EXPRESSZ ZÁLOG

ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

Általános Üzletszabályzata Kézizáloghitelezésre

HATÁLYOS: 2024.01.19.

ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZAT

PREAMBULUM

Az Expressz Zálog Zrt. (székhelye: 0000 Xxxx, Xxxxxx x. 2-6. fsz. 26.), a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének, mint felügyeleti hatóságnak az H-EN-I-1383/2012 számú engedélye alapján végez záloghiteli tevékenységet.

Az Expressz Zálog Zrt. felügyeleti hatósága a Magyar Nemzeti Bank (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 55. Ügyfélszolgálat: 1122 Budapest, Krisztina krt. 6. Tel: (+36)80/203-776, xxxx://xxx.xx email: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx).

I. ALKALMAZÁSI KÖR

A jelen Üzletszabályzat és az Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: Üzletszabályzat) a Társaság által nyújtott, kézizálog fedezettel biztosított pénzkölcsön általános feltételeit tartalmazza a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (továbbiakban: Hpt.) üzletszabályzatra vonatkozó előírásainak figyelembe vételével. A Társaság kizárólag kézizálogtárgyakra (nemesfémből készült ékszer és tárgy, valamint óra, műtárgy és drágakő), mint fedezetre nyújt pénzkölcsönt. Az Expressz Zálog Zrt. a kézizálog hitelezést saját hatáskörben végzi.

I.1.

A TÁRSASÁG ENGEDÉLYE

A Társaság kézizálog hitelezési tevékenységét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 2012. augusztus 03. napján,

H-EN-I-1383/2012 számú határozattal kiadott engedélyével végzi, a tevékenységet 2013. április 30-án megindította.

I.2.

A SZERZŐDŐ FELEK

A kézizálogjoggal biztosított kölcsönszerződés a Társaság, mint Hitelező és az Ügyfél, mint Adós között jön létre. Ügyfél - ha a jelen Üzletszabályzat másképpen nem rendelkezik - az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy természetes személy, amelynek/akinek részére a Társaság pénzügyi szolgáltatást nyújt. Nem szabad zálogul elfogadni zálogtárgyat 18. életévét még be nem töltött kiskorútól vagy attól, aki az ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel szellemi fogyatkozása, szenvedélybetegsége vagy pszichés állapota miatt egyáltalán nem vagy korlátozottan rendelkezik, ilyen személyek kiváltást sem alkalmazhatnak. Nem köthető szerződés olyan személlyel, akit (amely) vonatkozásában, a Hitelező nem tudja végrehajtani a 0.xx. mellékletben meghatározott adatrögzítést, vagy ügyfél- átvilágítást

Az Ügyfél azonosítására nevesített kölcsönszerződés esetén, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben meghatározott esetekben kerül sor.

A szerződéskötést megelőzően továbbá – a nevesített, és a nem nevesített Szerződések vonatkozásában egyaránt - a Hitelező, vagy Közvetítő a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben (a továbbiakban: Pmt.) foglaltaknak való megfelelés céljából elvégzi a 0.xx. melléklet szerinti adatrögzítést vagy ügyfél átvilágítást.

I. 3.

AZ EGYEDI SZERZŐDÉSEK ÉS AZ ÜZLETSZABÁLYZAT

A Társaság és az Ügyfelei közötti ügyletek tartalmát az egyrészt a zálogkölcsön nyújtásakor kiállított zálogjegy, továbbá egyedi szerződések, megállapodások vagy megbízások állapítják meg. Az egyedi szerződésekben nem szabályozott kérdésekben a jelen Üzletszabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.

I. 4.

AZ ÜZLETSZABÁLYZAT NYILVÁNOSSÁGA

Az Üzletszabályzat nyilvános, az minden, a Társaságnak az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben hozzáférhető, a Társaság honlapján is megtekinthető, továbbá a Társaság az Üzletszabályzat egy példányát díjmentesen, betekintésre bárkinek átadja, amit a VII. pont részletesen szabályoz.

II. A FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK

II. 1.

A TÁRSASÁG FELELŐSSÉGE

A Társaság az Ügyfelekkel fennálló kapcsolatai és a szerződések megkötése, teljesítése során a tőle elvárható gondosságot tanúsítja. A Társaság megtéríti mindazt a kárt, amelyet e kötelezettségének esetleges megszegésével az Ügyfeleknek okoz. A Társaság felelőssége a kézizálogba adott zálogtárgy zálogjegyen feltüntetett becsértékig terjed.

A Társaság nem felel azért a kárért, amely a Társaság elvárható gondos eljárása ellenére következett be,

továbbá nem felel a jogszabályban meghatározott esetekben, valamint az Ügyfél szerződésszegése esetében. Továbbá a Társaság nem felel az olyan kárért, amely erőhatalom (vis major), belföldi vagy külföldi hatósági rendelkezés, szükséges hatósági engedély (bejegyzés) megtagadása vagy késedelmes megadása folytán következik be.

II. 2. KÖZREMŰKÖDŐ IGÉNYBEVÉTELE

A Társaság közreműködő igénybevételére a jogszabályi korlátozások figyelembevételével jogosult. Ha a Társaság a szerződés teljesítéséhez közreműködőt vesz igénybe, a Társaság a közreműködő eljárásáért úgy felel, mintha saját maga járt volna el. Amennyiben a közreműködő felelősségét jogszabály vagy Üzletszabályzat korlátozza, a Társaság felelőssége a közreműködő felelősségéhez igazodik.

II. 3.

FELELŐSSÉG AZ INFORMÁCIÓKÉRT

Mind a Társaság, mind az Ügyfél felel az általa a másik félnek átadott adatok, információk valódiságáért, pontosságáért és teljességéért.

III. A FELEK KÖZÖTTI SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

III. 1.

A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE, ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁS

A Társaság a szerződés megkötését megelőzően a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően szóban és írásban is tájékoztatja az Ügyfelet minden olyan adatról, körülményről és információról, amely a szerződés megkötése és teljesítése esetén lényeges lehet, illetve amelyeket a Társaság számára a vonatkozó jogszabályok előírnak.

III. 2.

A SZERZŐDÉSKÖTÉS MEGTAGADÁSA

A Társaságot szerződéskötési kötelezettség nem terheli. A Társaság a szerződés megkötését megtagadhatja, különösen, ha az jogszabályi tilalomba ütközik.

III.3.

DÍJAZÁS

A Társaságot a pénzügyi szolgáltatásaiért kamat és díj illeti meg, melyek mértéke a Hirdetményben kerül meghatározásra, amelyet a Társaság a zálogfiókjaiban hirdetményként közzétesz. A Teljes Hiteldíj Mutató (Kölcsön teljes díjának aránya a kölcsön teljes összegéhez viszonyítva, éves alapon, százalékban kifejezve: THM) mértékét, továbbá a díjtételek számításának módját átláthatóan és közérthetően bemutató példát a zálogfiókban, illetve a hitelező honlapján elhelyezett Hirdetmény tartalmazza.

A Társaság szolgáltatása teljesítése során felmerült költségei megtérítésére tarthat igényt.

A kamatok és díjak meghatározásának módját részben jelen Üzletszabályzat, részben a Xxxxxxxxxx és a közzétett Hirdetmények tartalmazzák. A kamatok és díjak mértékét és esedékességét a Hirdetmény, valamint az adott szolgáltatásra irányadó, kölcsönösen elfogadott szerződések, megállapodások határozzák meg.

A teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló 83/2010. (III. 25.) Kormányrendelet teljes hiteldíj mutató (továbbiakban: THM) számítására és közzétételére vonatkozó rendelkezései a Társaság esetében is alkalmazásra kerülnek.

A Hitelező a THM számítása során, a teljes hiteldíj mutató számításáról és közzétételéről szóló 83/2010. (III. 25.) Kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelően, a Normál díjakban meghatározott díjtételeket veszi figyelembe arra tekintettel, hogy szerződésszerű teljesítés (a lejárat napján történő kiváltás) esetén, az ügyfél azok megfizetésére köteles. A Speciális díjakban meghatározott díjtételek a THM számításnál nem kerülnek figyelembevételre.

A) Normál díjak

A Társaságot a kölcsön ellenértékeként az alábbi díjak, ill. kamatok illetik meg:

tőke x kamatláb (%-ban) x kamatozó napok száma

365x100

Ügyleti kamat:

A Társaságot a kölcsön összege után a folyósítás napjától a Kölcsön visszafizetésének napjáig ügyleti kamat illeti meg. Az ügyleti kamat napi kamatszámítással, 360 napos év figyelembevételével kerül meghatározásra, a szerződéskötéskor érvényes Hirdetményben feltüntetett kamatláb alkalmazásával. Az ügyleti kamat a zálogtárgy kiváltásának, illetve a zálogjegy meghosszabbításának napján esedékes. Az ügyleti kamatot a zálogjegyen feltüntetett futamidő alatt a Társaság nem változtathatja meg egyoldalúan.

A Társaság az ügyleti kamatot a naptári napok szerinti módszert alkalmazva a következő képlet alapján számítja ki:

tőke x kamatláb (%-ban) x kamatozó napok száma

365x100

Kezelési díj:

A Társaságot a kölcsön összege után egyszeri kezelési díj illeti meg. A kezelési díj százalékos formában kerül meghatározásra a szerződéskötéskor érvényes Hirdetményben közzétett mértékben, alapja a kölcsön összege. A kezelési díj a zálogtárgy elhelyezésének, illetve a zálogjegy meghosszabbításának napján esedékes, a kezelési díjat a Hitelező nem változtathatja meg egyoldalúan a futamidő alatt.

B) Speciális díjak:

Készpénz szolgáltatási díj:

Hatályon kívül

Hosszabbítási díj (átírási költség):

Futamidő hosszabbítás esetén a Társaság egyszeri költségként hosszabbítási díjat számol fel. A hosszabbítási díj százalékos formában kerül meghatározásra a szerződéskötéskor érvényes Hirdetményben közzétett mértékben, alapja a kölcsön összege és a zálogkölcsön meghosszabbításakor esedékes.

Késedelmes kiváltási díj:

A késedelmes kiváltási díj a hitelezőt megillető egyszeri díj. A késedelmes kiváltási díj alapja a kölcsön tőkeösszegének vissza nem fizetett része; az adott Szerződés tekintetében a késedelmes kiváltási díj a szerződéskötéskor irányadó késedelmes kiváltási díj. A türelmi idő 1. napjától kerül felszámításra, kizárólag türelmi időben történő kiváltáskor esedékes.

Tárolási díj:

A tárolási díj a Hitelezőt megillető ismétlődő díj. A tárolási díj alapja a kölcsön tőkeösszegének vissza nem fizetett része; az adott Szerződés tekintetében a tárolási díj a szerződéskötéskor irányadó tárolási díj. A Hitelező a hirdetményben

meghatározhat olyan időszakot, amelyen belül, ha a teljes kölcsön és járulékai visszafizetésre kerülnek, avagy ha a kölcsön ezen időszakban prolongálásra kerül, tárolási díj nem kerül felszámításra, azonban azt legfeljebb a kölcsön lejáratát követő kilencven napig lehet felszámítani.

A zálogjegy elvesztése, eltulajdonítása, megrongálódása esetén lefolytatott eljárás díja:

A zálogjegy elvesztése, eltulajdonítása, megrongálódása esetén lefolytatott eljárás kezdeményezése esetén az Ügyfél egyszeri, egyösszegű eljárási díjat tartozik fizetni, amelynek mértékét az eljárás kezdeményezésének napján érvényes hirdetmény alapján kell megállapítani. A díj a tárgyazonosítást követően azonnal esedékes

A visszatartási eljárás díja:

Visszatartási eljárás kezdeményezése esetén az Ügyfél egyszeri, egyösszegű eljárási díjat tartozik fizetni. A visszatartási eljárás díjának alapja a kérelem benyújtásának napján esedékes teljes tartozás (hitel); mértékét az eljárás kezdeményezésének napján érvényes hirdetmény alapján kell megállapítani. A visszatartási díj esedékessége a kérelem benyújtásának időpontja.

III. 4.

A KÖLCSÖNÖSSZEG FOLYÓSÍTÁSA

A kölcsönösszeg folyósítására – az Ügyfél választása szerint – készpénzben, a szerződéskötéskor, vagy átutalással a szerződéskötéstől számított 3 bankinapon belül kerül sor. Átutalás esetén a folyósítás napjának a Társaság bankszámlájának megterhelése minősül.

Átutalás esetén az Ügyfél köteles megjelölni azt a saját nevén lévő, belföldi bankszámlaszámot, amelyre a kölcsönösszeg folyósítását kéri. A tévesen megadott bankszámlaszám tekintetében a Hitelezőt semmilyen felelősség nem terheli. Amennyiben a Hitelező átutalási megbízását teljesítő bank az Ügyfél által tévesen megadott bankszámlaszám miatt az átutalási megbízást elutasítja és ezáltal a kölcsön folyósítása meghiúsul, a felek között létrejött kölcsönszerződés a felek minden további külön nyilatkozata nélkül, automatikusan megszűnik. A Hitelező erről írásban értesíti az Ügyfelet, aki köteles a kézizálogként a szerződéskötéskor a Hitelezőnél hagyott zálogtárgyat az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül a zálogkölcsön szerződés megkötésénél eljáró zálogfiókban átvenni. Amennyiben a kitűzött határidőn belül az Ügyfél nem veszi át a zálogtárgyat, a mindenkor hatályos Hirdetményben közzétett kezelési díj kétszeresét köteles őrzési díjként a Hitelező részére megtéríteni. Amennyiben bármilyen technikai vagy a Hitelező ellenőrzési körén kívül eső egyéb probléma miatt a 3 banki napon belüli átutalás nem teljesülne, az Ügyfél erre irányuló értesítése alapján a Hitelező köteles a problémát kivizsgálni és 1 banki napon belül – amennyiben a probléma saját hatáskörben történő orvoslása lehetséges - köteles intézkedni. Ez esetben a Hitelező jóhiszeműsége mellett az Ügyfél az átutalás meghiúsulása folytán semminemű kárigényt nem jogosult a Hitelezővel szemben érvényesíteni.

III. 5.

ELŐTÖRLESZTÉS, ELÁLLÁS, FELMONDÁS

Az Ügyfél jogosult a kölcsönszerződés alapján fennálló tartozását a futamidő lejárta előtt teljesen vagy részlegesen teljesíteni (továbbiakban: Előtörlesztés). Teljes teljesítés esetén az Ügyfél jogosult a zálogtárgyat a lejárat napja előtt kiváltani.

Az Ügyfél – az eredeti zálogjegy benyújtása, nevesített Szerződés esetén személyazonosságának igazolása mellett személyesen vagy írásban – jogosult a kölcsön lejárat előtti előtörlesztésére, és – teljes előtörlesztés esetén – zálogtárgyának kiváltására; előtörlesztés esetén az előtörlesztett összeg vonatkozásában az előtörlesztés napjától a

Hitelezőnek kamat nem jár, az előtörlesztés díjmentes.

Az előtörlesztés teljes összege a hitel összegét csökkenti. Előtörlesztés esetén a Hitelező csak a kezelési díjra és a kiváltás időpontjáig járó ügyleti kamatra tarthat igényt.

Az Ügyfél a kölcsönszerződés megkötésétől számított 14 napon belül jogosult a kölcsönszerződéstől indokolás nélkül elállni, ha a zálogkölcsön folyósítására még nem került sor. A Hitelező nem jogosult a kölcsönszerződéstől elállni.

Az Ügyfél a szerződéskötéstől számított 14 napon belül jogosult a kölcsönszerződést díjmentesen felmondani, ha a zálogkölcsön folyósítására már sor került. Ez esetben az Adós köteles a folyósított kölcsön összegét a visszafizetés napjáig járó szerződés szerinti ügyleti kamatokkal és a kezelési díjjal együtt a Hitelezőnek megfizetni. A Hitelező nem jogosult a kölcsönszerződést felmondani.

Ha az Ügyfél a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (továbbiakban: Fhtv.) 6. §-ában szabályozott szerződéskötést megelőző írásbeli ”Általános tájékoztató a hitelszerződés megkötését megelőzően” elnevezésű tájékoztatást csak a szerződéskötést követően kapja kézhez, elállási (felmondási) jogát a fentiekben meghatározott időponttól eltérően ezen írásbeli általános tájékoztatás kézhezvételétől számított 14 napig gyakorolhatja.

Az elállási (felmondási) jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha az Ügyfél az erre vonatkozó nyilatkozatát az elállásra, illetve felmondásra fentiekben meghatározott 14 napos határidő lejártáig a Társaság székhelyére címzetten postára adja vagy egyéb igazolható módon azt a Hitelezőnek elküldi és azzal egyidejűleg a folyósított kölcsön összegét a visszafizetés napjáig járó szerződés szerinti ügyleti kamatokkal és a kezelési díjjal együtt a Hitelezőnek megfizeti.

III. 6. ÍRÁSBELISÉG

Kézizáloghitel nyújtásakor a szabályszerűen kiállított zálogjegy pótolja a zálogszerződést, ezért a pénzmosási értékhatárt el nem érő, készpénzes kézizálog ügyletek és a pénzmosási értékhatárt elérő ún. PMA-s készpénzes kézizálog ügyletek esetén a zálogjegyen kívül külön szerződés kiállítására nem kerül sor, a zálogkölcsön feltételeit a zálogjegy (lsd. IV.4. pont), a zálogjegy hátoldalán lévő általános szerződési feltételek, jelen Üzletszabályzat és a Hitelező által hirdetményben közzétett Hirdetmény tartalmazza.

Amennyiben az Ügyfél a zálogkölcsön összegét a bankszámlájára történő átutalással kéri folyósítani, a zálogjegy szabályszerű kiállítása mellett külön kölcsönszerződés is megkötésére kerül. Ez esetben valamennyi szerződéses nyilatkozatot kizárólag írásban tehetnek meg a felek. E körben kizárólag a postai úton, könyvelt küldeményként megküldött levél, illetve az egymásnak személyesen átadott írásbeli 7 nyilatkozatok – amelyen az átvétel megtörténtét az átvevő aláírásával igazolja -, minősülnek írásban megtett nyilatkozatnak.

III. 7. SZERZŐDÉSSZEGÉS KÖVETKEZMÉNYEI

A szerződésszegés következménye:

Amennyiben az Ügyfél a szerződésben meghatározott kötelezettségeit megszegi, a Társaság jogosult az egyedi szerződésben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazni és az Ügyfél köteles a szerződésszegéssel a Társaságnak okozott minden kárt és költséget megtéríteni.

Amennyiben az Ügyfél fizetési kötelezettségével késedelembe esik, a késedelme idejére köteles a kölcsönösszeg után a szerződés szerinti díjakon felül a mindenkor hatályos Hirdetményben meghatározott mértékű késedelmi kamatot és késedelmi pótdíjat fizetni a Hitelező részére.

A késedelmi kamat napi kamatszámítással a késedelembe esés első napjától a kölcsön visszafizetésének napjáig kerül felszámításra. A késedelmi kamat számítására alkalmazott képlet a következő:

tőke x % x napok száma 36 500.

A tárolási díj egyszeri költség, mértéke a késedelem idejétől függően sávosan kerül meghatározásra. A tárolási díj a teljes kölcsönösszegre vetítetten százalékos formában kerül felszámításra. A tárolási díj mértéke a Hirdetményben kerül meghatározásra.

Szerződő felek rögzítik, hogy az Adós a lejáratot követő 30. napig válthatja ki a zálogtárgyat (türelmi idő), kivétel a 15 napos futamidő, ahol a türelmi idő hossza 10 nap, ezt követően a Hitelező jogosult a zálogtárgyat – mint záloghitel nyújtásával üzletszerűen foglalkozó jogi személy – bírósági végrehajtás mellőzésével maga értékesíteni. A kényszerértékesítés szabályait a IV.8. pont tartalmazza.

IV. A ZÁLOGKÖLCSÖN SPECIÁLIS FELTÉTELEI

IV. 1.

A ZÁLOGTÁRGY

Kézizálog tárgya csak olyan, személyi tulajdon körébe tartozó nemesfémből készült ékszer és tárgy, műtárgy valamint óra és drágakő lehet, amely kereskedelmi forgalomba hozatalra és zálogkezelésre alkalmas.

Az Ügyfél csak olyan tárgyat ajánlhat fel a kézizálog kölcsön fedezeteként, amely zálogtárgy a kizárólagos tulajdonában áll, és amelynek tekintetében rendelkezési joga korlátlan, továbbá nincs másnak a zálogtárgy vonatkozásában olyan joga vagy igénye, amely a Hitelező zálogtárgyból való kielégítési jogát korlátozná vagy kizárná. A tárgy zálogba adásával az Ügyfél szavatolja, hogy a zálogtárgy az előbbiekben megjelölt kritériumoknak megfelel.

Amennyiben az ügyfél a zálogtárgy lényeges tulajdonságainak tekintetében a Hitelezőt szándékosan megtéveszti vagy megkísérli megtéveszteni, a Hitelező kárigénnyel léphet fel (pl. xxxxx tárgy ismételt elzálogosításának megkísérlése).

A kézizálogul egyébként elfogadható tárgyak zálogba vétele közérdekből vagy áruforgalmi érdekből, indoklás nélkül megtagadható, vagy meghatározott időre felfüggeszthető, vagy feltételtől tehető függővé.

Az időleges felvételi vagy feltételtől függő korlátozásokat tartalmazó hirdetményt a zálogfiók ügyfélterében jól látható helyen kell kifüggeszteni.

A kézizálogként át nem vehető tárgyak felvételét, minden indoklás nélkül meg kell tagadni.

Nem szabad zálogul elfogadni zálogtárgyat 18. életévét még be nem töltött kiskorútól vagy attól, aki az ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel szellemi fogyatkozása, szenvedélybetegsége vagy pszichés állapota miatt egyáltalán nem vagy korlátozottan rendelkezik, ilyen személyek kiváltást sem alkalmazhatnak.

Ha alapos gyanú merül fel, hogy a zálogul felkínált tárgy bűncselekmény útján jutott az elzálogosító birtokába, a rendőrhatóságot az elzálogosító személyazonosságának megállapításával, valamint a zálogtárgy visszatartásával haladéktalanul értesíteni kell.

A zálogul felkínált tárgy fedezete mellett nyújtható kölcsön legnagyobb összegét – ezen pontban foglaltak figyelembe vételével – a becsüs közli a zálogba adóval.

A zálogfiók a zálogbeadótól a zálogkölcsön és az ehhez kapcsolódó járulékok megfizetését illetően sem kötelezettségvállaló nyilatkozatot, sem a kölcsönnyújtást megelőzően átadott zálogtárgyon felüli további biztosítékot nem kérhet.

A zálogba adó a zálogkölcsön és annak járulékai megfizetéséért kizárólag az átadott zálogtárggyal felel. Kölcsönszerződés biztosítékául szolgáló zálogtárgyként elfogadható:

- nemesfém ékszer, vagy tárgy;

- befektetési célú aranytömb;

- nemesfém karóra;

- festmény;

- xxxxxx xxxxxxxx és

- műtárgy.

Az egyes zálogfiókok által elfogadható tárgyak köre a Hitelező, vagy Közvetítő honlapján érhető el. A zálogtárgyként való elfogadhatóság tekintetében a Hitelező, illetve a Közvetítő szakképzett becsüse egyoldalúan jogosult dönteni, ezáltal jogosult a fentiekben meghatározott tárgykörbe tartozó zálogtárgyat visszautasítani, vagy a fentiekben meghatározott tárgykörbe nem tartozó tárgyat fedezetként elfogadni.

IV. 2.

FUTAMIDŐ

A Társaság által aktuálisan kínált futamidejű kézizálogkölcsönök a Hirdetményben kerülnek közzétételre. Az adott zálogkölcsön lejárati idejét a zálogjegy minden esetben tartalmazza.

IV. 3.

A BECSÜS

A zálogtárgy becsértékét és a folyósítható kölcsön összegét a becsüs állapítja meg. A becsüs a belső szabályzatok, utasítások alapján a megállapítható kölcsönösszegénél alacsonyabb kölcsönösszeget is megállapíthat, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az ügylettel együtt járó bármely kockázat indokolja. A becsüs által az adott tárgyra megállapított becsérték (zálogérték) minden esetben csak a felvétel napjára vonatkozik.

IV. 4.

A ZÁLOGJEGY

A zálogfiók a zálogtárgy átvételének és a zálogkölcsön nyújtásának igazolásáról zálogjegyet állít ki és ad át a zálogba adó részére.

Anonim zálogügyletek (pénzmosási értékhatárt el nem érő készpénzes ügyletek) esetén a zálogfiók által kiállított zálogjegy szabadon átruházható, bemutatóra szól, és bemutatója számára azt a jogot biztosítja, hogy az abban megjelölt zálogtárgyat a zálogjegyet kiállító zálogfióktól kiváltsa, illetve attól elszámolást követeljen. Nevesített (átutalásos) ügyletek, illetve a pénzmosási értékhatárt elérő készpénzes (PMA-s) ügyletek esetében az Ügyfél csak személyesen vagy teljes bizonyító erejű okiratban erre feljogosított meghatalmazottal járhat el.

A zálogjegy tartalmazza:

a.) a zálogjegyet kiállító záloghitelező/zálogfiók nevét és címét (adott esetben a Közvetítő nevét és címét); b.) a zálogjegy sorszámát;

c.) a zálogjegy kiállításának időpontját;

d.) a zálogtárgy szabatos, azonosítására alkalmas leírását; e.) a zálogtárgy becsértékét; a zálogkölcsön összegét;

f.) a zálogkölcsön lejáratának időpontját;

g.) utalást az üzletszabályzatra és Hirdetmény (Záloghitel Díjtételei);

h.) utalást a zálogtárgy kiváltására és értékesítésére, valamint a zálogba adóval történő elszámolásról rendelkező szabályokra;

i.) a Társaság bélyegzőjét és a becsüs aláírását. A zálogjegy részei:

A zálogjegy első példánya a tulajdonképpeni zálogjegy, a másodpéldány az ellenőrző lap. A zálogjegyet az

ügyfél kapja, az ellenőrző lap belső kezelési és ellenőrzési célt szolgál. A zálogjegy tartozéka továbbá a raglap és a tárgyszelvény, amelyek a zálogjeggyel, azonos sorszámmal és elszámoltatási kötelezettséggel bírnak. A raglap a zálogtárggyal együtt kerül a tasakba majd a trezorba, míg a tárgyszelvényt kívülről kell a tasakhoz rögzíteni. A számítógépen kinyomtatott zálogjegyen mindennemű javítás szigorúan tilos, a hibásan kiállított zálogjegyet „rontott” jelzéssel kell ellátni!

IV. 5.

A ZÁLOGJEGY LETILTÁSA

Anonim zálogügyletek esetében a zálogjegy utolsó jogszerű birtokosa – személyazonosságának igazolása után – az elzálogosítás során eljárt zálogfióknál az erre a célra szolgáló nyomtatvány (Lakossági letiltási jegyzőkönyv) aláírásával a türelmi idő utolsó napjáig kezdeményezheti az elveszett, megsemmisült vagy ellopott zálogjegyének letiltását. Az Ügyfél a zálogtárgyról részletes leírást köteles adni. Amennyiben az Ügyfél a letiltani kívánt zálogjegy számát nem tudja megadni, ezen felül köteles a zálogügylet adatairól részletes tájékoztatást nyújtani (elzálogosítás időpontja +-15 napos pontossággal, kölcsön összege, futamidő stb.).

Ha az Ügyfél a zálogtárgyat, illetve a zálogjegyet nem tudja minden kétséget kizáróan, egyértelműen körülírni, a Társaság az Ügyfél letiltásra irányuló kérelmét elutasítja. Ha az Ügyfél a Lakossági letiltási jegyzőkönyvben akként nyilatkozott, hogy a zálogjegyet ellopták, ez esetben rendőrségi feljelentést köteles tenni és a letiltás kezdeményezésétől számított 5 munkanapon belül a feljelentés megtételéről a Társaságot hitelt érdemlően értesíteni köteles. Ennek elmaradása esetén a Társaság az Ügyfél letiltásra irányuló kérelmét elutasítja.

Ha az Ügyfél a Lakossági Letiltási jegyzőkönyvben akként nyilatkozott, hogy a zálogjegy megsemmisült és ennek ellenére a letiltást követően a zálogjegyet harmadik személy bemutatja, a Társaság a zálogjegy bemutatóját tekinti rendelkezésre jogosultnak és az Ügyfél letiltási kérelmét figyelmen kívül hagyja.

Amennyiben az Ügyfél a zálogjegyet sikeresen letiltotta, a zálogtárgyat a Lakossági letiltási jegyzőkönyvben megjelölt időintervallumban, de legkorábban a türelmi idő leteltét követő munkanapon kiválthatja, illetve a zálogjegyet meghosszabbíthatja az addig felmerülő valamennyi ügyleti és késedelmi kamat, továbbá egyéb díj megfizetése mellett. Ennek elmaradása esetén a letiltott zálogjegy fedezetéül szolgáló zálogtárgy kényszerértékesítésre kerül a IV.8. pont rendelkezéseinek megfelelően.

Ha a letiltott zálogjegy a letiltás tartama alatt előkerül, az Ügyfél a Lakossági letiltási jegyzőkönyv eredeti példányával és az előkerült zálogjeggyel együtt kérheti a letiltás megszüntetését.

Ha egy harmadik személy a letiltás tartama alatt a letiltott zálogjeggyel jelentkezik, az esetben azt be kell tőle vonni és az erre szolgáló nyomtatvány alkalmazásával (Lemondó nyilatkozat), nyilatkoztatni kell a letiltott zálogjegy felmutatóját, hogy lemond-e a zálogjegyről. A letiltott zálogjegy benyújtója a személyazonosságát igazolni köteles. Amennyiben a zálogjegyről nem mond le, rendőrségi feljelentést köteles tenni, avagy a zálogtárgy/zálogjegy iránti igényének érvényesítése céljából bírósági eljárást köteles indítani és erről a Társaságot 15 munkanapon belül hitelt érdemlő módon tájékoztatni köteles. Ennek elmaradása esetén a zálogjegy letiltója tekintendő a zálogjegy vonatkozásában rendelkezésre jogosultnak. Rendőrségi feljelentés vagy bírósági eljárás kezdeményezése esetén a Társaság a zálogtárgy kiadását az eljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti.

IV. 6.

A ZÁLOGTÁRGY KIVÁLTÁSA

A zálogtárgy a zálogjegy egyidejű bevonása mellett, az azon feltüntetett kölcsön és a járulékos díjtételek, valamint késedelem esetén késedelmi kamat és késedelmi pótdíj megfizetése ellenében váltható ki abban, zálogfiókban, ahol a zálogtárgyat elzálogosították és őrzik. Nevesített (átutalásos) zálogkölcsön, illetve a pénzmosási értékhatárt elérő készpénzes zálogkölcsön esetében az Ügyfél csak személyesen vagy teljes bizonyító erejű okiratban erre feljogosított meghatalmazottal járhat el a kiváltás során.

A kiváltás céljából benyújtott zálogjegyet a becsüs/pénztáros átveszi az ügyféltől, és megállapítja, hogy a zálogtárgy kiváltásának van-e akadálya. A zálogjegyet oly módon számfejti, hogy a számítógépbe beüti a zálogjegy számát és a kölcsön összegét. A számítógép kijelzi az elzálogosítás dátumát, a tárgyleírást, a fizetendő összeget. A tartozás teljes összegének befizetése ellenében a becsüs/pénztáros a zálogtárgyat – nyugta kiállítása mellett - az Ügyfélnek tételesen kiadja.

IV. 7.

A ZÁLOGKÖLCSÖN HOSSZABBÍTÁSA

A zálogkölcsön futamideje az ügyfél kérésére meghosszabbítható. A zálogkölcsön futamidejének meghosszabbítása kiváltásnak és új zálogkölcsön-nyújtásnak minősül az idevonatkozó szabályoknak megfelelően. Nevesített (átutalásos) zálogkölcsön, illetve a pénzmosási értékhatárt elérő készpénzes (PMA-s) zálogkölcsön esetében az Ügyfél csak személyesen vagy teljes bizonyító erejű okiratban erre feljogosított meghatalmazottal járhat el a prolongálás során.

A zálogjegyet meghosszabbítani csak abban a zálogfiókban lehet, ahol a zálogtárgyat elzálogosították és őrzik, miután az esedékes kamat és a kezelési díj, az esetleges késedelmi kamattal és hosszabbítási pótdíjjal egyetemben kiegyenlítésre került.

A becsüs ezután a zálogtárgyat az ügyfél jelenlétében újra értékeli, és kiállítja az új zálogjegyet, melyet a megfelelő pecsétekkel és kézjegyével ellát.

IV. 8. KÉNYSZERÉRTÉKESÍTÉS

A zálogfiókban ki nem váltott zálogtárgyak a lejáratot követő 30. nap után bírósági végrehajtás mellőzésével kényszerértékesítésre kerülnek. Az értékesítést a Társaság – mint záloghitel nyújtásával üzletszerűen foglalkozó pénzügyi vállalkozás – saját maga végzi. Az eladási ár nem lehet alacsonyabb, mint az adott nemesfém kényszerértékesítés napján jegyzett világpiaci árának 15%-kal csökkentett összege.

A Társaságnál a zálogtárgyak kényszerértékesítése esetén a Ptk. általános szabályaitól a következő eltéréssel történik az Ügyféllel szembeni elszámolás:

A zálogtárgy értékesítését követően a zálogfiók köteles elszámolni a zálogjegy felmutatójával, és kifizetni részére az értékesítés folyamán felmerült költségekkel csökkentett értékesítési bevételnek a zálogkölcsönből fakadó követeléseket meghaladó összegét. A kézizálogba adott zálogtárgyak esetében a kényszerértékesítést követően a kölcsön lejáratától számított öt évig köteles a Társaság az értékesítésből származó bevételnek a zálogkölcsön összegével a felszámított kamattal, késedelmi kamattal és kényszerértékesítés költségeivel csökkentett összeg megőrzésére és Ügyféllel szembeni elszámolására, továbbá az Ügyfél kérelmére ennek kifizetésére.

V. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

V. 1.

EGYÜTTMŰKÖDÉS

A Felek kötelesek üzleti kapcsolatukban együttműködni, és az ügylettel kapcsolatos lényeges körülményekről egymást értesíteni. A késedelmes értesítésből, vagy az értesítés elmulasztásából eredő kárért a mulasztó fél felel.

Az Ügyfél által a Társasággal való kapcsolattartás során használható nyelv a magyar.

V. 2. JOGVITÁK RENDEZÉSE

A Társaság az ügyfeleivel fennálló kapcsolataiban törekszik az esetlegesen felmerülő viták peren kívüli rendezésére. Bármely vita eldöntésére, amely a jelen üzletszabályzattal összefüggésben, annak megszegésével, érvényességével vagy értelmezésével kapcsolatban keletkezik, a Felek alávetik magukat az illetékes területi bíróság kizárólagos illetékességének.

V. 3. TITOKTARTÁS

A Társaság az egyes üzletfeleiről rendelkezésére álló minden olyan adatot, tényt, információt, amely az Ügyfél személyére, adataira, illetve a Társasággal kötött szerződésére vonatkozik, üzleti titokként, ill. banktitokként kezeli. A Társaság és

alkalmazottai, közreműködői kötelesek a bank- és üzleti titkot időbeni korlátozás nélkül megtartani. A Társaság üzleti titok fogalma alatt a Ptk. 2:47.§-ában meghatározott fogalmat érti.

A Társaság részvényese, a Társaságban részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, valamint a

Társaság alkalmazottja köteles a Társaság működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot - időbeli korlátozás nélkül - megtartani. A Társaság a fenti üzleti titoktartási kötelezettség megtartása alól mentesül a Hpt. 159. § (3)-(7) bekezdés pontjai esetében.

A Társaság banktitokként kezel minden olyan, az egyes ügyfelekről a Társaság rendelkezésére álló tényt, információt, megoldást vagy adatot, amely az Ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, továbbá a Társasággal kötött szerződéseire vonatkozik. Nem jelenti a banktitok sérelmét a Hpt. 164.§-ában meghatározott adatátadás.

A Hpt. banktitokra vonatkozó rendelkezései szempontjából a Társaság ügyfelének kell tekinteni mindenkit, aki (amely) a Társaságtól pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe.

A Társaság jogszabályban meghatározott esetekben az adatok kiszolgáltatását a titoktartási kötelezettségére hivatkozva nem tagadhatja meg. Aki banktitok birtokába jut, köteles azt - törvény eltérő rendelkezése hiányában - időbeli korlátozás nélkül megtartani.

Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a Társaság és az Ügyfél erről szerződésben megállapodtak, illetve azt az Ügyfél maga, vagy törvényes képviselője kéri, illetőleg erre felhatalmazást ad közokiratban, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban pontosan megjelölve a kiszolgáltatható banktitok-kört, illetőleg a Társaságnak az Ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez ez szükséges, vagy a Hpt. a banktitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad.

V. 4.

ÉRTESÍTÉS A BANKTITOK KIADÁSÁRÓL

A banktitokra vonatkozó értesítés rendjét a Társaság a Hpt. szabályaival összhangban köteles bonyolítani. A banktitok körébe tartozó tény, információ kiadásáról a Társaság a Hpt-ben meghatározott esetekben tájékoztatja az Ügyfelet.

Nem tájékoztathatja a Társaság az Ügyfelet a banktitok körébe tartozó tény, információ kiadásáról a Hpt.-ben meghatározott esetekben (lsd. Hpt. 163.§ (1) bek.)

VI. KÖTELEZŐ NYILVÁNTARTÁS VEZETÉSE

Az Ügyfél hozzájárul ahhoz, hogy a Társaság olyan nyilvántartásokat vezessen, és olyan adatokat vegyen fel, amelyek megfelelnek különböző jogszabályi és a hatósági adatszolgáltatási követelményeknek. A Társaság olyan számítógépes és egyéb adatvédelmi rendszert alkalmaz, amely nem teszi lehetővé, hogy a fenti nyilvántartások adataihoz illetéktelen személyek hozzáférjenek.

VII. AZ ÜGYFELEK TÁJÉKOZTATÁSA, ÉRTESÍTÉSEK

A Társaság egyértelműen és közérthetően köteles ügyfeleit, illetve jövőbeni ügyfeleit az általa nyújtott szolgáltatások igénybevételének feltételeiről, valamint e feltételek módosulásáról - a módosítás ügyfelek részére indokolt időigényének figyelembevételével - tájékoztatni.

A tájékoztatást a Társaság köteles az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben könnyen hozzáférhető helyen kifüggeszteni, valamint az ügyfél kívánságára azt ingyenesen az ügyfél rendelkezésére bocsátani.

A Társaság köteles az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben hirdetményben közzé tenni

- üzletszabályzatait (általános szerződési feltételeit);

- az ügyfelek számára ajánlott pénzügyi szolgáltatással (ügyletekkel) kapcsolatos szerződési feltételeket;

- a kamatokat, szolgáltatási díjakat, az ügyfelet terhelő egyéb költségeket, a késedelmi kamatokat, valamint a kamatszámítás módszerét.

A Társaság köteles az ügyfél kívánságára ingyenesen rendelkezésre bocsátani

- üzletszabályzatait, továbbá

- jogszabály által nyilvánosságra hozni rendelt adatokat.

Az Ügyfél részére postai úton megküldött értesítések a postára adástól számított 5. munkanapon akkor is kézbesítettnek tekintendők, ha az Ügyfél a levelet ténylegesen nem vette át, az részére nem volt kézbesíthető vagy az átvételt megtagadta (kézbesítési vélelem). A postára adás időpontja tekintetében az Expressz Zálog Zrt. postakönyve vagy a feladást igazoló feladóvevény/tértivevény irányadó.

VIII. KÖZPONTI HITELINFORMÁCIÓS RENDSZER

Anonim zálogkölcsön esetében – a kölcsön anonimitásából fakadóan – értelemszerűen a Társaság nem tud adatot szolgáltatni a Központi Hitelinformációs Rendszer (továbbiakban: KHR) részére, így az Üzletszabályzat jelen fejezetében foglalt rendelkezések értelemszerűen csak azon zálogügyletekre vonatkoznak, ahol az ügyfél azonosítása megtörtént.

VIII.1.

KHR TARTALMA, CÉLJA

A KHR-ről szóló 2011. évi CXXII. törvény bevezette a teljes körű hitelnyilvántartást. A referenciadat-szolgáltató nemcsak a fizetési kötelezettség elmulasztása, valamint a visszaélés eseteiben köteles átadni a referenciaadatokat, hanem a szerződés megkötését követően is haladéktalanul köteles írásban továbbítani azokat a KHR részére. A referenciaadat-szolgáltató adatátadási kötelezettsége a már átadott referenciaadatok módosulása esetében is fennáll. A központi hitelinformációs rendszerben (a továbbiakban: KHR) nyilvántartott adatok kezelésének célja a hitelképesség megalapozottabb megítélése, valamint a felelős hitelezés feltételei teljesítésének és a hitelezési kockázat csökkentésének előmozdítása az adósok és a referenciaadat-szolgáltatók (a továbbiakban: referenciaadat-szolgáltató) biztonságának érdekében.

A KHR olyan zárt rendszerű adatbázis, amelyben kizárólag a törvényben meghatározott referenciaadatok kezelhetők. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a Bankközi Informatika Szolgáltató (BISZ) Zrt. (cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxx 00- 00., honlap: xxx.xxxx.xx, telefon: (x00 0) 000-0000).

A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a KHR-be történő adattovábbítás céljából kizárólag a referenciaadat-szolgáltató által átadott referenciaadatot veheti át, és a KHR-ből kizárólag az általa kezelt referenciaadatot adhatja át a referenciaadat- szolgáltatónak. Az adatkérési igényben megjelölt nyilvántartott személyre vonatkozó referenciaadaton kívül a KHR-ből a referenciaadat-szolgáltató részére egyéb adat nem adható át.

VIII.2.

TERMÉSZETES SZEMÉLY POZITÍV ADATAI

A Társaság a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés (kézizálog kölcsönszerződés) megkötését követően írásban átadja a KHR részére természetes személyek esetében az alábbi adatokat: név, születési név, születési idő, hely; anyja születési neve; személyi igazolvány (útlevél) szám vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma; lakcím; levelezési cím; elektronikus levelezési cím; a szerződés típusa és azonosítója (száma); a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja; ügyféli minőség (adós, adóstárs); a szerződés összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága; a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme (ún. pozítív adatok).

A referenciaadatok KHR-be történő átadását megelőzően a Társaság beszerzi a természetes személy ügyfél írásbeli nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul-e a pozitív adatai KHR-ből történő, más referenciaadat-szolgáltató általi átvételéhez. Ezt a hozzájárulást a természetes személy ügyfél - az adatok KHR-ben történő nyilvántartásának időtartama alatt - bármikor megadhatja. A természetes személy ügyfél írásbeli nyilatkozata vonatkozik a természetes személy ügyfél valamennyi adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésére. Ha az ügyfél adatszolgáltatás tárgyát képező szerződései vonatkozásában hozzájáruló nyilatkozata tartalmán a későbbiekben változtat, és írásbeli hozzájárulását visszavonja vagy megadja, úgy minden esetben a természetes személy időben legkésőbb keletkezett írásbeli nyilatkozata lesz irányadó minden adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésére.

A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás az előbbiekben megjelölt ún. pozitív listaként kapott referenciaadatokat a szerződés megszűnését követően haladéktalanul és vissza nem állítható módon törli, kivéve ha a szerződést kötő természetes személy írásban kéri a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozást, hogy az adatait a szerződéses jogviszony megszűnését követően még legfeljebb öt évig tartsa nyilván. A nyilatkozatot a szerződés érvényessége alatt a referenciaadat-szolgáltatónál lehet megtenni, a szerződés lejáratát követően a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére kell megküldeni. A nyilatkozat írásban bármikor – a szerződéses jogviszony fennállása alatt a referenciaadat-szolgáltató útján, azt követően a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnál közvetlenül – visszavonható. Az adatkezeléshez való hozzájárulás visszavonása esetén a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a referenciaadatokat véglegesen és vissza nem állítható módon törli.

VIII.3.

TERMÉSZETES SZEMÉLY NEGATÍV ADATAI

A pozitív adatok mellett a KHR tartalmazza az ún. negatív adatokat is, amelyek az Ügyfél hozzájárulására tekintet nélkül átvehetőek más referenciaadat-szolgáltató által. A Társaság a KHR részére az alábbi negatív adatokat tartalmazza:

Hitelmulasztás nyilvántartása

Amennyiben a természetes személy ügyfél szerződéses kötelezettségének olyan módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes minimálbér összegét és az folyamatosan, 90 napon túl fennáll, az alábbi adatok kerülnek a KHR-hez:

- VIII.2. pontban ismertetett azonosító adatok és a szerződésre vonatkozó adatok

- a mulasztás adatai és annak sorsa (a 90 napon túli késedelembe esés időpontja, ebben az

időpontban fennálló és meg nem fizetett tartozás összege, a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének módja és időpontja, a követelés átruházása, perre utaló megjegyzés)

Ezen adatok- amennyiben a tartozás nem szűnt meg - az átadástól számított 10 évig maradnak a KHR-ben és ezen idő alatt felhasználhatók a hitelképesség vizsgálatához, az Ügyfél hozzájárulása nélkül is. A tartozás teljesítése esetén a teljesítéstől számított 1 évig maradnak az adatok a KHR-ben. Ha a tartozás egyéb módon szűnt meg, az esetben megszűnéstől számított 5 év elteltével törli a szerződés adatait a KHR.

Csalás miatt elutasított hitelkérelmek nyilvántartása

Aki a szerződéskötés során valótlan adatot ad meg és ez okirattal bizonyítható, vagy hamis okirat használata miatt bíróság jogerős ítéletében bűncselekmény elkövetését állapítja meg, arról az alábbi adatok kerülnek a KHR-be:

- a VIII.2. pontban ismertetett azonosító adatok,

- ilyen magatartás adatai (igénylés elutasításának időpontja és indoka, okirati bizonyítékok, jogerős bírói ítéletre utaló megjegyzések).

Ezen adatok az adatátadástól számított 5 évig maradnak a KHR-ben, és ezen időszak alatt hozzájárulás nélkül is felhasználhatók a hitelképesség vizsgálatához.

Kártyavisszaélések nyilvántartása

Akit bíróság jogerősen elítél bankkártyával való visszaélés miatt, annak az alábbi adatai kerülnek a KHR-be:

- a VIII.2. pontban ismertetett azonosító adatok,

- a jogellenes bankkártya használattal kapcsolatos adatok.

Ezen adatok az adatátadástól számított 5 évig maradnak a KHR-ben, és ezen időszak alatt hozzájárulás nélkül is felhasználhatók a hitelképesség vizsgálatához.

III.4.

VÁLLALKOZÁSOKRA VONATKOZÓ ADATOK KEZELÉSÉNEK ELTÉRŐ SZABÁLYAI

A törvény előírja, hogy a vállalkozásokkal megkötött kölcsönszerződés esetén a Társaság az alábbiakban megjelölt adatokat a KHR hitelszerződés-nyilvántartó alrendszerének teljes listás adatbázisába továbbítani köteles, amely valamennyi hitelnyújtó valamennyi ügyfelének ilyen adatát tartalmazza. A kölcsönszerződés megkötése kapcsán átadandó adatok köre vállalkozások esetében: cégnév, név; székhely; cégjegyzékszám, egyéni vállalkozói igazolvány szám; adószám; a szerződés típusa és azonosítója (száma); a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja; a szerződés megszűnésének módja; a szerződés összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága; a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme (pozitív adatok). A Társaság a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére az előbbieken felül írásban átadja annak a vállalkozásnak referenciaadatait, aki az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozása több mint harminc napon keresztül fennállt (negatív adatok). Az átadandó adatok köre egyrészt az előző bekezdésben meghatározott azonosító adatok és ezen felül a mulasztás adatai és annak sorsa (a 30 napon túli késedelembe esés időpontja, ebben az időpontban fennálló és meg nem fizetett tartozás összege, a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének módja és időpontja, a követelés átruházása, perre utaló megjegyzés) A KHR az Ügyfél referenciaadatait (mind a pozitív, mind a negatív adatokat) öt évig kezeli. Az öt év eltelte után az átadott referenciaadatot véglegesen és vissza nem állítható módon törli. A határidő számításának kezdete a negatív adatok esetében, ha a tartozás nem szűnt meg, az adatátadás időpontjától számított ötödik év vége. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás az Ügyfélről nyilvántartott, általa kezelt referenciaadatokat a Társaságon kívül más referenciaadat-szolgáltató részére, annak – a megismerni kívánt referenciaadatok pontos körét és az adatkérés célját megjelölő – kérelmére átadhatja.

VIII.5.

ÜGYFÉLVÉDELEM ÉS JOGORVOSLAT

Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés előkészítése során a referenciaadat-szolgáltató írásban tájékoztatja a szerződés megkötése ügyében eljáró természetes személyt a KHR-re irányadó szabályokról, a nyilvántartás céljáról, a nyilvántartott személyt megillető jogokról, arról, hogy a KHR által kezelt adatokat csak a törvényben meghatározott célra lehet felhasználni, arról, hogy a pozitív adatai VIII.2. pont szerint átadásra kerülnek, valamint negatív adatai a VIII.3. pont szerint átadásra kerülhetnek. A tájékoztatásnak részét képezi a Magyar Nemzeti Bank által a honlapján megjelentetett mintatájékoztató.

A hitelmulasztás miatti adatátadás tervezett végrehajtását harminc nappal megelőzően a Társaság írásban tájékoztatja a természetes személyt arról, hogy a VIII.3. szerinti negatív adatai bekerülnek a KHR-be, ha nem tesz eleget a szerződésben foglalt fizetési kötelezettségének.

A Társaság a vállalkozások részére - az adatátadás céljának, az átadandó adatok körének, valamint annak a megjelölésével, hogy a KHR-be történt adatátadást követően a referenciaadatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás VIII.1. pontban meghatározott célból további referenciaadat-szolgáltatók részére is átadhatja - a szerződés megkötését megelőzően írásbeli tájékoztatást köteles adni arról, hogy a VIII.4. pontban meghatározott esetben negatív adataik bekerülnek a KHR-be.

A referenciaadat-szolgáltató a KHR tv. 6. § (5) bekezdése szerinti referenciaadatot kivéve, valamennyi a törvény szerinti, a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére történő adatátadását követő legfeljebb öt munkanapon belül írásban tájékoztatja a nyilvántartott természetes személyt az adatátadás megtörténtéről.

Bármely referenciaadat-szolgáltatónál bárki jogosult tájékoztatást kérni arról, hogy milyen adatai szerepelnek a KHR- ben, és ezen adatait mely referenciaadat-szolgáltató adta át. A KHR-ben nyilvántartott saját adatait, valamint az arról szóló információt, hogy ki, mikor és milyen jogcímen fért hozzá ezen adatokhoz, a nyilvántartott személy korlátozás nélkül megismerheti, ezért költségtérítés és egyéb díj nem számolható fel. A Társaság az Ügyfél tájékoztatás iránti kérelmét a

KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül továbbítja, amely három napon belül a kért adatokat zárt módon megküldi a Társaságnak. A Társaság az adatokat a kézhezvételt követően ugyancsak zárt módon, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül eljuttatja a kérelmezőnek. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a tájékoztatási kötelezettségét - ha a nyilvántartott személy ezt kéri - elektronikus adatközlés útján is teljesítheti

A nyilvántartott személy kifogást emelhet referenciaadatainak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére történt átadása, azoknak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás által történő kezelése ellen, és kérheti a referenciaadat-helyesbítését, illetve törlését. A nyilvántartott személy a kifogást a kifogásolt referenciaadatot a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak átadó referenciaadat-szolgáltatóhoz, vagy a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozáshoz írásban nyújthatja be. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a kifogást – a nyilvántartott személy egyidejű értesítése mellett - annak kézhezvételét követő két munkanapon belül köteles ahhoz a referenciaadat-szolgáltatóhoz megküldeni, amely a kifogásolt referenciaadatot a KHR-t

kezelő pénzügyi vállalkozásnak átadta, kivéve, ha a referenciaadat-szolgáltató jogutód nélkül megszűnt, és az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésből eredő követelés átruházására másik referenciaadat szolgáltató részére nem került sor, vagy a referenciaadat-szolgáltató személye nem állapítható meg. A referenciaadat-szolgáltató, illetőleg a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás köteles a kifogást annak kézhezvételét követő öt munkanapon belül kivizsgálni, és a vizsgálat eredményéről a nyilvántartott személyt írásban, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában haladéktalanul, de legkésőbb a vizsgálat lezárását követő két munkanapon belül tájékoztatni. Ha a referenciaadat-szolgáltató a kifogásnak helyt ad, haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül köteles a helyesbített vagy törlendő referenciaadatot

– a nyilvántartott személy egyidejű értesítése mellett - a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadni,

amely a változást két munkanapon belül köteles átvezetni. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás vizsgálja ki a kifogást, ha a referenciaadat-szolgáltató jogutód nélkül megszűnt és az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésből eredő követelés átruházására másik referenciaadat-szolgáltató részére nem került sor, vagy a referenciaadat-szolgáltató személye nem állapítható meg. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a helyesbítésről vagy törlésről haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül köteles értesíteni valamennyi olyan referenciaadat-szolgáltatót, amelynek a nyilvántartott személyről a helyesbítést vagy törlést megelőzően referenciaadatot továbbított.

A nyilvántartott személy referenciaadatainak jogellenes átadása és kezelése miatt, illetőleg azok helyesbítése vagy törlése céljából a referenciaadat-szolgáltató és a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás ellen keresetet indíthat. A keresetlevelet a kifogás elbírálásáról szóló tájékoztató kézhezvételét követő harminc napon belül a nyilvántartott személy lakóhelye szerint illetékes járásbírósághoz kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak van helye. A nyilvántartott személyt a keresetindítási jog akkor is megilleti, ha a referenciaadat-szolgáltató, illetve a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás az e törvényben meghatározott tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget. A keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt ez esetben a tájékoztatási kötelezettségre megállapított határidő leteltétől kell számítani. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a per megindítására vonatkozó adatot az eljárás jogerős befejezéséig a vitatott referenciaadattal együtt köteles nyilvántartani. A bíróság végzésével már a tárgyalás előkészítése során ideiglenes intézkedésként két munkanapon belül elrendeli a referenciaadatok zárolását, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a kereseti kérelem megalapozottsága valószínűnek mutatkozik. A végzés fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajtható. Ha a bíróság a referenciaadatok zárolását rendelte el, akkor az erre vonatkozó határozat kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül a referenciaadatokat zárolni kell. A referenciaadatok zárolása esetén azok referenciaadat-szolgáltató részére nem továbbíthatók, azokat csak a bírósági eljárás lefolytatása céljából kezelheti a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás. A referenciaadat-szolgáltatót, illetve a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a referenciaadat átadásának, illetve KHR-ben történő kezelésének a törvényben meghatározott feltételei fennálltak. E körben a bizonyítás elmaradása vagy eredménytelensége a referenciaadat- szolgáltatót, illetőleg a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozást terheli. Az ítélet jogerőre emelkedéséig a referenciaadatot a ugyancsak zárolni kell, ha az elsőfokú ítélet a referenciaadat törlését rendelte el. A referenciaadat zárolását, a zárolás

megszüntetését, illetve a referenciaadat helyesbítését, törlését a bíróság erre vonatkozó jogerős határozatának kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül végre kell hajtani. A bíróság a referenciaadat módosítására vagy törlésére vonatkozó jogerős határozatát a Magyar Nemzeti Banknak is megküldi.

IX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Jelen Üzletszabályzatban nem szabályozott kérdések tekintetében a Ptk., a Hpt., az Fhtv., a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény, valamint a vonatkozó és hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók.

Jelen Üzletszabályzat 2015. július 7-én lép hatályba és visszavonásig érvényes.

Pécs, 2024.01.19.

EXPRESSZ ZÁLOG ZRT.

Expressz Zálog Zrt. üzletszabályzat 0.xx. melléklet.

Hirdetmény

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény követelményeinek betartásáról

Az Expressz Zálog Zrt. (továbbiakban társaság), mint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (továbbiakban: Pmt.), valamint Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (a

továbbiakban: Kit.), továbbá a Magyar Nemzeti Bank 24/2018. (VII.5.) számú ajánlásában foglalt kötelezettségeknek megfelelően, belső pénzmosási szabályzata alapján végzi.

Ennek következtében a Hitelező, mind a nevesített, mind pedig a nem nevesített Szerződések megkötését megelőzően, az elzálogosítási ügylet értékétől függően adatrögzítést vagy ügyfélátvilágítást végez.

1. Adatrögzítés

A Hitelező adatrögzítési kötelezettsége mindazon elzálogosítási ügylet esetében fennáll, amely vonatkozásában az Ügyfélhez tartozó egyedi, vagy – gördülő naptári évet figyelembe véve – 1 éven belül kezdeményezett elzálogosítások összesített zálogértéke nem éri el a 4.500.000 Ft,- összeget.

Az adatrögzítés során a Hitelező rögzíti az ügyleti megbízás tárgyát, és összegét, továbbá

- természetes személy ügyfél esetében: az ügyfél családi és utónevét, születési helyét és idejét,

- jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében a vállalkozás nevét, rövidített nevét, székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén a magyarországi fióktelepének címét.

Az adatrögzítésre természetes személy esetében a személyazonosság igazolására alkalmas, érvényes hatósági igazolvány (személyazonosító igazolvány, útlevél, vagy kártya formátumú vezetői engedély), jogi személy esetében pedig a képviseletre jogosult természetes személy személyazonosságának igazolására alkalmas okmány, valamint az 0.xx. mellét 2.b. pontjában meghatározott okiratok egyikének alapján kerül sor. Az okiratok azonosító száma – az okirat bemutatásának igazolása céljából – szintén rögzítésre kerül. A Hitelező a szerződéskötést (ügyleti megbízás teljesítését) megtagadja, ha a személyazonosság igazolására alkalmas okmányok alapján történő adatrögzítési kötelezettségének nem tud eleget tenni, avagy ha a személyazonosság igazolása érdekében bemutatott dokumentum érvényességi ideje lejárt.

2. Ügyfél-átvilágítás

A társaság ügyfél-átvilágítást köteles alkalmazni:

a. Üzleti kapcsolat létesítésekor

b. Hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor

c. Pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az előző két pontban meghatározottak szerinti átvilágításra még nem került sor

d. Ha a korábban rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel

Emellett a fenti bekezdés b. pontjában meghatározott átvilágítási kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer forintot. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer forintot.

Az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljesítése során a Hitelező elvégzi az Ügyfél személyazonosságának igazoló ellenőrzését, melyhez az alábbiakban meghatározott okiratok bemutatását kéri:

a. természetes személy ügyfél esetén

- ha az Ügyfél magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát (személyazonosító igazolvány, útlevél, valamint kártya formátumú vezetői engedély) és a lakcímet igazoló hatósági igazolványát,

- külföldi állampolgár úti okmányát vagy személyazonosító igazolványát, feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, tartózkodási jogot igazoló okmányát vagy a tartózkodásra jogosító okmányát

b. jogi személynél vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnél:

- képviseleti jogosultság igazolása (aláírási címpéldány, meghatalmazás),

- a cégre vonatkozóan az alábbi 30 napnál nem régebbi okiratok egyike:

i. belföldi gazdálkodó szervezetnél: cégbírósági bejegyzés igazolása (cégkivonat),

ii. egyéni vállalkozónál: egyéni vállalkozói igazolvány kiadása vagy nyilvántartásba vételi igazolás,

iii. belföldi jogi személynél: ha a létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, akkor annak igazolása,

iv. külföldi jogi személynél vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnél: saját országa joga szerinti bejegyzési vagy nyilvántartásba vételi igazolás,

v. folyamatban lévő cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vételi kérelem esetén a cég létesítő okirata.

Az átvilágítási kötelezettség teljesítése érdekében a Hitelező a személyes adatokat, valamint az üzleti kapcsolatra, és az elzálogosítási ügyletre vonatkozó adatokat Azonosítási Adatlapon rögzíti, továbbá az Ügyfél által bemutatott személyazonosító okiratokról másolatot készít, nyilatkoztatja a természetes személy ügyfelet, hogy a tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár-e el, illetőleg nyilatkoztatja a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet eljáró képviselőjét a tényleges tulajdonosról, továbbá nyilatkoztatja az ügyfelet arra vonatkozóan, hogy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül-e. A Hitelező a szerződéskötést (ügyleti megbízás teljesítését) megtagadja, amennyiben ügyfél-átvilágítási kötelezettségének nem tud eleget tenni, az Ügyfél személyazonosságának igazoló ellenőrzését nem tudja végrehajtani, az Ügyfél a nyilatkozattételt megtagadja, a személyazonosító okmányok másolatának elkészítéséhez nem járul hozzá, avagy ha a személyazonosság igazolása érdekében bemutatott dokumentum érvényességi ideje lejárt.

1.5. Nyilatkozattétel a tényleges tulajdonos személyéről

Ügyfél-azonosítás esetén az ügyfél, illetve az ügyfél képviselője vagy megbízásából eljáró megbízott köteles személyes megjelenéssel a társaság részére az ügyfél tényleges tulajdonosának személyére vonatkozó írásbeli nyilatkozatot tenni.

Az ügyfél képviselőjének vagy megbízásából eljáró megbízottnak arra vonatkozóan is nyilatkoznia kell, hogy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül-e. Ha a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplő, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy milyen fontos közfeladat ellátása alapján minősül annak.

A nyilatkozat hiányában a pénzügyi szolgáltató szervezet az üzleti kapcsolat létesítését, illetve az ügylet végrehajtását köteles megtagadni.

Tényleges tulajdonos:

a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy

– a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon

– közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet felett ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon bejegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,

b) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben - Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott - meghatározó befolyással rendelkezik,

c) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak vagy aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a természetes személy ügyfél tevékenysége felett, továbbá

d) alapítványok esetében az a természetes személy,

1. aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,

2. akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy

3. aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár, továbbá

e) bizalmi vagyonkezelési szerződés esetében a vagyonrendelő, valamint annak tényleges tulajdonosa, a vagyonkezelő, valamint annak tényleges tulajdonosa, a kedvezményezett vagy a kedvezményezettek csoportja, valamint annak tényleges tulajdonosa, továbbá az a természetes személy, aki a kezelt vagyon felett egyéb módon ellenőrzést, irányítást gyakorol, továbbá

f) az a)-e) pontokban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője.

Befolyás [Ptk. 8:2. §]:

(1) Többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy (befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik.

(2) A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja vagy részvényese, és

a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy

b) a jogi személy más tagjai, illetve részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek.

(3) A többségi befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára az (1)-(2) bekezdés szerinti jogosultságok közvetett befolyás útján biztosítottak.

(4) Közvetett befolyással rendelkezik a jogi személyben az, aki a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyben (köztes jogi személy) befolyással bír. A közvetett befolyás mértéke a köztes jogi személy befolyásának olyan hányada, amilyen mértékű befolyással a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben rendelkezik. Ha a befolyással rendelkező a szavazatok felét meghaladó mértékű befolyással rendelkezik a köztes jogi személyben, akkor a köztes jogi személynek a jogi személyben fennálló befolyását teljes egészében a befolyással rendelkező közvetett befolyásaként kell figyelembe venni.

(5) A közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani.

1.6. Nyilatkozattétel a kiemelt közszereplői státuszról

Ügyfél-azonosítás esetén a természetes személy (lakossági) ügyfél köteles a szolgáltató részére személyes megjelenéssel írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy kiemelt közszereplőnek minősül-e, és amennyiben kiemelt közszereplőnek minősül, akkor nyilatkoznia kell a pénzeszközeinek forrásáról valamint, hogy a Pmt. mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek.

Kiemelt közszereplő: az a természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el, továbbá az ilyen személy közeli hozzátartozója, vagy akivel közeli kapcsolatban áll.

Fontos közfeladatot ellátó személy:

a) az államfő, a kormányfő, a miniszter, a miniszterhelyettes, az államtitkár, Magyarországon az államfő, a miniszterelnök, a miniszter és az államtitkár

b) az országgyűlési képviselő vagy a hasonló jogalkotó szerv tagja, Magyarországon az országgyűlési képviselő és a nemzetiségi szószóló,

c) a politikai párt irányító szervének tagja, Magyarországon a politikai párt vezető testületének tagja és tisztségviselője,

d) a legfelsőbb bíróság, az alkotmánybíróság és olyan magas rangú bírói testület tagja, amelynek döntései ellen fellebbezésnek helye nincs, Magyarországon az Alkotmánybíróság, az Ítélőtábla és a Kúria tagja

e) a számvevőszék és a központi társaság igazgatósági tagja Magyarországon az Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke, a Monetáris Tanács és a Pénzügyi Stabilitási Tanács tagja

f) a nagykövet, az ügyvivő és a fegyveres erők magas rangú tisztviselője, Magyarországon a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv központi szervének vezetője és annak helyettese, valamint a Honvéd Vezérkar főnöke és a Honvéd Vezérkar főnökének helyettesei ,

g) a többségi állami tulajdonú vállalatok igazgatási, irányító vagy felügyelő testületének tagja, Magyarországon a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyvezetője, irányítási vagy felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testületének tagja;

h) nemzetközi szervezet vezetője, vezető helyettese, vezető testületének tagja

Kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója: a kiemelt közszereplő házastársa, élettársa, vér szerinti, örökbefogadott, mostoha- és a nevelt gyermeke, továbbá ezek házastársa vagy élettársa, vér szerinti, örökbefogadó-, a mostoha- és nevelőszülője.

A kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy:

a) bármely természetes személy, aki a fontos közfeladatot ellátó személlyel közösen ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa vagy vele szoros üzleti kapcsolatban áll;

b) bármely természetes személy, aki egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, amelyet a fontos közfeladatot ellátó személy javára hoztak létre.

2. Kötelezettség az ügyfélazonosító adatok változásának bejelentésére

Az ügyfél a szerződéses kapcsolat fennállása alatt az azonosítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásokról köteles a tudomásszerzést követő 5 munkanapon belül a társaságot értesíteni.

3. Másolat készítése a bemutatott okiratokról

A társaság a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a 1.1. és 1.3. pontban meghatározott adatokat tartalmazó, bemutatott okiratról – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása, az erről szóló törvényben meghatározott kötelezettségek megfelelő teljesítése, az ügyfélátvilágítási kötelezettség teljes körű végrehajtása, valamint a felügyeleti tevékenység hatékony ellátása céljából – másolatot készít.

4. Pénzeszközök forrásának igazolása

A társaság kérheti a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását, valamint ezen információk igazoló ellenőrzése érdekében a pénzeszközök forrására vonatkozó dokumentumok bemutatását.

a) Amennyiben a záloghitel készpénz kifizetés, vagy befizetés ügylet tízmillió forintot meghaladó összegű, úgy be kell szerezni a pénzügyi eszközök forrására vonatkozó információt is.

b) Amennyiben a záloghitel készpénz kifizetés, vagy befizetés ügylet ötvenmillió forintot meghaladó összegű, kizárólag a pénzeszköz forrását igazoló dokumentum bemutatása esetén teljesíthető.

Document Metadata

Table of Contents

EXPRESSZ ZÁLOG

Document Metadata