AIG EUROPE LIMITED MAGYARORSZÁGI FIÓKTELEPE

vagyonbiztosítási szabályzat

TARTALOMJEGYZÉK

ÁLTALÁNOS VAGYONBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT (GEN/2012-2) 2

1. SZÁMÚ MELLÉKLET – A KÁRRENDEZÉSHEZ SZÜKSÉGES BENYÚJTANDÓ DOKUMENTUMOK, EGYÉB BIZONYÍTÁSI ESZKÖZÖK 8

ÖSSZKOCKÁZATÚ (ALL RISKS) VAGYONBIZTOSÍTÁS (PDAR/2012-2) 10

“A” fedezeti kör Vagyoni károk 12

“B” fedezeti kör Üzemszüneti veszteségek 19

AHITRONIC ELEKTRONIKUS BERENDEZÉSEK ALL RISKS BIZTOSÍTÁSA (AHIT/2012-2) 22

I. rész Dologi károk biztosítása 22

II. rész Adathordozók biztosítása 26

III. rész A többletmunka költségeinek biztosítása 27

ALL RISKS GÉPTÖRÉS BIZTOSÍTÁS (MB/2012-2) 29

GÉPTÖRÉS-ÜZEMSZÜNET BIZTOSÍTÁS (MBBI/2012-2) 32

2. SZÁMÚ MELLÉKLET – ZÁRADÉKOK 37

ÁLTALÁNOS VAGYONBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT (GEN/2012-2)

A szerződés tartalma

1. (1) Jelen szabályzat azokat a feltételeket tartalmazza, amelyeket - ellenkező szerződéses kikötés hiányában - az AIG Europe Limited Magyarországi Fióktelepe (továbbiakban: biztosító) vagyonbiztosítási szerződéseire kell alkalmazni, feltéve, hogy a szerződést e szabályzatra hivatkozással kötötték.

(2) Vagyonbiztosítási szerződést az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg (biztosított).

A szerződés létrejötte

2. A biztosítási szerződés a szerződő és a biztosító írásbeli megállapodásával jön létre. A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító a biztosítási ajánlatra 15 (tizenöt) napon belül nem nyilatkozik.

A kockázatviselés kezdete

3. (1) A biztosító kockázatviselése az ajánlatnak a biztosítóhoz történő beérkezését követő nap 0 órakor kezdődik, feltéve, hogy a biztosítási szerződés utóbb létrejön.

(2) A szerződő és a biztosító a fenti (1) bekezdésben írtaktól eltérő kockázatviselési kezdetben is megállapodhatnak.

Területi hatály

4. A biztosító kockázatvállalása Magyarország területére terjed ki.

A kockázatviselés helye

5. Amennyiben a biztosítási feltételekből és a biztosítási részletezőből más nem következik, a kockázatviselés helye a biztosított (szerződő) által feltüntetett cím, illetve telephelyi címek alatt lévő, a biztosított üzemeltetésében tartott vállalkozói hely(ek).

6. Nem fedezi a biztosítás - és nem minősül kockázatviselési hely változásának az az eset - amikor a biztosított vagyontárgyat úgy adták át kölcsönbe, lízingbe, bérbe, stb. harmadik személynek, hogy a felelősség – a leltári felelősség esetét kivéve - az átvevőre szállt át.

A biztosított (szerződő) közlési és változásbejelentési kötelezettsége

7. (1) A biztosított (szerződő) a szerződéskötéskor köteles a biztosítóval a valóságnak megfelelően közölni a biztosítás elvállalása szempontjából minden lényeges körülményt, amelyet a biztosított ismert, vagy ismernie kellett. A biztosított (szerződő) köteles a közölt adatok ellenőrzését a biztosító részére lehetővé tenni. A biztosító képviselői bármely – a biztosítottal előzetesen egyeztetett - időpontban jogosultak a biztosított vagyontárgyakat megtekinteni és megvizsgálni.

(2) A biztosított (szerződő) köteles a biztosítás hatálya alatt bekövetkezett, a biztosított kockázattal kapcsolatos lényeges változásokról a biztosítót 8 (nyolc) napon belül értesíteni, és saját költségén minden további elővigyázatossági intézkedést megtenni a biztosított vagyontárgyak biztonságos üzemeléséhez. A biztosító írásos visszaigazolása nélkül a biztosított nem hajthat végre semmilyen, a kockázatot lényegesen növelő változtatást.

(3) A közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

A szerződés tartama, biztosítási időszak

8. (1) A biztosítási szerződés határozott vagy határozatlan időtartamra köthető.

(2) A határozatlan tartamú biztosítás esetében a biztosítási időszak 12 (tizenkettő) hónap. A biztosítási időszak lejáratának végével – amennyiben a biztosítási szerződés nem kerül felmondásra – automatikusan újabb 12 hónapos biztosítási időszak kezdődik. A biztosítási évforduló a biztosítási időszak – biztosítási részletező szerinti – kezdő napja.

(3) A határozatlan időtartamra kötött szerződést a biztosítási időszak végére bármelyik fél felmondhatja. A felmondási idő 30 (harminc) nap, amennyiben a biztosítási részletező másképpen nem szabályozza.

A felek a szerződésben a felmondási jogot legfeljebb 3 (három) évre kizárhatják.

Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, úgy a 4. (negyedik) évtől kezdve a szerződést bármelyik fél felmondhatja. Xxxxxxxxx esetében a biztosító a szabályzat szerint követelheti annak a díjengedménynek a megfizetését, amelyet a szerződés hosszabb tartamára tekintettel a biztosítottnak nyújtott (tartamengedmény).

Díjfizetés

9. (1) A szerződő köteles a biztosítási díjat a biztosítónak határidőre megfizetni. Az első biztosítási díj (első díjrészlet) a szerződés megkötésekor, minden további díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre vonatkozik.

(2) Ha a szerződő az első díjat (a díjnak megállapodás szerinti részletekben fizetése esetén az első díjrészletet) az esedékességtől (a halasztott első díjesedékességet is ideértve) számított 45 (negyvenöt) napon belül nem egyenlíti ki, illetve a biztosító díjkövetelését ugyanezen időn belül bírósági úton nem érvényesíti, a biztosítás automatikusan megszűnik. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 (harminc) nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtől számított 45 nap eltelte előtt a szerződőnek írásban fizetési haladékot ad.

(3) Ha a szerződő a folytatólagos díjat az esedékességtől számított 45 (negyvenöt) napon belül nem egyenlíti ki, és fizetési haladékot nem kapott és a biztosító a díjat bírósági úton sem érvényesíti, úgy a biztosító a kockázatot az esedékességtől számított 3 (három) hónapig viseli. Ez alatt az idő alatt a szerződő az elmulasztott időszakos díjat pótolhatja. Ha ez nem történik meg, úgy a biztosítás a három havi határidő elteltével automatikusan megszűnik.

Jelen szerződés szempontjából a díj az alábbi esetekben minősül folytatólagos díjnak:

- határozatlan tartamú szerződések minden olyan díja, mely nem az első biztosítási időszakra jár, vagy az első időszakon belül nem az első díjrészlet,

- határozott tartamú szerződések esetében a díj részletekben történő fizetése esetén az adott biztosítási időszakon belül az első díjrészletet követő minden egyéb díjrészlet.

(4) Ha a szerződés díjnemfizetés folytán bekövetkező megszűnésétől számított 3 (három) hónapon belül a szerződő a fennálló díjtartozását rendezi, és a biztosító ehhez írásban hozzájárul, a megszűnt biztosítás azonos feltételekkel újra hatályba helyezhető. Ennek feltétele, hogy az utólagos díjfizetés fedezze a folyó biztosítási időszak még kiegyenlítetlen díját, levonva abból azt a díjrészt, amely arra az időre esik, amikor a biztosító a szerződés megszűnése folytán a kockázatot nem viselte.

10. A biztosítási összeg a folyó biztosítási időszakra a kifizetett kártérítési összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő az évi díjat megfelelően kiegészíti.

A kockázat változása

11. (1) A kockázati körülmények (akár a biztosított által bejelentett, akár a biztosító által egyéb módon felismert) lényeges megváltozása esetén a biztosító 15 (tizenöt) napon belül a megváltozott körülményeknek megfelelően a szerződés feltételeinek (ideértve a biztosítási díjat is) módosítását kezdeményezheti, vagy ha a kockázatot ilyen formában nem vállalja, a szerződést 30 (harminc) napra felmondhatja.

(3) Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 (tizenöt) napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. (harmincadik) napon megszűnik. Erre a következményre a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.

Kárbejelentési kötelezettség

12. (1) A biztosított köteles bármilyen biztosítási esemény bekövetkeztét a biztosítónak 2 (két) munkanapon belül írásban bejelenteni, az adott fedezettel kapcsolatban előírt dokumentumokat és egyéb bizonyítási eszközöket csatolni, a szükséges felvilágosítást megadni, és lehetővé tenni a bejelentés és felvilágosítások tartalmának ellenőrzését. A biztosított saját költségére köteles csatolni a kár elbírálásához, illetve a kár összegének megállapításához szükséges, és az 1. számú mellékletben felsorolt bizonyítékokat és bizonylatokat.

(2) A biztosított köteles minden szükséges intézkedést késedelem nélkül megtenni a bekövetkezett kár enyhítése érdekében.

(3) Tűzkár esetén a biztosított (szerződő) köteles a tűzkárt az elsőfokú tűzrendészeti hatóságnál is bejelenteni az arra vonatkozó szabályok szerint.

(4) Betöréses lopás - rablás esetén az illetékes rendőrhatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni.

(5) A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított az előző bekezdésekben leírt kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

(6) A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított vagyontárgy állapotában a biztosított a biztosító kárfelvételi eljárásának megindulásáig, legkésőbb azonban a bejelentéstől számított 5 (öt) naptári napig csak annyiban változtathat (ideértve a javításokat is), amennyiben az a kárenyhítéshez feltétlenül szükséges. Amennyiben a biztosító által nem engedélyezett, vagy a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a biztosító számára a kártérítési kötelezettsége elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, a biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be.

(7) A biztosító jogosult a kárigény jogalapjának és összegszerűségének megállapítása érdekében bármely biztosítási esemény helyszínére belépni, és az ott található biztosított vagyontárgyakat magához venni és magánál tartani. A biztosító továbbá jogosult az ésszerűség határai között belátása szerint eljárni a menthető maradványértékekkel kapcsolatban, a biztosított azonban semmilyen körülmények között nem ruházhatja át az ilyen maradványértékeket a biztosítóra.

(8) A biztosító a kártérítési igényt visszautasítja, ha a biztosított vagy megbízottja által tett kárbejelentés hamisnak bizonyul, vagy bebizonyosodik, hogy a biztosított a kárigény érvényesítéséhez csalárd, félrevezető módszereket vett igénybe.

A kárkifizetés határideje

13. A biztosító a jogosnak elismert kártérítési összeget a kárrendezéshez szükséges utolsó irat beérkezésétől vagy az egyéb bizonyítási eszköz bemutatásától számított 15 (tizenöt) napon belül fizeti ki a biztosítottnak.

Mentesülés

14. (1) A biztosító mentesül kártérítési (fizetési) kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt a biztosított, illetőleg a szerződő fél vagy a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, vagy olyan alkalmazottjuk, illetőleg megbízottjuk, akinek e minőségben munkaköre ellátásával együtt jár a biztosított vagyontárgy kezelése, jogellenesen szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

(2) Ha a biztosított (szerződő) jogi személy, a biztosító az előző pontban írtakon felül mentesül kártérítési (fizetési) kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a jogi személy szerve, illetve tagja, vezető beosztású alkalmazottja, vagy olyan alkalmazottja, megbízottja, akinek e minőségben munkaköre ellátásával együtt jár a biztosított vagyontárgy kezelése, jogellenesen szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

(3) A fenti (1) és (2) bekezdésben foglaltakat a kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

Jelen feltételek alkalmazása szempontjából súlyosan gondatlannak minősül a károkozás, ha a kárért felelős személy:

- a kárt súlyosan ittas vagy kábítószer hatása alatti állapotában okozta,

- hatósági engedélyhez kötött tevékenységet ilyen engedély nélkül folytatott s ezzel okozott kárt,

- azonos károkozási körülményekkel visszatérően okozott kárt, s a biztosító felhívására azt nem szüntette meg, noha megszüntethető lett volna,

- a fegyverhasználat hatósági előírásait megszegve okozott kárt,

- hivatalos úton felhívást vagy figyelmeztetést kapott a káresemény bekövetke- zésének komoly lehetőségére, megelőzésének szükségességére, és a szükséges intézkedések elmulasztása miatt következett be a kár.

(4) A biztosító ugyancsak mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, amennyiben a biztosított elmulasztotta periodikusan visszatérő karbantartási kötelezettségeinek teljesítését, és a kár ennek következtében állott elő.

Elévülés

15. A biztosítási szerződésből eredő kártérítési igények az esedékességtől számított 2 (két) év alatt évülnek el. Az elévülési idő a biztosítási feltételek alapján előterjeszthető igény keletkezésének időpontjában veszi kezdetét.

Alkalmazandó jog

16. A jelen szabályzatban és a biztosítási szerződésben nem érintett kérdésekben a magyar jog, és elsősorban a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. Törvény rendelkezései irányadóak.

Panaszok, viták rendezése

17. (1) A biztosító minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a biztosított magas színvonalú biztosítási szolgáltatásban részesüljön. Ha a biztosított elégedetlen a biztosító szolgáltatásával, személyesen, telefonon vagy írásban az alábbi szervezetek bármelyike előtt panaszt terjeszthet elő:

- AIG Europe Limited Magyarországi Fióktelepének vezetője (0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00., tel: 000-00-00, fax: 000-00-00);

- Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (1027 Budapest, Krisztina krt. 39.);

- a helyi kereskedelmi és iparkamara mellett működő illetékes Békéltető Testület.

(2) A biztosító és a biztosított között keletkező esetleges vitás ügy egyezségen alapuló rendezésének megkísérlése végett, a biztosított a lakóhelye szerinti Békéltető Testületnél is eljárást kezdeményezhet. A Békéltető Testület a területi kereskedelmi és iparkamara mellett működő független testület, melynek eljárását a biztosított akkor kezdeményezheti, ha azt megelőzően a biztosítóval közvetlenül megkísérelte a panaszügy rendezését. A Békéltető Testület határozata nem érinti a biztosított jogát arra, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse.

Adatvédelem, biztosítási titok

18. (1) Személyes adat az olyan adat, adatból levonható következtetés, amely egy meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható. A személyes adat biztosítási titoknak minősül. Biztosítási titoknak minősül továbbá minden olyan, a biztosító rendelkezésére álló adat, amely az ügyfél (beleértve a károsultat is) gazdálkodására, valamint a biztosítóval kötött szerződésére vonatkozik.

(2) A biztosító az ügyfél adatait a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezeli. Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlatban rögzített egyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez. Az adatkezelés céljával összefüggésben a tudomására jutott adatokat a biztosító a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény értelmében az ügyfél külön hozzájárulása nélkül kezelheti.

(3) Az adatkezelés időtartama: a biztosító az adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

(4) A biztosító a tevékenysége során a tudomására jutott, biztosítási titoknak minősülő adatokat csak akkor hozhatja harmadik személy tudomására, ha a titoktartási kötelezettsége alól az ügyféltől vagy annak törvényes képviselőjétől a kiszolgáltatható titokkört pontosan megjelölve írásban felmentést kapott.

(5) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által az Európai Unión kívüli országba történő adattovábbítás abban az esetben, ha az ügyfél ahhoz írásban hozzájárult, és az adott országban a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint az adott állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal.

(6) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével,

b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,

e) az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek-képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,

m) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,

n) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

o) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal szemben.

(7) Nem lehet biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

(8) Xxxxxxxxxxx Xxxxxxxxxx

A személyes adatok kezelésére a fentebb ismertett jogszabályi rendelkezések mellett a biztosító Xxxxxxxxxxx Xxxxxxxxxxxxxx írtak is irányadóak.

(9) A személyes adatok megosztása – az Adatvédelmi Szabályzatban rögzített célokból a személyes adatok megoszthatók a biztosító cégcsoportjának tagjaival, brókerekkel, biztosítókkal és viszontbiztosítókkal, egészségügyi dolgozókkal és más szolgáltatókkal. A cégcsoport azon tagjainak listáját, amelyek hozzáférhetnek a személyes adatokhoz, a következő dokumentum tartalmazza:

xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxx.xxx/XXX_Xxx_Xxxxxxxx.xxx

(10) A biztosító ügyfeleinek tájékoztatása céljából az ügyfélszolgálatán (0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.) xxxxxxxxxxx azon szerződéses partnereinek listáját, akik közreműködnek a biztosítási tevékenység végzésében, és ezáltal személyes és biztosítási adatokat is megismernek. A biztosító megbízása alapján eljáró ezen vállalkozásokról információt kérhet a +36 1 801-0801-es ügyfélszolgálati telefonszámon.

(11) Xxxxxxxx adattovábbítás – üzleti tevékenységének globális jellege miatt a biztosító személyes adatokat más országokban lévő feleknek is továbbíthat, ideértve az Egyesült Államokat és más, az ügyfél lakóhelye szerinti országtól eltérő adatvédelmi jogszabályokkal rendelkező országokat is.

(12) Biztonság és a személyes adatok megőrzése – a személyes adatok védelme érdekében a biztosító megfelelő jogi és biztonsági előírásokat alkalmaz, továbbá szerződéses partnerei számára előírja a megfelelő védelmi intézkedések alkalmazását. A biztosító a személyes adatokat a fenti célok teljesítéséhez szükséges ideig őrzi meg.

(13) Xxxxxxx, kérdések – A személyes adatokkal kapcsolatos kérdéseket, az adat helyesbítésére, törlésére vagy az adatkezelés korlátozására vonatkozó kéréseket, illetve az adatok használatával kapcsolatos tiltakozást a xxxxxxxxx.xx@xxx.xxx email címen vagy levélben kell a biztosítónak jelezni. A személyes adatokkal kapcsolatos további információk az Adatvédelmi Szabályzatban találhatók (xxx.xxx.xx.xx/xx-xxxxxxx-xxxxxx- hungarian). A fenti elérhetőségeken a szabályzat egy példányának megküldését is kérheti az ügyfél.

Egyéb rendelkezések

19. A jelen szabályzatra hivatkozással megkötött biztosítási szerződés módosítására csak írásban van lehetőség. Ez a szabály vonatkozik arra az esetre is, ha a szerződő és/vagy a biztosító a biztosítási feltételektől el kíván térni.

Ésszerű gondosság

20. A biztosított köteles

(i) telephelyének (telephelyeinek) jó állapotát megőrizni, állagukat fenntartani, és

(ii) a kármegelőzéssel kapcsolatban saját költségén minden ésszerű intézkedést megtenni, illetve a biztosító által tett minden ésszerű javaslatnak megfelelni, valamint a törvényi előírásokat és a gyártó ajánlásait betartani.

Más biztosítás

21. Ha valamely káresemény bekövetkeztekor a biztosítási szerződéssel fedezetbe vett vagyontárgyakra ugyanolyan fedezeti körrel más biztosítás is érvényben van, úgy a biztosító és a másik biztosító(k) által nyújtott együttes kártérítés - vagyoncsoportonként - nem haladhatja meg a tényleges kár összegét, illetve a biztosításra tételesen megállapított biztosítási összeget.

Törvényi engedmény

22. A biztosított köteles minden tőle elvárhatót megtenni annak érdekében, hogy a biztosító a törvényi engedmény útján gyakorolhassa visszkereseti jogát a károkozó harmadik személyekkel (a biztosítási szerződés által nem biztosítottak) szemben.

1. számú melléklet

A kárrendezéshez szükséges benyújtandó dokumentumok, egyéb bizonyítási eszközök

Kárigény esetén a kárrendezéshez a következőket kell a biztosítónak értelemszerűen benyújtani:

• Teljeskörűen kitöltött és (cégek esetében cégszerűen) aláírt kárbejelentő nyomtatvány (kártyaszám, cím, átutaláshoz szükséges adatok megadásával)

• Jegyzőkönyv a káresemény részletes leírásával és 2-3 tanú aláírásával, (pontos hely, idő, esemény, tanúk, károsodott vagyontárgyak megjelölése)

• A károsodott vagyontárgyak beszerzésének igazolása (számla másolata)

• A károsodott vagyontárgyak pótlására történt beszerzés igazolása (számla másolata)

• Szakvélemény a hiba okára és a sérült vagyontárgyak javíthatóságára vonatkozóan

• Vagyontárgyak leltározási jegyzőkönyve

• Fénykép, videofelvétel a károkozásról

• Helyiség, gép, jármű károsodása esetén ezek használati jogosultságának igazolása (adás-vételi, lízing, bérleti, használatba adási szerződés, forgalmi engedély másolata)

• Rendőrségi feljelentés, eljárást befejező / lezáró határozat, nyomozást megtagadó határozat

• Amennyiben megállapították, hogy ki a kárért felelős személy / cég, úgy annak adatai, velük szembeni igényérvényesítést tartalmazó felszólító levél és arra adott válasz(ok), amennyiben igényérvényesítés nem történt, annak oka

• Ha a károkozó elismerte felelősségét, úgy az erről szóló írásbeli nyilatkozat, jegyzőkönyv

• Engedményezés esetén az engedményezett jóváhagyása a kártérítési összeg felvételére

• Maradványértékre vonatkozó igazolás

• Megsemmisítés esetén megsemmisítési jegyzőkönyv

• Megsemmisítést igazoló dokumentumok

• Selejtezési jegyzőkönyv

• Betörés esetén leltári jegyzőkönyv, Amennyiben a vagyontárgyak javíthatók:

• Javítási árajánlat

• Javítási számla másolata Tűzkár- és robbanáskár esetén:

• Hatósági bizonyítvány, hatósági igazolás

Árvíz esetén:

• Vízügyi hatóság igazolása

Xxxxx, jégverés, villámcsapás esetén:

• Meteorológiai szolgálat igazolása,

• Áramszolgáltató igazolása feszültség/áram kimaradásáról/ingadozásáról, Többletmunka költségeinek biztosítása esetén:

• Külső rendszerek igénybevételének igazolása

• Helyettesítő berendezések bérletének igazolása

• A többletmunkaerő alkalmazási költségének igazolása

A biztosító fenntartja a jogot arra, hogy amennyiben nem kerül megküldésre valamely dokumentum vagy a beküldött dokumentumok ellentmondásosak vagy további tisztázandó kérdéseket vetnek fel, úgy a fentiekben nem szereplő, egyéb dokumentumot, információt, más bizonyítási eszközt kérjen be.

A fenti lista az eddigi kártapasztalatok és a tipikus károk, kárigények alapján készült. Erre tekintettel a biztosító ugyancsak fenntartja a jogot arra, hogy amennyiben a jövőben olyan egyedi káresemény történik, vagy kárigény jelentkezik, melynek elbírálásához a fenti dokumentumoktól, bizonyítási eszközöktől eltérő, vagy azokon felül szükséges dokumentumok, bizonyítási eszközök szükségesek, úgy azokat bekérje. A biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy ilyen kár esetén a csatolandó dokumentumokat, egyéb bizonyítási eszközöket a bejelentéstől számított 8 napon belül megadja a biztosítottnak / károsultnak vagy képviselőiknek.

ÖSSZKOCKÁZATÚ (ALL RISKS) VAGYONBIZTOSÍTÁS (PDAR/2012-2)

A biztosítási részletezőben megnevezett, és az ugyancsak ott megjelölt tevékenységet folytató biztosított által az AIG Europe Limited Magyarországi Fióktelepe (a továbbiakban: biztosító) részére megfizetett biztosítási díj ellenében a biztosító a biztosítási feltételek és kötvény szerint biztosítási fedezetet nyújt a fedezet időtartama alatt bekövetkező biztosítási eseményekre.

A biztosított által benyújtott biztosítási nyilatkozat a szerződés elválaszthatatlan részét képezi.

A biztosítási szerződés a biztosítási részletezővel (kötvénnyel), a vonatkozó szabályzatokkal, valamint a záradékokkal együtt értelmezendő, és bárhol is fordul elő benne valamely szó vagy kifejezés, amelyhez különös jelentés társul, az ilyen szó vagy kifejezés az összes többi előfordulási helyen azonos értelemmel bír.

A biztosító kártérítési kötelezettsége az adott biztosítási időszak alatt nem haladhatja meg a biztosítási részletezőben rögzített, és az egyes biztosított vagyontárgyakra tételesen meghatározott biztosítási összegeket, vagy a fedezet egészére vonatkozó teljes biztosítási összeget, vagy a kártérítés - ugyancsak a biztosítási részletezőben rögzített - felső határát (amelyeket azonban értelemszerűen módosíthatnak azok a záradékok, amelyeket a biztosítási részletező felsorol).

ÁLTALÁNOS KIZÁRÁSOK

1. Jelen biztosítás nem nyújt fedezetet:

(a) azokra a vagyoni károkra, illetve sorozatkárokra

(b) az olyan - bármilyen természetű - felelősségi károkra, továbbá

amelyeket közvetve, vagy közvetlenül, részben, vagy egészében az alábbiak okoztak:

(i) nukleáris anyagokból származó ionizáló sugárzás vagy radioaktív szennyezés, illetve a nukleáris anyagok égése során keletkező nukleáris hulladék,

(ii) bármely nukleáris robbanószerkezet vagy ilyen szerkezet részeinek radioaktív, toxikus, robbanó, vagy egyéb veszélyes hatása,

(iii) elkobzás, lefoglalás, rombolás, államosítás, bármely kormány, állami vagy helyi hatóság vagy a vámhatóság általi rekvirálás vagy valamely törvény/rendelet végrehajtására foganatosított intézkedés, kivéve azokat, amelyekre a Hatósági rendelkezésekről szóló záradék kitér.

2. Amennyiben a biztosítási szerződés másként nem rendelkezik, a jelen biztosítási fedezetből kizárásra kerülnek az alábbiak által a biztosított vagyontárgyakban közvetve vagy közvetlenül okozott bármilyen dologi károk, sérülések, költségek vagy kiadások, függetlenül attól, hogy más ok vagy esemény közvetlenül vagy közvetetten hozzájárult a káresemény bekövetkezéséhez:

a) háború, megszállás, külföldi ellenség tevékenysége, hadiállapot (akár volt hadüzenet, akár nem), polgárháború, felkelés, forradalom, lázadás, lázongás, katonai vagy bitorolt hatalom, a biztosított vagyontárgy lefoglalása, birtokba vétele, eltulajdonítása vagy lerombolása, illetve a vagyontárgy sérülése de jure vagy de facto kormány vagy más hatóság rendeletére;

b) sztrájk, sztrájkkal összefüggő munkahelyről való kizárás (sztrájk, ha egy társaság dolgozóinak nagyobb csoportja megtagadja a munkát abból az okból, hogy kikényszerítse gazdasági vagy politikai céljainak megvalósulását);

c) zendülés: tömegzavargás, mely tüntetésekhez, a hatóságok ellen irányuló törvényellenes erőszakos cselekményekhez vezet, és amelynek célja a meglévő hatalmi egyensúly megbontása;

d) polgári engedetlenség: olyan erőszakos demonstráció, mely nem illik a zendülés kategóriába, de amely rendbontással jár és társadalmi nyugtalanságban, valamint illegális akciókban csúcsosodik ki;

e) terrorizmus, szabotázs: olyan ideológiai, politikai, gazdasági vagy társadalmi célú, egyéni vagy kollektív, szervezett, földalatti terrorista cselekmény (más személyek személyi szabadságuktól való megfosztása, illetve vagyontárgyak hatalomba kerítése és szabadon bocsátásuk, illetve visszaadásuk, illetve épségben hagyásuk feltételhez kötése), amely az állam, állami szerv, meghatározott személyek vagy gazdasági szervezetek ellen irányul:

• azzal a céllal, hogy (bárkihez intézett) követelés teljesítését kikényszerítse, illetve hogy befolyásolja a közvéleményt és általános bizonytalanság érzetét keltse (terrorizmus);

• azzal a céllal, hogy megszakítsák a tömegközlekedés működését, vagy zavarják a szolgáltató, illetve termelő vállalatok működését (szabotázs)

A biztosítási fedezetből szintén kizárásra kerülnek mindazon közvetve vagy közvetlenül okozott bármilyen dologi károk, sérülések, költségek vagy kiadások, amelyek bármely módon a fenti pontokban leírtakkal kapcsolatban, illetve azok következményeként a háborús vagy terrorista cselekmények ellenőrzésére, elkerülésére, elfojtására irányultak.

Ha a jelen kizárás bármely része érvénytelennek minősül vagy egyéb okból nem alkalmazható, a kizárás nem érintett részei változatlanul érvényesnek tekintendőek.

3. 2. számú Melléklet kizárásai

FEDEZET MEGSZŰNÉSE

1. Jelen biztosítási fedezet automatikusan megszűnik

(a) az "A" Fedezeti Kör (dologi károk) esetében azokra a vagyontárgyakra, amelyeknél változtatásokat hajtottak végre

(i) és e változtatások következtében megszűnik a biztosítottnak a biztosított vagyontárgy(ak)hoz fűződő biztosítási érdeke, kivéve azt az esetet, amikor ez az érdek a törvény rendelkezései szerint továbbra is fennáll.

(b) a "B" Fedezeti Kör (üzemszüneti veszteségek) esetében akkor, ha

(i) a biztosított tevékenysége megszűnik vagy felszámoló/vagyonfelügyelő irányítása alatt folytatódik, illetőleg tartósan szünetel, vagy

(ii) a biztosított érdekeltsége megszűnik.

"A" FEDEZETI KÖR

"ALL RISKS" VAGYONI KÁROK

A biztosított vagyontárgyak (vagy azok egységeinek) valamely biztosítási esemény által történt károsodása, vagy megsemmisülése esetén a biztosító a kár pénzbeni megtérítésével kártalanítja a biztosítottat.

MEGHATÁROZÁSOK

Biztosítási esemény: a biztosító kockázatviselése alatt a biztosított kockázatviselési helyen bármely ki nem zárt okból véletlenül, váratlanul, balesetszerűen bekövetkező fizikai károsodás.

Biztosított telephely (kockázatviselés helye): a biztosítási részletezőn feltüntetett telephely(ek).

Biztosított vagyontárgyak: a biztosítási részletezőn feltüntetett mindazon ingó vagy ingatlan vagyon, amelyet a biztosítási feltételek egyébként nem zárnak ki a fedezetből.

Önrészesedés: a biztosítási részletezőn feltüntetett összeg, amely a kártalanításból káreseményenként levonásra kerül.

INGATLAN VAGYONCSOPORT

Amennyiben külön, tételesen nem kerülnek részletezésre, úgy az ingatlan/épület vagy építmény szerves vagy kapcsolódó részeként biztosított vagyontárgyaknak minősülnek a biztosítási részletező megfelelő pontja alatt szereplő alábbi tételek:

(a) teherliftek, közlekedőfolyosók, órák, kerítések, falak, kapuk, lépcsőházak, külső tűzlétrák, továbbá az épületek tetején lévő vagy az épületek tetőzetét képező víztartályok;

(b) külső, illetve földalatti vízvezetékek, lefolyók, szennyvízelvezetők, gáz, elektromosság, vagy telefonvonalak továbbítására használt csövek, mérőórák. A fedezet az épülettől maximum 150 méteres távolságig, vagy addig vonatkozik ezekre, amíg (akár a telephelyen kívül) be nem csatlakoznak a legközelebbi fő energiavezetékbe vagy elosztóba. Kiterjed a fedezet az aknákra/közműalagutakra, az ékszíjakra, kötélzetre és hasonló felszerelésekre, valamint az azokat hordozó berendezésekre;

(c) a biztosított telephellyel közvetlenül szomszédos, és a telephelyen folytatott tevékenységgel összefüggésben használt nyílt udvarokon/területeken található biztosított vagyontárgyak.

KÖVETKEZMÉNYI KÁROK

Jelen fedezeti kör alapján a következményi károkra nem jár kártérítés.

A FEDEZETBŐL KIZÁRT VAGYONTÁRGYAK

A biztosítót nem terheli kártérítési kötelezettség az alábbi esetekben:

(a) Pénzeszközök figyelmetlenségből, vagy hanyagságból bekövetkező elveszése vagy károsodása amennyiben a széfet vagy páncélszobát munkaidőn kívül, a helyszínen hagyott kulcs segítségével nyitották ki.

(b) Szabadban tárolt vagyontárgyak bármilyen nemű lopáskárai, vagy az időjárási viszonyokra visszavezethető kárai (villámcsapás kivételével), illetve por által okozott kárai.

(c) A biztosított telephelyén lévő, de közúti forgalmi engedéllyel rendelkező járműveket, utánfutókat, lakókocsikat, vasúti mozdonyokat/vagonokat, vízi, vagy légi járműveket, illetve ezek tartozékait ért károk. A gépi erővel hajtott munkagépekre ez a kizárás nem vonatkozik.

(d) Az olyan biztosított vagyontárgyakat ért károk, amelyeken külső kivitelezők valamilyen munkát végeznek, és a kár közvetlenül e tevékenységgel függ össze, vagy valamely próbaüzem, beállítás, szervizelés vagy karbantartási tevékenység során keletkezik.

(e) Élő állatokban, növényi kultúrákban, vagy fákban keletkezett károk.

(f) Ékszerek, drágakövek, nemesfémek, öntvények, szőrmék, szőrmével szegett tárgyak, régiségek, könyvritkaságok és műkincsek káraira csak akkor vonatkozik a fedezet, ha ezeket a biztosított a biztosítónak előzetesen írásban bejelenti, és a biztosító a fedezetbe vételt visszaigazolta.

(g) Földterületek, földmunkák, mólók, stégek, hidak, gátak/átereszek, utak, járdák káraira nem terjed ki a fedezet.

(h) Építési/szerelési tevékenység alatt álló vagyontárgyakra, építményekre nem terjed ki a fedezet.

(i) E fedezet nem terjed ki az elektromos szerkezetek vagy berendezések/hálózatok olyan káraira, amelyeket kóbor áram, vagy belső túlnyomás, rövidzárlat vagy túlpörgés okoz. Az ilyen okokra visszavezethető rongálódási károkra, illetve tűzkárokra azonban vonatkozik a fedezet.

KIZÁRT BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

A biztosítót nem terheli kártérítési kötelezettség az alábbi esetekben:

(a) Amennyiben a kár oka a biztosított, illetve alkalmazottai, megbízottai vagy egyéb személyek visszaélése/hűtlen kezelése, akikre valamely biztosított vagyontárgyat bíztak. Ugyancsak nem vonatkozik a fedezet arra az esetre, amikor a biztosított valamilyen félrevezető információ, trükk, vagy egyéb csalárd cselekedet alapján önszántából válik meg valamely biztosított vagyontárgyához fűződő jogától, vagy magától a vagyontárgytól és ebből kára származik. A fedezet nem vonatkozik továbbá az olyan megmagyarázhatatlan veszteségekre vagy vagyontárgyak eltűnésére, amelyekre csak a leltározáskor derül fény.

(b) Robbanás anyagrepedés következtében

Az "A" FEDEZETI KÖR alapján nyújtott biztosítás nem terjed ki kazánrobbanásra, tartályok, nyomáskiegyenlítők, gépek vagy berendezések megrepedés következtében előálló robbanására (ide nem értve az ezen okok következtében, más biztosított vagyontárgyakban keletkező károkat)

A "B" FEDEZETI KÖR alapján nyújtott biztosítás nem terjed ki tartályok, gépek, berendezések robbanáskáraira (ezek alatt nem a telephelyen levő kazánok, illetve nyomáskiegyenlítők értendők),

amennyiben az ilyen szerkezetekben a nyomást kizárólag gőz segítségével állítják elő, és a biztosított tulajdonában vagy ellenőrzése alatt állnak. Kivételt képez az az eset, amikor a jelen fedezetben ki nem zárt esemény okozza a kárt - a biztosító azonban ez esetben sem téríti meg az ilyen szerkezetekben keletkezett kárt, csak az egyéb vagyontárgyak károsodásaira nyújt fedezetet.

(ii) Késedelem, piacvesztés, fokozatos állagromlás, az anyag valamely saját káros tulajdonsága, lappangó hibák, bármiféle rovar, mérges kígyó, szennyeződés, környezetszennyezés, a rendeltetésszerű használatból eredő kopás, légköri nedvesség vagy szárazság, szélsőséges hőmérséklet változások vagy a levegő nedvességtartalmának változásai, szmog, zsugorodás, párolgás, súlyveszteség, rozsda, száraz vagy nedves

rothadás, korrózió, szín-, vagy anyagszerkezeti változások, megváltozott íz, vagy felületi kikészítés. Ez a kizárás nem vonatkozik arra az esetre, amikor a kárt egyébként ki nem zárt biztosítási esemény okozza.

(d) Adatfeldolgozó eszközök mágneses vagy elektronikus sérülései vagy meghibásodása, elektromos úton tárolt adatok letörlése vagy meghibásodása, egyéb, számítógépes rendszerben vagy másként tárolt adatok, programok, vagy szoftverek torzulásai, illetve az információ elvesztése.

(e) A talaj normális ülepedése, a járdák, alapok, falak, padlózatok vagy mennyezetek megrepedése, zsugorodása vagy tágulása.

(f) Anyagok megszilárdulása olvadt anyagok tárolására használt edényekben, olvadt anyagokat szállító berendezésekben vagy ezek tartozékaiban.

(g) A fedezet nem vonatkozik azokra a károkra, amelyek a biztosított vagyontárgyak építésére, javítására vagy lebontására vonatkozó jogszabályok/határozatok betartatásából erednek, kivéve a Hatósági rendelkezésekről szóló záradékban írt eseteket.

(h) Víz, vagy egyéb folyadékok által nem raklapon, palettán vagy polcokon tárolt készletekben okozott károk. A fedezet szempontjából elfogadható minimális tárolási magasság a padlózat szintjétől 15 cm.

(i) Kazánok, tartályok, nyomásfokozók, csövek, vezetékek megrepedése, törése, összeomlása vagy túlhevülése, csővégek szivárgása és/vagy kazánok hegesztési varratainak elválása.

(j) Lopás, vagy lopási kísérlet, amely nem azonos az erőszakos behatolással járó betöréssel vagy betörési kísérlettel, kivéve, ha a lopás fegyveres támadás és/vagy erőszak alkalmazásának, vagy erőszak alkalmazásával való fenyegetés során következik be.

(k) Víztartályok, víztároló berendezések vagy vízvezetékek repedés, túlcsordulás, szivárgás kárai (kivéve, ha a főbecsatlakozó vezeték elzárt állapotban volt), valamint szándékos rongálása a használaton kívüli helyiségekben, kivéve, ha a használaton kívül helyezésről a biztosítót előzetesen írásban értesítették, és ezt a biztosító visszaigazolta.

(l) (i) Hibás tervezés, anyagok, szakmunka, vagy hibás kivitelezés;

(ii) Géptörés, mechanikus meghibásodás, elektromos meghibásodás vagy zavar;

(iii) Energiaszolgáltatás vagy a közművek egyéb, a biztosított telephelyre irányuló szolgáltatásainak kimaradása, amennyiben az ilyen kimaradást előidéző ok a telephelyen kívül állt elő.

Jelen (iii) pont szerinti kizárás nem vonatkozik arra az esetre, ha az ilyen kimaradás a biztosítási feltételekben egyébként ki nem zárt kárt okoz. Ez esetben a biztosító kártérítési kötelezettsége kizárólag az ilyen károkra terjed ki.

(m) A talajvízszint változásai, illetve a kizárólag e változások által előidézett károk.

(n) Üzemszüneti veszteségek.

KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEK

1. BÉRLŐI ÁLLAGJAVÍTÁS

A gépek, berendezések alatt szereplő tételek esetében (a készletek, feldolgozás alatt álló anyagok nem értendők ide) a biztosítás kiterjed a bérlők által a biztosított tulajdonát képező biztosított vagyontárgy(ak)on elvégzett állagjavító munkákra vagy változtatásokra.

2. EGYÉB VAGYONTÁRGYAK

Amennyiben külön, tételesen nem kerülnének felsorolásra az "Egyéb vagyontárgyak" közé értendők az alábbiak:

(a) Dokumentáció, kéziratok, tervek, tervrajzok és üzleti könyvek, de a kártérítés kizárólag az újraelőállítás anyagköltségeire (papír) és az előállításhoz szükséges munka értékére terjed ki (de pl. újratervezés költségére nem). A jelen biztosítás szempontjából közömbös, hogy az ilyen anyagokban található információ a biztosított számára mekkora értéket képvisel.

(b) Minták, modellek, öntőformák.

(c) A számítógépes rendszerekben tárolt adatok, de a kártérítés kizárólag az újraelőállítás anyagköltségeire és az előállításhoz szükséges élőmunka értékére és gépköltségre terjed ki. Az ilyen károkra fizethető maximális kártérítés 1.000.000 forint káreseményenként. A számítógépre vitt adatok újraelőállításához szükséges információ előállításának/beszerzésének költségeire a fedezet nem vonatkozik. A biztosítás szempontjából közömbös, hogy az adathordozókon található információ a biztosított számára mekkora értéket képvisel.

3. BETÖRÉSES LOPÁS ÉS RABLÁS

Jelen záradék alapján a biztosítás kiterjed a biztosított vagyontárgyak betöréses lopás vagy annak kísérlete, illetve rablás során keletkezett káraira. Leltárhiány és vagyontárgyak megmagyarázhatatlan eltűnése ki van zárva.

Jelen biztosítási fedezetnél betöréses lopás biztosítási eseménynek minősül, ha a lopást elkövető(k) a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló és minden behatolásra alkalmas nyílásnál fixen beépített vagy csak belülről nyitható nyílászáró szerkezettel (bejárati ajtóknál és nyitható kirakatoknál biztonsági zárószerkezettel) lezárt, térbelileg zárt helyiségbe erőszakos módon (zártörés, feszítés, ajtó, ablak betörése, falbontás, stb.) jogtalanul behatolt, illetve hamis vagy bizonyítottan lopott kulccsal jutott be a helyiségbe.

Kiterjed a fedezet azokra a károkra is, amelyet

a) a biztosítási esemény vagy annak kísérletével kapcsolatban az elkövetők rongálással okoztak a betöréses lopás károkra biztosított vagyontárgyakban, és az azok elhelyezésére szolgáló épületben vagy helyiségben, ha a helyreállítási költség a biztosítottat terheli,

b) a kockázatviselés helyén - a betöréses lopásra biztosított vagyontárgyakban - rablással történő eltulajdonítással idéztek elő.

4. ALULBIZTOSÍTÁS

Amennyiben a károsodott biztosított vagyontárgy értéke a Biztosítási eseménykor meghaladja a vonatkozó biztosítási összeget, a biztosító a kártérítést olyan mértékben fizeti meg, ahogy a biztosítási összeg a károsodott vagyontárgy értékéhez aránylik. A teljes összegen történő kártérítés előfeltétele, hogy – más megállapodás hiányában – a vagyontárgyak azok újrapótlási értékén kerülnek biztosításra.

5. VÉDELMI BERENDEZÉSEK

A biztosított köteles a jelen biztosítás tartama alatt a saját ellenőrzése alatt működő valamennyi mechanikai és elektronikus védelmi berendezést legjobb tudása szerint, az elvárható legnagyobb gondossággal karbantartani. A védelmi berendezéseket a biztosító előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül nem változtatja, illetve szüntetheti meg. A biztosított köteles a védelmi berendezéseket teljes kapacitással üzemeltetni munkaidő után, illetve amennyiben a telephely őrizet nélkül marad.

6. HELYREÁLLÍTÁSI ZÁRADÉK

Amennyiben a jelen biztosítás alapján fedezetbe vett vagyontárgy károsodik vagy megsemmisül, a fizetendő kártérítés összegének kalkulációja (tételenként) az ilyen vagyontárgyak helyreállítási költségének kalkulációján alapszik az alábbi Különleges feltételek, valamint a biztosítási feltételek egyéb, ide vonatkozó rendelkezései szerint.

A jelen záradék alapján nyújtott fedezet szempontjából a "helyreállítás" jelentése az alábbi:

Munkavégzés, melynek célja

(a) biztosított épület megsemmisülése esetén annak újjáépítése, más vagyontárgy megsemmisülése esetén annak azonos vagyontárggyal történő helyettesítése. A helyreállított állapot azonos az eredeti vagyontárgy újkori állapotával, és azt sem minőségében, sem egyéb vonatkozásában nem haladhatja meg.

(b) biztosított vagyontárgyak rongálódása esetén a károsodott részek visszaállítása az eredetivel azonos, de annál nem jobb, vagy attól eltérő állapotba.

KÜLÖNLEGES FELTÉTELEK

1. A helyreállítási munkák elvégzésénél (amely, ha a szükség úgy kívánja, más helyszínen is elvégezhető feltéve, hogy a biztosító kockázata ezzel nem növekszik) a biztosított köteles a tőle elvárható legnagyobb gondossággal és gyorsasággal eljárni. Amennyiben ez nem történik meg, úgy csak annyi kártérítés fizethető, amennyi a helyreállításra vonatkozó jelen záradék nélkül járna.

2. Amennyiben a biztosított vagyontárgy részlegesen károsodik, a jelen záradék alapján részkárokra fizethető kártérítés összege nem haladhatja meg a helyreállítás címén totálkárra kifizethető teljes összeget.

3. A helyreállítási záradék nélkül is kifizetésre kerülő kártérítési összeg felett helyreállítás címén csak akkor kerülhet sor kártérítésre, ha a helyreállítási költségek ténylegesen felmerültek.

4. A jelen záradékkal fedezetbe vett valamennyi vagyontárgyra külön-külön is vonatkozik a következő feltétel:

Amennyiben - részkárok helyreállítása esetén - a felmerült költségek meghaladják a vagyontárgy biztosítási összegének 85%-át, az e feletti részt a biztosított maga viseli. A biztosító ilyen esetben kizárólag a biztosítási összeg 85%-áig nyújt kártérítést.

5. A biztosító nem téríti meg az általános forgalmi adó (ÁFA) összegét.

Amennyiben a biztosítási szerződés másképpen nem rendelkezik, az “A” Fedezeti Körre a kártérítés a Helyreállítási záradék szabályai szerint történik.

7. KÖLTSÉGNÖVEKEDÉS HATÓSÁGI RENDELKEZÉSEK MIATT

Jelen záradék alapján a fedezet kiterjed az érvényben lévő építési vagy egyéb, törvények, rendeletek, és más jogszabályok vagy hatósági rendelkezések kötelező betartása miatt megnövekedett helyreállítási költségekre. A fedezet kiterjesztése kizárólag az ilyen jellegű költségnövekedésre vonatkozik, az alábbi megszorításokkal:

(1) A jelen záradék értelmében nem fizethető kártérítés

(a) ha a költségek valamely fentebb felsorolt rendelkezés következtében merültek ugyan fel, de

(i) a kár a jelen záradék hatályba lépése előtt keletkezett,

(ii) a kár az "A" Fedezeti Kör alapján nincs fedezetben,

(iii) a várható költségnövekedésről a biztosított még a biztosítási esemény bekövetkezése előtt értesítést kapott,

(iv) a nem teljes mértékben károsodott vagyontárgyak tekintetében csak a károsodás mértékének arányában nyújtható kártérítés. Ez a kizárás nem vonatkozik az alapozásra (amennyiben azt az “A” Fedezeti Kör nem zárja ki a fedezetből).

(b) az olyan helyreállítási költségekre, amelyek a károsodott vagyontárgy újkori állapotának megfelelő helyreállításával kapcsolatban a fentebb részletezett rendelkezések kötelező betartása nélkül is felmerültek volna,

(c) azokra az esetleges tőkegyarapodás miatt fizetendő díjakra, adókra, illetékekre, fejlesztési, vagy egyéb hozzájárulásokra, amelyeket a biztosított vagyontárgy(ak) után a biztosított köteles megfizetni.

(2) A helyreállítási munkálatokat az elvárható legnagyobb gondossággal, körültekintéssel és gyorsasággal legkésőbb 12 (tizenkettő) hónapon belül be kell fejezni, kivéve, ha a biztosító ezen időszakon belül írásban engedélyezi a határidő módosítását. Amennyiben a fentebb említett hatósági rendelkezések úgy írják elő, a helyreállítási munkálatok részben vagy egészben elvégezhetők más helyszínen is, feltéve, hogy ez által a biztosító kockázata nem növekszik.

(3) Amennyiben a biztosítónak az "A" Fedezeti Kör alapján vállalt kártérítési kötelezettségét a szerződés valamely feltétele csökkenti (jelen záradék kivételével) (pl. alulbiztosítás miatt), úgy a jelen záradék alapján fennálló kártérítési kötelezettség is azonos mértékben csökken.

(4) A jelen záradék alapján fizethető kártérítés összege nem haladhatja meg a biztosítási összeget.

8. SZAKÉRTŐI DÍJAK

A biztosítási fedezet kiterjed a károsodott vagyontárgyak helyreállításával kapcsolatban ésszerűen és igazolhatóan felmerült mérnöki, kárszakértői, szaktanácsadói, jogi és egyéb szakértői díjakra. A kár rendezésének előkészítésével kapcsolatban felmerült hasonló költségekre a fedezet nem vonatkozik.

9. ROMELTAKARÍTÁSI KÖLTSÉGEK

A készletek, feldolgozás alatt álló, vagy bérelt anyagok kivételével a fedezet - a biztosító hozzájárulásával - kiterjed a Biztosítási esemény által okozott kárral kapcsolatban a biztosítottnál szükségszerűen felmerülő

(a) romeltakarítási költségekre,

(b) leszerelési/lebontási költségekre,

(d) lefolyók, szennyvízcsatornák tisztításának költségeire.

A biztosító kártérítési kötelezettsége nem haladhatja meg az egyes vagyoncsoportokra vonatkozó, illetve a teljes biztosítási összeget.

10. ALKALMI MUNKÁK

A fedezet az épületszerkezetet nem érintő és/vagy nem tűzveszélyes tevékenységgel járó kisebb bővítésekre, változtatásokra, szerelési és karbantartási munkákra is kiterjed, melyeket a biztosított megbízásából alkalmi munkások végeznek. Alkalmi munkás alatt az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény 2.§ 5. pontja szerint alkalmi munkát végző munkavállaló értendő. Az alkalmi munkára a biztosítási kötvényen feltüntetett külön limit hiányában a vagyonbiztosításra irányadó biztosítási összeg alkalmazandó.

11. ELEKTROMOSSÁG

Jelen fedezet nem terjed ki elektromos szerkezetek vagy berendezések vagy ezek részeinek olyan káraira, amelyeket kóbor áram, vagy belső túlnyomás, rövidzárlat vagy túlpörgés okoz. Az ilyen okokból keletkezett tűz által okozott károkra azonban vonatkozik a fedezet.

12. VÁLTOZTATÁSOK

A biztosítottnak joga van a jelen biztosítással fedezett vagyontárgyakon változtatásokat, bővítéseket végrehajtani (az épületekben végzett tevékenységet is megváltoztathatja), átcsoportosításokat végezni (beleértve a biztosított által használt, vagy nem használt telephelyekre történő elszállítást is). A fedezet az ilyen változtatások vagy bővítések (valamint a velük járó tevékenység) ellenére változatlanul érvényben maradhat.

A biztosított köteles az ilyen változtatásokat a lehető legrövidebb időn belül – de legkésőbb 2 napon belül – írásban bejelenteni a biztosítónak, és megfizetni a kiszabott pótdíjat. A biztosító a változtatás elfogadását és a pótdíjat írásban visszaigazolja.

A biztosítás kiterjesztésének visszaigazolása után a fedezet változatlanul fennáll.

13. ÉRTESÍTÉS

A biztosított köteles értesíteni a biztosítót, ha valamely épületet használaton kívül helyez, illetve, ha valamely használaton kívüli épületet újból használatba vesz.

"B" FEDEZETI KÖR ÜZEMSZÜNET BIZTOSITÁS

Amennyiben a biztosítottnak a telephelyen végzett tevékenysége valamely, az "A" Fedezeti Kör alapján biztosított esemény következtében megszakad, vagy szüneteltetni kell, a biztosító a biztosítási részletezőn feltüntetett vagyoncsoportok szerint, és a jelen Fedezeti Kör feltételei alapján kifizeti az ilyen üzemszünet miatt keletkezett üzemszüneti veszteséget feltéve, hogy a biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosított érvényes vagyonbiztosítással rendelkezett az "A" Fedezeti Kör alapján.

A KÁRTÉRITÉS ALAPJA

Üzemszüneti veszteség az "A” Fedezeti Kör (vagyonbiztosítás) alapján biztosított eseményekkel közvetlen okozati összefüggésben bekövetkezett Fedezeti összeg csökkenés, amely magában foglalja a biztosított vállalkozás árbevétel-csökkenése miatti Üzemi (üzleti) eredmény csökkenését, valamint azokat a biztosított költségeket, amelyek az üzemszünet alatt is terhelik a biztosítottat.

Az üzemszüneti veszteség részei:

(a) ÁRBEVÉTEL CSÖKKENÉS ESETÉN: az Üzemi (üzleti) eredmény csökkenése miatti veszteség az előző 12 hónapban az eredmény-kimutatás adatai alapján kimutatott Xxxxx (üzleti) eredményhez képest;

(b) MEGNÖVEKEDETT ÜZEMI KÖLTSÉGEK ESETÉN: az az összeg (a fedezetből kizárt állandó költségekre vonatkozó pont rendelkezéseit is figyelembe véve), amely szükségszerűen és ésszerűen merült fel kizárólag annak érdekében, hogy elkerülhető, illetve csökkenthető legyen az a forgalomcsökkenés, amely ezen költségek nélkül bekövetkezett volna a káreseményt követő kártérítési időszak alatt.

A kártérítés összegéből le kell vonni minden megtakarítás összegét, továbbá azokat a költségeket és kiadásokat, amelyeket az Üzemi (üzleti) eredményből kellett volna fizetni, de a káresemény következtében csökkentek, vagy megszűntek.

Amennyiben az üzemszünet biztosítással fedezett biztosítási összeg kisebb, mint az éves forgalom és az Üzemi (üzleti) eredmény hányad szorzata (12 hónapot meghaladó kártérítési időszak esetén ennek valamely többszöröse), úgy a fizetendő kártérítés mértékét arányosan csökkenteni kell.

Az „Egyéb vagyontárgyak” vagyoncsoport alatt biztosított vagyontárgyak tekintetében a fedezet kizárólag a megnövekedett üzemi költségekre vonatkozik, és a kártérítés az alábbiak szerint történik:

Kártérítésként kifizetésre kerül a biztosítottnál a kártérítési időszak alatt szükségesen és elkerülhetetlenül felmerült olyan költség/kiadás, amelynek célja, hogy a forgalmat a kár bekövetkezését közvetlenül megelőző 12 hónapos periódus hasonló időszakával azonos szinten tartsa

feltéve, hogy

(1) az első három hónap végéig a biztosító kártérítési kötelezettsége csak a biztosítási összeg 25%-áig terjed, továbbá

(2) a biztosító valamennyi, az adott időszakban kimutatott költségmegtakarítást levon a kártérítés összegéből.

A jelen fedezet szempontjából kártérítési időszak az az időszak, amely alatt a fentebb részletezett költségnövekedés felmerült, de ez nem lehet több, mint a kár bekövetkezésétől számított 12 egymást követő naptári hónap (vagy ennek valamely többszöröse, amennyiben a kártérítési időszak a 12 hónapot meghaladja).

A jelen fedezet alapján nyújtható kártérítés összege a biztosított által fizetendő általános forgalmi adót (ÁFA) nem tartalmazza.

A FEDEZETBŐL KIZÁRT ÁLLANDÓ KÖLTSÉGEK

Amennyiben vannak olyan, a tevékenységgel kapcsolatos állandó költségek, amelyekre e fedezet nem terjed ki (és amelyek összegével az Üzemi (üzleti) eredmény összegét csökkenteni kell), akkor a megnövekedett üzemi költségek kiszámításánál az ilyen költségek csak olyan arányban kerülnek figyelembevételre, amilyen arányban az Üzemi (üzleti) eredmény és a nem biztosított állandó költségek állnak egymással.

A MENTESÜLÉS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

Amennyiben a biztosító mentesül az "A" Fedezeti Kör feltételei szerint, úgy és legalább olyan mértékben mentesül a jelen Fedezeti Kör - biztosítási szerződés alapján fennálló kártérítési kötelezettsége alól is.

Ha a biztosítottnak lehetősége lett volna üzemszüneti veszteségeinek mérséklésére, de ezen intézkedések megtételét elmulasztotta, a biztosító a mulasztás arányában mentesül a mulasztásból eredő veszteség megtérítése alól.

MEGHATÁROZÁSOK

ÜZEMI (ÜZLETI) EREDMÉNY

A nettó árbevételnek a közvetett és a közvetlen költségekkel, valamint az egyéb ráfordításokkal csökkentett, és egyéb bevételekkel növelt része, a forgalmi költség eljárással készülő eredmény-kimutatás szerint.

KÁRTÉRITÉSI IDÖSZAK

Az "A" Fedezeti Körnél meghatározott káresemény bekövetkeztének időpontjával kezdődik, és az üzemszünet megszűnése napjáig, de legkésőbb a maximális kártérítési időszak végéig tart.

FEDEZETI ÖSSZEG

A biztosított vállalkozásnak a folyó biztosítási időszakra tervezett üzemi (üzleti) eredményének és a megnövekedett üzemi költségeknek az összege.

FORGALOM

A biztosított által a telephelyen előállított javakért, vagy nyújtott szolgáltatásokért a biztosított számára kifizetett, vagy kifizetendő pénzbeni ellenérték.

ÜZEMI (ÜZLETI) EREDMÉNY HÁNYAD

A kárt közvetlenül megelőző pénzügyi évben realizált forgalom üzemi (üzleti) eredmény tartalma százalékban.

ÉVES FORGALOM

A kárt közvetlenül megelőző 12 hónapos időszak alatt realizált forgalom.

ÖNRÉSZESEDÉS

Az önrészesedés a kártérítési időszakon belül naptári napokban meghatározott azon időtartam, mely alatt a biztosító helytállási kötelezettsége nem áll fenn. Az önrészesedési időszak kezdete megegyezik a tényleges kártérítési időszak kezdetével. Az önrészesedés mértéke megállapítható pénzösszegben is, mely a biztosító által meghatározott kártérítés összegéből levonásra kerül. Az önrészesedési időszakot / összeget a biztosítási szerződés (ajánlat, adatközlő, kötvény) tartalmazza

KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEK

ALTERNATÍV KERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG

Amennyiben a kártérítési időszak alatt a biztosított által, vagy mások által a biztosított javára árukat adnak el vagy szolgáltatásokat teljesítenek a telephelyen kívül, úgy az ilyen eladásokból, vagy szolgáltatásokból származó pénzösszeget a kártérítési időszak alatti forgalom megállapításánál a biztosító figyelembe veszi.

KÖNYVVIZSGÁLÓK DÍJA

A fedezet kiterjed a biztosító és a biztosított által közösen választott, külső szolgáltatás keretében megbízott könyvvizsgáló azon költségeire, amelyek az üzemszüneti költségek tételes megállapítása érdekében merültek fel. A könyvvizsgáló költségeit számlával kell igazolni. Az ilyen költségek, valamint a jelen Fedezeti Kör alapján nyújtható kártérítés együttes összege azonban nem haladhatja meg a biztosítási összeget.

FIZETÉSEK SZÁMLA ELLENÉBEN

A biztosító döntésének függvényében a biztosított a kártérítési időszak alatt fogadhatja a számlája ellenében hozzá beérkező összegeket, az ilyen összegek azonban nem haladhatják meg a biztosítónak az adott időszakra vonatkozó, a forgalom csökkenésével kapcsolatban vállalt kártérítési kötelezettségének felső határát az egyes tételek vonatkozásában.

FELHALMOZOTT KÉSZLETEK

A kár rendezésénél, a kár összegének megállapításánál a biztosító egy méltányos összeg erejéig figyelembe veszi, hogy a forgalom a felhalmozott késztermék-készletekből egy átmeneti időszakra a korábbi szinten tartható.

OSZTÁLYOK

Amennyiben az üzleti tevékenység osztályokra tagolódva történik, és ezen osztályok üzleti eredményei külön-külön is kimutathatók, úgy az Üzemi (üzleti) eredmény rendelkezései az adott káresemény által érintett egyes osztályokra külön-külön kerülnek alkalmazásra, kivéve amennyiben a biztosítási összeg kisebb, mint a Üzemi (üzleti) eredmény hányad és az egyes osztályok (akár érintettek a kárban, akár nem) összteljesítményének szorzatának aránya az adott osztály éves forgalmi adatához (illetve 12 hónapnál hosszabb biztosítási időszak esetén ennek értelemszerű többszöröséhez) viszonyítva.

A jelen biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a magyar számviteli törvény rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni.

AHITRONIC

ELEKTRONIKUS BERENDEZÉSEK ALL RISKS BIZTOSÍTÁSA (AHIT/2012-2)

Az AIG Europe Limited Magyarországi Fióktelepe (a továbbiakban: biztosító) a szerződő által a biztosítónak fizetett biztosítási díj ellenében az Általános Vagyonbiztosítási Szabályzat, a jelen biztosítási feltételek és a csatolt függelékek alapján az alábbiakban részletezett módon és mértékben megtéríti a biztosítottnak azokat a véletlen, váratlan, balesetszerűen bekövetkező fizikai károkat, amelyek a biztosítási részletezőn megjelölt biztosított vagyontárgyakban a biztosítási időszak alatt következtek be.

A biztosított által kitöltött, és a biztosítónak átadott biztosítási nyilatkozat, továbbá a jelen biztosításra vonatkozó egyéb dokumentumok a biztosítási szerződés elválaszthatatlan részét képezik.

I. RÉSZ: DOLOGI KÁROK BIZTOSÍTÁSA

A BIZTOSÍTÁS TÁRGYA

A jelen biztosítási feltételek alapján a fedezet kiterjed a biztosítási részletezőben felsorolt valamennyi elektronikus berendezésre, amelyet előzetesen kipróbáltak és azok üzemszerű használatra alkalmasak. A fedezet a biztosítottnak a biztosítási részletezőn megjelölt telephelyén (telephelyein) található, és rendeltetésüknek megfelelően használt gépekre / berendezésekre vonatkozik.

A fedezet kiterjed azon biztosított vagyontárgyakra is, melyeket a biztosított telephelyen belül mozgatják vagy szállítják.

A jelen biztosítás alkalmazásában azon vagyontárgyak tekintendők üzemszerű használatra alkalmasnak, amelyeken a rendes munkát el lehet kezdeni, illetve amelyeken a kezdeti és sikeres próbaüzem után (ha erre is szükség van) már megkezdődött a termelés. Ha a biztosított vagyontárgy egyszer már üzemelésre kész volt, fedezetben marad a karbantartás, feltöltés, nagyjavítás és javítás időtartama alatt is.

BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK / ALL RISKS FEDEZET

A jelen biztosítás alapján a fedezet kiterjed minden dologi kárra, ha

a) egy biztosított vagyontárgy valamely előre nem látható esemény következtében megsérül vagy megsemmisül, és ezért eredeti rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik, illetve

b) a biztosított vagyontárgy betöréses lopás vagy rablás következtében elvész.

A jelen biztosítás szempontjából betöréses lopásnak minősül a MABISZ által minősített zárszerkezettel lezárt helyiségből dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás.

Összkockázatra szóló (All Risks) fedezet:

A fedezet minden ki nem zárt véletlen, váratlan, balesetszerű, a vagyontárgyat ért fizikai kárra kiterjed, különös tekintettel az alábbiakra:

Ember által okozott károk

- hanyag vagy nem megfelelő kezelés, működtetési hibák

- harmadik személyek gondatlan károkozása

Lopáskárok

- betöréses lopás vagy rablás

Tűzkárok

- robbanásból, összeroppanásból, villámcsapás közvetlen károsító hatásából, személyzettel vagy anélkül repülő objektum lezuhanásából eredő tűz (lánggal vagy anélkül), valamint a tűzoltásból vagy romeltakarításból eredő, illetve az ezen tevékenységek során keletkezett károk

Vízkárok

- csapvíz, folyóvíz, árvíz, tárolók vize, talajvíz, esővíz, korrózió, gőz, fagyás, sodródó jég, átnedvesedés és egyéb folyadékok

Természeti károk,

- földrengés, vulkán kitörés, vihar, szél, jégeső, lavina, sziklaomlás

Technológiai károk

- építési hibák, anyaghibák, gyártási hibák, túlfeszültség, indukció, villámcsapás közvetett módon károsító hatása

A jelen biztosítás következményi kárra nem nyújt fedezetet.

A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

A jelen biztosítás szerint fedezett kár bekövetkezése esetén a biztosító megtéríti a sérült vagy megsemmisült biztosított vagyontárgy javításának, illetve pótlásának (pótlás azonos fajtával) költségét. A sérült vagy megsemmisült vagyontárgy maradványai a kártérítéssel egyidejűleg a biztosító tulajdonába kerülnek.

A biztosító kártérítési kötelezettsége azonban semmiképpen sem haladhatja meg a vagyontárgyak biztosítási részletezőn feltüntetett biztosítási összegét.

Kártérítés

A biztosító az alábbi összegek megtérítésére vállal kötelezettséget:

a) Részkárok esetén: a sérült vagyontárgy javításához szükséges anyag és munkadíj.

b) Totálkár esetén: az azonos, vagy hasonló típusú és minőségű vagyontárgy beszerzésének és felszerelésének költségei.

c) Amennyiben nem lehetséges a javítás, vagy a biztosított vagyontárgyat nem pótolják: az a költség, amely a sérült vagyontárgy javításával, illetve pótlásával kapcsolatban felmerült volna. Ez az összeg nem lehet több, mint a biztosított vagyontárgy tényleges értéke közvetlenül a káresemény előtt.

A szükséges javítás, illetve pótlás költségei magukban foglalják a túlórákat, az éjszakai műszakokat, a vasár- és ünnepnapokon végzett munkát, a sürgős szállítás költségeit, a légifuvardíjat, valamint a szolgáltatást nyújtó műszaki személyzet belföldi utazási költségeit. Ha valamely alkatrész sorozatgyártása megszűnt, és már nem szerezhető be (elavult gépek, berendezések), a kártérítés alapja a kárkori tényleges érték.

A kártérítés összegének meghatározása

A kártérítés összegéből le kell vonni a biztosítási részletezőben megjelölt önrészesedés összegét, valamint a sérült és az újrahasznosítható részek maradványértékét. Ha egy és ugyanazon káresemény folytán több biztosított vagyontárgy is megsérül, akkor csak az alkalmazható legmagasabb önrészesedés összege kerül levonásra.

Amennyiben a biztosított vagyontárgyat ért kár rendezésekor kiderül, hogy a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgy tényleges értéke, akkor a biztosítottnak kifizethető összeget olyan mértékben kell csökkenteni, ahogyan a biztosítási összeg aránylik a tényleges értékhez.

A biztosító nem téríti meg az általános forgalmi adó (ÁFA) összegét.

KIZÁRÁSOK

A fedezetből kizárt vagyontárgyak

Az alábbi vagyontárgyakra nem vonatkozik a fedezet:

a) Olyan alkatrészek és anyagok, amelyek rendeltetésüknél és összetételüknél fogva erős kopásnak és elhasználódásnak vannak kitéve és melyeket rendszeresen cserélnek, nem tartoznak a jelen fedezet hatálya alá. Ezek különösen az alábbiak: segédanyagok, cserélhető szerszámok, cserélhető adathordozók, mágnesszalagok, ékszíjak, hajtószalagok, margarétafejek, fényforrások, stb.

b) Csövek (pl. röntgen és lézercsövek - a számítógép perifériákban használt katódsugárcsövek kivételével), külön tokban avagy "házban" lévő lemezmeghajtók (disc drive), köztes képhordozók (pl. szelénium dobok) egyéb különös megállapodás hiányában csak tűz, víz és betöréses lopás okozta károk ellen vannak biztosítva.

A fedezetből kizárt események

Amennyiben a biztosítási szerződés másként nem rendelkezik, a jelen biztosítási fedezetből kizárásra kerülnek az alábbiak által a biztosított vagyontárgyakban közvetve vagy közvetlenül okozott bármilyen dologi károk, sérülések, költségek vagy kiadások, függetlenül attól, hogy más ok vagy esemény közvetlenül vagy közvetetten hozzájárult a káresemény bekövetkezéséhez:

d) sztrájk, sztrájkkal összefüggő munkahelyről való kizárás (sztrájk, ha egy társaság dolgozóinak nagyobb csoportja megtagadja a munkát abból az okból, hogy kikényszerítse gazdasági vagy politikai céljainak megvalósulását);

e) zendülés (tömegzavargás, mely tüntetésekhez, a hatóságok ellen irányuló törvényellenes erőszakos cselekményekhez vezet, és amelynek célja a meglévő hatalmi egyensúly megbontása);

d) polgári engedetlenség (olyan erőszakos demonstráció, mely nem illik a zendülés kategóriába, de amely rendbontással jár és társadalmi nyugtalanságban, valamint illegális akciókban csúcsosodik ki);

e) terrorizmus (olyan ideológiai, politikai, gazdasági vagy társadalmi célú, egyéni vagy kollektív, szervezett, földalatti terrorista cselekmény (más személyek személyi szabadságuktól való megfosztása, illetve vagyontárgyak hatalomba kerítése és szabadon bocsátásuk, illetve visszaadásuk, illetve épségben hagyásuk feltételhez kötése), amely az állam, állami szerv, meghatározott személyek vagy gazdasági szervezetek ellen irányul:

• azzal a céllal, hogy megszakítsák a tömegközlekedés működését, vagy zavarják a szolgáltató, illetve termelő vállalatok működését szabotázs)

f) tengerrengés, szökőár, hurrikán, tájfun, ciklon, tornádó;

g) nukleáris reakció, nukleáris sugárzás ill. radioaktív szennyezés;

h) lopás;

i) olyan esemény, amelyért forgalmazói, gyártói illetve kereskedői, szállítói vagy szállítmányozói minőségében egy harmadik személy tartozik felelősséggel termékfelelősség, szakmai felelősség vagy jótállás alapján;

j) a biztosított vagyontárgy bármely részének a rendeltetésszerű használat, illetve munka során jelentkező kopása és elhasználódása, elöregedése, fokozatos állagromlása, vagyis az olyan károk és működési hibák, melyekre teljeskörű karbantartási szerződés vonatkozik, vagy vonatkozhatna. Ha egy ilyen esemény a biztosított vagyontárgy közvetlen szomszédságában levő alkatrészt károsít, akkor a biztosító a jelen biztosítás feltételeinek megfelelően vállalja a kártérítést.

A teljeskörű karbantartási szerződés olyan szerződés, amely biztosítja a berendezések rendszeres, módszeres vizsgálatát, és a meghibásodott alkatrészek cseréjét, amit annak érdekében végeznek el, hogy megelőzzék a berendezés meghibásodását (megelőző karbantartás), valamint azért, hogy azokat a sérüléseket, meghibásodásokat, amelyek a rendes üzemeltetés esetén, külső behatás nélkül előfordulnak szükség szerint megjavítsák, illetve eltávolítsák (javító karbantartás);

k) 2. számú Melléklet kizárásai.

Kizárt költségek

A biztosító nem téríti meg azokat a többletköltségeket, amelyek a biztosított vagyontárgyakkal kapcsolatos - a kár bekövetkezése utáni - változtatások és fejlesztések miatt keletkeztek.

Ugyanez érvényes az ideiglenes javításokra, amennyiben az ideiglenes és a végleges javítási munkák költségeinek összege meghaladná a kizárólag a végleges javítás miatt felmerülő költségeket.

BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG - ALULBIZTOSÍTÁS

A biztosítási összeget a biztosított határozza meg. Ez az összeg az egyes biztosításra feladott vagyontárgyak tényleges biztosítási értékét fejezi ki.

A tényleges biztosítási érték az új és a cserélendővel azonos egység beszerzési ára, levonva belőle az esetleges árengedményeket, de hozzáadva a csomagolás, szállítás, kiépítés/összeszerelés és az üzembehelyezés költségeit, valamint a vámokat – az ÁFA kivételével. A tönkrement egység beszerzési árát a rendelkezésre álló legutolsó árjegyzékben feltüntetett ár alapján kell megbecsülni, amelyet a bér- és árindexszel kell módosítani.

A biztosított vagyontárgy akkor van alulbiztosítva, ha a vonatkozó biztosítási összeg kisebb, mint a vagyontárgy tényleges biztosítási értéke. Ezt a szabályt minden vagyontárgyra külön-külön kell alkalmazni.

II. RÉSZ: ADATHORDOZÓK BIZTOSÍTÁSA

BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK

A jelen fedezet kiterjed a biztosítási részletezőben megjelölt minden adathordozóra és adatra a biztosított telephelyén, illetve az archiváló (a rendszeres adatmentést végző) központban az alábbiak szerint:

Az archivált ("elmentett") adatfájlok és a telephelyen kívül tárolt adathordozók is biztosítva vannak a biztosított telephelyéről az archív adattárba történő oda, illetve visszaszállítás során.

Az adathordozó a gép által olvasható adatok tárolására szolgál, és csak akkor vonatkozik rá a fedezet, ha a felhasználó által cserélhető (pl. kivehető mágneslemezek, mágnesszalagok, hajlékony lemezek).

A jelen fedezet alkalmazásában adat, az a gép által olvasható információ, amely a központi feldolgozó egységen (Central Processing Unit) kívül van tárolva:

- adatfájlok és adatállományok alap és származtatott adatai,

- az operációs rendszerek rendszerprogramjai;

- sorozatban gyártott szabványos kereskedelmi programok.

BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

A jelen biztosítás alapján biztosítási esemény, ha:

a) az adathordozó előre nem látható események következtében megsérül vagy megsemmisül oly mértékben, hogy a gép nem tudja elolvasni, illetve adattárolásra alkalmatlanná válik,

b) az adathordozó betöréses lopás vagy rablás következtében elvész.

A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

A Biztosító megtéríti a jelen biztosítási feltételek szerinti biztosítási esemény bekövetkezéséből eredően felmerült mindazon költséget, amely a kereskedelmi forgalomban kapható szoftver és az adathordozó anyag pótlásához, valamint a sérült adatállomány újraelőállításához szükséges. Az "adatállomány újraelőállítása" kifejezés az archív ("elmentett", backup) fájlból való visszatöltést jelenti, de legfeljebb az eredeti dokumentumok alapján elvégzett manuális visszatöltést.

A kártérítés összegéből le kell vonni a biztosítási részletezőben megjelölt önrészesedés összegét.

Ha az adatok pótlása (újraelőállítása) 12 hónappal a káresemény bekövetkezte után sem történt meg, a biztosító csak az adathordozó pótlásának költségét téríti meg.

KIZÁRÁSOK

A fedezetből kizárt vagyontárgyak

Az alábbi vagyontárgyakra nem vonatkozik a fedezet:

a) olyan adathordozók, melyeket a felhasználó nem tud cserélni (pl. rögzített lemezek, lemezkötegek, félvezető és buborékmemória);

b) a központi egység központi memóriájában tárolt adatok, valamint a biztosítási szabályzatban nem említett programok;

c) az egyedi készítésű felhasználói programok.

A fedezetből kizárt események

A biztosító nem téríti meg azokat az adathordozó-, illetve adatkárokat, amelyeket közvetlenül vagy közvetve a Dologi károk biztosításánál meghatározott kizárt események idéztek elő, vagy:

a) lemezmeghajtók olyan működési hibája, illetve sérülése okozott, amelyre teljeskörű karbantartási szerződés vonatkozik, vagy vonatkozhatna;

b) az adathordozók elégtelen tisztítása vagy hibás tárolása miatt következett be.

Kizárt költségek

Nem fizet kártérítést a biztosító azokért a biztosított adatokért / adathordozókért, amelyeket a kár bekövetkezése után megváltoztattak vagy fejlesztettek.

BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG - ALULBIZTOSÍTÁS

A biztosítási részletezőn a jelen fedezetnél feltüntetett biztosítási összeg a kártérítés felső határa. A biztosítási összeg alapja az adathordozó újrabeszerzési értéke, melyhez hozzáadódik a rajtuk tárolt adatok újraelőállításához szükséges költség.

A jelen fedezetnél az alulbiztosítás szabályai nem kerülnek alkalmazásra.

III. RÉSZ: A TÖBBLETMUNKA KÖLTSÉGEINEK BIZTOSÍTÁSA

A BIZTOSÍTOTT TÖBBLETKÖLTSÉGEK

A biztosító megtéríti a biztosítottnak a biztosítási részletezőben meghatározott azon többletköltségeket, amelyek a biztosított tevékenység fenntartása érdekében szükségszerűen merültek fel, és amelyek nélkül a biztosított - a biztosított vagyontárgy károsodása miatt - tevékenységét nem tudta volna folytatni.

A többletköltségekre vonatkozó fedezet az alábbiakra terjed ki:

- külső rendszerek igénybevétele;

- egyéb eljárások és termelési módszerek alkalmazása;

- helyettesítő berendezések bérlete;

- harmadik személyek szolgáltatásainak igénybevétele;

- a kisegítő munkaerő alkalmazásának költségei.

BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

A biztosító azokat a többletköltségeket fizeti meg a biztosítottnak, amelyek a Dologi károk biztosításnál meghatározott biztosítási események következtében keletkeztek.

A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

A biztosító megtéríti a biztosítottnak mindazokat a többletköltségeket, amelyek a kártérítési időszak alatt merültek fel annak érdekében, hogy csökkentsék, illetve elkerüljék a szokásos üzletmenet melletti termelésnek a jelen biztosítás által fedezett kár által okozott kedvezőtlen változásait, és biztosítsák, hogy az üzleti tevékenység folyamatos maradjon, mintha a kár nem következett volna be. A kártérítés felső határa a biztosítási részletezőben a jelen fedezetre meghatározott biztosítási összeg.

A kártérítés alapja

a) Amennyiben a többletköltségek arányosan oszlanak meg a kártérítési időszak alatt, úgy az a napi kártérítési összeg, amelyet a biztosítási részletező rögzít. Amennyiben a tényleges napi költségek eltérnek a biztosítási részletezőben megjelölt összegtől, úgy ezek együttes összege nem haladhatja meg a havi térítésre megállapított biztosítási összeget;

b) nem arányos többletköltségek esetén a biztosítási részletezőben meghatározott kártérítési összeg kerül kifizetésre.

Kártérítés

A kártérítés összegéből levonásra kerül az állásidő alatt megtakarított költség, valamint a biztosítási részletezőben megjelölt önrészesedés. A biztosító csak a kártérítési időszak alatt ténylegesen felmerült költségeket téríti meg.

A kártérítési időszak

Eltérő megállapodás hiányában a kártérítési időszak egy naptári hónap.

Ez az időszak azon a napon kezdődik, amikor a biztosított a vonatkozó szabályok és előírások betartásával legelőször észlelte a vagyoni kárt, de legkésőbb akkor, amikor a jelen fedezetben meghatározott többletköltségek felmerültek.

KIZÁRÁSOK

Nem vonatkozik a fedezet azokra a többletköltségekre, amelyek közvetve vagy közvetlenül olyan események miatt keletkeztek, amelyek a Dologi károk biztosítása szerint ki vannak zárva. Ugyanígy nem téríthetők azok a többletköltségek sem, amelyek az alábbiak miatt keletkeztek vagy összegük az alábbiak miatt emelkedett:

a) hatóság által elrendelt helyreállítás vagy működési megszorítások;

b) a megsemmisült vagyontárgyak rekonstrukciójának vagy helyettesítésének, illetve a sérült vagyontárgyak javításának elmaradása pénzhiány miatt;

c) olyan alkatrészek vagy anyagok teljes megsemmisülése, amelyek a Dologi károk biztosításánál ki vannak zárva;

d) a járulékos berendezések téríthető vagyoni kárai, illetve megsemmisülése (ide tartoznak különösen a légkondicionáló egységek, független áramforrást jelentő generátorok (SzÁ = szünetmentes áramforrás, UPS), készenléti energiaforrások, frekvenciamódosítók éppúgy, mint egyéb egységek, amelyek hozzájárulnak az elektronikus egység működéséhez)

e) az elveszett adatok és programok újraelőállítása;

f) a biztosított vagyontárgy javítása vagy pótlása során elért teljesítményjavulás.

BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG - ALULBIZTOSÍTÁS

A biztosítási részletezőn a jelen fedezetnél feltüntetett biztosítási összeg a kártérítés felső határa. Az alulbiztosításra vonatkozó szabályok a jelen fedezet esetében nem kerülnek alkalmazásra.

ALL RISKS GÉPTÖRÉS BIZTOSÍTÁS (MB/2012-2)

Az AIG Europe Limited Magyarországi Fióktelepe (a továbbiakban: biztosító) a szerződő által a biztosítónak fizetett biztosítási díj ellenében az Általános Vagyonbiztosítási Szabályzat, a jelen biztosítási feltételek és a csatolt függelékek alapján az alábbiakban részletezett módon és mértékben megtéríti a biztosítottnak azokat a véletlen, váratlan, balesetszerű, fizikai sérülést okozó géptörés károkat, amelyek a biztosítási részletezőn megjelölt biztosítási időszak alatt a biztosított berendezésekben következtek be.

A BIZTOSÍTÁS TÁRGYA

A jelen biztosítási feltételek alapján a fedezet kiterjed a biztosítási részletezőben felsorolt valamennyi rendeltetésének megfelelően használt gépre és berendezésre, amelyek működőképességét a sikeres átadás / átvételi jegyzőkönyv igazolja, akár üzemben vannak, akár nem, illetve ha tisztítás vagy javítás miatt azokat leszerelték, vagy a telephelyen belül áthelyezik. A fedezet a biztosítottnak a biztosítási részletezőn megjelölt telephelyén (telephelyein) található gépekre / berendezésekre vonatkozik.

KIZÁRÁSOK

A biztosító kártérítési kötelezettsége nem terjed ki a következőkre:

1. cserélhető eszközök veszteségei vagy kárai, pl.: nyomó- és öntőformák, nyomóhengerek, nagyfokú elhasználódásnak vagy kopásnak kitett alkatrészek, tűzálló bélések, törő kalapácsok, üvegből készült tárgyak, szíjak, szalagok, kábelek, kerékköpenyek, üzemeléshez szükséges anyagok, kenőanyagok, üzemanyagok, katalizátorok;

2. vagyonbiztosítás alapján térülő károk, pl.: tűz, villámcsapás közvetlen hatása, kémiai robbanás (kivéve a kazánokban bekövetkező kürtőgáz robbanást), tűzoltás, romeltakarítás, légijárművek által okozott károk, lopás, betörés vagy annak kísérlete, épületek összeomlása, árvíz, elárasztás, földrengés, ismeretlen üreg beomlása, lavina, vihar, jégeső, hurrikán, ciklon, vulkánkitörés és egyéb természeti katasztrófák okozta károk;

3. olyan károk, amelyekért harmadik személy (pl. szállító, vállalkozó vagy szolgáltató) jogszabály vagy szerződés (pl. xxxxxxxx) alapján felel;

4. olyan károk, amelyeket a jelen fedezet kezdetekor már meglévő hibák vagy hiányosságok okoztak, és amelyekről a biztosított vagy képviselője tudott, akár ismerte ezeket a biztosító, akár nem;

5. Amennyiben a biztosítási szerződés másként nem rendelkezik, a jelen biztosítási fedezetből kizárásra kerülnek az alábbiak által a biztosított vagyontárgyakban közvetve vagy közvetlenül okozott bármilyen dologi károk, sérülések, költségek vagy kiadások, függetlenül attól, hogy más ok vagy esemény közvetlenül vagy közvetetten hozzájárult a káresemény bekövetkezéséhez:

c) zendülés (tömegzavargás, mely tüntetésekhez, a hatóságok ellen irányuló törvényellenes erőszakos cselekményekhez vezet, és amelynek célja a meglévő hatalmi egyensúly megbontása);

• azzal a céllal, hogy megszakítsák a tömegközlekedés működését, vagy zavarják a szolgáltató, illetve termelő vállalatok működését (szabotázs)

6. nukleáris reakció, nukleáris sugárzás vagy radioaktív szennyezés következményei;

7. lassú, folyamatos állagromlás (pl. kopás, elhasználódás, kavitáció, erózió, rozsdásodás, kazánkő), vagy hanyag működtetés közvetlen következményeként fellépő károk;

8. mindenféle következményi és felelősségi kár (pl. kötbér, büntetés, stb.), illetve olyan fizetési kötelezettség (pl. üzemszüneti kártérítés), amely meghaladja a jelen feltételek szerint a dologi károkért járó kártérítést.

9. 2. számú Melléklet kizárásai

A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

A kártérítés alapja

a) Abban az esetben, ha a károsodott vagyontárgy javítható, a biztosító azt a költséget téríti meg, amely a károsodott berendezés eredeti működőképességének helyreállításához szükséges. A biztosító továbbá megtéríti a javítás során felmerülő leszerelési és felszerelési költségeket, a javító műhelybe és az onnan való szállítás költségeit, a vámokat és illetékeket, feltéve ha ezeket a költségeket a biztosítási összeg tartalmazza. Ha a javítás a biztosított tulajdonában lévő műhelyben történik, a biztosító kifizeti a javítással kapcsolatban felmerült anyag- és bérköltségeket, valamint az állandó költségeknek az adott javítással kapcsolatban felmerült ésszerű részét.

A lecserélt részekkel kapcsolatban a biztosító avultatást nem alkalmaz, de a maradványértéket figyelembe veszi. Ha a javítás fentebb részletezett összes költsége eléri vagy meghaladja a biztosított berendezés kárkori értékét, a vagyontárgyat a biztosító totálkárosnak tekinti, és a kárrendezés a b) pontnak megfelelően fog megtörténni.

b) Ha a biztosított vagyontárgy totálkárt szenved, a biztosító a vagyontárgy tényleges kárkori értékét téríti meg, beleértve az eredeti szállítási költségeket, a szerelés költségét, a vámokat és az illetékeket, feltéve, hogy ezek az összegek szerepelnek a biztosítási összegben. A tényleges kárkori érték kiszámításakor az újrabeszerzési értékből az értékcsökkenés levonásra kerül. A biztosító kifizeti a totálkárt szenvedett berendezés leszerelésének szokásos költségeit, de levonja a maradványértéket.

A túlórában, éjszaka, ünnepnapokon végzett munkával, valamint az expressz szállítással kapcsolatban felmerülő rendkívüli költségeket csak az erre vonatkozó írásos megállapodás esetében fedezi a biztosítás.

A jelen biztosítás azonban nem fedezi a változtatások, kiegészítések, fejlesztések és a szokásos nagyjavítások költségét. Az ideiglenes javítások költségét csak abban az esetben téríti meg a biztosító, ha az ilyen ideiglenes javítások káreseménnyel kapcsolatosak, a végleges javítás részét képezik és nem növelik a végleges javítás költségét. A biztosító csak abban az esetben teljesít kifizetést, ha megkapja azokat a számlákat és dokumentumokat, amelyek igazolják, hogy a szükséges javítás vagy csere ténylegesen megtörtént.

A biztosító nem téríti meg az általános forgalmi adó (ÁFA) összegét.

BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG – ALULBIZTOSÍTÁS

Jelen biztosítás alapján a biztosítási összeg a biztosított berendezések új, azonos típusú vagy teljesítményű berendezésekkel való helyettesítésének költsége, vagyis az újrabeszerzési érték, amibe beletartozik a szállítás költsége, a vámok és illetékek, továbbá a beszerelés költsége.

Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint az újrabeszerzési érték, a biztosító csak olyan arányban téríti meg a kárt, ahogyan a vagyontárgy újrabeszerzési értéke aránylik a biztosított által bejelentett biztosítási összeghez. Ezt a szabályt minden vagyontárgyra külön-külön kell alkalmazni.

GÉPTÖRÉS-ÜZEMSZÜNET BIZTOSÍTÁS (MBBI/2012-2)

Jelen biztosítás a biztosított hatályban lévő géptörés biztosításának kiegészítő biztosítása. Megszűnik a biztosító kockázatviselése, ha a biztosított géptörés alapbiztosítása bármely ok miatt megszűnik.

ÜZEMSZÜNETI BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

A biztosítónak az üzemszüneti veszteségekkel kapcsolatos kártérítési kötelezettsége akkor következik be, ha az alábbiakban meghatározott géptörés biztosítási események miatt olyan kár keletkezik, melyért a biztosító (az alapbiztosítás alapján is) kártérítéssel tartozik. Ennek megfelelően üzemszüneti biztosítási esemény okozója lehet:

a. géptörés: a gépek, gépi berendezések véletlen, váratlan, előre nem látható formában fellépő töréskára, mely azok részleges vagy teljes működésképtelenségét eredményezi.

b. gépbaleset: a gépek, gépi berendezések véletlen külső erőhatás, baleset miatt bekövetkező kára, mely azok részleges vagy teljes működésképtelenségét eredményezi.

A géptörés és gépbaleset üzemszüneti biztosítás kiterjed az alábbiak töréséből, vagy balesetéből a kényszerű üzemszünet miatt előálló károkra:

- a termelő tevékenységben résztvevő gépek (függetlenül attól, hogy üzemelnek, vagy állnak, ide nem értve a termelésből kivont gépeket);

- javítás, karbantartás, áthelyezés céljából leszerelés, felszerelés vagy mozgatás alatt álló gépek. Géptörés (gépbaleset) biztosítási káreseménynek kizárólag az minősül, ha a kár oka:

- anyaghiba, tervezési vagy kivitelezési hiba,

- rázkódás (rezonancia), alkatrészek kilazulása,

- hibás beállítás vagy szabályozás,

- rossz elhelyezés, telepítés,

- olajozás, kenés kimaradása,

- túlterhelés,

- túlhevülés (kivéve a hőnek, lángnak rendeltetésszerűen kitett berendezéseket),

- túlpörgetés (centrifugális erő hatása),

- rövidzárlat, szigetelési hiba,

- mérő-, szabályozó-, vezérlő-, és biztonsági berendezések meghibásodása,

- leesés, lökés, ütközés,

- idegen tárgy(ak) akadályozása,

- a gépet üzemeltető dolgozó figyelmetlensége, gyakorlatának hiánya, szakmai tévedése,

- a biztosított más alkalmazottja vagy harmadik személy szerződésen kívüli károkozása.

Nem terjed ki a géptörés-üzemszüneti biztosítás olyan géptörésekből eredő kényszerű üzemszünetekre, amely gépkárokat a hatályos géptörésbiztosítás alapján a biztosító nem térít meg.

A BIZTOSÍTÁS TÁRGYA

Jelen biztosítás alapján fedezet nyújtható a teljes géppark, meghatározott gépcsoportok, vagy egyes gépek töréskára miatt bekövetkezett üzemszüneti károkra, melyeket a biztosítási részletezőn tételesen megjelöltek.

KIZÁRÁSOK

Nem fedezi a biztosítás:

(a) Az olyan eseményekből bekövetkező üzemszüneti károkat, amely a vállalkozásnak egyéb okból történő tényleges szünetelése alatt következtek be (pl. átalakítás, tatarozás, szezonon kívüli szünetelés, stb.) A biztosító ezekben az esetekben is kártérítést nyújt azonban arra a tartamra eső üzemszüneti veszteségekre, amellyel az egyébként normális üzemszünet, a bekövetkezett károsító esemény miatt meghosszabbodott.

(b) Az olyan károkat, amelyek üveg térelválasztó elemek törése miatt állottak elő.

(c) A felsorolt géptörés, gépbaleset események körébe nem tartozó egyéb károkok miatt bekövetkezett kényszerű üzemszüneti veszteségeket.

(d) A hatósági intézkedésekkel elrendelt építési (vagy helyreállítási és üzemkorlátozási) tilalom miatti üzemszüneti kárt.

(e) A megsemmisült, károsodott vagy elvesztett vagyontárgyak előállításához, illetve újrabeszerzéséhez szükséges pénzügyi fedezet, hitelfedezet részleges vagy teljes hiánya, továbbá késedelmes megszerzése miatti többletidőre eső üzemszüneti kárösszeget, kivéve ha az a biztosítónak a dologi kár megtérítésénél jelentkező késedelmére vezethető vissza.

(f) Ha a kárt a helyreállítási vagy újrabeszerzési tevékenység indokolatlan és jelentős késedelme vagy nem körültekintő, gondatlan szervezése okozta és emiatt a kár mértéke jelentősen megnövekedett. Ebben az esetben a biztosító térítési kötelezettsége csak az üzemmenet megszakadásának műszakilag indokolt tartamára - a tényleges veszteség ilyen arányában - áll fenn.

A KÁRTÉRÍTÉS ALAPJA

A biztosító kártérítési kötelezettsége a kényszerű üzemszünet tartama alatt, az ebben a részben felsorolt üzemszüneti veszteségekre, a biztosítási szerződés részletezőjében feltüntetett biztosítási összegig áll fenn, mely határösszeg azonban a tényleges üzemszüneti kártérítési tartamidő naptári napjainak arányában kerül alkalmazásra.

A biztosítási összegek megállapítása szempontjából az a várható költség és nyereség mértékadó, amelyeket a biztosított - a terv- és/vagy programadatai alapján, figyelemmel az előző időszak adataira - az üzem szünetelése nélkül a biztosítási időszakban elért volna.

Az üzemszüneti veszteség részei:

(b) MEGNÖVEKEDETT ÜZEMI KÖLTSÉGEK ESETÉN: az az összeg, amely szükségszerűen és ésszerűen merült fel kizárólag annak érdekében, hogy elkerülhető, illetve csökkenthető legyen az a forgalomcsökkenés, amely ezen költségek nélkül bekövetkezett volna a káreseményt követő kártérítési időszak alatt.

A fenti (a) és (b) veszteség-csoportokra megállapított biztosítási összegek - eltérő kikötés hiányában - a károk térítése alkalmával külön-külön kerülnek alkalmazásra. Az egyik csoport biztosítási összegének többlete nem fedezi egy másik csoport biztosítási összegének hiányát.

A jelen fedezet alapján nyújtható kártérítés összege a biztosított által fizetendő általános forgalmi adót (ÁFA) nem tartalmazza.

NEM BIZTOSÍTOTT KÖLTSÉGEK

A biztosítási fedezet nem terjed ki a következő költségekre, veszteségekre:

a) alkalmazottaknak fizetendő prémiumok, jutalmak, és egyéb munkabéren felüli juttatások (pl.: természetbeni juttatások); a forgalomtól függő biztosítási díjak, licencdíjak, feltalálói díjak;

b) az üzemanyag- és energiadíjak, amennyiben nem a biztosított tevékenység fenntartásához szükségesek;

c) értékcsökkenési leírás (amortizáció);

d) a kiszállítással kapcsolatos fuvardíjakra - amennyiben nem folyamatos szerződéses fizetési kötelezettséget képviselnek -, továbbá a küldemények díjmentesítési költségei;

e) egyéb, a termeléssel és/vagy kereskedelemmel össze nem függő bevételek és költségek, pénzügyi bevételek és ráfordítások, rendkívüli bevételek és ráfordítások, különös tekintettel a tőke-, spekulációs és ingatlanügyletekből származó nyereségekre és költségekre.

f) a helyreállításhoz, beszerzéshez szükséges pénzügyi fedezet hiánya miatt keletkeztek;

g) a biztosított mulasztása, késedelme miatt merültek fel;

h) a nyers-, segéd- és üzemanyagokra, félkész és késztermékekre, árukra, ezek beszerzésére fordított kiadásokra (fuvarköltség, stb.), a termelési folyamathoz szükséges energiaköltségre, beruházásokra, tárgyi eszközök beszerzési költségeire, tárolási és mentési költségekre;

i) forgalmi és fogyasztási adóra, olyan adókra, amelyeknek kivetési alapja a teljesített, forgalmazott érték.

A FEDEZETBÖL KIZÁRT ÁLLANDÓ KÖLTSÉGEK

A MENTESÜLÉS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

Amennyiben a biztosító mentesül az alapbiztosítás feltételei szerint, úgy és legalább olyan mértékben mentesül a jelen fedezeti kör alapján fennálló kártérítési kötelezettsége alól is.

A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

A kiesett munkabér összegét és annak közterheit

- 100 %-ig téríti a biztosító a biztosítási kötvényben meghatározott kártérítési időszak első felére, de maximum 60 naptári napra;

- 50 %-ig téríti a kártérítési időszak második felére, de legfeljebb további 60 napra;

- 25 %-ig téríti a kártérítési időszak végéig.

Ha az üzemszüneti veszteségek szerint megállapított biztosítási összeg időarányos része kisebb, mint a ténylegesen felmerült (azonos időszakra eső) vagyoncsoportra eső biztosítási üzemszüneti kár, a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy az arányos biztosítási összeg a felmerült tényleges kár értékéhez aránylik.

Az üzemszüneti kár megállapításánál mindazokat a körülményeket figyelembe kell venni, amelyek az üzem menetét és eredményét az értékelési időszak alatt kedvezően vagy kedvezőtlenül befolyásolták volna, ha az üzemszünet nem következett volna be.

A munkabér címén történő kártérítés folyósításához a következő külön feltételek kerülnek érvényesítésre:

a) az üzemszünet tartama alatt kifizetett munkabért csak a károsító esemény bekövetkezése előtt már alkalmazásban állott munkavállaló után téríti meg a biztosító;

b) improduktív munkabér legfeljebb 60 naptári napra téríthető. A biztosított azonban lehetőség szerint köteles e tartam alatt, a 15. nap után munkavállalóját (egyéb feladat hiányában) a helyreállítási munkában foglalkoztatni, mely munka végzéséért járó munkadíj a kártérítési összegből levonásra kerül.

c) a 60. naptári napot követően munkabér címén kártérítést a biztosító csak azoknak a feladat nélküli alkalmazottak után nyújt, akik az üzemszünet tartamára más munkahelyen elhelyezkedtek, azonban jövedelmük a biztosítottnál kapott bért nem éri el;

d) legkevesebb 10 % bérkiegészítést (az egyes dolgozók a biztosított által fizetett átlagbérének 10%-át) a biztosító akkor is megtérít, ha az üzemszünet miatt a munkavállaló annak tartamára más helyen helyezkedett el, jövedelme nem csökkent, azonban az üzembehelyezés időpontjában eredeti munkahelyén a munkaviszonyát újból felveszi.

A jogszabályokon, valamint szerződéseken nyugvó befizetési kötelezettségek kártérítési összege a kifizetést tanúsító nyugták, befizetési lapok bemutatása alapján kerül megállapításra.

MEGHATÁROZÁSOK

ÜZEMI (ÜZLETI) EREDMÉNY

KÁRTÉRÍTÉSI IDŐSZAK

A géptörés-káresemény bekövetkeztének időpontjával kezdődik, és az üzemszünet megszűnése napjáig, de legkésőbb a részletezőben feltüntetett maximális kártérítési időszak végéig tart.

FORGALOM

A biztosított által a telephelyen előállított javakért, vagy nyújtott szolgáltatásokért a biztosított számára kifizetett, vagy kifizetendő pénzbeni ellenérték.

ÜZEMI (ÜZLETI) EREDMÉNY HÁNYAD

A kárt közvetlenül megelőző pénzügyi évben realizált forgalom üzemi (üzleti) eredmény tartalma százalékban.

ÉVES FORGALOM

A kárt közvetlenül megelőző 12 hónapos időszak alatt realizált forgalom.

ÖNRÉSZESEDÉS

KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEK

ALTERNATIV KERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG

KÖNYVVIZSGÁLÓK DÍJA

A fedezet kiterjed a biztosító és a biztosított által közösen választott, külső szolgáltatás keretében megbízott könyvvizsgáló azon költségeire, amelyek az üzemszüneti költségek tételes megállapítása érdekében merültek fel. A könyvvizsgáló költségeit számlával kell igazolni. Az ilyen költségek, valamint a jelen fedezeti kör alapján nyújtható kártérítés együttes összege azonban nem haladhatja meg a biztosítási összeget.

FIZETÉSEK SZÁMLA ELLENÉBEN

FELHALMOZOTT KÉSZLETEK

OSZTÁLYOK

Amennyiben az üzleti tevékenység osztályokra tagolódva történik, és ezen osztályok üzleti eredményei külön-külön is kimutathatók, úgy az Üzemi (üzleti) eredmény az adott káresemény által érintett egyes osztályokra külön-külön kerülnek alkalmazásra, kivéve amennyiben a biztosítási összeg kisebb, mint a Üzemi (üzleti) eredmény hányad és az egyes osztályok (akár érintettek a kárban, akár nem) összteljesítményének szorzatának aránya az adott osztály éves forgalmi adatához (illetve 12 hónapnál hosszabb biztosítási időszak esetén ennek értelemszerű többszöröséhez) viszonyítva.

A jelen biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a magyar számviteli törvény rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni.

2. SZÁMÚ MELLÉKLET

A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSRE VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK

Az alábbi záradékok a vagyonbiztosítási szerződésre kötelező érvényűek.

TELJES AZBESZT KIZÁRÁS ZÁRADÉK

Jelen záradék alapján a biztosító nem térít semmiféle azbeszt által okozott dologi vagy felelősségi kárt, akár ténylegesen, akár feltételezetten történt, akár közvetlenül, akár közvetetten okozott kárt, vagy visszavezethető azbeszt, vagy azbeszt tartalmú bármely más anyag jelenlétének következtében keletkezett kárra, függetlenül az azbeszt tartalmú anyag formájától vagy mennyiségétől.

Szivárgás, környezetszennyezés kizárás

Jelen záradékkal a biztosító kártérítési kötelezettsége nem terjed ki:

(1) A szivárgás, szennyezés, fertőzés által akár közvetlenül, akár közvetetten okozott személyi sérülésekre vagy dologi károkra, kivéve ha ezen sérüléseket vagy fizikai károsodásokat véletlen, váratlan, balesetszerű szivárgás, szennyezés vagy fertőzés okozta a biztosítási időszak alatt.

(2) A szivárgó, szennyező, fertőző anyagok eltávolításának, megszüntetésének költségeire, vagy a szennyezés tisztításának költségeire, kivéve, ha ezen költségek véletlen, váratlan, balesetszerű szivárgás, szennyezés vagy fertőzés során merülnek fel a biztosítási időszak alatt.

(3) Semmiféle bírságra, büntetésre, büntető vagy elmarasztaló határozat miatt károkra.

Jelen záradék alapján a fedezet továbbra sem terjed ki olyan kár térítésére, amely a jelen záradék nélkül sem térült volna.

Radioaktív szennyezés, vegyi, biológiai, biokémiai, elektromágneses fegyverek kizárása

Jelen záradék hatálytalanít a biztosítási szerződésben szereplő minden hasonló tartalmú feltételt vagy kizárást. A biztosító kártérítési kötelezettsége semmiféleképpen nem terjed ki azon közvetlenül vagy közvetve okozott károkra, felelősségre vagy költségekre, amelyek az alábbiak miatt keletkeztek:

(1) Nukleáris üzemanyagból, nukleáris hulladékból vagy nukleáris üzemanyag működéséből származó radioaktív szennyezés vagy ionizáló sugárzás.

(2) Bármely nukleáris létesítmény, reaktor, nukleáris szerkezet, vagy ezek nukleáris részegységének radioaktív, mérgező, robbanó, vagy egyéb veszélyes vagy szennyező hatása.

(3) Bármely fegyver vagy szerkezet, amelynek működése atommag hasadáson vagy nukleáris fúzión, vagy bármely hasonló reakción, radioaktív erőtéren vagy anyagon alapul.

(4) Bármely radioaktív anyag radioaktív, mérgező, robbanó, vagy egyéb veszélyes vagy szennyező hatása. Jelen kizárás nem vonatkozik azon radioaktív izotópokra, amelyeket nem nukleáris üzemanyagként, hanem kereskedelmi, mezőgazdasági, orvosi, tudományos és egyéb más békés célból készítettek, szállítottak, raktároztak vagy használtak.

(5) Bármely vegyi, biológiai, biokémiai vagy elektromágneses fegyver.

A biztosítási szerződés egyéb feltételei változatlanok maradnak.

DÁTUMFELISMERÉSI ZÁRADÉK

A biztosítási szerződés az alábbiak szerint módosul:

Tekintet nélkül arra, hogy az alábbiak a biztosított tulajdonát képezik-e vagy sem, továbbá arra, hogy a káresemény a 2000. év előtt, alatt vagy után következik-e be, a biztosító nem fizet azokért a közvetlenül bekövetkező, vagy következményi károkért, amelyeket közvetve vagy közvetlenül az okoz, hogy bármely számítógép, adatfeldolgozó gépezet vagy berendezés, média mikrochip, operációs rendszer, mikroprocesszor (computer chip), integrált áramkör vagy hasonló feladatot ellátó egység, vagy bármilyen számítógépes szoftver képtelenné válik:

1. valamely naptári dátumot önmagára vonatkoztatva („rendszerdátumként”) helyesen felismerni, és/vagy

2. adatok, információk, parancsok vagy utasítások rögzítésére, mentésére, megőrzésére és/vagy helyes manipulálására, értelmezésére vagy feldolgozására azért, mert valamely dátumot nem képes helyesen, a saját rendszerdátumaként kezelni és/vagy

3. adatok rögzítésére, mentésére, megőrzésére vagy helyes feldolgozására azért, mert egy (bármelyik és bármilyen) számítógépes szoftverbe olyan parancsot programoztak be, amely egy adott időpontban vagy azt követően bármikor adatvesztést idéz elő, illetve lehetetlenné teszi az adatok rögzítését, mentését, megőrzését vagy helyes feldolgozását.

A felek jóváhagyólag tudomásul veszik, hogy a biztosító nem fizet az adatfeldolgozó rendszerek vagy kapcsolódó egységek hiányosságait, jellemzőit (szolgáltatásait), logikai rendszerét vagy működését helyesbítő javítási, vagy átalakítási munkákért.

A felek tudomásul veszik továbbá, hogy a biztosító nem fizet kártérítést akkor sem, ha a közvetlen vagy következményi károk azért következtek be, mert a biztosított számára, vagy a biztosított által mások számára nyújtott tanácsadás, konzultáció, a műszaki tervek elemzése, a létesítmény ellenőrzése, karbantartása vagy felülvizsgálata nem bizonyult elégségesnek a fent ismertetett tényleges vagy potenciális hiba, üzemzavar vagy hiányosság feltárásához, kijavításához, vagy (üzemi körülmények között történő) teszteléséhez.

A fenti pontokban leírt közvetlen vagy következményi károk a fedezetből ki vannak zárva, tekintet nélkül arra, hogy bekövetkezésükben esetleg egyéb ok is közrejátszott, és a fedezet szempontjából közömbös a kár előidézésében közreható események sorrendisége is.

A jelen kizárás nem vonatkozik azokra az egyébként fedezetben levő közvetlen vagy következményi károkra, amelyeket valamely – a biztosítási szerződésben – megnevezett veszélynem idéz elő. Megnevezett veszélynemek alatt értjük a következőket: tűz, villámcsapás, robbanás, lezuhanó légi járművek vagy gépjárművek ütközésének hatása, zuhanó tárgyak, szélvihar, jégeső, tornádó, hurrikán, ciklon, zavargás, sztrájk, polgári megmozdulások, vandalizmus, rosszindulatú károkozás, földrengés, vulkánkitörés, tengeri szökőár, fagykár vagy hónyomás által okozott károk.

PENÉSZESEDÉS ÉS GOMBÁSODÁS ZÁRADÉK

A. A jelen szerződés csak abban az esetben nyújt fedezetet a biztosított vagyontárgyakban száraz penész, nedves penész, spórák vagy gombák által okozott fizikai károsodásra, amennyiben ezeket a biztosítási időszak alatt bekövetkezett, a biztosított vagyontárgyakat közvetlenül károsító, az alábbiakban felsorolt veszélynemek valamelyike okozta:

tűz; földrengés; robbanás; villámcsapás; szélvihar; jégeső; árvíz vagy vízkár; közúti idegen jármű ütközése; légi vagy folyami jármű ütközése; lázadás, vagy polgári megmozdulás; vandalizmus vagy rosszindulatú károkozás; vagy a tűzoltó berendezés balesetszerű kilyukadása, kiömlése.

Jelen záradékra a biztosítási szerződés minden megszorítása vonatkozik, valamint az alább felsorolt további speciális feltételek is:

1. A biztosítási szerződés fedezetet kell, hogy nyújtson a kérdéses vagyontárgy fizikai károsodására a fenti ‘A’ pontban felsorolt veszélynemekre.

2. A biztosított köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a biztosítónak a penészesedés, gombásodás jellegű károk meglétét és a kár értékét, de a bejelentésnek attól az időponttól számított legkésőbb 6 hónapon belül meg kell történnie, amikor a fentiekben felsorolt veszélynem először okozott fizikai károsodást a biztosított vagyontárgyakban a biztosítási időszak alatt. Ezen 6 hónap lejárta után jelen szerződés nem nyújt fedezetet a vagyontárgyakban száraz penész, nedves penész, spórák vagy gombák által okozott, és először bejelentett fizikai károsodásra.

B. Jelen biztosítási szerződés a fenti ‘A’ pontban meghatározott eseteket kivéve nem nyújt fedezetet semmiféle közvetett, vagy közvetlen kárra, sérülésre, költségre, amelyet száraz penész, nedves penész, spórák vagy gombák okoztak.

HÁBORÚS KOCKÁZATOK ÉS TERRORIZMUS KIZÁRÁS ZÁRADÉK

Eltekintve a biztosítási szerződés bármely részében vagy záradékaiban alkalmazott feltételektől, jelen biztosítási fedezetből kizárásra kerülnek az alábbiak által a biztosított vagyontárgyakban közvetve vagy közvetlenül okozott bármilyen dologi károk, sérülések, költségek vagy kiadások, függetlenül attól, hogy más ok vagy esemény elsődlegesen vagy áttételesen a káresemény bekövetkezéséhez hozzájárult;

1) háború, megszállás, idegen ellenség háborús cselekménye, háborús fenyegetés vagy hadművelet (akár volt hadüzenet, akár nem), polgárháború, felkelés, forradalom, lázadás, polgári megmozdulás részleges vagy teljes népfelkelés formájában, katonai vagy bitorolt hatalom, vagy

2) bármilyen terrorista cselekmény.

A terrorista cselekmény kifejezés jelen szerződésben szervezet(ek) vagy kormány(ok) nevében vagy megbízásából emberek vagy embercsoportok által politikai, vallási, ideológiai vagy hasonló szándékkal elkövetett cselekmény, amely erő, erőszak és/vagy fenyegetés alkalmazását beleértve de arra nem korlátozva bármely kormány befolyásolását és/vagy a társadalom vagy a társadalom egy részének megfélemlítését célozza.

A biztosítási fedezetből szintén kizárásra kerülnek mindazon közvetve vagy közvetlenül okozott bármilyen dologi károk, sérülések, költségek vagy kiadások, amelyek bármely módon a fenti 1) és/vagy 2) pontokban leírtakkal kapcsolatban illetve azok következményeként a háborús vagy terrorista cselekmények ellenőrzésére, elkerülésére, elfojtására irányultak

Abban az esetben, ha a jelen kizárás valamely pontja miatt a biztosító bármely kár, sérülés, költség vagy kiadás térítését megtagadja, úgy annak bizonyítása, hogy a káresemény fedezetben volt, a biztosítottra hárul.

Ha a jelen kizárás bármely része érvényét veszti vagy nem alkalmazható, a kizárás nem érintett része teljes mértékben érvényben marad.

Document Metadata

Table of Contents

AIG EUROPE LIMITED MAGYARORSZÁGI FIÓKTELEPE

Document Metadata