EGYEDI GÉPTÖRÉS ÜZEMSZÜNET BIZTOSÍTÁS SZABÁLYZATA (GÜB-97)

EGYEDI GÉPTÖRÉS ÜZEMSZÜNET BIZTOSÍTÁS SZABÁLYZATA (GÜB-97)

A Vagyonbiztosítási Általános Szabályzatban (VBSZ-96.), valamint a Géptörésbiztosítás Különös Szabályzatban (GTB-95.) és az e szabály- zatban foglalt feltételeket kell alkalmazni az e szabályzat alapján kötött biztosítási szerződésekre.

A géptörés üzemszünet biztosítási szerződés alapján a biztosító kötelezi magát, hogy a szerződésben megállapított mértékben megtéríti azokat a károkat, melyek az üzemszünet alatt, legfeljebb a kártérítési tartam alatt keletkeztek az e szabályzatban meghatározottak szerint. E szerződés fedezete kizárólag addig az időpontig érvényes, amíg az üzemszünetet kiváltó káreseményre a biztosított megfelelő géptörés- biztosítással rendelkezik. Ennek megszünése az üzemszünet biztosítás egyidejű megszünését vonja magával.

A szerződés tartamát, a kockázatviselési tartamot és a kártérítési tar- tamot a szerződésben kell meghatározni.

I. A SZERZŐDÉSBEN ALKALMAZANDÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK

1., Az üzemszünet biztosítási szerződés és a kockázatviselés kezdete, vége

Biztosítási szerződés:

– Kezdete: legkorábban a szerződés aláírását követő nap 0 órája.

– Vége: a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezése szerinti esetekben, és a géptörés biztosítás megszünésének időpontjá- ban.

Kockázatviselés

– Kezdete: legkorábban a szerződés aláírását követő nap 0. órája. A felek megállapodhatnak ettől eltérő későbbi időpontban is.

– Vége: A biztosítási időszak utolsó napjának 24. órája, amelynél rövidebb időszakban a felek megállapodhatnak.

Amennyiben a szerződés és a kockázatviselés tartama eltér, azt a szerződésben rögzíteni kell.

2., A szerződés tartama

A biztosítási szerződés tartama határozatlan, egy éves biz- tosítási időszakokkal.

3., Megújítás

A szerződés évenként megújításra kerül. A megújításnál a tárgyévi és a következő évre vonatkozó biztosítási összegeket a szerződő köteles megadni.

Ha a tárgyévi biztosítási összeg magasabb, mint az eltelt időszak- ban realizált összeg, akkor a biztosító a többlet díjat visszatéríti. Ha a biztosítási összeg csökkentése esetén a következő biz- tosítási időszakban bekövetkezett káreseménynél kiderül, hogy a csökkentés nem volt indokolt, akkor alulbiztosítás esete áll fenn. Ebben az esetben a biztosító a kárt aránylagosan téríti meg a tényleges és a csökkentett biztosítási összeg arányában.

4., Kockázatviselési tartam

A biztosítási szerződésben rögzített időszak, amelynek tartamán belül bekövetkezett biztosított géptörés káreseményt követő üzemszünetre a biztosító kockázatot vállal.

5., Kártérítési tartam

A kártérítési tartam a biztosítási szerződésben rögzített időszak, amely a biztosított munkarendje szerinti munkanapokban vagy hónapokban van meghatározva. A biztosító szolgáltatási kötele- zettsége maximum a kártérítési tartam idejének végéig áll fenn. Az önrészesedést figyelembe véve az üzemszüneti esemény bekövetkezésekor kezdődik és a vállalkozás tevékenységének újra indulásáig tart.

6., Maximális kártérítési tartam

A szerződésben rögzített kártérítési tartam 12 hónap, melynél hosszabb tartam nem köthető ki.

7., Éves forgalom és az értékelési időszak

A biztosított tevékenység során elért bevétel, gyártó cég esetén a gyártással, kereskedő cég esetén az eladásból, szolgáltató cég esetén a szolgáltatásból a káresemény előtt. Az értékelési időszak 12 hónap, mely abban az időpontban fejeződik be, amikor már nem keletkezik üzemszüneti kár, legfeljebb a kárté- rítési tartam vége.

8., Mértékadó forgalom

Az üzemszünet időtartamának megfelelő időtartam alatt realizál- ható bevétel, figyelembe véve a megelőző azonos gazdasági időszak, a káreseményt közvetlenül megelőző időszak, a piaci körülmények hatásait.

9., Forgalom kiesés

A mértékadó forgalom és a biztosított realizált forgalmának különbsége az üzemszünet kezdetétől az üzemszünet végéig.

10., Káresemény

A kockázatviselés helyén és időtartamán belül a biztosított saját vagyontárgyak géptörés káresemény miatt történt tönkreme- netele vagy károsodása, amelynek következtében a biztosított tevékenység folytatása lehetetlenné válik.

11., Üzemszünet

A biztosított üzemszerű gazdasági tevékenységének szünetel- tetése, amely a géptörés kár időpontjában veszi kezdetét és a biztosított tevékenység újra indulásakor fejeződik be.

12., Üzemi nyereség

A megtermelt termékek és a forgalmazott áruk értékesítéséből, valamint a nyújtott szolgáltatásokból származó pozitív adózott eredmény.

1

(GÜB-97)

13., Folyamatos működési költségek

a., Xxxx a szükséges ráfordítások, amelyekre a számviteli törvény költség elszámolási szabályai vonatkoznak:

– munkabér és társadalombiztosítási járuléka,

– illetmények, bérleti díjak,

– közüzemi szolgáltatások díjai.

b., A biztosítottnak az üzemszünet tartama alatt ki kell fizetnie,

– hogy a helyreállítást lehetővé tegye,

– függetlenül az üzemszünettől,

– a vállalkozásba bevont idegen tőke kamatait, de a tőkét a biztosító nem téríti meg.

14., Önrészesedés

A biztosított által vállalt önrészesedést a biztosítási szerződés- ben rögzíteni kell. Az önrészesedést időtartamban és/vagy összegben kell megállapítani.

Az időtartamban megállapított önrészesedést az üzemszüneti esemény időpontjától kell figyelembe venni úgy, hogy a kártérítés az önrészesedés időtartamának eltelte után kezdődik. Az önrészesedés tartamára kártérítés nem jár. Az önrészesedési időn belül újrainduló tevékenység, illetve az összegben megál- lapított önrész alatti kárösszeg esetén a biztosító nem kötelezhető kártérítésre.

II. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK, KIZÁRÁSOK 1., Üzemszüneti biztosítási esemény

Az üzemszüneti biztosítási esemény a vállalkozás biztosított saját vagyontárgyait ért és az érvényes géptörés biztosítás alapján térítendő kár miatt bekövetkezett kényszerű tevé- kenységi szünet, melynek ideje alatt – de maximum a kártérítési tartam alatt – az e szerződésben biztosított üzemszüneti veszteségek keletkeztek.

2., Az üzemszünetet okozó géptörés biztosítási események és a kizárások a K&H Általános Biztosító Rt. Géptörésbiztosítási szabályzatában vannak meghatározva.

3., A szerződés kockázatviselési köre záradékokkal kiterjeszthető.

4., A biztosító az üzemszüneti veszteségekkel kapcsolatos szolgál- tatási kötelezettsége csak abban az esetben következik be, ha a biztosítás esedékes díját megfizették, azt a biztosító elfogad- ta, a géptörésbiztosítási szabályzatban rögzített biztosítási esemé- nyek, illetve kockázatbővítés esetén a kiterjesztésre került koc- kázati események bekövetkeztek és azok alapján a biztosító kártérítést fizetett, valamint a biztosítási események kiváltották az üzemszünetet.

5., Kizárások

A biztosító nem téríti meg azokat az üzemszüneti veszteségeket, melyek:

a., a VBSZ-96. kizárásai, mentesülési esetei, a GTB-95. és kiterjesztés esetén a kiegészítő záradékok kizárásai között szereplő események által okozott üzemszünet követ- kezményei,

b., a II. fejezet értelmében nem tekinthetők a biztosított gép- töréskárok következményének,

c., készpénz, értékpapír, üzleti könyvek, üzleti feljegyzések, üzletmenettel kapcsolatos feljegyzések, okiratok, számlák, nyilvántartó iratok, adathordozók, kötvények, tervek, tervraj- zok, dokumentációk, mikrofilmek, adathordozók, szoftver megsemmisülése, elveszése, megrongálódása miatt kelet- keztek;

d., felújítás, nagyjavítás, átalakítás következményei,

e., felszámolás, végelszámolás, átalakulás, csődeljárás követ- kezményei,

f., az üzemszünet időtartama alatt keletkező rendkivüli ese- mények miatt az üzemszünet időtartamának növekedését okozzák,

g., alapanyag hiány, vagy bármilyen nem biztosított oknál fogva történt leállás következményei,

h., az üzemeltetési vagy újjáépítési hatósági korlátozások következményei,

i., a megsérült vagyontárgyak pótlásának, javításának késedelméből keletkeztek,

j., a helyreállításhoz szükséges anyagi forrás hiányából keletkeztek,

k., a helyreállítás szokatlan mértékű elhúzódása, tulajdoni, bérleti jogviszonyok tisztázása, hagyatéki, peres ügyek bonyolítása vagy egyéb hasonló ügyek okozta késedelem miatt keletkeztek,

l., katonai intézkedések, háború vagy háborús események, sztrájk, felkelés, belső zavargások, munkabeszüntetés, hatósági elkobzás, atomenergia, földrengés miatt keletkeztek,

m., összefüggenek a károsodott vagyontárgyakkal összetar- tozó sértetlen vagyontárgyak használhatatlanná válásával.

III. ÜZEMSZÜNETI KÁR, A KOCKÁZATVISELÉS HELYE, A KÁRTÉRÍTÉS TARTAMA

1., Üzemszüneti kár a biztosított üzem kieső üzemi nyereségének és a folyamatos működési költségek összege, amennyiben a géptörés kár biztosítási szerződésben szereplő telephelyen következett be.

2., A biztosító a géptörés kár keletkezésétől számított 12 hónapon belül bekövetkezett üzemszüneti károkat téríti meg. A kártérítési tartam vonatkozásában rövidebb határidőben is meg lehet állapodni.

3., A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyeket a biz- tosított jelentősebb ráfordítás nélkül is el tud hárítani.

4., A biztosító szolgáltatási kötelezettsége az üzem újra bein- dulásakor, de legkésőbb a kártérítési tartam utolsó napjával megszünik.

2

(GÜB-97)

IV. ÜZEMI NYERESÉG ÉS FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEK

1., A biztosítás kiterjed a vállalkozás tevékenységéből származó megtermelt és forgalmazott áruk értékesítéséből, valamint a nyújtott szolgáltatásból származó nyereségre (a számviteli törvény előírásai szerint kimutatott adózott eredmény, amit a biztosított zavartalan működése során elért volna – az üzem- szünet ideje alatt, ha a kiesés nem következik be), továbbá a biztosított üzem folyamatos üzemi költségeire.

2., A biztosítás nem terjed ki az alábbiakra:

a., áru, félkész termék, alap és segédanyag, üzemanyag beszerzési költsége, ha az nem üzemfenntartást vagy a külső energia rendelkezésre állásának díjára szolgál,

b., bármilyen fajtájú adó, vagyon után fizetendő rendkivüli adó és illeték, kiviteli vámok,

c., kifelé irányuló fuvarköltség, amennyiben folyamatos szer- ződéses fizetési kötelezettségek nem állnak velük szem- ben, valamint csomagszállítási díjak,

d., xxxxxx, bírság, kamatok, hatósági büntetések, perkölt- ségek, kártalanítások,

e., olyan kártérítések, melyeket a beszállítók és vevők köve- telnek a kötelezettségek teljesítésének elmaradása miatt,

f., az olyan nyereségek, költségek, melyek nincsenek össze- függésben az üzemszünettel: pl. tőzsde spekuláció, ingat- lan ügyletek, tőkebefektetés,

g., szerződésekből eredő büntetések, kártérítések, melyek a biztosítottat terhelik a vállalt kötelezettségek be nem tartása miatt,

h., forgalomtól függő biztosítási díjak,

i., forgalomtól függő licenc és találmányi díjak.

3., Az üzemi nyereség és a folyamatos működési költségek egy csoportban tételesen meghatározva kerülnek biztosításra.

V. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG A KÁRESEMÉNY ESETÉN, ÉRTÉKE- LÉSI IDŐTARTAM, ALULBIZTOSÍTÁS, TÚLBIZTOSÍTÁS

1., A biztosítási összeget káresemény esetén az üzemi nyereség és a folyamatos működési költség határozza meg, amelyet a biz- tosított az üzemszünet nélkül elérhetett volna az értékelési időszakban. Az értékelési időszak 12 hónap, mely abban az idő- pontban fejeződik be, amikor már nem keletkezik üzemszüneti kár, legfeljebb a kártérítési határidő lejártával.

2., Az előbbi rendelkezések akkor is érvényesek, ha a III/2. pont értelmében a biztosítási összeget 12 hónapnál rövidebb kárté- rítési határidővel biztosították.

3., Ha a géptörés kár bekövetkeztekor a biztosítási összeg bármely eleme kisebb mint a tényleges üzemszüneti veszteségek alap- ján számított biztosítandó összeg, a kár a tényleges és a biz- tosított összeg arányában kerül térítésre. A biztosítási összeg elemeit külön-külön kell vizsgálni.

4., Biztosítási összeg változása a kárkifizetés után

A biztosítási összeg a biztosítási időszakban a kifizetett kárösszeggel csökken.

5.. Túlbiztosítás esetén a biztosított csak a tényleges üzemszüneti veszteségek térítésére jogosult. A többlet biztosítási összegből eredő többlet díjat a biztosító visszatéríti.

VI. A KÁRTÉRÍTÉS MÉRTÉKE ÉS KIFIZETÉSE, ÖNRÉSZESEDÉS

1., A kártérítés az üzemi nyereség és folyamatos üzemi költségek azon részére terjed ki, amelyet a biztosított az üzemszünet következtében az értékelési időszakban nem tudott kitermelni.

2., A költségek csak abban az esetben kerülnek megtérítésre, ha további kiadásuk jogilag kötelező vagy gazdaságilag indokolt, és olyan mértékben, amilyen mértékben az üzemszünet nélkül kitermelhetők lettek volna.

3., Alulbiztosítottság esetén aránylagos kártérítésre kerül sor az e szabályzatban meghatározott feltételek szerint.

4., A végleges kártérítési összeg az önrészesedés figyelembe vétele után kerül megállapításra.

5., Az értékcsökkenési leírás csak azoknál a biztosított épületeknél, gépeknél és berendezéseknél téríthető, amelyeket a géptörés kár nem érintett.

6., Az üzemszüneti kár mértékének megállapítása során minden olyan körülményt figyelembe kell venni, amely az üzletmenetet és az üzemi eredményt az értékelési időszakban kedvezően vagy kedvezőtlenül befolyásolta volna, ha az üzemszünet nem következett volna be.

7., A biztosítás nem eredményezhet gazdagodást. Azokat a gaz- dasági előnyöket, amelyek az értékelési időszakot követően a kártérítési időszakban az üzemszünetből származnak, figyelem- be kell venni.

8., A munkabér kártérítésének szabályai

A biztosító megtéríti a biztosítási összegben munkabérre felvett határig a bruttó munkabért és a bért terhelő.járulékot.

Az alkalmazottak munkabérének kártérítési alapja a tár- sadalombiztosítási járulék elszámolására szolgáló és a járulék tényleges befizetését igazoló bizonylat.

A téríthető munkabér számításakor kizárólag a káridőpontjában már alkalmazásban álló alkalmazottak munkabére vehető figye- lembe.

A térítés mértéke a megállapított veszteséget alapul véve:

– 100%-ig téríthető a munkabér a biztosított által választott kártérítési tartam első felére, de maximum 30 napra,

– 50%-ig téríthető a munkabér a kártérítési tartam második felére, de legfeljebb további 30 napra,

– 25%-ig téríthető a munkabér 60 napon túl a kártérítési tar- tam végéig.

3

(GÜB-97)

9., Xxxxxxxxxxxxx korlátozások A biztosító nem téríti meg:

a., az olyan üzemi nyereséget, melyet a biztosított a fedezeti tartam alatt az üzemszüneti esemény bekövetkezése nélkül sem ért volna el,

b., azokat a folyamatos működési költségeket, amelyet a biz- tosított

– biztosításra nem adott fel,

– a biztosítási esemény bekövetkezése nélkül sem gazdál- kodott volna ki,

c., az áru értékesítésből remélt eredményt, ha az értékesítés a biztosítási esemény bekövetkezése nélkül sem lett volna lehetséges,

d., azokat a ráfordításokat, amelyekből a biztosítottnak hasz- na származik – a fedezeti tartamon túl is, illetve amelyek- kel nem a biztosított költségeket fedezi,

e., az olyan üzemszüneti veszteségeket, amelyek a biztosítási szerződésben meghatározott önrészesedést nem érik el.

10., A biztosítási szerződésben meghatározott összegek nem szol- gálnak bizonyítékul az üzemi nyereség és folyamatos működési költségek tényleges mértékére.

11., A kárkifizetés esedékessége

A kártérítési összeg kifizetése a kártérítés teljes megállapítást követően 15. napon belül esedékes.

12., Részkár kifizetés

Ha az üzemszünet kezdetétől számított egy hónap, majd minden további hónap után meg lehet állapítani, hogy a biztosító az üzem- szünet idejére minimálisan mekkora összeget köteles téríteni, akkor a biztosított kérheti, hogy ezt az összeget a teljes kár- összegbe beszámítva előlegként fizessék ki. A részkártérítés mér- tékét a biztosító a körülmények mérlegelése után állapítja meg.

13., A biztosító jogosult a kifizetés elhalasztására:

a., a szükséges iratok benyújtásáig, ha kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy a biztosított jogosult a kártérítésre,

b,, ha a géptörés vagy az üzemszüneti kár kapcsán a biztosí- tott ellen rendőrségi, hatósági vizsgálat folyik.

14., A biztosító a késedelmi kamatokon kivül egyéb kamatokat nem köteles fizetni.

15., Önrészesedés

a., A biztosított az önrészesedést minden káreseménynél maga viseli.

b., A napokban meghatározott önrészesedést az üzemszüneti biztosítási esemény bekövetkezésétől kezdődően a vállalko- zás munkarendje szerinti munkanapokban kell számítani.

c., Az összegben megállapított önrészesedést el nem ért üzemszüneti kárt a biztosított egészében maga viseli. Az önrészt meghaladó kár esetén az önrész levonásra kerül a kártérítésből.

d., A biztosított által vállalt önrészesedéseket a biztosító a biz- tosítási szerződés hatálya alatt bekövetkezett minden kár- eseménynél figyelembe veszi.

VII. KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

1., A biztosított köteles a jogszabályokban és a szabályzatokban a számára előírt könyvvezetési és bizonylati kötelezettségének eleget tenni. A folyó évre, valamint megelőző három évre vonat- kozó üzleti könyveket és az azokban történt bejegyzéseket tanúsító bizonylatokat elkülönítve, biztonságosan vagy az egyidejű megsemmisülés ellen védetten elkülönítve köteles megőrízni.

2., E kötelezettség megsértése esetén a biztosító mentesül a kártérítési kötelezettsége alól, kivéve ha a biztosított bizonyítja, hogy a kötelezettség figyelmen kivül hagyása sem szándékos- ságra, sem súlyos gondatlanságra nem vezethető vissza.

A biztosító a fenti iratokba káreseménytől függetlenül bármikor betekinthet.

3., A szerződési feltételek mindíg a szerződéskötéskori, illetve megújításkori hatályos jogszabályok alapján értelmezendők és alkalmazandók.

VIII. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ ÉS ESEDÉKESSÉGE

1., A biztosítás díja a biztosított üzemszüneti veszteségeknek megfelelően 12 hónapra, ill. ennél hosszabb biztosítási időszakra megállapított – a biztosítási szerződésben rögzített – biztosítási összeg és az érvényben lévő díjszabás szerinti díjtétel szorzata.

2., Mivel a biztosítási összeg a tárgyév tervadatai és a tárgyévet megelőző év tényadatai alapján kerül megállapításra, ezért a biztosítás díja előzetes díj, melynek végleges elszámolása a következő biztosítási év (időszak) lejártával történik a biztosított adatközlése alapján.

3., Amennyiben a biztosító a tárgyévben aránylagos kártérítést alkalmazott, díjkülönbözet megfizetését nem kéri.

4., A biztosítási díj – ettől eltérő megállapodás hiányában egy- összegben esedékes a szerződés megkötésekor, illetve a szerző- dés megújításakor, módosításakor.

IX. DÍJELSZÁMOLÁS

1.1., Ha a biztosított a pénzügyi év zárását követően legkésőbb 4 hónappal bejelenti, hogy üzleti könyvei szerint az eltelt pénzügyi évben kitermelt üzemi nyeresége és fix költségei nem érték el a szerződésben szereplő biztosítási összeget, akkor a biztosító a többlet után fizetett biztosítási díjat a kifizetett éves díj legfeljebb egyharmadáig visszatéríti számára. A visszatérítést a biztosítási összeg minden csoportjára külön kell kiszámítani.

1.2., Ha az elmúlt pénzügyi évben a biztosítási összeg kisebb volt a ténylegesen kitermelt üzemi nyereségnél és fix költségnél, akkor a biztosított kötelezetté válik a különbözet megfizetésére. A beje- lentés után a biztosító kiszámlázza a fizetendő többlet díjat.

4

(GÜB-97)

2.1., Ha káresemény esetén kiderülne, hogy az eltelt biztosítási évre az 1. pont alapján valamelyik biztosítási összeg csoportra vég- legesként jelentett biztosítási összeg alacsonyabb volt, mint e csoportnak ugyanebben az időszakban érvényes tényleges biz- tosítandó értéke, akkor a jelen feltételek alapján (vö. az V./3. pontjával is) kiszámítandó kártérítés olyan mértékben csökken, ahogyan a díjkedvezmény figyelembevételével fizetett biztosítási díj aránylik ahhoz a biztosítási díjhoz, amelyet a biztosítottnak a biztosítási összeg alapján fizetnie kellett volna.

2.2., Ha valamelyik csoport előző évi biztosítási összege kevesebb volt ugyanezen csoport előző biztosítási évi biztosítandó értéké- nél, akkor a jelen feltételek alapján (vö. az V./3. pontjával is) kiszámítandó kártérítés csak olyan arányban csökken, ahogyan a díjkedvezmény figyelembevételével kifizetett biztosítási díj aránylik a biztosítási összeg szerint fizetett biztosítási díjhoz.

A 2.1. és a 2.2. pont nem érvényes, ha a biztosított bebizonyít- ja, hogy a téves jelentés nem az ő hibájából történt.

3., Ha a biztosítási összeg az eltelt biztosítási évben módosult, akkor a 2.1. és 2.2. pont értelmében biztosítási összegnek az az átlagos éves biztosítási összeg minősül, amelyet a mindenkori biztosítási összegekből azon időszakok figyelembevételével számítottak ki, amelyekben érvényben voltak.

X. A BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI KÁRESEMÉNY BEKÖ- VETKEZÉSE ESETÉN

1., Üzemszüneti biztosítási esemény bekövetkezése esetén

a., a biztosított kárbejelentési kötelezettsége alapján köteles a biztosítót azonnal értesíteni,

b., köteles gondoskodni a kár enyhítéséről, elhárításáról, a tőle elvárható mértékben (a biztosító útmutatásai szerint),

c., a biztosító vagy megbízottja számára lehetővé kell tenni minden olyan vizsgálatot, mely a kár nagyságának, oká- nak, a biztosító szolgáltatása mértékének meghatározá- sára vonatkozik.

Erre a célra a biztosítottnak rendelkezésre kell bocsátania:

– a folyó évre vonatkozó megrendeléseket – visszaigazolá- sokat,

– vállalkozási, szállítási szerződéseket,

– folyó évi és előző három évi üzleti könyveket, mérlegeket, számlákat, és egyéb olyan bizonylatokat, melyek alapján megítélhető, hogy hogyan alakult volna az üzletmenet az üzemszünet bekövetkezése nélkül.

2., Együttműködési kötelezettség

A biztosítottnak a kárügy vizsgálata során a biztosító részére minden írásbeli és szóbeli felvilágosítást a valóságnak megfelelően meg kell adnia.

A biztosítót a megismert adatokkal kapcsolatban titoktartási kötelezettség terheli.

3., A biztosító mentesülése

A biztosító mentesül a kár kifizetési kötelezettsége alól a Vagyon- biztosítási Általános Szabályzatban rögzített esetekben, valamint, ha:

a., a biztosított a kárenyhítési, mentési, kárbejelentési kötele- zettségének nem tesz eleget,

b., a biztosított a kár mértékét szándékosan befolyásolja, súlyosbítja,

c., a könyvvezetési előírásokat megsérti, kivéve, ha a biztosí- tott nem vétkes a bizonylatok elvesztésében, valamint ha a bizonylatok elvesztése nem befolyásolja a kár mértékének megállapítását.

XI. A KÁRENYHÍTÉS RÁFORDÍTÁSAINAK MEGTÉRÍTÉSE

1., A kárenyhítési ráfordítások olyan mértékben háríthatók át a biz- tosítóra,

a., amilyen mértékben az a biztosító kártérítési kötelezettsé- gét csökkenti, vagy

b., amilyen mértékben a biztosított az adott körülmények mel- lett e ráfordításokat indokoltnak minősíthette, de az intéz- kedések halaszthatatlansága miatt a biztosító előzetes hozzájárulását nem szerezhette be. Ilyen esetben a biz- tosítót haladéktalanul értesíteni kell a meghozott intéz- kedésekről.

2., A ráfordítások nem kerülnek megtérítésre, ha

a., következtükben a biztosítottnak a kártérítési időn túl anya- gi előnye származik,

b., révükön olyan költségek termelhetők ki, amelyekre a biz- tosítás nem terjed ki,

c., a kártérítéssel együtt meghaladják a biztosítási összeget, kivéve ha a biztosító utasításán alapulnak.

XII. SZAKÉRTŐI ELJÁRÁS

1., Üzemszüneti biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított és a biztosító közösen, egymás irásbeli értesítése mellett önál- lóan külön-külön is felkérhet független szakértőt a kár összegé- nek felmérésére, szakvélemény adására.

2., A szakvéleménynek – hacsak a szerződő felek az üzemszüneti kár bekövetkezése után a megbízásban ettől eltérően nem állapodtak meg – többek között tartalmaznia kell:

a., a biztosítási összeget és a kártérítési határösszeget,

b., az üzemszünet valószínű időtartamát és mértékét,

c., a biztosítási esemény miatt elmaradt nyereség összegét, melyet a biztosított elért volna az üzemszünet nélkül,

d., ha az üzemszünet hosszabb tartamú mint a biztosított idő- tartam, a teljes elmaradt nyereségnek a biztosított időtar- tamra jutó részét,

e., a folyamatos működési költségeket, melyekre a biztosítási fedezet kiterjed,

f., azokat a költségeket, melyek a kártérítési összeget bizo- nyítottan csökkentik,

5

(GÜB-97)

g., az üzemszünet kezdetéig tartó idöszak, (az előző év) és a folyó év pénzügyi elszámolását,

h., egy eredménykimutatást, mely az üzemszünet alatt elért eredményt tartalmazza.

3., A szakvélemény költségeit mindig az a fél viseli, amelyik azt megrendelte. Közös felkérés esetén a megbízók fele-fele arány- ban viselik a költségeket.

4., A szakértőket és a biztosítót a megismert adatokkal kapcsolat- ban adatvédelmi és titoktartási kötelezettség terheli.

XIII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

Az e szabályzatban nem tárgyalt kérdésekben a Polgári Tövénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.

6