A BIZOTTSÁG 823/2000/EGK RENDELETE

32000R0823

2000.4.20. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK HIVATALOS LAPJA L 100/24

A BIZOTTSÁG 823/2000/EGK RENDELETE

(2000. április 19.)

a Szerződés 81. cikke (3) bekezdésének a vonalhajózási társaságok (konzorciumok) között létrejött megállapodások, döntések és összehangolt magatartások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösségeket létrehozó szerződésre,

tekintettel a legutóbb Ausztria, Finnország és Svédország csatla- kozási okmányával módosított, a Szerződés 85. cikke (3) bekez- désének a vonalhajózási társaságok (konzorciumok) között létre- jött megállapodások, döntések és összehangolt magatartások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról szóló, 1992. február 25-i 479/92/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 1. cik- kére,

e rendelet tervezetének (2) a közzétételét követően,

a tengeri szállítási versenykorlátozó magatartásokkal és erőfö- lénnyel foglalkozó tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1) A 479/92/EGK rendelet felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy alkalmazza a Szerződés 81. cikke (3) bekezdését a hajózási társaságok (konzorciumok) között létrejött, a vonalhajózási szállítási szolgáltatások közös üzemelte- tésére vonatkozó megállapodások, döntések és összehan- golt magatartások egyes csoportjaira, amelyek az azokban részes hajózási társaságok közötti együttműködés révén korlátozhatják a közös piacon belüli versenyt és befolyá- solhatják a tagállamok közötti kereskedelmet, és emiatt a Szerződés 81. cikke (1) bekezdésében foglalt tilalomba ütközhetnek.

(2) A Bizottság e jogkörével élt a 870/95/EK bizottsági rende- let (3) elfogadásakor. Az eddigi tapasztalat alapján megha- tározható azoknak a konzorciumoknak a csoportja, ame- lyek a 81. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozhatnak ugyan, de általában olyannak tekinthetők, amelyek teljesí- tik a 81. cikk (3) bekezdésében rögzített feltételeket.

(3) A Bizottság kellőképpen figyelembe vette a tengeri szállí- tás sajátos jellemzőit. E jellemzők lényeges tényezőt képez- nek az e csoportmentességben nem részesülő konzorciu- mok bizottsági értékelésében is.

(1) HL L 55., 1992.2.29., 3. o.

(2) HL L 379., 1999.12.31., 13. o.

(3) HL L 89., 1995.4.21., 7. o.

(4) Az e rendelet szerint meghatározott konzorciumok általá- ban hozzájárulnak a vonalhajózási szolgáltatások eredmé- nyességének és minőségének javításához azzal, hogy éssze- rűsítik a tagtársaságok tevékenységét, és nagyobb megtakarítást eredményeznek a vízi járművek működteté- sében, valamint a kikötői felszerelések kihasználásában. Emellett a konténerek jobb kihasználásának előmozdításá- val és a járműkapacitás hatékonyabb felhasználásával elő- mozdítják a műszaki és gazdasági fejlődést.

(5) A konzorciumok tengeri szállítási szolgáltatásait igénybe vevők általában megfelelő arányban részesülnek az ered- ményesség és a szolgáltatás minőségének javulásából szár- mazó előnyökből. Ezek az előnyök megnyilvánulhatnak a járatok és kikötői megállások sűrűségének vagy a menet- rendnek a javulása, valamint a modernebb vízi járművek és más eszközök, például kikötői felszerelések használata révén lehetővé váló jobb minőségű és az egyedi igények- hez jobban igazodó szolgáltatások formájában. A szolgál- tatások igénybe vevői számára csak akkor előnyösek a konzorciumok, ha kellően érvényesül a verseny azokban az üzletágakban, amelyekben a konzorciumok működnek.

(6) Ezeket a megállapodásokat tehát csoportmentesség illeti meg, feltéve hogy nem nyújtanak lehetőséget az érintett vállalkozásoknak arra, hogy az adott üzletágak jelentős részében felszámolják a versenyt. A tengeri szállítási piac állandó ingadozásait és a felek által eszközölt, a konzor- ciumi megállapodások feltételeit, illetve a megállapodás tárgyát képező tevékenységeket érintő gyakori változtatá- sokat figyelembe véve e rendelet egyik célja azoknak a fel- tételeknek a pontosítása, amelyeket a konzorciumoknak be kell tartaniuk ahhoz, hogy a csoportmentesség kedvezmé- nyében részesüljenek.

(7) A közös szolgáltatás megteremtése és működtetése szem- pontjából a konzorciumok egyik alapvető jellemzője, hogy képesek rugalmasan az igényekhez igazítani kapacitásukat. A konzorciumoknak nem alapvető jellemzője, hogy a jár- műkapacitás bizonyos százaléka kihasználatlan.

(8) Az e rendeletben biztosított csoportmentesség kiterjed mind a vonalhajózási konferencián belül, mind pedig az ilyen konferenciákon kívül működő konzorciumokra, kivéve a fuvardíjszabás közös megállapítását.

(9) A díjszabási tevékenységek az Ausztria, Finnország és Své- dország csatlakozási okmányával módosított, a Szerződés

85. és 86. cikkének a tengeri szállításra történő alkalmazá- sáról szóló, 1986. december 22-i 4056/86/EGK tanácsi rendelet (1) hatálya alá tartoznak. A konzorcium azon tag- jainak, amelyek közösen kívánják megállapítani a díjakat, de nem felelnek meg a 4056/86/EGK rendelet kritériu- mainak, egyedi mentességért kell folyamodniuk.

(10) A csoportmentesség első feltétele, hogy a nagyobb haté- konyságból származó előnyök, valamint a konzorcium által kínált más előnyök méltányos része a szállítást igénybe vevőket illesse meg.

(11) A 81. cikk (3) bekezdésének e követelményét teljesítettnek kell tekinteni, ha a konzorcium az alábbi három helyzet valamelyikében van:

– annak a konferenciának a tagjai között, amelyen belül a konzorcium működik, az önálló díjszabásnak („inde- pendent rate action”) köszönhetően tényleges árverseny van,

– a konferencián belül, amelyben a konzorcium műkö- dik, kellő mértékben érvényesül a tényleges verseny a konzorcium tagjai és más, a konzorciumhoz nem tar- tozó konferenciatagok közötti szolgáltatások terén, abból a tényből következően, hogy a konferenciame- gállapodás kifejezetten megengedi a konzorciumok számára, hogy egyedi típusú szolgáltatásokat kínálja- nak – mint például a konzorcium által egyedüliként nyújtott „éppen időben” („just-in-time”) szállítás vagy egy olyan fejlett „elektronikus adatcsere” (EDI) szolgál- tatás, amely által a szállítást igénybe vevők mindenkor tájékozottak lehetnek árujuk hollétéről – vagy megen- gedi a konzorcium által kínált hajózások és kikötések gyakoriságának a konferenciáéhoz képest jelentős növelését,

– a konzorcium tagjai hatékony, tényleges vagy potenci- ális versenynek vannak kitéve a konzorciumon kívüli hajózási társaságok részéről, akár van, akár nincs működő konferencia a kérdéses üzletágban vagy ágak- ban.

(12) A 81. cikk (3) bekezdésében előírt ugyanezen követelmény teljesítése céljából rendelkezni kell egy további feltételről a szolgáltatás minőségét érintő egyéni verseny előmozdítása végett a konzorciumtagok között, valamint a konzorcium- tagok és az üzletágban vagy ágakban működő más hajó- stársaságok között.

(13) Feltételül kell szabni, hogy a konzorciumok és tagjaik adott útvonalon nem alkalmaznak olyan szállítási díjakat és fel- tételeket, amelyek egymástól kizárólag a szállított áruk származási vagy célországa szerint különböznek, olyan kereskedelmi torzulásokat okozva ezáltal a Közösségen belül, amelyek károsak egyes kikötők, feladók, fuvarozók,

(1) HL L 378., 1986.12.31., 4. o.

illetve a szállításhoz kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások számára, kivéve ha a díjak és feltételek gaz- daságilag indokolhatók.

(14) A feltételek megállapítása azt a célt is szolgálja, hogy a konzorciumokat megakadályozzák abban, hogy olyan, a versenyt korlátozó intézkedéseket vezessenek be, amelyek nem nélkülözhetetlenek azoknak a céloknak az eléréséhez, amelyek a mentesség nyújtását indokolják. Evégett a kon- zorciumi megállapodásoknak tartalmazniuk kell egy olyan rendelkezést, amely jogot biztosít minden, a megállapodás- ban részes hajózási társaságnak arra, hogy a konzorcium- ból kilépjen, feltéve hogy ezt megfelelő felmondási idő betartásával teszi. Hosszabb felmondási időszakról kell rendelkezni azonban a nagymértékben integrált és/vagy nagy befektetési költséggel létrehozott konzorciumok ese- tében, figyelembe véve az ezeket létrehozó nagyobb befek- tetéseket és a valamely tag távozása által okozott szélesebb körű átszervezést. Ha a konzorcium közös marketingst- ruktúrát működtet, ki kell kötni azt is, hogy minden tag- nak joga van önálló marketingtevékenységet folytatni, fel- téve hogy erről előzetesen, ésszerű határidővel értesíti a konzorciumot.

(15) A mentességet olyan konzorciumokra kell korlátozni, amelyeknek nincs lehetőségük a verseny kizárására az adott szolgáltatások jelentős részében.

(16) A mentesség szempontjából annak meghatározásánál, hogy valóban van-e verseny mindazokon a piacokon, ame- lyekre a konzorcium működése kiterjed, figyelembe kell venni nemcsak az adott konzorcium által kiszolgált kikö- tők közötti közvetlen kereskedelmet, hanem azt a versenyt is, amelyet más, olyan kikötőkből hajózó vonalhajózási szolgáltatások hoznak létre, amelyek kiválthatják a konzor- cium által kiszolgált kikötőket, illetve ahol ez indokolt, egyéb szállítási módokat is figyelembe kell venni.

(17) Az e rendeletben biztosított csoportmentesség tehát csak azzal a feltétellel alkalmazható, hogy a konzorcium piaci részesedése minden olyan piacon, amelyre kiterjed a műkö- dése, nem lép túl egy meghatározott mértéket.

(18) Egy konferencián belüli konzorcium piaci részesedésének kisebbnek kell lennie annak következtében, hogy a kérdé- ses megállapodások egy már létező korlátozó megállapo- dáson nyugszanak.

(19) Annak érdekében azonban, hogy a csoportmentességek- ben biztosított jogbiztonságot élvezhessék, helyénvaló egy- szerűsített eljárást felajánlani az olyan konzorciumoknak, amelyek bizonyos százalékkal túllépik ugyan az e rende- letben rögzített határokat, de azokban az üzletágakban, amelyekre működésük kiterjed, változatlanul tényleges ver- senynek vannak kitéve. Az ilyen eljárásnak lehetővé kell tennie a Bizottság számára is a hatékony felügyelet végzé- sét és a megállapodások hatósági ellenőrzésének egyszerű- sítését.

(20) Mindazonáltal a megadott határokat túllépő konzorciumoknak lehetőséget kell nyújtani arra, hogy egyedi határozattal szerezzenek mentességet, feltéve hogy teljesítik a 81. cikk (3) bekezdésében előírt követelménye- ket, figyelemmel a tengeri szállítás sajátos jellegére.

(21) Ez a rendelet csak egy konzorcium tagjai közötti megálla- podásokra alkalmazandó. A csoportmentesség tehát nem terjed ki az egyrészről konzorciumok vagy azok egy vagy több tagja, másrészről egyéb hajózási társaságok között létrejött versenykorlátozó megállapodásokra. Nem alkal- mazandó továbbá az ugyanabban az üzletágban működő különböző konzorciumok közötti, illetve az ilyen konzor- ciumok tagjai közötti versenykorlátozó megállapodásokra sem.

(22) A mentességhez bizonyos kötelezettségek is fűződnek. E tekintetben a szállítási szolgáltatás igénybe vevőinek min- denkor lehetőséget kell kapniuk arra, hogy a konzorcium tagjai által közösen nyújtott tengeri szállítási szolgáltatá- sok feltételeit megismerjék. Gondoskodni kell a konzor- cium és a szállítási szolgáltatás igénybe vevői közötti tény- leges és hatékony konzultációról azokra a tevékenységekre vonatkozóan, amelyekre a megállapodások kiterjednek. Ez a rendelet meghatározza a „tényleges és hatékony konzul- táció” jelentését is, valamint azt, hogy e konzultációknál milyen fő eljárási szakaszokat kell követni. Rendelkezni kell a konzorcium tevékenységi területeire korlátozódó kötelező konzultációról is.

(23) Ezek a konzultációk hatékonyabb és a szállítási szolgálta- tásokat igénybe vevők érdekeit figyelembe vevő tengeri szállítási szolgáltatást biztosítanak. Következésképpen, az ilyen konzultációkból származó egyes versenykorlátozó magatartásoknak mentességben kell részesülniük.

(24) E rendelet alkalmazása szempontjából a vis maior fogalma megfelel annak, ahogy azt az Európai Közösségek Bírósá- gának megszilárdult esetjoga meghatározta.

(25) Gondoskodni kell arról, hogy a felek által elfogadott válasz- tottbírósági ítéletekről és békéltetői ajánlásokról haladék- talanul értesítsék a Bizottságot, hogy meggyőződhessen, azok nem mentesítik-e a konzorciumokat az e rendeletben előírt feltételek és kötelezettségek alól, és ezáltal nem sértik-e meg a 81. és 82. cikk rendelkezéseit.

(26) A 479/92/EGK rendelet 6. cikkének megfelelően, meg kell határozni azokat az eseteket, amelyekben a Bizottság meg- vonhatja a társaságoktól a csoportmentesség kedvezmé- nyét.

(27) 11 konzorcium élvezte a 870/95/EK rendeletben foglalt csoportmentesség előnyeit azzal, hogy alkalmazta az abban a rendeletben foglalt kifogásolási eljárást, ami lehe- tővé tette a Bizottság számára különösen annak ellenőrzé- sét, hogy ezek a konzorciumok tényleges versenynek voltak-e kitéve. Nincs arra utaló jel, hogy azóta a körülmé- nyek megváltoztak volna, olyan értelemben, hogy e kon- zorciumok már ne lennének kitéve tényleges versenynek. Ezért e konzorciumoknak a továbbiakban is mentességet kell kapniuk az e rendeletben rögzített feltételek szerint.

(28) Az e rendelet által automatikusan mentesített megállapo- dások esetében nem szükséges a 4056/86/EGK rendelet

12. cikke szerinti kérelmet benyújtani. Ha azonban ésszerű kétségek merülnek fel e tekintetben, a társaságok nyilatko- zatot kérhetnek a Bizottságtól arról, hogy megállapodásuk megfelel-e ennek a rendeletnek.

(29) Ez a rendelet nem érinti a Szerződés 82. cikkének alkalma- zását.

(30) Tekintettel arra, hogy a 870/95/EK rendelet hatályát veszti, helyénvaló új rendeletet kiadni a csoportmentesség megú- jításáról,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Hatály

Ezt a rendeletet csupán annyiban lehet alkalmazni a konzorciumokra, amennyiben azok egy vagy több közösségi kikötőből induló vagy oda érkező nemzetközi tengeri vonalhajózási szolgáltatásokat végeznek.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

(1) „konzorcium”: megállapodás vízi járműveket üzemeltető két vagy több olyan fuvarozó társaság között, amelyek kizárólag teherszállítás céljára nemzetközi vonalhajózási szolgáltatást nyújtanak, főleg konténerrel, egy vagy több üzletágban, és amely megállapodásnak a célja együttműködés kialakítása a tengeri szállítási szolgáltatás közös üzemeltetésében, és amely ahhoz a szolgáltatáshoz képest, amelyet a konzorcium tagjai konzorcium hiányában egyedileg nyújtanának, jobb szolgál- tatást biztosít, a konzorciumok tagjai működésének műszaki, műveleti és/vagy kereskedelmi megállapodások – kivéve az árrögzítést – útján történő ésszerűsítése céljából;

(2) „vonalhajózás”: olyan rendszeres áruszállítás, amely kikötők közötti adott útvonalon vagy útvonalakon történik, előre köz- zétett, hozzáférhető menetrendek és hajózási időpontok sze- rint, valamint alkalmi jelleggel, a szállítási szolgáltatás bár- mely igénybe vevője számára, visszterhesen;

(3) „szolgáltatási megállapodás”: egy vagy több, szállítási szolgál- tatást igénybe vevő és a konzorcium egyik tagja vagy a kon- zorcium között létesített olyan szerződéses viszony, amely- nek értelmében a szolgáltatást igénylő vállalja, hogy megbízást ad adott mennyiségű árunak adott időtartamon belüli szállítására, és ennek ellenében a konzorcium tagja vagy a konzorcium egyedi kötelezettségvállalást tesz, miszerint számára meghatározott minőségű, a konkrét igényeihez iga- zodó személyre szabott szolgáltatást nyújt;

(4) a „szállítási szolgáltatás igénybe vevője” bármely olyan vállal- kozás (például: feladó, címzett, szállítmányozó), amely vala- mely konzorciummal (vagy annak egyik tagjával) áru szállítá- sára szóló szerződéses megállapodást kötött, vagy erre irányuló szándékot tanúsított, vagy feladók vagy szállítmá- nyozók bármely társulása;

(5) az „önálló fuvardíjszabás” („independent rate action”) az a jog, amely szerint a tengeri konferencia tagja eseti alapon az áru- kra olyan fuvardíjszabást ajánlhat, amely eltér a konferencia díjszabásától, feltéve hogy erről tájékoztatja a konferencia többi tagját.

II. FEJEZET

MENTESSÉGEK

3. cikk

Mentesített megállapodások

(1) A Szerződés 81. cikke (3) bekezdése alapján és az e rendelet- ben előírt feltételekre és kötelezettségekre is figyelemmel a Szer- ződés 81. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazható az e cikk (2) bekezdésében felsorolt tevékenységekre, ha azok az e rendelet 1. és 2. cikkében meghatározott konzorciumi megállapodásokban szerepelnek.

(2) Az alkalmazhatatlanság hatálya csupán a következő tevékeny- ségekre terjed ki:

a) olyan vonalhajózási szállítási szolgáltatások közös működte- tése, amelyek kizárólag a következő tevékenységeket foglalják magukban:

i. hajózási menetrendek egyeztetése és/vagy közös megálla- pítása, valamint a megállásra kijelölt kikötők meghatáro- zása;

ii. vízi járművek rakterének vagy konténerhelyeinek cseréje, értékesítése vagy keresztbérlete;

iii. vízi járművek és/vagy kikötői berendezések közös haszná- lata („pooling”);

iv. egy vagy több közös működtetésű iroda használata;

v. konténerek, járművek és egyéb felszerelések és/vagy az ezekre szóló bérleti, lízing vagy adásvételi szerződések ren- delkezésre bocsátása;

vi. elektronikus adatcsere-rendszer és/vagy közös dokumen- tációs rendszer használata;

b) a kapacitás átmeneti kiigazításai;

c) kikötői terminálok és az azokhoz tartozó szolgáltatások közös működtetése vagy használata (mint például be- vagy kirako- dási szolgáltatások);

d) részvétel az alábbi közös „pool” – ok közül egyben vagy néhányban: rakomány, bevétel, nettó bevétel;

e) a konzorcium szavazati jogainak közös gyakorlása abban a konferenciában, amelyben a konzorcium tagjai működnek,

amennyiben a közösen gyakorolt szavazat a konzorcium saját tevékenységeit érinti;

f) közös marketingszerkezet és/vagy közös hajóraklevél kiállí- tása;

g) bármely más, az a)–f) pontban említett tevékenységet kiegé- szítő, azok megvalósításához szükséges tevékenység.

(3) Különösen a következőket kell a (2) bekezdés g) pontjának értelmében vett kiegészítő tevékenységnek tekinteni:

a) a konzorciumi tagok kötelezése a konzorcium által a konzor- cium számára kijelölt vízi járművek használatára az adott üzletágban vagy ágakban, és harmadik felekhez tartozó vízi járműveken bérelt raktér igénybevételétől való tartózkodásra;

b) a konzorciumi tagok kötelezése arra, hogy ne engedélyezze- nek vagy adjanak bérbe rakteret más vízi járműveket üzemel- tető fuvarozóknak az adott üzletágban vagy ágakban, kivéve ha a konzorcium többi tagja ehhez előzetesen hozzájárult.

4. cikk

A kapacitás kihasználatlansága

A 3. cikkben megállapított mentesség nem alkalmazható a konzorciumra, ha az a meglévő kapacitás kihasználatlanságára vonatkozó olyan megállapodásokat is tartalmaz, amelyek értelmében a konzorcium vonalhajózási tagjai tartózkodnak a konzorcium keretén belül üzemeltetett vízi járművek kapacitása bizonyos százalékának igénybe vételétől.

III. FEJEZET

A MENTESSÉG FELTÉTELEI

5. cikk

A mentesítés alapfeltétele

A 3. cikkben biztosított mentesség csak abban az esetben alkal- mazható, ha a következő feltételek közül egy vagy több teljesül:

a) abban a konferenciában, amelyben a konzorcium működik, a tagok között tényleges árverseny létezik annak köszönhetően, hogy a tagokat a konferenciamegállapodás törvényi vagy más kötelezettség értelmében kifejezetten felhatalmazza arra, hogy bármely, a konferencia-díjszabásban szereplő fuvardíjszabásra vonatkozóan önálló díjszabást állapítsanak meg; vagy

b) abban a konferenciában, amelyben a konzorcium működik, megfelelő mértékű tényleges verseny érvényesül a konferenci- atagok között a nyújtott szolgáltatások tekintetében, annak köszönhetően, hogy a konferenciamegállapodás – formájától függetlenül – kifejezetten megengedi a konzorciumnak, hogy a szállítási szolgáltatások gyakoriságát és minőségét illetően bármilyen jellegű saját szolgáltatási megállapodásokat kínál- jon, valamint mindenkor szabadságot biztosít arra, hogy az általa kínált szolgáltatásokat a szállítási szolgáltatás igénybe vevőinek konkrét igényeihez igazítsa; vagy

c) akár működik konferencia az adott üzletágban vagy ágakban, akár nem, a konzorcium tagjai ténylegesen ki vannak téve valós vagy potenciális versenynek kitéve olyan vonalhajózási társaságok révén, amelyek nem tagjai a konzorciumnak.

6. cikk

A piaci részesedéssel kapcsolatos feltételek

(1) Ahhoz, hogy a 3. cikkben biztosított mentességre jogosult legyen, a konzorciumnak minden egyes piacon, ahol működését kifejti, olyan piaci részesedéssel kell rendelkeznie, amely a fuva- rozott áru mennyisége (fuvartonnában vagy 20 lábnak megfelelő egységekben) alapján számítva 30 %-nál nem több, ha konferen- cián belül, illetve 35 %-nál nem több, ha konferencián kívül működik.

(2) A 3. cikkben megállapított mentesség továbbra is fennáll, ha az e cikk (1) bekezdésében említett piaci részesedést két egymást követő naptári évből álló időszak alatt nem több mint egy tizedé- vel lépik túl.

(3) Ha az (1) és (2) bekezdésben meghatározott valamely küszöb- értéket túllépik, a 3. cikkben megállapított mentesség azon nap- tári évet követően, amelyben a küszöbértéket túllépték, további hat hónapig továbbra is fennáll. Ez az időszak 12 hónappal meg- hosszabbodik, ha a túllépés azért történt, mert egy olyan fuvarozó vonult ki a piacról, amely nem tagja a konzorciumnak.

7. cikk

Kifogásolási eljárás

(1) A 3. és 10. cikkben megállapított mentesség olyan konzor- ciumokra is kiterjed, amelyek piaci részesedése azon piacok vala- melyikén, amelyeken működést fejtenek ki, meghaladja a 6. cikk- ben rögzített küszöbértékeket, de egyik piacon sem haladja meg az 50 %-ot, azzal a feltétellel, hogy a kérdéses megállapodásokat a 2843/98/EK bizottsági rendelet (1) rendelkezéseinek megfele- lően bejelentették a Bizottságnak, és az a mentességet hat hóna- pon belül nem kifogásolta.

A hathónapos időszak attól a naptól kezdődik, amikor a bejelen- tést a 2843/98/EK rendelet 4. cikkének megfelelően érvényesnek kell tekinteni.

(2) Az (1) bekezdést csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha a bejelentésben vagy az azt kísérő közleményben kifejezetten hivat- koznak erre a cikkre.

(3) A Bizottság a mentességgel szemben kifogást emelhet.

A Bizottság akkor emel kifogást a mentességgel szemben, ha egy tagállamtól erre irányuló felkérést kap az (1) bekezdésben emlí- tett bejelentésnek a tagállam részére történő továbbításától szá- mított három hónapon belül. E felkérésnek a Szerződés verseny- szabályaira vonatkozó megfontolásokon kell alapulnia.

(4) A Bizottság a mentességgel szemben emelt kifogását bármi- kor visszavonhatja. Ha azonban a kifogást valamely tagállam fel- kérésére emelte, amely fenntartja felkérését, a kifogást csak a ten- geri szállítási versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt köve- tően lehet visszavonni.

(5) Ha a kifogást azért vonják vissza, mert az érintett vállalkozá- sok bebizonyították, hogy a 81. cikk (3) bekezdésének feltételei teljesülnek, a mentesség a bejelentés időpontjától kezdődően áll fenn.

(1) HL L 354., 1998.12.30., 22. o.

(6) Ha a kifogást azért vonják vissza, mert az érintett vállalkozá- sok úgy módosították a megállapodást, hogy a 81. cikk (3) bekez- désének feltételei teljesüljenek, a mentesség a módosítások hatály- balépésének időpontjától kezdve áll fenn.

(7) Ha a Bizottság kifogást emel a mentességgel szemben és azt nem vonja vissza, a bejelentés joghatásait a 4056/86/EGK rende- let II. szakaszának rendelkezései szabályozzák.

8. cikk

Egyéb feltételek

A 3. és 10. cikkben biztosított mentességre a jogosultság a követ- kező további feltételektől függ:

a) a konzorciumnak lehetővé kell tennie minden tagja számára azt, hogy egyéni szerződés alapján saját szolgáltatási megálla- podásokat kínáljon;

b) a konzorciumi megállapodásnak jogot kell biztosítania a tag- vállalkozások számára a konzorciumból való kilépésre bármi- lyen pénzügyi vagy egyéb szankció, különösen olyan kötele- zettségvállalás nélkül, hogy a kérdéses üzletágban vagy ágakban meg kell szüntetniük minden szállítási tevékenységet, akár párosul ez a kötelezettségvállalás azzal a feltétellel, hogy a tevékenységet később, csak bizonyos idő elteltével folytat- hatják, akár nem. Ez a jog legfeljebb hathónapos felmondási idő mellett érvényesíthető, amely a megállapodás hatálybalé- pésétől eltelt 18 hónapos kezdeti időszak után kezdődhet.

Szorosan integrált konzorcium esetén azonban, amelynek közös a nettó bevételalapja és/vagy kifejezetten a konzorcium létrehozása céljából vízi járművek vásárlásával vagy bérletével nagyarányú befektetést eszközölt, a felmondási idő legfeljebb hat hónap, amely a megállapodás hatálybalépését követő 30 hónapos kezdeti időszak után kezdődhet;

c) ha a konzorcium közös marketingszerkezetben működik, a konzorcium minden tagja jogosult arra, hogy önálló marke- tingtevékenységbe fogjon minden szankció nélkül, feltéve hogy legfeljebb hat hónappal korábban erről értesítést küld;

d) sem a konzorcium, sem annak tagjai nem okozhatnak kárt a közös piacon belül kikötők, szállítási szolgáltatásokat igénybe vevők vagy fuvarozók számára azzal, hogy ugyanazon áruk fuvarozására a megállapodás hatálya alá tartozó területen olyan díjszabást és fuvarozási feltételeket alkalmaznak, ame- lyek származási vagy rendeltetési ország, illetve berakodási vagy kirakodási kikötő szerint differenciálnak, kivéve ha az ilyen díjszabás vagy feltételek gazdaságilag indokolhatók.

IV. FEJEZET

KÖTELEZETTSÉGEK

9. cikk

A mentességhez fűződő kötelezettségek

(1) A 3. cikkben és a 13. cikk (1) bekezdésében megállapított mentességekhez az e cikk (2)–(5) bekezdésében megállapított kötelezettségek fűződnek.

(2) A konzorcium vagy a tagjai által kínált, menetrend szerinti tengeri szállítási szolgáltatások feltételeire és minőségére vonat- kozó – a csekély jelentőségű, pusztán működési kérdéseken kívüli

– valamennyi fontos kérdés megoldása érdekében egyrészről a szállítási szolgáltatásokat igénybe vevőknek vagy képviseleti szer- vezeteiknek, másrészről a konzorciumnak tényleges és hatékony konzultációt kell folytatniuk.

Konzultációt kell tartani bármikor, ha a fent említett felek bárme- lyike azt kéri.

Vis maior kivételével konzultációt kell tartani a konzultáció tárgyát képező valamennyi intézkedés bevezetését megelőzően. Ha vis maior miatt a konzorcium tagjai kénytelenek egy határozatot már a konzultációt megelőzően alkalmazni, minden igényelt konzul- tációt a kéréstől számított 10 munkanapon belül meg kell tartani. A vis maior fenti esetétől eltekintve – amelyre utalni kell az intéz- kedést bejelentő értesítésben – a konzultációt megelőzően az intézkedést nem lehet nyilvánosan bejelenteni.

A konzultációt a következő eljárási szakaszoknak megfelelően kell megtartani:

a) a konzultáció előtt a konzorcium a másik felet írásban részle- tesen tájékoztatja a konzultáció tárgyáról;

b) a felek írásban vagy megbeszélések keretében, vagy mindkét módon megosztják egymással nézeteiket, amelynek során a konzorciumi tagoknak és a konzorciumban részt vevő fuva- rozóknak a képviselői jogosultak közös álláspont kialakítá- sára, és e cél elérése érdekében a felek minden erőfeszítést megtesznek;

c) ha mindkét fél erőfeszítései ellenére sem sikerül közös állás- pontra jutni, elismerik és nyilvánosan bejelentik a nézeteltérés tényét. Ezt bármelyik fél tudathatja a Bizottsággal;

d) ha lehetséges, a két fél közös megállapodással ésszerű határi- dőt állapíthat meg a konzultációk befejezésére. A határidő leg- alább egy hónap, kivéve a rendkívüli eseteket, illetve a felek eltérő megállapodását.

(3) A konzorcium és annak tagjai által nyújtott tengeri szállítási szolgáltatás feltételeit, ideértve a szolgáltatások minőségére vonat- kozó feltételeket és valamennyi idevágó módosítást, kérésre a szállítási szolgáltatás igénybe vevői számára méltányos díj ellené- ben rendelkezésre kell bocsátani, tanulmányozásra pedig díjmen- tesen kell hozzáférhetővé tenni a konzorciumi tagok, a konzor- cium vagy ezek ügynökei hivatali helyiségeiben.

(4) A konzorciumok e rendelet hatálya alá tartozó magatartására vonatkozó vitákat eldöntő, a felek által elfogadott választottbí- rósági ítéletekről és a békéltetők ajánlásairól a konzorcium hala- déktalanul köteles értesíteni a Bizottságot.

(5) Az e rendelet által nyújtott kedvezményre igényt tartó kon- zorciumoknak a Bizottság által eseti alapon megállapított értesí- tési határidőn belül – amely nem lehet egy hónapnál rövidebb – képesnek kell lenniük bizonyítani, hogy teljesítik az 5-8. cikkben

és az e cikk (2) és (3) bekezdésében előírt feltételeket és kötele- zettségeket, és e határidőn belül be kell mutatniuk a Bizottságnak az adott konzorciumi megállapodást.

10. cikk

Szállítási szolgáltatást igénybe vevők és konzorciumok között menetrend szerinti tengeri szállítási szolgáltatások igénybevételére létrejött megállapodások mentesítése

A konzorcium által nyújtott vonalhajózási szállítási szolgáltatások feltételeit és minőségét, illetve az ilyen szolgáltatásokkal kapcsolatos valamennyi, a 9. cikk (2) bekezdésében intézményesített konzultációból származó általános kérdést érintő, egyrészről a szállítási szolgáltatást igénybe vevők, illetve képviseleti szervezeteik, másrészről a 3. cikk értelmében mentesített konzorcium között létrejött megállapodások, döntések és összehangolt magatartások mentesülnek a Szerződés

81. cikke (1) bekezdésében rögzített tilalom alól.

V. FEJEZET

VEGYES RENDELKEZÉSEK

11. cikk

Szakmai titoktartás

(1) A 7. cikk és a 9. cikk (5) bekezdése alkalmazásának eredmé- nyeként megszerzett információk kizárólag e rendelet céljaira használhatók fel.

(2) A Bizottság és a tagállamok hatóságai, valamint hivatalnokaik és más alkalmazottaik nem fedhetik fel az e rendelet alkalmazása során szerzett olyan információkat, amelyek szakmai titoktartási kötelezettség körébe tartoznak.

(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezései nem képezik akadályát általános információk, illetve olyan tanulmányok közlésének, amelyek nem tartalmaznak az egyes vállalkozásokra vagy vállal- kozási társulásokra vonatkozó információkat.

12. cikk

Csoportmentesség visszavonása

A Bizottság a 479/92/EGK rendelet 6. cikkének megfelelően visszavonhatja e rendelet alkalmazásának kedvezményét, ha adott esetben megállapítja, hogy egy olyan megállapodásnak, döntés- nek vagy összehangolt magatartásnak, amelyre kiterjed az e ren- delet 3. cikkében vagy 13. cikke (1) bekezdésében megállapított mentesség, mégis vannak a Szerződés 81. cikke (3) bekezdésében rögzített feltételekkel összeegyeztethetetlen hatásai, különösen akkor, ha:

a) adott üzletágban azon a konferencián kívül, amelyben a kon- zorcium működik, vagy egy konkrét konzorciumon kívül nincs tényleges verseny;

b) a konzorcium sorozatosan nem teljesíti a 9. cikkben megálla- pított kötelezettségeket;

c) a konzorcium magatartása a Szerződés 82. cikkével össze- egyeztethetetlen hatásokat vált ki;

d) ezek a hatások választottbírósági ítéletből származnak.

13. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) A Szerződés 81. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazható azokra a 2000. április 25-én hatályban lévő megállapodásokra, amelyek abban az időpontban megfelelnek a 870/95/EK rende- letben előírt mentességi követelményeknek, és amelyekre az e ren- delet 7. cikkében megállapított kifogásolási eljárást alkalmazták.

(2) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően, a 870/95/EK ren- delet 7. cikke alapján tett bejelentést, amelyre nézve 2000. április 25-én nem járt le a hathónapos határidő, az e rendelet 7. cikke alapján tett bejelentésnek kell tekinteni.

14. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet 2000. április 26-án lép hatályba. E rendeletet 2005. április 25-ig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Xxxx Xxxxxxxxxxx, 2000. április 19-én.

a Bizottság részéről

Xxxxx XXXXX

a Bizottság tagja