A BEFEKTETÉSI ÉS KIEGÉSZÍTŐ BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK

A BEFEKTETÉSI ÉS KIEGÉSZÍTŐ BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

Szabályzat száma: JOG-007/2010.

Jóváhagyó határozat száma: 1/2016 (2016.08.22.) számú Igazgatósági Határozat

Hatályos: 2016.augusztus 23.

BEVEZETÉS

A jelen Befektetési és Kiegészítő Befektetési Szolgáltatások Általános Szerződési Feltételei (a továbbiakban: Befektetési ÁSZF) a Gránit Bank Zrt. (székhely: 1095 Budapest, Xxxxxxx Xxxx fasor 08.; cégjegyzékszáma: 00-00-000000, bejegyezve a Fővárosi Bíróságon, mint Cégbíróságon) hitelintézet (a továbbiakban: Bank) a befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység körébe tartozó szolgáltatások és ügyletek általános szerződési feltételeit tartalmazza és a Bank Üzletszabályzatának részét képezi. Az Üzletszabályzat és a jelen Befektetési ÁSZF, a Pénzforgalmi Szolgáltatások Általános Szerződési Feltételei, valamint a befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatásokra vonatkozó szerződések, továbbá a vonatkozó Hirdetmények együttesen alkotják a Bank és az Ügyfél között fennálló jogviszony alapját. Ahol jelen Befektetési ÁSZF Szerződést említ, ott, kivéve, ha a szövegkörnyezetből más nem következik, ezen szabályrendszer összességét kell érteni. Ezen szabályrendszer összességében nem szabályozott kérdések tekintetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, illetve 2014. március

15. napját követően létrejött jogviszonyok esetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, (Ptk.), a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.), a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény, a tőkepiacról szóló CXX. törvény, illetve más irányadó hatályos jogszabálynak a vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

Amennyiben jelen Befektetési ÁSZF és az Üzletszabályzat, valamint a Pénzforgalmi Szolgáltatások Általános Szerződéses Feltételei között ellentmondás tapasztalható, a befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatások és ügyletek tekintetében jelen Befektetési ÁSZF rendelkezései az irányadók.

A jelen Befektetési ÁSZF-ben szabályozott módon nyújtott befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatásokat a Bank a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, amelynek általános jogutódja az MNB (a továbbiakban: Felügyelet) által kiadott, a tevékenységet engedélyező alábbi határozatok felhatalmazása alapján végzi.

- 992/1997/F., 1997.11.26.

- 41.031/1998., 1998.05.29.

- 41.031-4/1999., 1999.07.29.

- 41.031-6/2000., 2000.04.12.

- III/41.031-8/2002., 2002.12.20.

A Felügyelet levelezési címe: H-1013 Budapest, Krisztina krt. 39., H-1535 Budapest, 114., Pf.: 777.

A Felügyelet honlapcíme: xxx.xxx.xx

1 Az engedélyezett befektetési szolgáltatási és kiegészítõ befektetési szolgáltatási tevékenységek felsorolása

1.1 Befektetési szolgáltatási tevékenységek:

a) megbízás felvétele és továbbítása,

b) megbízás végrehajtása az ügyfél javára,

c) sajátszámlás kereskedés,

d) befektetési tanácsadás,

e) pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz (értékpapír vagy egyéb pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalással (jegyzési garanciavállalás),

f) pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz (pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalás nélkül.

A Bank a befektetési szolgáltatási tevékenységeket az alábbi pénzügyi eszközökkel kapcsolatban végzi:

Pénzügyi eszközök:

a) az átruházható értékpapír,

b) a pénzpiaci eszköz,

c) az értékpapírhoz, devizához, kamatlábhoz vagy hozamhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatláb-megállapodás, valamint bármely más származtatott ügylet, eszköz, pénzügyi index vagy intézkedés, amely fizikai leszállítással teljesíthető vagy pénzben kiegyenlíthető.

1.2 Kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységek:

a) a pénzügyi eszköz letéti őrzése és nyilvántartása, valamint az ehhez kapcsolódó ügyfélszámla vezetése,

b) a letétkezelés, valamint az ehhez kapcsolódó értékpapírszámla vezetése, nyomdai úton előállított értékpapír esetében ennek nyilvántartása és az ügyfélszámla vezetése,

c) a befektetési hitel nyújtása,

d) a tőkeszerkezettel, üzleti stratégiával és az ezekkel összefüggő kérdésekkel, valamint az egyesüléssel és a vállalatfelvásárlással kapcsolatos tanácsadás és szolgáltatás,

e) jegyzési garanciavállaláshoz kapcsolódó szolgáltatás.

A jelen Befektetési ÁSZF-et jóváhagyó legutolsó felügyeleti határozat száma és kelte:

E-III/1121/2005., 2005.11.08.

2 Pénzmosás elleni előírások és az Ügyfél azonosításának részletes szabályai

A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni tevékenység megelőzésének gyakorlatban megnyilvánuló eszköze az átvilágítási eljárás. Az átvilágítási eljárás olyan komplex intézkedéssorozat, amely arra szolgál, hogy a Bank minden esetben pontosan tudja, hogy kivel lép üzleti kapcsolatba, kinek teljesít ügyleti megbízást.

A Bank az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket az alábbi esetekben köteles alkalmazni:

a) üzleti kapcsolat létesítésekor,

b) amikor az ügyfél által kezdeményezett ügyleti megbízás, vagy a ténylegesen összefüggő megbízások a hárommillió-hatszázezer forint összeghatárt elérik, meghaladják, illetve

c) pénzváltás esetén a tranzakció értéke az ötszázezer forintot eléri, meghaladja,

d) pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha átvilágítására még nem került sor.

e) ha a korábban rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel.

A Bank az ügyfél-átvilágítási kötelezettségek említett eseteiben azonosítja az ügyfelet és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégzi, valamint azonosítja a tényleges tulajdonost, és ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, akkor személyazonosságának igazoló ellenőrzését is végrehajtja Ezen túlmenően rögzíti az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozó adatokat és folyamatosan figyelemmel kíséri az ügyleti kapcsolatot (monitoring).

Az Ügyfél azonosításának részletes szabályait a Bank Üzletszabályzata vonatkozó rendelkezései tartalmazzák.

Az Ügyfél a szerződéses kapcsolat fennállása alatt az átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásokról köteles a tudomásszerzést követő 5 munkanapon belül a Bankot értesíteni.

2009. január 1-jét követően a Bank megtagadja az ügyleti megbízás teljesítését, ha az Ügyféllel 2007. december 15. előtt lépett üzleti kapcsolatba és az Ügyfél a Banknál átvilágítás céljából személyesen, vagy képviselő útján nem jelent meg és az Ügyfél vonatkozásában az ügyfél-átvilágítás eredményei nem állnak teljes körűen rendelkezésére.

3 Az Ügyfél tájékoztatására vonatkozó szabályok, az Ügyfél minősítése

A Bank a leendő szerződő fél vagy az Ügyfél tájékoztatása során, ideértve a befektetési elemzést és a reklámot is világos, egyértelmű, kiegyensúlyozott és pontos tájékoztatást ad, a leendő szerződő felet, illetőleg az Ügyfelet nem téveszti meg.

A Bank a befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő szolgáltatása keretében tájékoztatja az Ügyfelet vagy a leendő szerződő felet

a) a Bankra vonatkozó alapvető tudnivalókról,

b) a Bank működésének és tevékenységeinek szabályairól,

c) a leendő szerződő fél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz kezelésének szabályairól,

d) a szerződésben foglalt ügyletben érintett pénzügyi eszközzel kapcsolatos tudnivalókról,

e) a szerződésben foglalt ügylettel kapcsolatos tudnivalókról, ideértve az ügyletet érintő nyilvános információkat, valamint az ügylet kockázatát,

f) a végrehajtási helyszínekről,

g) a szerződéskötéshez, valamint - egy korábban megkötött és hatályban lévő szerződés (a továbbiakban: keretszerződés) létrehozatala esetében - az egyes ügyletek megkötéséhez kapcsolódó költségről, díjról, amely az ügyfelet terheli.

Az ügyfél tájékoztatást olyan időben kell megadni, hogy az Ügyfélnek - a helyzet sürgősségére és a válaszintézkedéshez szükséges időre, valamint a szerződés tárgyát képező ügylet összetettségére tekintettel - kellő ideje álljon rendelkezésre a tájékoztatásban foglalt információk megértéséhez és a megalapozott döntéshez.

A Bank a befektetési tanácsadási tevékenysége keretében a szerződés megkötését vagy keretszerződés esetében a megbízás végrehajtását megelőzően

a) meggyőződik arról, hogy a leendő szerződő fél, illetve az Ügyfél ismeretei és a szerződés vagy megbízás tárgyát képező pénzügyi eszközzel vagy ügylettel kapcsolatos gyakorlata, kockázatviselő képessége megfelelő-e ahhoz, hogy megalapozott be,fektetési döntést hozzon, és

b) a szerződésben foglaltak teljesítése érdekében szükséges mértékben feltárja a leendő szerződő fél, illetve az Ügyfél jövedelmi helyzetét és befektetési céljait, annak érdekében, hogy a körülményeihez igazodó, a befektetési elvárásai megvalósítására alkalmas ügyletet vagy pénzügyi eszközt ajánljon.

Az ügyfél tájékozódás (a továbbiakban: alkalmassági teszt) keretében a Bank értékeli, hogy a befektetési tanácsadási tevékenysége keretében kínált szolgáltatás

a) alkalmas-e a leendő szerződő fél vagy az Ügyfél által megjelölt befektetési célok megvalósítására,

b) kapcsán felmerülő, a leendő szerződő fél vagy az Ügyfél befektetési céljaival egyébként összhangban lévő kockázat mértéke megfelel-e az Ügyfél pénzügyi teherviselő képességének, és

c) természetéhez és a kapcsolódó kockázatok megértéséhez és értékeléséhez a leendő szerződő fél vagy az Ügyfél megfelelő tapasztalattal és ismerettel rendelkezik-e.

Az alkalmassági teszt során a Bank a leendő szerződő féltől vagy az Ügyféltől

a) vagyoni és jövedelmi helyzetére vonatkozó írásbeli nyilatkozatát,

b) az a) pontban szereplő nyilatkozat alátámasztását szolgáló okirat bemutatását, vagy

c) más befektetési vállalkozással vagy árutőzsdei szolgáltatóval való megállapodásának feltárását

d) kérheti.

A Bank a befektetési szolgáltatási tevékenység esetén a szerződés megkötését vagy keretszerződés esetén a megbízás végrehajtását megelőzően – kivéve ha úgy ítéli meg, hogy az az ügyfélnek nem megfelelő termék, vagy szolgáltatás - a leendő szerződő féltől, és az Ügyféltől nyilatkozatot kér

a) a szerződésben foglalt ügylet lényegével,

b) az ügyletben érintett pénzügyi eszköz jellemzőivel, és

c) különösen ezek kockázataival kapcsolatos ismereteiről és tapasztalatairól, annak megítélése érdekében, hogy a Bank valóban a számára megfelelő ügylettel, vagy pénzügyi eszközzel kapcsolatos szolgáltatást nyújtsa.

A megfelelési tesz értékelése (a továbbiakban: megfelelési teszt) során a Bank

a) feltárja a leendő szerződő fél vagy az Ügyfél által ismert szolgáltatásokat, ügyleteket és pénzügyi eszközöket,

b) vizsgálja a leendő szerződő fél vagy az Ügyfél pénzügyi eszközökkel végrehajtott ügyleteinek természetét, méretét és gyakoriságát, valamint azt, hogy ezen ügyletek milyen időtávon belül valósultak meg, és

c) vizsgálja a leendő szerződő fél vagy az Ügyfél iskolai végzettségét, foglalkozását vagy az értékelés szempontjából releváns korábbi foglalkozását.

Ha a Bank úgy ítéli meg, hogy a szerződésben foglalt pénzügyi eszköz vagy ügylet nem megfelelő a leendő szerződő fél vagy az Ügyfél számára, erre felhívja a leendő szerződő fél, illetőleg az Ügyfél figyelmét.

Ha a leendő szerződő fél vagy az Ügyfél nem adja meg a kért információt vagy a megadott információt a Bank elégtelennek tartja, felhívja a leendő szerződő fél, illetőleg az Ügyfél figyelmét arra, hogy ebben az esetben nem képes a szerződésben foglalt pénzügyi eszköz vagy ügylet megfelelőségét megállapítani.

A Bank nem felel az Ügyfél által a kötelező tájékoztatás tudomásul vételét követően hozott üzleti döntésének következményeiért.

A Bank a befektetési szolgáltatási tevékenysége és a kiegészítő szolgáltatása keretében, a szerződéskötést megelőzően minősíti a leendő szerződő felet, és a szerződés hatálybalépését követően ügyfélként e minősítésnek megfelelően kezeli.

A minősítést nem kell elvégezni, ha

a) a szerződés egy hatályban lévő keretszerződés alapján jön létre és a szerződés tárgyát képező ügylet vagy pénzügyi eszköz vonatkozásában a minősítésre már sor került, vagy

b) a leendő szerződő fél a szerződéskötést követően a szerződés tárgyát képező ügylet vonatkozásában elfogadható partnernek minősül.

A Bank írásban vagy más tartós adathordozón értesíti az Ügyfelet

a) a minősítéséről,

b) a minősítésében bekövetkezett bármilyen változásról, és

c) arról a tényről, hogy kérheti a minősítés megváltoztatását, és az ilyen kérés esetén az őt megillető jogok megváltozásában jelentkező következményekről.

A Bank az Ügyfeleket az alábbi kategóriákba sorolja:

a) lakossági ügyfél,

b) szakmai ügyfél,

c) elfogadható partner.

A Bank tájékoztatási kötelezettségét

a) írásban, vagy

b) egyéb tartós adathordozón teljesíti.

A tájékoztatási kötelezettség tartós adathordozón akkor teljesíthető, ha

a) a tájékoztatás ezen eszköze megfelel a Bank és a leendő szerződő fél vagy az Ügyfél között létrejövő vagy meglévő szerződésben foglaltaknak, és

b) a leendő szerződő fél vagy az Ügyfél kifejezetten a tartós adathordozót választja.

A Bank a leendő szerződő fél vagy az Ügyfél tájékoztatására vonatkozó követelményeknek megfelelő tájékoztatást úgy is megadhatja, hogy azt nem kifejezetten egy adott leendő szerződő félnek vagy Ügyfélnek címezi, hanem egy általa meghatározott honlapon teszi elérhetővé, ha

a) a tájékoztatás ezen eszköze megfelel a Bank és a leendő szerződő fél vagy az Ügyfél között létrejött, illetve létrejövő szerződésben foglaltaknak,

b) a leendő szerződő fél vagy az Ügyfél kifejezetten hozzájárulását adja a tájékoztatás ezen formájához,

c) az Ügyfelet elektronikus úton értesítette a honlap címéről, és megjelölte, hogy az adott információ pontosan a honlap mely részén érhető el,

d) gondoskodik arról, hogy a honlapon elérhető információ minden pillanatban aktuális legyen, és

e) gondoskodik arról, hogy az adott információ az adott honlapon folyamatosan hozzáférhető legyen mindaddig, amíg az Ügyfél számára annak ismerete szükséges lehet.

A tájékoztatás eszközét minden esetben a Bank és a leendő szerződő fél vagy az Ügyfél között létrejövő vagy létrejött szerződésben foglaltaknak megfelelőnek kell tekinteni, ha a leendő szerződő fél vagy az Ügyfél

a) nyilatkozata szerint rendszeres internet hozzáféréssel rendelkezik, vagy

b) a Bankkal való kapcsolattartás módjaként az elektronikus levelezést választotta.

Amennyiben az Ügyfél legkésőbb az ügyletkötés időpontjáig nem tesz észrevételt a Banknál, abban az esetben az Ügyfél ügyletkötést megelőző tájékoztatását elfogadottnak kell tekinteni. Ebben az esetben az Ügyfél nem hivatkozhat arra, hogy a Bank az ügyletkötést megelőző általános és előzetes tájékoztatási, valamint előzetes tájékozódási kötelezettségének nem a jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelően tett eleget.

4 Az Ügyféllel történő szerződéskötés megtagadásának törvényben meghatározott okai

A Bank a befektetési szolgáltatási tevékenysége és a kiegészítő szolgáltatása keretében történő szerződéskötést, valamint a hatályban lévő keretszerződés alapján kapott megbízás végrehajtását megtagadja, ha

a) azzal bennfentes kereskedelmet vagy piacbefolyásolást valósítana meg,

b) az jogszabályba vagy a szabályozott piac, a szabályozott piacra vonatkozó feltételeknek megfelelő harmadik országbeli tőzsde, elszámolóház, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet központi szerződő fél vagy központi értéktár szabályzatának rendelkezésébe ütközne,

c) a leendő szerződő fél, illetőleg az ügyfél személyazonosságának igazolását vagy az azonosítást megtagadta, valamint ha a személyazonosság vagy az azonosítás más okból sikertelen volt,

d) alkalmassági teszthez szükséges és a szükséges információkhoz nem jutott hozzá, vagy

e) az alkalmassági teszt eredménye nem teszi lehetővé az adott pénzügyi eszköz tekintetében kért szolgáltatás nyújtását, az Ügyfél számára.

A Bank haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek, ha a szerződéskötést vagy a megbízás végrehajtását a 4.a) pontja alapján megtagadta.

5 Az Ügyféllel való kapcsolattartás

Az Ügyfél által a Bankkal való kapcsolattartás során használható nyelvek a magyar és az angol nyelv.

a) A Bank Ügyféllel való kapcsolattartásának módja és eszköze, ideértve a megbízás küldésének és fogadásának módját, eszközét:

b) az Ügyfél személyes megjelenése alkalmával,

c) írásban, postai úton megküldött levélben,

d) írásban, telefaxon,

e) szóban, telefonon,

f) írásban, fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentum útján,

g) elektronikus levélben (email).

A Bank - a mindenkori vonatkozó jogszabályok szerint - írásban köt szerződést és a szerződés egy eredeti példányát az Ügyfélnek átadja. Az Ügyfél köteles írásba foglalni az általa a Bank részére tett nyilatkozatokat, illetve írásban megerősíteni a Bank részére szóló értesítéseket, megbízásokat, valamint egyéb közléseket. Amennyiben a Bank az Általános Treasury Keretszerződést, valamint a

Befektetési számlaszerződést az Ügyfél részére írásba foglalva megküldi, akkor Ügyfél köteles annak egy példányát a képviseletre jogosultak aláírásával ellátva a Banknak visszaküldeni. Ezen említett szerződések azon a napon jönnek létre, amely napon a Bank az Ügyfél által bejelentett módon aláírt szerződést aláírja. Amennyiben az Ügyfél egyéb megbízását (továbbiakban: egyéb megbízás) a Bank írásban, két példányban visszaigazolja, vagy az Ügyfél részére az írásba foglalt egyéb megbízást megküldi, akkor az Ügyfél köteles annak egy példányát a képviseletére jogosultak aláírásával ellátva a Banknak visszaküldeni. Ha az Ügyfél az egyéb megbízáshoz kapcsolódó visszaigazolást a Banknak a kézhezvételtől számított 10 napon belül, aláírással ellátva nem küldi vissza, abban az esetben azt a Bank elfogadottnak tekinti és az Ügyfél az egyéb megbízáshoz kapcsolódó visszaigazolásban foglaltakat később sem vitathatja, továbbá nem hivatkozhat az írásba foglalás hiányára.

A felek - külön megállapodás alapján - szerződést írásban úgy is köthetnek, illetve a jelen Befektetési ÁSZF-ben, illetve jogszabályban előírt írásbeli alak szerinti követelménynek úgy is eleget tesznek, hogy aláírásukat fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírásukkal helyettesítik. Két személy együttes aláírási kötelezettsége esetén az elektronikus kódolásnak biztosítania kell a két személy együttes rendelkezési kötelezettségét.

A Bank - az erre vonatkozó külön szerződés kötésével - elfogadja az Ügyféltől részére telefonon vagy telefaxon eljuttatott közlést, nyilatkozatot vagy megbízást és a felek a fenti technikai eszközökön keresztül szerződést is köthetnek.

Ha az Ügyfél a szükséges feltételeket biztosítja, a Bank - külön szerződés kötésével - elektronikus adatátviteli kapcsolatot hoz létre az Ügyféllel, melynek keretében a Bank elfogadja az Ügyféltől elektronikus úton megküldött közlést, nyilatkozatot, megbízást és a felek ezen technikai eszközökön keresztül szerzõdést is köthetnek.

Azon nyilatkozatokban, illetve megbízásokban foglalt akaratnyilvánítások, amelyeket az Ügyfél vagy a Bank telefonon, telefaxon, vagy e-mailen közöl egymással, abban az esetben válnak hatályossá, ha a címzett arról tudomást szerez, vagyis a közlést a másik fél telefonon tudomásul veszi, vagy a közlés a fogadó telefax készülékére, illetve a másik félnek megadott e-mail címére megérkezik. Kétség esetén a hívót, vagy a feladót terheli annak bizonyítási kötelezettsége, hogy a hívott illetve címzett fél az értesítést megkapta. A bizonyíthatóság érdekében a xxxxxxx készülék által előállított leadási értesítőt meg kell őrizni.

A Bank a visszaélések kockázatának csökkentése érdekében csak a külön szerződésben meghatározott telefon-, telefax számokon, illetve e-mail címen, a külön szerződésben meghatározott jelszó közlésével, az Ügyfél által a külön megállapodásban meghatározott személyektől fogad el megbízásokat. A Bank a fentieket vizsgálja.

A Banknak nem áll módjában a telefonon kapott megbízások esetében minden kétséget kizáróan megállapítani azt, hogy a megbízás valóban a megbízás adására jogosult személytől származik-e, továbbá - a telefaxon kapott megbízások esetében - a Banknak nem áll módjában minden kétséget kizáróan megállapítani azt, hogy a megbízások az eredeti megbízással megegyeznek-e, ezért a fentiekkel kapcsolatos felelősség az Ügyfelet terheli. Az elektronikus csatornákon megadott megbízások esetében a Bank csak azt vizsgálja, hogy a rendelkezéshez szükséges

azonosító kódok helyesen megadásra kerültek-e. A helyesen közölt azonosító kódok megadása esetén a Bank a megbízást minden további vizsgálat nélkül az Ügyféltől származónak tekinti.

A telefonon vagy telefaxon eljuttatott közlést, nyilatkozatot vagy megbízást a Bank a tudomásszerzés időpontjában teljesíti anélkül, hogy az Ügyféltől megkövetelné az írásba foglalást vagy az eredeti irat megküldésével történő megerősítést. A fenti technikai eszközökön keresztül történő szerződéskötés esetén a szerződés külön utólagos megerősítés nélkül létrejön, annak érvényességét a felek nem vitathatják, de - a jogszabály által előírt írásba foglalási kötelezettség teljesítése miatt - a szerződést a telefonon vagy telefaxon létrejött megállapodással megegyező tartalommal utólag eredeti változatban is alá kell írni és a másik félhez el kell juttatni. Ha az Ügyfél a visszaigazolást vagy a szerződést a Banknak a kézhezvételtől számított 10 napon belül, aláírással ellátva nem küldi vissza, abban az esetben azt a Bank elfogadottnak tekinti és az Ügyfél a visszaigazolásban vagy a szerződésben foglaltakat később sem vitathatja, továbbá nem hivatkozhat az írásba foglalás hiányára. Amennyiben az írásba foglalással illetve a visszaigazolás vagy a szerződés visszaküldésével kapcsolatos szabályokat az Ügyfél nem tartja be, abban az esetben a Bank jogosult a szerződés teljesítését felfüggeszteni és/vagy a szerződést azonnali hatállyal felmondani.

A felek a jogszabály által, illetve a Bank Üzletszabályzatában, illetve az Általános Szerződési Feltételekben előírt írásba foglalási kötelezettségüknek – külön szerződés kötésével – úgy is eleget tehetnek, hogy az elektronikusan aláírt elektronikus dokumentumot fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírásukkal látják el.

A Bank nem felel azokért az esetleges közvetlen vagy közvetett károkért, amelyek a telekommunikációs kapcsolat hibájából vagy helytelen működéséből, továbbá a küldő által adott információ helytelenségéből vagy abból erednek, hogy a Bank a telefonon illetve telefaxon adott üzenet helyességében jóhiszeműen bízva, azt teljesítette. A Bank nem felel továbbá azokért a közvetett, vagy közvetlen károkért, amelyek az az elektronikus levelezési rendszerek hibájából vagy helytelen működéséből, vagy azzal összefüggésben keletkezhetnek.

A Bank a telefonon, telefaxon és e-mailen adott közlések, nyilatkozatok, megbízások illetve az ilyen módon létrejött szerződések teljesítésével kapcsolatban esetlegesen bekövetkező károkért csak szándékos, súlyosan gondatlan vagy bűncselekménynek minősülő magatartása esetén, és abban az esetben tartozik felelősséggel, ha a külön megállapodásban foglalt valamely kötelezettségét felróható módon megszegi.

Az Ügyfél a szolgáltatások telefonon, telefaxon vagy elektronikus adatátviteli kapcsolaton történő igénybevételére vonatkozó szerződést csak írásban módosíthatja. A hivatkozott szerződést az Ügyfél illetve a Bank bármikor azonnali hatállyal felmondhatják.

Az Ügyfél jelen Befektetési ÁSZF elfogadásával beleegyezését adja ahhoz, hogy a Bank a telefonon adott közlésekről, nyilatkozatokról és megbízásokról hangfelvételt készítsen és vitás esetekben a hangfelvételt bizonyítási eszközként felhasználja. Az így készített hangfelvételt a Bank a felvétel készítésének napjától számított 5 évig őrzi meg. A Bank - az Ügyfél kérésére - lehetővé teszi az Ügyfél számára a felvétel meghallgatását, illetve azt, hogy az Ügyfél - saját költségére - a felvételről másolatot készíthessen.

6 A szerződés teljesítése

A Bank a befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő szolgáltatása keretében az Ügyféllel kötött szerződés teljesítése, illetve az Ügyfél megbízásának végrehajtása során mindenkor a jogszabályokban foglaltaknak, a szakma szabályainak megfelelően és az Ügyfél érdekeivel összhangban jár el.

A Bank nem kérhet és nem fogadhat el olyan anyagi vagy nem anyagi természetű juttatást, előnyt, amelyet

a) nem az Ügyfél vagy az Ügyfél javára eljáró harmadik személy részére vagy nem ezek részéről teljesítenek,

b) nem olyan személy vagy szervezet részére vagy részéről teljesítenek, amely esetében

a. az anyagi vagy nem anyagi természetű juttatás, illetve a juttatás mértékének számítása során használt módszer az Ügyfél előtt a szerződéskötést vagy a megbízás végrehajtását megelőzően pontosan, következetesen és világosan feltárható, és

b. az anyagi vagy nem anyagi természetű juttatás a végzett tevékenység vagy a nyújtott szolgáltatás minőségének javítása érdekében történik és nem befolyásolja hátrányosan a Bank 8.1. pont szerinti kötelezettségének teljesítését,

c) nem a befektetési szolgáltatási tevékenység ellátásával vagy a kiegészítő szolgáltatás nyújtásával függ össze vagy hátrányosan befolyásolja a Bank 8.1. pont szerinti kötelezettségének teljesítését.

A Bank az Ügyfél megbízását az Ügyfél számára legkedvezőbb módon hajtja végre azzal, hogy ha a végrehajtásra a végrehajtási politika szerint kerül sor, azt az Ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtásnak kell tekinteni.

Ha a Bank az Ügyféltől határozott utasítást kapott, a megbízást ezen utasításnak megfelelően hatja végre.

Az Ügyfél kérésére a Bank írásban, a végrehajtási politikában foglalt rendelkezések alkalmazásának bemutatásával igazolja, hogy az Ügyfél megbízását a végrehajtási politikában foglaltaknak megfelelően hajtotta végre.

A Bank az Ügyfél által adott megbízás végrehajtása során

a) azonnal és pontosan rögzíti és allokálja a végrehajtott megbízást,

b) az egyébként összehasonlítható ügyfélmegbízásokat a megbízás felvételének sorrendjében és azonnal végrehajtja, és

c) haladéktalanul tájékoztatja a lakossági Ügyfelet, ha a megbízás végrehajtását akadályozó körülményről szerez tudomást.

Nem kell az Ügyfél által adott megbízást azonnal végrehajtani, ha

a) az Ügyfél által adott megbízás limitáras megbízás,

b) az aktuális piaci feltételek között a megbízást nem lehet végrehajtani, vagy

c) azzal az Ügyfél érdekei sérülnének.

Ha a Bank az Ügyfél megbízását nem hajtotta végre, és a megbízás szabályozott piacra bevezetett részvényre vonatkozik, akkor ezen limitáras megbízást haladéktalanul nyilvánosságra hozza oly módon, hogy az más piaci szereplők számára könnyen hozzáférhető legyen, elősegítve ezzel a megbízás lehető leghamarabb történő végrehajtását, kivéve, ha az Ügyfél ettől kifejezetten eltérő utasítást adott.

Ha a Bank a végrehajtott megbízás teljesítését is maga végzi vagy annak nyomonkövetéséért is felelősséget vállal, minden tőle elvárhatót megtesz annak érdekében, hogy a végrehajtott megbízás teljesítése során kapott, az Ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz a megfelelő Ügyfél megfelelő számláján haladéktalanul és pontosan jóváírásra kerüljön.

A Bank saját számlájára nem hajthat végre ügyfélmegbízást vagy ügyletet úgy, hogy az Ügyfél megbízását egy másik Ügyfél megbízásával összevonja.

A Bank abban az esetben vonhat össze Ügyfelek által adott megbízásokat saját számlájára való végrehajtás esetében, ha

a) ezzel összességében egyetlen olyan Ügyfél sem szenved hátrányt, akinek a megbízását egy másik Ügyfél megbízásával összevonták,

b) minden olyan Ügyfél figyelmét felhívta arra, akinek a megbízása egy másik Ügyfél megbízásával összevonásra kerül, hogy az összevont végrehajtás az egy Ügyfél által adott több megbízás esetében egyes megbízások tekintetében hátránnyal járhat, és

c) rendelkezik olyan allokációs szabályzattal, amely részletesen szabályozza a megbízások és ügyletek összevont végrehajtásának szabályait, ideértve azt is, hogy a megbízás vagy ügylet mérete és ára hogyan befolyásolja az allokációt, hogy a részleges végrehajtás esetében az allokáció milyen szabályok szerint történik és a befektetési vállalkozás minden esetben az ebben foglaltak szerint jár el.

Ha a Bank az Ügyfél megbízását egy a Bank saját számlájára végrehajtásra kerülő ügylettel vonja össze, és az ügylet végrehajtására csak részben kerül sor, akkor az allokáció során az Ügyfél megbízása alapján létrejött ügyletet részesíti előnyben.

Ha a Bank

a) hitelt érdemlő módon igazolja, hogy az Ügyfél által adott megbízás alapján a Bank saját számlájára végrehajtott ügylet az összevonás nélkül nem vagy kedvezőtlenebb feltételekkel teljesült volna, és

b) az allokációs szabályzata részletes rendelkezéseket tartalmaz az allokáció szabályaira vonatkozóan,

c) akkor a saját számlájára és az Ügyfél számlájára történő allokációt arányosan is teljesítheti.

A Bank a szerződés teljesítését követően az ügylet jellegétől függően a konkrét szerződésben meghatározott időtartamon belül, írásbeli értesítéssel számol el az Ügyféllel.

7 A szerződés módosításának, illetve megszüntetésének részletes szabályai, felmondási, elállási határidők

A Bank és az Ügyfél az általuk megkötött szerződéseket csak közös megegyezéssel, az adott szerződés megkötésére előírt módon módosíthatják.

A Bank illetve az Ügyfél a szerződéses jogviszonyt minden esetben csak írásban mondhatja fel. A felmondási idő - amennyiben az Üzletszabályzat, az Általános Szerződési Feltételek, illetve eseti szerződés eltérően nem rendelkezik - 30 nap.

A Bank jogosult azonnali hatályú felmondással élni abban az esetben, ha az Ügyfél súlyos szerződésszegést követ el, illetve, ha a Bankot valótlan tények közlésével, adatok eltitkolásával, vagy más módon megtéveszti. Ügyletfajtára tekintet nélkül, súlyos szerződésszegésnek minősül az, ha a Bank vagy az Ügyfél a jelen Befektetési ÁSZF, illetve az adott ügyletre vonatkozó szerződésben vállalt kötelezettségét megszegi és azt a másik fél felhívására, megfelelő határidőn belül nem orvosolja.

A Bank és az Ügyfél jogosultak a szerződéstől annak teljesítéséig elállni, azonban kötelesek egymásnak az elállással esetlegesen okozott kárt megtéríteni.

A Bank és az Ügyfél közötti szerződés megszűnésével kapcsolatos elszámolásra a szerződés és a Bank Üzletszabályzata és az Általános Szerződési Feltételek szabályait kell alkalmazni.

8 A megbízás végrehajtását követő tájékoztatás

A Bank az Ügyfelet a megbízás teljesítéséről haladéktalanul írásban vagy külön megállapodás alapján más tartós adathordozón értesíti a megbízás végrehajtásával kapcsolatos információkról. Az értesítés költségkihatásait a mindenkor hatályos vonatkozó Hirdetmény tartalmazza.

Az Ügyfélnek joga van a Bank Üzletszabályzatában és az Általános Szerződési Feltételekben foglaltaktól eltérő felvilágosításra. A Bank az üzleti órák alatt bármikor ingyenesen - amennyiben a mindenkor hatályos vonatkozó Hirdetmény eltérően nem rendelkezik - felvilágosítást ad az Ügyfél részére az egyes megbízások teljesítéséről, illetve az Ügyfél számláinak egyenlegéről.

Értékpapír-számla és ügyfélszámla vezetés esetén a számlanyitás részletes feltételeit, valamint a számla jóváírásáról, terheléséről és egyenlegéről történő értesítések szabályait a jelen Befektetési ÁSZF 14. fejezete (A Bank által végzett befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységekre vonatkozó részletes szabályok) tartalmazza.

Bank lakossági ügyfél esetében a tranzakcióról a tájékoztatást az alábbi tartalommal adja meg:

a) a Bank neve vagy más azonosítója,

b) az ügyfél neve vagy más azonosítója,

c) a kereskedési nap,

d) a megbízás végrehajtásának időpontja,

e) a megbízás típusa,

f) a kereskedési helyszín neve, illetve azonosítója,

g) a pénzügyi eszköz megnevezése és azonosítója,

h) az eladás/vétel megjelölés,

i) a megbízás természete, ha sem eladásnak, sem vételnek nem tekinthető,

j) a pénzügyi eszköz mennyisége,

k) a pénzügyi eszköz kereskedési egységének ára, megjelölve a kereskedési egységet is,

l) a teljes költség,

m) a Bank által az ügyfél felé felszámított jutalékának, díjának és egyéb költségeinek teljes összege, és - a lakossági ügyfél kifejezett kérésére - ennek jogcímenkénti lebontása,

n) az ügyfél kötelezettségei az ügylet teljesítésével kapcsolatosan, ideértve a pénzügyi teljesítés vagy a fizikai leszállítással történő teljesítés határideje, és a teljesítéshez szükséges számlaszámok és egyéb információk, és

o) ha az ügylet során az ügyféllel szemben álló partner a Bank maga, a Bankkal azonos vállalatcsoportba tartozó személy vagy a befektetési vállalkozás egy másik ügyfele volt, akkor ennek ténye, kivéve, ha a megbízás végrehajtására olyan kereskedési rendszeren keresztül került sor, amelyben a kereskedési szabályok ezt nem teszik lehetővé.

A Bank - figyelemmel a jelen fejezetbe foglalt eltérésekre - befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében kezelt, az Ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközről és pénzeszközről legalább évente, a jelen fejezetben meghatározott tartalommal jelentést készít és azt írásban vagy más tartós adathordozón az Ügyfél rendelkezésére bocsátja.

Az előző bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a befektetési szolgáltatási tevékenység a Banknál elhelyezett, Hpt. szerinti betétet érinti.

A Bank a fent hivatkozott jelentést az alábbi tartalommal készíti el:

a) az Ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközök és pénzeszközök állománya és részletezése a jelentésben foglalt időszak végén,

b) az Ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközök és pénzeszközök azon állománya, amely értékpapír-finanszírozási ügylet tárgyát képezte a jelentésben foglalt időszakban, és

c) az értékpapír-finanszírozási ügylet tárgyát képező, az Ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközön és pénzeszközön realizált eredmény, és az eredmény számításának alapja.

Ha az Ügyfél portfóliójában olyan pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz található, amelyre vonatkozóan a teljesítés még nem történt meg, akkor

a) az Ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközök és pénzeszközök állománya és részletezése a jelentésben foglalt időszak végén, a Bank megjelöli, hogy az általa adott tájékoztatás a kereskedési napra vagy a teljesítés napjára vonatkozik-e, és

b) az Ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközök és pénzeszközök azon állománya, amely értékpapír-finanszírozási ügylet tárgyát képezte a jelentésben foglalt időszakban, vagy az értékpapír-finanszírozási ügylet tárgyát képező, az Ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközön és pénzeszközön realizált eredmény, és az

eredmény számításának alapja vonatkozásában az információt az a) pontban foglaltakkal egyező szemléletben adja meg.

Amennyiben az Ügyfél a megbízás végrehajtását követő tájékoztatás kézhezvételét követő 15 napon belül nem tesz észrevételt a Banknál, abban az esetben a megbízás végrehajtását követő tájékoztatást elfogadottnak kell tekinteni. Ebben az esetben az Ügyfél nem hivatkozhat arra, hogy a Bank a megbízás végrehajtását követő tájékoztatási kötelezettségének nem a jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelően tett eleget.

A Bank Ügyféllel szembeni kötelezettsége – ideértve az Ügyfél rendkívüli tájékoztatásának módját is

– a Bank tevékenységi engedélyének, egyes tevékenységek végzésének részleges vagy teljes felfüggesztése, korlátozása, a tevékenység végzésére jogosító engedélyének visszavonása esetén

A Bank tevékenységi engedélyének visszavonása, felfüggesztése, egyes tevékenységeinek (ideértve a tőzsdei tevékenységet is) korlátozása, részleges vagy teljes felfüggesztése esetén a Bank a határozat kézhezvételének napján írásban tájékoztatja az Ügyfelet. Az Ügyfél ezekben az esetekben jogosult a szerződéstől egyoldalúan elállni.

Amennyiben az Ügyfél elállási jogával nem él, úgy a Bank megkísérli elérni szerződéses kötelezettségeinek más befektetési szolgáltató által történő átvállalását. A szerződéses kötelezettségek fentiek szerinti, vagy bármely más okból történő átvállalásához (állomány átruházáshoz) a Felügyelet engedélye szükséges. Az állomány átruházás során a Ptk.-nak a tartozásátvállalására vonatkozó szabályai az irányadók, tehát ilyen esetben - a jelen fejezetbe foglalt eltérések kivételével - az Ügyfél hozzájárulása szükséges. A Bank az átruházásról rendelkező szerződés hatályosulása előtt értesíti az Ügyfelet az átruházás szándékáról. Az Ügyfél jogosult az átvevő személyétől eltérően meghatározni azt a befektetési szolgáltatót, amelynek szolgáltatásait a későbbiekben igénybe kívánja venni. Az állomány átruházás költségei, díjai az Ügyfélre nem háríthatóak át.

Nem szükséges az Ügyfél hozzájárulása az állomány átruházásához abban az esetben, ha arra a Bank végelszámolása vagy felszámolása miatt kerül sor.

A fenti rendelkezések - ügyletfajtára tekintet nélkül - a Bank és az Ügyfél között létrejött minden ügyletre vonatkoznak. A fenti esetekre vonatkozóan a Bank, illetve az Ügyfél kötelezettségének, kockázatviselésének részletes szabályait a Tpt., Bszt., Cstv., illetve a Ptk. határozzák meg.

9 Az adatvédelmi tájékoztatás módja

A Bank az adatvédelmi előírásokról az Ügyfelet az adott ügyletre vonatkozó szerződés megkötése előtt a jelen Befektetési ÁSZF átadásával tájékoztatja. Az Ügyfél a szerződés aláírásával a tájékoztatás megtörténtét igazolja.

Az adatvédelmi előírásokat a jelen Befektetési ÁSZF 5. melléklete tartalmazza.

10 A felelősségi szabályok

A Bank a befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenysége során mindenkor az Ügyfél érdekeinek megfelelően - az adott körülmények között lehetséges módon - azok legteljesebb figyelembevételével és a lehető legnagyobb gondossággal jár el. A Bank megtéríti azt a kárt, amelyet kötelezettsége esetleges elmulasztása által az Ügyfélnek okozott.

A Bank nem felel az olyan kárért, amely erőhatalom, bel-, vagy külföldi hatósági rendelkezés, szükséges hatósági engedély megtagadása vagy késedelmes megadása folytán következik be (vis maior).

A Bank a szerződések teljesítésért felelősségét - a jogszabályban megállapított esetek, valamint az Ügyfél súlyos és felszólítás ellenére sem rendezett szerződésszegése kivételével - nem korlátozhatja és nem zárhatja ki.

A Bank és az Ügyfél felel a megbízás során közölt adatok valódiságáért, továbbá mindkét fél részéről az eladásra felajánlott értékpapír korlátozás mentes rendelkezési jogáért, per-, igény-, hiány-, és tehermentességéért. Az Ügyfél részéről a megbízás során adott megtévesztő tájékoztatás következményeit az Ügyfél viseli.

A Bank értékpapír-adásvételt kizárólag olyan értékpapírokkal folytat, amelyek érvényesek, hiánytalanok, és megfelelően átruházottak. A Bank figyelemmel kíséri az értékpapírok megsemmisítését, és az átruházási láncolatot.

A Bank az általában elvárható gondossággal vizsgálja az értékpapírok valódiságát, eredetiségét, továbbá az aláírások eredetiségét és hitelességét. A Bank - amennyiben az elvárható gondossággal járt el - úgy nem felel az ezek megsértéséből eredő kárért.

A Bank az értékpapír nyilvános forgalomba-hozatalára vonatkozó megbízás teljesítése során az értékpapír tulajdonosának a tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítésért, valamint a tájékoztató módosítása kapcsán, ha a befektető elállási jogával él, a befektetőnek a vásárlással vagy a jegyzéssel kapcsolatos költségének és kárának megtérítésért a kibocsátóval egyetemlegesen felelős.

A Bank felelőssége a nyomdai úton előállított, névre szóló, teljes forgatmánnyal ellátott értékpapírnak a Bank felróható magatartása következtében bekövetkező megsemmisülése, megrongálódása, elveszése, ellopása, rablása esetén az értékpapírok újraelőállítási költségének összegéig terjed.

A szerződések és megbízások nyilvántartása, az Ügyfél pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek kezelése, a befektető védelmi rendszer szabályai

A Bank egységes, folyamatos és időrendi nyilvántartást vezet

a) a saját számlás kereskedés keretében kötött minden ügyletéről,

b) az Ügyfelekkel megkötött szerződésekről, és

c) az Ügyfelek által korábban megkötött keretszerződés alapján adott megbízásokról.

A nyilvántartást a Bank úgy vezeti, hogy alkalmas legyen annak megállapítására, hogy az adott megbízást az Ügyfél javára vagy saját számlára teljesítették.

A nyilvántartási kötelezettség teljesítése érdekében a Bank az Ügyféltől kérheti az Ügyfél azonosítására szolgáló adatokat.

A Bank a nyilvántartásában szereplő adatokat a szerződés teljesítésétől, illetve annak megszűnésétől számított öt évig megőrzi.

A Bank az Ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközt és pénzeszközt az Ügyfél rendelkezése szerinti célra használja fel.

A Bank a kezelésében lévő, az Ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközzel és pénzeszközzel sajátjaként nem rendelkezhet, és biztosítja, hogy az Ügyfél ugyanezen pénzügyi eszközről és pénzeszközről bármikor rendelkezni tudjon.

A Bank nyilvántartásait és a számlákat úgy vezeti, hogy

a) azok pontosak legyenek és az Ügyfelek pénzügyi eszközei és pénzeszközei állományáról mindenkor valós képet mutassanak, és

b) azok alapján bármikor, késedelem nélkül biztosítható legyen az Ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz, valamint a Bank saját pénzügyi eszköze és pénzeszköze elkülönített kimutatása.

A Bank az Ügyfél eszközei és pénzeszközei kezelésére akkor köthet harmadik személlyel megállapodást, ha a harmadik személy megfelel a fenti rendelkezéseknek.

A Bank rendszeresen, de legalább havonta egyezteti az általa vezetett nyilvántartásokat és számlákat a pénzügyi eszközöket és a pénzeszközöket kezelő harmadik felek nyilvántartásaival és számláival.

A Bank olyan belső szabályokat alakít ki, amelyek megakadályozzák a jogszerűtlen használatból, a csalásból, tőkebefektetési csalásból, a nem megfelelő nyilvántartás-vezetésből vagy gondatlanságból eredő, az ügyfél pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek vagy az ezekkel kapcsolatos jogainak sérelmét.

A Bank az Ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközt - a jelen fejezetben foglalt kivételtől eltekintve - nem használhatja.

A Bank az Ügyfél pénzügyi eszközét akkor használhatja, ha a pénzügyi eszköz használatához - ideértve a használat pontos célját is - az Ügyfél előzetesen írásban hozzájárult.

A Bank akkor jogosult az Ügyfél nevében nála tartott, harmadik fél által kezelt gyűjtőszámlán lévő pénzügyi eszköz tekintetében értékpapír-finanszírozási ügyletet kötni vagy abban az esetben használhatja e pénzügyi eszközt saját számlájára vagy egy másik ügyfele számlájára, ha

a) minden olyan Ügyfél, amelynek pénzügyi eszközét gyűjtőszámlán kezelik, előzetes hozzájárulását adta, vagy

b) a Bank biztosítja, hogy csak azon Ügyfél pénzügyi eszközét használja, amely vonatkozásában az ügyfél az előzetes hozzájárulását megadta.

A Bank olyan nyilvántartást vezet, amely tartalmazza

a) azon Ügyfelek adatait, amelyek rendelkezése alapján a pénzügyi eszköz felhasználásra került, és

b) az egyes, hozzájárulásukat adó ügyfelek tulajdonában lévő, felhasznált pénzügyi eszközök számát,

c) annak érdekében, hogy az esetleges veszteségek viselése pontosan meghatározható legyen.

A Bank az Ügyfél pénzügyi eszközének letéti őrzésére harmadik személlyel megállapodást köthet.

A Bank a befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő szolgáltatása keretében megkötött megállapodás alapján átvett vagy az Ügyfél megbízásának teljesítését követően a Bank kezelésébe kerülő, az Ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzeszközt az átvételt követően haladéktalanul

a) központi banknál,

b) hitelintézetnél,

c) harmadik országban hitelintézeti tevékenység végzésére jogosító tevékenységi engedéllyel rendelkező hitelintézetnél, vagy

d) minősített pénzpiaci alapnál helyezi el.

Az Ügyfél pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek kezeléséről szóló fenti szabályok a Bank és az Ügyfél közötti valamennyi ügyletre vonatkoznak. ,

A Bank az általa igénybe vett harmadik személy tevékenységéért - ideértve a harmadik személy esetleges fizetésképtelenségének bekövetkezését is - az Ügyféllel szemben nem tartozik felelősséggel, amennyiben a harmadik személy kiválasztása és ellenőrzése során mindenben a vonatkozó jogszabályoknak és a jelen Befektetési ÁSZF rendelkezéseinek megfelelően járt el.

A befektető védelmi rendszerről szóló tájékoztatást a jelen Befektetési ÁSZF 6. számú melléklete tartalmazza.

11 A Bank és az Ügyfél közötti jogviták rendezésének módja

A Bank és az Ügyfél között fennálló jogvita esetén a magyar jog az irányadó.

Az Ügyfél által szóban, vagy írásban benyújtott panasz kezelésével kapcsolatban a Bank a mindenkor hatályos Panaszkezelési szabályzatában foglaltak szerint jár el. A Bank és az Ügyfelek között keletkezett vitás kérdéseket elsősorban tárgyalások útján kell rendezni.

Amennyiben a jogvitát a Bank és az Ügyfél a magyar jog szerint nem tudja rendezni, arra az esetre a következő pont rendelkezései az irányadók.

A Bank és az Ügyfél közötti jogvitában a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választott bíróság jár el azokban az esetekben, amikor a jogvita

a) a Tpt. hatálya alá tartozó értékpapír forgalomba hozatalával, befektetési és árutőzsdei szolgáltatással, valamint kiegészítő befektetési szolgáltatással;

b) befektetők egymás közötti, befektetési eszközzel;

c) részvényesi jogokkal;

d) a tőzsdei ügylettel;

e) a Bank és ügyfele között befektetési eszközre vonatkozó megbízás elfogadásának megtagadásával;

f) a tőzsde szabályzatával;

g) pénzügyi szolgáltatással és kiegészítő pénzügyi szolgáltatással;

h) Bank, a befektetési és pénzügyi szolgáltatók kizárólagosságot nem sértő egyéb szolgáltatási tevékenységével kapcsolatos jogvitában, ha a felek a választott bírósági eljárást választott bírósági szerződésben kikötötték és az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek.

12 Az állomány átruházásra vonatkozó általános szabályok

A Bank szerződéses kötelezettségei állományát – kivéve az árutőzsdei szolgáltatót - a Felügyelet előzetes engedélye alapján más befektetési vállalkozásra vagy árutőzsdei szolgáltatóra átruházhatja, ami nem helyettesíti a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét.

A Bank a szerződéses kötelezettségei állományát árutőzsdei szolgáltatóra nem ruházhatja át

A Bank más befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató más árutőzsdei szolgáltató szerződéses kötelezettségeinek állományát veheti át.

A Felügyelet engedélye nem helyettesíti a Gazdasági Versenyhivatal külön jogszabály szerinti engedélyét.

A Bank szerződéses kötelezettségei állományának átruházására a Ptk. tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

A szerződéses kötelezettségek állományának átruházása során a Bank az átruházásról rendelkező szerződés hatályosulása előtt értesíti az Ügyfeleket

a) az átruházás szándékáról, és

b) Ha az Ügyfél a szerződéses kötelezettségek állományát átvevő befektetési vállalkozás vagy árutőzsdei szolgáltató személyét vagy üzletszabályzatát elutasítja, a Banknak elküldendő írásbeli nyilatkozatában

i. más befektetési vállalkozást, illetőleg árutőzsdei szolgáltatót jelöl meg, és

ii. feltünteti az ott vezetett értékpapírszámla, értékpapír-letéti számla és a befektetéshez kapcsolódó pénzmozgások lebonyolítására szolgáló számla számát.

c) Az Ügyfél részére a Bank legalább harminc napot biztosít a 16.7. pontban meghatározott nyilatkozat megtételére.

d) Ha az Ügyfél

a. a meghatározott határidőn belül nem, vagy

b. hiányosan küldi meg nyilatkozatát a Banknak, akkor ezt úgy kell tekinteni, hogy az Ügyfél az átvevő befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató személyét és üzletszabályzatát elfogadta.

e) Az átvevő befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató személyének és üzletszabályzatának elfogadása esetén az Ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköze és pénzeszköze a megjelölt határnaptól az átvevő befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató kezelésébe kerül, és arra az átvevő befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató üzletszabályzatának előírásai vonatkoznak.

A Bank az értesítésben az Ügyfelek figyelmét felhívja, hogy az átvevő üzletszabályzata hol, mikortól és milyen formában tekinthető meg.

A Bankot az Ügyféllel szemben megillető jogok tekintetében a Ptk. engedményezésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

Az állomány átruházása következtében felmerülő költség, díj az Ügyfélre nem hárítható át.

13 Egyéb rendelkezések

A Bank által a jelen Befektetési ÁSZF alapján végzett tevékenységekért felszámítandó díjakat a mindenkor hatályos vonatkozó Hirdetmény tartalmazza.

A Bank az Üzletszabályzatát és az Általános Szerződési Feltételeket – köztük a jelen Befektetési ÁSZF-et - az ügyfélforgalom számára rendelkezésre álló helyiségeiben kifüggeszti, a honlapján közzéteszi, továbbá elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén külön megállapodás alapján az Ügyfél számára folyamatosan és könnyen elérhető módon elektronikus úton is elérhetővé teszi, lehetővé téve az Ügyfél számára annak tárolását és előhívását.

14 A Bank által végzett befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási és egyéb tevékenységekre vonatkozó részletes szabályok

A megbízás felvétele és továbbítása, a megbízás végrehajtása az ügyfél javára

A fenti tevékenység során a Bank pénzügyi eszköz vételére vagy eladására vonatkozó megállapodás megkötésére irányuló tevékenységet végez az Ügyfél javára.

A Bank a megbízásokat azok beérkezési sorrendjében teljesíti.

A bizományi szerződés megkötésének feltétele, hogy az Ügyfél (megbízó) a bizományi szerződés tárgyát képező értékpapírt (értékpapírletét) vagy vételárat (pénzletét) a Banknál letétbe helyezze,

vagy azokat más módon korlátozás nélkül a Bank rendelkezésére bocsássa. Dematerializált értékpapír esetén a rendelkezésre bocsátás értékpapírszámlán való fedezetfoglalással történik. A Bank külön megállapodás keretében a fentiektől eltérő biztosítékot is elfogadhat.

Az átvett értékeket a Bank letétként kezeli, azokat a megbízástól eltérő célra nem használja illetve nem használhatja fel. A letétbe helyezett pénz után a Bank kamatot nem fizet.

Az eladásra vonatkozó megbízás érvényességének időtartama alatt a letétben lévõ, illetve a fedezetfoglalással lekötött értékpapírokat az Ügyfél nem szabadíthatja fel, nem idegenítheti el, továbbá semmilyen formában nem terhelheti meg.

Az Ügyfél az általa értékesítésre átadott névre szóló értékpapírokat oly módon köteles a Bank rendelkezésére bocsátani, hogy azok üres forgatmánnyal rendelkezzenek.

A szerződés létrejöttének feltétele, hogy az Ügyfél vállalja a Bank által megállapított díjaknak a konkrét szerződés szerint történő megfizetését.

Ha az Ügyfél a szerződés megkötésekor vagy a szerződés fennállása alatt olyan utasítást ad a megbízás vonatkozásában a Banknak, amely célszerűtlennek vagy szakszerűtlennek tűnik, a Bank köteles az Ügyfelet erre figyelmeztetni. Amennyiben az ilyen utasításhoz az Ügyfél ragaszkodik, az ebből eredő károk őt terhelik.

Az Ügyfél a szerződést írásban bármikor, azonnali hatállyal is felmondhatja. A Bank a szerződést bármikor írásban felmondhatja, a felmondási időnek azonban elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy az Ügyfél az ügy intézéséről gondoskodhassék. A Bank a szerződést azonnali hatállyal csak az Ügyfél súlyos szerződésszegése esetén mondhatja fel. Az Ügyfél felmondása esetén köteles helytállni azokért a kötelezettségekért, amelyeket a Bank a bizományi szerződés alapján már elvállalt.

Amennyiben az értékpapírokra vonatkozó vételi megbízási vagy adás-vételi szerződésben szereplő pénzügyi teljesítések - az Ügyfél hibájából kifolyólag - késedelmesen kerülnek lebonyolításra, a késedelemből eredő összes kár az Ügyfelet terheli. Ebben az esetben a Bank jogosult késedelmi kamatot felszámítani, amelynek mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat kétszerese.

A Bank, mint befektetési vállalkozás jogosult a jelen pontban szabályozott befektetési szolgáltatási tevékenységet pénzügyi eszköz forgalomba hozatalára, illetve forgalmazására jogosított hitelintézet vagy befektetési vállalkozás megbízása alapján a a Bszt. 111.§ (2) bekezdés b/ pontja szerinti közvetítőként ellátni. A Bank a közvetítőként ellátott tevékenységre ugyancsak jelen pontban foglalt rendelkezéseket rendeli alkalmazni.

A közvetítőként végzett tevékenységek felsorolását jelen ÁSZF 2. számú melléklete tartalmazza.

15 Sajátszámlás kereskedés

A kereskedelmi tevékenység során a Bank saját eszköz terhére pénzügyi eszköz adásvételét, cseréjét folytatja.

Nem kereskedelmi tevékenység a Bank által végzett likviditás- és kockázatkezelési tevékenység.

A szerződésben eladói pozícióban lévő fél szavatol az általa értékesített értékpapírok per, igény, teher és hiánymentességéért.

16 Letétkezelés, valamint az ehhez kapcsolódó értékpapírszámla vezetése, nyomdai úton előállított értékpapír esetében ennek nyilvántartása és az ügyfélszámla vezetése,

A letétkezelés szolgáltatás során a Bank (letéteményes) az Ügyféllel (letevővel) való megállapodás alapján az Ügyfél részére a pénzügyi eszköz letéti őrzését végzi és vállalja a kamat, osztalék és a hozam, illetőleg a törlesztés beszedését, valamint egyéb kapcsolódó szolgáltatásokat nyújt, ideértve az óvadék kezelését.

Értékpapír letéti őrzésre vonatkozó megállapodás alapján a Bank vállalja az értékpapír megőrzésre való átvételét, a tulajdonos megbízásából való nyilvántartását és kiadását.

A Bank jogosult e tevékenysége során harmadik személy (pl. XXXXX Xxx.) szolgáltatásait igénybe venni.

Az értékpapír letétként történő elhelyezéséről az Ügyfél abban az esetben dönthet, ha ő a kibocsátó vagy az értékpapír tulajdonosa.

A Bank értékpapírt egyedi vagy gyűjtő letétként vehet át. Egyedi letét esetén a letét tárgyát alkotó értékpapírok sorszám szerint egyedileg vannak meghatározva, és a Bank a letét megszűnésekor köteles ugyanazokat az értékpapírokat visszaszolgáltatni a letevőnek. Gyűjtő letét esetén a letét tárgyát képező értékpapírok sorozat és mennyiség (alapcímlet szerinti darabszám) szerint vannak meghatározva, és a Bank a letét megszűnésekor a letéttel megegyező sorozatú és mennyiségű értékpapírt köteles visszaszolgáltatni a letevőnek.

Átruházó nyilatkozat nélküli, vagy a kedvezményezett nevét tartalmazó átruházó nyilatkozattal (teljes forgatmánnyal) ellátott névre szóló értékpapír csak egyedi letét tárgya lehet. A Bank az Ügyfél kifejezett eltérő rendelkezése hiányában jogosult bemutatóra szóló értékpapírt, valamint a kedvezményezett nevét nem tartalmazó átruházó nyilatkozattal (üres forgatmánnyal) ellátott névre szóló értékpapírt gyűjtőletétbe venni.

Az egyedi letétbe helyezett értékpapírokat a Bank elkülönítve kezeli.

A Bank a gyűjtőletétbe helyezett értékpapírokat sorozat szerint, a saját vagyonától elkülönítve tartja nyilván és kezeli. A Bank minden időpontban köteles rendelkezni minden értékpapírfajtából és sorozatból a nála gyűjtő letétbe helyezett értékpapírok értékpapír-fajtánként és sorozatonként az alapcímlet szerinti darabszámú összesített mennyiségével megegyező értékpapírral. Hiány esetén a gyűjtőletétbe helyezett, azonos sorozatba tartozó értékpapírokra vonatkozó követeléseket az értékpapírok letevőinek letétjük arányában kell kielégíteni.

A letétben levő értékpapírok felett az Ügyfél, vagy az általa megjelölt személy jogosult rendelkezni. A Bank a letétben lévő értékpapírokat az értékpapír letét fennállása alatt kizárólag az Ügyfél rendelkezése alapján jogosult felhasználni.

Az Ügyfél letét feletti rendelkezési joga gyakorlásának feltételeit a letéti szerződés határozza meg. A Bank a letét feletti rendelkezések teljesítése előtt ellenőrzi, hogy a rendelkezés megfelel-e az előírt feltételeknek.

A Bank az Ügyfél letét feletti rendelkezési jogát határidő megjelölésével, vagy mennyiségi korlát felállításával kizárólag a megbízás teljesítéséhez technikailag feltétlenül szükséges mértékben és módon korlátozhatja. A korlátozás körét és tartalmát a letétkezelési szerződésnek tartalmaznia kell.

A Bank a nála letétbe helyezett értékpapírokat kizárólag a letevő Ügyfél olyan kifejezett hozzájárulása alapján adhatja más őrizetébe, amely kiterjed az alletéteményes személyére is. Gyűjtőletét esetén nincs szükség az Ügyfél hozzájárulására ahhoz, hogy a Bank a letétbe vett értékpapírokat letéti szolgáltatást nyújtó elszámolóháznál alletétbe helyezze.

A gyűjtőletétben levő értékpapírokról a Bank minden letevő Ügyfél számára külön értékpapír letéti számlát vezet, amely számla tartalmazza a letevő számlatulajdonos azonosításra alkalmas adatait és az Ügyfél rendelkezése alatt lévő értékpapír sorozatok megjelölését, valamint mennyiségét. Egyedi letétben levő értékpapírokról nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza a letevő adatait és az értékpapír egyedi megjelölését.

A Bank az Ügyféllel kötött szerződésben meghatározott rendszerességgel és módon tájékoztatja az Ügyfelet a letétállománya összetételéről és mennyiségéről. A Bank köteles az Ügyfél kérésére bármely időpontra vagy időszakra vonatkozóan az előző bekezdésben meghatározott adatokat tartalmazó számlakivonatot bocsátani az Ügyfél rendelkezésére.

A gyűjtőletétbe helyezett értékpapír a letéti számlán történő jóváírással ruházható át, vagy a letéti számla zárolásával terhelhető meg. A számlajóváírással végrehajtott átruházásra megfelelően alkalmazni kell a dematerializált értékpapírok átruházására vonatkozó szabályokat.

17 A pénzügyi eszköz letéti őrzése és nyilvántartása, valamint az ehhez kapcsolódó ügyfélszámla vezetése

A Bank a letéti őrzés szolgáltatás során a pénzügyi eszközt az Ügyféltől megőrzésre átveszi, nyilvántartja és kiadja.

A Bank a nála letétbe helyezett nyomdai úton előállított értékpapírt

a) betörés és tűzbiztos,

b) beépített vagy rögzített,

c) elektronikus jelzőrendszerbe bekötött,

d) az ügyfélfogadó helyiségtől elkülönült

e) térben (a továbbiakban: értéktár) külön nyilvántartás alapján helyezi el és tárolja.

Ha a nyomdai úton előállított értékpapírok lezárt csomagban és állítólagos tartalommal kerülnek beszállításra az értéktárba (a továbbiakban: zárt letét), a Bank felel a lezárás sértetlenségéért, valamint azért, hogy a csomagot kiszállításkor beszállításkori formájában adja vissza.

Nem zárt letét esetén a Bank a beszállított nyomdai úton előállított értékpapírokat részletes ellenőrzést követően fogadja be, amelynek során a nyomdai úton előállított értékpapírokat darabonként átvizsgálja.

A Bank köteles minden egyes nyomdai úton előállított értékpapír esetében az ilyen személytől elvárható gondossággal megvizsgálni, hogy

a) az alakilag teljes, nem sérült,

b) ha a nyomdai úton előállított értékpapír osztalék-, kamat- vagy egyéb szelvénnyel együtt került előállításra, a beszállított nyomdai úton előállított értékpapír tartalmaz minden le nem járt, esedékes szelvényt,

c) nyilvánosan forgalomba hozott nyomdai úton előállított értékpapír, valamint állampapír sorszáma a központi értékpapír-nyilvántartás alapján érvényes-e,

d) zárt körben forgalomba hozott nyomdai úton előállított értékpapír nincs-e közjegyzői letiltás alatt.

18 Pénzügyi eszköz elhelyezése (placement) az eszköz (pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalás nélkül

Az értékpapír forgalombahozatalának szervezése során az Ügyfél (kibocsátó) megbízása alapján a Bank a nyilvános forgalomba hozatal érdekében a tájékoztatót elkészíti, vagy elkészítteti, a lehetséges vásárlók részére az értékpapírt vételre (jegyzésre) felajánlja, a jegyzési eljárás során az értékpapír megvásárlására szóló megrendeléseket nyilvántartásba veszi, valamint az értékpapírt eladja, illetve kötelezettséget vállal a kibocsátóval szemben arra, hogy az értékpapírt a Tpt. szabályai szerint a Bank (forgalmazó) eladja (lejegyezteti).

A szükséges információkat az Ügyfél biztosítja a Bank részére. Az Ügyfél az általa adott információk hitelességéért és teljességéért felelős. Amennyiben az értékpapír tulajdonosának a tájékoztató félrevezető tartalmával, az információ elhallgatásával okozott kárért a Bank a Tpt. vonatkozó rendelkezéseiben szabályozott egyetemleges felelőssége alapján helytállt, abban az esetben az Ügyfél köteles a Bank által az értékpapír tulajdonosának megfizetett összeget, annak a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres mértékével számított kamatával együtt, a Bank részére megfizetni.

A forgalomba hozatal során a Bank az Ügyféllel minden esetben - a konkrét ügylet körülményeinek megfelelő módon - egyedi szerződést köt.

Értékpapír nyilvános forgalomba hozatala során az Ügyfél megbízásából a Bank értékpapír- forgalmazóként eljárhat önállóan, vagy az erre a tevékenységre alapított konzorcium keretében, amelynek a Bank lehet tagja, vagy vezetője. A konzorcium belső jogviszonyait a konzorcium tagjai közötti külön - az Ügyféltől független - megállapodása tartalmazza.

Az értékpapír-forgalombahozatali tevékenység a fent leírt nyilvános kibocsátásokon kívül magában foglalja a zártkörű kibocsátások megszervezését és lebonyolítását is, amikor a kibocsátás során az értékpapírt kizárólag egyedileg előre meghatározott befektetők részére ajánlják fel, a befektető előzetes szándéknyilatkozata alapján.

19 Befektetési tanácsadás

A befektetési tanácsadás során a Bank a pénzügyi eszköze vonatkozó ügylethez kapcsolódó, személyre szóló ajánlást nyújt a befektetési tanácsadás igénybevételére vonatkozó külön írásbeli szerződés alapján.

A nyilvánosság számára közölt tény, adat, körülmény, tanulmány, riport, elemzés és hirdetés közzététele, továbbá a Bank által az Ügyfél részére a törvény szerinti előzetes és utólagos tájékoztatás nem minősül befektetési tanácsadásnak.

A Bank a tanácsadás keretében a piaci tendenciák prognosztizálásához, megállapításához szükséges információk gondos összeállításáért és az Ügyfél számára esetlegesen bekövetkező következmények megállapításáért vállal felelősséget. A Bank a megvalósulás eredményességéért felelősséget nem vállal.

20 Befektetési hitel nyújtása

A Bank a befektetési hitel nyújtása során a pénzügyi eszköz megvásárlásához kölcsönt nyújt oly módon, hogy részt vesz az ügylet lebonyolításában.

A Bank a kihelyezésről történő döntés előtt meggyőződik az Ügyfél kockázatviselő képességéről, fizetőképességéről, pénzügyi helyzetének stabilitásáról, és vizsgálja az értékpapír piaci helyzetét és annak várható alakulását.

A hitel összege nem haladhatja meg állampapír esetében az értékpapír árának hetvenöt százalékát, egyéb értékpapír esetében az értékpapír árának ötven százalékát.

A hitelből megvásárolt értékpapír a Bank javára óvadékul szolgál.

Befektetési hitel nem nyújtható

a) a Bank által kibocsátott részvény megvásárlásához,

b) a Bank tulajdonában lévő egyszemélyes részvénytársaság által kibocsátott részvény megvásárlásához,

c) a Bank tulajdonában lévő értékpapír megvásárlásához, valamint

d) olyan vállalkozás részére, amelyben a Bank tíz százalékot elérô vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkezik.

A hitel futamideje alatt az ügyletben érintett értékpapír napi árfolyamcsökkenésével arányosan a Bank az óvadék kiegészítését megköveteli. Ha az Ügyfél az óvadék-kiegészítési kötelezettségének két banki munkanapon belül nem tesz eleget, a Bank a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.

A jelen fejezetben nem szabályozott kérdések tekintetében a Bank lakossági ügyfelekre, illetve vállalkozói ügyfelekre vonatkozó, a Kockázatvállalással járó ügyletek Általános Szerződési Feltételei rendelkezéseit kell alkalmazni.

21 Értékpapír-számla vezetés

Ezen tevékenység keretében a Bank vállalja az Ügyfél tulajdonában álló értékpapír értékpapír- számlán való nyilvántartását és kezelését, a számlatulajdonos szabályszerű rendelkezéseinek teljesítését valamint azt, hogy a számlán történt jóváírásokról, terhelésekről és a számla egyenlegéről az Ügyfelet értesíti.

Az értékpapírszámla értékpapír-számlaszerződéssel jön létre. A számla megnyitásának feltétele, hogy az Ügyfél közölje nevét, cégét, lakcímét, székhelyét, az értékpapír megnevezését és mennyiségét. Nem alkalmazható az Ügyfél megnevezéseként szám, jelige vagy olyan utalás amely az Ügyfél személyének elfedésére alkalmas.

Az értékpapírszámla tartalmazza

a) a számla számát és elnevezését,

b) a számlatulajdonos azonosítására külön jogszabályban előírt adatokat,

c) az értékpapír kódját (ISIN azonosító), megnevezését és mennyiségét, továbbá

d) az értékpapír zárolására való utalást.

A Bank a számla forgalmáról és egyenlegéről az Ügyfél kérésére haladéktalanul írásban tájékoztatást ad.

A számlakivonat az értékpapír tulajdonjogát harmadik személyek felé a kiállítás időpontjára vonatkozóan igazolja. A számlakivonat nem ruházható át és nem lehet engedményezés tárgya.

Az értékpapírszámla feletti rendelkezésre a számla tulajdonosa, illetve az a személy jogosult, akit erre a számla tulajdonosa meghatalmazott. A Bank felé a meghatalmazás csak akkor hatályos, ha azt vele az üzletszabályzatában meghatározott módon és tartalommal írásban közölték.

Az értékpapírszámlán nyilvántartott, közös tulajdonban álló értékpapír feletti rendelkezési jog együttesen vagy a tulajdonosok által választott és a Banknak bejelentett közös képviselő útján gyakorolható. Ha a számla tulajdonosa csődeljárás, felszámolási eljárás, illetve végelszámolás alatt áll, a számla feletti rendelkezésre kizárólag a vagyonfelügyelő, a felszámoló vagy a végelszámoló jogosult. A csődeljárás, a felszámolási eljárás és a végelszámolás hivatalos lapban való közzététele után a számlavezető számla feletti rendelkezést csak ezen személyektől fogadhat el. A számlatulajdonos köteles a vagyonfelügyelő, a felszámoló, a végelszámoló nevét a kirendelést, kijelölést követő három napon belül a Banknak bejelenteni.

A rendelkezésre jogosultak aláírásmintáját az Ügyfél a szerződéskötéskor a Bank rendelkezésére bocsátja.

A Bank zárolt értékpapír-alszámlára vezet át minden olyan értékpapírt, amelyet jogszabály, bírósági, hatósági intézkedés vagy szerződés alapján harmadik személyt megillető jog terhel, illetőleg amelyről az Ügyfél így rendelkezik.

Az alszámlán meg kell jelölni a zárolás jogcímét - így különösen óvadék, zálogjog, bírósági letét, igényper, végrehajtási eljárás - és azt a személyt, akinek javára azt bejegyezték.

Az alszámláról kiállított számlakivonatot a Bank megküldi az Ügyfélnek és annak a személynek, akinek javára a jogosultságot bejegyezte, továbbá az érintett bíróságnak, végrehajtónak, más hatóságnak. A Bank ugyanígy jár el a jogosultság bejegyzésének törlése esetén is.

Az alszámláról az értékpapír csak akkor szabadítható fel, illetve terhelhető meg újra, ha a zárolásra okot adó körülmény megszűnt, és erről az arra jogosult nyilatkozik. Ez esetben a Bank az értékpapírt haladéktalanul visszavezeti az értékpapírszámlára.

Ha az Ügyfél a zárolás időtartama alatt az értékpapírt jogosult elidegeníteni, a Bank gondoskodik arról, hogy a zárolásra okot adó körülmény feltüntetésével az értékpapír jóváírásra kerüljön az új számlatulajdonos javára vezetett értékpapírszámlához kapcsolódó zárolt értékpapír-alszámlán.

Ha az a személy, akinek javára a zárolás történt, igazolja, hogy az értékpapír tulajdonjogát megszerezte, a Bank haladéktalanul gondoskodik az értékpapírnak az új tulajdonos által megjelölt értékpapírszámlára történő átutalásáról.

Az értékpapírszámla-szerződést a számlatulajdonos bármikor határidő nélkül felmondhatja, a felmondás - a számla kimerülése kivételével - azonban csak akkor érvényes, ha egyidejűleg más számlavezetőt megjelöl.

A Bank a szerződést harmincnapi felmondással akkor szüntetheti meg, ha tevékenységével felhagy, vagy a számlatulajdonos a számlavezetéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségét ismételt felszólítás ellenére nem teljesíti. A Bank a felmondás közlésével egyidejűleg felhívja a Ügyfelet, hogy a felmondási idő alatt jelölje meg az új számlavezetőt. Új számlavezető kijelölése hiányában a felelős őrzés szabályait kell alkalmazni.

A felmondás csak írásban érvényes.

Az értékpapírszámla kimerülése az értékpapírszámla-szerződést nem szünteti meg.

22 Ügyfélszámla vezetés

A Bank az Ügyfél részére ügyfélszámlát vezet, kivéve ha a jelen fejezet ettől eltérően rendelkezik. A Bank az ügyfélszámlán tartja nyilván a számlatulajdonost megillető bevételt, és az ügyfélszámláról

teljesíti a számlatulajdonost terhelő kifizetést. A Bank köteles ügyfélszámla-szerződést kötni azon ügyfelekkel, akik javára letétkezelési szolgáltatást nyújt.

Az ügyfélszámla nem pénzforgalmi számla, ezért az ügyfélszámlán kizárólag a Bank által az Ügyfélnek nyújtott befektetési szolgáltatási tevékenysége körébe tartozó ügylethez kapcsolódó pénzforgalom bonyolítható le.

A Bank az ügyfelek tulajdonát képező ügyfélszámla-állományt - ha a Tpt. másként nem rendelkezik

- letéti számlán köteles elhelyezni.

A Bank az Ügyfél által igénybe vett befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó pénzforgalmat - az Ügyfél kifejezett rendelkezése alapján - az Ügyfél bankszámláján is lebonyolíthatja.

23 Az értékpapír-számla és az ügyfélszámla vezetés közös szabályai

Az értékpapír-számla és az ügyfélszámla szerződést írásba kell foglalni. Az értékpapír-számla szerződés a zárolt értékpapír-alszámla vezetését is magába foglalja.

Az értékpapír-számla és az ügyfélszámla szerződés megkötésekor a Bank az Ügyfél azonosításához szükséges adatokat feltünteti a szerződésben.

Az Ügyfél a szervezet jogi formáját szabályozó jogszabályban a szervezet képviseletére jogszabály erejénél fogva jogosultként meghatározott személy (a továbbiakban: vezető) írásban, a Bank által rendszeresített aláírókartonon köteles bejelenteni a Banknak a számla felett rendelkezni jogosult személyeket, ideértve az értékpapír-számla felett rendelkezni jogosult közös képviselőt is.

Az Ügyfél vezetője bejelentési, illetve rendelkezési jogosultságát abban az esetben gyakorolhatja, ha a megválasztását (kinevezését), valamint aláírását hitelt érdemlő módon igazolja. A bejelentettek rendelkezési joga mindaddig érvényes, amíg a szervezet új vagy más vezetője másként nem rendelkezik. Több egymásnak ellentmondó, a rendelkezésre jogosulttól érkező bejelentés közül a Bank a legutolsó bejelentést fogadja el érvényesnek.

Ha az Ügyfél és a Bank elektronikus adatátviteli kapcsolatban áll egymással, az aláírást – külön megállapodás alapján – elektronikus kódolással lehet helyettesíteni. Két személy együttes aláírási kötelezettsége esetén az elektronikus kódolásnak biztosítania kell a két személy együttes rendelkezési kötelezettségét.

A Bank hirdetményében határozza meg munkanapon belül azt a kezdő és záró időpontot, amelyek között az értékpapír-számlához, illetve ügyfélszámlához kapcsolódó terhelési megbízásokat befogadja. Ezen belül a hirdetményben meghatározza azt az időpontot, ameddig az elfogadott, illetve beérkezett megbízásokat még a tárgynapon teljesíti. A záró időpontig befogadott megbízásokat a Bank az Ügyfél megbízásában feltüntetett időpontban, ennek hiányában legkésőbb a következő munkanapon hajtja végre.

Az értékpapír-számla, az ügyfélszámla-szerződés Bank általi felmondása esetén a Bank a felmondással egyidejűleg igazolhatóan értesíti az Ügyfelet a megszűnés jogkövetkezményeiről.

Az értékpapír-számla és az ügyfélszámla vezetését a mindenkor hatályos Hirdetményben meghatározott díjazás ellenében végzi.

A Bank az értékpapír-számlán és az ügyfélszámlán történő minden jóváírás és terhelés alkalmával számlakivonatot állít ki és azt minden naptári hónap végén - kivéve, ha az Ügyfél ettől eltérően rendelkezik - megküldi az Ügyfél részére.

Amennyiben jogszabály a Bank kifizetőhelyi kötelezettségéből eredő adólevonással, befizetéssel és nyilvántartással kapcsolatos kötelezettséget állapít meg, az Ügyfél köteles a szükséges adatok rendelkezésre bocsátásával együttműködni annak érdekében, hogy a Bank a fenti kötelezettségnek eleget tudjon tenni.

MELLÉKLETEK

I. Az Ügyféllel kötendő szerződésekre vonatkozó formanyomtatványok

II. Az igénybe vett közvetítők jegyzéke

III. Végrehajtási politika

IV. Összeférhetetlenségi politika

V. Adatvédelmi előírások

VI. Befektető-védelmi rendszer

VII. Hirdetmény a GRÁNIT Bank Zrt. által kiszervezett tevékenységekről

1. SZÁMÚ MELLÉKLET

A BEFEKTETÉSI ÉS KIEGÉSZÍTŐ BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEKHEZ

Az Ügyféllel kötendő szerződésekre vonatkozó formanyomtatványok

Az Ügyféllel kötendő szerződésekre vonatkozó formanyomtatványokat az Ügyfél a Bank Ügyfélszolgálatán megtekintheti.

-

2. SZÁMÚ MELLÉKLET

A BEFEKTETÉSI ÉS KIEGÉSZÍTŐ BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEKHEZ

1. Az igénybe vett közvetítők jegyzéke

A Bank a Budapesti Értéktőzsdén végrehajtandó megbízások teljesítése során az alábbi közreműködőt veszi igénybe:

Erste Befektetési Zrt.

H-1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26. Tev.eng.szám: III/75.005-19/2002 Cégjegyzékszám: 00-00-000-000

2. A Bank által végzett közvetítői tevékenység

A Bank az MKB Bank Zrt. (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx x. 38.; cégjegyzékszáma: 01- 10-040952, bejegyezve a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságán), mint Forgalmazó megbízásából a Bszt. 111. § (2) bekezdés b/ pontja szerinti közvetítőként

- Féléves Kincstárjegyek

- Kamatozó Kincstárjegyek forgalmazását végzi.

Az MKB Bank Zrt., mint Forgalmazó Befektetési szolgáltatási tevékenység végzéséről és a kiegészítő szolgáltatások nyújtásáról szóló mindenkor hatályos Üzletszabályzata, valamint Bankszámlák vezetéséről, a betétgyűjtésről és a kapcsolódó szolgáltatásokról szóló mindenkor hatályos Üzletszabályzata az MKB Bank Zrt. ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben, illetve a xxx.xxx.xx honlapján, a jelen pontban megjelölt értékpapírokra vonatkozó Ismertetők és Nyilvános ajánlattételek elektronikusan az Államadósság Kezelő Központ xxx.xxx.xx honlapján találhatók meg.

3. SZÁMÚ MELLÉKLET

A BEFEKTETÉSI ÉS KIEGÉSZÍTŐ BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEKHEZ

Végrehajtási politika (BEST EXECUTION POLICY)

1. A Gránit Bank Zrt. (a továbbiakban: Bank) az Ügyfél megbízását – a 4-5. pontokban meghatározott eset kivételével – az Ügyfél számára legkedvezőbb módon hajtja végre azzal, hogy ha a végrehajtásra a jelen szabályzat szerint kerül sor, az az Ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtásnak minősül. A jelen szabályzat a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben meghatározott megbízásokra terjed ki.

2. Az 1. pont szerinti legkedvezőbb végrehajtás megítéléséhez a Bank a következő szempontokat vizsgálja:

a) a megbízás tárgyát képező pénzügyi eszköz árát (nettó ár),

b) a megbízás tárgyát képező pénzügyi eszköz tulajdonságait,

c) a megbízás költségét,

d) a megbízás végrehajtásának sebességét,

e) a megbízás végrehajthatóságának és teljesítésének valószínűségét,

f) a megbízás nagyságrendjét,

g) a megbízás jellegét,

h) az Ügyfél minősítését, és

i) azon szabályozott piac, multilaterális kereskedési rendszer, rendszeres internalizáló, árjegyző, vagy egyéb más, a likviditás biztosítására létrejött személy vagy szervezet illetve

ezekhez hasonló funkciót ellátó harmadik országbeli személy vagy szervezet (a továbbiakban: végrehajtási helyszín) tulajdonságait, amelyekhez a megbízás továbbítható.

3. Ha a Bank lakossági Ügyfél megbízását hajtja végre, akkor minden, az Ügyfelet terhelő költséget figyelembe vesz az 1. pontban meghatározott, az Ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtási lehetőség megállapításakor.

4. Az Ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtási lehetőség megállapítására vonatkozó vizsgálat során, ha a megbízás több, a Bank szabályzatában felsorolt végrehajtási helyszínen is teljesíthető, a Bank – az 5. pontban foglaltakra figyelemmel – az összehasonlításban figyelembe veszi az egyes végrehajtási helyszínekhez kapcsolódó saját jutalékait és egyéb, a végrehajtással összefüggő költségeit.

5. A Bank az egyes végrehajtási helyszínekhez kapcsolódó saját jutalékait és egyéb, a végrehajtással összefüggő költségeit nem határozhatja meg úgy, hogy azzal a 4. pont szerinti összehasonlítás során az egyes végrehajtási helyszínek között indokolatlan és méltánytalan különbséget eredményezzen.

6. Ha a Bank a 2. pontban foglalt szempont vonatkozásában az Ügyféltől határozott utasítást kapott, a megbízást ezen utasításnak megfelelően hajtja végre. Az Ügyfélnek a határozott utasítása megakadályozhatja a Bankot a megbízás Ügyfél számára legkedvezőbb módon történő végrehajtásában.

7. Az Ügyfél kérésére a Bank írásban, a végrehajtási politikában foglalt rendelkezések alkalmazásának bemutatásával igazolja, hogy az ügyletet a végrehajtási politikában foglaltaknak megfelelően hajtotta végre.

8. Az Ügyfél által adott megbízás lehetséges végrehajtási helyszíneinek jegyzéke minden egyes pénzügyi eszköz vonatkozásában:

A Bank minden ügyletre adott megbízást termékenként egyetlen helyszínen hajt végre. Ezt az egy helyszínt a Bank az előző pontban felsorolt tényezők figyelembevételével választotta ki. A Bank a Ügyfél megbízását a következő befektetési termékcsoportok egyikében a következő helyszíneken hajtja végre:

- Magyar részvények. Budapesti Értéktőzsde (BÉT)

- Magyar kötvények. Saját számláról

- Magyar tőzsdei kollektív befektetésjegyek. (BÉT)

- BÉT-en kívüli FX ügyletek Egyedi árjegyzéses alapon

- BÉT-en kereskedett FX ügyletek Budapesti Értéktőzsde (BÉT)

- Származékos ügyletek. Egyedi árjegyzéses alapon

- BÉT-en kívüli opciók, futures-ök, swapok és határidős kamatláb megállapodások (FRA-k). Egyedi árjegyzéses alapon.

- BÉT-en kereskedett opciók, futures-ök, swapok és határidős kamatláb megállapodások (FRA-k). (BÉT)

9. Az egyes Ügyfelek által adott megbízások végrehajtásának sorrendjét - ideértve az egyes ügyfelek megbízásainak összevonását is - meghatározó eljárási szabályok:

A Bank az azonos tranzakciókat tartalmazó azonos tartalmú megbízásokat időrendi sorrendben teljesíti. Az azonos tartalmú ügyletek esetén a Bank a saját számlás ügyleteivel szemben az Ügyfél ügyleteit részesíti előnyben. Az előnyben részesítés során a Bank arra vállal kötelezettséget, hogy az Ügyfelet a szerződésben meghatározott feltételekhez képest hátrány ne érje. Az egyes Ügyfelek megbízásainak összevonását a Bank csak abban az esetben végzi el, ha Ügyfelek adott csoportja ezt külön írásban kérvényezi.

10. Az Ügyfél által adott limitáras megbízás végrehajtására vonatkozó szabályok:

LIMIT típusú megbízás esetében a Bank arra vállal kötelezettséget, hogy pénzügyi eszközt az Ügyfél által megadott limitáron, vagy annál kisebb áron kísérli meg megvásárolni, vagy a limitáron, vagy annál nagyobb áron kísérli meg eladni. A Bank a kötelezettségét teljesíti, amennyiben a megbízást az adott kereskedési rendszerébe ajánlatként az Ügyfél által meghatározott limitáron rögzíti a megbízás lejáratának napjáig, kivéve, ha a megbízás előbb teljesül, vagy azt az Ügyfél visszavonta.

11. A Bank lehetővé teszi az Ügyfél megbízásának szabályozott piacon és multilaterrális kereskedési rendszeren kívüli végrehajtását.

12. A jelen szabályzatot a Bank Igazgatósága hagyja jóvá.

4. SZÁMÚ MELLÉKLET

A BEFEKTETÉSI ÉS KIEGÉSZÍTŐ BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEKHEZ

Összeférhetetlenségi politika (CONFLICT OF INTEREST POLICY)

1. A Bank az Ügyfél számára hátrányos érdek-összeütközések elkerülése, feltárása és kezelése céljából - a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény alapján - a jelen szabályzatot készítette el (a továbbiakban: összeférhetetlenségi politika).

2. Összeférhetetlenségként kell kezelni minden olyan létező vagy potenciális érdekkonfliktust, amely az Ügyfélre nézve hátrányos következményekkel járhat. Ezek szerint érdekkonfliktus lehet többek között, ha a Bank, annak vezető állású személye, alkalmazottja, vagy a Bankkal kötött kiszervezésre vonatkozó megállapodás alapján a kiszervezést végző, annak alkalmazottja vagy a Bankkal ellenőrző befolyás révén kapcsolatban álló személy érintett az alábbiakban felsorolt esetek valamelyikében:

-nyereséghez jut, vagy pénzügyi veszteséget kerül el az Ügyfél kárára;

-az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás eredményéhez vagy az ügyfél nevében teljesített ügylethez az ügyfél érdekétől eltérő érdeke fűződik

-ugyanabban az ügyletben érdekelt, mint az Ügyfél, és a Bank érdeke eltér az Ügyfél eredményhez fűződő érdekétől;

-bármilyen okból egy másik Ügyfél vagy ügyfélcsoport érdekeit részesíti előnyben az Ügyfél érdekével szemben

-harmadik személytől bármilyen formában ösztönzést kap vagy fog kapni a szolgáltatásért járó szokásos jutalékon felül.

3. Összeférhetetlenségről akkor beszélünk, ha ezek az érdekkonfliktusok hátrányt okoznak, vagy okozhatnak az ügyfélnek.

4. A Bank a szolgáltatások kialakítása, termékek bevezetése során törekszik arra, hogy érdekkonfliktus ne alakulhasson ki. Vannak olyan helyezetek, amikor az érdekkonfliktus felmerülése nem zárható ki, de ezekre az esetre a Bank olyan belső szervezeti irányítási és szabályozási környezetet alakít ki, amelyben ezek az érdekkonfliktusok nem okozhatnak hátrányt az Ügyfeleknek. Egyes szolgáltatások, illetve egyes Ügyfelek esetében nem zárható ki azonban, hogy ezek után is maradjanak lehetséges összeférhetetlenségi esetek. Ezeket a Bank minden esetben az Ügyfél tudomására hozza, hogy ennek tudatában dönthessen a szolgáltatás igénybevételéről.

5. A Bank az érdekkonfliktusok kezelésére (nem nyilvános) belső szabályzatot (ún. Compliance Szabályzat) és nyilvántartást alkalmaz.

6. Az összeférhetetlenségi helyzetekkel kapcsolatos Bankon belüli feladatok összefogásáért, valamint az összeférhetetlenségi nyilvántartás vezetéséért a Bank Compliance Osztálya a felelős.

7. A Bank biztosítja, hogy az eljárási szabályok és intézkedések szerint azok a vezető állású személyek, alkalmazottak, valamint a kiszerezett tevékenységet végző vállalkozások, akik összeférhetetlenségi helyzetbe kerülhetnek, a Bank tevékenységének és méretének, valamint az ügyfélnek okozható kár súlyosságának figyelembevételével a lehető legnagyobb függetlenséggel végezzék tevékenységüket.

8. A Bank az összeférhetetlenségi politikájában a lehető legnagyobb függetlenség biztosítása érdekében

a) úgy szabályozza az egyes befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás keretében feladatot ellátó alkalmazottak közötti információáramlást, hogy az ellenőrizhető legyen és azzal az Ügyfél számára a lehetséges érdek-összeütközésből adódó károkozást megelőzze,

b) különálló ellenőrzést biztosít azon alkalmazottak számára, akik olyan Ügyfelek nevében vagy javára végzett befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás keretében látnak el feladatot, akik érdekei között konfliktus állhat fenn vagy akik más módon fennálló érdekkonfliktust jelenítenek meg, ideértve azt az esetet is, amikor ezt az Ügyfél nevében vagy javára végzett tevékenység és a Bank saját számlájára végrehajtandó ügylet okozza,

c) kizárja azon alkalmazottak javadalmazása közötti közvetlen kapcsolatot vagy összefüggést, akik olyan befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás keretében látnak el feladatot, amely érdekkonfliktust keletkeztethet,

d) megakadályozza, hogy bármilyen olyan személy, aki a befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás keretében nem rendelkezik feladattal, bármilyen módon befolyásolhassa azt az alkalmazottat, aki ilyen feladatot lát el,

e) megakadályozza, hogy a befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás keretében feladatot ellátó alkalmazott párhuzamosan ellátandó vagy egymásra épülő feladatai ellátása során esetleg kialakuló érdekkonfliktus ellenőrzése akadályokba ütközzön.

9. A jelen szabályzat az Igazgatóság jóváhagyásával lép hatályba.

5. SZÁMÚ MELLÉKLET

A BEFEKTETÉSI ÉS KIEGÉSZÍTŐ BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEKHEZ

Adatvédelmi előírások

A Bankra és az Ügyfélre vonatkozó adatvédelmi előírások az alábbiak:

1. Kivonat a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényből:

„Titoktartás

Üzleti titok

368. § (1) E törvény alkalmazásában üzleti titok alatt a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben meghatározott fogalmat kell érteni.

(2) A befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár, a központi szerződő fél tulajdonosa, az e szervezetekben részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, valamint e szervezetek alkalmazottja köteles az e szervezetek működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott személyeknek és szervezeteknek a Bszt. üzleti titokra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Értékpapírtitok

369. § (1) Értékpapírtitok minden olyan, az egyes ügyfélről a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi értéktár, központi szerződő fél rendelkezésére álló adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, illetve a befektetési alapkezelővel, a kockázati tőkealap-kezelővel, a tőzsdével, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, a központi értéktárral, a központi szerződő féllel kötött szerződéseire, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozik.

(2) Az értékpapírtitokra vonatkozó rendelkezések szempontjából ügyfélnek kell tekinteni mindenkit, aki (amely) befektetési alapkezelőtől, kockázati tőkealap-kezelőtől, tőzsdétől, elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, központi értéktártól, központi szerződő féltől szolgáltatást vesz igénybe.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezeteknek a Bszt. értékpapírtitokra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

371. § (1) Aki üzleti vagy értékpapír-titok birtokába jut, köteles azt - törvény eltérő rendelkezése hiányában - időbeli korlátozás nélkül megtartani.

(2) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti, illetőleg az értékpapírtitok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, az e törvényben meghatározott körön kívül - az ügyfél felhatalmazása nélkül - nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel.

(3) Aki üzleti titok vagy értékpapírtitok birtokába jut, azt nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a befektetési alapkezelőnek, a kockázati tőkealap-kezelőnek, a tőzsdének, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnek, a központi értéktárnak, a központi szerződő félnek vagy ezek ügyfeleinek hátrányt okozzon.

(4) Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.

(5) Befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi értéktár, központi szerződő fél jogutód nélküli megszűnése esetén a megszűnt szervezet által kezelt üzleti, illetőleg értékpapírtitkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

372. § Nem jelenti az értékpapírtitok, üzleti titok sérelmét a központi értéktári, a központi szerződő fél, valamint az elszámolóházi tevékenység végzése érdekében szükséges, a központi értéktár, a központi szerződő fél, valamint az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet közötti adattovábbítás.

373. § Nem jelenti az értékpapírtitok, üzleti titok sérelmét a nyilvántartásba vett vagy elismert kereskedési adattárnak való, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti adattovábbítás.

Összesített adatok átadása

375. § A Felügyelet - törvény eltérő rendelkezése hiányában - más személynek vagy hatóságnak befektetési alapkezelőről, kockázati tőkealap-kezelőről, tőzsdéről, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetről, központi értéktárról, központi szerződő félről vagy más személyről, illetve ezek tevékenységéről kizárólag egyedi azonosításra nem alkalmas, összesített adatokat adhat át.”

2. Kivonat a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényből:

„Titoktartás

117. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési vállalkozásban és az árutőzsdei szolgáltatóban

a) tulajdoni részesedéssel rendelkező,

b) tulajdoni részesedést szerezni kívánó,

c) vezető állású, és

d) alkalmazottként foglalkoztatott

személy vagy bármely más személy, aki valamilyen módon birtokába jutott, az üzleti titkot

- a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - időbeli korlátozás nélkül köteles megőrizni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn a hatáskörében törvény felhatalmazása alapján eljáró

a) felügyeleti hatósággal,

b) Befektető-védelmi Alappal,

c) MNB-vel,

d) Állami Számvevőszékkel,

e) állami adóhatósággal,

f) Gazdasági Versenyhivatallal,

g) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervvel,

h) nemzetbiztonsági szolgálattal,

i) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szervvel,

j) pénzügyi információs egységként működő hatósággal szemben.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség az eljárás tárgyát képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn a hatáskörében eljáró,

a) a folyamatban lévő büntetőeljárás, a feljelentés kiegészítése keretében a nyomozó hatósággal és a feladatkörében eljáró ügyészséggel,

b) büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal,

c) az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF),

szemben.

(4) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Tpt. 205. §-ban meghatározott, valamint a nyilvántartásba vett vagy elismert kereskedési adattárnak való, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló Európai Parlament és Tanács 2012. július 4-ei 648/2012/EU rendelet szerinti bejelentési kötelezettség teljesítése.

(5) Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.

(6) Befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató jogutód nélküli megszűnése esetén az általuk kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

(7) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, az e törvényben meghatározott kivétellel a befektetési vállalkozás felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel.

(8) Nem jelenti az üzleti titok megsértését a Hpt.-ben és az e törvényben meghatározott összevont alapú felügyeletre vonatkozó rendelkezések, valamint a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

118. § (1) A befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, illetőleg a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személye és alkalmazottja, valamint bármely más személy, aki valamilyen módon birtokába jutott, az értékpapírtitkot köteles időbeli korlátozás nélkül megőrizni.

(2) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az értékpapírtitkot harmadik személynek - az ügyfél egyidejű tájékoztatása mellett - csak akkor adja ki, ha

a) az ügyfél vagy annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható értékpapírtitok körébe tartozó adatokat pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri vagy erre felhatalmazást ad; nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a befektetési vállalkozással vagy az árutőzsdei szolgáltatóval történő szerződéskötés keretében nyújtja.

b) a (3)-(4) és (7) bekezdésben foglalt rendelkezések az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést adnak, vagy

c) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató ügyféllel szemben fennálló követelése értékesítése vagy lejárt követelése érvényesítése ezt szükségessé teszi.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn

a) a hatáskörében eljáró Befektető-védelmi Alappal, Országos Betétbiztosítási Alappal, MNB- vel, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal,

b) a jogszabályban meghatározott tevékenységi körében eljáró szabályozott piaccal, multilaterális kereskedési rendszer működtetőjével, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, a központi értéktárral, az Áht. 63. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzési jogkörét gyakorló kormányzati ellenőrzési szervvel, valamint az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF),

c) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a hatáskörében eljáró gyámhatósággal,

d) a csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzatok adósságrendezési eljárása, bírósági végrehajtási eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, végrehajtóval, illetve végelszámolóval,

e) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését folytató nyomozó hatósággal, valamint a hatáskörében eljáró ügyészséggel,

f) a büntető-, valamint polgári ügyben, továbbá csőd-, felszámolási eljárás, illetve az önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal,

g) külön törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

h) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

i) az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal,

j) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosásal,

k) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn abban az esetben sem, ha

a) az állami adóhatóság nemzetközi szerződés alapján külföldi állami adóhatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési vállalkozástól, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatótól, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási záradékot,

b) a Felügyelet a külföldi felügyeleti hatósággal kötött együttműködési megállapodásban meghatározott módon kér, illetőleg továbbít adatot, ha az együttműködési megállapodás vagy a külföldi felügyeleti hatóság megkeresése tartalmazza az általa aláírt titoktartási záradékot,

c) a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi szerződés alapján, külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési vállalkozástól, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatótól, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi bűnüldöző szerv által aláírt titoktartási záradékot,

d) a Befektető-védelmi Alap által külföldi befektetővédelmi rendszer, valamint külföldi felügyeleti hatóság részére, együttműködési megállapodásban rögzített módon kerül sor adattovábbításra, ha az adatok kezelésére, illetve felhasználására vonatkozóan a magyar szabályozással legalább egyenrangú védelem biztosított,

e) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az Art. 52. §-ának (8) bekezdése alapján szolgáltat adatot,

f) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér adatot a befektetési vállalkozástól vagy az árutőzsdei szolgáltatótól.

(5) A (4) bekezdés szerinti írásbeli megkeresésben meg kell jelölni

a) azt az ügyfelet, ügyfélkört vagy számlát, akiről vagy amelyről a (4) bekezdésben megjelölt szerv vagy hatóság az értékpapírtitok kiadását kéri, és

b) a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját, kivéve, ha az MNB helyszíni ellenőrzést folytat.

(5a) Nem kell az (5) bekezdés szerinti adatokat az írásbeli megkeresésben megjelölni, ha a Gazdasági Versenyhivatal előzetes értesítés nélküli helyszíni szemlét vagy helyszíni kutatást tart. Ezekben az esetekben a Gazdasági Versenyhivatal megkeresését a helyszínen közli.

(6) A (3) és (4) bekezdés szerint adatkérésre jogosult szerv vagy hatóság a rendelkezésére bocsátott adatokat kizárólag arra a célra használhatja fel, amelyet az adatkérésében megjelölt.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn abban az esetben sem, ha a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

(9) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a (2)-(4) és (7) bekezdésben, valamint a 119. § (1) bekezdésében foglalt esetekben az értékpapírtitok kiadását - az (1) bekezdésre történő hivatkozással - nem tagadhatja meg.

(10) Befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató jogutód nélküli megszűnése esetén az általuk kezelt értékpapírtitkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

(11) A titoktartási kötelezettség alapján az értékpapírtitok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, az e törvényben meghatározott körön kívül a befektetési vállalkozás, illetve az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel.

119. § (1) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul kiszolgáltatja a kért adatot az általa lebonyolított ügyletről és a nála vezetett számláról, ha adat merül fel arra, hogy az ügylet vagy a számla

a) kábítószerrel való visszaéléssel,

b) terrorcselekménnyel,

c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel való visszaéléssel,

d) lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaéléssel,

e) pénzmosással,

f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

g) bennfentes kereskedelemmel,

h) piacbefolyásolással van összefüggésben.

(2) A 118. § (3) bekezdésének e), g) és h) pontja, valamint az (1) bekezdésben foglaltak szerint történő adatátadásról az érintett ügyfél nem tájékoztatható.

120. § Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét

a) az olyan összesített adat szolgáltatása, amelyből az ügyfél személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) a számla-tulajdonos nevére, számlájának számára vonatkozó adatszolgáltatás,

c) a referenciaadat-szolgáltató részéről a KHR-nek, illetve e rendszerből a referenciaadat- szolgáltató részére nyújtott, a jogszabályban foglaltaknak megfelelő adatszolgáltatás,

d) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató által megbízott könyvvizsgálónak, jogi vagy egyéb szakértőnek, valamint az intézmény részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosítónak a biztosítási szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben történő adatátadás,

e) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató által a külföldi befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató számára történő adattovábbítás, ha

ea) az ügyfél ahhoz írásban hozzájárult,

eb) a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei a külföldi befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál minden egyes adatra nézve biztosítottak,

ec) a külföldi befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal,

f) a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a befektetési vállalkozásban, az árutőzsdei szolgáltatóban minősített befolyással rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen befolyást szerezni kívánó személynek vagy szervezetnek, a szerződéses kötelezettségek állományának átruházásáról szóló megállapodás szerinti átvevő társaságnak, vagy ezek tulajdonosa, jövőbeni tulajdonosa által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás,

g) a bíróság megkeresése esetén a peres fél számlája felett rendelkezésre jogosultak aláírás- mintájának bemutatása,

h) a Felügyelet által - az értékpapírtitokra vonatkozó szabályok betartásával - a befektetési vállalkozásokról, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatókról egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása

ha) statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal, és

hb) elemzési célból, illetve a központi költségvetés tervezése céljából a minisztérium részére,

i) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végző részére,

j) a jogsértés elkövetőjével szemben a bennfentes kereskedelem, illetve piacbefolyásolás tárgyában meghozott felügyeleti határozat indoklási részének közzététele,

k) a Tpt. 205. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése,

l) a Pmtv. 22. §-ának (2) bekezdése alapján történő adatátadás, és

m) a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i, 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott adatoknak a rendelet hatálya alá tartozó kedvezményezett fizetési szolgáltatója és közvetítő fizetési szolgáltató számára a rendelet által meghatározott esetekben történő továbbítása.”

n) a Felügyelet által a 161/D. § (8) bekezdése szerinti válsághelyzetben a más EGT-állam központi bankjának vagy az Európai Központi Banknak történő adattovábbítás, amennyiben az adatok törvény által előírt feladatuk teljesítéséhez szükségesek,

o) a tulajdonosi megfeleltetés érdekében a központi értéktár részére nyújtott adatszolgáltatás,

p) a tulajdonosi megfeleltetés érdekében a központi értéktár részéről a kibocsátó részére nyújtott adatszolgáltatás,

q) az MNB által alapvető feladatai ellátása érdekében a jegybanki információs rendszerben rendelkezésére álló adatoknak egyedi azonosításra alkalmas módon való átadása a Központi Bankok Európai Rendszere és annak tagjai számára, azok kérése alapján, az Európai Unió működéséről szóló szerződésből eredő vagy központi banki feladataik teljesítéséhez szükséges mértékben,

r) a befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, árutőzsdei szolgáltatás, multilaterális kereskedési rendszer működtetési tevékenység keretében az értékpapírszámlához vagy ügyfélszámlához kapcsolódó megbízás teljesítése céljából a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató és a multilaterális kereskedési rendszer működtetője által az értékpapírszámlához vagy ügyfélszámlához kapcsolódó megbízás feldolgozásában, elszámolásában és teljesítésében közreműködő befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, multilaterális kereskedési rendszer működtetője, központi értéktár, központi szerződő fél, kockázati tőkealap- kezelő, tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, továbbá befektetési szolgáltatási

tevékenységet végző vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó hitelintézet és befektetési alapkezelő részére történő adattovábbítás,

s) a nyilvántartásba vett vagy elismert kereskedési adattárnak való, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti adattovábbítás,

t) a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a pénzügyi közvetítő rendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény szerinti független és ideiglenes értékelőnek - valamint az értékelésben közreműködőnek - az értékelés elkészítése érdekében, a vagyonértékesítés alkalmazása során a lehetséges ajánlattevőknek, továbbá a vagyonértékesítés alkalmazása során az áthidaló intézménynek nem minősülő átvevőnek való adat- és információátadás.

6. SZÁMÚ MELLÉKLET

A BEFEKTETÉSI ÉS KIEGÉSZÍTŐ BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEKHEZ

Befektetővédelmi rendszer

1. A Gránit Bank Zrt. a Befektető-védelmi Alap tagja.

2. A befektető védelmi rendszerre vonatkozó szabályok az alábbiak (kivonat a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényből):

„XXIV. Fejezet BEFEKTETŐ-VÉDELMI ALAP

210. § (1) A Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjában és a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott tevékenység (a továbbiakban: biztosított tevékenység) végzésére jogosító engedéllyel rendelkező vállalkozás (kivéve az egyéni vállalkozót) tagságával az e törvényben meghatározott feladat ellátása céljából Befektető- védelmi Alap (a továbbiakban: Alap) működik. A továbbiakban ezen vállalkozások elnevezése: biztosított tevékenységet végző szervezet.

(2) Biztosított tevékenységet végző szervezet az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel kizárólag az Alap tagjaként rendelkezhet.

(3) A Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott tevékenységet végző árutőzsdei szolgáltató az Alaphoz csatlakozhat. Az Alaphoz nem csatlakozott árutőzsdei szolgáltató üzletszabályzatában és az ügyfélszámla-szerződésben köteles feltűnő módon feltüntetni azt a körülményt, hogy az ügyfélszámla-szerződésen alapuló ügyfél követelésre nem terjed ki az Alap védelme.

(4) A Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet külföldön létesített fióktelepére az Alap által nyújtott befektető-védelem terjed ki, kivéve, ha a fióktelep létesítésének helye szerinti ország szabályai ezt nem teszik lehetővé. A Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezetnek az Európai Unió másik tagállamában létesített fióktelepe kiegészítő biztosítás érdekében önként csatlakozhat az adott ország befektető-védelmi rendszeréhez. A biztosított tevékenységet végző szervezet a fióktelep létesítésének szándékáról a Felügyelet felé tett bejelentéssel, a befogadó ország befektető-védelmi rendszeréhez történő kötelező vagy önkéntes csatlakozásról, valamint a csatlakozás feltételeiről pedig a tudomásszerzéssel, illetve a kérelemmel egy időben köteles tájékoztatni az Alapot.

211. § (1) Nem köteles az Alaphoz csatlakozni az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe, ha tagsággal rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által előírt befektetővédelmi rendszerben.

(2) A Felügyelet engedélye esetén nem köteles csatlakozni az Alaphoz harmadik országbeli biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe, ha a Felügyelet elbírálása szerint rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által előírt biztosítással egyenértékű befektetővédelemmel.

(3) A befektetővédelem egyenértékűségének (2) bekezdés szerinti elbírálása során a Felügyelet figyelembe veszi különösen:

a) a befektetővédelemmel lefedett ügyfél követelések körét;

b) a befektetővédelemmel érintett ügyfélkört;

c) a befektetővédelemmel lefedett ügyfél követelések összegét;

d) a befektetővédelmi-rendszer eljárásrendje alapján a követelések kifizetésének várható időigényét;

e) az ügyfélkövetelés érvényesítésének lehetőségét;

f) a Befektetővédelmi Alap véleményét.

(4) Ha a fióktelep az (1) és (2) bekezdés alapján nem köteles csatlakozni az Alaphoz, önként az Alaphoz csatlakozhat a (7) bekezdésben meghatározott kiegészítő biztosítás érdekében, amennyiben megfelel az Alap tagjaira vonatkozó követelményeknek.

(5) Az Alap külföldi befektetővédelmi rendszerekkel, valamint külföldi felügyeleti hatóságokkal együttműködési megállapodást köthet, információt cserélhet a befektetővédelmi rendszerek tagjaira és a biztosított követelésekre vonatkozó nyilvántartás, valamint a befektetők kártalanítása érdekében. Az együttműködés során a befektetővédelmi rendszerek egyeztetik, hogy az egyes rendszerek alapján a befektetőt mekkora összegű kártalanítás illeti meg.

(6) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által előírt befektetővédelemmel, köteles csatlakozni az Alaphoz a (7) bekezdésben meghatározott kiegészítő biztosítás érdekében. Ha a Felügyelet elbírálása szerint a harmadik országbeli biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által előírt biztosítással egyenértékű befektetővédelemmel, akkor köteles csatlakozni az Alaphoz a teljes biztosítás érdekében.

(7) Ha az Alap által nyújtott kártalanítás legmagasabb összege, illetve mértéke, vagy a biztosított követelések köre meghaladja a biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepére érvényes befektetővédelmi rendszer által alkalmazott legmagasabb összeget, mértéket vagy a biztosított követelések körét, a fióktelep kérésére az Alap a meghaladó részre kiegészítő biztosítást nyújt, amennyiben a fióktelep megfelel az Alap tagjaira vonatkozó követelményeknek. A kiegészítő biztosítás alapján történő kártalanításra akkor kerülhet sor, ha a fióktelep székhely országának hatáskörrel rendelkező hatósága értesítést küld az Alap részére a kártalanítás feltételeinek bekövetkezéséről. A kiegészítő kártalanítás kifizetésére egyebekben a 216-220. § előírásait kell alkalmazni.

(8) Egy követelésre csak egyszer nyújtható kártalanítás és a fióktelepre érvényes, a székhely országa szerinti befektetővédelmi rendszer által nyújtott kártalanítás a kiegészítő biztosítás kivételével az Alap kártalanításával nem növelhető.

Az Alap jogállása

212. § (1) Az Alap jogi személy.

(2) Az Alap székhelye: Budapest.

(3) Az Alap saját vagyona, bevételei és jövedelme után társasági és helyi adó, illetőleg illeték fizetésére nem kötelezhető.

(4) Az Alap pénzeszközei nem vonhatók el, abból az Alap tagjai részére kifizetés semmilyen jogcímen nem teljesíthető. Az Alap pénzeszközei kizárólag az e törvényben meghatározott célokra használhatók fel.

(5) Az Alap saját tőkéje nem osztható fel.

(6) Az Alapot harmadik személyekkel szemben bíróság és hatóság előtt az igazgatóság elnöke vagy az ügyvezető igazgató képviseli.

Az Alap feladata

213. § (1) Az Alap feladata a befektetők részére a 217. § (2) bekezdésében meghatározott kártalanítási összeg megállapítása és kifizetése.

(2) Kizárólag olyan követelés alapján állapítható meg kártalanítás, amely a befektető és az Alap tagja között 1997. július 1. napját követően létrejött, biztosított tevékenység végzésére kötött megállapodás teljesítése érdekében az Alap tagjának birtokába került és a befektető nevén nyilvántartott vagyon (értékpapír, pénz) kiadására vonatkozó kötelezettségen alapul (biztosított követelés). Az Alap által nyújtott biztosítás kizárólag a tagsági jogviszony fennállása alatt kötött megállapodásokra terjed ki.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott követelések körébe beletartozik az Alap magyarországi székhelyű tagjának más országban létesített fióktelepével szemben fennálló követelés, kivéve, ha a fióktelep létesítésének helye szerinti ország szabályai ezt nem teszik lehetővé.

214. § (1) Az Alap a tagok nyilvántartása céljából indokolt mértékben adatok szolgáltatását írhatja elő a tagjai számára, és a helyszínen ellenőrizheti a tagsági viszony alapján a tagokat terhelő kötelezettségek teljesítését. Ebben a körben a Felügyelet az Alap kérésére megadja a rendelkezésére álló adatokat. Ha az Alap feladatkörében eljárva jogszabálysértést észlel, arról haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.

(2) Az Alap a kártalanításra jogosult befektetőtől kapott megbízás alapján elláthatja a befektető képviseletét az egyezségi tárgyaláson, illetve felszámolási eljárás során.

(3) Az Alap tagjai - magyar nyelven - közérthető módon tájékoztatják a befektetőket az Alap által nyújtott védelem tartalmáról és az igényérvényesítés lényeges feltételeiről.

(4) Tilos a befektetővédelemre, illetőleg az Alapra vonatkozó információkat, a befektetések növelése céljából , így különösen reklámtevékenységre felhasználni.

215. § (1) Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki

a) az állam,

b) a költségvetési szerv,

c) a tartósan, száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság,

d) a helyi önkormányzat,

e) az intézményi befektető,

f) kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, Befektetővédelmi Alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja,

g) az elkülönített állami pénzalap,

h) befektetési vállalkozás, tőzsdetag, illetőleg árutőzsdei szolgáltató,

i) a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézmény,

j) az MNB,

k) az Alap tagjánál vezető állású személy, az Alap tagjával munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy és ezek közeli hozzátartozója, továbbá

l) az Alap tagjában öt százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező vállalkozás vagy természetes személy és ennek ellenőrzött társasága, valamint természetes személy tulajdonos esetén ennek közeli hozzátartozója

követelésére, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek követeléseire.

(2) Az (1) bekezdés k)-l) pontjában meghatározott ok akkor zárja ki a kártalanítást, ha az a kártalanítási igény alapjául szolgáló szerződés megkötésétől a kártalanítási igény benyújtásáig terjedő időszakban, vagy annak egy része alatt fennállt az Alap azon tagjánál, amellyel kapcsolatban kártalanítási eljárásra kerül sor.

(3) Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan ügyletből eredő követelésre sem, amely esetében a bíróság jogerős határozata megállapította, hogy a befektetés forrása bűncselekményből származott.

(4) Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan ügyletekből eredő pénzkövetelésre sem, amely nem euróban, vagy az Európai Unió, illetve az OECD tagállamának törvényes fizetőeszközében áll fenn.

Az Alapból történő kifizetés

216. § (1) Az Alap kártalanítási kötelezettsége abban az esetben következik be, ha a bíróság az Alap tagjának a felszámolását rendeli el.

(2) Ha az Alap tagjával szemben felszámolási eljárást kezdeményeztek, erről köteles haladéktalanul értesíteni az Alapot. Az Alap tagja a kártalanítási igény elbírálásához szükséges adatot az Alap által meghatározott formában és módon haladéktalanul előállítja, majd az Alap rendelkezésére bocsátja. Az Alap jogosult az érintett tagjánál minden olyan adathoz személyesen is hozzáférni, amely a kártalanítási kötelezettségének felméréséhez szükséges.

(3) Az Alap a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő tizenöt napon belül a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján közleményben tájékoztatja a befektetőket a kártalanítási igényérvényesítés lehetőségéről. Az Alap közzéteszi az igényérvényesítés első napját, az igényérvényesítés módját, továbbá a kifizetést végző szervezet nevét. Az igényérvényesítés első napja nem lehet később, mint a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő harmincadik nap.

217. § (1) Kártalanítás megállapítására a befektető erre irányuló kérelme alapján kerül sor. A kérelem formáját az Alap meghatározhatja. A kérelmet a befektető az igényérvényesítés első napjától számított egy éven belül terjesztheti elő. Ha a befektető menthető okból nem tudta igényét határidőben előterjeszteni, a kérelem az akadály elhárulását követő harminc napon belül terjeszthető elő.

(2) Az Alap a kártalanításra jogosult befektető részére követelését - személyenként és Alap tagonként összevontan - legfeljebb húszezer euro összeghatárig fizeti ki kártalanításként. Az Alap által fizetett kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint feletti rész kilencven százaléka.

(4) A kártalanítás mértékének megállapítása során a befektetőnek az Alap tagjánál fennálló, valamennyi biztosított, és a tag által ki nem adott követelését össze kell számítani.

(5) Ha a biztosított követelés értékpapír kiadására vonatkozik, a kártalanítás összegét a felszámolás kezdő időpontját megelőző száznyolcvan nap átlagárfolyama alapján kell megállapítani. Árfolyamként a tőzsdei vagy a tőzsdén kívüli kereskedelemben kialakult átlagárat kell figyelembe venni. Ha az értékpapírnak ezen időszak alatt nem volt forgalma, akkor a kártalanítás alapjául szolgáló árat az Alap igazgatósága állapítja meg. Az ár megállapítása által a befektetőt olyan helyzetbe kell hozni, mintha a felszámolás kezdő időpontjában az értékpapírt értékesítette volna.

(6) A (2) bekezdés szerinti összeghatárnak és devizában fennálló követelés esetén a devizában, valutában kifizetett kártalanítás összegének a megállapítása - a kifizetés időpontjától függetlenül - a felszámolás kezdő időpontjának napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik. Az MNB által nem jegyzett devizákat a belföldi székhelyű hitelintézetek által közzétett legmagasabb és legalacsonyabb, az adott pénznemre vonatkozó devizaeladási árfolyamok számtani átlaga alapján kell számba venni.

(7) Ha az Alap tagjának az ügyféllel szemben befektetési szolgáltatási tevékenységből származó lejárt vagy a kártalanítás kifizetéséig lejáró követelése van, azt a kártalanítás megállapítása során a befektető követelésébe be kell számítani.

(8) Az Alap a kártalanítást pénzben nyújtja.

(9) Közös tulajdonban álló értékpapír esetén a (2) bekezdésben meghatározott kártalanítási összeghatárt a kártalanításra jogosult, az Alap tagjának nyilvántartásában szereplő minden személy esetén külön kell számításba venni. A kártalanítási összeg - eltérő szerződési kikötés hiányában - a befektetőket azonos arányban illeti meg. A közös tulajdonban álló értékpapír esetén fizetett kártalanítási összeget hozzá kell számítani a kártalanításra jogosult egyéb követelésére fizetendő kártalanítás összegéhez.

218. § Harmadik országbeli befektetési vállalkozás, hitelintézet és befektetési alapkezelő fióktelepe esetében az ügyfél követelésekre kizárólag az Alap által biztosított mértékig fizethető kártalanítás.

219. § (1) Ha a kártalanításra jogosult a biztosított követelés alapjául szolgáló szerződést, továbbá a jogosultság igazolásához szükséges adatokat rendelkezésre bocsátja, és rendelkezésre áll az Alap tagja által vezetett nyilvántartás, akkor az Alap legkésőbb a kérelem benyújtásától számított kilencven napon belül köteles elbírálni a befektető kártalanítási kérelmét.

(2) A befektető szerződéssel alátámasztott követelésének és az Alap tagja által vezetett nyilvántartás adatainak megegyezése esetén, az egyezőség erejéig az Alap kártalanítást állapít meg, és köteles gondoskodni a jogosultnak járó összeg haladéktalan, de legfeljebb az elbírálástól számított kilencven napon belül történő kifizetéséről. Különösen indokolt esetben a kifizetési határidő - a Felügyelet előzetes jóváhagyásával - egy alkalommal és legfeljebb további kilencven nappal meghosszabbítható. A kifizetés időpontjának az a nap tekintendő, amikor a befektető először hozzájuthatott a megállapított kártalanítási összeghez.

(3) Az Alap az e törvényben rögzített feltételek szerint akkor is fizet kártalanítást, ha a befektető részére kártalanítás a (2) bekezdésben írtak szerint nem állapítható meg, viszont követelését jogerős bírósági határozattal igazolja. Ebben az esetben a befektető a határozat jogerőre emelkedését követő kilencven napon belül terjesztheti elő igényét, amelyhez mellékelnie kell a követelést megalapozó határozatot.

(4) Amennyiben az Alap csak hitelfelvétel útján képes biztosítani a kártalanítási kötelezettség fenti határidők szerinti teljesítését, a Kormány a kártalanítási fedezet biztosítása érdekében a hitelfelvételhez - az Áht. 92. §-ának (3) bekezdésére tekintettel - készfizető kezességet vállal.

A kifizetett követelések átszállása

220. § (1) Az Alapnak az a tagja vagy a tag jogutódja, amelyre tekintettel az Alap kártalanítást fizetett, köteles a kártalanítás összegét és a kártalanítás kifizetésével kapcsolatban felmerült költségeket az Alap részére visszafizetni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a tagnak az Alappal fennállott tagsági viszonya időközben megszűnt.

(2) Az Alap által kifizetett kártalanítás mértékéig a követelés az ügyfélről az Alapra száll át.

(3) Az Alap az (1) és (2) bekezdésben meghatározott igényét a felszámolási eljárás során érvényesíti. A felszámolási eljárás során a kielégítési sorrendben a befektetőtől átszállt követelés tekintetében az Alapot a befektető helye illeti meg.

Csatlakozás az Alaphoz

221. § (1) Biztosított tevékenység folytatására engedélyt kérő vállalkozás a tevékenységi engedély iránti kérelem Felügyelethez való benyújtását megelőzően köteles a csatlakozásról szóló nyilatkozatot az Alap igazgatóságának megküldeni, és a csatlakozási díjat az Alap részére megfizetni (csatlakozási szándék).

(2) A csatlakozási nyilatkozatot az Alap által meghatározott és közzétett formában kell megtenni. Az Alap a tagsági viszony megszerzéséhez feltételt nem írhat elő.

(3) A tagsági viszony kezdete a biztosított tevékenység végzésére jogosító felügyeleti engedély hatálybalépésének napja. Amennyiben a csatlakozó szervezet önkéntesen csatlakozik az Alaphoz (árutőzsdei szolgáltató, fióktelep), úgy tagsági viszonya azon a napon kezdődik, amikor a csatlakozási nyilatkozatot benyújtja és a csatlakozási díjat megfizeti. A csatlakozás időpontját az Alap a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján teszi közzé.

Az Alap tagjának díjfizetési kötelezettsége

222. § (1) A csatlakozó vállalkozás - a tagsági viszony keletkezésének feltételeként - csatlakozási díjat fizet. A csatlakozási díj mértéke a csatlakozó vállalkozás jegyzett tőkéjének fél százaléka, de nem lehet kevesebb, mint ötszázezer forint, és nem haladhatja meg a hárommillió forintot.

(2) Az Alap tagja naptári évente éves díjat fizet az Alapnak. Az éves díj fizetésének esedékességét az Alap igazgatósága határozza meg.

(3) Az éves díj alapja a tárgyévet megelőző naptári évben az Alap kártalanítási kötelezettsége alá tartozó befektetők tulajdonát képező, az Alap tagjának kezelésében lévő pénz és értékpapír átlagos állománya. A befektetők tulajdonát képező pénz- és értékpapír- állomány után a díjfizetési kötelezettség azt a tagot terheli, amely a befektetővel biztosított tevékenység végzésére kötött szerződés alapján a letét kiadására köteles.

(4) Az éves díj mértékét az igazgatóság állapítja meg a díjalap arányában, figyelembe véve a

teljes díjalapból az egyes befektetők kártalanítási összeghatárt meg nem haladó értékű pénz- és értékpapír-állományának összesített értékét. A díjalap arányában számított éves díj összegét az igazgatóság módosíthatja az Alap számára a tag tevékenységében rejlő kockázat mértéke alapján, azonban az ennek hatására bekövetkező díjváltozás nem haladhatja meg a díjalap arányában számított díj ötven százalékát. Kiegészítő biztosítás esetén az éves díj megállapításakor figyelembe kell venni a követelés kiegészítő biztosítással érintett részének összegét, illetve a fióktelep székhely országának befektető-védelmi rendszere által nyújtott biztosítást.

(5) Az Alap tagja által fizetendő éves díj összege nem haladhatja meg a díjalap mértékének három ezrelékét, de az éves díj nem lehet kevesebb ötszázezer forintnál (minimumdíj). Az Alap igazgatósága szabályzatban a minimumdíj mértékét ötszázezer forintnál magasabb összegben is megállapíthatja, de a minimumdíj mértéke ekkor sem haladhatja meg a kétmillió forintot. Ha az Alap tagjának sem a tárgyévben, sem a tárgyévet megelőző naptári évben nincs az Alap kártalanítási kötelezettsége alá tartozó befektetője, csak a törvényi minimum fizetésére kötelezhető.

(7) Az Alap igazgatósága rendkívüli befizetést rendel el, ha az Alap eszközei az esedékes vagy az előre látható kártalanítási kötelezettség teljesítését nem fedezik. Rendkívüli befizetés akkor is elrendelhető, ha az Alap az esedékes hiteltörlesztést, illetőleg annak kamatait nem képes határidőben teljesíteni. A rendkívüli befizetési kötelezettséget az igazgatóság által meghatározott módon és időben kell teljesíteni. A rendkívüli befizetés alapja megegyezik az éves díj alapjával, de az egy naptári évben rendkívüli befizetés jogcímén elrendelt fizetési kötelezettség nem haladhatja meg az utolsó megállapított éves díj mértékét.

(8) Ha a Felügyelet minden biztosított tevékenységre kiterjedően felfüggesztette az Alap tagjának tevékenységét, és a felfüggesztés hatálya a felügyeleti engedély visszavonásáig fennáll, a tagot nem terheli a felfüggesztés hatálya alatt keletkezett díjfizetési kötelezettség. Amennyiben a tag tevékenységi engedélye nem kerül visszavonásra, a felfüggesztés ideje alatt keletkezett díjfizetési kötelezettséget a felfüggesztés feloldását követően teljesítenie kell.

(9) Az Alap tagja az Alapba befizetett csatlakozási díjat, az éves díjat, valamint a rendkívüli befizetést egyéb ráfordításai között számolja el.

(10) Amennyiben az Alap tagja a díjfizetési kötelezettségét nem, vagy nem az Alap igazgatósága által a jelen törvény keretei között meghatározott szabályok szerint teljesíti, az Alap kezdeményezheti a Felügyelet intézkedését.

Az Alap szervezete

223. § (1) Az Alapot héttagú igazgatóság irányítja.

(2) Az igazgatóság tagja:

a) a tőzsde és a központi értéktár által kijelölt egy-egy személy;

b) az Alap tagjainak - szakmai érdek-képviseleti szervezetei által kijelölt - két képviselője;

c) MNB elnöke által kijelölt két személy, akik közül az egyik az MNBtv. 4. § (7) bekezdésében, a másik az MNBtv. 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatot felügyelő alelnök vagy e feladatokat ellátó vezető;

d) az Alap ügyvezető igazgatója.

(3) A kinevezés vagy kijelölés három évre szól.

(4) Ha egy megüresedett hely betöltésére több szervezetet is megillet a kijelölés joga és a szervezetek nem tudnak megállapodni az igazgatósági tag személyéről, a betöltendő hely megüresedésekor kijelölésre jogosult szervezetek egy-egy jelöltje közül sorsolással kell kiválasztani az igazgatóság új tagját.

(5) Az igazgatósági tagság megszűnése esetén a kijelölésre, illetve kinevezésre jogosult harminc napon belül dönt az új igazgatósági tag személyéről.

(6) Megszűnik az igazgatósági tagság:

a) a (3) bekezdésben meghatározott idő elteltével;

b) a kijelölés visszavonásával, visszahívással, vagy az ügyvezető igazgató esetén az ügyvezető igazgatói beosztás megszűnésével;

c) a tag halálával; vagy

d) az ügyvezető igazgató kivételével lemondással.

(7) Az igazgatóság a tagjai közül kétévente elnököt választ. Az ügyvezető igazgató nem választható meg elnöknek.

(8) Az igazgatóság legalább negyedévente ülést tart. Az igazgatóság ülését össze kell hívni, ha az Alap terhére kifizetési kötelezettséggel járó helyzet bekövetkezése várható, illetve, ha a Felügyelet azt elrendeli. Az igazgatóság ülését az elnök hívja össze.

(9) A Felügyelet képviselője az igazgatóság ülésén tanácskozási joggal vesz részt.

(10) Az igazgatóság ülése akkor határozatképes, ha az ülésen legalább öt tag jelen van. Az igazgatóság a határozatokat egyszerű szótöbbséggel hozza meg.

Az igazgatóság feladata

224. § (1) Az igazgatóság

a) elfogadja az Alap szabályzatait;

b) kinevezi és felmenti az Alap ügyvezető igazgatóját, meghatározza feladatait és díjazását;

c) meghatározza a munkaszervezet feladatait;

d) meghatározza a tagsági viszonyból eredő kötelezettségek teljesítése érdekében az Alap tagjai által nyújtandó jelentések tartalmát és gyakoriságát;

e) meghatározza az Alap éves költségvetését, és megállapítja az Alap éves beszámolóját;

f) irányítja és ellenőrzi az Alap gazdálkodási és egyéb tevékenységét;

g) negyedévente jelentést küld az Alap tagjainak és a Felügyeletnek az Alapban kezelt pénzeszközök állományáról és felhasználásáról;

h) éves tevékenységéről a tárgyévet követő május 31. napjáig jelentést készít, és azt megküldi tagjainak és a Felügyeletnek;

i) ellátja az e törvényben meghatározott egyéb feladatokat.

(2) Az Alap munkaszervezetét az ügyvezető igazgató irányítja. Az ügyvezető igazgató felett a munkáltatói jogokat - az (1) bekezdés b) pontban írottak kivételével - az igazgatóság elnöke gyakorolja.

225. § (1) Az Alap igazgatósága szabályzatban határozza meg:

a) a tagok által fizetendő díjakra vonatkozó szabályokat, így különösen a díjalap és a díjmérték megállapítását, valamint a díjfizetés megállapításának és befizetésének eljárását, továbbá a befizetés ütemezését;

b) az Alap kezelésének szabályait;

c) az Alapból történő kifizetés rendjét; és

d) az igazgatóság ügyrendjét.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában írott kivétellel az Alap szabályzata a tagjaira nem írhat elő kötelezettséget. A szabályzat az Alap egyes tagjaira vonatkozóan nem sértheti az egyenlő bánásmód követelményét, és nem veszélyeztetheti az Alap biztonságos kezelését.

(3) Az Alap a szabályzatait és az igazgatóság nyilvánossá minősített határozatait a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján nyilvánosságra hozza. Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott szabályzat közzétételétől az Alap eltekinthet.

Az Alap forrásai

226. § Az Alap forrásai

a) a csatlakozási díj,

b) az éves díj,

c) a rendkívüli befizetés,

d) az Alap vagyonának hozama,

e) az Alap által felvett kölcsön,

g) egyéb bevétel.

Az Alap számlavezetése és pénzkezelése

227. § (2) Az Alap pénzeszközeit - a házipénztárt, a fizetési számlán tartott likviditási tartalékot, valamint a kifizetés lebonyolítására vagy más, az Alap működéséhez szükséges célra pénzforgalmi szolgáltatóhoz átutalt összeget kivéve- állampapírban vagy az MNB-nél elhelyezett betétben tarthatja.

(4) Az Alap kölcsönt vehet fel.

(5) Az Alap által kifizetett kártalanítás forrása az Alap felhalmozott vagyona, valamint az Alap éves bevételeinek az Alap igazgatósága által jóváhagyott éves működési költségekkel csökkentett összege.

A tagsági viszony megszűnése

228. § (1) Az Alappal fennálló tagsági viszony a valamennyi biztosított tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonó felügyeleti határozat hatálybalépésével szűnik meg. Amennyiben a csatlakozó szervezet önkéntesen csatlakozott az Alaphoz (árutőzsdei szolgáltató, fióktelep), az Alappal fennállott tagsági viszonyát bármikor megszüntetheti, és ilyen esetben tagsági viszonya azon a napon szűnik meg, amikor a tagsági viszony megszüntetésére vonatkozó nyilatkozatát az Alap által meghatározott formában az Alap részére átadja. A tagsági viszony megszűnésének időpontját az Alap a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján teszi közzé.

(3) A tagsági viszony megszűnése nem érinti a vállalkozásnak a tagsági viszony fennállása alatt keletkezett díjfizetési kötelezettségét. A tagsági viszony fennállása alatt díjfizetés címén teljesített befizetés a tagsági viszony megszűnésére hivatkozással részben sem téríthető vissza.

-

7. SZÁMÚ MELLÉKLET

HIRDETMÉNY

a GRÁNIT Bank Zrt. által kiszervezett tevékenységekről

(a GRÁNIT Bank Zrt. Befektetési és Kiegészítő Befektetési Szolgáltatásokról szóló Általános Szerződési Feltételeinek elválaszthatatlan mellékletét képezi)

A GRÁNIT Bank Zrt. által a befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatások tekintetében kiszervezett tevékenységek köre és a tevékenység végzője a következő:

1. Kiszervezett tevékenység: pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, valamint befektetési, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó számítástechnikai szolgáltatás

Szolgáltató: VIAVENT Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxxx xxx 00.)

8. SZÁMÚ MELLÉKLET

HIRDETMÉNY

a GRÁNIT Bank Zrt. által végzett befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatások vonatkozásában érvényes üzleti órákról

(a GRÁNIT Bank Zrt. Befektetési és Kiegészítő Befektetési Szolgáltatásokról szóló Általános Szerződési Feltételeinek elválaszthatatlan mellékletét képezi)

A GRÁNIT Bank Zrt. által a befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatások tekintetében érvényes Üzleti Órák:

Munkanapokon 9 - 16 óra.