AHE-12408/2PJ
2014.
Allianz Casco Biztosítás
Terméktájékoztató és Általános szerződési feltételek
AHE-12408/2PJ
Tartalomjegyzék
Allianz Casco biztosítás
Ismertető. 3
A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok 3
A panaszkezelés elvei és gyakorlata 4
Terméktájékoztató
és Általános Szerződési Feltételek az Allianz Casco biztosításhoz
Általános biztosítási feltételek 7
A szerződés alanyai 7
A szerződés létrejötte 7
A kockázatviselés kezdete 8
A szerződés tartama, a biztosítási időszak,
a biztosítási évforduló 8
Területi hatály 8
A biztosított gépjármű, annak alkatrészei és tartozékai 8
Biztosítási események 9
A biztosítással nem fedezett káresemények, vagyontárgyak és károk 9
A biztosítás díja 9
A biztosított kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkezésekor és a biztosító ellenőrzési jogosultsága 10
A kárbejelentéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegésének következménye 11
A biztosított és a szerződő közlési és változásbejelentési kötelezettsége 12
AHE-12408/2PJ
Biztosítási szolgáltatások 12
Önrészesedés 14
Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség 14
A biztosító mentesülése 15
A szerződés módosítása 15
A biztosítási szolgáltatás teljesítése 16
A biztosító visszakövetelési joga 16
A biztosítási szerződés megszűnése 16
Elévülés 17
A határidők számítása, a jognyilatkozatok érvényessége és hatálya, elektronikus úton tett nyilatkozatok érvényessége 17
Illetékesség 17
A biztosítás általános és különös feltételeinek, valamint a kiegészítő biztosításoknak a kapcsolata 18
Xxxxx feltételek külföldi utazás esetére 18
Eltérés a jogszabályoktól vagy a korábbi
szerződési gyakorlattól 18
A személyes adatok kezelése 20
Allianz Casco elemikár-biztosítás
Különös biztosítási feltételek 23
Allianz Casco lopáskár-biztosítás
Különös biztosítási feltételek 25
Allianz Casco töréskár-biztosítás
Különös biztosítási feltételek 27
Allianz Casco motorkerékpár-biztosítás
Különös biztosítási feltételek 30
Allianz Casco biztosítás
Érvényes 2014. március 15-től
Tisztelt Partnerünk!
Köszönjük szíves érdeklődését. Ön a 2014. március 15-től hatályos új polgári jogi szabályokra tekintettel módosí- tott Allianz Casco biztosítási termékünk tájékoztatóját és biztosítási feltételeit tartja a kezében. Engedje meg, hogy az alábbiakban felhívjuk a figyelmét a casco biztosítási termékünkkel kapcsolatos néhány fontos tudnivalóra.
Kinek és milyen gépjárművekre ajánljuk a biztosítást?
A biztosítást természetes személyek és gazdálkodó szer- vezetek is megköthetik. Lehetőség van személygépkocsik, motorkerékpárok, de egyéb gépjárműfajták, és az ezek által vontatott pótkocsik biztosítására is.
Milyen elemekből épül fel az Allianz Casco biztosítás?
Az Allianz Casco biztosítás fedezetet nyújt elemi, lo- pás- és töréskárra, mint a leggyakrabban előforduló alapkockázatokra.
A biztosítási védelem kiegészítő biztosításokkal további kockázatokra is kiterjeszthető.
A biztosítás a fenti alapkockázatokra megköthető határo- zatlan időre, de határozottra is.
Ha a biztosítást határozatlan időre köti, szíves figyelmé- be ajánljuk az alábbi kiegészítő biztosításokat:
· Autós kiegészítő élet- és utasbiztosítás, amely a világ bármely pontján bekövetkezett halál vagy a gépjár- műben utazók maradandó baleseti sérülése esetén, valamint – gazdálkodó szervezet szerződő kivételével
– a sürgős szükségből eredő külföldi betegellátásra, illetve külföldön bekövetkezett poggyászkárra nyújt szolgáltatást;
· kiegészítő poggyászbiztosítás, mely a gépjárművel utazók magukkal vitt útipoggyászában keletkezett károkra nyújt fedezetet.
AHE-12408/2PJ
A kiegészítő biztosításoknak önálló terméktájékoztató- juk és biztosítási feltételeik vannak, ezért ezek részletes ismertetését a jelen tájékoztató nem tartalmazza.
Hogyan kötheti meg a biztosítást?
Ha az Allianz Casco biztosításunk megnyerte a tetszését, megkötheti – a megszokott módon – biztosítási ügynöke- inknél és alkuszoknál, de megkötheti interneten és – ügy- félszolgálati telefonszámunk tárcsázása esetén – telefonos távértékesítéssel is. Az elektronikus vagy távértékesítéses szerződéskötés során a mobilszám és az e-mail elérhe- tőség megadása a feltétele társaságunk és a szerződő part- nereink közötti elektronikus kommunikációnak.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a szerződési feltételekről részletesen az Allianz Casco biztosítás általános szerző- dési feltételeiből tájékozódhat.
Irányadó jog
A szerződés joga a magyar jog; társaságunk a keletkezett károkra a szerződési feltételekben foglaltak szerint, a magyar jog szabályai alapján nyújt fedezetet.
A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minősülő –, a biztosító, a biz- tosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezé- sére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyze- tére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
Biztosítási titok
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személy- nek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört ponto- san megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad. A Bit. 157. §-a alapján a xxxxx megtartásának kötelezettsé- ge nem áll fenn:
· a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal,
· a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel,
· büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődel- járás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel,
továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,
· a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,
· adóügyekben az adóhatósággal,
· a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
· a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanács- adóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarorszá- gi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanács- adói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
· a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
· az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. §
(2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,
· a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
· a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvál- lalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
· az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,
· az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,
· a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvénye- sítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kárta- lanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a baleset- ben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,
· a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges ada- tok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,
· fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval,
AHE-12408/2PJ
· a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával, valamint pénzügyi jogok biztosával,
· a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Infor- mációszabadság Hatósággal,
· a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól
szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a)-j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartal- mazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k)-m) és p)-r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért ada-
tok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
Tájékoztatjuk, hogy társaságunk biztosítási szolgáltatásai során igénybe vesz külső közreműködőket is, akik szemé- lyes adatokat és biztosítási titkokat is megismerhetnek.
A társaságunk megbízása alapján eljáró ezen cégekről és vállalkozásokról információ kérhető ügyfélszolgálatunk- tól is a 06-40-421-421-es telefonszámon, illetve tájéko- zódhat az interneten, a xxx.xxxxxxx.xx oldalon.
A panaszkezelés elvei és gyakorlata
Társaságunk célja, hogy Ügyfeleink minden szem- pontból elégedettek legyenek szolgáltatásainkkal és ügyintézésünkkel.
Szolgáltatási színvonalunk folyamatos fejlesztéséhez és ezáltal Ügyfeleink elégedettségének növeléséhez fontos számunkra minden visszajelzés, legyen az pozitív vagy akár negatív, amely termékeinkkel, szolgáltatásainkkal, eljárásainkkal, munkatársainkkal, illetve a cégünk egé- szével kapcsolatban megfogalmazódik Önökben.
Észrevételeiket, panaszaikat az alábbi módon juttathatják el hozzánk:
· Szóban, személyesen: A véleményeket és észrevételeket hálózatunk bármelyik Ügyfélkapcsolati pontján vagy szerződött partnerénél (xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxx/ hu/alkalmazas_fioklista.html), kollégáink, partne- reink meghallgatják, és a panaszt írásban rögzítik. A panasz adatlapról Ön másolati példányt kap. Társa- ságunk székhelyén Központi Ügyfélszolgálati irodát működtetünk, ahol személyesen is leadhatják pana- szukat (1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. – a telefonos ügyfélszolgálaton időpontot is foglalhat).
A Központi Ügyfélszolgálat nyitvatartási ideje: hétfő: 8-18, kedd-csütörtök: 8-16, péntek: 8-14 óra.
· Telefonon: Telefonos ügyfélszolgálatunk a 06-40-421- 421-es számon érhető el. Nyitvatartási idő: hétfő- szerda és péntek: 8-18, csütörtök: 8-20 óra között.
· Faxon: 06-1-269-2080-as számon.
· Elektronikus úton: a xxx.xxxxxxx.xx – oldalon keresz- tül (xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxx/xx/xxxxxxxxxxxxxxx. html), vagy a xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx címen.
Kérjük, vegyék figyelembe, hogy e-mailen csak biz- tosítási titkot nem tartalmazó választ küldhetünk Ügyfeleink részére, minden egyéb, más esetben postai úton kell válaszolnunk. (Kivételt képeznek a kifejezetten elektronikus szolgáltatásra szerződött Ügyfeleink.)
· Írásban: Leveleiket Ügyfeleink a 1368 Budapest, Pf. 191 címre küldhetik, az Allianz Hungária Zrt. Fo- gyasztóvédelmi osztály nevére (a Fogyasztóvédelmi osztályon belül működik a centralizált panaszkeze- lés). A gördülékenyebb ügymenet érdekében minden esetben szükségünk van az Ügyfél személyazonosító alapadataira, illetve a meglévő biztosítás(ok)kal kap- csolatos adatokra (pl. kötvényszám, szerződésszám, ügyfélszám, kárszám).
Amennyiben nem az Ügyfél, hanem meghatalma- zott jár el a panaszügyben, a fentieken túl érvényes meghatalmazás benyújtása is szükséges. A megha- talmazásnak – a jogszabályi rendelkezésekre figye- lemmel – a polgári perrendtartásról szóló 1952.évi
III. törvényben foglalt követelményeknek kell eleget tennie. (meghatalmazás minta: xxxxx://xxx.xxxxxxx. hu/www/hu/panaszkezeles.html)
Ügyfeleink részére biztosítunk panaszbejelentő lapokat, melyen egyszerűen megadhatják panaszukat, ezt a doku- mentumot akár kézzel, akár elektronikusan is kitölthetik, majd leadhatják személyesen a fent megjelölt helyeken, vagy postázhatják, faxolhatják, e-mailezhetik részünkre, ahogy az Önöknek kényelmes. (xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/ www/hu/panaszkezeles.html)
A panasz bejelentő lap tartalmazza az Ügyfél nevét, címét, a panasz előterjesztésének helyét, a panasz részletes leírását, a szerződéses adatokat, a csatolt dokumentumokat, aláírást, átvétel igazolását (szükség szerint). Ezen kívül természetesen bármilyen formátum- ban – kézzel, géppel írott levél, feljegyzés – továbbíthatja részünkre panaszát.
Tájékoztatjuk, hogy a panaszügyintézés jogszabályban rögzített határideje 30 nap.
Amennyiben Társaságunk a panaszát elutasítja, vagy nem kap választ, az alábbi szervekhez fordulhat:*
AHE-12408/2PJ
Társaságunk felügyeleti szervénél, a Magyar Nemzeti Bank- nál (MNB) fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti.
* fogyasztó (természetes személy) esetén
Részletes tájékoztatást olvashat erről a Magyar Nemzeti Banknak a honlapján: xxxxxxxxxx.xxx.xx és xxx.xxx.xx
A Magyar Nemzeti Bank elérhetősége:
Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank, 1534 Budapest BKKP Pf. 777.
Telefonszám: 06-1-4899-100
E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
A Pénzügyi Békéltető Testület elérhetősége:
Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank, 1525 Budapest BKKP Pf. 172.
Telefonszám: 06-1-4899-100 E-mail cím: xxx@xxx.xx
A bíróságokról a xxx.xxxxxxx.xx honlapon tájékozódhat.
A panaszügyintézés további részleteit tartalmazó sza- bályzatunk, valamint minden szükséges dokumentum, információ elérhető a Központi Ügyfélszolgálati irodánk- ban vagy a xxx.xxxxxxx.xx – oldal Fogyasztóvédelem, panaszkezelés menüpontjában.
Néhány szó az Allianz Hungária Zrt.-ről
Társaságunk az Allianz SE-nek, Európa vezető és a világ egyik legnagyobb biztosítócsoportjának a tagja. Az Allianz Hungária Zrt. Magyarország piacvezető biztosí- tójaként sokéves hazai és nemzetközi tapasztalattal áll ügyfelei rendelkezésére.
Társaságunk 1990-től részvénytársasági formában működik.
Székhelyünk: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. Levelezési címünk: 1368 Budapest, Pf. 191 Cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék, mint cégbíróság, Cg. 00-00-000000
A székhely állama: Magyarország
Felügyeleti szervünk a Magyar Nemzeti Bank.
További információk
Bővebb információért látogasson el weboldalunkra a xxx.xxxxxxx.xx címen.
Ha a tájékoztatónkkal kapcsolatban bármilyen kérdése van, kérjük, forduljon telefonos ügyfélszolgálatunkhoz a 06-40-421-421-es számon, ahol munkatársaink munka- napokon 8.00 és 18.00 óra – csütörtökön 8.00 és 20.00 óra
– között készséggel állnak rendelkezésére.
Xxxxxx abban, hogy tájékoztatónk felkeltette érdeklődé- sét és hamarosan Xxx is ügyfeleink között üdvözölhetjük.
Allianz Hungária Zrt.
Terméktájékoztató és Általános Szerződési Feltételek
az Allianz Casco biztosításhoz
Érvényes 2014. március 15-től
Általános biztosítási feltételek
Az Allianz Hungária Zrt. (1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52.) a (továbbiakban: biztosító) – a felek között létrejött biztosítási szerződés alapján – a biztosított gépjárműben, pótkocsiban (a továbbiakban: gépjármű), annak alkatrészeiben és tartozékaiban keletkezett kár esetén Magyarország hivatalos fizetőeszközét képe-
ző pénznemben nyújt szolgáltatást a jelen biztosítás általános és különös feltételeiben, valamint a kiegészítő biztosítások feltételeiben meghatározott esetekben és módon.
A felek jogviszonyának tartalmát az általános biztosítási feltételek, az alap- és kiegészítő kockázatokra megkötött biztosítások különös feltételei, valamint a kötvényben/ ajánlatban foglaltak határozzák meg. A biztosítási szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) szóló 2013. évi V. törvény és az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.
1. A szerződés alanyai
1.1. Szerződés alanyai
a) Szerződő: az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki (amely) a biztosítási szerződés megkö- tésére ajánlatot tesz. A szerződő jogosult a biztosítási szerződéssel kapcsolatos nyilatkozattételre, és őt terheli a díjfizetési kötelezettség.
b) Biztosított(ak): a vagyontárgy megóvásában érdekelt(ek) – az ajánlaton megjelölt természetes személy vagy gazdálkodó szervezet –, aki(k)nek a javára a biztosító a szolgáltatást teljesíti.
AHE-12408/2PJ
Ha a finanszírozási szerződésre tekintettel a finan- szírozó is biztosított (társbiztosított), a biztosítottra vonatkozó feltételeket a finanszírozóra és a gépjármű üzemben tartójára (adós) is alkalmazni kell.
1.2. Ha a szerződő és a biztosított nem azonos személy, a szerződő a szerződés tartalmáról, valamint a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződőhöz intézett nyilatkozatokról és a szerződésben
bekövetkezett változásokról köteles tájékoztatni a biztosítottat.
1.3. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a bizto- sított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet. A belépéssel a szerződő felet meg- illető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át.
2. A szerződés létrejötte
2.1. Az alapkockázatokat jelentő elemi, lopás- és törés- kárra a következő alapbiztosítások köthetők:
· elemikár-biztosítás,
· lopáskár-biztosítás,
· töréskár-biztosítás.
2.2. A szerződés csak olyan gépjárműre köthető meg, amely forgalmi engedélyre, illetve forgalmi engedélyt helyettesítő okmányra (ideértve az ideiglenes forgalmi engedélyt és az ideiglenes forgalomban tartási engedélyt is) kötelezett, és amelynek igazolt a tulajdonjoga.
2.3. Biztosítást csak az köthet, aki a gépjármű megóvá- sában érdekelt, vagy aki a biztosítást az érdekelt sze- mély javára köti meg. A biztosítási érdek nélkül létrejött biztosítási szerződés jogszabályba ütközik, ezért semmis. A biztosítási érdek fennállását a biztosító felhívására okirattal igazolni kell.
2.4. A biztosítási szerződés a felek megállapodásával jön létre. Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító az ajánla- tot a beérkezésétől számított 15 napon belül elutasítja. Ha a biztosító által kiállított kötvény tartalma eltér a szerződő fél ajánlatától, és az eltérést a szerződő fél késedelem nélkül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre.
A szerződés a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és díjszabásnak megfelelően tett ajánlatnak a biztosító vagy annak képviselője (megbízottja) részére történt átadásától számított 15. nap leteltével, az átadás időpontjára visszamenő hatállyal – akkor is létrejön, ha a biztosító a 15 napos határidőn belül nem nyilatkozik az ajánlatra.
Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a biztosító általános szerződési feltételeitől, a biztosító a szerződés létrejöt- tétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szer- ződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
Biztosítási szerződés távértékesítés útján – például interneten vagy telefonon - is köthető. Ebben az esetben a távértékesítésre vonatkozó jogszabály is alkalmazandó. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló kötvényt kiállítani.
Az ajánlat visszautasítása esetén a biztosító a hozzá beérkezett díjat (díjrészletet) visszautalja a szerződőnek.
2.5. A biztosítás másra nem ruházható át.
2.6. A biztosító ügynöke (függő biztosításközvetítő) kizá- rólag az ajánlatok átvételére jogosult. Az ügynök szerző- déskötésre nem jogosult, és a szerződő, illetőleg a bizto- sított jognyilatkozatot nem intézhet hozzá érvényesen. Ha a szerződő a biztosítási szerződéssel kapcsolatos nyi- latkozatát biztosítási alkuszhoz intézi, a nyilatkozathoz a biztosítóval szemben attól az időponttól kezdődően fűződik joghatály, amikor a nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezett.
A függő biztosításközvetítő az ügyféltől nem vehet át dí- jat, díjelőleget. A függő biztosításközvetítő a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget nem vehet át.
3. A kockázatviselés kezdete
A biztosítási szerződés létrejötte esetén a biztosító kockázatviselésének kezdete a felek által a szerződésben meghatározott időpont.
A biztosító kockázatviselése nem kezdődhet korábban az ajánlat aláírásának időpontjánál.
4. A szerződés tartama, a biztosítási időszak, a biztosítási évforduló
A biztosítási szerződés a felek megállapodása szerint
határozatlan vagy határozott időtartamra szól.
AHE-12408/2PJ
Határozatlan időtartamra, valamint az 1 évnél hosszabb határozott tartamra kötött biztosítás esetén a biztosí- tási időszak egy biztosítási év. A biztosítási év kezdete (biztosítási évforduló) a kockázatviselés kezdetét követő hónap első napja, kivéve, ha a kockázatviselés a tárgyhónap első napján kezdődik. Ekkor ez a nap a biztosítási év kezdete is.
Határozott tartamú biztosítás esetén a felek megál- lapodnak a kockázatviselés kezdetének és végének időpontjában.
5. Területi hatály
A biztosítás az Európai Gazdasági Térség országaiban, továbbá Albánia, Andorra, Bosznia-Hercegovina, Horvát- ország, Macedónia, Monaco, Montenegró, San Marino, Svájc, Szerbia, Koszovó, Törökország és Vatikán egész területén bekövetkezett biztosítási eseményekre nyújt fedezetet.
6. A biztosított gépjármű, annak alkatrészei és tartozékai
A biztosítás kiterjed az ajánlaton az azonosító adataival (belföldi rendszám, alvázszám, illetve vázszám) megje- lölt gépjárműre, valamint a rendeltetésének megfelelően a gépjárműbe beszerelt, elzárt vagy azon rögzített:
· regisztrációs matricára és a rendszámtáblá(k)ra,
· a járműnek a közúti forgalomban való részvételéhez kötelezően előírt tartozékokra (ideértve a biztonsági gyermeküléseket is),
· az igazoltan beépített lopásgátló berendezésre (pl. indításgátló, riasztó),
· a szerződő által az ajánlaton megjelölt kiemelt tartozékokra.
A kiemelt tartozékok közül a gépjárműbe a gyártás során vagy – az utastér bármilyen átalakítása nélkül – utólag beépített elektroakusztikai készülékekre és tartozéka- ikra, valamint a könnyűfém keréktárcsákra a biztosítás
a szerződő által külön-külön választott 250 000 Ft vagy 500 000 Ft értékhatárig terjed ki.
Az utólag, de a szerződéskötést megelőzően beépített vagy a járműtípushoz nem azonosítható alkatrészekre és tarto- zékokra csak akkor terjed ki a biztosítás, illetőleg csak akkor igényelhető szolgáltatás, ha a szerződő igazolja, hogy ezek a szerződés megkötésekor rendeltetésszerűen a gépjár- műben voltak. A szerződéskötést követően beépített alkat- részre, tartozékra irányuló szolgáltatási igény teljesítéséhez igazolni kell, hogy ezek a biztosítási esemény bekövetkezé- sekor is a gépjárműben voltak.
A különleges felépítményű, jogszerűen átalakított, illetve hatóságilag engedélyezett összeépítéssel létrehozott gépjármű akkor minősül biztosítottnak, ha a szerződés- kötéskor a (módosult) műszaki jellemzőket és a gépjár- mű rendeltetését az ajánlaton rögzítették, vagy ha ezek a járműokmányokból megállapíthatók.
A gépjármű felszereltsége az alábbiakkal igazolható:
· szerződéskötéskor a jármű azonosítását szolgáló Eurotax-kódszámmal,
· az utólag, de a szerződéskötést megelőzően beépített vagy a járműtípushoz nem azonosítható alkatrészek és tartozékok, továbbá szerződéskötést követően beépített alkatrészek és tartozékok a beépítés igazolá- sával (pl. vásárlási számlával, szerviz számlával),
· a gépjármű bemutatásával a biztosítónak.
A szerződés létrejötte után beépített alkatrészre, tarto- zékra a 12. pont szerint teljesített változásbejelentéssel kezdeményezhető a biztosítás kiterjesztése.
7. Biztosítási események
Biztosítási eseménynek minősülnek az elemikár-, lopás- kár- és töréskár-biztosítás különös feltételeiben részlete- zett káresemények.
8. A biztosítással nem fedezett káresemények, vagyontárgyak és károk
8.1. Általános kizárások
a) Külső körülmények okozta károsodások
· háborús, polgárháborús eseményekkel, sztrájkkal, tüntetéssel, bármiféle egyéb tömegmegmozdulással, terrorcselekményekkel közvetlen vagy közvetett oko- zati összefüggésben, valamint
· sugárzó anyagok és termékek hatására, vagy a sugár- zás károsító hatásának megszüntetése céljából tett intézkedések következtében keletkező károk,
· rágcsálók és ragadozók károkozása,
· hűtőfolyadék megfagyása miatti károsodás,
b) a gépjármű használatával összefüggő károk
· versenyen vagy más, közönségszórakoztatást szolgáló rendezvényen, valamint az ezekre való felkészülés során bekövetkező töréskár,
· a gépjárműnek a biztosított, illetőleg a szerződő által vagy hozzájárulásával szándékos bűncselekményhez történő felhasználása során, vagy hatósági intézkedés előli menekülés közben keletkezett sérülése,
· a motor által beszívott víz miatti károsodás,
· hatósági engedélyhez kötött – de engedély nélkül végzett – átalakítással összefüggésben keletkezett kár;
c) alkatrészek, tartozékok és egyéb ráfordítások
· alkatrészek, tartozékok nem biztosítási esemény miat- ti károsodása (pl. kopás, anyagfáradás, ablaktörlő által okozott karcolódás),
· a gumiabroncs légvesztése, futófelületének leválása, szétrobbanása vagy rendellenes kopása miatt keletke- zett károsodás a gépjármű ütközése nélkül, ideértve a vészfékezés miatti kopást is,
AHE-12408/2PJ
· a gyárilag beállított teljesítmény megnövelését szolgáló ráfordítások értéke és értéknövelő hatása,
· a gépjárműtől elkülönítetten (pl. garázsban, műhely- ben, lakásban) tárolt alkatrészek, tartozékok, kivéve az elkülönítetten tárolt járműkulcsokat, indító-
kártyákat és a riasztó- vagy lopásgátló berendezés működtetéséhez szükséges eszközöket,
· a jogszabályban kötelezően előírtakon túl olyan alkatrészek és tartozékok, amelyeket a gépjárműben tároltak, de a gépjármű rendeltetésszerű használatá- hoz nem szükségesek,
· a rakomány szállításához használt tartozékok, esz- közök (pl. tetőcsomagtartó, tetőbox, kötöző- és rögzítőelemek, vázszerkezetre nem feszített alkalmi ponyva, háló vagy árnyékoló takarás),
· tüzelőanyagok, kenőolajok, teljesítménynövelő és kopáscsökkentő olajadalékok.
8.2. További kizárások
Az elemikár-, a lopáskár- és a töréskár-biztosítás különös feltételei, valamint az alapkockázatokhoz köthető egyes kiegészítő biztosítások az általános feltételekben írtakon túl további – biztosítással nem fedezett – káreseménye- ket, illetve károsodásokat tartalmaznak.
9. A biztosítás díja
9.1. A biztosítás díjának megállapítása
A biztosítás díját az alapdíj és a díjmódosító tényezők
határozzák meg.
A biztosító a biztosított gépjármű kárkockázatát megha- tározó műszaki jellemzők, gyártási év, a szerződő adatai (természetes személy vagy gazdálkodó szervezet), a szerződő életkora, lakcíme, illetve székhelye, valamint a szerződésben vállalt önrészesedés mértéke és a szerződő bonusz besorolása alapján állapítja meg az elemikár-, a lopáskár- és a töréskár-biztosítás alapdíját.
Díjmódosító tényezők lehetnek: a díjfizetés módja és gyakorisága, a biztosított gépkocsi használati módja (taxi, bérgépkocsi), a biztosítóval kötött gépjármű-fe- lelősség- és lakásbiztosítás, az általános szerződési feltételek szerinti területi hatály kiterjesztése és az elektronikus kapcsolattartás (e-casco) választása. A szer- ződésben alkalmazott díjmódosító tényezőket az ajánlat tartalmazza.
A biztosítás teljes díja az elemikár-, a lopáskár- és a töréskár-biztosítás, valamint a választott kiegészítő biztosítások díjainak összege.
A biztosítási díjat egy biztosítási évre határozza meg a biztosító.
9.2. Díjfizetés határozatlan időre szóló biztosítás esetén
a) A szerződő a biztosítás díját készpénzutalási meg- bízással (a továbbiakban: csekk), banki átutalás- sal, csoportos beszedési megbízással (lehívással), bankkártyával vagy ügyfélszámla-szerződés alapján
fizetheti biztosítási évenként egy összegben vagy havi, negyedéves, féléves részletekben. (Ügyfélszámla- szerződés: az ügyfélszámla-tulajdonos és a biztosító között létrejött – a díjfizetés és elszámolás módját tartalmazó – szerződés.)
b) A biztosítási díjat – részletfizetés mellett is – a teljes biztosítási évre kell megfizetni, kivéve, ha a szerződés a biztosítási évforduló előtt érdekmúlás miatt szűnik meg, és az érdekmúlás oka nem biztosítási esemény (lásd a 20.2. a/ pontot!).
c) A biztosítás első díja a kockázatviselés kezdetekor esedékes. (Első díj: az első választott díjfizetési gyako- riság szerinti időszakra (díjfizetési időszak) számított díj, ha a díjfizetési időszak első napja megegyezik a kockázatviselés kezdetével. Ha a kockázatviselés kez- dete nem azonos a díjfizetési időszak első napjával, akkor a kockázatviselés kezdetétől a díjfizetési időszak első napjáig (törtidőszak) számított díjat is meg kell fizetni az első választott díjfizetési gyakoriság szerinti időszak díjával együtt. Az időarányos díj számításának alapja az előírt éves díj 1/360-ad része.
Ha a szerződő és a biztosító díjhalasztásban állapod- tak meg, a biztosítás első díja a kockázatviselés kezde- tének időpontjától számított 10. napon esedékes.
d) A folytatólagos díj a díjfizetés gyakoriságától függő- en annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díjfizetés vonatkozik. (Folytatólagos díj: az első díjjal fedezett időtartamot követő időszakokra fizetendő havi, negyed- vagy féléves, illetve éves díj.)
9.3. Díjfizetés határozott időre szóló biztosítás esetén Ha a szerződés időtartama
· a kilencven napot nem haladja meg, a biztosítás díját
egy összegben
· kilencven napnál hosszabb, a díjat a határozatlan időre szóló biztosítás díjfizetési szabályai szerint
kell megfizetni.
9.4. A díjfizetési kötelezettség teljesítése
Ha a felek a díj csekken történő fizetésében állapodtak meg, és a díj esedékességekor a szerződő nem rendel- kezik csekkel, díjfizetési kötelezettségét más úton (pl. átutalással) is teljesítheti. A csekk hiánya a szerződőt nem mentesíti a díjfizetési kötelezettség alól.
Ha a szerződő a biztosítás díját bankszámláról csoportos beszedési megbízással egyenlíti ki, köteles gondoskodni arról, hogy a bankszámlán levő összeg fedezetet nyújtson a lehívandó biztosítási díjra. A díj akkor megfizetett, ha a díjlehívás sikeres volt.
AHE-12408/2PJ
A biztosító azon a napon tekinti a díjat megfizetettnek, amikor a szerződő annak megfizetése iránt intézkedett.
10. A biztosított kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkezésekor és a biztosító ellenőrzési jogosultsága
10.1. A biztosított kárbejelentési kötelezettsége
a) Bejelentési és felvilágosítás-adási kötelezettség:
· A biztosítási eseményt a bekövetkeztétől számított két munkanapon belül be kell jelenteni a biztosí- tónak. A bejelentés interneten (xxx.xxxxxxx.xx/ ugyfelszolgalat), továbbá telefonon, a biztosító szerződéses javítópartnereinél, illetve a biztosító bármely ügyfélkapcsolati pontján is megtehető.
· A gépjárműben keletkezett tűz- vagy robbanáskárt a tűzoltóságnak, a lopáskárt a lopás helyszíne szerint illetékes belföldi vagy külföldi rendőrhatóságnál minden esetben haladéktalanul be kell jelenteni.
· A gépjármű ellopását a forgalomból való kivonás céljából az erre jogosult hatóságnál is be kell jelenteni.
· Töréskár esetén a rendőrséget csak akkor kell érte- síteni, ha ezt jogszabály előírja.
· A biztosított köteles a káresemény bekövetkezésé- nek körülményeit, időpontját és helyszínét a tőle elvárható pontossággal, a valóságnak megfelelően közölni a biztosítóval, a szükséges felvilágosításo- kat megadni, és lehetővé tenni a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.
· A biztosítási esemény miatt megsérült gépjármű- vet, ill. a gépjármű mindazon sérüléseit be kell mutatni a biztosítónak a kár felmérése céljából, amelyre a biztosított szolgáltatást kíván igénybe venni. A biztosító helytállási kötelezettsége csak azokra a károsodott vagyontárgyakra, vagyon- elemekre (pl. alkatrészek, tartozékok) terjed ki, amelyeket a káreseményt követően a biztosítónak bemutattak.
A biztosító a biztosított által megjelölt helyen végzi el a kárfelvételt.
A biztosított a kárfelvételig, de legfeljebb a beje- lentésből számított ötödik nap elteltéig köteles a sérült gépjárművet változatlan állapotban tartani, illetőleg azon csak akkor változtathat, ha az a kár- enyhítéshez szükséges.
b) A szolgáltatás igénybevételéhez a biztosító rendelkezé- sére kell bocsátani az alábbiakat:
· a biztosítási ajánlatot és/vagy a kötvényt, valamint az utolsó díjfizetésről szóló igazolást (csak a bizto- sító kérésére);
· a forgalmi engedélyt és a biztosító kérésére a törzskönyvet, akkor is, ha ezeket a hatóság érvény- telenítette. Ha a törzskönyvet pénzügyi követelés biztosítékául jogszerűen harmadik személy birto- kolja (pl. hitel vagy lízing miatt), a törzskönyvnek a harmadik személy által hitelesített másolata is benyújtható a kárrendezéshez;
· a biztosítási esemény bekövetkezését igazoló ok- iratokat és nyilatkozatokat, okiratnak nem minő- sülő dokumentumokat, amelyek megalapozzák a biztosító szolgáltatási kötelezettségét;
· a biztosító szolgáltatásának összegszerű megálla- pításához szükséges, illetve a szolgáltatás korláto- zását alátámasztó iratokat (számlák, árajánlatok, szerződések, egyéb igazolások);
· ha a biztosított a szerződési feltételeken alapu- ló valamely költség, vagy valamely berendezés, alkatrész, illetve tartozék megtérítését igényli, annak azonosítására szolgáló, az igény megala- pozottságát, illetve az összegszerűségét igazoló dokumentumokat;
· a biztosított áfa visszatérítésre vonatkozó nyilat- kozatát, beleértve adószám és az adóazonosító jel közlését is;
· a biztosított arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az adott biztosítási esemény kapcsán mással (biz- tosítóval vagy károkozóval) szemben, illetve más biztosítási szerződés alapján érvényesített-e igényt;
· a biztosított gépjármű tulajdon és használati jogát, illetve forgalomban tartását, műszaki jellemzőit
és állapotát igazoló dokumentumokat (számlák, szerződések, okiratok),
· autómentés, szállítás, tárolás költségeinek igazolását,
· a biztosító mentesülését eredményező, illetve a szolgáltatását kizáró körülmények felmerü- lése esetén az ezzel összefüggő okiratokat és dokumentumokat,
· a biztosított, illetőleg a szerződő kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettségének betartását, és annak költségeit igazoló dokumentumokat.
· lopáskár vagy egyéb ok miatt indított büntetőeljá- rás vagy szabálysértési eljárás esetén a feljelentést, az eljárás megindításáról szóló jegyzőkönyv, igazo- lás benyújtását követően a helyszíni szemle jegyző- könyvet, megtalálási vagy lefoglalási jegyzőkönyvet, a nyomozást megszüntető vagy felfüggesztő (jog- erős) határozatot vagy ítéletet, ha ezek a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához vagy a kár mértékének megállapításához szükségesek. A büntetőeljárás során hozott határozat önmagában nem bizonyítja a biztosítási esemény bekövetkezé-
sét, ezért a biztosító felhívására a biztosított köteles megadni a további szükséges felvilágosításokat, és lehetővé kell tennie a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának esetleges ellenőrzését is;
AHE-12408/2PJ
· tűz- vagy robbanáskár esetén az eljáró hatóság igazolását vagy az illetékes jegyző határozatát;
· a gépjármű ellopása esetén át kell adni a biztosító részére a jármű azon összes tartozékát, amelyek a jármű nyitásához és indításához szükségesek (kul- csokat, indítókártyákat, a riasztó- vagy lopásgátló berendezés működtetéséhez szükséges eszközöket
stb.), és igazolni kell a gépjármű forgalomból történő kivonását hatósági határozattal vagy az érvénytelenített gépjárműokmányokkal.
· a gépjárműbe utólag beépített vagyonvédelmi berendezésre irányuló szolgáltatási igény esetén igazolni kell a berendezés gyártmányát, típusát, beépítését. Folyamatosan működő távfelügyelet esetén a távfelügyeleti szolgáltatóval kötött szerző- dés érvényességét is igazolni kell.
· minden egyéb olyan okmányt, iratot és igazo- lást (ideértve a menetíró készülék által rögzített információkat is), amelyek a biztosítási esemény bekövetkezésével kapcsolatos összes körülmény megállapításához, valamint a biztosító fizetési kötelezettsége mértékének a meghatározásához szükségesek.
· A felsorolt dokumentumok és okiratok benyújtásá- nak kötelezettsége nem érinti a szerződőnek, illető- leg a biztosítottnak azt a jogát, hogy a – bizonyítás általános szabályai szerint – a biztosítóval együtt- működve a károkat és költségeket más módon is igazolhassa.
10.2. A biztosító ellenőrzési jogosultsága
a) A biztosító jogosult a kárbejelentésben foglaltakat ellenőrizni, a sérült gépjárművet megszemlézni, szükség esetén pótszemlét tartani, a javítás megkez- dését megelőzően, vagy annak során, illetve elvégzését követően utólag is ellenőrzést végezni, és a sérülésről kárfelvételi jegyzőkönyvet felvenni, valamint a sérült járműről fotót készíteni.
b) Lopáskárra is kiterjedő biztosítás esetén a biztosító jogosult ellenőrizni a zárak és a vagyonvédelmi beren- dezés működőképességét.
11. A kárbejelentéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegésének következménye
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, ha a biz- tosított nem teljesíti a 10. pontban előírt bejelentési, felvilá- gosítás-adási kötelezettségeit, vagy ha nem teszi lehetővé a bejelentések és felvilágosítások tartalmának az ellenőrzését, továbbá ha jelentős tényeket, adatokat, körülményeket hallgat el, illetőleg nem a valóságnak megfelelően ad elő, és emiatt lényeges körülmények válnak kideríthetetlenekké.
A biztosító nem köteles szolgáltatást teljesíteni, ha
· a gépjármű bemutatásának elmulasztása miatt a biztosítónak nincs lehetősége a bejelentett sérülé- sek ellenőrzésére, a megkezdett javítás vagy a már kijavított gépjármű ellenőrzésére, illetve felvilágosítás kérésére a sérüléssel kapcsolatban, vagy
· nem adják át a gépjármű nyitásához és indításához szükséges összes tartozékokat,
és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné vállnak.
12. A biztosított és a szerződő közlési és változás- bejelentési kötelezettsége
12.1. Közlési kötelezettség
A szerződő, illetőleg a biztosított a szerződéskötéskor kö- teles a valóságnak megfelelően közölni a biztosítóval min- den olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyeket ismert vagy ismernie kellett.
12.2. Változás-bejelentési kötelezettség
A biztosított, illetőleg a szerződő a változástól számított 15 napon belül, írásban köteles a biztosítónak bejelenteni és a szükséges okiratokkal igazolni a biztosítás megköté- se után bekövetkezett alábbi változásokat:
· a szerződő, illetőleg a biztosított nevének, lakhelyének (telephelyének), bankszámlaszámának, (gazdálko-
dó vagy egyéb szervezet esetén adószámának is) a megváltozását;
· jogi személy szerződő, illetőleg a biztosított egyesü- lését, beolvadását, szétválását, átalakulását és egyéb okból való megszűnését;
· a gépjármű azonosító adatainak (rendszám, alváz- szám, vázszám) megváltozását, ideértve a külföldről behozott, ideiglenes rendszámmal ellátott gépjármű belföldi forgalomba helyezésekor kapott állandó rendszámot;
· a gépjármű tulajdonjogának megváltozását (adásvé- teli, ajándékozási stb. szerződéssel, jótálláson alapuló visszaadást vagy cserét igazoló irattal, hagyatéki végzéssel vagy öröklési bizonyítvánnyal; a gépjármű engedélyköteles átalakítását vagy a jármű felszereltsé- gének megváltoztatását;
· a gépjármű forgalomból való végleges kivonását;
· a gépjármű törzskönyvének, forgalmi engedélyének elvesztését, ellopását,
· a biztosított gépjármű bérbeadással vagy taxiként történő hasznosítását;
· a biztosított gépjármű követelés biztosítékául történő lekötését.
Nem minősül bérletnek a 12 hónapot meghaladó tar- tamú bérleti szerződéssel, lízingszerződéssel, haszno- sított gépjármű, feltéve, hogy a bérlő, a lízingbe vevő nem hasznosítja azt további bérbeadással.
12.3. A közlési és változás-bejelentési kötelezettség meg- szegésének következménye
AHE-12408/2PJ
A közlési, illetve változás-bejelentési kötelezettség megszegése esetén a biztosító szolgáltatási kötele- zettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő, illetőleg a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
Ha a be nem jelentett körülmény a biztosítás díját érinti, a közlés, illetve a változás-bejelentés elmulasztása miatt aránylagos térítésnek van helye a 13.4. pontban foglaltak szerint, illetve a biztosító csökkentett mértékű szolgálta- tást nyújt (lásd a töréskár-biztosítás különös feltételei- nek 3.e) pontját!).
13. Biztosítási szolgáltatások
A biztosító elemi, lopás- és töréskár bekövetkezése esetén az alábbi szolgáltatásokat nyújtja, feltéve, hogy a bizto- sítás a bejelentett káreseményre, és a kárt szenvedett gépjárműre, illetve alkatrészekre, tartozékokra kiterjedt. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége akkor áll fenn, ha a gépjárműben bekövetkezett károsodás a kárbejelentés- ben közölt adatokkal, eseményleírással azonosítható.
A biztosító a gépjárműben keletkezett kárt az alábbiak szerint állapítja meg:
13.1. Szolgáltatás érdekmúlást okozó biztosítási esemény bekövetkezésekor
Ha a biztosítási esemény érdekmúlást okoz, a szol- gáltatás alapja a gépjármű káridőponti értéke. A jelen szerződés értelmében érdekmúlási oknak kell tekinteni a biztosított gépjármű ellopását vagy olyan fokú sérülését, amelynél a 13.2. és 13.3. pontok alapján számított várha- tó szolgáltatási összeg az önrész levonása nélkül eléri vagy meghaladja a káridőponti érték 80%-át (lásd még a 13.3. j/ pontot is!).
a) A káridőpontban érvényes újkori ár alapulvételével térít a biztosító a Magyarországon újként vásárolt sze- mélygépkocsi esetén (M1 kategória), ha a biztosítási esemény az új jármű első tulajdonosánál az első forga- lomba helyezéstől számított 90 napon belül következik be. Ha a gépjármű a biztosítási esemény bekövet- keztekor már sérült volt, a biztosító szolgáltatása a sérülések helyreállítási költségével csökken. (Újkori árnak az illetékes vezérképviselet [ennek hiányában
a gyártó] által közzétett – egyedi kedvezménnyel nem csökkentett – kiskereskedelmi árat kell tekinteni.)
b) A káridőponti érték megállapítása az Eurotax értékelé- si módszerrel – a káresemény napján érvényben lévő belföldi eladási (használt) árjegyzés (katalógusérték) alapján és az értékmódosító tényezők alkalmazásával
– történik.
Belföldi katalógusérték hiányában a biztosított gépjármű műszaki jellemzőit tekintve a hozzá legközelebb álló típus katalógus szerinti használt és új értékének aránya, valamint a műszaki jellemzők különbségének figyelembevételével – az új árból kiindulva – kell katalógusértéket képezni. Belföldi összehasonlító adatok hiányában az új és használt jármű értékének arányát a német Eurotax katalógu- sokból kell meghatározni.
c) A térítésnél figyelembe vehető – extratartozékok nélküli – káridőponti érték nem haladhatja meg a katalógusérték 115%-át. (Extratartozék: a szériakivitelű alaptípust meghaladó alkatrész, tartozék vagy külön- leges kidolgozás.)
Ha a biztosított gépjármű káridőponti értéke a b) pont- ban foglalt értékelési módszerrel nem határozható meg (pl. a jármű különlegessége, egyedisége vagy ritkasága miatt), a biztosító legfeljebb a rendeltetés, a használható- ság, a műszaki paraméterek, a gyártási év, a km-futás és a műszaki, esztétikai állag tekintetében hasonló jellemzők- kel bíró, a belföldi piacon beszerezhető más gyártmányú/ típusú gépjárművek árszintjéhez igazodóan nyújt szolgál- tatást. Nem követelhető a biztosítótól a megsemmisülttel azonos gyártmányú/típusú gépjármű külföldről történő beszerzésének teljes költsége (a külföldi ár, a beszerzés és a beszállítás költsége, valamint az ügyleteket terhelő közterhek).
13.2. Szolgáltatás érdekmúlást nem okozó biztosítási ese- mény bekövetkezésekor
Ha a biztosítási esemény nem okoz érdekmúlást, a biztosító a helyreállítás költséget, valamint a biztosítási esemény kapcsán felmerült – a 13.2. b-c) pontokban felsorolt – egyéb költségeket téríti meg:
a) Az anyagköltség és a munkadíj
· A gépjármű helyreállításához indokoltan cserélen- dő, ill. pótolandó alkatrészeknek, tartozékoknak
az illetékes vezérképviselet (ennek hiányában a gyártó) által közzétett kiskereskedelmi új ára;
· A biztosítási esemény közvetlen következménye- ként elfolyt hidraulikaolaj, fékolaj és hűtőközeg pótlásának anyagköltsége;
· A szakszerűen javítható alkatrészek (ideértve az üveg és műanyag alkatrészeket is) javítási anyagköltsége;
· A sérült elemek cseréjével vagy egyengetésé- vel összefüggésben esztétikailag és műsza- kilag indokolt fényezés és korrózióvédelem anyagköltsége;
· A fenti műveletek elvégzéséhez indokolt munka- idő-ráfordításnak a hazai gépjárműjavító iparban kialakult átlagos nettó óradíjjal számított munka- díja. (Indokolt munkaidő-ráfordítás: alkatrészcsere esetén a gyári normaidő, javításnál, egyengetésnél, fényezésnél, korrózióvédelemnél a technológiailag indokolt időszükséglet.)
AHE-12408/2PJ
Ha a gépjármű helyreállítása külföldön történt, a biztosító szolgáltatása ebben az esetben is csak a belföldi helyreállítás költségéig terjed.
b) A gépjármű-azonosítók, hatósági jelzések, okmányok költsége
· A regisztrációs matrica, a rendszámtáblák sérülése, megsemmisülése esetén az utángyártás engedélye- zésének költsége, valamint legfeljebb a sorozatban
előállított (nem egyénileg kiválasztott vagy nem egyedileg előállított) rendszámtáblák ára;
· A biztosítási eseménnyel összefüggésben – jogsza- bály alapján – szükségessé vált átrendszámozás díja és a forgalmi engedély cseréjének illetéke;
· Az alvázszámot, vázszámot hordozó alkatrész (alváz, karosszériaelem) javítása vagy cseréje esetén az alvázszám, vázszám pótlásával összefüg- gésben igazoltan felmerült következő költségek: az átalakítási engedély, az előzetes eredetiségvizsgálat és az alvázszám, vázszám beütésének (felszere- lésének) díja, valamint a törzskönyv és a forgalmi engedély cseréjének illetéke. Ezeket a költségeket az ellopott és megkerült gépjármű esetében is megtéríti a biztosító, ha az alvázszámot, vázszámot meghamisították vagy megsemmisítették, feltéve, hogy a biztosított (szerződő) igényt tart a megke- rült gépjárműre (lásd a lopáskár-biztosítás különös feltételeinek 6. pontját!).
c) Autómentés, szállítás,
A biztosító megtéríti a biztosítási eseménnyel össze- függésben felmerült autómentés és indokolt szállítás költségét káreseményenként összesen 300 000 Ft összeghatárig. A szállítás akkor indokolt, ha a jármű üzemképtelenné vált, vagy ha a sérült jármű közleke- dését jogszabály tiltja.
13.3. A szolgáltatással kapcsolatos egyéb rendelkezések
a) Az utasvisszatartó rendszerek alkatrészeinek (pl. a légzsák és az egyéb elemek) károsodása esetén a
térítendő anyagköltséget a biztosító úgy állapítja meg, hogy a 13.2. a) pont szerinti anyagárat – a megsemmi- sült elem korától függően – évenként 7%-kal csökkenti. A biztosító nem csökkentett anyagáron nyújt szolgál- tatást, ha új elemet építettek be, a beépítést, valamint az üzembe helyezést erre jogosult műhely végezte, és ezt a biztosított számlával igazolja.
A biztosító az utasvisszatartó rendszerek alkatrészeit (pl. a légzsákot és az egyéb elemeket) kizárólag abban az esetben téríti, ha ezeket részére a káreseménykori állapotban bemutatták. A biztosító jogosult az utasvisszatartó rendszerek cserélendő és térítésre kerülő elemeit el nem távolítható módon vagy roncso- lással megjelölni.
b) A forgalmi engedélybe bejegyzett gyártási év utolsó napjától számított 6 évig, illetve ha a gyári átrozsdá- sodási garancia ennél hosszabb, akkor annak igazolt érvényességéig a biztosító értékemelkedést von le a helyreállításhoz szükséges alábbi új alkatrészek, tarto- zékok árából:
· A kopásnak, elhasználódásnak rendeltetésszerűen kitett vagy a gépjármű üzemeltetése során szükség- szerűen cserélendő alkatrészek (pl. gumiabroncs, a kipufogórendszer elemei, akkumulátor),
· az elektroakusztikai és navigációs alkatrészek, tartozékok, berendezések,
· a gépjármű rendeltetésszerű használatához jogszabályban előírt, kötelezően alkalmazandó tartozékok árából:
c) A fenti b) pontban feltüntetett időtartam elteltével, valamint – a jármű korától függetlenül – a biztosí- tási eseményt megelőzően sérült, kijavítatlan vagy
szakszerűtlenül javított alkatrészek, tartozékok cseréje esetén a biztosító minden új alkatrész, tartozék árából jogosult értékemelkedést levonni.
d) A biztosító nem von le értékemelkedést, ha annak összege személygépkocsi esetén káreseményenként az 5 000 forintot, egyéb jármű esetén a 10 000 forintot nem haladja meg.
e) Ha a sérült, de javítható alkatrészt, tartozékot a helyreállítás során újjal pótolták, a biztosító az ebből eredő többletköltséget nem viseli.
f) Nem követelhető a biztosítótól
· térítés a párban szerelt/forgalmazott alkatrészek, tartozékok (pl. fényszórók, gumiabroncsok, lengés- csillapítók) egyikének sérülése esetén a pár nem sérült másik elemére,
· a garnitúrában szerelt/forgalmazott alkatrészek, tartozékok esetén a teljes garnitúra értéke, ha csak egyes elemek károsodtak vagy semmisültek meg (kivétel a zárgarnitúra cseréje).
g) Ha a biztosított gépjárművet európai kereskedelmi forgalomban nem árusítják, de van az európai piacra gyártott változata, a biztosító szolgáltatása nem ha- ladhatja meg a jármű európai változatának káridőponti értékét és alkatrészárát.
h) A biztosító az utólag beépített vagyonvédelmi berendezésre kizárólag abban az esetben nyújt szolgáltatást, ha a szerződő, illetőleg a biztosított igazolta a berendezés gyártmányát, típusát, beépí- tését, folyamatosan működő távfelügyelet esetén a távfelügyeleti szolgáltatóval kötött szerződés érvényességét.
i) A biztosítottnál maradó maradványok (gépjárműroncs, használt alkatrész stb.) áfás forgalmi értékével csökken a biztosító által nyújtott térítés. A biztosító a gépjármű ma- radvány értékét a beszerzett legmagasabb ajánlat alapján állapítja meg. Ha a biztosított a kijavítatlan maradványt eladja, és az eladással összefüggésben áfa befizetési kötelezettsége keletkezik, a biztosító a bizonylattal iga- zolt – a biztosító által megállapított roncsérték áfájának mértékét meg nem haladó – áfát is megtéríti. A biztosító nem köteles átvenni a maradványokat.
AHE-12408/2PJ
j) A biztosítónak a 13.2. és 13.3. pontok alapján meg- határozott szolgáltatása – az önrészesedés levonása előtt – káreseményenként nem haladhatja meg a gép- jármű jelen szerződési feltételek szerint megállapítható káridőponti értékének 80%-át.
13.4. Aránylagos térítés
Aránylagos térítést alkalmaz a biztosító bármely kár esetén, ha a biztosított gépjárművet a szerződés
érvényessége alatt átalakítják úgy, hogy ezáltal a jármű értéke megnövekedik, és az átalakítást a biztosítónak nem jelentik be (lásd a 12.2. pontot!). A biztosító a szolgáltatását olyan arányban nyújtja, ahogyan a szer- ződéskötéskor érvényes újkori ár aránylik az átalakí- tással keletkezett jármű újkori árához.
13.5. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a biztosítási eseménnyel összefüggésben felmerülő alábbi károkra, költségekre:
· a gépjárműben keletkezett értékcsökkenésre,
· a károsodott gépjármű helyreállításához egyedileg be- szerzett alkatrész vagy tartozék szállítási és beszerzési költségére,
· a forgalomból kivont gépjármű ismételt forgalomba helyezésének költségeire,
· a biztosított gépjármű használatának akadályoztatása miatt felmerült károkra, költségekre (pl. elmaradt ha- szon vagy kiegészítő biztosítás hiányában bérgépkocsi igénybevétele),
· a biztosítási esemény miatt megsemmisült gépjármű pótlását szolgáló másik gépjármű beszerzésével kap- csolatban felmerült járulékos költségekre (pl. igazga- tási szolgáltatási díjak, illetékek),
· közterhekre (ideértve az áfát is), amelyeket a biztosí- tottnak bármely ok miatt nem kell megfizetnie, vagy amelyeket visszaigényelhet.
13.6. A biztosító a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeihez szükséges, általános forgalmi adó köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási,- illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeget csak olyan számla alapján téríti meg az arra jogosultnak, amelyen feltün- tetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege megállapítható.
14. Önrészesedés
Ha a biztosító szolgáltatást nyújt, a biztosított a meg- állapított kárnak a szerződésben meghatározott részét
– káreseményenként, önrészesedés címén – maga viseli. Az önrészesedés alkalmazásának módját a biztosítás különös feltételei szabályozzák.
15. Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség
A szerződő, illetőleg a biztosított köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni, és a biztosító által a kár enyhítése érdekében adott iránymutatások szerint eljárni. A kármegelőzés, kárenyhítés részletes előírásait a biztosítás különös feltételei tartalmazzák.
16. A biztosító mentesülése
Mentesül a biztosító a gépjárműben, annak alkatrésze- iben, tartozékaiban keletkezett kár megtérítése alól, ha bizonyítja, hogy azt
· a biztosított, illetőleg a szerződő természetes személy vagy vele közös háztartásban élő hozzátartozója, illetőleg
· a biztosított, illetőleg a szerződő jogi személy, továbbá a jogi személynek nem minősülő gazdálkodó vagy egyéb szervezet vezető beosztású, valamint a gép- járművek kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottja, valamennyi vezető tisztségviselője vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére felhatalmazott tagja, megbízottja
jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.
A súlyos gondatlanság leggyakoribb eseteit a biztosítás különös feltételei tartalmazzák. A biztosító mindig a károkozó magatartás vagy mulasztás vizsgálata alapján állapítja meg, hogy az súlyosan gondatlannak minősül-e, és a közrehatás mértékétől függően a biztosító teljes vagy részleges mentesülését okozza.
A jelen feltételek alapján hozzátartozónak minősül a házastárs, az élettárs, az egyenes ági rokon, az örökbe fo- gadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; az élettárs, az egyenes ági rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a je- gyes, a házastárs egyenes ági rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa.
Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megsértésére is alkalmazni kell.
A mentesüléssel kapcsolatos további szabályokat a bizto- sítás különös feltételei tartalmazzák.
17. A szerződés módosítása
17.1. A határozatlan időre szóló szerződés módosítása
17.1.1. Az önrészesedés módosítása biztosítási évfordulóval
A szerződő a biztosítási év végét legalább 30 nappal megelőzően jogosult a szerződésben vállalt önrésze- sedés helyett – a következő biztosítási év első napjától kezdődő hatállyal – más önrészesedést választani.
Az újonnan választott önrészesedésnek megfelelően módosult díjat (díjrészletet) a következő biztosítá- si év első napjától kezdődően kell megfizetni. Ha a módosítás az önrészesedés csökkentésére irányul, a
AHE-12408/2PJ
szerződő köteles a gépjárművet szemlére bemutatni a biztosítónak.
17.1.2. A biztosító által – biztosítási évfordulóval – kezde- ményezett szerződésmódosítás
A szerződés fennállása alatt a biztosító a kárrendezési
szolgáltatások színvonalának fenntartása érdekében a következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítá- si díjat – a kárgyakoriságtól függetlenül – évente egy alkalommal az árszínvonal változásához igazíthatja (indexálhatja).
Az indexálás alapja a KSH által az indexálás alkalma- zását megelőzően közzétett júniusi (előző év azonos hónapjára vonatkoztatott) járműalkatrész, valamint jár- műjavítási kiadásokra vonatkozó fogyasztói-árindexeinek 3:1 arányban súlyozott átlaga. A biztosító az index szá- mot a megállapítását követő év január 1-jétől december hó 31-éig alkalmazza.
A biztosítási díj értékkövető módosítása mellett a biztosítás díja jogszabály és szabályozói környe- zet változása esetén is módosítható, ha a változás a biztosító tevékenységére, működési feltételeire, tevékenységéhez kapcsolódó közterhekre gyakorol közvetlen hatást.
A biztosító a díj módosításáról köteles a szerződőt a következő biztosítási év kezdete előtt legalább 60 nappal írásban értesíteni.
A biztosítónak figyelmeztetnie kell a szerződőt a felmon- dás lehetőségére és a felmondás elmaradásának a követ- kező bekezdésben foglalt következményére. A figyel- meztetés elmaradása vagy az értesítésre előírt határidő elmulasztása esetén a szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.
Ha a szerződő a módosítást nem fogadja el, a módosí- tásról szóló értesítést követően – a biztosítási év végére (utolsó napjára), azt legalább 30 nappal megelőzően – írásban felmondhatja a szerződést (lásd a 20.4. pontot!). Felmondás hiányában a szerződés a módosítás szerint marad hatályban.
17.1.3. A szerződés év közben történő módosítása
a) A biztosítás kiterjesztése további alapkockázatra
A biztosítás a szerződés hatálya alatt – a szerződő ajánlatával és a gépjármű szemlére történő bemuta- tásával a jelen általános feltételek 2. pontjában foglalt előírások értelemszerű alkalmazása mellett – bármi- kor kiterjeszthető további alapkockázat(ok)ra. Az ilyen kiterjesztés esetén
· a biztosító kockázatviselése – más megállapodás hiányában – az ajánlat beérkezését követő napon 0 óra 00 perckor kezdődik, ha a további alapbiztosí- tás létrejött;
· a biztosítás évfordulója a kiterjesztéssel nem válto- zik. Ha az utóbb kötött alapbiztosítás kockázatkez- dete nem azonos a biztosítási évforduló napjával, a biztosítási évforduló napjáig terjedő időszak töredék biztosítási év;
· a biztosítás első és folytatólagos díját a 9.2. pont- ban előírtak szerint kell megfizetni a szerződésben rögzített díjfizetési gyakorisággal és módon.
b) Szerződésmódosítás az alapdíjat meghatározó kockáza- ti körülmények változása miatt
Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást
· a szerződő tényleges lakhelyéről (telephelyéről),
· a biztosított gépjármű olyan átalakításáról, amely érinti a biztosítás díját,
· a biztosító kockázatát jelentősen befolyásoló egyéb körülményekről,
vagy a fentiek változását utóbb közlik vele, a tudo- másszerzéstől vagy közléstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a biztosítási szerződés- nek a tudomásszerzés, illetve a bejelentés napjával történő módosítására, vagy a szerződést harminc napra – írásban – felmondhatja, ha a kockázatot nem vállalhatja. Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Erre a biztosítónak figyelmeztetnie kell a szerződőt a módosító javaslat megtételekor.
c) A szerződés módosítása a díjmódosító tényezők válto- zás miatt
Ha a biztosítóval olyan körülmények változását közlik, mely a biztosítási díj megállapításánál díjmódosító tényező, a szerződés a bejelentés napjától módosul.
d) A módosított díj esedékessége és megfizetése
A fenti b-c) pontok alapján módosult díjat attól a nap- tól kezdődően kell megfizetni, amelyiken a változást okozó körülményekről a biztosítót tájékoztatták.
17.2. A határozott időre szóló biztosítás nem módosítható.
18. A biztosítási szolgáltatás teljesítése
a) A biztosító – az alábbi b-c) pontokban foglaltak kivé- telével – a kárbejelentés beérkezésétől számított 15 napon belül teljesíti a szolgáltatást.
b) Ha a biztosított az igény elbírálásához igazoló iratot tartozik bemutatni, akkor a 15 napos teljesítési határidőt az utolsó irat beérkezésének napjától kell számítani.
AHE-12408/2PJ
c) A gépjármű ellopása esetén a szolgáltatás összege legkorábban a rendőrségi feljelentés időpontjától számított 60. napon esedékes, feltéve, hogy addig a nyomozást megszüntető vagy felfüggesztő határozat már beérkezett a biztosítóhoz, és az eltulajdonított gépjármű időközben nem került meg. Ez esetben a 15 napos teljesítési határidőt a 60. naptól kell számítani. A biztosított (szerződő) a fenti 60 nap eltelte után – a várható szolgáltatás 80%-ának erejéig – akkor is köve- telheti előleg folyósítását a biztosítótól, ha a nyomo- zást felfüggesztő határozat még nem készült el, illetve azt a hatóság még nem adta ki.
d) Ha a biztosított gépjárműre finanszírozási szerződést kötöttek, és a biztosított a finanszírozó, a biztosító
a szolgáltatását a biztosított finanszírozó részére a kifizetés időpontjában fennálló követelése erejéig teljesíti.
19. A biztosító visszakövetelési joga
Ha a biztosító a jelen szerződés alapján szolgáltatást nyújtott, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosí- tottat, illetőleg a szerződőt illették meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha az a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.
20. A biztosítási szerződés megszűnése
20.1. Díjnemfizetés
Megszűnik a biztosítási szerződés díj-nemfizetés miatt a díj esedékessége, illetve a díjrendezettség napjára vissza- menő hatállyal, ha a biztosító harminc napos pótha- táridő tűzésével a díj megfizetésére a szerződőt írásban felhívta és a póthatáridő eredménytelenül eltelt, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést bírósági úton érvényesíti. A díj-nemfizetés miatti megszűnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerződést.
20.2. Érdekmúlás határozatlan időre szóló biztosítás esetén
a) Megszűnik a biztosító kockázatviselése a biztosított gépjárműre
· az érdekmúlást okozó biztosítási esemény napján,
· a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett válto- zás időpontjában, kivéve, ha az elhunyt biztosított (szerződő) örököse vagy a finanszírozott gépjármű szerződője szerzi meg a jármű tulajdonjogát, és a változás bekövetkezése után (lásd a 12.2. pontot!) írásban úgy nyilatkozik, hogy a szerződést a saját nevében fenn kívánja tartani.
A biztosítási érdek megszűnésével a biztosítási szer- ződés az érdekmúlás napjával megszűnik.
b) Ha az érdekmúlás biztosítási esemény következ- ménye, a biztosítót – szolgáltatására tekintettel – a biztosítási év végéig illeti meg a casco biztosítás díja, ezért az addig járó kiegyenlítetlen, időarányos díjat a biztosító jogosult a szolgáltatások összegéből levonni.
c) Az érdekmúlás egyéb eseteiben az érintett gépjármű biztosítási díja az érdekmúlás napjáig illeti meg a biztosítót. A biztosító az ezt követő időszakra már kiegyenlített díjat visszautalja a szerződőnek.
20.3. Érdekmúlás határozott időre szóló biztosítás esetén A szerződés tartama alatt bekövetkező biztosítási ese- mény miatti érdekmúlás esetén a biztosítót – szolgálta- tására tekintettel – a biztosítás tartamának a végéig, egy évnél hosszabb határozott tartamú szerződés esetén pe- dig a biztosítási időszak végéig illeti meg a biztosítás díja, ezért az addig járó kiegyenlítetlen díjat a biztosító jogosult
a szolgáltatások összegéből levonni. Egyéb ok miatti érdek- múlás esetén a 20.2. c) pont előírásait kell alkalmazni.
20.4. A biztosítási szerződés felmondása
a) Mind az alapkockázatokra szóló határozatlan tartamú biztosítási szerződést, mind a kiegészítő, határozat- lan időtartamú biztosításokat a biztosítási év végére (utolsó napjára) – 30 napos felmondási idővel – bár- melyik fél írásban felmondhatja. A szerződést a felek érvényesen kizárólag postai úton, faxon, személyesen az ügyfélszolgálati vagy értékesítési pontokon vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumban mondhatják fel. A felmondás akkor érvényes, ha a felmondási idő kezdete előtt beérkezik a biztosítóhoz.
b) Felmondással a biztosítási szerződés, illetve annak a felmondással érintett része, és vele a biztosító koc- kázatviselése – beleértve az alapkockázatokra kötött
és a kiegészítő biztosításokat – a biztosítási év utolsó napjának elteltével megszűnik; a biztosítót a biztosí- tási év végéig illeti meg a díj.
c) A határozott időre kötött biztosítási szerződés – a 3 évnél hosszabb időtartamú kivételével – nem mond- ható fel. Ha a szerződés időtartama 3 évnél hosszabb, a felmondásra a fenti a-b) pontokban foglalt előíráso- kat kell alkalmazni.
20.5. A biztosított gépjármű külföldi nyilvántartásba vétele Megszűnik a biztosító kockázatviselése azon a napon, amikor a biztosított gépjárművet külföldi rendszámmal és okmányokkal látják el, és a külföldi nyilvántartás országá- ban a biztosító nem végez határon átnyúló szolgáltatást. A kockázatviselés megszűnésével a szerződés is megszű- nik. A díj a megszűnés napjáig illeti meg a biztosítót.
A megszűnést követő időszakra kiegyenlített díjat – a vál- tozás bejelentésének kézhezvételétől számított 15 napon belül – a biztosító visszautalja a szerződőnek.
20.6. A megszűnés időpontja után befizetett díjat (díjrészletet) a biztosító – a megszűnésig őt megil- lető időarányos díjrészlet kivételével – visszautalja a szerződőnek.
21. Elévülés
AHE-12408/2PJ
A biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény, illetve a követelés alapjául szolgáló egyéb körülmény bekövetkezésétől számított egy év elteltével elévülnek. Az írásbeli felszólítás az elévülést nem szakítja meg.
22. A határidők számítása, a jognyilatkozatok érvényessége és hatálya, elektronikus úton tett nyilatkozatok érvényessége
22.1. A jelen szerződésben napokban megadott határ- időkbe a kezdő napot nem kell beszámítani.
22.2. A szerződő, illetőleg a biztosított nyilatkozata a biz- tosítóval szemben akkor érvényes, ha azt írásban tették (ideértve a maradandó eszközzel, illetve az elektronikus úton, e-mailben tett nyilatkozatokat is), és akkor hatá- lyos, ha az a biztosító tudomására jut.
22.3. Ha a szerződő a szerződéskötés során megadja a mobilszámát és az e-mail elérhetőségét, ezzel a bizto- sítóval elektronikus úton történő kommunikációban állapodik meg, és hozzájárul ahhoz, hogy azt a biztosító a szerződéssel kapcsolatos nyilatkozatok, dokumentu- mok (ideértve különösen a kötvényt, számlát/számviteli bizonylatot, indexértesítőt, felszólítót, törlésértesítőt) küldésére felhasználja. A biztosító, az erre vonatkozó megállapodás alapján elektronikus levélben (e-mail) vagy más maradandó eszköz útján is megküldheti nyilat- kozatait a szerződő részére.
Ha a jognyilatkozattal kapcsolatosan jogszabály köte- lező írásbeliséget ír elő, úgy a biztosító az elektronikus nyilatkozatát legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással látja el.
Az e-mail cím, a telefonszám megváltozását 5 napon belül a biztosítónak be kell jelenteni. A változás bejelen- tésének elmulasztásából származó károkért a biztosítót nem terheli felelősség.
A szerződő által megadott elektronikus adatok valótlan- ságából, hiányosságából, valamint a szerződő levele- zési szolgáltatójánál felmerülő hibákért, rendellenes működésért, illetve a szolgáltató biztonsági, valamint a szerződő személyes fiókjának beállításai miatt felme- rülő problémákért, és abból származó károkért, illetve hátrányos jogkövetkezményekért a biztosító nem vállal felelősséget.
A biztosító megbízottja kizárólag az ajánlatok átvételére jogosult, így szerződést a biztosító nevében nem köthet, és a szerződő és a biztosított érvényesen nem intézhetik hozzá jognyilatkozataikat.
Ha a szerződő a biztosítási szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatait biztosítási alkuszhoz intézi, a nyilatko- zatokhoz a biztosítóval szemben nem fűződik joghatály.
23. Illetékesség
A szerződésből eredő valamennyi jogvita esetén a biztosított magyarországi lakóhelye, tartózkodási helye, illetve székhelye, telephelye szerinti bíróság kizárólagosan illetékes.
24. A biztosítás általános és különös feltételeinek, valamint a kiegészítő biztosításoknak a kapcsolata
a) Kiegészítő biztosítás kizárólag akkor köthető, ha a szerződő a kiegészítő biztosítás feltételeiben
előírt alapkockázat(ok)ra már rendelkezik biztosí- tással, vagy ilyen biztosítást köt. Ha a szerződő az alapbiztosítás(ok) hatálybalépése után köt kiegészítő biztosítást, ennek kockázatkezdete a felek megállapo- dásától függ.
b) A fenti a) pont szerinti esetben az alapkockázatra szó- ló biztosítási szerződések bármely okból történő meg- szűnése a hozzá kapcsolódó kiegészítő biztosítás(ok) egyidejű megszűnését is maga után vonja.
25. Külön feltételek külföldi utazás esetére
Külföldön történt biztosítási esemény bekövetkeztekor
– kizárólag indokolt esetben – a szerződő igényelheti a biztosító segítségét a gépjármű szükségjavításá- nak, szállításának megszervezésében, illetve a jármű megsemmisülése esetén a maradvánnyal kapcsolatos intézkedésekben.
A segítségkérés a biztosító telefonos ügyfélszolgálatán kezdeményezhető. A segítségnyújtás a biztosító illetékes külföldi partnerbiztosítójának bevonásával történik. A gépjárműnek, alkatrészeinek, biztosított tartozékainak ellopását vagy elrablását be kell jelenteni a külföldi rend- őrhatóságnál (lásd a 10. pontot!), és az erről szóló igazo- lást a hazaérkezés után be kell mutatni a biztosítónak.
A külföldi biztosító – a segítségnyújtás keretében – önré- szesedés levonása nélkül kifizeti a biztosítási esemény kapcsán mozgásképtelenné vált gépjármű szükségjavítá- sának költségét, vagy – az Allianz Hungária Zrt. döntése alapján – intézkedik a hazaszállításáról. A külföldi bizto- sítóintézet más szolgáltatásra nem vehető igénybe.
Ha a külföldi biztosító a biztosítási eseménnyel összefüg- gésben önrészesedés levonása nélkül nyújtott szolgálta- tást, az önrészesedés utólag, a kár végleges rendezésekor kerül elszámolásra. Ha a külföldi biztosító szolgáltatásá- nak értéke és a végleges helyreállítás együttes költsége kisebb, mint biztosítási szerződésben rögzített önrésze- sedés, a külföldi segítségnyújtás teljes összegét – az erre vonatkozó felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül – forintban vissza kell fizetni az Allianz Hungária Zrt. részére.
AHE-12408/2PJ
A sérült gépjárművet véglegesen külföldön hagyni vagy az ellopott és külföldön megtalált gépjárművet haza- szállítani csak az Allianz Hungária Zrt.-vel való előzetes egyeztetés alapján lehet.
A szerződő, illetőleg a biztosított tudomásul veszi, hogy a biztosító lehetőség szerint közreműködik a külföldi
segítségnyújtás megszervezésében, de nem terheli felelősség, ha a segítségnyújtást a belföldi és a külföldi munkarend, a pihenő- és munkaszüneti napok, illetve egyéb, a biztosító szempontjából elháríthatatlan esemé- nyek késleltetik vagy megakadályozzák.
26. Eltérés a jogszabályoktól vagy a korábbi szerződési gyakorlattól
26.1. Jelen szerződési feltételek az Allianz Hungária Zrt. ál- tal korábban kínált casco terméktől az alábbiakban térnek el lényegesen
A jelen feltételekben az elemi, lopás- és töréskárra, mint alapkockázatokra vonatkozó általános érvényű előírások a biztosítás általános feltételeiben találhatók. A kiegészítő biztosításokra vonatkozó előírásokat a biztosítás különös feltételei tartalmazzák. A különös feltételek kiegészültek a motorkerékpár biztosítás feltételeivel.
a) A biztosított vagyontárgyak, kizárások
· Biztosítottnak minősül a teljes gépjármű, valamint
– néhány kivételtől eltekintve – annak széria- és kiemelt tartozékai.
· A biztosítás a rágcsálók mellett a ragadozók okozta károkra sem terjed ki. További kizárások többek között a motor által beszívott víz miatti károsodás, a gyárilag beállított teljesítmény növelését szolgáló ráfordítások, valamint a gépjármű gumiabroncsa- inak a jármű ütközése nélküli rendellenes kopása, ideértve a vészfékezés miatti kopást is.
b) A biztosítás díja, díjkedvezmények
· Az alapkockázatok biztosításainak díját a gépjármű és a szerződő adatai és a választott önrészesedés alapján megállapított alapdíj, a díjmódosító ténye- zők, valamint a bonusz kedvezmény határozzák meg.
· Ha a szerződő és a biztosító díjhalasztásban állapodtak meg, a biztosítás első díja a kockázatvi- selés kezdetének időpontjától számított 10. napon esedékes.
· Lényegesek a változások töréskár-biztosításban a kármentességért járó díjkedvezmény szabályozá- sában: más biztosítónál kötött casco biztosításban elért kármentesség figyelembe vétele a szerződés hatálya alatt bármikor kérhető, de a kockázatvise- lés kezdetére visszamenőleges hatályú díjmódosí- tás csak az ajánlat aláírását követő 90 napon belül bemutatott igazolás alapján kérhető. A biztosító nem fogad el a bejelentés időpontjánál 60 nap- pal régebben kiállított igazolást. A biztosító az új szerződések bónuszosztályának megállapításánál a korábbi casco biztosításban elért kármentes időszak mellett a kötelező gépjármű-felelősségbiz- tosítás bónuszfokozatát is figyelembe veszi. A már megszerzett bónuszjogosultságot a töréskár nem feltétlenül szünteti meg.
· Kötelező gépjármű felelősség biztosítás alapján díjkedvezmény igénybe vételéhez a korábbiakkal ellentétben a gépjármű-felelősségbiztosításnak kettő helyett elegendő csak egy biztosítási évben fennállnia.
· A technológiailag indokolt üvegcsere a szerződés bónuszosztályát nem csökkenti, ha a beépített utángyártott szélvédő értéke a felhasznált segéd- anyagokkal együtt nem haladja meg a vezérképvise- leti ár 75%-át.
c) Szolgáltatások
· A biztosítás nem nyújt fedezetet a párban vagy garnitúrában szállított alkatrészek, tartozékok elemeinek sérülése vagy megsemmisülése esetén a teljes garnitúra megtérítésére.
· A biztosító szolgáltatása kiterjed az indokolt autómentés, szállítás költségére legfeljebb 300.000 Ft-ig. Ha a gépjármű tárolása lopáskár miatt – kármegelőzés céljából – szükséges, a biztosító megtéríti a tárolás költségét is. A tárolásra, az au- tómentésre, és a szállításra igénybe vett költségek együttesen nem haladhatják meg a 300.000 Ft-ot.
· A beépített elektroakusztikai készülékekre és tar- tozékaikra, valamint a könnyűfém keréktárcsákra a biztosítás a szerződésben választott értékhatárig terjed ki.
· A biztosítottnál maradó maradvány értékét a bizto- sító a legmagasabb ajánlat alapján állapítja meg.
· A töréskár biztosítás nem terjed ki azokra a károk- ra, amelyek a gépjármű ellopásával, elrablásával és önkényes elvételével vagy ezek kísérletével, illetőleg az alkatrészek, tartozékok ellopásával, elrablásá- val, vagy ezek kísérletével, továbbá a járműben tárolt, de alkatrésznek, tartozéknak nem minősülő vagyontárgyakra irányuló lopással, vagy annak kísérletével összefüggésben következett be.
· A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a rakomány rögzítésére vonatkozó szakmai előírások megsze- géséből eredő, nem kívülről ható erő következmé- nyeként bekövetkező töréskárra.
· Elemikár-biztosítási eseménynek minősül a gép- járműben, annak alkatrészeiben, tartozékaiban a szakszerű üzemeltetés során keletkező meghi-
básodás, vagy külső eredetű tűznek a gépjárműre történő átterjedése folytán keletkezett tűz-, illetve robbanáskár.
· Nem terjed ki a lopás- és elemi kár biztosítás azok- ra a káreseményekre, amelyek a jármű nyílászáró elemének nyitott, le- illetve kiszerelt állapotával összefüggésben keletkeztek.
AHE-12408/2PJ
d) Önrészesedés
· A casco biztosítás támogatja a gazdaságos gép- jármű-javítási eljárások alkalmazását. Ezen ok miatt az elemikár-, lopáskár- és töréskár-biztosítás alapján bejelentett szélvédő- és világítótest károkat
a különös feltételekben meghatározott esetekben a biztosító önrészesedés levonása nélkül téríti meg. Változás, hogy az önrész-mentesen nyújtható szol- gáltatás feltétele, hogy a technológiailag indokolt szélvédő cseréjének költsége (áfát is tartalmazó számla szerinti összege) ne haladja meg az im- portőr vagy a gyártó által előírt, illetve felhasznált alkatrészek, (segéd)anyagok költsége, valamint a javításhoz szükséges átlag óradíj alapján számolt munkadíj összegének 75%-át.
· A töréskár-biztosítás alapján rendezett kárból a biztosított súlyos közlekedési szabályszegése
esetén a szerződésben vállaltnál nagyobb összeget köteles viselni önrészesedés címén a töréskár-biz- tosítás különös feltételeiben részletezett esetekben. További változás, hogy a biztosító a szolgáltatás ösz- szegét 20%-al csökkenti, ha a szerződő a biztosított gépjármű használati módjának változását (taxi, bérgépkocsi) a biztosítónak nem jelenti be.
· A korábbi gyakorlattól eltérően a biztosító nem vizs- gálja, hogy a biztosítási esemény bekövetkezésekor a járművet 30 évnél fiatalabb személy vezette-e.
e) Kármegelőzés, kárenyhítés
· Gondoskodni kell a jármű forgalmi engedélyének, törzskönyvének, az indítását és elvitelét lehető- vé tevő eszközök biztonságos tárolásáról. Ezzel
kapcsolatosan a lopáskár-biztosítási feltételek 4.1. pontja további követelményeket is tartalmaz für- dőhelyen és a gépjármű használatának átengedése esetén.
f) Az alapszerződés szünetelése esetén szünetel a jelen kiegészítő biztosítás is.
g) Illetékesség
· A szerződésből eredő valamennyi jogvita esetén a biztosított magyarországi lakóhelye, illetve székhe- lye szerinti bíróság kizárólagosan illetékes.
h) Mentesülés
· Nem minősül mentesülési oknak a gépjármű lejárt vezetői engedéllyel vezetése, ha nem bizonyítható, hogy a baleset a vezető egészségi állapotával oko- zati összefüggésben következett be.
i) Szerződésmódosítás
Megváltoztak a 17.1.2. pontban az évfordulóra történő, biztosító által kezdeményezhető szerződésmódosítás szabályai az indexálás lehetőségének bevezetésével és az okok módosításával.
j) A motorkerékpár biztosítás feltételei a korábbi szerző- dési gyakorlattól való alábbi eltéréseket tartalmazza:
· Moped autóra a biztosítás csak akkor terjed ki, ha a szerződő az ajánlaton a jármű típusát megfelelően megadta és a járműkategóriájára vonatkozó díjat megfizette.
· A kiemelt tartozékokat a szerződéskötéskor meg kell jelölni. A biztosítás csak az ajánlaton feltün- tetett és a szerződési feltételekben meghatározott módon igazolt kiemelt tartozékokra terjed ki. A
kiemelt tartozékokra vonatkozóan a szerződőnek díjfizetési kötelezettsége van.
k) Az Általános szerződési feltételek kiegészült a bizto- sításközvetítőkre vonatkozó szabályokkal (lásd a 2.6. pontot!)
26.2. Jelen szerződési feltételek a Ptk. változásai miatt az alábbiakban térnek el a korábbi feltételektől
· A szerződés létrejötte és megszűnése: Ha a biztosító által kiállított kötvény tartalma eltér a szerződő fél ajánlatától, és az eltérést a szerződő fél késedelem nélkül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre.
· A biztosítási érdek megszűnésével a biztosítási szer- ződés az érdekmúlás napjával megszűnik.
· A biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény, illetve a követelés alapjául szolgáló egyéb körülmény bekövetkezésétől számított egy év eltelté- vel elévülnek. Az írásbeli felszólítás az elévülést nem szakítja meg.
· Díjnemfizetés szabályai: Megszűnik a biztosítási szerződés a díj esedékessége, illetve a díjrendezettség napjára visszamenő hatállyal, ha a biztosító harminc napos póthatáridő tűzésével a díj megfizetésére a szerződőt írásban felhívta és a póthatáridő eredmény- telenül eltelt. A díj-nemfizetés miatti megszűnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerződést.
· Elektronikusan tett nyilatkozatok érvényességére vonatkozó szabályok a feltételek 22.3. pontjában.
· Társbiztosítottra vonatkozó szabályok: Ha a finan- szírozási szerződésre tekintettel a finanszírozó is biztosított (társbiztosított), a biztosítottra vonatkozó feltételeket a finanszírozóra és a gépjármű üzemben tartójára (adós) is alkalmazni kell. Ha a biztosított gépjárműre finanszírozási szerződést kötöttek, és a biztosított a finanszírozó, a biztosító a szolgáltatását a biztosított finanszírozó részére a kifizetés időpontjá- ban fennálló követelése erejéig teljesíti.
27. A személyes adatok kezelése
Személyes adat az olyan adat, adatból levonható követ- keztetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett).
AHE-12408/2PJ
A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgálta- tás teljesítésével összefüggésben kezel. E célokkal össze- függésben a biztosító a tudomására jutott adatokat a biz- tosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) értelmében az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a felhatalmazás kizárólag azokra a személyes adatokra vonatkozik, ame- lyek nem minősülnek különleges adatnak.
Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenve- délyre, illetve szexuális életre, bűnügyi személyes adatra vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minősül, és kizárólag az érintett írásos hozzájárulása alapján kezelhető.
A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hoz- zájárulását az ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 6. §-ának (4) bekezdése értelmében a szerződés keretei között is megteheti. Az e rendelkezés alapján megadható hozzájárulást az Ajánlat/módosítási javaslat/ adatközlő tartalmazza.
Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton szereplő személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez.
Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogvi- szony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolat- ban igény érvényesíthető.
A biztosító, mint adatkezelő az adatok feldolgozásával a kötvények, egyéb ügyfeleknek szóló levelek, iratok nyom- tatása vonatkozásában – a Bit-nek megfelelő kiszervezési szerződés keretében az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt-t (Cg. 00-00-000000, 1102 Budapest, Halom u. 5.) bízza meg. A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez – postai vagy banki átutalás esetén – igénybe vett Magyar Posta Zrt.
és a biztosítási szolgáltatás jogosultja által megnevezett bank adatfeldolgozónak minősül. Amennyiben a kiszer- vezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékenysé- get végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.
A biztosító a Xxxxxx Zrt.-t (Cg. 00-00-000000; 1117 Buda pest, Budafoki út 107-109.) a biztosítási szolgáltatásról készültszámla vagy számviteli bizonylat kézbesítésével bízza meg a Bit.-nek megfelelő kiszervezési szerződés keretében, mely alapján a Díjnet a biztosító adatfeldolgo- zójának minősül. A Díjneten történő díjfizetéshez szük- séges regisztráció megkönnyítése érdekében az Allianz Hungária Zrt. a regisztrációhoz szükséges adatokat továbbítja a Díjnet részére.
A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor
a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére, vagy amikor a külső cég bevonásával a biztosító a szolgáltatását azonos minőségben, ám alacsonyabb költségekkel és kedvezőbb áron nyújthatja. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.
A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik.
A Bit. által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen Általános Szerződési Feltételekhez tartozó ügyfél-tájé- koztató tartalmazza.
Tekintettel arra, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 6. § (4) bekezdés értelmében a biztosítási szerződésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell azt, hogy az érintett aláírásával hozzájárul különleges
adatainak az Általános Szerződési Feltételekben foglaltak szerinti kezeléséhez, az e rendelkezés alapján megadott hozzájárulást az Ajánlat/módosítási javaslat/adatközlő tartalmazza.
Az ajánlat tartalmaz továbbá egy speciális adattováb- bítási felhatalmazást a biztosítási ügynökök esetében. A biztosítási szerződések megkötésében biztosítási ügynökök (a Bit. értelmében függő biztosításközvetítők) működnek közre. E személyekkel a biztosítási szerződés
megkötését követően megszűnhet társaságunk kapcsola- ta. Annak érdekében, hogy a biztosító ügyfeleit minél tel- jesebb körben kiszolgálja, az ügyfél-adatokat – az ügyfél hozzájárulása esetén – a biztosítási szerződés kezelése és karbantartása céljából más ügynöknek adjuk át.
Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezelé- séről, valamint kérheti személyes adatainak helyesbíté- sét, illetve – a jogszabályban elrendelt adatkezelés kivé- telével – törlését. A valóságnak meg nem felelő adatot a biztosító köteles helyesbíteni.
Az érintett kérelmére a biztosító tájékoztatást ad:
a) az általa kezelt adatokról, illetve
b) a megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatokról,
c) az adatkezelés céljáról,
d) az adatkezelés jogalapjáról,
e) az adatkezelés időtartamáról,
f) az adatfeldolgozó
· nevéről,
· címéről (székhelyéről),
· adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továb- bá arról, hogy
AHE-12408/2PJ
g) kik és milyen célból kapják meg vagy kaphatják meg az adatokat.
Az adatvédelmi kérdésekben történő tájékoztatás iránti kérelmeket a biztosító székhelyére, a biztosító adatvé- delmi felelőséhez (Fax: 000-0000; Levelezési cím: 1368 Budapest, Pf. 191. Compliance osztály; e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx) kérjük eljuttatni.
A biztosítónak az érintettel szemben fennálló tájékoz- tatási kötelezettségét kizárólag adatkezelést szabályozó jogszabály korlátozhatja.
A biztosító személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint addig kezelhet, amed- dig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kap- csolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító köteles törölni az ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy a létre nem jött szerződéssel kapcsolatos minden olyan személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényes alap.
Az érintett jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat.
Tájékoztatjuk, hogy ha a biztosítóval elektronikus kom- munikációban állapodott meg, úgy az elektronikus leve- lezés során az Allianz zárt levelezési rendszeréből nyílt levelezési rendszerbe kerülhetnek a szerződés adatai.
A biztosítók közötti adatátadási megkeresések
A Bit. 161/A. §-a alapján Társaságunk 2015. január 1-étől kezdődően – a veszélyközösség megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából jogosult megkereséssel
fordulni más biztosítóhoz, a megkeresett biztosító, által kezelt, biztosítási törvényben meghatározott adatok vonatkozásában. Ez a jogosultság a 2015. január 1. előtt kötött biztosítási szerződésekre akkor vonatkozik, ha azt Társaságunk ügyfele a 2015. január 1. előtt kötött szer- ződés Feltételeinek kézhezvételét követő 15 napon belül nem kifogásolja. A kifogás megküldése nem adhat alapot a szerződés felmondására.
Kifogását az alábbi elérhetőségek valamelyikére küldheti azonosítható módon, az érintett szeződésszám(ok) meg- jelölésével faxon a 00-00-000-000 számra vagy postán a
8210 Veszprém, Pf.: 1163 postai címre, vagy a hirlevel@ xxxxxxx.xx e-mail címre, vagy jelezze a x0000-000-000 telefonszámon Társaságunk Contact Ceterének.
28. A biztosító főbb adatai
Allianz Hungária Zrt.
Székhely: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. Cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék, mint cégbíróság Cg. 00-00-000000
AHE-12408/2PJ
Allianz Hungária Zrt.
Allianz Casco elemikár-biztosítás
Különös biztosítási feltételek
Érvényes 2014. március 15.-től
Az Allianz Hungária Zrt. az Allianz Casco biztosítás általános feltételei és a jelen különös feltételek alapján
– ezek együttes alkalmazásával – nyújt szolgáltatást a gépjárműben, annak biztosított alkatrészeiben, tarto- zékaiban keletkezett elemi kár esetén. A biztosításnak a jelen különös feltételekben nem szabályozott részletei- ben a biztosítás általános feltételei szerint kell eljárni.
1. Biztosítási események
A jelen szerződés értelmében elemikár-biztosítási ese- ménynek minősül:
a) A biztosított gépjárművet, annak alkatrészeit, tartozékait károsító villámcsapás, robbanás; föld- csuszamlás, kő- és földomlás, természetes üreg vagy talajszint alatti építmény beomlása; legalább 15 m/s sebességű szélvihar, felhőszakadás, árvíz, belvíz, egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg és hónyomás által okozott kár.
b) A gépjárműben, annak alkatrészeiben, tartozékaiban a szakszerű üzemeltetés során keletkező meghi- básodás, vagy külső eredetű tűznek a gépjárműre történő átterjedése folytán keletkezett tűz-, illetve robbanáskár.
2. A jelen kiegészítő biztosítás nem terjed ki
· a biztosított gépjárműnek környezetszennyezés vagy környezeti ártalom által okozott állagromlásából eredő kárra, a motor által beszívott víz okozta kárra, valamint
· a gépjármű bármely nyílászáró elemének (utas- tér- vagy raktérhatároló ajtó, motorház- és
csomagtérfedél, ablak- és tetőüvegezés, részlegesen vagy teljesen nyitható, ill. levehető tető) nyitott, le- il- letve kiszerelt állapotával összefüggésben a gépjár- műben bekövetkező elemi kárra.
3. Önrészesedés
AHE-12408/2PJ
a) Ha a biztosító a gépjárműben, annak alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett elemi kár kapcsán szol- gáltatást nyújt, akkor a biztosítás általános feltételei szerint megállapított kárnak a szerződésben megha- tározott százalékát – káreseményenként, önrészese- dés címén – a biztosított maga viseli.
b) A biztosító nem von le önrészesedést az alábbi mó- don történt helyreállítások esetén:
· a szélvédő sérülésének kijavítása az üveg cseréje nélkül,
· a technológiailag indokolt üvegcserét utángyártott szélvédő alkalmazásával végzik, és az áfát is tar- talmazó számla szerinti összeg nem haladja meg az importőr vagy a gyártó által szükségszerűen előírt vagy felhasznált alkatrészek, (segéd) anya- gok költsége, valamint a technológiai időszük- séglet és átlag óradíj alapján számolt munkadíj összegének 75%-át,
· a sérült fényszóró és egyéb külső lámpák sérülésé- nek kijavítása ezek cseréje nélkül történik.
4. Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség
4.1. A biztosított, illetőleg a szerződő köteles a kárt tőle telhetően megelőzni, illetve enyhíteni. A biztosított, ille- tőleg a szerződő kármegelőzési és kárenyhítési teendőit a károsító esemény és a biztosított adott helyzetben fennálló lehetőségei határozzák meg.
A biztosított legalapvetőbb kötelezettségei:
· intézkednie kell a biztosított gépjármű mielőbbi eltá- volításáról az elemi kárral nyilvánvalóan veszélyezte- tett területről (pl. árvízveszély esetén az árterületről),
· gondoskodnia kell a tűzvédelmi szabályok maradék- talan betartásáról,
· tűz keletkezése esetén azonnal meg kell kezdenie annak oltását, hogy megakadályozza a terjedését.
4.2. A biztosító a szükséges és ésszerű kárenyhítési költségek körében – önrészesedés levonása nél- kül – megtéríti a biztosítási eseménynek minősülő tűz oltásához, terjedésének megakadályozásához
igazoltan – nem közfeladatként végzett tevékenység keretében – felhasznált tűzoltó készülék töltésének költségét (ha nem tölthető, akkor cseréjét) is füg- getlenül attól, hogy az oltás vagy a továbbterjedés megfékezése sikerrel járt-e. A kárenyhítés költségei és a szolgáltatás összege együttesen nem haladhatják meg az általános feltételek 13.3. j) pontjában megha- tározott összeghatárt.
5. A biztosító mentesülése
Mentesül a biztosító a gépjárműben, annak alkatrésze- iben, tartozékaiban keletkezett kár megtérítése alól, ha bizonyítja, hogy azt a biztosítás általános feltételeinek
16. pontjában megjelölt személyek jogellenesen és szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.
A kármegelőzési kötelezettség súlyosan gondatlan meg- szegésének minősül különösen a tűzvédelmi (tűzrendé- szeti) szabályok súlyos megsértése.
AHE-12408/2PJ
Allianz Hungária Zrt.
Allianz Casco lopáskár-biztosítás
Különös biztosítási feltételek
Érvényes 2014. március 15-től
Az Allianz Hungária Zrt. a casco biztosítás általános fel- tételei és a jelen különös feltételek alapján – ezek együttes alkalmazásával – nyújt szolgáltatást a gépjárműben, annak biztosított alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett lopáskár esetén. A biztosításnak a jelen különös feltételek- ben nem szabályozott részleteiben a biztosítás általános feltételei szerint kell eljárni.
1. Biztosítási események
A jelen különös feltételek értelmében lopáskár-biztosítá- si eseménynek minősül
a) a megfelelően lezárt gépjármű ellopása vagy jogtalan használat céljából történő önkényes elvétele,
b) biztosított gépjármű alkatrészének, tartozékának ello- pása a gépjárműről, ill. annak megfelelően lezárt belső teréből,
c) a biztosított gépjárműnek vagy az alkatrészének, tartozékának elrablása, továbbá
d) a fenti a–c) pontok szerinti cselekményekkel vagy ezek kísérletével, továbbá a járműben tárolt, de alkatrész- nek, tartozéknak nem minősülő vagyontárgyakra irá- nyuló lopással, vagy annak kisérletével kapcsolatosan okozott kár.
A jelen különös feltételek szerint
a) Xxxxxxxxx minősül, ha a tettes jogtalan eltulajdonítás céljából a gépjárművet, annak alkatrészét, tartozékát úgy veszi el, hogy a gépjárművet jogszerűen használó vagy a gépjármű felügyeletét ellátó személy ellen – a gépjármű megszerzése érdekében – erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkal- maz, illetőleg őt öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi.
Nem biztosítási esemény a gépjármű elrablása, ha a tet- tes a jármű megtartása érdekében alkalmazott erőszakot a jármű jogszerű használójával szemben.
b) Megfelelően lezárt a gépjármű, ha a lopáskár időpont- jában megfelel az alábbi követelményeknek:
AHE-12408/2PJ
· valamennyi nyílászáró elemének rendeltetésszerű- en zárt, fel-, ill. beszerelt állapota megakadályozta a gépjárműbe erőszak nélkül történő jogtalan behatolást;
· a zárak, zárbetétek rendeltetésszerűen használha- tók voltak, műszaki állapotuk nem tette lehetővé
– roncsolás nélkül – idegen kulccsal vagy alkalmi eszközzel való működtetésüket;
· a gyárilag beépített vagy az utólag felszerelt va- gyonvédelemi berendezés (pl. indításgátló) a lopás- kár időpontjában üzemképes volt és a gépjármű védelmére kész állapotba volt helyezve.
2. A biztosítás nem terjed ki az alábbi eseményekre:
· A nem megfelelően lezárt gépjármű ellopására vagy önkényes elvételére;
· a gépjármű elsikkasztására
· a gépjármű bármely nyílászáró elemének (utas- tér- vagy raktérhatároló ajtó, motorház- és
csomagtérfedél, ablak- és tetőüvegezés, részlegesen vagy teljesen nyitható, illetve levehető tető) nyitott,
le- illetve kiszerelt állapotával összefüggésben bekövet- kező ellopására;
· bérbe adott gépjárműnek a bérleti szerződés tartama alatt bekövetkezett ellopására, ha a gépjármű nem kerül meg;
· a gépjármű ellopására, ha a lopáskor a járműben voltak a gépjármű indítását és elvitelét lehetővé tevő tartozé- kok (pl. indítókulcs, kódkulcs, indítókártya, a védelem hatástalanításához szükséges kulcs vagy kód) és/vagy a törzskönyv.
3. Önrészesedés
a) Ha a biztosító a gépjárműben, annak alkatrészeiben, tartozékaiban lopáskár kapcsán szolgáltatást nyújt, akkor a biztosítás általános feltételei szerint megálla- pított kárnak a szerződésben meghatározott száza- lékát – káreseményenként, önrészesedés címén – a biztosított maga viseli.
b) A biztosító nem von le önrészesedést az alábbi esetekben:
· a szélvédő sérülésének kijavítása az üveg cseréje nélkül,
· a technológiailag indokolt üvegcserét utángyártott szélvédő alkalmazásával végzik, és az áfát is tartal- mazó számla szerinti összeg nem haladja meg az importőr vagy a gyártó által szükségszerűen előírt vagy felhasznált alkatrészek, (segéd)anyagok költ- sége, valamint a technológiai időszükséglet és átlag óradíj alapján számolt munkadíj összegének 75%-át,
· a sérült fényszóró és egyéb külső lámpák sérülésének kijavítása ezek cseréje nélkül történik.
4. Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség
4.1. A biztosított, illetőleg a szerződő kármegelőzési feladatai A biztosított, illetőleg a szerződő köteles a kárt tőle telhe- tően megelőzni és enyhíteni. A kármegelőzési kötelezett- ség körében köteles
a) gondoskodni a forgalmi engedély, törzskönyv, valamint a gépjármű indítását és elvitelét lehetővé tevő esz- közök (lásd. a 2. pontot!) biztonságos tárolásáról, így különösen
· fürdőhelyen a fent megjelölt okmányokat, tartozé- kokat köteles értékmegőrzőben tárolni, illetőleg en- nek hiánya esetén állandó felügyelete alatt tartani,
· a gépjármű használatának átengedése előtt a hasz- nálatra jogosultat a 4. pontban felsorolt kármegelő- zési, kárenyhítési teendőkről tájékoztatni,
b) mindazon zárakat (a gépkocsi gyújtáskapcsolóját is ideértve) haladéktalanul kicseréltetni, illetőleg megjavíttatni,
· amelyeknek kulcsához illetéktelenek biztosítási esemény (lopás, rablás vagy ezek kísérlete, ron- gálás) vagy nem biztosítási esemény (elvesztés, a járműtől elkülönítetten tárolt kulcs eltulajdonítása stb.) útján hozzájuthattak,
· amelyek bármilyen egyéb okból (pl. kopás miatt) az eredeti kulcsok nélkül is működtethetővé váltak;
c) haladéktalanul intézkedni, hogy a jármű lopás elleni védelmét szolgáló elektronikus berendezés(ek) illetéktelenekhez jutott távkezelőjével, kódkártyájával, személyi kódjával a jármű a továbbiakban ne legyen működtethető, valamint
d) haladéktalanul gondoskodni a nem megfelelően zár- ható gépjármű biztonságos tárolásáról.
4.2. A kármegelőzés költségének térítése
a) Ha illetéktelenek hozzájutottak a gépjármű kulcsához, az elektronikus védelem távkezelőjéhez, kódkártyájához vagy személyi kódjához, illetve a körülményekből feltéte- lezhető, hogy ezekről másolatot készítettek, a biztosítás általános feltételeinek 13.2–13.5. pontjaiban előírtak értelemszerű alkalmazásával a biztosító – kármegelőzési költségként – megtéríti
· az érintett (sértetlen) zárbetétek és gyújtáskapcsoló cseréjének vagy átalakításának,
AHE-12408/2PJ
· az elektronikus védelem 4.1. c) pont szerinti módosí- tásának, továbbá
· a gépjármű szükséges idejű tárolásának költségét, fel- téve, hogy a kármegelőzés érdekében ezek a költségek indokoltak. A biztosítási eseménnyel és a kármegelő- zéssel összefüggésben felmerült autómentési, szállítá- si és tárolási költségek együttesen sem léphetik túl a biztosítás általános feltételeinek 13.2. c) pontjában meghatározott összeget.
b) A járműből kiszerelt zárbetétek, távkezelők, kódkár- tyák térítésének feltétele a cseréjük számlával való igazolása, valamint a biztosító kérésére a gépjármű bemutatása és a kiszerelt záralkatrészek leadása.
5. Mentesülés
A biztosító mentesül a gépjárműben, annak alkatré- szeiben, tartozékaiban keletkezett lopáskár megté- rítése alól, ha bizonyítja, hogy a gépjárművet annak elzáratlanul vagy őrizetlenül hagyott és előzetesen megszerzett indítókulcsának, kódkulcsának stb. (az indítást és elvitelt lehetővé tevő eszközöknek) felhasz- nálásával lopták el.
6. A biztosított kötelezettsége a gépjármű megkerülése esetén
A biztosított köteles a tudomására jutástól számított 15 napon belül bejelenteni, ha az eltulajdonított gépjármű, annak alkatrésze, illetve tartozéka az előleg folyósítása vagy a lopáskár megtérítése után megkerül, és egyidejű- leg közölnie kell, hogy a megkerült vagyontárgyat meg akarja-e tartani, vagy nem.
Ha a biztosított a megkerült gépjárműre, annak alkat- részeire, tartozékaira igényt tart, akkor az ennek beje- lentésétől számított 15 napon belül köteles a biztosító- nak visszafizetni a vagyontárgynak a visszavásárlásra felajánlás időpontjában képviselt – a lopással összefüg- gésben keletkezett, kár összegével csökkentett – értékét. A visszafizetendő összeg nem haladhatja meg a kifizetett szolgáltatási összeget.
Ha a biztosított az ellopott, megkerült járművet nem kívánja megtartani, köteles a biztosítóval együttműköd- ni a jármű értékesítésében harmadik személy részére.
A biztosító jogosult az együttműködés megtagadása miatt keletkező kárt és költséget a biztosítottra, illetőleg a szerződőre áthárítani.
Allianz Hungária Zrt.
Allianz Casco töréskár-biztosítás
Különös biztosítási feltételek
Érvényes 2014. március 15-től
Az Allianz Hungária Zrt. a casco biztosítás általános fel- tételei és a jelen különös feltételek alapján – ezek együt- tes alkalmazásával – nyújt szolgáltatást a gépjárműben, annak biztosított alkatrészeiben, tartozékaiban kelet- kezett töréskár esetén. A biztosításnak a jelen különös feltételekben nem szabályozott részleteiben a biztosítás általános feltételei szerint kell eljárni.
1. Biztosítási események
A jelen szerződési feltételek értelmében töréskár-bizto- sítási eseménynek minősül a biztosított gépjárműben, annak alkatrészeiben, tartozékaiban balesetszerűen – hirtelen fellépő és a gépjárműre kívülről ható erő miatt, illetve ennek következményeként – keletkezett sérülés, továbbá idegen személy által okozott rongálás (a további- akban: töréskár).
Idegennek minősül az a kívülálló harmadik személy, akinek károkozása folytán a biztosító mentesülése nem áll be.
2. A jelen biztosítás nem terjed ki arra a töréskárra, amely:
a) a közúti közlekedés során a gépjárműokmány érvény- telenségével összefüggésben következett be, és a jár- mű a biztosítási esemény időpontját megelőzően több mint 60 napja nem rendelkezett a forgalomban való részvételre jogosító érvényes gépjárműokmánnyal;
b) különleges (darus, tűzoltó, létrás, emelőkosaras, úttisztító stb.) felépítményű vagy önrakodó berende- zéssel, billenő raktérrel vagy egyéb – munkavégzés célját szolgáló – berendezéssel felszerelt gépjármű- ben, annak alkatrészeiben, tartozékaiban e járművel való munkavégzés során (pl. daruzás, létrahasználat, raktér ürítése billentéssel), vagy az ilyen gépjármű munkavégzésre vagy közlekedésre való előkészítése során keletkezett;
AHE-12408/2PJ
c) a gépjármű ellopásával, elrablásával és önkényes elvételével vagy ezek kísérletével, illetőleg az alkatré- szek, tartozékok ellopásával, elrablásával, vagy ezek kí- sérletével, továbbá a járműben tárolt, de alkatrésznek, tartozéknak nem minősülő vagyontárgyakra irányuló lopással, vagy annak kísérletével összefüggésben következett be;
d) a rakomány rögzítésére vonatkozó szakmai előírások megszegéséből – nem a gépjárműre kívülről ható erő következtében – keletkezett.
3. Önrészesedés
a) Ha a biztosító a gépjárműben, illetve – ablaküvege- inek kivételével – az alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett töréskár kapcsán szolgáltatást nyújt, akkor a biztosítás általános feltételei szerint megállapított kárnak a szerződésben meghatározott százalékát, de legalább a szerződésben vállalt alap-önrészesedés összegét – káreseményenként, önrészesedés címén – a biztosított maga viseli.
b) A gépjármű ablaküvegeiben a jármű károsodása nélkül vagy azzal egyidejűleg keletkezett töréskár esetén az önrészesedés mértéke káreseményenként a megállapított kár összegének a szerződésben vállalt százaléka.
c) A biztosítás általános szerződési feltételei és a fenti
a-b) pontok alapján megállapított önrészesedés 100%- kal növekszik, ha a töréskárt az engedélyezett sebesség
– igazoltan – legalább 30%-os túllépésével, vagy a vasúti átjárót biztosító jelzőberendezés vagy a járműforgalom irányítására szolgáló egyéb jelzőberendezések tilos jelzésének figyelmen kívül hagyásával okozták.
d) A biztosító nem von le önrészesedést az alábbi módon
történt helyreállítások esetén:
· a szélvédő sérülésének kijavítása az üveg cseréje nélkül,
· a technológiailag indokolt üvegcserét utángyártott szélvédő alkalmazásával végzik, és az áfát is tartal- mazó számla szerinti összeg nem haladja meg az importőr vagy a gyártó által szükségszerűen előírt vagy felhasznált alkatrészek, (segéd)anyagok költsé- ge, valamint a technológiai időszükséglet és átlag óradíj alapján számolt munkadíj összegének 75%-át.
· a sérült fényszóró és egyéb külső lámpák sérülésé- nek kijavítása ezek cseréje nélkül történik.
e) Taxiként vagy bérbeadással hasznosított gépjármű töréskára esetén, ha szerződő a gépjármű hasznosítá- sát nem közölte, a biztosító az általános biztosítási feltételek 13. pontja alapján megállapított szolgáltatás 80%-ának önrészesedéssel csökkentett összegét fizeti ki.
4. A biztosító mentesülése
4.1. A biztosító mentesülésére okot adó események Xxxxxxxx a biztosító a gépjárműben, annak alkatrésze- iben, tartozékaiban keletkezett kár megtérítése alól, ha bizonyítja, hogy azt a biztosítás általános feltételeinek
16. pontjában megjelölt személyek – jogellenesen és szándékosan vagy súlyosan gondatlanul – okozták.
Súlyosan gondatlannak minősülő magatartások különö- sen, ha
a) a biztosított gépjármű vagy a biztosított pótkocsit vontató gépjármű vezetője a káresemény időpont- jában nem rendelkezett a gépjármű vagy járműsze- relvény vezetésére jogosító vezetői engedéllyel, vagy a vezetői engedélybe bejegyzett korlátozás(ok) nem tették lehetővé a biztosított gépjármű vezetését;
b) a gépjárművet károsan befolyásoló gyógyszer hatá- sa alatt, illetve 0,8 ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l légalkoholszintet elérő alkoholos befolyásoltság álla- potában vezették, vagy a vezetést ilyen személy(ek) nek engedték át;
c) a gépjármű vezetőjének szervezetében kábítószer használata mutatható ki;
d) a gépjárművet túlterhelték, vagy üzemeltetését, vonta- tását szakszerűtlenül végezték;
e) a biztosított gépjárművet nem rendeltetésszerűen használták;
f) a töréskár – a forgalmi engedély érvényességétől függetlenül – a gépjármű közúti közlekedésre alkal- matlan állapotával összefüggésben következett be. Ilyen állapotnak minősül különösen a kormány- és/ vagy fékberendezés alkatrészeinek a rendeltetés- szerű használatot akadályozó kopása, karbantartási hiányosságból eredő működési rendellenessége, a gumiabroncs(ok) műszaki állapota vagy a jogszabály- ban engedélyezett mértéket meghaladó kopása, illetve nem az adott útviszonyokhoz alkalmas gumiabroncs használata (pl. téli útviszonyok esetén nyári gumiab- ronccsal való közlekedés);
g) Mentesül továbbá a biztosító a kár azon részének megtérítése alól, amely a biztonsági öv használatának mellőzése miatt keletkezett.
4.2. Mentesülést nem okozó esetek
A jelen biztosítás értelmében nem minősül mentesülési oknak a gépjármű vezetői engedély nélküli vezetése, ha
AHE-12408/2PJ
· az oktatásra, vizsgáztatásra használt gépjármű vezetője nem rendelkezett vezetői engedéllyel, de a töréskár az annak megszerzése érdekében folytatott jogszerű gyakorlás (vizsga) során következett be;
· a gépjárművet az elmulasztott orvosi vizsgálat miatt lejárt vezetői engedéllyel vezették, és
- nem bizonyítható, hogy a baleset a vezető egészsé- gi állapotával okozati összefüggésben következett be, vagy
- a vezetői engedélyt a káresemény időpontjától számított 30 napon belül változatlan feltételekkel meghosszabbították. Indokolt akadályoztatás (pl. személysérülés, kórházi ápolás stb.) esetén e 30 napos határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani.
5. A töréskár-biztosítás kármentességi díjkedvezménye (bónusz)
5.1. A töréskár-biztosítás bónuszrendszere
A határozatlan tartamú töréskár-biztosítás hét bónuszosztályt (C0–C6) tartalmaz. A besorolás C0, ha a szerződő kármentességi kedvezmény igénybevéte- lére nem jogosult. Ha a biztosított nem vesz igénybe törésbiztosítási szolgáltatást, a szerződés besorolása a törésbiztosítási szolgáltatás igénybevétele nélkül eltelt
évek számától függően a C1–C6 osztályt érheti el, amitől függően a biztosított a töréskár-biztosítás díjából kedvez- ményre jogosult.
5.2. A bónuszosztály megállapításának szabályai
a) A rendszerbe újként belépő szerződés bónuszosztálya
· Ha a szerződőnek már korábban is volt a biztosí- tott gépjárművel azonos járműfajtára (járműfajta: pl. személygépkocsi) töréskárra szóló biztosítá- sa, mely a jelenlegi szerződés kockázatkezdetét
megelőzően két évnél nem régebben szűnt meg, és a megszűnés oka nem töréskár vagy díjnemfizetés, a biztosító a szerződés megszűnése előtti kár- mentes időszakot figyelembe veszi az új szerződés bónuszosztályának megállapításánál.
· Ha a szerződő a szerződéskötés időpontjában az Allianz Hungária Zrt.-nél, rendelkezik a biztosí- tott gépjárművel azonos járműfajtára érvényes
– töréskárra is kiterjedő – casco biztosítással, és e biztosítás kármentessége alapján díjkedvezményre jogosult, lehetősége van választani, hogy az előző szerződésében elért kármentes időtartamot melyik casco szerződésén kívánja érvényesíteni.
· Ha a szerződő a biztosított gépjármű határozat- lan idejű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződését is az Allianz Hungária Zrt.-nél kötötte meg, és ennek a szerződésnek a bónuszosztálya legalább B6, a szerződő ennek alapján is jogosulttá válik bónuszra.
· A rendszerbe újként belépő, a kármentességről igazolással nem rendelkező szerződő induló bónuszosztálya C1.
A szerződő csak egy jogcímen jogosult a bónusz figye- lembevételére. Ha egyidejűleg több feltétel is teljesül, a szerződőre kedvezőbb bónuszosztályt kell alkalmazni az alábbiak szerint:
Az újszerződés bónusz- osztálya | A törésbiztosítási szolgáltatás igénybevétele nélkül eltelt évek száma* a casco biztosításban | Bónuszosztály a gépjármű-felelősség- biztosításban |
C1 | Egy évnél kevesebb | B6-nál kisebb |
C2 | Egy évet elérő, de két évnél kevesebb | B6 |
C3 | Két évet elérő, de három évnél kevesebb | B7 |
C4 | Három évet elérő, de négy évnél kevesebb | B8 |
C5 | Négy évet elérő, de öt évnél kevesebb | B9 |
C6 | Öt év vagy azt meghaladó | B10 |
* Évek száma: 365 napból álló időciklusok száma | ||
· Ha a szerződő más biztosítónál kötött – a jelen szer- ződés kockázatkezdeténél két évnél nem régebben megszűnt – casco biztosításban elért kármentesség alapján kíván bónuszt igénybe venni, az erről szó- ló igazolást a biztosítónál be kell mutatnia. Ha az igazolást az ajánlat aláírásától számított 90 napon
belül bemutatták, a biztosító a kedvezményes díjat a kockázatviselés kezdetére visszamenőleges hatállyal állapítja meg. Ha a szerződő a kármentességét 90 napon túl igazolta, a biztosító a kedvezményes díjat a bejelentés napjától alkalmazza. A bejelentés idő- pontjához képest 60 napnál nem régebben kiállított igazolás alkalmas a kármentesség bizonyítására.
b) A bónuszosztály változása a szerződés tartama alatt
· Ha a biztosított valamelyik biztosítási évben nem
vett igénybe törésbiztosítási szolgáltatást, a szerződés bónuszosztálya a következő biztosítási évben eggyel emelkedik. A legmagasabb bónuszosztály C6.
AHE-12408/2PJ
· Ha a biztosított valamelyik biztosítási évben egy alka- lommal vett igénybe törésbiztosítási szolgáltatást, a bónuszosztály a következő biztosítási évben kettővel, két alkalommal igénybe vett szolgáltatás esetén négy, három alkalom esetén hat osztállyal csökken, de legfel- jebb C0 osztály lesz. A bónuszjogosultság szempontjá- ból a biztosító töréskárra teljesített bármilyen összegű kifizetése a szolgáltatás igénybevételének minősül.
· Ha a szerződő a jelen feltételek alapján létrejött szerződés megkötésekor a kötelező gépjármű-fele- lősségbiztosítási szerződésében megszerzett bónusz alapján díjkedvezményt kapott, a felelősségbiztosí- tás bónuszbesorolásának későbbi változása a casco szerződés bónuszosztályát nem befolyásolja. Ha azonban a felelősségbiztosítás a casco szerződésnek az első biztosítási évében megszűnik, akkor a szerző- dő a felelősségbiztosításra tekintettel kapott díjked- vezményét elveszti. Ebben az esetben a szerződő a díjfizetési gyakoriság szerinti következő díjesedékes- ségtől csak a casco biztosítás alapján megállapítható bónuszosztály szerinti díjkedvezményre jogosult.
c) A szerződés bónuszosztálya nem csökken, ha a bizto- sított a töréskár-biztosítás alapján nyújtott szolgálta- tást a következő módon történt helyreállításokra veszi igénybe:
· a szélvédő sérülésének az üveg cseréje nélküli kijavítására,
· technológiailag indokolt üvegcserére, ha a beépített utángyártott szélvédő értéke a felhasznált segéd- anyagokkal együtt nem haladja meg a vezérképviseleti ár 75%-át (nettó térítés esetén a viszonyítási alap a nettó vezérképviseleti ár),
· a sérült fényszóró és egyéb külső lámpák – csere nél- küli – kijavítására.
d) A bónusszal kapcsolatos egyéb előírások
· A bónusszal járó előnyök a szerződő személyéhez fűződnek.
· Ha a biztosítási eseménnyel kapcsolatos kifizetés a biztosító részére maradéktalanul megtérül, a szolgálta- tás nem érinti a bónuszt.
· Ha a töréskár-biztosítási szerződés nem biztosítási esemény miatti érdekmúlással szűnik meg, a biztosító a szerződő kérésére igazolást állít ki a szerződés meg- szűnése előtti azon időtartamról, amelyet a biztosító
a töréskár-biztosításban a kármentességi díjkedvez- mény megállapításánál figyelembe vett.
· Kedvezmény csak arra az időtartamra érvényesíthető, ameddig a jogosultság feltételei fennállnak.
· Határozott idejű biztosítás esetén és kiegészítő bizto- sításra a kedvezmény nem alkalmazható.
Allianz Hungária Zrt.
Allianz Casco motorkerékpár-biztosítás
Különös biztosítási feltételek
Érvényes 2014. március 15-től
Az Allianz Hungária Zrt. az Allianz Casco biztosítás általános feltételei, a motorkerékpár-biztosítás alapkoc- kázataira (elemi kár, a lopáskár és töréskár) vonatkozó Allianz Casco elemikár-biztosítás, lopáskár-biztosítás és töréskár-biztosítás különös feltételei, valamint a jelen különös feltételek alapján – ezek értelemszerű együt- tes alkalmazásával – nyújt szolgáltatást a biztosított motorkerékpárban, annak biztosított alkatrészeiben és tartozékaiban keletkezett elemi kár, lopáskár és töréskár esetén feltéve, hogy ezekre a kockázatokra a biztosítás létrejött.
A jelen különös feltételekben nem szabályozott kérdé- sekben az Allianz Casco biztosítás általános feltételei, valamint az alapkockázatok különös feltételei szerint kell eljárni.
Az általános feltételekben, valamint az elemikár-, a lopáskár- és a töréskár-biztosítás különös feltételeiben szereplő gépjármű vagy gépkocsi helyett a biztosított motorkerékpárt kell érteni.
1. A biztosított vagyontárgyak és a biztosítás díja
a) A biztosítás az ajánlaton az azonosító adataival (bel- földi rendszám, vázszám) megjelölt motorkerékpárra, valamint a rendeltetésének megfelelően a járműbe (járműre) be-, ill. felszerelt, elzárt vagy azon rögzített alábbi vagyontárgyakra terjed ki:
· a rendszámtáblára,
· a gépjárműbe a gyártás során vagy utólag beépített elektroakusztikai készülékekre és tartozékaikra
100 000 Ft értékhatárig,
· a járműnek a közúti forgalomban való részvétel- éhez kötelezően előírt tartozékaira,
· az igazoltan beépített – elektronikus vagy nem oldható kötéssel rögzített mechanikus – lopásgátló berendezésre (pl. indításgátló, riasztó).
b) Az alábbi kiemelt tartozékok csak elemi kárra és/vagy töréskárra biztosíthatók:
AHE-12408/2PJ
· legfeljebb két darab bukósisak darabonként 100 000 Ft-ig;
· a vezető és az utas testi épségének védelmére gyártott felsőruházat (motorosruha), protektorok, a kesztyű, valamint a bakancs, csizma (a további- akban motoros ruházat) személyenként legfeljebb 150 000 Ft-ig, összesen legfeljebb 300.000 Ft-ig;
A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a rendelte- tésszerű használatot nem akadályozó, esztétikai jellegű sérülésből eredő károkra.
A biztosítás moped autó kategóriába tartozó járművekre csak akkor terjed ki, ha a szerződő a jármű típusát a szerződéskötéskor megadta és a járműkategóriára vonatkozó díjat megfizette.
c) A biztosítás alapdíját általános biztosítási feltételek
9.1. pontjában felsorolt kockázati tényezőkön túl az ajánlaton megjelölt alábbi kiemelt tartozékok is befolyásolják:
· xenon fényszóró,
· a járműbe a gyártás során beépített navigációs rendszer,
· a járműre a gyártás során vagy utólag szerelt áramvonalidomok,
· a motorkerékpár oldalkocsija,
· automataváltó,
· gyári zárható, fixre szerelt tároló doboz.
· bukósisak
· motoros ruházat.
2. A lopáskár-biztosítás szempontjából megfelelően lezárt jármű
A jármű akkor tekinthető megfelelően lezártnak, ha a lopáskár időpontjában megfelelt az alábbi követelményeknek:
· a gyárilag beépített kormányzár zárt állapotban volt, és rendeltetésszerű működtetése alkalmas volt arra, hogy megakadályozza a jármű erőszak nélkül történő elvitelét,
· a zárak, zárbetétek rendeltetésszerűen használhatók voltak, műszaki állapotuk nem tette lehetővé idegen kulccsal vagy alkalmi eszközzel való működtetésüket roncsolás nélkül,
· a gyárilag beépített vagy az utólag felszerelt és a bizto- sító által kockázatba vont (szerződéskötéskor bemu- tatott vagy utóbb, változásként bejelentett) kiegészítő vagyonvédelemi berendezés (pl. indításgátló) a lopás- kár időpontjában üzemképes volt, és a motorkerékpár védelmére kész állapotba volt helyezve.
3. A biztosítással nem fedezett károk
A jelen biztosításra az általános feltételekben, valamint az alapkockázatra (elemi kár, lopáskár és töréskár)
vonatkozó biztosítások különös feltételeiben részletezett kizárásokat kell megfelelően alkalmazni.
A biztosítás nem terjed ki továbbá
a) a taxiként üzemeltetés és a bérleti szerződés tarta- ma alatt bekövetkezett elemi kárra, lopáskárra és töréskárra.
b) a motorkerékpár azon töréskárára, amely nem a köz- úton történő közlekedéssel összefüggésben követke- zett be.
Közútnak kell tekinteni az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló, közlekedés céljára engedélyezett utat, ide nem értve a magánutat.
4. A szerződő, illetőleg a biztosított közlési és változás-bejelentési kötelezettsége
A szerződő, illetőleg a biztosított az általános szerződési feltételek 12.2. pontjában valamint a 6. pont utolsó be- kezdésében előírtakon túl köteles a biztosítónak beje- lenteni a biztosított motorkerékpáron eszközölt minden olyan változtatást, átalakítást, amely a jármű jellegét, színét, megjelenését, értékét megváltoztatja (pl. burkoló elemek cseréje).
A biztosító a szolgáltatási összeg megállapításánál nem veszi figyelembe a fenti változtatások, átalakítások érték- növelő hatását, ha a változástatást, átalakítást a szerző- dő, illetőleg a biztosított nem jelentette be.
5. Biztosítási szolgáltatások
A biztosító a motorkerékpárban keletkezett elemi, lopás- és töréskár esetén az általános feltételekben és az alapkockázatokra vonatkozó különös feltételek- ben meghatározott szolgáltatásokat nyújtja az alábbi eltérésekkel.
5.1. Szolgáltatás érdekmúlást okozó biztosítási esemény bekövetkeztekor
Ha a biztosítási esemény érdekmúlást okoz, a szolgálta- tás alapja a motorkerékpár káridőponti értéke.
a) A jelen szerződés értelmében érdekmúlási ok, ha:
· a biztosított motorkerékpárt ellopják, és a szolgáltatás nyújtásáig nem, vagy olyan állapotban kerül meg, hogy a helyreállítása nem gazdaságos,
AHE-12408/2PJ
· a biztosítási esemény következtében a motorkerék- pár váza úgy sérül meg, hogy további üzemeltetésre alkalmatlan, és szakszerűen nem javítható. A biztosító akkor tekinti a motorkerékpár vázát további üzemelte- tésre alkalmatlannak, ha ezt a tényt a jármű javítására szakosodott javító igazolja, vagy ha a sérülés, illetve a vázdeformáció műszeres vizsgálat nélkül is egyértel- műen felismerhető;
· a motorkerékpár olyan fokú sérülést szenvedett, hogy helyreállítás esetén az általános szerződési feltételek
13.2. és 13.3. pontjai alapján számított szolgáltatás várható összege eléri, vagy meghaladja a 13.1. pont alapján megállapított káridőponti érték 80%-át.
b) A szolgáltatásnál figyelembe vehető – extratartozékok nélküli – káridőponti érték nem haladhatja meg a motorkerékpár káridőponti új értékének
· 95%-át, ha a biztosítási esemény a jármű új álla- potban való forgalomba helyezésétől számított 3 hónapon belül;
· 90%-át, ha 3-6 hónapon belül;
· 80%-át, ha 6-12 hónapon belül;
· 70%-át, ha 12-24 hónapon belül;
· 65%-át, ha 24 hónapon túl következett be.
(Extratartozék: a szériakivitelű alaptípust meghaladó alkatrész, tartozék vagy különleges kidolgozás.)
5.2. Szolgáltatás érdekmúlást nem okozó biztosítási ese- mény bekövetkeztekor
Ha a motorkerékpár helyreállítási költsége nem éri el az 5.1. b) pontra figyelemmel megállapított káridőponti
érték 80%-át, a biztosító az általános feltételek 13.2-13.5. pontjában rögzítettek alapján a jármű javítási költségét téríti meg, az alábbi kiegészítésekkel.
a) Járműmentés, szállítás
A biztosító megtéríti a biztosítási eseménnyel össze- függésben felmerült járműmentés és indokolt szállí- tás költségét káreseményenként összesen 100 000 Ft összeghatárig. A szállítás akkor indokolt, ha a jármű üzemképtelenné válik, vagy ha a sérült jármű közleke- dését jogszabály tiltja.
b) Bukósisak, motoros ruházat térítése
A biztosított bukósisakban, a motoros ruházat elemei- ben keletkezett kár megtérítésére a biztosított kizárólag az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén jogosult:
· a biztosítási esemény bekövetkeztekor a vezető és az utas a járművön utazott;
· a káresemény következtében a jármű is megsérült;
· a vagyontárgyak a biztosítási esemény következ- tében alkalmatlanná váltak a rendeltetésszerű használatra.
A bukósisak sérülése esetén a biztosító az ütésállóság gyárilag garantált időtartamának végéig és az elhaszná- lódás figyelembevételével nyújt szolgáltatást.
A biztosító a motoros ruházat sérült elemeinek helyre- állítási költségét, a sérült elemek káridőponti értékéig, legfeljebb az 1. c) pontban meghatározott mértékig téríti, abban az esetben, ha a helyreállítási költség nem haladja meg a sérült elemek káridőponti értékét. Ellenkező eset- ben a károsult a káridőponti érték térítésére jogosult az
1.c) pontban meghatározott mértékéig.
5.3. A szolgáltatással kapcsolatos egyéb rendelkezések
a) Ha a motorkerékpár fel van szerelve utasvisszatartó rendszerrel (pl. biztonsági öv), és ennek elemei károsodnak, a biztosító a térítendő anyagköltséget úgy állapítja meg, hogy az általános feltételek 13.2. a) pont szerinti anyagárat – a károsodott elem korától függően – évenként 7%-kal csökkenti. A biztosító nem csökkentett anyagáron nyújt szolgáltatást, ha új elemet építettek be, a beépítést, valamint az üzembe
helyezést erre jogosult műhely végezte, és ezt a bizto- sított számlával igazolja.
b) A biztosító az utasvisszatartó rendszer alkatrészeit, a bukósisakot és a motoros ruházat elemeit kizá- rólag abban az esetben téríti, ha ezeket részére a káreseménykori állapotban bemutatták.
A biztosító jogosult a motorkerékpár és az utasvisszatartó rendszer valamennyi cserélendő és térítésre kerülő elemeit, a térítendő bukósisakot és a motorosruházat cserélendő elemeit el nem távolítha- tó módon vagy roncsolással megjelölni.
AHE-12408/2PJ
c) A forgalmi engedélybe bejegyzett gyártási év utolsó napjától számított 4 évig a biztosító a helyreállítás- hoz szükséges új alkatrészek, tartozékok árából csak
az általános feltételek 13.3.b. pontjában felsoroltak esetén von le értékemelkedést.
Eltekint a biztosító az értékemelkedés levonásától, ha annak összege káreseményenként az 5 000 forintot nem haladja meg.
6. Díjkedvezmények
A szerződőt a biztosítás általános feltételeinek a törés- kár-biztosítás kármentességi díjkedvezményéről szóló 5. pontjában szabályozott módon és esetekben díjkedvez- mény illeti meg, az alábbi eltéréssel.
A szerződő a törésbiztosításon alapuló kármentességi díjkedvezményre (bónusz) csak a biztosított motorkerék- párral azonos járműfajtára vonatkozó, töréskárra is kiter- jedő casco biztosítási szerződésében elért kármentes időszakok, illetve az Allianz Hungária Zrt.-nél ugyanezen motorkerékpárra érvényes határozatlan idejű kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának legalább B6 bonusz osztálya alapján válik jogosulttá.
Allianz Hungária Zrt.