SIGNAL OTTHON
Mindehol jó, de legjobb OTTHON!
SIGNAL OTTHON
Feltételek
Hatályos: 2018. február 23-tól
I. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK 5
1. Biztosító, szerződő, biztosított, kedvezményezett 5
2. A biztosítási szerződés létrejötte 6
3. A kockázatviselés kezdete 6
4. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak 6
5. A biztosítási szerződés módosítása 6
6. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei 7
6.A. Érdekmúlás, lehetetlenülés 7
6.B. Rendes felmondás 7
6.C. Díjfizetési kötelezettség elmulasztása, részleges díjfizetés 7
6.D. Közös megegyezés 7
6.E. Egyéb 7
7. A biztosítási díj, díjfizetés szabályai 7
8. A biztosítási összeg, túlbiztosítás tilalma, alulbiztosítás, többszörös biztosítás 8
9. Az értékkövetés szabályai 8
10. Xxxxxxxxxxxx 0
11. A szerződő felek speciális kötelezettségei 9
11.A. Szerződő, biztosított kötelezettségei 9
a) Tájékoztatási kötelezettség 9
b) Közlési és változás-bejelentési kötelezettség 9
c) Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség 10
d) Kárbejelentési (biztosítási esemény bejelentési) kötelezettség 10
e) Kárbejelentéshez (szolgáltatás teljesítéshez) szükséges dokumentumok 10
f) Állapotmegőrzési kötelezettség 10
g) Díjfizetési kötelezettség 10
11.B. Biztosító kötelezettségei 10
a) Tájékoztatási kötelezettség 10
b) Szolgáltatási kötelezettség 10
12. Mentesülés 10
13. Általános kizárások 11
14. Egyéb rendelkezések 13
14.A. Megtérítési igény 13
14.B. Elévülés 13
14.C. Adatkezelés, adatvédelem 13
14.D. Eltérés a jogszabályoktól és a szerződési gyakorlattól 20
14.E. Egyebek 21
II. KÜLÖNÖS FELTÉTELEK 22
1. Biztosított 22
2. Területi hatály 22
3. Biztosítható vagyontárgyak köre 22
3.A. Épület/építmény vagyontárgycsoport 22
3.B. Ingóság vagyontárgycsoport 23
3.C. Egyéb külön megállapodással biztosítható vagyontárgyak 24
4. Biztosítási összeg meghatározása vagyoncsoportonként 24
5. Biztosítási események 24
5.A. Tűz 24
5.B. Robbanás 25
5.C. Villámcsapás 25
5.D. Villámcsapás másodlagos hatása 25
5.E. Vihar 25
5.F. Felhőszakadás 25
5.G. Jégverés 26
5.H. Hónyomás 26
5.I. Árvíz 26
5.J. Földrengés 27
5.K. Földcsuszamlás 27
5.L. Kő- és földomlás 27
5.M. Ismeretlen építmény vagy üreg beomlása 27
5.N. Idegen jármű ütközése (légi jármű ütközése is) 27
5.O. Idegen tárgyak rádőlése 27
5.P. Betöréses lopás, rongálás 27
5.Q. Rablás 28
5.R. Vezetékes vízkárok 28
5.S. Üvegtörés 29
5.T. Egyéb biztosítási események, többletszolgáltatások 29
6. A biztosító szolgáltatása 35
6.A. Szolgáltatásra jogosultak köre 35
6.B. A térítési összeg meghatározásának alapelvei 35
6.C. Költségtérítések 36
6.D. A szolgáltatás különös szabályai 37
III. KIEGÉSZÍTŐ FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS 39
1. Biztosított, károsult 39
2. Területi és időbeli hatály 39
3. A biztosítási szerződés megszűnése 39
4. A biztosítás díja 39
5. Biztosítási összeg 39
6. Biztosítási események 39
7. Biztosító szolgáltatása 42
IV. KIEGÉSZÍTŐ BALESETBIZTOSÍTÁS 44
1. Biztosított, kedvezményezett 44
2. Területi és időbeli hatály 44
3. A biztosítási szerződés megszűnése 44
4. A biztosított, kedvezményezett kötelezettségei 44
5. A biztosítás díja 44
6. Biztosítási összeg 44
7. Biztosítási események 44
8. A biztosító szolgáltatása 45
V. TOVÁBBI KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK 48
1. KIEGÉSZÍTŐ LAKÁS ASSISTANCE BIZTOSÍTÁS 48
1.A. Biztosított 48
1.B. Területi és időbeli hatály 48
1.C. A biztosítási szerződés megszűnése 48
1.D. A biztosítás díja 48
1.E. Biztosítási összeg 48
1.F. Biztosítási esemény 48
1.G. A biztosító szolgáltatása 48
2. KIEGÉSZÍTŐ GÉPJÁRMŰ-ÁTALÁNYBIZTOSÍTÁS 49
2.A. Biztosított 49
2.B. Területi és időbeli hatály 49
2.C. A biztosítási szerződés megszűnése 49
2.D. A biztosítás díja 49
2.E. Biztosítási összeg 49
2.F. Biztosítható vagyontárgyak köre 49
2.G. Biztosítási esemény 49
2.H. Biztosító szolgáltatása 50
3. KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS MUNKANÉLKÜLISÉG ESETÉN A BIZTOSÍTÁSI DÍJ ÁTVÁLLALÁSÁRA 51
3.A. Biztosított 51
3.B. Időbeli hatály, várakozási idő 51
3.C. A biztosítási szerződés megszűnése 51
3.D. A biztosítás díja 51
3.E. Biztosítási összeg 51
3.F. Biztosítási esemény 51
3.G. Biztosító szolgáltatása 51
3.H. Egyéb rendelkezések 51
4. „ÚTITÁRS-BIZTOSÍTÁS” (KOCKÁZATVISELÉSI HELY KITERJESZTÉSE) 52
4.A. Biztosított 52
4.B. Területi és időbeli hatály 52
4.C. A biztosítási szerződés megszűnése 52
4.D. A biztosítás díja 52
4.E. Biztosítási összeg 52
4.F. Biztosítási esemény 52
4.G. Biztosító szolgáltatása 52
5. „KEGYELET” KIEGÉSZÍTŐ TEMETÉSI BIZTOSÍTÁS (HALÁLESETI KÖLTSÉGTÉRÍTÉS) 53
5.A. Biztosított 53
5.B. Kedvezményezett 53
5.C. Területi és időbeli hatály 53
5.D. A biztosítási szerződés megszűnése 53
5.E. A biztosítás díja 53
5.F. Biztosítási összeg 53
5.G. Biztosítási esemény 53
5.H. A biztosító szolgáltatása 53
6. MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELE 54
6.A. Biztosított 54
6.B. Területi és időbeli hatály 54
6.C. A biztosítási szerződés megszűnése 54
6.D. A biztosítás díja 54
6.E. Biztosítási összeg 54
6.F. Biztosított vagyontárgyak 54
6.G. Biztosítási esemény 54
6.H. Biztosító szolgáltatása 55
6.I. Egyéb rendelkezések 56
7. KIVITELEZÉS, FELÚJÍTÁS ALATT ÁLLÓ ÉPÜLETEK ÉPÍTÉS-SZERELÉS KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSA 56
7.A. Biztosított 56
7.B. Területi és időbeli hatály 56
7.C. A biztosítási szerződés megszűnése 56
7.D. A biztosítás díja 56
7.E. Biztosítási összeg 56
7.F. Biztosítható vagyontárgyak köre 56
7.G. Biztosítási esemény 56
7.H. A biztosító szolgáltatása 58
7.I. Önrészesedés 58
7.J. Közlési változás-bejelentési kötelezettség 59
7.K. Egyéb rendelkezések 59
VI. FÜGGELÉK 60
VII. ZÁRADÉKOK ÉS FÜGGELÉKEK 70
I. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK
Jelen feltétel azokat az előírásokat tartalmazza, amelyek – ha a vonatkozó feltételek és záradékok másként nem rendelkez- nek – a SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. (a továbbiakban biztosí- tó) lakossági vagyon-, és az azt kiegészítő baleset-, temetési és felelősségbiztosítási szerződéseire általánosan érvénye- sek.
A jelen feltételekben nem érintett kérdésekben a magyar jog, ezen belül a vonatkozó feltételek, a 2013. évi V. tör- vény a Ptk., illetőleg a biztosítókról és a biztosítási tevé- kenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiak- ban Bit.) rendelkezései irányadóak.
Jelen szerződési feltételek egyben a Bit. 4. sz. melléklete
A) részének megfelelő ügyféltájékoztatónak is minősül- nek. Az ügyféltájékoztatónak minősülő részek a szövegben dőlt betűkkel olvashatóak. A Biztosító mentesülésének szabályai, a biztosító szolgáltatása korlátozásának a fel- tételei, az alkalmazott kizárások, a Ptk. rendelkezéseitől, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől, a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő feltételek dőlt és vastagított betűvel szedettek.
Felhívjuk figyelmét, hogy a Ptk. 6:7§ (4) bekezdése alapján az írásra, illetve olvasásra való képesség hiánya esetén (látássérült állapot okán) a szerző- dés érvényességéhez további követelmények telje- sülése szükséges.
Ügyfeleinknek lehetősége van a biztosító felé (írás- ban vagy telefonon keresztül) jelezni az esetleges, a fogyatékossággal összefüggő speciális igényeit. Kérjük, jelezze ennek fennálltát a biztosítónak vagy biztosításközvetítőjének.
A bejelentéshez használható formanyomtatvány a xxx.xxxxxx.xx oldalon található.
Amennyiben ezt nem kívánja jelezni, úgy speciális igényeit nem áll módunkban figyelembe venni.
Tájékoztató a függő biztosításközvetítőről
Jelen biztosítási szerződés megkötésére (ajánlattételre) a biz- tosításközvetítői tevékenységet végző, függő biztosításközve- títőként (többes ügynökként) eljáró OVB Vermögensberatung Kft. (1138 Budapest Xxxx xx 000. – a továbbiakban: OVB), illet- ve az ajánlaton feltüntetett biztosításközvetítést végző termé- szetes személy (üzletkötő) közreműködésével kerül sor.
Az OVB felügyeleti hatósága a Magyar Nemzeti Bank (továb- biakban: MNB, székhely: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.) Az OVB és az általa megbízott, biztosításközvetítésben részt vevő gazdálkodó szervezet / természetes személy ada- tai az MNB, mint felügyeleti hatóság biztosításközvetítői re- giszterében szerepelnek. A nyilvántartás ellenőrizhető az MNB honlapján (xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxx- zes-es-intezmenyfelugyeles/piaci-szereplok-keresese/koz-
vetitok-keresese) oly módon, hogy abban az OVB-nek és az általa biztosításközvetítésre megbízott gazdálkodó szervezet- nek, valamint az ennek keretében tevékenységet végző ter- mészetes személynek aktív státuszúnak kell lennie.
Az OVB nem rendelkezik minősített befolyással olyan biztosí- tóban, melynek termékeit közvetíti. Az OVB-ben nem rendel- kezik minősített befolyással olyan biztosító, vagy anyavállalata, amelynek termékeit közvetíti.
Az OVB a 437/2016 (XII.16) Korm. rendelet 2. §-a alapján biz- tosítja, hogy az Ügyfél és a fogyasztói érdekképviseleti szervek az OVB vagy az általa megbízott, biztosításközvetítésben részt vevő gazdálkodó szervezet / természetes személy magatartá- sára, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elekt- ronikus levélben) közölhessék.
Közvetlenül az OVB-nél tett panaszokat az OVB a panaszke- zelési szabályzatában foglaltak szerint bírálja el. Panasz elbí- rálására jogosultak továbbá – a vonatkozó jogszabályokban és a panaszkezelési szabályzatban foglalt feltételek teljesülése esetén – az alábbi szervezetek:
• Magyar Nemzeti Bank (székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., telefon:+ 00 00 000 000, internetes elérhetőség: xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx, levelezési cím: 1534 Budapest BKKP Postafiók: 777.),
• Pénzügyi Békéltető Testület (székhely: MNB 1054 Buda- pest, Xxxxxxxxx xxx 0., telefon: x00 00 000 000, interne- tes elérhetőség: xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx/ levelezési cím: 1525 Budapest Pf.: 172.),
• illetve az illetékes bíróság.
Az OVB biztosításközvetítői szakmai tevékenysége során oko- zott kárért vagy felmerült sérelemdíj megfizetéséért az a biz- tosító köteles helyt állni, amely termékének közvetítése során az OVB a tevékenységével vagy mulasztásával a kárt okozta. Az OVB a Bit. 4. § (1) bekezdésének 34. b) pontja szerinti füg- gő biztosításközvetítőként (többes ügynökként) a xxx.xxx.xx honlapon felsorolt biztosítók nevében járhat el és az ott felso- rolt biztosítási termékek terjesztésére van jogosultsága.
Az OVB, illetve a megbízásából eljáró gazdálkodó szervezet vagy természetes személy a biztosítási termék közvetítése so- rán az Ügyféltől díjat vagy díjelőleget, illetve a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget előzetesen nem vehet át, semmilyen díj beszedésére, készpénz átvételére, illetve általánosságban pénzkezelésre semmilyen formában nem jogosult.
Az OVB, illetve a megbízásából eljáró gazdálkodó szervezet vagy természetes személy kizárólag a biztosítási alapú befek- tetési termékek értékesítése esetén nyújt tanácsadást.
Az OVB a biztosítóval kötött megállapodása alapján képvise- leti jogosultsággal nem rendelkezik, kizárólag biztosításköz- vetítői tevékenységet végez, a biztosító nevében a biztosítási szerződést megkötni nem jogosult.
Az OVB a biztosítótól kapott díjazás alapján dolgozik, vagyis a biztosítási díj magában foglalja a javadalmazást.
Az OVB a biztosításközvetítői tevékenységével kapcsolatos egyéb (a Bit. 152. § (1)-(2) bekezdéseiben - ide nem értve a
152. § (1) bekezdés e)-g) pontjait -, valamint a 153. § (1)-(2a) bekezdéseiben és a 155. §-ban foglaltak szerinti) tájékoztatási kötelezettségeit az ajánlattétel során teljesíti.
1. BIZTOSÍTÓ, SZERZŐDŐ, BIZTOSÍTOTT, KEDVEZMÉNYEZETT
1.A. BIZTOSÍTÓ
A biztosító az a jogi személy amely a biztosítási díj ellené- ben a biztosítási kockázatot viseli és így szolgáltatást nyújt a szerződésben rögzített és annak mellékletein meghatározott biztosítási események bekövetkeztekor az ott meghatározott szolgáltatási mértékig a biztosított vagyontárgy(ak)ban bekö- vetkező, illetve a biztosított személyeket érintő károk esetén. Biztosítási esemény: jövőbeni, hirtelen bekövetkező, előre nem látható esemény.
Társaságunk adatai:
Társaságunk cégneve: SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt.
Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. Tulajdonosa: SIGNAL IDUNA Holding (Németország) Adószám: 10828704-2-44
KSH-száma: 10828704 – 6511-114 -01
Bejegyezve a Fővárosi Bíróságon, mint Cégbíróságon a Cg .00-00-000000 szám alatt.
Adatkezelési nyilvántartási szám: NAIH-87194/2015 Központi ügyfélszolgálat: 1123 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. Telefon: (000) 000 0000;
Egyéb elérhetőség: xxxx@xxxxxx.xx, xxx.xxxxxx.xx
Felügyelő hatóság:
A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos fel- adatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank.
1.B. SZERZŐDŐ, BIZTOSÍTOTT
a. A biztosítási szerződést a vagyontárgy megóvásában érde- kelt név szerint megnevezett természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kötheti meg (a továbbiakban: biztosított), illetve az, aki a szerződést ilyen személy javára köti (a továbbiakban: szerződő).
b. Biztosított(ak) továbbá a jelen feltétel alapján:
b.1. Épületek, építmények vonatkozásában:
b.1.1. a kötvényben név szerint megnevezett tulajdonos, illet- ve tulajdonostársak, a tulajdoni hányaduk arányában,
b.1.2. bérlő vagy bérlőtárs,
b.1.3. a lakásszövetkezet, illetve a társasház tulajdonosi kö- zössége a biztosítónál biztosított és az összes lakás tulajdoni hányadának arányában,
b.2. Ingóságok vonatkozásában:
b.2.1. az épületek, építmények biztosítottjai, valamint
b.2.2. a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában a biztosítottal együtt lakó közeli hozzátartozó (Ptk. 8:1§) és élettárs.
c. Abban az esetben, ha a szerződést nem a biztosított kö- tötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal
a szerződésbe beléphet, a belépéshez a biztosító hozzájáru- lása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosí- tottra száll át.
Abban az esetben, ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belé- pő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.
1.C. KEDVEZMÉNYEZETT
Baleset- és temetési biztosítás kockázatot tartalmazó kiegé- szítő biztosításnál az a személy, aki a biztosítási szerződés- ben meghatározott biztosítási szolgáltatásokra jogosult, így
– a biztosított életében esedékes szolgáltatások kedvezmé- nyezettje a biztosított,
– a biztosított halála esetén esedékes szolgáltatások kedvez- ményezettje az adott biztosított törvényes örököse(i).
2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE
2.A. A biztosítási szerződés a felek kölcsönös, egybehangzó akaratnyilatkozatával, megállapodásával jön létre. A biztosítási szerződés megkötését a ajánlatával a Szerződő kezdeménye- zi a Biztosító által rendszeresített nyomtatványon és díjsza- básnak megfelelően.
2.B. A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító a szerződő által tett ajánlatra 15 napon belül – ha az ajánlat kiegészítő biztosítási moduljainak elbírálásához egészségügyi vizsgá- latra van szükség, akkor ezen kockázatok esetén 60 napon belül – nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás bir- tokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették. Ebben az esetben a szer- ződés – ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére való átadása időpontjára visszame- nő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre. (Az alkusz nem minősül a biztosító képviselőjének.)
2.C. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szer- ződés lényeges kérdésben eltér a biztosító általános szerző- dési feltételétől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított tizenöt napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az álta- lános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon be- lül a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
2.D. Az ajánlat elbírálásának feltétele, hogy a kockázatvállalás szempontjából jelentős adatok, okiratok és egyéb nyilatkoza- tok a biztosítóhoz beérkezzenek.
2.E. Az ajánlattevő ajánlatához annak megtételétől számított tizenöt napig, ha az ajánlat elbírálásához egészségügyi koc- kázatfelmérésre van szükség, hatvan napig van kötve.
2.F. A szerződés tartalmává nem válnak szokások (me- lyek alkalmazásában a felek korábbi üzleti kapcsolatuk- ban megegyeztek), és gyakorlatok (amelyeket egymás között kialakítottak). Ha a felek a feltételekben rögzített sza- bályoktól eltérnek, akkor az eltérést záradékban kell rögzíteni.
2.G. Ha a biztosítási kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a dokumentum kézhezvételét követően késedelem nélkül (15 munkanapon belül) nem ki- fogásolja, a szerződés a fedezetet igazoló dokumentum sze- rinti tartalommal jön létre abban az esetben, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a fedezetet igazoló doku- mentum átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
2.H. Írásban tett nyilatkozatnak nem minősül jelen felté- telek alapján az aláírás képével ellátott elektronikus do- kumentumba foglalás ( fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalás kivételével) és az SMS.
3. A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE
3.A. A biztosító kockázatviselése a felek által a szerződésben meghatározott időpontban kezdődik.
3.B. Halasztott kockázatviselési kezdet esetén annak a nap- nak a 0. órájában kezdődik a biztosító kockázatviselése, ame- lyik napban (időpontban) a szerződő és a biztosító a kockázat- viselés kezdetére vonatkozóan külön megállapodott, feltéve, hogy a szerződő díjbefizetése kapcsán ezen időpontig az első díj a biztosító pénztárába vagy számlájára beérkezett. Ameny- nyiben ezen időpontig a biztosítási díj a biztosító pénztárába vagy számlájára nem érkezett be, a kockázatviselés kezdete az azt követő nap 0. órája, amikor a szerződés szerinti első díj vagy díjelőleg a fenti fizetési módok egyikén a biztosító pénz- tárába vagy számlájára beérkezik.
3.C. A biztosító kockázatviselésének kezdete nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlat aláírásának napját követő nap 0. órája.
4. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS TARTAMA, A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓ ÉS A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK
4.A. A biztosítási szerződés, ha a felek másként nem állapod- nak meg, határozatlan tartamú.
4.B. A tartamon belül a biztosítási időszak a szerződés létre- jöttétől számított egy év. A biztosítás évfordulója a biztosítási időszak utolsó napja. Határozott idejű szerződés esetén – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a biztosítási idő- szak a szerződés teljes tartama.
5. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA
5.A. Felek a szerződést közös megegyezéssel bármikor mó- dosíthatják. A szerződés módosítását bármelyik fél kezdemé- nyezheti. Ha a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a szerződés változatlan tartalommal hatályban marad.
5.B. A biztosító szerződésmódosítása. Amennyiben a bizto- sító szükségesnek ítéli, a szerződési feltételek, vagy biztosítá- si díjak módosítását, azt javasolhatja a következő biztosítási évre. E célból köteles az új szerződéses feltételeket és az új díjakat a szerződővel legalább 60 nappal ezek hatályba lépé- se előtt közölni. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés évfordulóval megszű- nik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.
5.C. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat, befolyásoló körülményeket és a szerződő/biztosított által szolgáltatott ada- tok helyességét a helyszínen bármikor ellenőrizni vagy ellenőriz- tetni. A biztosító a kockázatviselés szempontjából lényeges berendezéseket a helyszínen, működés közben is ellenőrizheti. Abban az esetben, ha a biztosító a szerződéskötés után sze- rez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől szá- mított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosí- tására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
a. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon be- lül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.
b. Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy sze- mélyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnö- vekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben me- rül fel, a biztosító az 5.C. pontban és az 5.C.a. bekezdésben meghatározott jogait a többi vagyontárgy, vagy személy vo- natkozásában nem gyakorolhatja.
6. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSÉNEK ESETEI
6.A. ÉRDEKMÚLÁS, LEHETETLENÜLÉS
A szerződés, illetőleg annak megfelelő része azon a napon szűnik meg, amikor a szerződőnek/biztosítottnak a vagyon- tárgy(ak) megóvásához fűződő érdeke (biztosítási érdek) meg- szűnik, valamint azon a napon, amikor a biztosítási szerződés hatályának kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, illetve bekövetkezése lehetetlenné vált. Kivételt jelent ez alól, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdon- joga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más jog- cím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásá- ról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja.
6.B. RENDES FELMONDÁS
A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére 30 napos felmondási idő- vel mondhatják fel. A felmondásnak a címzetthez az évfordulót megelőző 30. nap 0. óráját megelőzően kell megérkeznie.
6.C. DÍJFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG ELMULASZTÁSA, RÉSZLEGES DÍJFIZETÉS, A SZERZŐDÉS ÚJBÓLI ÉRVÉNYBE HELYEZÉSE
a. Abban az esetben, ha a biztosítás díja az esedékességi időn belül nem kerül megfizetésre, a biztosító – a következ- ményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított legalább harmincnapos póthatáridő meghatározásával a biztosítás esedékes díjának megfizetésére írásban felszólítja. A póthatáridő eredményte-
len elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést kése- delem nélkül bírósági úton érvényesíti.
b. Abban az esetben, ha az esedékes díjnak csak egy ré- szét fizették meg, és a biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásá- val – eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.
c. Abban az esetben, ha a szerződés a 6.C.a. bekezdésben írt módon, a folytatólagos díj meg nem fizetése következté- ben szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót – az adott időszakra vonatkozó, ugyancsak írásban megtett kármentes- ségi nyilatkozat csatolása mellett – a kockázatviselés helyreál- lítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerző- dés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.
6.D. KÖZÖS MEGEGYEZÉS
A Felek a biztosítási szerződést közös megegyezéssel bármi- kor megszüntethetik.
6.E. EGYÉB
a. A határozott időtartamra létrejött biztosítási szerződés a tartam lejártakor akkor is megszűnik, ha arra további díjfizetés történt.
b. A biztosítási szerződés megszűnik a 2.C. pontban, vagy az
5.C.a. pontban foglaltak szerint.
7. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ, DÍJFIZETÉS SZABÁLYAI
7.A. A biztosítási díj a biztosító kockázatvállalásának ellen- értéke.
7.B. A díjfizetési kötelezettség
a. A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli.
b. Abban az esetben, ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belé- pő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.
7.C. BIZTOSÍTÁSI DÍJ ESEDÉKESSÉGE, FIZETÉSÉNEK SZABÁLYAI
a. A biztosítás díja a szerződés létrejöttekor esedékes, de a fe- lek megállapodhatnak részletfizetésben is. Amennyiben a fe- lek részletfizetésben állapodnak meg, akkor az első díjrészlet a szerződés létrejöttekor esedékes. Minden későbbi díj vagy díjrészlet pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyik időszakra a biztosítási díj vagy díjrészlet vonatkozik.
b. Azon biztosítási esemény bekövetkeztekor, mely a bizto- sítási szerződés megszűnését eredményezi, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti.
c. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosí- tó az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.
d. A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmé- nyek nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a bizto-
sított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt.
e. A díjfizetés gyakoriságát és esedékességét a szerződés rögzíti.
f. Az esedékes díjrészletnél magasabb összeg befizetésével többletszolgáltatásra jogosultság nem keletkezik. A befizetett díjtöbbletet kamatmentes előlegként kezeli a Biztosító és a következő esedékes díjrészletbe beszámítja, vagy ha az ösz- szeg nagyobb, mint a biztosítási időszakra vonatkozó még fi- zetendő díj összege, úgy a biztosítási időszakra eső díjon felüli díjtöbbletet a Biztosítóhoz történő beérkezéstől számított 60 napon belül visszafizeti a Szerződőnek.
g. Amennyiben a szerződés halasztott díjfizetéssel jön létre, az első biztosítási díj vagy díjrészlet esedékessége a kockázat- viselés kezdetétől számított 30. (harmincadik) nap úgy, hogy eddig a napig a biztosító pénztárába vagy számlájára az első biztosítási díjnak, vagy díjrészletnek be kell érkeznie.
h. Abban az esetben, ha a szerződés halasztott kockázat- viselési kezdettel és egyben halasztott díjfizetéssel jön létre, az első biztosítási díj vagy díjrészlet/díjelőleg esedékessége a halasztott kockázatviseléssel létrejött szerződésre vonatko- zó kockázatviselési kezdettől számított 30. (harmincadik) nap úgy, hogy eddig a napig a biztosító pénztárába vagy számlá- jára az első biztosítási díjnak, vagy díjrészletnek/díjelőlegnek be kell érkeznie.
i. Az első díj vagy díjelőleg, illetve a későbbi díjak, díjrészletek befizetése történhet csekken, banki utalással, vagy inkasszó- val (csoportos beszedési megbízással). A szerződés létrejöt- tekor esedékesdíjat a biztosító kérése esetén készpénzben kell megfizetni.
j. Ha a szerződő az első díjat a biztosító díjátvételre biztosí- tói meghatalmazással rendelkező képviselőjének közvetlenül készpénzben fizeti, a díjat a fizetés napját követő nap 0. órá- jában (és nem korábban) kell a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek tekinteni, a szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.
k. A biztosító képviselője nem jogosult
k.1. sem az alapbiztosítás, sem pedig a kiegészítő kockázatok esetén sem a díj, sem pedig a díjfizetési ütem módosítására
k.2. továbbá nem jogosult az első díjon/díjelőlegen kívül a biz- tosítás díját (folytatólagos díj) átvenni.
7.D. A jelen biztosítási feltételek alapján létrejövő biztosítási szerződés díjára és az annak alapján járó szolgáltatásra a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. rendelke- zései is irányadóak. Vagyonbiztosítási szerződés alapján járó szolgáltatás meghatározásánál az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. tv. adóvisszatérítésre vonatkozó sza- bályai is irányadóak.
8. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG, TÚLBIZTOSÍTÁS TILALMA, ALULBIZTOSÍTÁS, TÖBBSZÖRÖS BIZTOSÍTÁS
8.A. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
a. A biztosított vagyontárgyaknak, vagyontárgycsoportoknak a szerződő (biztosított) által a biztosítási szerződésben meghatá- rozott értéke, egyes kiegészítő vagyonbiztosítások, költségté-
rítések valamint balesetbiztosítási kockázatok esetén pedig a vonatkozó kiegészítő feltételekben és a biztosítási szerződés- ben a biztosító szolgáltatásaként meghatározott összeg, azaz kártérítési limit. Kiegészítő balesetbiztosítás esetén, egyes bal- esetbiztosítási kockázatok vonatkozásában a kártérítési limit a biztosítási összeg százalékos mértéke.
b. A biztosítási összegeket vagyonbiztosítás esetén vagyon- tárgycsoportonként, illetve a külön megállapodással biztosít- ható vagyontárgyak esetén vagyontárgyanként kell határozni, így a biztosító kockázatvállalása fennállhat (a biztosító szolgál- tatásának felső határa):
b.1. az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportra a megjelölt összeghatárig.
b.2. a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt vagyontár- gyakra megjelölt összeghatárig,
c. A biztosítási összegeket a Magyarországon mindenkor ér- vényes belföldi fizetőeszközben kell meghatározni, új értéken (újrabeszerzési ár, utánpótlási új érték).
d. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásainak az adott biztosítási időszakra vonatkozó felső határa.
e. A biztosítási összeg módosítását a szerződő/ biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor kezdemé- nyezheti. A biztosítási összeg változása maga után vonja a biztosítási díj változását is. A biztosító a kockázati körülmé- nyek lényeges változása esetén a biztosítási díjtételek meg- változtatását is kezdeményezheti.
f. Ha az ügyfél adatszolgáltatása, módosítási kérelme miatt vagy a biztosító szemléje vagy káresemény bekövetkezte so- rán vagy egyéb módon a biztosító tudomására jut hogy az adott biztosítási esemény bekövetkeztének gyakorisága vagy annak mértéke (kockázat) a biztosító adatbázisában rögzítet- től jelentősen eltér a biztosító javaslatot tehet a biztosítási ese- ményhez kapcsolódó díjtétel módosítására.
Ha az adott biztosítási esemény bekövetkeztének gyakorisá- ga vagy mértéke jelentősen megnő, a biztosító kezdeményez- heti a hozzá tartozó biztosítási díjtétel emelését.
Ha az adott biztosítási esemény bekövetkeztének gyakorisá- ga vagy mértéke jelentősen csökken, a biztosító kezdemé- nyezheti a hozzá tartozó biztosítási díjtétel csökkentését.
g. A biztosító szolgáltatásai az adott biztosítási időszak bizto- sítási összegét csökkentik.
h. Kárbiztosítások esetén az adott biztosítási időszakra vonatko- zó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekö- vetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat megfelelően kiegészíti.
i. A 8.A.h. bekezdés szerinti jogkövetkezményt a biztosító ab- ban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szolgál- tatás teljesítésével egyidejűleg írásban felhívta a szerződő fél figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte.
j. Ha a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerző- dés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mel- lett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.
8.B. DÍJTÉTEL
A biztosítandó vagyonértékre, projektértékre vagy a biztosítá- si díj alapjául szolgáló más értékre (biztosítási összeg) vetített szorzószám melyet a biztosító a rendelkezésre álló kártapasz-
talatok, statisztikai számítások és becslések alapján határoz meg a kockázati közösség összességére vonatkozóan, egy adott kockázat bekövetkezési valószínűségét alapul véve. A díjtétel biztosítási összeggel történő szorzata az adott kocká- zat biztosítási időszakra vetített díját határozza meg.
8.C. TÚLBIZTOSÍTÁS TILALMA
a. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított va- gyontárgy új értékét.
b. Ha a vagyontárgyak biztosítási összege az új értéket meg- haladja, akkor az új értéket meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis (túlbiztosítás), és ennek megfelelően a biztosítás díját is le kell szállítani, és a biztosító a vagyontárgy valóságos értékét meghaladó összeg után számított és a szerződő által befizetett biztosítási díjat visszafizeti.
8.D. ALULBIZTOSÍTOTTSÁG
a. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított va- gyontárgycsoport értéke, akkor a biztosító a kárt csak a bizto- sítási összegnek a vagyontárgycsoport értékéhez viszonyított arányában téríti meg, valamint
b. alulbiztosítottsághoz vezet, ha a biztosított lakásban/csa- ládi házban
b.1. az együtt élők száma,
b.2. az ott tartott ebek száma, illetve
b.3. az ott lévő gépjármű beállók száma több mint a bizto- sítási ajánlaton ezen kategóriák esetén meghatározott érték.
c. Nem érvényesíti a biztosító az alulbiztosítás következmé- nyeit, ha annak mértéke nem haladja meg a 10%-ot.
8.E. A túlbiztosítás, illetőleg alulbiztosítás tényét a biztosítási szerződés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoport- jánál külön-külön kell megállapítani.
8.F. TÖBBSZÖRÖS BIZTOSÍTÁS
a. Abban az esetben, ha ugyanazt az érdeket több biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani.
b. A biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az általa ki- állított fedezetet igazoló dokumentumban írt feltételek szerint és az abban megállapított biztosítási összeg erejéig köteles fizetést teljesíteni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi biztosí- tóval szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet.
9. AZ ÉRTÉKKÖVETÉS SZABÁLYAI
A biztosító a biztosítási összeg új értéken való tartása érdekében automatikus értékkövető indexet alkalmaz. A biztosítási összeg mindig a biztosítási évfordulóval, az értékkövetés mértékével változik (továbbiakban: érték- követés). A módosítás alapja a biztosító vagyonbiztosí- tásaival biztosítható vagyontárgyak különböző körére a KSH által megállapított éves árindexek, amelyekből a biztosító átlagindexet képez. A biztosító az értékkövetés számítását évente egyszer a KSH által addig nyilvános- ságra hozott indexadatai alapján képezi, azzal a kikötés- sel, hogy a biztosító ettől +/–3%-os mértékkel eltérhet.
A biztosító az értékkövetéssel megváltozott biztosítási összegről és díjakról az értékkövetés érvénybe lépését megelőzően legalább 60 nappal írásban értesíti a szer- ződőt. Az indexálás keretében a biztosítási és szolgálta- tási összegek és díjak egymással arányosan változnak. Amennyiben a szerződő az értékkövetést nem fogadja el, akkor a szerződést a felmondási szabályoknak megfele- lően felmondhatja. A fenti értékkövetési szabályok nem vonatkoznak a jármű és a készpénz vagyontárgycsopor- tok biztosítási összegeire, valamint az egyes felelősség- biztosítási kockázatok kártérítési limiteire. Ezen esetek- ben a biztosító értékkövetést nem alkalmaz.
10. ÖNRÉSZESEDÉS
A biztosítási szerződés egyes kockázatainál meghatározott önrészt a biztosító a biztosítási szerződés hatálya alatt bekö- vetkező minden egyes szolgáltatás esetén levonja.
11. A SZERZŐDŐ FELEK SPECIÁLIS KÖTELEZETTSÉGEI
11.A. SZERZŐDŐ, BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI
a. Tájékoztatási kötelezettség
Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetke- zett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.
b. Közlési és változás-bejelentési kötelezettség
b.1. A szerződő fél köteles a szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert, vagy ismernie kellett. A biztosító írásban feltett kérdéseire adott, a valóságnak megfe- lelő válaszokkal a szerződő fél közlési kötelezettségének ele- get tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
b.2. A szerződő/biztosított köteles – a biztosító írásos kéré- sére – a biztosító kockázatelbírálása szempontjából jelentős okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat (társasági szerződés, a vállalat számviteli politikája, a vállalkozás analiti- kus nyilvántartása, üzleti könyvei, ingatlan tulajdonlását, hasz- nálatát igazoló dokumentum, munkaköri leírás, a biztosított vagyontárgyra vonatkozó szakvélemény építési/használatba- vételi engedély) a biztosító részére átadni, illetve ezekbe bete- kintést biztosítani.
b.3. A biztosítási kockázat szempontjából lényeges és a köz- lési kötelezettség körébe bevont körülmények változását a szerződő/biztosított haladéktalanul – de legfeljebb tudomá- sukra jutásuktól számított 8 napon belül – köteles a biztosí- tónak írásban bejelenteni. A bejelentési kötelezettség alá tar- tozik a szerződésben rögzített bármilyen adat megváltozása.
b.4. A szerződő/biztosított a biztosító kérésére köteles a vál- tozásra vonatkozó módosított, illetőleg változott tartalmú ok- iratokat a biztosítónak átadni.
b.5. A szerződő/biztosított közlési, illetőleg változás- bejelentési kötelezettségének megsértése esetén a biz- tosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem
jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor is- merte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
b.6. Amennyiben a Szerződő és a Biztosított személye nem azonos, a biztosító a szerződőt köteles tájékoztatni, a szerző- dő köteles a Biztosított(aka)t teljes körűen tájékoztatni a bizto- sítási szerződés feltételeiről, a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról.
c. Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség
c.1. A szerződő/biztosított köteles a károk megelőzése és el- hárítása érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítani, a vonatkozó előírásokat mindenkor és maradéktalanul betartani.
c.2. A szerződő/biztosított a biztosító előírásai és a kárese- mény bekövetkezésekor adott utasításai szerint ezek hiányá- ban az adott helyzetben általában elvárható magatartás köve- telménye szerint köteles a kárt enyhíteni.
c.3. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.
c.4. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni.
c.5. A vészhelyzet közvetlen elhárítását követően a biztosított javaslatot dolgozhat ki a kár enyhítésére, és a tervet a bizto- sítóval egyezteti. Ha a biztosító műszakilag egyenértékű, de gazdaságosabb megoldást javasol a kár enyhítésére, és ettől a megoldástól a biztosított eltér, a többletköltségeket a bizto- sító nem téríti.
d. Kárbejelentési (biztosítási esemény bejelentési) köte- lezettség
d.1. A szerződő/biztosított a biztosítási eseményt azonnal, de legfeljebb a bekövetkezéstől, illetve a tudomásra jutástól szá- mított 2 munkanapon belül köteles a biztosítónak bejelenteni. Telefonon való bejelentés esetén a biztosító kérheti a bejelen- tés írásos megerősítését is.
A kárbejelentését megteheti:
e-mail: xxxx@xxxxxx.xx, telefon: 00 0 000 0000,
fax: 00 0 000 0000,
postacím: SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. 1519 Budapest, Pf. 260.
d.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
d.2.1. a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontját, leírását,
d.2.2. a károsodott vagyontárgyak és vagyontárgy-csopor- tok megnevezését, helyét, becsült értékét,
d.2.3. a károsult személyét és a keletkezett szolgáltatási igényt,
d.2.4. a biztosított ügyintézőjének nevét és telefonszámát.
d.3. Amennyiben a káresemény jellege (betöréses lopás; lopás, rablás, vandalizmus, tűz stb.) igényli, az illetékes ha- tóságokat, szerveket (rendőrség, tűzoltóság stb.) is haladék- talanul értesíteni kell.
e. Kárbejelentéshez (szolgáltatás teljesítéshez) szüksé- ges dokumentumok
e.1. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerző- dő/biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsáta- ni minden olyan okiratot, bizonylatot, amely a tulajdoni vi- szonyok, kárigény jogosságának, a biztosítási esemény bekövetkezésének, a szolgáltatási összeg megállapításának elbírálásához szükséges.
e.2. A biztosító által kért egyéb – a kárrendezés lefolytatásá- hoz szükséges – iratok, dokumentumok felsorolása a feltétel- gyűjtemény végén lévő, ,,VII. ZÁRADÉK ÉS FÜGGELÉKEK” fejezet 3. táblázataiban találhatóak meg,
e.3. A biztosítottnak, illetve a károsultnak a bizonyítás álta- lános szabályai szerint joga van a felsorolt okiratokon kívül további más bizonyítási eszköz felhasználására a keletkezett, ténylegesen felmerülő károk és költségek igazolása, a köve- telésének érvényesítése érdekében.
f. Állapotmegőrzési kötelezettség
A biztosított a biztosítási esemény helyszínét a bejelentést kö- vető 5 napon belül csak a kárenyhítéshez szükséges mérték- ben változtathatja meg.
g. Díjfizetési kötelezettség
A biztosítóval szerződő fél díj fizetésére köteles. A biztosítót a kockázatviselés teljes tartamára megilleti a biztosítási díj. A díjfizetési kötelezettség részletes szabályait az Általános Felté- telek 7. fejezete tartalmazza.
11.B. BIZTOSÍTÓ KÖTELEZETTSÉGEI
a. Tájékoztatási kötelezettség
A biztosító köteles tájékoztatni a szerződőt a szerződés ada- tairól, a bejelentett károk rendezéséről, a szolgáltatások ösz- szegének kifizetéséről, illetve ezek akadályáról. A biztosítónak a biztosítási szerződés megkötése előtt, bizonyítható és azo- nosítható módon, közérthető, egyértelmű és részletes írásbeli tájékoztatást kell adnia a szerződést kötni kívánó ügyfél részé- re a biztosító főbb adatairól (a társaság neve, székhelye, jogi formája és címe, székhely államának és felügyeleti hatóságá- nak megjelölése, fióktelep útján kötött biztosítási szerződés esetén annak címe) és a biztosítási szerződés jellemzőiről. A biztosítónak a szerződő féllel szembeni tájékoztatási kötele- zettsége irányadó a szerződés tartama alatt a fenti adatokban bekövetkezett változások esetében is.
b. Szolgáltatási kötelezettség
b.1.1. A biztosító a biztosítási eseményekre a feltételekben foglaltak szerint nyújt szolgáltatást. A biztosító késedelmes szolgáltatása esetén kizárólag a magyar polgári jog szabályai szerinti késedelmi kamat megfizetésére köteles.
b.1.2. A szolgáltatási összeg a szolgáltatás alapjául szolgáló utolsó okirat beérkezését követő 15 napon belül esedékes. A kárfizetés történhet postai úton, vagy a károsult által mega- dott bankszámlaszámra átutalással.
A biztosításközvetítő nem jogosult az ügyfélnek járó kártérítési összeg kifizetésében közreműködni.
b.1.3. Ha a kárrendezés során megállapítást nyert, hogy szer- ződés szerinti biztosítási esemény történt, de a szolgáltatás végső összege még nem határozható meg pontosan, akkor a biztosító kárelőleget nyújthat.
12. MENTESÜLÉS
12.A. A szerződő/biztosított közlési, illetőleg változásbe- jelentési kötelezettségének megsértése esetén a bizto- sító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor is- merte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
Abban az esetben, ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változás- bejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a köz- lésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezett- ség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.
A közlésre és változásbejelentésre irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat, egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kel- lett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
12.B. Amennyiben a biztosított a biztosító által írásban adott, a kármegelőzéssel, illetve kárenyhítéssel kapcso- latos előírásokat, utasításokat nem tartotta be, és a ká- rok ezzel összefüggésben keletkeztek, a biztosító kötele- zettsége nem áll be.
12.C. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a szerződő/biztosított a biztosítónak a biztosítási esemény bekövetkezését a 11.A.d.1. pontban foglalt határidőn be- lül és feltételek szerint nem jelenti be, a szükséges fel- világosítást nem adja meg, illetve nem teszi lehetővé a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését, feltéve, hogy a biztosítási esemény lényeges körülményei ezáltal kideríthetetlenné válnak.
12.D. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól abban az esetben, ha bizonyítja, hogy a kárt jogel- lenesen, szándékosan, vagy súlyosan gondatlan maga- tartással
– a szerződő fél, a biztosított, vagy a kedvezményezett, illetőleg
– velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletve- zetésre jogosult tagjuk, vagy a biztosított vagyontárgy kezelésével, megóvásával együttjáró munkakört betöl- tő alkalmazottjuk, tagjuk, vagy megbízottjuk, vagy
– a biztosított jogi személynek vezető beosztású tiszt- ségviselője, vagy a biztosított vagyontárgy kezelésé- re jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.
A 12.D. bekezdésben foglalt mentesülés a kármegelőzési és a kárenyhítési kötelezettség megszegésére is fennáll. 12.E. Jelen szerződés szerint súlyosan gondatlan káro- kozásnak minősül többek között, ha az előző bekezdés- ben meghatározott személy, illetve a biztosított
x. xxxxxxxx engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül végzett,
b. a kárt ittas állapotban, bódulatot keltő vagy hallucino- gén szerek (például kábítószer) fogyasztásának hatá-
sa alatt, illetve ezzel az állapotával összefüggésben okozta,
c. az ingatlant nem a rendeltetésének megfelelően hasz- nálta,
d. a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési előírások, foglal- kozási szabályok súlyos vagy ismétlődő, illetve folya- matos megsértésével okozta,
e. a tevékenységét jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végezte,
f. a tevékenység végzésére vonatkozó szakmai előírások súlyos megszegésével okozta a kárt.
12.F. A szerződő/biztosított a kárral kapcsolatban hozzá bármilyen címen befolyó megtérülést 8 munkanapon be- lül köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, ez esetben a biztosító által teljesített szolgáltatást köteles visszatéríteni. 12.G. A biztosított vagyontárgy megkerülése Amennyiben a biztosított vagyontárgy megkerül, a biz- tosított arra igényt tarthat, ez esetben a biztosító által teljesített szolgáltatást köteles visszatéríteni.
13. ÁLTALÁNOS KIZÁRÁSOK
13.A. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki arra a kárra,
a. amely nem biztosított vagy biztosításból kizárt va- gyontárgyban keletkezik,
b. ahol a biztosító biztosítási eseményenkénti fizetési kötelezettsége nem éri el a biztosítási szerződésben rögzített önrészesedés értékét,
c. amely büntető jellegű kiadásként (pl. büntetés, kötbér, bírság, kamat) jelentkezik,
d. amely a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökke- néséből származik, amely a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolja,
e. amely a megsemmisült biztosított vagyontárgy nem károsodott tartalék alkatrésze vagy tartozékai eredeti célú felhasználásának meghiúsulása miatt állt elő,
f. amely a tartós időjárási hatások, valamint egyéb okok miatt lassan és folyamatosan végbemenő állagromlás következménye,
g. amelyek a biztosítás megkötésekor már meglévő olyan hibák és hiányosságok miatt keletkeztek, melyekről a szerződő/biztosított tudott vagy tudnia kellett,
h. amely az épületek/építmények, gépek, berendezések avultságával, azok karbantartásának elmulasztásával vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tar- tásával okozati összefüggésben keletkezett,
i. amely olyan objektumban következik be, ahol a biztosí- tásra feladott épületek összterületének több mint 50%- át kereső tevékenységek folytatására veszik igénybe (kivéve a lakásra, vagy üdülésre szolgáló hasznosítást),
j. ami normalizált hiányként – káló – elszámolható,
k. amely üzleti könyvek és szoftver károsodásának kö- vetkezményeként keletkezett,
l. amely a talajerőben, vízminőségben, természeti kör- nyezetben következett be,
m. amely – egészben vagy részben – az épületek, épít- mények, gépek, berendezések avultságával, azok karbantartásának elmulasztásával, vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben következett be.
n. amely az értéktárgynak minősülő ingóságokba nem sorolható képzőművészeti alkotások művészeti érté- kében keletkezik,
o. a vagyontárgyhoz fűződő személyes előszereteti ér- ték alapján keletkezett,
p. sérelemdíj,
q. a gyűjteményhez, sorozathoz, garnitúrához, készle- tekhez tartozó egyes darabok károsodása esetén a jelen pontban felsoroltak megcsonkulása, hiányos volta miatt bekövetkezett anyagi hátrány, értékcsök- kenés miatt keletkezett.
13.B. Nem nyújt szolgáltatást a biztosító azon károk, veszteségek, költségek, esetén, amelyeknek eredménye, keletkezési oka közvetlenül vagy közvetve összefüggés- be hozható a következő eseményekkel:
a. természetes és mesterséges környezet szennyezésé- ből eredő károk,
b. a biztosítási eseményekkel nem közvetlen összefüg- gésben bekövetkezett károk, következményi károk a vállalkozások és kiegészítő mezőgazdasági termelés biztosítása esetén, így például a termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrány (pl. termeléskiesés, elmaradt haszon, kifize- tett bér, kötbér, bírság vagy egyéb veszteség),
c. a hasadóanyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, továbbá ionizáló és lézersugárzás- ból eredő károk,
d. a nukleáris energia, tüzelőanyag (hulladék), előállítá- sával, tárolásával, kezelésével kapcsolatos károk,
e. mágneses, vagy elektromágneses mező által okozott károk,
f. a jogszabály alapján megtérülő károk ,
x. xxxxxxxx, vagy szavatosság tárgykörében megtérülő károk (jogszabály vagy szerződés alapján a biztosított
– sérült vagy megsemmisült – vagyontárgy gyártóját és/vagy forgalmazóját terhelik),
h. a károsodott vagyontárgy újjáépítése, újrabeszerzé- se, helyreállítása során állami vagy egyéb támoga- tásként vagy visszatérítésként a biztosított, illetve a lízingbeadó, vagy bérbeadó tulajdonos által igényel- hetők, illetve visszaigényelhetők,
i. a gépi adathordozókban tárolt dokumentációk, tervek, szellemi termékek újraelőállítási és rögzítési költsége,
j. az adatokban vagy szoftverekben keletkezett károk, különös tekintettel az adatok, szoftverek vagy szá- mítógépes programok eredeti felépítésének törlése, elromlása, vagy eltorzulás miatt bekövetkezett hátrá- nyos megváltoztatása,
k. az adatok vagy szoftverek funkciójának, rendelkezés- re állásának, használhatóságának, vagy hozzáférhe- tőségének korlátozásából eredő károk és az ezekből következő termeléskiesési és egyéb károk,
l. háború, invázió, külföldi hadsereg tevékenysége, hábo- rús, illetve háborús jellegű cselekmény (hadüzenettől függetlenül), polgárháború, bármilyen jellegű háborús cselekedet, fegyveres felkelés által okozott károk,
m. belső zavargás, forradalom, felkelés, zendülés, láza- dás, puccs, sztrájk által okozott károk,
n. elkobzás, lefoglalás, kényszerállamosítás által oko- zott károk,
x. xxxxxxx, rendkívüli állapot által okozott károk,
p. terrorizmus bármilyen formájával összefüggésben ke- letkezett károk az alábbiakban foglaltak szerint: Jelen feltételből kizárásra kerülnek azon vagyoni ká- rok, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételek- ben meghatározott biztosítási eseményekhez kap- csolódó kifizetéseket is, amelyeket közvetlenül vagy közvetve terrorcselekménnyel vagy annak elkövetése során közveszély okozásával, vagy ezen cselekmé- nyek közrehatásával idéznek elő, illetve az alábbiak- ban meghatározott egyéb cselekményekkel okoztak, függetlenül attól, hogy más ok vagy más esemény – történjék ez bármely időrendi sorrendben is –, közre- hatott-e a kár bekövetkeztében.
Jelen feltétel értelmében terrorista cselekménynek minősül továbbá minden olyan cselekmény – függet- lenül attól, hogy erőszakos cselekmény alkalmazá- sával, azzal való fenyegetéssel vagy annak előkészí- tésével valósult-e meg –, amelyet önállóan, vagy egy bizonyos szervezet vagy kormány megbízásából vagy ahhoz kapcsolódva hajt végre vagy ember vagy em- berek csoportja(i),
• amelyet minden jel szerint azért hajtanak végre, hogy
– egy jogszerű vagy tényleges kormányt, illetve ál- lamot, vagy nyilvánosságot, vagy a nyilvánosság egy részét megfélemlítse, befolyásolja, vagy
– a gazdasági életet részben vagy egészben be- folyásolja, vagy
• amelyek módja és körülményei arra engednek kö- vetkeztetni, hogy azokat politikai, szociális, vallási, ideológiai vagy hasonló okokból vagy céllal hajtot- ták végre.
Jelen feltétel szerint kizárásra kerülnek továbbá azon károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltéte- lekben meghatározott biztosítási eseményekhez kap- csolódó kifizetéseket is, amelyeket közvetlenül vagy közvetve olyan cselekmények okoztak, vagy amelyek- ben közrehatottak olyan cselekmények, amelyek ter- rorista támadások ellenőrzésére, megelőzésére vagy elfojtására szolgálnak, vagy egyéb módon egy terro- rista akcióval függnek össze.
q. az egészségi állapotban bekövetkező romlás, melyet közvetve vagy közvetlenül
q.1. a Human T-Cell Lymphatropic V1rLls Typ III (HTLV III) vagy Lymphadenopathy Associated Vims (LAV) vagy azok mutációi, áttételei vagy egyéb változa- tai okoznak, vagy ezzel kapcsolatban merültek fel, vagy amely az Aquired lmmune Deficiency
Syndrome-mal (AIDS) vagy hasonló természe- tű szindrómával vagy a mindenkori elnevezéstől független hasonló természetű egészségi állapot- tal bármilyen módon rokonságban áll,
q.2. az azbesztózis, vagy bármilyen hasonló betegsé- gek okoznak, és amely betegség az azbeszt, az- beszttermékek és/vagy azbeszttartalmú termé- kek jelenléte, kezelése, feldolgozása, előállítása, eladása, forgalmazása, tárolása vagy alkalmazá- sa során keletkezik,
q.3. a Spongiformen Encephalopathien csoport meg- betegedései, vagy szindrómái, vagy azok mutáci- ói vagy áttételei okoznak, ezek nyomán keletkez- nek vagy ennek következményeképpen lépnek fel, ilyen például a Bovine Spongiform Encephalopa- thy (BSE), Scrapie, Transmissible Mink Encepha- lopathy (TME), Chronic Wasting-betegség (CWD), Xxxxxxxxxx–Jacob-szindróma (CJD), Xxxxxxxxx- Straussler-Scheinker-szindróma (GSS), Kuru, Fa- tal Familiar Insomnia (FFI).
14. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
14.A. MEGTÉRÍTÉSI IGÉNY
a. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A meg- szűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.
b. Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosí- tottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosí- tott igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvénye- sítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított követelését kell kielégíteni.
c. A szerződő/biztosított köteles minden elvárható támoga- tást megadni a biztosító törvényi engedmény alapján meg- nyíló visszkeresetének érvényesítéséhez. A biztosított vissz- kereseti igényéről a biztosító hátrányára nem mondhat le. E kötelezettségének elmulasztásából származó következmé- nyek a biztosítottat terhelik.
d. A biztosítók a 8.E. bekezdésben megfogalmazott többszö- rös biztosítás szerint a kifizetett kárt egymás között azokkal a feltételekkel és biztosítási összegekkel arányosan viselik, amelyeknek megfelelően az egyes biztosítók a biztosított irá- nyában külön-külön felelnének.
14.B. ELÉVÜLÉS
A biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje a biztosítási esemény bekövetkeztétől, illetve a követe- lés alapjául szolgáló egyéb körülmény bekövetkezésétől számított egy év.
14.C. ADATKEZELÉS, ADATVÉDELEM
a. A biztosítási titokkal kapcsolatos tudnivalók a Bit. ren- delkezései alapján.
a.1. A biztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási ti- toknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással ösz- szefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartal- mazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálko- dására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
a.2. A 14.C.a.1. pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.
a.3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a Bit. másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcso- latos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
a.4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészség- ügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Xxxx.) meg- határozott egészségügyi adatokat a biztosító a 14.C.a 1. pont- ban meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
a.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személy- nek, ha
a.5.a. a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
a.5.b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn,
a.5.c. a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanú- sító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolyta- tása keretében ismeri meg.
a.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a.6.a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
a.6.b. a nyomozás elrendelését követően a nyomozó ható- sággal és az ügyészséggel,
a.6.c. büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljá- ró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárásban eljáró va- gyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámoló- val, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal,
a.6.d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az ál- tala kirendelt szakértővel,
a.6.e. az adóhatósággal, abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott
körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szer- ződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvény- ben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,
a.6.f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
a.6.g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
a.6.h. feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
a.6.i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. §
(2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigaz- gatási szervvel,
a.6.j. törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűj- tésre felhatalmazott szervvel,
a.6.k. a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
a.6.l. törvényben szabályozott adattovábbítások során áta- dott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető köt- vénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a köz- lekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével,
a.6.m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biz- tosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,
a.6.n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítésé- hez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kár- talanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a leve- lezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá – a köz- úti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,
a.6.o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges ada- tok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továb- bá a könyvvizsgáló feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,
a.6.p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a ma- gyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosító- val, biztosításközvetítővel,
a.6.q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
a.6.r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Infor- mációszabadság Hatósággal,
a.6.s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, il- letve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval,
a.6.t. a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrár- kár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szerv- vel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért
felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel,
a.6.u. a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal, szemben, ha a 14.C.a.6. a)-j), n),és s), t) és u) pontban meg- jelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerző- dés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendel- kezés megjelölése is.
a.7. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító ál- tal az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyaror- szág Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kap- csolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H.
§-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alap- xxx xx Xxxx. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség telje- sítésében merül ki.
a.8. A biztosító vagy a viszontbiztosító 14.C.a. 5-6., 10 vala- mint a 14.C.a. 15 és 17. pontokban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.
a.9. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a 14.C.a.6. pontban meghatározott szervek alkalmazot- taira is kiterjed.
a.10. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a.10.a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. tör- vényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszi- choaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robba- nóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
a.10.b. a büntető törvénykönyvről szóló 2012 évi C törvény (Btk.) szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elő- segítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcse- lekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robban- tószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkö- vetett bűncselekménnyel van összefüggésben.
a.11. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító
az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben törvény meghatározott bejelentési kötele- zettségének tesz eleget.
a.12. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet eseté- ben a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányí- tó tagja részére történő átadása.
a.13. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a hitelintézetek- ről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. tv. (Hpt.) 164/B. § szerinti adattovábbítás.
a.14. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
a.14.a. a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezett- ségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megke- resésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,
a.14.b. a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott fel- adatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egy- ség írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.
a.15. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, vi- szontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:
a.15.a. ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ah- hoz írásban hozzájárult, vagy
a.15.b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, cél- ja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önren- delkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.
a.16. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagál- lamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adatto- vábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
a.17. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a.17.a. az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
a.17.b. fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,
a.17.c. a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok el- végzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,
a.17.d. a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
a.18. A 14.C.a.17. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hi- vatkozva nem tagadhatja meg.
a.19. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő szemé- lyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a 14.C.a.4. pont alá eső adatok vagy az Infotv. szerint külön- leges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.
a.20. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 14.C.a.6. pont b), f) és j) pontjai, illetve a
14.C.a.10. pont alapján végzett adattovábbításokról.
a.21. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelhe- ti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
a.22. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött bizto- sítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcso- latban igény érvényesíthető.
a.23. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szer- ződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek keze- léséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
a.24. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcso- lódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonat- kozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.
a.25. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok te- kintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a bizto- sítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
b. A biztosító és a viszontbiztosító üzleti titka
b.1. A biztosító, a viszontbiztosító, valamint ezek tulajdonosa, a biztosítóban, a viszontbiztosítóban részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, egyéb vezető, valamint a biz- tosító és a viszontbiztosító alkalmazottja, megbízottja köteles a biztosító és a viszontbiztosító működésével kapcsolatban tudo- mására jutott üzleti titkot – időbeli korlátozás nélkül – megőrizni.
b.2. A b.1. pontban előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró
a) Felügyelettel,
b) nemzetbiztonsági szolgálattal,
c) Állami Számvevőszékkel,
d) Gazdasági Versenyhivatallal,
e) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Xxxxxxx által kijelölt belső ellenőrzési szervvel,
f) vagyonellenőrrel,
g) Információs Központtal,
h) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott tá- mogatást igénybe vevő biztosítottak esetében – az agrár- kár-megállapító szervvel, agrárkár-enyhítési szervvel, mező- gazdasági igazgatási szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel
szemben.
b.3. Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a biztosító által az adó- hatóság felé történő adatszolgáltatás a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez.
b.4. A b.1. pontban előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn
a) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és ügyészséggel,
b) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kiren- delt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, valamint az önkormányzati adósság- rendezési eljárás keretében a bírósággal szemben.
b.5. Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által a biztosítókról és a viszontbiztosítókról egyedi azonosításra al- kalmas adatok szolgáltatása a jogalkotás megalapozása és hatásvizsgálatok elvégzése céljából a pénz-, tőke- és biztosí- tási piac szabályozásáért felelős miniszter részére.
b.6. Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a feladatkörében eljáró Információs Központ által végzett adattovábbítás.
b.7. Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megőrizni.
b.8. A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, tájékoztatás vagy adat az e törvényben megha- tározott körön kívül a biztosító és a viszontbiztosító, továbbá az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik sze- mélynek és feladatkörön kívül nem használható fel.
b.9. Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére köz- vetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a biztosítónak, a viszontbiztosítónak vagy ügyfeleinek hátrányt okozzon.
b.10. Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszűné- se esetén a biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üzleti tit- kot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.
b.11. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatko- zással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvá- nosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó – az Infotv.-ben meghatározott – adatszolgáltatási kötelezettség esetén.
b.12. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (Ptk.) foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
b.13. A Hpt. 164/B. §-a alapján átvett adatokat a biztosító te- vékenységi köre ellátásával összefüggésben a szolgáltatásai nyújtásához szükséges mértékben megismerheti, és az ügy- félkapcsolat létrehozásának és fennállásának időtartamában kezelheti, ha az ügyfél az adattovábbítást a b.14 bekezdés szerint nem korlátozta vagy tiltotta meg.
b.14. A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt mű- ködő biztosító ügyfele kifejezett nyilatkozatával jogosult kor- látozni vagy megtiltani a Hpt. 164/B. § (2) bekezdése szerinti adattovábbítást.
b.15. A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt mű- ködő biztosító az ügyféllel kötendő szerződést megelőzően kö- teles az ügyfél részére a Hpt. 164/B. §-ában foglalt kölcsönös adatátadás lehetőségéről igazolható módon tájékoztatást adni. Az írásbeli tájékoztatásban egyértelműen fel kell hívni az ügyfél
figyelmét arra, hogy a személyes adatai e §-ban foglalt kezelé- sének lehetőségét bármikor korlátozhatja vagy megtilthatja.
c. A FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségek
c.1. A FATCA-törvény szerinti, a Bit. hatálya alá tartozó Je- lentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen fe- jezet tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: pénzügyi számla) vonatkozásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számlatulaj- donos és Jogalany (a továbbiakban együtt: számlatulajdonos) FATCA-törvényben foglalt Megállapodás I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat).
c.2. Az intézmény a számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg írásban tájékoztatja
c.2.a. az illetőségvizsgálat elvégzéséről,
c.2.b. az Aktv. 43/B-43/C. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről,
c.2.c. a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötelezettségéről.
c.3. Az Aktv. 43/B-43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről az intézmény a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon be- lül írásban tájékoztatja.
d. A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek
d.1. Az Aktv. szerinti, a Bit. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (ezen fejezet alkalmazásában a további- akban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VII- I/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Xxxxxxxx (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II-VII. pontja szerinti meg- állapítására irányuló vizsgálatot (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: illetőségvizsgálat).
d.2. Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyi- ségeiben kifüggesztett hirdetmény útján vagy – ha az lehetsé- ges – elektronikus úton tájékoztatja
a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,
b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.
d.3. Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intéz- mény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban – ha az lehetséges elektronikus úton – tájékoztatja.
e. A veszélyközösség védelme céljából történő adat- átadás
e.1. A biztosító (a 14.C.e. fejezet alkalmazásában: megkereső biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érde- kében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogsza- bályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (14.C.e. fejezet alkalmazásában: megkeresett biztosító) az e biztosító
által – a 14.C.a. pontban meghatározottak szerint, a biztosí- tási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és a 14.C.e.3-14.C.e.6. pontokban meghatározott adatok vonat- kozásában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.
e.2. A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatáro- zott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.
e.3. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. mellékletben meghatározott ágaza- tokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
e.3.a. a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;
e.3.b. biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses koc- kázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;
e.3.c. a 14.C.e.3.a. pontban meghatározott személyt érintő korábbi – a 14.C.e.3. pontban meghatározott ágazathoz tar- tozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vo- natkozó adatokat;
e.3.d. a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés meg- kötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és
e.3.e. a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alap- ján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.
e.4. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 3-9. és 14-18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerző- dés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
e.4.a. a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a káro- sult személy azonosító adatait;
e.4.b. a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;
e.4.c. a 14.C.e.4.b. pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;
e.4.d. a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés meg- kötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és
e.4.e. a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alap- ján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.
e.5. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 10-13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés tel- jesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
e.5.a. a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a ká- rosult személy azonosító adatait;
e.5.b. a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett azono- sító adatait, továbbá a 14.C.e.4. pont b-e. alpontjában meg- határozott adatokat;
e.5.c. a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsére- lem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adat- felvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;
e.5.d. a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt, érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási ese- ményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó ada- tokat;
e.5.e. a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a sze- mélyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekez- désben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kap- csolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.
e.6. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 3. és
10. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatosan a jármű járműazonosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján – az 1. melléklet A) rész 10. pontjában meghatározott ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – jogosult az alábbi adatokat kérni:
e.6.a. az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítá- si eseményekre vonatkozó adatokat, így különösen a káre- semény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,
e.6.b. az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.
e.7. A 14.C.e.1. pontban meghatározott megkeresésnek tar- talmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkereső biztosító felelős a 14.C.e.1. pontban meghatározott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.
e.8. A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tu- domására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.
e.9. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvé- nyesítéséhez szükséges, az adatkezelés 14.C.e.8. pontban meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvé- nyesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.
e.10. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső bizto- sító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.
e.11. A megkereső biztosító az 14.C.e.1. meghatározott meg- keresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügy- felet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.
e.12. Ha az ügyfél az Infotv.-ben szabályozott módon az ada- tairól tájékoztatást kér és a megkereső biztosító – a 14.C.e.8-
14.C.e.10. pontokban meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a té- nyéről kell tájékoztatni a kérelmezőt.
e.13. A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként ka- pott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az 14.C.e.1. pontban meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.
e.14. A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a he- lyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.
e.15. A Bit. vonatkozó 149. §-ának mindenkor hatályos szöve- ge a xxx.xxxxxx.xx oldalon elérhető.
f. A személyes adatkezelésre vonatkozó tudnivalók Személyes adat az olyan adat, adatból levonható következte- tés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosí- tott vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiak- ban érintett).
A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létre- jöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesíté- sével összefüggésében kezel.
E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására jutott adatokat a Bit. alapján az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a törvényi felhatalmazás kizárólag azokra a sze- mélyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek külön- leges adatnak.
Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogsza- bályok értelmében különleges adatnak minősül, és kizárólag az érintett hozzájárulása alapján kezelhető.
A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzájáru- lását az érintett ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 20 1 évi CXII. Tv. (Info tv.) alapján a szerződés keretei között is megteheti.
Az adatszolgáltatás önkéntes, de egyes személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez. Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a bizto- sítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékenységet végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevé- kenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.
A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, to- vábbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érin- tettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hoz- zájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adat- szolgáltatás teljesítése során történik.
A Bit által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen szer- ződési feltételek 14.C.a. 6. pontja tartalmazza.
A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbí- zott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.
Az érintett a biztosító adatkezelésével kapcsolatosan az alábbi jogokkal élhet:
– Tájékoztatás kérése
Az érintett bármely formában előterjesztett kérelmére a biz- tosító 30 napon belül, írásos formában, közérthető módon tájékoztatást ad az általa érintett vonatkozásában kezelt, fel- dolgozott adatokról, azok forrásáról, illetve – amennyiben az adatok továbbításra kerültek – az adattovábbítás címzettjéről és jogalapjáról.
A tájékoztatás naptári évente egyszer ingyenesen adandó. További tájékoztatásért költségtérítés állapítható meg, kivéve, ha a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett, illetőleg az adatkezelés jogellenesnek bizonyul.
Az érintett tájékoztatását – indoklással – kizárólag a törvény- ben meghatározott esetekben lehet megtagadni. A tájékozta- tás megtagadása esetén a biztosító írásban közli az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadására a törvény mely rendelke- zése alapján került sor. A felvilágosítás megtagadása esetén a biztosító tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, to- vábbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Ható- sághoz fordulás lehetőségéről.
– Helyesbítés
Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a való- ságnak megfelelő személyes adat rendelkezésre áll, az adat helyesbíthető.
Az adatot meg kell jelölni, ha az érintett vitatja annak helyessé- gét vagy pontosságát, de a vitatott személyes adat helyessé- ge vagy pontossága nem állapítható meg egyértelműen.
– Törlés
A személyes adatot törölni kell, ha
– kezelése jogellenes,
– az érintett ezt kérelmezi és arra a szerződéses jogok és köte- lezettségek teljesítéséhez nincs elengedhetetlenül szükség,
– az hiányos vagy téves és ez állapot jogszerűen nem orvo- solható, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki,
– az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt,
– azt a bíróság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információ- szabadság Hatósága (Hatóság) elrendelte.
– Zárolás
Törlés helyett a személyes adat zárolandó, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésre álló információk alapján feltéte- lezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, amíg fennáll az az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárja. A helyesbítésről, a zárolásról és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek az adatot korábban adatkeze- lés céljából továbbították. (Az értesítés mellőzhető, ha az adatke- zelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.) Ha az érintett helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelme nem teljesíthető, akkor a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül az érintettel írásban kell közölni kell a helyesbítés, zárolás vagy a törlés iránti kérelem elutasítását és annak ténybeli és jogi indo- kait. Ebben az esetben az érintettet tájékoztatni kell a bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz való fordulás lehetőségéről.
– Nyilvánosságra hozatal
A biztosító szervezeti egységein belül kezelt személyes adatok nyilvánosságra hozatala – kivéve, ha arra az érintett felhatal- mazást ad, illetve, ha azt a törvény rendeli el – tilos. A biztosító
munkavállalóival, szállítóival, illetve ügyfeleivel kapcsolatos – személyes adatokon is alapuló – összesített statisztikai adatok közölhetőek, amennyiben azokból nem ismerhető fel az, akire az adat vonatkozik. Az adat közlése előtt az adat közlője kö- teles meggyőződni arról, hogy a közölt adatok alapján nem lehetséges természetes személyek azonosítása.
g. Panaszkezeléssel kapcsolatos tudnivalók a Bit rendel- kezései alapján
Jelen Panaszkezeléssel kapcsolatos tudnivalók a jelen általá- nos szerződési feltételek kiadáskor hatályos Bit-nek, valamint a biztosító, a többes ügynökök és az alkuszok panaszkeze- lésének eljárásával, valamint a panaszkezelési szabályzatával kapcsolatos részletes szabályokról szóló 437/2016. (XII.16.) Korm. rendelet ezen feltétel lezárásának napján hatályos szö- vege szerint megfelelően került beillesztésre. A xxx.xxxxxx.xx honlapon elérhető a mindenkor aktuális Bit-nek és megfelelő Panaszkezeléssel kapcsolatos tudnivalók.
g.1. A biztosító biztosítja, hogy az ügyfél a biztosító magatar- tására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó pana- szát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (szemé- lyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.
Személyes panaszbejelentés
Félfogadási időben a központi ügyfélszolgálati irodában lehet személyesen panaszbejelentést tenni.
Ügyfélszolgálati Iroda: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 50.
Telefonos panaszbejelentés
Telefonon belföldről és külföldről is hívható
x00-0-000-0000 számon tehet panaszbejelentést az ügyfél.
Postai úton történő panaszbejelentés
A panaszbejelentés postai úton az alábbi levelezési címre küldhető: SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. Vezérigazgatóság, Panaszkezelési Csoport
Levélcím: 1519 Budapest Pf. 260.
Elektronikus panaszbejelentés
Az ügyfél panaszbejelentését elektronikusan az info@signal. hu e-mail címre, faxon a 06-1-458-4260 faxszámra vagy – re- gisztrációt követően – Ügyfélportálon keresztül online módon is eljuttathatja a biztosító részére.
A SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. mindenkor aktuális elérhető- ségei, a nyitvatartási idő megtekinthető a xxx.xxxxxx.xx el- érési úton.
g.2. A biztosítóhoz intézett
g.2.a. szóbeli panaszt személyesen ügyfélszolgálati irodánk- ban munkanapokon hétfőn 08:00-20:00, kedden 08:00-17:00, szerdától-péntekig: 08:00-16:00 nyitva tartási időben,
g.2.b. telefonon közölt szóbeli panaszt munkanapokon hétfőn 08:00-20:00, kedden 08:00-17:00, szerdától-péntekig: 08:00- 16:00 nyitva tartási időben,
g.2.c. írásbeli panaszt elektronikus eléréssel – üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva – folyamato- san lehet megtenni.
g.3. A biztosító a szóbeli panasz ügyfelek részére nyitva álló helyiségben vagy annak hiányában székhelyén történő kezelé- se esetén köteles biztosítani, hogy az ügyfeleknek lehetőségük legyen elektronikusan és telefonon keresztül is a személyes
ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalására. A személyes ügyintézés időpontja igénylésének napjától számított öt mun- kanapon belül a biztosító köteles személyes ügyfélfogadási időpontot biztosítani az ügyfél számára.
g.4. Telefonon történő panaszkezelés esetén a biztosító biz- tosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügy- intézést. A biztosító az ügyintézőjének – a biztosító felé indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított – öt percen belüli élőhangos bejelentkezése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
g.5. Telefonon történő panaszkezelés esetén a biztosító és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a biztosító hang- felvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatá- sát, továbbá térítésmentesen tizenöt napon belül rendelke- zésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegy- zőkönyvet vagy a hangfelvétel másolatát..
g.6. A biztosító a szóbeli panaszt – a 14.C.g.7. pontban meg- határozott eltéréssel – azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a biztosító a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a sze- mélyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, te- lefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a 14.C.g.8. pontban foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
g.7. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a biz- tosító a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy má- solati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a 14.C.g.8. pontban foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendel- kezések szerint jár el.
g.8. A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indoko- lással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek. A biztosító a panaszkeze- lés során köteles úgy eljárni, hogy a körülmények által adott lehetőségekhez mérten elkerülje a pénzügyi fogyasztói jogvita kialakulását.
g.9. A panasz elutasítása esetén a biztosító válaszában írás- ban tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy az a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiakban: MNBtv.-ben) meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a pénzügyi közvetítő rendszer felügye- letével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Banknál fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak jog- hatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti, amennyiben a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonat- kozó szabályok alapján fogyasztónak minősül. A biztosítónak tájékoztatni kell e fogyasztót arról, hogy tett-e általános aláve- tési nyilatkozatot, meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint a levelezési címét, továbbá a fogyasztó külön kérésére meg kell
küldenie a Pénzügyi Békéltető Testület által készített és a biz- tosító rendelkezésére bocsátott kérelem nyomtatványt.
Fogyasztóvédelmi eljárás kezdeményezése esetén eljáró szerv:
Magyar Nemzeti Bank
1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
Központi levélcím: H-1534 Budapest, Pf. 777. Telefon: 00-00-000-000
Fax: x00-0-000-0000
E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Internet: xxx.xxx.xx
A szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatása- ival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén eljáró szerv:
Pénzügyi Békéltető Testület
Székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank 1525 Budapest, BKKP Pf.: 172.
A meghallgatások helyszíne: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00. (Capital Square irodaház)
Telefon: x00-00-000-000
Fax: x00-0-000-0000
E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Internet: xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx
g.10. A biztosító a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyeletnek kérésére bemutatja.
g.11. A biztosító az ügyfelek panaszai hatékony, átlátható és gyors kezelésének eljárásáról, a panaszügyintézés módjáról, valamint a 14..C.g.12. pont szerinti nyilvántartás vezetésének szabályairól szabályzatot (a továbbiakban: panaszkezelési szabályzat) készít. A biztosító a panaszkezelési szabályzatban tájékoztatja az ügyfelet a panaszügyintézés helyéről, levelezé- si címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról és telefaxszámáról.
g.12. A biztosító az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántar- tást vezet.
g.13. A 14.C.g.12. pont szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell
g.13.a. a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,
g.13.b. a panasz benyújtásának időpontját,
g.13.c. a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló in- tézkedés leírását, elutasítás esetén annak indokát,
g.13.d. A 14.C.g.13.c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését, továbbá
g.13.e. a panasz megválaszolásának időpontját.
g.14. A biztosító a panaszkezelési szabályzatot az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében, ennek hiányában a székhe- lyén kifüggeszti és a honlapján közzéteszi. A biztosító panasz- kezelési szabályzata a xxx.xxxxxx.xx oldalon elérhető.
g.15. A biztosító a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel. A telefonon történő panaszkezelés emelt díjas szolgáltatással nem működtethető.
g.16. A biztosító köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasz- tóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni, és a Fel- ügyeletnek tizenöt napon belül a felelős személyét, illetve an- nak változását írásban bejelenteni.
g.17. A jogviták rendezése fentieken túl bírói úton, polgári pe- res vagy nem peres (fizetési meghagyásos) eljárás keretében lehetséges.
g.18. A 2013. május 21-i 524/2013/EU rendelet alapján a fo- gyasztó online vitarendezési platformon keresztül online kez- deményezheti a pénzügyi jogvita bírósági eljáráson kívüli ren- dezését. A Rendelet szerint az Európai Unióban tartózkodási hellyel rendelkező fogyasztók és az Európai Unióban letelepe- dett szolgáltatók közötti, online szolgáltatási szerződésekből eredő kötelezettségekkel kapcsolatban felmerülő jogviták, így az online megkötött szerződésekkel összefüggő pénzügyi fo- gyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezésére irányuló kommunikációt ezen a platformon keresztül kell a fogyasztók- nak biztosítani. A pénzügyi fogyasztói jogviták rendezésére a Pénzügyi Békéltető Testület jogosult. Az online vitarendezési platform honlapja: xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx, amely a www.sig- xxx.xx honlapról is elérhető.
14.D. ELTÉRÉS A JOGSZABÁLYOKTÓL ÉS A SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL
Jelen pont összefoglalóan tartalmazza az Általános és Xxxxxxx feltételek azon rendelkezéseit, melyek a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseitől lényegesen eltérnek.
a. Elévülés (I.14.B.)
A biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje a biztosítási esemény bekövetkeztétől, illetve a követe- lés alapjául szolgáló egyéb körülmény bekövetkezésétől számított egy év.
b. Reaktiválás (I.6.C.c.)
Abban az esetben, ha a szerződés a 6.C.a. bekezdésben írt módon, a folytatólagos díj meg nem fizetése következ- tében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a bizto- sítót – az adott időszakra vonatkozó, ugyancsak írásban megtett kármentességi nyilatkozat csatolása mellett – a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyre- állíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biz- tosítási díjat megfizetik.
c. Írásban tett nyilatkozatnak nem minősül jelen feltéte- lek alapján az aláírás képével ellátott elektronikus doku- mentumba foglalás ( fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalás kivételével) és az SMS.
d. Biztosítási események meghatározása felelősségbiz- tosítások esetén (III.6.A.)
Az egyes igényelt és a biztosítási szerződésben külön rögzített felelősségbiztosítási fedezetek biztosítási fel- tételei alapján kötött felelősségbiztosítási szerződésben foglaltak szerint a biztosító biztosítási díj ellenében men- tesíti a biztosítottat a szerződésben rögzített és annak mellékletein feltüntetett, a vonatkozó feltételekben meg- állapított mértékig azokért
– a személyi sérüléssel összefüggésben keletkező va- gyoni károkért és a személyi sérüléses kárral össze- függő sérelemdíjért, valamint
– a tárgyrongálási károkért,
amelyekért a magyar jog szabályai szerint helytállni tar- tozik.
e. Jogi képviselet költségeinek térítése felelősségbiztosí- tások esetén (III.5.D.)
A biztosító a károkozó biztosított jogi képviseleti költsé- geit és a kamatokat is megtéríti abban az esetben, ha e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel. Akkor, ha ezek a költségek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meg- haladják, a költségek térítése legfeljebb az adott biztosí- tási eseményre meghatározott kártérítési limit 25%-áig terjedhet. A biztosított kérésére a biztosító ezen költsé- geket megelőlegezi.
14.E. EGYEBEK
a. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségé- vel összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfe- lelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.
b. A biztosítási szerződés közvetítője lehet független vagy füg- gő biztosításközvetítő.
b.1. Függő biztosításközvetítő az a biztosításközvetítő, aki biz- tosítóval fennálló jogviszony alapján
a) egy biztosító biztosítási termékeit vagy több biztosító egy- mással nem versengő biztosítási termékeit közvetíti (a to- vábbiakban: ügynök),
b) egyidejűleg több biztosító egymással versengő biztosítási termékeit közvetíti (a továbbiakban: többes ügynök).
Függő és többes ügynök az értékesítési tevékenység során tanácsadást nem végezhet.
b.2. Független biztosításközvetítő az ügyfél megbízásából el- járó biztosításközvetítő (alkusz).
b.3. Az ügynök – és az általa közvetítésre igénybe vett, vele munkaviszonyban, megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy – közvetítői tevékenysége során okozott kárért a biztosító felelős, és a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni. Ha az ügynök több biztosító megbízása alapján végzi közvetítői tevékenységét, a közvetítői tevékenységével okozott kárért az a biztosító felelős és az a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni, amely ter- mékének közvetítése során az ügynök a kárt okozta.
b.4. A többes ügynök – és az általa közvetítésre igénybe vett, vele munkaviszonyban, megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy – közvetítői tevé- kenysége során okozott kárért a biztosító felelős, és a biz- tosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni. A közvetítői tevékenységével okozott kárért az a biztosító felelős és az a
biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni, amely termékének közvetítése során a többes ügynök a tevékeny- ségével vagy mulasztásával a kárt okozta. Ha vitás, vagy nem állapítható meg, hogy mely biztosító termékének a közvetítése során okozta a többes ügynök a kárt vagy a sérelemdíj iránti igényt, a többes ügynök köteles a kárt megtéríteni, illetve a felmerült sérelemdíjat megfizetni. A biztosító megtérítést köve- telhet a többes ügynöktől, így különösen abban az esetben, ha a többes ügynök megszegte a Bit. 387§ (3) bekezdésben meghatározott kötelezettséget, és a kárt vagy a sérelemdíj iránti igényt ez idézte elő.
b.5. Az alkusz a tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályokat mindenkor megtartva köteles eljárni, az e köte- lezettsége elmulasztásáért, így különösen a téves tanácsadá- sért, téves tájékoztatásért, a szabálytalan díjkezelésért, a nyi- latkozatok hibás vagy késedelmes továbbításáért felelős.
b.6. Ha a szerződő a díjat a díjátvételre biztosítói meghatal- mazással rendelkező képviselőnek fizeti, a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított 4. napon a biztosító számlájára, ille- tőleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni. A szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.
b.6.1. Függő biztosításközvetítő a Biztosító kifejezett felhatal- mazása esetén jogosult biztosítási díjat átvenni, és nem jo- gosult a biztosítótól a Szerződőnek vagy Biztosítottnak járó összeg kifizetésében közreműködni.
b.7. A biztosításközvetítő a Biztosítóval áll szerződéses jogvi- szonyban, tehát a biztosítási díj magába foglalja a javadalma- zást.
c. A biztosító köteles évente jelentést közzétenni fizetőképes- ségéről és pénzügyi helyzetéről, amely a xxx.xxxxxx.xx olda- lon érhető el a közzétételt követően.
d. A jelen általános szerződési feltételek a szerkesztésének lezárásakor hatályos Bit. szövegének megfelelően készült (kü- lönös tekintettel a Titoktartási kötelezettség, titokvédelemmel kapcsolatos előírásokra valamint a panaszkezelésre vonatko- zó pontokra). Az Általános Szerződési Feltételek szerkesztésé- nek lezárási dátuma: 2018. február 23. Tekintettel arra, hogy a Bit. módosítására a biztosítási szerződés létrejöttéig is sor kerülhet, ezért a xxx.xxxxxx.xx honlapon elérhető a minden- kor hatályos Bit. szövege.
II. KÜLÖNÖS FELTÉTELEK
Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rög- zített kérdésekben a szerződésben és annak mellékleteiben, és az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is minősülő általános feltételekben rögzítettek az irányadóak.
1. BIZTOSÍTOTT
Biztosított vagyontárgy megóvásában érdekelt név szerint megnevezett természetes vagy jogi személy, illetve jogi sze- mélyiséggel nem rendelkező szervezet.
Biztosított(ak) lehetnek továbbá a jelen feltétel alapján:
a. Épületek, építmények vonatkozásában:
a.1. a kötvényben név szerint megnevezett tulajdonos, illetve tulajdonostársak, a tulajdoni hányaduk arányában,
a.2. bérlő vagy bérlőtárs,
a.3. a lakásszövetkezet, illetve a társasház tulajdonosi közös- sége a biztosítónál biztosított és az összes lakás tulajdoni há- nyadának arányában,
b. Ingóságok vonatkozásában:
b.1. az épületek, építmények biztosítottjai, valamint
b.2. a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában a biztosítottal együtt lakó közeli hozzátartozó (Ptk. 8:1§) és élet- társ.
2. TERÜLETI HATÁLY
A kockázatviselés területi hatálya: a biztosítási szerződésben megjelölt, Magyarországon belüli, természetbeni cím, vagy helyrajzi szám szerinti ingatlan.
3. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK KÖRE Biztosítható vagyontárgy(ak)nak, vagyontárgycsoport(ok)nak tekinthető minden, a biztosítási szerződésben megnevezett (és az egyes feltételekben ki nem zárt), a biztosított tulajdoná- ban lévő, valamint idegen tulajdonban lévő vagyontárgy, ame- lyet a tulajdonjog fenntartása mellett a biztosítottnak átadtak (bérelt, lízingelt, bérmunkára, javításra, bizományba átvett va- gyontárgyak).
3.A. ÉPÜLET/ÉPÍTMÉNY VAGYONTÁRGYCSOPORT
a. Épület- vagy lakástulajdon esetén a biztosítás a biztosítá- si szerződésben megnevezett cím szerinti ingatlan területén lévő, a biztosított(ak) tulajdonát képező épületekre, építmé- nyekre, valamint az azokhoz tartozó épületfelszerelési tár- gyakra terjed ki.
b. Lakástulajdon biztosítása esetén biztosítottak a fentieken kívül a közös tulajdonban lévő, a szerződésben megnevezett cím szerint a telek területén lévő épületeknek, építményeknek, valamint az épületfelszerelési tárgyaknak a biztosítottra eső közös tulajdoni hányadrésze.
c. Tömbház esetén az alapító okirat/alapszerződés szerinti közös tulajdonra létrejött tömbházbiztosítás kiegészítéseként kötött épületbiztosításban a külön tulajdonnak az alapító ok- irat/alapszerződés szerinti magántulajdonú épületszerkeze- tei és épületfelszerelési tárgyai biztosítottak. (A kapcsolódó
tömbházbiztosítás megszűnése esetén jelen lakásbiztosítási szerződés épületbiztosítási modulja alulbiztosítottá válhat.)
d. Önkormányzati tulajdonú bérlakások esetén a biztosítás az épület azon részeire terjed ki, melyek a mindenkori hatályos jogszabályok szerint a biztosított karbantartási kötelezettsé- gébe tartoznak, beleértve a kiegészítő célú helyiségeket is.
e. Egyéb bérlemények esetén – eltérő megállapodás hiányá- ban – a biztosítás a bérbeadó tulajdonát képező, a biztosított által bérbe vett épületekre, épületrészekre, építményekre és épületfelszerelésekre, valamint a közös tulajdonban lévő, a szerződésben megnevezett épületeknek, épületrészeknek, építményeknek és épületfelszereléseknek a bérbeadóra eső közös tulajdoni hányadrészére terjed ki, amelyekért a biztosí- tott felelősséggel tartozik.
f. A biztosítás kiterjed azon, a határoló falakon belüli épület- felszerelésekre és berendezésekre, amelyek tartósan rögzí- tettek, illetve a lakás, helyiség rendeltetésszerű használatához szükséges épületgépészeti felszerelésekre (ld. a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényt), ame- lyeknek állandó közmű-becsatlakozása van, valamint beépí- tett bútorokra, kivéve a fentiekbe nem beépített háztartási gépeket (pl. mosógép, mosogatógép, mikrohullámú sütő stb., illetve vállalkozások esetén a tevékenység végzéséhez szük- séges gépek, berendezések).
g. Többlakásos épületek, illetve üzletházak esetén, ha az épület/építmény vagy annak valamely alkotórésze közös tu- lajdont képez, akkor a biztosító szolgáltatási kötelezettsége a biztosított tulajdoni hányadának mértékéig áll fenn.
h. Azon esetekben helyszínrajzot kell készíteni a kocká- zatviselési helyről a biztosított épületek, épületrészek va- lamint építmények megjelölésével ha
h.1. a kockázatviselési helyen található épületek/építmé- nyek mindegyike nem kerül biztosításra azon okból, hogy
– eszmei osztatlan vagyonközösség esetén egyes épü- letek, épületrészek, építmények jelen biztosítási szer- ződés szempontjából harmadik személyek tulajdoná- ban vannak, így a biztosítottnak nem fűződik érdeke a vagyontárgy megóvásához,
– egyes épületek/építmények tartószerkezeti elemeinek, illetve tetőfedésének állapota miatt az épület/építmény nem vonható fedezetbe,
– a II.3.A.i. bekezdés szerint nem biztosítható a vagyon- tárgy, valamint
h.2. a kockázatviselési hellyel szomszédos ingatlanon, vagy ha
h.3. tömbházak esetén a biztosított lakással nem egy szerkezeti egységet képező, és nem a biztosított tulajdo- nában lévő épület, épületrész, vagy építmény kerül bizto- sításra, melyre a biztosítottnak használati joga van (azaz a biztosított felügyeletére van bízva, így a vagyontárgy megóvásában érdekelt).
h.4. A helyszínrajznak tartalmaznia kell az egyes épüle- teket, építményeket megnevezéssel (lehetőség esetén alapterülettel azonosítva), valamint a biztosítási fedezet alá vont épületek, épületrészek, építmények külön jelö- léssel és külön-külön meghatározott biztosítási összeg- gel is legyenek ellátva.
h.5. A biztosított vagyontárgyak meghatározását tartal- mazó helyszínrajz a biztosítási szerződés mellékletét, és annak elválaszthatatlan részét képezi.
i. Nem biztosított vagyontárgyak és többletköltségek a következők:
– építési telek, épület (építmény) nélküli ingatlan,
– immateriális javak,
– földek, vizek, levegő,
– gátak, töltések, víztárolók, dokkok, mólók, olaj-, gáz- kutak, bányák, feltárások,
– üresen álló/lakatlan épületek/építmények, telephelyek (nem számít üresen álló épületnek, telephelynek az a lezárt épület, építmény ahol dokumentáltan, legalább 72 óránként állagfelmérési ellenőrzést végeznek és a közművek igazoltan lezárásra kerültek),
– kötélpályás felvonók (pl. sílift),
– üvegházak,
– nyitott oldalú vagy fedetlen épületek/építmények,
– ideiglenes jellegű épületek/építmények (eladó-, piaci, fürdő-, sí-, felvonulási épületek, bódék és hasonlók), valamint ideiglenes engedéllyel épült létesítmények,
– földbe vájt, szilárd falazattal nem rendelkező műtár- gyak,
– tárgyak, objektumok, amelyek könnyen szétszedhetők és szállíthatók, pl. barakkok, pavilonok, csónakházak, bódék, kerti lakok, kunyhók, tribünök, sátrak, tornyok, oszlopok, lámpák, építőállványok, építmények ideigle- nes tetőzettel, melegágyak,
– építési engedély nélkül épült, és/vagy használati enge- dély nélküli lakott épületeket,
– bontás alatt lévő vagy bontásra kijelölt épületek,
– az épület rendeltetésszerű használatra alkalmatlan és jól láthatóan nem karbantartott,
– az épület teherhordó szerkezeteken olyan elváltozás található, amely az épület állékonyságára kihatással van,
– állékonysági, tűzvédelmi, egészségvédelmi szempont- ból elégtelen állapotú épületrészeket, szerkezeteket, berendezéseket tartalmaz,
– az eredetitől eltérő kivitelezés miatti többletköltségek,
– azon kockázatviselési helyeken lévő vagyontárgyak, mely kockázatviselési hely alapterületének több mint 50%-át (nem lakás jellegű) kereső tevékenység végzé- sére veszik igénybe.
3.B. INGÓSÁG VAGYONTÁRGYCSOPORT
a. Általános háztartási ingóságok: azon, a háztartásban álta- lában előforduló, a személyes használatra vagy fogyasztásra szolgáló, a biztosított(ak) tulajdonát képező, épületszerkeze- tekhez tartósan nem rögzített, mozgatható vagyontárgyak, amelyek egyedi beszerzési értéke nem haladja meg a
300 000 Ft-ot, kivéve a II.3.B.b. és a II.3.B.c bekezdésben megnevezett vagyontárgyak. Az általános háztartási ingósá- gok vagyontárgycsoporthoz tartoznak még a személygép- kocsi egy garnitúra téli/nyári gumikészlete, kerekesszékek, a kedvtelésből, illetve a háztartás szükségleteinek kielégítésére tartott növények, házi- és díszállatok, valamint a következő vagyontárgyak, ha az egyedi értékük nem haladja meg a 100 000 Ft-ot:
– kerékpárok,
– kerti (önjáró) kisgépek tartozékaikkal együtt,
– evezős hajók,
– gumicsónakok,
– szörfdeszkák.
b. Kiemelt értékű háztartási ingóságok: biztosíthatóak a ház- tartási ingóságok teljes biztosítási összegén belül, annak 35%-áig azok, a biztosított(ak) tulajdonát képező vagyontár- gyak, amelyek az előző pontban meghatározásra kerültek, de egyedi értékük meghaladja a 300 000 Ft-ot (illetve a 100.000 Ft-ot az előző bekezdés végén külön meghatározott vagyon- tárgyak esetén), továbbá minden, száz évnél régebben ké- szült tárgy. Ezen vagyontárgycsoporthoz tartoznak továbbá a valódi szőrmék, kézi csomózású vagy szövésű szőnyegek, antik bútorok, képzőművészeti alkotások (pl. gobelinek, olaj- festmények, akvarellek, rajzok, grafikák, szobrok), nemes porcelánból vagy kristályból készült vagyontárgyak, gáz- és önvédelmi fegyverek, valamint nemesfém, igazgyöngy vagy drágakő felhasználásával készült dísz- és használati vagyon- tárgyak (kivéve ékszerek, órák a II.3.B.c. pont alapján).
c. Elzárva tartandó háztartási ingóságok: biztosíthatóak a háztartási ingóság teljes biztosítási összegén belül, annak 10%-áig azok a biztosított(ak) tulajdonát képező engedélyhez kötött vadászfegyverek, ékszerek, drágakövek, igazgyön- gyök, a névértéket meghaladó értékű bélyegek (bélyeggyűj- temény), érmék (nem hivatalos fizetési eszközök), medáliák, illetve valamennyi, nemesfémből készült és az előző bekez- désben fel nem sorolt vagyontárgyak.
d. Készpénz: biztosíthatóak a háztartási ingóság teljes bizto- sítási összegén belül legfeljebb 50 000,- Ft-ig, a biztosított(ak) tulajdonát képező
– belföldi fizetőeszköz, valamint
– Magyar Nemzeti Bank által jegyzett valuta.
e. Kereső tevékenység ingóságai: biztosíthatóak a háztartá- si ingóság teljes biztosítási összegén belül, annak 20%-áig a hatályos számviteli törvénynek megfelelően értelmezett alábbi vagyontárgyak:
– műszaki berendezések, gépek,
– egyéb berendezések, felszerelések,
– készletek: anyagok, áruk, befejezetlen termelés, félkész termékek,
– késztermékek,
– egy évnél rövidebb élettartamú anyagok, eszközök.
f. Idegen tulajdonú vagyontárgyak: biztosíthatóak a háztartási ingóságok teljes biztosítási összegén belül, a bérelt, kölcsön- vett, vagy vendégek tulajdonában álló általános háztartási in- góságoknak minősülő vagyontárgyak 50 000 Ft-ig.
g. Nem biztosított vagyontárgyak és többletköltségek a következők:
– iratok, tervek, üzleti könyvek vagy egyéb, bármilyen jellegű és formában tárolt adat és leírás,
– csekk, postautalvány, takarékkönyv, értékpapír, ér- vényben lévő forgalmi-, illetve illetékbélyeg, átruház- ható természetű okmányok és egyéb értékpapírok,
– immateriális javak,
– minták, szemléltető modellek, prototípusok és kiállítá- si tárgyak,
– forgalmi engedélyhez kötött és/vagy forgalmi rend- számmal rendelkező gépjármű utánfutók és -vontatók, vízi és légi járművek,
– azon kockázatviselési helyeken lévő vagyontárgyak, mely kockázatviselési hely alapterületének több mint 50%-át (nem lakás jellegű) kereső tevékenység végzé- sére veszik igénybe,
– kockázatviselés helyével egy épületben, de attól külön légtérben elhelyezett kirakatszekrény és a benne elhe- lyezett áruk,
– vállalkozói tulajdonban lévő, vagy a vállalkozás által megőrzésre, javításra étvett ékszerek, drágakövek, arany-, ezüst-, platina- valamint egyéb színesfém tár- gyak, aranyrudak, készpénz, érmék, műtárgyak, mű- vészeti alkotások, szőrme, antikvitások,
– melléképületben, illetve nem állandóan lakott objek- tumban tárolt készpénz, értékkészlet, kiemelt értékű, valamint elzárva tartandó háztartási ingóságok.
3.C. EGYÉB KÜLÖN MEGÁLLAPODÁSSAL BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK
a. Külön megállapodással, a mezőgazdasági termelésre vo- natkozó kiegészítő átalánybiztosítás szerint biztosíthatóak a háztartási ingóságok teljes biztosítási összegén belül, annak 50%-áig az alábbi, a biztosított(ak) tulajdonát képező vagyon- tárgycsoportok:
a.1. a telken, vagy a biztosított épületben/építményben tartott szarvasmarha, szamár, öszvér, sertés, kecske, juh, kedvtelés- ből tartott lovak, nyulak és szárnyasok,
a.2. mezőgazdasági gépek, berendezések, felszerelések,
a.3. lábon álló szabadföldi, vagy melegházi termesztésű ha- szonnövények,
a.4. termények (termés, termény, szemes- és szálastakar- mány, alom, stb.)
a.5. mezőgazdasági termeléshez szükséges segédanyagok, készletek (növényvédőszerek, műtrágya, göngyölegek stb.)
b. Külön megállapodással a gépjárművek kiegészítő átalány- biztosítása szerint biztosíthatóak a biztosított(ak) tulajdonát képező érvényes forgalmi engedéllyel rendelkező személy- gépjárművek is.
c. Külön megállapodással, az építés-szerelési tevékenységre vonatkozó kiegészítő biztosítással biztosíthatóak a kivitelezés, bővítés, felújítás alatt lévő épületek.
4. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG MEGHATÁROZÁSA VAGYONCSOPORTONKÉNT
a. A biztosítási összeget úgy kell megállapítani, hogy a biz- tosítási szerződésben megnevezett kockázatviselési helyen lévő és jelen feltételek szerint biztosítható összes
a.1. befejezett épületnek, építménynek, valamint az azokhoz tartozó épületfelszerelési tárgyaknak a jelenlegivel megegye- ző állapotban történő újraépítési költségét,
a.2. ingóságnak az új állapotban történő beszerzési költségét fedezze.
b. A biztosítási ajánlat és mellékletei tartalmazzák a biztosí- tandó vagyontárgyak vagyoncsoportonkénti megbontott biz- tosítási összegét.
5. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK
A SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) kö- telezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételek szerint szolgáltatást nyújt azon károk esetén, amelyeket a továbbiakban felsorolt biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselé- si időszakban, a kockázatviselés helyén okoznak. A biztosító csak a biztosítási események által közvetlenül okozott károkra nyújt fedezetet, a következményi károkat (pl. el- maradt haszon, kötbér) nem téríti meg.
5.A. TŰZ
a. Jelen feltétel szerint tűz biztosítási eseményen olyan, fizikai és kémiai változásokkal együtt járó, hő- és fényje- lenség által kísért oxidációs folyamatot kell érteni, amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezett – vagy ott keletkezett, de azt elhagyta –, és önerőből továbbterjedt.
b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást azon tűzkárok ese- tén, amelyek
b.1. gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölődés, izzás, szín- és alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folyamat formájában következnek be, kivéve, ha ezek keletkezése visszavezethető a tűz biz- tosítási eseményre,
b.2. a biztosított vagyontárgyakban amiatt keletkeznek, mert azokat megmunkálás vagy egyéb célból tűznek vagy hőkezelésnek vetik alá, vagy füsthatásnak teszik ki, ideértve azt az esetet, amikor vagyontárgyak amiatt károsodnak, mert azokat tűztérbe dobták, vagy azok a tűztérbe estek,
b.3. a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett va- gyontárgyakban (pl. égető- vagy olvasztókemencék, ön- tőüstök, kazánok stb.) tűz által keletkeztek,
b.4. az elektromos vezetékekben, illetve az elektromos gépekben, berendezésekben, felszerelésekben kelet- keztek (az alapfedezet kiegészítő többletszolgáltatásaként, a
II.5.T.15. pont szerint biztosítottak az elektromos gépek, be- rendezések),
b.5. lánggal égés nélkül keletkeztek, egyéb fényjelensé- gek (pl.: szikra, ívfény) nem minősülnek lánggal égésnek,
b.6. tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződésből szár- maznak. (külön megállapodással biztosítható, lásd az 5.T.4. bekezdése)
Abban az esetben, ha a II.5.A.b.2-5 pontokban leírt okok miatt más biztosított vagyontárgyak is meggyulladnak (átterjedő tűz), a biztosító szolgáltatást nyújt az átterjedő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkra is.
5.B. ROBBANÁS (ÖSSZEROPPANÁS, HANGROBBANÁS)
a. Robbanás, összeroppanás
Jelen feltétel szerint robbanás, illetve összeroppanás biztosí- tási eseménynek kell tekinteni a gázok, gőzök és porok ter- jeszkedési hajlandóságán alapuló, rombolással, hanghatással járó, gyors erőhatás által okozott károkat.
b. Robbanáskárnak kell tekinteni azokat a károkat is, amelyek hangrobbanás miatt keletkeznek.
c. A biztosító nem nyújt szolgáltatást azon robbanás-, összeroppanáskár esetén, amely
c.1. belső égésű motorok égésterében fellépő robbanás, valamint elektromos megszakítókban a már meglévő vagy keletkező gáznyomás miatt keletkezik,
c.2. a normál üzemeléssel összefüggő mechanikus hatás (pl. vízlökés, centrifugális erő, csőtörés, törés) következ- tében keletkezik,
c.3. tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természe- tes nyomása, erjedése miatt keletkezik,
c.4. hatósági engedélyhez kötött, és ez alapján végzett, tervszerű, szándékos robbantás eredményeként keletkezik,
c.5. rendeltetésszerűen nagy nyomásnak kitett vagyon- tárgyakban (tartály, kazán, csővezeték stb.) az üzemi nyomás túllépése nélkül keletkezik.
5.C. VILLÁMCSAPÁS
a. Jexxx xeltétel szerint villámcsapás biztosítási eseménynek kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a kockázatviselés helyére közvetlenül becsapó villám, illetve gömbvillám gyújtó, égető, hő-, valamint erőhatása a biztosított vagyontárgyak ká- rosodásával okoz.
Villámcsapásnak kell tekinteni azt az elektromos töltéskiegyen- lítődést, illetve nagyfeszültségű villamos kisülést, mely a légkör és a föld vagy földi tárgy között történik.
b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást villámcsapás kár esetén, ha
b.1. az a hatóságilag előírt villámvédelmi rendszer hiánya, hiányossága miatt,
b.2. az magában a villámvédelmi rendszerben,
b.3. az a villámcsapás indukciós hatása, túlfeszültség, illetve feszültségingadozás miatt,
b.4. az elektromos hálózatban túlfeszültség, illetve fe- szültségingadozás miatt következett be.
5.D. VILLÁMCSAPÁS MÁSODLAGOS HATÁSA
a. Jelen feltétel szerint villámcsapás másodlagos hatása biz- tosítási eseménynek kell tekinteni azokat a becsapó villám által a biztosított elektromos gépekben, berendezésekben, illetve épület-felszerelési tárgyakban közvetve (túlfeszültség vagy indukció által) okozott károkat, amelyek esetében a vil-
lám becsapódási helye legfeljebb a biztosított vagyontárgy 1000 méteres körzetében volt.
Villámcsapásnak kell tekinteni azt az elektromos töltéski- egyenlítődést, illetve nagyfeszültségű villamos kisülést, mely a légkör és a föld vagy földi tárgy között történik.
b. A szolgáltatás felső határa villámcsapás másodlagos hatásának alapfedezete esetén
b.1. épületbiztosítás esetén a szublimit az épület vagyon- tárgycsoportnak az adott kockázatviselési helyen meg- határozott biztosítási összegének 5%-a,
b.2. ingóságbiztosítás esetén a szublimit az adott kocká- zatviselési helyen a vállalkozói vagyonbiztosítás beren- dezések vagyontárgycsoport 10%-a, míg a magán va- gyonbiztosítás esetén az ingóságok vagyontárgycsoport biztosításra feladott biztosítási összegének 5%-a.
(a biztosítási fedezet kiterjeszthető teljes épület/ingóság bizto- sítási összegre, lásd az II.5.T.5. bekezdése)
c. A biztosító nem nyújt szolgáltatást villámcsapás má- sodlagos hatása kár esetén, ha az
c.1. a hatóságilag előírt villámhárító rendszer hiánya,
c.2. a vállalkozás tulajdonában lévő számítógépekben, illetve ezek perifériáiban az előírt (magyar szabvány sze- rinti) tranziens védelmi berendezések hiánya,
c.3. a meglévő villámvédelmi berendezések karbantartá- sának elmulasztása miatt következett be.
5.E. VIHAR
a. Jelen feltétel szerint vihar biztosítási eseménynek minősül az olyan légmozgás, amelynél a legerősebb széllökés sebes- sége eléri vagy meghaladja a 15 m/s (54 km/h) sebességet, így viharkárnak kell tekinteni
a.1. a vihar nyomó és szívó hatása, illetve az általa sodort tár- gyak, valamint
a.2. a viharral egyidejűleg az épületbe/építménybe a viharkár következményeként létrejött épületnyíláson keresztül bejutó csapadék, vagy bármilyen tárgy által a biztosított vagyontár- gyakban okozott károkat.
b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást azon viharkárok esetén, amelyek
b.1. a helyiségen belüli légáramlás (huzat) miatt keletkez- tek,
b.2. a viharral együtt járó csapadék (esővíz, jég, hó) által az épületek/építmények külső vakolatában, burkolatá- ban, festésében keletkeztek,
b.3. az elektromos szabadvezetékekben, állványzatok- ban keletkeztek,
b.4. az időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedésekben (fólia, ponyva stb.) keletkeztek, illetve az eze- ken keresztül beáramló csapadék okozott, valamint
b.5. a szabadban tárolt, helyükről elmozdítható vagyon- tárgyakban keletkeztek (külön megállapodással biztosítható lásd a II.5.T.14. bekezdés)
5.F. FELHŐSZAKADÁS
a. Jexxx xeltétel szerint felhőszakadásnak minősül az olyan csapadékhatás, amikor nagy mennyiségű (min 0,5 mm/perc) csapadékvíz zúdul le, így felhőszakadáskárnak kell tekinteni
azokat a károkat, amelyeket a felhőszakadásból eredő, a talaj- szinten áramló, nagy mennyiségű víz a szabályszerűen kiala- kított és rendszeresen karbantartott esővíz-elvezető rendszer elégtelensége folytán, elöntéssel a biztosított vagyontárgyak- ban okoz.
b. A biztosító nem lakás céljára használt helyiségekben folytatott kereső-, illetve mezőgazdasági tevékenység esetén, a talajszinten, vagy az alatti helyiségekben lévő vagyontárgyakban keletkező károkra csak akkor nyújt szolgáltatást, ha azokat legalább 12 cm magas állványon (pl. 1 EUR raklap) helyezték el.
c. A biztosító nem nyújt szolgáltatást felhőszakadáskárként
c.1. az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt keletkező károkra,
c.2. a felhőszakadás miatti belvíz, talajvíz által okozott károkra.
5.G. JÉGVERÉS
a. Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül és a biztosító szolgáltatást nyújt a jégszemek formájában lehulló csapadék által a biztosított épületekben/építményekben és az ezekben elhelyezett vagyontárgyakban okozott törés, roncso- lás, sérülés, valamint a jégverés által megbontott tetőn való egyidejű beázáskárok esetén.
b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást jégveréskárként azon a károkra, amelyek
b.1. a biztosított épületek/építmények 25 évnél régebben készült homlokzatvakolatában és festésében keletkeztek,
b.2. a szabadban tárolt, helyükről elmozdítható vagyon- tárgyakban keletkeznek (külön megállapodással biztosítha- tó, lásd a II.5.T.14. bekezdés).
5.H. HÓNYOMÁS
a. Hó statikus nyomása
Jelen feltétel szerint hónyomásnak kell tekinteni a nagy meny- nyiségben felgyülemlő hónak az épület tetőszerkezetére gya- korolt statikus hatását, így hónyomás biztosítási eseménynek kell tekinteni az épületek/építmények helyesen méretezett, kivitelezett és karbantartott tetőzetének, tetőszerkezetének vagy azok részeinek sérülése, összeomlása, ledőlése miatt a bennük, illetve más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.
b. Hónyomás dinamikus hatása
Jelen feltétel szerint hónyomás dinamikus hatása (lavina)- kárnak kell tekinteni azt az eseményt, amikor valamely hótö- meg eredeti, természetes helyéről, valamilyen okból hirtelen, előre nem látható módon, lecsúszik, így a biztosító szolgálta- tást nyújt azon károk esetén, amelyeket a megcsúszó, lehulló (elmozduló) hótömeg a biztosított vagyontárgyakban okoz.
5.I. ÁRVÍZ
a. Jelen feltétel szerint az árvíz biztosítási eseménynek mi- nősül, ha az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, tavak vízszintje az időjá- rási körülmények miatt oly mértékben megemelkedik, hogy a kiáradó víz az árvíz szempontjából védettnek, mentesítettnek
minősített területen a kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgyakban elöntéssel kárt okoz.
b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást árvízkárként
b.1. a kockázatviselési hely szempontjából területileg ille- tékes Vízügyi Igazgatási Hatóságok kár időpontjában ha- tályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtér- nek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkező árvízkárokra, továbbá
b.2. a talajvíz, a bexxxx xxtal és a fakadóvíz által okozott károkra,
b.3. az árvízmegelőzéssel, mentéssel összefüggésben keletkező egyéb károkra (pl. gátrobbantás, mentesítést végző gépjárművek által okozott károkra),
b.4. árvízvédelmi műtárggyal nem védett területről átfo- lyó víz által okozott károk.
c. A biztosító a szerződésben várakozási időt köt ki, melynek időtartama a szerződés hatályba lépésétől szá- mított 30 nap. A biztosító kockázatviselése a várakozási idő alatti árvíz károkra nem terjed ki.
d. Fogalmi meghatározások
d.1. Nagyvízi meder: a vízfolyást, vagy állóvizet magában fog- laló terület,amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszere- sen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint, vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a maga- sabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése.
d.2. Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az első- rendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület.
d.3. Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan te- rületek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, és így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti.
d.4. Vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő, vagy víz- zel telített talajú területek, így különösen:
– a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélyedé- sek, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a szabályozást követően pedig idősza- kosan vízzel borítottak,
– a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult viz- enyős, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített,
– a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyások, völgyek, vízmosások által érintett olyan területek, amelyek- re az időszakos elöntés jellemző,
– a folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a jelenlegi medertől távolabb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmélyedések, amelyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza.
d.5. Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvíz- védelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés épült.
d.6. Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű, harmadren- dű árvízvédelmi vízi-létesítmény, valamint annak műtárgya, tar- tozéka, járulékos létesítménye, amely a védvonal védőképes- ségét, rendeltetésszerű használatát biztosítja, illetve szolgálja.
5.J. FÖLDRENGÉS
a. Jelen feltétel szerint földrengés biztosítási eseménynek mi- nősül és szolgáltatást nyújt a biztosító azon a károk esetén, amelyeket a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála V. foko- zatát elérő vagy meghaladó földrengés a biztosított vagyon- tárgyakban okoz.
b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást a mesterséges úton létrehozott földrengések (föld alatti robbantás, robbanás stb.) által okozott vagy ezekre visszavezethető károkra.
5.K. FÖLDCSUSZAMLÁS
a. Jexxx xeltétel szerint földcsuszamlásnak kell tekinteni azt az eseményt, amikor valamely földtömeg eredeti, természetes helyéről valamilyen okból hirtelen, előre nem látható módon elmozdul, letörik, lecsúszik, így a biztosító szolgáltatást nyújt azon károk esetén, amelyeket az elmozduló földtömeg a biz- tosított vagyontárgyakban okoz.
b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást földcsuszamláskár- ként
b.1. tudatos emberi tevékenység következményeként, il- letve azzal összefüggésben keletkezett károkra, költsé- gekre (föld ásványi anyagainak feltárása, alagút-, pince- építés),
b.2. az épületek/építmények alatti feltöltések ülepedé- se, illetve az alapok alatti talajsüllyedés, valamint a nem megfelelően méretezett és kivitelezett alapozás miatt ke- letkezett károkra,
b.3. a lecsúszott föld elszállításának, valamint új támfal (földvédmű) építésének költségeire,
b.4. a támfalban, mesterséges rézsűben, egyéb műtár- gyakban bekövetkezett ilyen jellegű károkra,
b.5. azon károkra, amelyek azért következnek be, mert
– a védelemül szolgáló támfal tervezési, vagy kivitelezési hiba miatt nem megfelelő,
– a támfal karbantartásában mulasztás történt, illetve
– nem létesítettek támfalat, pedig a terep statikai viszo- nyai szükségessé tették volna.
5.L. KŐ- ÉS FÖLDOMLÁS
a. Jelen feltétel szerint kő- és földomlásnak kell tekinteni azt az eseményt, amikor valamely szikla-, kőzetdarab, vagy föld- tömeg, eredeti, természetes helyéről, valamilyen okból hirte- len, előre nem látható módon elmozdul, letörik, leomlik, így a biztosító szolgáltatást nyújt azon károk esetén, amelyeket a lehulló szikladarabok, kőzetdarabok, vagy földtömeg a bizto- sított vagyontárgyakban okoz.
b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást kő- szikla-, illetve földomláskárként
b.1. tudatos emberi tevékenység következményeként, il- letve azzal összefüggésben keletkezett károkra, költsé- gekre (föld ásványi anyagainak feltárása, alagút-, pince- építés),
b.2. az épületek/építmények alatti feltöltések ülepedé- se, illetve az alapok alatti talajsüllyedés, valamint a nem megfelelően méretezett és kivitelezett alapozás miatt ke- letkezett károkra,
b.3. a leomlott kő és föld elszállításának, valamint új tám- fal (földvédmű) építésének költségeire,
b.4. a támfalban, mesterséges rézsűben, egyéb műtár- gyakban bekövetkezett ilyen jellegű károkra,
b.5. azon károkra, amelyek azért következnek be, mert
b.5.a. a védelemül szolgáló támfal tervezési, vagy kivite- lezési hiba miatt nem megfelelő,
b.5.b. a támfal karbantartásában mulasztás történt, illetve
b.5.c. nem létesítettek támfalat, pedig a terep statikai vi- szonyai szükségessé tették volna.
5.M. ISMERETLEN ÉPÍTMÉNY VAGY ÜREG BEOMLÁSA
a. Jelen feltétel szerint ismeretlen üreg vagy építmény beomlá- sa biztosítási eseménynek kell tekinteni azokat a károkat, ame- lyeket a természetes egyensúlyi állapot – külső erőhatás miatti
– megszűnése következtében egy ismeretlen üreg hirtelen be- következő beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz.
Ismeretlen üreg az, amely az építési, illetve üzemeltetési enge- délyben nem szerepel, vagy a hatóságok által nincs feltárva, és arról a biztosítottnak/szerződőnek nincs tudomása.
b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást ismeretlen épít- mény vagy üreg beomlása kárként, illetve költségként
b.1. az épületek/építmények alatti feltöltések ülepedé- se, illetve az alapok alatti talajsüllyedés, valamint a nem megfelelően méretezett és kivitelezett alapozás miatt ke- letkezett károkra,
b.2. beomlott ismeretlen üreg feltöltésének költségeire,
b.3. a támfalban, mesterséges rézsűben, egyéb műtár- gyakban bekövetkezett ilyen jellegű károkra.
5.N. IDEGEN JÁRMŰ ÜTKÖZÉSE (LÉGI JÁRMŰ ÜTKÖZÉSE IS)
Jexxx xeltétel szerint idegen jármű ütközése biztosítási ese- ménynek kell tekinteni, így szolgáltatást nyújt a biztosító azon a károk esetén, amelyeket a kockázatviselés helyén, a biztosí- tott szempontjából idegen jármű vagy alkatrésze, illetve rako- mánya a biztosított vagyontárgyakban ütközéssel, rázuhanás- sal kárt okoz.
5.O. IDEGEN TÁRGYAK RÁDŐLÉSE
Jelen feltétel szerint idegen tárgyak rádőlése biztosítási ese- ménynek kell tekinteni, így szolgáltatást nyújt a biztosító azon a károk esetén, amelyet a kockázatviselés helyén kívül találha- tó idegen tárgy rádőléssel, vagy ezen rádőlés következtében történt omlás során a kockázatviselés helyén a biztosított va- gyontárgyakban kárt okoz.
5.P. BETÖRÉSES LOPÁS, RONGÁLÁS
a. Betöréses lopás
a.1. Jelen feltétel szerint betöréses lopás biztosítási esemény, így szolgáltatást nyújt a biztosító azon károk esetén, ha a tet- tes a lopást úgy követte el, hogy a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakat magában foglaló, lezárt helyiség- be jogtalanul, dolog elleni erőszakkal úgy hatol be, hogy a dolog elleni erőszak által előidézett nyomok megállapíthatóak,
szakértői vizsgálattal kimutathatóak, valamint a behatolás té- nyét hatósági okirat bizonyítja.
a.2. Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül az is, ha a tettes a biztosított vagyontárgyakat magában foglaló, lezárt helyiségbe a helyiség saját kulcsain kívül egyéb, nem a zár nyitására a jogosultak által rendeltetésszerűen használatos eszközzel, vagy a helyiségbe e feltétel II.5.P.a.1. pontja sze- rinti betöréses lopás, illetve az II.5.Q.a. pontja szerinti rablás során megszerzett saját kulcsainak felhasználásával behatolt, és onnan a biztosított vagyontárgyakat jogellenesen eltulajdo- nította, valamint a behatolás tényét hatósági okirat bizonyítja.
a.3. A biztosító az épület/építmény vagyontárgycsoport esetén külön szolgáltatási limitet határozott meg a be- töréses lopás káresemények éves szolgáltatásának felső határára, mely a teljes épület/építmény biztosítási össze- gének 10%-a.
a.4. A biztosító nem nyújt szolgáltatást betöréses lopás kárként,
a.4.a. ha olyan lezárt helyiségbe történt a behatolás, ahol a helyiség tényleges védelme nem érte el a szerződés mellékletét képező Betörésvédelmi szintek és összegha- tárok (VI. Függelék) feltételben foglaltakat,
a.4.b. ha a kár időpontjában a biztosító által előírt vagy elfogadott védelmi rendszerek nem voltak üzembe he- lyezve, nem működtek, illetve a rendeltetésszerűen fel- szerelt zárakat nem zárták be,
a.4.c. ha a biztosított a pénz-, vagy páncélszekrényre felszerelt, a feltételek szerint minimálisan megkövetelt zár(ak) bezárását elmulasztotta, illetve az előirt elektro- nikai védelmet nem helyezte üzembe,
a.4.d. ha a biztosított nem tartotta be a vagyonvédelmi előírásokban foglaltakat,
a.4.e. ha a biztosított a külső bejáratok, valamint a pénz- vagy páncélszekrény, illetve -kazetta kulcsait a biztosí- tott objektum elhagyása után a kockázatviselés helyén tárolta, és a jogtalan eltulajdonítás során a tettes azokat felhasználta,
a.4.f. ha a kár okozati összefüggésben van az épület be- fejezetlenségével, illetve annak lezáratlanságával.
b. Rongálás
b.1. Jexxx xeltétel szerint biztosítási eseménynek minősülnek a betöréses lopás vagy rablás biztosítási esemény megvalósítá- sa során bekövetkezett, alábbiakban felsorolt rongálás károk is, melyeket
b.1.a. a behatolás érdekében a lezárt épületben vagy helyi- ségben,
b.1.b. pénz- és/vagy páncélszekrényben, illetve egyéb búto- rokban, valamint
b.1.c. a védelmi jelzőrendszerben okoztak elkövetők.
b.2. Az éves szolgáltatás felső határa az adott kockázat- viselési helyen, a betöréses lopás vagy rablás veszély- nemre feladott biztosítási összegen belül, ezen biztosítá- si összeg(ek)nek legfeljebb 10%-a.
5.Q. RABLÁS
a. Jelen feltétel szerint rablás biztosítási eseménynek minősül, így szolgáltatást nyújt a biztosító azon károk esetén, ha a koc-
kázatviselés helyén a tettes a biztosított vagyontárgyak jog- talan eltulajdonítása végett a biztosított vagy annak alkalma- zottja, megbízottja ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve a személyt ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért elkövető az eltulajdonított biztosított vagyontárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, valamint a rablás tényét hatósági okirat bizonyítja.
b. Jelen feltétel szerint – kiegészítő többletszolgáltatásként – ha a biztosított elhagyja a kockázatviselés helyét, Magyaror- szág területén biztosítva van a biztosított vagyontárgyakban keletkező, a II.5.Q.a. bekezdés szerinti rabláskár.
A biztosító kiegészítő többletszolgáltatásának határa az ingóságok vagyontárgycsoport biztosítási összegének 5%-a, de legfeljebb 250.000 Ft, ezen belül a kiemelt és elzárva tartandó háztartási ingóságok 150.000 Ft, a kész- pénz pedig legfeljebb 20.000 Ft.
5.R. VEZETÉKES VÍZKÁROK
a. Jelen feltétel szerint vezetékes vízkár biztosítási esemény- nek kell tekinteni, így szolgáltatást nyújt a biztosító azon károk esetén, ha
a.1. a kockázatviselés helyén belüli víz-, szennyvíz- és csapa- dékvíz-vezetékek, a csatlakozó melegvíz-szolgáltató, központi fűtési és klímarendszerek, valamint az ezekhez csatlakozó tar- tozékok, szerelvények és készülékek hirtelen, váratlanul bekö- vetkező törése (ide értve a korrózió miatti törést is), repedése és kilyukadása, dugulása vagy egyéb ok (nyitva hagyott víz- csap, mosógép leugrott ürítő csöve) miatt kiömlő víz és/vagy gőz a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
a.2. Többlakásos épületek, üzletházak esetében a biztosító megtéríti a biztosított felelősségi körén kívül eső, a biztosí- tott épületen belüli vezeték törése, dugulása, repedése vagy egyéb ok miatt (nyitva hagyott vízcsap, mosógép leugrott ürítő csöve) kifolyó víz és/vagy gőz által a biztosított vagyontárgyak- ban okozott károkat is.
b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást vezetékes vízkár- ként
b.1. a közvetett károkra, mint pl. vízhiány, vízveszteség, elmaradt haszon,
b.2. a nem lakás céljára használt helyiségekben folyta- tott kereső-, illetve mezőgazdasági tevékenység esetén, a talajszinten, vagy az alatti helyiségekben a 12 cm-nél alacsonyabban tárolt (pl. 1 EUR raklap) biztosított va- gyontárgyakban keletkező károkra,
b.3. önálló tüzivízhálózatok csőtörésével (pl. sprinkler berendezés) okozott károkra,
b.4. az ipari, technológiai vezetékekben keletkező tö- réskárokra és az ezekben lévő folyadék vagy anyag által okozott károkra,
b.5. az ipari, technológiai vezetékek törése miatt kiömlő folyadék vagy anyag által a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkra,
b.6. az átmenetileg (72 órán túl) nem használt épületek/ építmények, berendezések, gépek vezetékei vízteleníté-
sének elmulasztása miatt keletkezett károkra és azok kö- vetkezményi káraira,
b.7. a nyomáspróbák, ellenőrzési és karbantartási, vala- mint a rendszeren, ill. az épületen végzett javítási vagy építési (szerelési) munkák, valamint a próbaüzem során kiömlő víz és/vagy gőz által a biztosított vagyontárgyak- ban keletkezett károkra,
b.8. a csővezetékek, tartályok kötelezően előírt karban- tartási munkáinak elmulasztása, illetve nem megfelelő elvégzése miatt kiömlő víz és/ vagy gőz által a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkra,
b.9. a cső törése, repedése, kilyukadása miatt a veze- tékekben vagy azok tartozékaiban, szerelvényeiben és a hozzájuk tartozó berendezésekben bekövetkező károkra,
b.10. a duguláselhárítás költségeire (külön megállapodás- sal biztosítható, lásd az 5.T.19. bekezdésben).
c. A biztosító a szerződésben várakozási időt köt ki, mely- nek időtartama a szerződés hatályba lépésétől számított 15 nap (kivéve az igazolt módon, biztosítási évfordulóra történő biztosító váltás esetét). A biztosító kockázatvi- selése a várakozási idő alatti vezetékes vízkárokra nem terjed ki.
5.S. ÜVEGTÖRÉS
a. Xxxxx feltétel szerint üvegtörés biztosítási eseménynek mi- nősül, így szolgáltatást nyújt a biztosító az épületek nyílászá- róinak, erkélyek, loggiák korlátainak szerkezetileg beépített, alábbi üvegezésének törése esetén.
b. Biztosítottak – jelen átalánybiztosítási formában – azok a sík-, katedrál-, drótüveg felhasználásával készült nem bizton- sági üvegezések, amelyek rétegenként 10 mm-nél nem vasta- gabbak és/vagy táblánként 3 m2-nél nem nagyobbak, így a:
b.1. nyílószárnyanként egyrétegű, nem hőszigetelő üvegezé- sek (kapcsolt gerébtokos – teschauer – nyílászárók is),
b.2. nyílószárnyanként legfeljebb kétrétegű, hőszigetelő üve- gezések.
c. Nem biztosíthatók, illetve a bennük keletkezett károk nem biztosítottak:
c.1. az önálló üvegtetők, üvegházak, melegágyak,
c.2. fényforrások, csillárok, üveg dísztárgyak,
c.3. az építés, felújítás alatti épületek/építmények üve- gezése,
c.4. az eredetitől eltérő üvegezések és/vagy kivitelezés miatti többletköltségek.
d. Nem nyújt szolgáltatást a biztosító üvegkárként, ha az:
d.1. ha a károsult üveg típusa eltér a II.5.S.a.-b. pontban meghatározott üvegtípusoktól (külön megállapodással biz- tosítható, lásd az 5.T.24. bekezdése).
d.2. az üveg felületén karcolással, kipattogzással (kagy- lótöréssel),
d.3. nem teljes keresztmetszeti töréssel,
d.4. elhasználódás, a karbantartás hiánya, helytelen ki- vitelezés miatt,
d.5. az üveg keretében, foglalatában,
d.6. az üveg keretezésének vagy foglalatának javítása közben,
d.7. az üveg díszítésében,
d.8. ón-, ólom- és rézfoglalatban lévő díszüvegezések- ben, illetve üvegfestményekben,
d.9. a biztosított üvegek elmozdítása vagy rendeltetési helyükről való eltávolításával kapcsolatban, vagy azzal okozati összefüggésben,
d.10. üveg az épület/építmény befejezetlenségével oko- zati összefüggésben,
d.11. biztonsági előírások be nem tartása miatt keletke- zett, vagy
d.12. az üvegezés a kockázatviselés kezdete előtt már károsodott.
e. Biztonsági előírások, a biztosított a biztosított üvegek védelme érdekében köteles a megkívánt óvintézkedése- ket megtenni, így különösen
e.1. az üvegtáblára ráfagyott vizet nem szabad hőfejlesz- tő tárgyakkal vagy meleg vízzel leolvasztania,
e.2. mozgó gépeket és berendezéseket az üvegtáblától legalább 20 cm távolságban kell tartania,
e.3. a járdaszinten lévő alagsori és pinceablakokat az üveg betörése ellen megfelelő védelemmel kell ellátni.
f. Az üvegtörés átalánybiztosítás éves kártérítési határa
100.000 Ft, vagy a biztosításra feladott épület vagyontár- gycsoport biztosítási összegének 2%-a.
5.T. EGYÉB BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK, TÖBBLET- SZOLGÁLTATÁSOK
5.T.1. Csőtörés
a. Jelen feltétel szerint – az alapfedezet kiegészítő többletszol- gáltatásaként – csőtörés biztosítási eseménynek kell tekinteni a kockázatviselés helyén (a biztosított építményben, illetve a hozzá tartozó telken, a fagyhatár alatt elhelyezkedő) a biztosí- tott építményeket kiszolgáló és a biztosított felelősségi körébe tartozó cső törését. A biztosító szolgáltatást nyújt a biztosítot- tat terhelő alábbi költségek esetén:
a.1. a biztosított csövek sérülésének felkutatására fordított in- dokolt költségekre,
a.2. a vezetékszakasz cseréjének költségeire a technológiai- lag indokolt mértékben,
a.3. az épületszerkezetek, burkolatok, valamint a kerti növény- zet helyreállításának költségeire a technológiailag indokolt mértékben, illetve
a.4. a fagy miatti csőtörés esetén a vízcsövek felolvasztásá- nak költségeire.
b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást csőtörés-kárként: b1. a vezetékekhez csatlakozó berendezésekben és sze- relvényekben (például csaptelepek, vízmérők, víztartá- lyok, kazánok, fűtőtestek, bojlerek stb.) keletkezett ká- rokra,
b.2. az átmenetileg (72 órán túl) nem használt épületek/ építmények, berendezések, gépek vezetékei vízteleníté- sének elmulasztása miatt keletkezett károkra,
b.3. a nyomáspróbák ellenőrzési és karbantartási, va- lamint a rendszerben, illetve az épületen javítási vagy építési (szerelési) munkák, valamint a próbaüzem során keletkezett károkra,
b.4. a cső törése, repedése, kilyukadása miatt kiömlő víz értékére (külön megállapodással biztosítható, lásd az 5.T.18. bekezdésben).
c. A biztosító a szerződésben várakozási időt köt ki, mely- nek időtartama a szerződés hatályba lépésétől számított 15 nap (kivéve az igazolt módon, biztosítási évfordulóra történő biztosító váltás esetét). A biztosító kockázatvise- lése a várakozási idő alatti csőtörés károkra nem terjed ki.
5.T.2. Tűzoltó berendezés kilyukadása
a. Jelen feltétel szerint – az alapfedezet kiegészítő többlet- szolgáltatásaként – tűzoltó berendezés kilyukadása biztosítási eseménynek kell tekinteni, amikor a biztosított ingatlanban lé- tesített tűzoltó rendszer, vagy tűzoltó berendezések (sprinkler, tüzivíz hálózat) törése, repedése vagy rendellenes működése miatt a tűzoltó víz, illetve egyéb anyag kiáramlása a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást tűzoltó berendezés kilyukadása kárként
b.1. a tűzoltó rendszerben, tartozékaiban és szerelvénye- iben keletkezett károkra,
b.2. a nyomáspróbák, ellenőrzési és karbantartási, va- lamint a vezetékrendszeren, illetve az épületen végzett javítási vagy építési (szerelési) munkák, valamint a pró- baüzem során keletkezett károkra,
b.3. a csővezetékek, tartályok kötelezően előírt karban- tartási munkáinak elmulasztása, illetve nem megfelelő elvégzése miatt keletkezett károkra,
b.4. a csővezetékek, tartályok vagy egyéb berendezések tolózárainak, szelepeinek, csapjainak vagy egyéb elzá- rószerkezeteinek nyitva hagyása folytán előállt, esetleg nyitott csővégen, illetve teljesen le nem zárt nyíláson ke- resztüli anyagkiáramlásból eredő károkra,
b.5. magukban az elfolyt, elszivárgott tűzoltó anyagok- ban keletkezett károkra.
5.T.3. Kisállatok és dísznövények biztosításának alapfe- dezete átalánybiztosításra
a. Xxxxx feltétel szerint – az alapfedezet kiegészítő több- letszolgáltatásaként – létrejövő biztosítás feltétele, hogy a biztosított rendelkezik ingóságra vonatkozó alapbizto- sítással, illetve azt egyidejűleg megköti.
Jelen feltétel szerint – az alapfedezet kiegészítő többletszol- gáltatásaként – biztosítottak az alább felsorolt veszélynemek esetén a kockázatviselés helyén kedvtelésből, vagy haszon- állatként tartott kisállatokban, vagy dísz-, illetve kerti kultúrnö- vényekben keletkezett károk az alább felsorolt veszélynemek alapján, a szerződési feltételben ezen veszélynemekre meg- határozott definíciók és kizárások figyelembe vétele mellett:
a.1. tűz,
a.2. robbanás,
a.3. közvetlen villámcsapás,
a.4. vihar,
a.5. felhőszakadás,
a.6. jégverés,
a.7. xxxxx,
a.8. földrengés,
a.9. sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás,
a.10. ismeretlen építmény vagy üreg beomlása,
a.11. csőtörés,
a.12. idegen jármű ütközése,
a.13. idegen tárgyak rádőlése,
a.14. betöréses lopás, rongálás,
b. A biztosító szolgáltatása
b.1. a kedvtelésből, vagy haszonállatként tartott kisálla- tok esetén az anyaállatról leválasztható korú állat értéke,
b.2. a dísz-, illetve kerti kultúrnövények esetén a cseme- te, palánta, vetőmag értéke.
c. A biztosító – többletszolgáltatásként – a kisállatok és dísznövények átalánybiztosításra kifizethető szolgálta- tásának maximális összegét – biztosítási időszakonként
– legfeljebb az ingóság vagyontárgycsoport biztosításá- ra feladott biztosítási összeg 10%-ában határozza meg, mely limit 50%-ig nyújt szolgáltatást a szabadban lévő növények, állatok kárai esetén.
5.T.4. Füst és hő kiáramlása
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás esetén, biztosí- tási eseménynek minősülnek a kockázatviselés helyén füst és hő kiáramlása károk (melyhez nem kapcsolódik direkt tűzkár) és/vagy nem a kockázatviselés helyén bekövetkező tűz mi- atti füst, koromszennyezés, az átfolyó oltóvíz, valamint a hő kiáramlása miatti károk, azon esetben, ha azok hirtelen, előre nem látható módon keletkeztek.
b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást azon füst és hő kiá- ramlása károk esetén, amelyek
b.1. a kéménycső, -pillér repedése, vagy
b.2. a füstcső bekötésének elmozdulása miatt következ- nek be.
5.T.5. Villámcsapás másodlagos hatásának bővített fedezete
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás esetén, a felté- tel II.5.D bekezdésében meghatározott villámcsapás másod- lagos hatása biztosítási esemény kiterjesztésre kerül – külön szublimitek meghatározása nélkül – a teljes biztosított épület és ingóság vagyontárgycsoportra. Így biztosítási eseménynek kell tekinteni azokat a becsapó villám által a biztosított elekt- romos gépekben, berendezésekben, illetve épület-felszerelé- si tárgyakban közvetve okozott – túlfeszültség vagy indukció által – károkat, amelyek esetében a villám becsapódási helye legfeljebb a biztosított vagyontárgy 1000 méteres körzetében volt.
Villámcsapásnak kell tekinteni azt az elektromos töltéski- egyenlítődést, illetve nagyfeszültségű villamos kisülést, mely a légkör és a föld vagy földi tárgy között történik.
b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást villámcsapás má- sodlagos hatása kár esetén, ha az
b.1. a hatóságilag előírt villámhárító rendszer hiánya,
b.2. a vállalkozás tulajdonában lévő számítógépekben, illetve ezek perifériáiban, az előírt (magyar szabvány sze- rinti) tranziens védelmi berendezések hiánya,
b.3. a meglévő villámvédelmi berendezések karbantartá- sának elmulasztása miatt következett be.
5.T.6. Tető- és panelhézag beázások biztosítása
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás esetén beázás biztosítási eseménynek kell tekinteni azokat a károkat, amelyek a tető szigetelésének és/vagy a tető héjalásának folytonossági hiánya, valamint a panelhézagok és/vagy a nyílászárók és az épületszerkezetek közötti hézagok tömítetlensége miatt beju- tó csapadék által a biztosított vagyontárgyakban keletkeztek, azokban az esetekben is, ha ezek nem megfelelő karbantar- tás miatt következtek be.
b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást azon beázás kárra, vagy ahhoz kapcsolódó költségre amely
b.1. gombásodás, penészesedés és rovarrágás formájá- ban,
b.2. a tető szigetelésének és/vagy héjazatának helyreál- lításával kapcsolatban,
b.3. a panelhézagok, illetve egyéb épületszerkezeti héza- gok tömítésének helyreállításával kapcsolatban keletkezik.
c. A szolgáltatás kifizetésének feltétele az, hogy a beázás okának feltételezett helyén a számlával igazolt és szak- ember által elvégzett javítás megtörténjen.
d. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő ki- egészítő fedezet esetén együttes kártérítési limitet al- kalmaz a „Nyitva hagyott nyílászárókon keresztül bejutó csapadék” (II.5.T.7. bekezdés) kockázatával. Mely együt- tes szolgáltatási limitet a biztosítási szerződés tartalmazza biz- tosítási időszakonként.
5.T.7. Nyitva hagyott nyílászárókon keresztül bejutó csapadék
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás esetén biztosítási eseménynek kell tekinteni azokat a károkat, amelyek a nyitva felejtett nyílászárókon keresztül bejutó csapadék, vagy bár- milyen tárgy által, a biztosított vagyontárgyakban keletkeztek.
b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást azon beázás kárra, vagy ahhoz kapcsolódó költségre, amely gombásodás- sal, vagy penészesedéssel kapcsolatban keletkezik.
c. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kie- gészítő fedezet esetén együttes kártérítési limitet alkal- maz a „Tető- és panelhézag beázások biztosítása” (II.5.T.6. bekezdés) kockázatával. Mely együttes szolgáltatási limitet, a biztosítási szerződés tartalmazza biztosítási időszakonként.
5.T.8. Akvárium törése
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás esetén biztosítási eseménynek kell tekinteni azokat a károkat, amelyek a kocká- zatviselés helyén elhelyezett akvárium:
a.1. törése, repedése miatt kiömlő víz által a biztosított va- gyontárgyakban, illetve
a.2. az akváriumban lévő élőlényekben következtek be.
b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást akvárium törése kárként azon károk esetén, amelyek az akvárium falá- ban (üvegezésében) keletkeztek. (külön megállapodással biztosítható, lásd Bővített üvegbiztosítás átalánybiztosításra II.5.T.24.).
c. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegészítő fedezetre – biztosítási időszakonként – a szerződésben meg- határozott kártérítési limitig nyújt szolgáltatást.
5.T.9. Szolgáltatás kimaradása
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás esetén a közmű- ellátást végző szolgáltatók szolgáltatásában legalább 6 órát meghaladó, igazolt kimaradás esetére szolgáltatást nyújt a biztosító a közműszolgáltatás kimaradásának időtartama alatt eltelt napok mindegyikére (egy kiváltó eseménnyel összefüg- gésben legfeljebb 10 napra).
b. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegé- szítő fedezetre – biztosítási időszakonként – a szerződésben meghatározott kár darabszámig és kártérítési limitig nyújt szolgáltatást.
5.T.10. Hűtőkészülékekben tárolt élelmiszerek biztosítása
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kie- gészítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás feltétele, hogy a biztosított rendelkezik az adott kocká- zatviselési helyre érvényben lévő ingóságokra vonatkozó alapbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.
Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül a zárt épü- letben lévő hűtőberendezésekben tárolt élelmiszerek megrom- lása, amely bizonyítottan az alábbiakban felsorolt okok miatt következett be:
a.1. a hűtőberendezés, vagy az ahhoz kapcsolódó szabályozó berendezés véletlen, váratlan meghibásodása,
a.2. a biztosított készletnek a hűtőközeggel történő szennye- ződése,
a.3. az elektromos áramszolgáltatás hiánya miatt bekövetke- ző károk, abban az esetben, ha az elektromos szolgáltató az elektromos áram kimaradását legalább 1 munkanappal előre a kihirdetési kötelezettségének megfelelően nem közölte, és ezt az áramkimaradást a szolgáltató igazolta.
b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást hűtőkészülékekben tárolt élelmiszerek biztosítása kárként azokra a károkra, amelyek:
b.1. már lejárt szavatosságú élelmiszerekben, készletek- ben, valamint
b.2. a hűtőkészülék meghibásodása esetén a 8 évnél idősebb hűtőberendezésekben tárolt élelmiszerekben, készletekben keletkeztek.
c. A biztosító többletszolgáltatásként, a jelen kockázatra meg- határozott kártérítési limiten belül, de annak legfeljebb 20%- áig szolgáltatást nyújt a kármegelőzéssel (a hűtött készlet megóvásával) kapcsolatban felmerült, igazolt költségekre (pl.: készletek elszállításának költségeire, áramfejlesztő berende- zés bérleti díjára stb.).
d. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegé- szítő fedezetre – biztosítási időszakonként – a szerződésben meghatározott kártérítési limitig nyújt szolgáltatást.
5.T.11. Háztartási gépek, berendezések garancia (jótállási) -időn túli meghibásodásának átalány- biztosítása
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás esetén biztosítási eseménynek kell tekinteni a háztartási gépek, berendezések, illetve a lakóépület/építmény üzemeltetéséhez szükséges be- rendezések garancia (jótállási) -időn túli meghibásodása miatti azon javítási, vagy pótlási költségeit, amelyek a berendezések
garanciális idejének lejárta utáni javíttatása, vagy (gazdasági) totálkára jelent. Így biztosíthatóak átalánybiztosításra azok a károk, amelyek a meghibásodott gépek, berendezések javí- tási költségeiből származnak, abban az esetben, ha a meghi- básodás jellege, a garanciális (jótállási) időn belül garanciális meghibásodásnak minősülne.
b. Kockázatviselés kezdete az egyes vagyontárgyak vonatkozá- sában: a gyártó (forgalmazó) által vállalt garanciális idő lejárta.
c. A biztosítási időszak terjedelme az egyes vagyontárgyak vonatkozásában megegyezik a gyártó által vállalt garanci- ális idő terjedelmével, de biztosítási védelem legfeljebb a vásárlás időpontjától számított 5 évig terjedhet (az időbeni korlát a meghibásodott készülék szakszervizbe történő le- adásának legkésőbbi időpontjára vonatkozik).
d. A biztosító szolgáltatásának feltétele, hogy a
d.1. biztosított vagyontárgy javításának a garancialevél- ben felsorolt szakszervizek valamelyikében kell történ- nie, illetve
d.2. a biztosított vagyontárgy vásárlási számlájának, az érvényesített garancialevelének és garanciális feltételek- nek, valamint az adott javításról a szakszerviz által kiállí- tott számlájának bemutatása.
e. A biztosító nem nyújt szolgáltatást háztartási gépek, berendezések garancia (jótállási) -időn túli meghibáso- dása kárként azokra a károkra amelyek:
e.3. számítógépek, mobiltelefonok, valamint ezek tarto- zékaiban, perifériáiban, illetve hordozható multimédiás lejátszó készülékekben következtek be (nem biztosítható vagyontárgyak), vagy
e.4. más jogcím alapján (pl. szavatosság) megtérülnek.
f. Önrész a javítási számla értékének 25%-a.
g. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegé- szítő fedezetre – biztosítási időszakonként – a szerződésben meghatározott kártérítési limitig nyújt szolgáltatást.
5.T.12. Okmányok, valamint bank- és hitelkártyák ellopása, megsemmisülése
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás esetén biztosítási eseménynek kell tekinteni a kockázatviselés helyeként meg- határozott címen állandó jelleggel lakó természetes személyek személyi, vagy közlekedési okmányainak, valamint bank- és hitelkártyáinak ellopását, megsemmisülését.
b. A biztosító szolgáltatása kizárólag az ellopott, meg- semmisült
b.1. személyi, illetve közlekedési okmányok esetén az ok- mányok pótlásának illetékköltségére,
b.2. bank- és hitelkártyák esetén azok letiltásának, vala- mint újragyártási költségére vonatkozik.
c. A kockázatviselési hely kiterjesztése: a biztosító kockázat- viselése egyaránt kiterjed a belföldön és külföldön bekövetke- zett okmányok, valamint bank- és hitelkártyák ellopása, meg- semmisülése biztosítási eseményekre.
d. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegé- szítő fedezetre – biztosítási időszakonként – a szerződésben meghatározott kártérítési limitig nyújt szolgáltatást.
5.T.13. Kerti veszélytelenítés térítése
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás esetén biztosí- tási eseménynek minősül a kockázatviselés helyén lévő és a biztosított felelősségi körébe tartozó telken, a vihar, jégverés, vagy ónos eső által letört és veszélyt jelentő növényi részek eltávolítása, eltakarítása.
b. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegé- szítő fedezetre – biztosítási időszakonként – a szerződésben meghatározott kártérítési limitig nyújt szolgáltatást.
5.T.14. Szabadban tárolt vagyontárgyak biztosítása, lopáskárral kiegészítve
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegé- szítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás felté- tele, hogy a biztosított rendelkezik ingóságra vonatkozó alapbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.
Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek kell tekinteni a kockázatviselés helyén, de az épület/építményen kívül tárolt biztosított ingóságokban (melyek használati utasítása, útmu- tatója lehetővé teszi az ebben foglalt korlátozásokkal a káre- semény időpontjában a szabadban való tárolást) bekövetke- ző azon károkat, melyeket az alább felsorolt veszélynemek, a szerződési feltételben ezen veszélynemekre meghatározott definíciók és kizárások figyelembe vétele mellett okoztak:
a.1. tűzkár,
a.2. füst és hő kiáramlása,
a.3. közvetlen villámcsapás,
a.4. villámcsapás másodlagos hatása,
a.5. robbanás, összeroppanás, hangrobbanás,
a.6. idegen jármű ütközése,
a.7. vihar,
a.8. jégverés,
a.9. xxxxxxxx,
a.10. xxxxxxxx dinamikus hatása,
a.11. xxxxx,
a.12. földrengés,
a.13. sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás,
a.14. ismeretlen építmény vagy üreg beomlása,
a.15. idegen tárgyak rádőlése, valamint a
a.16. lopás
b. A biztosító szolgáltatásának feltétele lopás biztosítási esemény bekövetkeztekor, hogy
b.1. családi ház, ikerház, vagy sorház esetén olyan ud- varából tulajdonítsák el a biztosított vagyontárgyat, mely legalább 150 cm magasan körül van kerítve és a kertkapu a „Fogalommeghatározások” 4.C. pontjában meghatáro- zott biztonsági zárral van lezárva (az utóbbi védelemmel egyenértékű a minősített zárszerkezet nélküli, elektro- mos úton mozgatott kertkapu is),
b.2. tömbházak esetén a lakások olyan teraszáról/erké- lyéről tulajdonítsák el a biztosított vagyontárgyat, mely terasz/erkély padlóvonala mindenhol legalább 3 méter- rel magasabban helyezkedik el, mint a környező udvar terepszintje,
b.3. a lopás biztosítási esemény észlelésekor az illetékes rendőrhatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztatni szükséges.
c. A biztosító nem nyújt szolgáltatást a szabadban tárolt kerékpár(ok), babakocsi(k) lopáskára esetén, ha az eltu- lajdonítás este 8 óra és reggel 8 óra között történt.
d. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegé- szítő fedezetre – biztosítási időszakonként – a szerződésben meghatározott kár darabszámig és kártérítési limitig nyújt szolgáltatást.
5.T.15. Elektromos tűz
a. Jelen feltétel szerint – az alapfedezet kiegészítő többlet- szolgáltatásaként – elektromos tűz biztosítási eseménynek kell tekinteni azt a kárt, amely során az elektromos áram és a zár- lati hő a biztosított elektromos gépekben, berendezésekben lánggal égő tűzkárt okoz.
b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást azon elektromos tűzkárok esetén, amelyek
b.1. a biztosított elektromos gépekben, berendezések- ben, felszerelésekben, vagy vezetékekben
b.1.a. a természetes elhasználódás, illetve a karbantar- tás, vagy az előírt védelem hiánya, a védelem kialakításá- nak hibája, vagy szakszerűtlen javítás miatt következtek be, vagy
b.1.b. lánggal égés nélkül keletkeztek, egyéb fényjelensé- gek (pl.: szikra, ívfény) nem minősülnek lánggal égésnek,
b.2. tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződésből szár- maznak.
Abban az esetben, ha II.5.T.15.b.1. pontban leírt okok mi- att más biztosított vagyontárgyak is meggyulladnak (át- terjedő tűz), a biztosító szolgáltatást nyújt az átterjedő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkra is.
5.T.16. Napelemek, napkollektorok biztosítása
a. Xxxxx feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészí- tő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás feltétele, hogy a biztosított rendelkezik az adott kockázatviselé- si helyre érvényben lévő épületre/építményre vonatkozó alapbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.
Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül a kocká- zatviselési helyen elhelyezett, műszaki, hatósági és jogszabályi előírásoknak és szabványoknak megfelelően rögzített napele- mek és napkollektorok bármely okból bekövetkező törése, va- lamint az ezekben vandalizmussal, eltulajdonítással okozott kár.
b. A biztosító szolgáltatásának feltétele vandalizmussal, eltulajdonítással okozott kár észlelése esetén, hogy az il- letékes rendőrhatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztatni szük- séges.
c. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegészítő fedezet esetén együttes kártérítési limitet alkalmaz a „Hőszi- vattyú meghibásodás” (II.5.T.17. bekezdés) kockázatával. Mely együttes szolgáltatási limitet a biztosítási szerződés tartalmaz- za biztosítási időszakonként.
5.T.17. Hőszivattyú meghibásodás
a. Xxxxx feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészí- tő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás feltétele, hogy a biztosított rendelkezik az adott kockázatviselé- si helyre érvényben lévő épületre/építményre vonatkozó alapbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.
Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül a kocká- zatviselési helyen elhelyezett, műszaki, hatósági és jogszabá- lyi előírásoknak és szabványoknak megfelelően telepített és karbantartott hőszivattyúban vandalizmussal, eltulajdonítással okozott kár.
b. A biztosító szolgáltatásának feltétele vandalizmussal, eltulajdonítással okozott kár észlelése esetén, hogy az il- letékes rendőrhatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztatni szük- séges.
d. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegé- szítő fedezet esetén együttes kártérítési limitet alkalmaz a
„Napelemek, napkollektorok biztosítása” (II.5.T.16. bekezdés) kockázatával. Mely együttes szolgáltatási limitet a biztosítási szerződés tartalmazza biztosítási időszakonként.
5.T.18. Elfolyt víz veszteségének biztosítása
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás esetén szolgálta- tást nyújt a biztosító – csőtörés biztosítási eseményhez kap- csolódó költségtérítésként – az elfolyó vezetékes víz értékére.
b. A biztosító szolgáltatásának feltétele a területileg ille- tékes vízszolgáltató által a kockázatviselési hely címére kiállított számlák bemutatása, a kár észlelésétől egy évre visszamenőleg.
c. A biztosító nem nyújt szolgáltatást az elfolyó víz költ- ségének térítése kockázat esetén, ha a kockázatviselési helyen lévő épület/építmény
c.1. nem lakott, vagy
c.2. nem befejezett.
d. A biztosító továbbá nem nyújt szolgáltatást az alábbi költségek esetén
d.1. az elfolyt vízzel kapcsolatos csatornahasználati díjra, valamint
d.2. a biztosítottaknak a káreseménnyel egyidejű átlagos vízfogyasztására.
e. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegészítő fedezetre – biztosítási időszakonként – a szerződésben meg- határozott kártérítési limitig nyújt szolgáltatást.
5.T.19. Dugulás elhárításának térítése
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás esetén biztosítási eseménynek minősül a kockázatviselés helyén lévő és a biz- tosított felelősségi körébe tartozó szennyvíz- vagy csapadék- víz-elvezető cső dugulásának elhárítása.
b. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegé- szítő fedezetre – biztosítási időszakonként – a szerződésben meghatározott kár darabszámig és kártérítési limitig nyújt szolgáltatást.
5.T.20. Zárcsere
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás esetén biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosítottak a biztosított építmény kulcsait elvesztik, vagy azokat tőlük eltulajdonítják és emiatt a zár cseréjével igazolt költségük merül fel. A biztosító a zár cseréjének, vagy átkódolásának igazolt költségeit téríti.
b. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegé- szítő fedezetre – biztosítási időszakonként – a szerződésben
meghatározott kár darabszámig és kártérítési limitig nyújt szolgáltatást.
5.T.21. Besurranásos, illetve trükkös lopás
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegé- szítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás felté- tele, hogy a biztosított rendelkezik ingóságra vonatkozó alapbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.
Jelen feltétel szerint besurranásos, vagy trükkös lopás biztosí- tási esemény az a kár, amelyeket a tettes
a.1. a nyitott ajtón vagy nyitott ablakon keresztül a kockázatvi- selés helyén, az adott épületben tartózkodó biztosított jelenlé- tében észrevétlenül behatolva, vagy
a.2. a biztosított által jóhiszeműen a kockázatviselési helyre beengedett személy által a biztosított ingóság eltulajdonítá- sával követett el.
b. Abban az esetben, ha a besurranásos, illetve trükkös lopás biztosítási esemény során a biztosított ingatlan, vagy a bizto- sított jármű(vek) kulcsa(i) is eltulajdonításra került(ek) – akkor a kármegelőzési kötelezettségnek eleget téve –, haladéktalanul cserél(tet)ni kell az eltulajdonított kulcsokhoz tartozó zár(ak)at, illetve gépjármű(vek) esetén a gyújtáskapcsoló(ka)t is.
c. A biztosító nem nyújt szolgáltatást az előzőekben meghatározott kármegelőzési kötelezettség (zárcserék) elmulasztása miatt bekövetkező további eltulajdonítási, rongálási, betörési károk esetén.
d. A biztosító szolgáltatásának feltétele, hogy a besur- ranásos, illetve trükkös lopás biztosítási esemény ész- lelésekor az illetékes rendőrhatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztatni szükséges.
e. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegészítő fedezetre – biztosítási időszakonként – a szerződésben meg- határozott kártérítési limitig nyújt szolgáltatást.
5.T.22. Vandalizmus
a. Xxxxx feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészí- tő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás feltétele, hogy a biztosított rendelkezik az adott kockázatviselé- si helyre érvényben lévő épületre/építményre vonatkozó alapbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.
Jelen feltétel szerint vandalizmus biztosítási eseménynek kell te- kinteni azokat a károkat, amelyeket a biztosított épület homlokza- taiban, nyílászáróiban, a homlokzatra felszerelt biztosított beren- dezésekben, vagy a biztosított kerítésben elkövető(k) szándékos rongálással, összefestéssel, összefirkálással okoztak.
b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást vandalizmuskár- ként azokra a károkra, amelyek
b.1. nem rendeltetésszerű használat, illetve nem szakem- ber által végzett javítások következményei,
b.2. a karbantartás elmulasztása, illetve a berendezés el- használódásából bekövetkező káresemények.
c. A biztosító szolgáltatásának feltétele, hogy a vanda- lizmus biztosítási esemény észlelésekor az illetékes ren- dőrhatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztatni szükséges.
d. Amennyiben vandalizmuskárra biztosító által szolgáltatás történt, őt illetik meg azok a jogok a valóságos kár, illetve a
szolgáltatás arányában, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben.
e. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegészítő fedezet esetén együttes kártérítési limitet alkalmaz a „Kültéri felszerelési tárgyak lopáskárai” (II.5.T.23. bekezdés) kockáza- tával. Mely együttes szolgáltatási limitet a biztosítási szerző- dés tartalmazza biztosítási időszakonként.
5.T.23. Kültéri felszerelési tárgyak lopáskárai
a. Xxxxx feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészí- tő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás feltétele, hogy a biztosított rendelkezik az adott kockázatviselé- si helyre érvényben lévő épületre/építményre vonatkozó alapbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.
Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül a bizto- sítási szerződésben meghatározott kockázatviselési helyen a közlekedésre alkalmas felülettől legalább 3,50 méter magas- ságban felszerelt vagyontárgyak lopása, az alábbi vagyontár- gyak esetén a
a.1. riasztóberendezés kültéri egységei,
a.2. térfigyelő kamera,
a.3. térvilágítás,
a.4. kültéri mozgásérzékelő egység.
a.5. klíma kültéri egység,
a.6. híradástechnikai vevő egység.
b. A biztosító szolgáltatásának feltétele, hogy a kültéri felszerelési tárgyak lopáskárai biztosítási esemény ész- lelésekor az illetékes rendőrhatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tá- jékoztatni szükséges.
c. Amennyiben kültéri felszerelési tárgyak lopáskára a biztosí- tó által szolgáltatás történt, őt illetik meg azok a jogok a való- ságos kár, illetve a szolgáltatás arányában, amelyek a biztosí- tottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben.
d. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejövő kiegészítő fedezet esetén együttes kártérítési limitet alkalmaz a „Vanda- lizmus” (II.5.T.22. bekezdés) kockázatával. Mely együttes szol- gáltatási limitet a biztosítási szerződés tartalmazza biztosítási időszakonként.
5.T.24. Bővített üvegbiztosítás átalánybiztosításra
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegé- szítő többletszolgáltatásként – létrejövő átalánybiztosí- tás feltétele, hogy a biztosított rendelkezik az adott koc- kázatviselési helyre érvényben lévő „Üvegtörés” (II.5.S. bekezdés szerinti) alapbiztosítással, illetve azt egyidejű- leg megköti.
b. Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minősülnek az alábbi üvegezésekben bekövetkező töréskárok is
b.1. az alapbiztosításban (II.5.S. bekezdés) meghatározott üvegvastagságot, valamit üvegfelületi méretet meghaladó üvegezések,
b.2. egyéb épületszerkezeti üvegezések, üveg építőelemek (pl. üvegfalak, üvegtetők, copolit üvegezések, tükörfalak, por- tálüvegezések, üveg mellvédek, üvegverandák, üvegtéglák, üvegtetőcserepek),
b.3. műanyagból, polikarbonátból, vagy üvegkerámiából ké- szített fényáteresztő felületek, fedések,
b.4. biztonsági üvegezések,
b.5. üveg falburkolatok,
b.6. ón-, ólom és rézfoglalatban lévő díszüvegezések, illetve üvegfestmények,
b.7. előtetők, felülvilágítók üvegezése,
b.8. bútorok üvegezése, üveg asztallapok, polcok,
b.9. tükrök (pl. tükörcsempe, bútortükrök, fali tükrök stb.),
b.10. üvegkerámia főzőlapok,
b.11. képek üvegezése,
b.12. akváriumok és terráriumok üvegfelületei,
b.13. zuhanykabinok üvegezése,
b.14. vállalkozás esetén az érdekköréhez kapcsolódó cég- és reklámtáblák üvegezése, valamint kiterjed a fedezet az előző- ekben meghatározott törött üvegfelületek
b.15. hővédő és/vagy biztonsági fóliázásának költségeire is.
c. Biztosított költségek:
szolgáltatást nyújt a biztosító az alább felsorolt indokolt, cél- szerű költségekre, ha a biztosított kárral közvetlen okozati ösz- szefüggésben állnak, azoknak elkerülhetetlen következményei is a biztosítottat terhelik
c.1. üvegtáblák szállítási, szerelési költségeire, kivéve állvány- zatok és daruk költségeit,
c.2. a biztosított üvegfelületek helyreállítása vagy azok besze- relése miatt más vagyontárgy indokolt mozgatása, megváltoz- tatása vagy védelme érdekében felmerült további költségeire, legfeljebb az adott üvegtörés káreseményre kifizetett kárösz- szeg 30%-áig,
d. Nem biztosíthatók, illetve a bennük keletkezett károk nem biztosítottak:
d.1. az önálló üvegtetők, üvegházak, melegágyak,
d.2. fényforrások, csillárok, üveg dísztárgyak,
d.3. az építés, felújítás alatti épületek/építmények üve- gezése,
d.4. az eredetitől eltérő üvegezések és/vagy kivitelezés miatti többletköltségek.
e. Kizárások:
nem nyújt szolgáltatást a biztosító az üvegezéseket ért kár esetén, ha az
e.1. az üveg felületén vagy díszítésében karcolással, ki- pattogzással (kagylótöréssel),
e.2. nem teljes keresztmetszeti töréssel,
e.3. elhasználódás, a karbantartás hiánya, helytelen ki- vitelezés miatt,
e.4. az üveg keretében, foglalatában,
e.5. az üveg keretezésének vagy foglalatának javítása közben,
e.6. a biztosított üvegek elmozdítása vagy rendeltetési helyükről való eltávolításával kapcsolatban, vagy azzal okozati összefüggésben,
e.7. üveg az épület/építmény befejezetlenségével okozati összefüggésben,
e.8. biztonsági előírások be nem tartása miatt keletke- zett, vagy,
e.9. az üvegezés már a kockázatviselés kezdete előtt ká- rosodott.
f. Biztonsági előírások, a biztosított üvegek védelme ér- dekében köteles a megkívánt óvintézkedéseket megten- ni, így különösen
f.1. az üvegtáblára ráfagyott vizet nem szabad hőfejlesz- tő tárgyakkal vagy meleg vízzel leolvasztania,
f.2. mozgó gépeket és berendezéseket az üvegtáblától legalább 20 cm távolságban kell tartania,
f.3. a járdaszinten lévő alagsori és pinceablakokat az üveg betörése ellen megfelelő védelemmel kell ellátni.
g. A bővített üveg-átalánybiztosítás éves kártérítési hatá- ra 75.000 Ft, vagy a biztosításra feladott épület vagyon- tárgycsoport biztosítási összegének 1%-a.
6. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
6.A. SZOLGÁLTATÁSRA JOGOSULTAK KÖRE
A biztosítási szolgáltatás kifizetése a biztosított részére törté- nik, kivéve az alábbi eseteket:
a. ha a bérlő kötötte a biztosítási szerződést, akkor azon bizto- sított és károsodott vagyontárgyak körére, melyek a minden- kor hatályos jogszabályok alapján a bérbeadó karbantartási kötelezettsége alá tartoznak, a szolgáltatás a bérbeadónak teljesíti a biztosító,
b. társasházi közös tulajdonhoz tartozó épületrészek károso- dása esetén a biztosító a biztosított tulajdoni hányada szerint nyújt biztosítási szolgáltatást a társasházi közösségnek,
c. szövetkezeti tulajdonhoz tartozó épületrészek károsodása esetén a biztosító biztosítónál biztosított és a szövetkezet ösz- szes lakásainak arányában a lakásszövetkezetnek nyújt bizto- sítási szolgáltatást
d. a biztosító a biztosítási szolgáltatást a biztosított halála ese- tén a biztosított örökösei részére teljesíti.
6.B. A TÉRÍTÉSI ÖSSZEG MEGHATÁROZÁSÁNAK ALAPELVEI
a. A biztosító a károkra eseményenként és évenként a szer- ződésben megjelölt felső összeghatárig szolgáltat – a Ma- gyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben –, figyelembe véve, hogy az egyes vagyontárgycsoportok milyen értéken vannak biztosítva.
Kiegészítő kockázatok, illetve többletszolgáltatások esetén a biztosító szolgáltatásának felső határa az ott megjelölt éves sublimit (kártérítési limit).
b. A biztosító szolgáltatásai az adott biztosítási időszak bizto- sítási összegét csökkentik. Amennyiben a biztosító szolgálta- tást nyújtott, úgy megilleti az egész biztosítási időszakra eső teljes díj.
c.1. Kárbiztosítások esetén az adott biztosítási időszakra vo- natkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszak- ban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett ösz- szeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat megfelelően kiegészíti.
c.2. A II.6.B.c.1. bekezdés szerinti jogkövetkezményt a biztosí- tó abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szol- gáltatás teljesítésével egyidejűleg írásban felhívta a szerződő fél figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte.
c.3. Ha a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.
d. Biztosítási események okozta károk megfizetése.
A biztosítási események bekövetkeztekor a biztosító a vagyon- tárgyak biztosításba vonásakor megállapított biztosítási ösz- szegnek megfelelően, a következők szerint nyújt szolgáltatást:
d.1. ha a károsodott vagyontárgy biztosítási összege alacso- nyabb, mint az új érték szerint meghatározott érték (alulbizto- sítottság), a biztosító aránylagos szolgáltatást alkalmaz, tehát a kárra olyan arányban szolgáltat, ahogyan a biztosítási ösz- szeg aránylik a káridőponti tényleges új értékhez,
d.2. a biztosított vagyontárgyak teljes kára esetén (teljes megsemmisülés vagy gazdaságtalan javíthatóság) a biztosító
– kivéve a II.6.B.d.3. bekezdésben meghatározottakat – a biz- tosított vagyontárgyakban keletkezett károkra a káridőponti, magyarországi beszerzési új érték alapján szolgáltat, melyből a biztosított a károsodott vagyontárgyakat azonos paraméte- rekkel újra beszerezheti, elkészítheti,
d.3. biztosított személygépjárművek, illetve alkatrészek káro- sodása esetén a káridőponti avult érték a szolgáltatás alapja,
d.4. a teljes kárt szenvedett vagyontárgyak szolgáltatási ösz- szegéből az értékesíthető, illetve hasznosítható maradványok értékét a biztosító levonja. A maradványokra a biztosító nem tart igényt,
d.5. a biztosított vagyontárgyak részleges kára esetén a bizto- sító a javítási vagy helyreállítási költségeket fedezi,
d.6. ha festés, mázolás, tapétázás, valamint mindennemű fal- és padlóburkolatban bekövetkező kár a helyiség azonos kivi- telezésű felületének legalább 20%-át érinti, akkor a biztosító a teljes azonos kivitelezésű felületet tekinti károsodottnak
d.7. ha a helyreállítás eltér anyagában, anyagának minősé- gében a kárkori állapottól, a szolgáltatás alapja a káridőponti állapot kalkulált helyreállítási költsége. Ha a helyreállítás vagy javítás értékemelkedéssel jár, akkor a biztosító az értékemel- kedés arányában csökkenti a szolgáltatás összegét,
d.8. az építés, átépítés, összeszerelés alatt levő biztosított va- gyontárgyakban bekövetkezett kárra a biztosító a káridőpontig ténylegesen felmerült építési, átépítési, összeszerelési költsé- gek mértékéig szolgáltat, a káridőponti beszerzési árak, illetve előállítási vagy építési költségek figyelembevételével,
d.9. a biztosított által bérelt, kölcsönvett, lízingelt, kezelésre, megőrzésre, tárolásra, javításra szerződéssel átvett – a bizto- sítható vagyontárgyak körének megfelelő – idegen vagyontár- gyakra (épületekre, építményekre, gépekre, berendezésekre, felszerelésekre, készülékekre és egyéb vagyontárgyakra) a biztosító káridőponti avult értéken szolgáltat, amely nem ha- ladhatja meg azok könyv szerinti értékét.
d.10. Kereső tevékenységgel kapcsolatos károk esetén:
d.10.a. a termelésből kivont, használaton kívüli tárgyi eszkö- zök kárára a könyv szerinti értékig szolgáltat a biztosító, lebon- tásra, kiselejtezésre kijelölt tárgyi eszközök esetén a szolgálta- tás felső határa a hasznosítási összeg, amely nem haladhatja meg azok könyv szerinti értékét.
d.10.b. Készletek kára esetén
– a vásárolt anyagok kárára a biztosító káridőponti beszerzési áron szolgáltat,
– egy évnél rövidebb élettartamú eszközök részleges és tel- jes káraira a használatba vett eszközök esetén káridőponti avult értéken, használatba nem vett eszközök esetén pedig újrabeszerzési áron szolgáltat a biztosító,
– nem a biztosított tulajdonát képező (betétdíjas) göngyöle- gek káraira – a biztosítási összegen belül – betétdíj értéke alapján szolgáltat a biztosító,
– saját előállítású kész- és félkész termékek vagy befejezetlen termelés kárai a teljes költségráfordítás mértékéig, de leg- feljebb a biztosítási összegig térülnek,
– a biztosítottnál lévő, de nem az ő tulajdonát képező, meg- munkálásra, feldolgozásra, eladásra, tárolásra vagy javítás- ra szerződésben is átvett, nem tárgyi eszköznek minősülő vagyontárgyak, készletek vagy egyéb forgóeszközök, ingó- ságok károsodása esetén, a javítással helyreállítható károk- nál a javítási költség, illetve a teljes megsemmisülés esetén a teljes káridőponti avult érték alapján szolgáltat a biztosító.
e. Értékpapírok megsemmisüléséből eredő károk esetén a biztosító kizárólag a nyomdai újraelőállítás költségét fedezi.
f. A javítási és helyreállítási költségek csak indokolt esetben tartalmazhatnak
f.1. sürgősségi felárat,
f.2. túlmunka többletköltségeit, valamint
f.3. a felhasználandó anyagok, szerkezetek sürgős szállításá- nak, illetve gyártásának többletköltségeit.
g. Azon biztosítási események kártérítésénél, ahol a szerző- désben limitálásra került az egyes biztosítási időszakonként nyújtható szolgáltatások darabszáma, az adott biztosítási idő- szakban bekövetkezett több biztosítási esemény bejelentése esetén a biztosító az időben korábban bekövetkezett biztosí- tási esemény(ek)re nyújt szolgáltatást.
h. Állatok és növények esetén a szolgáltatás káreseményenként a károsodott vagyontárgyak pótlási értéke, amely állatok esetén az elválasztható korú állat értéke, növények esetén a csemete, palánta, vetőmag értéke, a szolgáltatás összege összesen a teljes ingóságbiztosítási összeg 10%-ára korlátozódik.
6.C. KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK
a. Kárenyhítés költsége
A biztosító térítést nyújt a biztosítási összeg keretei között a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy azok hatása- inak enyhítését szolgáló intézkedések következtében felmerült költségekre is, amelyek a károsodott vagyontárgy elszállítá- sával, az ideiglenes fedéssel (tetőzet), dúcolással, állványo- zással, az ideiglenes közművesítéssel, továbbá az esetleges hatósági kényszerkitelepítési vagy a megmentett vagyon biz- tonságát szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban merültek fel. A kárenyhítés körébe eső, indokolt költségeket a biztosító ak- kor is megtéríti, ha azok nem vezettek eredményre.
b. A biztosító költségtérítésének további esetei
A biztosító az adott vagyontárgycsoportra feladott biztosítási összeg 20%-áig, de legfeljebb az adott kár szolgáltatásának összegéig megtéríti a biztosítási fedezetbe vont káresemények folytán a biztosított vagyontárgyakkal kapcsolatosan ténylege- sen felmerült, indokolt és igazolt költségeket.
Akkor, ha ezek a költségek a biztosítási szolgáltatás össze- gével együtt meghaladják az adott vagyontárgycsoport(ok) biztosítási összegét (totálkár), akkor a biztosítási összegen fe- lül, de annak legfeljebb 10%-áig – többletszolgáltatásként – a biztosító további térítést nyújt.
b.1. Oltás és mentés költsége
A biztosító térítést nyújt az oltás és mentés költségeire is – beleértve az idegen tulajdonban az oltás, mentés során ke- letkezett károkat is –, amennyiben azok a biztosítottat terhelik.
b.2. Rom- és törmelékeltakarítás, takarítás és bútormoz- gatás költsége
A biztosító térítést nyújt a rom- és törmelékeltakarítás, takarí- tás és bútormozgatás költségekre is, amelyek – hacsak a ma- radványértékek felmérése során nem kerültek beszámításra – a kárhelyszín megtisztításával, valamint a bontási törmeléknek és a nem felhasználható maradványoknak a legközelebbi és hivatalosan engedélyezett lerakóhelyre szállításával kapcso- latban merültek fel.
b.3. Kárrendezési járulékos költségek
A biztosító térítést nyújt a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati (laboratóriumi), valamint esetleges tény- megállapítási költségekre is, ha a vizsgálat a biztosító előzetes hozzájárulásával történt.
b.4. Tervezési, szakértői költségek
A biztosító térítést nyújt a helyreállítással (nem utánpótlással) kapcsolatos tervezési és szakértői költségekre is.
b.5. Takarítási költségek
A biztosító térítést nyújt a takarítás, bútormozgatás, deponá- lás indokolt költségeire is, amelyek a biztosított vagyontárgyak megóvása, illetve a kárhelyszín helyreállítás utáni megtisztítá- sával kapcsolatban merültek fel, valamint lezárhatatlanná vált épület/építmény őrzésére fordított költségeket, legfeljebb a káresemény észlelésétől számított 5 napig, naponként 50.000 Ft összeghatárig.
b.6. Szét- és összeszerelési költségek
A biztosító térítést nyújt azon szét- és összeszerelési költségek- re is, amelyek a kár felszámolása/helyreállítása során berende- zések le- vagy visszaszerelésével kapcsolatban merültek fel.
b.7. Ideiglenes lakás bérleti díjának költségei
A biztosító térítést nyújt
b.7.a. az ideiglenes lakás, illetve a
b.7.b. vállalkozás tevékenységének folytatásához szükséges helyiség (továbbiakban: helyiség)
többlet bérleti díj költségeire is, ha a hatóság a biztosított ob- jektumot (lakást, irodát, műhelyt, stb.) jelen szerződéssel fede- zett biztosítási esemény következtében lakhatatlanná nyilvá- nítja, és ezért az ideiglenes lakás, helyiség többlet bérleti díja indokolt és igazolt.
b.7.c. A biztosító e költségekre a kiköltözéstől a visszaköltözé- sig, de legfeljebb 90 napig, maximum 300.000 Ft-ig szolgál- tat, ha a szerződő/biztosított minden tőle elvárhatót megtett a helyreállítás érdekében.
b.8. Lakbérkiesés
b.8.a. A biztosító térítést nyújt a biztosított bérbeadó bérleti díjkiesésére is, ha a káresemény bekövetkeztében a biztosított épületben olyan mértékű kár keletkezik, hogy az épület vagy lakás bérlője jogszabály vagy bérleti szerződés alapján megta- gadhatja a lakbér egészének vagy részének fizetését.
b.8.b. A biztosító e költségeket a lakhatóvá válásig, de legfel- jebb 90 napig, legfeljebb 300.000 Ft-ig téríti, ha a szerződő/ biztosított minden tőle elvárhatót megtett a helyreállítás érde- kében.
b.9. Haza- és visszautazási költségek
A biztosító térítést nyújt az üdülés alatt bekövetkezett biztosí- tási esemény miatti haza- és visszautazási költségeire is 1 fő biztosított részére, 50.000 Ft összeghatárig.
A kárenyhítés körébe eső indokolt költségeket a biztosító ak- kor is megtéríti, ha azok nem vezettek eredményre.
6.D. A SZOLGÁLTATÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI
a. Tűz- és elemi károk esetén:
a.1. A biztosító szolgáltatása a „Területi hatály” (II.2. bekezdés) bekezdésben meghatározottakon kívül az egyes védelmi szin- tek figyelembevételével kiterjed az alábbiakra is:
a.1.a. többlakásos épületekben, a szerződésben előírt meg- határozásoknak megfelelően, a biztosított kizárólagos hasz- nálatában lévő padláson, pincében, illetve pincerészben tárolt biztosított vagyontárgyakra, vagyontárgyanként az egyes va- gyontárgycsoportok biztosítási összegének 5%-ára, de káre- seményenként legfeljebb a teljes ingóság vagyontárgycsoport biztosítási összegének 10%-ára korlátozódik a biztosító szol- gáltatása.
a.1.b. egylakásos épületekben, a szerződésben előírt meg- határozásoknak megfelelően, a biztosított kizárólagos hasz- nálatában lévő padláson, pincében, illetve pincerészben vagy egyéb raktárhelyiségekben tárolt biztosított vagyontárgyakra, vagyontárgyanként az egyes vagyontárgy-csoportok biztosí- tási összegének 10%-ára, de káreseményenként legfeljebb a teljes ingóság vagyontárgycsoport biztosítási összegének 20%-ára korlátozódik a biztosító szolgáltatása,
a.1.c. a szerződésbeli meghatározásoknak megfelelően, a biztosított kizárólagos használatában lévő melléképületekben, valamint kiegészítő célú (nem állandó lakás céljára szolgáló) helyiségekben tárolt biztosított vagyontárgyakra vagyontár- gyanként az egyes vagyontárgycsoportok biztosítási ösz- szegének 10%-ára, de káreseményenként legfeljebb a teljes ingóság vagyontárgycsoport biztosítási összegének 20%-ára korlátozódik a biztosító szolgáltatása, amennyiben ettől eltérő megállapodás nincs,
a.1.d. a szerződésbeli meghatározásoknak megfelelően a II.6.B.a.1.a-c bekezdés szerinti helyiségekben összesen tá- rolt biztosított vagyontárgyakra káreseményenként legfeljebb a teljes ingóság vagyontárgycsoport biztosítási összegének 50%-ára korlátozódik a biztosító szolgáltatása.
a.1.e. Jelen feltétel II.6.B.a.1.a-c. bekezdésében meghatározott helyiségei esetén nem biztosítható vagyontárgyak, készletek,
a.1.e.a. magánvagyon-biztosítás esetén az elzárva tartan- dó háztartási ingóságok (II.3.B.c. bekezdése) és a készpénz (II.3.B.d. bekezdése),
a.1.e.b. kereső tevékenység vagyonának biztosítása ese- tén a készletek (II.3.B.e. bekezdése) nem tartalmazhatnak
300.000 Ft egyedi értéket meghaladó vagyontárgyat, illetve valódi szőrméket, kézi csomózású vagy szövésű szőnyegeket, antik bútorokat, képzőművészeti alkotásokat (pl. gobelinek, olajfestmények, akvarellek, rajzok, grafikák, szobrok), nemes porcelánból vagy kristályból készült vagyontárgyakat, vadász- és önvédelmi fegyvereket, valamint nemesfémeket, igazgyön- gyöket vagy drágaköveket, illetve ezek felhasználásával készült dísz- és használati vagyontárgyakat és ékszereket, a névérté-
ket meghaladó bélyegeket (bélyeggyűjtemény), érméket (nem hivatalos fizetési eszközök), medáliákat, illetve valamennyi ne- mesfémből készült fel nem sorolt vagyontárgyakat.
a.2. A szerződésben előírt külön védelmi előírásoknak meg- felelő értékmegőrzőben, vagy azon kívül tartott elzárva tartan- dó háztartási ingóságok, készpénz, (a vagyontárgycsoportok tételesen a II.6.D.a.1.e.a. pontban meghatározva) károsodása esetén a szolgáltatás biztosítási eseményenként a Betörés- védelmi szintek és összeghatárok (VI. Függelék) című feltétel kártérítési limitekre vonatkozó táblázatai szerint történik.
a.3. A tűz, robbanás biztosítási esemény észlelésekor az ille- tékes tűzoltó hatóságnál haladéktalanul bejelentést kell tenni.
a.4. A tűzesetről az illetékes önkormányzat jegyzője, vagy a tűz- oltó hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány eredeti és/vagy hiteles másolatát a biztosító rendelkezésére kell bocsátani.
b. Betöréses lopás esetén:
b.1. Betöréses lopás biztosítási esemény esetén a szolgálta- tás mértékének megállapítása a behatolás helyén és időpont- jában ténylegesen a vagyonvédelmi előírásokban foglaltaknak megfelelően megvalósult védelmi szint szerint és a szerződés részét képező Betörésvédelmi szintek és összeghatárok (VI. Függelék) című feltétel kártérítési limitekre vonatkozó tábláza- tai szerint történik.
Egy biztosítási esemény kapcsán a szolgáltatási limit vala- mennyi érintett vagyoncsoportnak, illetve a jármű(vek)nek (lásd Kiegészítő gépjármű átalánybiztosítás feltétele V.2.) az együttes szolgáltatására vonatkozik.
b.2. A biztosító szolgáltatása a „Területi hatály” (II.2. bekezdés) bekezdésben meghatározottakon kívül az egyes védelmi szin- tek figyelembevételével kiterjed az alábbiakra is:
b.2.a. többlakásos épületekben, a szerződésben előírt külön védelmi előírásoknak megfelelően lezárt, a biztosított kizáróla- gos használatában lévő padláson, pincében, illetve pincerész- ben tárolt biztosított vagyontárgyakra vagyontárgyanként az egyes vagyontárgycsoportok biztosítási összegének 1%-ára, de káreseményenként legfeljebb a teljes ingóság vagyontár- gycsoport biztosítási összegének 3%-ára korlátozódik a biz- tosító szolgáltatása,
b.2.b. egylakásos épületekben, a szerződésben előírt külön védelmi előírásoknak megfelelően lezárt, a biztosított kizá- rólagos használatában lévő padláson, illetve pincében tárolt biztosított vagyontárgyakra, vagyontárgyanként az egyes va- gyontárgycsoportok biztosítási összegének 2%-ára, de káre- seményenként legfeljebb a teljes ingóság vagyontárgycsoport biztosítási összegének 5%-ára korlátozódik a biztosító szolgál- tatása,
b.2.c. a szerződésben előírt külön védelmi előírásoknak meg- felelően lezárt II.6.D.b.2.a-b. bekezdésében meghatározott helyiségekben tárolt biztosított vagyontárgyakra káresemé- nyenként legfeljebb a teljes ingóság vagyontárgycsoport biz- tosítási összegének 25%-ára korlátozódik a biztosító szolgál- tatása,
b.2.d. A szerződésben előírt külön védelmi előírásoknak megfelelően lezárt, a biztosított kizárólagos használatában lévő melléképületekben tárolt biztosított vagyontárgyakra a biztosító a szolgáltatását (a biztosított vagyontárgyankénti és káreseményenkénti felső határát) a kockázatvállalási helyen,
a szerződésben megnevezett védelmi fokozatok káridőponti tényleges megvalósulása alapján határozza meg.
b.2.f. Jelen feltétel II.6.D.b.2.a-b. bekezdésében meghatáro- zott helyiségei esetén nem biztosítható vagyontárgyak, kész- letek:
b.2.f.a. magánvagyon-biztosítás esetén a kiemelt értékű háztartási ingóságok (II.3.B.b. bekezdése), az elzárva tartan- dó háztartási ingóságok (II.3.B.c. bekezdése) és a készpénz (II.3.B.d. bekezdése),
b.2.x.x. xxxxxx tevékenység vagyonának biztosítása ese- tén a készletek (II.3.B.e. bekezdése), nem tartalmazhatnak 300 000 Ft egyedi értéket meghaladó vagyontárgyat, illetve valódi szőrméket, kézi csomózású vagy szövésű szőnyegeket, antik bútorokat, képzőművészeti alkotásokat (pl. gobelinek, olajfestmények, akvarellek, rajzok, grafikák, szobrok), nemes porcelánból vagy kristályból készült vagyontárgyakat, vadász- és önvédelmi fegyvereket, valamint nemesfémeket, igaz- gyöngyöket vagy drágaköveket, illetve ezek felhasználásával készült dísz- és használati vagyontárgyakat és ékszereket, a névértéket meghaladó értékű bélyegeket (bélyeggyűjtemény), érméket (nem hivatalos fizetési eszközök), medáliákat, illetve valamennyi nemesfémből készült fel nem sorolt vagyontár- gyat.
b.3. A szerződésben előírt külön védelmi előírásoknak meg- felelő értékmegőrzőben, vagy azon kívül tartott elzárva tar- tandó háztartási ingóságok, készpénz eltulajdonítása esetén a szolgáltatás – biztosítási eseményenként – a kár időpontjában és helyén megvalósult mechanikai és elektronikai vagyonvé- delemnek megfelelően a szerződés részét képező Betörés- védelmi szintek és összeghatárok című feltétel (VI. Függelék) kártérítési limitekre vonatkozó táblázatai szerint történik.
b.4. A biztosítási esemény bekövetkezése után leltárt kell ké- szíteni, ez azonban önmagában sem a keletkezett kár nagysá- gát, sem a tulajdonviszonyokat nem bizonyítja.
c. Vagyon elleni bűncselekmények észlelésekor az illetékes rendőrhatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztatni szükséges.
III. KIEGÉSZÍTŐ FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS
Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rög- zített kérdésekben a szerződésben és annak mellékleteiben, és az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is minősülő általános feltételekben rögzítettek az irányadóak.
1. BIZTOSÍTOTT, KÁROSULT
1.A. BIZTOSÍTOTT
a. Biztosított jelen feltétel alapján a biztosítási szerződésben név szerint megnevezett természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,
b. természetes személy esetén együttbiztosított a biztosítá- si esemény bekövetkezésének időpontjában a biztosítottal együtt lakó közeli hozzátartozó (Ptk. 8:1§) és élettárs.
1.B. KÁROSULT
Károsult jelen feltétel alapján az a személy, akinek testi és/vagy szellemi épségében, illetve vagyonában a bizto- sítási esemény kapcsán károsodás következett be.
2. TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLY
2.A. TERÜLETI HATÁLY
A biztosító – ellenkező megállapodás hiányában – azokra a károkra nyújt szolgáltatást, amelyeket Magyarország területén okoztak és következtek be.
2.B. IDŐBELI HATÁLY
a. A kiegészítő felelősségbiztosítás az alap vagyonbizto- sítás kockázatviselési ideje alatt okozott és bekövetke- zett, és az elévülési időn belül, de legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnésétől számított 30 napon belül beje- lentett károkra terjed ki. Abban az esetben, ha kiegészítő felelősségbiztosítás később kerül megkötésre, mint az alap vagyonbiztosítás, akkor a biztosító a szerződésmó- dosítás kötvényen szereplő hatályának időpontjától áll kockázatban.
b. A biztosított 30 napon belül – a bejelentési kötelezettség megszegése esetére megállapított jogkövetkezmények mel- lett – köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szem- ben a szerződésben meghatározott tevékenységével kapcso- latban kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot.
3. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE
A felelősségbiztosítás egyes kiegészítő fedezeteinek megszűnésére vonatkozó szabályokat a jelen feltétel I.6. bekezdése tartalmazza.
4. A BIZTOSÍTÁS DÍJA
Az egyes igényelt, külön felelősségbiztosítási fedezetek díját az alap vagyonbiztosítás díjával együtt, és az alapbiztosítással azonos díjfizetési gyakoriság szerint kell megfizetni.
5. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
5.A. A biztosítási összeg, a biztosító szolgáltatásainak a szer- ződő által választott és a biztosítási szerződésben rögzített éves, vagy a biztosítási időszakra vonatkozó felső határa, mely megegyezik a kártérítési limittel.
5.B. A biztosító, az egyes felelősségbiztosítási kockázatokra legfeljebb a biztosítási szerződésben külön-külön rögzített kár- térítési limitig nyújt szolgáltatást, figyelembe véve a kiegészítő felelősségbiztosítási kockázatokra vonatkozó együttes kárté- rítési limitet, melyet szintén a biztosítási szerződés tartalmaz.
5.C. A biztosítás kiterjed a biztosítási összeg erejéig az eljárá- si költségekre, ha e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel. A biztosított kéré- sére a biztosító ezen költségeket megelőlegezi.
5.D. A biztosító, a károkozó biztosított biztosítási eseménnyel összefüggésben keletkezett polgári jogi igénnyel összefüggő jogi képviseleti költségeit és a kamatokat is megtéríti abban az esetben, ha e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel. Akkor, ha ezek a költsé- gek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meg- haladják, a költségek térítése legfeljebb az adott biztosítási eseményre meghatározott kártérítési limit 25%-áig terjedhet. A biztosított kérésére a biztosító ezen költségeket megelőlegezi.
6. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK
6.A. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY
a. Az egyes külön megállapodással igényelt és a biztosítási szerződésben külön rögzített felelősségbiztosítási fedezetek biztosítási feltételei alapján kötött felelősségbiztosítási szer- ződésben foglaltak szerint a biztosító biztosítási díj ellenében mentesíti a biztosítottat a szerződésben rögzített és annak mellékletein feltüntetett, a vonatkozó feltételekben megállapí- tott mértékig azokért
– a személyi sérüléssel összefüggésben keletkező va- gyoni károkért és a személyi sérüléses kárral össze- függő sérelemdíjért, valamint
– a tárgyrongálási károkért,
amelyekért a magyar polgári jog szabályai szerint helyt- állni tartozik.
a.1. Biztosítási esemény: jövőbeni, hirtelen bekövetkező, előre nem látható esemény.
a.2. Személyi sérülés: valakinek a halála, testi sérülése, egészségromlása.
a.3. Tárgyrongálás: ingóság megsemmisülése, sérülése, vagy használhatatlanná válása.
b. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Sorozatkárnak minősül, ha több biztosítási esemény a biztosí- tott(tak) ugyanazon károkozói magatartásából, cselekedetéből ered,
b.1. azonos okra vezethető vissza, de eltérő időpontban kö- vetkezett be, vagy
b.2. a kár több különböző személyt érint.
6.B. SZEMÉLYI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással – biztosítási eseménynek minősül a biztosítási szerződésben foglaltak, il- letve az abban meghatározott mértékig – a szerződő/biztosí- tott alább felsorolt minőségében szerződésen kívüli, harmadik személynek okozott
– személyi sérüléssel összefüggésben keletkező vagyo- ni kár és a személyi sérüléses kárral összefüggő sére- lemdíj, valamint
– tárgyrongálási kár,
b. amelyet a biztosított, mint
b.1. kiskorú gyermek gondozója
b.2. belátási képességgel nem rendelkező vagy korlátozott belátási képességű személyek gondozója,
b.3. kisállat tartója,
b.3.a. jelen biztosítási szerződés szempontjából kisállatnak minősül a macska, a baromfi, továbbá a hobbi-állatok, mint pl. hörcsögök, tengeri malac, egérfélék, papagáj és egyéb madarak, teknősök, valamint az akváriumi halak,
b.3.b. jelen biztosítási szerződés szempontjából nem minősülnek kisállatnak, így a biztosítási fedezet sem terjeszthető ki a kígyófélét, krokodilt, aligátort, mérges pókot, skorpiót, majmot, vagy egyéb egzotikus állatokat tartó személyre,
b.3.c. jelen biztosítási szerződés szempontjából nem mi- nősülnek továbbá kisállatnak az ebek sem, melyekre csak külön megállapodással terjeszthető ki a felelősségbiztosítás fedezete (Ebtartói felelősségbiztosítás, lásd III.6.D. bekezdés)
b.4. közúti balesetet előidéző gyalogos,
b.5. kexxxxxx, rokkantjármű, kézi erővel működtetett szállí- tóeszköz használója,
b.6. nem motoros vízi járművek üzemben tartója;
b.7. szervezett kereteken kívül, hobbisport-tevékenységet végző személy okozott, és a magyar, illetve külön megállapodás esetén a külföldi polgári jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.
c. Külön megállapodás esetén – eltérve a III.2.A. pontban meghatározottaktól – kiterjesztésre kerül a területi hatály az alábbi országokra: Albánia, Andorra, Ausztria, Belorusz (Fe- héroroszország), Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia (és a Feroer-szigetek), Észtország, Finnország, Franciaország (és Monaco), Görögország, Hollan- dia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Málta, Moldá- via, Montenegró, Nagy-Britannia (valamint a Chanel-szigetek, Gibraltár és Man szigete) valamint Észak-Írország, Németor- szág, Norvégia, Olaszország (valamint San Marino Köztársaság és Vatikán), Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svéd- ország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország, Ukrajna.
c.1. Jelen biztosítási kötelezettség nem áll fenn, ha az adott ország államhatalma vagy harmadik személy akadályozza a kár megállapítását és rendezését, vagy a biztosító egyéb kö- telezettségének teljesítését.
6.C. INGATLANTULAJDONOSI ÉS -HASZNÁLÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással – biztosítási eseménynek minősül, a szerződésben foglaltak, illetve az ab-
ban meghatározott mértékig – a szerződő/biztosított Az ingat- lan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 12., valamint
13. §-ában felsorolt „egyéb önálló ingatlanok” tulajdonosi, bérlői, bérbeadói, használói minőségében szerződésen kívü- li, az alap vagyonbiztosításnál meghatározott kockázatviselés helyén harmadik személynek okozott
– személyi sérüléssel összefüggésben keletkező vagyo- ni kár és a személyi sérüléses kárral összefüggő sére- lemdíj, valamint
– tárgyrongálási kár,
amelyért a biztosított a magyar polgárijog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.
b. Biztosítási eseménynek minősül továbbá az ingatlan-nyilván- tartásban társasházként, illetve szövetkezeti házként nyilvántar- tott épületben a tulajdonostársak és azok közössége, illetve a szövetkezeti tagok és azok lakóközössége által egymásnak az alap vagyonbiztosításnál meghatározott kockázatviselés helyén a szerződési feltétel II.5. bekezdésében, az alább felsorolt ve- szélynemekre vonatkozó definíciók és kizárások alapján:
b.1. tűz,
b2. robbanás, összeroppanás,
b.3. vezetékes vízkárok,
b.4. tűzoltó berendezések kilyukadása (kiegészítve a nyomás- próba következtében kifolyó oltóanyag által okozott károkkal),
b.5. akvárium törése,
károk miatt bekövetkező biztosítási eseménnyel okozott
– személyi sérüléssel összefüggésben keletkező vagyoni kár és a személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj, vala- mint
– tárgyrongálási kár,
amelyért a biztosított a magyar jog szerint kártérítési felelős- séggel tartozik.
b.6. A biztosító
b.6.a. a társasház tulajdonosközössége által okozott károkból a biztosított tulajdoni hányadának megfelelő arányban téríti meg,
b.6.b. lakásszövetkezeti közösség által okozott károkból a biz- tosított szövetkezeti tag által használt épületrész alapterüle- tének, valamint az összes lakásszövetkezeti tag által használt épületrész (a közös használatú területek nélküli) alapterületé- nek arányában téríti meg a kárt.
c. Biztosítási eseménynek minősül szintén a fentiekben meg- határozott „egyéb önálló ingatlanok” építtetői, felújítói minő- ségében a tulajdonosnak, a tulajdonostársaknak, szövetkezeti lakóközösségnek, lakóknak, illetve bérlőknek okozott, tárgy- rongálási kár, az alap vagyonbiztosításnál meghatározott koc- kázatviselési helyen, abban az esetben, ha az építtetői, felújítói tevékenységgel kapcsolatban nem áll fenn a hatályos törvény szerinti egyszerű bejelentési kötelezettség, vagy nem szük- séges jogerős építési engedély megszerzése, és amelyért a biztosított a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tarto- zik. (Külön megállapodással kiterjeszthető a biztosítási fedezet azon építési tevékenységekre is, melyek esetén a hatályos tör- vény szerint egyszerű bejelentési kötelezettség, vagy jogerős építési engedély szükséges, lásd V.7.),
d. Biztosítási eseménynek minősül továbbá az alap vagyonbiz- tosításnál meghatározott kockázatviselés helyén az albérlő/bér-
lő által a tulajdonosnak/bérbeadónak a bérleti szerződés tárgyát képező ingóságaiban és ingatlanában, jelen feltétel III.6.C.b. pontjában felsorolt veszélynemekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése, amelyek okozásáért az albérlő/bérlő a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.
e. Biztosítási eseménynek minősül továbbá az alap vagyon- biztosításnál meghatározott kockázat viselési helyen a tulajdo- nos/bérbeadó által, az albérlőnek/bérlőnek a bérelt ingatlan- ban elhelyezett ingóságban a jelen feltétel III.6.C.b. pontjában felsorolt veszélynemekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése, amelyek okozásáért a tulajdonos/bérbeadó a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.
6.D. EBTARTÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS
a. Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül – külön megállapodással – a biztosítási szerződésben foglaltak, illetve az abban meghatározott mértékig – a szerződő/biztosított eb- tartói minőségében szerződésen kívüli, harmadik személynek okozott
– személyi sérüléssel összefüggésben keletkező vagyo- ni kár és a személyi sérüléses kárral összefüggő sére- lemdíj, valamint
– tárgyrongálási kár,
amelyért a biztosított a magyar, illetve külön megállapodás ese- tén a külföldi polgári jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.
b. Külön megállapodás esetén – eltérve a III.2.A. pontban meghatározottaktól – kiterjesztésre kerül a területi hatály az alábbi országokra: Albánia, Andorra, Ausztria, Belorusz (Fe- héroroszország), Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia (és a Feroer-szigetek), Észtország, Finnország, Franciaország (és Monaco), Görögország, Hollan- dia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Málta, Moldá- via, Montenegró, Nagy-Britannia (valamint a Chanel-szigetek, Gibraltár és Man szigete) valamint Észak-Írország, Németor- szág, Norvégia, Olaszország (valamint San Marino Köztársaság és Vatikán), Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svéd- ország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország, Ukrajna.
c.1. Jelen biztosítási kötelezettség nem áll fenn, ha az adott ország államhatalma vagy harmadik személy aka- dályozza a kár megállapítását és rendezését, vagy a biz- tosító egyéb kötelezettségének teljesítését.
6.E. KIZÁRÁSOK
a. Nem nyújt fedezetet a biztosítás az Általános feltéte- lekben meghatározott kizárásokon túlmenően azokra a kár(ok)ra sem,
a.1. amelyet a szerződő és/vagy a biztosítottak egymás- nak okoznak,
a.2. amelyet a közeli hozzátartozók egymásnak okoztak,
a.3. amelyet a biztosított maga szenved el,
a.4. ahol a biztosító biztosítási eseményenkénti fizetési kötelezettsége nem éri el a biztosítási szerződésben rög- zített önrészesedés értékét,
a.5. amely büntető jellegű kiadásként (pl. büntetés, bír- ság, kamat) jelentkezik,
a.6. amelyet büntetőeljárás alapján indult közvetítői eljá- rás keretében létrejött megállapodásban vállal megtérí- teni,
a.7. amelyet a biztosított szerződésszegéssel okozott,
a.8. amely(ek)ért a biztosított mint 14 éves kort betöltött személy gondozója kártérítési felelősséggel tartozik, ha a gondozott ellen szándékos cselekménye miatt eljárás indult, vagy – az életkora miatti büntethetőségi akadály figyelmen kívül hagyásával – eljárás indulhatna,
a.9. amely(ek)et a biztosított szervezett, vagy verseny- szerű sporttevékenység végzése során okoz,
a.10. amely(ek)et a biztosított kereső foglalkozás vagy tevé- kenység végzése során, vagy az előállított termékkel okoz,
a.11. amely(ek)et a biztosított munkáltatói minőségében okoz,
a.12. amely(ek)et a biztosított tanulói minőségében okoz,
a.13. amely(ek)et a biztosított környezetszennyezéssel okoz,
a.14. amely(ek)et a biztosított motoros jármű üzemben- tartójaként, használójaként okoz,
a.15. amely(ek)et a biztosított gépi meghajtású sportesz- közök használatával okoz,
a.16. amely(ek)et a biztosított a kötelező gépjármű-fele- lősségbiztosítás hatálya alatt álló rokkantjármű haszná- latával okoz,
a.17. amely(ek)et a biztosított olyan állat tartójaként okoz, mely állat tartása jelen szerződési feltétel alapján nem vonható fedezetbe,
a.18. amely(ek)et a biztosított fertőzött állat tartásával okoz,
a.19. a biztosított eb, illetve kisállat által állati és növényi kultúrákban okoz,
a.20. amely(ek)et a biztosított az ebbel, vagy egyéb biz- tosítható kisállattal való keresőtevékenység vagy ver- senyszerű sport végzése közben, illetve azzal összefüg- gésben okoz,
a.21. amely(ek)et a biztosított bérbeadói, vagy bérbeve- vői minőségben, a bérleti szerződésben vállalt kötele- zettségek, így például a fizetési kötelezettségeinek nem teljesítésével okoz,
a.22. amely(ek)et a biztosított építtetői, felújítói tevé- kenységével járó, előre látható, valamint az előre terve- zett és/vagy a teljesítéshez elengedhetetlenül szükséges károkkal okoz,
a.23. amely(ek)et a biztosított hatósági engedélyköteles építtetői, felújítói tevékenységével harmadik személy- nek, illetve tulajdonostársaknak és szövetkezeti lakókö- zösségnek okoz (külön megállapodással kiterjeszthető a biztosítási fedezet a hatósági engedélyköteles építtetői felújítói tevékenységekre is, lásd V.7.),
a.24. amely(ek)et a biztosított nem hatósági engedély- köteles építtetői, felújítói tevékenységével harmadik sze- mélynek, személyi sérüléses kárt okoz,
a.25. amely a biztosított jogszabályban írt felelősségnél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségén alapul,
a.26. valamint nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, valamint sérelemdíjat, amelyek az üzleti jó hírnév, eszmei
érték, good-will megsértésével, valamint az előszereteti érték kárpótlásával összefüggésben keletkeztek.
6.F. ÖNRÉSZESEDÉS
a. Jelen kiegészítő felelősségbiztosítási kockázatok álta- lános levonásos önrészesedése 10%, de minimum 5.000 Ft káreseményenként.
b. A III.6.F.a. bekezdésben leírtaktól eltérően az „egyéb önálló ingatlanok építtetői, felújítói minőségében (II- I.6.C.c.) okozott károk esetén a biztosított önrészesedése 10%, de minimum 50.000 Ft káreseményenként.
7. BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
7.A. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
a. A biztosító szolgáltatását a károsultnak teljesítheti. A bizto- sított akkor követelheti, hogy a biztosító neki teljesítsen, ha a károsult követelését ő egyenlítette ki.
b. Ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igé- nyek miatti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötele- zettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan taga- dás többletköltségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a bizto- sító viselte, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.
c. A biztosító az ingatlantulajdonosi és -használói felelősség- biztosítás esetén
c.1. a társasház tulajdonosközössége által okozott károkból a biztosított tulajdoni hányadának megfelelő arányban téríti meg,
c.2. lakásszövetkezeti közösség által okozott károkból a biz- tosított szövetkezeti tag által használt épületrész alapterüle- tének, valamint az összes lakásszövetkezeti tag által használt épületrész (a közös használatú területek nélküli) alapterületé- nek arányában téríti meg a kárt.
d. Eltérve a szerződési feltételek I.9. bekezdésében leírt általános értékkövetési szabályaitól, a felelősségbiztosí- tási kockázatok kártérítési limitei nem kerülnek értékkö- vetésre.
7.B. A KÁROSULT IGÉNYÉNEK ÉRVÉNYESÍTÉSE
a. A károsult – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – nem érvényesítheti kárigényét közvetlenül a biztosítóval szemben.
b. Ez a szabály nem akadályozza meg, hogy a károsult a biz- tosítóval szemben annak bírósági megállapítása iránt indítson keresetet, hogy a biztosított felelősségbiztosítási fedezete a károkozás időpontjában a károsult kárára fennállt-e.
7.C. A BIZTOSÍTOTT ÁLTALI ELISMERÉS, TELJESÍTÉS ÉS EGYEZSÉG HATÁLYA A BIZTOSÍTÓVAL SZEMBEN
a. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító elő- zetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette.
b. Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult követelé- sének a biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott.
c. A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.
7.D. JÁRADÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG
a. Járadékfizetési kötelezettség esetén a járadék tőkeértékét a biztosító a korrigált 2004. évi halandósági tábla alapján, 0%- os technikai kamattal határozza meg a szerződésben rögzített biztosítási összegből még rendelkezésre álló összeg erejéig. Ez nem jelenti a járadék ezen az összegen történő egyösz- szegű megváltását. A megváltást mind a biztosító, mind a károsult kezdeményezheti, de arra kizárólag abban az eset- ben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét a biztosító és a károsult is elfogadja. Amennyiben a biztosító hozzájárul a megváltáshoz, akkor az egyösszegű megváltás összegét a biztosító az adott gazdasági körülmények (pl. inflációs ráta), a fizetendő járadék paramétereinek, illetve a károsult egészségi állapotának figyelembevételével állapítja meg.
b. Abban az esetben, ha a biztosított a vele szemben támasz- tott kártérítési igények miatti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapo- zatlanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.
c. A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.
7.E. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE ÉS VISSZAKÖVETELÉSI JOGA
a. A biztosítót a károsulttal szemben a szolgáltatás meg- fizetése alól a biztosított szándékos vagy súlyosan gon- datlan magatartása sem mentesíti. A szándékos károko- zásnak, továbbá a súlyos gondatlanságnak alább, illetve az egyes külön fedezeteknél megállapított eseteiben a biztosító követelheti a biztosítottól a kifizetett biztosítási összeg megtérítését, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy károkozó magatartása nem volt jogellenes.
a.1. Jelen szerződés szerint súlyosan gondatlan károko- zásnak minősül többek között, ha az előző bekezdésben meghatározott személy, illetve a biztosított
a.1.a. hatósági engedélyhez kötött tevékenységet enge- dély nélkül végzett,
a.1.b. a tevékenységét jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végezte,
a.1.c. a kárt ittas állapotban, bódulatot keltő vagy hal- lucinogén szerek (például kábítószer) fogyasztásának hatása alatt, illetve ezzel az állapotával összefüggésben okozta,
a.1.d. az ingatlant nem a rendeltetésének megfelelően használta,
a.1.e. a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési előírások, fog- lalkozási szabályok súlyos vagy ismétlődő, illetve folya- matos megsértésével okozta,
a.1.f. a kár az egészségügyi, egészségvédelmi, illetve az elzárást, elkerítést szabályozó előírások súlyos megsér- tésével okozati összefüggésben keletkezett,
a.1.g. a kár az állattartásra vonatkozó – többek között egészségügyi, egészségvédelmi, illetve az elzárást, elke- rítést szabályozó – előírások súlyos megsértésével oko- zati összefüggésben keletkezett,
a.1.h. a kár az állat veszélyességére utaló tájékoztatás (tábla, más jelzés) elmaradásával okozati összefüggés- ben keletkezett.
a.1.i. a kár a biztosított által az építtetésre, felújításra vo- natkozó szakmai szabályok, egyéb előírások súlyos meg- szegésével okozati összefüggésben keletkezett,
a.1.j. a kárt a tevékenység végzésére vonatkozó szakmai előírások súlyos megszegésével okozta.
b. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megté- rítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzá- tartozó.
c. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.
d. Abban az esetben, ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt, és a biztosító a károkozóval szemben kerese- tet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biz- tosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvénye- síteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült ösz- szegből elsőként a biztosított követelését kell kielégíteni.
e. A szerződő/biztosított köteles minden elvárható támo- gatást megadni a Biztosító törvényi engedmény alapján megnyíló visszkeresetének érvényesítéséhez. A Biztosí- tott visszkereseti igényéről a biztosító hátrányára nem mondhat le. Az e kötelezettségének elmulasztásából származó következmények a biztosítottat terhelik.
7.F. FELELŐSSÉGET ELISMERŐ NYILATKOZAT
A biztosító a felelősségbiztosítási károkat a feltételekben fog- laltak szerint téríti meg. A felelősséget elismerő nyilatkozat önmagában nem kötelezi a biztosítót kártérítési összeg megfi- zetésére, a biztosító a biztosított felelősségét minden esetben vizsgálja. A biztosító késedelmes szolgáltatás esetén kizárólag a magyar polgári jog szabályai szerinti késedelmi kamat meg- fizetésére köteles.
7.G. KÁRIGÉNY BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG
A biztosított a szerződésben megállapított határidőn belül – a bejelentési kötelezettség megszegése esetére megállapított jogkövetkezmények mellett – köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a szerződésben meghatározott tevékenységével kapcsolatban kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot. A biztosítási esemény bejelentésére legalább harmincnapos bejelentési határidőt kell biztosítani.
IV. KIEGÉSZÍTŐ BALESETBIZTOSÍTÁS
Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rög- zített kérdésekben a szerződésben és annak mellékleteiben, és az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is minősülő általános feltételekben rögzítettek az irányadóak.
1. BIZTOSÍTOTT, KEDVEZMÉNYEZETT
1.A. BIZTOSÍTOTT
a. Biztosított jelen feltétel alapján a biztosítási szerződésben név szerint megnevezett természetes személy,
b. együttbiztosított a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában a biztosítottal együtt lakó közeli hozzátartozó (Ptk. 8:1§) és élettárs.
c. Biztosított az a személy lehet, aki a biztosítási ajánlattétel időpontjában:
c.1. nem töltötte be 70. életévét (A biztosító a biztosított korát úgy állapítja meg, hogy a biztosított születésének évszámát levonja a folyó naptári évnek az évszámából),
c.2. nem rokkant, vagy rokkantnyugdíjas,
c.3. a biztosítás megkötéséig munkaképesség-csökkenés megállapítására irányuló kérelmet nem nyújtott be az illetékes állami szervhez.
1.B. KEDVEZMÉNYEZETT
Jelen kiegészítő balesetbiztosítási módozat tekintetében kedvezményezett az a személy, aki a biztosítási szerző- désben meghatározott biztosítási szolgáltatásokra jogo- sult, így
a. a biztosított életében esedékes szolgáltatások kedvez- ményezettje a biztosított,
b. a biztosított halála esetén esedékes szolgáltatások kedvezményezettje(i) az adott biztosított törvényes örö- köse(i).
2. TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLY
2.A TERÜLETI HATÁLY
A biztosítási szerződés alapján a biztosító kockázatviselése – ezzel ellentétes szerződéses kikötés hiányában – egyaránt a belföldön és külföldön bekövetkezett biztosítási eseményekre (így az egész világra) kiterjesztésre kerül.
2.B. IDŐBELI HATÁLY
a. A kiegészítő balesetbiztosítás az alap vagyonbiztosítás kockázatviselési ideje alatt okozott és bekövetkezett károkra terjed ki. Abban az esetben, ha kiegészítő balesetbiztosítást később kerül megkötésre, mint az alap vagyonbiztosítás, ak- kor a biztosító a szerződésmódosítás kötvényen szereplő ha- tályának időpontjától áll kockázatban.
b. A biztosítási szerződés alapján a biztosító kockázatviselése fennáll a fedezeti időszakban a nap 24 órájában.
3. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE
A balesetbiztosítás kiegészítő fedezetének megszűnésé- nek szabályait a jelen feltétel I.6. bekezdése tartalmazza.
4. A BIZTOSÍTOTT, KEDVEZMÉNYEZETT KÖTELEZETTSÉGEI
A biztosított és a kedvezményezett kötelezettségeit a je- len feltétel I.11.A. pontja tartalmazza.
5. A BIZTOSÍTÁS DÍJA
5.A. Az egyes igényelt, külön balesetbiztosítási fedezetek díját az alap vagyonbiztosítás díjával együtt, és az alapbiztosítással azonos díjfizetési gyakoriság szerint kell megfizetni.
5.B. Azon kockázatok esetén, ahol a biztosító a szolgálta- tásaiban korlátozásokat vezetett be a balesetet szenvedett személy életkora miatt, a korlátozott, vagy érvénytelenített szolgáltatások kapcsán a biztosítási díjak nem változnak ezen ügyfelek magasabb kockázata miatt.
6. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
6.A. A biztosítási összeg, a biztosító szolgáltatásainak a szer- ződő által választott és a biztosítási szerződésben rögzített éves, vagy a biztosítási időszakra vonatkozó felső határa, mely megegyezik a kártérítési limittel.
6.B. A biztosító legfeljebb az egyes balesetbiztosítási kocká- zatokra a biztosítási szerződésben külön-külön rögzített kár- térítési limitig nyújt szolgáltatást, mely szolgáltatás mértéke függ a biztosítottnak a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában betöltött életkorától is.
7. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK
7.A. Az egyes külön megállapodással igényelt és a biztosítási szerződésben külön rögzített balesetbiztosítási fedezetek biz- tosítási feltételei alapján, a balesetbiztosítási esemény olyan, a biztosított akaratán kívül fellépő, egyszeri, külső fizikai és/vagy kémiai behatás, amely a biztosítottat akaratától függetlenül a kockázatviselés tartama alatt éri, és amellyel összefüggésben a biztosított a baleset megtörténtétől számított egy éven belül az alábbiakban meghatározott egészségkárosodást szenved, illetve amely a biztosított halálát okozza.
a. Tartós egészségkárosodás (rokkantság)
A baleset napjától számított egy éven belül megállapított, a baleset következményeként a biztosított egészségében vagy szellemi teljesítőképességében bekövetkező, 10% feletti tar- tós egészség károsodás (rokkant maradt).
b. Elhalálozás
a biztosított a baleset napjától számított egy éven belül be- következő halála, mely esemény oka a balesettel közvetlen ok-okozati összefüggésben van.
c. Csonttörés, csontrepedés (fogtörést kivéve)
baleseti eredetű csonttörés, csontrepedés (a fogtörést kivéve).
d. Kórházi napi díj
baleseti eredetű sérülés esetén orvosilag indokolt kórházi fek- vőbeteg-ellátásban részesül.
e. Égési sérülés
baleseti eredetű sérülés, melynek következtében a biztosított égési sérülést szenved, égési sérülés továbbá a leforrázás is.
7.B. Balesetbiztosítási eseménynek minősülnek az aláb- bi, a biztosított akaratán kívüli események is:
a. vízbefúlás,
b. villámcsapás,
c. elektromos áram behatásai.
7.C. Nem minősülnek balesetnek, így a biztosítási véde- lem nem terjed ki a következő eseményekre:
a. bármilyen eredetű betegségre,
b. az elme- és tudatzavarban bekövetkezett balesetek- re akkor, ha az ittasságon, kábító-, illetve bódítószerek fogyasztásán alapul, valamint agyvérzés, epilepsziás ro- ham és egyéb, a biztosított egész testére kiterjedő gör- csös roham következtében következtek be (ha az említett roham olyan baleset következménye, amelyre a kocká- zatviselés kiterjed, a biztosítási védelem fennáll),
c. a biztosított testén saját maga vagy hozzájárulásával mások által végzett gyógyító célú kezelésre és beavat- kozás folytán előidézett testi károsodásra, amennyiben erre nem valamely biztosítási esemény miatt került sor,
d. a biztosítottat ért szívinfarktus folytán bekövetkező balesetekre, a szívinfarktus semmilyen körülmények kö- zött nem tekinthető baleseti következménynek,
e. háború (hadüzenettel vagy anélkül), polgárháború, határvillongás, forradalom, zendülés, puccs vagy puccs- kísérlet, népi megmozdulás, terrorcselekmények során bekövetkezett balesetekre, függetlenül attól, hogy aktív vagy passzív részvételről van szó,
f. felkelésben, lázadásban, zavargásban való részvétel során bekövetkezett balesetekre, kivéve, ha erre belföl- dön, valamilyen hivatali vagy közszolgálati kötelesség teljesítése közben került sor,
g. motor nélküli légi jármű (repülőszerkezet), segédmoto- ros vitorlázó repülőgép, motoros sárkányrepülő, valamint ejtőernyő használata közben bekövetkezett balesetre,
h. légi jármű pilótájaként vagy légi jármű személyzeteként elszenvedett, valamint légi járművel folytatott egyéb, hi- vatás gyakorlása közben bekövetkezett balesetre,
i. öngyilkosság, öncsonkítás vagy annak kísérletére,
j. megemelésre, rándulásra, napszúrásra, hőgutára, fa- gyásra, habituális ficamra, patológiás törésre, kivéve, ha az baleset következménye,
k. autó-motor sport, motorcsónakversenyeken (ideértve a teszttúrákat és raliversenyeket is) és ezekkel kapcso- latos edzéseken való aktív részvétel során bekövetkező balesetekre, ideértve a jármű személyzetét (sportolók) és a kisegítő személyzetet,
l. versenyszerű sportolás, edzés közben bekövetkezett balesetekre,
m. közvetve vagy közvetlenül radioaktív sugárzás, illetve ionizáló sugárzás (pl. röntgen) által okozott balesetekre,
n. fertőzések esetén fennáll a biztosítási védelem,
n.1. ha a kórokozó olyan baleseti sérülés következtében kerül a szervezetbe, amelyre a kockázatviselés kiterjed,
n.2. kismértékű bőr- és nyálkahártya-sérülések nem tar- toznak ezen baleseti sérülésekhez, ha a kórokozó ezen keresztül jut a szervezetbe (azonnal vagy később), a biz- tosítási védelem nem áll fenn (ez a korlátozás a veszett- ségre és a tetanuszfertőzésre nem vonatkozik).
n.3. gyógykezelés következtében bekövetkező fertőzé- sekre a biztosítási védelem nem terjed ki,
o. továbbá nem minősül balesetnek
o.1. a szilárd vagy folyékony anyagok okozta mérgezés, ha az szájon keresztül került a szervezetbe, valamint
o.2. a recehártya-leválás és annak következményei.
7.D. A szerződés megkötésének időpontjában már bár- mely okból károsodott, sérült vagy csonka, funkciójában korlátozott – nem ép – testrészek és szervek a biztosítás- ból ki vannak zárva.
7.E. Nem terjed ki a biztosítás a biztosított szándékosan elkövetett bűncselekménye folytán vagy azzal összefüg- gésben bekövetkezett balesetekre.
7.F. A kockázatviselés korlátozása
a. hasfali és lágyéksérv esetén a biztosító csak akkor teljesít kifizetést, ha a sérvet olyan, kívülről jövő beha- tás okozta, amelyre a kockázatviselés kiterjed, és az nem öröklött tényezők (adottságok) következményeként jelentkezett,
b. porckorongsérv esetén a biztosító csak akkor teljesít kifizetést, ha ez a gerincoszlopot ért közvetlen mechani- kus behatás, nem pedig egy korábbi, már a baleset előtt is meglevő betegség súlyosbodásának a következménye,
c. belső szervek vérzései és agyvérzés esetén a biztosí- tási védelem akkor áll fenn, ha ezeket a szerződés szerint balesetnek minősülő esemény okozta,
d. pszichikai reakciók okozta káros zavarok esetén a biz- tosítási védelem akkor áll fenn, ha ezeket a szerződés szerint balesetnek minősülő esemény okozta,
e. azon biztosított személyek esetén, akik a biztosítási esemény bekövetkeztekor elérték 65. életévüket, a bizto- sító – az egyes kockázatoknál meghatározott mértékben, a betöltött életkor függvényében sávosan – csökkenti a szolgáltatás mértékét.
7.G. Balesetbiztosítási kockázatok esetén mentesül a biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól, ha biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következté- ben vesztette életét.
8. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
8.A. BALESETI EREDETŰ TARTÓS EGÉSZSÉG- KÁROSODÁS (ROKKANTSÁG) (IV.7.A.A.)
a. Amennyiben a baleset napjától számított egy éven belül megállapítható, hogy a baleset következményeként a bizto- sított egészsége vagy szellemi teljesítőképessége tartósan károsodott (rokkant maradt), a biztosító szolgáltatását – a biz- tosítási szerződésben ezen kockázatra meghatározott induló kártérítési limitet alapul véve – az alábbi, a rokkantsági fokok alapján megállapított százalékos arányoknak megfelelően kell
meghatározni, de a biztosító szolgáltatásának felső határa minden esetben a kötvényben meghatározott kártérítési limit. A rokkantság fokát, az egyes testrészek egészségkárosodá- sának figyelembevételével az alábbi szabályoknak megfelelő- en kell megállapítani,
a.1. egy kar vállízületből való teljes elvesztése,
vagy teljes működésképtelensége 70%
a.2. egy kar könyökízület fellettig való elvesztése,
vagy teljes működésképtelensége 65%
a.3. egy kar könyökízület alatt való elvesztése,
illetve teljes működésképtelensége 60%
a.4. egy kéz teljes elvesztése, illetve teljes működésképtelensége 55%
a.5. egy hüvelykujj teljes elvesztése,
vagy teljes működésképtelensége 20%
a.6. egy láb combközép fellettig való teljes
elvesztése, vagy teljes működésképtelensége 70%
a.7. egy láb combközépig való teljes elvesztése
vagy teljes működésképtelensége 60%
a.8. egy láb térd alatt való elvesztése, illetve
teljes működésképtelensége 50%
a.9. egy láb lábszár közepéig való elvesztése,
vagy teljes működésképtelensége 45%
a.10. egy lábfej teljes elvesztése, illetve teljes működésképtelensége 40%
a.11. mindkét szem látóképességének
teljes elvesztése 100%
a.12. egyik szem látóképességének
teljes elvesztése 50%
a.13. mindkét fül hallóképességének
teljes elvesztése 60%
a.14. egyik fül hallóképességének
teljes elvesztése 30%
b. Az előző pontból adódó egészségkárosodási százalékok összegeződhetnek, de nem haladhatják meg a 100%-ot,
b.1. ennek megfelelően tehát amennyiben a szerződés hatá- lya alatt több biztosítási esemény is bekövetkezik, és ezáltal az egészségkárosodási százalékok együttesen meghaladják a 100%-ot, vagy
b.2. egy biztosítási esemény kapcsán az egészségkárosodási százalékok összegződnek és meghaladják a 100%-ot, úgy a biztosító szolgáltatásának felső határa minden esetben csak a kötvényben meghatározott kártérítési limit lehet.
b.3. Egyes testrészek vagy érzékszervek részbeni elvesztése, illetve részbeni működésképtelensége esetén az előző pont- ban megadott egészségkárosodási százalékok megfelelő há- nyadát kell figyelembe venni.
b.4. Ha a rokkantság foka az egészségkárosodási tábla alap- ján nem állapítható meg, a baleseti szolgáltatást aszerint kell megállapítani, hogy a testi vagy szellemi működőképesség orvosi szempontból milyen mértékben csökkent. A tartós egészségkárosodás, rokkantság mértékét a biztosító orvosa állapítja meg.
c. Ha a biztosított a biztosító orvosa által megállapított tartós egészségkárosodás mértékével nem ért egyet, saját maga is szerezhet be orvosi véleményt. Amennyiben az eltér a bizto-
sító orvosának véleményétől, független, mindkét fél által elis- mert orvosszakértőt kell felülvizsgálatra felkérni.
A független orvosszakértői felülvizsgálattal kapcsolatban felmerülő költségeket (utazás, honorárium) a biztosító csak abban az esetben viseli, ha az orvosszakértő magasabb egészségkárosodási százalékot állapított meg, vagy ha a fe- lülvizsgálatot a biztosító kérte.
d. A baleset utáni első évben rokkantsági kifizetésre csak ak- kor kerülhet sor, ha a baleset következményei orvosi szem- pontból egyértelműen tisztázottak.
e. Ha a biztosított halála
e.1. a balesetet követő egy éven belül, a balesetből kifolyó- lag következik be, rokkantsági szolgáltatásra vonatkozó igény nem támasztható,
e.2. a balesetet követő egy éven belül, de a balesettel össze nem függő okból vagy bármely okból, de a balesettől számí- tott egy év eltelte után következik be, olyan rokkantsági fok után teljesítendő a szolgáltatás, amellyel a legutolsó orvosi vizsgálat megállapítása alapján számolni kellett volna.
f. A biztosító szolgáltatásának korlátozása végleges, vagy tartós-részleges baleseti rokkantság bekövetkeztekor:
f.1. a biztosítási esemény időpontjában a 65. életévét be- töltött biztosított személy esetén a biztosítási szerződés- ben meghatározottak 75%-áig,
f.2. a biztosítási esemény időpontjában a 70. életévét betöltött biztosított személy esetén a biztosítási szerző- désben meghatározottak 50%-áig nyújt szolgáltatás a biztosító,
f.3. a biztosítási esemény időpontjában a 80. életévét be- töltött biztosított személy esetén jelen kockázatra nem nyújt szolgáltatást a biztosító.
8.B. BALESETI HALÁL (IV.7.A.B.)
a. A biztosító baleseti eredetű halál esetére – amennyiben a biztosított személy halála a balesetet követő egy éven belül következik be – a biztosítási szerződésben ezen kockázatra megállapodott kártérítési limitig nyújt szolgáltatást. A halál- eseti kifizetésből az ugyanazon eseményből eredően tartós rokkantsági szolgáltatásként már kifizetett összegeket levonja, s csak a különbözetet fizeti ki.
b. Amennyiben a biztosító a baleseti rokkantsági szolgáltatást már kifizette a biztosított halála előtt, és a baleseti halál szol- gáltatási összege alacsonyabb, mint a rokkantsági szolgálta- tásé, a többletkifizetést nem követelheti vissza.
c. A biztosító szolgáltatásának korlátozása baleseti halál bekövetkeztekor:
c.1. a biztosítási esemény időpontjában a 65. életévét be- töltött biztosított személy esetén a biztosítási szerződés- ben meghatározottak 75%-áig,
c.2. a biztosítási esemény időpontjában a 70. életévét betöltött biztosított személy esetén a biztosítási szerző- désben meghatározottak 50%-áig nyújt szolgáltatás a biztosító,
c.3. a biztosítási esemény időpontjában a 85. életévét betöltött biztosított személy esetén jelen kockázatra nem nyújt szolgáltatást a biztosító.
8.C. BALESETI EREDETŰ CSONTTÖRÉS VAGY CSONTREPEDÉS (IV.7.A.C.)
a. A biztosító a baleseti eredetű csonttörés vagy csontrepe- dés esetén egyszeri szolgáltatást nyújt, a szerződésben ezen kockázatra megjelölt kártérítési limit mértékéig.
b. A biztosító szolgáltatásának korlátozása baleseti ere- detű csonttörés vagy csontrepedés bekövetkeztekor:
b.1. A biztosítási esemény időpontjában a 70. életévét
Testfelület Súlyosság | 10–19% | 20–49% | 50–80% | 80% felett |
I. fokú | – | – | – | – |
II. fokú | – | 10% | 25% | 40% |
III. fokú | 20% | 40% | 100% | 160% |
IV. fokú | 40% | 80% | 200% | 200% |
b. Ha a biztosított egy
biztosítási esemény következtében
betöltött biztosított személy esetén a biztosítási szerző- désben meghatározottak 50%-áig nyújt szolgáltatást a biztosító,
b.2. A biztosítási esemény időpontjában a 85. életévét betöltött biztosított személy esetén a biztosítási szerző- désben meghatározottak 20%-áig nyújt szolgáltatást a biztosító.
8.D. BALESETI KÓRHÁZI NAPIDÍJ (IV.7.A.D.)
a. A biztosító szolgáltatása minden naptári napra, amelyen a biztosított a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási esemény (baleset) miatt orvosilag indokolt kórházi fekvőbe- teg-ellátásban részesül, a baleset napjától számított két éven belül, maximum 185 napra, kórházi napidíjat fizet.
b. A biztosító szolgáltatásának korlátozása baleseti kór- házi napidíj fizetése esetén: a biztosítási esemény idő- pontjában a 65. életévét betöltött biztosított személy esetén jelen kockázatra nem nyújt szolgáltatást a bizto- sító.
8.E. BALESETI EREDETŰ ÉGÉSI SÉRÜLÉS (IV.7.A.E.)
a. A biztosító szolgáltatását baleseti égési sérülés esetén – a biztosítási szerződésben ezen kockázatra meghatározott in- duló kártérítési limitet alapul véve – az alábbi szabályoknak megfelelően kell megállapítani.
Térítés mértéke: az induló kártérítési limit táblázat szerinti szá- zaléka.
többféle súlyosságú és/vagy kiterjedésű égési sérülést szen- ved, akkor a biztosító a szolgáltatás mértékét az egyes sérü- lések kiterjedésének százalékos mértékét összeadva, a leg- magasabb súlyosságú sérülés szorzójával állapítja meg. Ez azonban összességében a 200%-ot nem haladhatja meg.
c. A biztosító szolgáltatása egy biztosítási évben több bizto- sítási esemény bekövetkezte esetén sem haladhatja meg a biztosítási összeg kétszeresét.
e. A biztosító szolgáltatásának korlátozása baleseti égési sérülés bekövetkeztekor:
e.1. A biztosítási esemény időpontjában a 70. életévét betöltött biztosított személy esetén a biztosítási szerző- désben meghatározottak 50%-áig nyújt szolgáltatást a biztosító,
e.2. A biztosítási esemény időpontjában a 80. életévét betöltött biztosított személy esetén a biztosítási szerző- désben meghatározottak 20%-áig nyújt szolgáltatást a biztosító.
8.F. A biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez szüksé- ges iratok beszerzésének költségeit annak kell viselnie, aki igényét a biztosítóval szemben érvényesíti.
V. TOVÁBBI KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK
Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rög- zített kérdésekben a szerződésben és annak mellékleteiben, és az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is minősülő általános feltételekben rögzítettek az irányadóak.
1. KIEGÉSZÍTŐ LAKÁS ASSISTANCE BIZTOSÍTÁS
1.A. BIZTOSÍTOTT
a. Biztosított jelen feltétel alapján a biztosítási szerződésben név szerint megnevezett természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,
b. természetes személy esetén együttbiztosított a biztosítá- si esemény bekövetkezésének időpontjában a biztosítottal együtt lakó közeli hozzátartozó (Ptk. 8:1§) és élettárs.
1.B. TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLY
a. Területi hatály
Jelen kiegészítő fedezet esetén a biztosító kockázatviselése az alap vagyonbiztosítás esetén meghatározott kockázatvise- lési helyen áll fenn.
b. Időbeli hatály
A kiegészítő lakás assistance biztosítás az alap vagyon- biztosítás kockázatviselési ideje alatt bekövetkezett ká- rokra terjed ki. Abban az esetben, ha kiegészítő lakás assistance biztosítás később kerül megkötésre, mint az alap vagyonbiztosítás, akkor a biztosító a szerződésmó- dosítás kötvényen szereplő hatályának az időpontjától áll kockázatban.
1.C. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE
A lakás assistance biztosítás kiegészítő fedezet megszű- nésének szabályait jelen feltétel I.6. bekezdése tartal- mazza.
1.D. A BIZTOSÍTÁS DÍJA
A lakás assistance biztosítás kiegészítő fedezetek díját az alap vagyonbiztosítás díjával együtt, és az alapbiztosítással azonos díjfizetési gyakoriság szerint kell megfizetni.
1.E. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásainak a szerződő által választott és a biztosítási szerződésben rögzített éves, vagy a biztosítási időszakra vonatkozó felső határa, mely meg- egyezik a kártérítési limittel.
1.F. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY
a. Xxxxx feltétel szerint – külön megállapodással – létrejövő biztosítás esetén biztosítási eseménynek minősül a biztosított épületszerkezetben, épületgépészetben, épületgépészeti mű- szaki berendezésben bekövetkező meghibásodás, vagy egy váratlan külső mechanikai behatás, melynek következtében jelentkező vészhelyzet elhárítása sürgős beavatkozást igényel a további károk és a balesetveszély megelőzése érdekében,
feltéve, hogy a kialakult vészhelyzet elhárítása valamely, az alább felsorolt szakemberek által megoldható:
a.1. víz-, gáz-, fűtéscsőszerelő,
a.2. duguláselhárító,
a.2. villanyszerelő,
a.3. tetőfedő,
a.4. zárjavító,
a.5. üveges.
b. A szerződő/biztosított a kialakult vészhelyzetet azonnal, de legfeljebb a bekövetkezéstől, illetve tudomásra jutástól szá- mított (eltérve a I.11.A.d.1. pontban foglaltaktól) 24 órán belül köteles e feltételben meghatározott, alábbi telefonszámon be- jelenteni. Vészhelyzet bejelentése esetén a szolgáltató a lehe- tő legrövidebb időn belül megfelelő iparost küld a helyszínre. Amennyiben a biztosított számára csak egy későbbi – 2 na- pon belüli – időpont megfelelő, de gondoskodott a további károk megelőzéséről (pl.: elzárta a károsodott csőszakaszon a vizet, a sérült tetőrészt ideiglenes fóliafedéssel ellátta stb.), a biztosító az esetet vészhelyzetként kezeli, és a javítási költsé- geket a jelen szerződésben rögzített feltételek szerint vállalja.
c. Azon esetekben, ha a kialakult vészhelyzet a II.5.A. – II.5.S., valamint a II.5.T.1. és II.5.T.2. bekezdéseiben rög- zítettek biztosítási események következménye (pl. cső- törés, üvegtörés, viharkár stb.), akkor a vészelhárítási szolgáltatás korlátlan számban igénybe vehető.
d. Azon károk esetén, amelyeket nem a II.5.A. – II.5.S., valamint a II.5.T.1. és II.5.T.2. bekezdéseiben nevesített káresemények okoztak, tehát a biztosítónak szolgáltatási kötelezettsége ezen veszélynemek feltételei alapján (va- gyonbiztosítás alapfedezete) nem keletkezik, a vészelhá- rítási szolgáltatást biztosítási évenként egy alkalommal lehet költségmentesen igénybe venni.
e. A vészhelyzet V.1.F.c, valamint a V.1.F.d. pontjaiban megha- tározott jellegének megállapításáról szolgáltató dönt a biztosí- tottal történő telefonos egyezetés alapján.
1.G. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
a. A szolgáltatást a biztosító kiszervezett tevékenység- ként, külső szolgáltatóval, a Europ Assistance Magyaror- szág Kft-vel (1134 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00-00.) (további- akban szolgáltató) együttműködve nyújtja. Amennyiben a biztosító és a szolgáltató közötti szerződés valamely okból megszűnik – akkor ezen feltételre történő hivatko- zással –, a biztosítási szerződés jelen kiegészítő fedezete érdekmúlás jogcímén automatikusan megszűnik, és az arányos biztosítási díj a szerződőnek visszajár.
A SIGNAL LAKÁS ASSISTANCE
vészelhárítási szolgáltatás éjjel-nappali segítségnyújtást jelent, mely a
00-0-000-0000
számon érhető el.
b. A vészelhárítási költségek átvállalása
b.1. A biztosító vállalja, hogy az V.1.X. xxxxxxxxxxx meghatá- rozottak alapján a szolgáltató által küldött szakember vészel- hárítási tevékenységének költségeire – nevezetesen kiszállá- si díj, rezsióradíj, anyagköltség – a biztosítási szerződésben megjelölt mértékig szolgáltatást nyújt. Amennyiben a vészel- hárítás költségei meghaladják a kötvényben e veszély- nemre rögzített szolgáltatási limitet, a többletköltségek a biztosítottakat terhelik.
b.2. Abban az esetben, ha az így felmerült többletköltség a biztosítási szerződés II.5.A. – II.5.S., valamint a II.5.T.1. és
II.5.T.2. bekezdéseiben rögzítettek biztosítási események va- lamely kockázata alapján (vagyonbiztosítás alapfedezete) biz- tosítási eseménynek tekinthető, úgy a biztosított által a szaki- paros részére megfizetett többletköltségek értéke alapján a biztosító kárrendezési eljárás keretei között – a feltételekbe foglaltat szabályok és kizárások szerint – utólag szolgáltatást nyújt a biztosítottnak.
b.3. A vészelhárítások, illetve az üvegezések során felhasznált anyagok, szerelvények csak az eredetivel megegyező fajtájú- ak, kategóriájúak lehetnek, a vészelhárítás célja a vészhelyze- tet megelőző állapot helyreállítása.
b.4. A szakiparos által végzett tevékenységért a biztosí- tó – a biztosított és a szakiparos közvetlen kapcsolatára tekintettel – felelősséggel nem tartozik.
2. KIEGÉSZÍTŐ GÉPJÁRMŰ-ÁTALÁNYBIZTOSÍTÁS
2.A. BIZTOSÍTOTT
a. Biztosított jelen feltétel alapján a biztosítási szerződésben név szerint megnevezett természetes személy,
b. együttbiztosított a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában a biztosítottal együtt lakó közeli hozzátartozó (Ptk. 8:1§) és élettárs.
2.B. TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLY
a. Területi hatály
Jelen kiegészítő fedezet esetén a biztosító kockázatviselése az alap vagyonbiztosítás esetén meghatározott kockázatvise- lési helyen áll fenn.
b. Időbeli hatály
A kiegészítő gépjármű-átalánybiztosítás az alap vagyon- biztosítás kockázatviselési ideje alatt bekövetkezett ká- rokra terjed ki. Abban az esetben, ha kiegészítő gépjár- mű-átalánybiztosítás később kerül megkötésre, mint az alap vagyonbiztosítás, akkor a biztosító a szerződésmó- dosítás kötvényen szereplő hatályának az időpontjától áll kockázatban.
2.C. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE
A gépjármű-átalánybiztosítás kiegészítő fedezet meg- szűnésének szabályait jelen feltétel I.6. bekezdése tar- talmazza.
2.D. A BIZTOSÍTÁS DÍJA
A gépjármű-átalánybiztosítás kiegészítő fedezet díját az alap vagyonbiztosítás díjával együtt, és az alapbiztosítással azo- nos díjfizetési gyakoriság szerint kell megfizetni.
2.E. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
a. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának az egyes személygépjárművekre a szerződő által választott és a bizto- sítási szerződésben rögzített éves, vagy a biztosítási időszakra vonatkozó felső határa, mely megegyezik a kártérítési limittel.
b. Személygépjármű átalánybiztosítása esetén a biztosításra feladásra kerülő jármű forgalmi értéke (típusa, futásteljesítmé- nye és műszaki állapota) alapján kell meghatározni a biztosí- tási összeget.
c. A kockázatviselési helyen biztosított összes járműre – a leg- nagyobb forgalmi értékű személygépjármű értékének megfe- lelően – egységesen kerül meghatározásra a biztosítási ösz- szeg (átalánybiztosítás).
d. A kockázatviselési helyre – ezen kockázatra – vonatkozó teljes biztosítási összeg a személygépjárműre meghatározott átalánybiztosítási összegnek és a kockázatviselés helyén talál- ható a V.2.F.c. pontban meghatározottaknak megfelelő tulaj- donságokkal rendelkező gépkocsibeállók számának szorzata.
2.F. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK KÖRE
Jelen feltétel szerint létrejövő biztosítás esetén azok a sze- mélygépjármű(vek) biztosítható(ak), mely(ek):
a.1. az alap vagyonbiztosítás szerint biztosított, állandóan la- kott kockázatviselési helyen, minden oldalán épületszerkezet- tel lezárt, szilárd falazatú garázsban tárolnak,
a.2. a biztosított magánszemély, illetve az együttbiztosítottak tulajdonát képezik,
a.3. forgalmi rendszámmal és magyar hatóság által kiállított, érvényes forgalmi engedéllyel rendelkezik, valamint üzemké- pes,
a.4. biztosítottak továbbá:
– a téli/nyári gumiabroncskészletek,
– a járművekbe gyárilag vagy utólag tartozékként beépített, a rendeltetésszerű használathoz szükséges alkatrészek.
b. Nem biztosított vagyontárgyak, a versenysportra használt járművek, illetve tartozékai.
c. Jelen feltétel szerint szilárd falazatú garázsnak azt az épü- letet/építményt nevezzük, melynek külső határoló falai körkö- rösen égetett agyagtéglából, betonból, vagy vasbetonból, ké- szültek, valamint lezárt nyílászárói legalább a Betörésvédelmi szintek és összeghatárok, Alapfokú védelem bekezdésében meghatározottaknak megfelelnek (VI. Függelék 1.X.x. xxxxxx).
d. Jelen feltétel szerint állandóan lakottnak minősül az az in- gatlan, amely egy évben legalább 270 napig életvitelszerűen lakott.
2.G. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY
Jelen feltétel szerint – külön megállapodással – létrejövő biz- tosítás esetén biztosítási eseménynek minősülnek a biztosí- tott, és állandóan lakott kockázatviselési helyen lévő, szilárd falazatú garázsban tárolt személygépjárművekben és azok tartozékaiban, alkatrészekben bekövetkező károk, amelyeket
az alább felsorolt veszélynemek, a szerződési feltételben ezen veszélynemekre meghatározott definíciók és kizárások figye- lembe vétele mellett okoztak:
a. tűz,
b. villámcsapás közvetlen hatása,
c. robbanás
x. xxxxx,
e. földrengés,
f. sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás,
g. ismeretlen építmény vagy üreg beomlása,
h. vezetékes vízkár,
i. tűzoltó berendezés kilyukadása,
j. idegen járművek ütközése,
k. idegen tárgyak rádőlése, illetve
l. azon személygépjárművek esetén amelyek a lakóépülettel megegyező épületben (közös fedélszék) vannak tárolva, a be- töréses lopás veszélynem is biztosított.
2.H. BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
a. A biztosító szolgáltatása sérült, vagy eltulajdonított járművenként és káreseményenként legfeljebb a bizto- sítási szerződésben az egyes személygépjárművekre meghatározott kártérítési limitig terjedhet.
b. Betöréses lopás biztosítási esemény esetén a szolgál- tatás mértékének megállapítása a behatolás helyén és időpontjában ténylegesen a vagyonvédelmi előírások- ban foglaltaknak megfelelően megvalósult védelmi szint szerint és a szerződés elválaszthatatlan részét képező Betörésvédelmi szintek és összeghatárok (VI. függelék)
„Szolgáltatási összeghatárok betöréses lopás biztosítási esemény bekövetkeztekor” című táblázat alapján törté- nik. Egy biztosítási esemény kapcsán a szolgáltatási limit valamennyi érintett ingóság vagyoncsoportnak (lásd Be- töréses lopás feltétele II.5.P.), illetve a jármű(vek)nek az együttes szolgáltatására vonatkozik.
c. Eltérve a szerződési feltételek I.9. bekezdésében leírt általános értékkövetési szabályaitól, a személygépjár- művek átalánybiztosítására vonatkozó kártérítési limitek nem kerülnek értékkövetésre.
d. A biztosító káridőponti avult értéken szolgáltat, abban az esetben, ha a helyreállítás vagy javítás értékemelke- déssel jár, akkor a biztosító az értékemelkedés arányá- ban csökkenti a szolgáltatás összegét.
e. Szolgáltatást nyújt a biztosító a biztosítási összegen belül a V.2.G. bekezdésben meghatározott biztosítási események miatt üzemképtelen, sérült jármű legköze- lebbi (a jármű javítására jogosult) szervizbe szállításának költségei esetén, mely nem lehet több a káridőponti ér- ték 10%-ánál.
f. A biztosítási fedezet – az általános feltételekben meg- határozott kizárásokon és mentesüléseken túlmenően – nem terjed ki az alábbi károkra:
f.1. nem nyújt szolgáltatást a biztosító azon kárösszegek esetén, amelyet a biztosított más biztosítási szerződés alapján megkaphat (pl. casco, bármely felelősségbizto- sítás),
f.2. nem terjed ki a fedezet a bérelt, kölcsönvett, lízingelt, a lakásbérlők, albérlők, valamint látogatók, vendégek jár- műveire, illetve vállalkozások esetén javításra átvett jár- művekre,
f.3. nem terjed ki a fedezet a járművekben, a V.2.G. pont- ban foglalt biztosítási eseményt megelőzően bekövetke- zett mechanikai sérülésekre,
f.4. a járműben keletkezett értékcsökkenésre,
f.5. sérült jármű más járművel történő ideiglenes pótlá- sának költségeire (pl. bérautó),
f.6. járműhasználat kiesése miatt felmerült járulékos ká- rokra (pl. elmaradt haszon),
f.7. jármű szállítmányára, a járműben tárolt ingóságokra,
f.8. jármű helyreállításával kapcsolatban szükségessé vált forgalomba helyezés előtti vizsga díjára, a forgalom- ba helyezés egyéb költségeire,
f.9. teljesítménynövelő, kopáscsökkentő olaj-adaléka- nyagokra, üzemanyagokra.
g. Betöréses lopás biztosítási esemény esetén a kárté- rítés feltétele, hogy az eltulajdonított személygépjármű
g.1. bezárásához, és/vagy indításához szükséges kulcs(ok), egyéb elektronikai védelmi eszközök, illetve a jármű tulajdonviszonyának igazolásához szükséges ira- tok (forgalmi engedély, törzskönyv stb.), illetve
g.2. a jármű szórakoztató elektronikai berendezései- nek lopás elleni védelmét szolgáló alkatrészei (levehető előlap, kódkártya stb.) nem tárolhatóak a járműben, il- letve a járművel egy helyiségben, azokat szintén lezárt kockázatviselési helyen, az épület más helyiségében zárt szekrényben kell tárolni, ezen kulcsokkal, és vagyontár- gyak védelmet biztosító eszközökkel a biztosítottnak hi- telt érdemlő módon el kell tudnia számolni,
g.3. utastérének ajtajai, csomagtartója, valamint motor- házteteje lezárt (kulcs nélkül nem nyitható) állapotban, elektronikai védelmi rendszerei pedig aktív állapotban legyenek,
g.4. a káresemény időpontjában olyan lezárt helyiségbe legyen tárolva, amely helyiség tényleges védelme a be- hatolás helyén és időpontjában elérte a V.2.X.x. xxxxx- désben meghatározott mechanikai védelemre vonatkozó előírásokat, és az előírt zárszerkezetek zárt állapotban voltak,
h. Önrészesedés, jelen biztosítási fedezet levonásos ön- részesedése
h.1. tűz- és elemi károk esetén a kárösszeg 10%-a, de minimum 25.000 Ft káreseményenként,
h.2. azon jármű esetén, amelyből hatóságilag igazoltan kiindult a tűz, vagy robbanás biztosítási esemény, a ká- rösszeg 25%-a,
h.3. betöréses lopás esetén a kárösszeg 10%-a, de mini- mum 50.000 Ft járművenként.
i. A tűz, robbanás biztosítási esemény észlelésekor az illetékes tűzoltó hatóságnál haladéktalanul bejelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztatni szükséges.
j. A tűzesetről az illetékes önkormányzat jegyzője, vagy a tűzoltó xxxxxxx által kiállított hatósági bizonyítvány ere-
deti és/vagy hiteles másolatát a biztosító rendelkezésére kell bocsátani.
k. Betöréses lopás biztosítási esemény észlelésekor az illetékes rendőrhatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztatni szükséges.
3. KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS MUNKANÉLKÜLISÉG ESETÉN A BIZTOSÍTÁSI DÍJ ÁTVÁLLALÁSÁRA
3.A. BIZTOSÍTOTT
a. Biztosított jelen feltétel alapján a biztosítási szerződésben név szerint megnevezett természetes személy,
b. együttbiztosított a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában a biztosítottal együtt lakó közeli hozzátartozó (Ptk. 8:1§) és élettárs.
3.B. IDŐBELI HATÁLY, VÁRAKOZÁSI IDŐ
a. Időbeli hatály
A „kiegészítő biztosítás munkanélküliség esetén a biz- tosítási díj átvállalására” biztosítás az alap vagyonbizto- sítás kockázatviselési ideje alatt bekövetkezett károkra terjed ki. Abban az esetben, ha a „kiegészítő biztosítás munkanélküliség esetén a biztosítási díj átvállalására” biztosítás később kerül megkötésre, mint az alap va- gyonbiztosítás, akkor a biztosító a szerződésmódosítás kötvényen szereplő hatályának az időpontjától áll kocká- zatban.
b. A biztosító e kiegészítő fedezet hatályba lépésétől szá- mított 6 hónapos várakozási időt alkalmaz. A várakozá- si időn belül bekövetkező biztosítási esemény kapcsán a biztosító nem nyújt szolgáltatást. Várakozási időn be- lüli biztosítási eseménynek kell tekinteni azt a munkavi- szony-megszűnést is, amikor a munkavégzésre irányuló jogviszony megszüntetésére irányuló okirat a várakozási idő alatt keletkezett, függetlenül attól, hogy a munkavi- szony tényleges megszűnésének időpontja a várakozási időn túl következik be.
3.C. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE
A „kiegészítő biztosítás munkanélküliség esetén a bizto- sítási díj átvállalására” biztosítás megszűnésének szabá- lyait jelen feltétel I.6. bekezdése tartalmazza.
3.D. A BIZTOSÍTÁS DÍJA
Jelen kiegészítő biztosítási fedezet díját az alap vagyonbizto- sítás díjával együtt, és az alapbiztosítással azonos díjfizetési gyakoriság szerint kell megfizetni.
3.E. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásainak a biztosítási szerződésben rögzített felső határa, mely megegyezik a kár- térítési limittel.
3.F. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással – létrejövő biztosítás esetén biztosítási eseménynek minősül a biztosított
legalább 6 hónapja fennálló folyamatos, (megszakítás nélküli) legalább heti 30 órás, határozatlan idejű magyarországi mun- kavégzésre irányuló jogviszonya a munkáltató rendes (kivéve jelen feltétel V.3.F.b.2. pontjában foglaltakat), vagy a biztosított munkavállaló jogszerű azonnali hatályú (rendkívüli) felmondá- sa miatt megszűnik, és ezt követően a biztosítottat az illetékes magyar munkaügyi központ álláskeresőként nyilvántartásba veszi. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a biztosítottnak az illetékes magyar munkaügyi központ által ál- láskeresőként történő nyilvántartásba vételének 31. napja.
Jelen biztosítási szerződés tekintetében a 6 hónapos folya- matos munkavégzésre irányuló jogviszonyba nem számít bele a csecsemőgondozási díj, GYED, GYES ideje, a munkáltatói rendes felmondási tilalom időszaka, illetve az egybefüggően 60 napot meghaladó táppénz időszaka.
b. Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a munkanélküli- ség az alábbiakkal összefüggésben következik be:
b.1. munkavállalói rendes felmondás;
b.2. a munkavállaló szándékos, vagy súlyosan gondatlan ma- gatartásával okozati összefüggésben szünteti meg a munkál- tató a munkaviszonyt;
b.3. a biztosított saját magának, bármely közeli hozzátartozó- jának alkalmazásában, vagy olyan társaság alkalmazásában állt, melyben ezen személyek többségi befolyással rendelkez- tek, vagy munkáltatói jogokat gyakoroltak a felmondás idő- pontjában (Közeli hozzátartozó definíciója: Ptk. 8:1. §, Több- ségi befolyás definíciója: Ptk. 8:2 §).
b.4. nyugdíjazás.
3.G. BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
Biztosítási esemény bekövetkezte esetén a biztosító a szerződővel fennálló lakásbiztosítás 3 havi díjának meg- felelő biztosítási díjat jóváír.
3.H. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
a. Jelen biztosítási szerződés hatálya alatt bekövetkezett biztosítási esemény miatti szolgáltatás igénybe vétele után csak újabb – díjfizetéssel fedezett – 9 hónap eltel- tével szerezhető jogosultság a következő szolgáltatásra, feltéve, hogy a korábbi munkanélküliség megszűnése és az újabb munkanélküliségi esemény között eltelt idő alatt a biztosított legalább 9 hónapig folyamatos, legalább heti 30 órás alkalmazásban állt.
b. A díjátvállalási idő alatt a szerződő a biztosítási díj nö- vekedését eredményező szerződésmódosítási javaslatot nem kezdeményezhet, vagy nem fogadhat el, kivéve a szerződés évfordulójakor esedékes szerződési feltételek szerinti biztosító által kezdeményezett díjmódosítást, ez utóbbi esetben a jóváírt díj a módosításnak megfelelően változik.
c. A szolgáltatás teljesítéséhez a következő dokumentumokat kell benyújtani:
c.1. munkaügyi központ nyilvántartásba vételének igazoló ok- irata;
c.2. munkáltatói igazolás, munkaszerződés, mely bizonyítja, hogy a fentiekben előírt munkaviszonnyal rendelkezett a biz- tosított.
4. „ÚTITÁRS-BIZTOSÍTÁS” (KOCKÁZATVISELÉSI HELY KITERJESZTÉSE)
4.A. BIZTOSÍTOTT
a. Biztosított jelen feltétel alapján a biztosítási szerződésben név szerint megnevezett természetes személy,
b. együttbiztosított a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában a biztosítottal együtt lakó közeli hozzátartozó (Ptk. 8:1§) és élettárs.
4.B. TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLY
a. Területi hatály
Jelen kiegészítő fedezet esetén a biztosító kockázatviselése kiterjesztésre kerül egész Magyarország területére.
b. Időbeli hatály
A kiegészítő „ÚTITÁRS-BIZTOSÍTÁS” az alap vagyon- biztosítás kockázatviselési ideje alatt bekövetkezett ká- rokra terjed ki. Abban az esetben, ha kiegészítő „ÚTI- TÁRS-BIZTOSÍTÁS” később kerül megkötésre, mint az alap vagyonbiztosítás, akkor a biztosító a szerződésmó- dosítás kötvényen szereplő hatályának az időpontjától áll kockázatban.
4.C. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE
Az „Útitárs biztosítás” kiegészítő fedezet megszűnésé- nek szabályait a jelen feltétel I.6 bekezdése tartalmazza.
4.D. A BIZTOSÍTÁS DÍJA
Jelen kiegészítő biztosítási fedezet díját az alap vagyonbizto- sítás díjával együtt, és az alapbiztosítással azonos díjfizetési gyakoriság szerint kell megfizetni.
4.E. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
Az „ÚTITÁRS-BIZTOSÍTÁS” esetén a kártérítési limit – áta- lánybiztosítási formában – az alap vagyonbiztosítási fedezet esetén meghatározott ingóságbiztosítási összegnek, alább, a biztosítószolgáltatása (V.4.G.) bekezdésében – vagyontárgy- csoportonként, valamint veszélynemenként – meghatározott százaléka, mely a biztosító szolgáltatásainak a biztosítási szer- ződésben rögzített felső határa.
4.F. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY
Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészí- tő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás feltétele, hogy a biztosított rendelkezik az adott kockázatviselési helyre érvényben lévő ingóságokra vonatkozó alapbizto- sítással, illetve azt egyidejűleg megköti.
Jelen feltétel szerint létrejövő biztosítás
a. alapfedezete esetén biztosítási eseménynek minősülnek azok a károk, amelyek az alap vagyonbiztosítás kockázatvi- selési helyén kívül, de Magyarország területén a biztosított va- gyontárgyakban keletkeztek (ha a káresemény időpontjában a biztosított vagyontárgy tárolási helyének kockázati körülmé- nyei megegyeznek az alap vagyonbiztosítás kockázatviselé- si helyének kockázati körülményeivel), és e károkat az alábbi veszélynemek egyike okozza, a szerződési feltételben ezen
veszélynemekre meghatározott definíciók és kizárások figye- lembe vétele mellett:
a.1. tűz,
a.2. elektromos tűz,
a.3. robbanás,
a.4. közvetlen villámcsapás,
a.5. villámcsapás másodlagos hatása,
a.6. vihar,
a.7. jégverés,
a.8. xxxxx,
a.9. földrengés,
a.10. sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás,
a11. ismeretlen építmény vagy üreg beomlása,
a.12. vezetékes vízkárok,
a.13. idegen jármű ütközése,
a.14. idegen tárgyak rádőlése.
b. bővített fedezet esetén – külön megállapodással – biztosítá- si eseménynek minősülnek a V.4.F.a. pontban meghatározott kockázatokon túl (és ott meghatározott kockázati körülmények alapján) az alább felsorolt veszélynemek is, a szerződési felté- telben ezen veszélynemekre meghatározott definíciók és kizá- rások figyelembe vétele mellett:
b.1. betöréses lopás és
b.2. xxxxxxxx, valamint
b.3. jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek kell tekinteni továbbá – többletszolgáltatásként – a biztosított ingóságok- ban, az azokat szállító jármű közlekedési balesete során bekö- vetkező károkat is.
c. Jelen feltétel szerint a szállító jármű közlekedési balesetének nevezzük azt a balesetet, amely esetén a biztosított vagyon- tárgyakat szállító személygépjármű, motorkerékpár, kishajó, vagy tömegközlekedési eszköz olyan közlekedési balesetet szenved, melynek során a szállítójárművön látható mechanikai sérülés keletkezik.
4.G. BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
a. A többletszolgáltatás éves felső határa:
a.1. jelen kiegészítő biztosítás alapfedezetnél megha- tározott károk (V.4.F.a.), valamint közlekedési baleset (V.4.F.b.3.) esetén az ingóságbiztosítás teljes biztosítási összegének 25%-áig, illetve ezen limiten belül az elzárva tartandó háztartási ingóságok és a készpénz együttesen legfeljebb 200.000 Ft-ig biztosítottak,
a.2. betöréses lopás, rongálás esetén (V.4.F.b.1-2.). az ingóságbiztosítás teljes biztosítási összegének 25%-áig, illetve ezen limiten belül az elzárva tartandó háztartási ingóságok és a készpénz együttesen legfeljebb 100.000 Ft-ig biztosítottak.
b. Közlekedési baleset esetén – amennyiben ez rendel- kezésre áll – a biztosító kérheti a „nemzetközi kék-sárga” baleseti bejelentőlap, vagy a rendőri intézkedés jegyző- könyvének a másolatát.
5. „KEGYELET” KIEGÉSZÍTŐ TEMETÉSI BIZTOSÍTÁS (HALÁLESETI KÖLTSÉGTÉRÍTÉS)
5.A. BIZTOSÍTOTT
a.1. Biztosított jelen feltétel alapján a biztosítási szerződésben név szerint megnevezett természetes személy,
a.2. együttbiztosított a biztosítási esemény bekövetkezésé- nek időpontjában a biztosítottal együtt lakó közeli hozzátarto- zó (Ptk. 8:1§) és élettárs.
b. Biztosított az a személy lehet, aki a biztosítási ajánlattétel időpontjában:
b.1. már betöltötte az első életévét, de
b.2. nem töltötte még be 70. életévét (a biztosító a biztosított korát úgy állapítja meg, hogy a biztosított születésének évszá- mát levonja a folyó naptári év évszámából. Ez a belépési élet- kor esetében az az év, amelyben jelen kiegészítő biztosítás az adott biztosított vonatkozásában hatályba lép), valamint
b.3. nem rokkant, vagy rokkantnyugdíjas, illetve
b.4. a biztosítás megkötéséig munkaképesség-csökkenés megállapítására irányuló kérelmet nem nyújtott be az illetékes állami szervhez.
5.B. KEDVEZMÉNYEZETT
A biztosított halála esetén esedékes szolgáltatások kedvez- ményezettje a biztosítottat eltemettető személy.
5.C. TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLY
a. Területi hatály
A biztosítási szerződés alapján a biztosító kockázatviselése
– ezzel ellentétes szerződéses kikötés hiányában – az egész világra szól.
b. Időbeli hatály
A kiegészítő haláleseti költségtérítés biztosítás az alap vagyonbiztosítás kockázatviselési ideje alatt bekövetke- zett biztosítási eseményre terjed ki. Abban az esetben, ha kiegészítő haláleseti költségtérítés biztosítás később kerül megkötésre, mint az alap vagyonbiztosítás, akkor a biztosító a szerződésmódosítás kötvényen szereplő ha- tályának időpontjától áll kockázatban.
c. A biztosítási szerződés alapján a biztosító kockázatviselése fennáll a fedezeti időszakban a nap 24 órájában.
5.D. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE
A kiegészítő haláleseti költségtérítés biztosítás fedezet megszűnésének szabályait a jelen feltétel I.6. bekezdése tartalmazza.
5.E. A BIZTOSÍTÁS DÍJA
a. A kiegészítő haláleseti költségtérítés biztosítás fedezetének díját az alap vagyonbiztosítás díjával együtt az alapbiztosítás- sal azonos díjfizetési gyakoriság szerint kell megfizetni.
b. A kiegészítő haláleseti költségtérítés biztosítási modul díja nem változik a „kilépési kor” elérésekor, mivel annak meghatá- rozására erre figyelemmel került sor.
5.F. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának a szer- ződő által választott és a biztosítási szerződésben rögzí- tett felső határa, mely megegyezik a szolgáltatási limittel.
5.G. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással – létrejövő biztosítás esetén biztosítási eseménynek minősül a biztosított bármely okból bekövetkezett halála a biztosítás hatálya alatt. A biztosítási esemény bekövetkeztének időpontja a biztosított halálának időpontja.
b. A biztosítási fedezet – az általános feltételekben meg- határozott kizárásokon túlmenően – nem terjed ki azokra a halálesetekre, amelyeket a:
b.1. biztosított olyan betegsége okozott, amely a bizto- sító kockázatviselése kezdetét megelőző három évben bizonyíthatóan fennállott, vagy amelyet a kockázatvise- lést megelőző három éven belül ismertek, vagy vizsgála- tát elkezdték, vagy amely ez idő alatt már gyógykezelést igényelt.
b.2. biztosított érvényes vezetői engedély vagy érvényes forgalmi engedély nélkül vezetett gépjárművel történt baleset miatt szenvedett el és egyúttal egyéb közlekedé- si szabályt is megszegett, és az esemény ezzel okozati összefüggésben következett be,
b.3. biztosított az esemény időpontjában alkoholos álla- potban vezetett gépjárművel történt baleset miatt szen- vedett el és egyúttal egyéb közlekedési szabályt is meg- szegett, és az esemény ezzel okozati összefüggésben következett be,
b.4. biztosított szándékosan elkövetett bűncselekménye folytán vagy azzal okozati összefüggésben vesztette éle- tét,
b.5. biztosított súlyosan gondatlan tevékenysége oko- zott, így különösen, ha a biztosítási esemény rendszeres alkoholfogyasztásával, kábítószer-fogyasztásával, kábító hatású anyag, vagy gyógyszer szedésével összefüggés- ben történt, kivéve, ha ez utóbbiakat kezelőorvos előírá- sára, az előírásnak megfelelően alkalmazták,
c. A biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól mentesül a – szerződési feltételekben eddig meghatározott men- tesüléseken és kizárásokon túlmenően – ha a biztosított:
c.1. a kedvezményezett szándékos magatartása követ- keztében vesztette életét,
c.3. a kiegészítő szerződés hatályba lépésétől számított két éven belül elkövetett öngyilkosság következtében hal meg, még akkor is, ha a cselekmény elkövetésekor a biz- tosított zavart tudatállapotban volt.
5.H. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
a. A biztosító szolgáltatásának összege a biztosított temeté- séről a kedvezményezett nevére kiállított számla végösszege, de maximum a szerződésben megjelölt – jelen fedezetre vo- natkozó – biztosítási összeg 150% -a.
A maximális kártérítési limit a szerződésben meghatározottak és a biztosított elhalálozási életkora alapján az alábbiak szerint kerül megállapításra:
Biztosított kora | Biztosító szolgáltatása |
1–45 év | 150% |
46–65 év | 125% |
66–85 év | 100% |
86 éves kortól | nem nyújt szolgáltatást |
b. A biztosító szolgáltatást csak és kizárólag a biztosított te- metéséről, a kedvezményezett nevére kiállított számla eredeti példányának birtokában nyújt.
c. A biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez szükséges iratok beszerzésének költségeit annak kell viselnie, aki igényét a biz- tosítóval szemben érvényesíti.
6. MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELE
6.A. BIZTOSÍTOTT
a. Biztosított jelen feltétel alapján a biztosítási szerződésben név szerint megnevezett természetes személy,
b. együttbiztosított a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában a biztosítottal együtt lakó közeli hozzátartozó (Ptk. 8:1§) és élettárs.
6.B. TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLY
a. Területi hatály
A biztosítási szerződés alapján a biztosító kockázatviselése az alap vagyonbiztosítási szerződésben meghatározott koc- kázatviselési hely.
b. Időbeli hatály
A mezőgazdasági termelésre vonatkozó kiegészítő biz- tosítás az alap vagyonbiztosítás kockázatviselési ideje alatt bekövetkezett károkra terjed ki. Abban az esetben, ha mezőgazdasági termelésre vonatkozó kiegészítő biz- tosítás később kerül megkötésre, mint az alap vagyon- biztosítás, akkor a biztosító a szerződésmódosítás köt- vényen szereplő hatályának időpontjától áll kockázatban.
6.C. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE
A mezőgazdasági termelésre vonatkozó kiegészítő biz- tosítás megszűnésének szabályait a jelen feltétel I.6. be- kezdése tartalmazza.
6.D. A BIZTOSÍTÁS DÍJA
Jelen kiegészítő biztosítási fedezet díját az alap vagyonbizto- sítás díjával együtt, és az alapbiztosítással azonos díjfizetési gyakoriság szerint kell megfizetni.
6.E. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
A mezőgazdasági termelésre vonatkozó kiegészítő biztosítás esetén a kártérítési limit – átalánybiztosítási formában – az alap vagyonbiztosítási fedezet esetén meghatározott ingóság- biztosítás összegének alább, a biztosító szolgáltatása (V.6.H.) bekezdésében – vagyontárgycsoportonként – meghatározott százaléka, mely a biztosító szolgáltatásainak a biztosítási szer- ződésben rögzített felső határa.
6.F. BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK
Jelen feltétel szerint létrejövő biztosítás esetén biztosíthatóak a kockázatviselés helyén a biztosított tulajdonában lévő, sze- mélyes fogyasztásra, használatra és/vagy őstermelőként érté- kesítésre termelt javak, illetve az ezek előállításához közvetle- nül szükséges melléképületek; építmények (amennyiben az az alap vagyonbiztosításban feladásra kerültek), berendezések, segédanyagok az alábbi vagyontárgycsoportok alapján cso- portosítva:
a. a telken, vagy a biztosított épületben/építményben tartott háziállatok, így szarvasmarhák, lovak, szamarak, öszvérek, sertések, kecskék, juhok, nyulak valamint szárnyasok,
b. betakarított termények (termés, termény, szemes- és szá- lastakarmány, alom, stb.),
c. mezőgazdasági gépek, berendezések, felszerelések,
d. mezőgazdasági termeléshez szükséges segédanyagok, készletek (növényvédő szerek, műtrágya, göngyölegek stb.),
e. bővített fedezet esetén a lábon álló szabadföldi, vagy me- legházi termesztésű haszonnövények.
6.G. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY
Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás feltétele, hogy a biztosított rendelkezik az adott kockázatviselési helyre érvény- ben lévő ingóságokra vonatkozó alapbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.
a. Jelen feltétel szerint létrejövő biztosítás
a.1. alapfedezete esetén biztosítási eseménynek minősülnek azok a károk, amelyek a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban tárgyrongálással, vagy állatelhullással (ide- érve az ezek miatt elkerülhetetlenül bekövetkező kényszervá- gást is) az alább felsorolt veszélynemek okoztak, a szerződési feltételben ezen veszélynemekre meghatározott definíciók és kizárások figyelembe vétele mellett:
a.1.a. tűz (kiegészítve e feltétel szerinti tűz okozta füstmérge- zéssel is),
a.1.b. elektromos tűz,
a.1.c. közvetlen és közvetett villámcsapás,
a.1.x. xxxxxxxx, összeroppanás,
a.1.e. légi jármű lezuhanása,
a.1.x. xxxxx,
a.1.g. felhőszakadás,
a.1.x. xxxxxxxx statikus és dinamikus hatása,
a.1.x. xxxxx,
a.1.j. földrengés,
a.1.k. sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás, xxxxxx,
a.1.l. ismeretlen építmény vagy üreg beomlása,
a.1.m. vezetékes vízkárok,
a.1.n. tűzoltó berendezések kilyukadása,
a.1.o. idegen jármű ütközése,
a.1.p. idegen tárgyak rádőlése.
a.2. bővített fedezete esetén – külön megállapodással – biz- tosítási eseménynek minősülnek a V.6.G.a.1. pontban megha- tározott kockázatokon túl, az alább felsorolt veszélynemek is, a szerződési feltételben ezen veszélynemekre meghatározott definíciók és kizárások figyelembe vétele mellett
a.2.x. xxxxxxxx, valamint a
a.2.b. betöréses lopás és rongálás, abban az esetben, ha a kockázatviselés helye:
a.2.b.a. a biztosítási feltételek szerinti lezárt helyiségben van,
a.2.b.b. állandóan (egy évben legalább 270 napig életvitel- szerűen) lakott épülettel egy ingatlanon és
a.2.b.c. a biztosított vagyontárgyakat magába foglaló épület/ építmény legalább 1,5 m magasan körbekerített, lezárt telken, lakó/vegyes övezetben helyezkedik el.
b. Nem minősülnek biztosítási eseménynek az alábbi károk, az általános feltételében felsorolt korlátozásokon túlmenően, tekintet nélkül a keletkezés okára:
b.1. a lábon álló növények, illetve azok termésének vihar, vagy jégverés miatti részkáraira (kivéve, ha a biztosítási esemény a teljes növény pusztulását okozza),
b.2. dísz- és kedvtelésből tartott növények, háziállatok káraira,
b.3. növények esetén a különböző fertőzések, fagyás, vagy kiszáradás miatt bekövetkező növénypusztulás ká- raira,
b.4. háziállatok esetén a különböző fertőzések, betegsé- gek, vagy öregség miatt bekövetkező állatelhullás kára- ira,
b.5. épület/építmény lezáratlanságával összefüggésben bekövetkező károkra,
b.6. azon kárra, amelyet a biztosított más forrás alapján megkaphat (pl. mezőgazdasági kártalanítási alapok stb).
6.H. BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
a. A mezőgazdasági termelés kiegészítő biztosítására
– átalánybiztosítási formában – az alábbi arányok, illet- ve összegszerű szublimitek szerint történhet a biztosító szolgáltatása a jelen kiegészítő biztosítási modul fedeze- te alá vont, károsodott vagyontárgyak esetén.
a.1. Az éves szolgáltatás felső határa az alapbiztosítás ingóság vagyontárgycsoport biztosítására feladott biz- tosítási összegének 50%-a – eltérve a szerződési feltétel
II.3.B.e pontjában szereplő, a kereső tevékenység ingó- ságaira meghatározott limittől –, a következő vagyontár- gycsoportok szerinti megbontásnak megfelelően (subli- mitek):
a.1.a. a kockázatviselés helyén szabadban, vagy a biz- tosított épületben/építményben tartott szarvasmarhák, lovak, szamarak, öszvérek, sertések, kecskék, juhok, nyulak és szárnyasok esetén a sublimit a V.6.H.a.1. pont- ban meghatározott, összesített kártérítési limit 75%-a, de legfeljebb 5.000.000 Ft,
a.1.b. betárolt termények (termés, termény, szemes és szálastakarmány, alom, stb.) esetén a sublimit a V.6.H.a.1. pontban meghatározott, összesített kártérítési limit 50%- a, de legfeljebb 2.000.000 Ft,
a.1.c. mezőgazdasági gépek, berendezések, felszere- lések esetén a sublimit a V.6.H.a.1. pontban meghatá- rozott, összesített kártérítési limit 75%-a, de legfeljebb
5.000.000 Ft,
a.1.d. mezőgazdasági termeléshez szükséges segéd- anyagok, készletek (növényvédő szerek, műtrágya, gön- gyölegek stb.) esetén a sublimit a V.6.H.a.1. pontban
meghatározott, összesített kártérítési limit 25%-a, de legfeljebb 1.500.000 Ft,
a.1.f. lábon álló szabadföldi, vagy melegházi termeszté- sű növények esetén a sublimit a V.6.H.a.1. pontban meg- határozott, összesített kártérítési limit 5%-a, legfeljebb
150.000 Ft,
a.2. egyes szublimitekre meghatározott szolgáltatási li- mitek együttes kifizetése esetén sem haladhatja meg a szolgáltatás az e vagyontárgycsoportra a V.6.H.a.1. pont- ban meghatározott, összesített kártérítési limitet.
b. Egynyári növények elpusztulása esetén
b.1. a kieső hozamra, így a termés mennyisége szem- pontjából helyben átlagosnak tekinthető termés piaci ára, levonva a kár időpontja és az értékesítés időpont- ja közötti általánosan szükséges ráfordítások (munka és vegyszerek) értékét,
b.2. abban az esetben, ha az elpusztult növényi kultúra pótlásával az még a tárgyévben termőre fordítható, ak- kor az újbóli vetésre, vagy újraültetés költségeire.
c. Elpusztult gyümölcsfák esetén
c.1. az újratelepítés költsége, valamint
c.2. a károsodás évében a kieső hozam, így a termés mennyisége szempontjából helyben átlagosnak tekint- hető termés piaci ára, levonva a kár időpontja és az érté- kesítés időpontja közötti általánosan szükséges ráfordí- tások (munka és vegyszerek) értékét.
d. Haszonállatok elhullása esetén
d.1. az állat káridőponti piaci értéke, kényszervágás ese- tén pedig ezen érték és a megtérülés különbözete (a pia- ci érték megállapítása az állatorvos által igazolt súly, va- lamint az elhullott állat esetén a káridőpontban helyben elérhető felvásárlási ár szerint történik),
d.2. haszonállatok elhullása esetén a biztosítási össze- gen belül a tetem szállítási és elhelyezési költségei a leg- közelebbi engedélyezett lerakóhelyre,
d.3. haszonállatok elhullása esetén az állatonkénti szol- gáltatási határ legfeljebb 300.000 Ft.
e. A V.6.F.c-d. alpontjaiban nevesített vagyontárgyak esetén a biztosító szolgáltatása az általános feltételek- ben meghatározottak szerint történik.
f. Amennyiben a károsodott vagyontárgyat tartalmazó vagyontárgycsoportra megállapított összegszerű, vagy százalékos szolgáltatási limit alacsonyabb, mint a va- gyontárgycsoport káridőponti valóságos értéke, akkor a biztosító aránylagos szolgáltatást nyújt. A biztosító azon- ban eltekint az alulbiztosítottság érvényesítésétől, ha a kár e biztosítási feltétel V.6.F.e. alpontjában meghatáro- zott vagyontárgyakban keletkezik.
g. Betöréses lopás biztosítási esemény esetén a szolgál- tatás mértékének megállapítása a behatolás helyén és időpontjában ténylegesen a vagyonvédelmi előírások- ban foglaltaknak megfelelően megvalósult védelmi szint szerint és a szerződés elválaszthatatlan részét képező Betörésvédelmi szintek és összeghatárok (VI. függelék)
„Szolgáltatási összeghatárok betöréses lopás biztosítási esemény bekövetkeztekor” című táblázat alapján történik.
6.I. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
a. A tűz, robbanás káresemény észlelésekor az illetékes tűzol- tó hatóságnál haladéktalanul bejelentést kell tenni.
b. A tűzesetről az illetékes önkormányzat jegyzője, vagy a tűz- oltó hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány eredeti és/ vagy hiteles másolatát a biztosító rendelkezésére kell bocsá- tani.
c. Állatok elhullása esetén az alábbi igazolások, iratok bemu- tatását kérheti a biztosító:
c.1. hatósági állatorvosi igazolás,
c.2. állatorvosi kényszervágási javaslat, mérlegelési jegy, ér- tékesülési elszámolás,
c.3. hullaátvételi jegy (ÁTEV).
d. Betöréses lopás káresemény észlelésekor az illetékes ren- dőrhatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni.
7. KIVITELEZÉS, FELÚJÍTÁS ALATT ÁLLÓ ÉPÜLETEK ÉPÍTÉS-SZERELÉS KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSA
7.A. BIZTOSÍTOTT
a. Biztosított jelen feltétel alapján a biztosítási szerződésben név szerint megnevezett természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,
b. természetes személy esetén együttbiztosított a biztosítá- si esemény bekövetkezésének időpontjában a biztosítottal együtt lakó közeli hozzátartozó (Ptk. 8:1§) és élettárs.
c. A biztosított lehet jelen feltétel esetén az építtető.
7.B. TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLY
a. Területi hatály
Jelen kiegészítő fedezet esetén a biztosító kockázatviselése az alap vagyonbiztosítás esetén meghatározott kockázatvise- lési helyen áll fenn.
b. Időbeli hatály
b.1. A kivitelezés, felújítás alatt álló épületek építés-sze- relés kiegészítő biztosítása az alap vagyonbiztosítás kockázatviselési ideje alatt bekövetkezett károkra terjed ki. Abban az esetben, ha kivitelezés, felújítás alatt álló épületek építés-szerelés kiegészítő biztosítása később kerül megkötésre, mint az alap vagyonbiztosítás, akkor a biztosító a szerződésmódosítás kötvényen szereplő ha- tályának az időpontjától áll kockázatban.
b.2. A kivitelezés, felújítás alatt álló épületek építés-sze- relés kiegészítő biztosítás kockázatviselési kezdetének előfeltétele, hogy a szerződő/biztosított a biztosítani kí- vánt épület építés-kivitelezési munkálatainak megkezdé- se előtt a biztosítási szerződésben megnevezett kocká- zatviselési helyre új lakóépület építéséhez, vagy meglévő lakóépület bővítéséhez kapcsolódóan:
b.2.a. az illetékes építésügyi hatósághoz – a hatályos tör- vénynek megfelelően – egyszerű bejelentés kötelezettsé- gének eleget tett, vagy jogerős építési engedéllyel, illetve
b.2.b. az építkezés teljes időtartamára felelős műszaki vezetővel megbízási szerződéssel rendelkezik.
b.3. A kivitelezés, felújítás alatt álló épületek építés-sze- relés kiegészítő biztosítás kockázatviselési idejének vége
az illetékes hatóság által kiadott lakhatási/használatba- vételi/működési engedély dátuma, de legfeljebb jelen kiegészítő biztosítási fedezet kockázatviselés kezdetétől számított 2 év.
7.C. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE
A kivitelezés, felújítás alatt álló építés-szerelés kiegészí- tő fedezet megszűnésének szabályait a jelen feltétel I.6. bekezdése tartalmazza.
7.D. A BIZTOSÍTÁS DÍJA
A kivitelezés, felújítás alatt álló épületek építés-szerelés kiegé- szítő biztosítás díját az alap vagyonbiztosítás díjával együtt, és az alapbiztosítással azonos díjfizetési gyakoriság szerint kell megfizetni.
7.E. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
a. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásainak a szerződő által választott és a biztosítási szerződésben kockázatonként, így a vagyon és felelősség elemre kü- lön-külön rögzített éves, vagy a biztosítási időszakra vo- natkozó felső határa.
b. Befejezetlen épületek esetén a biztosítási összeg – a biztosító kockázatviselésének teljes időszaka alatt – a biztosított vagyontárgyak ajánlattételkor tervezett építé- si (anyag- és munkadíj) költségeinek összege.
c. Átépítés, bővítés alatt lévő épületek esetén a biztosí- tási összegnek tartalmaznia kell a már meglévő épület biztosítási összegét is.
7.F. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK KÖRE
Jelen feltétel szerint létrejövő biztosítási fedezet esetén bizto- síthatóak azok kivitelezés, felújítás, bővítés alatt álló épület(ek) (családi ház, lakás, nyaraló, tanya, iroda, üzlet, műhely, mel- léképület) és egyéb az adott kockázatviselési helyhez tartozó építmények melyek esetén a
a. kivitelezés folyamata megfelel a hatályos építési engedé- lyezési határozat műszaki, kiviteli tervdokumentációinak, to- vábbá a szabványoknak, minőségi előírásoknak, technológiai követelményeknek,
b. kivitelezési tevékenységek során betartják az építési tevé- kenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírá- sokat, biztosítottak továbbá a még be nem épített, de a ki- vitelezés folytatásához közvetlenül szükséges betárolt építési anyagok is.
7.G. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegé- szítő többletszolgáltatásként – létrejövő kivitelezés, fel- újítás alatt álló épületek építés-szerelés kiegészítő va- gyonbiztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik az adott kockázatviselési helyre érvényben lévő épület vagyontárgycsoportra szóló alap vagyonbiz- tosítással (II.5.A. – II.5.R., valamint a II.5.T.1. és II.5.T.2. pontjai szerint), illetve azt egyidejűleg megköti.
a.1. Jelen feltétel szerint létrejövő kivitelezés, felújítás alatt álló épületek építés-szerelés kiegészítő vagyonbiztosítása esetén
biztosítási eseménynek minősülnek azok a károk, amelyek az alap vagyonbiztosításban (II.5.A. – II.5.R., valamint a II.5.T.1. és
II.5.T.2. pontjai) megnevezett veszélynemek alapján nem térül- nének meg, viszont a szerződő/biztosított akaratán kívül a köt- vényben cím szerint megjelölt kockázatviselés helyén lévő biz- tosított épületekben, épületrészekben azok építése, átépítése, bővítése során, valamint az ezekben tárolt építőanyagokban:
a.1.a. előre nem látható okból hirtelen, véletlenszerűen követ- keznek be,
a.1.b. olyan károsodásokat okoznak, melyek javítást, pótlást, helyreállítást tesznek szükségessé és amelyekre nézve a biz- tosító a jelen feltételében nem zárta ki szolgáltatási kötelezett- ségét.
a.2. A V.7.G.a.1. pont szerinti biztosítási fedezet, kiterjeszt- hető az építtető meglévő tulajdonára vagy arra a tulajdonra, amely a biztosított felügyeletére van bízva (lásd jelen feltétel II.3.A.h.2-5. pontja), amennyiben ez a vagyontárgy a hozzátar- tozó biztosítási összeggel a biztosítási szerződésben szerepel.
b. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással – lét- rejövő Ingatlan építtetői-felújítói tevékenység kiegészítő felelősségbiztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biz- tosított rendelkezik az adott kockázatviselési helyre ér- vényben lévő
– épület vagyontárgycsoportra szóló alap vagyonbizto- sítással (II.5.A. – II.5.R., valamint a II.5.T.1. és II.5.T.2. pontjai szerint), valamint
– a kivitelezés, felújítás alatt álló épületek építés-sze- relés kiegészítő vagyonbiztosítással (V.7.G.a. szerint) illetve ezeket egyidejűleg megköti.
b.1. Jelen feltétel szerint létrejövő kivitelezés, felújítás alatt álló épületek építés-szerelés kiegészítő felelősségbiztosítás esetén biztosítási eseménynek minősül, a biztosított által, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 12., va- lamint 13. §-ában felsorolt „egyéb önálló ingatlanok” építtetői, felújítói minőségében harmadik személynek okozott
– személyi sérüléssel összefüggésben keletkező vagyoni kár és a személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj, valamint
– tárgyrongálási kár,
amelyekért a biztosított a magyar jog szabályai szerint helytáll- ni tartozik, feltéve, hogy a kár közvetlen összefüggésben van ezen kiegészítő biztosítás, V.7.G.a. pontja alapján fedezetbe lévő építési/szerelési munkákkal, és a biztosított építési hely- színen, vagy annak közvetlen környezetében következik be a biztosítási időszak alatt.
b.2. Többletszolgáltatásként a felújítás, átépítés időszakában is állandóan lakott objektumok esetén a jelen biztosítási fede- zet kiegészül az Ingatlantulajdonosi és -használói felelősség- biztosítás III.6.C.a.; III.6.C.b. és a III.6.C.e. pontokban megha- tározott fedezeteivel.
c. Nem minősülnek biztosítási eseménynek az alábbi károk, az általános feltételében felsorolt korlátozásokon túlmenően, tekintet nélkül a keletkezés okára,
c.1. a kiegészítő építés-szerelés biztosítás vagyonbizto- sítási fedezete esetén (V.7.G.a. pont):
c.1.x. xxxxxxxxx következményi kár, ideértve a pénzbír- ságot, a késedelem miatt elszenvedett veszteségeket, késedelmi kamatot, kötbért, és a kivitelezésre vonatkozó
szerződés(ek) megszűnéséből, illetve megszűntetéséből eredő kárt,
c.1.b. az építés-szerelésbiztosítás alapján biztosított vagy biztosítható tételek megvalósítási, ismételt megva- lósítási, javítási vagy pótlási költsége,
c.1.x. xxxxx tervezés miatt fellépő veszteségek és károk, valamint az ez ok miatt bekövetkező kármegelőzési vagy kárcsökkentési költségek,
c.1.d. építőgépek, építéshelyszíni berendezések elektro- mos meghibásodása, géptörése, működési zavara,
c.1.e. akták, rajzok, számítások, nyilvántartások, pénz, kö- telezvények, illetékbélyegek, bankjegyek, értékpapírok, csekkek megsemmisülése, sérülése,
c.1.f. leltárhiányból eredő károk,
c.1.g. betöréses lopásnak nem minősülő lopáskárok, va- lamint olyan veszteségek és károk, amelyek a rész-, il- letve a teljes átadás vagy elszámolás során derülnek ki,
c.1.h. betöréses lopás károk esetén, ha a kockázatvise- lési hely életvitelszerűen nem állandóan lakott és nem lakó/vegyes övezetben található,
c.1.i. kisgépekben és kéziszerszámokban keletkezett károk,
c.1.j. az olyan építési konténerekben keletkezett károk, amelyek nem elégítik ki az EUR-konténerekkel szemben támasztott követelményeket,
c.1.k. melyet olyan tárgyak elveszése vagy bennük kelet- kező károk miatt támasztanak, melyek az építés alatt álló épületekben, épületrészekben a biztosítottak tulajdoná- ban lévő háztartási ingóságokban keletkeznek,
c.1.l. ha a kár az itt felsorolt esetek: ejtés, dőlés, borulás, csúszás, lógás bármely formájában is következik be, még abban az esetben sem, ha ez a szerződő/biztosított botlásának, esésének, csúszásának következménye,
c.1.m. az építés, átépítés, bővítés alatt lévő épületek, épü- letrészek üvegezésében bekövetkező károk, valamint a
c.1.n. teljes vagy részleges munkabeszüntetés miatt be- következő károk.
c.2. a kiegészítő építés-szerelés biztosítás felelősségbiz- tosítási fedezete esetén (V.7.X.x. xxxx):
c.2.a. a biztosított építési-szerelési munkák során bizto- sított vállalkozó(k), építtető(k) vagy alvállalkozó(k) és azok alkalmazottainak, dolgozóinak vagy családtagjainak sze- mélyi sérülése vagy betegsége miatt támasztott kártérí- tési igény,
c.3. a kiegészítő építés-szerelés biztosítás mindkét fede- zete esetén (V.7.G.a. és V.7.X.x. xxxx):
c.3.x. xxxxx anyag, hibás kivitelezés, rezonancia, illetve a teherhordó elemek eltávolítása/meggyengítése miatt a részegységekben bekövetkező károk vagy veszteségek pótlásának, javításának, elhárításának, vagy újbóli át- vételének költsége, ez a kizárás csak a közvetlenül érin- tett épületszerkezetekre vonatkozik, de nem vonatkozik olyan veszteségekre és károkra, melyek jól kivitelezett részekben a hibás anyagok, a rezonancia, vagy a teher- hordó elemek eltávolítása, illetve hibás kivitelezés miatt következnek be,
c.3.b. az olyan károk, melyek az építési munkák termé- szetének vagy a kivitelezés módjának figyelembevételé- vel előre láthatóak,
c.3.c. az olyan károk amelyek az időjárási védelem cél- jából alkalmazott ideiglenes fedésekben (fólia, ponyva stb.) keletkeznek, illetve az ezeken keresztül beáramló csapadék okoz,
c.3.d. az olyan sérülések, amelyek a biztosított ingatla- nok vagy épületek állékonyságát nem károsítják, sem használói biztonságát nem veszélyeztetik,
c.3.e. az olyan kármegelőzési vagy kárcsökkentési költ- ségek, amelyek a V.7.G.c.3.a. – V.7.G.c.3.d. pontokban ki- zárt kockázatok következtében keletkeztek,
c.3.f. normál időjárási viszonyok miatt bekövetkező ká- rok, használaton kívül helyezés miatt bekövetkező el- használódás, tönkremenetel, korrózió, oxidáció és érték- csökkenés,
c.3.g. közúti forgalmi engedéllyel rendelkező gépjármű- vek, valamint vízi, illetve légi járművek kárai, sérülései, valamint
c.3.h. amelyet olyan tárgyak elveszése vagy bennük ke- letkező károk miatt támasztanak, melyek a biztosított építési munkák során biztosított vállalkozó(k), építtető(k) vagy alvállalkozó(k) és azok alkalmazottainak, dolgozói- nak tulajdonát képezik, illetve ezek felügyelete, megőrzé- se, ellenőrzése alatt állnak.
7.H. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
a. A kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizs- gálati (laboratóriumi), valamint az esetleges ténymegálla- pítási költségeket csak abban az esetben téríti a biztosí- tó, ha a vizsgálatok a biztosító előzetes hozzájárulásával történtek.
b. Az építés, átépítés, felújítás alatt lévő épületek/épít- mények lezárt helyisége(i)ben ingóságkárként csak és kizárólag az építkezéshez szükséges építőanyagok és épület-felszerelési tárgyak kára esetén nyújt szolgálta- tást a biztosító.
c. Az építési engedélyben meghatározott átépítési, hozzáépítési, felújítási munkálatokkal nem érintett tar- tószerkezetek károsodásakor csak abban az esetben térít a biztosító, ha a károsodott tartószerkezet(ek)az építési munkálatok megkezdése előtt bizonyíthatóan rendeltetésszerű állapotban volt(ak) és/vagy a szüksé- ges biztonsági intézkedéseket megtették. A bizonyítási kötelezettség a biztosítottat terheli (a biztosított köteles a munkálatok megkezdése előtt, saját költségére az épít- mények állapotáról jegyzőkönyvet felvenni és azt átadni a biztosítónak).
d. A rezgések következtében, illetve a teherhordó elemek eltávolítása vagy meggyengítése miatt bekövetkező ká- rok esetén a biztosító csak azokra a károkra nyújt szol- gáltatást, amelyek a károsodott épületszerkezetek teljes vagy részleges beomlása következtében lépnek fel,
e. Az V.7.H.c. és V.7.H.d. pontokban meghatározott szol- gáltatások esetén olyan épületsérülésekre azonban nem nyújt szolgáltatást a biztosító,
e.1. amelyek a károsodott épületszerkezetnek sem az ál- lékonyságát nem károsítják,
e.2. sem pedig annak használóinak a biztonságát nem veszélyeztetik, valamint nem nyújt szolgáltatást az ezek- kel kapcsolatos kármegelőzési vagy kárcsökkentési költ- ségekre sem.
f. Betöréses lopás kár esetén a biztosító szolgáltatása a Betöréses lopás biztosításának feltételében (II.5.P. pont- ja) és annak mellékleteiben meghatározottak alapján tör- ténik. E károk esetén a biztosító szolgáltatásának további feltétele, hogy a kockázatviselés helye olyan épületben/ építményben legyen, mely:
f.1. állandóan, azaz egy évben legalább 270 napig élet- vitelszerűen lakott, (átépítés, bővítés esetén az épület tulajdonosa az átépítendő, bővítendő épületben, vagy azzal egy szerkezeti egységet képező épületben életvi- telszerűen lakik), vagy
f.2. az építési hatóság által lakó- vagy vegyes övezetnek minősített területen van.
g. Betöréses lopás biztosítási esemény esetén a be nem épített építőanyagok és épület-felszerelési tárgyak szol- gáltatási határa vagyontárgyanként 200.000 Ft/db, káre- seményenként pedig az építés, átépítés, felújítás teljes vállalási összegének 10%-a.
h. Rabláskár esetén a biztosító szolgáltatása a rablás- biztosítás feltételében (II.5.Q. pontja) meghatározottak alapján történik.
i. A vagyontárgyak káridőpont előtti meglétét, illetve annak értékét a biztosított nevére és a kockázatviselési helyének címére, vagy a generálkivitelező, illetve annak alvállalkozói nevére és telephelyének címére szóló szám- lával kell igazolni.
j. Sorozatkárok esetén a biztosító szolgáltatása (az azo- nos jellegű építményekben, szerkezeti elemekben, épü- letgépészeti elemekben bekövetkező biztosítási ese- ményekre, melyek anyaghiba, vagy hibás munkavégzés alapján ugyanazon ok miatt keletkeztek), a következők alapján történik
j.1. az első két kár esetén a kár 100%-a,
j.2. a harmadik kár esetén a kár 80%-a,
j.3. a negyedik kár esetén a kár 60%-a,
j.4. az ötödik kár esetén a kár 50%-a,
j.5. a hatodik, illetve a további károk nem térülnek.
k. A kiegészítő építés-szerelés vagyonbiztosítási fedeze- te esetén (V.7.G.a. pont) az építés, átépítés, összeszere- lés alatt lévő biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett kárra a biztosító szolgáltatása a káridőpontig ténylege- sen felmerült építési, átépítési, összeszerelési költségek mértékéig terjed, a káridőponti beszerzési árak, illetve előállítási vagy építési költségek figyelembevételével.
7.I. ÖNRÉSZESEDÉS
a. E kiegészítő biztosítási fedezet levonásos önrészese- dése a kárösszeg 10%-a, de minimum 50.000 Ft kárese- ményenként.
b. Sorozatkárok esetén mindegyik kárra vonatkozik az önrész.
7.J. KÖZLÉSI VÁLTOZÁS-BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG
Az általános feltételében felsorolt közlési és változás bejelen- tési kötelezettségén túlmenően (I.11.A.a.-b.) a szerződőre és/ vagy biztosítottra – jelen biztosítási fedezet esetén – az alábbi kötelezettségek is vonatkoznak
a. A biztosítási szerződés mellékletét képezi a jogerős építési engedély, annak fénymásolatát csatolni kell a biztosítási szer- ződéshez.
b. A biztosítási szerződés mellékletének tartalmaznia kell a ge- nerálkivitelező nevét és címét.
c. Az építkezés során bekövetkező jelentős változásokról, így többek között
– az építési engedély módosításáról,
– a generálkivitelező, vagy a felelős műszaki vezető szemé- lyének változásáról,
– az építési tevékenység ideiglenes felfüggesztéséről a szerződő köteles írásban értesíteni a biztosítót.
d. Az épület lakhatóvá válását, lakhatási/használatbavételi/ működési engedély megszerzését a biztosítónak írásban be kell jelenteni. Ezzel egy időben a szerződés átdolgozása szük- séges.
7.K. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
a. A tűz, robbanás biztosítási esemény észlelésekor az illeté- kes tűzoltó hatóságnál haladéktalanul bejelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztatni szükséges.
b. A tűzesetről az illetékes önkormányzat jegyzője, vagy a tűz- oltó hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány eredeti és/ vagy hiteles másolatát a biztosító rendelkezésére kell bocsá- tani.
c. Betöréses lopás biztosítási esemény észlelésekor az illeté- kes rendőrhatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztatni szükséges.
A biztosító képviselőinek jogában áll a biztosított létesítményt megtekinteni, és ellenőrizni, a biztosított pedig köteles a koc- kázat elbírálása szempontjából lényegesnek minősülő összes információt megosztani a biztosító xxxxxxxxxxxxx.XX. Függelék Betörésvédelmi szintek és összeghatárok.
VI. FÜGGELÉK
BETÖRÉSVÉDELMI SZINTEK ÉS ÖSSZEGHATÁROK
VAGYONVÉDELMI ELŐÍRÁSOK ÁTTEKINTŐ TÁBLÁZATA
Alapfokú védelem (VI.1.A.) | Részleges védelem (VI.1.B.) | ||
Falazatok, padozatok, födémek szilárdsága | A falazatok, padozatok, födémszerkezetek szilárdsági egyenértéke milyen vas- tagságú, kisméretű, tömör téglafalazat szilárdságának feleljen meg legalább? | 6 cm | 25 cm |
Az előző pontban meghatározott szerkezettel egyenértékű vagy azt meghaladó mechanikai védelmet biztosító épületszerkezet, illetve a | 25 cm vastag falazóblokk, 20 cm átmérőjű rönkfaház | 30 cm vastag falazóblokk | |
A védendő nyílászárók alsó élmagassága | 2 m alatt | 3 m alatt | |
Kiemelés, feszítés és reteszhúzás elleni védelem | Szükséges-e az ajtószerkezetet kiemelés, feszítés ellen védeni? | nem szükséges | szükséges |
Szükséges-e az ajtópánt oldalán megerősített, kiemelés elleni tüske? | nem szükséges | 2 db szükséges | |
Szükséges-e a többszárnyú ajtókon a tolózárakat reteszhúzás ellen védeni? | szükséges | szükséges | |
Ajtólap és ajtótok jellemzői | Nyílószárnyanként hány dió- vagy forgópánt szükséges legalább? | 3 db | 3 db |
Mekkora lehet az ajtó és a tok között a legnagyobb záráspontatlanság? | 6 mm | 3 mm | |
Milyen mélyen biztosítsanak legalább zárást a zárnyelvek? | 14 mm | 18 mm | |
Milyen távolságra legyenek egymástól legalább a zárnyelvek? | nincs rá előírás | 300 mm | |
Az ajtólap vetemedése befolyásolhatja-e a zárás pontosságát? | nem | nem | |
Milyen vastag legyen legalább a fából készült, tömör ajtólap? | nincs rá előírás | 30 mm | |
Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó alumínium burkolólemeze? | nincs rá előírás | nincs rá előírás | |
Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó acél burkolólemeze? | nincs rá előírás | nincs rá előírás | |
Zárak minősége, zárszerkezetek védelme és zárás- pontok száma | Az ajtók zárására megfelelő-e az alábbi zárak valamelyike: henger-, mágneszár, szám- és/vagy betűjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma az ezret meghaladja? | nem megfelelő | nem megfelelő |
Az ajtók zárására megfelelő-e az egyedi minősített lamellás zár? | nem megfelelő | nem megfelelő | |
Önzáró hajtóművel ellátott mozgató szerkezet alkalmazható? (pl. garázsajtók) | megfelelő | nem megfelelő | |
Lakatszerkezet (lakat és lakatpánt) megfelelő-e az ajtók zárására? Abban az esetben, ha igen, milyen MABISZ-ajánlással kell rendelkeznie? | teljes körű mechanikai védelem elemeként ajánlott | nem megfelelő | |
Az ajtók zárására legalább hány darab biztonsági zár (Fogalommeghatározások 4.X. xxxxxx) szükséges? | 1 db szükséges | 2 db szükséges | |
Ebből törésnek ellenálló kivitelű legalább | nem előírt (de ajánlott) | 2 db | |
Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű legalább | nem előírt | 2 db | |
Ebből finomnyitásnak ellenálló kivitelű | nem előírt | 1 db | |
Szükséges-e a zárszerkezet felfúrás elleni védelme? | nem előírt | nem előírt | |
Kiválthatja-e gyári kivitelű biztonsági ajtó az előző pontban meghatározottakat, ha csak egy, a Fogalommeghatározások 4.C. pontjában meghatározott biz- tonsági zár van rajta? | nem előírt | kiválthatja | |
Ebből törésnek ellenálló kivitelű | nem előírt | 1 db | |
Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű | nem előírt | 1 db | |
Ebből finomnyitásnak ellenálló kivitelű | nem előírt | 1 db | |
Hány ponton biztosítson zárást az ajtó vasalata? | 1 ponton | 2 ponton /biztonsági ajtó esetén mind a négy oldalon, legalább 1-1 ponton | |
Tok- szerkezetek jellemzői | Szükséges-e a nyílászárók tokszerkezeteinek megerősítése? | szükséges | szükséges |
Szükséges-e fa tokszerkezetek esetén a zárlemezek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjainak megerősítése? | szükséges | szükséges | |
Az üvegezett nyílászárók védelmének lehetőségei | Szükséges-e az üvegezett nyílászárók védelme? | nem előírt | szükséges |
Milyen típusú minősített üveg szükséges? | nem előírt | A2 | |
Szükséges-e biztonsági fólia, belülről zárható redőny vagy spaletta? | nem előírt | szükséges | |
Alkalmazható-e fa alapanyagú keretszerkezet? | alkalmazható | nem alkalmazható | |
Nyílászárók (valamint nyitott szellőző- és egyéb csatornák) és falazatok védelmének további lehetősége, ha a fenti előírásoknak műszakilag nem lehet eleget tenni | nem szükséges | minősített rács szükséges | |
Kérjük, hogy a kiválasztott vagyonvédelmi osztály részletes leírását a csatolt mellékletben is tekintse át!
Teljes körű védelem (VI.1.C.) | |||
Falazatok, padozatok, födémek szilárdsága | A falazatok, padozatok, födémszerkezetek szilárdsági egyenértéke milyen vastagságú, kisméretű, tömör téglafalazat szilárdságának feleljen meg legalább? | 38 cm | |
Az előző pontban meghatározott szerkezettel egyenértékű vagy azt meghaladó mechanikai védelmet biztosító épületszerkezet, illetve a | 10 cm vastag vasbeton | ||
A védendő nyílászárók alsó élmagassága | 3 m alatt | 3 m felett | |
Kiemelés, feszítés és reteszhúzás elleni védelem | Szükséges-e az ajtószerkezetet kiemelés, feszítés ellen védeni? | szükséges | szükséges |
Szükséges-e az ajtópánt oldalán megerősített, kiemelés elleni tüske? | 2 db szükséges | 2 db szükséges | |
Szükséges-e a többszárnyú ajtókon a tolózárakat reteszhúzás ellen védeni? | szükséges | szükséges | |
Ajtólap és ajtótok jellemzői | Nyílószárnyanként hány dió- vagy forgópánt szükséges legalább? | 3 db megerősített | 3 db megerősített |
Mekkora lehet az ajtó és a tok között a legnagyobb záráspontatlanság? | 2 mm | 5 mm | |
Milyen mélyen biztosítsanak legalább zárást a zárnyelvek? | 18 mm | 18 mm | |
Milyen távolságra legyenek egymástól legalább a zárnyelvek? | 300 mm | 300 mm | |
Az ajtólap vetemedése befolyásolhatja-e a zárás pontosságát? | nem | nem | |
Milyen vastag legyen legalább a fából készült, tömör ajtólap? | 40 mm | nincs rá előírás | |
Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó alumínium burkolólemeze? | 5 mm | nincs rá előírás | |
Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó acél burkolólemeze? | 2 mm | nincs rá előírás | |
Zárak minősége, zár- szerkezetek védelme és záráspontok száma | Az ajtók zárására megfelelő-e az alábbi zárak valamelyike: henger-, mágneszár, szám- és/vagy betűjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma az ezret meghaladja? | nem megfelelő | nem megfelelő |
Az ajtók zárására megfelelő-e az egyedi minősített lamellás zár? | nem megfelelő | nem megfelelő | |
Önzáró hajtóművel ellátott mozgató szerkezet alkalmazható? (pl. garázsajtók) | nem megfelelő | nem megfelelő | |
Lakatszerkezet (lakat és lakatpánt) megfelelő-e az ajtók zárására? Abban az esetben, ha igen, milyen MABISZ-ajánlással kell rendelkeznie? | nem megfelelő | nem megfelelő | |
Az ajtók zárására legalább hány darab biztonsági zár (Fogalommeghatározások 4.X. xxxxxx) szükséges? | 2 db szükséges | 1 db szükséges | |
Ebből törésnek ellenálló kivitelű legalább | 2 db | 1 db | |
Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű legalább | 2 db | nem előírt | |
Ebből finomnyitásnak ellenálló kivitelű | 2 db | nem előírt | |
Szükséges-e a zárszerkezet felfúrás elleni védelme? | szükséges | szükséges | |
Kiválthatja-e gyári kivitelű biztonsági ajtó az előző pontban meghatározottakat, ha csak egy, a Fogalommeghatározások 4.C. pontjában meghatározott bizton- sági zár van rajta? | csak biztonsági ajtó lehetséges | nem előírt | |
Ebből törésnek ellenálló kivitelű | |||
Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű | |||
Ebből finomnyitásnak ellenálló kivitelű | |||
Hány ponton biztosítson zárást az ajtó vasalata? | mind a négy oldalon, legalább 6 ponton | erkélyeken, teraszokon két oldalon legalább 3 ponton / egyéb esetben legalább 2 ponton | |
Tok- szerkezetek jellemzői | Szükséges-e a nyílászárók tokszerkezeteinek megerősítése? | szükséges | szükséges |
Szükséges-e fa tokszerkezetek esetén a zárlemezek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjainak megerősítése? | szükséges | szükséges | |
Az üvegezett nyílászárók védelmének lehetőségei | Szükséges-e az üvegezett nyílászárók védelme? | szükséges | szükséges |
Milyen típusú minősített üveg szükséges? | B1 | A1 | |
Szükséges-e biztonsági fólia, belülről zárható redőny vagy spaletta? | nem megengedett | szükséges | |
Alkalmazható-e fa alapanyagú keretszerkezet? | nem alkalmazható | megerősítve | |
Nyílászárók (valamint nyitott szellőző- és egyéb csatornák) és falazatok védelmének további lehetősége, ha a fenti előírásoknak műszakilag nem lehet eleget tenni | minősített rács szükséges | minősített rács szükséges | |
Kérjük, hogy a kiválasztott vagyonvédelmi osztály részletes leírását a csatolt mellékletben is tekintse át!
VI. Függelék – Betörésvédelmi szintek és összeghatárok
SZOLGÁLTATÁSI ÖSSZEGHATÁROK BETÖRÉSES LOPÁS BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEKÖVETKEZTEKOR (A BEHATOLÁS HELYÉN ÉS IDŐPONTJÁBAN MEGVALÓSULT VÉDELMI SZINT FÜGGVÉNYÉBEN)
Védelmi szintek | Magán- és vállalkozói tulajdonú vagyontárgyak együttes kártérítési határa (e Ft) | Állandóan lakott2 objektumban | Nem állandóan lakott2 objektum (e Ft) | ||||||
Mechanikai védelem | Elektronikai védelem | Egyes külön vagyontárgycsoportok kártérítési határai (e Ft) | Melléképület I. (magánvagyon) (e Ft) | Melléképület II. (vállalkozói vagyon) (e Ft) | |||||
Kiemelt értékű háztartási ingóságok (magántulajdonú ingóságok esetén) | Elzárva tartandó ingóságok, készpénz és értékkészlet | ||||||||
magánvagyon | vállalkozói vagyon | ||||||||
értéktároló nélkül ebből készpénz | értéktárolóban3 ebből készpénz | értéktárolóban3 ebből készpénz | Készpénz, értékkészlet, kiemelt értékű, valamint elzárva tartandó háztartási ingóságok nem biztosíthatóak! | ||||||
Alapfokú | elektronikai védelem nélkül | 6 000 | 1 000 | 250 25 | 1 000 50 | 1 000 –––– | 250 | 750 | 800 |
elektronikai védelemmel | 10 000 | 3 000 | 450 50 | 1 500 50 | 1 500 –––– | 450 | 1 000 | 1 000 | |
átjelzős elektroni- kai védelemmel | 16 000 | 6 000 | 550 50 | 2 000 50 | 2 000 –––– | 600 | 1 200 | 2 000 | |
Részleges | elektronikai védelem nélkül | 10 000 | 3 000 | 450 50 | 1 500 50 | 1 000 –––– | 450 | 1 000 | 1 000 |
elektronikai védelemmel | 16 000 | 6 000 | 550 50 | 2 000 50 | 2 000 –––– | 600 | 1 000 | 1 500 | |
átjelzős elektroni- kai védelemmel | 25 000 | 12 000 | 650 50 | 2 500 50 | 3 000 –––– | 750 | 2 000 | 3 000 | |
Teljes körű | elektronikai védelem nélkül | 20 000 | 7 500 | 550 50 | 2 000 50 | 2 000 –––– | 600 | 1 500 | 2 000 |
elektronikai védelemmel | 25 000 | 12 000 | 650 50 | 2 500 50 | 2 000 –––– | 700 | 1 500 | 2 500 | |
átjelzős elektroni- kai védelemmel | 30 000 | 12 000 | 700 50 | 2 500 50 | 3 000 –––– | 1 000 | 3 000 | 4 000 | |
– A vagyonvédelmi előírások megvalósítása és fenntartása a szerződő/biztosított feladata és kötelezettsége a részére átadott Vagyonvédelmi előírások, kártérítési limitek alapján.
63
– A szerződés megkötése (az ajánlatnak a biztosításközvetítő részéről való aláírása, illetve annak átvétele) nem jelenti a biztosító részéről a már meglévő védelmi szint minősítését.
Azon esetekben, ha az előző táblázatokban foglalt vagyonvédelmi szintek a kár időpontjában és a behatolás helyén nem valósul meg, akkor a ténylegesen megvalósult vagyonvédelmi szintnek és az alábbi táblázatban foglalt vagyonvédelmi előírásoknak megfelelő kártérítés jár.
Épületszerkezetek mechanikai védelme | I. védelem (VI.1.D.) | II. védelem (VI.1.E.) | |
Falazatok, padozatok, födémek szilárdsága | A falazatok, padozatok, födémszerkezetek szilárdsági egyenértéke milyen vastagságú kisméretű, tömör téglafalazat szilárdságának feleljen meg legalább? | 6,5 cm | 6,5 cm |
Az előző pontban meghatározott szerkezettel egyenértékű vagy azt meghaladó mechanikai védelmet biztosító épületszerkezet, illetve a | kétrétegű, 6 cm vastag szend- vicsszerkezet, amely legalább 20 mm vastag fa alapanyagú | kétrétegű, 10 cm vastag szend- vicsszerkezet, amely legalább 20 mm vastag fa alapanyagú | |
A védendő nyílászárók alsó élmagassága | 2 m alatt | 2 m alatt | |
Kiemelés, feszítés és reteszhúzás elleni véde- lem | Szükséges-e az ajtószerkezetet kiemelés, feszítés ellen védeni? | nem szükséges | nem szükséges |
Szükséges-e az ajtópánt oldalán megerősített, kiemelés elleni tüske? | nem szükséges | nem szükséges | |
Szükséges-e többszárnyú ajtókon a tolózárakat reteszhúzás ellen védeni? | szükséges | szükséges | |
Ajtólap és ajtótok jellemzői | Az ajtólap rögzítése az ajtótokhoz milyen módon lehetséges? | tetszőleges | bármilyen forgópánt |
Mekkora lehet az ajtó és a tok között a legnagyobb záráspontatlanság? | 8 mm | 6 mm | |
Milyen mélyen biztosítsanak legalább zárást a zárnyelvek? | nincs rá előírás | nincs rá előírás | |
Milyen távolságra legyenek egymástól legalább a zárnyelvek? | nincs rá előírás | nincs rá előírás | |
Az ajtólap vetemedése befolyásolhatja-e a zárás pontosságát? | nincs rá előírás | nincs rá előírás | |
Milyen vastag legyen legalább a fából készült tömör ajtólap? | nincs rá előírás | nincs rá előírás | |
Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó alumínium burko- lólemeze? | nincs rá előírás | nincs rá előírás | |
Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó acél burkolólemeze? | nincs rá előírás | nincs rá előírás | |
Zárak minősége, zárszerke- zetek védelme és zárás- pontok száma | Az ajtók zárására megfelelő-e az alábbi zárak valamelyike: henger-, mágneszár, szám- és/vagy betűjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma az ezret meghaladja? | megfelelő | nem megfelelő |
Az ajtók zárására megfelelő-e az egyedi minősített lamellás zár? | megfelelő | nem megfelelő | |
Önzáró hajtóművel ellátott mozgató szerkezet alkalmazható? (pl. garázsajtók) | megfelelő | megfelelő | |
Lakatszerkezet (lakat és lakatpánt) megfelelő-e az ajtók zárására? Abban az esetben, ha igen, milyen MABISZ-ajánlással kell rendelkeznie? | részleges mechanikai védelem elemeként ajánlott | teljes körű mechanikai védelem elemeként ajánlott | |
Az ajtók zárására legalább hány darab, biztonsági zár (Fogalommeghatározások 4.C.) pontja) szükséges? | nem szükséges ez a biztonsági zár | 1 db szükséges | |
Ebből törésnek ellenálló kivitelű legalább | nem előírt | nem előírt | |
Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű legalább | nem előírt | nem előírt | |
Ebből finomnyitásnak ellenálló kivitelű legalább | nem előírt | nem előírt | |
Szükséges-e a zárszerkezet felfúrás elleni védelme? | nem előírt | nem előírt | |
Kiválthatja-e gyári kivitelű biztonsági ajtó az előző pontban meghatá- rozottakat, ha csak egy, a Fogalommeghatározások 4.C. pontjában meghatározott biztonsági zár van rajta? | nem előírt | nem előírt | |
Ebből törésnek ellenálló kivitelű | nem előírt | nem előírt | |
Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű | nem előírt | nem előírt | |
Ebből finomnyitásnak ellenálló kivitelű | nem előírt | nem előírt | |
Hány ponton biztosítson zárást az ajtó vasalata? | 1 ponton | 1 ponton | |
Tokszerke- zetek jellemzői | Szükséges-e a nyílászárók tokszerkezeteinek megerősítése? | nem szükséges | nem szükséges |
Szükséges-e fa tokszerkezetek esetén a zárlemezek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjainak megerősítése? | nem szükséges | nem szükséges | |
Az üvegezett nyílászárók védelmének lehetőségei | Szükséges-e az üvegezett nyílászárók védelme? | nem szükséges | nem szükséges |
Milyen típusú minősített üveg szükséges? | nem szükséges | nem szükséges | |
Szükséges-e biztonsági fólia? | nem szükséges | nem szükséges | |
Alkalmazható-e fa alapanyagú keretszerkezet? | alkalmazható | alkalmazható | |
Nyílászárók (valamint nyitott szellőző- és egyéb csatornák) és falazatok védelmének további lehetősége, ha a fenti előírásoknak műszakilag nem lehet eleget tenni | nem szükséges | nem szükséges | |
Kérjük, hogy a kiválasztott vagyonvédelmi osztály részletes leírását a csatolt mellékletben is tekintse át!
VI. Függelék – Betörésvédelmi szintek és összeghatárok
AZON ESETEKBEN, HA AZ ELŐZŐ TÁBLÁZATBAN FOGLALT VAGYONVÉDELMI SZINT A KÁR IDŐPONTJÁBAN ÉS HELYÉN NEM VALÓSUL MEG, AKKOR A TÉNYLEGESEN MEGVALÓSULT VAGYONVÉDELMI SZINTNEK ÉS AZ ALÁBBI TÁBLÁZATBAN FOGLALT VAGYONVÉDELMI ELŐÍRÁSOKNAK MEGFELELŐ KÁRTÉRÍTÉS JÁR
Védelmi szintek | Magán- és vállalkozói tulajdonú vagyontárgyak együttes kártérítési határa (e Ft) | Állandóan lakott2 ingatlanban | Nem állandóan lakott2 objektum (e Ft) | ||||||
Mechanikai védelem | Elektronikai védelem | Egyes külön vagyontárgycsoportok kártérítési határai (e Ft) | Melléképület I. (magánvagyon) (e Ft) | Melléképület II. (vállalkozói vagyon) (e Ft) | |||||
Kiemelt értékű háztartási ingóságok | Elzárva tartandó ingóságok, készpénz és értékkészlet | ||||||||
magánvagyon | vállalkozói vagyon | ||||||||
értéktároló nélkül ebből készpénz | értéktárolóban3 ebből készpénz | értéktárolóban3 ebből készpénz | Készpénz, értékkészlet, kiemelt értékű, valamint elzárva tartandó háztartási ingóságok nem biztosíthatóak! | ||||||
I. védelem1 | elektronikai védelem nélkül | 750 | 50 | –––– | 4 –––– | –––– –––– | 50 | 250 | –––– |
elektronikai védelemmel | 1 000 | 50 | –––– | 4 –––– | –––– –––– | 50 | 500 | –––– | |
átjelzős elektroni- kai védelemmel | 1 250 | 75 | –––– | 4 –––– | 50 –––– | 75 | 1 000 | –––– | |
II. védelem1 | elektronikai védelem nélkül | 3 000 | 500 | 150 25 | 1 000 50 | 200 –––– | 000 | 000 | 000 |
elektronikai védelemmel | 5 500 | 1 000 | 200 25 | 1 200 50 | 250 –––– | 150 | 1 000 | 300 | |
átjelzős elektroni- kai védelemmel | 10 000 | 2 000 | 400 50 | 1 500 75 | 500 –––– | 300 | 2 000 | 500 | |
1 A szerződő/biztosított tudomásul veszi, hogy amennyiben az I. védelem, valamint Budapest, Budakalász, Budakeszi, Budaörs, Érd, Gyál, Leányfalu, Nagy- kovácsi, Pilisvörösvár, Pomáz, Solymár, Szentendre, Üllő, Vecsés települések esetén a II. védelem szerinti biztonsági előírások nem teljesülnek a betörés helyén és időpontjában, a biztosító mentesül a kártérítési kötelezettsége alól.
2 Állandóan lakottnak minősül az az ingatlan, amely egy évben legalább 270 na- pig életvitelszerűen lakott, vagy tevékenységet folytatnak benne.
3 MABISZ-ajánlás esetén a biztosított vagyontárgyak összértéke nem haladhatja meg az adott értéktárolók MABISZ-ajánlásban meghatározott maximális biz- tosítási összegét.
MABISZ-ajánlás hiányában feltételeink szerint telepített értéktároló esetén a maxi- mális kártérítés értéktárolónként – ha a biztosítási szerződésben egyéb megállapo- dás nem történt – 500.000 Ft.
65
4 Az értéktároló megléte nem befolyásolja a kártérítési határokat. A kiemelt és az elzárva tartandó értékekre együttesen értendő a kártérítési limit.
BETÖRÉSVÉDELMI SZINTEK RÉSZLETES LEÍRÁSA
1. MECHANIKAI VÉDELEM ÉS KATEGÓRIÁI
A mechanikai védelem megvalósításához szükséges alko- tóelemeket (részegységeket és segédanyagokat) a biztosított vagyontárgyak védelemében betöltendő szerepe, illetve alkal- massága szerint a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) ajánlása (elérési útvonal: http:/xxxxxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxx- ságtechnika/kereső.html) alapján kell kiválasztani, illetve az ajánlásban foglaltakat figyelembe véve kell azokat telepíteni és alkalmazni.
Mielőtt a biztosított alábbi pontokban meghatározott védelmi szintek megvalósításához bármely vagyonvédelmi részegysé- get kicserélné, győződjön meg arról, hogy:
– a megvásárolni kívánt részegység kompatibilis-e a már meglévőkkel,
– hogy a már meglévő többi vagyonvédelmi elem biztosítja-e az újonnan beépítendő elem megvalósításával tervezett vé- delmet!
A védelmi rendszer alkotóelemeinek vásárlásakor minden esetben kérje el a MABISZ-ajánlásról szóló tanúsítványt, illetve ezen alkotóelemek képesített szakember által történt beépíté- se után a kivitelezői nyilatkozatot!
1.A. ALAPFOKÚ VÉDELEM
Alapfokú védelem valósul meg akkor, ha a védett helyiség ha- tárolófalazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt állapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:
a. A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárdsága leg- alább 6 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafal szi- lárdságának megfelel (elfogadott továbbá a legalább 25 cm vastag falazóblokk, illetve a legalább Ø 20 cm átmérőjű rönk- fából készült faház is).
b. A 2 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segédeszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi mechani- kai védelemnek kell eleget tenniük:
b.1. Az ajtólap és az ajtótok:
b.1.x. xxxxxxxxxxxxxxxxx 3 db diópánttal van legalább egy- máshoz rögzítve,
b.1.b. záráspontosságuk körkörösen 6 mm-en belül van,
b.1.c. az ajtón a zárnyelv legalább 14 mm mélyen zár, az ajtó- lap vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja.
b.1.d. a többszárnyú ajtók tolózárai reteszhúzás ellen védet- tek.
b.2. Az ajtók zárását:
b.2.a. ajtónként legalább 1 db, a Fogalommeghatározások
4.C. pontjában leírt biztonsági zár, vagy
b.2.b. önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezet, végzi, melyek zárt állapotban vannak,
b.2.c. a zárbetét törés elleni védelme nem előírt, de javasolt.
b.3. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a falazatokhoz vannak erősítve.
1.B. RÉSZLEGES VÉDELEM
Részleges védelem valósul meg akkor, ha a védett helyiség határolófalazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt állapo- tú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:
a. A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárdsága legalább 25 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafal szilárdságának megfelel (elfogadott a legalább 30 cm vastag falazóblokk, illetve a legalább 6 cm vastag vasbeton szerkezet is).
b. A 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segédeszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi mechani- kai védelemnek kell eleget tenniük:
b.1. Az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek: kiemelés, fe- szítés ellen (az ajtópánt oldalán 2 db, megerősített kivitelű, kiemelés elleni tüske), a többszárnyú ajtók esetén a tolózá- rak reteszhúzás ellen védettek, vagy az előzőekben leírtakkal egyenértékű mechanikai védelmet biztosító, minősített heve- derzár-szerkezettel védettek.
b.2. Az ajtólap és az ajtótok:
b.2.x. xxxxxxxxxxxxxxxxx 3 db diópánttal van legalább egy- máshoz rögzítve,
b.2.b. záráspontosságuk körkörösen 3 mm-en belül van,
b.2.c. az ajtókon a zárnyelvek legalább 18 mm mélyen zár- nak, és egymástól legalább 300 mm-re vannak, az ajtólap vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja,
b.2.d. a fából készült ajtólap esetén tömör, legalább 30 mm vastag fából készítendő.
b.3. Az ajtók zárását:
b.3.a. ajtónként minimum 2 db, a Fogalommeghatározások
4.C. pontjában leírt biztonsági zár végzi, melyek törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelűek, egyikük finomnyitással (pl. zárfé- sűvel) nem nyitható, és zárszerkezete felfúrás ellen megerősí- tett, valamint ezek a zárak zárt állapotban vannak, vagy
b.3.b. gyári kivitelű biztonsági ajtó esetén 1 db, a Fogalom- meghatározások 4.C. pontjában meghatározott biztonsá- gi zár végzi, mely törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelű, fi- nomnyitással (pl. zárfésűvel) nem nyitható, valamint ez a zár zárt állapotban van. Az ajtó zárszerkezete, vasalata mind a négy oldalon legalább egy-egy ponton biztosítja a zárást (a VI.1.B.b.2.x. xxxxxxx megfelelően), és ezen vasalat lehetetlen- né teszi a pánttal szembeni oldalon még egy zár beépítését, az ajtó zárszerkezete felfúrás ellen védett.
b.4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel, vagy egyéb, befeszítést megakadályozó módon a falazatokhoz vannak erősítve; fa tokszerkezet esetén a zárlemezek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjai (toklemezei) megerősített kivitelűek.
b.5. Az üvegezett nyílászárók üvegezését minősített, legalább
„A2” biztonsági üveggel, illetve minősített betörésvédő fóliával kell készíteni. A toknak és a keretszerkezetnek (üvegbefogás- nak) egyenértékűnek kell lennie az alkalmazott üveg ellenálló képességével, fa anyagú keretszerkezet nem alkalmazható.
b.6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti VI.1.B.b.1 – VI.1.B.b.5. pontban leírt paramétereknek nem felelnek meg, legalább az alábbi követelményeket elégítsék ki:
b.6.a. minősített ráccsal vagy azzal egyenértékű más, minő- sített mechanikai szerkezettel védettek, minősített rácsnak minősül a Fogalommeghatározások 4.X. pontjában leírt rács, vagy
b.6.b. minősített nyitható ráccsal védettek, ez esetben
b.6.b.a. a toknak, illetve a nyílószárny(ak)nak a fenti VI.1.B.b.1
– VI.1.B.b.4. pontokban foglalt előírásoknak is meg kell felelni- ük,
b.6.b.b. zárás szempontjából kivételt képez az alábbi követel- ményeknek megfelelő szerkezet:
– minősített zárszerkezet nélküli, elektromos úton mozga- tott rácsszerkezet (pl. detektív-, függöny-, redőnyrács stb.), melynek motorja, elektromos vezetéke, mozgatómechani- kája szabotázsvédetten van elkészítve,
– vezérlése vagy a védett téren belül helyezkedik el,
– vagy ha azon kívül van, akkor a Fogalommeghatározások
4.C. pontjában leírt biztonsági zár végzi azt, amely törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelű, valamint a zár zárt állapotban van,
– a zárszerkezet burkolata, rögzítése szabotázsvédett, ennek illetéktelen megbontása a rendszer blokkolását, esetleges elektronikus védelem esetén riasztást eredményez.
1.C. TELJES KÖRŰ VÉDELEM
Teljes körű védelem valósul meg akkor, ha a védett helyiség határolófalazatai, födémszerkezetei és zárt állapotú nyílászá- rói az alábbi követelményeket elégítik ki:
a. A falazatok, födémek, padozatok legalább az alábbi szer- kezeteknek megfelelő szilárdsági paraméterekkel rendelkez- zenek:
a.1. 38 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafal, vagy
a.2. 10 cm vastag vasbeton szerkezet, ahol
a.2.a. a beton minősége minimum C14/20-as,
a.2.b. a vasbeton térelhatároló szerkezet vasszerelése mini- mum 150×150 mm rácskiosztású, Ø 8–10 mm átmérőjű be- tonvas háló, amely a fal közepén helyezkedik el,
a.3. vagy az VI.1.C.a.1., ill. a VI.1.C.a.2. bekezdésben megha- tározott szerkezettel egyenértékű, vagy azt meghaladó me- chanikai védelmet biztosítsanak.
b. A 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segédeszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi mechani- kai védelemnek kell eleget tenniük:
b.1. A nyílászárók megerősített kivitelűek:
b.1.x. xxxxxxxx, feszítés (a pánt oldalán 2 db, megerősített kivitelű, kiemelés elleni tüske) ellen védettek,
b.1.b. a többszárnyú nyílászárók esetén a tolózárak reteszhú- zás ellen védettek, vagy ajtók esetén az előzőekben leírtakkal egyenértékű mechanikai védelmet biztosító, minősített heve- derzárral védettek,
b.1.c. 40×40 cm-nél nagyobb ablakok esetén csak a védett térből működtethető, nyílószárnyanként 2 db, a Fogalommeg- határozások 4.C. pontjában leírt biztonsági zárral védettek, valamint ezek a zárak zárt állapotban vannak.
b.2. Az ajtólap és az ajtótok:
b.2.x. xxxxxxxxxxxxxxxxx 3 db megerősített diópánttal van legalább egymáshoz rögzítve,
b.2.b. záráspontossága körkörösen 2 mm-en belül van,
b.2.c. a zárnyelvek legalább 18 mm mélyen zárnak, és egy- mástól legalább 300 mm-re vannak, a nyílászáró vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja,
b.2.d. a keményfából készült ajtólap tömör, és vastagsága minimum 40 mm,
b.2.e. a fémből készült ajtólap zárt szelvényű alumíniumprofil vagy hegesztett acélprofil váz, melynek burkolata minimum 5 mm-es, a védett oldalon rögzített alumíniumlemez vagy 2 mm-es hegesztett acéllemez.
b.3. Az ajtók zárását ajtónként minimum 2 db, a Fogalom- meghatározások 4.C. pontjában leírt biztonsági zár végzi, amelyek törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelűek, finomnyi- tással (pl. zárfésűvel) nem nyithatóak, zárszerkezeteik felfúrás ellen megerősítettek, valamint ezek a zárak zárt állapotban vannak, és a zárszerkezet mind a négy oldalon legalább hat- pontos zárást biztosít.
b.4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel vagy egyéb, befeszítést megakadályozó módon a falazatokhoz vannak erősítve; fa tokszerkezet esetén a zárlemezek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjai (toklemezei) megerősített kivitelűek.
b.5. Az üvegezett nyílászárók üvegezését minősített, legalább
„B1” biztonsági üveggel kell készíteni.
A toknak és a keretszerkezetnek (üvegbefogásnak) egyenér- tékűnek kell lennie az alkalmazott üveg ellenálló képességé- vel, fa anyagú keretszerkezet nem alkalmazható.
b.6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti VI.1.C.b.1 – VI.1.C.b.5. pontban leírt paramétereknek nem felelnek meg, legalább az alábbi követelményeket elégítsék ki:
b.6.a. minősített ráccsal vagy azzal egyenértékű más, minő- sített mechanikai szerkezettel védettek, minősített rácsnak minősül a Fogalommeghatározások 4.X. pontjában leírt rács, vagy
b.6.b. minősített nyitható ráccsal, ez esetben
b.6.b.a. a toknak, illetve a nyílószárny(ak)nak a fenti b)
VI.1.C.b.1 – VI.1.C.b.4. pontokban foglalt előírásoknak is meg kell felelniük,
b.6.b.b. zárás szempontjából kivételt képez az a minősített zárszerkezet nélküli, elektromos úton mozgatott rácsszerke- zet (pl. detektív-, függöny-, redőnyrács stb.), mely bezárt állapotban van, és motorja, elektromos vezetéke, mozgató- mechanikája szabotázsvédetten van elkészítve, és vezérlése védett téren belül helyezkedik el.
c. A 3 m-nél magasabb alsó élmagasságú nyílászáróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenni:
c.1. A nyílászárók megerősített kivitelűek: kiemelés, feszítés ellen (az ajtópánt oldalán 2 db, megerősített kivitelű, kiemelés elleni tüske), a többszárnyú nyílászárók esetén a tolózárak re- teszhúzás ellen védettek.
c.2. A nyílószárny és a tok:
c.2.x. xxxxxxxxxxxxxxxxx 3 db megerősített kivitelű diópánttal van legalább egymáshoz rögzítve,
c.2.b. záráspontosságuk körkörösen 5 mm-en belül van,
c.2.c. a zárnyelv(ek) legalább 18 mm mélyen zár(nak), egy- mástól legalább 300 mm-re vannak, a nyílászáró vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja.
c.3. Azon nyílászárók zárását nyílászárónként, melyek:
c.3.a. szabadtéri tartózkodásra lehetőséget adó felületre nyíl- nak, csak belülről működtethető, legalább 1 db, a Fogalom- meghatározások 4.C. pontjában leírt biztonsági zár végzi, a zár (belső oldalról) zártörés ellen, a zár szerkezete felfúrás el- len védett, illetve legalább két oldalon, legalább hárompontos zárást biztosít, valamint a zár zárt állapotban van,
c.3.b. szabadtéri tartózkodásra lehetőséget nem adó felületre nyílnak, csak belülről működtethető, legalább 1 db, a Foga- lommeghatározások 4.C. pontjában leírt biztonsági zár végzi, a zárszerkezete felfúrás ellen védett, illetve legalább kétpon- tos zárást biztosít, valamint a zár zárt állapotban van.
c.4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel vagy egyéb, befeszítést megakadályozó módon a falazatokhoz vannak erősítve, fa tokszerkezet esetén a zárlemezek megerősített kivitelűek.
c.5. Az üvegezett nyílászárók minősített, legalább „A1” biz- tonsági üveggel vagy minősített betörésvédő fóliával védettek. A toknak és a keretszerkezetnek (üvegbefogásnak) egyenér- tékűnek kell lennie az alkalmazott üveg ellenálló képességé- vel.
c.6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti VI.1.C.c.1 – VI.1.C.c.5. pontban leírt paramétereknek nem felelnek meg, legalább az alábbi követelményeket elégítsék ki:
c.6.a. minősített ráccsal vagy azzal egyenértékű más, minő- sített mechanikai szerkezettel védettek, minősített rácsnak minősül a Fogalommeghatározások 4.H. pontjában megha- tározott rács, vagy
c.6.b. minősített nyitható ráccsal védettek, ez esetben
c.6.b.a. a toknak, illetve a nyílószárny(ak)nak a fenti VI.1.C.b.1
– VI.1.C.b.4. pontokban foglalt előírásoknak is meg kell felel- niük,
c.6.b.b. zárás szempontjából kivételt képez a minősített zár- szerkezet nélküli, elektromos úton mozgatott rácsszerkezet (pl. detektív-, függöny-, redőnyrács stb.), melynek motorja, elektromos vezetéke, mozgatómechanikája szabotázsvédet- ten van elkészítve és vezérlése védett téren belül helyezkedik el.
1.D. I. VÉDELEM
„I. védelem” akkor valósul meg, ha a védett helyiség határoló- falazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt állapotú nyílás- zárói az alábbi követelményeket elégítik ki:
a) A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárdsága leg- alább 6 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafal szilárdságának megfelel.
b) A 2 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segédeszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi me- chanikai védelemnek kell eleget tenniük:
b.1. A többszárnyú ajtószerkezetek esetén a tolózárak retesz- húzás ellen védettek.
b.2. Az ajtólap és az ajtótok záráspontossága körkörösen 8 mm-en belül van.
b.3. Az ajtók zárását
b.3.a. 1 db, az alábbi jellemzőknek megfelelő zár végzi, amely zárt állapotban van: henger-, mágneszár, szám- és/vagy be- tűjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja az ezret, egyedi minősített lamellás zár, illetve minden olyan zár, mely a felsoroltakkal azonos bizton- sági fokozatú, megfelel továbbá
b.3.b. önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezet (pl. gará- zsajtók),
b.3.c. biztonsági lakatszerkezet (lakat és lakatpánt), melynek minden részegységét a MABISZ legalább részleges mechani- kai védelem alkotóelemeként ajánlja.
b.4. Az ajtók tokszerkezetei befeszítést megakadályozó mó- don a falazatokhoz vannak erősítve.
1.E. II. VÉDELEM
„II. védelem” akkor valósul meg, ha a védett helyiség határo- lófalazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt állapotú nyí- lászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:
a. A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárdsága leg- alább 6 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafal szilárdságának megfelel (elfogadott továbbá a legalább Ø 20 cm átmérőjű rönkfából készült faház is).
b. A 2 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segédeszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi me- chanikai védelemnek kell eleget tenniük:
A többszárnyú ajtószerkezetek tolózárai reteszhúzás ellen védettek.
b.2. Az ajtólap és az ajtótok
b.2.1. nyílószárnyanként bármilyen forgópánttal van egymás- hoz rögzítve,
b.2.2. záráspontosságuk körkörösen 6 mm-en belül van.
b.3. Az ajtók zárását
b.3.a. 1 db, a Fogalommeghatározások 4.C. pontjában leírt biztonsági zár végzi, amely zárt állapotban van, elfogadott to- vábbá
b.3.b. az önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezet, (pl. garázsajtók),
b.3.c. biztonsági lakatszerkezet (lakat és lakatpánt), melynek minden részegységét a MABISZ teljes körű mechanikai véde- lem alkotóelemeként ajánlja.
b.4. Az ajtók tokszerkezetei befeszítést megakadályozó mó- don a falazatokhoz vannak erősítve.
2. ÉRTÉKTÁROLÓ
2.A. AZ ÉRTÉKTÁROLÓ FAJTÁJÁNAK KIVÁLASZTÁSA A megfelelő értéktároló vagy értékmegőrző (továbbiakban értékmegőrző) kiválasztásakor figyelembe kell venni a táro- landó vagyontárgy(ak) értékét, méretét, illetve éghetőségének veszélyét, valamint az értéktárolónak épületbe/ építménybe történő beépíthetőségét, elhelyezhetőségét.
2.B. DOKUMENTÁCIÓK
Az értéktároló, vagy kiegészítő tartozékainak vásárlásakor kérjük el ezen tárgyak MABISZ-ajánlását, illetve ezek az épü- letbe/építménybe történő – a termék, illetve a MABISZ előírá- sainak megfelelő – beépítéséről, valamint esetleges elektro-
nikai védőrendszerbe történő szabályszerű bekapcsolásáról minden esetben kérjük el a kivitelezői nyilatkozatot.
2.C. ÉRTÉKTÁROLÓ RÖGZÍTÉSE
a. Az elmozdítás ellen nem rögzített páncélszekrény minimális elfogadott tömege: 200 kg. 200 kilogrammnál kisebb tömegű páncélszekrény rögzítésének a MABISZ ajánlásában foglal- taknak megfelelően kell történnie. Amennyiben az értéktároló MABISZ-ajánlással nem rendelkezik, akkor legalább 2-2 db Ø 12 mm átmérőjű 100 mm hosszan csavarral befogott és fémdűbellel a tömör tégla-, illetve beton teherhordó főfalhoz, és beton padozathoz kell rögzíteni.
b. A rögzítési pontoknak az értéktároló belső, lezárt, védett részében kell lenniük. Fali trezorokat a MABISZ-ajánlásban foglaltaknak megfelelően, de legalább az értéktároló nyitható felületén kívül, mind az 5 oldalán 10-10 cm vastag betonágya- zatba, az épület belső teherhordó főfalába kell beépíteni.
2.D. ÉRTÉKTÁROLÓ ELHELYEZÉSE
Értékmegőrző csak a kötvényben megjelölt kockázatviselési helyen, a biztosítási feltételek szerint állandóan lakottnak mi- nősülő ingatlanban kerülhet elhelyezésre.
3. ELEKTRONIKAI VÉDELEM
3.A. AZ ELEKTRONIKAI VÉDELEM TERVEZÉSE, ELKÉSZÍTÉSE
a. Az elektronikai védelem megvalósításához szükséges alko- tóelemeket (részegységeket és segédanyagokat) a biztosított vagyontárgyak védelemében betöltendő szerepe, illetve alkal- massága szerint a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) ajánlása alapján kell kiválasztani, illetve az ajánlásban foglal- takat figyelembe véve kell a védelmi rendszert megtervezni, valamint telepíteni és alkalmazni.
b. Az elkészült védelmi rendszer átvételekor minden esetben kérje el a kivitelezői nyilatkozatot!
3.B. AZ ELEKTRONIKAI JELZŐRENDSZEREKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
a. A hálózat védelme legalább minden 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú, illetve földszinti helyiséget határoló nyílás- záróra terjedjen ki.
b. A helyi elektronikai védelem akkor számít megvalósított- nak, amennyiben az esemény (betöréses lopás) időpontjában a rendszer bekapcsolt állapotban van, és minden alkotóeleme üzemképes.
c.1. Az átjelzős riasztó védelme akkor tekinthető megvalósí- tottnak:
c.1.a. ha az esemény időpontjában a rendszer bekapcsolt állapotban van,
c.1.b. minden alkotóeleme üzemképes, és
c.1.c. állandó készenléti ügyeletre jelzett át.
3.C. AZ OBJEKTUM VÉDELMI EGYSÉGEINEK MEGHATÁROZÁSA
a. Felületvédelem
a.1. Nyílászárók védelme
A nyílászárók védelmét úgy kell kialakítani, hogy a felszerelés- re kerülő eszközöket a nem védett oldalról még a nyílászáró üvegezésének betörése esetén se lehessen megbontani, és 1–2 cm-es mozgást is érzékeljenek.
a.2. Üvegfelületek védelme
Az érzékelőknek már az üveg repedésére is jelzést kell adni- uk. Az érzékelő kiválasztása a védeni kívánt üvegfelület típu- sának figyelembevételével történjen. Az érzékelőnek a teljes üvegfelületet védeni kell.
a.3. Falazatok védelme
A védelem kialakításához úgy kell kiválasztani az érzékelőesz- közt, hogy érzékenységi karakterisztikája alapján az egész, védeni kívánt felületet lefedje. Ellenkező esetben több érzéke- lő elhelyezése szükséges.
b. Térvédelem
Egy adott helyiség védelmét úgy kell kialakítani, hogy a felsze- relésre kerülő érzékelőeszközök bármilyen illetéktelen behato- lást jelezzenek a központ felé.
4. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
4.A. „MINŐSÍTETT” ELEMEI A VÉDELEMNEK (MABISZ-AJÁNLÁS)
a. A mechanikai, illetve elektronikai védelem megvalósításá- hoz felhasználható alkotóelemeket (részegységeket és se- gédanyagokat) a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) ajánlja a megvalósítandó védelemben betöltendő szerepe, illetve alkalmassága szerint.
b. A kívánt védelmi szint megvalósítása érdekében csak MA- BISZ-ajánlással rendelkező „alkotóelemeket” fogad el biztosí- tótársaságunk.
Vásárláskor az áru tanúsítványát kérjék el, és őrizzék meg!
c. A biztosított objektum megfelelő védelmének kialakításá- hoz minden esetben szakember segítségét vegye igénybe. A védelmi rendszer elkészülte után minden esetben kérje el a kivitelezői nyilatkozatot!
4.B. NYÍLÁSZÁRÓK
Nyílászárók a tér elhatárolására szolgáló, közlekedésre, szel- lőzésre, természetes megvilágításra szolgáló, zárható vagy állandóan zárt állapotban lévő épületszerkezetek (pl. ajtók, ablakok, illetve szellőzőnyílások, -járatok lezáró szerkezetei).
4.C. BIZTONSÁGI ZÁR
Biztonsági zárnak minősül:
a. Az a minimum 5 csapos hengerzár, az a minimum 6 rotoros mágneszár, az a kéttollú kulcsos zár, illetve az a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, melynek típusához rendelhető kul- csok, illetve nyitókódok variációs lehetőségeinek száma leg- alább 10 000.
b. Az egyedi minősítésű lamellás zár, illetve minden olyan zár, amely a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú.
c. Biztonsági zárnak minősül továbbá a „Vagyonvédelmi elő- írások áttekintő táblázata lakossági vagyonbiztosítások” táb- lázatban meghatározott védelmi szintjei esetén az a biztonsá- gi lakatszerkezet (lakat és lakatpánt), melyet a MABISZ a teljes körű mechanikai védelem elemeként ajánl.
4.D. MEGERŐSÍTETT ZÁRSZERKEZET ÉS ZÁRPAJZS
a. A zárszerkezetet a külső (támadási) oldalról felfúrás ellen keményfém lappal (lapokkal) (60 HRC keménységű vagy ez- zel egyenértékű anyag), kívülről nem szerelhető módon, az ajtólap külső síkján belül védeni kell.
b. A külső (támadási) oldalon lévő, de onnan nem szerelhe- tő fém zárpajzs (zárcímer) védelmet nyújt azon cilinderzárak (henger- és mágneszárak) törése ellen, amelyek a zárpajzs külső síkjából legfeljebb 1 mm-re állnak ki.
c. A külső (támadási) oldalon lévő, de onnan nem szerelhető keményfém zárpajzs (zárcímer) védelmet nyújt a cilinderzárak (henger- és mágneszárak) felfúrása vagy magkihúzása ellen.
4.E. MEGERŐSÍTETT ZÁRNYELVFOGADÓ LEMEZ
A zárnyelvfogadó acéllemez, mely legalább 1,5 mm vastag, nemcsak a tokhoz, hanem legalább 2 db, egymástól mini- mum 200 mm-re lévő fémdűbellel, a beton vagy tégla tartó- szerkezetbe legalább 50 mm mélyen kerül rögzítésre.
4.F. EGY OLDALON, TÖBB PONTON ZÁRÓDÓ NYÍLÁSZÁRÓK
A zárnyelveknek egymástól legalább 300 mm-re és minimum 18 mm mélyen kell a fogadószerkezetben reteszelniük attól függetlenül, hogy egy vagy annál több biztonsági zár által mű- ködtetett mechanika hozza létre a zárást.
4.G. ZÁRÁSPONTOSSÁG
Az ajtólap és az ajtótok közötti hézag az ajtó mind a négy ol- dalán, zárt állapotában, a támadási oldalon mérendő.
4.H. MINŐSÍTETT RÁCS
Minősített rácsnak minősül az a támadási oldalról nem szerel- hető rács, amely:
a. legfeljebb 100×300 mm-es rácskiosztású,
b. legalább Ø 12 mm átmérőjű tömör, gömb-, köracélból ké- szült,
c. az épület, építmény teherhordó épületszerkezetéhez lega- lább 15 cm-es beépítési, rögzítési mélységgel (hagyományos, kisméretű tégla-, illetve betonfal esetén legalább 10 cm) rög- zített,
d. a rögzítőelem az épületszerkezet külső síkjához képest (ha a falvastagsága azt engedi) körülbelül 45°-ban ferdén, a falká- va élétől pedig legalább 50 mm-re helyezkedik el,
e. rögzítési pontjai anyagában és keresztmetszetében a rács- csal megegyező anyagúak, minimális darabszámuk függőle- ges oldalanként kettő, vízszintes oldalanként egy, illetve méte- renként plusz egy-egy mindkét irányban, vagy
f. a fentiekkel egyenértékű, más mechanikai megoldás.
4.I. TOLÓZÁR, RETESZ
a. Csak párban (alul-felül) szerelve elfogadott,
b. a nyílószárny élébe (bütüjébe) bevésésre kerül, vagy az
c. ajtólap belső oldalára, külső oldalról nem szerelhető módon legalább 4 db Ø 5 mm átmérőjű átmenő kapupántcsavarral rögzített,
d. a retesz nyírómetszete legalább Ø 8 mm-es átmérőjű tö- mör, gömb-, köracél vagy annak megfelelő mechanikai vé- delmet biztosító tömör négyzetes szelvény (laposvas kizárva),
e. a fogadóvasalat és a retesz vasalatának legnagyobb távol- sága 20 mm,
f. reteszhúzás ellen védett,
g. a retesz legalább 20 mm-re érjen bele a fogadóvasalat- ba, mely ha a tokra nem bevéséssel kerül felszerelésre, akkor külső oldalról nem szerelhető módon, legalább 2 db Ø 5 mm átmérőjű átmenő kapupántcsavarral legyen rögzítve.
4.J. RETESZHÚZÁS ELLENI VÉDELEM
Többszárnyú ajtók esetében azon ajtólapokat, melyekben nincsen zárszerkezet, reteszekkel rögzítjük, melyek az ajtó bezárt állapotában kívülről semmilyen módon nem nyithatók (pl. a csapónyelves vagy tolóreteszes szerkezetek mozgó ele- meit), bezárt állapotban csavarral rögzítjük.
4.K. KIEMELÉS ELLENI VÉDELEM
a. Az ajtó bezárt állapotában az ajtólap az ajtótoktól – az aj- tópántokról történő – leemeléssel elválaszthatatlan (kiemelés elleni tüskék, alsó vagy a közbenső diópánt szembefordítása),
b. megerősített kivitel: a tokoldali rögzítése a 4.X. xxxxxxx le- írtakkal megegyező.
4.L. FESZÍTÉS
Az ajtólap nem megfelelő záráspontossága, illetve annak haj- lékonysága miatt bármilyen, feszítésre alkalmas célszerszám- mal, vagy alkalmi eszközzel az ajtó felfeszíthetővé válik.
4.M. FALAZÓKÖRÖM
A nyílászárók tokjának és a rácsoknak az épület szerkezetei- hez történő rögzítésére szolgáló acélkarmok keresztmetszeti adatait és egyéb előírásait a 4.X. xxxxxxx leírtak tartalmaz- zák.
VII. Záradékok és függelékek
VII. ZÁRADÉKOK ÉS FÜGGELÉKEK
A BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ KIEGÉSZÍTÉSE
71
SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. OTTHON lakossági biztosítási szerződéseire bejelentett káresemények esetén az alábbi okiratokat kérheti a biztosítási ajánlaton igényelt és megnevezett biztosítási események bekövetkeztekor.
BIZTOSÍTHATÓ VESZÉLYNEMEK DOKUMENTUMOK | Tűz | Elektromos tűz | Villámcsapás | Villámcsapás másodlagos hatása | Robbanás, összeroppanás | Légi jármű lezuhanása | Vihar | Jégverés | Árvíz | Hónyomás (statikus és dinamikus) | Földcsuszamlás | Kő- és földomlás | Idegen tárgyak rádőlése | Ismeretlen építmény, üreg beomlása | Idegen jármű ütközése | Csőtörés és vezetékes vízkárok | Tűzoltó berendezés kilyukadása | Felhőszakadás | Földrengés | Nyitva hagyott nyílászáró (beázás) | Tető- és panelhézag-beázások | Üvegtörés | Betöréses lopás, rablás | Rongálás | Kültéri vagyontárgyak lopása | Vandalizmus | Zárcsere | Okmányok pótlása | Akvárium törése | Hűtőkészülékekben tárolt készletek | Garanciaidő meghosszabbítása | Xxxxxxxxxxxxxxx esetére díjment. | „ÚTITÁRS-biztosítás | Építésszerelés biztosítás | Felelősségbiztosítás | Balesetbiztosítás | „Kegyelet” temetési biztosítás |
kárleírás, kárbejelentő | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X |
károsodott vagyontárgyak megnevezése, kárösszeg | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||
kárfelvételi jegyzőkönyv, szemle, baleseti jegyzőkönyv | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X |
kötvény/szerződés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X |
szerződő/biztosított általi meghatalmazás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X |
bankszámlaszám | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X |
ÁFA-nyilatkozat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||
tulajdoni lap | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||
bérleti szerződés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||
bányatérkép | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||
építési engedély | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||
talajvizsgálat | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||
alaprajz | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||
ingatlanépítési tervdokumentáció | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||
kivitelező neve | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||
használatbavételi/működési engedély | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||
statikusi szakvélemény | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||
építési napló | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||
alapító okirat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||
ingatlan-értékbecslés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X |
BIZTOSÍTHATÓ VESZÉLYNEMEK DOKUMENTUMOK | Tűz | Elektromos tűz | Villámcsapás | Villámcsapás másodlagos hatása | Robbanás, összeroppanás | Légi jármű lezuhanása | Vihar | Jégverés | Árvíz | Hónyomás (statikus és dinamikus) | Földcsuszamlás | Kő- és földomlás | Idegen tárgyak rádőlése | Ismeretlen építmény, üreg beomlása | Idegen jármű ütközése | Csőtörés és vezetékes vízkárok | Tűzoltó berendezés kilyukadása | Felhőszakadás | Földrengés | Nyitva hagyott nyílászáró (beázás) | Tető- és panelhézag-beázások | Üvegtörés | Betöréses lopás, rablás | Rongálás | Kültéri vagyontárgyak lopása | Vandalizmus | Zárcsere | Okmányok pótlása | Akvárium törése | Hűtőkészülékekben tárolt készletek | Garanciaidő meghosszabbítása | Xxxxxxxxxxxxxxx esetére díjment. | „ÚTITÁRS-biztosítás | Építésszerelés biztosítás | Felelősségbiztosítás | Balesetbiztosítás | „Kegyelet” temetési biztosítás |
ingatlan-nyílvántartási térképmásolat | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||
tulajdoni hányad igazolása | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||
öröklési bizonyítvány | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||
jogerős hagyatékátadó végzés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||
nyugta | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||
beszerzési számla | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||
használati utasítás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||
műbizonylat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||
műszaki leírás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||
műszaki rajz | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||
jótállás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||
árajánlat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||
helyreállítási számla | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||
szakvélemény | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||
gazdaságossági számítás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||
számlarészletező | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||
adásvételi szerződés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||
közüzemi számlák | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||
kéményseprőszámlák | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||
érintésvédelmi szabv.felülvizsg.jkv. | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||
hatósági lakhatatlansági igazolás, illetve visszavonása | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||
önkormányzati, iiletve egyéb hatósági bizonyítvány, határozat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||
tűzhatósági bizonyítvány | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||
feljelentés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||
nyomozást felfüggesztő / megszűntető határozat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||
riasztási napló | X | X | X | X | X | X | X |
SIGNAL OTTHON Lakossági vagyonbiztosítás
72
BIZTOSÍTHATÓ VESZÉLYNEMEK DOKUMENTUMOK | Tűz | Elektromos tűz | Villámcsapás | Villámcsapás másodlagos hatása | Robbanás, összeroppanás | Légi jármű lezuhanása | Vihar | Jégverés | Árvíz | Hónyomás (statikus és dinamikus) | Földcsuszamlás | Kő- és földomlás | Idegen tárgyak rádőlése | Ismeretlen építmény, üreg beomlása | Idegen jármű ütközése | Csőtörés és vezetékes vízkárok | Tűzoltó berendezés kilyukadása | Felhőszakadás | Földrengés | Nyitva hagyott nyílászáró (beázás) | Tető- és panelhézag-beázások | Üvegtörés | Betöréses lopás, rablás | Rongálás | Kültéri vagyontárgyak lopása | Vandalizmus | Zárcsere | Okmányok pótlása | Akvárium törése | Hűtőkészülékekben tárolt készletek | Garanciaidő meghosszabbítása | Xxxxxxxxxxxxxxx esetére díjment. | „ÚTITÁRS-biztosítás | Építésszerelés biztosítás | Felelősségbiztosítás | Balesetbiztosítás | „Kegyelet” temetési biztosítás |
biztosítási eseménnyel kapcsolatos büntető-, illetve polgári peres eljárásról való tá- jékoztatás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||
fénykép | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||
elektronikus adathordozó | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||
tranziens védelem dokumentációja | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||
tanúnyilatkozat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |
lízingszerződés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||
használatba adási megállapodás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||
kölcsönadási szerződés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||
bérbeadási szerződés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||
felelős őrzésbe adási megállapodás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||
őrnapló, őrutasítás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||
karbantartási szerződés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||
munkaszerződés; hallgatói, tanulói jogviszonyt, valamint kollégiumi tagságot igazoló dokumentumok | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||
bizományosi szerződés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||
MABISZ ajánlás | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||
szállítólevél | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||
hajólevél | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||
szállítási számla | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||
megsemmisítési, hulladéklerak.jkv. | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||
könyvelési bizonylat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||
utazási ktsg. igazolás | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
vámárunyilatkozat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||
leltár | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||
önköltségkimutatás, számítás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||
adókártya, adószám | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||
mérleg | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X |
VII. Záradékok és függelékek
73
BIZTOSÍTHATÓ VESZÉLYNEMEK DOKUMENTUMOK | Tűz | Elektromos tűz | Villámcsapás | Villámcsapás másodlagos hatása | Robbanás, összeroppanás | Légi jármű lezuhanása | Vihar | Jégverés | Árvíz | Hónyomás (statikus és dinamikus) | Földcsuszamlás | Kő- és földomlás | Idegen tárgyak rádőlése | Ismeretlen építmény, üreg beomlása | Idegen jármű ütközése | Csőtörés és vezetékes vízkárok | Tűzoltó berendezés kilyukadása | Felhőszakadás | Földrengés | Nyitva hagyott nyílászáró (beázás) | Tető- és panelhézag-beázások | Üvegtörés | Betöréses lopás, rablás | Rongálás | Kültéri vagyontárgyak lopása | Vandalizmus | Zárcsere | Okmányok pótlása | Akvárium törése | Hűtőkészülékekben tárolt készletek | Garanciaidő meghosszabbítása | Xxxxxxxxxxxxxxx esetére díjment. | „ÚTITÁRS-biztosítás | Építésszerelés biztosítás | Felelősségbiztosítás | Balesetbiztosítás | „Kegyelet” temetési biztosítás |
pénzkezelési szabályzat | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
eredménykimutatás | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
használatbavételi igazolás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||
forgalmi engedély, gépjármű kulcsai | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||
védelmi berendezések kódjai, egyéb adathordozói | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||
jármű törzskönyv | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||
jogosítvány, munkagépkezelői engedély/igazolvány | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||
lovasfogat-hajtói engedély | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
illetékbefizetési bizonylat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||
házassági anyakönyvi kivonat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||
lakcímkártya | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||
nyilatkozat hozzátartozóról | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||
gyámhatósági okirat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||
születési anyakönyvi kivonat | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||
aktuális és részletes jelentés a biztosított állapotáról | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
baleset után készült valamennyi orvosi lelet, dokumentáció | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
baleseti rokkantsági nyugdíjra, vagy rokkantsági nyugdíjra jogosító határozat | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
az előző sorban foglaltakra jogosító iratok, leletek, zárójelentések, ambuláns lapok | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
baleset következményeinek felszámolására irányuló, gyógyítással kapcsolatos számlák | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
balesettel összefüggő kórházi kezelés zárójelentése, valamint (ambuláns) műtéti leírás | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
külföldön bekövetkezett kárnál a külföldi hatóság okiratának hiteles magyar fordítása | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
orvosi ambuláns lap, orvosi vizsgálati iratok, betegkarton-kivonat (háziorvostól) | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||
hiánytalanul kitöltött szolgáltatásigénylő lap | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
kórházi zárójelentés, teljes kórdokumentáció | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
boncjegyzőkönyv, kórbonctani lelet, halottvizsgálati bizonyítvány | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||
rokkantsági, maradandó egészségkárosodási határozat (ORSZI) | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
röntgenfelvétel | X | X | X | X |
SIGNAL OTTHON Lakossági vagyonbiztosítás
74
BIZTOSÍTHATÓ VESZÉLYNEMEK DOKUMENTUMOK | Tűz | Elektromos tűz | Villámcsapás | Villámcsapás másodlagos hatása | Robbanás, összeroppanás | Légi jármű lezuhanása | Vihar | Jégverés | Árvíz | Hónyomás (statikus és dinamikus) | Földcsuszamlás | Kő- és földomlás | Idegen tárgyak rádőlése | Ismeretlen építmény, üreg beomlása | Idegen jármű ütközése | Csőtörés és vezetékes vízkárok | Tűzoltó berendezés kilyukadása | Felhőszakadás | Földrengés | Nyitva hagyott nyílászáró (beázás) | Tető- és panelhézag-beázások | Üvegtörés | Betöréses lopás, rablás | Rongálás | Kültéri vagyontárgyak lopása | Vandalizmus | Zárcsere | Okmányok pótlása | Akvárium törése | Hűtőkészülékekben tárolt készletek | Garanciaidő meghosszabbítása | Xxxxxxxxxxxxxxx esetére díjment. | „ÚTITÁRS-biztosítás | Építésszerelés biztosítás | Felelősségbiztosítás | Balesetbiztosítás | „Kegyelet” temetési biztosítás |
táppénzes igazolás | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
halotti anyakönyvi kivonat | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||
keresetveszteség-igazolás | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
felelősségvállaló nyilatkozat | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
biztosított és károsult közötti szerződés | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
fegyvertartási engedély | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
állatorvosi igazolás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||
hatósági állatorvosi igazolás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||
állatorvosi kényszervágási javaslat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||
mérlegelési jegy | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||
értékesülési elszámolás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||
hullaátvételi jegy (ÁTEV) | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||
állatoltási igazolvány | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||
lótenyésztési napló | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||
törzskönyv/marhalevél | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||
a biztosítási eseménnyel kapcsolatos mentés, kármegelőzés, -enyhítés ktsg. igazolása | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||
hozzájáruló nyilatkozat adatok átadásához | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||
rokkantságinyugdíj-igazolás | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
befizetési, átutalási bizonylat, utolsó díjfizetést igazoló nyugta | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||
hitelezőtől kifizetési engedély | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||
engedményezési nyilatkozat, kedvezményezettségi jogosultságot igazoló okirat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||
munkaügyi központ nyilvántartásba vételének igazoló okirata; | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
munkáltatói igazolás, | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
nemzetközi kék-sárga” baleseti bejelentőlap | X | X | X | X | X | X | X | X |
VII. Záradékok és függelékek
75
SIGNAL OTTHON Lakossági vagyonbiztosítás
76
SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt.
0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 50.
Levélcím: 1519 Budapest, Pf. 260.
Telefon: 00 0 000 0000 xxxx@xxxxxx.xx • xxx.xxxxxx.xx
SIG 3341