SZAKKÉPZÉSI MUNKASZERZŐDÉS – 2021
SZAKKÉPZÉSI MUNKASZERZŐDÉS – 2021
A SZAKMAI OKTATÁS
A technikumban és a szakképző iskolában folyó szakmai oktatás két szakaszban zajlik: az ágazati alapoktatásban és a szakirányú oktatásban.
Az ágazati alapoktatás
A szakképző intézményben a szakirányú oktatást az ágazati alapoktatás előzi meg.
Az ágazati alapoktatás magában foglalja az adott ágazat közös szakmai tartalmait a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottak szerint. Az ágazati alapoktatás kizárólag szakképző intézményben szervezhető meg.
Ágazati alapoktatást:
a technikum kilencedik és tizedik évfolyamán,
szakképző iskolában a kilencedik évfolyamon,
kizárólag szakmai vizsgára történő felkészítésben (érettségi végzettséggel, valamint második szakmatanulás esetében beszámítás, felmentés nélkül) a szakmai oktatás első félévében
kell megszervezni.
Az ágazati alapoktatást a szintén a szakképző intézményben szervezett ágazati alapvizsga zárja. Az ágazati alapvizsga állami vizsga, amely a tanulóknak az adott ágazatban történő munkavégzéshez szükséges szakmai alaptudását és kompetenciáit országosan egységes eljárás keretében méri. Az ágazati alapvizsga az adott ágazatba tartozó valamennyi szakma tekintetében azonos szakmai tartalmát a képzési és kimeneti követelmények határozzák meg.
Az ágazati alapvizsgát a szakképző intézmény szervezi. (A szintvizsgát korábban a gazdasági kamara szervezte.) Az ágazati alapvizsga lebonyolítására a tanulmányok alatti vizsga szabályait kell alkalmazni. A vizsga elnökét a területileg illetékes gazdasági kamara delegálja, a vizsgabizottság többi tagja a szakképző intézményben dolgozó oktatók közül kerül felkérésre. Az ágazati alapvizsga teljesítése az év végén adott bizonyítványba bejegyzésre kerül, ez meghatározott munkakör betöltésére való alkalmasságot is igazol. A tanulók a sikeres ágazati alapvizsgát követően a szakképző intézményben külön felvételi eljárás nélkül folytathatják tanulmányaikat azzal, hogy az általuk választott szakmáról az ágazati alapoktatás során az igazgató által meghatározott időszakon belül kell nyilatkozniuk. A sikertelenül vizsgázó tanulók magasabb évfolyamra nem léphetnek.
Nem kell ágazati alapvizsgát tennie és az ágazati alapvizsga eredményét sikeresnek kell tekinteni annak, aki korábbi tanulmányai, előzetesen megszerzett tudása, illetve gyakorlata beszámításával vesz részt a szakmai oktatásban, ha beszámított előzetes tudása magában foglalja az ágazati alapvizsga követelményeit. Ez azt jelenti, hogy ezzel a beszámítással ágazati alapvizsga nélkül is elkezdhető a szakirányú oktatás.
A szakirányú oktatás
A szakirányú oktatás célja, hogy a tanulók a szakma keretében ellátandó munka-tevékenységekhez szükséges ismereteket és készségeket elsajátítsák, legyenek képesek azokat a gyakorlatban alkalmazni, továbbá, hogy a szakmai vizsgára felkészüljenek.
A szakirányú oktatás a tanulók számára szakképző intézményben vagy szakképzési munkaszerződéssel duális képzőhelyen szervezhető meg.
A szakirányú oktatás követelményeire való felkészítéshez szükséges képzési programot, tárgyi eszközöket és a vonatkozó jogszabályban meghatározott végzettséggel és képzettséggel rendelkező oktatókat, valamint további személyi feltételeket a szakirányú oktatást folytató szervezet biztosítja.
Szakképző intézményben szakirányú oktatás csak akkor teljesíthető, ha a tanulók duális képzőhelyen való részvétele a szakirányú oktatásban a gazdasági kamara közreműködése mellett sem biztosítható. Ha a szakmai oktatás célját szolgálja, a szakirányú oktatás teljesíthető külföldön is, amelynek időtartama nem haladhatja meg a szakirányú oktatás időtartamának egynegyedét. Külföldi gyakorlatra csak az ágazati alapoktatást és sikeres ágazati alapvizsgát követően kerülhet sor. A szakirányú oktatásban való részvétel kötelező, a szakirányú oktatásról történő mulasztást a tanulóknak pótolniuk szükséges.
A szakirányú oktatás tanítási évben teljesítendő oktatásból és a tanítási éven kívüli egybefüggő gyakorlatból vagy a szakképzési munkaszerződés hatálya alatt teljesítendő oktatásból és gyakorlatból áll. Az őszi, a téli és a tavaszi szünet ideje alatt – a szorgalmi időszakban teljesítendő szakirányú oktatás igazolatlan mulasztásának pótlása, illetve szakképzési munkaszerződés keretében folytatott szakirányú oktatás kivételével – szakirányú oktatás nem szervezhető.
A szakirányú oktatás időtartama a napi nyolc órát, illetve, ha a tanuló fiatal munkavállaló, a napi hét órát nem haladhatja meg. A tanuló a napi oktatási időt meghaladó szakirányú oktatásban nem vehet részt. A napi szakirányú oktatást hat és huszonkét óra között kell megszervezni. A szakirányú oktatás befejezése és a következő napi szakirányú oktatás, vagy közismereti oktatás megkezdése között legalább tizenhat óra folyamatos pihenőidőt kell a tanuló számára biztosítani. (Ezek az előírások lényegében megegyeznek a tanulószerződés keretében történő foglalkoztatás korábbi szabályaival.) A tanuló részére, ha a napi szakirányú oktatási idő a négy és fél órát meghaladja, legalább harminc perc, ha a hat órát meghaladja, legalább negyvenöt perc megszakítás nélküli szünetet kell biztosítani a napi oktatási időn belül.
A tanulót a szakirányú oktatás keretében megilletik mindazok a jogok, amelyeket az érdekvédelem tekintetében a munka törvénykönyve, valamint az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés követelményei tekintetében az Mtv. és végrehajtási rendeletei biztosítanak a munkavállaló részére. E rendelkezések alkalmazásában munkavállalón a tanulót, munkáltatón a szakképző intézményt, illetve a duális képzőhelyet kell érteni.
A tanuló szakirányú oktatás keretében csak a szakirányú oktatáshoz kapcsolódóan meghatározott feladat ellátására kötelezhető és csak egészséges, biztonságos körülmények között foglalkoztatható.
A szakirányú oktatás időbeli megszervezése
A szakképző intézményben szervezett szakirányú oktatásban a tanuló a tanítási évben teljesítendő képzésen és a tanítási éven kívüli egybefüggő gyakorlaton kívül – a gyakorlat igazolatlan mulasztásának pótlása kivételével – a szakirányú oktatásban való részvételre nem kötelezhető.
A duális képzőhelynél szakirányú oktatásra nem kerülhet sor
a közismereti oktatási napokon, ha a közismereti oktatás foglalkozásainak száma az adott napon a négy foglalkozást meghaladja,
a szakképző intézmény által szervezett olyan rendezvény napján, amelyen minden tanuló részvétele kötelező,
a tanuló vizsgája napjain és a tanulmányokat befejező szakmai vizsgája napjain, továbbá
minden olyan esetben, amikor a munkajogi szabályok szerint a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.
A duális képzőhely a heti pihenőnapokon és a munkaszüneti napokon, valamint az őszi, a téli és a tavaszi szünet időtartama alatt a tanulót szakirányú oktatásra csak a rendeltetése folytán e napon is működő szakirányú oktatási helyen és a szakképző intézmény hozzájárulásával veheti igénybe, vagy abban az esetben, ha a tanuló, a mulasztását pótolja. Az igénybe vett idő helyett – a mulasztás pótlásának esetét kivéve, lehetőleg a következő szakirányú oktatási napon – ugyanolyan mértékben kell szabadidőt biztosítani.
A szakirányú oktatás helyszíne
A szakirányú oktatást tanteremben, tanműhelyben vagy munkahelyi körülmények között kell megszervezni. A tanműhely lehet iskolai tanműhely vagy duális képzőhely által működtetett tanműhely. A tanműhely olyan gyakorlati képzőhely, amely a szakma jellegétől függően különösen műhely, tangazdaság, tanbolt, tankórterem, tankert, tanudvar, tankonyha, laboratórium, taniroda, demonstrációs terem, gyakorló- és szaktanterem formájában működik.
Az iskolai tanműhely működésének személyi feltételeiről a fenntartó, a duális képzőhely által működtetett tanműhely személyi feltételeiről a duális képzőhely gondoskodik.
A duális képzőhely az általa működtetett tanműhely megfelelő működtetése érdekében gondoskodik:
tanműhelyvezetőről, aki ezt a tevékenységet más munkaköre mellett is elláthatja,
megfelelő végzettségű és képzettségű gyakorlati oktatóról, oktatókról, továbbá
a termelő-szolgáltató tevékenység előkészítéséhez szükséges műszaki, fizikai dolgozókról.
Munkahelyi körülmények között szakirányú oktatás akkor folytatható, ha
a munkahely felszereltsége,
a munkahelyen folytatott szakmai tevékenység tartalma és jellege, valamint
az oktatási időtartamát kitöltő munka
lehetővé teszi a KKK-ra való felkészülést.
A munkahelynek meg kell felelnie a tűz-, baleset-, munka- és környezetvédelmi előírásoknak.
Ha egy gazdálkodó szervezet több tanuló szakirányú oktatását szervezi meg munkahelyi körülmények között, köteles felelős személyt megbízni a tanulók szakirányú oktatásának figyelemmel kísérésére, aki ezt a tevékenységet munkája mellett is elláthatja.
Mulasztás a szakirányú oktatásról
A tanuló a szakirányú oktatásáról történő mulasztását annál a szervezetnél igazolja, amelyiknél a szakirányú oktatását teljesíti. Amennyiben tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő szakirányú oktatásról való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes szakirányú oktatási idő húsz százalékát, tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a tanuló szorgalmi időszakon kívüli egybefüggő gyakorlatáról való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja a szorgalmi időszakon kívüli egybefüggő gyakorlat foglalkozásainak húsz százalékát, úgy az évfolyam követelményeit nem teljesítette és magasabb évfolyamba nem léphet. Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg a szorgalmi időszakon kívüli egybefüggő gyakorlat foglalkozásainak öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles. Ha a tanuló mulasztása az előzőekben meghatározott mértéket eléri, de azt a következő tanév megkezdéséig pótolja, úgy magasabb évfolyamba léphet. A tanuló a megismételt évfolyamon akkor is köteles teljesíteni az egybefüggő gyakorlatot, ha azt korábban már teljesítette. A mulasztás fenti szabályai lényegében megegyeznek a tanulószerződés keretében történő foglalkoztatás korábbi szabályaival.
A szakmai oktatáshoz kapcsolódó jogviszonyok
A tanulói jogviszony
A szakmai oktatásban a tanulók a szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban állnak.
Tanulói jogviszony tanköteles kiskorúval, továbbá a nappali rendszerű szakmai oktatásban részt vevő tanulóval hozható létre annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyikben a tanuló a huszonötödik életévét betölti.
Tanulói jogviszony felvétellel vagy átvétellel keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az igazgató dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre, a tanulót a tanulói jogviszonyon alapuló jogok és kötelességek ettől az időponttól kezdve illetik meg és terhelik. A tanuló osztályba vagy csoportba való beosztásáról a szakmai munkaközösség vagy az igazgató dönt. Szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek engedélyezték, hogy tanulmányait megszakítsa.
Megszűnik a tanulói jogviszony:
ha a tanulót másik szakképző intézmény vagy köznevelési intézmény átvette, az átvétel napján,
az utolsó évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány kiállítása napján, kivéve, ha a tanuló az utolsó évfolyamot követő első szakmai vizsgaidőszakban szakmai vizsgát tesz, akkor a szakmai vizsgaidőszak utolsó napján,
ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált és
a tanuló a tanulmányait nem kívánja a szakképző intézményben tovább folytatni, a bejelentés tudomásulvételének napján,
a szakképző intézményben nem folyik másik megfelelő szakképzés vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek a szakképző intézményben nem adottak, az erről szóló határozat véglegessé válásának napján,
a tankötelezettség megszűnése után, ha a tanuló – kiskorú tanuló a törvényes képviselője egyetértésével – írásban bejelenti, hogy kimarad, a bejelentés tudomásul vételének napján,
ha a jogviszonyt – a tanköteles tanuló és a hátrányos helyzetű tanuló kivételével - fizetési hátralék miatt az igazgató a tanuló – kiskorú tanuló esetén a kiskorú tanuló törvényes képviselőjének – eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetésről szóló határozat véglegessé válásának napján,
ha a tanuló – a tanköteles tanuló kivételével – a szakképző intézmény kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott, az erről szóló határozat véglegessé válásának napján,
ha a tanulóval szemben kizárás a szakképző intézményből fegyelmi határozatot hoztak, az erről szóló határozat véglegessé válásának napján,
ha a nem magyar állampolgárságú tanuló külföldre távozik, a bejelentés tudomásul vételének napján.
A felnőttképzési jogviszony
A felnőttképzési jogviszony felnőttképzési szerződés alapján szervezettoktatás és képzés nyújtására irányuló szolgáltatásra, illetve felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatásra és abban való részvételre a szakképző intézmény vagy a felnőttképző és a képzésben résztvevő személy között létrejött viszony, amelyben a képzés a képzésben részt vevő személy sajátos elfoglaltságához, egyedi életkörülményeihez igazodóan valósul meg.
Szakképző intézményben szakmára felkészítő szakmai oktatásban a huszonötödik életévüket betöltött személyek kizárólag felnőttképzési jogviszony keretében vehetnek részt. A szakképző intézménynek a szakmai programjában meghatározottak szerint be kell számítania a korábban folytatott tanulmányokat az adott szakmára előírt – megegyező tartalmú – követelmények teljesítésébe, valamint a szakképzés megkezdése előtt foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban eltöltött szakirányú gyakorlati időt.
Felnőttképzési jogviszony keretében a szakmai oktatás időtartama legfeljebb a negyedére, az óraszáma legfeljebb a nappali rendszerű szakmai oktatás óraszámának negyven százalékáig csökkenthető. Ez azt jelenti, hogy a Szakmajegyzékben meghatározott időtartamhoz képest akár jóval rövidebb idő alatt is kifuthat egy képzés, például 2 év helyett egy év alatt.
Szakképesítésre felkészítő szakmai képzés esetén a képzésben részt vevő személy a szakképző intézménnyel, illetve a felnőttképzővel szintén felnőttképzési jogviszonyban áll.
A felnőttképzési szerződés tartalmazza:
a képzés megnevezését és óraszámát,
a képzés
év, hónap, nap szerinti kezdésének és befejezésének tervezett időpontját, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását,
a zárt rendszerű elektronikus távoktatás kivételével a haladásának tananyagegységekre bontott ütemezését,
a képzés elvégzésével megszerezhető dokumentum megjelölését,
a képzés során nyújtott teljesítmény ellenőrzésének, értékelésének módját, valamint ha a képzéshez jogszabályban meghatározottak szerint vizsga kapcsolódik, a vizsgára bocsátás feltételeit,
a megengedett hiányzás mértékét és ennek túllépése esetén a képzésben részt vevő személyt érintő következményeket,
a képzési díj – ha a képzéshez jogszabályban meghatározottak szerint vizsga kapcsolódik, és a vizsga megszervezésére a felnőttképző jogosult, a vizsgadíj és az esetlegesen szükséges javító- és pótlóvizsga díjának – mértékét és fizetésénekmódját, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását, valamint a képzési díj megfizetésének a képzés megvalósítása teljesítésével arányban álló ütemezését,
a képzéshez nyújtott támogatás összegének költségvetési és európai uniós források szerint történő feltüntetését,
a képzés keretében nyújtott ösztöndíj mértékét és folyósításának feltételeit,
a képzésben részt vevő személy és a felnőttképző szerződésszegésének következményeit.
A felnőttképzők a képzési díjat egy összegben kötelesek meghatározni a felnőttképzési szerződésben, továbbá a felnőttképzési szerződésben feltüntetett képzési díjon felül más jogcímen további díjat vagy költséget nem állapíthatnak meg a képzésben részt vevő személyek terhére.
A felnőttképzési jogviszony a felek erre vonatkozó megállapodása alapján szünetelhet. A szünetelés alatt egyik felet sem illetik, illetve terhelik a felnőttképzési jogviszonyból fakadó jogok, illetve kötelezettségek. A felnőttképzési szerződést a képzésben részt vevő személy felmondhatja. A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis.
A felnőttképzési szerződést bármelyik fél azonnali hatállyal felmondhatja, ha
a képzésben részt vevő személy a képzés folytatására egészségileg alkalmatlanná vált,
a képzésben részt vevő személy fizetési hátralékát a felnőttképző felszólítása ellenére sem teljesíti vagy
a képzésben részt vevő személy a kontaktórákról a képzési programban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott.
A DUÁLIS KÉPZŐHELY NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELE
A duális képzőhelyek nyilvántartását a gazdasági kamara vezeti. Szakirányú oktatást folytatni szándékozó gazdálkodó szervezetek vagy képzőközpontok nyilvántartásba vételi eljárása kérelem benyújtásával indul, amelyet
a duális képzést szervező szervezet székhelye vagy
a duális képzési célt szolgáló telephelye
szerinti illetékes területi kamarának kell benyújtani.
A nyilvántartásba vétel miatt induló ellenőrzés célja annak a megállapítása, hogy a kérelmező
megfelel-e jogszabályokban előírt feltételeknek,
vállalja-e a programtantervnek megfelelő szakirányú oktatás megvalósítását,
telephelye alkalmas-e az adott szakma gyakorlati oktatására, továbbá
tudja-e biztosítani a szakirányú oktatás folytatásához szükséges, jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételeket az adott szakmában.
A kérelem beérkezése után a nyilvántartást vezető szerv (területi kamara) közigazgatási hatósági eljárás keretében győződik meg a feltételek meglétéről. Az eljárás ingyenes, a duális képzőhelyek nyilvántartása pedig nyilvános, azt a területileg illetékes gazdasági kamara saját honlapján közzéteszi, illetve elérhető a xxx.xxxxxx.xx nyilvános felületén.
Az ellenőrzésben részt vevő kamarai és szakképző iskolai szakértők helyszíni szemle során ellenőrzik a jogszabályi feltételeket. A szakirányú oktatás tárgyi eszközeinek (gépek, berendezések, szerszámok) vizsgálata az adott szakma képzési és kimeneti követelményében meghatározott eszközjegyzék szerint történik.
Az ellenőrzést követően, a szervezet megfelelősége esetén a területi kamara bejegyzi a szervezetet a duális képzőhelyek nyilvántartásába, amely közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A bejegyzés tényéről írásos úton értesíti a duális képzőhelyet.
A nyilvántartásba vételnek meg kell előznie a szakképzési munkaszerződés megkötését, leghamarabb egyidejűleg kerülhet sor erre és a szakképzési munkaszerződés megkötésére.
A nyilvántartásban szereplő szervezetek jogszabályi kötelezettsége a nyilvántartott adatokban bekövetezett változások 15 napon belül történő jelentése a nyilvántartást vezető szerv részére. A nyilvántartásban szereplő adatok javítására, kiegészítésére, bővítésére irányuló kérelmet a szervezetnek a területi kamarához írásban kell benyújtani. A változások, módosítások bejelentéséhez segítséget nyújtó nyomtatvány elérhető a területi kamara honlapján.
A duális képzőhely megszűnése esetén a duális képzőhely nyilvántartásba vételére területileg illetékes gazdasági kamara a duális képzőhelyet törli a nyilvántartásból.
A duális képzőhellyel szemben előírt követelmények
Duális képzőhelyként az a gazdálkodó szervezet vagy képzőközpont vehető nyilvántartásba,
amelynél biztosítottak a szakirányú oktatás folytatásának feltételei,
amely a jogszabályban meghatározott végzettséggel és szakképesítéssel vagy szakképzettséggel és gyakorlattal rendelkező személyt foglalkoztat,
amely rendelkezik a duális képzőhely által vállalt szakirányú oktatáshoz szükséges eszközzel és felszereléssel, valamint
a minőségirányítási feladatok esetében
- minőségirányítási rendszert (MIR) működtet vagy
- legalább a gazdasági kamara által kidolgozott szempontrendszerben (KAMSZER) meghatározott minőségi követelményeknek megfelel.
A minőségirányítási rendszer a szakképző intézmény minőségirányítási rendszere alapján minőségpolitikából, átfogó önértékelésből és ezekre épülő beavatkozó, fejlesztési tevékenységekből áll.
Duális képzőhelyként szakképző intézmény nem vehető nyilvántartásba.
A szakirányú oktatás folytatásának feltétele, hogy a duális képzőhely
rendelkezzen az adott szakma szakirányú oktatására vonatkozó képzési programmal, amely az adott szakma programtantervéhez igazodóan tartalmazza
- a duális képzőhely által oktatott tananyagelemeket és ehhez kapcsolódóan az elméleti ismereteket,
- a felügyelet mellett és az önállóan végezhető gyakorlati feladatokat, továbbá
- a kompetencia- és készségfejlesztés feladatait,
kidolgozza a tanuló értékelésére és minősítésére vonatkozó értékelési és minősítési kritériumokat.
A képzési programot úgy kell előkészíteni, hogy
a programtanterv egészét lefedje,
a megvalósítható különböző együttműködési formákkal (ÁKK, VKK) kompatibilis legyen.
A szakirányú oktatásban részt venni szándékozó vállalkozások számára az MKIK szakmai útmutatót késztett, amely segíti a jelenlegi és a leendő duális képzőhelyeket, hogy képzési programot elkészítsék – ez minden esetben a nyilvántartásba vétel feltétele.
A képzési program céljai fogalmazzák meg a tanítási-tanulási folyamat értelmét, irányát, törekvéseit a képzésben részt vevők kompetenciáinak fejlődése érdekében.
A duális képzőnek meg kell terveznie a tanulási eredmények eléréséhez vezető utat, és ezen az úton a tanulót különböző megoldásokkal kell segíteni. A képzési programban meg kell határozni a szakirányú oktatás előkészítésére, szervezésére és lebonyolítására vonatkozó szabályokat.
A képzési program olyan szakmai szabályozó dokumentum a duális képzőhely számára, amely a szakirányú oktatás tartalmára, szervezésére és megvalósítására vonatkozó valamennyi releváns információt tartalmazza. A képzési program a minőségbiztosítás egyik eszköze is, amelynek a szabályozott folyamatok mellett rugalmasságot is kell biztosítani a rendszerben.
Az értékelésre és minősítésre vonatkozó kritériumokat úgy kell meghatározni, hogy a tanulókat a tanulási folyamat közben (esetleg elején) és végén is objektív és megbízható módon lehessen értékelni. Legyen mérhető, hol tart tanuló a tanulási eredmények elsajátításában, milyen módon tudja bizonyítani és bemutatni az általa birtokolt tanulási eredményeket.
A duális képzőhely köteles feltölteni a képzési programot a regisztrációs és tanulmányi alaprendszerbe.
A szakirányú oktatást végző személlyel szemben támasztott követelmények
A duális képzést folytató szervezetnél oktatóként olyan személy vehet részt, aki
cselekvőképes,
nem áll a szakirányú oktatási tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,
a duális képzőhely által vállalt szakmának megfelelő, államilag elismert, legalább középfokú szakirányú szakképzettséggel és legalább ötéves, az érintett szakképzettségnek megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkezik és
kamarai gyakorlati oktatói vizsgával rendelkezik.
Mentességek a kamarai gyakorlati oktatói vizsga letétele alól
Mentesül a kamarai gyakorlati oktatói vizsga letétele alól az, aki
(bármilyen) mestervizsgával rendelkezik, vagy
a duális képzőhely által vállalt szakmának megfelelő
− szakirányú felsőfokú szakképzettséggel és legalább kétéves szakirányú szakmai
gyakorlattal,
− felsőfokú végzettséggel és szakirányú középfokú szakképzettséggel, valamint
legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlattal vagy
az egészségügyi ágazat tekintetében egészségügyi gyakorlatvezető szakképesítéssel rendelkezik, vagy
a hatvanadik életévét betöltötte.
A duális képzőhely oktatója esetében a duális képzőhely által vállalt szakmának megfelelő felsőfokú végzettségnek kell elfogadni a – képzésről rendelkező jogszabály szerint – felsőfokú végzettséget tanúsító
− műszaki oktatói,
− technikus tanári,
− szakoktatói
oklevelet, bizonyítványt.
A felsőfokú végzettséget nem tanúsító, tanfolyami képzésben szerzett műszaki oktatói vagy szakoktatói bizonyítványt az alkalmazáskor a képzés szakirányának megfelelő középfokú szakképzettségnek kell elfogadni.
A duális képzőhelyen oktatóként lehetőség szerint szakoktatói képesítéssel rendelkező
személyt kell alkalmazni.
A SZAKIRÁNYÚ OKTATÁS MEGSZERVEZÉSE A DUÁLIS KÉPZŐHELYNÉL
Az átalakuló szakképzési rendszer új eleme a tanulószerződés helyébe lépő szakképzési munkaszerződés, amely új alapokra helyezi a szerződő felek közötti viszonyt. A duális képzőhelyen a tanuló szakképzési munkaszerződéssel vehet részt a szakirányú oktatásban.
A duális képzők képzési tevékenységének szabályozása
Fontos szem előtt tartani, hogy továbbra is van mennyiségi korlátozás a képzőkre vonatkozóan. A duális képzőhely 12-nél több tanulóval és képzésben részt vevő személlyel a szakképzési munkaszerződés megkötésének évét megelőző év átlagos statisztikai állományi létszáma legfeljebb 20%-áig köthet szakképzési munkaszerződést.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy azon duális képzőhelyek esetében, ahol az átlagos állományi létszám nem haladja meg a 60 főt, a megköthető szakképzési munkaszerződések száma maximum 12 lehet.
Ez alól kivételt képeznek azok a vállalkozások, amelyek a kis- és a középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényben meghatározott partner- és kapcsolt vállalkozások figyelmen kívül hagyásával nem minősülnek kis- és középvállalkozásnak.
A kivételt képező vállalkozások esetében a megköthető szakképzési munkaszerződések számát a területi kamara nyilvántartásba történő felvételi eljárása vagy hatósági ellenőrzése során megállapított maximális oktatható létszám (kapacitás) határozza meg.
Az ÁKK és a tudásközpont tekintetében a megköthető szakképzési munkaszerződések számát az ágazati képzőközpontban és a tudásközpontban részt vevő jogi személyek által külön-külön megköthető szakképzési munkaszerződések számának összeszámításával kell meghatározni.
A korlátozás kapcsán megjegyzendő, hogy az Szkt. hatálybalépését követő átmeneti időszakban, a régi OKJ szerinti képzések esetében megkötött/megköthető tanulószerződések számát a szakképzési munkaszerződések megkötésekor nem kell figyelembe venni. A tanulószerződések száma nem számít bele az új jogszabályi környezetben meghatározott 20%-os megkötöttségbe.
Mivel a régi és az új szakképzési rendszer még néhány évig párhuzamosan, egymás mellett működik, a kifutó rendszerű képzésben részt vevő tanulók esetében a tanulószerződések megkötésére továbbra is a „12 fős szabály” vonatkozik. Ez alapján az egyéni vállalkozó, valamint a mikro- vagy kisvállalkozás egyidejűleg legfeljebb 12 hatályos tanulószerződéssel rendelkezhet, kivéve, ha a nyilvántartást vezető szerv igazolást állított ki számára arról, hogy más gyakorlati képzést szervező szervezet nem tud gyakorlati képzőhelyet biztosítani.
A szakképzési munkaszerződéssel rendelkező tanulókat az átlagos állományi létszámba nem lehet beleszámítani.
A szakképzési munkaszerződés
Kiválasztási eljárás
A duális képzőhely a szakképzési munkaszerződés megkötését megelőzően a tanulók számára kiválasztási eljárást folytathat le.
A kiválasztási eljárás során a munkáltató az Mt. rendelkezéseinek figyelembevételével a tanulótól, illetve a képzésben részt vevő személytől olyan nyilatkozat megtételét vagy személyes adat közlését követelheti, amely a munkaviszony létesítése, teljesítése, megszűnése (megszüntetése) vagy az Szkt.-ból származó igény érvényesítése szempontjából lényeges, a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel szemben olyan alkalmassági vizsgálatot alkalmazhat, amelyet munkaviszonyra vonatkozó szabály ír elő, vagy amely munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése érdekében szükséges.
A fenti adatokkal kapcsolatos adatkezeléséről a munkáltató az érintettet írásban tájékoztatja.
A kiválasztási eljárás során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Az egyenlő bánásmód követelményének megtartására az esélyegyenlőség biztosítására irányuló intézkedés.
Szakképzési munkaszerződés azzal a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető, aki a szakmára előírt egészségügyi feltételeknek és pályaalkalmassági követelményeknek megfelel.
A szakképzési munkaszerződés megkötése
A szakképzési munkaszerződés megkötésével a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy és a duális képzőhely között munkaviszony jön létre.
2020. szeptember 1-jétől a tanulmányaikat – 2020. május 31-ét követően létesített tanulói jogviszonyban – megkezdő tanulók már az új képzési rendszer szerinti oktatásban vesznek részt. Az ágazati alapoktatást követően, a sikeres ágazati alapvizsga után a tanulók szakirányú oktatása elsősorban – kamarai támogató tevékenység alapján – duális képzőhelyen folyhat.
Szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatás kezdő napjával kezdődő hatállyal a szakirányú oktatás egészére kiterjedő határozott időtartamra köthető. A szakirányú oktatás szakképzési munkaszerződéssel történő megvalósítását a jogszabály elvileg már 2020 szeptemberétől lehetővé teszi, finanszírozási háttere viszont csak 2021. január 1-jétől biztosított, hiszen a szakirányú oktatás – egyes speciális esetek kivételével – leghamarabb 2021 februárjában indulhat el azok számára, akik érettségi végzettséggel kizárólag szakmai vizsgára történő felkészítésben vesznek részt.
Azok a tanulók, akik 9. évfolyamon 2020. szeptember 1-jén kezdik meg tanulmányaikat, először ágazati alapoktatásban vesznek részt, velük szakképzési munkaszerződés még nem köthető.
Erre első alkalommal szakképző iskolában tanulók esetén a 2021/2022-es tanévben, technikumban tanulók esetében a 2022/2023-as tanévtől lesz lehetőség. Azok az érettségivel rendelkező tanulók, akik kizárólag szakmai vizsgára történő felkészítésben vesznek részt a képzésben a 2020/2021 tanév második félévétől (2021. február) már köthetnek szakképzési munkaszerződést.
A tanuló egyidejűleg csak egy szakképzési munkaszerződéssel rendelkezhet, ahogy tanulószerződéssel is csak eggyel rendelkezhet(ett).
A szakképzési munkaszerződést, annak módosítását és felmondását írásba kell foglalni.
A szakképzési munkaszerződés tartalmát a felek közös megegyezéssel módosíthatják.
A szakképzési munkaszerződés megkötésére – eltérő rendelkezések hiányában – az Mt.-nek a munkaszerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, amely alapján a
munkáltató alatt a duális képzőhelyet,
munkavállaló alatt a tanulót, illetve a képzésben résztvevő személyt
kell érteni. A szakképzési munkaszerződés alanya munkavállalóként a tizenötödik életévét betöltött tanuló is lehet.
A szakképzési munkaszerződés megkötésével a tanuló
− elfogadja a szakirányú oktatásban való részvétel feltételeit és
− kötelezettséget vállal a duális képzőhely irányítása szerint a szakirányú oktatásban való részvételre,
_ a duális képzőhely
− vállalja a tanuló szakirányú oktatáson való foglalkoztatását és oktatását, továbbá
− kötelezettséget vállal a törvényben meghatározott juttatások nyújtására.
Duális képzőhelyen, szakirányú oktatásban, szakképzési munkaszerződéssel való részvétel esetén – eltérő rendelkezések hiányában – a tanuló oktatására a megfelelő végzettséggel és gyakorlattal rendelkező, kijelölt személy gyakorolja az oktatói jogokat és teljesíti a kötelezettségeket.
A szakképzési munkaszerződés alapján foglalkoztatott tanuló, illetve képzésben részt vevő személy esetében az Mt.
munkavállaló vétkes kötelezettségszegésének jogkövetkezményeiről,
munkaviszony egyes típusaira vonatkozó különös szabályairól (a határozott idejű munkaviszony kivételével)
munkaerő-kölcsönzés különös szabályairól,
munkaviszonyhoz kapcsolódó egyes megállapodásokról (például tanulmányi szerződés)
szóló rendelkezései nem alkalmazhatók.
Az Mt. szerint a kollektív szerződés szabályozására és hatályára vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tanulóra, illetve a képzésben részt vevő személyre a munkáltatónál érvényben lévő kollektív szerződésnek csak az Mt.-ben, az Szkt.-ben és e törvények végrehajtási rendeleteiben foglaltaknál kedvezőbb feltételeket meghatározó rendelkezéseinek a hatálya terjedhet ki. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a munkáltatónál érvényben lévő üzemi megállapodásra is.
A szakszervezeti tagok létszámának számításánál a tanuló nem vehető figyelembe. A tanuló az üzemi tanács tagjává nem választható, és az üzemi tanács választásán szavazati joggal nem rendelkezik.
A szakképzési munkaszerződés tartalmi elemei
A szakképzési munkaszerződésben meg kell határozni
• a duális képzőhely nevét, székhelyét, elérhetőségét, adószámát, statisztikai számjelét, cégjegyzékszámát vagy egyéni vállalkozó, egyéb szervezet nyilvántartási számát, törvényes képviselőjének családi és utónevét,
• a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét, oktatási azonosító számát, elérhetőségét,
• annak a szakképző intézménynek a nevét, székhelyét, elérhetőségét, OM azonosítóját, képviselőjének nevét, amellyel a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy tanulói jogviszonyban, illetve felnőttképzési jogviszonyban áll,
• a szakirányú oktatás körébe tartozó munkafeladatokat, képzési program szerint
• a szakirányú oktatás időtartamát és helyét,
• a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személyt e rendelet alapján megillető munkabér összegét.
A szakképzési munkaszerződés továbbá tartalmazza
a duális képzőhely arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a tanuló számára - egészségvédelmi és munkavédelmi szempontból biztonságos munkahelyen - szakirányú oktatásról gondoskodik.
a tanuló arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy
a duális képzőhely képzési rendjét megtartja, a képzésre vonatkozó utasításait végrehajtja,
a szakmai ismereteket a képességeinek megfelelően elsajátítja,
a biztonsági, egészségügyi és munkavédelmi előírásokat megtartja,
nem tanúsít olyan magatartást, amellyel a duális képzőhelynek jogos gazdasági vagy egyéb érdekeit veszélyeztetné.
A duális képzőhely a szakképzési munkaszerződés aláírásával egyidejűleg írásban
tájékoztatja a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt
a munkabér és az egyéb juttatás kifizetésének időpontjáról, az azt terhelő fizetési kötelezettségek levonásáról,
a tanuló számára nyújtható egyéb juttatásokról és kedvezményekről, azok mértékéről és nyújtásának feltételeiről,
a szakirányú oktatásáért felelős személy családi és utónevéről és elérhetőségéről,
a duális képzőhely által igénybe vett közreműködő megnevezéséről, székhelyén vagy telephelyén lévő szakirányú oktatási helyszínéről vagy helyszíneiről, képviselőjének
családi és utónevéről, a tanuló duális képzőhely által igénybe vett közreműködőhöz történő kirendelésének időtartamáról.
A duális képzőhely feltölti a regisztrációs és tanulmányi rendszerbe a szakképzési munkaszerződést.
Jogok és kötelezettségek a szakképzési munkaszerződéssel összefüggésben
Munka- és pihenőidő, munkaközi szünet, mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól
A tanuló teljes napi munkaideje nem haladhatja meg a napi 8 órát, fiatal munkavállaló esetében a napi 7 órát. A napi szakirányú oktatási időt arányosan csökkenteni kell, ha a szakirányú oktatás rendszeresen olyan helyszínen történik, ahol a duális képzőhellyel munkaviszonyban álló munkavállalókat olyan munkarendben foglalkoztatják, amely nyolcórásnál rövidebb műszakbeosztást ír elő.
A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidő-keretben is meghatározhatja. A tanuló számára legfeljebb kéthetes munkaidőkeretet lehet elrendelni. A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és közzé kell tenni.
A tanuló számára rendkívüli munkaidő nem rendelhető el.
A tanuló részére, ha a napi szakirányú oktatási idő a négy és fél órát meghaladja, legalább harminc perc, ha a hat órát meghaladja, legalább negyvenöt perc megszakítás nélküli szünetet kell biztosítani a napi oktatási időn belül.
A tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt a tizennyolcadik életévének betöltése évének utolsó napjáig évente negyvenöt munkanap, ezt követően évente harminc munkanap szabadság illeti meg. A szabadság kiadásánál figyelemmel kell lenni az őszi, téli, tavaszi és nyári szünet rendjére. Ez változás a tanulószerződéses foglalkoztatáshoz képest, ugyanis ott pihenőidőt kellett biztosítani a tanulónak, amely nem munkanapokban került meghatározásra. A szakképzési munkaszerződés esetén a szabadság kiadásnak feltételei jobban hasonlítanak a munkajogi szabadság kiadásához.
A nyári szünetben legalább tizenöt munkanap szabadságot a tanuló kérésének megfelelő időpontban egybefüggően kell kiadni.
A tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt a szabadság tartamára távolléti díj illeti meg. A távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes munkabér figyelembevételével kell megállapítani.
A tanuló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a közismereti oktatás időtartamára. A duális képzőhely érettségi vizsgatárgyanként – az érettségi vizsga napját is beszámítva – négy munkanapra köteles a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt mentesíteni a munkavégzési kötelezettsége alól.
A tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt a szakmai vizsga előtt a szakmai vizsgára való felkészülés céljából egy alkalommal legalább tizenöt munkanap egybefüggő felkészülési idő illeti meg, amelyet a szakképző intézményben kell eltölteni. Fontos, hogy ezekre a mentességekre munkanapokban jogosult a tanuló.
A szakképzési munkaszerződés alapján járó munkabér és egyéb juttatások
A tanuló a szakképzési munkaszerződés alapján végzett munkáért havonta közvetlenül nyújtott pénzbeli juttatásként munkabérre jogosult.
A szakképzési munkaszerződés alapján kifizetett munkabér havi mértékének összege – a tanuló és a duális képzőhely megállapodása alapján – a tárgyév első hónapjának első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér legalább hatvan százaléka, de legfeljebb a tárgyév első hónapjának első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér összege. (Ez 2020-ban a 96.600 és 161.000 forint közötti összeget jelent.) A munkabér megállapításánál figyelembe kell venni a tanuló szakmai felkészültségét, tanulmányi eredményeit és az ágazati készségtanács által az adott szakmára vonatkozó javaslatában meghatározott mértéket.
A munkabért a tanuló fizetési számlájára utólag, a tárgyhót követő hónap tizedik napjáig történő átutalással kell teljesíteni. (Ahogy ezt a tanlószerződéses kifizetések esetén is kell(ett) tenni.)
A tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt egyéb juttatásként megilletik a duális képzőhelyen a tanuló által választott szakmához szükséges szakképzettséggel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatások (munkaruha, kedvezményes étkeztetés, útiköltség-térítés, egyéni védőfelszerelés, cafeteria). Az egyéb juttatást a tanuló által választott szakmához szükséges szakképzettséggel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatással azonos mértékben, de legfeljebb a tárgyév első hónapjának első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér mértékéig kell biztosítani. Az egyéb juttatásra a tanuló az általa ledolgozott napokra tekintettel arányosan jogosult.
A tanulót megillető munkabér és egyéb juttatások a szakképzési munkaszerződés hatálybalépésének napjától, teljes hónapra illetik meg.
Ha a szakképzési munkaszerződés a tanév megkezdése után, hónap közben jön létre vagy szűnik meg, a tanuló részére, a teljes hónapra megállapított munkabér és egyéb juttatások időarányos része illeti meg.
A tanuló számára meghatározott munkabért és egyéb juttatásokat a tanuló igazolatlan mulasztásával arányosan csökkenteni kell.
A tanuló a szakképzési munkaszerződés időtartama alatt a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából
munkaviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak minősül,
a munkaviszony időtartama nyugellátásra jogosító szolgálati időnek,
a munkabére nyugdíjalapot képező jövedelemnek számít.
A tanulóra, illetve a képzésben részt vevő személyre vonatkozó munkajogi szabályok
A munkáltató a tanuló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára – a munkajogi és társadalombiztosítási szabályok értelmében – naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki.
Nem jár betegszabadság a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára. Ebben az esetben a tanuló táppénzre jogosult.
Évközben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult.
A betegszabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. A betegszabadság tekintetében a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít. A tanuló betegszabadságot meghaladó idejére a társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénzre jogosult.
Kártérítési felelősség
A tanuló kártérítési felelőssége
Ha a tanuló a duális képzőnek jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szerint köteles azt megtéríteni.
A kártérítés mértéke azonban nem haladhatja meg a – károkozás napján érvényes
kötelező legkisebb munkabér
egyhavi összegének ötven százalékát gondatlan károkozás esetén,
öthavi összegét szándékos károkozás esetén.
A tanuló részére a duális képzőhelynek felelősségbiztosítással kell rendelkeznie. A felelősségbiztosítás a tanuló által okozott, de a tanuló által meg nem térített károk fedezetére szolgál.
A duális képzőhely kártérítési felelőssége
A duális képzőhely a tanulónak okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. Ez alól kivételt képez, ha a duális képző olyan felelősségbiztosítással rendelkezik a tanuló javára, amely kiterjed a tanulóbalesetre és a tanuló által okozott kárra.
A kártérítésre a Ptk.-t kell alkalmazni azzal, hogy a duális képzőhely felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.
A duális képzőhelyen
olyan környezetet kell teremteni, amely alkalmas a balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások, magatartási formák kialakítására,
a foglalkozások során a duális képzőhely sajátosságaira figyelemmel ki kell alakítani a tanulókban a biztonságos képzőhelyi környezet megteremtésének készségét,
át kell adni a balesetmegelőzési ismereteket a főbb közúti közlekedési balesetek, a mérgezés, fulladás veszélyei, az égés, az áramütés, valamint az esés témakörében,
fejleszteni kell a tanuló biztonságra törekvő viselkedését.
A duális képzőhely kivizsgálja és nyilvántartja a szakirányú oktatás során, tanulókat ért baleseteket és teljesíti az előírt bejelentési kötelezettséget.
A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanulóbalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Az ilyen tanulóbalesetről jegyzőkönyvet kell felvenni. Ha a tanuló állapota vagy a tanulóbaleset jellege miatt a vizsgálatot ésszerű időn belül nem lehet befejezni, azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Minden tanulóbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére.
2021. január 1-jétől a szakképzési munkaszerződésre vonatkozóan a felek közötti jogvita feloldása érdekében (a közvetítői tevékenységről szóló törvény szerinti) közvetítői eljárás igénybevétele kötelező azzal, hogy a közvetítői tevékenységért járó díj és a közvetítői eljárás költsége a duális képzőhelyet terheli és kártérítési per csak a közvetítői eljárás eredménytelensége esetén indítható.
A szakképzési munkaszerződés megszűnése
A szakképzési munkaszerződés megszűnik
a tanulói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony megszűnésétől számított harmincadik napon, ha a tanuló tanulmányait más szakképző intézményben nem folytatja,
a szakmai vizsga sikeres letétele hónapjának utolsó naptári napján
a duális képzőhely jogutód nélküli megszűnése napján,
a szakirányú oktatásban való részvételtől eltiltó határozat véglegessé válásának napján, azonnali végrehajtás elrendelése esetén a határozat közlésének napján,
a tanuló halála napján.
A tanulói, illetve a felnőttképzési jogviszony megszűnéséről a szakképző intézmény haladéktalanul értesíti a tanulói, illetve a felnőttképzési jogviszony megszűnésének napjáról a duális képzőhelyet.
A szakképzési munkaszerződés megszüntetése
A szakképzési munkaszerződés megszüntethető
közös megegyezéssel a közös megegyezésben megjelölt nappal,
felmondással a felmondás közlésétől számított tizenötödik nappal,
azonnali hatályú felmondással az azonnali hatályú felmondás közlésének napjával.
A szakképzési munkaszerződést azonnali hatályú felmondással bármelyik fél megszüntetheti, ha a másik fél
a szakképzési munkaszerződésben vállalt lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi vagy
egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a szakképzési munkaszerződés fenntartását lehetetlenné teszi, és emiatt lehetetlenné válik vagy jelentős akadályba ütközik a tanuló szakmai vizsgára történő felkészülése vagy a szakirányú oktatás további biztosítása a tanuló részére.
A tanuló a szakképzési munkaszerződést jogszabálysértésre hivatkozva a jogszabálysértés pontos megjelölésével azonnali hatályú felmondással felmondhatja.
A duális képzőhely azonnali hatályú felmondással abban az esetben is megszüntetheti a szakképzési munkaszerződést, ha a szakképző intézmény a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt elégtelen tanulmányi eredmény miatt a szakirányú oktatás időtartama alatt másodszor kötelezte évfolyamismétlésre.
A duális képzőhely a felmondást és az azonnali hatályú felmondást indokolni köteles. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a felmondás és az azonnali hatályú felmondás indokának valódiságát és okszerűségét a duális képzőhelynek kell bizonyítania.
A felek a felmondással és az azonnali hatályú felmondással szemben a felmondás közlésétől számított tizenöt napon belül bírósághoz fordulhatnak. A keresetnek a felmondás és az azonnali hatályú felmondás végrehajtására nincs halasztó hatálya.
A munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményére az Mt. erre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy nincs helye a munkaviszony helyreállításának.
A duális képzőhely a szakképzési munkaszerződés megszűnésével, illetve megszüntetésével egyidejűleg e tényről értesíti a szakképző intézményt.
A duális képzőhely a szakképzési munkaszerződés megszűnésekor, illetve megszüntetésekor a tanuló részére – a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolások mellett – igazolást állít ki a szakirányú oktatásban eltöltött időről és a megszerzett szakmai ismeretekről.
A tanulói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony szünetelése
A tanulói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony szünetelése alatt
a szakképzési munkaszerződésből eredő jogok és kötelezettségek nem illetik meg és nem terhelik a feleket.
a tanuló munkabérre és más juttatásra nem jogosult.
A tanuló tanulói jogviszonya, illetve a képzésben részt vevő személy felnőttképzési jogviszonya szünetelésének kezdetéről és végéről a szakképző intézmény haladéktalanul értesíti a duális képzőhelyet.
A szakképzési előszerződés
A tanuló a szakirányú oktatást megelőzően a duális képzőhellyel szakképzési előszerződést köthet. A tanuló és a duális képzőhely a szakképzési előszerződés megkötésével arra vállalnak kötelezettséget, hogy a szakirányú oktatás céljából későbbi időpontban szakképzési munkaszerződést kötnek és abban e szerződés lényeges feltételeit meghatározzák.
A szakképzési előszerződéssel rendelkező tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt azonos eredmény esetén előnyben kell részesíteni a szakképző intézmény által meghirdetett képzésekkel kapcsolatos felvételi eljárásban.
A szakképzési előszerződés megszűnik:
a szakképzési munkaszerződés megkötésekor, valamint
amennyiben a szakképzési munkaszerződés megkötésére – az Szkt-ban foglaltak figyelembevételével – nem kerül sor.
A szakirányú oktatás kötelező, teljesítést igazoló dokumentumai
A foglalkozási napló
A szakirányú oktatást folytató szervezet a tanuló szakirányú oktatása során megvalósuló szakmai gyakorlat tartalmáról köteles – a regisztrációs és tanulmányi rendszerben – foglalkozási naplót vezetni. A gazdálkodó szervezet és a tanuló gyakorlati képzésben történő együttműködésének dokumentálása (tanulók nyilvántartása, mulasztások vezetése, tanulói előmenetel, szakirányú oktatás szakmai felépítésének nyomon követése) a foglalkozási naplóban történik.
A foglalkoztatási napló tanügyi dokumentum, amelynek pontos vezetése kötelező és kiemelt jelentőségű.
A foglalkozási napló vezetésében újdonság, hogy az új rendszerben elektronikusan, a KRÉTÁ-ban kell vezetni.
A foglalkozási naplónak tartalmaznia kell:
a szakmai tevékenységeket,
változó képzőhely esetén, annak helyszínét,
a szakmai tevékenységre fordított időt,
a tanuló
értékelését,
részvételét és mulasztását
a szakirányú oktatásban.
Ha a duális képzőhely a foglalkozási napló
• vezetésének és ellenőrzésének rendjét megszegi, vele szemben a duális képzőhely nyilvántartásba vételére területileg illetékes gazdasági kamara – 2021. január 1-jétől – közigazgatási bírságot szab ki.
• vezetését a bírság kiszabását követően ismételten elmulasztja, a duális képzőhely nyilvántartásba vételére területileg illetékes gazdasági kamara a duális képzőhelyet három évre eltilthatja a szakirányú oktatás folytatásától. Ha a foglalkozási napló vezetését a duális képzőhely csak valamely telephelyén mulasztotta el, az eltiltás csak a mulasztással érintett telephely tekintetében áll fenn.
A foglalkozási naplóhoz kapcsolódik a jelenléti ív, amelynek vezetése továbbra is javasolt a tanulói hiányzások követéséhez, illetve a tanuló ledolgozott munkanapjainak megállapításához.
A munka-, baleset- és a tűzvédelmi napló
A tanulót a duális képzőhelynek a szakirányú oktatás feladataival összefüggő munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. A duális képzőhelynek oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a tanuló
munkába álláskor,
változó munkahelyen folyó munkavégzés esetében minden új helyszínen,
munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor,
új technológia bevezetésekor
xxxxxxxxxxx és a szakirányú oktatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat.
Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és időszakonként – a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve – meg kell ismételni.
Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni.
A munkabér kifizetésének igazolását szolgáló dokumentumok
A duális képzést szervező szervezet, a szakképzési munkaszerződés alapján pénzbeli juttatásként munkabért köteles fizetni a tanuló részére. A munkabért utólag, a tárgyhót követő hónap tizedik napjáig fizetési számlára történő átutalással kell teljesíteni.
A felelősségbiztosítás megkötését igazoló dokumentum
A szakirányú oktatásban részt vevő tanuló részére a duális képzőhely köteles felelősségbiztosítást kötni. A szakirányú oktatás szervezőjének szakképzési munkaszerződés esetében a duális képző minősül, így a felelősségbiztosítás-kötési kötelezettség őt terheli.
Oktatói végzettséget igazoló dokumentumok
A duális képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati szakirányú oktatásban az oktató végzettségét igazoló dokumentumok.
Összefoglaló a duális képzőhely szakirányú oktatással összefüggésben jelentkező feladatairól:
A duális képzőhely tehát
• kezdeményezi – nyilvántartás hiányában – a kamarai nyilvántartásba vételt,
• biztosítja a szakirányú oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket,
• minőségirányítási rendszert működtet vagy legalább a gazdasági kamara által kidolgozott szempontrendszerben meghatározott minőségi követelményeknek megfelel,
• megköti a szakképzési munkaszerződést a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel, amelyet feltölt a regisztrációs és tanulmányi alaprendszerbe,
• biztosítja az Szkt.-ban meghatározott juttatásokat,
• tanuló, illetve a képzésben résztvevő személy javára felelősségbiztosítást köt,
• kidolgozza szakirányú oktatásra vonatkozó képzési programot, amelyet feltölt a regisztrációs és tanulmányi alaprendszerbe,
• kidolgozza az értékelésre és minősítésre vonatkozó szempontokat,
• a szakmai gyakorlat időarányos megvalósulásáról foglalkozási naplót vezet, amelyet feltölt a regisztrációs és tanulmányi alaprendszerbe,
• nyilvántartja a tanulói mulasztásokat,
• értékeli és minősíti a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt,
• kapcsolatot tart a területileg illetékes gazdasági kamarával, szakképző intézménnyel, szülőkkel.
A SZAKIRÁNYÚ OKTATÁS FINANSZÍROZÁSI RENDSZERE
A szakképzési hozzájárulás megállapítása és elszámolása
2021. január 1-jétől jelentősen megváltoznak a szakképzési hozzájárulás megállapítására vonatkozó szabályok. Az új szabályrendszert nem külön törvény tartalmazza, hanem az Szkt. foglalja magában az ezzel kapcsolatos tudnivalókat.
A szabályozás célja a szakképzés keretén belül a kvalifikált munkaerő képzéséhez és támogatásához szükséges források biztosítása. A források előteremtéséhez a vállalkozások a szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésével járulnak hozzá, de a képzés szervezésével megvalósuló állami feladatellátás okán a gyakorlati képzéssel kapcsolatos költségeiket a kötelezettségük csökkentésével érvényesíthetik.
A szakképzési hozzájárulás teljesíthető pénzbeli befizetéssel és/vagy szakirányú oktatás szervezésével.
A kötelezettség alanyai
A szakképzési hozzájárulási kötelezettség alanyainak meghatározásának új metódusa az adófizetési kötelezettség alanyainak körét érdemben nem módosítja, de annak tartalmi változását eredményezi. Addig, amíg az Szht. taxatív felsorolásban határozta meg a kötelezettség alanyait, az új szabályozás gyűjtőfogalmat alkalmaz, de ezt sem részletezi a fogalmak sorában.
Az új szabályozás szerint szakképzési hozzájárulásra kötelezett a gazdálkodó szervezet, ha belföldön székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik vagy üzletvezetésének helye belföld.
A gazdálkodó szervezet fogalmát a szakképzési hozzájárulásra kötelezetti kör tekintetében tágan kell értelmezni.
Gazdálkodó szervezetnek minősül: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi társulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepe, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodószerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönösbiztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó, emellett gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataiban az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány.
Érdemi változás az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és a magánnyugdíjpénztár adóalanyisága.
2021. január 1-jétől azonban megszűnik annak a lehetősége, hogy a kötelezettség alanyaként nevesített szervezet a saját döntésén alapulóan határozza meg, hogy a kötelezettség alanyává válik, vagy sem. (Korábban ugyanis az ún. egyéb szervezetek ‒ például költségvetési szervek ‒ eldönthették, hogy részt vesznek-e a gyakorlati képzésben és „bejelentkeznek-e” az állami adóhatósághoz.)
Az Szt. a kötelezettség alanyaként az Szja tv.2 szerinti egyéni vállalkozót nevesítette. Az Szkt. fogalom-meghatározást nem tartalmaz, ezért nem egyértelmű, hogy kit kell egyéni vállalkozónak tekinteni.
Figyelembe véve, hogy a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó szabályrendszerben az egyéb szabályok nem változtak, valamint vélelmezve, hogy nem volt jogalkotói szándék a szakképzési hozzájárulásra kötelezett adózói kör változása, az egyéni vállalkozói kört változatlannak tekintve ismertetjük az őket érintő szabályokat.
Az átalányadózó egyéni vállalkozó is az általános szabályok szerint teljesíti a szakképzési hozzájárulás kötelezettségét, az ehhez az adózási módhoz már nem kapcsolódnak kivételes szabályok. Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha az átalányadózó duális képzőhelynek minősül, a gyakorlati képzéssel kapcsolatban élhet a bruttó kötelezettség csökkentés lehetőségével.
Nem terheli szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség
1. a költségvetési szervet,
2. a civil szervezetet (egyesület, alapítvány),
3. az egyházi jogi személyt, a vallási egyesületet,
4. a lakásszövetkezetet, a szociális szövetkezetet, az iskolaszövetkezetet és a közérdekű
nyugdíjas szövetkezetet,
5. a víziközmű-társulatot,
6. a büntetés-végrehajtásnál a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott
gazdálkodó szervezetet,
7. az egészségügyi szolgáltatót, ha
a. az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött és
b. nem költségvetési szervként működik,
az állam által támogatott tevékenységével összefüggésben keletkező szociális hozzájárulási adó után. A vállalkozási tevékenységével összefüggésben keletkező szociális hozzájárulási adó a szakképzési hozzájárulás alapja is.
8. az egyéni vállalkozót a saját magát terhelő szociális hozzájárulási adó alapja után, de a vállalkozásban foglalkoztatottak után a vállalkozót terhelő szociális hozzájárulási adó alap a szakképzési hozzájárulás alapjaként is számba veendő.
9. egyéni cég, végrehajtó iroda, szabadalmi ügyvivő iroda, ügyvédi iroda vagy közjegyzői iroda tevékenységében személyesen közreműködő tagot a szociális hozzájárulási adó alapja után. Hasonlóan az egyéni vállalkozóhoz az alkalmazottak tekintetében a szakképzési hozzájárulást meg kell fizetni.
10. a közhasznú nonprofit gazdasági társaságot a kedvezményezett tevékenységével összefüggésben az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapja után illeti meg a szakképzési hozzájárulás alóli mentesség.
A kötelezettség alól részlegesen mentesül az egészségügyi szolgáltató, az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a végrehajtó iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a közhasznú nonprofit gazdasági társaság.
A szakképzési hozzájárulás alapja és mértéke
A szakképzési hozzájárulás alapja a szakképzési hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja, mértéke a szakképzési hozzájárulás alapjának másfél százaléka (bruttó kötelezettség).
Azokban az esetekben, ha a szakképzési hozzájárulásra kötelezettet nem terheli szociális hozzájárulási adófizetési, akkor nem merül fel a szakképzésihozzájárulásfizetési kötelezettség sem.
Nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni ‒ egyebek mellett ‒
a társas vállalkozásnak a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóra tekintettel;
az iskolaszövetkezetnek a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagjával fennálló jogviszonyára tekintettel. Ez a mentesség az iskolaszövetkezetet mindaddig megilleti, míg a szóban forgó tagjai a 25. életévüket be nem töltik. A mentességet nem érinti az sem, ha a tanuló tanulói jogviszonya, a hallgató hallgatói jogviszonya és a képzésben részt vevő személy felnőttképzési jogviszonya szünetel.
Nem terheli a kifizetőt a szociális hozzájárulási adó
a szakképzési munkaszerződés, és
a hallgatói munkaszerződés
alapján létrejött jogviszonyra tekintettel.
2020. július 1-jétől a Tbj. szerint kiegészítő tevékenységet folytató személyre tekintettel sem kell szociális hozzájárulási adót fizetni.
Kiegészítő tevékenységet folytatónak akkor minősül a természetes személy ha,
saját jogú nyugdíjasként folytat – biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban - kereső tevékenységet, továbbá ha
olyan özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és egyéni vagy társas vállalkozónak minősül.
A nyugellátás folyósításának szünetelése a kiegészítő tevékenységű státuszt nem befolyásolja, tehát akkor is kiegészítő tevékenységet folytató a természetes személy, ha a nyugellátás folyósítása szünetel.
Abban az esetben, ha a Tbj. szerinti munkaviszonyban történik a természetes személy foglalkoztatása és a részére juttatott járulékalapot képező jövedelem összege nem éri el a minimálbér 30 százalékát, akkor a ténylegesen juttatott jövedelem és a minimálbér 30 százalékának különbözetére jutó társadalombiztosítási járulékot a munkáltatónak kell megfizetnie. Ezzel kapcsolatban a szocho tv. úgy rendelkezik, hogy a társadalombiztosítási járulék alapja megegyezik a szociális hozzájárulási adó alapjával, amit ennek okán a szakképzési hozzájárulásnak is alapját képezi.
Ezzel kapcsolatban felhívjuk a figyelmet arra, hogy a járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni a munkaviszonyban álló és
a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, a Szkt. szerint szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató esetében.
A szakképzési hozzájárulás tekintetében is elsősorban azt kell vizsgálni, hogy a gazdálkodó alanya-e a szakképzési hozzájárulásnak. Amennyiben az adóalanyiság megállapításra került, akkor vizsgálandó, hogy a szociális hozzájárulási adóalaphoz képest milyen eltérés tapasztalható a szakképzési hozzájárulás alapja tekintetében.
Leegyszerűsítve: a kifizetőnek a tanulószerződés alapján tanulmányokat folytató tanulóval összefüggésben a szociális hozzájárulási adót meg kell fizetnie, de az őt terhelő szakképzési hozzájárulás megállapítása során a szociális hozzájárulási adóalapban már nem kell figyelembe venni.
A szakképzési munkaszerződés alapján kifizetett díjazással összefüggésben a kifizetőnek szociális hozzájárulási adót nem kell fizetnie, így az nem képezi a szakképzési hozzájárulás alapját sem.
A vállalkozási, megbízási jogviszonyokkal összefüggésben juttatott jövedelmek után a szociális hozzájárulási adót meg kell fizetni, amelyek a szakképzési hozzájárulás alapjában is szerepelnek.
Külön törvény szerinti mentesülés a szakképzési hozzájárulás alól
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény (Katv.) szabályai szerint a kisvállalati adó alanya mentesül a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól.
Ez azt eredményezi, hogy nem értelmezhető az sem, hogy a kisvállalati adóalany a nem létező szakképzési hozzájárulási kötelezettségét gyakorlati képzés szervezésével / szakirányú oktatásban való részvétellel teljesítse.
Amennyiben az érintett adóalanyi kör kisvállalati adóalanyként mégis folytat gyakorlati képzést, akkor nem tarthat igényt a szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésével összefüggő normatív csökkentő tételre, illetve a csökkentő tétel, vagy annak egy része visszaigénylésére.
A kisadózó adóalanyok tekintetében a kisadózó vállalkozás kizárólag a kisadózó tagjaival összefüggésben mentesül a szakképzési hozzájárulás alól. A mentessége nem áll fenn a kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatásával összefüggésben, illetve a kisadózónak nem minősülő személyek részére juttatott jövedelmek után teljesítendő adókötelezettségek tekintetében.
A kisadózónak nem minősülő foglalkoztatottakkal összefüggésben a szakképzési hozzájárulást az általános szabályok szerint kell teljesíteni.
A szakképzési hozzájárulás teljesítése
A szakképzési hozzájárulás teljesítésének lehetséges módja
a NAV által vezetett számlára történő befizetéssel, és
a képzésben történő részvétellel, amelyhez adókedvezmény érvényesítése párosul.
A képzéssel kapcsolatosan igénybe vehető adókedvezmény
Az Szkt. átmeneti szabálya úgy rendelkezik, hogy a tanulószerződésekre vonatkozóan a 2021. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó szakképzésihozzájárulásfizetési kötelezettséget az Szht. és az abban kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabály, azaz a figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló normatívarendelet 2020. december 31-én hatályos rendelkezései szerint kell teljesíteni, megállapítani és bevallani.
A 2020-as adóév vonatkozásában tehát nincs változás, az Szht. és a normatívarendelet szabályainak alkalmazásával kell az éves kötelezettség elszámolásáról szóló bevallást elkészíteni.
A kötelezettség teljesítésének új szabályai
Az új szabályok alkalmazásával kapcsolatban átmeneti szabály rendelkezik a régi rendszerben kezdődő képzések új szabályoknak való megfeleltethetőségéről (2021. január 1-jétől).
A tanulószerződéssel gyakorlati képzésben részt vevő tanuló esetében
az Szt. szerinti Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítéshez, illetve részszakképesítéshez kapcsolódóan az Szkr.-ben meghatározott súlyszorzót kell alkalmazni (4/A. melléklet)
az Szkt. 104-108. §-ainak alkalmazása tekintetében szakirányú oktatás alatt az Szt. szerinti gyakorlati képzést, szakma alatt az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítést, részszakképesítést, szakképzési munkaszerződés alatt az Szt. szerinti tanulószerződést kell érteni.
Az adókedvezmény meghatározása
2021. január 1-jétől a bruttó kötelezettség mind a hatályos és kifutó tanulószerződésekre, mind pedig az új szakképzési munkaszerződésekre vonatkozóan csökkenthető
a fenntartói megállapodással rendelkező szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulónként, illetve felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személyenként a szakirányú oktatás arányosított önköltsége alapján az egynapi mérték és – a szakképző intézményben teljesített oktatási nap kivételével – az adóév munkanapjai számának szorzataként számított összegével,
hallgatónként a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény (a továbbiakban: Nft v.) szerinti felsőoktatási duális képzés arányosított alapnormatívája alapján az egynapi mérték és az adóévben ténylegesen teljesített képzési napok számának szorzataként.
Az önköltség és az alapnormatíva mértékét a központi költségvetésről szóló törvény, az önköltség szakmánként alkalmazandó és az alapnormatíva képzési területenként alkalmazandó súlyszorzóját az Szkr. határozza meg.
Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény az adókedvezmény meghatározásához szükséges önköltség összegét – a Szakmajegyzék szerinti szakirányú oktatás tekintetében – 1 200 000 forint/fő/év összegben határozta meg, és a figyelembe vehető alapnormatíva összege – a felsőoktatási duális képzés esetén – 650 000 forint/fő/év.
Az Szkr. az adókedvezmény megállapításával kapcsolatban a végrehajtást segítő rendelkezésként határozza meg az önköltség számított összegére és a szakmaszorzó megállapítására vonatkozó tudnivalót.
A kedvezmény összege = az arányosított önköltség / 254 × képzési napok (a szakképző intézményben teljesített oktatási nap kivételével az adóév munkanapjai)
Az arányosított önköltség = önköltség költségvetési törvény szerinti összege (1 200 000 Ft) × szakmai súlyszorzó
A szakmai súlyszorzó = szakmaszorzó × évfolyami szorzó
20%-os „sikerdíj”
A bruttó kötelezettség csökkenthető a szakképzési munkaszerződésre és Szkt. átmeneti rendelkezései (128. § (5) bekezdés bb) alpont) alapján a tanulószerződésre is tekintettel az igénybe vett adókedvezmény húsz százalékának megfelelő összeggel, ha a tanuló sikeres szakmai vizsgát tett.
A szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése
A szakképzési hozzájárulás éves elszámolású adó, amelyet adóévre kell megállapítani.
A megállapítása és bevallása is előlegrendszerben történik. Az előleget és éves kötelezettséget is a szakképzési hozzájárulásra kötelezett maga állapítja meg és a ’08-as bevallás keretében tesz eleget bevallási kötelezettségének.
Az év első tizenegy hónapjára vonatkozóan havonta kell a kötelezettséget megállapítani és a megállapított kötelezettséget meg is kell fizetni.
Az előleg mértéke a tárgyhavi bruttó kötelezettség azzal, hogy a gyakorlati képzéssel kapcsolatosan érvényesíthető adókedvezmény az előleg befizetésénél figyelembe vehető és visszaigényelhető.
A szakképzési hozzájárulási előlegfizetésénél az adóév első tizenegy hónapjára vonatkozóan a bruttó kötelezettség csökkentésének havi mértékét a tárgyhónap munkanapjainak száma alapján kell meghatározni.
Az előleget havonta a szakképzési hozzájárulásra kötelezett maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti meg a tárgyhót követő hónap tizenkettedik napjáig az állami adóhatóság által vezetett számlára, illetve igényli vissza.
A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét az adóévet követő év január hónap tizenkettedik napjáig kell befizetni, illetve visszaigényelni.
Az éves elszámolás során meg kell állapítani
a) a szakképzési hozzájárulás alapját és az éves bruttó kötelezettségét,
b) az adókedvezmény éves összegét,
c) az éves bruttó kötelezettség és a b) pont szerinti összeg különbözeteként megállapított éves nettó kötelezettségét.
Új szabály, hogy nem kell adóbevallást benyújtani, ha a kötelezettnek nem keletkezik szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettsége vagy adókedvezményt nem érvényesít.
Gyakorta felmerülő kérdés, hogy abban az esetben, ha a gazdálkodó tévedett az előleg bevallása során, azt kell-e önellenőriznie, vagy elégséges a hibát az éves elszámoláskor korrigálni.
Abban az esetben, ha az előlegkötelezettség megállapítása során az adózó a maga kárára tévedett, akkor az korrigálható az éves bevallás során. Például, ha a duális képzőhely az előleg bevallás során nem érvényesíti az őt megillető adókedvezmény összegét, akkor azt az éves bevallás keretében érvényesítheti. Egy esetleges adóellenőrzés nem végződik elmarasztaló megállapítással.
De abban az esetben, ha a gazdálkodó a költségvetés kárára téved, akkor az önellenőrzés biztosítja annak a lehetőségét, hogy a kötelezettség javítása megtörténhessék.
A szakképzési hozzájárulásra kötelezett a visszaigényelhető összeg kiutalását vagy átvezetését legkorábban a bevallás esedékességének napjától kezdeményezheti. Az állami adóhatóság a visszaigénylés tekintetében az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény szerint jár el.
A kötelezettséget a NAV Szakképzési hozzájárulás beszedési számla 10032000- 06056061 javára kell teljesíteni.
Társadalombiztosítási kötelezettségek
A tanulószerződéses tanuló társadalombiztosítási jogállása és juttatásai
A tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló a társadalombiztosítás rendszerében biztosított.
A biztosítotti bejelentést ’T1041 számú adatlapon a NAV területileg illetékes szervéhez elektronikusan, vagy papír alapon kell benyújtani. Az elektronikus benyújtás feltétele az ügyfélkapun történő előzetes regisztráció.
A biztosítotti bejelentést főszabályként a foglalkoztatás megkezdése előtt kell teljesíteni. A biztosítás kezdetére vonatkozóan a bejelentést legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt kell teljesítenie a foglalkoztatónak.
A tanulószerződés megszűnése esetén a biztosítotti nyilvántartásból történő kijelentést a tanulószerződés megszűnését követő 8 napon belül kell teljesíteni.
Ugyancsak bejelentési kötelezettség párosul a tanulószerződés szünetelésének tényéhez is, ebben az esetben is a szünetelést megkezdését követő 8 napon belül kell a bejelentést megtenni. Nagyon fontos, hogy a tanulószerződés alapján folyó gyakorlati képzés nem minősül munkaviszonynak, a biztosítotti bejelentésen a 1130-as kód használatával kell a jogviszony létesítését, megszűnését bejelenteni.
A kitöltött adatlap papíron történő benyújtása személyesen vagy postán történik. Papír alapon történő bejelentéskor két példányt kell készíteni és ezt a két példányt kell benyújtani. Az adatlap ügyfélfogadási időben személyesen leadható a NAV illetékes megyei igazgatósága ügyfélszolgálatán vagy feladható postán a NAV területileg illetékes megyei igazgatóságának címezve.
A tanulószerződés esetében a tanulót a biztosítotti státusza miatt járulékfizetési kötelezettség terheli. Az Szkt. átmeneti rendelkezése (125. § (3) bekezdés) szerint a tanuló a járulékfizetési kötelezettségének a régi Tbj. 2019. december 31-én hatályos szabályai szerint tesz eleget. Tehát nem 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot, hanem 17 százalék mértékű járulékfizetési kötelezettséget teljesít, amelyből 3 százalék a pénzbeli, 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék és 10 százalék nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség.
A duális képzőhely mint foglalkoztató szintén a 2019. december 31-én hatályos szabályokat alkalmazva 17,5 százalék mértékű szociális hozzájárulási adót fizet. A jelenleg hatályos szabályok szerint ezért nem mentesül a szakképzési hozzájárulási kötelezettség alól.
A szakképzési munkaszerződés alapján tanuló társadalombiztosítási jogállása
A szakképzési munkaszerződés alapján folyó képzés esetében a tanuló munkaviszonyban állónak minősül.
A munkaviszonyban álló személy biztosított, a biztosítotti bejelentést az előzőekben részletezettek szerint kell teljesíteni, azzal az eltéréssel, hogy a bejelentésen a munkaviszonyhoz társított kódot kell feltüntetni.
A járulékfizetési kötelezettséget 18,5 százalék mértékben kell teljesíteni. A járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést ebben az esetben nem kell alkalmazni. A duális képzőhelyet nem terheli a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség.
A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettséget az előző pontban ismertetettek szerint kell teljesíteni.
Összefoglalva
Személyi jövedelemadó
Adómentes juttatás
a szakképző intézményben a tanulónak, illetve a képzésben részt vevő magánszemélynek a Szkt. alapján meghatározott mértékben kifizetett ösztöndíj,
az első szakma megszerzéséhez kapcsolódóan nyújtott egyszeri pályakezdési juttatás és a rászorultsági helyzetre és a jó tanulmányi eredményre tekintettel pályázat útján nyújtott támogatás, továbbá
a szakképzési munkaszerződés alapján a duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő magánszemélynek a Szkt. alapján meghatározott mértékben kifizetett munkabér és a minimálbért meg nem haladó mértékű más pénzbeli és nem pénzbeli juttatás.
A tanulószerződés alapján a tanulót megillető juttatások vonatkozásában az Szja tv. 2019. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
Adómentes juttatás a nemzeti felsőoktatási törvény szerinti hallgató részére
a teljes idejű, a részidős, a távoktatásban megvalósuló képzésben részt vevő magánszemély, ideértve a doktori képzésben részt vevő magánszemélyt megillető juttatásként kifizetett ösztöndíj, tankönyv- és jegyzettámogatás teljes összege, valamint diákotthoni (kollégiumi) elhelyezését kiváltó lakhatási támogatás összege,
a gyakorlati képzés idejére, duális képzés esetén az elméleti és a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része.
Miben kell többet tudnia egy duális képzőhelynek a korábbi gyakorlati képzőhöz képest?
A szakképzési rendszer 2020. szeptember 1-jétől átalakult, megváltozott. Minden duális képzéssel foglalkozó vállalkozásnak és gyakorlati oktatónak ismernie kell az új szakképzési törvényt és annak végrehajtási rendeletét, az Szkr.-t.
A képzőknek a vonatkozó jogszabályok alapvető, a szakirányú oktatáshoz szorosan kapcsolódó ismeretén túl, a szakmák szakképzési alapdokumentumainak (KKK-k, PTT-k, szakmai programok) felépítését, tartalmát is ismerniük kell és képesnek kell lenniük azok alkalmazására az oktatásban.
Ami a korábbi rendszerhez képest merőben új a képzők számára, az a TEA-módszer, amely teljesen új szemléletet honosít meg a szakirányú oktatás tervezésében, szervezésében, követésében és értékelésében.
Fontos továbbá, hogy a képzők megfelelő szintű informatikai jártassággal is rendelkezzenek, annak érdekében, hogy a KRÉTA rendszert az oktatásaik során használhassák a képzési programjaik feltöltéséhez, a szakképzési munkaszerződések bejelentéséhez, a foglalkozási naplók vezetéséhez, vagy például az iskolával történő kapcsolattartáshoz.
Ezen kívül a képzőknek szakszerűen támogatniuk kell a diákjaikat az informatikai eszközök használatában és alkalmazásában (pl. portfóliókészítés, projektmunkák, szakmai ismeretszerzés, Ipar 4.0-ás technológiák).
Köthető-e szakképzési munkaszerződés 2020. szeptember 1-jétől?
Szakképzési munkaszerződés csak a szakirányú oktatásban köthető, az azt megelőző ágazati alapoktatásban nem.
Az ide vonatkozó rendelkezések alapján ágazati alapoktatást
_ a technikum kilencedik és tizedik évfolyamán és a szakképző iskola kilencedik évfolyamán,
_ érettségi végzettséggel kizárólag szakmai vizsgára történő felkészítésben a szakmai oktatás első félévében
kell megszervezni.
Az ágazati alapoktatás ágazati alapvizsgával zárul.
Nem kell azonban ágazati alapvizsgát tennie és az ágazati alapvizsga eredményét sikeresnek kell tekinteni annak a tanulónak, illetve képzésben részt vevő személynek, aki korábbi tanulmányai, előzetesen megszerzett tudása, illetve gyakorlata beszámításával vesz részt a szakmai oktatásban, ha beszámított előzetes tudása magában foglalja az ágazati alapvizsga követelményeit. Abban az esetben, amikor egy érettségivel és tanulói jogviszonnyal vagy felnőttképzési jogviszonnyal rendelkező személy 2020. szeptember 1-től azonnal kizárólag szakmai vizsgára történő felkészítést kezd meg szakmai oktatás keretében, mert az iskola él az ágazati vizsga alóli mentességet jelentő beszámítás lehetőségével, a szakképzési munkaszerződés a törvényi szabályozás értelmében 2020. szeptember 1-jétől megköthető.
Ugyanakkor ehhez a konstrukcióhoz finanszírozási szabályok még nem kapcsolódnak, azok csak 2021. január 1-jétől lépnek hatályba, tehát a gyakorlatban a szakképzési munkaszerződéhez állami támogatás csal ettől az időponttól vehető igénybe.
Hogy alakulnak a szakképzési munkaszerződés kötésének időbeli lehetőségei?
Az új képzési rendszer szerinti oktatásban szakképzési munkaszerződést először
szakképző iskolában tanulók esetén a 2021/2022-es tanévtől,
technikumban tanulók esetén a 2022/2023-as tanévtől,
érettségivel rendelkező, kizárólag szakmai vizsgára történő felkészítésben részt vevő tanulók esetén a 2020/2021 tanév második félévétől (2021. február)
köthető.
29