Lakásbiztosítás
Biztosítási termékismertető
A termék: Megóv-lak Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás
A társaság: Gránit Biztosító Zrt.
Ez az ismertető rövid áttekintést ad Önnek a megkötni kívánt biztosítás legfontosabb jellemzőiről. A szerződés állandóan lakott, magyarországi kockázatviselési címmel megjelölt lakóépületre, lakásokra köthető.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a lakásbiztosítási termékre vonatkozó teljes körű, részletes szerződéskötés előtti és szerződéses tájékoztatás más dokumentumokban (Lakásbiztosítási szerződési feltételek, biztosítási ajánlat, biztosítási kötvény) érhető el! xxxxx://xxxxxxxxxx.xxxxxxxxxxxxxxx.xx/xxxxx-xxx_xxx_xxxxxxxxxxxxxxxxx_xxx_xxxxxxx_xxxxxxxxxx.xxx
Milyen típusú biztosításról van szó?
A lakásbiztosítás a kárbiztosítások körébe tartozó vagyon típusú biztosítás, amely, a szerződési feltételben meghatározott események bekövetkezése esetén az Ön által biztosított ingatlan és ingó vagyontárgyakban keletkezett károkat téríti meg. A jelen biztosítás a Magyar Nemzeti Bank„Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás” minősítésével rendelkező lakásbiztosítási termék. A biztosítást az ingatlan tulajdonosa, bérlője, használója, illetve minden olyan személy megkötheti, akinek érdeke fűződik az ingatlan és ingó vagyontárgyak megóvásához.
Mire terjed ki a biztosítás?
Tűz,
Füst- és koromszennyezés, Robbanás,
Villámcsapás,
Villámcsapás másodlagos hatása, Vihar,
Felhőszakadás, Jégverés, Hónyomás, Árvíz, Földrengés,
Földcsuszamlás, kő-, szikla- és földomlás, Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása, Idegen jármű ütközése,
Idegen tárgy rádőlése,
Vízkár (beázás, kívülről érkező víz, vezetékes vízkár, elfolyt víz),
Betöréses lopás, rablás, besurranás, Rongálás, vandalizmus,
Üvegtörés,
Felelősségbiztosítás 10 000 000 Ft-ig.
Választható kiegészítő biztosítások
Értéktárgy kiegészítő biztosítás, Készpénz, Különleges üveg törése, Dugulás-elhárítás költségei, Építés,- szerelésbiztosítás, Lakóépületek rejtett hibáiból eredő károk, Assistance szolgáltatás (Gránit Biztosító Gyorsszolgálat
24), Épülettartozékok lopása, Szolgáltatás- kimaradásból eredő károk, Klímaberendezés biztosítás, Zárcsere kulcsvesztés, vagy kulcstörés miatt és kulcsok pótlása, Kerti bútor, Kerti dísznövénybiztosítás, Lábon álló növények biztosítása, Elveszett okmányok pótlása, Balesetbiztosítás, Autókulcs elvesztése, ellopása biztosítás.
Mire nem terjed ki a biztosítás?
Vállalkozás céljára használt épületekre, lakásokra és a bennük lévő ingóságokra,
Bérlők, albérlők vagyontárgyaira, amennyiben a szerződést nem a bérlő, albérlő kötötte;
Polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, sztrájk, az Alaptörvény szerinti rendkívüli állapot, szükségállapot, a megelőző védelmi helyzet, a váratlan támadás, és a zavargások során keletkezett vagy ezen eseményekkel összefüggésben felmerülő károkra,
A nukleáris energia, a hasadó anyagok sugárzása és robbanása okozta károkra, továbbá az ionizáló és lézersugár károsító hatásának betudható eseményekkel összefüggésben bekövetkező károkra,
Terrorcselekménnyel okozott vagy a terrorcselekménnyel összefüggésben bekövetkezett káreseményekre.
Milyen korlátozások vannak a biztosítási fedezetben?
A biztosítás alapján mentesül a biztosító a kártérítési szolgáltatás teljesítése alól többek között az alábbi esetekben:
Mentesül a biztosító a kárkifizetés alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a biztosított jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással okozta,
A biztosított a kár megelőzésére, enyhítésére, elhárítására vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget,
A biztosított a kár bejelentésére vonatkozó kötelezettségének nem vagy késedelmesen tett eleget.
Az alapbiztosításba tartozó kockázatok kapcsán alkalmazott legfőbb kizárásokat az alábbi felsorolás tartalmazza:
Tűz kockázat esetén kizárásnak minősül: öngyulladt, erjedt és befülledt anyagokban keletkező tűz és hőhatás; pörkölődés, hő hatására történő szín- vagy alakváltozás formájában keletkezett károk, amennyiben azok nem a feltétel szerinti tűzkár következményei, a kockázatviselési helyen robbanásveszélyesnek minősülő anyagok nem háztartási mértékű vagy jellegű felhasználásával, tárolásával összefüggésben bekövetkező károk; ha a tűzveszélyes tevékenységet hatósági engedély nélkül végeznek és a kár ebből keletkezik; a rendeltetésüknél fogva tűznek, lángnak, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban keletkező károk.
Robbanás kockázat alapján kizárásnak minősül: hasadó és sugárzó anyagok robbanása, vagy szennyezése által okozott károk, a
Füst és koromszennyezés kockázat alapján kizárásnak minősül: a bármelyfajta dohányzás; gyertya és lánggal működő világítóberendezések, lánggal működő párologtató eszköz, füstölő, tüzelőberendezések (pl. kandalló, kazán, cserépkályha, stb.) működtetése, működése; a biztosítottak által gyújtott egyéb tüzek (pl. grillezés, falevélégetés, stb.).
Az alapbiztosításba tartozó kockázatok kapcsán alkalmazott legfőbb kizárásokat az alábbi felsorolás tartalmazza:
Robbanás kockázat alapján kizárásnak minősül: hasadó és sugárzó anyagok robbanása, vagy szennyezése által okozott károk, a kockázatviselési helyen robbanásveszélyesnek minősülő anyagok nem háztartási mértékű vagy jellegű felhasználásával, tárolásával összefüggésben bekövetkezett károk.
Vihar kockázat alapján kizárásnak minősül: az építésügyi szabályok be nem tartása, nem megfelelő anyagok alkalmazása, vagy az előírt szakszerű technológia elmulasztása miatt keletkezett károk; a keletkező légmozgások következtében a helyiségen belül
keletkezett károk; az ideiglenes fedéssel (fólia, ponyva, stb.) ellátott helyiségekben, illetve hideg- és melegágyak, üvegházak, fóliasátrak fedésében keletkezett károk.
Felhőszakadás kockázat alapján kizárásnak minősül: a gombásodás, penészesedés, salétromosodás, rozsdásodás formájában jelentkező károk; a talajszint alatti padozatú, nem lakóhelyiségnek minősülő épületrészek elöntése esetén az ott elhelyezett ingóságokban keletkező károk, ha azokat a padozattól nem legalább 20 cm magasan tárolták; a belvíz, talajvíz okozta károk; a biztosított épület alapteste alá bejutó talajvíz okozta épületsüllyedés károk.
Jégverés kockázat alapján kizárásnak minősül: az építésügyi szabványok be nem tartása, nem megfelelő anyagok alkalmazása, vagy az előírt szakszerű technológia be nem tartása miatt keletkezett károk; a káresemény bekövetkezte előtt szilárdságában már meggyengült (felhólyagosodott, málló, pergő, repedezett stb) homlokzatokban okozott károk; az épületek polikarbonát tetőiben, korlátaiban keletkezett károk.
Hónyomás kockázat esetén kizárásnak minősül: az építéskori építésügyi szabványok, illetve karbantartási kötelezettség nem teljesítése, nem megfelelő anyagok alkalmazása, vagy az előírt szakszerű technológia be nem tartása miatt keletkezett károk (meggyengült, elöregedett tetőszerkezetek, lécezés stb. kárai).
Árvíz kockázat alapján kizárásnak minősül: a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes Vízügyi Igazgatási Hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkező árvízkárok; a talajvíz emelkedés, talajvízmozgás, vagy ezek bármelyikével összefüggésben jelentkező talajmozgás okozta károk; a belvíz.
Földrengés kockázat alapján kizárásnak minősülnek a mesterséges úton létrehozott földrengések (földalatti, illetve földfelszíni robbantás, robbanás stb.) következtében keletkezett károk.
Földcsuszamlás, kő- szikla- és földomlás kockázat alapján kizárásnak minősül: a tudatos emberi tevékenység következményeként (ásványi anyagok feltárása, alagútépítés stb.) fellépő károk.
Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása kockázat alapján kizárásnak minősül: az elvezetetlen csapadék és szennyvizek okozta kiüregelődésből keletkező károk.
Idegen jármű ütközése kockázat alapján kizárásnak minősül: a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, vagy egyéb jármű felelősségbiztosítás által fedezett károk; ha az idegen jármű a szerződő/biztosított tudomásával és beleegyezésével közelíti meg a biztosított vagyontárgyat.
Vezetékes vízkár kockázat alapján kizárásnak minősül: az épület felújításával kapcsolatos károk; az elfagyásból eredő károk; a gombásodás, penészesedés formájában jelentkező károk.
Elfolyt víz kockázat alapján kizárásnak minősül: a biztosítottaknak a káreseménnyel egyidejű átlagos vízfogyasztásának értéke; a káreseménnyel egyidejűleg öntözésre vagy medencefeltöltésre felhasznált víz értéke.
Betöréses lopás kockázat alapján kizárásnak minősül: ha a behatolás a helyiség valamilyen módon hozzáférhető saját kulccsal történik.
Rablás kockázat alapján kizárásnak minősül: a zsebtolvajlással, vagy észrevétlenül történő lopásokkal okozott károk.
Üvegtörés és Különleges üvegek biztosítása kockázatok alapján kizárásnak minősül: az üvegházak, meleg- és hidegágyak kárai; az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésének kárai.
Felelősségbiztosítás kockázat alapján kizárásnak minősül: a gépjármű-felelősségbiztosítás, munkáltatói felelősségbiztosítás, szakmai vagy szolgáltatás- felelősségbiztosítás alapján téríthető kár; a biztosítottak illetve a biztosítottak és hozzátartozóik által egymásnak okozott kár; azok a károk, melyeket a biztosított maga szenved el; a folyamatos környezetszennyezéssel okozott kár; keresőfoglalkozás vagy iparszerű tevékenység végzése során okozott kár; a biztosított által motoros jármű üzemben-tartójaként okozott kár; a biztosított fegyvertartói minőségében okozott károk.
A további kizárásokat a Megóv-lak Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás Ügyfél-tájékoztató és Biztosítási Feltételek I. Általános Biztosítási Feltételek 13. Általános kizárások pontja, valamint a II. Különös Biztosítási Feltételek 5.a Elemi károk, alapkockázatok, 5.b Kiegészítő fedezetek pontjai tartalmazzák.
Hol érvényes a biztosításom?
A biztosítás területi hatálya a biztosított ingatlan vonatkozásában a kötvényen megadott kockázatviselési helyre terjed ki.
A felelősségbiztosítás a Magyarország területén okozott és bekövetkezett károkra terjed ki. A kiegészítő balesetbiztosítás területi hatálya: Magyarország.
Milyen kötelezettségeim vannak a biztosítással kapcsolatban?
• Díjfizetési kötelezettség: a biztosítási díjat a szerződésben meghatározott összegben és gyakoriság szerint megfizetni.
• Közlési- és változás bejelentési kötelezettség: minden lényeges körülményt közölni a biztosítóval, ami a szerződés megkötése szempontjából lényeges. Amennyiben változás történik, azt 15 napon belül be kell jelenteni a biztosítónak.
• Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség: A károk megelőzése a hatályos jogszabályok, biztonsági, üzemeltetési szabályok betartása révén. Káresemény bekövetkezése esetén a kár enyhítése érdekében minden ésszerű intézkedést meg kell tenni.
• Kárbejelentési és együttműködési kötelezettség: a kárt a bekövetkezésétől, illetve a felfedezésétől számított 10 munkanapon belül a biztosítónak bejelenteni, a szükséges felvilágosításokat részére megadni, valamint a kárigény elbírálásához szükséges iratokat átadni. A felelősségbiztosítási káresemény bejelentésére a Megóv-lak Otthonbiztosítási Különös feltételek 5. a) T. 7.1. pontjában foglalt rendelkezések irányadók.
• Állapot-megőrzési kötelezettség: a biztosítási esemény után a biztosított vagyontárgy állapotán a biztosított a kárfelvétel megtörténtéig, legkésőbb azonban a bejelentéstől számított 5 munkanapig csak annyiban változtathat, amennyiben az a kárenyhítéshez szükséges.
Mikor és hogyan kell fizetnem?
A biztosítási díj a biztosítót a kockázatviselés tartamára előre illeti meg. A biztosítási díj fizetésének módját és gyakoriságát a szerződés tartalmazza a Szerződő és a Biztosító megállapodása szerint. A díjfizetés történhet egy, kettő, négy, vagy tizenkettő részletben (éves, féléves, negyedéves, havi díjfizetés), készpénz átutalási megbízással (postai csekk), átutalással, csoportos beszedési megbízással, online fizetéssel és készpénzzel.
A biztosítás első díjrészlete a felek által meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor esedékes, a folytatólagos díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
Elektronikus úton történő szerződéskötés esetén a Biztosító a biztosítás első díjrészletének megfizetésére 30 napos halasztást ad, melynek megfelelően a szerződő fél jogosult a biztosítás díját a szerződés megkötését követő 30 napon belül megfizetni.
Mikortól meddig tart a kockázatviselés?
A biztosítási fedezet a szerződésben (biztosítási ajánlaton) meghatározott időpontban, de legkorábban a biztosítási ajánlatnak a biztosítóhoz történő beérkezése időpontjában kezdődik, feltéve, hogy a szerződő fél a biztosítás első díját (a díjfizetési gyakoriság szerinti első díjrészletét), illetőleg a biztosítás egyszeri díját teljes egészében a biztosítási ajánlatnak a biztosítóhoz történő beérkezését követő 15. napig a Biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti. Ennek hiányában a Biztosító kockázatviselése a biztosítás első díjának (a díjfizetési gyakoriság szerinti első díjrészletnek), illetőleg egyszeri díjának a Biztosító számlájára vagy pénztárába történt befizetését követő napon – de nem korábban, mint az ajánlatnak a Biztosítóhoz való beérkezése – kezdődik.
Amennyiben a felek halasztott díjfizetésben állapodnak meg, a biztosító kockázatviselése a biztosítási ajánlaton meghatározott időpontban, de legkorábban a biztosítási ajánlatnak a biztosítóhoz történő beérkezése időpontjában kezdődik meg.
A biztosító kockázatviselése az árvíz és a klímaberendezés kiegészítő biztosítás esetén a szerződés létrejöttének időpontjától számított 15. nap után bekövetkező biztosítási eseményekre, a zárcsere kiegészítő biztosítás esetén a szerződés létrejöttének időpontjától számított 3 hónap után bekövetkező biztosítási eseményekre terjed ki (várakozási idő). A várakozási idő tartama alatt a biztosító a biztosítási kockázatot egyáltalán nem viseli.
A biztosító kockázatviselése megszűnik különösen:
• A szerződés évfordulóra történő felmondása esetén az évforduló napján,
• A szerződés negyedév végére történő felmondása esetén a naptári negyedév utolsó napján,
• A szerződésnek a szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 14 napon belüli felmondása esetén azon a napon, amikor a felmondás a biztosítóhoz beérkezik,
• Díjnemfizetés esetén a biztosítónak a díj esedékességétől számított 25 nap elteltével igazoltan elküldött fizetési felszólításában adott 30 napos póthatáridő elteltével, a díj esedékességére visszamenőleges hatállyal,
• A kiegészítő biztosítás megszűnik az alapbiztosítás megszűnésének dátumával.
Hogyan szüntethetem meg a szerződést?
A szerződő jogosult a szerződést a szerződés létrejöttéről szóló értesítés kézhezvételétől számított 14 napon belül indoklás nélkül felmondani. A szerződés azon a napon szűnik meg, amikor a felmondás a biztosítóhoz beérkezik.
A szerződő jogosult a szerződést annak évfordulójára felmondani. A felmondásnak az évfordulót megelőző naptól visszafelé számított 30. nap lejártáig kell beérkeznie a biztosítóhoz. A szerződés évfordulója a biztosítási ajánlaton, valamint kötvényen található.
A szerződő a szerződést felmondhatja naptári negyedév végére is 30 napos felmondási határidővel. Abban az esetben, ha a szerződő a naptári negyedév végétől számított 30 napon belül mondja fel a szerződést, az a következő naptári negyedév végére szűnik meg. A szerződő ezen felmondási jogával a kockázatviselés kezdetét követő harmadik negyedév lejártát követően élhet.
A biztosítás a jogszabály által biztosított rendkívüli felmondással minden év márciusában, 30 napra is felmondható a szerződő által. A szerződés megszűnik továbbá
• érdekmúlással, amennyiben a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt,
• díjnemfizetéssel, amennyiben a biztosítási díjat nem fizetik meg,
• a felek erre vonatkozó közös megegyezésével.