Contract

3. Szerződésátruházás

3.1. Alapvetés

A rendszerváltás után megszületett modern polgári törvénykönyvek kifejezetten szabályozzák a szerződésátruházást (így a cseh, a magyar, a román kódexek). A klasz- szikus polgári törvénykönyvek (az osztrák) vagy a szovjet típusú diktatúra alatt meg- születettek (lengyel, szlovák) azonban nem. Kivételt képez az 1978. évi szerbiai kötelmi törvény, amely a térségben elsőként vezette be a szerződésátruházást mint kifejezetten szabályozott intézményt. A szabályozás hiánya azonban nem jelenti, hogy a gyakorlat- ban, a szerződési szabadság elve alapján ne létezne szerződésátruházás.

A szerződés átruházása hagyományosan élénk viták tárgyát képezte. Az enged- ményezéshez viszonyítva nem egyszerűen a jog aktív alanyának cseréjére kerül sor esetében, hanem teljes szerződési póluson (pozícióban) történik alanycsere, vagyis egyidejűleg jogok és kötelezettségek halmaza száll át a szerződésből kilépő félről a szerződésbe belépő félre. Mivel a gyakorlat megkívánta, külön szabályozás hiányában is léteztek eszközök ilyen célok elérésére, amelyek alkalmazása gyakorta előfordult.

Xx. Xxxxx Xxxxxx XxX

rendkívüli egyetemi tanár, Újvidéki Egyetem

Xx. Xxxxxxx Xxxxxxxxx XxX egyetemi tanár, Łódzi Egyetem

Xx. Xxxx Xxxxx XxX

vezető kutató, Xxxx Xxxxxx Összehasonlító Jogi Intézet egyetemi adjunktus, Xxxxxxx Xxxxx Katolikus Egyetem

Dr. Szinek Csütörtöki Hajnalka

vezető kutató, Xxxx Xxxxxx Összehasonlító Jogi Intézet

Prof. Dr. Veress Emőd DSc, habil.

főosztályvezető, Xxxx Xxxxxx Összehasonlító Jogi Intézet egyetemi tanár, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem egyetemi tanár, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar

Xxxxx, X., Xxxxxxxxx, B., Xxxx, N., Szinek Csütörtöki, H., Xxxxxx, X. (2023) ‘Szerződésátruházás’ in Veress, E. (szerk.) A kötelmi jogok dinamikája. Engedményezés, faktoring, szerződésátruházás, jogátruházás és nováció egyes kelet-közép-európai jogrendszerekben, 173–215. o. Budapest: Xxxx Xxxxxx Összehasonlító Jogi Intézet

xxxxx://xxx.xxx/00.00000/0000.xx.xxxxxxx.0_0

A KÖTELMI JOGOK DINAMIKÁJA

A legegyszerűbb módszer a korábbi szerződés közös megegyezéssel történő megszün- tetése mellett új szerződés megkötése. Ez azonban nem szerződésátruházás, míg a felek célja sok esetben a meglévő szerződés folytonosságának megőrzése mellett megvalósí- tott alanycsere lenne. Ezért merült fel a gyakorlatban a szerződésátruházás iránti igény, és ez vezetett a szerződésátruházás szabályozásához egyes jogrendszerekben.

Terminológiai szempontból a néha előforduló, a szerződés engedményezése kifejezést problematikusnak minősítették, mert „az engedményezés kizárólag követelések átruházására szolgál, az engedményezés alkalmatlan annakazügyletnek amegjelölésére, amelynek eredményeként a szerződésben megváltozik valamely fél személye…”834 Viszont a szerződésátruházás kifejezés sem tökéletes: „átruházni kizárólag olyan dolgokat vagy egyéb vagyontárgyakat lehet, amelyek fölött az átruházó rendelkezési joggal bír”.835 A szerződés pedig nem ilyen, nem vagyontárgy, amely esetében a forgalomképesség kérdése egyáltalán felmerülhetne. Ezért – jobb foga- lom híján – használja a Ptk. a szerződésátruházás kifejezést. Valójában az engedményezést és a tartozásátvállalást összekapcsoló sui generis jogintézményről van szó. Ez ugyanakkor a magánautonómia megnyilvánulása: a szerződő felek a szerződés alanyait is kicserélhetik. Álláspontunk szerint maga a szerződés nem kerül átruházásra, csak a belőle fakadó jogok és követelések halmaza száll át. A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyi- latkozata. Furcsa is lenne egy jognyilatkozatot átruházni. Ezért az elnevezés valóban nem a legprecízebb. Nem a szerződést, hanem a szerződés által keletkeztetett jogviszonyban

létező szerződési pólust alkotó jogok és kötelezettségek képezik az átruházás tárgyát.

3.2. Ausztria

A szerződésátruházás az osztrák jogban az engedményezés és a tartozásátvállalás jogi kombinációja. Szerződésátruházás során nem csak a hitelező vagy az adós (egyéni) jogai, illetve kötelezettségei szállnak át harmadik személyre, hanem a hitelező vagy az adós teljes jogi helyzete (jogállása) és szerződéses szerepe. Ez azt jelenti, hogy a jog- viszonyban álló felek valamennyi jogát és kötelezettségét egységes jogi aktussal átru- házzák. A szerződésátruházás érvényességéhez valamennyi érintett félnek meg kell állapodnia. Ennek a megvalósítása többféleképpen mehet végbe:

a) háromoldalú szerződés keretében;

b) a jogviszonyból kilépő és az abba belépő személy közötti szerződéssel és a fenn- maradó (korábbi) szerződő partner előzetes vagy utólagos hozzájárulásával.

834 Vékás és Gárdos, 2020, 1867. o. Például szerződés engedményezésként hivatkozott a jogintézményre a Szegedi Ítélőtábla (BDT2012. 2707), de a magyar Ptk. koncepciója is.

835 Vékás és Gárdos, 2020, 1867. o.

3. SZERZŐDÉSÁTRUHÁZÁS

A gyakorlatban az alábbi esetekben merülhet fel e jogintézmény szükségessége: például bérelt ingatlan eladása esetén, amikor a (jövőbeli) vevő bérbeadóként bérleti szerződést köt; vagy adósságátütemezés esetén a hitelviszonyban részt vevő fél megváltozása során.836

Az osztrák Polgári törvénykönyv (ABGB) egyelőre nem ismeri (illetve nem nevesíti) a szerződésátvállalást külön jogügylettípusként, azonban a jogirodalomban több szerző is rámutat az intézmény osztrák jogba történő beillesztésének létjogosultságára.837 Ezt támasztja alá az a tény is, hogy az osztrák jogszabályok között már léteznek a törvény erejénél fogva beálló szerződésátruházás egyedi eseteinek tekinthető előírások. Ennek példájaként a munkajogban a Munkaszerződésekre vonatkozó törvénymódosítás (Arbeits- vertragsrechts-Anpassungsgesetz, a továbbiakban: AVRAG)838 3. §-a emelhető ki. Az AVRAG

3. § (1) bekezdése szerint vállalkozás átruházása esetén az átvevő a törvény erejénél fogva munkáltatóvá válik az átruházás időpontjában fennálló munkaszerződések szerinti vala- mennyi jog és kötelezettség erejéig. Az átvevő korlátlan felelősséggel tartozik az e munka- szerződések alapján még nem teljesített követelésekért vagy szerzett jogosultságokért.

3.3. Csehország

A Cseh Köztársaság jogrendszere 2014. január 1. óta szabályozza a szerződésát- ruházás jogintézményét.839 A különálló szabályozás a magánjog újrakodifikálásának köszönhető, amelyet mindenekelőtt az új Polgári törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) elfogadása testesít meg, s amely kétségtelenül a posztszovjet jogfejlődés egyik

836 xxxxx://xxx.xxxx.xx.xx/xxxxxxxxxx/xxxx/xxx00_0.xxx?xxxxxxx-xxxxxxxxx;xxxxxxxx0 (letöltve: 2023.

május 10.); Ertl, 2022, 1406. §.

837 Ertl, 2022, 1406. §; Xxxx és mtsai., 2018.

838 Arbeitsvertragsrechts-Anpassungsgesetz (a továbbiakban: AVRAG), StF: BGBl. Nr. 459/1993 (NR: GP XVIII RV 1077 AB 1117 S. 126. BR: AB 4548 S. 572.) (CELEX-Nr.: 377L0187, 389L0391, 375L0129).

839 Cseh Ptk. 1895–1900. §§. Mindemellett az új cseh Ptk. 1897. §-ának (2) bekezdése a 191/1950. sz. váltó- és csekktörvényre (zákon č. 191/1950 Sb., zákon směnečný a šekový) hivatkozik a valamelyik fél nevében kötött szerződés záradékolásának lehetősége tekintetében, mivel a záradékolás adataira, a záradékolásra jogo- sult személyére és az abból eredő jogok igazolására a váltókra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni. Meghatározzák azt is, hogy az a fél, aki elvesztette az okiratot, kitől követelheti azt. Ezért az e rendelkezésben előírt mértékben a váltó- és csekktörvény rendelkezéseit és a váltókra vonatkozó egyéb jogszabályokat kell alkalmazni. A szerződésátruházásra vonatkozó explicit rendelkezéseken, valamint a váltó- és csekktörvény és a váltókról szóló jogszabályok egyes rendelkezésein kívül természetesen a cseh Ptk. általános rendelkezései, köztük a kötelmekre vonatkozó általános rendelkezések is alkalmazandók. A cseh jogalkotó tehát semmiképpen sem vonható kérdőre annak kapcsán, hogy nem fogadta el az Euró- pai Szerződési Xxx Xxxxxxxxxxxx (Principles of European Contract Law) modelljét; mindemellett még az olasz szabályozáshoz való szoros kötődés sem tekinthető teljesen problémamentesnek, amely a szerződésát- ruházás nemzeti intézményének kifejezett alapját képezi. Ennek kapcsán lásd: Xxxxxx, 2014a, 124. o.

A KÖTELMI JOGOK DINAMIKÁJA

legnagyobb változásának tekinthető. A Ptk. hatálybalépéséig sem a korábbi Polgári törvénykönyv, sem a Kereskedelmi törvénykönyv nem tartalmazott a szerződésátruhá- zásra vonatkozó rendelkezéseket.840 A szerződés szerinti jogokat és kötelezettségeket a követelések engedményezésének és a kötelezettségek átvállalásának kombinációjával ruházták át, ami a gyakorlatban szükségtelenül bonyolult volt.841 Ez a jogintézmény azonban a korábbi jog uralma alatt sem kerülte el a cseh polgári jog figyelmét,842 bár csupán az új Ptk.-ban vált ilyen tartalommal szabályozottá. Megállapítható tehát, hogy viszonylag új jogintézményről van szó, amely csak néhány éve van jelen a gyakorlatban, és amelynek használata még nem teljesen épült be a köztudatba.

A korábbi nemzeti jogi szabályozás a kötelezettség tartalmának hagyományos meg- határozásán alapult, amelyben olyan fogalmak domináltak, mint a követelés, a tartozás, a hitelező, valamint az adós. Mindemellett megemlítendő, hogy a korábbi kötelmi jog egyértelműen az adós egyéni követelései és tartozásai tekintetében az öröklés szabályo- zására koncentrált. A szerződésátruházással azonban a kötelezett személyében változás állhat be, jogutódlás következhet be a kötelezetti szerződéses póluson, nem csupán az egyes jogok és kötelezettségek alanyának változása történik meg.843 A szóban forgó jog- intézmény elsősorban tehát olyanként értelmezhető, melynek alapja egy adott szerző- déstípusból eredő jogok és kötelezettségek egy másik személyre történő átruházása.844 Ez a teljes kötelmi jogviszonyon belüli alanyváltást jelent.845

A szerződésátruházás fogalma többértelmű, az egyrészt konkrét jogi aktusként, másrészt ennek következményeként is értelmezhető. Az első jelentésből kiindulva, véle- ményem szerint a cseh jogi környezetben a szerződésátruházást az átruházó és az átvevő közötti kétoldalú jogi aktusként, azaz szerződésként határozhatjuk meg. A szerződé- sátruházási szerződés érvényességéhez a másik szerződő fél hozzájárulása szükséges; mindemellett a szerződésátruházási szerződés nevesített, ok-okozati és konszenzuális szerződésként jellemezhető, amely visszterhes vagy ingyenes egyaránt lehet.846

A szerződésátruházás célja, hogy a szerződő fél teljes jogállását átruházza. Ebben különbözik a szerződésátruházás például a követelés engedményezésétől vagy a tarto- zás átvállalásától, ahol kizárólag a követelés, illetve a tartozás kerül átruházásra. Szer- ződésátruházás esetén ezzel szemben a szerződésben foglalt jogok és kötelezettségek

840 Knoblachová, 2020.

841 Knoblochová, 2020.

842 Xxxxxxxx és Xxxxxxx, 2007, 162–172. o.; Xxxxxxx, 2008, 210–215. o.

843 Xxxxxx, 2014a, 123. o.

844 Rybníčková, 2016.

845 Grulich, 2008, 210–215. o.

846 Zach, 2014, 32.

3. SZERZŐDÉSÁTRUHÁZÁS

egyaránt megmaradnak, csupán a szerződő felek (legalább) egyike megváltozik. Így az új szerződő fél a korábbi helyébe lép.847 Hacsak a szerződés jellege nem zárja ki, bármelyik fél átruházhatja a szerződésből vagy annak bármely részéből eredő jogait és kötelezettségeit egy harmadik személyre, feltéve, hogy az illető másik szerződő fél ehhez hozzájárul.848 Itt találkozunk az első értelmezési nehézséggel, mivel a kérdéses rendelkezés szövegéből nem teljesen világos, hogy a szerződések mely típusai zárják ki természetüknél fogva a harmadik félre történő átruházás lehetőségét. Egyes értelmezé- sek szerint úgy tűnik, hogy ez a tilalom olyan esetekre vonatkozik, amikor az átruházott szerződés egyoldalúan kötelező érvényű. A Ptk. indokolása továbbá megállapítja, hogy jelen esetben a szóban forgó szerződések elsősorban olyanok, amelyekben a teljesítés az egyik szerződő fél személyes jellemzőihez kötődik, például adott műalkotás vagy szoftver létrehozására irányuló szerződések. Ezek az értelmezések azonban még min- dig nem teljesen rendezettek és egyértelműek.849

Mindemellett megemlítendő az is, hogy a szerződésátruházás speciális eseteként tartják számon a szerződés egy részének átruházását.850 A probléma megértéséhez jó kiindulópont lehet a Ptk. 1896. §-a, amely szerint:

„A szerződés részleges átruházása vagy a szerződés több jogosultra történő átruházása esetén az engedményezett fél, a szerződés kevésbé fontos kikötéseiből származó jogai nem sérülhetnek; kevésbé fontos kikötések, anélkül, hogy [a felsorolás] kizáró lenne: a felté- telre, előlegre, foglalóra, kötbérre, bánatpénzre, a szerződéstől való elállásra vonatkozó kikötések és a választottbíráskodási záradék.”

A szerződés egy részének átruházása esetén nem lehetséges a szerződésben foglal- takon kívüli jogoktól és kötelezettségektől való eltérés. Amikor a szerződés egy részének átruházása nem eredményezi a szerződéses mellékzáradékok csökkenését, a szerző- désből eredő kifogások sem csökkenhetnek, és így csak a szerződés által létrehozott kötelezettségből közvetlenül eredő jogokat és kötelezettségeket lehet felosztás alá vonni. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy amennyiben a szerződésből kilépő fél a szerződésnek csak egy részét ruházza át a szerződésbe belépő félre, az átruhá- zót továbbra is köti a szerződés fennmaradó részére. Ez utóbbi esetben valójában az

847 Xxxxxxxx, 2020.

848 Cseh Ptk. 1895. § (1) bek.

849 Matzner, 2019.

850 A cseh jogalkotót valószínűleg az olasz joggyakorlat ihlette a szerződés egy részének a szerződés tárgya szerinti átruházása szabályozására, amely, bár importálja ezt a lehetőséget, elismeri, hogy az ilyen átru- házás a szerződés újbóli megkötésének elemeit hordozza. Ennek kapcsán lásd: Roppo, 2001, 555. o.

A KÖTELMI JOGOK DINAMIKÁJA

eredeti szerződés kötelezetti oldalán új fél jelenik meg. Ettől az esettől elkülönül a szer- ződés több szerződésbe belépő félre történő átruházása, amikor a szerződésből kilépő teljes egészében elveszíti fél státuszát, és a szerződésből kilépő oldalán több olyan fél lép be a kötelezetti oldalra, akikkel szemben az eredeti szerződés közös kötelezettsé- get keletkeztet.851 A szerződés egy részének átruházásával ellentétben a szerződés több szerződésbe belépő félre történő átruházása a kötelezettséget osztható és oszthatatlan teljesítésre egyaránt átruházhatja. Osztható teljesítésre vonatkozó kötelezettség esetén az egyes felek részleges felelőssége diszpozíció útján érvényesül,852 míg oszthatatlan teljesítésre vonatkozó kötelezettség esetén a felek elvileg egyetemlegesen felelnek.853

A szerződés egy részének történő átruházása további módja a szerződő fél státu- szához kapcsolódó jogok és kötelezettségek ideiglenes korlátozása. Eltérő megállapodás hiányában a szerződésből kilépő félről a szerződésbe belépő félre száll át a szerződésben részes fél jogállása, az abból eredő, még meg nem szűnt jogokkal és kötelezettségekkel együtt. Ez azonban nem túl praktikus a folyamatos vagy ismétlődő teljesítésre irányuló hosszú távú szerződések esetében, ahol például a szerződésből kilépő fél hibás teljesíté- séből eredő jogok vele szemben érvényesíthetők. A Ptk. 1895. § (2) bekezdése ekként ren- delkezik: „ha a szerződés szerinti teljesítés folyamatos vagy időszakosan ismétlődő, a szerződés a még nem teljesített részre is átruházható”. Ennek a szabálynak köszönhetően a szóban forgó szerződés felei megállapodhatnak, hogy az átruházás csak a jövőben esedékes jogok és kötelezettségek tekintetében történik. A még meg nem szűnt, az átruházás hatálybalé- pése előtt esedékessé vált jogokat és kötelezettségeket ezután is az eredeti felek között kell majd rendezni.854

A szerződésátruházásról szóló szerződés a Ptk. 1895. § rendelkezései alapján köt- hető meg. Amennyiben a szerződés jellege nem zárja ki, bármelyik fél átruházhatja a szerződésből vagy annak bármely részéből eredő jogait és kötelezettségeit harmadik sze- mélyekre, feltéve, hogy a másik fél ehhez hozzájárul, és a szerződésátruházás még nem történt meg. Abban az esetben, amikor a szerződés szerinti teljesítés folyamatos vagy ismétlődő jellegű, a szerződés a még nem teljesített rész tekintetében ruházható át.855

A szerződésátruházás tehát kétoldalú jogügylet az eredeti szerződés egyik fele (azaz a szerződésből kilépő fél) és a szerződésbe belépő fél között. A törvény némileg helytelenül

„harmadik félként” említi az utóbbit, ami azon alapul, hogy az idézett rendelkezés a szerző- dés átruházását „kívülről”, az eredeti szerződés prizmáján keresztül szemléli és határozza

851 Xxxx, 2014, 38–39. o.

852 Cseh Ptk. 1871. §.

853 Cseh Ptk. 1869. §.

854 Xxxx, 2014, 38–39. o.

855 Cseh Ptk. 1895. § (1) és (2) bek.

3. SZERZŐDÉSÁTRUHÁZÁS

meg. A szerződésből kilépő fél azonban mindenekelőtt az új szerződés egyik fele, és mint tudjuk, a szerződés mindkét oldalán egynél több személy is állhat.856 Ezért a szerződésből kilépő félnek mint szerződő félnek nem szükséges egyetlen harmadik (természetes vagy jogi) személlyel azonosulnia. A jogalkotó nyilvánvalóan felismerte ezt a Ptk. 1896. §-ának megfogalmazásakor, de ismét nem fejezte ki pontosan ezt a gondolatot. A Ptk. 1896. §-a857 tiltja a szerződésbe belépő fél jogainak másodlagos kikötések alapján csorbítását, többek között akkor, ha a szerződést több szerződésbe belépő félre ruházzák át.

Elsősorban tehát megállapítható, hogy a szerződésátruházás olyan jogintézmény- ként értelmezhető, amelynek alapja egy adott szerződéstípusból eredő jogok és köte- lezettségek szerződéses átruházása más személyre. Ez a teljes kötelmi jogviszonyon belüli alanyváltozást jelent.

Bár a jogintézmény elnevezése azt a benyomást keltheti, hogy közvetett tárgya maga a szerződés, ez nem így van. Szigorúan véve a szerződés – ahogyan más jogügyle- tek – nem ruházható át; az ügylet által előidézett joghatások858 képezhetik az átruházás tárgyát.859 Ugyanezen okból kifolyólag maga a jogügylet fogalmilag nem semmisíthető meg, csak annak joghatásai szűnhetnek meg, ex tunc, illetve ex nunc jelleggel. Emiatt nem hagyható figyelmen kívül a Ptk. megfogalmazása, amely szerint a szerződésátru- házás tárgya a szerződésből vagy annak egy részéből eredő jog, illetve kötelezettség, de csak akkor, ha a szerződés jellege ezt lehetővé teszi, és ha azt még nem teljesítették.860

Elsősorban, de nem kizárólagosan a szerződés által létrehozott jogokról és kötele- zettségekről lehet tehát szó. Maga a szerződés számos egyéb jogot biztosít a feleknek, amelyek a szerződő fél státuszához kapcsolódnak, de túlmutatnak a szerződéses köte- lezettségen. Ezek a „hozzáadott” hatáskörök az alábbiakban kerülnek bemutatásra.

Egyrészt ezek mind a szerződéssel szembeni kifogások, amelyekkel a szerződésből kilépő fél861 rendelkezett. A szerződésből kilépő fél tehát a szerződésbe belépő féllel862 szemben is kifogást emelhet, például az eredeti szerződés érvénytelenségére vagy a szerződés megkötéséhez vezető tévedésre hivatkozva. Problematikus lehet a szerződés- ből kilépő fél és a szerződésbe belépő fél közötti szerződésből eredő tényekkel szemben

856 Vö. Xxxxxx, Xxxxxxx, Zuklínová és mtsai., 2013, 165. o.

857 Cseh Ptk. 1896. §: „A szerződés részleges átruházása vagy a szerződés több engedményesre történő átruhá- zása esetén nem korlátozhatók az átruházó félnek a szerződést kiegészítő kikötései, így különösen a feltételre, az előlegre, a biztosítékra, a kötbérre, az elállási és végkielégítésre vagy választottbírósági kikötésekre vonatkozó rendelkezések szerinti jogai.”

858 Cseh Ptk. 545. §

859 Xxxxxx, 2014b, 795. o.

860 Cseh Ptk. 1895. § (1) bek. 861 Cseh nyelven: postupitel. 862 Cseh nyelven: postupník.

A KÖTELMI JOGOK DINAMIKÁJA

kifogást emelni az „engedményezett” féllel szemben. A szerződésbe belépő fél nem részese a szóban forgó megállapodásnak, és az ilyen kifogások nem érvényesíthetők vele szemben, ahogyan azok a kifogások sem, amelyekkel a szerződésből kilépő fél a szerződésbe belépő féllel szemben más okokból élt.

A szerződésátruházással az átruházó továbbá a szerződés összes járulékos rendel- kezését is átruházza, amelyeket a Ptk. 1896. §-a példálózó jelleggel sorol fel. Ezek közé tartoznak például a feltételre, a foglalóra, a biztosítékra, a kötbérre, a választottbírósági kikötésre vagy a szerződéstől való elállásra vonatkozó rendelkezések.

Az átruházás tárgya nemcsak a fennálló kötelezettség, hanem a jövőbeni kötele- zettség is lehet.863

A szerződésátruházásra vonatkozó szerződés megkötése kapcsán a Ptk. nem ír elő semmilyen formai követelményt, ebből az okból kifolyólag az a felek által választott for- mában megköthető,864 amennyiben az nem ellentétes a felek korábbi megállapodásá- val. A szerződés formáját nem érintik a Ptk. 560. §-ának rendelkezései,865 mivel maga a szerződés nem alapít, nem ruház át, nem változtat meg és nem szüntet meg ingatlanra vonatkozó dologi jogot.

A szerződés formáját nem érintik a Ptk. 564. §-ának rendelkezései866 sem, mivel a szerződésátruházás nem változtatja meg a jogügylet tartalmát. Ellenkezőleg, a tarta- lom elvileg ugyanaz marad, különben valószínűleg a szerződés megújításáról lenne szó. Ezért nem kizárt, hogy a szóban forgó szerződést a felek szóban vagy akár hallgatóla- gosan kössék meg.867

Összességében megállapítható, hogy a Ptk. nem tartalmazza a szerződésátruhá- zásra vonatkozó szerződés írásbeli formájának követelményét, amiből az vezethető le, hogy az akkor is hatályba lép, ha a részt vevő felek az átruházásról szóban állapodnak meg. Az viszont kevésbé tűnik valószínűnek, hogy a szerződés hallgatólagosan átruhá- zásra kerülhetne.868

A szerződésátruházásról szóló szerződés hatálybalépésének előfeltétele a szerződő fél hozzájárulása.869 A hozzájárulást csak az a személy adhatja meg, aki a hozzájárulás

863 Xxxxxx, 2014b, 796. o.

864 Vö. cseh Ptk. 559. §.

865 Cseh Ptk. 560. §: „Az írásbeli formát az ingatlanra vonatkozó dologi jogot alapító vagy átruházó, valamint az ilyen jogot módosító vagy megszüntető jogi aktusok esetében kell alkalmazni.”

866 Cseh Ptk. 564. §: „Ha a törvény egy jogügylethez meghatározott formát ír elő, a jogügylet tartalma azonos vagy szigorúbb formában történő akaratnyilvánítással változtatható meg; ha csak a felek megállapodása ír elő ilyen formát, a jogügylet tartalma más formában is megváltoztatható, kivéve, ha a felek megállapodása ezt kizárja.”

867 Xxxxxxxx és Šebesta, 2007, 170. o.

868 Xxxxxx, 2014a, 126. o.

869 Ennek kapcsán lásd Kindl, 2014a, 1897. § (Souhlas postoupené strany), I. pont.

3. SZERZŐDÉSÁTRUHÁZÁS

időpontjában félként vesz részt a szóban forgó kötelezettségben. A Ptk. hallgat a tekin- tetben, hogy e hozzájárulást pontosan kinek is kell megadnia, az azonban megállapít- ható, illetve a meghatározás alapján egyértelműnek tűnik, hogy legalább az egyik (az eredeti szerződésben helyettesített) félnek kell azt megadnia.

A jogügyletek alaki formaszabadságának fent említett, a Ptk. 559. §-ában szabá- lyozott elve teljes mértékben alkalmazható a szerződésátruházáshoz való hozzájárulás formájára, ezért az szóban is megadható. A jogbiztonság és a későbbi bizonyítás érde- kében azonban célszerű a szerződésből kilépő fél és a szerződésbe belépő fél közötti jogügylet okiratba foglalása. A törvény nem rendelkezik kifejezetten arról, hogy a hoz- zájárulást kinek kell címezni, így feltételezhető, hogy elegendő azt a szerződésből kilépő fél és a szerződésbe belépő fél legalább egyikének kézbesíteni.870 Nem zárható ki azon- ban, hogy az átruházott fél egyszerűen az eredeti átruházási megállapodáshoz csatolja hozzájárulását.

A szerződésből kilépő fél azonban a szerződésbe belépő fél hozzájárulásának módjá- tól, formájától és tartalmától függetlenül nem lehet teljesen biztos a jogi helyzetében.

A másik szerződő fél a hozzájárulása ellenére kijelentheti, hogy elutasítja a szer- ződésből kilépő fél mentesítését, és kötelezheti a teljesítésre, abban az esetben, ha a szerződésbe belépő fél nem teljesít.871 A másik szerződő fél az ilyen megtagadó nyi- latkozatot a hozzájárulás időpontjától, illetve azzal egyidejűleg teheti meg, az azt követő tizenöt nap elteltéig, hogy tudomására jutott vagy tudomására kellett volna jutnia, hogy a szerződésbe belépő fél nem teljesít.872 Mindemellett fontos szabály, hogy a határidő lejárta nem szünteti meg ezt a jogot, a másik fél csupán megtéríti a késede- lem okozta kárt.873

Így a szerződésből kilépő fél a cseh jog szerint mindig csak feltételesen mentesül, és mindig számolnia kell azzal, hogy a már átruházott kötelezettségekért igény esetén helytállni tartozik. A Ptk. nem fejti ki kifejezetten a szerződésből kilépő fél e helytállá- sának jellegét, csak annyit mond, hogy a kilépő erre felszólítható, amennyiben a szer- ződésbe belépő fél nem teljesít.874

870 Xxxxxx, 2014a, 126. o.

871 Cseh Ptk. 1899. § (1) bek.

872 Cseh Ptk. 1899. § (2) bek.

873 Cseh Ptk. 1899. § (2) bek.

874 E kapcsolat szubszidiárius jellegéből a korábbi kommentárirodalom azt sugallta, hogy ez egy kötele- zettség, azonban nem ez az egyetlen lehetséges értelmezés. Amint fentebb említésre került, az olasz jogdogmatika a Codice Civile 1408. §-ának rendelkezéseit nem a felelősség, hanem a szerződésből kilépő fél a szerződésbe belépő fél által vállalt kötelezettségéért való szubszidiárius felelőssége (res- ponsabilità sussidiaria) értelmében veszi. Lásd például: Hulmák és mtsai., 2014, 807. o.

A KÖTELMI JOGOK DINAMIKÁJA

Amint arra Čech rámutatott,875 a probléma nagy része valószínűleg az olasz Codice Civile fordítási hibájából ered. Bár ez utóbbi esetében is tizenöt napos határidő áll rendelkezésre a szerződésbe belépő fél mulasztásának bejelentésére,876 ez csak akkor alkalmazandó, ha a másik szerződő fél a szerződésátruházás hatálybalépését követően azonnal megtagadó nyilatkozatot tett vele szemben.877 Így a szerződésből kilépő fél csak akkor kerül jogbizonytalanságba, ha a másik szerződő fél a feltétel nélküli felmentését közvetlenül a szerződésátruházás vele szembeni hatályosulása után elutasította.878

Az adós egyoldalú nyilatkozatával megakadályozhatja a szerződésből kilépő fél szerződésből eredő jogai és kötelezettségei alóli mentesülését.879 Az adós puszta nyi- latkozata, miszerint elutasítja a szerződésből kilépő fél mentességét, elegendő ehhez. Ebben az esetben az adós követelheti a szerződésből kilépő fél a szerződésbe belépő fél szerződés szerinti kötelezettségei teljesítését, ha az adós nem teljesíti azokat, ezáltal a szerződésből kilépő felet de facto kezessé teszi azon kötelezettségekért, amelyeket a szerződés engedményezésével a szerződésbe belépő félre ruháztak át. Az adós nyilat- kozata a szerződésből kilépő félhez intézett egyoldalú jogi aktus; a törvény nem ír elő külön formai követelményt az ilyen nyilatkozatra. A nyilatkozat megtehető szóban vagy hallgatólagosan is. A törvény szerint a nyilatkozatot attól a naptól számított tizenöt napon belül lehet megtenni, amikor az adós tudomást szerzett vagy tudomást kellett szereznie arról, hogy a szerződésbe belépő fél nem teljesítette a szerződésből eredő kötelezettségét.880

A szerződésátruházás a szerződésből kilépő fél és a szerződésbe belépő fél közötti kétoldalú átruházási szerződés jellegével bír. Amennyiben a felek megfelelnek a szerző- désátruházás fennállására és érvényességére vonatkozó követelményeknek, a szerző- désátruházás érvényes és hatályos az ügyletben részt vevő felek között.881 Így például, ha az átruházásban ellenszolgáltatásként állapodtak meg, és a vételár esedékességét nem halasztották el, az egyik szerződő fél a megállapodásukat követően azonnal köve- telheti azt a másik féltől.882

875 Čech, 2013b, 25. o.

876 Codice Civile 1408. § (3) bek.

877 Codice Civile 1408. § (2) bek.

878 Xxxx, 2014, 55. o.

879 Cseh Ptk. 1899. §.

880 Matzner, 2019.

881 A jogi aktus relatív hatályossága fogalmának tartalmával kapcsolatban lásd például Xxxxxx, Švesetka, Xxxxxxxxx és mtsai., 2013, 197. o.

882 A szerződés sajátossága, hogy a különböző szerződésekből eredő jogok és kötelezettségek egyedisége miatt nem lehet a priori megmondani, hogy az ellenszolgáltatást a szerződésből kilépő fél adja-e a szerződésbe belépő félnek, vagy fordítva. A cseh Ptk. 1897. § (1) bek.

3. SZERZŐDÉSÁTRUHÁZÁS

A Ptk. 1898. §-a szerint abszolút hatályú a szerződésátruházási szerződés legfőbb jogkövetkezménye, hogy a szerződésből kilépő fél az átruházás mértékéig mentesül kötelezettségei alól. Ez azonban nem az egyetlen következmény. Ez az a pillanat, amikor a szerződésátruházás átruházási hatásai teljes egészében megvalósulnak, így nemcsak a szerződésből kilépő felet szabadítja fel, hanem jogviszonyt is teremt a szerződésből kilépő fél és a szerződésbe belépő fél között.

3.4. Magyarország

A hatályos magyar Polgári törvénykönyv (Ptk.) 6:208–211. §§-ai szabályozzák a szer- ződésátruházás intézményét. Az 1959. évi V. törvény, a korábbi Ptk. csak a szerződésát- ruházás bérleti szerződés körében történő alkalmazását szabályozta, amikor előírta, hogy a bérleti szerződés a bérlet tárgyának elidegenítésekor átszáll a vevőre (1959. évi Ptk. 432. § (1) bekezdés). De ez esetben a szerződés átruházására nem szerződéses úton, hanem a jogszabály rendelkezése alapján került sor.

A gyakorlatban már a Ptk. hatálybalépése előtt, általános szabályozás hiányában elismerték a szerződésátruházás lehetőségét, például megállapították, hogy nincs jogi akadálya annak, hogy háromoldalú szerződéssel a teljes szerződéses alanyi pozícióban bekövetkező valamennyi jogra és kötelezettségre kiterjedő – engedményezéssel, illetve tartozásátvállalással –, a vevői oldalon történő jogutódlásban a szerződő felek és har- madik személy megállapodjanak.883 Ugyanígy szögezte le a bíróság, hogy nincs jogi aka- dálya annak, hogy az engedményezésre és a tartozásátvállalásra vonatkozó szabályok együttes alkalmazásával a szerződés alanya az egész szerződéses pozícióját átengedje harmadik személy részére, ehhez azonban a szerződés eredeti alanyainak és a harma- dik személynek az együttes, tehát háromoldalú megállapodására van szükség.884

A hatályos szabályozás a szerződésátruházást az engedményezés és a tartozását- vállalás egységbe kapcsolásának tekinti, ugyanis előírja, hogy a szerződésátruházásra vonatkozó szabályok mögöttes joganyagát az engedményezés és a tartozásátvállalás szabályai képezik. Ezért a szerződésátruházásra egyébiránt a követelések és a jogok tekintetében az engedményezés, a kötelezettségek tekintetében a tartozásátvállalás szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.

A szerződésátruházás háromoldalú megállapodás: feltételezi a szerződésből kilépő, a szerződésben maradó és a szerződésbe belépő fél beleegyező akaratnyilatkozatát.

883 BH2006. 409. II.

884 BDT2008. 1760. I.

A KÖTELMI JOGOK DINAMIKÁJA

A szerződésből kilépő és a szerződésben maradó fél az eredeti szerződő felek, a szer- ződésbe belépő személy mint átvállaló az eredeti szerződés viszonylatában harmadik személynek számít.

A szerződés nem vagyontárgy, arról egyes felek nem rendelkezhetnek, ezért termé- szetes, hogy a szerződésben maradó fél egyetértése nélkül az alanycsere nem következ- het be. Hiszen a szerződésben maradó félnek nem csupán a számára jelentős mértékben közömbös jogosultváltást kell elviselnie, mint az engedményezés esetén, hanem köte- lezettváltás is bekövetkezik, hiszen – ahogy korábban már hangsúlyoztuk – az átruhá- zott szerződéses pozíció jogok és kötelezettségek összessége.

A magyar szabályozás elismeri azt a lehetőséget, hogy a szerződésben maradó fél előzetesen hozzájáruljon a szerződésátruházáshoz. Ez már magában a szerződésben vagy a szerződéskötést követő megállapodásban is megvalósulhat. Ezáltal a szerző- dés egyféleképpen forgalomképessé – átruházhatóvá – válik. Az előzetes beleegyezés azonban sok esetben feltételhez kötött (például csak cégcsoporton belüli szerződésát- ruházáshoz járul hozzá előzetesen a szerződésben maradó fél).885 Előzetes hozzájáru- lás esetén a szerződésátruházás konkretizálásához elegendő a szerződésből kilépő és a szerződésben maradó fél megállapodása. Ha a szerződésben maradó fél a szerződés- átruházáshoz szükséges jognyilatkozatát előzetesen megteszi, a szerződésátruházás a szerződésben maradó fél értesítésével válik hatályossá. A Ptk. nem szabályozza, hogy ki értesíti a szerződésben maradó felet: ezért a szerződésből kilépő vagy a szerződésbe belépő fél is elvégezheti az értesítést. A szerződésbe belépő félnek minden bizonnyal sokkal konkrétabban kell a minőségét bizonyítania, mint a szerződésből kilépő félnek. A szerződésbe belépő és az abból kilépő fél az értesítést együttesen is elvégezhetik. Azt is ki lehet kötni, hogy az előzetes hozzájárulás visszavonható legyen a szerződésben maradó fél által. Ilyen esetben, eltérő rendelkezés hiányában, álláspontunk szerint a szerződésátruházáshoz történő előzetes hozzájárulás mindaddig visszavonható, amíg a szerződésátruházás a szerződésben bennmaradó fél értesítésével nem hatályosult.

A szerződésátruházás tárgya a szerződésből kilépő felet megillető jogok és az őt ter- helő kötelezettségek összessége, vagyis a szerződéses pozíció. E jogok és kötelezettsé- gek összessége száll át a szerződésátruházás következményeként a szerződésbe belépő félre. Ezért a szerződésbe belépő felet megilletik mindazon jogok, és terhelik mind- azon kötelezettségek, amelyek a szerződésből kilépő felet a szerződésben maradó féllel

885 Ez utóbbi esetről szögezték le, hogy „ha az egyik szerződő fél egy cégcsoport tagja, akkor a fél – különösen tartós jogviszony esetén – biztosítani kívánja magának azt a jogot, hogy a cégcsoport szerkezetét és működését továbbra is szabadon alakíthassa. Ezt biztosíthatja az a jog, hogy a szerződési pozícióját a cégcsoporton belül, a másik szerződő fél külön hozzájárulása nélkül átruházhassa.” Vö. Vékás és Gárdos, 2020, 1873. o.

3. SZERZŐDÉSÁTRUHÁZÁS

szemben a szerződés alapján megillették és terhelték. Mivel a szerződésbe belépő félre szállnak át a szerződésátruházást megelőzően keletkezett kötelezettségek, a szakiroda- lom úgy foglalt állást, hogy a szerződésbe belépő fél lesz felelős a szerződésből kilépő fél által okozott károkért is; ugyanakkor azt is leszögezték, hogy a felek belső viszonyának a függvényében lehetséges, hogy ilyen esetben a szerződésbe belépő fél a kilépő féllel szemben megtérítési igényt érvényesítsen.886

Viszont a szerződésbe belépő fél nem jogosult beszámítani a szerződésből kilépő fél- nek a szerződésben maradó féllel szemben fennálló egyéb követelését. Az alanycsere követ- keztében a beszámítás lehetősége elenyészett. Ugyanígy a szerződésben maradó fél sem jogosult beszámítani a szerződésből kilépő féllel szemben fennálló egyéb követelését.

Alapvető jelentőségű, hogy mi történik a szerződés teljesítésének a biztosítékaival. Ez nem egyszerűen lényeges kérdés, hanem azt látjuk, hogy a szerződésátruházás jog- intézményéhez való hozzáállást, a konstrukció megítéléslét ez a problémakör határozza meg. A szerződéshez kapcsolódó mellékkötelezettségek ebben az esetben egyáltalán nem mellékesek. E jellemző alátámasztja, hogy a szerződésátruházás a gazdaság, az üzleti érdek által determinált jogi konstrukció. A jogi megoldás attól függ, hogy milyen jogot garantált a biztosíték. Amennyiben a szerződésbe belépő félre átszálló jogosultság biztosítékáról van szó, ez fennmarad, hiszen ugyanez történik az engedményezés ese- tén is. Viszont ha a szerződésbe belépő félre átszálló kötelezettség, vagyis a szerződés- ben maradó fél jogosultságának biztosítékáról van szó, akkor ez a biztosíték főszabály szerint megszűnik. Ugyanis így tud a szerződésből kilépő fél ténylegesen szabadulni a kötelemből, ha az ő kötelezettségeinek általa vagy harmadik személyek által nyújtott biztosítékai megszűnnek. Ez esetben is a biztosíték fennmarad, ha a biztosíték kötele- zettje a szerződésátruházáshoz hozzájárul. Érdekesség, hogy ez a hozzájárulás is lehet előzetes. Ha a biztosíték kötelezettje a szerződésbe belépő félre átszálló kötelezettség biztosítéka fennmaradásához szükséges hozzájáruló jognyilatkozatát előzetesen meg- teszi, jognyilatkozata a szerződésátruházásról történt értesítésével válik hatályossá. A biztosíték kötelezettje az előzetes hozzájárulási jognyilatkozat megtételekor fenntart- hatja a jogot annak visszavonására.

A Ptk. nem tartalmaz erre vonatkozóan rendelkezéseket, de egyértelmű, hogy a szerződésátruházás ingyenesen vagy visszterhesen is megvalósulhat.

Ha valakinek egy szerződésből származó valamennyi joga és kötelezettsége jogszabály rendelkezése alapján száll át másra, a szerződésátruházás szabályait kell értelemszerűen alkalmazni. A magyar jognak ez a normatív szabálya – Ptk. 6:211. § – egyébként nem

886 Vékás és Gárdos, 2020, 1870. o.

A KÖTELMI JOGOK DINAMIKÁJA

minden probléma nélküli; erre a későbbiekben a Ptké. 53/C. § (2) bekezdése alkalmazása kapcsán még kitérünk.887 A szerződésátruházás és az átszállás ugyanis nem ugyanolyan logika alapján működő jogintézmények. Az előbbi a gazdaság szereplőinek akaratán alap- szik, az utóbbi jogi oka, mintegy motorja a jogalkotó jogszabályi rendelkezése. Az értelem- szerű vagy megfelelő alkalmazás ráadásul nem a szerződésátruházás jogintézményének szolgai másolását jelenti, hanem azt csak abban a mértékben kell alkalmazni, amennyire az a szerződési pozíció jogszabályon alapuló átszállásával összhangban áll.

Azt a kérdést, hogy a kötelezettségeinek vonatkozásában a szerződésből kilépő fél mentesül-e, a tartozásátvállalásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával lehet eldönteni. Tartozásátvállalás esetén „a jogosult a szolgáltatást kizárólag az átvállalótól köve- telheti”, vagyis a magyar jogban a szerződésből kilépő fél már nem felel a szerződés tel- jesítéséért. Álláspontunk szerint ez a szabály is diszpozitív, és semmi akadálya annak, hogy a szerződésből kilépő fél akár kezesként, akár a tartozáselvállalás módszerét alkal- mazva egyetemlegesen kötelezve legyen a szerződésbe belépő fél mellett a teljesítésre.

3.5. Lengyelország

A lengyel jog kifejezetten nem szabályozza a szerződés átruházását. Az általános szerződési jogi szabályok szintjén azonban hasonló joghatás érhető el két jogügylet kom- binációjával: az engedményezéssel és a tartozásátvállalással. Mindkét jogügyletet sza- bályozza az 1964. évi lengyel Polgári törvénykönyv (Ptk.). A különös szabályok szintjén is találkozunk olyan jogintézményekkel, amelyek joghatása a szerződés átruházásához hasonló. Ilyenek a mezőgazdasági termékek adásvétele, amikor a termelő gazdasága más birtokába kerül; a bérleti szerződés, amikor a bérlemény tulajdonjoga másra száll át, valamint a biztosítási szerződés, amikor a biztosítás tárgya másra száll át.

Lengyelország függetlenségének 1918-as visszanyerését követően öt jogrendszer volt hatályban az ország területén: a német, az orosz, az osztrák, a magyar és a francia. A jogrendszer konszolidációját a polgári jog tekintetében az 1933. évi Kötelmi törvény- könyvről szóló elnöki rendelet hozta meg. A Kötelmi törvénykönyv a 168–176. cikkekben szabályozta a jogosulti alanyváltást, a 182–187. cikkekben pedig a kötelezetti alany- váltást. A második világháború után ez a szabályozás a Polgári törvénykönyv 1964-es

887 Lásd e fejezet következtetéseit és a novációról szóló fejezetben a Magyarországra vonatkozó elemzést. A Ptk. 6:211. § megfelelő alkalmazást ír elő. A megfelelő alkalmazás az analógiával rokon jogintézmény, mely azonban nem jelenthet átgondolatlan másolást. A jelenséget a jogi irodalom a jogszabályátvitel egy eseteként tartja számon.

3. SZERZŐDÉSÁTRUHÁZÁS

elfogadásáig maradt hatályban. A követelés engedményezésének hatályos szabályozását az 1964. évi Polgári törvénykönyv 509–517. cikkei tartalmazzák „jogosulti alanyváltás” cím alatt, a tartozásátvállalás szabályait pedig az 519–525. cikkek „kötelezetti alanyvál- tás” cím alatt. A szabályozás e sajátossága miatt a szerződésátruházás a lengyel jogban az engedményezés és tartozásátvállalás egyidejű műveleteiben nyilvánul meg. Emiatt a továbbiakban (az átlátható ismertetés érdekében, akár az ismétlés kockázatával is) az engedményezés és tartozásátvállalás a szerződésátruházás művelete szempontjából jellemző problémái és aspektusai kerülnek bemutatásra.

A Ptk. 509. cikk 1. §-a szerint a jogosult a kötelezett beleegyezése nélkül is átruház- hatja a követelést harmadik személyre (engedményezés), kivéve, ha azt törvényi ren- delkezés vagy szerződési kikötés tiltja, illetve ellentétes a kötelezettség természetével. Ennek alapján az engedményezés az engedményező (meglévő jogosult) és az engedmé- nyes (új jogosult) közötti szerződésként határozható meg. Az engedményezés érvényessé- gének nem feltétele a kötelezett hozzájárulása, hiszen utóbbi nem fél az engedményezési szerződésben. Az a körülmény azonban, hogy a kötelezettnek tudomása volt az enged- ményezési szerződés megkötéséről, befolyással lehet az engedményezés bizonyos jogha- tásaira. Az engedményezés az engedményező jogaiba való belépéssel (jogutódlással) jár. Az engedményezés nem minősül novációnak. A novációra külön szabályozás vonatkozik a Ptk. 506. cikke értelmében, amely a szerződés tárgyának vagy jogalapjának változására irányul, nem pedig a felek személyében bekövetkező változásra.

A Ptk. 510. cikke értelmében az adásvételi, csere-, ajándékozási vagy egyéb, a követe- lés átruházására vonatkozó szerződés a követelést a megszerző félre ruházza át, kivéve, ha külön rendelkezések mást írnak elő, vagy a felek másként nem rendelkeztek.

Amennyiben az engedményezési szerződés, vagyis a követelés átruházására irá- nyuló szerződés megkötésére öröklésből, jogalap nélküli gazdagodásból vagy más tény- állásból eredő kötelezettség teljesítése során kerül sor, az engedményezési szerződés érvényessége e kötelezettség fennállásától függ. Ebben az esetben is az engedményezést egy különálló szerződésnek kell tekinteni, amely átruházó joghatással bír. Az ilyen szer- ződés kauzális jellegű. Az engedményezést solvendi causa – a kötelezettnek a korábban fennálló kötelezettség alól való felmentése céljából végzik, amelynek érvényessége a jog- alap, nevezetesen az engedményezett kötelezettség érvényességétől függ.

Az engedményezés konszenzuális szerződés. Létrejöttéhez nincs szükség azon feltételek fennállásához, amelyek egyébként a reálszerződések létrejöttéhez szüksé- gesek. Érvényessége így nem függ formai követelmények teljesülésétől. Amennyiben

A KÖTELMI JOGOK DINAMIKÁJA

a követelés csak írásbeli formában bizonyítható, az engedményezést is okiratba kell foglalni.888 Az engedményezési szerződés különös formai követelménye ebben az eset- ben bizonyítási (ad probationem) funkciót valósít meg. Ez azt jelenti, hogy az írásbeli formában létrejött engedményezési szerződés érvényes, de létrejöttének ténye és a szerződés tartalma bírósági eljárásban a felek vagy tanúk meghallgatásával nem bizo- nyítható. A bizonyítási formára vonatkozó szabályok jelentőségét lényegesen lerontja az a körülmény, hogy nem vonatkoznak a kereskedelmi szerződésekre. A jelzett kivételek egyébként gyakorlatban olyan számosak, hogy alkalmazásuk látszólag gyakoribb, mint a főszabályé.

A felek a követelés létrejöttének jogcímét képező szerződésben kiköthetik, hogy az engedményezésre csak meghatározott formában kerülhet sor. Ezt a kikötést nevezik pactum de forma-nak, amely a pactum de non cedendo különös eseteként erga omnes jogha- tást fejt ki.

Főszabály szerint minden követelés engedményezhető. A követelés engedményez- hetőségét kizárhatja jogszabály, szerződési kikötés, illetve erre utalhat a követelés forrását képező kötelem természete. Bizonyos jogokat tehát a jogalkotó minősít enged- ményezésre alkalmatlannak. Ilyenek például a testi sérülésből és egészségkárosodásból eredő jogok,889 a visszavásárlási jog,890 az elővásárlási jog,891 az életjáradék-szolgálta- tás892 stb.

Ezen kívül a felek a szerződéskötés során kizárhatják a szerződésből eredő jogok engedményezhetőségét (pactum de non cedendo). Alapvetően minden szerződés tartal- mazhat ilyen kikötést. A kikötés erga omnes joghatású, ami kivételt jelent a contractus ius facit inter partes elvi szabálya alól. A pactum de non cedendo szabálya azonban nem alkal- mazható azokra a követelésekre, amelyek csak okirattal bizonyíthatók. A Ptk. 514. cikke értelmében ugyanis a követelés az engedményezést kizáró kikötés ellenére is enged- ményezhető, amennyiben a követelés okirattal bizonyítható, a követelést igazoló okirat nem hivatkozik a kikötésre, és az engedményesnek nem volt tudomása a kikötésről az engedményezési szerződés létrejöttének pillanatában.

A szakirodalomban eltérő álláspontok lelhetők fel azzal kapcsolatban, hogy az engedményezést kizáró kikötés a követelés engedményezhetőségének abszolút kizárá- sát jelenti-e, vagy az engedményezhetőség csak a kötelezett beleegyezésének hiányában

888 Lengyel Ptk. 512. cikk.

889 Lengyel Ptk. 449. cikk.

890 Lengyel Ptk. 595. cikk.

891 Lengyel Ptk. 602. cikk.

892 Lengyel Ptk. 912. cikk.

3. SZERZŐDÉSÁTRUHÁZÁS

lehetetlen. Az utóbbi álláspont tűnik támogathatónak.893 Az engedményezés érvényte- lenségét okozó kikötés ugyanis a kötelezett beleegyezésével hatályát veszti. A kötelezett beleegyezését ráutaló magatartással is kifejezheti, például a kötelezettségének kész- pénzfizetéssel való teljesítésével az engedményesnek.894

A természetüknél fogva engedményezésre alkalmatlan jogok skálája meglehető- sen széles.895 Ebbe a csoportba sorolható minden olyan tényállás, amelyben a jogosult személye jelentőséggel bír a kötelezett számára. Ilyen például a megbízási vagy a vál- lalkozási szerződés. Továbbá bizonyos követelések természetüknél fogva szigorúan személyhez kötöttek, mint amilyen például a tartásdíj, illetve a nyugdíjszolgáltatásra irányuló jogosultság.896 Főszabály szerint, amennyiben visszterhes szerződésből szár- mazik, a követelés a tartozás átvállalása nélkül engedményezhető. Engedményezésre alkalmatlanok továbbá a nemvagyoni jellegű relatív szerkezetű, a személyi érdekek oltalmára irányuló, valamint a családi kapcsolatokból eredő jogok. Az engedményezésre való alkalmatlanság oka lehet még a követelés járulékossága is. Ebből az okból kifolyólag engedményezésre alkalmatlan a kezességi szerződésből eredő követelés.897 Ezen kívül, az egyes visszterhes szerződések természetéből kifolyólag gyakran elválaszthatatlanok egymástól a követelés és a tartozás. Ezekben az esetekben a követelés engedményezé- sére csak a tartozás átvállalásával együtt kerülhet sor.898

Főszabály szerint a követelés akkor engedményezhető, ha egyedileg meghatározott és konkretizált. Ennélfogva a jövőbeni követelés engedményezhetősége vitatott téma a szakirodalomban.899 A probléma abból ered, hogy a követelés keletkezését követően külön szerződés megkötése nélkül is megvalósítható-e az engedményezés joghatása. A Legfelsőbb Bíróság 1997. szeptember 19-i ítéletében támogatta ezt az álláspontot.900 A szakirodalom szerint elegendő, ha az engedményezési szerződés megkötésének pil- lanatában tartalmaz minden olyan adatot, amely alapján később megállapítható, hogy az engedményezés a jövőbeni követelésre is vonatkozott. A Legfelsőbb Bíróság szerint a jövőbeni követelés engedményezése azzal a feltétellel lehetséges, hogy a követelés a

893 Zawada, 1990a, 78. o. Vö. Xxxxxxxxx, 1981, 905. o.

894 Mojak, 2021, 29. o.

895 Lásd a Legfelsőbb Bíróság 1996. november 5-i ítéletét, II CKN 4/96. Xxxxxx és Xxxxxxxxxx, 1997, 3. o. 896 Lehetőség van azonban az egyes nyugdíjösszegek követelésének átruházására. A bírói gyakorlat sze-

rint a hagyatéki kötelesrészhez való jog is átruházható. Lásd Mojak, 1990, 113–114. o.

897 Xxxxxxxxx, 1981, 906. o.

898 Zawada, 1990a, 78. o.

899 Lásd Kuroparwiński, 2007; Xxxxxxxx, 1998a, 186. o.

900 A lengyel Legfelsőbb Bíróság 1997. szeptember 19-i határozata, III CZP 45/97, OSNC 1998 nr 2, 22. o.

– kommentálta Szpunar, 1998, 384. o.; Xxxxxxxxx, 1998, 48. o.; Xxxxxxxx, 1998b, 92. o.; Kuroparwiński

1998, 34. o.

A KÖTELMI JOGOK DINAMIKÁJA

jövőben jöjjön létre. A jövőbeni követelés engedményezésére irányuló szerződés enged- ményezési joghatása a követelés keletkezésének időpontjára tolódik ki.

Az engedményezés a követelés ún. származtatott szerzését eredményezi.901 Alap- vető joghatása, hogy az engedményes jogutódként az engedményező helyébe lép a kötelemben. Az engedményezett követelés típusa és terjedelme nem változik. A Ptk.

509. cikk 2. §-a szerint a követeléssel kapcsolatos mindennemű jogosultság, különösen a kamatkövetelés, a követeléssel együtt átháramlik az engedményesre. Ez vonatkozik a biztosítékokra is, amelyek szintén járulékos követelésnek minősülnek. Amennyiben záloggal vagy jelzáloggal biztosított követelés került engedményezésre, a jogosulti alanyváltást a vonatkozó nyilvántartásokban is át kell vezetni.902 Sőt, amennyiben a követelés biztosítéka egy másik követelésen létesített zálogjog, az előbbi engedménye- zése akkor fejt ki joghatást, ha az utóbbi engedményezéséhez szükséges feltételek is teljesültek.903 Rendszerint az engedményes az engedményező pozícióját veszi át a köte- lemben. Azonban a felek szabadon korlátozhatják az engedményezés joghatását bizo- nyos különálló követelésekre, amennyiben azok természetüknél fogva kellő mértékben függetleníthetők egymástól.

A követelés azonosságát szavatoló szabály bizonyos módon az engedményező érde- kei ellen is hat. Egyrészt a római jogi nemo plus iuris ad alium transfere potest quam ipse habet elv szigorúbban kerül alkalmazásra, mint a tulajdonjogokból eredő jogvédelem. Abban az esetben, ha a követelést nem jogosult személytől szerzi meg, az engedményes jóhiszeműsége nem élvez védelmet. Kivételt képez a követelés színlelt jogügylet alapján történő megszerzése,904 a hagyatékhoz tartozó követelés elidegenítése olyan személy által, akinek az öröklés jogcíme alapján történő szerzését elismerték vagy közjegyzői öröklési tanúsítványt kapott,905 valamint a telek- és jelzálogkönyvbe bejegyzett jelzá- logjog megszerzése.906

Másrészt a jogosulti pozíció átvállalása bizonyos, a követeléssel funkcionálisan összefüggő kötelezettségek átvállalásával is együtt járhat. A szerződés teljesítése a felek együttműködésén alapul. A Ptk. 345. cikk 2. §-a értelmében a jogosultnak a szerző- dés teljesítése során együtt kell működnie a kötelezettel, figyelembe véve a szerződés

901 Ezt meg kell különböztetni a követelés eredeti megszerzésétől, amikor a követelés eredetileg a jogosult érdekkörében jön létre.

902 Mojak, 1990, 225. o.; Mojak, 1986, 20. o.

903 Mojak, 1990, 298–299. o.

904 Lengyel Ptk. 83. cikk 2. §.

905 Lengyel Ptk. 1028. cikk.

906 A Telek- és jelzálogkönyvekről, valamint a jelzálogjogról szóló 1982. július 6-i törvény 80. cikk.

3. SZERZŐDÉSÁTRUHÁZÁS

tartalmát, a közösségi együttélés elveit és a kialakult szokásokat.907 Egyes szerződések természetéből eredően a kötelezett csak akkor teljesíthet, ha azt megelőzően a jogosult bizonyos intézkedéseket foganatosított. Ezek nem képezik a jogosult kötelezettsége tel- jesítésének részét, és a követeléssel együtt az engedményesre szállnak át.908

A Ptk. 516. cikke értelmében, főszabály szerint, az engedményező helytállási köte- lezettséggel tartozik az engedményesnek a követelésre irányuló jogosultságát illetően. A helytállási kötelezettség terjedelme azonban az engedményezésre irányuló szerződés természetétől függ. Amennyiben az engedményezés ellenszolgáltatás mellett történik, a helytállási kötelezettségre az adásvételi szerződésre vonatkozó szavatossági szabályok vonatkoznak.909 Amennyiben az engedményezés ellenszolgáltatás nélküli, a helytállási kötelezettségre az ajándékozási szerződés szabályait kell alkalmazni.910 Az utóbbi fele- lősségi rendszer lényegesen enyhébb; az engedményező helytállása ilyenkor attól függ, hogy az, mint ajándékozó tudott-e az engedményezett követelés hibájáról.

A helytállási kötelezettség nemcsak követelésének engedményezésére vonatkozik, hanem a követelés létezésére és valódiságára is (nomen verum felelősség). A szakiroda- lom szerint ez a felelősség a következő tényállásokra terjed ki:

a) a követelés az engedményezés időpontjában nem áll fenn, vagy ha az engedmé- nyezés tárgya jövőbeni követelés, akkor az nem a felek által megjelölt időpontban jött létre,

b) a követelés jogosultja nem az engedményező, vagy az engedményező nem az egyedüli jogosult,

c) a követelés nem ruházható át,

d) a követelés nem rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal, amelyekkel a követelés átruházására irányuló kötelezettség szerint rendelkeznie kellene, azaz a követe- lés nem volt az engedményező tulajdonában, nincs megfelelően biztosítva, vagy az adós sikeresen kifogásokat emelt a követeléssel szemben.911

A Ptk. 516. cikk utolsó fordulata szerint az engedményező csak akkor tartozik helyt- állási kötelezettséggel a kötelezett fizetőképességéért, amennyiben ezt vállalta. Az ilyen, nomen bonum felelősségnek nevezett szavatosság alapja a garanciaszerződés, amelyet

907 Lásd Klein, 1990, 143. o.

908 Mojak, 2021, 53–54. o.

909 Lengyel Ptk. 556–575. cikkek.

910 Lengyel Ptk. 892. cikk.

911 Zawada, 1990b, 124. o. A szakirodalom szerint az engedményező csak akkor tartozik helytállási köte- lezettséggel, ha a követelés más érdekét szolgálja. Xxxxxxxxx, 1981, 912. o.

A KÖTELMI JOGOK DINAMIKÁJA

meg kell különböztetni a kezességi szerződéstől.912 A Ptk. 516. cikkéből következik, hogy a nomen bonum felelősség az engedményezés időpontjára korlátozódik. Ha az engedmé- nyezés tárgyát jövőbeni követelés képezi, az irányadó időpont az a pillanat, amikor az engedményező jogosulttá vált, hogy a követelés teljesítését a kötelezettől követelje.

Mint az már korábban említésre került, az engedményezés érvényességéhez nem szükséges a kötelezett beleegyezése. Ebből az okból kifolyólag biztosítani kell a kötelezett oltalmát mind az engedményező, mind pedig az engedményes irányában. Az engedményező irányában a kötelezett oltalma a jóhiszeműségének a függvénye, azaz attól függ, volt-e tudomása az engedményezésről. Azt is figyelembe kell venni azonban, hogy a kötelezett által valósnak vélt körülmények nem feltétlenül azok. Ennélfogva a Ptk. előirányoz bizonyos szabályokat, amelyek célja a kötelem kétszeres teljesítésének megelőzése.

Mindenekelőtt a Ptk. 512. cikkét kell megemlíteni, amely szerint a kötelezett az engedményezés tényéről való értesítéséig a kötelezettségét jogérvényesen az engedmé- nyezőnek is teljesítheti, kivéve, ha a teljesítés pillanatában tudomása volt az engedmé- nyezésről. A kötelezett rosszhiszeműségének bizonyítása az engedményezőt terheli. A teljesítés kötelezettségmegszüntető hatása a kötelezett akaratától függetlenül beáll. Az említett szabályok az engedményező és a kötelezett közötti egyéb jogügyletekre is alkalmazandók, mint amilyen például a nováció,913 a tartozáselengedés,914 a tartozás- átruházás, a kötelezettség kiterjesztése a részletfizetésekre stb. Ebbe a csoportba kell sorolni az engedményező felé irányuló egyoldalú jogügyleteket is. A jogalkotó szándéka a kötelezett oltalma, így ezen szabály hatálya a kötelezett számára előnyös jogügyle- tekre korlátozódik.

A kötelezett oltalmának igénye érvényesül az ellenkező esetben is, amikor a köte- lezett a kötelmet az engedményezés tudatában az engedményesnek teljesíti. A Ptk.

515. cikke értelmében, amennyiben a kötelezett, miután az engedményező írásban érte- sítette az engedményezésről, az engedményesnek teljesít, az engedményező a kötelezet- tel szemben csak akkor hivatkozhat az engedményezés érvénytelenségére, illetve csak akkor érvényesítheti az engedményezés jogalapját érintő kifogásait, ha a kötelezettnek a teljesítés pillanatában ezekről tudomása volt. A jelzett szabály rendeltetése az adós védelme abban az esetben, ha az engedményezésben bízva jogcselekményeket végzett, de az engedményező utólag mégis igényeket támaszt vele szemben. Az előző helyzethez

912 Zawada, 1990b, 134. o.

913 Lengyel Ptk. 506. cikk.

914 Lengyel Ptk. 508. cikk.

3. SZERZŐDÉSÁTRUHÁZÁS

hasonlóan ezt a szabályt alkalmazni kell a kötelezett és az engedményes közötti egyéb jogügyletekre is.

A kötelezett védelme az új jogosulttal (engedményessel) szemben azon a megfon- toláson nyugszik, hogy a jogi helyzete nem válhat hátrányosabbá az engedményezés eredményeképpen. Ebből az okból kifolyólag számos kifogás áll rendelkezésére az engedményes teljesítési igényével szemben. Ezek a kifogások felölelik az engedménye- zés érvényességét és hatályosságát, az engedményessel szembeni személyi jellegű kifo- gásait, illetve azon kifogásokat, amelyeket a kötelezett az engedményezővel szemben emelhetett az engedményezésről való értesítése pillanatáig.

Annak ellenére, hogy a Ptk. 513. cikk 1. §-a megemlíti a kötelezettnek az engedmé- nyezésről való tudomásszerzése tényét, a szakirodalom azon az állásponton van, hogy a kötelezett nem hivatkozhat azokra a jogcselekményekre, amelyeket az engedményezés és az arról való tudomásszerzése közötti időben intézett az engedményezőhöz. A jövő- beni követelések engedményezésének sajátos természetéből eredően, ebben az esetben a követelés létrejöttének pillanata a mérvadó.915

Az engedményezővel szemben érvényesíthető kifogások közül a beszámítási kifo- gásnak kiemelt jelentősége van. A Ptk. 513. cikke kivételt irányoz elő a compensatio ex persona tertii fieri nequit szabálya alól, amely lehetővé teszi a kötelezett számára, hogy az engedményezés tárgyát képező követelésbe beszámítsa az engedményessel szembeni követelését. A beszámítható kifogások köre kiterjed azokra is, amelyek a kötelezett- nek az engedményezés tényéről való értesítése után váltak esedékessé, kivéve azokat, amelyek az engedményezett követelés esedékessé válását követően váltak maguk is esedékessé.

Az engedményezés szerepét nem lehet túlértékelni. Gyakorlati jelentősége óriási, különösen, ha a bankok, biztosítótársaságok és egyéb pénzpiaci szereplők tevékenysé- gét vizsgáljuk. Az engedményezés gyakran kerül alkalmazásra a követelések érvénye- sítésében mint biztosíték, datio in solutum (cessio in solutum) vagy teljesítési eszköz (cessio solutionis causa). A cessio in solutum és a cessio solutionis causa közötti különbség abban áll, hogy az utóbbi esetben az engedményezés tárgyát képező kötelem nem az engedménye- zés pillanatában szűnik meg, hanem annak tényleges teljesítésével.916

Az előbbiekben már megállapítást nyert, hogy a szerződésátruházáshoz Len- gyelországban az engedményezés és a tartozásátvállalás kombinációja szükséges. A tartozásátvállalást először az 1896. évi német BGB szabályozta. A római jogban a tartozásvállalás joghatását novációval lehetett elérni. Ugyanez a helyzet az 1804. évi

915 Zawada, 1992, 51. o.

916 Olejniczak, 2018, 1445. o.

A KÖTELMI JOGOK DINAMIKÁJA

francia Code Napoleon és a common law szabályai szerint is. A lengyel jogalkotó a német modellt követte.917

Tartozásátvállalással az átvállaló kötelezettséget vállal a kötelezett tartozásának teljesítésére, a kötelezett pedig szabadul a kötelemből.918 A tartozásátvállalás meghatá- rozó elemei a következők:

a) az átvállaló a kötelezett tartozását sajátjaként vállalja át,

b) a kötelezett szabadul a kötelemből,

c) a kötelemnek megmarad az azonossága.919

Főszabály szerint tartozásátvállalás tárgya nem csak pénzkötelem lehet, hanem bármely polgári jogi kötelezettség.

Nincs elvi akadálya a tartozásátvállalásnak, ha a kötelem dare szolgáltatásra irá- nyul. Az sem vitatott, hogy a tartozásátvállalás tárgya nem lehet non facere és pati (tűrési) szolgáltatás. Lényegesen összetettebb azonban a helyzet a facere szolgálta- tásokkal. Megállapítható, hogy amennyiben a kötelem az adós személyéhez kötődik (például a megbízási vagy a vállalkozási szerződés esetében, amennyiben a kötelezett szakmai tudását vagy a művészi tehetségét figyelembe véve került sor a szerződéskö- tésre), szintén nem alkalmazható a tartozásátvállalás.920 Nem minősíthetők jogelle- nesnek a tartozásátvállalást kizáró szerződési kikötések (hasonlóan a pactum de non cedendo-hoz), viszont a szerződő felek jövőbeni hozzájárulása a tartozásátvállaláshoz megszünteti a tilalmat.921 A tartozásátvállalás jövőbeni tartozásra is vonatkozhat. A Legfelsőbb Bíróság 1998. november 3-i ítélete szerint922 ebben az esetben a feleknek a tartozásátvállalásra irányuló megállapodásukban meg kell határozniuk a tartozás tar- talmát, létrejöttének jogalapját, valamint a jogosult és a kötelezett személyét. A felek személyét azonban nem kell konkrétan meghatározni. Elegendő, ha a szerződés egy meghatározott szempontot rögzít, amely alapján később beazonosíthatók a szerződő felek.

Az engedményezéssel ellentétben a tartozásátvállaláshoz mindhárom érintett fél együttműködésére szükség van, mert a jogosult számára nem közömbös a kötelezett személye, valamint mert harmadik fél nem avatkozhat be a kötelezett helyzetébe a

917 Xxxx Xxxxxxxxxx, 2018, 1450–1451. o.

918 Lengyel Ptk. 519. cikk 1. §.

919 Łętowska, 1967, 50. o.

920 Xxxxxxxxx, 1981, 923. o.

921 Olejniczak, 2018, 1463. o.

922 A lengyel Legfelsőbb Bíróság 1998. november 3-i, I CKN 653/98. sz. ítélete, BSN 1999, nr 4, 7. o. – kom- mentálta Drapała, 2000, 41. o.

3. SZERZŐDÉSÁTRUHÁZÁS

kötelemben. A Ptk. 519. cikk 2. § szerint tartozásátvállalásra két módon kerül- het sor:

a) a jogosult és harmadik személy közötti szerződéssel, a kötelezett hozzájárulásá- val, valamint

b) a kötelezett és harmadik személy közötti szerződéssel, a jogosulthozzájárulásával.

Sajátos esetet képez az ingatlantulajdon átruházására irányuló szerződés, a Ptk.

523. cikke értelmében. Amennyiben a tulajdont szerző fél vállalta, hogy elengedi az átruházó félnek a tulajdonhoz kapcsolódó tartozásait, kétség esetén a megállapodást tartozásátvállalásnak kell tekinteni, amellyel a szerző fél átvállalja az átruházó fél tartozásait.

A tartozásátvállalás kauzális jellege a szerződő felek akaratától függ. Amennyiben a tartozásátvállalás jogalapja a kötelezett tartozása az átvállalóval szemben, az utóbbi nem emelhet a jogosulttal szemben az ügyletből származó kifogásokat, kivéve azokat, amelyekről a jogosultnak tudomása volt.923 Ebben az esetben, a tartozásátvállalás abszt- rakt jogügylet.924 Másrészt, amennyiben a tartozásátvállalás alapját az átvállaló fél és a jogosult közötti kötelem képezi, az átvállaló fél számára nincs korlátozás a jogosulttal szemben emelhető kifogások körét illetően. Ebből következik, hogy az utóbbi esetben a tartozásátvállalásnak kauzális jellege van.

Amennyiben a szerződés a jogosult és harmadik személy között jön létre, a jogo- sult hozzájárulási nyilatkozatát bármelyik félnek bármikor megteheti: a szerző- dés megkötése előtt vagy akár azt követően is. Ha a megállapodás a kötelezett és az átvállaló fél között jön létre, a jogosult hozzájárulását szintén bármelyik félnek bármikor kinyilváníthatja. A jogosult hozzájárulása azonban nem fejt ki joghatást, ha nem tudott az átvállaló fél fizetésképtelenségéről. A fizetésképtelenség megálla- pítása szempontjából a hozzájárulás megadásának időpontja a mérvadó.925 Ha az új kötelezett a jogosult hozzájárulásának megadását követően válik fizetésképtelenné, a hozzájárulás érvényes.

Más kérdés, hogy milyen joghatása van a tartozásátvállalásnak, ha a tartozás- átvállalási megállapodásban egyébként félként nem szereplő, de jogi érdekkel ren- delkező személy megtagadja a szükséges hozzájárulást, vagy ha a hozzájárulás megadására rendelkezésre álló idő alatt nem tesz hozzájáruló nyilatkozatot. Az előbbi esetben, azaz amikor a megállapodás a jogosult és a harmadik személy között jön

923 Lengyel Ptk. 524. cikk.

924 Xxxxxxxxx, 1981, 938. o.

925 Xxxxxxxxx, 1981, 923. o.

A KÖTELMI JOGOK DINAMIKÁJA

létre, a tartozásátvállalásnak nincs joghatása. Az utóbbi esetben viszont, azaz ami- kor a megállapodás a harmadik személy és a kötelezett között jön létre, de a jogo- sult megtagadja a hozzájárulást, a megállapodás a felek között igen, de a jogosulttal szemben nem fejt ki joghatást. A megállapodást ebben az esetben a Ptk. 391. cikke szerinti garanciaszerződéssé kell átminősíteni, ami azt jelenti, hogy a harmadik sze- mély felel a kötelezettnek azért, hogy a jogosult nem fogja követelni tőle a tartozás teljesítését.926 A jogosult a követelésnek az eredeti kötelezettől történő teljesítéséről lemondhat szerződéssel (pactum de non petendo), az megszűnhet a hitelezőnek intézett teljesítéssel, beszámítással, datio in solutum útján vagy más módon. Ha ez a jogha- tás nem valósul meg, a meglévő kötelezettnek csak kártérítési igénye van a tartozást átvállaló féllel szemben.927 Kártérítési igény nem merül fel, ha a meglévő kötelezett önként teljesített.

A tartozásátvállalási megállapodást semmisség terhe mellett okiratba kell foglal- ni.928 Ugyanez vonatkozik a jogosult hozzájárulására, amennyiben a megállapodás a kötelezett és az átvállaló fél között jön létre. A Ptk. nem szabályozza, milyen formában kell a kötelezettnek hozzájárulását kinyilvánítania a jogosult és az átvállaló fél közötti szerződéshez. Ebből kifolyólag ez egy vitatott kérdés a szakirodalomban. Az egyik állás- pont szerint a hozzájárulását írásban kell megtenni, de ebben az írásbeli forma csak bizonyítási (ad probationem) célokat szolgál. A Ptk. 63. cikk 2. §-a értelmében ugyanis, ha egy jogügylet érvényességéhez különleges forma szükséges, a harmadik személy hoz- zájárulását tartalmazó nyilatkozatot is ugyanebben a formában kell megtenni.929 Ezt az álláspontot azonban a Legfelsőbb Bíróság az 1998. június 26-i és a 2005. november 29-i ítéleteiben elutasította.930 A bíróság álláspontja szerint a Ptk. 522. cikke kizárja ebben az esetben a 63. cikk 2. §-ának alkalmazását. Az 522. cikk ugyanis semmisség terhe mellett csak a jogosult jóváhagyását tartalmazó nyilatkozat formai követelményét sza- bályozza, és nem érinti a kötelezett jóváhagyó nyilatkozatának formáját. Ebből az okból kifolyólag, a Bíróság szerint, a kötelezett jóváhagyó nyilatkozatát bármilyen formában megteheti.931

926 Szpunar, 2009.

927 Xxxxxxxxxx, 2018, 1484. o.

928 Lengyel Ptk. 522. cikk 2. §.

929 Xxxxxxxxx, 1981, 927. o.; Ciepła, 2011, 881. o.

930 A lengyel Legfelsőbb Bíróság 1998. június 26-i, II CKN 925/97. sz. ítélete, OSNC 1999 nr 1, poz. 6 – kom- mentálta Drapała, 1999, 45. o.; a Legfelsőbb Bíróság 2005. november 29-ei, III CK 302/05. sz. ítélete, EX nr 466009.

931 Ezt az álláspontot képviseli Xxxxxxxxxx, 2018, 1488. o.

3. SZERZŐDÉSÁTRUHÁZÁS

A tartozásátvállalás alapvető joghatása, hogy harmadik személy lép a kötelembe a kötelezetti oldalon, a meglévő kötelezett pedig a kötelemből szabadul. Alany- váltás áll ugyan be a kötelezetti oldalon, de a kötelem azonossága nem változik.932 Ez az alapvető különbség a tartozásátvállalás Lengyelországban is elfogadott német típusa és a nováció azon típusa között, amely például Franciaországban hódított teret. A tartozásátvállalás terjedelme, azaz hogy az átvállaló a teljes tartozást vagy annak csak egy részét vállalja-e át, a tartozásátvállalási megállapodás tartalmá- tól függ. Amennyiben a felek másként nem rendelkeztek, az átvállaló a tartozást a járulékos kötelezettségekkel együtt vállalja át, többek között az ügyleti és késedelmi kamatszolgáltatással.

További problémát jelent a biztosítékok sorsa. Az alapvető elv az, hogy a kötelezettől származó biztosítékok követik a tartozást. Ez különösen a kötelezett által biztosított kézi- és jelzálogra vonatkozik. Nem vonatkozik azonban a harmadik személyektől szár- mazó biztosítékokra, amelyeket csak akkor érint a tartozásátvállalás, ha a zálogkötele- zett harmadik személy a beleegyezését adja. A Ptk. 525. cikke értelmében, amennyiben a követelés biztosítéka kezesség vagy harmadik személytől származó korlátolt dologi jog, ezek a tartozásátvállalással megszűnnek, kivéve, ha a kezes, illetve harmadik sze- mély beleegyezését adja, hogy a kezesség vagy korlátolt dologi jog továbbra is a követelés biztosítéka maradjon. Az átvállaló által nyújtott biztosítékok azonban fennmaradnak. A tartozásátvállaláshoz való hozzájárulást a biztosítékok fennmaradásához adott bele- egyezéseként kell értelmezni.

A harmadik személy által nyújtott biztosítékok megszűnésének szabálya tartozás- átvállalás esetén jelentős kivételt képez a kötelem azonosságának elve alól. Ezen kívül a tartozásátvállalás általában a tartozáselismeréssel megegyező joghatást fejt ki, így a követelés elévülésének megszakadását okozza.933 A szakirodalom szerint azonban, ha az elévülési idő már a tartozásátvállalás előtt lejárt, a kötelezett pedig nem hivatkozott elévülésére, az átvállaló fél elévülési kifogást emelhet.934

Az alapvető kérdés az, mely kifogásokat érvényesítheti az átvállaló fél a jogosulttal szemben? Ezek a kifogások három csoportba sorolhatók:

a) minden olyan kifogás, amelyet a kötelezett emelhetett a jogosulttal szemben, kivéve a saját követelésével történő beszámítási kifogást;

b) a tartozásátvállalási megállapodásból eredő kifogások, mint amilyen például a megállapodás érvénytelenségére irányuló kifogás;

932 Xxxxxxxxx, 1981, 929. o.

933 Xxxxxx-Xxxxxxxxx, 1993, 44. o.

934 Xxxxxxxxxx, 2018, 1498. o.

A KÖTELMI JOGOK DINAMIKÁJA

c) az átvállalónak a jogosulttal szembeni személyes kifogásai.

Az átvállaló azonban nem hivatkozhat a jogosulttal szemben a tartozásátvállalás jogalapját képező, az átvállaló és a korábbi kötelezett között fennálló jogviszonyból eredő kifogásokra. Ez azonban nem vonatkozik azokra a kifogásokra, amelyekről a jogosultnak tudomása volt.935 Ebből az okból kifolyólag, amint az már ez előbbiekben említésre került, amikor a tartozásátvállalás jogalapja a kötelezett és az átvállaló közötti kötelem, a tartozásátvállalás absztrakt jogügyletnek minősül, ellentétben a lengyel pol- gári jog kánonját képező kauzális jogügyletek főszabályával.

A fent említettek a tartozásátvállalásra vonatkoznak, amely során a kötelezett sza- badul a kötelemből. A szerződési szabadság elvével összhangban azonban lehetséges a tartozáshoz való csatlakozás is, azaz a tartozáselvállalás.

Tartozáselvállalással harmadik személy vállalja a tartozás teljesítését, anélkül, hogy az eredeti kötelezett szabadulna a kötelemből. Ebben az esetben tehát a jogosult nem egy, hanem két kötelezettől érvényesítheti követelését. A meglévő és az új kötele- zettnek egyetemleges kötelezettsége van a jogosult irányában. Az ilyen megállapodás lényegi eleme a tartozáshoz csatlakozó személy arra irányuló szándéknyilatkozata, hogy egyetemleges kötelezettként vállalja a meglévő kötelezett tartozásának teljesíté- sét, anélkül, hogy a meglévő kötelezett szabadulna a kötelemből. A tartozáselvállalás származhat a kötelezett és harmadik személy, illetve a jogosult és harmadik személy közötti szerződésből. Az előbbi esetben nem szükséges a jogosult hozzájárulása, mert jogi helyzete a tartozáselvállalással csak előnyösebb lesz – egy helyett két egyetemleges kötelezettől követelheti a tartozás teljesítését.936 Az utóbbi esetben pedig a meglévő kötelezett beleegyezésére azért nincs szükség, mert a tartozáselvállalással a helyzete semmilyen tekintetben sem lesz hátrányosabb. Sőt, még el is kerülheti a tartozás telje- sítését, ha a jogosult a tartozást a másik kötelezettől érvényesíti. Ha mégis ő teljesítene a jogosultnak, visszkereseti joga lesz az új kötelezettel szemben.937 A tartozáselvállalás közvetlen eredménye a megállapodás tartalmától függ. A tartozásátvállaláshoz hason- lóan ez nem változtatja meg magát a tartozást; a kötelem tartalma változatlan marad. A tartozásátvállalással ellentétben azonban a harmadik személytől származó biztosí- tékok nem szűnnek meg, mert a biztosítékot nyújtó fél helyzete a tartozáselvállalással nem romlik. Sőt, éppen ellenkezőleg, javul, mert kisebb a kockázata annak, hogy a

935 Lengyel Ptk. 524. cikk.

936 Xxxxxxxxx, 1981, 939. o.

937 Olejniczak, 2018, 1523. o.

3. SZERZŐDÉSÁTRUHÁZÁS

jogosult a követelést éppen attól a kötelezettől érvényesíti, akinek a javára a biztosíté- kot létesítette.

A tartozáselvállalás olyan speciális törvényi szabályozás eredménye is lehet, amely a meglévő és az új kötelezett egyetemleges felelősségét irányozza elő. Ebben az esetben nem szükséges a jogosult hozzájárulása. A tartozáselvállalás jogszabályon alapuló ese- teiből a következőket kell kiemelni:

a) A vállalkozás átruházása938 – a vállalkozást vagy mezőgazdasági üzemet meg- szerző fél az elidegenítő féllel egyetemlegesen felel a vállalkozás vagy a mezőgaz- dasági üzem tevékenységével kapcsolatos kötelezettségekért, kivéve, ha a szerzés pillanatában nem tudott róluk, és az elvárt gondossággal járt el. A megszerző fél felelőssége arra az összegre korlátozódik, amely megfelel a vállalkozás, illetve a gazdaság állapotának az ügylet létrejöttének időpontjában, a jogosult követelése kielégítésének pillanatában érvényes áraknak megfelelően. Ez a felelősség nem zárható ki vagy korlátozható a jogosult hozzájárulása nélkül.

b) Személyegyesítő társasághoz való csatlakozás vagy kereskedelmi társasági szer- ződés megkötése egyéni vállalkozóval:939 a társasághoz csatlakozó személy felel a társaságnak a csatlakozás időpontját megelőzően keletkezett kötelezettségeiért; az a személy, aki társasági szerződést köt egyéni vállalkozóval, aki üzleti vállal- kozást apportál a társaságba, szintén felel az üzleti vállalkozás vezetése során a társaság alapításának időpontját megelőzően keletkezett kötelezettségekért az apportált vállalkozásnak az apportálás időpontjában fennálló értékéig és a hite- lező kielégítésének időpontjában érvényes árakon.

Mint az már a fejezet elején említésre került, a lengyel jogalkotó a szerződésátruhá- zást csak speciális esetekre vonatkozólag szabályozza. Az egyik ilyen speciális szabályo- zás a mezőgazdasági termékek adásvételére vonatkozik. A Ptk. 625. cikke értelmében, amennyiben a mezőgazdasági termékek szolgáltatására kötött adásvételi szerződés lét- rejötte után a mezőgazdasági farm más személy birtokába kerül, a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek a farmot megszerző személyre szállnak át. A szerződés átruhá- zására azonban mégsem kerül sor, amennyiben a szerzés visszterhes szerződés alapján történt, a szerző félnek pedig nem volt tudomása az adásvételi szerződés meglétéről, és kellő gondosságot mutatva sem szerezhetett tudomást róla.

Szerződésátruházásra kerül sor abban az esetben is, ha a bérlemény feletti tulaj- donjog kerül átruházásra. A Ptk. 678. cikke szerint a bérlemény feletti tulajdonjog

938 Lengyel Ptk. 554. cikk.

939 A Gazdasági társaságokról szóló törvénykönyv 32. és 33. cikkei.

A KÖTELMI JOGOK DINAMIKÁJA

átruházásával a bérleti szerződés tartama alatt a tulajdont szerző fél az átruházó fél- nek a bérleti szerződés szerinti jogaiba és kötelezettségeibe lép. A szerző fél azonban a törvényi határidőket tiszteletben tartva a bérlő értesítésével felmondhatja a bérleti szerződést. Abban az esetben nem jogosult a bérleti szerződés felmondására, ha azt határozott időre kötötték az írásbeli forma betartása mellett, a szerződéskötés dátumá- nak hitelesítésével, illetve amennyiben a bérlemény a bérlőnek átadásra került. E szabá- lyokat értelemszerűen alkalmazni kell a haszonbérleti szerződésre is.940

Az említett szabályok csak a tulajdonjog jogügyleti átruházására vonatkoznak. A Legfelsőbb Bíróság 1986. június 5-i ítélete941 szerint a bérlő nem támaszthat a szerző féllel szemben a bérlemény szükséges, – illetve a bérlőt terhelő egyéb – javításai költ- ségeire vonatkozó követeléseket. A Legfelsőbb Bíróság 2014. május 8-i ítélete942 szerint továbbá, amennyiben a bérlő megnövelte a bérlemény értékét a tulajdonjog elidege- nítése előtt, a szerző féllel szemben megtérítési igényt támaszthat az értéknövekedés mértékéig. Mivel a tulajdont átruházó fél helyére a bérleti jogviszonyban a szerző fél lép be, az értéknövekedéssel kapcsolatos követeléseket ahhoz a félhez kell intéznie, aki a bérleti jogviszony megszűnésekor bérbeadói minőséggel rendelkezik.

Speciális szabályozás vonatkozik a biztosítási szerződésre a biztosított vagyontárgy elidegenítése esetében. Ezt a Ptk. 823. cikke szabályozza, amelyet a jogalkotó 2007-ben módosított. Korábban a jogkövetkezmények eltérőek voltak, attól függően, hogy a bizto- sított tárgy ingatlan vagy ingóság volt-e. A biztosított ingatlan átruházása a biztosítási szerződésből eredő jogok és kötelezettségek átháramlását eredményezte. Az elidege- nítő fél a tulajdont szerző féllel egyetemlegesen felelt a biztosítónak az átruházásról szóló értesítés pillanatáig esedékessé vált biztosítási díjért. Mind az új tulajdonos, mind pedig a biztosító felmondhatták a biztosítási szerződést. Ha a biztosítási tárgy ingóság volt, eltérő rendelkezés hiányában, a tulajdonjog elidegenítése a biztosítási szerződés törvény erejénél fogva történő megszűnését eredményezte.

A Ptk. 2007. évi módosítása után a biztosítási tárgy elidegenítése esetén a bizto- sítási szerződésből eredő jogok átruházhatóvá váltak a biztosítási tárgyat megszerző félre. E jogok átruházásához a biztosító hozzájárulása szükséges, kivéve, ha a biztosítási szerződés vagy az általános biztosítási feltételek másként rendelkeznek. A fent emlí- tett jogok átruházása esetén az elidegenítő felet terhelő kötelezettségek az elidegenítés tárgyát megszerző félre szállnak át, kivéve, ha a felek a biztosító hozzájárulásával más- ként állapodtak meg. A kötelezettségek átszállása ellenére az elidegenítő fél a tulajdont

940 Lengyel Ptk. 694. cikk.

941 A Legfelsőbb Bíróság 1986. június 5-i, IV CR 137/86. sz. ítélete, OSNCP 1986, nr 7, 142. o. 942 A Legfelsőbb Bíróság 2014. május 8-i, V CSK 375/13. sz. ítélete, LEX nr 1463951.

3. SZERZŐDÉSÁTRUHÁZÁS

szerző féllel egyetemlegesen felel a biztosítási díj kifizetéséért, amely a biztosítási tárgy- nak a tulajdont szerző félre történő átruházásának pillanatát követően vált esedékessé. Ha az említett jogok nem szálltak át a biztosítás tárgyát megszerző félre, a biztosítási jogviszony a biztosítás tárgyának a tulajdont szerző félre való átszállásának pillanatá- ban megszűnik. Ezek a szabályok nem vonatkoznak azonban az olyan követelések átru- házására, amelyek a szerződésben előirányzott baleset következményeként keletkeztek vagy keletkezhetnek.

A bérleti szerződéshez hasonlóan ebben az esetben is csak akkor kerül sor szerző- désátruházásra, ha a tulajdonátruházás jogügylet alapján történt, nem pedig egyete- mes jogutódlás, azaz öröklés jogcímén. A szabályozás egyébként éles kritika tárgya volt, mert nehéz behatárolni azokat a követeleseket, amelyek a biztosított dolog tulajdono- sának javára a biztosítási szerződésből, a szerződésben előirányzott esemény bekövet- kezéséből keletkeztek vagy keletkezhetnek a jövőben.943 A szabályok közötti kapcsolat nem egészen világos. Az utóbbi előírás azt szabályozza, hogy a biztosítási követelések átruházása a biztosított tárgy átruházása nélkül is lehetséges. Ami a jövőbeni követe- lés átruházását illeti, a szerző félnek rendelkeznie kell valamilyen biztosítási érdekkel. A leggyakoribb eset a biztosítási követelésnek a biztosított dolog megvásárlásához hitelt nyújtó bankra történő átruházása.

Speciális szabályozás vonatkozik a biztosított tárgyat megszerző félnek a biztosítási szerződésbe történő belépésére, engedményezési szerződés megkötése nélkül, a köte- lező gépjármű-felelősségbiztosítás és a mezőgazdasági épületek kötelező biztosítása területén.944

3.6. Románia

A román Polgári törvénykönyv (Ptk.) szabályozása értelmében a szerződésátruhá- zás (cesiunea de contract) az engedményezéstől alapvetően eltérő jogintézmény.945 Szer- ződésátruházásnak minősül, amikor az egyik fél (átruházó) egy szerződésből eredő, a másik szerződő fél (a másik fél vagy a szerződésben bennmaradó fél) irányában fenn- álló jogait és kötelezettségeit megállapodással átruházza egy másik félre (a szerződésbe belépő fél). „A szerződésátruházással az egyik felet a jogviszony alapján megillető valamennyi

943 Kucharski, 2010, 270. o.

944 Lásd ezzel kapcsolatban a Kötelező biztosításról, biztosítási garanciaalapról és a Lengyel Gépjármű- biztosítási Hivatalról szóló, 2003. május 23-i törvény 31. és 67. cikkeit (egységes szerkezetbe foglalt törvényszöveg Dz. U. 2022/621).

945 Vö. Xxxxxx, 2022a, 187–189. o.; román Ptk. 1315–1320. cikkek.

A KÖTELMI JOGOK DINAMIKÁJA

jogosultság és kötelezettség tekintetében alanyváltozásra kerül sor: a régi jogalany kilép a jogvi- szonyból, és helyére új fél lép. A jogviszony ugyanakkor (egyéb elemei tekintetében) változatlan tartalommal fennmarad.”946

A szerződésátruházás feltételei a román jogban a következők:

a) a szolgáltatásokat még nem teljesítették teljes egészükben;

b) a szerződés átruházásához szükséges a szerződésben bennmaradó fél beleegye- zése (ez a hozzájárulás viszont lehet előzetes is), vagyis a szerződésátruházás háromoldalú megállapodást feltételez (még akkor is, ha ezek a nyilatkozatok időben elválnak egymástól);

c) ha az átruházott szerződésre alaki követelmények vonatkoznak, akkor a szerző- dést átruházó megállapodásnak és a másik fél elfogadó nyilatkozatának eleget kell tenniük az átruházott szerződésre vonatkozó formai feltételeknek (például közokirati forma).947

A második feltétel kapcsán fontos leszögezni, hogy nem ellentétes a román Xxx. rendelkezéseivel, hogy a szerződésben megadott előzetes hozzájárulás visszavoná- sának a jogát is kikössék a felek. „A visszavonás joga lehetőséget adhat arra, hogy a szer- ződésben maradó fél adott esetben ne fogadhassa el a számára nem megnyugtató szerződéses pozíciócserét.”948

A szerződésátruházásra sajátos szabályok vonatkoznak a bérleti szerződés esetén. A román Ptk. 1805. cikke egyfelől ingatlanbérlet esetén megengedi a bérlőnek, hogy a szerződést a bérbeadó beleegyezése nélkül átruházza, amennyiben ezt nem tiltották kifejezetten meg a szerződésben.

Amennyiben a bérbe adó tulajdonos a bérbe adott vagyontárgyat elidegeníti (eladja, elajándékozza), a román Ptk. 1811. cikke szerint a bérlő a jogait az új tulajdonossal szem- ben is érvényesítheti, amennyiben:

a) telekkönyvezett ingatlan esetében a bérletet feljegyezték a telekkönyvbe;

b) telekkönyvbe nem bejegyzett ingatlan esetén, ha a bérleti szerződés hivatalos keltezése megelőzi az elidegenítés hivatalos keltezését;

c) nyilvánossági feltételeknek alávetett ingóságok esetén, ha a bérlő e feltételeket teljesítette;

946 Vékás, 2019, 348. o.

947 Az ingatlan-nyilvántartás szabályait vagy egyéb nyilvánossági követelményeket szintén tiszteletben kell tartani.

948 Vékás, 2019, 348. o.

3. SZERZŐDÉSÁTRUHÁZÁS

d) egyéb ingóságok esetén, ha az elidegenítés időpontjában a dolog a bérlő haszná- latában volt.

Nyilván ebben az esetben a bérlő az új tulajdonosnak tartozik teljesíteni a szerző- désből fakadó kötelezettségeit.

A bérleti szerződésben a felek megállapodhatnak arról, hogy elidegenítés esetén a bérlet megszűnik.949

Egyértelműen látszik, hogy az engedményezéshez viszonyítva a román jogban is két alapvető eltérés áll fenn a szerződésátruházásra nézve:

a) Az engedményezés valamely jog átruházását eredményezi. A szerződésátruhá- zás azonban egy teljes szerződési pozíciót ruház át, azaz jogok és kötelezettségek összességét.

b) Engedményezés esetén az adós beleegyezése nem szükséges, elegendő az adós értesítése az engedményezésről. Szerződésátruházás esetén a szerződésben bennmaradó fél beleegyezése elengedhetetlen feltétel.

A szerződésátruházás attól a pillanattól fejti ki hatásait (válik hatályossá), amikor a másik szerződő fél beleegyezik az átruházásba, vagy (amikor előzetes beleegyezését adta a szerződésátruházáshoz) attól a pillanattól, amikor az átruházásról őt értesítették.

A szerződésátruházás joghatásai a szerződésből kilépő fél és a szerződésben benn- maradó fél között a következők:

a) A szerződésben bennmaradó fél elbocsáthatja a kötelemből a szerződésből kilépő felet. Ez a főszabály: amennyiben a felek nem rendelkeztek másként, az átruházó fél mentesül a szerződésben bennmaradó féllel szemben a szerződésből fakadó kötelezettségei alól.

b) A szerződésben bennmaradó fél fenntarthatja a szerződésből elbocsátott felet kötelezettként arra az esetre, ha az új kötelezett nem teljesítene megfelelően. Ebben az esetben a szerződésben bennmaradó félnek az átruházó elleni visszke- reset elvesztésének terhe mellett értesítenie kell az átruházót arról, hogy a szer- ződésbe belépő fél nem teljesítette kötelezettségeit a teljesítés elmulasztásának vagy pedig az elmulasztás tudomásulvételének időpontjától számított 15 napos határidőn belül.

949 Román Ptk. 1812. cikk.

A KÖTELMI JOGOK DINAMIKÁJA

A szerződésátruházás joghatásait a szerződésbe belépő fél és a szerződésben benn- maradó fél között is vizsgálni kell. A bennmaradó szerződő fél a szerződésből eredő összes kifogását érvényesítheti a szerződésbe belépő féllel szemben. A bennmaradó fél azonban csak akkor hivatkozhat az átruházóval szemben a jognyilatkozatot érintő akarathibákra, valamint az átruházóval való jogviszonyából származó kifogásokra, ha fenntartotta ezt a jogát, amikor beleegyezését adta a helyettesítéshez.

A harmadik vizsgált terület az átruházó és a belépő fél közötti viszony. Ebben az esetben két joghatást kell kiemelni:

a) Az átruházó jótállással tartozik a szerződés érvényességéért.

b) Ha az átruházó jótállást vállal a szerződés teljesítéséért, kezesként felel a szer- ződésben bennmaradó fél kötelezettségeinek teljesítéséért a szerződésbe belépő féllel szemben.

3.7. Szerbia, Horvátország és Szlovénia

3.7.1. Szerbia

A szerb Kötelmi viszonyokról szóló törvény (Köt.) a kötelem alanyváltoztatásának eseteitől elkülönítve, a szerződési jog általános szabályait tartalmazó fejezetben kife- jezetten szabályozza a szerződésátruházás (ustupanje ugovora) intézményét. A jogintéz- mény elnevezésének szó szerinti fordítása a szerződésengedményezés lenne, viszont a magyar jogi terminológiának a szerződésátruházás felel jobban meg.950 Már a néhai szövetségi Köt. 1978-as elfogadását követő években megjelenő szakirodalmi álláspontok kihangsúlyozták, hogy az összehasonlító jogban akkor meglehetősen ritkaságszámba ment, hogy a polgári törvénykönyv, illetve a kötelmi viszonyokat szabályozó törvény külön szabályozást tartalmazott a szerződésátruházásról. A törvény elfogadásának idő- szakában az európai jogösszehasonlításban egyedül az olasz Polgári törvénykönyv és az akkori jugoszláv Köt. szabályozták kifejezetten a szerződésátruházás intézményét.951

A törvény szerint visszterhes szerződésben az egyik fél, a másik fél beleegyezésével, átruházhatja harmadik személyre a szerződést, amivel a harmadik személy minden, e szerződésből származó joga tekintetében pedig jogosulttá, a kötelezettsége tekintetében

950 Gárdos, 2005, 20. o.

951 Xxxxxxxxx, 1979, 194. o.

3. SZERZŐDÉSÁTRUHÁZÁS

kötelezetté válik.952 Függetlenül attól, hogy a jogszabályhely szó szerint a „szerződés átruházása” szókapcsolatot használja, a szakirodalom kiemeli, hogy a szerződés önma- gában mint jogkövetkezményeket kiváltó tényállás nem ruházható át, az nem lehet jogi forgalom tárgya. Ezért az átruházás tárgya a szerződésből kilépő fél jogainak és kötele- zettségeinek összessége, amit a szakirodalom szerződési státusznak nevez.953 Egy másik megfogalmazás szerint a szerződésátruházás tárgya a szerződésből kilépő fél szerződési jogállása.954 A szerződési státusz átruházásával nemcsak a szerződésből kilépő fél jogai és kötelezettségei kerülnek átruházásra, hanem az ezekhez tapadó alakító jogosultságok is. Ilyenek például a szerződéstől való elállás joga, a felmondás joga, a szerződés megtá- madására vonatkozó jog, a fedezetelvonó jogügylet megtámadásának joga stb.

A törvény kifejezetten rögzíti tehát, hogy csak a visszterhes szerződési pozíció ruházható át a szerződésátruházásra vonatkozó szabályok szerint. Ezt teljesen termé- szetszerűnek ítéli meg a szakirodalom, mert az ingyenes, illetve egyoldalúan kötelező szerződésekben mindkét félnek vagy csak joga, vagy csak kötelezettsége van, de nem mindkettő. Ezért az ilyen szerződésekben a szerződés átruházására irányuló megálla- podás valójában engedményezési vagy tartozásátvállalási megállapodásnak minősít- hető, attól függően, melyik fél szerződési pozíciója az átruházás tárgya.955 Ezen kívül a szakirodalom kiemeli, hogy csak a még nem teljesített szerződés alkalmas átruházásra, valamint csak az a szerződés, amelyben még egyik fél sem teljesített. Ha az egyik fél már teljesített, a másik félnek már megszűnt a követelése, így annak átruházása (úgymond engedményezése) okafogyottá vált. Ebben az esetben csak ennek a félnek a tartozása, azaz a másik fél követelése lehet az átruházás tárgya, ami újfent a tartozásátvállalás, illetve engedményezés mezejére vezet bennünket.956 Végül, logikusnak tűnik, hogy az intuitu personae szerződések sem ruházhatók át, illetve azok sem, amelyekben a felek kizárták az átruházás lehetőségét, mivel ezekben az esetekben a követelés engedmé- nyezése és a tartozás átvállalása sem lehetséges.957

A szakirodalomban vitatott volt, hogy a szerződésben maradó fél beleegyezése lényegi eleme-e a szerződésátruházásnak. A kisebbséginek minősíthető álláspont szerint a szer- ződésben maradó fél beleegyezését nem kell a szerződésátruházás lényegi elemének minősíteni. A szerződésátruházás ugyanis az egyik szerződő fél és egy harmadik sze- mély közötti megállapodás, amelynek nem részese az alapszerződésben szereplő másik

952 Szerb Köt. 145. cikk (1) bek.

953 Salma, 2009, 419. o.; Xxxxxxxxx, 1979, 195. o.

954 Xxxxxxx, 2008, 379. o.

955 Xxxxxxxxx, 1979, 197. o.

956 Xxxxxxxxx, 1979, 197. o.

957 Xxxxxxxxx, 1979, 197. o.

A KÖTELMI JOGOK DINAMIKÁJA

fél. Tehát a szerződésátruházás megvalósulhat a másik fél beleegyezése nélkül is, egye- dül a beleegyezés hiányában a szerződésből kilépni szándékozó fél nem szabadul szerző- dési kötelezettségei alól. Ebben az esetben a másik szerződő félnek két kötelezettje van, a szerződésbe lépő és a szerződésben maradó fél. Ugyanakkor, ezen álláspont szerint, a szerződésátruházás a szerződésben maradó fél beleegyezése nélkül is kifejt joghatást a másik fél követelése tekintetében. Így, a másik fél beleegyezése nélkül, a szerződésátru- házás a szerződésből kilépő fél követelése tekintetében engedményezésnek fog minősülni. Az ilyen szerződésátruházást, amelyhez a szerződésben maradó fél nem adta beleegye- zését, ezen álláspont képviselői részleges szerződésátruházásnak nevezik.q58 A másik állás- pont szerint, amely többséginek minősíthető, a szerződésben maradó fél beleegyezése a szerződésátruházás lényegi eleme.q5q Ezt az álláspontot követi a Köt. is, amely, mint már említésre került, a szerződésátruházás mindennemű joghatását a szerződésben maradó fél beleegyezésétől teszi függővé. A bírósági gyakorlat még ennél is szigorúbb álláspontot képvisel: a szerződésben maradó fél beleegyezésének kifejezettnek kell lennie – hallgató- lagosan nem lehet szerződésátruházáshoz beleegyező nyilatkozatot tenni.q60

A szerződés átruházásával a szerződésből kilépő és a szerződésben maradó fél közötti szerződéses jogviszony átháramlik a szerződésbe belépő és szerződésben maradó félre, abban a pillanatban, amikor a szerződésben maradó fél beleegyezését adta a szerződés átruházásához, amennyiben már előzetesen hozzájárult, illetve ami- kor a szerződés átruházásáról értesítették.q6l A szerződésben maradó fél beleegyező nyi- latkozata csak akkor fejt ki joghatást, ha azt az átruházott szerződés alaki feltételeivel megegyező formában tette meg.q62 Ezért, habár az alaki feltételek párhuzamosságának elve több kivételt is ismer, a szerződésátruházás esetében mégis a főszabály érvényesül. A járulékos jogosultságokra vonatkozólag a törvény a tartozásátvállalásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazását irányozza elő.q63

A törvény előírja, hogy a szerződésből kilépő fél helytállási kötelezettséggel tartozik a szerződésbe belépő félnek az átruházott szerződés érvényességéért.q64 Főszabály sze- rint nem tartozik helytállási kötelezettséggel a szerződésben maradó fél kötelezettségé- nek teljesítéséért, kivéve, ha ezt a felek külön kikötötték.q65 Úgyszintén, a szerződésben

q58 Xxxxxxxxx, lq7q, lqq–lqq. o. q5q Xxxxxxxxx, lq7q, lqq–200. o.

q60 Lásd pl. a Gazdasági Fellebbviteli Bíróság Pž 488/20l6. sz. határozatát. Paragraflex adatbázis. q6l Szerb Köt. l45. cikk (2) bek.

q62 Szerb Köt. l45. cikk (3) bek. q63 Szerb Köt. l45. cikk (4) bek. q64 Szerb Köt. l46. cikk (l) bek. q65 Szerb Köt. l46. cikk (2) bek.

3. SZERZŐDÉSÁTRUHÁZÁS

maradó félnek sem tartozik helytállási kötelezettséggel, abban az értelemben, hogy a szerződésbe lépő fél teljesíti a szerződési kötelezettségeit, kivéve ha ezt kifejezetten vállalta.q66 Habár ezt a törvény nem szabályozza, a szakirodalom kiemeli, hogy a szer- ződésből kilépő fél köteles a szerződésbe belépő félnek átadni minden okiratot, amely alapján a szerződés tartalma azonosítható és megfelelően minősíthető a szerződésbe lépő fél számára. Ugyanakkor köteles átadni minden birtokában lévő okiratot, amely bizonyítási eszköznek minősülhet a szerződésben maradó féllel szembeni követelés érvényesítésekor. Amennyiben a szerződésből kilépő fél elmulasztja ezeket az okirato- kat a szerződésbe belépő félnek átadni, hibásan teljesíti a szerződésátruházási megál- lapodást, ami miatt a szerződésbe lépő fél a szerződési jog általános szabályai szerint a megállapodástól hibás teljesítés, illetve nemteljesítés miatt elállhat.q67

Végül, a törvény rögzíti, hogy a szerződésben maradó fél a szerződésbe lépő féllel szemben minden, az átruházott szerződésből eredő kifogását érvényesítheti, valamint azokat a kifogásokat is, amelyeket más jogalapon érvényesíthet vele szemben, viszont nem érvényesítheti a szerződésből kilépő féllel szembeni kifogásait.q68

A törvény külön nem nevesíti, de figyelembe véve, hogy a szerződésbe lépő fél a szer- ződésből kilépő fél kötelezettségeit is átvállalja, értelemszerűen a szerződésben maradt féllel szemben érvényesítheti azokat a kifogásokat, amelyeket a szerződésből kilépő fél is érvényesíthetett volna, és természetesen azokat is, amelyeket a szerződésátruházás után, már szerződő félként érvényesíthet.q6q Vitatott azonban, hogy a szerződésbe lépő fél a szerződésben maradó féllel szemben érvényesítheti-e azokat a kifogásokat, ame- lyek szerződésátruházáshoz kapcsolódnak. Például kifogást emelhet-e a szerződésben maradó féllel szemben, hogy a szerződésátruházási megállapodást akarathiba hatása alatt vagy cselekvőképtelen állapotban kötötte meg. A szakirodalom szerint ezeket a kifogásokat is érvényesítheti a szerződésben maradt féllel szemben, viszont a kifogás érvényesítése nem vezethet ahhoz, hogy a szerződésben maradó fél teljesítésének tár- gyát megtartsa. A kifogás érvényesítése, azaz a szerződésátruházási megállapodás sikeres megtámadása után köteles a szerződésben maradó félnek a teljesítés tárgyát visszaszolgáltatni.q70 A szerződésátruházás érvénytelenségének megállapítására irá- nyuló kifogást viszont csak akkor érvényesítheti a szerződésben maradó féllel szemben, ha jóhiszemű volt, azaz ha nem tudott és nem is kellett tudnia a szerződésátruházási

q66 Szerb Köt. l46. cikk (3) bek. q67 Xxxxxxxxx, lq7q, 20l. o.

q68 Szerb Köt. l47.

q6q Stanković, lq7q, 20l. o. q70 Xxxxxxxxx, lq7q, 20l. o.

A KÖTELMI JOGOK DINAMIKÁJA

megállapodás hibáiról. Ha nem volt jóhiszemű, úgy kell tekinteni, hogy lemondott jogá- ról, hogy a kifogásokat a szerződésben maradó féllel szemben érvényesítse.q7l

3.7.2. Horvátország

A hatályos horvát Kötelmi viszonyokról szóló törvény (Köt.) tartalmilag azonos sza- bályozást irányoz elő a szerződésátruházással kapcsolatban, mint a valamikori szövet- ségi Köt.,q72 de a normákat rendszertanilag máshova helyezte: kiemelte a visszterhes szerződésekre vonatkozó fejezetből, és a kötelem alanyváltozásaira vonatkozó szabá- lyok közé iktatta. Emellett terminológiai szempontból is módosult a jogintézmény: a szövetségi (és a szerb) törvényben szereplő szerződésengedményezés helyett a szerző- désátruházás (prijenos ugovora) kifejezést használja a horvát Köt. A terminológiai módo- sításnak éppen az volt a célja, hogy nyelvi szempontból is világosan megkülönböztetésre kerüljön a szerződésátruházás a követelés engedményezésétől.q73

A horvát Köt. értelmében a szerződő fél, a másik fél beleegyezésével, átruházhatja harmadik személyre a szerződést, amely ezáltal minden őt megillető jog jogosultja, illetve minden őt terhelő szerződési kötelezettség kötelezettje lesz.q74 A szerződés átru- házása alatt a horvát szakirodalom is a szerződési státusz átruházását érti, ami magában foglalja, a szerződés és a törvény szerinti jogosultságokon és kötelezettségeken kívül, a szerződéssel kapcsolatos alakító jogokat is.q75 Habár ezt a törvény külön nem emeli ki, csak visszterhes szerződés lehet átruházás tárgya, azok közül is csupán azok, amelyek nem intutitu personae jellegűek.q76 A szerződési jogviszony akkor háramlik át a szerző- désbe lépő félre, amikor a másik fél beleegyezését adta a szerződésátruházáshoz, illetve amikor értesítették a szerződésátruházásról, amennyiben egy korábbi időpontban már beleegyezését adta a majdani szerződésátruházáshoz.q77 A horvát jog is az alaki feltéte- lek párhuzamosságának elvét követi a szerződésátruházás tekintetében, de csak a szer- ződésben maradó fél beleegyező nyilatkozatát illetően: a beleegyező nyilatkozatot az átruházás tárgyát képező szerződésnek megfelelő (törvényi vagy szerződési) formában kell megtenni.q78 A szakirodalom értelmezése szerint tehát maga a szerződésátruhá-

q7l Stanković, lq7q, 20l–202. o. q72 Horvát Köt. l27–l2q. cikk. q73 Xxxxxx, 20l4, lq8. o.

q74 Horvát Köt. l27. cikk (l) bek. q75 Gorenc, 20l4, lqq. o.

q76 Gorenc, 20l4, lqq–200. o. q77 Horvát Köt. l27. cikk (2) bek. q78 Horvát Köt. l27. cikk (3) bek.

3. SZERZŐDÉSÁTRUHÁZÁS

zás konszenzuális szerződés, mert a törvény nem irányoz elő külön alaki feltételeket, de a beleegyező nyilatkozat érvényesen csak a szerződés alaki feltételeivel megegyező formában tehető.q7q A járulékos jogosultságokkal kapcsolatban a törvény előírja a tar- tozásátvállalás szabályainak értelemszerű alkalmazását a szerződésátruházásra.q80

A szerződésből kilépő fél felelősségét a horvát Köt. a valamikori szövetségi törvény- nyel azonos módon rögzíti. A szerződésből kilépő fél helytállási kötelezettséggel tarto- zik az átruházott szerződés érvényességéért.q8l Nem szavatolja azonban a szerződésbe belépő félnek, hogy a másik szerződő fél teljesíteni fogja szerződési kötelezettségeit,q82 valamint a másik félnek sem szavatolja, hogy a szerződésbe belépő fél teljesíteni fogja a kötelezettségeit,q83 kivéve ha a felek ezt kifejezetten előirányozták.

Végül, a horvát Köt. rögzíti, hogy a szerződésben maradó fél a szerződésbe lépő féllel szemben érvényesítheti minden, az átruházott szerződésből származó kifogását, valamint a vele szemben érvényesíthető kifogásokat, de nem érvényesítheti azokat a kifogásokat, amelyeket a szerződésből kilépő féllel szemben érvényesíthet.q84

3.7.3. Szlovénia

A szlovén Kötelmi jogi törvénykönyv (Kötk.) tartalmi szempontból átvette a valami- kori szövetségi Köt.-nek a szerződés átruházására vonatkozó rendelkezéseit.q85 A ren- delkezések rendszerezési helye (szerződési jog általános szabályai) és azok elnevezése (szerződésengedményezés – prenos pogodbe) is megegyezik a szövetségi törvénnyel. A szlovén szakirodalom a szerződésátruházás legnagyobb jelentőségét a hosszú lejáratú bérleti szerződések és a gazdálkodó szervezetek vagyonának az átruházása kontextu- sában látja.q86

A törvény kiemeli, hogy a visszterhes szerződésekben bármely fél átruházhatja a szerződést harmadik személyre, amely ezáltal a jogok szempontjából jogosulttá, a köte- lezettségek szempontjából pedig kötelezetté válik, amennyiben ehhez a szerződésben maradó fél beleegyezését adja.q87 Az engedményezéssel ellentétben tehát nem létezhet

q7q Gorenc, 20l4, 200. o.

q80 Horvát Köt. l27. cikk (4) bek. q8l Horvát Köt. l28. cikk (l) bek. q82 Horvát Köt. l28. cikk (2) bek. q83 Horvát Köt. l28. cikk (3) bek. q84 Horvát Köt. l2q. cikk.

q85 Szlovén Kötk. l22–l24. cikkek. q86 Možina és Vlahek, 20lq, l0q. o. q87 Szlovén Köt. l22. cikk (l) bek.

A KÖTELMI JOGOK DINAMIKÁJA

„csendes szerződésátruházás”, emeli ki a szakirodalom.q88 A szerződésből kilépő fél és a szerződésben maradó fél közötti szerződéses jogviszony abban a pillanatban háram- lik át a szerződésbe lépő félre, amikor a szerződésből kilépő fél beleegyezését adta a szerződésátruházáshoz. Ha azonban beleegyezését a szerződésátruházás előtt adta, a szerződésátruházás joghatása a szerződésben maradó fél értesítésével hatályosul.q8q A szerződésátruházásnak nincs novációs joghatása, azaz új jogosultságokat és kötele- zettségeket nem hoz létre a felek javára, illetve terhére, ami a szerződésátruházás ren- delkező jogügylet természetéből ered.qq0

A szlovén jogban is érvényesül az alaki követelmények párhuzamosságának elve a beleegyező nyilatkozattal kapcsolatban: a szerződésben maradó félnek ugyanabban a formában kell megtennie beleegyező nyilatkozatát a szerződésátruházáshoz, mint amilyet az átruházás tárgyát képező szerződésre vonatkozólag irányoz elő a törvény.qql Ebből következően, ha az alapszerződés konszenzuális, a szerződésben maradó fél bele- egyező nyilatkozatát bármilyen formában megteheti. Sőt, beleegyezését akár ráutaló magatartása alapján is meg lehet állapítani.qq2

A járulékos jogosultságok tekintetében a szlovén Kötk. a tartozásátvállalás normá- inak értelemszerű alkalmazását irányozza elő.qq3

A szerződésből kilépő fél helytállási kötelezettségével kapcsolatban a szlovén Kötk. rögzíti a szerződés érvényességéért való szavatosságát.qq4 A szerződésből kilépő fél nem szavatolja a szerződésbe belépő félnek, hogy a szerződésben maradó fél teljesíti kötele- zettségeit, sem pedig az utóbbinak, hogy a szerződésbe belépő fél teljesíti kötelezettsé- geit, kivéve, ha ezt a szerződésből kilépő fél kifejezetten vállalta.qq5

Végül, a szerződésben maradó fél a szerződésbe lépő féllel szemben érvényesítheti az átruházott szerződésből származó kifogásait, valamint a vele szemben, egyéb jogala- pon érvényesíthető kifogásait. Viszont a szerződésbe lépő féllel szemben nem érvénye- sítheti a szerződésből kilépő féllel szembeni kifogásait.qq6

q88 Xxxxxx, 2003, 3q4. o.

q8q Szlovén Köt. l22. cikk (2) bek. qq0 Juhart, 2003, 3q5. o.

qql Szlovén Köt. l22. cikk (3) bek. qq2 Xxxxxx, 2003, 3q6. o.

qq3 Szlovén Köt. l22. cikk (4) bek. qq4 Szlovén Köt. l23. cikk (l) bek.

qq5 Szlovén Köt. l23. cikk (2) és (3) bek. qq6 Szlovén Köt. l24. cikk.

3. SZERZŐDÉSÁTRUHÁZÁS

3.8. Szlovákia

Szlovákiában – Csehországtól eltérően – még nem zajlott le a polgári jog újrako- difikálása, annak ellenére, hogy az már nagyon régóta központi témaként van jelen. Még 200q-ben a szlovák kormány kormányhatározattal hagyta jóváqq7 az új Polgári tör- vénykönyv megalkotását,qq8 és megbízta az akkori miniszterelnök-helyettest, valamint az igazságügyi minisztert, hogy a törvénytervezet paragrafusos változatát terjessze a kormány elé.

Az elkészített törvényjavaslat a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumánál megalakított, a magánjog újrakodifikálásával foglalkozó bizottságqqq munkájának volt köszönhető.l000

A szóban forgó módosítás hatálybalépési időpontját 202l. január l-re tűzték ki, mely számos új jogintézmény bevezetését is jelentette volna. A javaslatban szerepel a szer- ződésátruházás jogintézményének kifejezett szabályozása, amely, mint ismeretes, egy európai jogalkotási szabvány.

A törvény indokolásából egyértelműen látható, hogy a jogalkotó a törvénymódosí- tás megalkotásakor az újrakodifikált magyar Polgári törvénykönyvből,l00l illetve az észt kötelmi jogi törvénybőll002 merített ihletet. A javaslat alapján az okiratba foglalt szerző- dés átruházása esetén az okirati forma kötelező lenne, továbbá az is megfogalmazásra került, hogy a tartozásátvállaláshoz hasonlóan a törvény lehetővé tenné a szerződésát- ruházáshoz történő előzetes hozzájárulást. A lényeges különbség abban rejlik, hogy az írásban megkötött szerződésátruházás esetén a másik szerződő fél hozzájárulásának az előző rendelkezés alapján mindig írásban kell történnie.l003

Ezen felül a témával kapcsolatban még egy új jogintézmény, a „szerződésátruhá- zás forgatmánnyal (hátirattal)” is bevezetésre került volna, melyet az új cseh Polgári törvénykönyv inspirált, és amely célul tűzte ki a szerződésátruházás pragmatikus leegyszerűsítését. Ez lényegében bármilyen szerződéstípusra alkalmazható lett volna. Mindemellett a törvény szövegezésében kiemelésre került, hogy az intézmény alkal- mazása nem eredményezi azt, hogy az írásban megkötött szerződés értékpapírrá

qq7 l3. számú kormányhatározat (uznesenie vlády Slovenskej republiky č. 13).

qq8 Legislatívny zámer rekodifikácie Občianskeho práva, schválený uznesením vlády Slovenskej republiky č. 13 zo 14.1.2009.

qqq Magánjogi Rekodifikációs Bizottság (Komisia pre rekodifikáciu súkromného práva). l000 Kuchtár, 20l8.

l00l 20l3. évi V. törvény a Polgári törvénykönyvről.

l002 Võlaõigusseadus, Vastu võetud 26.09.2001, RT I 2001, 81, 487, jõustumine 01.07.2002.; észtül: lepingu ülevõt- mine; szlovákul: zákon o obligáciách, angolul: assumption of contract) l7q. §.

l003 A törvényjavaslat 635. §-a és 636. §-a.

A KÖTELMI JOGOK DINAMIKÁJA

válik. A kötelező írásbeliségen és az ún. ordre klauzula kifejezett követelményén kívül a törvényjavaslat számos védelmi szabályt vezetett volna be.l004 Az általános szabály a külföldi normák és a nemzetközi elméleti egységesítési munkák koncepcióján alapul, miközben természetesen a korábbi jogszabályok alapján alkalmazott pragmatikus meg- oldást követi.

A szerződésátruházás első látásra nagyon praktikus eljárásnak tűnik abban az eset- ben, amikor az eredeti szerződés feltételeinek fenntartása mellett az egyik szerződő fél a másik felet szeretné lecserélni. Mivel a hatályos szlovák jog nem rendelkezik ilyen eljárásról, ezért, amennyiben valamelyik szerződő fél át kívánja ruházni jogait és köte- lezettségeit, jelen állás szerint engedményezési szerződést, valamint a jog átruházásá- ról és a kötelezettségek átvállalásáról szóló szerződést kell megkötnie. A gyakorlatban ilyen helyzetekben háromoldalú szerződéseket kötnek, de ez a jogügylet megoldható két különálló szerződéssel is. Az eredeti szerződésre általában csak hivatkoznak, és azt csa- tolják a fent említett szerződés(ek)hez. Mivel a szerződés egésze nem kerül átruházásra, előfordulhat, hogy a nem jog- vagy kötelezettségjellegű rendelkezések nem válnak az új jogviszony részévé.l005

3.9. Következtetések

A szerződésátruházás jogi természete viták tárgyát képezi. Leszögezték, hogy

„egyetértés van abban, hogy a szerződésátruházás lényege: alanycsere a szerződéses kötelem egyik pólusát alkotó jogok és kötelezettségek összességében, közkeletűen a szerződési pozíció- ban”.l006 Kérdés viszont, hogy a szerződésátruházást jogutódlásnak minősítjük-e vagy sem? Magyarországon a Ptké.l007 53/C. §-ának (2) bekezdése a jogszabályon alapuló szerződésátruházás kapcsán leszögezi, hogy

„a szerződésből kilépő és a szerződésben maradó fél tekintetében a szerződést megszűnt- nek, a szerződésbe belépő és a szerződésben maradó fél tekintetében pedig a szerződést az átszálló valamennyi jog és kötelezettség vonatkozásában a jogszabály rendelkezése alapján létrejött új szerződésnek kell tekinteni”.

l004 Vö. a törvényhez benyújtott indokolás szövegével, 53. o. l005 Kubinská, 20l5.

l006 Gárdos, 2022, l55. o.

l007 20l3. évi CLXXVII. törvény a Polgári törvénykönyvről szóló 20l3. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről.

3. SZERZŐDÉSÁTRUHÁZÁS

Vagyis a szerződésátruházás e minősítés szerint nem más, mint nováció. Ha a jogszabályon alapuló szerződésátruházás nováció, akkor ugyanígy kell minősíteni a szerződéses alapú szerződésátruházást is. „Ugyanakkor a Ptk. xxxxxxxxxxxx és miniszteri indokolása alapján nem vonható le az a következtetés, hogy a jogalkotó a szerződésátruházást novációnak tekinti.”l008 A Xxxx. vonatkozó rendelkezésének alkotmányosságát vizsgálva a 22/20l8. (XI. 20.) AB határozatl00q megállapította, hogy „a Ptk. 6:208. § (2) bekezdése a szerződésátruházás joghatásai körében nem rendelkezik sem a szerződés megszűnéséről, sem pedig egy új – a korábbival azonos tartalmú – szerződés keletkezéséről”, azaz helyesen megál- lapította, hogy a Ptk. nem minősíti a szerződésátruházás jogi természetét. Az AB sze- rint „ugyanakkor a Ptk. a szerződésátruházás joghatásai körében arról sem rendelkezik, hogy az alanyváltozással összefüggésben a szerződéses pozíció átruházása során a szerződéses jogviszony folytonos és változatlan marad”.l0l0

Ezt követően az AB leszögezte, hogy nem kíván állást foglalni azon dogmatikai kérdésben, hogy jogutódlást (másképpen fogalmazva a kötelem fennmaradását) vagy novációt (a felek közötti korábbi szerződés megszűnését és új szerződés létrehozását) eredményez-e a szerződésátruházás, figyelemmel arra, hogy magának a novációnak a fogalma sem tisztázott a jogirodalomban, és ebben a kérdésben a magánjogi jogtu- domány is megosztott. Viszont az AB azt is rögzítette, hogy a Ptké. révén „a jogalkotó ugyanakkor ezt a dogmatikai kérdést eldöntötte, amikor erre a szerződéses konstrukcióra nová- cióként tekint…”

Xxxxx Xxxxx különvéleményében úgy foglalt állást, hogy tekintettel az Alaptörvény jogállamisági klauzulájára

„a Ptké. célja olyan átmeneti szabályok megfogalmazása, amik egyértelművé teszik, hogy adott időpontban melyik törvény alkalmazandó. A Ptké. ezért a Ptk. alkalmazha- tóságára nézve ad iránymutatást, tehát azt rendezi, hogy a Ptk. rendelkezéseit mikortól, mely anyagi jogi jogviszonyra, illetve mely anyagi jogi jogviszonyt keletkeztető, módo- sító vagy megszüntető tényre vagy jognyilatkozatra vonatkozóan kell alkalmazni. […] Az adott esetben, úgy gondolom, hogy a jogalkotó nem egy ilyen szabályt alkotott a Ptké. 53/C. § (1) és (2) bekezdéseiben. Ez a szabályozás ugyanis tartalmában nem egy átme- neti szabály, amely a rendelkezés alkalmazhatóságára adna iránymutatást, hanem a jogintézmény egyik lényegi ismérve vonatkozásában tartalmaz eltérő rendelkezést. Ebből következően nem értek egyet azzal a többségi állásponttal, hogy a Ptké. 53/C. §

l008 Gárdos, 2022, l55. o.

l00q Elemzéséről lásd Gárdos, 202l, 427–444. o. l0l0 7l. pont.

A KÖTELMI JOGOK DINAMIKÁJA

(1) és (2) bekezdése ‘értelmező jellegű szabály’ lenne. Véleményem szerint a rendelkezés valóban megbontja a Ptk. szerződésátruházásra vonatkozó szabályozási rendszerét, és ennek folytán a magánjogi jogviszonyok áttekinthetősége és a jogintézmény működésé- nek kiszámíthatósága ellen hat.”

Xxxxx Xxxx alkotmánybíró különvéleményében viszont azt szögezte le, hogy a Ptké.

53/C. §-a

„szemben a Ptk. szabályozás nyitva hagyásával – a nováció mellett teszi le a garast. Ezt pedig inkább szembenállónak kell tekinteni a jogintézmény céljával, mintsem annak konkretizálásnak. Ezért ha most életben hagyjuk az 53/C. § (2) bekezdését, mely a nová- ciós jelleget rögzíti, és csak ennek részleteinek kidolgozására mondunk ki mulasztást, akkor ezzel bebetonozzuk ezt a céllal szembenálló szabályozást a magánjogba. Így én ennek megsemmisítése mellett láttam több indokot […], és ezzel megadtuk volna a jogal- kotónak a lehetőséget arra, hogy gondolja végig az elejétől fogva a novációs jelleg törlését és a jogutódlás jelleg rögzítését.”

A szakirodalomban ezen túlmenően a novációs értelmezés ellen azt is felhozták, hogy „a nováció kötelemszüntető hatására tekintettel a felek szándékait hagynánk figyelmen kívül, ha a szerződésátruházást novációnak tekintenénk”.l0ll Valóban, a nováció kivételes, rendkívüli, egyértelmű intézkedése a feleknek. Szerződésátruházás esetén a felek aka- rata leginkább a korábbi szerződés megőrzésére, átmentésére irányul, és nem a nováci- óra. Animus novandi nélkül pedig hagyományosan nincs nováció. A szerződésátruházás mint jogintézmény szolgálja azt a célt, hogy az egyik szerződő fél helyére egy másik sze- mély lépjen be, anélkül, hogy a szerződéses kapcsolat megszakadna. Ez a szerződésben maradó fél érdekeit is szolgálja: nem kell új szerződéskötési tárgyalásokat folytatnia, a szerződést az általa már elfogadott tartalommal fogja egy új fél teljesíteni.

Kétségtelen viszont, hogy a novációs értelmezés mellett is lehet érveket felsorakoz- tatni. Ha a szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, akkor a szerző- désbe belépő új fél jognyilatkozata túlmutat az eredeti jognyilatkozatot tevő felek körén, és így tulajdonképpen új szerződést hozhat létre.

Már a Ptk. előkészítése során leszögezték a szakirodalomban, hogy

l0ll Gárdos, 2022, l55. o.

3. SZERZŐDÉSÁTRUHÁZÁS

„dogmatikai szempontból a szerződésátruházás tekintetében a legkevésbé problémás megoldás a nováció alkalmazása lenne, hiszen ekkor a felek a korábbi szerződés meg- szüntetésével egyidejűleg hozhatnának létre egy új, a korábbival ‘azonos’ tartalmú új szerződést. A nováció alkalmazása ellen szól azonban a szerződésátruházás gazdasági célja, hiszen gazdasági szempontból rendszerint éppen a jogviszony azonossága, a köte- lem fennmaradása a lényeges és nem pusztán egy korábbi kötelem megismétlése.”l0l2

Ezért a szerződésátruházás jogi természetét tekintve inkább minősíthető az enged- ményezés és a tartozásátvállalás kombinációjának, akkor is, ha egyetértünk azzal az állásponttal, hogy ez a megközelítés „csupán felületes leegyszerűsítése a szerződési pozícióban végbemenő jogügyleti jogutódlás folyamatának”.l0l3

A szerződésátruházás jogi természetét véglegesen tisztázni nem feladata ennek a rövid elemzésnek. Az jelentős mértékben a jogalkotó opciójától függ, hogy melyik alter- natív módszerrel kívánja vagy engedi megvalósítani a szerződéses pozícióban bekövet- kező alanyváltást.

Viszont a szerződésátruházásról rövid összehasonlító elemzést érdemes elvégezni:

a) egyfelől a szerződésátruházás alapulhat jogszabályon, másfelől az eredeti szer- ződő felek és a szerződésbe belépő fél megállapodásán;

b) a szerződésbe belépő fél a szerződésátruházáshoz történő beleegyezését – kor- látlan vagy korlátozott formában – előre megadhatja;

c) meg kell különböztetni azokat a helyzeteket, amikor a szerződésből kilépő fél teljesen mentesül a szerződés teljesítésének kötelezettsége alól, vagy a jogszabály, esetleg a felek megállapodása helytállási kötelezettséget rónak rá;

d) végül külön kérdés, hogy léteznek-e olyan szerződések, amelyeket a jogszabály nyilvánít átruházhatatlannak, vagy a jogszabályok értelmezése során nyilván- valóan megállapítható, hogy egyes szerződési pozíciók annyira valamelyik fél személyéhez tapadnak, hogy nem átruházhatóak.

l0l2 Xxxxxxxx és Xxxxxxxxx, 2004, 24. o. l0l3 Xxxxxxxx és Xxxxxxxxx, 2004, l8. o.