Sztráda

közúti árufuvarozói biztosítási feltételek

Hatályos: 2018. szeptember 21-étől

Nysz.: 20576

Tartalomjegyzék

Közúti árufuvarozók biztosításának általános feltételei 3

I. A biztosítási szerződés alanyai 3

II. A biztosítási esemény 3

III. A biztosítási szerződés léterjötte, kockázatviselés kezdete,

a biztosítási szerződés megszűnése 3

IV. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya 4

V. Biztosítási összeg 4

VI. A biztosítási díj 4

VII. A felek együttműködése 5

VIII. A biztosító szolgáltatásának szabályai 6

IX. Egyéb rendelkezések 7

Nemzetközi közúti árufuvarozói felelősségbiztosítás különös feltételei (CMR felelősségbiztosítás) 8

I. A biztosítási esemény 8

II. A kockázatviselés tárgya 8

III. A kockázatviselés területi hatálya 8

IV. A kockázatviselés kezdete és megszűnése 8

V. A biztosítási díj 9

VI. A biztosító szolgáltatása 9

VII. A biztosítási összeg 9

VIII. Kizárások a kockázatviselés köréből 9

IX. Önrészesedés 11

X. A felek együttműködése 11

XI. A szolgáltatási igény bejelentése 11

XII. A kárrendezés 11

XIII. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás

teljesítése alól 11

XIV. A biztosító megtérítési igénye 12

XV. A Polgári Törvénykönyvtől eltérő szabályok 12

Belföldi közúti árufuvarozói felelősségbiztosítás különös feltételei (BÁF) 13

I. A biztosítási esemény 13

II. A kockázatviselés tárgya 13

III. A kockázatviselés területi hatálya 13

IV. A kockázatviselés kezdete és megszűnése 13

V. A biztosítási díj 14

VI. A biztosító szolgáltatása 14

VII. A biztosítási összeg 14

VIII. Kizárások a kockázatviselés köréből 15

IX. Önrészesedés 16

X. A felek együttműködése 16

XI. A szolgáltatási igény bejelentése 16

XII. A kárrendezés 16

XIII. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás

teljesítése alól 17

XIV. A biztosító megtérítési igénye 17

XV. A Polgári Törvénykönyvtől eltérő szabályok 17

Záradékok 18

Közúti árufuvarozók vagyoni biztosíték biztosításának különös feltételei 20

I. A biztosítási esemény 20

II. A kockázatviselés tárgya 20

III. A biztosított 20

IV. A kockázatviselés területi hatálya 20

V. A biztosítási szerződés létrejötte, a kockázatviselés kezdete,

a biztosítási szerződés megszűnése 20

VI. A biztosítási összeg 20

VII. A biztosítási díj 20

VIII. A biztosító szolgáltatása 21

IX. Kizárások a kockázatviselés köréből 21

X. Önrész 21

XI. A felek együttműködése 21

XII. A szolgáltatási igény bejelentése 21

XIII. Kárrendezés 21

XIV. Egyéb rendelkezések 21

Közúti árufuvarozók balesetbiztosításának kiegészítő feltételei 23

I. Biztosított, kedvezményezett 23

II. A biztosítás időbeli és területi hatálya 23

III. A kockázatviselés kezdete és megszűnése 23

IV. A biztosítási díj 23

V. A biztosítási események 24

VI. A biztosító szolgáltatása 24

VII. A biztosító teljesítésének feltételei és a szolgáltatásához (kifizetéséhez) szükséges dokumentumok 25

VIII. A biztosító mentesülése a szolgáltatás teljesítése alól 26

IX. A biztosító kockázatviseléséből kizárt események 26

X. Egyéb rendelkezések 27

XI. Fogalomtár 27

1. sz. melléklet: Maradandó egészségkárosodás 29

2. sz. melléklet: Műtétek kivonatos listája 30

Közúti árufuvarozók biztosításának általános feltételei

A Közúti árufuvarozók biztosításának általános feltételei (továbbiakban: Ál- talános feltételek) a Generali Biztosító Zrt-vel – közúti árufuvarozók bizto- sítási kockázataira – kötött biztosítási szerződésekre alkalmazásra kerülő általános szerződési feltételeket tartalmazzák, feltéve, hogy a biztosítási szerződést jelen feltételre hivatkozással kötötték.

Az Általános feltételekhez a szerződő – biztosítási szerződésben, vagy az annak részét képező biztosítási ajánlaton megjelölt – választása szerinti biztosítási szolgáltatást szabályozó Különös feltételek és Záradékok kap- csolódnak, melyek együttesen az általános szerződési feltételek.

A Különös feltételekben és Záradékokban nem szabályozott kérdésekben a Közúti árufuvarozók biztosításának általános feltételei, míg a Különös fel- tételeknek és Záradékoknak az Általános feltételektől eltérő rendelkezései esetén a Különös feltételek és Záradékok szabályai az irányadók.

A felek az általános szerződési feltételektől eltérhetnek, mely esetben az adott kérdésben a felek – írásban rögzített – megállapodása az irányadó.

A biztosítási szerződés részét képezi továbbá a hatályos „Ügyféltájékoz- tató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések” is.

Ezen általános szerződési feltételek alapján a Generali Biztosító Zrt. (to- vábbiakban: biztosító) – a Különös feltételek szerint – meghatározott jövő- beni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétől függően, a biztosí- tási szerződésben kikötött biztosítási kártalanítási összeg megfizetésére, illetve szolgáltatás teljesítésére kötelezi magát a szerződő által megfizetett biztosítási díj ellenében.

Az Általános feltételeket kiegészítő, szerződő által választható biztosítási kockázatoknak megfelelő Különös feltételek:

– Nemzetközi közúti árufuvarozói felelősségbiztosítás különös feltételei (CMR felelősségbiztosítás)

– Belföldi közúti árufuvarozói felelősségbiztosítás különös feltételei (BÁF)

– Közúti árufuvarozók vagyoni biztosítékának különös biztosítási feltételei

– Közúti árufuvarozók balesetbiztosításának különös feltételei

A biztosítási szerződés részét képezik a Különös feltételek vonatkozó Zá- radékai, amennyiben a szerződés ezekre hivatkozással jött létre.

I. A biztosítási szerződés alanyai

I.1. Biztosító

A biztosító az a jogi személy, amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli és a feltételekben meghatározott szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal.

I.2. Szerződő

I.2.1. A biztosítási szerződés szerződője az a személy, aki a biztosítási szerződést a biztosítóval megköti és a biztosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal. A szerződő fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet lehet. Fogyasztónak minősül a szakmá- ja, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljá- ró természetes személy.

I.2.2. A szerződéssel összefüggésben a szerződő fél jogosult a bizto- sító irányába jognyilatkozatot tenni és a biztosító hozzá köteles intézni a jognyilatkozatait.

I.2.3. Ha a szerződő és a biztosított különböző személy, akkor a bizto- sítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

I.2.4. A szerződő személyének megváltozásához (szerződőcsere) a biztosító hozzájárulása szükséges, kivéve, ha a szerződő szemé- lye jogutódlás vagy a biztosított szerződésbe belépése folytán változik.

Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biz- tosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet („belépés a szerződésbe”). A belépéshez a biztosító hozzájárulá- sa nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a belépő biz- tosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős.

I.3. Biztosított

I.3.1. Jelen feltétel alapján biztosított kizárólag a biztosítási szerző- désben név szerint feltüntetett, Magyarországon bejegyzett közúti árufuvarozói vállalkozás (pl. egyéni vállalkozó, jogi sze- mély, jogi személyiség nélküli szervezet), aki a hatályos magyar jogszabályok szerint a közúti árufuvarozói tevékenység folyta- tására jogosult.

I.3.2. Biztosított továbbá a Különös feltételek alapján – balesetbiztosí- tási kockázatok vonatkozásában

– az a természetes személy, akinek életével, egészségével, testi épségével kapcsolatban a szerződés létrejön.

II. A biztosítási esemény

A biztosítási esemény részletes meghatározását a vonatkozó Különös feltételek rögzítik.

III. A biztosítási szerződés létrejötte, kockázatviselés kezdete, a biztosítási szerződés megszűnése

III.1. A biztosítási szerződés létrejötte

III.1.1. Biztosítási szerződést csak az köthet, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény el- kerülésében érdekelt (biztosított), vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg (szerződő).

III.1.2. A biztosítási szerződés létrejöhet

a) a felek külön írásbeli megállapodásával,

b) a szerződő biztosítási ajánlatának a biztosító általi – 15 na- pon belül történő – elfogadásával, mely írásbeli megállapo- dásnak minősül,

c) a biztosító ráutaló magatartásával.

III.1.3. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (továbbiakban: kötvény) állít ki.

Ha a kötvény a szerződő ajánlatától eltér és a szerződő az ajánlattól eltérő tartalommal kiállított kötvényben szereplő eltérést késedelem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a szerződés a kötvény szerinti tartalom- mal jön létre. Ha a szerződő az eltérést elutasítja (kifogásolja), akkor a szerződés nem jön létre. A lényeges eltérésre a biztosító a kötvény átadásakor a szerződő figyelmét írásban felhívja. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig van kötve.

III.1.4. A biztosító ráutaló magatartásával (hallgatólagosan) – az ajánlat szerinti tartalommal – jön létre a biztosítási szerző- dés, ha a biztosító a szerződő ajánlatára annak beérkezésé- től számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy

– az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogsza- bályban előírt tájékoztatás birtokában,

– a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és

– a biztosító adott szerződésre vonatkozó díjszabásának megfelelően tették.

Az ekként létrejött szerződés az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenőleges hatállyal, a kocká- zatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

Amennyiben a biztosító ráutaló magatartásával létrejött szerző- dés lényeges kérdésben eltér az általános szerződési feltételek- től, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltéte- leknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számí- tott 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

III.1.5. A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától számított 15 napon belül – jogosult írásban visszautasítani.

III.2. A kockázatviselés kezdete

A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) – már érvé- nyesen létrejött biztosítási szerződés esetén – a biztosítási aján- laton a szerződő által a kockázatviselés kezdeteként megjelölt napon veszi kezdetét.

A kockázatviselés kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint a biz- tosítási ajánlatnak a szerződő által történt aláírását követő nap

„0” órája.

III.3. A biztosítási szerződés tartama

III.3.1. A biztosítási szerződés határozatlan vagy határozott tartamra jön létre. A szerződés tartama a biztosítási szerződésben feltünte- tésre kerül.

III.3.2. A biztosítási időszak az az időszak, amelyre a biztosítási díj, mint egység kiszámításra került, függetlenül a biztosítási díj részletek- ben történő megfizetésétől. Határozatlan tartamú szerződések esetén a biztosítási időszak minden évben a biztosítási évfor- duló napján kezdődik, és ettől számítva 1 évig tart. Határozott tartamú szerződések esetén – a biztosítási szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a biztosítási időszak a szerződés teljes tartama.

III.3.3. A biztosítási évforduló a biztosítási időszak kezdőnapja. Ameny- nyiben a kockázatviselés kezdete a hónap első napjára esik, úgy a biztosítási évforduló a kockázatviselés kezdetének napja, egyéb esetben a következő hónap elseje.

III.4. A biztosítási szerződés megszűnése

III.4.1. Megszűnik a biztosítási szerződés

a) ha a határozatlan időtartamra kötött szerződést a felek írás- ban, a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel fel- mondják (III.4.2.);

b) ha a határozott tartamú szerződés tartama lejár;

c) a biztosítási díj fizetésének elmulasztása esetén jelen feltétel

VI.6. pontjában meghatározottak szerint;

d) a biztosítási díj változása esetén, ha a szerződő – a VI.5.3. pontban foglaltak szerint – a szerződést a biztosítási időszak végére felmondja;

e) ráutaló magatartással (hallgatólagosan) létrejött biztosítási szerződés utólagos felmondása esetén a III.1.4. pontban foglaltak vagy a biztosítási kockázat jelentős növekedése esetén jelen feltétel VII.2.4. pontjában foglaltak szerint;

f) ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítá- si esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt. Ha a biztosító kockázat- viselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetke- zése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik;

g) a Xxxxx közös írásbeli megegyezésével.

III.4.2. A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel felmondhatják.

A felek a biztosítási szerződésben a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják.

Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is fel- mondható, a negyedik évtől kezdve a biztosítási szerződést bár- melyik fél felmondhatja.

IV. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya

IV.1. A biztosító kockázatviselése a Különös feltételekben és Záradé- kokban meghatározott területi hatály szerint áll fenn.

IV.2. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés meg- szűnését követő 30 napon belül a biztosítónak bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra terjed ki, feltéve hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik.

V. Biztosítási összeg

V.1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító szolgál- tatási kötelezettségének felső határa a – biztosítási ajánlaton feltüntetésre kerülő – biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg, amely az egyes kockázatok tekintetében, a vonatkozó Különös feltételek alkalmazásával ke- rül meghatározásra.

V.1.1. A biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg az egy biztosí- tási eseménnyel összefüggésben – a biztosító szolgáltatásának szabályai szerint – kifizethető legmagasabb összeg.

V.1.2. A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az egy biztosítási időszakban okozott károk kapcsán bekövetkezett biztosítási eseményekre – a biztosító szolgáltatásának szabályai szerint – összesen kifizethető összeg.

Ha a biztosított a biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt vele szemben írásban támasztott kártérítési igényt csak a következő biztosítási időszakban jelenti be a biztosítónak, a biztosító fizetési kötelezettségének mértékére – a biztosító szol- gáltatásának szabályaiban foglaltakra figyelemmel – nem a folyó biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg, hanem a biztosítási esemény bekövetkezésének időszakára eső, illetőleg a még fennmaradó biztosítási összeg az irányadó.

V.2. Az Általános feltételek V.1. pontjában foglaltaktól eltérően a bal- esetbiztosítási kockázatok biztosítási összegére irányadó szabá- lyozást és a vonatkozó biztosítási összegek mértékét a Közúti árufuvarozók balesetbiztosításának különös feltételei VI.1. pont- ja rögzíti.

VI. A biztosítási díj

A biztosítási díj a biztosító kockázatvállalásának ellenértéke.

VI.1. Díjfizetési kötelezettség alanya

VI.1.1. A biztosítási díj fizetésének kötelezettsége a szerződő felet terheli.

VI.1.2. Ha a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződő fél helyébe lép (I.2.4. pont), a folyó biztosítási időszak- ban esedékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felel.

VI.2. Díjfizetési ütem (díjfizetés gyakorisága)

A biztosító a biztosítási díjat biztosítási időszakonként állapítja meg. A díjfizetési ütemet a felek a biztosítási szerződésben hatá- rozzák meg.

Amennyiben a szerződő jelen feltételekhez kapcsolódó Xxxxxxx feltételek alapján közúti árufuvarozók vagyoni biztosítékának biztosítására (is) szerződött, a díjfizetési ütemet úgy kell megál- lapítani, hogy a teljes szerződés díjának fizetési ütem szerinti díj- részlete elérje a vagyoni biztosíték biztosítás teljes éves díjának mértékét.

VI.3. Díjfizetés esedékessége

VI.3.1. A biztosítás első díja (féléves vagy negyedéves díjfizetési ütem esetén az első díjrészlete) a felek által meghatározott időpont- ban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor esedékes. A folytatólagos díj pedig annak az időszaknak (biztosítási év, félév, negyedév) az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díj a szerződés létrejöttekor esedékes.

VI.3.2. A szerződő által a biztosítási szerződés létrejöttét megelőzően a biztosító részére megfizetett díj (vagy díjrészlet) díjelőlegnek mi- nősül, melyet a biztosító kamatmentesen kezel. Ha a szerződés létrejön, a biztosító a díjelőleget a biztosítási díjba beszámítja. Ha a szerződés nem jön létre, a biztosító a díjelőleget a szerződőnek visszafizeti.

VI.4. A biztosítási díj számítása

VI.4.1. A biztosítási díj kiszámítása a biztosító díjszabása vagy egyedi kockázatelbírálás alapján történik.

VI.4.2. A biztosítási díj számításához a szerződő (biztosított) köteles közölni a díjszámításhoz szükséges adatokat. A biztosítási díj számításának alapja (pl. a gépjárművek, illetve szerelvények da- rabszáma stb.) a biztosítási szerződésben feltüntetésre kerül. A biztosítási díjat befolyásoló további tényezők különösen a bizto- sítási összeg, a vállalt önrészesedés mértéke, a biztosított tevé- kenysége, a biztosítási díj fizetésének gyakorisága és módja, a kockázat felmérése során a szerződő által közölt egyéb adatok (pl. kárelőzmény).

VI.5. A biztosítási díj módosítása

VI.5.1. A biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjá- nak mértékét az alábbiakban meghatározott esetekben módosít- hatja:

a) jelen szerződés kárhányada vagy a biztosító nyilvántartása szerinti – azonos módozatú – biztosítási szerződések kár- gyakoriságának vagy átlagkárának a módosítás hatálybalé- pését megelőző naptári évben bekövetkezett, jelentős, lega- lább 4%-ot meghaladó változása esetén;

b) a biztosítási szolgáltatást érintő közterhek megváltozása esetében,

c) a Központi Statisztikai Hivatal által a biztosítási időszakot közvetlenül megelőző július hónapban közzétett infláció mértékének megfelelően.

A biztosítási díj módosítására a biztosítási szerződés következő évfordulójának napjától kezdődő hatállyal, a megváltozott kö- rülményekkel arányos mértékben, de legfeljebb 100%-os (jelen szerződés kárhányadának emelésére tekintettel történő díjeme- lés esetén legfeljebb 300%-os) mértékben kerülhet sor.

VI.5.2. A VI.5.1. pontban foglaltakra tekintettel módosult biztosítási díj- ról a biztosító a biztosítási évforduló előtt legalább 30 nappal írásban értesíti a szerződőt. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt új biztosítási díjon a szerződést nem kívánja fenntar- tani, abban az esetben jogosult a biztosítási szerződést írásban, a biztosítási évforduló előtt – jelen feltétel III.4.2. pontjától elté- rően, felmondási idő nélkül – a biztosítási időszak végére fel- mondani. Felmondás hiányában a szerződő a biztosító évforduló napjától kezdődő hatállyal a megváltozott mértékű biztosítási díjat köteles megfizetni.

VI.5.3. A biztosítási díj abban az esetben is módosul, ha a biztosító a biztosítási díjnak a biztosítási szerződés következő évfordulójá- nak napjától kezdődő hatállyal történő módosítására tesz javas- latot a szerződő részére, és a szerződő a javaslatot akként fo- gadja el, hogy az annak megfelelő mértékű, az évfordulót követő első esedékes díjfizetési kötelezettségét teljesíti. A biztosítási díj módosítására vonatkozó javaslatát a biztosító írásban, a bizto- sítási szerződés következő évfordulóját megelőző legalább 30 nappal közli a szerződővel.

VI.6. A biztosítási díjfizetés elmulasztásának következményei

VI.6.1. A biztosítási szerződés a biztosítási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg és a szerződő halasztást sem kapott,

illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvé- nyesítette. Amennyiben a szerződő az esedékes díjat teljes egészében nem, azonban annak valamely részét megfizette és az így díjjal fedezett időszak az esedékességet követő 60. napot követő időpontra esik, úgy a szerződés a díjrendezett- ség utolsó napjával szűnik meg.

VI.6.2. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igény- bevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbít- hatja, ha a biztosítási díj esedékességétől számított 60 nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a szerződőt a fizetésre írásban felszólítja. Amennyiben a szerződő a díjfi- zetéssel késedelembe esik, és a biztosító a díj bírósági úton történő érvényesítését kezdeményezi, úgy az adott biztosí- tási időszak végéig számított díj egy összegben esedékessé válik.

VI.6.3. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a bizto- sítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszatérítésére. A biztosítási díj nemfi- zetése miatt megszűnt szerződés törlésének tényéről a biztosító a szerződőt (biztosítottat) külön írásban nem értesíti.

VI.6.4. A biztosító díjfizetési késedelem esetén külön póthatáridő kitűzésére nem köteles.

VI.6.5. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos idő- tartamra marad fenn.

VI.7. Díjfizetési kötelezettség a szerződés megszűnése esetén

A biztosító addig a napig járó díj megfizetését követelheti, ami- kor a kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.

VII. A felek együttműködése

VII.1. Közlési kötelezettség

VII.1.1. A szerződő és a biztosított a biztosítási szerződés megkötésekor (biztosítási ajánlat megtételekor) kötelesek a biztosítás elvállalá- sa szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosí- tóval közölni, amelyet ismertek vagy ismerniük kellett, kötelesek a biztosítónak a kockázatelbíráló adatlapon és a biztosítási aján- laton feltett kérdéseire a valóságnak megfelelően és hiánytalanul válaszolni még akkor is, ha az adatok, információk üzleti (foglal- kozási) titkot képeznek.

A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfele- lő válaszokkal a felek közlési kötelezettségüknek eleget tesznek.

VII.1.2. A szerződő és a biztosított kötelesek a kockázatvállalás és a biz- tosítási szerződés létrejötte szempontjából lényeges okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat a biztosító részére átad- ni, illetőleg az ezekbe való betekintést lehetővé tenni.

VII.2. Változásbejelentési kötelezettség

VII.2.1. A szerződő és a biztosított kötelesek a közlési kötelezettség kö- rébe vont, lényeges körülmények megváltozását a biztosítónak 5 munkanapon belül írásban bejelenteni, így különösen, ha

– újabb gépjárműveket állít üzembe vagy von ki használatból,

– a biztosítási ajánlaton, illetve a kockázatelbíráló adatlapon szereplő adatok és körülmények megváltoznak;

– a biztosított vállalkozás tulajdonosi szerkezetében változás történt, különösen, ha a társaság valamely hányada külföldi személy(ek) vagy vállalkozás(ok) tulajdonába került;

– a biztosított tevékenység folytatása körülményeiben jelentős változás következik be;

– a biztosítási szerződésben szereplő kockázatra más biztosí- tónál biztosítási szerződést köt;

– a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében módosulás történt;

– velük szemben az illetékes bíróság csődeljárás vagy felszá- molási eljárás megindítását rendelte el, vagy végelszámolási eljárás megindítására kerül sor.

VII.2.2. A kockázatvállalás és a biztosítási szerződés szempontjából lé- nyeges okiratok, szerződések, hatósági határozatok módosulá- sa esetén, a változott tartalmú okiratokat a szerződő és a bizto- sított kötelesek 5 munkanapon belül átadni a biztosítónak.

VII.2.3. A szerződő és a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.

VII.2.4. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szer- ződésben meghatározott lényeges körülmények változását köz- lik vele, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, akkor a biztosító a tudomásszer- zéstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szer- ződés módosítására, vagy a biztosítási szerződést 30 napos fel- mondási idővel felmondhatja.

Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra a kézhezvételt követő 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a szerződő fél figyelmét a módosító javaslat megtételekor felhívta.

Ha a biztosító e xxxxxxxx nem él, a szerződés az eredeti tartalom- mal hatályban marad.

A biztosítási kockázat jelentős növekedésének minősül, ha a biz- tosító a tudomására jutott lényeges körülmény alapján elutasíta- ná a szerződés megkötését, kizárást alkalmazna vagy díjszabása szerint legalább 10% mértékkel magasabb biztosítási díj ellené- ben vállalná a kockázatot.

Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a bizto- sító a fentiekben meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

VII.3. A közlésre és a változás bejelentésére irányuló kötelezettsé- gek megsértése esetén a biztosító mentesülhet a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól.

VII.4. Kármegelőzési kötelezettség

VII.4.1. A szerződő és a biztosított kötelesek a károk megelőzése ér- dekében az adott helyzetben általában elvárható intézkedéseket megtenni.

Kötelesek mindenkor betartani a hatályos jogszabályokat, szabványokat és hatósági határozatokat, a szállításra használt járművek megfelelő műszaki állapotáról, karbantartásáról gon- doskodni, a szállított áruk kezelésének, szállításának vonatkozó előírásait betartani, valamint a már felismert veszélyhelyzetben a veszélyt elhárítani és eleget tenni a biztosító által kért kármegelő- zési intézkedéseknek.

Vitás esetben felismert veszélyhelyzetnek kell tekinteni minden olyan körülményt, amely már károkozást eredményezett, továb- bá amennyiben a kár bekövetkezésének a fennálló veszélyére a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy figyelmeztette.

VII.4.2. A biztosító jogosult a kármegelőzési intézkedések megvalósítá- sát és megtartását ellenőrizni.

VII.5. Kárenyhítési kötelezettség

VII.5.1. A szerződő fél és a biztosított – a biztosító előírásai és a kárese- mény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelmé- nye szerint – kötelesek minden szükséges intézkedést megtenni a kár enyhítése érdekében.

VII.5.2. A biztosító jogosult a kárenyhítési intézkedések megvalósítását, előírásainak, utasításainak megtartását ellenőrizni.

VII.6. Amennyiben a kárt a szerződő vagy a biztosított kármeg- előzési és kárenyhítési kötelezettségének szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegése okozta, vagy a kár mértéke

ezen magatartás, vagy mulasztás miatt növekedett, úgy a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.

VIII. A biztosító szolgáltatásának szabályai

VIII.1. A szolgáltatási igény bejelentése

VIII.1.1. A biztosított köteles a biztosítónak – haladéktalanul, de legkésőbb a Különös feltételekben meghatározott időtarta- mon belül – bejelenteni a tudomására jutott biztosítási ese- ményt vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely kárigényre, szolgáltatási igényre adhat alapot. A kár, illetve szolgáltatási igény bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a biztosítónak jelen pontban foglaltak szerint bejelentette.

A kárbejelentés történhet:

a) személyesen: a biztosító bármely ügyfélszolgálatán,

b) telefonon: munkanapokon 8 és 20 óra között a Telefonos ügyfélszolgálatának +36 1 452 3333-as telefonszámán,

c) interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül (xxxxxxxx.xx/Xxxxxx_xxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxx),

d) telefax útján a x00 0 000 0000 telefax számon,

e) levélben a 7602 Pécs, Pf. 888 címen.

VIII.1.2. A szolgáltatási igénybejelentésnek tartalmaznia kell:

– a biztosítási szerződés kötvényszámát;

– a károsult(ak) nevét, lakcímét (székhelyét);

– a kár mértékét – amennyiben ismert –, bekövetkezésének helyét, időpontját;

– a káresemény részletes leírását;

– a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasítására vonatkozó nyilatkozatát, indokolással ellátva;

– az esetleges hatósági eljárás számát, az eljáró hatóság meg- jelölését, a hozott határozatot;

– a kárrendezésben közreműködő és a biztosított által megha- talmazott személy nevét, címét és telefonszámát;

– a kárral kapcsolatos valamennyi lényeges egyéb információt;

VIII.1.3. A biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez, illetve szolgáltatás nyújtásához az alábbi doku- mentumok rendelkezésre bocsátását jogosult kérni:

– a biztosítási szerződés által előírt feltételek teljesülését bizo- nyító dokumentumok,

– a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és kö- vetkezményeinek tisztázásához szükséges iratok (a biztosí- tott és a biztosítási eseményről tudomással bíró más sze- mély nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről, az ezt tartalmazó jegyzőkönyvek másolata),

– a biztosítási esemény miatti követelés összegét igazoló do- kumentumok,

– a biztosító által kiállított eredeti fedezetigazolást,

– amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban rendőrségi, közigazga- tási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során kelet- kezett, illetőleg az eljárás anyagának részét képező iratok (büntető eljárásban és szabálysértési eljárásban meghozott jogerős határozat csak abban az esetben, ha az a kárigény benyújtásakor, illetve a kárrendezés során rendelkezésre áll),

– a biztosítottnak, illetve a károsultnak a biztosítási esemény- nyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, a járó- és fekvőbe- tegellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló iratok,

– a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti illetve káro- sulti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéséhez és adatbekéréshez szükséges meghatalma- zása alapján),

– a biztosító kérheti a kártérítési (szolgáltatási) igény tárgyá- ban meghozandó döntéshez szükséges, az igényt alátá- masztó dokumentumokat, számlákat, számviteli bizonyla- tokat, szakvéleményeket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerződéseket, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítását, melynek költsége a kárigény elő- terjesztőjét terheli,

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a mentéshez, kár- megelőzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett eszközök, erő- források használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas iratok.

A biztosító a kártérítési (szolgáltatási) igény elbírálásához a be- csatolt iratokat ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálá- sával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be.

A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történő igazolására, a bizonyítás általános szabályai szerint an- nak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

VIII.1.4. Az Általános feltételek VIII.1.3. pontjában foglaltaktól eltérően balesetbiztosítási kockázatokra vonatkozó igénybejelentés ese- tén a biztosító a Közúti árufuvarozók balesetbiztosításának kü- lönös feltételei VII.2. pontjában meghatározott dokumentumok rendelkezésre bocsátását jogosult kérni a biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez.

VIII.1.5. A biztosított köteles a kárügy rendezéséhez a szükséges infor- mációkat rendelkezésre bocsátani, a biztosítót segíteni az oko- zott kár összegének a megállapításában, a kár rendezésében, illetve a jogalap nélküli kárigények elhárításában.

VIII.1.6. A biztosított köteles lehetővé tenni, hogy a kár okát, bekövetke- zésének körülményeit, mértékét, a biztosítottat terhelő kártérítés terjedelmét a biztosító szakértője megvizsgálja.

VIII.1.7. A szolgáltatási igénybejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító mentesülhet a biztosítási szolgáltatás tel- jesítése alól.

VIII.1.8. Nem terjed ki a biztosító szolgáltatása a kárbejelentési köte- lezettség késedelmes teljesítése miatt a károsult felé fennál- ló késedelmi kamat fizetési kötelezettségre.

VIII.2. Biztosítási szolgáltatás

VIII.2.1. A biztosító szolgáltatásának részletes szabályait a vonatkozó Különös feltételek rögzítik.

VIII.3. Kárrendezés

VIII.3.1. A biztosító a szolgáltatási igényt a biztosítási esemény bekövet- kezésének időpontjában a felek között hatályos biztosítási szer- ződés rendelkezései alapján rendezi.

VIII.3.2. A biztosító a biztosítási szolgáltatást az egyes Különös felté- telekben meghatározott határidőn belül teljesíti. A biztosító szolgáltatása teljesítésének határideje attól az időponttól veszi kezdetét, amikor a szolgáltatási igény elbírálásához szükséges valamennyi irat rendelkezésére áll.

IX. Egyéb rendelkezések

IX.1. Elévülés

IX.1.1. Jelen szerződésből eredő igények 1 év elteltével évülnek el.

IX.1.2. Az elévülési idő a következő időpontokban kezdődik:

– a biztosítási esemény bejelentésének elmaradása esetén a biztosítási esemény bekövetkezésekor,

– a biztosítási esemény bejelentése esetén az utolsó iratnak a biztosítóhoz történt beérkezését követő 30. napot követő napon,

– a biztosítási esemény bejelentése esetén, amennyiben a biz- tosító által igényelt iratcsatolás vagy információszolgáltatás elmarad, a biztosító által ennek teljesítésére meghatározott határnapot követő napon, határidő hiányában a felhívást tar- talmazó levél keltétől számított 30. napot követő napon,

– a szerződés hosszabb tartamára tekintettel nyújtott tarta- mengedmény visszakövetelése iránti igény esetén a szerző- dés megszűnésének napján,

– egyéb esetben a követelés esedékessé válásának napján.

IX.2. A Polgári Törvénykönyvtől eltérő szabályok

Tisztelt Ügyfeleink figyelmét külön is felhívjuk a jelen bizto- sítási szerződési feltétel azon szabályaira, melyek a hatályos Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől lényegesen eltérnek. A nyomatékos figyelemfelhívás érdekében ezen rendelkezé- seket jelen fejezetben összefoglaltuk.

Jelen fejezet nem tartalmazza a Közúti árufuvarozói bizto- sítási feltételek azon – a biztosító által alkalmazott korábbi általános szerződési feltételtől eltérő – rendelkezéseit, me- lyek módosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek törté- nő megfelelés érdekében került sor.

IX.2.1. Ajánlattól eltérő kötvény kifogásolásának határideje

Jelen feltétel III.1.3. pontja a Ptk. 6:443. § (2) bekezdése szerinti rendelkezést pontosította azzal, hogy a szerződő késedelem nél- kül, de legfeljebb 15 napon belül jogosult kifogásolni, amennyi- ben az ajánlatára a biztosító az ajánlattól eltérő tartalmú kötvényt állít ki.

IX.2.2. A biztosítási szerződés létrejötte a biztosító ráutaló magatartásával

Xxxxx xxxxxxxx XXX.1.4. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:444. §-ától

– a biztosítási szerződés akkor is létrejön a biztosító ráutaló maga- tartásával, amennyiben a szerződő nem minősül fogyasztónak.

IX.2.3. A biztosítási időszak határozott idejű szerződések esetében

A Ptk. 6:447. § (2) bekezdésétől eltérően, jelen feltétel III.3.2. pontja alapján, határozott tartamú szerződések esetén – a biz- tosítási szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a biztosítási időszak a szerződés teljes tartama.

IX.2.4. A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következményei

Jelen feltétel VI.6.1. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:449. §-ától

– a biztosítási szerződés – póthatáridő tűzése nélkül – a biztosí- tási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg és a szerződő ha- lasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

Amennyiben a szerződő az esedékes díjat teljes egészében nem, azonban annak valamely részét megfizette és az így díjjal fede- zett időszak az esedékességet követő 60. napot követő időpont- ra esik, úgy a szerződés a díjrendezettség utolsó napjával szűnik meg.

A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevé- telének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha a biztosítási díj esedékességétől számított 60 nap eltelte előtt en- nek a körülménynek a közlésével a szerződőt a fizetésre írásban felszólítja.

Amennyiben a szerződő a díjfizetéssel késedelembe esik, és a biztosító a díj bírósági úton történő érvényesítését kezdeménye- zi, úgy az adott biztosítási időszak végéig számított díj egy ösz- szegben esedékessé válik.

IX.2.5. Az elévülési időszak időtartama

Jelen feltétel elévülésre vonatkozó előírása eltér a Ptk. 6:22. § (1) bekezdésében meghatározott általános 5 éves elévülési időtől. Jelen szerződésből eredő igények – jelen feltétel IX.1.1. pontja szerint – 1 év elteltével évülnek el.

IX.3. 2014. március 15. előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött szerződés módosítása

A 2014. március 15. előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött biztosítási szerződés – módosító biztosítási ajánlattal történő – módosítása esetén szerződő felek megállapodnak, hogy a bizto- sítási szerződést teljes egészében a 2014. március 15-ével ha- tályba lépett Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálya alá helyezik.

Nemzetközi közúti árufuvarozói felelősségbiztosítás különös feltételei (CMR felelősségbiztosítás)

A jelen Xxxxxxx feltételek alapján kötött biztosítási szerződés vonatkozá- sában az Általános feltételeket az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni. A jelen Xxxxxxx feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Általános feltételek, míg a jelen Különös feltételeknek az Általános feltételektől eltérő rendelkezései esetén jelen Különös feltételek szabályai az irányadók.

I. A biztosítási esemény

I.1. A biztosító vállalja, hogy teljesíti mindazon kártérítési kötelezett- ségeket, melyekért a biztosított a Nemzetközi közúti árufuvaro- zási szerződésről szóló, az 1971. évi 3. törvényerejű rendeletben kihirdetett Egyezmény (továbbiakban: CMR Egyezmény) alapján végzett fuvarozói tevékenysége során – a fuvarozott idegen va- gyontárgyakban, azaz a feladott áruban okozott károkért – kár- térítési felelősséggel tartozik.

A biztosítás kiterjed azoknak a megalapozott kártérítési igények- nek a kielégítésére és azoknak a megalapozatlan kártérítési igé- nyeknek az elhárítására, melyeket az előzőekben meghatározott tevékenység alapján a biztosítottal szemben támasztanak.

I.2. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Soro- zatkárnak tekintendők az egyazon károkozói magatartásból, il- letve okból eredő, valamint az azonos okra visszavezethető, de eltérő időpontokban bekövetkezett károk, ha az ok és okozat kö- zötti összefüggés jogi, gazdasági vagy műszaki vonatkozásban fennáll, függetlenül attól, hogy több károsult lép fel kártérítési igénnyel.

II. A kockázatviselés tárgya

II.1. A biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mér- tékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat a fuvaro- zott idegen vagyontárgyakban okozott károk megtérítése alól, amelyekért az I.1. pontban meghatározottak szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

II.2. A biztosító kockázatviselése kizárólag a biztosítási ajánlaton, il- letve kötvényben rendszám szerint megjelölt tehergépjárművek- kel és/vagy vontatókkal, valamint az ezekhez kapcsolt bármely (saját vagy idegen tulajdonú) pót- és félpótkocsival, a biztosított által, saját nevében végzett fuvarozásokra terjed ki.

II.3. A biztosítási fedezet kiterjed:

– a ponyvás és zárt (dobozos) felépítményű, valamint konté- nerszállító és cserefelépítményes járművekkel folytatott fu- varozások során bekövetkező árukárokra, konténeres áru- szállítás esetén a bekövetkező árukárok mellett, a szállított konténerek elveszésének, valamint balesetből eredő sérülé- sének káraira.

Balesetnek minősül az a külső, hirtelen fellépő mechanikai erőhatás, mely a konténer törését, lyukadását, deformálódá- sát, elhajlását eredményezi. Az esztétikai jellegű sérülések (karcolás, horzsolás stb.) nem biztosítottak.

– tartálykocsikkal és nyitott szállítóeszközökkel történő áru- szállításokra,

– szabályozott hőmérsékleten történő fuvarozás során bekö- vetkező árukárokra, beleértve az ilyen szállítások során bekö- vetkező, az előírt szállítási hőmérséklet be nem tartásából ere- dő árukárokat is, feltéve, hogy a szerződő e kockázat külön díját megfizette és hogy a szállítás a szükséges hőmérséklet biztosítására, a hőmérséklet folyamatos regisztrálására, vala- mint a hőmérsékleti adatok minimum 30 napos megőrzésére és reprodukálására alkalmas berendezéssel ellátott járművel (hűtőkocsival) történt és a biztosított a vonatkozó regisztrált adatokat a biztosító rendelkezésére bocsátja,

– gépjárművek és élőállatok erre alkalmasan kialakított jármű- vekkel történő szállítására, amennyiben a biztosítási szer- ződés az SZZ52, SZZ51 sz. záradékokra hivatkozással jött létre.

III. A kockázatviselés területi hatálya

A jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés a bizto- sított minden olyan fuvarozási szerződés alapján végzett tevé- kenységére fedezetet nyújt, amely áruknak közúton, járművel, díj ellenében végzett fuvarozására irányul, ha az áru átvételének helye és a kiszolgáltatásra kijelölt hely – amint ezeket a fuvaro- zási szerződésben megjelölték – két különböző állam területén van, amelyek közül legalább az egyik állam a CMR Egyezmény szerződője és ezen államok az európai szárazföldön (beleértve Nagy-Britannia, Írország, valamint Törökország ázsiai részét) he- lyezkednek el.

Egyéb külön írásbeli megállapodás hiányában a biztosítás nem terjed ki az Ukrajna, Oroszország, Belorusszia területein bekö- vetkezett káreseményekre.

IV. A kockázatviselés kezdete és megszűnése

IV.1. Az egyes szállítások vonatkozásában a biztosító kockázatviselése

– akkor veszi kezdetét, amikor a fuvarozó a küldeményt fuva- rozás céljából a feladótól átvette,

– kiterjed a fuvarozás szokásos lebonyolítására, beleértve a szállítással közvetlenül összefüggő, szokásos és szükség- szerű várakozásokat,

– akkor ér véget, amikor a fuvarozó az árut a címzettnek, vagy a címzett rendelkezése vagy más rendelkezésre jogosult utasítása szerint kiszolgáltatta.

Vontatott járművekkel történő áruszállítások esetén, a biz- tosító kockázatviselése – a fentiek figyelembevétele mellett is – legkorábban a pót-, illetve félpótkocsi teherautóra/von- tatóra történő kapcsolásával kezdődik és legkésőbb a sze- relvény szétkapcsolásával ér véget.

IV.2. Jelen feltételek szerint nem minősül a fuvarozás szokásos lebonyolítása alatti várakozásnak különösen, így a biztosítá- si fedezet sem terjed ki azokra a károkra, amelyek az alábbi okok miatti állásidők tartama alatt következtek be:

– a fuvarozó az áru átvételét követően a fuvarozás teljesí- tése céljából nem indult el, a lerakóhelyre történő közle- kedést nem kezdte meg, vagy

– a megkezdett áruszállítás rendes folyamatát a fuvaro- zással járó szokásos várakozási okoktól (mint pl. kö- telező pihenőidő, áru átadással, átvétellel kapcsolatos adminisztráció intézése, személyes szükségletek stb.) eltérő okból megszakította, kivéve, ha ezekre valamely a fuvarozó hatáskörén kívül eső, az áru átvételének idő- pontjában még nem ismert, a szállítás tartama alatt fel- merülő, kényszerítő körülmény miatt került sor.

IV.3. A szerződés hatálya alatt forgalomba állított újabb tehergépjár- művek, vontatók igénybevételével megvalósuló fuvarozások vo- natkozásában a biztosító kockázatviselése az adott jármű bizto- sítási fedezetbe vonása, azaz a jármű biztosítóhoz történt igazolt bejelentésének napját követő nap „0” órájától veszi kezdetét.

IV.4. A szerződés hatálya alatt az egyes járművek biztosítási fedezet alóli kivonása kizárólag az érdekmúlás hivatalos igazolása mel- lett történhet.

Ilyen hivatalos igazolásnak minősül különösen a jármű eladását igazoló szerződés másolata, a jármű forgalomból történt vég- leges (vagy ideiglenes) kivonását, vagy fuvarozói tevékenység megszüntetését igazoló okmány, határozat másolata, vagy a bérleti szerződésé, amely igazolja a bérbevétel lejártát, kiegészít- ve a felek nyilatkozatával, mely szerint a lejáró bérleti szereződés a lejáratot követően nem kerül megújításra.

A biztosító kockázatviselése az érdekmúlást kiváltó esemény napján, „0” órakor szűnik meg.

V. A biztosítási díj

V.1. A biztosítási díj a biztosítási ajánlaton és/vagy kötvényben rend- szám szerint megjelölt tehergépjárművekre és/vagy vontatókra

– külön-külön, az egyes járművekhez igényelt káreseményen- kénti biztosítási összegek és a kockázati körülmények alapján kerül meghatározásra (pl. fuvarozások területi hatálya, fuvarozott áruféleségek jellege: szórakoztató elektronika, hűtött áru stb.) A szerződő által használt /üzemeltetett pótkocsik, félpótkocsik da- rabszáma a díjat nem befolyásolja.

V.2. A teljes biztosítási díj az V.1. pont szerint meghatározott, jármű- venkénti éves díjak összege.

V.3. A biztosítás hatálya alatt a járművek forgalomba állítása vagy for- galomból történt kivonása esetén (IV.3. és IV.4. pontok) a biztosí- tási díj is a kockázatviselés kezdetéhez, illetve végéhez igazodva módosul.

VI. A biztosító szolgáltatása

E feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés keretében a biztosító megtéríti:

a) a szállított áruban bekövetkező károkat, amelyek vonatko- zásában a kártérítés összege nem haladhatja meg a CMR Egyezmény, illetve az azt kiegészítő 1978. évi Protokollban rögzített mértéket, azaz a fuvarozott küldemény hiányzó, il- letve sérült részének bruttó súlya szerinti kilogrammonkénti 8,33 SDR-t,

b) a szállított konténerek baleseti kárai esetén azok javításának költségeit az avulás figyelembevételével, lopáskár esetén azok káridőponti értékét,

c) a fuvarozás során, azzal összefüggésben, igazoltan felmerült fuvardíj, vám és egyéb költségek árukárral arányos részét,

d) az árukár megállapításához, elhárításához és enyhítéséhez szükséges ráfordítások közvetlen költségeit, valamint azon többletköltségeket, melyek a szerződés szerinti rendeltetési helyre történő továbbfuvarozás során keletkeztek, feltéve, hogy azok e szerződés hatálya alá tartozó káreseménnyel kapcsolatosan merültek fel, indokoltak voltak és ésszerű ke- retek között mozogtak.

A biztosító fenti költségeket együttesen biztosítási esemé- nyenként legfeljebb 1.000.000 Ft összeg erejéig téríti meg.

e) a szállítóeszközre, illetve szállítóeszközről történő fel- és le- rakodások során bekövetkező károkat, feltéve, hogy a rako- dás a biztosított felelősségére történt (azaz, a megbízó és fuvarozó között létrejött írásos megállapodás a rakodást a fuvarfeladat részeként rögzíti) – kivéve az olyan emelő-, il- letve rakodóeszközökkel történő rakodások esetét amelyek használata engedélyhez kötött és ilyennel a biztosított alkal- mazottja nem rendelkezett.

A biztosító a rakodásból eredő károkat együttesen évente legfeljebb 2.000.000 Ft összeg erejéig téríti meg.

A szállítóeszközre/-ről történő fel- és lerakodásoktól eltérő további rakodási műveletek nem biztosítottak (pl. gépek te- lepítése, bontása, szerelése stb.)

f) az áru késedelmes kiszolgáltatásából eredő károkat a CMR Egyezményben foglaltak alapján.

VII. A biztosítási összeg

VII.1. Az VI. fejezetben megjelölt károk és költségek megtérítésére csak a biztosítási ajánlaton feltüntetett biztosítási összegek ke- retén belül kerülhet sor, ezen belül az áru késedelmes kiszolgál- tatásából eredő károk esetében, azok kifizetésének mértéke – a CMR Egyezmény 23. cikkében rögzítettekkel azonosan – nem haladhatja meg az aktuális fuvardíj összegét.

VII.2. A biztosító kockázatviselése és szolgáltatása a biztosítási aján- laton rendszám szerint megjelölt, a biztosítási díj számításának alapját képező tehergépjárművekhez és/vagy vontatókhoz kö- tött.

A biztosítási szolgáltatás káreseményenkénti felső határa az egyes járműegységekre (tehergépjárművekre, nyerges vontatók- ra) külön-külön kerül meghatározásra és tehergépjárművek ese- tében független attól, hogy azok önmagukban, vagy pótkocsival összekapcsolva, szerelvényként közlekednek.

VII.3. A biztosító szolgáltatásának éves felső határa:

– ha a biztosítási ajánlaton és/vagy kötvényben feltüntetett jár- művekhez rendelt káreseményenkénti biztosítási összegek eltérőek, a legmagasabb káreseményenkénti összeg három- szorosa,

– ha a járművekhez rendelt káreseményenkénti biztosítási ösz- szegek azonosak, az alkalmazott összeg háromszorosa, de

– az előzőek figyelembevétele mellett sem haladhatja meg a

300.000 EUR-t.

VII.4. Amennyiben a CMR Egyezmény 24., illetve 26. cikk szerint a fel- adó a fuvarozóval az áru bruttó súlyának magasabb kg-onkénti kártérítési értékében állapodik meg, úgy az a biztosító számára csak abban az esetben kötelező, ha a magasabb értéket a fu- varlevélbe bejegyezték és a biztosító külön előzetes, írásos meg- állapodás alapján biztosítási fedezetet nyújt.

A biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa biztosí- tási eseményenként – jelen pont szerinti megállapodás esetén is – a kötvényben meghatározott biztosítási összeg.

VII.5. A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény (okozott károk) miatt kifizetett összeggel csökken. A szerződő nem jogosult az éves biztosítási díj megfelelő kiegészítésével a biztosítási időszakra megállapított biztosí- tási összeget eredeti értékre emelni (fedezetfeltöltés). A biz- tosítási szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosí- tási összeggel marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.

VII.6. A biztosítási összeget a biztosító által biztosítási szolgáltatás címén fizetett összeg akkor sem haladhatja meg, ha a térítési kötelezettség több biztosítottat terhel, illetve több személy lép fel kártérítési igénnyel. Amennyiben több személy lép fel kártérí- tési igénnyel és a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg valamennyi követelés kielégítésére nem elegendő, a biztosító a károsultaknak az őket ért kár, illetőleg – ha a kár nem vagy csak a biztosító külön ráfordítása ellenében állapítható meg – a be- csült kár arányában fizet kártérítést.

VIII. Kizárások a kockázatviselés köréből

VIII.1. Nem fedezi a biztosítás

1. a CMR Egyezmény 24. cikke szerinti bevallott értékből, il- letve 26. cikke szerinti különleges kiszolgáltatási érdekből származó károkat;

2. a gépjármű hatóságilag engedélyezett raksúlyának túllépé- séből és méretkorlátozásainak be nem tartásából származó károkat;

3. azon károkat, amelyek úgy következtek be, hogy a szállítás- hoz igénybe vett jármű vagy annak vezetője a forgalomban való részvételhez szükséges hatósági engedélyekkel nem rendelkezett;

4. előre nem látott kényszerítő körülmény, elháríthatatlan aka- dály (vis maior) következményeiként előálló károkat;

5. a szállítmány sajátos belső tulajdonságaiból eredően bekö- vetkező károkat (pl. erjedés, belső romlás, fülledés, pené- szesedés, olvadás, fagyás, stb.);

6. férgek, rágcsálók egyéb kártevők károkozása folytán előálló károkat;

7. sértetlen csomagoláson belül bekövetkezett károkat;

8. az áru csomagolásának a feladás alkalmával kívülről észre nem vehető hiányossága miatt keletkezett károkat;

9. a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (pl. kötbér), a szerződőt, illetve a biztosítottat érintő bírságot, pénzbün- tetést, valamint az egyéb büntető jellegű költségeket, vala- mint a károkozó ezzel kapcsolatos képviseleti költségeit;

10. az előírt szállítási hőmérséklet be nem tartásából eredő ká- rokat, ha a szállítóeszköz nem felel meg a II.3. pontban írt feltételeknek vagy:

– a szállítóeszköz hűtőberendezése már az áru átvétele- kor működésképtelen volt, vagy rendellenesen műkö- dött;

– a szerződő az e kockázatnak megfelelő, megkülönböz- tetett, teljes, időarányos „hűtős” díjat nem fizette meg;

– az áru megfelelő előhűtéséről annak szállítóeszközre történő berakodását megelőzően nem gondoskodtak;

11. a biztosító felé be nem jelentett tehergépjárművek és/vagy vontatók igénybevételével megvalósuló fuvarozások során bekövetkező károkat;

12. azon károkat, amelyek a jármű biztonságos szállításra al- kalmatlan műszaki állapotával vagy azzal összefüggésben merültek fel, hogy a fuvarozó az áru szállítását nem a fuvar- megbízás szerinti kivitelű, felépítményű járművel végezte;

13. azon károkat, amelyek márkavédelemmel kapcsolatos, illet- ve különleges érdekekre, minőségbiztosítási indokokra való hivatkozással, az árumentés illetve valós kárenyhítés megta- gadására visszavezethetően merülnek fel;

14. az áru téves kiszolgáltatásának következményeként előálló károkat;

Téves kiszolgáltatásnak minősül, ha a fuvarozó az árut nem a megfelelő címre vagy nem valóságos címzettnek szolgál- tatta ki.

15. árumentéssel kapcsolatos (kényszerű) raktározás 30 napon túl felmerülő költségeit;

16. az áru megsemmisítése kapcsán felmerülő károkat, költsé- geket;

17. tartálykocsikkal történő fuvarozás során az áru leeresztésé- vel, vagy egyéb módon más áruban, vagyontárgyakban be- következő károkat (pl. keveredés);

18. nyitott szállítóeszközökkel folytatott fuvarozás során az e körülménnyel összefüggésben bekövetkező károkat. (pl. jégeső, nedvesedés, rozsdásodás stb.).

A nyitott szállítóeszközökkel történő fuvarozások során be- következő lopáskárok csak a teljes szállítmány szállítóesz- közzel együtt történő eltulajdonítása esetén térülnek.

19. azon károkat, amelyek úgy következtek be, hogy az árut a nem rendeltetésszerűen tehergépjárművek parkolóhelyéül kiépített helyen megálló járműről tulajdonították el (beleért- ve a szállítóeszközzel együtt történő eltulajdonítás esetét is);

20. azon károkat, amelyek úgy következtek be, hogy a gépko- csivezető a szállítás rendes folyamatát megszakította, az áruval megrakott, leparkolt járművet vagy pótkocsit a szo- kásos várakozási okokon kívüli okból elhagyja;

21. a helyreállított, illetve helyreállítható áru károsodása miatti értékcsökkenés és minden fajta közvetett veszteség formá- jában előálló károkat;

22. hatósági intézkedés következményeiként jelentkező káro- kat;

23. sérelemdíj követelésként felmerülő károkat;

24. a biztosított saját kárát és a biztosított Ptk. 8:1. § 2) pontjá- ban felsorolt hozzátartozóinak okozott károkat;

A biztosított jogi személyek, jogi személyiség nélküli szerve- zetek képviselője, valamint a biztosított cselekvőképtelen és cselekvőképességükben részlegesen korlátozott személyek törvényes képviselője és annak hozzátartozója a biztosítot- tal és annak hozzátartozójával azonos elbírálás alá esik;

25. ha a biztosított jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, akkor a tulajdonosainak okozott kárt a tulajdon százalékos arányában;

26. a biztosított tulajdonában lévő jogi személynek, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezetnek okozott kárt a tulaj- don százalékos arányában;

27. több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak okozott kárát;

28. azt a kárt, amelyért a biztosított nem a szerződésben meg- határozott minőségében felel;

29. azt a kárt, amely a biztosított jogszabályban meghatározott felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyi- latkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapul;

30. azon károkat, melyeket a biztosított (vagy olyan személy, akinek a magatartásáért a magyar jogszabályok értelmében felelősséggel tartozik) bűncselekménnyel, vagy a büntető eljárási rendelkezések alapján lefolytatott közvetítői eljárás- ban létrejött egyezség alapját képező magatartással okoz;

31. az elmaradt vagyoni előnyt;

32. számítógép, vagy számítógépes program hibájával, számí- tógépes vagy egyéb informatikai rendszerek vagy hálózatok ellen elkövetett támadásokkal, csaló informatikai alkalmazá- sokkal és módszerekkel, informatikai rendszerek adatainak eltulajdonításával, számítógépes szoftver, hardver, beépített chip vagy nem számítógép jellegű berendezésbe épített integ- rált áramkör vagy hasonló eszköz hibás dátumfelismerésével, számítógép vagy számítógépes hálózat védelmi rendszeré- nek hiányával vagy elavultságával összefüggésben felmerülő közvetlen vagy közvetett kártérítési igényeket. Védelmi rend- szernek minősül a tűzfal és a vírusvédelmi rendszer együttes megléte, mely rendszer program(ok)ból és hardverekből is felépülhet. Elavultságnak minősül, ha a rendszer három mun- kanapja nem volt frissítve;

33. hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, ionizáló-, és lézersugárzásból eredő károkat, az elektromágneses mezők által okozott károkat, továbbá azon károkat, amelyek nanotechnológiai eljárással készült termékek gyártásával, forgalmazásával, illetve felhasználá- sával összefüggésben merültek fel;

34. a háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rend- bontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben felmerülő károkat.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekmény- nek minősül, különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fe- nyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalom- ban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.

35. azt a kárt, amelynek bekövetkezése azbeszt alkalmazásával, felhasználásával, vagy hatásával bármely módon összefüg- gésbe hozható;

36. a jéggel, szárazjéggel, nitrogénnel és egyéb passzív hűtési technikákkal hűtött áru romláskárait;

37. az áru csomagolásának és biztonságos szállítását szolgáló segédanyagok (göngyölegek, raklapok, rekeszek, rögzítőe- lemek stb. kárait;

38. azon kockázatokat, károkat és követeléseket, melyek az ENSZ, az Egyesült Királyság, az Európai Unió vagy az Ame- rikai Egyesült Államok által alkalmazott embargóba vagy ezen szervezetek, országok egyéb gazdasági, kereskedelmi vagy pénzügyi tiltó vagy korlátozó rendelkezéseibe ütköző magatartásból, tevékenységből erednek vagy azzal bármely módon összefüggésbe hozhatók;

39. azon károkat, amelyek annak következtében állnak elő, hogy a feladó:

– a szükséges okmányokat a fuvarozónak nem adta át vagy nem jól töltötte ki,

– a fuvarozót nem tájékoztatta a küldemény kívülről fel nem ismerhető rendkívüli értékéről, vagy különleges ke- zelésének, szállításának szabályairól,

– a jogszabályban meghatározott biztonsági szabályokat figyelmen kívül hagyta.

VIII.2. A biztosítási fedezet – külön írásos megállapodás vagy a vo- natkozó záradék alkalmazása hiányában – nem terjed ki az alábbi áruk fuvarozására:

– szórakoztató elektronikai, számítástechnikai, híradás- és fototechnikai termékek, navigációs készülékek, ezek alkatrészei, részegységei (ezek az SZZ56 sz. záradék alapján biztosíthatóak),

– színesfémek, nemesfémek (vert és veretlen, megmun- kált és megmunkálatlan formában is), ékszerek, drága- kövek, bankjegyek, minden fajtájú értékpapír, értékcik- kek, okmányok és okiratok,

– muzeális és művészeti értéket képviselő vagyontárgyak, műtárgyak, művészeti alkotások, régiségek,

– dohányáru, égetett szesz, kávé és egyéb jövedéki áruk,

– élőállat (SZZ51 sz. záradék alapján biztosítható),

– túlméretes és azon nehézáruk, melyeknek egyedi töme- ge a 24 000 kg-ot meghaladja,

– gépjárművek, önjáró munkagépek (SZZ52 sz. záradék alapján biztosítható),

– költözködési ingóságok, holttestek, postai küldemények.

Postai küldeménynek minősül különösen az a küldemény, amely feladáskor dokumentáltan nem kerül beazonosításra és feladáskori értéke előzetesen nincs írásban rögzítve.

IX. Önrészesedés

IX.1. A biztosítási szerződésben (biztosítási ajánlaton) feltüntetésre kerülő, abszolút összegben, százalékban vagy e kettő kombi- nációjában meghatározott mértékű önrészesedés a biztosítási szolgáltatás azon része, amelyet a biztosított minden biztosítási esemény kapcsán önmaga visel. A biztosító az önrészesedésnek megfelelő összeget a biztosítási szolgáltatás teljes összegéből vonja le.

IX.2. Az önrészesedés mértéke eltérő megállapodás hiányában

– minden olyan kár esetén, amely a szállítóeszközről törté- nő lopás vagy az egész jármű rakománnyal együtt történő eltulajdonítása során keletkezett, a kár összegének 20%- a, de legalább 100.000 Ft biztosítási eseményenként.

– a szabályozott hőmérsékleten szállított áruk fuvarozása során bekövetkező, az előírt szállítási hőmérséklet be nem tartásából eredő árukárok esetén a kár összegének 25%-a, de legalább 100.000 Ft biztosítási eseményenként.

– tartálykocsikkal történő áruszállítások esetén – lopás kárait kivéve – a kár összegének 10%-a, de legalább

100.000 Ft biztosítási eseményenként.

– egyéb károk esetén az önrészesedés mértéke a kár ösz- szegének 10%-a, de legalább 50.000 Ft biztosítási ese- ményenként.

X. A felek együttműködése

X.1. A szerződő és a biztosított köteles írásban bejelenteni a bizto- sítási kockázat szempontjából lényeges, a közlési kötelezettség körébe vont körülményeket és azok változását, így különösen a biztosítási ajánlaton/szerződésben megjelölt járművek cseré- jét, rendszámcseréjét, illetve további gépjárművek forgalomba állítását, forgalomból történő kivonását azok megtörténte előtt legalább 24 órával.

A be nem jelentett tehergépjárművekkel, vontatókkal meg- valósuló fuvarozások során okozott károkra a biztosítási fe- dezet nem terjed ki.

Az egyes járművek biztosítási fedezet alóli kivonása kizárólag az érdekmúlás hivatalos igazolása mellett történhet (IV.4. pont).

X.2. A szerződő és a biztosított köteles minden tőle telhetőt megtenni a kár megelőzése, illetve annak enyhítése érdekében, így külö- nösen a szállítások megkezdése előtt köteles gondoskodni arról, hogy:

– a gépjárművezető az érintett országok előírásai szerinti, a gépjármű vezetéséhez szükséges érvényes hatósági enge- délyekkel rendelkezzen,

– a gépjármű – valamennyi felszerelésével, alkatrészével együtt – az üzemeltetési és műszaki közlekedésbiztonsági előírásoknak megfelelő, továbbá az érintett áru felvételére és fuvarozására alkalmas állapotban legyen,

– az áru fuvarozását úgy megszervezni, hogy a szállítások a lehető legrövidebb időn belül megvalósulhassanak és lehe- tőség szerint ne essenek a hétvégi forgalomkorlátozások vagy más előre ismert vagy tudható, a folyamatos szállítást lehetetlenné tevő események időszakára.

XI. A szolgáltatási igény bejelentése

XI.1. A biztosított köteles a biztosítónak – haladéktalanul, de leg- később 2 munkanapon belül – bejelenteni a tudomására jutott biztosítási eseményt vagy ha olyan körülményről szerez tudo- mást, amely kárigényre, szolgáltatási igényre adhat alapot.

XI.2. A biztosított köteles továbbá a rendelkezésére álló, a kárese- ményre vonatkozó valamennyi eredeti okmányt (fuvar-, illetve szállítólevelet, fuvarmegbízást, a káreseménnyel kapcsolatos levelezést, áruszámlát, kárjegyzőkönyvet, kárszámlát stb.) a biz- tosítónak megküldeni, valamint a fuvarozásba bevont harmadik féllel szemben a visszkereseti igények érvényesítését megfelelő- en biztosítani, az ehhez szükséges valamennyi eredeti okmányt, bizonylatot a biztosító rendelkezésére bocsátani.

XII. A kárrendezés

XII.1. Amennyiben a kárrendezéshez benyújtott okmányok és a biz- tosítási szerződésben foglaltak alapján a biztosító a biztosított felelősségét megállapította, az igényjogosult által aláírt nyilatko- zat ellenében az elismert kárösszeget 15 napon belül kifizetni tartozik.

XII.2. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elisme- rése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzá- járult vagy azt utólag tudomásul vette, a biztosított bírósági ma- rasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.

XII.3. Ha a biztosító a károsulttal történt megegyezéssel vagy egyéb módon a kárt rendezni tudja, azonban az ügy lezárása a biztosított ellenállása, a kártérítési igény megalapozatlan vitatása miatt meghiúsul, a biztosító a fizetendő biztosítási szolgáltatást a károsult részére rendelkezésre tartja mind- addig, amíg a biztosított nem rendelkezik, illetve az ügy el nem évül. A biztosított alaptalan vitatása miatt felmerülő többletkár, költség és kamat a biztosítottat terheli, ezen költségek megfizetésére a biztosító nem köteles.

XII.4. A biztosító a biztosítási szolgáltatást csak a károsultnak teljesít- heti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító neki teljesítsen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki.

XII.5. A kárkifizetés forintban történik, kivételt képez, ha a kár devizá- ban merült fel és az igényjogosult devizakülföldi.

XIII. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól

XIII.1. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyo- san gondatlan magatartással

a) a szerződő fél vagy a biztosított;

b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzlet- vezetésre jogosult tagjuk vagy a biztosított tevékenység folytatásához közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbí- zottjuk vagy

c) a biztosított jogi személynek a vezető tisztségviselője, cégvezetője, vezető beosztású személy (pl. osztályve- zető, csoportvezető, részlegvezető) vagy a biztosított tevékenység folytatásában közreműködő tagja, munka- vállalója vagy megbízottja okozta.

XIII.2. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából súlyosan gondat- lan magatartásnak minősül, ha

a) a kárért felelős személy a kárt ittas vagy bódító hatású szer hatása alatt lévő állapotban okozta,

b) a biztosított engedély nélkül vagy hatáskörének, feladat- körének túllépésével végzett tevékenysége során vagy a jogszabályoktól, kötelező érvényű szabványoktól, mű- szaki előírásoktól, a megrendelő írásbeli utasításaitól és feltételeitől való tudatos eltéréssel vagy más tudatos kö- telezettségszegéssel okozta a kárt;

c) a biztosított a jogszabályokban, egyéb kötelező ren- delkezésekben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatja tevékenységét és ez a tény a károko- zásban közrehatott;

d) a bíróság jogerős határozata, jogszabály, szerződés (pl. munkaszerződés, kollektív szerződés) vagy munkáltatói rendelkezés (pl. fegyelmi határozat) állapítja meg a sú- lyos vagy tudatos gondatlanság tényét.

XIII.3. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a XIII.1. a)–c) pontban meghatározott személy szándékosan vagy súlyosan gondatlan magatartással nem tesz eleget – az Általános feltételek VII.4. és 5. pont szerinti – kárenyhítési vagy kármegelőzési kötelezettségének, így különösen, ha

a) a biztosított azonos károkozási körülményekkel visz- szatérően okozott kárt, és a biztosító felhívása ellenére a károkozási körülményt nem szüntette meg, noha az megszüntethető lett volna;

b) a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy írásban a kár bekövetkezésének fennálló veszélyére figyelmez- tette, és a kár ezután a szükséges intézkedés hiányában következett be;

c) káresemény bekövetkezésekor a biztosító írásban uta- sítást adott a kár enyhítése érdekében szükséges intéz- kedések megtételére, de a biztosított ennek nem tett eleget.

XIII.4. Amennyiben a szerződő vagy a biztosított – az Általános feltételek VII.1. és 2. pontban szabályozott – közlésre és a változás bejelentésére irányuló kötelezettségeit megsérti, a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél, vagy a biztosított bizonyítja, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:

a) a biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körül- ményt a szerződéskötéskor ismerte vagy

b) a szerződő és/vagy a biztosított változásbejelentési kö- telezettségüket megsértették, de az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény a biztosítás tartama alatt, a biz- tosítási eseményt megelőzően a biztosító tudomására jutott és az 15 napon belül nem élt az Általános feltételek

VII.2.4. pontban szabályozott szerződésmódosítási, illet- ve felmondási lehetőségével, vagy

c) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem ha- tott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

XIII.5. Amennyiben a biztosított az Általános feltételek VIII.1. pont- ban meghatározott kárbejelentési kötelezettségeit nem tel- jesíti, és emiatt lényeges körülmények, így pl. a biztosítási esemény bekövetkezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke és a biztosító szolgáltatását befolyásoló körül- mények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsé- ge nem áll be.

XIV. A biztosító megtérítési igénye

Amennyiben a biztosított más személy károkozó magatartásá- ért kártérítési felelősséggel tartozik, és erre tekintettel a biztosító biztosítási szolgáltatást teljesít, akkor a biztosítót az általa telje- sített biztosítási szolgáltatás erejéig megtérítési igény illeti meg a károkozó személlyel szemben, kivéve, ha a károkozó személy a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.

XV. A Polgári Törvénykönyvtől eltérő szabályok

Tisztelt Ügyfeleink figyelmét külön is felhívjuk a jelen Kü- lönös feltétel azon szabályaira, melyek a hatályos Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől lényegesen eltérnek. A nyo- matékos figyelemfelhívás érdekében ezen rendelkezéseket jelen fejezetben összefoglaltuk.

A fejezet nem tartalmazza jelen Xxxxxxx feltételek azon – a biztosító által alkalmazott korábbi általános szerződési fel- tételtől eltérő – rendelkezéseit, melyek módosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfelelés érdekében került sor.

XV.1. A fedezetfeltöltés jogának kizárása

Jelen feltétel VII.5. pontja szerint – eltérően a Ptk. 6:461. §-ától – a szerződő feleket nem illeti meg a fedezetfeltöltés joga, azaz az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási ese- mény miatt kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeggel marad hatályban a biztosítási szerződés a folyó biztosítási idő- szakra, a szerződő nem jogosult a biztosítási díj megfelelő kiegé- szítésével a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeget eredeti értékére emelni.

XV.2. Biztosítási esemény bejelentésének módja

A Ptk. 6:471. §-ától eltérően a biztosítottnak nem csak írásban van lehetősége a kár bejelentésére, hanem az Általános feltéte- lek VIII.1.1. pontjában meghatározott egyéb kárbejelentési mó- dokon is.

XV.3. Biztosítási esemény bejelentésének határideje

A Ptk 6:471. §-ától eltérően – jelen feltétel XI.1. pontja szerint – a biztosítottnak a biztosítási esemény bejelentésére a biztosítási esemény tudomására jutásától számított 2 munkanap áll rendel- kezésére.

XV.4. Biztosított jogi képviseleti költségeit és a késedelmi kamatot a biztosítási összeg erejéig fedezi a biztosítás

A Ptk. 6:470. § (3) bekezdésétől eltérően – jelen feltétel I.1. pont- ja szerint – a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költ- ségeket és a kamatokat akkor is a biztosítási eseményenkénti és a biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg erejéig, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosító, amennyiben ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják.

XV.5. A biztosító mentesülésének korlátozása

A Ptk. 6:464. § (1) bekezdésétől eltérően – jelen feltétel XIII.2. pontja szerint – a biztosító a károkozó biztosított súlyos gon- datlanságának kizárólag a szerződésben megállapított eseteiben mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól.

Belföldi közúti árufuvarozói felelősségbiztosítás különös feltételei (BÁF)

I. A biztosítási esemény

I.1. A biztosító jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés keretében azoknak a károknak a biztosítási szerződésben meg- határozott biztosítási összeg erejéig történő megtérítésére vállal kötelezettséget, amelyekért a biztosított – fuvarozói minőségben

– a Magyarország területén fuvarozott idegen vagyontárgyakban keletkezett károkért a magyar jog szabályai, azaz, a 120/2016. (VI. 7.) Korm. rendeletben hivatkozott, 1971. évi 3. törvényere- jű rendelettel kihirdetett CMR Egyezményben meghatározottak szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

I.2. A biztosítási esemény továbbá olyan, másnak okozott kár miatti kártérítési kötelezettség, amelyet a magyar jog szerint jelen szer- ződés biztosítottjának kell teljesítenie, és amelynek a teljesítése alól a biztosítottat a biztosító – biztosítási díj fizetése ellenében

– jelen feltételben, a kiegészítő feltételekben és a külön feltéte- lekben meghatározottak szerint mentesíti.

I.3. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Soro- zatkárnak tekintendők az egyazon károkozói magatartásból, il- letve okból eredő, valamint az azonos okra visszavezethető, de eltérő időpontokban bekövetkezett károk, ha az ok és okozat kö- zötti összefüggés jogi, gazdasági vagy műszaki vonatkozásban fennáll, függetlenül attól, hogy több károsult lép fel kártérítési igénnyel.

II. A kockázatviselés tárgya

II.1. A biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mér- tékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat olyan, a biztosítási szerződésben meghatározott minőségében okozott

– károk megtérítése alól, amelyekért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik;

– a magyar jog szerint köteles.

II.2. A biztosító kockázatviselése kizárólag a biztosítási ajánlaton, il- letve kötvényben rendszám szerint megjelölt tehergépjárművek- kel és vontatókkal, valamint az ezekhez kapcsolt bármely (saját vagy idegen tulajdonú) pót- és félpótkocsival, a biztosított által, saját nevében végzett fuvarozásokra terjed ki.

II.3. A biztosítási fedezet kiterjed:

– a ponyvás és zárt (dobozos) felépítményű, valamint kon- ténerszállító és cserefelépítményes járművekkel folytatott fuvarozások során bekövetkező árukárokra, valamint konté- neres áruszállítás esetén, a bekövetkező árukárok mellett a szállított konténerek elveszésének, valamint balesetből ere- dő sérülésének káraira.

– tartálykocsikkal és nyitott szállítóeszközökkel történő áru- szállításokra,

– szabályozott hőmérsékleten történő fuvarozás során bekö- vetkező árukárokra, beleértve az ilyen szállítások során be- következő, az előírt szállítási hőmérséklet be nem tartásából eredő árukárokat is, feltéve, hogy a szerződő e kockázat

külön díját megfizette és hogy a szállítás a szükséges hő- mérséklet biztosítására, a hőmérséklet folyamatos regiszt- rálására, valamint a hőmérsékleti adatok minimum 30 napos megőrzésére és reprodukálására alkalmas berendezéssel ellátott járművel (hűtőkocsival) történt és a biztosított a vo- natkozó regisztrált adatokat a biztosító rendelkezésére bo- csátja,

III. A kockázatviselés területi hatálya

A jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés a bizto- sított minden olyan kizárólag Magyarország területén végzett fuvarozási szerződés alapján végzett tevékenységére fedezetet nyújt, amely áruknak közúton, járművel, díj ellenében végzett fu- varozására irányul.

IV. A kockázatviselés kezdete és megszűnése

IV.1. Az egyes szállítások vonatkozásában a biztosító kockázatvi- selése

– akkor veszi kezdetét, amikor a fuvarozó a küldeményt fuva- rozás céljából a feladótól átvette,

– kiterjed a fuvarozás szokásos lebonyolítására, beleértve a szállítással közvetlenül összefüggő, szokásos és szükség- szerű várakozásokat,

– akkor ér véget, amikor a fuvarozó az árut a címzettnek, vagy a címzett rendelkezése vagy más rendelkezésre jogosult utasítása szerint kiszolgáltatta.

Vontatott járművekkel történő áruszállítások esetén, a biz- tosító kockázatviselése – a fentiek figyelembevétele mellett is – legkorábban a pót-, illetve félpótkocsi teherautóra /von- tatóra történő kapcsolásával kezdődik és legkésőbb a sze- relvény szétkapcsolásával ér véget.

– a fuvarozó az áru átvételét követően a fuvarozás teljesí- tése céljából nem indult el, a lerakóhelyre történő közle- kedést nem kezdte meg, vagy

– a megkezdett áruszállítás rendes folyamatát a fuvaro- zással járó szokásos várakozási okoktól (pl. kötelező pihenőidő, áru átadással – átvétellel kapcsolatos admi- nisztráció intézése, személyes szükségletek stb.) eltérő okból megszakította, kivéve, ha ezekre valamely a fuva- rozó hatáskörén kívül eső, az áru átvételének időpontjá- ban még nem ismert, a szállítás tartama alatt felmerülő, kényszerítő körülmény miatt került sor.

IV.3. A szerződés hatálya alatt forgalomba állított újabb tehergépjár- művek, vontatók igénybevételével megvalósuló fuvarozások vo- natkozásában, a biztosító kockázatviselése az adott jármű bizto- sítási fedezetbe vonása, azaz a jármű biztosítóhoz történt igazolt bejelentésének napját követő nap „0” órájától veszi kezdetét.

IV.4. A szerződés hatálya alatt az egyes járművek biztosítási fedezet alóli kivonása kizárólag az érdekmúlás hivatalos igazolása mel- lett történhet.

ve a felek nyilatkozatával, mely szerint a lejáró bérleti szereződés a lejáratot követően nem kerül megújításra.

A biztosító kockázatviselése az érdekmúlást kiváltó esemény napján, „0” órakor szűnik meg.

V. A biztosítási díj

V.1. A biztosítási díj a biztosítási ajánlaton és/vagy kötvényben rend- szám szerint megjelölt tehergépjárművekre és/vagy vontatókra – külön-külön, az egyes járművekhez igényelt káreseményenkénti biztosítási összegek és a kockázati körülmények alapján kerül meghatározásra (mint pl. fuvarozások területi hatálya, fuvarozott áruféleségek jellege: szórakoztató elektronika, hűtött áru stb.) A szerződő által használt /üzemeltetett pótkocsik, félpótkocsik da- rabszáma a díjat nem befolyásolja.

V.2. A teljes biztosítási díj az V.1. pont szerint meghatározott, jármű- venkénti éves díjak összege.

VI. A biztosító szolgáltatása

E feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés keretében a biztosító megtéríti:

a) a szállított áruban bekövetkező károkat, amelyek vonatkozá- sában a kártérítés összege nem haladhatja meg:

– a hatályos jogszabályok szerinti, fuvarozó felelőssé- gének felső határaként megjelölt mértéket azaz, a 120/2016. (VI. 7.) Korm. rendeletben hivatkozott, 1971. évi 3. törvényerejű rendelettel kihirdetett CMR Egyez- ményben meghatározottak szerint, a fuvarozott külde- mény hiányzó, illetve sérült részének bruttó súlya szerin- ti, kilogrammonkénti 8,33 SDR-t,

– az áru számla szerinti értékét (új áru esetén) ,

– vagy bizonyított, káridőponti avult értékét (használt áru esetében)

b) javítással helyreállítható károknál a felmerült javítási és hely- reállítási költséget. Ha a javítás és helyreállítás értékemelke- déssel jár, a biztosító a kártérítésből a kár tárgyának avult- ságával arányos értékemelkedés összegét levonja. A károk összegéből a hasznosítható maradványok értéke teljes ösz- szegben levonásra kerül.

c) a szállított konténerek baleseti kárai esetén azok javításának költségeit az avulás figyelembevételével, lopáskár esetén azok káridőponti értékét,

d) a fuvarozás során, azzal összefüggésben, igazoltan felmerült fuvardíj és egyéb költségek árukárral arányos részét,

e) az árukár megállapításához, elhárításához és enyhítéséhez szükséges ráfordítások közvetlen költségeit, valamint azon többletköltségeket, melyek a szerződés szerinti rendeltetési helyre történő továbbfuvarozás során keletkeztek, feltéve, hogy azok e szerződés hatálya alá tartozó káreseménnyel kapcsolatosan merültek fel, indokoltak voltak és ésszerű ke- retek között mozogtak.

A biztosító a fenti költségeket együttesen biztosítási esemé- nyenként legfeljebb 1.000.000 Ft összeg erejéig téríti meg.

f) a szállítóeszközre, illetve szállítóeszközről történő fel- és le- rakodások során bekövetkező károkat (feltéve, hogy a rako- dás a biztosított felelősségére történt, azaz, a megbízó és fuvarozó között létrejött írásos megállapodás a rakodást a fuvarfeladat részeként rögzíti) – kivéve az olyan emelő-, il- letve rakodóeszközökkel történő rakodások esetét amelyek használata engedélyhez kötött és ilyennel a biztosított alkal- mazottja nem rendelkezett.

A biztosító a rakodásból eredő károkat együttesen évente legfeljebb 2.000.000 Ft összeg erejéig téríti meg.

A szállítóeszközre/-ről történő fel- és lerakodásoktól eltérő, további rakodási műveletek nem biztosítottak (pl. gépek te- lepítése, bontása, szerelése stb.)

g) az áru késedelmes kiszolgáltatásából eredően, bizonyítottan bekövetkezett károkat xxx. a fuvardíj erejéig.

VII. A biztosítási összeg

VII.1. Az VI. pontban megjelölt károk és költségek megtérítésére csak a biztosítási ajánlaton és/vagy kötvényben feltüntetett biztosítási összegek keretén belül kerülhet sor.

VII.3. A biztosító szolgáltatásának éves felső határa:

– ha a biztosítási ajánlaton és/vagy kötvényben feltüntetett gépjárművekhez rendelt káreseményenkénti biztosítási ösz- szegek eltérőek, a legmagasabb káreseményenkénti összeg háromszorosa,

– ha a gépjárművekhez rendelt káreseményenkénti biztosítási összegek azonosak, az alkalmazott összeg háromszorosa, de

– az előzőek figyelembevétele mellett sem haladhatja meg a

30.000.000 Ft-ot.

VII.4. Amennyiben a hatályos jogszabályok szerint hivatkozott CMR Egyezmény 24., illetve 26. cikkének megfelelően a feladó a fuva- rozóval az áru bruttó súlyának magasabb kg-onkénti kártérítési értékében állapodik meg, úgy az a biztosító számára csak ab- ban az esetben kötelező, ha a magasabb értéket a fuvarlevélbe bejegyezték és a biztosító külön előzetes, írásos megállapodás alapján biztosítási fedezetet nyújtott.

VII.6. A biztosítási összeget a biztosító által biztosítási szolgáltatás cí- mén fizetett összeg akkor sem haladhatja meg, ha a térítési kö- telezettség több biztosítottat terhel, illetve több személy lép fel kártérítési igénnyel. Amennyiben több személy lép fel kártérítési igénnyel és a káreseményenkénti biztosítási összeg valamennyi követelés kielégítésére nem elegendő, a biztosító a károsultak- nak az őket ért kár, illetőleg – ha a kár nem vagy csak a biztosító külön ráfordítása ellenében állapítható meg – a becsült kár ará- nyában fizet kártérítést.

VIII. Kizárások a kockázatviselés köréből

VIII.1. Nem fedezi a biztosítás

1. azon károkat, amelyek a gépjármű hatóságilag engedélye- zett raksúlyának túllépéséből és méretkorlátozásainak be nem tartásából származnak,

2. azon károkat, amelyek úgy következtek be, hogy a jármű vagy annak vezetője a forgalomban való részvételhez szük- séges hatósági engedélyekkel nem rendelkezett;

3. az előre nem látott kényszerítő körülmény, elháríthatatlan akadály (vis maior) következményeiként előálló károkat;

4. a szállítmány sajátos belső tulajdonságaiból eredően bekö- vetkező károkat (pl.: erjedés, belső romlás, fülledés, pené- szesedés, olvadás, fagyás, stb.);

5. férgek, rágcsálók egyéb kártevők károkozása folytán előálló károkat;

6. a sértetlen csomagoláson belül bekövetkező károkat;

7. az áru csomagolásának a feladás alkalmával kívülről észre nem vehető hiányossága miatt keletkező károkat;

8. a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (pl. kötbér), a szerződőt, illetve a biztosítottat érintő bírságot, pénzbün- tetést, valamint az egyéb büntető jellegű költségeket, vala- mint a károkozó ezzel kapcsolatos képviseleti költségeit;

9. az előírt szállítási hőmérséklet be nem tartásából eredő ká- rokat, ha a szállítóeszköz nem felel meg a II.3. pontban írt feltételeknek vagy:

– az áru megfelelő előhűtéséről annak szállítóeszközre történő berakodását megelőzően nem gondoskodtak.

– a szállítóeszköz hűtőberendezése már az áru átvétele- kor működésképtelen volt, vagy rendellenesen műkö- dött;

– a szerződő az e kockázatnak megfelelő, megkülönböz- tetett, teljes, időarányos „hűtős” díjat nem fizette meg;

10. a biztosító felé be nem jelentett tehergépjárművek és/vagy vontatók igénybevételével megvalósuló fuvarozások során bekövetkező károkat;

11. azon károkat, amelyek a jármű biztonságos szállításra al- kalmatlan műszaki állapotával vagy azzal összefüggésben merültek fel, hogy a fuvarozó az áru szállítását nem a fuvar- megbízás szerinti kivitelű, felépítményű járművel végezte;

12. azon károkat, amelyek márkavédelemmel kapcsolatos, vagy különleges érdekekre, minőségbiztosítási indokokra való hi- vatkozással, az árumentés illetve valós kárenyhítés megta- gadására visszavezethetően merülnek fel;

13. az áru téves kiszolgáltatásának következményeként előálló károkat;

Téves kiszolgáltatásnak minősül, ha a fuvarozó az árut nem a megfelelő címre vagy címzettnek szolgáltatta ki.

14. árumentéssel kapcsolatos (kényszerű) raktározás 30 napon túl felmerülő költségeit;

15. az áru megsemmisítése kapcsán felmerülő károkat, költsé- geket;

16. tartálykocsikkal történő fuvarozás során az áru leeresztésé- vel, vagy egyéb módon más áruban, vagyontárgyakban be- következő károkat (pl. keveredés);

17. nyitott szállítóeszközökkel folytatott fuvarozás során az e körülménnyel összefüggésben bekövetkező károkat. (pl. jégeső, nedvesedés, rozsdásodás stb.). A nyitott szállítóesz- közökkel történő fuvarozások során bekövetkező lopáská- rok csak a teljes szállítmány szállítóeszközzel együtt történő eltulajdonítása esetén térülnek.

18. azon károkat, amelyek úgy következtek be, hogy az árut a nem rendeltetésszerűen tehergépjárművek parkolóhelyéül kiépített helyen megálló járműről tulajdonították el (beleért- ve a szállítóeszközzel együtt történő eltulajdonítás esetét is);

19. azon károkat, amelyek úgy következtek be, hogy a gépko- csivezető a szállítás rendes folyamatát megszakította, az áruval megrakott, leparkolt járművet vagy pótkocsit a szo- kásos várakozási okokon kívüli okból elhagyja;

20. a helyreállított, ill. helyreállítható áru károsodása miatti ér- tékcsökkenés és minden fajta közvetett veszteség formájá- ban előálló károkat;

21. hatósági intézkedés következményeiként jelentkező károkat;

22. sérelemdíj követelésként felmerülő károkat;

23. a biztosított saját kárát és a biztosított Ptk. 8:1. § 2) pontjá- ban felsorolt hozzátartozóinak okozott károkat;

A biztosított jogi személyek, jogi személyiség nélküli szerve- zetek képviselője, valamint a biztosított cselekvőképtelen és cselekvőképességükben részlegesen korlátozott személyek

törvényes képviselője és annak hozzátartozója a biztosítot- tal és annak hozzátartozójával azonos elbírálás alá esik;

24. ha a biztosított jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, akkor a tulajdonosainak okozott kárt a tulajdon százalékos arányában;

25. a biztosított tulajdonában lévő jogi személynek, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezetnek okozott kárt a tulaj- don százalékos arányában;

26. több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak okozott kárát;

27. azt a kárt, amelyért a biztosított nem a szerződésben meg- határozott minőségében felel;

28. azt a kárt, amely a biztosított jogszabályban meghatározott felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyi- latkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapul;

29. azon károkat, melyeket a biztosított (vagy olyan személy, akinek a magatartásáért a magyar jogszabályok értelmében felelősséggel tartozik) bűncselekménnyel, vagy a büntető eljárási rendelkezések alapján lefolytatott közvetítői eljárás- ban létrejött egyezség alapját képező magatartással okoz;

30. az elmaradt vagyoni előnyt;

31. számítógép, vagy számítógépes program hibájával, számí- tógépes vagy egyéb informatikai rendszerek vagy hálózatok ellen elkövetett támadásokkal, csaló informatikai alkalmazá- sokkal és módszerekkel, informatikai rendszerek adatainak eltulajdonításával, számítógépes szoftver, hardver, beépített chip vagy nem számítógép jellegű berendezésbe épített in- tegrált áramkör vagy hasonló eszköz hibás dátumfelisme- résével, számítógép vagy számítógépes hálózat védelmi rendszerének hiányával vagy elavultságával összefüggés- ben felmerülő közvetlen vagy közvetett kártérítési igénye- ket. Védelmi rendszernek minősül a tűzfal és a vírusvédelmi rendszer együttes megléte, mely rendszer program(ok)ból és hardverekből is felépülhet. Elavultságnak minősül, ha a rendszer három munkanapja nem volt frissítve;

32. hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, ionizáló-, és lézersugárzásból eredő károkat, az elektromágneses mezők által okozott károkat, továbbá azon károkat, amelyek nanotechnológiai eljárással készült termékek gyártásával, forgalmazásával, illetve felhasználá- sával összefüggésben merültek fel;

33. a háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rend- bontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben felmerülő károkat;

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekmény- nek minősül, különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fe- nyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalom- ban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.

34. azt a kárt, amelynek bekövetkezése azbeszt alkalmazásával, felhasználásával, vagy hatásával bármely módon összefüg- gésbe hozható;

35. a jéggel, szárazjéggel, nitrogénnel és egyéb passzív hűtési technikákkal hűtött áru romláskárokat;

36. az áru csomagolásának és biztonságos szállítását szolgáló segédanyagok (göngyölegek, raklapok, rekeszek, rögzítőe- lemek stb. kárait;

37. azon kockázatokat, károkat és követeléseket, melyek az ENSZ, az Egyesült Királyság, az Európai Unió vagy az Ame- rikai Egyesült Államok által alkalmazott embargóba vagy ezen szervezetek, országok egyéb gazdasági, kereskedelmi

vagy pénzügyi tiltó vagy korlátozó rendelkezéseibe ütköző magatartásból, tevékenységből erednek vagy azzal bármely módon összefüggésbe hozhatók;

38. azon károkat, amelyek annak következtében állnak elő, hogy a feladó:

– a szükséges okmányokat a fuvarozónak nem adta át vagy nem jól töltötte ki,

– a fuvarozót nem tájékoztatta a küldemény kívülről fel nem ismerhető rendkívüli értékéről, vagy különleges ke- zelésének, szállításának szabályairól,

– a jogszabályban meghatározott biztonsági szabályokat figyelmen kívül hagyta.

VIII.2. A biztosítási fedezet – külön írásos megállapodás vagy a vo- natkozó záradék alkalmazása hiányában – nem terjed ki az alábbi áruk fuvarozására:

– szórakoztató elektronikai, számítástechnikai, hiradás- és fototechnikai termékek, navigációs készülékek, ezek alkatrészei, részegységei (ezek az SZZ56 sz. záradék alapján biztosíthatóak),

– színesfémek, nemesfémek (vert és veretlen, megmun- kált és megmunkálatlan formában is), ékszerek, drága- kövek, bankjegyek, minden fajtájú értékpapír, értékcik- kek, okmányok és okiratok,

– muzeális és művészeti értéket képviselő vagyontárgyak, műtárgyak, művészeti alkotások, régiségek,

– dohányáru, égetett szesz, kávé és egyéb jövedéki áruk,

– élőállat (SZZ51 sz. záradék alapján biztosítható),

– túlméretes és azon nehézáruk, melyeknek egyedi töme- ge a 24 000 kg-ot meghaladja,

– gépjárművek, önjáró munkagépek, (SZZ52 sz. záradék alapján biztosítható)

– költözködési ingóságok, holttestek, postai küldemé- nyek,

Postai küldeménynek minősül különösen az a kül- demény, amely feladáskor dokumentáltan nem kerül beazonosításra és feladáskori értéke előzetesen nincs írásban rögzítve.

IX. Önrészesedés

IX.2. Az önrészesedés mértéke eltérő megállapodás hiányában

– minden olyan kár esetén, amely a szállítóeszközről tör- ténő lopás vagy az egész jármű rakománnyal együtt tör- ténő eltulajdonítása során keletkezett, a kár összegének 20%-a, de legalább 100.000 Ft biztosítási eseményen- ként.

– a szabályozott hőmérsékleten szállított áruk fuvarozása során bekövetkező, az előírt szállítási hőmérséklet be nem tartásából eredő árukárok esetén a kár összegének 25%-a, de legalább 100 000 Ft biztosítási eseményen- ként.

– tartálykocsikkal történő áruszállítások esetén – lopás kárait kivéve – a kár összegének 15%-a, de legalább

50.000 Ft biztosítási eseményenként.

– egyéb károk esetén az önrészesedés mértéke a kár ösz- szegének 10%-a, de legalább 50.000 Ft biztosítási ese- ményenként.

X. A felek együttműködése

X.1. A szerződő és a biztosított írásban bejelenteni köteles a bizto- sítási kockázat szempontjából lényeges, a közlési kötelezettség körébe vont körülményeket és azok változását, így különösen:

A biztosítási ajánlaton/szerződésben megjelölt járművek cseré- jét, rendszámcseréjét, illetve további gépjárművek forgalomba állítását, forgalomból történő kivonását azok megtörténte előtt legalább 24 órával.

A be nem jelentett tehergépjárművekkel és vontatókkal megvalósuló fuvarozások során okozott károkra a biztosítá- si fedezet nem terjed ki.

Az egyes járművek biztosítási fedezet alóli kivonása kizárólag az érdekmúlás hivatalos igazolása mellett történhet (IV.4. pont).

X.2. A szerződő és a biztosított köteles minden tőle telhetőt megtenni a kár megelőzése, illetve annak enyhítése érdekében, így külö- nösen:

A szállítások megkezdése előtt köteles gondoskodni arról, hogy:

– a gépjárművezető a gépjármű vezetéséhez szükséges érvé- nyes hatósági engedélyekkel rendelkezzen,

XI. A szolgáltatási igény bejelentése

XI.1. A biztosított köteles a biztosítónak – haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül – bejelenteni a tudomásá- ra jutott biztosítási eseményt, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely kárigényre, szolgáltatási igényre adhat alapot.

XII. A kárrendezés

XII.4. A biztosító a biztosítási szolgáltatást csak a károsultnak teljesít- heti.

A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító neki tel- jesítsen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki.

XII.5. A kárkifizetés minden esetben forintban történik.

XIII. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól

XIII.1. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyo- san gondatlan magatartással

a) a szerződő fél vagy a biztosított;

b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzlet- vezetésre jogosult tagjuk vagy a biztosított tevékenység folytatásához közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbí- zottjuk vagy

c) a biztosított jogi személynek a vezető tisztségviselője, cégvezetője, vezető beosztású személy (pl. osztályve- zető, csoportvezető, részlegvezető) vagy a biztosított tevékenység folytatásában közreműködő tagja, munka- vállalója vagy megbízottja okozta.

XIII.2. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából súlyosan gondat- lan magatartásnak minősül, ha

a) a kárért felelős személy a kárt ittas vagy bódító hatású szer hatása alatt lévő állapotban okozta,

b) a biztosított engedély nélkül vagy hatáskörének, feladat- körének túllépésével végzett tevékenysége során vagy a jogszabályoktól, kötelező érvényű szabványoktól, mű- szaki előírásoktól, a megrendelő írásbeli utasításaitól és feltételeitől való tudatos eltéréssel vagy más tudatos kö- telezettségszegéssel okozta a kárt;

c) a biztosított a jogszabályokban, egyéb kötelező ren- delkezésekben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatja tevékenységét és ez a tény a károko- zásban közrehatott;

d) a bíróság jogerős határozata, jogszabály, szerződés (pl. munkaszerződés, kollektív szerződés) vagy munkáltatói rendelkezés (pl. fegyelmi határozat) állapítja meg a sú- lyos vagy tudatos gondatlanság tényét.

XIII.3. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a XIII.1. a)–c) pontban meghatározott személy szándékosan vagy súlyosan gondatlan magatartással nem tesz eleget – az Általános feltételek VII.4. és 5. pont szerinti – kárenyhítési vagy kármegelőzési kötelezettségének, így különösen, ha

a) a biztosított azonos károkozási körülményekkel visz- szatérően okozott kárt, és a biztosító felhívása ellenére a károkozási körülményt nem szüntette meg, noha az megszüntethető lett volna;

b) a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy írásban a kár bekövetkezésének fennálló veszélyére figyelmez- tette, és a kár ezután a szükséges intézkedés hiányában következett be;

c) káresemény bekövetkezésekor a biztosító írásban uta- sítást adott a kár enyhítése érdekében szükséges intéz- kedések megtételére, de a biztosított ennek nem tett eleget.

XIII.4. Amennyiben a szerződő vagy a biztosított – az Általános feltételek VII.1. és 2. pontban szabályozott – közlésre és a változás bejelentésére irányuló kötelezettségeit megsérti, a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél, vagy a biztosított bizonyítja, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:

a) a biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körül- ményt a szerződéskötéskor ismerte vagy

b) a szerződő és/vagy a biztosított változásbejelentési kö- telezettségüket megsértették, de az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény a biztosítás tartama alatt, a biz- tosítási eseményt megelőzően a biztosító tudomására jutott és az 15 napon belül nem élt az Általános feltételek

VII.2.4. pontban szabályozott szerződésmódosítási, illet- ve felmondási lehetőségével, vagy

c) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem ha- tott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

XIII.5. Amennyiben a biztosított a – az Általános feltételek VIII.1. pontban meghatározott – kárbejelentési kötelezettsége- it nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények, így pl. a biztosítási esemény bekövetkezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke és a biztosító szolgáltatását befo- lyásoló körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

XIV. A biztosító megtérítési igénye

XV. A Polgári Törvénykönyvtől eltérő szabályok

Tisztelt Ügyfeleink figyelmét külön is felhívjuk a jelen Kü- lönös feltétel azon szabályaira, melyek a hatályos Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől lényegesen eltérnek. A nyo- matékos figyelemfelhívás érdekében ezen rendelkezéseket jelen fejezetben összefoglaltuk.

A fejezet nem tartalmazza jelen Xxxxxxx feltételek azon – a biztosító által alkalmazott korábbi általános szerződési fel- tételtől eltérő – rendelkezéseit, melyek módosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfelelés érdekében került sor.

XV.1. A fedezetfeltöltés jogának kizárása

Jelen feltétel VII.4. pontja szerint – eltérően a Ptk. 6:461. §-ától – a szerződő feleket nem illeti meg a fedezetfeltöltés joga, azaz az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási ese- mény miatt kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeggel marad hatályban a biztosítási szerződés a folyó biztosítási idő- szakra, a szerződő nem jogosult a biztosítási díj megfelelő kiegé- szítésével a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeget eredeti értékére emelni.

XV.2. Biztosítási esemény bejelentésének módja

A Ptk. 6:471. §-ától eltérően a biztosítottnak nem csak írásban van lehetősége a kár bejelentésére, hanem az Általános feltéte- lek X.1.1. pontjában meghatározott egyéb kárbejelentési módo- kon is.

XV.3. Biztosítási esemény bejelentésének határideje

XV.4. Biztosított jogi képviseleti költségeit és a késedelmi kamatot a biztosítási összeg erejéig fedezi a biztosítás

XV.5. A biztosító mentesülésének korlátozása

Záradékok

Nemzetközi és belföldi közúti árufuvarozói (CMR, BÁF) felelősségbiztosí- tások esetén – amennyiben a biztosítási szerződés az alábbi záradékok- ra történt hivatkozással jön létre - a biztosítás előzőek szerinti feltételei a megjelölt záradékban rögzítettek szerint módosulnak.

SZZ10 Területi hatály kiterjesztése

Jelen záradék alapján a biztosítási fedezet kiterjed a biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázati körök esetében az európai szá- razföldre az Ural-hegység vonaláig, beleértve Nagy-Britannia, Írország, valamint Törökország ázsiai részét.

SZZ34 GPS

A biztosított fuvarozásban részt vevő gépjárműszerelvényének MABISZ minősítésű, a szerződés területi hatályának megfelelő lefedettségű műholdas gépjárműkövető (GPS) rendszerrel kell rendelkeznie, melynek a károk bekövetkezésének időpontjában igazolhatóan működőképes állapotban kell lennie.

A gépjárművek GPS rendszerének minimálisan a következő szolgáltatásokat kell nyújtania:

– 24 órás távfelügyelet

– online kapcsolat a távfelügyeleti központtal

– pánikgomb

– szerelvény szétkapcsolásának jelzése

– raktérnyitás jelzése (csak zárt, dobozos felépítményű jármű esetében)

– jelkimaradás jelzése

– adatok mentése, min. 30 napos visszakereshetőséggel.

SZZ50 Kabotázs

1. A biztosítási fedezet, a nemzetközi közúti árufuvarozói felelős- ségbiztosítás (CMR felelősségbiztosítás) különös feltételeinek kiegészítéseként (Magyarország kivételével) kiterjed az Európai Unió államainak területén végzett (helyi értelemben belföldi) ún.

„kabotázs“ fuvarozásokra is.

2. A biztosító szolgáltatásának biztosítási eseményenkénti maxi- muma kabotázs fuvarozások esetében is az egyes járművekre, a biztosítási ajánlaton és kötvényben megjelölt biztosítási ösz- szeg, kivéve a Németország területén végzett fuvarozások ese- tét, ahol 600.000 EUR, de semmiképp sem haladhatja meg a CMR Egyezményben a fuvarozó felelősségének felső határaként megjelölt, a fuvarozott küldemény hiányzó, illetve sérült részé- nek bruttó súlya szerint számított, kilogrammonkénti 8,33 SDR-t, sem az adott ország területén érvényes, vonatkozó jogszabályok szerinti, kilogrammonként térítendő mértéket.

3. Jelen záradék alkalmazásával a biztosító szolgáltatásának éves felső határa 600.000 EUR-ra módosul – de ezen belül, a „nem kabotázs” fuvarozások esetében változatlanul a vonatkozó külö- nös (CMR) feltételek VII.3. pontja szerinti.

4. A záradék alkalmazása nem jelenti az adott ország helyi, fu- varozásokra vonatkozó törvényi szabályozásának való meg- felelést, az eltérésekből eredő többlet kötelezettségekre a biztosítási fedezet nem terjed ki.

SZZ51 Élőállat szállítása

1. A biztosítási fedezet a Különös feltételektől eltérően és az aláb- biak szerint kiterjed élőállat és az ezek szállítására szolgáló cso- magolási egységek (szállító láda, rekesz stb.) szállítására is.

2. A biztosító kockázatviselése kizárólag a fuvarozónak felróható okok miatt bekövetkező:

– a szállítóeszközt ért balesetből eredő,

– a magaságkorlátozások be nem tartása miatt bekövetkező és

– a teljes szállítmány vagy teljes csomagolási egységnyi áru (és csomagolási egységek) lopáskáraira terjed ki.

3. A biztosítási fedezet nem terjed ki:

– a csomagolási egységen belüli hiánykárokra (részlopás);

– az állatok természetes elhullása, esetleges fulladása okozta károkra;

– szállítás közbeni fertőzések, betegségek vagy védőol- tások hatása, illetve ez utóbbiak esetleges hiánya miatt bekövetkező károkra;

– a szállítóeszköz hirtelen fékezése vagy irányváltása mi- att bekövetkező károkra, sérülésekre,

– a szállítások során bekövetkező sérülések miatt szüksé- gessé váló gyógykezelések vagy kényszervágások külön költségeire;

– klímaberendezés meghibásodása miatti károkra, akkor sem ha ez a szállítóeszközt ért balesettel összefüggés- ben következett be, illetve a klímaberendezés hibás be- állítása miatti károkra,

– naposcsibék, tojások, lovak és különleges értékű tenyé- szállatok szállítására.

SZZ52 Gépjárművek, önjáró munkagépek szállítása

1. A biztosítási fedezet a feltételektől eltérően és az alábbiak szerint kiterjed:

– személygépkocsik, gépjárművek, önjáró munkagépek, szál- lítására,

– új személygépkocsik szállítása esetében – évi max.

3.000.000 Ft limitösszeg erejéig azok szállítóeszközön/tré- leren történő elhelyezése, fel- és leállása/gördülése közben, a szállítóeszközzel/trélerrel vagy annak részével, vagy azon elhelyezett tárggyal történt ütközésből eredően bekövetkező töréskáraira, feltéve, hogy az, a biztosított (szállításban részt vevő gépjárművezetője) felelősségére történt.

A járművekről a szállítás megkezdése előtt (trélerre rakottan, rögzített állapotban) a felvételek készítésének időpontját is iga- zoló fotó (mobiltelefonnal is elfogadott) vagy filmfelvételeknek kell készülniük, melyeket a biztosított, biztosítási esemény bekö- vetkezése esetén köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani.

A felvételek készítésének módja:

– egy-egy „átnézeti” (távoli) kép a szállítóeszközről átlósan, megmutatva annak rendszámát is

– és egy-egy közeli kép az egyes, szállított járművekről, azok- nak legalább két-két oldaláról.

Használt járművek töréskárai csak abban az esetben térülnek, ha a felvételek alapján igazolható azok szállítás tartama alatti be- következése.

2. A biztosított, a szállított járművek állapotát minden átvételnél és kiszolgáltatásnál ellenőrizni köteles.

A szállított járműveken észlelt sérülések esetén ezekről jegyző- könyvnek, továbbá a felvételek készítésének időpontját is igazo- ló fotó vagy filmfelvételeknek is kell készülniük. A jegyzőkönyv tartalmát a járművezetőnek, valamint az átadó, átvevő képvise- lőjének aláírásukkal igazoltan ellenőrizniük, az eltéréseket, fenn- tartásaikat pedig írásban jelezniük kell.

A jegyzőkönyveket és a felvételeket kár esetén a biztosító ren- delkezésére kell bocsátani.

3. A feltételek kizárásain túl, nem terjed ki a fedezet:

– autómentési (ill. jármű-mentési) tevékenységre,

– kavicsfelverődés, jégeső, nedvesedés (beázás) és ennek kö- vetkezményi káraira (pl. rozsdásodás, dohosodás stb.),

– karcolás, horzsolás és egyéb esztétikai sérülések káraira. (Esztétikai sérülésnek minősül a festés, fényezés rétegeire korlátozódó sérülés)

– a szállított járművek önjáró mozgása, mozgatása, rakodása, szállítóeszközön/tréleren történő elhelyezése, fel- és leállá- sa/gördülése közben bekövetkező töréskárokra, kivéve, ha új személygépkocsik szállításáról van szó (1. pont).

– az indulási vagy célállomáson/telephelyen elhelyezett álló (tárolt) járművekben okozott károkra.

4. Helyreállítható károk esetében kizárólag a javítás költségei té- rülnek. Nem terjed ki a biztosítási fedezet a sérülésekből eredő névleges értékcsökkenésre és más következményi kárra.

A biztosító – az Általános feltételek VII. fejezetében foglaltak alapján – az együttműködési kötelezettség 1–2. pontok szerinti megsértése esetén mentesülhet a biztosítási szolgáltatás teljesí- tése alól.

5. A szerződő/biztosított önrészesedése:

– lopáskárok esetén a károk összegének 20%-a, de min.

50.000 Ft /(szállított) gépjármű /káresemény

– egyéb károk esetén a károk összegének 10%-a, de min.

50.000 Ft/(szállított) gépjármű /káresemény.

SZZ53 Kiemelt értékek szállítása

Jelen záradék alkalmazásával létrejött biztosítási szerződés esetében a biztosítási fedezet kizárólag az alábbi feltételek teljesülése esetén áll fenn.

– A szállításoknak két sofőrös fuvarozással és teljesen zárt (dobozos vagy hűtős) felépítményű, az SZZ34 sz. záradék- ban leírtak szerinti GPS-szel felszerelt fuvareszközzel kell történniük.

– A szállítások során a kényszerű okok (pl. műszaki hiba) miatti megállásoktól eltekintve megállni csak jól kivilágított, kame- rázott, forgalmas benzinkúton vagy őrzött parkolóban – max. 45 percre – szabad.

– A jármű nem maradhat őrizetlenül. A megállások tartama alatt a járművezetők egyikének lezárt ajtók és ablakok mel- lett a jármű vezetőfülkéjében kell tartózkodnia.

– A 45 percnél hosszabb tartamú megállás időtartama alatt a biztosítási fedezet csak abban az esetben áll fenn, ha az (számlával) igazoltan őrzött parkolóban történt.

– A gépjárművezetőknek működőképes mobiltelefonnal kell rendelkezniük, melynek a szállítás tartama alatt mindvégig bekapcsolt állapotban kell lennie.

SZZ55 Égetett szeszes ital, kávé fuvarozása

A biztosítási fedezet a vonatkozó feltételektől eltérően pótdíj el- lenében – az alábbiak szerint, de az egyéb kizárások érvényben hagyásával, kiterjed az égetett és más szeszes italok, kávé szál- lítására.

Nemzetközi fuvarozások (CMR) esetén a biztosítási ajánlaton és kötvényben megjelölt kártérítési limiten belül, a biztosító koc- kázatviselésének káreseményenkénti maximuma és éves felső határa a fenti áruféleségek tekintetében együttesen 50.000 EUR fuvareszközönként.

Belföldi fuvarozások esetén a biztosítási ajánlaton és kötvény- ben megjelölt kártérítési limiten belül a biztosító kockázatviselé- sének káreseményenkénti maximuma és éves felső határa a fenti áruféleségek tekintetében együttesen 2.000.000 Ft fuvareszkö- zönként.

SZZ56 Szórakoztató elektronika fuvarozása

1. A biztosító kockázatviselése (a 3. pontban írt kivételekkel) kiter- jed szórakoztató elektronikai, számítástechnikai, híradástech- nikai, fototechnikai termékek, navigációs készülékek és ezek alkatrészeinek, részegységeinek fuvarozására, a következő fel- tételek teljesülése mellett.

2. A szállításoknak:

– ponyvás gépjárművel és járművenként két fő sofőr alkalma- zásával, vagy

– zárt (dobozos vagy hűtős) felépítményű gépjárművel, egy fő sofőrrel,

– az SZZ34 záradékban részletezettek szerinti GPS rendszer- rel rendelkező járművekkel kell történniük.

A biztosító kockázatviselésének éves felső határa a fenti áru- féleségek tekintetében a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeggel azonos. Amennyiben a biztosított járműveire megálla- pított biztosítási eseményenkénti biztosítási összegek eltérőek, úgy az éves biztosítási összeg a legmagasabb biztosítási ese- ményenkénti biztosítási összeggel azonos.

3. Külön megállapodás hiányában a biztosítási fedezet a fenti feltételek teljesülése esetén sem terjed ki hordozható tele- kommunikációs eszközök és hordozható számítástechnikai eszközök szállítására.

4. A biztosított önrészesedése a különös feltételekben foglaltaktól eltérően szórakoztató elektronikai, számítástechnikai, híradás- technikai, fototechnikai termékek navigációs készülékek és ezek alkatrészeinek, részegységeinek vonatkozásában:

– ponyvás felépítményű gépjárművekkel történő szállítások során bekövetkező lopás és hiánykárok esetében a kár ösz- szegének 25%-a, de legalább 200.000 Ft/biztosítási ese- mény.

Egyéb károk esetén a kár összegének 10%-a, de min.

200.000 Ft/biztosítási esemény.

– zárt (dobozos vagy hűtős) felépítményű gépjárművekkel történő szállítások során bekövetkező lopás és hiánykárok esetében a kár összegének 20%-a, de legalább 100.000 Ft/ biztosítási esemény. Egyéb károk esetén: a kár összegének 10%-a, de min. 100 000 Ft/biztosítási esemény.

Az önrész a kártérítés összegéből minden esetben levonásra kerül.

Közúti árufuvarozók vagyoni biztosíték biztosításának különös feltételei

I. A biztosítási esemény

Jelen feltétel alapján biztosítási eseménynek minősül az áruto- vábbítási szolgáltatás időtartama alatt a biztosított által díj elle- nében végzett közúti árutovábbítási tevékenység körében felme- rülő azon fizetési kötelezettség, amelyet a biztosított nem teljesít és a jogosult erre tekintettel igényt érvényesít.

II. A kockázatviselés tárgya

A biztosító jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés keretében vállalja, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a biztosítási összeg erejéig teljesíti azokat a fizetési kötele- zettségeket, pénzügyi követeléseket, amelyek a biztosítottat a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett sze- mélyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenység- ről, továbbá az ezzel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. (XII.7.) Kormányrendelet (továbbiakban Ren- delet) alapján terhelik.

A jelen feltételek alapján létrejött biztosítás a Rendelet 12. § (5) bekezdése alapján, a 12. § (1) bekezdés a) pontjában megha- tározott mértékű, a biztosított megfelelő pénzügyi helyzetének meglétét tanúsító vagyoni biztosítékként szolgál.

III. A biztosított

Az Általános feltételek I.3. pontjának rendelkezéseit az e fejezet- ben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

Biztosított az a biztosítási ajánlaton feltüntetett egyéni vállalkozó (természetes személy), jogi személy vagy jogi személyiség nél- küli szervezet, amely megfelel a Rendeletben előírt feltételeknek és rendelkezik a közúti közlekedési szolgáltatási tevékenység folytatásához szükséges, a közlekedési hatóság által kiadott közúti árutovábbítási engedéllyel vagy árutovábbítási közösségi engedéllyel vagy ilyen engedélyek iránti kérelmet nyújtott be a hatósághoz és azt a későbbiekben megkapja.

IV. A kockázatviselés területi hatálya

A biztosítás hatálya belföldi közúti árutovábbítási engedély ese- tén Magyarország területére, nemzetközi árutovábbítási közös- ségi engedély esetén ez utóbbi engedélyes területére terjed ki.

V. A biztosítási szerződés létrejötte, kockázatviselés kezdete, a biztosítási szerződés megszűnése

A biztosítási szerződés létrejötte, a kockázatviselés kezdete és a szerződés megszűnése tekintetében az Általános feltételek ren- delkezéseit az e fejezetben foglalt kiegészítésekkel kell megfele- lően alkalmazni.

V.1. A létrejött szerződésről a biztosító fedezetigazolást állít ki, felté- ve, hogy a szerződő annak teljes évi díját megfizette.

V.2. A biztosító kockázatviselése a szerződő által a biztosítási ajánla- ton a kockázatviselés kezdeteként megjelölt napon akkor veszi kezdetét, ha a biztosított közúti árutovábbítási vagy árutovábbí- tási közösségi engedéllyel rendelkezik.

V.3. A kockázatviselés kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint a biztosított területileg illetékes közlekedési hatóság által kiállított közúti árutovábbítási vagy árutovábbítási közösségi engedélyé- nek kelte.

V.4. Megszűnik a biztosítási szerződés, ha a biztosított közúti áruto- vábbítási engedélyét vagy árutovábbítási közösségi engedélyét a területileg illetékes közlekedési hatóság visszavonta, illetve ha a biztosított közúti árutovábbítási tevékenységet folytató vállal- kozását megszünteti vagy szünetelteti, vagy ha a gépjárműpark bekövetkezett változásainak eredményeként a biztosított már csak 3,5 tonna össztömeg alatti járművekkel rendelkezik.

A biztosítási szerződés megszűnéséről, illetve a biztosítási ösz- szeg csökkenéséről a biztosító a közlekedési hatóságot haladék- talanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül írásban tájékoztatja. A szerződő ezen adatok tekintetében mentesíti a biztosítót a titoktartási kötelezettsége alól.

VI. A biztosítási összeg

VI.1. Jelen biztosítási feltételek értelmében a biztosító kockázatviselé- sének felső határa, mint biztosítási összeg, a Rendeletben meg- határozott saját tőke követelmény mértéke, vagyis a biztosított közúti árutovábbítói kapacitása tekintetében egy használatban lévő gépjármű(szerelvény) esetén legalább 9.000 EUR-nak, ille- tőleg minden további gépjármű(szerelvény) esetén 5.000 EUR- nak megfelelő összeg.

Az euróban megjelölt érték forintösszegének meghatározásánál mindig az előző év október első munkanapján érvényes és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett árfolyam az irányadó.

VI.2. A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítá- si esemény miatt kifizetett összeggel csökken. A szerződő nem jogosult az éves biztosítási díj megfelelő kiegészítésé- vel a biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeget eredeti értékre emelni (fedezetfeltöltés). A biztosítási szer- ződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg- gel marad hatályban a folyó biztosítási időszakra, kivéve, ha a biztosított a biztosító által kifizetett összeget visszatéríti.

VI.3. A biztosítási összeg szerződés hatálya alatti csökkentésére csak az érdekmúlás hivatalos igazolása mellett van lehetőség.

Ilyen igazolásnak minősül a vontató vagy tehergépjármű eladá- sát igazoló szerződés másolata, vagy ezek forgalomból történt végleges (vagy ideiglenes) kivonását igazoló okmány, határozat másolata, vagy a bérleti szerződésé, amely igazolja a bérbevétel lejártát, kiegészítve a felek nyilatkozatával, mely szerint a lejáró bérleti szereződés a lejáratot követően nem kerül megújításra.

VII. A biztosítási díj

VII.1. A biztosítási díj a biztosító díjszabása alapján, a Rendeletben meghatározottak szerint, a használatban lévő, rendszám szerint bejelentett szerelvények (= tehergépkocsik, nyerges szerelvé- nyek esetén pedig a nyerges vontatók) száma alapján számított biztosítási összeg figyelembevételével kerül meghatározásra.

VII.2. A szerződő a megállapított és biztosítási ajánlaton feltüntetésre került díjat, éves díjfizetési ütem mellett köteles megfizetni, kivé- telt képez, ha egy szerződésen belül a vagyoni biztosíték bizto- sításon kívül, a Különös feltételek szerinti egyéb biztosítást (pl. CMR, BÁF) is kötöttek.

VII.3. A biztosítási díj, a szerződés hatálya alatt, a szerződő használat- ban lévő járműveinek (szerelvényeinek) számától függően, a biz- tosítási összeg változásait követve emelkedik, illetve csökken.

VIII. A biztosító szolgáltatása

VIII.1. A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítási szerződés hatá- lya alatt esedékessé vált és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 30 napon belül a biztosítónak bejelentett, biztosítási ese- ménynek minősülő fizetési kötelezettségekre terjed ki, melyek a biztosítottat a Rendelet szerint terhelik, feltéve, hogy a biztosított a szerződés hatálya alatt érvényes közúti árutovábbítási enge- déllyel vagy árutovábbítási közösségi engedéllyel rendelkezik.

VIII.2. A biztosító a biztosítási összeg keretén belül téríti meg a veszte- ségeket, azonban a biztosító utasításai következtében felmerült költségeket, a biztosító még abban az esetben is megtéríti, ha ezek az összegek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási ösz- szeget meghaladják.

A kár megelőzésére és kármegállapításra fordított költséget ellenkező kikötés hiányában a biztosított fizeti. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

VIII.3. Amennyiben a biztosító a biztosítási összeg terhére kifizetést tel- jesít, jogosult az általa kifizetett összeg megtérítését követelni a biztosítottól.

A biztosított köteles a biztosító által teljesített kifizetésekre a kifi- zetés napjától a visszafizetés napjáig terjedő időszakra a Polgári Törvénykönyvben meghatározott késedelmi kamatot fizetni.

IX. Kizárások a kockázatviselés köréből

IX.1. Nem fedezi a biztosítás azon károkat és követeléseket

1. amelyeket a biztosított nem közúti árutovábbítói minőségé- ben okozott, illetve amelyek e tevékenységével közvetlen összefüggésbe nem hozhatóan merültek fel;

2. amelyek a Rendelet 12. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a tevékenység megkezdéséhez és a zavartalan üzletvitelhez előírt megfelelő pénzügyi helyzetre vonatkozó feltételen kí- vül a közúti árutovábbítási vagy árutovábbítási közösségi engedély kiadásának egyéb feltételi hiánya mellett követ- keztek be;

3. amelyek a biztosított Rendeletben előírt kötelezettségénél szigorúbb, szerződésben vagy más jogszabályban előírt kötelezettségére vagy azok nem teljesítésére, valamint egy- oldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségére ve- zethetők vissza;

4. amelyek a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása, áru- fuvarozói felelősségbiztosítás, illetve bármely más biztosítás alapján megtérülhetnek és amelyekre az általános biztosítá- si gyakorlat szerint biztosítási szerződés köthető – függetle- nül attól, hogy a biztosított kötött-e ilyet;

5. a biztosított vám, illetve egyéb garanciavállalásával, vagy a fuvarozó vállalkozás felvett hiteleinek visszafizetésével kap- csolatos követelések formájában merültek fel;

6. amelyek a be nem jelentett gépjárművel végzett fuvarteljesí- tés során, illetve ehhez kapcsolódóan következtek be;

7. amelyek érvényes közúti árutovábbítási, illetve árutováb- bítási közösségi engedély hiányában, díj ellenében végzett közúti árutovábbítás során vagy ennek következményeként merültek fel;

8. árufuvarozási és biztonsági előírásoknak a szerződő vagy a biztosított részéről fennálló megszegése miatt következtek be;

9. amelyek a biztosítási szerződés megszűnését követő 30 na- pon belül nem kerültek bejelentésre;

10. melyek az ENSZ, az Egyesült Királyság, az Európai Unió vagy az Amerikai Egyesült Államok által alkalmazott embargóba vagy ezen szervezetek, országok egyéb gazdasági, keres- kedelmi vagy pénzügyi tiltó vagy korlátozó rendelkezéseibe ütköző magatartásból, tevékenységből erednek vagy azzal bármely módon összefüggésbe hozhatók.

X. Önrész

A jelen különös feltételek szerint létrejött szerződések esetén, a biztosítási összeg terhére történő kifizetés összegéből a biztosí- tó nem von le önrészesedést.

XI. A felek együttműködése

XI.1. A szerződő és a biztosított köteles írásban bejelenteni a bizto- sítási kockázat szempontjából lényeges, a közlési kötelezettség körébe vont körülményeket és azok változását, így különösen:

– A biztosító kérésére köteles átadni a tárgyévet megelőző évre vonatkozó auditált mérlegét és eredménykimutatását.

– Amennyiben a biztosított a biztosítási ajánlat kitöltésének időpontjában érvényes közúti árutovábbítási vagy áruto- vábbítási közösségi engedéllyel nem rendelkezik, annak a területileg illetékes közlekedési hatóság által történt későbbi kiállítását követően a kézhezvételtől számított 5 napon belül köteles átadni a biztosítónak az engedély másolati példá- nyát.

– A közúti árutovábbítási vagy árutovábbítási közösségi en- gedély hatályát, érvényességét érintő minden körülményt, így különösen annak bármely okból történő visszavonását, felfüggesztését vagy visszaszolgáltatását köteles a biztosí- tónak 2 munkanapon belül bejelenteni.

– Minden olyan körülményt, eseményt, ami a Rendeletben elő- írt megfelelő pénzügyi helyzetet veszélyeztetheti köteles 8 napon belül a biztosítónak bejelenteni.

– A biztosítási ajánlaton megjelölt járművek cseréjét, rend- számcseréjét illetve további gépjárművek forgalomba állítá- sát, forgalomból történő kivonását köteles azok megtörténte előtt legalább 24 órával bejelenteni a biztosítónak.

A be nem jelentett járművekkel történő fuvarozással kapcsolat- ban felmerülő károkra a biztosítási fedezet nem terjed ki.

Az egyes járművek biztosítási fedezet alóli kivonása kizárólag az érdekmúlás hivatalos igazolása mellett történhet.

XII. A szolgáltatási igény bejelentése

A biztosított köteles a biztosítónak – haladéktalanul, de leg- később 2 munkanapon belül – bejelenteni a tudomására ju- tott biztosítási eseményt vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely szolgáltatási igényre adhat alapot.

XIII. Kárrendezés

XIII.1. Jelen feltételek szerint létrejött szerződés alapján a biztosítónak joga, hogy helytállási kötelezettségének teljesítésével összefüg- gésben saját kockázatára, a biztosított nevében megtegyen min- den olyan intézkedést és nyilatkozatot, amit szükségesnek tart, illetve hogy a biztosítottnak utasításokat adjon.

XIII.2. A biztosító a kárt attól az időponttól számított 30 napon belül té- ríti meg, amikor a helytállási kötelezettségének tényére és nagy- ságára vonatkozó valamennyi irat hozzá beérkezett.

XIII.3. A biztosító a biztosítási összeg terhére teljesített kifizetés idő- pontjáról és mértékéről írásban tájékoztatja a területileg illetékes közlekedési hatóságot.

XIV. Egyéb rendelkezések

XIV.1. Amennyiben a jelen feltételek szerint létrejött biztosítási szerző- dés hatálya alatt a Rendelet módosítása a biztosított kötelezett- ségét növelte, úgy a biztosító kockázatviselése e többlet kötele- zettségre nem terjed ki, ebben az esetben a biztosított jogosult a biztosítási szerződés módosítását kezdeményezni, vagy a szer- ződést azonnali hatállyal felmondani.

XIV.2. A Polgári Törvénykönyvtől eltérő szabályok

Tisztelt Ügyfeleink figyelmét külön is felhívjuk a jelen Kü- lönös feltétel azon szabályaira, melyek a hatályos Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől lényegesen eltérnek. A nyo- matékos figyelemfelhívás érdekében ezen rendelkezéseket jelen fejezetben összefoglaltuk.

A fejezet nem tartalmazza jelen Xxxxxxx feltételek azon – a biztosító által alkalmazott korábbi általános szerződési fel- tételtől eltérő – rendelkezéseit, melyek módosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfelelés érdekében került sor.

XIV.2.1. A fedezetfeltöltés jogának kizárása

Jelen feltétel VI.2. pontja szerint – eltérően a Ptk. 6:461. §-ától – a szerződő feleket nem illeti meg a fedezetfeltöltés joga, azaz az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási ese- mény miatt kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeggel marad hatályban a biztosítási szerződés a folyó biztosítási idő- szakra, a szerződő nem jogosult a biztosítási díj megfelelő kiegé- szítésével a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeget eredeti értékére emelni.

Közúti árufuvarozók balesetbiztosításának kiegészítő feltételei

A Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban biztosító) vállalja, hogy biztosítási díj megfizetése ellenében, a szerződési feltételben meghatározott bizto- sítási esemény bekövetkezése esetén – a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerinti – biztosítási szolgáltatást nyújt.

A biztosítási szerződésnek részét képezi a biztosítási ajánlat és kötvény, ezek hatályos kiegészítései és ezekben hivatkozott egyéb feltételek, zára- dékok is.

Jelen feltételek szerint létrejött kiegészítő balesetbiztosítás kizárólag a Sztráda közúti árufuvarozói biztosítás általános feltételei (további- akban: általános feltétel) és az ahhoz kapcsolódóan létrejött Nem- zetközi közúti árufuvarozói felelősségbiztosítás különös feltételei (továbbiakban: CMR felelősségbiztosítás) vagy a Belföldi közúti áru- fuvarozói felelősségbiztosítás különös feltételei (továbbiakban: BÁF) vagy a Közúti árufuvarozók vagyoni biztosíték biztosításának különös feltételei (továbbiakban: vagyoni biztosíték biztosítás) szerint meg- kötött biztosítással (a CMR felelősségbiztosítás, a BÁF, valamint a vagyoni biztosíték biztosítás továbbiakban röviden és összefoglaló néven: alapbiztosítások) együtt, az alapbiztosítás(ok) megkötésével egyidejűleg, vagy a már érvényesen létrejött alapbiztosítás(ok) mellé

– módosító biztosítási ajánlat alapján – köthető meg.

Jelen kiegészítő balesetbiztosítási feltételben, valamint az alapbiztosí- tás(ok) függvényében a Sztráda közúti árufuvarozói biztosítás általános feltételeiben és a CMR felelősségbiztosítás, a BÁF és/vagy a vagyoni biz- tosíték biztosítás különös feltételeiben (továbbiakban röviden és össze- foglaló néven: alapbiztosítási feltételek) nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései, valamint az egyéb hatályos magyar jogszabályok az irányadóak.

A jelen kiegészítő balesetbiztosítási feltételek és az alapbiztosítási feltéte- lek esetleges eltérése esetén a jelen kiegészítő balesetbiztosítási feltéte- lekben foglaltak az irányadók.

I. Biztosított, kedvezményezett

I.1. Biztosított: A jelen kiegészítő feltételek szempontjából bizto- sított az a 18. életévét betöltött gépjárművezető, aki a biztosí- tási ajánlaton a biztosított mezőben megjelölt jogi személlyel (a továbbiakban: fuvarozó) munkaviszonyban áll és a kötvényen feltüntetett rendszámú gépjárművet (vontatót, tehergépkocsit) – a szerződő utasítására és nevében eljárva, menetlevéllel vagy egyéb okirattal igazoltan (a továbbiakban: hivatalosan) – vezeti, illetve a vele egy gépjárműben hivatalosan utazó, 18. életévét betöltött további legfeljebb egy fő gépkocsikísérő (gépjárműve- zető).

A szerződés megkötéséhez és módosításához a biztosított hozzájárulása nem szükséges.

I.2. Kedvezményezett: A biztosítási szerződés kedvezményezett- je(i) a biztosított életében esedékes szolgáltatások tekintetében a biztosított, a biztosított halála esetén teljesítendő szolgáltatá- sok tekintetében a biztosított örököse(i).

II. A biztosítás időbeli és területi hatálya

II.1. Jelen kiegészítő feltételre hivatkozással létrejött szerződés al- kalmazásában a biztosító kockázatviselésének időbeli hatálya a biztosítottnak a kockázatviselés tartama alatt bekövetkező munkahelyi, valamint munkahelyi úti balesete, mellyel ösz- szefüggésben az V. fejezetben meghatározott biztosítási események valamelyike bekövetkezik, így különösen:

a) a gépjárművel való közlekedése közben bekövetkező bal- esete,

b) a gépjárműre történő le- és felszállása során bekövetkező balesete,

c) a be- és kirakodás közben bekövetkező balesete,

d) a rakomány biztonságos elhelyezése, illetve a rakomány rögzítése közben bekövetkező balesete,

e) a gépjármű külső/belső takarítása, vagy mosatása során be- következő balesete,

f) a gépjármű tankolása során bekövetkező balesete,

g) a telephelyre történő beállás és a parkolás irányításával oko- zati összefüggésben álló balesete,

h) az árufuvarozással kapcsolatos dokumentáció, adminisztrá- ció intézése közben balesetet szenved,

i) a gépjármű szükséges napi karbantartása közben balesetet szenved (pl. égőcsere, folyadékszint-, keréknyomás mérés, szélvédő folyadék, hűtőfolyadék, olaj utántöltés, defekt ese- tén kerékcsere). Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az olyan gépjárműszerelésre (még akkor sem, ha a szerződő kifejezett utasítására történt), amelyhez a gépjárművezető- nek nincs meg a szükséges szakképzettsége, védőfelszere- lése, vagy amelynek biztonságos elvégzése kizárólag szer- vizben biztosítható.

j) a menetlevélen feltüntetett időtartam alatt bekövetkező, a mindennapi szükségletek elvégzése közben, vagy azzal ösz- szefüggésben elszenvedett balesete (pl. étkezés; nemzet- közi útnál tisztálkodás, vásárlás, szálláshelyen bekövetkező baleset).

Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése a munkavég- zéssel össze nem függő balesetekre, illetve a mindennapi szükségletek kielégítésével össze nem függő balesetekre, így különösen a pihenőidőben történő sportolás, kirándulás, strandolás, városnézés, szórakozás, látogatás közben be- következő balesetekre.

II.2. A biztosító kockázatviselésének területi hatálya az egész világra kiterjed.

III. A kockázatviselés kezdete és megszűnése

III.1. A biztosítás kockázatviselésének kezdetét és megszűnését az Általános feltételek III. pontja tartalmazza.

III.2. A biztosító kockázatviselése az alapbiztosítási szerződéssel egyidejűleg kötött kiegészítő balesetbiztosítás vonatkozásában az alapbiztosítási feltételekben megjelölt időpontban kezdődik meg.

III.4. Az alapbiztosítási szerződés tartama alatt igényelt kiegészítő balesetbiztosítás esetén a biztosító kockázatviselése a módosí- tó biztosítási ajánlat érvényes megtételét követő nap 0. órájában kezdődik meg, feltéve, hogy a szerződő a kiegészítő balesetbiz- tosítás díját a biztosító részére ezen időpontig megfizette. Ennek hiányában a biztosító kockázatviselése a biztosítási díj biztosító részére történő megfizetését követő nap 0. órájával kezdődik. A szerződés módosítása esetén a biztosító kockázatviselése az egyes gépjárművek (vontatók, tehergépkocsik) vonatkozásában:

– az adott jármű biztosítási szerződés hatálya alá történő be- vonása esetén, a bejelentés napját követő nap 00.00 órától veszi kezdetét,

– a jármű biztosítási szerződés hatálya alóli történő kivoná- sa esetén, a bejelentés napján szűnik meg, az érdekmúlás okának (jármű eladása, forgalomból történő kivonása stb.) hivatalos igazolása mellett.

IV. A biztosítási díj

IV.1. A biztosítás díja a szerződésben regisztrált gépjárművek (vonta- tók és tehergépjárművek) száma alapján kerül meghatározásra.

IV.2. A biztosítási díj fizetésével kapcsolatos rendelkezések részletes leírását az Általános feltételek VI. pontja tartalmazza.

IV.3. A biztosító kockázatviselése alatt a járművek forgalomba állítá- sa vagy forgalomból történt kivonása esetén a biztosítási díj is a kockázatviselés kezdetéhez, illetve megszűntéhez igazodva emelkedik illetve csökken.

V. A biztosítási események

V.1. Baleseti halál: biztosítási esemény az a biztosítás tartama alatt bekövetkezett baleset (jelen kiegészítő feltételek XI.1), melynek következtében a biztosított a balesetet követő egy éven belül meghal.

V.2. Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás: biztosítási esemény az a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett bal- eset (jelen kiegészítő feltételek XI.1.), melynek következtében a biztosított maradandó egészségkárosodást szenved.

Egészségkárosodásnak tekintendő az olyan testi és/vagy szellemi működőképesség-csökkenés, mely a szokásos életvi- telt korlátozza.

Maradandó az egészségkárosodás akkor, ha az orvosilag ki- alakultnak, stabilnak tekinthető. Ha az egészségkárosodás mér-

V.8. Poggyász és ruházat sérülése: biztosítási esemény az a koc- kázatviselés tartama alatt bekövetkezett baleset (jelen kiegészítő feltételek XI.1.), melynek következtében a biztosított 8 napon túl gyógyuló, orvosi ellátást igénylő sérülést szenved, és a baleset következtében a biztosított ruházatában, poggyászában kár ke- letkezik.

V.9. A biztosítási események bekövetkezésének időpontja a bal- eset időpontja.

VI. A biztosító szolgáltatása

VI.1. A biztosítási szolgáltatásokhoz tartozó biztosítási összegeket az alábbi táblázat tartalmazza:

Biztosítási szolgáltatások Biztosítási összegek

Baleseti halál 3 000 000 Ft

téke még folyamatosan változik, de a baleset napjától számított 2 év eltelt, akkor a baleset napjától számított 2 év letelte után a biztosító orvosszakértője megállapítja az igazolhatóan fennálló

Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás

3 000 000 Ft

egészségkárosodás mértékét, melyet a biztosító a szolgáltatási kötelezettsége és a szolgáltatás mértéke szempontjából a bal- eset következményeként kialakult maradandó egészségkároso- dásnak tekint. A maradandó egészségkárosodás megállapítása során a munkaképesség megváltozása, és/vagy a sporttevé- kenység abbahagyásának kényszere nem irányadó. A baleset következtében kialakuló hátrányos esztétikai következmények

Csonttörés 30 000 Ft

28 napon túl gyógyuló sérülés 30 000 Ft

Baleseti költségtérítés 30 000 Ft

Baleseti kórházi napi térítés 3 000 Ft

Baleseti műtéti térítés 300 000 Ft

és egyéb (szociális, anyagi, stb.) hátrányok önmagukban nem képezhetik maradandó egészségkárosodásra vonatkozó szol- gáltatási igény alapját.

Poggyász és ruházat balesetből

eredő sérülése

30 000 Ft

V.3. Csonttörés: biztosítási esemény az a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett baleset (jelen kiegészítő feltételek XI.1.), melynek következtében a biztosított csonttörést, csontrepedést szenved. Jelen különös feltételek szempontjából a fogtörés nem minősül csonttörésnek.

V.4. 28 napon túl gyógyuló sérülés: biztosítási esemény az a koc- kázatviselés tartama alatt bekövetkezett baleset (jelen kiegészítő feltételek XI.1.), melynek következtében a biztosított 28 napon túl gyógyuló sérülést szenved. Jelen kiegészítő feltételek szem- pontjából 28 napon túl gyógyulónak minősül az a sérülés, mely- nek következtében a biztosított a baleset miatt a baleset napjától számított egy éven belül legalább 28 egymást követő naptári na- pon orvos által igazoltan munkavégzésre képtelen.

V.5. Baleseti költségtérítés: a biztosító a biztosítási összeg erejé- ig megtéríti a biztosítottnak az alábbi, Magyarországon kiállított számlával igazolt költségeit, feltéve hogy azok a baleset követ- kezményeként lépnek fel (jelen kiegészítő feltételek XI.1.),:

– mentési költségek

– szállítási költségek

– fogászati költségek

– gyógyászati segédeszközök beszerzésének a költségei.

V.6. Baleseti kórházi napi térítés: biztosítási esemény az a kocká- zatviselés tartama alatt bekövetkezett baleset (jelen kiegészítő feltételek XI.1.), melynek következtében a biztosított kórházi (je- len kiegészítő feltételek XI.2.) fekvőbeteg-ellátásban részesül, amennyiben az orvosilag szükséges.

Jelen biztosítás szempontjából kórházi fekvőbeteg-ellátásban részesül az a személy, akit orvosi ellátás igénybevétele céljából a kórházba több napra szólóan úgy vesznek fel, hogy a személy a kórházi felvétel és elbocsátás napja között minden éjszakát a kórházban tölt az orvosi ellátással összefüggésben. A kórházi felvétel több napra szól, ha a kórházból való elbocsátás későbbi napon történt, mint a kórházi felvétel. A kórházi fekvőbeteg-el- látás esetén a biztosító szolgáltatása (jelen kiegészítő feltételek VI.7.) szempontjából a kórházi ellátás első napja a kórházi fel- vétel napja, a kórházi ellátás utolsó napja a kórházból történő elbocsátás napja.

V.7. Baleseti műtéti térítés: biztosítási esemény a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett baleset (jelen kiegészítő feltételek XI.1.), melynek következtében a biztosított műtétre (jelen kiegé- szítő feltételek XI.2.) szorul, ha az orvosilag szükséges.

VI.2. Baleseti halál: a biztosító a V.1. pontban meghatározott bizto- sítási esemény bekövetkezése esetén – jogalap fennállásakor – a VI.1 pontban megadott biztosítási összeget téríti a haláleseti szolgáltatásra jogosult kedvezményezett részére.

VI.3. Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás: a biztosító a V.2. pontban meghatározott biztosítási esemény bekövetkezé- se esetén – jogalap fennállásakor – a VI.1 pontban megadott biz- tosítási összegnek a maradandó egészségkárosodás mértékével megegyező százalékát nyújtja szolgáltatásként.

A biztosító kizárólag maradandó egészségkárosodás (jelen kie- gészítő feltételek V.2.) fennállása esetén teljesít szolgáltatást.

A maradandó egészségkárosodás mértékét a biztosító orvosa állapítja meg a jelen kiegészítő feltételekhez kapcsolódó 1. szá- mú mellékletben foglalt táblázat alapján.

Ha az egészségkárosodás mértéke a táblázat alapján nem álla- pítható meg, úgy a szolgáltatást a testi és/vagy szellemi épség orvosi szempontból csökkent mértéke alapján kell megállapítani.

A baleset előtt már maradandóan károsodott, nem ép szer- vek, testrészek a korábbi károsodás mértékéig a biztosításból kizártak.

Az Orvosszakértői intézet (a mindenkor hatályos magyar jogsza- bályokban meghatározott, az egészségkárosodás (egészségi állapot) mértékének megállapítására jogosult szerv) szakvélemé- nyében, illetve a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatá- ban megállapított egészségkárosodás mértéke, a biztosító or- vosa által megállapítandó egészségkárosodás mértékénél, és a biztosító által nyújtandó szolgáltatási összeg meghatározásánál nem irányadó. A biztosítót az egészségkárosodás maradandó jellegének, illetve a maradandó egészségkárosodás mértékének megállapítása tekintetében más orvosszakértői testületek hatá- rozata, szakvéleménye nem köti.

Egy biztosítási esemény következményeként megállapított maradandó egészségkárosodás mértéke nem lehet nagyobb 100%-nál.

Ha a biztosított az egészségkárosodás véglegessé válása előtt meghal, az egészségkárosodás olyan mértéke után teljesítendő a szolgáltatás, amely a legutolsó orvosi vizsgálat anyaga alapján a biztosító orvosának megállapítása szerint figyelembe vehető.

Maradandó egészségkárosodásra vonatkozó szolgáltatási igény nem támasztható, ha a biztosított a balesetet követő 15 napon belül meghal.

Ha a biztosító a szolgáltatási kötelezettségét már megállapította, de a szolgáltatásként fizetendő összeg nagysága még nem ál- lapítható meg, a biztosított követelheti a biztosítótól a tényállás alapján neki minimálisan járó összeg kifizetését.

VI.4. Csonttörés: a biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén – jogalap fennállásakor –, balesetenként a törések szá- mától függetlenül – a VI.1. pontban megadott biztosítási össze- get téríti.

VI.5. 28 napon túl gyógyuló sérülés: a biztosító a biztosítási ese- mény bekövetkezése esetén – jogalap fennállásakor –, a VI.1. pontban megadott biztosítási összeget téríti. Egy balesetből eredően a biztosítási összeg egyszer fizethető ki.

VI.6. Baleseti költségtérítés: a biztosító a V.5. pontban meghatáro- zott biztosítási esemény bekövetkezése esetén a VI.1 pontban megadott biztosítási összeg erejéig a Magyarországon kiállított számla alapján téríti a kedvezményezett részére.

VI.7. Baleseti kórházi napi térítés: a biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén – jogalap fennállásakor –, a baleset nap- jától számított két éven belül bekövetkező, a baleseti következ- mények elhárítása miatt szükséges kórházi fekvőbeteg-ellátásra, az ellátási napokra (jelen kiegészítő feltételek V.6.) nyújt szolgál- tatást.

A szolgáltatás összege a kórházi fekvőbeteg-ellátás tartama alatt, a VI.1. pontban megadott biztosítási összegnek és a kór- házi ellátási napok számának a szorzata.

Az intenzív osztályon történő ellátás napjaira a biztosítási összeg 200%-át téríti meg a biztosító.

VI.8. Baleseti műtéti térítés: a biztosító a biztosítási esemény bekö- vetkezése esetén – jogalap fennállásakor –, a baleset napjától számított két éven belül bekövetkező, a baleseti következmé- nyek elhárítása miatt szükséges műtétekre nyújt szolgáltatást.

A biztosító szolgáltatása a VI.1. pontban megadott biztosítási összegnek az elvégzett műtét csoportba sorolásától függő szá- zalékos mértéke.

A műtétek csoportba sorolását tartalmazó műtéti lista kivonatát a biztosító kizárólag tájékoztatási célból az ügyfelek rendelkezé- sére bocsátja a jelen feltétel végén. A kivonatos lista tájékoztató jelleggel tartalmazza a térítés százalékos mértékét is azzal, hogy a kivonatos lista nem része a biztosítási szerződésnek. A térí- tés mértékét a műtét WHO kódja határozza meg. A biztosítási összeg 100%, 50%, 25% vagy 15%-át fizeti a biztosító, illetve egyes beavatkozások a nem térített kategóriába esnek, ebben az esetben a biztosító nem nyújt szolgáltatást.

Amennyiben egy napon vagy egy eljárásban több műtétet vé- geznek, akkor a biztosító a szolgáltatásának mértékét a legma- gasabb százalékos besorolású műtét alapul vételével állapítja meg.

VI.9. Poggyász ruházat sérülése: a biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén – jogalap fennállásakor –, a V.1. pontban meghatározott biztosítási összeg erejéig megtéríti az alábbi költ- ségeket, amennyiben azok más módon nem térülnek meg:

a) a baleset során megsérült ruházat, illetve poggyász javítá- sának, tisztításának költségeit, illetve a megsérült ruházat, poggyász baleset időpontjában fennálló értékét, ha az a bal- eset következtében oly mértékben károsodott, hogy helyre- állítása nem lehetséges,

b) a baleset során megsérült okmányok újbóli beszerzésének költségeit.

VII. A biztosító teljesítésének feltételei és a szolgáltatásához (kifizetéshez) szükséges dokumentumok

VII.1. A biztosítási esemény bejelentésének módja, határideje

A biztosítási eseményt annak bekövetkezésétől számított 15 na- pon belül írásban kell bejelenteni a biztosítónál.

Abban az esetben, ha a fenti határidőt nem tartják be, a bizto- sító által a szolgáltatási igény elbírálása szempontjából szüksé- gesnek ítélt felvilágosítást nem adják meg, vagy a felvilágosítá- sok tartalmának ellenőrzését nem teszik lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító mentesülhet a szolgáltatás teljesítése alól.

VII.2. A biztosító teljesítéséhez (kifizetéshez) szükséges dokumentumok

VII.2.1. A szerződésben szereplő balesetbiztosítási kockázatokra vo- natkozó igénybejelentés esetén a biztosítóhoz minden eset- ben be kell nyújtani:

a) a biztosító által rendelkezésre bocsátott, hiánytalanul kitöl- tött szolgáltatási igénybejelentőt,

b) másolatban be kell nyújtani:

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a balesettől a szolgáltatási igény bejelentéséig született összes orvosi dokumentumot, de különösen az első orvosi ellátás do- kumentumait,

– a baleseti, rendőrségi jegyzőkönyvet, amennyiben ilyen készült,

– véralkohol és/vagy kábító hatású anyag vizsgálati ered- ményét, amennyiben ilyen készült,

– a menetlevelet,

– a gépjármű vezetőjének a gépjárműre érvényes vezetői engedélyét,

– a tachográf lapot/lapokat, amennyiben ilyen készült

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatos számlát (pl. fizetős parkoló számlája, éttermi számla, zuhanyzó igénybevé- telét igazoló számla)

– a baleset közelebbi körülményeinek tisztázásához szük- séges egyéb iratok.

VII.2.2. Halál esetén – a VII.2.1. pontban felsorolt dokumentumokon fe- lül – másolatban be kell nyújtani:

a) a halottvizsgálati bizonyítványt / halotti epikrízist,

b) a boncolási jegyzőkönyvet,

c) a biztosított halotti anyakönyvi kivonatot,

d) a kedvezményezetti jogosultságot igazoló okiratot (jogerős hagyatékátadó végzést, öröklési bizonyítványt, bírósági ha- tározatot)

VII.2.3. Csonttörés esetén – a VII.2.1. pontban felsorolt dokumentumo- kon felül – másolatban be kell nyújtani:

a) a csonttörést igazoló röntgenleletet vagy orvosi igazolást.

VII.2.4. 28 napon túl gyógyuló sérülés esetén – a VII.2.1. pontban fel- sorolt dokumentumokon felül – másolatban be kell nyújtani:

a) a 28 napot meghaladó gyógytartamról szóló orvosi igazo- lást.

VII.2.5. Baleseti költségtérítés esetén – a VII.2.1. pontban felsorolt do- kumentumokon felül – másolatban be kell nyújtani:

a) a kifizetéseket igazoló, a biztosított nevére szóló eredeti számlákat.

VII.2.6. Baleseti kórházi napi térítés esetén – a VII.2.1. pontban felso- rolt dokumentumokon felül – másolatban be kell nyújtani:

a) kórházi zárójelentést.

VII.2.7. Baleseti műtéti térítés esetén – a VII.2.1. pontban felsorolt do- kumentumokon felül – másolatban be kell nyújtani:

a) a kórházi zárójelentést,

b) a műtéti leírást, amennyiben ilyen készült.

VII.2.8. Poggyász és ruházat sérülése esetén – a VII.2.1. pontban fel- sorolt dokumentumokon felül – be kell nyújtani:

a) a kifizetéseket igazoló (javításról, illetve tisztításról szóló), a biztosított nevére szóló eredeti számlákat,

A biztosító a szolgáltatási igény elbírálása során kérheti a sérült, illetve javított tárgy, ruhadarab bemutatását is.

VII.2.9. A biztosító jogosult arra, hogy a biztosított egészségi állapo- tát a biztosító által megnevezett orvosokkal ellenőriztesse, és ennek eredményétől függően a szolgáltatási igényt elfo- gadja vagy elutasítsa.

VII.2.10. A biztosító a szolgáltatás teljesítésének feltételéül orvosi vizsgálatot írhat elő – ennek előírása esetén a biztosító szol- gáltatása mindaddig nem válik esedékessé, amíg a biztosí- tott az orvosi vizsgálat elvégzését nem teszi lehetővé.

VII.2.11. A szolgáltatási igény elbírálásához bekérhető további doku- mentumok

A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához jogosult bekérni az alábbi dokumentumok másolatát is, amelyek a szolgáltatási igény jogalapjának fennállását bizonyítják és/vagy az igény ösz- szegszerűségének megállapításához szükségesek:

a) A biztosítási esemény közelebbi körülményeinek és követ- kezményeinek tisztázásához szükséges iratok (a biztosított és a biztosítási eseménnyel érintett más személy nyilatko- zata a biztosítási esemény körülményeiről, rendőrség, mun- kahely, oktatási intézmény, közlekedési vállalat által felvett baleseti jegyzőkönyv, határozat, a balesettel/következmé- nyeivel kapcsolatos szakértői vélemények);

b) A biztosító által rendelkezésre bocsátott és a biztosított kez- előorvosa/az őt ellátó egészségügyi szolgáltató által kitöltött formanyomtatvány a biztosítási eseménnyel kapcsolatos egészségügyi adatokról, a biztosított egészségi állapotáról, illetve a biztosított kórelőzményi adatairól;

c) A társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szerve- zet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alap- jául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéshez és adatbekéréshez szükséges meghatalmazása alapján);

d) A biztosítottnak a biztosító kockázatviselését befolyásoló sporttevékenységével kapcsolatos tagsági igazolványa, jog- viszonyt igazoló dokumentuma, mérkőzés jegyzőkönyve;

e) A biztosított születésének időpontját igazoló hivatalos bizo- nyítvány (születési anyakönyvi kivonat, személyi igazolvány, útlevél, vezetői engedély).

VII.2.12. A biztosító kérheti az igény tárgyában meghozandó döntéshez szükséges összes idegen nyelvű dokumentumnak a szolgáltatá- si igény előterjesztője költségén elkészített magyar nyelvű hiteles fordításának benyújtását;

VII.2.13. A biztosító kérheti a fenti dokumentumok eredeti példányának bemutatását és bármely, az ügyfél által megválasztott típusó adathordozón történő benyújtását;

VII.2.14. A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához egyéb iratokat is beszerezhet.

VII.3. Biztosító teljesítésének esedékessége

A biztosító a hozzá bejelentett szolgáltatási igényt, az annak el- bírálásához szükséges valamennyi irat beérkezését követő 15 napon belül teljesíti.

Abban az esetben, ha a biztosító által kért dokumentumokat fel- hívás ellenére sem, vagy újból hiányosan nyújtják be, a biztosító a szolgáltatási igényt a rendelkezésre álló dokumentumok alap- xxx bírálja el.

Ha a rendelkezésre álló iratok alapján a szolgáltatási igény nem bírálható el, a biztosító elrendelheti a biztosított személyes orvosi vizsgálatát is. Ha a biztosított az orvosi vizsgálaton nem jelenik meg, a biztosító a rendelkezésére álló adatok alapján hoz dön- tést.

A személyes orvosi vizsgálat költségeit a biztosító viseli. A biz- tosítottnak a személyes orvosi vizsgá- laton való megjelenésével kapcsolatban felmerült költségeit a biztosított viseli.

VIII. A biztosító mentesülése a szolgáltatás teljesítése alól

VIII.1. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha a biz- tosító bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen és szándékosan vagy jogellenesen és súlyosan gondatlan magatartással okozták.

VIII.2. A fuvarozó (biztosított munkáltatója) súlyosan gondatlanul jár el különösen, ha a biztosítási esemény azzal összefüg- gésben történt, hogy olyan járművet bocsátott a biztosított munkavállaló rendelkezésére, mely a biztosítási esemény időpontjában nem rendelkezett érvényes forgalmi és/vagy hatósági engedéllyel, valamint érvényes kötelező felelős- ségbiztosítással.

VIII.3. A biztosított a biztosítási esemény alapjául szolgáló ese- mény bekövetkezése esetén az adott helyzetben általában elvárható módon köteles eljárni, így késedelem nélkül orvo- si, illetve egészségügyi segítséget kell igénybe vennie. Nem jelenti azonban a kárenyhítési kötelezettség megsértését, ha a biztosított az őt törvény alapján megillető rendelkezési joggal élve az orvosi beavatkozáshoz nem járul hozzá. Ha a biztosított ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.

VIII.4. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha a biz- tosított a kedvezményezett szándékos magatartása követ- keztében vesztette életét.

IX. A biztosító kockázatviseléséből kizárt események

IX.1. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az esemé- nyekre, amelyek oka részben vagy egészben:

a) ionizáló sugárzás,

b) nukleáris energia,

c) HIV-fertőzés,

d) háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekedetei, zavargások, kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, zendülés, polgárháború, forradalom, lá- zadás, tüntetés, felvonulás, sztrájk, terrorcselekmény, munkahelyi rendbontás, határvillongások, felkelés.

IX.2. Jelen általános feltétel alkalmazása szempontjából terror- cselekménynek minősül különösen az olyan erőszakos, erő- szakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateri- ális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást, vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkel- tésre irányul, illetve arra alkalmas.

IX.3. A biztosító kockázatviselése a IX.1. d) pontban foglaltakkal ellentétben kiterjed a biztosított egészségi állapotában be- következő olyan károsodásokra, amelyek a biztosítottnak a tüntetés, sztrájk, illetve felvonulás hatályos magyar jog- szabályok rendelkezéseinek megfelelően előre bejelentett és lebonyolított eseményein való aktív részvétele kapcsán keletkeznek abban az esetben, ha a biztosított a kár megelő- zésére és enyhítésére vonatkozó kötelezettségének eleget tett.

IX.4. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbiakban felsorolt esetekkel okozati összefüggésben álló esemé- nyekre:

a) a biztosított olyan betegsége vagy kóros állapota, amely az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselés kezde- tét megelőző egy évben bizonyíthatóan fennállott, vagy amelyet az adott biztosítottra vonatkozó kockázatvise- lést megelőző egy éven belül kórisméztek, vagy amely ez idő alatt gyógykezelést, orvosi ellenőrzést igényelt,

b) az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselést meg- előzően megállapított maradandó egészségkárosodása.

IX.5. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az esemé- nyekre, amelyek oka részben vagy egészben:

a) az olyan kórházi ápolás, amelyeknek célja nem a bizto- sított betegségének megállapítása, egészségi állapota romlásának megakadályozása és egészségének hely- reállítása, így különösen a szűrővizsgálat, a szülőnek a gyermeke miatti kórházi tartózkodása, a biztosítottnak a szülője ápolása miatti kórházi tartózkodása,

b) a krónikus betegségek rehabilitációja, gondozása (kü- lönösen geriátriai, gyógypedagógiai, logopédiai ellátás, gyógytorna, fizikoterápia, fürdőkúra, fogyókúra, infúziós keringésjavító vagy infúziós fájdalomcsillapító kezelé- sek), kivéve a krónikus betegségek kórismézésével, a gyógykezelés első beállításával, jelentős akut állapot- rosszabbodás elhárításával kapcsolatos kezeléseket,

c) orvosi végzettséggel és működési engedéllyel nem ren- delkező személy által folytatott kezelés.

IX.6. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése a lelki működés zavaraira, pszichiátriai megbetegedésekre.

IX.7. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a biztosító kocká- zatviselésének fennállása alatt bekövetkezett eseményre, ha

a) a biztosított az esemény idején bizonyíthatóan alkoholos állapotban volt, illetőleg kábítószer vagy kábító hatású anyag vagy gyógyszer hatása alatt állt és ez a tény a biz- tosítási esemény bekövetkeztében közrehatott.

Ha történt véralkohol vizsgálat, a jelen IX.7.a.) pont szempontjából alkoholos állapotnak tekintendő a 1,5‰- et meghaladó, gépjárművezetés közben a 0,8‰-et meg- haladó mértékű véralkohol-koncentráció,

b) a biztosított érvényes vezetői engedély vagy érvényes forgalmi engedély nélkül vezetett gépjárművet és egyút- tal egyéb közlekedési szabályt is megszegett, és a bizto- sítási esemény ezzel okozati összefüggésben követke- zett be.

c) a biztosított a biztosítási esemény időpontjában alko- hol fogyasztása ellenére alkoholos állapotban vezetett gépjárművet és egyúttal egyéb közlekedési szabályt is megszegett, és a biztosítási esemény ezzel okozati ösz- szefüggésben következett be.

IX.8. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra a biztosí- tási eseményekre, amelyek egészben vagy részben okozati összefüggésben állnak azzal, ha a biztosított a kedvezmé- nyezett szándékos magatartása következtében szenvedett balesetet.

IX.9. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra a biztosítási eseményekre, amelyek okozati összefüggésben vannak a biz- tosítottnak az alábbiakban meghatározott veszélyes sporttevé- kenységével:

a) búvárkodás légzőkészülékkel 40 m alá, félkezes és nyíltten- geri vitorlázás, vadvízi evezés, hydrospeed, canyoning, surf,

b) hegymászás és sziklamászás az V. foktól, magashegyi ex- pedíció, barlangászat, barlangi expedíció, Bungee Jumping (mélybeugrás),

c) autó- motor sportok (pl. auto-crash (roncsautó) sport, gokart sport, moto-cross sport, motorcsónak sport, motorkerékpár sport, rally, ügyességi versenyek gépkocsival, versenyzés gépkocsival, quad),

d) privát-/sportrepülés/repülősportok (pl. paplanrepülés, lég- hajózás, siklóernyős repülés, motoros vitorlázó repülés, sik- lórepülés, sárkány és ultrakönnyű repülés, hőlégballonozás, ejtőernyős ugrás, vitorlázó repülés, műrepülés),

e) bázisugrás.

IX.10. A biztosítási védelem a poggyász és ruházat sérülésére vonatko- zó biztosítási kockázat vonatkozásában nem terjed ki:

a) az ékszerekre (ideértve a 15 000 Ft feletti értékű karórát is), nemesfémekre,

b) képzőművészeti alkotásokra, gyűjteményekre,

c) készpénzre vagy készpénzkímélő fizető eszközökre, bank- jegyre, csekkre, takarékbetét- könyvre és egyéb értékpapí- rokra,

d) hangszerekre,

e) nemes szőrmére,

f) szemüvegre,

g) járműtartozékokra és alkatrészekre, szerszámokra,

h) menetjegyre,

i) sporteszközre,

j) műszaki cikkekre és tartozékaikra, így különösen asztali számítógépre, hordozható személyi számítógépre, rádióra, fényképezőgépre, televízióra, mobiltelefonra, felvevő és le- játszó készülékekre (például videokamerára és videomagnó- ra, cd lejátszóra, dvd lejátszóra, stb), hordozható szórakoz- tató és kommunikációs eszközökre,

k) valamint a beszerzéskor 50 000 Ft egyedi értéket meghaladó dolgokra és azok tartozékaira.

X. Egyéb rendelkezések

X.1. A Polgári Törvénykönyvtől eltérő szabályok

Tisztelt Ügyfeleink figyelmét külön is felhívjuk a jelen bizto- sítási szerződési feltétel azon szabályaira, melyek a hatályos Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől lényegesen eltérnek. A nyomatékos figyelemfelhívás érdekében ezen rendelkezé- seket jelen fejezetben összefoglaltuk.

Jelen fejezet nem tartalmazza a Közúti árufuvarozói bizto- sítási feltételek azon – a biztosító által alkalmazott korábbi általános szerződési feltételtől eltérő – rendelkezéseit, me- lyek módosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek törté- nő megfelelés érdekében került sor.

X.1.1. A szerződés megkötéséhez és módosításához a biztosított hozzájárulása nem szükséges.

A Ptk 6:475. §-ban foglaltaktól eltérően – jelen Xxxxxxx feltétel I. fejezete szerint – a szerződés megkötéséhez és módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása nem szükséges.

XI. FOGALOMTÁR

XI.1. A baleset, a munkahelyi baleset, a munkahelyi úti baleset és a közlekedési baleset fogalma

XI.1.1. Jelen kiegészítő feltételek szempontjából a baleset az a hirte- len fellépő, egyszeri, külső fizikai és/ vagy kémiai behatás, amely a biztosítottat akaratától függetlenül a kockázatviselés tartama alatt éri, és amellyel összefüggésben a biztosított egészségkáro- sodást szenved, illetve amely a biztosított halálát okozza.

XI.1.2. Jelen kiegészítő feltételek szempontjából balesetnek minősül

továbbá:

a) a gyermekbénulás és a kullancscsípés következtében kiala- kuló agyburok-, vagy/és agyvelőgyulladás, ha a betegséget szerológiai módszerrel megállapították, és az legkorábban

a) 15 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 15 nappal annak befejeződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a gyermekbénulás- ként vagy agyburok- és/vagy agyvelőgyulladásként diag- nosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz,

b) a veszettség, ha a betegséget megállapították, és az leg- korábban 60 nappal a kockázatviselés kezdete után, legké- sőbb pedig 60 nappal annak befejeződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a ve- szettségként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz,

c) a tetanuszfertőzés, ha a betegséget megállapították, és az legkorábban 20 nappal a kockázatviselés kezdete után, leg- később pedig 20 nappal annak befejeződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a teta- nuszfertőzésként diagnosztizált betegség miatt először for- dultak orvoshoz.

XI.1.3. Jelen kiegészítő feltételek szerint – a XI.1.2. pontban foglaltaktól eltekintve – nem minősül balesetnek:

a) az élő kórokozók (baktérium, vírus, protozoon) emberi vagy állati gazdaszervezetből (hordozó) emberi fogadószervezet- be jutása/juttatása (továbbiakban együtt: átvitele) még ab- ban az esetben sem, ha az átvitelt balesetszerű fizikális ok váltja ki kivéve, ha a különös feltételek ettől eltérően rendel- keznek,

b) a foglalkozási betegség (ártalom),

c) a biztosított öngyilkossága, öngyilkossági kísérlete, még ab- ban az esetben sem, ha az a bizto- sított zavart tudatállapo- tában következett be,

d) a csontok patológiás törései, a sokszor ismétlődő (habituá- lis) ficam,

e) a porckorongsérv kialakulása kivéve, ha a porckorongsérv az egyébként ép porckorongot kí- vülről közvetlenül érő, egyszeri, extrém, mechanikus behatás következménye,

f) a hasi sérv kialakulása kivéve, ha a hasi sérv az egyébként ép hasfalat kívülről közvetlenül érő, egyszeri, extrém, me- chanikus behatás következménye,

g) az ízületi porcok, szalagok, egyéb lágyrészek károsodása kivéve, ha a károsodás az egyébként ép ízületet kívülről, közvetlenül érő, egyszeri, extrém, mechanikus behatás kö- vetkezménye.

XI.1.4. Jelen kiegészítő feltételek szempontjából munkahelyi baleset az olyan baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett tevékenysége közben vagy azzal összefüggésben éri.

Nem számít munkahelyi balesetnek az engedély nélkül végzett munkával okozati összefüggésben bekövetkezett baleset.

XI.1.5. Jelen kiegészítő feltételek szempontjából munkahelyi úti bal- eset az olyan baleset, amely a biztosítottat a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben a legrövidebb útvonalon közlekedve éri.

XI.2. A betegség, a kórház, a műtét és a műtéti lista fogalma

XI.2.1. Jelen kiegészítő feltételek szempontjából betegség az emberi szervezet működésében bekövetkező rendellenes állapot.

XI.2.2. Jelen kiegészítő feltételek szempontjából kórháznak minősül a magyar tisztiorvosi és szakmai felügyelet által elismert, engedé- lyezett fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézmény, amely állandó or- vosi irányítás, felügyelet alatt áll.

XI.2.3. Jelen kiegészítő feltételek szempontjából nem minősülnek kórháznak – még abban az esetben sem, ha azokban kórházi fekvőbeteg-ellátást végeznek – a szanatóriumok, rehabilitációs

intézetek, gyógyfürdők, gyógyüdülők, elmebetegek gyógy- és gondozóintézetei, geriátriai ellátók, szociális otthonok, alkohol- és kábítószerelvonó intézmények, ápolási intézetek, egyéb „kró- nikus” fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézetek illetve kórházak fenti jellegű szolgáltatást nyújtó osztályai, osztályrészei feltéve, hogy a biztosított az osztály ezen jellegének megfelelő szolgáltatás- ban részesült.

XI.2.4. Jelen kiegészítő feltételek alkalmazásában műtétnek tekintendő- ek azok a biztosító által csoportba sorolt orvosi beavatkozások, melyek során az orvos-szakmai szabályok megtartásával, az egészség megőrzésére, a betegségek gyógyítására, illetve a kö- vetkezményeknek mérséklésére irányuló szándékkal a kültakaró és/vagy a nyálkahártyák folytonosságát megsértik.

XI.2.5. A biztosító a műtéteket súlyosságuk alapján csoportokba sorolja be (továbbiakban: csoportba sorolás).

XI.2.6. Jelen kiegészítő feltételek alkalmazásában műtéti lista a mű- téteknek a nemzetközi kódrendszerrel (WHO-kód) azonosított felsorolása. A műtéti lista tartalmazza a műtétek biztosító által meghatározott csoportba sorolását is.

A műtéti lista a biztosító székhelyén, illetve a Személybiztosítási Kompetencia Központokban megtekinthető meg.

Jelen különös feltételek alkalmazásában kivonatos lista a műté- ti lista kivonata (lásd jelen feltételek végén található tájékoztató dokumentumot). A kivonatos lista a gyakoribb, jellemzőbb műté- teket tartalmazza, a műtét azonosítására alkalmas WHO-kóddal és a biztosító által meghatározott csoportba sorolással együtt. A kivonatos lista célja, hogy szemléltesse a biztosítási szolgáltatás megállapításának elvét.

XI.2.7. Műtét esetén a biztosítási esemény azonosítása, s ez alapján az elvégzett orvosi beavatkozás műtéti lista szerinti besorolása a biztosító orvosának hatáskörébe tartozik. A besorolás alapdoku- mentuma a műtéti lista.

XI.2.8. Amennyiben valamely elvégzett műtét a műtéti listában nem ta- lálható meg, úgy annak csoportba sorolását a biztosító orvosa állapítja meg.

1. számú melléklet

Maradandó egészségkárosodás

Közúti árufuvarozók balesetbiztosításának különös feltételeiben hivatkozott táblázat, a baleseti eredetű maradandó egészségkárosodásra vonatkozó biztosítási eseményhez a biztosító szolgáltatásának meghatározásához.

Jelen táblázat célja, hogy szemléltesse a biztosítási szolgáltatás megállapításának elvét.

A maradandó egészségkárosodás mértékét a biztosító orvosa az alábbiak szerint állapítja meg:

Testrészek, érzékszervek	Egészségkárosodás mértéke %
egy kar vállízülettől való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	70%
egy kar könyökízület fölöttig való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	65%
egyik kar könyökízület alattig való, vagy egyik kéz teljes elvesztése, vagy teljes működésképtelensége	60%
egyik hüvelykujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	20%
egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	10%
bármely más kézujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	5%
egyik comb csípőízületben történő elvesztése vagy a csípőízület teljes működésképtelensége	70%
egyik comb részleges csonkolása vagy a térdízület teljes működésképtelensége	60%
egyik lábszár részleges csonkolása	50%
egyik bokaízület elvesztése vagy teljes működésképtelensége	30%
egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	5%
bármely más lábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	2%
mindkét szem látóképességének teljes elvesztése	100%
egyik szem látóképességének teljes elvesztése	35%
egyik szem látóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik szem látóképességét már a biztosítási esemény bekövetkezte előtt elvesztette	65%
mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése	60%
egyik fül hallóképességének teljes elvesztés	15%
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik fül hallóképességét már a biztosítási esemény bekövetkezte előtt elvesztette	45%
a szaglóérzék teljes elvesztése	10%
az ízlelőképesség teljes elvesztése	5%

2. számú melléklet Műtétek kivonatos listája

A műtétek kivonatos listáját tartalmazó tájékoztató dokumentum.

A baleseti műtéti térítés biztosítás esetében a biztosító térítése bizto- sítási esemény bekövetkezésekor:

1. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg 100%-a,

2. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg 50%-a,

3. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg 25%-a,

4. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg 15%-a.

5. csoportba tartozó műtétek nem térített műtétek.

Abban az esetben, ha a biztosítotton az 5. csoportba sorolt műtétet hajtják végre, a biztosító nem nyújt szolgáltatást.

A műtétek csoportba sorolásának kivonatos tájékoztatója:

1. csoport

WHO-kód Műtét megnevezése

5014F Agydaganat eltávolítás

50151 Koponyacsont tumor eltávolítás 50200 Benyomatos koponyatörés ellátása 50303 Gerincvelői dekompressziós műtétek

50311 Ideggyök gerinccsatornán belüli műtéte 50337 Gerincvelői daganatok eltávolítása 53240 Tüdőlebeny eltávolítása

53340 Tüdőátültetés

53522 A kéthegyű billentyű pótlása mechanikus műbillentyűvel 53531 Billentyű plasztika a kéthegyű billentyűn

53734 Daganat eltávolítása a szívkamrából 53743 Szívkamrai sérülés ellátása

53750 Szívátültetés

55040 Májátültetés

58151 Teljes csípőprotézis

5814L Térdprotézis beültetés

2. csoport

WHO-kód Műtét megnevezése 54560 Vastagbél teljes eltávolítása 53611 Koszorúér-áthidaló műtétek

53502 Zárt billentyűbemetszés a kéthegyű billentyűn 5382L Hasi aorta tágulat eltávolítása

53836 Érpótlás

51358 Szivárványhártya eltávolítás

51570 Üvegtest csere

53163 Művi gégeképzés

3. csoport

WHO-kód Műtét megnevezése

53777 Pacemaker beültetése

53807 Embólia eltávolítás combverőérből 54130 Lépeltávolítás

54361 Gyomor részleges eltávolítása 54700 Féregnyúlvány eltávolítása

55110 Epehólyag eltávolítása

55300 Lágyéksérv műtét

56011 Prosztata húgycsövön keresztüli kisebbítése 56520 Féloldali petefészek eltávolítás

56830 Méheltávolítás hasi úton 50630 Pajzsmirigy eltávolítás

51150 Kötőhártyavarrat

57902 Combnyak-szegezés

57922 Húzóhurkos csontrögzítés

57924 Csavarozás

4. csoport

WHO-kód Műtét megnevezése

51440 Szemlencse eltávolítás

51470 Szemlencse beültetés

51950 Dobhártyaplasztika

53844 Visszerek eltávolítása

56741 Méhszájplasztika

56518 Laparoszkópos petefészek eltávolítás 57400 Császármetszés

57670 Arctörések nyílt helyreállítása 57829 Bütyökműtét

57900 Csonttörések bőrön keresztül történő dróttűzése 58130 Külboka-szalag varrata

5837H Achilles-ín szakadás helyreállítása 58600 Emlőcsomó kimetszése

5. csoport

WHO-kód Műtét megnevezése

14410 Kimetszés szövettani vizsgálat számára gyomortükrözés során 14820 Szövettani vizsgálati mintavétel bőrön át emlőből

16200 Hörgőtükrözés

16970 Diagnosztikus izületi csőtükrözés 33121 Koszorúserek vizsgálata érfestéssel 39430 Ultrahangos vesekőzúzás

52160 Orrtörés helyreállítása 52310 Fog sebészi eltávolítása 52374 Fogászati csontplasztika

52000 Dobhártya „felszúrása”

52100 Orrvérzés ellátása edzőszerrel 52810 Mandula eltávolítása

57100 Gátmetszés

57520 Terhesség megszakítás 57880 Belső fémrögzítés eltávolítása 58750 Emlőplasztika

58900 Bőrvarrat

58840 Bőrfüggelék kimetszése 59801 Nők művi meddővé tétele

81010 Idegentest eltávolítás szaruhártyából 81700 Könnytömlő átmosása

82032 Csuklótörés zárt helyretétele 58830 Sebtisztítás, sebkimetszés 82090 Ficam zárt helyretétele

84712 Combcsontba fúrt dróttal történő húzatás 85840 Ízületbe adott injekció

88050 Vérátömlesztés

88530 Művese-kezelés

Document Metadata

Table of Contents

Sztráda

Document Metadata