MKB BIRTOKVÉDELEM MEZÔGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁSBIZTOSÍTÁS
MKB BIRTOKVÉDELEM MEZÔGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁSBIZTOSÍTÁS
ÁLTALÁNOS SZERZÔDÉSI FELTÉTELEK
(ÁSZF/MGALTFEL/1410)
Pannónia Általános Biztosító Zrt.
Székhely: 0000 Xxxxxxxx,Xxxx xx 00.
telefon: x00 0 000 0000
telefax: x00 0 000 0000
e-mail: xxxx@xxxxxxxxxxxxxxxxx.xx
Pannónia Általános Biztosító Zrt.
Pannónia Általános Biztosító Zrt.
MKB BIRTOKVÉDELEM MEZÔGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁSBIZTOSÍTÁS
ÁLTALÁNOS SZERZÔDÉSI FELTÉTELEK
(ÁSZF/MGALTFEL/1410)
TARTALOMJEGYZÉK
1. A Biztosító 2
2. A Szerzôdô 2
3. A Biztosított 2
4. Fogalom meghatározások 3
5. A biztosítási szerzôdés létrejötte 4
6. A biztosítási szerzôdés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete 4
7. A biztosítási szerzôdés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási idôszak 4
8. A szerzôdés módosítása 5
9. A biztosítási szerzôdés hatálya 5
10. Biztosítási esemény 5
11. Általános kizárások 5
12. Az értékkövetés 6
13. Alulbiztosítás és túlbiztosítás 7
13.1. Alulbiztosítás és túlbiztosítás vagyonbiztosítás esetén 7
13.2. Alulbiztosítás és túlbiztosítás felelôsségbiztosítás esetén 8
14. A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai 8
15. Az önrészesedés 8
16. A közlési és változás bejelentési kötelezettség 9
17. A biztosítási kockázat jelentôs növekedése 10
18. A kárbejelentés, a Biztosító szolgáltatásának általános szabályai 10
19. A fedezetfeltöltés 11
20. A kármegelôzési és kárenyhítési kötelezettség 11
21. A biztosítási szerzôdés megszûnése és a kockázatviselés vége 11
22. A Biztosító mentesülése 12
23. Megtérítési igény, a törvényi engedményi jog vagyonbiztosítás esetén 12
ÁSZF/mgaltfel/1410
24. Egyéb rendelkezések 13
Ügyfélszolgálat: Székhely: 0000 Xxxxxxxx,Xxxx xx 00. telefon: x00 0 000 0000
e-mail: xxxx@xxxxxxxxxxxxxxxxx.xx telefax: x00 0 000 0000
MKB BIRTOKVÉDELEM MEZÔGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁSBIZTOSÍTÁS
ÁLTALÁNOS SZERZÔDÉSI FELTÉTELEK
(ÁSZF/MGALTFEL/1410)
Az MKB Birtokvédelem mezôgazdasági vállalkozásbiztosítás (a továbbiakban: vállalkozásbiztosítás) általános szerzôdési feltételei azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket
– más szerzôdéses kikötés hiányában – a Pannónia Általános Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) mezôgazdasági vállal- kozásbiztosítási szerzôdéseire alkalmazni kell, feltéve, hogy azokat e feltételekre hivatkozva kötötték meg.
A Biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási szerzôdési feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezte esetén a jelen szerzôdési feltételekben meghatározott biztosítási szolgáltatást teljesíti magyar törvényes fizetôeszközben.
A biztosítási fedezet a kötvényen meghatározott és a bizto- sítási feltételekben szabályozott kockázatviselési helyen bekövetkezett káreseményekre terjed ki.
A fedezet kizárólag az ajánlaton és a kötvényben megjelölt fedezetekre és kockázatokra vonatkozik.
1. A Biztosító
1.1. Biztosítási szerzôdés alapján a Biztosító köteles a szer- zôdésben meghatározott kockázatra fedezetet nyújtani, és a kockázatviselés kezdetét követôen bekövetkezô biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerzôdésben meghatározott szolgáltatást teljesíteni.
1.2. A Biztosító szolgáltatása a Biztosított kárának a szer- zôdésben meghatározott módon és mértékben történô megtérítésében, a Biztosított részére nyújtott más szolgál- tatás teljesítésében vagy a szerzôdésben meghatározott összeg megfizetésében áll.
Név: Pannónia Általános Biztosító Zrt.
Cím: 0000 Xxxxxxxx,Xxxx xx 00.
ÁSZF/mgaltfel/1410
Cégjegyzék száma: 00-00-000000
Székhely: 0000 Xxxxxxxx,Xxxx xx 00.
Központi telefonszám: 000-0000, fax: 000-0000
A Biztosító felügyeleti szerve: Magyar Nemzeti Bank
1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
2. A Szerzôdô
2.1. Szerzôdô az, aki a Biztosítóval biztosítási szerzôdést köt.
2.2. Szerzôdô lehet az a természetes személy, jogi személy vagy polgári jogi jogalanyisággal rendelkezô nem jogi személy szervezet, aki vagy amely a vagyontárgy vonatkozásában a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy a szerzôdést az érdekelt javára köti. E rendelkezés ellenére kötött biztosítási szerzôdés semmis.
2.3. A biztosítási díj megfizetésére a Szerzôdô köteles.
2.4. A biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére a Szerzôdô jogosult, és a Biztosító hozzá intézi jognyilatkozatait.
2.5. Ha a szerzôdést nem a Biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a Biztosított belépéséig a Szerzôdô fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerzô- désben bekövetkezett változásokról a Biztosítottat köteles tájékoztatni.
3. A Biztosított
3.1. A Biztosító szolgáltatására a Biztosított jogosult.
A kiegészítô biztosítások feltételei azonban ettôl eltérôen is rendelkezhetnek.
3.1.1. A felelôsségbiztosítások alapján nyújtott szolgáltatásra a károsult jogosult.
3.2. Biztosítottnak az a biztosítási szerzôdésben pontos névvel és címmel megnevezett
3.2.1. természetes személy,
3.2.2. gazdálkodó szervezet,
3.2.3. polgári jogi jogalanyisággal rendelkezô nem jogi sze- mély szervezet
minôsül, aki/amely a biztosítási esemény elkerülésében ér- dekelt. E rendelkezés ellenére kötött biztosítási szerzôdés semmis.
3.3. A Biztosított és a Szerzôdô azonos is lehet. A Biztosí- tott, ha nem azonos a Szerzôdôvel, a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal beléphet a szerzôdésbe, a belépéshez a Biztosító hozzájárulása nem szükséges. Ilyen esetben a folyó biztosítási idôszakban esedékes biztosítási díj megfizetéséért a Szerzôdô és a Biztosított egyetemlegesen felelôs. A Biz- tosított belépésével a Szerzôdô felet megilletô jogok és az ôt terhelô kötelezettségek összessége – beleértve a biztosítási díjfizetési kötelezettséget is – a Biztosítottra
száll.
3.4. A szerzôdésbe belépô Biztosított köteles a Szerzôdô félnek a szerzôdésre fordított költségeit – ideértve a biz- tosítási díjat is – megtéríteni.
4. Fogalom meghatározások
4.1. Az MKB Birtokvédelem mezôgazdasági vállalkozás- biztosítás általános- és különös szerzôdési feltételei, illetve záradékai alkalmazásában
4.1.1. xxxxxxxxxxx: az a személy, aki biztosítási szerzôdés kötésére ajánlatot tesz; ajánlattevô lehet a Szerzôdô és a Biztosító is.
4.1.2. fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.
4.1.3. hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs,
az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.
4.1.4. kötvény: a Biztosító által a biztosítási fedezet iga- zolása céljából kiállított biztosítási kötvény vagy más dokumentum.
4.1.5. közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelôszülô és a testvér.
ÁSZF/mgaltfel/1410
4.1.6. magánszemély elmaradt rendszeres jövedel- me: Rendszeres jövedelem a munkaviszonyból vagy munka- végzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem. Munkaviszony körében jövedelem mind a pénzben, mind a természetben megállapított munkabér, és azon rendszeres szolgáltatások ellenértéke, amelyekre a munkaviszonyban álló károsult a munkabéren felül jogosult, feltéve, hogy azokat a biztosítási esemény bekövetkeztét megelôzôen rendszeresen igénybe vette. Munkavégzésre irányuló más jogviszony esetén a jövedelem a rendszeres kereset.
4.1.7. személysérüléses kár az, ha valaki meghal, egész- ségkárosodást vagy testi sérülést szenved.
4.1.8. dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, eltûnik, megsérül vagy használhatatlanná válik.
4.1.9. tisztán pénzügyi veszteségek azok a károk, ame- lyek nem személysérüléses károk (halál, egészségkárosodás vagy testi sérülés), nem dologi károk (tárgy megsérülése, megsemmisülése, eltûnése, használhatatlanná válása), és nem is ilyen károkra vezethetôk vissza. Dolognak számít a pénz és az értékpapír is.
4.1.10. sérelemdíj:A személyiségi jog megsértése követ- keztében keletkezett nem vagyoni sérelemért követelhetô díj.
4.1.11. kár: jelen szerzôdést illetôen kárnak minôsülnek a dologi károk, a személyi sérüléses károk, valamint az ezekkel összefüggésben felmerülô olyan személyiségi jogi sérelem, ami sérelemdíj követelésére ad alapot.
4.1.12. szakmai felelôsség: szakmai felelôsség körébe esik minden olyan tevékenységgel okozott olyan kár, mely tevé- kenység végzéséhez jogszabály írja elô kötelezô felelôsség- biztosítás megkötését, és a Biztosított a kárt, az ezen tevékenységére irányadó foglakozási és szakmai szabályok felróható módon történô megszegésével, hanyagsággal, vagy mulasztással, a szolgáltatást igénybevevôjének okozza.
4.1.13. szolgáltatási összeg: a Biztosító által kifizetett kártérítés, illetve sérelemdíj összege.
4.1.14. nagyvízi meder: a vízfolyást, vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít.A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint, vagy az eddig elôfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki.A nagyvízi meder rendeltetése a mederbôl kilépô árvizek és a jég levezetése.
4.1.15. hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és
az elsôrendû árvízvédelmi mûnek minôsített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület.
4.1.16. nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, és így azokat a mederbôl kilépô víz szabadon elöntheti.
4.1.17. vízjárta területek: idôszakosan elöntésre kerülô, vagy vízzel telített talajú területek, így különösen:
4.1.17.1. a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terep- mélyedések, amelyek a területet érintô vízszabályozás, vízrendezés elôtt rendszeresen, a szabályozást követôen pedig idôszakosan vízzel borítottak,
4.1.17.2. a természetes állóvizek feltöltôdése során kialakult vizenyôs, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített,
4.1.17.3. a dombvidéki patakok, állandó vagy idôszakos vízfolyások, völgyek, vízmosások által érintett olyan terü- letek, amelyekre az idôszakos elöntés jellemzô,
4.1.17.4. a folyók elhagyott „ôsmedrei”, vagyis a folyókat kísérô, a jelenlegi medertôl távolabb elhelyezkedô olyan
vonulatok, terepmélyedések, amelyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethetô vissza.
5. A biztosítási szerzôdés létrejötte
5.1. A szerzôdés megkötésére mind a Szerzôdô, mind a Biztosító tehet ajánlatot. Az ajánlattevô ajánlatához annak megtételétôl számított 15 napig van kötve.
5.2. Ha a szerzôdést nem írásban kötötték meg, a Biztosító köteles kötvényt kiállítani.
5.3. Ha a kötvény tartalma eltér a Szerzôdô fél ajánlatától, és az eltérést a Szerzôdô fél a kötvény kézhezvételét követô 15 napon belül nem kifogásolja, a szerzôdés a kötvény tartal- ma szerint jön létre. E rendelkezést a lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a Biztosító a kötvény kiszol- gáltatásakor írásban felhívta a Szerzôdô fél figyelmét az elté- résre. Ha a felhívás elmarad, a szerzôdés az ajánlat szerint jön létre.
5.4. A biztosítási szerzôdés a Biztosító ráutaló magatar- tásával akkor is létrejön, ha az ajánlatot a Szerzôdô teszi és arra a Biztosító – az ajánlat beérkezésétôl vagy a Biztosító képviselôje (megbízottja) részére történt átadásától számí- tott 15 napos határidôn belül – nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jog- szabályban elôírt tájékoztatás birtokában, a Biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelôen tették. Ilyen esetben a szerzôdés a kockázatelbírálási idô elteltét követô napon, az ajánlat átadásának idôpontjára visszamenôleges hatállyal jön létre, az ajánlattal egyezô tartalommal.
5.5. Ha az 5.4. pont szerint létrejött szerzôdés lényeges kérdésben eltér a Biztosító általános szerzôdési feltételétôl, a Biztosító a szerzôdés létrejöttétôl számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerzôdést az általános szerzôdési feltételeknek megfelelôen módosítsák. Ha a Szerzôdô a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a Biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétôl számított 15 napon belül a szerzôdést
30 napra írásban felmondhatja.
5.6. Ha a biztosítási szerzôdés kötésére a Biztosító tesz ajánlatot, a biztosítási szerzôdés abban az esetben jön létre, ha a Szerzôdô az ajánlatot annak kézhezvételétôl számított 15 napon belül írásban elfogadja. Ez esetben a szerzôdés
ÁSZF/mgaltfel/1410
– egyéb megállapodás hiányában – a Szerzôdô elfogadó nyilatkozatának Biztosító általi kézhezvételét követô napon jön létre. Az ajánlattól eltérô tartalmú elfogadó nyilatkozat a Szerzôdô részérôl tett új ajánlatnak minôsül.
5.7. Ha a biztosítást az ajánlattevô (Szerzôdô és/vagy Biz- tosított) megbízottjának minôsülô biztosítási alkusz köz- vetíti, a Biztosító számára a nyilatkozattételre nyitva álló
15 napos határidô az azt követô napon veszi kezdetét, ami- kor a biztosítási alkusz az ajánlatot a Biztosítónak igazolható módon átadta.
5.8. Nem jön létre a szerzôdés, ha az ajánlatot a másik fél az átvételtôl számított 15 napon belül elutasítja, vagy arra
15 napon belül nem válaszol, kivéve, ha az ajánlatot a Szerzô- dô tette és a 5.4. pontban meghatározott feltételek tel- jesülnek.
6. A biztosítási szerzôdés hatálybalépése, a kockázat- viselés kezdete
6.1. A biztosítási szerzôdés – az 5.4. pontban foglalt kivétellel – a Szerzôdô elfogadó nyilatkozatának Biztosító általi kézhez- vételét követô napon 0 órakor lép hatályba, feltéve, hogy a biz- tosítási szerzôdés létrejött vagy létrejön.
A Biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzôdés hatályba- lépésével egyidejûleg kezdôdik.
6.2. A felek írásban a kockázatviselés kezdô idôpontjában ettôl eltérôen is megállapodhatnak.
6.3. A felek írásban megállapodhatnak abban is, hogy a Biz- tosító a külön meghatározott biztosítási kockázatot már olyan idôponttól kezdôdôen viseli, amikor a felek között a szerzôdés még nem jött létre (a továbbiakban: elôzetes fedezetvállalás).
6.4. Az elôzetes fedezetvállalás a szerzôdés megkötéséig vagy az ajánlat visszautasításáig, de legfeljebb kilencven napig érvényes.
6.5. A kockázatelbírálási idô alatt bekövetkezô biztosítási ese- mény esetén a Biztosító az ajánlatot csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetôségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírása
szükséges.
7. A biztosítási szerzôdés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási idôszak
7.1. A biztosítási szerzôdés a felek megállapodása szerint határozatlan vagy határozott idôtartamra jön létre. A határozott tartam 1 évnél rövidebb is lehet.
7.2. A biztosítási évforduló minden évben annak a hónapnak az elsô napja, amelyben a kockázatviselés kezdôdik. Ha a kockázat-
viselés kezdetének napja megegyezik a tárgyhónap elsô napjával, akkor ez a nap a biztosítási év kezdete is.
7.3. A határozatlan és az 1 évnél hosszabb határozott tartamra létrejött szerzôdések esetén a biztosítási idôszak 1 év (az elsô biztosítási évben a fedezet kezdetétôl a fordulónapig).
8. A szerzôdés módosítása
8.1. A felek a szerzôdés tartalmát közös megegyezéssel bármi- kor módosíthatják.
8.2. A szerzôdés módosítását bármelyik fél kezdeményezheti. Ha a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a biztosítási szerzôdés változatlan tartalommal marad hatályban.
8.3. A szerzôdés módosítással nem érintett része változatlan marad.
9. A biztosítási szerzôdés hatálya
9.1. Területi hatály (a kockázatviselés helye)
A jelen szerzôdés alapján a Biztosító a Magyarország terü- letén bekövetkezett biztosítási események kapcsán nyújt szolgáltatást a különös biztosítási feltételekben foglalt kor- látozások vagy módosítások figyelembevételével.
9.2. Idôbeli hatály
A Biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzôdés hatálya alatt bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki, a kie- gészítô biztosítások feltételeiben foglalt eltérések figyelem- bevételével.
10. Biztosítási esemény
10.1. A Biztosító kockázatviselése azokra a biztosítási ese- ményekre és oly módon terjed ki, amelyeket és ahogyan a vál- lalkozásbiztosítás különös feltételei meghatároznak, és amelyek bekövetkezése esetére a Biztosító fizetési kötelezettséget vállal.
11. Általános kizárások
11.1. A Biztosító nem fizeti meg
ÁSZF/mgaltfel/1410
11.1.1. a hasadó anyagok robbanásából, a nukleáris re- akcióból, radioaktív sugárzásból, továbbá ionizáló és lézersugárzásból eredô károkat, tekintet nélkül arra, hogy a bekövetkezett káreseményt a jelen szer- zôdésben fedezetbe vett események okozták-e vagy sem;
11.1.2. az alább felsorolt eseményekkel/cselek- ményekkel összefüggésben felmerült bármely kárt, veszteséget, költséget vagy kiadást, tekintet nélkül arra, hogy azok elôfordulásához, bármely egyéb ok vagy esemény akár azzal egyidejûleg hozzájárul:
11.1.2.1. háború, invázió, külföldi ellenség cseleke- detei, ellenségeskedések, vagy háborús cselek- mények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek vagy sem), polgárháború;
11.1.2.2. ingóságok vagy ingatlan birtoklásának jogá- tól szükséghelyzetben, közcélra történô állandó vagy ideiglenes megfosztása, amelyet hatályos jogszabá- lyok alapján hatóságok foganatosítanak;
11.1.2.3. lázadás, sztrájk, zendülés, szeparatista cse- lekmény, katonai- vagy népfelkelés, forrongás, forra- dalom, ellenforradalom, katonai vagy jogbitorló hatalom, vagy bármilyen olyan esemény vagy ok, amely rendkívüli állapot, szükségállapot, megelôzô védelmi helyzet vagy veszélyhelyzet kihirdetését idézi elô;
11.1.2.4. bármilyen szervezet nevében vagy azzal kapcsolatosan cselekvô személy, vagy személyek által elkövetett terrorista cselekmények, ideértve azok biológiai vagy vegyi fertôzéssel, rakétákkal, gránátokkal, robbanó anyagokkal elkövetett cselek- ményeit is.
11.1.3. Háborúnak, illetve harci cselekménynek mi- nôsül:
11.1.3.1. a Magyarország területén vagy
11.1.3.2. a Magyarország területén kívül
folytatott, államok és/vagy társadalmi csoportok kö- zött vívott fegyveres harc, illetve fegyveres erôk összecsapása.
11.1.4. Jelen feltétel szempontjából „terrorista cselekmény” alatt azt értjük, amelynél az elkövetôk erôszakot vagy azzal való fenyegetést alkalmazva, általában politikai, vallási, ideológiai vagy etnikai célzattal lépnek fel a törvényes rend ellenében vagy befolyásolására, és cselekményük alkalmas a köz vagy annak egy részének a megfélemlítésére.
11.1.5. „Fertôzés” alatt a vegyi és biológiai anyagok hatására, a tárgyak (dolgok) fertôzôdését, mérgezô- dését és/vagy használatuk akadályozását vagy kor- látozását értjük.
11.2. Jelen biztosítási szerzôdés nem nyújt fedezetet a 11.1. pont alatt felsorolt kockázatok befolyáso- lására, megelôzésére, elfojtására irányuló bármely természetû kárra, veszteségre, költségre vagy ki- adásra.
11.3. Jelen biztosítás a fenti 11.1. pontban felsorolt kockázatokon túlmenôen nem nyújt fedezetet az azbeszttel kapcsolatos károkra sem. Azbeszt je- lentése a következô lehet: az azbeszt minden for- mája krokidolit, amosit, krizotilt, (szála) antofillit, vagy (szálas) tremolit akár magában vagy akár elegyítve a fent említett ásványokat (anyagokat) tartalmazza. Az azbeszt por jelenthet azbeszt szálat, azbeszt tartalmú szálas anyagokat, azbeszt szemcsé(ke)t.
Jelen biztosítási fedezet kizár minden személyi sérüléses kárt, vagyoni kárt, sérelemdíj iránti igényt, gyógykezelési költséget, bármilyen törvényi kötele- zettséget (felelôsséget), amely közvetlenül vagy köz- vetve azbeszt, azbeszt tartalmú anyagok, azbeszt por jelenléte vagy azbeszt mentesítése miatt vagy azbeszttel vagy azbeszt tartalmú anyagokkal vagy azbeszt porral kapcsolatban lévô személyek, épü- letek vagy vagyontárgyak azbesztnek, azbeszt tartalmú anyagoknak vagy azbeszt pornak való kitettsége okozott, segített elô vagy állt elô.
11.4. Az alap- és kiegészítô biztosítások továbbá nem fedezik azokat a károkat, amelyek
11.4.1. a biztosítás megkötésekor a vagyontárgynak a Biztosított által ismert olyan hiányosságából eredtek és azzal okozati összefüggésben álltak elô, amelyet a Biztosított a Biztosítóval nem közölt, kivéve, ha a Szerzôdô bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerzôdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében,
11.4.2. közúti, vasúti, vízi vagy légi szállítás, átrakás, során keletkeztek;
11.4.3. a biztosított vagyontárgyak össze- és szét- szerelése vagy próbaüzeme alatt vagy által követ- keztek be, kivéve, ha ezen tevékenységek a karban- tartási és szerviz munkák részét képezik;
11.4.4. a megsemmisült biztosított vagyontárgy nem károsodott tartalék alkatrészei, tartozékai eredeti célú felhasználásának meghiúsulása miatt álltak elô;
11.4.5. a biztosítási események során talajerôben (termôképesség) következtek be;
11.4.6. az építési szerelési tevékenységgel okozati összefüggésben keletkeztek;
11.4.7. jogszabály alapján megtérülnek;
11.4.8. a káresemény veszélyes hulladékok, környe- zetszennyezô anyagok tárolásával, megsemmisí- tésével kapcsolatban merült fel.
ÁSZF/mgaltfel/1410
11.5. Dátumfelismerési kizárás
11.5.1. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki azokra a közvetlenül vagy közvetve bekö-
vetkezô károkra, amelyek teljesen vagy részben arra vezethetôk vissza, hogy bármely adatfeldolgozó be- rendezés vagy kapcsolódó egysége (pl. számítógép, média, mikrochip, mikroprocesszor – computer chip
–, integrált áramkör, beépített vezérlô logika, ille- tôleg hasonló feladatot ellátó egység), valamint bármilyen számítógépes szoftver, ideértve az operá- ciós rendszereket is, nem képes
11.5.1.1. valamely naptári dátumot önmagára vo- natkoztatva rendszerdátumként helyesen felismerni;
11.5.1.2. adatok információk, parancsok vagy uta- sítások megfelelô kezelésére – kiegészülve azzal, ami- kor valamely számítógépes szoftverbe olyan paran- csot, utasítást programoztak be, amely bármikor adatvesztést idéz elô, illetve lehetetlenné teszi az adatok helyes kezelését azért, mert valamely dátu- mot nem képes helyesen, saját rendszerdátumaként felismerni.
11.5.2. A felek tudomásul veszik, hogy a Biztosító nem szolgáltat
11.5.2.1. a 11.5.1. pontban részletezettek miatt fel- merülô, az adatfeldolgozó rendszerek vagy kapcso- lódó egységei, programok hiányosságait, jellemzôit, szolgáltatásait, logikai rendszerét, szoftverét vagy mûködését helyesbítô javítási, átalakítási munkákért;
11.5.2.2. akkor, ha a károk azért következtek be, mert a Biztosított vagy mások által nyújtott tanácsadás, konzultáció, a mûszaki tervek elemzése, a létesítmény ellenôrzése, karbantartása vagy fe- lülvizsgálata nem bizonyult elégségesnek a tényleges vagy potenciális hiba, üzemzavar vagy hiányosság feltárásához, kijavításához, vagy üzemi körülmények között történô teszteléséhez;
11.5.2.3. a 11.5. pontban részletezettek következ- ményeként felmerülô bármely kárra és üzemszü- netre.
11.5.3. A 11.5.1. és 11.5.2. pont szerinti kizárás vo- natkozik a Biztosított(ak) tulajdonát képezô, bir- tokában vagy felelôs ôrizetében lévô, illetve ellen- ôrzése alatt álló adatfeldolgozó rendszerek vagy kapcsolódó egységei, valamint programok dátum- felismeréssel kapcsolatos káraira egyaránt.
12. Értékkövetés
12.1. A vagyontárgyak értékében bekövetkezett változás köve- tése érdekében a Biztosító a biztosított vagyontárgyak valamint az üzemszünet biztosítások biztosítási összegét és biztosítási díját – a kárgyakoriságtól függetlenül – évente egy alkalommal az árszínvonal változásához igazítja (indexálja).
12.2. A biztosítási összeg és díj indexálásának alapja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által a 12.2.2. pont szerint számított és figyelembe vett éves fogyasztói árindex.
12.2.1. Az indexálás módja:
12.2.1.1. A Biztosító minden biztosítási évforduló elôtt legkésôbb 60 nappal levélben tájékoztatja a Szerzôdôt az index mértéké- rôl, a módosított biztosítási összegrôl és díjról.
12.2.1.2. Az indexálás elfogadása esetén a szerzôdés a követ- kezô biztosítási idôszak kezdetétôl indexálva él tovább.
12.2.1.3. A biztosítási díjak a módosított biztosítási összegek alapján kerülnek kiszámításra.
12.2.1.4. Amennyiben a Szerzôdô az indexálással nem ért egyet, évforduló elôtt legkésôbb 15 nappal, írásban kérheti az indexálás mellôzését. Ebben az esetben a szerzôdés a következô biztosítási idôszak kezdetétôl változatlan feltételekkel marad érvényben.
12.2.2. Az indexálás mértéke:
12.2.2.1. A Biztosító az értékkövetés mértékét minden év már- cius 1-jéig állapítja meg a KSH adatai alapján. Az értékkövetés bázisa az elôzô évre vonatkoztatott éves fogyasztói árindex, amelytôl a Biztosító 6 százalékponttal eltérhet. Az így meghatá- rozott index a tárgyév június hó 1-jétôl a tárgyévet követô év május hó 31-ig érvényes és alkalmazandó.
12.2.2.2. A biztosítási szerzôdés értékkövetéses módosítása évfordulóra történik meg.
12.2.2.3. Az értékkövetéssel módosított vagyoncsoportonkénti biztosítási összegeket az elôzô biztosítási évre vonatkozó bizto- sítási összegek és a Biztosító által megállapított index szorzata adja. A biztosítási összegek változását a biztosítási díj arányosan követi. A szerzôdés egyéb elemei változatlanul maradnak.
A Biztosító az indexált biztosítási összeget ezer Ft-ra, a bizto- sítási díjat pedig egész Ft-ra kerekítve számítja ki.
12.2.3. Az indexálás nem helyettesíti a biztosított vagyontárgyak értékének egyéb okból bekövetkezô változásait (beruházás, új eszközök vásárlása, régi eszközök cseréje, készletek bôvítése, egyéb értékemelkedés- vagy csökkenés, stb.)
A szerzôdéses adatokban bekövetkezett változásokat a változás bejelentési kötelezettség alapján a Biztosítónak haladéktalanul, írásban be kell jelenteni.
12.3. Nem indexálódik
ÁSZF/mgaltfel/1410
12.3.1. a terményként feladott készletek biztosítási összege,
12.3.2. a felelôsségbiztosítási kárlimitek,
12.3.3. a szerzôdésben foglalt szolgáltatási limitek, valamint
12.3.4. a vagyonbiztosításban biztosított 4. vagyoncsoport (értékcikkek)
biztosítási összege és díja.
12.4. A 12.3.1. pont szerinti terményként feladott készletek biztosítási összegét a Szerzôdô éves adatközléssel aktuali- zálhatja. A cégszerûen aláírt adatközlôt a Szerzôdô a biztosítási évfordulót megelôzô 30. napig köteles megküldeni. Amennyiben a Szerzôdô az adatközlést elmulasztja, a vonatkozó biztosítási összeg a következô biztosítási évre változatlan értékben marad hatályban.
13. Alulbiztosítás és túlbiztosítás
13.1. Alulbiztosítás és túlbiztosítás vagyonbiztosítás esetén
13.1.1. Ha a Szerzôdô által valamely vagyoncsoportra meghatározott biztosítási összeg a kár idôpontjában alacso- nyabb, mint a vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyaknak
■ újértéken történô biztosítás esetén az újértéke,
■ valóságos (avult) értéken történô biztosítás esetén a valóságos értéke,
a Biztosító a vagyoncsoport vagyontárgyaiban keletkezett kárral kapcsolatban olyan arányban szolgáltat, ahogy a kár- idôponti biztosítási összeg a biztosított vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak
■ újértéken történô biztosítása esetén azok újérté- kéhez,
■ valóságos (avult) értéken történô biztosítása esetén azok valóságos értékéhez,
aránylik (a továbbiakban: arányos kártérítés).
13.1.1.1. Az alulbiztosításra vonatkozó szabályokat a szer- zôdésben kikötött szolgáltatási limitekre is alkalmazni kell.
13.1.1.2. Amennyiben a biztosítási összeg az adott vagyon- tárgy/vagyoncsoport biztosítási értékénél (újértéken történô biztosítás esetén az újértéknél, valóságos (avult) értéken történô biztosítás esetén a vagyontárgy/vagyoncsoport való- ságos értékénél) kevesebb, mint 10%-kal kisebb, a Biztosító az alulbiztosítás szabályait nem alkalmazza.
13.1.2. A biztosítási szerzôdésben a biztosítási összegnek a vagyontárgy vagy vagyoncsoport tényleges értékét meg- haladó részére vonatkozó megállapodás semmis (túlbizto- sítás).Túlbiztosítás esetén a Szerzôdô jogosult a vagyon- tárgyra, vagyoncsoportra vonatkozó biztosítási összeg és tényleges érték különbözete alapján számított biztosítási díj visszatérítésére és a biztosítási díjat megfelelôen le kell szál-
lítani. A díjszabás szerint megállapított minimáldíj ebben az esetben is érintetlen marad.
13.2. Alulbiztosítás és túlbiztosítás felelôsségbiztosítás esetén
13.2.1. Ha a felelôsségbiztosítás biztosítási díjának számí- tásához a Szerzôdô által (a felelôsségbiztosítás általános és különös biztosítási feltételei (FB1403) I. fejezet 5.2.8. és
5.2.9. pontok alapján) megadott pénzügyi mutató alacso- nyabb, mint az éves beszámolóban, illetve az éves egysze- rûsített beszámolóban ekként nyilvántartott összeg, akkor a Biztosító az okozott kárral kapcsolatban olyan arányban mentesítheti a Biztosítottat a kár megtérítése alól, ahogy a Szerzôdô által közölt/megadott pénzügyi mutató az éves beszámolóban, illetve az éves egyszerûsített beszámolóban ekként nyilvántartott összeghez aránylik.
13.2.2. Amennyiben a 13.2.1. pont szerinti, Szerzôdô által megadott pénzügyi mutató az éves beszámolóban, illetve az éves egyszerûsített beszámolóban ekként nyilvántartott összegnél kevesebb, mint 10%-kal kisebb, a Biztosító az alul- biztosítás szabályait nem alkalmazza.
13.2.3. Amennyiben a biztosítási díj megállapítása nem pénz- ügyi mutató vagy tervezett pénzügyi mutató alapján történik (pl. kezdô vállalkozás), kárrendezésnél a Biztosító az alulbiz- tosításra nem hivatkozhat.
13.2.4. Ha biztosítási díjának számításához megadott, 13.2.1. pont szerinti pénzügyi mutató magasabb, mint az éves be- számolóban, illetve az éves egyszerûsített beszámolóban ek- ként nyilvántartott összeg, akkor a biztosítás díját a nyilván- tartott összeg alapján újra kell számolni és a közölt/hibás, valamint a nyilvántartott/helyes pénzügyi mutató különb- ségére számított díjat jóvá kell írni.
14. A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
14.1. A Biztosítót a kockázatviselés kezdetétôl a kockázatviselés teljes tartamára megilleti a díj. Elôzetes fedezetvállalás esetén, annak idôtartamára a biztosítási díjat a Biztosító egyedileg álla- pítja meg.
14.2. A Biztosító a díjat az egyéves biztosítási idôszakra, koc- kázatarányosan állapítja meg.
ÁSZF/mgaltfel/1410
14.3. A biztosítás elsô díja a szerzôdés létrejöttekor, a folyta- tólagos díj pedig annak a biztosítási idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
14.4. A felek az elsô díj halasztott fizetésében is megálla- podhatnak. A halasztott elsô díj a megállapodás szerint esedékes.
14.5. A Szerzôdô és a Biztosító megállapodhatnak abban, hogy a Szerzôdô – vagy megbízása alapján a díjfizetô – a határozat- lan vagy az egy évnél hosszabb határozott tartamú biztosítás éves díját részletekben fizeti meg (negyedéves, féléves díjfizetési gyakoriság).
14.6. A Biztosító az egy évnél rövidebb tartamú szerzôdés díját egy összegben állapítja meg (a továbbiakban: egyszeri díj).
Az egyszeri díjat – ha a felek másként nem állapodnak meg – a szerzôdés létrejöttekor kell megfizetni. Az egy évnél rövidebb idôtartamra kötött szerzôdéseknél részletfizetési megállapodás nem köthetô.
14.7. A Biztosító a díjbeszedéssel, hátralékkezeléssel kapcsolatban a következô szabály szerint jár el: A Biztosító a Szerzôdô 500 Ft alatti tartozása megfizetését nem követeli, a Szerzôdô részére 500 Ft alatti kifizetést nem teljesít. Amennyiben a tartozás vagy a követelés összege az értékhatárt meghaladja, a Biztosító a teljes összeget – beleértve az összeghatár alatti részt is – megfi- zeti/megfizetteti a Szerzôdôvel.
14.8. A szerzôdés megkötésének meghiúsulása esetén a Szer- zôdô az elôzetes fedezetvállalás idôszakára a Biztosító által a kockázatvállalás elôzetesen meghatározott módszerei alapján megállapított megfelelô díjat köteles megfizetni.
14.9. A Szerzôdô által a biztosítási szerzôdés létrejötte elôtt befizetett összeget a Biztosító elkülönítetten kezeli, és csak a szerzôdés létrejötte után tekinti a biztosítás elsô díjának vagy díjrészletének. Ha a szerzôdés nem jön létre, a Biztosító a részére befizetett összeget az ajánlat visszautasításától számított 15 napon belül visszautalja az ajánlattevônek.
15. Az önrészesedés
15.1. A biztosítási kötvényben feltüntetésre kerülô, abszolút összegben vagy százalékban meghatározott mértékû önré- szesedés a kár és a káreseménnyel összefüggésben felmerülô egyéb kiadásoknak azon része, amelyet a Biztosított minden káresemény kapcsán önmaga visel.
15.2. A biztosítási kötvényben (ajánlaton, szerzôdésben) a vagyon-, géptörés és elektronikus mûszerbiztosításra megje- lölt önrészesedések külön-külön értendôk és fedezetenként kell ôket a szolgáltatási összegbôl levonni.
15.3. A Felek megegyezhetnek abban, hogy a vagyon-, gép- törés és elektronikus mûszerbiztosításra egységes önré- szesedést állapítanak meg. A megállapodást a kötvényben rögzíteni kell. Ebben az esetben a megjelölt önrészesedés az összes ilyen fedezetre egységesen érvényes.
A Biztosító az így megállapított egységes önrészesedést a szolgáltatási összegbôl biztosítási eseményenként csak egyszer vonja le.
15.4. A biztosítási kötvényben (ajánlaton, szerzôdésben) a felelôsségbiztosítások körébe tartozó biztosítási fedezetekre megjelölt önrészesedés a munkáltatói felelôsségbiztosítás kivételével az összes felelôsségbiztosítási fedezetre egysé- gesen érvényes. A Biztosító az így megállapított egységes önrészesedést a szolgáltatási összegbôl biztosítási esemé- nyenként csak egyszer vonja le. A munkáltatói felelôsség- biztosításra és a többi felelôsségbiztosítási fedezetre azonos önrészesedés is megállapítható.
16. A közlési és változás bejelentési kötelezettség
16.1. A Szerzôdô a szerzôdés megkötésekor köteles a Biz- tosítóval a valóságnak megfelelôen közölni minden olyan,
a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyet ismert, vagy ismernie kellett.
16.1.1. A Biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a való- ságnak megfelelô válaszokkal a Szerzôdô fél közlési köte- lezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
16.2. A Szerzôdô 30 napon belül írásban köteles bejelenteni minden olyan körülményben bekövetkezett változást, amelyrôl a szerzôdéskötéskor az ajánlatban nyilatkozott, lényeges körülmény különösen:
16.2.1. ha másik biztosítóval ugyanazon vagyontárgyra és ugyanolyan kockázatra szóló biztosítási szerzôdést kötött, s erre a feltételek alapján a Biztosító kockázatviselése is kiterjed;
16.2.2. új alaptevékenységet folytató üzem, vagy létesítmény üzembe helyezése, új gyártási ág, technológia bevezetése;
16.2.3. ha a biztosított objektum területe megváltozott (pl. a biztosított telephelyen az egyik épülethez hozzáépí- tenek, vagy újabb épületet emelnek);
ÁSZF/mgaltfel/1410
16.2.4. a szerzôdéskötést, illetve a megelôzô adatközlést követôen a biztosítási összeg alapjául szolgáló érték vál-
tozása, ha a változás mértéke eléri vagy meghaladja az eredeti (elôzô) biztosítási összeg 10%-át;
16.2.5. felelôsségbiztosítási fedezet fennállása esetén az értékesítés nettó árbevételének és/vagy a munkabérnek évenkénti változása, melyet a Szerzôdô köteles minden biztosítási évben a fordulónapot megelôzô 30 napig a Biz- tosítónak bejelenteni;
16.2.6. a Biztosított által folytatott és a telephelyi adat- közlôn megjelölt tevékenység változása;
16.2.7. biztosított telephelyek/vagyontárgyak bérbeadása;
16.2.8. a vagyontárgyak telephelyek közötti átcsoporto- sítása;
16.2.9. ha a biztosított vagyontárgyakat illetôen érdekmúlás következett be, vagy a biztosított üzemek, berendezések legalább 3 hónapra történô – nem idényjellegû – leállása (átmeneti szüneteltetés) vagy a termelésbôl való végleges kivonás;
16.2.10. új védelmi rendszerek, módszerek bevezetése;
16.2.11. a Biztosított jogállásában bekövetkezett változás (átalakulás, szétválás, egyesülés, jogutód nélküli megszûnés);
16.2.12. a Biztosított elleni csôdeljárás, felszámolási eljárás megindítását vagy ennek közvetlen veszélyét, valamint a Biz- tosított jogutód nélküli megszûnését célzó végelszámolási eljárás megindítását;
16.2.13. a Biztosított tulajdonosi szerkezetében minôsített befolyásszerzés bekövetkezése.
16.3. A Szerzôdô köteles a tudomásszerzést követôen hala- déktalanul jelezni
16.3.1. a káresemény lehetséges, várható bekövetkezésére utaló jelek észlelését;
16.3.2. a kármegelôzési, kárelhárítási felkészültség módosu- lását;
16.3.3. a biztosított vagyontárgyakon zálogjog keletkezését, vagy a jelen szerzôdés megkötésekor meglévô zálogjog változását, megszûnését – a zálogjog jogosultjának pontos megjelölésével.
16.4. A közlésre, illetôleg a változás bejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetében a Biztosító kötelezett- sége nem áll be, kivéve, ha a Szerzôdô (Biztosított) bizo- nyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerzôdés megkötésekor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
16.5. Ha a szerzôdés egyidejûleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változás bejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel
összefüggésben merül fel, a Biztosító a közlésre vagy a vál- tozás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem
hivatkozhat.
16.6. A közlésre és változás bejelentésére irányuló köte- lezettség egyaránt terheli a Szerzôdô felet és a Biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bár- melyikük elmulasztott a Biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
17. A biztosítási kockázat jelentôs növekedése
17.1. Ha a Biztosító a szerzôdéskötés után szerez tudomást
– akár változás bejelentés útján, akár más módon – a szer- zôdést érintô lényeges körülményekrôl vagy azok változá- sáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentôs növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstôl számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerzôdés módosítására, vagy a szerzôdést 30 napra írásban felmondhatja.
17.2. Ha a Szerzôdô a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerzôdés a módosító javaslat köz- lésétôl számított 30 napon megszûnik, ha a Biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a Szerzôdô figyelmét felhívta.
17.3. Ha a biztosítási szerzôdés egyidejûleg több vagyon- tárgyra, illetve felelôsségbiztosítás esetén több személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentôs megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a Biztosító a 17.1. és a 17.2. pontban meghatározott jogait a többi vagyontárgy, illetve a többi személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.
18. A kárbejelentés, a Biztosító szolgáltatásának általános szabályai
ÁSZF/mgaltfel/1410
18.1. A biztosítási eseményt a tudomásra jutásától számított két (halál és baleseti kár bekövetkezte esetén nyolc) munkanapon belül, felelôsségbiztosítás esetén 30 napon belül írásban (levél- ben, faxon, e-mailben) vagy telefonon be kell jelenteni a Biz- tosítónak, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetôvé kell tenni a kárbejelentés tartalmának ellenôrzését.
18.2. A Biztosító köteles a kárbejelentés beérkezésétôl számított öt munkanapon belül megkezdeni a kárrendezést.
18.3. A Biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a Biztosító rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek a biztosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgál- tatás összegének megállapításához elengedhetetlenül szüksége- sek:
18.3.1. a károsodott vagyontárgy megnevezését és a kár be- következésének helyét;
18.3.2. a káresemény idôpontját és rövid leírását, vagy kárfel- vételi jegyzôkönyvet;
18.3.3. a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értéket);
18.3.4. a kárrendezésben közremûködô és a Biztosított által meghatalmazott személy nevét, címét, telefon- és telefaxszámát;
18.3.5. a megtett és tervezett intézkedéseket, azok célját;
18.3.6. a beszerzési számlát, az adásvételi szerzôdést, a lel- tárívet, a költségszámításokat, bérleti szerzôdést, építési engedélyt, statikusi szakvéleményt, mûszaki leírást, gazdaságossá- gi számítást, önkormányzati hatósági bizonyítványt, feljelentést, bírósági ítéletet, kölcsönadási szerzôdésttartalmazó dokumen- tumok.
18.4. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összeg- szerûségének bizonyítása a Szerzôdôt terheli.
18.5. A felsorolt okiratokon kívül a Biztosítottnak a bizonyítás általános szabályai szerint bármilyen arra alkalmas módon lehetôsége van a biztosítási esemény és a keletkezett kár mértékének bizonyítására.
18.6. A Biztosított vagy a Szerzôdô a biztosítási esemény bekövetkezésének tényét és a kár összegszerûségét hitelt érdemlôen bizonyító dokumentumokat, a Biztosító eljáró szakemberének vagy megbízottjának kérésére bármikor rendelkezésre kell, hogy bocsássa.
18.7. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kár rendezésé- hez szükséges összes okirat beérkezését követô 15 napon belül esedékes.
18.8. Amennyiben a kárrendezési eljárás során megállapítást nyer, hogy a biztosítási szerzôdésben meghatározott biztosítási esemény történt, a jogalap tisztázott, de nem érkezett be minden kárrendezéshez szükséges irat a Biztosítóhoz, a Szerzôdô/Biz- tosított kérésére a Biztosító a várható szolgáltatási összeg 80%-ig kárelôleget folyósíthat.
19. A fedezetfeltöltés
19.1. A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a fizetett szolgáltatási összeggel csökken, kivéve, ha a Szerzôdô az éves díjat megfelelôen kiegészíti. Ezt a rendelkezést a balesetbiztosítás körében nem lehet alkalmazni.
19.2. A 19.1. pont szerinti jogkövetkezményt a Biztosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésôbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejûleg írásban felhívta a Szerzôdô figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte.
19.3. Ha a Szerzôdô a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerzôdés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási idôszakra.
20. A kármegelôzési és kárenyhítési kötelezettség
20.1. A Szerzôdô és a Biztosított köteles minden az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítani a károk megelôzése és elhárítása érdekében, s ezzel összefüggésben a tervezésre, építésre, telepítésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra, beszerelésre és bontásra vonat- kozó szakmai elôírásokat mindenkor be kell tartania, köteles továbbá a káresemény bekövetkezésekor a Biztosító uta- sítása, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvár- ható magatartás követelményei szerint a kárt enyhíteni.
20.2. A károk megelôzésére, elhárítására és enyhítésére a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági határoza- tok, a Biztosított felügyeleti szervének utasításai és a Biz- tosító elôírásai mindenkor irányadók.
20.3. A Biztosított köteles gondoskodni az alkalmazott vagyonvédelmi rendszer megfelelô mûködésérôl és folyama- tos karbantartásáról.
20.4. A Biztosító maga, illetve képviselôje, megbízottja útján jogosult ellenôrizni a kármegelôzésre vonatkozó intéz- kedések végrehajtását.
20.5. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.
ÁSZF/mgaltfel/1410
20.6. Alulbiztosítás esetén a Biztosító a kárenyhítés költsé- geit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányá- ban köteles megtéríteni.
20.7. Ha a Biztosító a kármegelôzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését vagy a betartásuk sorozatos elmulasztását tapasztalja, a szerzôdés módosítását kezdeményezheti.
21. A biztosítási szerzôdés megszûnése és a kockázatviselés vége
21.1. A Biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzôdés meg- szûnéséig áll fenn, kivéve az érdekmúlás esetét.
21.2. A biztosítási szerzôdés az alábbi okok miatt szûnhet meg:
21.2.1. Érdekmúlás: Ha a Biztosító kockázatviselése kezdete elôtt a biztosítási érdek megszûnt, vagy a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált, a szerzôdés, vagy annak megfelelô része az érdekmúlásra okot adó körülmény bekövetkezésének napján, de legkésôbb a kockázatviselés kezdetét megelôzô napon megszûnik.
21.2.1.1. Ha a szerzôdés hatályba lépését követôen, a kocká- zatviselés tartama alatt a biztosítási érdek megszûnt, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, a szerzôdés vagy annak megfelelô része az érdekmúlás vagy lehetetlenné válás napjával megszûnik.
21.2.1.2. A biztosítási érdek megszûnéséhez fûzôdô jogkö- vetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának követ- kezménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdon- joggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása idôpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelôs.
A szerzôdést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követô harminc napon belül írásban, harminc- napos határidôvel felmondhatja.
21.2.2. Felmondás: A határozatlan tartamú biztosítási szer- zôdést a felek – 30 nap felmondási idôvel – a biztosítási idôszak végére írásban bármikor felmondhatják.
21.2.3. Díjnemfizetés: Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a Biztosító – a következményekre történô figyel- meztetés mellett – a szerzôdô felet a felszólítás elküldésétôl számított harminc napos póthatáridô tûzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridô eredménytelen elteltével vagy az esedékességtôl számított 90. napon (amelyik késôbb következik be) a szerzôdés az esedékesség napjára visszamenô hatállyal megszûnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
21.2.3.1. A díjnemfizetés miatti megszûnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerzôdést. E díjat a Biztosító visszautalja.
21.2.3.2. Abban az esetben, ha a szerzôdés a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szûnt meg, a szerzôdô fél a megszûnés napjától számított 6 hónapon belül írásban kérheti a Biztosítót a kockázatviselés helyreállítására.
A Biztosító a biztosítási fedezetet a megszûnt szerzôdés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.
21.2.3.3. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vo- natkozó szabályok megfelelô alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a Szerzôdôt a befizetés kiegészítésére, a szerzôdés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos idôtartamra marad fenn. Ha a szerzôdés a díj nemfizetése miatt megszûnik, a Biztosító követelheti a tartamengedmény idôará- nyos részének megfizetését.
21.2.4. Közös megegyezés: A biztosítási szerzôdés közös megegyezéssel bármikor megszüntethetô az errôl szóló megálla- podásban szereplô idôponttól.
21.2.5. Határozott tartam esetén: A határozott tartamra kötött biztosítási szerzôdés a tartam lejáratakor, a kötvényben megjelölt idôpontban megszûnik.
21.3. Ha a szerzôdés a biztosítási esemény bekövetkezte miatti érdekmúlással (pl. totálkár) szûnt meg, a Biztosítót megilleti annak a biztosítási idôszaknak a teljes díja, amelyben kocká- zatviselése véget ért.
21.4. A szerzôdés megszûnésének egyéb eseteiben a Biztosítót a szerzôdés megszûnésének napjáig járó idôarányos díj illeti meg.
22. A Biztosító mentesülése
22.1. A Biztosító mentesül a szolgáltatási kötele- zettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással
22.1.1. a Szerzôdô vagy a Biztosított;
ÁSZF/mgaltfel/1410
22.1.2. a velük közös háztartásban élô hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy vezetô munkakört betöltô alkalmazottjuk, a biztosított tevékenység folytatásához közvetlenül vagy közvetetten
kapcsolódó munkakört betöltô alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk vagy
22.1.3. a Biztosított jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság ügyvezetése (különösen a társaság vezetô tisztségviselôibôl álló testület és annak tagjai), cégvezetôje, tagja, megbízottja, vezetô beosztású tisztségviselôje, vezetô állású vagy más vezetô mun- kavállalója, a biztosított tevékenység folytatásában közremûködô tagja, illetve a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy meg- bízottja okozta.
22.2. A Biztosító abban az esetben is mentesül a szol- gáltatási kötelezettsége alól, ha a Szerzôdô, illetve a Biztosított a kármegelôzési és kárenyhítési kötele- zettségét szándékosan vagy súlyos gondatlanságból megszegi, ideértve különösen, ha ebbôl kifolyólag az alkalmazott vagyonvédelmi rendszer a káresemény be- következésének idôpontjában nem volt üzembe he- lyezve, illetve mûködésképtelen volt, és a káresemény, illetve a kár ezekkel okozati összefüggésben állt
elô.
22.3. A Biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a Szer- zôdô, illetve a Biztosított a biztosítási esemény bekövet- kezését a 18.1. pontban meghatározott határidôben a Biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenôrzését nem teszi lehetôvé, és emiatt a Biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény ki- deríthetetlenné válik.
23. Megtérítési igény, a törvényi engedményi jog va- gyonbiztosítás esetén
23.1. A Biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a Biztosítottal közös háztartásban élô hoz- zátartozó. A megszûnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.
23.2. Ha a Biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a Biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles errôl a Biztosítottat tájékoztatni, és a Biztosított kérésére köteles a Biztosított igényét is érvényesíteni. A Biztosított igényének érvényesítését a Biztosító a költségek elôlegezésétôl teheti függôvé. A megtérült összegbôl elsôként a Biztosított követelését kell kielégíteni.
24. Egyéb rendelkezések
24.1. Elévülés
24.1.1. A jelen feltételek alapján létrejött vállalkozás- biztosítási szerzôdésbôl eredô igények a követelés esedé- kessé válásától számított 1 év elteltével évülnek el.
24.1.2. Ha jogszabály a jelen szerzôdési feltételek alapján megkötött szerzôdésbôl eredô igények érvényesítésére jog- vesztô határidôt állapít meg, és az 1 évnél rövidebb, akkor a biztosítási szerzôdésbôl eredô igények érvényesítésére nem az elévülési határidôkre irányadó rendelkezés, hanem a jogvesztô határidôt megállapító jogszabály rendelkezései az irányadók.
24.2. A biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos bejelentéseket és nyilatkozatokat írásban kell közölni.
24.3. A Biztosító függô biztosításközvetítôje kizárólag az ajánlatok és a díjak átvételére jogosult. A függô biztosí- tásközvetítô a szerzôdéskötésre nem jogosult, és a Szerzôdô (Biztosított) nem intézhet hozzá érvényes jognyilatkozatot.
24.4. A Biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és a Szer- zôdô (Biztosított) által szolgáltatott adatok helyességét a helyszínen – a szerzôdés tartama alatt – bármikor ellenôriz- ni vagy ellenôriztetni.
24.5. Az általános kizárások körében (11. pont) szereplô büntetôjogi fogalmak a Büntetô Törvénykönyv rendelkezései alapján értelmezendôk.
24.6. A jelen feltételekben nem rögzített kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
ÁSZF/mgaltfel/1410
Pannónia Általános Biztosító Zrt.
Pannónia Általános Biztosító Zrt.
Székhely: 0000 Xxxxxxxx,Xxxx xx 00.
telefon: x00 0 000 0000
telefax: x00 0 000 0000