Contract
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK–II/B–3274/2011. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata a Brokernet Pénzügyi Tanácsadó és Biztosításközvetítő Zrt. számára
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által (...) Ügyfél kérelme alapján a Brokernet Pénzügyi Tanácsadó és Biztosításközvetítő Zrt-nél (székhelye: 1068 Budapest, Benczúr u. 44, továbbiakban: Többes biztosítási ügynök) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján a Felügyelet Elnökének felhatalmazásából az alábbi
h a t á r o z a t o t
hozom:
1. A Felügyelet a határozat kézhezvételének napjával kötelezi a Többes biztosítási ügynököt, hogy panaszkezelése során maradéktalanul tartsa be a vonatkozó jogszabályban meghatározott válaszadási határidőt.
2. A Felügyelet a panaszkezelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt a Többes biztosítási ügynökökkel szemben 100.000 Ft - azaz százezer forint
- fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.
A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 22 munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000- 00283834-30000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365- öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék.
A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül.
A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel.
A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A jogorvoslati eljárás illetékköteles.
I n d o k o l á s
Az Ügyfél 2010. június 22-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló, az eljárás megindításakor hatályos 2007. évi CXXXV. törvény (továbbiakban: Psztv.)
48/A. §-ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Többes biztosítási ügynök eljárását kifogásolta az alábbiak szerint:
Az Ügyfél 2008 áprilisában hitelt szeretett volna felvenni. Az Ügyfelet a Többes biztosítási ügynök pénzügyi tanácsadója - az Ügyfél nyilatkozata szerint - arról tájékoztatta, hogy a hitelcél kizárólag tőkeszámlával együtt lehetséges. Az Ügyfél ennek alapján 2008. április 30- án aláírta a (...) Biztosító (...) elnevezésű életbiztosítási szerződési ajánlatát. A hitelbírálat pozitív lett, de az Ügyfél a közjegyzőnél értesült arról, hogy a szerződésben foglalt hitelösszeg jelentősen kevesebb, mint amire szüksége volt, ezért az Ügyfél a hitelszerződést nem írta alá.
Az Ügyfél a pénzügyi tanácsadó javaslatára új hitelkérelmet nyújtott be és ehhez kapcsolódóan új, (...) elnevezésű életbiztosítási szerződést kötött az (...) Biztosító Zrt-vel. A hitelszerződés az újabb kérelem alapján sem jött létre.
Az Ügyfél nyilatkozata szerint a fenti két életbiztosítási szerződésre nem volt szüksége. Anyagi helyzete nem teszi lehetővé az életbiztosítási díjak fizetését, ezzel a szerződéskötéskor a közvetítő is tisztában volt. Az Ügyfél 2010 januárjában kérelemmel fordult mindkét biztosítótársaság felé és kérte a szerződések felbontását. Az egyik biztosítótársaság méltányolta kérelmét és a szerződést megszüntette, a szerződésre befizetett díjat visszafizette. A másik biztosítótársaság azonban - a Többes biztosítási ügynök nyilatkozata alapján - többszöri levélváltás ellenére kérelmét elutasította.
Az Ügyfél ezt követően levélben fordult a Többes biztosítási ügynökhöz és annak 2010. április 13-án kelt levelére válaszolva panasszal élt a szerződéskötés körülményire, a szerződés kapcsán a Biztosító felé nyújtott tájékoztatás hiányosságaira hivatkozva kérte ügye kivizsgálását.
Az Ügyfél nyilatkozata szerint a Többes biztosítási ügynök a 2010. április 28-án kelt levelére nem válaszolt, ezért az Ügyfél a Felügyelethez fordult és kérte az eljárás lefolytatását.
A Psztv. 48/A. § alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében ellenőrzi a Psztv.
4. §-ában meghatározott szervezet vagy személy (a továbbiakban: szolgáltató) 4. §-ban meghatározott tevékenységével összefüggésben nyújtott szolgáltatás igénybe vevőivel szemben tanúsítandó magatartására vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. §-ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben előírt rendelkezések betartását.
A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbi tényállást állapította meg:
Az Ügyfél (...) kötvényszámú életbiztosítása 2008.05.01-jei technikai kezdettel jött létre, a (...) rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött életbiztosítás feltételei alapján, a 2008. április 30-án aláírt életbiztosítási ajánlat szerint. A Biztosító a biztosítási kötvényt a biztosítási ajánlat alapján, azzal megegyező tartalommal rögzítette.
Az ajánlatok megtételekor az Ügyfél aláírásával igazolta, hogy az ajánlatokkal együtt a termékek részletes Ügyféltájékoztatóit, amelyek az Általános és a kiegészítő feltételeket és
azok mellékleteiket is tartalmazzák, átvette, valamint azt, hogy a termékek tulajdonságait megismerte és tudomásul vette.
A fogyasztóvédelmi eljárás során a Többes biztosítási ügynök által csatolt iratokból megállapítható, hogy a Többes biztosítási ügynök az Ügyfél panasza nyomán belső vizsgálatot kezdeményezett, amely során a szerződések megkötésében közreműködő megbízottat, illetve a Többes biztosítási ügynöknek az ügyben érintett szinergiapartnerét, a Bankbroker Kft-t is felkérte állásfoglalása kialakítására.
A Többes biztosítási ügynök nyilatkozata szerint az Ügyfél a (...) kötvényszámú (...) megtakarítás elindítása mellett elsősorban hitelfelvétel céljából döntött. A Bankbroker Kft. 2008. április 8.-án jelezte az érintett Bank felé a hiteligényt, amelyre vonatkozó pozitív hitelbírálatot követően 2008. április 30-án az Ügyfél aláírta a hitellel egybeköthető (…) biztosítási ajánlatot. 2008. június 3-án a Bank jelezte, miszerint szándékában áll a hitel folyósítása. 2008. június 16-án az Ügyfél a közjegyzői okirat aláírásakor elállt a hitelszerződés aláírásától. Ezt követően egy újabb kérelmet nyújtott be a Bank felé, amelyben egy, a korábbinál magasabb hitelösszeget kérvényezett. Ugyanakkor kérte, hogy a már meglévő szerződésén rögzítésre került hitelzáradékot szüntessék meg, tekintve, hogy az a magasabb összegű hitelhez való kombinálás céljából nem volt alkalmas. Így a Bank 2008. június 30-án tájékoztatta a Biztosítót a záradék törléséről, amely 2008. július 2-án meg is történt. Figyelembe véve, hogy a záradék törlése nem vonja maga után a szerződés automatikus megszüntetését, azt a Biztosító társaság az ajánlaton rögzített feltételekkel hatályában tartotta.
A Többes biztosítási ügynök az Ügyfél részére küldött, 2010. április 13-án kelt levelében úgy nyilatkozott, hogy az Ügyfél 2009. április 30-án kelt levelének beérkezését követően a Többes biztosítási ügynökhöz a szerződés megszüntetésére, illetve a befizetett összeg visszafizetésére vonatkozó igénybejelentés nem érkezett.
A biztosítási szerződés díjrendezettség hiányában törlésre került.
A Többes biztosítási ügynöknél 2010. április 30-án érkeztetett panaszában az Ügyfél kifogásolta a szerződéskötés körülményeit, valamint az eljáró üzletkötő hibás tájékoztatását, melynek alapján az érintett biztosítótársaság az Ügyfél szerződés megszüntetésére irányuló kérelmét nem fogadta el. Az Ügyfél kérte a Többes biztosítási ügynöktől életbiztosítási szerződésével kapcsolatban a Biztosító részé nyújtott tájékoztatás korrigálását.
A Többes biztosítási ügynök a fogyasztóvédelmi eljárás során csatolta az Ügyfél fenti panaszlevelére adott, 2010. június 24-én kelt és 2010. június 29-én postázott válaszát, melyben részletesen tájékoztatta Ügyfelet a szerződéskötés körülményeiről, melyek alapján a Többes biztosítási Ügynök korábbi álláspontját fenntartotta.
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (továbbiakban: Bit.) 167/B. § (7) bekezdése szerint „a szolgáltató az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.”
A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás során rendelkezésre álló dokumentumok, valamint a Többes biztosítási ügynök és az Ügyfél nyilatkozata alapján megállapította, hogy a Többes biztosítási ügynök fenti magatartásával megsértette a Bit. hivatkozott szakaszát, amikor az Ügyfél 2010. április 30-án érkezett panaszára csak 2010. június 24-én kelt és június 29-én postázott levelével válaszolt.
A Psztv. 48/H. § (1) szerint, ha a Felügyelet megállapítja a 48/A. § a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 47.§ (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza:
c) határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a jogsértő szolgáltatót azzal, hogy az a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéséről köteles értesíteni a Felügyeletet,
e) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.
Tekintettel a fentiek szerint összegzett vizsgálati megállapításokra, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a pénzügyi szervezetet — a jogsértés súlya, továbbá az eset összes körülményeinek figyelembe vételével — 100.000 Ft összegű fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezte.
E körben, a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés a fogyasztók jogérvényesítéshez fűződő jogával kapcsolatban fogalmaz meg alapvető előírást akkor, amikor a panasztétel lehetővé tételével, illetőleg az arra adandó válaszadási határidővel kapcsolatosan szabályozza a pénzügyi szervezet magatartását. A fogyasztói jogérvényesítéssel kapcsolatos panaszbeadvány időben megfelelő módon történő kezelése alapján kerülhet az Ügyfél mihamarabb abba a helyzetbe, hogy az igényével kapcsolatosan a pénzügyi szervezet álláspontját megismerje, illetőleg döntsön arról, hogy mely további jogérvényesítési eszközt kívánja igénybe venni. A Felügyelet figyelembe vette e tekintetben a pénzügyi szervezet késedelmes válaszadásának időpontját.
A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § i) pontjában, valamint a 48/A. § - 48/J. §-aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg.
A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a
100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésein és 330. § (2) bekezdésén alapul.
A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős.