UNION Értem Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás

UNION Értem Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás

Ügyfél-tájékoztató és Biztosítási feltételek

UNION Értem Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás Ügyfél-tájékoztató és Biztosítási feltételek

Tartalomjegyzék

I. Általános Biztosítási Feltételek 3

1. Biztosító, szerződő, biztosított 3

2. A biztosítási szerződés létrejötte 3

3. A kockázatviselés kezdete 4

4. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak 4

5. A biztosítási szerződés módosítása 4

6. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei 5

6.A. Érdekmúlás, lehetetlenülés 5

6.B. Évfordulóra történő felmondás 5

6.C. Naptári negyedév végére történő felmondás 5

6.D. Díj-nemfizetés 5

6.E. Közös megegyezés 5

7. A biztosítási díj, díjfizetés szabályai	5	D. Villámcsapás	21
8. A biztosítási összeg, alulbiztosítás, többszörös		E. Villámcsapás másodlagos hatása	21
biztosítás	7	F. Vihar	21
9. Az értékkövetés szabályai	7	G. Felhőszakadás	21
10. Önrészesedés, szolgáltatási limit	8	H. Jégverés	21
11. A szerződő felek speciális kötelezettségei	8	I. Hónyomás	21
11.A. Szerződő, biztosított kötelezettségei	8	J. Árvíz	22
11.A.1. Tájékoztatási kötelezettség	8	K. Földrengés	22
11.A.2. Közlési és változás-bejelentési		L. Földcsuszamlás, kő- szikla- és

6.F. A szerződés megszűnésének egyéb esetei 5

II. Különös Biztosítási Feltételek 18

1. Biztosított 18

2. Területi és időbeli hatály 18

3. Biztosítható vagyontárgyak köre 18

3.A. Épület vagyoncsoport (épület,

melléképület, építmény) 18

3.B. Ingóság vagyoncsoport 19

3.C. Értéktárgy vagyoncsoport 19

4. A biztosítási összeg meghatározása vagyoncsoportonként 19

5. Biztosítási események 20

I. Elemi károk, alapkockázatok 20

A. Tűz 20

B. Füst és koromszennyezés 20

C. Robbanás 20

kötelezettség 8

11.A.3. Kármegelőzés, kárenyhítés 8

11.A.4. Kárbejelentési és állapot-megőrzési kötelezettség 9

11.A.5. Kárbejelentéshez és a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges dokumentumok 9

11.A.6. Megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges okiratok 12

11.A.7. Díjfizetési kötelezettség 12

11.B. A biztosító kötelezettségei 12

11.B.1. Tájékoztatási kötelezettség 12

11.B.2. Szolgáltatási kötelezettség 12

12. Mentesülés 14

13. Általános kizárások 14

14. Egyéb rendelkezések 14

14.A. Megtérítési igény 14

14.B. Elévülés 14

14.C. A személyes adatok kezelésére és a titokvédelemre vonatkozó tudnivalók 14

14.D. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól 14

14.E. Kommunikációra vonatkozó általános szabályok, elektronikus kommunikáció szabályai 15

14.F. Az alapbiztosításhoz köthető kiegészítő biztosításokra vonatkozó közös szabályok 16

14.G. Panaszok bejelentése, jogorvoslat 16

14.H. Jogok érvényesítésének egyéb fórumai 16

14.I. Egyebek 17

földomlás 22

M. Ismeretlen építmény, ismeretlen

üreg beomlása 22

N. Idegen jármű ütközése 23

O. Idegen tárgy rádőlése 23

II. Alapkockázatok 20

P. Vízkár (beázás, kívülről érkező víz; vezetékes vízkár, elfolyt víz) 23

Q. Betöréses lopás, rablás, besurranás 23

R. Rongálás, vandalizmus 24

S. Üvegtörés 24

T. Felelősségbiztosítás 25

5.B. Kiegészítő fedezetek 25

A. Értéktárgy kiegészítő biztosítás 26

B. Assistance szolgáltatás 26

C. Szolgáltatás-kimaradásból eredő károk 26

D. Zárcsere kulcsvesztés vagy kulcstörés miatt és kulcsok pótlása 27

E. Kerti bútor biztosítás 27

F. Kerti dísznövénybiztosítás 27

G. Lábon álló növényzet biztosítása 28

H. Síremlék és kegyeleti biztosítás 28

I. Balesetbiztosítás 28

J. Kiegészítő Egészség csomag 32

K. Kerékpáros csomag kiegészítő

biztosítás 34

6. A biztosító szolgáltatása 35

6.A. Szolgáltatásra jogosultak köre 35

6.B. A térítési összeg meghatározásának

alapelvei 35

6.C. Költségtérítések 36

6.D. A szolgáltatás különös szabályai 36

III. Függelék

Betörésvédelmi szintek és összeghatárok 38

UNION Értem Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás

Általános Biztosítási feltételek

I. ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK

Jelen feltételek – eltérő szerződési kikötések hiányában – az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (további- akban: biztosító) UNION Értem Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás elnevezésű termékére (a továbbiakban: UNION Értem Otthonbiztosítás) érvényesek, feltéve, hogy a szerződést e feltételekre hivatkozva kötötték. A különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekre az általános biztosítási feltételek, míg a különös biztosítási feltételeknek az általános biztosítási feltételektől eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltételek ren- delkezése az irányadó.

A jelen általános és különös biztosítási feltételekben nem

szabályozott kérdésekben a magyar jog, így különösen a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), valamint a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

Jelen feltételek egyúttal a Bit. 4. sz. melléklete szerinti ügyfél-tájékoztatónak is minősül. A biztosító mentesülésé- nek szabályai, a biztosító szolgáltatása korlátozásának feltételei, az alkalmazott kizárások, a szokásos szerződési gyakorlattól eltérő rendelkezések vastagított betűvel sze- dettek.

1. Biztosító, szerződő, biztosított

1.A. Biztosító

A biztosító az a jogi személy, amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli, és a biztosítási feltételekben meghatározott szolgálta- tás teljesítésére kötelezettséget vállal. Xxxxx xxxxx- telek alkalmazásában a biztosító az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

1.B. Szerződő, Biztosított

1.B.1. A biztosítási szerződést csak az kötheti meg, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogvi- szony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt (továbbiakban: biztosított), vagy aki a biztosítást ilyen személy javára köti meg (további- akban: szerződő). A biztosítási érdek nélkül kötött szerződés semmis. Jelen feltételek alapján létre- jött biztosítási szerződést csak természetes sze- mély kötheti meg.

1.B.2. Biztosított(ak) jelen feltételek alapján:

a) Épületek, melléképületek, valamint építmények

vonatkozásában biztosítottak:

– a kötvényen biztosítottként név szerint feltün- tetett tulajdonos, lakásbérlő, társbérlő, haszonélvező,

– a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányá- ban,

b) Ingóságok vonatkozásában biztosítottak:

– a kötvényen biztosítottként név szerint feltün- tetett személy,

– azok a hozzátartozók (Ptk. 8:1.§. (1) bek. 1. és 2. pontja), akik a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában a kötvényen név szerint feltüntetett biztosítottal a kocká- zatviselés helyén közös háztartásban állandó jelleggel együtt éltek.

1.B.3. Ha a biztosítást nem a biztosított, hanem az ő javá- ra harmadik személy kötötte, a díjfizetési kötele- zettség a szerződőt terheli, a biztosító a jognyilatko- zatokat hozzá intézi, és ő köteles a nyilatkozatok megtételére. A szerződő fél a hozzá intézett jognyi- latkozatokról és a szerződésben bekövetkezett vál- tozásokról a biztosítottat tájékoztatni köteles.

1.B.4. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a bizto- sított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szer- ződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötele- zettségek összessége a biztosítottra száll át.

1.B.5. Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó bizto- sítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerző- désbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biz- tosítási díjat is – megtéríteni.

1.C. Kedvezményezett

Balesetbiztosítás esetén az a személy, aki a bizto- sítási szerződésben meghatározott biztosítási szol- gáltatásra jogosult. A biztosított életében esedékes szolgáltatások kedvezményezettje a biztosított, míg a biztosított halála esetén esedékes szolgálta- tások kedvezményezettje a biztosított örököse(i).

2. A biztosítási szerződés létrejötte

2.A. Amennyiben a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot kiállítani.

2.A.1. Ajánlattétel

A biztosító, illetve – amennyiben a szerződés meg- kötésében biztosításközvetítő működik közre – a biztosításközvetítő a szerződő által adott válaszok alapján igényazonosító lapon meghatározza a koc- kázatviselés tárgyát, felméri a biztosítotti adottsá- gokat, igényeket, és annak megfelelő biztosítási ajánlat megtételét segíti elő. A szerződés megkö- tésére irányuló ajánlatot a biztosítóval szerződő fél teszi. A szerződő fél az ajánlatához annak megté- telétől számított 15 napig kötve van.

A biztosító az igényfelmérés szerint az igényazono- sító lapon meg nem határozott kiegészítő kocká- zatra vonatkozó biztosítási ajánlatot nem fogad be.

2.A.2. A biztosító elfogadó nyilatkozata

Az ajánlat elfogadása esetén a biztosító a szerző- désről biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (kötvényt) állít ki. A szerződés a kötvény kiállításá- nak napján jön létre. A szerződés létrejöttétől számított 5 munkanapon belül a biztosító a köt- vény bizonyítható és azonosítható módon történő megküldésével a szerződőt a szerződés létrejötté- ről értesíti. A biztosító az előbbi kötelezettségének eleget tesz, amennyiben a kötvényt a megjelölt határidőn belül igazolható módon postára adja, vagy – elektronikus kommunikáció esetén – a szer- ződő Ügyfélportál fiókjába feltöltve a szerződő részére megküldi.

Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az

eltérést a szerződő fél a kötvény kézhezvételét követően késedelem nélkül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkal- mazható, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a kötvény átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tar- talmának megfelelően jön létre.

2.A.3. Az ajánlat visszautasítása

Ha a biztosító az ajánlatot annak beérkezésétől számított 15 napon belül írásban visszautasítja, a szerződés nem jön létre. Az ajánlat elutasítását a biztosító nem köteles indokolni. Elutasítás esetén az esetlegesen befizetett díjat, díjrészletet a bizto- sító visszafizeti és az időközben esetlegesen bekö- vetkezett károkért helytállni nem tartozik.

Ha a 15 napos kockázatelbírálási idő alatt a bizto- sítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a bizto- sító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta és az igényelt biztosítási fede- zet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.

2.A.4. A biztosító ráutaló magatartása

A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették.

Ilyen esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tar- talommal – az ajánlatnak a biztosító részére tör- tént átadása időpontjára visszamenő hatállyal a

15 napos kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létre- jött szerződés lényeges kérdésben eltér jelen szer- ződési feltételektől, a biztosító a szerződés létre- jöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést a jelen feltételeknek megfelelő- en módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerző- dést 30 napra írásban felmondhatja.

2.A.5. A szerződő felmondási joga a szerződés létrejötté- ről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 14 napon belül

A szerződő jogosult a biztosítási szerződést a szer- ződés létrejöttéről szóló tájékoztatás kézhezvételé- től számított 14 napon belül, indoklás nélkül fel- mondani. A felmondást írásban, a biztosító szék- helyének postai címére (H-1380 Budapest, Pf. 1076.), vagy a (x00-0) 000-0000 fax számra kell megküldeni, illetve az személyesen is átadható a biztosító ügyfélforgalom számára nyitva álló helyi- ségeiben. Elektronikus kommunikáció esetén a felmondást tartalmazó nyilatkozat szkennelt máso- latát e-mailben a biztosító központi ügyfélszolgála- tának e-mail címére (xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx) kell küldeni. Ez utóbbi esetben kizárólag a szerző- dő félnek a biztosító felé bejelentett és nyilvántar- tott e-mail címéről érkező felmondás minősül

hatályos jognyilatkozatnak. A biztosítási szerződés azon a napon szűnik meg, amikor a felmondó nyi- latkozat a biztosítóhoz beérkezik.

Amennyiben a szerződő a felmondási jogát gyako- rolta, a biztosító kizárólag a szerződésnek megfe- lelően ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékét jogosult követelni. A szerződő által fizetett összeg nem haladhatja meg a már teljesí- tett szolgáltatásért – a szerződésben meghatáro- zott szolgáltatás egészéhez viszonyítottan – ará- nyosan járó összeget, és nem lehet olyan mértékű, hogy szankciónak minősüljön. A biztosító köteles a díj arányos ellenértékét meghaladó részt a felmon- dásról szóló nyilatkozat kézhezvételét követően, de legkésőbb 30 napon belül a szerződő részére visz- szatéríteni.

3. A kockázatviselés kezdete

3.A. A biztosító kockázatviselése a felek által a szerző- désben meghatározott időpontban, ilyen hiányá- ban a szerződés létrejöttének időpontjában kezdő- dik. A biztosító kockázatviselésének kezdete nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlat megtételét követő nap 0. órája.

3.B. A biztosító az árvíz kockázatra a szerződés megkö- tését követő naptól számított 15 nap várakozási időt köt ki, ez alatt az idő alatt a biztosítás árvíz kockázatra nem terjed ki.

4. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évfor- duló és a biztosítási időszak

4.A.1. A szerződés – ha a felek másként nem állapodnak meg – határozatlan tartamú.

4.A.2. A tartamon belül a biztosítási időszak egy év, az első biztosítási időszak kivételével, mely a kocká- zatviselés kezdetének napjától a biztosítási évfor- dulóig tart. Határozott idejű szerződések esetén – ha a felek másként nem állapodnak meg – a bizto- sítási időszak a szerződés tartama.

4.A.3. A biztosítási évforduló a kockázatviselés kezdetét követő hónap első napjának 0. órája minden nap- tári évben.

5. A biztosítási szerződés módosítása

5.A. A szerződés módosításának esetei:

a) közös megegyezés,

b) a szerződés 2.A.4. pont szerinti módosítása a biztosító ráutaló magatartásával létrejött szerző- dés esetén,

c) a biztosítási kockázat jelentős növekedése miat- ti módosítás (5.C. pont),

d) a biztosítási díj 7.E. pont szerinti módosítása,

e) a biztosítási összegek és díj értékkövető indexá- lása (9. pont)

5.B. Közös megegyezés

A felek a szerződést közös megegyezéssel bármi- kor módosíthatják. A szerződés módosítását bár- melyik fél kezdeményezheti. Amennyiben a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a szerző- dés az eredeti tartalommal marad hatályban.

5.C. A biztosítási kockázat jelentős növekedése

5.C.1. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudo- mást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredmé-

nyezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

5.C.2. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogad- ja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszű- nik, ha a biztosító erre a következményre a módo- sító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.

5.C.3. Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kocká- zat jelentős megnövekedése ezek közül csak egye- sekkel összefüggésben merül fel, a biztosító az

5.C.1. és az 5.C.2. pontokban meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozá- sában nem gyakorolhatja.

6. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei

6.A. Érdekmúlás, lehetetlenülés

6.A.1. Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek meg- szűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.

6.A.2. Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.

6.A.3. A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkö- vetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdek- múlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdon- joga átszállásának következménye, és a vagyon- tárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulaj- donos egyetemlegesen felelős. A szerződést bár- melyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudo- másszerzést követő 30 napon belül írásban, 30 napos határidővel felmondhatja.

6.B. Évfordulóra történő felmondás

A felek a határozatlan tartamú szerződést a bizto- sítási időszak végére írásban felmondhatják. A felmondási idő 30 nap. A felmondásnak a címzett- hez az évfordulót megelőző naptól visszafelé szá- mított 30. nap lejártáig meg kell érkeznie.

Elektronikus kommunikáció esetén a biztosító a szerződés felmondásáról szóló értesítést írásban, postai úton is megküldi a szerződő részére.

6.C. Naptári negyedév végére történő felmondás

6.C.1. A szerződő naptári negyedév végére írásban fel- mondhatja a szerződést, 30 napos felmondási határidővel. A felmondásnak a biztosítóhoz a nap- tári negyedév utolsó napjától visszafelé számított

30. nap lejártáig meg kell érkeznie. Abban az esetben, ha a szerződő a naptári negyedév végétől számított 30 napon belül mondja fel a szerződést, az a következő naptári negyedév végére szűnik meg, amelyről a biztosító az ügyfelet írásban, pos- tai, illetve az elektronikus kommunikációt választó ügyfeleket postai és elektronikus úton egyaránt tájékoztatja.

6.C.2. A szerződő a jelen pont szerinti felmondási jogával a kockázatviselés kezdetét követő harmadik negyedév lejártát kezdődően élhet. Az azt megelő- zően közölt, jelen pont szerinti felmondás nem minősül érvénytelennek, az a biztosítási szerződés évfordulóval történő megszűnését eredményezi.

6.D. Díj-nemfizetés

A díjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a szerződés megszűnik a 7.F.1. pontban írtak sze- rint.

6.E. Közös megegyezés

A felek a biztosítási szerződést közös megegyezés- sel bármikor megszüntethetik.

6.F. A szerződés megszűnésének egyéb esetei

6.F.1. A határozott tartamú biztosítási szerződés a lejá- ratkor, a tartam utolsó napjának 24.00 órájával, a felek további intézkedése nélkül megszűnik. A megszűnést követő időszakra esetlegesen befize- tett díjat a biztosító visszafizeti.

6.F.2. A szerződés megszűnik továbbá:

a) a szerződőnek a szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 14 napon belüli felmondásával a 2.A.5. pontban írtak szerint,

b) a biztosító felmondásával a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése miatt az 5.C.1. pont- ban írtak szerint,

c) a szerződő felmondásával a biztosítási díj 7.E., illetve 9. pont szerinti módosítása miatt.

7. A biztosítási díj, díjfizetés szabályai

7.A. A biztosítási díj a biztosító kockázatvállalásának ellenértéke.

7.B. A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli. Abban az esetben, ha a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződő helyébe lép (1.B.4.), a folyó biztosítási időszakban esedé- kes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felel.

7.C. A biztosítási díj esedékessége, a díjfizetés módja, gyakorisága

7.C.1. A biztosítási díj esedékessége

A biztosítási időszakra járó díj előre esedékes, a felek azonban részletfizetésben is megállapodhat- nak. A biztosítás első díjrészlete a felek által meg- határozott időpontban, ennek hiányában a szerző- dés létrejöttekor esedékes; a folytatólagos díj pedig annak az időszaknak az első napján esedé- kes, amelyre a díj vonatkozik.

Határozott időre kötött biztosítások esetén a bizto- sítás díja a szerződés létrejöttekor egy összegben esedékes.

7.C.2. A díjfizetés módja, gyakorisága

Az éves biztosítási díj fizethető éves, féléves, negyedéves, havi részletekben.

A díj fizethető csoportos beszedési megbízással, banki átutalással, online bankkártyás fizetéssel, illetve postai készpénz-átutalási megbízással (pos- tai csekk).

7.C.3. A biztosítási díjat, megfizetésének gyakoriságát, esedékességét és módját a biztosítási szerződés tartalmazza.

7.D. A biztosítási díj megállapítása

7.D.1. A biztosító úgy alakítja ki a díjstruktúrát – ideértve a kedvezmények rendszerét is –, hogy a már szer- ződött UNION Értem Otthonbiztosítás termék ügyfelek nem kerülhetnek kedvezőtlenebb helyzet- be az új szerződést kötő ügyfeleknél.

7.D.2. A biztosító a biztosítási díjat a 7.E.1. vagy a

7.E.2. pontokban meghatározott feltétel teljesülé- se esetén, évente egy alkalommal, legalább 120 nappal a díj hatályba lépése előtt, naptári negyed- év első napjára hirdeti meg.

7.D.3. A biztosítás minimumdíjat tartalmaz. A biztosítási időszakra meghatározott fizetendő díj pótdíjakkal és kedvezményekkel együtt sem a szerződés meg- kötésekor, sem annak későbbi módosításakor nem lehet alacsonyabb a minimumdíjnál. A mindenkori minimumdíj összegét a termékre vonatkozó hirdet- mények, valamint díjhirdetések tartalmazzák, melyek elérhetők a biztosító honlapján (xxx.xxxxx.xx).

7.E. A biztosítási díj módosítása

7.E.1. A biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítási díjat módosítja az alábbi esetben:

a) ha egy naptári évben az UNION Értem Otthonbiztosítás termék tényleges kárhányada 45% alatti értéket vesz fel, a biztosító kötelezően felülvizsgálja a termék árazását a lehető legfris- sebb káradatokkal kiegészített tapasztalati időso- rát figyelembe véve. A díjtételek meghatározása- kor úgy szükséges eljárni, hogy a kedvezmények az új és a meglévő ügyfelekre is vonatkozzanak.

7.E.2. A biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítási díjat módosíthatja az alábbi esetekben:

a) ha egy naptári évben az UNION Értem Otthonbiztosítás termék tényleges kárhányada meghaladja az 55%-ot, a biztosító elvégezheti a díjak felülvizsgálatát a 7.E.1. pontban írtakkal azonos módon,

b) a biztosítási tevékenységet érintő közterhek vál- tozása esetén.

7.E.3. A biztosítási díj módosítására a biztosítási szerző- dés következő évfordulójával kerül sor. A biztosítá- si díj jelen pont szerinti módosításáról, annak mértékéről és a díjváltozásról a biztosító a biztosí- tási évfordulót 60 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt. Ha a szerződő fél a díjmódosí- tási javaslatot nem fogadja el, a szerződést 30 napos felmondási idővel a biztosítási időszak végére írásban felmondhatja. Felmondás hiányá- ban a szerződés az évfordulót követően a módosí- tott díjjal marad hatályban.

7.E.4. A biztosítási díj módosításának további esete a díj értékkövető indexálása, melynek szabályait a 9. pont tartalmazza.

7.F. A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának jogkö- vetkezményei

7.F.1. Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történő figyel- meztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított 30 napos póthatáridő tűzé- sével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékes- ség napjára visszamenőleges hatállyal megszűnik,

kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

7.F.2. Abban az esetben, ha a szerződés a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított 120 napon belül írásban kérheti a biztosítót a kocká- zatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedé- kessé vált biztosítási díjat megfizetik.

7.G. Részleges díjfizetés

Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szer- ződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

7.H. Díjfizetési kötelezettség a szerződés megszűnése esetén

7.H.1. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szer- ződés megszűnik, a biztosító a teljes biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti. A biz- tosító a hátralékos díj iránti követelését a biztosí- tási szolgáltatás összegébe jogosult beszámítani.

7.H.2. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a bizto- sító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.

7.I. Díjfizetési kedvezmények, pótdíjak

7.I.1. A biztosító a biztosítási szerződés éves díjából az alábbiakban meghatározott esetekben kedvezmé- nyeket ad. A kedvezmények aktuális mértékét a biztosító a xxx.xxxxx.xx oldalon közzéteszi.

7.I.2. Amennyiben a biztosító feltételhez kötött kedvez- ményeket alkalmaz, a kedvezmény megvonása kizárólag a feltétel nem teljesítésének idejére tör- ténhet.

7.I.3. Alkalmazott kedvezmények:

a) Díjfizetési gyakoriságtól és módtól függő ked- vezmények

A biztosító a díjfizetési gyakoriságtól és díjfizetési módtól függően az éves díjból kedvezményt nyújt.

b) Elektronikus kommunikációhoz kapcsolódó kedvezmény

Elektronikus kommunikáció esetén a biztosító az éves díjból kedvezményt nyújt. Elektronikus kom- munikáció választásakor a szerződő vállalja, hogy a biztosító a biztosítási szerződés megkötésével, kezelésével és esetleges megszüntetésével, szol- gáltatási igénnyel kapcsolatos nyilatkozatokat/ tájékoztatásokat és dokumentumokat (beleértve különösen a díjértesítő levél, kötvény, díjigazolás, számla/számviteli bizonylat megküldését) elektro- nikus úton, a szerződőnek a biztosító által üzemel- tetett Ügyfélportálon elérhető felhasználói fiókjába küldi meg.

7.I.4. A biztosító alkalmazhat időszakos kedvezményeket is, melyek feltételeiről, mértékéről és időtartamá- ról a honlapján (xxx.xxxxx.xx) részletes tájékoz- tatást ad.

7.I.5. A biztosító által alkalmazott pótdíjakat, azok fel- tételeit, mértékét a termékre vonatkozó hirdetmé- nyek, valamint díjhirdetések tartalmazzák, melyek elérhetők a biztosító honlapján (xxx.xxxxx.xx).

7.I.6. A kedvezményre jogosító körülmény megszűnése illetve a pótdíjat megalapozó körülmény keletkezé- se esetén annak a biztosító általi átvezetésének hatályától a kedvezmény nélküli vagy az alkalma- zandó pótdíjjal növelt díjat kell megfizetni.

8. A biztosítási összeg, alulbiztosítás, többszörös biztosítás

8.A. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának felső határa. A biztosítási összeg megállapításának alapja a biztosítani kívánt vagyontárgyak (épületek, illetve ingóságok) szerződés-kötéskori új értéke.

8.B. A biztosítási összeg meghatározása a szerződő fél kötelezettsége, annak ajánlott mértékének megha- tározásával a biztosító segíti a szerződő felet. Az ajánlott biztosítási összeg a biztosító által megha- tározott négyzetméter egységárak és a biztosított épület hasznos alapterületének szorzata adja. Ha a biztosítási szerződés az épület és a háztartási ingóságok vonatkozásában legalább a biztosító által javasolt négyzetméter egységárak alapján számolt, ajánlott biztosítási összegekkel jön létre, úgy a biztosító az alulbiztosítottságot nem vizsgál- ja, nem alkalmaz aránylagos kártérítést. Ez eset- ben is a biztosító szolgáltatásának felső határa a választott biztosítási összeg.

8.C. A biztosító az ajánlott biztosítási összegre a lakás/

lakóépület és melléképület(ek) hasznos alapterü- lete alapján tesz javaslatot. A hasznos alapterület számításának szabályait a Különös Biztosítási Feltételek 4.C. pontja tartalmazza. Ha a kárese- mény időpontjában a tényleges alapterület eltér az ajánlatban feltüntetett hasznos alapterülettől, a biztosító vizsgálja az alulbiztosítottságot. Alulbiztosítottság esetén a biztosító a biztosítási összegnek a biztosított vagyontárgy értékéhez viszonyított arányában nyújt kártérítést.

8.D. Ingóságok esetében a biztosítási összeg meghatá- rozásához a biztosító lehetővé teszi, hogy a bizto- sítási összeg megállapítása az erre rendszeresített egyszerűsített lista mentén történjen a túl- vagy alulbiztosítottság elkerülése érdekében. Amennyiben a szerződő nem kíván élni az egysze- rűsített lista megadásával, az ingóságokra vonatko- zó biztosítási összeget egyetlen értékben is meg- adhatja.

8.E. Önálló vagyoncsoportnak tekintendő minden, az ajánlaton külön soron saját biztosítási összeggel feltüntetett vagyoncsoport. A vagyoncsoporton belül külön felsorolt vagyonkategóriák biztosítási összegei nem vonhatók össze.

8.F. A biztosítási összeg módosítását a szerződő a biz- tosítóhoz intézett nyilatkozattal bármikor kezde- ményezheti, azzal, hogy a megjelölt összeg nem lehet kevesebb, mint a biztosító által ajánlott minimum biztosítási összeg.

8.G. Túlbiztosítás, alulbiztosítás

8.G.1. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosí- tott vagyontárgy szerződéskötéskori új értékét, a meghaladó részében a biztosítási összegre vonat-

kozó megállapodás semmis, s a díjat megfelelően le kell szállítani. Túlbiztosítás esetén a szerződő jogosult a már megfizetett, a vagyontárgyra vonat- kozó biztosítási összeg és a valóságos érték külön- bözete alapján kiszámított biztosítási díj kamat- mentes visszatérítésére.

8.G.2. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgy új értéke, a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik (pro-rata). Nem érvényesíti a biztosító az alulbiztosítás következ- ményeit, ha annak mértéke nem éri el a 10%-ot.

8.G.3. A túlbiztosítás, illetőleg alulbiztosítás tényét a biztosítási szerződés minden egyes vagyontárgyá- nál és vagyoncsoportjánál külön-külön kell megál- lapítani.

8.H. Fedezetfeltöltés

8.H.1. Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekö- vetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat megfelelően kiegészíti.

8.H.2. A biztosítási összeg csökkentését a biztosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legké- sőbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg írás- ban felhívta a szerződő fél figyelmét, és a fedezet- feltöltés díját közölte.

8.H.3. Ha a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biz- tosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.

8.I. Többszörös biztosítás

8.I.1. A biztosított (szerződő) köteles bejelenteni, ha ugyanazon vagyontárgyra/kockázatra más biztosí- tóval is szerződést kötött.

8.I.2. Ha ugyanazt az érdeket több biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani.

8.I.3. A biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumentumban írt feltételek szerint és az abban megállapított biztosítási összeg erejéig köteles fizetést teljesíte- ni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi biztosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet.

8.I.4. A biztosítók az őket megillető megtérítési igény alapján a kifizetett kárt egymás között azokkal a feltételekkel és biztosítási összegekkel arányosan viselik, amelyeknek megfelelően az egyes biztosí- tók a biztosított irányában külön-külön felelnének.

9. Az értékkövetés szabályai

9.A. A biztosítási szerződés automatikusan értékköve- tő, rendszeresen indexálódik. Az átlagos inflációtól eltérő értékváltozás vagy vagyonszaporulat esetén a biztosítási összeg módosítását a szerződő félnek kell kezdeményeznie.

9.B. Ingatlanok esetében a biztosító az indexálás érté- két az új UNION Értem Otthonbiztosítás szerződé- seknél alkalmazott, megfelelő kategóriához tartozó ajánlott érték (négyzetméterár) éves változása alapján határozza meg.

9.C. Ingóság esetében a biztosító a biztosítási összeget, az inflációs hatások figyelembevételével, a minden-

kori újérték elvének megfelelő szinten tartja. Az indexálás a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott általános fogyasztói árindex alapján vagyon- csoportonként történik. Az index mértéke a biztosí- tási évfordulót megelőző naptári év január-szeptem- ber időszakra vonatkoztatott fogyasztói árindexe az előző év azonos időszakához viszonyítva.

9.D. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeget az előző biztosítási összeg és a fenti pontokban meghatározott index szorzata adja.

9.E. A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi. A díj növekedésének mértéke a biztosítási összeg növekedésének mértékét az indexálás tekintetében nem haladhatja meg. Az indexálással ugyancsak arányosan változnak a kerekítés szabályainak megfelelően a biztosítás egyéb elemei is (költségtérítések, minimál díj).

9.F. Az értékkövetés nem vonatkozik a szolgáltatási limitekre (az alapcsomagon belüli értéktárgy szol- gáltatási limitet is ideértve), a kiegészítő biztosítá- sokra, továbbá a felelősségbiztosítás kártérítési limitére.

9.G. A biztosítás indexálására évente kerül sor, a bizto- sítási évforduló napjával. A biztosítási összeg értékkövető módosításáról, annak mértékéről és a díjváltozásról a biztosító a biztosítási évfordulót 60 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt. Az éves indexértesítőben a biztosító felhívja az ügyfél figyelmét, hogy lehetősége van az egyszerűsített ingóságlista frissítésére és a frissített lista vissza- küldésével a biztosító felülvizsgálja a biztosítási összeget. Ha a módosítást a szerződő nem kívánja, a biztosítási évfordulót megelőző 30. napig írásban kérheti, hogy biztosítása az aktuális biztosítási összegekkel és biztosítási díjjal maradjon hatály- ban az évfordulót követően is, vagy – választása szerint – jogosult a szerződést évfordulóra, 30 napos felmondási idővel felmondani. Az indexálás el nem fogadása esetén káreseménykor a biztosító jogosult az alulbiztosítottság vizsgálatára.

10. Önrészesedés, szolgáltatási limit

10.A. A biztosítási szerződés önrészesedést nem tartal- maz.

10.B. A biztosító a szolgáltatási kötelezettségének mér- tékét a biztosítási összegen belüli szolgáltatási limit meghatározásával korlátozhatja.

11. A szerződő felek speciális kötelezettségei

11.A. Szerződő, biztosított kötelezettségei 11.A.1.Tájékoztatási kötelezettség

Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítá- si esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatko- zatokról és a szerződésben bekövetkezett változá- sokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

11.A.2.Közlési és változás-bejelentési kötelezettség

a) A szerződő fél a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések meg-

válaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

b) A szerződő fél köteles a lényeges körülmények változását a biztosítónak 5 munkanapon belül írásban bejelenteni. Lényeges körülménynek minősül:

– amelyre vonatkozóan az igényfelmérő adatla- pon, a biztosítási ajánlatban, továbbá a köt- vényben adat vagy kérdés szerepel,

– ha a szerződő fél vagy a biztosított a biztosí- tott vagyontárgyakra további lakásbiztosítási szerződést kötött,

– a biztosított vagyontárgyakat terhelő bármi- lyen zálogjog vagy más biztosíték fennállása a jogosult megjelölésével,

– a biztosított vagyontárgyak más számára tör- ténő használatba adása,

– a biztosított vagyontárgyak vállalkozás céljára történő használata,

– a biztosított vagyont érintő végrehajtási eljá- rás megindítása.

c) A közlésre, illetve a változás bejelentésre irá- nyuló kötelezettség megsértése esetében a biz- tosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződés megkötésekor ismerte, vagy ismernie kellett, illetve vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

d) Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy sze- mélyre vonatkozik, és a közlési vagy változás bejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre irányuló kötelezettség meg- sértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.

e) A közlésre és változás bejelentésre irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmu- lasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

11.A.3.Kármegelőzés, kárenyhítés Kármegelőzés

A kármegelőzés a szerződő fél illetve a biztosított kötelezettsége. A biztosított, illetve a szerződő köteles a hatályos jogszabályokat, a biztonsági és üzemeltetési szabályokat, a felügyeleti utasításo- kat, valamint a biztosító előírásait betartani.

A szerződő, illetve biztosított köteles:

a) fagyveszélyes időszakban a biztosított épületet megfelelően fűteni, valamennyi vízvezető léte- sítményt és berendezést vízteleníteni,

b) a nem használt (nem állandóan lakott) épületek- ben vagy melléképületekben lévő minden vízve- zető létesítményt és berendezést vízteleníteni,

c) a biztosított tárgyakat, különösen vízvezető léte- sítményeket és berendezéseket, tetőket és kívül rögzített tárgyakat rendeltetésszerű állapotban tartani, azok karbantartásáról gondoskodni, a hibákat, hiányosságokat vagy a károkat haladék- talanul elhárítani.

A biztosító jogosult a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását ellenőrizni.

Kárenyhítés

A szerződő (biztosított) a kár bekövetkezte esetén köteles a kár mértékének csökkentése érdekében szükséges, ésszerű intézkedéseket haladéktalanul megtenni. A kárenyhítési költségek térítési szabá- lyait a különös feltételek tartalmazzák. A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a kárese- mény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg kereti között akkor is a biztosí- tót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett ered- ményre. Alulbiztosítás esetén a biztosító a káreny- hítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyon- tárgy értékének arányában köteles megtéríteni.

11.A.4.Kárbejelentési és állapot-megőrzési kötelezettség Kárbejelentés

a) A biztosított, illetve a szerződő köteles a kárt annak bekövetkeztekor haladéktalanul, de leg- később az észleléstől számított 5 munkanapon belül – felelősségbiztosítási károk esetén 30 napon belül – a biztosítónak bejelenteni, a szükséges felvilágosításokat megadni, és lehe- tővé tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.

A kárbejelentés a következő módokon tehető meg: Írásban:

– Kárbejelentő nyomtatványt kitöltve és aláírva társaságunk postacímére eljuttatva (1380 Budapest, Pf. 1076.), melyet a biztosítási fedezetet igazoló dokumentuma (kötvénye) mellékleteként megküldünk, valamint a www. xxxxx.xx honlapon keresztül is letöltheti.

Személyesen:

– a biztosító Központi Ügyfélszolgálati Irodáján: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00. cím alatt

Telefonon:

– +36-1-486-4343-as telefonszámon. Elektronikusan:

– xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx e-mail címen (vala- mennyi biztosítási esemény a balesetbiztosí- tási károk kivételével)

– xxxxxxxxxx@xxxxx.xx e-mail címen (kizárólag balesetbiztosítási károk)

Online:

– xxx.xxxxx.xx weboldalon a kárbejelentés menüpontban.

b) A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

– a biztosítottnak, illetve a szerződőnek vagy képviselőjének a nevét,

– a biztosítási szerződés megnevezését,

– a káresemény leírását és időpontját,

– a kár bekövetkeztének helyét,

– a károsodott vagyontárgy részletes leírását,

– a kár mértékét.

Felelősségbiztosítási károk esetén tartalmaznia kell továbbá:

– a biztosítottal szembeni igény érvényesítésé- nek időpontját,

– a károsult(ak) nevét, lakcímét (székhelyét),

– a biztosított felelősségének elismerésére vagy vitatására vonatkozó nyilatkozatát, részletes indoklással ellátva,

– a károkozással összefüggésben indult hatósá- gi eljárás számát, az eljáró hatóság megjelölé- sét, a hozott határozatot.

c) Tűz- és robbanáskár esetén a biztosított köteles a tűzoltóságot értesíteni, betöréses lopás, rablás, besurranás, rongálás, valamint vandalizmus esetén pedig rendőrségi feljelentést kell tenni, és annak megtörténtét a biztosító felé okirattal igazolni.

d) Kár esetén a biztosítási esemény, a szolgáltatás- ra való jogosultság és a szolgáltatás összegének bizonyítása a biztosított kötelessége. E kötele- zettséget úgy teljesítheti, hogy a kár jellegétől függően a biztosítónak bemutatja a fentiek bizonyítására alkalmas iratokat (eredeti, vagy másolati példányát), melyek káreseménytől füg- gően a 11.A.5. pontban felsoroltak lehetnek.

e) A kárbejelentési kötelezettség megsértése

A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szer- ződő fél, illetve biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben megállapított határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezett- sége szempontjából lényeges körülmények kide- ríthetetlenné válnak.

Állapot-megőrzési kötelezettség

a) A biztosítási esemény bekövetkezte után a biz- tosított vagyontárgy állapotán a biztosított a kárfelvétel megtörténtéig, legkésőbb azonban a bejelentéstől számított 5 munkanapig csak annyiban változtathat, amennyiben az a káreny- hítéshez szükséges.

b) Nem áll be a biztosító szolgáltatási kötelezett- sége, ha a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a biztosító szolgálta- tási kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak.

c) Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétől szá- mított 5 munkanapon belül nem végezte el a kárfelmérést, a biztosított intézkedhet a károso- dott vagyontárgy helyreállításáról, kivéve, ha a biztosító a kárt a biztosított érdekkörében fel- merült okból nem tudta felmérni. Ilyen esetben a biztosítási esemény bekövetkezésének, követ- kezményeinek igazolása érdekében a biztosított köteles gondoskodni arról, hogy a sérült vagyon- tárgyak a kijavítást, helyreállítást megelőzően lehetőség szerint dokumentálásra kerüljenek. Ennek megfelelő módja, ha a biztosított a sérült vagyontárgyakról – a kárkép és a kockázatviselé- si hely azonosítására alkalmas módon – fénykép- felvételeket készít.

A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatré-

szeket, berendezéseket azonban további 30 napig a biztosított köteles változatlan állapot- ban megőrizni.

11.A.5.Kárbejelentéshez és a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges dokumentumok

a) Általánosan, bármely káresemény bekövetkezé- se esetén kérheti a biztosító:

– a biztosítási esemény bekövetkezésének rész- letes leírása, kárkori fotók, az esemény bekö-

vetkezésének helye, ideje, módja, a biztosítá- si esemény bekövetkezéséért esetlegesen felelős személy neve, címe, elérhetősége;

– a biztosított/károsult/sérelmet szenvedett fél neve, születési dátuma, anyja neve, lakcíme, telefonszáma, e-mail címe, a kapcsolattartó személy neve, telefonszáma, e-mail címe;

– nem természetes személy károsult neve szék- helye, nyilvántartási azonosító száma, adószá- ma, a kapcsolattartó személy neve, telefon- száma, e-mail címe;

– a bejegyzett élettársi kapcsolatot igazoló köz- okirat, illetve az élettársi kapcsolatot igazoló teljes bizonyító erejű magánokirat;

– a biztosított/károsult/sérelmet szenvedett fél bankszámlaszáma;

– teljes bizonyító erejű okiratba foglalt megha- talmazás (kárbejelentésre, kárügyintézésre, kárkifizetésre);

– a biztosított arra vonatkozó nyilatkozata, hogy az adott biztosítási esemény kapcsán mástól (biztosítótól vagy károkozótól) kapott-e bármi- lyen összeget, szolgáltatást (kártérítést, vagy biztosítási, pénzbeli szolgáltatást);

– földhivatali térkép másolata;

– kiskorú vagy gondnokság alá helyezett biztosí- tott/ károsult/sérelmet szenvedett fél esetén a képviseletet ellátó személy jogosultságának igazolása;

– társasházi alapító okirat, szövetkezeti ház alapszabálya;

– lakcímkártya;

– a szolgáltatást nyújtó külső cég igazolása (szolgáltatás-kimaradás kár esetén);

– vészelhárítási (tűzoltás, mentés, bontás, rom- és törmelékeltakarítás és elszállítás, ideigle- nes tetőépítés), valamint tervezési és hatósági engedélyezési költségek igazolása, bizonylata;

– halotti anyakönyvi kivonat;

– a kárbejelentés esetleges késedelmének indo- kát alátámasztó dokumentumok;

– vállalkozói vagy megbízási szerződés;

– adókártya;

– a tulajdonjog tisztázására illetve a szolgálta- tásra/kártérítésre való jogosultság igazolására szolgáló okiratok, dokumentumok:

– pénzintézet, munkáltató zálogjogosulti nyi- latkozata, meghatalmazása;

– a tulajdonjog megszerzését eredményező jog- erős hatósági határozat (pl. kisajátítási határo- zat), bírósági döntés vagy árverési okirat;

– jogerős hagyaték átadó végzés;

– tulajdonjog és tulajdoni hányad igazolása (tulajdoni lap, lakcímkártya, adásvételi szerződés);

– törzskönyv, üzembentartói okirat vagy szer- ződés;

– beszerzési számla, beszerzési bizonylat pl. nyugta;

– bérleti-, vagy lízingszerződés;

– adásvételi, kölcsönadási, ajándékozási szer- ződés;

– ingatlan bérleti, haszonbérleti szerződése;

– engedményezési szerződés;

– aláírási címpéldány;

– tulajdonjog bejegyzésével vagy törlésével kapcsolatos okiratok (pl.: Okmányiroda, Földhivatal);

– jogerős öröklési bizonyítvány

– biztosított hozzátartozó által érvényesített szolgáltatási igény esetén a hozzátartozói kapcsolatot igazoló dokumentum, a hozzá- tartozó lakcímkártyájának másolata.

b) Épület, ingóság, valamint felújítás alatt álló épületekre szóló biztosítás különös feltételeiben felsorolt biztosítási események bekövetkezése esetén a biztosító kérheti:

– a vagyontárgy értékét igazoló dokumentumo- kat (számlát, szerződést) építmények bekerü- lési költségét igazoló dokumentum;

– zárcserét igazoló számla;

– biztosítási érdek igazolása, idegen vagyontár- gyak esetében a birtoklás jogcímét igazoló dokumentum pl. adásvételi szerződés, tulaj- doni lap, bérleti, haszonbérleti, lízing-, köl- csön-, haszonkölcsön szerződés, ingyenes használat, javításra átadás igazolása, idegen vagyontárgy esetében a vagyontárgy tulajdo- nosának megnevezése;

– a helyreállításra vonatkozó árajánlat(ok), illet- ve a károsodás helyreállítása esetén a helyre- állítás költségét igazoló számla;

– a vállalkozás vagyontárgyairól szóló vagyon- nyilvántartás, leltárívek, egyedi tárgyi eszköz- nyilvántartó lapok, számlák a készletekről és tárgyi eszközökről;

– a biztosított áfa visszatérítésre vonatkozó nyi- latkozatát, beleértve az adószám/ adóazonosí- tó jel közlését is;

– árajánlatok, számlák, garanciajegy, jótállás, szakvélemény (méret, anyag, munkadíj és mennyiség kimutatással);

– nyilatkozat az elektronikai, számítástechnikai, valamint riasztórendszerek tételes egységei- ről, vásárlás dátumáról;

– épületek, építmények sérülését/helyreállítását rögzítő fotók;

– előzménykár, illetve a kár kiváltó okának hely- reállításáról szóló dokumentum;

– építési engedélyezési tervdokumentáció;

– katasztrófavédelmi hatóság igazolása;

– a tűzvizsgálatról készült jegyzőkönyv;

– tűzvizsgálói jelentés

– kéményseprői tanúsítvány, (szak) vélemény;

– rendőrségi feljelentési jegyzőkönyv, rendőrsé- gi helyszínelési jegyzőkönyv és fényképek, rendőrségi nyomozást felfüggesztő, lezáró határozat;

– vádemelési javaslat, vádirat, bírói ítélet;

– hatósági igazolás az esetlegesen megkerült és a biztosítottnak visszaadott vagyontárgyakról;

– tételes ingósági lista, vagyontárgyakról készí- tett fotó, vázlatrajz, értékbecslés;

– statikai szakvélemény;

– víz-, gázszolgáltató igazolása, valamint bár- mely közműszolgáltatásról igazolás, fogyasz- tási adatok;

– hatósági igazolás a nyomástartó edények engedélyezéséről, megfelelőségéről;

– villámcsapás indukciós hatása miatti kár ese- tén a szerviz igazolása/szakvéleménye (amely tartalmazza a meghibásodás okát, a meghibá- sodott alkatrészek/részegységek felsorolását, a hibás műszaki cikk korát és pontos típusát, továbbá, hogy a hiba javítható-e vagy sem, ha nem, annak részletes indoklását) javítható hiba esetén a javításról kiállított számla vagy helyreállítási árajánlat;

– a területileg illetékes hatóság igazolása az ingatlan lakhatatlanná nyilvánításáról, vala- mint az ideiglenes lakás bérleti díjának igazo- lása;

– utolsó karbantartást igazoló dokumentum;

– talajmechanikai szakvélemény;

– az ingatlan vázlatrajz vagy eredeti alaprajz;

– járművezető személy vezetői engedélye, gép- jármű forgalmi engedélye, gépjármű ideigle- nes forgalmi engedélye;

– távfelügyeleti rendszer üzemeltetőjével kötött szerződés, a távfelügyeletet ellátó szolgáltató igazolása a távfelügyeleti rendszer/eszköz működőképességéről és működéséről, vagyon- védelmi eszközök minősítését tartalmazó irat, riasztási napló;

– bank/okmányiroda igazolás bankkártya letil- tás/pótlás költségéről;

– szálláshely által kiállított számla az általa nyújtott szolgáltatás összegéről és a helyszí- nen felvett jegyzőkönyv;

– tanúnyilatkozat;

– igazságügyi szakértői vélemény;

– bontási igazolás;

– az illetékes hatóság igazolása a közterület megnevezésének, az ingatlan számozásának esetleges változásáról;

– építőanyagok megfelelőségi igazolása;

– hatósági állatorvosi igazolás;

– kortárs képzőművészeti és iparművészeti tár- gyak esetében a zsűrizett terméket igazoló zsűri szám;

– a tulajdoni lapot, a bérleti szerződést, a káro- sult vagyontárgy tulajdonjogát, vagy magát a kárt, illetőleg annak mértékét bizonyító doku- mentumokat;

– árajánlatot, költségvetést, és az ezek alapján a biztosító által történt elfogadás után kiállí- tott számlát;

– törött üveg helyreállítási számláját, az üveg- számla részletezése, valamint a számla kiállí- tójának nyilatkozata, hogy milyen címen került beépítésre az üveg;

– beszerzési számlát;

– tűz- és robbanáskár esetén a jogszabály sze- rint előírt hatósági bizonyítványt vagy hatósági igazolást;

– hatósági igazolást vagy határozatot, ha volt hatósági eljárás;

– munkaszerződés, alkalmi munkavállalói kis- könyv;

– munkáltatói, munkanélküli igazolás/nyilatko- zat;

– vállalkozói igazolvány, őstermelői igazolvány;

– cégbejegyzést igazoló bírósági végzés;

– harmadik személy által okozott kár esetén

felelősség elismerő nyilatkozat (mely tartal- mazza a károkozó nevét, a károkozó címét, a kár okát, valamint részletes indoklással ellá- tott nyilatkozatát arról, hogy a kár bekövetke- zéséért a felelősséget elismeri-e).

Betöréses lopás, rablás, besurranás, illetve ron- gálás és vandalizmus esetén, ha a bekövetke- zett biztosítási esemény igazolásához, vagy a biztosító megtérítési igényéhez szükséges, a biztosító kérheti a nyomozást megszüntető vagy felfüggesztő határozat, vádemelés esetén pedig a vádemelési javaslat, vádirat, vagy a bírósági ítélet megküldését. Amennyiben a bekövetke- zett biztosítási esemény jogalapja, illetve összegszerűsége más módon is igazolható, ezen utóbbi iratok csatolása a biztosítási szolgáltatás nyújtásának nem előfeltétele.

c) Baleset-biztosítás esetén minden biztosítási szolgáltatás iránti igényhez be kell nyújtani a következő iratokat:

– a kedvezményezett és biztosított lakcímbeje- lentő kártya másolatát;

– a kedvezményezett és biztosított személyi igazolványának másolatát;

– valamint az Igénylőlap Baleseti szolgáltatás- hoz nyomtatványt kitöltve, a biztosítási ese- mény részletes leírásával.

A szolgáltatási igénybejelentő nyomtatványhoz az alábbi dokumentumokat kell csatolni:

– amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcso- latban rendőrségi, közigazgatási, tűzvédelmi, munkavédelmi vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetőleg az eljárás anyagának részét képező iratok másola- ta (büntetőeljárásban és szabálysértési eljárás- ban meghozott jogerős határozat csak abban az esetben, ha az a kárigény/szolgáltatási igény benyújtásakor már rendelkezésre áll);

– ittasság, illetve bódító-, kábító- vagy hasonló hatás kiváltó szerek, toxikus anyagok hatásá- nak vizsgálatáról készült orvosi irat másolata;

– közlekedési baleset esetén a gépjárművezető biztosított érvényes vezetői engedélyének másolata;

– az első, akut ellátást igazoló orvosi dokumen- tum másolata (ennek hiányában a biztosító nem teljesít baleseti szolgáltatást);

– a kórházi zárójelentés(ek), az ambuláns ellá- tások orvosi iratainak, műtéti jegyzőkönyv, műtéti leírás, kezelőlap(ok), kezelőorvosi kar- ton másolata(i);

– a kórházi betegellátás során keletkezett iratok hitelt érdemlő másolata(i) a kórházban töltött napok számáról,

– röntgen és egyéb képalkotó diagnosztikai vizs- gálatok leletei, felvételek másolatai,

– külföldön bekövetkezett balesetbiztosítási esemény esetén a külföldi hatóság illetve egészségügyi intézmény által kiállított okirat magyar fordítása.

Halál esetén a fentieken kívül még az alábbi dokumentumok csatolása szükséges:

– a halotti anyakönyvi kivonat másolata;

– a halott vizsgálati bizonyítvány, halotti epikrízis, boncolási jegyzőkönyv, halál utáni jelentés másolata;

– a kedvezményezett jogosultságát igazoló okirat másolata (pl. jogerős hagyatékátadó végzés, jogerős öröklési bizonyítvány).

d) Felelősségbiztosítás esetén:

– hatósági állatorvosi igazolás, oltási könyv;

– károkozói nyilatkozat a felelősségről;

– gépjármű(vek) sérülését rögzítő fotók;

– nyilatkozat személyi sérült adatbekérésre vonatkozó hozzájárulásról;

– az érintett felek (károkozó és károsult) nyilat- kozata arról, hogy rokoni kapcsolatban áll- nak-e;

– arról szóló nyilatkozat, hogy volt-e más szem- tanúja a kár bekövetkezésének;

– amennyiben gyermek okozta a kárt, xxxxxxxx- zat arról, hogy ki látta el a gyermek felügyele- tét a kár időpontjában, továbbá a gyermek lakcímkártyájának másolata.

A felsoroltakon kívül a biztosított a bizonyítás álta- lános szabályai szerint más módon is jogosult a károk és költségek igazolására.

A biztosító kérheti a másolatban megküldött doku- mentumok eredetben történő bemutatását, illetve rendelkezésre bocsátását.

A különös biztosítási feltételek további okiratok benyújtásának kötelezettségét írhatják elő.

11.A.6.Megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges okiratok

A biztosító a jogai és törvényes érdekei érvényesí- tése érdekében (megtérítési igény) a 11.A.5. pont- ban írtakon felül további iratok rendelkezésre bocsátását kérheti a szerződőtől, illetve a biztosí- tottól. Ez utóbbi iratok megküldésétől a biztosítási szolgáltatás teljesítése nem függ, annak nem fel- tétele.

11.A.7.Díjfizetési kötelezettség

A biztosítás díjának megfizetésére a szerződő fél köteles. A biztosítót a kockázatviselés teljes tarta- mára megilleti a díj. A díjfizetés részletes szabá- lyait a 7. pont tartalmazza.

11.B. A biztosító kötelezettségei 11.B.1.Tájékoztatási kötelezettség

A biztosító köteles tájékoztatni a szerződőt a szerző-

dés adatairól, a bejelentett károk rendezéséről, a szolgáltatások összegéről, illetve ezek akadályáról. A biztosítónak a biztosítási szerződés megkötése előtt, bizonyítható és azonosítható módon, közért- hető, egyértelmű és írásbeli tájékoztatást kell adnia a szerződést kötni kívánó ügyfél részére a biztosító főbb adatairól, és a biztosítási szerződés jellemzőiről. A biztosítónak a szerződő féllel szem- beni tájékoztatási kötelezettsége irányadó a fenti adatokban a szerződés tartama alatt bekövetkezett változása esetén is.

11.B.2.Szolgáltatási kötelezettség

A biztosító szolgáltatásának feltételeit és mértékét

a különös feltételek tartalmazzák azzal, hogy a biztosító kártérítési kötelezettségének felső határa a biztosítási összeg. A kártérítés a biztosítási szer- ződésben tételesen felsorolt vagyontárgyakra vonatkozóan a külön-külön megadott biztosítási összegekre korlátozódik.

A biztosítási szerződés csak a különös feltételek- ben felsorolt biztosítási események által közvetle- nül okozott károkra nyújt fedezetet. Amennyiben a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közre- hatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménynek tudható be.

Kárrendezésre vonatkozó szabályok

a) A kárbejelentést követő 2 munkanapon belül a biztosító felveszi a kapcsolatot az ügyféllel, és a kárbejelentéstől számított 5 munkanapon belüli időpontot ajánl a kárszemlére. Amennyiben olyan vis maior, illetve havaria helyzet áll elő, amely nem teszi lehetővé az 5 munkanapon belül törté- nő kárszemlét, a biztosító azt haladéktalanul közzé teszi a honlapján (xxx.xxxxx.xx).

b) A kárfelvétel alkalmával a biztosító tájékoztatást nyújt a kárrendezéshez szükséges benyújtandó dokumentumokról. Amennyiben az ügyfél a biz- tosítási összeg meghatározásakor az egyszerűsí- tett ingóságlistát alkalmazta, a kárrendezés során a biztosító az abban foglaltakat tekinti irányadónak. Amennyiben a biztosító a kárfelvé- tel alkalmával nem adott tájékoztatást a benyúj- tandó dokumentumok köréről, abban az eset- ben nem utasíthatja el a kárigényt arra hivatko- zással, hogy a biztosított nem csatolt bizonyos, kizárólag az általános szerződési feltételekben előírt dokumentumokat.

Amennyiben a beküldött okiratok olyan új, a szolgáltatási igény elbírálása szempontjából lényeges körülményt tartalmaznak, amely azt szükségessé teszi, a biztosító jogosult további káriratokat bekérni. Az ilyen eset nem tekinthe- tő úgy, hogy a biztosító az előző bekezdésben foglalt tájékoztatási kötelezettségének ne tett volna eleget.

c) A kárkifizetés az ügyfél részére történő indítása (pl. banki utalás elindítása) a kárszemlét, vagy az utolsó szükséges dokumentum beérkezését követő 5 munkanapon belül megtörténik.

d) A kárrendezési folyamat aktuális státuszáról, annak változása esetén a biztosító a szerződő e-mail címére automatikus e-mail üzenetet küld.

e) A biztosító a kárkifizetési összeg megállapítását tartalmazó tájékoztatásában tételesen bemutat- ja a károsult ügyfél számára, hogy az általa fel- ajánlott kártérítési összeget mi alapján határoz- ta meg (pl. építésügyi szabvány, árajánlat stb.).

f) A kárrendezés lefolytatása során a biztosító részéről felmerülő költségeket teljes mértékben a biztosító viseli, a szerződő részére nem hárít át a kárrendezési folyamat bármely eleméért külön költséget.

g) 100 000 Ft alatti károk esetén a biztosító az alábbiakban foglalt feltételek fennállása esetén lehetőséget biztosít gyorsított kárrendezésre,

melynek ügyintézési határideje legfeljebb 5 munkanap.

A gyorsított kárrendezés feltételei:

– a bejelentett kártérítési igény 100 000 Ft alatti,

– az érvényes és díjrendezett biztosítási szerző- dés legalább 3 hónapja fennáll a biztosítónál,

– a bejelentett kárigény az első kára az ügyfél- nek, vagy – további károk esetén - egy éven belül nem volt a bejelentés szerinti kockázat- ra vonatkozó szolgáltatási igénye. Az egy éves kármentes időszakba a biztosítónál fennállt előzményi szerződés is beletartozik,

– a szerződőnek nem volt háromnál több, bár- milyen kockázatra bejelentett előzményi kára,

– a kártérítési igény elbíráláshoz hatósági vagy egyéb irat benyújtása nem szükséges,

– a bejelentés vizsgálata alapján vélelmezhető, hogy a kártérítési összeg nem éri el a 100 000 Ft-ot, továbbá

– a kár bekövetkeztét, annak körülményeit, illetve mértékét illetően kétség, illetve vissza- élés gyanúja nem merül fel.

A gyorsított kárrendezés további feltétele, hogy a károsult elfogadja a kár gyorsított kárként való rendezését, és a biztosító rendelkezésére tudja bocsátani a kár rendezéséhez szükséges adato- kat (így különösen károsodás jellege, mértéke). A gyorsított kárrendezést elősegítheti a károsodott vagyontárgyakról készült fotók kárbejelentéssel együtt történő megküldése (minimum 3 db).

h) A kárigény elutasítása a kárszemlét, vagy az utolsó szükséges – a kárigény elbírálása szem- pontjából releváns – dokumentum beérkezését követő 10 munkanapon belül megtörténik. A biztosító az elutasításban részletes, indokolás- sal alátámasztott, az általános szerződési felté- telekre való pontos hivatkozást és idézést tartal- mazó írásos tájékoztatást nyújt az ügyfél min- den egyes követelésére vonatkozóan, mely tar- talmazza, hogy az ügyfél által bejelentett kár mely, a biztosítási szerződésben meghatározott kockázatra vonatkozik, és a bejelentett kárese- ményt a biztosító mi miatt nem tekinti kárkifi- zetésre jogosult káreseménynek.

i) A biztosító a kár elutasítását, vagy a kárkifizeté-

si összeg megállapítását tartalmazó tájékoztatás során figyelemfelhívásra alkalmas módon tájé- koztatja az ügyfelet, hogy amennyiben a kár- igény elutasításával vagy a kárkifizetési összeg- gel nem ért egyet, jogosult panaszt tenni a biz- tosító kárrendezési gyakorlatára vonatkozóan a panaszkezelésnél írt módon (14.G. pont).

j) Az ügyfél kérésére a biztosító lehetőséget bizto- sít a kárrendezési folyamathoz közvetlenül kap- csolódó dokumentumok megismerésére a bizto- sítási titokra és adatvédelemre vonatkozó jog- szabályi rendelkezések keretei között. A biztosí- tó jogosult az üzleti titok körébe tartozó doku- mentumok kiadását megtagadni.

k) A biztosító és a károsult ügyfél között csak abban az esetben jöhet létre egyezség, ameny- nyiben az ügyfél:

– a biztosító által felajánlott kártérítési összeget vitatja és

– szerződéskötéskor elfogadta a biztosító által ajánlott biztosítási összeget és a kár bekövet- kezési időpontjáig felajánlott indexálásokat.

l) Havaria: amennyiben olyan helyzet áll elő, amely következtében tömeges kárrendezési igénybejelentések érkeznek a biztosítóhoz és így lehetetlen a jelen biztosítási feltételekben előírt kárrendezési határidőket tartani, a kárrendezés- re rendelkezésre álló határidő ésszerű mérték- ben kibővíthető. Ez alatt az idő alatt a biztosító köteles haladéktalanul tájékoztatást közzétenni a honlapján, a biztosító közösségi oldalain és az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségek- ben az elhúzódó kárrendezési időkkel és folya- matokkal kapcsolatban.

Kiemelt károkra vonatkozó rendelkezések

a) Kiemelt kárnak minősülnek azok a károk, melyek az ügyfél egzisztenciális helyzetét veszé- lyeztetik (az épület használhatatlanná, részben vagy egészben lakhatatlanná válik). A biztosító meghatározott személyi kárrendezési kapcsolat- tartót jelöl ki, aki az ügyfelet végigvezeti a kár- rendezési folyamat lépésein, és akitől az ügyfél a kárrendezési eljárásról folyamatosan tájékoz- tatást kaphat.

b) A biztosító kárelőleget folyósít az alábbi esetek- ben:

– az ügyfél életkörülményeit (mindennapi lak- hatását) veszélyeztető káresemény bekövetke- zésekor a biztosító a kárrendezés keretében, gyorsított eljárásban, 5 munkanapon belül;

– kárfelülvizsgálat szükségessége esetén a biz- tosított kérésére a kárszemlét követő 3 mun- kanapon belül, a további kár keletkezését megelőző munkálatokra szükséges mértékig, figyelembe véve a lehetséges maximális kárki- fizetés összegét.

c) Ingatlan esetén a kárrendezés során a biztosítá- si összeg a kiindulópont. Olyan épületkárok esetén, ahol a várható kárérték eléri a biztosítá- si összeget és a kár bekövetkezte, annak körül- ményei, illetve mértéke tekintetében kétség, illetve visszaélés gyanúja nem merül fel, vala- mint a biztosítási összeg a biztosító által fel- ajánlott érték alapján alakult ki, akkor a biztosí- tó kifizeti a biztosítási összeget. A biztosítási összegtől való esetleges eltérést a biztosítónak szükséges alátámasztania.

d) Olyan ingóságkárok esetén, ahol a várható kár-

érték eléri a biztosítási összeget és a kár bekö- vetkezte, annak körülményei, illetve mértéke tekintetében kétség, illetve visszaélés gyanúja nem merül fel, valamint a biztosítási összeg a kötéskor megadott, egyszerűsített ingóságlista alapján alakult ki, a biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot és kifizeti a biztosítási összeget. Amennyiben az ingóságokra vonatko- zó biztosítási összeg a biztosító által felajánlott érték alapján alakult ki, akkor a biztosító kifize- ti a biztosítási összeget. Az ügyfél a kárrendezés során egyszerűsített ingóság listát használhat. A biztosítási összegtől való esetleges eltérést a biztosítónak szükséges alátámasztania.

12. Mentesülés

12.A. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szán- dékos vagy súlyosan gondatlan magatartással:

a) a szerződő fél vagy a biztosított;

b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy a vagyon- tárgy kezelésével megbízott alkalmazottjuk, tag- juk vagy megbízottjuk; vagy

c) a biztosított jogi személynek vezető beosztású tisztségviselője vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

12.B. A magatartás minősítéséhez az eset összes körül- ményét egyedileg kell mérlegelni. Súlyosan gon- datlannak minősülhet különösen:

a) ha a kárért felelős személy igazoltan ittas álla- potban, vagy bódulatot keltő szer hatása alatt állt, és a kárt ezzel az állapottal összefüggésben okozta,

b) amennyiben a kárért felelős személy engedély- hez kötött tevékenységet ennek hiányában foly- tatott és ezzel összefüggésben okozta a kárt.

12.C. A 12.B. pontban foglaltakon túlmenően felelős- ségbiztosítás esetén súlyosan gondatlannak minő- sülhet különösen:

a) ha a kárért felelős személy azonos körülmények- kel visszatérően okozta a kárt, és a biztosító felhívása ellenére a károkozás körülményeit nem szüntette meg,

b) ha a kárért felelős személyt harmadik személy a káresemény bekövetkezésének lehetőségére figyelmeztette, s a kár ezután a szükséges intéz- kedés hiányában következett be.

12.D. Fenti szabályokat a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

13. Általános kizárások

A jelen feltételek alapján megkötött biztosítási szerződések fedezete nem terjed ki:

a) a különös feltételekben kizárt eseményekre;

b) nukleáris robbanásból, illetve nukleáris sugár- zásból eredő eseményekre,

c) háború, polgárháború, sztrájk, felkelés, lázadás, zavargás, terrorista cselekmény miatt bekövet- kező károkra.

A Biztosító nem nyújthat fedezetet és nem teljesít- het semmilyen kárigényt vagy szolgáltatási igényt bármely biztosított vagy más fél számára, ameny- nyiben ez a fedezet, kifizetés, szolgáltatás, előny és / vagy a biztosított üzleti vagy egyéb tevékeny- sége megsértené az alkalmazandó szankciókat, vagy a következő kereskedelmi, pénzügyi embargó- kat vagy gazdasági szankciókat, törvényeket vagy rendeleteket, amelyek közvetlenül vonatkoznak a Biztosítóra. Az alkalmazandó szankciók a követke- zők: (i.) Európai Unió (EU); (ii.) az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ); (iii) Egyesült Államok (USA) és / vagy (iv) a Biztosítóra alkalma- zandó egyéb szankciók.

14. Egyéb rendelkezések

14.A. Megtérítési igény

A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szem-

xxx, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követe- lés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.

Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biz- tosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesíté- sét a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosí- tott követelését kell kielégíteni.

14.B. Elévülés

A biztosítási szerződésből eredő igények 2 év alatt évülnek el. Biztosítási szolgáltatás iránti igény esetén az elévülési időt a biztosítási esemény idő- pontjától kell számítani.

14.C. A személyes adatok kezelésére és a titokvédelemre vonatkozó tudnivalók

A biztosító ügyfelei személyes és biztosítási titok- nak minősülő adataira vonatkozó adatkezelési szabályokat az Adatkezelési tájékoztató c. doku- mentum tartalmazza.

A biztosítási titoknak minősülő adatokat jogosul- tak megismerni mindazon személyek vagy szerve- zetek, akikkel szemben a biztosítónak a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége a Bit. rendel- kezései szerint nem áll fenn. Ezen szervezetek listáját az Adatkezelési tájékoztató 1. sz. Függeléke tartalmazza.

A biztosító az adatkezelések során adatfeldolgozó- kat, illetve kiszervezett tevékenységet végző szol- gáltatókat vesz igénybe erre irányuló szolgáltatási szerződések keretében. Az adatfeldolgozók és a viszontbiztosítók listája, valamint a legfrissebb Adatkezelési tájékoztató az xxxxx.xx/xxxxxxxxxxx weboldalon érhető el. Az Adatkezelési tájékoztató tartalma és az adatfeldolgozó partnerek, viszont- biztosítók listája a jogszabályi változások és a biztosító által kötött vagy a jövőben kötendő part- neri szerződésektől függően változhat.

14.D. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól

Az UNION Értem Otthonbiztosítás biztosítási fel- tételek az alábbi pontokon lényegesen eltér a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezéseitől:

– A Ptk. 6:466.§. (1) bekezdéstől eltérően a szer- ződő naptári negyedév végére is felmondhatja írásban a szerződést, 30 napos felmondási határidővel. A szerződő e jogával a kockázatvi- selés kezdetét követő harmadik negyedév lejár- tát kezdődően élhet (Általános Biztosítási Feltételek 6.C. pont).

– A Ptk. 6:22.§. (1) bekezdésében foglalt 5 éves elévülési időtől eltérően a biztosítási szerződés- ből eredő igények 2 év alatt évülnek el (Általános Biztosítási Feltételek 14.B. pont).

– A Ptk. 6:466.§. (1) bekezdéstől eltérően, amennyiben a biztosító és a külső szolgáltató közötti szerződés, valamely okból megszűnik, a biztosítónak joga van az Assistance kiegészítő biztosítást az általános felmondási szabályoktól eltérő módon, szükség szerint időarányos díj-

visszatérítés mellett, a külső szolgáltatóval fennállt szerződés megszűnésének időpontjára felmondani (Különös Biztosítási Feltételek

5.B.B. pont).

– A Ptk. 6:470.§. (2) bekezdésétől eltérően a biz- tosító az eljárási költségeket nem előlegezi meg (Különös Biztosítási Feltételek 6.D.8.c.) pont)

– A Ptk. 6:470.§. (3) bekezdésétől eltérően a biztosító a biztosítási összeg keretein belül térí- ti meg a kamatokat (Különös Biztosítási Feltételek 6.D.8.d.) pont)

– A Ptk. 6:470.§. (3) bekezdésétől eltérően a biztosító a szerződésben megállapított limiten belül, a kár 10%-a, de max. 500 000 Ft szublimit erejéig téríti meg a biztosított képvi- seletét ellátó ügyvéd – máshonnan meg nem térülő – igazolt munkadíját és készkiadásait, illetve a jogi védekezés egyéb költségeit. E biz- tosítási fedezet annyiban áll fenn az ésszerű, indokolt és gazdaságos költségek tekintetében, amennyiben azok a biztosítási szerződés fede- zete alá tartozó, kizáró rendelkezés hatálya alá nem eső és a biztosító részére szerződésszerűen bejelentett biztosítási eseménnyel összefüggés- ben merültek fel. A biztosító nem téríti meg ezeket a költségeket, ha a szerződő/biztosított maga látja el a jogi védelmét (Különös Biztosítási Feltételek 6.D.8.d.) pont).

14.E. Kommunikációra vonatkozó általános szabályok, elektronikus kommunikáció szabályai Kommunikációra vonatkozó általános szabályok

00.X.0.Xx UNION-Értem Otthonbiztosítás termék eseté- ben a biztosító alapértelmezettként lehetőséget biztosít a teljes körű papírmentes kommunikáció- ra. A biztosító az ügyfél kérésére lehetőséget biz- tosít az ettől való eltérésre.

00.X.0.Xx elektronikus kommunikáció keretében az ügy- félnek lehetősége van elektronikus úton a szüksé- ges nyilatkozatok megtételére, kárbejelentésre, kárrendezéshez szükséges dokumentumok csato- lására a kárrendezés valamennyi szakaszában tájékoztatás kérésére, szerződése módosítására és felmondására.

14.E.3.A biztosító az alábbi kommunikációs módokat biz- tosítja a kárrendezés valamennyi szakaszában: postai úton történő, személyes, telefonos, elektro- nikus.

Elektronikus kommunikáció szabályai

00.X.0.Xx elektronikus kommunikáció alapértelmezetten a szerződőnek a biztosító által üzemeltetett Ügyfélportálon létrehozott felhasználói fiókján keresztül valósul meg. Az elektronikus kommuni- káció választása az Ügyfélportálon keresztüli elekt- ronikus kommunikációt jelenti, melyet – az Ügyfélportál szolgáltatás által nem le nem fedett körben – kiegészít az e-mailen keresztüli kommu- nikáció, illetve az elektronikus kommunikáció egyéb formái. Az Ügyfélportál szolgáltatás igény- bevétele előfeltétele az elektronikus kommuniká- ciónak, annak hiányában a 14.E.5.a.) pontban megjelölt nyilatkozatokat, tájékoztatásokat és dokumentumokat a biztosító a szerződőnek az érintett biztosítási szerződésekben rögzített levele- zési címére, postai úton küldi meg.

14.E.5.Ügyfélportálon keresztül történő elektronikus kom- munikáció szabályai

a) A biztosító a biztosítási szerződés megkötésével, kezelésével és esetleges megszüntetésével, szol- gáltatási igénnyel kapcsolatos nyilatkozatokat / tájékoztatásokat és dokumentumokat (beleértve különösen a díjértesítő levél, kötvény, díjigazolás, számla/számviteli bizonylat megküldését) elekt- ronikus úton, a szerződőnek az Ügyfélportálon elérhető felhasználói fiókjába küldi meg.

b) Az elektronikus kommunikáció választásakor a szerződő által megjelölt biztosítási szerződések kapcsán kizárólagos értesítési címnek a szerző- dő Ügyfélportálon elérhető felhasználói fiókja minősül. A szerződő kötelezettsége, hogy az Ügyfélportálon elérhető felhasználói fiókját rendszeresen, a biztosítási szerződésekből eredő kötelezettségek teljesítéséhez szükséges gyako- risággal megtekintse, annak tartalmát megis- merje. Az előző kötelezettség elmulasztásából eredő hátrányok a szerződőt terhelik.

c) A biztosító elektronikus úton közölt jognyilatko-

zatát, az általa megküldött elektronikus doku- mentumot kézbesítettnek, annak tartalmát írás- ban közöltnek kell tekinteni, ha az a szerződő felhasználói fiókjába igazoltan megérkezett. A biztosító a szerződő felhasználói fiókjához ren- delt e-mail címére küldött elektronikus levélben külön tájékoztatást ad arról, ha a felhasználói fiókba elektronikus dokumentumot töltött fel.

d) Elektronikus kommunikáció mind a biztosítási szerződés megkötésekor, mind a biztosítási szerződés hatálya alatt bármikor választható. Az elektronikus kommunikáció hatálya az arról szóló nyilatkozatot követően megkötött biztosí- tási szerződésekre automatikusan nem, csak újabb nyilatkozat megtételével terjeszthető ki.

e) Az elektronikus kommunikáció választása bár- mikor, indokolás nélkül visszavonható. Ez eset- ben az érintett biztosítási szerződésekkel kap- csolatos nyilatkozatokat/tájékoztatásokat és dokumentumokat a biztosító továbbiakban a szerződőnek az érintett biztosítási szerződések kapcsán megadott levelezési címére, hagyomá- nyos postai úton küldi meg.

f) A szerződés naptári negyed év végére történő felmondása esetén (6.C.1. pont), amennyiben a szerződő a naptári negyedév végétől számított 30 napon belül mondja fel a szerződést, úgy az a következő naptári negyedév végére szűnik meg, amelyről a biztosító az elektronikus kom- munikációt választó szerződőt postai és elektro- nikus úton egyaránt tájékoztatja.

g) A szerződés biztosító általi felmondása esetén a felmondásról szóló értesítést a biztosító írás- ban, postai úton is megküldi az ügyfél részére.

14.E.6.E-mailen keresztüli elektronikus kommunikáció szabályai

a) A 14.E.5. pontban nem részletezett esetekben (így különösen kárrendezéshez szükséges doku- mentumok csatolása, a kárrendezés valamennyi szakaszában tájékoztatás kérése, a szerződés ügyfél általi módosításának kezdeményezése és felmondása) az elektronikus kommunikáció e-mailen keresztül valósul meg. Ennek feltétele,

hogy a szerződő a biztosító felé bejelentett és nyilvántartott e-mail címmel rendelkezzen.

b) A biztosító a szerződőnek címzett – személyes adatot illetve biztosítási titkot tartalmazó – nyi- latkozatokat/tájékoztatásokat, dokumentumokat az adatvédelmi előírásoknak megfelelően titko- sított formában küldi meg a szerződő részére.

c) A szerződés ügyfél általi, e-mailben közölt fel- mondása érvényességének feltétele, hogy az e-mail mellékleteként a szerződő a felmondást tartalmazó írásbeli nyilatkozat szkennelt máso- latát is megküldje a biztosító részére.

00.X.0.Xx elektronikus kommunikáció egyéb formái

A szerződő a kárbejelentését megteheti a biztosító honlapján (xxx.xxxxx.xx) létrehozott, erre szolgá- ló felületen keresztül is.

14.E.8.Felelősségi szabályok

Az elektronikus kommunikáció valamennyi formá- ja esetén a biztosító nem vállal felelősséget a szerződő internet szolgáltatójánál felmerülő hibá- kért, rendellenes működésért, illetve a szerződő felhasználói fiókja és internetkapcsolatának beál- lításai miatt felmerülő hibákért, valamint az abból eredő hátrányos jogkövetkezményekért.

14.F. Az alapbiztosításhoz köthető kiegészítő biztosítá- sokra vonatkozó közös szabályok

14.F.1. A kiegészítő biztosítás megkötése

Az alapbiztosítást az alapcsomagba (meghatározá- sát lásd a különös biztosítási feltételek 5.a.) pont- ja) tartozó fedezetekre szóló biztosítás képezi. Az alapbiztosításhoz kapcsolódó kiegészítő biztosítás megkötésére kizárólag abban az esetben van lehe- tőség, ha a szerződő és a biztosító között alapbiz- tosítási szerződés van hatályban, vagy a kiegészítő biztosítás megkötésére az alapbiztosítással egyide- jűleg kerül sor.

14.F.2. Szerződő, biztosított

A kiegészítő biztosítás szerződője azonos az alap- biztosítás szerződőjével.

A kiegészítő biztosítás biztosítottja azonos az alap- biztosítás biztosítottjával, kivéve, ha a kiegészítő biztosítás feltételei eltérően rendelkeznek.

14.F.3. Területi és időbeli hatály

A kockázatviselés helye azonos az alapbiztosításé- ban meghatározottal, kivéve, ha kiegészítő biztosí- tás feltételei eltérően rendelkeznek.

Amennyiben a kiegészítő biztosítás megkötésére az alapbiztosítás megkötését követően kerül sor, a biztosító a kiegészítő biztosítás szerinti kockázat- viselése a kiegészítő biztosítás megkötését követő hónap első napjával indul.

14.F.4. A kiegészítő biztosítás díja

A kiegészítő biztosítás díját az alapbiztosítás díjá- val együtt és az alapbiztosítással azonos díjgyako- riság szerint kell megfizetni.

14.F.5. A kiegészítő biztosítás megszűnése

Az alapbiztosítás megszűnésével a kiegészítő biz- tosítási szerződés az alapbiztosítás megszűnésé- nek napjával megszűnik. A kiegészítő biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére, 30 napos felmondási idővel felmondhatják.

14.G. Panaszok bejelentése, jogorvoslat

A biztosító működésével vagy szolgáltatásának

teljesítésével kapcsolatos panaszokat az alábbi elérhetőségeken lehet bejelenteni:

1. Szóbeli panasz bejelentése

a) személyesen:

– a biztosító Központi Ügyfélszolgálati Irodáján, annak nyitvatartási idejében. A központi Ügyfélszolgálati Iroda címe: 0000 Xxxxxxxx Xxxx xx 00. (Xxxxx Xxxxxx-Váci út sarok)

– vagy a fővároson kívül a területi értékesítési irodák irodavezetőinél. A területi értékesítési irodák elérhetősége megtalálható a biztosító honlapján (xxx.xxxxx.xx).

b) telefonon:

A biztosító telefonos ügyfélszolgálatán keresztül hívásfogadási időben a +36-1-486-4343-as telefonszámon.

2. Írásbeli panasz bejelentése:

a) személyesen vagy meghatalmazott által az ügy- félforgalom számára nyitva álló helyiségben átadott irat útján;

b) postai úton: 1138 Budapest, Pf. 1076;

c) telefaxon: x00-0-000-0000;

d) elektronikus levélben az ugyfelszolgalat@union. hu e-mail címen

Szóbeli panasz:

A biztosító a szóbeli panaszt azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a biztosító jegyző- könyvet vesz fel.

Ha a szerződő illetve a biztosított a panasz kezelé- sével nem ért egyet, a biztosító a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel.

A jegyzőkönyv egy másolati példányát a személye- sen közölt szóbeli panasz esetén a biztosító a panaszosnak átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a panaszra adott válasszal együtt, de legkésőbb 25 napon belül a panaszosnak meg- küldi. A biztosító a panaszra adott, indoklással ellátott választ a szóbeli panasz közlését követő 30 napon belül küldi meg az ügyfélnek.

Írásbeli panasz:

A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indo- kolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.

14.H. Jogok érvényesítésének egyéb fórumai

14.H.1.A panasz elutasítása, vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 napos törvényi válaszadási határidő ered- ménytelen eltelte esetén a fogyasztónak minősülő ügyfél az alábbiakhoz fordulhat:

a) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (MNB tv.) szerinti fogyasztóvé- delmi rendelkezések megsértésének kivizsgálá- sára irányuló panasz esetén a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjához fordulhat (ügyfélszolgálati cím:

1013 Budapest, Krisztina krt. 39, levelezési címe: Magyar Nemzeti Bank, 1534 Budapest BKKP Postafiók: 777;

tel: x00-00-000-000;

web: xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx; e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx),

b) a szerződés létrejöttével, érvényességével, jog- hatásaival és megszűnésével, továbbá a szerző-

désszegéssel és annak joghatásaival kapcsola- tos panasz esetén a Pénzügyi Békéltető Testület előtt kezdeményezhet eljárást (levelezési cím: 1525 Budapest Pf. 172;

telefon: x00-00-000-000;

e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx), vagy

c) a polgári perrendtartás szabályai szerint bíró- sághoz fordulhat,

d) amennyiben a panasz a vonatkozó adatvédelmi rendelet (GDPR) alapján adatkezeléssel össze- függő tájékoztatás, helyesbítés, zárolás vagy törlés adatkezelő általi megtagadásával függ össze, a Nemzeti Adatvédelmi és Információ Szabadság Hatóság előtt kezdeményezhet eljá- rást (levelezési címe: 1530 Budapest, Pf.:5., telefon: x00-0-000-0000,

e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx).

14.H.2. A panasz elutasítása, vagy a panaszra kivizsgálá- sára előírt 30 napos törvényi válaszadási határidő eredménytelen eltelte esetén a fogyasztónak nem minősülő ügyfél bírósághoz fordulhat.

14.H.3. A panasz elutasítása vagy a panasz kivizsgálásá- ra előírt 30 napos törvényi válaszadási határidő eredménytelen eltelte esetén a fogyasztót tájé- koztatni kell arról, hogy kérelmére a Pénzügyi Békéltető Testület, illetve a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ előtt megindítható eljárás alapjául szolgáló kérelem nyomtatvány megküldését igényelheti.

14.H.4. A biztosító az UNION Értem Otthonbiztosítás termék vonatkozásában a Pénzügyi Békéltető Testület (továbbiakban: PBT) eljárásának, egyezség hiányában az ilyen eljárásban hozott határozatnak aláveti magát. A Pénzügyi Békéltető Testület egyezség hiányában az ügy érdemében kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a kérelem megalapozott, és a biztosító a Pénzügyi Békéltető Testület döntését magára nézve kötelezőként elismerte.

14.H.5. A biztosító vállalja, hogy amennyiben az ügyfél a PBT felé fordul, a biztosítási szolgáltatás nem vitatott, egyezség hiányával nem érintett részét a PBT eljárásától, annak időtartamától függetle- nül előzetesen megtéríti az ügyfél részére.

14.I. Egyebek

a) Biztosításközvetítőre vonatkozó rendelkezések A biztosításközvetítő nem jogosult az ügyféltől biztosítási díjat átvenni, továbbá nem jogosult a biztosítótól az ügyfélnek járó összeg kifizetésé- ben közreműködni.

b) A fizetőképességgel és a pénzügyi helyzettel kapcsolatos jelentés közzététele

A biztosító a fizetőképességéről és a pénzügyi helyzetéről készült jelentést a törvényi rendelke- zésnek megfelelő módon és időben honlapján (xxx.xxxxx.xx) teszi közzé.

c) Joghatóság, a szerződésre alkalmazandó jog Jogvita esetén a magyar jog rendelkezései, első- sorban a Polgári Törvénykönyv, a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény (Bit.) és a vonatkozó hatályos magyar jog- szabályok irányadóak.

d) A biztosító főbb adatai

Név:

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Székhely: 1082 Budapest, Baross u. 1.

Cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék Cg.: 00-00-000000

Postacím: 1380 Budapest, Pf. 1076.

Telefon: x00-0-000-0000 (ügyfélszolgálat) E-mail: xxxx@xxxxx.xx

Internetoldal: xxx.xxxxx.xx

e) A biztosító felügyeleti szerve: Magyar Nemzeti Bank ügyfélszolgálati cím:

1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf.: 777

központi telefonszám: x00-00-000-000 e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

honlap: xxx.xxxxxxxxxx.xxx.xx

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

UNION Értem Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás

Különös Biztosítási feltételek

II. KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK

1. Biztosított

1.A. Épületek, melléképületek, valamint építmények vonatkozásában biztosítottak:

– a kötvényen biztosítottként név szerint feltünte- tett tulajdonos, lakásbérlő, társbérlő, haszonél- vező,

– a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában.

1.B. Ingóságok vonatkozásában biztosítottak:

– a kötvényen biztosítottként név szerint feltünte- tett személy,

– azok a hozzátartozók (Ptk. 8:1.§. (1) bek. 1. és

2. pontja), akik a biztosítási esemény bekövet- keztének időpontjában a kötvényen név szerint feltüntetett biztosítottal a kockázatviselés helyén közös háztartásban állandó jelleggel együtt éltek.

2. Területi és időbeli hatály

2.A. A jelen feltételek szempontjából a kockázatviselés helye a Magyarország területén lévő és a kötvényen pontos címmel vagy helyrajzi számmal megjelölt ingatlan.

A biztosító a kockázatviselés tartama alatt bekö- vetkezett biztosítási események tekintetében vise- li a kockázatot.

2.B. Felelősségbiztosításra vonatkozó rendelkezések Az épülettulajdonosi felelősség körébe tartozó károk vonatkozásában a kockázatviselési hely a Magyarország területén lévő, és a kötvényen pon- tos címmel vagy helyrajzi számmal megjelölt ingatlan. Egyéb esetekben a felelősségbiztosítás területi hatálya Magyarország.

A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott és bekövetkezett károkra ter- jed ki.

3. Biztosítható vagyontárgyak köre

3.A. Épület vagyoncsoport (épület, melléképület, épít- mény)

3.A.1. A biztosító kockázatviselése a szerződésben meg- határozott kockázatviselési helyen lévő, biztosítási összeggel megjelölt épületekre, melléképületekre és építményekre terjed ki.

3.A.2. Épületek (lakóépület, lakás)

Épületek esetében biztosítottnak minősülnek:

a) a biztosítási kötvényben megnevezett, állandó- an lakott lakóépületek és lakások,

b) épületgépészeti, berendezési és felszerelési tárgyak, amelyek a biztosított épület lakáscélú használatát szolgálják és az épülethez tartósan rögzítettek. Ilyenek például: napelem, napkol- lektor, hőszivattyú.

c) felszerelések, amelyek a biztosított épület lakáscélú használatát szolgálják, amennyiben ezek a biztosított épülethez tartozó telken talál- hatók és tartósan rögzítettek,

d) a biztosított épületekhez tartozó, a biztosított épületeket szolgáló vízellátó, szennyvízelvezető,

valamint gázcsövek, amennyiben azok a biztosí- tott tulajdonát képezik és nem a biztosított épülethez tartozó telken találhatók.

Az a) pont alkalmazásában állandóan lakott az ingatlan, amelyben a biztosított egy évben 270 napot meghaladó időtartamban tartózkodik, azt életvitelszerűen lakhatásra használja.

3.A.3. Melléképületek

Melléképületnek minősülnek a családi házakhoz tartozó, nem lakás céljára szolgáló önálló épületek (pl. istálló, garázs, kamra, terménytároló, nyári konyha).

Melléképületnek minősülnek továbbá a lakáshoz tartozó, kizárólag a szerződő/biztosított használa- tában álló, lezárt helyiségek (pince, garázs, tároló helyiségek).

Melléképület biztosítása esetén a tégla, beton, kő, panel, könnyűszerkezetes, fa, vályog és vegyes (vályog és szilárd) falazatú, illetve a cserép, pala, nád, fazsindely, szalma, bitumenes, műanyag, fém, bitumenes hullámlemez tetőzetű melléképü- letek biztosíthatók.

3.A.4. Építmények

Építménynek minősül minden végleges rendelte- téssel, emberi kéz által megépített műszaki alko- tás, épület, egyéb építmény, amely általában a talajjal való egybeépítés (alapozás) révén, vagy a talaj természetes állapotának, természetes geoló- giai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre. Építmény lehet például: kút, ciszterna, derí- tő, medence, kerítés, kapu, járda, kocsi beálló stb.

3.A.5. Nem biztosított vagyontárgyak:

– az építés, bővítés, felújítás alatt álló épületek, lakások,

– a lakhatási, illetve használatbavételi engedély- lyel nem rendelkező lakóépületek, lakások,

– vállalkozás céljára szolgáló épületek (ilyenek lehetnek például az üzleti-, ipari-, és mezőgaz- dasági létesítmények, továbbá a vállalkozás céljára használt lakóépületek),

– a földbe vájt, kikövezetlen falú építmények.

3.A.6. Kizárólag pótdíj ellenében biztosítható vagyontár- gyak:

– az olyan lakás és nem lakás céljára használt épületek, melléképületek és építmények, ame- lyek tetőzete (héjalása) nád, fazsindely, bitume- nes hullámlemez (onduline),

– az olyan lakás és nem lakás céljára használt épületek, melléképületek és építmények, ame- lyek falazata részben vagy egészben vályog,

– az olyan lakás és nem lakás céljára használt épületek, melléképületek és építmények, ame- lyek falazata könnyűszerkezetű vagy fa,

– külterületen elhelyezkedő ingatlanon található épületek, melléképületek, építmények és épít- mények.

3.A.7. Vályog és vegyes falazatú épületekre vonatkozó különös szabályok:

a) Az olyan lakás és nem lakás céljára használt épületek, melléképületek és építmények eseté-

ben, amelyek falazata részben vagy egészben vályog, a szerződő, illetve a biztosított – a pótdíj megfizetésén túlmenően – köteles a biztosító által rendszeresített kockázatfelmérő adatlapot kitölteni, valamint fotókat készíteni a biztosíta- ni kívánt épület külső 4 oldaláról és a belső helyiségekről.

b) A fotókra vonatkozó szabályokról a biztosító, illetve a biztosításközvetítő az ajánlattétellel egyidejűleg tájékoztatja a szerződőt.

c) A kockázatfelmérő adatlap, valamint a biztosí- tani kívánt épületről készített fotók a biztosító kockázatvállalásának feltétele, melyeket a szer- ződő, illetve a biztosított az ajánlattal egyidejű- leg, de legkésőbb az ajánlattétel napjától szá- mított 5 munkanapon belül köteles a biztosító- nak elektronikus úton, az xxxxxxxx@xxxxx.xx e-mail címre megküldeni. A határidő elmulasz- tása esetén az ajánlat elutasításra kerül.

d) A jelen pont alkalmazásában az épületekre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a melléképületekre és építményekre is.

3.A.8. Nád, fazsindely, bitumenes hullámlemez (onduline) tetőzetű épületekre vonatkozó különös szabályok:

a) Az olyan lakás és nem lakás céljára használt épületek, melléképületek és építmények eseté- ben, amelyek tetőzete (héjalása) nád, fazsin- dely, bitumenes hullámlemez (onduline), a szerződő, illetve a biztosított – a pótdíj megfize- tésén túlmenően – köteles fotókat készíteni a biztosítani kívánt épület külső 4 oldaláról és a belső helyiségekről.

b) A fotókra vonatkozó szabályokról a biztosító, illetve a biztosításközvetítő az ajánlattétellel egyidejűleg tájékoztatja a szerződőt.

c) A biztosítani kívánt épületről készített fotók a biztosító kockázatvállalásának feltétele, melye- ket a szerződő, illetve a biztosított az ajánlattal egyidejűleg, de legkésőbb az ajánlattétel napjá- tól számított 5 munkanapon belül köteles a biz- tosítónak elektronikus úton, az unionmfo@union. hu e-mail címre megküldeni. A határidő elmu- lasztása esetén az ajánlat elutasításra kerül.

d) A jelen pont alkalmazásában az épületekre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a melléképületekre és építményekre is.

3.B. Ingóság vagyoncsoport

3.B.1. A biztosító kockázatviselése a szerződésben meg- határozott kockázatviselési helyen lévő biztosított épületben, illetve biztosított melléképületben lévő, biztosítási összeggel megjelölt vagyontár- gyakra terjed ki.

3.B.2. Háztartási ingóságok:

A biztosított személyes használatára vagy fogyasz- tására szolgáló, a biztosítottak tulajdonát képező, épületbe be nem épített, mozgatható vagyontár- gyak

– háztartási gépek és eszközök

– szerszámok, nem beépített lámpák

– telekommunikációs eszközök

– bútorok

– ruhanemű és lábbeli

– konyhai és fürdőszobai felszerelések (pl. edé- nyek, vegyszerek, kozmetikumok)

– textilek (pl. ágynemű, függöny, konyharuha, törölköző)

– egyéb használati tárgyak (pl. könyvek, hangsze- rek, játékok, dekoráció)

3.B.3. Jelen feltételek szerint nem biztosított vagyontár- gyak:

– a vízi-, légi- és motoros járművek, a lakókocsi, az utánfutó és ezek fődarabjai,

– adathordozókon tárolt adatok,

– saját fejlesztésű programok,

– a kötvényen biztosítottként név szerint fel nem tüntetett bérlők, társbérlők, albérlők, fizetőven- dégek, vendégek és hozzátartozóik vagyontár- gyai,

– készpénz, valuta, hitelkártya, takarékbetét- könyv, takaréklevél, értékpapír, valamint a pénz- helyettesítő eszközök és értékcikkek,

– az okirat, kézirat, terv, dokumentáció,

– azok a vagyontárgyak, amelyeket nem biztosít- ható épületekben tároltak.

3.C. Értéktárgy vagyoncsoport:

– nemesfémek, ékszerek, drágakövek

– antik bútorok és antik tárgyak, képzőművészeti alkotások

– valódi szőrmék, kézi csomózású szőnyegek, különleges textíliák

– gyűjtemények

Az értéktárgyak biztosítása az alapcsomag biztosí- tási eseményeire biztosítási időszakonként 200 000 Ft limit erejéig nyújt fedezetet. Betöréses lopás, rablás, besurranás esetén a biztosító kocká- zatvállalásának feltétele a minimális mechanikai védelmi szint megléte. A védelmi szinteket, vala- mint az azokhoz rendelt szolgáltatási limiteket a

III. Függelék (Betörésvédelmi szintek és összegha- tárok) tartalmazza.

3.D. A biztosítás megköthető épület- és ingóság vagyon- csoportra együttesen, vagy csak épületre és ingó- ságra önállóan is. Értéktárgy vagyoncsoportra önál- lóan az alapcsomagon belül biztosítás nem köthe- tő. Az alapcsomagon belüli értéktárgy biztosítást a biztosító ingóságbiztosítást tartalmazó szerződés esetén, külön díj megfizetése nélkül nyújtja.

4. A biztosítási összeg meghatározása vagyoncsopor- tonként

4.A. A biztosított vagyontárgyak biztosítási összegét a szerződő határozza meg a biztosítási szerződés megkötésekor. A szerződő által meghatározott biz- tosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének (helyreállításának), illetve beszerzésének költsé- gét. Ezen értéket meghaladó részben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis (túlbiz- tosítás), a díjat megfelelően le kell szállítani.

4.B. A biztosítási szerződés a biztosító által ajánlott biztosítási összegekkel is megköthető az épületek- re és a háztartási ingóságokra. A biztosító a háztar- tási ingóságok kivételével nem ajánl meg biztosítá- si összeget az ingóság vagyoncsoport részeire. Az ajánlottnál alacsonyabb biztosítási összeggel a szerződés nem jöhet létre.

4.C. A biztosító az ajánlott biztosítási összegre a lakás/ lakóépület és melléképület(ek) hasznos alapterü- lete alapján tesz javaslatot.

Az épületek, melléképületek alapterületének kal- kulálásánál a hasznos alapterületeket (a falak belső oldala által körbehatárolt terület) kell figye- lembe venni.

Főépület:

Teljes alapterülettel (100%) kell számolni, az azo- nos kockázatviselési helyen lévő:

– lakás összes lakáscélú helyiségét (szoba, konyha, fürdőszoba, WC, közlekedő, előszoba, kamra stb.),

– tetőtérben kialakított 1,90 m belső magasságot elérő összes lakáscélú helyiséget,

– a talajszint alatti padozatú, lakás céljára hasz- nált helyiségeket,

– üvegverandát és télikertet.

50%-os alapterülettel kell számolni, az azonos kockázatviselési helyen lévő (a főépület biztosítási összegében jelenik meg):

– nem lakás céljára szolgáló helyiségeket (pince, kazán, műhely, garázs stb.),

– lakáson belül kialakított galériát,

– tetőtéri lakás esetében az 1,90 m belső magas- ság alatti területeket,

– teraszt, erkélyt, loggiát, tornácot.

1. Melléképület (önálló melléképület vagyonkate- góriában jelenik meg):

Teljes alapterülettel (100%) kell számolni:

– lakás esetén, a lakással nem azonos kockázatvi- selési helyen lévő, de a lakással azonos épület- ben található, a Biztosított tulajdonában/kizáró- lagos használatában nem lakás célú helyiséget (garázs, tároló, pince),

– ház esetén a főépülettől különálló vagy mellé- épített, de külön tetőszerkezettel rendelkező melléképületet (garázs, tároló, hobbyműhely, ól, istálló stb.).

4.D. Ha a káresemény időpontjában a tényleges alapte- rület eltér az ajánlatban feltüntetett hasznos alap- területtől, a biztosító vizsgálja az alulbiztosítottsá- got. Alulbiztosítottság esetén a biztosító a biztosí- tási összegnek a biztosított vagyontárgy értékéhez viszonyított arányában nyújt kártérítést.

4.E. Az értéktárgyak biztosítása az alapcsomag káresemé- nyeiben 200 ezer Ft limitig térít, melyhez a szerző- dőnek nem kell tételes ingóságlistát megadnia.

200 ezer Ft feletti értéktárgy összeg esetén a biz- tosító az értéktárgy kiegészítő biztosításban fogad- ja be az igényt. Ez utóbbi esetben a biztosító a biztosítási összeg meghatározásához tételes ingó- ságlistát kérhet.

5. Biztosítási események Általános rendelkezések

A biztosító adott szerződés vonatkozásában az

alapbiztosítás, valamint kiegészítő biztosítás(ok) szerinti kockázatot viseli.

A biztosító az elemi károkat a Macro-Expert Kft. (2051 Biatorbágy, Arany J. u. 29.) meteorológiai szolgáltató által mért és hitelesített adatok figye- lembevételével bírálja el, mellyel szemben az ügyfélnek lehetősége van ellenbizonyítással élnie.

5.A. Elemi károk, alapkockázatok

Az elemi károk és az alapkockázatok jelentik együttesen az alapcsomag kockázatait.

I. Elemi károk

A. Tűz

Tűz biztosítási eseménynek minősül, ha az öntáp- láló lánggal való égés, izzás - amely nem rendelte- tésszerű tűztérben keletkezik, vagy ott keletkezik, de azt elhagyja és saját erőből tovább terjedni képes – a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz. Kizárások (nem biztosítási esemény):

– öngyulladt, erjedt és befülledt anyagokban keletkező tűz és hőhatás,

– pörkölődés, hő hatására történő szín- vagy alak- változás formájában keletkezett károk, ameny- nyiben azok nem a feltétel szerinti tűzkár követ- kezményei,

– a kockázatviselési helyen robbanásveszélyesnek minősülő anyagok – Országos Tűzvédelmi Sza- bályzatban ebbe a kategóriába sorolt anyagok – nem háztartási mértékű vagy jellegű felhasz- nálásával, tárolásával összefüggésben bekövet- kező károk,

– tűzveszélyes tevékenységet hatósági engedély nélkül végeznek és a kár ebből keletkezik,

– a rendeltetésüknél fogva tűznek, lángnak, hőha- tásnak kitett vagyontárgyakban keletkező károk.

B. Füst és koromszennyezés

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított vagyontárgy(ak) füst vagy koromszennyeződés által okozott károsodása, amennyiben az nem tényleges tűzkár következménye, vagy nem a kockázatviselés helyén keletkezett tűz biztosítási eseményből szár- mazik.

Kizárások:

Nem téríti meg a biztosító az olyan szennyeződé- sekből eredő károkat, melyet

– bármelyfajta dohányzás,

– gyertya és lánggal működő világító berendezés,

– lánggal működő párologtató eszköz, füstölő,

– tüzelőberendezések (pl. kandalló, kazán, cse- répkályha, stb.) működtetése, működése,

– a biztosítottak által gyújtott egyéb tüzek (pl. grillezés, falevélégetés, stb.) okoz, továbbá

– az épület/lakás életvitelszerű használatából adódó, folyamatosan kialakuló szennyeződések (pl. ha a vagyontárgy közvetlen füst- vagy koromszennyezés hatásának van kitéve).

C. Robbanás

Robbanás biztosítási eseménynek minősül a gázoknak és gőzöknek rombolással és hanghatás- sal együtt járó hirtelen, váratlan rendkívül gyors energia felszabadulása, erőhatása, amely hőterme- léssel, nagy nyomással és roncsolással jár és a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Kizárások:

– hasadó és sugárzó anyagok robbanása vagy szennyezése által okozott károk,

– kockázatviselési helyen robbanásveszélyesnek minősülő anyagok – Országos Tűzvédelmi Sza- bályzatban ebbe a kategóriába sorolt anyagok – nem háztartási mértékű vagy jellegű felhaszná- lásával, tárolásával összefüggésben bekövetke- zett károk,

– a kockázatviselés helyén, ahol gázpalack tárolá-

sát jogszabály tiltja, a gázpalack robbanása miatt bekövetkezett kár,

– hatósági engedélyhez kötött, és ez alapján vég- zett, tervszerű, szándékos robbantás eredmé- nyeként keletkező károk.

D. Villámcsapás

Villámcsapás biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított vagyontárgyba közvetlenül becsapódó villám vagy gömbvillám pusztító ereje, vagy hőha- tása kárt okoz a biztosított vagyontárgyban.

E. Villámcsapás másodlagos hatása

Villámcsapás másodlagos hatása miatt az elektro- mos berendezésekben, felszerelésekben és készü- lékekben a túlfeszültség által okozott károk, ha a villám becsapódási helye a biztosított vagyontárgy 1000 méteres körzetében volt.

F. Vihar

Vihar biztosítási eseménynek minősül, ha a 15 m/s (54 km/h) küszöbértéket elérő, vagy azt meghala- dó sebességű, időjárás miatti légmozgások (vihar), vagy e légmozgások által elsodort tárgyak a bizto- sított vagyontárgyakban kárt okoznak a kockázatvi- selés helyén.

Biztosítási esemény az is, ha a vihar által megron- gált tetőn, ajtón, ablakon a viharral egyidejűleg beömlő csapadékvíz a biztosított vagyontárgyak- ban kárt okoz.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

– az építésügyi szabványok be nem tartása, nem megfelelő anyagok alkalmazása, vagy az előírt szakszerű technológia elmulasztása miatt kelet- kezett károk,

– különálló szilárd falazatú medencék lágy lemez vagy fólia burkolatában, illetve azok üvegezésé- ben keletkezett károk,

– ideiglenes fedéssel (fólia, ponyva, stb.) ellátott helyiségekben, illetve hideg- és melegágyak, üvegházak, fóliasátrak fedésében keletkezett károk,

– a keletkező légmozgások következtében a helyi- ségen belül keletkezett károk,

– szabadban tárolt vagyontárgyakban keletkezett károk,

– a lábon álló növényzetben keletkezett károk,

– nyitva felejtett nyílászárókkal összefüggően keletkezett károk

G. Felhőszakadás

Felhőszakadás biztosítási eseménynek minősül, ha a kockázatviselés helyén lehullott csapadék mennyisége 24 óra alatt a 25 mm-t elérte, vagy meghaladta és a felhőszakadásból eredő, talajszin- ten áramló nagy mennyiségű víz rombolással, elöntéssel - ideértve a szabályszerűen kialakított és karbantartott vízelvezető rendszerek elégtelen- né válása miatti elöntést is - a biztosított vagyon- tárgyakban kárt okoz.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

– a gombásodás, penészesedés, salétromosodás, rozsdásodás formájában jelentkező károk,

– különálló szilárd falazatú medencék lágy lemez vagy fólia burkolatában keletkezett károk,

– ideiglenes fedéssel (fólia, ponyva, stb.) ellátott helyiségekben, illetve hideg- és melegágyak, üvegházak, fóliasátrak fedésében keletkezett károk,

– a szabadban tárolt vagyontárgyakban keletke- zett károk,

– a lábon álló növényzetben keletkezett károk,

– a talajszint alatti padozatú, nem lakóhelyiség- nek minősülő épületrészek elöntése esetén az ott elhelyezett ingóságokban keletkező károk, ha azokat a padozattól nem legalább 20 cm magasan tárolták,

– a belvíz, talajvíz okozta károk,

– a biztosított épület alapteste alá bejutó talajvíz okozta épületsüllyedés károk.

H. Jégverés

Biztosítási eseménynek minősül a csapadék jég- eső vagy jégverés formájában történő lehullása során, annak roncsoló hatása által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár, illetve a jégverés által megbontott épületszerkezeten történő egyide- jű beázás kár.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

– az építésügyi szabványok be nem tartása, nem megfelelő anyagok alkalmazása, vagy az előírt szakszerű technológia be nem tartása miatt keletkezett károk,

– a káresemény bekövetkezte előtt szilárdságában már meggyengült (felhólyagosodott, málló, pergő, repedezett stb.) homlokzatokban okozott károk,

– különálló szilárd falazatú medencék lágy lemez vagy fólia burkolatában keletkezett károk,

– az épületek polikarbonát tetőiben, korlátaiban keletkezett károk

– a szabadban tárolt vagyontárgyakban keletke- zett károk

– a lábon álló növényzetben keletkezett károk,

– háziállatok elhullását eredményező károk,

– az épület végleges tetőfedésében keletkezett azon esztétikai károk, (pl. horpadás), melyek a héjazat funkciójának ellátását, illetve élettarta- mát nem befolyásolják.

I. Hónyomás

Biztosítási eseménynek minősül a hó vagy a jég statikus nyomása, valamint a lecsúszó hó vagy jég által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.

Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket a biztosított épületekben a hónyomás által meg- rongált tetőn keresztül, a biztosítási eseménnyel egyidejűleg beömlő csapadék a biztosított vagyon- tárgyakban okoz.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

– az építéskori építésügyi szabványok, illetve kar- bantartási kötelezettség nem teljesítése, nem megfelelő anyagok alkalmazása, vagy az előírt szakszerű technológia be nem tartása miatt keletkezett károk (meggyengült, elöregedett tetőszerkezetek, lécezés stb. kárai),

– épületek üveg- és polikarbonát tetőfedésében,

– a szabadban tárolt vagyontárgyakban keletke- zett károk

– a lábon álló növényzetben keletkezett károk.

J. Árvíz

Árvíz biztosítási eseménynek minősül, ha az állan- dó vagy időszakos jellegű természetes vagy mes- terséges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, tavak vízszintje az időjárási körülmények miatt oly mér- tékben megemelkedik, hogy a kiáradó víz az árvíz szempontjából védettnek, mentesítettnek minősí- tett területen a kockázatviselés helyén lévő bizto- sított vagyontárgyakban kárt okoz.

Nem minősül árvíznek (nem biztosítási esemény):

– a kockázatviselési hely szempontjából területi- leg illetékes Vízügyi Igazgatási Hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagy- vízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkező árvízkárok;

– a talajvíz emelkedés, talajvízmozgás, vagy ezek bármelyikével összefüggésben jelentkező talaj- mozgás okozta károk;

– a belvíz;

Kizárások (nem biztosítási esemény):

Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat (illetve költségeket), amelyek

– hatósági kirendeléssel, vagy anélkül végzett árvíz megelőzési, illetve árvízvédelmi munka során merültek fel;

– talajerőben, illetve talajszerkezetben; vagy

– a befogadó és elvezető létesítményekben (pl.: vízelvezető árok), vízügyi létesítményekben, gátakban, öntözőberendezésekben, halastavak- ban, víztározókban keletkeztek.

A biztosítási eseményre a biztosító a szerződés megkötését követő naptól számított 15 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító koc- kázatviselése nem terjed ki.

Fogalmi meghatározások:

Nagyvízi meder: a vízfolyást vagy állóvizet magá- ban foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint, vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése.

Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvé- delmi töltés (fal, mobilgát) közötti terület.

Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, és így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti.

Vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő, vagy vízzel telített talajú területek, így különösen:

– a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélyedések, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a szabályozást követően pedig időszakosan víz- zel borítottak,

– a természetes állóvizek feltöltődése során kiala- kult vizenyős, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített,

– a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyások, völgyek, vízmosások által érintett

olyan területek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző,

– a folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a jelenlegi medertől távolabb elhelyezke- dő olyan vonulatok, terepmélyedések, amelyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza.

Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védel- mére elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés épült.

Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű, har- madrendű árvízvédelmi vízi-létesítmény, valamint annak műtárgya, tartozéka, járulékos létesítmé- nye, amely a védvonal védőképességét, rendelte- tésszerű használatát biztosítja, illetve szolgálja.

K. Földrengés

Biztosítási eseménynek minősül a kockázatviselés helyén az Európai Makroszeizmikus Skála (EMS)

VI. fokozatát elérő vagy az azt meghaladó intenzi- tású földrengés, amely a biztosított vagyontárgyak- ban kárt okoz.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat (illetve költségeket), amelyek

– mesterséges úton létrehozott földrengések (földalatti, illetve földfelszíni robbantás, robba- nás stb.) következtében keletkeztek.

L. Földcsuszamlás, kő- szikla- és földomlás

Kő-, szikla-, valamint földomlás és földcsuszamlás biztosítási eseménynek minősül, ha az eredeti, természetes helyéről, valamilyen okból hirtelen, előre nem látható módon elmozduló, letörő, lecsú- szó szikladarabok, kőzetdarabok, illetve földtömeg a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

Nem minősülnek biztosítási eseménynek

– a tudatos emberi tevékenység következménye- ként (ásványi anyagok feltárása, alagútépítés stb.) fellépő károk,

– a támfalban, mesterséges rézsűben, egyéb műtárgyakban bekövetkező károk,

– azok a károk, amelyek azért következtek be, mert

– a védelmül szolgáló támfal tervezési vagy kivi- telezési hibája, vagy elavultsága miatt az nem megfelelő,

– nem létesítettek támfalat, pedig a terep stati- kai viszonyai szükségessé tették volna.

M.Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása biztosítási eseménynek minősül, ha a természetes egyensúlyi állapot megszűnése következtében egy ismeretlen építmény, üreg hirtelen bekövetkező beomlása a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz. Ismeretlen üreg, ismeretlen építmény az, amely az építési engedélyben nem szerepel vagy, amelyet a hatóságok nem tártak fel, illetve a szerződőnek, vagy biztosítottnak nem volt tudomása róla.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

A biztosítási fedezet nem terjed ki

– a föld ásványi anyagainak feltárása során, illetve azzal összefüggésben keletkezett károkra,

– az elvezetetlen csapadék és szennyvizek okozta kiüregelődésből keletkező károkra,

– beomlott ismeretlen üreg feltöltésének költsé- geire;

– az épületek/építmények alatti feltöltések ülepe- dése, illetve az alapok alatti talajsüllyedésre.

N. Idegen jármű ütközése

Idegen jármű ütközése biztosítási eseménynek minősül, ha nem a biztosított tulajdonában vagy használatában lévő jármű, vagy személyzet által irányított légi jármű egésze, részei, illetve annak rakománya kárt okoz a kockázatviselés helyén.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

A biztosítási fedezet nem terjed ki

– a lábon álló növényekben keletkezett károkra,

– a háziállatok elhullásával keletkezett károkra,

– a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, vagy egyéb jármű felelősségbiztosítás által fedezett károkra, valamint

– arra az esetre, ha az idegen jármű a szerződő/ biztosított tudomásával és beleegyezésével közelíti meg a biztosított vagyontárgyat.

O. Idegen tárgy rádőlése

Idegen tárgy rádőlése biztosítási eseménynek minősül, ha a szerződésben nem biztosított, a kockázatviselés helyén kívül található idegen tárgy rádőléssel kárt okoz a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban.

Idegen tárgynak minősülnek azok a tárgyak, ame- lyek a káresemény időpontjában nem voltak a biztosított tulajdonában, illetve használatában, nem bérelte, kölcsönvette, lízingelte, illetve nem az ő érdekében használták fel és nem a kockázat- viselés helyén kerültek elhelyezésre.

II. Alapkockázatok

P. Vízkár (beázás, kívülről érkező víz; vezetékes vízkár, elfolyt víz)

Vezetékes vízkár

Biztosítási esemény akkor következik be, ha a víz-, csatorna-, fűtés-, hűtés- és gőzvezetékek, ezek tartozékai, szerelvényei és a vezetékre kapcsolt háztartási gépek törése, repedése, kilyukadása, dugulása, csatlakozásának elmozdulása, valamint a nyitva hagyott vízcsap miatt a kiáramló víz vagy folyadék a kockázatviselés helyén, a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

– a kár elhárításához technológiailag nem indo- kolt vezetékrész javításának vagy pótlásának a költségei,

– az épület felújításával kapcsolatos károk,

– a vezetékekhez csatlakozó tartozékok, szerelvé- nyek (pl.: csaptelepek, fűtőtestek stb.) és a veze- tékre kapcsolt, kárt okozó berendezés (pl.: kazán), háztartási gép (pl.: mosó- vagy és moso- gatógép) javításának vagy pótlásának a költségei,

– az elfagyásból eredő kár,

– a gombásodás, penészedés formájában jelent- kező károk,

– hűtési, gáz- és gőzvezetékek, továbbá ezek tar- tozékai, szerelvényei cseréjének költségei.

Beázás, kívülről érkező víz

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított épü- letnek az építésügyi előírásoknak és szabályoknak megfelelően, végleges fedésként elfogadott anya- gú és szakszerű technológiával kialakított és kar- bantartott tetőfedésén, a panel- és egyéb szerke- zeti hézagok mentén, szigetelésén, nyílászáróján keresztül beáramló csapadékvíz által a biztosított vagyontárgyakban keletkező kár.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

– a beázást előidéző ok megszüntetése (pl.: tető- javítás, szigetelés) során felmerült költségek megtérítése.

Elfolyt víz

Biztosítási eseménynek minősül a vízvezetékek és/ vagy szerelvények kára következtében a vezetékes víz elfolyása miatti többletvízdíj felmerülése.

Az elfolyt víz biztosítási eseményenként legfeljebb 200 000 Ft-ig térül. A szolgáltatás feltétele: 1 évre visszamenőleg az illetékes vízszolgáltató által kiállí- tott számlák bemutatása. A kárrendezés időtartama az átlagosnál hosszabb időt vehet igénybe.

Nem téríti meg a Biztosító:

– a biztosítottaknak a káreseménnyel egyidejű átlagos vízfogyasztásának értékét,

– káreseménnyel egyidejűleg öntözésre vagy medencefeltöltésre felhasznált víz értékét

Q. Betöréses lopás, rablás, besurranás Betöréses lopás

Betöréses lopás a biztosított ingóságokban betöré- ses lopással összefüggésben keletkezett kár.

Betöréses lopás biztosítási esemény akkor követ- kezik be

– ha a tettes a lopást úgy követi el, hogy a kocká- zatviselés helyén lévő épület lezárt helyiségébe erőszakkal behatol,

– ha olyan nyitott ajtón, ablakon keresztül hatol be, melynek az alsó éle az alatta lévő járószint- től mérve 3 méternél magasabban van, és ezen szintkülönbségen belül nincs feljutást segítő beépített létra vagy állványzat,

– ha a tettes a lopást vélhetően ál-, hamis vagy zárfésűs kulccsal, illetve olyan eszközzel, mód- szerrel követi el, amely nem hagy a zárbetétben, zárszerkezetben külső szemrevételezéssel erősza- kos behatolásra utaló nyomot, de független zár- szakértő az idegen eszköz használatát igazolja,

– ha a tettes a lopást a szerződés szerinti betöré- ses lopás, rablás vagy besurranás megvalósulá- sával megszerzett kulccsal követte el.

Jelen biztosítási esemény kapcsán a biztosító a társasházi, lakásszövetkezeti lakóközösségek által közösen használt tárolóból történt betöréses lopás- kárt a betörésvédelmi táblázatban (lásd III. fejezet

– Függelék) a háztartási ingóságokra vonatkozó, minimális mechanikai védettségi szinthez tartozó limit 50%-a erejéig téríti meg.

A biztosító nem téríti meg a társasházi, lakásszö- vetkezeti lakóközösségek által közösen használt folyosókról és közlekedőkből eltulajdonított vagyontárgyakat még abban az esetben sem, ha az a terület, ahonnan eltulajdonították, zárható.

Jelen biztosítási esemény kapcsán a biztosító a

Különös Biztosítási Feltételek 3.B.4. pontjától eltérően megtéríti a készpénz eltulajdonításával keletkezett kárt biztosítási időszakonként maxi- mum 100 000 Ft szolgáltatási limit erejéig.

Szolgáltatás feltétele: rendőrségi feljelentés.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

– ha a behatolás a helyiség valamilyen módon hozzáférhető saját kulcsával történik.

Megjegyzések:

– Helyiségnek az épület vagy melléképület min- den oldalról szilárd anyagú épületszerkezetek- kel körülhatárolt, önálló légterű, meghatározott rendeltetésű részét tekintjük.

– Lezárt helyiség, amelynek határoló falazatai, padozatai, födémszerkezetei és külső nyílászá- rói az alábbi követelményeket kielégítik:

– a bejárati ajtók zárását biztonsági zár védi (minimálisan 1 db),

– a kétszárnyú bejárati ajtószerkezetek retesz- húzás ellen védettek,

– a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága a 6 cm-es, hagyományos kisméretű tömör tégla- fal szilárdságával azonos értékű, vagy azt meghaladja.

– A 3 méter feletti, nyitva hagyott nyílászárón át történő behatolási mód esetén a betörésvédelmi táblázat minimális mechanikai védettségi szint- jéhez tartozó térítési limitig vállalja a biztosító a károk megtérítését, az épület/lakás általános védettségi szintjétől függetlenül.

A betöréses lopás, rongálás és rablás során kelet- kezett kár térítésének feltétele:

– A biztosított ingatlan védettsége összességében legalább megfeleljen az Általános betörésvédel- mi előírásban meghatározott minimális mecha- nikai védelem követelményeinek, függetlenül attól, hogy a behatolás a biztosított ingatlan mely részén történt.

– A biztosító a káresemény időpontjában meglévő védelmi szintek figyelembevételével az alábbi- akban meghatározott értékhatárokig vállalja a kockázatot betöréses lopáskár esetén. A betöré- ses lopás veszélynemre, az esetlegesen bekö- vetkező káreseménynél a biztosító térítésének felső határa a kár időpontjában ténylegesen meglévő védettségi szinthez tartozó összeg (maximum a biztosítási összeg) feltéve, hogy a biztonsági berendezések a kár időpontjában rendeltetésüknek megfelelő üzemi állapotban voltak.

– A téríthető összeg felső határa az állandóan

lakott épületek estében:

A háztartási ingóságok körébe tartozó vagyontár- gyak és az épület-felszerelési tárgyak térítésé- nek feltétele a minimális mechanikai védelem megléte.

Rablás

A biztosított vagyontárgyakban rablással okozott kár. Rablás biztosítási esemény akkor következik be, ha a tettes a biztosított tárgyak eltulajdonítása során a biztosított ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illet- ve a biztosítottat a biztosított tárgyak eltulajdoní-

tása érdekében öntudatlan vagy védekezésre kép- telen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított, biztosított vagyontárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.

Szolgáltatás feltétele: rendőrségi feljelentés.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

– a zsebtolvajlással, vagy észrevétlenül történő lopásokkal okozott károk.

Besurranás

Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított vagyontárgyak eltulajdonítása oly módon történik, hogy az elkövető:

– nyitva hagyott nyílászárón keresztül jut be a lakóépületbe/lakásba, melyben otthon tartóz- kodnak vagy

– a biztosított megtévesztésével, kitalált indokkal jut be a biztosított lakóépületbe/lakásba, mely- ben otthon tartózkodnak.

Szolgáltatás feltétele: rendőrségi feljelentés.

R. Rongálás, vandalizmus

Rongálás biztosítási eseménynek minősül, ha az elkövető a betöréses lopással, rablással, vagy ezek kísérletével összefüggésben rongálással kárt okoz, beleértve az épületrongálási és épület felszerelé- seket ért rongálási, lopási károkat is, amennyiben a szerződő biztosítási ajánlatán az épületet is megjelölte biztosított vagyontárgyként.

Vandalizmus

A riasztó- és megfigyelőrendszerek, központok, kamerák, mechanikai és elektronikai tűz- és vagyonvédelmi eszközök, berendezések, a keríté- sek, kapuk, kapunyitó rendszerek, kaputelefon- rendszer kültéri egységei, a bejárati ajtók, a garázsajtók, garázsajtónyitó rendszerek, a légkon- dicionálók, illetve egyéb épületfelszerelési tárgyak ismeretlen elkövető által történő megrongálása.

Szolgáltatás feltétele: rendőrségi feljelentés.

S. Üvegtörés

Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító a biztosított épületek és lakások szerke- zetileg beépített

– ajtóinak és ablakainak,

– erkélyeinek és loggiáinak,

– korlátainak,

– üvegtetőinek,

– üvegtégláinak és üvegfalainak,

– télikertjeinek,

– taposóüvegeinek,

– szaunájának üvegezésének, valamint

– a zuhanykabinok, kádparavánok,

– a tükörfalak,

– az üveg-tetőcserepek,

– a konyhai üveg hátfalak,

– a kandalló és cserépkályha ajtók üvegezésének, valamint

– az üvegmosdók

törés és repedés kárait,

továbbá biztosítási eseményenként 300 000 Ft értékig a biztosított háztartási ingóságok körébe tartozó

– üvegasztalok,

– bútorüvegek,

– tükrök,

– akváriumok és terráriumok,

– tűzhelyek üvegkerámia főzőlapjainak,

– bármely tűzhely üvegtetejének, üveg főzőlapjá- nak, sütő előlapjának

bekövetkező törés- és repedéskárait.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

– az üvegházak, meleg- es hidegágyak kárai,

– a kirakatszekrények, valamint a név- és cégtáb- lák kárai,

– az üveg felületen lévő bevonatok és fóliák (fény- védő, díszítő stb.) felületén karcolással, pattog- zással keletkezett károk,

– az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezé- sének kárai,

– az üvegezéssel kapcsolatos szakipari (mázolási, asztalos, lakatos, kőműves) munkák költségei, melyek nem az üvegtörés javításához kapcso- lódnak,

– a sérült üvegfelületet rögzítő tartószerkezet elhasználódása, vagy alakváltozása (deformáló- dása) miatt szükségessé váló javítás költségei,

– a sérült üvegszerkezetet magában foglaló épü- letelemek, nyílászárók gyártás technológiájából származó többletköltségek, (pl.: üveggel egybe- épített ajtópanel cseréje, a sérült nyílászáróba épített redőny, vagy bármilyen árnyékoló szerke- zet többletköltsége stb.).

– a bútorüvegek, tükrök antik jellegéből következő értéktöbblete, valamint

– a sérült üvegeket, tükröket magukban foglaló bútorok, keretek kárai.

– csiszolt, metszett, ón-, ólom vagy rézbetétes üvegek, díszített üvegekben, díszüvegezésben, üvegmozaikokban bekövetkezett károk,

– fényvisszaverő, plexi és akril, színezett, mara- tott, homok fúvott üvegekben bekövetkezett károk.

T. Felelősségbiztosítás

Biztosítási eseménynek minősülnek:

– a szerződésen kívül okozott dologi károk, ame- lyekért a biztosított – az alábbi minőségében – a magyar anyagi jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik,

– a személyi sérülést eredményező károkozás, amelyért a biztosított – az alábbi minőségében

– a magyar anyagi jog szabályai szerint sérelem- díj, illetve kártérítés megfizetésére köteles

összesen legalább 10 millió forint limitig a Magyarország területén okozott és bekövetkezett károk esetén, mint

– a kötvényen megjelölt biztosított épület, lakás, egyéb építmény és telek tulajdonosa, bérlője, használója,

– kockázatviselés helyén háztartási céllal gázpa- lackot használó,

– belátási képességgel nem rendelkező vagy korlá- tozott belátási képességű személyek gondozója,

– közúti balesetet előidéző gyalogos,

– kerékpár, elektromos kerékpár (legfeljebb 300 W teljesítményű), roller, rokkantjármű, kézi erővel működtetett szállítóeszköz használója,

– szervezett kereteken kívüli hobbi-, sporttevé- kenységet végző,

– háziállattartó.

Kizárások (nem biztosítási esemény):

– a biztosított házi- és hobbiállatai által előidézett veszélyhelyzet miatt – közvetlen fizikai kapcso- lat létrejötte nélkül – bekövetkezett kár,

– jogszabályi tilalom ellenére tartott állatok által okozott kár,

– gépjármű-felelősségbiztosítás, munkáltatói felelősségbiztosítás, szakmai vagy szolgáltatás- felelősségbiztosítás alapján téríthető kár,

– a biztosítottak illetve a biztosítottak és hozzá- tartozóik által egymásnak okozott kár,

– az olyan következményi kár, amelyek nem mutatnak ésszerű, szerves összefüggést a kár- eseménnyel és időben is távoliak,

– azok a károk, melyeket a biztosított maga szen- ved el,

– gépjármű-felelősségbiztosításra kötelezett jármű üzembentartójaként,

– a folyamatos környezetszennyezéssel okozott kár,

– keresőfoglalkozás vagy iparszerű tevékenység végzése során okozott kár,

– a biztosított által motoros jármű üzemben-tartó- jaként okozott kár,

– a kötbér, a bírság és egyéb büntető jellegű költ- ségek,

– a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilat- kozatban vállalt helytállási kötelezettségen ala- puló kárigények,

– a jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvényesíthető igények,

– elmaradt haszonból, elmaradt jövedelemből eredő igények,

– gépi erővel hajtott járművel, illetve állati erővel hajtott járművek által okozott károk,

– fűnyíróval, fűkaszával gépjármű első szélvédőjé- ben okozott károk,

– a biztosított fegyvertartói minőségében okozott károk.

*Háziállat: Hasznáért vagy más értékelt tulajdon- ságáért a ház körül tartott és alább felsorolt álla- tok: Baromfi (liba, tyúk, kacsa, pulyka és gyöngy- tyúk, kakas), juh, kecske, sertés, szarvasmarha, kutya, macska, ló, szamár.

**Hobbiállat: Minden olyan kedvtelésből tartott állat, amely nem minősül mezőgazdasági haszonállatnak, védett vagy veszélyes állatnak.

5.B. Kiegészítő fedezetek

Kiegészítő biztosítások Különös Biztosítási Feltételei

Az egyes kiegészítő biztosítások feltételei alapján létrejött szerződésekre az itt nem szabályozott kérdésekben az alapbiztosítás különös biztosítási feltételei és az Általános biztosítási feltételek vonatkoznak. A kiegészítő biztosítások különös biztosítási feltételeinek az alapbiztosítás különös biztosítási feltételeitől eltérő rendelkezése esetén a jelen különös biztosítási feltételek az irány- adók.

A. Értéktárgy kiegészítő biztosítás (200 000 Ft felett) Jelen kiegészítő biztosítás kizárólag akkor köthető meg, ha az alapbiztosítás ingóságbiztosítást is tartalmaz.

1.1. Biztosítási események

Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító az alapbiztosításban meghatározott bizto- sítási események miatt bekövetkezett, a biztosított értéktárgyban keletkezett károkat.

1.2. Biztosított vagyontárgyak

Külön díj megfizetése ellenében biztosítottnak minő- sülnek az önálló biztosítási összeggel megjelölt:

– nemesfémek, ékszerek, drágakövek

– antik bútorok és antik tárgyak, képzőművészeti alkotások

– valódi szőrmék, kézi csomózású szőnyegek, különleges textíliák

– gyűjtemények

1.3. A biztosító szolgáltatása

A biztosító biztosítási időszakonként legfeljebb a kötvényben megjelölt biztosítási összeg erejéig térí- ti meg a biztosított vagyontárgyakban a biztosítási esemény bekövetkezte kapcsán keletkező károkat.

B. Assistance szolgáltatás

A biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy külön díj megfizetése ellenében a Háztartási assistance telefo- nos szolgálat az év minden napján, napi 24 órán keresztül fogadja a biztosítottak telefonhívásait és a jelen feltételekben rögzített szolgáltatásokat nyújtja. A szolgáltatást a biztosító kiszervezett tevékeny- ségként, külső szolgáltatóval együttműködve nyújt- ja. Amennyiben a biztosító és a külső szolgáltató közötti szerződés, valamely okból megszűnik, a biztosítónak joga van a jelen kiegészítő biztosítást az általános felmondási szabályoktól eltérő módon, szükség szerint időarányos díjvisszatérítés mellett a külső szolgáltatóval fennállt szerződés megszű- nésének időpontjára felmondani.

A biztosító közreműködője élőhangos, nonstop tele-

fonos információs és segítségnyújtási aszisztencia- szolgáltatást működtet. A háztartási assistance szolgáltatás vonal száma: (x00-0) 000-0000, amely telefonszámon az alábbi szolgáltatások vehe- tők igénybe:

1. Biztosítottak

A jelen kiegészítő biztosítás biztosítottjai alapbiz- tosításban meghatározott biztosítottak lehetnek.

2. Szolgáltatások

2.1. Vészelhárítás

2.1.1. A biztosító vállalja a vészelhárítási szolgáltatás megszervezését a következő szakmákban:

– vízvezeték-, gázvezeték szerelés,

– tetőfedés,

– üveges,

– villanyvezeték szerelés,

– dugulás elhárítás,

– zárszerelés.

2.1.2. Vészelhárításnak tekintendő a biztosított épület- ben, épületgépészetben keletkező váratlan meghi- básodás, károsodás, vagy egy váratlan külső

mechanikai behatás, amely sürgős beavatkozást igényel az esetleges további károk, balesetveszély megelőzése érdekében, feltéve, hogy a kialakult vészhelyzet elhárítása valamely a fent felsorolt szakmai képzettséggel megoldható.

A vészhelyzet jellegének megállapításáról a bizto- sítottal telefonon történő egyezetés alapján a biz- tosító szolgáltatója dönt.

Amennyiben a kialakult vészhelyzet a biztosítási szerződés valamely szabályzatában meghatározott kockázathoz kapcsolódik (pl. csőtörés, üvegtörés, tetőkár), úgy a jelen szolgáltatás korlátlan szám- ban vehető igénybe.

Jelen feltételek szerint nem minősül vészelhárítás- nak:

– gáz- és elektromos készülék javítás,

– zárcsere, ha nem vészhelyzethez kapcsolódik,

– olyan csatorna dugulás, amely nem jár szenny- víz kiömléssel,

– szerelvények javítása, cseréje, pl. csaptelep, WC tartály.

2.1.3. A vészelhárítás költségeinek átvállalása

A biztosító vállalja, hogy az általa küldött szakember vészelhárítási tevékenységének költségeit, biztosítási eseményenként 30 000 Ft erejéig megtéríti.

A felmerülő téríthető költségek jellege:

– munkadíj,

– anyagköltség,

– kiszállási díj.

Vészelhárítás esetén, ha a felmerülő költségek meghaladják a limitet, a többletköltségek a bizto- sítottakat terhelik.

A biztosító a vészelhárítási költségek körében kizá- rólag a vészhelyzetet megelőző állapot helyreállítá- sához szükséges, az eredetivel megegyező fajtájú, kategóriájú szerelvények, továbbá anyagok költsé- gét vállalja.

Amennyiben az így felmerült többletköltség, a biz- tosítási szerződés valamely kockázatával okozati összefüggésben merült fel (pl. külső csőtörés), úgy a biztosított által a szakiparosnak megfizetett többletköltségeit a biztosító, a kárrendezési eljárás keretei között a feltételek szerint, utólag megtéríti a biztosítottnak.

2.1.4. Kárrendezés folyamata

A vészhelyzet bejelentése esetén a biztosító 24 órán belül megfelelő szakembert küld a helyszínre. Amennyiben a biztosított számára csak egy későb- bi időpont megfelelő, de gondoskodott a további károk megelőzéséről (például elzárta a vizet az épületben, de csak legfeljebb 2 nap múlva tudja a vízvezeték-szerelőt fogadni), a biztosító, illetőleg közreműködője a bejelentett esetet vészhelyzet- ként kezeli, és a költségeket átvállalja.

Vészhelyzet bejelentése esetén a biztosító közre- működője a kárigénnyel fellépő biztosított jogo- sultságát megvizsgálja (fedezetvizsgálat). Amennyiben a biztosított jogosultnak tekinthető, a biztosító a közreműködője útján a lehető legrövi- debb időn belül szerelőt küld a helyszínre, és egyben a vészelhárítás költségeit megelőlegezi.

Amennyiben a bejelentett kárigény jogossága, a veszélyhelyzet fennállása tekintetében a vázolt körülmények alapján alapos kétség merül fel, a biztosító, illetőleg közreműködője a költségeket

nem előlegezi meg, hanem azt a helyszínen a biz- tosított számla ellenében köteles kiegyenlíteni. Erről a körülményről a biztosító az ügyfelet a köz- reműködője útján előzetesen tájékoztatja. Helyszíni kiszállásra és a bejelentett hiba elhárítására akkor kerül sor, ha az ügyfél az előzetes tájékoztatás alapján vállalja, hogy a költségeket maga fedezi. Amennyiben a biztosított utóbb hitelt érdemlően bizonyítani tudja, illetve bizonyításra kerül a bizto- sítási szolgáltatásra való jogosultság, a biztosító közreműködője a számla értékét a szerződésben rögzített feltételek figyelembevételével utólag megtéríti a biztosított részére.

A biztosító a vészelhárítási költségeket a biztosítá-

si összeg erejéig közvetlenül a szakiparos részére téríti meg. Abban az esetben, ha a vészelhárítási tevékenység költsége a biztosítási összeget meg- haladja, a különbözet szakiparos számára való megfizetésére a biztosított köteles a szakiparos számlája alapján, annak megtérítésére a biztosító nem vállal kötelezettséget. A szakiparos az elvég- zett munkáról munkalapot állít ki, mely tartalmaz- za a szolgáltatás nyújtása során a szakiparosnál felmerült teljes költséget.

A szakiparos által végzett tevékenységért a biztosí- tó – a biztosított és a szakiparos közvetlen kapcso- latára tekintettel – felelősséggel nem tartozik, csak annyiban, amennyiben a szakember a meg- ígért határidőben nem jelenik meg.

2.2. Szakiparosok ajánlása

A vészhelyzeten kívüli esetekben vállalja a biztosí- tó, hogy a bejelentett kár, hiba megszüntetése érdekében szakembert ajánl a biztosított részére, a 2.1.1. pontban felsorolt tevékenységeken belül. A nem vészelhárítás jellegű, szakemberajánlás útján igénybe vett szolgáltatás megrendelése a biztosított felelőssége, költségeit (munka-, anyag-, kiszállási díj) a biztosított fizeti meg a szakember- nek, de amennyiben az így igénybe vett szolgálta- tás a biztosítási szerződés valamely kockázatával okozati összefüggésben keletkezett, úgy a biztosító a kárrendezési eljárás keretei között a feltételek szerint utólag megtéríti azt a biztosítottnak.

A szakiparos által végzett tevékenységért a biztosí-

tó – a biztosított és a szakiparos közvetlen kapcso- latára tekintettel – felelősséggel nem tartozik, csak annyiban, amennyiben a szakember a meg- ígért határidőben nem jelenik meg.

C. Szolgáltatás-kimaradásból eredő károk

Külön díj megfizetése ellenében a biztosító vállal- ja, hogy biztosítási időszakonként az alábbiakban részletezett szolgáltatásokat nyújtja:

1. Mélyhűtő/fagyasztó áramkimaradásból eredő károk

2. Fűtéskimaradás

1. Mélyhűtő/fagyasztó áramkimaradásból eredő károk

1.1. Biztosítási események

1.1.1. Megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyek az áramszolgáltató hibájából vagy az alapbiztosítás- ban meghatározott biztosítási esemény következ- ménye miatt a fagyasztószekrényben, hűtőládában 0°C hőmérséklet alatt tárolt élelmiszerek 12 órát meghaladó áramkimaradásból adódó megromlása

miatt keletkeztek biztosítási időszakonként maxi- mum 50 000 Ft erejéig.

1.1.2. Nem fedezi a biztosítás azt az esetet, ha az élel- miszerek megromlása a készülék műszaki hibájá- ból következett be.

2. Fűtéskimaradás

2.1. Biztosítási események

2.1.1. Megtéríti a biztosító a gáz- vagy áramszolgáltató hibájából keletkezett, 12 órát meghaladó fűtéski- maradás miatt bekövetkezett károkat, biztosítási időszakonként maximum 100 000 Ft erejéig. Biztosítási eseménynek tekinti a biztosító azokat a károkat, amelyek fűtéskimaradás következtében az épület/lakás víz-, csatorna-, fűtési vezetékeinek, ezek tartozékai, szerelvényei és a vezetékre kap- csolt gépek törése, repedése, kilyukadása követ- keztében a kiáramló víz vagy folyadék a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz. Megtéríti a biztosító a biztosítási összegen belül a fűtéskimaradás ideje alatt fűtéspótlásra beszerzett ideiglenes fűtőbe- rendezés számlával igazolt értékét.

2.1.2. Nem téríti meg a biztosító:

– a kiömlött folyadék értékét,

– az ideiglenes fűtésre használt fűtőanyagot.

D. Zárcsere kulcsvesztés vagy kulcstörés miatt és kulcsok pótlása

1. Biztosítási események

1.1. Biztosítási eseménynek tekinti a biztosító a bizto- sított épület bejárati ajtajához tartozó kulcsoknak a biztosítottaktól történő ellopása, elvesztése, továbbá a zárba történő kulcstörés miatti zárcsere, valamint kulcsok pótlásának számlával igazolt költségeit.

2. A biztosító szolgáltatása

2.1. A biztosító a fenti biztosítási esemény bekövetkez- tekor évente egy alkalommal számla ellenében maximum 50 000 Ft erejéig téríti meg a zárcsere vagy kulcsok pótlásának költségeit.

E. Kerti bútor biztosítás

1. Biztosítási események

Kiterjed a biztosítás az alapbiztosításban megha- tározott biztosítási események által az alapbiztosí- tásban megjelölt kockázatviselési helyen szabad- ban tárolt, rendeltetés szerint kültéri használatra szolgáló kerti bútorban keletkezett kárra. Megtéríti a biztosító a kerti bútorokban keletkezett rongálási károkat is, amennyiben az ingatlan területe mini- mum 1,50 m magas zárt kerítéssel határolt.

A biztosító szolgáltatásának feltétele rongálási károk esetén a rendőrségnél tett feljelentés.

2. A biztosító szolgáltatása

A biztosító biztosítási esemény bekövetkezése miatt a kerti bútorban keletkezett kárt biztosítási időszakonként egy alkalommal, legfeljebb 200 000 Ft erejéig téríti meg.

F. Kerti dísznövénybiztosítás

1. Biztosítási esemény

Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító biztosítási időszakonként egy alkalommal

legfeljebb 100 000 Ft erejéig a kerti dísznövé- nyekben (fák, bokrok, sövények) a tűz, robbanás, villámcsapás, árvíz, vihar, felhőszakadás, földren- gés, földcsuszamlás, kő- szikla- és földomlás, hónyomás, jégverés biztosítási események miatt bekövetkezett károkat. A biztosító a biztosítási esemény miatt elpusztult növények újra telepíté- sének költségét téríti meg. Megtéríti a biztosító a kerti dísznövényekben keletkezett rongálási káro- kat is, amennyiben az ingatlan területe minimum 1,50 m magas zárt kerítéssel határolt.

A biztosító szolgáltatásának feltétele rongálási

károk esetén a rendőrségnél tett feljelentés. Szolgáltatási limit: biztosítási időszakonként egy alkalommal legfeljebb 100 000 Ft.

2. Nem téríti meg a biztosító:

– a sérült növényzet eltávolításának és elszállítá- sának költségeit,

– a sérült növényzet és az újratelepített növényzet közötti méretbeli, fejlettségi eltérések miatt keletkezett károkat.

G. Lábon álló növényzet biztosítása

1. Biztosítási események

Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító biztosítási időszakonként egy alkalommal legfeljebb 50 000 Ft erejéig az alapbiztosítási szerződésben megjelölt kockázatviselési helyen legfeljebb 500 négyzetméteren termesztett haszonnövények jégverés, vihar, felhőszakadás és hónyomás kár miatti terményveszteség, vagy újra- telepítése költségeit.

Biztosítási eseménynek az a kár minősül, amely a biztosított növénykultúrában olyan veszteséget eredményez, amely miatt a terület újratelepítése szükséges, vagy a terményveszteség mértéke meg- haladja a 80%-ot.

A biztosító a saját használatra termesztett kultú- rákban bekövetkező károkat téríti meg.

2. A biztosítás kockázatviselése nem terjed ki:

– a mezőgazdasági őstermelői, mezőgazdasági termelő tevékenységek keretében termesztett haszonnövényeket ért károkra és az abból eredő hozamveszteségre,

– más káresemények által okozott károkra, külö- nösen növényi károkozók, növénybetegségek, emberi közrehatás vagy mulasztás miatt bekö- vetkezett károkra (például árvíz idején hatósági intézkedés)

– kiszáradás, kifagyás miatti károkra.

3. Szolgáltatási limit

A biztosító megtéríti a terményveszteséget vagy az újratelepítés számlával igazolt költségeit, biztosí- tási időszakonként egy alkalommal, legfeljebb 50 000 Ft értékig.

H. Síremlék és kegyeleti biztosítás

Külön díj megfizetése ellenében a biztosító vállal- ja, hogy biztosítási időszakonként az alábbiakban részletezett szolgáltatásokat nyújtja:

1. Sírkő biztosítás

2. Temetési hozzájárulás

1. Sírkő biztosítás

1.1. Biztosítási események

Külön díj megfizetése ellenében kiterjed a biztosí- tás az igazoltan a természetes személy biztosított tulajdonában, gondozásában lévő, a biztosított közeli hozzátartozójának (Ptk. 8:1.§. (1) bek. 1. pont) sírkövére, kriptájára, az alapbiztosításban foglalt biztosítási események közül a tűz, robba- nás, villámcsapás, vihar, jégverés, hónyomás, földcsuszamlás, kő-, szikla– és földomlás, árvíz, földrengés, idegen tárgy rádőlése, biztosítási ese- ményekre.

Jelen feltételek alapján a biztosító kizárólag egy adott sírkő, kripta vonatkozásában viseli a kocká- zatot a biztosítás tartama alatt.

1.2. A biztosító szolgáltatása

A biztosító megtéríti a biztosítási esemény miatt bekövetkezett kárt biztosítási időszakonként egy- szer legfeljebb 50 000 Ft erejéig.

1.3. Területi hatály

A biztosítás területi hatálya Magyarország.

2. Temetési hozzájárulás

2.1. Biztosítási események

Külön díj megfizetése ellenében kiterjed a biztosí- tás a biztosított ill. állandó jelleggel együtt élő közeli hozzátartozójának (Ptk. 8.1.§. (1) bek. 1. pont) az alapbiztosításba foglalt biztosítási esemé- nyek miatt bekövetkezett halála miatt felmerült, számlával igazolt temetési költségekre.

2.2. A biztosító szolgáltatása

Megtéríti a biztosító a biztosítási esemény miatt felmerült temetési költséget személyenként legfel- jebb 50 000 Ft erejéig.

2.3. Területi hatály

A biztosítás területi hatálya Magyarország.

I. Balesetbiztosítás

1. Biztosított/Társbiztosított

1.1. Jelen feltétel vonatkozásában biztosítottnak minő- sül az alapbiztosítási szerződésben biztosítottként név szerint megjelölt személy. Társbiztosítottnak minősül a biztosítottnak a Ptk. 8:1 § (1) bekezdés

1. pontjában megjelölt közeli hozzátartozója, vala- mint élettársa, aki a biztosítási esemény bekövet- keztének időpontjában a kötvényen név szerint feltüntetett biztosítottal a kockázatviselés helyén közös háztartásban állandó jelleggel együtt élt. A jelen feltételnek a biztosítottra vonatkozó rendel- kezéseit a társbiztosítottra is megfelelően alkal- mazni kell.

1.2. A biztosító nem vállalja a fedezetet, amennyiben a biztosítási esemény a biztosított alábbi betegsége- ivel ok okozati összefüggésbe hozható:

– a magyar társadalombiztosítási szerv szakvéle- ménye alapján bármilyen fokú maradandó egészségkárosodással bír,

– idült szív- és keringési rendszeri betegségben szenved,

– vérzékeny,

– inzulin-függő cukorbetegségben szenved,

– dialízis kezelésben részesül,

– Alzheimer-kórban szenved,

– skizofrén,

– bipoláris zavarban szenved,

– Parkinson-kórban szenved,

– 5 évnél régebben diagnosztizált sclerosis mul- tiplex betegségben szenved,

– HIV-fertőzött,

– sokízületi gyulladásban szenved,

– csontritkulás megbetegedésben szenved,

– az egyensúlyszerv megbetegedésében szenved,

– -7 dioptria erősséget meghaladóan rövidlátó vagy vak,

– aki a biztosítás megkötését megelőző egy évben olyan balesetet szenvedett, amely miatt szakorvos által igazoltan 30 napon túl munkaképtelen volt,

– epilepsziás megbetegedésben szenved.

1.3. Ha a biztosított 1.2. pontban meghatározott betegségét a biztosítási jogviszony tartama alatt diagnosztizálják, akkor a biztosítási fedezet csak akkor áll fenn, ha a biztosítási esemény bekövet- kezése és a biztosított, egészségi állapota között nincs ok-okozati összefüggés.

2. Kedvezményezett

2.1. A jelen feltételek alkalmazásában a biztosító szol- gáltatásra jogosult személy a biztosított, a biztosí- tott halála esetén pedig az örököse.

2.2. Kiskorú társbiztosított esetén a kifizetés jogosultja mindenesetben a biztosított.

3. Területi és időbeli hatály

A biztosító kockázatviselése a Föld valamennyi országára a nap 24 órájában kiterjed.

4. Biztosítási esemény

4.1. A biztosítási esemény a biztosítottnak a kockázat- viselés időszakán belül bekövetkezett balesetéből eredő

– halála,

– maradandó egészségkárosodása,

– kórházi kezelése,

– műtéte,

– múlékony sérülése,

– égése.

4.2. Jelen feltételek szerint baleset a biztosított akara- tán kívül, hirtelen fellépő, egyszeri külső behatás- ból eredő, nem várt esemény, amelynek következ- tében az emberi szervezetben heveny módon ana- tómiai és funkcionális károsodás, maradandó elváltozás, halál következik be. A biztosítási ese- mény időpontja valamennyi biztosítási esemény tekintetében a baleset napja.

5. Kizárt kockázatok

5.1. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosított baleseti eseménye közvet- lenül vagy közvetve összefüggésben áll harci ese- ményben vagy más háborús cselekményben vala- mely fél mellett történő aktív részvétellel vagy az állam elleni bűncselekményben való részvétellel. Jelen feltételek szempontjából háborúnak minősül a hadüzenettel vagy anélkül vívott háború, a határ- villongás, a felkelés, a forradalom, a zendülés, kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, polgár- háború, idegen ország határozott célú hadicselek- ményei (pl. csak légi csapás vagy csak tengeri akció), kommandó támadás, terrorcselekmény. A

kommandó támadás és a terrorcselekmény esetén nem minősül háborús cselekményben való aktív részvételnek, ha a biztosított az áldozatok érdeké- ben lép fel. E szerződés szerint állam elleni bűn- cselekmény az, amit a Büntető Törvénykönyv annak minősít, így különösen: lázadás, kémkedés, rombolás.

5.2. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosított baleseti esemény atom- károk (nukleáris hasadás vagy fúzió, nukleáris reakció, radioaktív izotópok sugárzása, ionizáló vagy lézersugárzás, valamint ezek szennyezése) folytán következik be.

5.3. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosított baleseti eseménye alkoho- los állapotával, bódító-, kábító- vagy hasonló hatást kiváltó szerek fogyasztásával, toxikus anya- gok rendszeres szedése miatti függőségével össze- függésben következett be.

5.4. Jelen feltétel vonatkozásában nem minősül bal- esetnek:

a) a napsugárzás által okozott égési sérülések, hőguta;

b) a fagyási sérülések;

c) olyan balesetek, melyek következménye a fogak törése, bármilyen jellegű pótlása;

d) az olyan balesetek következményei, melyek betegségi előzményekből erednek; ideértve a biztosított olyan balesetét is, amely pszichiátri- ai, neurotikus betegségével okozati összefüg- gésben következett be;

e) a szokványos (habituális) ízületi ficamok és alkati sajátosságból adódó ízületi szalag- gyen- geség;

f) a foglalkozási betegségi ártalom következmé- nyei;

g) a megemelés következtében kialakuló anatómi- ai elváltozások;

h) a biztosított öngyilkossága vagy annak kísérlete miatt kialakuló sérülés vagy halál még akkor is, ha azt a biztosított beszámítási képességének hiányában követte is el;

i) a baleset előtt bármely okból már károsodott beteg, sérült vagy csonkolt testrészek és szervek, illetve ezen sérülések későbbi következményei;

j) a kórházi napi térítés kockázata nem terjed ki azokra a kórházi beavatkozásokra, amelyek célja nem az adott sérülés gyógyítása (sérült biztosí- tott állapotromlásának a megakadályozása), hanem esztétikai, kozmetikai kezelése;

k) a testi sérüléssel nem járó lelki sérülések;

l) rándulásos sérülések (a rándulások olyan bal- esetek, melyek hatására a szövetek szerkezete széthúzódik, anatómiai elváltozás nem követke- zik be) és azok későbbi következményei;

m)az ízeltlábúak csípése;

n) minden olyan, a szervezet támasztórendszerét érintő ártalom, melynek meglétére az adott bal- eseti esemény hívja fel a figyelmet (a degeneratív, ortopéd jellegű kórképek tartoznak ide).

6. A biztosító mentesülése

6.1. A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét.

6.2. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól abban az esetben, ha a biztosított a kármegelő- zési vagy kárenyhítési kötelezettségét megszegi.

6.3. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, amennyiben bizonyítást nyer, hogy a biztosítási eseményt a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása idézte elő. A magatartás minősítéséhez az eset összes körülményét egyedi- leg kell mérlegelni. Súlyosan gondatlannak minő- sülhet különösen, ha az a biztosított:

a) szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben

b) alkoholfogyasztásával, illetőleg ittas állapotával közvetlen okozati összefüggésben,

c) bódító-, kábító- vagy más hasonló hatást kiváltó szerek fogyasztása miatti állapotával közvetlen okozati összefüggésben, illetve toxikus anyagok szedése miatti függősége folytán,

d) érvényes jogosítvány nélküli gépjárművezetése közben,

e) ittas gépjárművezetése közben következett be, valamint a d)–e) esetekben további feltételként a biztosított más közlekedésrendészeti szabályt is megszegett.

7. A biztosító teljesítése

7.1. A biztosító a baleset időpontjában érvényes bizto- sítási összeget teljesíti a biztosítás kedvezménye- zettjének.

7.2. A biztosítási eseményt írásban haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül be kell jelenteni a bizto- sítónál. A szükséges felvilágosításokat meg kell adni és lehetővé kell tenni ezek tartalmának ellen- őrzését. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a bejelentési kötelezettséget csak részben vagy késedelmesen teljesítik és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

7.3. A biztosítottat kárenyhítési kötelezettség terheli, ami abban áll, hogy panasza esetén köteles haladéktala- nul felkeresni orvosát, balesete esetén kérni az első, akut ellátását. Bármilyen sérülés bekövetkeztét köve- tően a biztosítottnak a lehető legrövidebb időn belül gyakorló szakorvoshoz kell fordulnia, és kárenyhítési kötelezettségéből adódóan annak orvosi tanácsait köteles pontosan betartani. A biztosító nem felelős azokért a következményekért, amelyek a biztosított- nak a biztosítási esemény káros következményei elhárítására, illetve enyhítésére vonatkozó kötelezett- ségeinek elmulasztásából erednek.

7.4. A biztosítottat nem terheli állapot-megőrzési köte-

lezettség a biztosítási esemény bekövetkezése esetén.

7.5. A biztosító által igényelt minden igazolást, nyilat- kozatot és bizonyítékot, hitelt érdemlően a biztosí- tónak az általa meghatározott formában és tarta- lommal kell benyújtani. A szükséges dokumentu- mok beszerzésének és biztosítóhoz történő eljutta- tásának költségeit a biztosító nem téríti meg. A biztosító a szolgáltatásokat az igény elbírálásához, illetve a teljesítéshez szükséges összes irat beér- kezése után, az utoljára beérkezett irat kézhezvé- telétől számított 30 napon belül teljesíti. A károk kifizetése a biztosító központjából történik forint- ban, a kedvezményezett részére. A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához a becsatolt irato-

kat ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbí- rálásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be.

8. Kiegészítő baleseti csomag

A biztosítási fedezet két csomagból (Standard és Extra) választható ki, de egy szerződésen belül csak egy csomag köthető.

8.1. Biztosítási szolgáltatások

A biztosító az egyes kockázatok esetében az követ- kező szolgáltatásokat nyújtja:

8.1.1. Baleseti halál

Ha a biztosított a kockázatviselés ideje alatt bekö- vetkező balesete miatt annak bekövetkezéstől számított egy éven belül meghal, úgy a biztosító kifizeti a baleseti halál kockázatnak a biztosítottra vonatkozó biztosítási összegét a kedvezményezett- nek. Amennyiben ugyanezen eseményből kifolyó- lag a halál előtt már maradandó egészségkároso- dásra is szolgáltatott a biztosító, a teljesítés csak a különbözetre vonatkozik.

8.1.2. Baleseti maradandó egészségkárosodás

Ha a biztosított a kockázatviselés időszaka alatt bekövetkező balesete miatt annak bekövetkeztétől számított két éven belül legalább 31%-os mértékű maradandó egészségkárosodást szenved (állandó- sult funkcionális károsodást szenved, megrokkan), úgy a biztosító a maradandó egészségkárosodás kockázatának a biztosítottra vonatkozó biztosítási összegéből az egészségkárosodás mértékének megfelelő százalékot, de legfeljebb a biztosítási összeg 100%-át kifizeti.

Az adott baleseti eseményből visszamaradt, mara- dandó egészségkárosodás mértékét (állandósult funkcionális károsodás) a végállapot kialakulását követően a rendelkezésre álló szakorvosi iratok, illetve amennyiben szükséges, a biztosított szemé- lyes orvosi vizsgálata alapján a biztosító orvosa állapítja meg. A károsodás mértékét a biztosító a gyógyulás folyamatától függetlenül legkésőbb a sérüléstől számított 2 év elteltével – a gyógyulás befejeződésének hiánya esetén is – megállapítja, függetlenül a társadalombiztosítási szervektől és az általuk tett megállapításoktól.

A maradandó egészségkárosodás mértékét a szer- vek, végtagok, illetve működőképességük teljes elvesztése esetén a biztosító orvosa orvosi doku- mentumok alapján állapítja meg, szükség esetén a sérült személyes vizsgálatával.

Több szerv, testrész együttes sérülése esetén a károsodási mértékek összeadódnak, de a 100%-ot nem haladhatja meg.

A biztosító elrendelheti speciális orvos-szakértő igénybe vételével a sérült személyes vizsgálatát. Amennyiben a biztosított egészségi állapota a szolgáltatást követően javul, a biztosító a már kifi- zetett biztosítási összeget nem igényli vissza.

8.1.3. Baleseti kórházi napi térítés (5-50 nap közötti időszakra)

Ha a biztosított a kockázatviselés időszaka alatt bekövetkező balesete miatt legalább 5 napot elérő folyamatos, szakorvosilag indokolt kórházi ápolás- ra szorul, úgy a biztosító kifizeti a biztosítottra vonatkozó biztosítási összegét minden kórházi ápolási napra.

Amennyiben egy balesetből eredően egy adott biz-

tosítottra vonatkozóan többször kerül sor kórházi ápolásra, úgy a biztosító az első 5 napot meghala- dó időszak után már a következő ápolási időszakra nem vizsgálja annak folyamatos meglétét.

Egy biztosítási esemény kapcsán a szolgáltatás legfeljebb 50 napra korlátozódik.

A kórházi napi térítés kockázata nem terjed ki azokra a kórházi felvételt igénylő egyéb kóros álla- potokra, melyek nem az adott baleset gyógyításá- val állnak közvetlen okozati összefüggésben, illet- ve amelyek célja nem a sérült biztosított állapot- romlásának a megakadályozása, hanem esztétikai, kozmetikai kezelése.

Xxxxx feltétel vonatkozásában kórháznak minősül a szakmai felügyeletek által elismert, engedélyezett fekvőbeteg ellátást nyújtó intézmény, amely állan- dó orvosi irányítás, felügyelet alatt áll, és megfele- lő intézményi kóddal rendelkezik.

Nem minősülnek kórháznak a szanatóriumok, reha- bilitációs intézetek, gyógyfürdők, gyógyüdülők, elmebetegek gyógy és gondozóintézetei, geriátriai intézetek, szociális otthonok, illetve a kórházak fenti jellegű szolgáltatást nyújtó osztályai.

8.1.4. Baleseti műtéti térítés

Amennyiben a biztosítottnak a kockázatviselés idő- szaka alatt bekövetkező balesete miatt a gyógyulása és állapotromlásának megakadályozása érdekében szükségessé váló, a biztosító által meghatározott mértéket meghaladó súlyosságú műtétet végeznek, úgy a biztosító kifizeti az adott súlyosságú csoport- ba sorolt baleseti műtét kockázatának a biztosított- ra vonatkozó biztosítási összegét.

A műtétek súlyossági besorolását a biztosító szak- orvosa objektív feltételek alapján a vonatkozó szabályzatok, és szakmai irányelvek alapján a biz- tosított szakorvosi dokumentációja, szükség ese- tén személyes vizsgálata alapján határozza meg. A teljes körű műtéti besorolás bemutatására nincs lehetőség tekintettel arra, hogy azoknak szinte végtelen számú módja, módszere, kombinációja van. A biztosító alapvető törekvése, hogy a műtéti térítések meghatározásakor a lehetőségek határain belül az alábbiakban ismertetésre kerülő súlyossá- gi fokozatok alapul vételével járjon el.

I. súlyossági fokozat

Az alábbi esetekben a szolgáltatási összeg 100%- át téríti a biztosító:

– a szervezet üregrendszerein belül elhelyezkedő anatómiai képletek sérülései miatt szükségessé váló és az üregrendszer falának megnyitásával végzett műtéti megoldások (koponya, nyak, mellkas, has, medence, gerincoszlop),

– az ujjak kivételével végzett baleseti eredetű végtagcsonkolások függetlenül attól, hogy a csonkolódott végtag rész visszaültetése megtör- tént-e, és milyen a funkcionális végeredmény,

– a törzsből kilépő fő ér- és idegképletek sérülése miatt végzett helyreállító műtétek (kivéve a csuklóízület, illetve bokaízület kezdő részeitől perifériásan elhelyezkedő ér- és idegképletek),

– a műtétet igénylő II-III. fokú égési sérülések, ha az égési felszín a testfelület 40%-át eléri.

II. súlyossági fokozat

Az alábbi esetekben a szolgáltatási összeg 50%-át téríti a biztosító:

– a nyílt és zárt, nagy ízületekbe (váll, könyök, csukló, csípő, térd, boka) hatoló és ízületen kívüli (felkar-, alkar-, comb-, lábszár-) törések (a kéz- és lábfej törései nem tartoznak ide),

– a nagy kiterjedésű, roncsolással, szövethiánnyal járó lágyrész sérülések, ahol műtéti sorozat, szövetpótlás végzésére van szükség,

– a műtétet igénylő II-III. fokú égési sérülések, ha az égési felszín a testfelület 5%-ánál nagyobb, de a 40%-át nem éri el.

III. súlyossági fokozat

Az alábbi esetekben a szolgáltatási összeg 25%-át téríti a biztosító:

– az orvosi szakma szabályai által dokumentált friss ízületi szalagszakadások, ín, inak szakadá- sa (a kézfej, lábfej, ujjak kivételével),

– a csuklóízület, illetve bokaízület kezdő részeitől perifériásan elhelyezkedő ér- és idegképletek helyreállító műtétei,

– a kéz- és lábfej törései,

– a kéz és láb ujjainak amputációval járó csonko- lásos sérülései,

– az ujjak perifériás idegvarratai,

– csőtükrözéssel végzett műtétek.

Nem téríthető beavatkozások:

– bőrvarratok,

– dróttűzés,

– korábban meglévő, ortopéd jellegű elváltozások baleset kapcsán történő terápiája, műtéte,

– az emberi szervezet típusos helyeinek sérvese- dése miatti műtétek,

– a kóros csontszerkezeti elváltozásból adódó csonttörés stabilizáló műtéte,

– idegen tárgy eltávolítása testüregből,

– belső fémrögzítés eltávolítása,

– csőtükrözéssel végzett diagnosztikus eljárás,

– baleseti eseménnyel összefüggésbe nem hozha- tó beavatkozások.

Egy baleseti eseményből maximálisan a biztosítási összeg 100%-át fizeti ki a biztosító.

Amennyiben egy műtét során egy időben több sebészeti beavatkozás szükséges, akkor biztosító a legmagasabb besorolású műtét alapján állapítja meg a szolgáltatást.

Jelen feltétel vonatkozásában műtétnek minősül az a sebészeti beavatkozás, amit az orvosszakmai sza- bályok megtartásával végeztek el a biztosítotton.

8.1.5. Baleseti múlékony sérülés

Ha a biztosított a szerződés hatálya alatt bekövet- kező baleset miatt, azzal összefüggésben csonttö- rést, illetve csontrepedést, illetve kutyaharapást szenved, úgy a biztosító a baleseti sérülés kocká- zatnak a biztosítottra vonatkozó biztosítási össze- gét fizeti ki. A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezte esetén a törések, repedések, illetve harapások számától függetlenül a biztosítási összeg egyszeresét fizeti ki. Jelen feltétel szem- pontjából a fogtörés nem minősül csonttörésnek. A biztosítási fedezet nem terjed ki a kutyaharapás- ból eredő veszettségre, fertőzésre.

8.1.6. Baleseti égés

A biztosított égési sérülése esetén a biztosító a biztosítottra vonatkozó 100%-os biztosítási összegnek az égéskárosodás mértékének megfele- lő százalékát fizeti ki.

Az I. fokú égési sérülésnél csak a bőr legfelső rétege károsodik, amely fájdalmas, és a felületen pirosság látható.

A II. fokú égési sérülések esetén különbséget kell tenni az úgynevezett felületes és mély formák között.

A II/1. típus előfordulásakor a bőr legfelső és az irha felső rétege károsodik, hólyag látható, a seb- alap piros, nyomásra elfehéredik, fájdalmas.

A II/2. típusú sérülésnél az irha mélyebb rétege is károsodik, a sebalap fehéres színű, fájdalmas.

A Ill. fokú égés esetén a bőr teljes vastagsága sérül, a felszín a szennyeződéstől függően barna, fekete vagy fehér színű, hólyag nincs, a felszín érzéketlen, mivel a fájdalomérzékelő receptorok is elpusztultak.

Az égett terület kiterjedését az ember testfelszíné- nek százalékában kerül megadásra, amelynek során 1 százalék testfelszín a sérült tenyerének felszínének felel meg. A nagy kiterjedésű égési felület kiszámítása a Xxxxxxx-féle 9-es szabály alapján történik: például a fej-nyak 9 százaléknak, egy felső végtag 9 százaléknak, egy alsó végtag 18 százaléknak, a törzs 36 százaléknak felel meg.

Égési fokozatok	Kiterjedés	Az egészségkárosodás mértéke
I. fokú (bőrt, nyálkahártyát épen hagyó égés)	1-20%	0%
	21-30%	15%
	31-50%	30%
	51%-tól	50%
II/1. fokú (felületes mélységű égés)	1-15%	0%
	16-20%	15%
	21-30%	30%
	31-50%	60%
	50%-tól	100%
II/2. fokú (átmeneti) mélységű égés	1-5%	0%
	6-10%	15%
	11-20%	30%
	21-30%	60%
	31%-tól	100%
Ill. fokú (mélyre terjedő égés)	1-2%	0%
	3-5%	20%
	6-15%	40%
	16-25%	60%
	26%-tól	100%

8.2. Szolgáltatási táblázat Standard csomag:

Kockázatok	Biztosítási összeg
Baleseti halál	1 000 000 Ft
Baleseti maradandó egészségkárosodás 31-100%	1 500 000 Ft
Baleseti kórházi ápolás napi térítés (5-50 nap)	3 500 Ft/nap
Baleseti műtéti térítés	200 000 Ft
Baleseti sérülés	20 000 Ft
Baleseti égés	150 000 Ft

8.3. Szolgáltatási táblázat Extra csomag:

Kockázatok	Biztosítási összeg
Baleseti halál	2 000 000 Ft
Baleseti maradandó egészségkárosodás 31-100%	3 000 000 Ft
Baleseti kórházi ápolás napi térítés (5-50 nap)	7 000 Ft/nap
Baleseti műtéti térítés	400 000 Ft
Baleseti sérülés	40 000 Ft
Baleseti égés	300 000 Ft

8.4. A biztosító nem vállalja a fedezetet csak a biztosí- tási összeg 50%-ára, amennyiben a biztosítási esemény a biztosított alábbi tevékenységével összefüggésben következett be:

– artista,

– búvár,

– bányász,

– építőmunkás magas építményeken,

– fegyveres testület tagja (kivéve: adminisztratív területen dolgozó),

– fegyveres őr,

– kaszkadőr,

– légiutas-kísérő,

– pilóta (repülő, helikopter, vadászgép),

– pirotechnikus,

– pénzszállító autó sofőrje vagy annak kísérője,

– robbanóanyaggal dolgozó ipari munkás,

– tűzijáték- és csillagszórógyártó,

– vadász,

– veszélyes anyagot szállító tehergépkocsi sofőr,

– extrém sport.

Jelen szerződés vonatkozásában extrém sport:

– jet-ski,

– motorcsónak sport,

– vízisízés,

– vadvízi evezés (ideértve canyoning, hydrospeed),

– hegy- és sziklamászás az V. foktól,

– magashegyi expedíció,

– barlangászat,

– bázisugrás,

– mélybe ugrás (bungee jumping),

– falmászás,

– autó-motorsportok (pl. roncsautó (auto-crash) sport, rally, gokart, motorkerékpár-sportok, quad, ügyességi versenyek),

– singlehanded (egyszemélyes) és nyílttengeri vitorlázás,

– repülősportok (pl. sárkányrepülés, ejtőernyőzés, paplanernyőzés, műrepülés, siklórepülés, hőlég- ballonozás, wingsuit),

– mélytengeri búvárkodás (búvárkodás légzőké- szülékkel 40 m alá).

J. Kiegészítő Egészség csomag

1. Biztosított/Társbiztosított

1.1. Biztosított az alapbiztosítási szerződésben biztosí- tottként név szerint megjelölt személy.

1.2. A jelen feltétel alkalmazásában társbiztosított a biztosítottnak a Ptk. 8:1 § (1) bekezdés 1. pontjá- ban megjelölt közeli hozzátartozója, valamint élet- társa, aki a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában a kötvényen név szerint feltüntetett biztosítottal a kockázatviselés helyén közös háztar- tásban állandó jelleggel együtt élt. A jelen feltétel- nek a biztosítottra vonatkozó rendelkezéseit a társbiztosítottra is megfelelően alkalmazni kell.

2. Biztosítási események

2.1. Nagyértékű diagnosztikai vizsgálatok

2.1.1. Biztosítási eseménynek minősül a biztosítottra vonat- kozó kockázatviselési tartamon belül a kockázatvise- lés kezdetéhez képest előzmény nélkül bekövetke- zett, szakorvos által, vizsgálati leletekkel dokumen-

táltan megállapított betegség miatt a beteg gyógyulá- sa érdekében szükségessé váló, a következő pontok- ban részletezett orvosi diagnosztikai eljárások vala- melyike, amelyet a szakorvos rendel el.

2.1.1.1.PET-CT (pozitron-emissziós tomográfiás diagnosztika) A biztosított olyan betegsége miatt szükségessé váló orvosi diagnosztikai vizsgálat, mely elsősor- ban rosszindulatú daganatos megbetegedések, szívbetegségek és különböző központi idegrend- szeri megbetegedések korai felismerésére, vala- mint az alkalmazott terápiák meghatározására és eredményességének követésére szolgál.

2.1.1.2.Cardio CT (tomográfiás diagnosztika)

A biztosított olyan betegségei miatt szükségessé váló orvosi diagnosztikai vizsgálat, mely alkalmas arra, hogy kimutasson olyan megbetegedéseket is, és azok eredetét, melyeket a kardiológiai vizsgála- tok nem mutatják ki egyértelműen. Főként a koszorúerek megbetegedéseinek feltárásában jelentős a szerepe.

0.0.0.0.XX (Mágneses rezonancia diagnosztika)

A biztosított olyan betegségei miatt szükségessé váló orvosi diagnosztikai vizsgálat, mely elsősor- ban a koponya, a gerinc, az ízületek, a hasi és kismedencei szervek, valamint az erek és a szív betegségeinek diagnosztikáját segítik elő.

2.1.1.4.CT (computer tomográf: számítógépes rétegfelvé- tel diagnosztika)

A biztosított olyan betegségei miatt szükségessé váló orvosi diagnosztikai vizsgálat, melynek ered- ményeként a szervek kóros anatómiai elváltozásai, méret, struktúra, helyzetbeli eltérései igazolhatók nagy térbeli részletességgel.

2.1.2. Várakozási idő

A biztosító a vizsgálatokra vonatkozó szolgáltatásá- nak igénybevételére 2 hónap várakozási időt köt ki a biztosítottra vonatkozó kockázatviselés kezdeté- hez képest.

2.1.3. A biztosító a 2.1.4. pontban meghatározottak sze- rint szükségessé váló vizsgálatokat megszervezi, és azok díját közvetlenül az egészségügyi szolgáltató- nak megtéríti az éves szolgáltatási limit erejéig. Az éves szolgáltatási limit 250 000 Ft.

2.1.4. A biztosító a szolgáltatás lebonyolítására ellátás- szervezőt vesz igénybe. Az ellátásszervező egész- ségügyi szolgáltatókkal áll szerződéses kapcsolat- ban. A szolgáltatás megszervezésének és a biztosító költségvállalásának feltétele, hogy a biztosított – egészségi állapotának további vizsgálata vagy egész- ségének megőrzése érdekében orvosa, vagy magán- orvos, vagy egyéb szakorvosi vizsgálat alapján indi- kált esetben – rendelkezzen a szükséges (szak) orvosi véleménnyel. A biztosító szolgáltatásának további feltétele, hogy az ellátásra vonatkozó igényt az ellátásszervező jelen feltétel alapján megalapo- zottnak minősítse. Az ellátásszervezővel szerződött szolgáltató esetén a szolgáltatás költségeit teljes egészében megtéríti a biztosító az ellátásszervezőn keresztül közvetlenül a szolgáltatónak. Az ellátás- szervezővel nem szerződött egészségügyi szolgálta- tó esetében a biztosító az ellátásszervező előzetes engedélye alapján és az általa meghatározott összeg erejéig téríti meg az ellátás költségeit a biztosított- nak utólag, számla ellenében.

2.1.5. Az ellátásszervező köteles tájékoztatni a biztosítot-

tat az ellátásra vonatkozó éves limitből rendelke- zésére álló összegről a 2.1.8. pontban meghatáro- zott bejelentkezéskor. Amennyiben a biztosított az ellátásra vonatkozó éves limitjének 90%-át már felhasználta, a biztosító oly módon vállalja az egészségügyi ellátás megszervezését, hogy a költ- ségeket utólag, számla ellenében téríti meg a biz- tosított részére az éves limit erejéig. A teljesítés feltétele, hogy az ellátást igénylő jogosultsága az ellátásra a szerződés alapján fennálljon. A biztosí- tó teljesítéséhez szükséges az egészségügyi szol- gáltató által elkészített, megfelelő tartalmú, a biztosított ellátására vonatkozó dokumentáció. A dokumentáció hiánytalan beérkezését követően haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül sor kerül a kifizetésre a 2.1.9. pont szerint.

2.1.6. A biztosító nem szervezi meg az egészségügyi ellá-

tást, és annak költségét nem téríti meg az alábbi esetekben:

– az orvosi javaslat nélküli egészségügyi ellátási igény esetén,

– amennyiben az orvosi beutaló nem tartalmazza a beutaló orvos pecsétjét,

– amennyiben a vizsgálatra szóló orvosi beutalót nem szakrendelő orvos állítja ki. A háziorvos által kiállított beutalót a biztosító még abban az esetben sem fogadja el, ha a háziorvos szakor- vosi feladatokat is elláthat,

– amely ellátás igénybevétele nem az ellátásszer- vező engedélyével történt,

– amennyiben egy, már a kockázatviselés kezde- tekor is fennálló megbetegedés miatt kerülne sor a szolgáltatásra.

2.1.7. Az ellátásszervező orvosilag kizárólagos mérlegelé- si joggal bír a biztosítási fedezet körébe vont ellá- tási igény jogosságának elbírálásában. Ezen mérle- gelési jogával élve megtagadhatja a szolgáltatás megszervezését azokban az esetekben, amelyek- ben az orvosilag nem szükséges, így nem indokolt. Ezek közé tartoznak különös tekintettel azok a vizsgálatok vagy beavatkozások, melyeket ismétel- ten, az előző ugyanolyan vizsgálathoz képest orvo- silag indokolatlanul rövid időn belül kívánnak ismét elvégezni. Ugyancsak ezek közé tartoznak azok a vizsgálatok, amelyek orvosi szükségességét a beutaló orvos igazolni nem tudja. Nem terjed ki az ellátásszervező felelőssége az adott időpontban a biztosított kezelőorvosa által orvosilag indokolt- nak tartott olyan esetekre és a vonatkozó ellátási igény elbírálására, amelyek nem tartoznak a bizto- sító fedezeti körébe. Ebben az esetben a biztosí- tott felelőssége, hogy igénybe vegye a TB szabályai szerinti egészségügyi ellátást. Nem terjed ki az ellátásszervező felelőssége a szolgáltatók által vég- zett konkrét szakmai munkára, illetve a szolgálta- tók által a teljesítés során esetlegesen a biztosí- tottnak okozott károkra.

2.1.8. Amennyiben szakorvos a jelen feltételek 2.1.1.

pontjában felsorolt képalkotó diagnosztikai vizsgá- latokat rendeli el, telefonos egyeztetést követően az ellátásszervező az igénynek megfelelő vizsgálatot megszervezi a biztosított részére 5 napon belül.

2.1.9. A vizsgálat igénybevételét követően az egészség- ügyi szolgáltatónak a biztosító fizeti ki az ellátás költségét, kivéve a 2.1.5. pont esetén.

2.2. Telefonos Orvosi Assistance

2.2.1. A biztosító a jelen feltételek alapján ügyfelei szá- mára egészségügyi szolgáltató partnere (további- akban: szolgáltató) által 24 órás információs szol- gáltatást nyújt.

2.2.2. A szolgáltatás célja, hogy egészségügyi szakembe- rek telefonon laikusoknak szóló, egészségmegőr- zéssel kapcsolatos információkat szolgáltassanak az ügyfeleknek.

Az egészségügyi információs központban egész- ségügyi szakemberek válaszolják meg a beérkező hívásokat, és tájékoztatást adnak a következő kér- dések esetén:

a) egészségmegőrzéssel, életmóddal kapcsolatos kérdések,

b) tájékoztatás gyógyszerek összetételét, alkalmaz- hatóságát, mellékhatásait, helyettesíthetőségét, árát illetően,

c) tájékoztatás orvosi, gyermekorvosi, fogorvosi ügyeletekről,

d) tájékoztatás ügyeletes gyógyszertárakról,

e) tájékoztatás egészségügyi intézmények elérhe- tőségéről.

2.2.3. A 24 órás szolgáltatást az ügyfél a kockázatviselés teljes tartama alatt, az év minden napján, a nap 24 órájában telefonon veheti igénybe.

2.2.4. A biztosító a szolgáltatónak jogosult az ügyfél nevét és egyéni azonosító számát továbbítani.

2.2.5. Xxxxxx diagnózis felállítása és helyes kezelés meg- választása telefonbeszélgetés alapján nem lehet- séges, így a telefonon történő orvosi konzultáció nem helyettesíti a személyes orvos beteg találko- zást és a betegvizsgálatot.

2.2.6. A telefonon adott információ hibás értelmezéséért, illetve helytelen felhasználásáért sem a biztosító, sem a szolgáltató nem vállal felelősséget.

2.2.7. Szolgáltató receptfelírást, kórházba, járóbeteg- szakellátásra történő beutalást, személyes beteg- vizsgálatot nem végez.

2.2.8. Szolgáltató a telefonbeszélgetések során tudomá- sára jutott személyes adatokat, információkat bizalmasan kezeli, azokat kizárólag a telefonáló kérdéseinek megválaszolása céljából használja fel, és harmadik fél részére nem adja tovább.

2.3. Területi hatály

A biztosítás területi hatálya Magyarország.

K. Kerékpáros csomag kiegészítő biztosítás

1. Kerékpáros csomag Balesetbiztosítás

A Kerékpáros csomag Balesetbiztosítás fedezete kiterjed a biztosított, illetve társbiztosított kerék- párosként elszenvedett közlekedési balesetére.

1.1. Közlekedési baleset: olyan baleset, amely a közúti járművezetésre vonatkozó szabályok megsértésé- vel összefüggésben közúton vagy közúton kívül következett be. Jelen feltétel szempontjából nem számít közlekedési balesetnek a biztosítottat kerékpárosként ért olyan baleset, amelyben más jármű, vagy gyalogos nem hatott közre.

1.2. Biztosítási szolgáltatások: a biztosító az egyes koc- kázatok esetében a következő szolgáltatásokat nyújtja:

1.2.1. Kerékpáros közlekedési balesetből eredő csonttö- rés: Ha a biztosított a kockázatviselés időszaka alatt olyan közlekedési balesetet szenved, melynek

következménye szakorvos által igazolt módon csonttörés, illetve csontrepedés, úgy a biztosító a csonttörés kockázatra vonatkozó biztosítási össze- get fizeti ki.

Csonttörés: az egyébként ép csontszerkezet anató- miai folytonossága külső behatásra megszakad. Jelen feltétel szempontjából a fogtörés nem minő- sül csonttörésnek.

Csontrepedés: az egyébként ép csontszerkezet anatómiai folytonossága külső behatásra megsza- kad, de a csont keresztmetszete nem sérül, és a törési vonal csak az egyik oldali csontkérget sérti. A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezte esetén a törések számától függetlenül a biztosítási összeg egyszeresét fizeti ki.

1.2.2. Kerékpáros közlekedési balesetből eredő 28 napot meghaladó gyógyulási tartam: Ha a biztosított köz- lekedési baleseti esemény miatt 28 napot megha- ladóan szakorvos által igazolt módon folyamatos kereső-, illetve munkaképtelen állományba kerül, vagy kórházi ellátásra szorul, úgy a biztosító kifize- ti a biztosítottra vonatkozó biztosítási összeget. Jelen biztosítási kockázat nem terjed ki olyan személyre, aki saját jogon nem jogosult táppénzre. A biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a gyógyulási tartam szükségességét a biztosító által megnevezett orvosokkal ellenőriztesse.

Ezen fedezet nem terjed ki rehabilitációra, utógon- dozásra, gyógytornára, fizio- és fizikoterápiára, fürdőkúrára.

A biztosító szolgáltatása a gyógyulási tartam letel- te után esedékes. Egy baleseti eseményből eredő- en a szolgáltatás csak egyszer vehető igénybe.

1.3. Szolgáltatási táblázat

Kockázatok	Biztosítási összeg
Kerékpáros közlekedési balesetből eredő csonttörés	50 000 Ft*
Kerékpáros közlekedési balesetből eredő 28 napot meghaladó gyógyulási tartam	50 000 Ft*

*Éves limit 100 000 Ft bármelyik kockázat esetében és összesen is

2. Kerékpáros csomag vagyonbiztosítás

2.1. Biztosított személyek

Biztosított az a természetes személy, akinek az életkora 1-80 év között van, és aki az alapbiztosí- tási szerződésben biztosítottként név szerint meg- jelölésre került.

A jelen feltétel vonatkozásában társbiztosított (életkora 1-80 év között van) a biztosítottal azonos állandó lakcímen élő, a Ptk. 8:1 § (1) bekezdés 1. pontjában megjelölt közeli hozzátartozója, vala- mint élettársa, feltéve, hogy a biztosítási esemény bekövetkeztekor állandó lakcímbejelentés alapján a biztosítottal a kockázatviselési helyen, életvitel- szerűen együtt él. A jelen feltételnek a biztosított- ra vonatkozó rendelkezéseit a társbiztosítottra is megfelelően alkalmazni kell.

2.2. Biztosított vagyontárgyak

– xxxxxxxx,

– elektromos meghajtású kerékpár,

– kerekesszék.

Jelen feltételek alapján nem biztosított vagyontár- gyak a kölcsönvett vagy kölcsönadott, illetve bérelt kerékpár vagy kerekesszék.

2.3. Biztosítási események

2.3.1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító a biztosított vagyontárgyban, alkatrészei- ben, tartozékaiban keletkezett töréskárt a kár, de legfeljebb a szerződésben megjelölt limit erejéig, a biztosított egyidejűleg bekövetkezett, személyi sérüléssel járó közlekedési balesete esetén az alábbi feltételek szerint:

2.3.2. Baleset: a biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépő, egyszeri külső behatásból eredő, nem várt esemény, amelynek következtében az emberi szervezetben heveny módon anatómiai és funkcionális károsodás, maradandó elváltozás, halál következik be.

2.3.3. Közlekedési baleset: olyan baleset, amely a közúti járművezetésre vonatkozó szabályok megsértésé- vel összefüggésben közúton vagy közúton kívül következett be. Jelen feltétel szempontjából nem számít közlekedési balesetnek a biztosítottat kerékpárosként ért olyan baleset, amelyben más jármű, vagy gyalogos nem hatott közre.

2.4. Biztosítási szolgáltatás

2.4.1. Helyreállítási költségek megtérítése

a) A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyban a biztosítási esemény következtében keletkezett károsodások – magyarországi szakszervizben, a gyári javítási technológia szerint elvégzett – hely- reállításának számlával igazolt költségét a szolgál- tatási limit erejéig. Amennyiben a helyreállítás nem szakszervizben történik, a biztosító a javítás

– magyarországi átlagos árszínvonalnak megfelelő

– számlával igazolt költségét téríti meg.

b) A felek bizonylatok hiányában a becsült kárér- tékre vonatkozóan megállapodást köthetnek. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a helyreál- lítási költségek áfa tartalmára, amennyiben azt a biztosított jogosult az adójából levonni, illetve visszaigényelni.

2.4.2. A biztosított vagyontárgy pótlási értékének megté- rítése

a) A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgy pótlási értékét a szolgáltatási limit erejéig, ha a biztosított vagyontárgy a biztosítási esemény következtében olyan mértékben megsérül, hogy helyreállítása a költségek és megtérülések figye- lembevételével gazdaságtalan (totálkár).

b) A biztosított vagyontárgy pótlási értéke az az összeg, amelyért Magyarországon egy azonos típusú kerékpárt, kerekesszéket a káresemény időpontjában meg lehet vásárolni. A biztosító totálkár esetén a jármű maradvány (roncs) érté- kével csökkentett pótlási értékét téríti meg.

c) A maradvány (roncs) átvételére a biztosító nem köteles.

2.5. Szolgáltatási limit:

50 000 Ft/kár, 100 000 Ft/biztosítási időszak

2.6. Kizárások

Jelen szabályzat szerint nem minősül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg azon károkat, amelyek:

– a versenyeken vagy arra való felkészülésen keletkeztek,

– a biztosított kereső foglalkozása vagy tevékenysé- ge során vagy azzal összefüggésben keletkeztek,

– kötelező gépjármű-biztosítással fedezhetők,

– a jármű értékcsökkenéséből származnak,

– nem baleseti jelleggel következtek be (pl. műszaki hiba, anyagfáradás),

– a leszerelt alkatrészekben, tartozékokban kelet- keztek,

– javítható alkatrész újra cserélésének többlet- költségeként jelentkeznek,

– a szakszerűtlen átalakításokkal okozati össze- függésben keletkeztek,

– a biztosított vagyontárgy szállítása, vagy rakodá- sa során keletkeztek,

– radioaktív sugárzás hatására keletkeztek,

– környezetszennyezés során keletkeztek,

– háború, invázió, háborús cselekmények, polgár- háború, felkelés, forradalom, lázadás, polgári mozgalom, hadi vagy bitorolt hatalom, sztrájk, bármilyen terrorista cselekmény következtében keletkeztek,

– a biztosított vagyontárgyra, vagy hozzá szerelt speciális felépítményekben, kiegészítő beren- dezésekben, vagy ezekkel összefüggésben kelet- keztek,

– a biztosított vagyontárgy vagy annak alkatrészei ellopása miatt keletkeztek.

2.7. Mentesülés

2.7.1. Mentesül a biztosító fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen:

– a biztosított,

– vele közös háztartásban élő hozzátartozója, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

2.7.2. A magatartás minősítéséhez az eset összes körül- ményét egyedileg kell mérlegelni. Súlyosan gon- datlannak minősülhet különösen, ha:

– a biztosított a biztosított vagyontárgyat kábító- szer vagy a vezetési képességet hátrányosan befolyásoló egyéb szer, vagy 0,8 ezreléket elérő alkoholos befolyásoltság állapotában vezette,

– a kárt szakszerűtlen üzemeltetés okozta,

– a biztosított vagyontárgy a kár időpontjában súlyosan elhanyagolt műszaki állapotban volt, és ez közrehatott a kár bekövetkeztében.

2.8. Területi hatály

A biztosítás területi hatálya a Magyarország terüle- tén bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki.

6. A biztosító szolgáltatása

6.A. Szolgáltatásra jogosultak köre

6.A.1. Épület vagyoncsoportba tartozó biztosított vagyon- tárgyak kárai kapcsán a biztosító szolgáltatására a kötvényben pontos címmel (helyrajzi számmal) megjelölt ingatlan tulajdonosa és tulajdonostársa jogosult. Ha a biztosított ingatlannak több tulajdo- nosa van, az egyes tulajdonosok a tulajdoni hánya- duk arányában jogosultak a szolgáltatásra.

6.A.2. Felelősségbiztosítási károk esetén a biztosító a szol- gáltatást a károsult részére teljesíti. A biztosított akkor követelheti, hogy a biztosító neki teljesítsen, ha a károsult fél követelését ő egyenlítette ki.

6.A.3 Egyéb esetekben a biztosító szolgáltatására a biz- tosított jogosult.

6.B. A térítési összeg meghatározásának alapelvei

6.B.1. A biztosító – a felelősségbiztosítási károk kivételé- vel (6.D.8. pont) – új értéken történő térítést alkal- maz az avultatás kizárásával. Az új érték elven az alábbiakat értjük:

6.B.2. Épület vagyoncsoport:

Az az összeg, amelyből a kockázatviselés helyén a kár időpontjában érvényes árak szerint az épület helyreállítható. A szolgáltatás felső határa az épü- let káresemény időpontjában számított újonnan történő helyreállításának értéke. Ez részkároknál a javítás vagy csere költségeit, teljes újjáépítésnél pedig az újjáépítési értéket jelenti, de maximum a biztosítási összeget.

Újjáépítés esetén a biztosító a károsodottal azonos nagyságú, kivitelezésű és minőségű épület, épít- mény újjáépítési költségeit téríti meg a biztosítási összeg keretein belül.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki azokra a károkra, kárigényekre, melyek a bizto- sított épület eredeti építési technológiájának, anyaghasználatának, az építési előírások, szabvá- nyok megváltozása, technológiaváltás, az anyag- használat változásai, valamint jogszabályi változá- sok miatt állnak be.

6.B.3. Ingóság vagyoncsoport:

A biztosító legfeljebb a biztosítási összeg mértéké- ig megtéríti az ingóságokban a káridőponti hazai javítással történő helyreállítás költségeit vagy új állapotban történő beszerzési értékét. Ezek egyike sem haladhatja meg a vagyontárgynak a káridő- ponti új értékét.

Az új állapotban történő beszerzési érték meghatá- rozásának szabályai:

a) ha a termék a kár időpontjában hazai kereske- delemben kapható, akkor az átlagos beszerzési ár az új érték alapja,

b) ha a termék nem kapható a hazai kereskedelem- ben, akkor az azzal egyenértékű, hozzá tulaj- donságaiban leginkább hasonló termék, az elté- rések értékmódosító hatásának figyelembevéte- lével tekintendő az új érték alapjának.

6.C. Költségtérítések

6.C.1. Kárenyhítési költségek

Megtéríti a biztosító a biztosítási összeg keretein belül a biztosítási eseménnyel okozati összefüg- gésben felmerült, szükséges és igazolt kárenyhíté- si költségeket, ha azok a biztosítottat terhelik. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költ- ségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értéké- nek arányában köteles megtéríteni.

6.C.2. Bontási és szállítási költségek

Megtéríti a biztosító a biztosítási összeg keretein belül a biztosítási esemény vonatkozásában felme- rült bontási, rom- és törmelékeltakarítási, egyszeri takarítási költségeket, valamint a törmeléknek a legközelebbi lerakóhelyhez való elszállítási és lera- kási vagy megsemmisítési és szállítási költségét.

6.C.3. Egyéb költségek

Megtéríti a biztosító a biztosítási összegen túl, a biztosítási összeg 5%-a erejéig, a biztosítási ese- mény során felmerülő, alább felsorolt, indokolt és igazolt költségeket, ha azok a biztosítottat terhelik:

– oltási, mentési,

– tervezési és hatósági engedélyezési,

– minden egyéb szükséges kárenyhítési költséget.

A biztosítási összegen felüli 5%-os limitösszegen belül kárenyhítési költséget a biztosító csak abban az esetben térít, amennyiben a tényleges kár és a kárenyhítési költség együttes összege a biztosítási összeget, mint a biztosító szolgáltatásának felső határát meghaladja.

6.C.4. Ideiglenes lakás bérleti díja

Ha a biztosított épületet biztosítási esemény által okozott kár miatt hatóság lakhatatlanná nyilvánít- ja, a biztosító 400 000 Ft összeghatárig megtéríti az ideiglenes lakás bérleti díját és a költözés költ- ségeit. Amennyiben a szerződés ingóságbiztosí- tást is tartalmaz, megtéríti a biztosító a fent meg- határozott limiten belül az árvíz, illetve árvízve- szély miatt elrendelt kiköltözéssel kapcsolatos költségeket is.

6.D. A szolgáltatás különös szabályai

6.D.1. Részleges kárnak minősül, ha a kár javítással, a sérült részek pótlásával helyreállítható.

6.D.2. Teljes kárnak minősül, amikor a károsodott vagyon- tárgyak a sérült részek pótlásával és javításával nem állíthatók helyre vagy a helyreállítás gazda- ságtalan. Gazdaságtalan a helyreállítás, ha a káro- sodott vagyontárgy helyreállítási költségei a kár- időponti forgalmi értéket meghaladják.

6.D.3. Biztosítási esemény miatt károsodott tapétázott, mázolt vagy festett falak esetén a helyiség egész felületének helyreállítási költségei csak akkor térülnek, ha a helyiségnek legalább két oldalfala vagy a mennyezet és az egyik oldalfala károsodott.

6.D.4. Burkolólapok károsodása esetén a teljes egyforma elemekkel borított egy helyiségben lévő felület újraburkolása csak akkor téríthető, ha a károsodás mértéke meghaladja az 50%-ot.

6.D.5. A biztosító csak abban az esetben térít az általá- nos forgalmi adóval növelt helyreállítási költségen, ha a biztosított a helyreállítás, vagy javítás kap- csán nem jogosult az áfa adóhatóságtól történő visszaigénylésére és bizonyítja, hogy az áfa a káro- sodott vagyontárgy kár utáni helyreállítása vagy újraépítése során felmerült.

6.D.6. A kártérítési összegből minden esetben levonásra kerül:

– a hasznosítható maradványok értéke,

– a kárnak az a része, amely más forrásból meg- térül.

6.D.7. Amennyiben az épületre és a közös tulajdonban lévő részre a tulajdonosok nem kötnek önálló biz- tosítást, az épületek közös részeiben bekövetkező károkat a biztosító társasházak esetében a tulajdo- ni hányad, szövetkezeti házak esetében a biztosí- tónál biztosított és a szövetkezet összes lakásának arányában téríti meg.

6.D.8. Felelősségbiztosítási károkra vonatkozó különös szabályok

a) A biztosító a kárt biztosítási eseményenként és évenként a szerződésben megjelölt felső határig téríti meg. Járadékfizetés esetén, ha a járadék tőkeértéke meghaladja a szerződésben foglalt szolgáltatási limitet, a biztosító kötelezettsége csak a limit összegéig terjed.

b) A biztosító a szerződéssel fedezett károkat a magyar jog szabályai szerint téríti meg. Jelen

feltételeknek a károkozó magatartásra, kárra, kártérítési kötelezettségre vonatkozó rendelke- zései megfelelően alkalmazandók a személyisé- gi jogsértésre, a sérelemdíjra és sérelemdíj fizetési kötelezettségre.

c) A biztosítás kiterjed az eljárási költségekre, ha e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel. A biztosí- tó az eljárási költségeket nem előlegezi meg.

d) Xxxxxxx, a károkozó biztosított jogi képviseleti költsége

– A biztosító a kamatokat a biztosítási összeg keretein belül téríti meg.

– A biztosító a szerződésben megállapított limiten belül, a kár 10%-a, de max. 500 000 Ft szublimit erejéig megtéríti a biztosított képvise- letét ellátó ügyvéd – máshonnan meg nem térü- lő – igazolt munkadíját és készkiadásait, illetve a jogi védekezés egyéb költségeit. E biztosítási fedezet annyiban áll fenn az ésszerű, indokolt és gazdaságos költségek tekintetében, amennyi- ben azok a biztosítási szerződés fedezete alá tartozó, kizáró rendelkezés hatálya alá nem eső és a biztosító részére szerződésszerűen bejelen- tett biztosítási eseménnyel összefüggésben merültek fel. A biztosító nem téríti meg ezeket a költségeket, ha a szerződő/biztosított maga látja el a jogi védelmét.

e) A biztosítási összeg (limit) jogcímenkénti fel-

osztása során a biztosító a biztosított írásbeli iránymutatása szerint jár el. A limit összegének esetleges elégtelenségével, illetve annak jogcí- menkénti felosztásával összefüggő károsulti igényekre a fedezet nem terjed ki.

f) A közös tulajdoni minőségben okozott felelőssé- gi károkat a biztosító a biztosított tulajdoni hányadának arányában téríti meg.

g) A biztosított köteles a kárügy peren kívüli vagy peres eljárás útján történő rendezéséhez vala- mennyi szükséges információt megadni, az okiratokat, határozatokat és levelezéseket ren- delkezésre bocsátani, továbbá a biztosító képvi- selőjének a szükséges meghatalmazásokat meg- adni.

h) A biztosító szolgáltatását a károsultnak teljesít- heti, a károsult azonban kárigényét a biztosító- val szemben közvetlenül nem érvényesítheti. A biztosított akkor követelheti, hogy a biztosító neki teljesítsen, ha a károsult fél követelését ő egyenlítette ki.

i) Ha a biztosított a vele szemben támasztott kár- térítési igények miatti felelősségét vagy összeg- szerű helytállási kötelezettsége mértékét nyil- vánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.

j) A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette.

k) Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a káro- sult követelésének a biztosított által történt

elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a köve- telés nyilvánvalóan megalapozott.

l) A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondosko- dott vagy ezekről lemondott.

UNION Értem Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás Függelék – Betörésvédelmi szintek és összeghatárok

III. FÜGGELÉK – BETÖRÉSVÉDELMI SZINTEK ÉS ÖSSZEGHATÁROK

A. Értéktárgyak körébe tartozó ingóságok (Különös Biztosítási Feltételek 3.C. pont és 5.B. Kiegészítő fedezetek A. pont) esetében a téríthető felső határ a mechanikai és elektronikai védelem függvényében az alábbiak szerinti:

Védelmi szint	Elektronikai jelzőrendszerrel	Elektronikai jelzőrendszer nélkül
Megerősített mechanika	5 000 000 Ft	800 000 Ft
Részleges mechanika	1 500 000 Ft	350 000 Ft
Minimális (alap) mechanika	500 000 Ft	200 000 Ft

A táblázatban jelölt – az Alapcsomagban vállalt 200 000 Ft limitet meghaladó összegű szolgáltatási limitek kiegészítő értéktárgy biztosítás választása esetén érvényesek, azzal, hogy azok az Alapcsomagban vállalt 200 000 Ft szolgáltatási limitet magukban foglalják, azzal együtt és nem azon felül értendők.

Amennyiben az elektronikai jelzőrendszert bekötik olyan távfelügyeleti rendszerközpontba, mely rendelkezik szakhatósá- gi engedéllyel, napi 24 órás diszpécserközpontot és kivonuló szolgálatot üzemeltet, és a riasztás megtörténtét követő 15 percen belüli kiérkezést garantál szerződésében, úgy a fenti táblázatban feltüntetett összegek kétszereséig terjed ki betöréses lopáskárra a biztosító szolgáltatása.

B. Háztartási ingóságok (Különös Biztosítási Feltételek 3.B. pont) körébe tartozó ingóságok esetében a téríthető felső határ a mechanikai és elektronikai védelem függvényében az alábbiak szerinti:

Védelmi szint	Elektronikai jelzőrendszerrel	Elektronikai jelzőrendszer nélkül
Megerősített mechanika	12 000 000 Ft	8 000 000 Ft
Részleges mechanika	6 000 000 Ft	3 000 000 Ft
Minimális (alap) mechanika	500 000Ft	200 000 Ft

	Minimális (alap) mechanikai védelem	Részleges mechanikai védelem	Megerősített mechanikai védelem
Falazat, födém, padozat
Anyaga, vastagsága	Minimum 6 cm tömör, vagy 10 cm üreges tégla, vagy 6–10 cm szendvicsszerkezet, vagy gyári faház	minimum 15 cm-es hagyományos kisméretű tömör téglafallal egyenértékű	Minimum 30 cm vastag üreges (hőszigetelő) tégla, vagy 6 cm vastag vasalt beton
Ajtók
Ajtótok anyaga	Tetszőleges	Tetszőleges	Keményfa, vagy fém, MABISZ ajánlással (korábbi minősítésű), vagy azzal egyenértékű biztonsági ajtó (min III.kat.)
Ajtótok rögzítése	Tetszőleges	tokszerkezet legalább 4 helyen befeszítést megakadályozó módon a falazathoz erősítettek	30 cm-enként minimum 10 cm mélyen, minimum 10 mm átmérőjű köracél tartószilárdságának megfelelően rögzített
Ajtólap anyaga	Tetszőleges (de tömör, háló nem fogadható el)	Tömör	Tömör szendvicsszerkezet fémmel erősítve (100 x 300 mm-es, minimum 12 mm átmérőjű rács, 8 mm vastagságú acéllemez), vagy keményfa
Ajtólap vastagsága	Tetszőleges	minimum 40 mm vastag	Keményfa ajtó esetén minimum 40 mm
Ajtólap rögzítése	Tetszőleges forgópánt	3 db forgópánt	3 db forgópánt
Zár	Biztonsági zár, vagy MABISZ ajánlással rendelkező, vagy azzal egyenértékű biztonsági lakat és lakatpánt, vagy távműködtetésű szerkezet (garázsajtók)	biztonsági zár	Biztonsági zár
Zárási pontok száma	Minimum 1 db	minimum 1 db. Biztonsági zár, előírásoknak megfelelően felszerelve	Minimum 4 db
Zárási pontok távolsága			Minimum 300 mm
Zárnyelvek reteszelési mélysége	10 mm	15 mm	18 mm
Záráspontosság	Tetszőleges	3 mm-en belül	3 mm-en belül
Zárbetét törés elleni védelme	Ajánlott, de nem feltétel	Szükséges	Szükséges
Fúrásvédett zárbetét			Szükséges
Zárfogadó ellenlemez	Tetszőleges	megerősített kivitelű	Minimum 2 ponton falszerkezethez rögzítve
Kétszárnyú ajtó esetén reteszhúzás elleni védelem	Szükséges	szükséges	Szükséges
Kiemelés elleni védelem	Szükséges	szükséges	Szükséges
Ablakok
3 m alsó élmagasság alatti abla- kok védelme	Nem szükséges	nem szükséges	MABISZ ajánlással (korábbi minősítésű), vagy azzal egyenértékű biztonsági ablak (többpontos zárás, minimum P4A dobásálló üveggel), vagy tetszőleges ablak és 100 x 300 mm-es osztású, anyaga 12 mm-es átmérőjű köracél szilárdságának megfelelő, kívülről nem szerelhető rács, 30 cm-enként minimum 4 ponton, 10 cm mélyen a falazatba erősítve

Elektronikai jelzőrendszer követelményei:

Teljeskörű térvédelem, vagy teljeskörű felületvédelem és legalább csapdaszerű térvédelem legyen kialakítva.

A MABISZ által legalább a részleges elektronikai jelző- rendszer elemének ajánlott eszközök alkalmazhatók:

– a betörésjelző központ a tápegységgel egy egy- séget képezzen és a védett téren belül kerüljön elhelyezésre,

– a rendszer szabotázs ellen védett legyen,

– a központi egység vagy kezelő jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot külön-külön a védelmi körökön és a szabotázsvonalon is,

– a központi egység burkolata az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázsvédett legyen, minimum 1,2 mm-es lágyacélból vagy azzal egyenértékű szilárdságú más anyagból készül- jön és eltávolítása, megbontása esetén a jelzés- vonalon adjon riasztást,

– az egyes részek meghibásodását a rendszer a kezelő számára jelezze, a további részek marad- janak működőképesek,

– élesített állapotban a vezérlőközpontnak vala- mennyi jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló- berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,

– a jelzőáramkör megszakadását a rendszernek jeleznie kell,

– az energiaellátást két – egymástól független, kölcsönhatásmentes – energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa,

– az akkumulátor automatikus töltéséről gondos- kodni kell,

– az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 48 órás üzemeltetését, a 48 óra letelte után legalább egy riasztási cik- lus végrehajtását biztosítsa (felügyelet nélküli esetben),

– a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül vagy védőcsőben kell vezetni,

– a nyitásérzékelők csak rejtve, süllyesztve szerel- hetők,

– a rendszer kezelése kódkapcsolóval történhet, a személyi kódoknak minimum négy számjegyű- nek kell lenni,

– négy számjegyes kód esetén a kezelőnek védett térben kell elhelyezkednie, és a kezelésre maxi- mum 30 másodperc idő állhat rendelkezésre,

– hat számjegyes kódok esetén a kezelő védett téren kívül is elhelyezhető, de gondoskodni kell arról, hogy mechanikailag védett, kulccsal nyit- ható dobozban kerüljön elhelyezésre,

– a riasztásjelzés minimum egy saját akkumulá- torral rendelkező hang-, fényjelző és egy nem akkumulátoros hangjelző készülékekkel történ- jen,

– a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1–3 percen belül automatiku- san meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a riasz- tást követően kapcsoljon éles állapotba,

– a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől, tárgyaktól, építményektől, épület-

Hatályos: 2021. október 1-től 40

szerkezetektől, közlekedési utaktól olyan távol- ságra kell telepíteni, hogy azok elérése csak segédeszköz használatával legyen megoldható,

– a kültéri hangjelző burkolata szabotázsvédett legyen, minimum 1,2 mm-es lágyacélból készüljön vagy ezzel egyenértékű szilárdságú mechanikai védelemmel rendelkezzen, hang- ereje haladja meg a 100 dB/m-t, váltakozó, kéthangú jelzéssel jelezzen,

– az optikai jelzésadó sárga színű, villogó, mini- málisan 200 lux fényerőjű legyen.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

Xx.xx.: U10710/2