Vállalkozási szerződés
Vállalkozási szerződés
Tündérkert Óvoda fejlesztése és bölcsőde létrehozására Nagyrécsén
Amely létrejött egyfelől
Nagyrécse Község Önkormányzata
székhely: 8756 Nagyrécse, Kossuth u. 48.
adószám: 15432625220 pénzforgalmi számlaszám:
Telefon:
Telefax:
e-mail: xxxxxxxxx@x-xxxxxx.xx képv.: Xxxxxx Xxxx polgármester
mint Megrendelő (továbbiakban: megrendelő), másfelől
név:
székhely:
elérhetőség:
pénzforgalmi számlaszám:
adószám:
cégjegyzékszám:
képviseletében:
mint Vállalkozó (továbbiakban: Vállalkozó) között, az alulírott helyen és időben az alábbi feltételekkel:
I. A szerződéskötést megelőző eljárás
A szerződéskötésre a Megrendelő által a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. Tv
115. § (1) bekezdés alapján „Tündérkert Óvoda fejlesztése és bölcsőde munkái„ tárgyában lefolytatott hirdetmény közzététele nélküli tárgyalás nélküli, közbeszerzési eljárás alapján került sor.
Jelen szerződés az eljárást megindító felhívás és dokumentáció, valamint az ajánlat továbbá valamennyi kiegészítés tartalmának megfelelően került megkötésre. Ezek a dokumentumok a szerződés elválaszthatatlan részét képezik, azzal együtt értelmezendők, akkor is, ha fizikailag nem került csatolásra a szerződéshez.
A közbeszerzési eljárás (továbbiakban: közbeszerzési eljárás) nyertese Vállalkozó lett.
II. A szerződés tárgya
1. Megrendelő megrendeli, Vállalkozó elvállalja a nagyrécsei Tündérkert Óvoda fejlesztését, valamint bölcsőde kialakításának építési kivitelezési munkáit.
2. A részletes mennyiségi adatokat és műszaki tartalmat a (Műszaki leírás, építész- műszaki terv, valamint a Vállalkozó által benyújtott árazott költségvetés) tartalmazza, amely jelen szerződés elválaszthatatlan része.
3. Vállalkozó megismerte a dokumentáció részeként rendelkezésére bocsátott tervek, műszaki leírások, költségvetés tartalmát, és a közbeszerzési eljárás során az abban foglalt munkálatok teljes körű megvalósítására adott ajánlatot.
4. Vállalkozó kijelenti, hogy a rendelkezésére bocsátott tervek alapján az építési beruházást szerződésszerűen, teljes körűen, műszaki és minőségi szempontból is
kifogástalan állapotban, a vonatkozó jogszabályoknak, műszaki szabályoknak megfelelően készíti el.
5. Vállalkozó kijelenti, hogy a közbeszerzési dokumentációt áttanulmányozta, az abban foglalt adatokat ismeri.
6. Megrendelő tájékoztatja Vállalkozót, hogy a tevékenység építési engedély köteles.
III. Vállalkozó nyilatkozatai
1. A Vállalkozó a szerződés aláírásával kijelenti, hogy a részére átadott - a műszaki leírásokat és terveket is tartalmazó - Ajánlatkérési dokumentációt átvizsgálta. Ennek alapján Vállalkozónak a dokumentációra vonatkozó kifogásait Megrendelő a későbbiekben nem fogadja el. Kétség esetén azon kivitelezési munkák és műszaki tartalom minősülnek megállapodott szerződéses terjedelemnek, melyek a jelen beruházásra vonatkozó (elsősorban építésügyi és ehhez kapcsolódó) hatályos jogszabályok és a vonatkozó szabványok szerinti első osztályú megvalósításához szükségesek.
2. A Vállalkozó a szerződés aláírásával kijelenti és garantálja, hogy
i. rendelkezik a beruházás megvalósításához szükséges megfelelő minősítéssel, az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez előírt feltételeket teljes körűen teljesítette, és teljes tapasztalattal, valamint megfelelő engedélyekkel, felszereléssel, szervezettel, szakemberekkel, pénzeszközökkel,
ii. megtekintette a munkaterületet és a környező helyszíneket, és ismeri azokat a körülményeket, amelyek a beruházásra a megvalósítása szempontjából kihatással lehetnek, és a munkaterületet a megvalósításra elfogadja,
iii. minden szükséges intézkedést megtett arra vonatkozóan, hogy mindazon fennálló és várható feltételek tekintetében teljesen tájékozott legyen, amelyek a beruházás költségeit, teljesítését érintik, vagy érinthetik. Ezen feltételek, kihatásaik a szerződéses árban benne foglaltaknak. A munkaterület teljes mértékű megismeréséből, vagy az előbb említett feltételekből eredő bármilyen hiányosság nem mentesíti a Vállalkozót a beruházás teljes körű teljesítésére vállalt kötelezettségei alól,
iv. ismeri az összes jogi és műszaki előírást, amelyet a beruházás megvalósítása során követnie kell,
v. megkapott minden szükséges információt és figyelembe vett minden körülményt, amely a szerződéses árat és a teljesítési határidőt befolyásolhatja,
vi. megvizsgálta a Megrendelő által az Ajánlatkérési Dokumentációban átadott valamennyi rajzot és műszaki információt.
IV. A teljesítés határideje
1. Szerződés teljesítésének véghatárideje: A teljesítés határideje: a szerződéskötéstől számított kilenc (9) hónap.
Megrendelő a szerződéskötéstől számított öt munkanapon belül biztosítja a munkaterületet.
Megrendelő előteljesítést elfogad.
2. A Vállalkozó által elvégzett feladatok akkor minősülnek teljesítettnek, ha a kiviteli feladatok átvételét Megrendelő a Vállalkozó megbízottjától, a kivitelezett munka műszaki átadás-átvételi eljárása során átveszi, és azt jegyzőkönyvben igazolja.
3. A Vállalkozó köteles a műszaki ellenőrt és Megrendelőt haladéktalanul értesíteni, amennyiben akadályoztatva van a jelen szerződésben foglalt bármely kötelezettségének szerződésszerű teljesítésében.
V. A teljesítés helye
0000 Xxxxxxxxx, Xxxxxxx x. 6. hrsz.: 1/2 NUTS:HU-223
VI. A Vállalkozó díjazása és a költségek viselése
1. A Vállalkozó kijelenti, hogy meggyőződött és számot vetett az ajánlatában a szerződéses árat érintő minden feltétellel és körülménnyel, azzal a ténnyel, hogy a beruházást a szerződésben leirt módon kell végrehajtania, a munkahely általános körülményeivel és a helyszínen fennálló általános munkaerő helyzettel.
2. Felek kijelentik, hogy jelen szerződés átalányár elszámolásúnak minősül.
3. A vállalkozási díj összege:
nettó,…………-HUF + …..,- 27 %ÁFA azaz nettó ……forint + ……forint ÁFA
azaz bruttó HUF
Részszámlázás, végszámla
1. Felek az ellenszolgáltatás részletekben történő teljesítésében állapodnak meg. A Megrendelő a munkák előrehaladását százalékos alapon követi, a munkák aktuális állapotának a végleges (elérendő) állapothoz való viszonyításával, annak érdekében, hogy a Vállalkozó elszámolásainak kibocsátásához és jóváhagyásához megfelelő alapot biztosítson.
2. Megrendelő a részszámlázási lehetőséget a következők szerint biztosítja: három darab részszámla (teljesítményarányosan), egy darab végszámla kerül kiállításra.
Vállalkozó továbbá VII.1 pont szerinti előlegről szóló számla benyújtására jogosult.
1. részszámla értéke:
(általános forgalmi adó nélküli szerződéses érték 25%-át elérő megvalósult teljesítés esetén)
nettó HUF
azaz nettó ……forint
2. részszámla értéke:
(általános forgalmi adó nélküli szerződéses érték 50%-át elérő megvalósult teljesítés esetén)
nettó HUF
azaz nettó ……forint
3. részszámla értéke:
(általános forgalmi adó nélküli szerződéses érték 75%-át elérő megvalósult teljesítés esetén)
nettó HUF
azaz nettó ……forint
Végszámla értéke:
(akkor válik esedékessé, ha a műszaki átadás-átvétel hiba- és hiánymentesen lezárul.) nettó HUF
azaz nettó ……forint átalányár.
A Vállalkozó olyan részszámlák és végszámla kibocsátásáról köteles gondoskodni, amelyek mindegyike megfelel az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben (Áfa tv.) foglaltaknak. Az ellenérték adott számla szerinti részösszegének általános forgalmi adó tartalmát a Megrendelő fizeti meg, a kifizetés az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés b) pontjának hatálya alá tartozik (fordított ÁFA fizetés).
4. Az előző pontban meghatározott szerződéses ár végleges, a befejezési határidőre prognosztizált egyösszegű ár, amely tartalmazza a műszaki tartalom megvalósításához tartozó kivitelezési munkák teljes költségét, a tevékenységgel kapcsolatban fizetendő minden díjat, illetéket (vámot), biztosítási díjat, az átadási eljárás költségeit, bármiféle dokumentáció készítésének költségét,a beüzemelés költségeit, bérleti díjat (gépek, irodák, raktárak, stb.), a felvonulási-, vagyonvédelmi költségeket, a garanciális és szavatossági kötelezettségek költségeit, az esetlegesen felmerülő károk megtérítésének költségeit, stb., különösen az alábbiakat:
i. A jelen szerződés tárgyát képező kivitelezési munkák elvégzéséhez és a megvalósításhoz szükséges valamennyi költséget és pótlékot, ideértve adó-, vám, szabadalmi díjak, illetékek, felvonulási, vagyon- és balesetvédelmi költségeket, valamint az esetlegesen szükséges üzemi próbák elvégzésének költségeit.
ii. A szabványok, illetve a Megrendelő által előírt minőségvizsgálatok és azok kiértékelésének költségét. A szükséges szakvélemények, minőségi tanúsítványok, használatbavételi eljárás megindításának, valamint a szerződésben előírt paraméterek teljesítését igazoló mérések költségeit, a kezelési és karbantartási utasítások készítésének költségeit;
iii. Az átadott tervdokumentáción túl szükséges tervezési és dokumentálási költségeket, a megvalósulási dokumentációk elkészítésének költségeit;
iv. Szavatossági (garanciális) költségeket;
v. A beruházás építésének időtartamára esetlegesen szükséges ideiglenes mellék-létesítmények, szerkezetek, kerítés, védőtető, stb. létesítésének és elbontásának költségeit, közterület-foglalás költségeit.
vi. A gépészeti és elektromos áttörések helyreállításának és a szükséges lezárások, helyreállítási munkák költségeit;
vii. Az üzemi próbák, beszabályozások, kiértékelések, szakvélemények, műbizonylatok, oktatások költségét, a kezelési és karbantartási utasítások, feliratozások készítésének költségét;
viii. A kivitelezési munka megvalósításához szükséges valamennyi árvonzatot (pl. a segédszerkezetek, a segédanyagok, felvonulás, daruzás, helyiségen belüli bútormozgatások, valamint egyéb kapcsolódó díjak, költségek, ideiglenes létesítmények, stb. értékét);
ix. A vállalkozási díj kiegyenlítésével kapcsolatos összes finanszírozási, ár- árfolyamváltozási költséget.
5. Többletmunka - az Ajánlati Dokumentációban szereplő, de szerződés árban figyelembe nem vett, ugyanakkor műszakilag szükséges munka - elvégzésére Vállalkozó a szerződés keretein belül, saját költségén köteles. Vállalkozó kijelenti, hogy a többletmunka kockázatát magára vállalja. A szerződés teljesítése során felmerülő többletmunkákat a Vállalkozó köteles külön térítés nélkül elvégezni, annak ellenértékét Megrendelővel szemben nem érvényesítheti, mivel a vállalkozási díj átalányáron került meghatározásra. Ez kiterjed a Ptk. 6:245.§ (1) bek. második mondatában foglalt költségekre is.
6. Pótmunka – a szerződés alapját képező dokumentációban nem szereplő, előre nem látható műszaki szükségességből külön megrendelt tétel. Pótmunka megrendeléséről a műszaki ellenőr indokolt javaslata alapján a Kbt. vonatkozó rendelkezéseinek betartásával Megrendelő dönt.
7. Megrendelő jelen szerződés aláírásával igazolja, hogy a megvalósítás pénzügyi fedezetét 100,000000 % mértékben támogatási szerződéssel, a TOP-1.4.1-15-ZA1-2016- 00021– kódszámú, „A Tündérkert Óvoda fejlesztése és bölcsőde létrehozása Nagyrécsén” elnevezésű projekt keretén belül európai uniós forrásból biztosítja.
A finanszírozás formája: utófinanszírozás.
VII. Fizetési feltételek
1. Vállalkozó jogosult előleg igénybevételére a szerződésben foglalt - általános forgalmi adó nélkül számított - teljes ellenszolgáltatás 20%-ának megfelelő összeg, de legfeljebb hetvenötmillió forint erejéig, biztosíték nyújtása nélkül. Az előleg a 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdése alapján, legkésőbb az építési munkaterület átadását követő 15 napon belül kerül kifizetésre. Megrendelő nem él az előleg részletekben való kifizetésével. A fenti határidő teljesítése érdekében felek megállapodnak abban, hogy az előlegbekérőt a munkaterület átadását követő 8 naptári napon belül kell a Megrendelőnek átadni. Az előleg a végszámlában kerül elszámolásra.
2. Megrendelő a vállalkozói díjat az igazolt szerződésszerű teljesítést követően átutalással, forintban (HUF) teljesíti az alábbiak szerint:
i.) alvállalkozó igénybevételének hiánya esetén a Kbt. 135. § (1)-(2) és (5)-(6) bekezdései, továbbá a Ptk. 6:130.§ (1) és (2) bekezdés szerint
ii.) a 322/2015 (X.30.) Korm. rendelet alapján az ajánlatkérőként szerződő fél, ha az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez alvállalkozót vesz igénybe, a Ptk. 6:130. § (1)-
(2) bekezdésétől eltérően a következő szabályok szerint köteles az ellenszolgáltatást teljesíteni:
a) az ajánlattevőként szerződő felek legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig kötelesek nyilatkozatot tenni az ajánlatkérőnek, hogy közülük melyik mekkora összegre jogosult az ellenszolgáltatásból;
b) az összes ajánlattevőként szerződő fél legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig köteles nyilatkozatot tenni, hogy az általa a teljesítésbe bevont alvállalkozók egyenként mekkora összegre jogosultak az ellenszolgáltatásból, egyidejűleg felhívja az alvállalkozókat, hogy állítsák ki ezen számláikat;
c) az ajánlattevőként szerződő felek mindegyike a teljesítés elismerését követően állítja ki számláját, a számlában részletezve az alvállalkozói teljesítés, valamint az ajánlattevői teljesítés mértékét;
d) a c) pont szerint a számlában feltüntetett alvállalkozói teljesítés ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevőknek;
e) az ajánlattevőként szerződő fél haladéktalanul kiegyenlíti az alvállalkozók számláit, vagy az alvállalkozóval kötött szerződésben foglaltak szerint az alvállalkozói díj egy részét visszatartja;
f) az ajánlattevőként szerződő felek átadják az e) pont szerinti átutalások igazolásainak másolatait;
g) az ajánlattevőként szerződő felek által benyújtott számlában megjelölt, fővállalkozói teljesítés ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevőként szerződő feleknek;
h) ha az ajánlattevőként szerződő felek valamelyike az e) vagy az f) pont szerinti kötelezettségét nem teljesíti, az ellenszolgáltatás fennmaradó részét az ajánlatkérő (vagy a kifizetésre köteles szervezet) őrzi, és az akkor illeti meg az ajánlattevőt, ha az ajánlatkérő részére igazolja, hogy az e) vagy az f) pont szerinti kötelezettségét teljesítette, vagy hitelt érdemlő irattal igazolja, hogy az alvállalkozó vagy szakember nem jogosult az ajánlattevő által a b) pont szerint bejelentett összegre vagy annak egy részére;
i) részben vagy egészben európai uniós támogatásból megvalósított közbeszerzés esetén a d) pont szerinti határidő harminc nap.
3. A 322/2015 (X.30.) Korm. rendelet 32/B §-a alapján a Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása során a havonta nettó módon számított 200 000 forintot meghaladó kifizetésnél Vállalkozó az igénybe vett alvállalkozónak a teljesítésért - visszatartási kötelezettség nélkül - abban az esetben fizethet, ha
a) az alvállalkozó az ajánlattevő rendelkezésére bocsát a tényleges kifizetés időpontjától számított 30 napnál nem régebbi nemleges adóigazolást,
b) az alvállalkozó a kifizetés időpontjában szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, vagy
c) az ajánlattevő rendelkezésére bocsátja az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet szerinti köztartozásmentes adózói minőségről szóló igazolást.
A Korm. rendelet 32/A § (2) bekezdés alapján az ajánlattevő az általános adóigazolás rendelkezésre bocsátása után az abban szereplő köztartozás erejéig visszatartja a kifizetést. Ha az általános adóigazolásban szereplő köztartozás ellenére az ajánlattevő elmulasztja a visszatartást, a kifizetés erejéig egyetemlegesen felel az alvállalkozót a kifizetés időpontjában terhelő köztartozásért. A visszatartási kötelezettség az általános forgalmi adóra nem terjed ki.
4.Késedelmes fizetés esetén Megrendelő, mint szerződő hatóság a 2013. évi V. törvény 6:155.§ szerinti mértékű, és a késedelem időtartamához igazodó késedelmi kamatot fizet.
5. A részszáma és a végszámla kifizethetőségét a Megrendelő igazolja. A Megrendelő a Xxxxxx előrehaladását százalékos alapon követi, a Munkák aktuális állapotának a végleges (elérendő) állapothoz való viszonyításával, annak érdekében, hogy a Vállalkozó elszámolásainak kibocsátásához és jóváhagyásához megfelelő alapot biztosítson. A teljesítésigazolás - mely a számla (számlák) kötelező melléklete - aláírására a műszaki ellenőr jóváhagyó nyilatkozata mellett a Polgármester jogosult.
6. Felek rögzítik, hogy fizetési kötelezettséget kizárólag a jogszabályoknak és jelen szerződésnek mindenben megfelelő számla Megrendelő általi kézhezvétele keletkeztet.
7. Vállalkozónak a vállalkozói díjra vonatkozó számla benyújtásával egyidejűleg nyilatkoznia kell az alábbiakról:
i. a Beruházás a Megrendelő által átadott dokumentációnak és a szabványoknak megfelelően készült el,
ii. az anyagok, a gyártók utasításai szerint kerültek beépítésre, illetve felhasználásra,
iii. a Vállalkozó lefolytatott minden jogszabályban, illetve a szerződésben megkívánt ellenőrzést, az ellenőrző vizsgálatok eredménye megfelelt a szabványokban és egyéb rendelkezésekben előírt követelményeknek,
iv. beszerzett minden olyan engedélyt, hozzájárulást, amelyek beszerzésének kötelezettsége a Vállalkozót terheli,
nyilatkozat arról, hogy a kiállított számla Vállalkozó minden, Megrendelővel szemben fennálló követelését tartalmazza.
A számlabenyújtás további feltétele a számla kötelező mellékletét képező következő dokumentumok benyújtása a Megrendelőnek:
- a támogatási szerződésben előírt számla részletező (amennyiben ilyen előírásra kerül);
- Teljesítésigazolás;
- Végátadás esetén a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv;
- Végátadás esetén jótállási jegyek.
8. A fizetési határidő csak abban az esetben kezdődik, amennyiben a Vállalkozó minden szükséges elszámolási okmányt benyújt, a számla helyesen, számvitelileg szabályosan van kitöltve és az megfelel a támogatási szerződésnek.
9. A fizetési feltételek meghatározására vonatkozó rendelkezéseket valamennyi rész és végszámlára vonatkozóan alkalmazni kell.
10. A Kbt. 138. § (1) bekezdésében foglaltak szerint építési beruházás esetén az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a Szerződés értékének 65
%-át. Az alvállalkozóknak a Szerződés teljesítésében való részvétele arányát az határozza meg, hogy milyen arányban részesülnek a Szerződés általános forgalmi adó nélkül számított ellenértékéből. A Szerződés és a kifizetés pénzneme a magyar hivatalos fizetőeszköz, a HUF, a magyar forint.
A Szerződés, továbbá a Vállalkozó és a Kbt. szerinti alvállalkozók közötti szerződések, valamint minden további, a Kbt. szerinti alvállalkozóval szerződéses viszonyban álló vállalkozó között megkötött vállalkozási szerződések alapján történő kifizetésekre a
322/2015 (X.30.) Korm. rendelet 32/A.§ (2) bekezdésében és a 32/B.§-ban foglalt rendelkezések az irányadók.
IX. Vállalkozó kötelezettségei
1. Jelen szerződés keretén belül Vállalkozó a szerződés teljesítése során az alábbiakban felsorolt, de azokra nem korlátozott kivitelezési munkákat, ideértve az építési-, szerelési munkákat, illetve kapcsolódó szolgáltatásokat, valamint a szükséges berendezések beszerzését és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban való telepítését köteles teljesíteni.
2. Vállalkozó a beruházás során kizárólag a magyar szabványoknak illetve technológiai előírásoknak megfelelő, új anyagokat építhet be.
3. Vállalkozó a kivitelezési munkákból eredő, harmadik személyek által, Megrendelő ellen támasztott követelések esetén tanúskodik, illetve együttműködik Megrendelővel.
4. Vállalkozó biztosítja a beruházás szerződés szerinti megvalósításához szükséges erőforrásokat, beleértve az esetleges lemaradások megszüntetéséhez szükséges ráfordításokat (többlet-létszám, műszakszám, stb.) továbbá, megfelelő műszaki létszámmal és koordinációval azt, hogy az alvállalkozók egymással összhangban a lehető legnagyobb hatékonysággal dolgozhassanak. A Szerződés aláírásával a Vállalkozó megerősíti, hogy az összes olyan erőforrás, amelyet a szóban forgó munka kivitelezéséhez rendelkezésre kell bocsátania, a rendelkezésére áll.
5. Vállalkozó a beruházás megvalósítására lényeges kihatással bíró (műszaki megoldás, határidő) észrevételeiről haladéktalanul köteles levél útján a Megrendelő Megbízottját és a műszaki ellenőrt annak székhelyén tájékoztatni. Ezen értesítési kötelezettségének elmulasztásából a Megrendelőt ért kárért felelősséggel tartozik. A megvalósítás közben felmerülő vitákat (műszaki, értelmezési, stb.) Felek menet közben, vagy átadás után elsősorban megegyezéssel rendezik. A viták lezárásának hiánya nem késleltetheti a beruházás megvalósítását, nem adhatnak alapot a befejezési határidő módosítására.
6. Csak a jogszabályi előírásoknak megfelelő, a Megrendelő által elfogadott anyag, termék építhető be. A kivitelezés során csak a hatályos építési előírások és szabványok szerinti minősítéssel, tanúsítvánnyal rendelkező anyagok, szerkezetek, berendezések használhatók fel, melyek alkalmasságát Vállalkozó szavatolja.
7. Vállalkozó a munkavégzés során az építéssel összefüggő zaj, rezgés, por, stb. szennyeződések megszüntetésére, illetve korlátozásra vonatkozó előírásokat betartja. A Vállalkozó a munkaterületekről és a csatlakozó idegen területekről az építkezéssel a Vállalkozó, alvállalkozói, által okozott szennyeződést folyamatosan eltávolítja. Amennyiben a Vállalkozó a jelen rendelkezés szerinti kötelezettségét felszólítás ellenére sem teljesíti, a tisztítást Megrendelő a Vállalkozó költségére elvégezteti.
8. Vállalkozó tevékenységével összefüggő és a szerződés időtartama alatt keletkező károkra a Megrendelő felelősséget nem vállal és nem nyújt külön térítést.
9. Vállalkozó köteles a munkát a munkaterület átadását követően, legkésőbb 2 munkanapon belül megkezdeni, és azt jelen szerződés szerinti befejezési határidőre elvégezni.
10. Vállalkozó a későbbiekben részletezett késedelmi kötbérfizetési kötelezettségen túlmenően köteles a késedelmes kezdésével okozott károkat megtéríteni.
11. Vállalkozó köteles építési naplót vezetni, melyben minimálisan, de nem kizárólagosan az alábbiakat naponta köteles rögzíteni:
• a munkavégzés személyi és tárgyi feltételeit, valamint az ezt befolyásoló körülményeket,
• a teljesítés során munkát végző alvállalkozókat
• a végzett munka leírását.
• a munkavégzés során felmerült észrevételeket és megállapodásokat, továbbá minden olyan tényt, ami a munkavégzés műszaki és gazdasági feltételeit befolyásolja.
Az építési naplóbejegyzésre jogosultak nevei:
Megrendelő részéről:
név:
ME száma:
cím:
elérhetőség:
(e-mail cím, telefon, telefax szám) NÜJ:
Vállalkozó részéről:
név:…………..
cím:…………..
elérhetőség: ……………..
(e-mail cím, telefon, telefax szám)
12. Vállalkozónak biztosítania kell az építési terület környezetében a közművek, műtárgyak zavartalan működését.
13. Vállalkozó a munkaterületen munkanapokon végezhet munkát, reggel 07:00 óra és délután 19:00 óra között.
14. Felek szükség szerint gondoskodnak kooperációs értekezlet tartásáról. Vállalkozó nyilatkozattételre és a szükséges döntések meghozatalára feljogosított képviselettel köteles részt venni a helyszíni kooperációs értekezleteken.
15. Vállalkozó hétvégén és ünnepnapokon kizárólag Megrendelő előzetes írásbeli jóváhagyása esetén végezhet munkát. Az ehhez szükséges hatósági engedélyek beszerzése Vállalkozó kötelezettsége.
16. Vállalkozó köteles a szerződés teljesítését akadályozó valamennyi körülményről a Megrendelőt haladéktalanul írásban értesíteni és egyben lehetősége szerint saját hatáskörében eljárni azok elhárítására.
17. Az eltakarásra kerülő munkarészeket elfedés előtt a Megrendelő megbízottja Vállalkozó értesítése alapján köteles mennyiségileg és minőségileg ellenőrizni. E kötelezettség teljesítése érdekében a Vállalkozónak az eltakarásra kerülő munkarész elfedését három nappal megelőzően kell Megrendelő felé telefaxon jelezni.
18. Vállalkozó beszerzési, illetve megvalósítási nehézségeiből eredő esetleges minőségi, használati értéknövekedések nem módosíthatják a vállalási összeget.
19. A Vállalkozó köteles teljes körű kockázati (vagyon, építési-szerelési, felelősség-) felelősségbiztosítást kötni a jelen vállalkozási szerződés alapján végzett kivitelezés teljes időszakára. Az előírt felelősségbiztosítás mértéke, terjedelme: legalább 5.000.000,- Ft/káresemény, 30.000.000,- Ft/év mértékű építés-szerelési munkára vonatkozó felelősségbiztosítás. Amennyiben vállalkozónak már van felelősségbiztosítása, akkor köteles igazolni annak meglétét, és annak a jelen szerződés szerinti mértékéig a kivitelezés teljes időszakára fenn kell állnia. Szerződő felek kijelentik, hogy Vállalkozó az előírt biztosítási kötvényét a szerződéskötés időpontjában Megrendelőnek bemutatta, az az előírt mértékben tartalmazza a kockázatviselést.
20. A kivitelezés során a vagyonvédelmi, munkavédelmi, egészségügyi-, tűzvédelmi előírások, illetve a biztonságtechnikai rendszabályok betartása és betartatása a munkaterületen Vállalkozó feladata. Vállalkozó felelős minden olyan kár megtérítésért, amelyet a szerződés tárgyát képező munka végzése során Megrendelőnek vagy harmadik személynek okozott, függetlenül attól, hogy a kárt harmadik személy Megrendelővel szemben kívánja érvényesíteni.
21. A Vállalkozó felelős alvállalkozóinak, alkalmazottainak és dolgozóinak cselekedeteiért, mulasztásaiért és hanyagságáért, csakúgy, mintha azok a Vállalkozó cselekedetei, mulasztásai vagy hanyagsága volnának.
22. A Vállalkozó köteles a beruházás helyszínén, a Munkaterület átadásának napjától munkavédelmi felelőst alkalmazni.
23. A Vállalkozó köteles folyamatosan a helyszínen felelős műszaki vezetőt foglalkoztatni. A helyszínen tartózkodó felelős műszaki vezető képviseli a Vállalkozót a projekttel kapcsolatos ügyekben.
Felelős Műszaki Vezető: ………………..........
24. Alvállalkozó bevonása esetén az alvállalkozó rendelkezésére bocsátott munkaterület után a munkavédelem megszervezése, az óvórendszabályok és egészségügyi rendszabályok, tűzvédelmi előírások betartása az Alvállalkozók kötelezettsége, betartatása a Vállalkozó feladata és felelőssége.
25. A vállalkozó a kivitelezés során köteles a munkaterületet tisztán és rendezetten tartani a felhasználásra nem kerülő anyagokat, továbbá a hulladékot, építési törmeléket a munkaterületről a jogszabályi előírásoknak – 45/2004 (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet vonatkozó rendelkezéseinek - megfelelően engedéllyel rendelkező kezelőhöz elszállítani (Hulladék nyilvántartó lap). A hulladék deponálását – ide nem értve a veszélyes hulladékot – elszállításáig Vállalkozó a Megrendelő által kijelölt és átadott munkaterületen biztosítja. Vállalkozó feladata a munkák befejezését követő tereprendezés is, a munkaterület tiszta, rendezett, kitakarított állapotban történő visszaadása.
X. Megrendelő kötelezettségei
1. A munkaterület használatát Vállalkozó részére a munkaterület átadás-átvételi eljárása után biztosítja.
2. Megrendelő a nyilatkozattételre és a szükséges döntések meghozatalára feljogosított képviselettel részt vesz a szükség szerint tartott helyszíni kooperációs értekezleten.
XI. Átadás- átvételi eljárások
1. Munkaterület átadás-átvétele: A munkaterület átadás-átvételi eljárást a Megrendelő, illetve műszaki ellenőre és a Vállalkozó, illetve felelős műszaki vezetője bonyolítja le a szerződés megkötését követő öt napon belül. Az átadás-átvételi eljárás befejezési időpontjától Vállalkozó felelős a munkaterület és a Beruházás őrzéséért a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő – Megrendelő részére a kivitelezést követő - birtokba adás időpontjáig.
2. A Vállalkozó a munkaterületet a dokumentációból és a helyszíni bejárás során megismerte, az elvégzendő munkákat, zavaró körülményeket az elvárható gondossággal áttanulmányozta, erre hivatkozva többletköltséget nem számolhat el. A munkaterület átadásakor közösen felvett átadás-átvételi jegyzőkönyv készül.
3. Műszaki átadás-átvételi eljárás
i. Vállalkozó a beruházást a teljesítési határidőn belül az átadás-átvételt megelőzően 5 munkanappal korábban köteles írásban készre jelenteni.
ii. A műszaki átadás-átvétel előkészítése Vállalkozó feladata. A Vállalkozó készre jelentése alapján Megrendelő az átadás–átvétel időpontját kitűzi, amennyiben szükséges, intézkedik a szakhatóságok és a Tervező felé, jelenlétüket biztosítja.
iii. Az átadási dokumentáció Megrendelő részére történő átadása a műszaki átadás-átvételi eljárás megkezdésének feltétele, a megrendelő részére átadandó a megvalósulási tervdokumentáció is.
iv. Teljesítéskor hiba-és hiánymentes, üzembe helyezhető állapotnak megfelelő műszaki átadást kell biztosítani. Megrendelő hozzájárulása hiányában a Vállalkozót díjmentes kijavítási (csere) kötelezettség terheli.
v. Az átadás-átvétel megkezdése csak lényeges, rendeltetésszerű használatot gátló hiányosságok esetén tagadható meg.
vi. Az átadás-átvételi eljárás időtartama maximum 3 munkanap. Az átadás- átvételről jegyzőkönyvet (3 példányban) kell felvenni, amelyben az észrevételeket és kifogásokat rögzíteni kell, a felmerült hiányokat a lehető legrövidebb időn belül a Vállalkozónak ki kell javítani. Az átadás-átvételi eljárás csak a műszaki ellenőrök hiba- és hiánymentességet igazoló nyilatkozata birtokában zárható le.
XII. Késedelem és határidő módosítás
1. A Vállalkozó, ha önhibáján kívül a szerződés szerinti kötelezettségében várhatóan késedelembe esik, akkor erről köteles a Megrendelőt haladéktalanul írásban értesíteni.
2. A Vállalkozó az alábbi késedelmi okok miatt válhat jogosulttá határidő módosításra:
i. bármilyen, a Megrendelő által kibocsátott felfüggesztési utasítás, kivéve, ha azt a Vállalkozó szerződés súlyos szegése miatt bocsátották ki,
ii. vis major esetén,
iii. a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján szerződésmódosítást megalapozó körülmények bekövetkezése esetén,
iv. a Megrendelő általi súlyos szerződés szegés esetén.
XIII. Kötbérek
1. Amennyiben jelen szerződés 2. pontjában meghatározott teljesítés határidejét a Vállalkozó neki felróható okból elmulasztja, Megrendelőt naponta a nettó vállalási díj 0,5
%-nak megfelelő mértékű összeg illeti meg késedelmi kötbérként.
2. A késedelembe esés 15. napján Megrendelő jogosult a szerződést meghiúsulás miatt egyoldalúan megszüntetni, Vállalkozó pedig köteles a nettó vállalási díj 20%-ának megfelelő mértékű meghiúsulási kötbért fizetni Megrendelőnek. Meghiúsulás esetén Megrendelő jogosult a kötbért meghaladó kárát is érvényesíteni.
3. A Megrendelő kötbérigényének érvényesítése nem jelenti a Megrendelő egyéb igényeinek elvesztését.
4. Vállalkozó kötbér kötelezettsége lejárt pénzügyi követelésnek minősül, és ennek megfelelően Vállalkozó csak az esetleges kötbér összegével csökkentett számlát nyújthat be. Amennyiben Vállalkozó nem a kötbér összegével csökkentett számlát nyújt be, úgy Megrendelő jogosult a számla pénzügyi rendezése során a kötbér összegét visszatartani, és a számlát csökkentett értékben kiegyenlíteni. A kötbér ilyen formában történő kiegyenlítését Vállalkozó jelen szerződés aláírásával elfogadja és a későbbiekben sem vitatja.
6. Bármely nem szerződésszerű teljesítés jogi fenntartás nélküli elfogadása a Megrendelő részéről nem értelmezhető joglemondásként azon igényről, vagy igényekről, amelyek a Megrendelőt szerződésszegés következményeként megilletik.
XIV Jótállás
1. A Vállalkozó jótállást vállal az általa elvégzett munka után.
2. A Vállalkozót az általa elvégzett munkák után – beleértve a beépítésre került anyagokat is - a sikeres műszaki átadás-átvétel időpontjától hónap (ajánlattevő megajánlása
alapján minimum 24 hónap) jótállási kötelezettség terheli.
Amennyiben a gyártó a beépítésre került termékre (anyagra) kedvezőbb jótállási feltételeket vállal, úgy a Megrendelő és a Vállalkozó között ez a kedvezőbb jótállási feltétel az irányadó.
3. A felek a Megrendelő által kitűzött időpontban – az átadás-átvételtől számított 12 hónapon belül – utó-felülvizsgálati bejárást tartanak és az esetlegesen még fennálló hibákról, hiányosságokról jegyzőkönyvet vesznek fel. A jegyzőkönyvben rögzített hibákat Vállalkozó köteles a vizsgálattól számított 15 napon belül kijavítani és teljesítést írásban készre jelenti Megrendelő részére.
4. Vállalkozó által biztosított műszaki segítségnyújtás – Kiszállási idő a hibabejelentéstől számítva órán belül a jótállási idő alatt.
XV. Vis Maior
1. Vállalkozó nem sújtható kártérítéssel, vagy a szerződéstől való elállással, ha a késedelmes teljesítés, vagy meghiúsulás vis maior eredménye.
2. A jelen pont értelmezése szempontjából a „vis maior” olyan esetekre vonatkozik, amely a Vállalkozó akaratán kívül következik be, neki fel nem róható. Ilyen esetek lehetnek: pl. sztrájk, háború vagy forradalom, tűzeset, árvíz, járvány, karantén korlátozások és szállítási embargó. A vis maiornak közvetlen összefüggésben kell állnia a Vállalkozó tevékenységével és a bekövetkezett szerződésszegéssel.
3. Amennyiben a Megrendelő egyéb irányú írásos utasítást nem ad, a Vállalkozónak tovább kell teljesítenie szerződéses kötelezettségeit, amennyiben az ésszerűen
lehetséges, és meg kell keresnie minden ésszerű alternatív módot a teljesítésre, melyet a vis maior esete nem gátol.
4. A szerződésben foglalt határidők a vis maior időtartamával meghosszabbodnak. Amennyiben a vis maior időtartama meghaladja a 30 napot, a Megrendelőnek jogában áll a szerződés nem teljesített részétől elállni hátrányos jogi következmények nélkül oly módon, hogy a Vállalkozóhoz erről írásos értesítést küld.
XVI. A szerződés megszűnése
1. Jelen szerződés megszűnhet a teljesítést követő jótállási idő lejártával, késedelmes teljesítést követően vagy felmondással.
2. A felek egyike sem jogosult jelen Vállalkozási Szerződést rendes felmondással megszüntetni, vagy attól egyoldalúan elállni. A szerződésszegéshez kapcsolódó rendkívüli felmondási jog gyakorlása kizárólag a Támogató írásbeli beleegyezésével gyakorolható. A Szerződésben foglalt jogok és kötelezettségek harmadik személy részére történő átruházása kizárólag a Támogató előzetes írásbeli beleegyezésével gyakorolható. Jelen szerződés XVI. 3,4,5. pontjában foglalt rendelkezései ezen pont rendelkezéseinek betartása mellett gyakorolható.
3. A Megrendelő, bármilyen egyéb jogának sérelme nélkül azonnali hatállyal, egyoldalúan felmondhatja a szerződést, a Vállalkozónak adott írásbeli értesítés útján, ha
i. a Vállalkozó ellen felszámolási eljárás indul , vagy ha a Vállalkozó nem fizeti ki időben az eszközöket, anyagokat, a dolgozók bérét, vagy a beruházás bármely részét,
ii. figyelmen kívül hagy jogszabályokat,
iii. figyelmen kívül hagyja a Megrendelő utasításait,
iv. ha a Vállalkozó a beruházás során bármikor elmulasztja, visszautasítja, hogy a beruházás időben történő befejezéséhez ítélt előrehaladási ütemhez elegendő anyagot, berendezést, szolgáltatást és munkaerőt biztosítson (kivéve ha ez a „Vis major” pontban megfogalmazott okok miatt történik),
v. ha a Vállalkozó egyéb módon elmulasztja bármely kötelességének pontos, és a jelen szerződésben meghatározott feltételek szerinti végrehajtását, és ha ezek a mulasztások folytatódnak a Megrendelőnek a szerződésszerű teljesítésre vonatkozó írásbeli felszólítását követő 15 (tizenöt) munkanapon keresztül.
4. A Vállalkozó bármilyen egyéb jogának sérelme nélkül azonnali hatállyal, egyoldalúan felmondhatja a Szerződést, a Megrendelőnek adott írásbeli értesítés útján, ha
i. Megrendelő neki felróható okból a Munkaterület használatában folyamatosan, megszakítás nélkül 7 munkanapot meghaladó mértékben akadályozza Vállalkozó teljesítését.
ii. Megrendelő írásbeli felszólítás ellenére nem tesz eleget 15 munkanapon belül együttműködési kötelezettségének oly módon, hogy válasz nélkül hagyja Vállakozó írásbeli kezdeményezéseit.
5. A szerződés felmondása esetén
i. Megrendelő jogosult a Munkaterületet a Vállalkozótól visszavenni, a Vállalkozó azt köteles visszaadni. A kivitelezési munka befejezése
érdekében Megrendelő jogosult a Vállalkozó tulajdonában lévő, de az építési területen fellelhető összes anyagot felhasználni.
ii. Megrendelő jogosult a kivitelezési munkát befejezni, ideértve azt, hogy megbízhat más vállalkozót, vagy vállalkozókat, vagy a Megrendelő maga gondoskodhat a munkaerőről és anyagról, és maga valósíthatja meg a kivitelezési munka bármely részét.
6. A szerződés felmondása nem korlátozza a Megrendelőnek a Vállalkozóval szembeni, törvény, rendelet, vagy egyéb szerinti, bármilyen kártérítésre vonatkozó jogát, ideértve a Vállalkozó által végzett javítási, vagy kicserélési munkákból származó kártalanítást is.
XVII. Nyilatkozat
Vállalkozó a szerződés aláírásával együtt kijelenti, hogy:
a) átvette a jelen szerződés tárgyát képező létesítmények és azok járulékos munkáinak megvalósításához szükséges dokumentumokat; és ezen dokumentumok a birtokában vannak,
b) elolvasta és megértette ezek tartalmát,
c) megkapott minden általa igényelt magyarázatot,
d) a jelen szerződés követelményei szerint vállalja a szerződéses munkák elvégzését,
e) a szerződés mellékletében felsorolt meglévő dokumentációk alkalmasak arra, hogy a tárgyi beruházás a szerződéses határidőre megvalósításra kerüljön, és rendeltetésszerű használatra alkalmas legyen.
XVIII. Képviselők, közreműködők megnevezése
Megrendelő nyilatkozattételre jogosult képviselői: Képviselő:…………………………..
…………………………..
Vállalkozó nyilatkozattételre jogosult képviselői:
Képviselő: ……………………….
Felelős műszaki vezető: ……………………………
A Megrendelő a szerződés megkötését követően, legkésőbb a Munkaterület átadásának időpontjáig köteles megnevezni azokat a személyeket, akik őt a beruházás megvalósítása során teljes hatáskörben képviselik, írásbeli meghatalmazás alapján a Megrendelő helyett és nevében eljárnak, joghatállyal bíró nyilatkozat tételére jogosultak.
XIX. Környezetvédelmi előírások
1. Vállalkozó vállalja, hogy a kivitelezés megvalósulása (pl. előállítás, szállítás, hulladékká válás) során keletkező környezeti hatásokat figyelembe veszi, és a környezetet legkevésbé terhelő, az erőforrások kimerülését csökkentő alternatívát választja ki.
2. Vállalkozó vállalja, hogy a Megrendelővel a kommunikációt elsősorban elektronikus úton folytatja.
3. A Vállalkozó a szolgáltatás folyamán a munkáknál a legrövidebb ideig, a zajvédelmi előírások mindenkori betartása mellett alkalmaz jelentős zajterheléssel járó munkákat.
4. A környezet káros hatásainak csökkentése érdekében a Vállalkozó:
- munkagépeit, szállító járműveit stb. olyan szinten és gyakorisággal tartja karban, hogy azok mindig a lehető legjobb állapotban legyenek;
5. A levegő tisztasága védelme érdekében a Vállalkozó:
- csak zöldkártyával rendelkező eszközöket használ.
Por okozása az építési beruházás során előfordulhat – ennek megakadályozására a munkavezető felületi locsolást rendelhet el.
Egyéb rendelkezések:
1. A szerződés tartalmának – a szerződés bármely rendelkezésének – megváltoztatásáról, a szerződés módosításáról a szerződő felek kizárólag a közbeszerzésről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 141. § -ban foglalt feltételek alapján, felek közös megegyezésével írásban kerülhet sor.
2. A nyertes ajánlattevő
a) nem fizethet, illetve számolhat el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, amelyek a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont ka)-kb) alpontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és amelyek a nyertes ajánlattevő adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak;
b) a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét az ajánlatkérő számára megismerhetővé teszi és a Kbt. 143. § (3) bekezdése szerinti ügyletekről az ajánlatkérőt haladéktalanul értesíti.
3. Megrendelő jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani - ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon -, ha
a) a nyertes ajánlattevőben közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel;
b) a nyertes ajánlattevő közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel
4. Felek tudomásul veszik, hogy a vonatkozó jogszabályok és megállapodások szerinti illetékes ellenőrző szervezetek feladat- és hatáskörüknek megfelelően a közbeszerzési eljárásokat és az azok alapján megkötött szerződések teljesítését rendszeresen ellenőrizhetik, s részükre a jogszabály szerinti információ megadása üzleti titokra való hivatkozással nem tagadható meg.
5. Az illetékes ellenőrző szervezetek ellenőrzése, helyszíni vizsgálata esetén Vállalkozó – szükség szerint - köteles minden segítséget Megrendelő részére megadni, a helyszíni vizsgálaton jelen lenni, az ellenőrzés hatékonysága és Megrendelő kötelezettségeinek megfelelő teljesítése érdekében.
6. A Vállalkozó a Megrendelő előzetes írásos hozzájárulása nélkül az eljárás és a szerződés teljesítése folyamán tudomására jutott információkat kizárólag a szerződés teljesítésére használhatja fel.
7. A Vállalkozó tudomásul veszi, hogy Megrendelő költségvetési intézményként kötelezett a szerződés ill. annak teljesítésével kapcsolatos információk nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételére.
8. A Vállalkozó alkalmazottai és megbízottjai felé történő információközlésnek bizalmasnak kell lennie, és csak olyan mértékig megengedett, mely az adott szerződés teljesítésének szempontjából feltétlenül szükséges.
9. Felek egymás közti értesítéseit írásban kell megküldeni és írásban vissza kell igazolni. A Megrendelővel történő kommunikációban, és a szerződés teljesítése során az elektronikus utat kell előnyben részesítenieVállalkozónak. A szerződés teljesítése során a felek közötti dokumentálás elektronikus adathordozókon történik, és csak a felek által elfogadott utolsó verziók kerülnek kinyomtatásra.
Kapcsolattartó Megrendelő részéről:
név:
cím:
telefon/fax:
e-mail cím:
Kapcsolattartó Vállalkozó részéről:
név:
cím:
telefon/fax:
e-mail cím:
10. Az értesítésben foglaltak akkor lépnek érvénybe, amikor azt kikézbesítették.
11. A Vállalkozó előteljesítésre jogosult, melyet a Megrendelő elfogad.
12. A külföldi adóilletőségű nyertes ajánlattevő köteles a szerződéshez arra vonatkozó meghatalmazást csatolni, hogy az illetősége szerinti adóhatóságtól a magyar adóhatóság közvetlenül beszerezhet a nyertes ajánlattevőre vonatkozó adatokat az országok közötti jogsegély igénybevétele nélkül.
Felek a jogviták eldöntésére – hatáskörtől függően – kikötik a Megrendelő székhelye szerinti Járásbíróság/ Törvényszék kizárólagos illetékességét.
Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk valamint az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet vonatkozó előírásai az irányadók. Jelen szerződést a felek egyetértően elfogadták, és mint akaratukkal mindenben megegyezőt hat, egymással megegyező eredeti példányban aláírták.
Jelen szerződés elválaszthatatlan részét képezik az alábbi mellékletek:
1. sz. melléklet: Ajánlattételi Felhívás és Dokumentáció
3. sz. melléklet: Az eljárás során tett valamennyi kiegészítés
2. sz. melléklet: Vállalkozó közbeszerzési eljáráson nyertes Ajánlata további mellékletek: Nyilatkozat alvállalkozókról
Átláthatósági nyilatkozat Nagyrécse, 2018. ……
………………………………………………… …………………………………………………
Nagyrécse Község Önkormányzata képv.: Xxxxxx Xxxx
polgármester Megrendelő
Vállalkozó
Nyilatkozat alvállalkozókról
Alulírott ………………….(név, beosztás), a (cégnév)
(székhely:……………………..; cégjegyzékszám ;
adószám:………………………..; a továbbiakban: Társaság) képviselőjeként a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényben (Kbt.) foglaltakkal összhangban a Nagyrécse Község Önkormányzata
mint ajánlatkérő által „Tündérkert Óvoda fejlesztése és bölcsőde munkái„ tárgyú közbeszerzési eljárásban kijelentem, hogy gazdasági társaságunk mint Vállalkozó és az Önkormányzat mint Megrendelő között létrejött vállalkozási szerződés alapján cégünk az alábbi alvállalkozókat kívánja bevonni a teljesítésbe:
1. Alvállalkozó1 | |
Alvállalkozó megnevezése | |
Alvállalkozó székhelye | |
Alvállalkozó adószáma | |
A teljesítés azon része, amelyben alvállalkozó bevonásra kerül | |
Az alvállalkozó teljesítésének aránya a vállalkozási szerződés teljes értékéhez viszonyítottan | |
A Kbt. 138. § (3) bekezdés alapján kijelentjük, hogy a fent megjelölt alvállalkozó/k nem állnak a kizáró okok hatálya alatt.
Nagyrécse, 2018. ……………
……………………………………….. (cégszerű aláírás)
1 A táblázat alvállalkozónként bővíthető – szerződés megkötésének időpontjában tett bejelentés alapján
az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 41. § (6) bekezdésében foglaltaknak való megfelelésről
a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1.b) pontja szerinti belföldi vagy külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet
I. Törvény erejénél fogva átlátható szervezetek:
Alulírott,….…………………………………………………………………………(név) mint a
.……..…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………...(cégnév)
……………………………………………………………………………………(székhely)………
……………………………(adószám) törvényes képviselője nyilatkozom, hogy az általam képviselt szervezet az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. § (1) bekezdés c) pontjának megfelel, azaz a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. a) pontja szerint [a megfelelő aláhúzandó]
a) költségvetési szerv,
b) köztestület,
c) helyi önkormányzat,
d) nemzetiségi önkormányzat,
e) társulás,
f) egyházi jogi személy,
g) olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam/ [önkormányzat
megnevezése]
h) helyi önkormányzat külön-külön vagy együtt 100%-os részesedéssel rendelkezik,
i) külföldi helyhatóság,
j) külföldi állami szerv,
k) külföldi helyhatósági szerv,
l) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam, azaz
……………………………………………………………………[az állam megnevezése] szabályozott piacára bevezetett nyilvánosan működő részvénytársaság,
ezért átlátható szervezetnek minősül.
II. Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek:
1. Xxxxxxxxx .................................................... (név)......................................, mint a
..................................................................... (cégnév) (adószám)
törvényes képviselője büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy az általam képviselt szervezet megfelel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 41. § (6) bekezdésében foglalt feltételeknek, azaz a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1.b) pontja szerinti átlátható szervezetnek minősül, az alábbiak szerint:
Az általam képviselt szervezet olyan belföldi / külföldi2 jogi személy / jogi személyiséggel nem rendelkező3 gazdálkodó szervezet, amely megfelel a következő feltételeknek:
1.1. tulajdonosi szerkezete, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonosa megismerhető, amelyről a 2. pontban nyilatkozom, és
1.2. az Európai Unió tagállamában / az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban / a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában / olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van4, és ez az ország 5, és
1.3. nem minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak, amelyről a 3. pontban nyilatkozom, és
1.4. az általam képviselt gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tekintetében az 1.1., 1.2. és 1.3. alpont szerinti feltételek fennállnak, amelyről a 4. pontban nyilatkozom.
2. Nyilatkozat tényleges tulajdonosról
Az általam képviselt szervezetnek a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pont szerinti tényleges tulajdonosai a következő természetes személy(ek)6
2 A megfelelő válasz aláhúzandó 3 A megfelelő válasz aláhúzandó 4 A megfelelő válasz aláhúzandó
5 Az ország megnevezése. Amennyiben az érintett szervezet székhelye Magyarországon van, "az Európai Unió tagállamában" szövegrészt kell aláhúzni, az ország megnevezésénél pedig Magyarországot kell megjelölni.
6 38) tényleges tulajdonos:
a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy - a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon - közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet felett, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,
b) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben - a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott - meghatározó befolyással rendelkezik,
c) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyletet végrehajtanak, vagy aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a természetes személy ügyfél tevékenysége felett,
d) alapítványok esetében az a természetes személy,
da) aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,
db) akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy
dc) aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár,
e) bizalmi vagyonkezelési szerződés esetében
ea) a vagyonrendelő, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, eb) a vagyonkezelő, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,
ec) a kedvezményezett vagy a kedvezményezettek csoportja, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, továbbá
ed) az a természetes személy, aki a kezelt vagyon felett egyéb módon ellenőrzést, irányítást gyakorol, továbbá
Tényleges tulajdonos | Tulajdoni hányada | Befolyás és szavazati jog mértéke |
Neve: .............................................................................. Születési neve: ............................................................... Anyja neve: .................................................................... Születési helye: .............................................................. Születési ideje: ............................................................... | ||
Neve: .............................................................................. Születési neve: ............................................................... Anyja neve: .................................................................... Születési helye: .............................................................. Születési ideje: ............................................................... | ||
Neve: .............................................................................. Születési neve: ............................................................... Anyja neve: .................................................................... Születési helye: .............................................................. Születési ideje: |
f) az a) és b) pontban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője;
............................................................... | ||
Neve: .............................................................................. Születési neve: ............................................................... Anyja neve: .................................................................... Születési helye: .............................................................. Születési ideje: ............................................................... |
3. Nyilatkozat tényleges tulajdonosról78
7 Ezt a pontot csak abban az esetben kell kitölteni, amennyiben az Ön által képviselt, az 1. pontban megnevezett gazdálkodó szervezet nem magyarországi székhelyű. A magyarországi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet nem külföldi ellenőrzött társaság
8 Ellenőrzött külföldi társaság a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 11. pontja szerint: az a külföldi személy, illetve az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű (a továbbiakban együtt: külföldi társaság), amelyben a külföldi társaság adóéve napjainak többségében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetőségű tényleges tulajdonos (a továbbiakban: részesedéssel rendelkező) van, valamint az a külföldi társaság, amelynek az adóévben elért bevételei többségében magyarországi forrásból származnak, bármely esetben akkor, ha a külföldi társaság által az adóévre fizetett (fizetendő), adóvisszatérítéssel csökkentett társasági adónak megfelelő adó és az adóalap [csoportos adóalanyiság esetén a csoportszinten fizetett (fizetendő) adóvisszatérítéssel csökkentett adó és az adóalap] százalékban kifejezett hányadosa nem éri el a 10 százalékot vagy a külföldi társaság nulla vagy negatív adóalap miatt nem fizet társasági adónak megfelelő adót, bár eredménye pozitív; nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a külföldi társaság székhelye, illetősége az Európai Unió tagállamában, az OECD tagállamában vagy olyan államban van, amellyel Magyarországnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerülésére és amely államban valódi gazdasági jelenléttel bír, azzal, hogy50
a)51 valódi gazdasági jelenlétnek minősül a külföldi társaság és az adott államban lévő kapcsolt vállalkozásai által együttesen saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal végzett termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői, valamint kereskedelmi tevékenység, ha az ebből származó bevételük eléri az összes bevételük legalább 50 százalékát;
b) befektetői tevékenységnek minősül a tulajdoni részesedést jelentő tartós befektetés, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megszerzése, tartása és elidegenítése, valamint az adott államban az értékpapírokra, befektetési szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok által szabályozott, illetve a pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási tevékenység felügyeletét ellátó hatóság által felügyelt, illetve engedélyezett alap, társaság vagy egyéb szervezet, továbbá az adott állam illetékes hatóságának engedélyével rendelkező alapkezelő által kezelt, ugyanazon országban alapított vagy bejegyzett alap, társaság vagy egyéb szervezet befektetése, illetve tevékenysége;
c)52 nulla vagy negatív eredmény és adóalap esetén a külföldi állam által jogszabályban előírt társasági adónak megfelelő adó mértékének (amennyiben a külföldi állam az adóalap összegétől függően több társasági adónak megfelelő adómértéket alkalmaz, akkor a legkisebb mértéknek) kell elérnie a 10 százalékot;
d) a külföldi társaság adóéve alatt a részesedéssel rendelkező adóévének utolsó napján vagy napjáig lezárult utolsó adóévet kell érteni;
e) e rendelkezéseket önállóan alkalmazni kell a külföldi társaság székhelyétől, illetőségétől eltérő államban lévő telephelyére is;
f) e rendelkezés alkalmazásában tényleges tulajdonosnak minősül az a magánszemély, aki a külföldi társaságban közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább tíz százalékával vagy - a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - meghatározó befolyással rendelkezik;
g) nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak a külföldi társaság, amelyben az adóév első napján már legalább öt éve elismert tőzsdén jegyzett személy vagy kapcsolt vállalkozása az adóév minden napján legalább 25 százalékos részesedéssel rendelkezik;
h)53 e rendelkezésben foglaltakat - az f) pont szerinti tényleges tulajdonosi jogállás közvetett fennállásának kivételével - az adózó köteles bizonyítani;
Amennyiben az Ön által képviselt gazdálkodó szervezet nem magyarországi székhelyű, és üzletvezetésének helye külföldön van, és székhelye, illetősége az Európai Unió tagállamában, az OECD tagállamában vagy olyan államban van, amellyel Magyarországnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerülésére, kérjük adja meg, hogy az utolsó lezárt adóévben az Ön által képviselt gazdálkodó szervezet és az adott államban lévő kapcsolt vállalkozásai által együttesen saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal végzett termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői, valamint kereskedelmi tevékenységéből származó bevétele hány százaléka az összes bevételének, az alábbiak szerint:
Az illetőség szerinti országban | |||
termelő, feldolgozó, | |||
Utolsó adóév | lezárt | Gazdálkodó szervezet neve | mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői, valamint kereskedelmi tevékenységéből származó |
bevételének aránya az összes | |||
bevételéhez képest | |||
4. Nyilatkozat a közvetlenül vagy közvetetten több, mint 25%-os tulajdonnal, befolyással, szavazati joggal bíró, államháztartáson kívüli jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet átláthatóságáról
4.1. Az általam képviselt szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdoni részesedéssel, befolyással vagy szavazati joggal rendelkezik az alábbi jogi személy / jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet:
Gazdálkodó szervezet | Tulajdoni részesedés mértéke %- ban | Befolyás és szavazati jog mértéke | Adóilletősége |
Neve: ........................................................... Adószáma: ................................................... | |||
Neve: ........................................................... Adószáma: ................................................... |
Neve: ........................................................... Adószáma: ................................................... | |||
Neve: ........................................................... Adószáma: ................................................... |
4.2. Az általam képviselt szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdoni részesedéssel, befolyással vagy szavazati joggal rendelkező jogi személy / jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetnek a következő természetes személy(ek) a tényleges tulajdonosai9:
Gazdálkodó szervezet neve | Tényleges tulajdonos | Tulajdoni hányad | Befolyás és szavazati jog mértéke |
Neve: ....................................................... Születési neve: ......................................... Anyja neve: ............................................. Születési helye: ....................................... Születési ideje: ........................................ | |||
Neve: ....................................................... Születési neve: ......................................... Anyja neve: ............................................. Születési helye: ....................................... Születési ideje: |
9 A tényleges tulajdonosról lásd az 5. számú lábjegyzetet
........................................ |
4.3. A közvetlenül vagy közvetetten több, mint 25%-os tulajdonnal, befolyással, szavazati joggal bíró jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 11. pontja szerinti ellenőrzött külföldi társasági minősítése10
Amennyiben a 4.1. pontban felsorolt gazdálkodó szervezetek székhelye, illetősége az Európai Unió tagállamában, az OECD tagállamában vagy olyan államban van, amellyel Magyarországnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerülésére, kérjük adja meg, hogy az az utolsó lezárt adóévben a gazdálkodó szervezet és az adott államban lévő kapcsolt vállalkozásai által együttesen saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal végzett termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői, valamint kereskedelmi tevékenységéből származó bevétele hány százaléka az összes bevételének, az alábbiak szerint:
Adóév | Gazdálkodó szervezet neve | Az illetőség szerinti országban termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői, valamint kereskedelmi tevékenységéből származó bevételének aránya az összes bevételéhez képest |
Kijelentem, hogy a jelen nyilatkozatban foglaltak a valóságnak mindenben megfelelnek.
Kijelentem, hogy az általam képviselt szervezet alapító (létesítő) okirata, illetve külön jogszabály szerinti nyilvántartásba vételt igazoló okirata alapján jogosult vagyok a szervezet képviseletére és cégjegyzésére.
A fent megadott adatokban bekövetkező változást 8 napon belül, az új adatokra vonatkozó nyilatkozat megküldésével jelzem.
10 Az ellenőrzött külföldi társaság tekintetében lásd a 7. számú lábjegyzetet
Nagyrécse, 2018. …………..
……………………………… Cégszerű aláírás