A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK–III/FB–347/2012. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata az EQUILOR Befektetési Zrt. számára

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK–III/FB–347/2012. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata az EQUILOR Befektetési Zrt. számára

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39., továbbiakban: Felügyelet) által (…) (továbbiakban: Ügyfél) jogi képviseletében (…) (továbbiakban: Xxxx Xxxxxxxxx) 2011. augusztus 5-én érkeztetett kérelme alapján az EQUILOR Befektetési Zrt.-nél (székhelye: 1037 Budapest, Montevideo u. 2/C. III. em., továbbiakban: Befektetési vállalkozás) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján Xx. Xxxxx Xxxxxx, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi

h a t á r o z a t o t

hozom:

I. A Felügyelet a Befektetési vállalkozásnak — az ügyfél pénzeszközeinek és pénzügyi eszközeinek kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.

I/A. A Felügyelet az ügyfél pénzeszközeinek és pénzügyi eszközeinek kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt a Befektetési vállalkozással szemben 250.000 forint, azaz kettőszázötvenezer forint összegű fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.

II. A Felügyelet a Befektetési vállalkozásnak — a panaszkezelési határidőre vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.

A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834- 30000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365- öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék.

A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül.

A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a

határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Törvényszéktől keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Törvényszéknek címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

I n d o k o l á s

Jogi képviselő 2011. augusztus 5-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (továbbiakban: Psztv.) 64. §-ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Befektetési vállalkozás eljárását kifogásolta az alábbiak szerint:

AZ ÜGYFÉL KÉRELME, A FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK INDOKA

I. Ügyfél és a Befektetési vállalkozás között 2007. március 29-én jött létre határidős ügyletek megkötésére vonatkozó szerződés.

Ügyfélnek a fenti szerződéses jogviszony alapján kötött ügyletekből kára keletkezett. Ügyfél 2010. augusztus 30-án tájékoztatást kért a Befektetési vállalkozástól a részére végrehajtott ügyletekről, amelyre a Befektetési vállalkozás 2010. szeptember 6-án válaszolt, és megküldte az ügyleteket tartalmazó számlakivonatokat. Ügyfél 2011. február 25-én egyértelmű, áttekinthető kimutatást kért a Befektetési vállalkozástól, amelyre vonatkozó választ Ügyfél 2011. április 1-jén vette át. A Befektetési vállalkozás ebben megküldte részére a 2007. április 1-je és 2008. december 31. között kötött azonnali és derivatív megbízásokra vonatkozó listát.

Ügyfél a 2010. április 12-ei válaszában arra kérte a Befektetési vállalkozást, hogy a listából általa meghatározott ügyletekre vonatkozóan küldje meg a telefonbeszélgetések rögzített hanganyagát, mivel a megjelölt ügyletek Ügyfél nyilvántartásában nem szerepeltek, azokra nem adott megbízást.

A Befektetési vállalkozás a Jogi képviselő 2011. április 29-ei levelére adott 2011. június 1-jén kelt válaszához mellékelte a rögzített hanganyagokat. Jogi képviselő kifogásolta, hogy a hanganyagok nem rögzítik az ügyletekre vonatkozó megbízásokat.

II. Jogi képviselő ezen felül kifogásolta, hogy a Befektetési vállalkozás nem tartotta be a panaszkezelésre vonatkozó harminc napos határidőt, mivel a 2011. április 29-ei panaszára a 2011. június 1-jén kelt levelében adott választ.

III. Jogi képviselő kifogásolta továbbá, hogy a Befektetési vállalkozás nem tett eleget az előzetes tájékozódási kötelezettségének, mivel a MiFID teszt (alkalmassági/megfelelési) Ügyfél általi kitöltésére nem került sor.

Jogi képviselő a beadványában foglaltak kivizsgálását kérte a Felügyelettől. A Psztv. 64. § (1) bekezdése alapján a Felügyelet ellenőrzi

- a Psztv. 4. §-ban meghatározott szolgáltatók által a szolgáltatás igénybevevőivel, azaz a fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. §-ban felsorolt jogszabályokban előírt rendelkezéseknek (fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek)

- a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) rendelkezéseinek,

- a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (Grtv.) rendelkezéseinek és

- az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Ektv.) rendelkezéseinek

betartását, és eljár e rendelkezések pénzügyi szervezetek általi megsértése esetén.

A fogyasztóvédelmi eljárás során megállapított tényállás, jogszabályi környezet, a tényállás minősítése

I. Az ügyfelek pénzeszközeinek és pénzügyi eszközeinek kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése

I.1. Tényállás

A Felügyelet a 117383/3/2011. iktatószámon nyilvántartott, 2011. augusztus 18-án kelt végzésben nyilatkozattételre és irat bemutatására hívta fel a Befektetési vállalkozást, miszerint nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy Ügyfél megkereséseire mikor, milyen tájékoztatást adott. Nyilatkozatához csatolja a válaszlevelek másolatát, valamint az azok megküldését igazoló postakönyv vagy tértivevény másolatát, továbbá csatolja az Ügyféllel kötött szerződések másolatát, az Ügyfél által kitöltött MiFID teszt másolatát, valamint az Ügyféllel folytatott telefonbeszélgetések hanganyagát dátum szerint beazonosítható módon, továbbá részletesen nyilatkozzon a veszteség keletkezésének körülményeiről.

A Felügyelet továbbá a 117383/5/2011. iktatószámon nyilvántartott, és 2011. november 29-én kelt végzésben ismét nyilatkozattételre és irat bemutatására hívta fel a Befektetési vállalkozást, miszerint küldje meg az Ügyfél által 2011. április 12-én telefaxon küldött megkeresésében rögzített – 2008. augusztus 14-én és 2008. augusztus 15-én kötött ügyletekre vonatkozó, azok létrejöttét igazoló – dokumentumokat, így a megbízásokat tartalmazó telefonbeszélgetések rögzített hanganyagát, valamint az ügyleti megbízásokat tartalmazó írásbeli dokumentumokat.

A Felügyelet a 117383/5/2011. iktatószámú végzésben felhívta a Befektetési vállalkozást, hogy a 2011. szeptember 22-én kelt válaszához csatoltan megküldött adathordozón a 2008. augusztus 14-én és 2008. augusztus 15-én létrejött megbízásokra vonatkozó hanganyagok nem találhatók meg, azt Ügyfélnek sem bocsátotta rendelkezésére, és amennyiben fenti megbízások Ügyfél általi megadását nem tudja igazolni, erre vonatkozóan tegyen nyilatkozatot.

A Felügyelet felhívta továbbá a Befektetési vállalkozást, hogy küldje meg a fenti ügyletek megadásakor hatályban volt Üzletszabályzatából a hatályt tartalmazó fedőlap és a megbízások rögzítésére vonatkozó rész másolatát, valamint nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy a

megfelelési teszt Ügyfél által ténylegesen kitöltésre került-e, és küldje meg a Felügyelet számára a teszt másolatát.

A Felügyelet fentieken túl a 6853/1/2012. iktatószámon nyilvántartott, 2012. január 10-én kelt végzésben ismételten nyilatkozattételre és irat bemutatására hívta fel a Befektetési vállalkozást, miszerint küldje meg a Felügyelet számára a 2011. december 14-én kelt nyilatkozatában hivatkozott, az Ügyfél számára 18248 és 18296-os iktatószámon megküldött, az Ügyfél által kifogásolt ügyletek végrehajtásának visszaigazolására szolgáló, a Derivatív kereskedés és jelentés nyitott pozíciókról szóló riportok másolatát, amelyek az Ügyfél által kifogásolt ügyletekre vonatkoznak.

A Felügyelet a 6853/3/2012. iktatószámú végzésben a 2009. április 20-án, 2009. április 23-án és 2009. június 5-én rögzített telefonbeszélgetések során adott megbízásokra vonatkozó írásbeli dokumentumok (megbízások) másolatának megküldését kérte a Befektetési vállalkozástól.

A Befektetési vállalkozás a 2011. szeptember 22-én, 2011. december 14-én, 2012. január 24- én és 2012. február 17-én érkeztetett leveleiben tett nyilatkozatot fentiek kapcsán és a Felügyelet rendelkezésére bocsátotta a vonatkozó dokumentumokat.

A Felügyelet a rendelkezésére álló dokumentumokból megállapította, hogy Ügyfél és a Befektetési vállalkozás között 2007. március 29-én az (…) szerződésszámon Ügyfélszámla szerződés, Dematerializált értékpapír-számlaszerződés, deviza határidős (margin), opciós és swap ügyletekre vonatkozó Bizományosi keretszerződés, határidős (margin), opciós és swap értékpapír ügyletekre vonatkozó Bizományosi keretszerződés, külföldön kibocsátott értékpapírokra, illetve külföldi pénzpiaci termékekre vonatkozó azonnali és származékos ügyletekre vonatkozó Bizományosi keretszerződés jött létre.

A Befektetési vállalkozás 2011. szeptember 22-ei nyilatkozata szerint Ügyfél 2010. augusztus 30-án kérelemmel élt, melyben a számlanyitással kapcsolatos dokumentumok, szerződések másolatát, valamint a számlakivonatok megküldését kérte. Ügyfél kérelmének a Befektetési vállalkozás 2010. szeptember 6-án kelt levelében tett eleget és megküldte a kért dokumentumokat. A tértivevény tanúsága, és a fogyasztói kérelemben foglaltak szerint a dokumentum 2010. szeptember 10-én átvételre került.

Az Ügyfél a 2011. február 25-én kelt kérelemben ismételten megkereste a Befektetési vállalkozást, amelyben a számlanyitás óta adott megbízásokról szóló áttekinthető kimutatás megküldését kérte. A Felügyelet a rendelkezésére álló dokumentumokból megállapította, hogy a Befektetési vállalkozás a 2011. április 1-jén kelt leveléhez mellékelten küldte meg Ügyfél részére a kért kimutatást, amely a tértivevény másolatának tanúsága szerint 2011. április 18-án került kézbesítésre.

Jogi képviselő beadványához mellékelt dokumentumok alapján a Felügyelet megállapította, hogy Ügyfél a 2011. április 12-én a Befektetési vállalkozás részére telefax útján küldött kérelmet, melyben megjelölte az általa kifogásolt megbízásokat. A vitatott ügyletek a 2008. február 15. és 2008. augusztus 15. közötti időszakban kerültek megkötésre a Befektetési vállalkozás által kiállított kimutatás szerint.

A Psztv. 66. §-ának (1) bekezdése rögzíti:

„66. § (1) A fogyasztóvédelmi eljárás a jogsértés bekövetkezését követő három éven túl nem indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.”

A Felügyelet a fenti jogszabályhelyre tekintettel a 2011. augusztus 5-én érkeztetett fogyasztói kérelem dokumentumai alapján megállapította, hogy az Ügyfél által kifogásolt ügyletek közül az eljárás során az alábbiak vizsgálhatók:

- határidős nyitó eladási pozíció, azonosítója: (…), instrumentum: (…), 2008. augusztus

14. napon kötött, 10 darab, 604 kötésáron, 6 040 000 pozícióértéken,

- határidős nyitó vételi pozíció, azonosítója: (…), instrumentum: (…), 2008. augusztus

14. napon kötött, 10 darab, 624 kötésáron, 6 240 000 pozícióértéken,

- határidős nyitó eladási pozíció, azonosítója: (…), instrumentum: (…), 2008. augusztus

15. napon kötött, 3 darab, 7 033 kötésáron, 4 219 800 pozícióértéken,

- határidős nyitó eladási pozíció, azonosítója: (…), instrumentum: (…), 2008. augusztus

15. napon kötött, 20 darab, 807 kötésáron, 16 140 000 pozícióértéken,

- határidős nyitó vételi pozíció, azonosítója: (…), instrumentum: (…), 2008. augusztus

15. napon kötött, 20 darab, 833 kötésáron, 16 660 000 pozícióértéken,

- határidős nyitó vételi pozíció, azonosítója: (…), instrumentum: (…), 2008. augusztus

15. napon kötött, 3 darab, 7 257 kötésáron, 4 354 200 pozícióértéken.

A Befektetési vállalkozás nyilatkozata szerint az Ügyfél és az Üzletkötő folyamatos kapcsolatban álltak egymással, melynek során az Ügyfél tájékoztatást kapott az általa vásárolt pénzügyi eszközök árfolyamának változásáról. A Befektetési vállalkozás álláspontja szerint a telefonbeszélgetések hanganyaga alátámasztja, hogy az Ügyfél értékpapírszámláján a szándékának megfelelő tranzakciók kerültek végrehajtásra.

A Befektetési vállalkozás 2011. december 14-ei nyilatkozata szerint a fenti ügyletekre vonatkozóan sem a megbízások megadását tartalmazó rögzített hanganyag, sem írásbeli ügyleti megbízás nem áll rendelkezésre.

A Befektetési vállalkozás álláspontja szerint – mivel az Ügyfél a 2008. évben bekövetkezett veszteségeket követően 2009-ben az általa kifogásoltakkal azonos határidős termékekkel folytatta a kereskedést, amely ügyleteken összességében nyereséget realizált – Ügyfél befektetői magatartása alátámasztja, hogy az Ügyfél az egyes, 2008-ban jelentős veszteséget okozó határidős pozícióit tartani kívánta.

A Befektetési vállalkozás nyilatkozata szerint az Ügyfél által kifogásolt ügyletek lejáró határidős pozíciók hosszabbításai voltak, amelyek az akkori piaci gyakorlatnak megfelelően az ügyfél ellenkező utasításának hiányában – megfelelő fedezet rendelkezésre állása esetén – átkötésre, hosszabbításra kerülhettek kifejezett ügyfélmegbízás nélkül is.

A Befektetési vállalkozás arra hivatkozott, hogy figyelemmel az Üzletkötő és az Ügyfél közötti együttműködés jellegére nem zárható ki, hogy az Ügyfél személyes találkozók alkalmával, ill. rögzített telefonon kívüli csatornán is adott befektetési stratégiájával kapcsolatos instrukciókat az Üzletkötő számára, így jelezte a pozíciók tartásának szándékát, továbbá hivatkozott a 2008. október 10. és 2008. október 15. napján folytatott

telefonbeszélgetésekben elhangzottakra, melyekben az Ügyfél kifejezte a Matáv, Fotex és OTP határidős pozíciók tartására vonatkozó szándékát.

A Befektetési vállalkozás továbbá azt nyilatkozta, hogy a beszélgetések alátámasztják, hogy az Ügyfél befektetési stratégiáját a 2008. év során az általa birtokolt pénzügyi eszközök árfolyamának pozitív változására, a negatív trend fordulójára alapozta és nem kívánta zárni pozícióit, így a kifogásolt pozícióhosszabbításokra az Ügyfél ügyleti szándékának megfelelően került sor.

A Befektetési vállalkozás továbbá azt nyilatkozta, hogy az Ügyfél, mint kedvezményezett számára óvadéki szerződés került aláírásra 2008. október 20. napján, amelynek célja a pozíciók tartásához szükséges fedezetek biztosítása volt az Ügyfél részére.

A Befektetési vállalkozás nyilatkozata szerint postai úton igazolta vissza az Ügyfél számára a vitatott ügyletek megkötését, így a 2008. augusztus 14-ei és 2008. augusztus 15-ei kereskedési napok tekintetében az Ügyfél számára a (…)-as, valamint a (…)-os iktatószámon kerültek megküldésre a „Derivatív kereskedés és jelentés nyitott pozíciókról” szóló riportok, amelyekkel szemben az Ügyfél sem közvetlenül a megküldést követően, sem később nem emelt kifogást.

A Befektetési vállalkozás a 2012. január 20-ai nyilatkozatához mellékelten a Felügyelet rendelkezésére bocsátotta a fent hivatkozott riportok dokumentumait.

A Felügyelet a rendelkezésére álló dokumentumokból megállapította, hogy a Befektetési vállalkozás 2008. március 28-ától hatályos Üzletszabályzatának (a továbbiakban: Üzletszabályzat) 3.8.3. és 3.8.4. pontjai tartalmazzák a telefonon adott megbízások során rögzített telefonbeszélgetések hanganyagának rögzítéséről és megőrzéséről szóló rendelkezéseket:

„3.8.3. Az EQUILOR telefonon adott szóbeli megbízást, az alábbi kapcsolási számú, hangrögzítővel felszerelt telefonvonalon fogad el:

Telefon: 00 (0) 000 0000, 000 0000, 4303991, 430 3985, 430 3994

Amennyiben az Ügyfél a szóbeli megbízást nem a fenti telefonszámokon adja meg, úgy azt az EQUILOR nem köteles elfogadni, ill. teljesíteni, ill. amennyiben az ilyen megbízást az EQUILOR mégis elfogadja, úgy az Ügyfelet a megbízás teljesítéséből eredő, ill. azzal összefüggő kárért felelősségét kizárja.

Az Ügyfél telefonon adott eseti megbízást köteles legkésőbb a megbízás adástól számított 4 órán belül írásban is megerősíteni.

Amennyiben az Ügyfél telefonon adott megbízást írásban az arra rendelt határidőben nem erősíti meg vagy az írásbeli megerősítés és az EQUILOR által vezetett nyilvántartás adatai között eltérés mutatkozik, úgy az EQUILOR által vezetett nyilvántartás az irányadó.

Az eseti megbízást tartalmazó hangfelvételt az EQUILOR a rögzítéstől számított hat évig megőrzi. A megbízásokról készített hangfelvételekhez kizárólag az EQUILOR erre feljogosított üzletkötői, illetve a befektetési és árutőzsdei területek és részterületek irányítói, és az ellenőrzést végző munkatársak férhetnek hozzá.”

„3.8.4. A telefonon adott megbízást az EQUILOR a megbízás keltét követő napon írásba foglalja.”

A Felügyelet meghallgatta a Befektetési vállalkozás által rendelkezésére bocsátott, a 2007. április 5-étől 2009. június 29-éig az Ügyfél és az Üzletkötő között zajlott telefonbeszélgetések

rögzített hanganyagát, és megállapította, hogy a 2008. augusztus 14-ét és 2008. augusztus 15- ét megelőzően történt telefonbeszélgetésekből nem derül ki egyértelmű utalás a Matáv, Fotex és OTP határidős ügyletek tartására, azok meghosszabbítására vonatkozóan. A Befektetési vállalkozás által hivatkozott 2008. október 10. és 2008. október 15. napján folytatott telefonbeszélgetések az Ügyfél által vitatott ügyletek létrejöttét követően kerültek rögzítésre, így a Felügyelet álláspontja szerint azok nem igazolják a 2008. augusztus 14-ei és 2008. augusztus 15-ei ügyletek megkötésére vonatkozó szándékot.

A Felügyelet a hanganyagok alapján továbbá megállapította, hogy az eljárás során vizsgálható, a 2008. október 10-étől 2009. június 29-éig terjedő időszakban rögzített telefonbeszélgetések hanganyagai közül három telefonbeszélgetés – így a 2009. április 20-án, 2009. április 23-án és 2009. június 5-én rögzített telefonbeszélgetések – során került sor eladási megbízás rögzítésére.

A 2009. április 20-ai telefonbeszélgetés szerint:

„Hívó fél: Tedd már be az egészet 610-re, hátha elmegy, valószínűleg 650-re nem fog felmenni, nem?

Üzletkötő: Hát azt gondolom én is .. de 610, 620 simán benne van.

Hívó fél: Aha, jó 610-re tedd már be az egészet, és akkor úgy, hogy flottul péntekig …, ha meg nem megy el, akkor majd megyünk lejjebb.

Üzletkötő: … jó, jó rendben (…) akkor csinálom …”

A 2009. április 23-ai telefonbeszélgetés rögzíti:

„Hívott fél: … hát nem tudom 601-re be lehet tenni, akkor tedd át 601-re az egészet nyugodtan, jó, ha lehet

Üzletkötő: … jó, jó rendben akkor átteszem őket …”

A 2009. június 5-én 12 óra 18 perckor kezdeményezett telefonbeszélgetés során az alábbiak hangzottak el:

„Hívott fél: … jó akkor add el az OTP-met légy szíves, jó ?

… akkor add el a Fotexet is, jó? Üzletkötő: Jó.

Hívott fél: … adj el mindent, és akkor megpróbálom ezt az euró dolgot majd…”

A Befektetési vállalkozás a Felügyelet 6853/3/2012. iktatószámú végzése kapcsán a 2012. február 17-én érkeztetett nyilatkozatához mellékelte a fenti három ügylet kapcsán az adott kereskedési napra vonatkozó „Derivatív kereskedés visszaigazolása és jelentés nyitott pozíciókról”, valamint az ahhoz kapcsolódó „Azonnali (prompt) megbízások és elszámolások visszaigazolása” riportokat, amelyeknek megfelelő kimutatások kerültek megküldésre Ügyfél számára.

A Felügyelet megállapította, hogy a Befektetési vállalkozás a 6853/3/2012. iktatószámú végzésben foglalt egyértelmű felhívás ellenére sem bocsátotta a Felügyelet rendelkezésére a 2009. április 20-án, 2009. április 23-án és 2009. június 5-én rögzített telefonbeszélgetésekben elhangzott megbízások írásbeli dokumentumát.

A Felügyelet továbbá megállapította, hogy megbízások rögzítésekor egyetlen alkalommal sem hangzottak el a megbízások paraméterei, valamint a hívott fél azonosítása nem történt meg, illetve azonosító adatai nem hangzottak el, melynek következtében nem állapítható meg, hogy a megbízások valóban Ügyféltől származnak-e, valamint Ügyfél pénzeszközeit valóban az ő rendelkezése szerinti célra használta-e fel a Befektetési vállalkozás.

A jelen esetben, a hangfelvételek meghallgatása alapján megállapítható, hogy a Befektetési vállalkozás a megbízások felvételekor az Ügyfél azonosítását nem végezte el, így nem győződött meg arról, hogy a megbízásokat ténylegesen az arra jogosult személy adja-e a számára.

I.2. Jogszabályi környezet

A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 57. § (1)-(2) bekezdései rögzítik:

„57. § (1) A befektetési vállalkozás az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközt és pénzeszközt az ügyfél rendelkezése szerinti célra használja fel.

(2) A befektetési vállalkozás a kezelésében lévő, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközzel és pénzeszközzel sajátjaként nem rendelkezhet, és biztosítja, hogy az ügyfél ugyanezen pénzügyi eszközről és pénzeszközről bármikor rendelkezni tudjon.”

I.3. A tényállás minősítése

A Felügyelet megállapította, hogy a Befektetési vállalkozás megsértette a Bszt. 57. § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltakat, mivel nem tudta igazolni, hogy az Ügyfél pénzeszközeire, illetve pénzügyi eszközeire vonatkozóan a 2008. augusztus 14-én és 2008. augusztus 15-én, valamint a 2009. április 20-án, 2009. április 23-án és 2009. június 5-én kötött ügyletek az Ügyfél rendelkezése alapján, az Ügyfél megbízásából jöttek létre. A Befektetési vállalkozás a 2008. augusztus 14-ei és 2008. augusztus 15-ei ügyletek esetében sem az ügyletekre vonatkozó telefonbeszélgetések rögzített hanganyagát, sem a megbízásokat rögzítő írásbeli dokumentumot nem tudott a Felügyelet rendelkezésére bocsátani, elismerte, hogy azok nem állnak rendelkezésre. A 2009. április 20-án, 2009. április 23-án és 2009. június 5-én kötött ügyletek esetén a telefonbeszélgetésekről rendelkezésre állnak rögzített hanganyagok, azonban az azonosítás elmaradásának következtében nem állapítható meg, hogy a megbízások valóban Ügyféltől származnak-e.

A Felügyelet továbbá megállapította, hogy a Befektetési vállalkozás Üzletszabályzata nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a határidős ügyletek – megfelelő fedezet rendelkezésre állása esetén – átkötésre, hosszabbításra kerülhetnek kifejezett ügyfélmegbízás nélkül is. A határidős pozíciók hosszabbítására vonatkozó tájékoztatás az ügyfelek részére nem áll rendelkezésre, a Befektetési vállalkozás erre vonatkozó eljárását a piaci gyakorlatból vezeti le. A Felügyelet álláspontja az, hogy nem csak a határidős ügyletek megbízását szükséges dokumentálni, hanem amennyiben annak meghosszabbítására kerül sor, akkor azt ugyanolyan formában kell megtenni, mint amilyen formában az ügylet megkötésére sor került. Tekintettel arra, hogy az Ügyfél által kifogásolt megbízások – határidős ügyletek

hosszabbításai – kapcsán sem hanganyag, sem írásbeli megbízási szerződés nem áll rendelkezésre, nem igazolható, hogy a vitatott ügyletek valóban jogszerűen kerültek hosszabbításra.

II. A PANASZKEZELÉSRE VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI RENDELKEZÉS MEGSÉRTÉSE

II.1. Tényállás

A Felügyelet a rendelkezésére álló dokumentumokból megállapította, hogy a Jogi képviselő által 2011. április 29-én kelt panaszt a Befektetési vállalkozás 2011. május 2-án érkeztette. A panaszkezeléssel kapcsolatban a 2011. május 5-én kelt levelében – amely 2011. május 6-án került kézbesítésre – a Befektetési vállalkozás tájékoztatta Jogi képviselőt, hogy a panasz vizsgálata folyamatban van.

A Felügyelet továbbá megállapította, hogy a Befektetési vállalkozás a Jogi képviselő által benyújtott és 2011. május 2-án érkeztetett panaszra a 2011. június 1-jén kelt levelében válaszolt, amely a tértivevény másolata szerint 2011. június 2-án került feladásra.

II.2. Jogszabályi környezet

A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 121.

§ (7) bekezdése rögzíti:

„(7) A szolgáltató az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.”

II.3. A tényállás minősítése

A Felügyelet fentiek alapján megállapította, hogy a Befektetési vállalkozás a Jogi képviselő által benyújtott, 2011. május 2-án érkeztetett panaszra a 2011. június 1-jén kelt, 2011. június 2-án postára adott levelében adott választ.

A Felügyelet a fentiek alapján megállapította, hogy a Befektetési vállalkozás Ügyfél levelére nem adott 30 napon belül választ, figyelemmel arra, hogy a válasz megküldésére, 30 napos határidőn túl, 2011. június 2-án került sor.

A fentiekre való tekintettel a Felügyelet megállapította, hogy a Befektetési vállalkozás megsértette a Bszt. 121. § (7) bekezdésében foglalt panaszkezelési határidőre vonatkozó rendelkezést.

III. A FELÜGYELET ÁLTAL ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK

A Psztv. 71. § (1) bekezdése szerint, „ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a

61. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza:

c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását,

f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.”

III.1. Az ügyfelek pénzeszközeinek és pénzügyi eszközeinek kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt alkalmazott jogkövetkezmények

Tekintettel a fentiek szerint összegzett megállapításokra, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a határozat rendelkező része I. pontjában megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a Befektetési vállalkozás az ügyfél pénzeszközeinek és pénzügyi eszközeinek kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezésre tekintettel járjon el a továbbiakban.

Ezzel egyidejűleg a Felügyelet a határozat rendelkező részének I/A. pontjában a Befektetési vállalkozással szemben 250 000 Ft összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki.

A Psztv. 71. § (1) bekezdés f) pontja szerint, ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a

61. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Psztv. 72. §

(1) bekezdésének a) pontja alapján a fogyasztóvédelmi bírság összege a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, százmillió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező szervezet vagy személy esetében tizenötezer forinttól az éves nettó árbevételének öt százalékáig, de legfeljebb százmillió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén legfeljebb kétmilliárd forintig terjedhet.

A Felügyelet tevékenységének a Psztv. 1. § (3) bekezdésének e) pontjában rögzített egyik célja a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek a védelme. A Psztv. 64. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének közös jellemzője, hogy azok minden esetben magukban hordozzák a pénzügyi szervezetek fogyasztónak minősülő ügyfelei érdekének sérelmét, illetve annak lehetőségét. A Felügyelet tevékenységének fenti céljára tekintettel határozottan kíván fellépni minden olyan, a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásaiban tapasztalt vagy egyéb módon tudomására jutott magatartással szemben, amely sérti vagy alkalmas arra, hogy sértse a pénzügyi szervezet ügyfeleinek érdekeit. A Felügyelet az előbbiek alapján amellett, hogy a jogsértő magatartás további folytatását megtiltó fogyasztóvédelmi intézkedést is alkalmazta, a pénzügyi szervezettel szemben a fogyasztóvédelmi rendelkezések jövőbeli maradéktalan érvényesülésének kikényszerítése érdekében fogyasztóvédelmi bírság kiszabását is szükségesnek tartotta.

E körben, a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a Bszt. megsértett rendelkezése az ügyfelek vagyoni érdekei védelmében fogalmazza meg azt, hogy az ügyfelek rendelkezésének megfelelően kell a Befektetési vállalkozásnak az ügyfél pénzeszközeire vonatkozó megbízásokat teljesítenie. Az ügyfelek vagyoni érdekeinek szem előtt tartása szempontjából elengedhetetlen a megbízás tartalma mellett az ügyfél beazonosítása is. A megsértett rendelkezés az ügyfelek vagyoni érdekeit védelmezi annak előírásával, hogy az ügyfelek pénzeszközeit, pénzügyi eszközeit a megfelelő hozzájárulás keretei között jogosult használni a befektetési vállalkozás. A Befektetési vállalkozás kellő gondossággal köteles

eljárni annak érdekében, hogy a pénzügyi eszközökkel, pénzeszközökkel kapcsolatos megbízások felvétele során azonosítsa azt, hogy a megbízásokat ténylegesen az arra jogosult adja-e számára. A megsértett jogszabályi rendelkezés célja szerint a Befektetési vállalkozás nem csupán a részére közölt megbízás tartalmát köteles azonosítani, hanem azt is szükséges tisztáznia, hogy a megbízásokat ténylegesen az Ügyfél teszi meg, amely követelménnyel a Befektetési vállalkozás ellentétes magatartást tanúsított.

A Felügyelet a bírság összegének megállapításakor figyelembe vette, hogy a rendelkezésre álló adatok – így az eljárás során vizsgálható telefonbeszélgetések – szerint a Befektetési vállalkozás 3 megbízás alkalmával nem azonosította az Ügyfelet.

A Felügyelet a bírság összegének megállapításakor a Psztv. 72. §-át vette figyelembe. A bírság kiszabását a Felügyelet a megállapított jogsértés fentebb részletezett körülményeire alapította.

III.2. A panaszkezelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt alkalmazott jogkövetkezmény

Tekintettel a fentiek szerint összegzett megállapításokra, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a határozat rendelkező része II. pontjában megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a Befektetési vállalkozás az ügyfelek panaszainak kezelése kapcsán a jogszabályban meghatározott válaszadási határidő betartásával járjon el.

A Psztv. 61. § (4) bekezdése szerinti mérlegelési jogkörében a Felügyelet úgy ítélte meg, hogy a Befektetési vállalkozás által elkövetett jogsértés reparálásához a rendelkező rész szerinti intézkedés szükséges és elégséges. A rendelkező rész szerinti intézkedést a Felügyelet elegendőnek tartotta arra, hogy a Befektetési vállalkozást a jövőre nézve visszatartsa a hasonló típusú jogsértés megvalósításától, továbbá ösztönözze a Befektetési vállalkozást a jogszabálysértést megvalósító körülményei megváltoztatására. Egyúttal a Felügyelet figyelemmel volt arra a körülményre, hogy a Befektetési vállalkozás késedelme minimális mértékű volt.

A Felügyelet hatáskörébe nem tartozó jogkérdésekről való rendelkezés

A Felügyelet az FK-III-12240/2012. végzéssel Jogi képviselő 2011. augusztus 5-én érkeztetett kérelme alapján folytatott fogyasztóvédelmi eljárást a Befektetési vállalkozást terhelő előzetes tájékozódási kötelezettség megsértésének vizsgálata tekintetében megszüntette, mivel a Felügyelet a jelen eljárásban vizsgált időszakot is érintő 2010. évi átfogó vizsgálat keretében ellenőrizte az előzetes tájékozódási kötelezettség betartását, amely vizsgálat eredményeként a JÉ-III-B-298/2011. számú határozatban figyelmeztette a Befektetési vállalkozást arra, hogy tartsa be a befektetési vállalkozások előzetes tájékozódási kötelezettségére vonatkozó jogszabályi előírásokat.

A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § (1) bekezdése a)-r) pontjában, valamint a 64. §-72. §-aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg.

A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 46. § (1) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének

a) pontján alapul.

A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a

100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésein és 330. § (2) bekezdésén alapul.

A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2012. február 29.

xx. Xxxxxxx Xxxxxx s.k.,

a PSZÁF ügyvezető igazgatója