MÓDOSÍTÓ JEGYZŐKÖNYV

az Európai Közösség és a Monacói Hercegség között a 2003/48/EK tanácsi irányelvben meghatározott szabályokkal egyenértékű rendelkezések megállapításáról szóló megállapodáshoz

AZ EURÓPAI UNIÓ,

valamint

A MONACÓI HERCEGSÉG,

a továbbiakban mindkettő: Szerződő Fél, vagy együttesen: Szerződő Felek,

AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által kidolgozott, a számlain formációk automatikus cseréjére vonatkozó standardját végrehajtsák egy olyan együttműködés keretében, amely figyelembe veszi mindkét Szerződő Fél jogos érdekeit,

MIVEL a Szerződő Xxxxx régóta fennálló és szoros kapcsolatban állnak egymással az adóügyekkel kapcsolatos együtt működés tekintetében, különösen a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló, 2003. június 3-i 2003/48/EK irányelvben (1) meghatározottakkal egyenértékű intézkedések alkalmazása tekintetében, és e kapcsolatra alapozva elő kívánják mozdítani a nemzetközi adóügyi megfelelést,

MIVEL a Szerződő Felek egy olyan megállapodásra kívánnak jutni, amely a kölcsönös automatikus információcserére alapozva előmozdítja a nemzetközi adóügyi megfelelést, a bizalmas jelleg védelme és az e módosító jegyzőkönyvben található egyéb biztosítékok – a megosztott információk használatát korlátozó rendelkezéseket is beleértve – fenntartása mellett,

MIVEL a Szerződő Xxxxx egyetértenek abban, hogy az e módosító jegyzőkönyv nyomán létrejövő megállapodásnak meg kell felelnie az OECD számlainformációk automatikus cseréjére vonatkozó standardjának (a továbbiakban: nemzetközi standard),

MIVEL az Európai Közösség és a Monacói Hercegség közötti, a megtakarításokból származó kamatjövedelem adózta tásáról szóló 2003/48/EK tanácsi irányelvben meghatározott szabályokkal egyenértékű rendelkezések megállapításáról szóló megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) 12. cikkének e módosító jegyzőkönyvvel való módosítását megelőző változatát (2), amely a megkeresés alapján történő információcserét adócsalásra korlátozva írja elő, összhangba kell hozni az OECD adóügyi átláthatóságra és információcserére vonatkozó standardjával annak érdekében, hogy az e módosító jegyzőkönyv nyomán létrejövő megállapodás 5. cikkének (1) bekezdésében részletezett módon szolgálja az említett standard célkitűzéseit, tiszteletben tartva az e módosító jegyzőkönyv nyomán létrejövő megállapodás 6. cikkében és

III. mellékletében az adatvédelmi biztosítékokra és a személyes adatok bizalmas kezelésére és védelmére vonatkozóan meghatározottakat.

MIVEL a tagállamok tekintetében a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) különleges adatvédelmi szabályokat állapít meg az Európai Unióban, amelyek az e módosító jegyzőkönyv nyomán létrejövő megállapodás által érintett, a tagállamok által végrehajtott információcserékre is vonatkoznak,

MIVEL a személyes adatok védelméről szóló, 1993. december 23-i 1165. sz. törvény (amelyet a 2001. július 2-i 1240 sz. törvény és a 2009. április 1-jén hatályba lépett, 2008. december 4-i 1353 sz. törvény módosított, a 2009. június 19-i 2230 sz. uralkodói rendeletben (4) szereplő végrehajtási feltételeket is beleértve) szabályozza a személyes adatok védelmét a Monacói Hercegségben,

(1) HL L 157., 2003.6.26., 38. o.

(2) HL L 19., 2005.1.21., 55. o.

(3) HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

(4) Journal de Monaco – a Hercegség Hivatalos Lapja – 7918. sz., 2009.6.26.

MIVEL az Európai Bizottság e módosító jegyzőkönyv aláírásának dátumáig nem fogadott el a 95/46/EK irányelv

25. cikkének (6) bekezdése alkalmazásában olyan határozatot, amelyben megállapítaná, hogy a Monacói Hercegség megfelelő szinten biztosítja a személyes adatok védelmét,

MIVEL a Szerződő Xxxxx vállalják, hogy alkalmazzák és tiszteletben tartják az e módosító jegyzőkönyv nyomán létrejövő megállapodásban – a III. mellékletét is beleértve – szereplő különleges adatvédelmi biztosítékokat, és biztosítják, hogy egyik Szerződő Fél se használhasson fel semmilyen indokot a másik Szerződő Féllel történő információcsere megtagadása érdekében,

MIVEL az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmények, valamint az adatokat továbbító, illetve fogadó államok Hatáskörrel rendelkező hatóságai – mint adatkezelők – az e módosító jegyzőkönyv nyomán létrejövő megállapodással összhangban feldolgozott adatokat nem tárolhatják a megállapodás céljainak eléréséhez szükségesnél hosszabb ideig, és tekintettel a különböző tagállamok és a Monacói Hercegség jogszabályai közötti eltérésekre, az adatmegőrzési időnek az egyes Szerződő Felekre vonatkozó maximumát mindig az adatkezelő országában hatályos adójog elévülési időre vonatkozó előírásai alapján kell megállapítani,

MIVEL az „Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény” és az „Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számla” kategóriák kialakításával az e módosító jegyzőkönyv nyomán létrejövő megállapodás korlátozni törekszik az olyan lehetőségeket, amikor az adóalany az eszközeinek az e módosító jegyzőkönyv nyomán létrejövő megállapodás hatálya alá nem tartozó Pénzügyi intézményekhez való áthelyezése vagy a szóban forgó megállapodás hatálya alá nem tartozó pénzügyi termékekbe való befektetés révén próbál kikerülni az adatszolgáltatási kötelezettség hatálya alól. Mindazonáltal bizonyos Pénzügyi intézményeket és számlákat, amelyek adókikerülési céllal való felhasználásának csekély a kockázata, ki kell venni a megállapodás hatálya alól. Általános szabályként nem tartalmazhat küszöbértékeket, mivel azok a számlák különböző Pénzügyi intézmények között való felosztása révén könnyen megkerülhetők lennének. Adatszolgál tatási, illetve információcsere-kötelezettség hatálya alá tartozó pénzügyi adatnak kell tekinteni nemcsak minden érintett jövedelmet (kamat, osztalék és hasonló típusú jövedelmek), hanem a számlaegyenlegeket és a Pénzügyi eszközök értékesí téséből származó bevételeket is az olyan helyzetek kezelése érdekében, amikor az adóalany olyan, szintén jövedelemnek vagy eszköznek minősülő tőkét szándékozik elrejteni, amely tekintetében nem fizette meg az adót. Ennek megfelelően az e módosító jegyzőkönyv nyomán létrejövő megállapodás alapján történő adatfeldolgozás szükséges és arányos azon cél elérése érdekében, hogy a tagállamok és a Monacói Hercegség adóhatóságai helyesen és egyértelműen azonosítani tudják az érintett adóalanyokat, valamint hogy adótörvényeiket a határokon átnyúló helyzetekben is érvényesíteni tudják, illetve be tudják tartatni, továbbá hogy fel tudják mérni az adókikerülés elkövetésének valószínűségét, és hogy el tudják kerülni a szükségtelen további vizsgálatokat,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Az Európai Közösség és a Monacói Hercegség közötti, a 2003/48/EK tanácsi irányelvben meghatározott szabályokkal egyenértékű rendelkezések megállapításáról szóló megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) a következőképpen módosul:

1) a cím helyébe a következő szöveg lép:

„Megállapodás az Európai Unió és a Monacói Hercegség között a pénzügyiszámla-adatokra vonatkozó, a nemzetközi adóügyi megfelelésnek a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetet (OECD) által kidolgozott, a számlainfor mációk automatikus cseréjére vonatkozó standarddal összhangban történő előmozdítására irányuló információ cseréről”

2) az 1–21. cikkek helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

Fogalommeghatározások

1. E megállapodás alkalmazásában:

a) „Európai Unió”: az Európai Unióról szóló szerződéssel létrehozott Unió; azokat a területeket foglalja magában, amelyek esetében az Európai Unió működéséről szóló szerződés alkalmazandó, az említett szerződésben meghatá rozott feltételekkel;

b) „Tagállam”: az Európai Unió valamely tagállama;

c) „Monaco”: a Monacói Hercegség, a beltenger, a parti tenger, belelértve a talajt és az altalajt is, a felette elhelyezkedő légtér, a kizárólagos gazdasági övezet és a kontinentális talapzat, amely területeken a nemzetközi jog rendelkezéseinek megfelelően és a nemzeti jogszabályok szerint a Monacói Hercegség szuverén jogokat és joghatóságot gyakorol;

d) „Monaco Hatáskörrel rendelkező hatóságai” és „a tagállamok Hatáskörrel rendelkező hatóságai” a IV. melléklet

a) és b)–ac) pontjában felsorolt hatóságok. A IV. melléklet e megállapodás elválaszthatatlan részét képezi. A IV. mellékletben a Hatáskörrel rendelkező hatóságok felsorolását Monaco az említett melléklet a) pontjában szereplő hatóság esetében a másik Szerződő Fél egyszerű értesítésével módosíthatja, az Európai Unió pedig ugyanígy módosíthatja a felsorolást az említett melléklet b)–ac) pontjában felsorolt egyéb hatóságok esetében. Az Európai Bizottság valamennyi erre vonatkozóan kapott értesítésről tájékoztatja a tagállamokat és Monacót;

e) „Tagállami pénzügyi intézmény”: i) minden olyan Pénzügyi intézmény, amely tagállami illetőségű, e Pénzügyi intézmények azon fióktelepei kivételével, amelyek az adott tagállamon kívül találhatók, valamint ii) a nem tagállami illetőségű Pénzügyi intézmények azon fióktelepei, amelyek az adott tagállamban találhatók;

f) „Monacói pénzügyi intézmény”: i) minden olyan Pénzügyi intézmény, amely monacói illetőségű, e Pénzügyi intézmények azon fióktelepei kivételével, amelyek Monacón kívül találhatók, valamint ii) a nem monacói illetőségű Pénzügyi intézmények azon fióktelepei, amelyek Monacóban találhatók;

g) „Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény”: minden olyan Tagállami pénzügyi intézmény vagy Monacói pénzügyi intézmény – az érintett joghatóság területi hatályától függően –, amely nem minősül Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézménynek;

h) „Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számla”: Tagállami adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számla vagy Monacói adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számla (az adott esettől függően), feltéve, hogy a számlát az I. és a II. mellékletnek megfelelő, az adott tagállamban vagy Monacóban alkalmazandó átvilágítási eljárások során Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlának minősítették;

i) „Tagállami adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számla”: olyan Pénzügyi számla, amelyet Monaco valamely Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménye vezet, és tulajdonosa egy vagy több Adatszolgáltatási kötele zettség alá tartozó Tagállami személy, vagy olyan Passzív nem pénzügyi szervezet, amelyben egy vagy több Ellenőrzést gyakorló személy egyúttal Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó Tagállami személy;

j) „Monacói adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számla”: olyan Pénzügyi számla, amelyet valamely tagállam Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménye vezet, és tulajdonosa egy vagy több Adatszolgáltatási kötele zettség alá tartozó Monacói személy, vagy olyan Passzív nem pénzügyi szervezet, amelyben egy vagy több Ellenőrzést gyakorló személy egyúttal Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó Monacói személy;

k) „Tagállami személy”: olyan természetes személy vagy Szervezet, aki vagy amely Monaco valamely Adatszolgál tatásra kötelezett pénzügyi intézménye szerint az I. és a II. mellékletnek megfelelő átvilágítási eljárások értelmében tagállambeli illetőségű, illetve olyan elhunyt hagyatéka, aki tagállambeli illetőségű volt;

l) „Monacói személy”: olyan természetes személy vagy Szervezet, aki vagy amely egy tagállam Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménye szerint az I. és a II. mellékletnek megfelelő átvilágítási eljárások értelmében monacói illetőségű, illetve olyan elhunyt hagyatéka, aki monacói illetőségű volt.

2. Bármely, az e megállapodásban másképp meg nem határozott, nagy kezdőbetűvel írt fogalom jelentése megegyezik a korábbi jelentésével, i) ez a tagállamok esetében az adózás területén történő közigazgatási együttműkö désről szóló 2011/16/EU tanácsi irányelvben (1), vagy adott esetben az e megállapodást alkalmazó tagállam nemzeti jogában meghatározott jelentés, és ii) Monaco esetében annak nemzeti jogában meghatározott, az I. és a II. mellék letben szereplő jelentéssel összhangban álló jelentés.

Ha e megállapodás eltérően meg nem határozza, és hacsak a kontextus másként meg nem kívánja, illetve ha egy tagállam Hatáskörrel rendelkező hatósága és Monaco Hatáskörrel rendelkező hatósága a 7. cikk rendelkezései szerint (a nemzeti jog által megengedettek szerint) egy közös jelentésről meg nem állapodik, a fogalmak jelentése megegyezik a fogalomnak az e megállapodást alkalmazó, érintett, joghatósággal rendelkező terület joga szerint az adott időpontban irányadó jelentésével; i) ez a tagállamok esetében az adózás területén történő közigazgatási együttműkö désről szóló 2011/16/EU tanácsi irányelvben, vagy adott esetben az érintett tagállam nemzeti jogában meghatározott jelentés, és ii) Monaco esetében a Monaco nemzeti jogában meghatározott jelentés, azzal, hogy az érintett, jogható sággal rendelkező terület (akár valamely tagállam vagy Monaco) hatályos adójoga szerinti jelentést kell irányadónak tekinteni az adott joghatósággal rendelkező terület egyéb jogágában meghatározott jelentéssel szemben.

(1) HL L 64., 2011.3.11., 1. o.

2. cikk

Automatikus információcsere az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlákra vonatkozóan

1. E cikk rendelkezéseinek, valamint az I. és a II. mellékletben foglalt, alkalmazandó adatszolgáltatási és átvilágítási szabályoknak megfelelően, amelyek e megállapodás szerves részét képezik, Monaco Hatáskörrel rendelkező hatósága minden tagállam Hatáskörrel rendelkező hatóságával évente, és minden tagállam Hatáskörrel rendelkező hatósága Monaco Hatáskörrel rendelkező hatóságával évente automatikusan megosztja az e szabályok szerint összegyűjtött, a (2) bekezdésben meghatározott információkat.

2. Valamely tagállam esetében minden, Monacói adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számla tekintetében, és Monaco esetében minden, Tagállami adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számla tekintetében az alábbi informá ciókat kell megosztani:

a) minden egyes, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó Számlatulajdonos személy neve, címe, Adóazonosító száma, természetes személyek esetében születési helye és ideje, Számlatulajdonos Szervezetek esetében pedig, amennyiben az I. és II. melléklettel összhangban elvégzett átvilágításkor kiderül, hogy az Ellenőrzést gyakorló egy vagy több személy Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, a Szervezet neve, címe és Adóazonosító száma, valamint minden egyes, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy neve, címe, Adóazonosító száma, születési helye és ideje. Monacóban a Monacói személyek nem rendelkeznek Adóazonosító számmala módosító jegyzőkönyv aláírásának időpontjában, azaz 2016. július 12-én;

b) számlaszám (számlaszám hiányában ezzel egyenértékű azonosító);

c) az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény neve és azonosító száma (ha van);

d) a számla egyenlege vagy értéke (Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítás vagy Járadékbiztosítási szerződés esetében beleértve a Készpénz-egyenértéket vagy visszavásárlási értéket) az irányadó naptári év vagy más adatszol gáltatási időszak végén, illetve ha a számlát az adott év vagy időszak folyamán megszüntették, akkor a számla megszüntetésekor;

e) Letéti számla esetében:

i) a kamat teljes bruttó összege, az osztalékok teljes bruttó összege, és a számlán tartott eszközökhöz kapcsolódóan keletkező egyéb bevétel teljes bruttó összege, amelyet a naptári évben vagy más adatszolgáltatási időszakban a számlára (vagy a számlához kapcsolódóan) befizettek vagy azon jóváírtak; valamint

ii) a Pénzügyi eszközök értékesítéséből vagy visszaváltásából származó teljes bruttó bevétel, amelyet a naptári évben vagy más adatszolgáltatási időszakban a számlára befizettek vagy azon jóváírtak, és amely tekintetében az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény letétkezelőként, brókerként, meghatalmazottként vagy más módon a Számlatulajdonos megbízottjaként működött közre;

f) Betétszámla esetében a naptári évben vagy más adatszolgáltatási időszakban a számlára befizetett vagy azon jóváírt kamat teljes bruttó összege; valamint

g) a (2) bekezdés e) vagy f) pontjában nem szereplő számlák esetében a naptári évben vagy más adatszolgáltatási időszakban a Számlatulajdonos részére a számlával kapcsolatban kifizetett vagy jóváírt teljes bruttó összeg, amelynek az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény a kötelezettje vagy adósa, beleértve a naptári évben vagy más adatszolgáltatási időszakban a visszaváltásokból származó, a Számlatulajdonos részére teljesített kifizetések összevont összegét.

3. cikk

Az automatikus információcsere időpontja és módja

1. A 2. cikkben említett információcsere céljából az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlához kapcsolódóan teljesített kifizetések összege és jellemzői az információt megosztó joghatósággal rendelkező terület (akár valamely tagállam vagy Monaco) hatályos adójogával összhangban határozhatók meg.

2. A 2. cikkben említett információcsere céljából a megosztott információnak tartalmaznia kell az egyes érintett összegek pénznemét.

3. A 2. cikk (2) bekezdése tekintetében az információcserét a 2017. év vonatkozásában, valamint minden ezt követő évben el kell végezni, azon naptári év végét követő kilenc hónapon belül, amelyre az információ vonatkozik.

4. A Hatáskörrel rendelkező hatóságok a 2. cikkben leírt információkat közös adatszolgáltatási standard rendszerben bővíthető jelölőnyelven (XML) automatikusan megosztják.

5. A Hatáskörrel rendelkező hatóságok megállapodnak az adatátvitel módszeréről vagy módszereiről, beleértve a titkosítási szabványokat is.

4. cikk

Együttműködés a megfelelés és végrehajtás terén

Egy tagállam Hatáskörrel rendelkező hatósága értesíti Monaco Hatáskörrel rendelkező hatóságát és Monaco Hatáskörrel rendelkező hatósága értesíti egy adott tagállam Hatáskörrel rendelkező hatóságát, amennyiben az (az értesítést küldő Hatáskörrel rendelkező hatóság) alappal feltételezi, hogy hiba következtében a 2. cikk keretében pontatlan vagy hiányos információ került bejelentésre, vagy hogy valamely Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nem felel meg az I. és a II. melléklettel összhangban alkalmazandó jelentési követelményeknek és átvilágítási eljárásoknak. Az értesített Hatáskörrel rendelkező hatóság minden, nemzeti jogában rendelkezésre álló megfelelő intézkedést megtesz az értesítésben leírt hibák vagy megfelelési problémák kiküszöbölésére.

5. cikk

Információcsere megkeresés alapján

1. A 2. cikkben foglalt rendelkezések, valamint bármely más, Monaco és bármely tagállam közötti megkeresés alapján történő információcserét biztosító megállapodás ellenére, Monaco Hatáskörrel rendelkező hatóságának és bármely tagállam Hatáskörrel rendelkező hatóságának megkeresés alapján meg kell osztania a másik féllel minden olyan információt, amely előreláthatólag releváns e megállapodás végrehajtása vagy Monaco és a tagállamok vagy azok politikai alegysége vagy helyi hatósága által előírt bármely adónemre, illetve bármely megjelölésű adóra vonatkozó nemzeti jogszabályok alkalmazása vagy végrehajtása szempontjából, amennyiben az e nemzeti jogszabályok keretében való adózás nem ütközik a Monaco és az adott tagállam közötti kettős adózásról szóló megállapodásba.

2. E cikk (1) bekezdésének és a 6. cikknek a rendelkezései semmi esetre sem értelmezhetők oly módon, hogy azok Monacót vagy egy tagállamot az alábbiakra köteleznék:

a) Monaco, illetve az adott tagállam jogszabályaitól vagy igazgatási gyakorlatától eltérő államigazgatási intézkedések meghozatala;

b) olyan információ átadása, amely Monaco, illetve az adott tagállam jogszabályai szerint vagy a közigazgatás szokásos rendjében nem szerezhető be;

c) olyan információ átadása, amely kereskedelmi, üzleti, ipari, szakmai titkot, kereskedelmi folyamatot vagy olyan információt fedne fel, amely a közrendbe ütközne.

3. Ha egy tagállam vagy Monaco ezzel a cikkel összhangban kérelmező joghatósággal rendelkező területként információt kér, Monacónak vagy az adott tagállamnak felkért joghatósággal rendelkező területként a kért információ megszerzése érdekében alkalmaznia kell az információgyűjtésre szolgáló intézkedéseit, még akkor is, ha saját adózási célokból ezekre az információkra nincs szüksége. Az előző mondatban foglalt kötelezettségre vonatkoznak a (2) bekezdésben előírt korlátozások, de ezek a korlátozások semmiképpen sem értelmezhetők oly módon, hogy azok lehetővé tennék a megkeresett joghatóság számára az információnyújtás megtagadását kizárólag azon az alapon, hogy az adott Félnek nem fűződik hazai érdeke az információhoz.

4. A (2) bekezdés rendelkezései semmi esetre sem értelmezhetők úgy, hogy azok lehetővé tennék Monaco vagy egy tagállam számára az információszolgáltatás megtagadását kizárólag azon az alapon, hogy az információ bank, más pénzügyi intézmény, megbízott, illetve meghatalmazottként vagy vagyonkezelőként eljáró személy birtokában van, vagy egy személyben fennálló tulajdoni érdekeltségére vonatkozik.

5. A Hatáskörrel rendelkező hatóságok megállapodnak az adatátvitel módszeréről vagy módszereiről, beleértve a titkosítási szabványokat is, valamint adott esetben az alkalmazandó formanyomtatványokról.

6. cikk

A személyes adatok bizalmas kezelése és védelme

1. Az e megállapodás alapján történő információgyűjtés és információcsere tekintetében az adatok bizalmas kezelésére és az adatvédelemre vonatkozóan e megállapodásban, többek között annak III. mellékletében meghatá rozott szabályokon és más biztosítékokon túl i) a tagállamokban a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 95/46/EK irányelvet átültető tagállami törvények és rendeletek is, ii) Monacóban pedig a személyes adatok védelméről szóló, 1993. december 23-i 1165. sz. törvény (amelyet a 2001. július 2-i 1240 sz. törvény és a 2009. április 1-jén hatályba lépett, 2008. december 4-i 1353 sz. törvény módosított, a 2009. június 19-i 2230 sz. uralkodói rendeletben szereplő végrehajtási feltételeket is beleértve) rendelkezései is alkalmazandók.

A tagállamok az 5. cikk helyes alkalmazásának érdekében korlátozzák a 95/46/EK irányelv 10. cikkében, 11. cikke

(1) bekezdésében, 12. cikkében és 21. cikkében meghatározott kötelezettségek és jogok alkalmazási körét, amennyiben az az irányelv 13. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett érdekek védelme érdekében szükséges. Monaco a saját jogának megfelelő, ezzel egyenértékű intézkedéseket tesz.

Az előző albekezdés ellenére minden tagállam és Monaco gondoskodik arról, hogy a joghatósága alá tartozó minden Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény az összes Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó természetes személyt (Monacói személyt vagy Tagállami személyt) egyenként tájékoztassa arról, hogy az őt érintő, a 2. cikkben említett adatokat e megállapodással összhangban össze fogják gyűjteni és továbbítani fogják, továbbá gondoskodik arról, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény az érintett személynek minden olyan tájékoztatást megadjon, amelyhez az adott személynek az irányadó nemzeti adatvédelmi jogszabályok értelmében joga van, és legalább a következő információkat:

a) személyes adatai feldolgozásának célja;

b) az adatfeldolgozás jogalapja;

c) a személyes adatok címzettjei;

d) az adatkezelők személye;

e) az adattárolás időtartama;

f) az, hogy jogában áll kérelmezni az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatokba való betekintést, azok helyes bítését vagy törlését;

g) a közigazgatási és/vagy bírósági jogorvoslat kéréséhez fűződő jogról szóló tájékoztatás;

h) a közigazgatási és/vagy bírósági jogorvoslat kéréséhez fűződő jog gyakorlására vonatkozó eljárásról szóló tájékoztatás;

i) az, hogy jogában áll az illetékes adatvédelmi felügyelő hatósághoz vagy hatóságokhoz fordulni, és az adott hatóság(ok) elérhetőségei.

A szóban forgó tájékoztatást megfelelő időn belül kell megadni ahhoz, hogy az érintett élhessen adatvédelmi jogaival, de mindenképpen még azt megelőzően, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény továbbítaná a 2. cikkben említett adatokat az illetősége szerinti állam (valamely tagállam vagy Monaco) Hatáskörrel rendelkező hatósága részére.

A tagállamok és Monaco gondoskodnak arról, hogy az adatai biztonságának megsértéséről minden Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó természetes személy (Monacói személy vagy Tagállami személy) értesítést kapjon, ha valószí nűsíthető, hogy az adatbiztonság megsértése hátrányosan érinti a személyes adatai vagy a magánélete védelmét.

2. Az e megállapodással összhangban feldolgozott adatok legfeljebb az e megállapodás céljainak teljesüléséhez szükséges ideig – de mindenképpen az adatkezelőre vonatkozó nemzeti jogi előírásokban foglalt elévülési idő betartásával – őrizhetők meg.

Az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmények, valamint a tagállamok és Monaco Hatáskörrel rendelkező hatóságai az e megállapodás keretében általuk feldolgozott személyes adatok vonatkozásában adatkezelőknek minősülnek. Az adatkezelők felelnek a személyes adatok védelmére irányuló, e megállapodásban meghatározott biztosítékok betartásának biztosításáért, valamint az érintettek jogainak tiszteletben tartásáért.

3. Egy joghatósággal rendelkező terület (valamely tagállam vagy Monaco) által, e megállapodás keretében beszerzett minden információt bizalmasan kell kezelni és ugyanolyan módon kell védeni, mint az adott joghatósággal rendelkező terület által a nemzeti jog keretében megszerzett információt, valamint – a személyes adatok védelme érdekében szükséges mértékben – az alkalmazandó nemzeti törvényekkel és rendeletekkel, valamint azon biztosíté kokkal összhangban, amelyeket az információt biztosító joghatósággal rendelkező terület határozhat meg a nemzeti törvényekben és rendeletekben előírtak szerint.

4. Az információ minden esetben csak olyan személyeknek vagy hatóságoknak (beleértve a bíróságokat és közigaz gatási vagy felügyelő testületeket) adható ki, akik/amelyek a joghatósággal rendelkező terület (valamely tagállam vagy Monaco) adóinak megállapításával, behajtásával és beszedésével, az adóügyekkel kapcsolatos határozatok végrehaj tásával vagy büntetőeljárással, a fellebbezések elbírálásával, illetve mindezek felügyeletével foglalkoznak. Kizárólag a fent említett személyek vagy hatóságok használhatják az információkat, és kizárólag az előző mondatban megjelölt célokból. A (3) bekezdés sérelme nélkül e személyek vagy hatóságok az információkat az érintett adókkal kapcsolatos nyilvános bírósági eljárásokonvagy bírósági határozatokban nyilvánosságra hozhatják, az adóbehajtás vonatkozásában azzal a feltétellel, hogy az információkat biztosító Hatáskörrel rendelkező hatóság (Monaco, illetve egy adott tagállam Hatáskörrel rendelkező hatósága) ehhez előzetesen hozzájárult.

5. Az előző bekezdések rendelkezései ellenére egy joghatósággal rendelkező területre (valamely tagállam vagy Monaco) beérkező információk felhasználhatók más célokra is, amennyiben az ilyen információk az információt átadó joghatósággal rendelkező terület (Monaco, illetve egy tagállam) – többek között a személyes adatok védelmére vonatkozó – jogszabályai alapján felhasználhatók az adott célokra, és a joghatósággal rendelkező terület Hatáskörrel rendelkező hatósága engedélyezi az ilyen felhasználást. Egy joghatósággal rendelkező terület (valamely tagállam vagy Monaco) által egy másik joghatósággal rendelkező terület (Monaco, illetve egy tagállam) számára biztosított informá ciókat az utóbbi átadhatja egy harmadik, joghatósággal rendelkező terület (valamely másik tagállam) részére, ha alkalmazásra kerülnek az e cikkben előírt biztosítékok, és ha ahhoz annak az elsőként említett, joghatósággal rendelkező területnek, amelytől az információ származott, a Hatáskörrel rendelkező hatósága előzetesen hozzájárult, amelynek ehhez meg kell kapnia a szóban forgó biztosítékok alkalmazásának értékeléséhez szükséges információkat. Egy tagállam által, annak az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU tanácsi irányelvet átültető hatályos jogszabálya alapján egy másik tagállam részére biztosított információ átadható Monaco számára, ha ahhoz annak a tagállamnak, amelytől az információ származott, a Hatáskörrel rendelkező hatósága előzetesen hozzájárult.

6. Egy tagállam vagy Monaco valamennyi Hatáskörrel rendelkező hatósága haladéktalanul értesíti Monaco, illetve az érintett tagállam Hatáskörrel rendelkező hatóságát az adatok bizalmas kezelésére vonatkozó követelmények megsértéséről, az adatvédelmi biztosítékok hiányáról vagy az adatvédelmi szabályok bármely más megsértéséről, továbbá az ennek következtében kiszabott szankciókról és korrekciós intézkedésekről.

7. cikk

Konzultációk és e megállapodás felfüggesztése

1. Amennyiben e megállapodás alkalmazása vagy értelmezése terén nehézségek lépnek fel, Monaco vagy egy tagállam bármely Hatáskörrel rendelkező hatósága Monaco Hatáskörrel rendelkező hatósága és a tagállamok egy vagy több Hatáskörrel rendelkező hatósága közötti konzultációt kérhet olyan megfelelő intézkedések kidolgozása érdekében, amelyek biztosítják e megállapodás betartását. Az említett, Hatáskörrel rendelkező hatóságok a konzultációk eredményeiről haladéktalanul értesítik az Európai Bizottságot és a többi tagállam Hatáskörrel rendelkező hatóságait. Értelmezési kérdésekkel kapcsolatosan az Európai Bizottság a Hatáskörrel rendelkező hatóságok bármelyikének kérésére részt vehet a konzultációban.

2. Amennyiben a konzultáció e megállapodás rendelkezéseinek jelentős mértékű megszegésére vonatkozik, és az

(1) bekezdésben ismertetett eljárás nem biztosít megfelelő megoldást, valamely tagállam vagy Monaco Hatáskörrel rendelkező hatósága felfüggesztheti az e megállapodás szerinti, Monacóval, illetve egy bizonyos tagállammal folytatott információcserét, a másik, érintett Hatáskörrel rendelkező hatóságnak küldött írásbeli értesítés útján. A felfüggesztés azonnali hatályú. E bekezdés alkalmazásában a rendelkezések jelentős mértékű megszegésének minősül többek között: i) az e megállapodásban – ideértve annak III. mellékletét –, a 95/46/EK irányelvben és a személyes adatok védelméről szóló, 1993. december 23-i 1165. sz. törvényben (amelyet a 2001. július 2-i 1240 sz. törvény és a 2009. április 1-jén hatályba lépett, 2008. december 4-i 1353 sz. törvény módosított, a 2009. június 19-i 2230 sz. uralkodói rendeletben szereplő végrehajtási feltételeket is beleértve) foglalt, az adatok bizalmas kezelésére és az adatvédelemi biztosítékokra vonatkozó rendelkezések megszegése, ii) ha egy tagállam vagy Monaco Hatáskörrel rendelkező hatósága nem nyújt az e megállapodás által előírtak szerint időben, illetve megfelelő módon információt, és iii) ha a Szervezeteknek vagy számláknak Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézményként, illetve Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számlaként való meghatározása oly módon történik, amely ellentétes e megállapodás céljaival.

8. cikk

Módosítások

1. A Szerződő Felek minden olyan alkalommal konzultálnak egymással, amikor az OECD számlainformációk automatikus cseréjére vonatkozó standardjának (a továbbiakban: nemzetközi standard) az OECD szintjén jelentős módosítása kerül elfogadásra, illetve amikor – a Szerződő Felek megítélése szerint – e megállapodás technikai működésének javítása érdekében vagy más nemzetközi folyamatok értékelése és mérlegelése céljából szükség van konzultációra. A konzultációkat bármelyik Szerződő Fél erre vonatkozó kérelmétől számított egy hónapon belül, vagy sürgős esetben a lehető leghamarabb meg kell tartani.

2. E kapcsolatfelvétel keretében a szerződő felek konzultálhatnak egymással annak megvizsgálása céljából, hogy szükség van-e e megállapodás módosítására.

3. Az (1) és a (2) bekezdésben említett konzultáció alkalmazása céljából a Szerződő Felek értesítik egymást az e megállapodás megfelelő működését esetlegesen befolyásoló lehetséges fejleményekről. A Szerződő Felek továbbá értesítik egymást bármely, a Szerződő Fél és egy harmadik állam közötti releváns megállapodásról.

4. A konzultációkat követően e megállapodás a Szerződő Felek közötti jegyzőkönyv vagy új megállapodás útján módosítható.

5. Amennyiben egy Szerződő Fél végrehajtott egy, az OECD által a nemzetközi standardra vonatkozóan elfogadott módosítást, és ennek megfelelően módosítani kívánja e megállapodás I. és/vagy II. mellékletét, arról értesítenie kell a másik Szerződő Felet. Az értesítéstől számítva egy hónapon belül konzultációs eljárást kell lefolytatni a Szerződő Felek között. A (4) bekezdés sérelme nélkül, amennyiben a Szerződő Felek e konzultációs eljárás keretében megegyezésre jutnak e megállapodás I. és/vagy II. mellékletének módosításáról, a módosítást kérő Szerződő Fél a fent említett eljárás lezárását követő év januárjának első napjától – a módosításnak a megállapodás hivatalos módosítása útján történő végrehajtásához szükséges időszak folyamán – ideiglenesen alkalmazhatja e megállapodás I. és/vagy

II. mellékletének a konzultációs eljárás során jóváhagyott módosított változatát.

Egy Szerződő Fél esetében akkor tekinthető végrehajtottnak egy, az OECD által a nemzetközi standardra vonatkozóan elfogadott módosítás:

a) a tagállamok esetében: ha a módosítás az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU tanácsi irányelvbe átültetésre került;

b) Monaco esetében: ha a módosítás egy harmadik országgal megkötött megállapodásba vagy a nemzeti jogba átültetésre került.

9. cikk

Megszüntetés

Ezt a megállapodást a Szerződő Felek bármelyike megszüntetheti a másik Szerződő Xxxxxx küldött írásbeli felmondás útján. A felmondás a felmondásról szóló írásbeli értesítés keltétől számított 12 hónap elteltét követő hónap első napján lép hatályba. Felmondás esetén minden, e megállapodás keretében már megkapott információ bizalmas marad, és továbbra is i) a tagállamokban a 95/46/EK irányelvet átültető tagállami törvények és rendeletek rendel kezései, ii) Monacóban pedig a személyes adatok védelméről szóló, 1993. december 23-i 1165. sz. törvény (amelyet a 2001. július 2-i 1240 sz. törvény és a 2009. április 1-jén hatályba lépett, 2008. december 4-i 1353 sz. törvény módosított, a 2009. június 19-i 2230 sz. uralkodói rendeletben szereplő végrehajtási feltételeket is beleértve) rendel kezései, valamint mindkét esetben az e megállapodásban, többek között annak III. mellékletében meghatározott különleges adatvédelmi biztosítékok hatálya alá tartozik.

10. cikk

Területi hatály

Ezt a megállapodást egyrészről a tagállamok azon területein kell alkalmazni, amelyeken az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés alkalmazandó, az említett szerződésekben meghatározott feltételekkel, másrészről Monacónak az 1. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott területén.”;

3) a mellékletek helyébe a következő szöveg lép:

„I. MELLÉKLET

A PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ADATAIRA VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁSI ÉS ÁTVILÁGÍTÁSI KÖZÖS STANDARD (A TOVÁBBIAKBAN: KÖZÖS ADATSZOLGÁLTATÁSI STANDARD)

I. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS ADATSZOLGÁLTATÁSI ELŐÍRÁSOK

A. A C–X. xxxxxxx foglaltakra is figyelemmel minden Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles minden egyes, általa vezetett, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlával kapcsolatban az alábbi adatokat szolgáltatni a megfelelő joghatósággal rendelkező terület (valamely tagállam vagy Monaco) Hatáskörrel rendelkező hatóságának:

1. magánszemélyek esetében minden egyes, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó Számlatulajdonos személy neve, lakcíme, az adóügyi illetősége szerinti joghatósággal rendelkező terület(ek) (valamely tagállam vagy Monaco), az Adóazonosító száma, születési helye és ideje, Számlatulajdonos Szervezetek esetében pedig, amennyiben az V., a VI. és a VII. szakasszal összhangban lévő átvilágítási eljárás alkalmazásakor kiderül, hogy az Ellenőrzést gyakorló egy vagy több személy Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, a Szervezet neve, címe, az adóügyi illetősége szerinti joghatósággal rendelkező terület(ek), továbbá az Adóazonosító száma (i), valamint minden egyes, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy neve, lakcíme, az adóügyi illetősége szerinti joghatósággal rendelkező terület(ek) (valamely tagállam vagy Monaco), az Adóazonosító száma, születési helye és ideje;

2. számlaszám (számlaszám hiányában ezzel egyenértékű azonosító);

3. az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény neve és azonosító száma (ha van);

4. a számla egyenlege vagy értéke (Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítás vagy Járadékbiztosítási szerződés esetében beleértve a Készpénz-egyenértéket vagy visszavásárlási értéket) az irányadó naptári év vagy más adatszolgáltatási időszak végén, illetve ha a számlát az adott év vagy időszak folyamán megszüntették, akkor a számla megszüntetésekor;

5. Letéti számla esetében:

a) a kamat teljes bruttó összege, az osztalékok teljes bruttó összege, és a számlán tartott eszközökhöz kapcsolódóan keletkező egyéb bevétel teljes bruttó összege, amelyet a naptári évben vagy más adatszolgál tatási időszakban a számlára (vagy a számlához kapcsolódóan) befizettek vagy azon jóváírtak; valamint

b) a Pénzügyi eszközök értékesítéséből vagy visszaváltásából származó teljes bruttó bevétel, amelyet a naptári évben vagy más adatszolgáltatási időszakban a számlára befizettek vagy azon jóváírtak, és amely tekintetében az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény letétkezelőként, brókerként, meghatalma zottként vagy más módon a Számlatulajdonos megbízottjaként működött közre;

6. Betétszámla esetében a naptári évben vagy más adatszolgáltatási időszakban a számlára befizetett vagy azon jóváírt kamat teljes bruttó összege; valamint

7. az A. 5. vagy A. 6. pontban nem szereplő számlák esetében a naptári évben vagy más adatszolgáltatási időszakban a Számlatulajdonos részére a számlával kapcsolatban kifizetett vagy jóváírt teljes bruttó összeg, amelynek az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény a kötelezettje vagy adósa, beleértve a naptári évben vagy más adatszolgáltatási időszakban a visszaváltásokból származó, a Számlatulajdonos részére teljesített kifizetések összevont összegét.

B. A szolgáltatott információnak tartalmaznia kell az egyes összegek pénznemét.

C. Az A. 1. pont ellenére az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó olyan számlákhoz kapcsolódóan, amelyek Meglévő számlák, az Adóazonosító szám(ok)ról vagy a születési időről nem kötelező adatot szolgáltatni, ha ezek nincsenek meg az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nyilvántartásában, és a nemzeti jog vagy valamely európai uniós jogi eszköz (adott esetben) nem írja elő az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény számára, hogy gyűjtse be ezt az információt. Mindazonáltal az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles ésszerű intézkedéseket tenni annak érdekében, hogy az azon évet követő második naptári év végéig, amelyben a Meglévő számlát Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlának minősítették, a Meglévő számlákhoz kapcsolódóan beszerezze az Adóazonosító számo(ka)t és a születési időt.

D. Az A. 1. pont ellenére nem kötelező adatot szolgáltatni az Adóazonosító számról, amennyiben az érintett tagállam, Monaco vagy az adóügyi illetőség szerinti, joghatósággal rendelkező terület nem ad ki Adóazonosító számot.

E. Az A. 1. pont ellenére nem kötelező adatot szolgáltatni a születési helyről, kivéve, ha az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény a nemzeti jog értelmében egyébként is köteles beszerezni ezt az információt, és adatot szolgáltatni róla, és az információ rendelkezésre áll az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény elektronikusan lekérdezhető adatbázisában.

II. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS ÁTVILÁGÍTÁSI ELŐÍRÁSOK

A. Egy számla attól a naptól kezelendő Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlaként, amelyen a II–VII. szakaszban megállapított átvilágítási eljárások alapján annak minősítették, és – ellenkező rendelkezések hiányában – az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlához kapcsolódó információkról évente kell adatot szolgáltatni, mégpedig az azon évet követő naptári évben, amelyre az információ vonatkozik.

B. A számla egyenlegét vagy értékét a naptári év vagy más adatszolgáltatási időszak utolsó napján kell meghatározni.

C. Amennyiben egy egyenleg- vagy értékhatárt valamely naptári év utolsó napján kell meghatározni, az érintett egyenleget vagy értéket azon adatszolgáltatási időszak utolsó napján kell meghatározni, amely a szóban forgó naptári évvel vagy éven belül zárul.

D. Minden tagállam vagy Monaco a nemzeti jogában foglaltaknak megfelelően engedélyezheti, hogy az Adatszolgál tatásra kötelezett pénzügyi intézmények szolgáltatót vegyenek igénybe a rájuk háruló adatszolgáltatási és átvilágítási kötelezettségek teljesítéséhez, de a kötelezettségek teljesítéséért továbbra is az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmények viselik a felelősséget.

E. Az egyes tagállamok vagy Monaco engedélyezhetik, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmények az Új számlákra vonatkozó átvilágítási eljárásokat alkalmazzák a Meglévő számlákra, illetve a Magas egyenlegű számlákra vonatkozó átvilágítási eljárásokat alkalmazzák az Alacsony egyenlegű számlákra. Amennyiben egy tagállam vagy Monaco engedélyezi az Új számlákra vonatkozó átvilágítási eljárások alkalmazását a Meglévő számlákra, a Meglévő számlákra egyébként érvényes szabályok továbbra is alkalmazandók.

III. SZAKASZ

MAGÁNSZEMÉLY TULAJDONÁBAN LÉVŐ, MEGLÉVŐ SZÁMLÁK ESETÉBEN ALKALMAZANDÓ ÁTVILÁGÍTÁSI ELŐÍRÁSOK

A. Xxxxx meghatározására, hogy a Magánszemély tulajdonában lévő meglévő számlák közül melyek az Adatszolgál tatási kötelezettség alá tartozó számlák, az alábbi eljárásokat kell alkalmazni.

B. Alacsony egyenlegű számlák. Az Alacsony egyenlegű számlák esetében az alábbi eljárásokat kell alkalmazni:

1. Lakcím. Amennyiben az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nyilvántartásában szerepel a magánszemély Számlatulajdonos Bizonyító okirattal igazolt jelenlegi lakcíme, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény annak meghatározása céljából, hogy ez a magánszemély Számlatulajdonos Adatszolgál tatási kötelezettség alá tartozó személy-e, úgy tekintheti, hogy a Számlatulajdonos adózási szempontból abban a tagállamban vagy Monacóban vagy más joghatósággal rendelkező területen rendelkezik illetőséggel, amelyben a cím található.

2. Elektronikus keresés az adatállományban. Amennyiben az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nem a magánszemély Számlatulajdonos Bizonyító okirattal igazolt jelenlegi lakcíme alapján jár el a B. 1. pontban foglaltak szerint, akkor az elektronikusan lekérdezhető adatbázisában az alábbi szempontok valamelyike alapján kell keresnie, és a B. 3.–B.6. pontban foglaltakat kell alkalmaznia:

a) a Számlatulajdonos valamely Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság adóügyi illetőségével rendelkezik-e;

b) jelenlegi levelezési vagy lakcíme (postafiók is) valamely Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóságon belül;

c) egy vagy több telefonszám valamely Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóságon belül, viszont nem található telefonszám adott esetben Monacóban vagy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény tagállamában;

d) (nem Betétszámlához kapcsolódó) rendszeres átutalási megbízások egy Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóságon belül vezetett számlára;

e) valamely Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóságon belül címmel rendelkező személynek adott, jelenleg érvényes meghatalmazás vagy aláírási jog; vagy

f) „postán maradó küldemény” megbízás vagy „kézbesítési megbízott (c/o cím)” Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóságon belül, amennyiben az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nem rendelkezik a Számlatulajdonos egyéb címével.

3. Amennyiben az elektronikus keresés a B. 2. pontban felsorolt egyetlen szempontra sem ad ki találatot, akkor mindaddig nincs szükség további intézkedésre, amíg a körülményekben olyan változás nem áll be, amelynek eredményeképpen egy vagy több szempont a számlához kapcsolódik, vagy a számla Magas egyenlegű számlává válik.

4. Amennyiben az elektronikus keresés a B. 2. a)–B.2. e) pontban felsorolt bármely szempontra találatot ad ki, vagy a körülményekben olyan változás áll be, amelynek eredményeképpen egy vagy több szempont a számlához kapcsolódik, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek adózási szempontból minden olyan Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóságban illetőséggel rendelkezőnek kell tekintenie a Számlatu lajdonost, amelyre a keresés találatot adott ki, kivéve, ha a B. 6. pont alkalmazása mellett dönt, és az ott megállapított valamely kivétel alkalmazható a számlával kapcsolatban.

5. Amennyiben az elektronikus keresés „postán maradó küldemény” megbízásra vagy „kézbesítési megbízott (c/o címre)” hoz ki találatot, viszont más címet és a B. 2. a)–B. 2. e) pontban felsorolt egyéb szempontokhoz kötődő utalást nem talál a Számlatulajdonosra vonatkozóan, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles a körülményeknek leginkább megfelelő sorrendben a papíralapú nyilvántartásában keresni a C. 2. pontban foglaltak szerint, illetve meg kell kísérelnie, hogy a Számlatulajdonostól beszerezzen egy nyilat kozatot vagy Bizonyító okiratot annak megállapítása érdekében, hogy adózási szempontból a Számlatulajdonos hol rendelkezik illetőséggel. Amennyiben a papíralapú keresés nem vezet eredményre, és nyilatkozatot vagy Bizonyító okiratot sem sikerül beszerezni, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles jelenteni az adott esettől függően a tagállama vagy Monaco Hatáskörrel rendelkező hatóságának, hogy a számla nem dokumentált számla.

6. Annak ellenére, hogy a B. 2. pontban felsorolt szempontokra a keresés találatot adott ki, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nem köteles a Számlatulajdonost Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság adóügyi illetőségével rendelkezőnek tekinteni, ha:

a) a Számlatulajdonos adatai között szerepel az Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóságon belül található, naprakész levelezési cím vagy lakcím, egy vagy több telefonszám az Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóságon belül (viszont nem található telefonszám – az adott esettől függően – Monacóban vagy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény tagállamában) vagy (Betétszámlától eltérő Pénzügyi számlához kapcsolódó) rendszeres átutalási megbízások egy Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóságon belül vezetett számlára, és az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény beszerzi az alábbiakat vagy azokat korábban ellenőrizte, és szerepelnek a nyilvántartásában:

i) a Számlatulajdonos nyilatkozata az adóügyi illetősége szerinti joghatósággal rendelkező terület(ek)ről (egy tagállam, Monaco vagy egyéb joghatósággal rendelkező terület), amelyek között nem szerepel a szóban forgó Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság; valamint

ii) a Számlatulajdonos Bizonyító okirata arról, hogy adatszolgáltatásra nem kötelezett;

b) a Számlatulajdonos adatai között szerepel az Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóságbeli címmel rendelkező személynek adott, hatályos meghatalmazás vagy aláírási jog, és az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény beszerzi az alábbiakat vagy azokat korábban ellenőrizte, és szerepelnek a nyilvántar tásában:

ii) a Számlatulajdonos Bizonyító okirata arról, hogy adatszolgáltatásra nem kötelezett;

C. Magas egyenlegű számlák esetében elvégezendő kiterjesztett ellenőrzési eljárás. Magas egyenlegű számlák esetében az alábbi kiterjesztett ellenőrzési eljárásokat kell alkalmazni:

1. Elektronikus keresés az adatállományban. Magas egyenlegű számlák esetében az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek meg kell vizsgálnia a birtokában lévő, elektronikusan lekérdezhető adatokat annak megállapítására, hogy van-e találat a B. 2. pontban szereplő szempontok valamelyikére.

2. Papíralapú keresés az adatállományban. Amennyiben az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény elektronikusan lekérdezhető adatbázisa a C. 3. pontban felsorolt összes adatmezőt tartalmazza és az összes adat megtalálható benne, akkor nincs szükség papíralapú keresésre. Amennyiben az elektronikus adatbázisban nem található meg az összes információ, akkor Magas egyenlegű számla esetében az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek ellenőriznie kell az érvényes központi ügyfélnyilvántartást is, és ha az információk abban sem találhatók, akkor a számlához kapcsolódó, és az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény által az előző öt év folyamán beszerzett alábbi dokumentumokat is, hogy tartalmazzák-e a B. 2. pontban felsorolt valamely szempontot:

a) a számlához kapcsolódóan beszerzett legutóbbi Bizonyító okiratok;

b) a legutóbbi számlanyitási szerződés vagy dokumentáció;

c) az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény által a Pénzmosás elleni átvilágítási eljárások (AML/ KYC) keretében vagy egyéb jogszabályban előírt célból beszerzett legutóbbi dokumentáció;

d) hatályos meghatalmazás vagy aláírási jogosultságot igazoló okirat; valamint

e) (nem Betétszámlához kapcsolódó) hatályos, rendszeres átutalási megbízás.

3. Mentesség, amennyiben az adatbázisok elegendő információt tartalmaznak. Az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nem köteles elvégezni a C. 2. pontban ismertetett papíralapú keresést, amennyiben az elektronikusan lekérdezhető adatbázisa tartalmazza a következőket:

a) a Számlatulajdonos illetőséggel rendelkezőként való minősítése;

b) a Számlatulajdonos lakcíme és levelezési címe, amely az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nyilvántartásában szerepel;

c) a Számlatulajdonos telefonszáma(i), ha van ilyen, amely az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nyilvántartásában szerepel;

d) Betétszámlától eltérő Pénzügyi számlák esetében, vannak-e a számlán lévő pénz másik számlára történő átutalására szóló rendszeres megbízások (beleértve az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény másik fiókjánál vagy egy másik Pénzügyi intézménynél vezetett számlákat);

e) adott-e a Számlatulajdonos „postán maradó küldemény” megbízást vagy „kézbesítési megbízott (c/o)” címet; valamint

f) kapcsolódik-e a számlához meghatalmazás vagy aláírási jog.

4. Az ügyfélkapcsolati felelős megkérdezése a tényleges ismereteiről. A C. 1. és C. 2. pontban ismertetett elektronikus és papíralapú keresések mellett az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek Adatszol gáltatási kötelezettség alá tartozó számlaként kell kezelnie minden, valamely ügyfélkapcsolati felelőshöz rendelt Magas egyenlegű számlát (beleértve a Magas egyenlegű számlával összevont Pénzügyi számlákat is), amennyiben az ügyfélkapcsolati felelősnek tudomása van arról, hogy a Számlatulajdonos Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy.

5. A találat következményei

a) Amennyiben a Magas egyenlegű számlákra vonatkozó, a C. pontban ismertetett kiterjesztett ellenőrzés a B. 2. pontban szereplő egyetlen szempontra sem eredményez találatot, és a C. 4. pont alapján a számla tulajdonosa nem minősül Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek, akkor mindaddig nincs szükség további intézkedésre, amíg a körülményekben olyan változás nem áll be, amelynek eredménye képpen egy vagy több szempont a számlához kapcsolódik.

b) Amennyiben a Magas egyenlegű számlákra vonatkozó, a C. pontban ismertetett kiterjesztett ellenőrzés a B. 2. a)–B. 2. e) pontban felsorolt bármely szempontra találatot ad ki, vagy a körülményekben később olyan változás áll be, amelynek eredményeképpen egy vagy több szempont a számlához kapcsolódik, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek minden olyan Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság tekintetében Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlának kell tekintenie a számlát, amelyre a keresés találatot adott ki, kivéve, ha a B. 6. pont alkalmazása mellett dönt, és az említett pontban megállapított valamely kivétel alkalmazható a számlával kapcsolatban.

c) Amennyiben a Magas egyenlegű számlákra vonatkozó, a C. pontban ismertetett kiterjesztett ellenőrzés

„postán maradó küldemény” megbízásra vagy „kézbesítési megbízottra (c/o címre)” hoz ki találatot, viszont más címet és a B. 2. a)–B. 2. e) pontban felsorolt egyéb szempontokhoz kötődő utalást nem talál a Számla tulajdonosra vonatkozóan, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles beszerezni a Számlatulajdonostól egy nyilatkozatot vagy Bizonyító okiratot annak megállapítása érdekében, hogy adózási szempontból a Számlatulajdonos hol rendelkezik illetőséggel. Amennyiben az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nem tudja beszerezni a nyilatkozatot vagy a Bizonyító okiratot, akkor köteles jelenteni – az adott esettől függően – tagállama vagy Monaco Hatáskörrel rendelkező hatóságának, hogy a számla nem dokumentált számla.

6. Amennyiben egy Magánszemély tulajdonában lévő meglévő számla 2016. december 31-én nem minősül Magas egyenlegű számlának, de valamely azt követő naptári év utolsó napján Magas egyenlegű számlává válik, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény az azon évet követő naptári év folyamán, amelyben a számla Magas egyenlegű számlává vált, köteles lefolytatni a számlára vonatkozóan a C. pontban ismertetett kiterjesztett ellenőrzési eljárást. Amennyiben az ellenőrzés megállapítja, hogy a számla Adatszolgáltatási kötele zettség alá tartozó számla, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles adatot szolgáltatni az érintett számláról arra az évre vonatkozóan, amelyben a számla Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlaként került azonosításra, valamint – éves rendszerességgel – az azt követő évekre vonatkozóan is, kivéve, ha a Számlatulajdonos már nem minősül Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek.

7. Amennyiben az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény egy Magas egyenlegű számla esetében elvégezte a C. pontban ismertetett kiterjesztett ellenőrzési eljárást, ugyanazon Magas egyenlegű számlával kapcsolatban – az ügyfélkapcsolati felelősnek a C. 4. pont szerinti megkérdezése kivételével – egyetlen következő évben sem köteles az eljárást megismételni, kivéve, ha nem dokumentált számláról van szó, amely esetben az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek mindaddig évente újra el kell végeznie az ellenőrzést, amíg a számla nem dokumentált jellege meg nem szűnik.

8. Amennyiben egy Magas egyenlegű számla esetében a körülményekben olyan változás áll be, amelynek eredmé nyeképpen a B. 2. pontban felsorolt egy vagy több szempont a számlához kapcsolódik, akkor az Adatszolgál tatásra kötelezett pénzügyi intézménynek minden olyan Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság tekintetében Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlának kell tekintenie a számlát, amelyre a keresés találatot adott ki, kivéve, ha a B. 6. pont alkalmazása mellett dönt, és az említett pontban megállapított valamely kivétel alkalmazható a számlával kapcsolatban.

9. Az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek olyan eljárásokat kell végrehajtania, amelyek biztosítják, hogy az ügyfélkapcsolati felelős észlelje az adott számlához kapcsolódó körülmények megvál tozását. Például, ha egy ügyfélkapcsolati felelős arról értesül, hogy a Számlatulajdonosnak új levelezési címe van valamely Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság területén, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek az új címet a körülmények megváltozásának kell tekintenie, és amennyiben a B. 6. pont alkalmazása mellett dönt, akkor a Számlatulajdonostól be kell szereznie a megfelelő dokumen tációt.

D. A Magánszemély tulajdonában lévő meglévő magas egyenlegű számlák ellenőrzését legkésőbb 2017. december 31-ig le kell zárni. A Magánszemély tulajdonában lévő meglévő alacsony egyenlegű számlák ellenőrzését legkésőbb 2018. december 31-ig le kell zárni.

E. Az e szakasz értelmében Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlának minősített, Magánszemély tulajdonában lévő meglévő számlákat minden további évben is Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlának kell tekinteni, kivéve, ha a Számlatulajdonos már nem minősül Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek.

IV. SZAKASZ

ÁTVILÁGÍTÁS MAGÁNSZEMÉLY TULAJDONÁBAN LÉVŐ ÚJ SZÁMLÁK ESETÉBEN

A Magánszemély tulajdonában lévő új számlák közül az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlák kiválasz tására az alábbi eljárásokat kell alkalmazni.

A. A. Magánszemély tulajdonában lévő új számlák esetében az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek a számlanyitáskor nyilatkozatot kell bekérnie, amire sor kerülhet a számlanyitási dokumentáció összeállítása keretében is, mely lehetővé teszi, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény megállapítsa a Számla tulajdonos adózási szempontú illetőségét, valamint a számlanyitáshoz bekért adatoknak – köztük a Pénzmosás elleni átvilágítási eljárások keretében összeállított dokumentáció tartalmának – ésszerű mérlegelése útján ellenőrizze, hogy a nyilatkozat helytálló-e.

B. Amennyiben a nyilatkozatban az áll, hogy a Számlatulajdonos egy Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság adóügyi illetőségével rendelkezik, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles a számlát Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlaként kezelni, és a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a Számlatulaj donosnak az érintett Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság területén kiadott Adóazonosító számát (az I. szakasz

X. xxxxxxxx is figyelemmel) és a születési idejét.

C. Ha egy Magánszemély tulajdonában lévő új számlával kapcsolatos körülményekben olyan változás következik be, melynek eredményeként az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek tudomására jut vagy okkal feltételezheti, hogy az eredeti nyilatkozat hibás vagy nem megbízható, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nem hagyatkozhat az eredeti nyilatkozatra, hanem olyan érvényes nyilatkozatot kell beszereznie, amelyből megállapítható a Számlatulajdonos adóügyi illetősége.

V. SZAKASZ

SZERVEZET TULAJDONÁBAN LÉVŐ, MEGLÉVŐ SZÁMLÁK ESETÉBEN ALKALMAZANDÓ ÁTVILÁGÍTÁSI ELŐÍRÁSOK

A valamely Szervezet tulajdonában lévő, meglévő számlák közül az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlák kiválasztására az alábbi eljárásokat kell alkalmazni.

A. Szervezet tulajdonában lévő számlák, amelyek esetében nem kötelező az ellenőrzés, azonosítás vagy adatszol gáltatás. Ha az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény másként nem dönt – akár minden, Szervezet tulajdonában lévő meglévő számla, akár ezen számlák valamely világosan körülhatárolt csoportja vonatkozásában

–, a Szervezetek tulajdonában lévő, azon meglévő számlák esetében, amelyek összesített egyenlege vagy értéke 2016. december 31-én nem haladja meg a 250 000 USD-t, illetve egy azzal egyenértékű, a tagállam vagy Monaco nemzeti valutájában kifejezett összeget, mindaddig nem szükséges az ellenőrzés, azonosítás vagy Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlaként való kezelés, amíg a számla összesített egyenlege vagy értéke valamely következő naptári év utolsó napján meg nem haladja az említett összeget.

B. Szervezet tulajdonában lévő, ellenőrzendő számlák. A Szervezetek tulajdonában lévő azon meglévő számlákat, amelyek összesített egyenlege vagy értéke 2016. december 31-én meghaladja a 250 000 USD-t vagy egy azzal egyenértékű, a tagállam vagy Monaco nemzeti valutájában kifejezett összeget, valamint a Szervezetek tulajdonában lévő azon meglévő számlákat, amelyek összesített egyenlege vagy értéke 2016. december 31-én nem haladja meg az említett összeget, de bármely későbbi naptári év utolsó napján meghaladja azt, a D. pontban meghatározott eljárásoknak megfelelően ellenőrizni kell.

C. Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, Szervezet tulajdonában lévő számlák. A B. pontban említett, Szervezetek tulajdonában lévő, meglévő számlák közül kizárólag azon számlákat kell Adatszolgáltatási kötele zettség alá tartozó számlaként kezelni, amelyek tulajdonosa egy vagy több olyan Szervezet, amely Adatszolgál tatási kötelezettség alá tartozó személy, vagy olyan Passzív nem pénzügyi szervezet, amely egy vagy több, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt áll.

D. Ellenőrzési eljárások az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, Szervezetek tulajdonában lévő számlák kiszűrésére. A B. pontban említett, Szervezetek tulajdonában lévő, meglévő számlák esetében az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek a következő ellenőrzési eljárásokat kell alkalmaznia annak megállapítására, hogy a számla tulajdonosa egy vagy több Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy vagy olyan Passzív nem pénzügyi szervezet-e, amely egy vagy több, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt áll:

1. Xxxxx megállapítása, hogy a Szervezet Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy-e.

a) Ellenőrizni kell a jogszabályban előírt vagy ügyfélkapcsolati célokból nyilvántartott adatokat (beleértve a Pénzmosás elleni átvilágítási eljárások keretében gyűjtött információkat is) annak megállapítása céljából, hogy az adatok arra utalnak-e, hogy a Számlatulajdonos valamely Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság adóügyi illetőségével rendelkező személy. E tekintetben Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság adóügyi illetőségére utaló adatnak tekintendő például az Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság szerinti székhely, bejegyzés helye vagy lakcím.

b) Ha az adatok arra utalnak, hogy a Számlatulajdonos valamely Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság adóügyi illetőségével rendelkezik, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles a számlát Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlaként kezelni, kivéve, ha a Számlatulajdonos nyilatkozatban közli, vagy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény a birtokában lévő vagy nyilvánosan hozzáférhető adatokat ésszerűen mérlegelve megállapítja, hogy a Számlatulajdonos nem Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy.

2. Xxxxx megállapítása, hogy a Szervezet egy vagy több, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt álló Passzív nem pénzügyi szervezet-e. Szervezet tulajdonában lévő meglévő számlák tulajdonosai esetében (ideértve az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő Szervezeteket is) az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek meg kell állapítania, hogy a Számlatulajdonos olyan Passzív nem pénzügyi szervezet-e, amely egy vagy több, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt áll. Amennyiben bármely olyan Ellenőrzést gyakorló személy, akinek/amelynek a Passzív nem pénzügyi szervezet az ellenőrzése alatt áll, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, a számlát

Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlaként kell kezelni. A mérlegelés során az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek a D. 2. a)–c) pontokban foglalt iránymutatásokat kell követnie a körülményeknek legmegfelelőbb sorrendben.

a) Xxxxx megállapítása, hogy a Számlatulajdonos Passzív nem pénzügyi szervezet-e. Annak megállapítása céljából, hogy a Számlatulajdonos Passzív nem pénzügyi szervezet-e, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek nyilatkozatot kell beszereznie a Számlatulajdonostól annak minősítésére vonatkozóan, kivéve, ha a birtokában lévő vagy nyilvánosan hozzáférhető adatokat ésszerűen mérlegelve azt állapítja meg, hogy a Számlatulajdonos Aktív nem pénzügyi szervezet vagy olyan egyéb, a VIII. szakasz

A. 6. b) pontjában említett Befektetési szervezettől eltérő Pénzügyi intézmény, amely nem minősül Részt vevő joghatóság pénzügyi intézményének.

b) A Számlatulajdonos felett Ellenőrzést gyakorló személyek azonosítása. A Számlatulajdonos felett Ellenőrzést gyakorló személyek azonosítása céljából az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény támaszkodhat a Pénzmosás elleni átvilágítási eljárások keretében összegyűjtött és gondozott adatokra.

c) Xxxxx megállapítása, hogy a Passzív nem pénzügyi szervezet felett Ellenőrzést gyakorló személy Adatszol gáltatási kötelezettség alá tartozó személy-e. Xxxxx megállapítása céljából, hogy a Passzív nem pénzügyi szervezet felett Ellenőrzést gyakorló személy Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy-e, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény támaszkodhat:

i) a Pénzmosás elleni átvilágítási eljárások keretében gyűjtött és gondozott adatokra azon, egy vagy több Nem pénzügyi szervezet tulajdonában lévő, Meglévő számlák esetében, amelyek összesített egyenlege vagy értéke nem haladja meg az 1 000 000 USD-t, illetve egy azzal egyenértékű, a tagállam vagy Monaco nemzeti valutájában kifejezett összeget; vagy

ii) a Számlatulajdonos vagy az említett Ellenőrzést gyakorló személy nyilatkozata arról, hogy mely joghatóság(ok) (egy tagállam, Monaco vagy egyéb joghatóság) adóügyi illetőségével rendelkezik.

E. Az ellenőrzés időzítése és egyéb alkalmazandó eljárások Szervezet tulajdonában lévő, meglévő számlák esetében.

1. A Szervezet tulajdonában lévő azon meglévő számlák ellenőrzését, amelyek összesített egyenlege vagy értéke 2016. december 31-én meghaladja a 250 000 USD-t, illetve egy azzal egyenértékű, a tagállam vagy Monaco nemzeti valutájában kifejezett összeget, 2018. december 31-ig el kell végezni.

2. A Szervezet tulajdonában lévő azon meglévő számlák ellenőrzését, amelyek összesített egyenlege vagy értéke 2016. december 31-én nem haladja meg a 250 000 USD-t, illetve egy azzal egyenértékű, a tagállam vagy Monaco nemzeti valutájában kifejezett összeget, de valamely későbbi év december 31-ére már meghaladja azt, az ezen összeghatár túllépését követő naptári éven belül kell elvégezni.

3. Ha egy Szervezet tulajdonában lévő, meglévő számlával kapcsolatos körülményekben olyan változás következik be, melynek eredményeként az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek tudomására jut vagy okkal feltételezheti, hogy a számlához kapcsolódó nyilatkozat vagy más dokumentáció hibás vagy nem megbízható, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles a D. pontban meghatá rozott eljárásokkal összhangban újra meghatározni a számla minősítését.

VI. SZAKASZ

SZERVEZET TULAJDONÁBAN LÉVŐ ÚJ SZÁMLÁK ESETÉBEN ALKALMAZANDÓ ÁTVILÁGÍTÁSI ELŐÍRÁSOK

A Szervezetek tulajdonában lévő új számlák közül az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlák kiválasz tására az alábbi eljárásokat kell alkalmazni.

A. Ellenőrzési eljárások az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, Szervezetek tulajdonában lévő számlák kiszűrésére. A Szervezetek tulajdonában lévő új számlák esetében az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek a következő ellenőrzési eljárásokat kell alkalmaznia annak megállapítására, hogy a számla tulajdonosa egy vagy több Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy vagy olyan Passzív nem pénzügyi szervezet-e, amely egy vagy több, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt áll:

1. Xxxxx megállapítása, hogy a Szervezet Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy-e.

a) Xxxxxxxxxxx bekérése – amelyre sor kerülhet a számlanyitási dokumentáció összeállítása keretében is –, mely lehetővé teszi, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény megállapítsa a Számlatulajdonos adózási szempontú illetőségét, valamint a számlanyitáshoz bekért adatoknak – köztük a Pénzmosás elleni átvilágítási eljárások keretében összeállított dokumentáció tartalmának – ésszerű mérlegelése útján ellenőrizze, hogy a nyilatkozat helytálló-e. Amennyiben a szervezet úgy nyilatkozik, hogy nem rendelkezik

adóügyi illetőséggel, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény a Számlatulajdonos illetőségének meghatározása céljából alapul veheti a Szervezet székhelyének címét.

b) Amennyiben a nyilatkozatban az áll, hogy a Számlatulajdonos valamely Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság adóügyi illetőségével rendelkezik, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles a számlát Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlaként kezelni, kivéve, ha a birtokában lévő vagy nyilvánosan hozzáférhető adatokat ésszerűen mérlegelve azt állapítja meg, hogy a Számlatu lajdonos az adott Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság vonatkozásában nem Adatszolgáltatási kötele zettség alá tartozó személy.

2. Xxxxx megállapítása, hogy a Szervezet egy vagy több, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt álló Passzív nem pénzügyi szervezet-e. Szervezet tulajdonában lévő új számlák tulajdonosai esetében (ideértve az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő Szervezeteket is) az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek meg kell állapítania, hogy a Számlatulajdonos olyan Passzív nem pénzügyi szervezet-e, amely egy vagy több, Adatszol gáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt áll. Amennyiben bármely olyan Ellenőrzést gyakorló személy, akinek/amelynek a Passzív nem pénzügyi szervezet az ellenőrzése alatt áll, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, a számlát Adatszolgáltatási kötele zettség alá tartozó számlaként kell kezelni. A mérlegelés során az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek az A. 2. a)–c) pontokban foglalt iránymutatásokat kell követnie a körülményeknek legmegfe lelőbb sorrendben.

a) Xxxxx megállapítása, hogy a Számlatulajdonos Passzív nem pénzügyi szervezet-e. Annak megállapítása céljából, hogy a Számlatulajdonos Passzív nem pénzügyi szervezet-e, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek a Számlatulajdonos saját minősítéséről adott nyilatkozatára kell támaszkodnia, kivéve, ha a birtokában lévő vagy nyilvánosan hozzáférhető adatokat ésszerűen mérlegelve azt állapítja meg, hogy a Számlatulajdonos Aktív nem pénzügyi szervezet vagy olyan egyéb, a VIII. szakasz

A. 6. b) pontjában említett Befektetési szervezettől eltérő Pénzügyi intézmény, amely nem minősül Részt vevő joghatóság pénzügyi intézményének.

VII. SZAKASZ

KÜLÖNÖS SZABÁLYOK AZ ÁTVILÁGÍTÁSRA VONATKOZÓAN

A fent leírt átvilágítási eljárások végrehajtásakor a következő szabályokat is alkalmazni kell:

A. Nyilatkozatok és Bizonyító okiratok felhasználása. Az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nem támaszkodhat egy nyilatkozatra vagy Bizonyító okiratra, ha tudomása van arról vagy okkal feltételezi, hogy a nyilatkozat vagy a Bizonyító okirat hibás vagy nem megbízható.

B. Alternatív eljárások a Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződések és a Járadékbiztosítási szerződések egyedi kedvezményezettjeinek, valamint a Visszavásárlási értékkel rendelkező csoportos biztosítási szerződések és a Csoportos járadékbiztosítási szerződések kedvezményezettjeinek a Pénzügyi számláira vonatkozóan. Az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény egy olyan személyről, aki Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződés vagy Járadékbiztosítási szerződés haláleseti juttatásban részesülő egyedi kedvezményezettje (de nem Szerződő Fél a biztosításban), feltételezheti, hogy nem Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, és Pénzügyi számláját Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számlaként kezelheti, kivéve, ha ténylegesen tudomása van arról vagy okkal feltételezi, hogy a kedvezményezett Adatszolgáltatási kötele zettség alá tartozó személy. Az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény okkal feltételezheti, hogy a Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződés vagy Járadékbiztosítási szerződés egyedi kedvezménye zettje Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, ha az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény által gyűjtött, a kedvezményezettel kapcsolatos adatok a III. szakasz B. pontjában említett utalásokat tartalmaznak. Ha egy Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek ténylegesen tudomása van arról vagy okkal feltéte lezheti azt, hogy a kedvezményezett Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, akkor a III. szakasz

B. pontja alapján kell eljárnia.

Egy tagállam vagy Monaco választhatja annak engedélyezését, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény azokat a Pénzügyi számlákat, amelyek Visszavásárlási értékkel rendelkező csoportos biztosítási szerződésben vagy Csoportos járadékbiztosítási szerződésben fennálló tagsághoz kapcsolódnak, mindaddig

Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számlaként kezelje, amíg esedékessé nem válik valamely kifizetés a munkavállaló/a biztosítási igazolás birtokosa vagy a kedvezményezett részére, feltéve, hogy a Visszavásárlási értékkel rendelkező csoportos biztosítási szerződésben vagy Csoportos járadékbiztosítási szerződésben fennálló tagsághoz kapcsolódó Pénzügyi számla megfelel az alábbi követelményeknek:

a) a Visszavásárlási értékkel rendelkező csoportos biztosítási szerződést, illetve Csoportos járadékbiztosítási szerződést munkáltató számára bocsátották ki, és a biztosítottak köre legalább huszonöt főből (biztosítási igazolással rendelkezők/alkalmazottak) áll;

b) a munkavállalók/a biztosítási igazolások birtokosai jogosultak a tagságukhoz kapcsolódóan bármely biztosítási összeg átvételére, valamint a munkavállaló halála esetén kifizetendő juttatás kedvezményezettjeinek megneve zésére; valamint

c) az egyes munkavállalóknak/biztosítási igazolások birtokosainak kifizetendő összeg mindösszesen nem haladja meg az 1 000 000 USD-t, illetve egy azzal egyenértékű, a tagállam vagy Monaco nemzeti valutájában kifejezett összeget.

A „Visszavásárlási értékkel rendelkező csoportos biztosítási szerződés” olyan Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződés, amely i) a valamely munkáltató, szakmai szövetség, szakszervezet vagy egyéb egyesület vagy csoport révén összetartozó személyek számára biztosít fedezetet; és ii) a csoport (vagy az azon belüli tagsági osztály) minden tagja számára egyéni biztosítási díjat számít fel, amelynek megállapítására az életkor, a nem és az esetleges dohányzási szokások kivételével az adott csoporttag (vagy a csoporton belüli tagsági osztály) egészségügyi jellemzőitől függetlenül kerül sor.

A „Csoportos járadékbiztosítási szerződés” olyan Járadékbiztosítási szerződés, amelynek kötelezettjei valamely munkáltató, szakmai szövetség, szakszervezet vagy egyéb egyesület vagy csoport révén összetartozó személyek.

2017. január 1-je előtt a tagállamok közlik Monacóval, illetőleg Monaco közli az Európai Bizottsággal, hogy élt (ek)-e az e pontban meghatározott lehetőséggel. Az Európai Bizottság összehangolhatja a tagállamok által Monacónak szánt információ eljuttatását, és a Monaco által közölt információt eljuttatja valamennyi tagállamnak. A szóban forgó lehetőség valamely tagállam vagy Monaco általi alkalmazására vonatkozóan bekövetkező minden további változást ugyanilyen módon kell közölni.

C. Számlaegyenleg-összesítési és devizaátváltási szabályok.

1. Magánszemély tulajdonában lévő számlák összesítése. A magánszemélyek Pénzügyi számlái összesített egyenlegének vagy értékének megállapítása céljából az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles az általa vagy valamely Kapcsolt szervezet által vezetett összes Pénzügyi számlát összesíteni; ez azonban csak azoknak a Pénzügyi számláknak az összesítését jelenti, amelyek az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény számítógépes rendszereiben olyan adatelemek alapján, mint például az ügyfélszám vagy az Adóazonosító szám, összekapcsolhatók egymással, lehetővé téve a számlaegyenlegek vagy -értékek összesítését. Az ebben a pontban foglalt összesítési követelmények alkalmazása során a közös tulajdonban lévő Pénzügyi számlák minden egyes tulajdonosához a Pénzügyi számla teljes egyenlegét, illetve értékét hozzá kell rendelni.

2. Szervezet tulajdonában lévő számlák egyenlegeinek összesítése. A Szervezetek Pénzügyi számlái összesített egyenlegének vagy értékének megállapítása céljából az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles az általa vagy valamely Kapcsolt szervezet által vezetett összes Pénzügyi számlát figyelembe venni; ez azonban csak azoknak a Pénzügyi számláknak az összesítését jelenti, amelyek az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény számítógépes rendszereiben olyan adatelemek alapján, mint például az ügyfélszám vagy az Adóazonosító szám, összekapcsolhatók egymással, lehetővé téve a számlaegyenlegek vagy -értékek összesítését. Az ebben a pontban foglalt összesítési követelmények alkalmazása során a közös tulajdonban lévő Pénzügyi számlák minden egyes tulajdonosához a Pénzügyi számla teljes egyenlegét, illetve értékét hozzá kell rendelni.

3. Ügyfélkapcsolati felelősökre alkalmazandó különleges összesítési szabály. A valamely személy tulajdonában lévő Pénzügyi számlák összesített egyenlegének vagy értékének megállapításakor – annak megállapítása céljából, hogy a Pénzügyi számla Magas egyenlegű számlának tekintendő-e – az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek összesítenie kell mindazokat a Pénzügyi számlákat is, amelyekről az ügyfélkapcsolati felelős tudja vagy okkal feltételezi, hogy azok közvetlenül vagy közvetetten ugyanazon személy tulajdonát képezik vagy irányítása alatt állnak, vagy ugyanazon személy hozta azokat létre (kivéve, ha ezt bizalmi vagyon kezelői minőségében tette).

4. A megadott összegekbe a más pénznemekben kifejezett egyenérték is beleszámítandó. A tagállamok vagy Monaco nemzeti valutájában kifejezett összegekbe minden esetben az egyéb pénznemekben kifejezett egyenérték is beleszámítandó, az adott ország nemzeti jogában foglalt előírásoknak megfelelően.

VIII. SZAKASZ FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

E megállapodás alkalmazásában:

A. Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény

1. „Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény”: minden olyan tagállami Pénzügyi intézmény, illetve Monacói Pénzügyi intézmény, amely nem minősül Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézménynek.

2. „Részt vevő joghatóság pénzügyi intézménye”: i) minden olyan Pénzügyi intézmény, amely valamely Részt vevő joghatóság illetőségével rendelkezik, e Pénzügyi intézmények azon fióktelepei kivételével, amelyek az adott Részt vevő joghatóság területén kívül találhatók, valamint ii) a Részt vevő joghatóság adóilletőségével nem rendelkező Pénzügyi intézmények azon fióktelepei, amelyek az adott Részt vevő joghatóságban találhatók.

3. „Pénzügyi intézmény”: bármely Letétkezelő intézmény, Betéti intézmény, Befektetési szervezet vagy Meghatá rozott biztosító.

4. „Letétkezelő intézmény”: olyan Szervezet, amely üzleti tevékenysége meghatározó részeként mások számlájára Pénzügyi eszközök tartásával foglalkozik. Egy Szervezetről akkor tekinthető úgy, hogy az üzleti tevékenysége meghatározó részeként mások számlájára Pénzügyi eszközöket tart, ha a Szervezet Pénzügyi eszközök tartásából és ehhez kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásokból származó bruttó bevétele a következő két időtartam közül a rövidebbik során a Szervezet bruttó bevételének legalább 20 %-a: i) az ennek megállapítási időpontja szerinti évet megelőző év december 31-ével (vagy a naptári évvel nem egybeeső számviteli év utolsó napjával) záruló hároméves időszak vagy ii) a Szervezet fennállásának ideje, amennyiben az három évnél rövidebb időszak.

5. „Betéti intézmény”: olyan Szervezet, amely szokásos banki vagy ahhoz hasonló üzleti tevékenysége részeként betéteket fogad el.

6. „Befektetési szervezet”: olyan Szervezet,

a) amelynek üzleti tevékenységét elsősorban az alkotja, hogy ügyfelei részére vagy megbízásából az alábbi egy vagy több tevékenységet, illetve műveletet végzi:

i) kereskedés pénzpiaci eszközökkel (csekk, váltó, letéti jegy, származtatott eszközök stb.), külföldi devizával, árfolyam-, kamatláb- és indexalapú instrumentumokkal, átruházható értékpapírokkal, vagy árutőzsdei határidős ügyletek kötése;

ii) egyéni vagy csoportos portfóliókezelés; vagy

iii) megbízás alapján Pénzügyi eszközök vagy pénzegyéb befektetése, gondozása vagy kezelése; vagy

b) amelynek bruttó bevétele elsősorban Pénzügyi eszközökbe való befektetésből, újrabefektetésből, illetve azokkal való kereskedésből származik, feltéve, hogy a Szervezet egy olyan másik Szervezet irányítása alatt áll, amely Betéti intézmény, Letétkezelő intézmény, Meghatározott biztosító vagy az A. 6. a) pontban említett Befektetési szervezet.

Egy Szervezet akkor tekinthető úgy, hogy üzleti tevékenységét elsősorban az A. 6. a) pontban említett egy vagy több tevékenység alkotja, illetve az A. 6. b) pont alkalmazásában egy Szervezet bruttó bevétele akkor tekinthető úgy, hogy elsősorban Pénzügyi eszközökbe való befektetésből, újrabefektetésből, illetve azokkal való kereskedésből származik, ha a Szervezetnek az érintett tevékenységekből származó bruttó bevétele a következő két időszak közül a rövidebbik során keletkező teljes bruttó bevételének legalább az 50 %-át teszi ki: i) az ennek megállapítási időpontja szerinti évet megelőző év december 31-ével záruló hároméves időszak; vagy

ii) a Szervezet fennállásának ideje, amennyiben az három évnél rövidebb időszak. A „Befektetési szervezet” fogalma nem foglalja magában azokat a Szervezeteket, amelyek Aktív nem pénzügyi szervezetek, ha azok a D. 9. d)–g) pontokban foglalt bármely feltételnek megfelelnek.

Ezt a pontot a „Pénzügyi intézmény” fogalommeghatározására vonatkozóan a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) ajánlásaiban foglalt hasonló rendelkezésekkel összhangban kell értelmezni.

7. A „Pénzügyi eszköz” fogalma magában foglalja az értékpapírokat (például: részvények egy vállalkozásban; tulajdonosi vagy tényleges tulajdoni részesedés valamely széles tulajdonosi körrel rendelkező, illetve tőzsdén jegyzett gazdasági társulásban vagy vagyonkezelői alapban; váltó, kötvény, illetve egyéb hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok), a gazdasági társulásokban fennálló részesedéseket, az árutőzsdei ügyleteket, a swapügyleteket (például: kamatláb-csereügyletek, deviza-csereügyletek, bázisswap-ügyletek, kamatplafon- és kamatpadlóügyletek, árutőzsdei csereügyletek, részvényalapú és részvényindex-alapú swapügyletek és egyéb, ezekhez hasonló megállapodások), a Biztosítási szerződéseket vagy Járadékbiztosítási szerződéseket, továbbá az értékpapírokban, gazdasági társulásokban, árutőzsdei ügyletekben, csereügyletekben, illetve Biztosítási szerző désekben vagy Járadékbiztosítási szerződésekben fennálló bárminemű érdekeltséget (ideértve a tőzsdei vagy tőzsdén kívüli határidős ügyleteket vagy opciókat is). A „Pénzügyi eszköz” fogalma nem foglalja magában az ingatlanban fennálló nem adósságjellegű, közvetlen érdekeltséget.

8. „Meghatározott biztosító”: olyan Szervezet, amely biztosítóként (vagy egy biztosító holdingtársaságaként) Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződést vagy Járadékbiztosítási szerződést bocsát ki vagy ilyen szerződés keretében kifizetési kötelezettséggel tartozik.

B. Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézmény

1. „Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézmény”: az a Pénzügyi intézmény, amely:

a) Államigazgatási szerv, Nemzetközi szervezet vagy Központi bank, kivéve azon kifizetések viszonylatában, amelyek alapját olyan jellegű kereskedelmi-pénzügyi tevékenységből fakadó kötelezettség képezi, amilyen tevékenységet a Meghatározott biztosítók, a Letétkezelő intézmények, illetve a Betéti intézmények folytatnak;

b) Széles járulékfizetői körrel rendelkező nyugdíjalap; Szűk járulékfizetői körrel rendelkező nyugdíjalap; Államigazgatási szerv, Nemzetközi szervezet vagy Központi bank nyugdíjalapja; vagy Minősített hitelkártya- kibocsátó;

c) minden egyéb olyan Szervezet, amellyel összefüggésben csekély az adókijátszás kockázata, továbbá amely a B. 1. a)–b) pontokban ismertetett Szervezetekéhez alapvetően hasonló jellemzőkkel rendelkezik és a nemzeti jogban Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézményként van meghatározva, valamint amelyre – tagállami Szervezet esetében – vonatkoznak az adózás területén történő közigazgatási együttmű ködésről szóló 2011/16/EU tanácsi irányelv 8. cikkének (7a) bekezdésében foglalt rendelkezések, és Monaco tájékoztatást kapott róla, monacói Szervezet esetében pedig az Európai Bizottság tájékoztatást kapott róla, feltéve, hogy az említett Szervezet Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézményként való minősítése nem ellentétes ezen megállapodás céljaival;

d) Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó kollektív befektetési eszköz; vagy

e) vagyonkezelői alap, amennyiben vagyonkezelője Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény, amely az I. szakasz alapján adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó minden adatot bejelent, az alap valamennyi Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlája tekintetében.

2. „Államigazgatási szerv”: tagállam, Monaco vagy egyéb joghatósággal rendelkező terület kormánya, tagállam, Monaco vagy egyéb joghatósággal rendelkező terület valamely politikai alegysége (amely – az egyértelműség kedvéért – lehet többek között állam, tartomány, megye vagy település), vagy teljes mértékben a tagállam, Monaco, az egyéb joghatósággal rendelkező terület vagy az előzőekben említett egy vagy több (önmagában is Államigazgatási szervnek minősülő) valamely politikai egység tulajdonában álló hivatal vagy szerv. Ez a kategória a tagállam, Monaco vagy az egyéb joghatósággal rendelkező terület szerves részeit, ellenőrzött szervezeteit és politikai alegységeit foglalja magában.

a) Valamely tagállam, Monaco vagy egyéb joghatósággal rendelkező terület „szerves része” minden olyan személy, szervezet, hivatal, iroda, alap, szerv vagy egyéb szervezeti egység – megnevezésétől függetlenül –, amely az adott tagállam, Monaco, illetve az egyéb joghatósággal rendelkező terület kormányzó hatóságának minősül. A kormányzó hatóság nettó bevételét a saját, vagy az adott tagállam, Monaco vagy az egyéb joghatósággal rendelkező terület más számláin kell jóváírni, és az semmilyen részben nem kerülhet magánszemélyhez. Nem minősül a tagállam, Monaco vagy egyéb joghatóság szerves részének az a természetes személy, aki uralkodó, tisztviselő vagy ügyintéző, de mint magánszemély jár el.

b) „Ellenőrzött szervezet”: olyan Szervezet, amely formailag elkülönül a tagállamtól, Monacotól vagy az egyéb joghatósággal rendelkező területtől, vagy egyéb módon külön jogi személynek minősül, feltéve, hogy:

i) teljes mértékben egy vagy több Államigazgatási szerv tulajdonában és irányítása alatt áll, akár közvetlenül, akár egy vagy több ellenőrzött szervezeten keresztül;

ii) nettó bevételét a saját számláján vagy egy vagy több Államigazgatási szerv számláján írják jóvá, és az semmilyen részben nem kerülhet magánszemélyhez; továbbá

iii) megszűnése esetén a vagyona egy vagy több Államigazgatási szervre száll át.

c) A bevétel a fentiek alkalmazásában nem tekintendő úgy, hogy magánszemélyhez került, ha az adott személy valamely kormányzati program célzott kedvezményezettje, és a program tevékenységeire a közjólét érdekében, a köz szolgálatában kerül sor, vagy azok a kormányzati igazgatás valamelyik funkciójához kapcsolódnak. Ugyanakkor, amennyiben a bevétel valamely Államigazgatási szervnek egy kereskedelmi jellegű tevékenység – például magánszemélyek számára pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó kereskedelmi banki tevékenység – folytatására való felhasználása révén keletkezett, akkor azt magánszemélyhez került bevételnek kell tekinteni.

3. „Nemzetközi szervezet”: bármely nemzetközi szervezet és annak hivatalai, illetve szervei, amennyiben teljes mértékben a nemzetközi szervezet tulajdonában állnak. Ez a kategória magában foglal minden olyan kormányközi szervezetet (a nemzetek feletti szervezeteket is), i) amelyet elsősorban kormányok alkotnak;

ii) amely a tagállammal, Monacoval vagy egyéb joghatósággal rendelkező területtel székhely-megállapodást vagy lényegét tekintve ahhoz hasonló megállapodást kötött; és iii) amelynek bevétele nem kerül magánsze mélyhez.

4. „Központi bank”: az az intézmény, amely jogszabály vagy állami intézkedés értelmében a tagállam, Monaco vagy az egyéb joghatósággal rendelkező terület kormányától eltérő azon legfőbb hatóság, amely fizetőesz közként forgalomba kerülő eszközöket bocsát ki. A Központi banknak részét képezheti olyan szerv, amely elkülönül a tagállam, Monaco vagy az egyéb joghatósággal rendelkező terület kormányától, függetlenül attól, hogy az részben vagy egészben a tagállam, Monaco vagy az egyéb joghatósággal rendelkező terület tulajdonában áll-e.

5. „Széles járulékfizetői körrel rendelkező nyugdíjalap”: olyan alap, amely abból a célból jött létre, hogy öregségi nyugdíjat, rokkantsági ellátást vagy haláleseti juttatásokat, vagy ezek valamely kombinációját biztosítsa olyan kedvezményezettek számára, akik egy vagy több munkáltatónak jelenlegi vagy korábbi munkavállalói (vagy az ilyen munkavállalók által kijelölt személyek), az általuk nyújtott szolgáltatások ellentételezéseképpen, feltéve, hogy az alap:

a) nem rendelkezik olyan kedvezményezettel, aki egyedül jogosult az alap vagyonának több mint 5 %-ára;

b) állami szabályozás alá tartozik és adatszolgáltatást teljesít az adóhatóságok részére; valamint

c) az alábbi követelmények közül legalább egynek megfelel:

i) az alap általánosan mentesül a befektetésből származó jövedelem utáni adózás alól, vagy az ilyen jövedelemre az előtakarékossági vagy egyéb nyugdíjrendszeri minősítéséből adódóan halasztott vagy csökkentett kulcsú adózás vonatkozik;

ii) az alapba érkező járulékbefizetések legalább 50 %-a (a B. 5–7. pontban említett más rendszerekből vagy a C. 17. a) pontban említett nyugdíj-előtakarékossági és egyéb nyugdíjszámlákról áthozott eszközök kivételével) a munkáltatóktól származik;

iii) az alapból történő kifizetések vagy kivonások csak a nyugdíjba vonulással, rokkantsággal vagy halálesettel kapcsolatos bizonyos események bekövetkezése esetén engedélyezettek (kivéve a B. 5–7. pontban említett más nyugdíjalapokba vagy a C. 17. a) pontban említett nyugdíj-előtakaré kossági és egyéb nyugdíjszámlákra való átvitelekkel kapcsolatos kifizetéseket), vagy az ilyen események bekövetkezése előtt végrehajtott kifizetésekre, illetve kivonásokra csökkentések vonatkoznak; vagy

iv) az alapba történő munkavállalói járulékbefizetés (bizonyos megengedett pótlólagos járulékbefizetések kivételével) a munkavállaló által megkeresett jövedelem függvényében korlátozott vagy évente nem haladhatja meg az 50 000 USD-t, illetve egy azzal egyenértékű, a tagállam vagy Monaco nemzeti valutájában kifejezett összeget, a VII. szakasz C. pontjában meghatározott számlaösszesítési és devizaát váltási szabályok alkalmazásával.

6. „Szűk járulékfizetői körrel rendelkező nyugdíjalap”: olyan alap, amely abból a célból jött létre, hogy öregségi nyugdíjat, rokkantsági ellátást vagy haláleseti juttatásokat biztosítson olyan kedvezményezettek számára, akik egy vagy több munkáltatónak jelenlegi vagy korábbi munkavállalói (vagy az ilyen munkavállalók által kijelölt személyek), az általuk nyújtott szolgáltatások ellentételezéseképpen, feltéve, hogy:

a) az alapnak kevesebb mint 50 résztvevője van;

b) az alapot egy vagy több olyan munkáltató támogatja, amely nem Befektetési szervezet vagy Passzív nem pénzügyi szervezet;

c) az alapba történő munkavállalói és munkáltatói járulékbefizetések (a C. 17. a) pontban említett nyugdíj- előtakarékossági és egyéb nyugdíjszámlákról áthozott eszközök kivételével) a munkavállaló által megkeresett jövedelem és ellentételezés függvényében külön-külön korlátozottak;

d) a nem az alap székhelye szerinti joghatósággal rendelkező területen (akár valamely tagállam vagy Monaco) illetőséggel rendelkező résztvevők az alap eszközeiből legfeljebb 20 %-ra jogosultak; és

e) az alap állami szabályozás alá tartozik és adatszolgáltatást teljesít az adóhatóságok felé.

7. „Államigazgatási szerv, Nemzetközi szervezet vagy Központi bank Nyugdíjalapja”: valamely Államigazgatási szerv, Nemzetközi szervezet vagy Központi bank által azzal a céllal létrehozott alap, hogy öregségi nyugdíjat, rokkantsági ellátást vagy haláleseti juttatásokat biztosítson olyan kedvezményezettek vagy résztvevők számára, akik jelenlegi vagy korábbi munkavállalóik (vagy ilyen munkavállalók által kijelölt személyek), vagy nem jelenlegi vagy korábbi munkavállalóik ugyan, de a számukra biztosított ellátások az e kedvezményezettek vagy résztvevők által az Államigazgatási szerv, Nemzetközi szervezet vagy Központi bank számára nyújtott személyes szolgáltatások ellentételezésére szolgálnak.

8. „Minősített hitelkártya-kibocsátó”: olyan Pénzügyi intézmény, amely megfelel az alábbi követelményeknek:

a) pusztán azért minősül Pénzügyi intézménynek, mert olyan hitelkártya-kibocsátó, amely csak olyan módon fogad el betéteket, hogy amennyiben az ügyfél a kártya esedékes egyenlegét túllépő befizetést hajt végre, a túlfizetést nem térítik vissza azonnal számára; és

b) a Pénzügyi intézmény 2017. január 1-jétől vagy korábbi időponttól kezdődően olyan üzletpolitikákat és eljárásokat alkalmaz, amelyekkel vagy megelőzhető, hogy az ügyfelek több mint 50 000 USD, illetve azzal egyenértékű, a tagállam vagy Monaco nemzeti valutájában kifejezett összegű túlfizetést teljesítsenek, vagy biztosítható, hogy az említett összegnél nagyobb túlfizetést teljesítő ügyfelek 60 napon belül visszakapják a túlfizetett összeget, minden esetben alkalmazva a VII. szakasz C. pontjában meghatározott számlaössze sítési és devizaátváltási szabályokat. Az esetleges túlfizetés összegének meghatározásakor a díjvitákból eredő pozitív egyenlegeket nem, az áruvisszaküldésből eredő pozitív egyenlegeket viszont figyelembe kell venni.

9. „Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó kollektív befektetési eszköz”: olyan kollektív befektetési eszközként szabályozott Befektetési szervezet, amelynek esetében a befektetési eszközben fennálló minden érdekeltség olyan magánszemélyek vagy Szervezetek birtokában van, vagy mások olyan magánszemélyek vagy Szervezetek révén tartják azokat a befektetési eszközben, akik vagy amelyek nem Adatszolgáltatási kötele zettség alá tartozó személyek; nem tartoznak ugyanakkor ide az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személyek ellenőrzése alatt álló Passzív nem pénzügyi szervezetek.

A kollektív befektetési eszközként szabályozott Befektetési szervezet pusztán amiatt, hogy bemutatóra szóló részvényeket bocsátott ki fizikai formában, még megfelelhet az Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó kollektív befektetési eszközre vonatkozó, a B. 9. pontban foglalt kritériumnak, feltéve, hogy:

a) 2016. december 31-e után nem bocsát ki több bemutatóra szóló részvényt fizikai formában;

b) visszaváltás esetén minden ilyen részvényt kivon a forgalomból;

c) lefolytatja a II–VII. szakaszban foglalt átvilágítási eljárásokat, és az ilyen részvények tekintetében fennálló minden adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tesz azok visszavásárlásakor, illetve azok alapján egyéb kifizetések teljesítésekor; és

d) megfelelő üzletpolitikákkal és eljárásokkal rendelkezik annak biztosítására, hogy az ilyen részvények vissza vásárlására vagy immobilizációjára a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb 2019. január 1-jéig sor kerüljön.

C. Pénzügyi számla

1. „Pénzügyi számla”: valamely Pénzügyi intézménynél vezetett számla, amely egyrészt egy Betétszámlából áll, másrészt egy Letéti számlából, harmadrészt pedig:

a) Befektetési szervezet esetében valamilyen, a Pénzügyi intézményben fennálló sajáttőke-részesedést vagy azzal szembeni hitelviszonyt megtestesítő eszközből. Ugyanakkor a „Pénzügyi számla” nem tartalmazhat olyan Szervezetben fennálló sajáttőke-részesedést vagy azzal szembeni hitelviszonyt megtestesítő eszközt, amely pusztán azért minősül Befektetési szervezetnek, mert az e Szervezettől eltérő egyéb Pénzügyi intézménynél az ügyfél nevében elhelyezett Pénzügyi eszközökkel kapcsolatos beruházási, kezelési és ügyintézési műveletek céljából: i) befektetési tanácsadói szolgáltatásokat nyújt az ügyfél részére és eljár az ügyfél megbízásából, vagy ii) portfóliókezelési szolgáltatásokat nyújt az ügyfél részére és eljár az ügyfél megbízásából;

b) a C. 1. a) pontban említetteken kívüli Pénzügyi intézmény esetében valamely abban fennálló sajáttőke- részesedésből vagy azzal szembeni hitelviszonyt megtestesítő eszközből, amennyiben az adott eszköztípus alkalmazásának célja az I. szakaszban foglalt adatszolgáltatási kötelezettség elkerülése volt; valamint

c) egy olyan, Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződésből vagy Járadékbiztosítási szerződésből, amelyet Pénzügyi intézmény bocsátott ki vagy tart fenn, az olyan nem befektetéshez kötött, nem átruházható azonnali életjáradék-szerződések kivételével, amelyeket magánszemély részére bocsátanak ki, és amelyek Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó pénzügyi számlára teljesített öregséginyugdíj- vagy rokkantsági jogosultság készpénzre váltására szolgálnak.

A „Pénzügyi számla” fogalma nem foglalja magában az Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számlának minősülő számlákat.

2. „Betétszámla”: minden olyan kereskedelmi számla, csekkszámla, takarékszámla, lekötött betét, takarékszövet kezeti számla, illetve minden olyan számla, amit letéti jegy, megtakarítási igazolás, befektetési igazolás, adósságról szóló igazolás vagy bármilyen olyan hasonló instrumentum igazol, amelyet a Pénzügyi intézmény vezet szokásos banki vagy egyéb hasonló tevékenysége keretében. Szintén Betétszámlának minősül, amikor egy biztosító valamely összeget garantált befektetési szerződés vagy egyéb hasonló, kamat fizetésére vagy jóváírására vonatkozó megállapodás alapján tart az ügyfél számára.

3. „Letéti számla”: olyan (Biztosítási szerződésektől és Járadékbiztosítási szerződésektől eltérő) számla, amely egy vagy több Pénzügyi eszköz valamely harmadik személy javára való tartására szolgál.

4. „Sajáttőke-részesedés”: Pénzügyi intézménynek minősülő gazdasági társulás esetében a gazdasági társulásban fennálló tőke- vagy nyereségrészesedés. Pénzügyi intézménynek minősülő vagyonkezelői alap esetében a Sajáttőke-részesedés tulajdonosának kell tekinteni az alap teljes vagy részvagyonának vagyonrendelőjét vagy kedvezményezettjét, vagy bármely más természetes személyt, aki az alap felett a tényleges végső ellenőrzést gyakorolja. Az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személyt abban az esetben kell vagyonkezelői alap kedvezményezettjének tekinteni, ha jogosult arra, hogy közvetlenül vagy közvetetten (például meghatalma zotton keresztül) kötelező juttatást kapjon az alaptól, illetve ha közvetlenül vagy közvetetten diszkrecionális juttatást kaphat az alaptól.

5. „Biztosítási szerződés”: olyan szerződés (a Járadékbiztosítási szerződés kivételével), amelynek alapján a kibocsátó vállalja, hogy halálesettel, megbetegedéssel, balesettel, illetve felelősségi vagy vagyoni kockázattal járó meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén kifizet egy összeget.

6. „Járadékbiztosítási szerződés”: olyan szerződés, amelynek alapján a kibocsátó vállalja, hogy kifizetéseket teljesít egy olyan időtartam során, amelyet részben vagy egészben egy vagy több egyén várható élettartama alapján határoznak meg. Ide tartoznak azok a szerződések is, amelyek azon joghatósággal rendelkező terület (valamely tagállam, Monaco vagy más joghatósággal rendelkező terület) joga, szabályozása vagy gyakorlata szerint, amelyben a szerződést kibocsátották, Járadékbiztosítási szerződésnek minősülnek, és amelyeknek alapján a kibocsátó vállalja, hogy többéves időtartam során kifizetéseket teljesít.

7. „Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződés”: olyan Biztosítási szerződés (a két biztosító között megkötött, kártérítés-viszontbiztosítási szerződés kivételével), amely Visszavásárlási értékkel rendelkezik.

8. „Visszavásárlási érték”: a következő két érték közül a nagyobbik: i) az az összeg, amelyre a biztosításikötvény- tulajdonos a biztosítási szerződés visszavásárlása vagy megszüntetése esetén jogosult (a visszavásárlás

„árának” vagy a kötvénykölcsön értékének levonása nélkül kalkulálva), illetve ii) az az összeg, amelyet a biztosításikötvény-tulajdonos a biztosítási szerződés keretében vagy arra tekintettel kölcsönként felvehet. Az előzőektől függetlenül a „Visszavásárlási érték” nem tartalmazza a Biztosítási szerződés keretén belül kifizetendő következő összegeket:

a) a kizárólag az életbiztosítási szerződésben biztosított egyén halála esetén kifizetendő összeg;

b) a személyi sérülés vagy betegség alapján teljesített kifizetés vagy más, a biztosított kockázat bekövetke zéséből fakadó gazdasági károkat fedező kártérítési szolgáltatás;

c) a Biztosítási szerződés (befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződés vagy járadékbiztosítási szerződés kivételével) alapján korábban megfizetett biztosítási díj visszatérítése (levonva a biztosítási díjak költségeit, függetlenül attól, hogy azok ténylegesen felmerültek-e), amire a kötvény felmondása vagy megszüntetése miatt, a kockázati kitettségnek a biztosítási szerződés időtartama során bekövetkező csökkenése miatt, illetve a biztosítási díjjal kapcsolatos könyvelési vagy egyéb hasonló hibák miatt került sor;

d) a biztosításikötvény-tulajdonosnak kifizetett nyereségrészesedés (a megszűnéskori nyereségkifizetés kivételével), feltéve, hogy a nyereségrészesedés olyan Biztosítási szerződéshez kapcsolódik, amelynek alapján kizárólag a C. 8. b) pontban meghatározott juttatások kifizetésére kerülhet sor; vagy

e) biztosításidíj-előleg vagy biztosításidíj-letét visszatérítése olyan Biztosítási szerződéshez kapcsolódóan, amelynek biztosítási díja legalább évente fizetendő, feltéve, hogy a biztosításidíj-előleg vagy biztosításidíj- letét összege nem haladja meg a szerződés értelmében fizetendő következő éves díjat.

9. „Meglévő számla”:

a) Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynél vezetett, 2016. december 31-én már meglévő Pénzügyi számla;

b) a tagállamoknak és Monacónak lehetőségük van a „Meglévő számla” fogalmát kiterjeszteni bármely Számlatulajdonos bármely Pénzügyi számlájára, a számlanyitás dátumától függetlenül, amennyiben:

i) a Számlatulajdonosnak ugyanannál az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynél vagy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézményével azonos, joghatósággal rendelkező területen (valamely tagállamban vagy Monacóban) lévő Kapcsolt szervezetnél már van olyan Pénzügyi számlája, amely a C. 9. a) pont értelmében Meglévő számlának minősül;

ii) az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény, illetve adott esetben az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézményével azonos, joghatósággal rendelkező területen (valamely tagállamban vagy Monacóban) lévő Kapcsolt szervezet mind a VII. szakasz A. pontjában meghatározott adatszerzési követelmények teljesítése szempontjából, mind pedig bármelyik Pénzügyi számla egyenlegének vagy értékének a számla-küszöbérték alkalmazása céljából történő meghatározása szempontjából egyetlen Pénzügyi számlaként kezeli mindkét fent említett pénzügyi számlát és a Számlatulajdonos minden egyéb, e C. 9. b) pont értelmében Meglévő számlának minősülő Pénzügyi számláját;

iii) olyan Pénzügyi számla esetében, amelyre vonatkozóan el kell végezni a Pénzmosás elleni átvilágítási eljárásokat, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény a C. 9. a) pont szerinti Meglévő számlára vonatkozóan elvégzett átvilágítási eljárásokra hagyatkozva is eleget tehet a Pénzmosás elleni átvilágítási követelményeknek; és

iv) a Pénzügyi számla nyitása nem kívánja meg, hogy a Számlatulajdonos – az ezen megállapodás alkalmazásában közlendő adatokon túl – új, kiegészítő vagy módosított ügyfél-információkat adjon meg.

2017. január 1-je előtt a tagállamok közlik Monacóval, illetőleg Monaco közli az Európai Bizottsággal, hogy élt(ek)-e az e pontban meghatározott lehetőséggel. Az Európai Bizottság összehangolhatja a tagállamok által Monacónak szánt információ eljuttatását, és a Monaco által közölt információt eljuttatja valamennyi tagállamnak. A szóban forgó lehetőség valamely tagállam vagy Monaco általi alkalmazására vonatkozóan bekövetkező minden további változást ugyanilyen módon kell közölni.

10. „Új számla”: olyan, Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynél vezetett, 2017. január 1-jén vagy azt követően nyitott Pénzügyi számla, amely nem minősül a C. 9. pont szerinti kibővített értelemben vett Meglévő számlának.

11. „Magánszemély tulajdonában lévő meglévő számla”: olyan Meglévő számla, amelynek Számlatulajdonosa egy vagy több magánszemély.

12. „Magánszemély tulajdonában lévő új számla”: olyan Új számla, amelynek Számlatulajdonosa egy vagy több magánszemély.

13. „Szervezet tulajdonában lévő meglévő számla”: olyan Meglévő számla, amelynek Számlatulajdonosa egy vagy több Szervezet.

14. „Alacsony egyenlegű számla” olyan, Magánszemély tulajdonában lévő meglévő számla, amelynek összesített egyenlege vagy értéke 2016. december 31-én nem haladja meg az 1 000 000 USD-t, illetve azzal egyenértékű, a tagállam vagy Monaco nemzeti valutájában kifejezett összeget.

15. „Magas egyenlegű számla”: olyan, Magánszemély tulajdonában lévő meglévő számla, amelynek összesített egyenlege vagy értéke 2016. december 31-én vagy bármely azt követő év december 31-én meghaladja az 1 000 000 USD-t, illetve azzal egyenértékű, a tagállam vagy Monaco nemzeti valutájában kifejezett összeget.

16. „Szervezet tulajdonában lévő új számla”: olyan Új számla, amelynek Számlatulajdonosa egy vagy több Szervezet.

17. „Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számla”: a következő számlák valamelyike:

a) olyan nyugdíjszámla, amely megfelel az alábbi követelményeknek:

i) az egyéni öregséginyugdíj-számlákra vonatkozó szabályok hatálya alá tartozik, vagy olyan elismert vagy szabályozott nyugdíjrendszer része, amelynek célja nyugdíj, illetve egyéb ellátások biztosítása (beleértve a rokkantsági és az özvegyi, illetve árvaellátást is);

ii) a számlához adókedvezmény kapcsolódik (például a számlára történő befizetések, amelyek egyébként adókötelesek lennének, levonhatók a Számlatulajdonos bruttó jövedelméből vagy abba nem beszámí tandók, vagy azok után alacsonyabb adókulccsal kell adózni, illetve a számlából származó befektetési jövedelem után halasztottan vagy alacsonyabb adókulccsal kell adózni);

iii) a számlával összefüggésben az adóhatóság részére való adatszolgáltatási kötelezettség áll fenn;

iv) a kifizetések feltétele meghatározott nyugdíjkorhatár elérése, rokkantság vagy haláleset, illetve az e meghatározott események bekövetkezését megelőzően történő kifizetésekre csökkentést kell alkalmazni; és

v) vagy i) az éves befizetések felső határa 50 000 USD, illetve egy azzal egyenértékű, a tagállam vagy Monaco nemzeti valutájában kifejezett összeg vagy annál kevesebb, vagy pedig ii) a teljes élettartam során teljesíthető összbefizetés felső határa 1 000 000 USD, illetve egy azzal egyenértékű, a tagállam, illetve Monaco nemzeti valutájában kifejezett összeg vagy annál kevesebb, minden esetben alkalmazva a VII. szakasz C. pontjában meghatározott számlaösszesítési és devizaátváltási szabályokat.

Azokat a Pénzügyi számlákat, amelyek egyébként megfelelnek a C. 17. a) pont v. alpontjában meghatá rozott követelményeknek, nem kell az említett követelményeknek meg nem felelőknek tekinteni pusztán azért, mert azokra vagyoni vagy pénzeszközök utalhatók át egy vagy több, a C. 17. a) vagy b) pont követelményeit teljesítő Pénzügyi számláról, illetve egy vagy több, a B. 5–7. pont bármelyikében foglalt követelményeket teljesítő nyugdíjalapból;

b) olyan számla, amely megfelel az alábbi követelményeknek:

i) vagy a nyugdíj-előtakarékosságtól eltérő célú befektetési eszközökre vonatkozó szabályozás hatálya alá tartozik, és valamely szabályozott értékpapírpiacon rendszeresen kereskednek vele, vagy pedig a nyugdíj-előtakarékosságtól eltérő célú megtakarítási eszközökre vonatkozó szabályozás hatálya alá tartozik;

iii) a kifizetések feltétele a befektetési vagy megtakarítási számla céljához (például oktatási vagy egészségügyi juttatások nyújtásához) kapcsolódóan meghatározott kritériumok teljesülése, illetve az e kritériumok teljesülését megelőzően történő kifizetés esetén csökkentést kell alkalmazni; és

iv) az éves befizetések felső határa 50 000 USD, illetve egy azzal egyenértékű, a tagállam vagy Monaco nemzeti valutájában kifejezett összeg vagy annál kevesebb, a VII. szakasz C. pontjában meghatározott számlaösszesítési és devizaátváltási szabályokat alkalmazva.

Azokat a Pénzügyi számlákat, amelyek egyébként megfelelnek a C. 17 b) pont iv. alpontjában meghatá rozott követelményeknek, nem kell az említett követelményeknek meg nem felelőknek tekinteni pusztán azért, mert azokra vagyoni vagy pénzeszközök utalhatók át egy vagy több, a C. 17. a) vagy b) pont követelményeit teljesítő Pénzügyi számláról, illetve egy vagy több, a B. 5–7. pont bármelyikében foglalt követelményeket teljesítő nyugdíjalapból;

c) olyan életbiztosítási szerződés, amelynek fedezeti időszaka véget ér, mielőtt a biztosított magánszemély betölti a 90. életévét, feltéve, hogy a szerződés megfelel az alábbi követelményeknek:

i) az idő előrehaladtával nem csökkenő, rendszeres biztosítási díj legalább évente fizetendő a szerződés fennállása alatt vagy addig, amíg a biztosított be nem tölti a 90. életévét, e két időtartam közül a rövidebbet figyelembe véve;

ii) a szerződésnek nincs olyan szerződési értéke, amelyhez valamely személy hozzáférhet (kivét, hitel útján vagy más módon) a szerződés megszüntetése nélkül;

iii) a szerződés felmondása vagy megszüntetése esetén fizetendő összeg (kivéve a halálesethez kapcsolódó ellátást) nem haladhatja meg a szerződés alapján fizetett biztosítási díjak összegét, levonva abból a szerződés fennállásának időszakára vagy időszakaira számított, elhalálozással, betegséggel és egyéb kiadásokkal kapcsolatos költségek összegét (függetlenül attól, hogy azok ténylegesen felmerültek-e) és a szerződés felmondása vagy megszüntetése előtt kifizetett bármely összeget; és

iv) a szerződés átruházása esetén ahhoz új tulajdonosa nem ellenszolgáltatás fejében jutott;

d) kizárólag hagyatékhoz kapcsolódó számla, ha a számlával kapcsolatos dokumentáció tartalmazza az elhunyt végrendeletének vagy a halotti anyakönyvi kivonatának másolatát;

e) a következők közül bármelyikkel összefüggésben létrehozott számla:

i) bírósági végzés vagy ítélet;

ii) ingatlan vagy személyes vagyontárgy eladása, cseréje vagy bérbeadása, feltéve, hogy a számla megfelel az alábbi követelményeknek:

— a számlára kizárólag a következők kerülnek: olyan összegű foglaló, előleg vagy letét, amely elegendő az ügylethez közvetlenül kapcsolódó kötelezettség teljesítéséhez, vagy hasonló befizetés, illetve olyan Pénzügyi eszköz, amelyet az ingatlan vagy vagyontárgy eladásához, cseréjéhez vagy lízingjéhez kapcsolódóan helyeznek a számlára,

— a számlát kizárólag azért hozták létre és arra használják, hogy biztosítsa a vásárlónak az ingatlan vagy vagyontárgy vételárának kifizetéséhez kapcsolódó kötelezettsége teljesítését, az eladó bármely függő kötelezettségének kifizetését, vagy a bérleti szerződésnek megfelelően a lízingelt ingatlanhoz vagy vagyontárgyhoz kapcsolódó bármely kárból eredő kártérítési kötelezettségnek a bérbeadó vagy a bérlő általi teljesítését,

— a számlán lévő eszközöket, ideértve az azokon keletkezett jövedelmet is, a vásárló, az eladó, a bérbeadó vagy a bérlő javára való kifizetésre vagy más módon való jóváírásra szánják (ideértve az említett személyek kötelezettségeinek teljesítését is), amikor az ingatlan vagy vagyontárgy eladására, cseréjére vagy a lízingszerződés felmondására sor kerül, vagy amikor a lízingszerződés megszűnik,

— a számla nem tőkeáttételes kereskedési számla vagy hasonló számla, amelyet egy Pénzügyi eszköz eladásával vagy cseréjével kapcsolatban hoztak létre, és

— a számla nem kapcsolódik a C. 17. f) pontban leírtak szerinti számlához;

iii) az ingatlannal biztosított hitelt nyújtó Pénzügyi intézmény arra vonatkozó kötelezettsége, hogy a törlesztőrészlet egy részét tartalékolja, kizárólag abból a célból, hogy megkönnyítse az ingatlanhoz kapcsolódó adók vagy biztosítás későbbiekben való kifizetését;

iv) a Pénzügyi intézmény arra vonatkozó kötelezettsége, hogy megkönnyítse az adók egy későbbi időpontban való kifizetését;

f) olyan Betétszámla, amely megfelel az alábbi követelményeknek:

i) a számlát kizárólag azért hozták létre, mert valamely ügyfél a hitelkártya vagy más rulírozó hitelle hetőség esedékes egyenlegét meghaladó összegben teljesítette befizetési kötelezettségét, és a különbözetet nem térítik vissza azonnal az ügyfélnek; és

ii) a Pénzügyi intézmény 2017. január 1-jétől vagy korábbi időponttól kezdődően olyan üzletpolitikákat és eljárásokat alkalmaz, amelyekkel vagy megelőzhető, hogy az ügyfelek több mint 50 000 USD, illetve azzal egyenértékű, a tagállam vagy Monaco nemzeti valutájában kifejezett összegű túlfizetést teljesítsenek, vagy biztosítható, hogy az említett összegnél nagyobb túlfizetést teljesítő ügyfelek

60 napon belül visszakapják a túlfizetett összeget, minden esetben alkalmazva a VII. szakasz C. pontjában meghatározott devizaátváltási szabályokat. Az esetleges túlfizetés összegének meghatáro zásakor a díjvitákból eredő pozitív egyenlegeket nem, az áruvisszaküldésből eredő pozitív egyenlegeket viszont figyelembe kell venni;

g) minden egyéb olyan számla, amellyel összefüggésben csekély az adókijátszás kockázata, továbbá amely a C. 17. a)–f) pontokban ismertetett számlákéhoz alapvetően hasonló jellemzőkkel rendelkezik, valamint a nemzeti jogban Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számlaként van meghatározva, valamint amelyre – a tagállamok esetében – vonatkoznak az adózás területén történő közigazgatási együttműkö désről szóló 2011/16/EU tanácsi irányelv 8. cikkének (7a) bekezdésében foglalt rendelkezések, és Monacót értesítették róla, Monaco esetében pedig az Európai Bizottságot értesítették róla, feltéve hogy az említett számla Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számlaként való minősítése nem ellentétes e megállapodás céljaival.

D. Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számla

1. „Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számla”: olyan számla, amelynek tulajdonosa egy vagy több Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, vagy olyan Passzív nem pénzügyi szervezet, amelyben egy vagy több Ellenőrzést gyakorló személy egyúttal Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, feltéve, hogy a számlát a II–VII. szakaszban meghatározott átvilágítási eljárások során Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlának minősítették.

2. „Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy”: olyan, Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóságbeli személy, aki/amely nem az alábbiak egyike: i) olyan vállalat, amelynek részvényeivel rendszeresen kereskednek egy vagy több szabályozott értékpapírpiacon; ii) bármely olyan vállalat, amely az i. alpontban meghatározott vállalat Kapcsolt szervezete; iii) Államigazgatási szerv; iv) Nemzetközi szervezet; v) Központi bank; vagy

vi) Pénzügyi intézmény.

3. „Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóságbeli személy”: olyan személy vagy Szervezet, aki vagy amely az adott Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság adójogszabályai értelmében az adott joghatósággal rendelkező terület illetőségével rendelkezik, illetve olyan elhunyt hagyatéka, aki az Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság adóügyi illetőségével rendelkezett. E rendelkezés alkalmazásában az olyan Szervezetet, például gazdasági társulást, korlátolt felelősségű gazdasági társulást vagy hasonló jogi konstrukciót, amely nem rendelkezik adóügyi illetőséggel, úgy kell tekinteni, hogy annak a joghatósággal rendelkező területnek az illetőségével rendelkezik, amelyben a tényleges üzletvezetés helye található.

4. „Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság”: az I. szakaszban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettséggel összefüggésben egy adott tagállam tekintetében Monaco, vagy Monaco tekintetében egy adott tagállam.

5. „Részt vevő joghatóság”: az egyes tagállamok, illetve Monaco vonatkozásában:

a) a Monacóval szembeni adatszolgáltatási kötelezettség tekintetében egy adott tagállam, vagy

b) egy adott tagállammal szembeni adatszolgáltatási kötelezettség tekintetében Monaco, vagy

c) bármely más joghatósággal rendelkező terület: i) amellyel a szövegkörnyezettől függően az érintett tagállamnak vagy Monacónak olyan hatályos megállapodása van, amelynek értelmében a másik jogható sággal rendelkező terület közli az I. szakaszban meghatározott adatokat, és ii) amely szerepel az érintett tagállam által közzétett és Monacóval közölt, illetve Monaco által közzétett és az Európai Bizottsággal közölt jegyzékben;

d) a tagállamok vonatkozásában bármely más joghatósággal rendelkező terület: i) amellyel az Európai Uniónak olyan hatályos megállapodása van, amelynek értelmében az említett másik joghatósággal rendelkező terület közli az I. szakaszban meghatározott adatokat, és ii) amely szerepel az Európai Bizottság által közzétett jegyzékben.

6. „Ellenőrzést gyakorló személy”: olyan természetes személy, aki ellenőrzést gyakorol egy Szervezet felett. Vagyonkezelői alap esetében ez a fogalom a vagyonrendelő(ke)t, a vagyonkezelő(ke)t, a védnökö(ke)t (amennyiben van ilyen), a kedvezményezette(ke)t vagy a kedvezményezettek csoportját/csoportjait, illetve bármely más természetes személyt jelent, aki(k) vagy amely(ek) az alap felett a tényleges végső ellenőrzést gyakorolja/gyakorolják, vagyonkezelői alaptól eltérő jogi forma esetében pedig az egyenértékű vagy hasonló pozícióban lévő személyeket jelenti. Az „Ellenőrzést gyakorló személy” fogalmát a Pénzügyi Akció Munkacsoport ajánlásaival összhangban kell értelmezni.

7. „Nem pénzügyi szervezet”: olyan Szervezet, amely nem Pénzügyi intézmény.

8. „Passzív nem pénzügyi szervezet”: i) olyan Nem pénzügyi szervezet, amely nem Aktív nem pénzügyi szervezet; vagy ii) olyan, az A. 6. b) pontban meghatározott Befektetési szervezet, amely nem valamely Részt vevő joghatóság pénzügyi intézménye.

9. „Aktív nem pénzügyi szervezet”: minden olyan Nem pénzügyi szervezet, amely teljesíti a következő feltételek bármelyikét:

a) az előző naptári évben vagy más megfelelő adatszolgáltatási időszakban a Nem pénzügyi szervezet bruttó jövedelmének kevesebb mint 50 %-a volt passzív jövedelem, és az előző naptári évben vagy más megfelelő adatszolgáltatási időszakban a Nem pénzügyi szervezet eszközeinek kevesebb mint 50 %-a állt olyan eszközökből, amelyek passzív bevételt termelnek, vagy azért tartják őket, hogy passzív bevételt termeljenek;

b) a Nem pénzügyi szervezet részvényeivel rendszeresen kereskednek szabályozott értékpapírpiacon, vagy a Nem pénzügyi szervezet egy olyan Szervezet Kapcsolt szervezete, amelynek részvényeivel rendszeresen kereskednek szabályozott értékpapírpiacon;

c) a Nem pénzügyi szervezet Államigazgatási szerv, Nemzetközi szervezet, Központi bank, vagy olyan Szervezet, amely teljes egészében az előbb említettek közül egy vagy több szervezet tulajdonában van;

d) a Nem pénzügyi szervezetnek lényegében minden tevékenysége egy vagy több olyan leányvállalat jegyzett tőkéjének (részben vagy egészben történő) birtoklásához vagy az ezek számára biztosított finanszírozáshoz és szolgáltatásnyújtáshoz köthető, amelyek a Pénzügyi intézmények tevékenységétől eltérő üzleti tevékenységet folytatnak, azzal a fenntartással, hogy a Szervezet nem tekinthető Aktív nem pénzügyi szervezetnek abban az esetben, ha a Szervezet befektetési alapként működik (vagy akként jelöli meg magát), ideértve például a magántőkealapot, a kockázatitőke-alapot, a hitelből történő kivásárlásra szakosodott alapot vagy bármely olyan befektetési eszközt, amelynek célja, hogy vállalatokat vásároljon fel vagy finanszírozzon, és ezáltal ezekben a vállalatokban – befektetési céllal – tőkeeszközök formájában részesedéssel rendelkezzen;

e) a Nem pénzügyi szervezet még nem végez tevékenységet, és előzőleg sem működött, de tőkét fektet be eszközökbe valamely, a Pénzügyi intézményekétől eltérő tevékenység működtetése céljából, feltéve, hogy a Nem pénzügyi szervezet megalapítását követő 24 hónap elteltével az már nem teljesíti ezt a kritériumot;

f) a Nem pénzügyi szervezet az elmúlt öt évben nem volt Pénzügyi intézmény, és folyamatban van az eszközeinek a felszámolása vagy az átszervezése annak érdekében, hogy tevékenységét a Pénzügyi intézmé nyekétől eltérő tevékenységként folytassa vagy indítsa újra;

g) a Nem pénzügyi szervezet elsősorban finanszírozási és fedezeti ügyleteket folytat olyan Kapcsolt szerveze tekkel vagy azok részére, amelyek nem Pénzügyi intézmények, és nem biztosít finanszírozási vagy fedezeti szolgáltatást olyan Szervezetek részére, amelyek nem Kapcsolt szervezetek, feltéve, hogy az említett Kapcsolt szervezetek csoportja elsősorban a Pénzügyi intézmények tevékenységétől eltérő tevékenységet folytat; vagy

h) a Nem pénzügyi szervezet megfelel az alábbi követelmények mindegyikének:

i) az illetősége szerinti, joghatósággal rendelkező területen (akár valamely tagállam, Monaco vagy más joghatósággal rendelkező terület) kizárólag vallási, jótékonysági, tudományos, művészeti, kulturális, sport- vagy oktatási céllal hozták létre és működtetik, vagy az illetősége szerinti, joghatósággal rendelkező területen (tagállam, Monaco vagy más joghatósággal rendelkező terület) hozták létre és ott működtetik, és szakmai szervezet, munkáltatói szervezet, kereskedelmi kamara, munkavállalói szervezet, mezőgazdasági vagy kertészeti szervezet, polgári szervezet vagy kizárólag a társadalmi jólét előmozdítása érdekében tevékenykedő szervezet;

ii) az illetősége szerinti, joghatósággal rendelkező területen (akár valamely tagállam, Monaco vagy más joghatósággal rendelkező terület) mentes a jövedelemadó alól;

iii) nincsenek olyan részvényesei vagy tagjai, akiknek vagy amelyeknek a szervezet jövedelmében vagy az eszközeiben tulajdonosi vagy kedvezményezetti érdekeltségük van;

iv) a Nem pénzügyi szervezet illetősége szerinti joghatósággal rendelkező terület (akár valamely tagállam, Monaco vagy más joghatósággal rendelkező terület) hatályos jogszabályai vagy a Nem pénzügyi szervezet létesítő okirata nem teszik lehetővé, hogy a Nem pénzügyi szervezet bármilyen jövedelmét vagy eszközét valamely magánszemélynek vagy nem jótékonysági Szervezetnek juttassa vagy javára fordítsa, kivéve, ha erre a Nem pénzügyi szervezet által folytatott jótékonysági tevékenység keretében vagy a nyújtott szolgáltatásokért fizetett ésszerű ellentételezésként, vagy a Nem pénzügyi szervezet által vásárolt javak valós piaci értékének megfelelő kifizetésként kerül sor; és

v) a Nem pénzügyi szervezet illetősége szerinti joghatósággal rendelkező terület (akár valamely tagállam, Monaco vagy más joghatósággal rendelkező terület) hatályos jogszabályai vagy a Nem pénzügyi szervezet létesítő okiratai előírják, hogy a Nem pénzügyi szervezet felszámolása vagy megszüntetése esetén annak teljes eszközállománya egy Államigazgatási szervet vagy más nonprofit szervezetet, vagy a Nem pénzügyi szervezet illetősége szerinti joghatósággal rendelkező terület (akár valamely tagállam, Monaco vagy más joghatósággal rendelkező terület) kormányát vagy annak bármely közigazgatási alegységét illeti meg.

E. Egyéb

1. „Számlatulajdonos”: az a személy, akit vagy amelyet a Pénzügyi intézmény az általa vezetett Pénzügyi számla tulajdonosaként tart nyilván vagy azonosított. E melléklet alkalmazásában nem kezelendő Számlatulajdo nosként az a személy, aki vagy amely nem Pénzügyi intézmény, és aki vagy amely képviselőként, hivatalos gyámként, gondnokként, meghatalmazottként, aláírási joggal rendelkezőként, befektetési tanácsadóként vagy közvetítőként egy másik személy javára vagy részére Pénzügyi számlát tart fenn; ebben az esetben az említett másik személyt kell a számla tulajdonosának tekinteni. Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződés vagy Járadékbiztosítási szerződés esetében a Számlatulajdonos az a személy, akinek vagy amelynek jogában áll felvenni a Visszavásárlási összeget, vagy megváltoztatni a szerződés kedvezményezettjét. Ha nincs olyan személy, akinek vagy amelynek jogában áll felvenni a Visszavásárlási összeget, vagy megváltoztatni a szerződés kedvezményezettjét, akkor az a személy minősül Számlatulajdonosnak, akit vagy amelyet a szerződésben szerződő félként neveztek meg, vagy aki/amely a szerződés értelmében jogosult a kifizetésre. A Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződés vagy Járadékbiztosítási szerződés lejáratakor minden olyan személyt, akit vagy amelyet a szerződés alapján kifizetés illet meg, Számlatulajdonosként kell kezelni.

2. „Pénzmosás elleni átvilágítási eljárások”: az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény azon átvilágítási eljárásai, amelyeket a rá vonatkozó, a pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos vagy hasonló előírások értelmében végez.

3. „Szervezet”: jogi személy vagy valamilyen jogi konstrukció, például vállalat, gazdasági társulás, vagyonkezelői alap vagy alapítvány.

4. Egy Szervezet akkor tekintendő egy másik szervezet „Kapcsolt szervezetének”, ha i) bármelyik Szervezet a másik Szervezet ellenőrzése alatt áll; ii) a két Szervezet közös ellenőrzés alatt áll; vagy iii) a két Szervezet az

A. 6. b) pontban meghatározott Befektetési szervezet, közös vezetésük van, és a közös vezetés eleget tesz a két Befektetési szervezet átvilágítási kötelezettségeinek. E rendelkezés alkalmazásában ellenőrzés a Szervezetben gyakorolt szavazati jogoknak és a szervezet értékének több mint 50 %-ával való közvetett vagy közvetlen rendelkezés.

5. „Adóazonosító szám”: az adóalany azonosítására szolgáló szám (vagy ha ilyen nincs, akkor a funkcionális megfelelője).

6. „Bizonyító okirat”: a következők bármelyike:

a) az azon joghatósággal rendelkező terület (akár valamely tagállam, Monaco vagy más joghatósággal rendelkező terület) erre felhatalmazott közigazgatási szerve (például kormány vagy hivatala, illetve önkormányzat) által kiállított illetőségigazolás, amelyben a kedvezményezett állítása szerint adóügyi illetőséggel bír;

b) magánszemély esetében bármely erre felhatalmazott közigazgatási szerv (például kormány vagy hivatala, illetve önkormányzat) által kiállított érvényes azonosító okmány, amely tartalmazza a magánszemély nevét, és jellemzően azonosítási célokat szolgál;

c) Szervezet esetében bármilyen felhatalmazott közigazgatási szerv (például kormány vagy hivatala, illetve önkormányzat) által kiállított hivatalos irat, amely tartalmazza a Szervezet nevét és vagy az azon a jogható sággal rendelkező területen (akár valamely tagállamban, Monacóban vagy más joghatósággal rendelkező területen) lévő székhelyének a címét, ahol állítása szerint adóügyi illetőséggel bír, vagy annak a joghatósággal rendelkező területnek (akár valamely tagállamnak, Monacónak vagy más joghatósággal rendelkező területnek) a megnevezését, amelyben a Szervezetet bejegyezték vagy megalapították;

d) auditált pénzügyi kimutatás, harmadik személy által készített hiteljelentés, csődnyilvántartás vagy értékpapír-szabályozói jelentés.

Szervezet tulajdonában lévő meglévő számla esetében a tagállamoknak és Monacónak lehetősége van engedélyezni, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény Bizonyító okiratként használja fel a saját nyilvántartásaiban szereplő, a Számlatulajdonosra vonatkozó bármely olyan minősítést, amelyet egységes ágazati osztályozási rendszer alapján határoztak meg, és amelyet az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény a szokásos üzleti gyakorlatával összhangban vett nyilvántartásba a Pénzmosás elleni átvilágítási eljárásai céljából vagy más, jogszabályban előírt (adóügyi céloktól eltérő) célból, továbbá amelyet az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény azt megelőzően alkalmazott, hogy a Pénzügyi számlát Meglévő számlának minősítette, feltéve, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek nincs tudomása arról, vagy nincs oka azt feltételezni, hogy a minősítés nem helytálló vagy nem megbízható. Az „egységes ágazati osztályozási rendszer” olyan osztályozási rendszer, amelynek alkalmazásával a vállalkozásokat adóügyi céloktól eltérő egyéb célból üzlettípus szerint besorolják.

IX. SZAKASZ

GYAKORLATI VÉGREHAJTÁS

A tagállamoknak és Monacónak közigazgatási eljárásokkal és szabályokkal kell rendelkezniük a fent megállapított adatszolgáltatási és átvilágítási eljárások tényleges alkalmazásának és betartásának biztosításához, ideértve többek között az alábbiakat:

a) olyan szabályok, amelyekkel megakadályozható, hogy a Pénzügyi intézmények, személyek vagy közvetítők az adatszolgáltatási és átvilágítási eljárások megkerülésére irányuló gyakorlatokat alkalmazzanak;

b) olyan szabályok, amelyek arra kötelezik az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézményeket, hogy vezessenek nyilvántartást az adatszolgáltatási és átvilágítási eljárások során megtett lépésekről és minden alapul vett bizonyí tékról, valamint megfelelő intézkedések ezen nyilvántartások rendelkezésre állásának biztosítására;

c) közigazgatási eljárások annak ellenőrzésére, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmények teljesítik- e az adatszolgáltatási és átvilágítási kötelezettségeiket; közigazgatási eljárások az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménnyel való kapcsolatfelvételre nem dokumentált számlák észlelése esetén;

d) közigazgatási eljárások annak biztosítására, hogy a továbbiakban is csekély maradjon annak a kockázata, hogy a nemzeti jogban Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézményként, illetve Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számlaként meghatározott Szervezeteket és számlákat adókijátszás céljára vegyék igénybe; és

e) meg nem felelés esetén alkalmazandó, az előírások betartását biztosító hatékony rendelkezések.

II. MELLÉKLET

A PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ADATAIRA VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ ADATSZOLGÁLTATÁSI ÉS ÁTVILÁGÍTÁSI SZABÁLYOK

1. A körülmények megváltozása

A „körülmények megváltozása” minden olyan változás, amelynek következtében egy adott személy minősítését érintő új információk merülnek fel, vagy amely bármely más módon ellentmondást eredményez egy adott személy minősí tésével szemben. A körülmények megváltozásának tekintendők továbbá a Számlatulajdonos számlájával kapcsolatos új vagy megváltozott információk (többek között új számlatulajdonos megjelenése, a korábbi Számlatulajdonos helyébe új számlatulajdonos lépése vagy bármilyen más, a Számlatulajdonost érintő változás), illetve a vizsgált számlához kapcsolódó bármely számlát érintő új vagy megváltozott információk (alkalmazva az I. melléklet

VII. szakaszának C. 1–3. pontjában meghatározott számlaösszesítési szabályokat), amennyiben az új vagy megváltozott információk befolyásolják a Számlatulajdonos minősítését.

Ha az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény az I. melléklet III. szakaszának B. 1. pontjában meghatá rozott, a lakcímre vagy a székhely, illetve telephely címére irányuló vizsgálat eredményeit vette alapul, és a körülmények olyan változása következett be, amelynek következtében az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény tudomást szerez arról vagy okkal feltételezheti, hogy az eredeti Bizonyító okirat (vagy más, azzal egyenértékű dokumentáció) hibás vagy nem megbízható, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek az adott naptári év vagy más megfelelő adatszolgáltatási időszak utolsó napjáig, vagy – amennyiben az későbbi időpont – a körülmények megváltozásának észlelésétől vagy az arról szóló értesítéstől számított 90 naptári napon belül be kell szereznie a Számlatulajdonos nyilatkozatát és az új Bizonyító okiratot a Számlatulajdonos adóügyi illetőségének meghatározásához. Ha az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény az említett határidőig nem tudja beszerezni a Számlatulajdonos nyilatkozatát és az új Bizonyító okiratot, akkor az I. melléklet

III. szakaszának B. 2–6. pontjában meghatározott, az adatállományban való elektronikus keresési eljárást kell alkalmaznia.

2. A számlatulajdonos nyilatkozata Szervezet tulajdonában lévő új számlák esetében

Szervezet tulajdonában lévő új számlák esetében annak megállapítása céljából, hogy a Passzív nem pénzügyi szervezet felett Ellenőrzést gyakorló személy Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy-e, az Adatszolgál tatásra kötelezett pénzügyi intézmény kizárólag a Számlatulajdonos vagy az Ellenőrzést gyakorló személy nyilat kozatát veheti alapul.

3. A Pénzügyi intézmény illetősége

Egy adott Pénzügyi intézmény akkor tekintendő valamely tagállamban, Monacóban vagy más Részt vevő jogható ságban „illetőséggel rendelkező”-nek, ha az említett tagállam, Monaco vagy más Részt vevő joghatóság joghatósága alá tartozik (azaz a Részt vevő joghatóság be tudja tartatni a Pénzügyi intézménnyel az adatszolgáltatási előírásokat). Általánosságban elmondható, hogy ha egy Pénzügyi intézmény adóügyi szempontból valamely tagállamban, Monacóban vagy más Részt vevő joghatóságban illetősséggel rendelkezik, akkor annak a tagállamnak, Monacónak vagy más Részt vevő joghatóságnak a joghatósága alá tartozik, így tehát Tagállami pénzügyi intézménynek, Monacói pénzügyi intézménynek, illetve Részt vevő joghatóság pénzügyi intézményének tekintendő. Ha egy vagyonkezelői alap Pénzügyi intézmény (függetlenül attól, hogy egy adott tagállamban, Monacóban vagy más Részt vevő jogható ságban adóügyi illetőséggel rendelkezik-e), abban az esetben kell úgy tekinteni, hogy a tagállam, Monaco, illetve más Részt vevő joghatóság joghatósága alá tartozik, ha egy vagy több vagyonkezelője a szóban forgó tagállamban, Monacóban, illetve más Részt vevő joghatóságban rendelkezik illetőséggel, kivéve, ha a vagyonkezelői alap az ezen megállapodás vagy a nemzetközi standardot végrehajtó más megállapodás értelmében szolgáltatandó, az Adatszolgál tatási kötelezettség alá tartozó számlákra vonatkozó valamennyi adatot egy másik Részt vevő joghatóságnak (akár valamely tagállam, Monaco vagy más Részt vevő joghatóság) szolgáltatja, mivel abban a másik Részt vevő jogható ságban rendelkezik adóügyi illetőséggel. Ha azonban egy Pénzügyi intézmény (amely nem vagyonkezelői alap) nem rendelkezik adóügyi illetőséggel (például mert adózási szempontból átláthatónak tekinthető vagy olyan joghatósággal rendelkező területen található, amelyben nincsen jövedelemadó), akkor abban az esetben kell úgy tekinteni, hogy egy tagállam, Monaco, illetve más Részt vevő joghatóság joghatósága alá tartozik, tehát Tagállami pénzügyi intézmény, Monacói pénzügyi intézmény, illetve Részt vevő joghatóság pénzügyi intézménye, ha:

a) az említett tagállam, Monaco vagy más Részt vevő joghatóság jogszabályainak megfelelően alapították;

b) a vezetésének székhelye (ideértve a tényleges üzletvezetését) az említett tagállamban, Monacóban vagy más Részt vevő joghatóságban található; vagy

c) az említett tagállam, Monaco vagy más Részt vevő joghatóság pénzügyi felügyelete alá tartozik.

Ha egy Pénzügyi intézmény (amely nem vagyonkezelői alap) kettő vagy több Részt vevő joghatóságban (tagállamban, Monacóban vagy más Részt vevő joghatóságban) rendelkezik adóügyi illetőséggel, akkor abban a Részt vevő jogható ságban kell teljesítenie az adatszolgáltatási és átvilágítási kötelezettségeit, amelyben a Pénzügyi számlá(ka)t vezeti.

4. Pénzügyi intézménynél vezetett számlák

Általánosságban egy számla az alábbiak szerinti Pénzügyi intézménynél vezetett számlának minősül:

a) Xxxxxx számla esetében az a Pénzügyi intézmény, amely a számlán lévő eszközök letéti őrzését végzi (ideértve azt az esetet is, amikor a Pénzügyi intézmény a megbízó nevén tart eszközöket a Számlatulajdonos számára);

b) Betétszámla esetében az a Pénzügyi intézmény, amely a számla tekintetében kifizetéseket köteles végezni (kivéve a Pénzügyi intézmény megbízottját, függetlenül attól, hogy maga a megbízott Pénzügyi intézmény-e);

c) Pénzügyi intézményben fennálló sajáttőke-részesedés vagy Pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetében – amennyiben a részesedés vagy értékpapír Pénzügyi számlának tekintendő – maga a szóban forgó Pénzügyi intézmény;

d) Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződés vagy Járadékbiztosítási szerződés esetében az a Pénzügyi intézmény, amely a szerződés tekintetében a kifizetéseket köteles teljesíteni.

5. Passzív nem pénzügyi szervezetnek minősülő vagyonkezelői alapok

Az olyan Szervezetet, például gazdasági társulást, korlátolt felelősségű gazdasági társulást vagy hasonló jogi konstrukciót, amely nem rendelkezik adóügyi illetőséggel, az I. melléklet VIII. szakaszának D. 3. pontja értelmében úgy kell kezelni, mint azon joghatósággal rendelkező területen illetőséggel rendelkezőt, amelyen a tényleges üzletvezetés helye található. E rendelkezés alkalmazásában egy jogi személy vagy jogi konstrukció akkor tekintendő gazdasági társuláshoz vagy korlátolt felelősségű gazdasági társuláshoz „hasonlónak”, ha egy Adatszolgáltatásra kötelezett ország adóügyi jogszabályainak értelmében az adott Adatszolgáltatásra kötelezett országban nem tekintendő adóalanynak. A kétszeres adatszolgáltatás elkerülése érdekében azonban (tekintettel arra, hogy vagyon kezelői alapok esetében az Ellenőrzést gyakorló személy fogalma igen tágan értelmezhető) a Passzív nem pénzügyi szervezetnek minősülő vagyonkezelői alapok nem tekinthetők hasonló jogi konstrukciónak.

6. A Szervezet székhelyének címe

Az I. melléklet VIII. szakaszának E. 6. c) pontjában előírt követelmények egyike szerint egy Szervezet hivatalos dokumentációjának tartalmaznia kell vagy a Szervezet abban a tagállamban, Monacóban vagy más joghatósággal rendelkező területen lévő székhelyének a címét, ahol a szervezet állítása szerint adóügyi illetőséggel bír, vagy annak a tagállamnak, Monacónak vagy más joghatósággal rendelkező területnek a megnevezését, amelyben a Szervezetet bejegyezték vagy megalapították. A Szervezet székhelyének címe általánosságban az a hely, ahol a szervezet tényleges üzletvezetésének a helye található. Nem tekinthető a Szervezet székhelyének annak a Pénzügyi intézménynek a címe, amelynél a Szervezet számlát tart fenn, illetve a postafiók vagy a kizárólag levelezési célokat szolgáló cím, kivéve abban az esetben, ha ez a Szervezet által használt egyetlen cím, és a Szervezet létesítő okirataiban a Szervezet bejegyzett címeként jelenik meg. Nem tekinthető továbbá a Szervezet székhelyének az olyan cím, amelyre vonatkozóan „postán maradó küldemény” megbízás van érvényben.

III. MELLÉKLET

AZ E MEGÁLLAPODÁS KERETÉBEN GYŰJTÖTT ÉS MEGOSZTOTT ADATOK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ TOVÁBBI ADATVÉDELMI BIZTOSÍTÉKOK

1. Fogalommeghatározások

E megállapodás alkalmazásában:

a) „személyes adat”: az azonosított vagy azonosítható természetes személyre („a továbbiakban: érintett”) vonatkozó bármely információ; az azonosítható személy olyan személy, aki közvetlen vagy közvetett módon azonosítható, különösen egy azonosító számra vagy a személy fizikai, fiziológiai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy társadalmi identitására vonatkozó egy vagy több tényezőre történő utalás révén;

b) „feldolgozás”: a személyes adatokon automatikus vagy nem automatikus módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így például a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, vissza keresés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás vagy átadás révén, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel, összehangolás vagy összekapcsolás, zárolás, törlés, vagy megsemmisítés.

2. A megkülönböztetés tilalma

A Szerződő Xxxxx biztosítják, hogy e megállapodás és a releváns nemzeti jogszabályok alapján a személyes adatok feldolgozására vonatkozó biztosítékokat valamennyi természetes személy esetében megkülönböztetés nélkül – minde nekelőtt állampolgárságon vagy a lakóhely szerinti országon, illetve a külső megjelenésen alapuló megkülönböztetés nélkül – alkalmazzák.

3. Adatok

A Szerződő Xxxxx által e megállapodás keretében feldolgozott adatoknak relevánsnak, szükségesnek és arányosnak kell lenniük a megállapodásban meghatározott célok eléréséhez.

A Szerződő Xxxxx nem oszthatják meg egymással a természetes személyeknek a faji vagy etnikai hovatartozásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre, szakszervezeti tagságra, egészségi állapotra vagy szexuális életre vonatkozó személyes adatait.

4. A tájékoztatásra és az adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó jog, valamint az adatok javításának és törlésének joga

Ha az információkat – e megállapodás 6. cikkének (5) bekezdésével összhangban – más célokra használják fel a fogadó joghatósággal rendelkező területen, vagy átadásra kerülnek egy harmadik, joghatósággal rendelkező terület (valamely másik tagállam vagy Monaco) részére, a fogadó joghatósággal rendelkező terület Hatáskörrel rendelkező hatósága, amely az információkat más célokra használja fel vagy átadja egy harmadik, joghatósággal rendelkező terület részére, tájékoztatja az érintett személyeket. A szóban forgó tájékoztatást megfelelő időn belül kell megadni ahhoz, hogy az érintett élhessen adatvédelmi jogaival, de mindenképpen még azt megelőzően, hogy a fogadó jogható sággal rendelkező terület az említett egyéb célokra felhasználná az adatokat, vagy továbbítaná azokat egy harmadik, joghatósággal rendelkező terület részére.

E megállapodás keretében feldolgozott bármely személyes adat tekintetében minden természetes személynek jogában áll betekintést kérni az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmények és/vagy a Hatáskörrel rendelkező hatóságok által feldolgozott, rá vonatkozó személyes adatokba, valamint kérelmezni azok helyesbítését, amennyiben az adatok pontatlanok. Ha az adatok feldolgozása jogszerűtlenül történt, az érintett kérheti azok törlését.

E jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében lehetővé kell tenni, hogy az érintett természetes személyek az adataikhoz való hozzáférést, azok helyesbítését és/vagy törlését kérhessék. A vonatkozó kérelmeket az érintett Hatáskörrel rendelkező hatóságtól a természetes személyek saját, Hatáskörrel rendelkező hatóságukon keresztül nyújthatják be.

A megkeresett, Hatáskörrel rendelkező hatóságnak betekintést kell nyújtania a vonatkozó adatokba és adott esetben frissítenie és/vagy helyesbítenie kell a pontatlan vagy hiányos adatokat.

5. A jogorvoslathoz való jog

Bármely, e megállapodás keretében feldolgozott személyes adat tekintetében minden természetes személynek

– állampolgárságától és a lakóhelye szerinti országtól függetlenül – joga van a tényleges közigazgatási és bírósági jogorvoslathoz bármely, illetve valamennyi, joghatósággal rendelkező területen.

6. Automatizált feldolgozás

A Hatáskörrel rendelkező hatóságok nem hozhatnak olyan döntést, amely az adatoknak az érintettre vonatkozó egyes személyes szempontok értékelését célzó, kizárólag automatizált feldolgozásán alapul, és az adott természetes személyre nézve hátrányos jogkövetkezményekkel jár, vagy az adott természetes személyt jelentős mértékben érinti.

7. Adattovábbítás harmadik országok hatóságai részére

E megállapodás alapján kapott személyes adatokat a Hatáskörrel rendelkező hatóság esetenként továbbíthatja a tagálla moktól és Monacótól eltérő harmadik országok hatóságai részére, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a) az adattovábbítás szükséges a 6. cikk (4) bekezdésében meghatározott célok eléréséhez a fogadó harmadik joghatóságban, amely az adatokat kizárólag a szóban forgó célokra használja fel;

b) az adatok szükségesek és arányosak azon célok eléréséhez, amelyek érdekében továbbításukra sor kerül;

c) a harmadik joghatóságbeli hatóság hatáskörei közvetlenül kapcsolódnak a 6. cikk (4) bekezdésében meghatározott célokhoz;

d) a fogadó harmadik joghatóság az e megállapodásban megállapítottal egyenértékű szinten biztosítja a személyes adatok védelmét, valamint vállalja, hogy a megkapott adatokat nem továbbítja harmadik felek részére;

e) az a Hatáskörrel rendelkező hatóság, amelytől beérkeztek az adatok, a 6. cikk (5) bekezdésében található feltételek nek megfelelően előzetes beleegyezését adta ehhez; és

f) az érintettet tájékoztatták az adattovábbításról.

Az e megállapodás keretében kapott információk bármely, ettől eltérő átadása harmadik felek részére tilos.

8. Az adatok sértetlensége és biztonsága

E megállapodás keretében feldolgozott információk tekintetében a Szerződő Feleknek és az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézményeknek rendelkezniük kell a következőkkel:

a) megfelelő biztosítékok annak szavatolására, hogy a szóban forgó információk bizalmasak maradjanak, és azokat kizárólag a 6. cikkben említett célokra, az ugyanott említett személyek vagy hatóságok használják fel;

b) a hatékony információcseréhez szükséges infrastruktúra (beleértve az időben történő, pontos, biztonságos és bizalmas információcsere és a hatékony és megbízható kommunikáció biztosítására szolgáló meglévő folyamatokat, továbbá az információcserékkel vagy -kérésekkel kapcsolatos kérdések és aggályok gyors megoldásához és az e megállapodás 4. cikkében foglalt rendelkezések kezeléséhez szükséges képességeket);

c) technikai és szervezési intézkedések a jogosulatlan közlés vagy hozzáférés, a véletlen vagy jogellenes megsem misítés vagy véletlen elvesztés, megváltoztatás, vagy a jogellenes adatfeldolgozás bármely más formájának megaka dályozása érdekében; és

d) technikai és szervezési intézkedések a pontatlan információk helyesbítésére és az olyan adatok törlésére, amelyek tárolása jogilag nem indokolható.

A Szerződő Felek biztosítják, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmények haladéktalanul értesítsék az adott fél joghatósága alá tartozó, Hatáskörrel rendelkező hatóságot, ha alappal feltételezik, hogy helytelen vagy hiányos információkat jelentettek be az említett, Hatáskörrel rendelkező hatóságnak. Az értesített Hatáskörrel rendelkező hatóság minden, nemzeti jogában rendelkezésre álló megfelelő intézkedést megtesz az értesítésben leírt hibák kiküszöbölésére.

9. Szankciók

A személyes adatok védelmére vonatkozóan e megállapodásban meghatározott rendelkezések megsértése esetén a Szerződő Felek biztosítják a hatékony és visszatartó erejű szankciók alkalmazását.

10. Felügyelet

A személyes adatoknak az e megállapodás keretében az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmények és a Hatáskörrel rendelkező hatóságok által történő feldolgozása: i) a tagállamokban a 95/46/EK irányelvet átültető nemzeti jogszabályok alapján létrehozott nemzeti adatvédelmi felügyeleti hatóságok felügyelete mellett,

ii) Monacóban pedig a személyes adatokat felügyelő bizottság (Commission de contrôle des informations nominatives) felügyelete mellett történik.

A tagállamok, illetve Monaco ezen felügyeleti hatóságainak hatáskörrel kell rendelkezniük a felügyelet, a kivizsgálás, a beavatkozás és a felülvizsgálat tekintetében, továbbá jogosultnak kell lenniük arra, hogy törvénysértési ügyekben szükség esetén bírósághoz forduljanak. E felügyeleti hatóságoknak különösen azt kell biztosítaniuk, hogy a törvénysér téssel kapcsolatos panaszokat átvegyék, kivizsgálják, megválaszolják, valamint ezek vonatkozásában megfelelő jogorvoslatot biztosítsanak.

IV. MELLÉKLET

A SZERZŐDŐ FELEK HATÁSKÖRREL RENDELKEZŐ HATÓSÁGAINAK JEGYZÉKE

E megállapodás alkalmazásában az alábbi Hatáskörrel rendelkező hatóságok a Szerződő Felek „Hatáskörrel rendelkező hatóságai”:

a) a Monacói Hercegségben: le Conseiller de gouvernement – Ministre des finances et de l'économie vagy egy meghatalmazott képviselő;

b) a Belga Királyságban: De Minister van Financiën/le Ministre des Finances vagy egy meghatalmazott képviselő;

c) a Bolgár Köztársaságban: Изпълнителният директор на Националната агенция за приходите vagy egy meghatal mazott képviselő;

d) a Cseh Köztársaságban: Ministr financí vagy egy meghatalmazott képviselő;

e) a Dán Királyságban: Skatteministeren vagy egy meghatalmazott képviselő;

f) a Németországi Szövetségi Köztársaságban: Der Bundesminister der Finanzen vagy egy meghatalmazott képviselő;

g) az Észt Köztársaságban: Rahandusminister vagy egy meghatalmazott képviselő;

h) a Görög Köztársaságban: Ο Υπουργός Οικονομίας και Οικονομικών vagy egy meghatalmazott képviselő;

i) a Spanyol Királyságban: El Ministro de Economía y Hacienda vagy egy meghatalmazott képviselő;

j) a Francia Köztársaságban: le ministre chargé du budget vagy egy meghatalmazott képviselő;

k) a Horvát Köztársaságban: Ministar financija vagy egy meghatalmazott képviselő;

l) Írországban: The Revenue Commissioners vagy azok meghatalmazott képviselője;

m) az Olasz Köztársaságban: il Direttore Generale delle Finanze vagy egy meghatalmazott képviselő;

n) a Ciprusi Köztársaságban: Υπουργός Οικονομικών vagy egy meghatalmazott képviselő;

o) a Lett Köztársaságban: Finanšu ministrs vagy egy meghatalmazott képviselő;

p) a Litván Köztársaságban: Finansų ministras vagy egy meghatalmazott képviselő;

q) a Luxemburgi Nagyhercegségben: le ministre des finances vagy egy meghatalmazott képviselő;

r) Magyarországon: A pénzügyminiszter vagy egy meghatalmazott képviselő;

s) a Máltai Köztársaságban: Il-Ministru responsabbli għall-Finanzi vagy egy meghatalmazott képviselő;

t) a Holland Királyságban: De Minister van Financiën vagy egy meghatalmazott képviselő;

u) az Osztrák Köztársaságban: Der Bundesminister für Finanzen vagy egy meghatalmazott képviselő;

v) a Lengyel Köztársaságban: Minister Finansów vagy egy meghatalmazott képviselő;

w) a Portugál Köztársaságban: O Ministro das Finanças vagy egy meghatalmazott képviselő;

x) Romániában: Președintele Agenției Naționale de Administrare Fiscală vagy egy meghatalmazott képviselő;

y) a Szlovén Köztársaságban: Minister za finance vagy egy meghatalmazott képviselő;

z) a Szlovák Köztársaságban: Minister financií vagy egy meghatalmazott képviselő;

aa) a Finn Köztársaságban: Valtiovarainministeriö/Finansministeriet vagy egy meghatalmazott képviselő; ab) a Svéd Királyságban: Chefen för Finansdepartementet vagy egy meghatalmazott képviselő;

ac) Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságában és azokon az európai területeken, amelyek külkapcsola taiért az Egyesült Királyság felelős: a Commissioners of Inland Revenue vagy azok meghatalmazott képviselője, valamint az a gibraltári Hatáskörrel rendelkező hatóság, amelyet az Egyesült Királyság az Európai Unió tagálla mainak és intézményeinek 2000. április 19-én megküldött értesítésben foglalt, a gibraltári hatóságoknak az uniós jogi eszközökkel és a vonatkozó megállapodásokkal kapcsolatos jogköréről elfogadott szabályozással összhangban kijelöl, amely értesítés egy példányát az Európai Unió Tanácsának Főtitkársága megküldi Monacónak, és amelyet e megállapodásra alkalmazni kell.”

2. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

1. E módosító jegyzőkönyv azzal a feltétellel kerül megkötésre, hogy a Szerződő Xxxxx saját eljárásaikkal összhangban megerősítik vagy jóváhagyják azt. A Szerződő Felek értesítik egymást ezen eljárások befejezéséről. E módosító jegyzőkönyv az utolsó értesítést követő második hónap első napján lép hatályba.

2. Xxxxx a feltétellel, hogy a Monacói Hercegség a nemzetközi megállapodások megkötésére előírt intézményi eljárásokat, illetve az uniós jog által a nemzetközi megállapodások megkötésére előírt eljárásokat lefolytatják,,a Monacói Hercegség, illetve az Európai Unió 2017. január 1-jétől végrehajtja és ténylegesen alkalmazza az e módosító jegyzőkönyv nyomán létrejövő megállapodást, és a végrehajtásról, illetve alkalmazásról értesítik egymást.

3. Az (1) és a (2) bekezdésben foglaltak ellenére, a Szerződő Xxxxx ezt a módosító jegyzőkönyvet annak hatálybalé péséig ideiglenesen alkalmazzák. Az említett ideiglenes alkalmazás 2017. január 1-jén kezdődik azzal a feltétellel, hogy a Szerződő Felek 2016. december 31-ig értesítést küldenek egymásnak azon saját belső eljárásaik befejezéséről, amelyek a szóban forgó ideiglenes alkalmazáshoz szükségesek.

4. A (2) és a (3) bekezdés sérelme nélkül a megállapodás e módosító jegyzőkönyvvel való módosítását megelőző változata szerinti alábbi kötelezettségek a következők szerint továbbra is alkalmazandók:

a) a Monacói Hercegség kötelezettségei és a területén székhellyel rendelkező kifizetők mögöttes kötelezettségei a megállapodás 8. és 9. cikkének e módosító jegyzőkönyvvel való módosítását megelőző változata szerint 2017. június 30-ig vagy a szóban forgó kötelezettségek maradéktalan teljesítéséig továbbra is alkalmazandók;

b) a tagállamok kötelezettségei a megállapodás 10. cikkének e módosító jegyzőkönyvvel való módosítását megelőző változata szerint, a 2016. és az azt megelőző pénzügyi évek során kivetett forrásadó tekintetében e kötelezettségek maradéktalan teljesítéséig továbbra is alkalmazandók.

3. cikk

A megállapodás a következő jegyzőkönyvvel egészül ki:

„Jegyzőkönyv „az Európai Unió és a Monacói Hercegség közötti, a pénzügyiszámla-adatokra vonatkozó, a nemzetközi adóügyi megfelelésnek a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetet (OECD) által kidolgozott, az adózás területén a számlainformációk automatikus cseréjére vonatkozó nemzetközi standarddal összhangban történő előmozdítására irányuló információcseréről szóló megállapodáshoz”

Az Európai Unió és a Monacói Hercegség között létrejött jelen módosító jegyzőkönyv aláírásának alkalmával a kellően felhatalmazott alulírottak megállapodtak az alábbi rendelkezésekben, melyek az e módosító jegyzőkönyvvel módosított megállapodás szerves részét képezik:

1. A felek egyetértenek abban, hogy az e megállapodás 5. cikke szerinti információcserére irányuló megkeresésre csak akkor kerülhet sor, ha előzetesen a Megkereső állam (valamely Tagállam vagy a Monacói Hercegség) a saját adóügyi eljárásai alapján rendelkezésre álló valamennyi rendes információforrást kimerítette.

2. A felek egyetértenek abban, hogy a Megkereső állam (valamely Tagállam vagy a Monacói Hercegség) Hatáskörrel rendelkező hatósága az e megállapodás 5. cikke szerinti megkeresés alkalmával a Megkeresett állam (a Monacói Hercegség, illetve az adott Tagállam) Hatáskörrel rendelkező hatóságának rendelkezésére bocsátja az alábbi információkat:

a) a vizsgálat vagy nyomozás alatt álló személy személyazonossága;

b) az időszak, amelyre a kért információk vonatkoznak;

c) a kért információkra vonatkozó részletek, ideértve az információk jellegét, valamint azt, hogy a Megkereső állam milyen formában kívánja megkapni az információt a Megkeresett államtól;

d) a megkeresés alapjául szolgáló adóügyi cél;

e) amennyiben ismeretes, annak (azoknak) a személy(ek)nek a neve és a címe, aki(k) valószínűsíthetően a kért információk birtokában van(nak).

3. A felek egyetértenek abban, hogy az „előreláthatólag fontos” követelmény bevezetésének célja az, hogy az e megállapodás 5. cikke szerinti információcsere a lehető legszélesebb körű legyen, ugyanakkor egyértelművé tegye, hogy a tagállamok és a Monacói Hercegség nem végezhetnek önkényes adatgyűjtést (ún. „fishing expedition”), vagy nem kérhetnek olyan információkat, amelyek valószínűleg nem relevánsak az adott adóalany adóügyei tekintetében. Jóllehet a (2) bekezdés olyan fontos eljárási követelményeket tartalmaz, melyek célja az önkényes adatgyűjtés megelőzése, a (2) bekezdés i–v. pontja nem értelmezhető oly módon, amely megakadályozza a hatékony információcserét. Az „előreláthatólag fontos” követelménynek egy (névvel vagy másképp azonosított) adóalany vagy több (névvel vagy másképp azonosított) adóalany esetében is meg lehet felelni.

4. A felek egyetértenek abban, hogy e megállapodás nem rendelkezik a spontán információcseréről.

5. A felek egyetértenek abban, hogy az e megállapodás 5. cikke szerinti információcsere alkalmával az adóalanyok jogaira vonatkozóan a Megkeresett államban (valamely Tagállam vagy a Monacói Hercegség) előírt közigazgatási eljárási szabályokat kell alkalmazni. A felek továbbá egyetértenek abban, hogy e rendelkezések célja tisztességes eljárást biztosítani az adóalanyok számára, nem pedig megakadályozni vagy indokolatlanul hátráltatni az informá ciócserét.”.

4. cikk

Nyelvek

E módosító jegyzőkönyv két-két eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, észt, dán, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, valamint szlovén nyelven, amely nyelvi változatok mindegyike egyaránt hiteles.

XXXXXXX HITELÉÜL az alulírott meghatalmazottak e módosító jegyzőkönyvet alább kézjegyükkel látták el. Съставено в Брюксел на дванадесети юли през две хиляди и шестнадесета година.

Hecho en Bruselas, el doce de julio de dos mil dieciséis. V Bruselu dne dvanáctého července dva tisíce šestnáct.

Udfærdiget i Bruxelles den tolvte juli to tusind og seksten. Geschehen zu Brüssel am zwölften Juli zweitausendsechzehn.

Kahe tuhande kuueteistkümnenda aasta juulikuu kaheteistkümnendal päeval Brüsselis. Έγινε στις Βρυξέλλες, στις δώδεκα Ιουλίου δύο χιλιάδες δεκαέξι.

Done at Brussels on the twelfth day of July in the year two thousand and sixteen. Fait à Bruxelles, le douze juillet deux mille seize.

Sastavljeno u Bruxellesu dvanaestog srpnja godine dvije tisuće šesnaeste. Fatto a Bruxelles, addì dodici luglio duemilasedici.

Briselē, divi tūkstoši sešpadsmitā gada divpadsmitajā jūlijā.

Priimta du tūkstančiai šešioliktų metų liepos dvyliktą dieną Briuselyje.

Xxxx Xxxxxxxxxxx, a kétezer-tizenhatodik év július havának tizenkettedik napján. Magħmul fi Brussell, fit-tnax-il jum ta’ Lulju fis-sena elfejn u sittax.

Gedaan te Brussel, twaalf juli tweeduizend zestien.

Sporządzono w Brukseli dnia dwunastego lipca roku dwa tysiące szesnastego. Feito em Bruxelas, em doze de julho de dois mil e dezasseis.

Întocmit la Bruxelles la doisprezece iulie două mii șaisprezece. V Bruseli dvanásteho júla dvetisícšestnásť.

V Bruslju, dne dvanajstega julija leta dva tisoč šestnajst.

Tehty Brysselissä kahdentenatoista päivänä heinäkuuta vuonna kaksituhattakuusitoista. Som skedde i Bryssel den tolfte juli år tjugohundrasexton.

За Европейския съюз Рог la Unión Europea Za Evropskou unii

For Den Europæiske Union Für die Europäische Union Euroopa Liidu nimel

Για την Ευρωπαϊκή Ένωση For the European Union Pour l'Union européenne Za Europsku uniju

Per l'Unione europea Eiropas Savienības vārdā – Europos Sąjungos vardu Az Európai Unió részéről Għall-Unjoni Ewropea Voor de Europese Unie

W imieniu Unii Europejskiej Pela União Europeia

Pentru Uniunea Europeană Za Európsku úniu

Za Evropsko unijo Euroopan unionin puolesta För Europeiska unionen

За Княжество Монако

Por el Principado de Mónaco Za Monacké knížectví

For Fyrstendømmet Monaco Für das Fürstentum Monaco Monaco Vürstiriigi nimel

Για το Πριγκιπάτο του Μονακό For the Principality of Monaco Pour la Principauté de Monaco Za Kneževinu Monako

Per il Principato di Monaco Monako Firstistes vārdā – Monako Kunigaikštystės vardu A Monacói Hercegség részéről Għall-Prinċipat ta' Monaco Voor het Vorstendom Monaco W imieniu Księstwa Monako Pelo Principado do Mónaco Pentru Principatul Monaco

Za Monacké kniežatstvo Za Kneževino Monako

Monacon ruhtinaskunnan puolesta För Furstendömet Monaco

A SZERZŐDŐ FELEK NYILATKOZATAI:

A SZERZŐDŐ FELEK KÖZÖS NYILATKOZATA A NEMZETKÖZI STANDARDNAK VALÓ MEGFELELÉSRŐL

A Szerződő Felek egyetértenek az automatikus információcserére vonatkozó azon rendelkezések nemzetközi standardnak való megfelelésében, amelyek:

i) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló, a 2014/107/EU tanácsi irányelv által módosított 2011/16/EU tanácsi irányelvben,

ii) a megállapodásban és annak mellékleteiben és

iii) azokban az egyéb megállapodásokban is szerepelnek, amelyekről az Európai Unió párhuzamosan tárgyalásokat folytatott a Svájci Államszövetséggel, az Andorrai Hercegséggel, a Liechtensteini Hercegséggel és a San Marino Köztársasággal, bár e megállapodások némelyike – mivel a Monacói Hercegség és az említett négy ország különböző álláspontot képvisel ebben a témakörben – további részleteket tartalmaz az adatok bizalmas kezelésére és az adatvé delemre vonatkozóan, olyan mértékben, amely feltétlenül szükséges ahhoz, hogy tagállamok eleget tehessenek azoknak a követelményeknek, amelyeket az európai uniós jog az Európai Unión kívüli joghatóságokkal való kapcso lataikban előír számukra.

A SZERZŐDŐ FELEK KÖZÖS NYILATKOZATA A MEGÁLLAPODÁSRÓL ÉS ANNAK MELLÉKLETEIRŐL

A Szerződő Felek egyetértenek abban, hogy a megállapodás és annak I. és II. mellékletének végrehajtása során – az egységes alkalmazás biztosítása érdekében – a Hatáskörrel rendelkező hatóságokkal kötendő OECD-mintamegállapo dáshoz és az OECD által kidolgozott közös adatszolgáltatási standardhoz fűzött megjegyzéseket kell hivatkozásként vagy értelmezés céljára felhasználni.

A SZERZŐDŐ FELEK KÖZÖS NYILATKOZATA A MEGÁLLAPODÁS 5. CIKKÉRŐL

A Szerződő Xxxxx megállapodnak abban, hogy a megállapodás megkeresés alapján történő információcserére vonatkozó

5. cikkének végrehajtása során a jövedelem és a vagyon adóztatásáról szóló OECD-modellegyezmény 26. cikkéhez fűzött megjegyzéseket kell értelmezés céljára felhasználni.

A SZERZŐDŐ FELEK KÖZÖS NYILATKOZATA A MÓDOSÍTÓ JEGYZŐKÖNYV 2. CIKKÉRŐL

A módosító jegyzőkönyv 2. cikke tekintetében a Szerződő Xxxxx elfogadják, hogy a módosító jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazása a következőket vonja maga után:

— a módosító jegyzőkönyvvel módosított megállapodás 3. cikkének (3) bekezdése szerinti kötelezettségeik betartása érdekében a Monacói Hercegség és a tagállamok, valamint Pénzügyi intézményeik legkésőbb 2017. január 1-jétől alkalmazzák az I. és a II. mellékletben foglalt adatszolgáltatási és átvilágítási szabályokat. A módosító jegyzőkönyvvel módosított megállapodás 3. cikkének (3) bekezdése szerinti kötelezettségek csak a hatálybalépésnek a módosító jegyzőkönyv 2. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételei teljesülését követően lesznek a Szerződő Felekre nézve alkalmazandók;

— a tagállamok 2017. január 1-jétől információkat kérhetnek a Monacói Hercegségtől az e módosító jegyzőkönyvvel módosított megállapodás 5. cikke értelmében, de a Monacói Hercegség dönthet úgy, hogy ezekre a megkeresésekre csak a hatálybalépésnek a módosító jegyzőkönyv 2. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételei teljesülését követően válaszol;

— a Monacói Hercegség és Pénzügyi intézményei – figyelembe véve a módosító jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazását – 2017. január 1-jétől felfüggeszthetik az Európai Közösség és a Monacói Hercegség közötti, a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK tanácsi irányelvben meghatározott szabályokkal egyenértékű rendelkezések megállapításáról szóló megállapodásnak a módosító jegyzőkönyvvel való módosítását megelőző változatából eredő kötelezettségeik teljesítését, ha a módosító jegyzőkönyv 2. cikkének (4) bekezdése másként nem rendelkezik.

Document Metadata

Table of Contents

MÓDOSÍTÓ JEGYZŐKÖNYV

Document Metadata