A Magyar Nemzeti Levéltár (A TOVÁBBIAKBAN MNL)

14/136-2/2015.

A Magyar Nemzeti Levéltár (A TOVÁBBIAKBAN MNL)

2015. ÉVI MUNKATERVE

TARTALOMJEGYZÉK

I. Vezetői összefoglaló 2

II. Mőködési feltételek 4

II.1. Költségvetési, pénzügyi feltételek 4

II.2. Személyi feltételek 5

II.3. Informatikai infrastruktúra 6

III. Szakmai tevékenység 7

III.1. Az illetékességi terület felügyelete 7

III. 2. Állománygyarapodás 11

III.2.1. Illetékességi terület 11

III.2.2.Győjtőkör 12

III. 3. Állományvédelem és reprográfia 13

III. 3.1. Általános tevékenység, állományellenőrzés 13

III. 3.2. Restaurálás, konzerválás 14

III. 3.3. Könyvkötészeti munkák 15

III. 3.4. Biztonsági másolatok készítése (mikrofilmezés, digitalizálás) 16

III. 4. A levéltári anyag nyilvántartása 17

III. 5. Rendszerezés, rendezés 20

III.5.1. Alapszintő rendezés 20

III.5.2. Középszintő rendezés 21

III.5.3. Darabszintő rendezés 23

III.5.4. Ellenőrző rendezés 25

III.5.5. Raktári rendezés (mintaállványozás, jelzetelés, átrendezés) 26

III. 6. Selejtezés 27

III. 7. Segédletkészítés 28

III. 8. Kutató- és ügyfélszolgálat 33

III.8.1. Infrastruktúrafejlesztés 34

III.8.2. Elektronikus szolgáltatások 34

III.8.3. Online kommunikáció fejlesztése 34

III.8.4. Egységes és azonos színvonalú szolgáltatások megteremtése érdekében kérdőíves felmérés 35

III.8.5. Hálózatépítés 35

III. 9. Tudományos munka, konferenciák, kiadványkészítés, kiadói tevékenység 35

III. 10. Közmővelődés, oktatás segítése, PR-tevékenység 40

III.10.1. Levéltár-látogatások, látogatócsoportok fogadása, levéltár-pedagógia 41

III.10.2. Könyvbemutatók 42

III.10.3.Közmővelődési programok, rendezvények 43

III.10.4. Kiállítások 45

III. 11. Könyvtári munka 48

III. 12. Anyakönyvi másodpéldányok kezelése 49

III. 13. Nemzetközi és hazai kapcsolatok 50

III.13.1. Hungarika kutatás 53

III. 14. Az MNL Xxxx Xxxxx Archívum 53

III. 15. Pályázatok 54

III. 16. Vezetés, ügyvitel, képzés, továbbképzés 55

I. Vezetői összefoglaló

A 2015. év során az intézmény infrastrukturális mőködésének biztosításával kapcsolatos feladatok közül kiemelkedik a Somogy Megyei Levéltár új épületének befejezése. A beruházás az alapvető állományvédelmi célok megvalósításán túl a munkatársak számára is megfelelő munkakörülményeket teremt. A felújított épület lehetővé teszi a különböző épületekben mőködő iratanyag egy épületbe költöztetését, ami a kutatói és állampolgári igények kiszolgálása területén is jelentős színvonal emelkedést jelent. A beruházáshoz kapcsolódó iratanyag költöztetés első ütemére 2015-ben, második ütemére 2016-ban kerül sor.

Az infrastruktúra fejlesztés területén jelentős előrelépés a Nógrád Megyei Levéltár új épületbe költözése is, melynek révén új kutatóterem, oktatótér, irodák és jelentős raktárkapacitás bővülés segíti a szakmai munkát. A levéltár költözése 2015 első felében történik meg.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye esetében a levéltárpedagógiához szükséges infrastruktúra fejlesztést összekapcsoltuk az egészséges munkakörnyezet megteremtésével is, mivel költségvetési támogatás révén a tetőtérben lévő azbesztet is eltávolítottuk az épületből. A levéltár 2015 januárjában vehette birtokba a felújított tereket.

2015-ben is feladatot jelent az évtizedes elhanyagoltság után az elektromos hálózat és a katasztrófavédelmi és tőzoltó hatóság által előírt felújítások elvégzése. Heves megye, Borsod- Abaúj-Zemplén és Győr-Moson-Sopron megye Soproni Levéltára esetében ez az életveszélyes állapot megszüntetését jelenti.

A központi épület esetében 2015-ben szükséges megkezdeni a Bécsi kapu tér melletti telken álló OVTSZ épület levéltári célú hasznosításra szolgáló tervek kidolgozását. A fejlesztés illeszkedik a budai Várnegyedre vonatkozó Nemzeti Hauszmann Tervhez. A tervek kidolgozásában a Miniszterelnökség kiemelt kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkárságával kell együttmőködni.

A megyei levéltárak és az Országos Levéltár ingatlanai fejlesztésére vonatkozó ingatlanfejlesztési stratégiát készítünk. A stratégia 2020-ig tesz javaslatot a szükséges raktárfejlesztésekre és épületfelújításokra. A stratégia a beruházások időbeli ütemezésére is javaslatot tesz, figyelembe véve a költségeket és a hatékonyabb üzemeltetés szempontját.

Az infrastruktúra fejlesztés másik nagy feladatát az informatikai infrastruktúra biztosítása jelenti. A személyi számítógépek és a rajtuk futó operációs rendszerek elavultsága mind a szakmai, mind pedig a hatékony és gazdaságos intézményi mőködést veszélyezteti. A területi széttagoltság miatt kizárólag megfelelő informatikai infrastruktúrával biztosítható az állampolgári és kutatói kiszolgálás. 2014-ben kidolgoztuk az Elektronikus Levéltár 2. ütemére, valamint az MNL Cloudra vonatkozó szakmai koncepciónkat, amelyek a Miniszterelnökség tájékoztatása szerint a Közigazgatás- és Közszolgáltatásfejlesztés Operatív Program (KÖFOP) tervezett intézkedéseihez illeszkednek. Az erről szóló egyeztetéseket 2015-ben folytatjuk le.

Az intézmény átlátható és hatékony mőködése érdekében 2014. október 15-én Kockázatkezelési Bizottság kezdte meg mőködését, amelynek feladata az intézmény mőködését veszélyeztető külső és belső kockázatok beazonosítása és a szükséges intézkedési tervek előkészítése. A bizottság 2015-ben is rendszeresen ülésezik és javaslatokat tesz.

A kontrolltevékenység részeként kialakításra került (és 2015. szeptember 30-ig teljes körővé válik) a levéltár FEUVE rendszere, azaz a folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés. Elkészül a hatásköri mátrix, amely az MNL adott szervezeti egységének valamennyi munkakörére vonatkozó alá-, és fölérendeltségi viszonyokat határozza meg és egyértelmően rögzíti a felelősségi,

hatásköri viszonyokat és feladatokat. Kialakításra kerül az MNL szervezeti egységei tényleges mőködési folyamataira és feladataira épülő ellenőrzési nyomvonal.

A folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) rendszer révén rögzítésre kerülnek azon elvek, eljárások, melyek alapján érvényesíthetjük a feladatok ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való szabályszerő, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit.

A szakmai munka területén a 2015-ös év feladata, hogy elkészüljön az MNL középtávú 2015- 2018 közötti középtávú szakmai terve. Az integráció tapasztalatai, a megyei levéltárak és az OL elmúlt több mint kétéves együttmőködése révén elkészülhet egy átfogó helyzetkép, erre építve meghatározhatók azok az átfogó célok és az a jövőkép, amely az új szervezet számára 2018-ra reálisan kitőzhető.

A szakmai tervhez, illetve a korábban elkészített szabályzatokra építve 2015-ben elkészítjük az intézmény digitalizálási stratégiáját és az őrzött iratanyag rendezésére vonatkozó stratégiát. Az iratanyag hozzáférhetővé tétele, a későbbi tervezés és az egységes szakmai szempontok érvényesítése jut érvényre ezen stratégiai dokumentumokban.

A levéltári alaptevékenységek területén az egyik legfontosabb előrelépés az új elektronikus nyilvántartó rendszer, a ScopeArchiv egységes alkalmazása az MNL tagintézményeiben. 2014-ben az alapadatok áttöltése teljes körően megtörtént, 2015-ben kiemelt feladat, hogy a megyei levéltárak is kezdjék meg a raktári jegyzékek ScopeArchivba való feltöltését. A munkát segíti, hogy az MNL OL munkatársai szakmai tapasztalatcserét szerveznek az egységes szempontok érvényesítése érdekében.

Fontos előrelépés a kutatói kiszolgálásban, hogy 2015-ben sor kerül a kutatói igények felmérésére, amelynek eredményeképpen változtathatunk a hagyományos egyoldalú levéltári kommunikáción, és felkészülhetünk az új típusú kutatói igényekre. A kommunikáció másik fontos eszköze a 2015 első félévében elkészülő új egységes honlap, amelyen az állampolgárok egy helyen találhatják meg a levéltári nyilvántartásokat, adatbázisokat és az MNL-re vonatkozó legfontosabb információkat.

Kiemelt szerepet töltenek be 2015-ben az évfordulókkal kapcsolatos forrásfeltárások, konferenciák és kötetkiadások. A Holokauszt Emlékév, az I. világháborús forrásfeltárások mind helyi, mind pedig országos szinten mutatják be az eddig nem publikált levéltári forrásokat.

A tudományos együttmőködés fontos eleme a Kúria, a Legfőbb Ügyészség és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára készülő közös kutatási program, melynek célja a levéltárakban őrzött peranyagokról adatbázis készítése.

A 2014-ben elkészített közmővelődési stratégia alapján 2015-ben a Bécsi kapu téren megújult új kiállítótérben kiállítással, a levéltári terek jobb kihasználásával a levéltárpedagógiai programok intenzívebbé tételével szeretnénk bemutatni levéltári szolgáltatásainkat.

Az Európai Levéltári Portál létrehozására létrejött európai együttmőködésben való aktív munkánk eredményeképpen 2015. szeptember 7. és 9. között az MNL rendezheti meg a projekt zárókonferenciáját. A közel 300 fő részvételével rendezendő konferencián minden európai uniós tagállam képviselteti magát. A konferenciának az Országgyőlés elnöke helyet adott és jelezte részvételét is.

Az MNL 2015-ös munkaterve az EMMI Kultúráért Felelős Államtitkársága által megjelölt szakpolitikai célok megvalósítását segíti a nemzet írott örökségének hozzáférhetővé tételével.

II. Mőködési feltételek

II.1. Költségvetési, pénzügyi feltételek

Az MNL integrációs folyamatai egy szakmailag és pénzügyileg megalapozott gazdálkodási rendszer bevezetését tették szükségessé. A 2014-ben átszervezett pénzügyi-számviteli rendszer egyértelmővé tette, hogy a szakszerő és szabályszerő feladatellátás csak egy központi, egységes elszámolási elvek szerint mőködő, közvetlen irányítás és ellenőrzés alá vonható gazdasági apparátus felállításával és mőködtetésével biztosítható. A beszámoltatási, számviteli feladatok központi irányítási hatáskörbe vonásával fejleszteni szükséges a megyei tagintézmények és az Országos Levéltár együttmőködésének belső kontrollfolyamatait, a szakszerő feladatellátás információs rendszerét. Ennek érdekében növelni kell a gazdálkodási feladatokat ellátó munkatársak közötti konzultációs, kommunikációs, és képzési lehetőségeket, a munkafolyamatokba beépített ellenőrzések gyakoriságát, kontrollfolyamatok beépítését. Az MNL szervezeti egységei, valamint a megyei gazdasági ügyintézők és a Gazdasági Igazgatóság munkatársai közötti munkamegosztás szabályozása arányos munkamegosztást, egyértelmő hatás- és jogkörgyakorlást eredményezte. A gazdálkodási folyamatok 2013-2014. évi teljes körő szabályozási folyamata hozzájárult a szabályozottság, kiszámíthatóság, átláthatóság növeléséhez és fejlesztéséhez. A 2014-ben bevezetett költségvetési keretgazdálkodás az érdekeltségi rendszer érvényesülését segíti, ennek érdekében a megyei levéltárak a részükre jóváhagyott kiadási előirányzatok felett kötelezettségvállalási és utalványozási jogot gyakorolnak, a központi irányítás szerződéskötési és ellenjegyzési jogának fenntartása mellett. Kiemelt feladat az MNL költségvetési egyensúlyának fenntartása, a kiszámíthatóság, tervezhetőség, átláthatóság megőrzése, növelése, a Gazdasági Igazgatóság irányító és szolgáltató szerepéhez kapcsolódó egyensúly fenntartása. 2015-ben a 2014-ben kialakított gazdálkodási rendszer elmélyítése a cél.

Kvalifikált munkaerő felvételével fejleszteni szükséges a közbeszerzési kötelezettség teljesítését ellátó humánerőforrás létszámát, ezzel is megteremtve az egyes közbeszerzési eljárási ügyintézési határidők csökkenését.

A 2014-ben bevezetett gazdálkodási rendszer szabályszerő elszámolási struktúrát, valós képet adó nyilvántartások biztosítását, információs igények pontos, megbízható színvonalú kielégítést eredményezett. Ugyanakkor továbbra is fejlesztésre szorulnak az MNL szervezeti egységei által birtokolt raktári kapacitások, a gazdaságtalanul üzemeltethető ingatlanok használatának hatékonyabb felhasználásával. A biztonságos feladatellátást 135 db elavult számítástechnikai berendezés is nehezíti. Szintén több éves lemaradást kell felszámolni a lejárt szavatosságú tőzoltó készülékek cseréjével.

2015-ben egy egységes és teljes körő alap- és szerződés nyilvántartás léthozásáról kell gondoskodni.

Folytatni szükséges a 2014-ben sikerrel megkezdett Országos Közfoglalkoztatási Programot, amely során 2015-ben a 704 fő költségvetési engedélyezett létszámon túl további 158 fő közfoglalkoztatott munkatárs tudja segíteni a közfeladatok ellátását.

Befejezésre vár az MNL integrációja kapcsán felmerült vagyonkezelői jogok ingatlan nyilvántartásban történő átvezetése, a tagintézményi ingatlanhasználattal kapcsolatos megállapodások megkötése. A vagyonkezelői szerződések előkészítése az MNV Zrt. faladata, amely több mint 70 ingatlan vagyonkezelésbe adását jelenti.

2015. évben a Magyar Nemzeti Levéltár költségvetési főösszege 3.020.600 E Ft. Ebből költségvetési támogatás 2.920.600 E Ft, saját bevételi kötelezettség 100.000 E Ft. A 2015. évi

kiadási eredeti előirányzataink a végleges jelleggel elvont 11.800 E Ft támogatási összeggel, valamint 35.000 E Ft saját bevételi kötelezettség csökkenésével tér el a 2014. évi kiadási előirányzathoz viszonyítva. A saját bevételi kötelezettség csökkentése a felhalmozási kiadások, míg a 11.800 E Ft elvonás összege a mőködési kiadások terhére került elszámolásra.

2015. évi bevételi előirányzat:

Költségvetési támogatás: 2.920.600 E Ft Saját bevételi előirányzat:    100.000 E Ft Összesen: 3.020.600 E Ft

2015. évi kiadási előirányzat:

Személyi juttatások: 1.742.700 E Ft

Kifizetői járulékok: 470.900 E Ft

Dologi kiadások: 423.400 E Ft Beruházási kiadások: 290.100 E Ft Felújítási kiadások:        93.500 E Ft Összesen: 3.020.600 E Ft

A személyi juttatási előirányzat alacsony bérszínvonal, szigorú létszám és bérgazdálkodás mellett elegendő fedezetet nyújt vállalt kötelezettségeink teljesítéséhez. A megyei tagintézmények részére előzetesen tervezett 315 millió forintos dologi előirányzat biztosítását követően az MNL OL dologi kiadásainak fedezetére – a bevételi előirányzat 100%-os teljesítését figyelembe véve – 108 millió Ft támogatás prognosztizálható. A forráshiány egyrészt pályázati bevételek realizálásával, költségcsökkentő intézkedések meghozatalával, illetve személyi juttatási előirányzataink terhére történő átcsoportosítással gazdálkodható ki. 2015-ben további 10%-os megtakarítás kell elérni az irodaszerek, a postai és pénzügyi szolgáltatások kiadásnemeknél. Az irodaszer megtakarítást a központi nyomtatók és másolók használatának bevezetése, a postaköltség megtakarítást a Poszeidón iktatórendszer bevezetése hivatott biztosítani.

II.2. Személyi feltételek

Az MNL létrejöttével, a megyei levéltárak integrációjával megvalósuló centrális tudástőke hatékony kihasználása elsődleges feladat. Ennek érdekében az MNL vezetése támogatja az egyéni karriertervezést a szervezeti célokkal összhangban. Az MNL szakmai és nem szakmai jellegő továbbképzéseken gondoskodik arról, hogy a levéltárban dolgozók felkészült és elhivatott munkatársakként szaktudásukkal és személyi kompetenciáikkal egyaránt a magyar levéltárügy fejlődését mozdítsák elő.

ÉRINTETT SZERVEZETI EGYSÉGEK

Főigazgatói Titkárság Gazdasági Igazgatóság

Szakmai Koordinációs Központ (SZKK) Informatikai és e-levéltári Osztály

Módszertani, Továbbképzési és Iratkezelés-felügyeleti Koordinációs Osztály (MOTIKO) Állományvédelmi és Reprográfiai Osztály

Az MNL Országos Levéltára (OL)

1945 előtti Kormányszervek Főosztálya 1945 utáni Kormányszervek Főosztálya

Magánlevéltárak, Győjtemények és Gazdasági Szervek Főosztálya (MGYG) Kutatószolgálati, Tájékoztatási és Levéltár-tudományi Szakkönyvtár Főosztály Az MNL megyei tagintézményei

Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára (BKML) Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára (BaML) Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára (CSML)

Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára (BAZML) Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltára (CSML)

Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Megyei Levéltára (FML)

Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára (GYMSML Győr) Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára (GYMSML Sopron) Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltára (HBML)

Magyar Nemzeti Levéltár Heves Megyei Levéltára (HML)

Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára (JNSZML) Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára (KEML) Magyar Nemzeti Levéltár Nógrád Megyei Levéltára (NML)

Magyar Nemzeti Levéltár Pest Megyei Levéltára (PML) Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára (SML)

Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára (SZSZBML) Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltára (TML)

Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára (VaML) Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára (VeML) Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára (ZML)

II.3. Informatikai infrastruktúra

Az MNL informatikai ellátottsága
Tagintézmény	Összes számítógép	Cserélendő számítógép	Cserélendő arány	XP	XP arány
Bács-Kiskun	26	19	73%	13	50%
Baranya	43	29	67%	33	77%
Békés	26	0	0%	21	81%
Borsod-Abaúj-Zemplén	23	19	83%	23	100%
Csongrád	48	37	77%	38	79%
Fejér	18	13	72%	13	72%
Győr	15	10	67%	7	47%
Hajdú-Bihar	56	15	27%	24	43%
Heves	25	9	36%	21	84%
Jász-Nagykun-Szolnok	17	6	35%	10	59%
Komárom-Esztergom	22	3	14%	10	45%
Nógrád	25	21	84%	22	88%
OL	396	188	47%	157	40%
Pest	43	37	86%	38	88%

Somogy	37	0	0%	30	81%
Sopron	17	12	71%	13	76%
Szabolcs-Szatmár-Bereg	36	6	17%	20	56%
Tolna	18	15	83%	10	56%
Vas	29	19	66%	24	83%
Veszprém	63	45	71%	39	62%
Zala	19	18	95%	18	95%
Összesen:	1002	521	52%	584	58%

Az összes számítógép a munkaállomások, szerverek és notebook számítógépek mennyisége.

A cserélendő számítógép a hét évnél idősebb, 2GHz-nél lassabb vagy 1GB memóriánál vagy 60 GB merevlemeznél kisebb kapacitású számítógép. A határok megállapításánál a Poszeidon és a Scope programok erőforrás igényét vettük figyelembe.

Az XP azon számítógépek száma, amelyeken 2014 áprilisában lejáró támogatású, MS Windows XP operációs rendszer van.

A célok megvalósíthatóságát kedvezőtlenül befolyásolja az intézmény rendkívül elöregedett, elsősorban a felhasználók számítógépeit érintő informatikai infrastruktúrája, és az informatikai integráció előrehaladásának az üteme. Indokolt lenne a megyei tagintézményekben használt levéltárosi és kutatótermi munkaállomások és a megyei hálózati eszközök ütemezett cseréje. Mind ezt, mind a tagintézmények közös informatikai szolgáltatásainak kialakításához szükséges felhőalapú szolgáltatás kialakítását egyaránt akadályozza az informatikai eszközökre vonatkozó beszerzési tilalom.

III. Szakmai tevékenység

III.1. Az illetékességi terület felügyelete

Az illetékességi terület felügyeletének tervezése során az MNL központi szervezeti egységeinek és megyei tagintézményeinek mindenekelőtt a rájuk vonatkozó jogszabályok előírásaira, illetve a közigazgatás elmúlt években végbement alapvető átalakulására kell tekintettel lenniük. Ezek a változások az illetékességi terület felügyeletének valamennyi részterületét, így a szervnyilvántartások vezetését, a selejtezések elbírálását, az iratkezelési szabályzatok és irattári tervek véleményezését és a szervellenőrzések elvégzését is jelentős mértékben meghatározták.

A szervnyilvántartások területén kiemelt feladat az MNL egységes nyilvántartási rendszerének mind szélesebb körő alkalmazása. A scopeArchiv használatba vétele a korábbi nyilvántartások kínálta lehetőségekhez képest komoly fejlődést jelent. Bár az országos levéltári szervnyilvántartás migrációja során felbukkanó és részben az e-Archivum hiányosságaira visszavezethető hibák javítása folyamatosan zajlik, a MGYG-n és a MOTIKO-n a 2015. év kiemelt feladata lesz a 2013. júliusi leállás óta felhalmozódott ügyek nyilvántartási adatainak feltöltése a scopeArchiv rendszerbe. A cél természetesen az, hogy az MNL anyagának nyilvántartása egységes és naprakész legyen.

Az MNL valamennyi szervezeti egységében a referensek feladata az illetékességi és győjtőkörébe tartozó szervek alapítására, mőködésére és megszőnésére vonatkozó valamennyi adat összegyőjtése, illetve azok folyamatos aktualizálása. Ez a munka kiegészül a szervek mőködésére vonatkozó jogszabályok folyamatos nyomon követésével. Fontos feladat emellett a felszámolással vagy végelszámolással megszőnő szervekkel kapcsolatos feladatok folyamatos ellátása.

A selejtezések levéltári felügyeletét az MNL különböző szervezeti egységei részben az előző évek tapasztalatai, részben pedig a szervektől kapott előzetes tájékoztatások alapján tudták megtervezni. A MOTIKO-n 2015-ben a következő szervektől várható jelentősebb mennyiségő selejtezési jegyzőkönyv: Készenléti Rendőrség, Magyar Államkincstár, Országos Rendőr- főkapitányság. Mindemellett a MOTIKO-n számottevő mennyiségő iratanyag selejtezése várható a következő szerveknél: Alkotmányvédelmi Hivatal, Földmővelésügyi Minisztérium, Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet, Magyar Energetikai és Közmő-szabályozási Hivatal, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Országos Atomenergia Hivatal. A megyei tagintézményekben is komoly hangsúlyt fektetnek a selejtezések szakszerő elbírálására. A selejtezések ellenőrzése szükség esetén a helyszínen történik. A szerveket igény szerint a központi szervezeti egységek és a tagintézmények szaktanácsadással segítik, a megyei tagintézmények honlapjain pedig az iratképző szervek munkatársai megtalálják a legfontosabb, vonatkozó jogszabályokat, továbbá a selejtezési jegyzőkönyvek és az átadás-átvételi jegyzékek mintáit.

Az iratkezelési szabályzatok, irattári tervek elbírálása során a legtöbb feladat arra vezethető vissza, hogy a központi államigazgatásban az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer és azon belül a központi érkeztető rendszer (KÉR) bevezetése miatt az érintett szerveknek iratkezelési szabályzatot kellett módosítani 2014 végéig. Ez a munka azonban jelentős mértékben áthúzódik a 2015. évre. Ezen kívül a következő szerveknél várható iratkezelési szabályzatok, irattári tervek véleményezése: Agrárgazdasági Kutatóintézet, Xxxxxxx Xxxxx Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, Földmővelésügyi Minisztérium, Iparmővészeti Múzeum, Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Xxxxxxx Xxxxx Tudásközpont (ISZ 2014-től folyamatban), Magyar Energetikai és Közmő-szabályozási Hivatal (irattári terv módosítása 2014- től folyamatban), Magyar Labdarúgó Szövetség, Magyar Mővelődési Intézet, Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (ISZ 2014-től folyamatban), Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Xxxxxxx Xxxxx Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Nkft. A megyei tagintézmények esetében a közigazgatási változások során létrejött új szervek (közös önkormányzati hivatalok, kormányhivatalok járási hivatalai) iratkezelési szabályzatainak és irattári terveinek véleményezése jelent majd komoly feladatot.

2015-ben a MOTIKO az MNL OL iratőrző főosztályaival együttmőködve folytatni fogja a köziratok maradandóérték-vizsgálata során követendő általános irányelvek kidolgozását. A szempontok kidolgozása megtörtént, a következő lépésben az országos levéltári iratőrző főosztályokkal kerül egyeztetésre az elkészített vitaanyag első változata. A második változatot egy koordinációs megbeszélés keretében a megyei levéltárak bevonásával vitatjuk meg 2015 utolsó negyedévében.

Az MNL tagintézményei által ellenőrzésre kerülő szervek kiválasztásánál kiemelt szempont volt, hogy a minisztériumok ellenőrzésére évente, az országos szintő államigazgatási, bírósági, ügyészségi és rendvédelmi szervek esetében – beleértve a központi államigazgatási szerveket – ellenőrzésére háromévente, a többi szerv iratkezelésének ellenőrzésére legalább ötévente egyszer sor kerüljön. Ezen túlmenően a szerveknél felmerülő legfontosabb feladatokat egyedileg határozzuk meg. A közfeladatot ellátó szervek rendszeres iratkezelési ellenőrzése során az MNL valamennyi szervezeti egysége mindemellett szem előtt tartotta a közigazgatási változásokra visszavezethető többletfeladatokat. Ez a megyei levéltárak esetében elsősorban a kormányhivatalok járási hivatalai törzshivatalainak, szakigazgatási szerveinek, illetve a KLIK megyei szerveinek, továbbá a megalakult közös önkormányzati hivataloknak az ellenőrzését jelenti.

A MOTIKO 89 szerv ellenőrzését vette tervbe 2015-re. A MGYG az illetékességi körébe tartozó szervek ellenőrzése során a levéltári törvény 17. §. (1) bekezdésének értelmében rendszeres kapcsolatot tart fent a Magyar Nemzeti Bankkal. Emellett a levéltári törvény 32. § (3) bekezdése

értelmében rendszeres kapcsolatot tart fent a tartósan állami tulajdonú részesedéssel mőködő gazdasági társaságokkal.

A megyei tagintézmények 2015-re vonatkozó terveiben súlyozottan szerepel a termelőszövetkezetek, vállalatok, iskolák, intézetek, intézmények maradandó értékő iratainak felmérése. A megyei levéltárak több estben terveznek közös ellenőrzést a megyei kormányhivatallal.

Az iratkezelések ellenőrzése során az MNL valamennyi tagintézménye kiemelt figyelmet fordít majd a következő szempontokra:

a) a 10/2002. (IV.13.) NKÖM sz. rendelet 6. § (4) bekezdésében meghatározott adatok, illetve az azokban bekövetkezett változások rögzítésére,

b) az iratok irattári terv szerinti csoportosításának – irattári tételbe sorolásának – szúrópróbaszerő vizsgálatára,

c) az iratok nyilvántartásával, a nyilvántartáshoz kapcsolódó segédletek készítésével, az irattári anyag szakszerő kezelésével, biztonságos megőrzésével és használatával kapcsolatos előírások végrehajtásának áttekintésére, a végrehajtáshoz szükséges személyi, tárgyi és technikai feltételek számbavételére, s mindezek alapján a maradandó értékő irattári anyag épségben, használható állapotban történő fennmaradását veszélyeztető hibák, illetve hiányosságok feltárására.

Az illetékességi terület levéltári felügyeletét is jelentős mértékben érintik majd a MOTIKO által az MNL központi és megyei szervezeti egységeiben dolgozó kollégáknak rendezett szakmai koordinációs megbeszélések. Eddig három ilyen találkozást sikerült megszerveznünk, amelyek során az egészségügyi dokumentáció kezelésének, a jogszabálymódosítások nyomán megváltozott őrzési idejő iratok levéltári átvételének és az úgynevezett dekoncentrált szervek iratkezelés ellenőrzésének, az MNL-en belüli hatáskörök esetleges újrafogalmazásának kérdéskörét vitattuk meg, ez utóbbit már 2015-ben. Az ezen egyeztetések révén megszülető, és mind az MNL központi szervezeti egységeinek, mind pedig megyei tagintézményeinek véleményét magában ötvöző irányelvek minden bizonnyal jelentős mértékben hozzájárulnak majd az intézményen belül folytatott gyakorlat egységesebbé, átláthatóbbá válásához.

Levéltár megnevezése	Ellenőrizendő szervek száma	Szervek maradandó értékő iratai
MNL BKML	45	XXIV., XXXVII.
MNL BaML	51	VIII., IX., XXIV., XXVI., XXXVII.
MNL BAZML	40	VIII., XXIV., XXXVII.
MNL BéML	50	VIII., XXIV., XXX., XXXVII.

Levéltár megnevezése	Ellenőrizendő szervek száma	Szervek maradandó értékő iratai
MNL CSML	70	VIII., IX., X., XXIV., XXV., XXIX., XXXVII.
MNL FML	78	VIII., XXIV., XXV., XXXVII.
MNL GYMSML Győr	30	XXV., XXXVII.
MNL GYMSML Sopron	10	VIII., XI., XXXVII.
MNL HBML	93	VIII., XXIV., XXV., XXIX., XXXVII.
MNL HML	59	VIII., IX., X., XXIV., XXIX., XXXVII.
MNL JNSZML	30	VIII., XXIV., XXV., XXIX., XXX., XXXVII.
MNL KEML	55	VIII., XXIX., XXX., XXXVI., XXXVII.
MNL NML	30	VIII., XXIV., XXXVII.
MNL PML	45	XXIV., XXVI., XXXVII.
MNL SML	68	VIII., XXIV., XXV., XXXVI., XXXVII.
MNL SZSZBML	45	VIII., XXIV., XXV., XXXVII.
MNL TML	57	VIII., X., XXIV., XXV., XXXVII.

Levéltár megnevezése	Ellenőrizendő szervek száma	Szervek maradandó értékő iratai
MNL VaML	17	VIII., XXIV., XXV., XXXVII.
MNL VeML	59	XXIV., XXV., XXVI., XXXVII.
MNL ZML	78	VIII., IX., XXIV., XXV., XXXVII.
Megyei tagintézmények összesen	1010	VIII., IX., X., XI., XXIV., XXV., XXVI., XXIX., XXX., XXXVI., XXXVII.,
MNL OL Magánlevéltárak, Győjtemények és Gazdasági Szervek Főosztálya	24	XI., XXIX.
MNL SZKK MOTIKO	89	XVIII., XIX., XX., XXVI., XXVII., XXVIII.
MNL OL összesen	113	XI., XVIII., XIX., XX., XXVI., XXVII., XXVIII., XXIX.
Összesen	1123	VIII., IX., X., XI., XVIII., XIX., XX., XXIV., XXV., XXVI., XXVIII., XXIX., XXX., XXXVI., XXXVII.

III. 2. Állománygyarapodás

III.2.1. Illetékességi terület

A 2015. évi munkaterv kiemelt feladata a megyei tagintézmények esetében az 1990 után keletkezett jogszabály alapján levéltárérett maradandó értékő anyagok átvétele. Xxxxxx gond, hogy az iratképzők túlterheltsége miatt a felmérések elvégzése sokszor nem, vagy nehezen tervezhető. Tovább folyik az önkormányzati hivatalok tanácsi korszakban keletkezett iratainak a még levéltárba nem került felmérése (legtöbb helyen ez más be is fejeződött) és átvétele, továbbá be kell fejezni a termelőszövetkezetek, vállalatok és iskolák 1950 előtt keletkezett maradandó értékő iratanyagának korábban megkezdett felmérését is.

A megyei levéltárak egy részében még jelentős kintlévőség mutatkozik. A munkatervek teljesítését befolyásoló tényező lehet, hogy a vállalati anyag felmérése sokszor objektív akadályba ütközik, továbbá tekintettel kell lenni az iratátvételi és iratrendezési munkák összehangolására is. Ezen kívül néhány helyen a felméréssel, illetve átvétellel párhuzamosan a már bent lévő anyagot is ellenőrizni kell (XXIX., XXX. fondfőcsoport).

A megyei tagintézmények jelentős része azonban raktári kapacitáshiány miatt nem tudja átvenni az egyébként már levéltárba utalandó iratokat. A jogszolgáltató szervek, földhivatalok, egyéb iratképzők 2015-ben is jelentős mennyiségő iratanyag átadását kezdeményezik, amelyre azonban a levéltárak döntő többsége, raktárhiány miatt nem vállalkozhat. Kivételt csak a veszélyeztetett iratok jelentenek, illetve azok a levéltárak tervezik ilyen iratanyagok átvételét, ahol erre megfelelő férőhely áll rendelkezésre. Három megyei levéltár (MNL Bács-Kiskun, Baranya, és a Pest megyei levéltára egyáltalán nem tervez iratátvételt, illetve kizárólag iratmentés céljából tud iratanyagot átvenni). Ezzel szemben 9 levéltár is 100 ifm-nél több levéltári anyag átvételét tervezi.

A tanácsi iratok közül kiemelendő Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának irattárában levő Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa 1978-tól terjedő levéltárérett iratainak felmérése, melynek előkészítési tárgyalásai 2014 óta zajlanak. A nyugat-nógrádi önkormányzatok iratátvételének zárásaként átveszik Balassagyarmat Város Önkormányzatának 1990-95 között keletkezett maradandó értékő iratanyagát. Fontos feladat a tatabányai iskolák ellenőrzése ugyanis ezek nem régen (2012) kerültek át a Tatabányai Városi Levéltár illetékességéből az MNL Komárom- Esztergom Megyei Levéltára illetékességébe. Folytatják Kőszeg Város Polgármesteri Hivatala 1990 és 1999 között keletkezett iratainak, illetve Sopron Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala iratainak átvételét is. Somogyban megkezdik az 1962. december 31-ig keletkezett iskolai anyakönyvek, és befejezik a még az illetékességi területen lévő, 1980-ig keletkezett iskolai iktatott iratanyag átvételét. Az 1981-1996 között keletkezett iskolai iktatott iratokból a helyi, intézményi úttörő és KISZ, valamint Ifjú Gárda mozgalomra, a diákönkormányzatokra és az iskolaszékekre vonatkozó iratanyag átvételét kezdik meg. Idén tervezik átvenni a felszámolt Salgótarjáni Öblösüveggyár iratanyagát Nógrád megyében, továbbá a Magyar Cukor Zrt. Petőházi Cukorgyár 1922-2007 között keletkezett iratait Győr-Moson-Sopron megyében.

Az OL a 2014. évhez képest (terv: 215,12 ifm, tény: 509,46) sokkal jelentősebb iratmennyiség átvételét tervezi a központi kormányszervek tekintetében (1410 ifm). A mennyiség azonban akár ennél is több is lehet, hiszen sok esetben még nem tudni az átveendő anyag mennyiségét. A rendszerváltás előtt keletkezett anyagok közül kiemelkedő jelentőségő Központi Földtani Hivatal általános iratai, Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet Nukleáris Biztonsági Főosztály határozatai, a Magyar Rádió Zrt. és Magyar Televízió Zrt. iratai. A rendszerváltás után a Földmővelésügyi Minisztérium iktatott iratai, Pénzintézeti Központ Vagyonjogi főosztályának iratai, Országgyőlési irományok.. A korábbi évekhez hasonlóan tervezik az Országgyőlés Hivatalától a 2014. évi törvények hiteles példányainak átvételét. Elektronikus iratok átvételére is sor kerülhet. Tervezik a Legfőbb Ügyészség Bőnügyi nyilvántartó rendszere 1999-2000. évi állományának átvételét (200 Mb). A vállalati iratok gyarapodásának körében (összesen: 197,32 ifm) a Magyar Nemzeti Bank rendszeres iratátadásai mellett a Ganz Villamossági Mővek, Ikarus és a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat maradandó értékő iratainak gyarapítására kerül sor.

III.2.2.Győjtőkör

A győjtőkörbe tartozó iratanyag bővítésére főként ajándékozás révén lehet számítani. Az állománygyarapítás fontos, tervezett része lehet az évfordulós megemlékezésekhez (például I. világháború) kapcsolódó magániratok levéltári átvétele. A Csongrád Megyei Levéltár Makói fióklevéltára rendszeresen tesz közzé felhívást a helyi sajtóban és az interneten, arra kérve a lakosságot, hogy írott hagyatékukat adományozzák intézményünknek. Különösen fontos az egykori városi elit után maradt iratok felmérése és összegyőjtése. A megyei levéltárak 2015-ben ajándékozás, letét, illetve vásárlás útján kisebb mennyiségő, elsősorban családi iratanyag átvételével számolnak. A megyei levéltárak esetében azok terveznek iratvásárlást, akik felé maradandó értékő magániratok eladását előzetesen jelezték. Az iratvásárlásnál meghatározó szerepet játszanak a pályázati lehetőségek, hiszen a vásárlás csak pályázati forrás esetén valósulhat meg. Az OL-ben 2015-ben is folytatódik az iratvásárlás az antikváriumok és aukciók figyelése alapján, ha sikerül pályázati forrást szerezni. Az igényeknek megfelelően végzik a magánosok által

ajándékozásra, vételre felkínált iratok átvételét, becslését, vásárlását. Továbbá szakvéleményt és becslést készítenek iratvédési eljárásokhoz, esetlegesen kiviteli engedélyekhez. Törekszenek a védett és bemutatott iratokról biztonsági (digitális) másolat készíteni. Terv az Oral History Győjtemény bővítése is.

Az átvételre tervezett iratmennyiség a megyei levéltárakban 2790 ifm. Az előző évek terveihez képest ez némi növekedést jelent, és majdnem megegyezik a 2014-ben végül átvett mennyiséggel (2876 ifm).

A tervezett/tervezhető iratátvétel az alábbi fondfőcsoportokat érinti:

V. Megyei városok és községek, VIII. Tanintézetek, intézmények, IX. Testületek, XIII. Családok,

XIV. Személyek, XV. Győjtemények, XXIII. Tanácsok, XXIV. Az államigazgatás területi szervei,

XXV. A jogszolgáltatás területi szervei, XXIX. Vállalatok, XXX. Szövetkezetek, XXXVI. Megyei önkormányzatok, XXXVII. Városi, községi önkormányzatok.

Az átvételre tervezett iratmennyiség az OL-ban: 1607 ifm iratanyag, 200 Mb. (2014: 684,12 ifm, 2013: 215,05 ifm; 2012: 875,23 ifm; 2011: 879,04 ifm; 2010: 711,88 ifm; 2009: 1069,75 fm), az

alábbi fondfőcsoportokban: XVIII. Az államhatalom felsőbb szervei, XIX. Az államigazgatás felsőbb szervei, XX. A jogszolgáltatás felsőbb szervei, XXVI. Intézetek, intézmények, XXIX. Vállalatok.

Az MNL átvételre tervezett iratmennyisége: 4397 ifm.

III. 3. Állományvédelem és reprográfia

III. 3.1. Általános tevékenység, állományellenőrzés

Az Állományvédelmi és reprográfiai osztályának kiemelt feladata egy összehangolt állományvédelmi stratégia kialakítása az MNL intézményeire vonatkozóan. A megyei levéltárak raktározási és általános állományvédelmi problémáinak feltárása és azok javítása, az állományvédelmi profilú pályázati tevékenység koordinálása, valamint a munkatársak szakmai képzése, továbbképzése alapvető feladatok. A munkához a megyei tagintézményekben a korábbi látogatások tapasztalatai, valamint a szakfelügyelői jelentések szolgáltatják az információkat.

2014-ben megindult a munka a Fejér Megyei Levéltár új épületében, ahol klimatizált raktárakban helyezték el az iratállományt. Elkészült a Békés Megyei Levéltár Xxxxxx Xxxxxxxxxxxxx raktárépületének átalakítása (nyílászárók, főtésrendszer), és ezt követően megkezdődött a penészfertőzött iratok szárítása, fertőtlenítése. Átadási fázisba érkezett a Nógrád Megyei Levéltár új épülete, amely 2015. második negyedévében birtokba vehető lesz. A Somogy Megyei Levéltár Kaposvár Xxxxxx Xxxx úti épületének átvételére 2015-ben kerül sor. A Veszprém Megyei Levéltár salétromos földszinti raktárhelyiségeinek falszárítása 2014-ben megtörtént, teljes száradást követően 2015-ben az iratok visszarendezhetőek lesznek. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár épületének azbesztmentesítése befejeződött, 2015. első negyedévében sor kerülhet a teljes rend visszaállítására.

Bár teljes megoldást minden esetben a raktárak klimatizálása jelentene, de ezek a beruházások is jelentősen javítják az adott tagintézményekben őrzött iratok raktározási körülményeit.

Az MNL OL–ben és valamennyi tagintézményében a lehetőségekhez mérten nagy hangsúlyt fektetnek az állományvédelem alapvető feladataira. A raktári klimatikus paraméterek változásának monitorozását mindenhol folyamatosan végzik. A mérőmőszerek kalibrálását igyekeznek rendszeressé tenni. A hőmérséklet és páratartalom adatokat a legtöbb helyen már számítógépen rendszerezik.

A megelőző állományvédelem fontos része az iratok rendezéséhez kapcsolódóan a mőanyag dossziék, zsinegek, fémkapcsok eltávolítása, valamint az iratok átcsomagolása savmentes

kartonból készült dobozokba. Az átdobozolást a legtöbb helyen már folyamatosan végzik, a rendelkezésre álló készlet erejéig. Savmentes csomagolóanyagok beszerzésére továbbra is pályázati forrásból van lehetőség. A beszerzést az igények és a rendelkezésre álló keret összehangolásával, a tagintézmények közötti egyensúly figyelembevételével kell intézni.

Az MNL OL állományvédelmi (restaurátor és könyvkötő) és reprográfiai (mikrofilmező és digitalizáló) mőhelyeinek jelenlegi gépi és személyi kapacitása nem teszi lehetővé azt, hogy a megyei tagintézmények részére is tervezzünk munkát. A megyei tagintézmények állományvédelmi és reprográfiai tevékenységét döntően az határozza meg, hogy rendelkeznek-e restaurátor- illetve könyvkötő mőhellyel, valamint az, hogy pályázati forrásból nyílik-e mód restaurálási és digitalizálási munkák megvalósítására - mivel saját költségvetési forrásból ezekre jelentősebb összeget nem tudnak fordítani.

III. 3.2. Restaurálás, konzerválás

Levéltár	Irat, missilis, nyomtatvány	Oklevél, kódexlap	Címerkép, címereslevél	Pecsét	Tervrajz, térkép	Egyéb
MNL OL	5214 lap, 6 kötet	37 oklevél	1 címereslevél	-	610 tervrajz	-
MNL BKML	4 kötet	-	-	-	-	-
MNL BML	-	-	-	-	9 térkép	20 plakát
MNL BéML	1315 lap	-	-	-	25 tervrajz 14 térkép	-
MNL BAZML	530 fólió	-	-	-	89 térkép	-
MNL CsML	-	-	-	-	-	-
MNL FML	-	-	-	-	-	-
MNL GyMSM Győr	2 kötet	-	-	-	-	-
MNL GyMSML Sopron	3 lap	-	-	-	-	-
MNL HBML	-	-	-	-	-	-
MNL HML	-	-	-	-	-	-
MNL JNSzML	884 lap	-	-	-	5 tervrajz 2 térkép	-

MNL KEML	-	-	-	-	-	-
MNL NML	560 fólió	-	-	-	-	-
MNL PML	400 lap	-	-	-	-	50 plakát
MNL SML	5 kötet, 1 lap	-	-	-	-	-
MNL SzSzBML	126 fólió	3 oklevél	-	-	-	-
MNL TML	-	-	-	-	-	-
MNL VML	700 fólió	5 oklevél	-	-	5 térkép	-
MNL VeML	-	-	5 címereslevél	-	100 tervrajz, 1 térkép	-
MNL ZML	-	-	-	-	-	-
Összesen	18 kötet 9579 fólió	45 oklevél	6 címeres- levél	-	120 térkép 740 tervrajz	70 plakát

III. 3.3. Könyvkötészeti munkák

Levéltár	Könyvkötés	Egyedi tárolóeszközök
		pallium vágás	mappa	tok	téka	doboz
MNL OL	336 kötés jav., 49 új kötés, 700 könyvlap j.	90 000	100	-	20	-
MNL BKML	-	-	-	-	-	-
MNL BML	20 jav.	188	620	75	2	20
MNL BéML	5 jav.	50	-	-	-	5
MNL BAZML	5 jav 100 új kötés	-	-	-	150	-
MNL CsML	500 könyvlap jav., 200 kötet jav., 150 új kötés	10	270	50	-	-
MNL FML	-	-	-	-	-	-

MNL GyMSM Győr	4 új kötés	-	-	-	70	-
MNL GyMSML Sopron	52 kötet jav.	15	-	-	2	-
MNL HBML	-	25 000	-	-	-	800
MNL HML	-	-	-	-	-	-
MNL JNSzML	-	10	2	2	-	-
MNL KEML	-	-	-	-	-	-
MNL NML	-	-	-	-	-	-
MNL PML	400 könyvlap jav., 60 kötet jav., 20 új kötés	500	25	-	-	-
MNL SML	30 kötés jav., 30 új kötés	-	-	-	-	-
MNL SzSzBML	10 kötés jav.	-	-	-	-	-
MNL TML	-	-	-	-	-	-
MNL VML	-	-	-	-	-	-
MNL VeML	8 kötés jav.	-	10	-	10	20
MNL ZML	-	-	-	-	-	-
Összesen	1600 könyvlap jav., 726 kötés jav. 353 új kötés	115 773	1027	127	254	840

III. 3.4. Biztonsági másolatok készítése (mikrofilmezés, digitalizálás)

Levéltár	Állományvédelmi repr. munkák /felvétel			Kutatói megrendelésre végzett repr. m.
	mikrofilm	fotó	szkennelés	mikrofilm	fotó	szkennelés
MNL OL	-	20 500	1 915 000	186 000	5500	3500
MNL BKML	-	-	-	-	-	-
MNL BML	-	275	1500	-	-	-
MNL BéML	-	370	-	-	-	-
MNL BAZML	-	2000	2000	-	-	-

MNL CsML	-	100	7760	-	-	-
MNL FML	-	-	-	-	-	-
MNL GyMSM Győr	-	-	5000	-	-	-
MNL GyMSML Sopron	-	2500	-	-	-	-
MNL HBML	-	-	20 000	-	-	-
MNL HML	-	-	-	-	-	-
MNL JNSzML	-	20	5000	-	-	-
MNL KEML	-	-	-	-	-	-
MNL NML	-	-	3200	-	-	-
MNL PML	-	-	-	-	-	-
MNL SML	-	-	65 000	-	-	-
MNL SzSzBML	-	500	10 000	-	-	-
MNL TML	180 000	400	-	-	-	-
MNL VML	-	600	-	-	-	-
MNL VeML	-	500	700	-	-	-
MNL ZML	-	-	-	-	-	-
Összesen	180 000	27 765	2 035 310	186 000	5500	3500

A tervezett reprográfiai munkák közül mikrofilmezést csak két tagintézményben végeznek, a TML-ban állományvédelmi céllal, az OL-ban kutatói megrendelésekre, hasonló volumennel. A szkennelés (tömeges digitalizálás) tervezett mennyiségét az OL-ban végzett mikrofilm-digitalizálás emeli jelentősen (mintegy 1 700 000 felvétel).

Fotózás (egyedi digitalizálás) jelentős mennyiségben az OL-ban tervezett, az alábbiak szerint: kutatói megrendelések, kiállítások, bemutatott iratok, oklevelek, pecsétek, publikációk, közmővelődési és más események.

III. 4. A levéltári anyag nyilvántartása

Az MNL a levéltári anyag megfelelő dokumentálása és megőrzésének biztosítása érdekében 2015- ben is a 10/2002. NKÖM rendeletben meghatározottak szerint tervezi az előírt nyilvántartások vezetését. A 2015-ös munkaterv kiemelt szakmai feladata az MNL egységes nyilvántartási rendszere teljessé tételének kiterjesztése.

Ennek érdekében – amennyiben az ehhez szükséges személyi és infrastrukturális feltételek mindenütt rendelkezésre állnak – a 10/2002-es NKÖM rendelet 34§ (3) bekezdésében megjelölt

nyilvántartások vezetését valamennyi tagintézményben naprakésszé kell tenni. Ehhez a nyilvántartásban rögzíteni kell mindazokat az adatokat, melyek az e-Archivum leállítását követően keletkeztek, és azóta nem kerültek rögzítésre a scopeArchiv rendszerben.

2015-ben a központi szervezeti egységek esetében a legfontosabb feladat továbbra is – az iratanyag kutathatósága növelése érdekében – a meglévő raktári jegyzékek átdolgozása és feltöltése az elektronikus nyilvántartó rendszerbe. Az elmúlt évben a legkutatottabb irategységek jegyzékei kerültek feltöltésre. A feltöltött jegyzékek körét 2015-ben is a kutatottság mértékének figyelembevételével szükséges szélesíteni. Ennek során az eddig MS Xxxxxxx, Excelben vagy PDF-ben rendelkezésre álló jegyzékeket megfelelő formátumúra kell alakítani és fel kell tölteni a acopeArchivba. 2015-ben több, eddig csak papíron meglévő jegyzék is sorra kerül, melyek begépelésében számítunk a közfoglalkoztatottak segítségére is. A központi szervezeti egységek 2015-ben 1138 törzsszámhoz, összesen 18644,11 ifm terjedelmő iratanyaghoz, valamint 4000 mikrofilmtekercshez (4,3 millió felvétel) tervezik jegyzék feltöltését a nyilvántartórendszerbe.

A 2013–2014-es migrációk után 2015-ben fontos elvégezni a szervnyilvántartó modul adatainak ellenőrzését és tisztítását, valamint pótolni az e-Archivum leállítása óta eltelt idő nyilvántartási feladatait. A szervezeti egységek nyilvántartásait a gyarapodás felől megközelítve revízió alá kell venni. A mikrofilmtárban törekedni kell az állománybavételben az elmúlt évek során keletkezett lemaradás csökkentésére. Megkezdődnek a Hungarika-kataszterrel kapcsolatos feladatok, illetve a másolatgyőjtemény revíziója (X és U szekció) is. Cél a védett és bemutatott iratok fondjának ellenőrzése, nyilvántartások ellenőrzése.

2015-ben több megyei levéltárban továbbra is szükséges a raktári jegyzékek pótlása, az új fondszerkesztési alapelveknek megfelelően több fondfőcsoportban számos raktári jegyzék újraszerkesztése, a megfelelő kutatási segédletekkel nem rendelkező irategyüttesek raktári jegyzékkel történő ellátása. Egyes megyei tagintézményekben (MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára) még feladat a fondfőcsoportok fizikai egyesítése is. Több megyei levéltár (MNL Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára, MNL Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára, MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára) tőzte ki célul a nyilvántartásaiban esetlegesen több évtizede halmozódó pontatlanságok javítását.

2015-ben már nem csak a központi szervezeti egységek, hanem a megyei tagintézmények esetében is fő feladat az iratanyag nyilvántartásainak minél teljesebb körő feltöltése az elektronikus nyilvántartó rendszerbe, majd ennek megvalósulása után a nyilvántartás folyamatos vezetése, naprakészen tartása. 2015-ben MNL szinten szükséges a törzsegységek adatainak ellenőrzése, az ISAD'G őrlapok javítása, szükség esetén újak készítése.

A megyei tagintézményekben a központi szervezeti egységek tapasztalatainak felhasználásával – az SZKK és az OL iratőrző főosztályai segítségével – egységesíteni kell a raktári jegyzékek készítését, a nyilvántartórendszerbe való feltöltésre alkalmas formátumban, és meg kell kezdeni a korábban készített raktári jegyzék átdolgozását, majd lehetőség szerint azok feltöltését is. Az átdolgozásnál és az új jegyzékek készítésénél is fontos szempont, hogy azok az elektronikus nyilvántartó rendszernek megfelelően ne raktári, hanem leírási egység szinten készüljenek.

Az elektronikus nyilvántartás feladatainak megoldásához elengedhetetlen lesz a megfelelő informatikai háttér megteremtése. Több olyan telephely van (Csongrád, Hódmezővásárhely, Makó, Szentes), melyek nincsenek hálózatba kapcsolva, így az ott dolgozók számára elérhetetlen a ScopeArchiv, ami lehetetlenné teszi annak naprakész vezetését.

A nyilvántartással kapcsolatos adatok összegzése:

Levéltár megnevezése	Raktári jegyzékkel ellátott iratanyag (ifm)	Raktári jegyzékkel nem rendelkező iratanyag (ifm)	2015-ben tervezett új raktári jegyzék (ifm)	Érintett fondfőcsoport ok	2015-ben tervezett javított raktári jegyzék (ifm)	Érintett fondfőcsoport ok
MNL OL 1945 előtti Kormányszervek Főosztálya	23565,69	-	52,28	C, F, D, K szekciók	279,6	C, D, E, K szekciók
MNL OL 1945 utáni Kormányszervek Főosztálya	37030,0	-	1,44	XIX.	453,42 ifm	XIX., XXXII.
MNL OL MGYG	23124,63	103,82 + 133896 felvétel	2,8+83000 felvétel	S szekció Hungarika, Védett és bemutatott iratok	2643 db	V szekció
MNL OL összesen	83720,32	103,82	56,52+83000 felvétel	-	733,02+2643db*	-
MNL BKML	6891,20	3545,54	154,21	IV., V., VIII., XXIII., XXIV.	19,72	XXIII.
MNL BaML	10 236,91	7280,32	281,79	IV., V., IX., XI., XIV., XVII., XXIII., XXV., XXIX.	-	-
MNL BeML	7083,88	1723,77	128,85	VIII., XXIII., XXIV, XXV, XXIX, XXX, XXXVII	207,5	IV.
MNL BAZML	12096,58	-	26,82	VIII., XV., XXV	-	-
MNL CSML	11024,41	6303,47	53,59	IX., XI., XII., XIV., XXV.	88,47+1240db	IV.,VI.,V., VII.,VIII., X., XII., XXIII.
MNL FML	9812	-	40	XXIV.	252,98	XXIII.
MNL GYMSML Győr	5365,21	2634,22	1267,50	X., XXIII., XXXIII.	259,10	IV., V., VIII., XVII., XXI., XXIV.
MNL GYMSML Sopron	6385,97	7,76	44,67	IV.,VIII.,.IX., XV.,XXIII., XXIV.,XX., XXVII.	-	-
MNL HBML	7342,33	3309,19	47,45	VIII., XXIII., XXIV., XXV., XXXV.	25,9	V
MNL HML	8434	240	106,19	VIII., IX., X., XIV., XXIII., XXIV., XXV., XXIX., XXXV.	-	-
MNL JNSZML	7738,31	494,56	65,85	VIII., XXIII., XXIV.,	-	-

Levéltár megnevezése	Raktári jegyzékkel ellátott iratanyag (ifm)	Raktári jegyzékkel nem rendelkező iratanyag (ifm)	2015-ben tervezett új raktári jegyzék (ifm)	Érintett fondfőcsoport ok	2015-ben tervezett javított raktári jegyzék (ifm)	Érintett fondfőcsoport ok
				XXXVI.
MNL KEML	10210,91	-	5,26+80db	XIV.	-	-
MNL NML	5277,9	4466,5	336,13	XXIV., XXV., XXIX.	-	-
MNL PML	14247	5568	47,3	IV., XV., XXII., XXXV.	859	V., XXII.
MNL SML	16325,97	-	1180,48	IV., V., VII., VIII., XIII., XXIII., XXV., XXXVII.	-	-
MNL SZSZBML	5672,65	1151,46	91,17	IV., V., VIII., IX., XII., XXII., XXIV., XXXVII.	88,23	IV., V., VI., XIII.
MNL TML	11165	1251	88,93	IV., XIV., XXIV.	523,82	V., XXIII.
MNL VaML	9088	696	86,14	IV., XXIII., XXV., XXVI., XXIX, XXXII, XXXVII	3,11	XXIII.
MNL VeML	13708	1315	132,85	V., XI., XV., XXII.I, XXIV., XXV.,XXVI., XXIX., XXXV.	56,64	XXI., XXIII.
MNL ZML	6100,21	4730,24	326,25	IV., V., VIII., XV., XXIII., XXIV.	-	-
Megyei levéltárak összesen	184206,74	44717,03	4420,26	-	2296,24	-
MNL összesen	267927,06	44820,82	4567,19+80 db+83000 felvétel	-	3317,49+3883 db *	-

* Az MNL központi szervezeti egységei emellett jelentős mennyiségő (18644,11 ifm + 4,3 millió mikrofilmfelvétel) raktári jegyzéket terveznek feltölteni az elektronikus nyilvántartó rendszerbe.

III. 5. Rendszerezés, rendezés

III.5.1. Alapszintő rendezés

Alapszintő rendezésre leggyakrabban a közelmúltban átadott iratanyagban, illetve történelmi okokból teljesen rendezetlenül vagy összekeveredetten tárolt irategyüttesekben kerül sor. Jellemzően kevés számú, ám nagyobb terjedelmő fondot érint. 2015-ben nagyobbrészt tanácsi és vállalati iratok kerültek a tagintézmények munkatervébe.

A levéltár megnevezése	Fondok száma	Alapszinten rendezésre kerülő iratok terjedelme (ifm)	Érintett fondfőcsoportok
MNL OL	1	90,78	XVIII.
MNL HML	1	6,50	XXIX.
MNL KEML	1	45,00	XVIII.
MNL NML	1	234,14	XXIX.
MNL SZSZBML	1	4,00	XIV.
MNL TML	1	6,00	XVIII.
MNL VeML	2	8,67	XV., XXIV.
MNL ZML	2	65	XXIII.
Megyei levéltárak összesen	7	369,31	XV., XIV., XXIII., XXIV., XXIX.
MNL Összesen	12	460,09	XV., XIV., XVIII., XXIII., XXIV., XXIX.

A megyei levéltárakban 2015-ben alapszinten rendezésre kerülő iratanyag terjedelme 369,31 ifm, amely 11 fondot érint. Az Országos Levéltár az 1947 utáni Országgyőlés fondjának alapszintő rendjét alakítja ki 90,78 ifm terjedelemben.

III.5.2. Középszintő rendezés

A hagyományos levéltári gondolkodás a középszintő rendezést tekinti kiemelt feladatának, mivel az így kialakított középszintő jegyzékek és rendezettségi szint már kellően támogatja mind a nyilvántartást, mind a tájékoztatást, mind a kutatás igényeit. Ennek megfelelően az MNL – minden tagintézménye végez középszintő rendezést 2015-ben. Jellemzően a lezárt, többé már nem gyarapodó irategyütteseket, továbbá a kutatottabb fondokat-állagokat, végül a korábban már megkezdett rendezések folytatására kerül sor. Elsősorban a törvényhatósági, tanácsi és önkormányzati iratanyagok, illetve az önkormányzatok intézményi fondjai kerülnek sorra, emellett az MSZMP, a bíróságok, illetve a gazdasági szervek iratai szerepelnek a munkatervben. Az OL munkájából kiemelkedik az egykori Új Magyar Központi Levéltár fondjának középszintő rendezése.

A középszintő rendezést gyakran raktári rendezés és állományvédelmi munkák egészítik ki.

A levéltár megnevezése	Középszintő rendezésre kerülő
	fondok száma (db)	terjedelme (ifm)	érintett fondfőcsoportok
MNL OL	5	110,25	VIII., XIV., XV., XIX., XXXV.

A levéltár megnevezése	Középszintő rendezésre kerülő
	fondok száma (db)	terjedelme (ifm)	érintett fondfőcsoportok
MNL BKML	28	83,49	IV., V., VIII., XXIII., XXIV.
MNL BaML	21	159,30	IV., V., IX., X., XI., XIV., XXIII., XXIX.
MNL BéML	25	128,60	VIII., XXIII., XXIV., XXV., XXIX., XXX., XXXVII.
MNL BAZML	0	0	–
MNL CSML	32	125,44	IV., VII., VIII., IX., X., XI., XII., XIV., XXIII., XXV.
MNL FML	25	217,14	XXIII.
MNL GYMSML Győr	2	18	XXV., XXIX.
MNL GYMSML Sopron	13	30,32	VIII., IX., XXIII., XXXVII.
MNL HBML	23	197,01	VIII., XXIII., XXIV., XXV., XXIX., XXXV.
MNL HML	17	100,02	VIII., IX., X., XIV., XXIII., XXIV., XXV., XXXV.
MNL JNSZML	6	65,85	VIII., XXIII., XXIV., XXXVI.
MNL KEML	2	25,26	XIV., XXIV.

A levéltár megnevezése	Középszintő rendezésre kerülő
	fondok száma (db)	terjedelme (ifm)	érintett fondfőcsoportok
MNL NML	3	266,13	XXV., XXIX.
MNL PML	16	79,88	XXIII., XXXV.
MNL SML	118	870,22	IV., V., VII., VIII., XXIII., XXXV., XXXVI., XXXVII.
MNL SZSZBML	23	81,32	IV., V., VIII., XI., XIII., XIV., XXIII., XXIV., XXXVII.
MNL TML	2	14,16	XIV.
MNL VaML	23	77,86	IV., XXIII., XXV., XXVI., XXIX., XXXVII.
MNL VeML	18	113,21	V., XXIII., XXIV., XXV., XXVI., XXIX., XXXV.
MNL ZML	88	206,21	IV., V., VIII., XV., XXIII., XXIV.
Megyei levéltárak összesen	485	2859,42	IV., V., VII., VIII., IX., X., XI., XII., XIV., XXIII., XXIV., XXV., XXVI., XXIX., XXXV., XXXVI., XXXVII.
MNL összesen	490	2969,67	IV., V., VII., VIII., IX., X., XI., XII., XIV., XV., XIX., XXIII., XXIV., XXV., XXVI., XXIX., XXXV., XXXVI., XXXVII.

III.5.3. Darabszintő rendezés

2015-ben a tagintézmények többsége végez ilyen rendezőmunkát: sok esetben adatbázis-építéshez kapcsolódva, vagy kutatottsági, ügyintézési szempontok alapján (pl. fotótár, tervtár, tanácsi építési iratok). Az Országos Levéltárban nem történik ilyen típusú rendezőmunka.

A levéltár megnevezése		Darabszintő rendezésre kerülő
		fondok száma (db)	terjedelme (ifm)		érintett fondfőcsoportok
MNL OL		-	-		-
MNL BKML		29	59,22		IV., V., VIII., XV., XXIII., XXIV.
MNL BaML		3	5,09		IV., XI., XV.
MNL BéML		1	0,25		XXX.
MNL BAZML		2	1,34		XIII.
MNL CSML		11	15,62		V., VI., XXIII.	VII., VIII., XV.,
MNL FML		2	6,44		IV., XII.,
MNL GYMSML Győr		3	15,28		IV., XV., XXIII.
MNL GYMSML Sopron		4	11,67		IV., XV., XXIV., XXV.
MNL HBML		1	2,00		VIII.
MNL HML		–	–		–
MNL JNSZML		–	–		–
MNL KEML		1	80 darab térkép		XIV.
MNL NML		–	–		–
MNL PML		5	12,85		IV., XV., XXXIII.
MNL SML		1	2,98		XIII.
MNL SZSZBML		3	1,91		IV., VIII.
MNL TML		1	0,50		XV.
MNL VaML		14	8,28		XXIII., XXXII.	XXV., XXVI.,
MNL VeML		6	21,98		V., XI., XIII., XXIII.
MNL ZML		8	20,96		IV., XII., XIII., XIV.
Megyei összesen	levéltárak	95	186,37 + darab térkép	80	IV., V., VI., VII., VIII., XI., XII., XIII., XV., XXIII., XXIV., XXV., XXVI., XXX., XXXII., XXXIII.
MNL összesen		95	186,37 + darab térkép	80	IV., V., VI., VII., VIII., XI., XII., XIII., XV., XXIII., XXIV., XXV., XXVI., XXX., XXXII., XXXIII.

III.5.4. Ellenőrző rendezés

Ellenőrző rendezések több céllal folynak 2015-ben. Az Országos Levéltárban elsősorban a raktárjegyzékek adatainak a scopeArchiv-ba való feltöltését készíti elő. Cél az, hogy az online kikérés lehetőleg ellenőrzött, megbízható, középszintő jegyzékeken alapuljon. A megyei tagintézményekben emellett raktári költözés, repertorizálási munkák, illetve az újabb fondszerkesztési ajánlás miatt megszőnő fondfőcsoportok indokolnak ellenőrző rendezéseket, és ezeket gyakran raktári rendezés egészíti ki.

A levéltár megnevezése	Ellenőrző rendezés
	fondok száma (db)	terjedelme (ifm)	érintett fondfőcsoportok
MNL OL	17	734,19	II., X., XI., XIII., XV., XIX.
MNL BKML	18	24,94	IV., V., VI., VIII.
MNL BaML	9	255,49	IV., XIV., XV., XVII., XXV.
MNL BéML	12	207,40	IV.
MNL BAZML	10	23,41	VIII., XV., XXV.
MNL FML	27	172,66	IV., XXIII.
MNL GYMSML Győr	5	92,50	IV., XXI., XXIV., XXV.
MNL HBML	12	37,80	IV., V., XXIII.
MNL NML	1	70,00	XXIV.
MNL PML	3	20,32	IV., XXV.
MNL SML	4	525,96	XXIII., XXV.
MNL SZSZBML	3	25,23	V., XXIII.
MNL TML	67	662,31	IV., V., XXIII., XXIV., XXX.
MNL VaML	13	62,63	V., XXIII.
MNL VeML	13	53,42	V., XXI., XXIII., XXIX.
MNL ZML	22	97,15	IV., V., XXIII.
Megyei levéltárak összesen	224	2331,22	IV., V., VI., VIII., XIV., XV., XVII., XXI., XXIII., XXIV., XXV., XXIX., XXX.
MNL összesen	241	3065,41	II., IV., V., VI., VIII., X., XI., XIII., XIV., XV., XVII., XIX., XXI., XXIII., XXIV., XXV., XXIX., XXX.

III.5.5. Raktári rendezés (mintaállványozás, jelzetelés, átrendezés)

A megyei levéltárakban a rendezések szinte minden esetben raktári rendezési munkálatokkal járnak együtt, a fondok mintaállványozását, jelzetelését mindenhol elvégzik, az iratok raktári helyükre kerülnek. Komplett raktári költöztetésre – új épület vagy raktár átadásával összefüggésben – az MNL Hajdú-Bihar, Somogy, illetve Szabolcs-Statmár-Bereg Megyei Levéltárai esetében kerül sor. A raktári kapacitások szőkössége miatt több levéltár kényszerőségből is felvállal nagyobb volumenő átrendezéseket, amelyekkel megpróbálnak további szabad férőhelyet nyerni. A korábbi években új raktári egységekbe került iratok raktári rendezési munkái szintén feladatot jelentenek. Az OL-ben raktári rendezés elsősorban szintén az egyéb rendezésekkel párhuzamosan zajlik. A raktári kapacitások maximális kihasználása motiválja a nagyon nagy terjedelmő Központi Statisztikai Hivatal Levéltárának raktári rendezését. Megjegyzendő, hogy e munkatípusnál jelentik a legnagyobb segítséget a közfoglalkoztatotti- és önkéntes programok.

A levéltár megnevezése		Xxxxxxx rendezés
		Fondok száma	Terjedelme (ifm)	Érintett fondfőcsoportok
MNL	OL	9	3964,36	II., IX., X., XIII., XIV., XV.
MNL BéML		1	107,52	XXXIII.
MNL CSML		5	56,51	XXIII., XXXVII.	XXIV.,
MNL Győr	GYMSML	4	122,50	IV., XX+I., XXV.	XXIV.,
MNL HML		19	667,32 (Ebből 370 ifm bértárolt irat.)	IV., VIII., IX., X., XIV., XXIII., XXIV., XXV., XXXV.
MNL KEML		–	634,52	–
MNL PML		–	84	XXII. (Az fondfőcsoprtot érintően.)	egész
MNL SML		23	1106,406	XXIII.
MNL VeML		23 fond mintaállványozása XXVI. ffcs. átjelzetelése: VIII-ra 300 ifm átrendezése a XXIII. ffcs-on belül	585,19	V., XI., XIII., XXIV., XXV., XXIX., XXXV.	XXIII., XXIV.,
MNL ZML		129	607	IV., XII., XIII., XIV.

A levéltár megnevezése	Xxxxxxx rendezés
	Fondok száma	Terjedelme (ifm)	Érintett fondfőcsoportok
MNL OL	9	3964,36	II., IX., X., XIII., XIV., XV.
MNL BéML	1	107,52	XXXIII.
MNL CSML	5	56,51	XXIII., XXIV., XXXVII.
MNL GYMSML Győr	4	122,50	IV., XX+I., XXIV., XXV.
MNL HML	19	667,32 (Ebből 370 ifm bértárolt irat.)	IV., VIII., IX., X., XIV., XXIII., XXIV., XXV., XXXV.
MNL KEML	–	634,52	–
MNL PML	–	84	XXII. (Az egész fondfőcsoprtot érintően.)
MNL SML	23	1106,406	XXIII.
MNL VeML	23 fond mintaállványozása XXVI. ffcs. átjelzetelése: VIII-ra 300 ifm átrendezése a XXIII. ffcs-on belül	585,19	V., XI., XIII., XXIII., XXIV., XXV., XXIV., XXIX., XXXV.
Megyei levéltárak összesen	204	3970,966	IV., V., XI., XII., XIII., XIV., XXII., XXIII., XXIV., XXV., XXIV., XXIX., XXXV.
MNL összesen	213	7935,326	II., IX., X., XIII., XIV., XV.

III. 6. Selejtezés

A raktári kapacitásnak az átvételre váró iratanyaghoz mért szőkössége, valamint a rendezések kapcsán felszínre kerülő nem maradandó értékő iratanyag szükségessé teszi az iratok selejtezését, amelyet a vonatkozó jogszabályi előírások szerint selejtezési terv keretében és a szakmai ajánlásoknak, mindenek előtt a Magyar Országos Levéltár által kiadott, a tanácsi iratokat érintő 374/2004. számú ajánlásnak megfelelően hajtanak végre a tagintézmények.

2015 folyamán selejtezésre 9 megyei tagintézményben, valamint az OL két főosztályán kerül sor. Ezek közül mennyiségi és tervezettségi szempontból a Somogy Megyei Levéltár, valamint Győr- Moson-Sopron Megye Győri Levéltára emelhető ki. A selejtezések legnagyobbrészt az 1945 utáni iratanyagot, jelesül a tanácsi, valamint a vállalati iratokat érintik, de jelentősebb mennyiségő iratanyag selejtezés alá vonására került sor az államigazgatás területi szervei köréből is. A teljes selejtezési eljárás alá vonni tervezett iratmennyiség 3703,63 iratfolyóméter. Két megyei

tagintézmény tervez végrehajtani selejtezést a bértárolt iratanyagban, összesen 1227 iratfolyómétert érintően.

A levéltár megnevezése	Selejtezés
	Fondok száma (db)	Selejtezés alá vont irat terjedelme (ifm)	Érintett fondfőcsoportok
MNL OL	2	225,90	XXVI., XXIX.
MNL BKML	4	27,39	IV., XXIII., XXIV.
MNL BaML	–	–	–
MNL BéML	–	–	–
MNL BAZML	–	–	–
MNL CSML	2	29,60	XXIII., XXV.
MNL FML	–	–	–
MNL Győr	GYMSML	22	530,12 (Ebből 125 a bértárolt irat)	XXIX., XXX.
MNL Sopron	GYMSML	–	–	–
MNL HBML	–	–	–
MNL HML	–	1102 (bértárolt irat)	–
MNL JNSZML	–	–	–
MNL KEML	1	20	XXIV.
MNL NML	3	266,13	XXV., XXIX.
MNL PML	5	70	XXIII.
MNL SML	38	1188,92	XXIII.
MNL SZSZBML	–	–	–
MNL TML	–	–	–
MNL VaML	–	–	–
MNL VeML	3	26,25	XXIII., XXV.
MNL ZML	22	217,32	XXIII., XXIV.
MNL összesen	102	3703,63	IV., XXIII., XXX.	XXIV.,	XXV.,	XXIX.,

III. 7. Segédletkészítés

Az MNL intézményei középtávú szakmai célkitőzéseinek megfelelően 2015-ben is nagy hangsúlyt fektetnek a segédletkészítésre, amely elsősorban a korábbi években megkezdett munkák és tendenciák folytatását jelenti. A fejlesztési lehetőségekhez a 2013-ban befejezett e-levéltár projekt

jelentett nagy segítséget, amely során számos olyan alkalmazás, illetve szakmai munka (Név-tér, adatbázis sémák, illetve a sémákra épülő adatbázisok, AdatbázisokOnline stb.) készült el, amelyek újabb irányokba vitték az adatbázisainkkal kapcsolatos munkálatokat. A fejlesztések 2014-ben az MNL megyei tagintézményeiben is megtörténtek, egyben előkészületek történtek arra is, hogy az MNL tagintézményeinek adatbázisai azonos adatbázis sémákba rendezetten, egy felületen jelenjenek meg. A fejlesztés másik ága, a nyilvántartásra és tájékoztatásra egyaránt használható scopeArchiv volt. Az Adatbázisok online valamint a scopeArchiv egyaránt alkalmas különféle segédletek kezelésére és nyilvánossá tételére. A két rendszer közötti különbség általában úgy írható le, hogy amíg a scopeArchive az egyszerőbb (jegyzékek, lajstromok, regeszták) publikálásra alkalmasabb, addig az Adatbázisok online felülete az összetett, bonyolultabb névtér alkalmazásokhoz kapcsolódó adatbázisok rögzítését és publikálását teszi lehetővé. Mindkettő nagy előnye, hogy – amennyiben rendelkezünk megfelelő sémával és feltöltő felülettel – az adatbázisok adatai külön beruházás nélkül adminisztrálhatók és tehetők publikussá. E két rendszer felhasználását tervezzük az MNL összes tagintézményében annak érdekében, hogy az eddig papíralapú vagy lokálisan használható segédletek nagyobb publicitást kapjanak, és a felhasználók/kutatók jóval gyorsabban és egyszerőbben férjenek az iratanyaghoz. Az elkészülő segédletek publikálását így részben a scopeArchiv (lajstrom, jegyzék, regeszta, repertórium), részben a rendelkezésre álló sémák tekintetében az Adatbázisok online útján fogjuk megoldani. A segédletkészítés tekintetében követtük azt a két évre visszamenő gyakorlatot, hogy a 10/2002. NKÖM-rendelet értelmében a nyilvántartással kapcsolatban elvégzett feladatokat (köztük a raktári jegyzékeket) a levéltári nyilvántartások közé soroltuk. A fenti változások következtében a segédletkészítés témakörében értelemszerően a darabszintő segédletekről számolhatunk be elsődlegesen.

Az MNL 2015. évi levéltári segédletkészítési terve:

Darabszintő segédletek:

• jegyzék, repertórium és más tematikus segédlet készül 129,82 ifm terjedelmő levéltári anyaghoz,

• lajstrom készül 199,7 ifm terjedelmő levéltári anyaghoz,

• adatbázis készül mintegy 133 958 rekord mennyiségben, illetve 387,94 ifm terjedelmő levéltári anyaghoz,

• regeszta készül 3,342 ifm terjedelmő levéltári anyaghoz.

Repertórium

Hagyományos repertórium elkészítését a Békés Megyei Levéltár végez a Kner Nyomda, a Csongrád Megyei Levéltár a Szegedi Királyi Ügyészség, a Somogy Megyei Levéltár a Somogy Megyei Tanács VB Mővelődési Osztálya feldolgozásával. A Vas Megyei Levéltár a Kőszegi Nemez és Posztógyár iratairól készít repertóriumot.

Jegyzék

A darabszintő segédletek közül jegyzékeket készítünk az Országos Levéltárban a Budaprint Pamutnyomóipari Vállalat iratanyagáról. Hagyományos jegyzék készül még a helytartótanácsi levéltárakban található iratanyagokról, illetve tervekről és térképekről. Megkezdjük a kamarai levéltár törzsanyagában található mutatók feldolgozását. A Baranya Megyei Levéltár, a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, valamint a Győr-Moson-Sopron Megyei Levéltár Győri Levéltára bírósági és közalapítványi iratokhoz, valamint előbbi a családi levéltárakban található zenetörténeti forrásokról készít jegyzéket. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár jegyzéket készít a feudáliskori árvaszéki iratokról, a szocialista korszak megyei és városi v.b. iratairól, továbbá folytatja az állami anyakönyvi másodpéldányok feldolgozását Hajdú-Bihar, illetve Komárom-Esztergom megyékhez hasonlóan.

Lajstrom

A Bács-Kiskun Megyei Levéltár, a Győr-Moson-Sopron Megyei Levéltár Győri Levéltára, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, a Tolna Megyei Levéltár, a Veszprém Megyei Levéltár és a Zala Megyei Levéltár megyei, járási és városi szintő közigazgatási egységeik iratairól készít lajstromot. Amíg a szocialista korszak megyei vezető testületeinek iratanyagának közzétételét, megyei és városi Végrehajtó Bizottsági iratok lajstromozását a Csongrád Megyei Levéltár, a Győr-Moson- Sopron Megyei Levéltár Győri Levéltára és a Zala Megyei Levéltár, addig az igazságszolgáltatás helyi szerveinek feldolgozását a Győr-Moson-Sopron Megyei Levéltár Győri Levéltára végzi a megyében található különféle szintő bíróságok feldolgozásával. Az oktatásügy megyei és községi intézményeinek feldolgozását folytatja a Csongrád Megyei Levéltár és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár tankerületi, a tanítóképző, valamint különféle iskolák iratainak lajstromozásával. A megyei levéltárakban található családi iratanyag feldolgozását, hozzáférhetőségének megnövelését szolgálják azok a lajstromok, amelyek a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban készülnek. További lajstromok készülnek a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban található Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Tervosztályának tervdokumentációiról, míg a Veszprém Megyei Levéltár Veszprém Város Mérnöki Hivatalának iratait dolgozza fel. Az Országos Levéltár munkatársai a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági osztályának iratairól, míg a Tolna Megyei Levéltár az őrizetében lévő vegyes iratokról készít lajstromot.

Regeszta

A megyei levéltárak egyik igen fontos feladata a vármegyei közgyőlési jegyzőkönyvek és iratok feldolgozása. E célból készít regesztákat a Győr-Moson-Sopron Megyei Levéltár Győri Levéltára, a Komárom-Esztergom Megyei Levéltár, a Nógrád Megyei Levéltár, valamint a Tolna Megyei Levéltár. Szintén regeszták formájában dolgozza fel a Somogy Megyei Levéltár a vármegyei statútum győjteményt. A Zala Megyei Levéltárban folytatódik a zalavári és kapornaki konventek hiteleshelyi levéltára okleveleinek regesztázása.

Adatbázis

A MNL tagintézményeiben 2015-ben építeni tervezett adatbázisok tekintetében – az MNL kutatási programjainak és a munkatervi irányelveknek megfelelően – meghatározó hangsúlyt kaptak a Holokauszt Emlékév (2014) kapcsán, valamint az I. és a II. világháború tematikájához kapcsolódóan megkezdett adatbázisok. A Holokauszt emlékév kutatási feladataihoz kapcsolódóan a 2013-ban megkezdett földbirtok-politikai adatbázis építését folytatjuk az Országos Levéltárban az Országos Földhitelintézet, valamint ezzel az iratanyaggal szoros összefüggésben lévő Földmővelésügyi Minisztérium iratanyagában. Az I. világháború évfordulójával kapcsolatban az Országos Levéltár munkatársai a MÁV segédkönyvekkel el nem látott, de gyakran kutatott iratanyagaihoz készít adatbázist, valamint folytatják a miniszterelnökségi levéltárban található I. világháborúval kapcsolatos eddig feltárt mutatócédulák rögzítését, valamint a Külügyminisztériumban található hadifoglyokkal kapcsolatos iratok feldolgozását. A megyei tagintézmények közül a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, a Fejér Megyei Levéltár, a Nógrád Megyei Levéltár, a Tolna Megyei Levéltár az állami anyakönyvek másodpéldányaiban a

„Nagy Háborúban” elesett katonákról készít adatbázist. A világháborúban elcsatolt Komárom iratanyagának feltárása és feldolgozása történik meg a Komárom-Esztergom Megyei Levéltárban, amelynek munkatársai a Nyitrai Állami Levéltár Komáromi Fióklevéltárával együttmőködésben készítenek adatbázist, valamint hasonló jellegő adatbázis készítését végzi a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Levéltár. A Veszprém Megyei Levéltár az I. Világháborús Emlékgyőjtés adatbázisát készíti el.

Kapcsolódva a Varsói Magyar Kulturális Intézettel történt együttmőködéshez, egyben egy újabb évfordulóhoz készítenek adatbázist a Magyarországra menekült lengyelekről az Országos

Levéltárban található Belügyminisztériumi levéltár iratai alapján. A II. világháború befejezésének évfordulója kapcsán a Komárom-Esztergom Megyei Levéltár készít Komárom és Szőny – e két határtelepülés – iratanyagához adatbázist. Szintén ehhez az évfordulóhoz kapcsolódva a Veszprém Megyei Levéltár a megye területén lévő különböző települések hadigondozási iratait dolgozza fel.

A megyei levéltárakban igen hangsúlyos elemként folytatott tevékenység az archontológiai/közigazgatás-történeti adatbázisok építése. A Veszprém és a Zala Megyei Levéltár kiemelkedő teljesítményt nyújtottak az elmúlt években ezen a területen, és 2015-ben ezt a feldolgozást folytatják. A megyei tagintézmények közül a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár a dézsmajegyzékek adatai alapján a megyében tevékenykedő prédikátorok adatait győjti össze kapcsolódva a reformáció közelgő 500 éves évfordulójához. A megyei iratanyagban bőségesen található archontológiai adatok közül ugyanez a levéltár az iparkamarák személyzetének feltárását kezdte meg, a Heves Megyei Levéltár pedig az egyesületek és társulatok alapszabályainak kataszterét készíti el. A Győr-Moson-Sopron Megyei Levéltár Győri Levéltára a főispáni és alispáni, valamint a szolgabírói iratokhoz, valamint a megyei igazságszolgáltatás különféle szerveinek iratanyagához készít hasonló jellegő adatbázist. Ehhez kapcsolódva az Országos Levéltárban folytatják az abszolutizmuskori személyügyi nyilvántartási iratok adatbázisba történő rögzítését, egyben elkészítik az ilyen adatbázisok rögzítését elősegítő adatbázis sémát és feltöltőfelületet az Adatbázisok online felületére. A közigazgatás-történet és a családtörténet határmezsgyéjén található forrástípus a választási névjegyzék. Az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc közelgő 170. évfordulójára készülve előkészítjük az Országos Levéltárban lévő 1848. évi választási névjegyzékek feldolgozását, valamint felmérjük, hogy a megyei levéltárakban milyen hasonló jellegő források találhatók. E projekt kapcsán szoros együttmőködés alakulhat ki az MNL tagintézményei között.

A családtörténeti kutatások még mindig a levéltárak kutatótermi szolgálatainak egyik legfontosabb szegmense. A kutatók gyors tájékoztatását, egyben az iratanyag állományvédelmét is szolgáló adatbázisokkal ezt a mind élénkebb érdeklődést szolgáljuk ki a címeresleveleket tartalmazó adatbázisokkal. A 2013-ban elnyert NKA támogatás segítségével elkezdett munkát folytatják az Országos Levéltár munkatársai további címereslevelek feldolgozásával, valamint ugyanebben a sémában (folytatva a tavaly megkezdett munkát) további köteteket dolgoznak fel a Habsburg-kori Erdélyi (Nagy)Fejedelemség királyi könyveinek sorozatában. Az adatbázis fejlesztésével együtt folytatják a kötetekben jelzett ügyiratok kikeresését és ellenőrzését. Ebben az adatbázissémában készít adatbázist a megyei levéltárban található címereslevelekről a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár. A megyei tagintézmények közül a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár nemességi iratokhoz készít adatbázist.

A családtörténet és településtörténet határán helyezkedik el a polgári korszakban igen jelentős ipartestületek iratanyaga, amelynek feldolgozása egyaránt szolgálja a családtörténeti érdeklődés kielégítését, valamint a századforduló és az 1920–30-as évek ipari termelése változásainak feltárását. E témakörben a Baranya Megyei Levéltár folytatja már megkezdett adatbázisának fejlesztését.

A családtörténet mellett a településtörténet a kutatók által leginkább érdeklődésre számot tartó terület. A településtörténet egyik legfontosabb forrásai az összeírások sorozatai. Az Országos Levéltárban található országos jelentőségő conscriptiok feldolgozását már megkezdték. Ebben az évben ezt a munkafolyamatot folytatják a dikajegyzékek adatbevitelével, amelyet a 2014-ben továbbfejlesztett Névtérrel kötnek össze. Hasonló jellegő források feldolgozását végzi a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár a nemesek és taxások összeírásainak feldolgozásával, míg a Tolna Megyei Levéltár az 1828. évi országos összeírás feldolgozását tervezte. Az összeírásokkal kapcsolatos adatbázisok tömegessé tételét és összeköthetőségét szolgálja az összeírásokra kidolgozott adatbázisséma, amelynek véglegesítése és a feltöltő felület elkészítése szintén 2015-re várható.

Az Országos Levéltár az országos tendenciát követve OTKA pályázat (K 105886) segítségével folytatja a kataszteri felmérés térképeinek és iratainak forrásfeltárását, amihez digitalizálás, georeferálás és az adatbázis építése tartozik. Ez utóbbi nem csupán a térképek, hanem a kataszteri felmérés iratanyagát is magába foglalja. A megyei térképek feldolgozásában a Somogy Megyei Levéltár végez hasonló feladatokat. A térképek adatbázisához kötődik a megyei levéltárakban igen jelentős mennyiségben található építésügyi iratok adatbázisai. E témakörben a Csongrád Megyei Levéltár, a Győr-Moson-Sopron Megyei Levéltár Soproni Levéltára épít adatbázist. A Zala Megyei Levéltár a kataszteri iratok feldolgozásához hasonlóan több feudális és polgári kori fondból győjtötte ki az elmúlt években azokat az adatokat, amelyek a jelzett időszakban mutatják a zalaegerszegi lakóházakat és tulajdonosaikat. A „Házak és háztulajdonosok Zalaegerszegen 1800– 1857” projekt folytatását tervezik e levéltár munkatársai.

A megyei tagintézményekben hagyományos feldolgozási forma volt az ún. tematikai feltáró cédulák készítése, amelyek elsődlegesen a helytörténeti kutatásokat támogatták. E cédulák adatbázisban történő feldolgozását folytatja a Békés Megyei Levéltár, a Baranya Megyei Levéltár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár és a Veszprém Megyei Levéltár, utóbbi az ún.

„Veszprémi Kaleidoszkóp”-projekt keretein belül. Ez utóbbi feldolgozás az Oral History módszerét is használja.

A testületi jegyzőkönyvek adatbázisai a központi, regionális és helyi szervek legfontosabb iratsorozatainak feldolgozását célozzák meg. A megyei tagintézmények közül a Zala Megyei Levéltár egy több éve folyó program keretében szisztematikusan végzi a 20. században keletkezett testületek (pl. párt, tanács, képviselő-testület, közgyőlés), különböző közigazgatási szinteken (megye, járás, város, község) keletkezett jegyzőkönyvei napirendi pontjainak adatbázisba rendezését. 2015-ben ezt a munkát folytatják a levéltár munkatársai. A megyei levéltárakban folytatott munkákhoz hasonlóan az Országos Levéltárban is folyik a központi testületek jegyzőkönyveinek feldolgozása. A tagintézmény munkatársai az 1867 és 1944, illetve az 1965 és 1989 közötti miniszterelnökségi, minisztertanácsi jegyzőkönyvek adatbázisban történő rögzítését, valamint az eddig elkészült adatbázis ellenőrzését, hibajavítását, esetleges kiegészítését folytatják. A feladat elvégzését követően az adatbázis képállománnyal együtt publikálhatóvá válik. Esztergom város jegyzőkönyveinek regesztáit a Komárom-Esztergom Megyei Levéltár, Somogy vármegye jegyzőkönyveit a Somogy Megyei Levéltár alakítja át adatbázissá.

A családi levéltárak egyik jellegzetes irattípusa a levelezés, amely a politikai élethez épp úgy jelentős forrásként szolgál, mint a magánélet mindennapjaihoz. Ehhez az irattípushoz készülnek adatbázisok a missilis-séma és feltöltő felület felhasználásával (Adatbázisok online) az Országos Levéltárban részben a Szepesi Kamara iratanyagában, részben országos jelentőségő családok iratanyagában, valamint e sémában készít további adatbázisokat a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár.

Az 1945 utáni időszak feltáratlan forrásainak jobb megismerését teszi lehetővé az Országos Levéltárban 2014-ben megkezdett két adatbázis, amelyek közül az egyik a Külügyminisztérium iratanyagához készül, míg a másik a Nemzeti Emlékezet Bizottságával való együttmőködés keretében egy 1956-os perregiszter elkészítését célozza meg. Ez utóbbihoz kapcsolódnak a Heves Megyei Levéltár, valamint a Pest Megyei Levéltár munkatársai, akik hasonló iratanyag feldolgozását tervezik. Az ifjúsági mozgalmak feltárását szolgálja a Csongrád Megyei Levéltár által készítendő adatbázis. A megyei és városi végrehajtó bizottságok iratanyagának feldolgozását és publikálását teszi lehetővé a Győr-Moson-Sopron Megyei Levéltár Győri Levéltárában, a Komárom-Esztergom Megyei Levéltárban és a Somogy Megyei Levéltárban megkezdett munka. A megnövekedett ügyfélszolgálati igény hatékony elvégzése érdekében a Győr-Moson-Sopron Megyei Levéltár Soproni Levéltára adatbázis készítését kezdi meg a közjegyzői iratok tekintetében.

A levéltárak elfeledett irattípusai a plakátok és fotók győjteménye. Ez annak ellenére igaznak tekinthető, hogy e források bemutatásával jóval ismertebbé tehetők a levéltárak és iratanyaguk. A

Csongrád Megyei Levéltár és a Veszprém Megyei Levéltár e forrástípus feldolgozását tőzte ki célul maga elé, azok adattartalmának adatbázisban való rögzítésével.

Az adatbázisok esetében fontos szakmai teendő az adatbázisokhoz megfelelő sémákat készíteni, hogy ezek segítségével az egyes forrástípusok egységes rendszerben rögzíthetők legyenek, és az informatikai háttér biztosítva legyen ahhoz, hogy gyorsan, a nemzetközi szabványok szerint tudjunk újabb feldolgozásokat végezni. Az MNL-en belül az Országos Levéltárban indultak meg még korábban e probléma megoldását célzó munkálatok, melyeket 2015-ben is folytatunk. Az eddig elkészült adatbázissémák (missilis, térképek, címereslevelek, testületi jegyzőkönyvek stb.) mellett az összeírás és az archontológia/személyi nyilvántartások adatbázisséma kidolgozását végezzük el részben OTKA pályázat támogatásával. Az adatbázisok jobb használhatósága, az itt előforduló személy-, hely- és tulajdonnevek azonosítása, egységes kezelése érdekében 2015-ben kerül sor a 2014-ben fejlesztett új Névtér tesztelésére, valamint az Adatbázisok online feltöltő felületeihez történő kapcsolására. Ennek az alkalmazásnak a bevezetése a történeti okok miatt oly gyakran változó közigazgatási rendszerek és helynevek kezelésében óriási segítséget jelent az MNL összes tagintézménye számára. Ezek a munkálatok jelentős támogatást nyújtanak a megyei tagintézmények hasonló jellegő adatbázisainak építésében, illetve a gyors, az intézmény által költséghatékonyan kezelt adatbázisok publikálásában.

III. 8. Kutató- és ügyfélszolgálat

Az MNL a 2015. év során is elkötelezetten törekszik arra, hogy kutatóival való viszonyát a

„szolgáltató levéltár” elvei alapján eredményessé és kétoldalúvá tegye. Feladatunk kettős: a jogszabályok által meghatározott tradicionális ügyfél– és kutatószolgálati tevékenységek mind hatékonyabb ellátására megismerjük és alkalmazzuk a rendelkezésre álló új informatikai és kommunikációs megoldásokat is.

Az MNL kutatószolgálatain 2014-ben összesen 7 808 kutatót regisztráltak, kutatótermeit 40 215 alkalommal keresték fel, és 39 256 iratanyagra vonatkozó kikérés érkezett. Az Országos Levéltár fővárosi, a tagintézmények központi, illetve fióklevéltárainak kutatótermei a 2015. évben ugyanerre a forgalomra számítanak. Klasszikus kutatószolgálati feladatként végezzük a bel-és külföldi kutatók tájékoztatását, regisztrálását, biztosítjuk iratanyaggal való ellátottságukat, továbbá közvetítjük az intézmény reprodukciós szolgáltatásait, és bonyolítjuk a kutatói megrendelések ügyintézését. Ellátjuk a hagyományos ügyfélszolgálati feladatokat; közremőködünk állampolgári (építési-, munkaviszony igazolási- és gyámügyek), és hivatalos szervek (földhivatali, önkormányzati, hatósági, jogszolgáltatási szervek) megkereséseinek teljesítésében. Célunk, hogy a szakmai tevékenység és szolgáltatások megújításával, valamint az iratanyag hozzáférésének megkönnyítésével lehetőség szerint megszólítsunk új kutatói közönséget, és meglévő kutatóink elégedettségét növeljük.

Az MNL kutató-és ügyfélszolgálatainak 2015. évi fejlesztésben érintett legfontosabb stratégiai területei:

III.8.1. Infrastruktúrafejlesztés.

Az MNL tagintézményei és az Országos Levéltár a Nemzeti Kulturális Alap Közgyőjtemények Kollégiuma − A levéltári közönségszolgáltatási terek látogatóbarát fejlesztése c. pályázatra nyújtottak be nyertes pályázatot. A legtöbb intézmény az elnyert pályázati forrásokat a kutatótermi berendezések minőségi cseréjére, így a férőhelyek számának növelésére, valamint a technikai felszereltség korszerősítésére használja fel. A (fel)új(ított) közösségi terek kialakításának alapkoncepciója a 21. századi levéltár-élmény megteremtése, melyet a nyitott, modern, kényelmes és hívogató, valamint a kutatóbarát hívószavak fémjeleznek. Az Országos Levéltár a kiemelt támogatási keretből a kutatóteremre igényelt összeget a Xxxx Xxxxxx téri kutatóterem új koncepció szerinti újjáépítésére fordítja (az 1945 utáni korszak és digitális olvasóterem létrehozása). Az infrastruktúra fejlesztés hozadéka a digitális kutatás erősítése, és az elektronikus segédletekhez történő hozzáférés elősegítése, melynek köszönhetően rövid- és hosszú távon is számítunk a látogatási esetek számának emelkedésére.

III.8.2. Elektronikus szolgáltatások

2.1. Kutatói nyilvántartások, elektronikus regisztráció, online kérés

Az Elektronikus Levéltári Portál és a Scope, ScopeQuery által megvalósuló alkalmazások (elektronikus regisztráció, kutatási kérelem, elektronikus kérőlap, másolat megrendelés és tárhely szolgáltatás, online kérés) az információs társadalom követelményeinek megfelelő szolgáltatásokat teremtenek. Kiemelt stratégiai terület a ScopeArchiv és ScopeQuery, valamint az ELP elektronikus szolgáltatásainak teljes körő alkalmazása. Mivel a magas színvonalú szolgáltatások biztosításának több tagintézményben is infrastrukturális akadályai vannak, ezért elsődleges az infrastrukturális háttér felmérése és rendezése. Ezt követően kezdődhet meg az elektronikus kutatószolgálat alkalmazásának előkészítése. Az Országos Levéltár kutatószolgálata a Scope nyilvántartási programot – a jogszabály által előírt nyilvántartási kötelezettségnek eleget téve – a kutatótermi folyamatokhoz kapcsolódva (regisztráció, kérések és kutatási esetek rögzítése) már 2014-ben is akadálytalanul használta, a 2015. évi cél az online kikérés bevezetése. Az elektronikus alkalmazások bevezetésére belső oktatással és teszteléssel készülünk, illetve a kutatók részére kommunikációs anyagot készítünk, amelyet a honlapra, és az xxxxxxxxx.xx oldalra is feltöltünk. Megszervezzük a kutatótermekben a kutatók helyszíni oktatását is.

2.2. Családkutatás: anyakönyvi adatbázis

A kutatótermekben szolgáltatott elektronikus adatbázisok és segédletek közül jelentőségét tekintve kiemelkedik az anyakönyvi adatbázis. Az anyakönyvi adatbázis folyamatos, és széles körő közzététele (fővárosi és megyei kutatóterme) meghatározó változást jelent a családkutatók számára. A kutatószolgálatoknak és az intézménynek ösztönző feladata van: fontos, hogy a családkutatás lehetőségét a kutatószolgálat és az intézmény a megfelelő hivatalos csatornákon és kommunikációs tevékenységgel hangsúlyozza. Emellett fontos, hogy a kutatók (családkutatók) számára többféle formában is módszertani segítséget nyújtsunk. A 2015. évben tovább folytatódik a digitális képállomány kutatói hozzáférésének bővítése. Az adatbázisnak köszönhetően egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy genealógiai kutatást életkortól és lakóhelytől függetlenül bárki végezhessen.

III.8.3. Online kommunikáció fejlesztése

Az MNL Győjtőportál projekt keretében megkezdjük a honlapon lévő kutatással összefüggő tartalmak ellenőrzését és frissítését a célból is, hogy az új honlapon a levéltári kutatásról hiteles és

naprakész információt tegyünk közzé. Az illetékes kutatószolgálatok a különböző szabályzatokat, segédanyagokat és nyomtatványokat interneten keresztül elérhetővé, illetve feltölthetővé teszik. Az Országos Levéltár és a megyei tagintézmények honlapjukon, valamint hírlevelek küldésével folyamatosan aktualizálják a kutató- és ügyfélszolgálattal kapcsolatos információkat.

Az Aktakaland az Országos Levéltár kutatóinak blogja, ahol az olvasók a levéltári kutatással kapcsolatos ismereteket ismeretterjesztő, közérthető és látványos formában érhetnek el. A blog létrehozásával az MNL egy újabb csatornát nyitott meg a közösségi média területén. A blog 2014. szeptember közepén indult, 2015-re vonatkozó célunk, hogy a blog látogatottságát (2014. év végéig: 22 167 megtekintés, 6646 látogató) fenntartsuk. Ennek érdekében folytatjuk a kutatók érdeklődésére leginkább számot tartó kutatási témák feldolgozását, a lehető legszélesebb skálán alkalmazva a technológiai megoldásokat. A Győjtőportál létrejöttével technikai lehetőség nyílik arra, hogy az MNL keretében akár több blogot is üzemeltessünk. Szükséges erre vonatkozóan blogkoncepciót kidolgoznunk.

III.8.4. Egységes és azonos színvonalú szolgáltatások megteremtése érdekében kérdőíves felmérés

Az MNL integrációja – a húsz megyei tagintézmény csatlakozása – arra készteti az intézmény kutatószolgálatait is, hogy szolgáltatásaikat, mőködésüket, nyilvántartásaikat és a kutatás feltételeit felülvizsgálják, és közös nevezőre hozzák. A szolgáltató levéltár koncepció megvalósításának kiemelt eleme a – fővárosi és megyei – kutatók, felhasználók igényeinek megismerése, felmérése és változásuk nyomon követése. Az MNL 2015-ben általános, valamennyi tagintézményre kiterjedő kutatói felmérést készít. Terveink szerint több százas minta alapján értékelhetjük az MNL szolgáltatásait, és kaphatunk visszacsatolást a munkánkról (feedback). A felmérés révén a jövőbeli fejlesztések irányát kijelölő támpontokat kaphatunk. A levont következtetéseket beépítjük a modern kutatószolgálati stratégiába, melynek elkészítése fontos munkatervi feladatunk.

III.8.5. Hálózatépítés

A tagintézmények (kutatószolgálatok) közötti tudásáramlás biztosítása nemcsak a munkatársak, hanem a kutatók érdeke is. Az MNL-en belül egy jól mőködő hálózat megszervezése és létrehozása az intézmény magas hozzáadott értéke lehet. Az egyes források nemzeti levéltári kontextusban történő értelmezése lehetőséget nyújt a közös kapcsolódási pontok felfedezésére. Ezek az összefüggések teljesebbé tehetik mind a köztörténetre és a személyes történetekre vonatkozó kutatásokat. Az intézmény kutatószolgálatai a Creative Europe Culture: Community as Opportunity – Creative archives’ and users’ network sikeres uniós pályázat keretében részt vesznek a Levéltári Tudásközpont kereteinek kialakításában és üzemeltetésében.

III. 9. Tudományos munka, konferenciák, kiadványkészítés, kiadói tevékenység

Az MNL központi és megyei tagintézményeiben az általuk őrzött iratanyaggal kapcsolatos levéltári alaptevékenységek mellett több évtizedes hagyományokkal rendelkező tudományos kutatómunka és szisztematikus kiadványkészítési tevékenység zajlik. Az MNL nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az intézmény közép- és hosszú távú tudományos tervében megfogalmazódó célkitőzések a tagintézmények tárgyévi munkaterveiben is visszatükröződjenek, és az intézményi szintő tudományos munka irányát – a hagyományok és adottságok figyelembevételével – egységes szempontok alapján alakítsuk ki.

Az MNL számára a továbbiakban is fontos intézményi feladat a tudományos, publikációs és kiadványkészítési tevékenység, ezért biztosítja egyes, tudományos munkakörben foglalkoztatott munkatársaknak a kutatónap igénybevételét, előzetesen benyújtott egyéni tudományos tervek alapján, amelyről a főigazgató dönt a felügyeleti vezetők – a megyei igazgatók, főosztályvezetők,

főigazgató-helyettesek, valamint – a Tudományos Tanács véleményének kikérése után. Az egyéni tudományos témáknak összhangban kell lenni az intézmény középtávú tudományos tervével. A tudományos munkakörben foglalkoztatott munkatársak a 2015. évre vonatkozóan is maximum heti egy nap kutatónapra pályázhattak, megfelelő kutatási programmal és az addig elért, érdemi tudományos tevékenység dokumentálásával. A 2015-ös évre vonatkozóan már a kutatónap pályázatokat és beszámolókat online kitölthető adatlapon kellett benyújtani.

2014-ben az OL-ben és a SZKK-ban 52, a megyei tagintézményekben 155 tudományos munkát is végző levéltáros dolgozott, közülük a központban 20, a tagintézményekben 30 főnek van tudományos fokozata. A 2015-ös évben a tudományos munkakörben foglalkoztatottak létszámának szinten tartásával, szerény emelkedésével számolhatunk. A fiatalabb levéltáros generáció több tagja is megkezdte, illetve végzi PhD tanulmányait, a 2015-re tervezett fokozatszerzési eljárások száma 8.

A központi szervezeti egységekben 40 fő nyújtott be kutatónapi pályázatot amelyből 35 fő kapott lehetőséget. A megyei levéltárak munkatársai közül a 2015-ös évre vonatkozóan 103 fő nyújtott be kutatónap pályázatot, a megítélt és a tárgyévi munkatervek alapján igénybe vehető kutatónapok száma a megyei tagintézményekben összesen 3780 nap, az OL-ben 1465 nap, összesen 5245 nap.

Az egész intézményrendszer szintjére vetítve az MNL-ben tevékenykedő tudományos munkatársak létszáma és teljesítménye alapján elmondható, hogy a történeti és egyes történeti segédtudományok terén az MNL rendelkezik az egész országot átfogó legjelentősebb, társadalmilag is jól beágyazott kutatói hálózattal.

Az MNL tagintézményei közötti tudományos együttmőködés – amelyre korábban is voltak már regionális kezdeményezések – a jövőben lehetőséget teremt országos kutatási projektek elindítására. Erre kínálnak jó alkalmat a 2015-ös évben is a Holokauszt emlékév zárásával, az I. világháború centenáriumával és a II. világháború 70. évfordulójával kapcsolatos tudományos projektek, valamint a közös tudományos konferenciák, mőhelybeszélgetések által kínált lehetőségek.

Az OL kiadványai között a periodikák meghatározó szerepet töltenek be. A papíralapú folyóiratok közül elsőként a jelenleg évente egyszer megjelenő Levéltári Közleményeket említjük meg. Az 1923 óta megjelenő folyóirat a magyar történész és levéltáros szakma egyik legelismertebb tudományos kiadványa. A 2015. év elsődleges feladata a folyóirat megújítása új főszerkesztővel. A Levéltári Szemle az MNL OL, a Megyei és Városi Levéltárak Vezetőinek Tanácsa, valamint a Magyar Levéltárosok Egyesülete évente négyszer megjelenő, közös folyóirata, amely a levéltártudománnyal kapcsolatos szakcikkek mellett hírt ad a levéltáros szakma főbb eseményeiről, tudományos konferenciáiról és kiadványairól. A szintén évente négyszer megjelenő Turult a Magyar Történelmi Társulattal, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társasággal közösen adja ki, a heraldika, a diplomatika, a szfragisztika és a genealógia eredményeinek bemutatására. A szerkesztőség az OL-ban mőködik, vezetője és tagjai egy része MNL munkatárs. Törekednek az utóbbi időben elért tudományos színvonal további emelésére. A magyarságtudományi forrásokat publikáló, a hungarológia vezető hazai mőhelyei – a Xxxxxxx Xxxxxx Intézet, az MNL, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság és az Országos Széchényi Könyvtár által kiadott Lymbus évkönyv elsősorban a külföldi hungarika kutatások során felfedezett iratok, tanulmányok közlését tekinti feladatának az 1526–1918 közötti korszakból. A 2013-ban alapított, 2014-től megjelenő Catastrum címő évnegyedes folyóirat az MNL önálló periodikája a katasztertörténeti kutatások eredményeinek publikálására. 2014-ben külső pályázati és kormányzati támogatással jelent meg, 2015-ben tervezzük a Földmővelésügyi Minisztériummal közös kiadást.

Az online periodikák között először az évente hatszor megjelenő 20. századi forrásközlő folyóirat, az ArchívNet a legjelentősebb, amely 2011-ben formai és technikai szempontból egyaránt sikerrel újult meg. A tudományos igényő forrásközlések eredményeként a lap ma már

elfogadott a szakmai világban, s a szerkesztőség ebben az évben is igyekszik a kitőzött követelményeknek megfelelni. Sajátos publikációként készül A hét dokumentuma, ami jelenleg az OL honlapjának része, de jellegét tekintve önálló szerkesztéső forrásközlő elektronikus folyóirattá is válhat. Az OL honlapjának átalakításával párhuzamosan törekszünk arra, hogy a lap

– az ArchívNethez hasonlóan – önállóvá váljon. Az OL eseményeit és a honlap aktuális híreit kéthetente megjelentető MNL OL Hírlevélben küldjük ki 1788 címre, amely szintén elektronikus periodikának tekinthető.

Az egyedi kiadványok nagymértékben függnek a külső támogatásoktól, 2015-ben a következők szerepelnek a tervezett (támogatott) kötetek között:

• Holokauszt forráskötet – angol és magyar nyelven

• „Törvényes megszállás”. Szovjet csapatok Magyarországon 1944–1947 között

• Az I. világháború és a gazdaság (forráskiadvány)

• Lengyel menekültek Magyarországon a második világháború idején (forráskiadvány)

• Xxxx Xxxxxx, a Magyar Királyság varsói követe (1935-1939) emlékiratait lengyelül

• Xxxx Xxxxxx: A magyar kamara és a királyi pénzügyigazgatás fejlődése Mohács után

• Xxxxxxx Xxxxxx: A Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai

• Az Országos Levéltár erdélyi vonatkozású fondjai 1918-ig. I. kötet.

• Erdélyi magyar vonatkozású fondjegyzékek sorozatban a Máramaros megyei kötet

• Xxxx Xxxx miniszterelnök kormánya (1953-1955) jegyzőkönyvei (Szerk. Xxxxxx Xxxxxxxx)

Az MNL megyei tagintézményei 2015-ben is folytatni kívánják a helytörténeti konferenciák megrendezésében folytatott több évtizedes gyakorlatukat. A tagintézményi munkatervek alapján a tárgyévben a 20 megyei levéltár összesen 32 tudományos konferenciát kíván megrendezni, amely rendezvényekre összesen több mint 3100 résztvevőt várnak. Mindez azt jelzi, hogy a megyei tagintézmények a továbbiakban is kiemelkedő szerepet kívánnak vállalni a helyi tudományos közéletben, a tudományos-ismeretterjesztésben.

A megyei levéltárak döntő része 2015-ben is meg kívánja rendezni az olykor több évtizedes múltra visszatekintő levéltári nap konferenciáit, amelyeknek tematikája az évfordulós megemlékezésekhez, illetve a helytörténet egy-egy témaköréhez kapcsolódik. (Az MNL Bács- Kiskun Megyei Levéltára XVI. Levéltári Napja oktatástörténettel, a Baranya Megyei Levéltár „Dél- Dunántúl és az I. világháború” címen rendez konferenciát. A békési tagintézmény „Egyesületek és civil szervezetek Békés megyében, 1841–1948” címmel, a Csongrád megyei levéltár a 2. magyar hadsereg megsemmisülése témakörben, továbbá a „Papság üldöztetése Magyarországon, Szerbiában és Lengyelországban” címmel, valamint „A Katyń. Tömeggyilkosság. Politika. Erkölcs” címő kiállítás bemutatója alkalmával Zentán tervez konferenciát. A csongrádi és a békési tagintézmény együttmőködésével tervezték megvalósítani a „Kisebbségi román lét – Együttélés, vallás, identitás, kultúra és asszimiláció” címő kisebbségpolitikai konferenciát. A Csongrád megyei tagintézmény – hagyományos Levéltári Nap konferenciájuk mellett – a Xxxxx Xxxxxxx Fesztivál keretében a Szeged-Csanádi Egyházmegyével együttmőködésben tervezett konferenciát „A Dél-Alföld vallási sokszínősége – Egyháztörténeti konferencia a régió hitéletéről – Konferencia a régió vallási, egyházi kérdéseiről” témakörben.

A Fejér Megyei Levéltár – az újonnan átadott épület adottságait kihasználva – „A II. világháború Fejér megyében” címmel kíván konferenciát szervezni, míg e mellett előadássorozatot szeretnének tartani az iratképző szervek iratkezelésében résztvevő munkatársainak. Győrben a hagyományos,

immár XVIII. Győri - IV. Kisalföldi Levéltári Napot rendezik meg a városban található egyházi és önkormányzati levéltárak együttmőködésében.

A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár I. világháborús tematikával levéltári délutánt, a hajdúböszörményi fióklevéltár a város napja rendezvények keretében „A Hajdúkerületi büntetőbíráskodástól a kádári megtorlásig, avagy a tortúrától Xxxxx börtönéig 1679-1961” címmel helytörténeti konferenciát szervez, és meg kívánják tartani a 42. Hajdú-Bihar megyei levéltári napokat is, valamint az

„Interdiszciplinaritás a Régiókutatásban” VI. rendezvényüket is.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár ugyancsak éves rendszerességgel megtartott Levéltári Napot tervez, míg a Komárom-Esztergom megyei tagintézmény a levéltáros szakmai nap mellett

„Menekültek Magyarországon a II. világháború idején”, illetve „Esztergom és környéke az első világháború éveiben – a levéltári források tükrében” címmel tervez konferenciát. Nógrád és Pest megye ugyancsak az I. világháború megyei vonatkozásainak szentel teret, Somogy megyében pedig a levéltár tavaly elhunyt igazgatójának, Xx. Xxxxx Xxxxxxxxx az emlékére szerveznek levéltári napot. Hagyományos beregi és nemzetközi konferenciáját rendezi meg „Szabolcs-szatmár-beregi Nemzetközi Levéltári Napok” címmel a szabolcsi tagintézmény. Tolna megyében ugyancsak a háborús tematika jegyében szerveznek konferenciát „Háborúk, katonák a 18-20. században” címmel. Vas megyében az ugyancsak több évtizedes hagyományokkal rendelkező XXXII. Vas Megyei Levéltári Napot tervezik megrendezni „Bőnbakok Vas vármegye 17–20. századi történetében” címmel. A Veszprém Megyei Levéltár munkatársai a Pannon Egyetemmel együttmőködésben a „Magyar Napok” Nyugati magyar diaszpóra. Bemutatkozik az NKA Ithaka-programja, ennek a rendezvénynek a megszervezésében mőködnek közre. A Zala megyei tagintézmény egy konferenciát tervez Zalaegerszeg város történetéről, egyet a Balaton történetéről, és egy emlékülés Xxxxx Xxxxxx az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc vértanújáról.

Az előző évekhez hasonlóan magas arányt képvisel a megyei levéltárak tudományos munkakörben foglalkoztatott munkatársai által vállalt szakmai, történettudományi előadások száma. 2015-ben 111 munkatárs összesen 222 tudományos előadás megtartását vette tervbe. A levéltárak által megrendezett tudományos konferenciák fontos szerepet töltenek be a helytörténeti kutatások eredményeinek társadalmasításában, a szakmai kapcsolatok ápolásában. A központi szervezeti egységekkel együtt MNL szinten 130 fő mintegy 400 előadás megtartását tervezi.

2015-ben is nagy hangsúlyt fektetnek a központi és megyei levéltárak munkatársai a tudományos publikációs tevékenységre is. Az év során 130 munkatárs összesen 300 tanulmány elkészítését vette tervbe, ami országos szinten is jelentős hozzájárulást jelent a nemzeti múlt feltárása, a helytörténeti események tudományos igényő feldolgozása, megfelelő interpretációja szempontából.

A 2015-ös évben a központi és megyei levéltárak tudományos és kiadványkészítő tevékenységében meghatározó szerepet kapott az előző év két nagy évfordulója – a Holokauszt

70. és az I. világháború kitörésének 100. évfordulója – mellett a II. világháborús tematika. A megyei levéltárak mindegyike részt vesz az MNL fenti két évforduló kapcsán induló közös tudományos programjaiban. Az ebből adódó kutató-feltáró munkán túl azonban szinte mindenhol további helytörténeti, archontológiai kutatások is folynak, amelyeknek eredményeként tervezik tanulmánykötet kiadását, konferenciák szervezését, adatbázisok létrehozását külső források támogatása esetén. A kiadványkészítés és konferenciaszervezés eredményessége nagymértékben függ a pályázati forrásoktól és a támogatások mértékétől, hiszen a kiadványok megjelentetésére elkülönített költségvetési forrás nem áll rendelkezésre.

Az MNL megyei tagintézményeinek gondozásában a tárgyévben megjelentetni kívánt kiadványok között – a tematikai sokszínőség mellett – egyaránt megtalálható a többéves múltra visszatekintő levéltári évkönyv, a tanulmánykötet, a forráskiadvány és a segédlet is.

Bács-Kiskun megyében Xxxxxx Xxxxx: Baja törvényhatósági joggal felruházott város 1944–1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében címmel egy monográfiát, míg Hátországban: Kecskemét a Nagy Háború éveiben címmel tanulmánykötetet terveztek megjelentetni. Békés megyében Gyula születése: Tanulmányok Gyula és környéke 13–14. századi történetéből címmel várostörténeti tanulmánykötetet, illetve Xxxxx Xxxxxx 1873–1892 közötti naplóinak forráskiadványát kívánják közreadni. Az MNL Csongrád Megyei Levéltára a fióklevéltárak munkatársainak helytörténeti kutatásaihoz kapcsolódóan terveztek a tárgyév során kiadványokat megjelentetni: Xxxxxx Xxxxx: Város a Kurca partján. Válogatott írások Szentes múltjából, Xxxx Xxxx: A II. világháború hódmezővásárhelyi hősi halottai, áldozatai, Xxxx Xxxx: Sz. Xxxxx Xxxxxx

I. világháborús hadinaplója címmel, továbbá „A mi Közép-Európánk” és „A népirtás anatómiája” 2014-es konferenciák köteteit kívánják közreadni. Mindemellett Oppidum Csongrád 2015. és Dél-Alföldi Évszázadok c. sorozatuk helytörténeti periodikáik megjelentetését vették tervbe. A Fejér megyei tagintézmény Fejér megye, 1945. címmel egy helytörténeti dokumentumgyőjtemény, illetve Fejér megye története térképeken címmel egy képes album megjelentetését és a Gánt története címő monográfia kiadását vette munkatervbe. Győr-Moson-Sopron megye győri levéltára Xxxxxxx Xxxxxx – Xxxxx Xxxxxx: Győr vármegye nemesi közgyőlési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái VI. 1676-1690. címmel tervezett egy levéltári szakmai kötetet megjelentetni. Az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára egy levéltári évkönyvet, egy fondjegyzéket, egy helytörténeti monográfiát „Megfigyeltek és megfigyelők. Ügynökvilág, avagy a hatalom szolgálatában” címmel, valamint egy, a Debreceni Törvényszékkel közös konferencia-kiadványt („Jogszolgáltatás Debrecenben”), továbbá a Közszolgálati füzetek periodika 9. és 10. számában

„A Nagy Háború és kora”, illetve „Oly korban éltem én…” Hajdúböszörmény zsidósága címmel egy-egy kiadványt terveztek megjelentetni. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei levéltár Xxxxx Xxxxxx: Szolnok Megye szocialista iparosítása (1950-1970) címmel a Levéltári Közlemények sorozat keretén belül egy monográfiát, továbbá a ZOUNUK Levéltári Évkönyv 29. számát tervezte közreadni. Egy DVD-n megjelenő digitális kiadvány készül el 2015-ben: Jász-Nagykun-Szolnok megye tisztségviselői 1876–1990. Nógrád megyében egy helytörténeti monográfia (Xxxxxxx Xxxxx: A Rokkant-teleptől a Vásártérig.) és egy regesztakötet (Xxxxxx Xxx- Xxxxxxx Xxxxx: Nógrád vármegye nemesi közgyőlési jegyzőkönyveinek regesztái (1690-1694).) megjelentetését tervezték, a pályázati források függvényében. Pest megyében a „Pest-Pilis-Solt vármegye országgyőlési követutasításai a 18. században” címő kötet előkészítését és „Pest megye archontológiája” kötet előkészítését irányozták elő munkatervi szinten. A somogyi tagintézmény egy levéltári évkönyv (Somogy megye múltjából. 43.), egy monográfia (Somogy megye községi pecsétjei 1950-ig. MNL- SML és az Akvirál Kft közös kiadványa) és „A 70 éves Xxxxxx Xxxxxx tiszteletére” címmel egy tanulmánykötet kiadását vette tervbe.

Szabolcsban egy I. világháborús (Xxxx Xxxx szatmári levéltáros I. világháborús naplója), egy a szabolcsi cigányság történetét bemutató („Nem szabad őket lenézni”. A Szabolcs megyei cigányság válogatott forrásai 2. kötet), továbbá egy helytörténeti (Bereg vármegye 1836. évi kiváltságlevele) forráskiadvány megjelentetését tervezték. Tolna megyei tagintézményünk egy latin és magyar nyelvő forráskiadványt (1733. évi megyei egyházi összeírás), valamint egy levéltári segédletet (Nemesi közgyőlési jegyzőkönyvek 1721-1725. regesztái) vettek munkatervbe. Vas megyében egy konferenciakötet (Előadások Vas megye történetéről. VI.), valamint helytörténeti periodikák (Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények) kiadását tervezték. A Veszprém megyei tagintézmény több helytörténeti monográfiát és adattárat (Xxxxxxx Xxxxxx: A veszprémi római katolikus egyházmegye a 18. században, Xxxxxxx Xxxxxx: A modernitás szorításában. Ajka építéstörténete a 20. század második felében), valamint egy hagyományos és online formában is megjelenő levéltár-ismertető kiadványt (Xxxxx Xxxx [szerk.] Az Esterházy család cseszneki ága levéltára), egy forráskiadványt (Márkusné Xxxxx Xxxxxxxx [szerk] Források a várpalotai Xxxxxxx- tónál elkövetett tömeggyilkossághoz.), egy várostörténeti kiadványsorozat két újabb kötetét (Veszprémi Kaleidoszkóp 2-3. kötet), egy segédletet (Xxxxxx Xxxx [szerk.] Pápa város jegyzőkönyveinek regesztái a 18. század végéről), egy életrajzi kismonográfiát (Xxxxx Xxxxxx

Xxxxxxx: Xxxxxx Xxxxx élete), és egy tanulmánykötetet (Xxxxx Xxxxxx Xxxxxxx [szerk.] Az I. világháború hátországa) kíván a tárgyév során megjelentetni. A Zala megyei levéltár két forráskiadványt (Xxxxxx Xxxxxxxx: Zalaegerszegi végrendeletek 1701-1826., Xxxxxx Xxxxxx - Xxxxx Xxxxx: Zalai honvédek fényképei, naplói és visszaemlékezései az észak-erdélyi bevonulásról, 1940.), valamint a Xxxxx Xxxxxxxxxx sorozat keretében két monográfiát (Xxxxx Xxxxxx: Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között. 2. kötet, Xxxxxx Xxxxxx: Választási küzdelmek a reformkori Zala megyében, 1834-1847.) tervez 2015-ben kiadni.

Évről évre egyre gazdagabb az MNL megyei tagintézményei által online és digitális formában megjelentetett kiadványok, adatbázisok köre. A Bács-Kiskun megyei levéltár 2015-ben is tervbe vette a Múltbanéző online folyóirat kiadását, a Fejér megyei tagintézmény az évfordulós megemlékezésekhez kapcsolódóan az I. és II. világháborús áldozatok településenkénti adatbázisát építi, és II. világháborús dokumentumok online közzétételét tervezi. Az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára a megyei holokauszt eseményeivel, a hősi emlékmővekkel kapcsolatos forráskiadványát, egy online levéltár-ismertetőt („Közös múltunk, közös jövőnk.” Bemutatkozik az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára) és a levéltár fondjegyzékét kívánja publikálni. A szolnoki tagintézmény „Jász-Nagykun-Szolnok megye tisztségviselői 1876-1990” címő archontológiai adatbázis DVD-jét, a szabolcsi levéltár pedig online adatbázisokat (Nyíregyházi végrendeletek, A világháborúk Szabolcsban) tervezik megjelentetni.

A megyei levéltárak szakmai kapcsolatainak sokszínőségét jelzik a külső közremőködők együttmőködésével megjelenő kiadványok. Baranya megyében Xxxxxxxx Xxxxxx főispán visszaemlékezései (szerk., bev.: Xxxx Xxxx Xxxxx) címő kötetet a pécsi Pro Pannonia kiadóval közösen, míg Xxxx Xxxxx: Xxxxxxxxx Xxxxxx történetfilozófiája a modern nacionalizmus– elméletek tükrében címő monográfiáját a PTE-vel közösen tervezték megjelentetni. Békés megyében a Xxxxxx Xxxxxxxx–Xxxxx Xxxxxxxx–Xxxxx Xxxxx: Xxxxxx Xxxxxx mérnök, a Körös- Berettyó vidék ármentesítőjének élete címő kötetet a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatósággal együttmőködésben adják ki. Győrben több levéltáros munkáját helyi támogatásokkal tudják megjelentetni (Xxxxxx Xxxxxx: Rendkívüli időjárási események és természeti katasztrófák Győr vármegyében., Xxxxxxxx Xxxxxx: A XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus hatásai Győr- Moson-Pozsony k.e.e. vármegyében és Győr városában., Xxxxxxx Xxxxxx: A Győri Katolikus Autonómia mőködése., Xxxx Xxxxxx: Az 1883. évi magyar bortörvény Győr vármegyei végrehajtása., Néma Sándor: A Győr vármegyei pecsét- és címer története.). A Heves megyei levéltár munkatársai „A Habsburg Monarchia püspökei 1804–1918., I. Magyar Királyság” címő életrajzi lexikon magyar változatának megjelentetésében mőködnek közre.

Az MNL munkatársai által jegyzett tudományos publikációk, előadások ilyen jelentős számára kedvező hatást gyakorol az a tény is, hogy a kutatónap igénybevételét eredményes és dokumentált publikációs tevékenységhez kapcsoltuk.

Az MNL központi és megyei tagintézményeinek tudományos munkakörben foglalkoztatott munkatársai hagyományosan fontos szerepet vállalnak a hazai és nemzetközi tudományos programokban. 2015-ben 40 munkatárs összesen 52 hazai, továbbá 30 munkatárs 21 nemzetközi tudományos programban kíván szerepet vállalni.

III. 10. Közmővelődés, oktatás segítése, PR-tevékenység

2014-ben elkészült, az MNL összes tagintézményében megvitattuk, majd a levéltár vezetése elfogadta az intézmény új közmővelődési koncepcióját, ami már tartalmazza azokat az elképzeléseket, amelyek megfelelnek az MNL célkitőzéseinek, s koordinálja a levéltári intézményrendszer közmővelődési, levéltár-pedagógiai munkáját. A Magyar Nemzeti Levéltár középtávú közmővelődési koncepciója 2015–2019. címő dokumentumot a közmővelődési, levéltár- pedagógiai területen az MNL tagintézményei közötti koordináció meghatározó dokumentumának tekintjük. Az aktív kapcsolatépítés, közös közmővelődési projektek előkészítése, megvalósítása az

MNL megyei levéltárai és az OL között 2015 egyik fontos célja lesz. A tagintézmények közötti közös munka részeként folytatjuk a megkezdett közmővelődési kerekasztal programot, amelyen a tapasztalatcserén túl a képzési oldalt kívánjuk erősíteni (work shop-ok, gyakorlati, azonnal hasznosítható ismeretek átadása).

2014-ben előkészítettük az új győjtőportál beindítását. 2015-ben létrehozzuk az MNL honlap- rendszerét, ezen belül cél a meglévő tartalmak minél gyorsabb importálása, megjelenítésének egyszerősítése, az idegen nyelvő részek aktualizálása. Ennek eredményeként az MNL és tagintézményei 2015-ben virtuálisan is megújulnak.

III.10.1. Levéltár-látogatások, látogatócsoportok fogadása, levéltár-pedagógia

Az MNL 2014-ben tett előkészületek és megalapozás után 2015-ben megújítja levéltár-pedagógiai programját. Elsősorban a 10-12 év feletti korosztályok foglalkoztatását helyezzük előtérbe, mivel számukra tudunk megfelelő szakmai tartalommal bíró ismeretanyagot átadni. A gyermekfoglalkozásokat főként egyes rendezvényeink alkalmával, illetve családok bevonásával kívánjuk rendszeressé tenni (március 15., májusi múzeumi majális, júniusi Múzeumok éjszakája, szeptemberi Kulturális Örökség Napok, levéltári nap/éjszaka). Igyekszünk beépíteni a fenntartó minisztérium azon múzeumpedagógiai programjait, amelyek hozzáilleszthetők a levéltári szakmai bázishoz. Így pl. Budapesten folytatjuk az Operakaland elnevezéső programot, melynek keretében vidéki középiskolásoknak mutatjuk be az épületet és raktárainkat. Igyekszünk felhasználni azokat a szakmai ismereteket, amelyeket munkatársaink szereztek 2014. évi továbbképzéseiken (levéltárkezelői, segédlevéltárosi OKJ képzés, szerkesztői, kiállítás-szervezői tanfolyamok).

Az ismeretterjesztő csoportok fogadásánál a központi Bécsi kapu téri rendezvények tartásának mára kialakult a rendszeres gyakorlata. Tudatosan keressük a levéltár közelében lévő iskolákat, s az épületbemutatás mellett levéltár-pedagógiai csoportfoglalkozásokat is kínálunk számukra. Ez egyrészt bevételt is hoz a levéltár számára, másrészt olyan program cserére is módot nyújt egyes esetekben, hogy nagyobb rendezvényeinknél a társiskolák koncerteket adnak épületünkben. Hetente két alkalommal 4-4 óra erejéig folytatjuk a 2014-ben bevezetett fizetős nyílt napokat előre be nem jelentett és külföldi látogatók részére. A munkatársak képzése érdekében folytatjuk a 2014-ben elkezdett belső továbbképzéseket, amelyre önkéntes programra jelentkezett személyeket is igyekszünk bevonni. A megyei levéltárak egy része hasonlóan sőrő programokat nyújt a hozzá látogatóknak, a megyeszékhely és környéki iskolák rendszeres igénybevevői ezeknek a programoknak. Egyre inkább rendszeressé válik, hogy a szomszédos tagintézmények átadják egymásnak tapasztalataikat, illetőleg ez a kapcsolatrendszer mőködik a központ és a tagintézmények között. A levéltár tagintézményeinek többsége rendhagyó történelemórákat tart a levéltár épületében, amelynek során eredeti iratok alapján mutatnak be egyes fontosabb történelmi eseményeket, személyeket. Több megyében a levéltár nem rendelkezik megfelelő helyiséggel, ilyen esetekben a levéltár kitelepül az iskolákba, illetve a helyi múzeum vagy könyvtár a találkozási pont. Nagyon fontos megemlítenünk, hogy egyes megyékben több fióklevéltár mőködik, s ezekben a kis létszámú filiálékban is rendszeres a diákok fogadása.

A világháborús évfordulók jó alkalmat kínálnak helytörténeti vetélkedők rendezésére, amelyekben társintézményként vesz részt a levéltár. (Budapesten az I. kerületi önkormányzat mozgatta meg a várbeli intézményeket.) Kiskunfélegyházán a helyi fióklevéltár 2015-ban is bekapcsolódik a helyi könyvtár és a múzeum által iskolásoknak szervezett helytörténeti vetélkedőbe. Győrben

„Emlékezzünk 1945-re” címmel tart vetélkedőt a levéltár középiskolás diákok részére.

Az alábbiakban csupán olyan program-csoportokat mutatunk be, amelyek eltérnek a megszokott levéltári óráktól. Ezek egy része a „Múzeumok éjszakája” programhoz kapcsolódik, így pl. Békés megyében „Régi idők iskolái” címmel három foglalkozásból álló esti rendezvény – tanóra – keretében villantják fel a kollégák a 18–19. századi elemi és középiskolai tananyagok egyes részeit.

Fejér megyében szintén a Múzeumok éjszakájához kapcsolódva interaktív kiállítás, játszóház, épület bemutató, raktártúra szerepel a programban. Sopronban „Múzeumok éjszakája” program és a 2015. évi „Soproni Ünnepi Hetek” ad lehetőséget a megszokott levéltári órák mellett „Letőnt korok blogjai: a naplók” címmel játszóház, játékos vetélkedő szervezésére. Pest megyében a „Múzeumok éjszakája” adja a keretet az I. világháború témájához kötődő levéltári „szabaduló szoba” és oktatási anyagok összeállításához. A Heves megyei tagintézmény a „Nyitott levéltár – Velünk élő múlt” c. TÁMOP projekt keretében tart a levéltár iskolai csoportos foglalkozásokat. Szabolcs- Szatmár Megyei Levéltár eddig széles alapon nyugvó levéltár-pedagógiai programjaihoz nagy segítséget nyújt a 2015-ben – TIOP pályázatnak köszönhetően – kialakított interaktív oktatóterek használata. A levéltár-pedagógiai órák során várostörténeti, megyetörténeti vagy más, előre egyeztetett téma szerinti foglalkozásokat is tartanak a levéltárban. A Veszprém megyei tagintézmény ugyancsak TIOP pályázatunk (oktatóterem létrehozása) kapcsán rendelkezik jó lehetőségekkel, s szerződéses kapcsolat alapján tart foglalkozásokat a megyeszékhely iskoláinak. Az MNL összes tagintézménye folytat kiadói tevékenységet, ad ki köteteket saját kiadásban vagy más kiadóval közösen. Csak igen ritka esetekben van lehetőség saját költségvetésből finanszírozni e kiadványokat. Általában pályázati (NKA) vagy más helyi támogatás segítségével, illetve nagy projektek részeként jelennek meg e kötetek. A monografikus témafeldolgozás mellett, főként forrásközlések, s csökkenő számban, jegyzékek látnak napvilágot. Mellettük ismeretterjesztő céllal, levéltár-történeti, épület-bemutató füzetek, kisebb-nagyobb összefoglalók (kiállítási katalógusok) segítik a levéltárba látogatók eligazodását.

III.10.2. Könyvbemutatók

Az MNL tagintézményei rendszeresen lehetőséget nyújtanak saját és más levéltárak kiadványai bemutatására, de a tagintézvények a helyi tudományos mőhelyek (egyetemek, múzeumok, könyvtárak) számára is megjelenési lehetőséget teremtenek. Az OL Bécsi kapu téri épületében a levéltár ugyancsak rendszeresen lehetőséget biztosít más kiadók (kutatóhelyek, levéltárak, közgyőjtemények, felsőoktatási intézmények) számára is kiadványaik bemutatására. Az MNL létrejötte óta erre a korábbiaknál is több lehetőséget kívánunk nyújtani a megyei levéltáraknak. A tendencia arra utal, hogy 2015-ben tovább növekszik a könyvbemutatók száma (18-20 alkalom). Egyúttal arra is törekszünk, hogy komplex, kerekasztal jellegő bemutatókat, vitákat tartsunk a könyvbemutatók keretében, amely jelenthet egyszerre több kötet ismertetését vagy sajtónyilvános workshopot is. 2015-ben három holokauszttal kapcsolatos kiadványt egyszerre mutatunk be ismert személyiségek segítségével, ami így túlmutat egy „egyszerő” könyvbemutató súlyán.

Terveink szerint a következő könyvbemutatásokra kerül sor.

• A Baranyai Történelmi Közlemények 6. (Rangos famíliák-jeles személyek) – Pécs,

• A holokauszt Békés megyei történeteiből – Budapest (MNL), Gyula,

• Xxxxx Xxxxxx naplói – Gyula, Arad (Szabadság Szobor Egyesület)

• „Győr vármegye nemesi közgyőlési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái VI. 1676–1690. – Győr

• „Búcsú a parasztságtól” – Mosonmagyaróvár

• Xxxxxx Xxxx: A Szent Korona Sopronban (Nemzeti kincsünk soproni emlékhelyei)

• Az 1622. évi soproni koronázó országgyőlés konferencia kötete – Sopron

• Xxxxx Xxxxxxx: Étkezési szokások a magyar főúri udvarokban a kora újkorban (Archivum Comitatus Castriferrei 6.) – Szombathely,

• Előadások Vas megye történetéről. VI. (Archivum Comitatus Castriferrei 7.) – Szombathely,

• Xxxxx Xxxx: Bérlőből polgár – Veszprém,

• Vidéki Magyarország kisipara és kiskereskedelme az 1910-es években (Sétál a család 5. füzete); az I. világháború és az I. világháborús Emlékgyőjtés Adatbázisának bemutatója – Veszprém,

• Veszprémi Kalidoszkóp II. – Veszprém,

• Veszprémi Kalidoszkóp III. – Veszprém,

• Padányi, Gulden: Ajka a lakótelepek városa – Veszprém,

• Xxxxxxx Xxxxxx: A veszprémi római katolikus egyházmegye igazgatása a 18. században – Veszprém,

• Xxxxxxx-tavi cigányholokauszt forráskötet bemutatása – Veszprém.

III.10.3.Közmővelődési programok, rendezvények

Összes tagintézményünk a korábbiaknál jelentősen nagyobb arányban kívánja igénybe venni a közelmúltban nyugdíjba vonult munkatársak segítségét, továbbá önkénteseket is be kívánunk vonni a rendezvények sikeres lebonyolításában.

A levéltár immár hagyományossá váló állandó rendezvényei a következők:

Xxxxxxx: Március 15. (Állomásokhoz kötődő, feladatmegoldó családi program, amelyen az előző évi tapasztalatok alapján igen nagyszámú gyermekes család vesz részt; egyetemi hallgatók segítségét is igénybe vesszük. – kormányzati feladat)

Május: Múzeumi Majális

Június: Múzeumok Éjszakája

Szeptember: Kulturális Örökség Napjai (Az épület bemutatása mellett gyermekprogramokat biztosítunk.)

Október–

November: Múzeumok Őszi Fesztiválja November: Levéltári éjszaka

A következőkben először az MNL 2015. évi központi rendezvényeit soroljuk fel táblázatos formában, majd a tagintézmények konferenciáit, könyvbemutatóit és kiállításait külön tárgyalva.

Időpont	Rendezvény jellege	Rendezvény témája – leírása	Helyszín
2015. március 15.	Egész napos rendezvény Megyei levéltárak számára csatlakozásra ajánlott MNL program	„Huszártábor a levéltárban” Gyerekprogramok – kézmőves foglalkozás, kvízjáték, ügyességi feladatok	Bécsi kapu tér
2015. március 25.	Konferencia – Xxxxxxxx közösen vándorkiállítás	„Életutak” – Kúria konferencia A főbírák: Xxxxxxxxxx Xxxxx (1906– 1908), Xxxxxxx Xxxxx 1909–1920), Xxxxxx Xxxxxx (1963–1968), Xxxxxxx Xxxx (1968–1980)	Bécsi kapu tér
2015. április vége	Online kiállítás, kerekasztal	„A Xxxxx Xxxxx tér, mint emlékezethely” – 1965. április 23. – a Nemzeti Színház Xxxxx Xxxxx téri épületének lebontása. Közös kiállítás és kerekasztal az OSZK Színháztörténeti Tárával.	A kiállítás és a kerekasztal helyszíne: OSZK

Időpont	Rendezvény jellege	Rendezvény témája – leírása	Helyszín
2015. június 20.	Rendezvény, online kiállítás Megyei levéltárak számára csatlakozásra ajánlott MNL program	Múzeumok Éjszakája A II. világháború vége – levéltártörténet Az ostrom és az Országos Levéltár palotájának pusztulása (iratok állományvédelme és a levéltár kulturális örökségvédelmi feladatai)	Bécsi kapu tér
2015. június 20.	Kiállítás	A kiállító tér és konferenciaterem avatása Kiállítás: Nyomot hagytak „Tíz évszázad aláírásai” Oklevelek, híres emberek és híres aláírások együttes bemutatása	Bécsi kapu tér
2015. augusztus vége	Továbbképző tanácskozás Megyei levéltárak számára csatlakozásra ajánlott MNL program	Közmővelődési kerekasztal Tananyag-fejlesztés a levéltár- pedagógiában, kézmőves workshop	Bécsi kapu tér
2015. szeptember 7–9.	APEx nemzetközi konferencia (nk. szervezettel)	Digitalizálás jövője	Parlament, felsőházi terem
2015. szeptember 19–20.	KÖN rendezvény (társintézménnyel) Megyei levéltárak számára csatlakozásra ajánlott MNL program	Kulturális Örökség Napok Kiegészítő téma: Xxxxxxxxxx Xxxxx halálának 150 évfordulója (1865. augusztus 13.)	Bécsi kapu tér, Orvostörténeti Múzeum
2015. október	Nemzetközi konferencia (társintézménnyel)	1765 – II. Xxxxxx társuralkodóvá emelése A józsefi rendeletek hatása a magyar jogrendre	Bécsi kapu tér
2015. ősz	Kiállítás, online kiállítás, kétnyelvő forráskiadvány (társintézménnyel)	Lengyel menekültek Magyarországon 1939– 1940 • Magyar közigazgatás és a magyar nép fogadtatása • Polgári és katonai menekültek • A menekültek további sorsa (letelepedés, továbbmenekülés és visszatérés)	Bécsi kapu tér Lengyelország, Varsó
2015. szeptember vége – október eleje	Konferencia	500 éve történt – A Veszprémi Egyházmegyei zsinat előírja a keresztelések feljegyzését • A családtörténeti kutatások jelenlegi állása	Veszprém

Időpont	Rendezvény jellege	Rendezvény témája – leírása	Helyszín
		• egyházi és állami anyakönyvek, összeírások • családfák, családtörténet • történeti demográfia
2015. október 16.	Rendezvény – konferencia Megyei levéltárak számára csatlakozásra ajánlott MNL program	Levéltári éjszaka 1975. gr. Xxxxxxxxxxx Xxxx születése (140), hatása a magyar kultúrpolitikára – a miniszter és a levéltár. 1865. Xxxx Xxxxx, az OL épületének üvegablakainak készítője – születésének 150. évfordulója	Bécsi kapu tér
2015. október	Vándorkiállítás megnyitó	„Füstbe ment tervek” Expo, TV Székház, Nemzeti Színház, Bős-Nagymaros stb.	Bécsi kapu tér
2015. október vége	Konferencia, – Kúriával közösen tablós kiállítás	„Életutak” – Kúria konferencia A főbírák: Xxxx Xxxxxxx (1920–1925), Xxxxxxx Xxxxxx (1934–1937); Xxxxxxxxxx Xxxx (1980–1990), Xxxx Xxx (1990–2002)	Kúria székháza
2015. november eleje	Konferencia	Magyar tudomány hete – Közigazgatás- történeti konferencia A polgári kor közigazgatásának megteremtése Magyarországon, 1867– 1918	Bécsi kapu tér
2015. december 7.	Konferencia	1890 – a Magyarországi Szociáldemokrata Párt 125 éve	Bécsi kapu tér

III.10.4. Kiállítások

Az MNL kiállítás-építő tevékenysége közmővelődési jelentősége mellett tudományos szempontból sem érdektelen a levéltáros szakma számára. Az MNL kiállításainak tetemes része évfordulókhoz kötődik, nem egy esetben kapcsolódva egyes konferenciákhoz. Tendenciaként említhetjük, hogy mind több esetben fordul elő, hogy a központi vándorkiállítást saját – eredeti forrásaikat bemutató – kiállítással kötik össze a tagintézmények (I. világháború). A tagintézmények közös kiállítására is akad példa 2015-ben: a Bács-Kiskun megyei levéltár a Csongrád megyei levéltár Csongrádi és Szentesi fióklevéltáraival „Az első világháború a sajtó tükrében” címmel rendez kiállítást. Az intézményenkénti egy-két időszaki kiállítás mellett egyre több online kiállítás készül a levéltár tagintézményeiben, amelyek olvasottsága/kattintás-száma is jelentősebb nagyobb a papíralapú bemutatókénál. A Múzeumok Éjszakája országos rendezvénysorozata hívó szóként tekinthető, amelyben a kiállítás avatás e rendezvények egyik meghatározó eleme, többségében az MLE Nyitott Levéltárak anyagi segítségével.

Tervezett időszaki kiállítások MNL OL:

• Nyomot hagytak – „Tíz évszázad aláírásai”

MNL Baranya Megyei Levéltára

• „A Nagy Háború emlékei” c. kiállítás bővítése,

• Lengyel menekültek Magyarországon 1939–1940.

MNL Békés Megyei Levéltára

• „Civil szervezetek Békés megyében, 1841–1948” (Nemzeti Mővelődési Intézettel közösen)

MNL Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára

• Az 1956-os forradalom és szabadságharc képekben. Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc város a forradalomban. – Miskolc,

• Xxxxxxxx Xxxxxx és Zemplén Vármegye Levéltára. – Sátoraljaújhely.

MNL Csongrád Megyei Levéltára

• Kémvilág a szocializmusban – Hősök vagy árulók? (Szeged)

• „Testközelben a levéltár…” (Szabadtéri levéltár-történeti kiállítás)

• Az I. világháború hátországa a helyi sajtó tükrében (szentesi, csongrádi és kiskunfélegyházai levéltár közös kiállítása) – Csongrád)

• „Áldott a Tisza tája, Magyarország Kánaánja!” – Tisza-történeti kiállítás a csongrádi levéltár fényképgyőjteményéből (Csongrád)

• A makói Xxxxxx Xxxxxx Gimnáziummal közös jubileumi kiállítás (Makó)

MNL Fejér Megyei Levéltára

• Az MNL I. világháborús kiállításának fogadása és saját dokumentumok bemutatása

• Fejér megye a II. világháborúban a dokumentumok tükrében

• Múzeumok éjszakáján interaktív kiállítás

MNL GyMSM Győri Levéltára

• „A lőcsei fehér asszony magyaróvári tartózkodása” (Mosonmagyaróvár),

• „A Piarista Iskola 275 éves” (Mosonmagyaróvár),

• „Xxxxxxxxx Xxxxxx halálának 155. évfordulója” (Mosonmagyaróvár).

MNL GyMSM Soproni Levéltára

• Első világháborús kiállítás Xxxxx Xxxxxx, Sopron megyei főispán fotóalbumára építve.

MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára

• 150 éves a debreceni Csokonai Nemzeti Színház (Debrecen)

• Hősi emlékmővek Hajdú-Bihar megyében (Debrecen)

• A büntetőbíráskodástól a kádári megtorlásig (Hajdúböszörmény)

MNL Heves Megyei Levéltára

• A 2. világháború vége Heves megyében

MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára

• A megye közlekedéstörténete c. kiállítás 2015. május végéig lesz fent. (Szolnok)

• Szolnok várostörténeti kiállítás. (Szolnok)

MNL Nógrád Megyei Levéltára

• „Papírklinika”

• Egyén – család – közösség

• Az I. világháború hatása Nógrád megyében

MNL Pest Megyei Levéltára

• világháborús tematikát feldolgozó bloghoz – öt kiállítás

• 2014. évi konferenciához kapcsolódó tárlatok Budapesten, utána részben Nagykőrösön

MNL Somogy Megyei Levéltára

• A levéltár költözése miatt csak érintőleges a közmővelődési tevékenység: „Füstbe ment tervek” kiállításhoz dokumentumok; A XXI. század Intézet és az Első világháborús centenáriumi emlékbizottság felkérésére dokumentumok

MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára

• Közmővelődési programok kísérőrendezvényeként: Kölcsey-kiállítás, Levéltárunk kincsei, személyes források a világháborúkból

MNL Tolna Megyei Levéltára

• Holokauszt Szekszárdon (Szekszárd)

• Világháborús dokumentumok a levéltár győjteményéből (Szekszárd)

• Emlékezés Xxxxx Xxxxx költőre (Szekszárd)

MNL Veszprém Megyei Levéltára

• A veszprémi 101. vadászrepülő ezred története (Veszprém)

• Pápai textilmővesség (Pápa)

• Város a városban: a „Haszkovó” (Veszprém)

Tervezett vándorkiállítások

MNL OL

• Xxxxxxxxxx Xxxxx halálának 150. évfordulója

• „Füstbe ment tervek”

MNL Csongrád Megyei Levéltára

• A Varsói Felkelés emlékezete

• A 2. magyar hadsereg megsemmisülése

• „A Katyń. – Tömeggyilkosság. Politika. Erkölcs” (kiállítás a Délvidék városaiban)

MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára

• Armales Transylvanorum – vándorkiállítás (Szlovákia, több helyszín)

• Bihar vármegye története – vándorkiállítás (Gyula)

• Az áldozatok emlékére – vándorkiállítás

MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára

• MNL Xxxxxxx Xxxxx kiállítása (Esztergom)

Tervezett online kiállítások

Az MNL központi honlapján:

• 1945, a sorsfordító esztendő

• Szomszédaink voltak

• Együtt a csillagokig. A közös magyar–szovjet őrrepülés és a tömegpropaganda

• címő kiállítások felújítása, illetve bővítése.

Új kiállítás:

• A hátország a Nagy Háborúban. Az első világháború gazdasági és társadalmi hatásai Magyarországon

• „A Xxxxx Xxxxx tér, mint emlékezethely” – 1965. április 23. – a Nemzeti Színház Xxxxx Xxxxx téri épületének lebontása.

• Lengyel menekültek Magyarországon 1939–1940

MNL Heves Megyei Levéltára

• A 2. világháború vége Heves megyében.

A megkezdett folyamat részeként, az MNL budapesti közmővelődéssel foglalkozó részlege és a tagintézmények is fontosabb partner múzeumokkal, illetőleg a helyi közgyőjteményekkel élő együttmőködést kívánnak kialakítani, illetve a már meglévő kapcsolatokat szorosabbra főzni. A 2014. évi – főként a múzeumok éjszakájának – tapasztalatai arra utalnak, hogy egyes rendezvényeket, egyeztetve más intézményekkel (Budapesten a várbeli közgyőjteményekkel), sikeresebben lehet megtartani, mert a látogatók jobban kedvelik az összetett látnivalókat kínáló programokat. Kapcsolataink révén a kiállításokhoz kiírt pályázatok megírásában is számítunk néhány múzeum segítségére (MNM, Hadtörténeti, Kereskedelmi és Vendéglátóipari, Óbudai stb.). E munkában természetesen az MNL levéltárainak egymás közötti tapasztalatcseréje is elengedhetetlen.

A Bécsi kapu téri épületben tavasszal elkészül a kiállító, konferencia és foglalkoztató terem, amely minőségi feltételjavulást jelent a közmővelődési munkában. Ennek első lépcsője lesz egy új kiállítás elkészítése és felavatása, aminek korszerő installációja várhatóan közelíteni fog a színvonalas múzeumi bemutatókéhoz. A jövőbeni helyiség lehetőségek függvényében törekednünk kell arra, hogy az időszaki kiállítások mellett az Országos Levéltár állandó levéltártörténeti kiállítást is nyisson.

Az eddig bemutatott közmővelődési rendezvények mellett az MNL levéltárai elsősorban ismeretterjesztő előadások tartásával hívják be magukhoz az érdeklődőket, melyeket országos hírő, helyi levéltári kutatók tartanak. Csak említésszerően: Xxxxxxx Xxxxxx mővészettörténész „Az alföldi szecesszió városi kapcsolatai és épületdíszítő elemeiről tart előadást Csongrádban. A Somogy megyei levéltár 2015-ben költözik új épületébe, s előtte „Nyitott raktárak” napot tart az intézményben, a raktárakat levéltáros vezetés mellett utoljára lehet majd bejárni. Az említettek mellett intézmény épületén kívüli vetélkedőket, városismereti séták szerveznek az I. és II. világháborús évfordulókhoz kapcsolódva. Két megyében kiemelkedően havi rendszerességgel rendeznek szalonszerő előadásokat, kerekasztal beszélgetéseket. Szabolcs megyében ezek az összejövetelek többször kiállításokhoz, konferenciákhoz köthetők, széleskörő a tematika és az előadói kör is: Kölcsey-irodalom, Magyarok Kárpátalján, Múltfaggatás sok aspektusból, Nők a történelemben, A Korunk és a kolozsvári helytörténeti irodalom, Szlovák–magyar történeti irodalom, Levéltári délután, Helytörténeti szakmai nap – egyházi kiadványok bemutatója, Xxxx Xxxx naplójának bemutatója, Beszélgetés a 20. századról. A Veszprém megyei levéltár számos hasonló jellegő rendezvénysorozatokat tart 2015-ben „A Veszprémi Történelmi Szalon” összejövetelei valamint a „Smaragdváros előadások” főként Veszprém régi és közelmúltját, természeti értékeit mutatják be a hallgatóságnak.

Az MNL rendezvényeinek kisebb részét költségvetési forrásból finanszírozza a levéltár, nagyobb hányada azonban csak pályázati, illetve helyi önkormányzati, állami forrásból oldható meg. Főként a drasztikusan csökkenő pályázati (NKA) források miatt szükséges mind több magántőkéből származó anyagi eszköz bevonása. Tudatosítani kell, hogy a levéltárak közmővelődési-kulturális tevékenysége jelentős hozzájárulás a nagyobb és a kisebb közösségek számára is.

III. 11. Könyvtári munka

Az MNL OL levéltár-tudományi szakkönyvtára és a megyei tagintézmények könyvtárai (továbbiakban könyvtárak) a 2015. évben is végzik a számukra jogszabályilag előírt feladatokat (dokumentumok állományba vétele, olvasószolgálat mőködtetése, állományellenőrzés, statisztikai adatszolgáltatás stb.).

Az állomány gyarapítása a könyvtárak számára leginkább ajándék, kiadványcsere valamint közlési díj fejében történik. A pályázati úton történő gyarapításra nincs lehetőség megfelelő pályázat kiírásának hiányában (NKA Közgyőjtemények Kollégiuma), ezért előtérbe kell kerülnie az intézményi költségvetésből történő forrás biztosításának.. A könyvtárak állományából

leselejtezett, duplumként szerepelő kiadványok MNL-en belüli felajánlása is segítheti a gyarapodást. A digitálisan meglévő kiadványokat elérhetővé kívánjuk tenni az MNL könyvtárai számára. Az állomány gyarapodása az OL esetében 800 könyvtári egységre tervezhető, amely pályázat, ajándék, kiadványcsere, vásárlás útján, valamint közlési díj fejében történik. A könyvtár állományának digitalizálása külső partnerekkel való megállapodás révén biztosítható (Arcanum, Históriaantik). Ennek eredményeként a könyvtár állománya további hagyományos és nem hagyományos dokumentumokkal is bővül. Ezen dokumentumok bekötése az e-Corvina integrált könyvtári rendszerbe is a feladat része. Ezáltal a katalógusból elérhetővé válik az elektronikus könyvtár is.

Az OL és a megyei tagintézmények könyvtárai is folyamatosan végzik a dokumentumok feldolgozását és szolgáltatását a könyvtári használók részére. Az OL viszonylatában a már meglévő digitalizált könyv- és folyóirat-állomány (helyi vagy az interneten fellelhető) integrálása az elektronikus katalógusba. A kikölcsönzött mőveket folyamatosan vonalkódozzuk az adminisztráció egyszerősítése érdekében. A 2015. évben a Bécsi kapu téri könyvtárban tovább folyik a 2014 végén megkezdett, visszamenőleges vonalkódozás. A megyei könyvtárak, ahol van, folytatják az elektronikus katalógus építését visszamenőlegesen is.

Az OL-ban 2015-ben is folytatódik a muzeális dokumentumok revíziója, mely során 500 kötet kötéstípus és állapot meghatározása történik meg. A megyei levéltári könyvtárak ott, ahol 2014- ben nem fejeződött be, 2015. első felében befejezik az állományuk teljes revízióját, valamint elkezdik, illetve folytatják a különgyőjtemények, muzeális dokumentumok revízióját és ezzel együtt a feldolgozását.

Az OL esetében 2015-ben 17 kötet kötésjavítása, valamint 120 kötet folyóirat köttetése történik meg.

Az MNL levéltári könyvtárainak szakmai segítése 2015-ben is folytatódik. Az MNL megyei levéltári könyvtárak katalógusai jelenleg sokféle rendszerben épülnek (cédulakatalógusok és különféle elektronikus rendszerek), ezek korszerősítése és egységesítése mindenképpen szükséges. Egy olyan közös levéltári katalógus létrehozását tervezzük, amelyben minden levéltár saját lelőhelyadataival különálló adatbázist is létrehozhat.

Az OL-ban a kiadványcsere kapcsolatok felülvizsgálata is évenkénti feladatot igényel. A kiemelt stratégiai partnerekre javaslatot teszünk, akik részére rendszeres megküldjük a kiadványcsere- megállapodásban vállalt kiadványokat.

III. 12. Anyakönyvi másodpéldányok kezelése

Az MNL megyei tagintézményei 2015-ben is munkatervi feladatként hajtják végre az utólagos bejegyzések (UB) bevezetését a levéltárak őrizetében lévő anyakönyvi másodpéldányokba.

A hazai anyakönyvezési gyakorlatban jelentős változást hozott az elektronikus anyakönyvezés elindulása, ugyanakkor ez az utólagos bejegyzések bevezetésével járó, levéltárakra háruló alapvető feladatot lényegében nem érinti. Változás csupán annyiban következik be, hogy az UB-k jegyzékét a megyei tagintézmények ettől az évtől kezdve nem az anyakönyvi hivataloktól kapják közvetlenül. Az anyakönyvi feladatok részletes szabályozásáról szóló 32/2014. évi (V.19.) XXX rendelet 72. §-a rögzíti, hogy a hazai anyakönyvezést végző hatóság az elektronikus anyakönyvben rögzített bejegyzések folyószámáról értesíti az anyakönyvek másodpéldányait kezelő levéltárakat. A levéltárak a bejegyzések elektronikus rendszerben történő rögzítésének tényét ez alapján tudják az anyakönyvi másodpéldányban feltüntetni. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Állampolgársági Igazgatósága a levéltáraknak évente, a tárgyévet követő hónap utolsó napjáig küldi meg a jegyzékeket papír alapú anyakönyvenként bontásban mind papíralapon, mind pedig elektronikus úton.

Az anyakönyvi másodpéldányokba bevezetendő utólagos bejegyzések kezelésében hat megyének (Békés, Fejér, GYMSML Soproni Levéltára, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Zala) volt az előző évben elmaradása. A tagintézmények mindegyike természetesen számol 2015. évi munkatervében ennek a hátraléknak a csökkentésével, illetve megszüntetésével:

− Békés megyében a legnagyobb a hátralék (17 216). Úgy számolnak, hogy az idei évben beérkezőkkel együtt mintegy 26 000 utólagos bejegyzést kell az állami anyakönyvek másodpéldányaiba bevezetni. A tavalyi évhez képest a hátralék ugyan lényeges csökkenést mutat (32 350 volt a hátralék 2014 elején), de a 2015-ös évre még mindig igen komoly feladatot ró a tagintézményre az adatbevitel.

− A 2014-es év során két olyan megyében is hátralék keletkezett, ahol ez korábban nem volt tapasztalható: kisebb számú elmaradás halmozódott fel Fejér megyében (1198 db), míg ettől jóval nagyobb Pest megyében (10 493 db). Mindkét tagintézmény 2015-ös munkatervében számol az elmaradt adatbevitel pótlásával.

− Az MNL GYMSML Soproni Levéltárában a 2013-as évhez hasonlóan 2014-ben is némi lemaradás mutatkozott (1460 db), de ennek bevitelét az idei évre vállalhatónak tartják.

− Jelentős hátralék keletkezett Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (10 168 db), amely a 2015-ös évben beérkező UB-k és a tervezett 10 000-es bevitel mellett ez év folyamán nem lesz felszámolható.

− A zalai tagintézményben 2015 során a minden évben csökkentett, de még jelenleg is fennálló 3892 db-os UB hátralékukat redukálni szeretnék. Egy-egy évben átlagosan 5500- 6000 UB érkezik, a 2015-re tervezett bevitel 8000 darab.

A többi tagintézményben elmaradás nincs, az évi adatbevitel – a megye nagyságától és a lakosság számától függően 2500 és 13 000 között mozog. A munkát a legtöbb helyen (13 tagintézmény) 1 fő végzi.

III. 13. Nemzetközi és hazai kapcsolatok

Az MNL 2015-ben is aktívan részt kíván venni a nemzetközi levéltári életben és széles nemzetközi együttmőködésre törekszik a bilaterális és a multilaterális területen egyaránt. Az év folyamán Xxxx Xxxxxxxxx főigazgató hivatalos látogatást tervez Isztambulba (2015. március 19– 21), ahol részt vesz az I. világháborús emlékkonferencián és kiállításon. Az MNL részről a főigazgató vezetésével delegáció utazik Prágába (2015. április 27–29.), az ICARUS-ENArC program keretében a „Levéltári együttmőködés és közösségépítés a digitális korban” címmel megrendezésre kerülő konferenciára. Xxxx Xxxxxxxxx főigazgató vezetésével 2015 májusában a Holokauszt-kutatások szakmai kérdéseinek megvitatása, és a további együttmőködés lehetőségeinek tisztázása érdekében egyhetes izraeli és egyhetes amerikai szakmai utat tervezünk..

Az 1956-os forradalom és szabadságharc közelgő évfordulójára készülve Emlékezés és emlékeztetés címmel a Kúria, a Legfőbb Ügyészség és a Nemzeti Emlékezet Bizottság közös kutatási programot indít a forradalmat követő megtorlás feltárására. A Magyar Nemzeti Levéltár a forradalmat követő büntetőperek áttekintésére és feldolgozására kapott felkérést.2015-ben az intézmény a büntetőperes iratanyag pontos mennyiségét és a peres anyagok melletti korabeli segédletek adatainak rögzítését kívánja elvégezni. A feladatot az iratanyag mellett dolgozó levéltárosok, illetve a témában publikáló kollégák segítségével kívánjuk megvalósítani.

Intézmények közötti együttmőködés keretében részt kívánunk venni a Nemzeti Emlékezet Bizottság pártarchontológiai kutató- és adatbázis építő munkálataiban is.

Az MNL továbbra is részt vesz az európai szakmai szervezetek munkájában. Az European Board of National Archivists és az Európai Bizottság által létrehívott European Archives Group 2015 júniusában Rigában tartja 31. illetve 18., októberben Luxemburgban pedig 32. illetve 19. ülését. A tavalyi görögországi döntésnek megfelelően megerősített szervezeti struktúra eredményeként a programot a Xxxxx Xxxxx (BE) által vezetett elnökség készíti elő. Várhatóan továbbra is fontos téma marad az Európai Unió adatvédelmi direktívája, a közgyőjtemények részvétele a közadatok kereskedelmi hasznosításában és a levéltárak részvétele a 2014–2020 közötti költségvetés európai programjaiban.

A DLM Forum az EBNA/EAG eseményeit követően Rigában tartja éves közgyőlését, Luxemburgban pedig soros taggyőlését. A szervezet szerepe felértékelődött az E-ARK projektben való részvétellel, amely az elektronikus iratok levéltárba adásának európai szintő technológiai harmonizálására tesz kísérletet. 2015-ben sor kerül a Moreq specifikáció levéltári átadással kapcsolatos követelményeinek kiegészítésére és elkészül az információs csomagok technikai specifikációja. Az MNL munkája elismeréseként tavaly Xxxxxxxxx Xxxxxxx választották a szervezet elnökévé és intézményünk a titkársági teendők ellátásában is jelentős részt vállal.

Az európai levéltárak állományvédelmi vezetőinek tavalyi ülésén Xxxxxxx Xxxxxxxx képviselte az MNL-t. Tekintve, hogy az állományvédelem olyan szakmai területe a levéltári munkának, ahol a technológiai és technikai fejlődésből fakadó új eredmények közvetlen hatással vannak az intézmény munkájára, fontosnak tartjuk, hogy ezeken a találkozókon továbbra is jelen legyünk. A következő összejövetel 2015. június 25–26. között Rigában, az EBNA/EAG rendezvényekkel összekapcsolódóan kerül megrendezésre.

Az MNL évek óta nem tudta magát képviseltetni a Nemzetközi Levéltári Tanács munkájában. Ennek oka a 2013. évi pénzügyi helyzet mellett az volt, hogy az ICA több konferenciáját is távoli országokban rendezte. A 2015. évi konferencia helyszíne szeptember 27. és 29. között Reykjavik lesz, témája pedig a levéltárakban őrzött iratok tanúsító értéke és az állampolgári jogok lesz. A konferenciára az MNL előadás-javaslatot kíván benyújtani.

Az MNL közvetlen európai uniós támogatással megvalósuló nagyprojektjei (ENARc, APEx, E- ARK, Co:op) számos lehetőséget nyújtanak az európai levéltárosokkal való kapcsolatok erősítésére, kapcsolatépítésre, az intézményi kultúra fejlesztésére és a jó gyakorlatok átvételére a szakma legkülönbözőbb területein: az elektronikus archiválástól kezdve a közmővelődésig. A projektekhez kapcsolódó kiemelkedő esemény lesz 2015-ben az Európai Levéltári Portál projekt zárókonferenciája, amelynek Budapest ad otthont.

Az MNL-re az APEx projektben végzett munkája elismeréséért esett a választás, amelynek eredményeként szeptember 7. és 9. között az EU 27 tagállamának 300 szakemberét látjuk vendégül Együttmőködés és hálózatépítés: levéltárak a digitális jövő útján - Fenntarthatósági perspektívák bemutatása az Európai Levéltári Portálon keresztül címmel megrendezésre kerülő konferencián. A rendezés több tekintetben is jelentős feladatot ró az intézményre. A konferencián az MNL előadásokkal is képviselteti magát.

Továbbra is célunk, hogy a nemzetközi szervezetekkel való együttmőködés mellett közvetlen kapcsolatot alakítsunk ki olyan intézményekkel, amelyekkel egy-egy feladat elvégzése közös érdek. Ennek megfelelően továbbra is részt kívánunk venni a Preservica User Group felhasználói csoport munkájában, és folytatni kívánjuk a Svájci Szövetségi Levéltárral való együttmőködést az adatbázisok archiválásában.

A MNL megyei tagintézményei elsődlegesen a regionális, határ menti kapcsolatok fejlesztésében rendelkeznek – sokszor több évtizedre visszanyúló – hagyományokkal, ezzel kiegészítik és erősítik az MNL OL nemzetközi tevékenységét, így az MNL nemzetközi tevékenysége globális, európai és regionális szinten egyaránt aktívnak mondható.

A megyei tagintézmények kapcsolatai elsődlegesen a határ menti, a magyar kisebbség által lakott területek, illetve az egykori megyék történetére vonatkozó források feltárására, szakmai publikációk készítésére, tudományos konferenciák, közös levéltári és közmővelődési rendezvények megtartására, illetve a levéltári szakmai ismeretek és tapasztalatok cseréjére vonatkoznak.

A GYMSML Soproni Levéltára folytatja az 1994-ben elkezdett szakmai együttmőködést és a Burgenlandi Tartománnyal mőködik együtt a magyar vonatkozású iratok feltárása és feldolgozása tekintetében. Ugyanakkor 2015-ben megvizsgálják egy magyar–osztrák–szlovák közös Európai Uniós pályázat elindításának a lehetőségét is. A VaML szintén a Burgenlandi Tartományi Levéltárral, és a Maribori Területi Levéltárral mőködik együtt, közös levéltári és közmővelődési programok megrendezésében. A VaML és a ZML a Maribori Területi Levéltárral közösen

„Szlovén–magyar ifjúsági Nemzetközi Levéltári Kutatótábor” megrendezését tervezi, (2015. június 22– 27.). Ez a tábor egyben a közös közmővelődési program részét is jelenti.

A SML tagja a Mogersdorf Sympozionnak, 2015-ben Szlovénia fogja megtartani a következő ülést. A levéltár 2001 óta végez hungarika feltárást a rijekai levéltárban, ez a munka az NKA támogatásával 2015-ben is folytatódik, azt az év végére befejezik, a repertóriumot elkészítik. A magyar–horvát levéltárosok közötti szakmai együttmőködés keretében a horvát levéltárosok részt vesznek a kaposvári levéltári napokon.

A KEML a Nyitrai Állami Levéltár Komáromi Fióklevéltárával tervez közös szakmai mőhelybeszélgetést, a VeML pedig folytatni kívánja a Szlovák Nemzeti Levéltárral 2007-ben elkezdett kétoldalú együttmőködést az Esterházy család cseszneki ága iratainak feldolgozása és jegyzékelése vonatkozásában. Ezzel párhuzamosan aktívan részt vesznek az Ithaka-program bemutatásában a Pannon Egyetemmel együttmőködve.

A NML a Losonci Levéltárral ápol hagyományosa jó viszonyt, a két intézmény együttmőködése 2015-ben is folytatódik.

A SzSzBML 2015-ben is folytatja nemzetközi kapcsolatainak fejlesztését, ezek Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia felé irányulnak, és elsősorban közös konferenciák, közös kutatások és nyilvános szakmai beszélgetések megrendezésében nyilvánulnak meg.

A BKML a szabadkai, zentai és pancsovai, és a vajdasági levéltárakkal ápol kapcsolatokat. A BaML az Eszéki Állami, illetve a Szabadkai Történeti Levéltárakkal mőködik együtt. A BéML 2015-ben kezdeményei a hivatalos kapcsolatfelvételt az új vezetés irányítása alá került Arad Megyei Levéltárral.

Kiemelkedő a CsML tevékenysége, amely a lengyel–magyar–román–szerb regionális együttmőködés eklatáns példája. A nemzetközi együttmőködésük keretében a Varsói Felkelésre, illetve a katyńi gyilkosságokra a „Katyń. Tömeggyilkosság. Politika. Erkölcs” címmel egy közös lengyel–magyar kiállítással emlékeznek. A Zentai Állami Levéltárral együttmőködve a „A papság üldöztetése Magyarországon, Szerbiában és Lengyelországban” címmel közös konferenciát rendeznek, a magyar–lengyel együttmőködés keretében pedig a „Kémvilág a szocializmusban. Hősök vagy árulók” címmel közös konferenciát terveznek.

Az összes megyei tagintézmény a levéltáros szakmai szervezetek mellett hagyományosan jó kapcsolatokat ápol a megyéjük területén található közgyőjteményekkel, oktatási intézményekkel, civil szervezetekkel. A fenntartóváltás ellenére a legtöbb helyen megmaradt a városi, illetve a megyei önkormányzatokkal való jó kapcsolat, amely több esetben abban is megnyilvánul, hogy anyagi hozzájárulásokkal támogatják a levéltári rendezvényeket vagy akár kiadványok megjelentetését. Fontos azt látni, hogy a megyei levéltárak – tudományos programjaikkal, kiadványaikkal – a helyi tudományos közélet meghatározó, olykor egyedüli képviselői, e szerepkört az elkövetkezőkben is fenn kell tartani.

A nemzetközi kapcsolatok mőködtetéséhez szükséges elméleti és szakmai munka hátterét az MNL Főigazgatói Titkárságának munkatársai adják, akik a felkészítő anyagok készítésével járulnak hozzá a nemzetközi levéltári együttmőködéshez.

III.13.1. Hungarika kutatás

2014-ben a megyei tagintézmények bevonásával elkészült az MNL Hungarika stratégiája, amely egységes keretbe foglalja a határon túli magyar vonatkozású levéltári anyag győjtésével, hosszú távú fennmaradásával kapcsolatos feladatok koordinációját. A Hungarikára vonatkozó munkatervi feladatok egy egységes MNL szintő Hungarika kataszter felállítását célozzák 2015 folyamán. A kataszter létrehozására tervezett munkafolyamatok két csoportra bonthatóak: az MNL OL Magánlevéltárak, győjtemények és gazdasági szervek főosztályán belül és MNL szinten tervezett munkafajtákra és fázisokra. Az MNL OL OTKA társpályázatot nyújtott be 2015 februárban a Xxxxxxx Xxxxx Katolikus Egyetem Olasz tanszékével közösen itáliai hungarika feltárásra és feldolgozásra. Nyertes pályázat esetén a hungarika munkacsoport két fő fiatal kutatóval bővül, akiknek feladata a Hungarika kataszter felállításában való részvétel lesz. További feladat a 2014. évi Ithaka pályázatokkal kapcsolatos utazások (USA, Kanada) eredményeinek rögzítése, az itt feltárt iratanyagok megvásárlása, hazahozatala. Szorosan együttmőködünk a Balassi Intézettel a Xxxxxxxxxxx Xxxx Ösztöndíj pályázatok elbírálásában, értékelésében, a feltárt anyag nyilvántartásában. A megyei levéltárak közül a határ menti megyék kiemelkedő szerepet töltenek be a hungarika kutatás vonatkozásában, közülük is kiemelkedik Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Levéltára, amely az ukrajnai magyar vonatkozású levéltári anyag magyar kutatók számára történő hozzáférhetővé tétele érdekében megkezdte a beregszászi levéltár ún. opiszainak fordítását és közzétételét.

A magyar múlt feltárása szempontjából kiemelt jelentőségőek az oroszországi levéltárakban fellelhető anyagok. A kutatások folytatását szolgálja az orosz-magyar levéltári vegyes bizottság, amely 2015-ben ülésezik; a testület célja az, hogy együtt jelentesse meg a két ország levéltáraiban őrzött forrásokat.

2015-ben tovább folytatjuk az erdélyi vonatkozású fondjegyzékek kiadását. – A 2011-ben a Román Nemzeti Levéltárral Gyulafehérvárott megkötött egyezmény értelmében a két fél vállalta, hogy az 1918/1919-ig keletkezett erdélyi vonatkozású fondokról, állagokról, sorozatokról és győjteményes fondokról a jegyzéket elkészíti és kölcsönös együttmőködésben román nyelvre is lefordítja. 2014-ben a vállalkozás eredményeként megjelent a Hargita megyei és Maros megyei kötet. 2015-ben a Magyarországon– elsősorban az OL iratanyagában– található Erdélyre vonatkozó fondjegyzék kiadását tervezzük 3 kötetben, valamint a Máramaros megyei kötet megjelentetését. Lehetőségeinkhez mérten előkészítésre kerül a Fehér, Krassó-Szörény, Temes megyére vonatkozó kézirat is. A program megvalósulásához az NKA nyújt támogatást.

Hazai kapcsolataink közül 2015-ben is ápoljuk a meglévőket, amelyek együttmőködési szerződések keretében zajlanak több konkrét projekt vonatkozásában: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Országos Széchényi Könyvtár, Nemzeti Emlékezet Bizottsága, Pannonhalmi Főapátság, Múlt-Kor Kulturális Alapítvány, II. Xxxxxxx Xxxxxx Kárpátaljai Magyar Főiskola, Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Folytatjuk a gyakornokok szakmai képzését az ELTE és a PPKE Bölcsészettudományi Karainak történelem és levéltár szakos hallgatóival. Tervezzük újabb együttmőködési szerződések megkötését, többek között a Nemzeti Mővelődési Intézettel, a Nemzetstratégiai Kutatóintézettel.

III. 14. Az MNL Xxxx Xxxxx Archívum

Átfogó módon érinti a szakmai tevékenység valamennyi részterülete az MNL Xxxx Xxxxx Archívum – Interdiszciplináris Győjtemény munkáját. A Xxxx Xxxxx Archívum 2014. januárjában az MNL Úri utcai épületében kapott méltó körülmények között elhelyezést. A zenész, énekes életmővének, munkásságának emléket állító, és mőveit, illetve az ahhoz kapcsolódó dokumentumokat gondozó archívumot 2014. január 22-én, a Magyar Kultúra Napján, Xxxxx Xxxxxx, a Parlament elnökének jelenlétében adtuk át hivatalosan is a közönség számára. Az MNL vagyonkezelésében álló, Bp., I. ker. Úxx xxxx 00–00. xz. alatti mőemlék épületben található győjtemény számára az 1902-ben épült ún. Xxxxxxx xxxxxx udvari lépcsőházából nyíló, méltó módon felújított épületrészét alakítottuk ki. A felújítások során arra törekedtünk, hogy az épület a Győjtemény távlati terveinek megvalósítására is alkalmas legyen.

A Győjtemény 2015. évi kiemelt feladata, hogy Xxxx Xxxxx előadómővész életmővének gondozását, korának és munkásságának, mintaadó személyiségének dokumentálását, emlékének megőrzését eredményesen megvalósítsa. Az Archívum győjtőkörébe tartozónak tekinti a szerző és szerzőtársai személyes győjteményét, szellemi hagyatékának alkotóelemeit, életmővének kordokumentumait, az ahhoz kapcsolódó dalokat, hang- és képfelvételeket, fotókat, kéziratokat, írásokat, újságcikkeket, tárgyakat.

Alapító célkitőzése megvalósítása érdekében az Archívum arra törekszik, hogy „a korszak hiteles dalnokának” életmővéhez kapcsolódó képi- és hangzóanyagokat, fényképeket és papíralapú dokumentumokat, kortörténeti anyagokat átfogó módon feltárja, győjtse, rendszerezze, digitalizálja, hosszú távú fennmaradását biztosítsa, és a modern kor igényeinek megfelelően, közérthető és jogszerő formában kutathatóvá, és a legszélesebb körben hozzáférhetővé tegye.

Ennek megfelelően a látókörébe kerülő audiovizuális dokumentumokat, kéziratokat, leveleket átveszi, digitalizálja, elektronikusan tárolja, biztonsági másolatokat készít róluk, rendszerezi, megőrzi, a kutatók számára a szükséges engedélyeket beszerzi, ill. a kutathatósági előírásokat betartja. Az Archívum befogadja a Xxxx Xxxxx xxxxxxxxxxxx, illetve harmadik személyektől a tárgyiasult emlékeket is. Kapcsolatot tart a győjtőkkel, regisztrálja a tárgyi hagyatékot, elősegíti kiadványok, kiállítások létrejöttét, a szellemi hagyaték ápolását, kezelését.

Szakmai munkájának kiemelt része, hogy a győjtemény különböző típusú anyagaiból – azok jellegzetességeit figyelembe véve – tudományos szempontok alapján adatbázist/adatbázisokat építsen, annak érdekében, hogy előmozdítsa Xxxx Xxxxx életmővének és korának modern, újlátószögő feltárását, megismertetését. Az Archívum alapfeladatainak ellátása komoly informatikai infrastrukturális hátteret igényel.

III. 15. Pályázatok

Tagintézményeink rendezvényeik lebonyolításához, kiadványaik megjelentetéséhez, egyes szakmai feladatok teljesítése, illetve könyvtárállományuk fejlesztése érdekében minden évben, így 2015- ben is– a pályázati lehetőségekhez mérten–, számos pályázatot nyújtanak be, elsősorban a Nemzeti Kulturális Alaphoz (Közgyőjteményi Kollégium, Könyvkiadási Kollégium, Folyóirat- kiadási Kollégium, Szépirodalom és Ismeretterjesztés Kollégium, miniszteri keret).

A pályázatok tervezésnél két szempontot tartunk szem előtt. Egyrészt a 2014-ben már nyertes pályázatok kivitelezésével és elszámolásával kalkulálunk, másrészt számolunk az újabb pályázatok benyújtásának lehetőségeivel. A 2015. évi pályázatokat a legtöbb tagintézmény a kiírás függvényében tervezi. Így a korábbi évekhez hasonlóan az alábbi témakörökben benyújtandó pályázatokra számítunk:

- önálló kötetek, évkönyvek, periodikák, forráskiadványok megjelentetése

- levéltári napok, konferenciák szervezése

- közmővelődési tevékenység

- restaurálás

- digitalizálás

- iratvásárlás

- savmentes dobozok vásárlása

- speciális tárolóeszközök, illetve elkészítésükhöz szükséges anyagok beszerzése

- szakkönyvtár gyarapítása

- raktári eszközök, mérőeszközök beszerzése

- klímaberendezés karbantartása, tisztíttatása

Két, már futó OTKA pályázatunk mellé, újabb három pályázat beadását tervezzük, reményeink szerint eredménnyel. Célunk, hogy a már futó EU-s pályázatokat (TÁMOP, TIOP) eredményesen lezárjuk.

Megyei tagintézményeink esetén számítunk a megyei és városi önkormányzatok hivatalok pályázati úton történő támogatására, valamint helyi civil szervezetek támogatására is.

III. 16. Vezetés, ügyvitel, képzés, továbbképzés

Az MNL valamennyi tagintézménye a 2015. évben is kiemelt feladataként kezeli az integrációból adódó feladatok elvégzését. A korábban megalkotott szabályzatokat és utasításokat a jogszabályi változásokat folyamatosan követve felülvizsgáljuk. Rendszeresen, különböző szintő értekezleteket tartunk. Egyes témákban (pl. illetékességi terület) munkacsoportokat hozunk létre. Az éves munkarend a tagintézményekkel egyeztetve főigazgatói utasításban kerül meghatározásra. Mindemellett továbbra is fontos a közmővelődési és tudományos feladatok ellátása, a helyi kulturális, szakmai életben való aktív részvétel.

Az államháztartás mőködési rendjéről szóló 201/1998 (XII. 30.) Korm. rendelet értelmében a költségvetési szervezetek esetében előírja a folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés (FEUVE) rendszerének mőködtetését. E rendszer főbb elemeinek felülvizsgálatát, illetve új, az integrációs szempontok szerinti kiépítését (ellenőrzési nyomvonal és kockázatkezelés) az MNL 2014-ben megkezdte, majd 2015-ben is folytatni kívánja. A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 3. § rendelkezik arról, hogy a költségvetési szerv vezetője felelős a belső kontrollrendszer keretében – a szervezet minden szintjén érvényesülő – megfelelő kontrollkörnyezet, kockázatkezelési rendszer, kontrolltevékenységek, információs és kommunikációs rendszer, valamint nyomon követési rendszer (monitoring) kialakításáért, mőködtetéséért és fejlesztéséért. A kapcsolódó feladatok megfelelő színvonalon történő végrehajtása érdekében az MNL főigazgatója 2014. októberében Kockázatkezelési Bizottság létrehozásáról döntött, elkészült az MNL jelenleg hatályos Kockázatkezelési szabályzata, az intézmény kockázatkezelésének helyi szabályozása, és napvilágot látott az MNL új belső ellenőrzési kézikönyve. A kockázatkezelési bizottság létrehozása és mőködtetése mellett az MNL- en belüli ellenőrzési nyomvonalak meghatározása, illetve az intézményrendszer szerkezetének megfelelő kialakítása a tárgyév során kerül végrehajtásra. Az ellenőrzési nyomvonalak kialakítása során figyelemmel kívánunk lenni az MNL, mint költségvetési szerv végrehajtási, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak egészére. Az ellenőrzési nyomvonalak kialakítása során a Pénzügyminisztérium útmutatója alapján, a szervezet valós igényeihez igazítva alakítjuk ki.

2014. január 1-jén megkezdtük az MNL egységes iktatási rendszerének a Poszeidonnak a használatát, 2015-ben megvizsgáljuk az intézményben az elektronikus iratkezelés bevezetésének lehetőségét.