Üzletszabályzat

OTP Bank Nyrt. OTP Jelzálogbank Zrt. OTP Lakástakarék Zrt.

Üzletszabályzat

a természetes személyek adósságrendezéséről (Magáncsőd) lakossági ügyfelek részére

Hatályos: 2016. október 1-től

I. Bevezető rendelkezések:

1. Jelen üzletszabályzat a lakossági ügyfeleknek minősülő természetes személyek adósságrendezésére vonatkozó szabályokat tartalmazza.

2. Az adósságrendezési eljárás hatálya alatt az egyes termékekre irányadó üzletszabályzati rendelkezéseket a jelen üzletszabályzatban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

3. Jelen üzletszabályzat rendelkezései abban az esetben alkalmazandóak, ha az ügyfél az OTP Bank Nyrt-nél, vagy annak megbízottjánál, az OTP Faktoring Követeléskezelő Zrt- nél ( a továbbiakban: OTP Faktoring Zrt.) kezdeményezi az adósságrendezésre vonatkozó eljárást, vagy az adós más pénzügyi intézménynél kezdeményezett adósságrendezésre vonatkozó eljárásban az OTP Bank Nyrt.-vel fennálló jogviszonya, vagy az OTP Bank Nyrt. által kezelt munkáltatói, önkormányzati, letelepedési alapból nyújtott, vagy állami kisház kölcsönből eredő (a továbbiakban ideértve a letelepedési alapból, vagy az állami kisház kölcsönből eredő), a munkáltatóval, önkormányzattal fennálló jogviszonya válik érintetté. Az adós OTP Jelzálogbank Zrt. és az OTP Lakástakarék Zrt.-vel fennálló jogviszonyának adósságrendezési eljárásban való érintettsége esetén az OTP Jelzálogbank Zrt., valamint az OTP Lakástakarék Zrt. nevében ugyancsak az OTP Bank Nyrt. valamint megbízottja, az OTP Faktoring Zrt. jár el, az adósságrendezéssel kapcsolatos nyilatkozatokat, dokumentumokat ilyen esetben az OTP Bank Nyrt. vagy az OTP Faktoring Zrt. fiókhálózatában kell benyújtani.

4. Az adósságrendezési eljárás során az OTP Bank Nyrt-t, az OTP Jelzálogbank Zrt-t és az OTP Lakástakarék Zrt-t az OTP Faktoring Zrt. képviseli.

Az OTP Bank Nyrt. vállalkozói üzletága vonatkozásában a jelen üzletszabályzat rendelkezéseihez képest eltérő szabályok külön üzletszabályzatban kerülnek rögzítésre.

5. A jelen üzletszabályzatban nem rendezett kérdések tekintetében a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvényben (a továbbiakban: Are törvény), valamint annak végrehajtási rendeleteiben foglaltakat kell alkalmazni.

6. A bíróságon kívüli és a bírósági adósságrendezési eljárás (a továbbiakban együtt: adósságrendezési eljárás) célja, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő természetes személyek adóssága az ehhez szükséges vagyon és jövedelem felhasználásával, szabályozott keretek között rendezésre kerüljön és fizetőképességük helyreálljon.

7. Az adósság rendezésére az adós, adóstárs vagyona és jövedelme felhasználásával kerül sor, az eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezettek helytállásával. Mentes az adósságrendezési eljárás alól az adós, adóstárs és a velük közös háztartásban élő közeli hozzátartozók alapvető létfenntartásához szükséges vagyontárgyak és bevétel.

8. Az adósságrendezési eljárásban az adósnak, adóstársnak tartózkodnia kell minden olyan magatartástól, amely az adósságrendezés célját veszélyezteti. Az adóst és az adóstársat együttműködési kötelezettség terheli a hitelezőkkel és a Családi Csődvédelmi Szolgálattal, illetve a családi vagyonfelügyelővel szemben.

9. A bírósági adósságrendezési eljárás alatt az adós, adóstárs gazdálkodása a családi vagyonfelügyelő felügyelete, ellenőrzése alatt áll.

10. Ahol a jelen üzletszabályzat az adós részére jogot vagy kötelezettséget, vagy annak jogkövetkezményét állapítanak meg, azt a jelen üzletszabályzat eltérő rendelkezése hiányában az adóstársra is érteni kell.

11. Az adós és az adóstárs közösen írásbeli nyilatkozatot tehetnek arról, hogy az Are törvény szerinti eljárásokban csak az egyikük számára kell kézbesíteni az e törvény szerinti határozatokat és csak az egyikük számára kell megküldeni az e törvény szerinti értesítéseket.

II. Értelmező rendelkezések

1. Jelen üzletszabályzat alkalmazásában:

1. adós: az üzletszabályzatban meghatározott feltételeknek megfelelő belföldi természetes személy,

2. adósságrendezés kezdeményezése: a bíróságon kívüli adósságrendezés főhitelezőnél történő írásos kezdeményezése, vagy ha az adósnak nincs főhitelezője, a bírósági adósságrendezés iránti kérelem és mellékleteinek Családi Csődvédelmi Szolgálat útján történő írásos előterjesztése,

3. adósságrendezés kezdő időpontja:

a) bíróságon kívüli adósságrendezés esetén a Családi Csődvédelmi Szolgálat által a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezéséről szóló hirdetmény közzétételének kelte,

b) bírósági adósságrendezés esetén az adósságrendezést elrendelő bírósági végzés jogerőre emelkedésének napja,

4. adósságrendezés záró időpontja:

a) a bíróságon kívüli adósságrendezés esetén

aa) a főhitelező azon értesítésének a Családi Csődvédelmi Szolgálat általi kézhezvétele, amelyben a főhitelező tájékoztatást ad arról, hogy a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezése az adós együttműködésének hiányában, illetve mulasztásai miatt sikertelen, vagy

ab) a főhitelező azon értesítésének a Családi Csődvédelmi Szolgálat általi kézhezvétele, amelyben a főhitelező tájékoztatást ad arról, hogy a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelen, mert a felek között nem jött létre megállapodás,

ac) amennyiben a családi vagyonfelügyelő megállapítja, hogy az adós nem felel meg az adósságrendezés feltételeinek vagy hiánypótlási, adatváltozás bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, vagy a családi vagyonfelügyelővel az együttműködési kötelezettségét megszegi, és erre tekintettel a családi vagyonfelügyelő az adósságrendezés elutasítását kezdeményezi a bíróságon, a bíróságnak az adósságrendezési kérelmet elutasító határozata jogerőre emelkedésének napja,

ad) ha az adós a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban foglaltakat teljesíti, a fennmaradó adósságai megfizetése alól mentesítő bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja,

b) bírósági adósságrendezési eljárás esetén

ba) az adósságrendezési kérelmet elutasító bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja,

bb) az adósságrendezési eljárást megszüntető bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja,

bc) az adósságrendezési egyezség szabályszerű teljesítése esetén a bírósági adósságrendezési eljárást befejezetté nyilvánító, az adóst mentesítő bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja,

bd) az adósságtörlesztési határozatban meghatározott kötelezettségeit szabályszerűen teljesítő adóst a fennmaradó tartozások megfizetése alól mentesítő bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja,

5. adóstárs: az a természetes személy, aki az üzletszabályzat hatálya alá tartozó fizetési kötelezettség tekintetében az adóssal - ideértve a készfizető kezest is - egyetemlegesen felelős, és az adóssal közös háztartásban él vagy az adóssal vagyonközösségben van. A fentieknek megfelelően az adóstárs fogalma eltérhet az eredeti hitel- illetve kölcsönszerződésben meghatározott adóstárs fogalmától.

6. adótartozás: az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 4. pontjában meghatározott, lejárt esedékességű, és az ott meghatározott, nettó módon számított fizetési kötelezettség,

7. aktív korú: a 18 év feletti, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött természetes személy, aki nem minősül fogyatékkal élőnek vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény szerinti megváltozott munkaképességű személynek,

8. ARE nyilvántartás: természetes személyek adósságrendezési nyilvántartása, a Családi Csődvédelmi Szolgálat által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartás,

9. Art.: az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény,

10. államháztartási szervezet: az állam, a helyi önkormányzat, közigazgatási szerv és egyéb az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó szervezet,

11. belföldi természetes személy: az Szja. tv. 3. § 2. pontjában felsorolt belföldi illetőségű magánszemély,

12. biztosított követelés: az a követelés - a biztosítékul szolgáló vagyontárgy forgalmi értéke erejéig - amely megfizetésének biztosítása érdekében

a) az adós vagy más zálogkötelezett vagyontárgyán zálogjog áll fenn,

b) az adós mint kötelezett vagy az adós kötelezettségéért más személy óvadékot nyújtott,

c) az adós mint kötelezett vagyontárgyán vagy vagyoni értékű jogán biztosítéki célú vételi jogot, biztosítéki célú engedményezést kötöttek ki.

13. bírósági adósságrendezés időtartama: a bírósági adósságrendezés kezdő időpontjától a bírósági adósságrendezés záró időpontjáig tartó időszak, e két időpontot is beleértve,

14. Családi Csődvédelmi Szolgálat: az Igazságügyi Hivatalnál és a kormányhivatalnál az adósságrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátására felállításra kerülő szervezeti egység,

15. családi vagyonfelügyelő: az adósságrendezési eljárásban közreműködő fizetésképtelenségi szakértő, aki a Családi Csődvédelmi Szolgálatot magában foglaló kormányhivatallal áll munkavégzésre irányuló tartós jogviszonyban,

16. egyedül élő: egyszemélyes háztartásban élő személy,

17. egyéb hitelező: aki

a) üzletszerű gazdasági tevékenységével összefüggésben, végrehajtható okirattal,számlával, vagy más számviteli bizonylattal igazolt, pénzfizetésre vonatkozó követeléssel rendelkezik az adóssal szemben,

b) az adós vagy adóstárs egyéni vállalkozó munkavállalója, az e jogviszonyából eredő, jogerős bírósági határozattal megállapított követelése tekintetében,

c) az adóssal, adóstárssal az adósságrendezés kezdeményezését követően bérbeadóként bérleti jogviszonyt létesít, az ebből származó követelése tekintetében,

18. egyéb kötelezett:

az a természetes személy

a) aki az Are. törvény hatálya alá tartozó fizetési kötelezettség tekintetében az adóssal vagy adóstárssal egyetemlegesen felelős, de az 5. pont értelmében nem minősül adóstársnak,,

b) a kezes abban az esetben, ha az 5. pont értelmében nem minősül adóstársnak,

c) a zálogkötelezett (az adós tartozását biztosító zálogszerződés zálogkötelezettje),

19. egyéni vállalkozó: az Szja. tv. 3. § 17. pontja szerinti egyéni vállalkozó, az egyéni cég tagja és az Szja tv. 3. § 18. pontja szerinti mezőgazdasági őstermelő,

20. fogyasztó: a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 3. pontja szerinti személy,

21. fogyatékkal élő: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény értelmében súlyosan fogyatékos személynek minősül,

22. forgalmi érték: külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett érték,

23. főhitelező:

a) a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel bejegyzett, a hitelintézetekre és a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó mindazon hitelintézet vagy olyan pénzügyi vállalkozás hitelező, akinek zálogjoga az adós (adóstárs), az adós vagy adóstárs közeli hozzátartozója lakhatását biztosító ingatlanon vagy a zálogkötelezett ingatlanán az említett pénzügyi intézmények közül az első helyen - több ingatlan, azaz több elsőhelyi zálogjogosult esetén az, akinek zálogjoga korábbi időpontban került bejegyzésre - áll fenn, vagy

b) az adós (adóstárs) vagy közeli hozzátartozói lakhatását biztosító ingatlanra kötött pénzügyi lízingszerződés jogosultja,

24. hátrasorolt követelés: az adóssal szemben érvényesítendő olyan követelés,

a) amelynek jogosultja az adóstárs, egyéb kötelezett (kivéve a tartásdíjat és a kártérítést),

b) amelynek jogosultja az adós (adóstárs), egyéb kötelezett Ptk. szerinti közeli hozzátartozója, élettársa (kivéve a tartásdíjat és a kártérítést),

c) amelynek jogosultja olyan gazdálkodó szervezet, amelynek az adós, adóstárs vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója, vagy a jegyzett tőke szerint legalább 5%-os részesedéssel rendelkező tagja,

d) olyan magánjogi tartozás, amely hatósági vagy bírósági úton érvényesíthető, de nem tartozik sem a kiemelt követelések, sem a privilegizált követelések, sem az egyéb hitelezők követelései közé,

25. hitelező:

a) a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban, továbbá a bírósági adósságrendezési eljárásban a bírósági adósságrendezés kezdő időpontjáig az a szervezet vagy természetes személy, akinek

aa) az adóssal szemben jogerős vagy előzetesen végrehajtható határozaton vagy olyan okiraton alapuló követelése van, amely alapján közigazgatási vagy bírósági végrehajtás elrendelésének vagy végrehajtáson kívüli zálogértékesítésnek van helye, vagy a végrehajtást már elrendelték, illetve a zálogtárgyat értékesítésre kijelölték, vagy

ab) akinek az adós által elismert vagy legalább 80%-os mértékben nem vitatott, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett követelése van az adóssal szemben,

b) a bírósági adósságrendezés kezdő időpontjától a bírósági adósságrendezés záró időpontjáig az a) pontban foglaltakon kívül az a szervezet vagy természetes személy, amelynek, illetve akinek az adóssal szemben kamatokkal, egyéb járulékokkal növelten 50 000 forintot meghaladó összegű, az adós által elismert vagy nem vitatott, hatósági vagy bírósági úton érvényesíthető pénzkövetelése vagy pénzben meghatározott követelése keletkezik,

26. hitelviszony: pénzügyi intézménnyel kötött hitelszerződés, pénzkölcsön-szerződés, pénzügyi lízingszerződés,

27. Hpt.: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény,

28. hozzátartozó, közeli hozzátartozó: a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. és 1. pontja szerinti személyek azzal, hogy az adós élettársa abban az esetben tartozik ebbe a körbe, ha az adóssal az adósságrendezés kezdő időpontjában azonos lakóhelyen bejelentve, közös háztartásban él,

29. jelzáloghitel-szerződés: a hiteladós és a pénzügyi intézmény között létrejött kölcsönszerződés - ideértve az életbiztosítási szerződéssel vagy lakás-előtakarékossági szerződéssel kombinált kölcsönszerződést is - amelynek fedezete Magyarország területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog, ahol jelzáloghitel alatt az önálló zálogjogként alapított zálogjogot is érteni kell,

30. jövedelem: a Szoc. tv. 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott része, ideértve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 10. § (3) bekezdésében meghatározott jövedelmet is, továbbá - függetlenül a Szoc. tv.

előírásától - az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételt is,

31. Ket.: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény,

32. KHR: központi hitelinformációs rendszer,

33. KHR. tv.: a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény,

34. közérdekkel összefüggő követelés:

a) az állami kezesség beváltása következtében keletkező megtérítési igény,

b) a közüzemi szerződés alapján a közműszolgáltató által érvényesített követelés,

c) a lakáscélú, otthonteremtési célú kamat- és egyéb támogatás visszafizettetése alapján az adóssal szemben fennálló követelés,

d) az az adótartozás vagy más köztartozás, egyéb, közjogi jogviszonyban jogerős határozattal megállapított vagy végrehajtható fizetési kötelezettség, amelynek a megfizetésére az adós fizetési halasztást vagy részletfizetési kedvezményt kapott vagy amely a bíróságon kívüli vagy bírósági adósságrendezési eljárás időtartama alatt keletkezett,

e) a jogalap nélkül felvett, társadalombiztosítási jogviszony alapján járó juttatás, állami, önkormányzati szociális vagy családtámogatási juttatás visszafizetésére tekintettel keletkezett követelés,

f) a bírósági eljárással összefüggésben keletkezett, az állammal szemben fennálló tartozás,

g) a diákhitelből eredő követelés,

35. közműszolgáltató: víziközmű-szolgáltatást, szénhidrogén-ellátást, távhőszolgáltatást, villamosenergia-szolgáltatást, hulladékszállítást, kéményseprő-ipari közszolgáltatást biztosító szolgáltató,

36. lakhatási feltételek megtartására szolgáló ingatlan: az a méltányolható lakásigényt meg nem haladó jellemzőkkel bíró lakóingatlan (lakás, lakáscélra használt üdülő, zártkerti épület vagy tanya), amely az adós vagy adóstárs tulajdonában áll, és az ingatlant kölcsönszerződés biztosítékául pénzügyi intézmény javára jelzálogjog terheli, vagy olyan lakóingatlan, amelyre vonatkozóan az adós vagy adóstárs pénzügyi intézménnyel lízingszerződést kötött, és amely az adós, adóstárs, vagy az említettek közeli hozzátartozói bejelentett lakóhelye 2015. május 15-én - 2016. október 1-jét követően kezdeményezett adósságrendezési eljárás esetében az adósságrendezési eljárás kezdeményezését megelőző 180. napon - valamint azt követően is folyamatosan, továbbá az említett személyek ténylegesen is ott laknak, feltéve, hogy

a) az adósnak, adóstársnak,

b) az adós, adóstárs tulajdonában álló, jelzáloggal terhelt lakóingatlanban vagy a lízingszerződéssel érintett lakóingatlanban lakóhellyel rendelkező közeli hozzátartozónak, vagy

c) ha a jelzálogjoggal terhelt lakóingatlan nem az adós vagy az adóstárs tulajdonában van, a zálogkötelezettnek

más, lakhatást biztosító, tulajdonjoga, haszonélvezeti vagy használati joga (ide nem értve a bérleti jogot) nincs, vagy az nem felel meg méltányolható lakásigény alsó határára vonatkozó rendelkezéseknek sem,

37. méltányolható lakásigényt meg nem haladó jellemzőkkel bíró ingatlan: külön jogszabályban meghatározott forgalmi értékű, hasznos alapterületű és lakószobával rendelkező lakóingatlan (lakás, lakáscélra használt üdülő, zártkerti épület vagy tanya), ahol a méltányolható lakásigény mértékénél figyelembe kell venni a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók számát is,

38. mindennapi életvitelhez szükséges alapvető, folyamatosan teljesítendő szolgáltatások:

a) közműszolgáltatások,

b) pénzforgalmi szolgáltató által biztosított, pénzforgalmi keretszerződés alapján nyújtott, fizetési számla vezetését magában foglaló szolgáltatás,

c) társasházi és lakásszövetkezeti lakások számára a társasház, lakásszövetkezet által biztosított épület-karbantartási, épületüzemeltetési, takarítási szolgáltatások, fűtési és egyéb közműszolgáltatások,

d) lakóingatlanra kötött vagyonbiztosítási szerződés, felelősségbiztosítási szerződés, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás,

39. öregségi nyugdíj legkisebb mértéke: az erről szóló jogszabályban meghatározott, évente felülvizsgált összeg,

40. önállóan forgalomképes ingatlan: olyan ingatlan, amely önálló helyrajzi számmal rendelkezik, vagy olyan önálló tulajdoni illetőség, amely a természetben elkülönült, és a használatát megosztási megállapodás rendezi,

41. pénzforgalmi szolgáltató: a Hpt. és a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvényben meghatározott szervezet,

42. pénzügyi intézmény: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott fogalom, ideértve az Európai Unió más tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező és ott jogszerűen tevékenységet végző, Magyarország területén határon átnyúló tevékenységként hitelt, pénzkölcsönt vagy pénzügyi lízinget nyújtó pénzügyi intézményt is. Jelen üzletszabályzat alkalmazásában pénzügyi intézmény alatt az OTP Bank Nyrt-t, az OTP Jelzálogbank Zrt-t és az OTP Lakástakarék Zrt-t, illetőleg a képviseletükben eljáró OTP Faktoring Zrt-t kell érteni.

43. privilegizált követelés:

a) a törvényen alapuló tartásra jogosult részére jogerős határozattal vagy egyezséggel megállapított tartásdíj, szüléssel járó költség és tartásra irányuló járadékszerű szolgáltatás (a továbbiakban együtt: tartásdíj) jogosultanként legfeljebb az öregségi nyugdíj legkisebb mértékének kétszeresét - a bíróság által megállapított méltánylandó esetekben legfeljebb az öregségi nyugdíj legkisebb mértékének háromszorosát - meg nem haladó havi összeggel számolva,

b) bíróság által jogerősen megállapított, természetes személyt járadékszerűen megillető kártérítés, jogosultanként legfeljebb az öregségi nyugdíj legkisebb mértékének másfélszeresét meg nem haladó havi összeggel számolva,

c) társasházi közös költségre vonatkozó követelés, lakásszövetkezeti fenntartási célú követelés, társasházanként, lakásszövetkezetenként legfeljebb 15 000 forintot meg nem haladó havi összeggel számolva, ha pedig a közös költség részeként közműdíjakat is meg kell fizetni, akkor legfeljebb 30 000 forintot meg nem haladó havi összeggel számolva,

d) a természetes személyt egy összegben megillető, bíróság által jogerősen megállapított kártérítés, sérelemdíj, jogosultanként összesen legfeljebb 2 millió forint összegig,

e) közérdekkel összefüggő követelések,

44. Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény,

45. régi Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény,

46. saját jogú nyugdíjas: Tbj. 4. § f) pontjában felsoroltak közül az, aki

a) a Tny., illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a Tbj. 14. § (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíj segélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,

b) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül,

47. súlyosan beteg: az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben felsorolt betegségben szenvedő személy,

48. Szja. tv.: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény,

49. Szoc. tv.: a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény,

50. társas vállalkozó: a Tbj. 4. § d) pontja szerinti jogviszonyban álló személy,

51. Tbj.: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e

szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény,

52. természetes személyazonosító adatok: a következő adatok együttesen: név, születési név, születési idő, hely (ország, település), anyja születési neve,

53. Tny.: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény,

54. űrlap: olyan kézzel vagy elektronikusan kitöltendő formanyomtatvány, amely tartalmazza az e törvényben előírt adatokat, jognyilatkozatokat,

55. vagyon: a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 5. pontjában felsorolt vagyontárgyak, ideértve a pénzeszközöket, valamint a pénzben meghatározható értékre fennálló követeléseket is,

56. végrehajtás alá vont vagyon:

a) az az ingatlan, amelyet - a végrehajtási jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésével - végrehajtás alá vontak,

b) az az egyéb vagyontárgy, amelyet bírósági vagy más végrehajtás során már lefoglaltak,

57. Vht.: a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény,

58. víziközmű-szolgáltatás: közműves ivóvízellátás az ahhoz kapcsolódó tűzoltóvíz biztosítással, közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás, ideértve az egyesített rendszerű csapadékvíz-elvezetést is,

59. zálogkötelezett: az adós (adóstárs) személyétől eltérő azon természetes személy, akinek ingatlanán az adóst terhelő pénz- vagy pénzben kifejezett, magánjogi jogviszonyból eredő vagyoni követelés biztosítékaként jelzálogjogot jegyeztek be az ingatlan-nyilvántartásba.

III. Az adósságrendezési eljárásba vonható vagyon, bevétel és tartozások

1. Az adósságrendezési eljárásba tartozik az adós, adóstárs minden vagyona és bevétele, amellyel az adósságrendezési eljárás kezdeményezésekor rendelkezett, továbbá az is, amelyet a bírósági adósságrendezési eljárás elrendeléséig, valamint az adósságrendezési eljárás időtartama alatt szerez.

2. Nem tartozik az adósságrendezési eljárásba a külön jogszabályban felsorolt vagyontárgy és bevétel.

3. Az adós által az adósságrendezési eljárás előtt óvadékba adott vagyontárgy csak akkor vonható az adósságrendezésbe, ha az óvadék jogosultja a kielégítési joga megnyíltától számított 60 napon belül az óvadék tárgyára nem gyakorolta közvetlen kielégítési jogát; ebben az esetben az óvadék jogosultja követelését a zálogjogosultakra irányadó szabályok szerint érvényesítheti az adósságrendezési eljárásban. A kielégítési jog megnyílta a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezéséről szóló hirdetménye közzétételének napja. Az óvadék tárgyának értékét a kielégítési jog megnyíltának időpontjára vonatkozóan kell megállapítani. Ha az óvadék jogosultja az óvadék tárgyából közvetlenül kielégítette a követelését, a fennmaradó összeget köteles az adós részére átutalni.

4. Az egyéb kötelezettek a jelen üzletszabályzatban meghatározott módon vehetnek részt és vállalhatnak kötelezettséget az adós, adóstárs javára az adósságrendezésben.

5. Az adósságrendezési eljárásba tartozik az adós és adóstárs valamennyi tartozása, továbbá az egyéb kötelezett azon tartozása, amely vonatkozásában az adóssal egyetemlegesen kötelezett, vagy amelynek kezese vagy dologi kötelezettje. Az a 75 év alatti, aktív korú közeli hozzátartozó, aki a jelzáloggal terhelt vagy pénzügyi lízingszerződéssel érintett jelen üzletszabályzat szerinti lakhatási feltételek megtartására szolgáló lakóingatlanban rendelkezik lakóhellyel, az adósságrendezés időtartama alatt erre az ingatlanra vonatkozóan köteles viselni a lakás fenntartásával összefüggő költségeket, kivéve, ha

súlyosan beteg vagy fogyatékkal élő.

IV. Az adósságrendezés kezdeményezésének feltételei

1. Adósságrendezés az alábbi együttes feltételek esetén kezdeményezhető:

a) ha az adósnak - önálló adósi vagy adóstársi minőségében, adóstársaival együtt - összességében - kamattal, járulékokkal növelten - egy vagy több, összesen legalább 2 millió forint, de legfeljebb 60 millió forint közötti, hatósági vagy bírósági úton érvényesíthető tartozása van,

b) az a) pont szerinti tartozások meghaladják az adós, adóstárs adósságrendezésbe tartozó vagyonát, de nem haladhatják meg az adós, adóstárs belföldön található vagy hozzáférhető vagyonának 200%-át, azzal, hogy ez utóbbi rendelkezés szempontjából a vagyonba beleértendő az adós, adóstárs öt évre számított, adósságrendezésbe vonható várható bevétele is, de nem tartozik bele a külön jogszabályban meghatározott vagyon, illetve bevétel,

c) az a) pont szerinti tartozások legalább 80%-a az adós (adóstársak) által elismert vagy nem vitatott,

d) az a) pont szerinti tartozások között legalább egy olyan van, amely már legalább 90 napja lejárt esedékességű, és ezen tartozás mértéke kamatokkal, járulékokkal növelten meghaladja az 500 000 forintot,

e) az a) pont szerinti tartozások közül a hátrasorolt követelések száma nem haladja meg az ötöt,

f) a tartozások között van fogyasztói hitelviszonyból eredő tartozás vagy olyan hitelviszonyból eredő tartozás, amely az adós, adóstárs egyéni vállalkozásának finanszírozásával függ össze,

g) a tartozások egyike sem keletkezett olyan jogerős bírósági határozattal, amely az adós polgári vagy büntetőjogi felelősségét állapította meg olyan jogutód nélkül megszűnt társas vállalkozással összefüggésben, ahol az adós vagy adóstárs a tartozásokért való korlátlan helytállási kötelezettségének nem tett eleget vagy a korlátozott tagi felelősséggel jogellenesen visszaélt, vagy mint vezető tisztségviselőnek jogerősen megállapították a felelősségét a megszűnt vállalkozás hitelezőinek érdekeit sértő cselekmények miatt.

2. Ha a fenti pénztartozások valamelyike nem forintban áll fenn, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett - az adósságrendezési feltételek vizsgálatakor irányadó - deviza középárfolyamán kell a tartozás összegét számítani az adósságrendezési eljárás kezdeményezésére jogosultság szempontjából.

3. Xxxx és adóstárs csak közösen kezdeményezheti az adósságrendezési eljárást, és adósként, adóstársként egyidejűleg csak egy adósságrendezési eljárásban vehetnek részt.

4. A kezdeményezésre irányadó feltételeket az eljárás kezdeményezésekor kell vizsgálni. Ha utóbb derül ki, hogy az eljárás kezdeményezésekor az adós vagy adóstárs valótlan vagy hamis adatot szolgáltatott, hamisított vagy valótlan tartalmú okiratot nyújtott be, vagy a valóságnak nem megfelelően nyilatkozott, a hitelező az adósságrendezés iránti kérelem elutasítását vagy az adósságrendezési eljárás megszüntetését kezdeményezheti, a Családi Csődvédelmi Szolgálat vagy a családi vagyonfelügyelő pedig hivatalból kezdeményezi az adósságrendezési eljárás megszüntetését.

5. Nem kezdeményezhet adósságrendezési eljárást az adós, adóstárs, ha

a) az adósságrendezés kezdeményezését megelőző tíz éven belül az ő vagy a vele jelzáloghitel tekintetében egyetemlegesen kötelezett adóstárs érdekkörébe eső

okból került sor bírósági adósságrendezés iránti kérelem jogerős elutasítására [ide nem értve ha a bíróság azért utasítja el az adósságrendezési eljárás iránti kérelmet, mert

• a kérelem vagy mellékletei a hiánypótlási felhívás ellenére nem felelnek meg a törvényben meghatározott feltételeknek, vagy

• az ügy más bíróság, hatóság hatáskörébe, illetékességébe tartozik, de az ügy áttétele az ennek megállapításához szükséges adatok hiánya miatt nem lehetséges,

• az adós, vagy meghatalmazás hiányában az adóstárs belföldi idézési címmel nem rendelkezik,

• az adósnak a kérelemben meghatározott címen a költségátalány megfizetésére, vagy a főhitelező minimális törlesztőrészlet megfizetésére, vagy az adategyeztetésre vonatkozó felhívása nem kézbesíthető]

vagy bírósági adósságrendezési eljárás megszüntetésére, vagy

b) az adósságrendezés kezdeményezését megelőző tíz éven belül az érdekkörébe eső okból rá vonatkozóan vagy a vele jelzáloghitel tekintetében egyetemlegesen kötelezett adóstársra vonatkozóan a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelen kezdeményezése tényének az ARE nyilvántartásba történő jogerős bejegyzésére került sor, vagy a bíróságon kívüli adósságrendezés lefolytatására a törvényben előírt együttműködési kötelezettség vagy a szabályok megszegése miatt nem került sor,

c) korábbi adósságrendezési eljárásban az adós, adóstárs mellett egyéb kötelezettségvállalóként részt vett, és az adósságrendezési eljárásban meghatározott fizetési vagy helytállási kötelezettségét nem teljesítette, ennek jogerős megállapításától számított tíz év leteltéig,

d) már van folyamatban belföldön vagy külföldön olyan más adósságrendezési eljárás, ahol adósként (adóstársként) vagy egyéb kötelezettként vesz részt, vagy a korábban lezárult külföldi adósságrendezési eljárásban meghatározott fizetési kötelezettségét még nem teljesítette vagy annak teljesítése alól a külföldi bíróság még nem mentesítette,

e) külföldön olyan vagyoni vagy pénzfizetésre irányuló igény érvényesítésére irányuló eljárás van folyamatban ellene vagy olyan jogerős határozatot hoztak vele szemben, amelyet Magyarországon el kell ismerni, és az adós vagy adóstárs nem jelölt meg belföldi lakóhellyel rendelkező kézbesítési megbízottat, vagy nem adott olyan írásbeli hozzájárulást, amely a külföldi hitelezőkkel és külföldi bíróságokkal történő kapcsolattartáshoz, illetve a külföldi eljárások adatainak beszerzéséhez szükséges,

f) korábban már volt olyan bíróságon kívül kötött adósságrendezési megállapodás vagy befejezetté nyilvánított bírósági adósságrendezési eljárás, amelyben

fa) adósként, adóstársként,

fb) az adósságrendezési megállapodásban, az egyezségkötésben, illetve a törlesztési határozat végrehajtásában kötelezettséget vállaló egyéb kötelezettként

részt vett, és a megállapodás megkötésére, illetve a bírósági adósságrendezési eljárás egyezségkötés jóváhagyásával történő befejezetté nyilvánítására vagy a bírósági adósságrendezési eljárás megszüntetésére tíz éven belül került sor,

g) korábban már volt olyan adósságrendezési eljárás, amelyben adósként, adóstársként részt vett, de

ga) a mentesítését elrendelő határozatot a bíróság utóbb hatályon kívül helyezte, és a hatályon kívül helyező határozat jogerőre emelkedésétől számítva tíz év még nem telt el,

gb) a bíróság a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatályának megszűnését állapította meg, és az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számítva tíz év még nem telt el, vagy

gc) a bíróság a bírósági adósságrendezési egyezség hatályának megszűnését állapította meg, és az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számítva tíz év még nem telt el,

h) az adóstársak, illetve az egyéb kötelezettek között magánjogi jogviszonyból eredő követelés érvényesítése, vagy polgári jogi igény megtérítése iránt eljárás van folyamatban, legalább 200 000 forint összegű fizetési kötelezettség teljesítése érdekében,

i) az adós vagy adóstárs más országban magánszemélyek adósságrendezését vagy más, hasonló jogi hatásokkal járó bíróságon kívüli vagy bírósági eljárást kezdeményezett és azt még nem bírálták el,

j) az adós nem minősül belföldinek,

k) ha az adósnak, adóstársnak, egyéb kötelezettnek büntetőeljárásban meghozott határozat (ide nem értve a jogerős határozattal megítélt polgári jogi igényt) alapján fennálló pénzbüntetés, bűnügyi költség tartozása van vagy bűnügyi zárlatot rendeltek el a vagyonára, vagy vagyonelkobzást rendeltek el vele szemben,

l) szabálysértési eljárásban vagy közigazgatási eljárásban kiszabott, járulékaival együtt számított, 500 000 forintot meghaladó összegű bírságtartozása van,

m) közjogi jogviszonyból eredő, lejárt esedékességű tartozása van,

n) az adós vagy a zálogkötelezett lakóingatlana a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény értelmében a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (a továbbiakban: NET) részére megvásárlásra felajánlásra került, kivéve, ha a NET a lakóingatlan megvásárlását elutasítja,

6. A fentiek szerinti közjogi jogviszonyból eredő követelésbe nem tartozik bele, ha

a) az adós köztartozása lakáshitel-tartozással, annak kamatával, járulékával, lakáscélú vagy otthonteremtési célú hitellel összefüggő állami kezesség beváltása miatt vagy állami lakáscélú támogatás, kamattámogatás visszafizettetésével összefüggésben keletkezett,

b) az adós köztartozása a külön jogszabály szerinti diákhitel tartozás meg nem fizetése miatt keletkezett,

c) az adós köztartozása jogalap nélkül felvett társadalombiztosítási juttatás, állami, önkormányzati szociális, családtámogatási, fogyatékossági vagy rehabilitációs juttatás visszafizetése miatt keletkezett, és ennek összege - járulékaival együtt - nem haladja meg az 500 000 forintot,

d) az adó- vagy más köztartozás vagy bírság megfizetésére vonatkozóan az adós - a végrehajtás elrendelését megelőzően vagy a végrehajtási eljárásban - legfeljebb egyéves időtartamra részletfizetést vagy fizetési halasztást kapott, és a részletfizetés mértéke havonta nem haladja meg a 200 000 forintot.

7. Adósságrendezési eljárás a következő körülmények valamelyike esetén kezdeményezhető:

a) fizetési késedelemre vagy nemteljesítésre hivatkozással a fenti tartozások miatt a hitelezők egyike sem mondta még fel, illetve még nem tette lejárttá a hitelszerződést,

b) legalább egy hitelező a nemfizetés vagy fizetési késedelem miatt a szerződést már felmondta vagy lejárttá tette,

c) legalább egy hitelező a fizetési késedelem vagy nemfizetés esetén már megindította a követelésérvényesítési eljárást (pl. szerződés felmondása, fizetési meghagyásos eljárás, per, a fizetés jogalapját és összegét megállapító közigazgatási határozat, zálogtárgy értékesítésének kezdeményezése, végrehajtási eljárás kezdeményezése),

d) a hitelezői követelések valamelyike már végrehajtás alatt áll, vagy a zálogtárgy értékesítése folyamatban van.

8. Ha az adóssal, adóstárssal vagy az egyéb kötelezettel szemben fennálló követelés devizaneme az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Forintosítási tv.) 15. §-a alapján került módosításra, a bírósági adósságrendezés kezdő időpontjától felszámítható kamatmérték, valamint a bírósági adósságrendezés során elrendelt fizetési haladék, és az ezt követő törlesztési időszak alatti kamatmérték nem haladhatja meg a Forintosítási tv. 11. §-ában meghatározott mértékeket.

V. Az egyéb kötelezettek részvétele az adósságrendezési eljárásban

1. Az adós, adóstárs az eljárás kezdeményezésekor csatolja az egyéb kötelezett Are törvény végrehajtási rendelete szerinti nyilatkozatát, amelyben az egyéb kötelezett nyilatkozik, hogy

a) az adósságrendezési eljárásban az adós, adóstárs mint közvetlen kötelezett mellett részt vesz oly módon, hogy helytáll az adósságrendezési megállapodásban az adósságrendezési egyezségben vagy az adósságtörlesztési határozatban az adós számára meghatározott fizetési kötelezettség teljesítéséért oly módon, hogy ha az adós a fizetési kötelezettségét nem teljesíti, akkor a hitelezők erről szóló felhívásától számított 8 napon belül megfizeti a hitelező számára az elmaradt adósságtörlesztést, vagy

b) az adósságrendezési eljárásban az adós, adóstárs mint közvetlen kötelezett mellett részt vesz oly módon, hogy az adósságrendezési megállapodásban az adósságrendezési egyezségben vagy az adósságtörlesztési határozatban az adós számára meghatározott fizetési kötelezettség teljesítéséért helytáll az a) pontban meghatározott módon, ezenkívül az adós törlesztési kötelezettségének kiegészítésére is kötelezettséget vállal az adósságrendezés érdekében a bíróságon kívüli vagy a bírósági adósságrendezési eljárásban, vagy

c) az eljárásban azzal a korlátozással vesz részt, hogy a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban, a bírósági adósságrendezési egyezségkötésben, illetve az adósságtörlesztési határozat végrehajtásában kizárólag az adós Are törvény szerinti azon fizetési kötelezettség a) pontban meghatározott módon történő teljesítéséért vállal kötelezettséget, amely kötelezettségért mint egyetemleges kötelezett vagy mint zálogkötelezett helytállni köteles [az a)-b) pontban és e pontban említettek a továbbiakban: az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett], vagy

d) az adósságrendezési eljárásban nem vesz részt, de egyúttal tudomásul veszi, hogy az adósságrendezési eljárás szerinti igényérvényesítésekkel szembeni védelem nem illeti meg.

2. Az a) és b) pontja szerint az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezettek az adóssal, adóstárssal szemben - a kötelezettségvállalásukkal összefüggésben az adósságrendezési eljárás alatt teljesített kifizetésekre tekintettel - az adósságrendezési eljárás záró időpontját követően léphetnek fel, követelésük elévülése az adósságrendezési eljárás időtartama alatt nyugszik.

3. A fenti rendelkezések alapján, amennyiben az Adós kölcsöne állami, készfizető kezességvállalással biztosított, az Adós köteles nyilatkoztatni a Magyar Állam képviselőjét, a Magyar Államkincstárat arról, hogy részt kíván-e venni az adósságrendezési eljárásban, és ha igen, milyen feltételek mellett.

VI. A bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezése az OTP Bank fiókhálózatánál

1. Az adósnak a bírósági adósságrendezési eljárás kezdeményezését megelőzően bíróságon kívüli adósságrendezést kell kezdeményeznie, ezt a kezdeményezését benyújthatja írásban a főhitelezőnél is. Az eljárás kezdeményezését kizárólag az OTP Bank Nyrt. erre kijelölt fiókjaiban, az OTP Faktoring Zrt. fiókjaiban, vagy postai úton, az OTP Bank Nyrt. által megadott címen lehet kezdeményezni. (A kijelölt fiókok listája, valamint az a postacím, amelyre a pénzügyi intézmény az adósságrendezéssel kapcsolatos beadványokat várja jelen üzletszabályzat 1. számú mellékletében található.) Az Are. törvényben meghatározott eljárási határidők számítása kizárólag abban az esetben kezdődik meg, ha az adós az eljárást a fenti helyeken kezdeményezi. Az eljárás kezdeményezésére kijelölt OTP Bank Nyrt. és OTP Faktoring Zrt. fiókok listáját, valamint a postacímet az OTP Bank Nyrt. a honlapján közzéteszi. A postai úton benyújtott kérelmek esetén – amennyiben az nem az OTP Bank Nyrt. által megadott címre érkezik, a kérelmet a Bank továbbítja a megadott címre, ilyen esetben az eljárási határidők számítása a kérelem megadott címre való érkezésével kezdődik meg.

2. Az OTP Bank Nyrt., és az OTP Faktoring Zrt., mint az OTP Bank Nyrt. megbízottja kizárólag abban az esetben fogadja be az adós adósságrendezésre irányuló kérelmét, ha az adósnak, vagy adóstársnak van az OTP Bank Nyrt, az OTP Jelzálogbank Zrt vagy az OTP Lakástakarék Zrt állományában lévő élő, vagy felmondott ügylete, és az ügyfél ezen ügyletek vonatkozásában az OTP Bank Nyrt.-vel, az OTP Jelzálogbank Zrt.-vel vagy az OTP Lakástakarék Zrt.-vel a kérelem benyújtásának időpontjában jogviszonyban áll.

3. Az OTP Bank Nyrt., és az OTP Faktoring Zrt., mint az OTP Bank Nyrt. megbízottja kizárólag abban az esetben fogadja be az adós adósságrendezésre irányuló kérelmét, ha az adós azonosítását el tudta végezni. Amennyiben az adós a kérelmét a pénzügyi intézmény adósságrendezési kérelem átvételére kijelölt fiókban nyújtja be személyesen, az ügyfél- azonosítás a következő érvényes okmányok valamelyikének bemutatása alapján történhet

- személyi igazolvány;

- személyazonosító igazolvány és lakcímet igazoló hatósági igazolvány együttesen;

- magyar útlevél és lakcímet igazoló hatósági igazolvány együttesen;

- új típusú kártyás gépjármű vezetői engedély és lakcímet igazoló hatósági igazolvány együttesen;

Amennyiben az adós a kérelmét postai úton – a pénzügyi intézmény által adósságrendezési kérelem átvételére megadott postacímére megküldve – nyújtja be a pénzügyi intézmény az azonosítás érdekében adategyeztetést végez.

Amennyiben az adós helyett az Are. törvény szerinti meghatalmazott jár el, ez esetben a pénzügyi intézmény az azonosítást, illetőleg az adategyeztetést a kérelmező személye vonatkozásában, a rendelkezésére álló adatok alapján végzi el. Az adósságrendezési eljárás megindításához szükséges jognyilatkozatokat, kötelezettségvállalásokat a meghatalmazott nem írhatja alá, azt az adósnak kell aláírnia.

Amennyiben az azonosítás sikertelen, a személyesen benyújtani kívánt kérelmet a pénzügyi intézmény nem fogadja be, a postai úton küldött kérelem visszaküldésre kerül.

4. Az adóstársak csak közösen kezdeményezhetnek adósságrendezést, és együttesen tehetnek az eljárás során jognyilatkozatokat, ide nem értve azon hitelezői követelésekkel összefüggő jognyilatkozatokat, amelyek kötelezettje csak az egyik adóstárs. Az

adóstársak egymásnak ezekben az esetekben is meghatalmazást adhatnak az eljárási cselekmények és jognyilatkozatok megtételére. A meghatalmazást írásban kell megtenni és azt az adott eljárási cselekmény vagy jognyilatkozat megtételekor a családi vagyonfelügyelőnek, illetve a bíróságnak be kell mutatni.

5. Az adósságrendezés kezdeményezésére irányuló kérelem az adós, a hitelezők és egyéb kötelezettek azonosítására szolgáló adatok mellett tartalmazza az adós vagyonleltárát és tartozásállományának összetételét, összegét, törlesztési kötelezettségeit. Az adósnak nyilatkoznia kell a saját és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók, illetve az élettársa havi rendszeres bevételeiről és a mindennapi közös életvitellel összefüggő havi kiadásokról is.

6. Az adósságrendezés kezdeményezésének kötelező tartalmi elemeit és a kérelemhez csatolandó iratok, nyilatkozatok listáját a jelen üzletszabályzat 2. melléklete tartalmazza.

7. Az adósságrendezés kezdeményezését a jelen üzletszabályzat 3. mellékletben meghatározott adattartalommal, a jelen üzletszabályzat 4. mellékletben meghatározott nyilatkozatok, kötelezettségvállalások és űrlapok csatolásával, a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványok igénybevételével lehet megtenni. Az űrlapokon az adós nyilatkozik az adósságrendezésbe tartozó vagyonáról, bevételeiről, kiadásairól, követeléseiről, tartozásairól, a vele közös háztartásban élőkről, valamint az egyéb kötelezettekről, valamint arról, hogy van-e ellene folyamatban végrehajtási eljárás vagy végrehajtáson kívüli zálogértékesítés.

8. Az adósságrendezés kezdeményezéséről az adósnak és adóstársnak egyidejűleg írásban értesítenie kell a pénzügyi eszközeit (így különösen, de nem kizárólagosan a fizetési- és hitelszámláit) vezető intézményeket.

9. A pénzügyi intézmény, akihez az adósságrendezési eljárás kezdeményezése benyújtásra került, haladéktalanul tájékoztatja az adós lakóhelye szerinti területi Családi Csődvédelmi Szolgálatot a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás kezdeményezésének benyújtásáról. A Családi Csődvédelmi Szolgálat erről a tényről a KHR tv.-ben meghatározott módon adatot szolgáltat a KHR-be.

10. Az adósságrendezés kezdeményezésének benyújtására vonatkozó dokumentumok átvételéről a pénzügyi intézmény iratátvételi elismervényt ad az adósnak. Az iratátvételi elismervény nem jelenti egyúttal az igény befogadását is.

11. Az adósságrendezés kezdeményezésekor az adós és az adóstárs nyilatkozik arról is, hogy nem képes a tartozásai megfizetésére.

12. Az adósnak és az adóstársnak a tartozásai vonatkozásában meg kell jelölnie, hogy mely követeléseket, milyen összegben és milyen indokkal, bizonyítékokkal vitat. Nem lehet vitatottnak tekinteni az olyan hitelezői követelést, amelynek fennállását jogerős ítélet, illetve jogerős végzéssel jóváhagyott egyezség állapította meg, vagy ha az adós tartozáselismerése közokiratba van foglalva (Pp. 195. §), kivéve, ha az adós olyan okirattal bizonyított tényre alapítva vitatja a követelést, amely a határozat jogerőre emelkedése vagy a közokirat létrejötte után következett be.

13. Az adósságrendezés kezdeményezésekor az adós és az adóstárs kötelezettséget vállal

a) az adósságrendezési eljárásba tartozó vagyonának és bevételeinek az adósságrendezés céljára történő bevonására, a tartozások rendezéséhez szükséges

bevétele és vagyona rendelkezésre tartására, ide nem értve azokat a vagyontárgyakat és bevételeket, amelyeket e törvény végrehajtási rendeletében az adósságrendezésbe vonás alól mentesít,

b) a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás létrehozásában történő közreműködésre, a főhitelező ezzel összefüggő tevékenységének támogatására,

c) a hitelezőkkel, egyéb kötelezettekkel, a Családi Csődvédelmi Szolgálattal és a családi vagyonfelügyelővel történő együttműködésre,

d) a bírósági adósságrendezés elrendelése esetére gazdálkodásának a családi vagyonfelügyelő általi ellenőrzésének és a vagyona, bevételei feletti rendelkezési joga korlátozásának tűrésére,

e) az adósságrendezésre vonatkozó megállapodás megkötéséig vagy az egyezség bírósági jóváhagyásáig terjedő időszakban a törlesztési kötelezettség, illetve a folyamatos fizetési kötelezettségei jelen üzletszabályzatban meghatározott mértékű teljesítésére,

f) vagyona, bevételei, valamint a vele szemben - pénzkövetelés megfizetése iránt - érvényesített követelések fennállására, változására vonatkozó adatok és dokumentumok szolgáltatására,

g) az általa vagy ellene indított, a pénzfizetésre irányuló vagy pénzben kifejezett vagyoni értékkel összefüggő igényérvényesítési eljárásokkal összefüggő adatoknak az eljárásban részt vevő felek általi megismerhetővé tételére.

14. Az adósságrendezés kezdeményezésekor az adós és az adóstárs a főhitelező előtt írásban nyilatkozik arról, hogy

a) a jelzáloggal terhelt lakóingatlana tulajdonát a bíróságon kívüli és a bírósági adósságrendezési eljárás során meg kívánja-e tartani, a főhitelezővel kötött hitelszerződése feltételeinek számára kedvezőbb feltételeket tartalmazó módosítása esetén - ha pedig a lakóingatlanra pénzügyi lízingszerződése van, kívánja-e annak módosítását azzal, hogy a módosított lízingdíj megfizetésére vonatkozóan a képességét megvizsgálják - vagy

b) előzetesen hozzájárul ahhoz, hogy az adósságrendezés érdekében a jelzáloggal terhelt lakóingatlana elidegenítésre kerüljön és helyette az adósságrendezési eljárás alatt másik, kisebb értékű, a méltányolható lakásigényt meg nem haladó jellemzőkkel bíró lakóingatlant kíván vásárolni a jelzálogjog másik ingatlanra, mint új zálogtárgyra történő bejegyzésével, vagy

c) előzetesen hozzájárul ahhoz, hogy az adósságrendezés érdekében a jelzáloggal terhelt lakóingatlana elidegenítésre kerüljön, de helyette az adósságrendezési időtartama alatt nem kíván másik lakóingatlant vásárolni vagy lízingbe venni, vagy

d) előzetesen hozzájárul ahhoz, hogy az adósságrendezés érdekében a jelzáloggal terhelt lakóingatlana elidegenítésre kerüljön, de helyette másik, kisebb értékű, a méltányolható lakásigényt meg nem haladó jellemzőkkel bíró lakóingatlanra vonatkozóan pénzügyi lízingszerződést, vagy hitelszerződést kíván kötni azzal, hogy a lízingdíj, illetve a törlesztő részletek megfizetésére vonatkozóan a törlesztési képességét megvizsgálják.

15. A nyilatkozattétel során az adós és az adóstárs által tett közös nyilatkozattal egyetlen jelzáloggal terhelt lakóingatlan tulajdona megtartására vonatkozóan, illetve egyetlen pénzügyi lízingszerződéssel érintett ingatlanra vonatkozóan lehet szándéknyilatkozatot tenni.

16. Az adósságrendezés kezdeményezésekor az adós és az adóstárs a főhitelező előtt írásban nyilatkozatot tesz arról, hogy az általa szolgáltatott adatok, dokumentumok teljes körűek és a rendelkezésre bocsátott dokumentumok valódiak.

17. Az adós és az adóstárs kötelezettséget vállal arra, hogy ha a személyi, családi, vagyoni, jövedelmi helyzetében, illetve a lakóhelyével összefüggésben vagy az adósságrendezésbe vonandó vagyonával, jövedelmével és az adósságállományával és az ellene indított igényérvényesítésekkel összefüggő adatokban változás következik be, az azzal összefüggésben újonnan kitöltött űrlapokat és dokumentumokat öt napon belül benyújtja.

18. Az adósságrendezés kezdeményezésekor adós és az adóstárs írásban hozzájárul ahhoz, hogy az adósságrendezésbe vonandó vagyonával, jövedelmével és az adósságállományával és az ellene indított igényérvényesítésekkel összefüggő adatokat a hitelezők, az egyéb kötelezettek, a hatáskörükben eljáró hatóságok, ügyészség és bíróság, a családi vagyonfelügyelő és a Családi Csődvédelmi Szolgálat, valamint a külön törvényben az ilyen adat megismerésére feljogosított szervek - a jogaik gyakorlásához, kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges körben - megismerjék.

19. Az adósságrendezés kezdeményezésekor az adós és az adóstárs a főhitelező előtt írásban tett nyilatkozattal hozzájárul ahhoz, hogy az adósságrendezés kezdeményezése, valamint a bírósági adósságrendezéssel kapcsolatos eljárás megindítása, megszüntetése, valamint a jogerős mentesítő határozat a központi hitelinformációs rendszerbe bejegyzésre kerüljön.

20. Az adós és az adóstárs az adósságrendezés kezdeményezésekor írásban hozzájárul ahhoz, hogy az adósságrendezés kezdeményezése, annak sikertelensége és a bírósági adósságrendezés elrendelése a hitelezői igénybejelentések céljából közzétett hirdetményből megismerhető legyen.

21. Az adósságrendezés kezdeményezésekor az adós, adóstárs a főhitelező előtt írásban kötelezettséget vállal a főhitelező eljárásával közvetlenül összefüggő postai és távközlési készkiadások megtérítése érdekében a jelen üzletszabályzatban meghatározott összegű költségátalány előlegezésére és megfizetésére.

22. Az adós és az adóstárs az adósságrendezés kezdeményezésekor a főhitelező előtt írásban nyilatkozatot tesz arról, hogy van-e adóstársa, és csatolja az adóstárs nyilatkozatát az eljárás közös kezdeményezésére, és arra, hogy melyek azok a tartozások, amelyekre vonatkozóan az adóstársnak nincs helytállási kötelezettsége.

23. Az adós, adóstárs az adósságrendezés kezdeményezésekor a főhitelező előtt írásban nyilatkozatot tesz arról, hogy van-e olyan személy, aki egyéb kötelezettként az adósságrendezésbe vonható, az egyéb kötelezett egyetemleges felelőssége vagy zálogkötelezettsége mely tartozásokra vonatkozóan áll fenn, továbbá

a) csatolja az egyéb kötelezett nyilatkozatát arról, hogy kötelezettséget vállal-e az adósságrendezés alatt az Are törvényben meghatározott fizetési kötelezettségek teljesítésére vagy

b) igazolja, hogy az egyéb kötelezettet az adósságrendezés kezdeményezését megelőzően nyilatkozattételre felhívta.

24. Az adós és az adóstárs nyilatkozik arról, hogy ha a bíróságon kívüli adósságrendezés nem indul meg vagy a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás nem jön létre, akkor a bírósági adósságrendezést kezdeményezi, és csatolja az ezzel összefüggő kérelmét is.

25. Az adós és az adóstárs nyilatkozik arról, hogy más adósságrendezési eljárást sem belföldön, sem külföldön nem kezdeményezett, ilyen eljárás nem indult, volt-e korábban ilyen eljárás hatálya alatt és ha igen a tartozásai alól mentesült-e, továbbá kötelezettséget

vállal arra, hogy ilyen eljárást az Are törvényben meghatározott időtartamon belül nem kezdeményez.

26. Az adós és az adóstárs nyilatkozik arról is, hogy az adósságrendezés kezdeményezését megelőző öt naptári éven belül 500 000 forintot meghaladóan vállalt-e ingyenesen kötelezettségvállalást, utasított-e vissza örökséget, és idegenített-e el vagyontárgyakat.

27. Az adós, adóstárs nyilatkozik arról, hogy amennyiben az adósságrendezési eljárás alatt az általa lakott lakóingatlan értékesítésre kerül, hozzájárul-e az ezzel összefüggő adatnak a helyi önkormányzat jegyzője részére történő átadásához.

28. A pénzügyi intézmény a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás kezdeményezésének benyújtásakor 8 napon belül értesíti az adóst, ha nem minősül Are törvény értelmében főhitelezőnek, ezzel egyidejűleg az adós által benyújtott dokumentumokat a Családi Csődvédelmi Szolgálat részére továbbítja.

29. A pénzügyi intézmény ha főhitelezőnek minősül, 8 napon belül írásban nyilatkozik az adós számára, hogy

x. xxxxxxx-e a bírósági adósságrendezés előkészítésével és koordinálásával összefüggő feladatok ellátására,

b. ha nem köteles a főhitelezői feladatok ellátására, azt vállalja-e.

30. A főhitelező köteles az Are. törvényben a főhitelezők számára felsorolt feladatokat ellátni, ha az adós vagy az adóstárs tartozásai kizárólag vele, illetve a vele a számviteli jogszabályok szerint kapcsolt vállalkozásokkal szemben állnak fenn, és a főhitelező nem áll a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény 17. §-a alapján elrendelt szanálási eljárás hatálya alatt vagy a jogutód nélküli megszüntetésére irányuló eljárás hatálya alatt.

31. Ha a pénzügyi intézmény nem minősül főhitelezőnek, vagy nem köteles vállalni a főhitelezői tevékenységgel kapcsolatos feladatokat, nemleges nyilatkozatát, valamint adósnak a bírósági adósságrendezés iránti kérelmét és mellékleteit a bírósághoz történő továbbítás céljából Családi Csődvédelmi Szolgálathoz továbbítja az adós egyidejű értesítése mellett.

32. Ha a főhitelező bírósági adósságrendezés előkészítésével és koordinálásával összefüggő feladatok ellátására vonatkozó kötelezettsége fennáll, vagy a főhitelező az ezzel járó feladatokat vállalja, a főhitelező az adóst egyidejűleg tájékoztatja az adósságrendezési eljárás kezdeményezésétől esedékes - a jelzáloghitel-szerződés vagy pénzügyi lízingszerződés alapján teljesítendő - minimális törlesztőrészlet összegéről. A minimális törlesztőrészletet a főhitelezői pozíciót megalapozó, fel nem mondott, és felmondott hitel esetében is meg kell állapítani. A minimális törlesztőrészlet összege a zálogjoggal biztosított nyilvántartott követelés 7,8%-ának egytizenketted része, de legfeljebb a zálogjoggal terhelt ingatlan forgalmi értéke 7,8%-ának egytizenketted része, amelyet a főhitelező a zálogjoggal biztosított követelésére, illetve a lízingdíjra számol el. A főhitelező a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás létrehozásával összefüggő koordinációs és adminisztrációs feladatai ellátásáért az adóstól és az adóstársaktól összesen 30 000 forint postai és távközlési költségátalányra jogosult, amelyet a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül, de legkésőbb az e pont szerinti első törlesztőrészlettel együtt kell megfizetni. Ha az adós a költségátalányt nem fizeti meg vagy a minimális törlesztő részlet fizetését a pénzügyi intézmény által előírt határidő alatt

nem kezdi meg, a főhitelező az adós által benyújtott dokumentumokat és a fizetési kötelezettség elmulasztásáról szóló nyilatkozatot a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak továbbítja bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás adós érdekkörében fennálló sikertelenségére hivatkozva.

33. Ha a főhitelező a benyújtott dokumentumokat megvizsgálja, és úgy találja, hogy azok hiányos, egymásnak ellentmondó, a KHR vagy a főhitelező által nyilvántartott adatokkal nem egyező adatokat vagy nyilatkozatokat tartalmaznak, az adóst adategyeztetésre hívja fel. Az adategyeztetés végső határideje a felhívás kibocsátásától számított 30 nap, ennek elmulasztása esetén a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezése az adós érdekkörében fennálló okból sikertelennek minősül.

34. Ha adategyeztetés nem szükséges vagy az eredményesen zárult, az adósságrendezés kezdeményezéséről a főhitelező értesíti a Családi Csődvédelmi Szolgálatot.

35. A főhitelező a bíróságon kívüli adósságrendezéssel összefüggő feladatok ellátásáért - az adós által fizetendő költségátalányon kívül - egyéb díjat vagy költségtérítést az eljárás egyéb résztvevőitől nem kérhet.

36. A Családi Csődvédelmi Szolgálat a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezésének tényét haladéktalanul bejegyzi az ARE nyilvántartásba.

VII. Tudomásszerzés

Az adósságrendezés kezdeményezésének joghatásai a pénzügyi intézménynek az adósságrendezés kezdeményezés tényéről való tudomásszerzésének módjától és időpontjától függően, eltérő időpontokban állnak be.

1. Tudomásszerzés módja

Az a tény, hogy az ügyfél adósságrendezési eljárás kezdeményezett az alábbi módokon juthat a Bank tudomására.

a) Az Adós és Adóstárs az adósságrendezés kezdeményezése iránti kérelmét a pénzügyi intézménynél, mint Főhitelezőnél nyújtja be.

b) Xxxx és Adóstárs a pénzügyi intézményt az adósságrendezés kezdeményezéséről írásban értesíti.

c) a Családi Csődvédelmi Szolgálat bejelenti az OTP Bank részére, hogy az adós más pénzügyi intézménynél eljárást indított.

d) A Központi Hitelinformációs Rendszerben való észlelés által.

2. Tudomásszerzés időpontja

1. A VII.1.a) pont alá tartozó esetben a Bank a tudomásszerzés időpontjának a tárgynapon

12 óráig benyújtott kérelmek esetében a tárgynapot, a tárgynapon 12 órát követően benyújtott kérelmek esetében a tárgynapot követő napot tekinti.

2. A VII.1.b) pont alá tartozó esetben a Bank a tudomásszerzés időpontjának az írásbeli értesítés tárgynapon 12 óráig kézhez vett értesítés esetén a tárgynapot, a tárgynapon 12 órát követően benyújtott kérelmek esetében a tárgynapot követő napot tekinti.

3. A VII.1.c) pont alá tartozó esetben a Bank a tudomásszerzés időpontjának az Családi

Csődvédelmi Szolgálat tárgynapon 12 óráig kézhez vett bejelentése esetén a tárgynapot, a tárgynapon 12 órát követően bejelentés esetében a tárgynapot követő napot tekinti.

4. A VII.1. d) pont alá tartozó esetben a Bank a tudomásszerzés időpontjának a tárgynapon 12 óráig történt KHR Rendszerben való észlelés esetén a tárgynapi, a tárgynapon 12 órát követően történt észlelést követően a tárgynapot követő napot tekinti.

VIII. Az adósságrendezés kezdeményezésének joghatásai

1. A bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezésének benyújtására vonatkozó dokumentumok átvételekor a pénzügyi intézmény a dokumentumok személyes benyújtásakor elismervényt ad az adósnak a dokumentumok átvételéről, ha az adós nyilatkozik arról, hogy az adósságrendezés kezdeményezése iránt nem nyújtott be kérelmet párhuzamosan a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szervénél.

2. Ha a pénzügyi intézmény a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezésének benyújtására vonatkozó dokumentumokat postai úton kapta meg az adóstól, haladéktalanul nyilatkoztatja az adóst, hogy az adósságrendezés kezdeményezése iránt nyújtott-e be kérelmet párhuzamosan a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szervénél. A nyilatkozat beérkezéséig – de legfeljebb 15 napig – a pénzügyi intézmény a dokumentumok átvételét függőben tartja.

3. Ha az adós úgy nyilatkozik, hogy az adósságrendezés kezdeményezése iránt a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szervénél is benyújtotta a kérelmét vagy a 2. pontban meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik, a pénzügyi intézmény a dokumentumokat erre hivatkozással haladéktalanul továbbküldi az adós lakóhelye szerint illetékes Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szervének, és erről az adóst tájékoztatja.

4. Ha az adós olyan nyilatkozatot tett, hogy az adósságrendezés kezdeményezése iránt nem nyújtott be párhuzamosan kérelmet a Családi Csődvédelmi Szolgálatnál, a nyilatkozat alapján a pénzügyi intézmény a dokumentumok átvételéről haladéktalanul elismervényt küld az adósnak.

5. Ha a pénzügyi intézmény a dokumentumok átvételéről szóló elismervény átadását követően a bíróságon kívüli adósságrendezést kezdeményező dokumentumok előzetes áttekintése alapján észleli, hogy az adós az Are. törvény szerinti feltételek alapján nyilvánvalóan nem jogosult az adósságrendezési eljárás kezdeményezésére, haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem átvételétől számított 8 napon belül – az adósságrendezés iránti kérelem bíróság általi elutasításának joghatásaira történő figyelemfelhívással – nyilatkozattételre hívja fel az adóst, hogy erre a körülményre tekintettel is fenntartja-e az adósságrendezés kezdeményezésére irányuló kérelmét.

A fentiek szerinti esetekben az adósságrendezés kezdeményezése benyújtásának joghatásai csak abban az esetben állnak be, ha az adós legkésőbb a fenti szerinti felhívás kézhezvételét követő 8 napon belül személyesen vagy postai úton – a pénzügyi intézmény kijelölt fiókjainál – írásban nyilatkozik, hogy fenntartja az adósságrendezés kezdeményezése iránti kérelmét. Ebben az esetben az adósságrendezés kezdeményezése benyújtásának joghatásai a nyilatkozatnak a pénzügyi intézmény általi kézhezvételét követő munkanap 23:00 órakor beállnak, és a pénzügyi intézmény az erről szóló igazolást haladéktalanul megküldi az adósnak.

6. Ha az adós a fenti nyilatkozattételi határidőn belül nem tesz nyilatkozatot az

adósságrendezés kezdeményezése iránti kérelme fenntartásáról, az adósságrendezés kezdeményezésével összefüggő kérelmet és az ahhoz csatolt dokumentumokat a pénzügyi intézmény haladéktalanul visszaküldi az adósnak, és tájékoztatja arról, hogy az adósságrendezés kezdeményezésének joghatásai nem álltak be.

7. Ha az adósságrendezés kezdeményezésének benyújtásával összefüggésben nem kellett az

5. pont szerinti felhívást kibocsátani, és ezért az adósságrendezés kezdeményezése benyújtásának joghatásai beálltak, vagy ha az adósságrendezés kezdeményezése benyújtásának joghatásai a 6. pont alapján álltak be, a pénzügyi intézmény az adósságrendezés kezdeményezése iránti kérelem benyújtása joghatásának beálltakor haladéktalanul tájékoztatja a Családi Csődvédelmi Szolgálat illetékes területi szervét az adós bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás iránti kezdeményezésének benyújtásáról, KHR törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszerbe történő adatszolgáltatás teljesítése érdekében.”

8. Egyéb esetben az adósságrendezés kezdeményezésének joghatásai

- a VII.1.a) pontban részletezett esetben a tudomásszerzéstől számított 8. napon,

- a VII.1.b)-d) pontban részletezett esetekben a tudomásszerzés napján állnak be.

9. A pénzügyi intézmény a nála kezdeményezett azon adósságrendezési eljárások esetében, ahol az adósságrendezés kezdeményezése benyújtásának joghatásai beálltak, a Családi Csődvédelmi Szolgálattól az adósságrendezési eljárás kezdeményezésének benyújtására és az adósságrendezési ügy ügyazonosítójára vonatkozóan kapott adatokról a tudomásszerzést követően az adósnak küldött első írásbeli értesítésben tájékoztatja az adóst.

10. A pénzügyi intézmény az adósságrendezés kezdeményezésének tényét és az azzal összefüggő adatokat a kezdeményezés tudomásulvételétől az Are törvény szerinti hirdetmény közzétételéig banktitokként kezeli.

11. A pénzügyi intézmény az adósságrendezés kezdeményezésének tudomásulvételétől csak az adósságrendezés keretei között érvényesítheti az adóssal, adóstárssal, egyéb kötelezettel szemben a hitelviszonyból fennálló jogviszony vagy egyéb jogviszony alapján fennálló követeléseit (ide nem értve a pénzforgalmi szolgáltatásokért fizetendő díjat), ezenkívül az adóssal fennálló jogviszonyból eredő beszámítási jogát is csak az adósságrendezés szabályai által lehetővé tett módon gyakorolhatja. A pénzügyi intézmény továbbá nem tehet más olyan intézkedést sem, amely őt vagy ugyanahhoz a vállalatcsoporthoz tartozó intézményt vagy más hitelezőt előnyösebb helyzetbe hozna a többi hitelezőhöz képest. Ezen rendelkezések megszegése esetén a pénzügyi intézmény az adóssal és a többi hitelezővel szemben kártérítési kötelezettséggel tartozik. Az adós és az adóstárs egyetemlegesen felelős az írásbeli bejelentés késedelméből vagy valótlanságából eredő károkozásért.

12. Az adósságrendezés joghatásainak beálltától a pénzügyi intézmény az adósságrendezés záró időpontjáig az adósságrendezés kezdeményezése miatt vagy az adós, adóstárs nemfizetésére vagy késedelmes fizetésére hivatkozással nem mondhatja fel a korábban létrejött hitel- illetve kölcsönjogviszonyt.

13. A pénzügyi intézmény az adósságrendezés joghatásainak beálltától csak az adósságrendezés keretei között érvényesítheti az adóssal, adóstárssal, és az eljárásban részt vevő egyéb kötelezettel szemben fennálló követeléseit.

14. Az adós, adóstárs az adósságrendezésbe vonható vagyontárgyait, bevételeit az adósságrendezés kezdeményezésétől kezdve annak szem előtt tartásával köteles kezelni, kiadásait úgy ésszerűsíteni, hogy a hitelezők érdekeit ne veszélyeztesse, továbbá tartózkodnia kell minden olyan magatartástól, amely az adósságrendezés célját meghiúsítaná vagy veszélyeztetné. Az adós adósságrendezésbe tartozó vagyont nem idegeníthet el, biztosítékul nem adhat, más módon sem terhelhet meg, vételi, visszavásárlási, elővásárlási jogot nem adhat, a vagyon használatát, hasznosítását sem engedheti át, a vagyonra vonatkozóan haszonélvezeti jogot nem alapíthat.

15. A Családi Csődvédelmi Szolgálat a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezéséről szóló hirdetmény közzétételével egyidejűleg kezdeményezi az adósságrendezési eljárás tényének feljegyzését az ingatlan-nyilvántartásba és az adósságrendezési eljárás tényének bejegyzését közhiteles járműnyilvántartásokba. A feljegyzés, illetve a bejegyzés hatálya azonos az elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó feljegyzés hatályával.

16. Az adós és az adóstárs az adósságrendezés kezdeményezésétől kezdve pénzfizetésre vagy vagyoni érték szolgáltatására vonatkozó kötelezettséget csak a saját és együtt élő hozzátartozói mindennapi életviteléhez szükséges, a rendes gazdálkodást meg nem haladó mértékben vállalhat, újabb hitel- vagy kölcsönszerződést – ha az Are. tv. kivételt nem tesz – nem köthet, pénzeszközeit tartós befektetési formában nem helyezheti el, továbbá nem tehet olyan ingyenes kötelezettségvállalást, nem köthet olyan aránytalan értékkülönbözetet tartalmazó vagy más olyan jogügyletet és nem tehet olyan jognyilatkozatot, amely a vagyoni helyzetét, fizetési és törlesztési képességét az adósságrendezés elrendelésének időpontjára hátrányosan befolyásolná vagy az adósságrendezési képessége javulását rontaná. Az adós, adóstárs nem hozhat továbbá más olyan intézkedést sem, amely alkalmas arra, hogy valamely hitelezőjét jogellenesen előnyben részesítse a többivel szemben, vagy amely valamely hitelezője kijátszását célozza vagy azt eredményezheti.

17. Az adós, adóstárs az adósságrendezés kezdeményezését követően köteles megtenni a szükséges intézkedéseket az adósságrendezésbe tartozó vagyon értékének megőrzése, állagának megtartása, a vagyonvesztés elkerülése, a vagyon és a bevételek adósságkezelési célra történő rendelkezésre tartása érdekében.

18. Az adós, adóstárs a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezésétől nem teljesítheti a szerződésben vagy egyoldalú jogügyletben ellenszolgáltatás nélkül vállalt pénzfizetésre, tartozásátvállalásra, tartozáselvállalásra, teljesítésátvállalásra, kezességvállalásra vagy más helytállásra vonatkozó kötelezettségeit. Ezen követelésekre vonatkozó igényt a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás alatt az adóssal szemben nem lehet érvényesíteni, a követelésekre vonatkozó igény elévülése nyugszik.

19. Az adósságrendezés kezdeményezésétől az adósságrendezés záró időpontjáig az adós, illetve az adóstársak egymásra és más személyekre nem engedményezhetik sem a már esedékessé vált, sem pedig a később esedékessé váló pénzbeli vagy vagyoni követeléseiket; az ezzel ellentétes rendelkezés semmis. Az adós, az adóstársa, és az adósságrendezési eljárásban részt vevő egyéb kötelezett köteles a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban, az bírósági adósságrendezési egyezségben és a bírósági adósságtörlesztési határozatban meghatározott követelése érvényesítésére a jogszabályok szerinti igényérvényesítési eljárásokat kezdeményezni, ennek megtörténtéről a főhitelezőt és a bírósági adósságrendezési eljárásban a családi

vagyonfelügyelőt tájékoztatnia kell. Ezekben az igényérvényesítési eljárásokban az adóst, az adóstársat és az egyéb kötelezettet illetékfeljegyzési jog illeti meg.

20. Az adósságrendezés joghatásainak beálltától az adós - ha az Are. törvény kivételt nem tesz - sem egyoldalúan, sem a másik fél egyetértésével nem változtathatja meg az adósságrendezés hatálya alá eső jogviszonya tartalmát vagy jogcímét; az ezzel ellentétes rendelkezés hatálytalan.

21. Az adósságrendezés joghatásainak beálltától kezdődően az adósságrendezés záró időpontjáig a pénzügyi intézmény és az adós illetőleg adóstárs között szerződésmódosításra kizárólag a bíróságon kívüli adósságrendezés során létrejött egyezség, illetőleg az egyezség módosítása keretében kerülhet sor.

22. Az adósságrendezési eljárás kezdeményezése előtt keletkezett az adósságrendezés joghatásainak beálltától kezdődően az 50 000 forintot meg nem haladó, bírósági vagy hatósági úton behajtható tartozások a Ptk. szerinti ügyleti kamattal, azaz a mindenkori jegybanki alapkamattal kamatoznak, és elévülésük az adósságrendezési eljárás alatt nyugszik. Amennyiben a hitel/kölcsönszerződésben olyan egyetemlegesen kötelezett személy vesz részt, aki az Are. törvény szerint egyéb kötelezettnek minősül és nem vesz részt az adósságrendezési eljárásban – a jelen üzletszabályzat VIII. 20. pontjában foglaltaktól eltérően – vele szemben a jelen pontban foglaltakat alkalmazni kell, az OTP Bank Nyrt vele szemben is az Are. törvényben meghatározott ügyleti kamatot érvényesíti.

23. Ha az adós a fentiekben meghatározott kötelezettségeit megszegi, a Családi Csődvédelmi Szolgálat adósságrendezés adós érdekkörében történő sikertelen kezdeményezésére tekintettel az adós kérelmét és annak mellékleteit a bírósághoz továbbítja, ha pedig a bíróság már elrendelte az adósságrendezést, az eljárás megszüntetését kezdeményezi.

24. A bírósági adósságrendezés hatálya alatt a felszámításra kerülő kamat, díj jutalék és költség mértéke a „Hirdetmény a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény szerinti adósságrendezési eljárás (Magáncsőd) hatálya alatt, lakossági ügyfelek esetében alkalmazott kamat- díj- és költségekről” elnevezésű hirdetményben meghatározott mérték.

25. Amennyiben a kölcsönszerződésben olyan egyetemlegesen kötelezett személy vesz részt, aki az Are tv. szerint egyéb kötelezettnek minősül és nem vesz részt az adósságrendezési eljárásban, vele szemben – a jelen üzletszabályzatban külön nevesített kivételektől eltekintve – a jelen üzletszabályzatban rögzített szabályok nem alkalmazandóak.

26. Az adósságrendezés kezdeményezésének meghatározott joghatásai az adósságrendezési eljárás elrendelése iránti kérelem bíróság általi elutasításáról szóló végzés jogerőre emelkedésének napján elenyésznek.

27. Mentesítés

Abban az esetben, ha az adós, adóstárs a bíróságon kívüli adósságrendezés keretében megkötött megállapodásban, a bírósági adósságrendezési eljárás során megkötött egyezségben, illetőleg az adósságtörlesztési határozatban foglaltakat maradéktalanul betartotta és a mentesítő határozat meghozatalára sor került, az ezen időpontig kiegyenlítésre nem került tőke, kamat, díj, költség, jutalék nem válik esedékessé, ezen összeget a pénzügyi intézmény elengedi. Ez alól a szabály alól kivételek az adósságrendezés időszakánál hosszabb futamidejű jelzáloghitelszerződések, melyek tekintetében a jogerős mentesítő határozat kézhezvételét követően az adós a futamidő

lejártáig még esedékessé váló, az egyezségben vagy adósságrendezési határozatban meghatározott összegeket köteles megfizetni.

28. A fenti rendelkezés alapján a hitelintézet az alábbi intézkedéseket foganatosítja:

VIII.I. Lakossági ingatlanfedezetű lakás- és jelzálog-típusú hitelek:

1. Az adósságrendezési eljárás hatálya alatt álló kölcsönökre vonatkozó törlesztőrészlet, kamat, díj, költség, jutalék beszedése az adósságrendezési eljárás megszűntetéséig, a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás alatt kötött megállapodás megkötéséig, a bírósági eljárás során hozott egyezség jogerőre emelkedéséig, vagy a bíróság által hozott, adósságtörlesztésről szóló végzés jogerőre emelkedéséig felfüggesztésre kerül, kivéve a minimális törlesztőrészlet átutalása tekintetében azt a kölcsönt, amellyel kapcsolatban az adósoknak az eljárás során minimális törlesztőrészlet-fizetési kötelezettségük keletkezett.

2. Az eljárás kezdete előtt már megkötött kölcsönszerződés alapján – ideértve a ki nem folyósított megelőlegező kölcsönszerződést is – további folyósítás, részfolyósítás – a megállapodás, egyezség megkötéséig, az adósságtörlesztési határozat meghozataláig, vagy az eljárás megszüntetéséig – nem történhet. A kölcsön összegét a hitelező továbbra is az adósok rendelkezésére tartja, az esetlegesen fizetendő rendelkezésre tartási díjat felszámítja, melynek megfizetésére az eljárás befejezésétől függően kerül sor.

3. Egyes, a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény szerinti adósságrendezési eljárás (Magáncsőd) hatálya alatt, lakossági ügyfelek esetében alkalmazott kamat- díj- és költségekről elnevezésű hirdetményben megjelölt költségek, díjak, jutalékok az adóssal, adóstárssal szemben nem érvényesíthetőek.

4. Az adósságrendezési eljárás alatt az ügyleti kamat és azon a szerződésben meghatározott szolgáltatások ellentételezéseként rendszeresen fizetendő díjak és költségek, amelyekre nézve a szolgáltatást a Bank az adósságrendezési eljárás alatt is nyújtja, annak ellenére felszámítására kerülnek, hogy azok az adósságrendezésre tekintettel az adóssal szemben az eljárás egyes szakaszaiban nem válnak esedékessé. Amennyiben az ilyen kamatok, díjak, költségek és jutalékok az adósságrendezés joghatásainak beálltát követően az adósságrendezés záró időpontjáig tartó időszakban az üzletszabályzat vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően változnak, a változások beállnak, azonban érvényesítésükre az Are. törvény rendelkezései szerint kerül sor.

5. Az adósságrendezési eljárásban érvényesíteni kívánt követelés összege tartalmazza joghatások beálltáig felmerült valamennyi kamatot, díjat és költséget.

6. Az adósságrendezés joghatásainak beálltától kezdődően rendszeres kölcsöntörlesztésre az Adós pénzügyi intézménynél vezetett lakossági bankszámlájáról történő beszedés útján nem kerülhet sor.

7. Eseti törlesztést az Adós, Adóstárs, eljárásban részt vevő egyéb kötelezett nem teljesíthet

sem a pénzügyi intézménynél vezetett lakossági bankszámláról, sem más banknál vezetett lakossági bankszámláról történő átutalással, illetve a pénzügyi intézmény fiókjaiban a hitelszámlára történő pénztári befizetéssel sem.

8. Az adósságrendezés hatálya alatt álló adós, adóstárs által teljesített befizetések – amennyiben azok beazonosíthatóak – a kölcsönszámlán nem kerülnek jóváírásra. Az adósságrendezés hatálya alatt álló adós, adóstárs elő- végtörlesztést nem teljesíthet.

9. A minimális törlesztőrészlet megfizetését vállaló adós a minimális törlesztőrészlet összegénél nagyobb összeget nem utalhat a hitelszámlára,

10. A minimális törlesztőrészlet-fizetési kötelezettség a kölcsönhöz kapcsolódó gyűjtőszámlára, banki árfolyamrögzítésre nem terjed ki,

11. Az eljárásban szereplő Adxx, Adxxxxxx xsetleges törlesztési kötelezettségének esedékességkor a hitelszámlára történő átutalással – vagy amennyiben korábban a törlesztést készpénzátutalási megbízással teljesítette, készpénzátutalási megbízással – köteles eleget tenni.

12. Az egyéb – nem az adós, adóstárs, egyéb kötelezett által teljesített – befizetések, utalások továbbra is jóváírásra kerülnek a kölcsönszámlán (pl. törlesztési támogatás, lakáscélú állami támogatások, munkáltatói, vissza nem térítendő támogatások, káresemény esetén utalt biztosítási összeg, lakástakarék betéttel kombinált hitelek esetében a lakástakarék megtakarítási összege, a megtakarítási időszak lejártát követően, vagy a lakástakarék betét felmondása esetén, biztosítással kombinált hitelek esetében a biztosítási összeg a biztosítási időszak lejártát követően), az ilyen befizetéseket az OTP Bank Nyrt., az OTP Jelzálogbank Zrt. és az OTP Lakástakarék Zrt. a kölcsönszámla tőkeösszegén előtörlesztésként írja jóvá, amely után a pénzügyi intézmény szerződésmódosítási, átütemezési díjat nem számít fel. Az ilyen jóváírások nem kerülnek túlfizetésként nyilvántartásra.

13. Az állami kamattámogatás – amennyiben az az adósságrendezési eljárás joghatásainak beálltakor lehívható volt – az eljárás folyamán is lehívásra kerül.

14. Az egyéb kötelezettel szemben az OTP Bank Nyrt., az OTP Jelzálogbank Zrt.vagy az OTP Lakástakarék Zrt. az egyéb kötelezett nyilatkozatának megfelelően érvényesíti a követelését. Az egyéb kötelezett nyilatkozata olyan hitelek megfizetésére is kiterjedhet, amelyben eredetileg sem adósként, sem adóstársként, sem zálogkötelezettként, sem pedig készfizető kezesként nem szerepelt. Amennyiben a kölcsönszerződésben eredetileg adósként, vagy adóstársként szereplő egyéb kötelezett úgy nyilatkozik, hogy nem kíván részt venni az eljárásban, az OTP Bank Nyrt., az OTP Jelzálogbank Zrt. vagy az OTP Lakástakarék Zrt. az eljárásban szereplő adós által meg nem fizetett törlesztőrészlet, kamat, díj, jutalék, költség összegét vele szemben az eredeti kölcsönszerződésben meghatározott módon, és összegben érvényesíti. Ilyen esetben – amennyiben a törlesztési kötelezettség teljesítése érdekében a szerződés szerint az adósnak, adóstársnak beszedési megbízást kellett adnia, és az eredeti kölcsön adósa, vagy adóstársa a korábbiakban még

nem adott beszedési megbízást az aktuális törlesztőrészletek beszedésére az OTP Bank Zrt., OTP Jelzálogbank Zrt. vagy OTP Lakástakarék Zrt. részére - az eljárásban részt nem vevő adós, vagy adóstárs köteles azt megadni. Az adósságrendezési eljárás megindításának joghatásait az eljárásban részt vevő egyéb kötelezett esetében is alkalmazni kell.

15. Az egyéb, az eljárásban szereplő kötelezett esetleges törlesztési kötelezettségét a kölcsönszámlára történő átutalással köteles teljesíteni a törlesztőrészlet, valamint az egyéb költségek, díjak esedékességekor.

16. A nyújtott kamatkedvezmények abban az esetben kerülnek megvonásra, ha a kedvezmények alapjául szolgáló feltételek az adósságrendezés időtartama alatt nem teljesülnek.

17. Lakáshitelek esetében amennyiben a kölcsön folyósítása olyan, zárolt folyószámlára történt, melyről a hitelező az adósok részére kifizetést kizárólag a hitelcél megvalósításához, készültségi fok igazolásával egyidejűleg, készültségi fok arányában engedélyezett, az Adós a zárolt folyószámlán szereplő összeget köteles a kérelemhez csatolandó vagyonleltárban szerepeltetni.

18. Amennyiben a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban megállapodás megkötésére kerül sor, a megállapodásban meghatározott első esedékességi naptól kezdődően adós a megállapodásban meghatározott összegű törlesztőrészlet megfizetésére köteles.

19. Amennyiben a bírósági adósságrendezési eljárásban egyezség megkötésére, illetőleg adósságtörlesztési határozat meghozatalára kerül sor, az egyezségben, illetőleg az adósságtörlesztési határozatban meghatározott első esedékességi naptól kezdődően adós az egyezségben, illetőleg az adósságtörlesztési határozatban meghatározott összegű törlesztőrészlet megfizetésére köteles.

VIII.II. Megbízásból kezelt munkáltatói, önkormányzati kölcsönök

1. Az adós, adóstárs valamennyi, fenti kölcsönére vonatkozó törlesztőrészlet, díj, költség, jutalék beszedése a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás megszűntetéséig, vagy a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás alatt kötött egyezség dátumáig felfüggesztésre kerül.

2. Egyes, a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény szerinti adósságrendezési eljárás (Magáncsőd) hatálya alatt, lakossági ügyfelek esetében alkalmazott kamat- díj- és költségekről elnevezésű hirdetményben megjelölt költségek, díjak, jutalékok az adóssal, adóstárssal szemben nem érvényesíthetőek.

3. Az adósságrendezési eljárás alatt azon a szerződésben meghatározott szolgáltatások ellentételezéseként rendszeresen fizetendő díjak és költségek, amelyekre nézve a szolgáltatást a Bank az adósságrendezési eljárás alatt is nyújtja, annak ellenére felszámítására kerülnek, hogy azok az adósságrendezésre tekintettel az adóssal szemben az eljárás egyes szakaszaiban nem válnak esedékessé. Amennyiben az ilyen díjak.

költségek és jutalékok az adósságrendezés joghatásainak beálltát követően az adósságrendezés záró időpontjáig tartó időszakban az üzletszabályzat vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően változnak, a változások beállnak, azonban érvényesítésükre az Are törvény rendelkezései szerint kerül sor.

VIII.III. Fogyasztási hitelek:

VIII.III.I. Az Annuitásos törlesztésű termékek szabályai

1. Az annuitásos törlesztésű termékek körébe értendőek az alábbi termékek:

• személyi kölcsön

• önkéntes nyugdíjpénztári személyi kölcsön

• áruvásárlási és szolgáltatási gyorskölcsön

• tartozásrendező kölcsön

• lombard hitel

2. Kamatszámítás

Az adósságrendezési eljárás alatt az ügyleti kamat és azon a szerződésben meghatározott szolgáltatások ellentételezéseként rendszeresen fizetendő díjak és költségek, amelyekre nézve a szolgáltatást a pénzügyi intézmény az adósságrendezési eljárás alatt is nyújtja, annak ellenére felszámítására kerülnek, hogy azok az adósságrendezésre tekintettel az adóssal szemben az eljárás egyes szakaszaiban nem válnak esedékessé.

3. Az adósságrendezés joghatásainak beálltától kezdődően késedelmi kamat felszámítására nem kerülhet sor.

4. Az adósságrendezési eljárásban érvényesíteni kívánt követelés összege tartalmazza a joghatások beálltáig felmerült valamennyi kamatot, díjat és költséget.

Törlesztés szabályai a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban a megállapodás megkötésének időpontjáig, illetőleg azon időszakban, amikor az adós, adóstárs nem állnak a bíróságon kívüli adósságrendezés szerinti megállapodás, valamint a bírósági adósságrendezés keretében kötött egyezség, valamint adósságtörlesztési határozat hatálya alatt, az adósságrendezés záró időpontjáig bezárólag

5. Az adósságrendezés joghatásainak beálltától kezdődően rendszeres kölcsöntörlesztésre az Adós pénzügyi intézménynél vezetett lakossági bankszámlájáról történő beszedés útján nem kerülhet sor.

6. Eseti törlesztést az Adós nem teljesíthet sem a pénzügyi intézménynél vezetett lakossági bankszámláról, sem más banknál vezetett lakossági bankszámláról történő átutalással, illetve a pénzügyi intézmény fiókjaiban a hitelszámlára történő pénztári befizetéssel sem.

7. Amennyiben a kölcsönszerződésben eredetileg adósként, vagy adóstársként szereplő egyéb kötelezett úgy nyilatkozik, hogy nem kíván részt venni az eljárásban, a pénzügyi intézmény az eljárásban szereplő adós által meg nem fizetett törlesztőrészlet, kamat, díj, jutalék, költség összegét vele szemben az eredeti kölcsönszerződésben meghatározott módon, és összegben érvényesíti. Ilyen esetben - amennyiben az eredeti kölcsön adósa, vagy adóstársa a korábbiakban még nem adott beszedési megbízást az aktuális

törlesztőrészletek beszedésére pénzügyi intézmény részére - köteles azt megadni.

8. Az adóson, adóstárson és az eljárásban részt vevő egyéb kötelezetten kívüli, harmadik személyek által teljesített rendkívüli befizetések automatikusan – külön rendelkezés nélkül – a hitel elő- illetőleg végtörlesztésére kerülnek elszámolásra, amely után a pénzügyi intézmény szerződésmódosítási díjat nem számít fel.

Törlesztés szabályai a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban a megállapodás, a bírósági adósságrendezési eljárás során megkötött egyezség, illetőleg az adósságtörlesztési határozat hatálya alatt

9. Amennyiben a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban megállapodás megkötésére kerül sor a megállapodásban meghatározott első esedékességi naptól kezdődően adós a megállapodásban meghatározott összegű törlesztőrészlet megfizetésére köteles. A megállapodásban meghatározott törlesztést az adós teljesítheti a pénzügyi intézménynél vezetett lakossági számláról, a más banknál vezetett lakossági bankszámláról történő utalással, illetve a pénzügyi intézmény fiókjaiban a hitelszámlára történő pénztári befizetéssel egyaránt.

10. Amennyiben az adós mellett az egyezség keretében a kölcsöntartozásért egyéb kötelezett meghatározott összegű teljesítést vállalt, a fenti rendelkezéseket rá nézve megfelelően alkalmazni kell.

11. Amennyiben a bírósági adósságrendezési eljárásban egyezség megkötésére, illetőleg adósságtörlesztési határozat meghozatalára kerül sor, az egyezségben, illetőleg az adósságtörlesztési határozatban meghatározott első esedékességi naptól kezdődően adós az egyezségben, illetőleg az adósságtörlesztési határozatban meghatározott összegű törlesztőrészlet megfizetésére köteles. Az egyezségben, illetőleg az adósságtörlesztési határozatban megállapított összegű törlesztést az adósság törlesztése céljából nyitott, közös pénzforgalmi számláról köteles teljesíteni, amely felett a családi vagyonfelügyelő rendelkezik.

12. Amennyiben az adós mellett az egyezség keretében a kölcsöntartozásért egyéb kötelezett meghatározott összegű teljesítést vállalt, a fenti rendelkezéseket rá nézve megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy az egyéb kötelezett teljesíthet a pénzügyi intézménynél vezetett lakossági számláról, a más banknál vezetett lakossági bankszámláról történő utalással, illetve a Bank fiókjaiban a hitelszámlára történő pénztári befizetéssel egyaránt.

VIII.III.II. Eltérő szabályok Lombard hitel esetén:

1. A Lombard hitel óvadék fedezete mellett nyújtott kölcsön. Az adós által az adósságrendezési eljárás előtt óvadékba adott vagyontárgy csak akkor vonható az adósságrendezésbe, ha az óvadék jogosultja a kielégítési joga megnyíltától számított 60 napon belül az óvadék tárgyára nem gyakorolta közvetlen kielégítési jogát; ebben az esetben az óvadék jogosultja követelését a zálogjogosultakra irányadó szabályok szerint érvényesítheti az adósságrendezési eljárásban. A kielégítési jog megnyílta az adósságrendezés joghatásai beálltának időpontja.

2. A pénzügyi intézmény az adósságrendezés joghatásainak beállta esetén haladéktalanul gondoskodik az óvadék tárgyára nézve kielégítési jogának gyakorlásáról. Amennyiben a

pénzügyi intézmény, mint az óvadék jogosultja az óvadék tárgyából közvetlenül kielégítette a követelését, a fennmaradó összeget köteles az adós részére átutalni.

3. Fentiek alapján a VIII.III.I. pont törlesztésre vonatkozó rendelkezései Lombard hitel esetében nem kerülnek alkalmazásra.

VIII.III.III. Keretjellegű termékek szabályai

VIII.III.III.I. Folyószámlahitel

1. A pénzügyi intézmény a korábban létrejött hitelszerződés alapján megállapított felhasználható hitelkeretet az adósságrendezés joghatásainak beálltát követően a továbbiakban – ideértve az adósságrendezés záró időpontját követő időszakot is – nem tartja, az adós rendelkezésére, az adósságrendezés joghatásainak beálltától kezdődően a felhasználható hitelkeret terhére további pénzkölcsön nyújtására nem kerülhet sor.

2. A felhasználható hitelkeret összege az adósságrendezés joghatásainak beálltától kezdődően 0 Ft-ban kerül megállapításra, az adósságrendezés joghatásainak beálltáig felhasznált összeget a pénzügyi intézmény lejárt követelésként – egy az erre a célra létrehozott, technikai számlán – tartja nyilván, melynek érvényesítésére az adósságrendezés keretében kerülhet sor. A technikai számla vonatkozásában számlakivonat évente egy alkalommal készül.

3. A felhasznált összeg tartalmazza az adósságrendezés joghatásainak beálltáig felmerült valamennyi tranzakciót – ideértve az ún. úton lévő tételeket is – és az adósságrendezés joghatásainak beálltáig felmerült valamennyi kamatot, díjat és költséget.

4. Az adósságrendezés joghatásainak beálltát követően a rendszeres jövedelem fedezete melletti folyószámlahitel rendszeres felülvizsgálatára nem kerülhet sor. Ennek alapján a hitelképesség és teljesítőképesség vizsgálata, A lakossági bankszámlákról, betétekről és a Folyószámlahitelről – Folyószámlahitel című üzletszabályzatban meghatározott feltételek vizsgálata, valamint a rendszeres jóváírások összegének módosulása automatikusan nem módosíthatja az engedélyezett hitelkeret összegből felhasználható keretösszeget.

5. Amennyiben a hitelszerződésben olyan egyetemlegesen kötelezett személy vesz részt, aki az Are tv. szerint egyéb kötelezettnek minősül és nem vesz részt az adósságrendezési eljárásban, vele szemben – jelen üzletszabályzat VIII. 20. pontjában foglaltaktól eltérően – a jelen pontban rögzített szabályok változatlanul alkalmazandóak, azzal, hogy az eljárásban részt nem vevő egyéb kötelezettel szembeni követelés a vonatkozó jogszabályok általános rendelkezései szerint érvényesíthető, a követelés érvényesítésére kizárólag az adósságrendezés keretén kívül kerülhet sor. Fexxx xzemély az adósságrendezés joghatásainak beálltától sem egyoldalúan, sem a másik fél egyetértésével nem változtathatja meg az adósságrendezés hatálya alá eső jogviszony tartalmát vagy jogcímét, ami nem zárja ki, hogy fenti személy a hitelszerződésből eredő teljes követelését rendezze.

6. A lakossági bankszámlákról, betétekről és a Folyószámlahitelről – Folyószámlahitel című üzletszabályzatban rögzített kamat, díj és költségváltozások az adósságrendezés joghatásainak beálltától az adósságrendezés záró időpontjáig tartó időszakban az üzletszabályzat vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően beállnak, azonban

érvényesítésükre az Are törvény rendelkezései szerint kerül sor.

7. A pénzügyi intézmény az adósságrendezés joghatásainak beálltától az adósságrendezés záró időpontjáig terjedő időszakban a „Hirdetmény a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény szerinti adósságrendezési eljárás (Magáncsőd) hatálya alatt alkalmazott kamat- díj- és költségekről” elnevezésű hirdetményben foglalt kamatot, díjat és költséget számítja fel. Amennyiben valamely kamat- díj- vagy költségtételről a fenti Hirdetmény nem rendelkezik, úgy az adott termékre vonatkozó Hirdetmény rendelkezései az irányadóak.

VIII.III.III.II. Hitelkártya

1. A pénzügyi intézmény a korábban létrejött hitelszerződés alapján megállapított hitelkeretet az adósságrendezés joghatásainak beálltát követően a továbbiakban – ideértve az adósságrendezés záró időpontját követő időszakot is – nem tartja az adós rendelkezésre, az adósságrendezés joghatásainak beálltától kezdődően a hitelkeret terhére további pénzkölcsön nyújtására nem kerülhet sor.

2. Az adósságrendezés joghatásainak beálltát követően a hitelkártya egyenleg terhére a pénzügyi intézmény az ügyféltől pénzforgalmi vagy egyéb, tranzakcióra irányuló megbízást nem fogad be, a hitelkártya egyenleg terhére pénzforgalmi vagy egyéb, tranzakcióra irányuló megbízás nem teljesíthető. A pénzügyi intézmény a korábban a hitelkártya egyenleg terhére adott rendszeres pénzforgalmi vagy egyéb megbízásokat az adósságrendezés joghatásainak beálltát követően a továbbiakban – ideértve az adósságrendezés záró időpontját követő időszakot is – nem teljesíti.

3. Fenti rendelkezések megvalósítása érdekében a kártya használata felfüggesztésre kerül.

4. Az elérhető hitelkeret összege az adósságrendezés joghatásainak beálltától kezdődően 0 Ft-ban kerül megállapításra, az adósságrendezés joghatásainak beálltáig felhasznált összeget a pénzügyi intézmény lejárt követelésként tartja nyilván, melynek érvényesítésére az adósságrendezés keretében kerülhet sor.

5. A felhasznált összeg tartalmazza az adósságrendezés joghatásainak beálltáig felmerült valamennyi tranzakciót – ideértve az ún. úton lévő tételeket is – és a joghatások beálltáig felmerült valamennyi kamatot, díjat és költséget.

6. Az adósságrendezés joghatásainak beálltát követően a hitelkeret pénzügyi intézmény által történő rendszeres felülvizsgálatára valamint az adós, mint Szerződő fél által kezdeményezett módosítására nem kerülhet sor.

7. Az adósságrendezés joghatásainak beálltát követően a pénzügyi intézmény az alábbi szolgáltatásokat nem teljesíti:

- hitelszámlához tartozó kártyákkal tranzakciók lebonyolítása (vásárlás, készpénzfelvétel)

- új kártya előállítása, rendelkezésre bocsátása

- új társkártya előállítása, rendelkezésre bocsátása

- pótkártya előállítása, rendelkezésre bocsátása

- cserekártya előállítása, rendelkezésre bocsátása

- új PIN kód igénylése

- PIN kód csere

- ATM készpénzfelvételi limit módosítása

- vásárlási limit módosítása

- hitelszámla terhére adott szolgáltatói beszedési megbízások teljesítése

- tájékoztatási SMS küldése

- számlakivonat küldése elszámolási időszakonként (azzal, hogy a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 275. § a) pontjában foglalt időszakos tájékoztatási kötelezettséget a pénzügyi intézmény változatlanul teljesíti)

8. A Lakossági Hitelkártya Üzletszabályzat című üzletszabályzatban rögzített kamat, díj és költségváltozások az adósságrendezés joghatásainak beálltától az adósságrendezés záró időpontjáig tartó időszakban az üzletszabályzat vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően beállnak, azonban érvényesítésükre az Are törvény rendelkezései szerint kerül sor.

9. A pénzügyi intézmény az adósságrendezés joghatásainak beálltától az adósságrendezés záró időpontjáig terjedő időszakban a „Hirdetmény a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény szerinti adósságrendezési eljárás (Magáncsőd) hatálya alatt alkalmazott kamat- díj- és költségekről” elnevezésű hirdetményben foglalt kamatot, díjat és költséget számítja fel. Amennyiben valamely kamat- díj- vagy költségtételről a fenti Hirdetmény nem rendelkezik, úgy az adott termékre vonatkozó Hirdetmény rendelkezései az irányadóak.

VIII.IV. Törlesztési Biztosítás eltérő szabályai

1. A hitel- illetve kölcsönszerződéshez kapcsolódó törlesztési biztosítások az adósságrendezés joghatásainak beálltától kezdődően felfüggesztésre kerülnek, azok beszedésére a pénzügyi intézmény – a 2. pontban meghatározott kivételtől eltekintve – nem jogosult.

2. Amennyiben a bíróságon kívüli adósságrendezés keretében kötött megállapodásban, a bírósági adósságrendezés keretében megkötött egyezségben, vagy az adósságtörlesztési határozatban megállapított törlesztéshez kapcsolódóan a felek, illetőleg a bíróság a törlesztési biztosítás teljesítéséről is megállapodnak, illetőleg határoznak, az 1. pontban foglaltaktól eltérően a törlesztési biztosítás összegét adós teljesíteni köteles. A teljesítés történhet a pénzügyi intézmény általi beszedéssel, a pénzügyi intézménynél vezetett lakossági számláról, a más banknál vezetett lakossági bankszámláról történő utalással, illetve a pénzügyi intézmény fiókjaiban a hitelszámlára történő pénztári befizetéssel egyaránt. Ez esetben a törlesztési biztosítás teljesítésének késedelmére az általános szabályok az irányadóak.

3. Amennyiben a bíróságon kívüli adósságrendezés keretében kötött megállapodásban, a bírósági adósságrendezés keretében megkötött egyezségben, vagy az adósságtörlesztési határozatban megállapított törlesztéshez kapcsolódóan a felek, illetőleg a bíróság a törlesztési biztosítás teljesítéséről nem állapodnak meg, illetőleg nem határoznak a törlesztési biztosítás az adósságrendezési eljárás záró időpontjáig felfüggesztésre kerül.

4. A törlesztési biztosítások felfüggesztésére tekintettel az adósságrendezés ideje alatt a Biztosító helytállása is felfüggesztésre kerül, amennyiben a biztosítási esemény az adósságrendezés időtartama alatt következik be, a Biztosítótól térítés nem várható.

5. Amennyiben a biztosítási esemény az adósságrendezés joghatásainak beállta előtt keletkezett, a Biztosító az általános szabályok szerint teljesít.

IX. Az adósságrendezési eljárás meghiúsulásának jogkövetkezményei

Az adósságrendezés kezdeményezésének joghatásai az adósságrendezési eljárás elrendelése iránti kérelem bíróság általi elutasításáról szóló végzés jogerőre emelkedése napján elenyésznek. Ennek következményei az alábbiak:

IX.I. Az adósságrendezési eljárás meghiúsulásának jogkövetkezményei

ingatlanfedezetű, lakossági lakás- és szabad felhasználású, jelzálog-típusú hitelek esetében:

1. Ingatlanfedezetű hitelek esetén az eljárás kezdeményezésének időpontjától be nem szedett törlesztőrészletek, vagy rész-törlesztőrészletek, az eljárás során be nem szedett, de érvényesíthető kamat, díj, költség, jutalék összegét az OTP Bank Nyrt., az OTP Jelzálogbank Zrt. és az OTP Lakástakarék Zrt. a fenti végzés jogerőre emelkedésének napjától kezdődően lejárt követelésként érvényesíti. A lejárt követelés összege az eljárás ilyen módon történő lezárultával egyidejűleg esedékessé válik, késedelmes megfizetésük esetén az OTP Bank Nyrt., az OTP Jelzálogbank Zrt. és az OTP Lakástakarék Zrt. a Ptk. szerinti késedelmi kamatmértéket számítja fel.

2. A fenti végzés jogerőre emelkedésének napjától az Adósok ismét az eredeti kölcsönszerződés, és annak az adósságrendezés kezdeményezését megelőző módosításainak, módosulásainak megfelelően kell teljesíteniük törlesztési kötelezettségüket. Az adósságrendezési eljárás alatt hatályba lépett egyoldalú szerződésmódosításokat, vagy automatikus szerződésmódosulásokat az OTP Bank Nyrt., az OTP Jelzálogbank Zrt. és az OTP Lakástakarék Zrt. az Adóssal szemben érvényesíti, az új törlesztőrészlet, valamint díj-, költség- és jutalékfizetési kötelezettség ezekre tekintettel kerül megállapításra.

3. Abban az esetben, ha az Adósok az adósságrendezési eljárás kezdeményezését megelőzően késedelemben voltak, az adósságrendezési eljárás megkezdése a késedelembe esést megszakítja. A fenti végzés jogerőre emelkedésének napjától – amennyiben az Adós nem rendezi a hátralékát – a késedelmes időszak folytatódik, a késedelmes napok számát az adósságrendezési eljárás megkezdését megelőzően eltelt napok, és a fenti végzés jogerőre emelkedését követően eltelt napok összeadásával állapítja meg.

4. Lakástakarék betéttel, valamint életbiztosítással kombinált hitelek esetén – amennyiben az adósok az adósságrendezési eljárás időtartama alatt nem fizetik a lakástakarék betét betétösszegét, vagy biztosítási összegét, és emiatt a lakástakarék betét, vagy a biztosítás felmondásra kerül, az OTP Bank Nyrt., OTP Jelzálogbank Zrt., OTP Lakástakarék Zrt. a fenti végzés jogerőre emelkedésének napjától jogosult felmondani a kölcsönszerződést.

5. Havi díjas törlesztési biztosítással kötött kölcsönszerződések esetén a törlesztési biztosítás felfüggesztése megszűnik, az OTP Bank Nyrt., OTP Jelzálogbank Zrt. ismételten jogosulttá válik a törlesztési biztosítás havidíjának beszedésére. A késedelmes napok számítására ebben az esetben a 3. pontban meghatározott szabályok az irányadóak.

IX.II. Az adósságrendezési eljárás meghiúsulásának jogkövetkezményei ingatlan fedezet nélküli hitelek illetve kölcsönök esetében:

1. Ingatlanfedezet nélküli fogyasztási kölcsönök esetén az eljárás kezdeményezésének időpontjától be nem szedett törlesztőrészletek, az eljárás során be nem szedett, de érvényesíthető kamat, díj, költség, jutalék összegét a pénzügyi intézmény az adósságrendezés meghiúsulásáról szóló végzés jogerőre emelkedésének napjától kezdődően lejárt követelésként érvényesíti. A lejárt követelés összege az eljárás ilyen módon történő lezárultával egyidejűleg esedékessé válik, késedelmes megfizetésük esetén a pénzügyi intézmény az adott termék mindenkor hatályos hirdetményében rögzített késedelmi kamatmértéket számítja fel.

2. A fenti végzés jogerőre emelkedésének napjától az Adósok ismét az eredeti kölcsönszerződés, és annak az adósságrendezés kezdeményezését megelőző módosításainak, módosulásainak megfelelően kell teljesíteniük törlesztési kötelezettségüket.

3. Ingatlanfedezet nélküli fogyasztási hitelek esetén az eljárás kezdeményezésének időpontjától be nem szedett, de érvényesíthető kamat, díj, költség, jutalék összegét a pénzügyi intézmény az adósságrendezés meghiúsulásáról szóló végzés jogerőre emelkedésének napjától kezdődően lejárt követelésként érvényesíti. A lejárt követelés összege az eljárás ilyen módon történő lezárultával egyidejűleg esedékessé válik, késedelmes megfizetésük esetén a pénzügyi intézmény az adott termék mindenkor hatályos hirdetményében rögzített késedelmi kamatmértéket számítja fel.

4. Ingatlanfedezet nélküli fogyasztási hitelek és kölcsönök esetén az adósságrendezési eljárás alatt hatályba lépett egyoldalú szerződésmódosításokat, vagy automatikus szerződésmódosulásokat a pénzügyi intézmény az Adóssal szemben érvényesíti, az új törlesztőrészlet, valamint díj-, költség- és jutalékfizetési kötelezettség ezekre tekintettel kerül megállapításra.

5. Abban az esetben, ha az Adósok az adósságrendezési eljárás kezdeményezését megelőzően késedelemben voltak, az adósságrendezési eljárás megkezdése a késedelmes időszakot megszakítja. A fenti végzés jogerőre emelkedésének napjától – amennyiben az Adós nem rendezi a hátralékát – a késedelmes időszak számítása folytatódik, a pénzügyi intézmény a késedelmes napok számát az adósságrendezési eljárás megkezdését megelőzően eltelt napok, és a fenti végzés jogerőre emelkedését követően eltelt napok összeadásával állapítja meg.

6. Havi díjas törlesztési biztosítással kötött ingatlan fedezet nélküli hitel- illetve kölcsönszerződések esetén a törlesztési biztosítás felfüggesztése megszűnik, a pénzügyi intézmény ismételten jogosulttá válik a törlesztési biztosítás havidíjának beszedésére. A késedelmes napok számítására ebben az esetben az 5. pontban meghatározott szabályok az irányadóak.

IX.III. Az adósságrendezési eljárás meghiúsulásának jogkövetkezményei megbízásból kezelt, munkáltatói, önkormányzati kölcsönök esetében:

Megbízásból kezelt, munkáltatói, önkormányzati kölcsönök esetén az eljárás kezdeményezésének időpontjától be nem szedett törlesztőrészletek, vagy rész- törlesztőrészletek, az eljárás során be nem szedett, de érvényesíthető kamat, díj, költség, jutalék összegét az OTP Bank Nyrt. az adósságrendezési eljárás kezdő időpontját megelőző szabályok szerint érvényesíti az adósokkal szemben.

X. A bírósági adósságrendezés

A bírósági adósságrendezés eljárási szabályait az ARE törvény tartalmazza. A bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezésének joghatásai bírósági adósságrendezés elrendelésével fennmaradnak. A bírósági végzés joghatásai azon felekre nézve, akik a bíróságon kívüli adósságrendezésben nem vettek részt, az elsőfokú végzés kézbesítésével állnak be. Ha a fellebbezés folytán a bírósági adósságrendezést elrendelő elsőfokú végzést a másodfokú bíróság megváltoztatta, vagy a megismételt elsőfokú eljárásban a bíróság az adósságrendezést elutasítja, az erről szóló végzés jogerőre emelkedésével az említett joghatások elenyésznek. Ebben az esetben a X. pontban foglalt jogkövetkezmények kerülnek alkalmazásra.

XI. A bírósági adósságrendezés elrendelésének joghatásai

1. A bírósági adósságrendezés időtartama alatt az adós, adóstárs pénzfizetési kötelezettsége nemteljesítéséhez vagy késedelmes teljesítéséhez fűződő jogkövetkezmények csak azon pénzfizetési kötelezettségre nézve állnak be, amelyet az adósságrendezés alatt az Are. törvény külön rendelkezése, valamint a bíróság határozata alapján teljesítenie kell.

2. Az adós, adóstárs a bírósági adósságrendezési eljárás alatt nem teljesítheti a szerződésben vagy egyoldalú jogügyletben ellenszolgáltatás nélkül vállalt pénzfizetésre, tartozásátvállalásra, tartozáselvállalásra, teljesítésátvállalásra, kezességvállalásra vagy más helytállásra vonatkozó kötelezettségeit. Ezen követelésekre vonatkozó igényt a bírósági adósságrendezési eljárás alatt az adóssal, adóstárssal szemben nem lehet érvényesíteni, a követelésekre vonatkozó igény elévülése a bírósági adósságrendezési eljárás alatt nyugszik.

3. A bírósági adósságrendezési eljárásban részt vevő hitelező szabályszerűen bejelentett, lejárt követelése tekintetében az elévülés a bírósági adósságrendezés kezdő időpontjában

- ha a követelés ezt követően keletkezett, akkor a követelés bejelentésének időpontjában - megszakad. A még le nem járt esedékességű követelések (részletek) az adósságrendezés kezdő időpontjában nem válnak lejárttá, azok megfizetése tekintetében az adósságrendezési egyezség (egyezségmódosítás), illetve a bíróság adósságtörlesztési végzése (annak módosítása) az irányadó.

4. A hitelezők a bírósági adósságrendezés kezdő időpontjától a jelzálogjogból és más dologi biztosítékból, továbbá a személyi biztosítékból (kezestől, teljesítésátvállalótól, teljesítéselvállalótól, egyéb biztosítéki szerződés kötelezettjétől) kielégítést az adóssal, adóstárssal, az eljárásban kötelezettként részt vevő egyéb kötelezettel szemben - ide nem értve az óvadékot - nem kezdeményezhetnek, követeléseik végrehajtását sem kérhetik, a régi Ptk. szerint kikötött biztosítéki célú vételi jogukkal, visszavásárlási jogukkal nem élhetnek, a pénzkövetelésük biztosítása céljából kikötött egyéb biztosítékaikat sem érvényesíthetik. Az adóssal, adóstárssal szemben fennálló követelésekre vonatkozóan ettől az időponttól - a késedelem miatt többlet - kamat, kötbér, egyéb fizetési igény nem

követelhető. A hitelezők - a bírósági adósságrendezés kezdő időpontjában már fennálló követelések után, valamint az adósságrendezés időtartama alatt esedékessé váló törlesztési, fizetési összegeken felüli hányada után - az érvényes ügyleti kamatra jogosultak, 360 naponkénti tőkésítéssel, azonban ez az ügyleti kamat

a) jelzáloghitelek esetében az ügyleti kamatnál,

b) az a) pontban nem említett egyéb hitelviszonyból származó követelések esetében

ba) a forintban fennálló követelések után a jegybanki alapkamatot egy százalékponttal meghaladó mértéknél,

bb) a devizában fennálló követelések után pedig az európai bankközi referenciakamatot (EURIBOR) 0, 5 százalékponttal meghaladó mértéknél, svájci frankban fennálló követelés esetén a svájci bankközi referenciakamatot (CHF LIBOR) 0, 1 százalékponttal meghaladó mértéknél,

c) az egyéb követelések esetében a Ptk. szerinti ügyleti kamatnál

nem lehet magasabb; a már felmondott szerződések esetében pedig a fizetendő kamat mértéke nem lehet magasabb, mint az a)-c) pont szerinti pontban említett kamatmértékek.

5. A bírósági adósságrendezés során, amennyiben a hitel/kölcsönszerződésben olyan egyetemlegesen kötelezett személy vesz részt, aki az Are. törvény szerint egyéb kötelezettnek minősül és nem vesz részt az adósságrendezési eljárásban – a jelen üzletszabályzat VIII. 20. pontjában foglaltaktól eltérően – vele szemben a XI. 4, pontot alkalmazni kell, az OTP Bank Nyrt vele szemben is az Are. törvényben meghatározott ügyleti kamatot érvényesíti.

6. A hitelezők a bírósági adósságrendezés időtartama alatt az adós, adóstárs nemfizetésére vagy késedelmes fizetésére hivatkozással nem mondhatják fel a hiteljogviszonyt, valamint az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozói mindennapi életviteléhez szükséges alapvető szolgáltatások nyújtását tartalmazó szerződéseket.

7. A bírósági adósságrendezés kezdő időpontjától az adós, adóstárs ellen az adósságrendezés körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést és azok biztosítékait csak az adósságrendezési eljárás keretében lehet érvényesíteni. Ennek konkrét joghatását lásd a bíróságon kívüli adósságrendezésre vonatkozó részben írtakat. Ha az adós, adóstárs és a hitelező között az adósságrendezés kezdő időpontjában az adós által indított per van folyamatban, a hitelező ebben a perben az adóssal szemben beszámítási kifogásként érvényesítheti az adósságrendezés kezdő időpontjában már bizonyítottan fennálló követelését, feltéve, hogy a követelés jogosultja az adósságrendezés kezdő időpontjában is ugyanez a hitelező volt.

8. Az adósságrendezés időtartama alatt az adóssal, adóstárssal szemben a hitelező - a fentieket kivéve - beszámítással nem élhet. Az adóssal, adóstárssal szemben beszámítással élni az egyezségkötés során, illetve az adósságtörlesztési terv előkészítése során - a családi vagyonfelügyelő hozzájárulásával - akkor lehet, ha a hitelező követelése az adósságrendezés kezdő időpontjában az adóssal, adóstárssal szemben már bizonyítottan fennállt, és a követelés jogosultja az adósságrendezés kezdő időpontjában is ugyanez a hitelező volt. Ekkor sem számíthatja be az adóssal, adóstárssal szembeni követelését

a. az adóstárs, az egyéb kötelezett, ezek közeli hozzátartozója, élettársa,

b. xx, akinek kamattal, járulékokkal számított 200 000 forintot meghaladó tartozását az adós 5 éven belül átvállalta, elvállalta, fizetési kötelezettsége teljesítését átvállalta,

c. akinek kamattal, járulékokkal számított 200 000 forintot meghaladó pénztartozását tartalmazó szerződésébe az adós 5 éven belül kötelezettként belépett,

d. xx, akinek kamattal, járulékokkal számított 50 000 forintot meghaladó pénzbeli

kötelezettségéért az adós kezességet vagy megtérítési kötelezettséget vállalt, illetve dologi biztosítékot nyújtott, és ez alapján a helytállási kötelezettsége még fennáll.

9. Ha az adós, adóstárs vagyontárgyán vételi jog, visszavásárlási jog, zálogjog áll fenn, a jogosult ezt a jogát a bírósági adósságrendezés időtartama alatt nem gyakorolhatja, az említett jogok a vagyontárgy értékesítésével szűnnek meg.

10. Az adósságrendezési eljárásban felhívás ellenére kötelezettként részt nem vevő egyéb kötelezettel szemben az adóssal közös tartozás behajtása iránt a felhívásban meghatározott határidő leteltétől kezdve az igényérvényesítési eljárások megindíthatók, a szünetelő végrehajtást, illetve a zálogértékesítési folytatni kell.

XII. Az adós kötelezettségei a bírósági adósságrendezés alatt

1. Az adós és az adóstárs a bírósági adósságrendezést elrendelő elsőfokú bírósági végzés kézbesítésétől az adósságrendezés záró időpontjáig a számláit új pénzügyi kötelezettségvállalást jelentő fizetési megbízással csak a családi vagyonfelügyelő ellenjegyzésével terhelheti meg, nem kezdeményezhet olyan fizetési műveletet, amely a bírósági adósságrendezés célját meghiúsítaná vagy a hitelezők érdekeit veszélyeztetné. Az adósnak és az adóstársnak haladéktalanul kezdeményeznie kell a számláit vezető és pénzügyi eszközeit kezelő pénzügyi intézményekkel olyan szerződésmódosítást, amely az e bekezdésben foglalt kötelezettségei teljesítéséhez szükséges.

2. Az adósnak - a családi vagyonfelügyelő bevonásával - haladéktalanul kezdeményeznie kell, illetve meg kell tennie a 4. melléklet szerinti nyilatkozatokban vállalt intézkedéseket, meg kell adnia a családi vagyonfelügyelő e törvényben meghatározott jogainak gyakorlásához szükséges egyedi jognyilatkozatokat.

3. Az adósnak az adósságrendezés záró időpontjáig az adósságrendezésbe vont vagyonát, bevételeit a 4. melléklet szerinti kötelezettségvállalások és jogi korlátozások között kell kezelnie. Az adósnak és az adóstársnak az adósság törlesztése céljából egy közös pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie, amely felett a családi vagyonfelügyelő rendelkezik. Az adós és az adóstárs egy külön közös pénzforgalmi számlát nyit az adósságrendezésbe nem vont pénzeszközei kezelésére, valamint a mindennapi megélhetéshez és a szokásos kiadásai kifizetéséhez. Ezen számla felett az adós és az adóstárs közösen rendelkezik, de a számláiról és a takarékbetétjéből, összességében havonta legfeljebb csak az öregségi nyugdíj legkisebb mértéke másfélszeresének megfelelő összeget - továbbá a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók, élettárs és az eltartottak esetén személyenként ugyanilyen összeget - három fő közös háztartásban élő közeli hozzátartozó felett ezen személyekre számítva az öregségi nyugdíj legkisebb mértékének megfelelő összeget - vehet fel készpénzben, vagy legfeljebb ilyen összegben kezdeményezhet a számláról fizetési műveletet, a mindennapi élet szokásos kiadásaihoz. Ezt meghaladóan az adós a közműszolgáltatások díját, a vagyonbiztosítások díját és a társasházi közös költség e törvényben meghatározott összegét átutalással teljesítheti. Ennél nagyobb összeget a saját és a vele közös háztartásban élő hozzátartozók rendkívüli kiadásai esetében vehet fel az adós, legfeljebb olyan összegben, amely nem veszélyezteti fizetési kötelezettségei teljesítését. Az adós és az adóstárs mindennapi kiadásai fedezésére nyitott számla forgalmáról kéthavonta köteles a családi vagyonfelügyelőnek elszámolni.

4. Az adós, adóstárs által a bírósági adósságrendezést elrendelő elsőfokú bírósági végzés kézbesítésétől az adósságrendezési eljárás jogerős megszüntetéséig, illetve az adósságrendezési egyezséget jóváhagyó végzés vagy az adósságtörlesztési végzés

jogerőre emelkedéséig főhitelező számára havonta továbbra is teljesítendő fizetési kötelezettség mértéke legalább a zálogjoggal biztosított nyilvántartott követelés 7,8%- ának egytizenketted része, de legfeljebb a zálogjoggal terhelt ingatlan forgalmi értéke 7,8%-ának egy tizenketted része, amelyet a főhitelező a zálogjoggal biztosított követelésére számol el. A minimális törlesztőrészletet a főhitelezői pozíciót megalapozó, fel nem mondott, és felmondott hitel esetében is meg kell állapítani.

5. Folyamatosan teljesíteni kell

a) a jogerős bírósági határozattal megállapított tartásdíjnak, szüléssel járó költségnek és tartásra irányuló járadékszerű szolgáltatásnak (a továbbiakban együtt: tartásdíj) a bírósági adósságrendezés elrendelését követően esedékessé váló összegeit, tartásra jogosultanként legfeljebb havonta az öregségi nyugdíj legkisebb mértékének másfélszeresét nem haladó összegig,

b) a magánszemély részére jogerős bírósági határozattal megállapított és járadékszerűen fizetendő kártérítésnek, sérelemdíjnak, továbbá a bűncselekményből eredő polgári jogi igény rendezésének - havi lebontásban, a bírósági adósságrendezés elrendelését követően esedékessé váló - részleteit, mindkét esetben jogosultanként legfeljebb havonta az öregségi nyugdíj legkisebb mértéke másfélszeresét meg nem haladó összeghatárig, amennyiben azok privilegizált követelésnek minősülnek,

c) a bírósági adósságrendezés elrendelését követően esedékessé váló társasházi közös költséget és a lakásszövetkezeti fenntartási-üzemeltetés célú befizetési kötelezettséget, legfeljebb havi 15 000 forint összegig - ha pedig ezekben közműszolgáltatások díját is meg kell fizetni, akkor 30 000 forint összeghatárig -

d) az ingatlan vagyon- és felelősségbiztosításának a bírósági adósságrendezés elrendelését követően esedékessé váló díját,

e) a bírósági adósságrendezés elrendelését követően esedékessé váló közterheket, ide nem értve az állami kezesség beváltása miatt keletkező, adók módjára behajtható megtérítési kötelezettséget és a felhalmozott diákhitel-tartozás miatt közteherként előírt fizetési kötelezettséget,

f) az adóst egyéni vállalkozói tevékenységével összefüggésben terhelő munkabérfizetési kötelezettséget legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér másfélszereséig.

6. Az adós, adóstárs és az eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett és a családi vagyonfelügyelő a hitelezői igények bejelentésére nyitva álló határidő lejártát követő 30 napon belül havi jövedelemfelosztási tervet készít, amelynek során az adós, adóstárs és az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett és a vele együtt élő közeli hozzátartozók rendszeres bevételeit, a mindennapi életvitelhez alapvetően szükséges költségeket és fizetési kötelezettségeket kell figyelembe venni. Ha az adós, adóstárs és az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói havi rendszeres bevétele nem teszi lehetővé a fenti kifizetéseket, a családi vagyonfelügyelő - ide nem értve a főhitelező részére kötelezően fizetendő minimum törlesztőrészlet összeget - arányosan legfeljebb 20%-kal alacsonyabb mértéket határoz meg azokra a fizetési kötelezettségekre, amelyeket e bekezdés értelmében nem teljes összegben kell teljesíteni. A fizetési kötelezettségek teljesítését havonta írásban a családi vagyonfelügyelő számára igazolni kell.

7. A családi vagyonfelügyelő és az adós, adóstárs, továbbá az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb jogi kötelezett - az Are. törvény végrehajtási rendeletében foglalt keretrendelkezések figyelembevételével - együttműködési rendet alakít ki az adós, adóstárs vagyonának és bevételeinek nyilvántartásáról, a vagyonnal, bevételekkel való gazdálkodásáról, és a törlesztési kötelezettség teljesítéséről, az adósságrendezéssel

összefüggő feladatok teljesítésével összefüggő beszámolásról, valamint az egyéb kötelezett kötelezettségvállalásának teljesítésének figyelemmel kíséréséről.

8. Az adósságrendezési eljárás nem érinti az adósnak, adóstársnak pénzügyi intézmény vagy egyéb pénzforgalmi szolgáltató által vezetett számlája tulajdonjogát. Az említett számlák feletti rendelkezési jog az adósságrendezési eljárás alatt az Are. törvényben meghatározott módon gyakorolható. Az adós, adóstárs a bírósági adósságrendezési eljárás kezdő időpontját követő 5 napon belül fizetési számla megnyitását köteles kezdeményezni, amelyen kizárólag az adósságrendezés hatálya alá tartozó összegek írhatók jóvá, és amely számla felett kizárólag a családi vagyonfelügyelő jogosult rendelkezni. A számla feletti rendelkezésre vonatkozóan az adós, adóstárs a hozzájárulást megadni köteles. Az említett fizetési számla vonatkozásában halál esetére szóló rendelkezést a számlatulajdonos nem tehet.

9. Az adósságrendezés hatálya alá nem tartozó összegek jóváírására és ezen összegek feletti rendelkezésre az adós, adóstárs az adósságrendezési eljárás megindulását megelőzően megnyitott és vezetett fizetési számláit a mindennapi életvezetéssel összefüggő összegek kezelésére külön-külön is megtarthatja, ha nem élnek közös háztartásban és nincs közöttük vagyonközösség. Az adós és az adóstárs ezekre a számlákra vonatkozóan az önálló rendelkezési jogot megtartja, és halál esetére szóló rendelkezést tehet. A jelen bekezdésben hivatkozott számlák megnyitásával, vezetésével és a rendelkezési jog gyakorlásával összefüggő intézkedéseket a családi vagyonfelügyelő ellenőrzi. A családi vagyonfelügyelő számára az adós, adóstárs köteles átadni az utólagos tájékoztatást tartalmazó bankszámlakivonatokat, számlaértesítőket. A számlát vezető pénzügyi intézmény a családi vagyonfelügyelővel szemben a banktitok megtartásának kötelezettsége alól az Are. törvény alapján mentesül.

XIII. A bírósági adósságrendezési egyezség tartalma

1. Az egyezség keretében az adós és az adóstárs megállapodik a hitelezőkkel az adósságrendezés feltételeiről, így különösen a fizetési engedményekről (a tőketartozásra és/vagy annak kamataira és egyéb járulékaira vonatkozóan) a fizetési átütemezésekről, a tartozásállomány devizáról forintra történő esetleges átváltásáról, annak árfolyamáról, az árfolyamkockázat további viselésének megosztásáról, a már folyamatban lévő végrehajtási eljárások, illetve zálogtárgy-értékesítési eljárások során beszedett - az adósságrendezés kezdő időpontja előtt a jogosultnak még ki nem fizetett - összegek adósságrendezésre fordításának módjáról, továbbá mindazon feltételről, amelyet az adós és az adóstárs vállal a bírósági adósságrendezéssel összefüggésben a fizetőképessége helyreállítására. Az eljárásban részt vevő egyéb kötelezett az egyezségben meghatározott azon törlesztések teljesítéséért az adós, adóstárs mellett egyetemleges felelősséggel tartozik, amelyekkel összefüggésben korábban kezességet, zálogkötelezettséget vállalt vagy adóstársnak minősül. Ezzel összefüggésben az egyezség végrehajtásának időszaka alatt is indítható vele szemben végrehajtás.

2. Az egyezségkötéskor az államháztartási szervezet vagy egyéb köztartozásként végrehajtandó követelés jogosultja az adós és az adóstárs javára tartozáselengedést, fizetési könnyítést, kamatmentes fizetési átütemezést adhat.

3. Az egyezség tartalmazza az egyezség végrehajtásának időtartamát, részletes szabályait, az egyezség végrehajtása ellenőrzésének módját.

4. Az egyezség kiterjedhet arra is, hogy az adós, adóstárs vagy az adósságrendezési

eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett az egyezségben meghatározott egyes vagyontárgyait - legalább a hitelezők által az egyezségben megszabott határidőn belül, nyilvánosan meghirdetve - a hitelezőkkel egyeztetett módon, a családi vagyonfelügyelő felügyelete mellett értékesíti, és az ebből származó bevételét az egyezség szerinti megosztásban és módon adósságai törlesztésére fordítja.

5. Az egyezségben az adósnak és az adóstársnak vállalnia kell, hogy ha az egyezség végrehajtásának időtartama alatt

a) követeléseinek behajtásával bevételhez vagy vagyonhoz jut, vagy

b) előre nem tervezett - a megszerzéshez fűződő közterhek, tartozások levonását követően legalább 200 000 forint nettó összegű - bevételhez, vagyonhoz jut (ajándék, adomány, nyeremény, hagyatéki hitelezők kielégítése után megmaradt örökség, hagyomány vagy meghagyás révén)

azt a családi vagyonfelügyelőnek bejelenti, és a kapott bevétel költségekkel, befizetett közterhekkel csökkentett részét a hitelezők között arányosan az adósságtörlesztésre fordítja, az egyezségben megállapított mértékig, és minderről beszámol a vagyonfelügyelőnek.

6. Az egyezségben az adós és az adóstárs vállalja, hogy nem köt olyan újabb ügyleteket, nem tesz olyan jognyilatkozatokat, amelyekből eredő fizetési kötelezettségei veszélyeztethetik az egyezségben vállalt törlesztési kötelezettség vagy egyéb fizetési kötelezettségei betartását.

7. Az egyezségkötés során a felek kötelesek jogaikat jóhiszeműen gyakorolni.

XIV. Zálogtárgy-elkülönítést vagy lízingtárgy-elkülönítést tartalmazó egyezség

1. Az adós (adóstárs) és a főhitelező a családi vagyonfelügyelő közreműködésével írásban zálogtárgy-elkülönítési vagy lízingtárgy-elkülönítési egyezségi javaslatot terjeszthet elő, a következő együttes feltételekkel:

a. a zálogtárgytárgy és lízingtárgy az adós, adóstárs és az említettek közös háztartásban élő közeli hozzátartozója lakóhelyeként bejelentett és ténylegesen a lakhatást szolgáló, az e törvény értelmében lakhatási feltételek megtartására szolgáló lakóingatlan lehet,

b. a főhitelező az adósnak és az adóstársnak az egyezségkötés keretében, meghatározott időszakra fizetési haladékot enged az adós, adóstárs hiteljogviszonyból eredő tőketörlesztő részleteinek, illetve a pénzügyi lízingszerződés lízingdíj tőketörlesztő részleteinek megfizetésére,

c. a hiteltartozás, illetve a lízingdíj tőkerésze a fizetési haladék alatt az egyezségi javaslatban meghatározott, kedvező kamatmértékkel kamatozik,

d. az adós kötelezettséget vállal arra, hogy

da) a fizetési haladék alatt a főhitelező számára a hiteltartozás kamatrészét az egyezségi javaslatban meghatározott feltételekkel törleszti,

db) a bírósági adósságrendezési eljárásba bejelentkezett többi hitelezője részére a felhalmozott tartozást a 74. § (3) és (5) bekezdés szerinti kielégítési arányok és mértékek szerint megfizeti a főhitelező által engedélyezett fizetési haladék alatt,

dc) a fizetési haladék lejártát követően a főhitelező számára a hiteltartozás tőkerészét az egyezségben meghatározott mértékben és az egyezségben meghatározott módon meghosszabbított futamidő alatt kifizeti.

(a továbbiakban együtt: zálogtárgy-elkülönítési egyezség).

2. A fizetési haladék hossza nem haladhatja meg a 2 évet. A fizetési haladék és az azt követő törlesztési időszak alatt a főhitelező az Are. törvényben meghatározott kamatra jogosult, 360 naponkénti tőkésítéssel.

XV. Bírósági döntés az adósságrendezési egyezségről

1. H a az egyezség a jogszabályoknak megfelel, a bíróság végzéssel jóváhagyja.

2. A bíróság által jóváhagyott egyezség hatálya minden, a bírósági adósságrendezési eljárásban részt vevő hitelezőre kiterjed, (kényszeregyezség)

3. Ha a bírósági adósságrendezési egyezségkötés lebonyolítása az Are. törvényben meghatározott eljárási szabályoknak nem felel meg, a bíróság az egyezség jóváhagyását megtagadja, és elrendeli a bírósági egyezségkötés újbóli lefolytatatását.

4. A végzés kézhezvételét követően a családi vagyonfelügyelő ismételten megkísérli az egyezség létrehozását.

XVI. Adósságrendezési egyezség végrehajtása

1. A bírósági adósságrendezési egyezség végrehajtása során az adós, adóstárs, az eljárásban részt vevő egyéb kötelezett kötelezettségeire a bírósági adósságrendezés szabályai - az egyezségkötésben foglaltak szerinti eltérésekkel és kiegészítésekkel - irányadók. Az adós és az adóstárs a hitelezőkkel az egyezségben vállaltak teljesítése érdekében együttműködni köteles.

2. Az adósnak, adóstársnak lehetősége van arra, hogy az egyezségben vállalt összegnél - a családi vagyonfelügyelő értesítésével - minden hitelezője számára arányosan magasabb összegű adósságtörlesztést, mint előtörlesztést teljesítsen. Az előtörlesztéssel összefüggésben az adós díjfizetésre nem köteles.

3. Az egyezség végrehajtása során az adós, adóstárs gazdálkodását a családi vagyonfelügyelő felügyeli, a hitelezők, egyéb kötelezettek kezdeményezésére vagy hivatalból bármikor ellenőrzést folytathat le. Az ellenőrzéskor az adósnak igazolnia kell a törvényben meghatározott és az egyezségben vállalt kötelezettségek betartását. Az adós, adóstárs a családi vagyonfelügyelővel az ellenőrzés foganatosításakor együttműködni köteles.

4. Az egyezség végrehajtása során a családi vagyonfelügyelő az adóst és az adóstársat félévente írásban beszámoltatja az egyezség végrehajtásáról, az adós saját jogkörébe tartozó vagyonértékesítések megtörténtéről, az értékesítésből származó bevétel hitelezők közötti felosztásáról, az adósságállomány alakulásáról, összetételéről, a törlesztési kötelezettségek teljesítéséről, továbbá mindarról, ami az adott egyezség végrehajtása szempontjából lényeges. A beszámolót a családi vagyonfelügyelő megküldi a hitelezőknek, az egyéb kötelezetteknek és a bíróságnak is. Ha a hitelezők jelzik, hogy a beszámoló valamely része nem felel meg a valóságnak, a családi vagyonfelügyelő az adóst és a hitelezőt egyeztetésre hívja fel, és figyelmezteti az adóst az egyezség megszegésének jogi következményeire.

5. Az egyezség végrehajtása során az egyezségbe bevont hitelezők az adóst az egyezség végrehajtásában támogatni kötelesek, ezzel összefüggésen díj- és költségmentesen információkkal kötelesek ellátni, tartózkodniuk kell minden olyan intézkedéstől, amely az

az egyezség végrehajtását megnehezíti.

6. Az egyezségben meghatározott hitelezői követelések megfizetésére az egyezség időtartama alatt megszabott határidőt követően a családi vagyonfelügyelő - az adós, adóstárs és a hitelezők bevonásával - záró elszámolást készít, ebben számot ad az egyezség végrehajtásáról, az egyezségben vállalt vagyonértékesítések megtörténtéről, az értékesítésből származó bevétel hitelezők közötti felosztásáról, és megállapítja, hogy az adós és az adóstárs az egyezségben vállalt kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette-e.

7. Ha az egyezségben meghatározott hitelezői követeléseket az egyezségben meghatározott módon és időtartam alatt az adós és az adóstárs maradéktalanul nem fizette meg, az adóst és az adóstársat legfeljebb 30 napos határidő tűzésével írásban teljesítésre hívja fel. A felhívás eredménytelensége esetén ha a vagyonfelügyelő megállapítja, hogy az adós és az adóstárs az egyezségben vállalt kötelezettségeit teljesítette, az adós és az adóstárs bevonásával ismételt záró elszámolást készít.

8. Ha a záró elszámolás adatai szerint az adós és az adóstárs az egyezségben vállalt kötelezettségeit teljesítette, erről a tényről a családi vagyonfelügyelő jegyzőkönyvet vesz fel.

9. A jegyzőkönyv kézhezvételét követően a bíróság a bírósági adósságrendezési eljárást végzéssel 8 napon belül befejezetté nyilvánítja, és mentesíti az adóst és az adóstársat az adósságrendezésbe bejelentett követelések megfizetése alól. A mentesítő végzés folytán az eljárásban részt vevő hitelezők mindazon követelései megszűnnek, melyeket az egyezséget (egyezségmódosítás) jóváhagyó végzés alapján az egyezség végrehajtása alatt nem kellett megfizetni.

10. Ha az ismételt záró elszámolás adatai szerint az adós, adóstárs az egyezségben meghatározott hitelezői követeléseket az egyezségben meghatározott módon maradéktalanul nem fizette meg, a családi vagyonfelügyelő erről jegyzőkönyvet vesz fel.

11. A bíróság a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 15 napon belül az egyezséget jóváhagyó végzést hatályon kívül helyezi, és egyben elrendeli az adósságtörlesztési eljárás lefolytatását. A végzés ellen csak az adós és az adóstárs nyújthat be fellebbezést, a végzés kézbesítésétől számított 8 napon belül.

12. Ha az egyezség végrehajtása során az adós vagy az adóstárs az e törvényben foglalt vagy az egyezségben vállalt kötelezettségeit súlyosan megszegi, így különösen

a. jóhiszemű joggyakorlás követelményével ellentétesen, a hitelezőt, a családi vagyonfelügyelőt vagy a bíróságot megtéveszti,

b. egyes hitelezőivel összejátszik, vagy egyéb, a hitelezők érdekeit jelentősen sértő vagy veszélyeztető intézkedéseket hoz vagy ilyen mulasztást követ el,

c. ismételten megszegi a beszámolási kötelezettségét, a beszámolóban valótlan adatokat, tényeket tüntet fel vagy jelentős tényeket, körülményeket hallgat el,

d. az egyezség végrehajtásának ellenőrzésekor megszegi az egyezség végrehajtására meghatározott együttműködési szabályokat, gazdálkodásának ellenőrzését meghiúsítja, megnehezíti, vagy

e. az adósságrendezés elrendelését követően kamat, késedelmi pótlék, adóbírság nélkül számítva 300 000 forint feletti 90 napot meghaladó késedelemmel érintett adó- vagy más köztartozása van, amelynek megfizetésére nem kapott a hatóságtól részletfizetést, halasztást vagy más fizetési kedvezményt,

e tényt a családi vagyonfelügyelő jegyzőkönyvben megállapítja, és azt - az

adósságrendezési eljárás megszüntetése érdekében - megküldi a bíróságnak.

13. Ha az egyezség végrehajtása során jut a családi vagyonfelügyelő tudomására olyan tény, amely alapján az adósságrendezés kezdeményezésének nem lett volna helye, e tényt a családi vagyonfelügyelő jegyzőkönyvben megállapítja, és azt az adósságrendezési eljárás megszüntetése érdekében megküldi a bíróságnak.

14. A bíróság dönt az adósságrendezési eljárás megszüntetése és az egyezséget jóváhagyó végzés hatályon kívül helyezése tárgyában.

15. A végzés ellen csak az adós és az adóstárs élhet fellebbezéssel, a végzés kézbesítésétől számított 15 napon belül.

XVII. Adósságtörlesztési eljárás

1. Az adósságtörlesztési eljárásban az adós, a családi vagyonfelügyelő és a hitelezők együttműködni kötelesek a vagyonfelosztási, vagyonértékesítési és adósságtörlesztési terv (a továbbiakban együtt: adósságtörlesztési terv) előkészítése, az adós vagyonának, jövedelmének a hitelezők és az adós méltányos érdekeit egyaránt figyelembe vevő felosztása, a törlesztési határidőnek adós életkörülményeit is szem előtt tartó meghatározása érdekében.

2. Az adós köteles a törlesztési képessége tőle elvárható megőrzésére, javaslatot tehet az adósságtörlesztési eljárásban az adósságrendezésbe vont vagyona felosztásának módjára, a vagyonértékesítések ütemezésére.

3. Az adós és az adóstárs a bírósági adósságrendezés alatt fennálló kötelezettségeit az adósságtörlesztési eljárás időtartama alatt is teljesíteni köteles.

XVIII. Adósságtörlesztési terv

1. A családi vagyonfelügyelő az adósságrendezésbe bevont és még rendelkezésre álló vagyonra, valamint az adósságrendezés célját szolgáló bevételekre vagyonfelosztási, vagyonértékesítési és adósságtörlesztési tervet (a továbbiakban együtt: adósságtörlesztési terv) készít.

2. Az adósságtörlesztési tervet a családi vagyonfelügyelő 15 napos észrevételezési határidővel megküldi az adósnak, adóstársnak, az egyéb kötelezettnek és a hitelezőknek.

3. Az adósságtörlesztési tervet a beérkezett észrevételek alapján a családi vagyonfelügyelő 15 napon belül szükség szerint átdolgozza, jóváhagyásra megküldi a bíróságnak.

XIX. Adósságtörlesztési végzés jóváhagyása

1. Ha az adósságtörlesztési terv hiányos vagy nem felel meg az e törvény szerinti feltételeknek, a bíróság az adósságtörlesztési terv jóváhagyását 15 napon belül végzéssel megtagadja, elrendeli annak módosítását.

2. Az adósságtörlesztési terv módosítását a bírósági végzés kézhezvételétől számított 15 napon belül kell elvégezni és a bíróságnak jóváhagyásra megküldeni.

3. Ha az adósságtörlesztési terv az e törvényben foglaltaknak megfelel, a bíróság 15 napon

belül végzéssel jóváhagyja.

4. Az adósságtörlesztési tervet jóváhagyó végzés ellen az adós, a hitelező, továbbá - a rá vonatkozó rész tekintetében - az egyéb kötelezett nyújthat be fellebbezést, a végzés kézbesítését követő 15 napon belül.

XX. Adósságtörlesztési végzés végrehajtása

1. A 300 000 forint alatti értékű vagyontárgyak értékesítését a családi vagyonfelügyelő ellenőrzése mellett az adós végzi, az ebből származó bevételt haladéktalanul a törlesztési számlára fizeti be. A 300 000 forint és az ennél magasabb becsült forgalmi értékű vagyoni elemek értékesítését a családi vagyonfelügyelő végzi.

2. A zálogjog, vételi jog, visszavásárlási jog az értékesítéskor megszűnik.

3. Az értékesítéskor a vételárat az adós erre a célra elkülönített adósságtörlesztési fizetési számlájára kell átutalással megfizetni, amely felett a családi vagyonfelügyelőnek önálló rendelkezési joga van. A fizetési számla egyenlege felett az adós nem rendelkezhet, a családi vagyonfelügyelő a bevételt a hitelezők között osztja fel. A hitelezők részére történő átutalással összefüggő díjak és költségek a fizetési számlát terhelik. Az említett fizetési számla vonatkozásában a számlatulajdonos nem tehet halál esetére történő fizetési rendelkezést.

4. A felfüggesztett végrehajtásokból és a felfüggesztett végrehajtáson kívüli zálogértékesítésekből az adósságrendezésbe vont vagyon és pénzeszközök felett a családi vagyonfelügyelő jogosult rendelkezni. A pénzeszközöket - a végrehajtói díj és a zálogértékesítési költség levonását követően - fizetési számlára kell befizetni, az egyéb vagyontárgyakat a családi vagyonfelügyelő rendelkezésére kell tartani.

5. Az adósságtörlesztési végzés végrehajtása során a hitelező és az adós, adóstárs kötelezettségeire a bírósági adósságrendezési eljárásra irányadó szabályokat is értelemszerűen alkalmazni kell, az adósságtörlesztési végzés szerinti eltérésekkel és kiegészítésekkel.

6. Az adós, adóstárs a hitelezőkkel és a családi vagyonfelügyelővel az adósságtörlesztési határozat végrehajtása érdekében együttműködni köteles. Ha a személyi körülményeiben vagy a rendszeres bevételei vonatkozásában legalább nettó 10%-os növekményt elérő, jelentős változás áll be, vagy az Are. törvény értelében az adósságrendezésbe vonandó rendkívüli bevételt vagy vagyont szerez, ezt a családi vagyonfelügyelőnek a dokumentumok csatolásával 8 napon belül be kell jelentenie.

7. Az adós, adóstárs az adósságtörlesztési határozatban meghatározott fizetési kötelezettségei teljesítésére az adósságtörlesztési határozat kézhezvételét követően haladéktalanul egy fizetési számlát köteles nyitni, bevételeit ezen a számlán köteles kezelni és törlesztési kötelezettségeit erről a számláról kell teljesíteni. A számla felett a családi vagyonfelügyelőnek ellenjegyzési és rendelkezési joga van, az adós, adóstárs a számláról visszahagyott keret mértékéig vehet fel készpénzt, és teljesítheti a mindennapi életvezetéséhez szükséges kiadásokat.

8. Az adósságtörlesztési végzés végrehajtása során a hitelezők jogaikat az adósságtörlesztési határozatnak megfelelően gyakorolhatják, az adóst annak végrehajtásában támogatni kötelesek, ezzel összefüggésen díj- és költségmentesen információkkal kötelesek ellátni, ezen kívül tartózkodniuk kell minden olyan intézkedéstől, amely az említett

kötelezettségek végrehajtását az adós számára megnehezíti.

9. Az adósságtörlesztési végzés végrehajtása során az adós gazdálkodását, pénzügyi kihatású intézkedéseit a családi vagyonfelügyelő felügyeli, bármikor ellenőrzést folytathat le, ennek keretében az adósnak igazolnia kell a törvényben meghatározott és az adósságtörlesztési határozat szerinti kötelezettségek teljesítését. Az adósságtörlesztés időtartama alatt az együttműködési rendet az adósságtörlesztési határozat végrehajtása érdekében kell kialakítani. Az adós a családi vagyonfelügyelővel az ellenőrzés végrehajtása érdekében együttműködni köteles.

10. Az adósságtörlesztési végzés végrehajtása során a családi vagyonfelügyelő az adóst félévente írásban beszámoltatja a törlesztési feladatai végrehajtásáról, az adós saját jogkörébe tartozó vagyonértékesítések megtörténtéről, a törlesztési kötelezettségek teljesítéséről, továbbá mindarról, ami az adósságtörlesztés szabályszerű végrehajtása szempontjából lényeges. Ha a hitelezők jelzik, hogy a beszámoló valamely része nem felel meg a valóságnak, a családi vagyonfelügyelő az adóst és a hitelezőt egyeztetésre hívja fel, és figyelmezteti az adóst az adósságtörlesztési végzésben foglalt kötelezettségek megsértésének jogkövetkezményeire.

11. Az egyéb kötelezett az adósságtörlesztési végzésben meghatározott azon törlesztések teljesítéséért egyetemleges felelősséggel tartozik, amelyekkel összefüggésben korábban kezességet, zálogkötelezettséget vállalt vagy adóstársnak minősül. Ezzel összefüggésben az adósságtörlesztés 5 éves időszaka alatt is indítható vele szemben végrehajtás.

12. Ha az adósságtörlesztési végzés végrehajtása során az adós az Are. törvényben foglalt vagy az adósságtörlesztési végzésben meghatározott kötelezettségeit súlyosan megsérti, így különösen

a) jóhiszemű joggyakorlás követelményével ellentétesen, a hitelezőt, a családi vagyonfelügyelőt vagy a bíróságot megtéveszti,

b) egyes hitelezőivel összejátszik, vagy egyéb, a hitelezők érdekeit jelentősen sértő vagy veszélyeztető intézkedéseket hoz vagy mulasztást követ el,

c) ismételten megszegi az adósságtörlesztéssel összefüggő beszámolási kötelezettségét, a beszámolóban valótlan tényt állít vagy jelentős tényeket, körülményeket elhallgat,

d) az adósságtörlesztési végzésben meghatározott vagyonértékesítési kötelezettségeit nem teljesíti, illetve azzal jelentősen késlekedik, vagy

e) az adósságtörlesztési végzésben meghatározott fizetési kötelezettségeit legalább 3 hónapon keresztül nem vagy jelentősen alacsonyabb összegben teljesíti, és nem kezdeményezi a tartós adósságtörlesztési határozat módosítását,

f) a tartós törlesztési eljárás kezdetét követően kamat, késedelmi pótlék és adóbírság nélkül számított 300 000 forint feletti, 90 napot meghaladó késedelemmel érintett adó- vagy más köztartozása van, amelynek megfizetésére nem kapott az adóhatóságtól részletfizetést, halasztást vagy más fizetési kedvezményt,

e tényt a családi vagyonfelügyelő jegyzőkönyvben megállapítja, és a jegyzőkönyvet - a bírósági adósságrendezési eljárás megszüntetése érdekében - a szükséges dokumentumok csatolásával megküld a bíróságnak.

13. Ha az adósságtörlesztési végzés végrehajtása során jut a családi vagyonfelügyelő tudomására olyan tény vagy körülmény, amely alapján - ha azt korábban elbírálták volna

- az adósságrendezés kezdeményezésének nem lett volna helye, ez a családi vagyonfelügyelő jegyzőkönyvbe foglalja és a jegyzőkönyvet - a bírósági adósságrendezési eljárás megszüntetése érdekében - a szükséges dokumentumok csatolásával megküldi a bíróságnak.

XXI. Az adósságrendezési eljárás megszüntetése

1. A bíróság az adósságrendezési eljárást akkor is megszünteti, ha

a. az adósságrendezés elrendelése iránti kérelmet a hivatalból el kellett volna utasítani,

b. hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy az adós nem teljeskörűen jelentette be a hitelezőket, illetve a hitelezők követeléseit, a hitelezőkre és a hitelezői követelésekre vonatkozó változásbejelentési kötelezettségét elmulasztotta,

c. az adós az adósságrendezéssel összefüggő feladatait nem teljesíti, kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegi,

d. a családi vagyonfelügyelő értesítése alapján, ha

da) az adós sem lakóhelyén, sem az értesítési címén a megismételt kézbesítési kísérletet követően sem lelhető fel, vagy

db) az adós a családi vagyonfelügyelő 31. § (3) bekezdése szerinti értesítésében foglalt visszaéléseket, jogszabálysértéseket követte el,

e. az adós hagyatékának jogerős átadását követő 30 napos jogvesztő határidőn belül az örökösök nem jelentették be, hogy az adósságrendezési eljárásban részt kívánnak venni vagy a jogutódként történő belépést a bíróság a jogszabályi feltételek hiánya miatt elutasította, és az eljárásban más adós nem vesz részt,

x. xx adós hagyatékát valamennyi örökös visszautasította, és az eljárásban más adós nem vesz részt,

g. az eljárás megszüntetését az adós és az adóstárs együttesen kérte, és csatolja a kérelme benyújtásáról a családi vagyonfelügyelőnek és az egyéb kötelezettnek megküldött értesítés másolatát.

2. Az adósságrendezési eljárás megszüntetése esetén a bíróság az adósságrendezési egyezséget, (az egyezségmódosítást) jóváhagyó végzést, továbbá az adósságtörlesztési végzést egyidejűleg hatályon kívül helyezi, az egyezség (egyezségmódosítás) az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésével válik hatálytalanná.

3. Az adósságrendezési eljárás megszüntetése esetén a hitelezők az adóstól teljes összegben követelhetik a lejárt és az esedékessé váló követeléseiket.

4. A megszüntető végzéssel szemben az adós, adóstárs fellebbezhet, a többi fél csak a költségek viseléséről szóló rendelkezéssel szemben élhet fellebbezéssel.

5. A bírósági adósságrendezést megszüntető végzés jogerőre emelkedésének napján megszűnnek az adóst és a hitelezőket az adósságrendezésre tekintettel megillető jogok és kötelezettségek. Az adósságrendezés elrendelését megelőzően elrendelt végrehajtást folytatni kell. Az adós által az adósságrendezési eljárásban meg nem fizetett díjat és költségtérítést végrehajtási költségként kell behajtani.

XXII. Mentesítési eljárás

1. Az ötéves adósságtörlesztési időszak leteltét követően - ha az adósságtörlesztés időszakát a bíróság meghosszabbította, annak lejártát követően - az adósságtörlesztési végzés végrehajtásáról a családi vagyonfelügyelő az adós, adóstárs bevonásával záró elszámolást készít. Az adósságrendezés időszakánál hosszabb futamidejű jelzáloghitel-szerződések tekintetében a jogerős mentesítési határozat kézhezvételét követően az adós a futamidő lejártáig még esedékessé váló, az egyezségben, vagy adósságrendezési határozatban meghatározott összegeket köteles megfizetni.

2. A családi vagyonfelügyelő a beérkezett észrevételeknek megfelelően szükség szerint a záró elszámolást módosítja, ezt követően mentesítő határozat meghozatala érdekében a bíróság elé terjeszti.

3. Ha az adós, adóstárs és az eljárásban vagyonával részt vevő egyéb kötelezett a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban, az egyezségben vagy az adósságtörlesztési határozatban foglaltakat és az Are. törvényben meghatározott egyéb kötelezettségeit teljesítette és a hitelezők legalább az Are. törvény szerinti minimális megtérüléshez jutottak, a bíróság a záró elszámolás alapján mentesítő határozatot hoz. A mentesítő végzés folytán az eljárásban részt vevő hitelezők mindazon követelései megszűnnek – ide nem értve az adósságrendezés időszakánál hosszabb futamidejű jelzáloghitel szerződés tekintetében az adósságrendezés lezárását követően a futamidő lejártáig még esedékessé váló, az egyezségben, vagy adósságrendezési határozatban meghatározott összegeket - , amelyeket az adósságtörlesztési végzés alapján az adósságrendezési időszak végéig nem kellett teljes egészében kielégíteni.

4. Amennyiben az adósságtörlesztési időszak végén a bíróság azt állapítja meg, hogy az adósságtörlesztési időszak végén a hitelezők nem jutottak a minimális megtérüléshez, akkor a bíróság

a. a törlesztési időszakot a minimális megtérülés eléréséhez szükséges mértékig, de legfeljebb további 2 évvel meghosszabbítja amennyiben az adósságtörlesztés meghosszabbítására korábban még nem került sor, a meghosszabbítás a vagyonértékesítési bevételek elmaradása miatt indokolt, továbbá

b. az adóst, adóstársat és az eljárásban vagyonával részt vevő egyéb kötelezett felhívja, hogy a hitelezők minimális megtérülésének biztosításához szükséges összeget a családi vagyonfelügyelő által kezelt adósságtörlesztési számlára 30 napon belül fizesse meg.

XXIII. Az adósságrendezési eljárás költségei

1. A bírósági adósságrendezés kezdeményezéséért, az egyezségmódosítás, illetve az adósságtörlesztési határozat módosításáért, az adósságrendezési eljárás megszüntetésének adós vagy hitelező általi kezdeményezéséért, a mentesítő határozat kezdeményezéséért, a mentesítő határozat hatályon kívül helyezésének kezdeményezéséért, a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnésének bírósági megállapításáért, a bírósági adósságrendezési egyezség hatálya megszűnésének bírósági megállapításáért az illetékekről szóló törvényben meghatározott tételes bírósági eljárási illetéket kell fizetni.

2. Az adósságrendezési eljárásban - ha az Are. törvény másképp nem rendelkezik - minden fél és egyéb kötelezett viseli a saját költségét, ezek viseléséről a bíróságnak nem kell rendelkeznie. A költségek viseléséről ezekben az esetekben kérelemre, és kizárólag akkor dönt a bíróság, ha annak viselésére nem az a fél (egyéb kötelezett) köteles, aki azt ténylegesen megelőlegezte vagy megfizette.

XXIV. Bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnésének bírósági megállapítása

1. Bármelyik, a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban részt vett hitelező az adós lakóhelye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróság előtt kérheti a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnésének megállapítását arra hivatkozással, amelynek alapján megállapítható, hogy

a. az adós vagy adóstárs az adósságrendezésbe tartozó vagyont a hitelezők elől

elvonta, eltitkolta, vagy valamely hitelezőt az e törvényben foglalt szabályok vagy a bírósági adósságrendezési megállapodásban foglaltak megszegésével előnyben részesített, vagy

b. az adós vagy adóstárs a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban foglalt kötelezettségeit nem teljesítette, ezért a szerződésben a megállapodás hatályának megszűnésére vonatkozóan megállapított feltétel bekövetkezett.

2. Ha a kérelem előterjesztésének helye van és a kérelem megalapozott, a bíróság 15 napon belül a végzéssel megállapítja a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnését, egyébként a kérelmet végzéssel elutasítja.

XXV. Bírósági adósságrendezési egyezség hatálya megszűnésének bírósági megállapítása

1. Bármelyik, a bírósági adósságrendezési egyezségkötésben részt vett hitelező az adós lakóhelye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróság előtt kérheti a bírósági adósságrendezési egyezség hatálya megszűnésének megállapítását ha

a) az egyezségben a szerződés futamidejét vagy törlesztési feltételeit úgy határozták meg, hogy az a mentesítő bírósági határozattal lezárt egyezség időtartamán túlnyúlik, és

b) az adós vagy adóstárs ebben az időszakban a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette, ezért az érintett hitelező vonatkozásában az adósságrendezési egyezség hatályának megszűnésére vonatkozóan megállapított feltétel bekövetkezett.

2. Ha a kérelem előterjesztésének helye van és a kérelem megalapozott, a bíróság 15 napon belül a végzéssel megállapítja a bíróságon kívüli egyezség hatályának megszűnését.

XXVI. A mentesítő határozat hatályon kívül helyezése

1. Bármelyik, a bírósági adósságrendezési eljárásban részt vett hitelező a jogerős mentesítő határozat hatályon kívül helyezését kérheti a korábban eljáró bíróság előtt a bíróság által az adósságrendezési eljárásban figyelembe nem vett tényre, bizonyítékra vagy olyan jogerős bírósági vagy hatósági határozatra történő hivatkozással, amelynek alapján megállapítható, hogy az adós vagy adóstárs a bírósági adósságrendezési eljárás alatt

a) a bírósági adósságrendezésbe tartozó vagyont a hitelezők elől elvonta, eltitkolta, vagy

b) valamely hitelezőt az e törvényben, a bírósági adósságrendezési egyezségben vagy az adósságtörlesztési határozatban foglalt szabályok megszegésével előnyben részesített.

2. Ha a kérelem előterjesztésének helye van és a kérelem megalapozott, a bíróság 15 napon belül a mentesítő határozatot végzéssel hatályon kívül helyezi, egyébként a kérelmet végzéssel elutasítja.

3. A mentesítő határozatot hatályon kívül helyező végzés jogerőre emelkedését követően a hitelezők az adóstól követelhetik azon összegek megfizetését is, amely az adósságrendezési eljárásban elengedésre került, valamint kérhetik a bírósági adósságrendezési eljárásban megfizetett nyilvántartásba-vételi és követeléskezelési díj megfizetését.

4. Ha a bíróság a mentesítő határozatot végzéssel hatályon kívül helyezi, kötelezi az adóst, hogy a mentesítő határozat hatályon kívül helyezése iránti eljárás illetékét a kérelmezőnek 15 napon belül fizesse meg.

XXVII. A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban kötött megállapodáshoz, a bírósági adósságrendezési egyezséghez, illetve a bírósági adósságtörlesztési határozathoz (a továbbiakban: egyezséghez) nyújtható törlesztési támogatás speciális szabályai;

1. Az adós és az adóstárs - az egyezségben megállapított, lakhatási feltételek megtartására szolgáló ingatlanát (a továbbiakban: lakóingatlan) érintő hiteljogviszonnyal összefüggő − adósságrendezési kötelezettségei teljesítéséhez törlesztési támogatást vehet igénybe az alábbi feltételek fennállása esetén:

a) az adós és az adóstárs a lakóingatlanban együttesen legalább 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik;

b) a lakóingatlant kölcsönszerződés biztosítékául pénzügyi intézmény javára jelzálogjog terheli;

c) az adós, adóstárs vagy az említettek közeli hozzátartozója a lakóingatlanban 2015. május 15-én − 2016. október 1-jét követően kezdeményezett adósságrendezési eljárás esetében az adósságrendezési eljárás kezdeményezését megelőző 180. napon - az adósságrendezési eljárás lezárásáig, folyamatosan

ca) bejelentett lakóhellyel rendelkezik és

cb) életvitelszerűen lakik;

d) a lakóingatlan

da) megfelel a méltányolható lakásigény feltételeinek, és

db) az ingatlan-nyilvántartás szerint lakóház, lakás, lakáscélra használt üdülő, zártkerti épület vagy tanya megnevezéssel nyilvántartott ingatlan;

e) más, lakhatást biztosító tulajdonjoga, haszonélvezeti vagy használati joga (ide nem értve a bérleti jogot)

ea) az adósnak és az adóstársnak,

eb) az adós, adóstárs tulajdonában álló, jelzáloggal terhelt lakóingatlanban vagy a lízingszerződéssel érintett lakóingatlanban lakóhellyel rendelkező közeli hozzátartozónak, vagy

ec) ha a jelzálogjoggal terhelt lakóingatlan nem az adós vagy az adóstárs kizárólagos tulajdonában van, a zálogkötelezettnek

nincs, vagy az nem felel meg a méltányolható lakásigény alsó határára vonatkozó rendelkezéseknek sem;

f) a lakóingatlant érintő, egyezség szerinti fizetési kötelezettség ügyleti kamata megfelel az ügyleti kamatnak azzal, hogy nem haladja meg az egyezségkötés időpontjában érvényes háromhavi BUBOR+ 6,5 százaléknak megfelelő mértéket;

g) az adós és az adóstárs adóazonosító jelét a főhitelező számára bemutatja;

h) az adós és az adóstárs hozzájárul ahhoz, hogy a 274/2015. (IX. 21.) Korm. rendeletben megjelölt adatait, valamint a törlesztési támogatásra vonatkozó információkat a törlesztési támogatás szabályszerű igénybevételének ellenőrzése céljából a főhitelező átadja

ha) a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljárva a támogatott lakóingatlan fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal, Pest megye vagy a főváros területén fekvő támogatott lakóingatlan esetén Budapest

Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban együtt: kormányhivatal),

hb) a Magyar Államkincstár központja (a továbbiakban: kincstár), valamint

hc) bírósági adósságrendezési eljárás esetén a családi vagyonfelügyelő részére,

i) az adós és az adóstárs nyilatkozik arról, hogy jelen rendelet szerinti törlesztési támogatást még nem vett igénybe.

2. A törlesztési támogatást az adósnak és adóstársnak együtt kell igényelni.

3. A törlesztési támogatás a lakóingatlant érintő, kizárólag egy egyezségbe foglalt hiteljogviszonnyal összefüggő, főhitelezővel szemben fennálló adósságrendezési kötelezettségek teljesítéséhez vehető igénybe.

4. A támogatott kizárólag egy törlesztési támogatás igénybevételéről szóló szerződés alanya lehet.

5. A törlesztési támogatásra a támogatott az egyezség hatályának fennállása alatt - ideértve az Are. tv. szerinti fizetési haladék időtartamát és az azt követő törlesztési időszakot is - de legfeljebb 5 évig jogosult.

6. Amennyiben a támogatott az egyezségben foglalt fizetési kötelezettségeinek 60 napot meghaladóan felszólítás ellenére nem tesz eleget, az ezt követő hónap első napjától részére a törlesztési támogatás nem nyújtható.

7. A támogatott halála esetén a törlesztési támogatásra az elhunyt támogatott olyan természetes személy örököse jogosult, aki

a) a törlesztési támogatással érintett kölcsön fedezetéül szolgáló lakóingatlanát megörökölte és

b) a kölcsön visszafizetéséért helytállni köteles.

8. Ha az elhunyt támogatottnak nem volt túlélő adóstársa, a támogatott halálát követő hónap első napjától a hagyatékátadó végzés, illetve bírósági adósságrendezési eljárásban az örökös jogutódlását megállapító végzés jogerőre emelkedését követő hónap első napjáig törlesztési támogatás nem vehető igénybe. Ez az időszak nem számít bele a jogosultságra irányadó 5 éves időtartamba.

9. Az adós halála esetén, ha nincs adóstársa vagy a fenti feltételeknek megfelelő örököse, vagy az nem kéri jogutódként az adósságrendezési eljárásba történő belépését, a főhitelező az adós halálát követő hónap első napjától kezdődően a törlesztési támogatás folyósítását megszünteti.

10. Ha az adós fenti feltételeknek megfelelő örököse kéri az adósságrendezési eljárásba jogutódként történő belépését, a törlesztési támogatással érintett ingatlanon öröklés jogcímén szerzett tulajdonjogát és a kölcsön visszafizetésére vonatkozó kötelezettségét az ezen adatokat tartalmazó jogerős teljes hatályú hagyatékátadó végzéssel (ideértve a rész- hagyatékátadó végzést, valamint a végzés kivonatát is), illetve bírósági adósságrendezési eljárásban az örökös jogutódlását megállapító jogerős végzéssel, a jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a főhitelező részére történő bejelentéssel igazolja. A határidő elmulasztása esetén az örökös a törlesztési támogatásra nem jogosult.

11. A törlesztési támogatás iránti kérelem az adósságrendezés kezdeményezését követően a főhitelezőnél nyújtható be.

12. A főhitelező a kérelem átvételéről igazolást ad az igénylőnek. A főhitelező a kérelmet annak átvételétől számított 30 napon belül bírálja el. Ha az igénylő a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a főhitelező az igénylőt a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül 8 napos határidő kitűzésével hiánypótlásra szólítja fel. Hiánypótlásra történő felszólítás esetén a kérelem elbírálására irányadó határidő a hiánypótlásra biztosított időtartammal meghosszabbodik. Ha az igénylő a hiánypótlásra történő felszólításban foglaltaknak határidőben nem tesz eleget, a főhitelező a kérelmet elutasítja.

13. A kérelem benyújtásakor a törlesztési támogatásra való jogosultságot a főhitelező a kérelem benyújtásakor fennálló körülményeket igazoló dokumentumok alapján ellenőrzi.

14. A főhitelező a törlesztési támogatás éves összegét évente legalább egy alkalommal, az éves kimutatás keretében közli a támogatottal.

15. A törlesztési támogatásra való jogosultság feltételeinek meglétét az adós és az adóstárs a főhitelező részére a 274/2015. (IX. 21.) Korm. rendeletben foglaltak szerint igazolja.

16. Amennyiben az igénylő jogosult a törlesztési támogatásra, a főhitelező az adóssal és az adóstárssal az egyezség szerinti fizetési kötelezettséghez igénybe vehető törlesztési támogatásról és annak mértékéről törlesztési támogatás igénybevételéről szóló szerződést köt.

17. Ha a főhitelező elutasítja a kérelmet, az igénylőt írásban tájékoztatja a kérelem elutasításának a 274/2015. (IX. 21.) Korm. rendelet szerinti nem teljesülő igénybevételi feltételek megjelölésével, továbbá arról, hogy ha az igénylő a kérelem elutasításával nem ért egyet, a törlesztési támogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítását kérheti a kormányhivataltól.

18. A kérelem elutasítása esetén az igénylő a törlesztési támogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítása iránt kérelmet nyújthat be a kormányhivatalhoz az írásbeli elutasítás igénylő általi kézhezvételétől számított 15 napon belül. Első fokon a kormányhivatal, másodfokon a kincstár jár el.

19. A támogatott az egyezség megkötésének időpontjában fennálló tőketartozás évi 3,8%-os mértékének megfelelő, de havonta legfeljebb 25 000 forint összegű törlesztési támogatásra jogosult.

20. A törlesztési támogatás a lakóingatlant érintő hiteljogviszonnyal összefüggő adósságrendezési kötelezettség teljesítéseként az egyezségben megállapított törlesztőrészlet összegét csökkenti.

21. A törlesztési támogatás számításánál az osztószám 12 hónap.

22. Ha a főhitelező a törlesztési támogatás jogosulatlan igénybevételre utaló adat birtokába jut, a támogatottat írásban felszólítja a törlesztési támogatás összegének az igénybevétel napjától számított, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti késedelmi kamattal növelten történő visszatérítése iránt.

23. Ha a támogatott a főhitelező visszafizetési felszólításában foglaltaknak sem tesz eleget, és így a jogosulatlanul igénybe vett támogatást részben vagy egészben nem fizeti vissza, a főhitelező az ügy iratait, valamint az eredménytelen visszafizetési felszólítást igazoló iratokat megküldi a kormányhivatalnak a támogatás visszafizettetése érdekében.

OTP Bank Nyrt. OTP Jelzálogbank Zrt. OTP Lakástakarék Zrt.

1. sz. melléklet

Magáncsőd eljárás lebonyolítására kijelölt fiókok

Budapesti Régió

1000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxx 00.

1000 Xxxxxxxx, Xxxxxx x. 0-11.

1100 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxx xx 00-00.

1100 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xx 00.

Dél-alföldi Régió

6000 Kecskemét, Szxxxxxxx xxx 0.

6700 Xxxxxx, Xxxxxxxxxx x. 0. sz. 45010 Szolnok, Szapáry u.31.

Nyitva tartás:

hétfő: 7:45-18:00

kedd: 7:45-17:00

szerda: 7:45-17:00

csütörtök: 7:45-17:00

péntek: 7:45:16:00

Nyitva tartás:

hétfő: 7:45-18:00

kedd: 7:45-17:00

szerda: 7:45-17:00

csütörtök: 7:45-17:00

péntek: 7:45:16:00

3323 Békéscsaba, Andrássy u. 29-33. Nyitva tartás:

hétfő: 7:45-17:00

kedd: 7:45-16:00

szerda: 7:45-16:00

csütörtök: 7:45-16:00

péntek: 7:45:16:00

Dél-dunántúli Régió

8900 Zalaegerszeg, Kisfaludy u. 15-17.

7400 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.

7100 Xxxxxxxxx, Xxxxx Xxxxxx xxx 0-0.

7600 Xxxx, Xxxxxxx xx 0.

Nyitva tartás:

hétfő: 7:45-18:00

kedd: 7:45-17:00

szerda: 7:45-17:00

csütörtök: 7:45-17:00

péntek: 7:45:16:00

Észak-dunántúli Régió

9022 Győr, Xxxxxx Xxxxxx u 51.

9700 Xxxxxxxxxxx, Xx xxx 0-0.

8200 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx x. 0.

2800 Xxxxxxxxx, Xx xxx 00. xelújítás alatt, ideiglenes címe: Tatabánya, Gyxxx xx 00. 2400 Xxxxxxxxxxx, Xxxxx Xyörgy u. 4/e

Nyitva tartás:

hétfő: 7:45-18:00

kedd: 7:45-17:00

szerda: 7:45-17:00

csütörtök: 7:45-17:00

péntek: 7:45:16:00

Nyitva tartás: hétfő:	7:45-17:00
kedd:	7:45-15:00
szerda:	7:45-17:00
csütörtök:	7:45-15:00
péntek:	7:45:13:00
Nyitva tartás: hétfő:	7:45-18:00
kedd:	7:45-17:00
szerda:	7:45-17:00
csütörtök:	7:45-17:00
péntek:	7:45:16:00

8000 Székesfehérvár, Fő u. 7.

Északkelet-magyarországi Régió

3530 Miskolc, Uitz B. u. 6

3100 Salgótarján, Rákóczi u. 22.

4400 Xxxxxxxxxxx, Xxxxx Xxxxxx xxxx 0.

3300 Xxxx, Xxxxxxxxx xxxx 0.

4000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 0-0.

Nyitva tartás:

hétfő: 7:45-17:00

kedd: 7:45-16:00

szerda: 7:45-16:00

csütörtök: 7:45-16:00

péntek: 7:45:16:00

OTP Faktoring Követeléskezelő Zrt. ügyfélszolgálati irodái:

Központi ügyfélszolgálat

Ügyfélfogadás: 1054 Buxxxxxx, Xxxxxx x. 02.

Levelezési cím: 1364 Budapest, Pf. 271. Telefon: 06-1/000-0000, 06-1/000-0000 Fax: 06-1/000-0000

e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx

Ügyfélfogadási idő: Hétfő: 08.00-20.00 Xxxx, szerda, csütörtök: 08.00-16.00 Péntek: 08.00-12.00

Ügyfélfogadás: 3530 Miskolc, Uitz B. u. 6. Levelezési cím: 3501 Miskolc, Pf. 613.

Telefon: 06-46/500-715 Fax: 06-46/500-711

e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx Ügyfélfogadási idő: Hétfő: 08.00-18.00 Kedd, szerda, csütörtök: 08.00-16.00 Péntek: 08.00-12.00

Ügyfélfogadás: 4400 Nyíregyháza , Xxxxx Xxxxxx u.27. Levelezési cím: 4400 Nyíregyháza Pf. 359.

Telefon: 06-42/408-759 Fax: 06-42/594-429

e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx

Ügyfélfogadási idő: Hétfő: 08.00-18.00 Xxxx, szerda, csütörtök: 08.00-16.00 Péntek: 08.00-12.00

Ügyfélfogadás: 6000 Kecskemét, Szxxxxxxx xxx 00-00.

Levelezési cím: 6000 Kecskemét, Pf. 653. Telefon: 06-76/418-524

Fax: 06-76/418-523

e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx

Ügyfélfogadási idő: Hétfő: 08.00-18.00 Xxxx, szerda, csütörtök: 08.00-16.00 Péntek: 08.00-12.00

Ügyfélfogadás: 7400 Kaposvár, Kaposvár, Fő u. 2. Levelezési cím: 7400 Kaposvár Pf. 406.

Telefon: 06-82/528-447

Fax: 06-82/528-449, 06-82/315-405

e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx

Ügyfélfogadási idő: Hétfő: 08.00-18.00 Xxxx, szerda, csütörtök: 08.00-16.00 Péntek: 08.00-12.00

Ügyfélfogadás: 8900 Zalaegerszeg, Kisfaludy u. 15.-17.

Levelezési cím: 8900 Zalaegerszeg Pf. 318. Telefon: 06-92/549-140

Fax: 06-92/549-149

e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx

Ügyfélfogadási idő: Hétfő: 08.00-18.00 Xxxx, szerda, csütörtök: 08.00-16.00 Péntek: 08.00-12.00

Ügyfélfogadás: 8000 Székesfehérvár, Rákóczi út 1.

Levelezési cím: 8000 Székesfehérvár, Pf. 803. Telefon: 06-22/315-047

Fax: 06-22/348-705

e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx

Ügyfélfogadási idő: Hétfő: 08.00-18.00 Xxxx, szerda, csütörtök: 08.00-16.00 Péntek: 08.00-12.00

Adósságrendezési eljárás megindítása postai úton

A magáncsőd kérelem postai úton történő benyújtására az „OTP Faktoring Követeléskezelő Zrt. 1364 Budapest, Pf. 47.” címen van lehetőség.

2. melléklet

Az adósságrendezés kezdeményezésének kötelező tartalmi elemei, a kérelemhez csatolandó iratok, nyilatkozatok (az Are. törvény szerint)

1. Adós, adóstárs és az egyéb kötelezettek azonosítására szolgáló és az elérhetőségére vonatkozó adatok

1.1. Adós, adóstárs

a) adós (adóstársak) természetes személyazonosító azonosító adatai, személyi igazolvány vagy egyéb - a személyazonosság igazolására külön törvény szerint alkalmas más igazolvány száma, állampolgárság

b) lakcím (lakóhely, tartózkodási hely)

c) levelezési cím (értesítési cím)

d) elektronikus kapcsolattartás vállalása esetén jelszóval védett elektronikus levelezési cím

e) telefonszám

f) adóazonosító szám.

1.2. Adóssal közös háztartásban élők 1.1. pont szerinti adatai

1.3. Egyéb kötelezettek neve, székhelye (lakóhelye), értesítési címe, telefonszám, továbbá elektronikus kapcsolattartás vállalása esetén elektronikus levelezési címe, adóssal áll-e hozzátartozói viszonyban vagy vagyonközösségben az egyéb kötelezetti besorolást megalapozó ügylet

2. A kérelemhez csatolandó iratok

a) adós (adóstárs) személyi igazolvány vagy egyéb - a személyazonosság igazolására külön törvény szerint alkalmas - más igazolvány száma

b) az Art. 85/A. § (1) bekezdés alapján kiállított együttes adó-, jövedelem- és illetőségigazolás

c) a 8. § (2) bekezdés a)-d) pontja szerinti köztartozások esetén a tartozás összegére, jogcímére vonatkozó adatok, hatósági igazolás, a részletfizetésre vagy halasztásra vonatkozó hatósági határozat, diákhitel-tartozás esetén a Diákhitel Központ Zrt. által erről kiállított igazolás

d) ha az adósnak van olyan adó- vagy más köztartozása, amelyre a hatóságtól fizetési halasztást, részletfizetési kedvezményt, vagy más fizetési kedvezményt kapott, az erre vonatkozó jogerős hatósági határozat

e) a legutóbbi fizetési felszólítások, terhelési értesítők, elszámolási törvény és forintosítási törvény szerinti értesítések, egyenlegértesítők, a zálogtárgy értékének hitelkihelyezéskori forgalmi értéke, annak módosítása

f) hitel- és egyéb szerződések felmondása vagy lejárttá tétele esetén az ezzel összefüggésben keletkezett iratok

g) kezességre, tartozásátvállalásra, dologi kötelezettségvállalásra vonatkozó adatok, kezesség beváltásával összefüggő adatok

h) vagyontárgyak forgalmi értékének megállapításával összefüggő iratok (adó- és értékbizonyítvány, pénzügyi intézmény értékbecslése, egyéb értékbecslés)

i) adós, adóstárs által vagy ellene indult jogi eljárásokra vonatkozó iratok (keresetlevél, fizetési meghagyás, bírósági határozat, hatósági határozat, végrehajtást elrendelő határozat, zálogtárgy értékesítésére vonatkozó iratok), végrehajtás foganatosítása során hozott határozatok

j) havi rendszeres jövedelemre, egyéb bevételre vonatkozó legutóbbi kifizetői okirat, nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás, egyéb társadalombiztosítási ellátás, fogyatékossági ellátás, anyasági ellátások, keresetpótló juttatások, pénzbeli szociális ellátások esetén az ezek összegét megállapító legutóbbi határozat, kamat-, hozam- és osztalékbevételre vonatkozó okiratok

k) az adóssal szemben kiállított végrehajtható okiratok másolatai

l) ha az adós bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelőre ruházta vagyontárgyait az ezzel összefüggésben kötött szerződések és a vagyonkezelő elszámolásai

m) adós, adóstárs egyéb kötelezett esetében hozzájárulás az eljárásban részt vevő felek által az adós tartozásainak és követeléseinek megalapozására vonatkozó okiratok, nyilatkozatok megismeréséhez

3. A kérelemhez csatolandó nyilatkozatok:

a) a korábbi fizetési könnyítésekre vonatkozó adatok (hitelezőnkénti bontásban)

aa) tartozás-elengedés mértéke

ab) ügyleti kamat mérséklésének mértéke

ac) késedelmi kamat, késedelmi pótlék, késedelemmel összefüggő díjak elengedésének mértéke

ad) részletfizetési kedvezmény

ae) fizetési halasztás

af) az ad) és ae) pontban nem említett futamidő-meghosszabbítás

b) kezdeményezte-e a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény értelmében a lakóingatlana NET általi megvásárlását

ba) ha igen, akkor valamennyi érintett pénzügyi intézmény hozzájárult-e lakóingatlan tulajdonjogának átruházásához, továbbá

bb) a NET a lakóingatlant megvásárlását elutasította-e vagy van-e erre szándéknyilatkozat

c) ha az adós valamely vagyontárgya más személy vagy szervezet tartozásának dologi biztosítékául szolgál, vagy ha az adós más személy részére kezességet vállalt vagy annak tartozását átvállalta, más személy pénzügyi kötelezettségvállalását tartalmazó szerződésébe lépett be kötelezettként, továbbá ha az adós valamely vagyoni eleme más személynél van letétbe helyezve vagy használatba adva, az ezzel összefüggő okiratok másolata

d) adós egyedül élő

e) adós másokkal közös háztartásban él

ea) adóstárssal

eb) közeli hozzátartozókkal, élettárssal

ec) más személyekkel

ed) együtt élő személyek életkora

ee) együtt élő személyek eltartásra jogosultak-e

ef) együtt élő személyeknek van-e az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó mértékű rendszeres bevételük

eg) együtt élő személyek között van-e fogyatékkal élő, súlyosan vagy tartósan beteg

eh) házastársi vagyonközösség fennáll-e

f) adóstárssal közösen tett nyilatkozat, hogy melyikük lakóhelye szerint illetékes bíróságnál kezdeményezik az adósságrendezési eljárást

g) adós, adóstárs, és a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók nyilatkozata az e törvény szerinti vagyoni és személyi adataiknak az eljárás résztvevői általi megismeréséhez, és a családi vagyonfelügyelő általi vagyonkezeléshez

h) a hitelezőkkel kötött szerződések másolata, közműszerződések esetén a legutóbbi számlakivonat másolata

i) az adós és az adóstárs lakhatását biztosító ingatlanra vonatkozó adatok

ia) az ingatlan mérete, alapterülete, lakószobák hasznos alapterülete, műszaki adatai, jellemzői, besorolása, jellege

ib) tulajdoni-használati viszonyok

ic) az ingatlanban közös háztartásban együtt élők száma, ezek közül a közeli hozzátartozók, kiskorúak, más inaktívak száma, ezek közül az eltartásra jogosultak, eltartásra kötelezettek, aktív korúak, álláskeresők, közmunkások, fogyatékkal élők, szociális vagy gyermekvédelmi intézményben elhelyezettek, fogvatartottak

j) van-e folyamatban zálogtárgy értékesítése, a zálogkötelezett neve, természetes azonosító adatai

k) 5 éven belül elidegenített ingatlanok és 500 000 forint feletti értékű egyéb vagyoni elemek

l) 5 éven belül szerződéssel haszonélvezet alapítása ingatlanra vagy 500 000 forint feletti értékű egyéb vagyonra

4. A kérelemhez csatolandó vagyonleltár (belföldi és külföldi vagyon)

4.1. Ingatlanok

a) ingatlanok mérete, típusa

b) lakóingatlan alapterülete, lakószobák hasznos alapterülete, az ingatlan műszaki adatai, jellemzői, besorolása, jellege

c) ingatlanok tulajdonosára (tulajdonosaira) vonatkozó, az azonosítását lehetővé tevő adatok, több tulajdonos esetén a tulajdoni hányad, osztatlan közös tulajdon ténye, megosztott használat ténye, az említett jogviszonyokat keletkeztető jogügylet

d) ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jog, használati jog, elővásárlási jog, vételi jog, visszavásárlási jog, biztosítéki célú vételi jog, lízingszerződés, jelzálogjog, bérleti jog, az említett jogok jogosultjai azonosítását lehetővé tévő adatok, több jogosult esetén a megosztás, ranghely, a jogosultság időtartama

e) az ingatlanok használatára vonatkozó jogcímek (lakóhely, tartózkodási hely, bérleti szerződés, egyéni vállalkozás céljára történő használat, társas vállalkozás céljára vonatkozó használat)

f) van-e házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződés az ingatlanra vonatkozóan,

g) forgalmi érték megjelölése, a forgalmi érték megállapításának módja (adó- és értékbizonyítvány, pénzügyi intézmény értékbecslése, egyéb értékbecslés)

h) hitelviszonyból eredő tartozás fedezetét képező ingatlan esetében a pénzügyi intézmény értékbecslésében meghatározott érték, az értékbecslés dátuma

i) ingatlan megoszthatóságára és önállóan forgalomképes részére vonatkozó adatok,

j) ingatlannal összefüggő, folyamatban lévő eljárások (per, végrehajtás, végrehajtáson kívüli zálogértékesítés, kisajátítás) vagy a per-, teher- és igénymentesség ténye

k) jogi korlátozások (elidegenítési és terhelési tilalom, elővásárlási jog, visszavásárlási jog, vételi jog, zálogjog, végrehajtási jog)

l) termőföld vagy más mezőgazdasági jelleg

m) önálló vagy társas vállalkozás céljára használt ingatlan

4.2. Egyéb vagyoni elemek (belföldi és külföldi):

a) 300 000 forint egyedi értéket meghaladó vagyontárgyak (a vagyontárgyak jellege szerinti csoportosításban)

aa) ingóságok (jármű, művészeti alkotás, gyűjtemény, nemesfém, ékszer, szerszám, gép, lakberendezés, egyéb berendezés, informatikai eszköz, híradástechnikai eszköz, sporteszköz stb.)

ab) értékpapírok, üzletrészek

ac) pénzügyi intézménynél elhelyezett takarékbetét, számlakövetelés, egyéb megtakarítási forma

ad) hatósági vagy közjegyzői nyilvántartásba vételre vonatkozó adatok,

ae) rendelkezési jog korlátozására vonatkozó adatok, zálogjog, óvadékul lekötés, más formában biztosíték céljára szolgáló jelleg

af) közös tulajdoni jelleg

ag) házastársi vagy élettársi vagyonjogi szerződés

ah) haszonélvezetre, használatra vonatkozó jogok,

ai) önálló vagy társas vállalkozás céljára használt ingóság, mezőgazdasági célra használt ingóság

aj) a forgalmi érték megállapításának módja, (pénzügyi intézmény értékbecslése, egyéb értékbecslés)

ak) a vagyontárgy per-, igény- és tehermentességére vagy a folyamatban lévő jogi eljárásokra vonatkozó adatok

b) az a) pont szerinti értéket el nem érő értékű vagyontárgyakra vagyoncsoportonként összesített értékadatok, rendeltetésük, kizárólagos vagy közös tulajdoni jellegük, használatukra vonatkozó adatok, per-, igény- és tehermentességükre vagy jogi eljárásokra vonatkozó adatok

c) készpénz

d) a 6. § (2)-(4) bekezdés értelmében az adósságrendezésbe nem vont vagyon és bevételek összesített adatai

e) az adós pénzfizetésre, vagyontárgy kiadására, hagyatéki juttatásra irányuló követeléseire, az ezekkel összefüggő eljárásokra vonatkozó adatok (eljárás tárgya, követelés összege, eljáró szerv neve, ügyszám, a követelés kötelezettje, a követelés kötelezettje az adós közeli hozzátartozója-e)

f) az adóst megillető vagyoni értékű jogok (ingatlanok, ingók, egyéb vagyoni elemek)

g) adós egyéni vagy társas vállalkozására vonatkozó adatok, a vállalkozás céljára használt vagyon, társasági részesedés (az egyéni vállalkozói nyilvántartás szerinti nyilvántartási szám vagy a cégnyilvántartás szerinti cégjegyzékszám megjelölésével),

h) értékpapírokra vonatkozó adatok (ideértve az értékpapírszámlán lévő követeléseket is)

i) vagyon- és életbiztosításra vonatkozó adatok

j) magán-nyugdíjpénztári, önkéntes biztosító pénztári, foglalkoztatói nyugdíjpénztári tagság, a tagsági jogviszonnyal összefüggésben elhelyezett megtakarítások, az adóst megillető összeg

k) készpénz, pénzügyi intézménynél elhelyezett bankbetétek, megtakarítások, fizetési számlák, és a pénzügyi intézménnyel szemben ilyen jogcímen fennálló követelések

l) tartós befektetések

m) óvadékkal lekötött vagyon

5. Rendszeres bevételek havi összege (adós, adóstárs, velük közös háztartásban élő hozzátartozók szerinti részletezésben, forintban vagy a bevétel pénznemében megadva)

5.1. bérjellegű jövedelmek

5.2. sajátjogú és özvegyi nyugdíj, nyugdíjszerű ellátások

5.3. egyéni vagy társas vállalkozásból kapott jövedelmek

5.4. ösztöndíjak

5.5. pénzbeli szociális ellátások, társadalombiztosítási, állami vagy önkormányzati költségvetésből származó járadékok, jövedelempótlékok,

5.6. árvaellátás, özvegyi ellátás

5.7. gyermekvédelmi, anyasági támogatások, gyermekgondozási díj

5.8. családi pótlék

5.9. fogyatékossági ellátások

5.10. baleseti járadékok

5.11. keresetpótló kártérítési járadékok

5.12. állami foglalkoztatási rendszerből kapott juttatások

5.13. ingó- és ingatlanhasznosításból származó bevételek

5.14. kamat- és tőkejövedelmek

5.15. a 2010. évi XC. törvény I. fejezete szerinti, adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásból származó jövedelem (háztartási munkából származó bevétel)

5.16. kártérítési vagy más hasonló járadékok

5.17. biztosítási összegek, jövedelmet pótló biztosítási szolgáltatások

5.18. gyermek neveléséért kapott díjak

5.19. támogatások (államtól, helyi önkormányzattól, foglalkoztatótól, civil szervezettől)

5.20. állami kamattámogatások

5.21. vendéglátó-ipari felszolgálói díj, borravaló, hálapénz

5.22. pénzügyi intézménytől kapott kamatok, kamatjellegű bevételek

5.23. tőkejövedelmek, értékpapírügyletekből tőkepiaci ügyletekből származó jövedelmek

5.24. tartási, életjáradéki, öröklési szerződésből származó jövedelem

5.25. szellemi szabadfoglalkozásból, sporttevékenységből és előadóművészi tevékenységből származó jövedelem

5.26. vállalkozástól, civil szervezettől kapott rendszeres tiszteletdíj, megbízási díj

5.27. önkéntes tevékenységért kapott juttatás

5.28. önálló tevékenységből vagy egyéni vállalkozásból származó jövedelem

5.29. társas vállalkozástól származó jövedelem

6. Mindennapi életvezetéssel, lakásfenntartással összefüggő, rendszeres kiadások (havi átlag)

6.1. közműdíjak, társasházi közös költség, lakásszövetkezeti fenntartási hozzájárulás

6.2. távközlési, hírközlési, internet- és kábeltévé szolgáltatások díja

6.3. élelmezési kiadások

6.4. munkába járás, iskolába járás költségei, (bérlet, üzemanyagköltség, parkolási díjak)

6.5. ruházkodási kiadások

6.6. háztartási aprócikkekre fordított kiadások (háztartási vegyi áru, szerszámok, háztartási cikkek)

6.7. háztartási berendezések javítására, pótlására fordított kiadások

6.8. tanszer, tankönyv, irodaszer-kiadások

6.9. kiskorúak iskoláztatására, sport-, és művészeti oktatására fordított kiadások

6.10. gyógyszerekre, gyógytermékekre fordított kiadások

6.11. vagyonbiztosítás, gépjármű-biztosítások életbiztosítások, egyéb biztosítások díja

6.12. magán-nyugdíjpénztári tagdíj, önkéntes pénztári tagdíj

6.13. lakossági és egyéni vállalkozói számlavezetéssel, értékpapírszámla-vezetéssel összefüggő díjak

6.14. háztartási munkákra igénybe vett személyek részére fizetendő ellenérték

6.15. jogszabályon vagy megállapodáson alapuló tartásdíj és egyéb tartási szolgáltatás ellenértéke

6.16. bérleti díjak (ingatlanok, ingók)

6.17. lízingdíjak

6.18. hitelviszonyból származó törlesztési, fizetési kötelezettségek

6.19. áruhitelből eredő fizetési kötelezettségek

6.20. lakástakarékossági és egyéb banki konstrukciójú rendszeres megtakarítások befizetései

6.21. magánszemélyektől kapott kölcsönök törlesztése

6.22. magánszemélyekkel szemben fennálló egyéb fizetési kötelezettség

6.23. eltartásra irányuló vagy más hasonló megállapodáson, öröklési szerződésen alapuló rendszeres fizetési kötelezettségek

6.24. ellenszolgáltatás nélkül vállalt fizetési kötelezettségek, közérdekű kötelezettségvállalások és ezek kedvezményezettjei

6.25. egyéni vagy társas vállalkozás javára fennálló fizetési kötelezettségek

6.26. adó- és más közteher fizetési kötelezettségek (kifizető által levont, önadózóként, vállalkozóként vagy magánszemélyként)

6.27. sajtótermékekre fordított kiadások

6.28. kulturális kiadások

6.29. tagdíjak (civil szervezet, köztestület)

6.30. kártérítésként járadékjelleggel fizetett kiadások.

3. melléklet

Az adósságrendezés kezdeményezéséhez benyújtandó dokumentumok kötelező tartalmi elemei (az Are. tv. szerint)

1. A tartozásokra vonatkozó általános adatok

1.1. A tartozásoknál meg kell jelölni azok jellegét, jogcímét, jogosultját, összegét (tőke- és kamatkövetelések, fizetési késedelemmel összefüggő fizetési kötelezettségek), a követelés devizanemét (ha az nem forintban áll fenn), keletkezésének dátumát, esedékességét, törlesztési vagy fizetési ütemezését

1.2. Meg kell jelölni, hogy az adós mely tartozást vitat, és van-e ellene igényérvényesítési eljárás ezzel összefüggésben, mely bíróság előtt

a) mely hitelezői követeléseket és mely összegben ismer el vagy nem vitat, milyen összeget vitat, mi a vitatás alapjául szolgáló jogi indok

b) vannak-e az adóstárs vagy az egyéb kötelezett által vitatott követelések

c) keletkeztek-e az adóstárssal vagy közeli hozzátartozóval, illetve az egyéb kötelezettel szemben tartozások, vele szemben érvényesíthető követelések, van-e folyamatban ezzel kapcsolatban jogvita, egyéb igényérvényesítés, végrehajtás, ha igen, az erre vonatkozó adatokat, iratokat is csatolni kell

1.3. Meg kell jelölni, hogy mely követelés behajtása érdekében indult bírósági vagy más végrehajtási eljárás, bírósági végrehajtáson kívüli zálogértékesítés, mely vagyoni elemeket vonták az eljárásban lefoglalás vagy más intézkedés alá

1.4. Ha ingatlanra jelzálogjogot jegyeztek be, és a tulajdoni lap alapján a jelzálogjoggal biztosított követelés tőkeösszege és járulékai nem határozható meg pontosan, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjog által biztosított követelés tulajdoni lapon szereplő összegét kell feltüntetni

1.5. Ha az adóssal szemben nemfizetés, fizetési késedelem miatt a szerződést felmondták, lejárttá tették vagy végrehajtási eljárást kezdeményeztek, az igényérvényesítésben megjelölt tőketartozást, annak járulékait és az adósra háruló egyéb költségeket, díjakat is fel kell tüntetni

1.6. Ha az adós hiteltartozására vonatkozóan kezesség áll fenn, erre vonatkozóan meg kell jelölni, hogy ki a kezes, sortartásos vagy készfizető kezesség, továbbá sor került-e a kezesség beváltására

1.7. Ha a tartozást óvadékkal, pozíciólezáró nettósítással, biztosítéki célú vételi joggal, visszavásárlási joggal biztosították, az erre vonatkozó adatokat is közölni kell

1.8. Ha tartozás megfizetésének biztosítékául zálogjogot kötöttek ki, meg kell jelölni a zálogkötelezettet is, ha az nem az adós vagy adóstárs

1.9. Ingó jelzálogjog esetén zálogtárgy egyedi azonosítója, a zálogjoggal biztosított követelések listája, valamint a zálogjogosult, a zálogkötelezett megjelölése

2. Pénzügyi intézményekkel szemben fennálló tartozás

2.1. lakáshitel forintalapú, devizaalapú

2.2. áruvásárlási hitel

2.3. szabad felhasználású hitel

2.4. személyi hitel

2.5. folyószámlahitel

2.5. gépjármű hitel

2.6. lízingdíj

3. Közüzemi tartozás (közműszolgáltatóval szemben fennálló tartozás)

3.1. villamosenergia

3.2. gáz

3.3. távhő

3.4. vízdíj, csatornadíj

3.5. szemétszállítási díj

4. Hírközlési, távközlési díjak

5. Adók, egyéb köztartozások, állammal, helyi önkormányzattal, köztestülettel szemben közjogi jogviszonyból fennálló tartozások

5.1. adónemek szerinti felsorolás

5.2. egyéb köztartozás, bírság

5.3. adók és más köztartozások kamata, adóbírság, járulékok

5.4. bírságok (szabálysértési, közigazgatási, rendbírság, pénzbírság, eljárási bírság)

5.5. pénzbüntetés, bűnügyi költség

5.6. köztestülettel szemben fennálló, adók módjára behajtandó tagdíj

5.7. állami kezesség beváltásából keletkező megtérítési igény (adók módjára behajtható)

5.8. diákhitel-tartozás (adók módjára behajtható)

5.9. jogalap nélkül felvett társadalombiztosítási, foglalkoztatási, fogyatékossági, lakástámogatási és szociális juttatások

5.10. mely adó- és más köztartozás megfizetésére engedélyezett a hatóság fizetési halasztást, részletfizetést, fizetési könnyítést

6. Egyéb magánjogi tartozások

6.1. lakbér, lakásbérleti, egyéb bérleti díj

6.2. társasházi közös költség és lakásszövetkezeti fenntartási, üzemeltetési célú fizetési kötelezettségek

6.3. magánszemélyekkel szemben fennálló polgári jogi jogviszonyból eredő tartozás

6.4. kereskedelmi vállalkozás által nyújtott áruhitelből eredő tartozások, vállalkozásoknak üzletszerű tevékenységéből származó követelése

6.5. állammal, önkormányzattal szemben fennálló polgári jogi jogviszonyból eredő tartozások,

6.6. munkaviszonyból származó tartozások (jogalap nélkül felvett juttatások, megtérítési kötelezettség, kártérítési kötelezettség)

6.7. jogi személlyel szemben polgári jogviszonyból eredő tartozás

6.8. büntetőügyben polgári jogi igénnyel összefüggő tartozások.

4. melléklet

Az adósságrendezési eljárás kezdeményezéséhez benyújtandó nyilatkozatok, kötelezettségvállalások, űrlapok (az Are. törvény szerint)

1. az adós és adóstárs részéről az e törvény szerinti jogi korlátozások vállalása a bíróságon kívüli és a bírósági adósságrendezés időtartama és hatálya alatt

a) a vagyonra, pénzeszközökre, bevételekre, vagyoni-pénzügyi követelésekre vonatkozó rendelkezési jog korlátozása, az eljárás kezdeményezésekor az adósságrendezésbe tartozó vagyonnak és bevételeknek az adósságrendezési eljárás céljára történő rendelkezésre tartása,

b) az adósságrendezésbe tartozó vagyon értékének megőrzése, állagának megőrzése,

c) az eljárás hatálya alatt szerzett, e törvény értelmében az adósságrendezésbe tartozó vagyon és bevétel adósságkezelési célra történő rendelkezésre tartása,

d) a jogszabályban meghatározott adatokra, illetve körülményekre vonatkozó változások bejelentése

2. belföldön bejegyzett pénzügyi intézménynél olyan fizetési számla nyitása és folyamatos fenntartása, amelyen az adósságrendezési eljárások hatálya alatt az adós és adóstárs adósságrendezési eljárásba vont bevételei, és adósságtörlesztései teljesítésével kapcsolatos pénzforgalom kerül lebonyolításra a családi vagyonfelügyelő rendelkezési jogának biztosításával,

3. a 2. pont szerinti pénzforgalmi számlára az adósságrendezésbe vont készpénzvagyon és az adósságrendezésbe vont bevételek átutalása,

4. a mindennapi életvezetéshez szükséges bevételek kiadások kezelésére külön számla nyitása, annak pénzforgalmáról a családi vagyonfelügyelő tájékoztatása,

5. az adós és adóstárs kötelezettségvállalása arra vonatkozóan, hogy az adósságrendezési eljárás alatt teljesítendő törlesztési kötelezettség teljesítésére közös fizetési számlát nyitnak, és erre vonatkozóan a családi vagyonfelügyelő számára együttes rendelkezési jogot biztosítanak, ezen túlmenően új fizetési számlát vagy értékpapírszámlát csak a családi vagyonfelügyelő előzetes hozzájárulása esetén nyithatnak,

6. az adós, adóstárs és az egyéb kötelezett a törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott adatszolgáltatási, iratbenyújtási, adatváltozás-bejelentési kötelezettség vállalása,

7. hozzájárulás ahhoz, hogy az eljáró szervek (bíróság, hatóságok, családi vagyonfelügyelő, Családi Csődvédelmi Szolgálat, főhitelező) megismerhessék és kezelhessék az adós, adóstárs, egyéb kötelezett, a velük közös háztartásban élők, továbbá a jelzáloggal terhelt lakóingatlanban lakó közeli hozzátartozó e törvényben meghatározott adatait, hozzájárulás ahhoz, hogy a Családi Csődvédelmi Szolgálat által a KHR-be betekintéssel és az azzal kapcsolatos tájékoztatással összefüggő feladatait elláthassa,

8. adóstársak, egyéb kötelezettek együttműködési kötelezettség vállalása egymással, egyéb kötelezettel, családi vagyonfelügyelővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal és a hitelezőkkel,

9. adós és adóstárs hozzájárulása a családi vagyonfelügyelő e törvényben meghatározott felügyeleti, ellenőrzési, intézkedési és a vagyonnal, bankszámlával való rendelkezési joga gyakorlásához,

10. adós, adóstárs és egyéb kötelezett hozzájárulása ahhoz, hogy az adósságrendezésre, annak időbeli hatályára vonatkozó adatok a törvényben meghatározott eljárásrend szerint a központi hitelinformációs rendszerbe, a közhiteles nyilvántartásokba, az adónyilvántartásokba, közigazgatási nyilvántartásokba és az ARE nyilvántartásba kerüljenek,

11. hozzájárulás ahhoz, hogy a Családi Csődvédelmi Szolgálat, a családi vagyonfelügyelő, az eljáró hatóságok, bíróságok és a főhitelező az e törvény szerinti feladatuk teljesítése érdekékben az adósra, adóstársra, egyéb kötelezettre vonatkozóan banktitkot, biztosítási titkot, értékpapírtitkot, pénztártitkot, adótitkot, vámtitkot, az adós egyéni vállalkozásával összefüggő üzleti titkot képező adatokat is megismerhessék,

12. az adós, adóstárs közeli hozzátartozói és a vele egy háztartásban együtt élő más személyek hozzájárulása ahhoz, hogy az e törvényben meghatározott, személyi és vagyoni, jövedelmi és lakcímadataikat a családi vagyonfelügyelő és az eljáró szervek megismerhessék, az érintett hitelezők pedig megismerhessék az adósságrendezésbe vont vagyonnal összefüggő vagyoni és személyi adatokat a jogérvényesítésükhöz szükséges mértékben,

13. az adós és adóstárs kötelezettségvállalása a 45. § (4) és (5) bekezdése szerinti fizetési kötelezettségek folyamatos teljesítésére az adósságrendezés elrendeléséről szóló jogerős határozat meghozataláig, az adósságrendezés elrendelése esetén pedig az egyezséget jóváhagyó jogerős végzésig, egyezség hiányában pedig a tartós törlesztési határozat jogerőre emelkedéséig,

14. bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás, bírósági adósságrendezési egyezség, illetve az

adósságtörlesztési határozat végrehajtása érdekében az adós és adóstárs előzetes kötelezettségvállalása a fizetőképesség helyreállítását célzó intézkedésekre (aktív korúak esetében munkavállalás, egyéb jövedelemszerző tevékenység, ha erre nincs lehetősége, akkor álláskeresési, képzési szolgáltatások igénybevétele),

15. az adós és adóstárs kötelezettségvállalása arra, hogy az adósságrendezés kezdeményezésekor rendelkezésére álló és az eljárás időtartama alatt szerzett bevételeket és vagyont az adósságrendezésre rendelkezésre tartja, az e törvényben meghatározott mértékben és módon az adósságrendezésre fordítja, tartózkodik az olyan magatartástól, amely az adósságrendezés igénybevételére méltatlanná teszi vagy az eljárás megszüntetését vonná maga után, tartózkodik az olyan magatartástól, amely következtében olyan személyi és vagyoni szankciókkal sújthatják, a törlesztési képességét hátrányosan befolyásolhatja,

16. az adós és adóstárs kötelezettségvállalás arra, hogy ha bármelyiküknek kamattal és egyéb járulékokkal együtt 50 000 forintot meghaladó, vagy a családi vagyonfelügyelő által a mindennapi családi kiadásokra engedélyezett havi pénzkereten felül, előre nem látható okból keletkezik új kifizetési kötelezettségük, ennek a körülménynek az indokoltságáról, a fizetési kötelezettség tényéről, jogalapjáról, összegéről, jogosultjáról, a kötelezettség jogalapjának és összegének elismeréséről vagy vitatásáról, egymást és a családi vagyonfelügyelőt haladéktalanul értesítik, a családi vagyonfelügyelőnek a fizetési kötelezettség keletkezését tanúsító okiratot bemutatja, továbbá a jogosultat is tájékoztatja arról, hogy adósságrendezés hatálya alatt áll, és ezért a követelését új hitelezőként a családi vagyonfelügyelőnél is nyilvántartásba kell vetetnie,

17. ha az adós, adóstárs vagy egyéb kötelezett vagyontárgya bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő tulajdonába került, a szerződés felmondására vonatkozó kötelezettségvállalásuk és a felmondást tartalmazó jognyilatkozat csatolása,

18. xxxxx, adóstársat megillető követelések érvényesítésére vonatkozó kötelezettségvállalás,

19. adóst, adóstárs kötelezettségvállalása a pénzügyi eszközök elhelyezésére vonatkozó szerződések felmondására, a pénzügyi eszközök adósságrendezésbe vonása érdekében, kivéve, ha a családi vagyonfelügyelő ez alól mentesítést ad,

20. az adósságrendezési eljárás kezdeményezésekor az egyéb kötelezettek

a) a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás létrehozásában, a bírósági adósságrendezési egyezségkötésben, illetve adósságtörlesztési határozat végrehajtásában az e törvény szerint fizetési kötelezettséget vállalnak, és egyben hozzájárulnak, hogy az ezzel összefüggő adataik a KHR-be kerüljenek, vagy

b) az egyezségkötésben, illetve a törlesztési határozat végrehajtásában az e törvény szerint fizetési kötelezettséget nem vállalják, de egyúttal tudomásul veszik, hogy az igényérvényesítésekkel szembeni csődvédelem nem illeti meg őket

21. adós, adóstárs, egyéb kötelezett nyilatkozata arról, hogy ha az adósságrendezés időszakai alatt a lakóingatlana értékesítésre kerül, akkor hozzájárul-e ezen tény, a természetes személyazonosító adatok és a lakcímadatok megküldéséhez a települési önkormányzat jegyzője részére.