Összeférhetetlenségi és érdekkonfliktuskezelési szabályzat a
Összeférhetetlenségi és érdekkonfliktuskezelési szabályzat a
RAAB RISK Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
részére
I. A SZABÁLYOZÁS CÉLJA
A jelen Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) célja a RAAB RISK Kft (székhely: 8800 Nagykanizsa Sugár u. 1. V/58. adószám: 13758349-1-20 képviseli: Xxxxxx Xxxxxx ügyvezető) (továbbiakban: Alkusz) ügyfeleinek érdekvédelme, az összeférhetetlenségi és érdekkonfliktus kezelési előírások, eljárások rögzítése.
A Szabályzat a Bizottság (EU) 2017/2359. számú rendeletének, az (EU) 2016/97 európai parlamenti és tanácsi irányelvének (a biztosítási alapú befektetési termékek értékesítésére vonatkozó tájékoztatási követelmények és üzletviteli szabályok tekintetében történő kiegészítése), valamint 2014. évi LXXXVIII. törvény a biztosítási tevékenységről jogszabályban (továbbiakban: Bit.) foglaltak figyelembevételével készült el.
II. A SZABÁLYZAT HATÁLYA
A Szabályzat személyi hatálya kiterjed Alkusz valamennyi szervezeti egységére, alkalmazotti jogviszonyban lévő munkatársára, valamint Alkusszal biztosításközvetítésre irányuló megbízási szerződéssel rendelkező Megbízott biztosításközvetítőire (továbbiakban: közvetítők, biztosításközvetítők).
A szabályzat valamennyi, az Alkusz által közvetíthető biztosítói módozatra, termékre kiterjed. A SZABÁLYZAT HATÁLYBA LÉPÉSE: A Szabályzat 2021.01.01 napjától hatályos
Az Alkusz, az Alkusz ügyvezetője által kijelölt személy útján legalább évente értékeli és rendszeresen felülvizsgálja jelen Szabályzatát, összeférhetetlenségi politikáját és megfelelő intézkedéseket hoz a hiányosságok kezelésére.
III. KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK
Kapcsolódó jogszabályok:
- 2014. évi LXXXVIII. törvény a biztosítási tevékenységről,
- A Bizottság (EU) 2017/2359 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. szeptember 21.) az (EU) 2016/97 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a biztosítási alapú befektetési termékek értékesítésére vonatkozó tájékoztatási követelmények és üzletviteli szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (továbbiakban: Rendelet).
IV. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
A Rendelet alkalmazása szerint:
Érintett személy: a biztosításközvetítő, vagy biztosító összefüggésében a következők valamelyike:
a) adott esetben a biztosításközvetítő, vagy a biztosító igazgatója, tulajdonosa, vagy ezzel egyenértékű személy, illetve vezetőségének tagja;
b) a biztosításközvetítő, vagy a biztosító alkalmazottja, illetve bármely más természetes személy, aki szolgálatait a biztosításközvetítő, vagy a biztosító rendelkezésére és ellenőrzése alá bocsátja, és aki részt vesz a biztosítási alapú befektetési termékek értékesítésében;
c) olyan természetes személy, aki kiszervezési megállapodás alapján közvetlenül részt vesz a biztosításközvetítő, vagy a biztosító számára nyújtott szolgáltatásban, biztosítási alapú befektetési termékek biztosításközvetítő, vagy biztosító általi értékesítése céljából.
Ösztönző: biztosítási alapú befektetési termék értékesítésével összefüggésben a biztosításközvetítő, vagy a biztosító által bármely félnek -a szóban forgó ügyletben érintett ügyfél, vagy az ezen ügyfél képviseletében eljáró személy kivételével- nyújtott díj, jutalék, vagy nem pénzbeli előny, illetve az ilyen fél által a biztosításközvetítő, vagy a biztosító részére nyújtott díj, jutalék, vagy nem pénzbeli előny.
Ösztönzési rendszer: az ösztönzők fizetésére -ideértve az ösztönzők fizetésének feltételeit is- vonatkozó szabályok összessége.
Biztosítási alapú befektetési termék (Bit. 4. § (1) 133. szerint):
„Olyan biztosítási termék, amely lejárati értékkel vagy visszavásárlási értékkel rendelkezik, és amelynek lejárati vagy visszavásárlási értéke részben vagy egészben, közvetlenül vagy közvetve ki van téve a piaci ingadozásoknak, azzal, hogy nem minősülnek biztosítási alapú befektetési terméknek
a) az 1. melléklet szerinti nem-életbiztosítási ágazatokhoz kapcsolódó biztosítási termékek,
b) azon életbiztosítási szerződések, amelyek tisztán kockázatiak (halálesetiek), illetve amelyek esetén biztosítási szolgáltatás kizárólag sérülésből, betegségből vagy fogyatékosságból eredő rokkantsággal összefüggésben nyújtható,
c) olyan nyugdíj-előtakarékossági (nem biztosítási alapú) befektetési termékek, amelyek elsődleges céljukat tekintve a befektető számára nyugdíjjövedelmet biztosító és a befektetőt bizonyos szolgáltatásokra feljogosító termékként elismert termékek,
d) a foglalkoztatói nyugdíjpénztári nyugdíjkonstrukciók,
e) olyan egyéni nyugdíj-előtakarékossági termékek, amelyeknél a munkáltató pénzügyi hozzájárulásra kötelezett, és amelyek esetében a munkáltatónak vagy a munkavállalónak nincs választási lehetősége a nyugdíj-előtakarékossági termék vagy szolgáltatója tekintetében.”
V. ELŐÍRÁSOK
1. Alkusz a tevékenysége során az elvárt szakmai gondosságot tanúsítva a szolgáltatás nyújtásának minden szakaszában biztosítja az ügyfél érdekeinek elsőbbségét. Alkusz törekszik a hosszú távú ügyfélkapcsolatok erősítésére, az üzletfelek elégedettségének növelésére és az ehhez szükséges bizalom megteremtése érdekében szükségesnek tartja, hogy az üzletfelek érdekeinek védelmét megfelelően biztosítsa.
2. Alkusz a biztosítási termékeket értékesítő biztosításközvetítőkkel szemben hatékony szervezeti és adminisztratív intézkedéseket alakít ki és működtet annak érdekében, hogy az ügyfelek érdekeit kedvezőtlenül érintő összeférhetetlenség megelőzése érdekében minden ésszerű lépés meghozatalra kerüljön. Ezen intézkedéseknek az elvégzett tevékenységekhez, az értékesített biztosítási termékekhez és az értékesítő típusához mérten arányosan alakítja ki.
3. Alkusz a biztosításközvetítés során minden megfelelő lépést megtesz azon összeférhetetlenségek megállapítására, amely közöttük –ideértve a vezetőiket és alkalmazottaikat vagy bármely, hozzájuk ellenőrzés révén közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó személyt– és ügyfeleik között, vagy valamely ügyfelük és egy másik ügyfelük között a biztosítási értékesítési tevékenységek folytatása során keletkezik.
4. Alkusz folyamatosan értékeli, hogy neki, valamely érintett személynek, vagy bármely, hozzájuk ellenőrzés révén közvetlenül, vagy közvetetten kapcsolódó személynek olyan érdeke fűződik-e a biztosítási értékesítési tevékenység eredményéhez, amely megfelel az alábbi kritériumoknak:
a) eltér az ügyfél, vagy a potenciális ügyfél biztosítási értékesítési tevékenységek eredményéhez fűződő érdekétől;
b) az értékesítési tevékenységek eredményét az ügyfél kárára képes befolyásolni.
Amennyiben a fentiek szerinti helyzet fennáll, úgy összeférhetetlenség áll elő, tehát az adott ügyletet nem lehet megkötni.
5. A 4. pont szerinti értékelés céljából Alkusznak minimumkritériumok alkalmazásával figyelembe kell vennie az alábbi helyzeteket (az alábbi helyzetek előállnak-e):
a) Alkusz valamely érintett személy, vagy bármely, hozzájuk ellenőrzés révén közvetlenül, vagy közvetetten kapcsolódó személy valószínűsíthetően pénzügyi nyereséghez jut, vagy pénzügyi veszteséget kerül el az ügyfél esetleges kárára;
b) Alkusz valamely érintett személy, vagy bármely, hozzájuk ellenőrzés révén közvetlenül, vagy közvetetten kapcsolódó személy pénzügyi, vagy egyéb ösztönző miatt egy másik ügyfél, vagy ügyfélcsoport érdekét részesíti előnyben az ügyfél érdekével szemben;
c) Alkusz, valamely érintett személy, vagy bármely, hozzájuk ellenőrzés révén közvetlenül, vagy közvetetten kapcsolódó személy jelentős mértékben részt vesz a biztosítási termékek kezelésében, vagy fejlesztésében, különösen amennyiben e személy befolyással bír az említett termékek árazására, vagy értékesítésének költségeire.
6. Alkusz nyilvántartást vezet -annak rendszeres frissítésével- azokról a helyzetekről, amelyekben az ügyfél érdekei sérelmének kockázatával járó összeférhetetlenség merült fel, vagy (folyamatban lévő szolgáltatás, vagy tevékenység esetén), merülhet fel.
7. Az értékelést az Alkusz ügyvezetője által kijelölt személy végzi el, aki egyben felelős az összeférhetetlenségi szabályok betartásának ellenőrzéséért, érvényre juttatásáért.
Az Alkusz ügyvezetője által kijelölt személy adatai
Név: Xxxxxx Xxxxxx Telefonszám: 06/00-000-0000 E-mail: xxxxxxx@xxx.xx
8. ELŐÍRÁS BEFEKTETÉSI TERMÉK ESETÉN:
A biztosítási alapú befektetési termékek értékesítése esetében a Közvetítőknek az ügyfelek, potenciális ügyfelek védelme érdekében fel kell mérni az ügyfél, potenciális ügyfél befektetési ismereteit és tapasztalatait, veszteségtűrő képességét, pénzügyi helyzetét, befektetési céljait. A felméréssel az alkusz célja, hogy megvizsgálja, a szerződő számára megfelelő-e egy biztosítási alapú befektetési termék. Alkusz a felmérés során figyelembe veszi, hogy amennyiben a szerződő a felmérésben szereplő kérdéseket nem teljes körűen válaszolja meg, vagy válaszai alapján az igényeinek nem a befektetési egységekhez kötött életbiztosítás felel meg, úgy az a Bit. 166. §/A § – 166/F § rendelkezéseinek, valamint a vonatkozó Európai Uniós szabályozások alapján nem kínálhat fel befektetési egységekhez kötött életbiztosítást. A szabályzat ennek teljesülése érdekében esetenként külön rendelkezéseket is tartalmaz a Közvetítők felé.
VI. AZ ALKUSZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI POLITIKÁJA
Az Alkusz az összeférhetetlenség elkerülése érdekében olyan összeférhetetlenségi szabályozást alakít ki, ami tartalmazza:
a) a végzett konkrét biztosítási értékesítési tevékenységek tekintetében azon körülményeket, amelyek az ügyfél, vagy ügyfelek érdekeiben okozott kár kockázatát hordozó összeférhetetlenséget jelentenek, vagy ahhoz vezethetnek;
b) az összeférhetetlenség kezelését és az ügyfél érdekei sérelmének megelőzése érdekében követendő eljárásokat és meghozandó intézkedéseket (az eljárások és intézkedések megfelelnek az ügyfél érdekeit érintő kár kockázatának.)
c) Alkusz az Eljárási szabályzatát és a Jutalékszabályzatát úgy alakította ki, hogy azok megfeleljenek a törvényi előírásoknak és az MNB iránymutatásainak.
VII. AZ ALKUSZ ÁLTAL ALKALMAZOTT ELJÁRÁSOK, INTÉZKEDÉSEK
a) Az összeférhetetlenség kockázatát hordozó tevékenységben részt vevő érintett személyek közötti információcsere megelőzését, vagy ellenőrzését szolgáló hatékony eljárások, amennyiben az ilyen információcsere kárt okozhat az ügyfél, vagy ügyfelek érdekeibe. Az Alkusz ügyvezetője által kijelölt személy rendszeresen ellenőrzi az érintett személyek közötti információcserét. Ennek keretén belül Alkusz ügyvezetője által kijelölt személy:
• az Alkusz ügyvezetője által kijelölt személy rendszeresen, előre meghatározott ütemezés és vizsgálati eljárás szerint ellenőrzi a biztosításközvetítések körülményeit, szükség esetén a részletek pontos feltárásához írásos tájékoztatót kér alkalmazotti jogviszonyban lévő munkatársától, vagy Megbízott biztosításközvetítőjétől,
• az Alkusz ügyvezetője által kijelölt személy a rendszeres vizsgálatok során, biztosítási alapú befektetési termékek közvetítésénél, az ügyféltájékoztatás, a szükséglet és igényfelmérés elvégzése mellett a megfelelőség és alkalmasság vizsgálatok eredményét is ellenőrzi,
Speciális szabályok befektetési termékek esetében:
1. Biztosítás alapú befektetési termékek esetében az ellenőrzés kiterjedhet arra is, hogy az Alkusz ügyvezetője által kijelölt személy már a biztosításközvetítés folyamatában végez ellenőrzést, vagyis a közvetítők az ügyféltájékoztatást, a szükséglet és igényfelmérő dokumentumot, a megfelelőségi és alkalmassági kérdőívet és a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot az elkészített biztosítási díjkínálattal együtt előzetesen, az ajánlat aláírása előtt meg kell küldenie a kijelölt személy részére, aki ha összeférhetetlenséget állapít meg, az ajánlat nem vehető fel, nem íratható alá.
2. Alkusz ügyvezetője által kijelölt személy rendszeresen ellenőrzik az Alkusszal szerződésben lévő biztosítók biztosítási alapú befektetési termékeinek közzétett TKM és TKMny értékeit, ellenőrzésük különösen kiterjed arra, hogy a mutatók megfelelnek-e a vonatkozó Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: MNB) ajánlásoknak. Amennyiben az ajánlástól történő eltérést tapasztal egy biztosítási alapú befektetési termék esetében, abban az esetben Alkusz az érintett biztosítóval, adott termék közvetítése vonatkozóan haladéktalanul szerződést bont, a termék értékesítésére vonatkozó szerződési elem megszűnéséig pedig Alkusz tartózkodik a termék értékesítésétől.
3. Az Alkusz ügyvezetője által kijelölt személy a vizsgálat során azt is ellenőrzi, hogy a csomag egésze megfelelő-e a fogyasztó számára. Szintén ellenőrzi, hogy ha a biztosításközvetítő a kapott tájékoztatás alapján úgy ítéli meg, a termék nem megfelelő az ügyfél vagy potenciális ügyfél számára, akkor a biztosításközvetítő figyelmeztette-e erre az ügyfelet vagy potenciális ügyfelet.
b) Azon érintett személyek elkülönülő felügyelete, akiknek elsődleges funkciói közé tartozik tevékenységek elvégzése olyan ügyfelek nevében, vagy szolgáltatások nyújtása olyan ügyfelek számára, akiknek érdekei ütközhetnek, vagy akik más módon esetleg ütköző, különböző érdekeket képviselnek, beleértve a biztosításközvetítő érdekeit is. Ezen személyek felügyeletét az Alkusz ügyvezetője által kijelölt személy látja el.
c) Az eljárási intézkedések alkalmával az Alkusz ügyvezetője által kijelölt személy rendszeresen, előre meghatározott ütemezés és vizsgálati eljárás szerint ellenőrzi az üzletkötéseket abból a célból is, hogy megakadályozza, hogy bármely személy illetéktelen befolyást gyakoroljon azon mód felett, ahogyan a biztosításközvetítő, vagy alkalmazottai, vagy bármely, hozzájuk ellenőrzés révén közvetlenül, vagy közvetetten kapcsolódó személy a biztosítási értékesítési tevékenységüket végzik.
d) Az eljárási intézkedések alkalmával az Alkusz ügyvezetője által kijelölt személy ellenőrzi, hogy egy érintett személy egyidejűleg, vagy egymás után részt vesz-e különböző biztosítási értékesítési tevékenységekben, amennyiben az ilyen részvétel akadályozhatja az összeférhetetlenségek megfelelő kezelését.
e) Az Alkusz közvetítői nem fogadhatnak el a biztosításközvetítői tevékenységükhöz kapcsolódó, annak ellentételezéseként ajándékot, nem fogadhatnak el, illetve nem adhatnak az Alkusz által kialakított jutalékkifizetési rendszerben nem szereplő előnyt, vagy más juttatást.
Amennyiben megállapítható, hogy a VII. pontban említett intézkedések és eljárások nem megfelelők annak biztosítására, hogy a biztosítási értékesítési tevékenységek folytatására az ügyfél legjobb érdekének megfelelően kerüljön sor és azok részrehajlók, a biztosításközvetítő, a biztosító, vagy egy másik ügyfél ellentétes érdekei miatt, Alkusz meghozza a megfelelő alternatív intézkedéseket, bevezeti a megfelelő elvárásokat.
VIII. ELŐÍRÁSOK BIZTOSÍTÁS ALAPÚ BEFEKTETÉSI TERMÉKEK ESETÉBEN
az alábbi szabályok kötelezően betartandók:
1. Alkusz beszerzi a szükséges információkat az ügyfél vagy potenciális ügyfél adott termék vagy szolgáltatás meghatározott fajtája szempontjából releváns befektetések terén meglévő ismereteiről és tapasztalatairól, pénzügyi helyzetéről, így a szóban forgó személy veszteségviselési képességéről és befektetési céljairól. Ezen belül a szóban forgó személy kockázattűréséről is annak érdekében, hogy Alkusz az ügyfél vagy potenciális ügyfél számára alkalmas és különösen a kockázattűrésével és veszteségviselési képességével összhangban álló biztosítási alapú befektetési termékeket ajánlhasson.
2. Tájékoztatást kér az ügyféltől vagy potenciális ügyféltől az adott személy ismereteiről és tapasztalatáról a felkínált vagy kért termék vagy szolgáltatás konkrét típusának megfelelő befektetési területen annak érdekében, hogy a biztosításközvetítő értékelni tudja, hogy a tervbe vett biztosítási szolgáltatás vagy termék megfelelő-e az ügyfél számára.
3. 2021.03.01-től az Alkusz felfüggeszti a biztosítási alapú befektetési termékek értékesítését. A RAAB RISK Kft. értékesítői számára nem engedélyezett a biztosítási alapú befektetési termékek értékesítése határozatlan ideig.
IX. ÖSZTÖNZÉSI RENDSZEREK VIZSGÁLATA
1. Valamely ösztönző, vagy ösztönzési rendszer az ügyfélnek nyújtott adott szolgáltatás minőségére káros hatást gyakorlónak minősül, ha jellegéből vagy mértékéből következően a biztosítási értékesítési tevékenységek végzését olyan módon ösztönzi, amely nem felel meg az ügyfél érdekeinek leginkább megfelelő, becsületes, tisztességes és szakszerű eljárásmóddal kapcsolatos kötelezettségnek.
2. Annak értékelése céljából, hogy valamely ösztönző, vagy ösztönzési rendszer az ügyfélnek nyújtott adott szolgáltatás minőségére káros hatást gyakorol-e, az Alkusz ügyvezetője által kijelölt személy elemzést végez, amely figyelembe veszi az ügyfélnek nyújtott adott szolgáltatás minőségére gyakorolt káros hatás kockázatát esetlegesen növelő, vagy csökkentő összes releváns tényezőt és a káros hatás kockázatának megelőzése érdekében az értékesítési tevékenységet végző biztosításközvetítő, vagy biztosító által megtett valamennyi szervezeti intézkedést. Minden egyes elemzés eredményéről tájékoztatja Xxxxxx ügyvezetőjét.
3. Az elemzést végző személy különösen az alábbi kritériumokat veszi figyelembe:
a) az ösztönző, vagy az ösztönzési rendszer ösztönözhette-e arra a biztosításközvetítőt, hogy egy konkrét biztosítási terméket, vagy egy konkrét szolgáltatást kínáljon, vagy ajánljon az ügyfélnek annak ellenére, hogy a biztosításközvetítő, vagy biztosító az ügyfél igényeinek jobban megfelelő, másik biztosítási terméket, vagy szolgáltatást is tudna ajánlani;
b) az ösztönző, vagy az ösztönzési rendszer kizárólag, vagy döntően mennyiségi üzleti szempontokon alapul-e, vagy az figyelembe veszi-e az alkalmazandó jogszabályoknak való megfelelést, az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások minőségét és az ügyfelek elégedettségét tükröző minőségi szempontokat is;
c) a fizetett, vagy kapott ösztönző értéke az adott termék és szolgáltatás értékéhez viszonyítva;
d) az ösztönző fizetésére teljes mértékben, vagy főként a biztosítási szerződés megkötésekor vagy a szerződés teljes időtartama alatt kerül-e sor;
e) van-e olyan megfelelő mechanizmus, amely a termék lejárta vagy korai értékesítése, illetve az ügyfél érdekeinek sérelme esetén az ösztönző visszakövetelésére szolgál;
f) van-e bármilyen formájú változó vagy függő küszöbérték, illetőleg olyan értéknövelő mechanizmus, amely az értékesítés volumenén vagy a forgalmi értéken alapuló célszám elérése esetén érvényesül.
4. Az ösztönzési rendszer vizsgálatakor az Alkusz ügyvezetője által kijelölt személy azt is ellenőrzi, hogy a biztosítási termékek esetében a biztosítók ne alkalmazzanak egyedi ösztönzőelemeket. Amennyiben ilyet tapasztal, azt jelzi Alkusz ügyvezetőjének, aki köteles a kialakult érdekkonfliktust megszűntetni.
Az V./7./a) pontban említett ellenőrzéskor Alkusz ügyvezetője által kijelölt személy az érdekkonfliktust okozó ösztönzési elemeket is vizsgálja.
5. A Bit. 167/A. §-a alapján Alkusz az alkalmazott eljárási folyamatokban gondoskodik arról, hogy a díjazás módja ne vezessen érdekkonfliktus kialakulásához és ne veszélyeztesse a Bit. 398. § (5) és (6) bekezdésében foglaltak szerinti kötelezettségét, melyek az alábbiak:
„(5) Az alkusz tanácsadás nélküli értékesítés esetén - az e törvényben foglalt, tanácsadás nélküli értékesítésre vonatkozó követelményeken túlmenően és azokkal összhangban - a biztosítási szerződés megkötésének előkészítése során köteles elegendő számú, a piacon hozzáférhető biztosítást tárgyszerűen elemezni és ezt az elemzést az ügyfél részére igazolható módon átadni.
(6) Az alkusz tanácsadással történő értékesítés esetén - az e törvényben foglalt, tanácsadással történő értékesítésre vonatkozó követelményeken túlmenően és azokkal összhangban - köteles alapos és személyre szabott elemzés alapján tanácsot adni az ügyfélnek, ennek érdekében a biztosítási szerződés megkötésének előkészítése során köteles elegendő számú, a piacon hozzáférhető biztosítást tárgyszerűen elemezni, és az ügyfél tájékoztatása alapján megállapítható igényeihez és szükségleteihez igazodó elemzési szempontok alapján és azoktól függően az ügyfél részére személyre szabott - bizonyos biztosítási termék vagy termékek választására irányuló - konkrét ajánlást is adni, ismertetve, hogy az adott termék - az adott elemzési szempontot figyelembe véve - miért felel meg leginkább az ügyfél igényeinek és szükségleteinek.”
6. Alkusz a biztosítókkal, más együttműködő és szolgáltató partnerekkel csak a jelen Szabályzatban, a hatályos jogszabályokban, és az MNB előírásainak, iránymutatásainak foglaltaknak megfelelő együttműködési megállapodást köt. A jutalékok, jutalékszintek megállapítására vonatkozó szabályozások (megállapodások) megkötése, azoknak a jutalékot, díjazást is érintő módosítása az Alkusz képviseletében eljárni jogosult személy, személyek feladata, akik döntéseiket az Alkusz ügyvezetője által kijelölt ellenőrző személy információi alapján hozzák meg.
Nagykanizsa, 2020. december 31.
Xxxxxx Xxxxxx XXXX RISK Kft.
Melléklet a RAAB RISK Kft. Összeférhetetlenségi és érdekkonfliktuskezelési szabályzatához
Az erre kijelölt személy a szabályzat VII/a pontja értelmében a következő ütemezéssel és rendszerességgel a következő feladatokat köteles elvégezni:
NEGYEDÉVENTE - véletlenszerű mintavételezési eljárás az üzletkötői értékesítésből: A mintavételezés célja:
megállapítani, hogy a vizsgált üzletkötő szintjén a termékértékesítés portfoliója ügyféligény orientált-e, vagy esetleg
megállapítható eltérés az általános piaci és átlagos céges folyamatoktól. Amennyiben eltérés állapítható meg, akkor annak vizsgálata, hogy ez visszavezethető-e összeférhetetlenségi vagy ösztönző-rendszer béli hibákra, esetleg jutalék- orientált biztosítási tanácsadásra. Ha ezek közül bármelyik megállapítható lenne, akkor javaslattétel ezen hibák okainak kijavítására.
Mintavétel meghatározása:
Véletlenszerűen kiválasztott:
3 lakás,
3 casco,
3 személybiztosítás
3 vagyonbiztosítás vizsgálata.
Vizsgálati szempontok: a mintavételben szereplő biztosítási szerződések biztosítókénti megoszlása egészséges-e, azaz nem tapasztalható-e polarizáltság. Amennyiben polarizáltság tapasztalható, úgy annak vizsgálata, hogy ezt okozhatja-e jutalék (ösztönző rendszer) előny.
Elvért intézkedések lehetőségei:
- a vizsgálat lázárása az Összeférhetetlenségi és érdekkonfliktuskezelési szabályzattal nem ütköző észrevétel nélkül
- a vizsgálat eltérést tár fel az Összeférhetetlenségi és érdekkonfliktuskezelési szabályzattal szemben.
Javaslattétel és figyelemfelhívás ennek orvoslására mind az üzletkötő, mind a cégvezetés felé írásban.
ÉVENTE
Összefoglaló készítése a RAAB RISK Kft. vezetése számára írásos formában, mely két fő területet érint:
- a negyedéves vizsgálatok összefoglaló eredményét, a feltárt hiányosságokat és hibákat, valamint ezek kijavítására tett javaslatokat
- a RAAB RISK Kft. 12 hónapos, minimum a fentebb meghatározott 5 módozatonkénti bontásban értékesítési volumenének (db alapon) történő, módozat-csoportonkénti elemzését, azon célból, hogy megállapítható legyen, hogy az értékesítés oktatási, jutalék- és ösztönzőrendszeri vagy egyéb folyamatokban tapasztalhatók-e olyan hibák, melyek a teles cég értékesítési portfolióját az átalagos piactól eltérően, esetleges a valós ügyfél- igények ellenére torzítják valamely biztosító, vagy valamely termék irányába.
A mintavételezés célja:
Megállapítani, hogy a vizsgált portfolió ügyféligény orientált-e, vagy esetleg megállapítható eltérés az általános piaci trendektől. Amennyiben eltérés állapítható meg, akkor annak vizsgálata, hogy ez visszavezethető-e összeférhetetlenségi vagy ösztönző-rendszer béli hibákra. Ha ez megállapítható lenne, akkor javaslattétel ezen hibák okainak kijavítására.
Vizsgálati szempontok: a vizsgált időszakban értékesített biztosítási szerződések biztosítónkénti megoszlása egészséges-e, azaz nem tapasztalható-e polarizáltság. Amennyiben polarizáltság tapasztalható, úgy annak vizsgálata, hogy ezt okozhatja-e jutalék (ösztönző rendszer) előny.
Elvért intézkedések lehetőségei:
- a vizsgálat lázárása az Összeférhetetlenségi és érdekkonfliktuskezelési szabályzattal nem ütköző észrevétel nélkül
- a vizsgálat eltérést tár fel az Összeférhetetlenségi és érdekkonfliktuskezelési szabályzattal szemben.
Javaslattétel és figyelemfelhívás ennek orvoslására a cégvezetés felé írásban.
Jegyzőkönyv
Összeférhetetlenségi és érdekkonfliktus kezelési szabályok betartásának vizsgálatáról
Vizsgáló: | |
Vizsgálat dátuma: | |
Vizsgált szerződés Brokka száma: |
Vizsgálati szempontok
1. Brokkában dokumentumok feltöltve: igen nem Hiányzó dokumentumok:
igényfelmérő dokumentum
2. Alkuszi megbízás kitöltése rendben: igen nem Hibák:
nincs
3. Igényfelmérő kitöltése megfelelő: igen nem Hibák:
Mivel nincs feltöltve nem ellenőrizhető.
4. Alkusz alkalmazotti jogviszonyban lévő munkatársa, vagy alkusszal biztosításközvetítésre irányuló megbízási szerződéssel rendelkező megbízott biztosításközvetítő (továbbiakban: biztosításközvetítő) a vizsgált
biztosítási szerződéssel valószínűsíthetően pénzügyi nyereséghez jutott, vagy pénzügyi veszteséget került el az ügyfél esetleges kárára;
igen nem
5. Alkusz biztosításközvetítője a vizsgált biztosítási szerződéssel pénzügyi, vagy egyéb ösztönző miatt egy másik ügyfél, vagy ügyfélcsoport érdekét részesíti előnyben az ügyfél érdekével szemben;
igen nem
6. Alkusz biztosításközvetítője a vizsgált biztosítási szerződést illetően jelentős mértékben részt vett, vesz a biztosítási termék kezelésében, vagy fejlesztésében, különösen amennyiben e személy befolyással bír az említett termékek árazására, vagy értékesítésének költségeire.
igen nem
7. Biztosításközvetítés körülményei:
A közvetítő felmérte az ügyféligényeket a biztosításközvetítői tájékoztatást követően. A közvetítés tanácsadás nélkül történt. Az ügyfél megtekintette a díjkalkulációt és a biztosítási termékismertetőt, ami alapján
kiválasztotta a megkötésre kerülő biztosítást. Az alkuszi megbízási szerződést követően az ajánlat tartalma elfogadásra, aláírásra került.
8. Bármely személy illetéktelen (alkusz, vagy biztosító) befolyást gyakorolt azon mód felett, ahogyan a biztosításközvetítő a biztosítási értékesítési tevékenységüket végzi
igen nem
9. Részt vesz-e a biztosításközvetítő különböző biztosítási értékesítési tevékenységekben, az ilyen részvétel akadályozhatja az összeférhetetlenségek megfelelő kezelését
igen nem
10. Megállapítható-e az adott biztosításközvetítő vizsgálat alá vont szerződés módozatához tartozó portfóliójában valamely biztosító egészségtelen túlsúlya
igen nem
Ha igen melyek azok és milyen arányokban?
………………………………………………………………………………………………………
11. Az ösztönzési rendszer ösztönözhette-e arra a biztosításközvetítőt, hogy a vizsgálat alá eső biztosítási terméket ajánlotta az ügyfélnek annak ellenére, hogy a biztosításközvetítő, vagy biztosító az ügyfél igényeinek jobban megfelelő, másik biztosítási terméket, vagy szolgáltatást is tudna ajánlani;
igen nem
12. A vizsgálat megállapításai:
A közvetítőnek pótolni kell az igényfelmérő dokumentumot, ami alapján igazolásra kerül, hogy az ügyféligények felmérése megtörtént ez mellett elégséges számú ajánlat lett bemutatva.
13. További intézkedések:
A közvetítő felé jelezve lett a hiánypótlás.
Kelt:
vizsgáló ügyvezető