AHE-12417/4P
Allianz Kiegészítő Törés Casco biztosítás
Terméktájékoztató és Általános szerződési feltételek
AHE-12417/4P
Tartalomjegyzék
Allianz Kiegészítő Törés Casco biztosítás
Ismertető 3
A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok 3
Panaszkezelési szabályzat 5
Terméktájékoztató és Általános szer- ződési feltételek az Allianz Kiegészítő Törés Casco biztosításhoz
A szerződés alanyai 9
A szerződés létrejötte 9
A kockázatviselés kezdete 10
A szerződés tartama, a biztosítási időszak,
a biztosítási évforduló 10
Területi hatály 10
A biztosított gépjármű, annak alkatrészei
és tartozékai 10
Biztosítási események 10
A biztosítással nem fedezett káresemények, vagyontárgyak és károk 10
A biztosítás díja 11
A biztosított kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkezésekor és a biztosító ellenőrzési
jogosultsága 11
AHE-12417/4P
A kárbejelentéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegésének következménye 14
A biztosított és a szerződő közlési és változásbejelentési kötelezettsége és
megszegésének következménye 14
Biztosítási szolgáltatások 14
Önrészesedés 17
A biztosított és a szerződő kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettsége 17
A biztosító mentesülése 17
A szerződés módosítása 18
A biztosítási szolgáltatás teljesítése 18
A biztosító visszakövetelési joga 19
A biztosítási szerződés megszűnése 19
A biztosítási szerződés szünetelése 19
Elévülés 19
A határidők számítása, a jognyilatkozatok érvényessége és hatálya, elektronikus úton tett
nyilatkozatok érvényessége 19
Illetékesség 20
Külön feltételek külföldi utazás esetére 20
Eltérés a jogszabályoktól vagy a korábbi
szerződési gyakorlattól 20
A személyes adatok kezelése 21
Az elektronikus szerződéskötés szabályai 23
A biztosító főbb adatai 24
Allianz Kiegészítő Törés Casco biztosítás
Érvényes 2017. július 1-jétől
Tisztelt Partnerünk!
Köszönjük érdeklődését. A változó igényekre figyelemmel alakítottuk ki az új biztosítási termékünket.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításunk mellé köthető kiegészítő töréskár biztosítás abban segít Xxxxx, hogy a személygépkocsijában – a vezetője saját hibája következményeként – egy másik gépjárművel való ütkö- zés során keletkezett kára megtérüljön.
Kinek ajánljuk ezt a biztosítást?
A kiegészítő biztosítás – személygépkocsira érvényes, nem flottában nyilvántartott – határozatlan tartamú gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéshez (alapbizto- sítás) köthető. A biztosítást természetes és nem termé- szetes személy ügyfeleinknek is ajánljuk.
Fontos tudni, hogy a biztosítási szerződést csak a személygépkocsi tulajdonosa javára lehet megkötni, a szolgáltatás átvételére kizárólag a tulajdonos jogosult.
Mire nyújt szolgáltatást a biztosítás?
Az Allianz Kiegészítő Törés Casco biztosítás a biztosított gépjárműnek másik gépjárművel való olyan ütközése során keletkezett baleseti sérülésekre nyújt szolgálta- tást, amely mindkét jármű üzemeltetése során és teljes mértékben a biztosított jármű vezetőjének hibájából következett be.
A szolgáltatás további feltétele, hogy a másik jármű azo- nosítható legyen, valamint ismert legyen a tulajdonosa és/vagy az üzemben tartója.
A biztosítás nem tesz különbséget a széria- és extratar- tozékok között, azaz – néhány kivételtől eltekintve – a szerződés fedezetet nyújt a teljes személygépjárműre, az igazoltan beépített lopásgátló berendezésre, és a tartozékokra is.
AHE-12417/4P
Az elektroakusztikai készülékekre és tartozékaikra, valamint a könnyűfém keréktárcsákra a biztosítás
250.000 – 250.000 Ft értékhatárig terjed ki, amelyek ér- tékhatárokat külön díj fizetésével sem lehet felemelni.
Nem köthető biztosítás taxiként üzemeltetett vagy bérbeadással hasznosított, veterán, veszélyes anyagot szállító, illetve hatósági engedély nélkül átalakított járművekre, továbbá 150 kW-nál nagyobb teljesítményű személygépkocsira.
Mikor kezdődik a biztosító kockázatviselése?
A kockázatviselés kezdete a felek által a szerződésben megjelölt időpont.
Mely országokba érvényes a biztosítás?
A kiegészítő biztosítás területi hatálya eltér az alapbizto- sításétól, a biztosítás a biztosítási feltételekben felsorolt országok területén bekövetkezett károk esetén érvényes.
Felhívjuk figyelmét, hogy a termékről részletesen az Allianz Kiegészítő Törés Casco biztosítás általános szer- ződési feltételeiből tájékozódhat.
A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan
– minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító és a biz- tosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbizto- sítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személy- nek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgál- tatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása kere- tében ismeri meg.
A Bit. 138. §-a alapján a xxxxx megtartásának kötelezett- sége nem áll fenn:
· a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szemben;
· a nyomozás elrendelését követően a nyomozó ható- sággal és ügyészséggel;
· büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgá- lata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfel- ügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfel- ügyelővel, bírósággal szemben;
· a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben;
· az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adóha- tóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszol- gáltatási kötelezettség terheli;
· a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben;
· a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, to- vábbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet összefüggésben van
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel vissza- éléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, ter- rorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robban- tószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, ká- bítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcse- lekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénz- mosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
· ha a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi köte- lezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól;
AHE-12417/4P
· ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló tör- vényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megke-
resésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól;
· a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal szemben;
· a feladatkörében eljáró gyámhatósággal szemben;
· az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.
§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel szemben;
· törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos infor- mációgyűjtésre felhatalmazott szervvel szemben;
· a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal szemben;
· a törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművek- kel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási felada- tokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével szemben;
· az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében - az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint - az átvevő biztosítóval szemben;
· a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesí- téséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezet- tel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel,
továbbá - a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján - a károkozóval szemben;
· a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges ada- tok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben;
· a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval;
· a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyúj- tott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel szemben;
· a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Infor- mációszabadság Hatósággal szemben;
· a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával szemben;
· a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól
szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártör- téneti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben;
· a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal szemben.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a Magyaror- szág Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormá- nya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdí- tásáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel össze- függő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigaz- gatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi
XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiz- tosító az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa ál- tal elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha
a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját.
Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügye- let esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
Tájékoztatjuk, hogy társaságunk biztosítási szolgáltatásai során igénybe vesz külső közreműködőket is, akik előze- tes hozzájárulás vagy a fent ismertetett Bit. 138. §-ában foglalt felhatalmazás alapján (így különösen kiszervezési szerződés keretében) személyes adatokat és biztosítási titkokat is megismerhetnek.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből
AHE-12417/4P
az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem álla- pítható meg,
b) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adat- nak nem minősülő adatok átadása,
c) pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
Irányadó jog
A szerződés joga a magyar jog; társaságunk a keletkezett károkra a szerződési feltételekben foglaltak szerint, a magyar jog szabályai alapján nyújt fedezetet.
Panaszkezelési szabályzat
Társaságunk (az Allianz Hungária Zrt.) célja, hogy Ügyfeleink minden szempontból elégedettek legyenek szolgáltatásainkkal és ügyintézésünkkel. Szolgáltatási színvonalunk folyamatos fejlesztéséhez és ez által Ügyfeleink elégedettségének növeléséhez fontos szá- munkra minden visszajelzés – legyen az pozitív vagy akár negatív –, amely termékeinkkel, szolgáltatásaink- kal, eljárásainkkal, munkatársainkkal, illetve a cégünk egészével kapcsolatban megfogalmazódik Önökben.
A panaszok, kritikák megfelelő kezelése érdekében az alábbi panaszkezelési elveket és gyakorlatot követjük:
· Panaszkezelésünk során 2016. január 1-jétől a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 159. §, a 437/2016. (XII. 16.) Korm. rendelet a 28/2014. (VII. 23.) számú MNB rendelet, valamint a
13/2015. (X. 16.) számú MNB ajánlás rendelkezései alapján járunk el.
· A hozzánk beérkezett kritikák és panaszok fokozott figyelembevételével törekszünk arra, hogy Ügyfeleink érdekében javítsuk szolgáltatásaink, termékeink minő- ségét, és elkötelezettek vagyunk abban, hogy folya- matosan növeljük Ügyfeleink elégedettségét. Ehhez a panaszok gyors és hatékony orvoslása is hozzájárul.
· Panasz-ügyintézési eljárásunk garantálja, hogy minden panaszt alaposan, elfogulatlanul és a lehető legrövi- debb időn belül kivizsgáljunk, Ügyfeleinknek minden esetben megfelelő választ adjunk, és a megalapozott panaszokat minél gyorsabban orvosoljuk. A panasz- ügyek vizsgálata során minden vonatkozó körülményt figyelembe veszünk, minden felmerült problémát, kifogást megvizsgálunk és megválaszolunk Ügyfeleink számára. Panaszokkal foglalkozó szakképzett munka- társaink ügyfélközpontúan, fogyasztóbarát módon és empatikusan járnak el a panaszkivizsgálás, a megoldás során. Panaszkezelési folyamatunk során közérthetően kommunikálunk Ügyfeleinkkel, átláthatóan és kiszá- míthatóan cselekszünk, a jóhiszeműség és tisztesség alapelveit tartjuk szem előtt.
· Ügyfeleink megkereséseit – amikor csak lehet – már az első kapcsolat szintjén kezeljük, esetleges hibáinkat javítjuk. Ha az ügy bonyolultabb, és megoldásához hosszabb időre van szükség, az
ügy panaszként Fogyasztóvédelmi osztályunkhoz kerül, ahol központi panaszkezelést működtetünk. A Fogyasztóvédelmi osztályunkon szakértő munka-
társaink a fogyasztóvédelmi referensek, akik kiemelt figyelemmel járnak el a panaszügyek rendezése kapcsán, felkészültségük, tapasztalatuk biztosítja
a fogyasztóvédelem és ügyfélközpontúság állandó szem előtt tartását.
· Az erre vonatkozó jogszabály 30 napot biztosít a panaszügyek érdemi kivizsgálására és megválaszo- lására, mi mindent megteszünk, hogy Ügyfeleink az egyszerűbb esetekben ennél rövidebb idő alatt választ kapjanak.
· Ügyfeleink visszajelzéseihez számos kommuniká- ciós csatornát biztosítunk, hogy véleményüket minél könnyebben, egyszerűbben és gyorsabban kifejthes- sék élőszóban, telefonon, elektronikus úton, vagy akár levélben.
· A panaszügyek kivizsgálása térítésmentes, ezért tár- saságunk külön díjat nem számít fel.
Észrevételeiket, panaszaikat az alábbi módon juttathatják el hozzánk:
Szóban, személyesen: A véleményeket és észrevételeket hálózatunk bármelyik Ügyfélkapcsolati pontján vagy szerződött partnerénél – xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xx/ ugyintezes-kapcsolat/ ugyfelkapcsolati-pontok.html/ – kollégáink, partnereink meghallgatják és a panaszt írás- ban rögzítik. A panasz adatlapról Ön másolati példányt kap. Társaságunk székhelyén Központi ügyfélszolgálatot működtetünk, ahol személyesen is megtehetik, lead- hatják panaszukat (1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52.). Igény esetén Központi ügyfélszolgálatunkra a telefonos ügyfélszolgálaton (06–1/20/30/70-421-1-421) tud időpontot foglalni, valamint 2016. január 1-jétől elektronikus úton is biztosítjuk ezt a lehetőséget, jel- zésétől számított 5 munkanapon belül. A Központi Ügyfélszolgálat nyitvatartási ideje: hétfő: 8-18, kedd-csü- törtök: 8-16, péntek: 8-14 óra.
Telefonon: Telefonos ügyfélszolgálatunk a 06–1/20/30/70-421-1-421 számokon érhető el (nem
emelt díjas szolgáltatás). Nyitvatartási idő: hétfő-szerda és péntek: 8-18, csütörtök: 8-20 óra között.
Faxon: 06-1-269-2080-as számon.
Elektronikus úton: a xxx.xxxxxxx.xx oldalon keresztül a (xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxx/xx/xxxxxxxxxxxxxxx.
AHE-12417/4P
html) vagy a xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx címen. Kérjük, vegyék figyelembe, hogy email-en csak biztosítási titkot nem tartalmazó választ küldhetünk Ügyfeleink részére, minden egyéb, más esetben postai úton kell válaszol- nunk (Kivételt képeznek a kifejezetten elektronikus szol- gáltatásra szerződött Ügyfeleink.). Üzemzavar esetén az itt felsorolt további módok közül választhat.
Írásban: Leveleiket a 1368 Budapest, Pf. 191. címre küld- hetik, az Allianz Hungária Zrt. Fogyasztóvédelmi osztály nevére (a Fogyasztóvédelmi osztályon belül működik a központi panaszkezelés). A gördülékenyebb ügymenet érdekében minden esetben szükségünk van az Ügyfél személyazonosító alapadataira, illetve a meglévő biztosítás(ok)kal kapcsolatos adatokra (pl. kötvény- szám, szerződésszám, ügyfélszám, kárszám).
Amennyiben nem az Ügyfél, hanem meghatalmazott jár el a panaszügyben, a fentieken túl, érvényes meghatal- mazás benyújtása is szükséges. A meghatalmazásnak – a jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel – a polgári per- rendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben foglalt köve- telményeknek kell eleget tennie (meghatalmazás minta: xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxx/xx/xxxxxxxxxxxxx.xxxx).
Ügyfeleink részére panasz bejelentő lapokat biztosí- tunk, melyen egyszerűen megadhatják panaszukat, ezt a dokumentumot akár kézzel, akár elektronikusan is kitölthetik, majd az Önöknek legmegfelelőbb módot választva leadhatják személyesen a fent megjelölt helyeken, vagy postázhatják, faxolhatják, e-mailben elküldhetik részünkre, ahogy az Önöknek kényelmes. (A panaszbejelentő lapot internetes oldalunkon a https:// xxx.xxxxxxx.xx/xxx/xx/xxxxxxxxxxxxx.xxxx - címen érhetik el.)
A panaszbejelentő lap tartalmazza az Ügyfél nevét, címét, a panasz előterjesztésének helyét, a panasz részletes leírását, a szerződéses adatokat, a csatolt dokumentumo- kat, aláírást, átvétel igazolását (szükség szerint). Kérjük, hogy a panaszbejelentő lapon minden kifogását tüntesse fel, amivel kapcsolatban kivizsgálást kér tőlünk.
Ezen kívül természetesen bármilyen formátumban
– kézzel, géppel írott levél, feljegyzés – továbbíthatja részünkre panaszát.
Amennyiben Ön természetes személy (fogyasztó) és társa- ságunk a panaszát elutasítja, vagy nem kap választ, az alábbi szervekhez fordulhat:
A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjánál fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet; a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és
megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak jog- hatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. Részletes tájékoztatást olvashat erről az MNB honlapján: xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx
A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjának levelezési címe: 1534 Budapest BKKP Pf. 777.; telefonszáma: 00-00-000-000; e-mail címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
Jogszabályi kötelezettségünk tájékoztatni ügyfele- inket arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank fogyasz-
tóvédelmi eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelem benyújtása céljából rendszeresített forma- nyomtatványt elektronikusan a xxxx://xxx.xxx.xx/ fogyasztovedelem/panaszom-van/formanyomtatvanyok elérhetőségen, valamint a 1013 Budapest, Krisztina krt.
39. címen található ügyfélszolgálaton érheti el. Tájékoztatjuk, hogy a fent hivatkozott formanyomtat- ványok költségmentes megküldését társaságunktól (telefonszám: 06–1/20/30/70-421-1-421 e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx; postai cím: 1368 Budapest, Pf. 191.) is igényelheti.
A Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címe: Magyar Nemzeti Bank, 1525 Budapest BKKP Pf. 172.; telefon- száma: 00-00-000-000 és 00-0-000-0000; e-mail címe: ugyfelszolgalat @xxx.xx
Jogszabályi kötelezettségünk tájékoztatni ügyfeleinket arról, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelem benyújtása céljá- ból rendszeresített formanyomtatványt elektronikusan a xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx elérhetőségen, vala- mint a 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. címen található ügyfélszolgálaton érheti el.
Tájékoztatjuk, hogy a fent hivatkozott formanyomtat- ványok költségmentes megküldését társaságunktól (telefonszám: 06–1/20/30/70-421-1-421 e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx; postai cím: 1368 Budapest, Pf. 191.) is igényelheti.
A panasz elutasítása, vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 naptári napos törvényi válaszadási határidő ered- ménytelen eltelte esetén a fogyasztónak nem minősülő ügyfél bírósághoz fordulhat. A bíróságokról a http:// xxxxxxx.xx/ honlapon tájékozódhat.
A panaszügyintézés további részletei:
A panaszügyintézés során, a telefonos ügyfélszolgálaton (06–1/20/30/70-421-1-421) közölt panaszokat rögzítjük, azok öt éven át visszakereshetőek.
A hangrögzítés tényére felhívjuk az Ön figyelmét. Ügyfeleink kérésére biztosítjuk a hangfelvétel vissza- hallgatását, továbbá térítésmentesen kérhetik a hang- felvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet vagy a hangfelvétel másolatát, amelyet huszonöt napon belül Ügyfeleink rendelkezésére bocsátunk.
AHE-12417/4P
A beszélgetéseket Központi Ügyfélszolgálatunkon hall- gathatja vissza, előzetes időpont-egyeztetést követően. A telefonos ügyfélszolgálatunkon igyekszünk biztosítani az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügy- intézést. A telefonon közölt szóbeli panasz esetén az indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számí- tott öt percen belül élőhangos bejelentkezés érdekében úgy vagyunk kötelesek eljárni, ahogy az az adott helyzet- ben általában elvárható. Amennyiben az Ön telefonon
leadott bejelentését kollegáink nem tudják megoldani, panasz bejelentő lapon rögzítik, és továbbítják azt a Fogyasztóvédelmi osztályra. A panasz bejelentőlap (jegyzőkönyv) másolatát a Fogyasztóvédelmi osztálytól megkapott válaszban továbbítjuk Önnek.
A panaszügyintézés során a következő adatokat kérhetjük Öntől: név, szerződésszám, ügyfélszám, lakcím, székhely, levelezési cím, telefonszám, értesítés módja, panasszal érintett termék vagy szolgáltatás, panasz oka, leírása, az Ügyfél igénye, szükséges dokumentumok másolata, szük- ség esetén érvényes meghatalmazás, a panasz kivizsgá- lásához szükséges egyéb adat. A megadott adatokat az információs önrendelkezési jogról és az információsza- badságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően kezeljük és tartjuk nyilván.
A szóbeli panaszokat igyekszünk azonnal megoldani, orvosolni. Amennyiben annak eredményével Ön nem ért egyet, panasz bejelentő lapon a panaszát rögzítjük és
az kivizsgálásra a Fogyasztóvédelmi osztályhoz kerül. A panasz bejelentő lap másolati példányát Ön megkapja. A Fogyasztóvédelmi osztályon működő központi panasz- kezelésen dolgozó kollégák az Ön panaszügyét kivizs- gálják és megkeresik a legmegfelelőbb megoldást. Erről írásban tájékoztatják Önt, 30 napon belül. Amennyiben az ügy kivizsgálása hosszabb időt vesz igénybe, erről a késedelem okának megjelölésével tájékoztatjuk Önt és lehetőség szerint megjelöljük a vizsgálat befejezésének várható időpontját is. Elutasítás esetén természetesen indoklással és jogorvoslati lehetőségekkel együtt kapja meg a tájékoztatást. Amennyiben válaszunkkal nem elégedett, panaszügyében felülvizsgálatot kérhet társa- ságunktól. Ön minden esetben kérhet felülvizsgálatot a Fogyasztóvédelmi osztály vezetőjétől is.
A panaszügyek kezelésében úgy járunk el, hogy lehető- ség szerint elkerüljük Ügyfeleinkkel a pénzügyi fogyasz- tói jogvitákat.
Az ügyfélpanaszokról nyilvántartást vezetünk. A nyil- vántartásban szerepelnek az ügyfél - és panaszadatok, az üggyel kapcsolatos bejövő és a kimenő levelek, a panasz benyújtásának és megválaszolásának időpontja, a panasz rendezésére tett intézkedések és felelősök, határidők. Minden ügyintézést időpontokkal együtt rögzítünk, nyilvántartunk az Ön panasza kapcsán. A panaszokat és az arra adott válaszokat öt évig megőriz- zük, MNB ellenőrzés esetén a felügyeleti szervünknek bemutatjuk.
A panaszkezelési szabályzatot társaságunk Igazgatósága jóváhagyta.
Köszönjük bizalmát valamint segítségét, hogy szolgálta- tásainkat javíthatjuk visszajelzése alapján.
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a fenti honlapok elérési útja módosulhat. A mindenkor aktuális elérhetőségek- ről a honlapunkon (xxx.xxxxxxx.xx) tájékozódhat.
Néhány szó az Allianz Hungária Zrt.-ről
Társaságunk az Allianz SE-nek, Európa vezető és a világ egyik legnagyobb biztosítócsoportjának a tagja.
Az Allianz Hungária Zrt. sokéves hazai és nemzetköz tapasztalattal áll ügyfelei rendelkezésére.
A biztosító a fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről szóló éves jelentést a honlapján teszi közzé. Társaságunk 1990-től részvénytársasági formában működik.
AHE-12417/4P
Székhelyünk: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. Levelezési címünk: 1368 Budapest, Pf. 191 Cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék, mint cégbíróság, Cg. 00-00-000000
A székhely állama: Magyarország
Felügyeleti szervünk a Magyar Nemzeti Bank.
További információk
Bővebb információért látogasson el weboldalunkra a xxx.xxxxxxx.xx címen.
Ha a tájékoztatónkkal kapcsolatban bármilyen kérdése van, kérjük, forduljon telefonos ügyfélszolgálatunkhoz a +36 (1/20/30/70) 421-1-421-es számokon, ahol mun- katársaink munkanapokon 8.00 és 18.00 óra – csü- törtökön 8.00 és 20.00 óra – között készséggel állnak rendelkezésére.
Allianz Hungária Zrt.
Terméktájékoztató és Általános szerződési feltételek
az Allianz Kiegészítő Törés Casco biztosításhoz
Érvényes 2017. július 1-jétől
Az Allianz Hungária Zrt. (1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52.) a (továbbiakban: biztosító) – a felek között létrejött biztosítási szerződés alapján – a biztosított gép- járműben, annak alkatrészeiben és tartozékaiban kelet- kezett kár esetén Magyarország hivatalos fizetőeszközét képező pénznemben nyújt szolgáltatást a jelen biztosítás feltételeiben meghatározott esetekben és módon.
A felek jogviszonyának tartalmát a jelen általános szerződési feltételek, valamint a kötvényben/ajánlatban foglaltak határozzák meg.
A jelen biztosítás általános szerződési feltételeiben nem szabályozottakra az Allianz kötelező gépjármű- felelősségbiztosítás általános szerződési feltételei, a Polgári törvénykönyvről (Ptk.) szóló 2013. évi V. törvény,
valamint az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendel- kezései az irányadók.
1. A szerződés alanyai
A kiegészítő biztosítást az kötheti meg, aki az Allianz Hungária Zrt.-nél személygépjárműre kötött – határozat- lan időtartamra szóló – kötelező gépjármű-felelősség- biztosítással (a továbbiakban: alapbiztosítási szerződés) rendelkezik, és nincs olyan biztosítása, amely a jelen biztosításban meghatározott kockázatokra vagy ezek valamelyikére biztosítási fedezetet nyújtana.
Gépjármű flottára kötött kötelező felelősségbiztosítással rendelkező személy a jelen kiegészítő biztosítást nem kötheti meg.
a) Szerződő: azonos az alapbiztosítás szerződőjével; az abban meghatározott természetes személy vagy gazdálkodó szervezet.
b) Biztosított(ak): a vagyontárgy megóvásában érdekelt(ek) – az ajánlaton megjelölt természetes sze- mély vagy gazdálkodó szervezet –, aki(k)nek a javára a biztosító a szolgáltatást teljesíti.
AHE-12417/4P
Ha a finanszírozási szerződésre tekintettel a finan- szírozó is biztosított (társbiztosított), a biztosítottra vonatkozó feltételeket a finanszírozóra és a gépjármű üzemben tartójára (adós) is alkalmazni kell.
Ha a szerződő és a biztosított nem azonos személy, a szerződő a szerződés tartalmáról, valamint a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződőhöz intézett nyilatkozatokról és a szerződés- ben bekövetkezett változásokról köteles tájékoztatni a biztosítottat.
Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződés- be beléphet. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át.
2. A szerződés létrejötte
2.1. A szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Ha a biztosító az ajánlat beérkezésétől számított 15 napon belül kötvényt állít ki, a szerződés a kötvény
kiállításának napján jön létre a szerződésben feltüntetett kockázatviselési kezdettel.
A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító által rend- szeresített ajánlati lap beérkezésétől számított 15 napos kockázat-elbírálási határidőn belül a biztosító nem nyi- latkozik az ajánlatra. Ilyenkor a szerződés az ajánlatnak a biztosító részére történt átadásától számított 15. nap leteltével, az átadás időpontjára visszamenő hatállyal jön létre.
A biztosító a beérkezett ajánlatot a beérkezéstől számí- tott 15 napon belül írásban visszautasíthatja. Ebben az esetben a szerződés nem jön létre, és a biztosítót nem terheli szolgáltatási kötelezettség.
Ha a biztosító által kiállított kötvény tartalma eltér a szerződő fél ajánlatától, és az eltérést a szerződő fél késedelem nélkül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre.
Az ajánlat visszautasítása esetén a biztosító a hozzá beérkezett díjat (díjrészletet) visszautalja a szerződőnek.
2.2. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá, ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet
a biztosítási szerződésnek a tudomásszerzés napjával történő módosítására, vagy a szerződést harminc napra
– írásban – felmondhatja, ha a kockázatot az általános szerződési feltételek szerint nem vállalhatja.
Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módo- sító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Erre a biztosítónak figyelmeztetnie kell a szerződőt a módosító javaslat megtételekor.
2.3. A biztosító ügynöke (függő biztosításközvetítő) kizárólag az ajánlatok átvételére jogosult. Az ügynök szerződéskötésre nem jogosult, és a szerződő, illető- leg a biztosított jognyilatkozatot nem intézhet hozzá érvényesen.
Ha a szerződő a biztosítási szerződéssel kapcsolatos nyi- latkozatát biztosítási alkuszhoz intézi, a nyilatkozathoz a biztosítóval szemben attól az időponttól kezdődően fűződik joghatály, amikor a nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezett.
A függő biztosításközvetítő az ügyféltől nem vehet át dí- jat, díjelőleget. A függő biztosításközvetítő a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget nem vehet át.
3. A kockázatviselés kezdete
3.1. A biztosítási szerződés létrejötte esetén a biztosító kockázatviselésének kezdete a felek által a szerződésben meghatározott időpont.
3.2. A biztosító kockázatviselése nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítási szerződés kockázatviselési kezdete.
4. A szerződés tartama, a biztosítási időszak, a biztosítási évforduló
A jelen kiegészítő biztosítás határozatlan tartamú.
A biztosítási időszak egy év. A biztosítási időszak és
a biztosítási évforduló az alapbiztosítási szerződéshez igazodik.
5. Területi hatály
A biztosítás az Európai Gazdasági Térség országaiban, továbbá Albánia, Andorra, Bosznia-Hercegovina, Mace- dónia, Monaco, Montenegró, San Marino, Svájc, Szerbia, Koszovó, Törökország és Vatikán egész területén bekövet- kezett biztosítási eseményekre nyújt fedezetet.
AHE-12417/4P
6. A biztosított gépjármű, annak alkatrészei és tartozékai
6.1. A biztosítás kiterjed az ajánlaton az azonosító adataival (belföldi rendszám, alvázszám) megjelölt személygépjárműre (továbbiakban: gépjármű), ha
a teljesítménye nem haladja meg a 150 kW-t, vala- mint a rendeltetésének megfelelően a gépjárműbe beszerelt, elzárt vagy azon rögzített alkatrészekre és tartozékokra.
Az elektroakusztikai készülékekre és tartozékaikra, vala- mint a könnyűfém keréktárcsákra a biztosítás 250.000-
250.000 Ft értékhatárig terjed ki.
A jármű alkatrészeire és tartozékaira csak akkor terjed ki a biztosítás, illetőleg csak akkor igényelhető szolgáltatás, ha ezek a biztosítási esemény bekövetkezésekor bizonyítottan
– rendeltetésüknek megfelelően és szakszerűen – a gépjár- műben beszerelve, elzárva, vagy azon rögzítve voltak.
6.2. Nem biztosítható a nem személygépkocsinak minő- sülő jármű, valamint a taxiként vagy bérbeadással hasz- nosított, a veterán minősítésű, veszélyes anyagot szállító és a hatósági engedély nélkül átalakított jármű.
Nem minősül bérbeadottnak az a jármű, amelyet a 12 hónapot meghaladó tartamú bérleti szerződéssel,
lízingszerződéssel hasznosítottak, feltéve, hogy a bérlő, a lízingbe vevő nem hasznosítja azt további bérbeadással.
7. Biztosítási események
Biztosítási esemény a biztosított gépjármű üzemeltetése során, másik gépjárművel való ütközés következménye- ként a biztosított gépjárműben, annak alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett töréskár, ha a kárért kizáróla- gosan a biztosított gépjármű vezetője a felelős.
A jelen szerződési feltételek értelmében töréskár-bizto- sítási eseménynek minősül a biztosított gépjárműben, annak alkatrészeiben, tartozékaiban balesetszerűen – hirtelen fellépő és a gépjárműre kívülről ható erő miatt, illetve ennek következményeként – keletkezett sérülés.
A biztosító csak az alapbiztosítás általános szerződési feltételei szerint gépjárműnek minősülő és üzemeltetett járművel való ütközés során keletkezett kárra nyújt szol- gáltatást, ha a rendszáma ismert és az alapján a jármű azonosítható, valamint ismert a tulajdonosa és/vagy a fogalmi engedélybe bejegyzett üzemben tartója.
8. A biztosítással nem fedezett káresemények, vagyontárgyak és károk
a) Külső körülmények okozta károsodás
· háborús, polgárháborús eseményekkel, sztrájkkal, tüntetéssel, bármiféle egyéb tömegmegmozdulással, terrorcselekményekkel közvetlen vagy közvetett oko- zati összefüggésben, valamint
· veszélyes anyag szállítása során keletkezett károk,
b) a gépjármű használatával összefüggő károk
· versenyen vagy más, közönségszórakoztatást szolgáló rendezvényen, valamint az ezekre való felkészülés során bekövetkező töréskár,
· a gépjárműnek a biztosított, illetőleg a szerződő által vagy hozzájárulásával szándékos bűncselekményhez történő felhasználása során, vagy hatósági intézkedés előli menekülés közben keletkezett sérülése,
· hatósági engedélyhez kötött – de engedély nélkül végzett – átalakítással összefüggésben keletkezett kár;
· taxiként, vagy bérbeadással hasznosított gépjármű kárai,
· veterán minősítésű, járművekben keletkezett kár.
c) alkatrészek, tartozékok és egyéb ráfordítások
· alkatrészek, tartozékok nem biztosítási esemény miat- ti károsodása (pl. kopás, anyagfáradás, ablaktörlő által okozott karcolódás),
· a gyárilag beállított teljesítmény megnövelését szolgáló ráfordítások értéke és értéknövelő hatása,
· a jogszabályban kötelezően előírtakon túl olyan alkatrészek és tartozékok, amelyeket a gépjárműben tároltak, de a gépjármű rendeltetésszerű használatá- hoz nem szükségesek,
· a rakomány szállításához használt tartozékok, esz- közök (pl. tetőcsomagtartó, tetőbox, kötöző- és rögzítőelemek, vázszerkezetre nem feszített alkalmi ponyva, háló vagy árnyékoló takarás),
· üzemanyagok, kenőolajok, teljesítménynövelő és kopáscsökkentő olajadalékok.
d) üzemeltetéssel összefüggő töréskár, ha a kár
· a közúti közlekedés során a gépjárműokmány érvény- telenségével összefüggésben következett be, és a jár- mű a biztosítási esemény időpontját megelőzően több mint 60 napja nem rendelkezett a forgalomban való részvételre jogosító érvényes gépjárműokmánnyal,
· a rakomány rögzítésére vonatkozó szakmai előírások megszegéséből – nem a gépjárműre kívülről ható erő következtében – keletkezett.
9. A biztosítás díja
9.1. A biztosítás díjának megállapítása
A biztosító a díjat a biztosítási időszakra vonatkozó- an állapítja meg. A biztosítási időszak tartama alatt a
biztosítási díj a díjat érintő körülmények változása miatt módosulhat.
9.2. Díjfizetés
AHE-12417/4P
a) A biztosítás díját az alapbiztosítási szerződésben meghatározott módon és díjfizetési gyakoriság sze- rint, az alapbiztosítási szerződésben meghatározott esedékességgel kell megfizetni.
b) A biztosítás díját – részletfizetés esetén is – a teljes biztosítási évre kell megfizetni, kivéve, ha a szerződés a biztosítási évfordulót megelőzően érdekmúlás miatt szűnik meg (lásd a 20.3. b) pontot is).
c) A biztosítás első díja a kockázatviselés kezdete- kor esedékes. (Első díj: az első választott díjfizetési gyakoriság szerinti időszakra (díjfizetési időszak) számított díj, ha a díjfizetési időszak első napja megegyezik a kockázatviselés kezdetével. Ha a kockázatviselés kezdete nem azonos a díjfizetési
időszak első napjával, akkor a kockázatviselés kezde- tétől a díjfizetési időszak első napjáig (törtidőszak) számított díjat is meg kell fizetni az első választott díjfizetési gyakoriság szerinti időszak díjával együtt. Az időarányos díj számításának alapja az előírt éves díj 1/360-ad része.
d) A folytatólagos díj a díjfizetés gyakoriságától függő- en annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díjfizetés vonatkozik. (Folytatólagos díj: az első díjjal fedezett időtartamot követő időszakokra fizetendő havi, negyed- vagy féléves, illetve éves díj.)
10. A biztosított kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkezésekor és a biztosító ellenőrzési jogosultsága
10.1. A biztosított kárbejelentési kötelezettsége
a) Bejelentési és felvilágosítás-adási kötelezettség:
· A biztosítási eseményt a bekövetkeztétől számított
két munkanapon belül be kell jelenteni a biztosítónak. A bejelentés interneten (xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx), továbbá telefonon, a biztosító szerződéses javítópart- nereinél, illetve a biztosító bármely ügyfélkapcsolati pontján is megtehető.
· A kárbejelentéskor meg kell adni:
- a biztosított járművel ütköző (károsult) jármű forgalmi rendszámát és a kötelező felelősségbiz- tosítást kezelő biztosítóját, a felelősségbiztosítás kötvényszámát,
- a károsult jármű tulajdonosának vagy üzem- ben tartójának és vezetőjének a nevét. címét és elérhetőségét.
· A gépjárműben keletkezett tűz- vagy robbanáskárt a tűzoltóságnak minden esetben haladéktalanul be kell jelenteni.
· A rendőrséget csak akkor kell értesíteni, ha ezt jogsza- bály előírja.
· A biztosított köteles a káresemény bekövetkezésének körülményeit, időpontját és helyszínét a tőle elvárható pontossággal, a valóságnak megfelelően közölni a biztosítóval, a szükséges felvilágosításokat megad-
ni, és lehetővé tenni a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.
· A biztosítási esemény miatt megsérült gépjárművet, ill. a gépjármű mindazon sérüléseit be kell mutatni a biztosítónak a kár felmérése céljából, amelyre a biz- tosított szolgáltatást kíván igénybe venni. A biztosító helytállási kötelezettsége csak azokra a károsodott vagyontárgyakra, vagyonelemekre (pl. alkatrészek, tar- tozékok) terjed ki, amelyeket a káreseményt követően a biztosítónak bemutattak.
A biztosító a szerződő által megjelölt helyen végzi el a kárfelvételt.
A biztosított a kárfelvételig, de legfeljebb a bejelentésből számított ötödik nap elteltéig köteles a sérült gépjárművet változatlan állapotban tartani, illetőleg azon csak akkor változtathat, ha az a kárenyhítéshez szükséges.
b) A szolgáltatás igénybevételéhez a biztosító rendelkezé- sére kell bocsátani az alábbiakat:
1. Kárbejelentés megtételéhez kérhető okiratok, doku- mentumok, adatok:
· baleseti bejelentő (Európai)
· kiegészítő az Európai baleseti bejelentőhöz
· Gépjármű-kárbejelentési adatlap
· baleseti helyszíni szemle jegyzőkönyv
· kárbejelentési adatlap
· kárbejelentési lap teljes gépjárműlopás esetén
· ügyfél neve, telefonszáma, e-mail címe, lakcíme
· ügyfél bankszámlaszáma
· gépjármű adatlap
· járművezető személy vezetői engedélye
· vezetői engedély adatairól készült kivonat, jegyzőkönyv
· gépjármű forgalmi engedélye
· gépjármű indítónaplója
· gépjármű ideiglenes forgalmi engedélye
· gépjármű útvonal engedélye
· meghatalmazás (járművezetésre, kárügyintézésre, kárbejelentésre stb.)
· kérelem (járulékos szolgáltatási igény esetében)
· biztosítási ajánlat és/vagy a kötvény, valamint az utol- só díjfizetésről szóló igazolás (biztosító kérése esetén)
2. A jogalap elbírálásának érdekében kérhető okiratok, dokumentumok:
· károkozói nyilatkozat
· kiegészítő baleseti adatlap (BABE)
· tanúnyilatkozat
· rendőrségi igazolás
· rendőrségi feljelentési jegyzőkönyv
· rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv
AHE-12417/4P
· rendőrségi határozat
· vádirat
· szakhatósági iratok
· igazságügyi szakértői vélemény
· orvos szakértői és orvos-szakértői bizottságok által kiállított szakvélemény
· nyilatkozat személyi sérült adatbekérésre vonatkozó hozzájárulásáról
· szakértői vélemény
· bírósági, ügyészi határozat
· tűzoltósági hatósági bizonyítvány
· tűzvizsgálati jelentés
· Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása
· katasztrófavédelmi hatóság igazolása
· ittassági nyilatkozat
· tachográf adatok
· műholdas helymeghatározó rendszer adatai
3. A tulajdonjog tisztázására, illetve a szolgáltatás- ra való jogosultság igazolására szolgáló okiratok, dokumentumok:
· törzskönyv
· adásvételi szerződés
· üzembentartói okirat vagy szerződés
· beszerzési számla, beszerzési bizonylat (pl. nyugta, raktárkivétjegy stb.)
· bérleti-, vagy lízingszerződés
· kölcsönadási szerződés
· ingatlan bérleti, haszonbérleti szerződése
· pénzintézet nyilatkozata, meghatalmazása
· lemondó/átruházó nyilatkozat
· engedményezési szerződés
· meghatalmazás
· aláírási címpéldány
· azonosítási adatlap
· tulajdonjog bejegyzésével vagy törlésével kapcsolatos okiratok
· bontási igazolás
· Nemzeti Közlekedési Hatóság alkalmassági igazolása a közúti közlekedésre vonatkozóan
· közjegyzői okirat
· vállalkozói vagy megbízási szerződés
· munkaszerződés
· munkaköri leírás
· munkáltatói igazolás/nyilatkozat
· vállalkozói igazolvány
· cégbejegyzést igazoló bírósági végzés
· adókártya (adószám)
· adóazonosító jel
· útnyilvántartás
· menetlevél
· fuvarlevél
· hagyaték-átadó végzés
· öröklési bizonyítvány
· tulajdoni lap
· lakcímkártya
· orvosi dokumentáció, igazolás (pl. mozgáskorlátozott- ságra vonatkozóan)
· háziorvosi igazolás a diagnózis megjelölésével
· ambuláns lap
· orvosi leletek, kontroll vizsgálatok dokumentációja
· orvosi zárójelentés
· teljes körű orvosi dokumentáció
· halott-vizsgálati, boncolási jegyzőkönyv
· a halotti anyakönyvi kivonat másolata
· a halál, illetve a baleset közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges egyéb irat
· gyámhatósági rendelkezés, határozat
· születési-, házassági anyakönyvi kivonat
· jegyző igazolása élettársi kapcsolatról
· a biztosítási esemény miatt cserére szoruló zárszerke- zetek megsemmisítéséről szóló biztosítói jegyzőkönyv
· banki meghatalmazás a kárkifizetésre vonatkozóan
· előzménykárokkal és azok javításával kapcsolatos dokumentumok
· forgalmi engedély vagy annak adatairól készült kivo- nat, jegyzőkönyv
· igazolás a gépjármű forgalomból való ideiglenes vagy végleges kivonásáról
· járulékos szolgáltatási igény elbírálásához szükséges dokumentumok
· márkakereskedő, vezérképviselet nyilatkozata a gép- jármű típusáról, felszereltségéről
· zálogkötelezetti nyilatkozat
· megtalálási jegyzőkönyv
· lefoglalási jegyzőkönyv
· műholdas helymeghatározó rendszer adatai
· rendszámtáblát visszavonó határozat
· szervizkönyv
· szükségjavításról szóló számla
· vámkezeléssel kapcsolatos iratok
4. A kár mértékét, összegszerűségét igazoló okiratok, dokumentumok:
· fotódokumentáció
· javítási számla
· javítási költség-kalkuláció
· javítási árajánlat
· mentési, szállítási számla
· tárolási számla
· gépjármű bérleti szerződés és számla
· egyéb szolgáltatási igényt igazoló számla, bizonylat
· vállalkozói és megbízási szerződések számlái
· készpénzbefizetési pénztárbizonylat
· nyilatkozat előzménykárok bekéréséhez
· előzménykárok dokumentumai
· márkakereskedő, vezérképviselet nyilatkozata a gép- jármű típusáról, felszereltségéről
· káridőponti érték-meghatározás
· kereskedői ajánlat maradványértékre
· bizonylat maradvány értékesítéséről
AHE-12417/4P
· gépjármű maradványának eladásáról szóló számla, adás-vételi szerződés
· garanciajegy
· munkalap
· vámkezeléssel kapcsolatos iratok
· tárgyi eszköz-nyilvántartás
· áfa nyilatkozat
· értéklista
· károsodott ingóságok jegyzéke
· bankszámlakivonat
· teljesítés- és költségigazolás
· orvosi kezelési költségek igazolása
· kórházi ellátással, gyógykezeléssel kapcsolatos költsé- gek igazolása
· gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök számlái
· temetéssel kapcsolatos költségek igazolása,számlái
· a gépjárműbe beépített készülékek és tartozékainak vásárlási számlája, garanciajegye
· a járműnek a közúti forgalomban való részvétel- éhez kötelezően előírt tartozékainak számlája, garanciajegye
· a testi épség védelmére gyártott felsőruházat (mo- torosruha), protektorok, kesztyű, bakancs, csizma vásárlási számlája
· alkatrész beszerzési bizonylat (cikkszámmal ellátott)
· az egyes elemek pótlásával összefüggésben igazoltan felmerült költségekről szóló számla
· a jármű kulcsainak (beleértve a riasztó- és egyéb vagyonvédelmi berendezések kulcsait is), a lopásgátló berendezés (pl. indításgátló, riasztó) vásárlási/beépí- tési számlája, garanciajegye
· bukósisak(ok) vagy alkatrészének beszerzési számlája
· a gépjármű tartozékainak vásárlási számlája, bizony- lata, garanciajegye
5. A biztosító a következő dokumentumok benyújtását is kérheti:
· Ha a törzskönyvet pénzügyi követelés biztosítékául jogszerűen harmadik személy birtokolja (pl. hitel vagy lízing miatt), a törzskönyvnek a harmadik személy által hitelesített másolata is benyújtható a kárrendezéshez.
· A biztosított arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az adott biztosítási esemény kapcsán mással (biztosító- val vagy károkozóval) szemben, illetve más biztosítási szerződés alapján érvényesített-e igényt.
· A biztosított, illetőleg a szerződő kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettségének betartását, és annak költségeit igazoló dokumentumokat.
· Lopáskár vagy egyéb ok miatt indított büntetőeljárás vagy szabálysértési eljárás esetén a feljelentést, az eljárás megindításáról szóló jegyzőkönyv, igazolás benyújtását követően a helyszíni szemle jegyzőköny- vet, megtalálási vagy lefoglalási jegyzőkönyvet, a nyomozást megszüntető vagy felfüggesztő (jogerős) határozatot vagy ítéletet ha ezek a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához vagy a kár mértéké- nek megállapításához szükségesek.
· A büntetőeljárás során hozott határozat önmagában nem bizonyítja a biztosítási esemény bekövetkezé- sét, ezért a biztosító felhívására a biztosított köteles
megadni a további szükséges felvilágosításokat, és lehetővé kell tennie a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának esetleges ellenőrzését is.
· Tűz- vagy robbanáskár esetén az eljáró hatóság igazo- lását vagy az illetékes jegyző határozatát.
· A gépjármű ellopása esetén át kell adni a biztosító részére a jármű azon összes tartozékát, amelyek
a jármű nyitásához és indításához szükségesek (kulcsokat, indítókártyákat, a riasztó- vagy lopásgátló berendezés működtetéséhez szükséges eszközöket stb.), és igazolni kell a gépjármű forgalomból történő kivonását hatósági határozattal vagy az érvénytelení- tett gépjárműokmányokkal.
· A gépjárműbe utólag beépített vagyonvédelmi beren- dezésre irányuló szolgáltatási igény esetén igazolni kell a berendezés gyártmányát, típusát, beépítését.
Folyamatosan működő távfelügyelet esetén a távfel- ügyeleti szolgáltatóval kötött szerződés érvényességét is igazolni kell.
A felsorolt dokumentumok és okiratok benyújtásának kötelezettsége nem érinti a szerződőnek, illetőleg a bizto- sítottnak azt a jogát, hogy a – bizonyítás általános szabá- lyai szerint – a biztosítóval együttműködve a károkat és költségeket más módon is igazolhassa.
Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól, a feltételezett elkövetők kilétéről, a vádirat benyújtásáról, illetve a bírósági ítélet meghozataláról a szolgáltatásra jogosult köteles a biztosítót a tudomására jutástól szá- mított 8 napon belül írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a biztosító a szerződésben vállalt kötelezettségének már eleget tett.
10.2. A biztosító ellenőrzési jogosultsága
A biztosító jogosult a kárbejelentésben foglaltakat ellenőrizni, a sérült gépjárművet megszemlézni, szükség esetén pótszemlét tartani, a javítás megkezdését meg- előzően, vagy annak során, illetve elvégzését követően utólag is ellenőrzést végezni, és a sérülésről kárfelvételi jegyzőkönyvet felvenni, valamint a sérült járműről fotót készíteni.
11. A kárbejelentéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegésének következménye
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított nem teljesíti a 10. 1. pontban előírt bejelentési, felvilágosítás-adási kötelezettségeit, vagy ha nem teszi lehetővé a bejelentések és felvilágosítások tartalmának
AHE-12417/4P
az ellenőrzését, továbbá ha jelentős tényeket, adatokat, körülményeket hallgat el, illetőleg nem a valóságnak meg- felelően ad elő, és emiatt lényeges körülmények válnak kideríthetetlenekké.
A biztosító nem köteles szolgáltatást teljesíteni, ha a gép- jármű bemutatásának elmulasztása miatt a biztosítónak nincs lehetősége a bejelentett sérülések ellenőrzésére,
a megkezdett javítás vagy a már kijavított gépjármű ellenőrzésére, illetve felvilágosítás kérésére a sérüléssel kapcsolatban, és emiatt lényeges körülmények kideríthe- tetlenné vállnak.
12. A biztosított és a szerződő közlési és változás- bejelentési kötelezettsége és megszegésének következménye
12.1. Közlési kötelezettség
A szerződő, illetőleg a biztosított a szerződéskötéskor köteles a valóságnak megfelelően közölni a biztosítóval minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyeket ismert vagy ismernie kellett.
12.2. Változás-bejelentési kötelezettség
A biztosított, illetőleg a szerződő a változástól számított 15 napon belül, írásban köteles a biztosítónak bejelenteni és a szükséges okiratokkal igazolni a biztosítás megköté- se után bekövetkezett alábbi változásokat:
· a szerződő nevének, lakhelyének (telephelyének), bankszámlaszámának, (gazdálkodó vagy egyéb szer- vezet esetén adószámának is) a megváltozását;
· jogi személy szerződő egyesülését, beolvadását, szét- válását, átalakulását és egyéb okból való megszűnését;
· a gépjármű azonosító adatainak (rendszám, alváz- szám, vázszám) megváltozását, ideértve a külföldről behozott, ideiglenes rendszámmal ellátott gépjármű belföldi forgalomba helyezésekor kapott állandó rendszámot;
· a gépjármű tulajdonjogának megváltozását (adásvé- teli, ajándékozási stb. szerződéssel, jótálláson alapuló visszaadást vagy cserét igazoló irattal, hagyatéki végzéssel vagy öröklési bizonyítvánnyal); a gépjármű engedélyköteles átalakítását;
· a gépjármű forgalomból való végleges kivonását;
· a biztosított gépjármű bérbeadással vagy taxiként történő hasznosítását, veteránná átminősítését, továbbá, ha a járművet veszélyes anyagok szállítására használják;
A közlési, illetve változás-bejelentési kötelezettség megszegése esetén a biztosító szolgáltatási kötele- zettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő, illetőleg a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
13. Biztosítási szolgáltatások
A biztosító töréskár bekövetkezése esetén az alábbi szolgáltatásokat nyújtja, feltéve, hogy a biztosítás a be- jelentett káreseményre, és a kárt szenvedett gépjárműre, illetve alkatrészekre, tartozékokra kiterjedt. A biztosító
szolgáltatási kötelezettsége akkor áll fenn, ha a gépjár- műben bekövetkezett károsodás a kárbejelentésben közölt adatokkal, eseményleírással azonosítható.
A biztosító a gépjárműben keletkezett kárt az alábbiak szerint állapítja meg:
13.1. Szolgáltatás érdekmúlást okozó biztosítási esemény bekövetkezésekor
Ha a biztosítási esemény érdekmúlást okoz, a szol- gáltatás alapja a gépjármű káridőponti értéke. A jelen szerződés értelmében érdekmúlási oknak kell tekinteni a biztosított gépjármű olyan fokú sérülését, amelynél a
13.2. és 13.3. pontok alapján számított várható szolgál- tatási összeg az önrész levonása nélkül eléri vagy meg- haladja a káridőponti érték 80%-át (lásd még a 13.3. j/ pontot is!).
a) A káridőpontban érvényes újkori ár alapulvételével térít a biztosító a Magyarországon újként vásárolt személygépkocsi esetén (M1 kategória), ha a biz- tosítási esemény az új jármű első tulajdonosánál az első forgalomba helyezéstől számított 90 napon belül következik be. Ha a gépjármű a biztosítási esemény bekövetkeztekor már sérült volt, a biztosító szolgál- tatása a sérülések helyreállítási költségével csökken. (Újkori árnak az illetékes vezérképviselet [ennek hiányában a gyártó] által közzétett – egyedi kedvez- ménnyel nem csökkentett – kiskereskedelmi árat kell tekinteni.)
b) A káridőponti érték megállapítása az Eurotax értékelé- si módszerrel – a káresemény napján érvényben lévő belföldi eladási (használt) árjegyzés (katalógusérték) alapján és az értékmódosító tényezők alkalmazásával
– történik.
Belföldi katalógusérték hiányában a biztosított gépjármű műszaki jellemzőit tekintve a hozzá legközelebb álló típus katalógus szerinti használt és új értékének aránya, valamint a műszaki jellemzők különbségének figyelembevételével – az új árból kiindulva – kell katalógusértéket képezni. Belföldi összehasonlító adatok hiányában az új és használt jármű értékének arányát a német Eurotax katalógu- sokból kell meghatározni.
AHE-12417/4P
c) A térítésnél figyelembe vehető – extratartozékok nélküli – káridőponti érték nem haladhatja meg a katalógusérték 115%-át. (Extratartozék: a szériakivitelű alaptípust meghaladó alkatrész, tartozék vagy külön- leges kidolgozás.)
Ha a biztosított gépjármű káridőponti értéke a b) pontban foglalt értékelési módszerrel nem határozha- tó meg (pl. a jármű különlegessége, egyedisége vagy ritkasága miatt), a biztosító legfeljebb a rendeltetés, a
használhatóság, a műszaki paraméterek, a gyártási év, a km-futás és a műszaki, esztétikai állag tekintetében
hasonló jellemzőkkel bíró, a belföldi piacon beszerezhető más gyártmányú/típusú gépjárművek árszintjéhez igazo- dóan nyújt szolgáltatást. Nem követelhető a biztosítótól a megsemmisülttel azonos gyártmányú/típusú gépjármű
külföldről történő beszerzésének teljes költsége (a külföl- di ár, a beszerzés és a beszállítás költsége, valamint az ügyleteket terhelő közterhek).
13.2. Szolgáltatás érdekmúlást nem okozó biztosítási ese- mény bekövetkezésekor
Ha a biztosítási esemény nem okoz érdekmúlást, a biztosító a helyreállítás költséget, valamint a biztosítási esemény kapcsán felmerült – a 13.2. b-c) pontokban felsorolt – egyéb költségeket téríti meg:
a) Az anyagköltség és a munkadíj
· A gépjármű helyreállításához indokoltan cserélendő, ill. pótolandó alkatrészeknek, tartozékoknak az illeté- kes vezérképviselet (ennek hiányában a gyártó) által közzétett kiskereskedelmi új ára;
· A biztosítási esemény közvetlen következményeként elfolyt hidraulikaolaj, fékolaj és hűtőközeg pótlásának anyagköltsége;
· A szakszerűen javítható alkatrészek (ideértve az üveg és műanyag alkatrészeket is) javítási anyagköltsége;
· A sérült elemek cseréjével vagy egyengetésével ösz- szefüggésben esztétikailag és műszakilag indokolt fényezés és korrózióvédelem anyagköltsége;
· A fenti műveletek elvégzéséhez indokolt munka- idő-ráfordításnak a hazai gépjárműjavító iparban
kialakult átlagos nettó óradíjjal számított munkadíja. (Indokolt munkaidő-ráfordítás: alkatrészcsere esetén a gyári normaidő, javításnál, egyengetésnél, fényezés- nél, korrózióvédelemnél a technológiailag indokolt időszükséglet.)
Ha a gépjármű helyreállítása külföldön történt, a biz- tosító szolgáltatása ebben az esetben is csak a belföldi helyreállítás költségéig terjed.
b) A gépjármű-azonosítók, hatósági jelzések, okmányok költsége
· A regisztrációs matrica, a rendszámtáblák sérülése, megsemmisülése esetén az utángyártás engedélyezé- sének költsége, valamint legfeljebb a sorozatban előál- lított (nem egyénileg kiválasztott vagy nem egyedileg előállított) rendszámtáblák ára;
· A biztosítási eseménnyel összefüggésben – jogszabály alapján – szükségessé vált átrendszámozás díja és a forgalmi engedély cseréjének illetéke;
· Az alvázszámot hordozó alkatrész (alváz, karosszéria- elem) javítása vagy cseréje esetén az alvázszám pót- lásával összefüggésben igazoltan felmerült következő költségek: az átalakítási engedély, az előzetes eredeti- ségvizsgálat és az alvázszám beütésének (felszerelé- sének) díja.
c) Autómentés, szállítás
A biztosító megtéríti a biztosítási eseménnyel össze- függésben felmerült autómentés és indokolt szállí- tás költségét káreseményenként összesen 300.000 Ft összeghatárig. A szállítás akkor indokolt, ha a jármű üzemképtelenné vált, vagy ha a sérült jármű közleke- dését jogszabály tiltja.
13.3. A szolgáltatással kapcsolatos egyéb rendelkezések
a) Az utasvisszatartó rendszerek alkatrészeinek (pl. a légzsák és az egyéb elemek) károsodása esetén a
térítendő anyagköltséget a biztosító úgy állapítja meg, hogy a 13.2. a) pont szerinti anyagárat – a megsemmi- sült elem korától függően – évenként 7%-kal csökkenti. A biztosító nem csökkentett anyagáron nyújt szolgál- tatást, ha új elemet építettek be, a beépítést, valamint az üzembe helyezést erre jogosult műhely végezte, és ezt a biztosított számlával igazolja.
A biztosító az utasvisszatartó rendszerek alkatrészeit (pl. a légzsákot és az egyéb elemeket) kizárólag abban az esetben téríti, ha ezeket részére a káreseménykori állapotban bemutatták. A biztosító jogosult az utasvisszatartó rendszerek cserélendő és térítésre kerülő elemeit el nem távolítható módon vagy roncso- lással megjelölni.
b) A forgalmi engedélybe bejegyzett gyártási év utolsó napjától számított 6 évig, illetve ha a gyári átrozsdáso- dási garancia ennél hosszabb, akkor annak igazolt ér- vényességéig a biztosító a helyreállításhoz szükséges alábbi új alkatrészek, tartozékok vásárláskori árából von le értékemelkedést:
· A kopásnak, elhasználódásnak rendeltetésszerűen kitett vagy a gépjármű üzemeltetése során szükség- szerűen cserélendő alkatrészek (pl. gumiabroncs, a kipufogórendszer elemei, akkumulátor),
· az elektroakusztikai és navigációs alkatrészek, tarto- zékok, berendezések,
· a gépjármű rendeltetésszerű használatához jogsza- bályban előírt, kötelezően alkalmazandó tartozékok.
c) A fenti b) pontban feltüntetett időtartam elteltével, valamint – a jármű korától függetlenül – a biztosí- tási eseményt megelőzően sérült, kijavítatlan vagy
szakszerűtlenül javított alkatrészek, tartozékok cseréje esetén a biztosító minden új alkatrész, tartozék árából jogosult értékemelkedést levonni.
AHE-12417/4P
d) A biztosító nem von le értékemelkedést, ha annak összege káreseményenként az 5 000 forintot, nem haladja meg.
e) Ha a sérült, de javítható alkatrészt, tartozékot a helyreállítás során újjal pótolták, a biztosító az ebből eredő többletköltséget nem viseli.
f) Nem követelhető a biztosítótól
· térítés a párban szerelt/forgalmazott alkatrészek, tarto- zékok (pl. fényszórók, gumiabroncsok, lengéscsillapí- tók) egyikének sérülése esetén a pár nem sérült másik elemére,
· a garnitúrában szerelt/forgalmazott alkatrészek, tarto- zékok esetén a teljes garnitúra értéke, ha csak egyes elemek károsodtak vagy semmisültek meg (kivétel a zárgarnitúra cseréje).
g) Ha a biztosított gépjárművet európai kereskedelmi forgalomban nem árusítják, de van az európai piacra gyártott változata, a biztosító szolgáltatása nem ha- ladhatja meg a jármű európai változatának káridőponti értékét és alkatrészárát.
h) A biztosító az utólag beépített vagyonvédelmi beren- dezésre kizárólag abban az esetben nyújt szolgálta- tást, ha a szerződő, illetőleg a biztosított igazolta a berendezés gyártmányát, típusát, beépítését.
i) A biztosítottnál maradó maradványok (gépjármű- roncs, használt alkatrész stb.) áfás forgalmi értékével csökken a biztosító által nyújtott térítés. A biztosító
a gépjármű maradvány értékét a beszerzett legma- gasabb ajánlat alapján állapítja meg. Ha a biztosított a kijavítatlan maradványt eladja, és az eladással összefüggésben áfa befizetési kötelezettsége keletke- zik, a biztosító a bizonylattal igazolt – a biztosító által megállapított roncsérték áfájának mértékét meg nem haladó – áfát is megtéríti. A biztosító nem köteles átvenni a maradványokat.
j) A biztosítónak a 13.2. és 13.3. pontok alapján meg- határozott szolgáltatása – az önrészesedés levonása előtt – káreseményenként nem haladhatja meg a gép- jármű jelen szerződési feltételek szerint megállapítható káridőponti értékének 80%-át.
13.4. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a biztosítási eseménnyel összefüggésben felmerülő alábbi károkra, költségekre:
· a gépjárműben keletkezett értékcsökkenésre,
· a károsodott gépjármű helyreállításához egyedileg be- szerzett alkatrész vagy tartozék szállítási és beszerzési költségére,
· a forgalomból kivont gépjármű ismételt forgalomba helyezésének költségeire,
· a biztosított gépjármű használatának akadályoztatása miatt felmerült károkra, költségekre (pl. elmaradt ha- szon vagy kiegészítő biztosítás hiányában bérgépkocsi igénybevétele),
· a biztosítási esemény miatt megsemmisült gépjármű pótlását szolgáló másik gépjármű beszerzésével kap- csolatban felmerült járulékos költségekre (pl. igazga- tási szolgáltatási díjak, illetékek),
· közterhekre (ideértve az áfát is), amelyeket a biztosí- tottnak bármely ok miatt nem kell megfizetnie, vagy amelyeket visszaigényelhet.
13.5. A biztosító a biztosítási szerződésből eredő kö- telezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeihez szükséges, általános forgalmi adó köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási,- illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeget csak olyan számla alapján téríti meg az arra jogosultnak, amelyen feltün- tetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege megállapítható.
14. Önrészesedés
Ha a biztosító szolgáltatást nyújt, a biztosított a töréskár kapcsán a gépjárműben, az alkatrészeiben, tartozékai- ban keletkezett és a 13. pont szerint megállapított kárnak a 10%-át, de legalább a szerződésben a gépjármű telje- sítményétől függően meghatározott alap-önrészesedés összegét – káreseményenként – maga viseli.
a) Az alap-önrészesedés összege
· 60 kW teljesítményig 50.000 Ft,
· 61–110 kW között 100.000 Ft,
· 111 kW – 150 kW között 200.000 Ft
b) A gépjármű ablaküvegeiben a jármű károsodása nélkül vagy azzal egyidejűleg keletkezett töréskár esetén az önrészesedés mértéke káreseményenként a megállapított kár összegének a10 %-a.
c) A biztosítás általános szerződési feltételei alapján megállapított önrészesedés a kétszeresére növekszik, ha a töréskárt az engedélyezett sebesség – igazoltan
– legalább 30%-os túllépésével, vagy a járműforgalom irányítására szolgáló jelzőberendezések tilos jelzésének figyelmen kívül hagyásával okozták.
d) A biztosító nem von le önrészesedést az alábbi módon történt helyreállítások esetén:
· a szélvédő sérülésének kijavítása az üveg cseréje nélkül,
AHE-12417/4P
· a technológiailag indokolt üvegcserét utángyártott szélvédő alkalmazásával végzik, és az áfát is tartal- mazó számla szerinti összeg nem haladja meg az importőr vagy a gyártó által szükségszerűen előírt vagy felhasznált alkatrészek, (segéd)anyagok költsége, valamint a technológiai időszükséglet és átlag óradíj alapján számolt munkadíj összegének 75%-át.
· a sérült fényszóró és egyéb külső lámpák sérülésének kijavítása ezek cseréje nélkül történik.
15. A biztosított, illetőleg a szerződő kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettsége
A biztosított, illetőleg a szerződő köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni, és a biztosító által a kár enyhítése érdekében adott iránymutatások szerint eljárni.
16. A biztosító mentesülése
16.1. Mentesül a biztosító a gépjárműben, annak alkatré- szeiben, tartozékaiban keletkezett kár megtérítése alól, ha bizonyítja, hogy azt
· a biztosított, illetőleg a szerződő természetes személy vagy vele közös háztartásban élő hozzátartozója, illetőleg
· a biztosított, illetőleg a szerződő jogi személy, továbbá a jogi személynek nem minősülő gazdálkodó vagy egyéb szervezet vezető beosztású, valamint a gép- járművek kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottja, valamennyi vezető tisztségviselője vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére felhatalmazott tagja, megbízottja
jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.
A jelen feltételek alapján hozzátartozónak minősül a há- zastárs, az élettárs, az egyenes ági rokon, az örökbe foga- dott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; az élettárs, az egyenes ági rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs egyenes ági rokona és testvére, xxxx- mint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa.
16.2. A biztosító mindig a károkozó magatartás vagy mu- lasztás vizsgálata alapján állapítja meg, hogy az súlyo- san gondatlannak minősül-e, és a közrehatás mértékétől függően a biztosító teljes vagy részleges mentesülését okozza.
Súlyosan gondatlannak minősülő magatartások különö- sen, ha
a) a biztosított gépjármű vezetője a káresemény idő- pontjában nem rendelkezett a gépjármű vezetésére jogosító vezetői engedéllyel, vagy a vezetői engedélybe bejegyzett korlátozás(ok) nem tették lehetővé a bizto- sított gépjármű vezetését;
b) a gépjárművet károsan befolyásoló gyógyszer hatá- sa alatt, illetve 0,8 ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l légalkoholszintet elérő alkoholos befolyásoltság álla- potában vezették, vagy a vezetést ilyen személy(ek) nek engedték át;
c) a gépjármű vezetőjének szervezetében kábítószer használata mutatható ki;
d) a gépjárművet túlterhelték, vagy üzemeltetését szak- szerűtlenül végezték;
e) a biztosított gépjárművet nem rendeltetésszerűen használták;
f) a töréskár – a forgalmi engedély érvényességétől függetlenül – a gépjármű közúti közlekedésre alkal- matlan állapotával összefüggésben következett be. Ilyen állapotnak minősül különösen a kormány- és/ vagy fékberendezés alkatrészeinek a rendeltetés- szerű használatot akadályozó kopása, karbantartási hiányosságból eredő működési rendellenessége, a gumiabroncs(ok) műszaki állapota vagy a jogsza- bályban engedélyezett mértéket meghaladó kopása, illetve nem az adott útviszonyokhoz alkalmas gumi- abroncs használata (pl. téli útviszonyok esetén nyári gumiabronccsal való közlekedés).
16.3. Mentesülést nem okozó esetek
A jelen biztosítás értelmében nem minősül mente- sülési oknak a gépjármű vezetői engedély nélküli vezetése, ha
· az oktatásra, vizsgáztatásra használt gépjármű vezetője nem rendelkezett vezetői engedéllyel, de a töréskár az annak megszerzése érdekében folytatott jogszerű gyakorlás (vizsga) során következett be;
· a gépjárművet az elmulasztott orvosi vizsgálat miatt lejárt vezetői engedéllyel vezették, és
- nem bizonyítható, hogy a baleset a vezető egészségi állapotával okozati összefüggésben következett be, vagy
- a vezetői engedélyt a káresemény időpontjától számí- tott 30 napon belül változatlan feltételekkel meghosz- szabbították. Indokolt akadályoztatás (pl. személysé- rülés, kórházi ápolás stb.) esetén e 30 napos határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani.
Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megsértésére is alkalmazni kell.
17. A szerződés módosítása
a) A biztosító által – biztosítási évfordulóval – kezdemé- nyezett szerződésmódosítás
A szerződés fennállása alatt a biztosító a kárrendezési szolgáltatások színvonalának fenntartása érdekében a következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díjat – a kárgyakoriságtól függetlenül – évente egy alkalommal az árszínvonal változásához igazíthatja (indexálhatja).
AHE-12417/4P
Az indexálás alapja a KSH által az indexálás alkalma- zását megelőzően közzétett júniusi (előző év azonos hónapjára vonatkoztatott) járműalkatrész, valamint járműjavítási kiadásokra vonatkozó fogyasztói-árindexe- inek 3:1 arányban súlyozott átlaga. A biztosító az index
számot a megállapítását követő év január 1-jétől december hó 31-éig alkalmazza.
A biztosítási díj értékkövető módosítása mellett a biztosítás díja jogszabály és szabályozói környezet változása esetén is módosítható, ha a változás a biz- tosító tevékenységére, működési feltételeire, tevékeny- ségéhez kapcsolódó közterhekre gyakorol közvetlen hatást.
A biztosító a díj módosításáról köteles a szerződőt a következő biztosítási év kezdete előtt legalább 50 nappal írásban értesíteni.
A biztosítónak figyelmeztetnie kell a szerződőt a felmon- dás lehetőségére és a felmondás elmaradásának a követ- kező bekezdésben foglalt következményére. A figyel- meztetés elmaradása vagy az értesítésre előírt határidő elmulasztása esetén a szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.
Ha a szerződő a módosítást nem fogadja el, a módosí- tásról szóló értesítést követően – a biztosítási év végére (utolsó napjára), azt legalább 30 nappal megelőzően – írásban felmondhatja a szerződést (lásd a 20.4. pontot!). Felmondás hiányában a szerződés a módosítás szerint marad hatályban.
b) Szerződésmódosítás a díjat meghatározó kockázati körülmények változása miatt
Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást
· a szerződő tényleges lakhelyéről (telephelyéről), a biztosítás díját befolyásoló körülmények változásáról,
· a biztosított gépjármű olyan átalakításáról, amely érinti a biztosítás díját,
· a biztosító kockázatát jelentősen befolyásoló egyéb körülményekről,
vagy a fentiek változását utóbb közlik vele, a tudomás- szerzéstől vagy közléstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a biztosítási szerződésnek a tudomásszerzés, illetve a bejelentés napjával történő módosítására, vagy a szerződést harminc napra – írás- ban – felmondhatja, ha a kockázatot nem vállalhatja. Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy ar- ra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Erre a biztosítónak figyelmeztetnie kell a szerződőt a módosító javaslat megtételekor.
18. A biztosítási szolgáltatás teljesítése
a) A biztosító – az alábbi esetek kivételével – a kárbeje- lentés beérkezésétől számított 15 napon belül teljesíti a szolgáltatást.
b) Ha a biztosított a kár bejelentéséhez szükséges minden adatot nem adott meg, valamint, ha az igény elbírálásához igazoló iratot tartozik bemutatni, akkor
a 15 napos teljesítési határidőt az adatok, valamint az utolsó irat beérkezésének napjától kell számítani.
c) Ha a biztosított gépjárműre finanszírozási szerződést kötöttek, és a biztosított a finanszírozó, a biztosító
a szolgáltatását a biztosított finanszírozó részére a kifizetés időpontjában fennálló követelése erejéig teljesíti.
19. A biztosító visszakövetelési joga
Ha a biztosító szolgáltatás nyújtását követően bebizo- nyosodik, hogy a biztosított gépjárműben keletkezett töréskárért részben vagy egészben a másik gépjármű üzembentartóját terheli a felelősség,a biztosítót megil- letik azok a jogok, melyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve ha az a biztosí- tottal közös háztartásban élő hozzátartozó.
20. A biztosítási szerződés megszűnése
20.1. Az alapbiztosítás megszűnése
Az alapbiztosítás bármely okból történő megszűnésével a jelen kiegészítő biztosítás is megszűnik.
20.2. Díjnemfizetés
Megszűnik a biztosítási szerződés díj-nemfizetés miatt
a díj esedékessége, illetve a díjrendezettség napjára vissza- menő hatállyal, ha a biztosító harminc napos póthatáridő tűzésével a díj megfizetésére a szerződőt írásban felhívta és a póthatáridő eredménytelenül eltelt, kivéve, ha a biz- tosító a díjkövetelést bírósági úton érvényesíti. A díj-nem- fizetés miatti megszűnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerződést.
20.3. Érdekmúlás
a) Az alapszerződésben meghatározott érdekmúlási okokon túl megszűnik a biztosító kockázatviselése a biztosított gépjárműre az érdekmúlást okozó biztosí- tási esemény napján.
A biztosítási érdek megszűnésével a biztosítási szerződés az alapbiztosítási szerződéssel egyidejűleg szűnik meg.
b) Az érdekmúlás eseteiben a gépjármű biztosítási díja az érdekmúlás napjáig illeti meg a biztosítót. A megszűnés időpontja után befizetett díjat (díj- részletet) a biztosító – a megszűnésig őt megillető időarányos díjrészlet kivételével – visszautalja a szerződőnek.
20.4. A biztosítási szerződés felmondása
AHE-12417/4P
a) A kiegészítő biztosítást a biztosítási év végére (utolsó napjára) – 30 napos felmondási idővel – bármelyik fél írásban felmondhatja. A szerződést a felek érvényesen kizárólag postai úton, faxon, személyesen az ügyfél- kapcsolati vagy értékesítési pontokon vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott
elektronikus dokumentumban mondhatják fel. A fel- mondás akkor érvényes, ha a felmondási idő kezdete előtt beérkezik a biztosítóhoz.
b) Felmondással a biztosítási szerződés és vele a bizto- sító kockázatviselése a biztosítási év utolsó napjának elteltével megszűnik; a biztosítót a biztosítási év végéig illeti meg a díj.
21. A biztosítási szerződés szünetelése
Az alapbiztosítás szüneteltetésének időtartama alatt a jelen kiegészítő biztosítás is szünetel. A kiegészítő biz- tosítás szünetelésére az alapbiztosítás szüneteltetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
22. Elévülés
A biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény, illetve a követelés alapjául szolgáló egyéb körül- mény bekövetkezésétől számított egy év elteltével elévül- nek. Az írásbeli felszólítás az elévülést nem szakítja meg.
23. A határidők számítása, a jognyilatkozatok érvé- nyessége és hatálya, elektronikus úton tett nyilat- kozatok érvényessége
23.1. A jelen szerződésben napokban megadott határ- időkbe a kezdő napot nem kell beszámítani.
23.2. A szerződő nyilatkozata a biztosítóval szemben ak- kor érvényes, ha azt írásban tették (ideértve a maradan- dó eszközzel, illetve az elektronikus úton, e-mailben tett nyilatkozatokat is), és akkor hatályos, ha az a biztosító tudomására jut.
23.3. Ha a szerződő a szerződéskötés során megadja a mobilszámát és az e-mail elérhetőségét, ezzel a bizto- sítóval elektronikus úton történő kommunikációban állapodik meg, és hozzájárul ahhoz, hogy azt a biztosító a szerződéssel kapcsolatos nyilatkozatok, dokumentu- mok (ideértve különösen a kötvényt, számlát/számviteli bizonylatot, indexértesítőt, felszólítót, törlésértesítőt) küldésére felhasználja. A biztosító, az erre vonatkozó megállapodás alapján elektronikus levélben (e-mail) vagy más maradandó eszköz útján is megküldheti nyilat- kozatait a szerződő részére.
Ha a jognyilatkozattal kapcsolatosan jogszabály köte- lező írásbeliséget ír elő, úgy a biztosító az elektronikus nyilatkozatát legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással látja el.
Az e-mail cím, a telefonszám megváltozását 5 napon belül a biztosítónak be kell jelenteni. A változás bejelen- tésének elmulasztásából származó károkért a biztosítót nem terheli felelősség.
A szerződő által megadott elektronikus adatok valótlan- ságából, hiányosságából, valamint a szerződő levelezési szolgáltatójánál felmerülő hibákért, rendellenes működé- sért, illetve a szolgáltató biztonsági, valamint a szerződő személyes fiókjának beállításai miatt felmerülő problé- mákért, és abból származó károkért, illetve hátrányos jogkövetkezményekért a biztosító nem vállal felelősséget.
A biztosító megbízottja kizárólag az ajánlatok átvételére jogosult, így szerződést a biztosító nevében nem köthet, és a szerződő és a biztosított érvényesen nem intézhetik hozzá jognyilatkozataikat.
Ha a szerződő a biztosítási szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatait biztosítási alkuszhoz intézi, a nyilatko- zatokhoz a biztosítóval szemben nem fűződik joghatály.
24. Illetékesség
A szerződésből eredő valamennyi jogvita esetén a biztosított magyarországi lakóhelye, tartózkodási helye, illetve székhelye, telephelye szerinti bíróság kizárólagosan illetékes.
25. Külön feltételek külföldi utazás esetére
Külföldön történt biztosítási esemény bekövetkeztekor
– kizárólag indokolt esetben – a szerződő igényelheti a biztosító segítségét a gépjármű szükségjavításá- nak, szállításának megszervezésében, illetve a jármű megsemmisülése esetén a maradvánnyal kapcsolatos intézkedésekben.
A segítségkérés a biztosító telefonos ügyfélszolgálatán kezdeményezhető. A segítségnyújtás a biztosító illetékes külföldi partnerbiztosítójának bevonásával történik.
A külföldi biztosító – a segítségnyújtás keretében – önré- szesedés levonása nélkül kifizeti a biztosítási esemény kapcsán mozgásképtelenné vált gépjármű szükségjavítá- sának költségét, vagy – az Allianz Hungária Zrt. döntése alapján – intézkedik a hazaszállításáról. A külföldi bizto- sítóintézet más szolgáltatásra nem vehető igénybe.
Ha a külföldi biztosító a biztosítási eseménnyel összefüg- gésben önrészesedés levonása nélkül nyújtott szolgálta- tást, az önrészesedés utólag, a kár végleges rendezésekor kerül elszámolásra. Ha a külföldi biztosító szolgáltatásá- nak értéke és a végleges helyreállítás együttes költsége kisebb, mint biztosítási szerződésben rögzített önrésze- sedés, a külföldi segítségnyújtás teljes összegét – az erre vonatkozó felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül – forintban vissza kell fizetni az Allianz Hungária Zrt. részére.
AHE-12417/4P
A sérült gépjárművet véglegesen külföldön hagyni csak az Allianz Hungária Zrt.-vel való előzetes egyeztetés alapján lehet.
A szerződő, illetőleg a biztosított tudomásul veszi, hogy a biztosító lehetőség szerint közreműködik a külföldi
segítségnyújtás megszervezésében, de nem terheli felelősség, ha a segítségnyújtást a belföldi és a külföldi munkarend, a pihenő- és munkaszüneti napok, illetve egyéb, a biztosító szempontjából elháríthatatlan esemé- nyek késleltetik vagy megakadályozzák.
26. Eltérés a jogszabályoktól vagy a korábbi a szerződési gyakorlattól
26.1. Jelen szerződési feltételek az Allianz Hungária Zrt. ál- tal korábban kínált casco terméktől az alábbiakban térnek el lényegesen
A jelen feltételek szabályainak eltéréseit a hasonló kiegészítő törésbiztosításokhoz, valamint a biztosító által művelt casco biztosítások rendelkezéseihez képest határoztuk meg.
A jelen kiegészítő biztosítás a kötelező gépjármű-fele- lősségbiztosításhoz, mint alapszerződéshez kapcsolódó olyan vagyonbiztosítás, amely az alapbiztosítási szerző- désben meghatározott gépjárműnek másik gépjárművel való ütközése során, a biztosított járműben keletkezett baleseti sérülésekre nyújt szolgáltatást, ha az ütközés mindkét jármű üzemeltetése során és teljes mértékben a biztosított jármű vezetőjének hibájából következett be. A szolgáltatás további feltétele, hogy a másik jármű azo- nosítható legyen, valamint ismert legyen a tulajdonosa és/vagy az üzemben tartója.
A biztosítás nem terjed ki a rongálással okozott károkra.
a) Biztosított az alapszerződésben megjelölt gépjár- műnek a tulajdonosa, aki a biztosító szolgáltatására jogosult.
b) A biztosított és nem biztosítható vagyontárgyak
· Biztosítottnak kizárólag a személygépkocsi minősül. Nem biztosíthatók a taxiként üzemeltett vagy bér- beadással hasznosított járművek, a veterán minő- sítésűek, a hatósági engedély nélkül átalakított, és a veszélyes anyagot szállító járművek.
· A biztosító nem nyújt szolgáltatást a taxiként, bérbe- adással hasznosított, veszélyes anyagot szállító vagy veterán gépjárművek káraira.
c) A biztosítás díja, díjkedvezmények
· A díjat meghatározó kockázati körülmények változá- sa miatt a biztosítónak lehetősége van a szerződés módosítását kezdeményezni.
· A biztosítási időszakra megállapított díj az időszak tartamán belül az alapbiztosítás bonus-malus besoro- lásának változása miatt módosulhat.
· A technológiailag indokolt üvegcsere az új Allianz Casco termékünkhöz hasonlóan a szerződés bónusz- osztályát nem csökkenti, ha a beépített utángyártott
szélvédő értéke a felhasznált segédanyagokkal együtt nem haladja meg a vezérképviseleti ár 75%-át.
d) Szolgáltatások
· A biztosító szolgáltatása kiterjed az indokolt au- tómentés, szállítás költségére legfeljebb 300 000 Ft-ig. A beépített elektroakusztikai készülékekre és
tartozékaikra, valamint a könnyűfém keréktárcsákra 250 000 – 250 000 Ft értékhatárig terjed ki.
· A biztosítottnál maradó maradvány értékét a biztosító a legmagasabb ajánlat alapján állapítja meg.
· A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a rakomány rögzítésére vonatkozó szakmai előírások megszegésé- ből eredő, nem kívülről ható erő következményeként bekövetkező töréskárra.
e) Önrészesedés
· Változás, a biztosító önrész-mentesen nyújtható szol- gáltatásának feltétele, hogy a technológiailag indo- kolt szélvédő cseréjének költsége (áfát is tartalmazó számla szerinti összege) ne haladja meg az importőr vagy a gyártó által előírt, illetve felhasznált alkatré- szek, (segéd)anyagok költsége, valamint a javításhoz szükséges átlag óradíj alapján számolt munkadíj összegének 75%-át.
· A biztosító törésbiztosítási feltételeihez képest eltérés, hogy a szerződéskötés során nem választható meg az önrészesedés százalékos mértéke és az alap-önrészesedés forintban megjelölt összege. Az önrészesedés a biztosított gépjármű kW-ban megadott teljesítményétől függ.
· A gépjármű ablaküvegeinek töréskára esetén az önrészesedés – káreseményenként – a megállapított kárnak a 10%-a.
f) Szünetelés
Az alapszerződés szünetelése esetén szünetel a jelen kiegészítő biztosítás is.
g) A szolgáltatási igény elévülése a biztosítási esemény, illetve a követelés alapjául szolgáló egyéb körülmény bekövetkezésétől számított1 év.
h) Illetékesség
A szerződésből eredő valamennyi jogvita esetén a biztosított magyarországi lakóhelye, illetve székhelye szerinti bíróság kizárólagosan illetékes.
i) Mentesülés
AHE-12417/4P
Nem minősül mentesülési oknak a gépjármű lejárt vezetői engedéllyel vezetése, ha nem bizonyítható, hogy a baleset a vezető egészségi állapotával okozati összefüggésben következett be.
j) Visszakövetelés
A biztosító jogosult visszakövetelni a biztosított gép- jármű vezetőjének vétkességére tekintettel kifizetett
összeget, illetve arányos részét a biztosítottól, illetve a biztosítottal ütköző másik gépjármű üzemben tartó- jától, vagy annak kötelező felelősségbiztosítójától, ha utóbb bebizonyosodik, hogy a vezető a biztosítási ese- mény bekövetkezésében vétlen volt, vagy csak részben terhelte felelősség.
k) Szerződésmódosítás
Megváltoztak a 17. a) pontban az évfordulóra történő, biztosító által kezdeményezhető szerződésmódosítás szabályai az indexálás lehetőségének bevezetésével és az okok módosításával.
l) Az Általános szerződési feltételek kiegészült a bizto- sításközvetítőkre vonatkozó szabályokkal (lásd a 2.3. pontot!)
26.2. Jelen szerződési feltételek a Ptk. változásai miatt az alábbiakban térnek el a korábbi feltételektől
· A szerződés létrejötte és megszűnése: Ha a biztosító által kiállított kötvény tartalma eltér a szerződő fél ajánlatától, és az eltérést a szerződő fél késedelem nélkül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartal- ma szerint jön létre.
· A biztosítási érdek megszűnésével a biztosítási szer- ződés az érdekmúlás napjával megszűnik.
· A biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény, illetve a követelés alapjául szolgáló egyéb körülmény bekövetkezésétől számított egy év eltelté- vel elévülnek. Az írásbeli felszólítás az elévülést nem szakítja meg.
· Díjnemfizetés szabályai: Megszűnik a biztosítási szerződés a díj esedékessége, illetve a díjrendezettség napjára visszamenő hatállyal, ha a biztosító harminc napos póthatáridő tűzésével a díj megfizetésére a szerződőt írásban felhívta és a póthatáridő eredmény- telenül eltelt. A díj-nemfizetés miatti megszűnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerződést.
· Elektronikusan tett nyilatkozatok érvényességére vonatkozó szabályok a feltételek 23.3. pontjában.
· Társbiztosítottra vonatkozó szabályok: Ha a finan- szírozási szerződésre tekintettel a finanszírozó is biztosított (társbiztosított), a biztosítottra vonatkozó feltételeket a finanszírozóra és a gépjármű üzemben tartójára (adós) is alkalmazni kell. Ha a biztosított gépjárműre finanszírozási szerződést kötöttek, és a biztosított a finanszírozó, a biztosító a szolgáltatását a biztosított finanszírozó részére a kifizetés időpontjá- ban fennálló követelése erejéig teljesíti.
27. A személyes adatok kezelése
Az adatkezelés jogalapja, célja
Személyes adatnak minősül az Információs önrendel- kezési jogról és információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) értelmében az érintettel kap-
csolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonossá- gára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.
Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosít- ható természetes személy.
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) felhatalmazása alapján a biztosító, ügyfeleinek azon személyes adatait, biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződés- sel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatás- sal összefüggnek. E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására jutott adatokat az új Bit. értelmében az érin- tett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a felhatal- mazás kizárólag azokra a személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.
Ha a személyes adat az Infotv-ben meghatározott különleges adatok körébe tartozik (ideértve különösen az egészségi állapotra, kóros szenvedélyre vonatkozó adatokat), akkor azokat a biztosító kizárólag az érintett írásos hozzájárulása alapján kezelheti.
A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hoz- zájárulását az ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 6. §-ának (4) bekezdése értelmében a szerződés keretei között is megteheti. Az e rendelkezés alapján megadható hozzájárulást az ajánlat vagy a kiegészítő biztosításokra vonatkozó rendelkező nyilatkozat tartal- mazza.
Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton szereplő személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez.
Az adatfeldolgozók
A biztosító, mint adatkezelő az adatok feldolgozásával a kötvények, egyéb ügyfeleknek szóló levelek, iratok nyomtatása vonatkozásában – a Bit.-nek megfelelő kiszervezési szerződés keretében az ÁNY Biztonsági Nyomda Nyrt.-t (Cg. 01-10-042030, 1102 Budapest, Halom u. 5.) bízza meg.
AHE-12417/4P
A bejövő postai küldemények és iratok feldolgozásával, kezelésével és ezen iratoknak a biztosító részére tör- ténő továbbításával – a Bit.-nek megfelelő kiszervezési szerződés keretében – a Magyar Posta Zrt.-t (Cg. 01-10- 042463, Budapest 1138 Dunavirág u. 2-6.) bízza meg a biztosító.
A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez – postai vagy banki átutalás esetén – igénybe vett Magyar Posta Zrt. és
a biztosítási szolgáltatás jogosultja által megnevezett bank adatfeldolgozónak minősül. Amennyiben a kiszer- vezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékeny- séget végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevékeny- séget végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.
A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére, vagy amikor a külső cég bevonásával a biztosító a szolgáltatását azo- nos minőségben, ám alacsonyabb költségekkel és ked- vezőbb áron nyújthatja. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.
A további adatfeldolgozók személyéről, székhelyéről és tevékenységéről az Allianz Hungária Zrt. Központi Ügyfélszolgálati Irodájában lehet tájékoztatást kapni.
Adattovábbítás
A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak képviselőjétől kapott írásbeli hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személy- nek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett meg- keresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik. A Bit. által meghatározott szervezetek felsoro- lását a jelen Általános Szerződési Feltételekhez tartozó ügyfél-tájékoztató tartalmazza.
A Bit. 149. § (1) bekezdésének értelmében a biztosító (ún. megkereső biztosító) – a veszélyközösség érdekei- nek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során
· a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése,
· a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából
megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (ún. meg- keresett biztosító) az e biztosító által – a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és a 149. § (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rög- zítésre került.
A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meg- határozott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.
Tekintettel arra, hogy az Infotv. 6. §-ának (4) bekezdése értelmében a biztosítási szerződésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell azt, hogy az érintett aláírá- sával hozzájárul különleges adatainak az Általános Szerződési Feltételekben foglaltak szerinti kezeléséhez, az e rendelkezés alapján megadott hozzájárulást az ajánlat vagy a kiegészítő biztosításokra vonatkozó ren- delkező nyilatkozat tartalmazza.
A biztosítási szerződések megkötésében függő bizto- sításközvetítők működnek közre. E személyekkel a biz- tosítási szerződés megkötését követően megszűnhet a biztosító kapcsolata. Annak érdekében, hogy a biztosító ügyfeleit minél teljesebb körben kiszolgálja, az ügyfél- adatokat a biztosítási szerződés kezelése és karbantar- tása céljából más ügynöknek adja át.
Tájékoztatáskérés, helyesbítés
Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezelé- séről, valamint kérheti személyes adatainak helyesbíté- sét, illetve – a jogszabályban elrendelt adatkezelés kivé- telével – törlését. A valóságnak meg nem felelő adatot a biztosító köteles helyesbíteni.
Az érintett kérelmére a biztosító tájékoztatást ad:
a) az általa kezelt adatokról, illetve
b) a megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatok- ról,
c) az adatkezelés céljáról,
d) az adatkezelés jogalapjáról,
e) az adatkezelés időtartamáról,
f) az adatfeldolgozó
· nevéről,
· címéről (székhelyéről),
· adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják meg vagy kaphatják meg az adatokat.
A biztosítónak az érintettel szemben fennálló tájékoz- tatási kötelezettségét kizárólag adatkezelést szabályozó jogszabály korlátozhatja.
Örökösök adatainak kezelése
AHE-12417/4P
A biztosítási tevékenységről szóló törvény rendelkezése értelmében a biztosítási jogviszony vonatkozásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a sze- mélyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendel- kezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja. A joggyakorláshoz szükséges mértékben az örökösök adatainak kezelésére – ideértve annak jogalapját, célját, időtartamát, az adatfeldolgozó- kat – az ügyfelekre irányadó jelen adatkezelési tájékoz- tató vonatkozik.
A kezelt adatok köre:
· az örökösök neve, születési helye, dátuma, édesanyja leánykori neve, lakcíme, bankszámlaszáma;
· az ügyfél elhalálozásának dátuma;
· a biztosított vagyontárgy azonosítására vonatkozó adatok.
Az érdekmúláshoz bekért okiratok: halotti bizonyítvány, vagy jogerős hagyatéki végzés. Ezeket az iratokat az örö- kösök, a vagyontárgy beazonosítása, az esetleges díjjal kapcsolatos rendelkezés érdekében kezeli a biztosító és az adatfeldolgozó.
Az örökösök és az okiratmásolatoknak adatai keze- lésének jogalapja a biztosítási jogviszonnyal össze- függő adatkezelési célból a biztosítási tevékenység- ről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) 135. § (1) bekezdése valamint Bit. 143. §-a, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiak-
ban: Ptk.) biztosítási fejezete (XXII. cím). Az adatkezelés célja és időtartama megegyezik a biztosítási szerződés- sel összefüggésben kezelt adatoknak a jelen tájékoztató további pontjaiban meghatározott – a Bit. felhatalmazá- sán alapuló – céljával és időtartamával.
Kérjük a beküldés előtt takarja ki az okiratmásolatokon az ebben a pontban fel nem sorolt adatokat.
Jogorvoslat, tiltakozási jog
Az érintett az Infotv. 14-17. pontjai alatt foglaltak sze- rint érvényesítheti jogait, ideértve a személyes adata- inak kezelése elleni tiltakozási jogát is. Az érintett az Infotv-ben meghatározott jogorvoslat érdekében for- dulhat a biztosítóhoz, mint adatkezelőhöz, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c.; www.naih.hu), az Infotv. 13. illetve 16. pontja szerint bírósághoz, illetve
– nem természetes személy ügyfél az Infotv. hatálya alá nem tartozó esetben is – a Magyar Nemzeti Bankhoz (www.mnb.hu) is.
Az érintett az adatkezeléssel kapcsolatos kérdéseket, tájékoztatáskérését, vagy kifogását a biztosító székhe- lyére, a biztosító adatvédelmi felelőséhez (Fax: 301- 6052; Levelezési cím: 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 48-52., Stratégiai és általános igazgatás divízió, Compliance osztály) kérjük eljuttatni, vagy a www. allianz.hu oldalon az adatvédelem link alatti felületen bejelenteni. A biztosító, mint adatkezelő köteles az érin- tett bejelentését a törvény előírása szerint kivizsgálni, és az érintett ügyfelet írásban tájékoztatni.
Az adatkezelés időtartama
A biztosító személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint addig kezelhet, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvénye-
síthető. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerző- déssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető. Az igényérvényesí- tésre nyitva álló ún. elévülési időt a biztosítási termék szerződési feltételei tartalmazzák.
A biztosító köteles törölni az ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy a létre nem jött szerződéssel kapcsolatos minden olyan személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényes alap.
Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.
28. Az elektronikus szerződéskötés szabályai
28.1. A szerződéskötés technikai lépései, biztosítási ajánlat visszaigazolása
Az Allianz elektronikus értékesítési felületein (ideértve a www.allianz.hu, valamint az ugyfelportal.allianz.hu olda- lakat is) beküldött biztosítási ajánlat megtétele után az adatok automatikusan feldolgozásra kerülnek a biztosító informatikai rendszerében.
A biztosítás elektronikus úton történő megkötése társa- ságunk oldalain a megfelelő adatok megadásával és a biztosítási ajánlat beküldésével történik. A szerződéskö- tés lépései a felületeken láthatók és nyomon követhetők. Az ajánlat biztosítóhoz történő beérkezését követően a biztosító a megadott e-mail címre visszaigazoló email-t küld. Amennyiben a biztosítóhoz beérkezett ajánlat koc- kázat elbírálást követően szerződéssé válik, a biztosító
a megadott e-mail címre a szerződést igazoló kötvényt elektronikus levélben küldi ki.
28.2. A szerződés írásbelisége, nyelve, a szerződés rögzíté- se és hozzáférhetővé tétele
AHE-12417/4P
Tájékoztatjuk, hogy az 28.1. pontban foglaltak szerint elektronikus úton megkötött biztosítási szerződés írásba
foglalt szerződésnek minősül. A biztosítási szerződés nyelve a magyar.
Az elektronikus úton kötött szerződések adatai (ameny- nyiben a szerződéskötés során ebben megállapodás történt) elektronikus formában az allianz.hu oldalon
az Allianz Ügyfélportál felületre belépve a Szerződéses adatok menüpontban bármikor hozzáférhetőek.
28.3. Allianz fogyasztóvédelmi alapelvek, a www.allianz. hu általános szerződési feltételei és a biztosítási feltételek elektronikus hozzáférhetősége
Az elektronikus szerződéskötésre vonatkozóan a biztosí- tó magára nézve kötelező érvényűnek fogadja el Fogyasz- tóvédelmi alapelveit, amelyekről, valamint a megkötött szerződésre vonatkozó hatályos biztosítási szerződési feltételekről a www.allianz.hu oldalon tájékozódhat. A szerződéskötés időpontjában érvényes szerződési feltéte- leket az ajánlattétel során, letölthető formában adjuk át.
28.4. Az adatbeviteli hibák javítása
Ha a www.allianz.hu, valamint az ugyfelportal.allianz. hu oldalakon beküldött ajánlatban a beküldést köve- tően hibát talál, kérjük, vegye fel munkatársainkkal a kapcsolatot:
· Telefonon, a +36 (1/20/30/70) 421-1-421-es telefonszámokon.
· Személyesen, ügyfélkapcsolati pontjaink egyikén.
· Online a http://www.allianz.hu oldalon.
A részletekről bővebb tájékoztatást a www.allianz.hu oldalon talál.
29. A biztosító főbb adatai
Allianz Hungária Zrt.
Székhely: 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 48-52. Cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék, mint cégbíróság Cg. 01-10-041356
Allianz Hungária Zrt.