SZERZŐDÉSI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZ I.

Üzleti jog V.

SZERZŐDÉSI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZ I.

a szerződési jog anyagának földolgozása Szerződési jog – általános rész I. Szerződési jog – általános rész II.

Szerződési jog – különös rész: egyes szerződéstípusok

a mai előadás

I. Bevezetés: a polgári jog és szerkezete

II. Kötelem – szerződés

III. A szerződés fogalma

IV. Polgári jog – kereskedelmi jog

V. A szerződési jog alapelvei

VI. A szerződési jogviszony elemei

VII. A szerződésértelmezés

Gondolatmenet

kiindulópont: magánjog/polgári jog

a jogalanyok vagyoni és ezzel összefüggő nem-vagyoni, személyi viszonyainak

szabályozása

vagyonjog

tulajdonjog („STATIKA”): a tulajdonos – jogai

– kötelességei

kötelmi jog („DIMANIKA 1”): – szerződés

– kártérítés

öröklési jog („DINAMIKA 2”): – törvényes

– végintézkedésen alapuló

személyi jog

„ÁLTALÁNOS”: személy, a személyiség polgári jogi védelme

„KÜLÖNÖS”: a szellemi alkotások joga: – szerzői jog

– iparjogvédelem

az új Polgári Törvénykönyv, 2013: V. tv. szerkezete Bevezető rendelkezések

Az ember, mint jogalany A jogi személy Családjog

Dologi jog Kötelmi jog Öröklési jog

Záró rendelkezések

kötelem: relatív szerkezetű jogviszony – kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére.

kötelezett: vagyoni értékű szolgáltatás teljesítése jogosult: vagyoni értékű szolgáltatás követelése

a kötelem irányulhat: valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől való tartózkodásra vagy más magatartásra.

keletkezése:

szerződés

károkozás

személyiségi, dologi vagy más jog megsértése értékpapír

jogalap nélküli gazdagodás

megbízás nélküli ügyvitel („Aki valamely ügyben más helyett eljár anélkül, hogy arra megbízás alapján vagy egyébként jogosult volna, az ügyet úgy köteles ellátni, amint azt annak érdeke és feltehető akarata megkívánja, akinek javára beavatkozott.”)

utaló magatartás („A bíróság a kárnak egészben vagy részben való megtérítésére kötelezheti azt, akinek szándékos magatartása más jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra indított, amelyből őt önhibáján kívül károsodás érte.”)

egyoldalú jognyilatkozat, alapja: jogszabály

díjkitűzés

kötelezettségvállalás közérdekű célra jogszabály, hatósági/bírósági határozat

jogszabály: pl: ingatlan kisajátítása

határozat: pl: - birtokvédelemtől hozott jegyzői határozat

- szerződéskötési kötelezettség: bírói határozat

a szerződés jogintézményének előfeltétele: az áruviszonyok

léte

az áruviszony elemei

elkülönültség: SZEMÉLYEK + TULAJDON összekapcsolódás: SZERZŐDÉS értékviszony

a „Mikro-makroökönómia” és az „Üzleti jog” összefüggése

a szerződés fogalma:

gazdasági tartalom jogi forma

állami elismerés

gazdasági tartalom: árucsere

elkülönültség összekapcsolódás értékviszony

jogi forma

a szerződés – definíciószerűen –

a felek (nem egyetlen személy)

szabad, kölcsönös és egybehangzó (konszenzus, nem disszenzus)

jognyilatkozata (joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozata) (írásban, szóban vagy ráutaló magatartással)

amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére

szükséglet → érdek → akarat → nyilatkozat

állami elismerés

az állam háromféleképp viszonyulhat a jognyilatkozathoz/akaratnyilatkozathoz

ellenségesen: a joghatás megtagadása

közömbösen: elismeri, de nem segíti (természetes kötelem, naturális obligáció)

támogatóan: xxxxxxxx és segíti:

kikényszeríti a teljesítést

kártérítéssel sújtja a szerződésszegőt

szerződés

a társadalmi életben: gentlemen’s agreement a jogban:

nemzetközi közjogi családjogi

ingyenes

polgári jogi: ügylet, megállapodás

polgári jogi szerződés – kereskedelmi ügylet

polgári jogi szerződés: mindennapi életben: laikus – laikus

kereskedelmi ügylet: élethivatásszerűen kereskedelemmel foglalkozók között: profi – profi

szabályozása: kétféle európai szerződési rendszer

dualista (német-francia modell): külön törvényben a polgári jog

és a kereskedelmi jog

monista (magyar Ptk): a polgári törvénykönyvben a kereskedelmi jog is

korábbi törvény: 1959: IV.: alapmodell:

vagy az állampolgárok közötti szerződés (pl: adásvétel) vagy a gazdasági szervezetek közötti szerződés (pl:

vállalkozás)

az új Ptk: 2013: V.: fenntartja a monista modellt:

egyetlen törvényben a polgári jog és a kereskedelmi jog

+ 3. típusú szerződések: a fogyasztókkal kötött szerződések: profi – laikus (speciális jogvédelem szükséges)

a szerződési jog alapelvei

szerződési szabadság

jogszabály által meghatározott szerződési tartalom

visszterhesség vélelme

együttműködési és tájékoztatási kötelezettség

szerződési szabadság: „A felek szabadon köthetnek szerződést, és szabadon választhatják meg a másik szerződő felet. A felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát. A szerződéseknek a felek xxxxxxx és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja.”

A felek maguk szabadon döntenek a szerződési kötelem minden lényeges eleméről: akarnak-e szerződés

kötni, ha igen: kivel akarnak, illetve: milyet akarnak, 4 összetevő tehát:

akarati autonómia: maguk döntenek, akarnak-e szerződést kötni

korlátja: a szerződéskötési kötelezettség formailag: csak jogszabály, hatósági rendelkezés, felek előzetes akarata (előszerződés)

tartalmilag: jsz: pl: versenyjogban: a domináns piaci szereplő autonómiája korlátozott: nem

zárkózhat el a szerződéskötéstől

a partnerválasztás szabadsága: bárki szabadon megválaszthatja, kivel szerződik korlátja: a felek ellenkező akarata

jogszabály: versenyjog (erőfölénnyel való visszaélés tilalma: a szerződő partnerek közötti diszkrimináció tilalma, kartelltilalom: a versenytársak közötti szerződés tilalma)

szerződési típusszabadság: bárki szabadon dönthet, milyen szerződéstípust választ

a Ptk szerződéstípusai

xxxxxxxx (nevesítetlen/innominát) szerződések vegyes szerződések

diszpozitivitás: ha törvény nem tiltja, egyező akarattal eltérhetnek a szerződésnek – a felek jogaira és

kötelezettségeire vonatkozó – szabályaitól

jogszabály által meghatározott szerződési tartalom

„Ha jogszabály a szerződés valamely tartalmi elemét kötelezően meghatározza, a szerződés a jogszabály által előírt tartalommal jön létre.”

„Ha jogszabály a hatálybalépése előtt megkötött szerződések tartalmát megváltoztatja, és a szerződés megváltozott tartalma valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti, ez a fél kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását vagy a szerződéstől elállhat.”

a visszterhesség vélelme

„A szerződéssel kikötött szolgáltatásért - ha a szerződésből vagy a körülményekből más nem következik - ellenszolgáltatás jár.”

piaci viszonyok: érték – ellenérték, egyensúlyban visszterhesség, egyenértékűség, szinallagma kereskedelmi ügyeletek: ellenszolgáltatás, nyereség

nincs ajándékozási szándék

az érték – ellenérték feltűnő aránytalansága: a szerződés megtámadhatósági oka

együttműködési és tájékoztatási kötelezettség

a felek kötelesek együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről a szerződéskötési tárgyalások alatt

a szerződés megkötésénél fennállása alatt

és megszüntetése során

„Ha a szerződés létrejön, az a fél, aki ezt a kötelezettségét megszegi, köteles a másik fél ebből származó kárát a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint megtéríteni.”

„Ha a szerződés nem jön létre, az a fél, aki ezt a kötelezettségét a szerződéskötési tárgyalások során megszegte, köteles a másik fél ebből származó kárát a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint megtéríteni.”

„A fél nem hivatkozhat a tájékoztatási kötelezettség megsértésére olyan jogokkal, tényekkel és adatokkal kapcsolatban, amelyeket ismert, vagy közhiteles nyilvántartásból vagy más forrásból ismernie kellett.”

„A szerződés létrejöttének elmaradásáért a feleket kártérítési kötelezettség nem terheli.”

a szerződési jogviszony

xxxxxxx: a felek

tárgya: a szolgáltatás és a dolog

tartalma: a jogok és a kötelességek

alanyai: fogalmilag többen, természetes személyek is, szervezeti jogalanyok is = felek

jogosult kötelezett

az egyes szerződéstípusokban speciális megnevezés: (adásvétel: eladó – vevő, vállalkozás: vállalkozó – megrendelő, bérlet: bérbeadó – bérlő)

természetes személy: cselekvőképes (cselekvőképtelen:

törvényes képviselő)

jogi személy/jogképes szervezet: képviselő, jogügyleti képviselet: meghatalmazás

több személy: jogosultként vagy kötelezettként jogosultként:

osztható szolgáltatás esetén: minden jogosult az őt megillető részt követelheti. oszthatatlan szolgáltatás esetén:

együttesség: „Ha többen jogosultak nem osztható szolgáltatást követelni, valamennyiük

kezéhez kell teljesíteni.”

egyetemlegesség: „Ha a követelés több jogosultat úgy illet meg, hogy mindegyik az egész szolgáltatást követelheti, de a kötelezettet egyszeri szolgáltatás terheli, a kötelezettség minden jogosulttal szemben megszűnik, ha bármelyik jogosult kielégítést kap.”

kötelezettként

osztott kötelezettség: „Ha többen tartoznak egy osztható szolgáltatással – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a jogosult minden kötelezettől a ráeső részt követelheti.”

egyetemleges kötelezettség: „Ha többen tartoznak egy nem osztható szolgáltatással, a teljesítés bármelyik kötelezettől követelhető. Egyetemleges a kötelezettség abban az esetben is, ha többen úgy tartoznak egy osztható szolgáltatással, hogy a jogosult bármelyik kötelezettől követelheti a teljesítést. Egyetemleges kötelezettség esetén minden kötelezett az egész szolgáltatással tartozik, de ha bármelyikük teljesít, a jogosulttal szemben a teljesített rész erejéig a többiek kötelezettsége is megszűnik. A kötelezettek egymás szerződésszegéséért is felelnek.”

+ biz. szerződések eleve több pólusúak:

pl: lízing: eladó: gyártó, lízingbe adó: pénzintézet, lízingbe vevő

alanyváltozás

egyetemes jogutódlás

természetes személy halála: az örökös: átveszi (pénztartozás), vagy nem veszi át (vállalkozás)

szervezet – végelszámolás/felszámolás útján való – megszűnése: a jogutód szervezet főszabály szerint átveszi

a jogosulti pozíció átengedése: engedményezés

a kötelezett pozíció átengedése: tartozásátvállalás (a jogosult beleegyezése szükséges)

tárgya

közvetlen: a szolgáltatás

közvetett: a dolog

a szolgáltatások felosztása

tevőleges – nem tevőleges (pozitív – passzív magatartás)

egyszeri, tartós, visszatérően teljesítendő (pl: vételár megfizetése, megbízás

teljesítése, bérleti díj fizetése)

személyhez kötött – forgalmi jellegű (pl: megbízás, adásvétel) egyedi – fajlagos – zártfajú (egyedileg meghatározott [festmény],

fajta+mennyiség szerint meghatározott [pénztartozás], fajlagos szolgáltatás

szűkítésével meghatározott [származási hely, gyártási idő, pl: saját

mezőgazdasági termény, állat]

osztható – oszthatatlan (nem fizikailag, hanem jogilag) vagylagos (a kötelezett választási lehetősége: esedékességkor a

szerződésben rögzített szolgáltatások közül melyikkel teljesít)

fő- és mellékszolgáltatás (a szerződés forgalmi lényegét adó kötelezettség,

vagy a szerződés teljesítését elősegítő illetve kiegészítő kötelezettség

dolog

birtokba vehető testi tárgy

pénz értékpapír

dolog módjára hasznosítható természeti erő szellemi alkotás (pl: szabadalom)

vagyoni értékű jog (pl: kft-üzletrész)

forgalomképes, azaz: nem forgalomképtelen (pl: közutak, természetes vizek)

tartalma

fő- és mellékkötelezettségek

jogosultságok

főkötelezettségek és jogok: a célzott joghatás kiváltására alkalmasak mellékkötelezettségek és jogok: kiegészítik vagy részletezik (szerződési

biztosítékok [foglaló] vagy teljesítési feltételek [részletfizetés]

a tartalom meghatározása felek

jogszabály

közvetlenül: hatósági eszközökkel (piacgazdaságban: csak kivételes: célja: a piac vagy a fogyasztók védelme, pl: kötelező hatósági árszabályozás, kötelező szabványok jogszabályi előírása, agrárpiaci rendtartás)

közvetetten: a szerződés „minimális tartalmának” törvényi meghatározása (azok nélkül nincs szerződés)

két elv:

nyilatkozati elv: objektív, a másik fél hogyan értelmezheti, általános nyelvi jelentéstartalom

akarati elv: szubjektív, a nyilatkozó fél szándéka, akarata

Ptk: a két elv ötvözése

„A jognyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a címzettnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett.”