Utazási biztosítás
Utazási biztosítás
Biztosítási termékismertető és ügyféltájékoztató
A társaság: INTER PARTNER ASSISTANCE, S. A. (AXA-csoport) A termék: utazási biztosítás
A termékre vonatkozó teljeskörű tájékoztatás „Az utazási biztosítás általános biztosítási feltételei” (UBÁBF HU) elnevezésű dokumentumban található,kérjük, olvassa el figyelmesen azt is. A jelen dokumentum áttekintése nem helyettesíti az általános biztosítási feltételek átnézését!
Milyen típusú biztosításról van szó?
Utazási biztosítás: biztosítottak Magyarország határain kívül megvalósított utazása és tartózkodása során történő biztosítása; kizárólag turistautakra vonatkozik.
Mire terjed ki a biztosítás?
Magyarország határain kívül történt biztosítási eseményekre; Magyarország állampolgárai és külföldi állampolgárok egyaránt köthetnek biztosítást.
Orvosi kezelés költségeinek biztosítása:
Balesetbiztosítás:
Baleset által okozott maradandó károsodás
Felelősségbiztosítás:
Az okozott kárért fennálló felelősség – egészség Az okozott kárért fennálló felelősség – vagyon
A következményes anyagi kárért fennálló felelősség
Poggyászbiztosítás: Poggyászbiztosítás Értéktárgyak biztosítása
A poggyászban a jármű feltörése által okozott károk biztosítása
Idő előtti visszatérésre kötött biztosítás:
Segítségnyújtó szolgáltatás biztosítás:
Poggyászkésés biztosítás Járatkésés és járattörlés biztosítás:
Fel nem használt szabadság biztosítása:
a biztosított külföldi útjáról vagy külföldi tartózkodásáról történő idő előtti hazatérése közeli hozzátartozójának elhalálozása, kórházi ápolása miatt, vagy ha tulajdonában természeti katasztrófa vagy harmadik fél által elkövetett bűncselekmény által okozott, legalább 2.500.000 Ft-ot elérő becsült összegű vagyoni kár következik be.
Jogvédelmi biztosítás Útlemondási biztosítás
Kiegészítő biztosítás magasabb kockázatú sportokra: Kiegészítő biztosítás extrém sportokra:
Mire nem terjed ki a biztosítás?
Ha a biztosított nem követi a biztosító vagy a segítségnyújtó szolgáltató utasításait, és nem működik velük hatékonyan együtt, vagy nem nyújtja be a biztosító vagy a segítségnyújtó szolgáltató által kért dokumentumokat
Ha a káresemény előre látható volt, vagy a biztosítás megkötésének idején már ismert volt
Ha a biztosító nem tudta vizsgálni a káreseményt, mivel a biztosított nem oldotta fel a titoktartási kötelezettség alól az ellátást nyújtó orvost vagy egyéb intézményeket, illetve ha a biztosított lehetetlenné tette a biztosító vagy a segítségnyújtó szolgáltató számára, hogy kapcsolatba lépjen a kezelőorvossal vagy más intézményekkel
Ha a káresemény az alábbiak miatt következett be:
öngyilkosság, öngyilkossági kísérlet, vagy a biztosított saját magának szándékosan okozta rendzavarás, bűncselekmény
az érintett aktív vagy passzív közreműködése háborús konfliktusban, békefenntartó missziókban, harci vagy katonai műveletekben
lázadásban, tüntetésben, felkelésben vagy zavargásban, nyilvános erőszakban, sztrájkban, illetve az államigazgatási szervek intézkedését vagy határozatát magába foglaló eseményben való aktív vagy passzív közreműködés
terrorcselekmény, vagy arra való felkészülés
alkohol vagy bármely más kábító, toxikus vagy pszichotróp anyag hatása nem biztosítható sporttevékenység folytatása
az adott ország – ahová a biztosított utazott vagy ahol tartózkodott -biztonsági rendeleteinek, illetve intézkedéseinek, továbbá hatályos jogszabályainak megszegése
biztonsági előírások be nem tartása, vagy megfelelő védőfelszerelés hiánya nukleáris energia, vagy nukleáris kockázatok következményei
vegyi vagy biológiai szennyezés
munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés
katonai, rendőri, más egyenruhás testület tagja, vagy más egyenruhás biztonsági erő vagy testület tevékenységének gyakorlása
vállalkozói tevékenység, hivatás gyakorlása, vagy más jövedelemszerző tevékenység
a biztosított azt követően indult el egy utazásra, hogy Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma vagy az Egészségügyi Világszervezet vagy hasonló intézmény bejelentette, hogy nem javasolt utazni az adott országba vagy régióba
tüzijáték vagy lőfegyver használata
a szerződő, a biztosított vagy azon személy, aki a biztosítási szolgáltatás iránti jogot gyakorolja tudatosan hamisan vagy hiányosan tájékoztatta a biztosítót vagy a segítségnyújtó szolgáltatót a biztosítási eseményről
a biztosítási eseményt a biztosított vagy azon személy, aki a biztosítási szolgáltatás iránti jogot gyakorolja, vagy az ő kezdeményezésére harmadik személy szándékosan okozta.
Az orvosi kezelés költségeinek biztosítása, balesetbiztosítás, felelősségbiztosítás, poggyászbiztosítás, idő előtti visszatérésre kötött biztosítás, poggyászkésés biztosítás, járatkésés és járattörlés biztosítás, fel nem használt szabadság biztosítás, jogvédelmi biztosítás és útlemondási biztosítás esetén speciális kizárási okok is érvényesülnek, melyek az UBÁBF HU II. részében, a különös rendelkezések között, illetve az útlemondási biztosítás általános biztosítási feltételei között találhatók.
Milyen korlátozások vannak a biztosítási fedezetben?
Az utazási biztosítás nem vonatkozik azokra az eseményekre, amelyek az alábbi területek valamelyikén következtek be:
Magyarország, amennyiben a biztosítási feltételekben nincs eltérő rendelkezés;
az az ország, amelynek a biztosított állampolgára, vagy amelyben állandó lakóhelye van, vagy részese az állami egészségbiztosítási rendszernek; kivéve azon esetet, amikor a biztosítottnak állandó lakóhelye vagy tartózkodási helye van Magyarországon és egyúttal részese az állami, vagy hasonló egészségbiztosítási rendszernek Magyarországon. Ez esetben az utazási biztosítás olyan eseményekre is vonatkozik, amelyek abban az országban történtek, amelynek állampolgára;
az az ország, amelynek területén a biztosított jogellenesen tartózkodik; az az ország, amelyre nem terjed ki a biztosítás területi hatálya.
Amennyiben a biztosított tudatosan megszegte az UBÁBF HU-ban meghatározott kötelességeit, a biztosító jogosult a biztosítási szolgáltatás eljesítésének összegét csökkenteni.
Útlemondási biztosítás esetén további korlátozások érvényesülnek, melyek útlemondási biztosítás általános biztosítási feltételei között találhatók.
Hol érvényes a biztosításom?
Magyarország határain kívül.
Milyen kötelezettségeim vannak a biztosítással kapcsolatban?
• Káresemény bekövetkezte esetén kapcsolatba lépni elsősorban a segítségnyújtó a szolgáltatóval. Miután visszatért Magyarországra, haladéktalanul köteles írásban értesíteni a biztosítót a megfelelő „Káresemény bejelentése“ célú formanyomtatványon a káresemény bekövetkeztéről, és leírni a valóságnak megfelelő magyarázatot;
• Amennyiben a biztosító orvosi vizsgálatot vagy kivizsgálást kér, a biztosított köteles magát a biztosító által kijelölt orvossal kivizsgáltatni;
• A biztosítót tájékoztatni; vizsgálatát lehetővé tenni; kért dokumentumokat/tárgyakat beszolgáltatni, rendelkezésre bocsátani;
• Ügyelni arra, hogy ne következzen be a biztosítási esemény, különösen nem szegheti meg a veszély elkerülésére vagy csökkentésére vonatkozó, jogszabályokban előírt kötelezettségeit;
• Mindent megtenni a kár és következményei mértékének csökkentése érdekében;
• Követni a biztosító és/vagy a segítségnyújtó szolgáltató utasításait és velük együttműködni;
• Bűncselekmény/szabálysértés esetén a káreseményt haladéktalanul írásban bejelenteni a rendőrségen az esemény bekövetkeztének helyén;
• Elegendő bizonyítékról gondoskodni;
• A biztosított ellen indított büntetőeljárásról a biztosítót tájékoztatni;
• Az orvost titoktartási kötelezettsége alól felmenteni a biztosítóval szemben;
• Az azonos vagy hasonló jellegű megkötött biztosításról a biztosítót tájékoztatni;
• Bejelenteni az ellopott vagy eltulajdonított tárgy megtalálását;
• Xxxxxxxxx azon ország biztonsági intézkedéseit, ahová elutazott, beleértve a funkcionális védőeszközöket (munkavédelmi felszerelések, sisak kerékpározás, sí-és snowboard közben, sisak és mentőmellény vízi sportok közben, stb.); e tevékenységek végzéséhez, ahol ez általában adott, szükséges vagy tanácsos rendelkezni a megfelelő érvényes engedéllyel, mint például gépjármű vezetői engedély, búvárengedély szabadidős búvárkodáshoz, stb;
• Ha a károsult igényét érvényesítette a biztosítottal szemben, erről tájékoztatást adni;
• Saját költségén biztosítani a káresemény vizsgálatához szükséges hivatalos dokumentumok magyar nyelvű fordítását;
Poggyászbiztosítás esetén először kártérítési igényt támasztani azzal a közjogi jogalannyal (fuvarozó) szemben, akinél a kár bekövetkezett, és átadni a biztosítónak a követelést alátámasztó dokumentumot a xxxxxxxx által biztosított térítés
számszerűsített összegével együtt. Egyúttal nem szabad változtatni a biztosítási esemény által előidézett állapoton, különösen köteles a biztosított megvárni a biztosító utasítását a sérült tárgyak megjavításával kapcsolatban (kivéve biztonsági okokból vagy kárenyhítés céljából). A poggyászban, a szállodában vagy az őrzött parkolóban keletkezett kár esetén ezt a tényt köteles bejelenteni a tulajdonosnak, ill. a létesítmény üzemeltetőjének, kártérítési igényét köteles érvényesíteni velük szemben és igazolást kérni a kár keletkezéséről és mértékéről.
Útlemondási biztosítás esetén a biztosított köteles az illetékes szolgáltatónál törölni az utazást, vagy az egyedi idegenforgalmi szolgáltatást.
Mikor és hogyan kell fizetnem?
A biztosítási díj összege és annak esedékessége a biztosítási szerződésben kerül feltüntetésre és a Magyarország területén érvényes pénznemben fizetendő.
Egyes biztosítási típusok esetén a biztosított a bekövetkezett kár egy részét maga viseli (önrész), az UBÁBF HU-ban meghatározottak szerint.
Mikortól meddig tart a kockázatviselés?
A biztosítási szerződés időtartama az utazási biztosítás megkötését alátámasztó dokumentumban szerepel. Az utazási biztosítás az utazási biztosítás megkötését alátámasztó dokumentumban, az utazási biztosítás kezdeteként feltüntetett nap 00:01 órájától hatályos, azzal a feltétellel, hogy a biztosítási díj ki lett fizetve. A biztosított, illetve kedvezményezett személynek a biztosítási szolgáltatásra való jogosultsága abban az időpontban keletkezik, amikor a biztosított külföldre utazás esetén átlépi Magyarország határát vagy abban az időpontban, amikor a biztosított repülőtéri ellenőrzése a Magyarországról történő kiutazása során befejeződik, legkorábban azonban az utazási biztosítás megkötését alátámasztó dokumentumban az utazási biztosítás kezdőnapjaként megjelölt napon, és abban az időpontban ér véget, amikor a biztosított a visszautazás során átlépi Magyarország államhatárát, vagy abban az időpontban, amikor a biztosított repülőtéri ellenőrzése a Magyarországra történő
visszautazása során befejeződik, azonban legkésőbb az utazási biztosítás megkötését alátámasztó dokumentumban a biztosítás végeként megjelölt napon, 24:00 órakor, attól függően, mely tény következik be korábban.
Hogyan szüntethetem meg a szerződést?
Írásban (a kézbesítési cím a biztosító meghatalmazott képviselőjének a címe: S.O.S. Hungary Assistance Kft., 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxxx xx 000-000.).
A biztosítási fedezet egyéb megszűnési esetei:
a) az utasbiztosítás biztosítási időtartamának lejártával; b) a biztosító és a biztosított írásos megegyezésével;
c) a biztosító vagy a biztosított részéről a Polgári Törvénykönyv vagy az UBÁBF HU szerint történő felmondással;
d) a biztosító és az Xxxxx.xx Kft. mint szerződő fél közötti csoportos biztosítási szerződés megszűnésével;
e) a Polgári Törvénykönyvben feltüntetett egyéb módokon
Egyéb rendelkezések
Irányadó jog:
Magyarország joga.
Eljárás panasz esetén
A biztosítóhoz benyújtott panasz elutasítása esetén az ügyfél a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Banknál (Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ; 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.; központi levélcím: H-1534 Budapest BKKP Postafiók: 777.; telefonszám: 06 40 203 776, xxxxx://xxx.xxx.xx, xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx) fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: H-1525 Budapest, BKKP Postafiók: 172.; telefonszám: x00 00 000 000, https:// xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx, xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx) eljárását kezdeményezheti.
Tájékoztatjuk, hogy a biztosító nem tett a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonatkozóan általános alávetési nyilatkozatot. A Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelem (pénzügyi fogyasztóvédelmi beadvány) benyújtása céljára rendszeresített formanyomtatvány a <xxxxx://xxxxxxxxxx.xxx.xx/xxxx/xxx0000000/ fogyasztoi_kerelem_az_ MNBhez_1021.pdf> címen vagy a Magyar Nemzeti Bank Ügyfélszolgálatán (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.), míg a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásának kezdeményezése céljára rendszeresített formanyomtatvány a xxxx://xxxxxxxxxx.xxx.xx/xxx/xxx_xxxx/xxxxxxxxxx_ dok címen vagy a Pénzügyi Békéltető Testületnél (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) érhető el; emellett a fogyasztónak minősülő ügyfél kérheti a biztosítótól ezen formanyomtatványok biztosító általi költségmentes megküldését is (e célból a biztosító meghatalmazott képviselőjének a címe: S.O.S. Hungary Assistance Kft.,0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxxx xx 000-000. xxxxxxxxxxxx: x00-0-00-00-000; e-mail címe: xxxxxxxxxx@xxxxxxxxxx.xx).
Személyes adatok kezelése
A biztosító az ügyfelek személyes adatait az UBÁBF HU-ban meghatározottak szerint kezeli.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Bit. 138-141. §-ában meghatározott szervekkel és személyekkel szemben, az ott meghatározott esetekben, vagyis:
A)
a) a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal mint Felügyelettel szemben,
b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel szemben,
c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek
adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal szemben,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben,
e) az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal szemben,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal szemben,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel szemben,
j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel szemben,
k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal szemben,
l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával szemben,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval szemben,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval szemben,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval szemben,
p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel szemben,
q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával szemben,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal szemben,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben,
t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel szemben,
ha az a)-j), n), és s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
B) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben (Hpt.-ben) meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját és jogalapját.
C) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény
(„FATCA-törvény”) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény („Aktv.”) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
D) A biztosító, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
b) a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény („Btk.”) szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.
E) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
F) Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
G) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.
b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.
H) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:
a) ha a biztosító ügyfele ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b) ha az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az Infotv. 8. § (2) bekezdésében bármely módon biztosított.
I) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,
d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
J) A biztosító a – veszélyközösség érdekeinek megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából jogosult megkereséssel fordulni más biztosítóhoz az általa kezelt alábbi adatok vonatkozásában:
a) a biztosított és a károsult személyazonosító adatai;
b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatok;
c) a b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatok;
d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatok; és
e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatok.
A biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a fent meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.
A megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat,
a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A biztosító felelős a megkeresési jogosultsága tényének fennállásáért.
A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a biztosítónak. A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.
A biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti, azonban, ha
a megkeresés eredményeként a biztosító tudomására jutott adat a biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.
Ha a megkeresés eredményeként a biztosító tudomására jutott adat a biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.
A biztosító a megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.
Ha az ügyfél az Infotv-ben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkereső biztosító már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérelmezőt. Amennyiben a biztosító a megkeresett biztosító, a fentiek szerinti adatszolgáltatásra köteles.