Contract

A közvetítői szerződések megszűnése esetén alkalmazandó elszámolási szabályok a közvetítői díjak megfizetésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések tükrében

Az Ügyvédi Iroda a Bank képviseletében eljárva, állásfoglalás iránti kérelmet nyújtott be a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (Felügyelet) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 219. § (4) bekezdésének és a 219/C. §

(3) bekezdésének valamint a pénzügyi szolgáltatást közvetítő közvetítői díjáról szóló 109/2010. (IV.9.) Korm.rendelet (Korm.rendelet) 6.§-a értelmezésével kapcsolatban.

I. TÉNYÁLLÁS

A Bank gépjármű kereskedőkkel hitelközvetítésre irányuló megállapodást kötött, amelynek alapján a kereskedők a Hpt. vonatkozó rendelkezései szerinti közvetítőként (függő ügynökként vagy többes ügynökként) (Közvetítő) közreműködtek az ügyfél és a Bank között pénzkölcsön nyújtására irányuló szerződés létrehozásában, amelyért a Közvetítő közvetítői díjban (szerzési és fenntartási jutalékban) részesült.

Tekintettel arra, hogy a Bank a hitelezési tevékenységét megszüntette, a Bank és a Közvetítői a közöttük fennálló, közvetítésre irányuló megállapodást közös megegyezéssel meg kívánják szüntetni.

A közvetítői szerződés megszüntetését követően a felek úgy kívánnak megállapodni, hogy a Bank a fenntartási jutalék arányos és folyamatos fizetése helyett, annak megváltásaként egyösszegű – kereskedelmi illetve matematikai szempontok (pl. jelenértékűsítés) alapján számított – jutalékot fizet a Közvetítői számára.

II. A JOGKÉRDÉS

2.1 Tekintettel arra, hogy a megváltás fenntartási jutalék címén kerülne kifizetésre, így felmerül a kérdés, hogy a fenntartási jutalék kifizetésére vonatkozó szabályokat a közvetítői szerződés megszűnését követően is alkalmazni kell-e.

2.2 Kérdésként merül fel továbbá az is, hogy alkalmazni kell-e a közvetítői szerződés megszűnését követően a fenntartási jutalék kifizetésére vonatkozó, Hpt.-ben és a Korm.rendeletben rögzített szabályokat, azaz az arányos és folyamatos kifizetés követelményét és ezáltal a jogszabályok rendelkezéseibe ütközőnek minősül-e az, ha a Bank a közvetítői szerződés megszűnését követően a fenntartási jutalékot egyösszegű megváltásként fizeti ki a volt Közvetítői számára.

III. Az Ügyvédi Iroda álláspontja

3.1 Az Ügyvédi Iroda álláspontja szerint a közvetítői szerződéssel a felek között magánjogi jogviszony jön létre, amelynek egyes elemeit kötelezően alkalmazandó speciális tárgyú jogszabályok szabályozzák, így a Hpt., a Korm.rendelet valamint az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló 2000. évi CXVII. törvény (Küsz.). E jogszabályok az Ügyvédi Iroda értelmezése szerint a közvetítői szerződés egyes tartalmi elemeit határozzák meg, tehát azt, hogy a közvetítő és a megbízója milyen feltételek mellett köthetnek szerződést egymással.

3.2 Azokban a kérdésekben, amelyekről a 3.1. pontban megjelölt jogszabályok nem rendelkeznek, az Ügyvédi Iroda beadványában kifejtettek szerint a Polgári

Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) rendelkezései az irányadóak. Az Ügyvédi Iroda álláspontja szerint ugyanis a Hpt. és a Korm.rendelet a közvetítői szerződés megszűnésére valamint a megszűnést követően teljesítendő esetleges szolgáltatásokra nem tartalmaznak rendelkezéseket, így a szerződés megszüntetésére és a felek elszámolására alapvetően a Küsz. és a Ptk. rendelkezései irányadóak. Az Ügyvédi Iroda véleménye szerint ezt támasztja alá az is, hogy a Hpt. tárgyi hatálya a pénzügyi szolgáltatás közvetítésére, mint tevékenységre terjed ki, amelyből az következik, hogy a Hpt. célja a fennálló közvetítői jogviszony szabályozása.

3.3 A fentiek alapján az Ügyvédi Iroda álláspontja szerint a felek a közvetítői szerződés megszüntetését követően nem kötelesek a Hpt. és a Korm.rendelet közvetítői díj fizetésére vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni, elegendő, ha a megszüntetésről és elszámolásról szóló megállapodásuk a Küsz. és a Ptk. szabályainak megfelel. Az Ügyvédi Iroda álláspontja szerint továbbá, amennyiben a közvetítő olyan szolgáltatást teljesített, amelyért a közvetítői szerződés megszüntetését megelőzően még nem részesült közvetítői díjban, úgy a felek szabadon – a Küsz. és a Ptk. rendelkezéseivel összhangban – megállapodhatnak abban, hogy a megbízó a közvetítői szerződés megszüntetését követően milyen feltételek mellett teljesíti a közvetítő még ki nem fizetett közvetítői díjára vonatkozó igényét.

3.4 Az Ügyvédi Iroda álláspontja szerint továbbá jelen állásfoglalás iránti kérelemmel érintett esetben a Közvetítőnek az általa közvetített szerződések után a közvetítői szerződés megszüntetését követően esedékessé váló fenntartási jutalékra való igénye marad fenn a közvetítői szerződés megszüntetésekor. Az Ügyvédi Iroda álláspontja szerint ugyanis a Közvetítő a közvetítői szerződésben vállalt szolgáltatását azzal teljesítette, hogy eredményesen közreműködött a kölcsönszerződés közvetítésében, azaz a Bank és az ügyfél közötti szerződés létrehozásában. Az Ügyvédi Xxxxx azzal érvel, hogy a közvetítői díj (ide értve mind a szerzési mind a fenntartási jutalékot) a Közvetítő ezen szolgáltatásának az ellenértéke. A Közvetítőnek a kölcsönszerződés közvetítését követően nincs ugyanis olyan további kötelezettsége (pl.: ügyfélgondozás) a Bankkal szemben, amelyért közvetítői díjban részesülne. Az Ügyvédi Iroda véleménye szerint ezen nem változtat az a körülmény sem, hogy a jogalkotó kötelezően érvényesülő rendelkezése következtében a Bank a közvetítői díj egy meghatározott részét (fenntartási jutalék) a Közvetítő számára csak később esedékessé váló részletekben fizetheti ki.

3.5 Az Ügyvédi Iroda álláspontja szerint továbbá a 3.3. pontban írt szabad megállapodás azt jelenti, hogy a közvetítői szerződés megszűnését követően a felek választása szerint a Bank akár továbbra is fizetheti az arányos és folyamatos fizetés követelményének megfelelően a fenntartási jutalékot, vagy egy összegben megválthatja azt. Az Ügyvédi Iroda véleménye szerint ugyanis az egyösszegű megváltás összhangban van a Küsz. és a Ptk. szabályaival, amelyek abból indulnak ki, hogy a szerződés megszüntetésével a felek célja a jogviszony minden elemének lezárása. Az Ügyvédi Iroda álláspontja szerint továbbá a Ptk. – az Ügyvédi Iroda állásfoglalás-kérésében idézett – vonatkozó jogszabályi rendelkezése értelmében a szerződés megszüntetését követően a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak egymásnak, ugyanakkor a megszűnést megelőzően már teljesített szolgáltatás ellenértékét meg kell fizetni. A vizsgált esetben a megváltással erre a Ptk.-ban rögzített elszámolásra kerülne sor, azzal, hogy a Bank megfizetné a Közvetítő 3.4. pontban bemutatottak szerint már teljesített szolgáltatása ellenértékét.

3.6 Az Ügyvédi Iroda véleménye szerint indokolatlan és gazdaságilag ésszerűtlen terhet jelentene a felek számára az, ha a közvetítői szerződés megszüntetése ellenére a feleknek nem állna módjukban ténylegesen lezárni a jogviszonyukat. A fenntartási jutalék folyamatos fizetése ugyanis azzal járna, hogy a Banknak továbbra is havi rendszerességgel kimutatást kellene küldenie a volt Közvetítői számára, akik pedig számlát lennének kénytelenek kiállítani a közvetítői díjukról. Mindehhez a feleknek tehát akaratuk ellenére továbbra is biztosítaniuk kellene egyes személyi és tárgyi feltételeket, jóllehet a közvetítői jogviszony már megszűnt. Ha a Hpt. és a Korm.rendelet közvetítői díj fizetésére vonatkozó szabályait a közvetítői szerződés megszüntetését követően is kötelezően alkalmazni kellene, az a feleket gazdaságilag ésszerűtlen kényszerhelyzetbe juttathatja: Ha például egy volt Közvetítői társaság a közvetítői szerződés megszűnését követően meg szeretne szűnni, akkor vállalnia kell, hogy nem jut hozzá a megszolgált közvetítői díjához, vagy annak megszerzése érdekében olyan gazdasági és jogi lépéseket kellene tennie, amelyek megtételére egyébként nem kerülne sor. A jogalkotónak a Hpt. és a Korm.rendelet közvetítői díj fizetésére vonatkozó rendelkezéseinek megalkotásával nem lehetett az a célja, hogy ilyen szinten beavatkozzon az érintett személyek gazdasági működésébe.

3.7 Az Ügyvédi Iroda álláspontja szerint a szabályozás jogpolitikai célja is azt erősíti meg, hogy a fenntartási jutalék kifizetésére vonatkozó jogszabályi követelményeket (arányos és folyamatos fizetés) a közvetítői szerződés megszűnését követően nem kell alkalmazni, és így mód van egyösszegű megváltás fizetésére.

3.8 Az Ügyvédi Iroda véleménye szerint a Hpt. és a Korm.rendelet – az Ügyvédi Iroda állásfoglalás-kérésében idézett – vonatkozó szabályainak célja az, hogy a közvetítők megalapozott, tartós kölcsönjogviszonyok létrehozására törekedjenek és az Ügyvédi Iroda álláspontja szerint ennek érdekében rendelkeznek ezen szabályok a fenntartási jutalék meghatározott minimális arányáról, és arról, hogy azt folyamatosan, az ügyfél teljesítésével arányosan kell kifizetni. Az Ügyvédi Iroda beadványában kifejtettek alapján ez a jogpolitikai cél a közvetítői jogviszony felszámolását követően már értelemszerűen nem érvényesülhet, ezért az Ügyvédi Iroda értelmezése szerint az, hogy a közvetítő részére a később potenciálisan esedékessé váló fenntartási jutalékok egy része adott esetben kifizetésre kerül, semmilyen hatást nem gyakorolhat a közvetítő közvetítői tevékenységére, hiszen az az adott pénzügyi intézmény tekintetében megszűnt.

3.9 A fentiek alapján az Ügyvédi Iroda álláspontja szerint a Hpt. és a Korm.rendelet a közvetítői jogviszony fennállása idejére tartalmaznak kötelezően alkalmazandó rendelkezéseket, de a jogviszony megszűnésére nem írnak elő a Küsz.-től és a Ptk.-tól eltérő speciális rendelkezéseket, így a felek a jogviszonyuk lezárásakor szabadon – a Küsz. és a Ptk. rendelkezéseivel összhangban – elszámolhatnak egymással, amelynek során a fenntartási jutalék egyösszegű megváltásában is megállapodhatnak.

IV. A Felügyelet álláspontja

A Hpt. 1. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a Hpt. rendelkezéseit kell alkalmazni: „a Magyarország területén végzett, a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységre”.

A Hpt. 3. § (1) bekezdésének i) pontja alapján pénzügyi szolgáltatásnak minősül „a pénzügyi szolgáltatás közvetítési tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetőleg devizában”.

A fentiek alapján a pénzügyi szolgáltatás közvetítése tehát pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek minősül, amely tevékenységek végzésének speciális szabályaira a Hpt. rendelkezései irányadóak. A Felügyelet a beadványban felvetett kérdésekkel kapcsolatos álláspontja kialakítása során tehát a Hpt. rendelkezéseit tekintette irányadónak.

4.1 A Felügyelet álláspontja a közvetítők díjazásával kapcsolatban

A Hpt. 219. § (4) bekezdése a következőképpen rendelkezik a közvetítők díjazásáról:

„a közvetítői díj időbeni ütemezésének arányosnak kell lennie a közvetített pénzügyi szolgáltatás futamidejével, valamint szerződésszerű teljesítésével."

A Korm.rendelet preambuluma hivatkozik a Hpt. 235. § (1) bekezdésének n) pontjára, amely alapján „a Kormány felhatalmazást kap arra is, hogy rendeletben állapítsa meg a közvetítői díj meghatározásának és kifizetésének módjára, időbeli ütemezésére vonatkozó szabályokat”.

A Korm.rendelet 1. § (2) bekezdésének rendelkezései alapján tehát „a fenntartási jutalék a szerződés meghatározott időpontig történő fennállásáért illeti meg a közvetítőt.” a Korm.rendelet 6. §-a alapján pedig „gépjármű finanszírozási szerződések esetében a fenntartási jutalékot a teljes futamidő alatt folyamatosan, a közvetített pénzügyi szolgáltatás ügyfél általi szerződésszerű teljesítésével arányosan kell kifizetni."

A beadványban ismertetettek alapján jelen esetben olyan jogviszonyokról beszélhetünk, amelynek alanyai a pénzügyi intézmény és a közvetítő, illetve az ügyfél; továbbá, a Felügyelet rendelkezésére bocsátott információk szerint olyan, már megkötött hitel- illetve kölcsönszerződésekről, amelyek érvényességét, illetve amelyekből fakadó kötelezettségek teljesítését nem érinti a pénzügyi intézmény hitelezési tevékenységének megszüntetése, illetve az sem, hogy a pénzügyi intézmény új ügyfelekkel már nem köt hitel- illetve kölcsönszerződést. Ezért ez a körülmény a kötelmi jog alapvető szabályai miatt nem befolyásolhatja a már (érvényesen) megkötött és teljesített, avagy ez idáig részben teljesített szerződések alapján járó díjak/jutalékok jogalapját és a kifizetését sem. A szerződések egymástól való függetlensége, illetve a pénzügyi intézmény hitelezési tevékenységének megszüntetése nem mentesíti a pénzügyi intézményt a közvetítői díjak a Korm.rendeletben meghatározott módon történő kifizetése alól. A díjak, illetve a jutalékok kifizetésére pedig a Hpt., illetve a Korm.rendelet vonatkozó, illetve fent is idézett rendelkezési tartalmaznak előírásokat.

4.2 A Felügyelet álláspontja a közvetítői szerződések megszűnésével kapcsolatban

A Korm.rendelet preambuluma hivatkozik a Hpt. 235. § (1) bekezdésének a) pontjára, amely alapján a Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg a pénzügyi, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatások végzésére, valamint a szolgáltatások nyújtása során kötött szerződések kötelező tartalmi elemeire vonatkozó szabályokat.

A fentiek alapján a Korm.rendelet határozza meg a közvetítői szerződés alakját és kötelező minimális tartalmi elemeit, amelynek 3. § (2) bekezdése c) és d) pontja alapján „a pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény és a közvetítő közötti szerződésnek tartalmaznia kell legalább a közvetítő részére fizetendő közvetítői díj

c) kifizetésének feltételeit, különös tekintettel a fenntartási jutalék kifizetésének alapját képező minőségi követelményekre és

d) esedékességének időpontját, ütemezését.”

A Felügyelet álláspontja szerint, mivel a közvetítői tevékenység, mint pénzügyi szolgáltatási tevékenység egészére a Hpt. , illetve a Hpt. utaló szabályai alapján a Korm.rendelet szabályai alkalmazandók – illetve mivel ezen jogszabályok, akárcsak a közvetítők díjazása esetén, a közvetítői szerződések tartalmi elemei vonatkozásában is speciális előírásokat tartalmaznak a Ptk., illetve a Küsz. szabályaihoz képest –, a közvetítő és a pénzügyi intézmény közötti elszámolásra is ezen speciális szabályokat kell irányadónak tekinteni.

4.3 Jogalkotói cél

A fenti jogszabályi rendelkezések alapján és a bennük foglalt konkrét jogszabályi előírásokon túlmenően a Felügyelet értelmezése szerint jelen esetben figyelemmel kell lenni arra a jogalkotói célra is, amely a közvetítői díj szerzési, illetve fenntartási jutalékra való szétbontásának az indoka volt. A jogalkotó ezáltal a közvetítői díjak időbeni ütemezését, arányos eloszlását kívánta biztosítani, továbbá azt, hogy egyúttal megakadályozza a díjak egyösszegű kifizetését, így a közvetítőt a közvetítői tevékenysége kifejtése során folyamatosan tegye érdekeltté abban, hogy a pénzügyi intézmény szempontjából megfelelően teljesítő ügyfeleket közvetítsen.

4.4 A Felügyelet álláspontja a közvetítői szerződés megszűnése utáni jogi helyzettel kapcsolatban

4.4.1 Mivel sem a Hpt., sem a Korm.rendelet nem rendelkezik a jogviszony megszüntetése utáni jogi helyzetről, ebből a Felügyelet arra következtet, hogy a jogalkotó a jogviszony megszüntetése utáni helyzetre sem kívánt eltérő szabályokat megállapítani. Az erre vonatkozó feltételezés vagy jogértelmezés a Felügyelet álláspontja szerint kiterjesztő jogértelmezésnek minősülne, amelynek indokát, lehetőségét a Felügyelet jelen jogkérdés vonatkozásában nem látja megalapozottnak.

4.4.2 Az Ügyvédi Iroda érvelése szerinti megoldás kinyitná továbbá annak a lehetőségét, hogy a pénzügyi intézmény és a közvetítő ne egy folyamatosan fennálló megbízási szerződés alapján működjön együtt, hanem tetszés szerint (közös megegyezéssel) megszüntesse, majd (újra)kösse a megbízási szerződést, így a megszüntetett és az

újonnan megkötött szerződés közötti időszakra mesterségesen jogalapot teremthetnének a fenntartási jutalék egyösszegű kifizetésére. A Felügyelet álláspontja szerint ez nyilvánvalóan kerülendő megoldás és jogi eljárás, hiszen ellentétes a fentiekben is kifejtett jogalkotói céllal.

4.5 Összegzés

A beadványban felvetett, a fenntartási jutalék egyösszegű kifizetése lehetőségének megvizsgálása során a Felügyelet álláspontja szerint – a beadványban kifejtetekkel ellentétben tehát nem a Ptk., illetve a Küsz., hanem – a közvetítő díjazására vonatkozó jogszabályi rendelkezésekből kell kiindulni.

A fentiek alapján összegzésképp elmondható, hogy a fenntartási jutalék egy összegben történő kifizetése ellentétes a Hpt., illetve a Korm.rendelet közvetítői díjjal kapcsolatos rendelkezései vonatkozásában a jogalkotó eredeti szándékával, ezért a Felügyelet nem tartja a jogszabállyal összhangban állónak a felek közötti elszámolás ilyen módon történő rendezését, illetve azt sem, hogy ezen jogszabályi rendelkezéseket, illetve – a közvetítő díjazásának szabályozása vonatkozásban – a jogalkotó célját figyelmen kívül hagyva, a felek a közvetítői szerződés megszüntetését követően – a Ptk., illetve a Küsz. rendelkezéseire hivatkozással – a közvetítői díj fizetésére vonatkozó szabályokat kivonják a Hpt. és a Korm.rendelet hatálya alól.