Alaptájékoztató

A Diákhitel Központ Zártkörően Mőködő Részvénytársaság

40.000.000.000,- Ft, azaz Negyvenmilliárd forint keretösszegő kötvényprogramjához

Program Szervező, Vezető Forgalmazó Kibocsátó jogi tanácsadója

Államadósság Kezelő Központ Gárdos, Füredi, Mosonyi, Zártkörően Mőködő Részvénytársaság Tomori Ügyvédi Iroda

Forgalmazók

Concorde Értékpapír Zrt.

Deutsche Bank ZRt. ERSTE Befektetési Zrt.

Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.

MKB Bank Zrt.

UniCredit Bank Hungary Zrt.

Budapest, 2010. február 12.

„A Kibocsátó nyomatékosan felhívja a Kötvényekbe befektetni szándékozók figyelmét arra, hogy a Kötvények forgalomba hozatala következtében a Kibocsátó hiteltartozásainak összege meghaladhatja saját tőkéjének összegét, így a kockázat a szokásostól eltér.”

I. TARTALOMJEGYZÉK

I. TARTALOMJEGYZÉK 1

II. ÖSSZEFOGLALÓ 2

III. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK 7

IV. DEFINÍCIÓK ÉS RÖVIDÍTÉSEK 13

V. FELELŐSSÉGVÁLLALÓ NYILATKOZAT 17

VI. HIVATKOZÁSSAL BEÉPÍTÉSRE KERÜLŐ DOKUMENTUMOK JEGYZÉKE 18

VII. AZ ALAPTÁJÉKOZTATÓ KIBOCSÁTÓRA VONATKOZÓ RÉSZE 20

VIII. AZ ALAPTÁJÉKOZTATÓ KÖTVÉNYEKRE VONATKOZÓ RÉSZEI 33

IX. AZ ÁLLAMI KEZESSÉGRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK 58

FÜGGELÉKEK, MELLÉKLETEK 90

II. ÖSSZEFOGLALÓ

Az Összefoglaló az Alaptájékoztató kötelező bevezető része. Megalapozott befektetési döntést csak az Alaptájékoztató és a Végleges Feltételek egészének ismeretében lehet hozni. Ez fokozottan vonatkozik a Kibocsátó gazdasági helyzetének és a befektetés kockázatainak megismerésére.

A jelen Xxxxxxxxxxxxxxx tartalmáért a Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó egyetemlegesen felel.

Ha az Alaptájékoztatóban foglaltakkal kapcsolatban keresetindításra kerül sor, előfordulhat, hogy más államok nemzeti jogszabályai alapján a felperes befektetőnek kell viselnie a bírósági eljárást megelőzően az Alaptájékoztató fordításának költségeit. Az Összefoglaló tartalmáért felelősséget vállaló személyt, illetve az Összefoglaló fordítását végző személyt kártérítési felelősség terheli a befektetőknek okozott kárért abban az esetben, ha az Összefoglaló félrevezető, pontatlan, vagy nincs összhangban az Alaptájékoztató más elemeivel. A Kibocsátónak, illetve a Vezető Forgalmazónak az Alaptájékoztatóért való felelőssége nem állapítható meg kizárólag a jelen Összefoglaló alapján – ideértve annak bármely nyelvre lefordított változatát is –, kivéve, ha az Összefoglaló félrevezető, pontatlan vagy az Alaptájékoztatóban foglalt információnak nem megfelelő információt tartalmaz.

A Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó köteles haladéktalanul az Alaptájékoztató kiegészítését kezdeményezni, ha az engedély kiadása és a forgalomba hozatali eljárás lezárásának határideje, illetőleg a szabályozott piacon való kereskedés megkezdése között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a tudomására, amely az Alaptájékoztató kiegészítését indokolttá teszi.

A Kötvényprogram keretében történő forgalomba hozatalra megfelelően irányadó a Tpt. 33.§

(1) bekezdése, amely szerint, ha az Alaptájékoztató a forgalomba hozatali eljárás időtartama alatt, vagy a szabályozott piacon történő kereskedés megkezdése előtt kiegészítésre kerül, az a befektető, aki a kiegészítés közzététele előtt a Kötvényre aukciós vételi nyilatkozatot tett, jogosult nyilatkozata visszavonására, illetőleg a megállapodástól való elállásra. A befektető az elállási jogát a kiegészítés közzétételét követő 15 napon belül gyakorolhatja. A befektető elállása esetén a Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó egyetemlegesen köteles a befektetőnek az ügylettel kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni.

A Kibocsátó nyomatékosan felhívja a Kötvényekbe befektetni szándékozók figyelmét arra, hogy a Kötvények forgalomba hozatala következtében a Kibocsátó hiteltartozásainak összege meghaladhatja saját tőkéjének összegét, így a kockázat a szokásostól eltér.

1. A KÖTVÉNYPROGRAM CÉLJA

A Kötvényprogram a Bizottság 809/2004. EK Rendelete, a Tpt., a Kötvényrendelet rendelkezéseinek, valamint a Magyar Köztársaság egyéb alkalmazandó jogszabályainak megfelelően a Kibocsátó által létrehozott kibocsátási program, melyhez készített Alaptájékoztató közzétételét a Felügyelet 2010. február 18. napján kelt EN-III/TTE-30/2010. számú határozatával engedélyezte.

A Kötvényprogram célja, hogy a Diákhitel Központ Zrt. a rá vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően a hallgatói hitelrendszer finanszírozását kötvények forgalomba hozatalán keresztül biztosítani tudja.

2. A KÖTVÉNYPROGRAM ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

A Diákhitel Központ Zrt., mint Kibocsátó a Kötvényprogram keretében kizárólag névre szóló, dematerializált kötvényeket értékesíthet, nyilvános forgalomba hozatali eljárások során.

A Kötvényprogram felállításával, az egyes forgalomba hozatalok szervezésével megbízott közremőködő az Államadósság Kezelő Központ Zártkörően Mőködő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁKK Zrt.), mint Vezető Forgalmazó.

A Kötvényprogram keretösszege 40.000.000.000,- Ft, azaz Negyvenmilliárd forint.

A Kötvényprogram időtartama a Hirdetmény közzétételének napjától 2010. december 31-ig tart.

A Kötvényprogram során minimum 1, maximum 10 éves futamidejő, fix vagy változó kamatozású Kötvények egy vagy több Sorozatban, és a sorozatokon belül több Részletben, forintban hozhatók forgalomba, aukciós eljárás útján az Alaptájékoztató és a vonatkozó Végleges Feltételek szerint.

A Kötvényprogram hatálya alatt forgalomba hozott Sorozatokba tartozó Kötvények a BÉT-re bevezetésre kerülnek. A Kötvényprogram keretében kibocsátásra kerülő Sorozatok mindegyikére a Forgalmazók közül Sorozatonként legalább 3 (három) Forgalmazó, a tőzsdei bevezetés napjától számított legalább 1 (egy) évig árjegyzési kötelezettséget vállal.

A Kibocsátó a jelen Xxxxxxxxxxxxxxxxxx kapcsolatosan a nyilvánosság felé tájékoztatásait a következőképpen teszi közzé:

a) a Hirdetményt a Kibocsátó xxx.xxxxxxxxx.xx és a Vezető Forgalmazó xxx.xxx.xx címő honlapján, a Napi Gazdaság címő lapban, továbbá a PSZÁF által hivatalosan kijelölt információtárolási rendszerként mőködtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx oldalon,

b) az Alaptájékoztatót és a Végleges Feltételeket a Kibocsátó xxx.xxxxxxxxx.xx és a Vezető Forgalmazó xxx.xxx.xx címő honlapján, továbbá a PSZÁF által hivatalosan kijelölt információtárolási rendszerként mőködtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx oldalon, továbbá a befektetők a Tpt. 34.§ (7) bekezdése alapján kérhetik a Forgalmazóktól a nyomtatott Alaptájékoztató ingyenes rendelkezésre bocsátását,

c) a rendszeres tájékoztatás (éves jelentés) és a rendkívüli tájékoztatás alá eső információkat a Kötvényprogram hatálya alatt a Kibocsátó xxx.xxxxxxxxx.xx és a Vezető Forgalmazó xxx.xxx.xx címő honlapján, továbbá a PSZÁF által hivatalosan kijelölt információtárolási rendszerként mőködtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx oldalon.

A fenti szabályozott információkat a Kibocsátó a 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelet 4.§-ának rendelkezései szerint a Napi Gazdaság Online és a Magyar Távirati Iroda, mint honlappal rendelkező médiumok szerkesztőségeinek is megküldi.

A Diákhitel Központ Zrt. a rendkívüli tájékoztatás keretében haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül tájékoztatja a nyilvánosságot minden, a Kötvény értékét vagy hozamát, illetve a Kibocsátó megítélését közvetlenül vagy közvetve érintő információról.

A BÉT által előírt közzétételek a BÉT xxx.xxx.xx címő honlapján keresztül történnek.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Kötvény nem minden befektető számára alkalmas befektetési céljai elérésére, ezért minden befektetőnek saját magának kell mérlegelnie a kötvény-befektetés kockázatait.

3. A KIBOCSÁTÓ

A Diákhitel Központ Zrt. szabályozási környezete, a Rendelet és egyéb alkalmazandó jogszabályok, fő tevékenysége

A Diákhitel Központ Zrt. zártkörő részvénytársasági formában mőködő gazdasági társaság. A hallgatói hitelrendszer mőködtetésére és a hallgatói hitelek folyósítására jött létre. Tevékenységére a hitelintézetekre vonatkozó szabályozás, a Hpt. rendelkezései – bizonyos kivételekkel – nem terjednek ki. A Társaság jogállását, főbb feladatait a Kormányrendelet, a Gt., valamint az Áht. határozza meg.

A Diákhitel Központ Zrt. jogszabályban rögzített egyéb feladatai

A Társaság a fenti célok eléréséhez szükséges tevékenységeken kívül adatfeldolgozói és – a Hpt. 2010. január 1-jei módosításával összhangban – a Hpt. 2. számú mellékletének I/12.2 pontja szerinti ügynöki tevékenységet is folytathat elsődleges célja és alapvető feladatai teljesítésének veszélyeztetése nélkül az adatvédelmi jogszabályok figyelembevételével és a tulajdonosi jogok gyakorlójának jóváhagyásával.

A Diákhitel Központ Zrt. ügyfeleiről azok hozzájárulása alapján nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a hitelfelvevő személyazonosító adatait, a szerződésre, annak teljesítésére, a célzott kamattámogatásra vonatkozó adatokat, információkat, továbbá azokat az adatokat, amelyek nyilvántartását jogszabály kötelezővé vagy lehetővé teszi. (A Diákhitel Központ Zrt. adatkezelése bejelentésre került az adatvédelmi biztos által vezetett adatvédelmi nyilvántartásba.)

Jogszabályban előírt garanciális szabályok a Diákhitel Központ Zrt.-re vonatkozóan

A Társaságra nem vonatkoznak a Hpt.-ben a hitelintézetekre előírt prudenciális szabályok, azonban az alább felsorolt, egyéb jogszabályokban foglalt garanciális jellegő rendelkezések biztosítják a Diákhitel Központ Zrt. és a hallgatói hitelrendszer zavartalan mőködését.

A Diákhitel Központ Zrt. pénzügyminiszteri engedélyhez kötött forrásszerzése

A Diákhitel Központ Zrt. éves finanszírozási tervét a 2010. évi költségvetési törvény 61.§-a alapján a pénzügyminiszter hagyja jóvá.

Xxxxxxxxx garantált források felhasználása

A Kormányrendelet 25.§-ának (2) bekezdése szerint a Diákhitel Központ Zrt. az államilag garantált forrásait kizárólag a hallgatói hitelek kihelyezésére, az állami kezességvállalással kibocsátott értékpapírok és egyéb, államilag garantált forrásbevonások alapján fennálló fizetési kötelezettségeinek teljesítésére, mőködési költségeinek fedezésére és a kibocsátott értékpapírok és forrásbevonások alapján fennálló fizetési kötelezettségeinek teljesítésére használhatja fel.

Az Államadósság Kezelő Központ Zártkörően Mőködő Részvénytársaság szerepvállalása

A Kormányrendelet 25.§-ának (4) bekezdése alapján a Diákhitel Központ Zrt. megbízta az Államadósság Kezelő Központ Zártkörően Mőködő Részvénytársaságot, hogy a hallgatói hitelrendszer finanszírozásához szükséges források biztosítása érdekében a pénz- és tőkepiacokon eljárjon, illetőleg az állam által garantált hitelek felvételének megszervezésében közremőködjön.

A Kormányrendelet 25.§-ának (6) bekezdése alapján a Diákhitel Központ Zrt. által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mint pénzügyi eszközök elhelyezését az ÁKK Zrt. szervezi és a DK Zrt. részére a Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének a)-b) és g) pontjaiban meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet végez, valamint a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének d) és g) pontjaiban meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújt.

A Pénzügyminisztériumnak történő rendszeres adatszolgáltatás

A Kormányrendelet 25.§-ának (5) bekezdése alapján a Társaság rendszeresen tájékoztatja a Pénzügyminisztériumot a hallgatói hitelállományról, az igénybe vett forrásokról és törlesztésekről, illetve az állami kezesség érvényesítésének valószínőségéről.

Pénzforgalmi számlavezetés

Az Áht. 18/C.§-ának (6) (7) bekezdése értelmében a Diákhitel Központ Zrt. – rendelkezési jogának fenntartása mellett – a Magyar Államkincstárban köteles pénzforgalmi számláját vezetni, más pénzintézetnél vezetett pénzforgalmi számlával – lakásépítés munkáltatói támogatása számla és a devizaszámla kivételével – nem rendelkezhet, átmenetileg szabad pénzeszközeit a Kincstár hálózatában értékesített – az értékpapír-számlán, illetve értékpapír- letéti számlán nyilvántartott – állampapírok vásárlásával hasznosíthatja. A Kincstár a pénzforgalmi számlavezetést térítés ellenében végzi.

4. A KEZESSÉG

A 2010. évi költségvetési törvény 61.§-a értelmében a Magyar Állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek.

Az állami kezességvállalásért a Diákhitel Központ Zrt.-nek kezességvállalási díjat nem kell fizetnie.

5. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

A kockázati tényezőket a jelen Alaptájékoztató III. fejezete részletesen ismerteti. Ezek közül kiemelésre kerülnek a következők:

A Kibocsátó részvénykönyv szerinti tulajdonosa a Magyar Állam, a tulajdonosi jogokat pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja, így az egyszemélyes Részvényes személye, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlásának rendje speciális kockázatot nem jelent.

A forrásbevonás lehetőségeit kedvezően befolyásolja a Magyar Államnak a 2010. évi költségvetési törvény 61.§-a alapján történő készfizető kezességvállalása a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeire, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. Mivel azonban a nem hitelszerződés alapján vállalt jogszabályi készfizető kezességvállalások beváltásának érvényesítési határidejére vonatkozó szabályozás nem egyértelmő, a Kötvénytulajdonosoknak az állami készfizető kezesség esetleges beváltása esetén hangsúlyozottan ügyelniük kell a Kötvényeken alapuló fizetési kötelezettségek esedékességét követő 180 napon belüli, a Magyar Állammal szembeni igényérvényesítésre.

A Kötvények másodlagos piacán a jelen piaci körülmények között, az árjegyzéssel együtt is alacsony likviditás jellemző, emiatt lehetséges, hogy a befektető a lejárat előtt csak árfolyamveszteséggel tudja a Kötvényét értékesíteni. Nem adható biztosíték a Kötvények likviditását illetően; az árjegyzéstől eltekintve sem a Kibocsátó, sem a Forgalmazók nem kötelesek ajánlatot tenni a Kötvények vissza-, illetve megvásárlására.

A Kötvények forgalomba hozatala következtében a Diákhitel Központ Zrt. hiteltartozásainak összege meghaladhatja a saját tőkéjének összegét

Mindezek mellett a Diákhitel Központ Zrt. által mőködtetett hallgatói hitelrendszer finanszírozása során többféle kockázat felmerül: a kamat-, árfolyam-, megújítási és likviditási kockázatokat a Társaság kockázatkezelési és likviditásmenedzsment tevékenységeinek keretében igyekszik hatékonyan kezelni. Ezen általános piaci kockázatokon, valamint a jelen Alaptájékoztatóban bemutatásra kerülő – a Kötvényekből adódó kötelezettségek visszafizetésére érdemi befolyással nem bíró – operatív kockázatokon felül a Kötvények árazásával és értékelésével kapcsolatos egyéb kockázati tényező nem merül fel.

III. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

Az Alaptájékoztató e fejezetének célja, hogy a Társaság Kötvényeibe történő befektetés kockázatairól hiteles képet nyújtson.

1. A KÖTVÉNYEKRE VONATKOZÓ KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

1.1. A Kötvényekbe történő befektetés kockázata

A Kötvényekbe történő befektetés során minden befektetőnek magának kell mérlegelnie, hogy a Kötvény mint pénzügyi eszköz megfelelő-e a számára.

1.2. Piaci kockázat

Amennyiben egy adott befektető a Kötvényeit lejárat előtt értékesíti, akkor az addig eltelt futamidő alatt történő hozammozgások függvényében a Kötvényeken árfolyam-különbözet (nyereség, vagy veszteség) keletkezhet.

1.3. Likviditási kockázat

A Kötvények másodlagos piacán a jelen piaci körülmények között, az árjegyzéssel együtt is alacsony likviditás jellemző, emiatt lehetséges, hogy a befektető a lejárat előtt csak árfolyamveszteséggel tudja a Kötvényét értékesíteni. Nem adható biztosíték a Kötvények likviditását illetően. Sem a Kibocsátó, sem a Forgalmazók nem kötelesek ajánlatot tenni a Kötvények vissza, illetve megvásárlására.

1.4. Az aukciós eljárás kockázata

Az aukciós eljárás szabályai miatt nincs biztosíték arra, hogy a befektető benyújtott ajánlata elfogadásra kerül.

A fentiek mellett a Kibocsátó az aukcióra beérkezett ajánlatok függvényében – a Kibocsátó számára kedvezőtlen, az aukció lezárásának időpontjáig bekövetkező piaci események, változások, így különösen az állampapírpiaci hozamok legalább 50 (ötven) Bázispontos elmozdulása esetén – jogosult az aukciós eladási ajánlatától elállni.

2. A KIBOCSÁTÓRA VONATKOZÓ KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

2.1. A Társaság jogi szabályozásában rejlő kockázat

A Társaság mőködésének feltételrendszerét nem törvényi szinten szabályozták, így a mőködési feltételeit szabályozó jogszabály szintje – kormányrendelet – módot ad a Társaság üzleti tevékenységének közvetlen befolyásolására. A Társaság gazdálkodásának jogi szabályozása – mivel nem tartozik a Hpt. hatálya alá – nincs összhangban a Társaság által végzett üzleti tevékenységgel.

2.2. Tulajdonosi kockázat

A Kibocsátó részvénykönyv szerinti tulajdonosa a Magyar Állam. A Magyar Állam képviseletében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét 2008. január 1-jétől a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (székhely: 1133 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.) gyakorolja.

A tulajdonosi jogok gyakorlása során a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. jár el. Az egyszemélyes Részvényes személye, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlásának fenti rendje speciális kockázatot nem jelent. A fentiek szerinti tulajdonlás következményeként nincs olyan, a Magyar Államtól független piaci szereplő, aki tulajdonosi kockázatot jelenthetne a Kibocsátó vonatkozásában.

2.3. A Társaságnak a Kötvénykibocsátásból eredő kockázata

A Kötvények forgalomba hozatala következtében a Kibocsátó hiteltartozásainak összege meghaladhatja a saját tőkéjének összegét.

2.4. A Társaság finanszírozási kockázatai

A Társaság finanszírozási igényét tekintve két tendencia mutatkozik. Az ügyfelektől befolyó összegek az új folyósítások egyre magasabb hányadát képesek fedezni, így az alaptevékenység finanszírozási igénye csökken. Ezzel párhuzamosan egyre több azon hónapoknak a száma, amikor a Társaság nettó megtakarító, így a jelenleg rendelkezésre álló korlátozott befektetési lehetőségek egyre nagyobb szerephez jutnak. Nettó finanszírozási igény így jellemzően a tanulmányi félévek első folyósítási hónapjaiban, illetve az adósságmegújítások kapcsán, azaz évente 3-4 alkalommal keletkezik. Mivel azonban a kizárólag az alaptevékenységből származó bevételek az elkövetkező 5-10 éves időtávon belül előreláthatóan nem nyújtanak fedezetet a Társaság hitelfelvételből és kötvénykibocsátásból származó kötelezettségeinek teljesítésére, ezért a lejáró hitelek és kötvények törlesztése, megújítása csak újabb források bevonásával finanszírozható. A Társaság finanszírozásában tehát számolni kell az ún. „megújítási kockázattal”, amely a lejáró hitelek és kötvények visszafizetéséhez szükséges források hozzáférhetőségében rejlik. A források bekerülési költségét, illetve rendelkezésre állását azonban kedvezően befolyásolja a Társaság kötelezettségeire a Magyar Állam által vállalt készfizető kezességvállalás, amely a későbbiekben részletes elemzésre kerül.

Mivel középtávon – mindaddig, amíg hallgatói hitelrendszer önfinanszírozóvá nem válik – a lejáró hitelek és kötvények törlesztése mellett a hitelfelvevői hiteligények egy részének kielégítése is külső forrásbevonásból történik, a Társaság nagy volumenű forrásszükséglete miatt reális annak a lehetősége, hogy a hazai pénz- és tőkepiac a szükséges nagyságú forrásokat megfelelő feltételek mellett nem lesz képes biztosítani a Társaság részére, ezért külföldről kell forrásokhoz jutnia. Emiatt 2005 májusa óta egy nemzetközi pénzügyi intézménnyel kötött szerződés, illetve ugyanezzel az intézménnyel 2007 augusztusában létrejött további szerződés keretében a Társaság rendelkezik a nemzetközi pénzpiacról igénybe vett/vehető forrással. Mindemellett azonban a nemzetközi forrásbevonás a Társaság finanszírozhatóságának további kockázatát jelentheti. Ehhez kapcsolódóan az Euró Magyarországon történő bevezetéséig az esetleges külföldi devizában – jellemzően Euróban

– bevonandó források felhasználása esetén a Társaságnak az árfolyam-kockázatokat is kezelnie szükséges.

A 2003 januárjától megindult hallgatói hiteltörlesztésekből származó bevételek miatt folyamatosan növekvő pénzáramlással kell számolnia a Társaságnak, ami a likviditáskezelés növekvő szerepét vetíti előre a szabad pénzeszközök kezelése tekintetében. A Diákhitel Központ Zrt. 2001 júliusa óta az Áht. szerint kizárólag a Magyar Államkincstárnál vezetheti pénzforgalmi számláit, illetve szabad pénzeszközeit a Kincstár hálózatában, a piaci kondíciókhoz képest kedvezőtlen lakossági feltételekkel értékesített állampapírok vásárlásával hasznosíthatja. A piaci feltételek hiánya és a befektetési lehetőségek korlátozott köre a Társaság számára olyan elmaradt hozam kockázatát jelenti, amellyel a nyújtott diákhitelek költsége alacsonyabb lehetne. A Kincstárnál vezetett számlák kedvezőtlen kondíciói mellett a Magyar Államkincstár egyelőre nem rendelkezik olyan hozzáadott értékű szolgáltatással sem, amely szükséges lenne a pénzügyi műveletek hatékony lebonyolításához. Ezen feltételek ismeretében a Társaság a szokásos vállalati gyakorlattól eltérően az utalásait nagyobb likviditási tartalék tartása mellett és az átlagosnál hosszabb tranzakciós idővel bonyolítja le. Mindezek ellenére ezen finanszírozáshoz kapcsolódó működési kockázatok nem befolyásolják a Kibocsátó azon képességét, hogy teljesítse a befektetőkkel szemben a Kötvényekből eredő kötelezettségeit.

2.5. A Társaság mőködési kockázatai

Középtávon a Társaság finanszírozási igényének kielégítésében – azzal párhuzamosan, hogy egyre több ügyfél kezdi meg a felvett hallgatói hitel törlesztését –, a hangsúly előreláthatóan fokozatosan áttevődik a kötvénykibocsátásból illetve hitelfelvételből történő forrásszerzésről az alaptevékenységből származó bevételekre.

A beszedési tevékenység hatékonysága lényegesen befolyásolja az alaptevékenységből származó bevételek nagyságát. A hallgatói hitelek visszafizetési hajlandóságának megítélésére vonatkozóan jelenleg már 7 naptári év adatai állnak rendelkezésre. Az alább felsorolt kockázati tényezők a beszedési rendszer hatékonyságát, ezen keresztül a Társaságnak a törlesztésből származó bevételeit befolyásolhatják:

– Az ügyfelek hallgatói hitelre való jogosultságának megítéléséhez szükséges információk egy része jelenleg külső partnerektől, a felsőoktatási intézmények tanulmányi osztályairól származik. Az egységes országos hallgatói nyilvántartás kiépítése folyamatban van, ez az eddiginél pontosabb információt fog biztosítani arról, hogy ügyfeleink jogosultak-e a hitelfolyósításra, mikor lépnek a hallgatói hitel törlesztési szakába és a Diákhitel Központ Zrt. mely időponttól kezdve követelheti meg a törlesztéseket.

– A Társaság bevételeit befolyásolja a speciális élethelyzetű ügyfelek által igényelhető törlesztési kötelezettség szüneteltetése. A törlesztési kötelezettség szüneteltetésére jogosultak egy része a központi költségvetés által a jogosultság időszakára célzott kamattámogatásban részesül, ami a szüneteltetés miatt kieső törlesztések negatív pénzügyi hatásait kompenzálja. A szüneteltetésre és a kamattámogatásra jogosultak körét szabályozó jogszabály nem igényel parlamenti konszenzust, ezért azok köre középtávon változhat, befolyásolva ezzel a Társaság pénzügyi helyzetét. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy a 7 naptári év adatai alapján a törlesztés szüneteltetése, illetve a célzott kamattámogatás pénzügyi hatása a jelen Kötvénykibocsátás nagyságrendjéhez viszonyítva elenyésző részarányt képvisel, ezért az említett jogosultságok pénzügyi következményei érdemben nem befolyásolják a jelen Kötvények visszafizetési lehetőségét.

A Társaság által a számviteli feladatok ellátására, illetve ügyfelei adatainak és hallgatói hiteleinek nyilvántartására használt informatikai rendszer – a folyamatos fejlesztések ellenére

– néhány funkció ellátása során működési kockázatot hordoz magában, azonban ezen kockázatokat a Társaság a kapcsolódó munkafolyamatok kiigazításával kezelte, így azok szokványos mértékűnek tekinthetők. Jelenleg a Társaság ezen operációs kockázat kiküszöbölése érdekében új informatikai rendszer 2010/11-ben történő bevezetését készíti elő.

3. A KIBOCSÁTÁSRA KERÜLŐ KÖTVÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLAMI KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁSSAL KAPCSOLATOS KOCKÁZATOK

A jelen Alaptájékoztató alapján eszközölt Kibocsátások jogi biztosítékát a 2010. évi költségvetési törvény 61.§-ában foglalt, törvényen alapuló állami készfizető kezesség jelenti. Ennek értelmében a Magyar Állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. A vállalt kezesség után a Diákhitel Központ Zrt.-nek kezességvállalási díjat nem kell fizetnie. A 2010. évi költségvetési törvényben biztosított állami kezességvállalás az Áht. vonatkozó rendelkezései értelmében jogszabályi állami kezességvállalásnak minősül, amely nem jár egyedi kezességvállalási szerződés megkötésével, a jogszabályban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén szerződéskötés nélkül beálló állami kezességet jelent.

A Társaság meghatározott kötelezettségeinek biztosítékául szolgáló állami készfizető kezesség ténye a 2001. évtől kezdődően minden év költségvetési törvényének része.

A 2010. évi költségvetési törvény összegszerűen nem határozza meg a kezességvállalás mértékét. A 2010. évi költségvetési törvény 61.§-a és a Kormányrendelet 25.§ (6) bekezdése azonban rögzíti, hogy az állami kezesség csak

(i) a Kibocsátónak a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve a Kötvénykibocsátásaiból eredő azon fizetési kötelezettségére terjed ki,

(ii) amely Kötvénykibocsátásokkal összefüggésben a Kormányrendelet alapján a Kibocsátó által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mint pénzügyi eszközök elhelyezését az ÁKK Zrt. szervezi, továbbá

(iii) amennyiben a Kötvény kibocsátását is magába foglaló éves finanszírozási tervet a pénzügyminiszter előzetesen jóváhagyta.

Az Áht. 33.§(5) bekezdése alapján pedig a jogszabályi állami kezesség feltétele, hogy a kötvénykibocsátónak ne legyen korábbi állami kezesség, állami garancia, illetve viszontgarancia beváltásából az állammal szemben fennálló tartozása, valamint ne álljon csőd-, felszámolási, adósságrendezési eljárás vagy végelszámolás alatt.

Amennyiben a fenti feltételek egyidejűleg nem állnak fenn, akkor a Magyar Állam kezesi kötelezettségének fennállása vitathatóvá válik.

Az Áht. 33/A.§ és 33/D.§-a alapján az Országgyűlés a jogszabályi állami kezességvállalásból eredő állami kötelezettségek alapján várható fizetési kötelezettségek fedezetére a költségvetési törvényben előirányzatot hagy jóvá.

Készfizető kezesség esetén a Ptk. alapján a jogosult az alábbiak szerint választhat:

– igényét csak a főkötelezettel szemben érvényesíti,

– igényét csak a készfizető kezessel szemben érvényesíti,

– igényét mind a főkötelezettel, mind a készfizető kezessel szemben érvényesíti és egyetemleges marasztalásukat kéri,

– mind a főkötelezettet, mind a készfizető kezest perli, de a készfizető kezes marasztalását kevesebb összegre kéri, mint amelyre a kezességi szerződés alapján jogosult lenne.

A fenti esetek közül a jogosult számára az a legcélszerűbb, ha a főkötelezett és a készfizető kezes egyetemleges marasztalását kéri. A jogerős marasztaló ítélet megléte esetén is döntési joga van, kivel szemben kéri a végrehajtást. A perköltség és a végrehajtási költségek viselése tekintetében a Ptk. 273. § (2) bekezdésében foglaltak a készfizető kezesre is irányadóak.

Mindezeknek megfelelően a Kibocsátó teljesítésének elmaradása esetén, a készfizető kezesség alapján a Kötvénytulajdonos választhat, hogy a követelését kizárólag a Kibocsátóval szemben, vagy kizárólag a Magyar Állammal szemben, vagy mind a Kibocsátóval, mind a Magyar Állammal szemben érvényesíti, és azok egyetemleges marasztalását kéri. A Kormányrendelet alapján a Kibocsátó rendszeresen köteles tájékoztatni a Pénzügyminisztériumot az állami kezesség érvényesítésének valószínűségéről.

Amennyiben a szerződésszegés alapján a kezes fizetési kötelezettsége bíróság által jogerősen megállapítást nyer, a kezest nem mentesítik a fizetési kötelezettség teljesítése alól azok a költségvetésre vonatkozó általános jellegű előírások, amelyek szerint a költségvetés végrehajtása során a kifizetések csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig rendelhetők el, illetve az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettség-vállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. A Magyar Állammal szembeni végrehajtás részletes szabályainak hiánya azonban még a jogerős bírósági határozat ellenére is bizonytalanná teheti az állami teljesítés kikényszeríthetőségét. A fizetésre kötelezés ténye ugyanis ebben az esetben önmagában még nem jelenti a tényleges fizetés kikényszeríthetőségét.

A jogszabályi állami kezesség előkészítését, illetve beváltásának rendjét a 110/2006. (V. 5.) Kormányrendelet szabályozza. Eszerint – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás várható időpontjáról, illetve a beváltás mértékéről – ide nem értve az egyedi, egyenként 2 millió forint értékhatár alatti beváltásokat – a jogszabályt elsőhelyi felelősséggel előterjesztő illetékes miniszter (ha ez nem az államháztartásért felelős miniszter) a kezest a várható beváltást megelőzően legalább

15 naptári nappal, előre nem látható esetben a beváltást indokló körülmények bekövetkezésével egyidejűleg, vagy a beváltásról való tudomásszerzésről haladéktalanul értesíteni köteles. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a jogszabályi kezességvállalásból

származó beváltás esetén a jogosult Kötvénytulajdonos a jogszabályban meghatározott feltételek szerint – a 110/2006. (V. 5.) Kormányrendelet 11. számú mellékletében szereplő igénylőlap felhasználásával – érvényesítheti az állami készfizető kezességvállalásból eredő jogait az állami adóhatóságnál (APEH-nél). Az állami készfizető kezesség beváltását a jogosult Kötvénytulajdonos a Kötvény kibocsátásakor hatályos szabályok alapján a 10032000-01907003 APEH Állami kezességbeváltás folyósítási számlával szemben kezdeményezheti.

A 110/2006. (V.5.) Kormányrendelet 8/C. § (2) bekezdése a 2009. június 4-ét követően létrejött jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás esetén a kezesség érvényesítését készfizető kezesség esetében a hitelszerződés lejártát, illetve – amennyiben az korábbi – annak felmondását követő 180 napon belüli határidőre korlátozza, azzal, hogy e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Tekintettel ara, hogy az egyéb, vagyis a nem hitelszerződés alapján vállalt jogszabályi készfizető kezességvállalások beváltásának érvényesítési határidejére a 110/2006. (V.5.) Kormányrendelet semmiféle iránymutatást nem ad, továbbá mivel a Kötvényekből eredő tartozás tartalmát tekintve szintén hitelviszonyon alapuló tartozás, bár értékpapír formáját ölti, nem egyértelmű, hogy a hitelszerződéseket biztosító jogszabályi készfizető kezességekre előírt 180 napos jogvesztő igényérvényesítési határidő a Kötvények esetében is irányadó-e. Az igényérvényesítési határidő így a legszigorúbb jogértelmezés szerint a Kötvényeken alapuló fizetési kötelezettségek esedékességét követő 180 nap, míg a legmegengedőbb jogértelmezés szerint az igényérvényesítést határidő nem korlátozza, mivel – a kezesség járulékos jellege folytán – a Kötvényekből fakadó, a Kibocsátóval szembeni követelések el nem évülő jellege miatt a készfizető kezességből származó követelések sem évülnek el. Ennek alapján a Kötvénytulajdonosoknak az állami készfizető kezesség beváltása esetén hangsúlyozottan ügyelniük kell a Kötvényeken alapuló fizetési kötelezettségek esedékességét követő 180 napon belüli, a Magyar Állammal szembeni igényérvényesítésre.

Az állami kezesség beváltásánál az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szerint jár el. Az adóhatóság a beváltás iránti kérelmet elutasítja, ha a jogosult eljárása a kezességgel biztosított kötelezettség elvállalásánál, valamint a kezesség fennállásának ideje alatt nem felelt meg a külön jogszabályokban, valamint a 110/2006. (V.5.) Kormányrendeletben meghatározott feltételeknek.

A beváltott állami kezesség – figyelemmel a külön jogszabályokban foglaltakra – a kötelezett Kibocsátónak a Magyar Állammal szembeni kötelezettségévé válik, erről az érintettet az állami adóhatóság (az APEH) határozatban értesíti.

A fentiekből megállapítható, hogy – bár a szabályozás egyre nagyobb figyelmet fordít a jogszabályon alapuló állami készfizető kezességre, – az érvényesítésére továbbra is kevés konkrét részletszabályt állapít meg. Emiatt a jogszabályon alapuló állami készfizető kezesség érvényesíthetősége – még megfelelő költségvetési források rendelkezésre állása esetén is – bizonytalan, különösen a kezesség érvényesítésének esetleges feltételeit, menetét és a kapcsolódó határidőket illetően.

IV. DEFINÍCIÓK ÉS RÖVIDÍTÉSEK

A jelen Alaptájékoztatóban szereplő egyes fontosabb definíciók és rövidítések meghatározása az alábbiakban kerül ismertetésre. Az egyéb, vagyis e részben meg nem határozott definíciók és rövidítések meghatározása a jelen Alaptájékoztató megfelelő helyein található.

Áht. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).

Bázispont A százalék századrésze.

BÉT A Budapesti Értéktőzsde Zrt. (székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00., xxxxxxxxxxxxxx: Cg. 01- 10-044764).

Bszt. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény és az azt módosító, illetve helyébe lépő jogszabály(ok).

Értékpapír-számla A dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó

jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás.

Euró A Tanács 974/98/EK rendelete értelmében az Európai Monetáris Unió harmadik szakaszában résztvevő országok által hivatalos fizetőeszközként használt egységes európai valuta.

Felügyelet / PSZÁF Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, illetve

annak mindenkori jogutódja.

Forgalmazók Concorde Értékpapír Zrt.

Deutsche Bank Zrt. ERSTE Befektetési Zrt.

Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. MKB Bank Zrt.

UniCredit Bank Hungary Zrt.

Forgalomba hozatal A Kötvények nyilvános forgalomba hozatala a jelen

Alaptájékoztató rendelkezéseivel összhangban.

Ft / forint A Magyar Köztársaság hivatalos fizetőeszköze.

Gt. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV.

törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).

Hpt. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).

KELER Zrt. / Központi Értéktár

/ KELER

A Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zrt. (székhely: 1075 Budapest, Asbóth u. 9-11.,

cégjegyzékszám: 01-10-042346).

Kereskedési rendszer BÉT mindenkori, a hitelpapír-szekciót kiszolgáló,

elektronikus kereskedési rendszere.

Kibocsátó / DK Zrt. / Társaság / Diákhitel Központ Zrt.

A Diákhitel Központ Zrt.

Kincstár A Magyar Államkincstár.

Kötvények A Kötvényprogram keretében a jelen Alaptájékoztató alapján forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok.

Kötvényprogram A Kibocsátó 40 Mrd Ft, azaz Negyvenmilliárd forint keretösszegű, forint alapú, a jelen Alaptájékoztatóban meghatározott kötvényprogramja.

Kötvényrendelet A kötvényről szóló 285/2001. (XII.26.) Kormányrendelet, illetve az annak helyébe lépő jogszabály(ok).

Magyarország / Magyar Állam A Magyar Köztársaság.

MNB A Magyar Nemzeti Bank.

Munkanap Minden olyan nap, amelyen mind a hitelintézetek, mind a pénz- és devizapiacok Budapesten kifizetéseket, illetve elszámolásokat hajtanak végre.

Okirat A Tpt. 7. § (2) szerinti, az egy Sorozatban dematerializált formában kibocsátott valamennyi Kötvényt képviselő, értékpapírnak nem minősülő dokumentum.

Ptk. Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, illetve az annak helyébe lépő jogszabály(ok).

Rendelet / Kormányrendelet A hallgatói hitelrendszerről és a Diákhitel Központról

szóló 86/2006. (IV.12.) Kormány-rendelet, illetve az annak helyébe lépő jogszabály(ok).

Részlet / Sorozatrészlet Egy Sorozat azon Kötvényei, amelyek kibocsátási napja azonos.

Részvényes A Társaság részvényeinek tulajdonosa, a Magyar Állam, a tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja.

Sorozat / Kötvénysorozat Az azonos típusú, azonos előállítású, azonos jogokat

megtestesítő Kötvények egy meghatározott időpontban kibocsátott teljes mennyisége, illetve az eltérő időpontban kibocsátott értékpapírok valamely későbbi időpontban azonos jogokat megtestesítő teljes mennyisége.

Számviteli törvény A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).

Tpt. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).

Választottbíróság A Tpt. 376.§-ában meghatározott Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság.

Végleges Feltételek Valamely Részletre vonatkozó, az adott Részlet

Forgalomba hozatalának adatait meghatározó dokumentum, amely a Tpt. 27.§ (6) bekezdésének megfelelően többek között tartalmazza az adott Részletben forgalomba hozott Kötvények egyedi végleges feltételeit. A Kötvényprogram során az első Forgalomba hozatalt követően lebonyolításra kerülő Forgalomba hozatalok esetében a Végleges Feltételek, az adott Részletben kibocsátott Kötvények egyedi végleges feltételeit meghaladóan egységes szerkezetben tartalmazni fogja a megelőző Forgalomba hozatal óta rendszeres és rendkívüli tájékoztatás során nyilvánosságra hozott tényeket, adatokat, információkat is. Egységes szerkezet alatt értendő az is, ha a Végleges Feltételek a megelőző Forgalomba hozatal óta megjelent rendszeres és rendkívüli tájékoztatások elérhetőségét tartalmazza.

Vezető Forgalmazó / ÁKK Zrt. Az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen

Működő Részvénytársaság (székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxx 0-00., xxxxxxxxxxxxxx: Cg. 01-10-

044549).

2005. évi költségvetési törvény A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről

szóló 2004. évi CXXXV. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).

2006. évi költségvetési törvény A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről

szóló 2005. évi CLIII. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).

2007. évi költségvetési törvény A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről

szóló 2006. évi CXXVII. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).

2008. évi költségvetési törvény A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről

szóló 2007. évi CLXIX. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).

2009. évi költségvetési törvény A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről

szóló 2008. évi CII. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).

2010. évi költségvetési törvény A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről

szóló 2009. évi CXXX. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).

V. FELELŐSSÉGVÁLLALÓ NYILATKOZAT

Alulírottak, mint az Alaptájékoztatóban szereplő információkért felelős személyek kijelentik, hogy az elvárható gondosság mellett, a lehető legjobb tudásuk szerint a jelen Alaptájékoztatóban szereplő információk megfelelnek a tényeknek, az Alaptájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmazza, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek a Kötvények, valamint a Kibocsátó és a Kibocsátót terhelő, a Kötvényekben foglalt fizetési kötelezettségekért készfizető kezességet vállaló Magyar Állam helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak, továbbá nem mellőzi azon körülmények bemutatását, amelyek befolyásolhatnák az információkból levonható fontos következtetéseket.

Kelt: Budapesten, 2010. február 12. napján

Kibocsátó:

DIÁKHITEL KÖZPONT ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

Xxxxxxx Xxxxx s.k. vezérigazgató

Vezető Forgalmazó:

ÁLLAMADÓSSÁG KEZELŐ KÖZPONT ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

Xxxxxxx Xxxxxx s.k. vezérigazgató

VI. HIVATKOZÁSSAL BEÉPÍTÉSRE KERÜLŐ DOKUMENTUMOK JEGYZÉKE

A jelen Alaptájékoztatóba hivatkozással kizárólag a következő dokumentumok kerülnek beépítésre:

1. A DIÁKHITEL KÖZPONT RT. 2005. ÉVI ÉVES AUDITÁLT BESZÁMOLÓJA

A Diákhitel Központ Rt. 2005. évi éves, a magyar számviteli szabályok szerint auditált beszámolója „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a

„Befektetők (Közlemény, Archívum)” linkről.

2. A DIÁKHITEL KÖZPONT RT. 2006. ÉVI ÉVES AUDITÁLT BESZÁMOLÓJA

A Diákhitel Központ Rt. 2006. évi éves, a magyar számviteli szabályok szerint auditált beszámolója „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a

„Befektetők (Közlemény, Archívum)” linkről.

3. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2007. I. FÉLÉVES GYORSJELENTÉSE

A Diákhitel Központ Zrt. 2007. I. féléves gyorsjelentése „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a „Befektetők (Közlemény, Archívum)” linkről.

4. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2007. ÉVI ÉVES GYORSJELENTÉSE

A Diákhitel Központ Zrt. 2007. évi éves gyorsjelentése „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a „Befektetők (Közlemény, Archívum)” linkről.

5. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2007. ÉVI ÉVES AUDITÁLT BESZÁMOLÓJA

A Diákhitel Központ Zrt. 2007. évi éves, a magyar számviteli szabályok szerint auditált beszámolója „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a

„Befektetők (Közlemény, Archívum)” linkről.

6. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2008. I. FÉLÉVES GYORSJELENTÉSE

A Diákhitel Központ Zrt. 2008. I. féléves gyorsjelentése „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a „Befektetők (Közlemény, Archívum)” linkről.

7. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2008. ÉVI ÉVES AUDITÁLT BESZÁMOLÓJA

A Diákhitel Központ Zrt. 2008. évi éves, a magyar számviteli szabályok szerint auditált beszámolója „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a

„Befektetők (Közlemény, Archívum)” linkről.

8. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2009. I. FÉLÉVI FÉLÉVES JELENTÉSE

A Diákhitel Központ Zrt. 2009. I. félévi féléves jelentése „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a „Befektetők (Közlemény, Archívum)” linkről.

VII. AZ ALAPTÁJÉKOZTATÓ KIBOCSÁTÓRA VONATKOZÓ RÉSZE

1. A KIBOCSÁTÓ BEMUTATÁSA

1.1. A Kibocsátó hivatalos neve és jogállásának rövid bemutatása.

A Kibocsátó cégneve: Diákhitel Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság

A Kibocsátó rövidített cégneve: Diákhitel Zrt.

A Kibocsátó jogállásának rövid bemutatása

A Társaság létrehozására, annak szervezetére és működésére a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény, illetve a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a Ptk., az Áht., a Kormányrendelet és a részvénytársaságokra vonatkozó más jogszabályi rendelkezések az irányadók. A Diákhitel Központ Zrt.-re a Hpt. hatálya – kivéve annak 54.§- át – nem terjed ki.

Az alapítás, a cégbejegyzés helye és időpontja, a cégjegyzék száma Alapítás dátuma: 2001. április 27.

Cégbejegyzés helye és időpontja: Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság, 2001. június 14.

Cégjegyzék száma: 00-00-000000.

A Társaság a Magyar Állam 100%-os tulajdonában van.

A Magyar Állam képviseletében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét 2008. január 1-jétől a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (székhely: 1133 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.) gyakorolja.

A Társaságot az alapító határozatlan időtartamra hozta létre. Tevékenységének kezdete 2001. április 27. A Társaság üzleti éve a naptári évvel megegyezik, első üzleti éve 2001. április 27- től 2001. december 31-ig tartott. A Társaság koncesszió köteles tevékenységet nem végez.

A Társaság alaptőkéje 300.000.000,- Ft, azaz Háromszázmillió forint.

1.2. A Kibocsátó székhelye és jogi formája, levelezési címe és telefonszáma A Kibocsátó székhelye: 1027 Budapest, Csalogány u. 9-11.

A Kibocsátó jogi formája: zártkörűen működő egyszemélyes részvénytársaság.

A Kibocsátó levelezési címe: 1027 Budapest, Csalogány u. 9-11.

A Kibocsátó telefonszáma: x00-0-000-0000

1.3. A Kibocsátó vezető testületének részletes bemutatása, az irányítási rendszer ismertetése

1.3.1. A tulajdonosi jogok gyakorlása

A Diákhitel Központ Zrt. egyszemélyes zártkörűen működő részvénytársaság. A Magyar Állam 2002. december 31-én a Diákhitel Központ Zrt. részvényei felett 100%-os tulajdont szerzett, a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét 2002. december 31-től a

Pénzügyminisztérium, ezt követően az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény értelmében 2007. szeptember 25-étől az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. (székhely: 1133 Budapest, Pozsonyi út. 56.), majd 2008. január 1-jétől a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.) gyakorolja.

A Közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben az egyedüli Részvényes dönt és gyakorolja a Társaság legfőbb szervének jogait. A Részvényes tulajdonosi határozat formájában, írásban dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben. A Részvényes – a megválasztással, illetve a kinevezéssel kapcsolatos ügyek kivételével – a hatáskörébe tartozó döntés meghozatalát megelőzően köteles az Igazgatóság, valamint a Felügyelő Bizottság véleményét kérni.

A tulajdonosi határozatot – annak meghozatalától számított 30 napon belül – az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság véleményét tartalmazó jegyzőkönyvi kivonattal együtt a cégbíróságon a cégiratok közé letétbe kell helyezni.

A Részvényes kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az Alapító Okirat megállapítása és módosítása;

b) az alaptőke felemelése és leszállítása;

c) döntés a részvénytársaság működési formájának megváltoztatásáról;

d) a részvénytársaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása;

e) az igazgatóság tagjainak, továbbá a felügyelő bizottság tagjainak és a Könyvvizsgálónak a megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása;

f) a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása (elfogadása, ideérte az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést is);

g) döntés osztalékelőleg fizetéséről;

h) az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatása, illetve az egyes részvényfajták, osztályok átalakítása;

i) döntés átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról;

j) döntés a részvény előállítási módja megváltoztatásáról;

k) döntés a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásának kizárásról;

l) a Társaság éves üzleti tervének elfogadása;

m) döntés más társaságba történő befektetésekről, üzletrészek, részvények vétele, eladása;

n) a Társaság igazgatósági, felügyelő bizottsági tagjai és más, a Részvényes által meghatározott vezető állású munkavállalói javadalmazása módjának, mértékének főbb elveiről, annak rendszeréről szóló szabályzat (a továbbiakban: Javadalmazási Szabályzat) elfogadása;

o) döntés a vezérigazgató munkaviszonyának létesítéséről, megszüntetéséről valamint munkaszerződésének módosításáról, javadalmazásáról, teljesítménykövetelményének és az ahhoz kapcsolódó juttatások (teljesítménybér vagy más juttatás) meghatározásáról;

p) döntés a Javadalmazási Szabályzatban meghatározott vezető állású munkavállalók személyi alapbér növelésének irányadó mértékéről;

q) a hitelfelvevők felé felszámítandó díjak és költségtérítések jóváhagyása;

r) döntés a Diákhitel Központ Zrt. finanszírozási tervének elfogadásáról és pénzügyminiszter elé terjesztéséről jóváhagyás céljából, valamint a finanszírozási tervben meghatározott finanszírozási kereteket meghaladó forrásbevonásról;

s) döntés az üzleti tervben nem szereplő 500 millió forintot meghaladó kötelezettségvállalásról és tárgyi eszköz értékesítésről;

t) döntés a vagyonnyilatkozat-tételi szabályzat elfogadásáról;

u) döntés minden olyan kérdésben, amit a Gt., a jogszabályok, vagy az Alapító okirat a Részvényes kizárólagos hatáskörébe utal.

1.3.2. A Társaság vezetése

1.3.2.1. A Társaság ügyvezető szerve: az Igazgatóság

Az Igazgatóság a Társaság ügyvezető szerve, intézi a Társaság ügyeit, képviseli a Társaságot a bíróságok és más hatóságok előtt, valamint harmadik személyekkel szemben.

Tevékenységét alapvetően a Gt., a vonatkozó egyéb jogszabályok, a Társaság Alapító Okirata, illetve az igazgatósági ügyrend alapján végzi.

Az Igazgatóság testületként jár el. Az Igazgatóság legfeljebb 5 tagból áll, akiket a Részvényes jelöl ki 5 éves időtartamra. Az Igazgatóság tagja a mindenkori vezérigazgató.

Az Igazgatóság tagjai tisztségük lejárta után újraválaszthatók. Az Igazgatóság tagjai közül elnököt választ.

Az Igazgatóság hatásköre

a) felelős a Társaság működési körében a saját, illetve az általa átruházott hatáskörben hozott minden döntésért;

b) jogosult minden olyan döntést a saját hatáskörébe vonni, amely nem tartozik a Részvényes, a Felügyelő Bizottság, vagy a könyvvizsgáló hatáskörébe;

c) jóváhagyja a Társaság Szervezeti és Működési Szabályzatát;

d) előterjeszti a Társaság Számviteli törvény szerinti beszámolóját a Részvényes részére,

e) a vezérigazgató felett gyakorolja azokat a munkáltatói jogokat, amelyek nem tartoznak a Részvényes kizárólagos hatáskörébe, valamint meghatározza a vezérigazgató-helyettesek (a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény [Mt.] 188. §-ának (1) bekezdése hatálya alá tartozó vezető helyettese) részére történő teljesítménykövetelményt és az ahhoz tartozó juttatásokat (teljesítménybér vagy más juttatás);

f) kijelöli a Társaság cégjegyzésére jogosult – a cégjegyzékbe bejegyzendő – dolgozókat;

g) vezeti a részvénykönyvet;

h) gondoskodik a Társaság egyéb üzleti könyveinek, nyilvántartásainak szabályszerű és ellenőrzésre alkalmas módon való vezetéséről;

i) a Társaság éves beszámolóját – a hirdetményekre vonatkozó szabályok szerint – közzéteszi, illetve a Cégbírósághoz beterjeszti;

j) az ügyvezetésről, a társaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról a Részvényes részére évente, a Felügyelő Bizottság részére háromhavonta jelentést készít,

k) dönt minden olyan kérdésben, amelyet a Részvényes az Igazgatóság hatáskörébe utal,

l) dönt minden olyan ügyben, amely a jogszabálynál fogva az Igazgatóság hatáskörébe tartozik,

m) jóváhagyja a Társaság számviteli politikáját, továbbá mindazokat a belső szabályzatokat, amelyek jóváhagyását határozatilag az Igazgatóság a hatáskörébe vonja,

n) a jogszabályi keretek között meghatározza a Diákhitel Zrt. üzletszabályzatát,

o) a jogszabályban előírt módon megállapítja és közzéteszi a hallgatói hitel kamatának aktuális mértékét,

p) dönt a hallgatói hitelek finanszírozására vonatkozó stratégiáról, valamint a finanszírozási terv Részvényes elé terjesztéséről,

q) kijelöli az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-vel kötött megbízási szerződésben körülírt Finanszírozási Bizottságba a Diákhitel Központ Zrt. által delegált tagok személyét,

r) dönt azokról a kötelezettségvállalásokról, amelyeknek összege eléri, vagy meghaladja a 60.000.000 (hatvanmillió) forintot és nem tartoznak a Részvényes kizárólagos hatáskörébe,

s) a jogszabályban előírt bejelentéseket megteszi a Társaság törvényességi felügyeletét ellátó cégbírósághoz.

A Diákhitel Központ Zrt. Igazgatóságának jelenleg 5, alább felsorolt tagja van:

1. Táblázat: A DK Zrt. Igazgatóságának tagjai

Név:	Beosztás	Választás illetve a kijelölés dátuma
Xxxx Xxxxxxxx	az Igazgatóság elnöke	2005. 05. 01.
Xxxxxxx Xxxxx	igazgatósági tag, vezérigazgató	2008. 01. 25.
Xxxx Xxxxxxxx Xxxxxx	igazgatósági tag	2008. 01. 25.
Pápainé Xxxxxx Xxxxx	igazgatósági tag	2008. 04. 10.
Xxxxxxxxx Xxxxxxx	igazgatósági tag	2009. 11. 04.

Az alábbiakban ismertetjük az igazgatósági tagok szakmai életútját:

Xxxx Xxxxxxxx, az Igazgatóság elnöke

1952-ben született Békéscsabán, 1974-ben szerzett diplomát a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, majd 1983-ban a Xxxx Xxxxxx Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügyi szakirányán. 1989-ben adótanácsadói, 1993-ban okleveles könyvvizsgálói szakvizsgát tett. Angolul alapfokon beszél.

A Pénzügyminisztériumban a Jövedelemadók főosztályán 17 éve dolgozik, előbb az Adópolitikai osztály vezetője, majd főosztályvezető-helyettes, 2005-től pedig főosztályvezető. Rendszeresen oktat adózási témakörben, publikál adózással kapcsolatos témákban.

Xxxxxxx Xxxxx vezérigazgató, igazgatósági tag

1962. május 1-jén született, 1987-ben okleveles közgazdász diplomát szerzett a Xxxx Xxxxxx Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1991-ben teljes körű jogosítvánnyal rendelkező bejegyzett tőzsdei üzletkötői képesítésre tett szert. 1987-től a Közgazdaságtudományi Egyetemen oktatói és kutatás-szervezői feladatokat végzett, majd 1989-től több hitelintézet befektetési részlegén, illetve befektetési szolgáltatóknál vezető pozíciókat töltött be. 1990-től folyamatosan betöltött választott tisztséget a Budapesti Értéktőzsdén: előbb az Etikai Bizottság tagja volt három éven keresztül, majd a Felügyelő Bizottság tagjaként, később elnökeként tevékenykedett. 1997-től 2002-ig a Budapesti Érték- és Árutőzsde Állandó Választottbíróságán választottbíró. 1997-2000 között a Befektető-védelmi Alap Igazgatóságának tagja, 1999-től alelnöke. Angol középszintű nyelvismerettel rendelkezik.

Xxxx Xxxxxxxx Xxxxxx

Xxxxxxxxx Közgazdaságtudományi Egyetem Társadalomtudományi Karán Társadalompolitikai elemző-tervező, valamint Pénzügyi szakirányon szerzett közgazdász diplomát. 1997-ben az Xxxxxx Xxxxxx Tudományegyetem ÁJTK Jogi Továbbképző

Intézetében jogi szakokleveles közgazdász képesítést szerzett. 16 éve a Pénzügyminisztériumban – a Pénz- és Tőkepiaci Főosztályon, majd a Pénzügyi Szolgáltatások Főosztályán – dolgozik. Záróvizsgát tett a francia Államigazgatási Főiskola és a Külügyminisztérium által szervezett Európai Ügyek továbbképző tanfolyamon. Részt vett a lakás-előtakarékosság új rendszerének kialakításában, a jelzálog-hitelintézetek szabályozásának előkészítésében. Részt vesz a pénzügyi intézményekre vonatkozó egyéb szabályok előkészítésében. Francia nyelvből felsőfokú nyelvismerettel rendelkezik, angol nyelvből B típusú középfokú nyelvvizsgát tett.

Pápainé Xxxxxx Xxxxx

A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem terv-matematika karán szerzett közgazdász, valamint a Purdue University-n nemzetközi MBA diplomát.

Korábbi tapasztalatait önkormányzatot támogató információs rendszerek kialakításban, valamint kormányzati kiemelt programok értékelése és ellenőrzése terén szerezte. A Magyar Telekomnál (korábban Matáv) eltöltött közel 18 év alatt különböző területeken dolgozott; vállalatgazdasági, ár-, és költségkalkulációs modellek és rendszerek kidolgozásán túl 10 éven keresztül a Társaságcsoport leányvállalatainak, társult vállalatainak és befektetéseinek menedzseléséért felelős ágazat vezetője. 2001-2002 között a MatávkábelTV Kft. ügyvezető igazgatója. Üzleti Portfolió Menedzselési ágazat igazgatójaként a fő feladata a leányvállalatok értékszemléletű menedzselése, a csoporton belüli koordináció és egyeztetés, a társtulajdonosokkal kapcsolattartás, leányvállalatokkal kapcsolatos tranzakciók (alapítás, egyesülések, kiválások, átszervezések, eladási és vételi opciók, tőzsdére menetel stb.) lebonyolítása. Részt vett a Westel (T-Mobile) társaságok megalapításában, majd irányításban, a GSM licence-t megnyerő projektet vezeti és beolvadásáig a mobil részvénytársaság Igazgatóságának tagja. Irányítása alatt történik a kábelpiacra való belépés (MatávkábelTV megalapítása, akvizíciók), ill. a kábelTV szolgáltató társaságok csoporton belüli konszolidációja. 2008. január 1. óta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. állami tulajdonú társaságokért felelős ügyvezető igazgatója. A Diákhitel Zrt.-nél betöltött tisztségén túl tagja a Magyar Posta Zrt. Igazgatóságának is.

Xxxxxxxxx Xxxxxxx

1981-ben született Szegeden. 2004-ben szerezte első diplomáját a Budapesti Műszaki Főiskolán, mint műszaki menedzser. Tanulmányait azóta is folytatja az Óbudai Egyetemen informatika, villamosmérnök, és vállalkozásfejlesztés szakokon. 2006 óta a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának az elnöke, illetve számos felsőoktatási döntéshozó fórum állandó tagja, valamint az Óbudai Egyetem Gazdasági Tanácsának szavazati joggal rendelkező tagja.

1.3.2.2. A cégvezetésért felelős vezető állású munkavállalók

Xxxxxxx Xxxxx, vezérigazgató

Xxxxxxx Xxxxx vezérigazgató az Igazgatóság tagja, emiatt a szakmai életútját az igazgatósági tagok között mutatjuk be.

Xxxxxx Xxxxx, vezérigazgató-helyettes

1962. június 2-án született, 1986-ban a Xxxx Xxxxxx Közgazdaságtudományi Egyetemen közgazdász-szociológus, 2009-ben a Xxxxx Xxxxxxxxxxxxxxxxx pszichológus diplomát szerzett. 1986-tól 1992-ig oktatói, kutatói tevékenységet végzett a Közgazdaságtudományi Egyetemen, majd értékpapír-piaci felügyeleti gyakorlatot szerzett. 1994-től több befektetési szolgáltatónál töltött be közép- és felsővezető pozíciókat. 2001 júniusától a Diákhitel

Központ Rt. igazgatójaként, 2001. októberétől vezérigazgató-helyetteseként dolgozik. Angolul beszél.

Xxxxxx Xxxxxx, vezérigazgató-helyettes

1968. február 29-én született. 1991-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett okleveles közgazdász végzettséget, majd ezt követően a Közgazdaságtudományi Egyetem és a London Business School közös MBA képzésén szerzett diplomát. 1991-93 között a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. főmunkatársaként, 1993 februárjától az Állami Vagyonügynökség tanácsosaként, illetve főtanácsosaként dolgozott a nyilvános kibocsátások és tőkepiaci tranzakciókért felelős területen. 1996–tól 2000 áprilisáig az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. ügyvezető igazgató-helyettese. 2000 szeptembere – 2001 júniusa között egy internetes szállásfoglalási rendszert működtető cég kereskedelmi igazgatója. 2001 júniusától a Diákhitel Központ Rt. helyettes pénzügyi igazgatója, 2001 októberétől pedig igazgatója. Jelenleg a Diákhitel Központ Zrt.-nél a pénzügyi és az informatikai területekért felelős vezérigazgató-helyettes. Német és angol nyelvismerettel rendelkezik.

1.3.3. A Társaság mőködésének ellenőrzése

1.3.3.1. A Felügyelő Bizottság

A Felügyelő Bizottság legfeljebb 6 tagból áll, a dolgozók által megválasztott tag kivételével tagjait a Részvényes jelöli ki 5 éves időtartamra.

A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a Társaság működését, jogában áll az Igazgatóság tagjaitól, a vezérigazgatótól, a vezető állású munkavállalóktól jelentést vagy felvilágosítást kérni, amelyet az érintettek írásban a kéréstől számított 15 napon belül kötelesek megadni. A Társaság könyveit, bankszámláját, iratait és pénztárát bármikor (legalább negyedévente) köteles megvizsgálni, vagy szakértővel a Társaság költségére megvizsgáltatni.

A Felügyelő Bizottság köteles megvizsgálni a Részvényes elé terjesztendő minden fontosabb jelentést, továbbá a Társaság mérlegét és vagyonkimutatását. A vizsgálat eredményéről a Felügyelő Bizottság elnöke számol be; mérleg esetében írásos beszámolót készít.

A Felügyelő Bizottság javaslatot tesz az éves mérleg és eredménykimutatás elfogadására és az adózott eredmény felosztására. A mérleg elfogadásáról és az adózott eredmény felosztásáról a Részvényes a Felügyelő Bizottság beszámolójának ismeretében hozhat csak határozatot.

A Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a Részvényest, ha megítélése szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, Alapító Okiratba illetve a Társaság legfőbb szervének határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a Társaság, illetve a Részvényes érdekeit.

A Társaság belső ellenőrzési szervezetének szakmai irányítását a Felügyelő Bizottság látja el.

A Felügyelő Bizottság látja el a Tpt. 62.§-ában meghatározott audit bizottság hatáskörébe tartozó feladatokat. Ennek érdekében évente a Felügyelő Bizottság a belső ellenőr, illetve a saját munkatervében határozza meg az e körbe tartozó konkrét feladatokat.

A Felügyelő Bizottság előzetesen véleményezi az Mt. 188. §-ának (1) bekezdése, valamint az Mt. 188/A. §-ának (1) bekezdése alá tartozó vezető állású munkavállalók számára történő teljesítménykövetelmény és az ahhoz kapcsolódó juttatások (teljesítménybér vagy más juttatás) meghatározását.

A Felügyelő Bizottságnak jelenleg 6 tagja van, akiket az alábbiakban mutatunk be:

2. Táblázat: A DK Zrt. Felügyelő Bizottságának tagjai

Név:	Beosztás	Választás illetve a kijelölés dátuma
Xxxxx Xxxxx	A Felügyelő Bizottság elnöke	2008. 01. 25.
Xxxxxx Xxxxx	felügyelő bizottsági tag	2005. 05. 01.
Xxxxx Xxxxxx	felügyelő bizottsági tag	2008. 07. 30.
Xxxx Xxxxxx	felügyelő bizottsági tag	2005. 05. 01.
Xx. Xxx Xxxxxx	felügyelő bizottsági tag	2008. 01. 25.
Xxxx Xxxxxx	felügyelő bizottsági tag	2009. 08. 01

Az alábbiakban ismertetjük a felügyelő bizottsági tagok szakmai életútját:

Xxxxx Xxxxx, a Felügyelő Bizottság elnöke

1976. június 23-án született Egerben. 1998-ban közgazdász végzettséget szerzett a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, majd 2001-ben okleveles közgazdászként végzett a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karán. 2002-ben közigazgatási szakvizsgát tett, illetve több, köztisztviselők számára tartott, Európai Uniós ismeretek megszerzését célzó tanfolyamon vett részt. 1996-ban a Takarék Bróker Rt.-nél kezdte szakmai pályafutását, 1999-ben az Adósság Börze Kft. vezető pénzügyi tanácsadójaként dolgozott. 1999-től a Pénzügyminisztériumban központi költségvetési kérdésekkel foglalkozott, majd a Közigazgatási Államtitkárság titkárságvezetőjeként, jelenleg az Ágazati Fejlesztési és Finanszírozási Főosztályon dolgozik főosztályvezetőként. A Magyar Közgazdasági Társaság Heves Megyei Szervezetének tagja, a Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. igazgatósági tagja. Középfokú német és angol nyelvtudással rendelkezik.

Xxxxxx Xxxxx

1966-ban született Pakson, 1993-ban szerzett fizikus-biofizikus diplomát az ELTE Természettudományi Karán. 2002-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen MBA fokozatot szerzett. 1993-tól 1995-ig a Bróker Nero Biztosításközvetítő Kft.-nél dolgozott, majd 1995-1999 között a Janus Biztosító Pénztár Szervező Rt. vezérigazgatója és az Első Magyar Közszolgálati Nyugdíjpénztár ügyvezetője. 1999-től az Axa és Egyesült Közszolgálati Nyugdíjpénztár igazgatója volt, 2003-tól az Officium Közszolgálati Biztosításközvetítő Kft. ügyvezető igazgatója. 2005-től a Hitelgarancia Zrt. marketing igazgató-helyetteseként, 2006-tól értékesítési és marketing igazgatójaként dolgozott. Jelenleg a Garantiqa Pont Zrt. vezérigazgató-helyettese. Angolul középfokon beszél.

Xxxxx Xxxxxx Xxxxxxxx

1965. február 4-én született. 1989-ben matematika-fizika szakos, 1996-ban közgazdász diplomát szerzett. 1996-2000-ig a Pénzügyminisztérium munkatársa, 2000-2006 között az Oktatási Minisztériumban titkárságvezető, majd a közgazdasági főosztály vezetője. Dolgozott az Államreform Bizottság titkárságán az oktatási munkacsoport vezetőjeként. Jelenleg az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban dolgozik főosztályvezetőként.

Xxxx Xxxxxx

1977. október 10-én született Érsekújváron. Az Xxxxxx Xxxxxx Tudományegyetemen végzett történelem szakon, jelenleg az ELTE doktorandusza. 2003-2007 között, két cikluson keresztül a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnökségi tagja, majd alelnöke volt. Jelenleg a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat TELC Nyelvvizsgaközpontjának irodavezetőjeként dolgozik, emellett tagja a Felsőoktatási és Tudományos Tanácsnak.

Felsőfokú szlovák és középfokú angol nyelvismerettel rendelkezik, egyetemi záróvizsgát tett latin nyelvből és olvasási szinten ért csehül.

Xx. Xxx Xxxxxx

1965. március 4-én született, 1989-ben közgazdász-szociológusként szerzett diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1992-ben ugyanitt védte meg egyetemi doktori címét. 1989-től a University of London SSEES visiting scholarként dolgozott, majd öt éven keresztül a Pénzügyminisztériumban volt osztályvezető. 1995-től – és jelenleg is – az Államadósság Kezelő Központ Zrt. főosztályvezetője. Angol nyelvből középfokú nyelvvizsgát tett, francia nyelvismerete társalgási szintű.

Xxxx Xxxxxx

1983-ban okleveles közgazdaként végzett a Xxxx Xxxxxx Közgazdaságtudományi Egyetemen, majd ugyanitt 3 évvel később megszerezte az egyetemi doktori címet. 1998-ban a Nemzetközi Bankárképző Központban fejezte be tanulmányait. Pályafutását 1983-ban az MTA Közgazdaságtudományi Intézetében kezdte, 1991-től a KOPINT-DATORG Konjunktúra- és Piackutató és Számítástechnikai Rt. tudományos munkatársa volt. 1993-tól a Magyar Nemzeti Bankban a Pénzpolitikai főosztályon, majd a Nemzetközi Gazdasági Szervezetek Főosztályán töltött be vezető pozíciókat. Jelenleg a Pénzügyminisztérium Gazdaságpolitikai Főosztályának főosztályvezető-helyettese. Felsőfokú német, orosz és angol nyelvismerettel rendelkezik.

1.3.3.2. A könyvvizsgáló

A Társaság könyvvizsgálója 2008. április 26-tól:

Név: Ernst&Young Könyvvizsgáló Korlátolt Felelősségű Társaság

Cégjegyzékszám: Cg:00-00-000000

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00. Könyvvizsgálatért személyében felelős:

Név: Xxxxx Xxxxxxx

Anyja neve: Xxxx Xxxxxxxxx Xxxxxxx

Lakóhelye: 1202 Budapest, Mézes u. 35. Kamarai nyilvántartási szám: 005749

A Társaság 2008. évi éves beszámolóját auditáló könyvvizsgáló:

Név: KPMG Hungária Könyvvizsgáló, Adó- és Közgazdasági Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság

Cégjegyzékszám: Cg:00-00-000000

Székhely: 1139 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00. Könyvvizsgálatért személyében felelős:

Név: Xxxxx Xxxxx

Anyja neve: Xxxxxx Xxxxxxxx

Lakóhelye: 1145 Budapest, Torontál u. 53/b. Kamarai nyilvántartási szám: 005374

1.4. A Kibocsátó célkitőzéseinek és feladatainak rövid ismertetése

A Diákhitel Központ Zrt. üzleti tevékenysége sajátos, tekintettel a Társaságot létrehozó kormányzati akaratra. A Társaságot a kormányzat azzal a szándékkal alapította meg, hogy minden fiatal számára esélyt teremtsen a felsőoktatásban való részvételre, függetlenül az egyén, illetve családja anyagi teherviselő képességétől, valamint cél, hogy a kormány hosszú távon biztosítsa az általánosan hozzáférhető, tömeges és minőségi felsőoktatás fenntarthatóságának feltételeit a magyar gazdaság fejlesztése érdekében.

A Diákhitel Központ Zrt. a Kormányrendelet 25.§ (2) bekezdése értelmében: „az államilag garantált forrásait kizárólag a hallgatói hitelek kihelyezésére, az állami kezességvállalással kibocsátott értékpapírok és egyéb, államilag garantált forrásbevonások alapján fennálló fizetési kötelezettségeinek teljesítésére, működési költségeinek fedezésére és a kibocsátott értékpapírok és forrásbevonások alapján fennálló fizetési kötelezettségeinek teljesítésére használhatja fel”. A Társaság a hitelfelvevőknek nyújtott kölcsönök folyósításához szükséges forrásokat a működés kezdeti szakaszában a pénz- és tőkepiacról biztosítja, majd a hitelek visszafizetésének tömegessé válásával – előrejelzések szerint 15-20 év elteltével – a rendszer önfenntartóvá válik. A törlesztések várhatóan képesek lesznek fedezni a folyósított kölcsönök forrásigényét, illetve az esedékes kamatfizetéseket, így a rendszer – a megújítások kivételével

– nem igényel további külső finanszírozást.

A Társaság által végzett alaptevékenység a diákhitelek folyósítása, hitelszámlák vezetése, a diákhitel mint termék menedzselése. A hitelkihelyezéshez szorosan kapcsolódik a forrásszerzés céljából történő hitelfelvétel. Az alaptevékenységek közé tartozik a hatékony beszedési mechanizmus működtetése, amely minimalizálja a vissza nem fizetés kockázatát. A Diákhitel Központ Zrt. tevékenységi köre lehetőséget ad azok hozzájárulása alapján a Társaság ügyfeleiről rendelkezésre álló adatok kezelésére.

A Diákhitel Központ Zrt. 2001. szeptemberében kezdte meg a Társaság fő tevékenységeként meghatározott hitelnyújtást, mely a felsőfokú oktatásban résztvevő, a Kormányrendeletben meghatározott feltételeknek eleget tevő hallgatók számára történő hitelnyújtásra korlátozódik.

A Diákhitel Központ Zrt. szabályozási környezete, a Rendelet és egyéb alkalmazandó jogszabályok, fő tevékenysége

A Diákhitel Központ Zrt. zártkörű részvénytársasági formában működő gazdasági társaság. A hallgatói hitelrendszer működtetésére és a hallgatói hitelek folyósítására jött létre. Tevékenységére a hitelintézetekre vonatkozó szabályozás, a Hpt. rendelkezései – bizonyos kivételekkel – nem terjednek ki. A Társaság jogállását, főbb feladatait a Kormányrendelet, a Gt., valamint az Áht. határozza meg.

A Diákhitel Központ Zrt. jogszabályban rögzített egyéb feladatai

A Társaság a fenti célok eléréséhez szükséges tevékenységeken kívül adatfeldolgozói és a – Hpt. 2010. január 1-jei módosításával összhangban – Hpt. 2. számú mellékletének I/12.2 pontja szerinti ügynöki tevékenységet is folytathat elsődleges célja és alapvető feladatai

teljesítésének veszélyeztetése nélkül az adatvédelmi jogszabályok figyelembevételével és a tulajdonosi jogok gyakorlójának jóváhagyásával.

Jogszabályban előírt garanciális szabályok a Diákhitel Központ Zrt.-re vonatkozóan

A Társaságra nem vonatkoznak a Hpt.-ben a hitelintézetekre előírt prudenciális szabályok, azonban az alább felsorolt, egyéb jogszabályokban foglalt garanciális jellegű rendelkezések biztosítják a Diákhitel Központ Zrt. és a hallgatói hitelrendszer zavartalan működését.

A Diákhitel Központ Zrt. pénzügyminiszteri engedélyhez kötött forrásszerzése

A Diákhitel Központ Zrt. éves finanszírozási tervét a 2010. évi költségvetési törvény 61.§-a alapján a pénzügyminiszter hagyta jóvá.

Xxxxxxxxx garantált források felhasználása

A Kormányrendelet 25.§-ának (2) bekezdése szerint a Diákhitel Központ Zrt. az államilag garantált forrásait kizárólag a hallgatói hitelek kihelyezésére, az állami kezességvállalással kibocsátott értékpapírok és egyéb, államilag garantált forrásbevonások alapján fennálló fizetési kötelezettségeinek teljesítésére, működési költségeinek fedezésére és a kibocsátott értékpapírok és forrásbevonások alapján fennálló fizetési kötelezettségeinek teljesítésére használhatja fel.

Az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság szerepvállalása

A Kormányrendelet 25.§-ának (4) bekezdése alapján a Diákhitel Központ Zrt. megbízta az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaságot, hogy a hallgatói hitelrendszer finanszírozásához szükséges források biztosítása érdekében a pénz- és tőkepiacokon eljárjon, illetőleg az állam által garantált hitelek felvételének megszervezésében közreműködjön.

A Pénzügyminisztériumnak történő rendszeres adatszolgáltatás

Pénzforgalmi számlavezetés

1.5. Finanszírozási források, garanciák és más kötelezettségek, amelyekkel a tag a Kibocsátónak tartozik

Nincs olyan finanszírozási forrás, garancia és más kötelezettség, amellyel a tag a Kibocsátónak tartozna.

1.6. A Kibocsátó fizetőképességének megítélését befolyásoló közelmúltbeli események

Mivel a jogszabályokban foglaltak alapján 2007. december 1-jétől a Társaság kizárólag éves jelentés készítésére kötelezett, a Kibocsátó utolsó kötelező pénzügyi információit 2008. december 31-ére vonatkozóan tette közzé, illetve 2009-ben féléves jelentést is megjelentetett a jogszabályban előírt tartalommal annak ellenére, hogy a Társaság számára a szabályozás ezt nem teszi kötelezővé.

A Diákhitel Központ Zrt. 2006. október és 2007. szeptember közötti időszakban hozott forgalomba DK2009/01 sorozatjelű kötvényeket 2009. augusztus 12-i lejárattal. Az értékpapírszámlán nyilvántartott DK2009/01 sorozatjelű kötvények névértékét, valamint azok kamatait a Kibocsátó a KELER által közölt nyilvántartás alapján az értékpapírszámla- vezetőkhöz történő átutalás útján visszavásárláskor, 2009. február 12-én illetve lejáratkor, 2009. augusztus 12-én megfizette.

A Diákhitel Központ Zrt. 2009. márciusában 40 milliárd Ft keretösszegű kötvényprogramot indított. E program keretében a Kibocsátó 2009. április és május hónapokban összességében 15 milliárd Ft névértékben hozott forgalomba 2011. október 12-én lejáró, évi 6,00 % fix kamatot fizető kötvényeket, augusztus, szeptember és október hónapokban pedig összességében 13,5 milliárd Ft névértékben bocsátott ki 2012. június 12-én lejáró, évi 7,25 % fix kamatot fizető kötvényeket.

A Társaság az alaptevékenységéhez és működéséhez szükséges kifizetéseit mindig kellő időben és összegben teljesítette.

Az üzletmenetben azóta bekövetkezett más lényeges esemény nem volt, így 2009. december 31-e és a jelen Alaptájékoztató lezárása közötti időszakban a Társaság pénzügyi helyzetében, kereskedelmi pozícióiban egyéb lényeges változás nem történt.

1.7. A Kibocsátó Részvényesének ismertetése

A Kibocsátó egyszemélyes részvénytársaság, részvényei 100%-ának tulajdonosa a Magyar Állam.

2. PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK

2.1. A két legutóbb közzétett, a Kibocsátó által elfogadott számviteli és könyvvizsgálati elveknek megfelelően elkészített, ellenőrzött éves pénzügyi beszámoló és az említett számviteli és könyvvizsgálati elvek rövid ismertetése

A Diákhitel Központ Zrt. 2007. és 2008. évi éves, a magyar számviteli szabályok szerint auditált beszámolói, amelyek a Kibocsátó által elfogadott számviteli és könyvvizsgálati elvek rövid ismertetését is tartalmazzák „pdf” formátumban megtekinthetők és letölthetők a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a „Befektetők (Közlemény, Archívum)” linkről.

2.2. A Kibocsátó pénzügyi helyzetében a legutóbbi ellenőrzött éves pénzügyi beszámoló közzététele óta bekövetkezett jelentős változások részletes ismertetése, illetve ilyenek hiányában a megfelelő ellentétes értelmő nyilatkozat

A Társaság utolsó ellenőrzött pénzügyi információját 2008. december 31-ére vonatkozóan tette közzé. A közelmúltbeli események összefoglalása a jelen fejezet 1.6. pontjában olvasható.

A legutóbbi ellenőrzött éves pénzügyi beszámoló közzététele és a jelen Alaptájékoztató lezárása közötti időszakban a Társaság pénzügyi helyzetében jelentős változás nem történt.

3. BÍRÓSÁGI ÉS VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK

3.1. Kormányzati, bírósági vagy választottbírósági eljárásra vonatkozó információk (ideértve a függő, illetve a Kibocsátó tudomása szerint a jövőben megindítandó eljárásokat is) az elmúlt legalább 12 hónapos időszakra vonatkozóan, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak, vagy a közelmúltban azt gyakoroltak a Kibocsátó pénzügyi helyzetére vagy jövedelmezőségére; vagy pedig nyilatkozat ezek hiányáról

Nincsen a Kibocsátóval szemben olyan kormányzati, bírósági, illetve választottbírósági eljárás, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak a Kibocsátó pénzügyi helyzetére vagy jövedelmezőségére.

3.2. Adott esetben a Kibocsátó létesítő okirat szerinti mentessége a bírósági eljárások alól

Nincsen a Társaság Alapító Okiratában a bírósági eljárások alóli mentességre vonatkozó rendelkezés.

4. SZAKÉRTŐI NYILATKOZAT ÉS ÖSSZFÉRHETETLENSÉGI NYILATKOZAT

Az Alaptájékoztató Kibocsátóra vonatkozó részei szakértői minőségben közreműködő személy nyilatkozatát vagy jelentését nem tartalmazzák.

5. MEGTEKINTHETŐ DOKUMENTUMOK

5.1. Nyilatkozat a dokumentumokba való szabad betekintésről

A Diákhitel Központ Zrt. tájékoztatja a tisztelt tőkepiaci szereplőket, hogy az Alaptájékoztató hatályossága alatt a következő dokumentumokba (vagy másolataikba) be lehet tekinteni:

− a Társaság 2005. évi beszámolója és az erről szóló könyvvizsgálói jelentés,

− a Társaság 2006. évi beszámolója és az erről szóló könyvvizsgálói jelentés,

− A Társaság 2007. I. féléves gyorsjelentése,

− a Társaság 2007. évi éves gyorsjelentése,

− a Társaság 2007. évi Üzleti terve (a Társaság éves költségvetés készítésére nem kötelezett),

− a Társaság 2007. évi beszámolója és az erről szóló könyvvizsgálói jelentés,

− a Társaság 2008. évi Üzleti terve (a Társaság éves költségvetés készítésére nem kötelezett),

− a Társaság 2008. I. féléves gyorsjelentése,

− a Társaság 2008. évi beszámolója és az erről szóló könyvvizsgálói jelentés az,

− a Társaság 2009. évi Üzleti terve (a Társaság éves költségvetés készítésére nem kötelezett),

− a Társaság 2009. I. félévi féléves jelentése,

− a Társaság 2009. évi beszámolója és az erről szóló könyvvizsgálói jelentés az elfogadását követően,

− a Társaság 2010. évi Üzleti terve (a Társaság éves költségvetés készítésére nem kötelezett),

− az összes jelentés, levél és más dokumentum, korábbi pénzügyi információk, a Kibocsátó kérésére szakértő által készített értékelés vagy nyilatkozat, amelynek egyes részeit az Alaptájékoztató tartalmazza, vagy hivatkozik rá,

− a Társaság Alapító Okirata.

A fenti dokumentumok a Társaság székhelyén (Budapest II. xxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxx 0-00.), munkanapokon 9-15 óra között tekinthetők meg.

VIII. AZ ALAPTÁJÉKOZTATÓ KÖTVÉNYEKRE VONATKOZÓ RÉSZEI

1. FONTOS INFORMÁCIÓK

1.1. A kibocsátásban érintett természetes és jogi személyek érdekeltsége

A kibocsátás szempontjából jelentőséggel bíró személyek az alábbiak:

Kibocsátó: Diákhitel Központ Zrt.

Vezető forgalmazó: Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Forgalmazók: Concorde Értékpapír Zrt.

Deutsche Bank ZRt. ERSTE Befektetési Zrt.

Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. MKB Bank Zrt.

UniCredit Bank Hungary Zrt.

A kibocsátás szempontjából jelentőséggel bíró egyéb személy nem kerül bevonásra, továbbá összeférhetetlenség nem áll fenn.

1.2. A kibocsátás okai és a bevétel felhasználása

A Kötvényprogram keretében történő Forgalomba hozatal célja a hallgatói hitelrendszer finanszírozása, ennek keretében a hallgatói hitelekhez szükséges új források bevonása; a hallgatói hitelek részbeni forrásául jelenleg is szolgáló, 2001 októbere óta keletkezett bankhitel-állomány kamatfizetéseinek, továbbá a jövőben felvételre, illetve lehívásra kerülő bankhitelek kamatfizetéseinek, valamint szerződés szerinti, illetve előtörlesztésének refinanszírozása; a hallgatói hitelek részbeni forrásául jelenleg is szolgáló, a 2007. október 9- én indult, a Felügyelet 2007. szeptember 20. napján kelt E-III/10.352/2007. számú határozatával jóváhagyott 25 milliárd forint keretösszegű, a 2008. április 15-én indult, a Felügyelet 2008. február 26. napján kelt E-III/10.357/2008. számú határozatával jóváhagyott 50 milliárd forint keretösszegű, és a 2009. március 9-én indult, a Felügyelet 2009. március

30. napján kelt E-III/10.370/2009. számú határozatával jóváhagyott 40 milliárd forint keretösszegű kötvényprogramok során forgalomba hozott kötvények kamatfizetéseinek és törlesztéseinek refinanszírozása; valamint e program keretében kibocsátandó Kötvények kamatfizetéseinek refinanszírozása.

A Kötvények Forgalomba hozatalával és a BÉT-re történő bevezetésével, valamint az ottani forgalomban tartásával, továbbá a forgalmazói árjegyzéssel kapcsolatban a Kötvényprogram lejáratáig felmerülő becsült összes költség nagysága várhatóan nem haladja meg a következő értékeket:

Forgalmazói jutalékok és szervezési díj: 91.500.000,- Ft Tőzsdei bevezetés és forgalomban tartás díja: 3.450.000,- Ft Jogi költségek: 2.500.000,- Ft

Kötvények keletkeztetésével kapcsolatos költségek: 1.470.000,- Ft Nyomtatási és közzétételi költségek: 200.000,- Ft

Felügyeleti költségek: 500.000,- Ft

Összesen: 99.620.000,- Ft

A bevétel becsült nettó összege a Végleges Feltételekben kerül feltüntetésre.

2. A NYILVÁNOS FORGALOMBA HOZATALRA KERÜLŐ KÖTVÉNYEKRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

2.1. A Forgalomba hozatalra kerülő Kötvények fajtája és osztálya, ISIN kód

A nyilvános Kötvényprogram keretében egy vagy több Sorozatban fix vagy változó kamatozású Kötvények kerülnek felajánlásra. Az egyes Sorozatok futamideje legalább 1 (egy), de legfeljebb 10 (tíz) év. Ezek jellemzői a Végleges Feltételekben kerülnek feltüntetésre. Az egyes Sorozatok ISIN kódjai ugyancsak a Végleges Feltételekben kerülnek meghatározásra.

2.2. A Kötvények kibocsátása alapjául szolgáló jogszabályok

A Kötvények kibocsátásának alapjául a következő fontosabb jogszabályok szolgálnak:

a) a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény;

b) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény;

c) a Bizottság 809/2004/EK rendelete a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról;

d) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény;

e) a hallgatói hitelrendszerről és a Diákhitel Központról szóló 86/2006. (IV. 12.) Korm. rendelet;

f) a kötvényről szóló 285/2001. (XII.26.) Korm. Rendelet,

g) az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V. 5.) Korm. Rendelet.

2.3. Kötvények típusa és előállítása

A Kötvények típusa: A Kötvények névre szólóak.

A Kötvények előállítása: A Kötvények a Tpt. vonatkozó rendelkezései alapján

dematerializált értékpapírként kerülnek kibocsátásra. A névre szóló dematerializált Kötvényekről kiállított Okirat a Tpt. 9.§

(1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a KELER Zrt.-nél kerül elhelyezésre. Amennyiben az egy Sorozatot alkotó Kötvények számát a Kibocsátó újabb Részlet kibocsátásával növeli, akkor a Sorozatról kiállított Okirat érvénytelenítésre kerül, és ezzel egyidejűleg a teljes Sorozat adatainak megfelelően módosított, új okirat kerül kiállításra.

A Kötvények névértéke: 10.000,- Ft, azaz tízezer forint.

2.4. A kibocsátás pénzneme

A Kötvények magyar forintban kerülnek forgalomba hozatalra.

2.5. A Forgalomba hozatalra kerülő Kötvények sorrendisége

A Kibocsátó a jelen Kötvényprogram alapján forgalomba hozandó Sorozatok között, illetve a Kötvények között sorrendiséget nem állít fel.

Az adott Sorozathoz tartozó Kötvények egymással, valamint a Kibocsátónak a Magyar Állam készfizető kezességével vagy más hasonló jellegű kötelezettségével biztosított egyéb jelenlegi és jövőbeni, továbbá a nem biztosított, nem alárendelt kötelezettségeivel legalább azonos rangsorban állnak (pari passu), kivéve azokat a kötelezettségeket, amelyek a jogszabály rendelkezése alapján elsőbbséget élveznek a Kibocsátó vagyonára végzett felszámolás, végelszámolás, illetve végrehajtás során követendő kielégítési sorrendben.

2.6. A Kötvényekhez kapcsolódó jogok ismertetése

A Kötvények a Kibocsátónak – a Kötvények tulajdonosaival szemben fennálló – közvetlen, feltétel nélküli, nem alárendelt kötelezettségvállalásai.

A Kötvényekhez a jogszabályok, az Alaptájékoztató és a vonatkozó Végleges Feltételek alapján biztosított teljes körű hitelezői, kötvényesi jogok fűződnek.

A Kötvényprogram alapján történő bármely további forgalomba hozatalhoz a Kötvényprogram ideje alatt nem szükséges a Felügyelet engedélye. A Kibocsátó jogosult a Kötvények tulajdonosainak hozzájárulása nélkül időről időre olyan további Részletek forgalomba hozatalára, amelynek feltételei a forgalomba hozatal napját kivéve minden tekintetben megegyeznek egy már kibocsátott Xxxxxxx feltételeivel. Az ekképpen Részletben kibocsátott Kötvények a Sorozatban korábban kibocsátottakkal egy Sorozatot alkotnak. Ilyen további forgalomba hozatalok esetén a Kibocsátó a Tpt. 27. § (6) bekezdésével összhangban az adott forgalomba hozatal kezdő napját megelőzően a forgalomba hozatal egyedi adatait tartalmazó Végleges Feltételek benyújtásával a Felügyeletet tájékoztatja, és az adatokat a Végleges Feltételek közzétételével nyilvánosságra hozza.

A Kötvényekre a Magyar Köztársaság joga az irányadó.

A Kötvényprogrammal kapcsolatban vagy abból eredően keletkező bármely jogvita eldöntésére a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel.

Az állami kezesség bírósági úton történő érvényesítése a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező rendes bíróság előtt történhet. Amennyiben a kezes és a Kibocsátó elleni igény egy eljárás keretében kerül érvényesítésre, akkor a Kibocsátóval szembeni igény érvényesítésére irányuló eljárás rendes bíróság előtt is megindítható.

A Kibocsátó a jelen Xxxxxxxxxxxxxxxxxx kapcsolatosan a nyilvánosság felé tájékoztatásait a következőképpen teszi közzé:

a) a Hirdetményt a Kibocsátó xxx.xxxxxxxxx.xx és a Vezető Forgalmazó xxx.xxx.xx című honlapján, a Napi Gazdaság című lapban, továbbá a PSZÁF által hivatalosan kijelölt információtárolási rendszerként működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx oldalon,

b) az Alaptájékoztatót és a Végleges Feltételeket a Kibocsátó xxx.xxxxxxxxx.xx és a Vezető Forgalmazó xxx.xxx.xx című honlapján, továbbá a PSZÁF által hivatalosan kijelölt

információtárolási rendszerként működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx oldalon, továbbá a befektetők a Tpt. 34.§ (7) bekezdése alapján kérhetik a Forgalmazóktól a nyomtatott Alaptájékoztató ingyenes rendelkezésre bocsátását,

c) a rendszeres tájékoztatás (éves jelentés) és a rendkívüli tájékoztatás alá eső információkat a Kötvényprogram hatálya alatt a Kibocsátó xxx.xxxxxxxxx.xx és a Vezető Forgalmazó xxx.xxx.xx című honlapján, továbbá a PSZÁF által hivatalosan kijelölt információtárolási rendszerként működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx oldalon.

A BÉT által előírt közzétételek a BÉT xxx.xxx.xx című honlapján keresztül történnek.

2.7. A névleges kamatláb és a fizetendő kamatra vonatkozó rendelkezések

A Kötvény kamatozása: A Kötvények fix vagy változó kamatozásúak lehetnek. A

nyilvános Kötvényprogram keretében kibocsátásra kerülő egyes Kötvények kamatozása a vonatkozó Végleges Feltételekben kerül meghatározásra.

A változó kamatozású Kötvények kamata valamely meghatározott referencia kamatláb alapul vételével kerül kiszámításra. Az adott Sorozat referencia kamatlába a vonatkozó Végleges Feltételekben kerül meghatározásra.

Névleges kamatláb: Fix kamatozású Kötvények esetében a vonatkozó

Végleges Feltételekben kerül meghatározásra.

Változó kamatozású Kötvények esetében a kamatmeghatározás módja és az egyes kamatperiódusokra alkalmazandó névleges kamatláb(ak) a vonatkozó Végleges Feltételekben kerül(nek) meghatározásra.

A Kötvényekre vonatkozó kamatperiódusok és az alkalmazandó kamatok, illetve kamatlábak Sorozatonként változhatnak, de az adott Sorozatra vonatkozóan a kamat megállapítás módja állandó.

A kamat esedékessé válásának időpontja és a kamatfizetési időpontok:

A Forgalomba hozatal értéknapját, a kamatfizetés időpontját, a kamatfizetési periódus(ok) hosszát a Kibocsátó a Végleges Feltételekben határozza meg.

Fix kamatozású Kötvények esetében a kifizetendő kamat mértéke (0,01%-ra kerekítetten) az alábbiak szerint kerül meghatározásra (valamennyi esetben bruttó, adólevonások nélküli kamatszázalék, illetve kamatmérték értendő):

Az első kamatfizetési időpontban kifizetendő kamat mértéke:

- amennyiben, az első kamatfizetési periódus hossza megfelel a kamatfizetési gyakoriságnak (dt1 = d0), akkor a

kifizetésre kerülő kamat mértéke = gp ,

- amennyiben az első kamatfizetési periódus rövidebb, mint a kamatfizetési gyakoriság (dt1 < d0), akkor a

kifizetésre kerülő kamat mértéke = gp *

d1 − d0 ,

d1 − dt1

- amennyiben az első kamatfizetési periódus hosszabb, mint a kamatfizetési gyakoriság (dt1 > d0), akkor a

kifizetésre kerülő kamat mértéke = g + g *

dt 1 − d0 ,

ahol

p p

t 1

− dt 0

ga = Éves kamat (kupon)

gp = A kamatfizetési gyakoriságnak megfelelő időarányos kamat f = Kamatfizetések száma egy évben

gp =

ga (így például féléves kamatfizetés esetén gp =

ga ), 2

dt0 = Technikai kamatfizetési nap, amelyet úgy lehet megkapni, hogy az első kamatfizetés dátumából ki kell vonni kettő kamatperiódust

d0 = A kibocsátás dátuma

dt1= Technikai kamatfizetési nap, amelyet úgy lehet megkapni, hogy az első kamatfizetés dátumából ki kell vonni egy kamatperiódust

d1 = Az első kamatfizetés dátuma

Minden további kamatfizetési időpontban kifizetendő kamat mértéke:

kifizetésre kerülő kamat mértéke = gp

Változó kamatozású Kötvények esetében a kifizetendő kamat mértéke az éves kamat időarányos része (0,01%-ra kerekítetten), amely a kamatfizetési időpontok között ténylegesen eltelt naptári napok, és a 360 napos év alapján kerül meghatározásra. Szökőév esetében, az eltelt napok számolásánál február 29-ét is figyelembe kell venni. (Az így megkapott eredmény alatt bruttó, adólevonások nélküli kamatszázalék, illetve kamatmérték értendő.)

A változó kamatozású Kötvények kamat-megállapításával kapcsolatos feladatokat a vonatkozó Végleges Feltételekben előírt időben és módon a Vezető Forgalmazó végzi.

Következő Munkanap szabály:

Amennyiben a Kötvények alapján teljesítendő kifizetés (kamatfizetés és/vagy végtörlesztés) esedékes időpontja nem Munkanapra esik, akkor a fizetést az esedékes időpontot követő első Munkanapon kell a Kötvény tulajdonosa részére teljesíteni, és a Kötvény tulajdonosa nem támaszthat késedelmi kamat-, vagy egyéb igényt az ilyen kifizetés miatt.

A kamat és a tőkeösszeg visszafizetése követelésének határideje:

A Kötvényrendelet 6.§-a alapján a Kötvényeken alapuló követelések a Kibocsátóval szemben nem évülnek el.

2.8. Lejárat és a Kötvények törlesztésére vonatkozó rendelkezések

A Kötvények végtörlesztésesek, a névérték visszafizetése a lejáratkor egy összegben esedékes. A Kötvények egyoldalú visszaváltására sem a Kibocsátó, sem a Kötvények tulajdonosai nem jogosultak. Ez azonban nem korlátozza a Kibocsátót abban, hogy egyes Kötvényeket a piaci feltételeknek megfelelően, az adott Kötvények tulajdonosával való megállapodás alapján visszavásároljon.

2.9. A hozam kiszámításának módja

A hozam-, illetve árfolyamszámítás – függetlenül a hátralévő futamidő hosszától – a magyar állampapírpiaci szokványok szerint történik, azaz fix kamatozású Kötvények esetében a

„Tényleges/tényleges”, míg változó kamatozású Kötvények esetében a „Tényleges/360” számítási konvenciók alkalmazásával. Két időpont között a napok számának meghatározására oly módon kerül sor, hogy a számítás során az első nap beletartozik a periódusba, míg az utolsó napot figyelmen kívül kell hagyni, továbbá az esetleges szökőnap figyelembe vételre kerül.

A fix kamatozású Kötvények esetében a „Tényleges/tényleges” számítási konvenció alapján a hozam-árfolyam kalkuláció az alábbiak szerint történik:

∑

i =n

Bruttó árfolyam =

nbc

i =1

(1 +Ta

pi +

) w

ahol:

Ta = éves szintű lejáratig számított hozam

n = az elszámolás napjakor még hátralévő cash-flow elemek száma

di = az i-edik cash-flow elem (kamatfizetés és törlesztés) kifizetésének dátuma ds = az elszámolás napja

d0 = a kibocsátás napja

dt1 = technikai kamatfizetési nap, amelyet úgy lehet megkapni, hogy a következő kamatfizetés dátumából ki kell vonni egy kamatperiódust

pi = egész szám (0,1,2…n), a kamatfizetések száma az elszámolás napja (ds) és az Fi napja (azaz di) között.

nbc = az elszámolás napja és a következő kamatfizetés dátuma közötti napok száma (nbc = d1-ds).

w = az aktuális kamatfizetési periódus napjainak száma. Alapesetben a következő kamatfizetés és az előző kamatfizetés közötti napok száma (w = di-di-1).

Amennyiben az első kamatfizetés előtt van az elszámolás napja, akkor w értéke: w = d1 – dt1

Fi = a Kötvény i-edik cash-flow eleme (i= 1,2,3…n-1: i-edik kamatfizetés, i=n: az utolsó kamatfizetés és törlesztés).

g = éves kupon (névleges kamatláb)

Fi értékének meghatározása, ha i > 1

Fi =g, Fn = g+100

Fi értékének meghatározása, ha i = 1

d1 − d0

F1 = g*

d1 − dt1

Az Fi számított értékét minden esetben két tizedesjegyre kerekítve kell meghatározni.

Felhalmozott kamat számítása

Amennyiben az első kamatfizetés napja (d1) előtt van az elszámolás napja (ds),

ds − d0

felhalmozott kamat = g *

d1 − dt1

Minden más esetben:

felhalmozott kamat =

g * ds − di−1

di − di−1

Nettó árfolyam = Bruttó árfolyam – Felhalmozott kamat

A változó kamatozású Kötvények esetében a „Tényleges/360” számítási konvenció alapján alkalmazott számítások a következők.

Bruttó árfolyam = Nettó árfolyam + felhalmozott kamat

Felhalmozott kamat:

Felhalmozott _ kamat = g × ds − d0

360

ahol:

d0= a kibocsátás napja, vagy az előző kamatfizetés napja

2.10. A Kötvények tulajdonosainak képviselete

A Kötvények tulajdonosai általános képviselettel nem bírnak.

2.11. Határozatok, engedélyek és jóváhagyások Felhatalmazás

A Kötvényprogram keretében történő Forgalomba hozatal a Diákhitel Központ Zrt. Igazgatóságának a Kötvényprogram elfogadásáról szóló 14/2009 (XI.16.) Ig. és 15/2009 (XI.16.) Ig. számú határozatain illetve a Diákhitel Központ Zrt. tulajdonosi jogait gyakorló Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács 619/2009. (XII.17.) számú alapítói határozatán alapul.

Pénzügyminiszter engedélye

A Diákhitel Központ Zrt. Kötvényeinek kibocsátását a pénzügyminiszter a 2010. évi költségvetési törvény 61.§-a alapján a finanszírozási terv keretében 2009. december 14-én hagyta jóvá.

2.12. A Kötvények kibocsátásának várható időpontja

A Kötvényprogram keretében történő egyes Részletek Forgalomba hozatalának időpontja a Végleges Feltételekben kerül meghatározásra, legkésőbb az ajánlattétel napját megelőzően.

2.13. A Kötvények szabad átruházhatóságára vonatkozó korlátozások leírása

A Kötvényeket devizabelföldi jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok, magánszemélyek, valamint devizakülföldi jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok, magánszemélyek vásárolhatják meg és ruházhatják át egymás között.

A Magyar Köztársaságon kívül a Kötvények csak az Amerikai Egyesült Államokban vagy más országokban érvényes nyilvántartásba vételi kötelezettségek figyelembevételével vagy az azok alóli mentesség esetén értékesíthetők.

A Kibocsátó fenntartja a jogot arra, hogy a Kötvények megszerezhetőségét, illetőleg átruházhatóságát korlátozza. Amennyiben a Kibocsátó él ezen jogával, úgy azt a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazzák.

Devizakülföldiek a Kötvényeket a hatályos devizajogszabályok és a Kibocsátó esetleges korlátozásai figyelembevételével vásárolhatják meg és ruházhatják át.

A Kötvényekkel kapcsolatos, devizakülföldi által vagy javára történő kifizetésekre a hatályos devizajogszabályok rendelkezései az irányadók. Ebben a vonatkozásban más országok jogszabályai is tartalmazhatnak korlátozásokat, amelyre tekintettel a Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó felszólítja a jelen Alaptájékoztató olvasóit, hogy tájékozódjanak ezekről a korlátozásokról, illetve tartsák be azokat.

2.14. A Kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelyének országa (amely megegyezik a Forgalomba hozatal országával) tekintetében a Kötvényekből származó jövedelem forrásadója

E fejezetnek nem célja a különböző adónemekkel kapcsolatos rendelkezések részletezése, ennek megfelelően az alábbiakban foglaltak általános tájékoztatási céllal készültek. A

Kötvénytulajdonosoknak teljesítendő kifizetéseket a mindenkor hatályos jogszabályoknak és egyéb alkalmazandó rendelkezéseknek megfelelően kell teljesíteni. Sem a Kibocsátó, sem a Kötvényeken alapuló kifizetést a Kötvény tulajdonosa részére ténylegesen teljesítő személy nem fog pótlólagos kifizetést teljesíteni abban az esetben, ha a Kötvények alapján teljesítendő kifizetésekből a kifizetőnek adót vagy más összeget kell levonnia.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alapján a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott Kötvényekből származó kamatjövedelem adóköteles, a kamatjövedelem után az adó mértéke 20%. A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján az értékpapír kölcsönzésből és csereügyletből származó jövedelem egyaránt 25%-os kulccsal adózik. Az árfolyamnyereségből származó jövedelem után az adó mértéke 25%. Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek adózására külön szabályok vonatkoznak. Az Szja tv. 67/B. §- ában foglalt feltételek teljesülése esetén kedvezményes adókulcs alkalmazható a tartós befektetésből származó jövedelmekre.

Belföldi gazdálkodó szervezetnek, a társasági adóról és osztalékadóról szóló többször módosított 1996. évi LXXXVI. törvény alapján, az értékpapírból származó jövedelmet a bevételek között kell elszámolnia és ez a bevétel a társasági adó mértékével adózik. A társasági adó mértéke jelenleg a pozitív adóalap 19%-a, illetőleg meghatározott feltételek teljesítése esetén az 50 millió forintot meg nem haladó pozitív adóalap összegig annak 10%- a.

Az adózás a Magyar Köztársaság hatályos adójogszabályainak megfelelően történik. Külföldi illetőségű befektető esetében, amennyiben a Magyar Köztársaság és az adott befektető illetősége szerinti állam között a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozóan hatályos egyezmény áll fenn, akkor az adóztatás ezen egyezmények rendelkezéseinek megfelelően történik.

A Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó kifejezetten tanácsolja a Kötvények iránt érdeklődő befektetők részére, hogy forduljanak adótanácsadóhoz abban a kérdésben, hogy a Kötvények megvásárlásából, tulajdonlásából és eladásából adódó következmények milyen módon érintik adózásukat.

A Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó nem vállal felelősséget a forrásadó kifizető által történő levonásával kapcsolatban.

3. AZ AJÁNLATTÉTEL FELTÉTELEI

3.1. Feltételek, ajánlati statisztikák, várható ütemezés és az aukciós ajánlattételhez szükséges intézkedések

3.1.1. Az ajánlattétel feltételei

A. A Kötvény-kibocsátási program általános bemutatása, a 809/2004/EK Rendelet

22. cikk (5) bekezdés 3. pontja alapján

A jelen Alaptájékoztató VIII. fejezet 2.11. pontjában foglalt felhatalmazás és pénzügyminiszteri engedély alapján megindításra kerülő legfeljebb 40.000.000.000,- Ft, azaz Negyvenmilliárd forint keretösszegű, nyilvános Kötvényprogramhoz készült.

A Kötvényprogram keretében a jelen Alaptájékoztató VIII. fejezet 2.1.pontjában foglaltak szerint egy vagy több Kötvénysorozat kerülhet értékesítésre, különböző időpontokban, több Részlet Forgalomba hozatala révén. Az egyes Részletek forgalomba hozatalának időpontjai, felajánlásra kerülő mennyiségei, továbbá a jelen Alaptájékoztatóban foglaltaktól eltérő egyéb feltételei a vonatkozó Végleges Feltételekben kerülnek meghatározásra, legkésőbb az ajánlattétel napját megelőzően.

A jelen Kötvényprogram időtartama a Hirdetmény közzétételének napjától kezdődően 2010. december 31-ig tart.

A Kötvényprogram keretében kibocsátásra kerülő Kötvénysorozatok egyes Részletei aukció útján kerülnek forgalomba hozatalra.

A forgalomba hozatal jellege: nyilvános forgalomba hozatal.

B. Az aukció útján történő ajánlattétel feltételei

Az aukció a Tpt. 5.§ (1) bekezdésének 5. pontja szerint a Forgalomba hozatal azon módja, amely keretén belül a Kibocsátó az általa meghatározott feltételek szerint lehetőséget biztosít vásárlási ajánlat megtételére, és a beérkezett vásárlási ajánlatok meghatározott szempont szerint versenyeznek. A Tpt. 50.§-a rendelkezik az aukciós forgalomba hozatal általános szabályairól.

Az aukciók lebonyolítása a BÉT által üzemeltetett Kereskedési rendszer keretében működő aukciós rendszeren (a továbbiakban: Aukciós Értékpapírtábla) történik.

Az aukció lebonyolításában részt vehetnek a DK Zrt. által jelen Kötvényprogram keretében kibocsátott, illetve kibocsátásra kerülő Kötvény Forgalomba hozatalára és forgalmazására az ÁKK Zrt.-vel megbízási szerződést kötött Forgalmazók.

A Kibocsátó az aukció napját megelőzően a Kibocsátó xxx.xxxxxxxxx.xx és a Vezető Forgalmazó xxx.xxx.xx című honlapján, a hivatalos információtárolási rendszerként működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx oldalon illetve a xxx.xxx.xx oldalon is közzéteszi a Végleges Feltételeket. A szabályozott információkat a Kibocsátó a 24/2008. (VIII.15.) PM rendelet 4.§-ának rendelkezései szerint a Napi Gazdaság Online és a Magyar Távirati Iroda, mint honlappal rendelkező médiumok szerkesztőségeinek is megküldi.

3.1.2. Az ajánlattétel teljes összege

A jelen Kötvényprogram keretében forgalomba hozott, de le nem járt Kötvények össznévértéke nem haladhatja meg a 40.000.000.000,- Ft-ot, azaz Negyvenmilliárd forintot. A Kötvényprogram keretében forgalomba hozatalra kerülő Kötvények egyes Részleteinek felajánlásra kerülő összege a vonatkozó Végleges Feltételekben kerül meghatározásra, legkésőbb az ajánlattétel napját megelőzően.

3.1.3. Az ajánlattételre nyitva álló idő, lehetséges módosítások, az aukciós eljárás bemutatása

a) A Kibocsátó az aukciós vételi ajánlati nyilatkozatok felvételét a Forgalmazókon keresztül végzi. Aukciós vételi ajánlat megadása az előírt tartalmú aukciós vételi ajánlati nyilatkozat személyesen, vagy meghatalmazott útján történő megtételével és a Forgalmazók részére történő benyújtásával, vagy telefaxon keresztül történő eljuttatásával történik.

Egy befektető több aukciós vásárlási ajánlatot is tehet, különböző árfolyamokon/hozamokon külön aukciós vételi ajánlati nyilatkozat benyújtásával. Az ugyanazon ajánlattevő által beadott különböző aukciós vásárlási ajánlatok külön ajánlatként kerülnek értékelésre.

A Forgalomba hozatal során Kötvényeket vásárló befektetők a Kötvények vételárát készpénzzel, vagy banki átutalással teljesíthetik. A Kötvényekre tett aukciós vételi ajánlat elfogadásának a feltétele készpénzzel történő teljesítés esetén az, hogy a befektető az ellenértéket az adott Forgalmazónál legkésőbb az aukciós vételi ajánlat benyújtásával egyidejűleg készpénzben befizesse és a befizetési pénztárbizonylatot az aukciós vételi ajánlati nyilatkozathoz csatolja. Átutalással történő teljesítés esetén az aukciós vételi ajánlat elfogadásának feltétele, hogy a befektető legkésőbb az aukciós vételi ajánlati nyilatkozat benyújtásáig a befizetendő összeget az adott Forgalmazónál vezetett elkülönített letéti számlára átutalja, továbbá, hogy az átutalt összeg a fenti számlákra legkésőbb az aukció záró időpontjáig igazoltan beérkezzen. A Forgalmazók jogosultak a befektetőkkel külön megállapodást kötni a fizetést illetően (a működésükre vonatkozó szabályzatuk betartása mellett). Az átutalással történő teljesítés vonatkozásában a Forgalmazók elkülönített letéti számláinak számai az adott Részletre vonatkozó Végleges Feltételekben kerülnek meghirdetésre.

Az aukciós vásárlási ajánlat benyújtásával a befektető kötelező erejű és visszavonhatatlan kötelezettséget vállal a Kötvények átvételére a feltüntetett teljes összeg erejéig, és tudomásul veszi, hogy ajánlata részben is elfogadható.

Meghatalmazott útján történő aukciós vételi ajánlattétel esetén a meghatalmazottnak közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással kell rendelkeznie, amelyben a befektető, mint meghatalmazó, meghatalmazást ad arra, hogy a meghatalmazott a meghatalmazó nevében és javára aukciós vételi ajánlatot tegyen a felkínált Kötvényre. Meghatalmazott útján történő aukciós vételi ajánlattétel esetén a meghatalmazás eredeti példányát csatolni kell az aukciós vételi ajánlati nyilatkozathoz.

A jogszabályon, hatósági rendelkezésen, vagy létesítő okiraton alapuló képviselet útján történő aukciós ajánlattétel esetén a jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet az adott jogi személy, illetve szervezet létesítő okiratában rögzítettek szerinti, vagy a hatályos jogszabályokban meghatározott (törvényes) képviselő, vagy az ilyen képviselő által közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban meghatalmazott személy képviselheti. Természetes személy törvényes képviselője (szülő, gondnok, gyám) ezen minőségét tanúsító okmány szerint járhat el a képviselt személy érdekében.

b) Minden esetben a Forgalmazó dönti el, hogy a hozzá beérkezett aukciós vételi ajánlati nyilatkozat megfelelően került-e kitöltésre. A Forgalmazó minden ilyen döntése végleges és kötelező erővel bír. Az aukció lezárásáig beérkező és a formai követelményeknek megfelelő aukciós vásárlási ajánlatot a Forgalmazó köteles elfogadni. A hiányosan kitöltött, vagy a benyújtásra rendelkezésre álló időszakon túl beérkező aukciós vételi ajánlati nyilatkozatok érvénytelennek minősülnek és a Forgalomba hozatalban nem vesznek részt.

c) A Forgalmazók az aukciós vételi ajánlatokat a BÉT által üzemeltetett Kereskedési rendszer Aukciós Értékpapírtábláján nyújtják be az ÁKK Zrt.-hez.

Az aukción ajánlatot a 10.000,- Ft-os, azaz Tízezer forintos névérték figyelembe vételével darabszámra kell benyújtani, egy ajánlat minimálisan 100 db, azaz Egyszáz darab Kötvényre (1.000.000,- Ft, azaz Egymillió forint össznévértékre) tehető. Külön ajánlatként kell benyújtani a saját számlás és az ügyfél javára tett ajánlatokat. Saját számlás ajánlat esetén a 0999-99999-H számlatípust, ügyfél javára tett ajánlat esetén a 0999-9999999 számlatípust kell megadni.

A Kereskedési rendszer Aukciós Értékpapírtábláján keresztül beadott ajánlatoknak tartalmazniuk kell a vásárolni kívánt Kötvény sorozatát, mennyiségét, az ajánlat sajátszámlás, vagy ügyfél javára szóló jellegét, valamint az aukció kompetitív szakaszában megtett ajánlatok esetén az elvárt nettó árfolyamot legfeljebb négy tizedesjegy, vagy hozamot legfeljebb két tizedesjegy megjelölésével.

d) Az aukció kompetitív és nem kompetitív szakaszból áll. Az aukció kompetitív szakaszában kizárólag árfolyam- illetve hozammegjelöléssel tett ajánlatokat lehet beadni, az aukció napján 14.0000 és 14.4959 óra között. A kompetitív szakasz megadott időtartama alatt a benyújtott kompetitív ajánlatok szabadon visszavonhatók, illetve módosíthatók. Az Aukciós Értékpapírtáblával kapcsolatos minden határidő tekintetében a Kereskedési rendszer központi rendszerének rendszerórája irányadó.

Az aukció nem kompetitív szakaszában minden Forgalmazó legalább 1.000.000,- Ft, azaz Egymillió forint össznévértékben, és legfeljebb 100.000.000,- Ft, azaz Egyszázmillió forint össznévértékben, árfolyam-, illetve hozammegjelölés nélkül tehet ajánlatot. Az árfolyam-, illetve hozammegjelölés nélkül tett úgynevezett nem kompetitív ajánlatokat az aukció napján 14.5000 és 14.5959 óra között lehet beadni. A nem kompetitív szakasz megadott időtartama alatt a benyújtott nem kompetitív ajánlatok szabadon visszavonhatók, illetve módosíthatók.

Hiányosan, vagy hibásan benyújtott ajánlatokat, valamint a megadott időpontoknál később érkező ajánlatokat a Forgalmazó, illetőleg az ÁKK Zrt. nem fogadja el, azok az aukción nem vesznek részt.

3.1.4. Az ajánlattételre felajánlott mennyiség leszállításának lehetősége és a Kötvényekre aukciós ajánlatot tevők által befizetett többletösszeg visszafizetésének módja

Az ajánlattételre felajánlott mennyiség leszállításának lehetősége a jelen Alaptájékoztató

VIII. fejezet 3.1.5. c) illetőleg d) pontja szerint kerül meghatározásra.

A pénzügyileg teljesített, de el nem fogadott aukciós vételi ajánlatok befektetők által befizetett ellenértékének visszafizetésére a Forgalmazók az aukció napját követő második munkanapig adnak átutalási megbízást. A befektetők az elutasított aukciós vételi ajánlatok kapcsán ezen az összegen felül kamatra, kártérítésre vagy egyéb összegre nem jogosultak. Az aukciós vételi ajánlatok teljes vagy részbeni visszautasítása esetén a Forgalmazó köteles az érintett ügyfeleket írásban értesíteni.

3.1.5. Az aukción forgalomba hozandó Kötvények legalacsonyabb és/vagy legmagasabb mennyisége

a) A Forgalomba hozatal feltételéül a Tpt. 33.§ (2) bekezdése szerinti legkisebb mennyiség nem kerül meghatározásra.

b) Egy aukciós ajánlat minimális összege 100 db, azaz Egyszáz darab 10.000,- Ft-os, azaz Tízezer forintos névértékű Kötvény (vagyis minimum 1.000.000,- Ft, azaz Egymillió forint össznévértékű Kötvény).

c) Aukciós túlkereslet és alulkereslet

Amennyiben a meghirdetett mennyiség alacsonyabb az érvényes aukciós vásárlási ajánlatok összes mennyiségénél (túlkereslet), úgy allokációra kerül sor.

Amennyiben a beérkező érvényes ajánlatok összessége kisebb, mint a meghirdetett mennyiség (alulkereslet), a Kibocsátó dönt az ajánlatok elfogadásáról.

Alul-, illetve túlkereslet esetén a Kibocsátó fenntartja a jogot arra vonatkozóan, hogy eltérjen a meghirdetett mennyiségtől és meghatározza az aukción értékesítésre felajánlott mennyiséget, amely az aukción értékesítésre meghirdetett mennyiség legfeljebb +/- 50%-kal történő megváltoztatását jelentheti. Alulkereslet esetén a Kibocsátó továbbá fenntartja a jogot arra vonatkozóan is, hogy az aukcióra beérkezett érvényes ajánlatok mennyisége alapján határozza meg az aukción értékesítésre felajánlott mennyiséget, amely a beérkezett érvényes ajánlatok össz-mennyiségéhez viszonyítva legfeljebb -50%-kal történő megváltoztatást jelenthet. Ezen jogok gyakorlásának időpontjára és módjára az aukció eredményének kihirdetésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, a jelen Alaptájékoztató VIII. fejezet 3.1.7. pontja szerint.

d) Elállás az aukciós eladási ajánlattól

A Kibocsátó fenntartja a jogot arra, hogy az aukcióra beérkezett ajánlatok függvényében – a Kibocsátó számára kedvezőtlen, az aukció lezárásának időpontjáig bekövetkező piaci események, változások esetén, így különösen az állampapírpiaci hozamok legalább 50 (ötven) Bázispontos elmozdulása esetén – az aukciós eladási ajánlatától elálljon. Ilyen elállás esetén a beérkezett ajánlatok teljes mennyisége elutasításra kerül. Az ilyen elállás gyakorlásának időpontjára és módjára az aukció eredményének kihirdetésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, a jelen Alaptájékoztató VIII. fejezet 3.1.7. pontja szerint.

3.1.6. A Kötvények kifizetésének és kiadásának módja és határideje

Az elfogadott ajánlatok ellenértékének elszámolása a KELER vonatkozó szabályzata alapján az elsődleges piaci ügyletekre vonatkozó szabályok szerint történik. Ennek megfelelően a Kötvények vételára a pénzügyi teljesítés napján az ajánlatot benyújtó Forgalmazók KELER- nél vezetett pénzforgalmi számláinak, illetve MNB-nél vezetett számlájának – fedezet- vizsgálatot követő – terhelésével és a DK Zrt. javára KELER-nél vezetett számlára történő jóváírással kerül elszámolásra. A pénzforgalmi számlák terhelésével egyidejűleg a KELER jóváírja a Kötvényeket a Forgalmazók megfelelő számláin.

Az ügyfelek részére az értékpapírszámla igazolásokat az a Forgalmazó állítja ki, amelynél az aukciós vételi nyilatkozatot eredetileg felvették.

3.1.7. Az ajánlattétel eredményének nyilvánosságra hozatala

Az aukción elfogadott ajánlattal rendelkező Forgalmazók az aukció napján 16.00 órakor a Kereskedési rendszeren kapnak visszaigazolást elfogadott ajánlataikról és azok árfolyamáról. Az aukcióra benyújtott és az elfogadott ajánlatokról szóló tájékoztatót – amely az elfogadott mennyiséget, a forgalomba hozatal végleges összegét, az elfogadott maximális, minimális és átlagos árfolyamot és hozamot tartalmazza – a DK Zrt. elektronikus médiumok (jelenleg: Reuters) útján, valamint honlapján (xxx.xxxxxxxxx.xx) és a Vezető Forgalmazó honlapján (xxx.xxx.xx), a hivatalos információtárolási rendszerként működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx oldalon illetve a xxx.xxx.xx oldalon is közzéteszi. A szabályozott információkat a Kibocsátó a 24/2008. (VIII.15.) PM rendelet 4.§-ának rendelkezései szerint a Napi Gazdaság Online és a Magyar Távirati Iroda, mint honlappal rendelkező médiumok szerkesztőségeinek is megküldi.

3.1.8. Az elővásárlási jogok gyakorlásának eljárása, a jegyzési jog átruházhatósága és a nem gyakorolt jegyzési jogok kezelése

A Kötvényekkel kapcsolatban harmadik személyek javára elővásárlási jog, jegyzési jog nem áll fenn, emiatt az elővásárlási jogok gyakorlásának eljárása, a jegyzési jog átruházhatósága és a nem gyakorolt jegyzési jog kezelése nem szükséges.

3.2. Forgalmazási terv és allokáció

3.2.1. Azon lehetséges befektetők megadása, akiknek felajánlják az értékpapírokat

A Kötvények Magyarországon nyilvános forgalomba hozatal útján kerülnek felajánlásra, a lehetséges befektetők köre előzetesen nem adható meg.

3.2.2. Az aukciós ajánlatok kiértékelése, allokáció

a) A benyújtott ajánlatok kiértékelése minden esetben négy tizedesjegyű árfolyam alapján történik. Az ajánlattevő aukciós ajánlatához mindaddig kötve marad, amíg ajánlata a Vezető Forgalmazó által elutasításra, illetőleg részben vagy egészben elfogadásra nem kerül.

A kiértékelés során egy adott Xxxxxxxxxx által azonos árfolyam-, illetve hozamszinten benyújtott ajánlatok, így a saját számlás és ügyfél javára tett ajánlatok összeadódnak, és egy ajánlatnak minősülnek.

b) Amennyiben az aukcióra benyújtott vételi ajánlatok összege eléri vagy meghaladja az aukciós értékesítésre felajánlott mennyiséget, egy ajánlattevő ajánlatai a Kereskedési rendszerben a legmagasabb árfolyam-elvárású ajánlattól kezdődően az aukciós értékesítésre felajánlott mennyiség – névértéken számított – legfeljebb 50%-a erejéig kerülnek figyelembevételre.

Amennyiben az érvényes ajánlatok összege nem éri el az aukción meghirdetett mennyiséget, az ajánlattevőnek az aukción értékesítendő mennyiség 50%-át meghaladó érvényes ajánlatai továbbra is a legmagasabb árfolyam-elvárású ajánlattól kezdődően kerülnek kielégítésre. Ezen ajánlatok elfogadására – valamennyi nem- kompetitív ajánlat kielégítése után – addig van lehetőség, ameddig az aukción értékesítésre felajánlott Kötvények mennyisége értékesítésre nem kerül.

Ugyanezen szabály kerül alkalmazásra abban az esetben, ha az érvényes ajánlatok összege ugyan meghaladja az aukción meghirdetett mennyiséget, azonban a jelen pont első bekezdése szerinti 50%-os korlát alkalmazása következtében az értékelés során figyelembe vehető ajánlatok teljes mennyisége a meghirdetett mennyiségnél kevesebb lenne.

c) A nem-kompetitív ajánlatok az aukción elfogadott kompetitív ajánlatok mennyiséggel súlyozott átlagárfolyamán, illetve átlaghozamán kerülnek elfogadásra.

A Kibocsátó legfeljebb az aukciós értékesítésre felajánlott mennyiség 50%-a erejéig fogad el nem-kompetitív ajánlatokat. Amennyiben a nem-kompetitív ajánlatok összege meghaladja az aukciós értékesítésre felajánlott mennyiség 50%-át, a nem- kompetitív ajánlatok között az aukciós értékesítésre felajánlott mennyiség 50%-át kitevő Kötvény mennyiség az arányos elosztás elve alapján kerül felosztásra.

d) Túlkereslet esetén, illetve amennyiben az érvényes ajánlatok összege meghaladja az aukción értékesítésre felajánlott Kötvények mennyiségét, továbbá akkor, ha a Kibocsátó alulkereslet esetén a beérkezett érvényes ajánlatok össz-mennyiségéhez viszonyítva kevesebb ajánlat elfogadásáról dönt, az elfogadott mennyiséghez tartozó árfolyamszinten versenyző ajánlatok között a fennmaradó Kötvények az arányos elosztás elve alapján kerülnek felosztásra. Az arányos elosztás elve értelmében a névértéket figyelembe véve, az elfogadott mennyiséghez tartozó árfolyamszinten versenyző ajánlatok között a fennmaradó Kötvények az ezen árfolyamszinten megajánlott össznévérték arányában kerülnek elosztásra.

A Forgalmazók a számukra allokált Kötvényeket szintén az arányos elosztás elve szerint allokálják a befektetők részére.

e) Az aukciós ajánlatok értékelése azok árfolyamelvárása szerint a Kereskedési rendszer Aukciós Értékpapírtábla által végzett sorbarendezés útján történik. Az érvényes ajánlatok a legmagasabb árfolyamú ajánlattól kezdődően – jelen Alaptájékoztató

VIII. fejezetének 3.2.2.a)–d) pontjaiban leírtak figyelembevételével – mindaddig elfogadásra kerülnek, amíg az értékesítésre felajánlott Kötvények mennyisége értékesítésre nem kerül. A nem-kompetitív ajánlatok megelőzik a hozam- illetve árfolyam-megjelöléssel tett ajánlatokat. Az elfogadott ajánlatok alapján az értékesítés

az ajánlattevő által megjelölt árfolyamon, illetve a nem-kompetitív ajánlatok esetén átlagárfolyamon történik.

Az aukciós ajánlattevők a jelen Alaptájékoztató 3.1.6. – 3.1.7. pontjai szerint kapnak értesítést az általuk megszerzett Kötvény-mennyiségről. Ezen értesítést megelőzően a Kötvényekkel való kereskedés a BÉT-en nem kezdődhet meg.

3.3. Árképzés

3.3.1. A Kötvények várható ajánlati ára vagy az ár meghatározásának módja, valamint a nyilvánosságra hozatali eljárás. A kifejezetten a Kötvényt jegyzőre vagy vásárlóra terhelt költségek és adók összege.

a) Az aukción minimális, illetőleg maximális ár nem kerül meghatározásra.

b) Forgalomba hozatali ár:

A Kötvények névértéken, névérték alatti, vagy a névértéket meghaladó áron kerülnek Forgalomba hozatalra.

c) A tényleges forgalomba hozatali ár nyilvánosságra hozatalára vonatkozóan a jelen Alaptájékoztató VIII. fejezet 3.1.7. pontjában foglaltak az irányadóak.

d) A kifejezetten a Kötvényt jegyzőre vagy vásárlóra terhelt költségek és adók összege.

Nincsenek a kifejezetten a Kötvényt jegyzőre vagy vásárlóra terhelt költségek vagy adók.

3.4. Befektetési szolgáltatók és jegyzési garanciavállalás

3.4.1. A teljes ajánlattétel és egyes részei kapcsolattartójának, valamint a befektetési szolgáltatók neve és címe

Program Szervező, Vezető Forgalmazó:

Államadósság Kezelő Központ Zártkörően Mőködő Részvénytársaság

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx x. 9-11.

A Program Szervező a Kötvények forgalmazásában nem vesz részt.

Forgalmazók és értékesítési helyeik: Concorde Értékpapír Zrt.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 50.

Tel.: x00 0 000-0000, telefax: x00 0 000 0000

nyitva tartás: H-P: 9.00-17.00

Deutsche Bank ZRt.

1054 Budapest, Hold u. 27.

Tel: x00 0 000 0000, telefax: x00 0 000 0000

nyitva tartás: H-P: 9.00-14.30

ERSTE Befektetési Zrt.

1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.

Tel: x00 0 000 0000, telefax: x00 0 000 0000

Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxx 00.

A forgalomba hozatalban a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. partnereként közreműködő hitelintézetek felsorolását az Alaptájékoztató 1. számú melléklete tartalmazza.

MKB Bank Zrt.

0000 Xxxxxxxx Xxxx x. 38.

Tel.: x00 0 000 0000, telefax: x00 0 000 0000

UniCredit Bank Hungary Zrt. fiókok

A forgalomba hozatalban közreműködő UniCredit Bank Hungary Zrt. bankfiókok felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.

3.4.2. A kifizető ügynökök és letétkezelők neve és címe

Kifizető ügynökök és letétkezelők nem kerülnek meghatározásra, mivel

− a Kötvények alapján a Kibocsátó közvetlenül teljesíti a Kötvénytulajdonosok számára a fizetési kötelezettségét;

− a Kötvények dematerializált formában kerülnek előállításra, így letéti hely nem szükséges.

3.4.3. A kibocsátás átvételére kötelezettséget vállaló szervezetek neve és címe, valamint azoknak a szervezeteknek a neve és címe, amelyek készek a kibocsátást kötelezettségvállalás nélkül, illetve megállapodás alapján a „legjobb tudásuk szerint” elhelyezni

A jelen Kötvény-kibocsátási program keretében lebonyolításra kerülő Forgalomba hozatali eljárásokra jegyzési garanciavállalási megállapodás megkötésére nem kerül sor.

A Forgalomba hozatalban részt vevő Forgalmazók nevei és címei a jelen Alaptájékoztató

VIII. fejezet 3.4.1. pontjában és 1. számú mellékletében kerültek bemutatásra.

3.4.4. Az átvételi szerződés megkötésének időpontja

Mivel nincs a kibocsátás átvételére kötelezettséget vállaló szervezet, emiatt nem is kötöttek átvételi szerződést.

4. TŐZSDEI BEVEZETÉSRE ÉS A KERESKEDÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

4.1. Tőzsdei bevezetési kérelem

A Kibocsátó kezdeményezi a Kötvények valamennyi Sorozatrészletének bevezetését a BÉT- re.

A tőzsdei bevezetés kezdeményezése minden esetben az adott Sorozatrészlet forgalomba hozatalának napjára vonatkozik.

4.2. Minden olyan szabályozott vagy azzal egyenértékő piac, amelyen – a Kibocsátó ismeretei szerint – a bevezetendő értékpapírokkal azonos osztályú értékpapírokkal kereskednek

A Kibocsátónak nincs tudomása a fentiek szerinti szabályozott vagy azzal egyenértékű piacról, amelyen – a Kibocsátó ismeretei szerint – a bevezetendő értékpapírokkal azonos osztályú értékpapírokkal kereskednek a BÉT hitelpapír szekcióján kívül.

4.3. Azon szervezetek neve és címe, amelyek kötelezettséget vállaltak arra, hogy közvetítőként mőködnek közre a másodlagos piacokon folytatott kereskedésben, és vételi vagy ajánlati áron keresztül biztosítják a likviditást, továbbá a kötelezettségvállalásaik főbb feltételeinek bemutatása

a) A Kötvényekre árjegyzési kötelezettséget vállalt Forgalmazók neve és címe:

A Kötvényprogram keretében kibocsátásra kerülő Sorozatok mindegyikére a Forgalmazók közül Sorozatonként legalább 3 (három) Forgalmazó, a tőzsdei bevezetés napjától számított legalább 1 (egy) évig árjegyzési kötelezettséget vállal. Az adott Sorozatra árjegyzési kötelezettséget vállaló Forgalmazók neve és címe a vonatkozó Végleges Feltételekben kerül meghatározásra.

b) Árjegyzési kötelezettségvállalás főbb feltételeinek bemutatása

Az a) pontban megjelölt árjegyzési kötelezettséget vállalt Forgalmazók kötelesek a Kötvény(ek)re vonatkozóan a BÉT-en a tőzsdei kereskedés ideje alatt 9.00 órától 10.30 óráig, illetőleg 13.30 órától és 15.00 óráig folyamatosan azonnali vételi és eladási ajánlatot tenni legalább 10.000.000,- Ft, azaz Tízmillió forint névértékre, fix kamatozású Kötvény esetén legfeljebb 50 Bázispont hozammarzs, változó kamatozású Kötvény esetén legfeljebb 100 Bázispont árfolyammarzs megtartása mellett.

Az a) pontban megjelölt árjegyzési kötelezettséget vállalt Forgalmazók az árjegyzést a tőzsdei bevezetés napjától a Kereskedési rendszeren kötelesek közzétenni a BÉT irányadó szabályzatai szerint, és minden olyan napon, amelyen a BÉT és a KELER munkanapot tart, kivéve azon napo(ka)t, amelye(ke)n az adott Forgalmazó(k) – a PSZÁF részére történő előzetes bejelentés mellett, illetve valamely neki(k) fel nem róható okból kifolyólag – a BÉT- en a kereskedésben nem vesz(nek) részt.

5. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK

5.1. A kibocsátással összefüggésben közremőködő tanácsadók

Nincsenek a kibocsátással összefüggésben közreműködő tanácsadók.

5.2. Az Alaptájékoztató VIII. fejezetében szereplő egyéb információk, amelyeket részben vagy teljesen könyvvizsgálók ellenőriztek

Nincsenek az Alaptájékoztató VIII. fejezetében szereplő olyan egyéb információk, amelyeket részben vagy teljesen könyvvizsgálók ellenőriztek.

5.3. Szakértői minőségben közremőködő személyek neve, üzleti elérhetősége, szakképzettsége, a Kibocsátó társaságban való jelentősebb érdekeltsége

Nincsenek az Alaptájékoztató VIII. fejezetének elkészítésében szakértői minőségben közreműködő személyek.

5.4. Harmadik féltől származó információk, és az információforrás

Nincsenek harmadik féltől származó információk.

5.5. A Kibocsátónak vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak a Kibocsátó kérésére vagy a besorolási eljárásban való közremőködésével készült hitelkockázati besorolása

A Kibocsátónak vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak a Kibocsátó kérésére vagy a besorolási eljárásban való közreműködésével nem készült hitelkockázati besorolás.

6. AZ AJÁNLATTÉTEL FELTÉTELEI

6.1. A Végleges Feltételek formája

A Végleges Feltételeket a Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó a következő formában készíti el és teszi közzé:

A jelen dokumentum a benne leírt Kötvények Forgalomba hozatalához kapcsolódó Végleges Feltételek. Az itt alkalmazott kifejezések a 2010. február 18. napján kelt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete EN-III/TTE-30/2010. számú határozatával közzétételre jóváhagyott Alaptájékoztatóban kerültek meghatározásra.

A Kibocsátóról és a Forgalomba hozatalról az Alaptájékoztató és a jelen Végleges Feltételek együttes ismerete alapján lehet tájékozódni, így a jelen Végleges Feltételek az Alaptájékoztatóval együtt olvasandók. Az Alaptájékoztató ingyenesen letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx , a xxx.xxx.xx , xxx.xxx.xx illetve a xxx.xxxxxxxxxxxx.xx weboldalakról, továbbá a befektetők a Tpt. 34.§ (7) bekezdése alapján kérhetik a Forgalmazóktól a nyomtatott Alaptájékoztató ingyenes rendelkezésre bocsátását.

A Diákhitel Központ Zrt. mint Kibocsátó a Kötvényprogramja keretében ezennel nyilvános ajánlatot tesz közzé

legfeljebb […],- Ft, azaz […] forint össznévértékő, maximum […] db, azaz […] darab,

egyenként 10.000,- Ft, azaz Tízezer forint névértékő, DK […] elnevezéső,

[…] napján lejáró,

[...] % […] kamatozású, éves kamatfizetéső, végtörlesztéses,

névre szóló, dematerializált értékpapírként előállításra kerülő Kötvény […] Részletének

nyilvános forgalomba hozatal útján, aukció keretében történő értékesítésére az alábbi feltételek szerint:

I. A Kötvény Kibocsátója és a Forgalomba hozatalra kerülő Kötvény főbb adatai Kibocsátó: Diákhitel Központ Zártkörűen Működő

Részvénytársaság

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxx 0-00.

A Kibocsátó határozata a Forgalomba hozatal jóváhagyásáról és a tőzsdei bevezetés kérelmezéséről:

A Kibocsátó Igazgatóságának 14/2009. (XI.16.) Ig. és 15/2009. (XI.16.) Ig. számú határozata, illetve a Kibocsátó tulajdonosi jogait gyakorló Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács 619/2009 (XII.17.) számú alapítói határozata

A pénzügyminiszter jóváhagyása: A pénzügyminiszternek a 2010. évi költségvetési

törvény 61.§-a alapján kiadott, a Kibocsátó finanszírozási tervére vonatkozó 2009. december 14- én kelt jóváhagyása

A Sorozat elnevezése: [•]

ISIN kód: HU0000……

A Részlet száma: [•]-[•]

Össznévérték:

(i) Sorozat: [•] Ft, azaz [•] forint

(ii) Részlet: [•] Ft, azaz [•] forint

Kötvények névértéke: 10.000,- Ft, azaz tízezer forint

Kötvények típusa: Névre szóló kötvények

Az előállítás módja: Dematerializált értékpapír

Kibocsátás napja: 200[•]. hó [•].

A Részlet Forgalomba hozatalának napja:

200[•]. hó [•].

Futamidő: [•] év és [•] nap

A Sorozat lejáratának napja: [•].

II. A Forgalomba hozatal feltételei

A Forgalomba hozatal jellege: Nyilvános

A Forgalomba hozatal módja: Aukció útján

Az aukció ideje: 200[•]. [•] hó [•] napján 14.00 órától 15.00 óráig

Aukciós értékesítési helyek: Az Alaptájékoztató szerint.

Aukciós vételi ajánlat összege: Legalább 1.000.000,- Ft össznévérték. Az aukció lezárásának időpontja: 200[•]. [•] hó [•]. napján 15.00 óra Elszámolás napja: 200[•]. [•] hó [•].

Felhalmozott kamat: A felhalmozott kamat [•]%, azaz [•] Ft egy

10.000,- Ft címletű Kötvényre, a Forgalomba hozatal napján.

A vételár meghatározása során a fenti felhalmozott kamat figyelembe vételre kerül.

Aukciós árfolyam: Aukciós minimális, illetőleg maximális ár nem kerül meghatározásra.

A fizetés módja: A Kötvényt vásárlók a vételár megfizetését készpénzzel, vagy banki átutalással teljesíthetik. A Kötvényre tett aukciós vételi ajánlat elfogadásának a feltétele készpénzzel történő teljesítés esetén az, hogy a befektető az ellenértéket az adott Forgalmazónál legkésőbb az aukciós vételi ajánlat benyújtásával egyidejűleg készpénzben befizesse és a befizetési pénztárbizonylatot az aukciós vételi ajánlati nyilatkozathoz csatolja. Átutalással történő teljesítés esetén az aukciós vételi ajánlat elfogadásának feltétele, hogy a befektető legkésőbb az aukciós vételi ajánlati nyilatkozat benyújtásáig a befizetendő összeget az adott Forgalmazónál vezetett elkülönített letéti számlára átutalja, továbbá, hogy az átutalt összeg a fenti számlákra legkésőbb az Aukció záróidőpontjáig igazoltan beérkezzen. A Forgalmazók jogosultak a befektetőkkel külön megállapodást kötni a fizetést illetően (a működésükre vonatkozó szabályzatuk betartása mellett).

Vezető Forgalmazó: Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság.

Forgalmazók: Concorde Értékpapír Zrt.

Deutsche Bank ZRt. ERSTE Befektetési Zrt.

Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. MKB Bank Zrt.

UniCredit Bank Hungary Zrt.

Aukciós ajánlatok felvétele: A Kibocsátó az aukciós vételi ajánlati nyilatkozatok

felvételét a Forgalmazókon keresztül végzi.

Aukciós túlkereslet, aukciós alulkereslet:

Amennyiben a meghirdetett mennyiség alacsonyabb az aukciós vásárlási ajánlatok összes mennyiségénél (túlkereslet), úgy allokációra kerül sor.

Amennyiben a beérkező érvényes ajánlatok összessége kisebb, mint a meghirdetett mennyiség (alulkereslet), a Kibocsátó dönt az ajánlatok elfogadásáról.

Kiértékelés, allokáció: A benyújtott ajánlatok kiértékelése minden esetben

négy tizedesjegyű árfolyam alapján történik.

Az Alaptájékoztató szerint sajátos szabályok érvényesülnek az egy ajánlattevő által az aukción megszerezhető Kötvény-mennyiségre vonatkozóan.

Túlkereslet esetén, illetve amennyiben az érvényes ajánlatok összege meghaladja az aukción értékesítésre felajánlott Kötvények mennyiségét, továbbá akkor, ha a Kibocsátó alulkereslet esetén a beérkezett érvényes ajánlatok össz-mennyiségéhez viszonyítva kevesebb ajánlat elfogadásáról dönt, a Kibocsátó allokációt alkalmaz, melynek során az aukciós vételi ajánlatokat az arányos elosztás szabályai szerint elégíti ki.

Elállás aukciós eladási ajánlattól: A Kibocsátó fenntartja a jogot arra, hogy az

aukcióra beérkezett ajánlatok függvényében – a Kibocsátó számára kedvezőtlen, az aukció

lezárásának időpontjáig bekövetkező piaci események, változások esetén, így különösen az állampapírpiaci hozamok legalább 50 (ötven) Bázispontos elmozdulása esetén – az aukciós eladási ajánlatától elálljon. Ilyen elállás esetén a beérkezett ajánlatok teljes mennyisége elutasításra kerül. Az ilyen elállás gyakorlásának időpontjára és módjára az aukció eredményének kihirdetésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A Kötvény vásárlóinak köre: Devizabelföldi és devizakülföldi jogi személyek és

jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, magánszemélyek nyújthatnak be aukciós vételi ajánlatot.

A Kötvény ebben a körben szabadon átruházható.

A Forgalmazók elkülönített letéti számlájának száma:

Concorde Értékpapír Zrt.

10900028-00000002-35240367

Deutsche Bank ZRt.

19017004-00201634

ERSTE Befektetési Zrt.

11600006-00000000-03933631

Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.

11500016-00000220

MKB Bank Zrt.

10300002-20190196-70383285

UniCredit Bank Hungary Zrt.

10900004-00009525-50001205

A Kötvények másodlagos piaca, tőzsdei bevezetés:

Árjegyzési kötelezettséget vállalt Forgalmazók neve és címe:

A Kibocsátó az elszámolás napjára vonatkozóan kérelmezi a Kötvények bevezetését a BÉT hitelpapír szekciójába, ahol meghatározott Forgalmazók kétoldalú árat jegyeznek a Kötvényekre.

A tőzsdei bevezetést a Kibocsátó végzi.

[•]

III. Kamatozás, kamatfizetés, törlesztés, állami kezesség Kamatozás: A Kötvény [•] kamatozású.

Kamat mértéke: A kamat mértéke [•]

Kamatfizetés gyakorisága: A kamatfizetés[•] gyakorisággal, minden naptári év

[•] napján/napjain esedékes.

Felhalmozott kamat: [A felhalmozott kamat [•]%, azaz [•],-Ft egy

10.000,- Ft címletű Kötvényre, a Forgalomba hozatal napján.]

A kamatláb meghatározásának módja:

A kamatláb meghatározásának időpontja:

Kamatfizetési napok és a kifizetésre kerülő kamat mértéke és összege:

[Változó kamatozású kötvény esetén] [•] [Változó kamatozású kötvény esetén] [•]

[Fix kamatozású kötvény esetén]

Az első kamatfizetési periódus ([•] – [•]) hossza [•] nap, így az első kamatfizetési időpontban kifizetésre kerülő kamat mértéke az éves kamat időarányos része (0,01%-ra kerekítve), azaz:

éves kamat (%) * [•] nap, azaz [•]% * [•]nap / 365 nap = [•]%.

[Változó kamatozású kötvény esetén]

A [•]-tól [•]-ig tartó kamatperiódus folyamán a Kötvény éves névleges kamata [•]%. A kifizetendő kamat [•]-én: [•]%.

A további kamatperiódusokra eső kifizetendő kamat mértéke az adott kamatperiódusra megállapított éves névleges kamat időarányos része (a kerekítés szabályai szerint 0,01%-ra kerekítetten), amely a két kamatmegállapítás időpontja között ténylegesen eltelt naptári napok és a 360 napos év alapján kerül meghatározásra.

Kamatszámítás algoritmusa: [Változó kamatozású kötvény esetén] [•]

Kamatozás kezdő napja: 2010. [•]. A Kötvény a kamatozás utolsó napját

követően nem kamatozik tovább.

Törlesztés: A névérték visszafizetése lejáratkor, egy összegben esedékes.

A kifizetések módja: A Kötvényen alapuló összegek kifizetését a

Kibocsátó a KELER-en keresztül végzi a befektetők részére.

Állami kezesség: A 2010. évi költségvetési törvény 61. §-a alapján a magyar állam készfizető kezesként felel a Kibocsátó azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a belföldről

és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében a 2010. év folyamán felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek.

IV. Egyéb információ

A Forgalomba hozatal költségei és a bevétel becsült nettó összege:

Jelen Részlet Forgalomba hozatalával és a BÉT-re történő bevezetésével, valamint az ottani forgalomban tartásával, továbbá a forgalmazói árjegyzéssel kapcsolatban a Kötvényprogram lejáratáig felmerülő költségek nagysága várhatóan nem haladja meg a Részlet névértékének [•]%-át. Így a bevétel becsült nettó összege [•],-Ft.

Értesítés, a hirdetmények közzétételének helye:

A Hirdetményt a Kibocsátó a Kibocsátó xxx.xxxxxxxxx.xx és a Vezető Forgalmazó xxx.xxx.xx című honlapján, a Napi Gazdaság című lapban, továbbá a PSZÁF által hivatalosan kijelölt információtárolási rendszerként működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx oldalon teszi közzé. Az Alaptájékoztató és a Végleges Feltételek a Kibocsátó xxx.xxxxxxxxx.xx és a Vezető Forgalmazó xxx.xxx.xx című honlapján továbbá a PSZÁF által hivatalosan kijelölt információtárolási rendszerként működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx oldalon kerülnek közzétételre. A rendszeres és rendkívüli tájékoztatás alá eső információkat a Kibocsátó a xxx.xxxxxxxxx.xx és a Vezető Forgalmazó xxx.xxx.xx című honlapján, továbbá a PSZÁF által hivatalosan kijelölt információtárolási rendszerként működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx oldalon teszi közzé. A fenti szabályozott információkat a Kibocsátó a 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelet 4.§-ának rendelkezései szerint a Napi Gazdaság Online és a Magyar Távirati Iroda, mint honlappal rendelkező médiumok szerkesztőségeinek is megküldi.

A BÉT által előírt közzétételek a BÉT xxx.xxx.xx című honlapján keresztül történnek meg.

IX. AZ ÁLLAMI KEZESSÉGRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

1. Az Állami kezességvállalás jellege

A 2010. évi költségvetési törvény 61.§-a alapján az állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. Az állami kezességvállalásért a Diákhitel Központ Zrt.-nek díjat nem kell fizetnie.

A kezességvállalás jogszabályi hátterét a 2001. és 2002. évre a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 42.§-a, a 2003. évre a 2003. évi költségvetési törvény 38.§-a, a 2004. évre a 2004. évi költségvetési törvény 44.§-a, a 2005. évre a 2005. évi költségvetési törvény 41. §-a, a 2006. évre a 2006. évi költségvetési törvény

41. §-a, a 2007. évre a 2007. évi költségvetési törvény 42.§-a, a 2008. évre a 2008. évi költségvetési törvény 41.§-a, a 2009. évre a 2009. évi költségvetési törvény 40.§-a tartalmazza, míg a 2010. évre a 2010. évi költségvetési törvény fent hivatkozott rendelkezése vonatkozik.

Készfizető kezesség esetén a Ptk. alapján a jogosult az alábbiak szerint választhat:

- igényét csak a főkötelezettel szemben érvényesíti,

- igényét csak a készfizető kezessel szemben érvényesíti,

- igényét mind a főkötelezettel, mind a készfizető kezessel szemben érvényesíti és egyetemleges marasztalásukat kéri,

- mind a főkötelezettet, mind a készfizető kezest perli, de a készfizető kezes marasztalását kevesebb összegre kéri, mint amelyre a kezességi szerződés alapján jogosult lenne.

A 2010. évi költségvetési törvényben a Kötvényekben foglalt fizetési kötelezettségekre biztosított állami kezességvállalás jogszabályi kezességvállalásnak minősül, amely nem jár egyedi kezességvállalási szerződés megkötésével.

2. Az Állami kezességvállalás feltételei és hatálya

A jelen Alaptájékoztató alapján eszközölt Forgalomba hozatalok jogi biztosítékát a 2010. évi költségvetési törvény 61.§-ában foglalt, törvényen alapuló állami készfizető kezesség jelenti.

A 2010. évi költségvetési törvény összegszerűen nem határozza meg ezen kezességvállalás mértékét. A 2010. évi költségvetési törvény 61.§-a és a Kormányrendelet 25.§ (6) bekezdése azonban rögzíti, hogy az állami kezesség esetünkben (i) csak a Kibocsátónak a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében történő Kötvénykibocsátásaiból eredő azon fizetési kötelezettségére terjed ki, (ii) amelyekkel összefüggésben a Kormányrendelet alapján a

Kibocsátó által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mint pénzügyi eszközök elhelyezését az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság végzi, továbbá (iii) a Kötvény kibocsátását is magába foglaló éves finanszírozási tervet a pénzügyminiszter előzetesen jóváhagyta.

Amennyiben a fenti feltételek egyidejűleg nem állnak fenn, akkor a Magyar Állam kezesi kötelezettségének fennállása vitatható.

Az Áht. 33/A.§ (1) bekezdése alapján az Országgyűlés a törvényen alapuló kezességek alapján várható fizetési kötelezettségek (a kezességi szerződésből eredő fizetési kötelezettségek beváltásának) fedezetére a költségvetési törvényben előirányzatot hagy jóvá.

Az állami készfizető kezesség azt jelenti, hogy amennyiben a Kibocsátó a Kötvénykibocsátás alapján vállalt fizetési kötelezettségeit nem teljesíti, a Magyar Állam köteles eljárni annak érdekében, hogy a jogosultak (a Kötvénytulajdonosok) részére a kifizetés megtörténjen. Ennek megfelelően a kezesség kötelezettje a Magyar Állam. A Kibocsátó teljesítésének elmaradása esetén, a készfizető kezesség alapján a Kötvény-tulajdonosok választhatnak, hogy a követelésüket kizárólag a Kibocsátóval szemben, vagy kizárólag a Magyar Állammal szemben, vagy mind a Kibocsátóval, mind a Magyar Állammal szemben érvényesítik, és azok egyetemleges marasztalását kérik. A Kormányrendelet alapján a Kibocsátó rendszeresen köteles tájékoztatni a Magyar Államkincstárt az állami kezesség érvényesítésének valószínűségéről.

Amennyiben a fentiek alapján a Magyar Államot a törvény erejénél fogva érvényes készfizető kezesi kötelezettség terheli, a kezesség teljesítésének megfelelő kimentési ok hiányában való megtagadása illetve késedelme esetén a Ptk. 198.§ (3) bekezdése alapján a szerződésszegés szabályait kell alkalmazni. Ebben az esetben a Ptk. 300-301.§-ai alapján a teljesítés továbbra is követelhető, és a teljesítés elmaradásának időpontjától kezdve a Ptk. szerinti késedelmi kamat jár. Amennyiben a szerződésszegés alapján a kezes fizetési kötelezettsége bíróság által jogerősen megállapítást nyer, a kezest nem mentesítik a fizetési kötelezettség teljesítése alól azok a költségvetésre vonatkozó általános jellegű előírások, amelyek szerint a költségvetés végrehajtása során a kifizetések csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig rendelhetők el, illetve az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettség-vállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható.

Az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V. 5.) Kormányrendelet 8/C. § (2) bekezdése a 2009. június 4-ét követően létrejött jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás esetén a kezesség érvényesítését készfizető kezesség esetében a hitelszerződés lejártát, illetve – amennyiben az korábbi – annak felmondását követő 180 napon belüli határidőre korlátozza, azzal, hogy e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Tekintettel ara, hogy az egyéb, vagyis a nem hitelszerződés alapján vállalt jogszabályi készfizető kezességvállalások beváltásának érvényesítési idejére a 110/2006. (V. 5.) Kormányrendelet semmiféle iránymutatást nem ad, továbbá mivel a

Kötvényekből eredő tartozás tartalmát tekintve szintén hitelviszonyon alapuló tartozás, bár értékpapír formájában, nem egyértelmű, hogy a hitelszerződéseket biztosító jogszabályi készfizető kezességekre előírt 180 napos jogvesztő igényérvényesítési határidő a Kötvények esetében is irányadó-e. Ennek alapján a Kötvénytulajdonosok számára a Kibocsátó esetleges nem teljesítése esetén nyitva álló, az állami készfizető kezesség beváltására vonatkozó határidő nem határozható meg teljesen egyértelműen. Ez az igényérvényesítési határidő a legszigorúbb jogértelmezés szerint a Kötvényeken alapuló fizetési kötelezettségek esedékességét követő 180 napig terjed, míg a legmegengedőbb jogértelmezés szerint az igényérvényesítést határidő nem korlátozza, mivel – a kezesség járulékos jellege folytán – a Kötvényekből fakadó, a Kibocsátóval szembeni követelések el nem évülő jellege miatt a készfizető kezességből származó követelések sem évülnek el.

A Magyar Állammal szembeni végrehajtás részletes szabályainak hiánya tehát még a jogerős bírósági határozat ellenére is bizonytalanná teheti ezen állam által vállalt kötelezettség teljesítésének kikényszeríthetőségét. A fizetésre kötelezés ténye ugyanis ebben az esetben önmagában még nem jelenti a tényleges fizetés kikényszeríthetőségét. A jogszabályon alapuló állami kezességvállalás beváltásának rendjét nem szabályozza részletesen és kielégítő módon egyetlen jogszabály sem. Az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V.5.) Kormányrendelet – bár egyre részletesebb szabályokat tartalmaz a jogszabályon alapuló állami kezességre – továbbra sem szabályozza pontosan a kezesség alapján történő teljesítést. A jogszabályi háttér teljességének hiánya miatt tehát a jogszabályon alapuló állami készfizető kezességvállalás érvényesíthetősége – még megfelelő költségvetési források rendelkezésre állása esetén is – bizonytalan, különösen a kezesség érvényesítésének esetleges feltételeit, menetét és a kapcsolódó határidőket illetően.

3. A Magyar Állam mint készfizető kezes bemutatása

3.1. Áttekintés, jogi forma és politikai berendezkedés bemutatása

A második világháború után Magyarország – a többi kelet-közép-európai országhoz hasonlóan – a szovjet befolyási övezet részévé vált. Az országban négy évtizeden keresztül egypártrendszer volt érvényben, a gazdaságban az állami és szövetkezeti tulajdonon alapuló, központi tervezéses mechanizmus működött. 1989-ben, a régió országai közül elsőként, Magyarországon békés, demokratikus rendszerváltás ment végbe. 1990-ben, 43 év után először, ismét szabad választásokat tartottak, melyen a rendszerváltó pártok elsöprő győzelmet arattak.

Magyarország államformáját tekintve köztársaság – hivatalos elnevezéssel: Magyar Köztársaság, politikai berendezkedését tekintve pedig stabil, többpárti parlamentáris demokrácia, ahol teljesülnek a pluralizmus és a jogállamiság feltételei, érvényesülnek az egyéni és kollektív szabadságjogok. A rendszerváltás óta eltelt közel 20 év során Magyarországon is a modern demokráciákra jellemző politikai váltógazdaság mechanizmusa érvényesült. A 2006. tavaszán lezajlott, az 1989. évi rendszerváltás utáni ötödik szabad országgyűlési választás eredményeként, a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége alkotta koalíció kormányozta az országot, ám 2008. tavaszán a Szabad Demokraták Szövetsége kilépett a koalícióból. 2008. május 5. óta a Magyar Szocialista Párt vezette kisebbségi kormány működik.

3.2. Földrajzi elhelyezkedés

Magyarország Közép-Európában, a Kárpát-medencében fekszik; területe 93 ezer négyzetkilométer, domborzata sík jellegű, éghajlata kontinentális. Hét állam veszi körül: nyugatról Ausztriával, északról Szlovákiával, északkeletről Ukrajnával, keletről Romániával, délről Szerbiával, valamint Horvátországgal, délnyugatról Szlovéniával határos. Magyarország legfontosabb folyója a Duna, mely összeköttetést biztosít a Fekete-tengerrel, egyben – a Duna-Rajna-Majna csatornarendszeren keresztül – folyami szállítási útvonal Nyugat-Európába. Az ország fővárosa – Budapest – a Duna két partján terül el, Magyarország közigazgatási, gazdasági és kulturális központja.

Népesség

Magyarország népessége a 2009. harmadik negyedév végi adatok szerint 10,0 millió fő, ezen belül a főváros lakossága 1,7 millió fő. A Magyarországon élők 97%-a magyarnak vallja magát; jelentősebb cigány, horvát, német, román, szerb, szlovák és szlovén nemzetiségű népesség él az országban.

3.3. A fizetőképességet érintő események

A Magyar Állam a külső avagy belső államadósságon alapuló fizetési kötelezettségét mindig időben és maradéktalanul teljesítette.

3.4. A gazdaság áttekintő bemutatása

Magyarország közepesen fejlett gazdasággal és infrastruktúrával rendelkező, a nyugati államokhoz felzárkózó struktúrájú, a világgazdaságba jelentősen integrált ország. A magyar gazdaság a magántulajdonon és a verseny szabadságán alapuló, tőkés piacgazdasági modellt követ; az államháztartás és a pénzügyi rendszer stabil, jól működik; az állami újraelosztás aránya nemzetközi összehasonlításban közepesnek mondható.

A gazdaság ágazati struktúráját tekintve a legfejlettebb tőkés országokéhoz hasonló tendenciák érvényesülnek. Hazánk ásványkincsekben szegény; nyersanyagokban, energiahordozókban behozatalra szorul, így a világgazdasági integrációba elsősorban a magas hozzáadott értékű, technológia-intenzív tevékenységekkel képes bekapcsolódni.

Az alkalmazásban állók ágazati megoszlása 2009. első három negyedévében

Mezőgazdaság	Ipar*	Tercier szektor
3,3%	30,2%	66,5%

* Építőiparral együtt Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (KSH)

Az iparon belül meghatározó a feldolgozóipar; ezen belül az utóbbi évtizedben a gépek, műszaki, elektronikai cikkek, járművek gyártása fejlődött a leggyorsabban.

A mezőgazdaság jelentősége fokozatosan visszaszoruló annak ellenére, hogy Magyarország rendkívül kedvező talaj- és éghajlati adottságokkal, valamint hosszú, sikeres múltra visszatekintő agrárkultúrával rendelkezik. A mezőgazdaságból az állattenyésztés és a növénytermesztés közel azonos arányban részesül.

A tercier szektor által képviselt hozzáadott érték, valamint az ebben a körben foglalkoztatottak aránya főként az üzleti, informatikai és egyéb piaci szolgáltatások területén

– a legfejlettebb országokhoz hasonlóan – növekvő tendenciát mutat.

3.4.1. A gazdaság szerkezete, a főbb gazdasági ágazatok ismertetése

Ipar és építőipar

Az ipari termelés növekedési üteme viszonylag lassú volt 2001-ben és 2002-ben (3,7% illetve 3,2%), ami jelentős mértékben gyorsult 2003-ban (6,9%), 2004-ben (7,8%), 2005-ben (6,8%), 2006-ban (9,9%) és 2007-ben (7,9%). A dinamika emelkedését elsősorban a gyors ütemben bővülő exportértékesítés eredményezte. 2008-ban – részben a kibontakozó pénzügyi válság hatására – stagnált az ipari termelés; az exportértékesítés 0,1%-kal emelkedett, míg a belföldi értékesítés 0,6%-kal csökkent. 2009. első tizenegy hónapjában azonban 19,1%-kal esett vissza az ipari termelés volumene 2008. azonos időszakához viszonyítva. 2009. első tizenegy hónapjában az ipari export 20,5%-kal zuhant, míg a belföldi értékesítés 12,6%-kal visszaesett, az ipari termelés körülbelül fele exportra kerül.

Az országos építőipari termelés a 2005. évi jelentős mértékű (14,1%-os) emelkedéssel szemben 2006-ban 0,5%-kal mérséklődött, míg 2007-ben 14,5%-kal, 2008-ban 3,7%-kal visszaesett. A termelés 2009. első tizenegy hónapjában 4,0%-kal csökkent. A visszaesést elsősorban a lakásépítési aktivitás jelentős visszaesése, amit részben ellensúlyozott az állami infrastrukturális beruházások emelkedése.

Mezőgazdaság

A 2007. évi mezőgazdaság hozzáadott érték 11%-kal elmaradt az előző évitől, szemben a 2008. évi 27%-os emelkedéssel. Az ágazat teljes kibocsátásának értékéből 60%-os a növénytermesztés, 32%-os az állattenyésztés, és 8%-os a mezőgazdasági szolgáltatások és nem elválasztható a másodlagos tevékenységek súlya. Az aszály miatt 2007-ben 9,6 millió tonna, 2008-ban viszont az igen kedvező időjárás miatt az eddig mért legmagasabb mennyiség, 16,9 millió tonna gabona termett. 2009-ben 13,5 millió tonna gabona termett, ami 20%-kal alacsonyabb a 2008. évinél. A szarvasmarha-állomány 2007. decembere óta 700 ezer darab körül ingadozik, 2009. júniusának elején 703 ezer darab volt a szarvasmarha- állomány szemben a 2008. december eleji 701 ezer darabbal. A sertésállomány ezzel szemben csökkent, 2009. júniusának elején 3,2 millió darab volt a sertésállomány szemben a 2008. december eleji 3,4 millió darabbal.

Szolgáltatások

A szolgáltatások bruttó hozzáadott-értéke 2008. során 1,8%-kal visszaesett, szemben a 2005. és 2006. évi 4,3%-os, illetve a 2007. évi 0,6%-os bővüléssel. 2009. első három negyedévében a szolgáltatások hozzáadott értéke nagyobb mértékben, 2,5%-kal esett vissza. Az első negyedévben 2,0%-kal, a második és harmadik negyedévben ennél nagyobb mértékben, 2,8%-kal, illetve 2,6%-kal esett vissza a szektor hozzáadott értéke az előző év azonos időszakához képest.

3.4.2. A bruttó hazai termék ágazatok szerinti bontásban

Az alábbi táblázat mutatja be Magyarország bruttó hazai termékét folyó árakon számítva gazdasági ágazatok szerinti bontásban.

Időszak	Mezőgazdaság és halászat	Ipar összesen	Ebből feldolgozóipar	Építőipar	Szolgáltatások összesen	Ebből					Megtermelt GDP összesen (piaci beszerzési áron)
Időszak	Mezőgazdaság és halászat	Ipar összesen	Ebből feldolgozóipar	Építőipar	Szolgáltatások összesen	kereskedelem, javítás, szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás	szállítás, raktározás, posta és távközlés	pénzügyi tevékenység, ingatlanügylete k, gazdasági szolgáltatás	közigazgatás, oktatás, egészségügyi, szociális ellátás	egyéb közösségi, személyi szolgáltatás	Megtermelt GDP összesen (piaci beszerzési áron)
2000. I. n.év	115 103	703 787	582 481	85 622	1 592 308	269 773	226 926	528 382	457 934	109 294	2 967 026
II. n.év	152 212	724 344	623 545	133 190	1 776 498	339 593	251 721	576 199	485 998	122 988	3 280 263
III. n.év	204 254	778 934	683 393	161 413	1 797 823	356 564	242 225	587 570	484 815	126 649	3 445 705
IV. n.év	146 298	839 962	736 879	192 987	1 975 208	377 644	233 906	645 670	588 398	129 590	3 652 307
2000. év	617 867	3 047 027	2 000 000	000 212	7 141 837	1 343 573	954 778	2 337 821	2 017 144	488 521	13 345 301
2001. I. n.év	117 362	850 379	738 631	101 568	1 867 577	348 128	255 368	612 448	521 583	130 049	3 405 471
II. n.év	222 833	844 183	748 668	157 698	2 000 000	000 382	271 076	679 281	564 904	147 141	3 872 878
III. n.év	000 000	000 523	720 959	188 922	2 128 346	461 596	272 443	681 398	559 277	153 632	3 927 816
IV. n.év	138 580	874 907	750 446	207 079	2 361 968	483 164	275 103	752 556	694 202	156 944	4 082 583
2001. év	691 719	3 387 993	2 958 704	655 267	8 458 674	1 731 270	1 073 989	2 725 684	2 339 966	587 765	15 288 748
2002. I. n.év	137 252	893 053	766 281	128 922	2 236 143	413 199	280 256	733 456	649 954	159 277	3 937 304
II. n.év	200 056	901 661	794 077	192 265	2 409 882	495 834	297 163	802 788	640 316	173 781	4 268 309
III. n.év	200 817	927 278	822 269	220 951	2 415 968	520 686	305 120	782 538	639 036	168 589	4 381 162
IV. n.év	150 387	958 938	828 839	230 319	2 708 388	535 304	302 138	853 231	842 414	175 301	4 632 663
2002. év	688 512	3 680 930	3 211 466	772 456	9 770 381	1 965 023	1 184 677	3 172 013	2 771 720	676 948	17 219 439
2003. I. n.év	106 159	909 339	788 710	104 557	2 426 795	429 160	290 111	758 244	790 602	158 678	4 108 050
II. n.év	228 497	942 972	826 430	196 446	2 629 210	524 729	314 499	856 249	751 939	181 794	4 633 183
III. n.év	208 907	1 023 690	910 046	221 557	2 641 199	539 622	323 436	839 938	760 430	177 772	4 786 610
IV. n.év	147 762	1 146 741	998 445	242 360	2 933 618	566 784	335 199	941 994	898 416	191 225	5 287 151
2003. év	691 325	4 022 742	3 523 631	764 919	10 630 822	2 060 296	1 263 245	3 396 425	3 201 387	709 469	18 814 994
2004. I. n.év	122 328	1 098 666	936 012	127 868	2 551 482	465 527	325 496	816 372	772 342	171 745	4 691 952
II. n.év	321 860	1 082 197	944 406	209 581	2 904 089	559 080	359 296	929 821	859 655	196 237	5 276 351
III. n.év	263 871	1 145 665	1 000 000	000 759	2 906 623	583 681	349 081	925 760	854 222	193 879	5 289 522
IV. n.év	147 720	1 220 657	1 076 207	275 202	3 123 558	613 642	363 918	1 063 710	876 665	205 623	5 545 972
2004. év	855 778	4 547 185	3 971 197	852 410	11 485 752	2 221 929	1 397 792	3 735 663	3 362 884	767 484	20 803 797
2005. I. n.év	131 308	1 119 446	948 355	129 253	2 808 911	484 140	339 270	916 348	875 692	193 461	4 767 393
II. n.év	211 236	1 192 463	1 050 871	219 973	3 053 667	574 362	373 529	1 000 000	000 005	199 577	5 489 919
III. n.év	262 626	1 187 342	1 058 889	264 991	3 000 000	000 995	365 531	1 036 531	834 654	224 282	5 648 411
IV. n.év	186 267	1 278 879	1 141 790	294 295	3 430 828	650 851	380 107	1 170 439	1 008 537	220 894	6 082 864
2005. év	791 437	4 778 130	4 199 905	908 511	12 351 400	2 306 348	1 458 437	4 153 513	3 594 888	838 214	21 988 587
2006. I. n.év	105 817	1 232 569	1 076 314	146 574	3 039 372	532 779	363 458	1 025 248	916 812	201 076	5 149 163
II. n.év	218 179	1 278 614	1 161 475	221 110	3 356 919	647 716	402 667	1 146 491	934 905	225 140	5 952 274
III. n.év	315 319	1 322 423	1 000 000	000 714	3 362 536	674 712	402 798	1 160 864	893 964	230 197	6 163 075
IV. n.év	184 070	1 400 897	1 220 782	316 865	3 726 304	726 168	412 588	1 294 782	1 047 526	245 240	6 490 974
2006. év	823 385	5 234 503	4 676 725	967 263	13 485 132	2 581 376	1 581 511	4 627 385	3 793 207	901 653	23 755 487
2007. I. n.év	92 787	1 376 825	1 197 313	174 487	3 239 195	602 033	412 651	1 067 197	943 253	214 061	5 720 281
II. n.év	237 376	1 341 597	1 189 232	252 303	3 562 343	721 790	456 810	1 199 763	933 615	250 364	6 292 085
III. n.év	325 911	1 311 462	1 180 721	281 783	3 629 759	726 016	453 412	1 229 252	959 979	261 100	6 469 857
IV. n.év	208 235	1 450 522	1 263 140	297 201	3 974 180	823 068	459 219	1 393 283	1 019 244	279 366	6 925 858
2007. év	864 309	5 480 406	4 830 406	1 005 774	14 405 477	2 872 907	1 782 092	4 889 496	3 856 091	1 004 891	25 408 080
2008. I. n.év	149 009	1 473 835	1 271 523	160 288	3 471 448	641 814	450 013	1 168 503	987 148	223 970	6 196 354
II. n.év	254 303	1 391 424	1 216 129	258 301	3 760 745	755 816	474 643	1 239 705	1 030 390	260 191	6 628 121
III. n.év	333 778	1 258 228	1 139 381	289 603	3 710 808	754 581	469 349	1 248 455	974 618	263 806	6 597 301
IV. n.év	237 087	1 419 156	1 218 078	336 563	4 108 877	850 176	489 341	1 391 655	1 087 354	290 351	7 121 476
2008. év	974 177	5 542 643	4 845 111	1 044 754	15 051 878	3 002 387	1 883 346	5 048 317	4 079 510	1 038 318	26 543 252
2009. I. n.év	104 982	1 393 620	1 168 931	160 217	3 445 305	604 025	440 301	1 186 458	985 996	228 525	5 948 565
II. n.év	145 556	1 343 603	1 154 175	279 833	3 697 017	742 032	466 076	1 229 520	984 222	275 167	6 432 929
III. n.év	213 137	1 311 717	1 138 796	293 000	3 700 912	696 507	460 198	1 326 806	947 328	270 073	6 535 295
I-III. n.év	463 675	4 048 940	3 461 901	733 051	10 843 235	2 042 564	1 366 575	3 742 784	2 917 546	773 765	18 916 789

Forrás: KSH

3.4.3. Makrogazdasági pálya

A sikeres mikroszintű alkalmazkodást a 90-es évek közepén makrogazdasági kiigazítás (fiskális restrikció, árfolyam-leértékelés) követte; mindezek eredményeként a magyar gazdaság 1996-tól robusztus növekedési pályára állt, melyet különösen 2002-től fiskális expanzió is alátámasztott. A növekedési pálya azonban 2007 második felében megtört, elsősorban a globális pénzpiaci válság, majd a nyomában 2008-ban kibontakozó világgazdasági válság miatt. Ezek a hatások felerősítették a magyar gazdaság növekedési problémáit, melyek főként a versenyképesség romlásából, az adóterhelés magas szintjéből, az ország adósságállományának gyors növekedéséből fakadnak. 2006 második felétől a költségvetési politikát – a korábbi túlköltekezések után – kiigazítási programok végrehajtása és a költségvetési egyensúly javítása jellemezte. A külső és belső tényezők hatására a magyar gazdaság növekedési kilátásai 2008-2009-ben komolyan romlottak.

Összefoglaló makrogazdasági adatok:

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008*

2009 I*

2009 II*

2009

III*

GDP növekedési üteme (munkanaphatástól megtisztítva)

4,3%

4,4%

4,2%

4,6%

3,7%

4,1%

1,0%

0,4%

-6,1%

-7,4%

-7,1%

ipari termelés növekedési üteme

3,7%

3,2%

6,9%

7,8%

6,8%

9,9%

7,9%

0,0%

n/a

- 19,1%**

ipari export növekedési üteme

8,8%

5,8%

11,7%

15,1%

11,5%

14,3%

15,5%

0,1%

n/a

- 21,5%**

folyó fizetési mérleg egyenlege/GDP

-6,0%

-7,0%

-8,0%

-8,3%

-7,2%

-7,5%

-6,8%

-7,2%

-0,6%++

-0,1%++

0,6%++

államháztartás GFS-egyenlege / GDP

-2,9%

-9,8%

-5,8%

-6,4%

-4,9%

-9,3%

-5,4%

-3,4%

-9,5%

-3,9%

-3,7%

a központi költségvetés bruttó adóssága / GDP

50,5%

53,6%

56,3%

55,7%

58,1%

61,8%

61,3%

68,2%

79,6%+

72,7%+

73,8%+

inflációs ráta (éves átlagos ütem)

9,2%

5,3%

4,7%

6,8%

3,6%

3,9%

8,0%

6,1%

n/a

munkanélküliségi ráta

5,7%

5,8%

5,9%

6,1%

7,2%

7,5%

7,4%

7,8%

9,7%

9,6%

10,3%

reálkeresetek növekedési üteme

6,4%

13,6%

9,2%

-1,1%

6,3%

3,6%

-4,6%

-0,8%

n/a

-2,4%**

Forrás: KSH, Magyar Nemzeti Bank (MNB), Pénzügyminisztérium (PM), ÁKK Zrt.

* előzetes adatok

** 2009. január-novemberi adatok

*** év elejétől kumulált adatok

+ 2009. évi várt GDP-vel számított adatok

++ 2009. évi várt GDP-vel számított év elejétől kumulált adatok

A bruttó hazai össztermék 2001. és 2006. között átlagosan 4,2%-os ütemben bővült. Az ipari termelés hozzáadott értékének dinamikája 3,7%-os volt; az export-teljesítmény igen magas, 10,5%-os éves átlagos ütemben növekedett. A gazdasági növekedés az Euró-zónához viszonyítva erősnek volt mondható, ám 2007 során jelentősen lassult a dinamika. 2007. folyamán – részben a költségvetési megszorítási intézkedések hatására – gyakorlatilag stagnált a belföldi felhasználás, ami csökkentette a GDP lendületét. Bár a gyors ütemben (2007. egészét tekintve 16,2%-kal) bővülő export részben ellensúlyozta e hatást, a GDP dinamikája a 2007. év egészét tekintve 1,0%-ra - lassult a 2006. évi 4,0%-os értékről. A viszonylag alacsony növekedés 2008. első három negyedévében is folytatódott, a GDP dinamikája 1,4% és 2,2% között alakult ezen időszakban. 2008. utolsó negyedévében 2,5%- kal csökkent a GDP az előző év azonos negyedévéhez képest. Bár a bruttó állóeszköz- felhalmozás kis mértékben – 0,4%-kal – emelkedett, a teljes fogyasztás 5,1%-kal csökkent, így a belföldi felhasználás 2,4%-kal visszaesett. A behozatal 6,1%-os visszaesése nem maradt el jelentősen a kivitel 6,2%-os csökkenésétől, így a külső kereslet nem volt képes ellensúlyozni a belső kereslet visszaesését. A végső fogyasztás 6,2%-kal esett vissza 2009. első három negyedévében, a bruttó állóeszköz-felhalmozás 5,7%-kal csökkent, a belföldi felhasználás – többek közt az erőteljes készletleépítés hatására – 12,7%-kal zuhant. Az export 2009. első három negyedévében 12,9%-kal esett vissza, ám az import ennél nagyobb mértékben, 19,6%-kal csökkent. A jelentős mértékű kiviteli többlet így kissé mérsékelte a belső kereslet zuhanását, s a GDP 7,1%-kal csökkent 2009. első három negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva.

3.4.4. Infláció

Az 1995-ben végrehajtott makrogazdasági kiigazítást követően az új monetáris rezsim hosszú távú stratégiai célul tűzte az infláció leszorítását. A következetes, több kormányzati cikluson átívelő dezinflációs politika eredményeként az áremelkedés éves üteme az 1995. végi 28%- ról – ingadozásokkal tarkítva – 2006. tavaszára 2,3%-ra csökkent, majd 2007 tavaszára 9,0%- ra emelkedett elsősorban a növekvő üzemanyag- és élelmiszerárak, valamint a fiskális kiigazítás részeként megvalósuló adóemelések, hatósági áremelések és csökkenő kormányzati

ártámogatások következtében. 2009. tavaszáig – részben a belső kereslet gyengélkedése miatt

– 2,9%-ra csökkent az infláció mértéke, azóta azonban – 2009. végére 5,6%-ra – emelkedett, elsősorban a növekvő üzemanyag- és élelmiszerárak, valamint a fiskális kiigazítás részeként megvalósuló adóemelések és hatósági áremelések, valamint a jövedéki adó emelése következtében.

Az infláció alakulása

35%

30%

12 havi inflációs ráta

25%

20%

15%

10%

95. jan

96. jan

97. jan

98. jan

99. jan

00. jan

01. jan

02. jan

03. jan

04. jan

05. jan

06. jan

07. jan

08. jan

09. jan

Forrás: KSH

Az MNB inflációs célkitűzése 2010. év egészére és azt követő időszakokra 3%. A jegybank 2009. évi inflációs célja nem teljesült elsősorban a bejelentett kormányzati intézkedések (ÁFA- és hatósági áremelések, jövedéki adó emelése stb.) egyszeri hatása, valamint a világszerte magas olaj-, és emelkedő élelmiszerárak hatása miatt. 2009. év átlagát tekintve a 12 havi inflációs ráta 4,2%-ot ért el, ami meghaladja a jegybank 3%-os inflációs célját. A jegybank hosszabb távú inflációs célja – a 2009-es egyszeri hatások kiesése után – a jelenlegi jegybanki inflációs előrejelzések szerint – 2011-ben teljesülhet.

3.4.5. Kamatok

A hosszú kamatok konvergenciája 2003. közepéig jó ütemben haladt előre. A 10 éves magyar állampapír-piaci hozamszint a 2000-ben tapasztalt, 8% és 10% között ingadozó értékről – ingadozásokkal kísérve – 2005. közepére 5,4% körüli szintre süllyedt. 2005. szeptembertől azonban a hosszú hozamok jelentős mértékben megemelkedtek, és 2006. közepére 7,9%-ot értek el. Ezt követően 2007. közepéig ismét csökkenni kezdtek a hosszú hozamok, így 2007. közepére 6,6%-ra mérséklődtek. 2007. második felében azonban a globális tőkepiaci turbulenciák kialakulása után ismét megemelkedtek a hosszú hozamok. 2008. őszén a globális tőkepiaci válság mélyülését követően ismét jelentősen megemelkedtek a hozamok, a 10 éves magyar állampapír-piaci hozamszint 10% fölé is került, majd az év végén 8%-os szint felett zárt. 2009. tavaszán világszerte drasztikusan csökkent a likviditás az állampapír- piacokon, aminek hatására Magyarországon is jelentősen lecsökkent a forgalom az állampapír-piacokon és emelkedtek a hosszú hozamok. Az év további részében azonban a globális tőkepiaci turbulenciák mérséklődése, továbbá a kormányzati stabilizációs intézkedések hatására 7% közelébe csökkent a 10 éves magyar állampapír-piaci hozamszint, majd az év végére 8% közelébe emelkedett.

A hosszú kamatszint alakulása

13,0%

12,0%

10 éves referencia-xxxxx

11,0%

10,0%

9,0%

8,0%

7,0%

6,0%

5,0%

00. 01. 02. 03. 04. 05. 06. 07. 08. 09. 10.

xxx xxx xxx xxx xxx xxx xxx xxx xxx xxx xxx

Forrás: ÁKK Zrt.

2003. közepéig a kamatok hosszú távú csökkenését egyaránt támogatta a dezinflációs pálya, a magyar szuverén kockázati felár lemorzsolódása, valamint a hazánk EMU-csatlakozását beárazó piaci várakozások. 2003. második felétől azonban az újra emelkedő infláció, az EMU-csatlakozás későbbre tolódása és a hazai pénzügyi piacok 2003. évi turbulenciái miatt a hosszú hozamok emelkedésének lehettünk tanúi. A jegybank 2003 júniusától novemberéig összesen 6 százalékpontos kamatemeléssel reagált. 2004-ben az MNB megkezdte a kiugrónak számító hazai kamatszint mérséklésé: óvatos lépésekben 2004. elejétől 2005. őszéig összesen 6,5 százalékponttal csökkentette az irányadó kamat mértékét. A kamatcsökkentést támogatta az újból beinduló dezinfláció, valamint az alacsony globális kamatszintek által alátámasztott kedvező nemzetközi befektetői hangulat is. 2005. őszétől azonban a nemzetközi kamatkörnyezet megváltozása és a kedvezőtlen hazai költségvetési helyzet miatt megakadt a hozamcsökkenés. A jegybank ettől kezdve csak szinten tartotta az irányadó kamatlábat. 2006. júniusában a választások és az új kormány megalakulása, valamint az „Új egyensúly” program közzététele után a befektetők első reakciói nem voltak kedvezőek, és a forint komoly gyengülésbe kezdett, miközben az inflációs kilátások is romlottak. A jegybank – részben ezen belső, részben nemzetközi hatások miatt – összesen 200 bázisponttal megemelte az alapkamatot. Mindezek hatására a hosszú hozamok újból emelkedni kezdtek. A fiskális kiigazító lépések hatására javuló makrogazdasági mutatók, valamint a 2007. tavaszán 9%-on tetőző infláció csökkenésével, valamint az inflációs kockázatok mérséklődésével a jegybank 2007. közepén 25 bázisponttal, majd 2007. őszén újabb 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot. 2008. tavaszán azonban világszerte jelentős mértékben visszaesett a likviditás az állampapír-piacokon, s a magyar forint állampapír-piacon is szünetelt a kereskedés. A jegybank 2008. áprilisában két alkalommal, 50 és 25 bázisponttal, majd 2008. májusában újabb 25 bázisponttal megemelte az alapkamatot. 2008. őszén a globális tőkepiaci válság mélyülését követően a jegybank 300 bázisponttal, 11,50%-ra emelte az alapkamatot. Az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank pénzügyi segítségnyújtásának bejelentését követően azonban jelentős mértékben stabilizálódott a magyar tőkepiaci helyzet. 2008. novemberében 50 bázisponttal, majd 2008. decemberében további két alkalommal 50-50 bázisponttal, 2008. végére 10,0%-ra csökkentette a jegybank az alapkamatot. 2009. tavaszán lecsökkent a likviditás az állampapír-

piacon, azonban az év további részében enyhült a likviditáshiány. Emellett – részben a kormányzati stabilizációs intézkedések hatására – jelentős mértékben javultak Magyarország külső és belső egyensúlyi mutatói. Az inflációs és reálgazdasági kilátásokat, valamint az országgal szembeni kockázati megítélést mérlegelve a jegybank Monetáris Tanácsa 2009. januárjában 50 bázisponttal, júliusában 100 bázisponttal, augusztusban, szeptemberben, októberben és novemberben 50-50 bázisponttal csökkentette a jegybanki alapkamatot. 2009. decemberében egy 25 bázispontos kamatcsökkentésre került sor, így 2009. év végére 6,25%- ra mérséklődött a jegybanki alapkamat szintje.

A fenti folyamatok következtében a 10 éves euró referenciahozam feletti forintfelár 1999-től kezdve 650 bázispontról 2003. közepére 200 bázispontra csökkent, 2004. őszére 400 bázispontig emelkedett. Ezt követően 2005. őszére 230 bázispontig csökkent, majd 2006. közepére 400 bázispontra emelkedett, ezután 2007. közepére 200 bázispontra mérséklődött. A fejlett tőkepiaci turbulenciák idején ismét emelkedett, 2008. végén a 10 éves Euró referenciahozam feletti forintfelár 530 bázispontra emelkedett. 2009. tavaszán az állampapír- piaci likviditás drasztikus visszaesésekor 950 bázispont fölé emelkedett, azonban a globális pénzpiaci válság enyhülésével az év további részében a 10 éves euró referenciahozam feletti forintfelár 460 bázispontra csökkent.

A rövid hozamok pályája ugyancsak csökkenő volt 2003. elejéig, majd mozgásuk a jegybanki alapkamat változását követte. 2004. tavaszától a jegybanki kamatcsökkentések mellett a rövid oldali hozamok is zuhanni kezdtek. A jegybanki alapkamat szinten tartása idején a rövid hozamok is stagnáltak, majd a jegybanki kamatemelésekkel egyidőben 2006. közepétől 2006. őszéig 8 százalék fölé emelkedtek, majd csökkenni kezdtek. A fiskális kiigazítás mellett a kedvező nemzetközi kamatkörnyezetnek (magas kockázatvállalási hajlandóság, történelmi minimumra kerülő fejlődő piaci felár) is lényeges szerepe volt a 2006. végi hozamcsökkenésben. 2007. őszére 7,25%-ig mérséklődtek a rövid hozamok, ám a globális tőkepiaci turbulenciák miatt megemelkedett piaci bizonytalanság és a kedvezőtlen hazai pénzpiaci folyamatok miatt monetáris szigorításra került sor, így 2008. közepére a rövid hozamok 9,0% közelébe emelkedtek. 2008. őszén a globális tőkepiaci válság mélyülését követően a rövid hozamok 12,0% közelébe emelkedtek, majd Az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank pénzügyi segítségnyújtásának bejelentését követően 2008. végére ismét 9,0% közelébe mérséklődtek. 2009. tavaszán az állampapír-piaci likviditás visszaesésekor a rövid hozamok a jegybanki alapkamat-szintet meghaladva 10% fölé emelkedtek. 2009. hátralévő részében azonban a globális tőkepiacok stabilizálódása, és Magyarország külső és belső egyensúlyi mutatóinak jelentős mértékű javulása mellett a jegybanki alapkamat alakulását ekkor szorosan követve 6,0% közelébe csökkentek a rövid hozamok.

A rövid kamatok alakulása

16%

3 hónapos referencia-hozam

14%

jegybanki irányadó kamatláb

12%

10%

00. 01. 02. 03. 04. 05. 06. 07. 08. 09. 10.

xxx xxx xxx xxx xxx xxx xxx xxx xxx xxx xxx

Forrás: ÁKK Zrt., MNB

3.4.6. A gazdasági átalakulás eredményei

Az 1989-90-es politikai fordulatot Magyarországon radikális gazdasági rendszerváltás követte, ennek során a szocialista berendezkedésű országból az évtized második felére a magántulajdonon alapuló, versenyképes piacgazdaság jött létre. A jogi és intézményi keretek kiépítése, a piaci versenyfeltételek létrejötte, a hazai magánvállalkozói tevékenység felélénkülése, a külföldi és multinacionális vállalatok magyarországi betelepülése eredményeként a magyar gazdaságban az évtized közepére sikeres szerkezeti átalakulás ment végbe. Versenyképes ágazatok fejlődtek ki, piacképes termékeket előállító kapacitások jöttek létre, így Magyarország adottságai szerint bekapcsolódhatott a világgazdasági integrációba. Jelenleg az export több, mint ¾-e a kibővült Európai Unió térségébe irányul.

3.5. A politikai és kormányzati rendszer általános ismertetése

Alkotmány

1989. október 23-án került sor Magyarországon a köztársaság kikiáltására, az állam elnevezése Magyar Népköztársaságról Magyar Köztársaságra változott, az Alkotmány jelentős mértékben módosításra került.

Köztársasági elnök

Magyarország államfője a köztársasági elnök, akit az Országgyűlés választ 5 éves időtartamra. Köztársasági elnökké választható az országgyűlési képviselő is, azonban e két tisztség nem tölthető be egyszerre. A köztársasági elnököt egyszer lehet újraválasztani. A jelenlegi köztársasági elnök Xxxxxx Xxxxxx, aki 2005. augusztus 5-én foglalta el a köztársasági elnöki széket. A köztársasági elnök jogköre korlátozott. A köztársasági elnök legtöbb intézkedésének érvényességéhez miniszterelnöki, vagy a megfelelő miniszteri ellenjegyzés szükséges.

Kormány

Magyarországon a miniszterelnök és a miniszterek együtt képezik a kormányt. Az Országgyűlés a miniszterelnök választásáról és a kormány programjának elfogadásáról egyidejűleg, egyszerű többséggel dönt. A jelenlegi miniszterelnök Xxxxxx Xxxxxx, akit a Parlament 2009. április 14-én választott meg; 2009. április 16-án tette le a hivatali esküt a jelenlegi kisebbségi kormány miniszterelnökeként Xxxxxx Xxxxxx. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. Jelenleg a miniszterelnök mellett 15 miniszterből áll a kormány. A kormány a Magyar Köztársaság legfőbb végrehajtó szerve.

Országgyőlés

Az egykamarás Magyar Országgyűlés az ország legfőbb törvényhozó testülete. Az Országgyűlés választja a köztársasági elnököt, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt.

Az Országgyűlés tagjait országos közvetlen választás során négyévente választják részben listás, részben egyéni választás során. A legutóbbi általános országgyűlési képviselő választásokra 2006. áprilisában került sor.

Bírói testület

A magyar bírói testület a Legfelsőbb Bíróságból, az ítélőtáblákból, a megyei bíróságokból, a fővárosi bíróságból, a helyi és munkaügyi bíróságokból áll. A Legfelsőbb Bíróság a bíróságok számára kötelező jogegységi határozatokat hozhat, így biztosítva az igazságszolgáltatás egységességét. A bírók függetlenek. A Legfelsőbb Bíróság elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja meg. A többi bírát a köztársasági elnök nevezi ki, és tisztségükből a törvényben meghatározott esetekben, a törvényben előírt eljárás lefolytatása alapján mozdíthatóak el.

Az Alkotmánybíróság elkülönül a bírói testület többi tagjától; a törvénykezés alkotmányos kontrollját biztosítja, és egyéb, külön törvényben meghatározott feladatai vannak. Az Alkotmánybíróság megsemmisíthet bármely jogszabályt, amennyiben azt az Alkotmánnyal ellentétesnek találja. Bármely állampolgár az Alkotmánybírósághoz fordulhat. Az Országgyűlés 9 évre választja az Alkotmánybíróság összesen 11 tagját.

Helyi önkormányzatok

Magyarország több kisebb közigazgatási egységre (megyék és a főváros, megyei jogú városok, városok és helységek) tagolódik. A helyi önkormányzatok autonómok, demokratikusan intézik a helyi ügyeket, és (meghatározott kereteken belül) helyi adókat vethetnek ki. Az alkotmány garantálja alapvető jogaikat, a helyi önkormányzatok rendelet alkotására jogosultak, az azonban nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal. A helyi önkormányzatok képviselő testületének tagjait 4 évre választják.

Magyarország és az Európai Unió

Az Európai Közösség 1990. áprilisában felajánlotta a rendszerváltásban élen járó volt szocialista államoknak a társulás lehetőségét. Magyarországgal még abban az évben megkezdődtek a tárgyalások, és 1993-ban életbe lépett az ún. Társulási Szerződés.

Az Európai Unió 1993. nyarán kimondta, hogy kész tagjai közé fogadni mindazon közép- és kelet-európai államokat, melyek megfelelnek az ún. ’koppenhágai kritériumoknak’, azaz

– stabil demokratikus intézményrendszerrel bírnak;

– teljesítik a jogállamiság feltételeit;

– biztosítják és védik az egyéni és kollektív szabadságjogokat, kisebbségi jogokat;

– működő és versenyképes piacgazdasággal bírnak;

– képesek a tagsággal járó kötelezettségek teljesítésére, a politikai, gazdasági és monetáris unió vívmányainak, az ezeket rögzítő uniós joganyag átvételére.

Hazánk 1994. áprilisában nyújtotta be felvételi kérelmét az Európai Unióhoz; az azóta eltelt másfél évtized során a magyar közéleti gondolkodás és cselekvés több kormányzati cikluson átívelő, stratégiai célját képezte az uniós csatlakozás, illetve az azt lehetővé tevő gazdasági, jogi és közigazgatási harmonizációs erőfeszítések megtétele.

A csatlakozási tárgyalások 1998-ban kezdődtek meg. Az 5 éven át tartó tárgyalási folyamat jó ütemben haladt, és sikerrel zárult; 2002. december 13-án, a koppenhágai csúcsértekezleten 10 kelet-közép- és dél-európai állam, közöttük Magyarország hivatalos meghívást kapott az Európai Unióba. 2002. december 17-én az Országgyűlés elfogadta az Európai Uniós tagsághoz szükséges alkotmánymódosítást, a 2003. április 12-én megtartott ügydöntő referendumon pedig a résztvevők nagy többsége (84%) a csatlakozás támogatása mellett szavazott. 2003. április 16-án, az Európai Unió athéni csúcsértekezletén a magyar kormányfő aláírta a csatlakozási szerződést. A 15 akkori Európai Uniós tagállam jóváhagyta a bővítési szerződést, így Magyarország 2004. május 1-jétől az Európai Unió teljes jogú tagjává vált. 2007. végén Magyarország csatlakozott a Schengeni övezethez is.

3.6. Államháztartás és kereskedelem

3.6.1. Az államháztartás általános bemutatása; adó- és költségvetési rendszerek

Az államháztartás GFS1 szerinti hiánya az utóbbi 7 évben a GDP 3-10%-át tette ki. 2002. és 2006. között jelentős mértékű volt az állami túlköltekezés. A kormány jelentős mértékű fiskális kiigazítást hajtott végre 2006. augusztusától. A GDP-arányos GFS szerinti államháztartási deficit 2006-ban – a stabilizációs intézkedések első hatásaival együtt is – 9,2%-ot tett ki. 2007-ben azonban jelentős mértékben csökkent az államháztartási hiány, s a GDP-arányos GFS szerinti államháztartási deficit 5,4%-ot tett ki. 2008-ban a GFS szerinti hiány a GDP 3,4%-át tette ki. 2008-ban – előzetes adatok szerint – a GFS szerinti hiány a GDP 3,8%-át tette ki.

Az alábbi táblázat az államháztartás egyenlegét* mutatja a GDP arányában.

	1999	2000	2001	2002	2003	2004	2005	2006	2007	2008	2009**
ESA2	5,5%	2,9%	4,1%	9,0%	7,2%	6,5%	7,8%	9,2%	4,9%	3,8%	3,8%
GFS	3,7%	3,5%	2,9%	9,8%	5,8%	6,5%	4,9%	9,2%	5,4%	3,4%	3,8%

Forrás: PM

1 General Finance Statistics, az IMF pénzforgalmi szemléletű módszertana az államháztartási hiány számbavételére.

* privatizációs bevételek nélkül számított egyenleg

** várt 2009. évi GDP-vel kalkulált, helyi önkormányzatokkal együtt számított előzetes adat

A kormány gazdaságpolitikájának kiemelt célja az államháztartási hiány csökkentése. Ez a legutóbbi Konvergencia Program2 szerint 2008-ra 3,4%-os, 2009-re 2,6%-os, 2010-re 2,5%- os, 2011-re 2,2%-os GDP-arányos eredményszemléletű deficit-előirányzatot jelent. A maastrichti adósságráta jelenleg magasabb, mint a maastrichti kritériumot jelentő 60%, s a Konvergencia Programban ennek csökkentését irányozza elő 2009-et követően a Kormány.

A központi költségvetés bruttó GDP arányos adóssága 1996-tól kezdődően 5 év alatt 71,5%- ról 50,5%-ra csökkent, köszönhetően a fegyelmezett költségvetési politikának, a törlesztésre fordított nagy összegű privatizációs bevételeknek és a gyors gazdasági növekedésnek. A 2002-es és 2003-as magas költségvetési hiány miatt a mutató 2 év alatt 5,8 százalékponttal 56,3%-ra ugrott, 2004. végére 0,6 százalékponttal 55,7%-ra csökkent. 2005. végére 2,3 százalékponttal 58,1%-ra, ezután 2006. végére további 3,8 százalékponttal 61,9%-ra nőtt, majd 2007-re 0,6 százalékponttal 61,3%-ra mérséklődött. 2008. végére – részben az IMF-től és az EU-tól történt hitellehívások következtében – 6,9 százalékponttal 68,2%-ra nőtt. 2009. évi várt GDP-vel számítva a ráta előzetes adatok alapján 2009. végére 3,2 százalékponttal 71,4%-ra emelkedett.

A magyar államháztartás négy fő alrendszerre tagolódik: a központi költségvetésre, az elkülönített állami alapokra, a társadalombiztosítási alapokra és a helyi önkormányzatokra. Az alábbi táblázat mutatja be az alrendszerek GFS szerinti bevételeit és kiadásait.

	2004	2005	2006	2007	2008	2009*
	milliárd forint
Bevételek	8 197,1	9 502,2	10 467,1	11 612,9	12 572,7	12 096,7
Kiadások	9 525,0	10 570,0	12 666,1	12 974,3	13 466,4	13 089,2
Hiány	1 327,9	1 067,6	2 199,0	1 361,4	893,7	992,6

*előzetes adat

2 Lásd részletesen EMU-konvergencia cím alatt a 74. oldalon.

A következő táblázat a központi költségvetés bevételeit és egyenlegét mutatja millió forintban.

	2001	2002	2003	2004	2005	2006	2007	2008	2009
	Tény	Tény	Tény	Tény	Tény	Tény	Tény	Tény	Előzetes
	(milliárd forint)
Bevételek
Gazdálkodó szervezetek befizetései
Társasági adó (pénzintézetekkel)	351,9	396,6	413,7	448,7	465,6	555,0	700,3	699,9	597,2
Bányajáradék	13,7	14,7	17,8	19,7	23,8	33,6	31,5	38,8	26,6
Vám és importbefizetések, cukorilleték	122,9	125,7	131,3	39,3	9,4	9,1	9,2	9,8	8,2
Játékadó	34,3	38,8	49,2	60,4	66,4	71,5	71,5	72,7	66,7
Öko-adó	0,0	0,0	0,0	17,4	15,9	18,1	19,9	25,2	23,9
Egyszerűsített vállalkozói adó	0,0	0,0	31,0	67,0	91,4	143,1	152,8	166,5	169,7
Egyéb adó és adójellegű befizetések	62,6	68,7	78,2	126,4	165,1	140,4	124,1	139,2	111,6
Egyéb befizetések	17,7	22,2	22,1	23,6	21,2	35,2	19,3	30,1	21,7
Összesen	603,1	666,6	743,2	802,6	858,7	1 005,9	1 128,6	1 182,1	1 025,6
Fogyasztáshoz kapcsolt adók
Általános forgalmi adó	1 243,9	1 304,9	1 699,6	1 727,7	1,785,3	1 832,0	1 979,4	2 114,1	2 168,5
Jövedéki és fogyasztási/regisztrációs adó	539,7	590,5	656,3	716,2	739,0	849,2	912,0	929,7	902,4
Összesen	1 783,6	1 895,4	2 355,9	2 443,9	2 524,3	2 681,2	2 891,4	3 043,8	3 070,9
Lakosság befizetései
Brxxxx xzemélyi jövedelemadó bevétel	1 116,7	1 274,5	1 314,4	1 360,4	1 437,7	1 579,8	1 800,0	1 998,9	1 874,2
Személyi jövedelemadó a közp. ktv-nek	830,3	940,6	909,0	904,6	997,8	1 119,1	1 305,7	1 440,2	1 224,9
Magánszemélyek különadója	0,0	0,0	0,0	0,0	0,0	0,0	20,8	27,6	25,5
Adóbefizetések	5,2	7,1	7,0	5,8	3,4	7,3	5,6	5,8	8,3
Illeték befizetések	60,9	68,5	90,2	100,1	111,8	111,1	118,8	131,0	112,2
Összesen	896,4	1 016,2	1 006,2	1 010,5	1 113,0	1 698,2	1 945,3	2 163,3	2 020,2
Központi költségvetési szervek
Kv. szervek saját bevételei	0,0	0,0	545,2	612,4	688,7	832,5	828,8	778,2	797,7
Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei	0,0	0,0	56,7	86,4	124,8	133,1	150,8	144,5	237,1
Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok EU támogatása	0,0	0,0	0,0	49,1	195,3	302,2	287,4	329,0	586,9
Központi beruházások bevétele	0,0	0,0	3,6	0,5	0,8	0,0	0,0	0,0	0,0
Összesen	578,8	583,9	605,5	748,5	1 009,5	1 267,8	1 266,9	1 251,7	1 621,7
Központi költségvetési szervektől származó befizetések	22,7	15,4	34,9	35,7	57,9	110,5	49,5	94,4	65,5
Önkormányzatok befizetése	4,7	5,5	7,1	10,4	15,3	15,6	11,3	17,0	14,9
TB alapok befizetései	47,0	56,4	49,4	67,9	81,3	82,0	135,9	143,4	146,1
Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő bevételek	9,0	4,6	28,5	16,0	6,4	8,6	3,5	1,5	2,1
Állami, kincstári vagyonnal kapcsolatos befiz.	6,7	7,0	23,9	68,2	632,0	33,0	48,8	71,7	143,4
Egyéb bevételek	9,3	8,7	7,8	10,9	39,9	20,7	20,3	47,7	39,9
Adósságszolgálattal kapcsoaltos bevételek	7,1	6,5	1,8	1,8	116,4	1,0	0,2	9,7	0,1
EU visszatérítés	0,0	0,0	0,0	42,8	17,8	7,8	0,0	51,1	28,7
MNB befizetése	27,7	23,3	n/a	n/a	n/a	n/a	n/a	n/a	n/a
Kamatbevételek	71,7	67,8	73,9	74,0	108,6	77,6	92,7	82,0	142,2
Bevételi főösszeg	4 068,0	4 357,3	4 938,2	5 333,2	6 896,6	7 009,9	7 594,5	8 159,3	8 321,1

Forrás: PM

Az alábbi táblázat a központi költségvetés kiadásait összegzi millió forintban.

	2001	2002	2003	2004	2005	2006	2007	2008	2009
	Tény	Tény	Tény	Tény	Tény	Tény	Tény	Tény	Előzetes
	(milliárd forint)
Kiadások
Egyedi és normatív támogatások	81,8	99,0	110,2	122,7	113,1	124,0	197,4	203,1	178,6
Közszolgálati műsorszórás támogatása	14,0	17,6	48,4	43,2	45,9	46,6	52,2	51,3	53,7
Ebből: műsorszolgálati alap támogatása	0,0	0,0	20,4
Fogyasztói árkiegészítés	90,9	99,0	104,9	103,8	117,7	117,9	111,9	107,6	107,4
Lakásépítési támogatások	60,4	72,3	137,2	204,0	232,6	223,5	228,5	185,6	199,3
Családi támogatások, szociális juttatások
Családi támogatások	221,3	254,9	314,8	307,8	326,3	471,0	508,1	503,0	464,6
Jövedelempótló és jövedelem kiegészítő szociális támogatások	91,3	113,8	123,0	133,7	141,1	147,6	151,7	156,6	149,9
Különféle jogcímeken adott térítések	16,5	20,5	24,0	23,3	25,7	27,4	26,5	26,3	26,5
Összesen	329,0	389,2	461,8	464,8	493,1	646,0	686,3	685,9	641,0
Központi költségveési szervek és fej. kez. eir.
Költségvetési szervek kiadásai	0,0	0,0	1 847,3	1 927,5	2 038,5	2 280,1	2 382,6	2 348,9	2 234,8
Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai	0,0	0,0	956,9	1 099,5	1 248,6	1 565,4	1 814,5	1 647,0	1 804,6
Központi beruházások	134,7	146,4	87,9	63,9	49,0	51,1	37,3	0,0	0,0
Összesen	2 312,4	2 731,7	2 892,1	3 090,9	3 336,1	3 896,6	4 234,4	3 995,8	4 039,4
Társadalmi önszerveződések támogatása	3,0	3,1	2,7	3,7	3,7	5,1	5,2	5,2	5,3
Társadalombiztosítási alapok támogatása	220,5	383,9	301,9	335,9	422,4	890,6	777,8	835,0	913,8
Helyi önkormányzatok támogatása
Közvetlen költségvetési támogatás	508,9	620,5	749,4	769,0	881,4	867,1	860,3	863,1	659,1
EU támogatás	0,0	0,0	0,0	0,0	17,4	24,2	18,7	107,7	106,0
Átengedett személyi jövedelemadó bevétel	0,0	0,0	405,4	455,8	439,9	460,7	494,3	558,6	649,3
Összesen	508,9	620,5	1 154,9	1 224,8	1 338,7	1 352,0	1 373,3	1 529,4	1 414,5
Elkülönített állami pénzalapok támogatása	0,0	0,0	2,6	15,9	20,4	19,2	27,9	32,8	40,6
Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő kiadások	2,5	1,6	1,5	7,7	7,6	8,0	14,6	14,2	9,5
Adósságszolgálati járulékos kiadások	8,9	9,2	9,8	10,8	11,1	13,2	10,3	20,6	18,4
Egyéb kiadások	23,3	17,9	19,3	20,2	34,3	53,2	22,5	26,1	22,6
Tartalékok	0,0	0,0	0,0	0,0	22,7	0,0	0,0	0,0	0,0
Kormányzati rendkívüli kiadások	92,9	649,6	14,3	47,1	181,2	433,4	73,2	16,0	16,9
Áxxxx xxtal vállalt kezesség érvényesítése	7,3	3,4	12,4	2,7	13,9	10,8	10,3	17,1	20,4
Befizetés az EU-ba összesen	0,0	0,0	0,0	119,7	186,6	185,6	189,5	210,6	223,7
Állami vagyonnal kapcsolatos kiadások	0,0	0,0	0,0	0,0	0,0	0,0	0,0	67,0	97,5
Adósságszolgálati kamatkiadások	715,1	728,8	802,3	875,5	903,3	970,0	995,7	1 133,5	1 161,8
Kiadási főösszeg	4 470,9	5 826,9	5 670,6	6 237,6	7 004,5	8 971,5	8 992,4	9 029,2	9 058,3

Forrás: PM

A társadalombiztosítási alapok bevételeit és egyenlegét az alábbi táblázat foglalja össze (millió forintban).

millió forintban
	2 001	2 002	2 003	2 004	2 005	2 006	2 007	2 008	2009 előzetes
TB ALAPOK BEVÉTELEI
TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JÁRULÉKOK	1 768 135	1 974 953	2 152 912	2 305 768	2 521 971	2 674 127	3 106 025	3 192 207	2 983 031
GARANCIA ÉS HOZZÁJÁRULÁS A TB ALAPOK MŐKÖDÉSÉHEZ	220 457	383 893	301 912	340 503	426 224	895 008	774 066	830 854	913 794
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSBŐL KAPOTT EGYÉB TRANSZFEREK	33 340	42 920	45 560	54 500	61 300	69 134	82 346	138 955	74 982
EGYÉB BEVÉTELEK	39 345	14 460	26 148	26 157	17 591	22 692	356 273	140 816	163 300
TB ALAPOK BEVÉTELEI	2 061 277	2 416 226	2 526 531	2 726 928	3 027 086	3 660 961	4 318 710	4 302 832	4 135 107
TB ALAPOK KIADÁSAI	2 090 088	2 517 083	2 875 499	3 150 831	3 495 892	3 791 753	4 291 096	4 370 326	4 286 140
TB ALAPOK EGYENLEGE	-28 811	-100 857	-348 967	-423 902	-468 806	-130 793	27 614	-67 494	-151 033

Forrás: PM

A társadalombiztosítási alapok kiadásait az alábbi táblázat szemlélteti (millió forintban).

millió forintban
	2 001	2 002	2 003	2 004	2 005	2 006	2 007	2 008	2009 előzetes
TB ALAPOK KIADÁSAI
NYUGELLÁTOK	1 308 236	1 576 098	1 721 533	1 914 076	2 145 427	2 358 181	2 611 589	2 891 679	2 835 032
PÉNZBENI ELLÁTÁSOK	112 808	144 170	172 495	182 563	193 975	209 183	217 524	233 198	247 045
GYÓGYÍTÓ MEGELŐZŐ ELLÁTÁS	410 304	502 852	623 013	654 622	694 452	713 954	1 090 160	757 214	719 031
GYÓGYSZERTÁMOGATÁS	179 465	209 034	251 818	288 950	348 869	388 711	n/a	325 720	343 175
GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZ TÁMOGATÁS	25 002	28 916	34 958	42 983	44 132	48 527	n/a	41 877	46 352
EGYÉB KIADÁSOK	54 273	56 013	71 682	67 638	69 036	73 197	371 823	120 638	95 504
TB ALAPOK ÖSSZES KIADÁSA	2 090 088	2 517 083	2 875 499	3 150 831	3 495 892	3 791 753	4 291 096	4 370 326	4 286 140

Forrás: PM

Az elkülönített alapok bevételei, kiadásai és egyenlege az elmúlt időszakban a következők szerint alakult (millió forintban).

millió forintban

B E V É T E L E K

2 001

2 002

2 003

2 004

2 005

2 006

2 007

2 008

2009 előzetes

AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI ALAPOK BEVÉTELEI

198 136

233 839

244 563

304 700

341 593

391 933

459 518

485 380

466 184

AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI ALAPOK KIADÁSAI

200 438

232 391

226 017

276 849

311 236

342 008

396 590

457 183

496 541

AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI ALAPOK EGYENLEGE

-2 302

1 449

18 546

27 851

30 357

49 925

62 928

28 197

-30 357

Forrás: PM

A következő táblázatban a helyi önkormányzatok bevételei, kiadásai és egyenlege kerül bemutatásra millió forintban.

millió forintban

B E V É T E L E K

2 001

2 002

2 003

2 004

2 005

2 006

2 007

2 008

2009 előzetes

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK BEVÉTELEI

1 903 736

2 180 955

2 501 683

2 673 499

2 891 042

3 053 416

3 080 757

3 268 201

3 120 002

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KIADÁSAI

1 902 445

2 285 923

2 533 354

2 689 963

2 972 417

3 209 926

3 134 615

3 252 635

3 194 002

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK EGYENLEGE

1 291

-104 968

-31 671

-16 464

-81 375

-156 510

-53 858

15 566

-74 000

Forrás: PM

EMU-konvergencia

Magyarország egyik legfontosabb célja az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően, hogy néhány éven belül felvételt nyerjen az Európai Gazdasági és Monetáris Unióba (EMU), ezáltal az egységes európai valutaövezet részévé váljon. Az EMU-csatlakozás feltétele a Stabilitási és Növekedési Egyezményben rögzített, ún. maastrichti konvergencia-kritériumok teljesítése.

Az elkövetkező évek monetáris és fiskális politikájának stratégiai célja az ország EMU- csatlakozásához szükséges konvergencia-folyamat levezénylése. Az egységes európai valutaövezethez történő csatlakozás tervezett dátuma a kormány első Konvergencia Programja szerint 2010. volt.

A 2005. decemberében benyújtott Konvergencia Program az EU Bizottsága és az ECOFIN döntése alapján kiegészítésre szorult, mivel a Konvergencia Programban leírt makrogazdasági és költségvetési pálya eléréséhez szükséges intézkedések nem kerültek megfelelő részletezettséggel bemutatásra. Így a kormány 2006. decemberében egy módosított Konvergencia Programot nyújtott be; e Konvergencia Programot 2007. elején az Európai

Bizottság és az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsa (ECOFIN) egyaránt elfogadta. Ebben a dokumentumban a kormány nem határozott meg EMU-csatlakozási céldátumot. 2008. végén a kormány – az időközben megjelent új információk fényében – felülvizsgálta a korábbi Konvergencia Programot.

Az alábbi táblázat mutatja be a Pénzügyminisztérium által a 2010. januárjában publikált Konvergencia Programban felvázolt deficit-, és államadósság-pályát.

	2008	2009	2010	2011	2012
államháztartási hiány1	3,8%	3,9%	3,8%	2,8%	2,5%
maastrichti adósságráta2	72,9%	78,0%	79,0%	76,9%	73,6%
nettó adósságráta3	67,3%	73,7%	76,3%	75,2%	73,1%

Forrás: PM

1 ESA hiány.

2 A kormányzati szektor bruttó, névértéken számított, konszolidált adóssága.

3 Az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank által nyújtott pénzügyi segítségnyújtásból lehívott és az MNB-nél devizabetétben tartott összegek nélküli adósságráta

3.6.2. Az államadósság ismertetése

Az előzetes adatok szerint 2009. december végén a központi költségvetés forint- és devizaadóssága az alábbi táblázat szerint alakult:

	2008		2009		Változás
(mrd Ft)	záró	%	december	%	mrd Ft	%
Deviza	6 774,8	37,4%	8 466,7	44,6%	1 691,9	25,0%
Állampapír	4 245,5	23,5%	4 354,0	23,0%	108,5	2,6%
Hitel	2 529,4	14,0%	4 112,7	21,7%	1 583,3	62,6%
Forint	11 250,6	62,1%	10 476,2	55,2%	-774,3	-6,9%
Állampapír	11 030,7	60,9%	10 037,5	52,9%	-993,1	-9,0%
Hitel	219,9	1,2%	438,7	2,3%	218,8	99,5%
Összesen	18 025,4	99,6%	18 942,9	99,9%	917,6	5,1%
Egyéb kötelezettségek	78,5	0,4%	20,1	0,1%	-58,4	-74,4%
Mindösszesen	18 103,9	100,0%	18 963,1	100,0%	859,2	4,7%
Nemzetközi hitelcsomagból devizabetétként és hitelként kihelyezett összeg	1 483,6		1 124,8		-358,8

Forrás: ÁKK Zrt.

A központi költségvetés adóssága 2009-ban 859,2 milliárd forinttal növekedett. Az MNB-nél betétként elhelyezésre került – 2008. végén 1.483,6mrd Ft-nyi összeg – 2009. év végére 1.124,8mrd Ft-ra csökkent. A központi költségvetés devizaadóssága 2009. folyamán 1.691,9 milliárd forinttal 8.466,7 milliárd forintra növekedett, mely bruttó módon számítva a teljes adósság 44,6%-át tette ki. Az árfolyamkockázatot ténylegesen mutató nettó (a devizabetétekkel – beleértve az Európai Unió és a Világbank által nyújtott pénzügyi segítségnyújtásból az MNB-nél elhelyezett betéteket is – korrigált) devizaadósság a teljes adósság 41,2%-a volt 2009. december végén.

Az alábbi táblázat mutatja be a központi költségvetés forintban denominált adósságát 2009. december 31-én, milliárd forintban:

Név	Kibocsátás dátuma	Lejárat	Kamatláb Mennyiség
Diszkont Kincstárjegy:
D100106	2009.10.07.	2010.01.06.			40,5
D100113	2009.01.14.	2010.01.13.			209,6
D100120	2009.10.21.	2010.01.20.			40,4
D100127	2009.10.28.	2010.01.27.			40,6
D100203	2009.11.04.	2010.02.03.			35,5
D100210	2009.07.29.	2010.02.10.			36,5
D100217	2009.11.18.	2010.02.17.			40,9
D100224	2009.11.25.	2010.02.24.			45,4
D100303	2009.12.02.	2010.03.03.			39,7
D100310	2009.03.11.	2010.03.10.			219,7
D100317	2009.12.16.	2010.03.17.			40,9
D100324	2009.12.23.	2010.03.24.			39,6
D100331	2009.12.30.	2010.03.31.			34,5
D100505	2009.05.06.	2010.05.05.			177,3
D100630	2009.07.01.	2010.06.30.			217,6
D100825	2009.08.26.	2010.08.25.			157,8
D101020	2009.10.21.	2010.10.20.			163,2
D101215	2009.12.16.	2010.12.15.			66,9
Kamatozó Kincstárjegy:
K2010/01	2009.01.06.	2010.01.06.	fix	8,50%	0,8
K2010/02	2009.01.13.	2010.01.13.	fix	8,25%	2,7
K2010/03	2009.01.20.	2010.01.20.	fix	8,25%	2,5
K2010/04	2009.01.27.	2010.01.27.	fix	8,50%	2,6
K2010/05	2009.02.03.	2010.02.03.	fix	8,50%	2,1
K2010/06	2009.02.10.	2010.02.10.	fix	8,50%	3,0
K2010/07	2009.02.17.	2010.02.17.	fix	8,50%	1,8
K2010/08	2009.02.24.	2010.02.24.	fix	9,00%	4,9
K2010/09	2009.03.03.	2010.03.03.	fix	9,00%	1,3
K2010/10	2009.03.10.	2010.03.10.	fix	10,25%	6,5
K2010/11	2009.03.17.	2010.03.17.	fix	10,50%	1,7
K2010/12	2009.03.24.	2010.03.24.	fix	11,00%	8,2
K2010/13	2009.03.31.	2010.03.31.	fix	11,00%	4,8
K2010/14	2009.04.07.	2010.04.07.	fix	10,50%	4,2
K2010/15	2009.04.15.	2010.04.15.	fix	10,25%	6,9
K2010/16	2009.04.21.	2010.04.21.	fix	9,75%	4,0
K2010/17	2009.04.28.	2010.04.28.	fix	9,75%	3,7

K2010/18	2009.05.05.	2010.05.05.	fix	9,50%	3,8
K2010/19	2009.05.12.	2010.05.12.	fix	9,50%	1,5
K2010/20	2009.05.19.	2010.05.19.	fix	9,25%	5,3
K2010/21	2009.05.26.	2010.05.26.	fix	9,00%	2,4
K2010/22	2009.06.03.	2010.06.03.	fix	8,75%	3,1
K2010/23	2009.06.09.	2010.06.09.	fix	8,75%	1,8
K2010/24	2009.06.16.	2010.06.16.	fix	8,75%	2,2
K2010/25	2009.06.23.	2010.06.23.	fix	8,75%	1,9
K2010/26	2009.06.30.	2010.06.30.	fix	8,75%	3,9
K2010/27	2009.07.07.	2010.07.07.	fix	8,75%	1,9
K2010/28	2009.07.14.	2010.07.14.	fix	8,75%	3,5
K2010/29	2009.07.21.	2010.07.21.	fix	8,75%	1,5
K2010/30	2009.07.28.	2010.07.28.	fix	8,75%	3,4
K2010/31	2009.08.04.	2010.08.04.	fix	8,50%	5,3
K2010/32	2009.08.11.	2010.08.11.	fix	8,25%	2,5
K2010/33	2009.08.18.	2010.08.18.	fix	7,75%	3,3
K2010/34	2009.08.25.	2010.08.25.	fix	7,50%	3,1
K2010/35	2009.09.01.	2010.09.01.	fix	7,50%	2,0
K2010/36	2009.09.08.	2010.09.08.	fix	7,25%	4,2
K2010/37	2009.09.15.	2010.09.15.	fix	7,25%	1,9
K2010/38	2009.09.22.	2010.09.22.	fix	7,00%	2,4
K2010/39	2009.09.29.	2010.09.29.	fix	7,00%	4,7
K2010/40	2009.10.06.	2010.10.06.	fix	6,50%	2,1
K2010/41	2009.10.13.	2010.10.13.	fix	6,25%	1,0
K2010/42	2009.10.20.	2010.10.20.	fix	6,25%	2,1
K2010/43	2009.10.27.	2010.10.27.	fix	6,25%	1,3
K2010/44	2009.11.03.	2010.11.03.	fix	6,00%	0,7
K2010/45	2009.11.10.	2010.11.10.	fix	6,00%	1,6
K2010/46	2009.11.17.	2010.11.17.	fix	6,00%	2,5
K2010/47	2009.11.24.	2010.11.24.	fix	6,00%	3,1
K2010/48	2009.12.01.	2010.12.01.	fix	5,75%	3,0
K2010/49	2009.12.08.	2010.12.08.	fix	5,75%	1,6
K2010/50	2009.12.15.	2010.12.15.	fix	5,50%	2,3
K2010/51	2009.12.22.	2010.12.22.	fix	5,50%	1,2
K2010/52	2009.12.29.	2010.12.29.	fix	5,50%	3,2
Magyar Államkötvény:
A100812A98	1998.12.30.	2010.08.12.	változó		1,7
A101012B05	2005.04.20.	2010.10.12.	fix	6,75%	376,5
A100412C07	2007.01.10.	2010.04.12.	fix	6,75%	364,2
A100824D07	2007.06.27.	2010.08.24.	fix	6,25%	390,7
A110212A00	2000.08.31.	2011.02.12.	fix	7,50%	213,8
A111012B06	2006.01.25.	2011.10.12.	fix	6,00%	371,9

A110422C08	2008.01.09.	2011.04.22.	fix	6,75%	496,5
A121231A92	1992.12.31.	2012.12.31.	fix	8,40%	4,3
A120612B06	2006.10.04.	2012.06.12.	fix	7,25%	523,2
A121024C07	2007.08.08.	2012.10.24.	fix	6,00%	469,7
A120125I09	2009.05.18.	2012.01.25.	változó		32,5
A130320A93	1993.03.20.	2013.03.20.	változó		76,7
A131220C93	1993.12.20.	2013.12.20.	változó		127,9
A130212D02	2002.01.17.	2013.02.12.	fix	6,75%	590,2
A131024E09	2009.09.02.	2013.10.24.	fix	7,50%	285,2
A140502A94	1994.05.02.	2014.05.02.	változó		29,6
A141220B94	1994.12.20.	2014.12.20.	változó		16,6
A140212C03	2003.06.19.	2014.02.12.	fix	5,50%	416,1
A150212A04	2004.07.14.	2015.02.12.	fix	8,00%	704,6
A161231A92	1992.01.01.	2016.12.31.	változó		23,4
A160102B96	1996.01.02.	2016.01.02.	változó		9,0
A160212C05	2005.10.05.	2016.02.12.	fix	5,50%	425,6
A171124A01	2001.11.15.	2017.11.24.	fix	6,75%	203,8
A170224B06	2006.10.04.	2017.02.24.	fix	6,75%	670,5
A190624A08	2008.02.06.	2019.06.24.	fix	6,50%	483,5
A201112A04	2004.02.11.	2020.11.12.	fix	7,50%	322,9
A231124A07	2007.01.10.	2023.11.24.	fix	6,00%	204,2
A260228A96	1996.02.28.	2026.02.28.	változó		51,2
A260424B96	1996.05.24.	2026.04.24.	változó		80,0
A261024C96	1996.05.24.	2026.10.24.	változó		4,0
MAKrepo3					5,8
Kincstári Takarékjegy
Kincstári Takarékjegy I.	Folyamatos	Futamidő: vásárlástól számított 1 év			185,9
Kincstári Taxxxxxxxxx XX.	Folyamatos	Futamidő: vásárlástól számított 2 év			74,4

Forrás: ÁKK Zrt.

Az alábbi táblázat mutatja be a központi költségvetés devizában denominált kötvényadósságát az egyes devizanemekben 2009. december 31-én:

3 Az ÁKK Zrt. által kötött repó ügyletek keretében eladott és visszavásárolt Magyar Államkötvények állományának egyenlege.

ISIN	Eredeti devizanem*	Fennálló állomány	Kibocsátás dátuma	Lejárat dátuma	Futamidő (év)	Kamatozás
XS0131593864	EUR	1 000 000 000	2001.06.27	2011.06.27	10	5,625%
XS0161667315	EUR	000 000 000	2003.02.06	2013.02.06	10	4,5%
XS0177229217	EUR	949 075 000	2003.09.26	2010.09.27	7	4,0%
XS0183747905	EUR	000 000 000	2004.01.29	2014.01.29	10	4,5%
XS0191746113	GBP	500 000 000	2004.05.06	2014.05.06	10	5,5%
XS0204418791	EUR	992 392 000	2004.10.28	2011.10.28	7	3,625%
US445545AC05	USD	1 500 000 000	2005.02.03	2015.02.03	10	4,75%
XS0212993678	EUR	1 000 000 000	2005.02.24	2020.02.24	15	3,875%
XS0219107918	GBP	500 000 000	2005.05.09	2017.05.09	12	5,0%
JP534800A574	JPY	30 000 000 000	2005.07.12	2010.07.12	5	0,62%
JP534800B572	JPY	45 000 000 000	2005.07.12	2012.07.12	7	0,96%
XS0234096237	EUR	1 000 000 000	2005.11.02	2012.11.02	7	3 hónapos EURIBOR+0,05%
XS0240732114	EUR	1 000 000 000	2006.01.18	2016.07.18	10,5	3,5%
JP534800A632	JPY	50 000 000 000	2006.03.17	2013.03.18	7	1,67%
XS0249458984	GBP	500 000 000	2006.03.30	2016.03.30	10	5,00%
XS0284810719	EUR	1 000 000 000	2007.02.01	2017.07.04	10	4,375%
JP534800A7A2	JPY	25 000 000 000	2007.10.26	2017.10.26	10	2,110%
CH0039613283	CHF	150 000 000	2008.05.20	2013.05.21	5	3,50%
CH0039613317	CHF	200 000 000	2008.05.20	2016.05.20	8	4,00%
XS0369470397	EUR	1 500 000 000	2008.06.11	2018.06.11	10	5,75%
XS0441511200	EUR	1 000 000 000	2009.07.28	2014.07.28	5	6,75%

Forrás: ÁKK Zrt.

Az alábbi táblázat mutatja be a központi költségvetés 2009. december 31-i adósságállományának lejárati szerkezetét milliárd forintban.

Forint adósság

Nyilvános kibocsátású államkötvények

Zárt körben kibocsátott államkötvények

Diszkont kincstárjegyek

Lakossági állampapírok

Forint hitelek

Deviza adósság

Külföldi devizahitelek

Szindikált és rulírozó- devizahitelek

MNB-vel szembeni

belföldi devizahitel

Egyéb belföldi devizahitelek

Devizakötvények

1924-es

amerikai kötvények

Egyéb kötelezettségek

Összesen

2010

3 189,62

1 137,44

6,50

1 647,32

398,35

0,00

355,25

37,14

0,00

318,10

0,01

20,11

3 564,98

2011

1 102,81

1 082,22

4,77

15,82

0,00

1 148,85

582,14

27,08

539,62

0,01

2 251,66

2012

1 030,17

1 025,40

4,77

0,00

1 240,67

878,19

362,47

0,01

2 270,84

2013

1 083,37

875,44

207,93

0,00

1 340,34

952,63

387,72

0,00

2 423,72

2014

544,13

416,07

49,53

78,53

1 527,77

783,56

744,21

2 071,90

2015

749,90

704,56

3,34

42,00

354,00

42,31

311,69

1 103,91

2016

461,99

425,65

12,34

24,00

1 090,35

588,88

501,47

1 552,33

2017

874,23

0,00

637,10

125,50

511,59

1 511,33

2018

0,00

490,44

84,18

406,26

490,44

2019

505,99

483,54

0,00

22,45

11,10

0,00

517,09

2020

322,95

0,00

270,84

593,79

2021

0,00

2022

103,50

0,00

103,50

2023

240,60

204,20

0,00

36,40

240,60

2024

91,64

0,00

91,64

2025

0,00

2026

175,33

135,14

40,19

175,33

Az alábbi táblázat mutatja be Magyarország éven túli lejáratú adósságát szektoronkénti1 bontásban 2009. szeptember 30-án (kibocsátáskori állapot szerint).

millió euró
	Összesen
		MNB és államháztartás				Egyéb monetáris intézmények és egyéb szektorok
A lejárat éve				Államháztartás
			Magyar Nemzeti Bank				Egyéb monetáris intézmények	Egyéb szektorok
			Magyar Nemzeti Bank		forintban denominált		Egyéb monetáris intézmények	Egyéb szektorok
					kötvények
2009 IV. negyedév	3 159	531	2	529	451	2 628	2 253	376
2009	3 159	531	2	529	451	2 628	2 253	376
2010. I. negyedév	2 389	128	2	126	0	2 261	2 114	147
2010. II. negyedév	2 153	349	69	281	203	1 804	1 562	241
2010. III. negyedév	3 450	1 421	2	1 419	183	2 029	1 684	345
2010 IV. negyedév	3 068	441	0	441	389	2 627	1 541	1 086
2010	11 059	2 339	72	2 267	775	8 720	6 901	1 819
2011	13 480	5 048	184	4 865	545	8 432	6 627	1 805
2012	11 160	6 076	341	5 735	1 116	5 084	3 563	1 522
2013	10 284	6 694	744	5 951	855	3 589	2 196	1 394
2014	11 412	7 479	341	7 138	664	3 933	2 261	1 672
2015	4 727	2 291	42	2 249	845	2 436	1 139	1 297
2016	5 755	4 435	0	4 435	414	1 321	1 053	267
2017	4 341	3 382	0	3 382	1 158	959	586	373
2018	2 442	1 815	0	1 815	0	627	398	229
2019	1 175	626	0	626	477	550	241	309
Később	4 910	2 696	0	2 696	540	2 214	620	1 594
Összesen	83 905	43 411	1 726	41 686	7 840	40 494	27 837	12 657

Forrás: MNB

1 Egyéb szektorok csak garantált hiteleivel.

Megjegyzés: A fenti táblázatban lévő adatok kerekített értékek. Mivel a részösszegek és az összegek kalkulációja során az egyes elemek pontos (nem kerekített) érték alapján kerültek kiszámításra, a táblázatban szereplő összegek nem minden esetben állnak elő a táblázatban szereplő értékek egyszerű számtani összegeként.

3.6.3. Külkereskedelmi adatok és a fizetési mérleg adatai

Külkereskedelmi adatok

Az alábbi táblázat mutatja be Magyarország külkereskedelemének alakulását az utóbbi 2 évben:

	Behozatal			Kivitel			Egyenleg
	millió forint	millió dollár	millió Euró	millió forint	millió dollár	millió Euró	millió forint	millió dollár	millió Euró
2008.	18 503 489,8	108 820,3	73 699,7	18 440 430,9	108 233,1	73 380,3	–63 058,9	–587,2	–319,4
2008. Jax-Xxx.	15 727 331,8	95 170,4	63 237,4	15 665 579,5	94 604,3	62 922,4	–61 752,3	–566,1	–315,0
2009. Jax-Xxx.	12 779 030,0	62 362,8	45 251,2	13 848 075,5	67 613,6	49 035,9	1 069 045,4	5 250,8	3 784,7

Forrás: KSH

Az alábbi táblázat mutatja be Magyarország külkereskedelemének alakulását 2009. első tíz hónapjában folyó áron a legfontosabb kereskedelmi partnerek szerinti megosztásban:

(folyó áron)
	2009. január-október
Országcsoport	millió euró	megoszlás (%)	Az előző év azonos időszaka = 100
Behozatal – Imports
Európai Unió (EU-27)	31 358,5	69,3	72,1
EU-n kívüli országok	13 892,7	30,7	70,4
Összesen – Total	45 251,2	100,0	71,6
ebből: EU-15	24 233,9	53,6	70,9
új tagállamok (EU-12)	7 124,6	15,7	76,2
EU-n kívüli európai országok	4 504,9	10,0	55,0
ázsiai országok	8 044,5	17,8	80,0
amerikai országok	1 306,8	2,9	91,9
OECD	33 822,2	74,7	73,0
Kivitel – Exports
Európai Unió (EU-27)	38 982,8	79,5	79,1
EU-n kívüli országok	10 053,1	20,5	73,5
Összesen – Total	49 035,9	100,0	77,9
ebből: EU-15	29 229,0	59,6	80,6
új tagállamok (EU-12)	9 753,8	19,9	75,0
EU-n kívüli európai országok	5 405,4	11,0	68,5
ázsiai országok	2 625,7	5,4	81,2
amerikai országok	1 504,6	3,1	81,2
OECD	38 272,1	78,0	79,3
Egyenleg – Balance
Országcsoport	millió euró	megoszlás (%)	Az előző év azonos időszaka = 100
Európai Unió (EU-27)	7 624,3		132,9
EU-n kívüli országok	-3 839,6		63,4
Összesen – Total	3 784,7		-1 201,5
ebből: EU-15	4 995,1		239,5
új tagállamok (EU-12)	2 629,2		72,0
EU-n kívüli európai országok	900,4		-290,7
ázsiai országok	-5 418,8		79,4
amerikai országok	197,8		46,0
OECD	4 449,9		229,8

Forrás: KSH

Az alábbi táblázat mutatja be Magyarország külkereskedelemének alakulását 2009. első tíz hónapjában folyó áron a legfontosabb kereskedelmi termékek szerinti megosztásban.

Termékcsoport	2009. január–október		Az előző év azonos időszaka = 100
Termékcsoport	milliárd euró	megoszlás (%)	Az előző év azonos időszaka = 100
Behozatal
Élelmiszerek, italok, dohány	2 522,6	5,6	89,2
Nyersanyagok	765,1	1,7	62,2
Energiahordozók	4 784,2	10,6	60,8

Feldolgozott termékek	14 823,4	32,8	73,4
Gépek és szállítóeszközök	22 355,8	49,4	71,9
Összesen	45 251,2	100,0	71,6
Kivitel
Élelmiszerek, italok, dohány	3 527,9	7,2	86,3
Nyersanyagok	1 078,7	2,2	74,9
Energiahordozók	1 307,9	2,7	55,5
Feldolgozott termékek	13 377,3	27,3	79,4
Gépek és szállítóeszközök	29 744,1	60,7	77,9
Összesen	49 035,9	100,0	77,9
Egyenleg
Élelmiszerek, italok, dohány	1 005,3		79,9
Nyersanyagok	313,6		149,7
Energiahordozók	-3 476,3		63,1
Feldolgozott termékek	-1 446,1		43,0
Gépek és szállítóeszközök	7 388,3		104,1
Összesen	3 784,7		-1 201,5

Forrás: KSH

Fizetési mérleg

A folyó fizetési mérleg egyenlege 1996. és 2006. között mindvégig deficitet mutatott. A hiány oka a modernizációhoz kapcsolódó behozatal, az export és a beruházások magas importigénye voltak, továbbá az utóbbi években az időnként dinamikus belső fogyasztás és a rendszerint magas államháztartási hiány is hozzájárult a magas külföldi finanszírozási igényhez. 2007-2008-ban azonban megváltozott a folyó hiány szerkezete: az áruforgalom egyenlege a korábbi évekhez képest javult, a jövedelmek egyenlege romlott.

A folyó fizetési mérleg főbb tételei (millió Euróban)

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

I-III*

Folyó fizetési mérleg

egyenlege

-1 266

-1 408

-1 812

-3 026

-3 531

-4 352

-3 577

-4 929

-5 933

-6 838

-6 380

-6 707

-6 872

-7 591

586

Áruforgalom egyenlege

-1 122

-1 337

-1 165

-1 685

-2 044

-3 180

-2 496

-2 203

-2 898

-2 863

-2 210

-2 051

190

-74

3 383

Szolgáltatások egyenlege

1 004

1 506

1 562

1 075

816

1 234

1 661

587

484

1 132

1 229

1 049

854

1 260

Jövedelmi egyenleg

-1 306

-1 576

-2 389

-2 631

-2 713

-2 792

-3 192

-3 838

-3 678

-4 317

-5 020

-5 579

-7 611

-7 697

-4 166

Viszonzatlan átutalások

158

-2

179

215

408

385

450

525

595

-142

-282

-306

-500

-674

108

Forrás: MNB, KSH

* 2009. első három negyedévi folyó fizetési mérleg adatai

Az utóbbi évek kedvezőtlen fejleménye a jövedelmi egyenleg romlása. A jövedelmi egyenleg egyúttal a folyó fizetési mérleg egyenlegének meghatározó elemévé vált. 2004-ben kedvező folyamatok indultak el, az áruforgalmi hiány csökkent, majd 2007-ben és 2008-ban egyensúlyhoz közeli egyenleget mutatott. 2004. és 2006. között a külső kereslet fellendülése mellett a lakossági fogyasztás növekedésének mérséklődése is a külkereskedelmi egyenleg javulásának irányába hatott. 2007-től kezdve azonban a nyugat-európai konjunkturális helyzet romlásával és a belföldi kereslet jelentős szűkülésével az áruforgalmi többlet gyors

ütemben emelkedő tendenciát mutatott. . 2009 első három negyedévében – főként a globális recesszió és a belföldi kereslet zuhanása konszolidáció következtében – jelentős aktívumot ért el az áruforgalom egyenlege. A szolgáltatások egyenlege továbbra is jelentős többletet jelez.

A folyó fizetési mérleg hiányát a nem adóssággeneráló nettó külföldi tőkebeáramlás 1996. és 1999. között szinte teljes mértékben finanszírozta. 2000-től kezdve a gazdasági dekonjunktúra következtében a vállalati szektor jelentős beruházások hiányában nem vonzott számottevő működőtőkét, így az állam és a lakosság külső eladósodását adóssággeneráló tételekkel lehetett csak finanszírozni. 2003. során a jelentős mértékű tőkekivitel (részben az OTP és a MOL vállalatvásárlásai) miatt a működőtőke szerepe a fizetési mérleg finanszírozásában minimálisra csökkent. 2004. és 2005. során a nettó működőtőke-beáramlás ismét jelentős szintet ért el: a folyó fizetési mérleg éves hiányának nagyjából a felét ellentételezte nem adóssággeneráló finanszírozás. 2005-ben a 3,4 milliárd eurós tőkebeáramlásból mintegy 2 milliárdnyi állami privatizációs akciókhoz (Budapest Airport, Antenna Hungária) köthető. Kedvezőtlen fejlemény, hogy 2006-ban a nem adóssággeneráló finanszírozás egyenlege negatív volt. 2007. során jelentős működőtőke-kiáramlás valósult meg. Ez részben egyedi hatásokkal (a MOL sajátrészvény-vásárlásaival) magyarázható. 2008. során a fizetési mérleg hiányához képest alacsony volt a nem adóssággeneráló finanszírozás egyenlege, ami elsősorban a globális pénzpiaci válság, illetve az ennek nyomán világszerte visszaeső beruházások következménye. 2009. első három negyedévében a folyó fizetési mérleg többletet ért el, a nem adóssággeneráló finanszírozás mértéke – elsősorban a globális pénzügyi válság, illetve az alacsony beruházási kedv folytatódása miatt – a 2008. évihez hasonló alacsony szintet ért el.

A folyó fizetési mérleg hiánya és finanszírozása (milliárd euróban)

-2

folyó fizetési mérleg hiánya

-4

nem adóssággeneráló finanszírozás, egyenleg

-6

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 I-III

Forrás: MNB

3.6.4. Deviza-liberalizáció

Magyarországon 1931. óta kötött devizagazdálkodás volt érvényben; a deviza-liberalizáció folyamata a rendszerváltást követő évtizedben fokozatosan ment végbe. A kezdeti időszakban a jelentős külső adósságszolgálat, továbbá a folyó fizetési mérleghiányból adódó devizaigény fedezése tette szükségessé a korlátozások fenntartását.

A liberalizáció első lépését a külkereskedelmi tranzakciókra vonatkozó kötöttségek és korlátozások leépítése jelentette; ezt követte a hosszú távú, tartós külföldi tőkemozgások

felszabadítása, ami lehetővé tette a 90-es évek közepétől meginduló jelentős külföldi működőtőke beáramlást.

A rövid tőkemozgások korlátozása 2001-ig érvényben maradt, így védve a belföldi pénzügyi egyensúlyt a nemzetközi tőkepiacok hangulatváltozásaitól, a spekulatív tőkék hektikus be- és kiáramlásának kockázatától. A teljes körű deviza-liberalizációra 2001. nyarán, a monetáris politikai rezsim átalakítását követően került sor.

Valutaárfolyam

Csúszó leértékeléses árfolyamrendszer

1995 márciusától 2001 őszéig csúszó leértékeléses árfolyamrendszer volt érvényben, ennek keretében a forint nominális árfolyama egy előre meghatározott leértékelődési pályán mozgott. A leértékelés ütemét a jegybank fokozatosan 0%-ra mérsékelte, így 2001. október 1-jétől 276,1 forint / Euró árfolyamon rögzült a hivatalos sávközép.

Sávos árfolyamrendszer

A Magyar Nemzeti Bank 2001. május 4-én az intervenciós sávot a korábbi ±2,25%-ról

±15%-ra szélesítette, ami a forint piaci árfolyamának számottevő erősödéséhez vezetett. A rugalmasabb árfolyamrendszerben az árfolyam volatilitása jelentősen megemelkedett.

Ft / EUR A forint árfolyama az intervenciós sávon belül

320

volt xxxxxx xxxxxxx

300

280

260

240

volt erős sávszél

220

99. 00. 01. 02. 03. 04. 05. 06. 07. 08. 09. 10.

xxx xxx xxx xxx xxx xxx xxx xxx xxx xxx xxx xxx

Forrás: MNB

A hazai valuta 2002. októberétől – a közelgő EU-bővítést jóváhagyó írországi népszavazás hatására – ismét erősödni kezdett, és 2003. elejére az árfolyam megközelítette az erős sávszélet. Január közepén külföldi befektetők nagy összegű, spekulációs célú forint- vásárlásba kezdtek, az intervenciós sáv erős szélének eltolására, a forint további felértékelődésére számítva. A spekulációs támadást a jegybank a kamatszint drasztikus csökkentésével törte le, ami az árfolyam mintegy 5%-os gyengülését eredményezte. 2003. tavaszára az árfolyam a 245-246 forint / Eurós sávban stabilizálódott. A támadás után néhány hónapra megnyugodtak a pénzpiacok, de a külső egyensúly tovább romlott. Ennek hatására a forint enyhén gyengülni kezdett, amit aztán jelentősen felerősített a június 4-én hozott közös kormányzati-jegybanki döntés a forint árfolyamsávjának eltolásáról. Ez a lépés az említett körülmények között zavarodottságot és általános bizalomvesztést keltett a befektetők körében, ezért a jegybank két lépésben 300 bázisponttal emelte az irányadó kamatlábat. Az új, 282,36 forint/Eurós sávközép körüli +/- 15 százalékos sávban az árfolyam 270

forint/Euróig gyengült, majd 255-260 környékén alakult ki az új egyensúly. 2003. novemberében a továbbra sem kedvező makrogazdasági adatok mellett az állampapír-piaci kereslet is megcsappant. A külföldiek állampapír-eladása miatt újabb 300 bázispontos kamatemelésre kényszerült a jegybank, és az árfolyam 270 forint/Euróig gyengült. 2004. elején kedvező gazdasági folyamatok bontakoztak ki mind itthon, mind a világgazdaságban, így az árfolyam jelentősen erősödött. 2004-2005-ben az árfolyam jelentősen stabilizálódott. Az átlagos árfolyam 2004-ben 251,7 forint/Euró volt, 2005. során a forint árfolyama a 248 forint/Euró átlagos érték körül mozgott. 2006. tavaszán és nyarán azonban a forint árfolyama jelentős mértékben gyengült. A választásokkal összefüggő politikai és gazdaságpolitikai bizonytalanság, a költségvetési megszorító intézkedések nem kedvező kezdeti befektetői fogadtatása, valamint kedvezőtlen világgazdasági tényezők (kamatemelések a fejlett piacokon, s emiatt átmenetileg mérséklődő kockázatvállalási kedv, s a régió kedvezőtlenebb megítélése) hatására az árfolyamsáv közepéig – 282,36 Ft/Euró – gyengült a forint árfolyama. 2006. őszétől azonban az Euró-zónához viszonyítva magas forinthozamok, a javuló makrogazdasági mutatók és a fiskális kiigazítás hatására 245 Ft/Eurós árfolyam közelébe erősödött a forint. 2007. tavaszától kezdődően többször is szakmai viták középpontjába került a forint árfolyamsávjának eltörlésének kérdése. A kormány azonban jelezte, hogy rövidtávon nincs napirenden az árfolyamsáv eltörlése. Részben a fejlett tőkepiacokon kialakult turbulenciák, illetve az ennek hatására romló feltörekvő piacok iránti befektetői bizalom miatt 2007. második felében gyengült a forint árfolyama, 2008. tavaszán 266Ft/Eurós árfolyam körül ingadozott a forint árfolyama.

Lebegő árfolyamrendszer

2008. február 26-i hatállyal a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a Magyar Köztársaság Kormányával egyetértésben eltörölte a forint Euróhoz rögzített középárfolyamát és az ehhez tarozó ingadozási sávot. Ezt követően a forint 230Ft/Eurós szintig erősödött a globális tőkepiaci helyzet javulása és a magas forinthozam-szint következtében. 2008. őszétől azonban jelentős mértékben gyengült a forint, amiben szerepet játszott a globális tőkepiaci válság mélyülése is. Az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank pénzügyi segítségnyújtásának bejelentését követően ugyan átmenetileg erősödött a forint, ám 2008. végén és 2009. tavaszán elsősorban a kedvezőtlen globális és hazai növekedési kilátások, valamint a tőkepiaci likviditás jelentős csökkenése miatt ismét gyengült, s 2009. tavaszára 310Ft/eurós árfolyam fölé gyengült a forint árfolyama. Az év közepére azonban a likviditási válság enyhülésével és a világgazdasági növekedési kilátások javulásával jelentős mértékben erősödött a forint, 2009. végén 270,8 Ft/Eurós árfolyam körül ingadozott a forint árfolyama.

Devizatartalékok

Az MNB tartalékai 2009. december 31-én 30.676,4 millió Eurót értek el. Ebből 75,9 millió Eurót ért el az arany, 1.023,3 millió Eurót az SDR állománya. Az IMF kvóta tartalék hányada

80.1 millió Eurót, a devizatartalékok értéke 28.527,1 millió Eurót, az egyéb követelések értéke 970,1 millió Eurót tett ki.

3.6.5. Független felülvizsgálati eljárások alkalmazása

A Magyar Állam mint kezes kimutatásaira vonatkozóan könyvvizsgálati, vagy független felülvizsgálati eljárásokat nem alkalmaz.

3.6.6. Jelentős változások

2008. október 29-én bejelentették, hogy az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank összehangolt finanszírozási csomagot biztosít Magyarország számára. A három szervezet összesen 20 mrd Xxxx összegű hitelt biztosít Magyarország számára. Az IMF igazgatótanácsa november 6-án, Xxxxxxx Xxxxxxx, az Európai Bizottság gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosa november 19-én döntött a hitelkeret elfogadásáról.

	milliárd Euró	milliárd dollár
Európai Unió	6,5	8,1
Nemzetközi Valutaalap	12,5	15,7
Világbank	1,0	1,3
Összesen	20,0	25,1

forrás: PM

2009. január 8-án a Pénzügyminisztérium bejelentette, hogy a 2008. évi (helyi önkormányzatok nélkül számított) pénzforgalmi szemléletű (GFS szerinti) költségvetési hiány 907,1mrd Ft-ot tett ki, ami a prognosztizált GDP 3,3%-a.

2009. január 20-án az MNB Monetáris Tanácsa 50 bázisponttal (0,50 százalékponttal) 10,00%-ról 9,50%-ra csökkentette az irányadó jegybanki alapkamatot.

2009. január 28-án az MNB és a svájci jegybank (SNB) között együttműködési keretmegállapodás született, amelynek keretében az MNB Euró - svájci frank FX-swap ügyletek révén svájci frank likviditást nyújt a magyar kereskedelmi bankoknak.

2009. február 5-én az MNB bejelentette, hogy új, hosszabb lejáratú eszközt vezet be, melynek segítségével a magyar bankok tervezhetően és tartósan, 6 hónapos futamidőre, összességében maximum 5 milliárd euró forráshoz juthatnak. Az MNB 2009. március 2-tól eurólikviditást nyújtó hathónapos euró/forint swaptendert vezetett be.

2009. februárjában reform intézkedések kerültek bevezetésre. A legfontosabb lépések közé tartozott a nyugdíjkorhatár emelése, a nyugdíj indexálási szabályok megváltoztatása, a 13. havi nyugdíj 80.000 Ft-ban történő maximalizálása, az új belépő számára a 13. havi nyugdíj megszüntetése, a rokkantsági nyugdíj elérhetőségének szigorítása, a lakáshitelekhez kapcsolódó kamattámogatás csökkentése és szociálpolitikai megszorítások, a gázártámogatás és a távfűtés támogatásának csökkentése, változások a GyES-ben és a GyED-ben, valamint a helyi önkormányzatok támogatásának megváltoztatása. A februárban bevezetett kiadáscsökkentési intézkedések strukturálisak, hatásuk csupán részlegesen jelenik meg 2009- ben, 2010-ben és 2011-ben hatásuk előreláthatólag jóval nagyobb lehet. A kiadáscsökkentés becsült hatása 2009-re 212mrd Ft, 2010-re 551mrd Ft, míg 2011-re 612mrd Ft. Az intézkedések hatására javul a nyugdíjrendszer finanszírozásának fenntarthatósága.

2009. március 2-án az MNB bejelentette, hogy 2009. március 9-től három hónapos változó kamatozású eurólikviditást nyújtó eszközt vezet be az eurólikviditást nyújtó hathónapos euró/forint swaptender keretében a fenti 5 milliárd eurós összegből szabadon maradó összeg erejéig.

2009. március 2-án a Fitch hitelminősítő „stabil”-ról „negatív”-ra változtatta Magyarország hosszú lejáratú államadósságára vonatkozó kilátás besorolását.

2009. március 8-án az MNB bejelentette, hogy ösztönözni kívánja a közelmúltban bevezetett forint-, és devizapiaci likviditásnyújtó eszközök fokozottabb igénybevételét, megkezdi az EU források piacra vezetését és készen áll a teljes monetáris politikai eszköztár alkalmazására.

2009. március 12-én az MNB bejelentette, hogy a 2009. március 8-i döntésnek megfelelően az MNB megkezdi az EU források piacra vezetését. A Pénzügyminisztérium előrejelzése alapján az MNB becslése szerint a piacra vezetésre kerülő EU források összege 1,4 milliárd eurót tehet ki. Az MNB ezt az összeget a bankközi piacon diszkrecionális módon OTC piaci tranzakció keretei között váltja át forintra az év során.

2009. március 30-án a Standard&Poor’s hitelminősítő „BBB”-ről „BBB-”-ra változtatta Magyarország hosszú lejáratú államadósságának besorolását. A minősítési kilátás „negatív”.

2009. március 31-én a Moody’s hitelminősítő „A3”-ról „Baa1-”-re változtatta Magyarország hosszú lejáratú államadósságának besorolását. A minősítési kilátás „negatív”.

2009. április 1-jén a Központi Statisztikai Hivatal bejelentette, hogy a 2008. évi (helyi önkormányzatokkal együtt számított) eredményszemléletű (ESA szerinti) költségvetési hiány 895,2mrd Ft-ot ért el, ami a 2008. évi GDP 3,4%-ának felel meg.

2009. április 27-én az MNB bejelentette, hogy a Svájci Nemzeti Bank, az Európai Központi Bank, a Narodowi Bank Polski és a Magyar Nemzeti Bank 2009. július végéig folytatják az egyhetes EUR/CHF devizaswap-műveleteket.

2009. június 25-én az MNB bejelentette, hogy a Svájci Nemzeti Bank, az Európai Központi Bank, a Narodowi Bank Polski és a Magyar Nemzeti Bank 2009. október végéig folytatják az egyhetes EUR/CHF devizaswap-műveleteket.

2009. július 20-án az MNB Monetáris Tanácsa 100 bázisponttal (1,00 százalékponttal) 9,50%-ról 8,50%-ra csökkentette az irányadó jegybanki alapkamatot.

2009. augusztus 1-jétől csökkentették a táppénz összegét és szigorították az igénybevételt. A táppénz általános értéke 2 évnél hosszabb biztosítási jogviszony esetében 70%-ról 60%-ra, rövidebb időszak esetében 60%-ról 50%-ra csökkent. A passzív táppénz időtartama 45 napról 30 napra csökkent, felső határa a minimálbér másfélszerese.

2009. augusztus 25-én az MNB Monetáris Tanácsa 50 bázisponttal (0,50 százalékponttal) 8,50%-ról 8,00%-ra csökkentette az irányadó jegybanki alapkamatot

2009. szeptember 24-én a Svájci Nemzeti Bank, az Európai Központi Bank, a Narodowi Bank Polski és a Magyar Nemzeti Bank 2010. január végéig folytatják az egyhetes EUR/CHF devizaswap-műveleteket.

2009. szeptember 25-én az IMF igazgató tanácsa jóváhagyta a készenléti hitel lehívási lehetőségének 6 hónappal (2010. október 5-ig) történő meghosszabbítását.

2009. szeptember 29-én az MNB Monetáris Tanácsa 50 bázisponttal (0,50 százalékponttal) 8,00%-ról 7,50%-ra csökkentette az irányadó jegybanki alapkamatot.

2009. október 5-én az MNB a magyar gazdaság sérülékenységének csökkentése és a lakossági kockázatok mérséklése érdekében a devizahitelezés szabályozását kezdeményezte a Pénzügyminisztériumnál.

2009. október 20-án az MNB Monetáris Tanácsa 50 bázisponttal (0,50 százalékponttal) 7,50%-ról 7,00%-ra csökkentette az irányadó jegybanki alapkamatot.

2009. november 24-én az MNB Monetáris Tanácsa 50 bázisponttal (0,50 százalékponttal) 7,00%-ról 6,50%-ra csökkentette az irányadó jegybanki alapkamatot.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2009. november 24-i hatállyal a jegybanki irányadó kamat körüli kamatfolyosó szélességét a korábbi ± 50 bázispontról ± 100 bázispontra szélesítette. Ennek eredményeként a jegybank hitelintézeti partnerei számára az egynapos jegybanki betét kamatának irányadó kamattól való elmaradása és az egynapos jegybanki hitelfelvétel kamatának irányadó kamathoz képesti felára a korábbiaknál 50 bázisponttal nagyobb. Az alapkamat ugyancsak 2009. november 24-i hatállyal 6,5%-ra történő csökkentését figyelembe véve az egynapos jegybanki kamat 5,5%-ra, míg az egynapos fedezett jegybanki hitel kamatlába 7,5%-ra változott. A változtatással egyidőben a kéthetes hitel kamata az irányadó kamatot 50 bázisponttal haladja meg, azaz 7,0%-ot ér el.

2009. december 22-én az MNB Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal (0,25 százalékponttal) 6,50%-ról 6,25%-ra csökkentette az irányadó jegybanki alapkamatot.

2009. decemberében a Kormány számos ponton módosította a bankokra és hitelintézetekre vonatkozó szabályozást. Az új szabályozás értelmében a PSZÁF az Országgyűlésnek alárendelt önálló szervezetté válik, s létrejön a Pénzügyi Stabilitási Tanács (tagjai az MNB elnöke, a PSZÁF elnöke, és a pénzügyminiszter), amelynek feladatai közé tartozik a pénz-, tőke-, biztosítási és pénztári piac stabilitásának értékelése. Emellett a devizahitelezés szabályozására a Kormány rendeletet alkotott. A pénzügyi intézmények a jövőben csak hitelképességi vizsgálat elvégzése után nyújthatnak hitelt az ügyfeleiknek. A rendelet értelmében a hitelezőknek a saját belső szabályzatukban kell rögzíteniük, hogy kiknek, milyen feltételekkel nyújtanak hitelt, mit vesznek figyelembe jövedelemként, illetve milyen igazolások, nyilatkozatok meglétét teszik kötelezővé a hitelfelvételhez. Az alábbi táblázat mutatja be a legfontosabb feltételeket:

	Devizanem	Arány
Háztartási hitelek esetében
Hiteltörlesztési képességhez viszonyított arány	Forint	-
	Euró	80%
	Egyéb	60%
Háztartási jelzáloghitelek esetében
Maximális hitel-fedezet arány	Forint	75%
	Euró	60%
	Egyéb	45%
Gépjármő-vásárlás esetében
Maximális hitel-fedezet arány	Forint	75%

Devizanem Arány

Euró 60%

Egyéb 45%

A gépjármű-vásárlásra nyújtott hitel futamideje nem haladhatja meg a 7 évet.

2010. január 26-án az MNB Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal (0,25 százalékponttal) 6,25%- ról 6,00%-ra csökkentette az irányadó jegybanki alapkamatot.

2010. január 29-én a Pénzügyminisztérium publikálta Magyarország aktualizált Konvergencia Programját. Az aktualizált Konvergencia Program a 2009 és 2012 közötti időszakot fogja át, és az Országgyűlés által 2009. november 30-án elfogadott 2010. évi költségvetési törvény, valamint a legfrissebb információk alapján készített makrogazdasági előrejelzés figyelembe vételével készült.

3.7. Bírósági és választottbírósági eljárások

A Magyar Állam mint kezes legjobb tudomása szerint nincs folyamatban olyan államigazgatási, bírósági vagy választottbírósági eljárás, amely jelentős hatást gyakorolna a Magyar Állam mint kezes pénzügyi helyzetére vagy jövedelmezőségére és ilyen eljárás közeljövőbeli megindítása sem fenyeget.

4. Megtekinthető dokumentumok

Tekintettel arra, hogy a Magyar Állam mint készfizető kezes kötelezettsége törvényen alapul, nincsenek olyan szerződések, illetve a garanciával kapcsolatos egyéb dokumentumok, amelyekhez a nyilvánosság hozzáférhet.

FÜGGELÉKEK, MELLÉKLETEK

1. számú Függelék

A Pénzügyminisztérium 2009. január 20-án kiadott prognózisa az (önkormányzatok nélkül számított) államháztartási hiány lefutásáról

millió forintban

1. számú melléklet

A forgalomba hozatalban a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. partnereként közremőködő hitelintézetek felsorolása

ALBA Takarékszövetkezet		8060 Xxx	Xxxxxx u. 8.
		8000 Székesfehérvár	Várkörút 11.
		2400 Dunaújváros	Apáczai Cs. J. u. 4-6.
Dunaföldvár és	Vidéke	7030 Paks	Rákóczi u. 5-7.
Takarékszövetkezet

7030 Paks

2400 Dunaújváros

Táncsics u. 4.

Vasmű u. 7.

Duna Takarékszövetkezet 2500 Esztergom Bajcsy-Zs. u. 11.

1054 Budapest Aulich u. 7.

0000 Xxxxx Xxxxx xx 00.

2536 Nyergesújfalu Tó u. 1.

9022 Győr Árpád u. 93.

9200 Mosonmagyaróvár Magyar u. 17-21. Xxxxxx Xxxxxxxxxxxxxxxxxx 6000 Kecskemét Szabadság tér 3/a.

0000 Xxxxxxxxxxx Xx xx 00.

0000 Xxxxxxx Xxxxxx xxx 0. Xxxxxxx Xxxxxxx Bank Zrt. 7621 Pécs Citrom u. 5.

0000 Xxxxxx Xxxxx Xx. x. 31.

7700 Mohács Vörösmarty u. 4. Monor és Vidéke Takarékszövetkezet 2230 Gyömrő Táncsics M. u. 82.

0000 Xxxxxx Xxxxxx xx 00/a.

0000 Xxxxxxxx Xxxxxxxxx xxx 00.

Partiscum XI. Takarékszövetkezet 6720 Szeged Xxxxxxx Xxxxxx u. 1/B. Polgári Takarékszövetkezet 4026 Debrecen Péterfia u. 4.

Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet 9200 Mosonmagyaróvár Palánk u. 8. Sajóvölgye Takarékszövetkezet 3700 Kazincbarcika Egressy u. 52.

0000 Xxx Xxxxxxx xx 0.

3100 Salgótarján Klapka Gy. u. 1.

Savaria Takarékszövetkezet 9700 Szombathely Xxxxxx Xxxxxx u. 18. Szigetvári Takarékszövetkezet 7900 Szigetvár Xxxxxx Xxxxxx u. 19.

7634 Pécs Páfrány u. 2/a.

7321 Pécs Bajcsy-Zsilinszky u. 7.

0000 Xxxxx Xxxxxxxx xxx 0.

6000 Kecskemét Dobó krt. 15.

Xxxxxx Xxxxxxxxxxxxxxxxxx 2890 Tata Ady Xxxxx xx 00.

0000 Xxxx Xxxxxxxxxx xx 0/a.

2900 Komárom Igmándi u. 45.

1155 Budapest Kolozsvár u.2/b

9023 Győr Árpád u. 25.

2541 Lábatlan Rákóczi u. 138-140.

0000 Xxxxxx Xxxxxxx x. 8.

2800 Tatabánya Köztársaság u. 44/A

Völgység-Hegyhát Takarékszövetkezet 7100 Szekszárd

7150 Bonyhád

7200 Dombóvár

Xxxxxxxxx xx 00.

Xxxxxxxxx xxx 0.

Xxxxxxx xxx 00.

Zalavölgye Takarékszövetkezet 8900 Zalaegerszeg Kossuth L. u. 52-54.

A forgalomba hozatalban közreműködő UniCredit Bank Hungary Zrt. bankfiókok felsorolása

0000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 48-66.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx x. 5.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxx 0.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxxx x. 1-3.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 000. (EUROPARK)

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0-0.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx x. 44.

Tel: 00-00-00-00-00

1097 Budapest, Könyves K. krt. 12-14. (Lurdy ház) Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 50.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 000. (Stop Shop) Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxx 0.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xx 000.

Tel: 00-00-00-00-00

1239 Budapest, Hősök tere 14.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx u. 10.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx krt. 46.

Tel: 00-00-00-00-00

1087 Budapest, Hungária krt. 40-41. (Arena Corner) Tel.: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx X. x. 32-36.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx X. x. 93.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxx xxxx. 8.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxx. 87-89. (Mamut II. bevásárlóközpont) Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxxx xx 00-00. (Campona bevásárlóközpont) Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxx xxxxx xxx 00. (Sugár üzletközpont) Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxx Xxxxx xxxxxx xxxx 000. Tel.: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0-0.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxx 0.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xx 0.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxx xx 00/a Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxx xxx 0.

Tel: 00-00-00-00-00

1066 Budapest, Teréz krt. 62.

Tel: 00-00-00-00-00

1088 Budapest, József krt. 13.

Tel: 00-00-00-00-00

1092 Budapest, Ferenc krt. 24.

Tel: 00-00-00-00-00

1093 Budapest, Vámház krt. 15.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxx xx 00.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xx 00.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxxx xx 00-00.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 000. (Duna Plaza) Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxxxx xx 000.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxx Xxxxx xx 000-000.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 000.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxx xx 00.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxx, Xxxx Xxxxxx xxx 0.

Tel: 00-00-00-00-00

5600 Békéscsaba, Xxxxxxx X. xxx 0/a Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxxx Xx xx 000.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxx, Xxxxxxxxx xx 00.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxx, Xxxxxxx xxx 0.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx X. x. 25-27.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxx 0/a Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxxxxx, Xxxxx Xx. xx 0/X Tel: 00-00-00-00-00

3300 Eger, Bajcsy-Zs u. 2.

Tel: 00-00-00-00-00

2030 Xxx, Xxxxx xx 00.

Tel: 00-00-00-00-00

2500 Esztergom, Vörösmarty u. 5.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxx, Xxxxx Xx. xx 00.

Tel: 00-00-00-00-00

3200 Gyöngyös, Páter Xxxx Xxxxxx u. 22. Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxx, Xxxxx xx 00.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxx, Xxxxx x. 1.

Tel: 00-00-00-00-00

5100 Jászberény, Xxxxxxxxx xxx 0.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxx Xxxxxx xx 0.

Tel: 00-00-00-00-00

6000 Kecskemét, Xxxxxxxxx xxxx 0.

Tel: 00-00-00-00-00

3545 Miskolc, Hunyadi u. 3.

Tel: 00-00-00-00-00

9200 Mosonmagyaróvár, Fő u. 6.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxxxxx, Xx xx 0.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxxxxx, Xxxxx Xx. xx 0-0.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxx, Xxxxxxx xx 00.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxx, Xxxxxxx xx 00. (Árkád)

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxxxxx, Xxxxxxx xx 00.

Tel: 00-00-00-00-00

9400 Sopron, Várkerület 1-3.

Tel: 00-00-00-00-00

6722 Szeged, Kossuth L. sugárút 18-20.

Tel: 00-00-00-00-00

6720 Szeged, Kárász u. 16.

Tel: 00-00-00-00-00

8000 Székesfehérvár, Xxxxx xx 0.

Tel: 00-00-00-00-00

7100 Szekszárd, Arany J. u. 15-17.

Tel: 00-00-00-00-00

2000 Szentendre, Xxxxxxxxx xx 0.

Tel: 00-00-00-00-00

5000 Szolnok, Xxxxxx Xxxxx u. 27.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxxxxx, Xxxxxxx xx 00-00.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxxx, Xxxxx Xxxxxxx xxx 0.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxxx, Xxxxx xx 0-0. (Vértes Center) Tel: 00-00-00-00-00

2046 Törökbálint, DEPO-Raktárváros

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxx 0.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxxxxxx, Xxxxxx X. xxx 0/a. Tel: 00-00-00-00-00

Document Metadata

Table of Contents

Alaptájékoztató

Document Metadata