Contract

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-II/B-4120/2011. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata az Allianz Hungária Biztosító Zrt. számára

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39., továbbiakban: Felügyelet) által „…” Ügyfél kérelme alapján az Allianz Hungária Biztosító Zrt.-nél (székhely: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52., továbbiakban: pénzügyi szervezet) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján a Felügyelet Elnökének felhatalmazásából az alábbi

h a t á r o z a t o t

hozom:

1. A Felügyelet a határozat kézhezvételének napjával kötelezi a pénzügyi szervezetet, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díj megfizetésének elmaradása esetén a díjfizetésre vonatkozó felszólítási kötelezettségének igazolható módon és határidőben tegyen eleget.

2. A Felügyelet a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjfizetésre vonatkozó felszólítási kötelezettséget előíró jogszabályi rendelkezés megsértése miatt a pénzügyi szervezettel szemben 250.000,- Ft, azaz kettőszázötvenezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.

3. A Felügyelet a határozat kézhezvételének napjával kötelezi a pénzügyi szervezetet, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megszűnéséről szóló értesítési kötelezettségének igazolható módon és határidőben tegyen eleget.

4. A Felügyelet a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megszűnéséről történő értesítési kötelezettséget előíró jogszabályi rendelkezés megsértése miatt pénzügyi szervezettel szemben 250.000,- Ft, azaz kettőszázötvenezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.

A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834- 30000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék.

A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül.

A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel.

A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre

hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

I n d o k o l á s

Az Ügyfél 2010. augusztus 26-án érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló, az eljárás megindításakor hatályos 2007. évi CXXXV. törvény (továbbiakban: Psztv.) 48/A. §-ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a pénzügyi szervezet eljárását kifogásolta az alábbiak szerint:

Az Ügyfél 2010. január 1-jei hatállyal kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (továbbiakban: kgfb) szerződést kötött a pénzügyi szervezetnél. Az Ügyfél állítása szerint az első negyedéves díj rendezését követően nem kapott befizetésre szolgáló csekket a pénzügyi szervezettől. Az Ügyfél nyilatkozatában előadta, hogy a pénzügyi szervezet 2010. április hónapban érdeklődésére arról tájékoztatta, hogy szerződése díj nemfizetés miatt megszűnt. Az Ügyfél kifogásolta a szerződés megszűntetését, ezért panasszal élt a pénzügyi szervezetnél. A pénzügyi szervezet a panasz kivizsgálását követően újrakötötte az Ügyfél kgfb szerződését. Az Ügyfél előadta, hogy a szerződés újrakötését követően sem kapott befizetésre szolgáló csekket. Az Ügyfél sérelmezte, hogy a pénzügyi szervezet 2010. augusztus 23-án szerződésének megszűnéséről, valamint fedezetlenségi díjra vonatkozó fizetési kötelezettségéről értesítette. Az Ügyfél az ügy kivizsgálását kérte a Felügyelettől.

A Psztv. 48/A. § alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében ellenőrzi a Psztv.

4. §-ában meghatározott szervezet vagy személy (a továbbiakban: szolgáltató) 4. §-ban meghatározott tevékenységével összefüggésben nyújtott szolgáltatás igénybe vevőivel szemben tanúsítandó magatartására vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. §-ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben előírt rendelkezések betartását.

A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbi tényállást állapította meg:

A pénzügyi szervezet nyilatkozata szerint az Ügyfél 2010. január 1-jei kockázatviselési kezdettel – a „…” Alkusz közvetítésével - kötelező felelősségbiztosítást kötött „…” kötvényszámon. A kötvényesítésre B1 besorolással került sor az Alkusz által továbbított adatok alapján, azonban a pénzügyi szervezet a szerződés osztályba sorolását 2010. január 29- én A00-ra módosította a BOMA lekérdezést követően, mivel az előzményszerződés nem volt 9 hónapig hatályos. A Biztosító a módosításról új kötvényt állított ki és küldött az Ügyfél részére.

A pénzügyi szervezet tájékoztatása szerint a B1 besorolás alapján kiállított csekket az Ügyfél 2010. január 6-án befizette, mellyel a szerződés 2010. március 14-ig vált díjrendezetté. Az Ügyfél azonban a különbözeti díjat („…” Ft), a 2010. február 2-án kiállított csekk, valamint a 2010. február 24-én kiállított díjfelszólító levél ellenére sem fizette be. Az Ügyfél díjfizetést egyéb úton (átutalás, bankkártyás befizetés, rózsaszín csekken való befizetés) sem teljesített,

így a kgfb. szerződést a pénzügyi szervezet a díjrendezettség hatályával törölte. A törlésértesítő kipostázására 2010. április 26-án került sor.

A pénzügyi szervezet a fogyasztóvédelmi eljárás során tett nyilatkozatában előadta, hogy az Ügyfél 2010. április 29-én panasszal élt, melyet 2010. május 28-án kelt levelében válaszolt meg. Az ügy körülményeire tekintettel a pénzügyi szervezet felajánlotta az Ügyfél számára a szerződés visszaállítását a helyes osztályba sorolással és a valós adatoknak megfelelően megállapított díjtarifa szerinti díjjal, melynek feltétele a díjhátralék (összesen: „…” Ft) megfizetése volt. Ezenkívül felkínálta a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésének a lehetőségét is.

A pénzügyi szervezet nyilatkozata szerint az Ügyfél csupán 2010. július 23-án teljesített „…” Ft mértékű díjfizetést, melynek alapján a szerződés visszaállítására nem került sor. Az Ügyfél a 2010. június 9-i kockázatviselési kezdettel megkötött új szerződés első díját („…” Ft), valamint a fedezetlenségi díjat („…” Ft) a 2010. július 21-én megküldött díjfelszólító levél ellenére sem rendezte. A pénzügyi szervezet ezért az „…” számú szerződést ugyancsak díj nemfizetéssel törölte 2010. augusztus 9-i hatállyal, a türelmi idő leteltével.

A pénzügyi szervezet tájékoztatta a Felügyeletet, hogy a központi nyilvántartás adatai szerint 2010. szeptember 13-tól új tulajdonosa és üzemben tartója van a „…” frsz.-ú gépjárműnek. Az ügy előzményeire tekintettel a pénzügyi szervezet lehetőséget nyújtott az Ügyfél részére az „…” számú szerződés érdekmúlással való törlésére, amennyiben az adásvételi szerződés becsatolásra, valamint az érdekmúlás napjáig az elmaradt díj rendezésre kerül.

I.

A Felügyelet a pénzügyi szervezetnek a fogyasztóvédelmi eljárás során tett nyilatkozata, valamint a felszólító és törlésértesítő levelek elküldésének igazolására becsatolt dokumentumok alapján megállapította, hogy a díjfizetés elmaradása miatt először 2010. február 24-én készült felszólító levél, melynek elküldésére a pénzügyi szervezet becsatolta az Állami nyomda részére történő állományátadásról kinyomtatott „képernyő printet”, mely tartalmazza, hogy a pénzügyi szervezet 2010. március 2-án adta át az állományt a nyomda részére, mely a felszólító levelet is tartalmazza. A Nyomda az állományt 2010. március 4-én adta postára.

A pénzügyi szervezet nyilatkozata szerint a második alkalommal, a 2010. június 9-i kockázatviselési kezdettel megkötött szerződés esetében a pénzügyi szervezet 2010. július 21- én készítette el a felszólító levelet, amit 2010. július 22-én átadott állománnyal küldött meg az Állami nyomda részére. A nyomda az állományt 2010. július 23-án adta postára. A pénzügyi szervezet mindezek igazolására megküldte a számítógépes nyilvántartásából az állományátadásról kinyomtatott képernyő printet a Felügyelet részére.

A pénzügyi szervezet a feladás igazolására csatolt továbbá postakönyv másolatot, amely a feladás állományonkénti bontását és annak postai díjait tartalmazó kimutatást tartalmazza, melyből azonban a címzett nem állapítható meg.

A – 2010. január 1-jétől hatályos - kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (továbbiakban: Gfbtv.) 21. § (4) bekezdése a pénzügyi szervezet részére előírja, hogy „ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a

szerződés - amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg - az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik.”

A fogyasztóvédelmi eljárás során a pénzügyi szervezet úgy nyilatkozott, hogy a nyomdától megrendelte a felszólító levél kiküldését. A pénzügyi szervezet ennek igazolására, illetve a nyomdai megrendelés dokumentálására a számítógépes rendszeréből kinyomtatott „képernyő printet” küldött a Felügyelet részére. A pénzügyi szervezet csatolta még a 2010. március 4-i, valamint a 2010. július 23-i postakönyvet, mely a postai feladás állományonkénti bontását és annak postai díjait tartalmazó kimutatását tartalmazza, melyből azonban a címzett nem állapítható meg. A csatolt kimutatás csak azt mutatja, hogy az adott „táskaszámhoz” tartozó állományban hány darab levél került feladásra adott napon. A pénzügyi szervezet a felszólító levél Ügyfél részére történő megküldését más módon nem igazolta.

A Felügyelet álláspontja szerint azonban a pénzügyi szervezet fenti eljárása nem felel meg a Gfbtv. azon követelményének, mely szerint igazolható módon kell felszólítást küldeni az ügyfél részére. A pénzügyi szervezet által beküldött „képernyő print”, azaz a számítógépes nyilvántartásból kinyomtatott oldal, valamint a „postakönyv” másolat - mely szintén csak számítógépből kinyomtatott lista - csak azt tünteti fel, hogy a pénzügyi szervezet nyilvántartása szerint a felszólító levél a nyomdának átadásra került, illetve a nyomda adott darabszámú állományt postára adott, azonban nem igazolja a felszólító levél ügyfélnek történő megküldését, mivel címzettet nem tartalmaz.

A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás során megállapította, hogy a pénzügyi szervezet nem tudta igazolni, hogy a szerződés díj nem fizetése miatti felszólító levelet az Ügyfél részére megküldte. A pénzügyi szervezet ezen magatartásával megsértette a Gfbtv. 21. § (4) bekezdését.

A Felügyelet a rendelkezésére álló dokumentumok, valamint a pénzügyi szervezet nyilatkozata alapján azt is megállapította, hogy az első szerződésre történt befizetés miatt a szerződés 2010. március 14-ig volt ugyan díjrendezett, de az első díj a Gfbtv. 21.§ (1) bekezdése alapján a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor esedékes. A negyedév hátralévő részére járó töredékdíj esedékessége így szintén a szerződés létrejötte, avagy legkésőbb a díjfizetési időszak első napja. Tekintettel arra, hogy a negyedévre még díjhiány állt fenn, amit a pénzügyi szervezet 2010. január 29-én, a bonusz besorolás rendezésekor és az új kötvény kiállításakor észlelt, azon nyomban, még az esedékességtől számított 30. nap elteltéig díjfelszólítást kellett volna küldenie az Ügyfélnek a hátralékos díjról. A pénzügyi szervezet nyilatkozata szerint azonban erre csak 2010. március 4-én, a postára adáskor került sor. A pénzügyi szervezet ezen magatartásával szintén megsértette a Gfbt. 21.§ (4) bekezdését.

A 2010. június 9-i kockázatviselési kezdettel megkötött szerződés esetében - a fenti hivatkozott jogszabályi rendelkezés ellenére – nem a díj esedékességétől, azaz június 9-től számított 30. nap elteltéig, tehát július 9-ig került sor a felszólító levélkiküldésére a hátralékos díj tartozás megfizetése miatt, hanem csak 2010. július 23-án történt meg a postára adás. A pénzügyi szervezet ezen magatartásával szintén megsértette a Gfbt. 21.§ (4) bekezdését.

II.

A pénzügyi szervezet nyilatkozata szerint először 2010. április 26-án készült törlésértesítő az első szerződés esetében, amit április 27-én átadott állománnyal együtt küldött meg az állami nyomda részére. A nyomda az állományt 2010. április 28-án adta postára. A pénzügyi szervezet a törlésértesítő megküldését ugyanolyan módon igazolta, mint a díjhátralék miatti felszólító levelek esetében.

Az újrakötött szerződésnél 2010. augusztus 16-án készült el a törlésértesítő, amit a pénzügyi szervezet - a számítógépes nyilvántartásból kinyomtatott „képernyő print” szerint - 2010. augusztus 17-án átadott állományban továbbította az Állami nyomda részére, a nyomda az állományt 2010. augusztus 18-án adta postára. A postára adást mindkét esetben a

„postakönyvvel” igazolta, mely szintén a számítógépes adatbázisból kinyomtatott lista és csak az adott napon feladott küldemények darabszámát igazolja, a küldemény címzettje a csatolt

„listából” nem állapítható meg. A pénzügyi szervezet az értesítő levél Ügyfél részére történő megküldését más módon nem igazolta.

A Gfbtv. 21. § (5) bekezdésében foglalt szerint „a biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be.”

A felszólító és értesítő levelek postázásakor nem tekinthető igazolható módon történő elküldésnek, ha a pénzügyi szervezet ezen levelek megküldését csak postakönyvvel, illetve feladójegyzékkel tudja igazolni, amennyiben a postakönyvből illetve a feladójegyzékből vagy ezek mellékletéből nem azonosítható be a címzett, akár nevének, akár szerződésszámának feltüntetése alapján.

Ha megállapítható, hogy a postakönyv, illetve a feladójegyzék csak azt igazolja, hogy a pénzügyi szervezet adott napon, adott darabszámú levelet adott postára, azonban a pénzügyi szervezet által az elküldés igazolására bemutatott dokumentum alapján nem azonosítható be sem a név sem a szerződésszám alapján a felszólító, illetve az értesítő levél címzettje, nem tekinthető igazoltnak a levél kiküldése.

A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás során megállapította, hogy a pénzügyi szervezet nem tudta igazolni, hogy a szerződés díj nem fizetéssel történő megszüntetéséről szóló értesítést az Ügyfél részére megküldte, ezzel megsértette a Gfbtv. 21. § (5) bekezdését.

A Felügyelet - figyelemmel a pénzügyi szervezet nyilatkozatára - azt is megállapította, hogy az első szerződés a díjbefizetés nyomán 2010. március 14-ig volt díjrendezett, a törlésértesítő kiküldésére (postára adására) azonban csak 2010. április 28-án került sor, azaz a törvényes határidőn túl. A pénzügyi szervezet ezen magatartásával megsértette a Gfbtv. 21.§ (5) bekezdését.

A Psztv. 48/H. § (1) szerint, ha a Felügyelet megállapítja a 48/A. § a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 47.§ (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza:

b) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását,

e) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.

Tekintettel a fentiek szerint összegzett vizsgálati megállapításokra, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a pénzügyi szervezetet — a jogsértések súlya, továbbá az eset összes körülményeinek figyelembe vételével — 500.000 Ft összegű fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezte, valamint kötelezte a jogszabályban foglaltak betartására.

A Felügyelet a jogsértés súlyát illetően figyelembe vette, hogy a pénzügyi szervezet díjtartozás fennállásról való értesítése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az Ügyfél tudomással bírjon arról, hogy a jogszabályi rendelkezésekből fakadó kötelező biztosítása kapcsán a

befizetés elmaradása milyen kockázatot hordoz magában. Tekintettel arra, hogy a kötelező felelősségbiztosítás érvényességének megszűnése minden közlekedőt érintő jelentős hátránnyal járhat, a pénzügyi szervezetnek alapvető kötelezettsége, hogy a tájékoztatási kötelezettségének minden ügyfél tekintetében a jogszabályi rendelkezésben meghatározott módon és határidőben tegyen eleget.

A Felügyelet a bírság kiszabásakor értékelte, hogy a kötelező gépjármű felelősség-biztosítás területét érintő, a pénzügyi szervezetnek a biztosítási szerződés díjnemfizetés miatti megszűnését megelőző értesítési kötelezettsége garanciális szabályként került rögzítésre a 2010. január 1-jén hatályba lépő új jogszabályban. A díjfizetésre történő felszólítás elmaradása az ügyfelek érdekeit jelentősen sérti, enélkül az ügyfél szerződése fenntartásához fűződő érdeke szenved csorbát, hiszen a díjfizetés elmaradását nem tudja orvosolni, holott az új törvényi rendelkezés alapján erre lehetősége lenne.

A szerződés megszűnéséről történő értesítés késedelmes megküldésével a pénzügyi szervezet az ügyfelet hátrányos helyzetbe hozza, ugyanis minél később kerü1 sor újabb felelősségbiztosítási szerződés megkötésére, annál hosszabb időtartamra kell az ügyfélnek fedezetlenségi díjat fizetnie, mely jelentős anyagi megterhelést eredményezhet.

A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § i) pontjában, 41. § (1) bekezdésében, valamint a 48/A. § - 48/J. §-aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg.

A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja.

A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. § (2) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének

a) pontján alapul.

A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a

100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésein és 330. § (2) bekezdésén alapul.

A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős.

Budapest, 2011. április 26.

Xxxxxx Xxxxxx s.k., a PSZÁF alelnöke