UNION-Kandalló otthonbiztosítás Általános Biztosítási Feltételek

UNION-Kandalló otthonbiztosítás Általános Biztosítási Feltételek

I. § Jelen szabályzatban foglalt feltételek – eltérő szerződési kiköté- sek hiányában – az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) lakásbiztosításaira érvényesek, feltéve, hogy a szerződést e feltételekre hivatkozva kötötték.

II. § A szerződés alanyai

Szerződő, biztosítottak

1. A vagyonbiztosítási szerződést az kötheti meg (továbbiakban: szerződő), aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy aki a biztosítást ilyen személy (továbbiakban: biztosított) javára köti.

2. E szabályzat alapján:

Épületek, építmények vonatkozásában biztosítottak lehetnek:

– a kötvényen név szerint feltüntetett személy; tulajdonos, lakás- bérlő, társbérlő,

– a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában,

– a lakásszövetkezet, a biztosítónál biztosított és a szövetkezet összes lakásának darabszámarányában,

– illetve az egy kötvényen feltüntetett társasház vagy lakásszö- vetkezet.

3. Ingóságok vonatkozásában biztosítottak lehetnek:

– a kötvényen név szerint feltüntetett személy,

– azok a hozzátartozók (Ptk. 685. §), akik a biztosítási ese- mény bekövetkeztének időpontjában a kötvényen név sze- rint feltüntetett biztosítottal közös háztartásban állandó jel- leggel együtt éltek.

4. Nem lehet biztosított:

– albérlő, ágyrajáró, fizetővendég, vendég;

– háztartási alkalmazott.

5. Felelősség- és baleset-biztosítás vonatkozásában biztosítottak le- hetnek a Különös Feltételekben meghatározott személyek.

6. Ha a biztosítást nem a biztosított, hanem az ő javára harmadik sze- mély kötötte, a díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli, a bizto- sító a jognyilatkozatokat hozzá intézi, és ő köteles a nyilatkozatok megtételére, valamint a biztosított szükség szerinti értesítésére is.

III. § Biztosítási események, általános kizárások

1. A biztosítási események meghatározását a különös feltételek tar- talmazzák.

2. Jelen szerződés csak a különös feltételekben felsorolt biztosítási események által közvetlenül okozott károkra nyújt fedezetet. Amennyiben a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kí- vül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biztosí- tó a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménynek tudható be.

3. A jelen szabályzat alapján megkötött biztosítási szerződések fe- dezete nem terjed ki:

a) a különös feltételekben kizárt eseményekre;

b) a következményi károkra, pl. penészedés, gombásodás, fertő- zés, korhadás;

c) nem nyújt fedezetet a biztosítás, ha a biztosítási események háborúval, polgárháborúval, belső zavargással, felkeléssel, lá- zadással, sztrájkkal, terrorcselekménnyel, illetve a nukleáris energia károsító hatásával összefüggésben következnek be;

d) kivitelezési és tervezési hibákból eredő károkra;

e) a karbantartás elmulasztásából eredő károkra;

f) a megsemmisült biztosított vagyontárgy nem károsodott tarta- lék-alkatrészei, tartozékai eredeti célú felhasználásának meg- hiúsulása miatt bekövetkezett károkra;

g) az építési, üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben bekövetkezett károkra;

h) az építési, szerelési tevékenységgel okozati összefüggésbe hozható károkra;

i) természetes elfáradás, elhasználódás formájában keletkező károkra;

j) használatot nem befolyásoló értékcsökkenés formájában ke- letkező károkra;

k) előszereteti értékekre;

l) elmaradt haszonra;

m) kereskedelmi forgalom hiányaiból adódó károkra és többlet- költségekre;

n) azokra a káreseményekre, amelyek közvetlen, vagy közvetett módon azbeszt miatt, vagy azbesztet tartalmazó anyag miatt keletkeztek;

o) a lakhatási, illetve használatbavételi engedéllyel nem rendel- kező lakóépületekre, lakásokra;

p) más biztosítással már fedezetbe vont károkra.

IV. § Közlési kötelezettség

A biztosított, illetve a szerződő a szerződéskötéskor köteles a biz- tosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körül- ményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kel- lett. A közlési kötelezettség megsértése esetén a biztosító köte- lezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy ismernie kellett, illetve az nem hatott közre a biz- tosítási esemény bekövetkeztében.

V. § A szerződés létrejötte

1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre.

2. A biztosítás létrejöttét a szerződő írásbeli ajánlattal kezdeménye- zi. A biztosító az ajánlatot a kötvénykiállításra jogosult egységé- hez való beérkezéstől számított 15 napon belül bírálja el. Ha a biztosító az ajánlatot nem fogadja el, akkor az elbírálási határidő alatt bekövetkezett károkat a biztosító nem köteles megtéríteni. Az ajánlat elutasítása esetén a befizetett díjat a biztosító kamat- mentesen visszautalja. A biztosítási ajánlat elutasítását a bizto- sító nem köteles indokolni.

3. A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra tizenöt napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés az aján- latnak a biztosító vagy képviselője részére történt átadás időpont- jára visszamenőleges hatállyal jön létre.

4. Ha a biztosított kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés eltér a biztosítási szabályzattól, a biztosító tizenöt napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést a szabályzatnak megfele- lően módosítsák. Ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen az ajánlat a biztosítónak a kötvény kiállításra jogosult szervéhez beérkezett. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, az elutasítástól, illet- ve a módosító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

VI. § A kockázatviselés kezdete

A biztosító kockázatviselése az ajánlat beérkeztét követő nap 0 órájakor kezdődik, feltéve, hogy a szerződő vagy a biztosított az első díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizette.

Ha a szerződő a biztosító képviselőjének fizeti a díjat, azt legké- sőbb a fizetéstől számított negyedik napon a biztosító pénztárá- ba beérkezettnek kell tekinteni.

A felek a kockázatviselés kezdetének időpontjában fentiektől el- térően is megállapodhatnak.

VII. § A szerződés tartama, megszűnése, díjfizetés

1. A szerződés – ha a felek másként nem állapodnak meg – határo- zatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási időszak egy év.

2. A biztosítási időszakra járó díj előre esedékes, a felek azonban részletfizetésben is megállapodhatnak. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díj mindig előre, annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

3. A felek a határozatlan tartamú szerződést a biztosítási időszak végére felmondhatják. A felmondási idő 30 nap.

4. A felek a szerződésben a felmondási jogot legfeljebb három évre kizárhatják. Felmondás esetén a biztosító a szabályzat szerint kö- vetelheti annak a díjengedménynek a megfizetését, amelyet a szerződés hosszabb tartamára tekintettel a biztosítottnak nyúj- tott (tartamengedmény).

5. Határozott időre kötött biztosítások esetén a biztosítás díja a szerződés létrejöttekor egy összegben esedékes.

6. A határozott tartamú biztosítási szerződés a tartam lejártakor ak- kor is megszűnik, ha a díjat továbbra is megfizették. A lejárat utáni díjat a biztosító köteles visszafizetni.

7. Amennyiben a szerződő, illetve a biztosított a biztosítási díjat az esedékességtől számított 30 napon belül nem egyenlíti ki, ha- lasztást nem kapott, és a biztosító a díjat bírósági úton nem ér- vényesíti, a biztosító a kockázatot az esedékességtől számított 60 napig viseli, ez alatt az idő alatt a szerződő az elmulasztott időszakos díjat pótolhatja. Ha ez nem történik meg, a biztosítás a 60. nap elteltével megszűnik.

8. A szerződés megszűnését követő három hónapon belül a szerző- dés közös megegyezéssel újra érvénybe helyezhető. Az újra ér- vénybe helyezés feltétele az elmaradt díj megfizetése, azonban a szerződés megszűnése és újra érvénybe helyezése közötti idő- szakra a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

9. Amennyiben a biztosítottnak a vagyontárgy megóvásához fűződő ér- deke megszűnik, a biztosítás is megszűnik a hónap utolsó napjával.

10. Ha a biztosítási időszakban a biztosító szolgáltatást nyújtott, a teljes biztosítási időszakra esedékes díj megilleti, melyet a térí- tés összegéből levonhat.

VIII. § Területi hatály

A biztosítási szerződés hatálya Magyarország területén, az aján- laton megjelölt kockázatviselési helyre terjed ki. Ettől eltérő ren- delkezést a különös feltételek tartalmazhatnak.

IX. § Biztosított vagyontárgyak

A különös feltételek szerint biztosított vagyontárgyak felsorolását a szerződés tartalmazza.

X. § A biztosítási összeg

1. A biztosítási összeg a biztosító kötelezettségvállalásának felső határa és egyben a biztosítási díj megállapításának alapja.

2. A biztosítási összeget a biztosított, illetve a szerződő határozza meg.

3. Önálló vagyoncsoportnak tekintendő minden az ajánlaton külön soron saját biztosítási összeggel feltüntetett vagyoncsoport. A va- gyoncsoporton belül külön felsorolt vagyonkategóriák biztosítási összegei nem vonhatók össze.

4. A biztosítási összeg módosítását a szerződő a biztosítóhoz inté- zett nyilatkozattal bármikor kezdeményezheti. Az ilyen nyilatko- zat biztosítási ajánlatnak minősül, és a biztosító új ajánlatként bírálja el.

5. A biztosítási szerződés automatikusan értékkövető, rendszeresen indexálódik. Az értékkövetés minden vagyoncsoportra és biztosí- tási elemre vonatkozik. Az átlagos inflációtól eltérő értékváltozás vagy vagyonszaporulat esetén a biztosítási összeg módosítását a szerződő félnek kell kezdeményeznie.

Az indexálás a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott általá- nos fogyasztói árindex alapján vagyoncsoportonként történik. Az index mértéke a biztosítási évfordulót megelőző naptári évre vo- natkoztatott éves fogyasztói árindex. Az értékkövetéssel módosí- tott biztosítási összeget az előző biztosítási összeg és a KSH-in- dex szorzata adja. A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi. Ugyancsak arányosan változnak a kerekítés szabályainak megfelelően a biztosítás egyéb elemei is (költségté- rítések, minimál díj), kivéve a limiteket és az önrészt.

A biztosítás indexálására évente kerül sor, a biztosítási évforduló napjával. A biztosítási összeg értékkövető módosításáról, annak mértékéről és a díjváltozásról a biztosító a biztosítási évfordulót 60 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.

A biztosítás indexálásával egyidejűleg a biztosító a biztosítási díj- tételek kockázati vagy egyéb okból való megváltoztatását is kez- deményezheti. A biztosítási díjtétel változásról a biztosító a biz- tosítási évfordulót 60 nappal megelőzően írásban értesíti a szer- ződőt. Amennyiben a szerződő a díjemelésre vonatkozó szerző- désmódosítást írásos formában nem ellenzi, vagy arra nem nyi- latkozik, úgy azt elfogadottnak kell tekinteni.

XI. § Túlbiztosítás, alulbiztosítás

1. A biztosítási összeg megállapításának alapja a biztosítani kívánt vagyontárgy szerződéskötéskori új értéke.

2. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyon- tárgy szerződéskötéskori új értékét, a meghaladó részében a biz- tosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, s a díjat meg- felelően le kell szállítani.

3. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgy új érté- ke, a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosí- tási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik (pro-rata).

4. Ha a biztosítási szerződés a lakás, ill. épület és az általános ház- tartási ingóságok vonatkozásában minimum a biztosító által java- solt biztosítási összegekkel jön létre, úgy a biztosító az alulbizto- sítottságot nem vizsgálja, nem alkalmaz aránylagos kártérítést. Ez esetben a biztosító szolgáltatásának felső határa az ajánlott, illetve a választott biztosítási összeg. A biztosító az ajánlott biz- tosítási összegre a lakás/lakóépület és melléképület hasznos alapterülete alapján tesz javaslatot. Ha a káresemény időpontjá- ban a tényleges alapterület eltér az ajánlatban feltüntetett alap- területtől, a biztosító a valóságos és biztosítási védelem alá he- lyezett hasznos alapterületnek megfelelően nyújt kártérítést.

XII. § A biztosító szolgáltatása

A biztosító szolgáltatásának mértékét a különös feltételek tartal- mazzák azzal a kikötéssel, hogy a biztosító kártérítési kötelezett- ségének felső határa a biztosítási összeg. A kártérítés a biztosí- tási szerződésben tételesen felsorolt vagyontárgyakra vonatkozó- an a külön-külön megadott biztosítási összegekre korlátozódik.

XIII. § A kárbejelentés és kárrendezés szabályai

1. A biztosított, illetve a szerződő köteles a kárt annak bekövetkez- tekor haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számított két napon belül a biztosítónak bejelenteni, a szükséges felvilágosítá- sokat megadni, és lehetővé tenni a bejelentés és a felvilágosítá- sok tartalmának ellenőrzését.

2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

– a biztosítottnak, illetve a szerződőnek vagy képviselőjének a nevét,

– a biztosítási szerződés megnevezését,

– a káresemény leírását és időpontját,

– a kár bekövetkeztének helyét,

– a károsodott vagyontárgy részletes leírását,

– a kár mértékét.

3. Bizonyos károk bekövetkezte esetén a biztosított köteles hatósá- gi bejelentést tenni. Az erre vonatkozó szabályokat a különös fel- tételek tartalmazzák.

4. A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított vagyontárgy állapotában a biztosított a biztosító kárfelvételi eljárásának megin- dulásáig, legkésőbb azonban a bejelentéstől számított 5 napig csak annyiban változtathat, amennyiben az a kárenyhítéshez szükséges. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvű változtatás követ- keztében a biztosító számára fizetési kötelezettsége elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.

5. Kár esetén a biztosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosult- ság és a szolgáltatás összegének bizonyítása a biztosított köteles- sége. E kötelezettséget egyebek közt úgy is teljesítheti, hogy a kár jellegétől függően a biztosítónak bemutatja a fentiek bizonyí- tására alkalmas iratokat, így különösen:

– a tulajdoni lapot, a bérleti szerződést, a károsult vagyontárgy tulajdonjogát vagy magát a kárt, illetőleg annak mértékét bizo- nyító dokumentumokat,

– az árajánlatot, költségvetést, és az ezek alapján a biztosító ál- tal történt elfogadás után kiállított számlát, törött üveg helyre- állítási számláját,

– a beszerzési számlát, az adásvételi szerződést,

– tűz- és robbanáskár esetén a jogszabály szerint előírt hatósági bizonyítványt vagy hatósági igazolást,

– a hatósági igazolást vagy határozatot, ha volt hatósági eljárás. Betöréses lopás, rablás, illetve épületrongálás és vandalizmus esetén a biztosított rendőrségi feljelentést köteles tenni és ezt igazolni.

Ha a bekövetkezett biztosítási esemény igazolásához szükséges, a biztosító kérheti a nyomozást megszüntető vagy felfüggesztő határozat, helyszíni jegyzőkönyv, vádemelés esetén pedig a vád- emelési javaslat vagy a bírósági ítélet megküldését. Amennyiben a bekövetkezett biztosítási esemény jogalapja, illetve összegsze- rűsége más módon is igazolható, ezen utóbbi iratok csatolása a biztosítási szolgáltatás nyújtásának nem előfeltétele.

6. A biztosító szolgáltatását a kárbejelentéstől számított 15 napon belül teljesíti. Amennyiben a kárbejelentésen kívül a biztosítási esemény bekövetkezésére, illetve a kár összegére vonatkozóan, ezek bizonyítása céljából egyéb dokumentumok csatolása is szük- séges, úgy a biztosító az utolsó okirat beérkezését követő 15 na- pon belül köteles a megállapított kárösszeget megfizetni.

A biztosított hozzájárul ahhoz, hogy a biztosító által megjelölt ügyvéd részére a szükséges meghatalmazást a biztosító kérésére megadja abból a célból, hogy a kárüggyel kapcsolatos hatósági iratokat megtekinthesse. Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól, a feltételezett elkövetők kilétéről, a vádirat be- nyújtásáról, illetve a bírósági ítélet meghozataláról – annak fény- másolatban való megküldésével – a biztosított köteles a biztosí- tót a tudomására jutástól számított 8 napon belül írásban értesí- teni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a biztosító a szerződés- ben vállalt kötelezettségének már eleget tett.

7. Amennyiben a felek a kár mértékének megállapítására vonatko- zóan megállapodni nem tudnak, a biztosított kérheti, hogy három tagból álló szakértői bizottság döntsön.

A három szakértő közül egyet a biztosító, egyet a biztosított (szer- ződő) választ, míg a harmadikat a két szakértő közösen nevezi meg. A bizottság szótöbbséggel határoz. Az eljárás során a felek saját szakértőjük költségeit maguk viselik, a harmadik szakértő költsége közöttük 50-50% arányban oszlik meg.

XIV. § Mentesülés

1. Mentesül a biztosító fizetési kötelezettsége alól:

a) amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen

– a biztosított, illetve a szerződő vagy a velük közös háztartás- ban élő hozzátartozójuk,

– a biztosítottnak a vagyontárgy kezelésével megbízott alkal- mazottja, megbízottja,

– jogi személyek esetében annak:

vezető szerve vagy tagja,

vezető beosztású alkalmazottja,

a károsodott vagyontárgy kezelésével megbízott alkalma- zottja

szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta,

b) amennyiben a biztosító a kármegelőzésre vonatkozó szabá- lyok súlyos vagy sorozatos megsértését tapasztalja,

c) a kárért felelős személy súlyosan ittas állapotban, vagy bódu- latot keltő szer hatása alatt és ezzel az állapottal összefüggés- ben okozta,

d) amennyiben engedélyhez kötött tevékenységet ennek hiányá- ban folytatott és ezzel összefüggésben okozta a kárt.

2. Gazdasági társaság tagjainak károkozása esetén a biztosító nem téríti meg a szándékosan vagy súlyosan gondatlanul kárt okozó tag tulajdonát képező részhányadot.

3. Fenti szabályok a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegése esetén is alkalmazásra kerülnek.

XV. § Kármegelőzés

1. A biztosított, illetve a szerződő köteles a hatályos jogszabályokat, a biztonsági és üzemeltetési szabályokat, a felügyeleti utasításo- kat, valamint a biztosító előírásait betartani. Amennyiben ezek elmulasztása miatt kár következik be, a biztosító jogosult a be- következett kár miatt fizetendő kártérítési összeg csökkentésére, illetve a fizetés megtagadására.

2. A biztosító jogosult a biztosítottnál a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását ellenőrizni.

XVI. § Változásbejelentési kötelezettség

A biztosított (szerződő) köteles bejelenteni a biztosítónak, ha a szerződés elvállalása szempontjából lényeges változás állt be.

A biztosított (szerződő) a változásbejelentést 5 napon belül köte- les megtenni.

A változásbejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a közlé- si kötelezettség megsértésére vonatkozó szabályokat kell alkal- mazni.

XVII. § Visszkereseti jog

Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illeték meg a kárért felelős sze- méllyel szemben.

XVIII. § Elévülés

A biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény bekövetkeztétől számított két év alatt, jogi személyek esetében egy év alatt évülnek el.

XIX. § Joghatóság

Jogvita esetén a magyar jog rendelkezései, elsősorban a Polgári Törvénykönyv, a 2003. évi LX. törvény és a vonatkozó hatályos magyar jogszabályok irányadóak. Az eljárások nyelve magyar.

XX. § Eljáró bíróságok

A jelen feltételek alapján kötött biztosítási szerződésből eredő jogviták eldöntésére kizárólag a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve a Fővárosi Bíróság illetékes.

XXI. § Adatkezelés, biztosítási titok

A biztosított (szerződő) köteles bejelenteni, ha ugyanazon va- gyontárgyra más biztosítóval is szerződést kötött.

A biztosító jogosult az ügyfelek biztosítási ajánlaton felvett, vala- mint a közlési, változásbejelentési kötelezettség teljesítése köré- ben tudomására jutott adatait, ideértve a különleges adatokat is, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvános- ságáról szóló 1992. évi. LXIII. törvény rendelkezései szerint, a 2003. évi LX. törvényben (Bit.) foglaltakkal összhangban kezel- ni. Az adatok továbbítására a Bit. rendelkezéseiben meghatáro- zott módon, illetve az ügyfél hozzájárulása alapján kerülhet sor. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződés- ből származó követelések megítéléséhez, a szolgáltatás teljesíté- séhez szükséges vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. Az ügyfél tájékoztatást kérhet a személyes adatainak kezeléséről, valamint kérheti az adatai helyesbítését, törlését.

A biztosítót a birtokába jutott biztosítási titkok tekintetében ti- toktartási kötelezettség terheli. A biztosító titoktartási kötelezett- ségére a 2003. évi LX. törvény 153-161. §-ban foglalt szabályok az irányadóak.

Biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minősülő – a biztosító rendelkezésére álló adat, amely a biztosító egyes ügyfe-

2009. szeptember

xxxxxx (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szer- ződéseire vonatkozik.

A biztosító ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilván- tartásával, a szolgáltatással összefüggenek.

A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség ter- heli a biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mind- azokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük so- rán bármilyen módon hozzájutottak.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró felügyelettel,

b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illet- ve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,

d) hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,

e) a törvényben foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek ér- dekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosítás- közvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos ver- seny-felügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhiva- tallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésére felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együtt- biztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető Hivatallal,

m) az állomány-átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében a Kártalanítási Számlát keze- lő szervezettel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok te- kintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasz- tott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik ország- beli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adat- védelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval szemben, ha az a)-j) és n) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkere- séssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját. A k), l), m) és p) pontban meg- jelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A biztosító nem tájékoztathatja az ügyfelet a b), f), j) pontban foglalt adattovábbításról.

XXII. § Egyéb rendelkezések

Társaságunk neve: UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Székhelye: 1082 Budapest, Baross u. 1.

Cégjegyzékszámunk: Cg.: 00-00-000000 Cégbíróság neve: Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság A biztosító felügyeleti szerve:

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.,

postacím: 1535 Budapest 114., Pf. 777.

Panaszügyek intézésére társaságunk Vezérigazgatósága jogosult. Panasszal lehet fordulni továbbá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez, a Békél- tető Testülethez.

A panaszügyintézés nem helyettesíti a peres eljárást.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

Xx.xx.: U10101/4