Összevont Alaptájékoztató

Az FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (Székhelye: 1082 Budapest, Üllői út. 48.)

Maximum 200.000.000.000,- forint

keretösszegű 2010. évi

Jelzáloglevél és Kötvény Kibocsátási Programjához

Az FHB Jelzálogbank Nyrt. (a továbbiakban: „Kibocsátó” vagy „FHB Nyrt.” vagy „Bank”) a jelen 200.000.000.000 forint keretösszegű 2010. évi Jelzáloglevél és Kötvény Kibocsátási Programja („Program”) keretében több sorozatban és a sorozatokon belül több részletben kíván forgalomba hozni forintban, euróban, vagy svájci frankban denominált, fix, maximum 30 éves futamidejű értékpapírokat. (Az euróban, vagy svájci frankban denominált értékpapír sorozatok esetén az adott értékpapír sorozat forgalomba hozatalának napján a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos deviza árfolyam az irányadó az adott deviza és forint árfolyamára.)

A Program teljes keretösszege az érvényességi ideje alatt nem fogja meghaladni a 200.000.000.000 forintot (illetve, amennyiben a kibocsátás devizaneme svájci frank, vagy euró, ezen devizanemeknek megfelelő, az adott értékpapír sorozat forgalomba hozatalának napján a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos deviza árfolyamnak megfelelő forint összeget). Egyes sorozatok forgalomba hozatalakor a Kibocsátó kezdeményezni fogja a sorozatoknak a Budapesti Értéktőzsdére való bevezetését.

A Kibocsátót és az általa kibocsátott jelzálogleveleket a Moody’s minősíti. A megalapozott befektetői döntés meghozatalánál azonban figyelembe kell venni a jelen Xxxxxxxxx Alaptájékoztató I.1 „Egységes kockázati tényezők, kockázatkezelés” című fejezetben írottakat.

Xxxxx Xxxxxxxxx Alaptájékoztatót a Pénzügy Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), mint kompetens hatóság EN-III/KK-3/2010. számú határozatával engedélyezte a tőkepiacról szóló 2001.évi CXX. törvény és az Európai Közösségek Bizottságnak a tájékoztatókba foglalt információk formátumára, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról szóló 809/2004/EK Rendeletének megfelelően.

Xxxxx Xxxxxxxxx Alaptájékoztató az FHB Nyrt. (xxx.xxx.xx), a PSZÁF (xxx.xxxxxxxxxxxx.xx) és a BÉT Zrt. (xxx.xxx.xx) honlapján, elektronikus formában kerül közzétételre. A közzétett információk esetében a Kibocsátó biztosítja, hogy azok a lehető legszélesebb nyilvánossághoz – a lehető legrövidebb időn belül – eljussanak.

Program Forgalmazók:

CIB Bank Zrt., Concorde Értékpapír Zrt., Deutsche Bank Zrt., Erste Befektetési Zrt., Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt., MKB Bank Zrt., UniCredit Hungary Bank Zrt.

Fizető Ügynök:

ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepe

2010. január 13.

Tartalom

ÖSSZEFOGLALÓ 4

1. A Kibocsátási Program céljának összefoglalása 5

2. A Kibocsátási Program általános feltételeinek összefoglalása 6

3. A Kibocsátóra vonatkozó információk összefoglalása 8

4. A hitelminősítés történetének és a kockázatoknak az összefoglalása 9

5. Általános feltételek összefoglalása 10

I. ALAPINFORMÁCIÓK 16

I.1 Egységes kockázati tényezők, kockázat kezelés 17

I.2 Definíciók és rövidítések 29

I.3 Hivatkozással beépített dokumentumok. 35

II. AZ ÖSSZEVONT ALAPTÁJÉKOZTATÓ KIBOCSÁTÓVAL ÖSSZEFÜGGŐ RÉSZEI 36

II.1 Felelős személyek – Felelősségvállalási nyilatkozat 37

II.2 Bejegyzett könyvvizsgálók 38

II.3 A kibocsátó általános bemutatása. 39

II.3.1 Általános információk 39

II.3.2 A kibocsátó története és fejlődése, legutóbbi fejlemények 40

II.3.3 A társaság stratégiája, működésének jövőbeli irányai 44

II.4 A kibocsátó üzleti tevékenységének áttekintése 45

II.4.1 Tevékenyégi körök 45

II.4.2 Termékek szolgáltatások 45

II.4.3 Hitelezés 49

II.4.4 A Portfolió minősége 52

II.4.5 A bank által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és az azokhoz kapcsolódó információk, piaci részesedés 53

II.5 A kibocsátó igazgatási, irányító és felügyeleti szervei 57

II.5.1 Az FHB Nyrt. szervezeti felépítése 57

II.5.2 Az FHB teljes munkaidőben foglalkoztatottai, képzettségük 64

II.5.3 Az FHB Nyrt. működését befolyásoló egyéb jogok és kötelezettségek 65

II.5.4 Összeférhetetlenség 65

II.6 A kibocsátó fő részvényesei 66

II.6.1 A Társaság tulajdonosi szerkezete 66

II.6.2 A Társaság részvényeinek szerkezete, kapcsolódó jogok 67

II.7 Trendek 68

II.7.1 Ingatlan-, lakás- és Jelzálogpiac 68

II.7.2 Lakáspolitika az ezredfodulón és 2000-2009 között 71

II.7.3 A magyar bankrendszer szerkezete, fejlődése, 2008-2009 évi teljesítménye 74

II.8 A Kibocsátó eszközeire, forrásaira és pénzügyi helyzetére és eredményeire vonatkozó pénzügyi információk 83

II.9 A Kibocsátót érintő közelmúltbeli események 90

II.10 Nyereség előrejelzés 93

II.11 Lényeges szerződések 94

II.12 Harmadik féltől származó információk 95

II.13 Megtekinthető dokumentumok 96

III. AZ ALAPTÁJÉKOZTATÓ JELZÁLOGLEVELEKKEL ÉS KÖTVÉNYEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ RÉSZEI 97

III.1 Kulcsfontosságú információk 98

III.2 A kibocsátási program összeFoglalása 99

III.3 Jelzáloglevél feltételek 107

III.4 Kötvény feltételek 130

III.5 Az ajánlattétel Végleges Feltételeinek formája 150

III.5.1 A Jelzáloglevélre vonatkozó információk 150

III.5.2 A Kötvényre vonatkozó információk 162

III.6 Aukciós eljárás szabályai/Jegyzési eljárás szabályai 173

III.7 Adózás 189

III.8 Kiegészítő információk 191

Mellékletek 192

1. A könyvvizsgáló külön nyilatkozata az Összevont Alaptájékoztatóban szereplő adatokról

ÖSSZEFOGLALÓ

Az Összefoglaló az Összevont Alaptájékoztató kötelező bevezető része, megalapozott befektetési döntést csak az Összevont Alaptájékoztató és a Végleges Feltételek egészének ismertében lehet hozni. Ez fokozottan vonatkozik a Kibocsátó gazdasági helyzetének és a befektetés kockázatainak megismerésére.

Ha az Összevont Alaptájékoztatóban foglaltakkal kapcsolatban keresetindításra kerül sor, előfordulhat, hogy a tagállamok nemzeti jogszabályai alapján a felperes befektetőnek kell viselnie a bírósági eljárást megelőzően az Összevont Alaptájékoztató fordításának költségeit.

Az Összefoglaló tartalmáért felelősséget vállaló személyt, illetve az Összefoglaló fordítását végző személyt kártérítési felelősség terheli a befektetőnek okozott kárért, abban az esetben, ha az Összefoglaló félrevezető, pontatlan, vagy nincs összhangban az Összevont Alaptájékoztató más elemeivel.

Felhívjuk a potenciális befektetők figyelmét, hogy mivel a Kibocsátó és a Program Forgalmazók között nem áll fenn egyetemleges felelősség, az FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság jelen Összevont Alaptájékoztató alapján forgalomba hozandó értékpapír-sorozatai a szokásostól eltérő kockázatúak.

1. A KIBOCSÁTÁSI PROGRAM CÉLJÁNAK ÖSSZEFOGLALÁSA

Az FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 00.) (továbbiakban: „Kibocsátó”, „FHB Nyrt.” vagy „Bank”) Igazgatósága 108/2009 (2009.12.17) számú határozatával 200.000.000.000,- Ft (Kettőszázmilliárd forint) keretösszegű Jelzáloglevél és Kötvény Kibocsátási Program elindítását határozta el, amelynek keretében több sorozatban és a sorozatokon belül több részletben tervez jelzálogleveleket és kötvényeket forgalomba hozni. Az alkalmazandó jogszabályok a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. Törvény, a Jelzáloglevelek a jelzálog-hitelintézetekről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. számú törvény (továbbiakban: „Jelzálogtörvény” vagy "Jht."), valamint a kötvényről szóló 285/2001. (XII.26.) Kormányrendelet ("Kötvényrendelet"), valamint a magyar jog egyéb alkalmazandó szabályai.

A Felügyelet engedélye szükséges az Összevont Alaptájékoztató közzétételéhez. A Felügyelet az Összevont Alaptájékoztató jóváhagyása során az abban szereplő adatokat nem vizsgálja és azokért felelősséget nem vállal. A Felügyelet a Kibocsátási Programhoz készült jelen Összevont Alaptájékoztató közzétételét EN-III./KK-3/2010. (2010. február 4.) számú határozatával engedélyezte.

Az FHB Nyrt. 2010. évi Kibocsátási Programjának célja, hogy a Kibocsátó Jelzáloglevelek és Kötvények forgalomba hozatala révén folyamatosan biztosítsa a Jht. szerinti működéséhez szükséges forrásait, valamint az általa irányított Bankcsoport finanszírozását. E Program beindítása lehetőséget ad arra a Kibocsátónak, hogy a felmerülő forrásigényét rugalmasan, gyorsan, a lehető legátláthatóbb módon elégítse ki a magyar tőkepiacról, vagy más szabályozott piacokról.

2. A KIBOCSÁTÁSI PROGRAM ÁLTALÁNOS FELTÉTELEINEK

ÖSSZEFOGLALÁSA

Az FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság, mint Kibocsátó a 2010. évi Kibocsátási Programjának keretében kizárólag névre szóló, dematerializált Jelzálogleveleket és Kötvényeket értékesíthet, nyilvános forgalomba hozatali eljárások során.

A Jelzáloglevelek és Kötvények forgalomba hozatalával megbízottak azok a befektetési szolgáltatók, amelyek a Jelzáloglevelek és Kötvények forgalomba hozatalát célzó Programforgalmazói Megállapodást aláírták: a CIB Bank Zrt. (1027 Budapest, Medve u. 4- 14.), a Concorde Értékpapír Zrt. (1123 Budapest, Alkotás utca. 50.), Deutsche Bank Zrt. (1054 Budapest, Hold u. 27.), az Erste Befektetési Zrt. (0000 Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxx 00-00.), az MKB Bank Zrt. (0000 Xxxxxxxx, Xxxx xxxx 00.), a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (1122 Budapest, Pethényi köz 10.) és az UniCredit Bank Hungary (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0-0.) A megállapodáshoz Új Forgalmazók is csatlakozhatnak. A Fizető ügynöki teendőket az ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepe (0000 Xxxxxxxx, Xxxxx Xxxxxx xx 00/x) látja el.

Az FHB Nyrt. 2010. évi Kibocsátási Programjának keretösszege 200.000.000.000,- Ft (Kettőszázmilliárd forint). A Program teljes keretösszege az érvényességi ideje alatt nem fogja meghaladni a 200.000.000.000 forintot (illetve, amennyiben a kibocsátás devizaneme svájci frank, vagy euró, ezen devizanemeknek megfelelő, az adott értékpapír sorozat forgalomba hozatalának napján a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos deviza árfolyamnak megfelelő forint összeget).

A Kibocsátási Program során Jelzáloglevelek és Kötvények több sorozatban és a sorozatokon belül több részletben hozhatók forgalomba forintban, euróban vagy svájci frankban, az alkalmazandó jogszabályok és rendelkezések figyelembevételével, a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott 30 nap és 30 év közötti lejáratra. Az egyes forgalomba hozatalok történhetnek jegyzési eljárással vagy aukciós eljárással. Egyes sorozatrészletek folyamatos vagy adagolt kibocsátás útján is forgalomba hozhatók.

Egyes sorozatok forgalomba hozatalakor a Kibocsátó kezdeményezni fogja a sorozatoknak a Budapesti Értéktőzsdére való bevezetését. A Kibocsátónak nincs tudomása, hogy BÉT-en és a Luxemburgi Tőzsdén kívül van olyan szabályozott, vagy azzal egyenértékű piac, amelyen a felkínálandó vagy bevezetendő Jelzáloglevelekkel/Kötvényekkel azonos típusú, az FHB Nyrt. által kibocsátott értékpapírokkal kereskednek.

A Kibocsátó a Hirdetményt és a Végleges Feltételeket a BÉT honlapján (xxx.xxx.xx), a PSZÁF által üzemeltetett honlapon (xxx.xxxxxxxxxxxx.xx) és a Kibocsátó (xxx.xxx.xx) honlapján teszi közzé.

Az Összevont Alaptájékoztatót a BÉT honlapján (xxx.xxx.xx), a PSZÁF által üzemeltetett honlapon (xxx.xxxxxxxxxxxx.xx) és a Kibocsátó (xxx.xxx.xx) honlapján teszi közzé. A közzétett információk esetében a Kibocsátó biztosítja, hogy azok a lehető legszélesebb nyilvánossághoz – a lehető legrövidebb időn belül – eljussanak.

Azokat az információkat, amelyekre a rendszeres tájékoztatási kötelezettségek vonatkoznak a BÉT (xxx.xxx.xx) honlapon, a PSZÁF által üzemeltetett honlapon (xxx.xxxxxxxxxxxx.xx) és a Kibocsátó (xxx.xxx.xx) honlapján teszi közzé. A közzétett információk esetében a

Kibocsátó biztosítja, hogy azok a lehető legszélesebb nyilvánossághoz – a lehető legrövidebb időn belül – eljussanak.

Azokat az információkat, amelyekre a rendkívüli tájékoztatási kötelezettségek vonatkoznak a BÉT honlapon (xxx.xxx.xx), a PSZÁF által üzemeltetett honlapon (xxx.xxxxxxxxxxxx.xx) és a Kibocsátó (xxx.xxx.xx) honlapján teszi közzé. A közzétett információk esetében a Kibocsátó biztosítja, hogy azok a lehető legszélesebb nyilvánossághoz – a lehető legrövidebb időn belül – eljussanak.

A Jelzáloglevél kizárólag a Jelzálog-hitelintézet által a Jelzálogtörvény alapján kibocsátott értékpapír. A jelzálogtörvény szabályozza a Jelzálog-hitelintézetek speciális működési és a jelzáloglevél forgalomba hozatalának feltételeit, amelyek biztosíthatják a hitelintézet biztonságos működését, mind hitelezési, mind forrásgyűjtési (jelzáloglevél forgalomba hozatali) oldalról.

A jelen Xxxxxxxxx Alaptájékoztató alapján kibocsátott Jelzáloglevél, a Jelzálogtörvény szerint olyan névre szóló átruházható értékpapír, amelyet kizárólag jelzálog-hitelintézet bocsáthat ki. A Jelzáloglevél forgalomba hozatalának speciális feltétele, hogy a mögötte lévő, a Jht. által előírt mértékű rendes és pótfedezet meglétét hivatalos Vagyonellenőr igazolja. A Jelzálogtörvény előírásai alapján a jelzálog-hitelintézetnek mindenkor rendelkeznie kell a forgalomban lévő jelzáloglevelek még nem törlesztett névértéke és kamata összegét meghaladó értékű fedezettel. A fedezet lehet rendes és pótfedezet. A jelzáloglevél fedezetén belül a rendes fedezet aránya az összes fedezetben nem lehet kevesebb 80%-nál. A rendes fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletekből fennálló követelések és kötelezettségek jelenértéken számított egyenlege nem haladhatja meg a forgalomban lévő jelzáloglevelekből származó kötelezettségek jelenértékének 12%-át.

A Jelzáloglevelek a Jht. 14. §-ban meghatározott fedezettel rendelkeznek. A Kibocsátó elleni felszámolási eljárás során a hitelintézetek felszámolására vonatkozó szabályokat a Jht. 20. §. (2)-(6) bekezdésében, valamint a 20/A §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A jelzáloglevelekből és a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletekből eredő követelések a felszámolás kezdő időpontjában nem válnak lejárttá (esedékessé). E követelések teljesítése érdekében a bíróság a felszámolón túl fedezeti gondnokot is kirendel. A Kibocsátó felszámolása esetén – a fedezeti gondnok díjának, az egyes követelések nyilvántartásával és érvényesítésével, valamint a vagyonellenőr tevékenységével kapcsolatos költségek kiegyenlítését követően kizárólag a jelzáloglevél tulajdonosokkal szemben fennálló kötelezettség kielégítésére használható fel:

a) a felszámolás kezdő időpontjában a fedezet-nyilvántartásba bejegyzett rendes és pótfedezet, valamint

b) a rendes fedezeteknek a 14.§ (7) bekezdésében meghatározott mértékét meghaladó fedezetbe nem vonható hányada, valamint a jelzálog-hitelintézetnek a felszámolás kezdő időpontjában meglévő, de fedezetbe nem vont likvid eszközeinek az a része, amely megfelel a Jht. pótfedezetekkel szemben támasztott követelményeinek.

Az a) és b) pontban meghatározott fedezeti és likvid eszközök nem képezik a felszámolási vagyon részét.

A Jelzáloglevelekből származó kötelezettségek a Kibocsátó mindenkor fennálló egyéb, nem biztosított, nem alárendelt kötelezettségeivel szemben a Kibocsátó felszámolása, vagy az ellene indított végrehajtási eljárás során a Jht. 20. § és 21. §-ai alapján különleges státuszt élveznek, tekintettel arra, hogy ezen követelések nem képezik a felszámolási vagyon részét.

Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a Jelzáloglevél nem minden befektető számára alkalmas befektetési céljai elérésére, ezért minden befektetőnek saját magának kell mérlegelnie a jelzáloglevél befektetés kockázatait.

A jelen Xxxxxxxxx Alaptájékoztató alapján kibocsátott Kötvények a kötvényről szóló 285/2001. (XII.26.) Kormányrendelet ("Kötvényrendelet") értelmében hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírok. A Kötvényeken alapuló követelések a Kibocsátóval szemben nem évülnek el.

A Kötvények, a Kibocsátó mindenkor fennálló egyéb nem biztosított, nem alárendelt kötelezettségeivel egyenrangúak (pari passu) a felszámolás, vagy végelszámolás, illetve a Kibocsátó vagyonára végzett végrehajtás során követendő kielégítési sorrendben, kivéve azokat a kötelezettségeket, amelyek elsőbbséget élveznek az irányadó jogszabályok alapján. Ilyenek a Kibocsátó által forgalomba hozott Jelzáloglevelekből származó kötelezettségek.

Xxxxxxxxxx felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a Kötvény nem minden befektető számára alkalmas befektetési céljai elérésére, ezért minden befektetőnek saját magának kell mérlegelnie a kötvény befektetés kockázatait, kiváltképpen a fenti bekezdés figyelembe vételével.

3. A KIBOCSÁTÓRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK ÖSSZEFOGLALÁSA

Az FHB Nyrt. 1998-ban kezdte meg működését, lefektette a jelzáloghitelezési üzletág alapjait a magyar „bankpiacon”, kialakította stratégiáját, ügyfélkörét, s országszerte elérhetővé tette a jelzálog-alapú finanszírozást. A Bank eszköz és forrás oldalon egyaránt fokozatosan finomodó, formálódó termékkört alakított ki, mely egyaránt jól igazodott a tőkepiac feltételeihez és az ügyfelek igényeihez. Fokozatosan megismertette a piaccal a jelzálogleveleket, elfogadottá, sőt népszerűvé tette a piacon ezt az új típusú befektetési eszközt, közvetlen kapcsolatokat alakított ki a hosszúlejáratú befektetési lehetőségeket kereső befektetői körrel és kiépítette a nyilvános kibocsátás elsődleges és másodlagos piacának alap rendszerét.

Az FHB Nyrt. 2000. februárjától új tevékenységgel és új termékekkel lépett piacra és 2000. év végére a magyar lakásfinanszírozás jelentős szereplőjévé vált. Közvetlen saját, illetve ügynöki hálózatán keresztül, továbbá lakossági lakáshitel finanszírozásban konzorciális, illetve refinanszírozási formában részt vevő társbankok hitelezése révén az FHB el tudta érni az ügyfeleit az ország nagyvárosaiban és minden nagyobb településein.

A saját kihelyezésű és refinanszírozott hitelek forrását zömmel az FHB Nyrt. által forgalomba hozott jelzáloglevelek adják. A Bank által nyilvánosan forgalomba hozott jelzáloglevelek tőzsdén jegyzett papírok. Forrásszerzési rugalmasságát úgy növelte a Bank, hogy 2002-től belföldön, 2003-tól külföldön kibocsátási programok keretében hoz forgalomba értékpapíprokat, ily módon a Bank nemcsak hazai, hanem a nemzetközi tőkepiacon is ismert

és elismert szereplővé vált. 2003. novembere óta a Bank részvényei forognak a Budapesti Értéktőzsdén.

2004-ig az FHB Nyrt., mint szakosított hitelintézet fő tevékenysége a lakáscélú ingatlanok fejlesztésének és vásárlásának a finanszírozása és az államilag támogatott lakáshitelek folyósítása maradt. 2004. második felétől alkalmazkodva a piaci igényekhez a Bank a forint alapú jelzáloghitelek mellett euró és svájci frank alapú hiteleket is folyósít ügyfeleinek, emellett bővítette szolgáltatásait: a vállalati ügyfélkör felé is nyitott s új termékeket kínál a projekt finanszírozás területén is.

2006. végére az FHB – döntően piacának megváltozása, szabályozási korlátai miatt, valamint tevékenységének diverzifikálása érdekében – új stratégiát hirdetett, melynek keretében bankcsoportot alakított. A bankcsoport megalakításával lehetővé vált, hogy tevékenységi, szabályozási korlátait meghaladva, de alapvetően továbbra is a jelzálog alapú ingatlanfinanszírozásra alapozva banki üzletágakat hozzon létre (FHB Kereskedelmi Bank), kihasználja keresztértékesítési potenciálját, új ingatlan alapú finanszírozási konstrukciókat vezessen be időskorúaknak számára (FHB Életjáradék), valamint jobban kihasználja ingatlan- szakértői tudás-, és adatbázisát (FHB Ingatlan).

A stratégiai fejlesztések egyik eredményeként a Bankcsoport a 2007-től rendszeresen új termékekkel jelenik meg a piacon. Az FHB Kereskedelmi Bank Zrt. az ügyfelek számára bankkártya, pénzforgalmi bankszámla, mobil fizetési szolgáltatásokat is nyújt, 2009-től pedig a különféle forintban és euróban denominált strukturált betéti befektetési lehetőségek között választhatnak az ügyfelek. A Bankcsoport másik tagja, az FHB Életjáradék Zrt. az időskorúak részére nyújt életjáradéki szolgáltatásokat, illetve értékesíti a Jelzálogbank időskorúak számára nyújtott jelzáloghitel termékeit.

A Bankcsoport kialakításával egyidejűleg zajlott a fiókhálózat kialakítása is, melynek eredményeként az ügyfelek 2009. decembertől 21 fiókon keresztül vehetik igénybe a Bankcsoport által nyújtott szolgáltatásokat.

4. A HITELMINŐSÍTÉS TÖRTÉNETÉNEK ÉS A KOCKÁZATOKNAK AZ

ÖSSZEFOGLALÁSA

▪ 2002 október – A1

▪ 2005 május – A1 figyelő listán (a privatizáció, mint kockázati elem miatt)

▪ 2005 szeptember – A1 megerősítése

▪ 2005 december – Aa2 felminősítése

▪ 2006 május – Aa2 megerősítése

▪ 2007 augusztus – Aa2 negatív kilátásokkal figyelő listán (a privatizáció, mint kockázati elem miatt)

▪ 2008 április – Aa3 a Jelzáloglevél tulajdonosok Értesítése (túlfedezettség+likvid eszközök tartása)

▪ 2009 április - A3 negatív kilátásokkal

A Kibocsátó különösen fontosnak tartja az alább felsorolt kockázatok kiemelését, a potenciális befektető a további kockázatokról a jelen Összevont Alaptájékoztató I.1 Egységes kockázati tényezők, kockázatkezelés fejezetéből tájékozódhatnak.

Minden befektetőnek alaposan meg kell fontolnia a jelen Összevont Alaptájékoztatóban található minden tájékoztatást. A Jelzáloglevelek és Kötvények megvásárlására vonatkozó döntés meghozatala során különösen figyelni kell a likviditásból, az árfolyamok és a kamatok változásából és a jogi, szabályozási helyzetből adódó kockázatokra.

A Jelzáloglevelek, Kötvények vásárlása nem minden befektető számára alkalmas befektetés, ezért minden potenciális Jelzáloglevél és Kötvény befektetőnek a saját magának kell eldöntenie, figyelembe véve a lehetőségeit és korlátait, s azt, hogy az adott Jelzáloglevél vagy Kötvény sorozat vásárlása megfelelő-e a számára. Minden befektetőnek a figyelmébe ajánljuk az alábbiakat:

A hitelkockázati besorolások nem mindig fejezik ki az összes fennálló kockázatokat, nem minden esetben tükrözik a struktúrával, a piaccal, a fent említett, illetve egyéb tényezőkkel kapcsolatos összes kockázatok lehetséges hatását a kibocsátott Jelzáloglevekre és Kötvényekre vonatkozóan. A hitelkockázati besorolások nem ajánlások értékpapírok vételére, eladására, illetve tartására, azok értékét a hitelminősítő intézetek, ügynökségek bármikor módosíthatják, vagy visszavonhatják.

A fix kamatozású értékpapírokba való befektetések magukban hordozzák az a kockázatot, hogy piaci hozamok futamidejük alatt lényegesen elmozdulnak, s ez negatívan is befolyásolhatja azok piaci értékét.

Az FHB Nyrt. eszközeinek és forrásainak a szerkezetét a kibocsátandó jelzáloglevelek strukturálásával összhangba lehet hozni, de nincs biztosíték arra, hogy a lejárati megfelelőség minden adott időpontban fennáll.

Az FHB jelzálogbanki tevékenységéből, illetve a speciális törvényi szabályozásból eredően a hazai bankrendszeren belül sajátos eszköz-forrás szerkezettel rendelkezik, amely kockázatot hordoz. Az ügyfélhitelek hosszúlejáratúak, jellemzően annuitásosak, 1- és 5 éves kamatperiódussal, ill. a támogatott hitelek többségének esetén árazódási kikötésekkel rendelkeznek, a források pedig nagyrészt hosszúlejáratú tőkepiaci források fix kamatozással.

A Bank devizaalapú hitelezési tevékenységénél a hitelkockázatot a követelés és az ügyfél jövedelem jellemző devizaneme, valamint a fedezet értékesítésének devizaneme közötti eltérés növeli. A deviza hitelezés és a devizában történő forrásszerzés nem feltétlenül jelenti a bank követeléseinek és kötelezettségeinek azonos devizanemben való fennállását. Ezen kockázatokat a Bank a nemzetközi és a magyar piacon derivatív ügyeletek kötésével kezeli.

A befektetési kockázatok teljes körű megítéléséhez a befektetőknek tisztában kell lenni a Magyarország általános politikai, gazdasági és jogi helyzetéből eredő és a jelzáloghitelezései piacot, mint ágazatot érintő kockázatokkal is.

5. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK ÖSSZEFOGLALÁSA

Az FHB Nyrt. 2009. évi Kibocsátási Programja a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. Törvény (továbbiakban Tpt.), a jelzálog-hitelintézetekről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. számú törvény (továbbiakban: „Jelzálogtörvény” vagy "Jht."), valamint a kötvényről szóló 285/2001. (XII.26.) Kormányrendelet ("Kötvényrendelet") rendelkezéseinek, valamint a magyar jog egyéb alkalmazandó szabályainak, illetve az Európai Közösségek Bizottságnak a tájékoztatókba foglalt információk formátumára, az információk hivatkozással történő

beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról szóló 809/2004/EK Rendeletének, megfelelően létrehozott kibocsátási program, amelyet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2010. február 4. napján kelt PSZÁF EN-III/KK-3/2010. számú határozatával engedélyezett 12 hónapos időtartamra.

A Jelzáloglevelek a Jht., valamint a kötvényről szóló 285/2001. (XII.26.) Kormányrendelet ("Kötvényrendelet") rendelkezéseinek, a Kötvények a Kormányrendelet rendelkezéseinek értelmében hitelviszonyt megtestesítő, átruházható értékpapírok. A Jelzálogleveleken és a Kötvényeken alapuló követelések a Kibocsátóval szemben nem évülnek el.

A Tpt. vonatkozó rendelkezései értelmében Magyarországon értékpapír nyilvánosan akkor hozható forgalomba, ha a kibocsátó tájékoztatót vagy Alaptájékoztatót és hirdetményt tesz közzé és a forgalomba hozatal előkészítésével és lebonyolításával befektetési szolgáltató(ka)t bíz meg. Az Alaptájékoztatónak tartalmaznia kell minden, a kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának, valamint az értékpapírokhoz kapcsolódó jogoknak a befektető részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges adatot. Az Alaptájékoztatóban, a Végleges Feltételekben, illetőleg a közzétett hirdetményekben közölt adatnak, adatcsoportosításnak, állításnak, elemzésnek a valóságnak megfelelőnek, helytállónak, a fentiekben meghatározott cél elérésére alkalmasnak kell lennie. Az Alaptájékoztató, a Végleges Feltételek és a hirdetmény félrevezető adatot, téves következtetés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmazhat, és nem hallgathat el olyan tényt, amely lényeges ahhoz, hogy a befektető megalapozottan ítélhesse meg a kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi és jogi helyzetét, valamint annak várható alakulását, vagy a fentiekben meghatározott célok elérését veszélyeztetné.

A Felügyelet engedélye szükséges a jelen Összevont Alaptájékoztató közzétételéhez. Ha a közzététel engedélyezése és a forgalomba hozatali eljárás lezárása között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a Felügyelet tudomására, ami a jelen Összevont Alaptájékoztató kiegészítését teszi szükségessé, a Felügyelet a Kibocsátó és a Forgalmazó(k) meghallgatása után elrendeli az Összevont Alaptájékoztató kiegészítését. Hasonlóan, a Kibocsátó és Forgalmazó(k) köteles(ek) haladéktalanul az Összevont Alaptájékoztató kiegészítését kezdeményezni, ha az engedély kiadása s a forgalomba hozatali eljárás lezárás határideje között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a tudomására, ami a jelen Összevont Alaptájékoztató kiegészítését indokolttá teszi.

A Tpt. alapján a Kibocsátó köteles a nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatni vagyoni és jövedelmi helyzetének, valamint működésének főbb adatairól. A rendszeres tájékoztatást a Tpt. szerint éves jelentés, féléves jelentés, vagy időközi vezetőségi beszámoló, vagy a szabályozott piac szabályai alapján negyedéves jelentés formájában kell teljesíteni. Az FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság, mint Kibocsátó a rendszeres tájékoztatási kötelezettségét éves jelentés, féléves jelentés és negyedéves időközi vezetőségi beszámoló formájában teljesíti. A Kibocsátó köteles biztosítani, hogy a befektetők a féléves jelentést és a negyedéves időközi vezetőségi beszámolót, valamint az éves jelentést megkülönböztetésmentesen és a gyors hozzáférés lehetőségével megtekinthessék. A Kibocsátó az időközi vezetőségi beszámolót az adott hat hónapos időszak kezdete utáni tizedik hét és a vége előtti hatodik hét közötti időszakban, a féléves jelentést, legkésőbb a félév végét követő két hónapon belül, az éves jelentést – könyvvizsgáló által is felülvizsgálva

– legkésőbb az üzleti év végét követő négy hónapon belül köteles elkészíteni, megküldeni a Felügyelet részére, valamint elkészültük tényét a Tpt. 34.§ (4) szabályai szerint közzétenni. Az értékpapírok szabályozott piacra történő bevezetése esetén a Kibocsátó köteles összefoglaló jelentést készíteni és a Felügyelet részére évente megküldeni. A Kibocsátó az összefoglaló jelentésben köteles feltüntetni illetőleg felsorolni mindazt az információt, amit az összefoglaló jelentés közzétételét megelőző 12 hónap során közzétett, így különösen a társasági eseményekkel kapcsolatos információkat, a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátói részére jogszabályban vagy a szabályozott piac szabályzatában előírt tájékoztatás keretében közzétett információkat és a számviteli jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítése során közzétett információkat.

A Tpt., illetve a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség részletes szabályairól szóló 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelet alapján kibocsátó megkülönböztetésmentesen és a gyors hozzáférést biztosítva köteles nyilvánosságra hozni a szabályozott információkat, amelyekért díjat nem számíthat fel. A szabályozott információk terjesztése úgy történik, hogy biztosítható legyen azok lehető legszélesebb nyilvánossághoz – a lehető legrövidebb időn belül – való eljutása a székhely szerinti, a fogadó, illetve a többi tagállamban. A kibocsátó köteles megküldeni a szabályozott információt a hivatalosan kijelölt információtárolási rendszer számára, amely megfelel a biztonsággal, az információforrás bizonyosságával, az időpont rögzítésével és a végfelhasználók általi egyszerű hozzáféréssel kapcsolatos minimális minőségi előírásoknak, és azok összhangban vannak az elektronikus irattározási eljárással. A kibocsátó rendszeres és rendkívüli tájékoztatást egyidejűleg a Felügyeletnél is köteles elektronikus úton bejelenteni, amelyet a Felügyelet közzétesz az általa üzemeltetett honlapon. A Kibocsátó a rendszeres és rendkívüli tájékoztatás szabályairól szóló Tpt. 56.§ (1)-(4) bekezdésében foglalt előírásoknak jelenleg oly módon tesz eleget, hogy a szóban forgó információkat elküldi a PSZÁF által üzemeltetett honlapra (xxx.xxxxxxxxxxxx.xx) .

Az adott forgalomba hozatalok tekintetében a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazzák többek között az értékesítés módját és részletes feltételeit. A Tpt. 27.§ (6) bekezdése alapján a Kibocsátási Program hatálya alá tartozó egyes forgalomba hozatalok esetében a Kibocsátó a forgalomba hozatal kezdő napját megelőzően a forgalomba hozatal végleges feltételeiről (így különösen a forgalomba hozatal össznévértéke, az értékpapír futamideje, lejárata, kamata vagy egyéb járulékai, a forgalomba hozatal módja, továbbá az új értékpapír-sorozat értékpapírkódja stb.) a Felügyeletet tájékoztatja és a forgalomba hozatalra vonatkozó Végleges Feltételeket közzéteszi.

A Jelzáloglevelek, Kötvények forgalomba hozatalával, illetve eladásával kapcsolatos bármely információ továbbadására, illetve a forgalomba hozatallal és az eladással kapcsolatos nyilatkozattételre kizárólag a jelen Összevont Alaptájékoztatóban erre elhatalmazott személy jogosult. A jogosulatlan személytől származó információk, illetve az ilyen személy által a forgalomba hozatallal és az eladással kapcsolatban tett kijelentések nem tekinthetők a Kibocsátó vagy bármely Forgalmazó(k) felhatalmazásán alapuló információnak, illetve kijelentésnek.

A jelen Xxxxxxxxx Alaptájékoztató közzététele, valamint a Jelzáloglevelek, vagy Kötvények jelen Összevont Alaptájékoztatón, illetve az adott Végleges Feltételeken alapuló értékesítése nem tekinthető a Kibocsátó vagy a Forgalmazók ígéretének arra nézve, hogy a jelen Összevont Alaptájékoztató, illetve Végleges Feltételek keltét követően a Kibocsátó tevékenységében nem következik be változás, vagy arra, hogy a Kibocsátó pénzügyi helyzetében nem következik be kedvezőtlen változás, továbbá arra, hogy a Kibocsátási Programmal kapcsolatban közzétett bármely információ a közzététel időpontját, vagy (amennyiben az ettől eltér) az információt tartalmazó dokumentumban megjelölt időpontot követően is pontos lesz.

A jelen Xxxxxxxxx Alaptájékoztató és az adott Végleges Feltételek terjesztése, illetve a Jelzáloglevelek, Kötvények forgalomba hozatala és értékesítése egyes jogrendszerekben jogszabályi korlátozások alá eshet.

A Kibocsátó, illetve a Forgalmazó(k) nem állítják, hogy a jelen Összevont Alaptájékoztató valamely más országban az ott alkalmazandó jogszabályi vagy egyéb követelményeknek megfelelően jogszerűen terjeszthető, vagy azt, hogy a Jelzáloglevelek, Kötvények jogszerűen ezen országokban kibocsáthatók vagy vásárolhatók, illetve nem vállalnak felelősséget az ilyen terjesztés vagy forgalomba hozatal, illetve vásárlás jogszerűségéért.

Magyarországon kívül a Kibocsátó és a Forgalmazó(k) nem tett(ek) semmiféle olyan intézkedést, amely a Jelzáloglevelek, Kötvények nyilvános forgalomba hozatalát vagy a jelen Összevont Alaptájékoztató terjesztését lehetővé tenné egy olyan országban, ahol a forgalomba hozatalhoz vagy terjesztéshez ilyen intézkedésre szükség van. Ennek megfelelően az ilyen országban a Jelzáloglevelek, Kötvények nem bocsáthatók ki, illetve nem értékesíthetők sem közvetve, sem közvetlenül, illetve a jelen Összevont Alaptájékoztató, hirdetés vagy egyéb forgalomba hozatali anyag nem terjeszthető vagy hozható nyilvánosságra, kivéve, ha az olyan körülmények között történik, amelyek biztosítják az adott ország vonatkozó jogszabályainak és egyéb rendelkezéseinek betartását, és feltéve továbbá, hogy a Forgalmazó(k) nyilatkoz(nak) arról, hogy az általuk szervezett minden forgalomba hozatal és értékesítés ilyen feltételek mellett történik majd.

A Kibocsátó és a Forgalmazó(k) felkérik azokat, akik a jelen Összevont Alaptájékoztató, illetve a Végleges Feltételek birtokába jutnak, hogy tájékozódjanak és vizsgálódjanak a jelen Összevont Alaptájékoztató, illetve a Végleges Feltételek terjesztésére, illetve a Jelzáloglevelek, Kötvények forgalomba hozatalára és értékesítésére vonatkozó minden esetleges korlátozásról. Így különösen legyenek figyelemmel arra, hogy a Jelzáloglevelek, Kötvények sem az eddigiekben nem kerültek, sem a jövőben nem kerülnek nyilvántartásba vételre az Amerikai Egyesült Államok többször módosított 1933. évi értékpapírokról szóló törvénye ("Amerikai Értékpapírtörvény") alapján. Az Amerikai Értékpapírtörvény „S” Rendelkezésének megfelelően, a Jelzálogleveleket nem lehet amerikai állampolgárok részére

vételre felajánlani, értékesíteni, átadni, illetve nem lehet az USA területén a Jelzálogleveleket senki részére vételre felajánlani, értékesíteni és átadni.

A jelen Xxxxxxxxx Alaptájékoztató, az adott Végleges Feltételek, illetve egyéb más pénzügyi nyilatkozat nem kíván alapul szolgálni semmilyen hitelképességi vizsgálatnak vagy egyéb értékelésnek. Minden egyes potenciális befektetőnek magának kell értékelnie a jelen Összevont Alaptájékoztató és a vonatkozó Végleges Feltételekben foglalt információkat, és az így lefolytatott vizsgálódás eredményeképpen kell döntenie a Jelzáloglevelek, Kötvények megvásárlásáról. A Forgalmazó(k) egyike sem ígéri, hogy a Kibocsátó pénzügyi helyzetét vagy tevékenységét vizsgálja, illetve, hogy az Összevont Alaptájékoztató és a vonatkozó Végleges Feltételekben közzétett információk tekintetében a Jelzáloglevelek, Kötvények befektetői vagy potenciális befektetői részére elemzést vagy értékelést nyújt.

A jelen Összevont Alaptájékoztató, illetve az adott Végleges Feltételek nem minősülnek a Kibocsátó, valamint a Forgalmazó(k) nyilatkozatának arról, hogy a Jelzáloglevelek, Kötvények befektetői a rájuk vonatkozó jogszabályok értelmében jogosultak Jelzálogleveleket, Kötvényeket vásárolni, vagy Jelzáloglevelekbe, Kötvényekbe érdemes fektetni.

A Jelzáloglevelek, Kötvények befektetői viselik jelzáloglevél, illetve kötvény befektetésük kockázatait, ezért a befektetni szándékozók számára elengedhetetlen a jelen Xxxxxxxxx Alaptájékoztató alapos áttanulmányozása, különös tekintettel a „Egységes kockázati tényezők” fejezetben foglalt információkra.

A jelen Xxxxxxxxx Alaptájékoztató a Tpt. és a magyar jog egyéb alkalmazandó rendelkezéseinek, illetve az Európai Közösségek Bizottságnak 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelveknek a tájékoztatókba foglalt információk formátumára, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról szóló 809/2004/EK Rendeletének, előírásainak megfelelően készült, és a Kibocsátó, valamint vállalatcsoportjának pénzügyi helyzetére, eredményeire és vagyonára vonatkozó információkat tartalmaz.

A Tpt. 29.§ (1) bekezdése értelmében bármely Jelzáloglevél-, illetve Kötvénytulajdonosnak a jelen Összevont Alaptájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a Kibocsátó felel. Az Összevont Alaptájékoztató pontosan, egyértelműen azonosítható módon megjelöli annak a személynek a nevét/megnevezését, a forgalomba hozatalban betöltött szerepét, valamint lakcímét/székhelyét, aki/amely az Összevont Alaptájékoztató vagy annak valamely részének tatalmáért felel. Az Összevont Alaptájékoztatóban foglalt minden információra, illetőleg az információ hiányára is kiterjed a fenti személy(ek) felelősségvállalása.

Az Összevont Alaptájékoztatóban szereplő előrejelzések a Kibocsátó vezetésének jelenlegi információin és várakozásain alapulnak és nincs biztosíték arra, hogy az adott folyamatok a jövőben ténylegesen az előrejelzéseknek megfelelően alakulnak.

A Kibocsátó auditált, konszolidált éves pénzügyi kimutatásokat, valamint nem auditált, konszolidált féléves jelentést és negyedéves Időszakos vezetői beszámolót készít és tesz közzé az IFRS-nek megfelelően.

A jelen Összevont Alaptájékoztatóban található pénzügyi információkat – a jelen Xxxxxxxxx Alaptájékoztatóba hivatkozással beépített dokumentációk, a Kibocsátó könyvvizsgálója által auditált, konszolidált éves beszámolók és nem auditált, konszolidált féléves/negyedéves jelentések/Időszakos vezetői beszámolók alapján – a Kibocsátó állította össze. Az auditált pénzügyi információkról a könyvvizsgáló külön nyilatkozik.

I. ALAPINFORMÁCIÓK

I.1 EGYSÉGES KOCKÁZATI TÉNYEZŐK, KOCKÁZATKEZELÉS

I.1.1 A JELZÁLOGLEVELEKKEL ÉS KÖTVÉNYEKKEL KAPCSOLATOS KOCKÁZATOK

A Jelzáloglevelek, Kötvények vásárlása nem minden befektető számára alkalmas befektetés, ezért minden potenciális Jelzáloglevél és Kötvény befektetőnek saját magának kell eldöntenie, még hozzá a lehetőségeinek és korlátainak a figyelembe vételével, hogy az adott Jelzáloglevél vagy Kötvény sorozat vásárlása megfelelő-e a számára. Minden befektetőnek a figyelmébe ajánljuk az alábbiakat:

▪ A befektetőnek megfelelő tapasztalattal kell rendelkeznie a Jelzáloglevelekkel, a Kötvényekkel, illetve az azokba való befektetéssel kapcsolatos kockázatok és az Összevont Alaptájékoztatóban és egyéb dokumentumokban szereplő információk teljes körű értékeléséhez.

▪ A befektetőnek önállóan meg kell tudnia ítélni, hogy a Jelzáloglevelekbe, illetve Kötvényekbe való befektetés a milyen hatást fog gyakorolni pénzügyi helyzetére, befektetési portfoliójának állapotára, összbefektetéseire.

▪ A befektetőnek megfelelő pénzügyi forrásának kell rendelkezésre állnia annak érdekében, hogy kezelni tudja az összes, a Jelzáloglevél-, illetve Kötvénybefektetéseiből származó kockázatait.

▪ A befektetőnek ismernie és értenie kell a Jelzáloglevelek, illetve a Kötvények feltételeit, valamint a vonatkozó pénzügyi piacok lehetséges mozgásait.

▪ A befektetőnek képesnek kell lennie értékelni a lehetséges gazdasági változásokat, a kamat, valamint más olyan tényezőket, amelyek befolyásolhatják a befektetését, illetve a befektetésében rejlő kockázatokat.

▪ Az FHB Nyrt. által kibocsátandó Kötvényekre vonatkoznak mindazok a kockázatok, amelyek a Jelzáloglevelekre, de a befektetőknek a tudatában kell lenniük annak, hogy a Bank Kötvényei önmagukban nagyobb kockázatúak, mint a Jelzáloglevelek. A Kötvények nem fedezett értékpapírok, vagyis csőd, felszámolási eljárás esetén a Kötvénytulajdonosok a kielégítések sorában jóval hátrébb sorolódnak, mint a Jelzáloglevél tulajdonosok.

I.1.2 AZ ÉRTÉKPAPÍRPIACOKKAL KAPCSOLATOS KOCKÁZATOK Másodlagos piac

A Jelzáloglevelek és a Kötvények piaca viszonylag szűk. A nyilvánosan forgalomba hozandó értékpapírokat az FHB Nyrt. mindig megkísérli valamely szabályozott piacra bevezetni, a tőzsdei forgalomban tartás azonban nem garancia arra, hogy ezeknek az értékpapíroknak a

másodlagos piaca a befektetők körében megfelelően elfogadott, aktív kereskedéssel és likviditással bír. Ezért előfordulhat, hogy a befektetők nem lesznek képesek könnyen vagy az általuk elképzelt áron értékesíteni a Jelzálogleveleket és Kötvényeket. A likviditás hiánya negatív hatással lehet a Jelzáloglevelek és Kötvények piaci értékének megítélésében.

I.1.3 KAMATKOCKÁZATOK, HITELMINŐSÍTÉSI KOCKÁZATOK

I.1.4 ÁRFOLYAMKOCKÁZATOK

A Kibocsátó a Jelzáloglevelek és a Kötvények után a kamatokat, illetve a tőketörlesztéseket a Végleges Feltételekben meghatározott devizában teljesíti. Ez az árfolyam átváltásával kapcsolatosan kockázatot jelenthet azon befektetők számára, akik alapvetően a Végleges Feltételekben rögzített devizától különböző devizában denominált eszközökbe fektetnek be, illetve tartják befektetéseiket. Mindezek jelenthetik az árfolyamok jelentős elmozdulásával kapcsolatos kockázatokat és a hatóságok rendelkezései alapján a befektető devizája esetében az árfolyam mechanizmusok módosulását is. Mindezek eredményeképpen a befektetők esetleg más összegű kamat-, és tőketörlesztést kaphatnak, mint amire eredetileg számítottak.

I.1.5 A BEFEKTETÉSEK JOGI KORLÁTAI

Egyes befektetők befektetői tevékenysége bizonyos hatóságok szabályozása, illetve törvények és rendelkezések hatálya alá tartoznak. Minden potenciális befektetőnek ezért érdemes konzultálnia jogi tanácsadójával, hogy a különböző értékpapírok miképpen illenek a portfoliójukba, fel tudják-e használni azokat fedezeteknek, vannak-e jogi korlátozások a befektetendő értékpapírok tartására, illetve hogyan lehet megfelelően besorolni a Jelzálogleveleket, Kötvényeket a kockázatalapú tőkesúlyozás vagy más hasonló szabályok alapján.

I.1.6 A MAGYAR GAZDASÁG KONJUNKTURÁLIS HELYZETÉBŐL FAKADÓ KOCKÁZATOK

▪ Mérete és nyitottsága következtében a magyar gazdaság jelentősen kitett a nemzetközi, elsősorban az európai konjunkturális folyamatoknak. A 2008-2009-es pénzügy válság jól mutatta, hogy a külföldi kereslet mérséklődése mind a növekedés, mind a külkereskedelmi egyensúly tekintetében rontotta a magyar gazdaság pozícióit. A fentiek következtében a kormány megszorító intézkedésekre kényszerült, ami csökkenő lakossági megtakarításokhoz, növekvő munkanélküliséghez, romló vállalati mérlegekhez vezetett, s komoly pénzügyi kockázatoknak tette ki az egész bankszektort. Nem lehet kizárni, hogy a jövőben nem alakul ki hasonló helyzet, s hogy a mindenkori kormány olyan

gazdaságpolitikai, költségvetési vagy monetáris intézkedést hoz, amely kedvezőtlenül befolyásolhatja a magyar bankszektor tulajdonosi szerkezetét, tevékenységét, jövedelmezőségét, illetve előre nem látott pénzügyi kockázatokat hordozhat. Az adózási rendszer jövőbeni esetleges módosulása hátrányosan érintheti a jelzáloglevél és kötvénybefektetőket.

▪ A nemzetközi tendenciák gyorsan és erőteljesen megjelennek a hazai kamatlábak, tőzsdei és pénzpiaci árfolyamok változásában. Ezek a változások jelentősen befolyásolják a Bank forrásszerzésének lehetőségeit és feltételeit. A lehetőségek kiszélesítésének és a tőkepiaci kockázati kitettség mérséklése érdekében döntött úgy a Bank már 2003-ban, hogy a nemzetközi piacokon való jelzáloglevél-kibocsátást is elindítja.

▪ Az USA-ból kiinduló jelzáloghitel-piaci válság következményeképpen 2008. második felétől a pénz- és tőkepiacokon globálissá vált a hitel- és likviditás szűke, általánossá vált a szélsőséges volatilitás, amely nehézséget okozott a hazai hitelintézetek számára is. A forrásszerzést nehezítette, hogy a külföldi bankközi szereplők csökkentették a magyar valuta konverziós-, határidős- és állampapír piaci aktivitásukat. Az FHB Bankcsoport ilyen típusú forrásszerzési kockázatát mérsékli, hogy mind a hazai mind a nemzetközi piacon érvényes kibocsátási programja van, amelynek alapján rugalmasan reagálhat az esetleges kibocsátási lehetőségekre. Mivel a Bank számos külföldi banki szereplővel áll szerződéses kapcsolatban, a szükséges csereügyleteket meg tudja kötni, s a piaci források beszűkülése ellenére fenn tudja tartani likviditását.

▪ Az FHB és az FHB Bankcsoport tevékenységére és működésének eredményességére erős befolyással van a makrogazdasági helyzet alakulása és a magyar gazdaság hazai és nemzetközi megítélése. A makrogazdasági helyzet egyrészt – a lakosság jövedelmi viszonyain keresztül – meghatározza a kihelyezhető lakáshitelek és más ingatlan fedezetű, valamint biztosíték nélküli hitelek nagyságát és a portfolió minőségének alakulását. Másrészről a költségvetési- és folyó fizetési mérleg hiánya, az infláció, a kamatszínvonal és a forint-árfolyam befolyással van a jelzáloglevél-kibocsátásra, a jelzáloglevelek iránti keresletre, így Bank forrásköltségére s végső soron jövedelmezőségére.

▪ Egy esetleges kedvezőtlen ingatlanpiaci tendencia esetén megnövekedhet a jelzáloglevelekhez szükséges fedezetek pótlási igénye.

▪ Az Európai Unió fejlettebb pénzügyi rendszeréhez való csatlakozás során az FHB Nyrt.- nek további új kihívásokkal kell szembenéznie.

▪ A magyar gazdaság EU-konvergenciája (forint árfolyam, kamatok) bár középtávon viszonylag jól prognosztizálható, kockázatokat rejt magában, hiszen az alkalmazkodás alakulásának pontos lefutása, annak intenzitása és volatilitása nem kiszámítható.

▪ Az ezen Összevont Alaptájékoztató keretében kibocsátott jelzáloglevelek, kötvények max. 30 éves lejáratúak. Valószínűsíthető, hogy még ezen időtartamon belül bevezetésre kerül az euró és amennyiben a jelzáloglevelek, kötvények forintban denomináltak, akkor a futamidő végén, az utolsó kifizetéseire már másik pénznemben, a jövőben megállapított forint-euró árfolyamon átszámított értékű euróban kerül sor.

▪ A forintárfolyam 2008 tavasza óta rendkívül volatilissá vált. További külgazdasági egyensúlyvesztés, illetve a tőkepiaci bizalom tartós erodálása megrengetheti a forintot, s nem lehet teljesen kizárni az árfolyam szempontjából a hosszabb hektikus időszakokat sem.

I.1.7 ÁGAZATI SZINTŰ KOCKÁZATOK Szabályozási kockázat:

▪ A jogszabályi környezethez kapcsolódó egyik fontos kockázatot a lakástámogatási rendelet újabb módosítása jelentheti. Az utóbbi évek során jelentős változtatások történtek, amelyek a hitelek iránti keresletet és így a Bank működését és jövedelmezőségét befolyásolták. A jogszabályok változásának hatását a Bank folyamatosan figyelemmel kíséri, a jövedelmezőségre és a pénzügyi tervekre való rövid és hosszú távú hatását modellezi.

▪ Amennyiben a szabályozás jelzáloglevél kibocsátók körét bővítené, az kedvezőtlenül érintheti a jelzálogbankok refinanszírozó szerepét.

▪ A bankjogi, társasági jogi, kötelmi jogi, tulajdonjogi, csődjogi, versenyjogi, értékpapírjogi, jelzálogjogi és egyéb szabályozások jelentős változáson mentek keresztül az Európai Unió előírásaihoz történő harmonizáció során, és még további változások várhatók. A harmonizációs munka során előfordulhat, hogy bizonyos körülmények között nem lehetséges a jogorvoslati lehetőségek igénybe vétele, vagy túlságosan hosszú időt vesz igénybe ezek alkalmazása.

▪ A jelzáloghitelezést, s ezzel a jelzálogbankok működését alapvetően befolyásolja a mindenkori gazdaságpolitika. A lakástámogatási rendszer mértéke különösképpen befolyásolja a lakáshitelek keresletét. A jelen Xxxxxxxxx Alaptájékoztató hatálya alatt érvényes kormányrendelet esetleges módosítása következtében megváltozhat a jelzáloghitelezés és a jelzáloglevelek forgalomba hozatalának feltételrendszere, ami kockázatot jelenthet a befektetők számára.

▪ A jelzáloghitel igényt a konjunkturális helyzet (főként a munkanélküliségi ráta) alakítja, érzékenyen reagál a gazdasági növekedés, a pénzügyi helyzet és a jövedelem elosztási viszonyok változására is.

Piaci verseny:

▪ A lakossági lakáshitelezési illetve jelzáloghitelezési piac sok szereplős (kereskedelmi bankok, jelzálogbankok, lakástakarék pénztárak, takarékszövetkezetek, biztosítók, pénzügyi vállalkozások), s a jelzálogbankok piacán is erős verseny folyik. A legtöbb hitelintézet, így korlátozottan a biztosító társaságok is nyújthatnak jelzálogjog kikötése mellett kölcsönt. Az EU csatlakozással a külföldi bankok magyarországi fióknyitása, s ezzel szolgáltatásnyújtása könnyebbé vált, így elképzelhető, hogy a lakáshitelezési piac szereplőinek száma tovább nő negatívan befolyásolva az ágazat szereplőit. Az FHB számára ugyanakkor szintén megnyílt a lehetőség, hogy belépjen más országok lakáshitelezési piacára.

▪ A Bank saját értékesítési hálózata a piac más szereplőihez képest szűk. Ennek ellensúlyozására széles körű ügynöki hálózatot épített ki. A saját hitelezési tevékenységet a Bank kiegészíti a refinanszírozási tevékenységgel. Az itt jelentkező kockázat elsősorban a Bank refinanszírozási körének megtartásában, illetve a refinanszírozási piaci verseny erősödésében rejlik.

I.1.8 AZ FHB NYRT.-RE JELLEMZŐ KOCKÁZATOK

▪ Likviditási kockázat: jóllehet az FHB Nyrt. eszközeinek és forrásainak a szerkezetét a Bank legfontosabb hosszú lejáratú forrásaival, azaz a kibocsátandó jelzáloglevelek strukturálásával összhangba lehet hozni, de nincs biztosíték arra, hogy a lejárati megfelelőség minden adott időpontban fennáll. A kamatkörnyezet volatilitása esetén megnő az előtörlesztések iránti igény. A likviditásmenedzselés alapvető célja, hogy

kiszűrje az ebből fakadó kockázatokat. Az USA-ból kiinduló jelzáloghitel-piaci válság miatt a pénz- és tőkepiacokon globálissá vált a hitel- és likviditás szűke, forrásszerzést nehezítette, hogy a külföldi bankközi szereplők részben visszavonultak a magyar piacról. Az FHB Bankcsoport ilyen típusú forrásszerzési kockázatát mérsékli, hogy a hazai piacon is érvényes kibocsátási programja van, amelynek alapján – lehetőség szerint - folyamatos jelzáloglevél és kötvénykibocsátásokkal hónapokra előre biztosítja likviditását.

▪ Forrásmegújítási kockázat: az FHB Nyrt. 1 és 5 éves kamatperiódusú eszközeinek lejárata jellemzően 5-20 év, a forrásoké pedig 5-15 év, egyes periódusokban nagyobb volumenű forrásmegújító kibocsátásokra van szükség. Ezen jövőbeli kibocsátások kockázatcsökkentő technikáját a Bank kidolgozta.

▪ Kamatkockázat: Az FHB jelzálogbanki tevékenységéből, illetve a speciális törvényi szabályozásból eredően a hazai bankrendszeren belül sajátos eszköz–forrás szerkezettel rendelkezik. Az ügyfélhitelek hosszúlejáratúak, jellemzően annuitásosak, 6 hónapos, 1 és 5 éves kamatperiódussal, ill. a támogatott hitelek többségének esetén árazódási kikötésekkel rendelkeznek, a források pedig nagyrészt hosszúlejáratú tőkepiaci források fix kamatozással.

▪ Előtörlesztési kockázat: A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló hatályos törvény értelmében a jelzáloghitelek előtörlesztése – vagyis a kölcsönszerződésben rögzített esedékességeket megelőző teljes vagy részleges visszafizetés – megtiltható. Előtörlesztés elfogadása esetén a lejárat előtti visszafizetéskor a jelzálog-hitelintézet elmaradt hasznát jogosult érvényesíteni. Az FHB a törvényi rendelkezések figyelembe vételével meghatározott feltételekkel biztosítja az előtörlesztés lehetőségét ügyfelei részére. A hosszúlejáratú jelzáloghitelezés és a jellemzően fix kamattal kibocsátott jelzáloglevelek mellett a kamatok csökkenése növeli az előtörlesztésből fakadó kockázatot.

▪ Devizaárfolyam kockázat: A Bank devizaalapú hitelezési tevékenységénél a hitelkockázatot a követelés és az ügyfél jövedelem jellemző devizaneme, valamint a fedezet értékesítésének devizaneme közötti eltérés növeli. A deviza hitelezés és a devizában történő forrásszerzés nem feltétlenül jelenti a bank követeléseinek és kötelezettségeinek azonos devizanemben való fennállását. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy amennyiben a befektető gyenge forint árfolyam mellett vásárol jelzáloglevelet, vagy kötvényt és a forint árfolyama erősödik a befektetés denominációját jelentő devizával szemben, továbbá a befektetőnek erős forint árfolyam mellett jár le, illetve kerül visszaváltásra a befektetése, akkor jelentős veszteséget is elszenvedhet.

▪ Az FHB Nyrt.-nek nincs olyan peres ügye, amelynek a perértéke meghaladná a Bank alaptőkéjének 10%-át.

▪ Az FHB Nyrt. köztartozásai: A Banknak jelen Xxxxxxxxx Alaptájékoztató elkészítésekor jogerős határozat alapján társadalombiztosítási, valamint adótartozása nincs.

▪ Rating kockázat: Az FHB Nyrt. által kibocsátott jelzáloglevelek hitelminősítési 2009. május óta besorolása A3. A hivatkozott rating változhat.

I.1.9 KOCKÁZAT KEZELÉS

A hitelkockázat kezelése

Adósminősítés

Az FHB Nyrt. kockázat- és kötelezettségvállalásait megelőzően vizsgálja leendő partnerei xxxxx-visszafizető képességét és készségét, továbbá a fedezetül felajánlott ingatlanok értékét és mobilizálhatóságát. A Bank egyszerű és komplex adósminősítést végez az ügyfeleinél, adósminősítési osztályokba sorolja a hitelkérelmezőket, részükre hitellimitet állapít meg. A hitelképesség mérésére „scoring rendszert” alakított ki és alkalmaz a Bank. A nyújtható hitel

nagyságát így összességében az ügyfél adósminősítésének fokozata, a részére megállapított maximális hitellimit, illetve az ingatlan hitelbiztosítéki értéke határozza meg. Devizahitelezéskor a nyújtható hitel összegének megállapításakor figyelembe veszi a devizaárfolyam változásából fakadó kockázatot.

Ügyfelei és partnerei minősítésére alkalmazott minősítési rendszerek megfelelőségét a Bank rendszeresen méri és szükség esetén módosítja a minősítési rendszereket.

Kintlevőség minősítés

A Bank a kintlévőségeit belső szabályzatai és a vonatkozó törvényi szabályozás szerint értékeli. Az értékvesztés, a céltartalék meghatározása a kihelyezések teljesítésével-, a veszteségével kapcsolatos korábbi tapasztalati adatok felhasználásával, a törlesztéseknél keletkezett tőke és kamattörlesztési késedelmek-, az ügyfelek pénzügyi gazdasági helyzetében bekövetkezett változások és egyéb kockázati tényezők, a fedezetként felajánlott biztosítékok figyelembe vétele mellett történik. A kintlevőségekre elszámolt értékvesztés olyan szinten kerül meghatározásra, hogy az fedezetet nyújtson mind az egyedileg azonosított, mind a portfólió szinten várható veszteségekre.

A fedezetek minősége

Az FHB Nyrt. hiteleinek biztosítékaként önállóan forgalomképes, értékét megőrző, per-, igény- és tehermentes ingatlanokra alapított, alapvetően első helyen bejegyzett jelzálogjogot fogad el. A Bank jogosult a biztosítékát képező ingatlanok önálló vagy az ügyféllel közösen való értékesítésére.

A jelzálog-hitelezés biztonságának mindenkori fenntartása érdekében az ingatlanok reális értékelését kulcsfontosságúnak tekinti a Bank. Ennek érdekében a biztosítékul felajánlott és elfogadott ingatlanok értékelését – a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertan elveiről szóló 25/1997 (VIII.1.) PM, továbbá a termőföld hitelbiztosítéki értéke meghatározásának módszertani elveiről szóló 54/1997 (VIII.1.) FM rendeletek módszertani előírásai alapján – saját szervezete, valamint az FHB Nyrt. által szerződésben feljogosított külső ingatlanértékelők által végzi és ennek alátámasztására széles adatbázist hozott létre az illetékhivatalok forgalmi adataira építve. Az ingatlanok hitelbiztosítéki értékét azonban továbbra is a Bank saját szakemberei állapítják meg.

Vagyonellenőr

A Bank vagyonellenőre PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló és Gazdasági Tanácsadó Kft. (PricewaterhouseCoopers Kft.) a jogszabályi előírásokon túlmenően az általa kiválasztott esetekben az FHB Nyrt. értékelőjének a munkáját felülvizsgálja, illetve szúrópróba-szerű értékelési felülvizsgálatot végez.

Szigorú belső szabályozás

A Bank a hitelbiztosítéki értékek megállapítását és a jelzáloglevelek mögött meglévő rendes- és pótfedezet nyilvántartását a Felügyelet által jóváhagyott szigorú belső szabályzatok alapján végzi.

A kamat kockázat kezelése

A Bank kamatkockázata a következő tényezőkből ered:

▪ A hitelek folyósítása és a jelzáloglevelek kibocsátása között eltelt időszak tőke- és pénzpiaci változásai.

▪ A hitelek és a források eltérő kamatperiódusa és átárazódása.

▪ Újrabefektetési kockázat, azaz a hitel előtörlesztésekből felszabaduló források újrabefektetésekor elérhető hozam és az eredeti hitelkamat közötti eltérés.

▪ Az annuitásos hitelek és a jelzáloglevelek eltérő törlesztési üteme.

▪ Az eszközök és források eltérő lejárati struktúrája.

A kamatkockázatot elsősorban a természetes fedezésre törekedve a források és eszközök lejárati struktúrájának közelítésével, az átárazódási periódusok megfeleltetésével, kockázat alapú limitálásával kezeli az FHB Nyrt. 2004-től lényegessé vált a portfolió szintű kamatkockázat-kezelés és a fedezeti céllal kötött derivatív eszközök, így swapok alkalmazása, amihez a Bank több, jó minősítésű nemzetközi pénzintézettel is ISDA megállapodásokat kötött.

A likviditási kockázat kezelése

A banki tevékenység alapvető eleme a likviditás biztosítása. A Bank likviditását követeléseinek és kötelezettségeinek lejárati megfeleltetése révén biztosíthatja. Ugyanakkor a mindenkori fizetőképesség biztosítása mellett a banki jövedelmezőség érdekében limitekkel szabályozott mértékű lejárati transzformációt alkalmaz.

A Bank napi rendszerességgel figyeli a likviditást jellemző kiemelt mutatókat, a likvid eszközök arányát, a lejáró jelzáloglevelek arányát és a lejáró jelzáloglevelek lefedettségi arányát. A havi rendszerességű elemzés kiterjed a lejárati fedezettségi limitek, a különböző lejárati sávokban előforduló lejárati mismatch-ek figyelésére.

A lejárati összhang eltérés kezelése

Az előre jelzett likviditási hiány kiegyenlítését annak bekövetkezési időpontjára – az elsődleges likvid eszközökkel való kiegyenlítés mellett – az FHB Nyrt. újabb jelzáloglevél sorozatok forgalomba hozatalából vagy egyéb tőkepiaci instrumentumokból befolyó összegekkel kívánja biztosítani. Az e célból kibocsátásra kerülő jelzáloglevél sorozatok kibocsátásához szükséges rendes fedezetek egy része folyamatosan rendelkezésre áll azon hosszúlejáratú jelzáloghitelek formájában, melyek a kifizetési időpontokban tőketörlesztő jelzáloglevelek mögül felszabadulnak. Az új jelzáloglevél sorozatok további rendes fedezetét a hitelezés révén generált rendes fedezeti állomány növekménye képezi.

Az előtörlesztési kockázat kezelése

A Bank - a rendkívüli előtörlesztés eseteit kivéve - az előtörlesztést feltételekhez és díj megfizetéséhez köti. A díj alkalmazása mérsékli az előtörlesztés kockázatát. A Bank az előtörlesztési ráta alakulását portfolió szinten elemzi, stressz elemzések alkalmazásával figyeli, becsüli annak várható nagyságát és forrásai kibocsátásakor figyelembe veszi az előtörlesztést is.

Devizaárfolyam kockázat kezelése

A bank követelései és kötelezettségei eltérő devizaneme miatt jelentkező kockázatot üzletpolitikai szándéka szerint alacsony szinten kívánja tartani. A kockázat megfelelő szinten tartása érdekében pozíciós limitet állít fel a Bank, amelynek betartását folyamatosan figyeli.

A kockázat fedezéséhez származtatott instrumentumokat (swap) is használ.

Működési kockázat kezelése

A működési kockázatokból fakadó veszteségeket a folyamatok, eljárások szabályozásával, a végrehajtás ellenőrzésével kezeli a Bank.

I.1.10 A JELZÁLOGLEVÉL FEDEZETI RENDSZERE ÉS BIZTONSÁGA

Fedezeti követelmények

A Jelzálogtörvény 14.§-a rendelkezik a jelzáloglevelek fedezetéről. 14.§. (1) szerint „A jelzálog-hitelintézetnek mindenkor rendelkeznie kell a forgalomban levő jelzáloglevelek még nem törlesztett névértéke és kamata összegét meghaladó értékű fedezettel.” Ezt a követelményt a 14.§ (2) bek. Értelmében „ úgy kell teljesíteni, hogy

a) a fedezetként figyelembe vett tőkekövetelések értékvesztéssel csökkentett együttes értékének meg kell haladnia a forgalomban lévő jelzáloglevelek még nem törlesztett névértékének 100 %-át,

b) a fedezetként figyelembe vett, értékvesztéssel csökkentett tőkére járó kamat együttes értékének meg kell haladnia a forgalomban lévő jelzáloglevelek még nem törlesztett névértékére jutó kamatának 100%-át.”

A Jht. 14.§-a (4) bekezdés alapján a jelzáloglevelek mindenkori fedezetét – (2) bekezdés szerinti megfelelés mellett – a jelzálog-hitelintézet a jelenérték alapján is biztosítani köteles.

A Vagyonellenőr szerepe

▪ Fedezetek meglétének ellenőrzése

A Jelzálogtörvény a 16.§-ban és a 17.§-ban foglalkozik a Vagyonellenőr megbízásával és annak tevékenységével. A Vagyonellenőr a Befektetők (Jelzáloglevél tulajdonosok) védelmében jár el. Folyamatosan ellenőrzi a jelzáloglevelek előírás szerinti fedezetének mindenkori meglétét, a Jelzáloglevelek rendes fedezetéül szolgáló zálogtárgyak és azok hitelbiztosítéki értékének, továbbá a pótfedezeteknek a nyilvántartásba való bejegyzését, valamint a fedezeti eszközök nyilvántartásból való törlését. A megbízása érvényességéhez a PSZÁF engedélye szükséges. Az FHB Nyrt. Vagyonellenőre a világ vezető könyvvizsgáló társaságai közé tartozó PricewaterhouseCoopers Kft.

▪ Arányossági követelmények meglétének ellenőrzése

Az összesített fedezet-nyilvántartás a forgalomban lévő és még nem törlesztett jelzáloglevelek, a jelzáloglevelek rendes fedezetét biztosító zálogtárgyak, valamint a rendes és pótfedezeti értékek naprakész és állományi szinten összegzett adatait tartalmazza. Az

összesített lejárati nyilvántartás a forgalomba lévő és még nem törlesztett jelzáloglevelekhez kapcsolódó kötelezettségek, valamint a rendes és pótfedezetként megjelölt hitelkövetelések havi bontású adatait tartalmazza.

A Vagyonellenőr a Jelzáloglevélen igazolja a törvényi előírás szerinti fedezet meglétét, ennek hiányában a kibocsátott értékpapír nem Jelzáloglevél.

A fedezetek értékelése

A fedezetértékelésről a Jelzálogtörvény, a Hitelintézeti törvény, a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertan elveiről szóló 25/1997 (VIII.1.) PM, továbbá a termőföld hitelbiztosítéki értéke meghatározásának módszertani elveiről szóló 54/1997 (VIII.1.) FM rendeletek módszertani előírásai, valamint az FHB Nyrt. fedezetértékelési szabályzata rendelkeznek. Ezek figyelembe vételével a fedezet értékelés fő feladatai:

- a fedezet elfogadhatóságának jogi előminősítése, (főszabályként csak terheletlen ingatlant fogad el a Bank),

- az ingatlanérték hosszú távú állandóságából fakadó kockázatok értékelése,

- az ingatlan mobilizálhatóságának időigénye,

- a hitelbiztosítéki érték meghatározása.

A fedezetek nyilvántartása

Törvényi előírás alapján a Jelzáloglevelek rendes fedezetét biztosító jelzálogtárgyakról, a rendes és a pótfedezet értékéről az FHB Nyrt. fedezet-nyilvántartást vezet. Az FHB Nyrt. hatályos Fedezet-nyilvántartási Szabályzatát a Vagyonellenőrrel való egyeztetés után a Jelzálogbank Igazgatósága (határozatszám:39/2007.(05.25.) valamint a PSZÁF hagyta jóvá (határozatszám: E-I-648/2007. (06.27.). Az FHB Nyrt. fedezet-nyilvántartásának kimutatásai állományi szinten és egyedileg regisztrálják a jelzáloglevelek fedezeteinek aktualizált adatait. Az állományi szintű kimutatások célja a jelzáloglevelek jogszabályban előírt fedezettségének és az arányossági követelmények betartásának az ellenőrzése.

A Jelzáloglevél tulajdonosok és a derivatív ügyletek szerződött partnerei kivételes statusa fizetésképtelenség esetén

A Jelzálogtörvény külön fejezetben rendelkezik a fizetésképtelenség esetére irányadó szabályokról az alábbiak szerint:

„20. § (1) Jelzálog-hitelintézet elleni felszámolási eljárás során a hitelintézetek felszámolására vonatkozó szabályokat a (2)-(6) bekezdésben, valamint a 20/A. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A jelzáloglevelekből és a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletekből eredő követelések teljesítése érdekében a bíróság - a felszámolást elrendelő végzésében – a felszámolón túl fedezeti gondnokot is kirendel, a fedezeti gondnok pedig e feladat ellátására a vele létesített munkaviszony, tagsági viszony vagy megbízási jogviszony alapján a nevében eljáró természetes személyt nevez ki, aki nem lehet azonos a felszámoló által a jelzálog- hitelintézet felszámolásának lefolytatására kinevezett felszámoló biztossal.

(3) Jelzálog-hitelintézet elleni felszámolási eljárás esetén a jelzáloglevelekből és a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletekből eredő követelések a felszámolás kezdő időpontjában nem válnak lejárttá (esedékessé).

(4) A jelzáloglevelekből eredő követeléseket a fedezeti gondnok – a felszámolónak történő bejelentésükre tekintet nélkül – a jelzálog-hitelintézet az (5) bekezdésben meghatározott vagyontárgyai terhére, a felszámolási eljáráson kívül, a jelzáloglevélben foglalt kamatfizetési és beváltási (törlesztési) időpontokban elégíti ki. A rendes fedezetek nyilvántartásába bejegyzett származtatott (derivatív) ügyletek szerződött partnereit a fedezetbe vont ügyletből eredő követelések erejéig a jelzáloglevél-tulajdonosokkal azonos jogok illetik, ezen követelések kielégítésére a jelzáloglevelekből eredő követelések kielégítésére irányadó szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell.

(5) Jelzálog-hitelintézet felszámolása esetén – fedezeti gondnok díjának, és a jelen bekezdésben meghatározott egyes követelések nyilvántartásával és érvényesítésével, valamint a vagyonellenőr tevékenységével kapcsolatos költségek kiegyenlítését követően – kizárólag a jelzáloglevél tulajdonosokkal szemben fennálló kötelezettség kielégítésére használható fel:

a) a felszámolás kezdő időpontjában a fedezet-nyilvántartásba bejegyzett rendes és pótfedezet,

Az a) és b) pontban meghatározott fedezeti és likvid eszközök nem képezik a felszámolási vagyon részét.

(6) Ha a jelzáloglevelekből, és a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletekből eredő követelések kielégítésére a követelések megnyíltakor a jelzálog-hitelintézet (5) bekezdésben meghatározott vagyontárgyai nem elegendőek, a jelzáloglevél tulajdonosainak, és a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletek szerződött partereinek követelései a fedezetből követelésük arányában kerülnek kielégítésre. Ha a követelés lejáratakor arányos kielégítés történt, úgy az (5) bekezdésben meghatározott vagyontárgyakból származó későbbi bevételek terhére és erejéig a fedezeti gondnok köteles a ki nem elégített követeléseket - a lejáratok sorrendjében, azonos lejáratú követelések tekintetében követelésarányosan - kifizetni. Késedelmes teljesítés esetén a jelzáloglevél-tulajdonos az érintett jelzáloglevélre vonatkozó kibocsátási feltételekben meghatározott mértékben késedelmi kamatra is jogosult. Az eredeti lejárati időtől kezdődően járó késedelmi kamatot a jelzáloglevelekből eredő tőke- és kamatkövetelések kielégítését követően kell kiegyenlíteni.

A Jelzálogtörvény alapvető célja a fedezetbe vont eszközökkel való gazdálkodás elkülönítése a felszámolási eljárás során. A Jelzálogtörvény szerint a jelzálog-hitelintézet elleni felszámolás megindulásakor a jelzáloglevelekből eredő követelések, valamint a fedezetbe vont származtatott ügyletek szerződött partnereinek követelései nem válnak lejárttá. A fedezeti gondnok gondoskodik a követelések kifizetéséről a jelzáloglevélben, illetve a szerződésben foglalt törlesztési időpontoknak megfelelően. A fedezeti gondnok kezeli a fedezetül szolgáló elkülönült vagyontömeget, amíg nem kerül átruházásra egy másik jelzálog- hitelintézetre, vagy valamennyi követelést ki nem elégítettek, illetve a teljes vagyont fel nem használták. A fedezeti gondnok nem lehet azonos a jelzálog-hitelintézet felszámolóbiztosával

és a jelzáloglevelek tulajdonosainak kielégítését szolgáló vagyon nem képezi a felszámolási vagyon részét. A jelzáloglevél tulajdonosok követeléseinek kielégítését követően esetlegesen fennmaradó vagyontárgyak a felszámolási vagyonba kerülnek.

A Jelzálogtörvény kimondja, hogy a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletek szerződött partnereinek a jelzáloglevél tulajdonosokkal azonos jogokat kell biztosítani a jelzálog-hitelintézet elleni felszámolási eljárásban

A Jelzáloglevél speciális státusza

Az e fejezetben kifejtetteket összefoglalva az alábbiakban felsorolásra kerül azon hat alappillér, melyen a Jelzáloglevél különös erőssége és biztonsága nyugszik:

A fedezeti rendszer

A Jelzáloglevél rendes fedezetét a részletes és szigorú jogszabályi előírások alapján meghatározott hitelbiztosítéki értékkel korrigált jelzáloghitelek és visszavásárlási vételárkövetelések biztosítják. Fedezetként csak minden egyes jelzáloghitel/visszavásárlási vételár azon mértéke vehető figyelembe, mely a hitelbiztosítéki érték 60%-át nem haladja meg. Amennyiben azonban a fedezetül lekötött ingatlan lakóingatlan, akkor a jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés, illetve visszavásárlási vételár összege a hitelbiztosítéki érték 70%-áig vehető rendes fedezetként figyelembe. A jelzáloghitellel egyidejűleg, jogszabályon alapuló állami készfizető kezesség biztosítékával nyújtott hitelrész, mint kapcsolódó kölcsönrész, ugyancsak rendes fedezeti eszközként vehető figyelembe. Rendes fedezet hiánya esetén kötelező pótfedezet igénybe vétele, mely kizárólag a Jht. 14.§ (11) bekezdésben meghatározott pótfedezeti eszköz lehet.

Szigorú fedezeti arányok

A fedezetek közül a pótfedezet a működés harmadik évétől kezdve legfeljebb 20%-ot tehet ki, a Jelzáloglevél refinanszírozási limit pedig hitelenként legfeljebb a hitelbiztosítéki érték 60

%-a, lakóingatlan esetében 70%-a.

Független Vagyonellenőr

A fedezetek nyilvántartásba vételét, mindenkori állományát és a Jelzáloglevél Kibocsátást a Befektetők védelmére kijelölt független Vagyonellenőr folyamatosan felügyeli és ellenőrzi.

Speciális status fizetésképtelenség esetén

A Jelzáloglevél tulajdonosok az előző pontokban leírt módon speciális statust élveznek a Bank egyéb hitelezőivel szemben a Bank fizetésképtelensége esetén.

Kiemelt PSZÁF felügyelet

A Jelzálogtörvény alapján a PSZÁF a jelzálog-hitelintézetnél köteles évente helyszíni ellenőrzést tartani.

Fokozott nyilvánosság

A jelzálog-hitelintézet negyedévenként köteles a nyilvánosságot tájékoztatni a forgalomban lévő jelzáloglevelek és a rendelkezésre álló fedezetek értékéről.

I.2 DEFINÍCIÓK ÉS RÖVIDÍTÉSEK

A jelen Xxxxxxxxx Alaptájékoztatóban szereplő egyes fogalmak definíciói, illetve rövidítések magyarázatai:

FOGALMAK, RÖVIDÍTÉSEK MAGYARÁZATOK

„Adagolt kibocsátás”

A Tpt. 5.§ (1) bekezdésének 1 pontja szerint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatalának olyan módja, amelynek keretén belül az értékesítés a kibocsátó által meghatározott időszak alatt történik, úgy, hogy az értékpapírok lejárati időpontja azonos.

„ÁKK”

Államadósság Kezelő Központ Zrt. 1027 Budapest, Csalogány u. 9-11.

„Összevont Alaptájékoztató”

A Kibocsátó Kibocsátási Programjához készült jelen Összevont Alaptájékoztató, amelynek alapján a Kibocsátó Jelzáloglevél és Kötvénysorozatokat tervez forgalomba hozni.

„Allokáció”

Túligénylés/túljegyzés esetén az Aukció/Jegyzés lezárását követő eljárás, mely során a Kibocsátó az előre meghirdetett elvek alapján dönt az egyes igénylések/jegyzések elfogadásának mértékéről.

„ÁPV Zrt.”

Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.

„Aukció”

„Aukciós ajánlattevő” vagy

„Szervező”

A Tpt. 5.§ (1) bekezdésének 5. pontja szerint a forgalomba hozatal azon módja, amely keretén belül a kibocsátó az általa meghatározott feltételek szerint lehetőséget biztosít ajánlattételre és a beérkezett vételi ajánlatok meghatározott szempont szerint versenyeznek. Tpt. 50.§ rendelkezik az aukciós forgalomba hozatal általános szabályairól.

A szervezői feladatokat ellátó Forgalmazó, amely a BÉT aukciós szabályzata alapján a Kibocsátó nevében vételre ajánlja a Jelzáloglevelet, Kötvényt.

„Bankcsoport”

Az FHB Jelzálogbank Nyrt., FHB Szolgáltató Zrt., FHB Kereskedelmi Bank Zrt., FHB Életjáradék Zrt., FHB Ingatlan Zrt. együtt alkotják a Bankcsoportot.

„Bázispont” A százalék századrésze (1%=100 bázispont)

„Befektető”

Azon Jelzáloglevél, illetve Kötvény tulajdonos, aki a forgalomba hozatal során Jelzáloglevelet, Kötvényt vásárol akinek a vételi igénye/jegyzése az allokáció során elfogadásra került, vagy akinek később Jelzáloglevél kerül a tulajdonába.

„BÉT”

Budapesti Értéktőzsde Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1062 Budapest, Andrássy út. 93.

„CRD” „Credit Risk Derivatives”

Az EU banki szabályozási rendszerének (Basel II) iránymutatásai hitelkockázat kezelés, a tőkekövetelmény tekintetében.

„Dematerializált Értékpapír”

A Tpt. 7.§ (2) bekezdésében szabályozott tartalommal előállított, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség.

„Devizabelföldi jogi személy”

„Devizabelföldi természetes személy”

Minden olyan devizabelföldinek minősülő személy, akit a magyar jogszabályok jogi személynek minősítenek, továbbá annak minősül még a Tpt. 5.§.(1) bekezdésének 30. pontja szerint a vállalkozás és a szervezet, ha székhelye belföldön van, ideértve a külföldi állampolgár önálló magyarországi vállalkozását is, valamint a d) pont szerint a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVIII törvény értelmében belföldi illetőségűnek minősülő magánszemély.

„Elkülönített letéti számlák”

A Forgalmazók a forgalomba hozatal során befizetett összeget az Összevont Alaptájékoztatóban megjelölt pénzforgalmi számlákon tartják, e számlán elhelyezett összeg az Aukcióból/ Jegyzésből esetlegesen eredő meghatározott visszafizetési kötelezettségek teljesítéséig, illetve a visszafizetési kötelezettség hiányának a megállapításáig nem használható fel.

„Értékpapírszámla”

A dematerializált értékpapírról és a hozzá tartozó jogokról és az értékpapír-tulajdonos javára a KELER Zrt. (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx x. 9-11.) által vezetett nyilvántartás.

„Euró” vagy „EUR”

Az Európai Monetáris Unió országainak hivatalos fizetőeszköze.

„Fedezet”

A Jelzálogtörvény előírásai alapján (a Jht 14.§-a rendelkezik a jelzáloglevelek fedezetéről) a jelzálog-hitelintézetnek mindenkor rendelkeznie kell a forgalomban lévő jelzáloglevelek még nem törlesztett névértéke és kamata összegét meghaladó értékű fedezettel. A fedezet lehet rendes és pótfedezet. A jelzáloglevél fedezetén belül a rendes fedezet aránya az összes fedezetben a jelzálog hitelintézet működésének első évében nem lehet kevesebb 60%-nál, a második évben 70%-nál, a harmadik évtől 80%-nál.

„Fedezet nyilvántartás”

A fedezet nyilvántartás az FHB Nyrt. analitikus nyilvántartási rendszerében rögzített adatokból készített azon nyilvántartás, amely az általa kibocsátott jelzáloglevelek rendes fedezetét biztosító zálogtárgyak, a rendes és pótfedezeti értékek adatait a Fedezet- nyilvántartási szabályzatában található előírások szerint egyedileg, illetve összevontan tartalmazza, megteremtve ezzel a Vagyonellenőr számára az arányossági követelmények betartása ellenőrzésének feltételeit. A Fedezet-nyilvántartás a jelzáloglevelek és a fedezetek összegzett értékeit jelenértéken is kimutatja. A Fedezet-nyilvántartási szabályzat (78/2007/01. Vezérigazgatói utasítás) készítését a „Jelzálogtörvény”14.§. (14) és (15) írja elő, ezt a PSZÁF az E-I-648/2007.(06.27.) számú határozatában hagyta jóvá.

„Felhalmozott kamat” A Jelzáloglevél, Kötvény Sorozat kamatozásának első napjától,

illetve amennyiben már történt kamatkifizetés, úgy a kamatkifizetés

időpontjától az újonnan forgalomba hozatalra kerülő Sorozatrészlet pénzügyi elszámolásának időpontjáig (azt a napot nem beleszámítva) terjedő időtartamra számított időarányos kamat, továbbá az a kamat, amely akkor jár, ha jogellenesen késleltetik vagy megtagadják a tőkekifizetést.

„Feltételek” vagy „Jelzáloglevél Feltételek” vagy „Kötvényfeltételek”

Jelzáloglevél, illetve Kötvény forgalomba hozatalára vonatkozó feltételek, jelen Xxxxxxxxx Alaptájékoztatóban foglaltak szerint

„Fizető Ügynök” ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepe (0000 Xxxxxxxx, Xxxxx Xxxxxx xx 00/x)

„Fizető Ügynöki Megállapodás”

A Kibocsátó és az ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepe közötti megállapodás, melyben a Kibocsátó megbízást ad a jelen Kibocsátási Programmal kapcsolatos fizető ügynöki tevékenységre.

„FHB Nyrt.” FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 0000 Xxxxxxxx Xxxxx xx 00.

„FHB Kereskedelmi Bank” FHB Kereskedelmi Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság

0000 Xxxxxxxx Xxxxx xx 00. A Bankcsoport tagja.

„Forgalmazók” vagy”Program Forgalmazók”

Azok a befektetési szolgáltatók, amelyek a Jelzáloglevelek és Kötvények forgalomba hozatalát célzó Programforgalmazói Megállapodást aláírták: az a CIB Bank Zrt. (1027 Budapest, Medve u. 4-14.), a ConCorde Értékpapír Zrt. (1123 Budapest, Alkotás utca. 50.), a Deutsche Bank Zrt. (1054 Budapest, Hold u. 27.), az Erste Bank Befektetési Zrt. (0000 Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxx 00-00.), a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (1122 Budapest, Pethényi köz 10.), az MKB Bank Zrt. (0000 Xxxxxxxx, Xxxx xxxx 00.) és a UniCredit Bank Hungary (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0-0.) A megállapodáshoz Új Forgalmazók is csatlakozhatnak.

„Forgalomba hozatal”

A Jelzáloglevelek, Kötvények tulajdonjogának első ízben történő keletkeztetésére irányuló eljárás a jelen Összevont Alaptájékoztatóban, továbbá az egyes Végleges Feltételekben foglaltak alapján.

„Forint” vagy „Ft” A Magyar Köztársaság hivatalos fizetőeszköze.

„Hitelbiztosítéki érték”

Az ingatlan piaci értéke, csökkentve a felmért kockázatok pénzben kifejezett értékével. Megállapításának elveit és módszereit jogszabályok határozzák meg, a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értéke meghatározására vonatkozó módszertan elveiről szóló 25/1997 (VIII.1.) PM rendelet, továbbá a termőföld hitelbiztosítéki értéke meghatározásának módszertani elveiről szóló 54/1997 (VIII.1.) FM rendelet.

„Hitelintézeti törvény” A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló többször

módosított 1996. évi CXII. Törvény.

„IFRS” Nemzetközi Pénzügyi Beszámolókészítési Szabályok

„IRB” Internal Rate Base A CRD számítási módszereinek egyike

„Jegyzés” A Tpt.49 §.-a rendelkezik a jegyzési eljárás általános szabályairól.

„Jelzálogbank” Szakosított hitelintézet, tevékenységét a „Jelzálogtörvény” „Jht”

alapján folytathatja.

„Jelzáloglevél”

A jelen Xxxxxxxxx Alaptájékoztató alapján kibocsátott, a Jelzálogtörvény szerint olyan dematerializált névre szóló átruházható értékpapír, amelyet kizárólag jelzálog-hitelintézet bocsáthat ki. A Jelzáloglevél forgalomba hozatalának speciális feltétele, hogy a mögötte lévő rendes és pótfedezet meglétét hivatalos Vagyonellenőr igazolja.

„Jelzáloglevél feltételek”

A Jelzáloglevelekre vonatkozó, az Összevont Alaptájékoztatóban foglalt, a Kibocsátási Programra, illetve az annak keretén belül forgalomba hozott Jelzáloglevelekre vonatkozó általános feltételek és rendelkezések.

„Jelzálogtörvény”, „Jht” Az 1997. évi XXX. törvény a jelzálog-hitelintézetről és a

Jelzáloglevélről.

„KELER Zrt.” Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zrt. 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx x. 9-11.

„Kibocsátó”, vagy „FHB”, vagy „FHB Nyrt.” vagy „a Bank”

FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 00.

„Kibocsátási Program” vagy „az FHB Nyrt. 2010. évi Kibocsátási Programja”

A kibocsátó 200.000.000.000 Ft (Kettőszázmilliárd forint) keretösszegű, forintban, euróban vagy svájci frankban denominált, a jelen Összevont Alaptájékoztatóban leírt Jelzáloglevelek és Kötvények forgalomba hozatalára irányuló Kibocsátási Programja.

„Kötvényrendelet” A kötvényről szóló 285/2001 (XII.26.) Korm. rendelet

„Kötvény feltételek”

A Kötvényekre vonatkozó, az Összevont Alaptájékoztatóban foglalt, a Kibocsátási Programra, illetve az annak keretén belül forgalomba hozott Kötvényekre vonatkozó általános feltételek és rendelkezések.

"Központi Értékpapír számlavezető"

A Végleges Feltételekben eképpen meghatározott központi értékpapír-számlavezető (jelenleg a KELER Zrt.) vagy mindenkori jogutódja, illetve bármely egyéb, a Kibocsátó által központi értékpapírszámla-vezetőként megbízott intézmény, amely dematerializált értékpapírok előállítását, kezelését és nyilvántartását végzi.

„MNB” Magyar Nemzeti Bank 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0/0.

„MSZSZ”

Magyar Számviteli Szabályok, azaz a magyar jog szerint a számvitelre vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok, ideértve a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényt.

„Okirat”

Az egy sorozatban, dematerializált formában kibocsátott értékpapírokról egy példányban kiállított, értékpapírnak nem minősülő dokumentum a Tpt. 7.§. (2) szerint.

„Pótfedezet”

A pótfedezet a rendes fedezet kiegészítésére szolgál és a jelzálogtörvény 14.§.-a (11.) bekezdése szerint a következő eszközökből állhat: az MNB-nél elkülönített, zárolt bankszámlán tartott pénz, állampapír, állami készfizető kezesség vállalással

kibocsátott értékpapír, valamint állami készfizető kezességvállalás mellett nyújtott, kapcsolódó kölcsönrésznek nem minősülő hitel. Ezek meglétét és a fedezet nyilvántartásba történő bejegyzés szabályszerűségét is a Vagyonellenőr igazolja.

„Programforgalmazói megállapodás”

A Kibocsátó és a Forgalmazók között a Kibocsátási Program hatálya alá tartozó értékpapírok forgalmazására létrejött Programforgalmazói Megállapodás, annak valamennyi módosításával és kiegészítésével.

„PSZÁF, Felügyelet” Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (1013 Budapest,

Xxxxxxxxx xxx. 39.), illetve annak jogutódja.

„Rendes fedezet”

A hatályos Jelzálogtörvény szerint „Rendes fedezetként azon jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés és a szerződés alapján járó kamat, valamint a fennálló tőkekövetelés százalékában meghatározott, a kölcsönszerződés szerint a futamidő alatt rendszeresen felszámítható kezelési költség (a továbbiakban kamat jellegű bevétel) vehető figyelembe, amely fedezetéül kikötött, jelzálogjog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került. Rendes fedezetként a visszavásárlási vételár, valamint a kapcsolódó kölcsönrészből eredő tőkekövetelés és a szerződés alapján járó kamat, valamint kamat jellegű bevétel, továbbá a származtatott (derivatív) ügylet Jht. 14.§ (6) bekezdés szerinti értéke is figyelembe vehető”. „Ha a jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés, illetve a visszavásárlási vételár összege a fedezetül lekötött ingatlan hitelbiztosítéki értékének hatvan százalékát meghaladja, rendes fedezetként legfeljebb hatvan százalék mértékéig vehető figyelembe. Amennyiben a fedezetül lekötött ingatlan lakóingatlan, akkor a jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés, illetve a visszavásárlási vételár összege a hitelbiztosítéki érték 70%-ig vehető rendes fedezetként figyelembe.” (Jelzálogtörvény 14.§. (3) és (7) bekezdés szerint.)

„Sorozat”

Az azonos típusú, azonos előállítású, azonos jogokat megtestesítő Jelzáloglevelek vagy Kötvények egy meghatározott időpontban (egy Részletben) kibocsátott teljes mennyisége, illetve az eltérő időpontban (több Részletben), forgalomba hozott értékpapírok valamely későbbi időpontban azonos jogokat megtestesítő jelzáloglevelek teljes mennyisége.

„Sorozatrészlet” vagy ”Részlet” Az egy Sorozatba tartozó azon Jelzáloglevelek, Kötvények,

amelyek forgalomba hozatali napja azonos.

„Svájci frank” vagy „CHF” A Svájci Államszövetség hivatalos fizetőeszköze

„Számlavezető” vagy „Kifizető”

Bármely befektetési szolgáltató, amely értékpapírszámla vezetésre jogosult és amely a Központi Értékpapírszámlavezetőnél vezetett összevont értékpapírszámláján keresztül a Befektetők megbízása alapján a Jelzálogleveleket, Kötvényeket értékpapír számlán nyilvántartja (saját vagy az adott Jelzáloglevél-, vagy Kötvénytulajdonos(ok) nevében), és Kifizető, akit az SZJA tv. 65.§ (2/a) bekezdése alapján a kamat kifizetések tekintetében adómegállapítási és levonási kötelezettség terhel.

„Számviteli törvény” A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és az azt módosító,

illetve helyébe lépő jogszabály(ok).

„Szervező”

Xxxx Xxxxxxxxxx, aki az adott Forgalomba hozatal tekintetében az aukciós ajánlattevői vagy a jegyzés esetén a jegyzést összesítői feladatokat ellátja.

„Társasági adótörvény” A társasági adóról és az osztalékadóról szóló többször módosított

1996. évi LXXXI. törvény.

„Tpt.” vagy „Tőkepiaci törvény” A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény.

„Új Forgalmazó”

Az a befektetési szolgáltató, amelyet a Kibocsátó a Programforgalmazói Megállapodással összhangban a Kibocsátási Program, vagy egy-egy Forgalomba hozatal tekintetében Forgalmazóként megbíz.

„Vagyonellenőr”

A Jht. 16-17.§. értelmében a Vagyonellenőr az FHB Nyrt. által a PSZÁF jóváhagyásával megválasztott olyan könyvvizsgáló szervezet, amely a hitelintézeti könyvvizsgálat fokozott követelményeinek megfelel és a vagyonellenőrzésen kívül más könyvvizsgálói feladatot az FHB Nyrt. részére nem végez. A Vagyonellenőr jogosult és köteles folyamatosan ellenőrizni és igazolni (ellenjegyezni) a fedezet-nyilvántartással összefüggő analitikus nyilvántartásokban Rendes, illetve Pótfedezetként bejegyzett, illetve törölt eszközökre vonatkozó adatok valóságnak való megfelelését, valamint a Jelzálogtörvényben rögzített, a fedezetekre vonatkozó arányossági követelmények betartását. (Jelzálogtörvény 16. § 1-11. bekezdés.) Az FHB Nyrt. Vagyonellenőre a PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló és Gazdasági Tanácsadó Kft. 1077 Budapest, Wesselényi u. 16. (Nyilvántartásba vételi sz.: 001464) A vagyonellenőri feladatok elvégzését Xxxx Xxxxxx koordinálja, az értékeléssel összefüggő feladatokat Xx Xxxxxxx Xxxxxx, a vizsgálattal kapcsolatos feladatokat Xxxxxx Xxxxx látja el.

„Választott Bíróság”, „VB” A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választott Bíróság 1062 Budapest,

Andrássy út. 93.

„Végleges Feltételek”

Valamely Sorozatra/Részletre vonatkozó, az adott Sorozat/Részlet forgalomba hozatalának adatait tartalmazó dokumentum, amely többek között tartalmazza az adott Sorozatban/Részletben kibocsátott Jelzáloglevelek, Kötvények egyedi feltételeit. A Végleges Feltételek jelen Összevont Alaptájékoztató kiegészítését tartalmazza az adott forgalomba hozatal vonatkozásában.

„Visszavásárlási vételár”

Jelzálog hitelintézet hitelintézettel szembeni, önálló zálogjog visszavásárlására irányuló olyan követelése, (Jelzálogtörvény 8.§. (4-6) bekezdése értelmében), amelynek alapját a jelzálog- hitelintézet által a hitel intézeteknek nyújtott azon önálló zálogjog megvásárlását célzó vételár képezi, mellyel a hitelintézet az önálló jelzálogjog biztosításával nyújtott jelzáloghitelét refinanszírozza.

I.3 HIVATKOZÁSSAL BEÉPÍTETT DOKUMENTUMOK

Az alább felsorolt, a Kibocsátó által korábban nyilvánosságra hozott dokumentumok hivatkozással kerülnek jelen Xxxxxxxxx Alaptájékoztatóba beépítésre és a Kibocsátó honlapján (xxx.xxx.xx) vagy mindenkori székhelyén tekinthetők meg: a) Az FHB Jelzálogbank Nyrt. 2008. évi IFRS adatok szerinti éves jelentése (2008. április 29.) (auditált, konszolidált adatok)

b) Az FHB Jelzálogbank Nyrt. 2008. évi IFRS adatok szerinti éves jelentése (2009. április 29.) (auditált, konszolidált adatok)

c) Az FHB Jelzálogbank Nyrt. Időközi vezetőségi beszámolója 2009. III. negyedévi időszakra vonatkozóan (2009. november 13.) (nem-auditált, konszolidált adatok)

II. AZ ÖSSZEVONT ALAPTÁJÉKOZTATÓ KIBOCSÁTÓVAL ÖSSZEFÜGGŐ RÉSZEI

II.2 BEJEGYZETT KÖNYVVIZSGÁLÓK

A Kibocsátó könyvvizsgálóinak neve és címe a korábbi pénzügyi információk által lefedett időszakban:

Xxxxx and Young Kft.

Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00

A könyvvizsgálat elvégzésére kijelölt tényleges személy: Xxxxxx Xxxxxxxxx

Bejegyzett könyvvizsgáló, könyvvizsgálói jegyzékszám: 004245

Az Xxxxx and Young Kft. fenntartások nélkül auditálta a Kibocsátónak a jelen Xxxxxxxxx Alaptájékoztató mellékleteiben közzétett, az elmúlt kettő pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi beszámolóit. A könyvvizsgálónak semmilyen lényeges érdekeltsége nincsen a Kibocsátóban.

II.3 A KIBOCSÁTÓ ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA

II.3.1 ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

Cégnév:

Rövidített név:

Székhely:

Központi telefonszám:

Az alapítás cégbírósági bejegyzés száma,

FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

FHB Nyrt.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 00.

36+1-4529100

helye, ideje:

Cg. 00-00-000000 számon jegyezte be a Fővárosi Bíróság Cégbírósága 1998.03.18- án.

Bejegyzés országa: Statisztikai számjel: Adószám:

Alapítás időpontja: Működési időtartam: Működési forma:

Üzleti év:

A társaság alaptőkéje alapításkor:

Jelenlegi alaptőke:

Magyar Köztársaság 12321942-6492-114-01

12321942-4-44

A társasági szerződés kelte: 1997.10.21. A társaság határozatlan időre alakult.

Nyilvánosan működő részvénytársaság Az üzleti év megegyezik a naptári évvel.

3.000.000.000,- Ft, azaz Hárommilliárd forint

00.000.000.000,- Ft, azaz Tizenegymilliárd- kettőszáztizenötmillió-egyezer forint

Az alaptőke-emelés cégbírósági bejegyzésének száma, helye, ideje:

Cg.00-00-000000/126 számon jegyezte be az alaptőke-emelést a Fővárosi Bíróság Cégbírósága 2009.05.19-én.

A hatályos alapító okirat kelte és megtekintési helye:

A hatályos Alapszabály kelte: 2009.12.01. megtekinthető a társaság honlapján (xxx.xxx.xx)

Hirdetmények közzétételének helye: a Cégközlönyön kívül az alábbi honlapokon:

Budapesti Értéktőzsde (xxx.xxx.xx), PSZÁF (xxx.xxxxxxxxxxxx.xx), Kibocsátó (xxx.xxx.xx) A közzétett információk esetében a Kibocsátó biztosítja, hogy azok a lehető legszélesebb nyilvánossághoz – a lehető legrövidebb időn belül – eljussanak.

Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (a PSZÁF jogelődje) engedélyei az engedélyköteles tevékenységek végzéséről:

Működési engedély száma: 345/1998. (1998.03.05.)

Működésre irányadó jog: Magyar jog

Vagyonellenőr: PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló és Gazdasági Tanácsadó Kft. 1077 Budapest, Wesselényi u. 16.

(Nyilvántartásba vételi sz.: 001464) Xxxxx Xxxx cégtárs; Xxxxxx Xxxxx cégtárs, bejegyzett könyvvizsgáló; Xxxxx Xxx cégtárs, bejegyzett könyvvizsgáló; Xx. Xxxxxxx Xxxxxx igazgató, mint teljesítési segéd képviselője

II.3.2 A KIBOCSÁTÓ TÖRTÉNETE ÉS FEJLŐDÉSE, LEGUTÓBBI FEJLEMÉNYEK A Kibocsátó alapításának körülményei

A jelzáloghitelezés, azaz a jelzáloggal biztosított hosszútávú hitelezés kérdése a 19. század közepén merült fel először Magyarországon. Kialakultak a hosszútávú finanszírozási rendszer intézményi és tőkepiaci struktúrái és instrumentumai, és a második világháborúig hatékonyan biztosították a pénzügyi közvetítést.

Az államosítást követően ezt a rendszert megszüntették, s csak az 1990-es rendszerváltás után vetődött fel újra a jelzáloghitelezés és intézményrendszerének felélesztése. 1996-ban a pénzügyminiszter kezdeményezésére öt bank megalapította a Jelzálog Hitelintézetet Előkészítő Részvénytársaságot, amely megszervezte a második világháború utáni első, kizárólag jelzáloghitelezéssel és annak értékpapír kibocsátás révén történő finanszírozásával

foglalkozó bank megalapítását. 1997 októberében négy bank a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt., a Mezőbank Rt., a Postabank és Takarékpénztár Rt., a Pénzintézeti Központ Bank Rt. és a Pénzügyminisztérium 3 Mrd forint alaptőkével megalapította a Földhitel- és Jelzálogbank Részvénytársaságot.

Megalapításakor a jelzálog-hitelintézet alapvető feladata volt a magyar gazdaságban sok területen még meglévő tőkehiány enyhítése, a hosszabb megtérülésű ingatlan alapú fejlesztések hatékony finanszírozása, a növekvő hosszútávú megtakarítások gazdaságba történő visszaforgatása, új, biztonságos befektetési lehetőségek megteremtése, s az ingatlanpiac fejlődésének elősegítése. A Bank működésének megkezdése óta a gazdaság szereplőit és céljaikat üzleti alapon, hosszú lejáratú hitelekkel finanszírozza. A hitelekhez szükséges forrásokat a tőkepiacról egy akkoriban még újdonságnak, ma már korszerű befektetési eszköznek számító értékpapír, a jelzáloglevél kibocsátásával teremtette meg. A jelzáloghitelezés megindulása az ingatlan-tulajdonos részére újfajta finanszírozási lehetőséget, fejlődési potenciált biztosított.

A Bank működésének első évében, 1998-ban lefektette a jelzáloghitelezési üzletág alapjait a magyar „bankpiacon”, kialakította stratégiáját, ügyfélkörét, s országszerte elérhetővé tette a jelzálog-alapú finanszírozást. Fokozatosan megismertette a piaccal a jelzálogleveleket, elfogadottá, sőt népszerűvé tette a piacon ezt az akkor új típusú befektetési eszközt, közvetlen kapcsolatokat alakított ki a hosszúlejáratú befektetési lehetőségeket kereső befektetői körrel és kiépítette a nyilvános kibocsátás elsődleges és másodlagos piacának alap rendszerét. Eszköz és forrás oldalon egyaránt fokozatosan finomodó, formálódó termékkört alakított ki, mely egyaránt jól igazodott a tőkepiac feltételeihez és az ügyfelek igényeihez.

Az FHB 2000-ben az akkori új stratégiájának megfelelően új tevékenységgel és új termékekkel lépett piacra. Saját hitelügyeletei, a lakossági lakáshitel finanszírozásban konzorciális formában részt vevő bankok hitelezése, majd az önálló jelzálogjog intézményének törvényessé válásától kezdve refinanszírozási szerződések révén csatlakozó társbankok hitelezése révén a Bank a magyar lakásfinanszírozás jelentős szereplőjévé vált. Az FHB lakáshitelezésre épülő stratégiájának legfontosabb elemei alapvetően azóta sem változtak.

A Bank 2000 óta aktívan vesz részt a mindenkori kormány lakáscélú támogatási rendszerének végrehajtásában, több kereskedelmi bankkal, lakástakarékpénztárral és biztosító társasággal együttműködve hozzájárul az otthonteremtéshez szükséges időtartam lerövidítéséhez, az olcsóbb, hosszú lejáratú jelzáloghitelek biztosításához.

2004. második felétől a Bank a forint alapú jelzáloghitelek mellett deviza alapú hiteleket is folyósít ügyfeleinek. A vállalati ügyfélkör felé is nyitott a Bank 2005 elején, új termékeket kínál a projekt finanszírozás területén is.

A Jht. alapján a saját kihelyezésű és a refinanszírozott hitelek forrását elsősorban az FHB által forgalomba hozott jelzáloglevelek adják. 2001-ig zárt körben forgalmazott jelzálogleveleket, majd 2001 tavaszától nyilvánosan kibocsátással is megjelent a magyar tőkepiacon. A nyilvánosan forgalomba hozott jelzáloglevelek kivétel nélkül tőzsdén jegyzett papírok. Az FHB nyerte 2001-ben, 2002-ben, 2003-ban, 2004-ben 2005-ben és 2008-ban a BÉT által alapított „Az év legjobb hitelpapír kibocsátója” díját.

A belföldi tőkepiaci kereslet és piaci viszonyok korlátai miatt 2003-ban a Bank megjelent a nemzetközi tőkepiacon: 2003. júliusában az FHB lebonyolította első, 75 millió eurós nemzetközi jelzáloglevél kibocsátását. A forgalombahozatal struktúrált finanszírozás keretében zajlott le. A tranzakciót utóbb az Euromoney pénzügyi szaklap az „Emerging Europe” kategóriában a “Legjobb kelet-európai strukturált kibocsátás” elismerésben részesítette. Még abban az évben Luxemburgban 1 milliárd euró keretösszegű nemzetközi jelzáloglevél programot (EMTN) jegyzett be. Azóta a Bank a nemzetközi tőkepiacnak is ismert és elismert szereplője.

Az Európai Jelzálogszövetségnek 2001. óta, a Magyar Jelzálogbank Egyesületnek pedig 2002

őszétől tagja.

Privatizáció

Az FHB privatizációja több lépésben valósult meg. A 2003-as év során megtörtént az FHB részleges privatizációja a részvények a nyilvános értékesítése és forgalomba hozatala, a törzsrészvények tőzsdei bevezetése és forgalmazása.

2007. augusztus végén folytatódott a részleges privatizáció: a tranzakció eredményeként az ÁPV Zrt. tulajdonosi részesedése 54,11%-ról 4,11%-ra csökkent

Megalakulása óta a tulajdonosok ötször emelték meg az FHB alaptőkéjét. Az első három esetben 500%-os, 2003-ban kétszer 100%-os árfolyamon történt az alaptőke-emelés, 2003 december 4-én 1 darab 1.000 Ft-os címlettel emelték az alaptőkét. 2009-ben 46 153 999 db 100 Ft névértékű osztalék-elsőbbségi részvény és 1 db 100 Ft névértékű vétójogot biztosító részvény került kibocsátásra az alaptőke-emelés keretében. Az új alaptőke 00.000.000.000,- Ft.

2006. februárjában új stratégiáról: bankcsoport kiépítéséről döntött a Bank vezetősége (ld.

II.3.3 fejezet).

2009-ben a Bank egyszemélyes részvénytársaságokká alakította a leányvállalatait, illetve újabb társaságokat vont be a Bankcsoportba, azok megvásárlásával.

A pénzügyi válság és következményei

A nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság 2008 második felétől jelentősen erősödött, a magyar bankszektornak pedig komoly kihivásoknak kellett megfelelnie: szűkössé váltak a források, nehezebbé vált a likviditás fenntartása és a tőketertalékok szinten tartása. A legsúlyosabb időszakban a nemzetközi pénzügyi és gazdasági szervezetek tőkeinjekcióval siettek a kormányok és bankok segítségére. A Nemzetközi Valuta Alap (IMF), a Világbank és az Európai Unió készenléti hitelkeretet bocsátott Magyarország rendelkezésére. Ebből a keretből a magyar kormány részben határozott idejű tőkeemeléssel részben kölcsön formájában juttatott az FHB Jelzálogbanknak FHB Bankcsoport stabilitásának javításához.

A Magyar Állam a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény (Stabilizációs törvény) alapján 30.000.100.000,- Ft összegben tőkét emelt a Társaságban. A tőkeemeléshez kapcsolódóan a Társaság a Stabilizációs törvényben meghatározott különleges osztalékelsőbbséget biztosító részvényeket, továbbá 1 darab

különleges vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvényt bocsát ki ázsióval, mely részvényeket a Magyar Állam jegyzi le. A tőkeemelés 2009 májusában valósult meg.

Mérföldkő a Kibocsátó üzleti tevékenységében, hogy 2009. novemberében megnyitotta Frankfurti fiókját, amelyen keresztül közvetlenül érheti el a külföldi hitel- és tőkepiacokat.

A kibocsátót érintő közelmúltbeli események

A 2009. évben a Bankcsoportot érintő jelentősebb jogszabályi változások az alábbiak voltak: Törvények

2009. évi IV. törvény a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről

A törvény a gazdasági válság lakosságot érintő hátrányos következményeinek enyhítését célzó eszközként átmeneti segítséget kíván nyújtani, készfizető kezesség formájában.

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) legutóbbi módosításával beiktatott 8/B.§

Az Áht. 2009. március 11-től hatályos új 8/B.§-a szerint a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását potenciálisan veszélyeztető helyzetben a Magyar Állam a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező hitelintézetnek kölcsönt nyújthat, vagy a szabad pénzeszközeinek kezelése keretében a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott kötvényt szerezhet.

2009. évi XLI. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény betétbiztosítást érintő módosításáról

A törvénymódosítás célja a betétbiztosítási rendszerekről szóló 94/19/EK irányelvnek a fedezeti szint és a kifizetési határidő tekintetében történő módosításáról szóló 2009/14/EK irányelv átültetése. A betétesek bizalmának erősítése érdekében jelentősen csökkenti a kártalanítás kifizetésére vonatkozó határidőt és a gyors kifizetés érdekében egyszerűsíti a kártalanítás folyamatát.

- 2009. évi LI. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról:

A törvény korszerűsíti a Csődtörvényt, egyszerűsíti, gyorsítja, és ésszerűsíti a szabályozást, továbbá olyan új jogintézményeket vezet be, amely igazodik a jelenlegi gazdasági helyzethez,

egyrészről gazdaságosabbá teszi az eljárásokat, másrészről a visszaélésszerű magatartások vonatkozásában új szankciókat vezet be.

Magatartási Kódex

Az FHB csatlakozott azon pénzügyi intézmények köréhez,amelyek aláírták a lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról szóló Magatartási Kódexet, melyben foglaltakat az FHB magára nézve kötelező érvényűnek fogadja el. Az FHB a Magatartási Kódex teljes szövegét a xxx.xxx.xx honlapján folyamatosan, bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen elérhetővé teszi a rendelkezésre álló valamennyi nyelvi változatban.

- 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról.

- 154/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezesség igénybevételének és beváltásának részletes szabályairól

II.3.3 A TÁRSASÁG STRATÉGIÁJA, MŰKÖDÉSÉNEK JÖVŐBELI IRÁNYAI

A Bank küldetése, hogy a hazai és nemzetközi piacon is ismert és elismert, stabil működésű a befektetők bizalmát élvező jelzálog-hitelintézetként a hazai jelzáloghitelezés meghatározó szereplőjeként, a Bank értékét folyamatosan növelve, jövedelmezően működjön.

2006. februárjában új stratégiáról döntött a Bank vezetősége. A 2006-2010-es évekre fontos célként fogalmazta meg a Bank tevékenységének diverzifikálását, az üzleti volumen növelését, új piacokon való megjelenést, új termékek kínálatát.

Az FHB 2006-ban megfogalmazott új középtávú stratégiájában egy olyan bankcsoport kiépítését fogalmazta meg célként, amely korábbi tevékenységének, termék- és ügyfélkörének átstrukturálásával, egy bankcsoport keretein belül, elsősorban az alaptevékenységek „core kompetenciájára” építve, új termékek és tevékenységek bankcsoportba emelésével biztosítja tőkearányos nyereségének megfelelő, fenntartható szintjét. E stratégia következtében a korábbi, jellemzően „egytermékes” portfolió 2007-2009-re jelentősen kibővült, illetve 2010- ben is folytatódik az új termékek bevezetése.

Az új középtávú üzleti stratégia tartalmazta azokat intézményi kereteket, melyek lehetővé tették a stratégia alapját képező bankcsoporttá alakulás szervezeti változásait. A hitelezési tevékenység bővítése, és a kereskedelmi célú banki tevékenység Bankcsoporton belüli beindítása céljából megalakult az FHB Kereskedelmi Bank Zrt. Létrejött az FHB Életjáradék Zrt., mely az időskorúak részére nyújt szolgáltatásokat, illetve értékesíti a Jelzálogbank időskorúak számára nyújtott jelzáloghitel termékeit. A Bankcsoporton belüli tevékenységek racionalizálásának okán megalakult az FHB Ingatlan Zrt., mely az értékelési, illetve ingatlankezelési funkciók ellátására szakosodik. Az FHB Szolgáltató Zrt. tevékenységi köre módosult, feladata az FHB Bankcsoport számára infrastrukturális, számviteli, munkaügyi, adatszolgáltatási, informatikai szolgáltatások nyújtása.

II.4 A KIBOCSÁTÓ ÜZLETI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÁTTEKINTÉSE

A jelen Összevont Alaptájékoztatóban található pénzügyi információt – jelen Xxxxxxxxx Alaptájékoztatóba hivatkozással beépített, a Kibocsátó könyvvizsgálója által auditált éves beszámolók: 2007. (2008. április 29.), a 2008. (2009. április 29.) és a 2009 III. negyedévi időszakra vonatkozó 2009 november 13-i Időközi vezetőségi beszámoló alapján a Kibocsátó állította össze saját forrásai alapján, ezen pénzügyi információkat a könyvvizsgáló külön nem auditálta.

II.4.1 TEVÉKENYÉGI KÖRÖK

A Társaság az alábbi tevékenységek folytatásához szükséges hatósági engedéllyel rendelkezik:

Engedélyezett tevékenységi köre (TEÁOR):

6492’08 Egyéb hitelnyújtás.

A Társaság a fenti tevékenységi körön belül is kizárólag a jelzálog hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. tv. 3.§-a szerinti alábbi tevékenységek végzésére jogosult, nevezetesen:

- visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása, ide nem értve a betét gyűjtését;

- pénzkölcsön nyújtása Magyarország területén levő ingatlanon alapított jelzálogjoggal biztosított fedezet mellett;

- jelzálogjog kikötése nélküli kölcsönök nyújtása állami készfizető kezesség vállalása esetén;

- kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása;

6499’08 Máshová nem sorolt egyéb pénzügyi tevékenység:

- a kamatláb-csereügylet, illetőleg devizaforrások árfolyamkockázatának fedezetére szolgáló deviza-csereügylet (swap), opciós és más fedezeti (hedging) megállapodás, ügylet kötése;

6619’08 Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység.

- jelzálogbrókeri tevékenység

- pénzváltás

II.4.2 TERMÉKEK SZOLGÁLTATÁSOK

Az FHB meglévő hitelállományának túlnyomó részét a lakossági lakáscélú jelzáloghitelek teszik ki. Az alábbi felsorolás külön részletezi a Bankcsoport pénzintézeti tagjainak, az FHB Jelzálogbanknak és az FHB Kereskedelmi Banknak a termékeit és szolgáltatásait.

Az FHB Jelzálogbank által nyújtott lakossági hitel termékek

Lakásépítési kölcsön: Családi ház építésére, meglévő lakóház emelet ráépítésére, társasházi vagy többlakásos építkezésre igényelhető kölcsön.

Lakásvásárlási kölcsön: Használt, illetve új építésű, önállóan forgalomképes lakás, lakóház vagy tanya megvásárlására igényelhető kölcsön.

Lakásbővítési kölcsön: Meglévő lakás – lakásfunkcióval összefüggő – bővítésére igényelhető kölcsön.

Lakáskorszerűsítési kölcsön: Lakóingatlan korszerűsítésére igényelhető kölcsön.

Lakásfelújítási kölcsön: Lakáscélú ingatlanon végzett átalakítási, helyreállítási, felújítási, állagmegóvási munkálatokra igényelhető kölcsön.

Támogatott kölcsön: Családi ház építésére, társasházi vagy többlakásos építkezésre, új építésű, önállóan forgalomképes lakás, lakóház megvásárlására, lakóingatlan korszerűsítésére igényelhető kölcsön.

Fészekrakó hitel: a 134/2009 Kormányrendelet alapján, az arra jogosultak részére biztosított állami készfizető kezességvállalás mellett igényelhető kölcsön.

Lakás-takarékpénztári megtakarítás mellett nyújtott hitel: Az FHB és a Fundamenta- Lakáskassza Lakás-takarékpénztár Zrt. által kidolgozott, a bankhitel és a lakás takarékpénztári megtakarítás kínálta lehetőségeket ötvöző speciális konstrukció.

Időskori jelzálogjáradék: Az időskori jelzálogjáradék egy olyan pénzügyi termék, amivel az ügyfél egy nagyobb összegű kezdeti kifizetéshez és havi rendszeres jövedelemhez juthat ingatlanának tulajdonjogát fenntartva. Az időskori jelzálogjáradék egy kölcsöntermék, amelynek biztosítékául az FHB jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztet be a fedezetként felajánlott ingatlanra, és a kölcsönfelvevő igényei szerint folyósítja a kölcsönt/járadékot. A kölcsönfelvevő – az ingatlan tulajdonosaként – lakását továbbra is használhatja. A jelzálogjáradékot férfiak esetében 62. életévüket, nők esetében 65. életévüket betöltött személyek igényelhetik, maximális életkor nincs megszabva. A kölcsön összege szabadon felhasználható, előre meghatározott célhoz nem kötött. A kölcsön visszafizetése az ügyfél örököseit terheli.

Birtokfejlesztési hitel: A kölcsön célja termőföld megvásárlása. A Kereskedelmi Bank által nyújtott lakossági hitel termékek

Ingatlanvásárlási kölcsön: Használt, illetve új építésű, önállóan forgalomképes lakó- vagy üdülőingatlan megvásárlására igényelhető kölcsön.

Üzleti célú ingatlanvásárlási kölcsön: A hitel célja üzleti tevékenység folytatására alkalmas ingatlan vásárlása.

Szabadfelhasználású jelzáloghitel: A kölcsöncél megjelölése nélkül, illetve hitelkiváltásra igényelhető kölcsön.

Referencia kamathoz kötött árazású jelzáloghitelek: Használt, illetve új építésű, önállóan forgalomképes lakó- vagy üdülőingatlan megvásárlására valamint kölcsöncél nélkül, illetve hitelkiváltásra igényelhető kölcsön.

Lakás-takarékpénztári megtakarítás mellett nyújtott hitel: Az FHB és a Fundamenta- Lakáskassza Lakás-takarékpénztár Zrt. által kidolgozott, a bankhitel és a lakás- takarékpénztári megtakarítás kínálta lehetőségeket ötvöző speciális konstrukció.

Folyószámla-hitelkeret: a bankszámlához kapcsolódó, szabadon elkölthető rulírozó hitelkeret.

Hitelkártya: a hagyományos bankkártya funkciókon túl a hitelkártya által biztosított hitelkeret erejéig a kártya érvényességi ideje alatt havonta szabadon felhasználható vásárlásra vagy készpénzfelvételre.

Az FHB Jelzálogbank által nyújtott Vállalati hiteltermékek

Projekt-, illetve strukturált vállalati ingatlanfinanszírozás: E területen a Jelzálogbank értékesítési célú lakóingatlanok fejlesztését, valamint bérbeadás útján hasznosított ingatlanok (iroda, raktár, üzlethelyiség), szállodák fejlesztését, vásárlását, hitelkiváltását finanszíroz.

A Kereskedelmi Bank által nyújtott Vállalati hitel és bankgarancia termékek

Projekt-, illetve strukturált vállalati ingatlanfinanszírozás: Az FHB 2005. végén, illetve 2006. elején vezette be a piacra a projekt-, illetve strukturált vállalati ingatlanfinanszírozási szolgáltatásait. E területen az FHB értékesítési célú lakóingatlanok fejlesztését, valamint bérbeadás útján hasznosított ingatlanok (iroda, raktár, üzlethelyiség), szállodák fejlesztését, vásárlását, hitelkiváltását, és kapcsolódó ÁFA hiteleket finanszíroz.

Szabadfelhasználású hitel: kis- és középvállalkozások részére nyújtott szabadon felhasználható hitel, amelynek a fedezeti köre egyedileg meghatározott.

Folyószámla-hitelkeret: kis- és középvállalkozások részére nyújtott, a bankszámlához kapcsolódó, szabadon elkölthető rulírozó hitelkeret.

Jelzálogfedezetes hitel: kis- és középvállalkozások részére meglévő, vagy megvásárlásra kerülő céges vagy akár magáningatlan fedezet melletti szabadon felhasználható hitel

Betétfedezetes hitel: kis- és középvállalkozások részére nyújtott olyan szabadfelhasználású kölcsön, melynek fedezete magán- vagy céges betétfedezet.

Refinanszírozott hitelek: a Bank az MFB Zrt. által, egyes programoknál az MV Zrt-vel közösen, refinanszírozott alábbi hitelprogramok keretében nyújt hitelt:

Új Magyarország Hitelprogramok: KKV Hitelprogram, Forgóeszköz Hitelprogram, Agrár Forgóeszköz Hitelprogram, Agrárfejlesztési Hitelprogram, TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram, Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram,

Gazdaságélénkítési Bankgarancia Program.

Bankgaranciák: A Bank vállalati ügyfelek megbízásából nyújt Bankgaranciát, vagy rendelkezésre tart Bankgarancia keretet és annak terhére bocsát ki egyedi Bankgaranciákat.

Lakossági forrás termékek

Számlacsomagok: a magánszemélyek részére hét féle számlacsomag került kialakításra.

Bankkártya: azon magánszemélyek, akik a Banknál lakossági bankszámlával rendelkeznek, Maestro és MasterCard típusú bankkártyákat igényelhetnek.

Lekötött betét: azon magánszemélyek részére, akik a Banknál lakossági bankszámlával rendelkeznek, meghatározott időtartamra leköthetik a megtakarításaikat, amely után a Bank lekötött összegtől, a futamidőtől és a pénznemtől függő kamatot fizet.

Megtakarítási betétszámla: azon magánszemélyek részére, akik megtakarításaikat nem lekötött betétben kívánják elhelyezni látra szóló, sávos kamatozású megtakarítási betétszámla igénybevételét biztosítjuk.

Strukturált betét: azon magánszemélyek részére akik megtakarításaikat nem hagyományos betétlekötésben, hanem a magasabb elérhető kamat reményében speciális betétben helyezik el, amelynek lejáratakor a betéti összeg teljes egészében visszafizetésre kerül, illetve az adott Strukturált betéti konstrukcióra vonatkozó rendelkezések szerinti mértékben és ütemezésben a Bank Garantált kamatot, illetve az Alaptermékre meghatározott feltételek teljesülése esetén Kamatprémiumot fizet.

MobilFizetés Szolgáltatás (MF): a Pannon és a T-Mobile számlás és kártyás előfizetői számára - a szolgáltatás keretében nyitott FHB MobilFizetés bankszámla, valamint az ahhoz opcionálisan kapcsolódó hitelkeret terhére - különböző pénzügyi műveletek mobiltelefonos intézését teszi lehetővé. Így például: termékek és szolgáltatások ellenértékének mobiltelefonon keresztül történő kifizetését a rendszerhez csatlakozott kereskedőknél személyesen, vagy távoli eléréssel; mobiltelefon-számlák befizetését, illetve egyenlegfeltöltést; pénz küldését és fogadását a szolgáltatást igénybevevő ügyfelek között függetlenül attól, hogy melyik, a szolgáltatásban résztvevő távközlési szolgáltató ügyfelei, biztosíthatja a valós idejű elszámolást a hét minden napján 0 - 24 óra között a kereskedők és az ügyfelek között;a jövőben a rendszerhez csatlakozó közmű jellegű díjak számláinak kifizetését. E termék bevezetése után 2009-ben az FHB második helyzet lett az év leginnovatívabb bankja pályázaton. A zsűri az itthon még nem elterjedt ötletes termék meghonosítását díjazta.

Vállalati forrás termékek

Számlacsomagok: kis- és középvállalkozások részére öt féle számlacsomag került kialakításra.

Lekötött betét: azon vállalkozások részére, akik a Banknál pénzforgalmi számlával rendelkeznek, meghatározott időtartamra leköthetik a megtakarításaikat, amely után a Bank lekötött összegtől, a futamidőtől és a pénznemtől függő kamatot fizet.

Strukturált betét: azon vállalkozások részére akik megtakarításaikat nem hagyományos betétlekötésben, hanem a magasabb elérhető kamat reményében speciális betétben helyezik el, amelynek lejáratakor a betéti összeg teljes egészében visszafizetésre kerül, illetve az adott Strukturált betéti konstrukcióra vonatkozó rendelkezések szerinti mértékben és ütemezésben a Bank Garantált kamatot, illetve az Alaptermékre meghatározott feltételek teljesülése esetén Kamatprémiumot fizet.

Elektronikus szolgáltatás

FHB NetB@nk: a Bank Internetes honlapján (xxx.xxx.xx címen) keresztül elérhető elektronikus banki szolgáltatás, amely alapján lakossági és vállalati ügyfelek banki műveleteket tudnak végezni és egyéb szolgáltatásokat tudnak igénybe venni.

FHB TeleBank: Az FHB lakossági és vállalati ügyfelei részére nyújtott szolgáltatás, amellyel telefonkészülék segítségével banki műveleteket végezhetnek, egyéb szolgáltatásokat vehetnek igénybe és az FHB termékeiről kaphatnak tájékoztatás.

FHB SMS Szolgáltatás: Az FHB lakossági és vállalati ügyfelei részére nyújtott szolgáltatás, amelynek köszönhetően a szolgáltatási igénylő ügyfelek bankszámlájuk forgalmáról, bankkártyás tranzakcióikról SMS-ben tájékozódhatnak / kaphatnak értesítést.

Bankszámla szolgáltatások

A lakossági bankszámlák száma 2008. szeptember végére meghaladta a 31 ezer darabot. A lakossági és a vállalati betétek állománya tovább növekedett az előző negyedévhez képest, a Bankcsoport mérlegében már 4,7%-ot tesz ki. A 2008 harmadik negyedévében kiadott új bankkártyák száma elérte a 4.500 darabot, így 2008 második negyedévi 3.800 darabos növekedést is figyelembe véve szeptember végén összesen közel 15 ezer darab bankkártyával rendelkeztek az FHB Kereskedelmi Bank ügyfelei.

II.4 3 HITELEZÉS

Az FHB - az FHB Kereskedelmi Bank közvetítésével – a refinanszírozáson felül jelenleg három csatornán, a saját értékesítési hálózatán (ezen belül Call Center működtetésével is) és az ügynökhálózatán keresztül nyújtja fő termékkörét, lakossági és vállalati jelzáloghiteleit.

II.4.3.1 Értékesítési csatornák

Saját hálózat

A Jelzálogbank területi kirendeltségei 2007-ben átkerültek a Kereskedelmi Bank szervezeti keretei közé a stratégiának megfelelően. Így a Jelzálogbank már nem rendelkezik saját hálózattal, a jelzáloghitel termékek értékesítése a Kereskedelmi Bankon keresztül, „A” típusú ügynöki szerződés keretein belül zajlik. A fiókfejlesztések nyomán a Budapesten található központi ügyfélszolgálaton kívül 20 fiókban (Békéscsaba, Budapest Békásmegyer, Budapest Váci út, Debrecen, Eger, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Salgótarján, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Veszprém, Zalaegerszeg) tudják az ügyfelek igénybe venni a Bankcsoport által nyújtott szolgáltatásokat.

Ügynökök

Az FHB 2004-ben felülvizsgált disztribúciós stratégiája szerint értékesítését a saját hálózat jelentős bővítése helyett döntő jelleggel az ügynökhálózatra alapozza. E stratégia részeként az FHB megváltoztatta az ügynöki értékesítés korábbi feltételeit, új ügynöki koordinációs szervezetet és rendszert alakított ki.

Az ügynökhálózat területi lefedettségét tekintve jellemzően a fiókok körül koncentrálódik, de ezen túlmenően a nagyobb városokban is megtalálhatók a szerződött ügynökök. Az ügynökök koordinációját, nyilvántartását, oktatását az FHB Kereskedelmi Bank erre szakosított főosztálya végzi.

2009. december 31-én a szerződött partnerek száma meghaladta az 1.200-at, a banki hiteltermékek értékesítésére jogosult, vizsgáztatott ügynökök száma pedig több ezer fő volt.

Konzorciális ügyletek

Az együttműködés keretében a konzorciális partner az FHB üzletszabályzata, adósminősítési programja, hitelbiztosítéki értékre vonatkozó határozata és saját szabályzata alapján fogadhat be jelzáloghitel kérelmet. A hitelkérelmekről, a folyósítandó hitel összegéről a konzorciális partner és az FHB egyaránt döntést hoz. A hitel folyósításához szükséges feltételek teljesülését a konzorciális partner ellenőrzi, és a feltételek teljesítésével kapcsolatos ügyintézést elvégzi. A hitel fedezetéül szolgáló ingatlan értékbecslése e konstrukció keretében is az FHB feladata.

Az ügyféllel való kapcsolattartást a hitel teljes futamideje alatt a konzorciális partner végzi és az esetleges üzleti veszteségben is osztozni köteles az FHB-val. A hitelek fedezeteként szolgáló ingatlanokra a jelzálogjog, valamint ennek biztosítására az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése az FHB javára történik.

Refinanszírozás

A Jht. 5.§-a lehetőséget biztosít az önálló jelzálogjog fedezetként történő alkalmazására és adásvételére, vagyis arra, hogy a kereskedelmi bankok jelzáloghiteleiket jelzálog- hitelintézetekkel refinanszíroztassák, amelynek segítségével közvetíteni tudják ügyfeleik részére a jelzáloglevélhez kötött állami támogatást, ugyanakkor ezeket a hiteleiket továbbra is saját mérlegükben tarthatják nyilván, mint ügyfelekkel szembeni követelést.

A Bank az önálló jelzálogjog felvásárlásán keresztül megvalósított refinanszírozási üzletágában még 2008 elején 9 üzleti partnerrel rendelkezett érvényes együttműködési megállapodással, azonban a Jelzálogbank legnagyobb külső refinanszírozási partnere a forrásköltségek emelkedése, illetve anyabankjának deviza forrásbiztosítása következtében 2008 áprilisától devizahiteleinek refinanszírozását felfüggesztette.

A refinanszírozott hitelek konszolidált állománya 2008. december 31-re az egy évvel ezelőttihez képest 2,8%-kal, azaz 8,3 milliárd forinttal 286,1 milliárd forintra csökkent.

REFINANSZÍROZOTT HITELEK (IFRS, Millió forint)

	2008.12.31.	2009.09.30.
Hitelállomány	286.613	266.155

Az új kihelyezésű refinanszírozott hiteleken belül továbbra is magas arányt képviselt a devizában nyújtott összeg, a 2007. évi refinanszírozásnak még a 91,5%-a devizahitelekből származott, a tárgyévben a devizás hitelezés kissé csökkentette részarányát, a folyósításnak 86,8%-a történt devizában.

A refinanszírozott hitelek állománya 2009. szeptember 30-ra az egy évvel ezelőttihez képest 4,6%-kal, azaz 12,7 milliárd forinttal 266,2 milliárd forintra csökkent.

Az FHB Kereskedelmi Bank Zrt.-vel kötött együttműködésnek megfelelően a bankcsoporton belüli refinanszírozási ügyletek állománynövekedése 2009 eltelt időszakában 2,6 milliárd forintot tett ki, így az állomány 2009. szeptember 30-án elérte a 83,6 milliárd forintot.

REFINANSZÍROZOTT HITELEK SZERZŐDÉSES FUTAMIDEJE

Futamidő (%)	2008.12.31.	2009.09.30.
0-5 év	0,01	0,02
5-10 év	2,14	1,87
10-15 év	10,85	9,89
15-20 év	18,97	18,76
20-25 év	62,34	63,42
25 év felett	5,68	6,04

A refinanszírozott hitelek – megvásárlástól a lejáratukig terjedő - futamideje egyre inkább a hosszabb lejárat felé tolódott: míg 2004 végén 56%-ot tett ki a 15 év feletti futamidejű hitelek aránya, addig 2008 végén már megközelítette a 87%-ot, 2009. első kilenc hónapjában pedig meghaladta a 88%-ot.

II.4.3.2 Saját hitelezés

2009 kilenc hónapját tekintve a saját értékesítésű hitelek bruttó állománya 331,2 milliárd forint, az értékvesztés 5,9 milliárd forint volt a tárgyidőszak végén. A bruttó állomány éves növekmény e 2008. szeptember 30-hoz képest 10,1%-ot tett ki.

A Bankcsoport által értékesített hiteltermékek állományi összetétele nem változott jelentősen 2008. december 31. óta. A lakossági hitelek aránya az összes hitelen belül továbbra is domináns, 90% feletti, bár, a vállalati hitelek aránya a magasabb üzleti aktivitásból fakadóan, fokozatos emelkedést mutat. A fennálló állomány 55,3%-a devizában kihelyezett hitelekből áll 2009. szeptember 30-án, amely lényegében megegyezik a 2008. év végi 56,3%-os aránnyal.

A lakossági hitelek állománya 5,3%-kal (14,9 milliárd forinttal) nőtt előző év szeptemberéhez képest. A lakossági hiteleken belül az állományi összetételt tekintve, a lakáshitelek állnak az első helyen, 60,2%-os aránnyal. A szabad felhasználású hitelek 36,1%-át teszik ki a lakossági hitelportfoliónak.

A vállalati hitelezés 2009-ben erősödésnek indult, ennek eredményeként a vállalati hitelek állománya a 2008. szeptember 30-i 18,2 milliárd forintról egy év alatt 31,4 milliárd forintra bővült. A növekmény nagyobbrészt a KKV üzletágnak köszönhető. A lakásépítési projekthitelek állományi növekedése egy év alatt meghaladta az 1,5 milliárd forintot, míg a kereskedelmi ingatlan finanszírozási hitelek 614 millió forinttal csökkentek.

SAJÁT HITELEK BRUTTÓ ÁLLOMÁNYÁNAK MEGOSZLÁSA TERMÉKENKÉNT (IFRS, MILLIÓ FORINT)

Folyósított Jelzáloghitel típusok	2008.12.31	2009.09.30
Lakossági hitelek	305.167	303.447
Építés	51.651	51.048
Vásárlás	120.402	119.209
Bővítés	11.063	10.299
Felújítás	4.622	4.320

Általános jelzáloghitel és egyéb	109.742	109.940
Időskori jelzálogjáradék	1.835	2.044
Birtokfejlesztési hitel	3.688	4.254
Folyószámla hitelek	56	152
Dolgozói hitelek	2.108	2.181
Vállalati hitelek	20.277	27.733
Lakásépítési projekthitel	2.908	4.492
Kereskedelmi, ingatlan finanszírozás	16.986	16.372
Folyószámla hitelek	137	2.897
Vállalti hitelek	246	3.972
Hitelek bruttó állománya	325.444	331.180
Ebből lakossági	304.336	298.829
egyéb adósok	21.109	32.352

2005-től fokozatosan emelkedett és 2009 harmadik negyedévében is a második legmagasabb részarányt képviselte a saját hitelek bruttó állományának megoszlásában az általános jelzáloghitelek összege és részaránya, ami főként ez ilyen típusú hitelek gyors ügyintézésével és a deviza alapú hitelek elterjedésével magyarázható.

SAJÁT HITELEK SZERZŐDÉSES FUTAMIDEJE

Futamidő (%)	2008.12.31.	2009.09.30.
0-5 év	2,07	4,54
5-10 év	2,19	2,25
10-15 év	13,83	13,31
15-20 év	25,71	24,12
20-25 év	41,81	40,94
25 év felett	14,39	14,84

2007-hoz képest (81,17%) 2008-ra 82% körülire nőtt a 15 évnél hosszabb futamidejű hitelek részaránya. Fokozatosan nőtt a 25 év feletti futamidejű hitelek aránya, 2009. szeptember végén 14,84%, míg 2004-ben csak 2,2% volt.

SAJÁT HITELEK ÁLLOMÁNYÁNAK MEGOSZLÁSA KAMATPERIÓDUS SZERINT

Kamatperiódus szerint (%)	2008.12.31.	2009.09.30.
Éven belüli	56,58	57,78
Éves	6,12	6,28
5 éves	34,45	33,16
10 éves	2,84	2,77

Az éven belül átárazódó hitelek állományának növekedése elsősorban a devizalapú hitelek térnyerésével magyarázható. Ez a folyamat a 2009-es év folyamán is tovább folytatódott, a éven belül átárazódó hitelek aránya megközelítette a 58%-ot.

II.4.4 A PORTFOLIÓ MINŐSÉGE

2009. szeptember 30-án a konszolidált minősített eszközök (refinanszírozási hitelek, bankközi kihelyezések, lakossági és vállalati hitelportfólió) összege 661,3 milliárd forintot tett ki, míg 2008. december 31-én az állomány 650,2 milliárd forint, 2008. szeptember 30-án 608,3 milliárd forint volt.

Az elmúlt időszakban kismértékben csökkent a problémamentes kihelyezések aránya. A minősített eszközökön belül az IFRS szerint elszámolt értékvesztéssel érintett problémás kintlevőségek részesedése 2009. szeptember 30-án 3,55%. 2008. december 31-én 1,47%, míg

2008. szeptember 30-án 1,37%. volt.

A kihelyezések részportfóliói közül a refinanszírozási és a bankközi teljes egészében problémamentesek.

Az értékvesztés állomány 2009. szeptember 30-án 6,75 milliárd Ft, ami a teljes állományra vetítve 1,02%. 2008. december 31-én az értékvesztés összege 1,89 milliárd Ft (0,29%)

2008. szeptember 30-án 1,38 milliárd Ft (0,23%) volt.

II.4.5 A BANK ÁLTAL KIBOCSÁTOTT HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK ÉS AZ AZOKHOZ KAPCSOLÓDÓ INFORMÁCIÓK, PIACI RÉSZESEDÉS

Jelzáloglevél-kibocsátás, -piac, -fedezettség, -kinnlévőség

Jelzáloglevél-kibocsátás

Az FHB Nyrt. forrásszerzése elsősorban az értékpapírok, s ezen belül is a jelzáloglevelek forgalomba hozatalán alapul. A Bank 1998. óta jelen van a hazai és a 2003. óta a nemzetközi piacon. Fontos szerepet töltött be ennek a második világháború után szinte ismeretlen befektetési eszköznek a magyar tőkepiacon való ismételt meghonosításában. Mind a hazai, mind a nemzetközi tőkepiacon tőzsdén jegyzett programok keretében bocsátja ki nyilvános értékesítésű jelzálogleveleit, emellett kisebb zártkörű kibocsátásokat is szervez. A nemzetközi tőkepiacon 2004 óta közvetlenül euróban denominált jelzáloglevelekkel is megjelent.

A bank tőkepiaci tevékenysége a jelzáloglevelek forgalomba hozatala mellett a 2004 óta visszavásárlással is bővült. A Bank az aktív eszköz-forrás management részeként ezekkel az ügyletekkel sikeresen javította lejárati összhangját, mérsékelte a törlesztési csúcsait, sok esetben kedvezőbb hozamfelárak és jutalékstruktúrák révén pedig számottevően csökkentette finanszírozási költségeit.

Az FHB által kibocsátott jelzáloglevelek iránti befektetői bizalmat mutatta, hogy a Budapesti Értéktőzsdén az FHB-t 2008-ben hatodik alkalommal választották az „Év Hitelpapír Kibocsátójának”.

A teljes 2008-as évben összesen közel 164 milliárd Ft-nyi forrásbevonásra került sor, amely 44 milliárd Ft-tal haladja meg a 2007. évit. A forrásokból 141,5 milliárd forint jelzáloglevél, 15,4 milliárd forint kötvény, a fennmaradó 7,1 milliárd forint egyéb hosszú lejáratú forrás volt.

A jelzáloglevél törlesztések összege (törlesztéskori MNB árfolyamon) 73,9 milliárd forint, a visszavásárlások összege (visszavásárlás napján érvényes MNB árfolyamon) 51,3 milliárd forint volt 2008-ban, így a 2008 évi nettó forrásbevonás összege 38,5 milliárd forintot tett ki.

A JELZÁLOGLEVELEK ÖSSZNÉVÉRTÉKÉNEK DEVIZA SZERINTI MEGOSZLÁSA

	2008.12.31.		2009.09.30.
	HUF m	%	HUF m	%

HUF	248 492	50,2	240 448	51,7
EUR*	242 009	48,9	219 533	47,3
CZK*	4 518	0,9	4 877	1,0
Összesen	494 019	100,0	463 858	100,0

* Az adott időpontban érvényes árfolyamon

A magyar állampapírpiacon a nemzetközi pénz- és tőkepiaci válság hatására 2009 eltelt időszakában igen gyenge likviditás mutatkozott, az értékpapírok árazása nehézzé vált, nem voltak valódi piaci értékeket tükröző ajánlatok sem a vételi sem az eladási oldalon.

2009. első kilenc hónapjában a Jelzálogbank bruttó forrásbevonása közel 50,8 milliárd forint volt, ebből 15 milliárd fedezetlen kötvény, a többi jelzáloglevél. A háromnegyed év alatt hat sorozatból közel 42 milliárd járt le, a visszavásárlások össznévértéke 25,7 milliárd forintra rúgott.

Jelzáloglevél-piac

A Budapesti Értéktőzsdére bevezetett hazai jelzáloglevelek forgalma 2008-ban 40 milliárd forint körül mozgott, ami a 2007-es évinek mindössze a 70%-a. A forgalom csökkenése alapvetően a befektetők elbizonytalanodását jelezte. Az általános nemzetközi pénzügy válság okolható azzal is, hogy 2009-ben sem javult a helyzet. Az év első kilenc hónapjában a jelzáloglevelek forgalma alig érte el a 20 milliárd forintot..

JELZÁLOGLEVÉL ÁLLOMÁNY

1 400 000 000 000

1 200 000 000 000

1 000 000 000 000

800 000 000 000

600 000 000 000

400 000 000 000

200 000 000 000

2008Q1

2008Q2

2008Q3

2008Q4

2009Q1

2009Q2

2009Q3

Unicredit Jelzálogbank Zrt. OTP Jelzálogbank Zrt. FHB Jelzálogbank Zrt.

A három hazai jelzálogbank összesített fennálló jelzáloglevél állománya 2008. december 31- én 1.878 milliárd Ft volt, 328 milliárdal nőtt egy év alatt. Az FHB Jelzálogbank jelzáloglevél- piaci részesedése 27%-ra rúgott, kis mértékben csökkent 2007 végéhez képest.

A három hazai jelzálogbank összesített fennálló jelzáloglevél állománya 2009. szeptember 30- án 1.775 milliárd forint volt, 40 milliárddal kevesebb, mint 2008. szeptember végén. Az FHB jelzáloglevél-piaci részesedése 2009 harmadik negyedévének végén 27%-ot tett ki, nem változott a megelőző negyedévhez képest.

Jelzáloglevél-fedezettség

A Kibocsátó fennállása óta mindig megfelelt a jelzáloglevél-fedezeti megfeleltetésre vonatkozó törvényi előírásoknak: a nettó – értékvesztéssel csökkentett – rendes fedezeti valamint pótfedezeti tőke együttes összege minden napon meghaladta a forgalomban lévő, még nem törlesztett jelzáloglevelek névértékének összegét. Ugyanez a megfeleltetés a kamat- kamat viszonylatában is fennállt.

A Bank a Jht. és a fedezet-nyilvántartási szabályzata előírásainak megfelelően folyamatosan figyelemmel kíséri a fedezettség helyzetét és az arányossági követelmények teljesülését. A jelzáloglevelek fedezettségének biztosítása érdekében a hitelek folyósítását követően vizsgálta a rendes fedezetté nyilvánítás feltételeinek meglétét, szükség szerint intézkedett a hiányok pótlása iránt, majd ennek megtörténte után haladéktalanul kezdeményezte a vagyonellenőrnél a rendes fedezetté nyilvánítást.

A fedezetül szolgáló eszközcsoport 2008. december 31-i értékének alakulása

A forgalomban lévő jelzáloglevelek még nem törlesztett forint
névértéke:	506 077 505 000 Ft
kamata:	138 978 392 238 Ft
összesen:	645 055 897 238 Ft

A rendes fedezet értéke	forint
tőke:	568 197 432 729 Ft
kamat:	405 369 532 235 Ft
összesen:	973 566 964 964 Ft

A pótfedezetként bevont eszközök értéke	forint
MNB-nél elkülönített, zárolt számla egyenlege:	3 536 700 000 Ft
MNB által kibocsátott kötvény:	10 000 000 000 Ft
Magyar Állam által kibocsátott állampapír:	1 695 840 000 Ft
összesen:	15 232 540 000 Ft

2008. év végén a rendes fedezetek nettó értéke 973,6 milliárd forint, mely a 2007. december 31-én meglévő 911,2 milliárdos rendes fedezeti állomány összegének közel 7%-os emelkedését jelenti.

A fedezetül szolgáló eszközcsoport 2009. szeptember 30-i értékének alakulása

A forgalomban lévő jelzáloglevelek még nem törlesztett forint
névértéke:	478 780 145 000 Ft
kamata:	112 829 669 915 Ft
összesen:	591 609 814 915 Ft

A rendes fedezet értéke	forint
tőke:	540 266 945 934 Ft
kamat:	395 506 673 264 Ft
összesen:	935 773 619 198 Ft

A pótfedezetként bevont eszközök értéke	forint
MNB-nél elkülönített, zárolt számla egyenlege:	2 044 087 Ft
MNB által kibocsátott kötvény:	2 000 000 000 Ft
összesen:	2 002 044 087 Ft

Jelzáloglevél-kinnlévőség

2009. szeptember 30-án a Kibocsátónak 47 sorozata volt forgalomban 464.857.020.000,- Ft össznévértékben. (Az euroban denominált sorozatok a 2009. szeptember 30-i MNB deviza középárfolyamon kerültek figyelembe vételre. A megadott időpontban még forgalomban lévő fix kamatozású jelzáloglevelek száma 29, össznévértékük 276.852.845.000,- Ft. A még forgalomban lévő változó kamatozású jelzáloglevél sorozatok száma 18, össznévértékük 188.004.175.000,- Ft. (A jelzáloglevelek cash flow táblázatai megtalálhatók a Kibocsátó honlapján (www.fhb.hu).

II.5 A KIBOCSÁTÓ IGAZGATÁSI, IRÁNYÍTÓ ÉS FELÜGYELETI SZERVEI

KÖZGYŰLÉS

FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

BELSŐ ELLENŐRZÉS

IGAZGATÓSÁG

VEZÉRIGAZGATÓSÁG

VEZÉRIGAZGATÓ

TÖRZSKAR

TŐKEPIACI FŐOSZTÁLY

TREASURY FŐOSZTÁLY

KÜLFÖLDI BANKÉRDEKELT- SÉGEK SZAKTERÜLET

JOGI FŐOSZTÁLY

KOCKÁZATKEZELÉSI FŐOSZTÁLY

KÜLFÖLDI BANKÉRDEKELTSÉGEK és ÜZLETFEJLESZTÉSI ÖNÁLLÓOSZTÁLY

KOCKÁZATELEMZÉSI ÉS –ELLENŐRZÉSI FŐOSZTÁLY

SZABÁLYOZÁSI FŐOSZTÁLY

MARKETING ÉS KOMMUNIKÁCIÓS ÖNÁLLÓ OSZTÁLY

HUMÁNERŐFORRÁS FŐOSZTÁLY

PANASZKEZELÉST KOORDINÁLÓ

BANKBIZTONSÁG ÉS ADATVÉDELMI

HB Érték megállaíptási FŐo.

COMLIANCE OFFICER

KONSZOLIDÁCIÓS ÉS KONTROLLING

ÜZLETI IGAZGATÓSÁG

BANKÜZEMI ÉS IT IGAZGATÓSSÁG

PARTNER REFINANSZÍROZÁSI ÉS

IT INTEGRÁCIÓS KOORDINÁTOR

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK

STRATÉGIAI BEFEKTETÉSEK SZAKTERÜLET

II.5.1 AZ FHB NYRT. SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

	KONTROLLING FŐOSZTÁLY TERVEZÉSI OSZTÁLY KONTROLLING OSZTÁLY PORTFOLIO MINŐSÍTÉS ÉS


	FEDEZETNYILVÁNTARTÁSI


	KONSZOLIDÁCIÓS

Az FHB Nyrt. kapcsolt vállalkozásai

A Bank 100%-os tulajdonában van az FHB Szolgáltató Zrt. 90%-os tulajdonában van az FHB Kereskedelmi Bank Zrt. továbbá 95%-os tulajdonban az FHB Ingatlan Zrt. ugyancsak 95%-os tulajdonban van az FHB Életjáradék Zrt. Az FHB Szolgáltató Zrt. 100%-os tulajdonában van a Central European Credit Zrt. (jegyzett tőkéje: 50 millió forint).

FHB Kereskedelmi Bank Zrt

Az FHB csoport kialakulásában jelentős szerepe volt a jelzálogbanki jogosítványok jogszabályi korlátainak. A csoport felépítésének és üzleti modelljének egyik legfontosabb jellegzetessége, hogy a csoport irányító hitelintézete nem a legszélesebb hitelintézeti jogosultságokkal bíró entitás, hanem egy szakosított hitelintézet (jelzálog-hitelintézet), azaz az FHB Jelzálogbank. Az FHB Jelzálogbank által irányított bankcsoport banki tevékenységének terjedelme az FHB Kereskedelmi Bank megalapításával szélesedett ki, amely 2006. novemberében kezdte meg tevékenységét, 2.000 millió forint alaptőkével.

Az üzleti modellben lényeges elem az FHB Jelzálogbank és az FHB Kereskedelmi Bank közötti feladatmegosztás. Az FHB Kereskedelmi Bank megalapításával az FHB Jelzálogbank saját hitelezési tevékenységének domináns részét, ügyféloldali, értékesítési, feldolgozási, hitelgondozási feladatait az FHB Kereskedelmi Bankra telepítette a saját termékköre tekintetében is, mely feladatokat az FHB Kereskedelmi Bank mint az FHB Jelzálogbank „A” típusú ügynöke látja el. A pénzügyi szolgáltatások nyújtása tekintetében a csoport üzleti központja így az FHB Kereskedelmi Bank, amely a jelzáloghitel termékek hitelezésén kívül saját aktív és passzív üzletággal is bír. Az FHB Kereskedelmi Bank a hagyományos jelzálogbanki hitelezési termékkör (pl. támogatott HUF hitelek) közvetítése mellett, saját fejlesztésű jelzáloghitel termékekkel (pl. HLTV termékek) modernizálta a jelzáloghitelezési üzletágat, emellett új aktív oldali lakossági és vállalati termékek, banki pénzforgalmi szolgáltatások, készpénz helyettesítő fizetési eszköz (bankkártya) és egyéb, forrásoldali termékek bevezetését tette lehetővé az új ügyfélszerzés illetve a keresztértékesítés érdekében.

A Kereskedelmi Bank piaci részesedése folyamatosan emelkedett 2008-ban, eredményeként annak a folyamatnak, mely során a Kereskedelmi Bank fokozatosan átveszi a hitelek értékesítését a Jelzálogbanktól. Mindennek eredményeként a lakossági hitelek állománya alapján mért részesedés 1,62%-ot tett ki 2008 végén, szemben az egy évvel ezelőtti 0,81%-os részesedési szinttel. A szabad felhasználású hiteleken belül a részesedés magasabb (3,5% 2008 végén, míg 2007 végén ugyanez az arány 2,11%-ot tett ki), köszönhetően annak, hogy a Kereskedelmi Bank főleg e termék értékesítésére összpontosított 2008-ban.

A Kereskedelmi Bank – bankcsoport tagoknak nyújtott hitelek nélküli – bruttó hitelállománya meghaladta a 106,0 milliárd forintot, a növekmény 32,6%-ot tett ki az eltelt egy év alatt. A 2009. június 30-i állományhoz képest a növekmény 4,7 milliárd forint, amely főleg a vállalati hitelek állománynövekedéséből származik. A lakossági hitelállomány közel 1,5 milliárd forinttal csökkent az elmúlt negyedév alatt.

A lakossági hiteleken belül az állomány jelentős része, 68,9 milliárd forint a szabad felhasználású hitelekből származik, aránya stabilan 72-73%-on áll a vizsgált időszakban. A vállalati hitelállomány meghaladta a 8,5 milliárd forintot 2009. szeptember végén, aránya a teljes hitelállományon belül megsokszorozódott egy év alatt és meghaladta a 8,0%-ot. A növekmény elsősorban a KKV üzletág teljesítményén alapult.

A lakossági bankszámlák száma 2009. szeptember végére meghaladta a 34,4 ezer darabot, amely az előző negyedév végi állománynál 2,7%-kal, a 2008. szeptember véginél 22,2%-kal magasabb. A lakossági és a vállalati betétek állománya 2008 harmadik negyedévéhez képest 21,4%-kal magasabb, a Bankcsoport mérlegén belüli arány jelentősen nem változott, 4,9%-ot tesz ki, míg 2008. szeptember végén 4,7% volt.

FHB Életjáradék Zrt.

Az FHB Életjáradék Zrt. fő tevékenysége az időskori életjáradéki szolgáltatás nyújtása, amely lehetővé teszi az idősebb korosztály részére, hogy ingatlanban megtestesülő vagyonukat – az ingatlan változatlan használata mellett – járadék formájában készpénzzé tegyék. A társaság kétféle időskori terméket értékesít: az életjáradék terméket saját jogon, míg az időskori jelzálogjáradék konstrukciót az FHB Jelzálogbank speciális „B” típusú ügynökeként. Ennek megfelelően az időskori jelzálogjáradék az FHB Jelzálogbank, az életjáradék az FHB Életjáradék mérlegében jelenik meg.

A Társaság megalapításától kezdve 2009. szeptember 30-ig összesen 8,5 milliárd forint mögöttes ingatlanértékű életjáradéki szerződés került megkötésre, ebből 2009 eltelt időszakára 2,5 milliárd forint jutott. Ez az összeg a 2008 hasonló időszaki 3,6 milliárd forintnyi szerződés értéknél 27,8%-kal alacsonyabb. A termékek bevezetése óta összesen 2,6 milliárd forint, 2009-ben 0,6 milliárd forint járadék folyósítása történt meg.

FHB Ingatlan Zrt.

Az FHB Ingatlan Zrt. fő tevékenységeként a Bankcsoport fedezetértékelési, ingatlan- beruházási és értékesítési, valamint ingatlankezelési, és ingatlan értékbecslői feladatok ellátását végzi, valamint a bankcsoporti szolgáltatások mellett külső megrendelők számára is nyújt értékbecslési szolgáltatásokat. A hitelezés alapját képező hitelbiztosítéki értéket - jogszabályi előírások alapján - csak az FHB Jelzálogbank állapíthatja meg. Ennek következtében a hitelezési folyamatban az FHB Ingatlan értékelési szakvéleményt készít, megállapított forgalmi értékkel és javasolt tesz a hitelbiztosítéki értékre. Az FHB az ingatlanok értékbecslését saját munkatársaival, valamint külső értékelő szakértőkkel végzi.

FHB Szolgáltató Zrt.

Fő tevékenysége jelenleg az FHB tagjai működését és üzleti tevékenységét kiszolgáló

• banki (jelzálog- és kereskedelmi banki) működéshez, továbbá a csoport egyéb tagjainak működéséhez szükséges üzleti és járulékos tevékenységek IT infrastruktúrájának kialakítása, fejlesztése,

• a csoporttagok működéséhez szükséges infrastruktúra – hardver, szoftver – üzemeltetése, karbantartása,

• a csoporttagok üzleti és járulékos tevékenységei háttérműveleteinek elvégzése,

• a csoporttagok részére teljes körű ügyviteli (számviteli, adózási, munkaügyi, bérelszámolási, statisztikai, adatszolgáltatási, jelentések) szolgáltatás nyújtása,

• a csoporttagok részére teljes körű tárgyi eszköz beszerzés, beruházás szervezés és lebonyolítás, a banküzemi eszközök bérlése, üzemi ingatlanok üzemeltetése.

Central European Credit Zrt.

A CEC Zrt. 2009 áprilisában került az FHB Bankcsoport 100%-os tulajdonába. A CEC Zrt. jelzálog finanszírozású termékeket nyújt (szabad-felhasználás, vásárlás- és refinanszírozási célra) magán és jogi személyek számára. A CEC Zrt. az FHB Bankcsoport részeként a bankcsoport tagjaival együttműködve a továbbiakban is a prémium kategóriájú ingatlanok finanszírozási piacán végzi tevékenységét.

Az FHB Nyrt. vezető tisztségviselői:

Az Igazgatóság tagjai:

Dr. Spéder Zoltán, az Igazgatóság elnöke

2008 áprilisa óta az Igazgatóság tagja. 1987-ben szerzett közgazdász diplomát a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, 1991 óta közgazdászi doktori cím birtokosa. 2007 óta az A64 Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője, valamint a Közép Európai Média és Kiadó Szolgáltató Zrt. igazgatóságának elnöke és a Budapest Ingatlan Nyrt. igazgatósági tagja. 1995-től 2007-ig az OTP Bank Nyrt. alelnöke, 1996-tól vezérigazgató-helyettese is, a Stratégiai és Pénzügyi Divízió vezetője. 1991. és 1995. között ugyanitt az igazgatóság tagja. 1991-1992-ig a Pénzügyminisztériumban miniszteri tanácsadó, 1987 és 1995 között a Pénzügykutató Rt.-nél szervező, banki kutatásvezető.

Dr. Vági Márton:

2002 óta az FHB Nyrt. Igazgatóságának tagja, 2002-2005 között, majd 2007 márciusától 2008. áprilisáig az Igazgatóság elnöke. 1999-2002 között a Felügyelő Bizottság elnöke. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Külgazdasági szakon 1987-ben szerzett közgazdászi diplomát, 1994-ben doktori címet. 1994-től a közgazdaságtudományok kandidátusa. 2000. április 1-jétől az ÁPV Rt.-nél dolgozott, 2005. január 1-jétől az ÁPV Zrt. vezérigazgatója volt. 2007-től a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezérigazgatója. Üzleti elérhetőség: 1133 Budapest, Pozsonyi út 56., telefon: 359-69-92

Dr. Borsányi Gábor

2006 áprilisa óta az FHB Nyrt. Igazgatóságának tagja, előtte a Felügyelő Bizottság tagja volt. 1995-2000 a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi karán végzett, majd 2002-2004 között bank szakjogász diplomát szerzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi kar Deák Ferenc Továbbképző Intézeténél, majd 2003. decemberében

információ- és adatvédelmi felelős képesítésre tett szert. 2002. márciusától a CIB Befektetési Alapkezelő Rt. Felügyelő Bizottságának tagja, elnöke. 2006 óta az Allianz Bank Zrt. ügyvezető igazgatója. Üzleti elérhetőség: 1139 Budapest, Váci út 81.. telefon: 301-8610

Gyuris Dániel:

1999 januárja óta az FHB Nyrt. vezérigazgatója és igazgatósági tagja. Az FHB Kereskedelmi Bank Zrt. Igazgatóságának és az FHB Életjáradék Zrt. Igazgatóságának elnöke. A Gödöllői Agártudomány Egyetemen 1984-ben, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen 1996- ban szerzett diplomát. Üzleti elérhetőség: 1132 Budapest, Váci út 20. telefon: 452-9100

Harmati László:

2002. óta az FHB Nyrt. igazgatóságának tagja és üzleti vezérigazgató-helyettese. Az FHB Kereskedelmi Bank Zrt. vezérigazgatója és Igazgatóságának tagja, továbbá az FHB Életjáradék Zrt. Igazgatóságának tagja. A Leuveni Catholic University-t 1993-ban végezte, a Közgazdaságtudományi Egyetem Pénzügy szakán 1995-ben szerzett diplomát. Üzleti elérhetőség: 1132 Budapest, Váci út 20. telefon: 452-9100

Dr. Salamon Károly

2006 áprilisa óta az FHB Nyrt. Igazgatóságának tagja, előtte a Felügyelő Bizottság tagja volt. 1977-ben a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolán okleveles villamos- üzemmérnöki diplomát, 1983-ban az ELTE-n alkalmazott matematikus oklevelet, 1990-ben MBA oklevelet szerzett az Egyesült Államokban Pittsburgh-ben, s később a Budapesti Közgadaságtudományi Egyetemen doktorált stratégiai információs rendszerekből. 1995-től az Allianz-Hungária Biztosító Zrt. vezérigazgató-helyettese, 2006 óta elnök-vezérigazgatója. Üzleti elérhetőség: 1054 Budapest, Bajcsy Zsilinszky út 52. telefon: 301-6041

Dr. Christian Riener

2008 áprilisa óta az Igazgatóság tagja. Gazdaságtudományi tanulmányait 1995-ben, a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetemen pénzügyi számvitelre és auditra, valamint adójogra szakosodva végezte el. 1997-ben ugyanitt doktori címet szerzett. Bejegyzett könyvszakértő és hivatalosan elismert adótanácsadó, tagja az Ausztriai Könyvszakértői és Adótanácsadói Kamarának. 2000 októbere óta a Vienna Capital Partners (VCP)-nél tölt be különböző pozíciókat, jelenleg üzlettárs, az igazatóság tagja, valamint ügyvezető igazgató. 1996. és 2000. között a bécsi központú Europatreuhand Ernst & Young GesmbH-nál menedzser. Különböző közép-európai vállalkozásoknál töltött és tölt be tisztségeket többek között Ausztiában, Lengyelországban és Magyarországon. 2003 márciusától 2007 áprilisáig a Borsodchem Rt. felügyelő bizottságának tagja. 2007 februárja óta a budapesti VCP Finanz Holding Kft. ügyvezető igazgatója.

Somkuti István

2007 áprilisa óta az Igazgatóság tagja. Közgazdász végzettségű. 2006 márciusától az ÁPV Zrt. tranzakciós vezérigazgató-helyettese. Korábban az ÁPV Zrt. Privatizációs, majd Tranzakciós Igazgatóságának volt az ügyvezető igazgatója.

A Felügyelő Bizottság tagjai:

Lantos Csaba

Az FHB Nyrt. közgyűlése 2009-ben választotta meg az FHB Nyrt. Felügyelő Bizottsági tagjává, majd a Bizottság az elnöki posztjáról lemondó Somfai Róbert helyett megválasztotta a Felügyelő Bizottság elnökévé. 1986-ban szerzett diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen közgazdász-szociológusként. 2005-től a Budapesti Értéktőzsde Felügyelő Bizottságának elnöke. 1993-től a KELER Zrt. Igazgatóságának elnöke. 2007-től a BEVA Igazgatóságának tagja, 2008-tól a Főnix-Med Zrt. Felügyelő Bizottságának elnöke, 2009-től az Atticus Investments Zrt. igazgatóságának tagja. Jelenleg a saját befektetéseiből kialakított cégcsoportot irányítja.

Somfai Róbert:

2002. óta – 2007-ben újraválasztva - az FHB Nyrt. Felügyelő Bizottságának tagja. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen Pénzügy szakán 1985-ben szerzett közgazdászi diplomát. 1990-től a Capital Pénzügyi Tanácsadó Rt. vezérigazgatója. Üzleti elérhetőség: 1053 Budapest, Szép u. 2., telefon: 267-8467

Dr. Landgraf Erik

2006 áprilisa óta az FHB Nyrt. Felügyelő Bizottságának munkavállalói tagja. A Budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetemen 1988-ban szerzett jogi diplomát, majd a jogi szakvizsgát követően 1995-ben bank-szakjogász másoddiplomát. Bíróságon eltöltött hároméves szakmai gyakorlatot követően 1991-től folyamatosan hazai bankokban végzett bankjogi tevékenységet. A FHB Nyrt. indulásától kezdődően annak jogtanácsosa, 1999-től vezető jogtanácsosa. Üzleti elérhetősége: 1132 Budapest, Váci út 20., telefon: 452-9111

Molnár Kata Orsolya

2005 áprilisa óta az FHB Nyrt. Felügyelő Bizottságának tagja. Az Államigazgatási Főiskolán szerzett diplomát 1998-ban. 1999-től az ÁPV Rt-nél dolgozik, a Humánerőforrás- gazdálkodási Igazgatóságon humánpolitikai menedzser, e terület vezérigazgató-helyettes Titkárságán menedzser asszisztens, majd ügyvezető igazgató-helyettes. Üzleti elérhetőség: 1133 Budapest, Pozsonyi út 56., telefon: 237-4166

Nguyent Hoang Viet

2006 áprilisa óta az FHB Nyrt. Felügyelő Bizottságának munkavállalói tagja. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen 1992-ban szerzett közgazdászi diplomát. 1991-2003-ig BÉB Rt., majd Takarék Bróker Rt., azt követően pedig Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. alkalmazottja. 2003-től FHB Jelzálogbank Nyrt. Kockázatkezelési Főosztály főosztályvezető- helyettese. Üzleti elérhetőség: 1132 Budapest, Váci út 20. telefon: 452-9233

Winkler Ágnes

2002 óta – 2007-ben újraválasztva - az FHB Nyrt. Felügyelő Bizottságának tagja. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen 1978-ban szerzett közgazdászi diplomát. 2002- től Gravopack Kft. ügyvezetője. Jelenleg a B. Swan Partners vezető tanácsadója és a Kraft Rt. felügyelő bizottsági tagja. Üzleti elérhetőség: 1075 Budapest, Madách tér 3. telefon: 354-1530

Az FHB Nyrt. ügyvezetése:

Az FHB Nyrt. ügyvezetését a vezérigazgató, valamint az üzleti vezérigazgató-helyettes és a pénzügyi vezérigazgató-helyettes és a banküzemi és informatikai vezérigazgató-helyettes látja el. A vezérigazgató és az üzleti vezérigazgató-helyettes egyúttal a Bank Igazgatóságának belső tagjai.

Valamennyi ügyvezető érvényes felügyeleti engedéllyel rendelkezik. Az ügyvezetők tevékenységüket a jogszabályoknak és a prudenciális követelményeknek megfelelően látják el.

Az ügyvezetésben a fent hivatkozott Gyuris Dánielen és Harmati Lászlón kívül 2008 novembere óta Köbli Gyula és 2005. november 1-jétől Foltányi Tamás vesz részt.

Köbli Gyula: 2008 novembere óta az FHB Nyrt. pénzügyi igazgatóságát irányító vezérigazgató-helyettes és az FHB Szolgáltató Zrt. Igazgatóságának elnöke. 1996-ban szerzett közgazdász diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdálkodási Karán.1996 és 2004 között a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft-nél dolgozott. Itt könyvvizsgálóként rendszeresen részt vett felvásárlásokhoz kapcsolódó megbízásokban. 2004 és 2005 között a HVB Leasing Hungary ügyvezető igazgatója volt, ahol a pénzügy, számvitel, kockázatkezelés és behajtási területek első számú felelőse volt. 2005 májusától az OTP Bank Nyrt. Számviteli és Pénzügyi Igazgatóságának ügyvezető igazgatója volt, illetve a főkönyvelői pozíciót is ellátta. Üzleti elérhetőség: 1132 Budapest, Váci út 20. telefon: 4529100

Foltányi Tamás: A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett elektro-mérnöki diplomát 1984- ben. 2005 szeptembere óta a Bank banküzemi és informatikai vezérigazgató-helyettese. 2006 februárja óta az FHB Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója. Üzleti elérhetőség: 1132 Budapest, Váci út 20. telefon: 452910

Az FHB Nyrt. könyvvizsgálója:

Ernst and Young Kft. 1132 Budapest, Váci út 20. (Nyilvántartásba vételi sz.: 001165).

Virágh Gabriella

A Budapesti Közgazdaságtudomány Egyetemben végezte tanulmányait. 1995-ben csatlakozott az Ernst & Young Kft. budapesti irodájához, ahol jelenleg az audit igazgatóság partnereként dolgozik. Széleskörű szakmai tapasztalattal rendelkezik a magyar törvényességi könyvvizsgálatok és csoport konszolidáció céljából készülő jelentések könyvvizsgálata területén. Munkája során nagy tapasztalatot szerzett társaságok átalakulásának könyvvizsgálatában. Okleveles könyvvizsgáló és pénzintézeti könyvvizsgálói bejegyzéssel is rendelkezik. Üzleti elérhetőség: 1132 Budapest, Váci út 20. telefon: 451-8100

Az FHB Nyrt. Vagyonellenőre:

PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló és Gazdasági Tanácsadó Kft. 1077 Budapest, Wesselényi u. 16. (Nyilvántartásba vételi sz.: 001464).

David Wake:

Állampolgársága: Amerikai Egyesült Államokbeli. Végzettsége: University of Texas, Austin,

B.B.A. (kitüntetéssel), okleveles könyvvizsgáló. Jelenleg a magyarországi iroda pénzügyi szolgáltatási iparágát vezeti üzletágvezető cégtársként. Ebben a funkciójában számos hazai pénzintézet, pénzügyi szolgáltató és biztosító könyvvizsgálatáért felel. Emellett kockázatkezelési tanácsadást is végez olyan vállalatoknál, ahol a pénzügyi beszámolót nemzetközi előírásoknak (IAS, USGAAP) megfelelően készítik; valamint ő vezeti a vállalati treasury csoportot. Üzleti elérhetőség: 1077 Budapest, Wesselényi u.16. telefon: 4619100.

Balázs Árpád:

Végzettsége: Közgazdaságtudományi Egyetem, Bejegyzett könyvvizsgáló, Nemzetközileg elfogadott okleveles könyvvizsgáló (ACCA). A budapesti PwC iroda pénzügyi szolgáltató szektorra szakosodott könyvvizsgáló csoportjának cégtársa. Ügyfelei bankok, pénzügyi szolgáltatók és biztosítók. Emellett több speciális megbízatásban is részt vett, illetve menedzselt a pénzügyi szektorban; feladatai közé tartozik többek között Magyarország és a régió több kereskedelmi bankjának és biztosítójának pénzügyi átvilágítása. Tagja a PSZÁF biztosítói számviteli munkabizottságának. Üzleti elérhetőség: 1077 Budapest, Wesselényi

u.16. telefon: 4619100.

Barsi Éva:

Végzettsége: Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Bejegyzett könyvvizsgáló, Brit okleveles könyvvizsgáló, FCCA. A budapesti PwC iroda cégtársa, bejegyzett könyvvizsgáló, aki ACCA képesítéssel is rendelkezik. Speciális képesítése révén jogosult a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vállalatok beszámolóinak könyvvizsgálói záradékkal való ellátására is. Ügyfélportfoliójában a Magyarországon általánosan elfogadott számviteli elvek szerinti jelentést készítő ügyfeleken kívül olyan más cégek is megtalálhatók, akik a US GAAP és a Nemzetközi Pénzügyi Jelentési Szabványok (IFRS) szerint készítik jelentéseiket. A PwC budapesti irodájában a magyar számviteli kérdésekkel foglalkozó technikai bizottság vezetője, beválasztották a FEE (Fédération des Experts Comptables Européens) Belső Ellenőrzési Albizottságába, ahol a Magyar Könyvvizsgálói Kamarát képviseli. A Pénzügyminiszter 2004- ben kinevezte a Magyar Számviteli Standard testület tagjának. Üzleti elérhetőség: 1077 Budapest, Wesselényi u.16. telefon: 4619100.

Dr. Flaskay Károly:

A PwC igazgatója, a debreceni Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolán 1975-ben szerzett magasépítő üzemmérnöki diplomát, majd a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karán doktorált 1993-ban. 1996-tól a PricewaterhouseCoopers Tanácsadó Kft.-nél (illetve jogelődjénél) dolgozik, ügyvezető igazgatói beosztásban. 1977-től az Országos Tervezői Névjegyzékben regisztrált építész-tervező, 1991-től igazságügyi építészeti és ingatlanforgalmi szakértő (Szám:3081). Üzleti elérhetőség: 1077 Budapest, Wesselényi u.16. telefon: 4619100

II.5.2 AZ FHB TELJES MUNKAIDŐBEN FOGLALKOZTATOTTAI, KÉPZETTSÉGÜK

A Bank és a Bankcsoport létszáma az elmúlt években folyamatosan növekedett. 2008. év végén, főként nyugdíjasok és próbaidősök munkaviszonyának megszüntetésével, létszám racionalizálás történt. A bankcsoporttagok, illetve a fiókhálózat 2008-2009. évi létszámát az alábbi tábla szemlélteti:

	2008.IX.30.		2009.IX.30.	Változás %-a
FHB Jelzálogbank Nyrt.		85	74	87,06
FHB Kereskedelmi Bank Zrt.		298	255	85,57
ebből fiókhálózat		186	133	71,51
FHB Szolgáltató Zrt.		173	195	112,72
FHB Életjáradék Zrt.		17	13	76,47
FHB Ingatlan Zrt.		20	13	65,00

593 550 92,75

2007. IX. 30. 2008. IX. 30. Változás %-a

A 2009. szeptember 30-ai létszámban részben a létszám racionalizálás, részben néhány üres pozíció hatása mutatkozik. A fiókhálózat létszámának csökkenésében közrejátszott a döntések centralizációja, melynek eredményeként a Központi Döntési Osztályra került áthelyezésre több fióki dolgozó. A Kereskedelmi Bankból a Hitelgondozási szakterület munkavállalói a Szolgáltató Zrt-be kerültek áthelyezésre, s így a teljes háttérműveleti tevékenység a Szolgáltató Zrt-ben koncentrálódik.

A bankcsoport munkavállalóinak közel 50 %-a szakirányú (főleg pénzügyi/gazdasági) felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. A bankcsoportban folyamatos a belső szakmai képzés, rendszeres a készség- és képességfejlesztő (értékesítési, csapatépítő, időgazdálkodási, vezetői) tréningezés.

II.5.3 AZ FHB NYRT. MŰKÖDÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ EGYÉB JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

Zálogjogok és egyéb terhek

Az FHB Nyrt. vagyontárgyait zálogjog és egyéb teher nem terheli.

Adókedvezmények, dotációk

Az FHB Nyrt. adókedvezményben, dotációban nem részesül.

Az FHB Nyrt. tulajdonában lévő szabadalmak, védjegyek és egyéb jogok

A Kibocsátó jelenleg egy kölcsöntermékével kapcsolatos két megnevezés, valamint az FHB logója (ábrás védjegy) kapcsán jogosult védjegyoltalomra.

A Kibocsátó védjegyei:

• FHB logó (lajstromszám: 197 135)

• Tandem hitel (lajstromszám: 193 414)

• Tandem (lajstromszám: 193 416)

A Kibocsátó tulajdonában a jelen Összevont Tájékoztató elkészítésének időpontjában további bejegyzett szabadalmak, védjegyek illetve egyéb jogok nincsenek.

Környezetvédelem

A Bank nem folytat olyan tevékenységet, amelyre bármilyen környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabály vonatkozna.

II.5.4 ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG

A Kibocsátó igazgatási, irányító és felügyelő szerveiben tisztséget betöltő személyek által a Kibocsátó számára végzett feladatok és e személyek magánérdekei vagy más feladatai között a Kibocsátó legjobb tudomása szerint nem áll fenn összeférhetetlenség.

II.6 A KIBOCSÁTÓ FŐ RÉSZVÉNYESEI

II.6.1 A TÁRSASÁG TULAJDONOSI SZERKEZETE

Tulajdonosi kör megnevezése	Teljes alaptőke						Bevezetett sorozat 1
	Tárgyév elején (2009.01.01.)			Időszak végén 2009.09.30			Tárgyév elején (2009.01.01.)			Időszak végén 2009.09.30
	%2	%3	Db	%2	%3	Db	%2	%3	Db	%2	%3	Db
BÉT-re bevezetett "A" sorozatú részvények
Belföldi intézményi/társaság	51,18	52,18	33 778 013	32,10	56,10	36 000 027	49,12	44,26	28 492 313	54,5 5	56,10	36 000 027
Külföldi intézményi/társaság	41,19	42,00	27 184 214	21,45	37,49	24 054 548	46,87	42,00	27 184 214	36,4 5	37,49	24 054 548
Belföldi magánszemély	1,44	1,47	948 957	1,18	2,05	1 318 624	1,64	1,47	948 957	2,00	2,05	1 318 624
Külföldi magánszemély	0,00	0,00	2 000	0,00	0,01	4 210	0,00	0,00	2 000	0,01	0,01	4 210
Munkavállalók, vezető tisztségviselők	0,15	0,16	101 055	0,07	0,12	78 437	0,17	0,16	101 055	0,12	0,12	78 437
Saját tulajdon	1,93	0,00	1 270 511	1,63	0,00	1 829 864	2,19	0,00	1 270 511	2,77	0,00	1 829 864
Államháztartás részét képező Tulajdonos 4	4,11	4,19	2 715 260	2,42	4,23	2 714 300	0,00	0,00	960	4,11	4,23	2 714 300
Nemzetközi Fejlesztési Intézmények 5	0,00	0,00	0	0,00	0,00	0	0,00	0,00	0	0,00	0,00	0
Egyéb	0,00	0,00	0	0,00	0,00	0	0,00	0,00	0	0,00	0,00	0
„C” sorozatú különleges osztalékelsőbbséget biztosító részvények
Magyar Állam, Pénzügyminisztérium "C" sorozat6				41,15	0,00	46 153 999
„D” sorozatú különleges vétójogot biztosító részvény
Magyar Állam, Pénzügyminisztérium "D" sorozat7				0,00	0,00	1
Ö S S Z E S E N	100	100	66 000 010	100	100	112 154 010	100	87,88	58 000 010	100	100	66 000 010

1Ha a bevezetett sorozat megegyezik a teljes alaptőkével, ennek feltüntetése mellett nem szükséges kitölteni. Ha több sorozat van bevezetve a Tőzsdére, minden sorozat esetén meg kell adni a tulajdonosi struktúrát.

2 Tulajdoni hányad

3 A Kibocsátó közgyűlésén a döntéshozatalban való részvétel lehetőségét biztosító szavazati jog. Ha a tulajdoni hányad és a szavazati jog megegyezik, csak a tulajdoni hányad oszlopot kell kitölteni és benyújtani/közzétenni a tény feltüntetése mellett!

4 Pl.: MNV Zrt., TB, Önkormányzat, 100%-os állami tulajdonban álló vállalatok stb.

5 Pl.: EBRD, EIB, stb.

6a „C” sorozatú osztalékelsőbbségi részvény tulajdonosát a részvényesi jogok az Alapszabály 12.6 pontjában, valamint a Stabilizációs törvényben foglalt eltérésekkel illetik meg

7a „D” sorozatú különleges vétójogot biztosító részvény tulajdonosát a részvényesi jogok az Alapszabály 12.7 pontjában, valamint a Stabilizációs törvényben foglalt eltérésekkel illetik meg

A saját tulajdonban lévő részvények (db) mennyiségének alakulása a 2009. évben

	Január 1.	Március 31.	Június 30.	Szeptember 30.
FHB Nyrt.	1 270 511	1 350 081	1 633 641	1 829 864

Az 5%-nál nagyobb Tulajdonosok felsorolása, bemutatása (2009. szeptember végén) a bevezetett sorozatra vonatkozóan

A 2009. szeptember 30-án érvényes tulajdonosi struktúra

Név	Letétkezelő (igen/nem)	Mennyiség (db)	Részesedés (%)	Szavazati jog (%)*
VCP Finanz Holding Kft.	nem	15 970 000	24,20	24,20
Allianz Hungária Biztosító Zrt.	nem	6 318 105	9,57	9,57
A64 Vagyonklezelő Kft.	nem	8 246 468	12,49	12,49
Silvermist Estate SA	nem	6 303 545	9,55	9,55
Összesen		36 838 118	55,82	55,82

* A szavazati jog a Tpt. 61. §-a alapján számolva

II.6.2 A TÁRSASÁG RÉSZVÉNYEINEK SZERKEZETE, KAPCSOLÓDÓ JOGOK

Az FHB Nyrt. részvényeihez fűződő szavazati jogok, átruházási szabályok

A Társaság alaptőkéjét 66.000.010 db, azaz Hatvanhatmillió-tíz darab, egyenként 100 Ft, azaz Egyszáz forint névértékű szóló, A sorozatú, tőzsdén jegyzett törzsrészvény, 46.153.999 db, azaz Negyvehatmillió-egyszázötvenháromezer-kilencszázkilencvenkilenc darab, egyenként 100 Ft, azaz Egyszáz forint névértékű, névre szóló, C sorozatú osztalék-elsőbbségi részvény és 1 db, azaz Egy darab, 100 Ft, azaz Egyszáz forint névértékű, D sorozatú, különleges vétőjogot biztosító részvény testesíti meg. A „C” sorozatú osztalékelsőbbségi részvény tulajdonosát a részvényesi jogok az Alapszabály 12.6. pontjában, valamint a Stabilizációs törvényben foglalt eltérésekkel illetik meg.

A „D” sorozatú különleges vétójogot biztosító részvény tulajdonosát a részvényesi jogok az Alapszabály 12.7. pontjában, valamint a Stabilizációs törvényben foglalt eltérésekkel illetik meg.

II.7 TRENDEK

Jelen fejezetben szereplő adatok és értékelések a KSH, az FHB Lakásárindex, az MNB, az elemzésein, a prognózisok az Otthon Centrum előrejelzésein alapulnak.

II.7.1 INGATLAN-, LAKÁS- ÉS JELZÁLOGPIAC Az ezredforduló magyar lakáspiacának jellemzői

A lakáspiac Magyarországon 1998-ig pangott, részben a fizetőképes kereslet hiányában. Az újonnan épített lakások száma országosan csökkent, a folyamat 1995-ben érte el mélypontját. Az 1999-ben épített lakások száma 23-25 ezer között mozgott, holott a cél évi 40 ezer lakás felépítése lett volna. A lakásállomány minősége sok kívánnivalót hagyott maga után, az otthonok jelentős hányada komfort nélküli, vagy félkomfortos volt. Magyarországon ebben az időszakban alig kezdtek felújításokba, holott ez idő szerint Nyugat-Európában a felújítások értéke az új építések felét tette ki. A mintegy 4 millió lakás 78%-a húsz évnél régebben épült, ráadásul ezek mintegy fele ötven évnél is régebbi volt.

A bérlakások részesedése az ezredfordulón és azóta is alacsony, a lakásukat tulajdonosi jogcímen használó háztartások aránya magasabb, mint 90%. Ez az arány Németországban 41, Franciaországban 54, az USA-ban 64%. Részben ezzel magyarázható, hogy a magyar lakosság lakás-mobilitása igen kicsi, kiváltképpen nemzetközi összehasonlításban. A lakásárak a lakossági jövedelmekhez képest viszont azóta is igen magasak a nyugati országok hasonló mutatóihoz képest. Míg az USA-ban 2-2,5 év átlagos háztartási jövedelméből vásárolható meg egy lakás (Nagy-Britanniában 3-4 év), addig Magyarországon jellemzően 7-11 évi átlagos háztartási jövedelme szükséges a lakásvásárláshoz, építéshez.

E piac banki finanszírozása még 1999-ben is igen szerény szintű volt: a lakáshitelezés részaránya a hitelintézetek tevékenységében az 1990-es 16,6%-ról 1999 közepére 1,8%-ra csökkent. A lakosság jövedelméhez képest is igen csekély értéket képviselt a lakáshitel állomány: alig érte el a jövedelmek 2,6%-át (összehasonlításul ebben az időszakban Franciaországban ez az arány 48%, az USA-ban 69%). A lakások vételárának 10%-ánál is kisebb részét finanszírozták az ezredfordulón Magyarországon hitelből, holott a nyugati országok átlaga ekkor már 70% körül mozgott.

A piac 2001-ig monopol szerkezetű volt, az OTP és a takarékszövetkezetek dominanciája jellemezte, közös részesedésük elérte a 90%-ot. A lakáshitelezési piacra belépő bankok térnyerését akkor még számos tényező nehezítette, így a lassan mérséklődő infláció, a nyugat-európai áltagnál gyengébb lakossági fizetőképesség, a hálózatépítés jelentős költségei.

Magyar lakáspiac 2008-2009. szeptember

Lakásépítés

2008-ban 36 ezer befejezett lakás kapott használatba vételi engedélyt, ez a szám lényegében nem változott 2007-hez képest, és majdnem 44 ezer új lakásra adtak ki építési engedélyt, ami csak 1%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. 2009. első kilenc hónapjában a használatba vett lakások száma 1, az új engedélyeké 26%-kal kevesebb, mint 2008 első kilenc hónapjában volt.

Lakásépítési engedélyek

	2008	2009 Jan-Szept.
Db Össz:	43 862	23 119

Használatba vett lakások

	2008	2009 Jan-Szept.
Db Össz:	36 075	20 270

Forrás: KSH *félév végén, milliárdra kerekítve

Lakáshitel-piac

2008-ban a magyar bankszektor lakossági jelzáloghitel-állományára a nemzetközi pénzügyi események gyakorolták a legnagyobb hatást. A pénz- és tőkepiaci problémák következében a bankok szigorították hitelezési politikájukat, felfüggesztettek és megszüntettek egyes hitelkonstrukciókat (CHF hitelezés a bankok jelentős hányadánál kivezetésre került), amelynek eredményeként 2008 negyedik negyedévében jelentősen csökkent a jelzáloghitel kiáramlás.

A lakossági jelzáloghitelek állománya 2008. december 31-én 5.958,6 milliárd forintot tett ki a Magyar Nemzeti Bank által közzétett adatok szerint. Ez az állomány – a devizaárfolyamok változásának köszönhetően - az egy évvel korábbi állományt 36,5%-kal haladta meg. Ez az éves állománynövekedés mind tömegében, mind arányaiban jelentősen nagyobb intenzitású volt, mint a 2007 során mért 918,2 milliárd forintos emelkedés, amely 26,7%-os növekedést jelentett 2006. december végi értékhez képest.

Az éves állománynövekedés továbbra is elsősorban a devizahitelek növekvő kihelyezési ütemének volt köszönhető, a nem forintban kihelyezett hitelek állománya 1.735,6 milliárd forinttal bővült egy év alatt. A forintalapú hitelek állománya mind az éves, mind a negyedéves időszakra vetítve csökkent, 141 illetve 26 milliárd forinttal. 2008. negyedik negyedévének végén a 4.380 milliárd forintos, devizában fennálló jelzáloghitelek aránya a teljes lakossági jelzáloghitel portfolión belül 73,5%-ot tett ki, mellyel szemben a forinthitelek 1.578,7 milliárd forintos, folyamatosan csökkenő állománya állt. A növekedés intenzitását jelzi, hogy egy évvel ezelőtt a devizahitelek aránya még csak 60,6% volt.

A háztartások lakáscélú hiteleinek állománya 24,9%-kal bővült az utóbbi évben, amely 782 milliárd forintnak felel meg. Az éves növekedés jelentős mértékben felülmúlta a 2007-ben mért 438,3 milliárd forintos bővülést.

A devizahitel állomány növekedését 2008-ban a szabad felhasználású jelzáloghitelek állományának rendkívül erős növekedése biztosította. Míg 2007 negyedik negyedévének

végén a devizahitel állomány az összes lakossági jelzáloghitel állomány 45%-át tette ki, addig 2008 végére az arány 45,8%-ra nőtt; miközben 2008-ban a lakossági hitelállomány növekedéséből a szabad felhasználású jelzáloghitelek 47%-kal részesedtek.

808

909

1 045

1 226

1 492

1 481

1 697

2 040

2 348

2 061

2 066

A háztartásoknak nyújtott szabad felhasználású hitelek növekedése éves szinten 66,2%-ot ért el. A szabad felhasználású jelzáloghitelek állományának 98,4%-át devizahitelek tették ki, az összes hitel állománya 2.006 milliárd forintot tett ki 2008. december 31-én. A fogyasztási hiteleken belüli jelentős átrendeződés tovább folytatódott. Az áruvásárlási és személyi hitelek növekedési üteme lassult, míg a szabad felhasználású jelzáloghitelek növekedése erősödött. Ennek fő oka továbbra is abban keresendő, hogy a háztartások csökkenő reáljövedelmüket fogyasztási szintjük fenntartása érdekében olcsó jelzáloghitelekkel egészítik ki.

Lakossági jelzáloghitelállomány

(milliárd Ft, forrás: MNB)

2007 2007 2007 2007 2008 2008 2008 2008 2009 2009 2009

Q1 Q2 Q3 Q4 Q1 Q2 Q3 Q4 Q1 Q2 Q3

Lakáscélú hitelek Szabad felhasználású jelzáloghitelek

2 753

2 846

2 997

3 138

3 354

3 291

3 504

3 919

4 282

3 948

3 959

2009 első kilenc hónapjában a jelzáloghitelezési piac területén a pénzügyi válság hatására szinte minden bank szigorított hitelezési feltételein. Emellett az ingatlanpiac is egyre visszafogottabb lett, az ingatlanok adásvétele a korábbi évekhez képest jelentős mértékben csökkent. Az új hitelkihelyezések jellemzően forint, illetve euró alapon történtek.

A lakossági jelzáloghitelek állománya 2009. szeptember 30-án 6.024,1 milliárd forintot tett ki a Magyar Nemzeti Bank által közzétett adatok szerint. Ez az állomány az előző negyedév végi állományhoz képest minimálisan, mindössze 0,3%-kal nőtt, míg az egy évvel ezelőtti állományt 15,8%-kal haladta meg.

A devizahitelek állománya 2009. júniusa és szeptembere között 12,7 milliárd forinttal nőtt. Az éves állománynövekedés azonban jelentős, ugyanis a deviza alapú hitelek állománya 869,6 milliárd forinttal bővült egy év alatt. A forintalapú hitelek állománya az éves időszakra vetítve 46,5 milliárd forinttal csökkent, míg 2009. harmadik negyedévét vizsgálva, 2,8 milliárd forinttal nőtt. A harmadik negyedév végén a devizában fennálló jelzáloghitelek aránya a teljes lakossági jelzáloghitel portfolión belül 74,1%-ot tett ki.

A háztartások lakáscélú hiteleinek állománya 0,3%-kal csökkent 2009 harmadik negyedévében, amely 10,6 milliárd forintnak felel meg. Az éves növekedés 454,3 milliárd Ft volt, 10,4%-kal kisebb, mint egy évvel korábban

A devizahitel állomány 511,9 milliárd Ft-os éves növekedését a szabad felhasználású jelzáloghitelek állományának lassuló növekedése 2009 harmadik negyedévében már csak részben biztosította. Míg 2008 szeptemberének végén a devizában felvett szabad felhasználású jelzáloghitel állomány az összes devizában felvett lakossági jelzáloghitel állomány 46,3%-át tette ki, addig 2009. szeptember végére az arány 45,3%-ra csökkent.

A háztartásoknak nyújtott szabad felhasználású hitelek növekedése 2008 kilenc hónapja alatt 38,4%-ot tett ki, 2009-ben pedig már csak 1,2% volt. Éves szinten a növekmény 21,7%-ot ért el. 2009. szeptember végén a szabad felhasználású jelzáloghitelek állományának 97,8%- át devizahitelek tették ki, az összes hitel állománya 2.065,5 milliárd forint volt.

II.7.2 LAKÁSPOLITIKA AZ EZREDFORDULÓN ÉS 2000-2009 KÖZÖTT

1990-2000: kiépülnek az alapintézmények

Az 1990-es évek elején háttérbe szorult a lakáspolitika Magyarországon. 1990-1994-es időszakban a lakáspolitika a rendszerváltás utáni „szanálás” feladatait hajtotta végre és az átállást igyekezett politikailag kezelhetővé tenni. 1995-2000 között épültek ki a piaci lakásrendszer alapintézményei, a pénzügyi szektor (lakástakarék-pénztárak, jelzálogbankok) lezárult az építőanyag- és építőipar privatizációja és kiépültek az ingatlanpiac intézményei.

A kormány 2000-től újra az aktív lakáspolitikába kezdett: egyfelől elősegítette az önkormányzati bérlakás-építést, másfelől rendeletekkel lökést adott a lakáshitelezés beindulásához. Stratégiai célja, hogy a lakosság minél szélesebb köre előre látható módon biztonsággal jusson lakáshoz és azt fenn is tudja tartani.

2000: aktív lakáspolitika

E cél megvalósítása érdekében 2000. júliusától módosult a kormány otthonteremtési koncepciója (1041/2000 (V.31.) kormány határozat). A többlépcsős rendszer korábban is tartalmazott számos olyan elemet, ami 2000-től is fellelhető volt: lakásépítési kedvezmény ún.

„szocpol”), lakásbővítési kedvezmény, adó-visszatérítési támogatás, illetékkedvezmény fiataloknak, lakás-takarékpénztári támogatás, panel hitel és akadály-mentesítési támogatás, stb.

A kiegészítő kamattámogatást azonban ekkortól nemcsak a 35 év alatti házaspárok, valamint három, vagy több kiskorú gyermeket eltartók és a harmadik gyermek három éven belüli megszületését vállaló kétgyermekes házaspárok kaphatták, hanem valamennyi házaspár és gyermekét egyedül nevelő szülő. További kedvezmény volt, hogy nem csak az első önálló új lakásuk felépítéséhez vagy új lakás megvásárláshoz kaphattak, maximum 15 évre olcsó kamatozású hitelt, hanem – egy alkalommal – valamennyi új lakás építéséhez vagy vásárlásához. Az addigi 8 M Ft-os hitellimit pedig használt lakásnál 10, új lakásnál 30M Ft-ra nőtt. Az ügyfelek által fizetendő kamat 2%-kal volt alacsonyabb, mint a hitelek forrásául

szolgáló jelzáloglevelek kamata, de nem haladhatta meg a 6%-ot, ha a hitel futamideje öt évnél hosszabb volt.

2001-2002: még nagyvonalúbb állami hozzájárulás

Megszűnt az új lakások vásárlására kivetett illeték, egyszerűsödtek az eljárási szabályok, s a földhivatalokat 2001-től ismét kötelezték a jelzáloghitelek soron kívül való bejegyzésére. Beindult továbbá az önkormányzatok vezérletével a bérlakás-program.

2001 októberétől a korábban már alkalmazott piaci eszköz, az általános kamattámogatás, amely során a hitelek forrásául szolgáló jelzáloglevelek kamataihoz az állam 3 százalékpont költségvetési támogatást nyújtott, továbbra is megmaradt, sőt a támogatás mértéke 3%-ról 10%-ra emelkedett, a támogatás ideje 20 évre tolódott (207/2001 /X. 30./ Korm. Rend.). E program segítségével 2000 februárjától a korábbi évekéhez viszonyítva több, mint 10 százalékponttal olcsóbb kamattal lehetett felvenni hitelt új és használt lakások vásárlásához, lakások bővítéséhez, korszerűsítéséhez, építéséhez és a többlakásos épületek közös tulajdonban álló részeinek felújításához.

A kormány lakáspolitikája meghozta gyümölcsét: a megélénkült fizetőképes kereslet ösztönözte a lakásépítkezéseket, növelte a lakáspiac forgalmát, pezsdítőleg hatott a hazai gazdasági folyamatokra. A gazdasági helyzet javulásával, az állam lakásépítésben való szerepvállalásának növekedésével a lakásépítések volumene a rákövetkező években ugyancsak ugrásszerűen emelkedett. Negatív hatás érvényesült ugyanakkor az államháztartásra: a költségvetési lakáspolitikai kiadásai jelentősen megugrottak.

A jogszabályi környezet változásai közül jelentőséggel bír a lakáscélú támogatásokat rögzítő 12/2001. (I. 31.) Kormányrendelet, 2003-ban és 2004-ben többször is módosításra került: a jogharmonizációs célú módosítások egyrészt kibővítették a támogatásokra jogosult személyek körét.

2003: fokozatosan csökkenő támogatások

A lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet 2003-ban két ízben is módosult: júniusban (2003. június 16.) a támogatás alapjául szolgáló, annak mértékét az állampapírhozamokhoz kötő elszámolási rend változott, csökkentve ezzel a bankok által elérhető kamatmarzs nagyságát. A felvehető hitel összege 15 millió forintra csökkent, az ügyfelek által fizetendő kamatmaximum az új építésű lakások esetében 5%, a használt lakásoknál 6% lett.

A decemberi (2003. december 22.) módosítással csökkent az állami kamattámogatás mértéke, emelkedtek az ügyfél által fizetendő kamatok, és ezzel egyidejűleg csökkent a támogatással felvehető hitel nagysága. Ez használt lakások esetében 5 millió forint lett. A módosítás, valamint a kereskedelmi bankok által kínált deviza alapú hitelek térnyerése hozzájárult az államilag támogatott forintkölcsönök iránti kereslet csökkenéséhez.

2004: újabb szigorítások a lakáspolitikában

A lakástámogatásról szóló rendelet a lakásépítési kedvezmény csökkentéséről 2004. április 1- jén lépett hatályba. Az adókedvezmény évi maximum 240 ezer forintról 120 ezer forintra esett vissza, s az igénybevételéhez jövedelemkorlátot (évi 5 millió forint) írtak elő.

2005: újítások,” szocpol” kedvezmények

2005 februárjától új szabály, hogy bármilyen állami kedvezmény vagy támogatás igénybe vétele esetén a bekerülési ár 70%-ig számlával kell elszámolni a hiteladósoknak, az ÁFA visszaigénylési kedvezményt pedig eltörölték. Új kedvezmény azonban, hogy a 30 év alatti önálló lakással nem rendelkező fiatal házasok és a gyereküket egyedül nevelők esetében a ténylegesen folyósítható banki jelzáloghitel és a rendelkezésre álló önerő közötti, a piaci ár 25-35%-át kitevő különbségre az állam készfizető kezességet vállal.

A másik 2005 februári módosítás szerint a korábban csak a köztisztviselőkre érvényes állami kedvezményeket kiterjesztették a közalkalmazottak teljes körére, azaz a bírói, ügyészségi, igazságügyi, katonai szolgálati viszonyban álló, továbbá a fegyveres szervnél szolgálati viszonyban álló adósokra is. Ezek után a közalkalmazottak és köztisztviselők az általuk vásárolt lakás árának 100%-át is felvehették hitelként garanciavállalás mellett, s garanciavállalási díjat sem kell fizetniük. Így az ún. közszférában dolgozók részére egységes kedvezményes lakáskölcsön volt nyújtható.

A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet az év folyamán több alkalommal is módosításra került, a rendelet augusztusi módosítása csökkentette az igényelhető otthonteremtési támogatás maximális összegét, kiterjesztette a települési önkormányzat jegyzője által a közvetlen támogatások igénybevételéhez igazolandó személyi feltételek körét.

Az állami szerepvállalás új eleme a fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezesség vállalásának és érvényesítésének részletes szabályairól szóló 4/2005. (I. 12.) Korm. rendelet, mely azoknak a fiataloknak a lakáshoz jutását kívánja elősegíteni, akik minimális önerővel rendelkeznek és bár képesek a törlesztő-részletek fizetésére, megfelelő fedezet hiányában nem jutnak elegendő hitelhez. Az állam kezességvállalása a kölcsönösszeg hitel/hitelbiztosítéki érték 60%-át meghaladó, legfeljebb 100%-át elérő részére terjed ki.

A 2005. negyedik negyedévében bekövetkezett jogszabályi változások közül a Bank tevékenységét érinti a fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezesség vállalásának és érvényesítésének szabályairól szóló 4/2005. (I. 12.) Kormányrendeletnek a negyedik negyedévben történt módosítása, mely megemelte az igénybevételi jogosultság egyik feltételeként meghatározott korhatárt.

2006. évi megszorítás

A 2007 január 1-ig megkezdett törlesztés esetén öt évig igényelhető az adókedvezmény.

2008. év, a lakáscélú támogatások szabályozottságának fejlesztése

A lakáscélú állami támogatásokra vonatkozó 12/2001 (I. 31.) Korm. rendelet módosításai ebben az évben az egyes részletkérdések szabályozottságának további finomítását eredményezték.

Az alaprendeletet módosító 391/2007 (XII. 23.) Korm. rendelet a megelőlegező kölcsönök körében bevezetett egy újfajta szankciót, amely szerint a vállalt gyermek megszületése esetére előírt bejelentési kötelezettség elmulasztása fizetési kötelezettséget keletkeztet az ügyfél terhére. Ezt a szigorító rendelkezést a módosítás eredetileg visszamenőleges hatállyal vezette be, majd a 165/2008 (VI.27.) Korm. rendelet ezt visszavonta és az visszamenőleges büntetés kifogásolható jogi helyzetét orvosolta.

A 391/2007 (XII. 23.) Korm. rendelet hatálybalépésével bekövetkező változás volt az is, hogy az addig az adóhatósági jogkörben lévő, jellemzően a lakáscélú állami támogatások szabályszerű felhasználására vonatkozó feladatokat a jövőben a Magyar Államkincstár látja el.

Az értékesítés céljára épülő ingatlanokhoz nyújtható kölcsönök állami kamattámogatásának szabályai harmonizálásra kerültek, így megteremtve a teljes összhangot az EK-Szerződés 87. és 88. cikke rendelkezéseivel.

A 165/2008 (VI.27.) Korm. rendelet a megelőlegező kölcsön kapcsán vállalt gyermek megszületésének központi nyilvántartását és ezzel a felhasználás szabályszerűségének fokozását valósította meg. Ezzel egyidejűleg előírta, hogy a vállalt gyermek megszületése esetén a megelőlegező kölcsön lakásépítési kedvezménnyé alakításához kötelező feltétel az ügyfél és az állam nevében eljáró hitelintézet között a lakásépítési kedvezményre vonatkozó szerződés megkötése.

134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról. A kormány átalakította a kormánytámogatási rendszert, így 2009. október 1-től a kamattámogatás nem kapcsolódik közvetlenül a jelzáloglevél kibocsátásból származó forrásokhoz.

154/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezesség igénybevételének és beváltásának részletes szabályairól, amely a 110/2006. Korm. Rendeletet módosítja akként, hogy a 2009. IV. Tv.-ben és e Korm. Rendeletben meghatározott eltéréseket adott hitelek vonatkozásában az állami kezesség előkészítésénél és beváltásánál rendelkezéseit figyelembe kell venni.

2009. évi IV. törvény a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről: a törvény a gazdasági válság lakosságot érintő hátrányos következményeinek enyhítését célzó eszközként átmeneti segítséget nyújt készfizető kezesség formájában azoknak, akik lakáscélú kölcsönnel rendelkeznek, megfelelnek a törvényben előírt feltételeknek és megállapodnak a pénzügyi intézménnyel a tartozás átütemezésében.

II.7.3 A MAGYAR BANKRENDSZER SZERKEZETE, FEJLŐDÉSE, 2008-2009 ÉVI TELJESÍTMÉNYE

Jelen fejezetben szereplő adatok és értékelések, prognózisok a PSZÁF és az MNB elemzésein alapulnak.

A magyar bankrendszer története

A bankszektor modernizációjának első szakasza a nyolcvanas évek elején kezdődött meg az egyszintű bankrendszerben kialakult központosított tőkeallokáció kereteinek fellazításával. 1987 elején jött létre a kétszintű bankrendszer, amelyben a központi banki funkciókat ellátó MNB-ről intézményesen leválasztották az üzleti bankokat, az MNB csak a klasszikus központi banki funkcióit tartotta meg. A banki tevékenységek széles körére feljogosított kereskedelmi bankok és takarékszövetkezetek mellett később megjelentek a szűkebb tevékenységi körre szakosodott pénzintézetek is. A bankrendszer gyors átalakulását a bankok számának gyors növekedése kísérte. A „Pénzintézeti törvény” LXIX. törvény 1991-ben lépett

hatályba, ez már a BIS (Nemzetközi Fizetések Bankja) irányelvei alapján teremtette meg a magyar bankrendszer szabályozási és felügyeleti kereteit.

A magyar pénzügyi szektor erősítését szolgálta néhány kiegészítő intézmény, így az 1992-ben alapított Hitelgarancia Rt., amely elsősorban a középvállalatoknak nyújtandó hitelek garantálásával mérsékeli ezen ügyfélkör hitelkockázatát. 1993-tól működik az Országos Betétbiztosítási Alap, amely egy millió Ft egyedi betétnagyság erejéig nyújtott garanciát. Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta az OBA által maximálisan kifizethető összeg személyenként és bankonként hatmillió forintra emelkedett. A takarékszövetkezetek közös szervezete, az OTIVA, 1993 óta kölcsönös érdekeltségi alapon koordinálja a takarékszövetkezeteket érintő jogalkotási kérdéseket. Fontos kiegészítő intézmény még az Eximbank és a MEHIB Zrt., amelyek az exporthitel biztosítás, továbbá az árfolyamkockázatok elleni biztosítások terén segítik a bankrendszert.

A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hitelintézeti törvény") háromfele hitelintézetet különböztet meg: bankokat, szakosított hitelintézeteket és szövetkezeti hitelintézeteket. 1999-től a hitelintézetek tevékenysége kibővült a befektetési szolgáltatások teljes körére. A hitelintézetek által folytatható befektetési szolgáltatásokat és kiegészítő szolgáltatásokat a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. Törvény ("Bszt.") rendelkezései szabályozzák.

Kizárólag hitelintézetek jogosultak betétgyűjtési tevékenység végzésére a lakosságtól és számukra történő pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására. Ezen túlmenően, a Hitelintézeti törvény felhatalmazza bankokat a felsorolt összes pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás végzésére, ideértve a hitelezési, lízingszolgáltatást, garancia kibocsátást, külföldi fizetőeszköz forgalmazást, bankkártya-kibocsátást és a letéti szolgáltatások nyújtását. A Bszt- ben foglalt feltételekkel a bankok befektetési szolgáltatási tevékenységet folytathatnak, kiegészítő szolgáltatást és árutőzsdei szolgáltatást nyújthatnak

A szakosított és a szövetkezeti hitelintézetek a Hitelintézeti törvényben meghatározott szolgáltatásoknak csak szűkített körét végezhetik. 2008 végén 36 bank és szakosított hitelintézet működött Magyarországon.

Állami konszolidáció - kétszer

1991-től a bankok fokozatosan egyre nehezebb helyzetbe kerültek az örökölt rossz hitelek, a gazdaság átalakításának nehézségei, a lakosság csökkenő megtakarítási hajlama, a költségvetés nagymértékű hiánya, s a volt KGST piac összeomlása miatt. Az új és szigorúbb szabályozások és törvények (hitelintézeti-, csőd-, számviteli törvény) hatására jelentős veszteségeket voltak kénytelenek elkönyvelni, így végül az állam sietett a bankok segítségére. Az 1993-as állami bankkonszolidáció helyreállította a bankok működőképességét, azonban nem javította a bankok jövedelmezőségét. A következmény: újabb veszteség, újabb állami beavatkozás. 1994-ben a legtöbb banknál állami alaptőke-emelésre, alárendelt kölcsöntőke nyújtására került sor. Ezzel jelentősen nőtt az állam súlya a bankszektorban.

Az EU csatlakozási hatásai

A magyar pénzügyi szektorban az utóbbi 15 évben végbement nagyarányú intézményi, szabályozási és szakmai fejlődés folyamán kialakult a pénzügyi szolgáltatásoknak a modern piacgazdaságra jellemző tulajdonosi, intézményi és termékszerkezete, s ma már a magyar bankrendszer lényegében megfelel az EU egységes pénzügyi piaca által támasztott követelményeknek, mind szabályozási, mind pedig versenyképességi követelmények szempontjából.

Magyarország 2004. május elsejei EU-csatlakozását követően már nem várhatók drámai szerkezeti és üzleti változások. Az Európai Uniós tagsággal Magyarország az európai belső piac részévé vált, így jelentősen leegyszerűsödött az Unió területén működő hitelintézetek számára a hazai piacon való részvétel, a határon átnyúló tevékenységek végzése és a fiókalapítás.

A pénzügyi szektoron belül a bankoknak kiemelkedő szerepe lett, a közvetített tőkeállomány mintegy háromnegyed része a bankoknál összpontosul. A pénzügyi penetráció foka a bankszektornak a kétszintű bankrendszer megalakulása óta mutatott látványos fejlődése ellenére nemzetközi összehasonlításban azonban még mindig alacsony.

A bankrendszer felügyelete és szabályozása

Az MNB-nek és a PSZÁF-nak egyaránt vannak felügyeleti jogosítványaik a bankrendszer felett. Ezek az intézmények az összes, Magyarországon banktevékenységet folytató jogi személy felügyeletét ellátják.

Magyar Nemzeti Bank

Az MNB speciális részvénytársaságként működő jogi személy, amely tevékenységét a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvényben meghatározott körben végzi. A Az MNB szabályozza a forgalomban lévő pénzmennyiséget és a devizagazdálkodást, s rendeleteket alkot a pénzpiaci irányításról, a kamatlábakról, a deviza tranzakcióról valamint a statisztikai információ szolgáltatásról. Az MNB minden hitelintézettől megkívánja korrigált forrásállománya meghatározott hányadának megfelelő pénzösszeg kötelező tartalékként történő elhelyezését.

Az MNB mint végső segítségnyújtó léphet fel a hitelintézetek átmeneti likviditási zavarai esetén. Az MNB a monetáris politikával összhangban a repo ügyletek rendszerén keresztül is képes likviditást nyújtani a hitelintézetek számára. Ezen felül az MNB aktív konzultációt folytat a bankokkal, ellenőrző funkciójában pedig helyszíni vizsgálatokat is végez.

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

A PSZÁF a banki, pénzügyi és tőkepiaci tevékenységet elsödlegescn felügyelő szervezet. A szervezet az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (a korábbi Állami Bankfelügyelet és Állami Értékpapír és Tőzsdefelügyelet jogutódja), az Állami Biztosításfelügyelet és az Állami Pénztárfelügyelet összevonásával jött létre. A PSZÁF országos hatáskörű kormányhivatal, számára feladatot csak törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály írhat elő. Tevékenységet, jogállását, hatáskörét és feladatait a Pénzügyi Szervezetek Állami felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény szabályozza

A bankrendszer felügyeletét 2000 áprilisától a teljes magyar pénzügyi szektort, a bankokat, a befektetési szolgáltatókat, alapkezelőket, biztosítókat és nyugdíjpénztárakat egyaránt a PSZÁF látja el, de az MNB-nek is maradtak felügyeleti jogosítványai. Az MNB elnökével és a pénzügyminiszterrel együttműködve őrködik a PSZÁF a Hitelintézeti és Tőkepiaci Törvény rendelkezéseinek (elsősorban a tőkemegfelelésre, a működésre, a likviditásra és az eszközök értékelésére vonatkozó előírások) betartása felett.

A PSZÁF által kibocsátott engedélyek szükségesek többek között egy bank alapításához, valamint tevékenységi körének megváltoztatásához. Bizonyos tevékenységek, így a készpénz- helyettesítő eszközök kibocsátása, ideértve a debit-, és hitelkártyákat, az elszámolás-forgalom lebonyolítását végző elektronikus átutalási rendszerek működtetése, a pénzfeldolgozási tevékenység az MNB külön engedélyét igénylik. A PSZÁF jogosult helyszíni vizsgálatot tartani, valamint intézkedést tenni a hitelintézeti törvény betartása érekében, valamint eljárást kezdeményezni. A PSZÁF valamennyi banknál köteles kétévente (a jelzálogbankoknál évente) helyszíni vizsgálatot tartani.

A PSZÁF a hitelintézeteknél feltárt hiányosságok, illetve jogszabálysértések kiküszöbölésére széles eszköztárral rendelkezik, amely a hitelintézeteknek a megállapított hiányosságok kijavítására történő felhívásától, a hitelintézetet kötelező határozatok végrehajtásának kikényszerítésén át, egészen a hitelintézetek egyes tevékenységének korlátozásáig illetve megtiltásáig, felügyeleti biztos kirendeléséig, végső soron pedig a hitelintézet tevékenységi engedélyének visszavonásáig terjedhet. A PSZÁF fenti adminisztratív jogosítványain túlmenően a pénzügyi szolgáltatásokra és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok és jegybanki rendelkezések megsértése, továbbá a Hitelintézeti- és a Jelzálogtörvényben, illetve a PSZÁF határozataiban foglaltak teljesítésének elmulasztása, késedelmes, vagy hiányos teljesítése esetén – kivételes eszközként – pénzbírságot is kiszabhat a hitelintézettel, illetve a hitelintézet vezető állású személyével szemben.

A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét érintő egyes törvények módosításáról szóló, 2009. május j-én hatályba lépett törvény 2009. évi XIII. törvény értelmében a PSZÁF feladatai kiegészültek a pénzügyi piacok folyamatos felügyeletével. Ezt a feladatot a PSZÁF, az ellenőrzése alá tartozó szervezetektől és személyektől származó információk és adatok, továbbá a hivatalosan ismert és a köztudomású tények alapján látja el.

2009. szeptember l-én lépett hatályba a 153/2009. (VII.23.) számú kormányrendelet, amely fogyasztóvédelmi hatóságként jelöli ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét a pénzügyi szervezeteknek a PSZÁF által ellenőrzött tevékenysége vonatkozásában. A felhatalmazás annak érdekében született, hogy a pénzügyi szervezeteket felügyelő hatóság lássa el a pénzügyi fogyasztok védelmét különösen a tájékoztatáshoz, hatékony jogorvoslathoz és érdekvédelemhez fűződő jogok tekintetében és eljárjon a szakági törvényekben és egyéb jogszabályokban lefektetett ügyfélvédelmi rendelkezések megsértése esetén. Az új hatáskör tehetőséget biztosít a PSZÁF számára a pénzügyi szervezetek ügyfeleinek széles köret érintő magatartásokkal szembeni hatékony fellépésre és jogszabálysértés esetén adekvát jogkövetkezmények érvényesítésére. Így a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén bizonyos intézményeknek akár maximum 2 milliárd forintnyi fogyasztóvédelmi bírságot is kiszabhat. illetve bizonyos esetekben a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti vagy megtilthatja pénzügyi konstrukciók forgalmazását, értékesítését

A magyar bankrenszer 2008-2009 I. félévi teljesítmény

2008

A bankrendszer 2008. évi tevékenységét jelentősen befolyásolta, hogy már az év elejétől érzékelhető volt a külső finanszírozási források elérhetőségének nehezülése, majd a harmadik negyedévtől a világgazdasági pénzügyi-gazdasági válság mélyülése tovább szűkítette a bankrendszer mozgási lehetőségeit. Jelentősen megnövekedett a kockázat és a kockázati felár, a válság reálgazdasági hatásai a portfolió minőség romlásában, a jövedelmezőség csökkenésében öltöttek testet, valamint az árfolyam nagymértékű volatilitása, továbbá az év utolsó negyedévében a forint folyamatos gyengülése komoly mérlegmenedzselési feladatok elé állította a pénzintézeteket.

A bankszektor 2008-ban összességében így is jó évet zárt. Éves szinten a növekedési számok megfelelőek voltak. Az eredmény, csökkenő tendenciájú, a portfolióminőség és a tőkehelyzet azonban kielégítő.

Mérlegdinamika

A bankrendszer összesített mérlegfőösszege 2008 év végén 29.178 milliárd forintra rúgott, 19,7%-kal nőtt egy év alatt, így ütemében meghaladta a 2007. évi 17,4%-tól.

Éves szinten a lakossági hitelek közel 31%-kal emelkedtek 2008-ban. Éves összehasonlításban jelentős volt a devizahitelek növekedési üteme (58%). Az év utolsó hónapjában az addig nagyon népszerű CHF-alapú finanszírozás a töredékére csökkent, majd decembertől az euró alapú finanszírozás indult növekedésnek, de a korábbinál alacsonyabb ütemben.

Hitelezés

A lakossági hiteleken belül folytatódott a forinthitelek állományának lassú csökkenése- írja a Bankszövetség elemzése. A hiteltermékek körében nem történt nagy átrendeződés, a jelzálogalapú hitelek növekedése adja a teljes hitelállomány növekedésének jelentős részét. A lakáscélú, illetve a szabad felhasználású jelzáloghitelek azonos ütemben, a lakossági hitelek növekedéséhez hasonló mértékben bővültek.

A vállalati hitelállomány éves növekedési üteme 2008-ban tovább csökkent, éves szinten már csak 10%-os növekedést volt tapasztalható, miközben - a lakossági hitelpiachoz hasonlóan – októberben, a vállalati szektorban is kiugró volt a hitelnövekedés. Az év utolsó két hónapjában a vállalati szektor hitelállománya csökkent, ami nemcsak a finanszírozási nehézségek, hanem a recesszióhoz kapcsolódó, óvatosabb banki hitelezés következménye is.

A gazdasági visszaesés következtében a hitelintézetek szigorításokat vezettek és vezetnek be mind a kkv-, mind a nagyvállalati hitelezésben. Ágazati szempontból a szállításhoz, közlekedéshez, illetve ingatlanfejlesztéshez kapcsolódó hitelkihelyezések csökkentek jelentősen.

A hitelek bruttó állománya 2008-ban 2007. év végéhez képest közel 20%-kal, 19.874,6 milliárd forintra emelkedett. A növekedés a korábbi évekhez képest lassult.

A bankszektor főbb jellemzői 2007-2009. II. n.é.

Megnevezés	2007	2008	2009.II.né
Intézmények száma	37	36	34
Foglalkoztatottak száma:	33.115	34.585	31.930
Mérlegfőösszeg: (Mrd Ft)	24.375,7	29.177,9	28.774,7
Hitelállomány: (Mrd Ft) (nettó)	16.439,9	19.874,6	18.887,8
Betétállomány: (Mrd Ft)	10.745,9	12.217,0	12.012,6
Saját tőke: (Mrd Ft)	2.003,7	2.185,2	2.340,1
Adózás előtti eredm: (Mrd Ft)	390,3	281,2	192,4
Átlagos eszköz- arányos hozam ROAA:	1,49	0,91	1,11
Átlagos saját-tőke- arányos hozam ROAE:	17,45	11,24	14,51
Kamatmarzs:	3,28	2,74	2,61

Forrás: PSZÁF 2007., 2008. és 2009. II.né. beszámoló

A hitelezésben 2008-ban is megmaradt a devizahitelezés dominanciája: míg a forinthitelek bruttó állománya 5,585 milliárd forintra rúgott, addig a devizahitelek 14.371 milliárdra forintot tettek ki.

A háztartások körében különösen nagy a devizahitelek aránya: a devizában nyújtott hitelek volumene több, mint a kétszerese a forintban folyósítottaknak.

A bankszektor háztartásoknak nyújtott hiteleinek összetétele 2008-2009. II. né.

Megnevezés	2008.dec.31.	2009.jún.30.
Háztartásoknak nyújtott hitel (Mrd Ft) (bruttó)	7.130,07	6.756,429
Ebből: Forint	2.090,443	2.002,435
Deviza	5.039,635	4.753,994

Forrás: PSZÁF 2009. júniusi beszámolója a felügyelt szaktorok adatainak idősorairól

A betétek állománya 2008 végén elérte a 12.214 milliárd forintot 1,4 milliárddal nőtt a 2007- es 10.745,2 milliárd forinthoz képest. A vállalkozói betétek 3.447,6 milliárd forintra, míg a háztartási betétek 6.022,6 milliárd forintra rúgtak.

A bankok összesített saját tőkéje tavaly 9%-kal gyarapodott és 2008. év végén meghaladta a

2.185 milliárd forintot.

Eredmény, jövedelmezőség, tőkehelyzet

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által publikált adatsorok alapján a bankszektor 2008-ben az előzetes adatok szerint 236,6 milliárd forint adózott nyereséget ért el, 27,2 százalékkal kevesebbet az előző évi 324,7 milliárd forintnál. Második éve volt tapasztalható csökkenés a bankszektor jövedelmezőségében. Az eredmény romlása mind a ROA-ban, mind a ROE-ben tükröződött. Az előbbi értéke a 2008. első félévi 1,44%-ról 1,13%-ra, míg a ROE esetében 17,5%-ról 14,1%-ra csökkent az év végére.

Az eredmény szerkezetét vizsgálva, a jövedelmezőség romlásában meghatározó része volt a kamatkülönbözet csökkenésének, ami mintegy 1 százalékponttal alacsonyabb volt, mint két éve; a mérlegfőösszegre vetített kamatkülönbözet a 2007. évi 3,1%-ról 2008-ban 2,7%-ra apadt. Visszaesett a jutalék eredményaránya is, továbbá a pénzügyi műveletek eredménye gyakorlatilag nullára csökkent. Ezt valamelyest kompenzálta a hatékonyabb működés; a költségcsökkentések hatására a működési költségek mérlegfőösszeghez viszonyított aránya 2% alá csökkent.

A bankrendszer tőkehelyzete 2008 végén is stabil volt. A tőkemegfelelés jelentősen meghaladta a törvényi minimumot.

Portfolió

A lakossági hitelportfolióban a 2007-es adatok alapján a 2,3%-os problémás (azaz kétes, illetve rossz minősítés alá tartozó) állomány 2008 végére 1,9%-ra mérséklődött. Megjegyzendő azonban, hogy a folyamatosan bővülő lakossági hitelállomány továbbra is torzítja a portfolióminőség arányait, hiszen a problémás esetek indulás után később jelentkeznek, amikorra a portfolió (azaz a viszonyítási alap) ismételten nagyobb arányú. A recesszióhoz kapcsolódó lakossági jövedelemcsökkenés (munkanélküliség) és a forint 2009. évi jelentős gyengülése a lakossági portfolió minőségének romlását jelezte előre már 2008. végén is..

A vállalati hitelportfolió minősége egy év alatt számottevően romlott. A problémás hitelek aránya továbbra is magasabb, mint a lakossági szektorban, a 2007. év végi 3,3%-ról 2008 végére 4,1%-ra nőtt.

2009. első félév

A magyar pénzügyi közvetítőrendszer 2009 során is megőrizte stabilitását és folyamatosan ellátta a gazdaságban betöltött kiemelt feladatát. A szektor tőkehelyzete szilárd maradt, s 2009. első felében tovább erősödött. Számos nemzetközi példával ellentétben nagyobb intézmény ellehetetlenülésére itthon nem került sor, nagyobb arányú beavatkozásra nem volt szükség.

A pénzügyi szolgáltatók üzleti teljesítménye azonban jelentősen gyengült már az első félévben, s 2010-ben ennek folytatódása várható. A hitelállomány növekedése mind a bankok, mind a biztosítók esetében lelassult vagy megállt, a kereslet és kínálat egyaránt jelentősen

visszaesett. Az átlagos jövedelmezőség csökkent, számottevően nőtt viszont a veszteséges pénzügyi intézmények száma. A hitelező intézmények teljesítményét különösen rontotta, hogy az eszközminőség markáns romlása következtében szokatlanul nagyarányú értékvesztést kellett elszámolni, s ez várhatóan 2010-ben még romlani fog. Kedvezően érintette viszont az üzleti teljesítményt a tőkepiac, főként a részvény- és az állampapírpiac fellendülése.

A kockázattal súlyozott eszközérték (RWA) csökkent, a hitel/betét mutató (LTD) javult, a likviditás erősödött., Erős költségkontroll érvényesült, az egyéb (rendkívüli jellegű bevételek) segítettek ellensúlyozni a hitelportfólió várt, de még nem sokkszerű romlását.

Mérlegdinamika

A bankok mérlegfőösszege 2009. első félévében éves szinten 12,2%-kal növekedett, de mérlegdinamika növekvő részét elsősorban az árfolyammozgások magyarázták. A hitelállomány forintértékben 11%-kal nőtt, de tranzakciós alapon (devizaárfolyamok mozgásától megtisztítva) 1,3%-kal csökkent. Forint alapon a vállalati hitelek 5, a lakosságiak 18, a külföldre nyújtott hitelek pedig 26%-kal nőttek.

Hitelezés

2009. első félév végén a szektor összesített 18.888 milliárd forintos nettó hitelállománya a bankok mérlegfőösszegének 65,6%-t tette ki, ami nemzetközi mércével tekintve is jelentősnek mondható. A bankok hitelállományának 35,6%-t a vállalkozásoknak nyújtott hitelek tették ki. A vállalkozások hitelállománya 2008. év végéhez képest 3,l%-kal 6.733 milliárd Ft-ra csökkent .

A háztartások 2009. első félévi 6.937 milliárd forintot kitevő hitelállománya 4,3%-kal csökkent 2008. év végéhez képes. Korábban, a háztartások hiteleinek részaránya a bankok teljes hitelállományához mérten évről-évre folyamatosan növekedett. 2008. év végéhez képest azonban ez az arány nem változott, 2009. első félévében a teljes állomány 35,8%-át tették ki a háztartások hitelei.

Eredmény, jövedelmezőség, tőkehelyzet

2009. szeptember végén minden nagybank nyereséges volt, a bankszektor átlagos tőkearányos nyeresége (ROE) 12,7%-ra rúgott. A tőkehelyzet jellemzően erősödött – 2009. szeptemberében a szektor tőkemegfelelési mutatója 13,1% volt, kis mértékben emelkedett. A saját tőke 2009. első félévében 7,1%-kal növekedett 2008. év végéhez képest.

A megnövekedett refinanszírozási költségek, a magas költségek, a hitelezés korlátozása, valamint a jelentősen növekvő céltartalékolás következtében a hazai pénzügyi rendszer jövedelemtermelő képessége 2009-ben csökkent. A bankszektor adózott eredménye 2009. első félévében 162,2 milliárd forintot tett ki, ami 7,8%-kal alacsonyabb az előző év azonos időszakához képest. A csökkenő jövedelmezőség ellenére azonban a költség/bevétel mutató javulást mutatott. 2009. első félévében az adózott eredményből számolt átlagos súlyozott eszközjövedelmezőségi mutató (ROA) mértéke a 2008. évi 0,88%-ról 1,12%-ra növekedett, az adózott eredményből számolt átlagos súlyozott tőkejövedelmezőségi mutató (ROE) pedig 14,34%-ra a 2008. évi 11,17%-hoz képest. A javulás oka nagyrészt a szigorú költségkontroll bevezetése.

Összességében elmondható, hogy a bankrendszer ellenálló képessége 2009-ben erős volt, elsősorban a bankok jó jövedelmezősége miatt. 2010-re azonban a veszteségeket már nem fogják tudni ellensúlyozni, s ez már rontani fogja a profit kilátásukat. Az ellenállóképesség másik forrása a tőkeellátottság magas szintje volt.

Portfolió

A hitelállomány korábbi években tapasztalható gyors növekedésével és a hirtelen recesszióval együtt járt a ponfolióminőség jelentős romlása is, elsősorban a lakossági és kisebb mértékben vállalati hiteleknél. A problémás hitelek állománya 1,7 százalékponttal 4,4 %-ra nőtt 2009. első. felében. A céltartalék képzés összege 2009. első félévében több mint hatszorosára növekedett 2008 első félévéhez képest.

Kilátások

A magyar pénzügyi közvetítőrendszer intézményei – ezen belül különösen a hitelezők – számára a 2010. évi kilátások az eszközminőség további romlását, a jövedelmezőség csökkenését vetítik előre. A kockázati trendforduló a gazdasági válság végével, a konjunktúra újbóli élénkülésével várható, amelynek kilátásai azonban rendkívül bizonytalanok.

II.8 A KIBOCSÁTÓ ESZKÖZEIRE, FORRÁSAIRA ÉS PÉNZÜGYI HELYZETÉRE ÉS EREDMÉNYEIRE VONATKOZÓ PÉNZÜGYI

INFORMÁCIÓK

Az FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársasággal szemben nem indítottak és nincsen folyamatban kormányzati, bírósági vagy választottbírósági eljárás, amely jelentős hatással lehet a vagyoni helyzetére vagy jövedelmezőségére, felszámolási- vagy csődeljárás nincs ellene folyamatban, valamint a forgalomba hozatalt megelőzően csőd- vagy felszámolási eljárást nem rendeltek el ellene, fizetési kötelezettségeit mindig rendben teljesítette.

A Kibocsátó pénzügyi helyzetében vagy kereskedelmi pozícióiban az utolsó lezárt pénzügyi időszak értéknapja – 2009.09.30. – óta a jelen Összevont Alaptájékoztató napjáig eltelt időszakban semmilyen jelentős változás nem következett be.

Az Összevont Alaptájékoztatóban megjelentetett pénzügyi adatok a Kibocsátó éves, illetve évközi beszámolói alapján kerültek feltüntetésre.

II.8.1 PÉNZÜGYI JELENTÉS ÉS KAPCSOLÓDÓ INFORMÁCIÓK

A mellékletben bemutatott pénzügyi információk a Nemzetközi Pénzügyi Beszámoló készítési Szabványok szerint készültek, melyet az FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság könyvvizsgálója, az Ernst &Young auditált.

II.8.2.MÉRLEGSZERKEZET ÉS EREDMÉNYALAKULÁS 2008-BAN

A Bank 2008. december 31-i konszolidált, IFRS szerinti mérlegfőösszege 689,5 milliárd forint volt, amely 72,7 milliárd forinttal, 11,8%-kal magasabb az előző évi mérlegfőösszegnél.

A 2007. december 31-i bázishoz képest eszközoldalon a növekmény több tényező együttes hatásának eredménye. A hitelállomány bővülése 53,9 milliárd forinttal járult hozzá a növekményhez. Jelentős hatása volt a bankközi kihelyezések közel 15 milliárd forintos növekedésének is. A tárgyi eszközök szintén jelentősen, 5,7 milliárd forinttal emelkedtek egy év alatt, ebből 4,5 milliárd forintot csak az életjáradék szerződések által a Bankcsoport kezelésébe jutott ingatlanok értéke jelentett.

A forrásoldali bővülést 2008-ban már nem csak a jelzáloglevél-állomány bővülése - amely 12,1 milliárd forinttal növekedett előző évhez képest - eredményezte. A jelentős mértékű növekedést a betétállomány 2008 évi dinamikus, 30 milliárd forintot meghaladó bővülése tett lehetővé. A kibocsátott kötvények 15,1 milliárd forinttal, a derivatív ügyletek valós értéke 23,3 milliárd forinttal, míg a saját tőke változása 8,3 milliárd forinttal növelte a forrásoldalt.

A Bankcsoport kamatozó eszközeinek értéke 663,3 milliárd forintra emelkedett. Ez 2007-hez képest 11,7%-os (69,7 milliárd forintos) növekményt mutatott. A saját folyósítású hitelek nettó állománya 23,4%-kal volt magasabb 2008 végén, mint egy évvel korábban, azonban a tervezettől kissé elmaradt. A refinanszírozott hitelek állománya 12 hónap alatt 2,8%-kal

csökkent. 2007 végén a refinanszírozott és saját hitelek adták a kamatozó eszközök 94,3%-át, mely arány 2008 végére 92,5%-ra csökkent.

A 2008-ban az életjáradék termékek értékesítésének eredményeként a bankcsoport tulajdonába került ingatlanok értéke 2008. december 31-én megközelítette a 6,0 milliárd forintot.

A kamatozó források között a Bank által kibocsátott jelzáloglevelek aránya 82,1% volt a tárgyidőszak végén. A jelzáloglevelek 2008. december 31-i 506,0 milliárd forintos könyv szerinti állománya a 2007. év végi értékhez képest 2,5%-kal emelkedett, a növekmény az elmúlt 12 hónap alatt 141,5 milliárd forintnyi új kibocsátás, 73,9 milliárd forint összegű törlesztés, 51,3 milliárd forintos visszavásárlás, valamint az ezekkel kapcsolatos árfolyam korrekciók együtteseként 12,1 milliárd forintot tett ki.

A Bank 2007 szeptembere óta kötvénykibocsátás formájában is gyűjt hosszú lejáratú fedezetlen forrásokat. A kibocsátások eredményeképpen a 2008. december 31-i fordulónapon a könyvekben nyilvántartott kötvények értéke 62,4 milliárd forint volt.

A 2008. december végi 14,2 milliárd forintos bankközi forrásállomány 6,3 milliárd forint felvett bankközi betéteket, valamint 7,9 milliárd forintnak megfelelő, euróban felvett, Schuldschein típusú hitelt tartalmazott. A bankközi forrásokat kiegészítő forráslehetőségként kezeli a Bank.

2008. december 31-én a betétállomány 33,8 milliárd forintot tett ki, amelyből közel egymilliárd forintot a vállalati hitelek fedezetéül szolgáló óvadéki betéti számlák tesznek ki, míg a Kereskedelmi Bank által gyűjtött lakossági betétek összege 29,9 milliárd, a vállalati betétek összege 2,9 forint volt. A növekmény jelentős, 2007. december 31-én a betétállomány még 3,6 milliárd forint volt.

A megkötött életjáradék szerződésekben vállalt jövőbeni kifizetés kalkulált összege után képzett tartalék összege 2008 végén 1,1 milliárd forint volt, ez közel háromszorosára nőtt a 2007 évi 359,9 millió forintos szintről.

A tőkemegfelelési mutató 2008. december 31-én 12,4% volt – az éves auditált eredmény előzetes beszámításával –, szemben a 2007. év végi 12,0%-kal.

A 2008. évi konszolidált, IFRS szerinti adózott eredmény 6,7 milliárd forint, amely a 2007. évi nyereségnél 30,2%-kal magasabb. Az adózás előtti eredmény 10,0 milliárd forintot tett ki, amely 38,0%-kal kedvezőbb az előző évi teljesítménynél.

II.8.3.MÉRLEGSZERKEZET ÉS EREDMÉNYALAKULÁS 2009 I-III. NEGYEDÉVÉBEN

A Bank 2009. szeptember 30-i konszolidált, IFRS szerinti mérlegfőösszege 786,6 milliárd forint volt, amely 97,0 milliárd forinttal, mintegy 14,1%-kal nagyobb a 2008. december 31-i értéknél, és 110,0 milliárd forinttal, 16,3%-kal magasabb a 2008. szeptember 30-i mérlegfőösszegnél. A 2008. szeptember 30-i bázishoz képest eszközoldalon a növekmény több tényező együttes hatásának eredménye. Míg a saját hitelállomány bővülése 27,2 milliárd forinttal és a befektetési célú ingatlanok bővülése 3,4 milliárd forinttal járult hozzá a

növekményhez, addig a refinanszírozott állomány 12,7 milliárd forinttal csökkentette azt. Ehhez járult még hozzá a bankközi kihelyezések 34,2 milliárd forintos bővülése és a Magyar Nemzeti Bankkal szembeni követelések 3,2 milliárd forintos csökkenése. Az eladási célú értékpapírok állománya 58,8 milliárd Ft-tal haladta meg az előző év szeptember végi állományt. Az eszközök állományát 1,7 milliárd forintos goodwill növelte.

A forrásoldali növekedéshez 140,1 milliárd forinttal járult hozzá az állami hitelfelvétel és 6,9 milliárd forinttal a betétállomány bővülése, azonban a bankközi felvétek összege 4,4 milliárd forinttal volt kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. A jelzáloglevél állomány jelentősebb mértékben, 51,5 milliárd forinttal csökkent, ehhez járult a kibocsátott kötvényállomány 5,7 milliárd forinttal szűkült állománya. A részvényesi vagyon egy év alatt mintegy 8,1 milliárd forinttal emelkedett, elsősorban a felhalmozott vagyon gyarapodásának következtében és a cash-flow hedge tartalék növekedése is 1,5 milliárd forintos volt.

A Bankcsoport kamatozó eszközeinek értéke a 2008. december 31-i 663,3 milliárd forintról 2009. június 30-ra 785,0 milliárd forintra nőtt, majd 2009. szeptember 30-ra 755,6 milliárd forintra esett vissza. Ez a 2008. szeptember végi állományhoz képest egy év alatt 16,0%-os növekményt jelent. A saját folyósítású hitelek állománya 9,0%-kal volt magasabb 2009. szeptember 30-án, mint egy évvel korábban, a 2009. június végi értékhez képest azonban már csak 0,1%-os növekedés figyelhető meg. A hitelezési veszteségekre képzett értékvesztés 2008. szeptember 30-hoz képest egy év alatt 1.366 millió forintról 5.949 millió forintra nőtt, 2009 harmadik negyedévében az időszaki változás 1.870 millió forintot tett ki. A refinanszírozott hitelek állománya 12 hónap alatt 4,6%-kal csökkent, az utolsó negyedévben 2,6%-os apadás figyelhető meg az árfolyamváltozás következményeként. 2008. szeptember 30-án a refinanszírozott és saját hitelek adták a kamatozó eszközök 89,2%-át, amely arány 2009. szeptember 30-ra 78,8%-ra módosult.

A Bank értékpapír állományának értéke a 2008. szeptember 30-i 48,1 milliárd forintról 18,4 milliárd forintra módosult 2008. december 31-re, majd erőteljesen emelkedett 134,0 milliárd forintra 2009. június 30-ra. 2009. szeptember 30-án az értékpapír állomány értéke ismét csökkent 107,0 milliárd forintra. Így 2009. szeptember végén a kamatozó eszközök közötti értékpapír-arány 14,2%-ra módosult. Az értékpapírokból 39,0 milliárd forint MNB kötvény, 8,4 milliárd forint diszkont kincstárjegy és 59,6 milliárd forint államkötvény és egyéb pénzintézeti kötvény. A Banki értékpapír állomány kizárólag likviditási célokat szolgál.

Az időszak során értékesített életjáradék termékek eredményeként a bank tulajdonába került ingatlanok értéke 2009. szeptember 30-án megközelítette a 8,5 milliárd forintot, mely 14,6%- os növekedést jelent az előző negyedévi 7,4 milliárd forintos állományhoz képest, egy év alatt a bővülés elérte a 66,2%-ot.

A kamatozó források között a Bank által kibocsátott jelzáloglevelek aránya 2008. szeptember 30-án 81,2% volt. Ez az arány 65,6% volt 2009. június 30-án, 2009 szeptember 30-án pedig 64,1%-os volt. A forrásösszetétel 2009. évi megváltozásának oka a jelzáloglevél-állomány csökkenése volt, míg az egy évvel korábbi értékhez képest történő közvetlen összehasonlításnál az állami hitel források között való megjelenése okozza a jelentős különbséget. A jelzáloglevelek 2009. szeptember 30-i 454,3 milliárd forintos könyv szerinti állománya a 2009. június végi értékhez (485,1 milliárd forint) képest 6,3%-kal, a 2008. szeptember 30-i 505,8 milliárd forinthoz képest 10,2%-kal csökkent. Az elmúlt 12 hónap alatt 52,2 milliárd forintnyi új kibocsátás, 63,6 milliárd forint összegű törlesztés, 27,0 milliárd

forintos visszavásárlás, valamint az ezekkel kapcsolatos árfolyam korrekciók együtteseként 51,5 milliárd forinttal csökkent az állomány.

A 2009 harmadik negyedéves végi konszolidált kötvényállomány a kamatelhatárolás következményeként 58,7 milliárd forintra változott.

A 2009. szeptember végi 16,3 milliárd forintos bankközi forrásállomány 8,2 milliárd forint felvett bankközi betétet, valamint 8,1 milliárd forintnak megfelelő, euróban felvett, Schuldschein típusú hitelt tartalmazott. A bankközi forrásokat kiegészítő forráslehetőségként kezeli a Bank.

2009. szeptember 30-án a betétállomány 38,9 milliárd forintot tett ki, ebből a Kereskedelmi Bank által gyűjtött lakossági betétek összege 25,8 milliárd, a vállalati betétek összege 11,4 milliárd forint volt. 2009. június 30-án a betétállomány 40,4 milliárd forint, míg 2008. szeptember 30-án 32,1 milliárd forint volt. A vállalati hitelek fedezetéül szolgáló óvadéki betéti számlák 1,7 milliárd forintot tettek ki 2009. szeptember végén.

A PM, az MNB, a PSZÁF és az FHB között 2009 januárjában kezdődött egyeztetések eredményeként 2009. március 25-én a PM és az FHB Nyrt. üzleti megállapodást írt alá 400 millió euró összegű kölcsön nyújtásáról. Az első részlet 2009. április 1-én, a második 2009. április.30-án került lehívásra. 2009. szeptember 30-án az Állami kölcsönből 108,8 milliárd forint forrás állt a Bank rendelkezésére. Az IFRS előírások szerint a határozott időre kapott állami tőkeemelés összegét nem a saját tőke részeként, hanem kötelezettségként kell kimutatni, így az állammal szemben fennálló kötelezettség teljes összege 140,1 milliárd forintot tesz ki.

A 2009 háromnegyedéves konszolidált, IFRS szerinti adózott eredmény megközelítette az 5,5 milliárd forintot, amely a 2008. azonos időszaki nyereségnél 8,6%-kal magasabb. Az adózás előtti eredmény 7,8 milliárd forintot tett ki, amely 5,6%-kal kedvezőbb a 2008. év első kilenc havi eredménynél. A fedezeti célú swap tranzakciók nélkül számított, adózott eredmény 7,3 milliárd forint 2009-ben, míg 2008. szeptember 30-án az érték 5,9 milliárd forint volt.

II.8.4 A KIBOCSÁTÓI CASH-FLOW ALAKULÁSA 2008-BAN ÉS 2009 I-III NEGYEDÉVÉBEN

A pénzeszközök a 2008. során összességében 19,1 milliárd forinttal növekedtek, ezzel a pénz és pénzhelyettesítők 2008. december 31-i állománya 31,7 milliárd forintra emelkedett. A banki cash-flow alakulását befolyásoló főbb tényezők a 2008. során a következők voltak:

• A finanszírozási tevékenységből származó 21,0 milliárd forintos pénzbeáramlás a jelzáloglevél és kötvény kibocsátás 138,3 milliárd forintos bevételének és a jelzáloglevél tőketörlesztés 111,1 milliárd forintos pénzkifizetésének, valamint 4,7 milliárd forintnyi hosszú lejáratú hitel törlesztésének és 1,4 milliárd forint saját részvény visszavásárlására fordított összegnek az egyenlegeként adódott.

• Az üzleti nettó pénzforgalom összesen 0,4 milliárd forintos cash-flow javulást idézett elő:

• A nyereségből és módosításaiból származó nettó pénzforgalom 43,6 milliárd forintos pénzbefolyást eredményezett, a nettó nyereség 6,7 milliárd forinttal

járult hozzá a nettó pénzforgalom növekedéséhez, a pénzmozgáshoz nem köthető nettó eredménymódosítások (értékcsökkenés, értékvesztés, a derivatív ügyletek hatása és tárgyi eszköz eladásából származó eredmény) együttesen 36,9 milliárd forinttal növelték a működési eszközök változása előtti üzleti eredményt.

• A saját hitelek állománya növekedése 62,9 milliárd forintos cash-flow csökkenést okozott, míg a refinanszírozott hitelek ugyanezen időszak alatti állomány emelkedése 8,1 milliárd forintos cash-flow növekedéshez vezetett, az egyéb eszközök változása 0,3 milliárd forintos pénzbeáramlást eredményezett, az egyéb kötelezettségek változása 0,2 milliárd forintos pénzkiáramlással járt. A felvett bankközi állomány csökkenése 12,4 milliárd forintos pénzkiáramlással járt, míg a betétek növekedése 30,2 milliárd forintos pénzbeáramlást eredményezet.

A befektetési tevékenységből 2,3 milliárd forintos pénzkiáramlás történt 2008-ban, amely az alábbi összetevőkből áll: 3,1 milliárd forint pénzkiáramlást a tárgyi eszközök beszerzésének és eladásának nettó egyenlege adott, 3,3 milliárd forint pénzbeáramlást az értékesíthető értékpapírok állományának csökkenése tett ki. A befektetési ingatlan vásárlás 2,6 milliárd pénzkiáramlással járt együtt.

A pénzeszközök a 2009. kilenc hónapja során összességében 22,2 milliárd forinttal növekedtek, ezzel a pénz és pénzhelyettesítők 2009. szeptember 30-i állománya 53,9 milliárd forintra emelkedett. A banki cash-flow alakulását befolyásoló főbb tényezők a 2009. során a következők voltak:

• A finanszírozási tevékenységből származó 84,4 milliárd forintos pénzbeáramlás a jelzáloglevél és kötvény kibocsátás 1,5 milliárd forintos bevételének és a jelzáloglevél tőketörlesztés 56,9 milliárd forintos pénzkifizetésének, valamint 140,2 milliárd forintnyi hosszú lejáratú hitel bevonásnak és 0,4 milliárd forint saját részvény visszavásárlására fordított összegnek az egyenlegeként adódott.

• Az üzleti nettó pénzforgalom összesen 29,7 milliárd forintos cash-flow javulást idézett elő:

• A nyereségből és módosításaiból származó nettó pénzforgalom 12,8 milliárd forintos pénzbefolyást eredményezett, a nettó nyereség 5,5 milliárd forinttal járult hozzá a nettó pénzforgalom növekedéséhez, a pénzmozgáshoz nem köthető nettó eredménymódosítások (értékcsökkenés, értékvesztés, a derivatív ügyletek hatása és tárgyi eszköz eladásából származó eredmény) együttesen 7,3 milliárd forinttal növelték a működési eszközök változása előtti üzleti eredményt.

• A működési cash-flow 54,5 milliárd forintos pénzbeáramlást okozott 2008- ban. A saját hitelek állománya növekedése 62,9 milliárd forintos cash-flow csökkenést okozott, míg a refinanszírozott hitelek ugyanezen időszak alatti állomány emelkedése 8,1 milliárd forintos cash-flow növekedéshez vezetett, az egyéb eszközök változása 0,3 milliárd forintos pénzbeáramlást eredményezett, az egyéb kötelezettségek változása 0,2 milliárd forintos

pénzkiáramlással járt. A felvett bankközi állomány csökkenése 12,4 milliárd forintos pénzkiáramlással járt, míg a betétek növekedése 30,2 milliárd forintos pénzbeáramlást eredményezet.

A befektetési tevékenységből 91,9 milliárd forintos pénzkiáramlás történt 2009-ben, amely az alábbi összetevőkből áll: 1,3 milliárd forint pénzkiáramlást a tárgyi eszközök beszerzésének és eladásának nettó egyenlege adott, 87,8 milliárd forint pénzkiáramlást az értékesíthető értékpapírok állományának növekedése tett ki. A befektetési ingatlan vásárlás 2,7 milliárd pénzkiáramlással járt együtt

II.8.5 A SZÁMVITELI POLITIKA

A beszámolók készítése során alkalmazott, IFRS szerinti főbb számviteli alapelveket az

1. sz. Melléklet tartalmazza, amely kiemelten a következő témaköröket öleli fel:

• A számviteli alapelvek változása

• Az éves beszámoló pénznemének meghatározása

• Konszolidáció

• Készpénz és készpénz helyettesítők meghatározása

• Értékesíthető értékpapírok

• Refinanszírozott hitelek

• Hitelek és előlegek

• Hitelekre képzett értékvesztés

• Befektetési célú ingatlanok

• Tárgyi eszközök és immateriális javak

• A Bankcsoport kialakítása során alkalmazott projekt elszámolás

• Derivatívák elszámolása (származékos ügyletek)

o Származékos piaci ügylet típusok

▪ piaci értékre vonatkozó fedezeti ügyletek (fair value hedges)

▪ pénzforgalmi fedezeti ügyletek (cash flow hedges)

• Halasztott adó

• Tényleges adó

• Kötelezettségek

• Rövid távú alkalmazotti juttatások

• Nyugdíjak

• Visszavásárolt saját részvény

• Részvényopció

• Tartalék járadék fizetésére

• Bevételek és kiadások

• Függő kötelezettségek és függő követelések

• Becslések

• Fordulónap utáni események meghatározása

• Üzleti tevékenység bemutatása

• Fordulónap utáni események meghatározása

• Beszámítások

• Devizaügyletek

• Vételi és pénzügyi rendezés alapú elszámolás

II.9 A KIBOCSÁTÓT ÉRINTŐ KÖZELMÚLTBELI ESEMÉNYEK

A)

Az FHB Jelzálogbank Nyrt. száz százalékos tulajdonában álló FHB Szolgáltató Zrt. szerződést kötött a Central European Credit Ingatlanhitel Zrt. részvényeinek adásvétele tárgyában. A szerződés alapján 2009. április 22. napjára eső zárási időpontban, a zárási feltételek teljesülésével az FHB Szolgáltató Zrt. megszerezte a CEC valamennyi részvényének tulajdonjogát, valamint közvetett részesedést szerzett a CEC egyéb érdekeltségeiben.

B)

A Magyar Állam az Állami Adósságkezelő Központ Zrt. útján, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) vonatkozó rendelkezései alapján, a Nemzetközi Valutaalaptól származó forrásból két részletben, összesen 400 millió euró összegű kölcsönt nyújtott a Társaságnak. A kölcsönt a Magyar Állam piaci árazás (EURIBOR + kamatfelár, illetve EUREPO + kamatfelár + kamatfelár módosító tényező közül mindenkor a magasabb érték) és piaci feltételek mellett nyújtotta. A kölcsön lejárata 2012. november 11. A Társaság a kölcsönt – egy 2010 novemberéig tartó türelmi időszak lejártát követően – nyolc negyedév alatt egyenlő részletekben fizeti vissza. A kapott forrásból az FHB Bankcsoport elsősorban lakossági (lakás) hiteleket és KKV hiteleket nyújt és vállalja, hogy konszolidált saját hitelállományát szinten tartja.

C)

A Magyar Állam a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény (Stabilizációs törvény) alapján, az e törvény alapján a Magyar Állammal kötött megállapodásban foglalt feltételekkel 30 milliárd forint összegben tőkét emelt a Társaságban.

A tőkeemeléshez kapcsolódóan a Társaság a Stabilizációs törvényben meghatározott különleges osztalékelsőbbséget biztosító részvényeket, továbbá 1 darab különleges vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvényt bocsátott ki, mely részvényeket a Magyar Állam jegyezte le. A különleges vétójogot biztosító részvény a Magyar Államnak vétójogot biztosít a közgyűlés osztalék fizetéséről határozó, a szavazatelsőbbséget biztosító részvények egyszerű többségének igenlő szavazatához kötött és a háromnegyedes szótöbbséggel meghozandó döntéseivel szemben.

A tőkeemelés során a Társaság a különleges vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvény mellett 46.153.999 darab 100 Ft névértékű különleges – szavazati joggal nem rendelkező – osztalékelsőbbségi részvényt bocsátott ki. A részvények – a saját tőke illetve az elmúlt időszak piaci átlagárait is figyelembe véve – 650 Ft-os árfolyamon kerültek kibocsátásra, azaz a jegyzett tőkét 4.615,4 millió Ft emeli, 25.384,7 millió Ft tőketartalékba került.

Az osztalékelsőbbségi részvények tulajdonosa a részvények kibocsátását követően – azok fennállásáig – a tárgyévben megképződő adózott eredmény terhére jogosult osztalékra, melynek mértéke 10,5% az árfolyam értékre vetítve.

Az újonnan kibocsátott részvények 41,15%-os tulajdoni hányadot képviselnek, így az állami tulajdoni hányad a 2008. év végi 4,11%-ról 43,57%-ra nő. A kibocsátott osztalékelsőbbségi részvények nem rendelkeznek szavazati joggal, ezért a szavazati arányok nem változtak.

Az újonnan kibocsátott részvények egyike sem alakítható törzsrészvénnyé és a kibocsátást követő 5. év elteltével gyakorlatilag bevonásra kerülnek, így a tőkeemelés nem jár hígító hatással.

A tőkeemelésre vonatkozó javaslatot a Társaság Igazgatósága a Társaság 2009. április 28. napján tartandó közgyűlése elé terjesztette. A közgyűlés az alaptőke emelést 11/2009. (04.28.) számú határozatával elfogadta, a tőkeemelés végrehajtására 2009 májusában sor került. A tőkeemelés kapcsán a Magyar Állam részére a Kibocsátó 2009. május 27-i értéknappal a KELER Zrt.-nél előállíttatta a „C” sorozatú különleges osztalékelsőbbségi részvényeket és a

„D” sorozatú különleges vétójogot biztosító részvényt. A részvények a Magyar Állam értékpapírszámláján jóváírásra kerültek.

Az FHB Bankcsoport a banki átlag feletti tőkemegfeleléssel rendelkezik, a Bankcsoport prudens hitel-kihelyezési és kockázatkezelési gyakorlatának köszönhetően a Csoport hitelportfoliójának minősége kiváló.

A tőkeemelés révén megteremthetővé vált a háttere annak, hogy az FHB Bankcsoport hozzájárulhasson a pénzügyi szektor konszolidációjához, a részt vegyen a pénzügyi szolgáltatások piacának stabilizálásában és megerősítésében, valamint hozzájárul az FHB Bankcsoport stabilitásának javításához, ezáltal aktív tőkepiaci szerepének erősítéséhez, és a Magyarországgal kapcsolatos befektetői bizalom helyreállításához.

D)

Az FHB Jelzálogbank Nyrt. 2009. április 8.-án a jövőbeni stratégiai együttműködésre vonatkozó szándéknyilatkozatot írt alá az Allianz Hungária Biztosító Zrt.-vel illetve az Allianz Bank Zrt.-vel.

Az Allianz Hungária Biztosító Zrt. és az FHB Jelzálogbank Nyrt. között hosszabb ideje kölcsönös előnyökön alapuló üzleti együttműködés áll fenn annak érdekében, hogy a Szerződő felek üzleti tevékenységeik összehangolásával, ezzel a lehetséges szinergiákat kihasználva eredményességüket növeljék.

A szándéknyilatkozat aláírásával a Felek célja, hogy korábbi együttműködésük a kölcsönösen előnyös üzleti érdekekre alapítottan megújuljon, illetve a nemzetközi gazdasági válság hatására megváltozott gazdasági és piaci körülményeknek megfelelően újragondolják, és annak megfelelően jelöljék ki a hatékony együttműködésük új területeit.

Az FHB Csoport, illetve az Allianz Hungária Biztosító Zrt. és az Allianz Bank Zrt. együttműködése a jövőben a banki és biztosítási területre, illetve közös termékek értékesítésére is kiterjed.

A banki együttműködés keretében az FHB Jelzálogbank Nyrt. refinanszírozási, illetve éven belüli és éven túli bankközi hitelkeretet nyújt az Allianz Bank Zrt. részére, amely ezen forrásból euró alapú jelzáloghiteleket nyújthat lakossági ügyfelei részére. A biztosítói

együttműködés keretében az Allianz Csoport magyarországi tagjai vállalták, hogy együttműködnek a Jelzálogbankkal a jelenleg portfoliójukban lévő FHB jelzáloglevelek és kötvények átlagos futamidejének egy évvel történő meghosszabbításában, illetve növelni szándékoznak ezen értékpapírok volumenét a befektetési portfoliójukban.

Az FHB Jelzálogbank Nyrt. és leánybankja, az FHB Kereskedelmi Bank Zrt. a Biztosító ügynökeként saját hitelezési tevékenységéhez kapcsolódóan, illetve fiókhálózatán keresztül értékesíti az Allianz Biztosító Zrt. termékeit.

A stratégiai együttműködés részeként az Allianz Hungária Biztosító Zrt. kijelentette, hogy az FHB Jelzálogbank Nyrt.-ben fennálló jelentős tulajdonosi pozícióját középtávon fenn kívánja tartani.

E)

2009. július 9. napján kelt PSZÁF engedély és a Felügyelő Bizottság határozata alapján Lantos Csaba tölti be az FHB Jelzálogbanknál a Felügyelő Bizottság elnöki tisztségét.

F)

Az FHB Jelzálogbank Nyrt. és az FHB Bankcsoportba tartozó egyes társaságok székhelye 2009. december 1. napjával megváltozott. Az új székhely: 1082 Budapest, Üllői út 48.

II.10 NYERESÉG ELŐREJELZÉS

A Kibocsátó a jelen Összevont Alaptájékoztatóban nem tesz közzé nyereség-előrejelzést vagy

-becslést.

II.11 LÉNYEGES SZERZŐDÉSEK

Az FHB Nyrt. 2009. március 25. napján a Magyar Állam által az FHB Nyrt. részére nyújtandó, 400 millió euró összegű kölcsönről szóló szerződést és együttműködési megállapodást, 2009. március 31. napján a Magyar Állam által az FHB Nyrt.-ben történő alaptőke-emelésről szóló együttműködési megállapodást kötött, valamint 2009. április 8. napján az Allianz Hungária Biztosító Zrt.-vel írt alá együttműködési megállapodást. Ezen lényeges szerződések tekintetében részletes információ az Összevont Alaptájékoztató II.9. fejezetében, továbbá az FHB Nyrt. honlapján (www.fhb.hu) található.

II.12 HARMADIK FÉLTŐL SZÁRMAZÓ INFORMÁCIÓK

Jelen Összevont Alaptájékoztató az alábbi harmadik féltől, külső szakértőktől származó információkat tartalmazza:

• A jelen Összevont Alaptájékoztató II.4. fejezetében a piaci részesedés bemutatásával kapcsolatosan az OTP Jelzálogbank Zrt. és a UniCredit Jelzálogbank Zrt. által közzétett, illetve a pénzügyi szaklapok által közzétett információk; PSZÁF jelentés a bankszektorról;

• A jelen Összevont Alaptájékoztató II.6 fejezetében a társbankok publikus adatai, gyorsjelentései;

• A jelen Összevont Alaptájékoztató II.7. fejezetében a lakáspiac és a bankrendszer helyzetének bemutatásával kapcsolatosan szereplő adatok és értékelések a KSH, az MNB, a Bankszövetség, az FHB Lakásárindex kiadvány

,az Otthon Centrum elemzésein alapulnak.

II.13 MEGTEKINTHETŐ DOKUMENTUMOK

Az Összevont Alaptájékoztató érvényessége alatt az FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság alapító okirata hozzáférhető munkaidőben a Kibocsátó székhelyén (1082 Budapest, Üllői út 48.), további pénzügyi információk pedig a székhelyen kívül a Kibocsátó honlapjáról (www.fhb.hu), a PSZÁF által üzemeltetett honlapról (www.kozzetetelek.hu) és a BÉT honlapjáról (www.bet.hu) letölthetők, így különösen a 2007-es első negyedévi, első félévi és harmadik negyedévi gyorsjelentések, a 2007. évi éves gyorsjelentés, a 2007. évi IFRS adatok szerinti konszolidált éves jelentés, valamint a 2008. I. negyedévi tőzsdei gyorsjelentés, a 2008. évi féléves gyorsjelentés, valamint 2008. III. negyedévi időszakra vonatkozó Időszaki vezetőségi beszámoló, a 2008. évi IFRS adatok szerinti konszolidált éves jelentés, továbbá Tájékoztató az FHB Jelzálogbank Nyrt. 2009. első negyedévi eredményeiről, a 2009. évi féléves jelentés, valamint 2009. III. negyedévi időszakra vonatkozó Időszaki vezetőségi beszámoló.

III. AZ ALAPTÁJÉKOZTATÓ JELZÁLOGLEVELEKKEL ÉS KÖTVÉNYEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ RÉSZEI

III.1 KULCSFONTOSSÁGÚ INFORMÁCIÓK

A kibocsátásban érintett természetes és jogi személyek érdekeltsége

A kibocsátásban érintett természetes és jogi személyek érdekeltsége és az FHB Nyrt. jelen 2010. évi Kibocsátási Programja között nincs összeférhetetlenség.

Az FHB Nyrt. 2010. évi Kibocsátási Programjának célja, a bevétel felhasználása

Az FHB Nyrt. 200 milliárd forintos keretösszegű 2010. évi Kibocsátási Programjának célja, hogy a Kibocsátó Jelzáloglevelek és Kötvények forgalomba hozatala révén folyamatosan biztosítsa törvény szerinti működéséhez szükséges forrásait. E Program beindítása lehetőséget ad arra a Kibocsátónak, hogy a felmerülő forrásigényét rugalmasan, gyorsan, a lehető legátláthatóbb módon elégítse ki a magyar tőkepiacról, vagy más szabályozott piacokról.

A Jelzáloglevelek és Kötvények forgalomba hozatalából származó forrásokat az FHB Nyrt. arra használja fel, hogy saját ügyfelei számára hosszú lejáratú kedvező jelzáloghiteleket folyósítson, hogy a partnerbankjaitól minél nagyobb jó minőségű, problémamentes követelésállományt vásárolhasson fel, hogy az összes FHB Nyrt. által finanszírozott, vagy refinanszírozott ügyfél maximálisan ki tudja használni az állam által nyújtott kamattámogatásokat, s hogy a Bankcsoport hosszú lejáratú forrásigényét rugalmasan és gazdaságosan elégítse ki.

III.2 A KIBOCSÁTÁSI PROGRAM ÖSSZEFOGLALÁSA

Az FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság mint kibocsátó („Kibocsátó”) a jelen Alaptájékoztatóban leírt 2010. évi Jelzáloglevél és Kötvény Kibocsátási Program („Kibocsátási Program”) hatálya alatt időről-időre forint, euró, vagy svájci frank alapú (amennyiben a kibocsátás devizaneme svájci frank, vagy euró, ezen devizanemeknek megfelelő, az adott értékpapír sorozat esetén az adott sorozat/sorozatrészlet forgalomba hozatalának napján a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos deviza árfolyam az irányadó az adott deviza és forint árfolyamára) Jelzálogleveleket és Kötvényeket hoz forgalomba a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően. A Kibocsátási Program hatálya alá tartozó egyes forgalomba hozatalok részletes szabályait a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazzák. A jelen Kibocsátási Program hatálya alatt mindenkor forgalomba hozott, de le nem járt Jelzáloglevelek és Kötvények össznévértéke a 200.000.000.000 Ft-ot (azaz Kettőszázmilliárd forintot) nem haladhatja meg.

Az euróban, illetve svájci frankban denominált értékpapír sorozatok esetén az adott értékpapír sorozat/sorozatrészlet forgalomba hozatalának napján a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos deviza árfolyam az irányadó az adott deviza és forint árfolyamára.

A Kibocsátó nem vállal kötelezettséget arra, hogy a Kibocsátási Program keretében a teljes 200 milliárd forintos össznévértékben hoz forgalomba Jelzálogleveleket és Kötvényeket.

Az egy Sorozatban, illetve Részletben forgalomba hozott dematerializált Jelzáloglevelek, Kötvények adatait a Tpt 7.§ (2) bekezdésében meghatározott, értékpapírnak nem minősülő Okirat tartalmazza. Az Okiratot a Kibocsátó a Tpt. 9. § (1) bekezdésének megfelelően a Központi Értékpapírszámla Vezetőnél helyezi letétbe.

A Kibocsátó kezdeményezi a Kibocsátási Program hatálya alá tartozó nyilvános forgalomba hozatali eljárás keretében forgalomba hozott minden egyes értékpapír Sorozat és Részlete bevezetését a Budapesti Értéktőzsdére („BÉT”).

A Kibocsátónak nincs tudomása arról, hogy BÉT-en és a Luxemburgi Értéktőzsdén kívül van olyan szabályozott, vagy azzal egyenértékű piac, amelyen a felkínálandó vagy bevezetendő Jelzáloglevelekkel/Kötvényekkel azonos típusú, az FHB Nyrt. által kibocsátott értékpapírokkal kereskednek.

A jelen fejezet a Kibocsátási Program feltételeiről nyújt tájékoztatást és a Kibocsátási Programba tartozó egyes Sorozatok és Részletek tekintetében tartalmaz általános információkat. Az alábbi összefoglalás a jelen Összevont Alaptájékoztató egyéb vonatkozó részeivel együtt értelmezendő.

Kibocsátó: FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (1082 Budapest, Üllői út 48.)

Kibocsátási Program megnevezése:

A Kibocsátási Program hatálya:

„Forgalmazók” vagy”Program Forgalmazók:

FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2010. évi Jelzáloglevél és Kötvény Kibocsátási Programja

A Kibocsátási Program az Összevont Alaptájékoztató közzétételétől számított 12 hónapig érvényes, legfeljebb azonban az ez alapján történő összes jelzáloglevél forgalomba hozatal lezárásáig hatályos azzal, hogy az utolsó jelzáloglevél forgalomba hozatali eljárást a 12 hónapon belül meg kell kezdeni.

Azok a befektetési szolgáltatók, amelyek a Jelzáloglevelek és Kötvények forgalomba hozatalát célzó Programforgalmazói Megállapodást aláírták: a CIB Bank Zrt. (1027 Budapest, Medve u. 4- 14.), a Concorde Értékpapír Zrt. (1123 Budapest, Alkotás utca. 50.), a

Document Metadata

Table of Contents

Összevont Alaptájékoztató

Document Metadata