Vállalati Vagyon- és felelősségbiztosítások Alfa Total II. Vagyonbiztosítás

Vállalati Vagyon- és felelősségbiztosítások Alfa Total II. Vagyonbiztosítás

Hatályba lépés időpontja: 2023. augusztus 1.

Tartalomjegyzék

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK 4

I. A biztosítási szerződés alanyai 4

II. A biztosítási szerződés létrejötte, tartama és megszűnése 4

III. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya 6

IV. A biztosítási összeg és a díjfizetés 6

V. Önrészesedés 7

VI. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége, szolgáltatásának szabályai és a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges dokumentumok 8

VII. A felek együttműködése 9

VIII. Vegyes rendelkezések 11

IX. A Biztosító szolgáltatásainak korlátozásai 16

X. A Biztosító mentesülése és visszakövetelési joga 16

XI. Egyéb rendelkezések 17

KÜLÖNÖS FELTÉTELEK 20

I. Vagyonbiztosítási szabályzat (alapbiztosítás) 20

1. Biztosítási események és károk 20

2. Általános kizárások 20

3. Korlátozások 22

4. Biztosítható vagyontárgyak 22

5. Biztosítási eseményekhez kapcsolódó költségtérítések 23

II. Kiegészítő üvegtörés-biztosítás különös szabályzata 24

1. Biztosítási események 24

2. Biztosítható vagyontárgyak 24

3. Kizárások 24

4. Biztosítási összeg 24

5. A Biztosító szolgáltatása 24

6. A biztosítás önrészesedése 25

7. Fedezetfeltöltés 25

III. Kiegészítő géptörés biztosítás különös szabályzata 26

1. Biztosítási események 26

2. Kizárások 26

3. Biztosítható vagyontárgyak és vagyoncsoportok 27

IV. Kiegészítő elektromos berendezések és készülékek biztosítás különös szabályzata 28

1. Biztosítási események 28

2. Kizárások 28

3. Betöréses lopással, vagy rablással összefüggésben keletkezett 28

4. Biztosítható vagyontárgyak és vagyoncsoportok 29

V. Kiegészítő üzemszünet-biztosítás különös szabályzata 30

1. Biztosítási események 30

2. Kizárások 30

3. Üzleti nyereség és költségek 30

4. Üzemszünet tartama, alulbiztosítás 31

5. A térítés terjedelme 31

6. Könyvvizsgálói kötelezettség 32

7. Díjelszámolás 32

8. A Biztosított kötelezettsége kár esetén 32

Záradékok 33

1. számú záradék: Betöréses lopás és rablás védelmi előírásai 33

Mellékletek X. sz. melléklet: Védelmi osztályok megnevezése 33

II. sz. melléklet: Teljes körű, részleges és minimális elektronikai jelzőrendszer 34

III. sz. melléklet: Teljes körű, részleges és minimális mechanikai, fizikai védelem 38

IV. sz. melléklet: Az I sz. melléklet B pontjában felsorolt vagyontárgyak tárolási és szállítási szabályai 39

V. sz. melléklet: Pénz- és páncélszekrények általános követelményei 40

2. számú záradék: Elektromos és elektronikus berendezések biztosításának kiterjesztése 41

3. számú záradék: Kármentességi engedmény 42

4. számú záradék: Tartamengedmény 43

5. számú záradék: Üzemszünet biztosítás 44

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

A jelen általános szerződési feltételek azokat a szabályokat tartalmazza, amelyek az Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) és a Szerződő (Biztosított) között – ha a Különös feltételek szerinti szabályzatok és a záradékok másként nem rendelkeznek – a Biztosító vállalkozói vagyonbiztosítási szerződéseire általánosan érvényesek.

A jelen szabályzatban nem érintett kérdésekben a Különös feltételek szerinti szabályzatok, a kiegészítő biztosítások szabályzatai, illetőleg a Polgári Törvénykönyv (Ptk) rendelkezései az irányadóak.

A jelen szabályzat(ok) alapján kötött vagyonbiztosítási szerződés(ek)ben foglaltak szerint a Biztosító díj ellenében megtéríti – az ajánlatban, a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumban (a továbbiakban kötvény), a kötvény mellékleteiben (adatközlők) és a szabályzatokban megállapított mértékben és feltételek szerint – a biztosítási események által a biztosított vagyontárgyban közvetlenül okozott károkat.

A biztosítási események meghatározását az egyes szabályzatok tartalmazzák. A szerződésben szereplő felek:

• Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt., a továbbiakban Biztosító,

• Biztosított,

• Szerződő, aki azonos is lehet a Biztosítottal.

A szerződés nyelve magyar, a felek jogviszonyára a magyar jog szabályai érvényesek.

Jelen szerződés fogyasztóval nem köthető. Ha a szerződési ajánlatot fogyasztó tette, akkor a szerződés érvénytelen, a befizetett díj a Szerződő részére visszafizetendő.

I. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI

1. Szerződő

A Szerződő az a vállalkozás, amely a szerződési ajánlatot megtette és a biztosítási szerződésben Szerződőként szerepel.

A biztosítási díj fizetésére a Szerződő kötelezett, a Szerződő a Biztosító jognyilatkozatainak címzettje, a Szerződő jogosult és köteles a biztosítással kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére és – amennyiben nem azonos személyek – a Biztosított tájékoztatására.

2. Biztosított

A vagyonbiztosítási szabályzat alapján Biztosított a szerződési ajánlatban és a kötvényben név szerint feltüntetett vállalkozás, amely a szer- ződésben meghatározott és fedezetbe vont, valamely vagyonhoz fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt.

Ha a szerződést nem a Biztosított kötötte, a Biztosított a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet. A belépéssel a Szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a Biztosítottra száll át. Ha a Biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjak megfizetéséért a Biztosított a Szerződő féllel egyetemlegesen felelős.

Ha fogyasztónak minősülő természetes személy Biztosított lép be a szerződésbe, a Biztosító ezt olyan fokú kockázat súlyosbodásnak tekinti, amely lehetővé teszi a Biztosító számára a szerződés felmondását 30 napra.

3. Biztosító

Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

4. Vállalkozásnak minősül

A szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy.

5. Fogyasztónak minősül

A szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.

II. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, TARTAMA ÉS MEGSZŰNÉSE

1. A szerződés létrejöhet szóban és írásban egyaránt.

Szóban jön létre a szerződés,

• távollévők között bármilyen, jognyilatkozat tételre, a jognyilatkozat közvetítésére, a jognyilatkozat rögzítésére alkalmas elektronikus eszköz, vagy alkalmazás felhasználásával, ha az elektronikus úton tett jognyilatkozatok ugyan nem elégítik ki a jelen szerződésben megfogalmazott írásbeliség követelményét, de a szerződés tartalma, a jognyilatkozat tétel időpontja a jognyilatkozat tevők személye, továbbá a felek egyező akarata bizonyítható, vagy

• jelen lévők között, a jognyilatkozatok írásbeli rögzítése és aláírása nélkül, kizárólag szóbeli egyeztetés keretében feltéve, hogy a szerződés tartalma, a jognyilatkozat tétel időpontja a jognyilatkozat tevők személye, továbbá a felek egyező akarata bizonyítható.

A felek szóban megkötött szerződésnek tekintik különösen a telefonon, vagy a biztosító által üzemeltetett, internet alapú program felhasz- nálásával, vagy nyílt interneten, elektronikus levélben tett ügyfél ajánlatot és annak biztosító általi kifejezett, vagy hallgatólagos elfogadását.

A szerződés szóban történő megköthetősége nem érinti a felek jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, vagy megállapodáson alapuló azon kötelezettségét, amely írásbeli jognyilatkozat megkötésére kötelezi őket.

Írásban jön létre a szerződés akár távollévők, akár jelenlévők között

• ha a biztosítási szerződés lényeges tartalmát a felek papír alapú, vagy digitális adathordozón írásba foglalták és a felek saját kezűleg ellátták azt a rájuk jellemző kézjegyükkel, vagy képviselő útján írták alá, vagy

• ha a szerződés tartalma a megváltoztatás kizártsága mellett visszaidézhető és a jognyilatkozat tevő személye és a jognyilatkozat megtételének időpontja azonosítható (Ptk. 6:7 § (3). bek.), vagy

• ha a felek külön okiratba foglalják a jognyilatkozataikat, azokat aláírják és ezek a jognyilatkozatok együttesen tartalmazzák a felek kölcsönös, egybehangzó akaratnyilatkozatát.

A felek írásbeli szerződéskötésnek tekintik különösen:

• a papíralapon, vagy digitálisan rögzített szerződés kézzel írott aláírással történő megerősítését,

• az elektronikus úton rögzített dokumentum fokozott biztonságú elektronikus aláírással, vagy minősített elektronikus aláírással történő megerősítését,

• az aláírás nélkül megkötött szerződést, ha a felek azt olyan informatikai, adatbiztonsági szempontból védett elektronikus rendszerben hozzák létre, amely alkalmas a tartalom jognyilatkozat megtételét követő megváltoztathatatlanságának szavatolása mellett a tartalom időkorlát nélküli visszaidézhetőségére, a nyilatkozattétel és a nyilatkozattevő személyének azonosítására.

A biztosító az elektronikus úton történő szerződéskötés speciális szabályairól, a jognyilatkozat megtételéhez a biztosító által javasolt eszköz használatba vételekor tájékoztatja a jognyilatkozat tevőt.

A szerződés megkötését a Szerződő a Biztosító által készített díjkalkuláció alapján tett ajánlattal kezdeményezheti. Ha a Szerződő elektronikus levél útján tesz ajánlatot, az csak meghatározott e-mail címekre küldhető. Ezek a xxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx vagy az az e-mail cím, amelyről a Biztosító alkalmazottja a szerződési ajánlat alapját képező díjkalkulációt a Szerződőnek vagy képviselőjének megküldte. Más e-mail címekre küldött elektronikus levél nem minősül szerződési ajánlatnak.

2. A Biztosító jogosult az ajánlatot a Biztosító vagy képviselője részére történő átadástól számított 15 napon belül elbírálni. A szerződés létrejön, ha a Biztosító az ajánlatot e 15 napos határidőn belül elfogadja és azt kötvény kiállításával igazolja. A szerződés nem jön létre, ha a Szerződő (Biztosított) ajánlatát a Biztosító a fent meghatározott 15 napos határidőn belül elutasítja. Az ajánlattétel időpontjának az a nap tekinthető, amely napon a Biztosító képviselője az ajánlatot átveszi, illetve alkuszi közvetítés vagy távértékesítés esetén, amikor a Biztosítóhoz az beérkezik. Szerződési ajánlatnak az a dokumentum tekinthető, amely a kockázatvállalás és a szerződési együttműködéshez szükséges minden lényeges adatot tartalmaz. A szerződő ajánlati kötöttsége 15 napig áll fenn.

3. Ha a Biztosító az ajánlatot a fent meghatározott 15 napos, vagy a szerződésben meghatározott határidőn belül indokolás nélkül visszauta- sítja akkor az ezen időszak alatt bekövetkezett károkért helytállni nem tartozik. Erről és a kockázat egyedi elbírálásának szükségességéről a Szerződőt tájékoztatni kell.

A Biztosítónak joga van az ajánlattól eltérő kötvényt kiállítani. Azonban a lényeges eltérésre külön írásban fel kell hívni a Szerződő figyelmét. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlatnak megfelelő tartalommal jön létre. Ha a Szerződő fél az eltérést a kötvény kézhezvételét követően 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a módosított tartalommal jön létre a szerződés.

4. A Biztosító a szerződés létrejöttét kötvény kiadásával igazolja.

5. A biztosítási szerződés lehet határozott vagy határozatlan időtartamú. A szerződés, ha a felek írásban másképp nem állapodnak meg, határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási időszak egy év.

6. A biztosítási évforduló a felek kifejezetten erre vonatkozó, eltérő megállapodásának hiányában, a kockázatviselés kezdetének megfelelő naptári nap, amely a kötvényen feltüntetésre kerül.

7. A határozatlan tartamú szerződést írásban, a biztosítási időszak végére (évforduló előtti utolsó napra) lehet felmondani. A felmondási idő 30 nap. A felmondási idő a másik félnek a tudomásszerzésével kezdődik. A felmondás érvényesen csak írásos formában közölhető.

8. A felek megállapodhatnak a szerződésben a felmondási jog kizárásában, legfeljebb három éves időtartamra. Ebben az esetben a Biztosító a szerződésben megállapított díjkedvezményt nyújtja (tartamengedmény). Felmondás, vagy díjnemfizetés miatti megszűnés esetében a Biztosító követelheti annak a díjkedvezménynek a megfizetését, amit a szerződésben nyújtott e megállapodás alapján. Amennyiben a Biztosító kezdeményezi a szerződés felmondását, a tartamengedményre nem tart igényt.

9. Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a Biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a Szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított legalább harminc napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredmény- telen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti, vagy díjhalasztást ad.

Abban az esetben, ha a szerződés az esedékesség szerinti díjrészlet meg nem fizetése következtében szűnt meg, a Szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a Biztosítót a kockázatviselés helyreállítására (reaktiválásra). A Biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biz- tosítási díjat megfizetik.

10. A Biztosító jogosult a reaktiválási kérést a Biztosító vagy képviselője részére történő átadástól számított 15 napon belül elbírálni. A szerződés reaktiválásra kerül, ha a Biztosító az ajánlatot e 15 napos határidőn belül elfogadja. A szerződés reaktiválása nem jön létre, ha a Szerződő (Biztosított) ajánlatára a Biztosító a fent meghatározott 15 napos határidőn belül nem nyilatkozik.

11. A szerződés lehetetlenülése, érdekmúlás

A Biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezik, bekövetkezése lehetetlenné válik vagy a biztosítási érdek megszűnik, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik. Ha a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik vagy a biztosítási érdek megszűnik, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.

A biztosítási kockázat jelentős növekedése esetén, ha a Biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszer- zéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja. Ha a Szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a Biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a Szerződő fél figyelmét felhívta.

Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a Biztosító a fent meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

III. A KOCKÁZATVISELÉS TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLYA

1. A Biztosító kockázatviselése, eltérő megállapodás hiányában, a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és bejelentett károkra terjed ki. Eltérő megállapodás hiányában a kockázatviselés területi hatálya a Biztosított által megjelölt Magyarországon belüli telephely(ek).

2. A szerződés alapján a Biztosító a kockázatviselés helyén, a biztosítási esemény által okozott és a biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett közvetlen károkat téríti meg.

3. A Biztosító kockázatviselésének kezdete

Legkorábban az ajánlat Biztosítóhoz történő beérkezése (alkusz közvetítés vagy távértékesítés esetén), illetve a Biztosító képviselője általi átvételt követő nap 0. órája kivéve, ha a Szerződő felek a szerződés megkötésekor más, későbbi időpontban állapodnak meg.

A kockázatviselés kezdetét nem befolyásoló módon, az első díjrészlet esedékessége a Biztosító által kiállított számla, számviteli bizonylat alapján az azon feltüntetett teljesítési határidő.

Ha a Szerződő a számla, számviteli bizonylat hiánya miatt nem teljesíti a díjfizetést, úgy az együttműködés szabályai értelmében legkésőbb a díjfizetési gyakoriság szerinti időszak végén a jogosultat (a Biztosítót) a számla megküldésére köteles figyelmeztetni. Ennek elmaradása esetén a szerződés díjnemfizetéssel szűnik meg.

Ha a felek a szerződésben a kockázatviselés kezdetének időpontját az ajánlat és a díj beérkezésétől függetlenül későbbi időpontra teszik (halasztott kockázatviselés), akkor a befizetett díjat a Biztosító is csak olyan időszakra számolja el, amely nem kezdődik előbb, mint a tényleges kockázatviselés.

IV. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG ÉS A DÍJFIZETÉS

1. A biztosítási összeget a Biztosított (Szerződő) határozza meg, és a Magyarországon aktuálisan érvényes belföldi fizetőeszközben kerül rögzítésre. A biztosítási összeg a Biztosító káreseményenkénti szolgáltatásának a felső határa. A Biztosító szolgáltatása és a díjfizetés a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben történik.

2. A Biztosító káreseményenkénti szolgáltatásának a felső határa

• a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt vagyontárgyakra a megjelölt összeghatár,

• az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportra a megjelölt összeghatár.

3. Amennyiben a biztosítási szerződés eltérő megállapodást nem tartalmaz, a szerződésben a vagyontárgyak és vagyoncsoportok biztosítási összegét új értéken (újra beszerzési áron, utánpótlási új értéken) kell meghatározni.

A jelen szerződés szerinti új érték a biztosított vagyontárggyal azonos minőségű, műszaki értékű és kapacitású vagyontárgy beszerzési, előállítási költsége, amely költségbe beleértendők a szállítási költségek, illetékek, vámok és szerelési, aktiválási költségek, amennyiben felmerülhetnek a szerződéskötés időpontjában.

A biztosítási összeg a Biztosított tevékenységének a mindenkori adótörvény szerinti besorolása szerint kell, hogy tartalmazza az általános forgalmi adót és egyéb terheket. A jogszabály módosítás hatására esetlegesen változó biztosítási összeg módosítása a Biztosított beje- lentése és adatközlése alapján történhet meg. A bejelentés elmaradása nem eredményezheti a szerződésben rögzített értéket meghaladó szolgáltatási összeg teljesítését.

A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított új vagyontárgy beszerzési, vagy előállítási értékét. A biztosított vagyontárgy új értékét meghaladó részben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, és a díjat megfelelően le kell szállítani. E rendelkezés ellenére, a felek egyedi megállapodásaként is lehet biztosítási szerződést kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá helyreállításának vagy új állapotban való beszerzésének értéke erejéig. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a Biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa a biztosítási összeg.

4. Ha a káresemény bekövetkezésének időpontjában a károsodott vagyontárgy, vagy vagyoncsoport biztosítási összege alacsonyabb, mint annak tényleges új értéke, úgy a Biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg aránylik a tényleges új értékhez (pro-rata aránylagos térítés). A biztosítottság mértékét a szerződés minden egyes tételére külön-külön kell megállapítani.

5. Nem új értéken (pl. bruttó vagy nettó könyv szerinti értéken, műszaki avult értéken) történő biztosítási összegre csak külön megállapodás alapján köthető biztosítás. Egyéb megállapodás vagy közösen megállapított alacsonyabb térítési limit hiányában a Biztosító káresemé- nyenkénti szolgáltatásának felső határa a biztosítási összeg.

6. Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat megfelelően kiegészíti (fedezet feltöltés).

Az előző bekezdés szerinti jogkövetkezményt a biztosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg írásban felhívta a szerződő fél figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte.

Ha a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.

A Biztosító jelen szerződés esetén a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeget, illetve limitet az üvegtörés biztosítás kivételével nem alkalmaz, tehát a fedezetfeltöltés szabálya csak üvegtörés biztosítás és a felek, szerződéskötéskori eltérő megállapodásának esetén kerül alkalmazásra.

7. A biztosítási összeg módosítását a Szerződő/Biztosított a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor kezdeményezheti. Az ilyen nyilatkozat biztosítási ajánlatnak minősül, és azt a Biztosító új ajánlatként bírálja el. A biztosítási összeg lényeges változása maga után vonja a biztosítási díj változását is, amely a kockázat ismételt elbírálásával járhat.

8. A díjfizetési kötelezettség a Szerződőt terheli.

9. A fizetendő biztosítás díj megállapításának alapja az egy biztosítási időszakra (maximum egy évre) eső díj.

10. A biztosítás díja a szerződés létrejöttekor esedékes, minden későbbi díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. A Szerződő felek szerződéskötéskor megállapodhatnak részletfizetésben is, amely lehet havi, negyedéves vagy féléves. Ezt a Szerződő felek közös megegyezéssel módosíthatják. Azonban bármely részlet elmaradása a teljes biztosítási időszakra járó díjat esedé- kessé teszi, amelyet a Biztosító bírósági úton érvényesíthet, amelyre a Biztosító a Szerződő figyelmét írásban felhívja.

11. Amennyiben a befizetett díj(részlet) kevesebb az esedékes díjrészletnél, akkor a díjrészlettel időarányosan megnövelt kockázatviselés napján a biztosítási szerződés megszűnik, ha a felszólítás legalább 30 napos póthatáridejének új esedékességi határidejéig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a Szerződő díjhalasztást sem kapott, illetőleg a Biztosító az évfordulóig esedékes teljes díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

12. Amennyiben a biztosítás a szolgáltatás kifizetésével megszűnik, a Biztosítót megilleti az egész biztosítási időszakra eső teljes díj, de a díjhátralék beszámítására más térítés esetén is joga van.

13. A Felek a szerződésben megállapodhatnak kármentességi díjengedményben is. A Biztosító a szerződés megkötésekor a tényleges díj megfizetéséből előzetesen vagy időszakonként utólagosan kedvezményt adhat. A kármentességi kedvezmény akkor illeti meg a Szerződőt (Biztosítottat) amennyiben az adott időszak alatt nem történt káresemény – vagy a kárkifizetés nem éri el az előzetesen megállapított kárhányadot –, illetve a Biztosító nem nyújtott szolgáltatást. A kármentességi kárhányad mértékében a felek egyedileg is megállapodhatnak. A Felek az időszak során, de legkésőbb annak végén kötelesek elszámolni, az előre nyújtott engedmény – amennyiben időközben kárese- mény történt – jár a Biztosítónak, illetőleg a következő díjba a felek azt jogosultak beszámítani. Utólagos díjkedvezmény (kármentességi díjvisszatérítés) elszámolását a Szerződő (Biztosított), a kármentességre vonatkozó nyilatkozatával kezdeményezheti, esetlegesen később benyújtott kárigény elbírálásánál a korábban felhasznált engedmény a kárból levonásra kerül.

14. A Biztosító az egész éves díjra jogosult. A biztosítás díját, a díjfizetés gyakoriságát, módját és esedékességét a kötvény rögzíti.

V. ÖNRÉSZESEDÉS

1. Az abszolút összegben és/vagy százalékban meghatározott mértékű önrészesedés a kár azon része, amelyet a Biztosított minden kárese- mény kapcsán önmaga visel. Az önrészesedésnek megfelelő összeg a ténylegesen megállapított kárösszegből minden esetben levonásra kerül. Az önrész a szerződésben kerül meghatározásra és a kötvény rögzíti.

2. Ha a kár a biztosítási eseményenkénti (káreseményenkénti) önrészesedést nem haladja meg, akkor térítésre a Biztosító nem köteles.

VI. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE, SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI ÉS A SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉHEZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK

A biztosítási események bekövetkeztekor a Biztosító a következők szerint nyújt szolgáltatást:

1. A Biztosító a károkat káreseményenként a szerződésben megjelölt felső összeghatárig téríti meg – a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben, – mindenkor figyelembe véve az egyes vagyontárgyak és vagyoncsoportok biztosítottságának mértékét, azaz azt, hogy a biztosítási összeg megfelel-e azok új, illetve megállapodás szerinti (továbbiakban: új, műszaki avult, vagy könyv szerinti) értékének.

2. Ha a Biztosított az általános forgalmi adó visszaigénylésére jogosult vagy azt adójából levonhatja, a Biztosító szolgáltatása sem terjed ki az általános forgalmi adóra. A Biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgál- tatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

3. Ha a biztosítási összeg az adott vagyontárgy új értékénél alacsonyabb, a Biztosító aránylagos térítést alkalmaz, tehát a kárt olyan arányban téríti meg, ahogyan a biztosítási összeg aránylik a károsodott vagyontárgy, vagyoncsoport tényleges új értékéhez.

4. Tárgyi eszközök teljes kára esetén (teljes megsemmisülés vagy gazdaságtalan javíthatóság) a Biztosító a vagyontárgy(ak) új értékét téríti a biztosítottság mértékének figyelembe vételével. Gazdaságtalan a javíthatóság, ha a javítás, helyreállítás költsége és az egyéb térítendő többletköltség magasabb, mint a maradványértékkel csökkentett új érték.

5. A teljes kárt szenvedett vagyontárgyak kifizetésre kerülő térítési összegéből az értékesíthető, illetve hasznosítható maradványok értékét, vagy a máshonnan megtérült összegeket (károkozó, vagy más kártalanító teljesítések) a Biztosító levonja.

6. Tárgyi eszközök részleges kára esetén a Biztosító a javítás vagy helyreállítás költségeit fedezi. Részleges kár esetén a Biztosító megtéríti a károsodott berendezés, eszköz eredeti, üzemképes állapotba történő helyreállításához szükséges költségeket, a javításhoz szükséges, illetve azzal kapcsolatban felmerülő szét- és újra összeszerelési költségeket, az átlagos szállítási költséget a szervizig és vissza, valamint a vámokat és illetékeket, azonban legfeljebb olyan mértékig, ameddig a biztosítási összeg ezeket a költségeket tartalmazza.

Az ideiglenes javítások vagy helyreállítások költségeit a Biztosító csak akkor téríti, ha ezen javítások a végleges helyreállítás részét képezik és a végleges helyreállítás költségeit nem növelik, vagy azok a kárenyhítés érdekében szükségesek. Ha a javítási költségek elérik, vagy meghaladják a károsodott berendezésnek vagy eszköznek a káridőpont előtti aktuális értékét, úgy a berendezést vagy eszközt totálkárosnak kell tekinteni.

7. Ha a helyreállítás eltér a kárkori állapottól, a térítés alapja a káridőponti állapot kalkulált helyreállítási költsége. Eltérésnek minősül a műszaki tartalomban, teljesítményben, élettartamban értékelhető eltérés.

8. Ha a helyreállítás vagy javítás az új értékhez képest is értékemelkedéssel jár, akkor a Biztosító jogosult az értékemelkedés arányában csökkenteni a térítés összegét.

9. Befejezetlen beruházásokban bekövetkezett kárt a Biztosító a káridőpontig ténylegesen felmerült beruházási költségek mértékéig téríti meg, a káridőponti befejezési árak, illetve előállítási vagy építési költségek figyelembevételével.

10. A Biztosított által bérelt, kölcsönvett, lízingelt, kezelésre, megőrzésre, tárolásra, javításra szerződéssel átvett – a biztosítható vagyontár- gyak körének megfelelő – idegen vagyontárgyakat (épületeket, építményeket, gépeket, berendezéseket, felszereléseket, készülékeket és egyéb, tárgyi eszköznek minősülő vagyontárgyakat) a Biztosító káridőponti értéken téríti meg. Káridőponti érték az az összeg, amelynek megfizetése ellenében a Biztosított azonos használati értékű, műszaki tartalmú és állapotú vagyontárgyhoz juthat, a térítés azonban nem lehet magasabb, mint az adott vagyontárgy biztosítási összege.

11. Termelésből kivont, használaton kívüli tárgyi eszközök kárát a nettó értékig téríti meg a Biztosító. Lebontásra, kiselejtezésre kijelölt tárgyi eszközök térítése a hasznosítási összeg, amely nem haladhatja meg azok nettó értékét.

12. Készletek, vásárolt anyagok és egy évnél rövidebb élettartamú eszközök térítése igazolt eredeti beszerzési, de maximum a káridőponti beszerzési értéken történik. A szolgáltatás összege nem haladhatja meg a biztosítási összeget.

13. Nem a Biztosított tulajdonát képező (betétdíjas) göngyölegek térítése – a biztosítási összegen belül – betétdíjon történik.

14. Saját előállítású kész- és félkész termékek vagy befejezetlen termelés kárai a teljes költségráfordítás mértékéig, de legfeljebb a biztosítási összegig térülnek.

15. A Biztosító csak a jelen biztosítási szerződés hatálya alatt, és a szerződésben meghatározott módon bekövetkezett és bejelentett károkért áll helyt.

16. A Biztosító vagy megbízottja jogosult a sérült vagyontárgy(ak)at a kárbejelentéstől számított 5 napon belül megszemlézni, szükség esetén pótszemlét tartani és a károkat, azok jellegét és mértékét rögzíteni, külső szakértőt igénybe venni.

17. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a káresemény bejelentését követő 30. napon esedékes. Ha a Biztosított és a Károsult a kár jogalapját vagy összegszerűségét igazoló iratot tartozik bemutatni, úgy a 30 napos határidő attól a naptól számítandó, amikor az utolsó, a kár elbírálásához szükséges irat a Biztosító kárrendezési egységéhez megérkezett.

18. A Biztosító a szolgáltatását a törvényes belföldi fizetőeszközben teljesíti. Külföldi fizetőeszközben beszerzett vagyontárgyak térítési összegét a Biztosító káridőponti MNB devizaárfolyamon határozza meg.

19. A Biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a Biztosítottnak vagy a szolgáltatásra jogosultnak rendelkezésre kell bocsátani a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges alábbi okiratokat és okiratnak nem minősülő dokumentumokat:

• biztosítási esemény bekövetkezésének tényét igazoló okiratokat és/vagy egyéb dokumentumokat,

• összegszerűen meghatározott, adatokkal alátámasztott írásbeli kárigényt,

• hivatalos dokumentumot a biztosítási összeg nagyságának igazolásáról,

• a Biztosított tulajdonjogának igazolására, idegen vagyontárgyakra vonatkozóan pedig a birtoklás jogcímének igazolására vonat- kozó okiratokat (mint pl. xxxxxx, lízing, kipróbálás, tesztelés, javítás, ingatlannál földhivatali igazolás), a vagyontárgy tulajdonosának megnevezésével,

• tűz és robbanáskár esetén a tűzvédelmi hatóság igazolását, jegyzőkönyvet a tűzvizsgálatról (ha készült),

• ha más hatósági eljárás is volt, a hatóság, bíróság, ügyészség által kiadott igazolást vagy határozatot,

• vagyon elleni bűncselekmény esetén a rendőrségi feljelentést, rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyvet,

• rendkívüli időjárási viszonyok és természeti jelenségek hivatalos igazolását (természeti kár esetén),

• a Biztosító hozzájárulásával megbízott szakértő hivatalos véleményét,

• a szolgáltatást nyújtó külső cég igazolását (szolgáltatás-kimaradás kár esetén),

• a káresemény előtti karbantartás naplóit, a karbantartás igazolását, a főjavítás, felújítás igazolását,

• a káreseményt megelőző üzemelés adatait, mérleget, számviteli politikát és eredmény kimutatást,

• a bekövetkezett vagyoni hátrány mértékét – a költségeket is beleértve – igazoló okiratokat, és az okiratnak nem minősülő dokumentumokat,

• a vagyonnyilvántartást, leltáríveket, egyedi tárgyi eszköznyilvántartó lapokat, számlákat a készletekről,

• a helyreállításra vonatkozó – legalább két különböző – árajánlatot, illetve a károsodás helyreállítási költségét igazoló számlát,

• a Károsult áfa visszatérítésre vonatkozó nyilatkozatát.

A Biztosítottnak minden esetben joga van azonban olyan további bizonyítékok felmutatására, amelyeket – a bizonyítás általános szabályai szerint – követelésének érvényesítéséhez szükségesnek lát.

VII. A FELEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE

1. A Szerződő és a Biztosított kötelezettségei

A közlési- és változásbejelentési kötelezettség a Szerződőt és a Biztosítottat egyetemlegesen terheli, bármelyikük mulasztása a köte- lezettségsértés következményeit vonja maga után. A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a Biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a Szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor, vagy a változásbejelentési kötelezettség időpontjában ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekö- vetkeztében. Illetve a Biztosító által feltett kérdésre nem adott választ a Szerződő, de a Biztosító az ajánlatot elfogadta.

1.1. Közlési kötelezettség

A Szerződő és a Biztosított köteles a Biztosító tudomására hozni írásban a kockázatviselés szempontjából lényeges és szükséges tényeket, adatokat abban az esetben is, ha azok üzleti titoknak minősülnek, a felek együttműködési kötelezettsége keretében. A kért adatok a biz- tosítási ajánlat mellékletét képező adatközlőben is rögzítésre kerülnek, amelyeket a Szerződő (Biztosított) cégszerű aláírással erősít meg. Az adatok helyességéért, valóságtartalmáért az adatfelvételben való biztosítói vagy közvetítői közreműködés esetén is felel a Szerződő és a Biztosított is.

A Szerződő és a Biztosított köteles a Biztosító kockázata szempontjából jelentős okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat (társasági szerződés, a vállalat számviteli politikája, különféle szabályzatok, munkaköri leírás stb.) a Biztosító részére átadni, illetve ezekbe betekintést biztosítani.

A Biztosító a kockázatviselés szempontjából lényeges berendezéseket a helyszínen, működés közben is ellenőrizheti, ez azonban a Szerződőt és Biztosítottat a közlési és együttműködési kötelezettség alól nem mentesíti.

Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változás bejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a Biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.

1.2. Változás bejelentési kötelezettség

A biztosítási kockázat szempontjából lényeges és a közlési kötelezettség körébe vont körülmények változását a Szerződő és a Biztosított haladéktalanul – de legfeljebb bekövetkezésüktől számított 15 napon belül – köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni. Ilyen, a bejelentési kötelezettség alá tartozó főbb változások különösen:

• vagyonérték-változás, ha az érintett vagyoncsoport, vagy a teljes biztosított vagyon összegének változása a 10%-ot meghaladja,

• a tevékenység jellegének megváltozása,

• új alaptevékenységet folytató üzem vagy létesítmény üzembe helyezése, új gyártási ág, technológia bevezetése; a telephely megvál- toztatása, áthelyezése,

• épületszerkezet, üzem, műhely átalakítása, technológia módosítása,

• a kármegelőzés vagy kárelhárítás rendszerének módosulása,

• új üzem, telep létesítése, új vagyontárgy beszerzése,

• az üzemek, berendezések legalább háromhavi időtartamra történő – nem idényszerű – leállítása (átmeneti szüneteltetés) vagy a termelésből való végleges kivonása,

• az üzemek, telepek, vagyontárgyak átadása vagy bérbeadása,

• a biztosított vagyontárgyakat terhelő bármilyen zálogjog keletkezése, a jogosult megjelölésével, vagy annak megszűnése,

• a biztosított vagyont érintő csődeljárás vagy csődön kívüli kényszeregyezségi eljárás, szanálás vagy felszámolás megindítása,

• a jelen szerződés alapján biztosított vagyontárgyakra további biztosítás megkötése.

A Szerződő és a Biztosított haladéktalanul köteles a módosított, illetőleg változott tartalmú okiratokat a Biztosítónak átadni és a változott tartalmú adatközlőket kitölteni. A Biztosító a változások bejelentését új ajánlatként kezeli és bírálja el.

1.3. Kárbejelentési kötelezettség

A Szerződő és a Biztosított a biztosítási eseményt (károkozást) azonnal, de legfeljebb a bekövetkezéstől, illetve a tudomására jutástól számított 24 órán belül köteles a Biztosító szerződést kezelő egységéhez írásban bejelenteni. A Biztosító mentesül a kár kifizetése alól, ha a Szerződő fél a megállapított határidőben nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a Biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

A kárbejelentésnek tartalmaznia kell a kár bekövetkezésének időpontját, valós vagy feltételezett okát, helyét, nagyságát, a kárral kapcsolatos hatósági eljárást, valamint valamennyi egyéb lényeges információt, többek között a Biztosított ügyintézőjének nevét, egyéb elérhetőségét és telefonszámát.

1.4. Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség

A Szerződő és a Biztosított köteles a károk megelőzése, elhárítása és enyhítése érdekében minden általában elvárható intézkedést megtenni, a vonatkozó előírásokat mindenkor és maradéktalanul betartani. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

A Biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a kármegelőzésre vonatkozó szabályok szándékos vagy súlyosan gondatlan megsértését vagy ezek betartásának sorozatos elmulasztását tapasztalja.

2. A Biztosító kötelezettségei

A Biztosító a károkat a magyar jog szerint az egyes szabályzatokban foglalt keretek között téríti meg. A Biztosító késedelmes szolgáltatás esetén a magyar polgári jog szabályai szerinti késedelmi kamat megfizetésére köteles. A Biztosító köteles a megfelelő adatokat tartalmazó kárbejelentés kézhezvételétől számított 72 órán belül a kárrendezést megkezdeni.

Ha a kárrendezés során megállapítást nyert, hogy szerződés szerinti biztosítási esemény történt, de a térítés végső összege még nem határozható meg pontosan, akkor a Biztosító kárelőleget nyújthat a Károsult részére.

A Biztosítót a birtokába jutott üzleti, szolgálati, illetve foglalkozási titok vagy bármely tudomására jutott személyes adat tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

A Biztosító – a kötelező titoktartás figyelembevételével – Biztosított erre jogosult képviselője részére mindenkor megadja a biztosítással kapcsolatos információkat.

3. Évfordulós szerződés módosítás

A Biztosító jogosult a díjtételek, valamint a feltételek évfordulóval történő módosítására.

A díjakat, illetve díjtételeket minden esetben az adott szolgáltatást érintő, és azokat befolyásoló tényezők változásainak figyelembevételével állapítja meg. Ezek lehetnek:

• jogszabály-változások,

• viszontbiztosítási díjak emelkedése,

• az alapbiztosítási események, vagy bármely külön díjas kockázat, vagy kiegészítő biztosítás tekintetében a korábbi évektől a tervezettől jelentősen eltérő kockázatnövekedés, feltéve, hogy arra a szerződéskötésnél nem ismert és előre nem látható körülmények vezetnek,

• árfolyam emelkedés,

• külső szolgáltató partnerek díjainak változása.

A díjtételek, díjak, valamint a feltételek változásáról a Biztosító legkésőbb 60 nappal az évforduló előtt írásban értesíti a Szerződőt.

A Szerződőnek joga van arra, hogy a szerződést az évfordulóra, legkésőbb a biztosítási évfordulót 30 nappal megelőzően felmondja. A Szerződő az évfordulós szerződésmódosítást csak a teljes szerződés írásos felmondásával utasíthatja el a díj és feltételek egyértelmű összefüggése miatt az előbbiekben leírt módon. Amennyiben a Szerződő a díjemelésre, valamint a feltételek módosítására vonatkozó szerződésmódosítást írásban nem utasítja vissza, úgy azt a Biztosító elfogadottnak tekinti.

Az alapbiztosítás felmondása a szerződés egészének megszűnését eredményezi.

VIII. VEGYES RENDELKEZÉSEK

1. A Szerződő/Biztosított a szerződési ajánlat aláírásával hozzájárul ahhoz, hogy a Biztosító a szerződés körében adatait kezelje, és a 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiakban: Bit.) 135.§–143.§-ai alapján azokat jogszerűen harmadik személynek átadja.

Bit. 135. §

(1) A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

(3) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékeny- ségük során bármilyen módon hozzájutottak.

Bit. 136. §

Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 135. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

Bit. 137. §

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn,

c) a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.

Bit. 138. §

(1) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal, f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felha- talmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjármű- vekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendel- kezési joga alapján – a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyv- vizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus–malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval,

t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel szemben, ha az a)–j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

(2) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

(2a) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.

(3) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtá- sáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

(3a) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

(4) A biztosító vagy a viszontbiztosító az (1) és (6) bekezdésekben, a 137. §-ban, a 140. §-ban és a 141. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

(5) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az (1) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

(6) A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegí- tésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

(7) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettsé- gének tesz eleget.

(8) Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoport- vizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

Bit. 139. §

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályo- zásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.

Bit. 140. §

(1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az informá- ciószabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

(2) A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Bit. 141. §

(1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékeny- séghez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

Bit. 142. §

(1) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a 136. § alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

(2) A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 138. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a 138. § (6) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.

(3) A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

Bit. 143. §

(1) A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

(2) A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

(3) E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

(4) Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

2. A Biztosító a 2014. évi LXXXVIII. tv. (Bit.) 149.§–151.§-ban és a jelen szerződésben foglalt felhatalmazás alapján, az általa szervezett veszélyközösség érdekeinek megóvása érdekében a jogszabályokban foglalt vagy szerződésben vállalt kötelezettségeinek teljesítése során a szolgáltatásoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályo- zása céljából megkereséssel fordulhat más Biztosítóhoz az általa kezelt, a Bit-ben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés- ben rögzített adatok részére történő kiadása érdekében. A Biztosító ezen adatokat a Bit-ben meghatározott időtartamon át kezeli. A Szerződő/Biztosított a Biztosító által megkeresés útján megszerzett és kezelt Bit. szerinti adatokról tájékoztatást kérhet.

Bit. 149. §

(1) A biztosító (e § alkalmazásában: megkereső biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (e § alkalmazásában: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és a (3)–(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.

(2) A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.

(3) A megkereső biztosító az 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;

b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

c) az a) pontban meghatározott személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

(4) A megkereső biztosító az 1. melléklet A) rész 3–9. és 14–18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;

c) a b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

(5) A megkereső biztosító az 1. melléklet A) rész 10–13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcso- latban az alábbi adatokat kérheti:

a) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a károsult személy azonosító adatait;

b) a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett azonosító adatait, továbbá a (4) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott adatokat;

c) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

d) a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt, érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;

e) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.

(6) A megkereső biztosító az 1. melléklet A) rész 3. és 10. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kap- csolatosan a jármű járműazonosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján – az 1. melléklet A) rész 10. pontjában meghatározott ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – jogosult az alábbi adatokat kérni:

a) az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat, így különösen a káresemény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,

b) az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak telje- sítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkereső biztosító felelős az (1) bekezdésben meghatározott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.

(8) A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.

(9) Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (8) bekezdésben meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.

(10) Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

(11) A megkereső biztosító az (1) bekezdésben meghatározott megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.

(12) Ha az ügyfél az Infotv.-ben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkereső biztosító – a (8)–(10) bekezdésben meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérelmezőt.

(13) A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.

(14) A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.

Bit. 150. §

(1) A biztosítók – az 1. melléklet A) rész 3–6. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződésekkel kapcsolatban – a biztosítási szerződés vonatkozásában – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződés- nek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések kiszűrése céljából közös adatbázist (a továbbiakban:

Adatbázis) hozhatnak létre, amely tartalmazza

a) a szerződő személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgy azonosító adatait;

c) az a) és b) pontokban meghatározott szerződőt vagy vagyontárgyat érintő korábbi biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat; és

d) a biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát.

(2) A biztosító az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az adat keletkezését követő harminc napon belül továbbítja az Adatbázisba.

(3) A biztosító – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezett- ségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése és a visszaélések megakadályozása céljából az Adatbázisból adatot igényelhet.

(4) Az Adatbázis kezelője a jogszabályoknak megfelelő igénylés szerinti adatokat nyolc napon belül köteles átadni az igénylő biztosítónak.

(5) Nem áll fenn a biztosító titoktartási kötelezettsége az Adatbázis irányában, az Adatbázisba való adatátadás vonatkozásában, továbbá az Adatbázis kezelőjét terhelő biztosítási titok megtartására vonatkozó kötelezettsége a biztosító vonatkozásában, amely a jogszabálynak megfelelő igényléssel fordul hozzá.

(6) Az Adatbázis kezelőjének az Adatbázisban kezelt adatokra vonatkozó titoktartási kötelezettségére, továbbá a kezelt adatokra vonatkozó igénylések teljesítésére nézve a biztosítási titokra vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandóak.

(7) Az Adatbázis kezelője – amennyiben a megkeresés érdemi megválaszolása a kért adatok hiányában nem lehetséges – a hozzá intézett, a 138. § (1) bekezdés b), f), q) és r) pontjában, illetve a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő igényléseket köteles továbbítani a megkereséssel érintett biztosítási ágazatok művelésére tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosítók számára. Az Adatbázis kezelője az igénylés továbbításáról az igénylőt egyidejűleg köteles tájékoztatni.

(8) Az igénylő biztosító az igénylés eredményeként kapott adatokat a biztosítandó vagy biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a (3) bekezdésben meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.

(9) Az Adatbázisban továbbított adatok helyességéért és pontosságáért az azt továbbító biztosító felelős.

(10) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a (11) bekezdésben meghatározott kivétellel a nyilvántartásba vételt követő öt évig kezelhetők.

(11) Biztosítási szerződés létrejötte esetén az (1) bekezdésben meghatározott adatok a szerződés fennállása alatt, a szerződésből származó igények elévüléséig kezelhetők az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban. A szerződés megszűnésének és a szerződésből származó igények elévülésének tényéről a biztosító tájékoztatja az Adatbázis kezelőjét.

(12) Az Adatbázisból adatot igénylő biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.

(13) Ha az igénylés eredményeként az igénylő biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (12) bekezdésben meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerős befejezéséig.

(14) Ha az igénylés eredményeként az igénylő biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

(15) Az Adatbázisból adatot igénylő biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot csak az (1) bekezdésben megha- tározott célból kezelheti.

(16) Az igénylő biztosító a (3) bekezdésben meghatározott igénylésről, az abban szereplő adatokról, továbbá az igénylés teljesítéséről az ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az Infotv.-ben szabályozott módon tájékoztatja.

Bit. 151. §

(1) A 150. § (1) bekezdésében meghatározott Adatbázist a biztosítók abban az esetben hozhatják létre, ha a 150. § (1) bekezdésében meghatározott biztosítási ágazatokat művelő biztosítók megállapodást megelőző piaci részesedés szerint számított kétharmada megállapodik az adatbázis létrehozásáról, a működésében történő részvétel feltételeiről és az Adatbázis fenntartásával kapcsolatos költségek fedezetéről.

(2) Az adatbázis létrehozásának további feltétele, hogy az Adatbázisba adatot szolgáltató biztosítók az Adatbázisba továbbított adatok továbbításának és lekérdezésének lehetőségét az érintett szerződések feltételeiben meghatározzák.

IX. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK KORLÁTOZÁSAI

1. A biztosítással nem fedezett károk

Kizárások

A Felek egyedileg megállapodtak abban, hogy a biztosító jelen szerződésében kizárja, és így nem válik a szerződés tartalmává bármely olyan szokás, amelynek alkalmazásában a felek korábbi üzleti kapcsolatukban megegyeztek, és más gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak. Továbbá nem válik a szerződés tartalmává az adott üzletágban a hasonló jellegű szerződés xxxxxxx által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás, amennyiben a jelen szerződés ezzel ellentétes szabályt tartalmaz.

1.1. A Biztosító térítési kötelezettsége nem terjed ki arra a kárra, vagy igényre:

a) amely nem biztosított, illetve amely a biztosításból kizárt vagyontárgyban keletkezik,

b) ahol a Biztosító biztosítási eseményenkénti fizetési kötelezettsége nem éri el a Biztosított által vállalt önrészesedés értékét,

c) amely büntetőjellegű többletköltségként (pl. büntetés, bírság, kamat), valamint a termelési folyamat leállásából, szünetelte- téséből származó gazdasági hátrányként jelentkezik (pl. termeléskiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér, többlet- költség, késedelmes teljesítés következményei, kötbér, bírság vagy egyéb veszteség) az erre vonatkozó külön megállapodás (üzemszünet biztosítás) fedezetét kivéve,

d) amely a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenéséből származik, ami a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolja,

e) amely a megsemmisült biztosított vagyontárgy nem károsodott tartalék alkatrészének vagy tartozékainak eredeti célú fel- használásának meghiúsulása miatt állt elő,

f) ami normalizált hiányként – káló – elszámolásra kerülhet,

g) ha az készpénz, értékpapír, tervek, dokumentációk, üzleti könyvek, okmányok és szoftver károsodásának következményeként keletkezet,

h) amely a talajerőben, vízminőségben, természeti környezetben következett be,

i) amennyiben – egészben vagy részben – az épületek, építmények, gépek, berendezések avultságával, azok karbantartásának elmulasztásával vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával, okozati összefüggésben következett be,

j) amely a természetes és mesterséges környezet szennyezéséből ered (Az erre vonatkozó külön megállapodás: környezet szennyezés felelősségbiztosítás fedezetét kivéve.),

k) amelyek nem a biztosítási eseményekkel közvetlen összefüggésben bekövetkeztek be, és a következményi károkat,

l) amely hasadóanyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, továbbá ionizáló és lézersugárzásból keletkezet,

m) amely a nukleáris energia, tüzelőanyag (hulladék) előállításával, tárolásával, kezelésével kapcsolatos,

n) amely a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási jogszabály alapján megtérül, függetlenül attól, hogy azt érvényesítették-e, vagy sem, illetve más biztosítással már fedezett károk,

o) amely gépi adathordozókban tárolt dokumentációk, tervek, szellemi termékek újra-előállítási és rögzítési költségeként merül fel;

p) amely a következő eseményekkel összefüggésben, vagy azok idején keletkezett: megszállás, polgári vagy katonai hatóságok intézkedései, lefoglalás, rekvirálás, államosítás, háborús cselekmények, lázadás, sztrájk, szabotázs, munkáskizárás, zavargás, polgári engedetlenség, népfelkelés, forradalom, ostromállapot, fosztogatás, terrorista cselekmények, szándékos rongálás,

q) amely az azbeszt felhasználásával kapcsolatban keletkezett,

r) illetve a nem személyi sérülésből eredő sérelemdíjra.

X. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE ÉS VISSZAKÖVETELÉSI JOGA

1. A Biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, súlyosan gondatlanul vagy szán- dékos magatartással a Szerződő fél vagy a Biztosított; a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy az általános szerződési feltételben meghatározott munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk; vagy a Biztosított gazdálkodó szervezetnek vezető beosztású tisztségviselője vagy a Biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

2. A Biztosító térítési kötelezettsége nem áll be, amennyiben a Biztosított (Szerződő) a VII. pontban meghatározott kötelezettsé- geit nem teljesíti, és emiatt a szerződés vállalása, valamint a Biztosító számára a fizetési kötelezettség elbírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak. Ez alól kivételt képez, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

3. Amennyiben a Biztosított a Biztosító által adott és jegyzőkönyvben rögzített előírásokat, utasításokat jogellenesen, szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul nem tartotta be, és a károk ezzel összefüggésben keletkeztek, a Biztosító kötelezettsége nem áll be.

4. Jelen szerződés szerint súlyosan gondatlan károkozásnak minősül többek között, ha a Biztosított, a Szerződő, vagy az előzőekben meghatározott személy

• a tűzvédelmi előírásokat megsértették,

• a telephelyen a szükséges hatósági engedély(ek) nélkül, vagy azokban meg nem engedett tevékenység(ek)et folytattak és ez a kár bekövetkezésével részben vagy egészben összefüggésbe hozható,

• a károkozó alkoholos befolyásoltság, vagy egyéb tudatmódosító szerek hatása alatt állt, és ez közvetlen kapcsolatba hozható a kár keletkezésével,

• a káresemény bekövetkezésével összefüggésben a Szerződőt vagy a Biztosítottat elmarasztaló hatósági határozat született. További korlátozások az egyes biztosítási elemeknél találhatók.

5. A Szerződő/Biztosított köteles minden tőle elvárható támogatást megadni a Biztosító megtérítési igénye alapján megnyíló regressz (visszkereseti) jogának érvényesítéséhez. A tőle elvárható támogatás elmaradása esetén a Biztosító mentesül a kár kifizetése alól. A Biztosított a károkozóval szemben fennálló igényérvényesítési jogáról a Biztosító hátrányára nem mondhat le. Az e kötelezettségek elmulasztásából vagy megtagadásából származó következmények a Szerződőt/Biztosítottat terhelik.

XI. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1. Elévülés

A biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje a biztosítási esemény időpontjától, vagy a követelés megnyiltától szá- mított (egy) év. A Biztosító kizárólag a szerződés hatálya alatt bekövetkezett és bejelentett károkat téríti meg. Kivételt képez, ha a szerződés hatálya alatt bekövetezett kárról a Szerződő/Biztosított csak a szerződés hatályán túl, de az elévülés idején belül szerez tudomást.

2. A Biztosított (Szerződő) egyes bejelentéseit és nyilatkozatait írásban (telefax útján is) vagy telefonon, e-mailen közölheti. A telefonon, e-mailen történő bejelentés megerősítését a Biztosító írásban is kérheti. A biztosítási szerződést a Szerződő felek azonban csak írásban mondhatják fel (Lásd II. 7. pont).

3. A Biztosító jogosult az együttműködés keretein belül a kockázati viszonyokat és a Szerződő (Biztosított) által szolgáltatott adatok helyes- ségét a helyszínen bármikor ellenőrizni vagy ellenőriztetni.

4. A túlbiztosítás tilalma

A biztosítási esemény bekövetkezésekor a Biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa a biztosítási összeg, a szerződésben meghatározott eseti kártérítési limit. Az eseti kártérítési limitet meghaladó összegű kifizetést a Biztosító nem teljesít.

5. Ha a Biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja. Ha a Szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított har- mincadik napon megszűnik, ha a Biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a Szerződő fél figyelmét felhívta.

6. Többszörös biztosítás

Ha ugyanazt az érdeket több Biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a Biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyúj- tani. A Biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumentumban írt feltételek szerint és az abban megállapított biztosítási összeg erejéig köteles fizetést teljesíteni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi Biztosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet. A Biztosítók az előző bekezdésben írt megtérítési igény alapján a kifizetett kárt egymás között azokkal a feltételekkel és biztosítási összegekkel arányosan viselik, amelyeknek megfelelően az egyes Biztosítók a Biztosított irányában külön-külön felelnének.

7. Ha a felek a szabályzatban rögzített feltételektől eltérnek, akkor az eltérést az egyedi megállapodásokban, záradékként kell rögzíteni.

8. Panaszkezelés

A biztosító biztosítja, hogy az ügyfél és a fogyasztói érdekképviseleti szervek (a továbbiakban együtt e pont alkalmazásában: ügyfél) a Biztosító, a megbízásából eljáró ügynök, vagy – adott termék kapcsán – az általa megbízott kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban vagy írásban az alábbiakban foglaltak szerint közölhesse.

A biztosító „Panaszkezelési szabályzata” elérhető és megtekinthető ügyfélszolgálati irodákban, illetve a biztosító honlapján: xxxxx://xxx. xxxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxx.xxxx

A Panaszok bejelentésére biztosított lehetőségek

Ügyfeleink szóbeli panaszaikat személyesen vagy telefonon tehetik meg:

a) személyesen: valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben:

Központi Ügyfélszolgálati Iroda

Székhely: 0000 Xxxxxxxx Xxxxx xx 0.

Levelezési cím: Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt., Panasz és kiemelt ügykezelési csoport, 9401 Sopron, Pf. 22 Nyitvatartás: hétfő, kedd, szerda és péntek 8.00–16.00, csütörtök 8.00–20.00

Értékesítési pontok

Cím lista: xxxxx://xxx.xxxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxx-xxxxxx-xxxxxxxxxxxxxxxx-xxxxx.xxxx, a linken feltüntetett nyitvatartási időben.

b) telefonon: (x00) 0-000-0000, külföldről is hívható telefonszámon, csütörtökön 7.00 és 19.00 óra között, a hét többi munkanapján 8.00 és 16.00 óra között.

Ügyfeleink írásbeli panaszaikat az alábbi csatornákon tehetik meg:

a) személyesen vagy más által, az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben átadott irat útján:

Központi Ügyfélszolgálati Iroda

Székhely: 0000 Xxxxxxxx Xxxxx xx 0.

Levelezési cím: Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt., Panasz és kiemelt ügykezelési csoport, 9401 Sopron, Pf. 22 Nyitvatartás: hétfő, kedd, szerda és péntek 8.00–16.00, csütörtök 8.00–20.00

Értékesítési pontok

Cím lista: xxxxx://xxx.xxxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxx-xxxxxx-xxxxxxxxxxxxxxxx-xxxxx.xxxx, a linken feltüntetett nyitvatartási időben.

b) postai úton: Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt., Panasz és kiemelt ügykezelési csoport, 9401 Sopron, Pf. 22;

c) telefaxon: (x00) 0-000-0000;

d) elektronikus úton a xxxxx://xxx.xxxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxx-xxxxxxxxxxxxxxxx.xxxx linken online, vagy a xxxxx://xxx.xxxx.xx/xxxxxxxxxx/ panaszbejelentes.html elhelyezett panaszbejelentőn vagy a xxxxxx@xxxx.xx e-mail címen;

e) adatkezelési ügyekben elektronikusan a xxxxx://xxx.xxxx.xx/xxxxxxxxxxx oldalon vagy az xxxxxxxxxxx@xxxx.xx e-mail címen.

9. Jogorvoslati lehetőség

A panasz teljes vagy részleges elutasítása vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 napos törvényi válaszadási határidő eredménytelen eltelte esetén az ügyfél az alábbi jogorvoslati fórumokhoz fordulhat.

9.1. A fogyasztónak* minősülő ügyfelek részére nyitva álló jogorvoslati lehetőségek

Az ügyfél a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén a Pénzügyi Békéltető Testülethez, vagy a polgári perrendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat.

Pénzügyi Békéltető Testület:

Székhelye: Magyar Nemzeti Bank, 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 55. Ügyfélszolgálat: 1122 Budapest, Krisztina krt. 6.

Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank, 1525 Budapest, Pf. 172 Telefon: (x00) 00-000-000

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Bővebben a xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx honlapon kaphat tájékoztatást.

Az Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. a Pénzügyi Békéltető Testület előtt általános alávetési nyilatkozatot nem tett.

Bíróság:

Az ügyfél panaszának a biztosítóhoz történő benyújtását követően jogorvoslatért az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz fordulhat (xxx.xxxxxxx.xx).

A fogyasztó a biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó – a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény alapján – a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése (vagy annak vélelmezése) esetén, fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárást kezdeményezhet a Magyar Nemzeti Banknál.

Magyar Nemzeti Bank:

Székhelye: Magyar Nemzeti Bank, 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 55. Ügyfélszolgálat: 1122 Budapest, Krisztina krt. 6.

Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank, 1534 Budapest BKKP, Pf. 777 Telefon: (x00) 00-000-000

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Bővebben a xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx honlapon kaphat tájékoztatást.

A fogyasztónak minősülő ügyfél a Pénzügyi Békéltető Testület, illetve a Fogyasztóvédelmi eljárás alapjául szolgáló „Kérelem” nyomtatvány megküldését igényelheti.

Az igénylés módja:

Telefonon: (x00) 0-000-0000

Postai úton: Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Panasz és kiemelt ügykezelési csoport, 9401 Sopron, Pf. 22 E-mailen: xxxxxx@xxxx.xx

A biztosító a nyomtatványt igazolható módon, költségmentesen az ügyfél kérésének megfelelően e-mailen vagy postai úton küldi ki. A biztosító a nyomtatványokat elérhetővé teszi a honlapján, a xxx.xxxx.xx weboldalon és az ügyfelek számára nyitva álló helyiségeiben is.

Online vitarendezési platform

Az Európai Unióban tartózkodási hellyel rendelkező fogyasztók és az Európai Unióban letelepedett szolgáltatók közötti, online szolgáltatási szerződésekből eredő kötelezettségekkel kapcsolatban felmerülő jogviták, így az online megkötött szerződésekkel összefüggő pénzügyi fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezésére szolgáló platform.

A fogyasztó online vitarendezési platformon keresztül online kezdeményezheti a jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezését a közösen megválasztott vitarendezési fórumnál. Magyarországon a pénzügyi fogyasztói jogviták rendezésére a Pénzügyi Békéltető Testület jogosult.

Az online vitarendezési platform honlapja: xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx

9.2. Fogyasztónak nem minősülő ügyfelek számára nyitva álló jogorvoslati lehetőségek

A fogyasztónak nem minősülő ügyfél, panaszának a biztosítóhoz történő benyújtását követően jogorvoslatért az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz fordulhat (xxx.xxxxxxx.xx).

9.3. A biztosító adatkezelését érintő panaszok esetén nyitva álló jogorvoslati lehetőségek

A biztosító adatkezelését érintő adatvédelmi panasz esetén, amennyiben az ügyfél a biztosító adatkezeléssel összefüggő panaszra adott válaszával nem ért egyet, 30 napon belül bírósághoz, illetve ha a panasz adatkezeléssel összefüggő tájékoztatás, helyesbítés, zárolás vagy törlés biztosító általi megtagadásával függ össze, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz is fordulhat.

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság:

Székhelye: 1055 Budapest, Xxxx Xxxxx u. 9–11. Levelezési cím: 1363 Budapest, Pf. 9

Telefon: (x00) 0-000-0000

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx

Bővebben a xxx.xxxx.xx honlapon kaphat tájékoztatást.

KÜLÖNÖS FELTÉTELEK

I. Vagyonbiztosítási szabályzat (alapbiztosítás)

I. BIZTOSÍTOTT ESEMÉNYEK ÉS KÁROK

Az Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (továbbiakban Biztosító) és a Szerződő között létrejött Alfa Total II. Vagyonbiztosítási szerződés alapján a Biztosító vállalja a kockázatokat és megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyon- tárgyakban, a kockázatviselési időszakban a kockázatviselés helyén okoznak.

A felek jogviszonyára az ajánlatban és a kötvényben foglaltakat, az Általános szerződési és Különös feltételeket, valamint a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A jelen Xxxxxxx feltételek kerülnek alkalmazásra minden olyan esetben, amikor a Szerződő és a Biztosító között Alfa Total II. Vagyonbiztosítási szerződés jön létre, de csak annyiban nyernek alkalmazást, ameny- nyiben az ajánlat és a kötvény ettől eltérően nem rendelkeznek.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

Jelen szerződés szempontjából biztosítási eseménynek minősülnek a biztosítás területi és időbeli hatályán belül, az ajánlaton és a köt- vényben megjelölt biztosított vagyontárgyakban a Biztosított személyének (és/vagy képviselőjének, alkalmazottjának, tagjának vagy megbízottjának) akaratán kívül, tőle függetlenül fellépő, véletlen, váratlan, előre nem látható, baleseti jelleggel bekövetkező mindazon károk, amelyek pótlást, helyreállítást, javítást tesznek szükségessé és az Általános szerződési feltételekből, illetve jelen Különös Feltételek alapján nincsenek a biztosítási fedezetből kizárva.

A térítés mértékét jelen Különös Feltételek tartalmazzák.

Jelen szerződés alapján egy biztosítási eseménynek minősül az azonos kockázatviselési helyen bekövetkező, azonos típusú vagy jellegű károsító körülmény, esemény miatt bekövetkező károsodás, amennyiben 24 órán belül, ugyanazon ok miatt akár több ilyen eset következik is be.

Több káreseménynek minősül, ha:

• ugyanazon kockázatviselési helyen, azonos időben de több okból bekövetkező kár is történik és/vagy,

• ugyanazon károsító körülmény több kockázatviselési helyen is okoz kárt.

2. ÁLTALÁNOS KIZÁRÁSOK

Nem fedezi a biztosítás, biztosítási esemény hiánya miatt:

2.1. rejtélyes vagy megmagyarázhatatlan veszteséget, eltűnést, elvesztést vagy leltárhiányt, pénztárhiányt, a leltár készítése során elkövetett számolási hibát, információ tisztázatlan körülmények közötti elvesztését, rossz iktatását, illetve alkalmazását, lopást, dolog vagy személy elleni erőszak nélküli eltulajdonítást. Vitás/nem egyértelmű esetben a hatósági iratban/bizonyítványban foglalt minősítés az irányadó,

2.2. sikkasztás, hűtlen kezelés, hamisítás, csalás miatti károkat,

2.3. csővezeték-hálózatok, azok edényzeteinek, szerelvényeinek törése, repedése, dugulása, egyéb meghibásodása miatt kiömlő, elfolyt közegek, anyagok mennyiségi veszteségét, valamint az ezek miatt bekövetkező egyéb károkat (pl. hűtőfolyadékok, kenőanyagok kimaradása miatti károkat, a többletfogyasztás miatti egyéb költségeket és díjakat),

2.4. a biztosított vagyontárgyakon végzett kísérlet, vizsgálat, tesztelés, szerelés, javítás, szerviz vagy karbantartási munkák, vagy ezekre visszavezethető ok miatt keletkezett károkat. Ez a kizárás csak a közvetlenül érintett vagyontárgyakra vonatkozik és nem érvényes az ezzel kapcsolatban más vagyontárgyakban keletkező ki nem zárt károkra,

2.5. közüzemi szolgáltatások (elektromos energia, hő, víz stb.) kimaradása miatt bármilyen formában jelentkező károkat, amennyiben a kimaradást előidéző ok a kockázatviselési helyszínen kívül történt, valamint az áram/feszültségingadozás miatti károkat,

2.6. gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölődés, perzselés, rejtett hibák, biológiai égés, füst, korrózió, vegyszerek maró hatása, légköri nedvesség vagy szárazság, szmog, rovarok, férgek, zsugorodás, párolgás, súlyveszteség, rozsda, száraz vagy nedves rothadás, szín és/vagy íz és/vagy anyag-szerkezeti változások, természetes elhasználódás, fokozatos állagromlás, az előírt védelem hiánya vagy kiiktatása, a hőmérséklet szélsőséges változásai, öngyulladás vagy földalatti tűz miatti károkat; Ez a kizárás csak a közvetlenül érintett vagyontárgyakra vonatkozik és nem érvényes az ezzel kapcsolatban más vagyontárgyakban keletkező ki nem zárt károkra,

2.7. az olyan oxidációs vagy oxidációs jellegű egyéb kémiai folyamatok miatt bekövetkező károkat és veszteségeket, amelyek:

a) nem gyulladási hőmérséklet hatására alakulnak ki és,

b) önállóan nem terjedőképesek és,

c) hő-, láng-, fény- és füsthatás együttes jelenléte nélkül következnek be,

2.8. rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett vagyontárgyak – beleértve a felhasznált tüzelő- és egyéb technológiai anyagokat

– technológiai használatával összefüggésben keletkezett tűz- és egyéb, hőhatással összefüggő kárait,

2.9. hullámtérben, nyílt ártérben, nem mentett árterületeken keletkezett árvízkárokat, valamint a gátak védett oldalán bármely okból keletkező fakadóvíz, belvíz, talajvíz, buzgár által keletkezett károkat. Hullámtér a természetes álló- és folyóvizek és az árvízvédelmi töltéseik közötti nyílt árterület; nyílt ártér az árvízvédelmi művekkel nem védett ártér. A terület minősítésének alapja minden esetben az illetékes vízügyi hatóság besorolása,

2.10. épületek süllyedése, alapok, falak, padozatok, feltöltések, födém- illetve tetőszerkezetek ülepedése, megsüllyedése, megdőlése, zsugorodása, kihasasodása vagy tágulása miatti károkat. Ezen pont szerinti kizárás nem vonatkozik a következők miatt bekövet- kezett eseményekre:

a) árvíz,

b) csőtörés,

c) ismeretlen üreg beomlása.

Nem terjed ki azonban a biztosítási fedezet a lassú, folyamatos állagromlás, avulás formájában bekövetkező károkra, a talajvíz vagy talajmechanikai viszonyok megváltozása, átalakulása vagy azokra visszavezethető ok miatt bekövetkező károkra,

2.11. nyomás alatti tartályok, gőzkazánok, gőzturbinák, gőzmotorok, gőzgépek, csövek és lendítőkerekek valamint ezek tartozékainak szétszakadását, összeroppanását, megrepedését, felrobbanását (pl. kazánok, tartályok, nyomáskiegyenlítők, nyomás-fokozók, gáztöltetű ipari vagy háztartási palackok, minimum 10 bar nyomáson üzemelő gépek, berendezések),

2.12. az épületek, építmények (szerkezeti, nyílászáró vagy belső) üvegezésében keletkezett, törés, repedés vagy esztétikai jellegű károsodás formájában bekövetkező károkat,

2.13. bármely elektronikus adatfeldolgozó berendezésen vagy adathordozó eszközön tárolt adatok törlése, elveszése, torzulása, bár- mely ok általi tönkremenetele vagy tulajdonságainak megváltozása (pl. számítógépvírus, erős mágneses tér, hibás programozás, módosítás, kódolás, manipulálás stb.) miatti károkat,

2.14. programokban, szoftverekben, immateriális javakban bármely ok miatt bekövetkezett károk, illetve ezek pótlásának költségeit,

2.15. következményi károkat, a V. fejezet szerinti üzemszüneti károk/veszteségek kivételével, amennyiben azokra a biztosítást kiterjesztették,

2.16. nem biztosított, vagy biztosításból kizárt vagyontárgyban keletkezik,

2.17. a biztosítási eseményekkel nem közvetlen összefüggésben következett be,

2.18. egyértelműen azonosítható, kívülről ható, fellépő károsodást előidéző ok nélkül bekövetkező, kizárólag csak meghibásodás, működésképtelenség, rendeltetésszerű használatban bekövetkező változás formájában áll elő vagy az eredeti célú felhasználás részbeni vagy teljes meghiúsulásából származik,

2.19. az építés, felújítás, bővítés, átalakítás alatt álló épületekben, berendezésekben keletkezett, ha az részben vagy egészben az építési munkálatok vagy azok bármely kapcsolódó munkafolyamatának eredménye.

2.20. szállított vagyontárgyakban keletkezik, azonban a telephelyen belüli anyagmozgatás nem minősül szállításnak, vagyis megtérül az így keletkezett kár.

2.21. büntetőjellegű többletköltségként (pl. büntetés, bírság, kamat), valamint a termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrányként jelentkezik (pl. termeléskiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér, többletköltség, késedelmes teljesítés következményei, kötbér, bírság vagy egyéb veszteség),

2.22. kedvezmények elvesztéséből, késedelemből vagy piacvesztésből adódott,

2.23. a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenéséből származik, ami a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolja,

2.24. a megsemmisült biztosított vagyontárgy nem károsodott tartalék alkatrésze vagy tartozéka eredeti célú felhasználásának meg- hiúsulása miatt állt elő,

2.25. az ugyanazon vagyontárgyat, vagy annak ugyanazon részét ért korábban bekövetkezett, előző kár(ok)ra kifizetett kártérítésnek azon részét képezi, amelyet még nem fordítottak a kár helyreállítására,

2.26. normalizált hiányként – káló – elszámolásra kerülhet,

2.27. készpénz, értékpapír, tervek, dokumentációk, üzleti könyvek, okmányok és szoftver károsodásának, eltűnésének, mások általi jogellenes felhasználásának következményeként keletkezett,

2.28. a talajban, vízminőségben, egyéb természeti környezetben következett be.

3. KORLÁTOZÁSOK

3.1. Betöréses lopás, rablás

A Biztosító a hiány formájában előálló károkat csak abban az esetben téríti meg, ha a Biztosított bizonyítja, hogy a hiány:

a) a telephelyen történt betöréses lopással, vagy,

b) a telephely területén elkövetett rablással

összefüggésben keletkezett. A Biztosító térítési kötelezettsége a káresemény bekövetkeztekor meglévő és a kárrendezés során rögzített tényleges betörés védelmi rendszereknek megfelelő, a jelen Szabályzat 1. Számú. Záradékában rögzített térítési limitig terjed. A felek az 1. Számú. Záradékban rögzített védelmi rendszerektől és térítési limitektől eltérő megoldásban is megállapodhatnak, ebben az esetben az előírás(oka)t és limit(ek)et az ajánlatban és a kötvényben külön Záradékban rögzítik.

Jelen szabályzat szerint betöréses lopás biztosítási esemény akkor következik be, ha a tettes a lopást úgy követte el, hogy a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakat magába foglaló lezárt helyiségbe jogtalanul, külsérelmi nyomot hagyva,

a) dolog elleni erőszakkal,

b) a helyiség saját kulcsán kívüli egyéb, nem az adott zár nyitására használt eszközzel,

c) a helyiség jelen szabályzat szerinti rablás útján megszerzett saját kulcsának felhasználásával behatolt és onnan az ingóságokat jogellenesen eltulajdonította.

Jelen szabályzat szerint rablás biztosítási esemény akkor következik be, ha a tettes a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása során a Biztosított vagy annak alkalmazottja, megbízottja ellen erőszakot, élet, vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve a személyt ennek érdekében öntudatlan, vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte továbbá, ha a tetten ért elkövető az eltulajdonított biztosított vagyontárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.

Nem egyértelműen elbírálható események bekövetkezésekor, vagy ha a felek között véleménykülönbség alakul ki, a nyomozást lezáró (felfüggesztő, megszüntető, vádemelési javaslat) hatósági irat minősítését kell figyelembe venni.

3.2. Gépek, berendezések

A Biztosító, bármely gépben, berendezésben:

a) a külső hatás nélkül bekövetkező mechanikus és/vagy elektromos meghibásodások, zavarok, törések miatti károknak és

b) a kezelői hiba, ügyetlenség, túlterhelés miatti károknak

a biztosítási ajánlaton és a kötvényben meghatározott káreseményenkénti térítési limit mértékéig teljesít kárkifizetést.

Amennyiben az ajánlat és a kötvény más limitet nem tartalmaz, a jelen pont szerinti biztosítási események bekövetkezése esetén a térítés felső határa káreseményenként összesen 250.000 Ft, az önrészesedés a kár 20%-a, de legalább 10.000 Ft, mely összeg a kárkifizetésből levonásra kerül.

A jelen pont szerinti káresemények bekövetkezése esetén a Biztosító a fentiek, valamint a jelen szabályzat III. és IV. Fejezete, a Géptörés és az Elektromos és Elektronikus Berendezések Biztosításának Különös Feltételei alapján nyújt kártérítést.

3.3. Vandalizmus

A biztosítási fedezet csak az ajánlatban és a kötvényben is feltüntetett eseti kártérítési limit mértékéig, az ugyanitt feltüntetett biztosítási önrész alkalmazásával terjed ki az idegen személy általi szándékos vagy tudattalan, vandalizmus, rongálás jellegű károsodások helyreállítására.

A Biztosító szolgáltatásának káreseményenkénti limitje egyéb megállapodás hiányában 100.000 Ft. Ezen belül a biztosított vagyontárgyak eltulajdonítása és a graffitik által okozott károk, illetve a graffitik eltávolításainak költsége káreseményenként összesen 50.000 Ft-ban limitált.

Egyéb megállapodás hiányában jelen záradék tekintetében az önrészesedés káreseményenként 10.000 Ft, mely összeg a kártérítés összegéből levonásra kerül.

3.4. Szabadban tárolt vagyontárgyak

A biztosítási fedezet csak az ajánlatban és a kötvényben is feltüntetett eseti térítési limit mértékéig, az ugyanitt feltüntetett biztosítási önrész alkalmazásával terjed ki a szabadban tárolt vagyontárgyak, készletek, gépek, berendezések, eszközök természeti csapás miatt bekövetkező kárainak helyreállítására, pótlására.

Természeti csapának minősül jelen pont vonatkozásában: tűz, robbanás, villámcsapás, vihar, felhőszakadás, árvíz, jégverés, hónyomás.

Amennyiben az ajánlat és a kötvény más limitet nem tartalmaz, a jelen pont szerinti biztosítási események bekövetkezése esetén a térítés felső határa káreseményenként összesen 250.000 Ft, az önrészesedés a kár 20%-a, de legalább 10.000 Ft, mely összeg a kárkifizetésből levonásra kerül.

4. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK

Jelen Különös Feltételek értelmében biztosítottak az ajánlaton és a kötvényben megjelölt saját vagy idegen tulajdonú vagyontárgyak az alábbiak szerint:

Saját és idegen tulajdonú vagyontárgyak:

a) Tárgyi eszközök

• épületek, építmények, a szervesen hozzájuk tartozó épületgépészeti eszközökkel, berendezésekkel és burkolatokkal,

• műszaki berendezések, gépek, járművek,

• egyéb berendezések, felszerelések; (az egyéb vagyontárgyakról tételes, biztosítási összeggel, és az azonosításhoz szükséges gyári számmal ellátott lista megadása szükséges),

• beruházások.

b) Készletek

• anyagok,

• áruk,

• befejezetlen termelés, félkész termékek,

• késztermékek,

• egy évnél rövidebb élettartamú anyagok, eszközök.

c) Pénz- és értékkészlet

A Magyar Biztosítók Szövetsége Vagyonbiztosítási Tagozata által minősített pénz, vagy páncélszekrényben tartott, pénztári bizonylatolt pénzkészletek, értékcikkek és értéktárgyak, a tároló minősítésének megfelelő értékhatárig.

Idegen vagyontárgyak

Csak azok a vagyontárgyak vonhatók biztosítási körbe, amelyek tulajdonjoga dokumentálható, és idegen tulajdon esetén a Biztosított nyilvántartásában szerepelnek és amelyekért az idegen tulajdonossal szemben a Biztosított – igazoltan szerződéses jogviszony alapján – kártérítési felelősséggel tartozik.

Kizárások

Nem biztosítható vagyontárgyak

a) hitelkártyák, takarékbetétkönyvek, pénzt helyettesítő eszközök, csekkek, értékpapírok,

b) iratok (okirat, kézirat, stb.), üzleti könyvek, kartotékok, tervek, rajzok,

c) lyukkártyákon, mágnesszalagokon, mágneslemezeken és egyéb adathordozókon tárolt adatok, vásárolt és saját készítésű szoftverek, programok, egyéb szellemi termékek,

d) immateriális javak,

e) elszámolások, számlák, adósbizonylatok, követelések,

f) műtárgyak, bélyegek, ékszerek, drágakövek, nemesfémek, rúdarany/rúdezüst, szőrmék, mindenféle műalkotás, festmények, rajzok, régiségek, metszetek, szobrok, iparművészeti tárgyak és hangszerek (ezen vagyontárgyak külön megállapodás alapján fedezetbe vehetők),

g) forgalmi engedélyhez kötött járművek (földi, légi, vízi) és vontatmányaik, vasúti mozdonyok, vasúti vagonok, vasúti sínek, a biztosított telephelyén kívül elhelyezkedő szállító és elosztó vezetékek,

h) pénzautomaták és pénznyerő játékautomaták tartalmukkal, vagy anélkül,

i) földterület, telek, természetes vagy mesterséges álló- és folyóvizek,

j) föld alatti bányák, külfejtések és a földben található ásványok, földmunkák költségei,

k) utak, alagutak, hidak, vízi létesítmények és műtárgyak, dokkok, mólók, fúrótornyok, gátak, átereszek, csatornák, árkok, vasúti pályák és töltések, víztározók, kutak,

l) szállítmányok, ideiglenes vagy közbenső raktározás alatt álló vagyontárgyak,

m) szabadban tárolt vagy elhelyezett bármely vagyontárgy (külön megállapodás alapján, az ajánlatban és a kötvényben tételesen megjelölve biztosíthatók),

n) állatok, növények,

o) bármilyen szellemi, inmateriális termék (pl. program, szoftver, stb.).

5. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK

A Biztosító – a biztosítási összegen belül, az érintett vagyoncsoport biztosítási összegének 20%-ig, több vagyoncsoportot érintő kár ese- tén pedig a teljes biztosítási összeg 20%-ig – megtéríti a biztosítási fedezetbe vont káresemények folytán a biztosított vagyontárgyakkal kapcsolatosan ténylegesen felmerült, indokolt és igazolható költségeket, a következők szerint:

5.1 a biztosítási eseményekkel kapcsolatos – a Biztosítottat terhelő – romeltakarítás költségeit,

5.2 a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásai enyhítését szolgáló intézkedések következtében felmerült költségeket, amelyek a károsodott vagyontárgy elszállításával, az ideiglenes fedéssel (tetőzet), dúcolással, állványozással, az ideiglenes közművesítéssel, továbbá az esetleges kényszer-kitelepítési vagy a megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban merültek fel,

5.3 a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati (laboratóriumi), valamint esetleges ténymegállapítási költségeket, ha a vizsgálat a Biztosító előzetes hozzájárulásával történt,

5.4 a helyreállítással (nem utánpótlással) kapcsolatos tervezési és szakértői költségeket,

5.5 a kárenyhítés körébe eső indokolt költségeket a Biztosító akkor is megtéríti, ha azok nem vezettek eredményre,

5.6 a javítási és helyreállítási költségek nem tartalmazhatják a sürgősségi felárat, a túlmunka többletköltségeit, valamint a felhasználásra kerülő anyagok, szerkezetek sürgős szállításának, illetve gyártásának többletköltségeit.

KÜLÖNÖS FELTÉTELEK

II. Kiegészítő üvegtörés-biztosítás különös szabályzata

Az Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a jelen különös szabályzatban meghatározott feltételek szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket az alábbiakban felsorolt biztosítási események és károk, a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselési időszakban, a kockázatviselés helyén okoznak.

A Biztosító csak a biztosítási események által közvetlenül okozott károkra nyújt fedezetet, a következményi károkat nem téríti meg.

A jelen szabályzatban nem rögzített kérdésekben a szerződés Általános feltételeiben és annak mellékleteiben, valamint a Ptk.-ban rögzítettek az irányadóak.

A felek jogviszonyára az ajánlatban és a kötvényben foglaltakat, az Általános és a jelen Különös Feltételeket, valamint a Ptk. vonatkozó rendel- kezéseit kell alkalmazni.

Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a Biztosított rendelkezik érvényben lévő, I. fejezet szerinti vagyonbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti és a biztosítási díjat érte megfizeti. A kiegészítő biztosítás az alapbiztosítás bármely okból való megszűnésével egyidejűleg külön nyilatkozat, intézkedés nélkül megszűnik.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

A Biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyek a biztosított szerződésben megjelölt és biztosított épületeinek, építményeinek a jelen kiegészítő biztosítás 2. pontja alapján biztosítható vagyontárgyak törése, vagy repedése következtében álltak elő.

2. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK

Jelen kiegészítő szerződés alapján biztosítható vagyontárgyak:

• a biztosított épületek, építmények szerkezeti üvegezése, beleértve a fix üvegezésű és a nyitható nyílászárókat, üvegtéglából és kopolit üvegből készült üvegfalakat, üvegtetőket és taposóüvegeket, korlátok, erkélyek üvegezését, melyek szervetlen vagy szerves üvegből, egyéb, az üveget helyettesítő, hasonló funkciót betöltő anyagból készültek,

• az üveg funkcióját kiegészítő törésvédő fóliák, színező és/vagy hőszigetelő bevonatok, valamint egyéb, az üvegre nem oldható kötéssel (pl. ragasztással) rögzített kiegészítők, reklám feliratok,

• a berendezési tárgyak üvegezései, az üvegpolcok, vitrinek üvegezése,

• beépített, művészeti alkotásnak minősített üvegek, pl. ólomüvegek.

3. KIZÁRÁSOK

Jelen kiegészítő biztosítás fedezete alapján az Általános szerződési feltételek érvényben hagyásával nem biztosíthatók:

• üvegházak, melegágyak,

• csillárok, neonok, fényforrások,

• az építés, felújítás alatti épületek üvegezése,

• a már törött, repedt, vagy toldott üvegfelületek, üvegezések,

• Az épület használhatóságát nem befolyásoló, kizárólag esztétikai funkcióval rendelkező alkotások (pl. tükrök, szobrok, egyéb önálló képzőművészeti alkotások).

4. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

A biztosítási összeg a Biztosított által a káronkénti és/vagy éves térítés felső határaként megjelölt limitösszeg, mely a biztosítás díjalapja.

5. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

A Biztosító szolgáltatása az üvegtörésből származó kár önrészesedéssel csökkentett összege, amely nem haladhatja meg a Biztosított által meghatározott és szerződésben (kötvényben) rögzített felső határértéket.

Kizárások

Jelen kiegészítő biztosítás fedezete alapján az Általános szerződési feltételek érvényben hagyásával a Biztosító nem téríti meg:

a) üveg felületén vagy díszítésében karcolással, kipattogzással (kagylótöréssel) keletkezett,

b) üveg keretében, foglalatában keletkezett,

c) üvegtörés miatti következményi kár.

6. A BIZTOSÍTÁS ÖNRÉSZESEDÉSE

Az önrészesedés levonásos, mértékét az ajánlat és a kötvény rögzíti.

7. FEDEZETFELTÖLTÉS

A Biztosító az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeget az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási ese- mény miatt kifizetett összeggel csökkenti, amennyiben a biztosítási időszakban kifizetett térítési összeg eléri, vagy meghaladja a biztosítási összeg 50%-át. Ebben az esetben a Biztosító a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg írásban tájékoztatja a Szerződőt a fedezetfeltöltés díjáról. A tájékoztatás továbbiakban tartalmazza a biztosítási időszak alatt kifizetett szolgáltatási összeget, amely a fedezetfeltöltés díjának az alapja.

Amennyiben a Szerződő a tájékoztatás kiküldésétől számított 20 napon belül, írásban nem jelzi a Biztosító felé, hogy a fedezetfeltöltés jogával él, akkor a Biztosító úgy tekinti, hogy a Szerződő lemond a fedezetfeltöltés jogáról, és a szerződés a kifizetett összeggel csökken- tett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra. A Biztosító a 20 napos határidőt követően beérkező írásbeli igényeket nem fogad be.

Ha a szerződő a 20 napos határidőn belül írásban nyilatkozik, hogy a fedezetfeltöltés jogával él, akkor a Biztosító a feltöltendő összegre számított egyszeri biztosítási díjról számlát, számviteli bizonylatot állít ki, és azt a Szerződő számára postázza. A fedezetfeltöltés esedé- kességének határideje a számla, számviteli bizonylat alapján, az azon feltüntetett teljesítési határidő. A határidőn túli díjfizetést a Biztosító nem fogadja be és a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra. Fedezetfeltöltésre póthatáridőt a Biztosító nem ad.

A fedezetfeltöltés mértéke nem haladhatja meg a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeget. A fedezetfeltöltés nem számít szerződés módosításnak. A fedezetfeltöltés jogkövetkezményével egy biztosítási időszak alatt, szerződésenként, egy alkalommal lehet élni. A Biztosító a fedezetfeltöltés díjának számításánál az egyedi eljárás költségeit, és az előzetes kockázatelbírálástól jelentősen eltérő kockázatnövekedést felszámolja. A limitfeltöltés minimál díja 6.000 Ft.

KÜLÖNÖS FELTÉTELEK

III. Kiegészítő géptörés biztosítás különös szabályzata

Az Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (továbbiakban Biztosító) és a Szerződő között létrejött Alfa Total II. géptörésbiztosítási szerződés alapján a Biztosító vállalja, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében a megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselési időszakban a kockázatviselés helyén okoznak.

A szerződés nyelve magyar és a magyar jog szabályai szerint kell értelmezni.

A felek jogviszonyára az ajánlatban és a kötvényben foglaltakat, az Általános és Különös Feltételeket, valamint a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A jelen Különös Feltételek kerülnek alkalmazásra minden olyan esetben, amikor a Szerződő és a Biztosító között Alfa Total II. géptörésbiztosítási szerződés jön létre, de csak annyiban nyernek alkalmazást, amennyiben az ajánlat és a kötvény ettől eltérően nem rendelkeznek.

Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a Biztosított rendelkezik érvényben lévő alapbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti. A kiegészítő biztosítás az alapbiztosítás bármely okból való megszűnésével egyidejűleg külön nyilatkozat, intézkedés nélkül megszűnik

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

Jelen szerződés szempontjából biztosítási eseménynek minősülnek a biztosítás területi hatályán belül, az ajánlaton és a kötvényben megjelölt biztosított gépekben, műszaki eszközökben, váratlanul, előre nem láthatóan, baleseti jelleggel bekövetkező mindazon károk, amelyek a jelen Különös Feltételek alapján nincsenek a biztosítási fedezetből kizárva és javítást, helyreállítást, pótlást tesznek szükségessé. A térítés mértékét jelen Különös Feltételek tartalmazzák.

Jelen szerződés a biztosított vagyontárgyakra csak sikeres beüzemelés, próbaüzem után lép életbe, függetlenül attól, hogy azok már üze- melnek, vagy üzemeltek, vagy üzemen kívül helyezett állapotban vannak nagyjavítás, vagy tisztítás céljából szétszerelés alatt állnak, vagy ezen tevékenységek folynak rajtuk, vagy a telephelyen belül mozgatják, áthelyezik azokat, vagy egy ilyen áthelyezést követően újratelepítik, vagy szerelik azokat.

2. KIZÁRÁSOK

Jelen alapbiztosítás fedezete alapján, az Általános szerződési feltételek érvényben hagyásával, a Biztosító nem téríti meg a kárt, ha:

2.1. alapok és falazatok kárait, kivéve, ha a telephelyi géplistán specifikálták,

2.2. olyan vagyontárgyak veszteségeit vagy kárait, amelyek használatuk jellegénél és/vagy természetüknél fogva gyorsan elhasználódó, gyakran cserélendő alkatrészek, pl. megmunkáló, alakító szerszámok, nyomóbélyegek, öntőminták, gravírozott hengerek, sajtoló kalapácsok, hőálló szigetelések, üvegből készült tárgyak, súrlódással működő alkatrészek, gépszíjak, gumiabroncsok, kötelek, huzalok, vezetékek, működéshez szükséges segédanyagok, mint pl. kenőanyagok, üzemanyagok, katalizátorok,

2.3. a folyamatos működés, használat közvetlen hatása miatt szükségessé vált javítás, vagy csere miatti veszteségeket vagy károkat, mint például kopás, korrózió, erózió, oxid- (salak, pernye) lerakódás, szennyeződés, vagy egyéb lerakódás, rozsdásodás, vagy karcolás bármely festett, polírozott felületen,

2.4. olyan veszteségeket vagy károkat, amelyek tűz, villámcsapás közvetlen hatása, vegyi folyamatból származó robbanás (kivéve a kazánokban bekövetkező füstgázrobbanást), tűzoltás, vagy azzal kapcsolatos kár, illetve azt követő bontás, légijármű vagy bár- milyen légi eszköz vagy alkatrészének lezuhanása, lopás, betöréses lopás vagy annak kísérlete, épület összeomlása, árvíz, belvíz, magas vízállás, földrengés, talajsüllyedés, földcsuszamlás, lavina, hurrikán, forgószél, vulkanikus tevékenység, vagy hasonló természeti katasztrófák miatt keletkeztek,

2.5. működtető közegek, úgymint üzemanyagok, kemikáliák, katalizátorok, szűrőanyagok, hőközlő anyagok, tisztítóanyagok, kenő- és egyéb segédanyagok kárait,

2.6. vizsgálatok, szándékos túlterhelések, vagy egyéb kísérletek közvetlen, vagy közvetett hatása eredményeképpen fellépő, normá- listól eltérő körülmények közötti üzemelés miatti károkat,

2.7. olyan veszteségeket vagy károkat, amelyért egy szállító, szerződő vagy karbantartó felelős akár szerződés, akár törvényi köte- lezettség miatt,

2.8. olyan veszteségeket vagy károkat, amelynek oka olyan hiba vagy hiányosság, amely a szerződés hatályba lépésekor már létezett és amelyről a Szerződőnek/Biztosítottnak vagy képviselőjének tudomása volt, vagy kellő körültekintéssel lehetett volna, akár a Biztosító tudomására hozták ezen hibákat vagy hiányosságokat, akár nem,

2.9. alapanyagok, félkész- és késztermékek, illetve a folyamatos üzemeléshez szükséges egyéb anyagok hiánya, megrongálódása, elromlása, sérülése miatti károkat akkor is, ha ezek a telephelyi géplistában tételesen megnevezett, biztosított egységben okoznak kárt,

2.10. hatóságok által elrendelt korlátozás, újjáépítés, vagy üzemelés miatti károkat,

2.11. tőkehiány miatti károkat: ha a Biztosítottnak nem áll rendelkezésére kellő időben felhasználható tőke arra, hogy megjavítsa, vagy pótolja a sérült, tönkrement gépet,

2.12. késedelem, nem biztosított üzemszünet vagy ezek elhárítása, megelőzése miatt felmerülő vagy szükségessé váló költségeket, többlet költségeket,

2.13. olyan gépek, berendezések, illetve alkatrészek károsodásait, amelyek nem szerepelnek a biztosított telephelyek, illetve gépek listáján még akkor sem, ha ezek következtében más, a listákon szereplő berendezés, illetve gép sérül,

2.14. bármilyen következményi, vagy felelősségi kárt, beleértve az üzemszünetelésből adódó károkat.

3. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK ÉS VAGYONCSOPORTOK

Jelen Különös Feltételek értelmében biztosítottak az ajánlaton és a kötvényben tételesen, a vagyontárgyak azonosítását lehetővé tévő és minden tárgy biztosítási összegét is tartalmazó listán megjelölt saját vagy idegen tulajdonú gépek, berendezések az alábbiak szerint:

Saját és idegen tulajdonú vagyontárgyak:

a) gépek,

b) gépi berendezések,

c) járművek közül a munkagépként működő rendszámos járművek és a munkagépek,

d) valamint az ajánlaton és a kötvényben tételesen megjelölt egyéb eszközök. Idegen vagyontárgyak

Csak azok a vagyontárgyak vonhatók biztosítási körbe, amelyek tulajdonjoga dokumentálható, és idegen tulajdon esetén a Biztosított nyilvántartásában szerepelnek és amelyekért az idegen tulajdonossal szemben a Biztosított – igazoltan szerződéses jogviszony alapján – kártérítési felelősséggel tartozik.

Kizárások

Nem biztosítható vagyontárgyak

a) a számítástechnikai, híradástechnikai és egyéb elektronikus, elektromos eszközök, berendezések,

b) légi járművek, személy és teherszállító járművek,

c) műszaki elhasználódás, vagy avultság miatt a termelésből (üzemeltetésből) kivont gépi eszközök.

KÜLÖNÖS FELTÉTELEK

IV. Kiegészítő elektromos berendezések és készülékek biztosítás különös szabályzata

Az Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (továbbiakban Biztosító) és a Szerződő között létrejött Alfa Total II. elektromos berendezések és készülékek biztosítási szerződése alapján kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a jelen szabályzatban meghatáro- zott feltételek szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselési időszakban a Magyarország területén okoznak.

A felek jogviszonyára az ajánlatban és a kötvényben foglaltakat, az Általános és Különös Feltételeket, valamint a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A jelen Különös Feltételek kerülnek alkalmazásra minden olyan esetben, amikor a Szerződő és a Biztosító között Alfa Total II. elektromos berendezések és készülékek biztosítási szerződés jön létre, de csak annyiban nyernek alkalmazást, amennyiben az ajánlat és a kötvény ettől eltérően nem rendelkeznek.

Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a Biztosított rendelkezik érvényben lévő alapbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti. A kiegészítő biztosítás az alapbiztosítás bármely okból való megszűnésével egyidejűleg külön nyilatkozat, intézkedés nélkül megszűnik

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

Jelen szerződés szempontjából biztosítási eseménynek minősülnek a biztosítás területi hatályán belül, az ajánlaton és a kötvényben meg- jelölt biztosított elektromos és elektronikus berendezésekben váratlanul, előre nem láthatóan, baleseti jelleggel bekövetkező mindazon károk, amelyek az Általános szerződési feltételekben és a jelen Különös Szabályzat alapján nincsenek a biztosítási fedezetből kizárva. A kártérítés mértékét jelen Különös Feltételek tartalmazzák.

2. KIZÁRÁSOK

Jelen kiegészítő biztosítás fedezete alapján az Általános szerződési feltételek érvényben hagyásával a Biztosító nem téríti meg:

a) olyan veszteségeket vagy károkat, amelyek oka olyan hiba vagy hiányosság, amely a szerződés hatályba lépésekor már létezett, és amelyről a Biztosítottnak vagy képviselőjének tudomása volt, vagy lehetett volna kellő körültekintéssel,

b) olyan veszteségeket vagy károkat, amelyek a Biztosított vagy képviselőjének, tagjának a vagyontárgy megőrzésével megbízott személynek jogellenes szándékos cselekedete vagy súlyos gondatlansága miatt keletkezett,

c) háború, megszállás, idegen ellenséges tevékenység, háborús cselekmény vagy ellenségeskedés (függetlenül attól, hogy had- üzenet történt-e vagy sem), polgárháború, lázongás, forradalom, felkelés, zendülés, zavargás, sztrájk, sztrájkkal kapcsolatos munkahelyről való kizárás, polgári engedetlenség, katonai vagy bitorolt hatalom, politikai szervezetekkel kapcsolatban lévő vagy azok megbízásából tevékenykedő személyek rosszindulatú vagy rosszhiszemű szándékos cselekedetei, összeesküvés következményeit,

d) elkobzás, katonai célokra történő igénybevétel, rekvirálás vagy bárminemű rombolás vagy kár, amelyet de jure vagy de facto kormány vagy valamely hatóság idéz elő,

e) természetes kopás (elhasználódás és öregedés – még ha idő előtt következik is be –), továbbá vegyi-, hő-, mechanikus jellegű állandó hatások, így korrózió, vízkő vagy egyéb lerakódás, valamint tartós időjárási hatások következtében keletkeztek,

f) anyag- és gyártási hibák miatti károk és veszteségek,

g) a felület megkarcolása, bevágása vagy egyéb olyan sérülések miatt keletkező károk,

h) esztétikai hibákat és sérüléseket,

i) más módon megtérülő veszteségeket (garancia, jótállás, kártérítés, más szerződés alapján),

j) nukleáris reakció, nukleáris sugárzás, radioaktív szennyeződés bárminemű következményeit;

k) hatóságok által elrendelt korlátozás, újjáépítés, vagy üzemelés, kisajátítás miatti károkat;

l) tőkehiány miatti károkat: ha a Biztosítottnak nem áll rendelkezésére kellő időben felhasználható tőke arra, hogy megjavítsa, vagy pótolja a sérült, tönkrement berendezést,

m) olyan berendezések, illetve alkatrészeik károsodásai, amelyek nem szerepelnek a biztosított telephelyek, illetve berendezések listáján még akkor sem, ha ezek következtében más, a listákon szereplő, biztosított berendezés sérül,

n) bármilyen következményi vagy másnak okozott felelősségi kár, beleértve az üzemszünetelésből eredő károkat is,

o) a sérelemdíjat.

3. BETÖRÉSES LOPÁSSAL, VAGY RABLÁSSAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN KELETKEZETT

A Biztosító a hiány formájában előálló károkat csak abban az esetben téríti meg, ha a Biztosított bizonyítja, hogy a hiány:

• a telephelyen történt betöréses lopással, vagy

• a telephely területén elkövetett rablással,

összefüggésben keletkezett. A Biztosító térítési kötelezettsége a káresemény bekövetkeztekor meglévő és a kárrendezés során rögzített tényleges betörés védelmi rendszereknek megfelelő, a jelen Szabályzat 1. sz. Záradékában rögzített kártérítési limitig terjed. A felek az 1. sz. Záradékban rögzített védelmi rendszerektől és térítési limitektől eltérő megoldásban is megállapodhatnak, ebben az esetben az előírás(oka)t és limit(ek)et az ajánlatban és a kötvényben külön Záradékban rögzítik.

Egyedi megállapodással a biztosítási fedezet a telephelyen kívül bekövetkezett lopás-, betöréses lopás- és rabláskárokra is kiterjeszthető. A kiterjesztést a 2. sz. Záradék tartalmazza.

Jelen szabályzat szerint betöréses lopás biztosítási esemény akkor következik be, ha a tettes a lopást úgy követte el, hogy a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakat magába foglaló lezárt helyiségbe jogtalanul, külsérelmi nyomot hagyva,

• dolog elleni erőszakkal,

• a helyiség saját kulcsán kívüli egyéb, nem az adott zár nyitására használt eszközzel,

• a helyiség jelen szabályzat szerinti rablás útján megszerzett saját kulcsának felhasználásával behatolt és onnan a biztosított vagyontárgyakat jogellenesen eltulajdonította.

Jelen szabályzat szerint rablás biztosítási esemény akkor következik be, ha a tettes a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása során a Biztosított vagy annak alkalmazottja, megbízottja ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve a személyt ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte továbbá, ha a tetten ért elkövető az eltulajdonított biztosított vagyontárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.

Nem egyértelműen elbírálható események bekövetkezésekor vagy ha a felek között véleménykülönbség alakul ki, a nyomozást lezáró (felfüggesztő, megszüntető, vádemelési javaslat) hatósági irat minősítését kell figyelembe venni.

Jelen szerződés szempontjából biztosítási eseménynek minősülnek a biztosítás területi hatályán belül, az ajánlaton és a kötvényben részletes listán, értékmeghatározással feltüntetett és egyedi azonosító számmal megjelölt, biztosított elektromos és elektronikus berendezésekben váratlanul, előre nem láthatóan, baleseti jelleggel bekövetkező mindazon károk, amelyek az Általános, Vagyonbiztosítás, illetve a jelen kiegészítő szabályzat alapján nincsenek a biztosítási fedezetből kizárva vagy korlátozva. A térítés mértékét a jelen feltételek tartalmazzák.

4. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK ÉS VAGYONCSOPORTOK

A biztosítási szerződés megköthető az alábbiakban felsorolt és a szerződés megkötésekor a részletes listán (megnevezés, típus, gyártási szám) értékmeghatározással feltüntetett vagyontárgyakra. A Biztosító kockázatviselése kizárólag a szerződés megkötésekor, illetve módosításakor átadott – a szerződés mindenkori elválaszthatatlan mellékletét képező – listán feltüntetett vagyontárgyakra, a megjelölt értékhatárig terjed ki:

Saját és idegen tulajdonú vagyontárgyak

a) számítástechnikai eszközök,

b) irodatechnikai eszközök,

c) híradástechnikai, kommunikációs és egyéb információátviteli rendszerek,

d) akusztikai és képfeldolgozó készülékek és berendezések, valamint azok rendszerei (képrögzítő és lejátszó berendezések, stúdiók, hangrögzítő és lejátszó berendezések, színpadtechnikai berendezések, elektromos és elektronikus hangszerek, zenekari felszerelések stb.),

e) automaták (jogszerűen üzemeltetett játék- és áru automaták, pénztárgépek, mérlegek stb.), a berendezésekben lévő pénzkészlet kivételével,

f) orvosi műszerek, vizsgáló berendezések (sugárgyógyászati berendezések, műtőfelszerelések, fogorvosi műszerek, diagnosztikai műszerek stb.),

g) egyéb, az ajánlatban és a kötvényben tételesen megjelölt elektromos és elektronikus eszközök.

Idegen vagyontárgyak

Csak azok a vagyontárgyak vonhatók biztosítási körbe, amelyek tulajdonjoga dokumentálható, és idegen tulajdon esetén a Biztosított nyilvántartásában szerepelnek és amelyekért az idegen tulajdonossal szemben a Biztosított – igazoltan szerződéses jogviszony alapján – kártérítési felelősséggel tartozik.

Kizárások

Nem biztosítható vagyontárgyak

a) filmek, raszterek, fóliák, textil- és műanyag bevonatok,

b) hengerbevonatok és ezekhez hasonló, nem alkatrésznek minősülő anyagok,

c) adatok, programok, felhasználói szoftverek, elektronikusan vagy digitálisan előállított vagy tárolt szellemi termékek.

KÜLÖNÖS FELTÉTELEK

V. Kiegészítő üzemszünet-biztosítás különös szabályzata

Az Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (továbbiakban Biztosító) és a Szerződő között létrejött Alfa Total II. üzemszünetbiztosítási szerződés alapján – az egyes biztosítási elemek különös feltételeiben meghatározott módon és esetekben – a Biztosító vállalja a kockázatokat és megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselési időszakban a kockázatviselés helyén okoznak.

A szerződés nyelve magyar és a magyar jog szabályai szerint kell értelmezni.

A felek jogviszonyára az ajánlatban és a kötvényben foglaltakat, az Általános és Különös Feltételeket, valamint a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A jelen Különös Feltételek kerülnek alkalmazásra minden olyan esetben, amikor a Szerződő és a Biztosító között Alfa Total II. üzemszünetbiztosítási szerződés jön létre, de csak annyiban nyernek alkalmazást, amennyiben a Különös Feltételek, valamint az ajánlat és a kötvény ettől eltérően nem rendelkeznek.

Jelen üzemszünetbiztosítási fedezet előfeltétele az Általános (All Risks) Vagyonbiztosítási szerződés megkötése.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

A Biztosító jelen feltételek szerint térítést nyújt az I. Fejezet (Vagyonbiztosítás Különös Feltételei) által fedezett események bekövetke- zéséből eredő üzemszüneti károkra.

A Biztosító az ajánlatban és a kötvényben rögzített megállapodás alapján kiterjesztheti az üzemszünet-biztosítási fedezetet a III. Fejezet (Géptörés-biztosítás) szerinti események következtében fellépő üzemszüneti károkra is.

Üzemszüneti kárnak minősül az előbbiekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése miatt fellépő bruttó nyereségcsökkenés, amely magában foglalja a biztosított üzem elmaradt üzleti nyereségét és folyó üzemi költségeit (állandó költségek), amelyek az üzem részleges vagy teljes üzemszünete alatt is terhelik a Biztosítottat.

2. KIZÁRÁSOK

Jelen kiegészítő biztosítás fedezete alapján az Általános szerződési feltételek érvényben hagyásával a Biztosító nem téríti meg:

a) az olyan veszteségeket, amelyek a gazdálkodó szervezet egyéb okból történő szünetelése alatt következtek be (pl. átalakítás, tatarozás, szezonon kívüli szünetelés stb.),

a Biztosító ezekben az esetekben is térítést nyújt azonban arra a tartamra eső üzemszüneti veszteségekre, amellyel az egyébként normális üzemszünet a Vagyonbiztosítás Különös Feltételei által fedezett káresemény bekövetkezése miatt meghosszabbodott,

b) azokat az üzemszüneti károkat, amelyek pénz, betétkönyvek, értékpapírok, okmányok, üzelti könyvek, egyéb iratok meg- semmisülése, elvesztése vagy megrongálódása miatt következtek be,

c) azon károkat, amelyek vizsgálatok, szándékos túlterhelések, vagy egyéb kísérletek közvetlen, vagy közvetett hatása ered- ményeképpen fellépő, normálistól eltérő körülmények közötti üzemelés miatt következtek be,

d) egyéb okok miatt bekövetkezett kényszerű üzemszüneti veszteségeket (pl.: közüzemi szolgáltatás kimaradása stb.).

A Biztosító térítési kötelezettsége nem áll fenn arra az időszakra, amellyel az üzemszünet időtartama az alábbiak miatt jelentősen megnövekedett:

a) hatóság által elrendelt építési vagy helyreállítási tilalom vagy korlátozás,

b) tönkrement, károsodott vagy elveszett vagyontárgyak előállításához illetve újrabeszerzéséhez szükséges pénzügyi fedezet (hitel-fedezet) részleges vagy teljes hiánya, továbbá késedelmes biztosítása,

c) a helyreállítási vagy újrabeszerzési tevékenység indokolatlan és jelentős késedelme vagy nem körültekintő, gondos szervezése.

Egyéb megállapodás hiányában a Biztosító az üzemszüneti veszteséget a tényleges üzemszünet tartamáig, de legfeljebb 12 hónapig fedezi (térítési időszak) a káresemény bekövetkezésétől számítva.

Nem fedezi a biztosítás azokat az üzemszüneti veszteségeket, amelyek a felek által meghatározott és a biztosítási szerződésben rögzített időn belül, vagy összeg alatt (önrészesedés) merülnek fel.

A Biztosító a teljes üzemszüneti veszteségből levonja a szerződésben meghatározott önrészesedést, és az így csökkentett összeget fizeti ki térítés címén.

3. ÜZLETI NYERESÉG ÉS KÖLTSÉGEK

A Biztosító fedezetet nyújt a biztosítási szerződés részletezőjében feltüntetett biztosítási összegek erejéig:

a) az üzem szünetelése miatt elmaradó üzleti nyereségre (a forgalmi adóval és különböző nem normatív támogatásokkal csökkentett nettó nyereségre). Az elmaradó üzleti nyereség biztosítási összegét az előző év(ek) tényadatait, valamint a reális változások hatását figyelembe véve kell meghatározni. Alapját az előző évben kimutatott adózatlan nyereség képezi,

b) Az üzemszünet tartama alatt az alkalmazottak részére kifizetett személyi alapbérre és azok kapcsolódó közterheire. A vonatkozó biztosítási összeget az alkalmazottaknak az előző naptári évben kifizetett összmunkabér, költségként jelentkező bérjellegű juttatások, valamint a befizetett járulékok értékéből kiindulva, a várható létszám- és bérfejlesztésre figyelemmel kell meghatározni,

c) Az anyag- és anyagjellegű költségek kivételével minden olyan egyéb költségre (általános költségek, fel nem osztott költségek), amelyek az üzemszünet alatt is terhelik a Biztosítottat. Ilyenek:

• a kötelezően fizetendő kamatok,

• rendszeres és jogszabályon nyugvó fizetési kötelezettségek, ha azokat az üzemszünet tartama alatt is be kell fizetni és jogszabályon alapuló törlési lehetőség nincs. Ennek keretében térülnek a közvetlen adók (forgalmi adó kivételével), a kötelező biztosítási díjak, illetékek stb.,

• olyan egyéb állandó kiadások, melyek a tevékenység szünetelése ellenére rendszeresen felmerülnek és teljesítésükre a gazdálkodó szervezet az üzemszünetet kiváltó ok bekövetkezte előtt létrejött szerződés alapján köteles. Ennek keretében kerülnek megtérítésre a bérleti-, előfizetési-, használati és önkéntes biztosítási díjak, továbbá az üzletszerűen jelentkező azon rezsiköltségek, amelyek nem a helyreállítással állnak összefüggésben (pl. energia költség, irodai kiadások, telefondíjak, gépjárművek üzemeltetése, fenntartási költségek stb.) Nem tekinthető rezsiköltségnek a kötbér, bírság, büntetőkamat, perköltség, illetve valamilyen szolgáltatás elmaradása miatti kártérítési kötelezettség,

• amortizáció.

A 3. a)–c) pontok szerinti biztosítási összegeket a Biztosított határozza meg a felsorolt veszteség-csoportokra külön-külön. Az egyes veszteség-csoportokra megállapított biztosítási összegeket a térítéskor egyenként vizsgálja a Biztosító. Valamely csoport biztosítási összegének többlete nem fedezi egy másik csoport biztosítási összegének a hiányát.

A biztosítási összegek bármely időpontban csökkenthetők, növelésükhöz azonban a Biztosító írásbeli hozzájárulása szükséges. A biztosítási összeg csökkentése esetén a módosított biztosítási összeg a bejelentés napjától érvényes, a biztosítási összeg növelésekor pedig attól a naptól, amikor a Biztosító megküldte írásos elfogadó nyilatkozatát.

A Biztosító a biztosítási összegek változásának arányában a biztosítási díjat módosíthatja.

Kizárások

Nem tartoznak a biztosítható költségek közé:

a) a nyers-, segéd- vagy üzemanyagokra, valamint a beszerzett árukra fordított kiadások, amelyek az üzemszünet után is fel- használásra kerülhetnek, vagy amennyiben azok nem az üzem fenntartásához szükségesek,

b) forgalmi adók, fogyasztási adók,

c) a szállítási költségek, amennyiben nem folyamatos szerződéses fizetési kötelezettségeket képviselnek,

d) biztosítási, licenc- és feltalálói díjak azon része, amely a forgalomtól függ,

e) azon nyereségek és költségek, amelyek nem kapcsolódnak a termeléshez, kereskedelemhez vagy iparűzéshez, például tőke- befektetésből, spekulációs és az ingatlanüzletekből származó nyereségek.

4. ÜZEMSZÜNET TARTAMA, ALULBIZTOSÍTÁS

A károk rendezésénél az üzemszünet tartama a bekövetkezett vagyonkár napjával kezdődik és azzal az időponttal végződik, amelyen az üzem kényszerű szüneteltetése megszűnik, legkésőbb azonban a térítési időszak lejártával.

Ha a 3. a)–c) pontokra megállapított biztosítási összeg időarányos része kisebb, mint az azonos csoporton belül ténylegesen felmerült üzemszüneti veszteség, a Biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy az időarányos biztosítási összeg a felmerült tényleges kár értékéhez viszonyul.

Az alulbiztosítás tényét a 3. a)–c) pontokban felsorolt pontokban a Biztosító egyenként vizsgálja.

5. A TÉRÍTÉS TERJEDELME

A Biztosító megtéríti a Biztosítottnak az üzemszünet következtében az üzemszünet tartama alatt elmaradt üzleti nyereséget valamint a felmerülő üzleti költségeket (állandó költségek).

Csak azon állóeszközök értékcsökkenési leírásai térítendők, amelyek a biztosított üzemhez tartoznak, az üzemszünet által közvetlenül érintettek, de a dologi kár nem terjed ki rájuk. Ezen feltétel nem vonatkozik a teljesen leírt állóeszközökre.

A munkabér címén csak a káresemény bekövetkezése előtt már alkalmazásban álló munkavállalók részére fizetendő munkabért téríti meg a Biztosító az üzemszünet tartama alatt.

Az alkalmazottak munkabére címén megállapításra kerülő térítési összeg kiszámításának alapja a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség számfejtésére szolgáló bizonylat, illetve a járadék befizetését igazoló lap.

A fizetendő kamatok térítési összegének megállapítási alapja a hitelezőkkel megkötött hitelszerződés, amelyet a Biztosító részére be kell mutatni.

A jogszabályokon valamint szerződéseken nyugvó fizetési kötelezettségek megtérítésének alapja a kifizetést tanusító nyugták és befizetési lapok bemutatása.

Ha a kifizetést tanusító okmány nemcsak az üzemszünet tartamára eső fizetési kötelezettségeket tanusítja, annak alapján a kár olyan arányban térítendő, ahogy az üzemszünet tartamára eső fizetési kötelezettség a bizonylatolt időszakhoz aránylik.

6. KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖTELEZETTSÉG

A Biztosított köteles az érvényben lévő számviteli szabályoknak megfelelő könyvelést vezetni, a költséghely szerinti ráfordításokat ellen- őrizhetővé tenni, a káreseményt megelőző öt évről a leltárokat és mérlegeket biztos helyen megőrizni.

Kár esetén a Biztosított köteles a térítési összeg megállapításához szükséges okmányokat, valamint üzleti könyveit a Biztosító rendelkezé- sére bocsátani. A Biztosító jogosult a Biztosított üzleti helyzetének megállapításához annak hitelintézeténél, egyéb szervezeteknél vagy hatóságoknál tájékozódni és információt beszerezni.

7. DÍJELSZÁMOLÁS

A biztosítási időszak lejárata után a Biztosított (Szerződő) köteles a biztosítási összeg megállapításához szükséges tényleges adatokat a Biztosító ezirányú kérésétől számított egy hónapon belül megadni.

A Biztosító az adatok beérkezése után a végleges díjelszámolást elvégzi.

Amennyiben az így megállapított díj meghaladja az előzetesen kalkulált biztosítási díjat, a díjkülönbözet a Biztosító által kiállított díjelszá- molás kézhezvételétől számított 30 napon belül esedékes.

8. A BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGE KÁR ESETÉN

A kárbejelentési jegyzőkönyvnek az Általános Szerződési Feltételek VI Fejezetének 19. pontjában foglaltakon túlmenően tartalmaznia kell az alábbiakat is:

a) nyereség- és veszteségszámítást a folyó évre az üzemszüneti kár kezdetéig és a káreseményt megelőző üzleti évre,

b) nyereség- és veszteségszámítást a Biztosított azon eredményeiről és költségeiről, amelyeket az értékelési időszak alatt üzemszünet nélkül könyvelt volna el (nyereség és üzemi költségek),

c) nyereség- és veszteségszámítást a Biztosított azon ráfordításairól, amelyek az értékelési időszak alatt az üzemszüneti kár következtében merülnek fel (nyereség és üzemi költségek).

KÜLÖNÖS FELTÉTELEK

Záradékok

1. számú záradék: Betöréses lopás és rablás védelmi előírásai

A Biztosító szolgáltatása (térítésének káreseményenkénti felső határa) a káresemény bekövetkeztének időpontjában a kár helyszínén meglévő és a kár időpontjában funkcióját hiánytalanul, hibátlanul teljesítő betörésvédelmi rendszereknek megfelelő, jelen záradékban rögzített térítési limitig terjed. A betörésvédelmi rendszer szintjét, működőképességének és káridőpontbeli működésének vizsgálatát a kárszemle során a Biztosító saját vagy megbízott szakértői végzik.

A térítési limit meghatározása a behatolás helyszínének védelmi szintje alapján történik. Egyéb, a behatolással semmilyen összefüggésben nem lévő hely eltérő védelmi szintje a térítést nem befolyásolja.

A biztosított vagyontárgyak eltulajdonítása, vagy a megvalósult betöréses lopás közben a kár helyszínén maradt vagyontárgyakban elkövetett egyéb rongálási károk térítésének felső határa a betöréses lopásra jelen záradékban meghatározott térítési limiten belül, legfeljebb a teljes limit 50%-a.

Védelmi osztály jele	Térítési limit az eltulajdonítás és rongáláskárokra együttesen
I.–II.–III.	biztosítási összeg
IV.	100.000.000 Ft
V.	40.000.000 Ft
VI.	5.000.000 Ft
VII.	1.000.000 Ft

MELLÉKLETEK

I. sz. melléklet: Védelmi osztályok megnevezése

II. sz. melléklet: Teljes körű, részleges és minimális elektronikai jelzőrendszer

III. sz. melléklet: Teljes körű, részleges és minimális mechanikai, fizikai védelem

IV. sz. melléklet: Az I sz. melléklet B pontjában felsorolt vagyontárgyak tárolási és szállítási szabályai

V. sz. melléklet: Pénz- és páncélszekrények általános követelményei

I. SZ. MELLÉKLET: VÉDELMI OSZTÁLYOK MEGNEVEZÉSE

A) Gépek, műszaki berendezések, általános használati tárgyak, lakás- és irodaberendezések, áruk, készletek (a „B” pontban felsorolt vagyon- tárgyak kivételével) biztosítása esetén

I. védelmi osztály: • teljes körű mechanikai, fizikai védelem,

• teljes körű elektronikai jelzőrendszer,

• szakszolgáltató által végzett rendszeres és dokumentált karbantartás,

• Biztosító által minősített rendszer,

• fegyveres őrség,

• közvetlen, vezeték nélküli összeköttetés és/vagy automatikus átjelzés rendőrségre vagy egyéb fegyveres testülethez, fegyveres vagyonvédelmi szakszolgálathoz.

II. védelmi osztály: • teljes körű mechanikai, fizikai védelem,

• teljes körű elektronikai jelzőrendszer,

• szakszolgáltató által végzett rendszeres és dokumentált karbantartás, Biztosító által minősített rendszer,

• állandó, 24 órás portaszolgálat (lakás kivételével),

• automatikus távjelzés a rendőrségnek vagy egyéb fegyveres testületnek, fegyveres vagyon-védelmi szakszolgálatnak.

III. védelmi osztály: • teljes körű mechanikai, fizikai védelem,

• teljes körű elektronikai jelzőrendszer,

• rendszeres és dokumentált karbantartás,

• Biztosító által minősített rendszer.

IV. védelmi osztály: • teljes körű mechanikai, fizikai védelem,

• részleges elektronikai jelzőrendszer,

• Biztosító által minősített rendszer.

V. védelmi osztály: • teljes körű mechanikai, fizikai védelem,

• minimális elektronikai jelzőrendszer.

VI. védelmi osztály: • részleges mechanikai, fizikai védelem.

VII. védelmi osztály: • minimális mechanikai, fizikai védelem.

B) Készpénz, értékcikkek értékpapírok, nemesfém és drágakő tartalmú tárgyak (ezüst használati- és dísztárgyak kivételével) legalább VI. védelmi osztálynak megfelelő védettséggel ellátott helyiségben, kizárólag megfelelő MABISZ minősítéssel rendelkező értéktárolóban tárolva, legfeljebb a minősítési értékhatárig biztosítottak MABISZ minősítéssel nem rendelkező értéktárolóban, illetve VII. védelmi osztály szerinti védelem esetén a kártérítés felső határa 100.000 Ft.

II. SZ MELLÉKLET: ELEKTRONIKAI JELZŐRENDSZEREK Teljes körű elektronikai jelzőrendszer

1. A teljes körű elektronikai jelzőrendszer alkotóelemei az alábbi védelmi körök:

• felületvédelem,

• térvédelem,

• tárgyvédelem,

• személyvédelem (támadásjelzés).

Teljes körű az elektronikai jelzőrendszer, ha az összes alkotóelem teljes körű.

1.1. Teljes körű felületvédelem

Az elektronikai jelzőrendszer éles üzemmódban figyeli az összes nyílászáró szerkezetet, portált és a mechanikailag nem megfelelő (38 cm-es tömör téglafal szilárdsági tulajdonságainál gyengébb értékű) falazatokat, födémeket, padozatokat, és jelzi az át- és behatolási kísérleteket.

1.2. Teljes körű térvédelem

Az elektronikai jelzőrendszer éles üzemmódban a felügyelt terekben, tárgyak környezetében mindennemű illetéktelen emberi mozgást jelez, valamint a megközelítési útvonala(ka)t legalább csapdaszerűen figyeli.

1.3. Teljes körű tárgyvédelem

Az elektronikai jelzőrendszer éles üzemmódban az összes védendő tárgyat felügyeli, páncélszekrények és páncéltermek (stb.) esetében a felügyelet nyitásra/zárásra és áttörésre is kiterjed, páncélszekrényeknél fúrásérzékelést is észlel.

1.4. Teljes körű személyvédelem

Az elektronikai jelzőrendszer folyamatos üzemmódban az összes védendő, támadásnak kitett személyt „felügyeli”.

2. A teljes körű elektronikai jelzőrendszerrel szemben támasztott követelmények:

• a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen, és a védett/felügyelt téren belül kerüljön elhelyezésre,

• a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön (min. 4 db azonnali – riasztási) és a szabotázsvonalon,

• az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsolhatók, ha szükséges, üzemmódkapcsolót kell beépíteni,

• a központok zónaállapotai illetéktelenek által ne legyenek változtathatók,

• a központi egység és a kiegészítő tápegység burkolata az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázsvédett, min. 1,5 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyagból – legyen,

• az élesítés csak külső, minimum 6 szám- vagy betűkombinációs kódkapcsolóval végezhető,

• a rendszer kezelési módjait a 3. pont táblázata adja meg,

• a kódkapcsoló központot vezérlő áramkörét lehetőleg a központi egységben, de mindenképpen a védett/felügyelt téren belül kell elhelyezni,

• az egyes részek meghibásodását a rendszer a kezelő számára jelezze, a további részek maradjanak működőképesek,

• a rendszer összes részének állandó őrzésére, ellenőrzésére az üzemeltető által sem befolyásolható jelzővonalakat (szabotázsvonalak) kell kiépíteni.

• az üzembe helyezés csak teljes működőképesség és riasztásmentes állapotban legyen lehetséges,

• élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valamennyi azonnali – riasztási – jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,

• a szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kapcsolt állapotban is – a kezelő számára a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell,

• a támadásjelző részeknek állandóan élesben kell üzemelniük (0–24 órás üzemmód), lehetőség szerint csendesriasztást kell alkalmazni, távjelzéssel,

• a jelző áramkörök és a szabotázsvonalak megszakadását, a rövidzárlatot, illetve a hurok ellenállásainak 20%-os változását a rendszer jelezze (riasztania kell),

• a szabotázsvonalak visszakapcsolását csak a jelzőberendezés gyártója, szerelője vagy karbantartója végezheti,

• minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus és egy optikai jelzésadó telepítendő,

• a kültéri akusztikus jelzésadókat külön falsíkra kell elhelyezni, az egyik készüléknek beépített akkumulátorosnak kell lennie,

• a távjelzéses rendszer riasztás esetén ellenőrizze az átjelzés megtörténtét, annak zavara esetén váltson ki helyi hang-fényjelzést, rablás esetén kizárólag csak fényjelzést adjon,

• a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől, tárgyaktól, építményektől, épületszerkezetektől, közlekedési utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy azok elérhetősége csak segédeszközzel legyen megoldható,

• a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1–3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a riasztást követően ismételten kapcsoljon éles állapotba,

• a kültéri hangjelző szabotázsvédett, kettős burkolatú, min. 1,5 mm-es lágyacél (vagy egyenértékű) mechanikai védelemmel rendel- kezzen, a hangereje haladja meg a 100 decibel/m-t, váltakozó kéthangú jelzéssel, a habbejuttatás ellen/késleltetésére rendelkezzen védelemmel,

• az optikai jelzésadó borostyánsárga színű, villogó, minimálisan 200 lux/m fényerejű legyen,

• az energiaellátást két – egymástól független, kölcsönhatásmentes – energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa,

• az elektromos hálózatnak folyamatos üzemmódban kell működnie,

• az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 72 órás üze- meltetését, a 72 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa,

• az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell,

• a nyitásérzékelők csak rejtve, süllyesztve szerelhetők,

• a szabadtéri és a védett téren kívüli és a nem szabotázsvédett vezetékeket falon belül vagy acél védőcsőben kell vezetni.

3. A teljes körű elektronikai jelzőrendszer lehetséges kezelési módjai:

Választható kezelési kombinációk
		1	2	3	4	5	6	7	8	9	10	11
Kódkapcsoló
kültéri	X	X	X	X	0	0	0	0	0	0	0	0
beltéri	0	0	0	0	X	X	X	X	X	X	X	X
Belépési késleltetés
van, max 20 mp.	0	0	0	0	X	X	X	X	X	X	X	X
nincs késleltetés	X	X	X	X	0	0	0	0	0	0	0	0
Kódkapcsoló kódjeleinek
száma 6	X	0	0	0	X	0	0	0	0	0	0	0
száma 5	0	X	X	0	0	X	X	0	0	0	0	0
száma 4	0	0	0	X	0	0	0	0	X	X	X	X
Blokkzár	0	0	0	X	0	0	0	0	0	0	0	X
Kulcsos kapcsoló	0	X	0	0	0	X	0	0	X	0	X	0
Útvonalkövetés	0	0	0	0	0	0	X	0	X	X	0	0
Riasztás a 3. sikertelen kezelés után	0	0	X	0	0	0	0	X	0	X	X	0

Példa: a 4. kezelési kombináció esetén az adottságok

• kódkapcsoló/kültéri,

• belépési késleltetés nincs,

• a kódkapcsoló kódjeleinek száma 4,

• blokkzár.

Részleges elektronikai jelzőrendszer

1. Részleges az elektronikai jelzőrendszer, ha éles üzemmódban teljes körű térvédelem, tárgyvédelem, személyvédelem nincs, de a felületvé- delem teljes körű (lásd: II. sz. melléklet „I.” pont), és csapdaszerű térvédelem van kialakítva. Csapdaszerű a térvédelem, ha a jelzőrendszer a védett téren belül legalább a felügyelendő terek/tárgyak megközelítési útvonalait felügyeli.

Részlegesnek tekinthető az elektronikai védelem akkor is, ha a kockázatelbírálás során kiderül, hogy a térvédelem, tárgyvédelem, felület- védelem elektronikus úton megvalósított, ám a védendő objektum egyes részei „árnyékban” vannak. Árnyék alatt azt kell érteni, hogy a védendő területnek, térnek nem a teljes egészére terjed ki a hatásos védelem. (Ilyen eset például, ha egy bank bejárati ajtaját tv-kamerával figyelik, de a pénztárterem ajtaja már nem látható a képernyőn. Ablakon keresztül történő behatolás esetén a pénztárterem így észrevétlenül megközelíthető, az elektronikai jelzőrendszer tehát csak részleges.)

2. A részleges elektronikai jelzőrendszerrel szemben támasztott követelmények:

• a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen, és a védett/felügyelt téren belül kerüljön elhelyezésre,

• a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön (min. 3 db azonnali – riasztási) és a szabotázsvonalon,

• az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsolhatók (a felügyelet nélküli központok zónaállapotai illetéktelenek által ne legyenek változtathatók), ha szükséges, üzemmódkapcsolót kell beépíteni,

• a központi egység és a kiegészítő tápegység burkolata az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázsvédett, min. 1,5 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyagból – legyen,

• a rendszer kezelési módjait a 3. pont táblázata adja meg,

• a kódkapcsoló központot vezérlő áramkörét lehetőleg a központi egységben, de mindenképpen a felügyelt téren belül kell elhelyezni, az élesítés csak külső, minimum 6 szám- vagy betűkombinációs kódkapcsolóval végezhető,

• az egyes részek meghibásodását a rendszer a kezelő számára jelezze, a további részek maradjanak működőképesek,

• a rendszer védett téren kívül elhelyezett részeinek (hangjelzők, kódkapcsolók stb.) központjának, tápegységének, útvonalkövető egysé- geinek állandó őrzésére, ellenőrzésére csak a szerviz és az üzemeltető által közösen kikapcsolható jelzővonalakat (szabotázs-vonalak) kell kiépíteni,

• a rendszer üzemképességét és riasztásmentes állapotát a kezelőegységen jelezze,

• élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valamennyi azonnali – riasztási – jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsolóberendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,

• a szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kapcsolt állapotban is – a kezelő számára a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell,

• a jelző áramkörök és a szabotázsvonalak megszakadását, a rövidzárlatot, illetve a hurok ellenállásának 40%-os változását a rendszer jelezze (riasztania kell),

• minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus és egy optikai jelzésadó telepítendő,

• a kültéri akusztikus jelzésadókat külön falsíkra kell elhelyezni, amennyiben ez nem lehetséges, az egyiknek beépített akkumulátorosnak kell lennie,

• a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől, tárgyaktól, építményektől, épületszerkezetektől, közlekedési utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy azok elérhetősége csak segédeszközzel legyen megoldható,

• a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1–3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a riasztást követően ismételten kapcsoljon éles állapotba,

• a kültéri hangjelző szabotázsvédett, kettős burkolatú, min. 1,5 mm-es lágyacél (vagy egyenértékű) mechanikai védelemmel rendel- kezzen, a hangereje haladja meg a 100 decibel/m-t, váltakozó kéthangú jelzéssel,

• az optikai jelzésadó borostyánsárga színű, villogó, minimálisan 200 lux/m fényerejű legyen,

• az energiaellátást két – egymástól független, kölcsönhatásmentes – energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa,

• az elektromos hálózatnak folyamatos üzemmódban kell működnie,

• az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 48 órás üze- meltetését, a 48 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa,

• az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell,

• a nyitásérzékelők csak rejtve, süllyesztve szerelhetők,

• a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül vagy acél védőcsőben kell vezetni.

3. A részleges elektronikai jelzőrendszer lehetséges kezelési módjai

Választható kezelési kombinációk
	1	2	3	4	5	6	7
Kódkapcsoló
kültéri	X	X	X	0	0	0	0
beltéri	0	0	0	X	X	X	X
Belépési késleltetés
van, max 20 mp.	0	0	0	X	X	X	X
nincs késleltetés	X	X	X	0	0	0	0
Kódkapcsoló kódjeleinek
száma 5	X	0	0	X	0	0	0
száma 4	0	X	X	0	X	X	X
Kulcsos kapcsoló	0	X	0	0	X	0	0
Útvonalkövetés	0	0	0	0	0	X	0
Riasztás a 3. sikertelen kezelés után	0	0	X	0	0	0	X

Példa: az 5. kezelési kombináció esetén az adottságok

• kódkapcsoló/beltéri,

• belépési késleltetés van (max. 20 másodperces),

• kódkapcsoló kódjeleinek száma 4,

• kulcsos kapcsoló.

Minimális elektronikai jelzőrendszer

1. Minimális az elektronikai jelzőrendszer, ha éles üzemmódban felügyelet térvédelem, tárgyvédelem, személyvédelem vonatkozásában nincs, a felületvédelem csak a 2 m-nél alacsonyabban lévő nyílászárókra terjed ki, vagy csapdaszerű területvédelem van kialakítva. (Lásd

II. sz. melléklet „I.” pont)

2. A minimális elektronikai jelzőrendszerrel szemben támasztott követelmények:

• a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen, és a védett téren belül kerüljön elhelyezésre,

• a központi egységen a ki- és bekapcsolt, valamint a riasztott védelmi kör(ök) és a szabotázsvonal azonosítható legyen,

• a központi egység burkolata az üzemeltető által sem nyitható (éles üzemmódban szabotázsvédett) kivitelű, min. 1 mm-es lágyacélból

– vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyagból – legyen,

• a kültéri kulcsos kapcsoló vagy kódkapcsoló háza min. 1,5 mm-es lágyacél (vagy egyenértékű) burkolattal rendelkezzen, és éles üzem- módban eltávolítása, illetve megbontása esetén a jelzővonalon adjon jelzést (riasztáshoz),

• az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze,

• élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valamennyi jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsolóberendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,

• a rendszer kezelési módjait a 3. pont táblázata adja meg,

• a jelző áramkör(ök) megszakadását a rendszernek jeleznie kell,

• a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1–3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a riasztást követően ismételten kapcsoljon élesbe,

• a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől, tárgyaktól, építményektől, épületszerkezetektől, közlekedési utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy azok elérhetősége csak segédeszközzel legyen megoldható,

• a kültéri hangjelző szabotázsvédett, min. 1,5 mm-es lágyacél (vagy egyenértékű) burkolattal rendelkezzen, hangereje haladja meg a 100 decibel/m-t, váltakozó kéthangú jelzéssel,

• az energiaellátást két – egymástól független, kölcsönhatásmentes – energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa, elemes táplálás esetén a rendszer min. 3 hónapig maradjon üzemképes,

• az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 24 órás üze- meltetését, a 24 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa,

• akkumulátoros üzemmód esetén az automatikus töltésről gondoskodni kell,

• a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül vagy acél védőcsőben kell vezetni.

3. A minimális elektronikai jelzőrendszer lehetséges kezelési módjai

Választható kezelési kombinációk
	1	2	3	4
Kódkapcsoló
kültéri	X	X	0	0
beltéri	0	0	X	X
Belépési késleltetés
van, max 20 mp.	0	0	X	X
nincs késleltetés	X	X	0	0
Kódkapcsoló kódjeleinek
száma 4	X	0	X	0
Kulcsos kapcsoló	0	X	0	X

Példa: a 3. kezelési kombináció esetén

• kódkapcsoló elhelyezése: beltéri,

• belépési késleltetés van, max. 20 másodperc,

• kódkapcsoló kódjeleinek száma 4.

III. SZ. MELLÉKLET: MECHANIKAI VÉDELMEK Teljes körű mechanikai, fizikai védelem

1. Teljes körű a mechanikai, fizikai védelem, ha a védendő/védett helyiségeket minden oldalról az alábbi követelményeknek megfelelő szi- lárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok, födémek, padozatok, nyílászárók határolják.

2. A teljes körű mechanikai, fizikai védelemmel szemben támasztott követelmények:

• a nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) teljes felülete minimum 100x300 mm-es beosztású, 12 mm átmérőjű köracél ráccsal védettek (vagy ezekkel egyenértékű, kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású, pl. minősített behatoláskésleltető/gátló üveg, belső leereszthető rács), bankok, pénzintézetek esetében az átmérő min. 16 mm,

• a rács a falazathoz 300 mm-enként (de legkevesebb 4 db), a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetű (falazó)körömmel erősítendő, a minimális beépítési (rögzítési) mélység 150 mm 38 cm-es hagyományos tömör téglafal esetén (vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető műszaki megoldású),

• nyílászárók tokszerkezeteit falazókörmökkel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon kell a tartószerkezethez erősíteni,

• az ajtó és az ajtótok anyaga fém, keményfa vagy ezekkel támadhatóság szempontjából egyenértékű konstrukció,

• faanyag esetén az ajtólap legkevesebb 40 mm vastag és tömör legyen,

• az ajtólap és a tok zárási pontossága 2 mm-en belül legyen,

• az ajtólap legkevesebb 3 diópánttal legyen a tokhoz rögzítve.

• a zárszerkezet többpontos zárást biztosítson, legkevesebb 4-et (két zárási pont között legkevesebb 300 mm távolság legyen),

• passzív zárként csak minősített szerkezet fogadható el,

• biztonsági zárnak minősül a min. 5 csapos hengerzár, a min. 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám- vagy betűjel-kombi- nációjú zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint az egyedi minősített lamellás zár,

• a zárás legkevesebb kétirányú legyen,

• bevésőzár esetén a zár környezetében az ajtólapot egyenszilárdságúra kell megerősíteni,

• fatok esetén megerősített zárlemez szükséges,

• a zárszerkezetet fúrás, a hengerzárat törés és fúrás ellen kell védeni,

• az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja,

• a zárnyelveknek (ajtók esetében) legalább 20 mm mélyen kell zárniuk,

• az ajtókat (pántokat, zárakat stb.) kiemelés, befeszítés, reteszhúzás ellen védeni kell, a falazatok, födémek, padozatok áttörés- és bonthatóságállósága legalább a 38 cm-es hagyományos, kisméretű, tömör téglafaléval azonos értékű legyen.

Megjegyzés:

A hagyományos vagy MABISZ minősítéssel nem rendelkező lakatok nem biztonsági zárak. A MABISZ minősítéssel nem rendelkező biztonsági üvegfóliák rács kiváltására nem alkalmasak!

Részleges mechanikai, fizikai védelem

1. Részleges a mechanikai, fizikai védelem, ha a védendő/védett helyiséget minden oldalról az alábbi követelményeknek megfelelő szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok, födémek, padozatok, nyílászárók határolják.

2. A részleges a mechanikai, fizikai védelemmel szemben támasztott követelmények:

• a 2 m-nél alacsonyabban levő nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) teljes felülete minimum 100x300 mm-es osztású, 12 mm átmérőjű köracél (vagy ezzel egyenértékű) ráccsal védettek (vagy ezekkel egyenértékű, kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású, pl. minősített behatoláskésleltető/gátló üveg, belső leereszthető rács), bankok, pénzintézetek esetében az átmérő min. 16 mm,

• a rács a falazathoz 300 mm-enként (de legkevesebb 4 db), a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetű (falazó)körömmel erősítendő, a minimális beépítési (rögzítési) mélység 150 mm 15 cm-es tömör téglafal esetén (vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású),

• nyílászárók tokszerkezeteit falazókörmökkel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon kell a tartószerkezethez erősíteni,

• az ajtószerkezetek megerősítettek (legalább 25 mm tömör keményfa szerkezettel egyenértékűek), kiemelés, befeszítés, reteszhúzás ellen védettek,

• a zárást minimum 2 db biztonsági zár végzi (min. kétpontos zárás szükséges, a két zárási pont között legalább 300 mm a távolság), vagy 1 db biztonsági zár esetén a zárszerkezet többpontos zárást biztosítson, legkevesebb 4-et (két zárási pont között legkevesebb 300 mm távolság legyen),

• biztonsági zárnak minősül a min. 5 csapos hengerzár, a min. 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám- vagy betűjel-kombi- nációjú zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint az egyedi minősített lamellás zár,

• az ajtólap legkevesebb 3 diópánttal legyen a tokhoz rögzítve,

• az ajtólap és a tok zárási pontossága 5 mm-en belül legyen,

• a zárnyelveknek (ajtók esetében) legkevesebb 20 mm mélyen kell zárniuk,

• bevésőzár esetén a zár környezetében az ajtólapot egyenszilárdságúra kell megerősíteni, az ajtó külső, keskenyebbik oldalát fémlemezzel meg kell erősíteni,

• fatok esetén megerősített zárlemez szükséges,

• a falazatok, födémek, padozatok áttörés- és bonthatóságállósága legalább a 15 cm-es hagyományos, kisméretű, tömör téglafaléval azonos értékű legyen,

• az ajtólap, illetve tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja.

Megjegyzés:

A hagyományos vagy MABISZ minősítéssel nem rendelkező lakatok nem biztonsági zárak. A MABISZ minősítéssel nem rendelkező biztonsági üvegfóliák rács kiváltására nem alkalmasak!

Minimális mechanikai, fizikai védelem

Minimális a mechanikai, fizikai védelem, ha a védendő/védett helyiséget minden oldalról az alábbi követelményeknek megfelelő szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok, födémek, padozatok, nyílászárók határolják:

• az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek,

• az ajtók zárását olyan zár végzi, amely min. 5 csapos hengerzár, vagy min. 6 rotoros mágneszár, vagy kéttollú kulcsos zár, egyedi minő- sített lamellás zár, vagy olyan szám vagy betűjel-kombinációjú zár, melyek variációs lehetőségeinek száma meghaladja a 10.000-et, továbbá a henger/mágneszár, minimum 4 betű/szám kombinációs biztonsági lakat, illetve minden olyan zár, amely a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú,

• a falazatok, födémek, padozatok áttörés- és bonthatóságállósága legalább a 6 cm-es hagyományos, kisméretű, tömör téglafaléval azonos értékű.

IV. SZ. MELLÉKLET: VAGYONTÁRGYAK SZÁLLÍTÁSI SZABÁLYAI

A biztosítási szerződés feltételeiben meghatározott, az I. sz. melléklet B pontjában felsorolt vagyontárgyak (készpénz, értékpapír, ékszer, nemesfém, drágakő, valamint egyéb, a Biztosító által megnevezett vagyontárgyak) szállításával kapcsolatos kockázatok a következő vagyonvédelmi eszközök és biztonsági intézkedések megléte és alkalmazása esetén biztosíthatók:

a) 100.000 Ft biztosítási összegig:

• egy fő, tetszőleges módon,

b) 100.000 Ft és 500.000 Ft közötti biztosítási összeg esetén:

• 2 fő, riasztójelzést adó és/vagy a pénzt/értékpapírt értéktelenné tevő technikával felszerelt pénzszállító táskával,

c) 500.000 Ft és 2.000.000 Ft közötti biztosítási összeg esetén:

• három fő (vagy két fő, ha az egyik fegyveres), riasztójelzést adó és/vagy a pénzt/értékpapírt értéktelenné tevő technikával felszerelt pénzszállító táskával és gépkocsival.

V. SZ. MELLÉKLET: PÉNZ- ÉS PÁNCÉLSZEKRÉNYEK KÖVETELMÉNYEI

A Mabisz minősítés a mérvadó, de annak hiányában az alábbi követelmények teljesülése szükséges:

Tűzmentes pénzszekrény

Min. 50 mm térközű, hőszigetelő anyaggal kitöltött kettős falú, 1 mm-nél nagyobb lemezvastagságú acéllemezből készült szerkezet. A hasonlóan kettős falú, légmentesen záródó, forgócsapos ajtó szúrózárral és egy különleges, legalább 5 lamellás zárral ellátott.

Páncélszekrény

Min. 70 mm térközű, B–200 gyöngykavicsbeton vagy azzal egyenértékű szilárdságú és hővezető-képességű anyaggal kitöltött kettősfalú, min. 4 mm lemezvastagságú acéllemezből folyamatos hegesztéssel készített, min. 420 N/qmm szakítószilárdságú szerkezet.

Az ajtók illeszkedési tűrése max. 0,5 mm. Forgócsapjai belső kialakításúak, a forgócsapok melletti illeszkedő körmök a becsukódáskor a szekrény falába süllyednek. Az ajtó lezárása alul és felül a nyíló oldalon legalább 2–2 tolórudazattal történik, amelynek keresztmetszete min. a páncélszekrény lemezvastagsága négyzetének a háromszorosa.

A tolórudazat biztosítását egy szúrózár, egy legalább 7 lamellás főzár és egy azonos kivitelű ellenzár vagy segédzár végzi. Ha a szekrény a fenti követelményeknek nem felel meg, akkor a tűzmentes pénzszekrény kategóriába kell sorolni.

Beépített páncélkazetta

A vaskazetta a ráhegesztett körmökkel legalább 0,4 köbméter jó minőségű betonba van ágyazva, illetve a rögzítése – más beépítési mód esetén

– ennek megfelelő minőségű.

Páncélszoba

25–40 mm vastag, sűrű vasalású, vasbeton falú terem, speciális páncélajtóval, mely 3–4 zárrendszerrel és 10–12 zárnyelvvel van ellátva.

Fogalommeghatározások

Bevésőzár

• az ajtólapba besüllyesztett zárszerkezet, mely az ajtó mechanikai ellenálló képességét számottevően csökkenti

Blokkzár

• az elektronikai jelzőrendszer bekapcsolt és teljes nyugalmi állapotát ellenőrző elektromechanikus zárszerkezet, mely élesítéskor a zárhatóság letiltásával jelzi a rendellenes állapotot

Értéktároló szekrény rögzítése

• szerkezeti tartóelemhez, fémdübellel, 8000 KN lefeszítő erő ellen rögzítve

Faltrezor rögzítése

• szerkezeti tartóelemhez rögzítve, minden oldalon min. 15 cm vastagságú B 280 minőségű betonba ágyazva

Felügyelt tér

• állandó, 24 órás emberi tartózkodású ellenőrzött helyiség, melyben intézkedésre jogosult és alkalmas személyzet tartózkodik

Útvonalkövetés

• az elektronikai jelzőrendszer beléptető szolgáltatása, mely a beltérben elhelyezett kódkapcsolóhoz való hozzáférést csak a bejárati ajtó, a bejárási útvonal és a kezelőegység sorrendjében engedélyezi, más sorrend azonnali riasztást vált ki

Védelmi kör

• az elektronikai jelzőközpont egyes csatornáihoz tartozó érzékelők összessége

Védelmi zóna

• rendszerint több védelmi kör által alkotott alrendszer, mely felhasználói szempontból egy egységet alkot, így önálló kezelést tesz lehetővé

Zárásmélység

• teljes zárás esetén a zárnyelv zárlemezbe hatoló részének hossza

KÜLÖNÖS FELTÉTELEK

Záradékok

2. számú záradék: Elektromos és elektronikus berendezések biztosításának kiterjesztése

Jelen Záradék értelmében a Felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, kizárásainak, záradékainak és külön megállapo- dásainak változatlan érvényessége mellett jelen biztosítási szerződés értelmében a Biztosító kockázatviselése kiterjed a hordozható eszközökben a telephelyen kívül keletkezett lopás-, betöréses lopás- és rabláskárokra az alábbiak szerint:

Lopáskárok

A biztosítási fedezet kiterjed a lezárt gépjárműben elhelyezett, biztosított (hordozható) vagyontárgy(ak)nak a gépjármű kívülről nem látható tárolórészéből (csomagtartójából, rakodóteréből, mely nem az utastér részét képezi) a gépjármű feltörésével történő eltulajdonítása miatti kárára.

Területi hatály Magyarország területe, vagy az ajánlatban és a kötvényen megjelölt terület.

Időbeli hatály: munkanapokon reggel 6.00-tól este 22.00-ig. Eltérő időpontban csak zárt, őrzött parkolóhelyen (parkolóházban, zárt garázsban) érvényes a fedezet.

Önrészesedés: a kár 20%-a, vagy az ajánlatban és a kötvényben meghatározott százalékos és fix összegű önrész – mindig a magasabb.

Betöréses lopás

A biztosítási fedezet kiterjed a biztosított vagyontárgyaknak a Biztosított telephelyén kívül más, a Biztosított normál üzemi tevé- kenységével összefüggésben lévő telephelyen történt betöréses lopás miatt keletkezett káraira. A térítés mértékét a telephelyen lévő vagyonvédelem függvényében az 1. sz. Záradék, vagy az ajánlat és a kötvény tartalmazza.

Önrészesedés: a kár 20 %-a, vagy az ajánlatban és a kötvényben meghatározott százalékos és fix összegű önrész – mindig a magasabb.

Rablás

A biztosítási fedezet kiterjed a biztosított hordozható vagyontárgyak rablással történt eltulajdonítására Magyarország területén, vagy az ajánlatban és a kötvényen megjelölt területi hatállyal.

Önrészesedés: a kár 20%-a, vagy az ajánlatban és a kötvényben meghatározott százalékos és fix összegű önrész – mindig a magasabb. Mindhárom fenti esetben a kárkifizetés alapfeltétele a szabályzat és az ajánlat, kötvény egyéb előírásai mellett a rendőrségi feljelentés megtörténte.

KÜLÖNÖS FELTÉTELEK

Záradékok

3. számú záradék: Kármentességi engedmény

A Biztosító a biztosítási időszakra megállapított díjból (éves díj, stb.) a biztosítási időszak letelte után kármentességi engedményt ad a kötvényben meghatározott mértékben.

Az engedmény akkor illeti meg a Szerződőt, ha a biztosítási időszak alatt nem történt biztosítási esemény, illetve a Biztosító nem nyújtott kártérítési szolgáltatást, és a Biztosított legkésőbb a biztosítási időszak lejártát (biztosítási évfordulót) követő 30 napon belül benyújtja írásbeli nyilatkozatát, miszerint a biztosítási időszak alatt káresemény nem történt, és ezen időszakra vonatkozó kártérítési igénnyel a későbbiekben sem él.

A Biztosító a Nyilatkozat kézhezvétele után az engedmény összegét a Szerződő kérésének megfelelően a Szerződő számlájára átutalja, illetve a következő biztosítási díjrészletből jóváírja.

Az engedmény mértékét a biztosítási kötvény tartalmazza.

KÜLÖNÖS FELTÉTELEK

Záradékok

4. számú záradék: Tartamengedmény

Felek megállapodnak abban, hogy Szerződő a biztosítási szerződést a kockázatviselést követő, a szerződésben rögzített tartam végéig felmondási jogával nem él. Ennek ellentételezéseképpen Biztosító vállalja, hogy amennyiben ezen időszak alatt a Biztosított változásbejelentési kötelezett- ségét érintő változások nem történnek, a biztosítási szerződésben változtatásokat csak a Biztosított kérésére alkalmaz. Amennyiben a biztosítás a Szerződő/Biztosított kezdeményezésére vagy hibájából a tartam vége előtt megszűnik, Szerződő a teljes időszakra megállapított tartamenged- ményt köteles visszafizetni.

Az engedmény mértékét a biztosítási kötvény tartalmazza.

KÜLÖNÖS FELTÉTELEK

Záradékok

5. számú záradék: Üzemszünet biztosítás

A jelen záradék alapján a felek megállapodnak abban, hogy a vonatkozó feltételek változatlan érvényessége mellett a V. fejezet 1. a biztosítási események pontja szerinti Üzemszünet-biztosítás biztosítási eseményeket az alábbiak szerint értelmezik:

A Biztosító térítést nyújt az I. fejezet (Az Alfa Total II. Vagyonbiztosítás különös feltételei I. Fejezet: Vagyonbiztosítás feltételei) által fedezett események bekövetkezéséből származó üzemszüneti károkra, amely fedezet azonban nem terjed ki a gépekben, berendezésekben bekövet- kezett, a 3. pont, Korlátozások szerinti biztosítási események közül a 3.2. Gépek, berendezések pontja szerinti biztosítási események következtében felmerülő üzemszüneti károkra.