Az Idegen Hibás GAP (KGFB GAP) Biztosítás Általános Biztosítási Feltételei

Az Idegen Hibás GAP (KGFB GAP) Biztosítás Általános Biztosítási Feltételei

Bevezető rendelkezések

A QBE Insurance (Europe) Limited Magyarországi Fióktelepe (a továbbiakban a „Biztosító”) a biztosítási díj megfizetése ellenében - figyelembe véve a jelen Általános biztosítás feltételek (a továbbiakban „Feltételek”) rendelkezéseit is - a biztosítási kötvényben meghatározott időszak alatt a jelen Feltételekben rögzített biztosítási események váratlan, jövőbeni bekövetkezése esetén biztosítási szolgáltatást nyújt az alábbiakban részletezettek szerint :

1. A Felek és a Biztosítás Szerződés résztvevői

1.1. A Biztosító amely a díjfizetés ellenében vállalja, hogy a biztosítási események bekövetkezése miatt szolgáltatást teljesít.

1.2. A Szerződő természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, aki/amely írásos biztosítási ajánlatot tett a KGFB GAP Biztosítás megkötésére, és aki a díj megfizetésére kötelezett.

1.3. A Biztosított természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, akinek/amelynek a kockázatát a díj ellenében a Biztosító átvállalja. Ha a KGFB GAP Biztosítási Kötvény másként nem rendelkezik, a Szerződő és a Biztosított azonosak.

2. Meghatározások

2.1. A jelen Feltételek alkalmazásában az alábbi kifejezések a következő jelentést hordozzák:

2.1.1. Alap Biztosítás: A kárt okozó gépjárműre a káresemény időpontjában fennálló, hatályos kötelező felelősség biztosítás, amely biztosítási fedezetet nyújt a 3. cikkelyben említett gépjárműnek okozott totálkár esetére.

2.1.2. Alap Biztosító az a biztosító, amelyiknél az Alap Biztosítást megkötötték.

2.1.3. A KGFB GAP Biztosítási Ajánlat (a továbbiakban az „Ajánlat”) olyan aláírt kérelem, amit olyan fél terjeszt elő, aki érdekelt abban, hogy a Biztosítóval megkösse a KGFB GAP Biztosítást.

Az Ajánlat adására a Szerződő/Biztosítottnak - egyéb írásbeli megállapodás hiányában - a biztosítás tárgyát képező gépjármű megvásárlását követő legfeljebb 90 nap áll rendelkezésére. Ezen időszak alatt a Biztosított/Szerződőnek van lehetősége a Biztosító felé ajánlatot adnia és ezen időszak alatt az Ajánlatnak (kiegészítve a szükséges mellékletekkel) be kell érkeznie a Biztosítóhoz.

2.1.4. A KGFB GAP Biztosítási Igazolás (a továbbiakban az „Igazolás”) a Biztosító által kibocsátott dokumentum, amely azt igazolja, hogy a Biztosító elfogadta az Ajánlatot és a KGFB GAP Biztosítási Szerződés megkötésre került.

2.1.5. A KGFB GAP Biztosítási Szerződés az Ajánlatból, a jelen Feltételekből és az

Igazolásból áll.

A KGFB GAP Biztosítási Szerződés a Biztosító és a Szerződő közötti megállapodás teljességét jelenti.

2.1.6. Beszerzési Ár. A jármű beszerzési ára a járműnek a számlán, illetve adásvételi szerződésben jelzett ára, ami a járműre és a gyártó által elfogadott berendezésekre vonatkozik.. A beszerzési ár nem fedez semmiféle egyéb, a jármű beszerzésével kapcsolatos szolgáltatást vagy egyéb költséget, amely nem képezi az Eurotax katalógusban szereplő jármű árát.

2.1.7. A gépjármű Piaci Értéke a gépjármű átlagos kiskereskedelmi eladási ára egy adott napon (beleértve

a gyárilag beszerelt tartozékokat), amit a Magyarország területén lévő gépjárművek árának meghatározására kiadott Eurotax eladási ára határoz meg.

2.1.8. Biztosítási időszak az az időszak, ami a biztosítási díj számításának alapjául szolgál. Ha a KGFB GAP Biztosítás Kötvénye másként nem rendelkezik, a Biztosítási Időszak egy év, függetlenül a díjfizetésnek a Kötvényben rögzített gyakoriságától. A biztosítási időszak kezdetét (biztosítási érvforduló) az Ajánlat és a Kötvény rögzíti.

2.1.9. A Biztosítási Összeg az az összeg, amit az Ajánlat a kártérítés felső határaként meghatároz.

A Biztosítási Összeg megegyezik a gépjármű beszerzési árával, de soha nem haladhatja meg

az EuroTax kézikönyv által az Ajánlat aláírásának napján a gépjárműre megállapított eladási ár 105%-át.

2.1.10. Totálkár a gépjármű olyan, az Alap Biztosítás alapján térítendő sérülése, amelyet az Alap Biztosító gazdasági és/vagy műszaki totálkárként rendez, és a gépjármű maradványairól lemondtak az Alap Biztosító javára, vagy egyéb módon értékesítették, vagy amelyről egy lízing/hitel szerződés megszüntetési rendelkezései szerint lemondtak.

3. Biztosítási Esemény, a Biztosítás Tárgya

3.1. A Biztosító a jelen Feltételeknek megfelelően a 10. cikkely szerinti kártérítést nyújtja akkor, ha bekövetkezik a Biztosítási Esemény, amelyet a gépjármű totálkáraként határoznak meg, amelyet az Alap Biztosító ezen az alapon térít meg.

3.2. A KGFB GAP Biztosítás olyan személy- vagy haszonjárművekre nyújt fedezetet, amelyek el vannak látva

a közúti közlekedés rendjéről szóló 1/1975. sz. KPM-BM közös rendelet (KRESZ) első melléklete II. szakasz d) és i) bekezdése szerinti magyar hatósági jellel, továbbá rendelkeznek forgalmi engedéllyel, és amelyekre ugyanakkor fedezetet nyújt az Alap Biztosítás.

3.3. A gépjármű lehet új vagy használt, de nem lehet több mint 5 év a gépjármű első forgalomba helyezésének dátuma és a KGFB GAP Biztosítás kockázatviselésének kezdeti dátuma között.

3.4. A KGFB GAP Biztosítás nem fedezi azokkal a gépjárművekkel kapcsolatos kockázatokat:

a. amelynek az összsúlya meghaladja a 3500 kg-ot;

b. amelynek beszerzési ára új állapotban meghaladja a 25 000 000 Ft-ot (ÁFÁ-val együtt), vagy használt állapotban a 10 000 000 Ft-ot (ÁFÁ-val együtt); haszonjármű esetén az új beszerzési ár nem lehet több mint 25 000 000 Ft (ÁFA nélkül), illetve használt beszerzési ára nem lehet több, mint 10 000 000 Ft (ÁFA nélkül);

c. amelyet az alábbi célokra használnak:

− gépkocsi kölcsönzés (rent-a-car);

− taxi szolgálat, iránytaxi, illetve utasok szállítása térítés ellenében;

− autósiskola vagy gépjárművezető oktatás;

− segély és rendőrségi gépjárművek;

− gépjárműkereskedők vagy szervizek által bizományba átvett, viszonteladási célra vásárolt vagy ideiglenes birtokolt gépjárművek.

3.5. A Biztosítás nem terjed ki a következő gépjármű márkákra:

Xxxxx Xxxxxx, Bentley, Bristol, Bugatti, Cosworth, De Tomaso, Dorchester, Ferrari, Ginetta, Lamborghini, Lancia Thema, Maserati, Porsche, Rolls Royce, Mitsubishi EVO, limitált szériájú modellek, olyan gépjárművek, melyek nem hivatalos import útján kerültek Magyarországra vagy nem rendelkeznek magyarországi üzemeltetéshez szükséges engedéllyel, vagy nem szerepelnek az Eurotax kézikönyvben.

4. A Biztosítás Területi Hatálya

4.1. A KGFB GAP Biztosítás területi hatálya megegyezik az Alap Biztosításnak a káresemény bekövetkezése napján érvényes területi hatályával; így a Biztosító a 10. cikkelyben meghatározott kártérítést nyújtja az Alap Biztosító által megtérített Biztosítási Eseménnyel kapcsolatban, ha ez az esemény az Alap Biztosítás területi hatályán belül bekövetkezett totálkár.

5. A biztosítási szerződés kezdete, vége és a biztosítási szerződés időtartama

5.1. A Biztosító kockázatviselése az ajánlat aláírását követő nap 0 órájakor kezdődik, feltéve, hogy a szerződés létrejött vagy utóbb létrejön, és az első díjrészletet a biztosító számlájára befizették

5.2. A biztosítási szerződés - ha a felek másként nem állapodnak meg - határozott időtartamú. A tartamot a felek a szerződésben (kötvényen) rögzítik. A tartamon belül a biztosítási időszak 1 év. A tartam egy éves időtartamú biztosítási időszakokra oszlik.

5.3. A biztosítási időszak kezdete a díjfizetési időszak kezdete, amely időpont egyben minden évben a biztosítás évfordulója is.

5.4. A Biztosító kockázatviselése és vele együtt a Szerződővel és a Biztosítottal fennálló biztosítási jogviszony megszűnik az alábbi esetekben:

a. a KGFB GAP Biztosítási Kötvényen jelzett határozott biztosítási időszak lejártával, az utolsó napon 24.00 órakor; amely nem lehet későbbi a gépjármű vásárlásánál a számlán feltüntetett időponttól számított 60 hónapnál.

b. Biztosítás Esemény bekövetkeztével, amelyre a Biztosító, a 10. szakasznak megfelelően kártérítést fizetett;

c. amikor a Biztosított biztosítási érdeke megszűnik, különösen, ha a gépjármű tulajdonlásában vagy a gépjárműre kötött finanszírozási, haszonbérleti szerződés alapján fennálló tartós birtoklásában változás állt be, azon a napon amikor a Biztosított tulajdonjoga vagy a tartós birtoklásra jogosító joga megszűnik;

d. azon a napon, amikor az Alap Biztosítás bármilyen okból megszűnik, kivéve, ha haladéktalanul lecseréli egy másik Alap Biztosításra, és az Alap Biztosítás hatályában nincs megszakítás;

e. amikor a Szerződő a biztosítási jogviszonyt jogszerűen megszünteti (lásd a 5.4 bekezdést), a felmondási időszak utolsó napján 24.00 órakor;

f. a Biztosított halálával, a halál bekövetkezése hónapjának utolsó napján 24.00 órakor, kivéve, ha az örökös a 6.6 bekezdésben foglalt feltételek szerint saját nevében folytatja a biztosítási jogviszonyt;

g. a KGFB GAP Biztosítási Kötvény közös megegyezéssel történő megszűntetésekor, ha erről a Biztosító és a Szerződő írásban megegyeztek;

h. díj-nemfizetés esetén: ha a Szerződő nem fizeti be az egyszeri díjat vagy az első díjrészletet az esedékesség napjától számított 30 napon belül, vagy a folytatólagos díjat az esedékességtől számított 60 napon belül (kivéve, ha a Biztosító engedélyezte a halasztott fizetést, és a biztosítási díj megfizetésére a díjfizetési halasztás tartama alatt sor került). Ha a biztosítás azért szűnik meg, mert a Szerződő nem fizette meg az egyszeri díjat vagy első díjrészletet, a biztosítás a megkötés napjára visszamenőleges hatállyal szűnik meg. Ha a biztosítás azért szűnik meg, mert a Szerződő nem fizette meg a folytatólagos díjat, a biztosítás megszűnik a díj esedékessége napjától számított 60 nap elteltével.

5.5. Az 5.4 bekezdések rendelkezéseinek figyelembevételével, sem a Szerződő sem a Biztosító nem mondhatja fel a szerződést a KGFB GAP Biztosítási Kötvényben feltüntetett biztosítási időtartam lejárta előtt.

5.6. Ha a Biztosított meghal, a halál napjától számított 15 napos időszakban a Biztosított örökösének jogában áll saját nevében a Biztosított helyére lépni és folytatni a KGFB GAP Biztosítási Kötvényt oly módon, hogy erről írásban értesítik a Biztosítót. Az ilyen nyilatkozat érvényességét nem érinti, ha azt nem az az örökös teszi, aki esetleg megörökli a biztosítás tárgyát képező járművet az örökhagyó rendelkezés szerint.

6. Díjfizetés

6.1. A díj a Biztosító által nyújtott fedezet ára, amelynek fizetésére a Szerződő köteles.

6.2. A díj a teljes KGFB GAP Biztosításra vonatkozik, és – a Biztosító és a Szerződő közötti megállapodástól függően – fizethető egy összegben vagy időszakos részletekben (díjfizetési gyakoriság).

6.3. Az KGFB GAP Biztosítás egy összegű díja (vagy ha folyamatos díjfizetésben állapodtak meg, az első díjrészlet) a biztosítási ajánlat aláírásának napján esedékes; halasztott díjfizetés engedélyezése esetén a díj a fedezet kezdetétől számított 30 napon belül esedékes. A folytatólagos díj az általa fedezett Biztosítási Időszak első napján esedékes.

6.4. Ha a Szerződő a díjat a Biztosító más meghatalmazott képviselőjének fizette, a díjat megérkezettnek kell tekinteni akkor, amikor azt készpénzben befizették, vagy amikor megérkezett Biztosító számlájára.

6.5. A Biztosító a folytatólagos díjra annak a hónapnak a végéig jogosult, amelyikben a kockázatviselése megszűnt.

Ha a Szerződő által fizetett díj hosszabb időszakot fed le, akkor azokban az esetekben ha a biztosítási szerződés a jelen Feltételek 5.3. c-g bekezdései szerint megszűnik, az eredeti díj

33%-ának megfelelő kezelési költség levonása után a maradék díjat időarányosan vissza kell téríteni, kivéve azt az esetet, ha a Biztosított örököse a jelen Xxxxxxxxxx 5.6 bekezdése szerint belép

a szerződésbe.

6.6. Ha a Biztosító kártérítést fizet olyan káreseménnyel kapcsolatban, amelyet azután jelentettek

be, hogy az KGFB GAP Biztosítási Kötvény díj-nemfizetés miatt megszűnt, de ami a folytatólagos

díj fizetésére nyitva álló 60 napos időszak alatt következett be, a Biztosító jogosult a kártérítés összegébe beszámítani (levonni) a Biztosítási Időszakra járó teljes kifizetetlen díjat.

7. Önrészesedés

7.1. A jelen Feltételek alapján kötött KGFB GAP Biztosításban nincs önrész.

8. Kizárások, a Biztosító mentesülése

8.1. Általános kizárások

8.1.1. Háború és terrorizmus kizárás

Jelen biztosítás fedezetéből kizárt az alábbiak által közvetlenül vagy közvetetten okozott, azokból eredő, vagy azokkal kapcsolatosan keletkező bármilyen természetű veszteség, kár, költség vagy kiadás, tekintet nélkül minden olyan egyéb okra vagy eseményre, amely a veszteség bekövetkezéséhez ezekkel egyidejűleg vagy bármilyen egyéb sorrendben hozzájárult;

I. háború, megszállás, külföldi ellenségek cselekedetei, ellenségeskedések vagy háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek vagy sem), polgárháború, felkelés, forradalom, zendülés, polgári zavargás, beleértve ennek népfelkeléssé növekedését is, katonai vagy bitorló hatalom; vagy

II. bármilyen terrorista cselekmény.

Jelen feltétel szempontjából terrorista cselekmény alatt azt a cselekményt értjük, amely magában foglalja, de nem korlátozódik bármely személy vagy személyek csoportja(i) által elkövetett erő vagy erőszak és/vagy azzal való fenyegetés alkalmazására, cselekedjen az vagy azok önállóan vagy bármely szervezet(ek) vagy kormány(ok) nevében vagy azzal kapcsolatban akár politikai, vallási, ideológiai vagy etnikai céllal vagy hasonló okból kifolyólag, beleértve a kormányra gyakorlandó befolyásolásának és/vagy a nyilvánosság, vagy a nyilvánosság valamely részének megfélemlítésének szándékát.

A jelen biztosítás nem nyújt fedezetet azon bármely jellegű, közvetlen vagy közvetve bekövetkező veszteségre, kárra, költségre vagy kiadásra sem, amely a fenti (1) és/vagy (2) pontban foglaltak ellenőrzéséből, megelőzéséből, elfojtásából származik vagy ilyen cselekményekkel kapcsolatba hozható.

8.1.2. Radioaktív szennyeződés, vegyi, biológiai, biokémiai és elektromágnese fegyverek illetve elektromágneses sugárzás általános kizárása

Jelen feltétel szerint a biztosítási szerződés nem nyújt fedezetet olyan veszteségre, kárra, felelősségre vagy kiadásra, amit közvetlenül vagy közvetve az alábbiak okoztak, vagy amihez az alábbiak hozzájárultak, vagy ami az alábbiakból ered:

bármilyen nukleáris fűtőanyagból, vagy bármilyen nukleáris hulladékból vagy nukleáris üzemanyag égéséből származó ionizáló sugárzás vagy ilyenből eredő radioaktivitás okozta szennyeződés;

bármilyen nukleáris berendezés, reaktor vagy egyéb nukleáris szerkezet vagy annak nukleáris alkotóelemének radioaktív, mérgező, robbanásveszélyes vagy egyéb módon veszélyes vagy szennyező tulajdonságai;

bármilyen, atom- vagy nukleáris maghasadást és/vagy magfúziót, vagy egyéb, hasonló reakciót vagy radioaktív erőt vagy anyagot alkalmazó fegyver vagy eszköz;

bármilyen radioaktív anyag radioaktív, mérgező, robbanásveszélyes vagy egyéb módon veszélyes vagy szennyező tulajdonságai. Az ebben az alzáradékban szereplő kizárás nem terjed ki a nukleáris üzemanyagok körébe nem tartozó radioaktív izotópokra, amikor az ilyen izotópokat kereskedelmi, mezőgazdasági, gyógyászati, tudományos vagy egyéb hasonló békés célból készítik, szállítják, tárolják vagy használják.

bármilyen vegyi, biológiai, biokémiai vagy elektromágneses fegyver felelős őrizete, legális vagy illegális használata.

a) az olyan felelősségre, kárigényre vagy perre, amely tényleges, állítólagos, fenyegetően közelgő vagy meglévő „elektromágneses sugárzás” kibocsátásából, felszabadításából, kiszabadulásából vagy generálásából illetve elektromos vezetékekből, berendezésekből vagy bármely másfajta olyan energiából vagy elektromosságból történő „elektromágneses sugárzásnak” való kitettségből ered, amely a levegőben, az űrben, a légkörben, a talajban vagy a vízben ténylegesen vagy állítólagosan kimutatható,

b) az adminisztratív vagy szabályozó eljárások költségeire, „elektromágneses sugárzás” vagy

„elektromágneses sugárzásnak” való kitettség megszűntetésének vagy csökkentésének vagy meghatározásának költségeire,

az olyan kötelezettségekre, melyek kármegosztásból, valamint az egyetemleges felelősség alapján fennálló megtérítési kötelezettségből származnak és a fenti a) és b) pontokból eredő személyi sérülés, anyagi kár vagy költség miatt következtek be.

c) az olyan felelősségre, kárigényre vagy perre, amely bármely ellenőrzésből, utasításból, ajánlásból, figyelmeztetésből vagy tanácsból ered, amelyeket a fenti a) és b) pontokkal kapcsolatban adtak vagy kellett volna adni.

Jelen használatban az „elektromágneses sugárzás” magában foglalja a mágneses energiát, hullámokat, mezőket vagy erőket, amelyeket elektromos töltés, áram, frekvencia, energia vagy erő gerjesztett, termelt, osztott szét, továbbított vagy tartott fenn, ugyanakkor nem korlátozódik csak ezekre.

8.1.3. Mikroorganizmusok kizárás

Jelen feltétel alapján a biztosítási szerződés nem nyújt fedezetet olyan veszteségre, kárra, kárigényre, költségre, kiadásra vagy egyéb összegre, amely közvetlenül vagy közvetve az alábbiakból ered vagy az alábbiakkal kapcsolatos:

penész, üszög, gomba, spórák és bármilyen egyéb típusú, természetű vagy jellegű mikroorganizmus, magában foglalva, de nem korlátozva semmilyen olyan anyagra, alkotórészre, amelynek jelenléte ténylegesen vagy esetlegesen veszélyezteti az emberi egészséget.

8.1.4. Azbeszt kizárás

Jelen feltétel alapján a biztosítási szerződés nem nyújt fedezetet olyan veszteségre, kárra, kárigényre, költségre, kiadásra vagy egyéb összegre, amely közvetlenül vagy közvetve az alábbiakból ered vagy az alábbiakkal kapcsolatos:

− az azbeszt vagy azbeszt tartalmú anyagok kinyerésével, feldolgozásával, megmunkálásával összefüggő károkra,

− azon azbesztózisból és/vagy kapcsolódó betegségeiből eredő személyi sérüléses kárigényekre, amelyek közvetlenül vagy közvetve az alábbiakból erednek vagy az alábbiakkal kapcsolatosak:

− azbeszt bányászata, feldolgozása, szállítása, elosztása, kezelése és/vagy tárolása;

− azbeszt termékek előállítása és/vagy azbeszt tartalmú alapanyagok feldolgozása, valamint valamennyi azbeszt szennyeződés eltávolítási, fertőtlenítési, kezelési vagy ellenőrzési

eljárása.

8.2. A KGFB GAP Biztosítás nem fedezi a következőket:

a. olyan Biztosítási Esemény alapján igényelt kártérítést, ahol az Alap Biztosítás alapján nem jár kártérítés;

b. a kárnak az Alap Biztosítás alapján megtérülő részét;

c. azokat a költségeket és vesztességeket, amelyeket más biztosítás fedez, továbbá olyan költségeket, amelyeket más forrásból meg lehet téríttetni, ideértve különösen az ÁFÁ-t;

d. olyan felszereléseket, amelyek a gépjármű megvételekor nem voltak beszerelve;

e. bármiféle következményi kárt, ami a Biztosítási Esemény után történt, függetlenül attól, hogy az Alap Biztosítás fedezi ezeket vagy sem;

f. autóversenyen vagy egyéb versengésben való részvétel vagy erre való felkészülés során keletkező károkat;

g. olyan károkat, amelyek akkor következnek be, amikor a gépjárművet bérbe vették, nem ideértve a haszonbérleti megállapodásokat, amikor a szerződés lejártakor a Biztosított a jármű tulajdonosává válik;

9. Mentesülés

9.1. A Biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, illetve a Biztosító helytállási kötelezettsége nem áll be, ha:

a. a Biztosított nem teljesíti közlési és változás bejelentési kötelezettségét, illetve nem teszi lehetővé tartalmuk ellenőrzését, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak;

b. a Biztosított elmulasztja a biztosítási esemény jelen Feltételek szerinti bejelentését, illetve a szükséges felvilágosítás megadását és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak,

c. a Biztosított megsérti a közlésre és a változás bejelentésére irányuló kötelezettségét és az elhallgatott, illetve be nem jelentett körülmény közrehat a biztosítási esemény bekövetkezésében,

d. a kárt jogellenesen a Biztosított vagy a Biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozója, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta, így különösen ha:

− a Gépjárművet alkoholos befolyásoltság alatt vezették, de minden esetben, ha a vezető véralkohol szintje a 0,8 ezreléket meghaladja. Xxxxx feltételek alapján a Biztosító megtagadhatja a kártérítést, ha a gépjármű vezetője megtagadja az alkoholszonda megfújását, vagy nem veti alá magát vérvizsgálatnak.

− a Gépjárművet kábítószeres befolyásoltság állapotában vezették,

− a hatóság, illetve az igazságügyi műszaki szakértő megállapítása szerint a Gépjármű a baleset időpontjában súlyosan elhanyagolt műszaki állapotban volt és a káresemény ennek a következménye,

− ha a biztosítási esemény bekövetkeztekor a Gépjárművet vezető egyén nem rendelkezett érvényes vezetői engedéllyel,

e. a Biztosított nem tesz eleget kármegelőzési, illetve kárenyhítési kötelezettségének,

10. Biztosítási szolgáltatás

10.1. A Biztosító a jelen Feltételek alapján kifizeti a különbözetet, ami a Biztosítási Esemény idején a Biztosítási Összeg és a kárkori Piaci Érték között fennáll, amit az Alap Biztosító számít és fizet ki a Biztosítottnak úgy, hogy figyelembe veszi a gépjármű értékcsökkenését, ami tehát a Biztosítottnál Totálkár esetén, mint pénzügyi veszteség jelentkezik. A Biztosítási Összeg és a kárkori Piaci Érték különbözetének meghatározása során a gépjármű számláján, egyéb bizonylatokon, az adásvételi szerződésben vagy a finanszírozási megállapodásban feltűntetett pénzügyi

és biztosítási szolgáltatások díjait és költségeit, a 2.1.6. pont szerinti költségeket, továbbá a gépjármű megvásárlásával kapcsolatban nem álló költségeket és díjakat nem lehet figyelembe venni.

10.2. A 10.1 bekezdés szerinti kártérítés nem lehet nagyobb, mint az KGFB GAP Biztosítási Kötvényben rögzített Biztosítási Összeg és a Totálkár (káresemény) idején érvényben lévő EuroTax katalógus szerinti érvényes Piaci Érték közötti különbözet.

10.3. A 10.1 bekezdés szerinti maximális kártérítés az KGFB GAP Biztosítás megkötésekor újként biztosított gépjármű esetén nem lehet nagyobb, mint 7 500 000 Ft illetve használtként biztosított gépjármű esetén nem lehet több mint 5 000 000 Ft.

10.4. Az Alap Biztosítás valamint az KGFB GAP Biztosítás alapján nyújtott összesített kártérítés valamint bármely olyan térítés, amely a Gépjármű maradványainak elszámolásából keletkezett, semmilyen esetben sem haladhatja meg a gépjármű Beszerzési Árát.

11. Biztosítási esemény bejelentése és kárigények benyújtása

11.1. A Biztosítási Esemény bekövetkezése esetén a Biztosított késedelem nélkül köteles tájékoztatni az illetékes hatóságot (ha ideiglenesen külföldön tartózkodik, akkor az adott állam illetékes hatóságát), továbbá az Alap Biztosítót, és teljes és valóságos beszámolót kell adnia az esemény okáról valamint az esemény egyéb körülményeiről, amire az Alap Biztosítónak a kár rendezéséhez szüksége van.

11.2. A biztosítási esemény bekövetkezése után a Biztosított 5 (öt) napon belül kárigényt nyújt be a Biztosítónak, amelyben ismerteti a részleteket, beleértve az okot valamint a biztosítási esemény egyéb körülményeit, és együttműködik a Biztosítóval a biztosítási esemény kivizsgálásában.

11.3. A kárigény benyújtása során a Biztosított köteles a Biztosítónak átadni a következőket:

a. Eladási számla vagy adásvételi szerződés, ami igazolja a gépjármű vételi árát, illetve bármilyen egyéb számla, bizonylat illetve a finanszírozási szerződés, az ily módon vásárolt gépjárműről;

b. Az Alap Biztosító nyilvántartásai, amelyek a gépjárművet ért kár időpontját és bekövetkezését igazolják, a kártérítés összege és a kártérítés kifizetésének igazolása (kárrendezési jelentés), vagy az Alap Biztosító jelentése a biztosítási esemény kivizsgálásának megszűntéről, és a kifizetett kártérítés összegéről.

12. A kártérítés kifizetése

12.1. A Biztosító által a 10.1 bekezdés szerint fizetendő kártérítés a 15. napon válik esedékessé attól a naptól számítva, amikor a Biztosító az összes dokumentumot megkapta, amit a Biztosító kért a biztosítási esemény vizsgálata során, és amelyekre szükség van a Biztosító fizetési kötelezettségének megállapításához; illetve – ha ez egy későbbi időpontban történik meg – 15 napon belül azt követően, hogy a Biztosító megkapta a kárkifizetés igazolását az Alap Biztosítótól.

13. A Szerződő/Biztosított változás bejelentési, kármegelőzési és kárenyhítési Kötelezettsége

13.1. A KGFB GAP Biztosítási ajánlat kitöltése során a Szerződő köteles az Biztosító számára feltárni minden lényeges körülményt, amit a kockázattal kapcsolatban ismert vagy ismernie kellett.

13.2. A káresemény bekövetkezésekor a Biztosított köteles eljuttatni egy nyilatkozatot a Biztosítóhoz, amelyben közli, hogy az KGFB GAP Biztosítás időszaka alatt olyan Alap Biztosítás fedezete alatt állt, ami megfelel a jelen Feltételekben foglalt követelményeknek.

13.3. A Szerződő köteles azonnal, de legkésőbb 5 munkanapon belül írásban a Biztosítónak bejelenteni bármiféle változást, ami az Ajánlatban közölt adatokban és feltételekben bekövetkezett.

13.4. A Biztosított köteles minden intézkedést megtenni a károk megelőzése és enyhítése érdekében, továbbá köteles betartani a Biztosító utasításait. A Biztosító jogosult arra, hogy saját maga vagy megbízottja útján ellenőrizze, hogy a Biztosított végrehajtotta-e a kár megelőzésére szolgáló intézkedéseket.

14. Elévülés

14.1. bekövetkezése után két évvel elévülnek.

15. Adatkezelés, adatvédelem és a biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok

15.1. Személyes adatok kezelése:

A Biztosító a biztosított (a szerződő) személyes adatai (beleértve a különleges adatot is) az országból - az adathordozótól vagy az adatátvitel módjától függetlenül - harmadik országban lévő adatkezelő vagy adatfeldolgozó részére csak akkor továbbítható, ha ahhoz a biztosított (a szerződő) hozzájárul, ha azt törvény lehetővé teszi, vagy ha arról nemzetközi szerződés rendelkezik, feltéve, hogy a harmadik ország joga - az Európai Unió által meghatározott - megfelelő védelmet biztosít az átadott adatok kezelése során.

Az Európai Unió tagállamaiba irányuló adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha a Magyar Köztársaság területén belüli adattovábbításra kerülne sor.

A biztosított (szerződő) személyes adatainak kezeléséről tájékoztatást kérhet, kérheti ezen adatok helyesbítését, illetve - a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével – azok törlését is. A Biztosító, mint adatkezelő, a biztosított kérésére tájékoztatást köteles adni a biztosított (szerződő) részére az általa kezelt adatokról és -a - törvényben meghatározott körben- az adatkezelés körülményeiről.

15.2. Titoktartás

Biztosítási titok minden olyan - államtitoknak nem minősülő -, a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a 155. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon üzleti titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

A fenti bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a biztosító, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn:

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,

e) a Bit 157. § (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói

tevékenységgel kapcsolatos verseny felügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésére felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető Hivatallal,

m) az állomány átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében a Kártalanítási Számlát kezelő szervezettel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval szemben, q)a feladatkörében eljáró országgyűlési biztossal,

r)a kártörténetre vonatkozó adatra és a bonus-malus besorolásra nézve a 109/A. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a) – j), n) és r) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy k), l), m), p) és q) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg az Országos Rendőr-főkapitányság – a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot.”

A Bit.157 § (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a Bit. 157§ (1) és (5) bekezdésekben, a Bit. 156. §-ban, a Bit. 158. §-ban és a Bit. 159. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a (1) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) kábítószer-kereskedelemmel,

b) terrorizmussal,

c) illegális fegyverkereskedelemmel, vagy

d) a pénzmosás bűncselekményével van összefüggésben.

A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóságot a "halaszthatatlan intézkedés" jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkezelőnél a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Pénzügyminisztérium részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása.

Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 154. § alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.

A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a Bit. 157. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a Bit. 157. § (5) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.

A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a személyes adatokat a biztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is, gyakorolhatja.

Biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

16. Ügyfélpanaszokkal foglalkozó szervezetek

A Biztosító szolgáltatásával összefüggő panasszal a QBE Insurance (Europe) Limited Magyarországi Fióktelepének vezetőjéhez lehet fordulni (1143 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00, xxxxxxxxxxx: (06 -1- 460-1400). Panasz esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.), a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz (1088 Budapest, József krt.6.), valamint a helyi Kereskedelmi és Ipari Kamara mellett működő Békéltető Testületekhez is lehet fordulni.

A Biztosító és a Szerződő, a Biztosított, a Kedvezményezett, vagy a Károsult (a továbbiakban: Ügyfél) között keletkező esetleges vitás ügy egyezségen alapuló rendezésének megkísérlése végett, az Ügyfél a lakóhelye szerinti Békéltető Testületnél is eljárást kezdeményezhet. A Békéltető Testület a területi gazdasági kamarák mellett működő független testület, melynek eljárását az Ügyfél akkor kezdeményezheti, ha azt megelőzően a Biztosítóval közvetlenül megkísérelte a panaszügy rendezését. A Békéltető Testület határozata nem érinti az Ügyfél jogát arra, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse.

Minden olyan jogvita esetére, amely a jelen Biztosítási Feltételekre utalással megkötött biztosítási szerződésből vagy azzal összefüggésben, így különösen annak megszegésével, megszűnésével, érvényességével vagy értelmezésével kapcsolatban keletkezik a Biztosító és az Ügyfél vagy ezek örökösei között, a felek – pertárgyértéktől függően - alávetik magukat a Pesti központi Kerületi Bíróság vagy a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességének.

17. Jogszabályi háttér

17.1. A jelen feltételekben, illetve a szerződésben nem érintett kérdésekben a Ptk. és a mindenkori hatályos magyar jogszabályok az irányadóak.

17.2. A szerződő felek a biztosítási szerződésből származó jogviták eldöntésére perértéktől függően a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességét kötik ki.

18. A biztosító adatai

18.1. QBE Insurance (Europe) Limited (székhelye: Xxxxxxxxx Xxxxxx 00, Xxxxxx XX0X0 XX Xxxxxxxx Xxxxxxxxx, xxxxxxxxxxxx cégbíróság neve: Companies House, cégjegyzékszáma: 01761561), amely a Magyar Köztársaság területén biztosítási tevékenységét a QBE Insurance (Europe) Limited Magyarországi Fióktelepén (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00., xxxxxxxxxxxxxxx: Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság Cg. 00-00-000000; telefonszáma: (06 - 1) 460-1400, levelezési címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.) keresztül fejti ki. A Biztosító tevékenységét a Pénzügyi Szolgáltatások Felügyelete (Financial Services Authority, 25 THE NORTH COLONNADE CANARY WHARF LONDON E14 5HS) tevékenységi engedélyével folytatja