FORDÍTÁS

FORDÍTÁS

EGYEZMÉNY A POLGÁRI ÉS KERESKEDELMI ÜGYEKBEN KÜLFÖLDÖN HOZOTT HATÁROZATOK ELISMERÉSÉRŐL ÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL

Ezen egyezmény Szerződő Felei,

azzal az óhajjal, hogy elősegítsék az igazságszolgáltatáshoz való hatékony hozzáférést mindenki számára, valamint hogy az igazságügyi együttműködés révén megkönnyítsék a szabályokon alapuló többoldalú kereskedelmet és beruházásokat, valamint a mobilitást,

azzal a meggyőződéssel, hogy az ilyen együttműködést erősítheti a polgári és kereskedelmi ügyekben külföldön hozott határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó egységes alapvető szabályok megállapítása, az ilyen határozatok hatékony elismerésének és végrehajtásának megkönnyítése érdekében,

azzal a meggyőződéssel, hogy a megerősített igazságügyi együttműködéshez szükség van különösen olyan nemzetközi jogi szabályozásra, amely nagyobb kiszámíthatóságot és jogbiztonságot nyújt a külföldön hozott határozatok globális mozgásával kapcsolatban, és amely kiegészíti a joghatósági megállapodásokról szóló, 2005. június 30-i egyezményt,

úgy határoztak, hogy e célból megkötik ezt az egyezményt, és a következő rendelkezésekről állapodtak meg:

I. FEJEZET

HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Hatály

1. Ezt az egyezményt a polgári vagy kereskedelmi ügyekben hozott határozatok elismerésére és végrehajtására kell alkalmazni. Ez az egyezmény nem terjed ki különösen az adó-, vám- vagy közigazgatási ügyekre.

2. Ezt az egyezményt kell alkalmazni az egyik Szerződő Állam bírósága által hozott határozatnak valamely másik Szerződő Államban történő elismerésére és végrehajtására.

2. cikk

Hatály alóli kivételek

1. Ez az egyezmény nem alkalmazandó a következő ügyekben:

a) természetes személyek személyi állapota, jog- és cselekvőképessége;

b) tartási kötelezettségek;

c) egyéb családjogi ügyek, ideértve a házassági vagyonjogi szabályokat és a házasságból vagy hasonló kapcsolatból eredő egyéb jogokat és kötelezettségeket;

d) végrendelettel és örökléssel kapcsolatos ügyek;

e) fizetésképtelenség, csődegyezség, pénzügyi intézmények szanálása és hasonló ügyek;

f) személy- és áruszállítás;

g) határokon átterjedő tengerszennyezés, tengerszennyezés a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken, hajók által okozott tengerszennyezés, a felelősség korlátozása tengeri követelések esetén, és közös hajókár;

h) atomkárért viselt felelősség;

i) jogi személyek, vagy természetes vagy jogi személyek társulásai érvényessége, érvénytelensége vagy megszűnése, valamint szerveik határozatainak érvényessége;

j) közhitelű nyilvántartásban szereplő bejegyzés érvényessége;

k) jó hírnév sérelme;

l) magánélet;

m) szellemi tulajdon;

n) a fegyveres erők tevékenységei, beleértve a hivatalos állományuk tagjai által hivatalos feladataik ellátása során végzett tevékenységeket is;

o) bűnüldözési tevékenységek, beleértve a bűnüldöző szervek személyzete által hivatalos feladataik ellátása során végzett tevékenységeket is;

p) antitröszt (versennyel kapcsolatos) ügyek, kivéve, ha a határozat olyan magatartáson alapul, amely olyan, tényleges vagy potenciális versenytársak közötti versenyellenes megállapodásnak vagy összehangolt magatartásnak minősül, amelynek célja az árrögzítés, összejátszás az ajánlattétel során, kibocsátási korlátozások vagy kvóták megállapítása, vagy a piacok felosztása a vevők, beszállítók, területek vagy kereskedelmi ágak egymás közti felosztása révén, és ha az ilyen magatartás és annak hatása egyaránt az eredeti eljárás helye szerinti államban valósult meg;

q) az államadósság átstrukturálása egyoldalú állami intézkedések révén.

2. A határozat nem zárható ki az egyezmény hatálya alól, ha az egyezmény hatálya alá nem tartozó ügy csupán előzetes kérdésként, nem pedig az eljárás tárgyaként merül fel abban az eljárásban, amelyben a határozatot hozták. Különösen nem zárható ki a határozat az egyezmény hatálya alól csupán azon az alapon, hogy a kizárt ügy védekezés címén merült fel, ha az adott ügy nem képezte az eljárás tárgyát.

3. Ez az egyezmény nem alkalmazandó a választottbíráskodásra és az ahhoz kapcsolódó eljárásokra.

4. Nem zárható ki a határozat ezen egyezmény hatálya alól csupán azon az alapon, hogy valamely állam – ideértve valamely kormányt, kormányhivatalt vagy az állam nevében eljáró bármely személyt – félként vett részt az eljárásban.

5. Ez az egyezmény semmilyen formában nem érinti az államok vagy nemzetközi szervezetek saját magukkal és tulajdonukkal kapcsolatos kiváltságait és mentességeit.

3. cikk

Fogalommeghatározások

1. Ezen egyezmény alkalmazásában:

a) „alperes”: az a személy, aki ellen a keresetet vagy viszontkeresetet az eredeti eljárás helye szerinti államban benyújtották;

b) „határozat”: elnevezésétől függetlenül valamely bíróság által az ügy érdemében hozott bármely határozat, ideértve a végzéseket és az eljárási költségek bíróság (ideértve a bírósági tisztviselőt is) általi meghatározását is, amennyiben ez utóbbi az ügy érdemében hozott, az ezen egyezmény értelmében elismerhető és végrehajtható határozattal kapcsolatos. Nem minősülnek határozatnak az ideiglenes biztosítási intézkedések.

2. A nem természetes személyek abban az államban tekintendők szokásos tartózkodási hellyel rendelkezőnek,

a) amelyben létesítő okirat szerinti székhelyük található;

b) amelynek joga szerint bejegyezték vagy megalapították azokat;

c) amelyben központi ügyvezetésük található; vagy

d) amelyben üzleti tevékenységük fő helye található.

II. FEJEZET

ELISMERÉS ÉS VÉGREHAJTÁS

4. cikk

Általános rendelkezések

1. Valamely Szerződő Állam (az eredeti eljárás helye szerinti állam) bírósága által hozott határozatot e fejezet rendelkezéseinek megfelelően egy másik Szerződő Államban (megkeresett állam) is elismerik és végrehajtják. Az elismerést és a végrehajtást kizárólag az ezen egyezményben meghatározott indokok alapján lehet megtagadni.

2. A megkeresett állam a határozatot érdemében nem vizsgálhatja felül. Ilyen vizsgálatra kizárólag akkor kerülhet sor, ha azt ezen egyezmény alkalmazása szükségessé teszi.

3. Csak az eredeti eljárás helye szerinti államban hatályos, illetve végrehajtható határozatokat ismerik el, illetve hajtják végre.

4. Az elismerést vagy végrehajtást el lehet halasztani vagy meg lehet tagadni abban az esetben, ha a (3) bekezdésben említett határozat az eredeti eljárás helye szerinti államban jogorvoslati eljárás tárgyát képezi, vagy ha még nem járt le a rendes jogorvoslati határidő. A megtagadás nem vonja magával, hogy a későbbiekben ne lehetne a határozat elismerését vagy végrehajtását kérelmezni.

5. cikk

Az elismerés és a végrehajtás alapjai

1. A határozat akkor ismerhető el és hajtható végre, ha a következő feltételek valamelyike teljesül:

a) az a személy, akivel szemben az elismerést vagy végrehajtást kérik, szokásos tartózkodási hellyel rendelkezett az eredeti eljárás helye szerinti államban, amikor az eredetileg eljáró bíróság előtti eljárásban féllé vált;

b) azon természetes személy üzleti tevékenységének fő helye, akivel szemben az elismerést vagy végrehajtást kérik, az eredeti eljárás helye szerinti államban volt abban az időpontban, amikor az eredetileg eljáró bíróság előtti eljárásban féllé vált, és a határozat alapjául szolgáló kereset e vállalkozás tevékenységéből eredt;

c) az a személy, akivel szemben az elismerést vagy végrehajtást kérik, az a személy, aki a határozat alapjául szolgáló keresetet – amennyiben az nem viszontkereset – benyújtotta;

d) az alperes fióktelepet, képviseletet vagy más, önálló jogi személyiséggel nem rendelkező telephelyet tartott fenn az eredeti eljárás helye szerinti államban, amikor az eredetileg eljáró bíróság előtti eljárásban féllé vált, és a határozat alapjául szolgáló kereset e fióktelep, képviselet vagy telephely tevékenységéből eredt;

e) az alperes kifejezetten hozzájárult az eredetileg eljáró bíróság joghatóságához azon eljárás során, amelyben a határozatot hozták;

f) az alperes az eredetileg eljáró bíróság előtt az ügy érdemében anélkül érvelt, hogy az eredeti eljárás helye szerinti állam joga által előírt határidőn belül vitatta volna a joghatóságot, kivéve, ha nyilvánvaló, hogy a joghatósággal vagy a joghatóság gyakorlásával szembeni kifogás az említett jog értelmében nem lett volna sikeres;

g) a határozat szerződéses kötelezettség tárgyában döntött, és azt annak az államnak a bírósága hozta, ahol e kötelezettség teljesítésére sor került vagy sor kellett volna, hogy kerüljön az alábbiak szerint:

i. a felek megállapodása; vagy

ii. amennyiben a felek a kötelezettség teljesítésének helyéről nem állapodtak meg, a szerződésre alkalmazandó jog,

kivéve, ha az alperes ügylettel kapcsolatos tevékenysége nyilvánvalóan nem minősült célzott és lényegi kapcsolatnak az adott állammal;

h) a határozat tárgyát ingatlan bérbeadása (bérleti jogviszony) képezi, és azt annak az államnak a bírósága hozta, ahol az ingatlan található;

i) a határozat tárgyát az alperessel szemben az eredeti eljárás helye szerinti államban található ingatlanon fennálló dologi jog által biztosított szerződéses kötelezettség képezi, amennyiben a szerződéses követelést az ugyanazon alperessel szemben fennálló, e dologi jogra vonatkozó követeléssel együtt nyújtották be;

j) a határozat tárgyát halálozásból, testi sérülésből, ingó vagyontárgyban okozott kárból vagy annak elvesztéséből eredő szerződésen kívüli kötelmi viszony képezi, és a kárt közvetlenül okozó cselekményt vagy mulasztást az eredeti eljárás helye szerinti államban követték el, függetlenül attól, hogy a kár hol következett be;

k) a határozat egy önkéntesen létrehozott és írásban megerősített célvagyon („trust”) érvényességére, felépítésére, joghatásaira, kezelésére vagy módosítására vonatkozik, és –

i. az eljárás megindításának időpontjában a célvagyon létesítő okiratában az eredeti eljárás helye szerinti állam volt megjelölve azon államként, amelynek bíróságai előtt az ilyen ügyekkel kapcsolatos jogvitákat rendezni kell; vagy

ii. az eljárás megindításának időpontjában a célvagyon létesítő okiratában kifejezetten vagy hallgatólagosan az eredeti eljárás helye szerinti állam volt megjelölve azon államként, amelyben a célvagyon kezelésének fő helye található.

Ez az albekezdés kizárólag az olyan személyek közötti célvagyon belső vonatkozásaival kapcsolatos határozatokra vonatkozik, akik között bizalmi vagyonkezelési kapcsolat áll vagy állt fenn;

l) a határozat tárgyát viszontkereset képezi –

i. annyiban, amennyiben a határozat a viszontkeresetnek helyt adott, feltéve, hogy a viszontkereset ugyanazon ügyletből vagy eseményből ered, mint a kereset; vagy

ii. annyiban, amennyiben a határozat a viszontkeresetet elutasította, kivéve, ha az eredeti eljárás helye szerinti állam joga értelmében a jogvesztés elkerülése érdekében a viszontkereset benyújtása kötelező volt;

m) a határozatot írásban, vagy olyan más kommunikációs eszköz útján megkötött vagy dokumentált megállapodásban – ide nem értve a kizárólagos joghatósági megállapodást – kikötött bíróság hozta, amely lehetővé teszi, hogy az információ hozzáférhető legyen későbbi hivatkozás céljából.

Ezen albekezdés alkalmazásában a „kizárólagos joghatósági megállapodás” két vagy több fél közötti megállapodást jelent, amely egy konkrét jogviszonyból keletkezett vagy esetleg keletkező jogvita eldöntése céljából kiköti az egyik állam bíróságainak, illetve az egyik állam egy vagy több meghatározott bíróságának a joghatóságát, és ezzel kizárja minden más bíróság joghatóságát.

2. Amennyiben az elismerést vagy végrehajtást olyan természetes személlyel szemben kérik, aki elsősorban a személyét, családját vagy háztartását érintő céllal jár el (fogyasztó) fogyasztói szerződéssel kapcsolatos ügyekben, vagy munkavállalóval szemben kérik a munkaszerződésével kapcsolatos ügyekben,

a) az (1) bekezdés e) pontja csak akkor alkalmazandó, ha a hozzájárulást szóban vagy írásban a bírósághoz intézték;

b) az (1) bekezdés f), g) és m) pontja nem alkalmazandó.

3. Az (1) bekezdés nem alkalmazandó az olyan határozatokra, amelyek tárgyát ingatlan lakáscélú bérbeadása (bérleti jogviszony) vagy ingatlan nyilvántartásba vétele képezi. Az ilyen határozat csak akkor ismerhető el és hajtható végre, ha azt annak az államnak a bírósága hozta, ahol az ingatlan található.

6. cikk

Az elismerés és a végrehajtás kizárólagos alapja

Az 5. cikk sérelme nélkül, az ingatlanon fennálló dologi jog tárgyában hozott határozatot akkor és csak akkor lehet elismerni és végrehajtani, ha az ingatlan az eredeti eljárás helye szerinti államban található.

7. cikk

Az elismerés és a végrehajtás megtagadása

1. Az elismerés vagy végrehajtás megtagadható, ha

a) az eljárást megindító vagy azzal egyenértékű iratot, ideértve a követelés lényegi elemeit tartalmazó iratot,

i. nem kézbesítették az alperesnek megfelelő időben és módon ahhoz, hogy védelméről gondoskodhasson, kivéve abban az esetben, ha az alperes megjelent és a védekezését az eredetileg eljáró bíróság előtt a kézbesítés vitatása nélkül adta elő, feltéve hogy az eredeti eljárás helye szerinti állam joga lehetővé tette volna a kézbesítés vitatását; illetve

ii. olyan módon kézbesítették az alperesnek a megkeresett államban, amely ellentétes a megkeresett államnak az iratok kézbesítésére vonatkozó alapvető elveivel;

b) a határozat csalás eredményeként született;

c) az elismerés vagy végrehajtás nyilvánvalóan összeegyeztethetetlen lenne a megkeresett állam közrendjével, ideértve azokat a helyzeteket is, amikor a határozathoz vezető konkrét eljárások összeegyeztethetetlenek voltak a tisztességes eljárásra az adott államban irányadó alapvető elvekkel, valamint azokat a helyzeteket, amelyek az adott állam biztonságának vagy szuverenitásának megsértésével jártak;

d) az eredetileg eljáró bíróság előtti eljárás ellentétes volt valamely megállapodással vagy a célvagyon létesítő okiratában szereplő olyan kitétellel, amely szerint a szóban forgó jogvitát olyan állam bíróságának kell elbírálnia, amely nem az eredeti eljárás helye szerinti állam;

e) a határozat összeegyeztethetetlen a megkeresett állam bírósága által ugyanezen felek közötti jogvitában hozott valamely más határozattal; vagy

f) a határozat összeegyeztethetetlen valamely korábbi, egy másik állam bírósága által azonos tárgyban, azonos felek közötti eljárásban hozott határozattal, amennyiben a korábbi határozat eleget tesz az elismeréséhez szükséges feltételeknek a megkeresett államban.

2. Az elismerést vagy végrehajtást el lehet halasztani vagy meg lehet tagadni abban az esetben, ha azonos tárgyban azonos felek közötti eljárás van folyamatban a megkeresett állam bírósága előtt, amennyiben –

a) a megkeresett állam bíróságához az eredetileg eljáró bíróság felhívása előtt fordultak; valamint

b) a jogvita és a megkeresett állam között szoros kapcsolat áll fenn.

Az e bekezdés szerinti megtagadás nem vonja magával, hogy a későbbiekben ne lehetne a határozat elismerését vagy végrehajtását kérelmezni.

8. cikk

Előzetes kérdések

1. Az előzetes kérdés tárgyában hozott döntés ezen egyezmény alapján nem ismerhető el és nem hajtható végre, ha a döntés olyan ügyben született, amelyre ez az egyezmény nem alkalmazandó, vagy a 6. cikkben említett olyan ügyben, amelyben az abban a cikkben említett államtól eltérő állam bírósága hozott határozatot.

2. A határozat elismerését vagy végrehajtását meg lehet tagadni abban az esetben és olyan mértékben, amennyiben a határozat olyan ügyben hozott döntésen alapul, amelyre ez az egyezmény nem alkalmazandó, vagy a 6. cikkben említett olyan ügyben hozott döntésen alapul, amelyben az abban a cikkben említett államtól eltérő állam bírósága hozott döntést.

9. cikk

Részleges elismerés vagy végrehajtás

El kell ismerni és végre kell hajtani a határozat egy elkülöníthető részét is, ha csak ennek az adott résznek az elismerését vagy végrehajtását kérik, vagy ha ezen egyezmény értelmében csak a határozat egy része elismerhető vagy végrehajtható.

10. cikk

Kártérítés

1. A határozat elismerését vagy végrehajtását meg lehet tagadni abban az esetben és olyan mértékben, amennyiben a határozat olyan – többek között elrettentő vagy megtorló – kártérítést ítél meg, amely nem valamelyik felet kárpótolja az általa elszenvedett tényleges veszteségért vagy kárért.

2. A megkeresett bíróság mérlegeli, hogy az eredetileg eljáró bíróság által megítélt kártérítés az eljárási költségek fedezésére szolgál-e, és ha igen, akkor milyen mértékben.

11. cikk

Perbeli egyezségek

Azon perbeli egyezségeket, amelyeket valamely Szerződő Állam bírósága jóváhagyott, vagy amelyeket valamely Szerződő Állam bírósága előtt folyó eljárásban megkötöttek, és amelyek az eredeti eljárás helye szerinti államban ugyanúgy végrehajthatók, mint a határozatok, ezen egyezmény értelmében is ugyanúgy végrehajtják, mint a határozatokat.

12. cikk

Bemutatandó iratok

1. Az elismerést vagy végrehajtást kérő fél a következő iratokat mutatja be:

a) a határozat teljes, hiteles másolata;

b) ha a határozatot az alperes távollétében hozták, annak az iratnak az eredeti példánya vagy hiteles másolata, amely megállapítja, hogy az eljárást megindító vagy azzal egyenértékű iratot kézbesítették a megjelenést elmulasztó félnek;

c) minden olyan irat, amely szükséges annak megállapításához, hogy a határozat hatályos, vagy adott esetben végrehajtható az eredeti eljárás helye szerinti államban;

d) a 11. cikkben említett esetben az eredeti eljárás helye szerinti állam bírósága (ideértve a bíróság tisztviselőjét is) által kiadott tanúsítvány, amely szerint a perbeli egyezség vagy annak egy része az eredeti eljárás helye szerinti államban ugyanúgy végrehajtható, mint a határozatok.

2. Ha a határozat szövege nem teszi lehetővé a megkeresett bíróság számára, hogy ellenőrizze az ebben a fejezetben foglalt feltételek teljesülését, a bíróság kérheti bármilyen, ehhez szükséges irat bemutatását.

3. Az elismerés vagy végrehajtás iránti kérelmet kísérheti az eredeti eljárás helye szerinti állam egyik bírósága (ideértve a bíróság tisztviselőjét is) által a határozatra vonatkozóan kiadott, a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia által javasolt és közzétett formátumú irat is.

4. Ha az ebben a cikkben említett iratok nem a megkeresett állam hivatalos nyelvén íródtak, amennyiben a megkeresett állam joga másképpen nem rendelkezik, mellékelni kell hozzájuk az egyik hivatalos nyelven készített hiteles fordításukat.

13. cikk

Eljárás

1. Amennyiben ezen egyezmény másként nem rendelkezik, a határozat elismerésére, végrehajthatóvá nyilvánítására vagy nyilvántartásba vételére és végrehajtására vonatkozó eljárást a megkeresett állam joga szabályozza. A megkeresett állam bírósága gyorsan jár el.

2. A megkeresett állam bírósága nem tagadhatja meg a határozat ezen egyezmény szerinti elismerését vagy végrehajtását azon az alapon, hogy az elismerést vagy végrehajtást egy másik államban kell kérelmezni.

14. cikk

Eljárási költségek

1. A valamely Szerződő Államban egy másik Szerződő Állam bírósága által hozott határozat végrehajtását kérelmező fél semmiféle biztosíték, óvadék, letét – bármilyen módon meghatározott – megfizetésére nem kötelezhető kizárólag azzal az indokkal, hogy külföldi állampolgár, vagy hogy nem rendelkezik lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel abban az államban, ahol a végrehajtást kérte.

2. A valamely Szerződő Államban hozott, az eljárási költségek viselésére olyan személyt kötelező határozatot, aki az (1) bekezdés alapján vagy az eljárás megindításának helye szerinti állam joga alapján mentesül a biztosítékra, óvadékra vagy letétre vonatkozó követelmények alól, a határozat kedvezményezettjének kérelmére bármely más Szerződő Államban végrehajthatóvá kell tenni.

3. Bármely állam nyilatkozhat arról, hogy nem alkalmazza az (1) bekezdést, vagy nyilatkozat útján megjelölheti, hogy a bíróságai közül melyik nem alkalmazza az (1) bekezdést.

15. cikk

Elismerés és végrehajtás a nemzeti jog alapján

A 6. cikkre is figyelemmel, ez az egyezmény nem akadályozza a határozatok nemzeti jog alapján történő elismerését vagy végrehajtását.

III. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

16. cikk

Átmeneti rendelkezések

Ezt az egyezményt kell alkalmazni a határozatok elismerésére és végrehajtására, ha az eredeti eljárás helye szerinti államban az eljárás megindításakor az egyezmény hatályban volt ezen állam és a megkeresett állam között.

17. cikk

Az elismerést és végrehajtást korlátozó nyilatkozatok

Bármely állam nyilatkozatot tehet, hogy bíróságai megtagadhatják a más Szerződő Államok bírósága által hozott határozatok elismerését vagy végrehajtását, ha a felek lakóhelye (székhelye) a megkeresett államban volt, és a felek kapcsolata és a jogvita szempontjából jelentőséggel bíró minden más tényállási elem – az eredetileg eljáró bíróság székhelyét kivéve – kizárólag a megkeresett államhoz kapcsolódott.

18. cikk

Konkrét ügyekre vonatkozó nyilatkozatok

1. Ha valamelyik államnak jelentős érdeke fűződik ahhoz, hogy ezen egyezményt egy konkrét ügyben ne alkalmazza, nyilatkozatot tehet, hogy a kérdéses ügyben nem alkalmazza az egyezményt. Az ilyen nyilatkozatot tevő állam biztosítja, hogy a nyilatkozat hatálya ne legyen a szükségesnél szélesebb, és hogy a kizárt konkrét ügy fogalma egyértelműen és pontosan meg legyen határozva.

2. Az így kizárt ügyek tekintetében az egyezményt nem lehet alkalmazni

a) a nyilatkozatot tevő Szerződő Államban;

b) más Szerződő Államokban, amennyiben a nyilatkozatot tevő Szerződő Állam bírósága által hozott határozat elismerését vagy végrehajtását kérik.

19. cikk

A valamely államot érintő határozatokkal kapcsolatos nyilatkozatok

1. Bármely állam nyilatkozatot tehet, hogy nem alkalmazza ezt az egyezményt az olyan eljárásokban hozott határozatokra, amelyekben a következők bármelyike fél:

a) az adott állam vagy az adott állam nevében eljáró természetes személy; vagy

b) az adott állam kormányzati szerve vagy az ilyen kormányzati szerv nevében eljáró természetes személy.

Az ilyen nyilatkozatot tevő állam biztosítja, hogy a nyilatkozat hatálya ne legyen a szükségesnél szélesebb, és hogy a hatályból történő kizárás egyértelműen és pontosan meg legyen határozva. A nyilatkozat nem tehet különbséget a határozatok között azon az alapon, hogy az állam, annak kormányzati szerve vagy az ezek bármelyike nevében eljáró természetes személy az eredetileg eljáró bíróság előtti eljárásban alperes vagy felperes-e.

2. Az (1) bekezdés szerint nyilatkozatot tevő állam bírósága által hozott határozat elismerése vagy végrehajtása megtagadható, ha a határozatot olyan eljárásban hozták, amelyben a nyilatkozatot tevő állam, a megkeresett állam, azok egyik kormányzati szerve vagy az ezek bármelyike nevében eljáró természetes személy fél, a nyilatkozatban meghatározott mértékben.

20. cikk

Egységes értelmezés

Ezen egyezmény értelmezése során tekintetbe kell venni nemzetközi jellegét és az egységes alkalmazása elősegítésének szükségességét.

21. cikk

Az egyezmény működésének felülvizsgálata

A Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia főtitkára rendszeres időközönként intézkedik ezen egyezmény működésének felülvizsgálatáról – beleértve a nyilatkozatok felülvizsgálatát is –, és jelentést tesz az Általános és Politikai Ügyek Tanácsának.

22. cikk

Nem egységes jogrendszerek

1. Azon Szerződő Állam esetében, amely különböző területi egységeiben az ezen egyezmény hatálya alá tartozó ügyeket illetően két vagy több jogrendszer van hatályban,

a) az állam jogára vagy eljárására történő hivatkozásokat – adott esetben – úgy kell értelmezni, hogy azok az érintett területi egység hatályos jogára vagy eljárására vonatkoznak;

b) az állam bíróságára vagy bíróságaira történő hivatkozásokat – adott esetben – úgy kell értelmezni, hogy azok az érintett területi egység bíróságára vagy bíróságaira vonatkoznak;

c) az állammal fennálló kapcsolatra történő hivatkozásokat – adott esetben – úgy kell értelmezni, hogy azok az érintett területi egységgel fennálló kapcsolatra vonatkoznak;

d) egy állam vonatkozásában a kapcsoló elvre történő hivatkozásokat – adott esetben – úgy kell értelmezni, hogy azok az érintett területi egységhez való kapcsoló elvre vonatkoznak.

2. Az (1) bekezdéstől függetlenül a két vagy több, különböző jogrendszereket alkalmazó területi egységből álló Szerződő Államok nem kötelesek ezen egyezményt alkalmazni olyan helyzetekben, amelyek kizárólag e különböző területi egységeket érintik.

3. A két vagy több, különböző jogrendszereket alkalmazó területi egységből álló Szerződő Államok területi egységeinek bíróságai nem kötelesek egy másik Szerződő Államban hozott határozatot elismerni vagy végrehajtani csupán azért, mert azt ugyanazon Szerződő Államnak egy másik területi egysége ezen egyezmény értelmében már elismerte vagy végrehajtotta.

4. Ez a cikk nem alkalmazandó a regionális gazdasági integrációs szervezetekre.

23. cikk

Kapcsolat egyéb nemzetközi jogi aktusokkal

1. Ezt az egyezményt – amennyiben lehetséges – úgy kell értelmezni, hogy összeegyeztethető legyen a Szerződő Államok számára hatályban lévő, akár az ezen egyezményt megelőzően, akár azt követően kötött egyéb szerződésekkel.

2. Ez az egyezmény nem érinti az ezen egyezményt megelőzően kötött szerződések valamely Szerződő Xxxxx általi alkalmazását.

3. Ez az egyezmény nem érinti az ezen egyezményt követően kötött szerződések valamely Szerződő Xxxxx általi alkalmazását, ha olyan Szerződő Állam bírósága által hozott határozat elismerését vagy végrehajtását kérik, amely szintén az adott szerződés részes fele. A másik szerződés egyetlen rendelkezése sem érinti azon Szerződő Államok 6. cikk szerinti kötelezettségeit, amelyek nem részes felei az adott szerződésnek.

4. Ez az egyezmény nem érinti az ezen egyezményhez csatlakozó regionális gazdasági integrációs szervezetek szabályainak alkalmazását az olyan Szerződő Állam bírósága által hozott határozatok elismerésére vagy végrehajtására vonatkozóan, amely a regionális gazdasági integrációs szervezetnek is tagja, amennyiben –

a) a szabályokat ezen egyezmény megkötése előtt fogadták el; vagy

b) a szabályokat ezen egyezmény megkötését követően fogadták el, amennyiben azok nem érintik azon Szerződő Államok

6. cikk szerinti kötelezettségeit, amelyek a regionális gazdasági integrációs szervezetnek nem tagjai.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

24. cikk

Aláírás, megerősítés, elfogadás, jóváhagyás és csatlakozás

1. Ezt az egyezményt valamennyi állam aláírhatja.

2. Ezt az egyezményt az aláíró államoknak meg kell erősíteniük, el kell fogadniuk vagy jóvá kell hagyniuk.

3. Ehhez az egyezményhez valamennyi állam csatlakozhat.

4. A megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratokat az egyezmény letéteményesénél, a Holland Királyság Külügyminisztériumánál helyezik letétbe.

25. cikk

Nem egységes jogrendszerekre vonatkozó nyilatkozatok

1. Ha valamely államban két vagy több olyan területi egység van, amelyben különböző jogrendszer vonatkozik az ezen egyezményben szabályozott kérdésekre, az állam nyilatkozhat arról, hogy az egyezmény valamennyi területi egységére, vagy azok közül csak egyre vagy többre terjed ki. Az ilyen nyilatkozatban kifejezetten meg kell határozni azokat a területi egységeket, amelyekre az egyezmény hatálya kiterjed.

2. Azon államok esetében, amelyek nem tesznek e cikk értelmében nyilatkozatot, az egyezmény hatálya kiterjed minden területi egységükre.

3. Ez a cikk nem alkalmazandó a regionális gazdasági integrációs szervezetekre.

26. cikk

Regionális gazdasági integrációs szervezetek

1. Azok a regionális gazdasági integrációs szervezetek, amelyek kizárólag szuverén államokból állnak és az ezen egyezmény hatálya alá tartozó ügyek mindegyikében vagy némelyikében hatáskörrel rendelkeznek, ezt az egyezmény aláírhatják, elfogadhatják, jóváhagyhatják, vagy csatlakozhatnak hozzá. Ebben az esetben a regionális gazdasági integrációs szervezetre a Szerződő Államokéval megegyező jogok és kötelezettségek vonatkoznak, amennyiben a szervezet az ezen egyezmény hatálya alá tartozó ügyekben hatáskörrel rendelkezik.

2. A regionális gazdasági integrációs szervezetek az aláírással, elfogadással, jóváhagyással vagy csatlakozással egyidejűleg írásban értesítik a letéteményest az egyezmény hatálya alá tartozó azon ügyekről, amelyek tekintetében a tagállamok hatáskörüket a szervezetre ruházták. A szervezetek az e bekezdés szerinti, legutóbb megküldött értesítésben meghatározott hatáskört érintő mindennemű változásról haladéktalanul, írásban értesítik a letéteményest.

3. Ezen egyezmény hatálybalépése céljából a regionális gazdasági integrációs szervezetek által letétbe helyezett okiratokat csak akkor veszik figyelembe, ha a regionális gazdasági integrációs szervezet a 27. cikk (1) bekezdésének megfelelően nyilatkozatot tesz, hogy tagállamai nem válnak ezen egyezmény részes feleivé.

4. Az ezen egyezményben a „Szerződő Államra” vagy „államra” tett hivatkozások – adott esetben – egyaránt vonatkoznak a regionális gazdasági integrációs szervezetekre is.

27. cikk

Regionális gazdasági integrációs szervezet mint Szerződő Fél a tagállamai nélkül

1. Az aláírással, elfogadással, jóváhagyással vagy csatlakozással egyidejűleg a regionális gazdasági integrációs szervezet nyilatkozhat, hogy az ezen egyezmény hatálya alá tartozó valamennyi ügyben hatáskörrel rendelkezik, és bár tagállamai nem részes felek, az egyezménynek a szervezet általi aláírása, elfogadása, jóváhagyása, vagy a szervezetnek az egyezményhez való csatlakozása révén az rájuk nézve kötelező.

2. Amennyiben a regionális gazdasági integrációs szervezet az (1) bekezdésnek megfelelően nyilatkozatot tesz, az ezen egyezményben a „Szerződő Államra” vagy „államra” tett hivatkozások – megfelelő esetben – egyaránt vonatkoznak a szervezet tagállamaira is.

28. cikk

Hatálybalépés

1. Ez az egyezmény azon időszak lejártát követő hónap első napján lép hatályba, amely alatt a 29. cikk (2) bekezdésével összhangban értesítés tehető azon második állam tekintetében, amely letétbe helyezte a 24. cikkben említett megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratát.

2. Ezt követően az egyezmény hatályba lép

a) az egyezményt később megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy ahhoz csatlakozó egyes államok tekintetében azon határidő lejártát követő hónap első napján, amely alatt az adott állam tekintetében a 29. cikk (2) bekezdésével összhangban értesítés tehető;

b) azon területi egységek tekintetében, amelyekre az egyezményt a 25. cikknek megfelelően azt követően terjesztették ki, hogy az egyezmény a nyilatkozatot tevő állam tekintetében hatályba lépett, az említett cikk szerinti nyilatkozatról való értesítéstől számított három hónapos időszak lejártát követő hónap első napján.

29. cikk

Kapcsolatok létesítése az egyezmény alapján

1. Ezen egyezmény kizárólag akkor tekinthető hatályosnak két Szerződő Állam között, ha a letéteményes felé egyikük sem tett a (2) vagy (3) bekezdés szerinti értesítést a másikról. Ilyen értesítés hiányában az egyezmény két Szerződő Állam között azon határidő lejártát követő hónap első napjától hatályos, amely alatt értesítések tehetők.

2. Valamely Szerződő Állam a letéteményes általi, a 32. cikk a) pontjában említett értesítés időpontját követő tizenkét hónapon belül értesítheti a letéteményest arról, hogy valamely másik Állam általi megerősítés, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás nem eredményezi kapcsolatok létesítését ezen egyezmény alapján a két Állam között.

3. Valamely Állam a 24. cikk (4) bekezdése szerinti okiratának letétbe helyezésekor értesítheti a letéteményest arról, hogy az általa végrehajtott megerősítés, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás nem eredményezi kapcsolatok létesítését ezen egyezmény alapján valamely Szerződő Állammal.

4. Valamely Szerződő Állam bármikor visszavonhatja az általa a (2) vagy (3) bekezdés alapján küldött értesítést. E visszavonás az értesítés időpontját követő harmadik hónap eltelte utáni hónap első napján lép hatályba.

30. cikk

Nyilatkozatok

1. A 14., 17., 18., 19. és 25. cikkben említett nyilatkozatok az aláírással, megerősítéssel, elfogadással, jóváhagyással vagy csatlakozással egyidejűleg, vagy a későbbiekben bármikor megtehetők, továbbá bármikor módosíthatók vagy visszavonhatók.

2. A nyilatkozatokról, módosításokról és visszavonásokról értesítik a letéteményest.

3. Az aláírás, megerősítés, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás időpontjában tett nyilatkozatok az egyezménynek az érintett állam tekintetében történő hatálybalépésével egyidejűleg lépnek hatályba.

4. A későbbiekben tett nyilatkozatok, nyilatkozatmódosítások, illetve nyilatkozat-visszavonások az értesítésnek a letéteményeshez való beérkezésétől számított három hónapos időszak lejártát követő hónap első napján lépnek hatályba.

5. A későbbiekben tett nyilatkozatok, nyilatkozat-módosítások, illetve nyilatkozat-visszavonások nem alkalmazandók az eredetileg eljáró bíróság előtt a nyilatkozat hatálybalépésekor már megindított eljárásokban hozott határozatokra.

31. cikk

Felmondás

1. Az egyezményben részes Szerződő Államok az egyezményt a letéteményesnek címzett írásbeli értesítéssel felmondhatják. A felmondás korlátozódhat egy nem egységes jogrendszernek az egyezmény hatálya alá tartozó bizonyos területi egységeire.

2. A felmondás az értesítésnek a letéteményeshez való beérkezésétől számított tizenkét hónapos időszak lejártát követő hónap első napján lép hatályba. Amennyiben az értesítés a felmondás hatálybalépése vonatkozásában ennél hosszabb időszakot határoz meg, a felmondás az értesítésnek a letéteményeshez való beérkezésétől számított ezen időszak lejártát követően lép hatályba.

32. cikk

A letéteményes által küldött értesítések

A letéteményes értesíti a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia tagjait és ezt az egyezményt a 24., 26. és 27. cikknek megfelelően aláíró, megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó többi államot és regionális gazdasági integrációs szervezetet az alábbiakról:

a) a 24., 26. és 27. cikkben említett aláírások, megerősítések, elfogadások, jóváhagyások és csatlakozások;

b) az ezen egyezmény hatálybalépésének időpontja a 28. cikkel összhangban;

c) a 26., 27., 29. és 30. cikkben említett értesítések, nyilatkozatok, nyilatkozat-módosítások és -visszavonások; valamint

d) a 31. cikkben említett felmondások.

Ennek hiteléül a kellően meghatalmazott alulírottak aláírták ezen Egyezményt.

Kelt Hágában 2019. július 2-án, egyaránt hiteles angol és francia nyelven, egyetlen példányban, amelyet a Holland Királyság kormányának levéltárában kell letétbe helyezni, és amelynek hiteles másolatát diplomáciai úton meg kell küldeni a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia azon tagjainak, amelyek a huszonkettedik ülés idején már tagok voltak, valamint valamennyi olyan egyéb államnak, amely ezen az ülésen részt vett.