Contract
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének H-JÉ-IV-1012/2012. számú határozata a Wellness Egészségpénztárral szemben lefolytatott átfogó ellenőrzés lezárásáról
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) (Felügyelet) által a Wellness Országos Önkéntes Egészségpénztárnál (székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxx xxx 0.) (Pénztár) lefolytatott átfogó ellenőrzést követően Xx. Xxxxx Xxxxxx, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi
h a t á r o z a t o t
hozom.
A Pénztár kötelezettségeinek teljesítése, a pénztártagok érdekeinek védelme, valamint a pénztártevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások betartása érdekében az alábbiakra szólítom fel a Pénztárat:
1) A jövőben a pénztári szolgáltatások elszámolása során a jogszabályi előírások szerint járjon el.
2) A jövőben tartsa be a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabályban foglaltakat.
3) A jövőben a könyvviteli elszámolásai során a jogszabályi előírások szerint járjon el, teremtse meg az éves beszámolók, negyedéves jelentések és az azokat alátámasztó főkönyvi kivonatok és analitikus nyilvántartások közötti egyezőséget.
4) A jövőben a belépési nyilatkozatok záradékolása során a jogszabályi előírások szerint járjon el.
5) A jövőben a hozamfelosztás során a jogszabályi előírások szerint járjon el.
6) Készítse el a naplózásra vonatkozó részletes szakmai beszámolót és küldje meg azt a Felügyeletre.
A Pénztár a kötelezést 2012. október 31. napjáig teljesítse és – dokumentumokkal alátámasztva – igazolja a Felügyelet felé.
7) Az igazgatótanács elnöke e határozatot az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság ülésén 15 (tizenöt) napon belül, a pénztártagokkal a következő közgyűlésen ismertesse.
A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel.
A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 (harminc) napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Törvényszéktől keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Törvényszéknek címezve – a Felügyeletnél kell három példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A törvényszék a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének
xxxxxxxxx azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását az ügyfél a keresetlevélben vagy az alperes közigazgatási szerv kereseti ellenkérelmének kézhezvételétől számított 8 (nyolc) napon belül írásban kérheti. Ennek elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
I n d o k o l á s
I. A VIZSGÁLAT CÉLJA ÉS LEFOLYTATÁSA
A Felügyelet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (Psztv.) 53. §-a és 54. § (1) és (4) bekezdése alapján a 2012. január 11. napján kelt kiértesítő levél alapján a Pénztár működésének átfogó ellenőrzésére hivatalból indított felügyeleti ellenőrzési eljárás keretében átfogó ellenőrzést (Vizsgálat) folytatott le a Pénztárnál. A Vizsgálat célja a pénztári tevékenység kockázatainak feltárása volt. A Vizsgálat részeként a Felügyelet 2012. február 13. és 17. napja között helyszíni ellenőrzést tartott a Pénztárnál. A Vizsgálat alá vont időszak 2007. január 1-jétől a helyszíni vizsgálat befejezésének időpontjáig terjedt.
A Felügyelet a Vizsgálat megállapításait a 2012. április 13. napján kelt Vizsgálati Jelentésben (Vizsgálati Jelentés) foglalta össze, és azt ugyanezen a napon nyilatkozattételre megküldte a Pénztár részére, 15 (tizenöt) napos határidő tűzésével.
A Psztv. 57. § (5) bekezdése szerint az eljárás alá vont szervezetek és személyek a vizsgálati jelentésre annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban észrevételeket tehetnek.
A Pénztár a 2012. május 2. napján kelt és május 4. napján érkezett beadványában tájékoztatta a Felügyeletet a Vizsgálati Jelentésben foglalt megállapításokkal kapcsolatos észrevételeiről (Észrevételek). Az Észrevételeket a Felügyelet áttekintette, kiértékelte és a jelen határozat meghozatala során figyelembe vette.
II. A Vizsgálat megállapításai, a megállapítások minősítése, az Észrevételek
ÉS EGYÉB NYILATKOZATOK ÉRTÉKELÉSE
II. 1. A Pénztár szolgáltatásainak vizsgálata
II. 1. 1. 1. A Vizsgálat megállapításai
A Vizsgálat a J-IV-282/2005. számú határozat 1. pontjának teljesítésével kapcsolatban megállapította, hogy a Pénztár csak részben tett eleget az abban foglalt kötelezésnek. Az előző vizsgálat megállapítása szerint a Pénztárnál a számlákon több esetben nem volt fellelhető az igénybe vett szolgáltatás tételes megnevezése, valamint a számlán több ízben a csomagtúra szolgáltatás megjelölés, illetve kézzel írva, „rekreációs és gyógyüdülés” megjegyzés szerepelt. Mivel az érintett számlákon nem szerepelt tételesen az igénybe vett szolgáltatás, a tagok által igénybe vett szolgáltatások Pénztár általi ellenőrzése nem volt biztosított. A J-IV- 282/2005. számú határozat kézhezvételét követően a Pénztár gondosabban követelte meg a határozatban megfogalmazott tartalmi elemek meglétét, de több, számlával kapcsolatos egyéb követelményre (pl. a számlán nem a Pénztár megnevezése szerepelt, stb.) nem fordított kellő figyelmet (Vizsgálati Jelentés 1. pont, 6. oldal, Pénzt. ir. 4.).
II. 1. 1. 2. A megállapítások minősítése
A Pénztár a fenti mulasztással megsértette az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet (Egr.) 24/C. § (2)-(3) bekezdésében foglaltakat, amelyek meghatározzák az egészségpénztár által elfogadható számlák alaki és tartalmi kellékeit.
II. 1. 1. 3. Az Észrevételek, egyéb nyilatkozatok és azok értékelése
A Pénztár a megállapításra észrevételt nem tett.
II. 1. 2. 1. A Vizsgálat megállapításai
A Vizsgálat megállapította, hogy több számlát nem a Pénztár, hanem a szolgáltató (Szolgáltató) nevére állítottak ki [pl. 25164 (sporttevékenység), 19105 (sporttevékenység), 31105 (fogorvosi ellátás), 26925 (fogorvosi ellátás), 3960 (fogorvosi ellátás), 20370 (gyógyászati segédeszköz), 14458 (fogorvosi ellátás) stb.].
A Pénztárnál gyakran előforduló hiba, hogy a tag nevére állítják ki a számlát [pl. 30610 (sporttevékenység), 1092 (sporttevékenység), 5197 (gyógyászati segédeszköz)]. Egyedi hiba, amikor a számlát a tag munkahelyének nevére állítják ki, pl. 32778 (sporttevékenység) (Vizsgálati Jelentés 2.1. pont, 6. oldal, Ter. 1-2., 6-8.).
II. 1. 2. 2. A megállapítások minősítése
A Pénztár eljárásával megsértette az Egr. 24/C. § (2) bekezdését, amely szerint az egészségpénztár csak az egészségpénztári szolgáltató által a pénztár nevére kiállított, a számviteli törvény előírásainak megfelelő általános alaki kellékekkel ellátott számla, egyszerűsített számla, vagy legalább a (3) bekezdésben meghatározott tartalommal rendelkező bizonylat, ellenében teljesíthet kifizetést.
A Pénztár eljárásával megsértette továbbá Szolgáltatási Szabályzatának IV.4.1. pontjában foglaltakat, mely szerint a számviteli törvény előírásainak megfelelő, általános alaki kellékekkel ellátott, egészségpénztári szolgáltatás esetén a pénztár nevére kiállított számla, egyszerűsített számla, vagy jelen szabályzatban meghatározott adattartalmú bizonylat ellenében teljesít.
II. 1. 2. 3. Az Észrevételek, egyéb nyilatkozatok és azok értékelése
A Pénztár észrevételében közölte, hogy a 3611, 14687, 8540, 19103, 21060, 17, 3960, 20370,
34878, 7519, 14458, 26925, 90008, 20774 jelű számlák esetében a megállapítást elfogadja, miszerint nem kellő körültekintéssel járt el, amikor a Szolgáltató nevére kiállított számlát befogadta és kiegyenlítette. A 26850, 1364 számú számlák esetében elismerik, hogy a számla befogadásához és annak kiegyenlítéséhez hiányos volt a benyújtott dokumentáció. Az észrevételeikhez mellékelték azt a jövőre nézve intézkedést tartalmazó, figyelemfelkeltő levelet, melyet minden szerződött Szolgáltató partnerüknek kiküldtek. Ebben tájékoztatták őket arról, hogy a továbbiakban csak helyesen kitöltött számlát áll módjukban befogadni és kiegyenlíteni.
A 1092, 25164, 19105, 3110, 11133, 3162, 32863 számú számlák esetében a Pénztár elismerte, hogy bár szolgáltatás képezte a számla tartalmát, a pénztártag neve került feltüntetésre a számlán a Pénztár neve helyett. Az 5197, 3954, 32852 számú számlák esetében
termékvásárlás történt, ezért a Pénztár nem tudja pontosan értelmezni, hogy a Felügyelet miért sérelmezi, hogy a számla a pénztártag nevére került kiállításra.
A Felügyelet a megállapítás Pénztár által nem vitatott részét fenntartja. Az 5197, 3954, 32852 jelű számláknál a Pénztár észrevételezte, hogy olyan terméket vásároltak, amely esetében az Egr. 24/D. § (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy a számla pénztártag nevére kerüljön kiállításra. A Pénztár ezen észrevételét a Felügyelet elfogadja.
II. 1. 3. 1. A Vizsgálat megállapításai
A Vizsgálat megállapította, hogy több pénztártag esetében (pl. 1449, 24282) a jogosulatlan szolgáltatás igénybevétele miatt a tagnak kiküldött formalevél szövege részben megtévesztő tájékoztatást tartalmaz, mivel a tag számára rendelkezésre álló lehetőségként sorolja fel további szolgáltatási kedvezményezettek bejelentését. A megjelölt két tag esetében csak akkor nem minősült volna jogosulatlan szolgáltatásnak az elszámolt összeg, ha a tag igazolni tudta volna, hogy a szolgáltatást rajta kívül valamelyik kedvezményezettje is igénybe vette, vagyis a több kedvezményezett megléte önmagában nem elégséges feltétel (Vizsgálati Jelentés 2.1. pont, 7. oldal, Ter. 9.).
II. 1. 3. 2. A megállapítások minősítése
A Pénztár a fentiekkel 2011. december 31-ig megsértette az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (Öpt.) addig hatályos 51/B. § (2) bekezdését, amely szerint az (1) bekezdés l) és m) pontjában foglalt szolgáltatások (gyógyüdülés, egészségügyi üdülés) naptári évenként együttesen legfeljebb 160 ezer forint összegben, több szolgáltatásra jogosult személy által történő együttes igénybevétel esetén naptári évenként együttesen legfeljebb 240 ezer forint összegben vehetők igénybe.
II. 1. 3. 3. Az Észrevételek, egyéb nyilatkozatok és azok értékelése
A Pénztár a megállapításra észrevételt nem tett.
II. 1. 4. 1. A Vizsgálat megállapításai
A Vizsgálat megállapította, hogy a szolgáltatások ellenértékének megfizetését és a bizonylatok átadásával kapcsolatos követelményeket a Pénztár és a Szolgáltató közötti szerződés (Szerződés) tartalmazza. A Szerződés 2.B.5f. bekezdése alapján a Szolgáltató az átvett utalványokat visszavételezi, azaz informatikai úton beolvassa, és az elfogadóval a Szerződés szerinti rendben elszámol. Ezt követően a Szerződés szerinti összeget az elfogadóhely számára átutalja. A beolvasást és elszámolást követően a Szolgáltató az utalványokhoz csatolt ÁFÁ-s számlát, és az elfogadóhelynek teljesített utalás bankszámla kivonatát, illetve annak másolatát a megrendelő egészségpénztár részére átadja.
A Szerződés e rendelkezése ellenére a bankszámla kivonatok nem voltak a Pénztár birtokában, mert azokat a Szolgáltató nem adta át neki. Emiatt a Pénztár nem tudott megbizonyosodni arról, hogy a kifizetések tényelegesen megtörténtek-e és valós tételek elszámolására került-e sor (Vizsgálati Jelentés 2.1. pont, 7. oldal, Ter. 5.).
II. 1. 4. 2. A megállapítások minősítése
A Pénztár a fentiekkel nem tett maradéktalanul eleget a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szvt.) 169. § (2) bekezdésének, amely szerint a könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni.
II. 1. 4. 3. Az Észrevételek, egyéb nyilatkozatok és azok értékelése
A Pénztár a fenti gyakorlattal kapcsolatos megállapítást tudomásul vette, a nyilvántartó céggel fennálló szerződést módosították aszerint, hogy a bankszámla kivonatok a Szolgáltató birtokában maradnak. A szerződésmódosítás másolatát mellékelték.
A módosításban rögzítésre került, hogy a Szerződő Felek a Szerződés 2. fejezete [„Szerződés szerinti feladatok"] II. pont B.) alpontja [,,Utalványszolgáltatással kapcsolatos feladatok"] 1. pontja 5. francia bekezdésének („Beolvasás") harmadik (utolsó) mondatát törlik a szerződéses feladatok közül. A törlésre került kötelezettség:
A beolvasást és elszámolást követően a Szolgáltató az utalványhoz csatolt ÁFÁ-s számlát a Megrendelő Egészségpénztár részére átadja, az elfogadóhelynek teljesített utalás bankszámla kivonatát (annak másolatát) a Megrendelő Egészségpénztár részére átadja.
A Felügyelet a megállapítást fenntartja, azt a Pénztár nem vitatta. A Felügyelet a szerződés módosítását követően sem tartja elfogadhatónak a Pénztár eljárását. A Pénztár és a Szolgáltató olyan módon kívánja megoldani a megállapításban rögzített problémát, hogy az iratok átadásra vonatkozó részt is kiveszi a Szerződésből. Ez azzal a következménnyel jár, hogy a Szerződés egyáltalán nem tartalmaz rendelkezést arra nézve, hogy a szolgáltatásokról milyen dokumentumokat kell átadni a Pénztárnak. Így a Pénztár a tagok által igénybe vett szolgáltatások iratait sem kapja meg, amely bizonylatok hiányában egyáltalán nem fogja tudni ellenőrizni az elszámolt szolgáltatások jogszerűségét.
II. 1. 5. 1. A Vizsgálat megállapításai
A Vizsgálat megállapította, hogy a Pénztár a 3162 azonosító számú tag számláját rekreációs üdülés címen úgy számolta el, hogy a Szolgáltató nem nevezte meg az egészségügyi szolgáltatást.
Az 5195 azonosító számú tag esetében a jogosulatlanul igénybevett szolgáltatás levonását követően a számla összege még mindig meghaladta a jogszabályban rögzített értékhatárt. A Pénztár ezért a gyógymasszázst, mint egészségügyi szolgáltatást külön szolgáltatásként számolta el (Vizsgálati Jelentés 2.1. pont, 7. oldal, Ter. 4.).
II. 1. 5. 2. A megállapítások minősítése
A Pénztár eljárásával a 3162 azonosító számú tag esetében megsértette az Öpt. 2011. december 31-ig hatályos 51/C. § b) pontját. E szerint az egészségpénztár életmódjavító egészségpénztári szolgáltatásként támogathatja a rekreációs üdülést, melynek keretében a kereskedelmi és a fizető-vendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról szóló jogszabályban meghatározottak szerinti wellness hotelben igénybe vett, szállodai szolgáltatással egybekötött egészségügyi szolgáltatást tartalmazó üdülés támogatható.
A Pénztár eljárásával az 5195 azonosító számú tag esetében megsértette Szolgáltatási szabályzatának már idézett IV.4.1. pontját.
II. 1. 5. 3. Az Észrevételek, egyéb nyilatkozatok és azok értékelése
A 3162 azonosító számú tagra vonatkozó észrevételében a Pénztár előadta, hogy mellékelten megküldik azt a jövőre nézve intézkedést tartalmazó, figyelemfelkeltő levelet, melyet minden szerződött Szolgáltató partnerüknek kiküldtek. Ebben tájékoztatták őket, hogy a továbbiakban csak a helyesen kitöltött számlát áll módjukban befogadni és kiegyenlíteni.
Az 5195 azonosító számú tagra vonatkozó észrevételében a Pénztár elismerte, hogy a jogosulatlan szolgáltatás elszámolásra került.
A Felügyelet a megállapításait fenntartja, a Pénztár nem vitatta azokat.
II. 2. A pénzmosás megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos pénztári tevékenység vizsgálata
II. 2. 1. A Vizsgálat megállapításai
A szúrópróbaszerűen kiválasztott, tagsági jogviszonyt létesítő tagok iratanyagát ellenőrizve a Vizsgálat azt állapította meg, hogy a tagsági jogviszonyt több esetben nem a Pénztárnál, hanem valamely társaságnál, tagszervezés keretében létesítették, majd az ott kitöltött és aláírt belépési nyilatkozatokat elvitték a Pénztárhoz. Ezekben az esetekben a belépési nyilatkozatok pénztári átvevője nem követelte meg a jogszabályban előírt okmányok valamelyikének bemutatását, és hitelt érdemlő módon nem is igazolta, hogy annak bemutatása megtörtént volna, jóllehet a belépési nyilatkozat aláírásával a tag hozzájárul ahhoz, hogy a személyazonosító okmányáról a Pénztár fénymásolatot tartson magánál (Vizsgálati Jelentés
2.2. pont, 7. oldal, Vissz. 1.).
II. 2. 2. A megállapítások minősítése
A Pénztár a fenti mulasztással megsértette a Pénzmosási szabályzata III. 1. pontját, illetve a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (Pmt.) 7. § (4) bekezdést, amely rögzíti, hogy a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató milyen okiratok bemutatását köteles megkövetelni (személyi igazolvány, hatósági lakcímkártya, útlevél, stb.).
II. 2. 3. Az Észrevételek, egyéb nyilatkozatok és azok értékelése
A Pénztár az észrevételében közölte, hogy a feltárt hiányosság alapján a beléptetési rendszert, illetve a használt dokumentumokat olyan módon alakítja át, hogy a tag azonosítása és ennek dokumentálása hiányában a tagsági jogviszony ne jöhessen létre. Megjegyezte továbbá, hogy a Pénztár nem vezet házi pénztárat, ezért készpénzmozgás nem jön létre semmilyen módon. Hárommillió forint készpénz mozgása egyáltalán nem életszerű a Pénztárnál.
A Felügyelet a megállapítását fenntartja, a Pénztár nem vitatta azt. A Pénztár észrevétele, amely szerint nincs hárommillió forintos készpénzmozgás a Pénztárban, a jogszabályi előírás betartása szempontjából nem bír jelentőséggel.
II. 3. A Pénztár adatszolgáltatásainak vizsgálata
II. 3. 1. 1. A Vizsgálat megállapításai
A Vizsgálatot követően a Felügyelet megállapította, hogy a Pénztár éves beszámolóinak, negyedéves jelentéseinek adatai nem minden esetben egyeztek meg az alátámasztásul átadott főkönyvi kivonatok adataival. Például:
- a 2009. évi éves beszámoló 73EH1110 sorában 6.407.159,- Ft, azaz Hatmillió- négyszázhétezer-egyszázötvenkilenc forint eltérés tapasztalható,
- a 2010. évi éves beszámoló 73EH11091 sorában 103.927,- Ft, azaz Egyszázháromezer- kilencszázhuszonhét forint eltérés tapasztalható,
- a 2008. IV. negyedéves jelentés 71EA01 sorában 13.843,- Ft, azaz Tizenháromezer- nyolcszáznegyvenhárom forint eltérés tapasztalható,
- a 2008. IV. negyedéves jelentés 71EB05 sorában 454.354,- Ft, azaz Négyszázötvennégyezer-háromszázötvennégy forint eltérés tapasztalható, stb. (Vizsgálati Jelentés 3.2.1. pont, 8. oldal, Adat. 1., 3.2.1. számú melléklet 24. oldal).
II. 3. 1. 2. A megállapítások minősítése
A Pénztár ezzel nem tartotta be maradéktalanul az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 252/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (Eszr.) 40. § (2) bekezdését, amely szerint a negyedéves és az éves könyvviteli zárlat keretében a beszámoló alátámasztására a pénztár köteles a tárgyidőszakban megnyitott és vezetett könyvviteli számlákból – év végén leltárral is alátámasztott – főkönyvi kivonatot készíteni.
II. 3. 1. 3. Az Észrevételek, egyéb nyilatkozatok és azok értékelése
A Pénztár az észrevételében a 2010. II. negyedéves jelentés esetében elismerte az eltérést. A többi esetben kérte a Felügyeletet, hogy engedje meg a Pénztár könyvvizsgálójának, hogy bemutassa a jelentéseket alátámasztó főkönyvi kivonatokat. A Vizsgálat során sajnálatos módon a főkönyvi kivonat munkaanyaga került átadásra. Az igénybevett szolgáltatások eltérései a főkönyvben az analitikához képest abból adódtak, hogy a jogosulatlan szolgáltatások visszafizetéseit a program csak az analitikában követte. A problémát 2010. évben a Pénztár programozói megoldották.
A Felügyelet a megállapítást fenntartja, a Pénztár észrevétele nem módosítja azt. A Pénztár az eltérést elismerte, de észrevételéhez nem csatolta az általa helyesnek tartott főkönyvi kivonatokat.
II. 3. 2. 1. A Vizsgálat megállapításai
A Vizsgálat megállapította, hogy a Pénztár az éves beszámolókat leltárakkal alátámasztotta, az éves beszámolókban, a negyedéves jelentésekben és az analitikájában azonban a gyógykezelés, illetve gyógyfürdő, szanatórium, gyógybarlang jogcímeken nyilvántartott szolgáltatásokat a közfürdő által nyújtott gyógykezelés kategória helyett a gyógyüdülés, egészségügyi üdülés kategóriába sorolta (Vizsgálati Jelentés 3.2.1. pont, 8-9. oldal, Adat. 2.).
II. 3. 2. 2. A megállapítások minősítése
A Pénztár a fentiekkel nem tartotta be maradéktalanul az Szvt. 165. § (2) bekezdését, amely szerint a számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt
adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak.
II. 3. 2. 3. Az Észrevételek, egyéb nyilatkozatok és azok értékelése
A Pénztár észrevételében a kifogásolt gyakorlattal kapcsolatos megállapítást tudomásul vette, és bejelentette, hogy a jövőben e szerint jelentik a szolgáltatásokat.
A Felügyelet a megállapítást fenntartja, a Pénztár észrevétele nem módosítja azt.
II. 3. 3. 1. A Vizsgálat megállapításai
A Vizsgálat megállapította, hogy a Pénztár sem a főkönyvben, sem az éves beszámolókban nem mutat ki tagdíjkövetelést, jóllehet a tagdíjköveteléseket az analitikájában nyilvántartja (Vizsgálati Jelentés 3.2.1. pont, 9. oldal, Adat. 3.).
II. 3. 3. 2. A megállapítások minősítése
A Pénztár eljárása nem felel meg az Eszr. 18. § (3)-(4) bekezdéseiben foglaltaknak, amelyek szerint tagdíjkövetelésként kell a mérlegben kimutatni a pénztártagnak a tagsági viszony alatt a pénztárral szemben fennálló, a pénztár alapszabályában meghatározott mértékben teljesítendő, a pénztártag írásos nyilatkozatában vállalt tagdíjfizetési kötelezettségét, valamint a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalása alapján a pénztártag alkalmazottjának részben vagy egészben átvállalt, és a pénztárral kötött szerződés szerint teljesítendő tagdíjfizetési kötelezettségét (munkáltatói hozzájárulást) mindaddig, amíg azt pénzügyileg nem rendezték.
II. 3. 3. 3. Az Észrevételek, egyéb nyilatkozatok és azok értékelése
A Pénztár észrevételében jelezte, hogy sajnálatos módon nagyon sok az inaktív, tagdíjat nem fizető tagja. Az Alapszabálynak megfelelően folyamatosan kiléptetik ezen pénztártagokat. Mivel a tagdíjat nem fizetőkkel szembeni követelés behajtása nem életszerű, ezeket a tételeket követelésként, illetve tőkeváltozásként lehetne kimutatni, de az eredményre gyakorolt hatásuk nulla, ezért ezeket nem tartják nyilván a főkönyvben. Hivatkoznak továbbá e körben az óvatosság elvére [Szvt. 15. § (8)], amely szerint nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan.
A Pénztár észrevételét a Felügyelet nem fogadja el. A tagdíjkövetelések előírásának és a tőkeváltozás kimutatásának jogszabályi kötelezettsége független attól, hogy a követelés behajtható-e vagy sem. Ezeknek a tételeknek hiába nincs hatása az eredményre, nyilván kell tartani őket. Az óvatosság elvére való hivatkozás jelen esetben nem helytálló, mivel nem bevételt kell kimutatni. Az egészségpénztáraknál csak a pénzügyileg realizált összegeket lehet bevételként kimutatni, a tagdíjkövetelések pedig nem minősülnek ilyennek.
II. 3. 4. 1. A Vizsgálat megállapításai
A Vizsgálat megállapította, hogy a Pénztár nem mutatja ki tőkeváltozásként a főkönyvben, illetve az éves beszámolókban a követelések, kötelezettségek állományváltozásából adódó tőkeváltozásokat (Vizsgálati Jelentés 3.2.1. pont, 9. oldal, Adat. 4.).
II. 3. 4. 2. A megállapítások minősítése
A Pénztár eljárása megsértette az Eszr. 22. § (7)-(9) bekezdéseit, amelyek szerint a saját forrás részét képező tőkeváltozás összege a követelések, kötelezettségek állományának változása miatt változik.
II. 3. 4. 3. Az Észrevételek, egyéb nyilatkozatok és azok értékelése
A Pénztár észrevétele és az arra adott felügyeleti válasz megegyezik az előző pontban foglaltakkal.
II. 4. A tagi belépések vizsgálata
II. 4. 1. A Vizsgálat megállapításai
A Vizsgálatot megállapította, hogy a 33908 azonosító számú tag belépési nyilatkozata nem került záradékolásra, míg a 33905 azonosító számú tag záradékolásának időpontja korábbi, mint a nyilatkozat kitöltésének dátuma (Vizsgálati Jelentés 3.2.2. pont, 10. oldal, Számv. 1.).
II. 4. 2. A megállapítások minősítése
A Pénztár ezzel megsértette az Öpt. 11. § (2) bekezdését, amely szerint a tagsági viszony, a tagdíjfizetési kötelezettség és a várakozási idő a pénztárhoz benyújtott belépési nyilatkozatnak a pénztár általi elfogadásával kezdődik. A pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását annak záradékolásával tanúsítja. A belépési nyilatkozatot a benyújtástól számított 30 napon belül kell záradékolni, majd annak egy példányát vagy a tagsági okiratot az alapszabállyal együtt a pénztártagnak át kell adni.
II. 4. 3. Az Észrevételek, egyéb nyilatkozatok és azok értékelése
A Pénztár a megállapítást az észrevételében elfogadta és közölte, törekszik arra, hogy a záradékolás során a jövőben hasonló adminisztrációs pontatlanság ne fordulhasson elő.
A Felügyelet a megállapítást fenntartja, a Pénztár észrevétele nem módosítja azt.
II. 5. A negyedéves hozamfelosztás vizsgálata
II. 5. 1. A Vizsgálat megállapításai
A Vizsgálat megállapította, hogy a Pénztár a negyedéves hozamfelosztás során a hozamot (bankszámla kamatot) csak a fedezeti és a működési alap között osztja fel. A likviditási tartalékra jutó részt is a működési alapban helyezi el (Vizsgálati Jelentés 3.2.2. pont, 11. oldal, Számv. 9.).
II. 5. 2. A megállapítások minősítése
A Pénztár ezzel megsértette az Öpt. 36. § (3) bekezdésének b) pontját, amely szerint a befektetések hozamát abba a tartalékba kell elhelyezni, amelynek befektetéséből származik, azonban a pénztár igazgatótanácsa dönthet úgy, hogy a fedezeti tartalék (egyéni számlák összessége, illetve a szolgáltatási tartalékok összessége) javára más tartalék(ok) befektetési hozamát jóváírja.
A Pénztár gyakorlata ellentétes a Pénztári alapok képzésére szóló szabályzatával és a 2010. áprilisig hatályos Hozamfelosztási szabályzatával is.
II. 5. 3. Az Észrevételek, egyéb nyilatkozatok és azok értékelése
A Pénztár a megállapítást az észrevételében tudomásul vette. Egyúttal közölte, hogy a jövőben fokozott figyelmet fordít a hozamfelosztás szabályszerűségére, annak a pénztári szabályzattal való megfelelőségére.
A Felügyelet a megállapítást fenntartja, a Pénztár észrevétele nem módosítja azt.
II. 6. Az informatikai biztonság vizsgálata
II. 6. 1. A Vizsgálat megállapításai
A Vizsgálat megállapította, hogy az informatikai rendszer működése szempontjából kritikus folyamatok, események naplózásának bemutatása során a kiküldött kérdőívben az adatszolgáltató úgy nyilatkozott, hogy „a Pénztár kialakította azt a biztonsági környezetet, amely az informatikai rendszer működése szempontjából kritikus folyamatok eseményeit naplózza és alkalmas e naplózás rendszeres (esetleg önműködő) és érdemi értékelésére, illetve lehetőséget nyújt a nem rendszeres események kezelésére”.
A Pénztár azonban nem adott a naplózásra vonatkozó, konkrét információt, így a Vizsgálatnak nem állt módjában megállapítani, hogy a Pénztárnál ténylegesen folyik-e naplózás, vagy sem (Vizsgálati Jelentés 3.3.3. pont, 12. oldal, Inf. 2.).
II. 6. 2. A megállapítások minősítése
A Pénztár eljárásával nem tett eleget az Öpt. 40/C. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározott követelményeknek, amelyek szerint a biztonsági kockázatelemzés eredményének értékelése alapján a biztonsági kockázattal arányos módon gondoskodni kell legalább az alábbiakról: (…)
d) olyan biztonsági környezetről, amely az informatikai rendszer működése szempontjából kritikus folyamatok eseményeit naplózza és alkalmas e naplózás rendszeres (esetleg önműködő) és érdemi értékelésére, illetve lehetőséget nyújt a nem rendszeres események kezelésére.
II. 6. 3. Az Észrevételek, egyéb nyilatkozatok és azok értékelése
A Pénztár az észrevételében a megállapítást nem vitatta. Egyúttal jelezte, hogy a Felügyelet a Vizsgálat során megállapította, hogy a Pénztár informatikai rendszere az alapítói támogató infrastruktúrájára épül. Az informatikai rendszerrel kapcsolatos figyelemfelhívás alapján a kockázatelemzés és naplózás jövőbeli teljesítését újratárgyalja a szolgáltatóval.
A Felügyelet a megállapítást fenntartja, a Pénztár észrevétele nem módosítja azt.
III. A Felügyelet által alkalmazott intézkedések
A Psztv. 61. § (1) bekezdése alapján, ha a Felügyelet ellenőrzési eljárása során – vagy az általa hivatalosan ismert tények alapján – megállapítja az Öpt-ben, a Felügyelet határozatában
foglaltak megszegését, megkerülését, elmulasztását vagy késedelmes teljesítését – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az Öpt-ben meghatározott, az adott tevékenységre vonatkozó törvény szerinti intézkedést, kivételes intézkedést alkalmazza, illetőleg bírságot szab ki.
A Psztv. 38. § (4) bekezdése alapján a Felügyelet felhívására a Pénztár köteles a tevékenységére vonatkozó, a hatósági eljárás tárgyával összefüggő adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, számviteli nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációit, ügyvezető, ellenőrző, illetve legfőbb szerve előterjesztéseit, azok jegyzőkönyveit, a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a könyvvizsgálati jelentést, a belső ellenőrzés jelentéseit, jegyzőkönyveit, továbbá meghatározott formájú és tagolású kimutatást a Felügyelet által meghatározott formában a Felügyelet rendelkezésére bocsátani, valamint köteles a Felügyelet feladatellátásához kért egyéb adatot, információt rendelkezésre bocsátani, kimutatást elkészíteni.
III. 1. Felszólítás a jogszabályoknak való megfelelésre
A Psztv. 7. § d) és e) pontjai szerint a Felügyelet feladata a Pénztár működésére és tevékenységére vonatkozó, a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések betartásának ellenőrzése, illetve folyamatos vizsgálata, valamint – ha törvény eltérően nem rendelkezik – eljárás az előbbiek megsértése esetén, és ennek során intézkedések alkalmazása, kivételes intézkedések alkalmazása, bírság kiszabása.
Az Öpt. 65. § (3) bekezdésének a) pontja alapján a Felügyelet a pénztár kötelezettségeinek teljesítése, a pénztártagok érdekeinek védelme, valamint a pénztártevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások betartása érdekében, az Öpt.-ben és a pénztártevékenységre vonatkozó más jogszabályban meghatározott feltételeknek való megfelelésre, valamint a jogsértő magatartás abbahagyására – határidő kitűzésével – felszólíthat.
A határozat indokolásának II.1-6. pontjában kifejtett megállapítások alapján a határozat rendelkező részének 1-6. pontjában előírt felügyeleti intézkedésről határoztam. Az intézkedés alkalmazása során a Psztv. 61. § (4) bekezdésében meghatározott körülmények közül az a) pont alapul vételével tekintettel voltam a szabály megsértésének, illetőleg a hiányosságnak a súlyosságára. Megítélésem szerint a feltárt jogsértések nem hordoznak olyan rendszerbeli kockázatot, amely jelentősen veszélyeztetné a Pénztár biztonságos működését. Ezek alapján a felszólítás alkalmazását elegendőnek láttam azon jogalkalmazói cél eléréséhez, hogy a Pénztárat a jövőben visszatartsam a hasonló típusú jogsértések megvalósításától, továbbá ösztönözzem a jogszabálysértéseket megvalósító körülményei megváltoztatására.
III. 2. Tájékoztatásra kötelezés
A rendelkező részben előírt tájékoztatás a Pénztár jogi és ténybeli helyzete tekintetében elsőrendű fontosságú, hiszen a megfelelő tájékoztatás hiányában az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság, illetve a közgyűlés az Öpt-ben meghatározott jogköreit nem tudná teljességében gyakorolni, és ez sértené a pénztártagok jogait. Az igazgatótanács, illetve az ellenőrző bizottság tagjainak feladatait és hatáskörét az Öpt. 24–27. §-ai, egyetemleges felelősségüket feladatkörükben kötelezettségeik megszegésével okozott kárért az Öpt. 20. §-a rögzíti.
* * *
A határozat a már hivatkozott jogszabályhelyeken, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 71. §-ának (1) bekezdésén alapul.
A határozatot a Felügyeletnek a Psztv. 4. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hoztam meg.
A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a
100. § (2) bekezdésén, a 109. § (1) bekezdés a) pontján, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 326. § (7) bekezdésén, 327. § (1)-(2) bekezdésein, a 330. § (2) bekezdésén, a 332. § (2a) bekezdésén és a 338. § (1)-(3) bekezdésein alapul.
A határozat a Ket. 73/A. § (1) bekezdés c) pontja, valamint 73/A. § (3) bekezdése értelmében a közlés napján jogerős.
Budapest, 2012. június 15. Xx. Xxxxx Xxx