A szerződések általános szabályai I.
A szerződések általános szabályai I.
2019. október 1.
A szerződés
normatív fogalom:
SZERZŐDÉS
A szerződés „a kötelemfakadás
leggazdagabban buzgó forrása.”
(Xxxxxxx Xxxxxx)
„A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.” (Ptk. 6:58. §)
központi elem a szolgáltatás!
vö.: kötelem fogalma (Ptk. 6:1. §)
A szerződés
- kölcsönösség = mindkét fél részéről nyilatkozattétel történik (vö.: jognyilatkozat fogalma – Ptk. 6:4. § (1) bekezdés)
- egybehangzóság = KONSZENZUS → ennek hiányában a szerződés nem jön létre (contractus non exitens)
• jelentőség: nem létező és érvénytelen szerződés elhatárolása (lásd később)
• konszenzus „terjedelme”: lényeges és a felek által lényegesnek minősített kérdések
A szerződési jog alapelvei
1. A szerződési szabadság
Ptk.-ban rögzített alapelv, amelynek kiindulópontját a felek önrendelkezési jogának elismerése (és támogatása) képezi
„(…) a magánautonómia széles körű elismerése a szerződések világában a szerződéskötési szabadságban ölt testet.” (Ptk. miniszteri indokolása)
A szerződési szabadság feltétlen elismerése által „a jog helyesel és az erre vállalt kötelezettséget jogi kötelezettséggé emeli minden olyan változás esetén, amely a magánszemélyek érdekkörébe esik és amelyben az érdekeltek megegyeznek.” (Xxxxxxxxxxxx Xxxxx)
A szerződési jog alapelvei
1. A szerződési szabadság
„A szerződési szabadság (…) helyesen értelmezett fogalma nem tartalmi korlátlanságot, hanem jogalkotási és jogkeletkezést távoltartó hatalmasságot jelent, vagyis más szóval, a szerződéskötési kényszertől való mentességet, a jogalanynak azt a képességét, hogy kizárólag saját elhatározásától függ, kíván-e valakivel, s ha igen, kivel, szerződéses viszonyra lépni és ezzel kettőjük között, viszonylagos hatályú jogszabályokat létrehozni.” (Xxxxxxx Xxxxxx)
A szerződési szabadság alkotmányos alapjog, amelynek korlátozására csak kivételes jelleggel kerülhet sor. (Xxxx Xxxxxx)
A szerződési jog alapelvei
1. A szerződési szabadság
6:59. § [Szerződési szabadság]
(1) A felek szabadon köthetnek szerződést, és szabadon választhatják meg a másik szerződő felet.
(2) A felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát. A szerződéseknek a felek xxxxxxx és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja.
A szerződési jog alapelvei
1. A szerződési szabadság
„önként vállalt” szerződéskötési
kötelezettség = ELŐSZERZŐDÉS
(Ptk. 6:73. §)
szerződéskötési kötelezettség
jogszabály alapján (Ptk. 6:71. §)
a)
szerződéskötési szabadság =
a
felek
akarati
autonómiája
arra
vonatkozóan, hogy egyáltalán kötnek-e szerződést vagy sem.
Korlátozása szerződéskötési kötelezettség útján
A szerződési jog alapelvei
1. A szerződési szabadság
szerződéskötési kötelezettség jogszabály alapján (Ptk. 6:71. §)
- a szerződéskötési kötelezettség jogszabály általi rögzíthetőségének normatív elismerése, a konkrét esetkörök meghatározása nélkül
- a felek akarati autonómiájába való komoly beavatkozást jelent, ezért hátterében megfelelő indoknak kell meghúzódnia → ez jellemzően a közérdek – előfordulása: közszolgáltatási jogszabályok („a biztonságos közszolgáltatás biztosítéka”), biztosítási szektor, versenyeztetési eljárások
A szerződési jog alapelvei
1. A szerződési szabadság
szerződéskötési kötelezettség jogszabály alapján (Ptk. 6:71. §)
„(…) a szerződéskötési kötelezettség jogszabály általi előírása csak azokon a területeken indokolt, ahol a gazdasági feltételek hiánya miatt jogi beavatkozás nélkül nem jön létre a kereslet és kínálat kívánatos egyensúlya és emiatt nem alakulhat ki egészséges verseny a gazdasági forgalom szereplői között.”
(Ptk. miniszteri indokolása)
A szerződési jog alapelvei
1. A szerződési szabadság
szerződéskötési kötelezettség jogszabály alapján (Ptk. 6:71. §)
- jogkövetkezmény meghatározása arra az esetre, ha a felek a szerződést a fennálló kötelezettség ellenére nem kötik meg → a bíróság a szerződést létrehozhatja és tartalmát meghatározhatja
- szerződés megkötése megtagadásának lehetősége: ha a kötelezett bizonyítja, hogy a szerződés teljesítésére nem lenne képes vagy a szerződéstől való elállásnak vagy felmondásnak lenne helye (Ptk. 6:71. §
(4) bekezdés)
A szerződési jog alapelvei
1. A szerződési szabadság
előszerződés (Ptk. 6:73. §)
- a felek által önként vállalt szerződéskötési kötelezettség, amely valamely később megkötendő szerződésre (végleges vagy célszerződés) vonatkozik
- a felek abban állapodnak meg, hogy egy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek és megállapítják a szerződés lényeges feltételeit
ez adja majd a szerződés tartalmát!
A szerződési jog alapelvei
1. A szerződési szabadság
előszerződés (Ptk. 6:73. §)
- az előszerződés kötelmi kötelezettséget teremt a szerződés létrehozására
→ az előszerződés teljesítése a szerződés megkötésével valósul meg
- kikényszeríthetőség → a bíróság (ítéletével) bármelyik fél kérelmére létrehozza a szerződést a felek által megállapított feltételek szerint
(vö.: szerződés létrehozása jogszabály által előírt szerződéskötési kötelezettség esetén: itt a bírói jogalakító hatalom a szerződés tartalmának meghatározására is kiterjed!)
A szerződési jog alapelvei
1. A szerződési szabadság
előszerződés (Ptk. 6:73. §)
- az előszerződés alakja: igazodnia kell az előszerződés alapján megkötendő szerződés alakjához és
- az előszerződésre az annak alapján megkötendő szerződés szabályai megfelelően irányadóak
- előszerződés esetén is biztosítja a Ptk. a szerződéskötés megtagadásának lehetőségét, de más feltételek mellett, mint a jogszabály által előírt szerződéskötési kötelezettség esetén!
A szerződési jog alapelvei
1. A szerződési szabadság
A szerződés megkötését bármelyik fél megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy
a) az előszerződés megkötését követően előállott körülmény következtében az előszerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené;
b) a körülmények megváltozásának lehetősége az előszerződés megkötésének
időpontjában nem volt előrelátható;
c) a körülmények megváltozását nem ő idézte elő; és
d) a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe. (Ptk. 6:73. § (3) bekezdés)
A szerződési jog alapelvei
1. A szerződési szabadság
- konjunktív | feltételrendszer, | amelynek | kiindulópontját egy, az |
előszerződés | megkötésének | időpontját | követően bekövetkezett |
körülménybeli változás adja = körülményváltozás utólagossága
- a körülményváltozás előre nem láthatósága → a bírói gyakorlat ehhez hozzákapcsolja az általában elvárhatóság mércéjét is!
- „nem ő idézte elő” fordulat → amennyiben a körülményváltozás visszavezethető a fél magatartására, úgy az objektíve zárja ki a szerződéskötés megtagadásának lehetőségét
A szerződési jog alapelvei
1. A szerződési szabadság
- rendes üzleti kockázat köre =
„a különböző magánjogi jogalanyok saját magatartásuk következményeit maguk kötelesek viselni és különösen igaz ez a szokásos üzleti kockázat viselése körében” (Ptk. miniszteri indokolása)
- a rendes üzleti kockázat meghatározásakor elsősorban a felek között fennálló szerződés tartalma és az abban kifejezett kockázattelepítés, valamint a fél által végzett tevékenység és az abban vállalt szolgáltatás természete irányadó – „észszerű kockázatvállalás”
A szerződési jog alapelvei
1. A szerződési szabadság
b) partnerválasztás szabadsága = szerződéses partner szabad megválasztása („kivel?”)
Korlátozása:
- közszolgáltatások / meghatározott szolgáltatás nyújtása (pl. biztosítás),
- versenyeztetési eljárások (közbeszerzés, koncesszió),
- egyoldalú alakító jog gyakorlása
A szerződési jog alapelvei
1. A szerződési szabadság
c) tartalom meghatározásának szabadsága = ez a feleket a szerződés megkötésekor és később (pl. szerződés módosítása) is megilleti
- szerződési jog diszpoztivitása → a felek a szerződéseknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal eltérhetnek, ha a Ptk. az eltérést nem tiltja.
- nem jelent korlátlanságot, a kereteket a Ptk. jelöli ki! (vö.: jogszabályba ütközés, jogszabály megkerülése, stb.)
A szerződési jog alapelvei
1. A szerződési szabadság
c) tartalom meghatározásának szabadsága
- jogszabály által meghatározott szerződéses tartalom (Ptk. 6:60. §) – ilyenkor nem érvényesül a felek tartalom-meghatározásra vonatkozó szabadsága → kötelező tartalom: a szerződés a jogszabály által előírt tartalommal jön létre (pl. az üzlethelyiségen kívül és a távollévők között kötött szerződések esetén a vállalkozót a fogyasztó irányában a szerződéskötést megelőzően terhelő – világosan és közérthető módon teljesítendő – tájékoztatási kötelezettség a szerződés részét képezi)
A szerződési jog alapelvei
1. A szerződési szabadság
c) tartalom meghatározásának szabadsága
- ha jogszabály a hatálybalépése előtt megkötött szerződések tartalmát megváltoztatja, és a szerződés megváltozott tartalma valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti,
• ez a fél kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását vagy
• elállhat a szerződéstől.
A szerződési jog alapelvei
2. A visszterhesség vélelme
6:61. § [Visszterhesség vélelme]
A szerződéssel kikötött szolgáltatásért - ha a szerződésből vagy a körülményekből más nem következik - ellenszolgáltatás jár.
- a visszterhesség főszabály a szerződési jogban → KIVÉTELEK – ingyenes szerződések
- szinallagmatikus szerződés – egyenértékűség – értékegyensúly (Xxxx Xxxxxx) – egyensúlyhiányos helyzetek
A szerződési jog alapelvei
3. Az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség
Az 1959. évi Ptk. még a polgári jog általános alapelvei között rögzítette, hogy a polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.
A hatályos Ptk. az együttműködés és tájékoztatás kötelezettségét a kötelmi könyvben, a szerződésekre vonatkozó általános szabályok kezdetén rögzíti. (Ptk. 6:62. §)
A szerződési jog alapelvei
3. Az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség
„a tájékoztatási kötelezettség csak kiegészíti a saját ügyében mindenkitől elvárható körültekintő, gondos eljárás követelményét” (Xxxxx Xxxxx)
tájékoztatási kötelezettség → az együttműködési kötelezettségből kiemelt, önállósult, alapvetően az információ-szolgáltatásra irányuló kötelezettség gyűjtőfogalma – sok esetben nevesített formában jelenik meg a szerződési jogban (pl. akadályközlési kötelezettség)
A szerződési jog alapelvei
3. Az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség
A felek kötelesek a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, fennállása alatt és megszüntetése során együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről. (Ptk. 6:62. § (1) bekezdés)
- az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség fennállásának ideje („idődimenzió”, „végighatóság”)
- jelentősége a kötelezettség megszegése / elmulasztása esetén alkalmazandó jogkövetkezmény szempontjából van
A szerződési jog alapelvei
3. Az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség
A felek kötelesek a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, fennállása alatt és megszüntetése során együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről. (Ptk. 6:62. § (1) bekezdés)
- a kötelezettség tartalmi terjedelmét határozza meg = mi mindenre terjed ki a felek tájékoztatási kötelezettsége?
- korlátozás: jogok, tények, adatok, amelyeket a fél ismert vagy közhiteles nyilvántartásból vagy más forrásból ismernie kellett
A szerződési jog alapelvei
3. Az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség
- az együttműködési kötelezettséggel kapcsolatosan szükséges megemlíteni a culpa in contrahedo (a szerződés gondos megkötéséért való „felelősség”) követelményét is.
- a Ptk. rendelkezik az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség megszegése / elmulasztása esetére alkalmazandó jogkövetkezményekről, de ez nem teljekörű → a Ptk. csak a kártérítési jogkövetkezményekkel foglalkozik!
A szerződési jog alapelvei
3. Az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség
- a szerződés létrejöttének elmaradásáért a feleket kártérítési kötelezettség nem terheli (vö.: szerződési szabadság)
- ha a szerződés létrejön, akkor a kötelezettségét megszegő fél köteles a másik fél ebből származó kárát a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint (Ptk. 6:142. §) megtéríteni.
- ha a szerződés nem jön létre, a kötelezettségét a szerződéskötési tárgyalások során megszegő fél köteles a másik fél ebből származó kárát a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint (Ptk. 6:519. §) megtéríteni.
A szerződési jog alapelvei
3. Az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség
- azonos magatartás (kötelezettség megszegése) – azonos jogkövetkezmény (kártérítés) – eltérő jogalap
OK: a szerződéses tárgyalások időszakában a felek közötti viszony jellegét tekintve már szorosabb annál, mintha közöttük semmilyen kapcsolat sem lenne → a szerződéskötés érdekében a másik féllel tárgyalásokat folytató jogalany már kilép a szerződésen kívüli (deliktuális) kötelmek körében jellemző általában elvárható gondosság köréből, gondosságának „szintje” megemelkedik, azonban még nem kezelhető úgy, mintha közöttük már fennálló szerződéses kapcsolat lenne!
A szerződési jog alapelvei
3. Az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség
DE: eltérő lesz a kimentés módja és a megtérítendő kár mértéke!
Vékás:
„normatív szinten rögzített culpa in contrahendo” → a fél a Ptk. által előírt együttműködési és tájékoztatási kötelezettségének elmulasztásával a szerződéskötés során tanúsítandó gondosság követelményének nem tett eleget.
A szerződési jog alapelvei
4. Pacta sunt servanda
- a szerződésnek a polgári jogban törvényereje van → „a megállapodásokat teljesíteni kell”
- összefüggés a reális teljesítés elvével
- külföldi jogokban: szerződéses hűség (Vertragstreue), szerződés kötelező (kötő) ereje (Vertragsbindung), szerződés sérthetetlensége (sanctity of contract)
- kivétel az elv alól: a clausula rebus sic stantibus