Contract

1. BEVEZETŐ

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

(ÁSZF)

Módosított ÁSZF érvényes:2019. november 01.

A Könyvelő iroda szolgáltatásainak egységes rendben, a feladatok összetettségéhez igazoldó magas szakmai színvonalon és felelősséggel való teljesítés szükségessé teszi olyan általános szabályok megállapítását, melyek valamennyi könyvelési szerződés során a szolgáltatóra és az Ügyfélre is kötelezőek. Ezt a célt szolgálják a Köny- velő iroda Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban rövidítve: ÁSZF), amelyhez képest a Könyvelő iroda és az Ügyfél közötti konkrét könyvelési szerződés eltérő rendelkezéseket állapíthat meg.

Ez a dokumentum az Ügyfél és a Könyvelő iroda közötti együttműködés kereteit rögzíti. Az itt szereplő Szerződés alatt minden esetben az Ügyfél és a Könyvelő iroda közötti Szerződést, illetve annak szereplőit (Ügyfél, Könyvelő iroda, illetve együttesen Felek) kell érteni.

Az ÁSZF célja, hogy

A Felek ugyanazt értsék az egyes szolgáltatások, dokumentumok és eljárások alatt.

A Ügyfél tájékoztatása azokról a szolgáltatásokról, amelyeket a Könyvel ő az Ügyfél számára az együtt- működés keretében nyújtani képes és szándékozik.

A Ügyfél tájékoztatása azokról a kötelező vagy lehetséges tevékenységekről, amelyeket a Könyvel ő – jog- szabályi előírások, speciális információigény vagy megfelelő szakképesítés miatt – nem vállal, s így azok- ról a kötelezettségekről az Ügyfélnek saját magának kell gondoskodnia.

A Ügyfél általános képet kapjon egy vállalkozás működésével kapcsolatosan felmerülő kérdésekről, ezzel erősítheti saját vállalkozása hatékonyabb működését is.

Egy vállalkozás csak akkor képes jelentős gazdasági sikereket elérni, ha annak vezetése (tulajdonos, ügyvezetés) a szakmai tudásán, befektetett tőkén kívül bizonyos mértékű gazdasági (számviteli, adózási, vezetéstechnikai) alapis- meretekkel rendelkezik. A Könyvel ő elkötelezett a mellett, hogy partnerei részére a szerződéses szolgáltatása mel- lett minél több olyan tudást is adjon át, amely az Ügyfél eredményesebb gazdálkodását segítheti elő.

Az együttműködés kereteit a polgári jog határozza meg.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefügg ő átmeneti és felhatalmazó ren- delkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 50. § (1) szerint:

„Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Ptk. hatálybalépésekor fennálló kötelmekkel kapcso- latos, a Ptk. hatálybalépését követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra - ideért- ve az e tények, illetve jognyilatkozatok által keletkeztetett újabb kötelmeket is - a Ptk. hatályba- lépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.”

Ez alapján - azokban a szerződéses viszonyokban, amelyek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény [továbbiakban: új Ptk.] életbelépése, azaz 2014. március 15. előtt keletkeztek, továbbra is a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérő1959. évi IV. törvény [továbbiakban: régi Ptk.] előírásai az irányadók.

1. szerződéskötést megelőzően a Könyvelő iroda az ÁSZF-et és a szerződést az Ügyfél számára hozzáférhetővé teszi. Az együttműködést megelőzően és az együttműködés során a Könyvelő iroda az Ügyfél részére minden lé- nyeges kérdésben megadja a szükséges tájékoztatást.

A Könyvelő iroda jogosult az ÁSZF-et egyoldalúan módosítani. A módosítást papír alapon, vagy elektronikus úton köteles az Ügyfélnek megküldeni, illetve annak megismerhetőségéről1 gondoskodni. A módosítás elfogadottnak te- kintendő, amennyiben a megküldéstől számított 30 napon belül az Ügyfél azt nem kifogásolta.

2 . A KÖNYVELŐ IRODA SZOLGÁLTATÁSAI

A Könyvelő iroda könyvviteli és adózási szolgáltatásokat nyújt az Ügyfél részére, ezzel közreműködik az Ügyfelet terhelő egyes számviteli és adókötelezettségek teljesítésében. A szolgáltatás nem terjed ki a közvetlenül az Ügyfél által teljesítendő számviteli és adókötelezettségek ellátására. A felek a szolgáltatás és az adókötelezettségek teljesí- tése során együttműködésre kötelesek.

2.1. Könyvviteli szolgáltatások

2.1.1. A Könyvelő iroda feladatkörébe tartozó könyvviteli szolgáltatások

a) Könyvvezetés az Ügyfél jogállása szerint irányadó kettős könyvvitel, vagy egyszeres könyvvitel rendszerében: aa) Főkönyvi könyvelés, főkönyvi nyilvántartások vezetése.

ab) Vevők analitikus nyilvántartása. ac) Szállítók analitikus nyilvántartása.

ad) Tárgyi eszközök nyilvántartása, értékcsökkenés elszámolása ae) Év végi zárás

b) Beszámoló összeállítása, elkészítése az Ügyfél jogállása szerint meghatározott formában:

ba) Mérleg elkészítése.

bb) Eredmény-kimutatás elkészítése. bc) Kiegészítő melléklet elkészítése

c) Letétbehelyezés, közzététel (Szt. IX. Fejezet)

d) Sajátos beszámolási kötelezettségek (Szt. VII. Fejezet) da) Előtársasági beszámoló elkészítése

db) Átalakulás számviteli feladatai

2.1.2. Az Ügyfél kizárólagos feladatkörébe tartozó számviteli feladatok

a) Számviteli bizonylatok kiállítása, befogadása, megőrzése.

b) Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásának vezetése

c) Házipénztár vezetése, pénzkezelés, nyilvántartás, kapcsolódó bejelentési kötelezettségek.

d) Készletnyilvántartás.

e) Leltározás.

f) Pénzügyi nyilvántartások vezetése.

g) Üzleti jelentés elkészítése, nonprofit szereveteknél közhasznúsági jelentés elkészítése

h) Számviteli szabályzatok elkészítése, módosítása.

i) Könyvvizsgáló választása, megbízása kötelező könyvvizsgálat esetén.

j) A beszámolóban, a könyvviteli nyilvántartásokban szereplő adatok elemzése, a gazdasági döntéseket meg- alapozó következtetések levonása.

1 A Könyvelő a hatályos ÁSZF-et a honlapján, illetve az Ügyfélszolgálatán mindenki számára elérhető módon elhelyezi.

2.2. Adózási szolgáltatások

2.2.1. A Könyvelő iroda feladatkörébe tartozó adózási szolgáltatások

a) adó megállapítás:

Az Ügyfél aktuális adó-, adóelőleg-, adófeltöltési és járulékfizetési kötelezettsége összegének megállapítása az átadott számviteli bizonylatok feldolgozása alapján, és erről tájékoztatás az Ügyfél részére az adófizetési határ- idő előtt,

b) az állami adóhatósághoz benyújtandó adóbevallások elkészítése, benyújtása:

ba) Havi bevallás (Art. 31.§/2/)

bb) Áfa bevallás az Ügyfélre irányadó bevallási időszak szerint. bc) Társasági adóbevallás és kapcsolódó bevallásai.

bd) Munkáltatói Szja bevallás. be) Egyéb adók bevallása.

c) Önellenőrzés elkészítése, benyújtása

d) Adónyilvántartások vezetése:

da) Levont adók, járulékok nyilvántartása. db) Áfa nyilvántartás vezetése.

e) Adatszolgáltatás:

ea) Adóhatóság részére teljesítendő adatszolgáltatás. eb) NYENYI adatszolgáltatás.

ec) Magán-nyugdíjpénztári adatszolgáltatás.

ed) Egyéb adó- és járulékfizetéssel kapcsolatos adatszolgáltatás.

f) Xxxxx adó bevallása:

fa) Helyi iparűzési adó bevallása

fb) Egyéb helyi adóbevallások elkészítése

g) Adófolyószámla egyeztetés.

h) Közreműködés a könyvvizsgálat előkészítésében és lebonyolításában.

2.2.2. Az Ügyfél kizárólagos feladatkörébe tartozó adókötelezettségek

a) Bejelentési, változás-bejelentési kötelezettségek (Art. 16-23.§) – kivéve a foglalkoztatottak bejelentését,

b) Xxxxx adó bejelentkezés, bejelentés, változás-bejelentés.

c) Nyilatkozattétel,

d) Xxxxxxxxxx és adóelőleg fizetés, beleértve a feltöltési kötelezettségeket is, járulékfizetés.

e) Bizonylat kiállítása és megőrzése,

f) Pénztárgéppel kapcsolatos kötelezettségek

g) Adólevonás, adóbeszedés,

h) Bankszámlanyitás.

i) Gépkocsihoz kapcsolódó nyilvántartások vezetése (pl. útnyilvántartás)

j) Szokásos piaci ár nyilvántartása.

k) Adómentességhez, adókedvezményhez kapcsolódó nyilvántartások vezetése.

i) Alkalmi munkavállalókkal kapcsolatos kötelezettségek teljesítése.

2.3. Bérügyviteli szolgáltatások

2.3.1. A Könyvelő iroda feladatkörébe tartozó bérügyviteli szolgáltatások

a) Foglalkoztatottakra vonatkozó bejelentési, adatszolgáltatás kötelezettségek teljesítése

b) OEP bejelentések teljesítése.

b) Kilépő dolgozók iratainak, igazolásainak kiadása.

c) Bérszámfejtés: a bér-, jövedelem- és költségtérítés-elszámolás elkészítése.

d) Bérjegyzékek, kifizetési jegyzékek elkészítése.

e) A levont adók, járulékok nyilvántartása.

f) Adóigazolások elkészítése.

g) Bérfeladások elkészítése a könyvelés felé

a.) 2.3.2. Az Ügyfél kizárólagos feladatkörébe tartozó bérügyviteli feladatok Munkaügyi nyilvántartások vezetése

b.) Munkáltatói kötelezettségek teljesítése, intézkedések megtétele, munkaszerződések, felmondások írásba foglalása.

2.4. Ügyfélszolgálat

2.4.1. A Könyvelő iroda az Ügyféllel történő kapcsolattartásra, az átadás- átvételi cselekmények lebonyolítására, lására Ügyfélszolgálatot tart fenn. Az Ügyfélszolgálat keretében a Könyvelő iroda beosztott Könyvelő iroda- és bérszámfejtő munkatársai az Ügyfél vállalkozását érintő könyvvezetési, számviteli, pénzügyi, adózási, bérszám- fejtési és társadalombiztosítási kérdésekben a napi ügyviteli munka és bizonylatolás körében jogosultak tájékoz- tatásra, ez a jogosultság az adózási kérdések érdemi eldöntésére nem vonatkozik. Ezen Ügyfélszolgálati tanács- adás, tájékoztatás havi 2 óra időkeretben díjmentes. A Könyvelő iroda adótanácsadásra, pénzügyi tanácsadásra jogosult kizárólagos képviselője csak erre kifejezett felhatalmazással rendelkező munkatárs, vagy vezető lehet. Az Ügyfélszolgálati tájékoztatás nem terjed ki az Ügyfél alkalmazottaira, szerződéses partnereire, a nem könyvvezetési, nem adózási kérdésekre.

2.4.2. Az Ügyfélszolgálat helye a Könyvelő iroda székhelye (telephelye).

2.4.3. Az Ügyfélszolgálat szolgáltatásait az Ügyfél munkanapokon, munkaidőben (8 -1530 óra) veheti igénybe. Az Ügyfél tudomásul veszi, hogy munkanapokon kívül és munkaidőn kívül az Ügyfélszolgálat nem működik.

2.5. Tanácsadás

2.5.1. A Könyvelő iroda az Ügyfél részére igény szerint adó- pénzügyi-, könyvviteli pályázati tanácsadást vállal – külön díjazás ellenében. Tanácsadásra kizárólag a Könyvelő iroda erre kifejezett felhatalmazással rendelkező munkatársa, vagy a vezetője jogosult. Az összetett, több területet érintő vagy jelentős kihatású kérdésekben a ta- nácsadást írásban kell kérnie a megválaszolandó kérdések megadásával, amelyre a Könyvelő iroda írásban adja meg a választ.

2.5.2. A Könyvelő iroda az általa teljesített tanácsadásról a ráfordított munkaórák feltüntetésével jogosult munkalapot kiállítani, amely a díjelszámolás és számlázás alapja. Szóbeli tanácsadás során minden megkezdett óra 1 órának számít. A tanácsadási díj fizetési határideje a számlában 8 nap.

2.5.3. A Könyvelő iroda – figyelemmel a Ptk. 314.§/2/ bekezdése alapján az ellenszolgáltatás hiányára – a kártérítési felelősségét kizárja az Ügyfél részére a hallgatólagos megállapodás vagy ráutaló magatartás alapján ingyenesen nyújtott Ügyfélszolgálati tanácsadás, és Tanácsadás szolgáltatásokból eredő károkért.

2.6. Állandó meghatalmazotti képviselet az adóhatóság előtt

2.6.1. A Könyvelő iroda a könyvelési szerződés ilyen kikötése esetén az Art. rendelkezései szerint ellátja az Ügyfél állandó meghatalmazotti képviseletét az adóhatóság előtt az alábbi feltételekkel.

2.6.2. A Könyvelő iroda jogosult az állandó meghatalmazást önállóan bejelenteni az adóhatóság részére, valamennyi ügycsoportra, vagy meghatározott ügycsoportokra. A bejelentésről az adóhatóság értesíti az Ügyfelet. Csak meg- határozott ügycsoportokra vonatkozó állandó meghatalmazás esetén a be nem jelentett ügycsoportokra vonatko- zó kötelezettségek teljesítése az Ügyfél feladata és felelőssége.

2.6.3. Az állandó meghatalmazás bejelentésével a bejelentett kötelezettségekkel kapcsolatban a meghatalmazás, megbízás időtartama alatt a meghatalmazott, Könyvelő iroda által elkövetett jogsértés miatt megállapított mulasz- tási bírság a Könyvelő irodairodát terheli. Mentesül a mulasztási bírság alól, ha bizonyítja, hogy a bevallás, adat- szolgáltatás tartalma az ő érdekkörén kívül eső okból hibás vagy hiányos, illetve a bevallási késedelem az ő ér- dekkörén kívül eső okra vezethető vissza. Az Ügyfél tudomásul veszi, hogy a Könyvelő iroda jogosult az adóható- ság előtt saját felelőssége kimentésére, bizonyítékok előterjesztésére - és ez azzal a következménnyel járhat, hogy az adóhatóság a mulasztási bírságot az Ügyfél terhére állapítja meg. Az Ügyfélre így kiszabott mulasztási bírság nem hárítható vissza a Könyvelő irodára.

2.6.4. Az Ügyfél köteles a könyvelési szerződésből eredő kötelezettségeit – iratátadás, adat és információ- szolgáltatást – akként teljesíteni, hogy a Könyvelő iroda az állandó meghatalmazotti kötelezettségeit az adóható- ság felé határidőben teljesíteni tudja. Ha irat- és információszolgáltatás a határidőben nem volt teljes körű – a ha- táridőben a Könyvelő iroda jogosult volt a rendelkezésre álló iratok, információk alapján eljárni. Az Ügyfél a saját mulasztására visszavezethető jogkövetkezményekért felel.

2.6.5. A Könyvelő iroda jogosult az állandó meghatalmazásra vonatkozó megbízást az Ügyfél felé azonnali hatállyal írásban felmondani, egyidejűleg a megszűnését az adóhatóság felé önállóan bejelenteni, amennyiben az Ügyfél a Könyvelő irodával fennálló bármely kötelezettségének – különösen bizonylatok átadása, együttműködési kötele- zettség, könyvelési díj fizetése - nem tesz eleget. Az állandó meghatalmazás megszűnésének adóhatósági beje- lentésével az Ügyfélnek az állandó meghatalmazással érintett adókötelezettségeit magának kell teljesítenie, mu- lasztás esetén az adóhatóság a mulasztási bírságot az Ügyféllel szemben szabja ki. Az Ügyfél tudomásul veszi, hogy az állandó meghatalmazás megszűnésének adóhatósági bejelentésével a bejelentetett ügycsoportokban a Könyvelő iroda szolgáltatási feladata és felelőssége az Ügyfél irányában is megszűnik. Az állandó meghatalma- zás megszűnése és adóhatósági bejelentése nem érinti a felek közötti könyvelési szerződés fennállását. Ameny- nyiben az Ügyfél a szerződéses kötelezettségeit teljesíti, az állandó meghatalmazotti feladatok ellátására új meg- bízást adhat, amely a Könyvelő iroda elfogadásával válik hatályossá.

2.6.6. A felek közötti könyvelési szerződés megszűnése egyben az állandó meghatalmazás megszűnését is jelenti. A Könyvelő iroda a könyvelési szerződés megszűnésével jogosult az adóhatóság felé az állandó meghatalmazá- sa megszűnésének önálló bejelentésére.

2.6.7. Nem minősül szerződésszegésnek, így a kártérítési felelősségét sem alapozza meg, ha a Könyvelő iroda - a szerződésben, ÁSZF-ben kikötött jogával élve – az adóhatósági előtti állandó meghatalmazás visszavonja és megszűnését az adóhatóságnak bejelenti.

2.7. Eseti képviselet

A Könyvelő iroda közreműködik az Ügyfél adóellenőrzésében, eseti megbízás alapján ellátja képviseletét az adóha- tóság előtt a hatósági eljárásban.

2.8. Opcionális szolgáltatások

2.8.1. Csak a Könyvelési szerződés kifejezett kikötése esetén, illetve külön megállapodás alapján tartozik a Könyve- lő iroda feladat- és felelősségi körébe az Ügyfelet érintő alábbi szolgáltatások ellátása, kötelezettségek teljesítése különösen:

a) Jövedéki ügyek.

b) Vámügyek.

c) Külkereskedelmi szolgáltatások.

d) Fordítás, tolmácsolás.

e) Személyzeti tanácsadás (HR)

f) Szervezetfejlesztés

g) Befektetési tanácsadás

h) Minőségbiztosítás

i) Pályázatfigyelés, pályázatírás.

j) Hitelügyintézés.

k) Közbeszerzési tanácsadás.

l) Munkavédelmi kötelezettségek.

m) Foglalkozás-egészségügyi kötelezettségek.

n) Tűzvédelmi kötelezettségek.

o) Üzletnyitás-, telepengedélyezés, ÁNTSZ engedélyezése.

p) Környezetvédelmi kötelezettségek.

q) Statisztikai kötelezettségek teljesítése.

Az alkalmanként, csomagon kívüli szolgáltatás teljesítése minden esetben a kiküldött árajánlat visszaigazolása után kezdődik meg.

2.8.2. Nem képezi a könyvelési szerződés és szolgáltatás tárgyát az Ügyfél Társasági Szerződésében, Alapító Ok- iratában, Alapszabályában foglaltak betartása, továbbá Ügyfél anyagi-, pénzügyi-, gazdálkodási tevékenysége, tagsági-, alkalmazotti jövedelmeinek szétosztása, felhasználása, harmadik személyekkel szemben vállalt kötele- zettségei, illetve ezekkel tartott kapcsolata és annak formája, érvényesítése, a munkáltatói jogok és kötelezettsé- gek betartása, a vállalkozói díjak és árak képzése, alkalmazása, a kimenő számlák elkészítése, a számlázási, a nyugtaadási szabályok érvényesítése, a követelések behajtása. Ennek megfelelően a Könyvelő iroda nem ren- delkezik az Ügyfél anyagi- és pénzügyi eszközei felett. Nem képezi jelen szerződés tárgyát az Ügyfél vállalkozá- si/tevékenységi körén kívül álló, de azzal összefüggésben lévő, a vállalkozás tagjaival és alkalmazottaival, vagy azok más cégeivel kapcsolatos egyéb adókötelezettséggel, adatszolgáltatással járó feladatok elvégzése. Nem képezi a szerződés és a szolgáltatás tárgyát az Ügyfél pénzügyi, banki átutalási bizonylatainak postázása, egyéb más előírt analitikus nyilvántartás vezetése. Például értékpapír-nyilvántartás, elszámolási előlegek nyilvántartása, szigorú számadású bizonylatok nyilvántartása, (pl. nyugtatömbökről, számlákról), jövedéki nyilvántartás, gépko- csik útvonal-nyilvántartásának vezetése, árnyilvántartás készítése, tárgyieszköz-leltár készítése, stb.

2.8.3. Nem tartoznak a Könyvelő iroda feladat- és felelősségi körébe az ügyvédi szolgáltatások: jogi tanácsadás, okiratok készítése, cégalapítás, bírósági képviselet stb.

2.9. A szolgáltatások teljesítési helye

A Könyvelő iroda a szolgáltatásait a székhelyén, telephelyén teljesíti, az Ügyfél székhelyén, telephelyén rendsze- res, folyamatos megjelenésre, szolgáltatásra nem köteles.

2.10. Jogi tájékoztatás

A Könyvelő iroda tájékoztatja az Ügyfélt, hogy a gazdasági tevékenysége, az egyes gazdasági ügyletek megkö- tése, teljesítése során az alapvető számviteli és az adózási alapelvek betartása az Ügyfélre hátrányos adózási

jogkövetkezmények elkerülése miatt kiemelten fontos adózói kötelezettség. Az Ügyfél e tájékoztatást a könyvelé- si szerződés és jelen ÁSZF aláírásával tudomásul veszi.

2.10.1. Alapvető számviteli, könyvviteli kötelezettségek és ismeretek

Az Ügyfelet, mint gazdálkodót a Számviteli törvényben és végrehajtási jogszabályban meghatározott számviteli kötelezettségek terhelik. Egyéni vállalkozók könyvviteli kötelezettségeit az Szja törvény tartalmazza. A Számviteli törvény rendelkezése szerint a számlarend összeállításáért, annak folyamatos karbantartásáért, a naprakész könyvvezetés helyességéért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős. Minden gazdasági művelet- ről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabály- szerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gaz- dasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményei- nek, és amelyet - hiba esetén - előírásszerűen javítottak. A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani. A bizonylatok alaki kellékeit a Számviteli törvény és az Áfa törvény tartalmazza.

2.10.2. Alapvető adókötelezettségek és adózási ismeretek

Az Ügyfél, mint gazdálkodó tevékenységére vonatkozó adókötelezettségeket az adótörvények tartalmazzák, amelyek évente, vagy év közben is változhatnak. Értékhatárok elérésével az adózót bejelentési kötelezettségek terhelhetik, általában év végén van mód eltérő adózási módok választására, a határidők elmulasztása jogvesztő lehet. Az adóbevallási és adófizetési határidőket az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCIII. törvény 1. és 2. szá- mú melléklete tartalmazza. A saját tevékenységre vonatkozó adójogszabályok és változások figyelemmel kíséré- se, alkalmazása, a gazdálkodási adatok értékelése és a szükséges döntések meghozatala az Ügyfél kötelezett- sége. Egyes adótörvények minden adózóra kötelező érvényű alapelveket határoznak meg, amelyek lényege a következőképpen foglalható össze.

Az adótörvények alkalmazásában a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni. Az érvénytelen szerződésnek vagy más jogügyletnek az adózás szempontjából annyiban van je- lentősége, amennyiben gazdasági eredménye kimutatható. A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősí- teni. Nem alkalmazható e rendelkezés, ha a kapcsolt vállalkozások magatartása megfelel a független felektől az adott esetben elvárható piaci magatartásnak. A törvény előírja, hogy az adójogviszonyokban a jogokat rendelte- tésszerűen kell gyakorolni. Az adótörvények alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése.

A társasági adóban és a személyi jövedelemadóban az adókötelezettséget, az adót befolyásoló, annak csökke- nését eredményező szabály, adóelőny (adómentesség, adókedvezmény) annyiban alkalmazható, illetőleg érvé- nyesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja a szabály, az adóelőny célját. A törvény szerint az alkalmazhatóságot, illetőleg az érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Ha a jogügylet tartalma alapján az állapítható meg, hogy annak célja csak adóelőny az egyik fél vagy a felek számára, akkor a jogügylet alapján elszámolt költség, ráfordítás, nem minősül a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak, illetve adóelőny nem érvényesíthető. A törvény sze- rint a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségek, ráfordítások nem számolhatók el, növelik az adóalapot. Költségelszámolás csak szabályszerű számla alapján lehetséges. Az általános forgalmi adó levo-

násának tárgyi feltétele a számla, illetve a törvényben meghatározott további okiratok. Az Áfa törvény meghatáro- zott termékekre és szolgáltatásokra levonási tilalmat és korlátozásokat állapít meg, illetve egyes tevékenységekre eltérő adózási módokat tartalmaz. A foglalkoztatási jogviszonyokhoz a törvényben írtak szerint – egyéb kötele- zettségek mellett - bejelentési és járulékfizetési kötelezettségek kapcsolódnak.

3. A SZÁMVITELI BIZONYLATOK FELDOLGOZÁSRA ÁTADÁSA, HATÁRIDŐK

3.1. A Könyvelő iroda az Ügyfél által átadott számviteli bizonylatokat dolgozza fel. Az Ügyfél a gazdasági tevékeny- sége során keletkezett valamennyi számviteli bizonylat határidőben történő hiánytalan átadására köteles. Az át- adás helye a Könyvelő iroda székhelye (telephelye). Az Ügyfél szavatolja, hogy a szerződés teljesítése során az általa szolgáltatandó számviteli bizonylatok, adatok, információk tartalma a valóságnak megfelelnek. Ha az Ügy- fél egy gazdasági ügylethez tartozó összes számviteli bizonylatot kapcsolódó szerződéseket, egyéb iratot nem adja át, a Könyvelő iroda jogosult a rendelkezésére álló számviteli bizonylatok és adatok alapján eljárni.

Az adatfeldolgozást, a könyvelés teljes körűségét a bizonylatok rendelkezésére bocsátása biztosítja, így az Ügy- fél vállalja, hogy a bizonylatokat határidőre átadja a Könyvelő iroda részére.

Ügyfél vállalja, hogy a Könyvelő iroda részére átadott kimenő számlák sorszámai hézagmentesek, a rontott számlák is szerepelnek a sorban. Amennyiben valamely számla hiányzik, annak tényét az átadás-átvételi okmá- nyon fel kell tüntetni, ezek pótlása az Ügyfél kötelezettsége.

A teljes körűség, a bizonylatok hiánytalanságának biztosítása az Ügyfél feladata és kötelezettsége.

3.2. Számviteli bizonylat minden olyan az Ügyfél, mint gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) - függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -, amely a gazdasági ese- mény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá. (Sztv. 166.§/1/)

3.3. Az Ügyfél a számviteli bizonylatokat rendszerezve, előkészítve – az átadásra kerülő egyes bizonylatok egyedi azonosítóit tartalmazó iratjegyzéken köteles átadni a Könyvelő iroda részére. Az iratjegyzéken a Könyvelő iroda munkatársa aláírásával igazolja az ott feltüntetett számviteli bizonylatok átvételét. Az iratjegyzék kitöltése az Ügy- fél feladata. Amennyiben az Ügyfél a tételes iratjegyzéket nem alkalmazza, őt terheli az átadás időpontjának és annak bizonyítása, hogy valamely számviteli bizonylat átadása a Könyvelő iroda részére megtörtént.

3.4. A számviteli bizonylatok előkészítése - a 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) 9. § (2) szerint egyszerűsített éves beszámoló készítésére kötelezett Ügyfél esetében - a könyvelendő alapbizonylatok időrendbe szedett, cso- portosított összerendezését és minden szükséges információt biztosító ide vonatkozó okmányokkal, szerződé- sekkel való felszereltségét jelenti. A nem kellően bizonylatolt gazdasági események, hiányzó iratok, okmányok és szerződések miatti hiányos, vagy téves könyvelésből adódó következményeket Ügyfél vállalja magára. A könyve- lési bizonylatok egyértelmű azonosításában a felek együttműködnek. A nem magyar nyelven készült bizonylatok esetében az Ügyfél köteles annak tartalmi fordítását magyar nyelven feltüntetni és azt aláírásával igazolni. A Könyvelő iroda előtt ismeretlen megállapodások, levelezések miatti helytelen értelmezésből és hiányos könyve- lésből adódó következmények az Ügyfelet terhelik.

3.5. Az átadásra kerülő számviteli bizonylatok (könyvelési anyag) csoportosítása a következő

· Banki bizonylatok

· Pénztári (készpénzes) bizonylatok

· Vevőszámlák

· Szállítók számlái

· Xxxxxx (az előzőekhez nem tartozó) könyvelési bizonylatok

A fenti csoportokra rendezett bizonylatokat időrendi sorrendbe állítva kell a 3.8. pont szerinti határidőre átadni. Ké- sedelem esetén 15 % felár kerülhet felszámításra.

3.6. A bér- és jövedelem-elszámolás elvégzéséhez az Ügyfél a 3.8. pontban meghatározott határidőre elküldi a szükséges alapdokumentumokat (pl. jelenléti ív, betegállományok, szabadságok, nyújtott természetbeni juttatá- sok, stb.). Ennek az adatszolgáltatásnak a helyes bérszámfejtéshez szükséges minden adatot tartalmaznia kell. Új dolgozó felvétele esetén az Ügyfél a felvételt minimum 3 munkanappal megelőzően a Könyvelő iroda rendel- kezésére bocsájtja az aláírt munkaszerződést, és a felvételhez kapcsolódó összes dokumentumokat. (pl. előző munkahelyi kilépő papírok, bizonyítvány másolat, adónyilatkozatok, stb.) E nélkül a Könyvelő iroda csak hiányos bérjegyzéket, elszámolást és nyilvántartást tud készíteni, illetve nem áll módjában a dolgozót határidőben az adóhivatalhoz bejelenteni. Az ebből eredő károkét a Könyvelő iroda nem tartozik felelősséggel.

3.7. A Könyvelő iroda az Ügyfél által megadott költséghelyek vagy más gyűjtési szempontok szerinti bontásban ha- vonta bérjegyzéket készít, a közölt költséghelyenként bérfeladást biztosít, a bérfizetéshez banki átutalást készít elő. A kilépő dolgozók részére az Ügyfél utasítása alapján a Könyvelő iroda állítja ki a szükséges és előírt igazo- lásokat.

3.8. A számviteli bizonylatok átadásának határideje:

Könyvelési bizonylatok határideje: a tárgyhónapot követő hónap 10. (tizedik) napja Bérszámfejtési bizonylatok határideje: a tárgyhónapot követő hónap 5. (ötödik) napja. Táppénzes iratok átadási időpontja: a dolgozótól történő átvételt követő nap.

Belépő dolgozók adatai: belépés megelőzően 3 munkanappal Év végi leltárak átadási időpontja: minden év január 30.-a

A 3 (három) napot meghaladó késedelmes, illetve hiányos átadás, vagy e szerződési pontban foglalt előírásaitól eltérő előkészítés és iratkezelés következményeiért, többletköltségekért az Ügyfelet terheli a felelősség.

3.9. Az Ügyfél a Könyvelő iroda feladatkörébe tartozó szolgáltatások elvégzéséhez a számviteli bizonylatokon túl a feldolgozáshoz szükséges adatokat, információkat, tájékoztatásokat is biztosítja.

3.10. A Könyvelő iroda kizárólag az Ügyfél által rendelkezésre bocsátott okmányok, iratok, felhasználásával végzi, mindenkor figyelemmel a rendelkezések pontos betartására. A munka elvégzése során az Ügyfél adhat utasítá- sokat is, de ha azok szakszerűtlenek lennének a Könyvelő iroda erre a tényre Ügyfelet figyelmeztetni köteles. Amennyiben a figyelmeztetés ellenére az Ügyfél ragaszkodik utasításához, vagy e szerződéstől eltérő eljárás al- kalmazásához, úgy azt az elszámolás alapjául szolgáló bizonylaton köteles elrendelni. Amennyiben ragaszkodik kérése végrehajtásához, úgy a Könyvelő iroda vagy felmondhatja e szerződést, vagy pedig eljárása az Ügyfél fe- lelősségére és kárára történik. Az Ügyfél részéről utasításokat csak a társaság cégjegyzékbe bejegyzett képvise- lője adhat.

3.11. A Könyvelő iroda a részére feldolgozásra átadott számlák, okmányok, bizonylatok, egyéb adatok helyességét csak és kizárólag számszaki és formai szempontból ellenőrizheti, tartalmi ellenőrzési joggal nem rendelkezik. A számviteli bizonylatok feldolgozásra való átadása előtt az Ügyfél köteles a bizonylatok alaki és tartalmi felülvizs- gálatát elvégezni. Az átadás a Könyvelő iroda felé igazolja, hogy az Ügyfél e kötelezettségének eleget tett, és az átadott számviteli bizonylatok feldolgozhatók. A számviteli bizonylatok tartalmi megfelelőségéért, hitelességéért az Ügyfél felel.

3.12. Nem minősül szerződésszegésnek, így a kártérítési felelősségét sem alapozza meg, ha a Könyvelő iroda az esedékes átadási határidőben a számviteli bizonylatok feldolgozásra való átvételét az Ügyféltől - a szerződésben, ÁSZF-ben kikötött jogával élve - megtagadja. Ez esetben a számviteli bizonylatok feldolgozásáról az Ügyfél maga köteles gondoskodni.

3.13. A Könyvelő iroda a feldolgozásra átvett számviteli bizonylatokat a feldolgozást követően visszaadja az Ügyfél- nek. Amennyiben az Ügyfél a részére kiadandó iratok átvételéről tételes iratjegyzéket nem vesz fel, őt terheli an- nak bizonyítása, hogy meghatározott számviteli bizonylat, bevallás, szerződés egyéb irat kiadása, visszaadása részére nem történt meg.

3.14. Az Ügyfél a számviteli bizonylatok adatait feldolgozásra elektronikus úton is átadhatja. Ez esetben az átadás időpontja az a nap, amikor az elektronikus küldemény a Könyvelő iroda számítógépes rendszerébe megérkezik. Az Ügyfél felelősségi körébe tartozik az adattovábbítás biztonságának biztosítása. A Könyvelő iroda nem felel azért, ha az elektronikusan továbbított adatok egyáltalán nem, hibásan, vagy sérülten érkeznek meg. Nem felel a Könyvelő iroda azért, ha az internetes hálózat működése során a továbbított adatok jogosulatlan harmadik sze- mélyek javára esetlegesen ismertté válhatnak. A Könyvelő iroda nem felel a szolgáltatók rendszerében bekövet- kezett üzemzavarokért.

3.15. Ha az Ügyfél és Könyvelő iroda szerződéses jogviszonya előtt is volt könyvelés (átvett könyvelés), az Ügyfél átadja a vállalkozás szabályzatait, az előző Könyvelő iroda által készített záró főkönyvi kivonatot, az utolsó idő- szak főkönyvi kartonjait és az azt alátámasztó analitikus nyilvántartásokat (tárgyi eszközök analitikája, befektetési tükör, nyitott vevői, szállítói folyószámla, folyó ügyek dokumentumai). Az átadás történhet papír alapon vagy elektronikus formában.

4. AZ ÜGYFÉL JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

4.1. Az Ügyfél kötelezettsége, hogy vállalkozását, szervezetét terhelő adókötelezettség esedékességi határideje előtt (ez az NAV által kezelt adók, társadalombiztosítási kötelezettségek vonatkozásában a tárgyhónapot követő hó- nap 12. és 20. napja.) személyesen intézkedik a kötelezettségek pénzügyi rendezéséről.

4.2. Az Ügyfél kötelezettsége, hogy a vállalkozását érintő adatokban bekövetkező változásokról azonnal és írásban, legfeljebb 5 (öt) napon belül értesíti Könyvelő irodairodát, hogy az a szükséges intézkedéseket időben megtehes- se. Ilyen adatok például (nem teljes körűen): új bankszámla nyitása, régi bankszámla megszüntetése, a társasági szerződésmódosítás, tisztségviselők változása, tag halála, kilépése, új tag belépése, új tevékenység bevezetése, telephely megnyitása, bezárása, stb. változások.

4.3. A Könyvelő iroda az Ügyfél kérése alapján, részére a könyvelt adatok bármelyikéről, azok csoportjáról, érték- adatairól információt ad.

4.4. A Könyvelő xxxxx által vezetett könyvelés ellenőrzésére, felülvizsgálatára az Ügyfél jogosult és köteles is egy- ben. A feltárt hibák rendezésére a Könyvelő iroda soron kívül kötelezhető.

4.5. Az Ügyfél köteles gondoskodni a kötelező számviteli szabályzatok elkészítéséről. Amennyiben az Ügyfél nem rendelkezik saját számvitel-politikával, az Ügyfél külön megbízása és díjfizetése mellett a Könyvelő iroda elkészíti. Megbízás és Számviteli politika hiányában a Könyvelő iroda a saját maga számlarendje szerint, a számviteli tör- vény előírásainak megfelelő módon végzi a könyvelést.

5. KAPCSOLATTARTÁS

5.1. Az Ügyfél a könyvelési szerződésben jogosult megnevezni azon személyeket, akik a szerződés teljesítésében a képviseletében közreműködnek. A közreműködőkre a Könyvelő iroda köteles elvégezni a törvényben azonosítási feladatokat. Utasítási joga csak az Ügyfél cégjegyzékbe bejegyzett képviselőjének, illetve az általa erre külön írásban meghatalmazott kapcsolattartónak van. A kapcsolattartók nyilatkozatait a Könyvelő iroda az Ügyfél által tett nyilatkozatnak tekintik mindaddig, amíg a kapcsolattartói megbízás visszavonását az Ügyfél a Könyvelő iroda- irodának be nem jelenti.

5.2. A képviselet változását illetően a Felek kötelesek egymást haladéktalanul, írásban informálni.

5.3. A Könyvelő iroda részéről az Ügyféllel való kapcsolattartásra a Könyvelő iroda munkatársai jogosultak. Érdemi döntésekre meghozatalára, adótanácsadásra csak a kijelölt munkatárs, illetve a Könyvelő iroda vezetője jogosult. A kapcsolattartóval bármilyen formában: szóban, levélben, faxon, e-mailben - közölt értesítések, tájékoztatások az Ügyféllel közölt értesítésnek, tájékoztatásnak minősülnek. A Könyvelő iroda korlátozás nélkül jogosult az Ügy- félre vonatkozó minden tájékoztatást, közlést bármely kapcsolattartónak megtenni.

5.4. Amennyiben az Ügyfél gazdasági társaság tagjai nem kapcsolattartók, és meghatalmazással sem rendelkeznek, a Könyvelő iroda előtt a társaság ügyeiben nem járhatnak el, részükre tájékoztatást, iratbetekintést a Könyvelő iroda csak az ügyvezető külön írásos meghatalmazása alapján adhat. Ugyanez irányadó minden más harmadik személy vonatkozásában – a törvényes jogkörben eljáró hatósági személyek kivételével.

5.5. Abban az esetben, amikor Ügyfélnél olyan személyi változás lép be, amikor az addig képviselet nem biztosított (pl. felszámolási eljárás), a meghatalmazás automatikusan megszűnik. Ilyen esetben a Könyvelő iroda köteles felhívni a figyelmet a képviselet megszűnésével kapcsolatos következményekre, az Ügyfél pedig köteles az új képviseletről gondoskodni, vagy az új külső képviselőt akceptálni.

5.6. A Könyvelő iroda a vállalt feladatok teljesítését saját belső szervezeti struktúrájában és személyi állományának, illetve szaktudásának lehető legoptimálisabb kihasználásával szervezi meg, oldja meg. Ennek érdekében a Tár- saság a Könyvelő iroda szervezetén belül több munkatárssal is kapcsolatba kerülhet. Ennek keretében a Köny- velő irodanál külön személy foglalkozhat az adminisztratív ügyekkel, könyvelési tevékenységgel, adózási kérdé- sekkel, bérszámfejtéssel és beszámolási-controlling feladatokkal. A Társaság ezt a struktúrát akceptálja, kom- munikációjában igyekszik ehhez alkalmazkodni. A Könyvelő iroda feladata a Társaságtól kapott információknak a Könyvelés struktúráján belüli továbbítása, csoportosítása annak érdekében, hogy a szerződésben foglaltaknak minél magasabb szinten eleget tudjon tenni.

6. AZ ÜGYFÉL DÍJFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGE

6.1. Az Ügyfél a Könyvelő iroda szolgáltatásai ellenében a szerződésben meghatározott összegben, az alábbi felté- telek szerint díjfizetésre köteles.

6.2. A Könyvelő iroda Díjszabását ( Könyvelési csomagok, Kiegészítő szolgáltatások) az ÁSZF melléklete tartalmaz- za.

6.3. Az Ügyfél az üzleti év végén elkészített éves beszámoló és az évet lezáró adóbevallások elkészítéséért a Szer- ződésben meghatározott díjat fizet a Könyvelő irodának.

Szerződés (évzáró – fordulónappal történő) felmondása esetén a Könyvelő iroda az éves beszámolót igény sze- rint elkészíti. Az Ügyfél a Szerződésben meghatározott díjat a kiállított díjbekérő alapján előre fizeti meg.

6.4. A könyvelési szerződésben a felek havi átalánydíjban is megállapodhatnak. Az átalány alapú számlázás esetén a Könyvelő iroda havonta számla kiállítására jogosult, függetlenül attól, hogy a Megrendel ő juttatott-e el bizonyla- tot a Könyvel ő részére vagy sem.

6.5. Évközi Könyvelő iroda váltás esetén, ha az átvétel - az ÁSZF 3.15 pontjában felsoroltak alapján - nem biztosítja a folyamatos könyvelést, akkor az Ügyfél érdekében a Könyvelő irodának ellenőriznie kell az átvétel előtti idősza- kot. Hibák feltárása esetén újra könyvelés, önellenőrzés szükségessé válhat. Az ellenőrzési feladat mennyiségtől függően az Ügyfél a Szerződésben meghatározott díjat fizet a Könyvelő irodának.

6.6. A szokásos üzletmeneten felüli feladatokért az Ügyfél a Könyvelő iroda Díjszabásában meghatározott díjat fizet a Könyvelő irodának. Kiemelkedő, hogy az átalakulással, a cégforma változásával együtt járó számviteli felada- tok elkészítése, valamint az egyéb üzleti tervek, hitelkérelmek, pályázatok, stb. elkészítése nem tartozik a szer- ződés keretébe, ezért díjazásuk külön megállapodást igényel.

6.7. A Könyvel ő a kibocsátott számláján a szolgáltatásra vonatkozómindenkor érvényben lévő általános forgalmi adóról szóló törvény előírásai alapján tünteti fel a teljesítés időpontját. A számla szöveg részében a Könyvelő iro- da köteles szerepeltetni, hogy a szolgáltatás – a Polgári jog értelmezése alapján – mely időszakra vonatkozik, azaz mely hónap (hónapok) adatainak a lekönyvelését jelenti. Felek, tekintettel a fenti szolgáltatások folyamatos jellegére úgy állapodnak meg, hogy azok teljesítési időpontjául a tárgyhónapot követő hónapban kiállított számla fizetési határnapját fogadják el. A Könyvelő iroda jogosult valamennyi szolgáltatását 8 napos fizetési határidővel számlázni

6.8. A Könyvelő iroda az általa teljesített tanácsadásról a ráfordított munkaórák feltüntetésével jogosult munkalapot kiállítani, amely a díjelszámolás alapja. Szóbeli tanácsadás során minden megkezdett óra 1 órának számít. A ta- nácsadási díj fizetési határideje a számlában 8 nap.

6.9. A Könyvelő iroda a szolgáltatási díját évente jogosult egyoldalúan módosítani, figyelemmel az Ügyfél könyvelési anyagának mennyiségére, tételszámára, tevékenységének nagyságára, árbevételi és létszám adataira, a telephe- lyek számának változására, új tevékenység indítására, TB kifizetőhely létrehozására, megszüntetésére. Abban az esetben, ha az előző évhez képest a változás nem éri el, és nem haladja meg a 10 %-ot, a díjak csak az inflációs mértékkel növelhetők. Az egyoldalú díjnövelésről a Könyvelő iroda értesíteni köteles. Ha az Ügyfél az értesítéstől számított 15 napon belül észrevételt nem tesz, kifogást nem emel, a változást részéről elfogadottnak kell tekinte- ni. Amennyiben az Ügyfél az egyoldalú szerződés módosítás következtében nem kívánja a Könyvelő iroda szol- gáltatásait igénybe venni, jogosult 30 napos határidővel a Könyvelő irodával kötött szerződést felmondani.

6.10. A Könyvelő iroda a számlájának 30 napon túli késedelmes kiegyenlítése esetén jogosult az Ügyfél aktuálisan esedékes leadandó számviteli bizonylatainak feldolgozását felfüggeszteni. A szolgáltatás felfüggesztése esetén azok feldolgozásáról, és a folyamatos könyvviteli és adókötelezettségei teljesítéséről az Ügyfél maga köteles gondoskodni. Ha a hátralékos díjtartozást és késedelmi kamatát az Ügyfél nem egyenlíti ki a számla szerinti fize- tési határidő követő 45. napot követően a Könyvelő iroda jogosult a könyvelési szerződés azonnali hatályú meg- szüntetésére.

6.11. A Könyvel ő az előző pontban okot adó helyzetet igyekszik elkerülni. Ennek érdekében vállalja, hogy - az Ügy- fél nehéz anyagi helyzetét mérlegelve - a szerződésbontást megelőzően felajánlja az alábbi lehetőségek közül a helyzet megoldására leginkább alkalmazható eljárást. Amennyiben az alábbi eszközök közül valamelyikről megál- lapodás születik a Felek között, akkor a Könyvelő iroda folytatja a szolgáltatást.

Ezek az eszközök:

- Előre fizetés

- Óvadék,

- Azonnali beszedési megbízás

- Készfizető kezesség, zálogjog

- Biztosíték

- Teljesítés részleges beszüntetése.

6.11.1. Óvadék

Ha a Könyvelő iroda követelésének fedezetéül az Ügyfél vagy a javára kötelezettséget vállaló harmadik személy tulajdonában álló, és a Könyvelő irodairodának átadott pénz, vagy értékpapír (óvadék) szolgál, az óvadék a Ügy- fél, a Könyvelő irodával szemben fennálló tartozásai, valamint e fizetési kötelezettség késedelmes teljesítése ese- tén járó késedelmi kamat és az esetleges végrehajtás vagy más a jogérvényesítéssel kapcsolatos költségek meg- fizetését biztosítja és az Ügyfél, illetve az óvadékot nyújtó harmadik személy hozzájárul ahhoz, hogy a Könyvelő iroda az Ügyféllel szembeni követeléseit az óvadékból közvetlenül kielégítheti. Az óvadékba - ellenkező kikötés hiányában - beleszámít az óvadék haszna is. Az óvadék akkor szűnik meg, ha az Ügyfél a Könyvelő irodával szemben bármilyen jogcímen fennálló tartozását és annak járulékait teljes egészében megfizette. A Könyvelő iro- da az óvadék megszűnésekor köteles azt az Ügyfélnek visszaadni.

6.11.2. Készfizető kezesség

A Könyvelő iroda az Ügyfél tartozásai megfizetésének személyi biztosítékaként egy vagy több kezes állítását igé- nyelheti. A kezes olyan nagykorú, cselekvőképes magánszemély, illetve olyan jogi személy, vagy jogi személyi- ség nélküli gazdasági társaság, gazdálkodó szervezet lehet, aki/amely az Ügyfél tartozásának (beleértve a járu- lékokat is) ismeretében, írásban vállalja, hogy az Ügyfél helyett esedékességkor képes és kész a tartozást (bele- értve a járulékokat is) az Ügyfél helyett megfizetni, tekintet nélkül arra, hogy a Könyvelő iroda az Ügyféltől a tarto- zást megkísérelte-e behajtani (készfizető kezesség). Amennyiben az Ügyfél esedékességkor nem teljesíti a Könyvelő irodairodával szemben fennálló fizetési kötelezettségét a Könyvelő iroda az Ügyfél értesítése nélkül jo- gosult a követelést a kezessel szemben érvényesíteni.

6.12. A szolgáltatási díjak változása miatt nem kerül új szerződés aláírásra, annak dokumentumai a szerződés ki- egészítéseként tekintendő.

7. ADATKEZELÉS, SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME

7.1. Az Ügyfél, illetve képviselője a szerződés aláírásával megadja hozzájárulását a Könyvelő iroda részére szemé- lyes adatai kezeléséhez, az alábbi feltételekkel:

7.2. A Könyvelő iroda adatkezelésére, az Ügyfél, és képviselője xxxxxxx és kötelezettségeire a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) irányadó. Az adatszol- gáltatás önkéntes.

7.3. Az adatkezelés célja a könyvelési szerződésbe foglalt szolgáltatások és vállalt kötelezettségek teljesítése, az Ügyfél, illetve képviselőjének azonosítása, az Ügyféllel való kapcsolattartás és kommunikáció, a Könyvelő iroda jogos érdekeinek érvényesítése, a szerződésben szabályozott jogviszony szerinti elszámolás, és a Könyvelő iro- dairodát az Ügyfél vonatkozásában terhelő adókötelezettségek teljesítése.

7.4. Az Ügyfél, illetve képviselője hozzájárulása alapján kezelhető személyes adatok:

a) Név,

b) Lakcím,

c) Telefonszám,

d) Mobil telefonszám:

d) Telefax szám,

e) E-mail cím,

f) Honlapcím.

7.5. További személyes adatok kezelése törvényi felhatalmazáson alapulhat, amelynek célja jogszabályi kötelezett- ségek teljesítése: adószám, adóazonosító jel, TAJ szám, bankszámlaszám stb.

7.7. A Könyvelő iroda jogosult az Ügyfél és képviselője címére postai úton levelet, elektronikus úton e-mailt küldeni. A hozzájárulás kiterjed arra, hogy a Könyvelő iroda hagyományos postai levélben, vagy elektronikus úton reklám- tartalmú küldeményt küldjön az Ügyfél címére.

7.8. Az Ügyfél és képviselője jogosult megismerni minden olyan adatot, melyet a Könyvelő iroda a személyükkel kapcsolatban kezel.

7.9. A Könyvelő iroda gondoskodik az adatok biztonságáról, így különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltozta- tás és nyilvánosságra hozás, törlés továbbá sérülés vagy megsemmisülés elkerülésének biztosításáról.

7.10. Az adatkezelés maximális időtartama a Felek közötti jogviszony megszűnését követő ötödik (5.) év vége. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabályban megjelölt személyes adatokat, a Könyvelő iroda – a hivatkozott törvény rendelkezése szerint – nyolc (8) évig köteles meg- őrizni. A Számvitelről szóló törvény rendelkezései alapján a Könyvelő iroda a saját könyvviteli elszámolását köz- vetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), így az abban foglalt személyes adatokat is, legalább nyolc (8) évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőriznie.

7.11. A természetes személy Ügyfél, valamint az Ügyfelet képviselő természetes személy és a kapcsolattartók adat- kezeléssel kapcsolatos jogaira – ideértve a jogorvoslati lehetőséget is – az Avtv. rendelkezései az irányadóak.

7.12. Az Ügyfél nyilvántartott adatait helyesbítheti, továbbá azokról bármikor térítésmentesen tájékoztatást kérhet, illetve a Könyvelő irodairodával fennálló szerződéses jogviszonya megszűnését követően kérheti a hozzájárulá- sával kezelt személyes adatai törlését.

7.13. Amennyiben az Ügyfél nem természetes személy, ezen pontok szerinti hozzájárulása a szervezet név, szék- hely, telephely, telefonszám, telefaxszám, e-mail cím, internetcím adatainak kezelésére vonatkozik. A szervezet képviselője, mint természetes személy járul hozzá az e pont szerinti személyes adatai kezeléséhez. Az Ügyfél képviseletében eljáró kapcsolattartók, más képviselők az önkéntes adatszolgáltatáson alapuló adatkezelési hoz- zájárulásuk megadásáról külön okiratban nyilatkoznak.

7.14. Az adatkezeléssel érintett személy joga és érvényesítésük

7.14.1. Tájékoztatáshoz való jog

Az érintett személy a törvény alapján tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről. (11.§/1/ a./) Az érintett kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az általa kezelt adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtarta- máról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről (székhelyéről) és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, to- vábbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az adatkezelő köteles a kérelem be- nyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül írásban, közérthető formában meg- adni a tájékoztatást.

A tájékoztatás ingyenes, ha a tájékoztatást kérő a folyó évben azonos területre vonatkozó tájékoztatási kérelmet az adatkezelőhöz még nem nyújtott be. Egyéb esetekben költségtérítés állapítható meg. A már megfizetett költ- ségtérítést vissza kell téríteni, ha az adatokat jogellenesen kezelték, vagy a tájékoztatás kérése helyesbítéshez

vezetett. Az érintett tájékoztatását az adatkezelő csak akkor tagadhatja meg, ha azt a törvény lehetővé teszi. Az adatkezelő köteles az érintettel a felvilágosítás megtagadásának indokát közölni. /12.-13. §/

7.14.2. Adathelyesbítéshez és törléshez való jog

Az érintett kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve − a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével − törlését. (11.§/1/ b./) A valóságnak meg nem felelő személyes adatot az adatkezelő helyesbíteni kö- teles. /14. § (1)/

A személyes adatot törölni kell, ha

a) kezelése jogellenes;

b) az érintett - a tv. 11. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerint - kéri;

c) az hiányos vagy téves - és ez az állapot jogszerűen nem korrigálható -, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki;

d) az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt;

e) azt a bíróság vagy az adatvédelmi biztos elrendelte.

A helyesbítésről és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek korábban az adatot adat- kezelés céljára továbbították. Az értesítés mellőzhető, ha ez az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jo- gos érdekét nem sérti. /14. §-15.§/

7.14.3. Tiltakozási jog

Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha

a) a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el;

b) a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tu- dományos kutatás céljára történik;

c) a tiltakozás jogának gyakorlását egyébként törvény lehetővé teszi.

Az adatkezelő - az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével - a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számí- tott legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést - beleértve a további adat- felvételt és adattovábbítást is - megszüntetni és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében.

Amennyiben az érintett az adatkezelő meghozott döntésével nem ért egyet, az ellen - annak közlésétől számított 30 napon belül - a törvény szerint bírósághoz fordulhat. Ha az adatátvevő törvényes jogának érvényesítéséhez szükséges adatokat az érintett tiltakozása miatt nem kapja meg, az értesítés közlésétől számított 15 napon belül, az adatokhoz való hozzájutás érdekében - e törvény szerint - bírósághoz fordulhat az adatkezelő ellen. Az adat- kezelő az érintettet is perbe hívhatja. Ha a bíróság az adatátvevő kérelmét elutasítja, az adatkezelő köteles az érintett személyes adatát az ítélet közlésétől számított 3 napon belül törölni. Az adatkezelő köteles az adatokat akkor is törölni, ha az adatátvevő a határidőn belül nem fordul bírósághoz. Az adatkezelő az érintett adatát nem törölheti, ha az adatkezelést törvény rendelte el. Az adat azonban nem továbbítható az adatátvevő részére, ha az adatkezelő egyetértett a tiltakozással, illetőleg a bíróság a tiltakozás jogosságát megállapította. / 16/A. §/

7.14.4. Bírósági jogérvényesítés joga

Az érintett a jogainak megsértése esetén, valamint a tv. 16/A. § (4) bekezdésében meghatározott személy, az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el. Azt, hogy az adatkezelés a jogsza- bályban foglaltaknak megfelel, az adatkezelő köteles bizonyítani. A perre az adatkezelő székhelye (lakóhelye) szerinti bíróság az illetékes. A per - az érintett választása szerint - az érintett lakóhelye (tartózkodási helye) sze- rinti bíróság előtt is megindítható. A perben fél lehet az is, akinek egyébként nincs perbeli jogképessége. Ha a bí- róság a kérelemnek helyt ad, az adatkezelőt a tájékoztatás megadására, az adat helyesbítésére, törlésére, az au- tomatizált egyedi döntés megsemmisítésére, az érintett tiltakozási jogának figyelembevételére, illetve a tv. 16/A. §

(4) bekezdésében meghatározott személy által kért adat kiadására kötelezi. A bíróság elrendelheti ítéletének - az adatkezelő azonosító adatainak közzétételével történő - nyilvánosságra hozatalát, ha azt az adatvédelem érdekei és nagyobb számú érintett e törvényben védett jogai megkövetelik. / 17. § (1)/

7.14.5. Kártérítéshez való jog

Az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy a technikai adatvédelem követelményeinek meg- szegésével másnak okozott kárt köteles megtéríteni. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott kárért is. Az adatkezelő mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. A törvény szerint nem kell megtéríteni a kárt annyiban, amennyiben az a károsult szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott /18. § (1)/.

8. PÉNZMOSÁS ELLENI KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE

8.1. A Könyvelő irodairodát a könyvviteli és adótanácsadói szolgáltatása teljesítése körében a pénzmosás és a ter- rorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben előírt köte- lezettségek terhelik.

8.2. A Könyvelő iroda az Ügyfél, a nevében eljáró személy, a meghatalmazottja, illetve a rendelkezésre jogosult személy Ügyfél átvilágítását (személyazonosságának igazoló ellenőrzését és azonosítását) a törvényben írtak szerint köteles elvégezni. Az Ügyfél képviselője a szerződés aláírásával nyilatkozik, hogy a saját nevében jár el.

8.3. A személyazonosság igazoló ellenőrzése és az azonosítás során az Ügyfél köteles a Könyvelő iroda részére írásbeli nyilatkozatot tenni, hogy a saját illetőleg a tényleges tulajdonos nevében illetőleg érdekében jár el (továb- biakban: tényleges tulajdonos). Amennyiben a szerződéses kapcsolat fennállása alatt kétség merül fel a tényle- ges tulajdonos kilétével kapcsolatban, a Könyvelő iroda ismételt nyilatkozattételre szólítja fel az Ügyfelet.

8.4. Az Ügyfél, képviselője, meghatalmazottja, kapcsolattartója a személyazonosság igazoló ellenőrzése során a Könyvelő iroda részére az alábbi okmányok bemutatására köteles:

a) magyar állampolgár természetes személy esetén személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazol- ványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa,

b) külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya;

Jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet 30 napnál nem régebbi okirattal köteles igazolni, hogy a Cégbíróság vagy más nyilvántartó hatóság bejegyezte, vagy alakuló szervezet esetén, hogy a bejegyzése folyamatban van.

8.5. A Könyvelő iroda az azonosítás során az alábbi adatokat rögzíti:

a) természetes személy

aa) családi és utónevét (születési nevét), ab)

lakcímét,

ac) állampolgárságát,

ad) azonosító okmányának típusát és számát,

ae) külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helyet;

b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet

ba) nevét, rövidített nevét,

bb) székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét,

bc) cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát.

8.6. Az Ügyfél köteles a szerződéses kapcsolat fennállása alatt az azonosítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról, a tudomásszerzéstől számított 5 (öt) munka- napon belül a Könyvelő irodairodát írásban értesíteni.

8.7. Amennyiben az Ügyfél a személyazonosság igazoló ellenőrzéséhez, képviseleti jog vagy bármely más tény bizonyítására idegen nyelvű dokumentumot bocsát a Könyvelő iroda rendelkezésére, a Könyvelő iroda jogosult annak hitelesített vagy szakfordító általi magyar nyelvű fordítását kérni.

8.8 A Könyvelő iroda az Ügyfél átvilágítási kötelezettség teljesítése során tudomására jutott adatokat, illetve okirato- kat a szerződéses kapcsolat fennállása alatt, valamint a szerződéses kapcsolat megszűnését követő 8 (nyolc) évig tartja nyilván és őrzi meg.

9. ÜZLETI TITOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK, GARANCIÁK

9.1. A Könyvelő iroda és az Ügyfél, mint szerződő felek kölcsönösen üzleti titoknak tekintik a saját gazdasági tevé- kenységükhöz kapcsolódó – nem nyilvános - minden olyan tényt, információt, megoldást vagy adatot, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult fél jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.

9.2. A Könyvelő iroda az Ügyfélről rendelkezésére álló minden olyan – nem nyilvános - adatot, tényt, információt, amely az Ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, számláinak egyenlegére, forgalmára, ügyfelei, vevői, szállítói személyére, ezek címadataira, továbbá a Könyvelő irodairodával kötött szerződésére vonatkozik, üzleti titokként kezel. Természetes személyek ezen adatai vonatkozásában a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok is alkalmazandók. A titoktartási kötelezettség – időbeli korlátozás nélkül – a Könyvelő iroda minden vezetőjére, és alkalmazottjára, valamint mindazokra vonatkozik, akik az Ügyféllel kapcsolatos információkhoz a Könyvelő iroda teljesítése során jutottak hozzá (alvállalkozó).

9.3. Az Ügyfél a Könyvelő irodairodáról rendelkezésére álló minden – nem nyilvános - adatot, tényt, információt üzle- ti titokként köteles kezelni. Különösen vonatkozik ez a Könyvelő iroda által alkalmazott eljárásrendre, szolgáltatási szabályokra, szabályzatokra, saját nyomtatványokra, és a Könyvelő irodairodával megkötött szerződésre. A titok- tartási kötelezettség – időbeli korlátozás nélkül – az Ügyfél minden vezetőjére, és alkalmazottjára, kapcsolattartó- jára, valamint mindazokra vonatkozik, akik a Könyvelő irodairodával kapcsolatos információkhoz a teljesítése so- rán jutottak hozzá.

9.4. Az üzleti titok megtartására kötelezett szerződő fél az üzleti titkot csak akkor adhatja ki harmadik személynek, ha

a) az üzleti titok jogosultja, vagy kapcsolattartója teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad, vagy

d) az üzleti xxxxx jogosultjával szemben fennálló követelése eladásához, értékesítéséhez vagy lejárt követelése érvényesítéséhez ez szükséges, vagy

e) külön jogszabály alapján előírja.

9.5. A Könyvelő iroda garantálja, hogy a kapott adatokból, információkból és bizonylatokból elkészített munkája megfelel a mindenkori törvényi előírásoknak, megfelelő alapot biztosít a további feldolgozáshoz.

9.6. A Könyvelő iroda garantálja, hogy rendelkezik azon engedélyekkel, illetve olyan képesítéssel bíró munkatár- sakkal, amelyeket a törvény számára a vállalt munkafolyamatok elkészítéséhez előír, illetve akik olyan szak- mai ismeretekkel rendelkeznek, amelyek biztosítják a feladatok magas szintű ellátását.

9.7. A Könyvelő iroda széles jelentős szakmai tapasztalattal, kiterjedt szakmai kapcsolatrendszerrel, jó-nevű refe- renciákkal rendelkezik. Rendelkezésére áll minden olyan jogforrás, szakirodalom, amely biztosítja az Ügyfélénél felmerülő kérdések leghatékonyabb kezelését. Ezzel a Könyvelő iroda komplex szolgáltatást és megbízható hát- teret tud nyújtani az Ügyfélnek.

9.8. A Könyvelő iroda a szerződés keretében teljesítendő feladatokhoz jogosult a saját munkatársain kívül eseti, vagy hosszabb időszakra külső bedolgozók, illetve „alvállalkozók” munkáját igénybe venni azzal, hogy azok ga- rantáltan rendelkeznek a tevékenység végzéséhez szükséges jogosítványokkal, szakértelemmel, illetve vállalják titoktartási kötelezettség betartását. A Könyvelő iroda a külső bedolgozók, illetve „alvállalkozók” munkáját, mint a saját tevékenységének eredményét adja az Ügyfél felé tovább, illetve azok munkájáért teljes mértékben – a saját tevékenységével megegyező – felelősséggel tartozik az Ügyfél felé.

9.9. A Könyvelő iroda az információbiztonság területén igyekszik minden tőle telhetőt megtenni az illetéktelen infor- mációszerzés megakadályozása érdekében. A Könyvelő iroda az információvédelmi rendszeréről, az Ügyfél ké- résére részletes – de más ügyfeleire vonatkozó titoktartási kötelezettségét nem sértő módon – tájékoztatást köte- les adni.

9.10. A Könyvelő iroda az informatikai hátteréről folyamatos, többszintű mentést készít, illetve a rendszergazdai fel- adatokat ellátó szolgáltatóval végeztet. A másodlagos mentések őrzésének a helye lehet a rendszergazda által biztosított (akár felhő alapú) tárhely is. A Könyvelő iroda és a rendszergazda (vállalkozás) közötti szerződésben a rendszergazda a Könyvelő iroda és ügyfelei minden, általa megismert adatára titoktartási kötelezettséget vállal, il- letve a titoktartási kötelezettség – a rendszergazda belső titokkezelési szabályzatának megfelelően – kiterjed a rendszergazda munkatársaira is.

10. FELELŐSSÉGI KÉRDÉSEK

10.1. A Könyvelő iroda a szerződésben szolgáltatásai teljesítése során mindenkor a hatályos jogszabályok előírásai és a szakmai szabályok, szokások szerint, az Ügyfél érdekeinek - az adott körülmények között lehetséges - figye- lembe vételével, a tőle elvárható gondossággal jár el. A Könyvelő iroda az általa feldolgozott alapbizonylatokból készített főkönyvi kivonatok, adóalap és adó számítások, kimutatások, bevallások számszaki helyességéért fele- lősséget vállal. Az e kötelezettségek megsértéséből eredő, az Ügyfélnek okozott károkért polgári jogi felelősség- gel tartozik.

10.2. A bizonylatok határidőn túli rendelkezésre bocsátásából eredő mindennemű késedelem az Ügyfél felelőssége, veszélye, kára.

10.3. A Ügyfél által kibocsátott és befogadott, számlák tartalmi, formai és adózástechnikai hibái miatt, továbbá a könyvelés rendelkezésére bocsátott bizonylatok, okmányok, alaki megfelelőségéért, tartalmáért, a mögöttük lévő gazdasági események valódiságáért, nemzetközi adózás béli megítélésükért a Könyvelő iroda semminemű fele- lősséget nem vállal, a teljesítésigazolás valódiságát nem vizsgálja, nem vizsgálhatja. (A Ügyfél felelősségét nem mentesíti az a tény, hogy átadta a Könyvelő irodának a bizonylatokat, illetve az az igénye sem, hogy a Könyvelő iroda az általa észlelt minden hibára, hiányosságra felhívja a figyelmet.)

10.4. A Könyvelő iroda nem tehető felelőssé azon tételekkel kapcsolatos adózási és számviteli következményekért, amelyek nem az általa könyvelt, rögzített bizonylatokból, nem az általa végzett számításokból, jelentésekből, könyvelési kimenetekből erednek.

10.5. A Könyvelő iroda érvényes felelősségbiztosítással rendelkezik.

10.6. Ha a Könyvelő iroda alkalmazottja a munkaviszonyával összefüggésben az Ügyfélnek kárt okoz, munkáltató- ként a Könyvelő iroda a felelős.

10.7. Amennyiben a Könyvelő iroda a szolgáltatása teljesítése érdekében harmadik személy közreműködését veszi igénybe, az ő magatartásáért felel. Nem felel a Könyvelő iroda, ha a közreműködő harmadik személyt az Ügyfél jelölte ki.

10.8. Adójogviszonyokban az Ügyfél kára alatt jellemzően az adóbírságot, mulasztási bírságot kell érteni. Nem mi- nősül kárnak az Ügyfél terhére megállapított, megfizetett adóhiány.

10.9. A Könyvelő iroda kártérítési felelőssége – vétkesség hiányában − nem áll fenn az olyan adózási kérdésekben, ahol a jogszabály szövege és az adóhatóság jogalkalmazási gyakorlata nem egyértelmű, jogbizonytalanság áll fenn, illetőleg e témakörökben gyakori, vagy csak kizárólag NAV állásfoglalások születnek.

10.10. A Könyvelő iroda kártérítési felelőssége nem áll fenn azon könyvviteli, adó- és más jogszabályi kötelezettsé- gek megsértése esetén, amelyekre a szerződéses szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki.

10.11. A Könyvelő iroda kártérítési felelőssége nem áll fenn az Ügyfél által szolgáltatott, tartalmilag nem hiteles számviteli bizonylatok feldolgozásából eredő károkért. A Könyvelő iroda nem felel a számviteli bizonylatként szol- gáló okmányok eredetiségéért, érvényességéért és fordításáért, valamint az okmányokban említett áruk típusáért, mennyiségéért és minőségéért. A Könyvelő iroda nem felel az olyan károkért, amelyek olyan ok miatt következ- nek be, amelynek az elhárítására vagy befolyásolására a Könyvelő irodairodának nincs lehetősége.

10.12. A Könyvelő iroda nem felelős azokért a károkért, amelyek abból keletkeznek, hogy az Ügyfél az adózási, számviteli szakkifejezéseket nem a mindenkori szakmai szokásoknak és szokványoknak megfelelően értelmezte, értette. A Könyvelő iroda az Ügyfél kérésére a szakkifejezések értelmezésével kapcsolatos tájékoztatást megad- ja.

10.13. A Könyvelő iroda – figyelemmel a Ptk. 314.§/2/ bekezdésére, az ellenszolgáltatás hiányára - a kártérítési fele- lősségét kizárja az ingyenesen nyújtott Ügyfélszolgálati tanácsadás, tanácsadás szolgáltatásokból eredő károkért.

10.14. Az Ügyfél a kárigénye érvényesítésekor köteles a Könyvelő iroda rendelkezésére bocsátani a kártérítési fele- lősség fennállását igazoló okiratokat. A Könyvelő iroda ilyen kérése esetén az Ügyfél kárenyhítésként köteles igénybe venni az adóbírságot, mulasztási bírságot, jogkövetkezményt megállapító hatósági határozat elleni fel- lebbezési lehetőséget.

10.15. A könyvelési szerződésből eredő kártérítési követelés a kár bekövetkeztétől számított 1 éven belül elévül.

10.16. A Könyvel ő az éves beszámoló összeállításához „Teljességi nyilatkozatot” kérhet az Ügyféltől.

10.17. Az Ügyfél által a Könyvelő irodának bármely elektronikus formában küldött, átadott adat, bizonylat (másolat) tartalmáért, eredeti bizonylattal való egyezőségéért az Ügyfél a felelős.

11. ÉRTESÍTÉSEK

11.1. A Könyvelő iroda az Ügyfél részére szóló írásbeli értesítéseket, nyilatkozatokat, ajánlatokat és okmányokat, beleértve a számviteli bizonylatokat is – amennyiben azokat nem személyesen veszik át – postai úton arra a cím- re küldi meg, amelyet az Ügyfél megadott részére. A Könyvelő iroda nem felel azért, ha a megadott név, cím pon- tatlansága, változása miatt vagy más, a Könyvelő irodán kívül álló okból a kézbesítés elhúzódik, vagy eredmény- telen.

11.2. A Könyvelő iroda által az Ügyfélnek postai úton írásban küldött értesítések, közlésének időpontja az értesítés Xxxxxx általi kézhezvételének napja. A postai úton, a Könyvelő iroda által az Ügyfél ismert címére igazoltan meg- küldött értesítéseket a felek az elküldést követő ötödik (5.) munkanapon közöltnek tekintik, még ha azok „címzett ismeretlen”, „elköltözött”, „cím elégtelen”, „nem fogadta el” vagy „nem kereste” megjelöléssel jönnek is vissza a Könyvelő irodához. Az elküldés időpontjának igazolásául a Könyvelő iroda postakönyve, feladóvevénye, vagy ez- zel egyenértékű, a posta által kiállított okirat is szolgálhat.

11.3. A hirdetmény útján történő kapcsolattartás megvalósulhat a Könyvelő iroda Ügyfélszolgálati helyiségében, vagy a honlapján történő közzététellel, amely esetben a hirdetményt a közzététel napján kell közöltnek tekinteni.

11.4. A Könyvelő iroda jogosult az értesítéseket (ideértve különösen a felszólító levelek, valamint a felmondások kézbesítését is) telefaxon elküldeni az Ügyfél részére. A telefaxon küldött értesítések akkor tekintendőek kézbesí- tettnek, amikor a Könyvelő iroda rendelkezésére áll a faxüzenet elküldésének a visszaigazolása.

11.5. Az elektronikus úton küldött iratok (levelek, értesítések, nyilatkozatok) a felek jogviszonyában a papíralapú iratok helyettesítésére szolgálnak, azokkal mindenben egyenértékűnek minősülnek. A szerződéses nyilatkozatok alaki kellékei tekintetében az elektronikus úton elküldött nyilatkozatok írásban megtett nyilatkozatnak minősülnek. A Könyvelő iroda által elektronikus úton küldött irat közlésének időpontja az elküldés napja, a munkanap 16. órá- ját követően elküldött irat esetén a következő munkanap. Az Ügyfél tudomással bír arról, hogy az elektronikus úton folytatott levelezést a Könyvelő iroda számítástechnikai rendszere elektronikus úton rögzíti és tárolja, amely- nek időtartama 5 év. Az Ügyfél az elektronikus tárolt és rögzített adataiba, irataiba betekinthet. Az Ügyfél elfogad- ja a Könyvelő iroda számítógépes rendszerében rögzített adatok valódiságát, esetleges jogvita esetén azt bizo- nyítékként ismeri el, mind az elektronikus levél elküldése tényre, időpontjára, és tartalmára vonatkozóan.

11.6. Amennyiben az értesítés postai úton, telefax útján és elektronikus úton is megtörténik, akkor a korábban meg- történt értesítéshez fűződnek a joghatások. A Könyvelő iroda jogosult úgy tekinteni, hogy az Ügyfél tudomásul vette és elfogadta az értesítésben foglaltakat, ha arra a közlést követő 10 napon belül nem érkezett észrevétel vagy kifogás.

11.7. A Könyvelő irodairodához érkezett küldemények – beleértve az elektronikus küldeményeket is − érkezési ide- jére a Könyvelő iroda nyilvántartása az irányadó.

11.8. Az Ügyfél és a Könyvelő iroda közötti kapcsolattartás nyelve a magyar. Amennyiben az értesítés magyar nyel- ven és idegen nyelven is megküldésre kerül a másik fél részére, akkor a két verzió közötti bármely értelmezési el-

térés esetén a magyar nyelvű verzió az irányadó. Az idegen nyelvű értesítésben használt fogalmak jelentését a szerződéssel és a magyar jogszabályokkal összhangban kell meghatározni.

12. A KÖNYVELÉSI SZERZŐDÉS FELMONDÁSA, MEGSZŰNÉSE

12.1. A könyvelési szerződés - az azonnali felmondás esetét kivéve – bármelyik fél által 30 napos felmondási határ- idővel írásban mondható fel (Rendes felmondás). Az Ügyfél felmondása esetén, amennyiben az Ügyfél azt a fel- mondásában (írásban) rögzíti, a Könyvelő iroda köteles elvégezni azokat a halaszthatatlan, a felmondott szerző- désből adódó olyan feladatokat, amelyekkel az Ügyfélt károsodástól menti meg. Ez esetben a Könyvelő iroda kü- lön díjtérítésre tart igényt, ami 3 (három) havi alapdíjjal azonos. Díjazás nélküli munkavégzésre a Könyvelő irodát a felmondása nem kötelezi.

12.2. Rendkívüli felmondással, azonnali hatállyal felmondható a könyvelési szerződés, ha bármelyik fél a szerző- désből eredő lényeges kötelezettségét megszegi. A Könyvelő iroda jogosult a szerződés azonnali hatályú fel- mondására, ha az Ügyfél a számviteli bizonylatok feldolgozásra való átadási kötelezettségét nem teljesíti, vagy a könyvelési díjat 60 napon túl sem fizette meg. A rendkívüli felmondás írásban hatályos.

12.3. A felmondással a könyvelési szerződés a jövőre nézve megszűnik. A megszűnés napja rendes felmondás ese- tén a felmondási idő utolsó napja, azonnali hatályú felmondás esetén a felmondás közlésének a napja.

12.4. A könyvelési szerződés megszűnésével a Könyvelő iroda adóhatóság előtti állandó meghatalmazása is meg- szűnik, amelyet bármelyik fél jogosult önállóan az adóhatóságnak bejelenteni.

12.5. A könyvelési szerződés megszűnése esetén az Ügyfél köteles a megszűnés napján a Könyvelő iroda által bir- tokolt számviteli bizonylatait, iratait, okmányait személyesen, vagy meghatalmazottja útján a Könyvelő iroda helyi- ségében átvenni és onnan elszállítani. Amennyiben az Ügyfél az iratok átvételére nem a Könyvelő iroda által el- lenjegyzett tételes iratjegyzéket vesz fel, úgy őt terheli annak bizonyítása, hogy valamely számviteli bizonylat, irat nem került kiadásra. Ha az Ügyfél a megszűnés napján az iratokat nem veszi át, a Könyvelő iroda jogosult az Ügyfél részére az ő felelőssége és veszélyviselése mellett postai küldeményként feladni. Ez esetben az iratok ki- adását a feladásról szóló postai irat igazolja.

12.6. A könyvelési szerződés megszűnése esetén a Könyvelő iroda a könyvelési adatokat tartalmazó elektronikus adatállományokat, adatokat elektronikusan csak abban az esetben jogosult átadni, ha az Ügyfél igazolja, hogy rendelkezik a könyvelési szoftver felhasználó jogával. Egyébként a feldolgozott, elektronikusan tárolt adatokat a Könyvelő iroda kinyomtatva, papíralapon adja át az Ügyfélnek. A szerződés megszűnését követően a Könyvelő irodát nem terheli a számítógépes adatállományok megőrzésének kötelezettsége.

12.7. A könyvelési szerződés bármely jogcímű megszűnése esetén a megszűnés napja által meghatározott adóév zárásával kapcsolatos könyvviteli és adókötelezettségek minden esetben az Ügyfélt terhelik.

12.8. Az Ügyfél kötelezettséget vállal arra, hogy a Könyvelő irodával fennálló könyvelési szerződése megszűnésétől számított 3 éven belül nem köt könyvviteli szolgáltatásra, adótanácsadásra irányuló szerződést olyan egyéni, vagy társas vállalkozással, amelynek tulajdonosa, képviselője, vezető tisztségviselője, tagja vagy munkavállalója, alvállalkozója a megszűnt könyvelési szerződése fennállása alatt a Könyvelő iroda alkalmazott munkavállalója volt. E kötelezettsége megsértése esetén az Ügyfél a Könyvelő iroda részére a könyvelési alapdíj 3 évi (három- évi), összegének megfelelő mértékű kötbért köteles fizetni.

12.9. A szerződéses kapcsolat megszűnik – az előzőeken túlmenően − az Ügyfél, mint a Társaság kényszertörlési, végelszámolási- illetve felszámolási eljárásának kezdő napjával. Amennyiben a végelszámoló, illetve felszámoló továbbra is a Könyvel ő szolgáltatásait kívánja igénybe venni, arra a Xxxxx ismételten szerződést kötnek.

13. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

13.1. A könyvelési szerződés bármilyen módosítása írásbeli alakban érvényes.

13.2. A könyvelési szerződésben nem szabályozott kérdésekben a szolgáltatás tárgya szerint a Polgári Törvény- könyv vállalkozási és megbízási szerződésekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

13.3. A felek a szerződésből eredő jogvitáik intézésére kikötik a Könyvelő iroda székhelye szerinti városi / fővárosi kerületi, vagy Megyei Bíróság kizárólagos illetékességét.

13.4. Az ÁSZF mellékletei

1. számú melléklet – Könyvelési csomagok szolgáltatási tartalma

2. számú melléklet – Együttműködési munkamenet ábrája

3. számú melléklet − Díjszabás

Budapest, 2019. november 01.

1. számú melléklet

Mini szolgáltatási csomag tartalma

1.Könyvelés

- a törvény által előírt nyilvántartások vezetése (könyvelés)

- bankszámla könyvelése

- követelések, kötelezettségek vezetése,

- igényszerinti riportok készítése

2.Éves zárás, záró bevallás elkészítése

- záró bevallás elkészítése és továbbítása az adóhatóságnak

- kimutatások kezelése

- különböző adatszolgáltatások elkészítése, beküldése (pl. KSH, forgalmi jelentések, stb.)

3.Adótanácsadás

- kapcsolattartás a hatóságokkal

- ellenőrzésekkel kapcsolatos szakmai tanácsadás,

- közreműködés az adóhatósági ellenőrzéseknél

- online és telefonos tanácsadás a felmerülő kérdésekben

Ügyfél vállalja, hogy a jelen pontban foglalt feladatok közül a NAV előtti, ún. ügyfélkapun történő elektroni- kus eljáráshoz, továbbá telefonos ügyintézéshez, valamint a helyi adók vonatkozásában a területileg illeté- kes helyi önkormányzat polgármesteri hivatala előtti eljáráshoz Könyvelő iroda számára megadja a szüksé- ges meghatalmazásokat az adóhatóságok megfelelő formanyomtatványának aláírásával.

Alap szolgáltatási csomag tartalma

1.Könyvelés: ideértve az év eleji nyitó tételek könyvelését, az év közbeni folyamatos könyvelést és az év végi záró teendőket.

Könyvelő iroda az Ügyféltől átvett bizonylatok alapján minden tárgyhót követő hó 15. napjáig elvégzi az Ügyfél könyvelését a vonatkozó hatályos jogszabályoknak megfelelően.

A könyvelés magában foglalja az alábbiak szerint részletezett tevékenységek végzését:

- Bejövő számlák feldolgozása

- Kimenő számlák feldolgozása

- Bankkártyás számlák könyvelése, bankkal való egyeztetés

- Bankkivonatok feldolgozása

- Egyéb követelések feldolgozása

- Vám könyvelése

- Tárgyi eszközökkel kapcsolatos könyvelési feladatok ellátása

- Devizás tételek (vevő, szállító, bank, pénztár, hitel) átértékelésének és árfolyam-különbözetének könyvelése

- Vevőkövetelések értékvesztése

- Vevőkkel szemben fennálló nyitott kintlévőségek összegyűjtése

- Bérfeladás könyvelése

- házipénztár könyvelés,

- Ügyfél által meghatározott költségek, projektenkénti elkülönített nyilvántartás szerinti könyvelése

- A Ügyfél által megvalósított projektek könyvelésével összefüggésben felmerült elhatárolások könyvelése, feloldása

2.Éves beszámoló készítése és könyvvizsgálatban való részvétel

Könyvelő iroda évente egyszer, minden tárgyévet követő évben, legkésőbb május hó 31. napjáig elkészíti a törvény által előírt beszámolót, amely az alábbi elemekből áll:

- Éves Mérleg

- Éves eredmény-kimutatás

- Kiegészítő melléklet

Könyvelő iroda vállalja, hogy Ügyfél kérésére és előzetes jelzés alapján, szükség esetén, elkészíti a köztes beszámolót és annak kapcsolódó dokumentumait is.

Könyvelő iroda részt vesz az Ügyfél könyvvezetésére kiterjedő kötelező könyvvizsgálatban, fogadja a könyvvizsgáló cég munkatársait, a könyvvizsgálat során együttműködik az Ügyféllel és a könyvvizsgáló cég munkatársaival.

A könyvvizsgálat során felmerülő teendők:

- Főkönyvi számlák egyeztetése

- Listák előkészítése: adótáblák (személyi jövedelemadó, egészségbiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, munkaadói járulék, munkavállalói járulék, szakképzési hozzájárulás, rehabilitációs, innovációs járulék), adókérdőívek, egyéb listák (pl.: vevő korosító, főkönyvi számlák analitikái)

- Egyenlegközlők elkészítése és átadása kiküldése

3.Adótanácsadás

Könyvelő iroda az adótanácsadás keretében az alábbi tevékenységek elvégzését vállalja:

- a Ügyfél tevékenységéből eredő adók és járulékok kalkulálása (beleértve az év végi adófeltöltést is), az adóbevallások és önellenőrzések elkészítése, adófolyószámla egyeztetése, adatszolgáltatás, KSH statisztikák elkészítése,

- Ügyfél ÁFA bevallási gyakoriságának megfelelően, a bevallási határidő előtt legkésőbb 3 nappal tájékoztatja, az ÁFA bevallás várható eredményéről,

- kapcsolattartás és képviselet az adóhatóságok előtt (NAV, helyi önkormányzat, Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága),

- igény szerint Ügyfél harmadik személyekkel kötött szerződéseinek véleményezése adózási szempontból, szerződéskötéshez szükséges tanácsadás

- szakmai képviselet és közreműködés az adóhatósági ellenőrzések, továbbá a pénzügyi területet illető egyéb külső ellenőrzések során;

- az ellenőrzésekhez kapcsolódó szakmai tanácsadás,

- az ellenőrzések során szükséges dokumentáció elkészítése és előkészítése.

Ügyfél vállalja, hogy a jelen pontban foglalt feladatok közül a NAV előtti, ún. ügyfélkapun történő elektroni- kus eljáráshoz, továbbá telefonos ügyintézéshez, valamint a helyi adók vonatkozásában a területileg illeté- kes helyi önkormányzat polgármesteri hivatala előtti eljáráshoz Könyvelő iroda számára megadja a szüksé- ges meghatalmazásokat az adóhatóságok megfelelő formanyomtatványának aláírásával.

4.Bérszámfejtés

Ügyfél vállalja a Könyvelő iroda munkavállalóinak bérszámfejtését. A bérszámfejtési szolgáltatás az alábbi tevékenységek elvégzését foglalja magában:

- a havi bérszámfejtés elkészítése minden tárgyhónapban az megfelelő információk átadását követő

3. munkanap, de legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 7. napjáig, illetve amennyiben ez a nap hétvégére, vagy munkaszüneti napra esik, az azt megelőző hét utolsó munkanapjáig az aktív alkalmazottak és a passzív jogú táppénzes állományban lévő dolgozók tekintetében,

- a bérszámfejtési analitikák (bérlisták, egyéni számfejtési kimutatások, munkabér utalási listák, stb.) elkészítése minden hónap 7. napjáig,

- a bérszámfejtéssel kapcsolatban a vonatkozó jogszabályok által előírt nyilvántartások elkészítése, vezetése, és az ehhez kapcsolódó bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségek határidőben történő teljesítése,

- társadalombiztosítási ügyintézés,

- a Ügyfél bérfizetéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségeinek megállapítása (adók, járulékok), amelyről a bérfeladás elkészítésén felül a Könyvelő iroda úgy köteles a Ügyfélt tájékoztatni, hogy a Ügyfél a fizetési kötelezettségének a törvényben meghatározott időn belül eleget tudjon tenni,

- a bérfeladások és bérösszesítők elkészítése havonta a főkönyvi könyvelés számára a kívánt költséghelyi bontásban,

- napidíjak bérszámfejtése,

- kiküldetési költségek számfejtése,

- a bérszámfejtés eredményeként, a Ügyfél részéről utalandó összegekről tájékoztató küldése

- a munkaügyi feladatok közül a munkavállalók be- és kilépésével kapcsolatos dokumentumok elkészítése,

- munkaügyi KSH jelentések elkészítése, munkaügyi NAV adatszolgáltatások,

- a Könyvelő iroda folyamatos tájékoztatása a jelen pont tárgyával kapcsolatos jogszabályokról és az azokban bekövetkezett változásokról.

5.Bérszámfejtéshez kapcsolódó tanácsadás

- a fenti pontokban kifejtett tevékenységekkel kapcsolatos eseti tanácsadás,

- tanácsadás közvetlenül a Ügyfél munkatársai részére, az általuk feltett kizárólagosan olyan kérdések tekintetében, amelyek szoros összefüggésben állnak a Ügyféllel fennálló szerződésükből eredő bevételük elszámolásával, számfejtésével, illetve adózásával,

- egyéb eseti tanácsadás, a Ügyfél igénye alapján.

Optimum szolgáltatási csomag tartalma

1.Könyvelés: ideértve az év eleji nyitó tételek könyvelését, az év közbeni folyamatos könyvelést és az év végi záró teendőket.

Könyvelő iroda az Ügyféltől átvett bizonylatok alapján minden tárgyhót követő hó 15. napjáig elvégzi az Ügyfél könyvelését a vonatkozó hatályos jogszabályoknak megfelelően.

A könyvelés magában foglalja az alábbiak szerint részletezett tevékenységek végzését:

- Bejövő számlák feldolgozása

- Kimenő számlák feldolgozása

- Bankkártyás számlák könyvelése, bankkal való egyeztetés

- Bankkivonatok feldolgozása

- Egyéb követelések feldolgozása

- Vám könyvelése

- Tárgyi eszközökkel kapcsolatos könyvelési feladatok ellátása

- Devizás tételek (vevő, szállító, bank, pénztár, hitel) átértékelésének és árfolyam-különbözetének könyvelése

- Vevőkövetelések értékvesztése

- Vevőkkel szemben fennálló nyitott kintlévőségek összegyűjtése

- Bérfeladás könyvelése

- házipénztár könyvelés,

- Ügyfél által meghatározott költségek, projektenkénti elkülönített nyilvántartás szerinti könyvelése

- A Ügyfél által megvalósított projektek könyvelésével összefüggésben felmerült elhatárolások könyvelése, feloldása

2.Éves beszámoló készítése és könyvvizsgálatban való részvétel

Könyvelő iroda évente egyszer, minden tárgyévet követő évben, legkésőbb május hó 31. napjáig elkészíti a törvény által előírt beszámolót, amely az alábbi elemekből áll:

- Éves Mérleg

- Éves eredmény-kimutatás

- Kiegészítő melléklet

Könyvelő iroda vállalja, hogy Ügyfél kérésére és előzetes jelzés alapján, szükség esetén, elkészíti a köztes beszámolót és annak kapcsolódó dokumentumait is.

Könyvelő iroda részt vesz az Ügyfél könyvvezetésére kiterjedő kötelező könyvvizsgálatban, fogadja a könyvvizsgáló cég munkatársait, a könyvvizsgálat során együttműködik az Ügyféllel és a könyvvizsgáló cég munkatársaival.

A könyvvizsgálat során felmerülő teendők:

- Főkönyvi számlák egyeztetése

- Listák előkészítése: adótáblák (személyi jövedelemadó, egészségbiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, munkaadói járulék, munkavállalói járulék, szakképzési hozzájárulás, rehabilitációs, innovációs járulék), adókérdőívek, egyéb listák (pl.: vevő korosító, főkönyvi számlák analitikái)

- Egyenlegközlők elkészítése és átadása kiküldése

3.Adótanácsadás

Könyvelő iroda az adótanácsadás keretében az alábbi tevékenységek elvégzését vállalja:

- a Ügyfél tevékenységéből eredő adók és járulékok kalkulálása (beleértve az év végi adófeltöltést is), az adóbevallások és önellenőrzések elkészítése, adófolyószámla egyeztetése, adatszolgáltatás, KSH statisztikák elkészítése,

- Ügyfél ÁFA bevallási gyakoriságának megfelelően, a bevallási határidő előtt legkésőbb 3 nappal tájékoztatja, az ÁFA bevallás várható eredményéről,

- kapcsolattartás és képviselet az adóhatóságok előtt (NAV, helyi önkormányzat, Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága),

- igény szerint Ügyfél harmadik személyekkel kötött szerződéseinek véleményezése adózási szempontból, szerződéskötéshez szükséges tanácsadás

- szakmai képviselet és közreműködés az adóhatósági ellenőrzések, továbbá a pénzügyi területet illető egyéb külső ellenőrzések során;

- az ellenőrzésekhez kapcsolódó szakmai tanácsadás,

- az ellenőrzések során szükséges dokumentáció elkészítése és előkészítése.

Ügyfél vállalja, hogy a jelen pontban foglalt feladatok közül a NAV előtti, ún. ügyfélkapun történő elektroni- kus eljáráshoz, továbbá telefonos ügyintézéshez, valamint a helyi adók vonatkozásában a területileg illeté-

kes helyi önkormányzat polgármesteri hivatala előtti eljáráshoz Könyvelő iroda számára megadja a szüksé- ges meghatalmazásokat az adóhatóságok megfelelő formanyomtatványának aláírásával.

4.Bérszámfejtés

Ügyfél vállalja a Könyvelő iroda munkavállalóinak bérszámfejtését. A bérszámfejtési szolgáltatás az alábbi tevékenységek elvégzését foglalja magában:

- a havi bérszámfejtés elkészítése minden tárgyhónapban az megfelelő információk átadását követő

3. munkanap, de legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 7. napjáig, illetve amennyiben ez a nap hétvégére, vagy munkaszüneti napra esik, az azt megelőző hét utolsó munkanapjáig az aktív alkalmazottak és a passzív jogú táppénzes állományban lévő dolgozók tekintetében,

- a bérszámfejtési analitikák (bérlisták, egyéni számfejtési kimutatások, munkabér utalási listák, stb.) elkészítése minden hónap 7. napjáig,

- a bérszámfejtéssel kapcsolatban a vonatkozó jogszabályok által előírt nyilvántartások elkészítése, vezetése, és az ehhez kapcsolódó bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségek határidőben történő teljesítése,

- társadalombiztosítási ügyintézés,

- a Ügyfél bérfizetéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségeinek megállapítása (adók, járulékok), amelyről a bérfeladás elkészítésén felül a Könyvelő iroda úgy köteles a Ügyfélt tájékoztatni, hogy a Ügyfél a fizetési kötelezettségének a törvényben meghatározott időn belül eleget tudjon tenni,

- a bérfeladások és bérösszesítők elkészítése havonta a főkönyvi könyvelés számára a kívánt költséghelyi bontásban,

- napidíjak bérszámfejtése,

- kiküldetési költségek számfejtése,

- a bérszámfejtés eredményeként, a Ügyfél részéről utalandó összegekről tájékoztató küldése

- a munkaügyi feladatok közül a munkavállalók be- és kilépésével kapcsolatos dokumentumok elkészítése,

- munkaügyi KSH jelentések elkészítése, munkaügyi NAV adatszolgáltatások,

- a Könyvelő iroda folyamatos tájékoztatása a jelen pont tárgyával kapcsolatos jogszabályokról és az azokban bekövetkezett változásokról.

5.Bérszámfejtéshez kapcsolódó tanácsadás

- a fenti pontokban kifejtett tevékenységekkel kapcsolatos eseti tanácsadás,

- tanácsadás közvetlenül a Ügyfél munkatársai részére, az általuk feltett kizárólagosan olyan kérdések tekintetében, amelyek szoros összefüggésben állnak a Ügyféllel fennálló szerződésükből eredő bevételük elszámolásával, számfejtésével, illetve adózásával,

- egyéb eseti tanácsadás, a Ügyfél igénye alapján.

6.Kiegészítő egyéb szolgáltatások

- együttműködés a kötelező szabályzatok átvizsgálásában

- egyéb beadványok elkészítése (kérelem, fellebbezés)

- külföldi adóhatóságokhoz való bejelentés, jelentési kötelezettség ellátása

- statisztikai adatszolgáltatások elkészítése

- egyéb adminisztrációs feladatok ellátása (analitikus nyilvántartások vezetése, egyenlegközlők, stb.)

Prémium szolgáltatási csomag tartalma

1.Könyvelés: ideértve az év eleji nyitó tételek könyvelését, az év közbeni folyamatos könyvelést és az év végi záró teendőket.

Könyvelő iroda az Ügyféltől átvett bizonylatok alapján minden tárgyhót követő hó 15. napjáig elvégzi az Ügyfél könyvelését a vonatkozó hatályos jogszabályoknak megfelelően.

A könyvelés magában foglalja az alábbiak szerint részletezett tevékenységek végzését:

- Bejövő számlák feldolgozása

- Kimenő számlák feldolgozása

- Bankkártyás számlák könyvelése, bankkal való egyeztetés

- Bankkivonatok feldolgozása

- Egyéb követelések feldolgozása

- Vám könyvelése

- Tárgyi eszközökkel kapcsolatos könyvelési feladatok ellátása

- Devizás tételek (vevő, szállító, bank, pénztár, hitel) átértékelésének és árfolyam-különbözetének könyvelése

- Vevőkövetelések értékvesztése

- Vevőkkel szemben fennálló nyitott kintlévőségek összegyűjtése

- Bérfeladás könyvelése

- házipénztár könyvelés,

- Ügyfél által meghatározott költségek, projektenkénti elkülönített nyilvántartás szerinti könyvelése

- A Ügyfél által megvalósított projektek könyvelésével összefüggésben felmerült elhatárolások könyvelése, feloldása

2.Éves beszámoló készítése és könyvvizsgálatban való részvétel

Könyvelő iroda évente egyszer, minden tárgyévet követő évben, legkésőbb május hó 31. napjáig elkészíti a törvény által előírt beszámolót, amely az alábbi elemekből áll:

- Éves Mérleg

- Éves eredmény-kimutatás

- Kiegészítő melléklet

Könyvelő iroda vállalja, hogy Ügyfél kérésére és előzetes jelzés alapján, szükség esetén, elkészíti a köztes beszámolót és annak kapcsolódó dokumentumait is.

Könyvelő iroda részt vesz az Ügyfél könyvvezetésére kiterjedő kötelező könyvvizsgálatban, fogadja a könyvvizsgáló cég munkatársait, a könyvvizsgálat során együttműködik az Ügyféllel és a könyvvizsgáló cég munkatársaival.

A könyvvizsgálat során felmerülő teendők:

- Főkönyvi számlák egyeztetése

- Listák előkészítése: adótáblák (személyi jövedelemadó, egészségbiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, munkaadói járulék, munkavállalói járulék, szakképzési hozzájárulás, rehabilitációs, innovációs járulék), adókérdőívek, egyéb listák (pl.: vevő korosító, főkönyvi számlák analitikái)

- Egyenlegközlők elkészítése és átadása kiküldése

3.Adótanácsadás

Könyvelő iroda az adótanácsadás keretében az alábbi tevékenységek elvégzését vállalja:

- a Ügyfél tevékenységéből eredő adók és járulékok kalkulálása (beleértve az év végi adófeltöltést is), az adóbevallások és önellenőrzések elkészítése, adófolyószámla egyeztetése, adatszolgáltatás, KSH statisztikák elkészítése,

- Ügyfél ÁFA bevallási gyakoriságának megfelelően, a bevallási határidő előtt legkésőbb 3 nappal tájékoztatja, az ÁFA bevallás várható eredményéről,

- kapcsolattartás és képviselet az adóhatóságok előtt (NAV, helyi önkormányzat, Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága),

- igény szerint Ügyfél harmadik személyekkel kötött szerződéseinek véleményezése adózási szempontból, szerződéskötéshez szükséges tanácsadás

- szakmai képviselet és közreműködés az adóhatósági ellenőrzések, továbbá a pénzügyi területet illető egyéb külső ellenőrzések során;

- az ellenőrzésekhez kapcsolódó szakmai tanácsadás,

- az ellenőrzések során szükséges dokumentáció elkészítése és előkészítése.

Ügyfél vállalja, hogy a jelen pontban foglalt feladatok közül a NAV előtti, ún. ügyfélkapun történő elektroni- kus eljáráshoz, továbbá telefonos ügyintézéshez, valamint a helyi adók vonatkozásában a területileg illeté- kes helyi önkormányzat polgármesteri hivatala előtti eljáráshoz Könyvelő iroda számára megadja a szüksé- ges meghatalmazásokat az adóhatóságok megfelelő formanyomtatványának aláírásával.

4.Bérszámfejtés

Ügyfél vállalja a Könyvelő iroda munkavállalóinak bérszámfejtését. A bérszámfejtési szolgáltatás az alábbi tevékenységek elvégzését foglalja magában:

- a havi bérszámfejtés elkészítése minden tárgyhónapban az megfelelő információk átadását követő

3. munkanap, de legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 7. napjáig, illetve amennyiben ez a nap hétvégére, vagy munkaszüneti napra esik, az azt megelőző hét utolsó munkanapjáig az aktív alkalmazottak és a passzív jogú táppénzes állományban lévő dolgozók tekintetében,

- a bérszámfejtési analitikák (bérlisták, egyéni számfejtési kimutatások, munkabér utalási listák, stb.) elkészítése minden hónap 7. napjáig,

- a bérszámfejtéssel kapcsolatban a vonatkozó jogszabályok által előírt nyilvántartások elkészítése, vezetése, és az ehhez kapcsolódó bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségek határidőben történő teljesítése,

- társadalombiztosítási ügyintézés,

- a Ügyfél bérfizetéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségeinek megállapítása (adók, járulékok), amelyről a bérfeladás elkészítésén felül a Könyvelő iroda úgy köteles a Ügyfélt tájékoztatni, hogy a Ügyfél a fizetési kötelezettségének a törvényben meghatározott időn belül eleget tudjon tenni,

- a bérfeladások és bérösszesítők elkészítése havonta a főkönyvi könyvelés számára a kívánt költséghelyi bontásban,

- napidíjak bérszámfejtése,

- kiküldetési költségek számfejtése,

- a bérszámfejtés eredményeként, a Ügyfél részéről utalandó összegekről tájékoztató küldése

- a munkaügyi feladatok közül a munkavállalók be- és kilépésével kapcsolatos dokumentumok elkészítése,

- munkaügyi KSH jelentések elkészítése, munkaügyi NAV adatszolgáltatások,

- a Könyvelő iroda folyamatos tájékoztatása a jelen pont tárgyával kapcsolatos jogszabályokról és az azokban bekövetkezett változásokról.

5.Bérszámfejtéshez kapcsolódó tanácsadás

- a fenti pontokban kifejtett tevékenységekkel kapcsolatos eseti tanácsadás,

- tanácsadás közvetlenül a Ügyfél munkatársai részére, az általuk feltett kizárólagosan olyan kérdések tekintetében, amelyek szoros összefüggésben állnak a Ügyféllel fennálló szerződésükből eredő bevételük elszámolásával, számfejtésével, illetve adózásával,

- egyéb eseti tanácsadás, a Ügyfél igénye alapján.

6.Kiegészítő egyéb szolgáltatások

- együttműködés a kötelező szabályzatok átvizsgálásában

- egyéb beadványok elkészítése (kérelem, fellebbezés)

- külföldi adóhatóságokhoz való bejelentés, jelentési kötelezettség ellátása

- statisztikai adatszolgáltatások elkészítése

- egyéb adminisztrációs feladatok ellátása (analitikus nyilvántartások vezetése, egyenlegközlők, stb.)

7.Projekt elszámolásokhoz kapcsolódó könyvviteli nyilvántartások előkészítése

Ügyfél és Könyvelő iroda, a pályázati elszámolások határidőre történő elkészítéséhez szoros együttműködésben biztosítják egymásnak a megfelelő információ áramlást, a feladataik határidőre történő teljesítése érdekében. Ennek részeként az elszámolási határidőt megelőző 15. nap megkezdik az ellenőrzését, szükség esetén az egyeztetést a benyújtásra kerülő elszámolásról.

Könyvelő iroda vállalja, hogy a Ügyfél pályázati elszámolásokhoz kapcsolódó kötelezettségeinek a teljesítéséhez, a Ügyfél által előre meghatározott, - a Ügyfél és a támogatást folyósító szervezet közötti szerződésekben rögzített elszámolási határidők figyelembevételével - a pályázatokhoz kapcsolódó számviteli nyilvántartást, az elszámolási időszakot követő hónap 15.-éig naprakészen biztosítja.

Ügyfél vállalja, hogy a könyvvizsgálóknak auditálásra átadott elszámolásokkal kapcsolatos, a könyvvizsgáló által tett észrevételeit, írásos formában (e-mailben), a Könyvelő iroda részére haladéktalanul megküldi. Amennyiben szükséges, Könyvelő iroda egyeztet a könyvvizsgálóval.

Könyvelő iroda vállalja, hogy a Ügyféltől kapott információk alapján, a könyvvizsgáló által tett észrevételek alapján, Ügyféllel egyeztetve - amennyiben szükséges – a számviteli nyilvántartást, legkésőbb 5 munkanapon belül korrigálja, és a korrekció megtörténtéről, haladéktalanul értesíti a Ügyfélt e-mailben.

Könyvelő iroda vállalja, hogy a Ügyfél munkatársaival egyeztet a felek részéről felmerülő kérdések kapcsán.

2. számú melléklet

Szolgáltatási csomagjaink 3. számú melléklet

Mini csomag Kezdő Alap Optimum Prémium (VIP)

Könyvelés

- számlák, bank, pénztár, befektetett eszközök, készletek)

- Pénztár kezelése (kp. forgalom figyelés, megállapodás sze- rint bizonylat előállítás)

- aktuális (havi/negyedéves/éves) bevallások elkészítése, 🗸

beadása

- speciális analitikák, bevallások elkészítése (környezetvé- delmi termékdíj, átvezetés, stb.)

🗸

200,- Ft/tétel, de minimum 20.000,- Ft

(az első évben)

🗸 🗸 🗸

Zárás, éves beszámoló, adóbevallások összeállítása 1 havi alapdíj 1 havi alapdíj 1 havi alapdíj 1 havi alapdíj csomag része

Bérszámfejtés

- bérszámfejtés, járulék bevallás elkészítése, dolgozók be- és kijelentése

TB ügyintézés ellátása (táppénz, egyéb ellátási igények elkészítése, munkaügyi statisztikák)

Alkalmi munkavállalókkal kapcsolatos könyvelési feladat (bérszámfejtés, nyilvántartás, adatszolgáltatás, bejelentés) Tanácsadás, konzultáció

- konzultáció (személyes)

- telefonos, online konzultáció

- adótanácsadás

Hatóság előtti képviselet

nincs

nincs nincs

negyedévente korlátlan nincs

bizonylatok, nyil- vántartások elő- készítése

3.000,- Ft/fő/hó

nincs nincs

havonta korlátlan nincs

meghatalmazás alapján segítő közreműködés,

5 fő, további külön díjért

nincs nincs

havonta korlátlan nincs

meghatalmazás alapján segítő közreműködés,

20 fő, további külön díjért

🗸

5 főig

havonta korlátlan

vállalkozás profil- jába vágó meghatalmazás alapján segítő közreműködés,

korlátlan

🗸

5 főig

korlátlan korlátlan korlátlan

meghatalmazás alapján segítő közreműködés,

Jelentések (riport) készítés

Kiemelt (egyéb) szolgáltatások – csomag részeként / egye- di árazással

- könyvelési anyag elhozatala – igény szerint-

- egyéb beadványok elkészítése, beadása (kérelem, fellebbe- zés, stb.)

- Szabályzatok elkészítésében, aktualizálásában való közre- működés

- Egyéb adminisztráció szolgáltatása (szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása, partnerenkénti összegfigyelés, egyenlegközlők elkészítése, KSH statisztikák, stb.)

- A külföldi adóhatósághoz való bejelentés, azzal a kapcsolat- tartás (jelentések, bevallások)

- pénzügyi tervezés

- pályázati-, hitelfelvételi anyagok összeállítása

- egyéb együttműködés (pályázati elszámolás, kontrolling, stb.)

Havi ár (nettó /bruttó)*2

személyes eljárás személyes eljárás személyes eljárás személyes eljárás

negyedévente	negyedévente	negyedévente	xxxxxxx	xxxxxxxxx
−	−	−	−	🗸
−	−	−	🗸	🗸
−	−	−	−	🗸
−	−	−	🗸	🗸
−	−	−	🗸	🗸
−	−	−	−	🗸
−	−	−	−	🗸
−	−	−	🗸	🗸
10.000,- Ft (12.700,- Ft)	tételszámos	55.000,- Ft (69.850,- Ft)	85.000,- (107.950,- Ft)	150.000,- Ft (190.500,- Ft)

* egyedi kedvezmények opcionálisan, akciósan kaphatók. A csomagon felüli szolgáltatásokat díjai külön felszámításra kerülnek. Kinek melyiket ajánljuk?

MINI csomag Ezt a csomagunkat az egyéni vállalkozók és KATA-s vállalkozók számára ajánljuk. KEZDŐ Kezdő vállalkozásoknál a tételszámos díjelszámolást javasoljuk.

ALAP csomag Alap könyvelő csomagunk azon vállalkozások számára ajánljuk, amelyek rendszeres, közepes mennyisé- gű számlaforgalommal és bevétellel rendelkeznek

OPTIMUM Optimum könyvelő csomagunkat közép méretű cégek számára ajánljuk, amelyek rendszeres, jelentősebb számlaforga- lommal, napi kapcsolattartásra van szükség döntéseik meghozatalához, és komoly adminisztrációs munkaigényük van.

PRÉMIUM Prémium csomagunk egyedi igényekkel rendelkező partnereink számára elérhetők. Jellemzően nagyobb méretű cégek választják, amely olykor helyszíni könyveléssel, vagy rendszeres személyes konzultációval is jár.

2 2020. január 01-től hatályos és visszavonásig érvényes

Kiegészítő szolgáltatások árai

(Ha kisebb csomagot választott, de 1-1 alkalommal valamelyik szolgáltatásra szüksége van!)

Szolgáltatás megnevezése Ár (bruttó ár)

bérszámfejtés 3.000,- Ft/hó/fő

pénztárbizonylatok készítése (gépi úton, igény szerint) 5.000,- Ft/hó (6.350,- Ft) speciális analitikák, bevallások elkészítése (környezetvédelmi termékdíj, ……., stb.) 3.000,- Ft/bevallás (3.810,- Ft)

munkaszerződések megírása, ellenőrzése, aktualizálása 10.000,- Ft/fő/alkalom (12.700,- Ft)

TB ügyintézés ellátása (táppénz, egyéb ellátási igények elkészítése, munkaügyi statisztikák) 3.000,- Ft/fő/alkalom (3.810,- Ft)

Alkalmi munkavállalókkal kapcsolatos könyvelési feladat (bérszámfejtés, nyilvántartás, adat- szolgáltatás)

3.000,- Ft/fő/alkalom (3.810,- Ft)

egyéb beadványok elkészítése, beadása (átvezetés, önellenőrzések) 3.000,- Ft/fő/alkalom (3.810,- Ft) egyéb beadványok elkészítése, beadása (részletfizetési kérelem, fellebbezés) 20.000- Ft/alkalom (25.400,- Ft) konzultáció (személyes, telefonos) 5.000,- Ft/óra (6.350,- Ft)

online konzultáció ingyenes

hatóság előtti képviselet 25.000,- Ft/alkalom (31.750,- Ft)

Jelentések (riport) készítés 5.000,- Ft/db/alkalom (6.350,- Ft)

könyvelési anyag elhozatala – igény szerint − 5.000,- Ft/alkalom (6.350,- Ft)

adótanácsadás 10.000,- Ft/óra (12.700,- Ft)

Szabályzatok elkészítése (Számviteli Politika, pénzkezelési, leltározási, selejtezési, önköltségi szabályzat)

65.000,- Ft /csomag (82.550,- Ft)

Szabályzatok aktualizálása 10.000,- Ft/csomag (12.700,- Ft)

pénzügyi tervezés egyedi ár

pályázati-, hitelfelvételi anyagok összeállítása egyedi ár A Megrendelő követeléseinek és kötelezettségeinek az érintett felekkel (vevő, szállító,

hitelezők) való egyeztetése során az egyeztető levelek kiküldése, illetve a Megrendelő és vevőivel és szállítóival esetleges, – de nem a könyvelésből eredő - eltéréseknek az érdemi ügyintézése.

3.000,- Ft/alkalom (3.810,- Ft)

A szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásának folyamatos vezetése 3.000,- Ft/év (3.810,- Ft)

A dolgozók személyre szabott kereteinek (pl. természetbeni juttatás) nyilvántartása. Ide tartozik az ún. „cafeteria-rendszer” személyi nyilvántartása;

A bizonylatoknak – a könyvelési rendszeren kívüli - rendszerezése, archiválása;

5.000,- Ft/fő (6.350,- Ft)

A külföldi adóhatósághoz való bejelentés, azzal a kapcsolattartás (jelentések, bevallások); 10.000,- Ft/alkalom (12.700,- Ft) A környezetvédelmi termékdíj megállapításához tartozó analitikák vezetése, s más olyan

díjakhoz, adókhoz tartozó nyilvántartások vezetése, amelyek alapját képezik, vagy képezhetik valamilyen hatósági eljárásnak, ellenőrzésnek;

KSH statisztikák

A támogatások, pályázatok benyújtásához szükséges dokumentáció összeállítása, az ezekhez kapcsolódó ellenőrzések előkészítése, azokon való részvétel;

A Megrendelőnél dolgozó munkatársak, a Megrendelő tulajdonosi köréhez tartozó önadózást választó személyek privát személyi jövedelemadó bevallásának elkészítése;

Egyedi éves vállalkozói bevallások készítése – hozott kimutatások alapján –

Iratanyagok tárolása beszámoló (záró-bevallás) elkészítését követően

* 2020. január 01-től hatályos és visszavonásig érvényes

10.000,- Ft/alkalom (12.700,- Ft)

3.000,- Ft/alkalom (3.81,- Ft) egyedi ár

3.000,- Ft/alkalom (3.810,- Ft)

5.000,- Ft/alkalom (6.350,- Ft)

10.000,- Ft/hó (12.700,- Ft/hó)