Contract

A MAGYARORSZÁGI TARTALOMSZOLGÁLTATÓK EGYESÜLETE ÉS A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSA ÁLTAL, MÉDIAIGAZATÁSI FELADAT ELLÁTÁSÁRA KÖTÖTT KÖZIGAZGATÁSI SZERZŐDÉS A 2012. SZEPTEMBER 20-I MÓDOSÍTÁST KÖVETŐEN

KÖZIGAZGATÁSI SZERZŐDÉS MÉDIAIGAZATÁSI FELADAT ELLÁTÁSÁRA

KÖZIGAZGATÁSI SZERZŐDÉS MÉDIAIGAZATÁSI FELADAT ELLÁTÁSÁRA

amely létrejött egyrészről a

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa

székhely: 1015 Budapest Ostrom u. 23-25. képviseli: Xxxxxx Xxxxxxxxx elnök

(a továbbiakban: Médiatanács)

másrészről a

Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete székhely: 1017 Xxxxxxxx, Xxxxx Xxxxx xxxx 0. képviseli: Xxxxxx Xxxxx elnök

bankszámlaszám: 11103406-18173022-36000001 (CIB Bank Zrt.) (a továbbiakban: Szakmai Szervezet)

(a továbbiakban együtt: Felek)

között, az alábbi helyen és napon, a következő feltételekkel:

1. Bevezető rendelkezések

1.1 A Médiatanács a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.), továbbá a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) céljainak, alapelveinek hatékony megvalósítása, az önkéntes jogkövetés előmozdítása, valamint a médiaigazgatás közhatalmi jogérvényesítési rendszerének rugalmasabbá tétele érdekében az állami, hatósági felügyelet mellett a Szakmai Szervezetre bízza jelen szerződés 2. és 3. pontjában meghatározott tárgykör

„önigazgatási” feladatként történő ellátását.

1.2 A Szakmai Szervezet rendelkezik a szükséges piaci tapasztalatokkal és szaktudással, illetve eljárása gyors és hatékony jogérvényesítést tesz lehetővé, ezzel tehermentesíti a hatóságokat, a hatósági feladat-ellátást.

A Szakmai Szervezet Alapszabálya és a tagjai által elfogadott Magatartási Kódex alapján jogosult a Médiatanáccsal a piac társszabályozására közigazgatási szerződést kötni.

1.3 Szakmai Szervezet a Médiatanácstól a szerződés keretében kapott felhatalmazása alapján és terjedelmében, a jelen Szerződésben meghatározott ügytípusok körében, a hatósági hatáskörgyakorlást megelőzően igazgatási feladatokat lát el, nem hatósági feladatként.

1.4 A Médiatanács felügyeletet lát el a Szakmai Szervezet jelen Szerződésben szabályozott feladatkörének ellátásával kapcsolatosan, a Szerződésben, illetve a Mttv.-ben foglalt rendelkezéseknek megfelelően.

2. A szerződés tárgya

2.1 A Médiatanács a jelen Szerződés keretében felhatalmazza a Szakmai Szervezetet, hogy a Szerződésben rögzített tárgykörben és a Szerződésben rögzített személyi kör tekintetében a Szakmai Szervezet tagsága, illetve a Médiatanács által egyaránt elfogadott – e Szerződés 1. számú mellékletét képező – Magatartási Kódexben (a továbbiakban: Magatartási Kódex) foglalt eljárási szabályok alapján eljárjon.

2.2 A felhatalmazás magában foglalja:

a) a rögzített személyi körrel kapcsolatos egyedi ügyek ellátását, ideértve a kérelemre, panaszokra induló eljárásokat is;

b) a rögzített személyi kör 2.1. és 3. pontban megjelölt felhatalmazás keretébe tartozó tevékenységére, magatartására irányuló átfogó ellenőrzést, a Szakmai Szervezet által önállóan meghatározott tárgykörökben és ütemezés szerint;

c) egyéb, a jogszabályokban nem szabályozott, de a médiaigazgatáshoz és a médiapolitikához szorosan kapcsolódó feladatok ellátását, a Médiatanács és a Szakmai Szervezet között létrejövő külön megállapodások alapján.

3. A felhatalmazás tárgyköre

A Médiatanács által a jelen Szerződés keretében adott felhatalmazás az alábbi ügytípusok ellátását foglalja magában:

a) az Smtv. 14. § (2) bekezdése, a 16. §-a, a 17. §-a, a 19. § (3) és (4a) bekezdések

érvényesülésének felügyelete az internetes sajtótermékek tekintetében;

b) az Smtv. 20. § (1)-(3) bekezdéseiben foglalt rendelkezések érvényesülésének felügyelete az internetes sajtótermékek tekintetében;

c) az Smtv. 14. §-a, a 16. §-a, a 17. §-a, a 19. § (2) és (4a) bekezdések

érvényesülésének felügyelete a lekérhető médiaszolgáltatások tekintetében;

d) az Smtv. 20. § (1)-(3) bekezdéseiben és 20. § (8)-(10) bekezdéseiben foglalt rendelkezések érvényesülésének felügyelete a lekérhető médiaszolgáltatások tekintetében;

e) az Mttv. 10. § (7) bekezdésben foglalt rendelkezések érvényesülésének felügyelete a lekérhető médiaszolgáltatók internetes honlapja tekintetében;

f) az Mttv. 11. §-ának, 20. § (2) bekezdésének, 26-27. §-ainak, 28. § (1) bekezdésének és 30-31. §-ai érvényesülésének felügyelete a lekérhető médiaszolgáltatások tekintetében;

g) a Magatartási Kódex I. Rész IV. fejezetében szereplő tényállásokkal kapcsolatos normák érvényesülésének felügyelete.

4. A Szakmai Szervezet eljárása által érintett személyi kör

4.1 A Médiatanács által a jelen Szerződés keretében adott felhatalmazás alapján a hatósági hatáskör gyakorlása helyett a Szakmai Szervezet jogosult eljárni minden olyan egyedi panasz alapján, ahol

a) a panasz a Szakmai Szervezet valamely tagját érinti, kivéve azon tagokat, amelyek a társszabályozás alól kifejezett nyilatkozatukkal kivonták magukat vagy azon tagok egyes médiatartalom szolgáltatásait, amelyeket kivontak a társszabályozás alól;

b) a panasz olyan médiaszolgáltatót vagy média-tartalomszolgáltatót érint, amely a

Magatartási Kódex rendelkezéseit magára nézve kötelező érvényűnek ismeri el;

c) a panasz olyan médiaszolgáltató vagy média-tartalomszolgáltatót érint, amely a konkrét ügyet aláveti a Szakmai Szervezet eljárásának.

4.2 A Szakmai Szervezet a 2.2 pont b) és c) alpontokban hivatkozott tevékenységét minden olyan médiaszolgáltató, illetve média-tartalomszolgáltató tevékenységére vonatkozólag jogosult kiterjeszteni, amely

a) a Szakmai Szervezet tagja, kivéve azon tagokat, amelyek a társszabályozás alól kifejezett nyilatkozatukkal kivonták magukat vagy azon tagok egyes médiatartalom szolgáltatásait, amelyeket kivontak a társszabályozás alól;

b) a Magatartási Kódex rendelkezéseit magára nézve kötelező érvényűnek ismeri el;

c) az adott vizsgálat során elfogadja a Szakmai Szervezet eljárását.

5. A Szakmai Szervezet kötelezettségei

5.1 A Szakmai Szervezet a jelen Szerződés 3. pontjában hivatkozott ügytípusokban és a 4. pontban hivatkozott személyi kört érintően saját – nem hatósági – feladataként jár el az Mttv., illetve a jelen Szerződésben meghatározottak szerint. Ennek keretében eljárása megelőzi, illetve kiegészíti a Médiatanács hatósági hatáskör-gyakorlását.

5.2 A Szakmai Szervezet eljárása kérelemre, illetőleg saját döntése alapján indul. A 4. pontban hivatkozott személyi kört érintő kérelem esetén a Szakmai Szervezet köteles eljárni.

5.3 Amennyiben valamely eljárásban olyan médiaszolgáltató vagy média- tartalomszolgáltató érintett, amely egyidejűleg több Szakmai Szervezetnek is tagja, illetőleg amennyiben egy eljárásra egyidejűleg több Szakmai Szervezet is jogosult, úgy a szakmai szervezetek a panasz kézhezvételét követő két (2) napon belül kötelesek felhívni az érintett szolgáltatót, hogy három (3) napon belül nyilatkozzon, hogy mely Xxxxxxx Szervezet eljárásának kívánja az ügyet alávetni.

5.4 Amennyiben az érintett szolgáltató a fenti határidőn belül nem nyilatkozik arról az 5.3 pontban foglaltak szerint, hogy mely Xxxxxxx Szervezet járjon el, az érintett Szakmai Szervezetek két (2) napon belül megállapodnak, hogy az adott kérelem kapcsán mely Szakmai Szervezet jár el.

5.5 A Szakmai Szervezet eljárását köteles az Mttv.-ben és a Magatartási Kódexben rögzített határidőn belül lefolytatni és az eljárási feltételek megléte esetén az eljárást határozattal, érdemben lezárni.. A Szakmai Szervezet határozata az adott eljárás alanyai számára kötelező.

5.6 A Szakmai Szervezet eljárása eredményeként a Magatartási Kódexben rögzített határozatokat hozhatja.

5.7 A Szakmai Szervezet a 2.2 pont b)-c) alpontjai alapján indított eljárása eredményeként a Magatartási Kódexben rögzített határozatokat hozhatja.

5.8 A Szakmai Szervezet eljárása eredményeként bírság kiszabására nem jogosult.

5.9 A Szakmai Szervezet felelőssége belső működésében olyan eljárási szabályozás kialakítása, elfogadása és érvényesítése, amely biztosítja e Szerződésben rögzített feladatok megfelelő és hatékony ellátását. A Szakmai Szervezet eljárása során köteles betartani e Szerződés, a Magatartási Kódex valamint az Mttv. rendelkezéseit.

5.10 A Szakmai Szervezet eljárásairól rendszeresen tájékoztatja a Médiatanácsot. A kötelezettséget tartalmazó döntést, a döntésben meghatározott teljesítési határidő leteltét követően a Szakmai Szervezet tíz (10) napon belül megküldi a Médiatanács részére.

5.11 Függetlenül a fenti 5.9 pontban rögzítettektől, a Szakmai Szervezet félévente, a tárgyfélévet követő hónap 30. napjáig rövid írásos beszámolót köteles készíteni és azt benyújtani a Médiatanács részére az általa a jelen Szerződésben kapott felhatalmazás alapján a tárgyfélévben lefolytatott eljárásokról. A beszámolójában a Szakmai Szervezet megfogalmazhat egyedi javaslatokat, illetve ajánlásokat a Médiatanács részére jelen szerződésben foglalt felhatalmazás tárgykörében.

6. A Szakmai Szervezet felhatalmazása adatkezelésre

6.1. A jelen szerződés 3. pontjában meghatározott tárgykörbe tartozó, de a Médiatanácshoz benyújtott panaszok esetében, a Médiatanács a panasznak a Szakmai Szervezet részére történő megküldését megelőzően nyilatkozattételre hívja fel a panaszost, hogy hozzájárul-e személyes adatai Szakmai Szervezet részére történő átadásához és a Szakmai Szervezet általi kezeléséhez.

6.2 A Médiatanács személyes adatok átadására kizárólag abban az esetben jogosult, amennyiben a panaszos az adatai átadása és kezelése tekintetében a 6.1 pont alapján hozzájáruló nyilatkozatot tett.

6.3 A 6.1 és a 6.2 pontokban foglalt kötelezettségek megsértéséből adódó bármely jogvita, követelés vagy igény kizárólag a Médiatanáccsal szemben kezdeményezhető. A Médiatanács e tekintetben az érintettel szemben teljes mértékben helytállni köteles.

6.4 A Szakmai Szervezet a részére átadott személyes adatokat a vonatkozó jogszabályok

és a Magatartási Kódexben foglalt rendelkezések szerint kezeli.

6.5 A Médiatanács vállalja és garantálja, hogy a Szakmai Szervezet által részére átadott személyes adatokat és üzleti titkokat az Mttv., a közigazgatási hatósági eljárás és

szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.), valamint a személyes adatok védelmére és a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó rendelkezéseket rögzítő törvény szabályai szerinti védelemben részesíti, mégpedig legalább olyan védelemben, mintha az e pontban foglalt adatkört hatósági eljárásában kezelné.

6.6 A Szakmai Szervezet eljárása során kezelt információk és adatok tekintetében az érintetteket nyilatkoztatja, hogy mely információk, illetve adatok tekintendők üzleti titoknak.

7. A Médiatanács kötelezettségei

7.1 A Médiatanács a hozzá beérkező egyedi panaszokat minden esetben – a 6.1 pontban foglaltak figyelembevételével – továbbítja a Szakmai szervezet részére, amennyiben annak tárgya megfelel a jelen Szerződés 3. pontjában rögzített tárgykörök valamelyikének. A Médiatanács kizárólag abban az esetben jogosult a konkrét ügyben eljárni, ha a Szakmai Szervezettől azt a visszajelzést kapja, hogy az eljárás lefolytatására e Szerződés alapján a Szakmai Szervezet nem jogosult.

7.2 A Médiatanács folyamatosan figyelemmel kíséri a Szakmai Szervezet által folytatott eljárásokat. A Szakmai Szervezet által hozott egyedi határozatok a Médiatanácsot nem kötik, ám azokat a Médiatanács ajánlásai megfogalmazásakor valamint az egyedi határozatai meghozatalakor figyelembe veszi.

7.3 A Médiatanács a Szakmai Szervezet által a vizsgált ügyben hozott határozatot, döntést kizárólag a beadvány előterjesztőjének, illetve a határozattal kötelezett személy kérelmére, illetve általános felügyeleti jogkörében eljárva (Mttv. 201. §) vizsgálhatja meg.

7.4 Ha a Médiatanács a felülvizsgálat keretében a Szakmai Szervezet eljárásában eljárási hibát állapít meg, akkor az Mttv. 199. § (1) bekezdés és 201. § (3) bekezdés alapján egy ízben felhívja a Szakmai Szervezetet a döntésének felülvizsgálatára új eljárás keretében.

7.5 A Médiatanács kizárólag abban az esetben változtathatja vagy semmisítheti meg a Xxxxxxx Szervezet határozatát, illetve a Szakmai Szervezet által lefolytatott egyedi ügyben kizárólag abban az esetben járhat el , ha a Szakmai Szervezet által lefolytatott eljárás nem felelt meg e Szerződés, a Magatartási Kódex, illetve a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek.

7.6 A Szakmai Szervezet által hozott döntés mérlegelése tárgykörében a Médiatanács kizárólag azt vizsgálhatja, hogy a Szakmai Szervezetnek volt-e az adott ügyben hatásköre, betartotta-e a mérlegelés kereteit, felállította-e a mérlegelési szempontrendszert, és ez alapján kellően megindokolta-e a döntését.

8. A Médiatanács által biztosított anyagi támogatás

8.1 A Médiatanács a Xxxxxxx Szervezet e Szerződésben meghatározott feladatai ellátásához anyagi támogatást nyújt, amely egyrészt normatív támogatásból másrészt egyedi eljárásonkénti támogatásból tevődik össze. Az adott időszakra vonatkozó támogatások konkrét összegét a jelen Szerződés 2. számú melléklete tartalmazza.

8.2 A Médiatanács a normatív támogatást évente egy alkalommal, a 2. számú mellékletben foglaltak szerint átutalja a Szakmai Szervezet által megjelölt bankszámlára.

8.3 A támogatás egy része a Szakmai Szervezet által egy adott naptári félévben – akár egyedi panasz alapján, akár átfogó ellenőrzési tevékenysége keretében – lefolytatott eljárások számához igazodik. A tárgyfélévben folyósítandó egyedi támogatás számításának alapja a Szakmai Szervezet által a tárgyfélévet megelőző félévben lefolytatott eljárások száma, amelyet meg kell szorozni az adott típusú eljárásra vonatkozó – a 2. számú mellékletben meghatározott - eljárási díjjal.

A lefolytatott eljárások alapján meghatározásra kerülő egyedi támogatás összegét a Médiatanács a 2. számú mellékletben foglaltak szerint egy összegben átutalja a Szakmai Szervezet által meghatározott bankszámlára.

8.4 A Szakmai Szervezet a kapott támogatások felhasználásáról évente, a tárgyévet követő év május 31. napjáig köteles tételes írásbeli elszámolást készíteni, és azt benyújtani a Médiatanács részére.

8.5 A Médiatanács e Szerződés keretében felhatalmazza a Szakmai Szervezetet, hogy a kapott támogatások összegét valamint az azok felhasználásáról készített beszámolót saját honlapján közzétegye.

8.6. A Felek kijelentik, hogy a támogatás összege semmilyen módon nem befolyásolja, befolyásolhatja a Szakmai Szervezet e Szerződés tárgykörében hozott döntéseinek tartalmát.

9. A Szerződés időtartama

9.1 Felek a jelen Szerződést annak mindkét Fél által történt aláírásának napjától kezdődő határozatlan időtartamra hozzák létre.

9.2 Jelen Szerződés megszüntethető

a) a Xxxxx közös megegyezésével;

b) rendes felmondással;

c) rendkívüli felmondással.

9.3 Bármely Fél jogosult a jelen Szerződést megszüntetni a másik Félhez intézett

egyoldalú írásbeli nyilatkozatával. A felmondási idő 30 nap.

9.4 Bármely Fél jogosult a jelen Szerződést rendkívüli felmondással, azonnali hatállyal a másik Félhez intézett egyoldalú írásbeli nyilatkozatával megszüntetni, az alábbi esetekben:

i) a Médiatanács az Mttv. 196. § (1) bekezdés a)-b) pontjában foglalt esetekben, illetve az Mttv. 201. § (4) bekezdése alapján jogosult az azonnali hatályú felmondásra,

ii) a Szakmai Szervezet jogosult az azonnali hatályú felmondásra, amennyiben a Médiatanács a 8. pontban foglalt anyagi támogatást nem vagy a 2. számú mellékletben meghatározott időponttól számított 60 napon túl bocsátja a Szakmai Szervezet rendelkezésére, illetőleg akkor, ha a Médiatanács olyan magatartást tanúsít, amely lehetetlenné teszi a Szakmai Szervezet e szerződés szerinti feladatainak jogszerű ellátását.

9.5 A Szerződés megszüntetése esetén a Szakmai Szervezet a folyamatban lévő eljárásokat köteles lefolytatni és határozattal lezárni. A Szerződés megszűnése esetén a Felek kötelesek a 8. pontban rögzített támogatások tekintetében elszámolni.

10. Vegyes rendelkezések

10.1 A Felek a Szerződést csak írásban módosíthatják.

10.2 A jelen Szerződésben nem szabályozott kérdésekre a Ptk., a polgári perrendtartásról

szóló 1952. évi III. törvény és az Mttv. szabályai az irányadóak.

Budapest, 2012. szeptember 20.

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Magyarországi Tartalomszolgáltatók Médiatanácsa Egyesülete

A MAGYARORSZÁGI TARTALOMSZOLGÁLTATÓK EGYESÜLETE ÉS A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSA ÁLTAL, MÉDIAIGAZATÁSI FELADAT ELLÁTÁSÁRA KÖTÖTT KÖZIGAZGATÁSI SZERZŐDÉS 1. SZÁMÚ MELLÉKLETE A 2012. SZEPTEMBER 20-I MÓDOSÍTÁST KÖVETŐEN

A MAGYARORSZÁGI TARTALOMSZOLGÁLTATÓK EGYESÜLETÉNEK TÁRSSZABÁLYOZÁSI MAGATARTÁSI KÓDEXE

Preambulum

Sajtószabadság és független újságírás és a médiatartalom-szolgáltatók szakmai függetlensége nélkül nem lehet eredményesen őrködni a demokrácia megfelelő működése felett és felügyelni a közélet tisztaságát, a politikai hatalomgyakorlás módját. A szólás- és sajtószabadság és a nyilvánosság tagjainak a tájékozódáshoz való jogának biztosítása önmagában is közérdek. A vélemények, a tudósítás és a kommentár szabadsága, szövegben, hangban és képben, a sajtószabadság integráns részét képezi. Az újságíró – és rajta keresztül a médiatartalom-szolgáltató – hivatása szerint a demokratikus nyilvánosság egyik fontos szereplője, ebbéli minőségében a közérdek képviselője és közvetítője. Tevékenységével szerepet vállal a demokratikus közérdek érvényesülését akadályozó, veszélyeztető problémák feltárásában, a társadalmi feszültségek feloldásában.

A demokratikus közérdek érvényesülése érdekében a Kódex aláírói elkötelezik magukat a mindenkor hatályos jogszabályok, illetve jelen Kódexben megfogalmazott, szigorú szakmai és etikai szabályok betartása mellett.

A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 190-191. §-ai alapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) és a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (a továbbiakban: Szakmai Szervezet) egymással közigazgatási szerződést kötött, amelyben a Médiatanács felhatalmazta a Szakmai Szervezetet arra, hogy – nem hatósági hatáskörként – a Médiatanács hatósági jogalkalmazását megelőző önigazgatási feladatot lásson el a szerződésben foglaltaknak megfelelően. Jelen Kódex az Mttv. 194. § alapján a fent említett közigazgatási szerződés mellékletét képezi.

I. RÉSZ

TARTALMI ELŐÍRÁSOK

I. Fejezet Alapelvek

1. §

(1) A Kódex alkalmazásakor a sajtószabadság védelme és a demokratikus tájékoztatás szempontjai minden esetben jelentős, alapvető mérlegelési elemet képeznek a döntéshozatalban.

(2) A Kódex szabályai a közönség (nézők, hallgatók, olvasók) érdekeit, ezen keresztül pedig a demokratikus nyilvánossághoz fűződő közösségi érdeket védik. A Kódex nem az egyéni

igényérvényesítés eszköze, a személyhez fűződő jogait érvényesíteni kívánó fél a polgári- és a

büntetőeljárás szabályai szerint kereshet sérelmeire orvoslást.

(3) A Kódex által nem érintett területeken (lásd 3. § (1) bekezdés a)-b) pontok) az Mttv., illetve a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) alapján a Médiatanács minden korlátozás nélkül eljárhat.

(4) A Szakmai Szervezet – az Smtv., Mttv. valamint a közigazgatási szerződésben foglaltak alapján eljárva – nem az egyes jogalanyokat ért jogsérelmekről dönt, hanem társszabályozási eljárása során annak megállapítására jogosult, hogy a tartalomszolgáltató a jelen Magatartási Kódexben valamint az Smtv.-ben és az Mttv-ben foglalt jogok és kötelezettségek tiszteletben tartásával tevékenykedik-e, és az egyes szolgáltatott tartalmak témája, jellege, nézőpontja nem sérti-e ezeket.

II. Fejezet

A Kódex hatálya

2. §

A Kódex személyi hatálya kiterjed:

a) a Szakmai Szervezet tagjai közé számító médiatartalom-szolgáltatókra (kivéve azon tagokat, amelyek a társszabályozás alól kifejezetten kivonták magukat vagy azon tagok egyes médiatartalom szolgáltatásait, amelyeket kivontak a társszabályozás alól),

b) azon, a) pontba nem tartozó médiatartalom-szolgáltatókra, amelyek a Magatartási Kódex rendelkezéseit magukra illetve egyes médiatartalom-szolgáltatásukra nézve kötelező érvényűnek ismerik el,

c) azon kérelmezőkre, akik konkrét ügyben a Szakmai Szervezethez fordulnak

jogorvoslatért.

3. §

(1) A Kódex alapján a Szakmai Szervezet által az alábbi hatósági ügytípusok láthatók el nem hatósági hatáskörben a Szakmai Szervezet és a Médiatanács között köttetett közigazgatási szerződésben foglaltak szerint:

a) az Smtv 14. § (2) bekezdése, a 16. §-a, a 17. §-a, a 19. § (3) és (4a) bekezdések

érvényesülésének felügyelete az internetes sajtótermékek tekintetében;

b) az Smtv. 20. § (1)-(3) bekezdéseiben foglalt rendelkezések érvényesülésének felügyelete az internetes sajtótermékek tekintetében;

c) az Smtv. 14. §-a, a 16. §-a, a 17. §-a, a 19. § (2) és (4a) bekezdések érvényesülésének

felügyelete a lekérhető médiaszolgáltatások tekintetében;

d) az Smtv. 20. § (1)-(3) bekezdéseiben és 20. § (8)-(10) bekezdéseiben foglalt rendelkezések érvényesülésének felügyelete a lekérhető médiaszolgáltatások tekintetében;

e) az Mttv. 10. § (7) bekezdésben foglalt rendelkezések érvényesülésének felügyelete a lekérhető médiaszolgáltató internetes honlapja tekintetében;

f) az Mttv. 11. §-ának, 20. § (2) bekezdésének, 26-27. §-ainak, 28. § (1) bekezdésének és 30-31. §-ai érvényesülésének felügyelete a lekérhető médiaszolgáltatások tekintetében;

g) a Kódex I. Rész IV. fejezetében szereplő tényállásokkal kapcsolatos normák érvényesülésének felügyelete.

(2) A Médiatanáccsal kötött közigazgatási szerződés alapján a Szakmai Szervezet e Kódex 5-

13. §-aiban foglalt rendelkezések megsértése esetén járhat el a Kódex hatálya alá tartozó médiatartalom-szolgáltatókkal szemben.

III. Fejezet

Adatvédelmi előírások

4. §

A Kódex hatálya alá tartozó eljárásokban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.

IV. Fejezet Egyes tényállások

Az emberi méltóság védelme

5. §

(1) A lekérhető médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatónak az általa közzétett

médiatartalmakban tiszteletben kell tartania az emberi méltóságot.

(2) Az emberi méltóság megsértésének minősülhet a lekérhető médiaszolgáltatásban

különösen:

a) ha a tartalom azt az üzenetet közvetíti, hogy az emberi személyiségnek nincsen érinthetetlen tartománya,

b) a kiskorúak személyiségfejlődését veszélyeztető, azonosítható módon történő

bemutatása,

c) egyes személyeknek, társadalmi csoportoknak, közösségeknek másokhoz képest alacsonyabb rendűként, másodrendűként való bemutatása, egyenlő emberi méltóságuk megkérdőjelezése.

(3) Tilos a megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek bármilyen médiatartalomban történő, öncélú és sérelmes bemutatása.

(4) A médiatartalom-szolgáltató tartózkodik az erőszak, brutalitás, vagy szenvedés kizárólag öncélú bemutatásától. Az erőszak, brutalitás vagy szenvedés ábrázolása különösen akkor tekinthető öncélúnak, ha halott, haldokló, vagy szenvedő emberekről a demokratikus tájékoztatáshoz fűződő jogos érdeket meghaladó részletességgel, a személyek azonosítására alkalmas módon tudósítanak.

Az információs önrendelkezési jog védelme 6.§

A magántermészetű információk, személyes adatok közzétételébe való jogosulti beleegyezés megléte esetén ezek közzététele megengedett, feltéve, hogy az 5. § (2) bekezdés a pontjában foglalt előírások nem sérülnek.

Kiskorúak védelme

7. §

(1) Xxxxxxxxxxxxxx megjelenő azon médiatartalom, amely súlyosan károsíthatja a kiskorúak szellemi, lelki, erkölcsi vagy fizikai fejlődését különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsőséges, illetve indokolatlan erőszakot tartalmaz, csak oly módon tehető a nyilvánosság tagjai számára elérhetővé, amely – valamely műszaki vagy egyéb megoldás alkalmazásával – biztosítja, hogy kiskorúak nem férhetnek hozzá. Ha ilyen megoldás alkalmazása nem lehetséges, akkor a médiatartalom csak a kiskorúak lehetséges veszélyeztetéséről szóló tájékoztatást tartalmazó figyelmeztető jelzéssel tehető közzé.

(2) Médiatartalomban tilos kiskorú személyt oly módon bemutatni, ami életkorának

megfelelő fejlődését nagymértékben veszélyezteti.

(3) A kiskorúak szellemi, lelki, erkölcsi fejlődésének védelme kiterjed a korhatár besorolásnak az Mttv. 10. § (7) bekezdésében foglaltak maradéktalan betartására: a lekérhető médiaszolgáltatók internetes honlapja tekintetében.

8. §

(1) A tartalomszolgáltató az interneten elérhető tartalom forráskódjához olyan azonosítókat („metatag”-ek) köteles hozzárendelni, amelyek utalnak a médiatartalom az Mttv. 9. §-a szerinti V-VI. korhatár-kategóriára, és egyes ingyenesen elérhető otthoni tartalomszűrő- alkalmazásokkal (szülői gyermekzár-programok) felismerhetőek.

(2) Amennyiben a tartalomszolgáltató által szolgáltatott tartalom az Mttv. 9. §-a szerinti V-VI. korhatár-kategóriába esik, akkor a tartalomszolgáltató köteles a tartalom megtekintésének megkezdése előtt egy, a felhasználó életkorára vonatkozó kérdést intézni, ezzel ellenőrizve a felhasználó korhatár jogosultságát. Ha az életkor ellenőrzés alapján a felhasználó nem jogosult megtekinteni a tartalmat, akkor a tartalom nem kerül lejátszásra.

(3) Amennyiben a tartalomszolgáltató által szolgáltatott tartalom az Mttv. 9. §-a szerinti V-VI. korhatár-kategóriába esik, akkor a tartalomszolgáltató köteles az életkor-ellenőrzéssel egyidejűleg, azonos helyen, jól láthatóan felhívni a felhasználó figyelmét a kiskorúakra vonatkozó veszélyekre.

(4) IPTV szolgáltatás keretében elérhető lekérhető médiaszolgáltatás esetén a gyermekzár megoldás rendelkezzen külön, korhatár beállítására szolgáló titkos kóddal, amellyel a kiskorúakra káros médiatartalom megtekintése korlátozható. A kód legalább négy, képernyőn nem megjelenített számjegyből álljon. Amennyiben az ügyfél a titkos kódját elfelejtette, újabb titkos kódot a szolgáltatók csak az előfizető körültekintő azonosítása, nagykorúságának ellenőrzése után adjanak meg.

Az alkotmányos rend védelme

9. §

A médiatartalom nem sértheti az alkotmányos rendet.

A közösségekkel szembeni gyűlöletkeltés és kirekesztés tilalma

10. §

(1) A médiatartalom-szolgáltató által közzétett médiatartalom nem lehet alkalmas valamely nemzet, közösség, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbség vagy bármely többség, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére.

(2) A médiatartalom-szolgáltató által közzétett médiatartalom nem lehet alkalmas az (1) bekezdésben meghatározott valamely közösség kirekesztésére. Kirekesztő médiatartalomnak minősülhet különösen:

a) az érintett közösség társadalmon belüli elszigetelésére történő felhívás vagy erre való

utalás,

b) az érintett közösség tagjait megillető emberi és személyhez fűződő jogoktól – a közösséghez való tartozásuk miatt – való megfosztásra történő felhívás vagy arra való utalás.

(3) A gyűlöletkeltő, vagy kirekesztő véleményeknek, álláspontoknak a demokratikus tájékoztatás célját szolgáló bemutatásakor a médiatartalom-szolgáltatónak felelős módon kell eljárnia. Ennek módját az adott médiatartalom jellege, illetve felelős szerkesztője határozza meg.

A kereskedelmi közlemények és reklámok elkülönítése a médiatartalmaktól, a

médiatartalmak illetve műsorszámok támogatása

11. §

(1) A médiatartalomban megjelenő kereskedelmi közleménynek könnyen felismerhetőnek

kell lennie.

(2) A médiatartalomban megjelenő reklámnak más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie.

(3) A burkolt kereskedelmi közlemény médiatartalomban történő közzététele tilos.

(4) A médiatartalom támogatóját a közzététellel egyidejűleg, illetve azt közvetlenül megelőzően vagy azt követően meg kell nevezni.

(5) A támogató a médiatartalom-szolgáltató felelősségét illetve szerkesztői szabadságát érintő módon a médiatartalmat vagy annak közzétételét nem befolyásolhatja.

(6) A médiaszolgáltatás vagy műsorszám támogatója (a támogató neve, védjegye, terméke, tevékenysége, szolgáltatása vagy ezekre való utalás) a műsorszámon belül is közzé tehető, illetve a műsorszámon belül is megjelenhet a médiaszolgáltató felelősségét és szerkesztői szabadságát nem érintő módon, ha közzététel és/vagy megjelenítés nem sérti a műsortámogatás Mttv.-ben rögzített egyéb szabályait.

(7) Audiovizuális médiaszolgáltatás vagy annak műsorszáma más audiovizuális médiaszolgáltatást végző, illetve audiovizuális műsorszámok vagy filmalkotások készítésével foglalkozó vállalkozás által nem támogatható.

(8) Nem támogathat médiaszolgáltatást, illetve műsorszámot

a) párt, politikai mozgalom,

b) dohányterméket gyártó vállalkozás.

(9) A (8) bekezdés b) pontban foglaltakon túli azon vállalkozás, amely - főtevékenysége

szerint - e törvény, illetve más jogszabályok alapján nem reklámozható terméket állít elő, illetőleg ilyen termékekkel kapcsolatos szolgáltatást nyújt, e terméke, illetve szolgáltatása megjelenítésével, népszerűsítésével médiaszolgáltatást vagy műsorszámot nem támogathat.

(10) Az Smtv. 20. § (7) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a gyógyszer, illetve a gyógyászati eljárás tekintetében érintett vállalkozás neve és védjegye közléséhez kötött támogatásra, valamint az orvosi rendelvény nélkül is igénybe vehető gyógyszerek vagy gyógyászati termékek, eljárások népszerűsítéséhez kötött támogatásra. A gyógyszerek, gyógyászati termékek gyártásával, forgalmazásával, illetve a gyógyászati eljárások szolgáltatásával foglalkozó vállalkozás által támogatott műsorszámok nem népszerűsíthetnek kizárólag orvosi rendelvényre hozzáférhető gyógyszereket vagy gyógyászati termékeket, eljárásokat.

(11) A támogató megnevezésében vagy feltüntetett nevében párt vagy politikai mozgalom

neve, jelszava, emblémája nem szerepelhet.

(12) Nem minősül audiovizuális médiaszolgáltatás vagy műsorszám támogatásának vagy burkolt kereskedelmi közleménynek, ha egy nyilvános esemény vagy az azon résztvevők támogatójának, vagy a támogató árujának, szolgáltatásának megnevezése, logója az esemény közvetítése során - beleértve az esemény előtt, után vagy annak szünetében az eseményhez kapcsolódóan készített beszélgetéseket is - a képernyőn a közvetítésből adódóan megjelenik, feltéve, hogy a médiaszolgáltatót ehhez anyagi érdekeltség nem fűzi, és a megjelenés módja a közvetítésben nem ad a támogatónak indokolatlan hangsúlyt.

(13) Amennyiben az audiovizuális médiaszolgáltató valamely műsorszámában megjelenő személyt vagy vállalkozást támogató más személy vagy vállalkozás, illetve ezek árujának, szolgáltatásának megnevezése, jelzése, logója a műsorszámban – a (12) bekezdés esetét kivéve – megjelenik, a médiaszolgáltatások, illetve a műsorszámok támogatására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ide nem értve a támogató megnevezésének kötelezettségét.

Műsorkvóta

12. §

(1) A lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatás kínálatában egy adott naptári évben elérhetővé tett műsorszámok egybeszámított időtartamának több mint negyedét európai, illetve legalább tíz százalékát magyar műveknek kell kitennie.

(2) A Szakmai Szervezet tagjai közé számító médiatartalom-szolgáltató évente kétszer

beszámolót készít a műsorkvótára vonatkozó előírások betartásáról.

Termékmegjelenítés

13. §

(1) A lekérhető médiaszolgáltatásban termékmegjelenítés az alábbi műsorszám típusokban

az alábbi szabályokkal engedélyezett:

a) a filmszínházban történő bemutatásra szánt filmalkotás, a médiaszolgáltatásban való közzététel céljából készült filmalkotás és filmsorozat, valamint a sportműsorszám és a szórakoztató műsorszám esetén,

b) az a) pontban foglaltaktól eltérő műsorszámokban akkor, ha a médiaszolgáltatót vagy a műsorszám készítőjét az érintett áru gyártója vagy forgalmazója, illetve szolgáltatás nyújtója vagy közvetítője - sem közvetve, sem közvetlenül - nem részesíti anyagi juttatásban, azon túl, hogy az árut vagy szolgáltatást a termékmegjelenítés céljából ingyenesen rendelkezésre bocsátja.

(2) Nem tehető közzé termékmegjelenítés

a) a hírműsorszámban és a politikai tájékoztató,

b) az (1) bekezdés b) pontjában foglalt eset kivételével a kifejezetten tizennégy év alatti

kiskorúaknak szóló,

c) nemzeti ünnepek hivatalos eseményeiről tudósító,

d) a vallási, illetve egyházi tartalmú

műsorszámban.

(3) A műsorszámok nem tartalmazhatnak az alábbi termékekre vonatkozó

termékmegjelenítést:

a) dohánytermék, cigaretta vagy más, olyan vállalkozástól származó termék, amelynek elsődleges tevékenysége cigaretta vagy egyéb dohánytermék gyártása vagy értékesítése,

b) e törvény, illetve más jogszabályok alapján nem reklámozható termék,

c) olyan gyógyszerkészítmény, illetve gyógyászati termék, eljárás, amely kizárólag orvosi

rendelvényre vehető igénybe.

(4) A termékmegjelenítést tartalmazó műsorszámoknak meg kell felelniük az alábbi

követelményeknek:

a) tartalmuk nem befolyásolható oly módon, hogy az hatással legyen a médiaszolgáltató felelősségére és szerkesztői függetlenségére,

b) nem hívhatnak fel közvetlenül áru megvásárlására vagy bérlésére, illetve szolgáltatás igénybevételére,

c) nem adhatnak a műsor tartalmából egyébként nem következő, indokolatlan

hangsúlyt a megjelenített terméknek.

(5) A nézőket egyértelműen tájékoztatni kell a termékmegjelenítés tényéről. A termékmegjelenítést tartalmazó műsorszám elején és végén, valamint a műsorszámot megszakító reklámokat követően a műsorszám folytatásakor a termékmegjelenítésre – optikai vagy akusztikus módon – fel kell hívni a figyelmet.

(6) A (4)-(5) bekezdésben foglalt kötelezettség nem terjed ki azon műsorszámokra, amelyeket nem maga a médiaszolgáltató vagy tulajdonosának befolyásoló részesedése mellett működő más médiaszolgáltató vagy műsorkészítő vállalkozás készített vagy rendelt meg.

(7) A műsorszám támogatása – ide értve a műsorszámon belül támogató megjelenést – és a termékmegjelenítés nem zárják ki egymást akkor sem, ha a támogató és a termékmegjelenítő egy és ugyanaz a vállalkozás, és támogató üzenetben ugyanaz a termék/szolgáltatás/tevékenység, védjegy, logó, illetve ezekre való utalás jelenik meg, mint a műsorszámban megjelenő termékmegjelenítés, ha a támogatás és a termékmegjelenítés megfelel a rájuk vonatkozó törvényi szabályoknak és jelen Kódex szabályainak.

V. Fejezet

Az egyes tényállások alkalmazása során irányadó mérlegelési szempontok

14. §

(1) A médiatartalom megítélésénél, illetve a jogkövetkezmények meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy az milyen hatást gyakorolhat a társadalomi nyilvánosságra, tekintettel – többek között – a közzététel módjára és helyére, az általa elért közönségre. Az egyes médiatartalmak vizsgálatát az eltérő műfaji sajátosságokra, az adott médiatartalom jellegére és célközönségére tekintettel, az összes körülmény gondos mérlegelésével kell elvégezni. A konkrét és vitatott médiatartalmat a maga teljességében kell megítélni. A normaszegés megállapításánál a vitatott tartalmat nem lehet az adott egységet képező médiatartalom kontextusából kiragadni, és a normaszegést az így kiragadott tartalom alapján megállapítani.

(2) A médiatartalomban szereplő vélemények erőteljes, sértő vagy szélsőséges jellege önmagában még nem minősül a Kódex megsértésének, a sérelem mérlegelésekor a vélemény által érintettek egyéni érzékenysége nem adhat alapot a Kódex megsértésének megállapítására.

15. §

(1) A tényállásokkal kapcsolatos mérlegelés során – szükséges esetben – figyelemmel kell lenni a médiatartalomban szereplő személyek közszereplői minőségére.

(2) A tartalomszolgáltató közszereplőnek tekinti – a nyilvánosság előtt zajló tevékenységével összefüggésben – különösen a következő személyeket:

a) minden választott köztisztséget betöltő személyt,

b) minden közhivatalt betöltő személyt,

c) minden közfeladatot ellátó személyt,

d) minden, munkáját a nyilvánosság előtt végző személyt (például médiatartalmakban rendszeresen megjelenő személyek, színészek, zenészek, más művészek, egyházi vezetők, sportolók, üzletemberek, újságírók, egyetemi oktatók, polgárőrök, közérdeklődésre számot tartó perekben szereplő ügyvédek, sportegyesületek vezetői),

e) minden, bármilyen mértékben közvetett vagy közvetlen állami tulajdonban, illetve a piacon monopolhelyzetben lévő vagy közbeszerzési eljárásban érdekelt cég vezető tisztségviselőit, akik közpénzzel kapcsolatos tranzakciókban vesznek részt,

f) olyan személyeket, akik a magánéletükre vonatkozó információkat nyilvánosságra hozatal végett, önkéntesen adják át a tartalomszolgáltatónak.

16. §

A lekérhető médiaszolgáltatások esetén az egyes műsorszámok műfaji besorolása az őket körülvevő műsorkínálattól függetlenül, pusztán a műsorszám önálló tartalma alapján kerül meghatározásra.

17. §

(1) A termékmegjelenítés akkor tekinthető közvetlenül áru megvásárlására vagy bérlésére, illetve szolgáltatás igénybevételére felhívónak, ha a műsorszámon belül a megjelenített termék vagy szolgáltatás igénybe vételére egyértelmű és bizonyíthatóan buzdító, promóciós felszólítás történik.

(2) A műsorszámban a termék megjelenítése akkor minősülhet indokolhatatlanul hangsúlyosnak, ha a műsorszám tartalmából következően a termékmegjelenítés nem életszerű, és szerkesztőileg nem indokolható.

VI. Fejezet Jogérvényesítés

18. §

Tilos visszaélni a jelen Kódexben biztosított jogok gyakorlásával, valamint tilos az előírt kötelezettségek érvényesítését azok társadalmi rendeltetésével össze nem férő célok érdekében gyakorolni.

19. §

Amennyiben a Szakmai Szervezet a kérelmező panaszának helyt ad, a jelen Kódex 32. §

szerinti, saját mérlegelésén alapuló jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

II. RÉSZ ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

I. FEJEZET Általános szabályok

20. §

(1) A Szakmai Szervezet 25. § alapján létrehozott állandó vagy eseti bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) jár el a jelen Kódex szabályainak megsértése esetén.

(2) A Szakmai Szervezet a nyilvántartott tagsága tekintetében járhat el a jelen eljárási szabályok szerint (kivéve azokat, amelyek a Kódex I. Rész II. Fejezet 2. § a) pontja alapján a társszabályozási eljárás alól kivonták magukat) A Szakmai Szervezet továbbá azon szervezetek – lekérhető médiaszolgáltatást végző médiaszolgáltatók, illetve sajtótermék kiadói – tekintetében is eljárhat jelen eljárási szabályok szerint, amelyek egy konkrét ügyben a Kódexet magukra nézve kötelezőnek fogadták el, azaz a társszabályozásnak alávetik magukat.

21. §

A Szakmai Szervezet eljárására a jelen részben szabályozott rendelkezéseket kell alkalmazni.

22. §

A Szakmai Szervezet eljárása kérelemre indul, illetve a Kódexben meghatározott

tárgykörökben és ütemezés szerinti átfogó ellenőrzés eredménye alapján hivatalból indulhat.

23. §

(1) A Bizottság 20. § szerinti társszabályozási eljárása díjköteles. Az eljárás díja megegyezik az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. mindenkor hatályos rendelkezései értelmében a közigazgatási eljárás megindításakor fizetendő általános tételű eljárási illeték összegével.

(2) Az eljárási díjat a kérelmező köteles az eljárás megindítása előtt befizetni a Szakmai Szervezet bankszámlájára. A befizetés megtörténtét igazoló dokumentumot a kérelmező a kérelemhez köteles mellékelni. A díjfizetés igazolása hiányában a Szakmai Szervezet Titkársága a kérelmezőt - megfelelő határidő tűzésével - hiánypótlásra hívja fel. Amennyiben a kérelmező az eljárási díjat a hiánypótlásban meghatározott határidőn belül sem fizeti meg, a Szakmai Szervezet Titkársága további vizsgálat nélkül a 29. § (3) bekezdésében foglaltak alapján elutasítja a kérelmet.

(3) A kérelmező a kérelem benyújtásához mellékelt nyilatkozattal hozzájárul ahhoz, hogy a Szakmai Szervezet az eljárásban kért, illetve az eljárás indításához megkövetelt személyi adatait kezelje, tárolja, feldogozza a Szakmai Szervezet Mttv. szerinti társszabályozói tevékenysége és a jelen eljárási szabályok szerint szükséges mértékben, valamint ahhoz is, hogy az Mttv. által előírt adatszolgáltatási kötelezettsége körében ezeket az adatokat a Médiatanácsnak (vagy a Hivatalnak) továbbítsa.

24. §

A Bizottság eljárása nem nyilvános.

II. FEJEZET

Az eljáró bizottság

25. §

(1) A Bizottság kijelölése a Szakmai Szervezet nyilvános szakértői listájáról történik. A

Bizottság három tagból áll.

(2) Az eseti bizottságok összetételéről és azok beosztásáról a Szakmai Szervezet létesítő okiratában meghatározott testület dönt. Ha valamely tag akár összeférhetetlenség vagy egyéb akadály miatt nem tud eljárni, úgy az elnökség jelöl ki póttagot a szakértői listáról.

(3) A Bizottság tagjait úgy kell kijelölni, hogy a tagok birtokában legyenek az adott témában a megfelelő szakértelemnek és a Bizottság legalább egy tagja jogi végzettséggel rendelkezzen.

26. §

(1) Az eljáró Bizottságnak nem lehet tagja:

a) a kérelmező, vagy az eljárás alá vont, ezekkel munkavégzésre irányuló vagy egyéb

folyamatos jogviszonyban álló, valamint a vele együtt jogosított vagy kötelezett személy,

b) az a) pont alá eső személy képviselője, vagy volt képviselője, ez utóbbi, csak ha az

ügyben eljárt,

c) az a) vagy b) pont alá eső személynek a hozzátartozója, vagy képviselője,

d) megismételt vagy másodfokú eljárás esetén, aki az első eljárásban eljáró Bizottság tagja

volt,

e) megismételt vagy másodfokú eljárás esetén, aki az első eljárásban tanúként vagy szakértőként részt vett,

f) akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában hozzátartozó az egyenes ági rokon és annak házastársa, az örökbefogadó és a nevelő szülő, az örökbefogadott és a nevelt gyerek, a házastárs, a testvér, az élettárs és a jegyes, a házastárs egyenes ági rokona és testvére, a testvér házastársa, és a volt házastárs.

27. §

(1) Xxxxxx szemben kizárási ok áll fenn, a kijelölésről kapott tájékoztatást követően haladéktalanul, de legfeljebb 3 napon belül hivatalból köteles azt a Szakmai Szervezet elnökének bejelenteni. A kizárási okra a kérelmező és az eljárás alá vont is egyaránt hivatkozhat.

(2) Kizárási ok fennállása, vagy bejelentése esetén a Szakmai Szervezet elnöke 5 napon belül köteles a kizárásról dönteni, és a tag vagy tagok kizárása esetében egyúttal új bizottsági tagot, tagokat kijelölni.

III. FEJEZET

Az eljárás megindítása

28. §

(1) A kérelmező a kifogásolt médiatartalommal kapcsolatban a Szakmai Szervezet eljárása előtt köteles megkeresni a tartalmat közzétevő médiatartalom-szolgáltatót. A kérelmet a médiatartalom megjelenésétől számított 30 napon belül, illetve folyamatos közzététel esetén az első megjelenéstől számított 30 napon belül lehet benyújtani a médiatartalom- szolgáltatóhoz. Amennyiben a jogsértés a kérelmezőnek később jutott tudomására, vagy a kérelem előterjesztésében akadályoztatva volt, úgy a 30 napos határidő a tudomásszerzéssel, illetve az akadály megszűnésével veszi kezdetét. A médiatartalom- szolgáltatóhoz benyújtandó kérelem előterjesztésének a jogsértés bekövetkeztétől számított 180 napon túl nincs helye. E határidő jogvesztő, igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.

(2) A médiatartalom szolgáltatóhoz intézett kérelem benyújtására az jogosult, akinek jogát vagy jogos érdekét a kifogásolt médiatartalom sérti. A kérelemben pontosan meg kell jelölni, hogy a kifogásolt tartalom a Kódex, az Mttv., illetve az Smtv. mely rendelkezését sérti.

(3) Amennyiben az érintett médiatartalom-szolgáltató a megkeresésre 8 napon belül nem

válaszolt vagy a kérelmező kérelmét elutasította, a kérelmező a válaszadásra nyitva álló

határidő leteltét, illetve az elutasítás kézhezvételét követő 15 napon belül kérheti társszabályozási eljárás megindítását. Amennyiben a jogsértés a kérelmezőnek később jutott tudomására, vagy a kérelem előterjesztésében akadályoztatva volt, úgy – ennek hitelt érdemlő igazolása esetén – a 15 napos határidő a tudomásszerzéssel, illetve az akadály megszűnésével veszi kezdetét. A Szakmai Szervezet társszabályozási eljárása iránti kérelem előterjesztésének a jogsértés bekövetkeztétől számított 6 hónapon túl nincs helye. E határidő jogvesztő, igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.

(4) A Szakmai Szervezetnél társszabályozási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtására jogosult, akinek jogát vagy jogos érdekét a Kódex, az Mttv. illetve az Smtv. szabályaival ellentétes magatartás sérti.

(5) A kérelmet minden esetben a Szakmai Szervezet Titkárságára, az Elnökségnek címezve, írásbeli formában a Szakmai Szervezet honlapján megjelölt módon kell benyújtani, egyidejűleg az eljárási díj megfizetését igazolni. A Szakmai Szervezet a Titkárság címét, az ügyfélszolgálat elektronikus elérhetőségét, és az egyéb szükséges információkat mind a honlapján, mind a nyilvánosság egyéb eszközeinek igénybevételével teszi közzé.

(6) A Médiatanács a hozzá beérkező, de a Kódex hatálya alá - a Szakmai Szervezet hatáskörébe - tartozó egyedi panaszokat minden esetben továbbítja a Szakmai Szervezet részére. A Bizottság 3 napon belül megvizsgálja, hogy az adott ügyben jogosult-e a Szakmai Szervezet eljárni. Szükség esetén ehhez bekéri a kérelmező, illetve az eljárás alá vont írásbeli nyilatkozatát. Amennyiben az adott ügyben a Szakmai Szervezet nem jogosult eljárni, a panaszt haladéktalanul visszaküldi, vagy ha közvetlenül hozzá érkezett, megküldi a Médiatanácsnak, ellenkező esetben az eljárásra a jelen Kódex szabályai megfelelően irányadóak.

(7) Amennyiben a kérelmező az eljárás megindítása iránti kérelmét mind a Médiatanács, mind a Szakmai Szervezet részére megküldi és az ügyben a Szakmai Szervezet jogosult eljárni, az eljárás jelen Kódex rendelkezéseinek megfelelő lefolytatására a Szakmai Szervezet jogosult.

29. §

(1) A kérelmező kérelmét a 28. § (5) bekezdésben megjelöltek szerint nyújthatja be.

(2) Az írásbeli kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező cég nevét és székhelyét (természetes személy esetén annak nevét és lakhelyét, valamint a lakcímtől eltérő levelezési címét),

b) amennyiben a kérelmező nem természetes személy, a kérelmező képviselőjének nevét és

értesítési címét, képviseleti jogosultságának igazolását,

c) az érdeksérelem valószínűsítését, az érdekeltség igazolásával együtt,

d) a kifogásolt magatartás leírását, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok

bizonyítékainak leírását,

e) a jogsértés bekövetkeztét, a tudomásszerzés időpontját, és annak valószínű indokait,

f) állásfoglalás-kérés esetében a konkrét ügy, kérdés összes releváns adatát, körülményeit, és azok alapjául szolgáló dokumentációt,

g) a Bizottság döntésére irányuló határozott kérelmet,

h) az eljárási díj befizetésének igazolását,

i) annak igazolását, hogy a kérelmező előzetesen a médiatartalomhoz-szolgáltatóhoz fordult, azonban a médiatartalom-szolgáltató 8 napos határidőn belül nem válaszolt, a kérelmét elutasította vagy az abban foglaltaknak mégsem tett eleget,

j) a kérelmező hozzájáruló nyilatkozatát a személyes adatai kezeléséhez.

(3) A kérelem formai megfelelősége tekintetében a Szakmai Szervezet Titkársága előzetes vizsgálatot végez. A Titkárság egy alkalommal, 8 napos határidő tűzésével hiánypótlásra hívhatja fel a kérelmezőt az eljárási díj megfizetésének hiánya, a személyes adatok kezelésére vonatkozó hozzájáruló nyilatkozat hiánya, illetve a médiatartalom-szolgáltatóval való egyeztetés elmulasztása esetén. A Titkárság, amennyiben megállapítja, hogy a hiánypótlásra előírt határidő eredménytelenül eltelt, vagy a kérelem oly mértékben hiányos, hogy annak hibái egyszeri hiánypótlásra való felhívással nem orvosolhatók, a kérelmet további vizsgálat nélkül elutasítja, egyúttal tájékoztatja a kérelmezőt, hogy kérelmét hiánytalan formában ismételten benyújthatja. Amennyiben a kérelmező a kérelmet a 28. §

(1) és (3) bekezdésében foglalt jogvesztő határidő eltelte után nyújtja be, vagy a hiánypótlás keretében nem járul hozzá a személyes adatainak kezeléséhez, akkor a Szakmai Szervezet a kérelmet minden további vizsgálat nélkül elutasítja, az elutasítást a Szakmai Szervezet indokolással látja el.

(4) Hiánytalan kérelem esetén a Szakmai Szervezet Titkársága a kérelem befogadását követően haladéktalanul a kérelem tárgyára vonatkozó iratok, bizonyítékok másolatát megküldi az eljárás alá vont, illetve képviselője részére.

(5) Az eljárási határidők a kérelem Szakmai Szervezet által történt, (4) bekezdés szerintibefogadását követő naptári napon indulnak.

(6) Amennyiben az eljárás során kiderül, hogy a kérelmező kiléte kétséges, a Szakmai Szervezet jogosult felszólítani a kérelmezőt, hogy személyazonosságát igazolja. Amennyiben a kérelmező személyazonosságát nem igazolja, a Szakmai Szervezet jogosult az eljárást minden további vizsgálat és indokolás nélkül megszüntetni.

(7) Amennyiben a kérelmező olyan ügyben kérelmezi társszabályozási eljárás megindítását, amelyet a Szakmai Szervezet már érdemben elbírált és a kérelemben nem tár fel az ügy érdemi megítélését befolyásoló új tényt vagy körülményt, a Szakmai Szervezet jogosult az eljárást minden további vizsgálat és indokolás nélkül megszüntetni.

(8) A Szakmai Szervezet a Kódex hatálya alá tartozó ügyekben kérelemre a 30. § (4) bekezdésében meghatározott határidőn belül köteles eljárni. Amennyiben az előírt határidőn belül a Szakmai Szervezet nem jár el, a Kérelmező (panaszos) az ügyintézési határidő utolsó napjától számított 30 napon belül a Médiatanácshoz fordulhat a Xxxxxxx Szervezet eljárási kötelezettségének megsértése tárgyában. A Médiatanács - az eljárási kötelezettség megsértésének megállapítása esetén - megfelelő határidő tűzésével felhívja a Szakmai Szervezetet az eljárásra és a döntéshozatalra. Ha a Szakmai Szervezet e felhívásnak a Médiatanács által meghatározott határidőn belül nem tesz eleget, a Médiatanács magához vonja az ügyet.

IV. FEJEZET

Az elsőfokú eljárás

30. §

(1) A Bizottság a beérkezett kérelem alapján a következő intézkedéseket teszi:

a) hatásköre hiányának megállapítása esetén a kérelmet elutasítja, vagy amennyiben megállapítható, hogy mely Xxxxxxx Szervezet rendelkezik az adott kérelem elbírálása tekintetében hatáskörrel, azt átteszi a hatáskörrel rendelkező Xxxxxxx Szervezethez,

b) a hiánytalan kérelem megküldésével felhívhatja a kérelmezett felet, hogy 3 napon belül a kérelmezővel egyezséget kössön,

c) amennyiben az egyezség létrejön, a kérelmezett fél köteles ennek tényéről tájékoztatni

a Szakmai Szervezetet,

d) amennyiben a b) pontban meghatározott egyezség nem jön létre, felhívja a kérelmezettet, hogy 3 napon belül írásbeli észrevételeit és esetleges ellenkérelmét, annak bizonyítékaival együtt, terjessze a Bizottság elé.

(2) Az eljárás nem magyar állampolgárságú, magyar nyelvet nem ismerő alanyai a fordítási és tolmácsolási költség előzetes viselése (előlegezése) útján kérhetik az anyanyelvükön történő eljárást és döntéshozatalt.

(3) Amennyiben a kifogásolt közlést az eljárás során az eljárás alá vont fél megváltoztatta vagy befejezte, és kötelezettséget vállal arra, hogy azt a jövőben sem folytatja, a Bizottság az eljárást minden további jogkövetkezmény nélkül megszüntetheti.

(4) A Szakmai Szervezet társszabályozási eljárásának ügyintézési határideje 30 nap, amely indokolt esetben egy alkalommal – az ügy bonyolultságára és a tények feltárásának nehézségeire tekintettel – 15 nappal meghosszabbítható.

(5) A (4) bekezdésben foglalt ügyintézési határidőbe nem számít be a hiánypótlásra, a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, az esetleges fordításokhoz szükséges időtartam, a döntések, egyéb iratok postára adásának napjától a kézbesítésig terjedő időtartam.

(6) A Szakmai Szervezet az eljárás alanyaival jogi hatás kiváltására alkalmas módon kizárólag írásban tart kapcsolatot. Az eljárás résztvevőinek hatékonyabb tájékoztatása érdekében a Szakmai Szervezet elektronikus levél (e-mail) útján is kapcsolatot tarthat, kivéve, ha az eljárás alanya ez ellen tiltakozott.

31. §

(1) A Bizottság tárgyalást tarthat, ha a tényállás tisztázásához, illetve az egyezségi kísérlet lefolytatásához szükség van az eljárásban részt vevő személyek együttes meghallgatására, amelyről értesíti a feleket, és egyben figyelmezteti, hogy a tárgyalás elmulasztása a határozathozatalt nem akadályozza. A tárgyaláson mindenki részt vehet, akitől bizonyítékként értékelhető nyilatkozat várható. A tárgyaláson a Bizottság meghallgatja a feleket, és megvizsgálja az előterjesztett bizonyítékokat.

(2) Az eljárás folyamán bizonyítékként bármi előterjeszthető, ami alkalmas arra, hogy valamely tényt a Bizottság előtt igazoljon. A Bizottság szükség szerint eszközli tanúk, és külső szakértők meghallgatását.

(3) A felek az ellenérdekű fél által előterjesztettekre az eljárás bármely szakaszában

észrevételeket tehetnek.

(4) A Bizottság kizárólag a felek által előterjesztett bizonyítékokat vizsgálja, hivatalból nem köteles bizonyítást lefolytatni.

(5) Az eljárás alanyai az eljárás bármely szakaszában - a védett adatok kivételével - korlátozás nélkül betekinthetnek az eljárás irataiba.

(6) Xxxxxxxx személy az eljárás irataiba akkor tekinthet be, ha igazolja, hogy az adat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges. A harmadik személyek iratbetekintése tárgyában a Szakmai Szervezet külön döntést hoz, amelyet indokolni nem köteles. Harmadik személyek

az eljárás során védett adatnak (ilyenek különösen: üzleti titok, személyes adatok) minősített

iratokba nem tekinthetnek be.

32. §

(1) A Bizottság eljárást lezáró határozatában:

a) a megalapozatlan kérelmet elutasítja,

b) a megalapozott kérelemnek helyt ad, és a normasértés pontos megjelölésével megállapítja a normasértés megtörténtét,

c) szükség esetén kötelezi az eljárás alá vontat a normasértő magatartás

megváltoztatására,

d) szükség esetén kötelezi az eljárás alá vontat a normasértő tevékenység abbahagyására

és, ha lehetséges, az eredeti állapot helyreállítására,

e) kötelezheti az eljárás alá vontat a normasértéssel azonos súlyú elégtétel adására, az eset összes körülményeire tekintettel, akár oly módon, hogy az elégtétel a normasértéssel azonos nyilvánosságot kapjon,

f) kötelezheti az eljárás alá vontat az e) pontban hivatkozottól eltérő egyéb nem vagyoni elégtétel adására, illetőleg a kérelmező által megfizetett eljárási díjak és egyéb eljárási költségek megtérítésére,

g) a normasértés súlyától függően meghatározott időre megtilthatja az eljárás alá vont azon jogosultságának gyakorlását, hogy a Szakmai Szervezet Bizottsága járjon el az általa elkövetett, a Szakmai Szervezet eljárásának hatálya alá tartozó jogsértés esetén. A kizárt szolgáltató a kizárás időtartama alatt az Mttv. szerinti hatósági eljárás alanyává válik.

h) határozatát a normaszegő eljárás alá vont megnevezéssel és a normaszegés megállapításával a Szakmai Szervezet nyilvánosságra hozza,

i) szükség esetén a Bizottság a határozatának végrehajtását akadályozó tényeket és körülményeket nyilvánosságra hozza.

A Bizottság a fentiek közül egyidejűleg több jogkövetkezményt is alkalmazhat.

(2) A Bizottság eljárást lezáró határozatában döntését írásban indokolni köteles, hivatkozva

az elfogadott és a mellőzött bizonyítékokra, megjelölve az elfogadás és a mellőzés indokait.

(3) A Bizottság határozata kézbesítéssel tekintendő közöltnek. A Bizottság határozatát a felekkel rövid úton (e-mail) is közölheti, az e-mailben történő közlés ugyanakkor joghatás kiváltására nem alkalmas.

V. FEJEZET Jogorvoslat

33. §

(1) A Bizottság határozata ellen az Mttv.-ben és jelen Kódexben rögzített szabályok

megsértése esetén a felek fellebbezéssel élhetnek.

(2) A fellebbezést a határozat átvételétől számított 8 napon belül az eljárási díj befizetésével a Szakmai Szervezet elnökének címezve, a Szakmai Szervezet Titkárságán kell benyújtani. A fellebbezési határidő elmulasztása esetén igazolásnak helye nincs. A fellebbezési határidő elmulasztása esetén a Szakmai Szervezet a fellebbezési kérelmet minden további vizsgálat és indokolás nélkül elutasítja. A fellebbezési eljárás díja megegyezik az elsőfokú eljárásáért fizetendő – a 23. § (1) bekezdésben foglalt – díjjal.

(3) A fellebbezési eljárás határideje megegyezik az elsőfokú eljárás ügyintézési határidejével.

34. §

(1) A fellebbezési bizottságok összetételéről és azok beosztásáról a Szakmai Szervezet létesítő okiratában meghatározott testület dönt. Ha valamely tag akár összeférhetetlenség vagy egyéb akadály miatt nem tud eljárni, úgy az elnökség jelöl ki póttagot a szakértői listáról.

(2) A fellebbezési bizottság

a) az alaptalan fellebbezési kérelmet elutasítja,

b) az alapos fellebbezési kérelemnek helyt ad, és a fellebbezéssel érintett határozatot

megváltoztatja,

c) súlyos eljárási szabálysértés esetén a bizottságot új eljárás lefolytatására utasítja.

(3) A (2) bekezdés c) pontjában hivatkozott esetben a megismételt eljárásra a jelen Kódex rendelkezései megfelelően irányadóak. A megismételt eljárásban a határidők az új eljárás lefolytatására kötelező határozatot követő naptári napon kezdődnek.

VI. FEJEZET

A hivatalból induló eljárásra vonatkozó különös rendelkezések

35. §

(1) Amennyiben a Szakmai Szervezet a meghatározott tárgykörökben és ütemezés szerinti átfogó ellenőrzés eredménye alapján valamely, a társzabályozási eljárása hatálya alá tartozó médiatartalom-szolgáltató esetében normasértést valószínűsít, hivatalból társszabályozási eljárást indíthat. Ebben az esetben az eljárás megindításáról a Szakmai Szervezet elnöksége határoz.

(2) A hivatalból induló eljárásra a Kódex eljárási szabályai alkalmazandóak, az alábbi eltérésekkel:

a) az eljárási határidők a Szakmai Szervezet elnökségének az eljárás megindításáról szóló határozata meghozatalát követő naptári napon indulnak;

b) a Bizottság mindhárom tagját a Szakmai Szervezet elnöksége jelöli ki a Szakmai Szervezet

szakértői listájáról;

c) az eljárás során a 30. §-ban rögzített rendelkezések nem alkalmazandóak.

(3) A Bizottság határozatát a Szakmai Szervezet megküldi az eljárás alá vont, illetve az eljárással érintett médiatartalom-szolgáltató, valamint a Médiatanács részére.

(4) A határozattal szemben az érintett médiatartalom-szolgáltató a Kódexben foglaltak

szerint jogorvoslattal élhet.

VII. fejezet

A közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény és az Mttv. eljárási szabályainak alkalmazása

36. §

(1) A Kódex hatálya alá tartozó eljárásokban az Mttv. társszabályozási fejezetében foglalt eljárási szabályok kötelezően alkalmazandók.

(2) A Kódex hatálya alá tartozó eljárásokban a Ket. és az Mttv. szabályai közül a jogutódlásra és a védett adatok kezelésére vonatkozó rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók.

(3) A Kódex hatálya alá tartozó eljárásokban a Ket. szabályai közül az alapelvek, a képviseletre, az iratra, a tanúra, a határidőre, az igazolásra, a hivatalbóli hatósági ellenőrzésre, a kézbesítésre, valamint a kézbesítési vélelemre vonatkozó rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók.

III. RÉSZ

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

37. §

(1) A Kódexben rögzített határidők számításakor a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései irányadóak.

(2) A Kódexben használt fogalmak és jelentéseik:

1. Burkolt kereskedelmi közlemény: olyan kereskedelmi közlemény, amelynek közzététele természetét tekintve megtéveszti a közönséget. Burkolt reklámnak minősülhet a kereskedelmi közlemény céljait szolgáló közlemény abban az esetben is, ha nem ellenszolgáltatás fejében került közzétételre.

2. Eljárás alá vont: az a – bepanaszolt – médiatartalom-szolgáltató, akinek valamely konkrét tevékenysége, eljárása miatt a kérelmező a Szakmai Szervezethez fordult.

3. Európai mű

a) azon mű, amely magyar,

b) azon mű, amely valamely Európai Uniós tagállamból származik,

c) azon mű, amely az 1998. évi XLIX. törvénnyel kihirdetett, a határokat átlépő televíziózásról szóló, Strasbourgban, 1989. május 5-én kelt európai egyezmény részes felének számító európai államból származik,

d) azon mű, amely valamely Európai Uniós tagállam és valamely Európai Unión kívüli állam műsorkészítőinek együttműködése által jött létre, feltéve, hogy a tagállamból származó társproducerek biztosítják a gyártási összköltség többségét, és hogy a gyártást nem a tagállamokon kívül letelepedett egy vagy több producer ellenőrzi, vagy

e) azon mű, amely az Európai Unió és harmadik országok között az audiovizuális ágazatra vonatkozóan létrejött megállapodás keretében, koprodukcióban készült el, és amely megfelel a vonatkozó megállapodások feltételeinek.

A b)–c) pontban említett művek olyan művek, amelyek e pontokban meghatározott

egy vagy több államban lakóhellyel rendelkező szerzőkkel és munkatársak

közreműködésével készültek, feltéve, hogy a mű megfelel a következő három feltétel

egyikének:

1. az említett államok közül egyben vagy többen letelepedett egy vagy több producer alkotása,

2. gyártását az említett államok közül egyben vagy többen letelepedett egy vagy több

producer felügyeli, és ténylegesen ellenőrzi,

3. az összes koprodukciós költséghez túlnyomó részben az említett államok társproducerei járultak hozzá, és a koprodukciót nem az említett államokon kívül letelepedett egy vagy több producer ellenőrzi.

A c) és az e) pontban meghatározott művek abban az esetben tekinthetők európai műnek, ha az érintett, Európai Unión kívüli államban a tagállamokból származó művekre nem vonatkoznak megkülönböztető intézkedések.

4. Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely, vagy aki nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval.

5. Hozzájárulás: az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok - teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő - kezeléséhez;

6. Internetes sajtótermék: az internetes újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság szerkeősizt felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során meg valósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a sajtótermék tekintetében. Gazdasági szolgáltatás az önálló, üzletszerűen – rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett – végzett szolgáltatás.

7. Kereskedelmi közlemény: olyan médiatartalom, amelynek célja gazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság árujának, szolgáltatásának vagy arculatának közvetlen vagy közvetett népszerűsítése. Az ilyen tartalmak fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében, vagy önreklámozás céljából kísérik a médiatartalmakat, vagy szerepelnek abban.

8. Kérelmező (panaszos): akinek jogát vagy jogos érdekét a kifogásolt médiatartalom sérti, és emiatt a tartalomszolgáltatóhoz illetve a Szakmai Szervezethez fordul.

9. Közigazgatási szerződés: a szakmai szervezet és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa között létrejött, a társszabályozási eljárással kapcsolatos felhatalmazást tartalmazó megállapodás.

10. Lekérhető médiaszolgáltatás: olyan médiaszolgáltatás, amelyben a médiaszolgáltató által összeállított műsorkínálat alapján a felhasználó egyéni kérés alapján, az általa kiválasztott időpontban tekintheti, illetve hallgathatja meg a műsorszámokat.

11. Magyar mű:

a) azon mű, amely eredetileg teljes egészében magyar nyelven készült,

b) azon mű, amely eredetileg több nyelven készült, de időtartamát tekintve eredeti magyar nyelvű része hosszabb, mint bármelyik másik nyelven készült része,

c) azon mű, amely eredetileg valamely, Magyarország által elismert nemzetiség nyelvén készült, ha tárgya az adott nemzetiség magyarországi életével, kultúrájával van összefüggésben,

d) az olyan zenei műsorszám, amely magyar nyelven kerül előadásra, vagy amely Magyarország által elismert valamely nemzetiség nyelvén kerül előadásra, ha az adott nemzetiség Magyarországhoz kapcsolódó kultúrájával van összefüggésben,

e) az olyan instrumentális zenei műsorszám, amely – elsősorban szerzője vagy előadója révén – a magyar vagy Magyarország által elismert valamely nemzetiség Magyarországhoz kapcsolódó kultúrájának részét képezi, vagy

f) azon filmalkotás, amely a mozgóképről szóló törvény értelmében magyarnak minősül.

12. Médiatartalom-szolgáltató: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki vagy amely szerkesztői felelőséggel rendelkezik a médiatartalom megválasztásáért, meghatározza annak összeállítását. Szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a tartalomszolgáltatás tekintetében.

13. Médiatartalom: az internetes sajtótermékek valamint a lekérhető médiaszolgáltatók

által kínált tartalom.

14. Műsorszám: hangok, illetőleg hangos vagy néma mozgóképek sorozata, mely egy médiaszolgáltató által kialakított műsorkínálatban önálló egységet alkot, és amelynek formája és tartalma a rádiós vagy televíziós médiaszolgáltatáséhoz hasonlítható.

15. Normasértés: az Smtv. 14. és 16-19. §-aiban, 20. § (1)-(3) és 20. § (8)-(10)

bekezdéseiben, továbbá az Mttv. 11. §-ában, 20. § (2) bekezdésében, 26-27. §-aiban,

28. § (1) bekezdésében és 30-31. §-aiban rögzített, illetve jelen Kódex I. Részében

foglalt valamely rendelkezés megsértése.

16. Nyilvánosságra hozatal: amikor az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik.

17. Reklám: olyan közlés, tájékoztatás illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető, forgalomképes ingó dolog – ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket –, szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítésének vagy módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul.

18. Sportműsorszám: olyan műsorszám, amely sporteseményt (az eseménnyel egyidejűleg, késleltetett módon vagy szerkesztve) közvetít, ide nem értve a sporteseményekről való híradást és a sporttémájú beszélgetést tartalmazó műsorszámot.

19. Támogatás: olyan hozzájárulás, amelyet valamely vállalkozás nyújt valamely médiaszolgáltató vagy műsorszám finanszírozására azzal a céllal, hogy népszerűsítse nevét, védjegyét, arculatát, tevékenységét vagy termékeit.

20. Termékmegjelenítés: a kereskedelmi közlemény bármely olyan formája, amely terméket, szolgáltatást, ezek védjegyét vagy ezekre való utalást tartalmaz oly módon, hogy az - fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében - egy műsorszámban jelenik meg.

21. Tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését

kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri.

A MAGYARORSZÁGI TARTALOMSZOLGÁLTATÓK EGYESÜLETE ÉS A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSA ÁLTAL, MÉDIAIGAZATÁSI FELADAT ELLÁTÁSÁRA KÖTÖTT KÖZIGAZGATÁSI SZERZŐDÉS 2. SZÁMÚ MELLÉKLETE A 2012. SZEPTEMBER 20-I MÓDOSÍTÁST KÖVETŐEN

1. Normatív támogatás: 1.600.000,- Ft / év

A normatív támogatás összegét a Médiatanács szeptember 30. napjáig átutalja a

szerződésben meghatározott bankszámlára.

A normatív támogatás ellenében az MTE 2012. év végéig két tanulmány, illetve kutatás

elkészítését vállalja, amelyet megküld a Médiatanács részére.

A 2012. év során leadásra kerülő tanulmányok témája:

• Kommentek a magyar interneten: problémák és lehetőségek

• A hazai online tartalomipar globális kihívásai - hogyan és milyen mértékben veszélyeztetik a hazai vállalkozásokat a magyar nyelvű tartalmat nem gyártó nemzetközi szereplők, milyen pozitív és negatív eszközökkel segíthetné a szabályozó és/vagy a kormányzat, hogy a magyar tartalmat gyártó vállalkozások versenyképessége erősödjön.

A tanulmányok leadási határideje 2012. szeptember 30. és 2012. december 15.

Felek megállapodnak, hogy a Médiatanács által a 2011. évben fizetett támogatás összegéből 800.000,- Ft összeget beszámítanak a 2012. évben fizetendő támogatás összegébe, így a 2012. évre még esedékesen fizetendő támogatás összege 800.000,- Ft összeg.

Az MTE a tanulmányokat publikálható formában adja át a Médiatanács részére.

2. Egyedi eljárásonkénti támogatás: 180.000,- Ft / eljárás

A tárgyfélévben lefolytatott eljárások száma alapján fizetendő támogatás összegét a Médiatanács a tárgyfélévet követő 60. napig utalja át a Szerződésben meghatározott bankszámlára. Az MTE a tárgyfélévet követő 30. napig írásbeli kimutatást küld a Médiatanács részére a lefolytatott eljárások számáról annak érdekében, hogy a fizetendő összeg egyértelműen megállapítható legyen.

3. A jelen dokumentum a Felek között a 2012. évre vonatkozólag szóban kötött

megállapodás írásba foglalása.