Általános bérleti feltételek
Általános bérleti feltételek
1. Hatály
1.1. A bérleti tárgyak bérlésére vonatkozó minden ajánlattétel kizárólag a jelen általános bérleti feltételek alapján történik. A bérbeadó a bérlő jelen feltételekkel ellentétes vagy azoktól eltérő feltételeit nem ismeri el. Ez akkor is érvényes, ha a bérbeadó a bérlő ellentétes vagy eltérő feltételeinek ismeretében a bérleti tárgyat a bérlő részére jogfenntartás nélkül átadja. A jelen bérleti feltételektől való eltérések csak akkor hatályosak, ha azokat a bérbeadó írásban megerősíti.
1.2. A jelen bérleti feltételek további külön megállapodás nélkül érvényesek az ugyanazzal a bérlővel lebonyolított összes hasonló jövőbeni ügyletre is.
2. Ajánlat és szerződéskötés
2.1. A bérbeadó ajánlatai nem kötelező érvényűek, hacsak nem tartalmaznak kifejezetten más rendelkezést. Az előzetes költségszámítások nem kötelező érvényűek. Az első ajánlatokat vagy előzetes költségszámításokat a bérbeadó – eltérő megállapodás hiányában – díjmentesen nyújtja. A bérbeadó fenntartja a jogot arra, hogy amennyiben nem jön létre bérleti szerződés, a további ajánlatokért vagy előzetes költségszámításokért, valamint tervezési munkákért méltányos díjat számítson fel.
2.2. A bérleti szerződés csak a bérbeadó írásbeli visszaigazolásával jön létre. A módosításokhoz, kiegészítésekhez vagy szóbeli kiegészítő megállapodásokhoz szintén a bérbeadó írásbeli megerősítése szükséges.
2.3. Az ajánlathoz tartozó dokumentumok – például ábrák, rajzok, tömeg- és méretadatok – csak megközelítőleg irányadók, kivéve, ha azokat kifejezetten kötelező érvényűként tüntették fel.
2.4. A bérbeadó az ábrákra, rajzokra, előzetes költségszámításokra, kalkulációkra és egyéb dokumentumokra vonatkozóan minden tulajdon- és szerzői jogot fenntart. Ezek a bérbeadó előzetes, kifejezett írásbeli hozzájárulása nélkül nem tehetők hozzáférhetővé harmadik személy számára, és haladéktalanul vissza kell őket szolgáltatni a bérbeadónak,
(i) ha nem jön létre a bérleti szerződés, vagy
(ii) amint a bérleti szerződés hiánytalanul teljesült.
2.5. Arra az esetre, amikor a bérbeadó a bérleti tárgyat kölcsönadja (pl. bemutató vagy átmeneti készülékként), szintén a jelen bérleti szerződésben foglalt szabályok érvényesek.
3. A bérlet időtartama
3.1. A bérleti jogviszony – egyéb megállapodás hiányában – a bérleti tárgy bérlő részére történő átadásával kezdődik (vö.: 8.1. pont). Ha a szerződő felek nem határoztak meg naptári nap szerinti határidőt, a bérlő és a bérbeadó köteles napokban, hetekben vagy hónapokban megadott alap bérleti időszakban megállapodni, amely az átadással vagy megállapodás szerinti nappal kezdődik. Amennyiben nem születik ilyen megállapodás, az alap bérleti időszak egy hónapra szól.
3.2. Amennyiben a bérleti tárgy az alap bérleti időszak lejárta után nem került a bérbeadónak visszaadásra, a bérleti szerződés automatikusan meghosszabbodik az alap bérleti időszaknak megfelelő időtartammal, kivéve, ha a szerződés az alap bérleti időszak lejárta előtt vagy a következő meghosszabbított bérleti időszak előtt időben felmondásra került. A felmondás akkor számít időben megtörténtnek, ha az napokban megállapított alap bérleti időszak esetén három munkanappal, hetekben megállapított alap bérleti időszak esetén egy héttel, hónapokban megállapított alap bérleti időszak esetén pedig egy hónappal az alap bérleti időszak lejárta előtt beérkezik a bérbeadóhoz.
3.3. A felmondást írásban kell benyújtani, és nem szükséges megindokolni.
3.7. Amennyiben a bérlő fizetési késedelembe esik, úgy a bérbeadó jogosult késedelmi kamatot felszámítani. A késedelmi kamat éves mértéke az alapkamat plusz nyolc százalékpont. Az alapkamat mértéke minden év január 1-jén és július 1-jén annyi százalékponttal változik, amennyivel a viszonyítási alap az alapkamat legutóbbi változása óta nőtt vagy csökkent. A viszonyítási alap az Európai Központi Bank által az adott félév első naptári napját megelőzően lebonyolított legutóbbi fő refinanszírozási műveletnél alkalmazott kamatláb. Amennyiben a bérbeadó a késedelemből eredő magasabb kárt igazol, jogosult azt érvényesíteni. A bérlő ezzel szemben jogosult igazolni, ha a fizetési késedelem következtében kisebb kár keletkezett.
4. Bérleti díjak és a bérleti díj fizetése
4.1. A bérleti díj a megállapodás szerinti alap bérleti időszaknak megfelelő (3.1. pont) napok, hetek vagy hónapok alapján kerül kiszámításra. A bérleti díj kiszámításának alapjául a rendes havi munkaidő, azaz legfeljebb napi 8 munkaóra szolgál. Amennyiben a kalkulált használati idő előre láthatóan vagy ténylegesen 5%-kal meghaladja ezt, a bérbeadó jogosult a bérleti díjat a várható vagy tényleges használati időhöz igazítani. A bérlő köteles a bérbeadót haladéktalanul tájékoztatni a bérleti tárgy várható vagy tényleges megnövekedett használati idejéről.
4.2. A bérleti díj áfa nélkül értendő. A szerződő felek törekszenek a szükségtelen ráfordítások és az adó- és vámjogi előírások megsértésének elkerülésére. A bérlő ebből következően szükség esetén köteles minden szükséges információt rendelkezésre bocsátani. Minden esetben biztosítani kell, hogy a bérbeadó levonás nélkül megkapja a teljes bérleti díjat. Az illetékek, adók vagy vámok megfizetése a bérlő kötelezettsége.
A kopó alkatrészek kopási költségének számítása az állapot-ellenőrző listákban vagy hasonló jegyzőkönyvekben rögzített kopási adatok alapján történik. A költségek kiszámítása százalékarányosan történik az adott kopó alkatrész aktuális eladási ára plusz az esetlegesen felmerülő munkaidő értéke alapján. A bérleti tárgy bérleti időszak alatt történő üzemeltetésével és javításával kapcsolatos esetleges egyéb költségeket a bérlő viseli.
4.4. A bérbeadó a bérleti díjról számlát állít ki. A bérbeadó jogosult az alap bérleti időszak alatt részszámlákat kiállítani. Napokban vagy hetekben megállapított alap bérleti időszak esetén a bérbeadó hetente jogosult számlázni. Hetekben vagy hónapokban megállapított alap bérleti időszak esetén a bérbeadó havonta jogosult számlázni. A részszámlák összege időarányosan kerül megállapításra.
4.6. A bérleti díjat legkésőbb a számla kiállításától számított 8 napon
belül kell levonás nélkül kifizetni.
kötelezik, a bérlő köteles a bérbeadónak megtéríteni ezeket a
költségeket.
4.9 A bérleti tárgy vis maior, valamint olyan események miatt történő késedelmes átadása esetén, amelyek a bérbeadó számára a szállítást jelentősen megnehezítik vagy lehetetlenné teszik – pl. háború, terrortámadások, behozatali és kiviteli korlátozások, sztrájk, kizárás vagy hatósági elrendelések, akkor is, ha ezek a bérbeadó beszállítóit vagy albeszállítóit érintik –, a bérlő a felek eltérő megállapodásának hiányában nem jogosult a bérleti szerződést felmondani. A bérbeadó lehetőség szerint tájékoztatja a bérlőt a nevezett körülmények kezdetéről, megszűnéséről és előre látható időtartamáról.
5. A bérlő kötelezettségei
5.1 A bérlő köteles
• a bérleti tárgyat minden lehetséges módon védeni a túlterheléssel szemben, és köteles gondoskodni a bérleti tárgy szabályszerű, különösen képzett szakemberek által történő használatáról;
• a bérleti tárgy karbantartását és ápolását saját költségére, rendszeres időközönként a bérbeadóval vagy a bérbeadó által megbízott harmadik személlyel elvégeztetni;
• követni a bérbeadó és/vagy a bérleti tárgy gyártójának karbantartási, ápolási és használati utasításait;
• rendszeres időközönként, saját költségére a bérbeadóval vagy a bérbeadó által megbízott harmadik személlyel elvégeztetni a gyári előírások (pl. szervizelés ellenőrző füzet) szerinti felülvizsgálatokat;
• a bérleti időszak során a bérleti tárgy üzemeltetéséhez szükséges helyreállítási munkákat szakszerűen és eredeti cserealkatrészek felhasználásával saját költségére elvégeztetni a bérbeadóval vagy a bérbeadó által megbízott harmadik személlyel – ez a rendelkezés megfelelően érvényes a kopó alkatrészekre is –, valamint
• a bérleti tárgy birtoklásával, használatával vagy fenntartásával kapcsolatos minden jogi és közigazgatási előírást figyelembe venni és betartani.
5.2. A bérlő kérésre, egyeztetést követően köteles a bérbeadónak vagy a bérbeadó megbízottjának a rendes munkaidő alatt hozzáférést biztosítani a bérleti tárgyhoz, hogy ellenőrizze annak használatát és üzemképességét. Az ezzel kapcsolatosan keletkező közvetett vagy közvetlen költségeiket a felek maguk viselik.
6. A bérleti tárgy további bérletbe adása
6.2. A bérlő úgy felel azon harmadik személyek hibáiért, akiknek átengedte a bérleti tárgy használatát, mintha maga hibázott volna, és köteles az ilyen hibákért helytállni.
6.3. A másodbérlő figyelmét fel kell hívni arra, hogy a bérleti tárgyat csak a tulajdonos (bérbeadó) engedélyével veheti birtokba. A bérleti tárgy további bérbeadásáról szóló szerződés aláírásával a másodbérlő köteles a bérbeadónak írásban igazolni, hogy tudomása van a tulajdonviszonyokról és arról, hogy a bérleti tárgy birtokba vételhez a bérbeadó engedélye szükséges. A bérlő köteles a bérbeadót haladéktalanul tájékoztatni a bérleti tárgy további bérbeadásáról szóló szerződés megszűnéséről.
7. A bérleti tárgy elzálogosítása és hasonló intézkedések
7.1. Hatósági intézkedések, lefoglalás, elzálogosítás stb. esetén, függetlenül attól, hogy az hatósági vagy magánszemélytől eredő kezdeményezés alapján történik-e, a bérlő köteles haladéktalanul, szóban és írásban is felhívni a figyelmet a tulajdonviszonyokra, valamint a bérbeadót haladéktalanul tájékoztatni és részére átadni valamennyi szükséges iratot.
7.2. A bérlő köteles a bérbeadót haladéktalanul tájékoztatni, ha olyan ingatlanok kényszereladását, csődgondnokság alá vételét kezdeményezték, amelyeken a bérleti tárgy található.
7.3. A bérlő köteles viselni az ilyen beavatkozások elhárításával kapcsolatos valamennyi intézkedés költségeit.
8. A kockázat átszállása
8.1. Az átadásra a szerződésben rögzített vagy a tényleges átadás napján kerül sor, attól függően, melyik történik előbb. A gép átadásakor a gép állapotának rögzítése érdekében állapot-ellenőrző lista vagy átadási jegyzőkönyv kerül kiállításra, amelynek összeállításában a bérlő az átadás alkalmával köteles részt venni. Ennek érdekben személyesen vagy megbízott munkatársa vagy harmadik személy útján részt vesz az átadáson. Amennyiben erre nem kerül sor, a gép a bérbeadó által jegyzőkönyvezett módon kerül átadásra.
8.2. A bérleti tárgy átadásával a bérleti tárgy megsemmisülésének vagy megrongálódásának kockázata átszáll a bérlőre. Ha a bérlő a német polgári törvénykönyv 293. §-a szerint késedelembe esik az átvétellel, úgy kell tekinteni, hogy az átadás megtörtént.
Az átadás helye (teljesítés helye) mindig a bérbeadó telephelye, függetlenül attól, hogy a bérleti tárgyat a bérbeadó szállíttatja-e el, vagy ő maga vagy egy általa megbízott harmadik személy szállítja-e el a bérlő telephelyére vagy a felhasználási helyre, vagy a bérlő vagy egy általa megbízott harmadik személy szállítja-e el azt.
8.3. A kockázat bérlőre történő átszállása után keletkező sérüléseket követő üzembe helyezési és fenntartási munkák költségeit a bérlő állja. Ugyanez érvényes arra az esetre, ha bérleti tárgyat ellopják vagy az más módon eltűnik vagy megsemmisül vagy olyan jelentős sérülést szenved el, amelyet követően a helyreállítás nem tűnik gazdaságos megoldásnak. Ilyen esetben a bérlő köteles a bérbeadónak az elveszített bérleti tárgy valós értékének megfelelő kártérítést fizetni.
Az átadás helye a visszaadás esetében is mindig a bérbeadó telephelye, függetlenül attól, hogy a bérleti tárgyat a bérlő szállíttatja-e el, vagy ő maga vagy egy általa megbízott harmadik személy szállítja-e el a bérbeadó telephelyére, vagy a bérbeadó vagy egy általa megbízott harmadik személy szállítja-e el azt.
A bérbeadó telephelyén történő átadásnak számít az is, ha a bérlő a bérbeadó megelőző utasítása alapján egy másik helyre (pl. a következő felhasználó felhasználási helyére vagy egy vevőhöz) szállíttatja vagy viszi át a bérleti tárgyat, vagy a bérbeadó vagy az általa megbízott harmadik személy elszállítja a bérlőtől és egy, a telephelytől eltérő másik helyre viszi azt.
9. Bérlő szavatosságvállalása
9.1. A bérlő felelősséget vállal a bérleti tárgy üzemeltetésével járó
kockázatokért.
10. Kellékszavatosság és a bérbeadó által nyújtott kártérítés
A bérbeadó a bérlő által a jelen szerződésben nem szabályozott, bármely jogcím alapján támasztott kártérítési igény esetén, különös tekintettel a nem magán a bérleti tárgyon keletkezett károk megtérítésére, csak az alábbi esetekben vállal felelősséget:
• szándékosság esetén,
• a bérbeadó vezető szervének vagy vezető beosztású
alkalmazottjának súlyos gondatlansága esetén,
• emberek életében, testi épségében és egészségében felróható módon okozott kár esetén,
• a bérbeadó által rosszhiszeműen elhallgatott hibák vagy olyan hibák esetén, amelyek elkerülésére a bérbeadó külön garanciát vállalt,
• a bérleti tárgy hibája esetén, ha a termékfelelősségről szóló törvény a magánhasználatú tárgyakkal kapcsolatos személyi sérülések és anyagi károk vonatkozásában felelősségvállalást ír elő.
Lényeges szerződéses kötelezettségek felróható megszegése esetén a bérbeadó a nem vezető beosztású alkalmazottak súlyos gondatlansága és enyhe gondatlanság esetén is köteles felelősséget vállalni, utóbbi esetben a szerződés jellegéből adódó, észszerűen előre látható károkra korlátozottan. Ezen kívül egyéb igények támasztására, különösen a bérleti tárgy hibájából keletkező következményes kárért való felelősség tárgyában, nincs lehetőség.
11. Gép- és üzemi felelősségbiztosítás
11.1. A bérleti tárgyra és annak üzemeltetésére biztosítást kell kötni.
11.2. A gépbiztosítást megegyezés szerint kötheti a bérlő vagy a
bérbeadó.
Amennyiben a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a bérlő köti a gépbiztosítást, vagy ha a felek nem kötöttek erre vonatkozó megállapodást, a bérlő köteles a bérbeadó mint kedvezményezett javára, új értéken és valamennyi mellékköltséggel együtt, a bérleti idő tartamára, illetve az átengedés időszakára szóló, minden kockázattal szemben, beleértve a tüzet, elemi károkat, vandalizmust, lopást, szállítást stb. (beleértve a szállítási kockázatot) védelmet nyújtó gépbiztosítást kötni.
A bérlő ezúton a bérbeadóra engedményezi az általa vállalt gépbiztosítás alapján a biztosítójával szemben fennálló jelenlegi és jövőbeli jogait és igényeit. A bérbeadó az engedményezést ezúton elfogadja.
A bérbeadó biztosításának az alábbi rendelkezéseket kell tartalmaznia,
és ezt a biztosítónak igazolnia kell:
• A biztosított/bérlő nem jogosult a biztosítási szerződés alapján a bérbeadót megillető jogok felett saját nevében rendelkezni. Ezek felett a jogok felett, különös tekintettel a kártérítés elfogadására, kizárólag a bérbeadó jogosult rendelkezni, akkor is, ha a biztosítási kötvény nincs a birtokában.
• A biztosított nem jogosult a biztosítást megszüntetni vagy annak összegét csökkenteni, és köteles azt változatlanul fenntartani, amíg az ettől való eltérést a bérbeadó írásban nem engedélyezi, és a biztosított ezt az engedélyt a biztosítónak át nem adta; az ilyen jellegű módosítások csak akkor érvényesek, ha legalább egy hónappal a lejárat előtt megtörtént. A bérbeadó jogosult, ugyanakkor nem köteles az esedékes biztosítási díjat kifizetni.
11.3. Az üzemi felelősségbiztosításra vonatkozó rendelkezések:
A bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy minden esetben saját költségére biztosítást köt a bérleti tárgy üzemeltetésével járó kockázatokra (felelősségbiztosítás).
gépbiztosítást is kötött. A szükséges biztosítói igazolásnak vagy igazolásoknak tartalmazniuk kell minden szükséges adatot az adott biztosítás jellegére, tartalmára és időtartamára vonatkozóan.
Ha a bérleti tárgy átadásakor a biztosítói igazolásokat nem vagy hiányosan mutatják be, a bérbeadó jogosult a bérleti tárgyat a szükséges biztosítói igazolások bemutatásáig visszatartani. Amennyiben a bérbeadó nem tartja vissza a bérleti tárgyat, a bérlő köteles a bérbeadónak a szükséges biztosítói igazolás(oka)t haladéktalanul, legkésőbb a bérleti tárgy átadását követő 10 munkanapon belül bemutatni. Amennyiben a bérlő nem mutatja be a biztosítási igazolás(oka)t, a bérbeadó jogosult a szükséges biztosítást a bérlő költségére megkötni. A biztosítási igazolás bemutatásáig, illetve a szükséges biztosítás bérbeadó által a bérlő költségére történő megkötéséig – a jelen bérleti feltételek 10. pontja szerinti rendelkezések fenntartása mellett – a bérlő felel minden olyan kárért – a következményes károkért is, függetlenül azok okától –, amely összefüggésben áll a jelen pontban vállalt, de meg nem kötött, hiányzó biztosítással.
A bérbeadó visszatartás esetén jogosult a bérleti idő megkezdésétől a
megállapodás szerinti bérleti díjat felszámítani.
11.5. Káreset esetén a biztosítási szerződésekből eredő esetleges önrészt a bérlő viseli, függetlenül attól, hogy a biztosítást a bérlő vagy a bérbeadó kötötte-e.
12. Azonnali hatályú felmondás
A bérbeadó jogosult a bérleti szerződést azonnali hatállyal felmondani,
amennyiben
• a bérlő öt banki munkanapot meghaladóan késedelembe esik a bérleti díj vagy egyéb, külön megállapodott összeg egy részének vagy egészének megfizetésével,
• a bérlő nem teljesíti az 5. pont szerinti kötelezettségeit,
• a bérlő a bérleti tárgyat a bérbeadó előzetes írásbeli engedélye
nélkül harmadik személynek bérbe adja (6. pont),
• a bérlő engedély nélkül harmadik személyre engedményez a jelen szerződésből eredő jogokat, vagy a bérbeadó engedélye nélkül a bérleti tárgyra vonatozó jogokat biztosít harmadik személy számára,
• a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül módosításokat hajt végre a bérleti tárgyon (lásd: 13. pont),
• olyan lényeges körülmények válnak ismertté, amelyek alapján alapvetően megkérdőjelezhető a jelen szerződés bérlő által történő teljesítése, pl. kifizetések felfüggesztése, váltó érvénytelenítése, végrehajtási intézkedések vagy fizetésképtelenség.
13. A bérleti tárgy módosításai
A készüléken módosítások, különösen rá- és beépítések vagy kiszerelések, a bérbeadó hozzájárulása nélkül nem hajthatók végre. Amennyiben a módosításokat engedéllyel hajtották végre, a bérlő a bérleti szerződés megszűnését követően köteles saját költségére visszaállítani az eredeti állapotot.
14. Elévülés
A bérlő bármely jogcímen alapuló igényei tizenkét hónap elteltével elévülnek. A 10. pont szerinti kártérítési igényekre a törvényben előírt határidők érvényesek.
15. Szoftverekhez fűződő jogok / adatvédelem
15.2. A bérlő a szoftver sokszorosítására, átdolgozására, lefordítására
vagy a tárgykód forráskóddá alakítására csak a törvény szerint
15.4. A bérbeadó nem vállal felelősséget a beépített vagy a jövőben telepített szoftverekért (verzióváltások vagy frissítések formájában sem), ha a bérlő a szoftvert szakszerűtlenül használja. Szakszerűtlen alkalmazás vagy használat különösen akkor áll fenn, ha a bérlő vagy harmadik fél
• a bérleti tárgyon a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül töröl, módosít vagy egyéb módon úgy befolyásol gépparamétereket, hogy az a bérleti tárgy működőképességét hátrányosan befolyásolhatja;
• olyan szoftvert telepít (verzióváltásként vagy frissítésként is), amelyet a bérbeadó nem hagyott jóvá ahhoz a géptípushoz, amelyet a bérlő birtokba vett;
• járó motor mellett telepít olyan szoftvert (beleértve a verzióváltást vagy frissítést is), amelyet a bérbeadó az értékesített motortípushoz jóváhagyott, és a bérleti tárgyat nem felügyeli végig a teljes telepítési, verzióváltási vagy frissítési folyamat során, nem ellenőrzi folyamatosan annak viselkedését, illetve nem tartja távol az embereket.
16. Harmadik felek szellemitulajdon-jogai
– saját költségére elhárítani.
16.3. A kártérítési és a ráfordítások megtérítése iránti igényekre kiegészítésképpen a 10. pontban foglaltak is irányadók.
17. Exportszabályozás
17.1. A bérleti tárgynak a bérbeadó székhelye szerinti országon kívül történő rendelkezésre bocsátása csak akkor lehetséges, ha a használatba adást nem akadályozzák nemzeti vagy nemzetközi exportszabályozási rendelkezések, például embargók vagy egyéb szankciók. A bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy a kivitelhez vagy a
17.2. Ha a bérbeadó részéről történő felmondás nemzeti vagy nemzetközi jogszabályok betartásához szükséges, a bérbeadó jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani.
17.4. A bérlő nem jogosult a bérleti tárgyat külföldön használni vagy másnak bérbe adni, ha azt a nemzeti vagy nemzetközi exportszabályozás nem teszi lehetővé.
18. Alkalmazandó jog, bírói illetékesség, részleges érvénytelenség
18.2. A bérbeadó és a bérlő közötti szerződéses jogviszonyból eredő minden jogvita – köztük a váltókból vagy csekkekből eredő jogviták – eldöntése tekintetében kizárólag a bérbeadó központi székhelye szerinti bíróság az illetékes. A bérbeadó azonban választása szerint jogosult a bérlővel szemben a bérlő saját általános bírói illetékessége szerinti bíróságon pert indítani.