Általános szerződési feltételek

Allianz Filmprodukció Védelem filmbiztosítások

Általános szerződési feltételek

Tartalom

I. fejezet - Általános biztosítási feltételek 5

3. A biztosítási szerződés létrejötte 8

4. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási időszak, a biztosítási évforduló, a kockázatviselés tartama és helye 8

4.1. Biztosítás tartama 8

4.2. A biztosítási időszak 8

4.3 Biztosítási évforduló 9

4.4. A kockázatviselés tartama és helye 9

5. A biztosított vagyontárgyak és költségek 10

5.1. A biztosított vagyontárgyak 10

5.2. A vagyonbiztosítással biztosított költségek 10

6. A biztosítási összegre vonatkozó szabályok a vagyonbiztosítások és a felelősségbiztosítások esetén 10

6.1. A vagyonbiztosítások biztosítási összegére vonatkozó szabályok 10

6.2. A felelősségbiztosítások biztosítási összegeire (kártérítési és költség limit) vonatkozó szabályok 11

7. Az önrészesedés 12

8. A biztosítási fedezetből kizárt károk/nem vagyoni sérelmek vagyon- és felelősségbiztosítások esetén 12

8.4. A többszörös biztosítás 14

10. A biztosítási díj 16

10.3. Díjfizetési kötelezettség a szerződés megszűnése esetén 17

10.4. A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következményei 17

10.5. Részleges díjfizetés 17

11. A biztosított és a szerződő fél közlési és változás-bejelentési kötelezettsége 17

11.4 A biztosítási kockázat jelentős növekedése 19

15. A biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsége 19

15.1. Kármegelőzési kötelezettség 19

15.2. Kárenyhítési kötelezettség 20

16. A biztosítási esemény bejelentésének kötelezettsége 20

17. A biztosító szolgáltatása 23

18. Mentesülés a szolgáltatási kötelezettség alól 27

19. A biztosító megtérítési igénye vagyonbiztosításoknál 28

20. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei 28

20.1. A biztosítási tartam eltelte 28

20.2. Rendes felmondás 28

20.3. A szerződés lehetetlenülése, érdekmúlás 28

20.4. Díjfizetési kötelezettség elmulasztása 29

20.6. A felek megállapodása 29

21. Egyéb rendelkezések 29

21.2. Az irányadó jog 30

22. Lényeges eltérés a jogszabályban előírtaktól, a szokásos szerződési gyakorlattól, valamint a korábbiakban alkalmazott feltételektől 32

22.1. Lényeges eltérés a jogszabályban előírtaktól 32

22.2. Lényeges eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól 32

22.3. Eltérés a korábbiakban alkalmazott feltételektől 33

II. fejezet - Különös biztosítási feltételek 34

II/A. - Filmforgatáshoz szükséges eszközök biztosítása (FE) 34

1. A biztosítás tárgya és a biztosítási esemény 34

2. A biztosítás tartama, a kockázatviselés kezdete és vége 34

3. A biztosított vagyontárgyak és költségek 34

3.3. Nem biztosítható vagyontárgyak 35

4. A biztosítási összegre vonatkozó különös rendelkezések 35

5. A biztosítási fedezetből kizárt károk 36

6. Záró rendelkezések 37

II/B. - Filmforgatáshoz szükséges kellékek és 38

felszerelések biztosítása (KFM) 38

1. A biztosítás tárgya és a biztosítási esemény 38

2. A biztosítás tartama, a kockázatviselés kezdete és vége 38

3. A biztosított vagyontárgyak és költségek 38

3.3. Nem biztosítható vagyontárgyak 39

4. A biztosítási összegre vonatkozó különös rendelkezések 40

5. A biztosítási fedezetből kizárt károk 40

6. Záró rendelkezések 40

II/C. - Filmnegatív-biztosítás (FN) 41

1. A biztosítás tárgya és a biztosítási esemény 41

2. A biztosítás tartama, a kockázatviselés kezdete és vége 41

3. A biztosított vagyontárgyak 41

4. A biztosítási összegre vonatkozó különös szabályok 42

5. A biztosítási fedezetből kizárt károk 42

6. A biztosító szolgáltatási kötelezettségére vonatkozó különös rendelkezések 42

7. Záró rendelkezések 43

II/D. - Filmforgatás kiesés-biztosítás (FFK) 44

1. A biztosítás tárgya és a biztosítási esemény 44

2. A biztosítás tartama, kockázatviselés kezdete és vége 44

3. A biztosítási összegre vonatkozó kiegészítő rendelkezések 44

4. Az önrészesedési időszak 45

5. Az önrészesedés 45

6. A biztosítási fedezetből kizárt károk 45

7. A biztosító szolgáltatási kötelezettségére vonatkozó különös szabályok 46

8. Záró rendelkezések 46

II/E. - Filmforgatás kiesés-biztosítás a produkcióban részt vevő személyek balesete, elhalálozása vagy betegsége miatt (FK) 47

1. A biztosítás tárgya és a biztosítási esemény 47

2. A kockázatviselés tartama 48

3. Igazolás az orvosi vizsgálat alapján 48

4. A biztosítási összegre vonatkozó különös szabályok 49

5. Az önrészesedési időszak 49

6. Az önrészesedés 49

9. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége 49

9. Záró rendelkezések 50

II/F. - Filmforgatási felelősségbiztosítás (FF) 51

1. A biztosítás tárgya és a biztosítási esemény 51

1.1. Általános felelősségbiztosítás 51

1.2. Az idegen tulajdonban okozott károk felelősségbiztosítása 51

1.3. Környezetszennyezési felelősségbiztosítás 51

2. A biztosítással nem fedezett károk/nem vagyoni sérelmek 52

3. A biztosítási díj képzésének különös szabályai 53

4. A biztosító mentesülésére vonatkozó kiegészítő szabályok 53

5. Záró rendelkezések 54

I. FEJEZET - ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK

A jelen általános biztosítási feltételek azon általános rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket biztosító és a szerződő fél, illetve a biztosított között a szerződő fél által választott kockázatokra létrejött vagyon- és felelősségbiztosítási fedezeteket tartalmazó biztosítási szerződésekre általános rendelkezésekként kell alkalmazni.

Az általános és a különös biztosítási feltételek valamint a hozzájuk kapcsolódó záradékok és függelékek együttesen alkotják az általános szerződési feltételeket.

A különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra az általános biztosítási feltételek, míg a különös biztosítási feltételeknek az általános biztosítási feltételektől eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltételek rendelkezései az irányadók.

A felek – amennyiben azt a magyar jogszabályok lehetővé teszik – mind az általános, mind a különös biztosítási feltételektől eltérhetnek, ez esetben az adott kérdésben a felek megállapodása az irányadó.

A biztosítás vagyonbiztosítási fedezetei: a filmforgatáshoz szükséges eszközök biztosítása,

• a filmforgatáshoz szükséges kellékek és felszerelések biztosítása,

• a filmnegatív-biztosítás,

• a filmforgatáskiesés -biztosítás, valamint

• a filmforgatáskiesés-biztosítás személyek balesete vagy elhalálozása esetére.

A biztosítás felelősségbiztosítási fedezete:

a filmforgatási felelősségbiztosítás.

Az általános biztosítási feltételekben alkalmazott fogalmak meghatározása alfabetikus sorrendben a „Fogalmak” címszó alatt található.

Fogalmak

Biztosítási szerződés

A biztosítási szerződés alatt az ajánlat és annak valamennyi melléklete, a díjtájékoztató, az általános szerződési feltételek, és a fedezetet igazoló dokumentum (a továbbiakban: kötvény) értendő .

Betöréses lopásnak minősül, ha a tettes a lopást úgy követi el, hogy a biztosított vagyontárgyakat magában foglaló lezárt, illetéktelen behatolás ellen védett helyiségbe erőszakos módon, vagy úgy hatol be, hogy a lezárt helyiséget hamis vagy jogellenesen birtokba vett kulccsal, illetve más eszközzel kinyitja, ideértve azt az esetet is, amikor a tettes másnak a behatolás elhárítására képtelen állapotát kihasználja. A betöréses lopásnak minősül a lezárt gépjárműből történő jogtalan eltulajdonítás is.

E szerződés szempontjából behatolás ellen védett helyiségnek a jelen különös feltételek elválaszthatatlan részét képező „Betöréses lopás és rablás eseteire szóló vagyonvédelmi szabályzat”-ban részletezett, határoló épületszerkezetekkel körülzárt légtér minősül.

Forgatáskiesés

A forgatás elmaradása, folyamatának félbeszakadása vagy megszakítása.

Kaszkadőr jelenetek (ún. stunt scenes)

A forgatás során veszélyes mutatványok előadása robbantás, tűz, fegyveres küzdelem, autós és motoros mutatvány keretében. Xxxxxxxxxxx a színészek testi épségének megóvása érdekében alkalmaznak kaszkadőröket testdublőrként, illetve azért, mert a színész (kellő gyakorlottság hiányában)

nem lenne képes a jelenetet megvalósítani. A kaszkadőrmutatványok nagy része a szakemberek jártasságának megfelelő biztonsági óvintézkedések mellett csökkenti a jelenet életveszélyes jellegét.

Közvetlen produkciós költség

Azok a megnevezett, vagy tételesen meg nem határozott költségek, amelyek közvetlenül és a gyártási terv szerint szükségszerűen felmerülnek a biztosított produkcióval kapcsolatban. Nem tartalmazza azonban a következő költségeket:

- történet (sztori),

- forgatókönyv,

- zenei jogok,

- hangfelvételekre vonatkozó jogok,

- jogdíjak,

- újrafelhasználási jogdíjak,

- folyamatossági díjak,

- nyereség

- a jelen biztosításért fizetett biztosítási díjak,

- kölcsönök kamatai és költségei, valamint

- ingó- és ingatlanadók.

Műszaki avult érték

A technikai avulás mértékével csökkentett új érték.. A technikai avulás (elhasználódás) mértékének megállapítása a következő főbb szempontok alapján történik: a biztosított vagyontárgy kora, műszaki állapota, üzemelési idő, folyamatos vagy időszakos használat, üzemelési körülmények, a vagyontárgy és alkatrész utánpótlási lehetősége.

Önrészesedési időszak (küszöbidő)

Biztosítási eseményenként és órában meghatározott időtartam, amely időtartamra eső forgatáskiesésből eredő veszteségeket a biztosított maga viseli.

Rablás az, ha a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása érdekében a tettes a biztosított vagy alkalmazottja (vagy megbízottja) ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve a fenti személyt ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi, vagy ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított tárgy megtartása végett

erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

Új érték

A műszaki jellemzőiben, kapacitásában, gazdasági mutatóiban azonos vagy egyenértékű új vagyontárgy beszerzési vagy előállítási értéke (utánpótlási érték), amely a vételáron felül a csomagolás, a szállítás, a vám/adó, a telepítés, a tervezés, a szakértés, az összeszerelés, a próbaüzem költségeit, a licencia és a know-how díját, valamint az egyéb aktiválható költségeket is magában foglalja árengedmény nélkül.

Vállalkozás

A biztosítási szerződés megkötése során a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy

1. A biztosítás tárgya és a biztosítási esemény (káresemény)

1.1. A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében helytállási kötelezettséget vállal arra, hogy fedezetet nyújt a szerződésben meghatározott kockázatra és a kockázatviselés kezdetét követően bekövetkező biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási szolgáltatást teljesíti.

1.2. A vagyonbiztosítások esetében a biztosítási esemény

a) a biztosított vagyontárgyaknak balesetszerű – azaz előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul bekövetkezett –, minden olyan külső behatás következtében előálló közvetlen fizikai károsodása, amely a vagyontárgy rendeltetésszerű használata érdekében szükségessé teszi a károsodott vagyontárgy javítását, helyreállítását, illetőleg melynek kapcsán szükségessé válik a vagyontárgy pótlása, és amellyel kapcsolatban a biztosító nem zárta ki

kártérítési kötelezettségét, ideértve a betöréses lopást és a rablást is, valamint

b) a különös biztosítási feltételekben meghatározott egyéb nevesített események.

1.3. Több, azonos okból bekövetkezett, időben összefüggő és egymással ok-okozati összefüggésben álló káresemény egy biztosítási eseménynek minősül.

1.4. Egyetlen biztosítási eseménynek minősül továbbá:

a) a 24 órán belül ismételten bekövetkező jégverés és/vagy zivatar és/vagy tornádó, vagy ha a felsorolt események közül bármely kettő 24 órán belül következik be,

b) a 72 órán belül ismételten bekövetkező több hurrikán, orkán, felhőszakadás, tájfun, forgószél, vihar, felhőszakadás, tűz és tűzvész, vagy ha a felsorolt események közül bármelyik kettő 72 órán belül következik be;

c) a 72 órán belül ismételten bekövetkező sztrájk, zendülés, polgári zavargás és erőszakos tüntetés, vagy ha a felsorolt események közül bármelyik kettő 72 órán belül következik be,

d) 168 órán belül a fenti a), b) vagy c) pontokban felsorolt biztosítási esemény(ek) valamelyikéből kialakuló, vagy e biztosítási esemény(ek) miatt 168 órán belül bekövetkező biztosítási esemény(ek) a fenti a), b) vagy c) pontokban felsoroltak kivételével;

e) a 168 órán belül ismételten bekövetkező földrengés, szökőár, vulkánkitörés, tengerrengés, továbbá e biztosítási esemény/ek valamelyikéből kialakuló, továbbá 168 órán belül e biztosítási események valamelyikéből bekövetkező, és elemi kárnak minősülő események a jelen pontban felsoroltak kivételével,

f) az 504 órán belül ismételten bekövetkező olyan árvíz, amelyet ugyanazon, egyszer vagy többször tetőző, egy vagy több

víztömegként jelentkező magas vízállás okoz.

1.5. Nem minősül vagyonbiztosítási eseménynek, ha a helyreállítás vagy pótlás külső behatás nélkül kizárólag meghibásodás, működési zavar vagy működésképtelenség miatt válik szükségessé.

1.6. A felelősségbiztosítások esetében a biztosított követelheti, hogy a biztosító a biztosítási szerződésben meghatározott módon és mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, melyért jogszabály szerint felelős.

1.7. A jelen általános biztosítási feltételek alkalmazásában felelősségbiztosítási esemény

a) az 1.6. pontban megjelöltek szerint a szerződésben meghatározott olyan másnak okozott kár bekövetkezése, melyért a biztosított a magyar anyagi jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik, és/vagy

b) más személyiségi jogának megsértéséből eredő olyan nem vagyoni sérelem bekövetkezése, amelyért a biztosított a magyar anyagi jog szabályai szerint sérelemdíj fizetésére köteles,

feltéve, ha a káresemény nem minősül biztosítási fedezetből kizárt kárnak, illetve kizárt kockázatnak,

Az egyes felelősségbiztosítási fedezetekhez kapcsolódó biztosítási eseményeket a különös biztosítási feltételek részletezik.

1.8. Egy biztosítási eseménynek minősül a több, azonos okból bekövetkezett,

a) időben összefüggő, vagy

b) több károsultat/sérelmet szenvedett felet érintő

kár/nem vagyoni sérelem (sorozatkár).

2. A biztosítási szerződés alanyai

2.1. A jelen általános és különös biztosítási feltételek alapján megkötött biztosítási szerződés keretében

a) biztosított az,

- akinek a biztosított vagyontárgy megóvásához érdeke fűződik (vagyonbiztosítás), vagy

- aki a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, és akinek a magyar anyagi jog szerinti kártérítési és sérelemdíj fizetési kötelezettségére a biztosítási szerződés alapján a felelősségbiztosítás fedezetet nyújt (felelősségbiztosítás)

b) szerződő fél a biztosított vállalkozás, vagy az a vállalkozás, aki a biztosítási szerződést az érdekelt javára köti meg.

2.2. A szerződő fél köteles a biztosítási díj megfizetésére, valamint jogosult és köteles a biztosítási szerződéssel összefüggő jognyilatkozatok megtételére a kárrendezéshez kapcsolódó nyilatkozatok kivételével. A biztosító jognyilatkozatait mindenesetben a szerződő félhez intézi.

.

2.3. Ha szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított vállalkozás a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő fél helyébe léphet. A belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosított vállalkozásra száll át.

Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felel. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit - ideértve a biztosítási díjat is - megtéríteni.

3. A biztosítási szerződés létrejötte

3.1.A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre.

Az ajánlattevő ajánlatához annak megtételétől számított tizenöt (15) napig van kötve.

Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító az ajánlatot a beérkezésétől számított tizenöt (15) napon belül elutasítja, vagy nem válaszol.

3.2. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (kötvényt) kiállítani.

3.3. Ha a kötvény tartalma eltér a szerződő fél ajánlatától, és az eltérést a szerződő fél a dokumentum kézhezvételét követően késedelem nélkül, de legkésőbb tizenötödik (15.) napon belül nem kifogásolja, a biztosítási szerződés a biztosítási kötvény tartalma szerint jön létre. E rendelkezést a lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító a kötvény átadásakor írásban felhívta a szerződő fél figyelmét az eltérésre. Ha a felhívás elmarad, a biztosítási szerződés az ajánlat szerint jön létre.

4. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási időszak, a biztosítási évforduló, a kockázatviselés tartama és helye

4.1. Biztosítás tartama

A biztosítási szerződés határozott időre köthető. A biztosítás tartamát a felek a biztosítási szerződésben rögzítik.

4.2. A biztosítási időszak

Határozott időre kötött szerződés biztosítási időszaka a biztosítási szerződés teljes tartama.

Egy évnél hosszabb, de legalább két (2) év határozott tartamra kötött biztosítási szerződés esetén a felek egyéves biztosítási időszakban is megállapodhatnak.

Ha a biztosítási időszak egy (1) év, akkor annak első napja megegyezik a biztosítási évforduló napjával, utolsó napja a következő biztosítási évforduló napját megelőző nap.

Az időpontok számításánál a biztosított székhelye szerinti idő alkalmazandó és a napokban meghatározott időtartam 0.00 órakor kezdődik.

4.3 Biztosítási évforduló

Az egy évnél hosszabb, de legalább két (2) év határozott tartamra kötött biztosítási szerződés esetén a felek által meghatározott biztosítási évfordulót a biztosítási szerződés tartalmazza.

4.4. A kockázatviselés tartama és helye

4.4.1. A biztosítási fedezet a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a kockázatviselés helyén bekövetkezett károkra terjed ki.

a) A vagyonbiztosítások esetében a biztosító kockázatviselése a biztosítási tartam alatt bekövetkezett károkra terjed ki.

b) A felelősségbiztosítások esetében a biztosító kockázatviselése a biztosítási tartam alatt okozott, bekövetkezett és a biztosítási tartamot követő harmincadik (30.) napig bejelentett károkra/nem vagyoni sérelmekre terjed ki.

4.4.2.A kockázatviselés tartama a kockázatviselés kezdete és vége közti időtartam, mely alatt a biztosító kockázatviselése fennáll.

A kockázatviselés tartama egybeesik a filmforgatás tartamával. Egyes biztosítási fedezetek esetén azonban a biztosító kockázatviselése már a forgatást megelőző

30. napon megkezdődik (amely időszak alatt a filmforgatáshoz szükséges és a jelen szerződéssel biztosított eszközök szállítása és/vagy a kockázatviselés helyszínén való tárolása történik), és/vagy a forgatás befejezését követő 30. napig tart (amely időszak alatt a filmforgatáshoz szükséges, és a jelen szerződéssel biztosított eszközök elszállításának, a díszletek bontásának műveletei folynak). Az egyes biztosítási fedezetek kockázatviselési kezdetéről és végéről a különös biztosítási feltételek rendelkeznek.

A felek közös megegyezésével a forgatás előtti és utáni kockázatviselési időtartam indokolt esetben meghosszabbítható

4.4.3. A biztosítós kockázatviselésének a kezdete nem lehet korábbi, mint az a nap, amikor a biztosítási szerződés létrejött.

4.4.4. A biztosítási fedezet – a felek eltérő megállapodásának hiányában –

a) vagyonbiztosítások esetén a Magyarországon, a biztosítási szerződésben meghatározott kockázatviselési helyeken bekövetkezett vagyonbiztosítási eseményekre terjed ki.

b) felelősségbiztosítások esetében – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a biztosító a Magyarország területén okozott és bekövetkezett károkat/nem vagyoni sérelmeket téríti meg.

4.4.5. A felek a kockázatviselés helyére vonatkozó eltérő megállapodást kiterjesztő záradékban rögzítik.

5. A biztosított vagyontárgyak és költségek

5.1. A biztosított vagyontárgyak

A jelen általános biztosítási feltételek alapján biztosított vagyontárgyak a szerződő fél által meghatározott és a biztosítási szerződésben biztosítási összeggel megjelölt, a különös biztosítási feltételekben meghatározott típusú vagyontárgyak.

5.2. A vagyonbiztosítással biztosított költségek

A jelen általános biztosítási feltételek alapján biztosított költségek a biztosítási események folytán a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károk elhárításával, enyhítésével összefüggésben indokoltan felmerülő és a különös biztosítási feltételekben meghatározott költségek.

6. A biztosítási összegre vonatkozó szabályok a vagyonbiztosítások és a felelősségbiztosítások esetén

6.1. A vagyonbiztosítások biztosítási összegére vonatkozó szabályok

6.1.1. A biztosított vagyontárgyak, továbbá a biztosított költségek biztosítási összegét a szerződő fél a biztosítási szerződésben határozza meg biztosítási időszakonként a különös biztosítási feltételekben foglaltak alapján. A felek megállapodhatnak abban, hogy a szerződő fél egyes vagyontárgyakra vagyonbiztosítási kártérítési limitet határoz meg a biztosítási összegen belül.

6.1.2. A szerződés teljes tartamára vagy a biztosítási esemény bekövetkezésekor folyó biztosítási időszakra meghatározott biztosítási összeg – vagy az egyes vagyontárgyakra megállapított kártérítési limit – a biztosító szolgáltatásának felső határa. A kártérítési

limittel megjelölt vagyontárgyak esetén nem irányadók az alulbiztosításra vonatkozó szabályok.

6.1.3. Az egyes vagyontárgyakra, vagyoncsoportokra megállapított biztosítási összegek egymástól függetlenek, és nem csoportosíthatók át.

6.1.4. A vagyontárgyak biztosítási összegeinek számításának alapjául a vagyontárgy új értéke vagy műszaki avult értéke szolgál.

6.1.5. A kellékként biztosítási fedezetbe vont növények- és állatok biztosítási összege számításának alapjául a biztosított vagyontárgyak új értéke (újrabeszerzési értéke) szolgál.

6.1.6. A filmprodukció közvetlen produkciós költségét a biztosítási szerződés tartalmazza. Amennyiben a biztosítási díj alapja az epizóddíj, a közvetlen produkciós költségek biztosítására a szerződő felek külön megállapodása vonatkozik.

6.1.7. A biztosított költségek biztosítási összege a biztosítási időszak folyamán bekövetkező biztosítási eseményekkel összefüggésben felmerülő, az 5.2. pontban felsorolt költségeknek – a szerződő fél által meghatározott – összevont biztosítási összege.

6.1.8. A biztosítási összegeknek a vagyontárgyak értékváltozása miatti módosítása a biztosított/szerződő fél kötelezettsége. A biztosítási összeg módosítása a biztosítási díj módosulásával jár együtt.

6.1.9. A vagyontárgyak biztosítási összege nem haladhatja meg

- a vagyontárgy helyreállításának, illetőleg az új állapotban való beszerzésének költségét, ha szerződő fél a biztosítási összeget a

vagyontárgy új értéke alapján határozta meg, vagy

a vagyontárgy műszaki avult értékét, ha a szerződő a biztosítási összeget a műszaki avult érték alapján határozta meg. (túlbiztosítás).

Ezen értéket meghaladó részben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis (túlbiztosítási tilalom).

6.1.10. A vagyontárgyakra és költségekre az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összegek, illetőleg kártérítési limitek az ugyanabban a biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összegekkel csökkenek, kivéve, ha a szerződő fél a biztosító által a biztosítási szolgáltatással egyidejűleg közölt fedezetfeltöltési díjat megfizeti.

6.2. A felelősségbiztosítások biztosítási összegeire (kártérítési és költség limit) vonatkozó szabályok

6.2.1. Egy adott biztosítási esemény kapcsán a biztosító teljesítési kötelezettsége legfeljebb a szerződés teljes tartamára vagy a kár/nem vagyoni sérelem okozásának időpontját magába foglaló biztosítási időszakra vonatkozó és a biztosítási szerződésben, illetve az annak alapján kiállított kötvényben

- biztosítási eseményenként és

- a szerződés teljes tartamára vagy a biztosítási időszakra

a szerződő fél által meghatározott kártérítési limitekig terjed .

6.2.2. Több felelősségbiztosítási kockázatra kötött biztosítás esetén a szerződő kötvényszintű (aggregált) limitet választhat. A kötvényszintű (aggregált) limit valamennyi felelősségi kockázatra mindösszesen meghatározott – káreseményenkénti és biztosítási időszakra vonatkozó – biztosítási összeg. A kötvényszintű

limitet bármelyik felelősségbiztosítás alapján nyújtott szolgáltatás kimerítheti.

6.2.3. A szerződő a biztosítási szerződésben a biztosított érdekében felmerülő jogi képviseleti költségekre biztosítási eseményként és a szerződés teljes tartamára vagy a biztosítási időszakra költség limitet jelölhet meg.

6.2.4. A biztosítónak a biztosítási időszak egészére vonatkozó teljesítési kötelezettsége – a biztosítási események számától függetlenül – nem haladhatja meg az adott szerződésben a szerződés teljes tartamára vagy a kár/nem vagyoni sérelem okozásának időpontját magába foglaló biztosítási időszakra meghatározott kártérítési és költség limiteket.

6.2.5. A biztosító a szerződés teljes tartamára vagy a biztosítási időszakonkénti, illetőleg a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeghatárokon belül nyújt fedezetet a károk érvényesítésével és /vagy a sérelem orvoslásával összefüggésben, a károsult/sérelmet szenvedett fél oldalán felmerő költségekre.

6.2.6. Ha a biztosítási esemény kapcsán keletkezett kár/sérelemdíj teljes összege meghaladja a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeget, akkor a biztosító szolgáltatása – az önrészesedésnek a kár és

/vagy sérelemdíj összegből való levonása után

– legfeljebb a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási eseményenkénti biztosítási összeghatárig terjed.

6.2.7. Ha azonban az éves biztosítási összegből még rendelkezésre álló összeg a káreseményenkénti biztosítási összegnél kisebb, akkor a biztosító ezen kisebb összeg erejéig áll helyt.

6.2.8. Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több károsult/sérelmet

szenvedett fél megalapozott kárigényeinek és/vagy sérelemdíjának együttes összege meghaladja a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeghatárt, akkor az egyes károk/sérelemdíjak megtérítése olyan arányban történik, amilyen arányban a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeghatár aránylik a kárigények/sérelemdíjak együttes összegéhez.

6.2.9. Járadékfizetési kötelezettség esetén biztosítási összegként a járadék tőkeértékét kell számításba venni, ez az összeg az irányadó a biztosítási összeg kimerülése szempontjából. Ha a rendelkezésre álló biztosítási összeg alacsonyabb a tőkeértéknél, a biztosító a járadék összegének arányosan csökkentett részét fizeti.

7. Az önrészesedés

7.1. Az önrészesedés a megkötött biztosítási szerződés által biztosítási fedezetbe vont kár/sérelemdíj azon része, amelyért a biztosított maga köteles helytállni. Az önrészesedés biztosítási eseményenként meghatározott százalékos és/vagy összegszerű mértékét a biztosítási szerződés tartalmazza.

7.2. Ha a kár/sérelemdíj a biztosítási eseményenkénti önrészesedést nem haladja meg, akkor felelősségbiztosítás esetén kártérítésre és/vagy sérelemdíj megfizetésére, illetve vagyonbiztosítás esetén kárviselésre a biztosított köteles.

7.3. A különös biztosítási feltételek ún. önrészesedési időszakot/küszöb időt - lásd Fogalmaknál – is meg határozhatnak.

8. A biztosítási fedezetből kizárt károk/nem vagyoni sérelmek vagyon- és felelősségbiztosítások esetén

8.1. A különös biztosítási feltételek eltérő rendelkezése és/vagy a felek eltérő megállapodásának hiányában felelősség- és vagyonbiztosítások tekintetében nem biztosítási esemény, ha a kár oka:

a) háború, invázió, háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek-e, vagy sem), polgárháború, ellenforradalom, forradalom, katonai vagy népfelkelés, statárium, erőszakos hatalomátvétel vagy ezek kísérlete,

b) a tulajdonjog hatósági korlátozása közérdekből állandó vagy ideiglenes jelleggel,

c) lázadás, szabotázs, továbbá bármilyen olyan esemény vagy ok, amelynek következtében hadi-, rendkívüli vagy szükségállapotot hirdettek ki,

d) terrorcselekmény ( terrorcselekmény minden olyan politikai, vallási, etnikai, ideológiai vagy más hasonló okból egyénileg vagy szervezetten elkövetett, személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekmény, amelynek célja

az állami szervek, más állam, nemzetközi szervezet kényszerítése,

más állam alkotmányos, társadalmi, vagy gazdasági rendjének megváltoztatása, megzavarása, illetve nemzetközi szervezet működésének megzavarása,

a lakosság megfélemlítése.

Terrorcselekményt követ el az is, aki ugyanezen okból és célból jelentős anyagi javakat kerít hatalmába, és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé.

Személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekmény az emberölés, a testi sértés, a foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés, az emberrablás, a személyi szabadság megsértése, a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény, a vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése, a radioaktív anyaggal visszaélés, a hivatalos személy elleni erőszak, a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, a hivatalos személy vagy közfeladatot

ellátó személy támogatója elleni erőszak, a nemzetközileg védett személy elleni erőszak, a jármű hatalomba kerítése, a közveszély okozása, a közérdekű üzem működésének megzavarása, a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés, a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés, a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés, a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés, a kettős felhasználású termékkel visszaélés , a rablás, a rongálás, az információs rendszer vagy adat megsértése),

e) hasadóanyagok robbanása, nukleáris reakció, nukleáris robbanás, vagy radioaktív szennyezés, tekintet nélkül arra, hogy a bekövetkezett káreseményt a jelen szerződés szerint biztosítási eseménynek minősülő események okozták-e, vagy sem,

f) a különböző (pld. röntgen-, elektromágneses, lézer) sugárzás, háttérsugárzás (pld. mobiltelefon, mikrohullámú sütő által) tekintet nélkül arra, hogy a bekövetkezett káreseményt a jelen szerződés szerint biztosítási eseménynek minősülő események okozták- e, vagy sem,

g) műhold és űrjármű lezuhanása, becsapódása,

h) elektronikus adatvesztés, adattörlés,

i) az elektronikus adatok számítógépes vírus hatására, vagy bármilyen egyéb okból történő károsodása, elveszése, törlődése, megsemmisülése, torzulása, sérülése vagy módosulása. (Számítógépes vírusnak minősül egy sorozat károsító, ártalmas vagy bármilyen módon jogellenesen kárt okozó utasítás, vagy olyan kód, amely egy sorozat károsító utasítást tartalmaz, illetve olyan programozott vagy egyéb módon létrehozott kód, amely képes elterjeszteni magát a számítógépes rendszerben, illetve hálózatban. Számítógépes vírusok például – de nem kizárólagosan - a „trójai” programok, a „férgek”, illetve az „időzített vagy logikai bombák”),

j) szoftverek vagy más elektronikus adatok hibás működése, illetve ezek használati értékének csökkenése, tekintet nélkül arra, hogy ezzel együtt más esemény is hozzájárult-e a kár bekövetkezéséhez,

k) akár közvetlen, akár közvetett módon az, hogy a számítógépes rendszer vagy nem

képes helyesen felismerni valamely adatot, ideértve a dátumadatok változását is, vagy nem képes adatok rögzítésére, mentésére, megőrzésére, értelmezésére, helyes feldolgozására azért, mert valamely dátumot nem képes helyesen, saját rendszerdátumaként kezelni,

l) a számítógépes rendszernek arra irányuló módosítási kísérlete, hogy az adott rendszer - a korábbi verzióval ellentétben - felismerje valamely dátumadat megváltozását,

m) építőipari tevékenység esetében a biztosító kockázatviselése nem terjed ki -

- az épületekben keletkezett repedéskárokra, függetlenül attól, hogy azok veszélyeztetik-e az épület állékonyságát és használóinak biztonságát vagy sem,

- a föld alatti közművekben okozott károkra (pl. villany-, gáz-, csatorna- és távközlési vezetékekben okozott kár), ha a biztosított az építési tevékenység megkezdésekor nem rendelkezett a kivitelezéshez szükséges szakhatósági engedélyekkel rendelkező közműtérképpel

n) a biztosított vagyontárgy szállítása (ideértve a fel-, le- és átrakodást is), össze- és szétszerelése alatt vagy által következik be (záradékkal feloldható).

.

8.2. Vagyonbiztosítások tekintetében a különös biztosítási feltételek eltérő rendelkezése és/vagy a felek eltérő megállapodása hiányában nem minősül biztosítási eseménynek, ha a kár oka

- vandalizmus, illetőleg vandál cselekmény; (A jelen kizárás szempontjából vandalizmus, illetve vandál cselekmény harmadik személyeknek a biztosított vagyontárgy fizikai megsemmisítésére vagy megrongálására irányuló szándékos cselekedete.)

- vibráció vagy teherhordó elemek eltávolítása vagy meggyengítése

- a tetőszigetelés javítása során szél és csapadék, ha az ideiglenes (PVC fólia) fedés elmarad, vagy az ideiglenes fedés vízelvezetése nem megoldott vagy a szigetelés lebontásának időszakára a zárófödém alatti szinten a nedvességre érzékeny berendezések, készletek, ingóságok védelmét (pl. fóliával) nem végzik el.

8.4. A többszörös biztosítás

Ha ugyanazt a vagyontárgyat/vagyoncsoportot, költséget és veszteséget több biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a biztosítási fedezet nem terjed ki a jelen biztosítási feltételekkel létrejött biztosítási szerződés szerint biztosítási eseménynek minősülő olyan kárra, amelyre a korábban megkötött másik biztosítás fedezetet nyújt. Ezen szabály alól kivétel a jelen feltételekkel létrejött biztosítási szerződés alapján járó többletszolgáltatás.

Többszörös biztosítás esetén is megilleti a biztosítót a biztosítási szerződésben rögzített minimális díj és/vagy a többletszolgáltatásra eső díj.

A biztosított a biztosítási szolgáltatás átvételekor köteles kifejezett hozzájáruló nyilatkozatában felhatalmazni a biztosítót a biztosított vagyontárgy ra azonos kockázatra szóló fedezetet nyújtó másik vagyonbiztosítóval szembeni megtérítési igény érvényesítésére

8.5. A felelősségbiztosítások tekintetében a biztosító helytállási kötelezettsége a különös biztosítási feltételek eltérő rendelkezése és/vagy a felek eltérő megállapodása hiányában nem terjed ki

- a károsult elmaradt hasznainak (kivéve a magánszemély rendszeres jövedelmét) és gazdasági veszteségeinek a megtérítésére;

- a károsult egyéb olyan következményi kárainak megtérítésére, amelyek abból származtak, hogy a károsult nem tudott

eleget tenni vállalt vagy jogszabályon alapuló kötelezettségeinek,

- a gépjármű- felelősségbiztosítással fedezhető, illetve bármilyen rendszámmal ellátott gépjárművel okozott károkra,

- gépjármű munkagépként való használata során – a forgalomban való részvétele nélkül keletkezett károkra,

- az álló járműre fel-, illetve arról való lerakodás során keletkezett károkra,

- a kötbérre, bírságra és az ún. büntető kártérítésre (punitive damages-re az angolszász jogrendszerben a károkozó személlyel szemben alkalmazott büntető szankcióra),

- a tisztán pénzügyi veszteségre (A jelen kizárás szempontjából tisztán pénzügyi veszteségen értendő a – károsodás folytán a károsult vagyonában bekövetkezett értékcsökkenés, amely nem személyi sérülésből, betegségből, halálból vagy dolog megrongálódásából, illetve megsemmisüléséből ered.),

- az azbesztből eredő károkra,

- a biztosított saját tulajdonát képező vagy általa bérelt, illetve a biztosítottnak bármilyen más jogcímen a birtokában, rendelkezési körében vagy ellenőrzése alatt lévő vagyontárgyakban keletkezett károkra,

- genetikailag módosított termék gyártásával, forgalmazásával okozott károkra, a pirotechnikai és a robbanóanyagok, fegyverek, lőszerek gyártásával, forgalmazásával és tárolásával kapcsolatos károkra; mindenfajta dohány, illetve dohányipari termék által okozott kárra, kivéve a nikotint tartalmazó gyógyhatású készítmények alkalmazásából eredő károkat;

- hulladékok tárolásával, újrahasznosításával kapcsolatos károkra,

- emberrablással, zsarolással vagy váltságdíj követelésével kapcsolatos károkra,

- személyi sérülés (élet, testi épség, egészség sérelme) bekövetkezése nélkül előterjesztett sérelemdíj iránti igényekre, illetve kizárólag lelki sérülés alapján előterjesztett igényekre, ide nem értve valamely természetes személy személyi sérülése miatt előterjesztett közeli hozzátartozói igényeket ;

- adatvédelmi szabályok megsértésével, szellemi tulajdonjogra vonatkozó szabályok megsértéséből, továbbá titokvédelmi szabályok (pl. üzleti titok, szolgálati titok) megsértéséből eredő igényekre;

- a biztosított szakmai tevékenységével / mulasztásával bárkinek okozott károkkal kapcsolatos igényekre (A jelen kizárás szempontjából szakmának minősül minden olyan tevékenység, amelynek jogszabályban meghatározott vagy az adott szakma képviselőiből álló kamara / szövetség/ érdekképviseleti szervezet által írásba foglalt szabályok, szakmai elvek (ajánlások, irányelvek) szerint működik);

- jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet esetén a tulajdonosainak, valamint a biztosított tulajdonában lévő jogi személynek, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezetnek okozott kárra a tulajdon százalékos arányában;

- a biztosított vezető tisztségviselői által, ilyen minőségükben okozott károkra,

- több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak okozott kárára;

- közigazgatási jogkörben okozott károkra, valamint állami intézkedés miatt a vállalt határidők elmulasztásával összefüggő károkra ;· a kárra, ha a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy írásban a biztosítási esemény bekövetkezésének lehetőségére figyelmeztette, és a kár ezután a szükséges intézkedés hiányában következett be;

- a tisztességtelen piaci magatartással okozott károkra;

- a reklám- vagy egyéb, a szolgáltatást igénybe vevőt tájékoztató nyilatkozat által, valamint a reklám vagy egyéb tájékoztató hiányosságaival okozott károkra,

- olyan kárra, amely a biztosított és károsult közötti jogviszonyra irányadó szabályok szerint elévült;

- jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvényesíthető igényekre; a vagyontárgyak (ideértve a pénzt, értékpapírokat is) elveszéséből eredő károkra,

- a biztosított jogszabályban meghatározott felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettség alapján térítendő kárra,

- robbantás során okozott a robbantás 100 m-es sugarán belül bekövetkezett károkra, ha a robbantási munkát nem arra illetékes szakértő irányítja és nem robbantási szakértő végzi, a hatályos jogszabályok rendelkezése szerint, illetve - azon dologi károkra – melyek bekövetkezésével az előírt biztonsági intézkedések betartása ellenére – számolni kell;

- rágalmazással, becsületsértéssel, üzleti- és jóhírnév megsértésével kapcsolatos igényekre;

- olyan kárra, amelynek biztosítási fedezete az ENSZ határozata alapján, vagy a biztosítóra vonatkozó bármely joghatóság, kereskedelmi vagy gazdasági szankciója miatt tilalmas vagy korlátozott (ún. embargó;)

- a biztosított saját kárára és a biztosított Ptk. 8:1.§ (1)1. pontjában felsorolt közeli hozzátartozóinak okozott károkra. Xxxx személyek képviselője, cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes

személyek törvényes képviselője és annak közeli hozzátartozója a biztosítottal és annak közeli hozzátartozójával azonos elbírálás alá esik;

- bármely, a nanotechnológiával kapcsolatos igényre

- bűncselekménnyel okozott kárra.

A jelen pontban foglalt kizárások – ahol az értelmezhető, külön említés nélkül is - a nem vagyoni sérelemre, sérelemdíj iránti igényekre egyaránt vonatkoznak.

10. A biztosítási díj

10.1. A biztosítási díj megállapítása

10.1.1. A biztosítási díjat – a biztosítás díjalapjainak függvényében – a biztosító kockázatarányosan, a biztosítás teljes tartamára határozza meg. Egy évnél hosszabb tartamú szerződés esetén, ha a felek éves biztosítási időszakban állapodtak meg, a biztosító a díjat évenként határozza meg.

10.1.2. A kockázat elvállalását és a biztosítási díj képzését befolyásoló egyéb tényezők:

- a biztosítási összeg mértéke (díjalap),

- a választott kártérítési limit mértéke,

- a választott önrészesedés mértéke,

- a biztosítás időtartama,

- a filmprodukció adatközlőben közölt jellemzői,

- 5 évre visszamenőleg a biztosított által filmprodukciókkal kapcsolatban okozott károk adatai (kárelőzmény),

- a biztosító kérésére a szerződő által a kockázat felméréséhez megadott egyéb adatok,

- a biztosítás üzemeltetési költsége,

- a jelen általános és különös szerződési feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés hatálya alá tartozó, biztosítottak által alkotott veszélyközösség jellemzői.

10.1.3. A biztosítás díjalapjai lehetnek:

a) a biztosítási összeg,

b) a filmprodukció elfogadott költségvetésének az egyes különös biztosítási feltételekben meghatározott része,

c) a különös biztosítási feltételekben meghatározott egyéb díjalapok.

10.1.4. A biztosítás díját a biztosítási szerződés tartalmazza.

10.2. A biztosítási díj megfizetése

10.2.1. Az egy évnél rövidebb, határozott időtartamú biztosítás egyszeri díjfizetésű. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

10.2.2. Ha a felek egy éves biztosítási időszakban állapodtak meg, a biztosítási díjat biztosítási időszakonként egy összegben, előre kell megfizetni. Ha a felek részletfizetésben állapodnak meg, a díjrészletek a szerződésben megjelölt időpontokban esedékesek.

Eltérő megállapodás hiányában a biztosítás első díja a biztosítási szerződés létrejöttekor esedékes.

10.2.1. Ha a felek ettől eltérően nem állapodnak meg, a biztosítás díja a biztosítási szerződés létrejöttekor esedékes.

10.2.2. A biztosítási díjat biztosítási időszakonként egy összegben, előre kell megfizetni, ha a felek a díjfizetésről másként nem állapodnak meg. Az egy évnél rövidebb, határozott időtartamú biztosítás egyszeri díjfizetésű. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

10.2.3. Ha a felek részletfizetésben állapodnak meg, a díjrészletek a szerződésben megjelölt időpontokban esedékesek.

10.2.4. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a biztosító szolgáltatása kimeríti a biztosítási összeget/kártérítési

limitet, a biztosítási időszakra járó teljes díj – a ténylegesen megállapított kárösszeg erejéig – a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában esedékessé válik, és a biztosító jogosult e díjat az esetleges díjhátralékkal együtt a szolgáltatásába beszámítani.

10.3. Díjfizetési kötelezettség a szerződés megszűnése esetén

10.3.1.Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti.

10.3.2. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért.

10.3.3. Egy évnél rövidebb tartamú biztosítási szerződés megszűnése esetén a biztosítás teljes tartamára járó díj illeti meg a biztosítót.

10.3.4. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.

10.3.5. Ha a felek egymással elszámolni kötelesek, akkor egy éves biztosítási időszak esetén az egy napra eső díj az éves díj 360- ad része.

10.4. A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következményei

10.4.1. Megszűnik a biztosítási szerződés a biztosítási díj (díjrészlet) esedékességétől számított kilencvenedik nap elteltével, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított díjhalasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

10.4.2. Abban az esetben, ha a szerződés a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.(a továbbiakban: reaktiválás)

10.4.3. A reaktiválás esetén a biztosító a reaktiválásról szóló megállapodásban meghatározott időponttól viseli ismét a kockázatot.

10.5. Részleges díjfizetés

Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

Ha a szerződés a díj nemfizetése miatt megszűnik, a biztosító követelheti azon díjengedmény időarányos részének megfizetését, amelyet a szerződés hosszabb tartamára tekintettel nyújtott (a továbbiakban: tartamengedmény).

11. A biztosított és a szerződő fél közlési és változás-bejelentési kötelezettsége

11.1. A közlési kötelezettség

11.1.1. A biztosítottnak és a szerződő félnek a szerződés megkötésekor minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölnie kell a biztosítóval, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásos kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a biztosított/szerződő fél eleget tesz közlési kötelezettségének.

11.1.2. A biztosított/szerződő fél köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani a kockázatvállalás szempontjából jelentős okiratokat, dokumentációkat, szerződéseket és hatósági határozatokat.

11.1.3. A biztosított és a szerződő fél a biztosítási szerződés hatálya alatt köteles a biztosítóval előzetesen ismertetni a gyártási terv szerint soron következő kaszkadőr jelenetek kockázati körülményeit és forgatási adatait. A biztosító – amennyiben a közölt adatok alapján szükségesnek tartja – a kockázatviselés kiterjesztése érdekében intézkedik a kockázatfelmérés iránt.

11.2. A változás-bejelentési kötelezettség

11.2.1. A biztosított/szerződő fél a biztosítási szerződés fennállása alatt köteles a biztosítónak haladéktalanul, de legkésőbb kettő(2) munkanapon belül írásban bejelenteni minden olyan lényeges változást, amely kihat a biztosító kockázatviselésére.

11.2.2. A felek az alábbi körülményeket tekintik lényegesnek:

a) a biztosított vagyontárgy tulajdonosának, bérlőjének vagy üzembentartójának megváltozása,

b) a biztosított vagyontárgy bérbeadása,

c) a biztosított elleni csődeljárás, felszámolási eljárás, valamint a biztosított jogutód nélküli megszűnését célzó végelszámolási eljárás megindítása,

d) a biztosított jogállásában, társasági formájában bekövetkezett változás,

e) a biztosított vagyontárgyat terhelő zálogjog alapítása,

f) az üzemeltetés helyének és körülményeinek megváltozása,

g) a biztosított vagyontárgy állapotában, műszaki jellemzőiben, mutatóiban, felszereltségében bekövetkezett változás,

h) a biztosított vagyontárgyat érintő technológiai változás,

i) a biztosított vagyontárggyal folytatott tevékenységben történt változás,

j) a kármegelőzés, kárelhárítás rendszerében bekövetkező módosulások.

A biztosított a jogállásában bekövetkezett változásokról, valamint a felszámolási, csőd- és végelszámolási eljárások megindításáról a cégbírósági bejelentéssel egyidejűleg, illetőleg e változásoknak a tudomására jutása után haladéktalanul köteles tájékoztatni a biztosítót.

11.2.3. A közlési és változás-bejelentési kötelezettség a szerződő felet és a biztosítottat egyaránt terheli. Egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

11.2.4. A biztosító – előzetes értesítést követően – jogosult a helyszínen ellenőrizni a kockázati viszonyokat és a biztosított/szerződő fél által szolgáltatott adatok helyességét.

11.3. A közlési és változás-bejelentési kötelezettség elmulasztásának következményei

11.3.1. A közlési, illetve változás-bejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

11.3.2. Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési- vagy változásbejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy esetén nem hivatkozhat.

5.1.1. Amennyiben a felelősségbiztosítás díjának számításához a szerződő fél/biztosított helytelen adatokat szolgáltatott vagy nem tett eleget a díj alapját befolyásoló adatokra vonatkozó - közlési és változásbejelentési kötelezettségének, a biztosító a megállapított kárt arányosan téríti meg.

A biztosító a káresemény bekövetkeztekor a megállapított kárt/sérelemdíj iránti igényt olyan arányban téríti meg, ahogyan a szerződő fél/biztosított által közölt illetve a biztosító által ismert adatok alapján meghatározott díjalap aránylik ahhoz a díjalaphoz, amelyet a szerződő helyes adatszolgáltatása esetén a díjszámításnál figyelembe kellett volna venni.

A biztosító szolgáltatása a megállapított teljes kár/sérelemdíj mértékét nem haladhatja meg.

5.1.2. A biztosító eltekinthet az arányos kártérítés alkalmazásától, amennyiben a kártérítési/sérelemdíj igény mértéke egy biztosítási eseményre vonatkozóan nem haladja meg az eseményenkénti kártérítési limit 20 %-át, de maximum 3 000 000 Ft- ot.

11.4 A biztosítási kockázat jelentős növekedése

11.4.1. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a biztosítási szerződést érintő lényeges körülményekről, vagy azok változásáról és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított (15) tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc (30) napra írásban felmondhatja.

11.4.2. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 (tizenöt) napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.

11.4.3. Ha a szerződés egyidejűleg több személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a 11.4.1. és 11.4.2. bekezdésben meghatározott jogait a többi személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

11.4.4. A biztosítási szerződés viszontbiztosítása esetén a viszontbiztosítási fedezet megváltozására nem alkalmazandók a biztosítási kockázat jelentős növekedésére irányadó szabályok.

15. A biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsége

15.1. Kármegelőzési kötelezettség

15.1.1. A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani.

15.1.2. A biztosított mindenkor köteles betartani a hatályos jogszabályokat, szabványokat és hatósági határozatokat, valamint a telepítésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra vonatkozó szakmai előírásokat, illetve a gyártónak a fentiekre vonatkozó utasításait, ajánlásait.

15.1.3. Az adott helyzetben elvárható magatartás abban az esetben is tanúsítani kell, ha a biztosítási szerződés szabályozza a szerződő fél és a biztosított kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat, szakképzettségi követelményeket.

15.1.4. A biztosított köteles gondoskodni az alkalmazott vagyonvédelmi rendszer megfelelő működéséről és folyamatos karbantartásáról.

15.2. Kárenyhítési kötelezettség

15.2.1. A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.

15.2.2. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított – tűz esetén – haladéktalanul köteles a tűzvédelmi hatóságnak bejelentést tenni, illetőleg

– ha bűncselekmény gyanúja forog fenn – a rendőrhatóságnak feljelentést tenni., és a bejelentés vagy feljelentés másolati példányát a kárbejelentéshez mellékelni.

15.2.3. A biztosított köteles a biztosítóval együttműködni a kár megelőzése, illetőleg enyhítése érdekében. A biztosító jogosult a kármegelőzésre, enyhítésre és elhárítására vonatkozó rendelkezések, előírások, egyéb szabályok betartását ellenőrizni vagy ellenőriztetni.

15.2.4. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

15.2.5. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni.

15.3. Ha a biztosító a kármegelőzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését vagy a betartásuk sorozatos elmulasztását tapasztalja, kezdeményezheti a biztosítási szerződés módosítását.

16. A biztosítási esemény bejelentésének kötelezettsége

16.1. Vagyonbiztosítás esetén a szerződő fél/biztosított a biztosítási eseményt – a tudomására jutását követően – haladéktalanul, de legkésőbb kettő (2) munkanapon belül

köteles írásban bejelenteni a biztosítónak a biztosítási szerződésben meghatározott címére, valamint köteles megadni a szükséges információkat, és lehetővé kell tennie a kárbejelentés tartalmának ellenőrzését.

5.1.3. Felelősségbiztosítás esetén a biztosított a tudomására jutását követően haladéktalanul, de legfeljebb 30 (harminc) napon belül köteles írásban bejelenteni a biztosítónak a biztosítási szerződésben meghatározott címére, ha vele szemben a szerződésben meghatározott tevékenységével kapcsolatban kárigényt és/vagy sérelemdíj iránti igényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen igényre adhat alapot, valamint köteles megadni a szükséges információkat, és lehetővé tenni a kárbejelentés tartalmának ellenőrzését.

16.2. Ha a biztosított valamely bejelentendő adatnak rajta kívül álló ok miatt csak később jut a birtokába, akkor azt a tudomására jutását követően haladéktalanul köteles a biztosítónak bejelenteni.

16.3. A kárbejelentést követően a szerződő félnek/biztosítottnak összegszerűen meghatározott, adatokkal alátámasztott írásbeli kárigényt kell benyújtani a biztosító felé.

16.4. A biztosító fizetési kötelezettsége nem áll be, ha biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben megállapított határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.

16.5. A vagyonbiztosítási kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

- a biztosítási kötvény számát,

- a káresemény időpontját, rövid leírását,

- a károsodott vagyontárgy megnevezését, a kárszemle helyét,

- a károsodás mértékét (a megállapított vagy becsült kárösszeget),

- a kárrendezésben közreműködő, a biztosított/szerződő által meghatalmazott személynek a kapcsolattartáshoz szükséges adatait,

- a kárbejelentésig megtett intézkedések leírását, valamint

- minden egyéb olyan lényeges tényt és körülményt, amely az igény jogalapjának és összegszerűségének elbírálásához szükséges.

16.6. A felelősségbiztosítási kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

- a biztosítási kötvény számát,

- a biztosítási esemény leírását,

- a károkozás/személyiség jog megsértésének helyét és időpontját,

- a kár/nem vagyoni sérelem bekövetkezésének helyét és időpontját,

- a kárbejelentésig megtett intézkedések leírását,

- a kár/nem vagyoni sérelem jellegét, mértékét (a megállapított vagy becsült értéket),

- a károsodott dolgok (létesítmények, eszközök) és tulajdonosuk megnevezését,

- a károsult(ak)/sérelmet szenvedettek igényének összegét,

- a sérült személy(ek) nevét, személyi adatait, a sérülés leírását és mértékét, a sérelmet szenvedett fél sérelemdíj iránti igényének összegét ,

- a sérült hozzájárulását olyan adatok tekintetében, amelyek átadásához – vagy ahhoz, hogy azokat a biztosító kezelhesse – a sérült hozzájárulása szükséges (adatvédelem),

- a biztosítottat képviselő személy nevét, címét és telefonszámát, a képviseleti jogot igazoló meghatalmazás egy eredeti példányát,

- ha a bejelentés üzleti vagy egyéb titkot tartalmaz, a titokgazda hozzájárulását ahhoz,

hogy a biztosító a titkot megismerje, és az arra vonatkozó adatokat kezelje,

- ha a biztosító rendelkezésére bocsátott információ üzleti vagy egyéb titkot tartalmaz, akkor a rendelkezésre bocsátott titok kezelésére vonatkozó szabályokat, belső utasításokat,

- minden egyéb olyan lényeges dokumentumot, tényt, körülményt, adatot, információt, amely az igény jogalapjának, összegszerűségének elbírálásához, valamint a szolgáltatási összeg kifizetéséhez szükséges (pl. bankszámlaszám, a pénz átvételére jogosult személy).

16.7. Ha a biztosított valamely bejelentendő adatnak rajta kívül álló ok miatt csak később jut a birtokába, akkor azt a tudomására jutását követően haladéktalanul köteles a biztosítónak bejelenteni.

16.8. A biztosító vagyonbiztosítási szolgáltatásának igénybevételéhez rendelkezésre kell bocsátani a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges alábbi okiratokat és okiratnak nem minősülő dokumentumokat:

• a biztosítási esemény bekövetkezésének tényét igazoló okiratokat, és az okiratnak nem minősülő dokumentumokat,

• a biztosítottnak a biztosítási esemény kivizsgálására vonatkozó teljes dokumentációját,

• hivatalos dokumentumot a biztosítási összeg nagyságának igazolásáról,

• a biztosított tulajdonjogának igazolására, idegen vagyontárgyakra vonatkozóan pedig a birtoklás jogcímének igazolására vonatkozó okiratokat (mint pl. bérlet, lízing, kipróbálás, tesztelés, javítás), a vagyontárgy tulajdonosának megnevezésével,

• tűz és robbanáskár esetén a tűzvédelmi hatóság igazolását, jegyzőkönyvet a tűzvizsgálatról (ha készült),

• ha más hatósági eljárás is volt, a hatóság által kiadott igazolást vagy határozatot,

• vagyon elleni bűncselekmény esetén a rendőrségi feljelentést, rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyvet,

• a biztosító hozzájárulásával megbízott szakértő hivatalos véleményét,

• a szolgáltatást nyújtó külső cég igazolását (szolgáltatás-kimaradás kár esetén),

• a biztosítási esemény előtti karbantartás naplóit, a karbantartás igazolását, a főjavítás, felújítás igazolását,

• a biztosítási eseményt megelőző üzemelés adatait,

• a bekövetkezett vagyoni hátrány mértékét

– a költségeket is beleértve - igazoló okiratokat, és az okiratnak nem minősülő dokumentumokat,

• a vagyonnyilvántartást, leltáríveket, egyedi tárgyi eszköznyilvántartó lapokat, számlákat a készletekről,

• a helyreállításra vonatkozó - legalább három különböző - árajánlatot ill. a károsodás helyreállítási költségét igazoló számlát,

• a károsult áfa visszatérítésre vonatkozó nyilatkozatát.

A felsorolt okiratokon kívül a biztosítottnak illetve a károsultnak a bizonyítás általános szabályai szerint más módon is joga van a károk és költségek igazolására annak érdekében, hogy követelését érvényesítse.

16.9. A vagyonbiztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított a vagyontárgy állapotában, a kár helyszínén, a biztosító kárfelmérésének a megkezdéséig, de legkésőbb a kárbejelentésnek a biztosítóhoz való beérkezésétől számított ötödik (5.) munkanapon 24. óráig csak olyan mértékben változtathat, amennyire ez a kárenyhítéshez szükséges (ún. állapotmegőrzési kötelezettség)..

Amennyiben a biztosító a helyszíni kárfelmérés során pótszemlét tart szükségesnek, a biztosított a káresemény helyszínét és a károsodott vagyontárgyakat a biztosító által megjelölt időpontig, legfeljebb további öt (5) munkanapig, továbbra is köteles változatlan állapotban tartani.

Nem áll be a biztosító fizetési kötelezettsége, amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében lehetetlenné válik számára a fizetési kötelezettség elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása.

16.10. A biztosító a kárbejelentés beérkezésétől számított öt (5) munkanapon belül köteles megkezdeni a kárrendezést.

Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított ötödik (5.) munkanapon sem kezdi meg a kárrendezést, a biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgyak helyreállításáról. A fel nem használt, illetőleg kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket és az egyéb károsodott vagyontárgyakat azonban további harminc napig köteles változatlan állapotban megőrizni.

16.11. A károk felmérése céljából végzett helyszíni vizsgálat megállapításait a biztosító a biztosítottal/ szerződő féllel közösen készített, a károkat tételesen felsoroló jegyzőkönyvben rögzíti.

16.12. A biztosító felelősségbiztosítási szolgáltatásának igénybevételéhez rendelkezésre kell bocsátani a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges alábbi okiratokat és okiratnak nem minősülő dokumentumokat:

- a vagyoni hátrány és nem vagyoni sérelem bekövetkezését – a költségeket is beleértve - igazoló okiratokat, és az okiratnak nem minősülő dokumentumokat,

- a biztosított (károkozó) kártérítési felelősségének és/vagy anem vagyoni sérelem kivizsgálására vonatkozó teljes dokumentációt,

- a biztosított felelősségének elismeréséről, részleges elismeréséről (kártérítési felelősség jogalapjának, mértékének megjelölésével) vagy el nem ismeréséről szóló nyilatkozatot, amennyiben tett ilyet,

- a károsult által érvényesített kártérítési/sérelemdíj irántiigényt és az igény alátámasztására a károsult által csatolt okiratokat és/vagy okiratnak nem minősülő dokumentumokat,

- a helyreállításra vonatkozó árajánlato(ka)t ill. a károsodás helyreállítása esetén a károsodás helyreállítási költségét igazoló számlát,

- a károsult áfa visszatérítésre vonatkozó nyilatkozatát,

- ha a biztosított a kárt már megtérítette, a sérelemdíjat megfizette az önkéntes teljesítést és annak összegét igazoló okiratokat, és/vagy okiratnak nem minősülő dokumentumokat.

- a biztosított nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a kártérítési igényt/sérelemdíj iránti igényt előterjesztő személy a biztosított közeli hozzátartozójának minősül-e,

- a biztosított (károkozó) biztosító részére tett nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a károsult nem természetes személy vonatkozásában rendelkezik-e tulajdoni hányaddal.

- az egyes különös biztosítási feltételekben a biztosítási esemény sajátosságaira tekintettel előírt okiratokat és/vagy okiratnak nem minősülő dokumentumokat, működési engedélyhez kötött tevékenységek esetében minden esetben a tevékenységi engedély másolatát.

A felsorolt okiratokon kívül a biztosítottnak illetve a károsultnak/sérelmet szenvedett félnek a bizonyítás általános szabályai szerint más módon is joga van a károk/sérelemdíj és költségek igazolására annak érdekében, hogy követelését érvényesítse.

17. A biztosító szolgáltatása

17.1. A biztosító szolgáltatása vagyonbiztosítás esetén

A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a károkat a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes

• biztosítási összeg(ek), valamint

• a biztosítási összegen belül meghatározott limit(ek)

erejéig az önrészesedéssel csökkentve,- a felek eltérő megállapodásának hiányában - forintban téríti meg a szolgáltatásra vonatkozó szabályok figyelembevételével.

17.1.1. A biztosító az új értéken biztosított vagyontárgyakban keletkezett

- teljes (totál) károkat a káridőponti új értéken,

- részleges károkat a helyreállítási költségen a vagyontárgy káridőponti új értékéig téríti meg.

17.1.2. A műszaki avult értéken biztosított vagyontárgyak károsodása esetén a biztosító

- a teljes károkat a káridőponti műszaki avult értéken,

- a részleges károkat a helyreállítási költségen, az értékemelkedés levonásával a vagyontárgy káridőponti műszaki avult értékéig téríti meg.

17.1.3. A biztosító a kifizetendő biztosítási összegből totálkár esetén levonja az értékesíthető maradványok értékét.

17.1.4. Részleges kár

A biztosított vagyontárgy olyan mértékű károsodása, amely javítással, vagy a sérült részek pótlásával helyreállítható, kivéve, ha a helyreállítás gazdasági szempontból nem indokolt.

17.1.5. Teljes (totál) kár

A biztosított vagyontárgy teljes megsemmisülése, eltűnése vagy olyan mértékű károsodása, amelynél a javítás, helyreállítás műszakilag nem lehetséges vagy gazdaságilag nem indokolt.

A biztosító nem téríti meg a vagyontárgy új értékének azon részét, amely az újrabeszerzés során árleszállítás vagy egyéb engedmény formájában megtérül.

17.1.6. Gazdasági szempontból nem indokolt a helyreállítás, ha gazdasági számítással alátámasztva kimutatható, hogy a javítás várható költsége meghaladná

• új értéken biztosított vagyontárgy esetén a biztosított vagyontárgy káridőponti új értékét,

• műszaki avult értéken biztosított vagyontárgy esetén a biztosított vagyontárgy káridőponti műszaki avult értékét.

17.1.7. A biztosított vagyontárgyaknak gépjárműből vagy gépjárművel együtt való ellopása esetén a biztosított vagyontárgyakra az alábbi térítési szabályok érvényesek:

• Ha a gépjármű teljesen lezárt állapotban volt, és a cselekmény 6.00 és 22.00 óra között történt, akkor a biztosító szolgáltatásának felső határa 25 000 000 Ft.

• . Ha a gépjármű teljesen lezárt állapotban volt, és a cselekmény 22.000 és 6.00 óra között történt, a biztosító szolgáltatásának felső határa összesen 5 000 000 Ft, de vagyontárgyanként legfeljebb 750 000 Ft.

Gépjárműből történt rablás esetén a fent meghatározott értékhatárokat kell alkalmazni.

17.1.8. Ha a káresemény időpontjában a biztosított vagyontárgy biztosítási összege

- új értékén történő biztosítás esetén kisebb, mint a káridőponti új érték (alulbiztosítás),

- műszaki avult értéken történő biztosítás esetén kisebb, mint a káridőponti műszaki avult érték (alulbiztosítás),

- akkor a biztosító a vagyontárgyakban keletkezett kárt csak olyan mértékben téríti

meg, ahogy a biztosítási összeg a káridőponti új értékhez, illetőleg műszaki avult értékhez aránylik (arányos kártérítés).

17.1.9. A biztosító a különös biztosítási feltételekben meghatározott forgatáskiesésből adódó károk bekövetkezése esetén a biztosított filmprodukcióra vonatkozóan legfeljebb a biztosított által közölt, a biztosítási szerződésben meghatározott közvetlen produkciós költségek erejéig áll helyt.

17.1.10. Ha a biztosított elektronikus adatfeldolgozó eszköz, biztosítási eseménynek minősülő kárt szenved, vagy felelősségbiztosítási eseményből eredően szenved kárt, akkor a kártérítési összeg meghatározásának alapjául a műszaki jellemzőiben, kapacitásában, gazdasági mutatóiban azonos vagy egyenértékű vagyontárgy beszerzési, előállítási értéke szolgál. A beszerzési, előállítási összegnek tartalmaznia kell minden ésszerű és szükséges költséget, beleértve a biztosított olyan költségeit, amelyek az elektronikus adatok összegyűjtéséhez, helyreállításához, pótlásához, illetve újraalkotásához szükségesek. Ha az eszközben tárolt adatokat nem lehet helyreállítani vagy pótolni, akkor a kártérítés alapjául egy hasonló értékű, kapacitású és szolgáltatású, üres (adatokat nem tartalmazó) eszköz beszerzési ára szolgál.

17.1.11. A biztosítási szerződés nem fedezi azt az értéket, amelyet az elektronikus adat a biztosított vagy harmadik fél számára képviselt, abban az esetben sem, ha az érintett adatokat nem lehet újra összegyűjteni vagy újra előállítani.

17.1.12. A biztosító nem téríti meg, illetőleg a kártérítésből levonja az ugyanazon vagyontárgyat vagy annak ugyanazon részét ért előző kár(ok)ra kifizetett kártérítésnek azon

részét, amelyet még nem fordítottak a kár helyreállítására.

.

Ha a vagyontárgy károsodásának bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékig téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási esemény következménye.

17.1.13. A biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosított idegen tulajdonú vagyontárgyakat ért károk összegszerű megállapítását a szerződő felek csak a tulajdonos vagy megbízottja bevonásával közösen végezhetik.

17.1.14. A biztosított a károsodott vagyontárgy helyreállításával kapcsolatban felmerült valamennyi költséget káreseményenként köteles nyilvántartani és elszámolni, függetlenül attól, hogy a helyreállítás saját kivitelezésben vagy idegen kivitelező útján – vagy mindkét módon, vegyesen – történik.

17.1.15. A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult.

17.1.16. A biztosítási szolgáltatás teljesítésének határideje

A biztosító a szolgáltatását a biztosítási esemény bekövetkezését és a kár mértékét bizonyító összes adatnak, okmánynak, dokumentációnak és hatóság által kiadott határozatnak a kárrendezésre illetékes egységéhez történt beérkezésétől számított harminc (30) napon belül forintban vagy a szerződésben meghatározott pénznemben nyújtja a biztosított részére.

17.1.17. A biztosítási szerződés elválaszthatatlan részét képezi a szerződéskötéskor a biztosító által átadott Betöréses lopás és rablás eseteire szóló vagyonvédelmi szabályzat. A biztosító kizárólag e szabályzatban leírtak szerint teljesíti vagyonbiztosítási szolgáltatását.

17.1.18. A jelen általános biztosítási feltételek értelmében a biztosító abban az esetben nyújt szolgáltatást elemi károk esetén, ha a káreseményt kiváltó időjárási viszonyok vagy természeti jelenségek bekövetkeztét az Országos Meteorológiai Szolgálat a rendelkezésére álló adatok alapján internetes honlapján vagy külön eljárásban igazolja, indokolt esetben az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Nemzeti Környezetügyi Intézet bevonásával.

17.2. A biztosító szolgáltatása felelősségbiztosítás esetén

17.2.1. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a biztosítási szerződésben a kár/nem vagyoni sérelem okozásának időpontját magába foglaló biztosítási időszakra meghatározott és még rendelkezésre álló kártérítési limitek összegéig –az önrészesedésre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével –téríti meg

a) a károsult azon kárait, amelyekért a biztosított magyar anyagi jog szerint felelősséggel tartozik, illetve

b) a személyiségi jog megsértéséből eredő nem vagyoni sérelem miatt a magyar anyagi jog szerint fizetendő sérelemdíjat,

• amelyek kapcsán a károsult/sérelmet szenvedett fél a biztosítottal szemben a kárigényét/sérelemdíj iránti igényét érvényesítette, és

• amely kárigény/sérelemdíj iránti igényt a biztosított szerződésszerűen bejelentette.

A biztosító a kártérítési limit terhére megtéríti az eljárási költségeket is, ha e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel. A biztosított kérésére a biztosítónak a költségeket meg kell előlegeznie.

A biztosító a kártérítési limiteken belül nyújt fedezetet a kárigény érvényesítésével összefüggésben a károsult/sérelmet szenvedett fél oldalán felmerülő költségekre.

A biztosító a költség limit erejéig megtéríti a károkozó biztosított jogi képviseleti költségeit. A költség limit a kártérítési limiten felül értendő.

17.2.2. A biztosító a szolgáltatását az igény jogalapjának és összegszerűségének elbírálásához szükséges összes adatnak, okmánynak, dokumentációnak a biztosító kárrendezésre illetékes egységéhez történt beérkezésétől számított harminc (30) napon belül forintban vagy a szerződésben meghatározott pénznemben nyújtja a károsult/sérelmet szenvedett fél részére.

A biztosító a kárt csak részben téríti meg, ha a kárigényben biztosítási fedezetből kizárt károk is szerepelnek. Ha a biztosítással fedezett és a fedezetből kizárt károk mértéke nem állapítható meg, akkor a biztosítási szolgáltatás mértékénél a kizárt kárt 50 %-os súllyal kell figyelembe venni.

A szerződő fél/biztosított köteles a kárügy rendezése során a biztosító által szükségesnek ítélt információkat rendelkezésre bocsátani, és a biztosítót segíteni az okozott kár jogalapjának és összegének a megállapításában, a kár rendezésében, a jogalap nélküli kárigények elhárításában.

A szerződő fél/biztosított köteles továbbá lehetővé tenni, hogy

•a kár/nem vagyoni sérelem okát,

•a kár /nem vagyoni sérelem bekövetkezésének körülményeit,

•a kár/nem vagyoni sérelem mértékét,

•a biztosítottat terhelő kártérítés/sérelemdíj terjedelmét

a biztosító szakértője megvizsgálja.

A biztosító jogosult a szerződő fél/biztosított üzleti könyveibe a szolgáltatott adatok ellenőrzése céljából, az ellenőrzéshez szükséges mértékben betekinteni.

17.2.3. A károsult - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - nem érvényesítheti kárigényét közvetlenül a biztosítóval szemben. Ez a szabály nem akadályozza meg, hogy a károsult a biztosítóval szemben annak bírósági megállapítása iránt indítson keresetet, hogy a biztosított felelősségbiztosítási fedezete a károkozás időpontjában a károsult kárára fennállt-e.

Ugyanezen szabály alkalmazandó a sérelmet szenvedett fél sérelemdíj iránti igényérvényesítésére.

17.2.4. A károsult kártérítési igényének/sérelemdíj iránti igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége - ideértve a bírói, a választott bírósági és a peren kívüli egyezséget - a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette.

Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult/sérelmet szenvedett fél követelésének a biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott.

17.2.5. A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.

17.3. A járadék tőkésítésének és a tőkeérték megállapításának szabályai felelősségbiztosítás esetén

17.3.1. A járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a szerződő fél, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). Az egyösszegű megváltásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét mind a biztosító, mind a biztosított, mind a károsult elfogadja.

17.3.2. A biztosító az egyösszegű megváltás összegét az 1990. évi halandósági tábla alapján, férfiak esetén 6 éves, nők esetén 5 éves koreltolással, 3,5%-os technikai kamatláb figyelembevételével állapítja meg a szerződésben rögzített biztosítási összegből még rendelkezésre álló összeg erejéig.

17.4. A biztosító biztosítási szerződésből eredő szolgáltatási kötelezettségével összefüggésben általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállal kötelezettséget, illetve téríti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

18. Mentesülés a szolgáltatási kötelezettség alól

18.1. Vagyonbiztosítás esetén a biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt/nem vagyoni sérelmet jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással

• a szerződő fél vagy a biztosított,

• a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,

• üzletvezetésre jogosult tagjuk,

• a biztosított jogi személynek az általános szerződési feltételben meghatározott vezető beosztású tisztségviselője vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja, vagy olyan személy, akinek magatartásáért a biztosított jogszabály szerint felelősséggel tartozik

Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

18.2. A jelen általános biztosítási feltételek alapján súlyos gondatlanságnak különösen az alábbiak minősülnek:

• A kár a biztosítottnak (illetve a

16.1. pontban meghatározott személyeknek) 0,8 ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l légalkoholszintet meghaladóan ittas vagy bármilyen kábító hatású szer miatti állapotával közvetlen okozati

összefüggésben keletkezett;

• A károkozás engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során, és ezzel okozati összefüggésben történt;

• A kár korábbi károsodással azonos körülmények között, továbbá azért következett be, mert a biztosított nem tette meg a szükséges intézkedéseket a kármegelőzés érdekében annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a biztosító írásban figyelmeztette a kár ismétlődésének veszélyére.

18.3. Felelősségbiztosítás esetén a biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással a biztosított - vagy olyan személy, akinek magatartásáért jogszabály szerint felelősséggel tartozik – okozta.

Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

okozta.

18.4. A súlyosan gondatlan károkozás eseteit a különös biztosítási feltételek szabályozzák.

19. A biztosító megtérítési igénye vagyonbiztosításoknál

19.1. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.

A biztosított megadni tartozik a biztosítónak a visszkereset érvényesítéséhez szükséges bizonyítékokat és tájékoztatást.

19.2. Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított követelését kell kielégíteni.

19.3. Ha a biztosító a kárt megtérítette, a biztosított köteles a kárral kapcsolatban hozzá bármilyen jogcímen érkezett megtérülést a kifizetett kártérítési összeg erejéig a biztosítónak nyolc napon belül befizetni, és erről egyidejűleg írásban tájékoztatást adni. Ha a biztosító a kárt részben térítette meg, a biztosított ezen kötelezettsége csak akkor és csak arra az összegre áll fenn, amely – a biztosító szolgáltatását is figyelembe véve – a tényleges kárt meghaladta.

20. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei

20.1. A biztosítási tartam eltelte

A határozott időre kötött biztosítási szerződés az abban megállapított időtartam elteltével megszűnik.

20.2. Rendes felmondás

20.2.1. A legalább két (2) évre kötött határozott tartamú biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére (évfordulóra) írásban felmondhatják. A felmondási idő harminc (30) nap.

20.2.2. Ha a szerződés három (3) évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik (4.) évtől kezdve a szerződést bármelyik fél felmondhatja.

20.2.3. A szerződő fél felmondása esetén a biztosító követelheti a tartamengedmény időarányos megtérítését.

20.3. A szerződés lehetetlenülése, érdekmúlás

20.3.1. Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy megszűnt a biztosítási érdek, a szerződés, vagy annak megfelelő része megszűnik.

20.3.2. Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része a lehetetlenné válás vagy érdekmúlás napjával megszűnik.

20.3.3. A biztosító a jelen általános biztosítási feltételek alkalmazása során érdekmúlásnak tekinti a tulajdonjog átszállásának azt az esetét is, ha a biztosított vagyontárgy más jogcím alapján már korábban az új tulajdonos birtokában volt.

20.4. Díjfizetési kötelezettség elmulasztása

20.4.1. Ha az esedékes biztosítási díjat (díjrészletet) nem fizették meg, a díjfizetési kötelezettség elmulasztásának szabályai szerint ( 10.4. pont) megszűnik a szerződés.

20.4.2. A biztosítási szerződés megszűnése után befizetett díj – a reaktiválás esetét kivéve - a biztosító kockázatviselését nem állítja helyre és a szerződés megszűnése utáni időtartamra vonatkozó díjat a biztosító visszafizeti.

20.5. Ha a biztosítási szerződés megszűnésekor a szerződés alanyai egymásnak szolgáltatással tartoznak (pl. folyamatban lévő kárrendezés, meg nem fizetett díj), a biztosítási szerződés megszűnése nem érinti a még teljesítendő szolgáltatást, teljesítésének módját és idejét. A még teljesítendő szolgáltatásra/ellenszolgáltatásra továbbra is a biztosítási szerződés rendelkezései vonatkoznak

20.6. A felek megállapodása

A felek közös megegyezéssel a biztosítási szerződést a jövőre nézve megszűntethetik. A biztosítási szerződés megszűntetése esetén a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak és kötelesek egymással a már teljesített szolgáltatásokkal elszámolni.

21. Egyéb rendelkezések

21.1. Elévülés

21.1.1. A vagyonbiztosítási szerződésből eredő igények – eltérően a Polgári törvénykönyvben szabályozott öt (5) éves általános elévülési időtől - egy (1) év alatt évülnek el. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a biztosítási szerződésből eredő igény esedékessé válik.

21.1.2. A felelősségbiztosítási szerződésből eredő azon követelés, mely szerint a biztosító a szerződés szerint mentesíti a biztosítottat a kár megtérítése alól – eltérően a kötelmi igények öt (5) éves általános elévülési szabályától – egy (1) év alatt évül el. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a biztosítottal szemben kárigényt érvényesítenek.

21.1.3. Ha jogszabály a 21.1.1.és 21.1.2. pontban foglaltakhoz képest rövidebb elévülési határidőt állapít meg, akkor a biztosítási szerződésből eredő igények érvényesítésére a jogszabály által meghatározott elévülési időn belül van lehetőség.

21.1.4.Ha jogszabály a biztosítási szerződésből eredő igények érvényesítésére jogvesztő határidőt állapít meg, és ez egy évnél rövidebb, akkor a biztosítási szerződésből eredő igények érvényesítésére nem az elévülési határidőkre irányadó rendelkezés, hanem a jogvesztő határidőt megállapító jogszabály rendelkezései az irányadók.

21.1.3. Az elévülést kizárólag a bírósági igényérvényesítés szakítja meg.

21.2. Az irányadó jog

A jelen általános biztosítási szerződési feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésre az itt nem szabályozott kérdésekben a hatályos Polgári törvénykönyv és a Bit rendelkezései az irányadók.

21.3. A személyes adatok kezelése

21.3.1. Személyes adat az olyan adat, illetve adatból levonható következtetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett).

21.3.2. A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezel. E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására jutott adatokat a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) értelmében az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a felhatalmazás kizárólag azokra személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.

21.3.3. Ha a személyes adat faji eredetre, nemzetséghez tartozásra, politikai véleményre vagy pártállásra, vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, érdek-képviseleti szervezeti tagságra, szexuális életre, egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, valamint bűnügyi személyes adatra vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minősül, és kizárólag az érintett írásos hozzájárulása alapján kezelhető.

21.3.4. A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzájárulását az ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.)

6. §-ának (4) bekezdése értelmében a biztosítási szerződés keretei között is megteheti. Az ezen rendelkezés alapján megadható hozzájárulást az Ajánlat/módosítási javaslat/adatközlő tartalmazza.

21.3.6. Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton szereplő személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez.

21.3.7. Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

21.3.8. A biztosító, mint adatkezelő az adatok feldolgozásával – kötvények, egyéb ügyfeleknek szóló levelek, iratok nyomtatása vonatkozásában –

– a biztosítási törvények megfelelő kiszervezési szerződés keretében az Állami Nyomda Zrt.-t (Cg.00-00-000000, 1102 Budapest, Halom u. 5.) bízza meg, amely szervezet az adatokat nyilvántartja. A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez – postai vagy banki átutalás esetén – igénybe vett Magyar Posta Zrt. és a biztosítási szolgáltatás jogosultja által megnevezett bank adatfeldolgozónak minősül. Ha a biztosító kiszervezett tevékenység keretében az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja az e tevékenységet végző személyekhez, akkor a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.

21.3.9. A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére, vagy amikor a külső cég bevonásával a biztosító azonos minőségben, ám alacsonyabb költségekkel és kedvezőbb áron nyújthatja szolgáltatását. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.

21.3.10. A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik.

21.3.11. A Bit. által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen általános szerződési feltételekhez tartozó ügyfél-tájékoztató tartalmazza.

21.3.12. Tekintettel arra, hogy az Info tv. 6. §-ának (4) bekezdése értelmében a biztosítási szerződésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell azt, hogy az érintett aláírásával hozzájárul különleges adatainak az általános szerződési feltételekben foglaltak szerinti kezeléséhez, az e rendelkezés alapján megadott hozzájárulást az Ajánlat/ módosítási javaslat/adatközlő tartalmazza.

21.3.13. Az ajánlat tartalmaz továbbá egy speciális adattovábbítási felhatalmazást a biztosítási ügynökök esetében. A biztosítási szerződések megkötésében biztosítási ügynökök (a Bit. értelmében függő biztosításközvetítők) működnek közre. E személyekkel a biztosítási szerződés megkötését követően megszűnhet társaságunk kapcsolata. Annak érdekében, hogy társaságunk minél teljesebb körben kiszolgálhassa ügyfeleit, az ügyfelek adatait – hozzájárulásuk esetén – a biztosítási szerződés kezelése és karbantartása céljából más ügynöknek adjuk át.

21.3.14. Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, valamint kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve – a jogszabályban elrendelt adatkezelés kivételével – törlését. A valóságnak meg nem felelő adatot a biztosító köteles helyesbíteni.

21.3.15. Az érintett kérelmére a biztosító tájékoztatást ad:

a) az általa kezelt adatokról, illetve

b) a megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatokról,

c) az adatkezelés céljáról,

d) az adatkezelés jogalapjáról,

e) az adatkezelés időtartamáról,

f) az adatfeldolgozó

g) nevéről,

h) címéről (székhelyéről),

i) adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják meg vagy kaphatják meg az adatokat.

21.3.16. Az adatvédelemről szóló tájékoztatás iránti kérelmeket a biztosító székhelyére, a biztosító adatvédelmi felelőséhez (fax: 000-0000; levelezési cím: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52., Compliance osztály) kérjük eljuttatni.

21.3.17. A biztosító személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint addig kezelhet, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

21.3.18. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a biztosítási szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

21.3.19. A biztosító köteles törölni az ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos minden olyan személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényes alap.

21.3.20. Az érintett jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat.

21.4. A biztosítók közötti adatátadási megkeresések

A Bit. 161/A. §-a alapján az Allianz Hungária Zrt. 2015. január 1-étől kezdődően – a veszélyközösség megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából jogosult megkereséssel fordulni más biztosítóhoz, a megkeresett biztosító, által kezelt, biztosítási törvényben meghatározott adatok vonatkozásában. Ez a jogosultság a 2015. január

1. előtt már megkötött biztosítási szerződésekre akkor vonatkozik, ha azt Társaságunk ügyfele a 2015. január 1. előtt kötött szerződés feltételeinek kézhezvételét követő tizenöt (15)

napon belül nem kifogásolja. A kifogás megküldése nem adhat alapot a szerződés felmondására.

Kifogását az alábbi elérhetőségek valamelyikére küldheti azonosítható módon, az érintett szerződésszám(ok) megjelölésével faxon a 06-88- 590-826 számra vagy postán a 8210 Veszprém, Pf.: 1163 postai címre, vagy a xxxxxxxx@xxxxxxx.xx e-mail címre, vagy jelezze a x0000-000-000 telefonszámon Társaságunk Contact Centerének.

22. Lényeges eltérés a jogszabályban előírtaktól, a szokásos szerződési gyakorlattól, valamint a korábbiakban alkalmazott feltételektől

22.1. Lényeges eltérés a jogszabályban előírtaktól

A jelen általános biztosítási feltételek alapján kötött szerződések vállalkozásokkal kötött kárbiztosítási szerződések, ezért az általános rendelkezések a felek szerződési szabadságának érvényesülésének lehetőséget teremtve kerültek átfogalmazásra, amelyek az alábbiakban térnek el lényegesen a jogszabályban előírtaktól:

- A biztosítási szerződésből eredő igényekre vonatkozóan az elévülés ideje

- az általános elévülési szabálytól eltérően - egy (1) év.

- A díjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a biztosító kilencven (90) napos respsirót biztosít, mely határidő alatt a kockázatviselése fennáll és a határidő leteltét követően a biztosítási szerződés felszólítás nélkül is megszűnik. A biztosító a respiróra eső teljes díjat önkéntes teljesítés hiányában jogosult behajtani.

- Továbbra is érdekmúlásnak minősül vagyonbiztosításokban a tulajdonjog átszállásának az esete is, ha a biztosított vagyontárgy más jogcím alapján már

korábban az új tulajdonos birtokában volt.

- Többszörös biztosítás esetén továbbra is az elsőként érvényesen létrejött vagyonbiztosítás lesz érvényes.

22.2. Lényeges eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól

Az új törvényi rendelkezések miatt a szokásos szerződési gyakorlattal történő összehasonlítás az egyedileg megtárgyalt biztosítási szerződések megkötésekor valósul meg. A biztosítási fedezetet nem érintő általános feltételek szerinti lényeges változások az alábbiak:

- Ráutaló magatartással nem jöhet létre vállalkozásokkal kötött kárbiztosítási szerződés.

- Előzetes fedezetvállalásra egyedi szerződések esetében kerülhet sor.

- A biztosítási összeg szolgáltatás következtében történő csökkenése esetén lehetőség van a fedezet feltöltésére a biztosító által meghatározott feltételek teljesítésével.

- Felelősségbiztosítási mentesülési szabály lett az eddigiekben visszakövetelési jogot eredményező körülmények köre.

- A rendes felmondás joga kizárólag írásban gyakorolható. Ekörben az írásbeliség szerződésben rögzített feltétele, hogy kizárólag postai úton, faxon, személyesen az ügyfélszolgálati vagy értékesítési pontokon vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumban valósuljon meg.

- A biztosítók közötti adatcserére vonatkozó szerződési felhatalmazás megfogalmazásra került az adatvédelmi rendelkezések körében.

22.3. Eltérés a korábbiakban alkalmazott feltételektől

A jelen, biztosítási fedezetet nem érintő általános rendelkezések módosítására a biztosítási szerződésekre vonatkozó új magánjogi szabályokra figyelemmel, az eddigiekben alkalmazott szerződési gyakorlatot követve került sor.

A Bit. előírása szerint a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges benyújtandó dokumentumlistát tartalmazó vagyonbiztosítási záradék rendelkezései az továbbiakban jelen általános rendelkezések közé kerültek, így a továbbiakban önálló záradék alkalmazására már nincs szükség.

A kapcsolódó felelősségbiztosítási fedezetek a jövőben kiterjednek a biztosított által okozott személyiségi jogsértés miatt érvényesített sérelemdíj követelésekre is a szerződésben meghatározott feltételekkel.

Az általános felelősségbiztosítás bővült az alábbi kizárásokkal:

A biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki

a) bármilyen közúti közlekedési tevékenység során okozott károkra,

b) bármelyik élő állat által okozott károkra,

c) daruzási tevékenységgel okozott károkra.

Allianz Hungária Zrt.

II. FEJEZET - KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK

II/A. - FILMFORGATÁSHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK BIZTOSÍTÁSA (FE)

A jelen különös biztosítási szerződési feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő fél között az Allianz Filmprodukció Védelem filmbiztosítások általános biztosítási feltételei és jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre alkalmazni kell.

1. A biztosítás tárgya és a biztosítási esemény

1.1. A biztosító megtéríti a jelen biztosítási szerződés elválaszthatatlan részét képező adatlapon meghatározott filmprodukció forgatása során, a biztosítás tartama alatt, a filmforgatáshoz szükséges rendezvénytechnikai eszközökben (pl. kamerák, kameramozgató felszerelések, hang- és fénytechnikai eszközök, mozgatható vagy mobil elektromos felszerelések, stúdióberendezések, átviteli és elosztóberendezések stb.) bekövetkezett azon károkat, melyek a jelen különös biztosítási feltételek szerint biztosítási eseménynek minősülnek, valamint a biztosítási esemény kapcsán felmerült, a jelen különös biztosítási feltételekben meghatározott – költségeket.

1.2. A jelen különös biztosítási feltételek szerint

biztosítási eseménynek az általános biztosítási

feltételek 1.2. a) pontjában meghatározott esemény minősül.

2. A biztosítás tartama, a kockázatviselés kezdete és vége

A biztosítás tartama – az általános biztosítási feltételek 4.4. pont figyelembevételével – a filmforgatás kezdő időpontját megelőző 30. napon kezdődik, és tart addig az időpontig, amikor a biztosított produkcióról az első biztonsági kópia vagy másolat elkészül, és azt fizikailag az eredeti negatív vagy kazetta tárolására használt telephelyről elszállítják, vagy a biztosítási szerződésben meghatározott lejárati napig. A tartam utolsó napja a két időpont közül a korábbi.

3. A biztosított vagyontárgyak és költségek

3.1. A biztosított vagyontárgyak

A jelen különös biztosítási feltételek alapján a biztosítási szerződés fedezetet nyújt a saját és/vagy idegen tulajdonú, a filmforgatáshoz szükséges rendezvénytechnikai eszközökre (pl. kamerák, kameramozgató felszerelések, hang- és fénytechnikai eszközök, mozgatható vagy mobil elektromos felszerelések, stúdióberendezések, átviteli és elosztóberendezések stb.), valamint hangszerekre valamennyi tartozékukkal és (szállításuknál használt) csomagolásukkal együtt.

A nem saját (bérelt vagy más jogcímen a filmprodukció céljából használatra, felhasználásra kerülő) eszközökre a biztosítási szerződés kizárólag azon időtartam alatt terjed ki, amikor azok a biztosított birtokában és használatában vannak, illetve felügyelete, őrizete alatt állnak.

3.2. Biztosítható költségek

Ha biztosítási eseménynek minősülő károsodás következik be, a biztosító a szolgáltatási kötelezettségének fennállása esetén a biztosítási szerződésben a költségekre meghatározott biztosítási összeg erejéig megtéríti:

a) a biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett, biztosítási eseménynek minősülő károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásainak enyhítését szolgáló intézkedések következtében felmerült azon igazolt költségeket, amelyek a károsodott vagyontárgy elszállításával, az ideiglenes el- és lefedésével, továbbá a megóvott vagyontárgy biztonságát szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban keletkeztek,

b) a biztosítottat terhelő, a biztosítási eseménnyel kapcsolatban felmerülő mentési, oltási költségeket, beleértve a nem biztosított vagyontárgyakban az oltás, mentés kapcsán keletkezett károkat is,

c) a biztosítási összegen felül jelentkező maradványeltávolítási költségeket,

d) a kárigény megállapítására és rendezésére vonatkozó, esetleg szükséges független szakértői vizsgálati költségeket,

e) a károsodott vagyontárgy helyreállításával (nem utánpótlással) kapcsolatos tervezési, szakértői és lebonyolítási költségeket. A károsodott vagyontárgy – teljes (totál) kár miatti – utánpótlása esetén a jelen pontban hivatkozott költségek a biztosítási összeg erejéig téríthetők meg.

f) a biztosított vagyontárgy károsodása esetén következményi kárként – a károsodott vagyontárgy helyreállításának időtartama alatt – a filmforgatás folytatásához szükséges cső- és kábelvezeték-rendszerek anyagköltségét, valamint a fel- és leszerelési költséget a visszatérülő anyagok visszavételezési értékének levonásával,

g) a közművek, közüzemi berendezések és közutak mentés során történt rombolási kárainak helyreállítási költségeit, ha ezek a jogszabálynál fogva a biztosítottat terhelik.

3.3. Nem biztosítható vagyontárgyak

A jelen különös biztosítási feltételek alapján az alábbi vagyontárgyakra – a felek eltérő megállapodása hiányában - nem terjed ki a biztosítási fedezet:

a) a kép-, hang- és egyéb adathordozók,

b) a filmforgatás során használt kellékek, díszletek, kosztümök és egyéb hasonló jellegű vagyontárgyak,

c) az engedély- és/vagy biztosításköteles gépjárművek, valamint a légi, vízi vagy sínen közlekedő járművek,

d) a forgatás során használt műalkotások, gyűjtemények, valódi ékszerek, értéktárgyak,

e) állatok, növények,

f) épületek,

g) számlák, pénz, valuta, ígérvények, értékpapírok, bélyegek, okmányok, okiratok, adóslevelek, akkreditívek, bank- és hitelkártyák, útlevelek és igazolványok, vasúti, repülő- vagy egyéb menetjegyek.

4. A biztosítási összegre vonatkozó különös rendelkezések

4.1. Az általános biztosítási feltételek az alábbiakkal egészülnek ki:

a) A biztosítható vagyontárgyakat minden esetben tételesen, egyedi biztosítási összeggel és azonosításra alkalmas módon kell feltüntetni.

b) Külön megállapodás alapján a, tételesen fel nem sorolt vagyontárgyak által alkotott vagyoncsoportra is meghatározható biztosítási összeg. A biztosított ebben az esetben is meghatározhatja az egyes vagyontárgyak biztosítási összegét a

vagyoncsoportra meghatározott biztosítási összeg keretein belül.

4.2. Biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító mindkét fenti esetben vizsgálja az alulbiztosítottságot. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárt olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a vagyontárgyakra/vagyoncsoportra meghatározott biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy/vagyoncsoport értékéhez aránylik.

5. A biztosítási fedezetből kizárt károk

5.1. A biztosítási fedezet – az általános biztosítási feltételek 8. pontjában felsoroltakon túlmenően – nem terjed ki azon károkra, amelyek:

a) a biztosított vagyontárgy rendszeres és rendeltetésszerű használatából eredő normális elhasználódás és állagromlás, valamint a normális légköri tényezők miatt kialakuló korrózió, oxidáció vagy lerakódás hatására keletkeztek,

b) rejtett vagy észrevehetetlen hibák következményeként állnak elő,

c) a biztosítás megkötésekor a biztosított vagyontárgynak a biztosított által ismert hiányosságából erednek,

d) a szabadban tárolt vagyontárgyakban eső, havas/ónos eső, hódara, hó, jég, homok, por, illetve fagyhatás, napsütés hatására keletkeztek,

e) a biztosított eszközt gyártó, ill. szállító által adott, a karbantartási munkák elvégzésére és az üzemeltetési szabályokra vonatkozó utasítások be nem tartásának következményei,

f) elektromos, elektronikus berendezések részét képező csövekben, képernyőkben, lámpákban keletkeztek,

g) mechanikai törés, valamint amortizáció, rovarok, férgek, rágcsálók, nyirkosság, illetve a filmforgatás helyszínén -5 °C-nál hidegebb és +35 °C-nál melegebb hőmérséklet okozza,

kivéve, ha a felek másként állapodnak meg (a megállapodás ellenében pótdíj fizetendő),

h) hibás teljesítés esetén a kellékszavatosság, termékszavatosság, jótállás és kártérítési igény alapján térülő károk és kiadások,

i) jogszabályban vagy szerződésben meghatározott többletköltségként, valamint a forgatás leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrányként jelentkeztek (pl. kötbér, bírság, üzemkiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér, többletköltség vagy egyéb veszteség), akkor is ha a leállás biztosítási esemény következménye,

j) a károsodott vagyontárgy esztétikai értékcsökkenéséből származnak, de a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolják,

k) a vagyontárgyak avulásával, a karbantartásuk elmulasztásával vagy az üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben következtek be,

l) többletköltségként:

- éjszakára vagy szünnapra soron kívül elrendelt munkabérként,

- expressz vagy légiposta fuvarköltségeként merültek fel,

m) ellopás, elvesztés, hiány, veszteség (együttesen: hiány)

következményeként keletkeztek, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a hiány betöréses lopás vagy rablás következménye, és teljesültek a vagyonvédelmi szabályzatba foglalt előírások,

n) leltározás, ill. időszakos ellenőrzés alkalmával feltárt hiányból (együttesen: leltárhiány) erednek

o) vízes közegben (víz alatti, víz felszínén) történő forgatással összefüggésben keletkeztek.

6. Záró rendelkezések

A jelen különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben az általános biztosítási feltételek az irányadók.

II/B. - FILMFORGATÁSHOZ SZÜKSÉGES KELLÉKEK ÉS

FELSZERELÉSEK BIZTOSÍTÁSA (KFM)

A jelen különös biztosítási szerződési feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő fél között az Allianz Filmprodukció Védelem filmbiztosítások általános biztosítási feltételei és jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre alkalmazni kell.

1. A biztosítás tárgya és a biztosítási esemény

1.1. A biztosító megtéríti a biztosítási szerződés elválaszthatatlan részét képező adatlapon részletezett filmprodukció forgatása során, a biztosítás tartama alatt, a forgatáshoz szükséges kellékekben, díszletekben, kosztümökben és felszerelésekben keletkezett azon károkat, amelyek a jelen különös biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási eseménynek minősülnek, valamint a biztosítási esemény kapcsán felmerült, a jelen különös biztosítási feltételekben meghatározott költségeket.

1.2. A jelen különös biztosítási feltételek szerint biztosítási eseménynek az általános biztosítási feltételek 1.2. a) pontjában meghatározott esemény minősül.

2. A biztosítás tartama, a kockázatviselés kezdete és vége

A kockázatviselés a filmforgatás kezdő időpontját megelőző 30. napon kezdődik, és tart a filmforgatás befejezését követő 30. napig.

3. A biztosított vagyontárgyak és költségek

3.1. A biztosított vagyontárgyak

3.1.1. A jelen különös biztosítási feltételek alapján a biztosítás fedezet a film előállításához szükséges saját vagy idegen tulajdonú kellékekre és egyéb felszerelésekre terjed ki (együttesen: kellékek).

A nem saját (bérelt vagy más jogcímen a filmprodukció céljából használatra, felhasználásra kerülő) kellékekre a biztosító kockázatviselése kizárólag azon időtartam alatt terjed ki, amikor azok ténylegesen a biztosított birtokában és használatában vannak, illetve felügyelete, őrizete alatt állnak.

3.1.2. A jelen biztosítási szerződés szempontjából kelléknek minősül minden olyan tárgy, amelyet a filmfelvétel során a színészi játék közben a színészek közvetlenül használnak.

A jelen biztosítási szerződés szempontjából kelléknek minősülnek továbbá a díszletek, azaz a forgatás helyszínének felépítésére, dekorációjára, illetve berendezésére szolgáló tárgyak, eszközök, bútorok, illetve a kosztümök, azaz a színészek által a felvétel során viselt ruházat vagy jelmezek is.

Kelléknek minősülnek ezeken kívül a forgatás során a filmprodukcióban használt növények és a filmprodukcióban szereplő állatok is.

3.1.3. A jelen biztosítási szerződés szempontjából felszerelésnek minősülnek a

3.1.2. pont szerint kellékeknek nem minősülő, de azok rendeltetésszerű használatához közvetlenül szükséges eszközök (pl. a díszlet mozgatásához szükséges mechanikus eszközök stb.), illetve a film forgatása során a stáb által használt, a filmben nem szereplő berendezési tárgyak és egyéb eszközök.

3.2. Biztosítható költségek

3.2.1. A biztosító legfeljebb a biztosítási összeg erejéig megtéríti:

a) a biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett, biztosítási eseménynek minősülő károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásainak enyhítését szolgáló intézkedések következtében felmerült azon igazolt költségeket, amelyek a károsodott vagyontárgy elszállításával, az ideiglenes el- és lefedésével, továbbá a megóvott vagyontárgy biztonságát szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban keletkeztek,

b) a biztosítottat terhelő, a káresemény során és után felmerülő mentési, oltási költségeket, beleértve a nem biztosított tulajdonban az oltás, mentés kapcsán keletkezett károkat is,

c) a biztosítási összegen felül jelentkező maradványeltávolítási költségeket,

d) a kárigény megállapítására és rendezésére vonatkozó, esetleg szükséges független szakértői vizsgálati költségeket,

e) a helyreállítással és/vagy utánpótlással kapcsolatos tervezési, szakértői és lebonyolítási költségeket,

f) a biztosított vagyontárgy károsodása esetén következményi kárként – a károsodott vagyontárgy helyreállításának időtartama alatt – a filmforgatás folytatásához szükséges cső- és kábelvezeték-rendszerek anyagköltségét, valamint a fel- és leszerelési költséget a visszatérülő anyagok visszavételezési értékének levonásával,

g) a közművek, közüzemi berendezések és közutak mentés során történt rombolási kárainak helyreállítási költségeit, ha ezek a jogszabálynál fogva a biztosítottat terhelik.

3.3. Nem biztosítható vagyontárgyak

A jelen különös biztosítási feltételek alapján a biztosítási fedezet – a felek eltérő megállapodása hiányában -nem terjed ki:

a) a kép-, hang- és egyéb adathordozókra, kivéve, ha ezeket kizárólag a filmprodukció díszleteként, kellékként használják,

b) a filmforgatáshoz szükséges rendezvénytechnikai eszközökre, hangszerekre valamennyi tartozékukkal és csomagolóeszközükkel,

c) az engedély- és/vagy biztosításköteles gépjárművekre, valamint a légi-, vízi- vagy sínen közlekedő járművekre, kivéve, ha azok a díszlet részét képezik, és nem működőképesek,

d) számlákra, pénzre, valutára, ígérvényekre, értékpapírokra, bélyegekre, okmányokra, okiratokra, adóslevelekre, akkreditívekre, bank- és hitelkártyákra, útlevelekre és igazolványokra, vasúti, repülő- vagy egyéb menetjegyekre;

e) épületekre és épületek alkotórészeire, ideértve a rajtuk végrehajtott fejlesztéseket és értéknövelő beruházásokat,

f) állatokra, kivéve, ha azok a filmprodukcióban szerepelnek,

g) növényekre, kivéve, ha azokat a filmprodukcióban használják,

h) olyan bútorokra, melyeket nem a filmprodukció részeként használnak.

i) a filmprodukcióban felhasználásra kerülő, egyenként a biztosítási szerződésben rögzített önrészesedés összegét meg nem haladó vagyontárgyakra,

j) műalkotásokra, műgyűjteményekre, műértékkel bíró festményekre, grafikákra, szobrokra, kisplasztikákra, érmékre, domborművekre, antik tárgyakra, műtárgyakra, szőrmékre, órákra, gyöngyökre, drága- és

féldrágakövekre, aranyra, ezüstre, platinára és más nemesfémekre, illetve ötvözeteikre, valamint a fent felsorolt értéktárgyakat tartalmazó ékszerekre.

4. A biztosítási összegre vonatkozó különös rendelkezések

Az általános biztosítási feltételek az alábbiakkal egészülnek ki:

4.1. A biztosítható vagyontárgyakat minden esetben tételesen, egyedi biztosítási összeggel és azonosításra alkalmas módon kell feltüntetni.

4.2. Külön megállapodás alapján az egyenként, tételesen fel nem sorolt vagyontárgyak által alkotott vagyoncsoportra is meghatározható biztosítási összeg. A biztosított ebben az esetben is meghatározhatja az egyes vagyontárgyak biztosítási összegét a vagyoncsoportra meghatározott biztosítási összeg keretein belül.

4.3. Biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító mindkét fenti esetben vizsgálja az alulbiztosítottságot. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárt olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a vagyontárgyakra/vagyoncsoportra meghatározott biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy/vagyoncsoport értékéhez aránylik.

5. A biztosítási fedezetből kizárt károk

5.1. A biztosítási fedezet – az általános biztosítási feltételek 8. pontjában felsoroltakon túlmenően - nem terjed ki azon a károkra, amelyek

a) a biztosított vagyontárgy rendszeres és rendeltetésszerű használatából eredő fokozatos elhasználódás és állagromlás, valamint a normális légköri tényezők hatására kialakuló korrózió, oxidáció vagy lerakódás hatására keletkeztek,

b) a biztosítás megkötésekor a biztosított vagyontárgynak a biztosított által ismert hiányosságából erednek,

c) versenyzés, veszélyes mutatvány, kaszkadőrjelenet, üldözés következtében engedély- és/vagy biztosításköteles gépjárművekben keletkeztek,

d) leltározás, ill. időszakos ellenőrzés alkalmával feltárt hiányból erednek,

e) ellopás, elvesztés, hiány, veszteség (együttesen: hiány) következményeként keletkeztek, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a hiány betöréses lopás vagy rablás következménye, az 5.2. pontban leírtakra a biztosítás ez esetben sem vonatkozik.

f) jogszabályban vagy szerződésben meghatározott (többlet) költségként, valamint a forgatás leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrányként jelentkeztek (ilyen pl. a kötbér, bírság, üzemszünet, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér, egyéb veszteség, többletköltség) akkor is, ha a forgatás leállása vagy szüneteltetése biztosítási esemény következménye.

5.2. Nem téríti meg a biztosító a forgatás szüneteltetése alatti betöréses lopás-károkat, amelyek olyan készpénzben, ékszerekben és más hasonló vagyontárgyakban, illetve okmányokban keletkeztek, amelyeket nem páncélszekrényben tartottak annak ellenére, hogy a biztosítási szerződésben rögzített vagyonvédelmi szabályzat előírja páncélszekrényben való tárolásukat.

6. Záró rendelkezések

A jelen különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben az általános biztosítási feltételek az irányadók.

II/C. - FILMNEGATÍV- BIZTOSÍTÁS (FN)

A jelen különös biztosítási szerződési feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő fél között az Allianz Filmprodukció Védelem filmbiztosítások általános biztosítási feltételei és jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre alkalmazni kell.

1. A biztosítás tárgya és a biztosítási esemény

1.1. A biztosító megtéríti a jelen biztosítási szerződés elválaszthatatlan részét képező adatlapon részletezett filmprodukció forgatása során, a biztosítás tartama alatt, a filmnegatívokban, valamint egyéb kép-, hang- és adatrögzítőkben bekövetkezett azon károkat, amelyek a jelen különös biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási eseménynek minősülnek, valamint a biztosítási esemény kapcsán felmerült, a jelen különös biztosítási feltételekben meghatározott költségeket.

1.2. A jelen különös biztosítási feltételek szerint biztosítási eseménynek az általános biztosítási feltételek 1.2. a) pontjában meghatározott esemény minősül.

2. A biztosítás tartama, a kockázatviselés kezdete és vége

A biztosítás tartama a filmforgatás első napját megelőző 30. napjon kezdődik, és tart addig az időpontig, amikor a biztosított produkcióról az első

biztonsági kópia vagy másolat elkészül, és azt fizikailag az eredeti negatív vagy kazetta tárolására használt telephelyről elszállítják, vagy a biztosítási szerződésben meghatározott lejárati napig. A tartam utolsó napja a két időpont közül a korábbi.

3. A biztosított vagyontárgyak

3.1. A jelen különös biztosítási feltételek alapján a biztosítás fedezetet nyújt a biztosítási szerződésben felsorolt kép-, hang- és egyéb adatrögzítőkre, így a

a) videoszalag-készletekre, nyersanyag (film)- készletekre, kazettákra, valamint,

b) felvett anyagot tartalmazó videoszalagokra, a kamerában már exponált, felvett nyersanyag(ok)ra (előhívott és elő nem hívott nyersanyagra egyaránt),

c) az eredeti negatívról sokszorosítás vagy más cél érdekében készített pozitív kópiákra,

d) ellenőrzési vagy más célból készült munkakópiákra, vágáshoz használt kópiákra, fényelt pozitív kópiákra,

e) a film hanganyagára, beleértve a zenéket is,

f) a rajzfilmekhez készített rajzfilmes kockákra (xxxxx xxxxxxxxx), mindenféle művészeti rajzra, ami a rajzfilmhez készül, illetve

g) a számítógép által készített rajzokhoz, képekhez szükséges számítógépes programokra és a hozzájuk tartozó anyagokra, továbbá,

h) digitális adathordozókra, abban az esetben, ha azokon filmnyersanyagok, vagy azok digitálisan át-, vagy feldolgozott jelenetei, továbbá az ezek előállításához, tárolásához szükséges programok találhatók.

3.2. Olyan kép-, hang- és egyéb anyagok, felvételek, amelyek nem újraforgatható részeket/anyagokat tartalmaznak, csak külön megállapodás alapján vonhatók a biztosítási fedezet körébe.

3.3. A biztosított által bérelt, kölcsönzött vagy megőrzésre átvett vagyontárgyakra a biztosítási szerződés csak akkor terjed ki, ha azokat a biztosított produkcióhoz használják fel, és csak azon időtartam alatt, amíg ezek a biztosított birtokában vannak.

4. A biztosítási összegre vonatkozó különös szabályok

Az általános biztosítási feltételek az alábbiakkal egészül ki:

4.1. A biztosított választása szerint:

a) külön biztosítási összeg megjelölésével biztosíthatja a jelen különös biztosítási feltételekben a 3.1. pont alatt részletezett vagyontárgyakat a biztosított vagyontárgy káridőponti új értéke (újra beszerzési értéke) alapján, de

b) a biztosított filmprodukció teljes elkészítéséhez szükséges valamennyi kiadásra és ráfordításra összevont biztosítási összeget is meghatározhat.

4.2. A biztosító kérésére a biztosított a teljes költségvetés bemutatásával köteles igazolni az 4.1.

b) pont szerinti biztosítási összeg részletezését.

5. A biztosítási fedezetből kizárt károk

5.1. A jelen biztosítási szerződés nem terjed ki

– az általános biztosítási feltételek 8. pontjában felsoroltakon túlmenően - a biztosított vagyontárgyak olyan károsodásaira, melyek az alábbiak következményei:

a) hibás vagy sérült nyersanyagok, felszerelések, hibás összeállítás (szerkesztés), hibás előhívás vagy feldolgozás,

b) a kamerát kezelő személy(ek) hibás gépkezelése, rossz döntése,

c) nem megfelelő (vagy lejárt szavatosságú) nyersanyag, alapanyag, adathordozó vagy szoftver használata,

d) az expozíció, világítás vagy hangfelvétel téves (hibás) megítélése,

e) a gépek rossz programozása vagy a berendezésnek adott rossz input.

5.2. A jelen biztosítási szerződés nem terjed ki:

a) pénzügyi veszteségekre;

b) a biztosított vagyontárgy betöréses lopásnak vagy rablásnak nem minősülő eltűnésére;

c) leltárhiányra, leltár során felfedezett eltűnésre;

d) a biztosított vagyontárgy olyan károsodására, megsemmisülésére, hiányára, amelynek oka közvetlenül vagy közvetetten nyirkosság, jelentős hőmérséklet-ingadozás (ellenkező megállapodás hiányában -5 C-nál hidegebb vagy + 35 C-nál melegebb hőmérséklet), radioaktív ionizáció, sugárzás, fertőzés;

e) következményi károkra, ideértve a filmprodukció késedelmes befejezéséből eredő károkat; továbbá azokat a károkat, melynek megtérítésére harmadik személlyel kötött szerződés alapján a harmadik személy igényt tart;

f) a hibás vagy sérült nyersanyagokban, felszerelésekben keletkezett, valamint hibás összeállítás (szerkesztés), hibás előhívás vagy feldolgozás miatt bekövetkező károkra (záradékkal feloldható).

6. A biztosító szolgáltatási kötelezettségére vonatkozó különös rendelkezések

6.1. A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén az 3.1. pont alatt

felsorolt vagyontárgyak esetében újra beszerzési értékét téríti meg a 4.1. a) pont szerinti biztosítási összeg terhére.

6.2. A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a 4.1. b) pont szerinti biztosítási összeg terhére a szükséges technikai utómunkálatok számlával igazolható költségeit (kivéve az 3.1. pontban felsorolt vagyontárgyakat) téríti meg. Ha ez az általános biztosítási feltétek

17.1.6. pontjának megfelelően nem lehetséges, vagy gazdaságtalan, akkor a szükséges újraforgatás (vagy egyéb szükséges újragyártás) számlával és szerződésekkel igazolt többletköltségei térülnek . A biztosító kizárólag a biztosított filmprodukció káresemény által károsított részeinek újraforgatási, illetve egyéb újragyártási költségeit téríti meg. Gazdasági szempontból nem indokolt az utómunkálat, ha gazdasági számítással alátámasztva kimutatható, hogy az utómunkálat várható költsége meghaladná a szükségessé váló újraforgatás költségeit.

6.3. A jelen biztosítás keretében a biztosító szolgáltatása egyetlen esetben sem terjed ki a végleges filmprodukcióból kivágásra kerülő részekre és fel nem használt film- és hangfelvételekre, alapanyagokra, nyersanyagokra.

7. Záró rendelkezések

A jelen különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben az általános biztosítási feltételek az irányadók.

II/D. - FILMFORGATÁS KIESÉS-BIZTOSÍTÁS (FFK)

A jelen különös biztosítási szerződési feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő fél között az Allianz Filmprodukció Védelem filmbiztosítások általános biztosítási feltételei és jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre alkalmazni kell.

A jelen biztosítás „a filmforgatáshoz szükséges kellékek és felszerelések biztosítása (KFM)” és/vagy „a filmforgatáshoz szükséges eszközök biztosítása (FE)” biztosítások kiegészítő fedezete.

1. A biztosítás tárgya és a biztosítási esemény

1.1. A biztosító megtéríti azokat a jelen különös biztosítási feltételekben meghatározott forgatás kiesési veszteségeket, melyek a biztosítási szerződésben részletezett filmprodukció forgatása során merülnek fel.

1.2. Biztosítási eseménynek minősül a forgatás kiesése miatti pénzügyi veszteség. A jelen különös biztosítási feltételek szerint forgatáskiesés miatti pénzügyi veszteségnek minősülnek a KFM és/vagy FE biztosítás feltételeiben meghatározott biztosítási esemény miatt a forgatáskiesés, azaz a forgatás elmaradásával, folyamatának félbeszakadásával vagy megszakadásával, elhalasztásával vagy törlésével kapcsolatban felmerülő folytatólagos költségek, illetve azon többletköltségek, amelyek a

produkció eredeti formában történő további megvalósításához pótlólag szükségesek.

1.3. A biztosítónak a forgatás kiesési veszteségekkel kapcsolatos szolgáltatási kötelezettsége akkor következik be, ha a KFM és/vagy FE különös biztosítási feltételekben és az azokhoz kapcsolódó záradékokban meghatározott olyan biztosítási esemény következik be, melyért a biztosító szolgáltatási kötelezettséggel tartozik.

2. A biztosítás tartama, kockázatviselés kezdete és vége

A jelen különös feltételek által nyújtott biztosítási fedezet tartama a filmforgatást megelőző 30. napon kezdődik, és a forgatás befejezésének napjáig tart.

3. A biztosítási összegre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

Az általános biztosítási feltételek az alábbiakkal egészülnek ki:

3.1. A szerződő fél által meghatározott biztosítási összeg nem lehet nagyobb, mint a filmprodukció biztosítási szerződésben feltüntetett teljes költségvetésének összege.

3.2. A költségvetési összegnek a biztosítás tartama alatti megváltozása esetén a biztosított kérésére a biztosítási összeg módosítható. A biztosítási díj összege ekkor a biztosítási összeghez igazítva változik.

3.3. A költségvetés részleges biztosítása esetén az összes biztosított költséget tételesen szükséges megnevezni.

3.4. A fentiekben meghatározott módon számított biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának felső határa.

4. Az önrészesedési időszak

Az általános biztosítási feltételek fogalom meghatározása szerint az önrészesedési időszak biztosítási eseményenként és órában a biztosítási szerződésben meghatározott azon időtartam, amely időtartamra eső forgatáskiesésből eredő veszteségeket a biztosított maga viseli.

5. Az önrészesedés

A jelen különös biztosítási feltételek szerint meghatározott önrészesedési időszakon felül alkalmazott önrészesedés összege biztosítási eseményenként a biztosítási szerződésben összegszerűen meghatározott azon érték, amely összeg alatti sávba eső a jelen különös feltételek szerinti forgatáskiesésből eredő veszteségeket a biztosított maga viseli.

6. A biztosítási fedezetből kizárt károk

6.1. A jelen biztosítás – az általános biztosítási feltételek 8. pontjában felsoroltakon túlmenően

- nem terjed ki

a) azokra a forgatás kiesési veszteségekre, amelyek a forgatás egyéb – a KFM és/vagy FE biztosítások feltételeiben meghatározott biztosítási eseményeken kívüli – okból történő tényleges szünetelése alatt következtek be (ilyen lehet különösen az átrendezés, a nem megfelelő időjárás miatti állás, munkaszüneti nap), de amelyek a különös biztosítási feltételekben meghatározott és ténylegesen bekövetkező biztosítási esemény miatt is felmerültek volna. A biztosító azonban megtéríti az arra az időtartamra eső forgatás kiesési

veszteségeket, amellyel az egyébként normális forgatási szünet a KFM és/vagy FE biztosítások feltételeiben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése miatt meghosszabbodott;

b) az olyan forgatás kiesési veszteségekre, amelyek pénz, betétkönyv, értékpapír, okmányok, üzleti könyvek, forgatókönyv és egyéb iratok megsemmisülése, elvesztése vagy megrongálódása miatt következtek be;

c) c) a hatósági intézkedésekkel elrendelt forgatáskorlátozás vagy helyreállítási korlátozás/tilalom miatt bekövetkező azon forgatás kiesési veszteségekre, amelyek a különös biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási eseménynek minősülő károsodást követően az elpusztult, károsodott vagy elvesztett vagyontárgyak előállításához, ill. újra beszerzéséhez szükséges pénzügyi fedezet (hitelfedezet) részleges vagy teljes hiánya, illetve késedelmes biztosítása, valamint a helyreállítási vagy újra beszerzési tevékenység indokolatlan és jelentős késedelme, illetve nem körültekintő, gondos szervezése miatt következtek be. A biztosító térítési kötelezettsége ezekben az esetekben kizárólag a biztosítási esemény miatt bekövetkező forgatásmegszakadás következtében előálló forgatás kiesési veszteség arányában áll fenn;

d) azokra a forgatás elmaradásából,

félbeszakadásából, megszakításából, származó veszteségekre, amelyek gazdasági hátrányként jelentkeznek (pl. kötbér, bírság, üzemszünet, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér, többletköltség vagy egyéb veszteség), függetlenül attól, hogy e forgatáskiesés a különös biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási esemény következménye-e vagy sem,

e) az olyan forgatás kiesési veszteségekre, amelyek a közműszolgáltatás/ energiaellátás kimaradása (a szolgáltató szándékos energia-visszatartásának esetét is ideértve) miatt bekövetkezett vagyonbiztosítási eseményekkel összefüggésben keletkeztek, kivéve,

- ha az ilyen kimaradást a biztosított telephelyen található energiaellátó, fűtő- vagy hűtőberendezéseknek biztosítási eseményből eredő sérülése okozta. Ez esetben a biztosító kockázatviselése kizárólag a biztosítási esemény következtében elszenvedett és a biztosítási szerződésben fedezett károkra terjed ki; továbbá, ha

- ha az ilyen kimaradást a szolgáltató dokumentálható módon előre jelezte.

7. A biztosító szolgáltatási kötelezettségére vonatkozó különös szabályok

7.1. A biztosító – a biztosítási összeg erejéig – azon igazolt költségeket téríti meg az 5. pontban megjelölt önrészesedés összegével csökkentve, amelyek a biztosítási események miatt az elmaradt, félbeszakadt, illetve megszakított forgatás következtében fellépett gyártási veszteségként, illetve a produkció eredeti formában történő megvalósításához szükséges többletköltségként jelennek meg.

7.2. Ha a jelen különös biztosítási feltételekben meghatározott forgatáskiesési-veszteség nagyobb, mint a biztosítási összeg, akkor a biztosító a biztosítási összeg erejéig, a túllépés százalékos értékének megfelelő arányban téríti meg a kárt (alulbiztosítás).

7.3. Ha a kárrendezési eljárás során megállapítják, hogy többletköltség felhasználásával – az egyébként indokoltnál rövidebb idő alatt – folytatható a filmforgatás, a

felmerülő többletköltséget a biztosító megtérítheti. A biztosított a biztosító terhére az ilyen többletköltség megfizetését csak akkor vállalhatja, ha ahhoz a biztosító előre hozzájárult a kárfelvételi jegyzőkönyvben, amelyben rögzítették a többletköltség jellegét és annak becsült összegét.

A többletköltség címén teljesített kártérítés összege azonban nem haladhatja meg azon forgatás kiesési veszteséget, mely veszteség megelőzésére a többletköltséget fordították.

8. Záró rendelkezések

A jelen különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben az általános biztosítási feltételek az irányadók.

II/E. - FILMFORGATÁS KIESÉS-BIZTOSÍTÁS A PRODUKCIÓBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYEK BALESETE, ELHALÁLOZÁSA VAGY BETEGSÉGE MIATT (FK)

A jelen különös biztosítási szerződési feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő fél között az Allianz Filmprodukció Védelem filmbiztosítások általános biztosítási feltételei és jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre alkalmazni kell.

1. A biztosítás tárgya és a biztosítási esemény

1.1. A biztosító megtéríti a biztosítási szerződésben részletezett produkció forgatása során, az itt meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítás tartama alatt a szerződésben megnevezett személyek (a továbbiakban: fedezetbe vont személyek) balesete vagy halála (a továbbiakban: munkaképtelenség) következtében a forgatás folyamatának megszakadása miatt felmerülő forgatáskiesési veszteségeket és többletköltségeket az alábbiakban részletezett esetekben, módon és mértékben.

1.2. A biztosítási fedezetbe vontható személyek a szerződő fél választása szerint

a) a filmprodukcióban kiemelt szerepet betöltő személyek (pld. főszereplők, rendező, operatőr) vagy

b) egyéb beazonosítható módon megjelölt személyek csoportja (pld. statiszták, sminkesek, technikai személyzet, kaszkadőrök)

.

1.3. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződésben részletezett filmprodukció forgatása során, a biztosítás tartama alatt bekövetkező és a fedezetbe vont személyek

a) munkaképtelenségét okozó baleseti eredetű sérülése, vagy

b) halála, illetőleg

c) kiegészítő fedezetként pótdíj ellenében a munkaképtelenségét okozó megbetegedése (a továbbiakban együtt: munkaképtelenség)

következtében a forgatás elmaradásából, folyamatának félbeszakadásából vagy megszakadásából szükségszerűen adódó és másként el nem hárítható forgatás kiesési veszteségekre terjed ki, továbbá azokra a többletköltségekre, amelyek a produkció eredeti formában történő megvalósításához pótlólag szükségesek a fenti események következményeként.

1.4.. A jelen különös feltételek alkalmazásában

a) munkaképtelenségét okozó baleseti eredetű sérülés az olyan sérülés, amely a biztosított akaratán kívül hirtelen fellépő külső behatásként jelentkezik.

b) munkaképtelenségét okozó megbetegedés minden nem baleseti eredetű sérülésnek minősülő betegség, melynek első tünetei a biztosítás időtartama alatt jelentkeztek és mely a biztosítás időtartama alatt a munkaképesség ideiglenes vagy végleges elvesztését okozza.

1.5. A biztosító szolgáltatásának feltétele, hogy az 1.3. pontban megjelölt veszteségek és költségek azon okból keletkeztek, hogy a fedezetbe vont személy a filmprodukció elkészítésében való tényleges részvétele alatt –

véglegesen, vagy időlegesen, a biztosított által a jelen különös feltételek szerinti önrészesedési időszakot meghaladóan – nem tudja teljesíteni filmprodukciós szerződése szerinti főkötelezettségét. E főkötelezettség alatt értendő a fedezetbe vont személy szerződés szerinti részvétele a biztosított produkcióban, így különösen szereplők esetében a szerepének eljátszása.

1.6. A biztosítási szerződés elválaszthatatlan részét képezi a biztosított filmprodukcióban résztvevő személyeknek a biztosító által összeállított kérdésekre adott válaszait tartalmazó egészségügyi nyilatkozata. Abban az esetben, ha az egészségügyi nyilatkozaton szereplő kérdések nyolcvan százalékára (80 %-ára) nemleges válasz érkezik, akkor a fedezetbe vont személy köteles a biztosító által kijelölt egészségügyi szolgáltatónál orvosi vizsgálaton részt venni. Az orvosi vizsgálat részletes szabályait a 3. pont tartalmazza.

2. A kockázatviselés tartama

2.1. A kockázatviselés tartama – egyéb megállapodás hiányában – a filmforgatást megelőző 30. napon kezdődik (előmunkálatok), és a forgatás befejezéséig vagy a jelen biztosítási szerződés lejáratának napjáig tart. A tartam utolsó napja a két időpont közül a korábbi.

2.2. A biztosító kockázatviselése a fedezetbe vont személyek tekintetében a filmprodukcióban történő – a biztosítási szerződésben feltüntetett – tényleges részvételük időtartamára, azaz személyenként a szerződő fél által meghatározott gyártási terv szerinti forgatási napokra terjed ki .

2.3. Televíziós sorozatok forgatása esetén, az egyes epizódokban fellépő vagy fellépésre szerződött vendégművészek esetében az előmunkálatok időtartama legfeljebb öt nap lehet a biztosított filmprodukció forgatásának vagy videofelvételének tényleges kezdőnapját megelőzően.

3. Igazolás az orvosi vizsgálat alapján

3.1. A jelen különös biztosítási feltételek 1.6. pontjában előírt orvosi vizsgálatot a kockázatviselés kezdő napját megelőzően kell elvégezni a biztosító által kijelölt egészségügyi szolgáltatónál. Az orvosi vizsgálat költsége a szerződő felet terheli.

3.2. A biztosító kockázatviselésének kezdete legkorábban az azt követő napon 0 órakor kezdődik, amikor a vizsgálatot a szakorvos elvégzi, és annak eredményét (orvosi igazolás) a biztosító írásban egyértelműen elfogadja.

A biztosító kockázatvállalásának alapja az orvosi vizsgálat eredménye, valamint a fedezetbe vont személy(ek) kórtörténete.

3.3. Ha a biztosító az orvosi vizsgálat és a kórtörténet alapján valamely fedezetbe vont személy(ek)re vonatkozóan korlátozza a biztosítási fedezetet, akkor a biztosítónak a szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn azokért a károkért (veszteségekért), melyek a kifogásul emelt egészségügyi probléma következtében merülnek fel.

3.4. A biztosító a biztosítási fedezet korlátozása esetén köteles megindokolni a fedezet korlátozását a kifogásolt egészségügyi probléma pontos ismertetésével.

3.5. A biztosító a televíziós epizódokban szereplő vendégművészekre vonatkozóan nem kér orvosi igazolást. Jelen szerződés értelmében vendégművész az olyan előadóművész vagy rendező, akinek a szerződése kevesebb, mint három (3) egymást követő epizódra, illetve egy produkciósorozat összes részének kevesebb, mint ötven százalékára (50%) szól.

4. A biztosítási összegre vonatkozó különös szabályok

4.1. A biztosítási összeget a szerződő fél határozza meg. A biztosítási összeg nem lehet nagyobb, mint a biztosított filmprodukció biztosítási szerződésben feltüntetett (tételes) költségvetésének kiadási főösszege.

4.2. A költségvetési összegnek a biztosítás tartama alatti változása esetén a biztosított indítványozhatja a biztosítási összeg módosítását. A biztosítási összeg módosításával a biztosítási díj is változhat.

4.3. A biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának felső határa.

5. Az önrészesedési időszak

5.1. Az általános biztosítási feltételek fogalom meghatározása szerint az önrészesedési időszak biztosítási eseményenként és órában a biztosítási szerződésben meghatározott azon időtartam, amely időtartamra eső forgatás kiesésből eredő veszteségeket és többletköltségeket a biztosított maga viseli.

5.2. Az önrészesedési időszak – eltérő megállapodás hiányában – minimum 48 óra.

6. Az önrészesedés

A jelen különös biztosítási feltételek szerint az 5. pontban meghatározott önrészesedési időszakon felül alkalmazott önrészesedés összege biztosítási eseményenként a biztosítási szerződésben összegszerűen meghatározott azon érték, amely összeg alatti sávba eső a jelen különös feltételek szerinti forgatáskiesésből eredő veszteségeket és költségeket biztosított maga viseli.

7. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége

7.1. A biztosító – a biztosítási összeg erejéig

– azon igazolt költségeket téríti meg az önrészesedéssel csökkentve, amelyek a fedezetbe vont személyeknek a jelen különös feltételekben meghatározott munkaképtelensége miatti forgatáskiesés, azaz az elmaradt, félbeszakadt, illetve forgatás következtében fellépett gyártási veszteségként, valamint a produkció eredeti formában történő megvalósításához szükséges többletköltségként jelennek meg.

7.2. Ha egy káresemény kapcsán a keletkezett forgatáskiesési veszteség nagyobb, mint a biztosítási összeg, azt a biztosító úgy tekinti, hogy a különbözetet a biztosított viseli, és a maga (biztosítási összegig terjedő) kárviselését csökkenti a túllépés százalékos értékének megfelelő arányban.

7.3. Ha a kárrendezési eljárás során megállapítják, hogy többletköltség felhasználásával – az egyébként indokoltnál rövidebb idő alatt – folytatható a filmforgatás, a felmerülő többletköltséget a biztosító megtérítheti. A biztosított a biztosító terhére az ilyen többletköltség megfizetését csak akkor vállalhatja, ha ahhoz a biztosító előre hozzájárult a kárfelvételi jegyzőkönyvben, amelyben rögzítették a többletköltség jellegét és annak becsült összegét. A többletköltség címén teljesített kártérítés azonban nem haladhatja meg azon időtartamra eső forgatáskiesési-veszteséget, mely idővel korábban indult meg újra a forgatás.

7.4. A biztosított a kár bekövetkezésekor köteles elősegíteni, hogy a biztosító orvos vagy más szakértője, megbízottja alkalmas időpontban, akár több alkalommal is megvizsgálhassa a biztosítási fedezetbe vont

személyt, akire vonatkozóan a kárbejelentés történt.

8. Záró rendelkezések

A jelen különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben az általános biztosítási feltételek az irányadók.

II/F. - FILMFORGATÁSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS (FF)

A jelen különös biztosítási szerződési feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő fél között az Allianz Filmprodukció Védelem filmbiztosítások általános biztosítási feltételei és jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre alkalmazni kell.

1. A biztosítás tárgya és a biztosítási esemény

1.1. Általános felelősségbiztosítás

A jelen különös biztosítási feltételek szempontjából biztosítási esemény a biztosítási szerződésben név szerint feltüntetett biztosított által a filmprodukció előállításával kapcsolatban

• a biztosítottal szerződéses jogviszonyban nem álló harmadik személynek, vagy

• a biztosítottal szerződéses kapcsolatban állóknak szerződésen kívül okozott személyi sérüléses és dologi kár kár/személyi sérüléses nem vagyoni sérelem,

• amelynek megtérítéséért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint felelősséggel tartozik,

• és amely nem minősül kizárt kockázatnak, illetve biztosítással nem fedezett kárnak/személyi sérüléses nem vagyoni sérelemnek.

A biztosítási fedezet kiterjed a biztosított által a vele szerződéses kapcsolatban álló személy vagyonában a szerződés teljesítése során okozott olyan károkra is, amely nem a szerződéses kötelezettségek megszegése miatt következett be.

1.2. Az idegen tulajdonban okozott károk felelősségbiztosítása

A jelen biztosítási fedezet alapján a biztosító pótdíj ellenében megtéríti a filmprodukció létrehozása során a felvételek készítéséhez bármilyen jogcímen igénybe vett idegen tulajdonú épületekben, műtermekben, stúdiókban, építményekben és egyéb helységekben a biztosított által okozott olyan dologi károkat, amelyek megtérítéséért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.

1.3. Környezetszennyezési felelősségbiztosítás

1.3.1. A jelen biztosítási fedezet alapján a biztosító pótdíj ellenében megtéríti a filmprodukció létrehozása során fellépő a biztosított által

• hirtelen,

• váratlan,

• előre nem látható környezetszennyezéssel ill. környezet igénybevételével okozott olyan másnak okozott kár/személyi sérüléses (élet, testi épség, egészség megsérülésével járó) nem vagyoni sérelem, amely

• a normál üzemi módtól eltérő eseményre vezethető vissza, és

• amelynek megtérítéséért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint felelősséggel tartozik, amennyiben

• a kár nem minősül biztosítással nem fedezett kárnak illetve kizárt kockázatnak.

A biztosító helytállási kötelezettsége csak akkor áll fenn, ha az jelen pontban felsorolt valamennyi feltétel fennáll.

1.3.2. Az általános biztosítási feltételek szerinti

„környezetszennyezéssel illetve környezet igénybevételével okozott károkra” vonatkozó különös kizárás jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött felelősségbiztosításra nem vonatkozik.

Környezetszennyezés: a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése.

Környezetkárosodás: a környezetszennyezés következtében a környezetnek vagy valamely elemének oly mértékű változása, hogy a változást megelőző állapot csak beavatkozással vagy egyáltalán nem állítható helyre, illetőleg amely változás az élővilágot kedvezőtlenül érinti.

A környezet elemei: a talaj, a levegő, a víz és az élővilág.

2. A biztosítással nem fedezett károk/nem vagyoni sérelmek

2.1. A biztosító helytállási kötelezettsége az általános biztosítási feltételekben felsoroltakon túl nem terjed ki az alábbi károkra/nem vagyoni sérelmekre sem:

a) a biztosított által igénybevett közreműködőnek (teljesítési segédjének/alvállalkozójának) okozott károkra, valamint azokra, amelyek a szerződő teljesítésével kapcsolatban merülnek fel,

b) hibás teljesítés esetén a kellékszavatosság, termékszavatosság, jótállás és kártérítési igény alapján térülő károkra és kiadásokra,

c) a valamely termék vagy szolgáltatás hibájából származó károkra,

d) munkáltatói, gyakorlati képzést szervezői felelősségből, illetőleg az egyéb szervezett munkavégzés keretében természetes személy(ek) foglalkoztatásából eredő olyan károkra/nem vagyoni sérelmekre, amelyek károsultja a munkavállaló vagy a foglalkoztatott,

e) a szerződésszegéssel a másik szerződő félnek okozott károkra/nem vagyoni sérelemre,

f) állatok által taposással, lelegeléssel okozott károkra,

g) a biztosított által alkalmazott gépjárművek, munkagépek által okozott, nem baleseti jellegű útrongálási károkra, illetve azokra, amelyek munkagépek, gépjárművek nyomása, helyváltoztatása következtében mesterséges tereptárgyakban (pl. árkok, töltés, támfal stb.), illetve a talaj vagy a növényi kultúrák letaposásával keletkeztek

h) a vegyszerszórási károkra,

i) a Magyarország területén kívül okozott károkra/nem vagyoni sérelmekre, kivéve, ha a felek ettől eltérően állapodtak meg,

j) a szándékos átalakítások, átrendezések, átfestések stb. által épületekben, stúdiókban, műtermekben, építményekben és egyéb helyiségekben okozott károkra,

k) a forgatás során előállított és a forgalmazott filmekben keletkezett, illetve a forgalomba hozott filmek hibájából eredő károkra,

l) a jogszabály szerinti kártérítési kötelezettség nélkül, önkéntesen vállalt kártérítésekre,

m) a radioaktív ionizációval, bármilyen sugárzással és - fertőzéssel okozott károkra,

n) bármilyen közúti közlekedési tevékenység során okozott károkra,

o) bármelyik élő állat által okozott károkra,

p) daruzási tevékenységgel okozott károkra

q) nem személyi sérüléses nem vagyoni sérelmekre.

2.2. Nem terjed ki a biztosító helytállási kötelezettsége a környezetszennyezési kiegészítő felelősségbiztosítás körében fellépő alábbi károkra sem:

a) magukban a szennyezést okozó dolgokban okozott károkra,

b) a biztosított által növényvédő szerek, mezőgazdasági kemikáliák felhasználásával, környezetbe juttatásával okozott károkra,

c) a bűncselekménnyel okozott károkra (pl. környezetkárosítás, termékkárosítás, rongálás),

d) környezeti állapot és minőség hátrányos megváltozásából eredő kár (ún. ökológiai kár) felszámolásával és a károkozást megelőző állapot helyreállításával kapcsolatban felmerült költségekre és kiadásokra (közigazgatási jogi felelősség).

2.3. A 2.1. és 2.2. pontban foglalt kizárások – ahol az értelmezhető, külön említés nélkül is - a nem vagyoni sérelemre, sérelemdíj iránti igényekre egyaránt vonatkoznak.

3. A biztosítási díj képzésének különös szabályai

3.1. A biztosítás díjalapja az általános biztosítási feltételnek megfelelően az alábbi:

A biztosítással érintett filmprodukció

- időtartama,

- forgatási helyszínének kockázati besorolása,

- a szerződő fél, illetőleg biztosított által meghatározott kártérítési limitek, illetve a vállalt önrészesedés.

3.2. A forgatás helyszínének kockázati besorolását tartalmazó táblázat a jelen biztosítási szerződés elválaszthatatlan része. Ha a forgatás több helyszínen történik, akkor a díjalapot a legkockázatosabb helyszínt alapul véve kell meghatározni.

4. A biztosító mentesülésére vonatkozó kiegészítő szabályok

4.1. Az általános biztosítási feltételek 18.2. pontját kiegészítve súlyosan gondatlan károkozásnak minősül az is, ha a biztosított:

- a jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és/vagy tárgyi feltételek hiányában végezte a tevékenységét,

- a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettségek, foglalkozási és balesetvédelmi szabályok súlyos megsértésével okozta, vagy ezen szabályok ismétlődő vagy folyamatos megsértésével idézte elő, és hasonló szabályszegésből eredően három éven belül már következett be biztosítási esemény.

4.2. A kiegészítő környezetszennyezési felelősségbiztosításra vonatkozó külön szabályok:

- Az általános biztosítási feltételek 18.2. pontját, valamint a jelen különös feltételek 4.1. pontját kiegészítve súlyosan gondatlan károkozásnak minősül az is, ha a biztosított vagy az a károkozó személy, akinek a magatartásáért a biztosított jogszabály szerint felelősséggel tartozik, a kárt hatáskörének, feladatkörének túllépésével okozta.

5. Záró rendelkezések

A jelen különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben az általános biztosítási feltételek az irányadók.

Allianz Hungária Zrt.