Összevont Alaptájékoztató
Összevont Alaptájékoztató
OTP Bank Nyrt. 2010/2011. évi
500.000.000.000 Forint
Keretösszegű Kötvényprogram
Jelen dokumentum két alaptájékoztatót foglal magában (a jelen dokumentum alkalmazásában az alaptájékoztatók együttesen: Alaptájékoztató), amelyek alapján a Kötvényprogram keretében a Kibocsátó az Alaptájékoztatóban megjelölt szabályozott piacra bevezetett, és oda be nem vezetett Kötvényeket kíván nyilvánosan forgalomba hozni.
2010. augusztus 02.
I. TARTALOMJEGYZÉK
I. TARTALOMJEGYZÉK 1
II. ÖSSZEFOGLALÓ 5
III. EGYSÉGES KOCKÁZATI TÉNYEZŐK 11
1. A Kibocsátó gazdálkodásának környezetével kapcsolatos kockázatok 11
1.1. Magyarországgal kapcsolatos politikai és gazdasági kockázatok 11
1.2. A világgazdasági fluktuációkból adódó kockázatok 11
1.3. Szabályozási környezet megváltozásából eredő kockázatok 12
1.4. Versenyhelyzet a bankszektorban 12
1.5. Euró bevezetése 12
2. Az OTP Csoport működéséhez kapcsolódó kockázatok (kibocsátói kockázat) 12
2.1. Hitelkockázat 12
2.2. Kamatkockázat 13
2.3. Likviditás és piaci kockázatok 13
2.4. Az OTP Csoport devizaárfolyam kockázati kitettsége 13
2.5. Működési kockázat 13
3. A Kötvénybefektetéshez kapcsolódó kockázatok 14
3.1. Piaci kockázatok a kötvények árfolyamával, illetve kamatfizetéseivel kapcsolatosan 14
3.2. Likviditási kockázat 14
3.3. Devizaárfolyam kockázat. 15
3.4. Az aukciós eljárás kockázata 15
3.5. Jegyzési eljárás kockázata 15
IV. FELELŐS SZEMÉLYEK – FELELŐSSÉGVÁLLALÁSI NYILATKOZAT 16
V. BEJEGYZETT KÖNYVVIZSGÁLÓ 17
VI. A KIBOCSÁTÓ BEMUTATÁSA 18
1. A LTALÁNOS INFORMÁCIÓK A KIBOCSÁTÓRÓL 18
2. Az OTP Csoport története 19
3. Az OTP csoport Stratégiája 20
4. SIKERES VÁLSÁGKEZELÉS 21
5. Az OTP Bank Nyrt. hitelminősítése 24
VII. AZ OTP CSOPORT ÜZLETI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÁTTEKINTÉSE 27
1. Kiemelt Pénzügyi információk az OTP csoportról 27
2. Konszolidált és egyedi szinten is kiemelkedő tőkemegfelelési mutató 28
3. létszám a Bankcsoportban, értékesítési hálózat és Ügyfelek száma 31
4. KÜLFÖLDI LEÁNYBANKOK TEVÉKENYSÉGE 31
5. A Bank szervezete 34
6. Az OTP Bankcsoport tagjai 34
6.1. KONSZOLIDÁCIÓS KÖRBE BEVONT TÁRSASÁGOK (IFRS szerinti konszolidált beszámolóban) 2009.12.31-én 35
7. A Bankcsoport Alkalmazottainak létszáma 38
VIII. TRENDEK 39
1. Trendek, amelyek befolyásolják a Bankcsoport működését 39
2. Főbb fejlemények 2010 első negyedévében 43
3. A 2010. MÁRCIUS 31-I MÉRLEGZÁRÁST KÖVETŐ FONTOSABB ESEMÉNYEK 46
IX. NYERESÉG-ELŐREJELZÉS VAGY -BECSLÉS 49
X. VEZETŐK ÉS ALKALMAZOTTAK 50
1. Az Igazgatóság tagjai 51
2. A Felügyelő Bizottság 55
3. Az Audit Bizottság 58
4. Az Ügyvezetés 60
XI. ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG 62
XII. A BANK TULAJDONOSI SZERKEZETE 63
XIII. A KIBOCSÁTÓ ESZKÖZEIRE, FORRÁSAIRA, PÉNZÜGYI HELYZETÉRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK 65
1. Az OTP Bank konszolidált pénzügyi eredményei 65
1.1. Konszolidált mérleg 65
1.2. Konszolidált tőkemegfelelési mutató (Basel II alapú) 67
1.3. Konszolidált eredmény 67
2. AZ OTP BANK MAGYARORSZÁGI ALAPTEVÉKENYSÉGÉNEK EREDMÉNYEI 70
2.1. Mérleg 70
2.2. Az OTP Core szegmentált eredménykimutatása: 72
2.3. Az OTP Bank egyedi, magyar számvitel szerinti tőkemegfelelése 75
3. A FŐBB LEÁNYVÁLLALATOK EREDMÉNYEI 75
Konszolidált eredménylevezetés főbb leányvállalatonként (IFRS) 76
3.1. DSK Csoport. 79
3.2. JSC OTP Bank 82
3.3. OTP Bank Russia 85
4. ESZKÖZ-FORRÁS GAZDÁLKODÁS 88
4.1. Az OTP Csoport prudens likviditási tartalékának megőrzése 88
4.2. Az OTP Bankcsoport kamatkockázati kitettség alacsony szinten tartása 88
4.3. Az OTP Csoport piaci kockázati és likviditási kitettsége 88
4.4. Az OTP Bank Nyrt. likviditási helyzetének alakulása, valamint kamatlábkockázati kitettsége89
5. Pénzügyi kimutatások összefoglalója (konszolidált IFRS adatok) 90
XIV. JOGVITÁK ÉS PERES ÜGYEK 92
XV. LÉNYEGES SZERZŐDÉSEK. 93
XVI. MEGTEKINTHETŐ, HIVATKOZÁSSAL BEÉPÍTETT DOKUMENTUMOK 94
XVII. HARMADIK FÉLTŐL SZÁRMAZÓ INFORMÁCIÓK 95
XVIII. A KÖTVÉNYPROGRAM CÉLJA 96
XIX. A KÖTVÉNYPROGRAM KERETÉBEN MEGVALÓSULÓ KIBOCSÁTÁSOK KÖLTSÉGEI 97
XX. A KÖTVÉNYPROGRAM 98
1. A Kötvényprogram összefoglalása 98
2. Jegyzés lebonyolítása 105
3. Aukciós eljárási szabályok 107
4. Forgalomba hozatal a Magyar Köztársaság Területén kívül 111
XXI. KÖTVÉNYFELTÉTELEK 113
1. A Kötvények típusa, előállításuk módja, fajtája és tulajdonjoga 113
2. Átruházhatóság 115
3. A Kötvények jellege 115
4. Kamatok 115
5. Kifizetések 123
6. Visszaváltás 124
7. Adózás 126
8. ELÉVÜLÉS 128
9. Tőzsdei bevezetésre és kereskedésre vonatkozó információk 128
10. Értesítések 128
11. További forgalomba hozatalok 129
12. Irányadó jog és illetékesség 129
XXII. VÉGLEGES FELTÉTELEK FORMÁJA 130
1. KAMATFIZETÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 133
2. VISSZAVÁLTÁSRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 139
3. A KÖTVÉNYEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 140
4. ÉRTÉKESÍTÉS 141
5. HITELMINŐSÍTÉS 142
6. LEBONYOLÍTÁSRA VONATKOZÓ ADATOK 142
7. A KIBOCSÁTÁSBAN RÉSZTVEVŐ TERMÉSZETES ÉS JOGI SZEMÉLYEK ÉRDEKELTSÉGEI 143
8. A KIBOCSÁTÓ TELJESSÉGI NYILATKOZATA 143
9. FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK 144
1. MELLÉKLET: AZ OTP BANK NYRT. FIÓKJAI (TELEPHELYEI) 145
II. ÖSSZEFOGLALÓ
A kibocsátó OTP Bank Nyrt., („Kibocsátó”) (székhelye: 1051 Budapest, Nádor u.16., nyilvántartja a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság, cégjegyzékszáma: 00-00-000000, a továbbiakban "Bank" vagy "Kibocsátó") elhatározta a jelen Alaptájékoztatóban meghatározott Kötvényprogram felállítását és azt, hogy a Kötvényprogram feltételeinek megfelelően, az Alaptájékoztató hatálya alatt, időről-időre Kötvényeket bocsát ki nyilvánosan, amely kibocsátandó, de le nem járt Kötvények össznévértéke nem haladhatja meg az 500.000.000.000 forintot.
A Kibocsátó a jelen Alaptájékoztató közzétételének engedélyezésére a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (a "PSZÁF") kérte fel, amely a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (”Tpt.”) szerinti engedélyt 2010. augusztus 5-én adta meg.
A Tpt. és a Bizottságnak a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról szóló 809/2004/EK rendeletének (”Rendelet”) vonatkozó rendelkezései értelmében hitelintézet, illetve befektetési vállalkozás Magyarországon, mint székhely szerinti tagállamban, illetve az Európai Unió másik tagállamában, mint fogadó államban értékpapírt nyilvánosan akkor hozhat forgalomba, ha a kibocsátó tájékoztatót vagy Alaptájékoztatót és hirdetményt tesz közzé. Az Alaptájékoztatónak tartalmaznia kell minden, a kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogoknak a befektető részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges adatot. Az Alaptájékoztatóban, valamint az arról és az értékpapírról közzétett hirdetményben közölt adatnak, adatcsoportosításnak, állításnak, elemzésnek a valóságnak megfelelőnek, helytállónak kell lennie. Az Alaptájékoztató és a hirdetmény félrevezető adatot, téves következtetés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmazhat, és nem hallgathat el olyan tényt, amely lényeges ahhoz, hogy a befektető megalapozottan megítélhesse a Kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi és jogi helyzetét, valamint annak várható alakulását, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogok alakulását.
Az Összefoglaló az Alaptájékoztató kötelező bevezető része, megalapozott befektetési döntést azonban csak az Alaptájékoztató, – beleértve a hivatkozással beépített dokumentumokat, valamint az egyes részkibocsátásokra vonatkozó Végleges Feltételeket is – ismeretében lehet hozni. Ez fokozottan vonatkozik Kibocsátó gazdasági helyzetének és a befektetés kockázatainak megismerésére.
Az Összefoglaló tartalmáért felelősséget vállaló személyt, illetve az Összefoglaló fordítását végző személyt kártérítési felelősség terheli a Kötvénytulajdonosoknak okozott kárért abban az esetben, ha az Összefoglaló félrevezető, pontatlan, vagy nincs összhangban az Alaptájékoztató más elemeivel.
Kötvényeket a Kötvényprogram keretein belül az Alaptájékoztató közzétételét követő tizenkét hónapon belül lehet nyilvánosan forgalomba hozni. A Kibocsátó köteles a jelen Alaptájékoztató kiegészítését
kezdeményezni, ha az engedély kiadása és a forgalomba hozatali eljárás lezárásának határideje között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a tudomására, amely az Alaptájékoztató kiegészítését indokolttá teszi. Az Alaptájékoztató kiegészítését a Felügyelet is elrendelheti. Ha az Alaptájékoztató a forgalomba hozatali eljárás időtartama alatt kiegészítésre kerül, az a befektető, aki a kiegészítés közzététele előtt a Kötvény lejegyzésére vagy megvásárlására megállapodást kötött, jogosult ajánlattétele vagy jegyzése visszavonására, illetőleg a megállapodástól való elállásra. A befektető az elállási jogát a kiegészítés közzétételét követő tizenöt napon belül gyakorolhatja. A befektető elállása esetén a Kibocsátó köteles a befektetőnek a vásárlással kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni.
Amennyiben az Alaptájékoztatóban foglalt információkkal kapcsolatban keresetindításra kerül sor, előfordulhat, hogy a tagállamok nemzeti jogszabályai alapján a felperes befektetőnek kell viselnie a bírósági eljárás megindítását megelőzően az Alaptájékoztató fordításának költségeit.
A Kötvény forgalomba hozatalával, illetve eladásával kapcsolatos bármely információ továbbadására, illetve a forgalomba hozatallal és az eladással kapcsolatos nyilatkozattételre kizárólag a jelen Alaptájékoztatóban erre felhatalmazott személy jogosult. A jogosulatlan személytől származó információk, illetve az ilyen személy által a forgalomba hozatallal és az eladással kapcsolatosan tett kijelentések nem tekinthetık a Kibocsátó felhatalmazásán alapuló információnak, illetve kijelentésnek.
A jelen Alaptájékoztató és az adott Végleges Feltételek terjesztése, illetve a Kötvény forgalomba hozatala és értékesítése egyes jogrendszerekben jogszabályi korlátozások alá eshet. A Kibocsátó nem állítja, hogy a jelen Alaptájékoztató valamely más országban az ott alkalmazandó jogszabályi vagy egyéb követelményeknek megfelelően jogszerűen terjeszthető, vagy azt, hogy a Kötvény jogszerűen ezen országokban kibocsátható vagy vásárolható, illetve nem vállal felelősséget az ilyen terjesztés vagy forgalomba hozatal, illetve vásárlás jogszerűségéért. Magyarországon kívül, és azon fogadó államon kívül, ahol a Kötvény a Kibocsátó által forgalomba hozatalra kerül a Kibocsátó nem tett semmiféle olyan intézkedést, amely a Kötvény nyilvános forgalomba hozatalát vagy a jelen Alaptájékoztató terjesztését lehetővé tenné egy olyan országban, ahol a forgalomba hozatalhoz vagy a terjesztéshez ilyen intézkedésre szükség van. Ennek megfelelően, az ilyen országban a Kötvény nem bocsátható ki, illetve nem értékesíthető sem közvetve, sem közvetlenül. Továbbá a jelen Alaptájékoztató, a hirdetmények vagy egyéb forgalomba hozatali dokumentumok nem terjeszthetők vagy hozhatók nyilvánosságra, kivéve akkor, ha azok olyan körülmények között történnek, amelyek biztosítják az adott ország vonatkozó jogszabályainak és egyéb rendelkezéseinek betartását (feltéve, hogy a Kibocsátó nyilatkozik erről). A Kötvények egyike sem került korábban, és a jövőben sem kerül nyilvántartásba vételre az Amerikai Egyesült Államok 1933. évi értékpapírokról szóló törvénye („Amerikai Értékpapírtörvény”) alapján. Az Amerikai Értékpapírtörvény S Rendelkezésének megfelelően, a Kötvények egyikét sem lehet amerikai személyek részére vételre felajánlani, értékesíteni, átadni, illetve nem lehet az Amerikai Egyesült Államok területén a Kötvényt senki részére vételre felajánlani, értékesíteni és átadni.
A jelen Alaptájékoztató, illetve az adott Végleges Feltételek nem minősülnek a Kibocsátó, illetve a Forgalmazó nyilatkozatának arról, hogy a Kötvényt a befektetők a rájuk vonatkozó jogszabályok értelmében jogosultak megszerezni, vagy a Kötvénybe érdemes befektetni. A Kötvénybe fektetők viselik befektetésük kockázatait. Az Alaptájékoztatóban szereplő előrejelzések a Kibocsátó vezetőségének
jelenlegi információin és várakozásain alapulnak, és nincs biztosíték arra, hogy az adott folyamatok a jövőben ténylegesen az előrejelzéseknek megfelelően alakulnak, bekövetkeznek.
Összefoglaló információk a Kibocsátóról
Az OTP Bank Nyrt. hagyományosan Magyarország első számú lakossági takarékbankja és különös tekintettel kiterjedt fiókhálózatára, folyamatosan domináns szereplője ennek a piacnak. Az OTP Csoport univerzális pénzügyi szolgáltatásait üzleti és jogi megfontolásokból számos leányvállalat bevonásával nyújtja. Míg Magyarországon a hagyományos banki szolgáltatások az OTP Bank portfolióját alkotják, a modernebb pénzügyi igényeket – például autó-finanszírozás, befektetési alapok, biztosítás – kiszolgáló termékeket az OTP Bank leányvállalatai fejlesztik és értékesítik.
Az OTP Bank több, sikeres akvizíciót hajtott végre az elmúlt években, melynek eredményeképp – a régió meghatározó bankcsoportjává fejlődve – jelenleg Magyarország mellett, a régió 8 további országában tevékenykedik leányvállalatain keresztül:
Bulgáriában (DSK Bank), Horvátországban (OTP banka Hrvatska), Romániában (OTP Bank Romania), Szerbiában (OTP banka Srbija), Szlovákiában (OTP Banka Slovensko), Ukrajnában (JSC OTP Bank), Montenegróban (Crnogorska komercijalna banka) és Oroszországban (OAO OTP Bank).
Az OTP Csoport napjainkban mintegy 12,2 millió ügyfél pénzügyi igényeire ad magas színvonalon megoldást több mint 1514 bankfiókjában, a legmodernebb elektronikus csatornákon, valamint ügynökökön keresztül.
Főbb kockázatok összefoglalása
A Kibocsátó gazdálkodásának környezetével kapcsolatos kockázatok
A banki, illetve pénzügyi szolgáltatások jelentősen befolyásoltak a különböző gazdasági környezet tényezőinek alakulásától. A gazdasági környezet kedvezőtlen változásai negatívan érinthetik az OTP Csoport gazdálkodását, szélsőséges esetben veszélyeztethetik a kötvények kamatainak, illetve törlesztéseinek fizetését. Ilyen típusú kockázati tényező lehetnek: Magyarországgal kapcsolatos politikai és gazdasági kockázatok, a gazdaság konjunktúrahelyzetéből eredő kockázatok, szabályozási környezet megváltozásából eredő kockázatok, versenyhelyzet a bankszektorban, a forint árfolyamával kapcsolatos kockázatok, Euró bevezetése.
Az OTP Csoport működéséhez kapcsolódó kockázatok (kibocsátói kockázat)
Az OTP Csoport működéséhez kapcsolódó kockázatok befolyásolhatják a Bank jövőbeni kötelezettségeinek teljesítésére vonatkozó fizetőképességét, mely a Kötvénytulajdonos számára kibocsátói
kockázatként jelenik meg. A Bank működése során a következő fő kockázatokkal szembesül: hitel-, kamat-, likviditási-, devizaárfolyam- és működési kockázat.
A Kötvénybefektetéshez kapcsolódó kockázatok
A kötvények, mint értékpapírok, a tőke és pénzpiacok változásaiból eredően illetve a tőkepiaci eszköz jellegükből adódóan is hordoznak olyan kockázatokat, amelyek függetlenek akár a kibocsátó gazdálkodási környezetének kockázataitól, akár a Kibocsátó gazdálkodásának kockázataitól. Ilyen kockázatok lehetnek: piaci kockázatok a kötvények árfolyamával, illetve kamatfizetéseivel kapcsolatosan, likviditási kockázat, devizaárfolyam kockázat, az aukciós eljárás kockázata, jegyzési eljárás kockázata
A Kötvényprogram általános feltételei
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a Kötvényprogram céljára készült 2010. augusztus 2-i dátumú Alaptájékoztató és a kapcsolódó hirdetmény közzétételét a 2010. augusztus 5-én kelt, EN- III/TTE-316/2010. számú határozatával engedélyezte. Az Alaptájékoztató 12 hónapig hatályos.
A Kibocsátó jelen Kötvényprogramja keretében kizárólag névre szóló, dematerializált kötvényeket értékesíthet nyilvános forgalomba hozatali eljárások során.
A Kötvényprogram keretében forgalomba hozott és le nem járt Kötvények össznévértéke nem haladhatja meg az 500.000.000.000 Ft-ot (ötszázmilliárd forintot), vagy ennek megfelelő euró, USA dollár, BGN, HRK, RSD, UAH, RUB vagy RON összeget (ezen euró, USA dollár, BGN, HRK, RSD, UAH, RUB vagy RON összeg forintra való átszámításánál a Forgalomba hozatal Napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni).
A Kibocsátó nem vállal kötelezettséget arra, hogy a Kötvényprogram keretében a teljes 500.000.000.000 Ft (vagy ennek megfelelő összegű euró, USA dollár, BGN, HRK, RSD, UAH, RUB vagy RON) össznévértékben hoz forgalomba Kötvényeket.
A Kötvényprogram célja, hogy a Kibocsátó, valamint az OTP Csoport üzleti tevékenységének finanszírozásához időről időre kötvénykibocsátásokon keresztül biztosítson forrásokat.
A Kötvények a kötvényről szóló 285/2001. (XII.26.) Kormányrendelet (“Kötvényrendelet”) értelmében hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírok. A Kötvényeken alapuló követelések a Kibocsátóval szemben nem évülnek el.
A Kötvényprogram során kibocsátott Kötvények több Sorozatban és a Sorozatokon belül több Részletben hozhatók forgalomba, forintban, vagy euróban, vagy USA dollárban, BGN-ben, HRK-ban, RSD-ben, UAH-ban, RUB-ben vagy RON-ban denomináltak, minimum 30 napos és maximum 15 éves futamidejűek, fix, változó kamatozású, indexált kamatozású vagy diszkont kötvények. A Kötvények jegyzési vagy aukciós eljárás útján kerülnek kibocsátásra az Alaptájékoztató és a vonatkozó Végleges Feltételek feltételei szerint.
A Kötvényprogram során kibocsátott Kötvények a Magyar Köztársaság területén, illetve – jelen Alaptájékoztató Tpt. 32. §-a szerinti kiegészítését követően – Szlovákiában, Bulgáriában valamint Romániában kerülhetnek kibocsátásra. A Magyar Köztársaság, mint székhely szerinti tagállam területén kívül a fogadó állam illetékes hatóságának 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő egyedi notifikációja alapján kerülhet sor kibocsátásokra. A Kibocsátó nem vállal kötelezettséget arra, hogy a Kötvények a Magyar Köztársaság területén kívül forgalomba hozatalra kerülnek.
Jelen Alaptájékoztató két alaptájékoztatót foglal magában, amelyek alapján a Kötvényprogram keretében a Kibocsátó az itt megjelölt szabályozott piacra bevezetett, és oda be nem vezetett Kötvényeket kíván nyilvánosan forgalomba hozni. A Kibocsátó kezdeményezheti a Kötvényprogram keretében forgalomba hozott Kötvények tőzsdei bevezetését a Budapest Értéktőzsdére (BÉT), a Szlovák Értéktőzsdére (BSSE), a Bulgár Értéktőzsdére (BSE), illetve a román Bukaresti Értéktőzsdére (BVB), erre azonban kötelezettséget nem vállal.
További információk
A jelen Alaptájékoztató a Tpt. és a magyar jog egyéb alkalmazandó rendelkezéseivel összhangban készült, és a Kibocsátó, valamint bankcsoportjának pénzügyi helyzetére, eredményeire és vagyonára vonatkozó információkat tartalmaz.
A Tpt. 29.§ (1) bekezdése értelmében bármely Kötvénytulajdonosnak a jelen Alaptájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a Kibocsátó felel. A Kibocsátót a hirdetmény megjelentetésétől számított öt évig terheli a Tpt. 29.§ (1) bekezdésében meghatározott felelősség. E felelősség érvényesen nem zárható ki és nem korlátozható.
A Tpt. alapján a Kibocsátó köteles a nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatni vagyoni és jövedelmi helyzetének, valamint működésének főbb adatairól. A rendszeres tájékoztatást az éves és féléves jelentés, valamint időközi vezetőségi beszámoló formájában kell teljesíteni. A Kibocsátó a Tpt. 54.§ (8) bekezdése alapján az időközi vezetőségi beszámoló helyett legalább a féléves jelentésre vonatkozó feltételeknek megfelelő negyedéves jelentést készíthet. A Kibocsátó az egyes pénzügyi évek végén négy hónapon belül közzéteszi az éves jelentését és gondoskodik arról, hogy az legalább öt évig hozzáférhető maradjon. A Kibocsátó továbbá legkésőbb az adott időszak végét követő két hónapon belül közzéteszi a pénzügyi év első hat hónapjára vonatkozó jelentését és gondoskodik arról, hogy legalább öt évig hozzáférhető maradjon. A Kibocsátó a pénzügyi év első, illetve második hat hónapjában időközi vezetőségi beszámolót vagy negyedéves jelentést köteles közzétenni az adott hat hónapos időszak kezdete utáni tizedik hét és a vége előtti hatodik hét közötti időszakban, az adott hat hónapos időszak kezdete és ezen beszámoló közzétételének napja közötti időszakra vonatkozóan.
A Kibocsátó minden naptári hónap utolsó napján köteles közzétenni a részvényeihez kapcsolódó szavazati jogok számát és az alaptőke nagyságát.
Az adott forgalomba hozatalok tekintetében a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza többek között az értékesítés módját és részletes feltételeit. A Tpt. 27.§ (6) bekezdése alapján a Kötvényprogram hatálya alá tartozó egyes forgalomba hozatalok esetében a Kibocsátó a forgalomba hozatal kezdőnapját megelőzően a
forgalomba hozatal végleges feltételeiről (így különösen: a forgalomba hozatal össznévértéke, az értékpapír futamideje, lejárata, kamata vagy egyéb járulékai, a forgalomba hozatal módja és helye, továbbá az új Sorozat értékpapírkódja, stb.) a vonatkozó Végleges Feltételek benyújtásával és a hivatalosan kijelölt információtárolási rendszernek –, amely jelenleg a Felügyelet által működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx honlap – megküldésével, a Felügyeletet tájékoztatja, és a forgalomba hozatalról hirdetményt tesz közzé. A 2008. és 2009. évi üzleti évekre vonatkozó konszolidált éves beszámolókat a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. (1068 Budapest, Xxxxx Xx. u. 84/c) auditálta. Az említett üzleti évekre vonatkozó konszolidált éves beszámolók a Budapesti Értéktőzsde (xxx.xxx.xx) és a Kibocsátó (xxx.xxxxxxx.xx) honlapján megtalálhatók.
Az Alaptájékoztató a Kibocsátó honlapján (xxx.xxxxxxx.xx) kerül közzétételre, illetve az értékesítési helyen igényelhető. Az egyes kibocsátásokhoz kapcsolódó Végleges Feltételek, a hirdetmény, a Kibocsátó a Kötvényprogrammal összefüggő, nyilvánosság felé fennálló tájékoztatási kötelezettségei, illetve a rendszeres és rendkívüli tájékoztatásai a Kibocsátó honlapján (xxx.xxxxxxx.xx), a Felügyelet által működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx honlapon, illetve amennyiben az értékpapírok szabályozott piacra bevezetésre kerülnek, úgy ezen szabályozott piac által előírt helyen és módon is közzétételre kerülnek.
Jelen Alaptájékoztató jóváhagyásáról szóló hirdetményt a Bank közzéteszi a Napi Gazdaság című országos napilapban.
A Kibocsátóval, mint a szabályozott piacra bevezetett részvények forgalomba hozójával, illetőleg amennyiben a Kötvény valamely szabályozott piacra bevezeti, akkor a Kötvénnyel kapcsolatos szabályozott információkat a Kibocsátó a Tpt. 56. §-ában foglaltak és a pénzügyminiszter 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelete szerint megküldi a befektetők számára hozzáférhető, a Kibocsátó által kiválasztott, honlappal rendelkező média szerkesztőségének, közzéteszi a honlapján (xxx.xxxxxxx.xx), és megküldi a hivatalosan kijelölt információtárolási rendszer számára, amely jelenleg a Felügyelet által működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx honlap. Fentieken kívül a Tpt. 56. § (4) bekezdése szerint a kibocsátó a rendszeres és rendkívüli tájékoztatásait bejelenti elektronikus úton a Felügyeletnek, amelyet a Felügyelet közzétesz az általa üzemeltetett honlapon (xxx.xxxxxxxxxxxx.xx).
III. EGYSÉGES KOCKÁZATI TÉNYEZŐK
Minden befektetőnek alaposan meg kell fontolnia a jelen Alaptájékoztatóban található valamennyi tájékoztatást/információt. A Kötvények megvásárlására vonatkozó döntés meghozatala során különös figyelmet kell fordítani az alább kiemelt szempontokra.
1. A Kibocsátó gazdálkodásának környezetével kapcsolatos kockázatok
A banki, illetve pénzügyi szolgáltatások jelentősen befolyásoltak a gazdaság különböző tényezőinek alakulásától. A gazdasági környezet kedvezőtlen változásai negatívan érinthetik az OTP Csoport gazdálkodását, szélsőséges esetben veszélyeztethetik a kötvények kamatainak, illetve törlesztőrészleteinek fizetését.
1.1. Magyarországgal kapcsolatos politikai és gazdasági kockázatok
A gazdaság különböző szegmenseiben bekövetkezhetnek olyan változások, amelyek egyszeri, nagy horderejű kormányzati intézkedések meghozatalát teszik szükségessé. Az intézkedések közvetlenül vonatkozhatnak a bankrendszer szabályozására, de befolyásolhatják a gazdaság egyéb szereplőinek helyzetét is. Mindkét típusú állami beavatkozás jelentős hatással lehet a Kibocsátó működésére, jövedelmezőségére.
1.2. A világgazdasági fluktuációkból adódó kockázatok
Mérete és nyitottsága következtében a közép-kelet-európai gazdaságokra jelentős hatást gyakorolnak a nemzetközi, elsősorban az európai konjunkturális folyamatok. A külföldi kereslet mérséklődése mind a növekedés, mind a külkereskedelmi egyensúly tekintetében ronthatja a régiós gazdaságok pozícióit. A gazdaság növekedésének lassulása, stagnálása a bankszektor és ezen belül a Kibocsátó jövedelmezőségét is negatívan érintheti. A nemzetközi trendek hatása a kamatlábra, valamint a tőkepiaci és részvényárfolyamok alakulására jelentős hatással vannak a Kibocsátó, illetve az OTP Csoport részéről igénybevehető forrásoldali finanszírozás elérhetőségére, ennek feltételeire.
A közép-kelet-európai gazdaságok továbbá a fentiekkel összhangban rendkívül érzékenyek a nemzetközi hitelpiac és makroökonómiai környezet változásaira. A Kibocsátó működésének feltételeit éppen ezért jelentősen befolyásolja a magyar és közép-kelet-európai gazdasági helyzet változása, illetve külföldi megítélésének változása a nemzetközi hitelpiaci válsággal összefüggésben.
Az OTP Bank és az OTP Bankcsoport tagjai változatos működési környezetben folytatják tevékenységüket. Az OTP Bank mint kibocsátó eredményességét nagyban befolyásolhatja más csoporttagok eredményessége.
1.3. Szabályozási környezet megváltozásából eredő kockázatok
Mint hatósági engedéllyel rendelkező Magyarországon működő bank, a Kibocsátóra is vonatkoznak olyan állami szabályozások, melyek magukba foglalják a bankok által adható kölcsönök nagyságának limitálását, az általuk folytatott befektetési tevékenység korlátozását, illetve a bankok számára előírt pénzügyi mutatók fenntartásának követelményét. A bankjogi, társasági jogi, kötelmi jogi, tulajdonjogi, csődjogi, versenyjogi, értékpapírjogi, adózási és egyéb szabályozások jelentős változáson mentek keresztül az Európai Unió előírásaival történő harmonizáció során, és még további változások várhatók. Nincs biztosíték arra, hogy a meglévő szabályok módosítása vagy új szabályok előírása nem fogja kedvezőtlenül érinteni a Kibocsátót, vagy a Kötvénytulajdonost.
1.4. Versenyhelyzet a bankszektorban
A bankszektorban erőteljes verseny zajlik a piac újrafelosztásáért. Az utóbbi években jelentősen emelkedett a tőkeerős szereplők száma, ami a Kibocsátó számára megnehezíti a további piaci térnyerést. Az Európai Unióhoz való csatlakozás Magyarország fejlettebb pénzügyi rendszerbe való integrálódása révén új kihívásokkal állítja szembe a Kibocsátót. A csatlakozás az előzőekben említett versenyhelyzetet tovább erősítheti a külföldi bankok könnyebb piacra lépési lehetőségeivel, amely kihathat a Bank eredményességére.
1.5. Euró bevezetése
Abban az esetben, ha a Kötvényprogram keretében kibocsátott, forintban denominált Kötvények futamideje alatt bevezetésre kerül Magyarországon az euró, az eredetileg forintban denominált Kötvények egyes kifizetéseire már egy, a jövőben meghatározásra kerülő forint/euró árfolyamon számított értékű euróban kerül sor.
Amennyiben az USA dollárban denominált Kötvény futamideje alatt bevezetésre kerül Magyarországon az euró, akkor a Kötvénytulajdonosok forint/USA dollár árfolyamkockázata euró/USA dollár árfolyamkockázattá alakul.
Amennyiben a BGN/HRB/RSD/UAH/RON devizákban denominált Kötvény futamideje alatt bevezetésre kerül Magyarországon az euró, akkor a Kötvénytulajdonosok forint és a fenti devizák között fennálló árfolyamkockázata euró és fenti devizák közötti árfolyamkockázattá alakul.
2. Az OTP Csoport működéséhez kapcsolódó kockázatok (kibocsátói kockázat)
Az OTP Csoport működéséhez kapcsolódó kockázatok befolyásolhatják a Bank jövőbeni kötelezettségeinek teljesítésére vonatkozó fizetőképességét, mely a Kötvénytulajdonos számára kibocsátói kockázatként jelenik meg.
2.1. Hitelkockázat
A hitelkockázat az üzletfelek Bankcsoporttal szemben fennálló szerződéses kötelezettségeinek nem teljesítése miatt felmerülő pénzügyi veszteség kockázata. A Bankcsoport vizsgálja a hitelért folyamodó
ügyfelek hitelképességét és a kockázatértékelés alapján hitellimiteket állít fel. A hitelfelvevőket rendszeresen felülvizsgálja és szükség esetén módosítja a kockázati limiteket (ügyféllimiteket). A kockázati limitek különböző biztosítéktípusokat is figyelembe vesznek.
2.2. Kamatkockázat
A Bankcsoport a piaci kamatlábak kedvezőtlen irányú elmozdulásából származó, a nettó kamatbevétel, illetve a portfolió piaci értékének csökkenésében jelentkező potenciális veszteséget adott keretek között kívánja tartani. Ennek érdekében a Bankcsoport folyamatosan méri a kamatkockázati kitettségét. Ugyanakkor semmilyen biztosíték nem adható arra, hogy a kamatkockázat nem fogja hátrányosan befolyásolni az OTP Csoport gazdálkodását.
2.3. Likviditás és piaci kockázatok
Az OTP Csoport folyamatosan építi ki a nemzetközileg is általánosan alkalmazott centralizált piaci kockázatkezelési rendszerét (humánerőforrás, hardver, szoftver kiépítése). Az OTP Bank Igazgatósága által elfogadott csoportszintű piaci kockázatkezelési szabályzat megfogalmazza egyrészt azokat a minimális módszertani, limit-megállapítási és jelentési követelményeket, amelyeket minden csoporttagnak alkalmazni kell, másrészt a Csoport egészére vonatkozóan meghatározza a maximálisan elfogadható piaci kockázati kitettséget. Az OTP Bank a piaci kockázatoknak leginkább kitett külföldi és belföldi csoporttagok pozícióját számítógépes rendszer segítségével real time nyomon követi, így a dealing-room likviditás és piaci pozícióira vonatkozó limitek kihasználtsága a nap folyamán bármikor lekérdezhető, és az esetleges limittúllépésről a megfelelő vezetők automatikusan jelentést kapnak.
2.4. Az OTP Csoport devizaárfolyam kockázati kitettsége
Az Eszköz-Forrás Bizottság egyedi és globális nettó nyitott pozíciós (napvégi /overnight/ és napközbeni
/intraday/), valamint veszteség limitekkel határolja be a kitettséget. A limitek az üzletpolitikai és piaci viszonyok alapján kerülnek meghatározásra, kihasználtságuk nyomon követése folyamatos. Alapelvként a passzív Treasury-vel rendelkező bankok pozíciós limitei lehetővé teszik a banki pozíciók hatékony kezelését, de a kitettség zárására ösztönöznek. Az aktív Treasury-vel rendelkező bankok esetében a pozíciós limitek célja, hogy normál piaci körülmények között behatárolják a potenciális veszteség maximális értékét. A devizanemenkénti pozíciós limiteknek és a teljes nettó nyitott pozícióra vonatkozó overnight limiteknek köszönhetően normál piaci körülmények között, adott időtávon realizálható veszteség magas valószínűséggel nem haladja meg az Eszköz-Forrás Bizottság által elfogadott tolerálható veszteség szintjét. Annak érdekében, hogy a bank veszteségei turbulens piaci körülmények között is behatároltak maradjanak, a bank VaR, PLA mutatókat és napi veszteség limitet alkalmaz. A limitek célja, hogy a megnövekedett piaci bizonytalanság közepette a pozíciók zárására ösztönözzenek. A Bank mind a belföldi, mind a külföldi deviza spot és derivatív piacon részt vesz.
2.5. Működési kockázat
Működési kockázat alatt a nem megfelelően kialakított vagy hibásan végbemenő üzleti folyamatokból, ember által okozott hibákból, rendszerek nem megfelelő működéséből, illetve a külső környezetből eredő veszteségek bekövetkezésének valószínűségét értjük, melyet a Bankcsoport megfelelő kontroll környezet
kialakítása és kockázati tudatosság elérése útján igyekszik minimálisra szorítani. A működési kockázatok, sajátosságukból adódóan minden banki folyamatban jelentkezhetnek, így a bankcsoport egészét érintik a kezelésükkel kapcsolatos feladatok. Az OTP csoportszinten egységes módszertan alapján, a következő eszközökkel igyekszik megvalósítani a működési kockázatkezelést:
▪ Csoportszintű Működési Kockázatkezelési Bizottság felállítása
▪ Működési veszteségadatok egységes gyűjtése és értékelése
▪ Évente folyamatalapú önértékelés elvégzése, amely során az egyes banki területeken átívelő folyamatok gazdáinak a Kockázatkezelés által kiadott módszertan alapján értékelniük kell a saját működési kockázati profiljukat, illetve annak változásait, a kontrollkörnyezetük megfelelőségét, illetve az azonosított probléma területek kezelésére akciótervet kell megfogalmazniuk.
▪ Esettanulmányok készítése a jelentős működési kockázati eseményekről
▪ Kockázattudatosság és a kockázatok átláthatóságának fejlesztése
3. A Kötvénybefektetéshez kapcsolódó kockázatok
A kötvények mint értékpapírok, a tőke és pénzpiacok változásaiból eredően illetve a tőkepiaci eszköz jellegükből adódóan is hordoznak olyan kockázatokat, amelyek függetlenek akár a Kibocsátó gazdálkodási környezetének kockázataitól, akár a Kibocsátó gazdálkodásának kockázataitól.
3.1. Piaci kockázatok a kötvények árfolyamával, illetve kamatfizetéseivel kapcsolatosan
Hozamemelkedés esetén a Kötvényeken (hátralévő átlagos futamidejük függvényében) árfolyamveszteség keletkezik. A Diszkont Kötvények árfolyama az azonos futamidejű, Fix Kamatozású Kötvények árfolyamához képest érzékenyebben reagál a piaci hozamváltozásokra. Egyszerű – egy piaci referenciához képest fix felárat fizető – Változó Kamatozású Kötvény esetén a piaci kockázat kisebb, mint Fix Kamatozású, vagy Diszkont Kötvények esetén.
Az Indexált Kamatozású Kötvények olyan hitelpapírok, amelyek kamata előre nem meghatározott, hanem valamely index és/vagy képlet, értékpapír, deviza, vagy szabványosított tőzsdei termék árfolyam- vagy hozamváltozása alapján kerül meghatározásra. Az ilyen index és/vagy képlet, értékpapír, deviza, vagy szabványosított tőzsdei termék önmagában is számottevő hitel, piaci vagy egyéb kockázatot testesíthet meg. A befektetőknek figyelembe kell venniük, hogy az Indexált Kamatozású Kötvények piaci ára ingadozó lehet, valamint, hogy az adott feltételektől függően akár semekkora kamatösszegre nem lesznek jogosultak.
3.2. Likviditási kockázat
A magyarországi vállalati- illetve banki kötvények másodpiacára – különösen a tőzsdén kívüli piacra – a likviditás hiánya jellemző, ezért az állampapírokhoz viszonyítva jóval magasabb a banki kötvények
likviditási kockázata. Ez azt jelenti, hogy a Kötvénytulajdonos a futamidő lejárta előtt esetleg csak jelentős árfolyamveszteséggel tudja eladni a Kötvényeket.
3.3. Devizaárfolyam kockázat
A Kibocsátó a Kötvények kamatait illetve a tőketörlesztést a Végleges Feltételekben a Sorozat Meghatározott Pénznemeként meghatározott devizában (forintban, vagy euróban, vagy USA dollárban BGN-ben, HRK-ban, RSD-ben, UAH-ban, RUB-ben vagy RON-ban) fogja kifizetni. A forint/euró, a forint/USA dollár, illetve az euró/USA dollár, valamint a fentiekben felsorolt devizák és a forint keresztárfolyama a futamidő alatt változhat. Ez az árfolyamingadozás kockázatot jelenthet azon Kötvénytulajdonosok számára, akik a Végleges Feltételekben Meghatározott Pénznemtől eltérő pénznemben denominált eszközökbe fektetnek be, illetve tartják nyilván befektetéseiket („Befektető devizája”). A Befektető devizájának felértékelődése a Kötvény devizájához képest csökkenti (1) a Kötvényeken a Befektető devizájában realizálható hozamot, (2) a Kötvények tőketartozásának a Befektető devizájában nyilvántartott értékét, (3) a Kötvényeknek a Befektető devizájában nyilvántartott piaci értékét.
3.4. Az aukciós eljárás kockázata
Az aukciós eljárás szabályaiból adódóan az aukción csak a Kibocsátó által - árfolyamelvárása alapján, a benyújtott ajánlatok ismeretében - elfogadhatóként meghatározott legalacsonyabb árfolyamon, illetve az ezen árfolyam felett benyújtott ajánlatok kerülhetnek elfogadásra, így nincs biztosíték arra, hogy az aukciós eljárásra benyújtott ajánlatok elfogadásra kerülnek.
3.5. Jegyzési eljárás kockázata
A jegyzési eljárás szabályaiból adódóan aluljegyzés esetén meghiúsulhat a kibocsátás, túljegyzés esetén pedig nincs biztosíték arra, hogy a lejegyezni kívánt ajánlatok maradéktalanul elfogadásra kerülnek.
Túljegyzés esetén a Kibocsátó három nap elteltével dönthet a jegyzés lezárásáról. Ebben az esetben a meghirdetett jegyzési időszak későbbi időpontjában jegyezni szándékozó befektetőknek már nem lesz alkalma a jegyzés megtételére, illetve a jegyzés lezárásig pénzügyi teljesítést elmulasztó befektetők jegyzése érvénytelen lehet.
A kockázatok értékelése során meg kell említeni, hogy az Országos Betétbiztosítási Alap („OBA”) betétbiztosítása a Kötvényekre a Hpt.-ben meghatározott korlátozásokkal terjed ki.
V. BEJEGYZETT KÖNYVVIZSGÁLÓ
A Kibocsátó könyvvizsgálójának neve és címe a korábbi pénzügyi információk által lefedett időszakban: Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft.
1068 Budapest, Dózsa Gy. u. 84/c., cégjegyzékszáma: 00-00-000000
A könyvvizsgálatért felelős személy: Nagyváradiné Xxxxxxxxx Xxxxxxxxx (könyvvizsgálói igazolvány- száma: 005313) (an.: Xxxxx Xxxxxxxxx) 1149 Budapest, Beczkó u.23-25.
A Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. korlátozó záradék nélkül auditálta a Kibocsátó konszolidált, 2008. és 2009. évre vonatkozó pénzügyi beszámolóit.
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. tv. 66.§ (3) bek. alapján a társaság 2010. évi, a számviteli törvény előírásainak megfelelő nem konszolidált Éves beszámolójának, valamint konszolidált Éves beszámolójának könyvvizsgálatára a Közgyűlés könyvvizsgáló szervezetként a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft-t választja meg a 2010. május 1-jétől 2011. április 30-ig terjedő időtartamra. A Közgyűlés hozzájárul a könyvvizsgálatért felelős személyként Nagyváradiné Xxxxxxxxx Xxxxxxxxx, 005313 számon bejegyzett könyvvizsgáló kijelöléséhez. Arra az esetre, ha olyan körülmény következik be, amely véglegesen kizárja Nagyváradiné Xxxxxxxxx Xxxxxxxxx, mint kijelölt személy e minőségében való tevékenységét, a közgyűlés hozzájárul Xxxx Xxxxxx, 005027 számon bejegyzett könyvvizsgáló, mint a könyvvizsgálatért felelős személy kijelöléséhez.
A Könyvvizsgálónak semmilyen lényeges érdekeltsége nincsen a Kibocsátóban.
VI. A KIBOCSÁTÓ BEMUTATÁSA
1. A LTALÁNOS INFORMÁCIÓK A KIBOCSÁTÓRÓL
A Bank cégneve: OTP Bank Nyrt.
A Bank rövidített neve: OTP Bank Nyrt.
A Bank székhelye: 1051 Budapest, V . Nádor u. 16., Telefon: 00 0 000 0000
A Bank és a Bankcsoport fiókhálózata, telephelyei: A Bank és a Bankcsoport fiókjainak, (telephelyeinek) címét az I. sz. melléklet tartalmazza
A Bank jogelődje: Országos Takarékpénztár állami vállalat
A Bank alapításának dátuma: 1990. december 31.
A Bank cégbejegyzése: A Bankot a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság 1991. november 28-án, 1990. december 31-re visszamenő hatállyal a 00-00-000000 számon jegyezte be a cégjegyzékbe.
Jelenlegi alaptőke: 28.000.001.000 Ft azaz Huszonnyolcmilliárd-egyezer forint.
A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt hatályos Alapszabály kelte: 2010. április 30.
A Bank működési időtartama: A Bank határozatlan időre alakult.
A Bank üzleti éve: A naptári évvel megegyezik.
Hirdetmények közzétételének helye: A Bank hirdetményeit a Budapesti Értéktőzsde (xxx.xxx.xx) és a Bank (xxx.xxxxxxx.xx) honlapján kell közzétenni, és meg kell küldeni a befektetők számára hozzáférhető, a Kibocsátó által kiválasztott, honlappal rendelkező média szerkesztőségének. Továbbá a kibocsátó tájékoztatja a Felügyeletet a xxx.xxxxxxxxxxxx.xx oldalon keresztül minden bejelentési kötelezettség alá eső szabályozott információról, amelyeket a Felügyelet által működtetett információtárolási rendszer (xxx.xxxxxxxxxxxx.xx) számára is eljuttat. Az ezekre vonatkozó részletes szabályozást a Tpt. és a 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelet állapítja meg.
Egyéb szabályozott piac, ahol a Kötvényekkel azonos osztályba tartozó kötvényekkel kereskednek: A Luxembourgi Értéktőzsde
A Bank meghatározott tevékenységi köre:.
A Bank engedélyhez kötött tevékenységeinek folytatását az Állami Bankfelügyelet az 1993. május 28-án kiadott 33/1993. számú határozatával engedélyezte, amelyet az ÁPTF az 1997. november 27-én kiadott
983/1997/F. számú határozatával vizsgált felül, illetve hagyott helyben. A Bank befektetési szolgáltatási tevékenységeinek folytatását az ÁPTF 1998. január 29-i keltű, 41.003/1998. számú, a PSZÁF 2001. április 27-i keltű 41.003-18/2001. számú, 2002. február 19-én kelt III/41.003-21/2002. számú, és 2008. május 13- án kelt E-III/456/2008. számú határozataival engedélyezte.
A Társaság Alapszabályában szereplő tevékenységi kör: TEÁOR 64.19 Egyéb monetáris közvetítés (a Társaság fő tevékenysége)
2. Az OTP Csoport története
Az OTP Bank Nyrt. elődjét Országos Takarékpénztár néven 1949-ben alapították országos állami pénzintézetként, amely lakossági betétgyűjtéssel és hitelek kezelésével foglalkozott. A rákövetkező években hatásköre és tevékenységi köre fokozatosan szélesedett: először ingatlanügyekre kapott engedélyt, később tevékenysége kiterjedt a belföldi devizaszámla-vezetésre, valutaváltásra, majd az önkormányzatok számára is végzett banki tevékenységre. Eredeti funkciói mellett, 1989-től jogosult vállalati hitel- és betétszámlák kezelésére, valamint levelező banki tranzakciókkal és export-import ügyletekkel kapcsolatos banki szolgáltatások és kereskedelmi hitelek nyújtására.
1990 végén a Takarékpénztár 23 milliárd forintos alaptőkével részvénytársasággá alakult, és elnevezése Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. lett (OTP Bank Rt.). A Bank által végzett egyes nem banki tevékenységeket leválasztották, az azokat végző szervezeti egységekkel együtt. Így jött létre a tisztán állami tulajdonú Szerencsejáték Rt., valamint megalakult a Bank 100 százalékos tulajdonában lévő OTP Ingatlan Rt.
1995-ben megkezdődött a Bank privatizációja, amelynek során a tőzsdei bevezetést és három nyilvános kibocsátást követően a Magyar Állam tulajdona egy darab szavazatelsőbbségi, úgynevezett aranyrészvényre csökkent. 2007. április 21-én a szavazatelsőbbségi részvény megszüntetéséről szóló törvény (2007. évi XXVI. tv) hatályba lépett. Ennek alapján az OTP Bank Nyrt. Alapszabályában az állami szavazatelsőbbségi részvényre vonatkozó rendelkezések megszűntek, az egy darab 1.000 Ft névértékű szavazatelsőbbségi részvény átalakult 10 darab 100 Ft névértékű törzsrészvénnyé. Ezáltal a Bank jegyzett tőkéje 280.000.010 darab, egyenként 100 forint névértékű törzsrészvényből áll. A Bank jelenleg igen széles tulajdonosi körrel rendelkezik és részvényei döntő többségben intézményi portfolió- befektetők és magánbefektetők kezében vannak.
Az OTP Bank saját bankprivatizációja lezárását követően nemzetközi terjeszkedésbe kezdett, elsősorban olyan közép- és kelet-európai országokat megcélozva, melyek - magyarországihoz hasonló - gazdasági fejlődési potenciállal rendelkeznek.
Az OTP Bank több, sikeres akvizíciót hajtott végre az elmúlt években, melynek eredményeképp – a régió meghatározó bankcsoportjává fejlődve – jelenleg Magyarország mellett, a régió 8 további országában tevékenykedik leányvállalatain keresztül:
Bulgáriában (DSK Bank), Horvátországban (OTP banka Hrvatska), Romániában (OTP Bank Romania), Szerbiában (OTP banka Srbija), Szlovákiában (OTP Banka Slovensko), Ukrajnában (JSC OTP Bank), Montenegróban (Crnogorska komercijalna banka) és Oroszországban (OAO OTP Bank).
Nemzetközi szinten a Bankcsoport által kiszolgált ügyfelek száma 2009. december 31-én meghaladta a 12,2 millió főt. Az anyabank ügyfeleinek száma 2009 végén csaknem 4,62 millió fő volt, amely kicsi lemorzsolódást mutat a 2008. december 31-i ügyfélállományhoz képest. A Bankcsoport külföldi leánybankjainak összes ügyfélszáma tovább bővült, így 2009. végére már megközelítette a 7,6 millió főt. A legnagyobb mértékben az OTP ukrán leányvállalata, az JSC OTP Bank növelte ügyfélkörét.
3. Az OTP csoport Stratégiája
Az OTP Bankcsoport stratégiájának fókuszában a részvényesi érték maximalizálása, Közép-Kelet-Európa leghatékonyabb, lakossági fókusszal rendelkező univerzális bankcsoportjának kialakítása áll. A Bankcsoport célja, hogy teljesítménye az európai élvonalhoz hasonlítva is kiemelkedő legyen.
Az OTP Bankcsoport innovatív képességét tovább erősítve törekszik az egyes ügyfélcsoportok igényeire szabott értékajánlatainak folyamatos fejlesztésére és az ügyfelekhez való eljuttatására.
Az értékteremtési célok eléréséhez kulcsfontosságú a működési folyamatok racionalizálása az anyabankban és az egyes csoporttagok működési és költséghatékonyságának javítása. A csoporttagok közötti szinergiák kihasználása mind Magyarországon, mind a nemzetközi csoportban összehangolt fejlesztések és egyes tevékenységek integrálása révén érhető el.
Az OTP Bank, valamint a Bankcsoport céljainak eléréséhez nélkülözhetetlen a magasan kvalifikált emberi erőforrás megléte. Ezért a Bankcsoport stratégiájában nagy hangsúlyt kap a megfelelően felkészített, értékesítés-orientált, lojális ügyintézői bázis kialakítása és fenntartása, valamint a tehetséges szakemberek megtartása érdekében az egyénre szabott pályaút fejlesztése.
Az OTP Bankcsoport 2010. évi üzletpolitikai célkitűzései
Az OTP Bankcsoport a 2008-2009. évi gazdasági világválságon kiemelkedő tőketartalékkal és magas likviditási tartalékkal jutott túl.
A Bankcsoport az előző évekhez hasonlóan 2010-ben is folytatja erőfeszítéseit a szolgáltatási színvonalának emelésére, értékajánlatainak a változó ügyféligényekhez történő igazítására. A várhatóan alacsony növekedésű piaci környezetben fontos prioritás a banküzemi folyamatok hatékonyságának javítása, a költségek csökkentése. A Bankcsoport törekszik arra, hogy növekedési képességét megőrizze és szelektíven, működésének egyes részpiacain kihasználja a válságot követő időszakban kialakuló piaci lehetőségeket. Mindemellett a Bankcsoport fenntartja a stabil működést garantáló tőkemegfelelési mutatóit és a megváltozott környezethez mérten is biztonságos likviditási tartalékszintjét.
A Bankcsoport továbbra is fókuszál arra, hogy támogassa ügyfelei törekvéseit a gazdasági válság időszakának minél kisebb veszteségekkel való leküzdésében.
Az OTP Bankcsoport 2010. évi pénzügyi céljai
A 2010. évi profit nagyságát viszonylag széles sávban befolyásolhatja a kockázati költségek alakulása. Ezért nem lenne szakszerű konkrét adózott eredmény célkitűzés közzététele.
Az OTP Csoport üzleti teljesítményével kapcsolatos várakozások:
- Konszolidált hitelportfolió növekedés: ~5%
- Konszolidált betétállomány növekedés: <5%
- Bevételek tekintetében nem várunk egyedi tételeket, valamint az alapkamat környezet jelentős csökkenése nyomást fog gyakorolni a marzsokra
- Szigorú költséggazdálkodás folytatása
Az OTP Bankcsoport 2010. évi üzletpolitikai feladatai
A magyarországi feladatok között 2010-ben a fő prioritás a működési hatékonyság javítása és a hátralékos hitelállomány kezelése, az adósvédelmi program folytatása lesz. Ezen kívül a lakossági jelzáloghitelezéshez, a befektetési tanácsadáshoz és a vállalkozói hitelezéshez kapcsolódóan folytatódnak kiemelt fontosságú kezdeményezések.
2010-ben a külföldi leányvállalatok esetében a magyar tevékenységhez hasonlóan prioritás a költségcsökkentés és az előző évi adósvédelmi programok továbbvitele. Oroszországban a fogyasztási hitelezés és a fióki működési modell átalakítása; Ukrajnában a fedezetek kezelése és az informatikai rendszer fejlesztése kiemelt feladat még.
4. Sikeres válságkezelés
2009-ben az OTP Csoport összességében sikerrel kezelte a 2008-ban az USA-ból kiindult, majd globálissá váló pénzügyi és hitelezési válság kihívásait és teljesítette a menedzsment előzetes célkitűzéseit.
Teljesítményével meghatározó mértékben járult hozzá ahhoz, hogy a magyar pénzügyi szektor megőrizze stabilitását.
Bár már a 2008-as évben is jelentősen romlottak a Társaság működési feltételei, 2009 további radikális alkalmazkodást igényelt a Társaság részéről. Éves szinten változatlanul stabil működési eredményének, ezen belül is erős kamatbevételeinek és a folyamatosan érvényesülő költségkontrollnak köszönhetően a jelentősen növekvő kockázati költségek ellenére is valamennyi negyedévét pozitív eredménnyel zárta.
Ennek köszönhetően mind egyedi, mind pedig konszolidált tőkemegfelelési mutatója folyamatosan emelkedett és annak év végi szintje nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő (IFRS CAR: 17,3%, Tier1 ráta: 13,8%). Mindezt bárminemű állami tőkejuttatás, illetve piaci vagy bilaterális formában megvalósuló tőkebevonás nélkül érte el a Bank. A gazdasági válság és a fiskális megszorítások az üzletmenetben erőteljes alkalmazkodással jártak: a visszaeső hitelkereslettel, illetve kockázatkezelési szempontok által diktált óvatosabb hitel-kihelyezési gyakorlattal párhuzamosan a Bankcsoport kiemelt figyelmet szentelt a betétgyűjtésnek, ennek eredményeként folyamatosan és jelentősen javult a konszolidált hitel/betét mutató.
Az erőteljes üzletági és leánybanki alkalmazkodásnak, továbbá az újonnan bevont forrásoknak köszönhetően (lakossági kötvénykibocsátások, szindikált hitel) a teljes likviditási tartalék szintje 2009 decemberében rekordnagyságot ért el (6 milliárd eurót) úgy, hogy novemberben a Bank visszafizette az eredetileg 1,4 milliárd eurós állami hitel felét. A likviditási tartalék az OTP Csoport teljes fennálló külső kötelezettségei visszafizetését lehetővé teszi.
A válság negatív hatásait enyhítendő a Bankcsoport 2009-ben aktívan részt vett az adósvédelmi programokban, emellett számos olyan intézkedést foganatosított, mely az átmenetileg fizetési nehézséggel szembesülő ügyfeleknek kínált segítséget; emellett folyamatosan kereste azokat a piaci szegmenseket, ahol a hiteligényt saját forrásaiból, illetve az állami hitelkeret terhére mind nagyobb mértékben kielégíthette. Bár az elmúlt év nem a hitelportfolió növeléséről szólt, Magyarországon az erős tőkepozíció, illetve a biztonságos likviditási tartalékok lehetővé tették a corporate hitelállomány jelentős, 4%-os növelését (248 milliárd forintnyi új vállalkozói hitel került kihelyezése); Oroszországban pedig a növekvő kereslet segített a fogyasztási hitelezés felfutásában. Mindez a piaci pozíciók javulásával is járt.
Rugalmas alkalmazkodás, stabil tőkehelyzet, 2009 második felében fokozatosan javuló makrogazdasági körülmények a régióban
A makrogazdasági folyamatok szempontjából rosszabbul alakuló első félév után 2009 második felében világossá vált, hogy a korábbi félelmek ellenére a legtöbb kelet-európai ország a meglévő problémák mellett is rendkívül ellenállónak bizonyult a válsággal szemben, bankrendszereik tőkeellátottsága biztonságos volt és a helyi kormányok szigorú fiskális megszorításokat léptettek érvénybe, illetve ahol erre lehetőség kínálkozott, – pl. Oroszország és Szlovákia esetében – ott anticiklikus gazdaságpolitika révén erősítették a belső keresletet. 2009 áprilisától lényegesen megváltozott a piac hangulata, visszatért a befektetők kockázatvállalási hajlandósága, amit csak erősítettek a nagy jegybankok likviditásbővítő lépései: jelentősen szűkültek a kockázati felárak, sor kerülhetett nemzetközi tőkepiaci tranzakciókra. A legnagyobb javulást kétségkívül Magyarország érte el a fiskális kiigazítás és makrogazdasági stabilizáció terén, de több más országot – pl. Bulgáriát vagy Horvátországot – is dicséret illeti a fiskális fegyelem miatt. 2009 harmadik, de még inkább negyedik negyedévében már egyre több jele mutatkozott annak,
hogy a gazdaságok túljutottak a válság mélypontján: javult az exportteljesítmény, nőtt az ipari termelés volumene, mérséklődött a korábban veszélyes méreteket öltő folyó fizetési mérleghiány, a deviza-, illetve stabilizációs tartalékok ismét nőttek.
Magyarországon a Jegybank folyamatos kamatcsökkentések révén 10%-ról 6,25%-ra mérsékelte az alapkamatot, miközben a hazai fizetőeszköz stabil maradt.
A pozitív fejlemények hatására 2009 októberében a Standard & Poor’s javított a szuverén magyar hitelminősítés kilátásán, 2010 elején pedig a Moody’s tette ugyanezt Bulgária, illetve a Fitch Románia vonatkozásában. Az IMF-fel kötött megállapodások vállalásai – ismét csak Ukrajna kivételével – összességükben teljesültek, ami újabb keretek lehívását tette lehetővé. Magyarország pedig decemberben jelezte, hogy további lehívásokat nem tervez.
Bár valamennyi gazdaság jelentős, néhol kétszámjegyű gazdasági visszaesést szenvedett el és a hitelezési volumenek csökkentek, az év második felében már némi élénkülés is tapasztalható volt, sőt Oroszországban az áru-hitelezés a negyedik negyedévben a válság előtti rekordnak számító 2007 utolsó három hónapjának hitelfolyósítását is túlszárnyalta.
5. Az OTP Bank Nyrt. hitelminősítése
A Bank jelenleg hatályos nemzetközi hitelminősítő intézetektől kapott minősítései:
Minősítő | Minősítés | ||
Moody's | Pénzügyi erő: | D+ | |
Hosszúlejáratú forint betét: | Baa1* | ||
Rövidlejáratú forint betét: | P-2* | ||
Hosszúlejáratú deviza betét: | Baa1* | ||
Rövidlejáratú deviza betét: | P-2* | ||
Hosszúlejáratú deviza adósság: | Baa1* | ||
Rövidlejáratú deviza adósság: | P-2* | ||
MTN deviza alárendelt kötelezettség: | Baa2* | ||
UT2 deviza alárendelt kötelezettség: | Ba1 | ||
Standard & Poor's | |||
Forint adósság: | BB+ | ||
Kilátás: | Stabil | ||
Fitch | Biztonság: | 2 | |
A Moodys hitelminősítő OTP leányvállalatairól készített minősítései:
Leányvállalat | Minősítés | |
DSK Bank | Pénzügyi erő: | D+ |
Hosszúlejáratú BGN betét | Baa3 | |
Rövidlejáratú BGN betét: | P-3 | |
Hosszúlejáratú deviza betét: | Baa3 | |
Rövidlejáratú deviza betét: | P-3 | |
OTP Banka Slovensko | ||
Pénzügyi erő: | D- | |
Hosszúlejáratú EUR betét: | Baa3 | |
Rövidlejáratú EUR betét: | P-3 | |
Hosszúlejáratú deviza betét: | Baa3 | |
Rövidlejáratú deviza betét: | P-3 | |
OJSC OTP Bank (Russia) | Pénzügyi erő: | E+ |
Hosszúlejáratú RUB betét: | Ba1 | |
Rövidlejáratú RUB betét: | NP | |
Hosszúlejáratú deviza betét: | Ba1 | |
Rövidlejáratú deviza betét: | NP | |
JSC OTP Bank | ||
Pénzügyi erő: | D- | |
Hosszúlejáratú UAH betét: | Ba1 | |
Hosszúlejáratú deviza betét: | B3 | |
OTP Jelzálogbank | Pénzügyi erő: | D+ |
Hosszúlejáratú forint betét: | Baa1* | |
Rövidlejáratú forint betét: | P-2* | |
Hosszúlejáratú deviza betét: | Baa1* | |
Rövidlejáratú deviza betét: | P-2* | |
Forint jelzáloglevelek: | A2* | |
Deviza jelzáloglevelek: | A2* |
*leminősítést kilátásba helyező felülvizsgálat alatt
2009. márciusban a Moody’s és az S&P hitelminősítő intézet is leminősítette Magyarország adósság- besorolását. Az OTP Bank adósbesorolása a Moody’s esetében a szuverén besorolással együtt mozgott (’A3’-ról ’Baa1’-re), az S&P azonban a szuverén márciusi leminősítésével egyidejűleg az OTP Bank minősítését két szinttel sorolta lejjebb (’BBB’-ről ’BB+’-ra), amivel a Bank és az ország minősítése elvált egymástól. Az S&P 2009. októberben a szuverén adósság, 2010. márciusában pedig az OTP Bank negatív kilátását stabilra változtatta, a hitelbesorolás változatlanul hagyása mellett.
A Moody’s hitelminősítő intézet 2010. július 23-i döntése értelmében a szuverén adósság Baa1-es besorolását leminősítést kilátásba helyező felülvizsgálati listára helyezte. Ezzel egyidejűleg további hat magyar bankkal egyetemben az OTP Bank Nyrt. hazai és külföldi devizában denominált hosszú- és rövidlejáratú betét és adósság minősítését (Baa1/Prime-2), valamint a devizában denominált alárendelt kölcsöntartozásainak minősítését (Baa2) szintén leminősítést kilátásba helyező felülvizsgálati listára tette. 2010. július 23-i döntésével az S&P a magyar szuverén adósság kilátását stabilról negatívra módosította, ugyanakkor változatlanul hagyta az OTP Bank Nyrt besorolását (BB+) és a stabil kilátást.
VII. AZ OTP CSOPORT ÜZLETI TEVÉKENYSÉGÉNEK
ÁTTEKINTÉSE1
1. Kiemelt Pénzügyi információk az OTP csoportról
A romló gazdálkodási feltételek mellett közel két és félszeresére duzzadó kockázati költségek ellenére is éves szinten 151,3 milliárd forintos konszolidált korrigált adózott eredményt ért el a Bankcsoport, ami ugyan 31%-kal elmarad a 2008. évi eredménytől, azonban így is mintegy 6 milliárd forinttal meghaladja az előzetes elemzői konszenzust. 2009-ben a nettó kamatbevétel éves szinten 14%-kal emelkedett. Az 590 milliárd forintos kamateredmény több tényező eredménye: pozitív hatása volt a Bankcsoporti szinten a válság előtti időszakban végrehajtott, zömmel vállalati eszköz-átárazásoknak; szintén növelték a kamateredményt a válság kipattanását követően 2008. utolsó negyedévében a magyar jelzáloghitel- portfolió esetében érvényesített magasabb ügyfélkamatok (ezek az emelkedő forrásköltségek részbeni áthárítását célozták); továbbá a 2009. évi magasabb forint kamatkörnyezet is a nagyobb kamatmarzs, ezáltal pedig kamateredmény irányába hatott. Az éves nettó kamatmarzs (6,17%) jelentősen javult (+38 bázispont y/y).
A nettó díj- és jutalékbevételek éves szinten 5%-kal csökkentek, ami megfelel az előzetes várakozásoknak és tükrözi az üzleti volumenek, illetve tranzakciós bevételek csökkenését.
Az egyéb nem kamatjellegű bevételek y/y 17%-kal estek vissza. Ezen belül a legnagyobb mértékű eredmény-módosulás a nettó devizaárfolyam soron jelentkezett, a 2008. évi 44,4 milliárd forintos eredménnyel szemben közel 6 milliárd forintos veszteség. A bázisidőszak magas eredményét az ukrán céltartalék-állomány 2008. negyedik negyedévi átértékelésének hatása befolyásolta elsősorban, miközben a 2009-es eredményt döntően az első negyedévi stratégiain felüli egyéb nyitott deviza-pozíciók forintgyengülés okozta vesztesége mozgatta. Utóbbi nyitott pozíciók időközben lezárásra kerültek, így e soron 2009 folyamán fokozatosan javult az eredmény. A 2009. évi 7,5 milliárd forintos értékpapír árfolyam nyereség döntően a forinthozamok jelentős csökkenésének volt a következménye. A nettó egyéb bevételek pedig az év folyamán saját járulékos kölcsöntőke kötvények (Upper Tier 2 Capital) visszavásárlásán elért mintegy 27,7 milliárd forint adó előtti árfolyam-eredménynek köszönhetően háromszorozódtak y/y.
A működési költségek éves volumene abszolút értékben 14,6 milliárd forinttal volt kisebb, mint 2008-ban. A Csoport költséggazdálkodása az év egészében rendkívül feszes volt. A működési költségek között a dologi költségek éves szinten 6%-kal, a személyi jellegű kiadások 7%-kal maradtak el a bázisidőszaki szinttől: döntően létszámcsökkentés, hálózatbővítés leállítása, illetve egyes külföldi országokban fiókok
1 Az üzleti tevékenység bemutatását a Kibocsátó maga készítette, az üzleti tevékénységét a Kibocsátó saját megítésése alapján mutatja be.
bezárása (Szerbia, Szlovákia, Ukrajna), valamint működési racionalizálás hatására. A kiadás/bevétel mutató (44,4%) éves szinten számottevően, 5,2%-ponttal javult.
A lakossági és vállalati ügyfeleket egyaránt sújtó romló makrogazdasági környezet a hitelportfolió minőségének jelentős romlását eredményezte. A 90 napon túl késedelmes hitelek aránya 4,5%-ról 9,8%-ra nőtt, ugyanakkor az év második felében a makro-környezet javulásával párhuzamosan a romlás már jelentősen mérséklődő dinamikát mutatott. Mindez masszív céltartalék-képzést tett szükségessé, amire azonban a robosztus működési eredmény folyamatosan lehetőséget is adott. A hitel- és egyéb kockázati költségek nagysága éves szinten 265 milliárd forintot tett ki, +123% y/y. Ezzel a problémás portfolió céltartalék-fedezettsége 73,6%-ot ért el (-12,4%-pont y/y).
2. Konszolidált és egyedi szinten is kiemelkedő tőkemegfelelési mutató
Az OTP Csoport IFRS szerinti konszolidált tőkemegfelelési mutatója 2,0%-ponttal javult 2009 folyamán és év végére 17,3%-ra emelkedett, az elsődleges tőke (Tier 1 ráta) nagysága 2,6%-ponttal, 13,8%-ra nőtt. Mindkét mutató lényegesen meghaladja a Bank legfőbb versenytársainak hasonló mutatóit.
Az OTP Bank egyedi mutatója december végén 16,2% volt, ami 4,2%-ponttal nagyobb, mint 2008. év végén.
Kiváló hazai kamateredmény, növekvő corporate hitelvolumen következtében mérséklődő hiteldinamika-visszaesés, sikeres forrásgyűjtés
A Bankcsoporton belül az OTP Core (magyarországi alaptevékenység) 178,3 milliárd forintos éves adózott eredménye 34%-kal haladta meg a bázisidőszakét.
A bevételek alakulásának fő mozgatója a kiváló nettó kamateredmény, mely éves szinten 18%-kal nőtt; a nettó díj- és jutalékbevételek gyakorlatilag megegyeztek a 2008-as értékkel. Az összbevételek 446 milliárd forintos értéke 20%-os éves növekedést jelent. Az erős alapbanki jövedelemtermelő képesség mellett a kiváló eredmény részben a járulékos kölcsöntőke (UT2) folytatódó visszavásárlásán realizált 28 milliárd forintos egyszeri adózás előtti eredménynek, továbbá az effektív adóterhelés mérséklődésének köszönhető. A kockázati költségek 2009-ben 59%-kal nőttek. A késedelmes hitelek aránya a portfolión belül 7,4%-ra emelkedett (+3,1%-pont y/y), a fedezettségi ráta 2009. második negyedévben csökkent, azóta stabilan alakult, szintje év végén 74,9% volt. A hitelállomány a bázisidőszakhoz képest a válság ellenére 1%-kal bővült, elsősorban a corporate hitelvolumen éves szinten 4%-os növekedésének köszönhetően. Az új lakossági folyósítás volumene azonban csak töredéke a 2008. évinek: a jelzáloghitelek esetében 82%-os, a személyi hiteleknél 54%-os a folyósításbeli visszaesés y/y, igaz, a mélypontnak számító első negyedév után a következő negyedévek enyhe élénkülést hoztak. A menedzsment szándékaival összhangban mind a jelzáloghiteleknél, mind a személyi hiteleknél jelentősen nőtt a forinthitelek részaránya az új folyósításon belül (55%-ra, illetve 96%-ra).
A betétállomány 2009 folyamán jelentősen, 8%-kal bővült. Ugyanakkor a retail megtakarítások állományának részét képző lakossági kötvénykibocsátások továbbra is dinamikusan bővültek: állományuk 2009-ben 179 milliárd forinttal nőtt és elérte a 237 milliárd forintot.
A hitel/betét mutató az elmúlt 12 hónapban 6%-ponttal javult: 103%-ról 97%-ra. Amennyiben azonban az ügyfelek által a lekötött betéteket helyettesítő megtakarítási formaként kezelt lakossági kötvényeket is beszámítjuk a betéti bázisba, valamint a hitelállományt nettósítjuk a céltartalékkal, az így korrigált nettó hitel/betét mutató értéke 86% (-12%-pont y/y).
A 2009 márciusában a Magyar Állam által nyújtott és két részletben lehívott, összesen 1,4 milliárd euró összegű hitel, mely elsősorban hazai vállalatok többletforrással való ellátását volt hivatott segíteni, 2009 novemberében (0,7 milliárd euró) és 2010 márciusában (0,7 milliárd euró) visszafizetésre került. Ennek oka az volt, hogy az állami hitel felhasználásával nyújtott vállalkozói kölcsön hiteldíja és futamideje csak a vállalkozói kör egy részének igényét tudta kielégíteni, emiatt az igények egy szélesebb körének kielégítését a Bank saját likviditási tartalékai terhére biztosította.
Az értékpapír állomány alakulását a lakossági kötvénykibocsátások mellett a 2009. februárban lejárt 750 millió euró névértékű szenior kötvény, illetve a 120 milliárd forinttal csökkenő jelzáloglevél állomány befolyásolta. 2009-ben nem került sor nemzetközi kötvénypiaci tranzakcióra, ugyanakkor decemberben a Bank sikeres szindikált hitelügyletet szervezett 220 millió euró összegben és 2010 februárjában első ízben jelent meg a svájci piacon egy 100 millió CHF összegű kibocsátással.
A hazai csoporttagok közül a Xxxxxxxxx Xxxxxxx 2009-ben 1,8 milliárd forintos veszteséget könyvelt el, ami gyakorlatilag az újonnan konszolidálásra került lízingcégekre képzett negyedik negyedévbeli értékvesztéssel egyenlő nagyságú. Ezt a tételt leszámítva az eredmény null szaldó körüli, a y/y visszaesés oka az, hogy a hitelkockázati költségek két és félszeres növekedését csak részben tudta ellensúlyozni a szigorú költségkontroll (-15% y/y). Az Alapkezelő az 5,1 milliárd forintos adózott eredményt realizált. Az alapok eszközállománya, illetve az Alapkezelő által kezelt pénztári vagyon folyamatosan bővül (+32%, illetve +38% y/y), a Társaság december végi piaci részesedése (32,3%) számottevően, 1,8%-ponttal javult y/y.
Kiemelt adatok
A lenti táblázat tartalmazza az OTP Bank Nyrt. teljesítményét mutató legfontosabb eredménykimutatás- és mérleg tételeket, illetve a főbb mutatószámokat.
Eredménykimutatás (millió forint) 2009 1Q 2009 4Q 2010 1Q Q/Q Y/Y | ||||
Konszolidált adózás utáni eredmény 41.809 | 20.284 | 42.358 | 109% | 1% |
Konszolidált adózás utáni eredmény kapott osztalék, nettó végleges pénzeszköz átadás/átvétel és 43.341 stratégiai nyitott pozíció eredménye nélkül | 20.386 | 42.379 | 108% | -2% |
Adózás előtti eredmény 63.497 | 24.661 | 54.199 | 120% | -15% |
Működési eredmény 115.090 | 106.879 | 109.311 | 2% | -5% |
Összes bevétel | 200.722 | 201.428 | 192.637 | -4% | -4% |
Nettó kamatbevétel (korr.) | 158.126 | 152.780 | 142.633 | -7% | -10% |
Nettó díjak, jutalékok | 31.877 | 34.454 | 31.141 | -10% | -2% |
Egyéb nettó nem kamatjellegű bevételek (korr.) | 10.718 | 14.194 | 18.863 | 33% | 76% |
Működési kiadások (korr.) | -85.631 | -94.549 | -83.326 | -12% | -3% |
Céltartalékképzés a hitelekre (korr.) | -45.401 | -79.406 | -54.488 | -31% | 20% |
Egyéb kockázati költség | -6.193 | -2.813 | -624 | -78% | -90% |
Főbb mérlegtételek (záróállományok, millió forint) | 2009 1Q | 2009 4Q | 2010 1Q | Q/Q | Y/Y |
Mérlegfőösszeg | 10.098.840 | 9.755.132 | 9.526.706 | -2% | -6% |
Bankközi kihelyezések | 425.380 | 440.850 | 430.325 | -2% | 1% |
Ügyfélhitelek (bruttó) | 7.719.371 | 6.907.094 | 6.916.353 | 0% | -10% |
Hitelek értékvesztése | -334.706 | -494.378 | -553.409 | 12% | 65% |
Hitelintézetekkel és állammal szembeni kötelezettségek | 965.256 | 802.749 | 600.475 | -25% | -38% |
Ügyfélbetétek | 5.551.469 | 5.688.887 | 5.744.609 | 1% | 3% |
Kibocsátott értékpapírok | 1.498.349 | 1.410.348 | 1.184.848 | -16% | -21% |
Alárendelt és járulékos kölcsöntőke | 336.316 | 280.834 | 278.419 | -1% | -17% |
Saját tőke | 1.151.087 | 1.191.606 | 1.255.524 | 5% | 9% |
Teljesítménymutatók (%) | 2009 1Q | 2009 4Q | 2010 1Q | Q/Q | Y/Y |
ROA | 1,7% | 0,8% | 1,8% | 1,0% | 0,0% |
ROE | 15,4% | 6,8% | 14,0% | 7,2% | -1,4% |
Működési eredmény marzs (korr.) | 4,80% | 4,36% | 4,60% | 0,24% | -0,20% |
Teljes bevétel marzs (korr.) | 8,36% | 8,22% | 8,10% | -0,11% | -0,26% |
Nettó kamatmarzs (korr.) | 6,59% | 6,23% | 6,00% | -0,23% | -0,59% |
Kockázati költség/bruttó hitelállomány (korr.) | 2,50% | 4,59% | 3,23% | -1,37% | 0,73% |
Kiadás/bevétel arány (korr.) | 42,7% | 46,9% | 43,3% | -3,7% | 0,6% |
Nettó hitel/(betét+retail kötvény) arány | 130% | 108% | 106% | -2% | -24% |
Bruttó hitel/betét arány | 139% | 121% | 120% | -1% | -19% |
Tőkemegfelelési mutató (konszolidált, IFRS) | 15,2% | 17,2% | 17,5% | 0,3% | 2,3% |
Tier1 ráta (konszolidált, IFRS) | 10,2% | 13,7% | 13,8% | 0,1% | 3,6% |
Core Tier1 ráta (konszolidált, IFRS) | 8,6% | 12,0% | 12,1% | 0,1% | 3,5% |
Részvény információk | 2009 1Q | 2009 4Q | 2010 1Q | Q/Q | Y/Y |
EPS hígított (forint) | 167 | 78 | 157 | 101% | -6% |
Záróár (forint) | 1.945 | 5.456 | 6.871 | 26% | 253% |
Maximum (forint) | 3.170 | 5.790 | 7.400 | 28% | 133% |
Minimum (forint) | 1.355 | 5.000 | 5.130 | 3% | 279% |
Piaci kapitalizáció (milliárd euró) | 1,8 | 5,6 | 7,2 | 28% | 310% |
P/BV | 0,5 | 1,3 | 1,5 | 20% | 224% |
P/E (visszatekintő, korrigált adózott eredményből) | 2,6 | 10,1 | 12,8 | 27% | 383% |
Átlagos napi forgalom (millió euró) | 31 | 50 | 61 | 21% | 94% |
Sikeres betétgyűjtés, jelentősen javuló hitel/betét mutató
Az év jelentős részére jellemző mérsékelt hitelkereslet hatására a konszolidált hitelállomány az előző évhez képest 2%-kal esett vissza (az árfolyamhatással korrigált csökkenés 3% volt). Bár a magyarországi corporate portfolió éves szinten 4%-kal bővült, a konszolidált vállalati hitelek állománya y/y 4%-kal csökkent. Ezzel egy időben a betétállomány csoportszintű bővülése y/y 8% (árfolyamszűrten 7%) volt. Mindennek köszönhetően jelentősen javult a konszolidált hitel/betét mutató (2009: 121%, -13%-pont y/y). Magyarország és Horvátország esetében 100% alatti a mutató értéke és kimagasló volt a javulás – igaz, magas bázisról – Románia, Oroszország és Ukrajna esetében.
3. létszám a Bankcsoportban, értékesítési hálózat és Ügyfelek száma
Az OTP Csoport záró létszáma 2009. december 31-én 31.337 fő volt, az előző év végéhez képest 453 fővel nőtt az állományi létszám. Az elmúlt 12 hónap során a külföldi leányvállalatok közül jelentős létszámleépítésre került sor az ukrán, valamint a szerb leánybank esetében (-559 fő, -399 fő), mely főként a hitelezési aktivitás csökkenésének eredménye, de jelentősen csökkent az OTP Core létszáma is (-477 fő). Az orosz leánybank esetében az értékesítés növelésére tett erőfeszítések következtében az ügynöklétszám bővítésére került sort, így a Bank állományi létszáma tavaly év vége óta közel 2.000 fővel bővült. Az OTP Csoport fiókhálózata 1.514 fiókból állt 2009 végén (-79 fiók y/y). A 2009-ben zajló folyamatos hálózatracionalizálás keretében a legjelentősebb fiókbezárásra szerb leánybank esetében került sor (-45 fiók), de Ukrajnában is 23, illetve Szlovákiában 12 fiókot zártak be döntően az utolsó negyedévben.
Nemzetközi szinten a Bankcsoport által kiszolgált ügyfelek száma 2009. december 31-én meghaladta a 12,2 millió főt. Az anyabank ügyfeleinek száma 2009 végén csaknem 4,62 millió fő volt, amely kicsi lemorzsolódást mutat a 2008. december 31-i ügyfélállományhoz képest. A Bankcsoport külföldi leánybankjainak összes ügyfélszáma tovább bővült, így 2009. végére már megközelítette a 7,6 millió főt. A legnagyobb mértékben az OTP ukrán leányvállalata, az OTP Bank JSC növelte ügyfélkörét.
4. KÜLFÖLDI LEÁNYBANKOK TEVÉKENYSÉGE
Külföldi leánybanki teljesítményeket: kiváló bolgár, dinamikusan javuló orosz és román, stabil horvát eredmény jellemzi; jelentős a veszteség Ukrajnában, portfolió-tisztításra került sor Szlovákiában és Szerbiában.
2009-ben valamennyi országban jelentős – Ukrajna esetében kétszámjegyű – GDP-visszaesés következett be. A makrogazdasági bizonytalanság és a növekvő munkanélküliség – az orosz áruhitelpiacot leszámítva
– mérséklődő hitel-kereslettel párosult. Ennek megfelelően az orosz áruhitelezést leszámítva érdemi
hitelállomány növekedésről egyetlen csoporttag esetében sem beszélhetünk. Ugyanakkor az üzleti alkalmazkodás eredményeként a legtöbb leányvállalatnál sikeres betétgyűjtés zajlott, ami a hitel/betét mutatók javulását eredményezte. Ukrajna mellett Bulgáriában és Romániában került sor az adósvédelmi programok fokozott alkalmazására, ennek eredményhatása 2009 utolsó negyedévében már érzékelhető volt.
A leányvállalatok között a DSK Csoport éves szinten 25 milliárd forintos adózott eredménye y/y 20%-os visszaesést mutat. A kiemelkedően erős nettó kamateredmény (+27% y/y) részben ellensúlyozta az éves szinten 169%-kal megugró kockázati költségek negatív hatását. A portfolió átárazás eredményeként a nettó kamatmarzs a bázisidőszakhoz képest 86 bázisponttal javult (5,68%). Bár a működési költségek y/y 17%-kal emelkedtek, a kiadás/bevétel mutató továbbra is kiemelkedően hatékony működést tükröz (2009: 36,1%). A Bank bruttó hitelállománya éves szinten gyakorlatilag változatlan maradt, betétállománya viszont számottevően nőtt (+11% y/y). Ennek eredményeként y/y 12%-ponttal javult a hitel/betét mutató (2009 4Q: 128%), miközben a Bank minden fontos szegmensben stabilan tartotta piaci részesedését. A késedelmes hitelek aránya éves szinten 4,0%-ponttal nőtt, az utolsó három hónapban azonban már javulást mutatott, a problémás portfolió céltartalék-fedezettségének 86%-os szintje pedig jóval meghaladja a csoportátlagot. A jelentős mértékben növekvő kockázati költségek miatt az ukrán leánybank 2009-ben 44 milliárd forintos veszteséget halmozott fel, szemben a bázisidőszak 16,4 milliárd forintos pozitív eredményével. A kockázati költségek masszív növekedése (+259%) mellett a működési eredmény javult (+2%). A portfolió romlás két nagy hullámban következett be az év első és harmadik negyedévében, ugyanakkor az utolsó 3 hónapban már mérséklődött az üteme, a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya december végén elérte a 22,3%-ot (+17,6%-pont y/y). A menedzsment a korábbi előrejelzésnek megfelelően megkülönböztetett figyelmet szentelt a fedezettségi szint emelésének, ennek megfelelően a 95,0 milliárd forintos éves kockázati költségképzés révén 74%-ra emelkedett a késedelmes hitelek fedezettsége. Az átstrukturált hitelek aránya csökkenő ütemben, de folyamatosan nőtt az év során, a lakossági hitelek esetében elérte a 39%-ot év végére. Az ügyfelek hitelkeresletének visszaesésével párhuzamosan a Bank is jelentősen visszafogta a hitelezést, ami az állományok csökkenésében csapódott le. Ezzel szemben a betétek eróziója a második negyedévben megállt, a harmadik és negyedik negyedévben pedig dinamikusan bővült az állományuk. Mindez a hitel/betét mutató javulását eredményezte.
Az orosz leánybanknál az év második felétől már növekedésnek indult az új kihelyezések volumene és bár éves szinten a hitelállomány 3%-kal esett vissza, az utolsó negyedévben a növekedés dinamikus, 9%- os volt. Mindez elsősorban a júniustól erőteljes növekedésnek indult áruhitelezésnek köszönhető, így a retail hitelállomány már éves szinten is növekedett (+1%). Ugyanakkor a sikeres betétgyűjtés eredményeként éves szinten +37%-kal nőtt a betétállomány. Ennek következtében a hitel/betét mutató masszívan, 50%-ponttal csökkent y/y. A gyengébb első félév, valamint a bázisidőszakot 11%-kal meghaladó kockázati költségek eredőjeként az éves adózott eredmény csak harmada a 2008. évinek. Pozitív fejlemény ugyanakkor, hogy a kockázati költség ráta éves szinten a válság ellenére változatlan maradt (5,59%). A késedelmes hitelek aránya – döntően a késedelmes állományok leírása miatt – az év
második felében már csökkent, y/y azonban 4,0%-ponttal nőtt. A problémás hitelek fedezettsége 84%, csoportátlag feletti.
A kisebb leánybankok között a horvát leánybank az év egészében nyereséges negyedéveket produkált és a több mint megduplázódó kockázati költségek ellenére is 3,2 milliárd forintos adózott eredményt realizált. A sikeres betétgyűjtésnek köszönhetően (+7% y/y) kedvezően alakult a Bank likviditási helyezte, az OBH csoportszinten a legalacsonyabb hitel/betét mutatóval rendelkezik (94%).
A román leánybank 1,1 milliárd forintos eredménye közel ötszöröse a 2008-as szintnek. Az erős alapbanki bevételtermelő képesség mellett a szigorú költséggazdálkodás volt a jó eredmény másik záloga. A Bank portfolió minősége csoportszinten a legjobb (2009 DPD90+ arány: 3,4%). A harmadával növekvő betétállomány, illetve a 7%-kal csökkenő hitelportfolió eredőjeként a Bank hitel/betét mutatója 135%- ponttal javult y/y (2009: 304%). Az OBR javuló eredménye jól példázza, hogy a szisztematikus építkezés, a hatékony működés és a kiváló menedzsment egy zöldmezős bank esetében is komoly sikereket érhet el.
A montenegrói CKB éves szinten 0,4 milliárd forintos eredményt realizált (-85% y/y). Bár a hitelátárazásnak köszönhetően a nettó kamateredmény 58%-kal nőtt y/y, mindez csak részben ellensúlyozta a közel megháromszorozódó kockázati költség, illetve a 38%-kal visszaeső jutalékok negatív hatását. A mérlegfőösszeg jelentősen, 24%-kal csökkent és a hitel/betét mutató 110%-ra süllyedt.
A szlovák leánybank rekordnagyságú, 6,4 milliárd forintos veszteséget könyvelt el, ami döntően a fedezettségi szint javításának szándéka, illetve a romló portfolió miatt négyszereződő kockázati költségek eredője. A hitelvolumen 13%-kal, a betétállomány 4%-kal csökkent, ezen belül viszont a retail betétek 3%-kal növekedtek 2008-hoz képest.
Szintén jelentős veszteséget produkált a szerb leánybank: a rendkívül konzervatív portfolió értékelés és tisztítás következtében, éves szinten 9 milliárd forint összegben. Minden fontosabb bevételi tétel jelentősen csökkent y/y – a nettó kamateredmény 40%-kal, a díj- és jutalékeredmény pedig 16%-kal –, eközben a működési költségek gyakorlatilag szinten maradtak (-2%), ugyanakkor a kockázati költségek három és félszeresükre nőttek. A mérséklődő üzleti aktivitásnak megfelelően jelentős hálózat- racionalizálásra került sor: éves szinten 45 fiók (-47%) került bezárásra és 399 fővel (-34%) csökkent a munkavállalói létszám.
5. A Bank szervezete
A Bank tevékenysége megoszlik a budapesti központ és a regionális profitcentrumok által működtetett fiókhálózat között. A központ és a hálózat kapcsolata a decentralizált irányítási és döntési rendszeren alapul. A budapesti központ feladata többek között az üzleti tevékenység átfogó irányítása, a fiókhálózat teljesítményének és tevékenységének figyelése, a termékfejlesztés, valamint a fiókok támogatása az ügyfeleikkel való kapcsolattartásban.
Az alábbi ábra mutatja a Bank központi szervezeti egységeit. Ezen túlmenően a Bank részét képezi a Bank hálózata, mely a 4 vidéki régiót, valamint a budapesti regionális profitcentrumot foglalja magába.
6. Az OTP Bankcsoport tagjai
Az OTP Csoport univerzális pénzügyi szolgáltatásait üzleti és jogi megfontolásokból számos leányvállalat bevonásával nyújtja. Míg Magyarországon a hagyományos banki szolgáltatások az OTP Bank portfolióját alkotják, a modernebb pénzügyi igényeket – például autó-finanszírozás, befektetési alapok, biztosítás – kiszolgáló termékeket az OTP Bank leányvállalatai fejlesztik és értékesítik. A Bankcsoport a külföldi piacokon leányvállalatok útján vállalt szerepet.
Az OTP Bank több, sikeres akvizíciót hajtott végre az elmúlt években, melynek eredményeképp – a régió meghatározó bankcsoportjává fejlődve – jelenleg Magyarország mellett, a régió 8 további országában
tevékenykedik leányvállalatain keresztül: Bulgáriában (DSK Bank), Horvátországban (OTP banka Hrvatska), Romániában (OTP Bank Romania), Szerbiában (OTP banka Srbija), Szlovákiában (OTP Banka Slovensko), Ukrajnában (JSC OTP Bank), Montenegróban (Crnogorska komercijalna banka) és Oroszországban (OAO OTP Bank).
6.1. KONSZOLIDÁCIÓS KÖRBE BEVONT TÁRSASÁGOK (IFRS szerinti konszolidált beszámolóban) 2009.12.31-én
Név | Törzs- /Alaptőke (Ft) | Tulajdoni hányad Közvetlen + közvetett (%) | Szavazati arány (%) | Besorolás1 | ||
1. | OTP Ingatlan Zrt. | 1 670 000 000 | 100,00 | 100,00 | L | |
2. | Concordia-Info Zrt. | 742 799 674 | 100,00 | 100,00 | L | |
3. | Merkantil Bank Zrt. | 2 000 000 000 | 100,00 | 100,00 | L | |
4. | Merkantil Car Zrt. | 50 000 000 | 100,00 | 100,00 | L | |
5. | Merkantil Bérlet Kft. | 6 000 000 | 100,00 | 100,00 | L | |
6. | OTP Lakástakarékpénztár Zrt. | 2 000 000 000 | 100,00 | 100,00 | L | |
7. | Bank Center No. 1. Kft. | 6 787 720 000 | 100,00 | 100,00 | L | |
8. | OTP Faktoring Vagyonkezelő Kft. | 61 000 000 | 100,00 | 100,00 | L | |
9. | OTP Faktoring Zrt. | 300 000 000 | 100,00 | 100,00 | L | |
10. | OTP Alapkezelő Zrt. | 900 000 000 | 100,00 | 100,00 | L | |
11. | INGA KETTŐ Kft. | 5 664 840 000 | 100,00 | 100,00 | L | |
12. | OTP Jelzálogbank Zrt. | 27 000 000 000 | 100,00 | 100,00 | L | |
13. | OTP Pénztárszolgáltató Zrt. | 2 349 940 000 | 100,00 | 100,00 | L | |
14. | HIF Ltd. | GBP | 200 000 | 100,00 | 100,00 | L |
15. | OTP Banka Slovensko, a. s. | EUR | 68 488 402 | 97,24 | 97,24 | L |
16. | DSK Bank EAD | BGN | 000 000 000 | 100,00 | 100,00 | L |
17. | DSK Trans security EOOD | BGN | 2 225 000 | 100,00 | 100,00 | L |
18. | DSK Tours EOOD | BGN | 8 491 000 | 100,00 | 100,00 | L |
19. | POK DSK-Rodina AD | BGN | 6 010 000 | 99,75 | 99,75 | L |
20. | NIMO 2002 Kft. | 1 156 000 000 | 100,00 | 100,00 | L | |
21. | OTP Kártyagyártó Kft. | 450 000 000 | 100,00 | 100,00 | L |
22. | OTP Bank Romania S. A. | RON | 462 909 120 | 100,00 | 100,00 | L |
23. | OTP Faktoring Slovensko, a.s. | EUR | 1 174 616 | 100,00 | 100,00 | L |
24. | OTP banka Hrvatska d.d. | HRK | 822 279 600 | 100,00 | 100,00 | L |
25. | OTP invest d.o.o. | HRK | 9 550 000 | 100,00 | 100,00 | L |
26. | OTP nekretnine d.o.o. | HRK | 72 762 000 | 100,00 | 100,00 | L |
27. | Merkantil Ingatlan Lízing Zrt. | 50 000 000 | 100,00 | 100,00 | L | |
28. | Air-Invest Kft. | 200 000 000 | 100,00 | 100,00 | L | |
29. | SPLC-B Kft. | 3 000 000 | 100,00 | 100,00 | L | |
30. | SPLC-N Kft. | 3 000 000 | 100,00 | 100,00 | L | |
31. | SPLC-P Kft. | 3 000 000 | 100,00 | 100,00 | L | |
32. | SPLC-S Kft. | 3 000 000 | 100,00 | 100,00 | L | |
33. | SPLC-T1 Kft. | 3 000 000 | 100,00 | 100,00 | L | |
34. | SPLC Vagyonkezelő Kft. | 10 000 000 | 100,00 | 100,00 | L | |
35. | OTP Lakáslízing Zrt. | 194 000 000 | 100,00 | 100,00 | L | |
36. | OTP Életjáradék Ingatlanbefektető Zrt. | 100 000 000 | 100,00 | 100,00 | L | |
37. | Projekt 1. Kft. | 5 000 000 | 100,00 | 100,00 | L | |
38. | Closed Joint Stock Company OTP Bank | UAH | 2 000 000 000 | 100,00 | 100,00 | L |
39. | OAO OTP Bank (Russia) | RUB | 4 265 532 039 | 95,55 | 95,55 | L |
40. | OTP banka Srbija a.d. | RSD | 6 600 560 980 | 91,43 | 91,43 | L |
41. | OTP Leasing d.o.o. Novi Sad | RSD | 100 751 111 | 100,00 | 100,00 | L |
42. | OTP Investments d.o.o. Novi Sad | RSD | 203 783 061 | 100,00 | 100,00 | L |
43. | Crnogorska Komercijalna banka a.d. | EUR | 61 876 546 | 100,00 | 100,00 | L |
44. | Opus Security S.A. | EUR | 31 000 | 0,00 | 0,00 | L |
45. | Kratos nekretnine d.o.o. Zagreb | HRK | 20 000 | 100,00 | 100,00 | L |
46. | OTP Financing Cyprus | EUR | 1 000 | 100,00 | 100,00 | L |
47. | OTP Financing Netherlands B.V. | EUR | 18 000 | 100,00 | 100,00 | L |
48. | Donskoy Narodny Bank | RUB | 158 236 103 | 100,00 | 100,00 | L |
49. | OTP HOLDING LIMITED | EUR | 130 000 | 100,00 | 100,00 | L |
50. | OTP Rent | RSD | 404 253 | 100,00 | 100,00 | L |
51. | LLC OTP Leasing (Ukrajna) | UAH | 3 453 840 | 100,00 | 100,00 | L |
52. | LLC AMC OTP Capitol (Ukrajna) | UAH | 20 000 000 | 100,00 | 100,00 | L |
53. | OTP Asset Management SAI S.A. | RON | 5 795 323 | 100,00 | 100,00 | L |
54. | OTP Financing Solution B.V. | EUR | 18 000 | 100,00 | 100,00 | L |
55. | Velvin Ventures Ltd. | USD | 50 000 | 100,00 | 100,00 | L |
56. | DSK Leasing | BGN | 000 000 | 000,00 | 100,00 | L |
57. | DSK Auto Leasing | BGN | 250 000 | 100,00 | 100,00 | L |
58. | DSK Leasing Insurance | BGN | 5 000 | 100,00 | 100,00 | L |
59. | OTP Leasing d.d. | HRK | 8 212 000 | 100,00 | 100,00 | L |
60. | Z plus d.o.o. | HRK | 20 000 | 100,00 | 100,00 | L |
61. | OTP Leasing Romania IFN S.A. | RON | 27 072 680 | 100,00 | 100,00 | L |
62. | OTP Faktoring SRL | RON | 1 500 | 100,00 | 100,00 | L |
63. | OTP Faktoring Ukraine LLC | UAH | 5 000 000 | 100,00 | 100,00 | L |
1 Teljeskörűen bevont – L
Közös vezetésű – K (equity módszerrel bevont vállalkozások) Társult – T (equity módszerrel bevont vállalkozások)
7. A Bankcsoport Alkalmazottainak létszáma
Az alábbi táblázat a konszolidált Bankcsoport év végi alkalmazotti zárólétszámának alakulását mutatja:
2002 | 2003 | 2004 | 2005 | 2006 | 2007 | 2008 | 2009 | |
OTP Bank (konszolidált) | 12.650 | 16.992 | 16.973 | 17.977 | 26.869 | 33.085 | 30.878 | 31.337 |
Az OTP Banknál 1995 óta működik szakszervezet, amely a Pénzügyi Munkavállalók Szakszervezetei Egyesületének is tagja.
VIII. TRENDEK
A Kibocsátó kilátásai szempontjából nem következtek be jelentős hátrányos változások a 2009. december 31-ére vonatkozó pénzügyi beszámoló közzététele óta.
1. Trendek, amelyek befolyásolják a Bankcsoport működését
2009-ben a gazdaságilag fejlett térségek teljesítménye csökkent. Az Európai Unió egészében a bruttó hazai termék több mint 4%-kal elmaradt az előző évitől. A hazai gazdaság visszaesése ennél nagyobb, az előzetes adatok szerint 6%-ot meghaladó volt. A termelő ágazatok közül a legnagyobb, 18%-os csökkenés az ipart jellemezte, elsősorban az exportértékesítés visszaesése miatt. A külkereskedelemben a behozatal a kivitelnél is nagyobb mértékben csökkent, ennek nyomán nagy összegű, 4,6 milliárd euró áruforgalmi aktívum keletkezett. A foglalkoztatottak száma 2,5%-kal csökkent, a munkanélküliségi ráta 10,1%-ra emelkedett, a keresetek reálértéke – 4,2%-os infláció mellett – 2,4%-kal alacsonyabb volt a 2008. évinél. A kiskereskedelmi forgalom 5,4%-kal csökkent.
A világgazdasági válság hatására a globális GDP volumene 2008-ban a megelőző évieknél több mint 2 százalékponttal kisebb ütemben, 3%-kal bővült, 2009-ben pedig 0,8%-kal csökkent. A fejlett gazdaságok esetében 2009-ben 3,2%-os GDP-csökkenés, a fejlődő és felzárkózó országokban ugyanakkor továbbra is növekedés (2,1%) volt tapasztalható.
Magyarország közvetlen nemzetközi környezetének, az Európai Unió (EU–27) tagországainak együttes gazdasági teljesítménye 2009-ben 4,1%-kal esett vissza. A legnagyobb csökkenés a második negyedévben következett be (5,0%), az év utolsó három hónapjában – nagyrészt a viszonyítás alapjául szolgáló alacsony bázisra visszavezethetően – ennél kisebb, 2,3%-os mérséklődés volt megfigyelhető. A megelőző negyedévhez viszonyított indexek az év második felében már a gazdasági teljesítmény bővülését jelzik, bár annak mértéke egyelőre igen szerény (a harmadik negyedévben 0,3%-os, az utolsóban pedig 0,1%-os). Lengyelország kivételével valamennyi tagállamban csökkent a GDP volumene, a nagy tagállamok közül a visszaesés mértéke Franciaországban 2,2%-os volt, Nagy-Britanniában, Németországban és a már 2008- ban is visszaeséssel jellemezhető Olaszországban pedig 4,7–5,0% közötti.
A külső dekonjunktúra enyhülése hazánk gazdasági teljesítményében is érzékelhető, ugyanakkor a válság reálgazdasági hatásai elnyújtottabbnak mutatkoznak. Ebben jelentős szerepe van annak, hogy Magyarországot a gazdasági válság a belső egyensúlyjavítás időszakában érte, s a nemzetközi konjunktúrától nagymértékben függő magyar gazdaságban az enyhülés jelei némi fáziskéséssel jelentkeznek.
A világgazdasági recesszióval párhuzamosan a magyar gazdaság teljesítménye is visszaesett. A bruttó hazai termék (GDP) éves összehasonlításban 2008 negyedik negyedéve óta folyamatosan csökkent, 2009. I–III. negyedév átlagában 7,1%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A KSH és az Ecostat közös
gyorsbecslése szerint a GDP 2009 IV. negyedévében 4,0%-kal csökkent. A visszaesés mérséklődésében az előző év IV. negyedév alacsony bázisa mellett a reálgazdasági folyamatokban mutatkozó némi élénkülés is szerepet játszik. Ennek jelei a korlátozott információs bázisra épülő GDP-adatokban is megmutatkoznak: a 2008 IV. negyedéve óta jellemző 1,2–2,3%-os előző negyedévhez mért visszaesés a
IV. negyedévben 0,4%-ra csökkent. 2009 egészét tekintve a gazdaság teljesítménye az előző évi 0,6%-os bővülés után 6,3%-kal (naptárhatástól megtisztítva 6,2%-kal) csökkent.
A felhasználás oldaláról a hazai kereslet változása nagymértékben befolyásolja a gazdasági teljesítmény alakulását. Magyarországon – számos európai országtól eltérően – nem került sor keresletélénkítő intézkedésekre. A visszafogott bérkiáramlás és a viszonylag jelentős fogyasztóiár-emelkedés éves szinten a reálbér több mint 2%-os csökkenését eredményezte, s csökkent a nyugdíjak és több más szociális juttatás reálértéke is, azaz a belső kereslet számottevően visszaesett. A folyamatot erősítették a hitelpiacon kialakuló bizonytalanságok. A háztartások fogyasztási kiadása – változatlan áron számolva – a rendelkezésre álló első háromnegyed évi adatok szerint mintegy 8%-kal, a GDP-nél nagyobb mértékben csökkent. Elmaradt a múlt évitől a természetbeni társadalmi juttatások mennyisége is, így kilenc hónap alatt a háztartások végső fogyasztása 7%-kal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezzel a fogyasztás már harmadik éve csökken, jóval nagyobb mértékben, mint az előző években (2007-ben 1,6, 2008-ban 0,6%) volt.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás éven belül fokozódó visszaesést mutatott, kilenc hónap átlagában 5,7%- kal volt kevesebb a megelőző évinél. A bruttó állóeszköz-felhalmozás döntő részét kitevő beruházások volumene a legfrissebb adatok alapján 2009 IV. negyedévében 11%-kal, az év egészében 8,6%-kal csökkent. 2009-ben az ágazatok túlnyomó többségében visszaesett a beruházási kereslet, a vállalkozások csak a legszükségesebb beruházásokat hajtották végre, egyrészt a finanszírozási kínálat megváltozása, másrészt a külső és belső kereslet visszaszorulása miatt. A nagyobb súlyú ágazatok közül a feldolgozóipar fejlesztései 15,2%-kal csökkentek, az ingatlanügyletek beruházásainak volumene – főként a lakásépítések második félévi erőteljes visszaesésének következtében – 5,4%-kal elmaradt az előző évitől. Emelkedtek ugyanakkor a szállítás, raktározás ág fejlesztései (8,3%-kal), aminek hátterében elsősorban az út- és autópálya-építések, valamint a vasút- és metróberuházások állnak.
A termelés oldaláról vizsgálva a globális recesszió – fő exportpiacaink felvevőképességének visszaesése révén – jelentős negatív hatást gyakorolt a külpiacilag érzékeny területekre. A hazai ipar az év folyamán kétszámjegyű visszaesést szenvedett el, bár az év második felében, főként a bázishatás és a nemzetközi gazdaság lassú élénkülése következtében, már némi enyhülés mutatkozott. Az árutermelő ágazatok közül a mezőgazdaságban az előző évi jelentős bővülés után visszaesett a teljesítmény, s a jellemzően állami megrendelésű építések bővülése ellenére ugyancsak csökkent az építőipar termelése is. A nemzetgazdaság szolgáltató ágazataira vonatkozó részlegesen rendelkezésre álló IV. negyedéves adatok további, esetenként fokozódó csökkenést mutatnak.
A részletes ágazati statisztikák szerint 2009-ben az ipari termelés volumene 17,7%-kal elmaradt az előző évitől, ezen belül az első két negyedévben még közel 23%-kal, a harmadikban 18, az utolsó negyedévben 6,8%-kal esett vissza. A hazai eladások szintje 12,6%-kal, a külpiaci értékesítéseké 18,7%-kal alatta maradt az egy évvel korábbinak. A gazdasági válság a feldolgozóipart érintette leginkább, éves szinten 18,4%-kal csökkent teljesítménye. Az energiaipar kibocsátása 11%-kal volt kevesebb, mint az előző
évben, elsősorban a gazdasági válsággal összefüggő mérsékeltebb termelői energiaigény miatt. A termelésben kis súlyt képviselő bányászat kibocsátása ugyancsak 11%-kal csökkent. Az első félév folyamán a legnagyobb visszaesést (24,1%) a termelés mintegy héttizedét előállító, exportorientált nagyvállalatok szenvedték el, ugyanakkor teljesítményük a II. félév folyamán egyre mérsékeltebb ütemben csökkent, sőt, kibocsátásuk decemberben már 8,6%-kal meghaladta az egy évvel korábbi alacsony bázist.
Az egy főre jutó bruttó termelés éves szinten 7,1%-kal csökkent. Az ipar összes rendelésállománya december végén 13%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, az új decemberi rendelések volumene azonban 7%-kal nőtt. Az ipari termelői árak 2009-ben 4,9%-kal emelkedtek, aminek hátterében a belföldi értékesítés árainak 1,3%-os és az exportárak 7,4%-os emelkedése áll.
Az építőiparban folytatódott a 2006 óta tartó csökkenő tendencia, az ágazat termelése 2009-ben 4,3%-kal csökkent. A két építményfőcsoport teljesítménye 2009-ben is eltérően alakult, az épületek építésének volumene 12,6%-kal csökkent, míg az egyéb építmények építésének volumene – elsősorban az út- és autópálya-építések, közmű- és távvezeték-építések, vasútfelújítások, valamint a 4-es metró munkálatai következtében 6,2%-kal nőtt. A vállalkozások év végi szerződésállománya az év közben megkötött nagy értékű szerződések révén 23,5%-kal meghaladta az előző évit. Az építőipar termelői árai 2009-ben 3,1%- kal emelkedtek.
A lakásépítésben is megmutatkoztak a gazdasági válság jelei. 2009-ben 32 ezer lakásra adtak ki használatbavételi engedélyt, ami mintegy 4 ezer lakással, 11%-kal kevesebb az előző évinél.
A mezőgazdaság teljesítményét a gazdasági visszaesés mellett jelentősen befolyásolják a természeti tényezők is. Nagyrészt ezzel magyarázható, hogy a mezőgazdasági termelés volumene az utóbbi években erősen ingadozott: a 2007. évi 11%-os visszaesést 2008-ban 28%-os növekedés követte, míg 2009-ben előzetes adatok szerint 10%-kal csökkent a bruttó termelés. A 2008. évi magas bázishoz képest a növényi termékek termelése 14%-kal visszaesett, főként a gabonafélék 20%-os terméskiesése miatt. Az élő állatok és állati termékek kibocsátása a korábbi évekhez hasonlóan kismértékben, 2%-kal tovább csökkent. A mezőgazdasági termékek termelőiár-szintje a 2008. évi 2,7%-os csökkenés után 2009-ben további 9,5%- kal esett vissza.
A háztartások fogyasztásának alakulásával szoros kapcsolatban álló részinformációk a IV. negyedévben továbbra is csökkenést mutatnak. A kiskereskedelemben eladott áruk volumene 2009-ben 5,4%-kal (naptárhatással kiigazított adatok szerint 5,2%-kal) maradt el az előző évitől, a visszaesés a II. félévben fokozódott. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem forgalma az átlagosnál kisebb mértékben, 3,9%-kal mérséklődött, a főként iparcikk jellegűeké átlagosan 9%-kal esett vissza, míg az üzemanyagok forgalma lényegében stagnált.
A vendéglátás forgalma a 2008. évinél nagyobb mértékben, 7,1%-kal csökkent. A visszaesés hátterében a kereskedelmi vendéglátóhelyek forgalmának erőteljes, 8,4%-os csökkenése áll, a munkahelyi forgalomban 2,1%-os bővülés volt.
A kereskedelmi szálláshelyeken 2009-ben 7 millió külföldi és hazai vendég 18,3 millió éjszakát töltött el. A vendégek és a vendégéjszakák száma egyaránt 8%-kal elmaradt a 2008. évi szinttől. A mérséklődés a
külföldi vendégek körében volt erősebb, akik 10%-kal töltöttek nálunk kevesebb éjszakát, a belföldi vendégek forgalma 7%-kal lett kevesebb. A szállodák szobafoglaltsága 43% volt, ami 5,5 százalékponttal elmarad az előző évben mérttől.
A 2009-es év külkereskedelmi termékforgalmának alakulását döntően a gazdasági világválság határozta meg. A január és október közötti hónapokban folytatódott az export és import dinamikájának 2008 végén megkezdődött kétszámjegyű csökkenése, melynek üteme – részben a bázishatás miatt – 2009 novemberétől a forgalom mindkét irányában enyhült. A január–decemberi időszak egészében – euróban kifejezett adatok alapján – az export értéke 19%-kal, az importé 25%-kal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A külkereskedelmi mérleg decemberben 375 millió, az év egészében pedig 4570 millió eurós aktívumot mutatott, szemben a 2008. január–decemberi 319 milliós passzívummal. Az év első tizenegy hónapjában a külkereskedelmi forgalom forintárszintje az exportban 3,1%-kal, az importban pedig 1,8%- kal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában, így a cserearány 1,3%-kal javult.
2009-ben a 15–64 éves korosztályban a foglalkoztatottak száma 3 millió 751 ezer fő volt, ami 98 ezerrel, 2,5%-kal kevesebb az előző évinél. A foglalkoztatási arány egy év alatt 1,3 százalékponttal 55,4%-ra mérséklődött. A munkanélküliek létszáma – ugyanabban a korosztályban – 420 ezer főt tett ki, ami 92 ezerrel (28%-kal) meghaladta az egy évvel korábbit. A munkanélküliségi ráta egy év alatt 7,9%-ról 10,1%-ra emelkedett.
2009 végén a háztartások bruttó pénzügyi vagyona 27,7 billió forintot, a tizenkét hónappal korábbinál 8%- kal többet tett ki. A tartozások értéke 2009-ben nem változott, az év végén ugyanúgy 10,4 billió forint volt, mint egy évvel korábban. A két tényező különbségeként előálló nettó pénzügyi vagyon 17,2 billió forint volt, 13%-kal több, mint 2008 végén. A bruttó pénzügyi vagyon közel 2,1 billió forintos növekedésének mintegy kétharmada az átértékelődéseknek tulajdonítható, a fennmaradó rész pedig a tranzakcióknak. A tartozások oldalán megjelenő devizahitelek állományi értéke 2009 végén 6,5 billió forintot tett ki, 1,4%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A felvett hitelek értéke az év valamennyi negyedévében elmaradt a visszafizetettekétől.
Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) – a Pénzügyminisztérium előzetes adatai alapján – 2009-ben 925 milliárd forint volt, 14 milliárd forinttal több, mint 2008-ban. Az alrendszerek közül a legnagyobb változás a központi költségvetés egyenlegét jellemezte, de a javulás összege (133 milliárd forint) elmaradt a másik két alapban együttesen bekövetkezett romlásétól. Mind a társadalombiztosítás, mind az elkülönített állami pénzalapok egyenlegének romlása a gazdasági válság hatásaival, mindenekelőtt a foglalkoztatottság csökkenésével és a munkanélküliség emelkedésével függ össze.
A megelőző két év gyorsabb inflációs üteme után 2009-ben a fogyasztói árak átlagosan 4,2%-kal emelkedtek. Az I. félévi 3,3%-os növekedést a II. félévben – az adóintézkedések hatására – 5,1%-os emelkedés követte. Éves szinten továbbra is az átlagosnál nagyobb drágulás jellemezte a háztartási energiát, valamint a szeszes italokat, dohányárukat és a szolgáltatásokat.
Forrás: A KSH jelenti (Összefoglalás) 2009. december
2. FŐBB FEJLEMÉNYEK 2010 ELSŐ NEGYEDÉVÉBEN
Az elmúlt negyedév meglehetősen mozgalmas volt a magyar makrogazdasági folyamatok és a belpolitika alakulása szempontjából.
Javuló makrogazdasági adatok ellenére gyenge hitelkereslet az első negyedévben
Sajátos kettősség jellemezte az elmúlt három hónapot. Egyrészt folytatódtak a 2009 utolsó negyedévében beindult pozitív folyamatok, az OTP Csoport mind több országában tapasztalhatóak a válságból való lassú kilábalásra utaló jelek: nőtt az ipari termelés és a GDP; a hazai devizák stabilak maradtak, sőt néhol erősödtek is; jelentősen csökkentek a szuverén kockázati felárak; érdemben javultak a tőkepiaci forráshoz való hozzáférés lehetőségei. Ugyanakkor a hitelkereslet mind a lakossági, mind a vállalati szektorban gyenge maradt.
Magyarországon tovább folytatódott a jegybank kamatcsökkentése, április végére 5,25%-ra mérséklődött az alapkamat, ezzel párhuzamosan a forint stabil maradt, sőt enyhén erősödött is. Mindezt támogatja a folyamatos többletet felmutató külkereskedelmi és folyó fizetési mérleg, valamint a parlamenti választások eredményeként megszületett kétharmadot meghaladó kormánytöbbség. Az elmúlt negyedévben a hozamok a teljes hozamgörbén erőteljesen, kb. 100-130 bázisponttal estek. Ugyanakkor a márciusi munkanélküliség 17 éves rekordot döntött, ami magyarázat a lakosság továbbra is rendkívül visszafogott hitelkeresletére.
Erős működési eredmény, elemzői várakozást meghaladó adózott eredmény
A kockázati költségek, illetve a működési környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanságok miatt 2010 vonatkozásában a menedzsment nem adott ki eredmény előrejelzést. A mérlegzárást követő, döntően Görögországgal kapcsolatos szélsőséges piaci reakciók, az árfolyamok, hozamok és kockázati felárak váratlan és jelentős mozgása jól példázza, hogy a gazdasági fellendülés még törékeny, a piaci hangulat gyorsan változhat. A Bankcsoport által elért 42,4 milliárd forintos adózott eredmény több mint duplája az előző negyedévinek, és meghaladja a 2009 1Q-ban elért adózott eredményt is. Az összehasonlítás alapja a Csoport korrigálatlan számviteli eredménye, mely 2009 2Q-tól kezdődően már nem mutat érdemi eltérést a korrigált konszolidált eredményhez képest. Az adó előtti eredmény ennél nagyobb mértékben, 120%-kal javult q/q. Mindezt továbbra is jelentős kockázati költségek és csökkenő nettó kamatbevétel mellett sikerült elérni. A tárgyidőszakban 6,5 milliárd forint – magyar államkötvényeken elért – értékpapír árfolyamnyereség jelentkezett egyszeri tételként. Ezzel állt szemben a fedezettség növelését célzó óvatossági céltartalékolás, mintegy 16,8 milliárd forint összegben (OTP Russia: 4,6 milliárd forint, OTP Ukrajna: 7,5 milliárd forint, CKB (Montenegró): 4,7 milliárd forint). Járulékos kölcsöntőke visszavásárlás nem történt, az effektív adókulcs 21,8%-os volt. Az év hátralévő részében az üzleti aktivitás változása mellett a hitelportfoliók minősége lesz meghatározó befolyással az adózott eredmény alakulására. Bár a késedelmes hitelek aránya – igaz, lassuló mértékben – nőtt, az újonnan 90 napon túl késedelmes kategóriába kerülő hitelállomány 2009 2Q óta folyamatosan csökkenő tendenciát mutat.
Stabil hazai bevételi bázis mellett óvatos céltartalék-képzés, élénkülő jelzáloghitelezés, sikeres forrásgyűjtés
A Bankcsoporton belül az OTP Core (magyarországi alaptevékenység) 40,3 milliárd forintos negyedéves adózott eredménye éves szinten stabil, q/q alapon javuló jövedelmezőséget jelez. A stabil bevételi bázis és a csökkenő működési költségek 17 milliárd forintos kockázati költségképzést tettek lehetővé, ennek eredményeként a késedelmes hitelek fedezettsége (74,8%) gyakorlatilag változatlan maradt.
A hitelállomány árfolyamszűrten éves szinten 1%-kal nőtt, q/q pedig stagnált (-0%). Az éves növekedés elsősorban a 2009-2010 során folyamatosan aktív vállalati hitelezésnek köszönhető: az árfolyamszűrt corporate hitelállomány az elmúlt évben 6%-kal, q/q pedig 1%-kal bővült. 2010 1Q-ban az árfolyamszűrt állományok tekintetében q/q elsősorban a fogyasztási hitelek és a mikro- és kisvállalkozói szegmens nőtt, míg a folyósítás tekintetében a személyi kölcsönöknél és jelzáloghiteleknél tapasztalható élénkülés. Utóbbi esetében az új szerződések piacán március végére 22%-os részesedéssel az OTP visszaszerezte piacvezető pozícióját és az igénybeadások is folyamatos javulást tükröznek. A jelzáloghitelek folyósításának devizaszerkezete a forint részarányának fokozatos térnyerését jelzi (forint arány 2010 1Q-ban közel 60% vs. 2009. évi 55%). Ehhez hozzájárult az is, hogy a versenytársakkal ellentétben az OTP Bank már nem folyósít új CHF hiteleket. A hitel portfolió minősége egyenletes ütemben romlott, a DPD90+ ráta 2010 első negyedévének végén elérte a 8,0%-ot. Ezen belül a retail kitettség minősége stabilabb, míg a vállalkozói hiteleket erőteljesebb romlás jellemezte 2010 1Q-ban. A 2009 második felétől beindított adósvédelmi program 2010 első negyedév végén a lakossági portfolió 5,1%-át érintette, az átstrukturálás üteme azonban fokozatosan lassul.
Külföldi leánybanki teljesítmények: stabil bolgár és horvát, egyedi tétel nélkül jelentősen javuló orosz, stabilizálódó ukrán eredmény; nullszaldós román teljesítmény; továbbra is veszteség Szlovákiában, Szerbiában és Montenegróban
A Bankcsoport országai a globális gazdasági válság nehézségei ellenére, többségükben jól teljesítettek. Szemben a strukturális problémákkal küzdő fejlett országok többségével, Kelet-Európában jórészt lezajlott egy jelentős fiskális korrekció, így ezek az országok jellemzően kevésbé küzdenek fenntarthatósági problémákkal. Ugyanakkor a stabilizáció pozitív jelei – Oroszországot leszámítva – egyelőre mérsékelten éreztetik hatásukat a hitelkeresleti oldalról. A bankszektorok jövedelmezőségét 2010-ben döntően a kockázati költségek alakulása befolyásolja majd.
A Csoporton belül továbbra is a DSK Bankhoz kötődik a legnagyobb adózott eredmény. Az első negyedévben realizált 4,6 milliárd forintos profit visszaesése (-38% y/y és -37% q/q) a stabil működési eredmény ellenére a jelentősen növekvő hitelkockázati költségeknek tulajdonítható. A Bank költséghatékonysága továbbra is kiváló (kiadás/bevétel mutató: 38%). A sikeres betétgyűjtés eredményeként tovább javult a hitel/betét mutató (126%). A portfolió minősége q/q 0,9%-kal romlott és a DPD90+ állomány elérte a 7,9%-os szintet. Az adósvédelmi program keretében a lakossági hitelek 8,1%-a került átstrukturálásra. A problémás hitelek fedezettsége továbbra is stabil, 84,4%-os.
Oroszországban töretlen az áruhitel-folyósítás 2009 második felétől beindult dinamikája, ráadásul egyre sikeresebb a hitelkártyák keresztértékesítése is. Az áruhitelezés terén a bank őrzi stabil piaci pozícióit (2. helyezés az új POS hitel kihelyezésekben), míg a kibocsátott hitelkártyák tekintetében az
orosz piac 7. legnagyobb szereplőjévé vált. Elsősorban e két terméknek köszönhetően jelentősen javult a nettó kamatmarzs (+1,86%-pont y/y és +0,88%-pont q/q). Bár a betétnövekedés az elmúlt három hónapban részben a tudatos árazási politikának köszönhetően vesztett lendületéből, a bank 119%-os hitel/betét mutatója éves szinten impozáns, 50%-pontos javulást mutat (-2%-pont q/q). A kockázati költségek jelentős növekedését egy vállalkozói hitel nemfizetése okozta, a fogyasztási hiteltermékek kockázati költsége továbbra is kedvező. A 90 napon túl hátralékos hitelek 13,0%-os aránya enyhe növekedés tükröz (+0,6%-pont q/q), a fedezettség azonban a jelentős céltartalék-képzés következtében számottevően, 96,2%-ra javult. A már említett egyedi céltartalékképzés miatt az adózott eredmény 1,2 milliárd forint volt (+283% y/y, -31% q/q), e nélkül az OTP Bank Russia 1Q adózott eredménye mintegy 4,7 milliárd forint lett volna.
Szemben az előző negyedév 14,4 milliárd forintos veszteségével az ukrán leánybank minimális profitot (169 millió forint) realizált az elmúlt három hónapban. Bár a hitelkockázati költségek nagysága (8,4 milliárd forint) továbbra is jelentős, az lényegesen elmarad mind a bázisidőszak (19,8 milliárd forint), mind pedig a megelőző negyedév (26,6 milliárd forint) volumenétől. Továbbá az 1Q kockázati költség jelentős részét (7,5 milliárd forint) a fedezettség növelését célzó biztonsági céltartalékképzés jelentette. A stabilizálódó makrogazdasági környezet kedvezően hatott a hitelportfolió minőségének alakulására: bár folytatódott annak romlása (a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya 23,5%), üteme lényegesen lassult (+1,1%-pont q/q). Mindeközben a fedezettség tovább javult (+25,3%-pont y/y,
+4,8%-pont q/q) 78,6%-ra. A bevételeken belül a nettó kamateredmény éves és negyedéves összehasonlításban egyaránt 20%-kal mérséklődött – ennek legfontosabb oka, hogy a Bank 2010. januártól nem számol el kamatbevételt, illetve ezzel párhuzamosan kockázati költséget a DPD30+ állomány után –, javult azonban a nettó díj- és jutalékeredmény (+6% y/y, +9% q/q). A kiadás/bevétel mutató 37,4%-os szintje továbbra is kiváló költséghatékonyságot jelez. A hitelállomány éves szinten 20%-kal csökkent, ezzel szemben a sikeres betétgyűjtésnek köszönhetően a betéti volumen 10%-kal nőtt, tovább javítva ezzel a hitel/betét mutatót. Az átstrukturált hitelek aránya tovább nőtt, mindez 2010. március végére a teljes lakossági portfolió 39,8%-át érintette.
A kisebb piacokon a horvát leánybank 0,5 milliárd forintos adózott eredményt ért el, kedvezően alakultak a nettó kamatbevételek (+5% q/q), javult a kamatmarzs (+22 bp q/q), a költségek gyakorlatilag szinten maradtak, a portfolió minőség lényegében nem romlott (DPD90+: 9,0%).
A román leánybank 2010. első három hónapjában nullszaldós volt, a kockázati költségek 12%-kal nőttek. A hitelminőség romlása ellenére az OBR továbbra is a legjobb portfolióval rendelkezik a Csoporton belül (DPD90+: 4,4%). A betétállomány dinamikus bővülése mellett (+20% y/y, +4% q/q) a hitel/betét mutató éves szinten 141%-ponttal, q/q pedig 18%-ponttal javult.
Bár a szlovák és szerb leánybank esetében a bázisidőszakhoz képest jelentős volt a kockázati költség volumene, annak nagysága az előző negyedévi rekordszinttől jóval elmaradt. Ezzel együtt mind az OBS, mind pedig az OBSr veszteséges negyedévet produkált (-181 millió, illetve -595 millió forint).
A montenegrói leánybanknál folytatódtak a már 2009 utolsó negyedévében is tapasztalt kedvezőtlen folyamatok: a portfolió minősége jelentősen romlik (DPD90+: 14,1%), a kockázati költség háromszorosa az elmúlt negyedévinek. Ugyanakkor Ukrajnához hasonlóan a kockázati költségek jelentős része (mintegy 4,7 milliárd forint) a fedezettséget növelő biztonsági tartalékképzés volt. Ezzel párhuzamosan a fontosabb bevételi tételek jelentősen visszaesetek q/q, mindennek eredményeként a CKB 6,6 milliárd forintos veszteséget realizált.
Az OTP Csoport fiókhálózata 2010. március végén 1.504 fiókból állt (-67 fiók y/y, -10 fiók q/q). Éves szinten a legnagyobb számban (-41 fiók) Szerbiában és Ukrajnában (-25) került sor fiókbezárásra, q/q 4 ukrán és 5 orosz fiók bezárásán túl nem volt materiális változás.
Sub-prime kitettség nélkül
A menedzsment ezúttal is megerősíti, hogy eszközportfoliójában nincs olyan strukturált termék, amely a jövőben bármilyen negatív eredménykihatással járna, lejárati profilja egészséges.
3. A 2010. MÁRCIUS 31-I MÉRLEGZÁRÁST KÖVETŐ FONTOSABB ESEMÉNYEK: Magyarország
▪ 2010. április 25-én, a parlamenti választások második fordulójában a Fidesz-KDNP pártszövetség kétharmados parlamenti többséget szerzett. A köztársasági elnök a választásokon győztes párt vezetőjét, Xxxxx Xxxxxxx kérte fel kormányalakításra.
▪ 2010. április 29-én az OTP Bank kezdeményezte a 2009 júliusában az EBRD-vel kötött, majd 2009 decemberében 6 hónapra meghosszabbított alárendelt kölcsöntőke megállapodás felmondását. A megállapodás keretén belül alárendelt kölcsöntőke lehívásra sem 2009, sem 2010 folyamán nem került sor.
▪ a Magyar Országgyűlés által 2010. július 22-én elfogadott törvénymódosítás alapján az OTP Csoport alábbi leányvállalatait terheli a pénzügyi szervezetek különadója:
1. Hitelintézetek: OTP Bank Nyrt., OTP Jelzálogbank Zrt., OTP Lakástakarékpénztár Zrt., Merkantil Bank Zrt.
2. Pénzügyi vállalkozások: OTP Lakáslízing Zrt., OTP Faktoring Zrt., Merkantil Car Zrt., Merkantil Ingatlan Lízing Zrt.
3. Befektetési alapkezelők: OTP Alapkezelő Zrt., OTP Ingatlan Alapkezelő Zrt.
Az elfogadott törvénymódosítás értelmében 2010. második félévétől az OTP Csoportot terhelő különadó fizetési kötelezettség két részből áll: Egyrészt továbbra is megmarad a 2007. január 1- jétől életben lévő hitelintézeti járadékadó, melynek az OTP Bank Nyrt. és az OTP Jelzálogbank Zrt. által 2010-ben fizetett együttes összege várhatóan 5 milliárd forint lesz. Továbbá megjelenik a pénzügyi szervezetek különadója, melynek a fenti OTP Csoporttagok által 2010- ben együttesen fizetendő összege várhatóan 36 milliárd forint lesz, amivel a társasági adó alapja csökkenthető. Ennek alapján az újonnan bevezetett különadó csoportszinten várható negatív adózott eredményhatása 29 milliárd forint. A törvénymódosítás alapján az új különadót két egyenlő részletben 2010. szeptember 30-ig, illetve 2010. december 10-ig kell megfizetni. A fentieknek megfelelően az OTP Csoport által 2010-ben fizetendő összes különadó várható összege 41 milliárd forint.
▪ Szintén a 2010. július 22-én elfogadott törvénymódosítások értelmében természetes személyek esetén (ide nem értve az egyéni vállalkozót) devizahitel fedezetére a továbbiakban nem alapítható jelzálogjog. A készülő törvénymódosítással párhuzamosan az OTP Bank 2010. július elsejével felfüggesztette a lakossági deviza jelzáloghitel kérelmek befogadását.
▪ 2010. július 2-án 250 millió EUR összegű szindikált hitel vett fel az OTP Bank. Az eredetileg 200 millió EUR-ra tervezett tranzakciót jelentős érdeklődés és túljegyzés kísérte, összesen 16 pénzintézet részvételével. A futamidő 2 év, a kamat mértéke Euribor + 1,30%, a befolyó összeg a Bank általános hitelezési tevékenységét szolgálja.
▪ Az OTP Bank stabilan és magasan az elvárt szint felett teljesített az Európai Bankfelügyelők Bizottsága (CEBS) által koordinált európai pénzintézeti stressz-teszten. A kapott paraméterek mentén a legszigorúbb stressz szcenárióban az OTP Csoport Tier 1 rátája 16,2%-os szinten állna 2011 végén, ami több mint négyszerese a 4%-os szabályozói minimum szintnek. A stressz teszt eredményei a CEBS által meghatározott egységes formátumban letölthetők az OTP Bank honlapjáról.
▪ 2010. július 23-án, miután a magyar kormány és az IMF/EU delegáció közötti tárgyalási forduló lezárása elhalasztásra került, a Moody's Investors Service Magyarország forint- és deviza államadósságának Baa1 besorolását, továbbá 7 magyarországi bank – köztük az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank – hitel-, illetve betétállományára vonatkozó besorolását leminősítést kilátásba helyező felülvizsgálati listára helyezte. Ez az esemény OTP Bank Nyrt. hazai és külföldi devizában denominált hosszú- és rövidlejáratú betét és adósság minősítését (Baa1/Prime-2), valamint a devizában denominált alárendelt kölcsöntartozásainak minősítését (Baa2) érinti. Ezzel párhuzamosan a Standard&Poor’s Ratings Services a Magyar Állam aktuális hosszú (BBB-) és rövid (A-3) lejáratú forint- és devizaadósságára vonatkozó besorolásainak kilátását stabilról negatívra változtatta a besorolások megerősítése mellett.
Bulgária
▪ A bolgár miniszterelnök április elején bejelentette, hogy Bulgária elhalasztja tervezett belépését az ERM-II árfolyamrendszerbe, miután a 2009-es GDP-arányos államháztartási hiányszám felfelé került korrigálásra.
▪ Miután 2010 januárjában a Moody’s a „Baa3”-as bolgár szuverén adósság besorolás kilátását stabilról pozitívra változtatta, április 21-én jelezte, hogy a felértékelés lehetőségét továbbra is napirenden tartja.
Oroszország
▪ 2010. április 26-án a Fitch Ratings hitelminősítő intézet az orosz leányvállalat egyéni minősítését (Individual Rating) „D/E”-ről „D”-re javította, miközben megerősítette a társaság
„BB” hitelbesorolását negatív kilátás mellett.
Ukrajna
▪ 2010 áprilisában Ukrajna és Oroszország között 10 évre szóló megállapodás született arról, hogy az Ukrajna által Oroszországnak fizetett gázár 30%-kal csökken, illetve Oroszország a következő 10 évben összesen 40 milliárd dollár befektetést hajt végre Ukrajnában.
▪ 2010. április 27-én az ukrán parlament elfogadta a 2010-es költségvetést, amely 5,3%-os hiánnyal számol a bruttó hazai össztermék arányában.
▪ 2010 július 3-án az IMF küldöttség az ukrán hatóságokkal megállapodott egy gazdasági programról, melyet az IMF 2,5 éves futamidejű, maximum 10 milliárd SDR (USD 14,9 milliárd) összegű készenléti hitelmegállapodással támogathat.
▪ 2010 május 17-én az S&P „B-” besorolásról „B”-re javította az ukrán szuverén devizaadósság hitelbesorolást, míg a hazai adósság „B” minősítése „B+” besorolásúra változott.
▪ 2010 július 6-án a Fitch az ukrán szuverén hosszú lejáratú deviza- és hazai adósság kibocsátói hitelminősítését „B”-re változtatta „B–”-ról stabil kilátás mellett.
▪ 2010 július 29-én a 2010 július 22-i figyelőlistára való helyezést követően az S&P az ukrán szuverén minősítést a devizaadósságok tekinetében „B”-ről „B+”-ra, a hazai adósságok tekintetében „B+”-ról „BB–”-ra emelte. A minősítő a rövid lejáratú hazai és devizaadósságok
„B” besorolását megerősítette. A minősítői kilátás stabil.
Románia
▪ 2010 május elején a román kormány megállapodott az IMF-fel arról, hogy a 2010-re eredetileg tervezett 5,9%-os hiánycél 6,8%-ra változik. Az új hiánycél eléréséhez jelentős kiadáscsökkentések meghozatalára van szükség, többek között az állami alkalmazottak bérének 25%-os, a nyugdíjak 15%-os csökkentésére.
▪ 2010. május 10-én az IMF tárgyaló delegációjának vezetője bejelentette, hogy Románia az IMF hitel következő részletét akkor kapja meg, ha a kormányzat meglépi a tervezett hiánycsökkentő intézkedéseket.
▪ A negyedik IMF felülvizsgálat sikeres zárását követően 2010 július másodikán lehetőség nyílt Románia számára újabb, azonnali hitelrészlet lehívására, mintegy 913,2 millió euró értékben (USD 1,1 milliárd). A készenléti hitelből történt eddigi lehívások összege Románia esetében 10,7 milliárd eurót tesz ki.
Szerbia
▪ 2010. április 1-jén az IMF áttekintette a szerb kormány gazdasági programját, és engedélyezte az IMF hitel esedékes részletének folyósítását.
▪ 2010. május 11-én a szerb jegybank 50 bázisponttal rekord alacsony szintre, 8,0%-ra csökkentette az irányadó rátát.
▪ 2010 június 28-án az IMF befejezte a szerb gazdaság teljesítményének felülvizsgálatát, és lehetővé tette 383 millió euró (USD 473 millió) hitelrészlet lehívását. A készenléti hitelből történt eddigi lehívások összege Szerbia esetében közel 1,8 milliárd eurót tesz ki.
Szlovákia
▪ 2010. április 30-tól az OTP Banka Slovensko vezérigazgatói székét Xxxx Xxxxxxx foglalta el.
IX. NYERESÉG-ELŐREJELZÉS VAGY -BECSLÉS
A Kibocsátó a jelen Alaptájékoztatóban nem tesz közzé nyereség-előrejelzést.
X. VEZETŐK ÉS ALKALMAZOTTAK
Az OTP Bank Nyrt. működése során maradéktalanul betartja a rá vonatkozó jogszabályokban, felügyeleti rendelkezésekben és Budapesti Értéktőzsde (BÉT) szabályzatokban foglaltakat. A Társaság felépítését és működési feltételeit a Közgyűlés által elfogadott Alapszabály tartalmazza.
Vezető testületek IGAZGATÓSÁG
A Társaság ügyvezető szerve az Igazgatóság. Célkitűzéseiben, tevékenységében kiemelt jelentőségű a részvényesi érték, az eredményesség és a hatékonyság növelése, a kockázatok kezelése, a külső előírásoknak mindenben maradéktalanul megfelelő működés, azaz az üzleti, etikai, és belső kontroll politikák leghatékonyabb érvényesülésének biztosítása. Hatáskörét a hatályos jogszabályok, a Bank Alapszabálya, a közgyűlési határozatok, valamint az Igazgatóság ügyrendje szabja meg. Az ügyrend tartalmazza az Igazgatóság felépítését, az ülések előkészítésével, lebonyolításával és a határozatok megfogalmazásával kapcsolatos teendőket és egyéb, az Igazgatóság működését érintő kérdéseket. Az Igazgatóság tagjait a Közgyűlés öt évre választja. Az Igazgatóság tagjaira vonatkoznak mindazok a kötelezettségek, illetve tiltó szabályok, amelyeket a Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. CXII. törvény (Hpt.) a vezető állású személyekre megállapít. Mivel az Igazgatóság a Bank irányításában ügyvezető szerepet tölt be, ezzel összhangban van és a sikeres működést ösztönzi, hogy az igazgatósági tagok személyesen is érdekeltek a Társaság eredményes működésében. Így a Közgyűlés által elfogadott opciós részvényvásárlási programban az Igazgatóság tagjai is részt vesznek. Emiatt azonban teljes körűen nem felelhetnek meg a törvényi függetlenségi kritériumoknak. Tekintettel azonban arra, hogy az Igazgatóságnak fontos szerepe van a management munkájának ellenőrzésében is, ezért érdemi jelentősége van annak, hogy az Igazgatóságban érvényesül a külső tagok többségének elve. Az Igazgatóság személyi összetétele biztosítja, hogy a szakértelem, a tapasztalat és a fentieken túlmenő függetlenség egyformán jelen legyen a döntéshozatali eljárásokban. A Társaság ügyvezetőivel kapcsolatos munkáltatói jogokat az Igazgatóság az elnökvezérigazgató útján gyakorolja azzal, hogy a vezérigazgató-helyettesek kinevezéséhez és a kinevezés visszavonásához az Igazgatóság előzetes tájékoztatása szükséges. Az elnök-vezérigazgató hatáskörébe tartozik mindazoknak az ügyeknek az eldöntése, amelyeket az Alapszabály nem utal a Közgyűlés, illetve az Igazgatóság hatáskörébe.
1. Az Igazgatóság tagjai
Xx. Xxxxxx Xxxxxx
elnök-vezérigazgató
Xx. Xxxxxx Xxxxxx (57) 1974-ben a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán üzemgazdász, 1980-ban a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen közgazdász diplomát szerzett. Pénzügy szakos közgazda, okleveles árszakértő, bejegyzett könyvvizsgáló. Az egyetem után a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságán, illetve a Pénzügyminisztérium Titkárságán dolgozott, majd osztályvezető volt a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztériumban 1983-tól 1986-ig. 1986-tól 1989-ig a Magyar Hitel Bank Rt.-nél főosztályvezető. A K&H vezérigazgató-helyettese 1989-92 között. 1992-től az OTP Bank elnök-vezérigazgatója és a Bank stratégiájáért, valamint általános működéséért felelős. Tagja az egyik legjelentősebb nemzetközi kártyatársaság, a MasterCard európai igazgatóságának, valamint alelnöke a Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság (MOL) igazgatóságának és társelnöke a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ), tagja a Magyar Bankszövetség elnökségének.
OTP törzsrészvény tulajdona 2009. december 31-én 200.000 darab volt (közvetlen és közvetett tulajdonában lévő OTP részvények darabszáma 2.700.000).
Xx. Xxxxxxxx Xxxxx
az Igazgatóság alelnöke
vezérigazgató-helyettes, Törzskari Divízió
Xx. Xxxxxxxx Xxxxx (64) a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen diplomázott, majd doktori címet szerzett 1971-ben. 1969-től a Petrolkémiai Beruházási Vállalatnál elemző közgazdászként, majd a Bevételi Főigazgatóságon csoportvezetőként dolgozott 1975-ig. 1976-tól a Pénzügyminisztériumban különböző területeken, vezetőként dolgozott. 1986-87-ig az Állami Ifjúsági és Sporthivatal első elnökhelyettese. 1988 és 1990 között az OTP Bank első vezérigazgató-helyettese. 1991-től 1994-ig az Európai Kereskedelmi Bank Rt. vezérigazgatója, majd elnökvezérigazgatója. 1994 és 1998 között a Szerencsejáték Rt. elnök-vezérigazgatója, majd 1998-99-ben a Malév Rt. vezérigazgatója. 2001-től az OTP Bank Törzskari Divíziójának ügyvezető igazgatója, később vezérigazgató-helyettes. 2002-től az OTP Bank Igazgatóságának tagja. 2009. június 9-től az OTP Bank Igazgatóságának alelnöke.
OTP törzsrészvény tulajdona 2009. december 31-én 200.000 darab volt.
Xx. Xxxxxx Xxxxxx elnöki tanácsadó OTP Bank Nyrt.
Xx. Xxxxxx Xxxxxx (58) az ELTE Jogi Karán diplomázott 1978-ban, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen biztosítási szakközgazdász diplomát szerzett 1995-ben. Az Állami Biztosítónál, majd az ÁB-AEGON Rt.-nél dolgozott különböző pozíciókban 1978 és 1995 között. 1996 és 2008 között az OTP Garancia Biztosító vezérigazgatója, majd elnök-vezérigazgatója. 2001-től az OTP Bank Igazgatóságának tagja. 2008-tól az OTP Bank Nyrt. elnöki tanácsadója és ügyvezető igazgatója.
OTP törzsrészvény tulajdona 2009. december 31-én 250.000 darab volt.
Külső tagok:
Xxxxxxxxx Xxxxxx elnök-vezérigazgató Xxxxxx Xxxxxxxxx Zrt.
Xxxxxxxxx Xxxxxx (61) agrármérnök és agrárközgazdász. A Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium alkalmazottja 1978 és 1989 között. Távozásakor a Minisztérium Beruházáspolitikai Osztályának helyettes vezetője, ezt követően a Hubertus Rt. ügyvezető igazgatója lett, majd 1999-től a Villányi Borászat Rt. (jelenleg Xxxxxx Xxxxxxxxx Zrt.) vezérigazgató-helyettese, majd elnök- vezérigazgatója. 1992 és 1999 között az OTP Bank Felügyelő Bizottságának, majd 1999 óta Igazgatóságának külső tagja.
OTP törzsrészvény tulajdona 2009. december 31-én 0 darab volt.
Xx. Xxxx Xxxxx
tanszékvezető
Budapesti Gazdasági Főiskola
Xx. Xxxx Xxxxx (58) közgazdászként végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. A Tatabányai Városi Tanács Pénzügyi Osztályának vezetője 1978 és 1982 között. 1982 óta főiskolai tanár a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, 1992 óta tanszékvezető. Okleveles könyvvizsgáló, bejegyzett könyvszakértő. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Bizottságának tagja. 1992 óta az OTP Bank Igazgatóságának külső tagja.
OTP törzsrészvény tulajdona 2009. december 31-én 40.681 darab volt.
Xxxxx Xxxxx
villamosmérnök,
volt vezérigazgató-helyettes, OTP Bank Nyrt.
Xxxxx Xxxxx (74) villamosmérnöki diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1954 és 1989 között a Villamosenergiai Kutatóintézet munkatársa, távozásakor főosztályvezető. Utána a K&H Bank Rt. ügyvezető igazgatója, a bank Számítástechnikai és Információs Központjában. A GIRO Rt. Igazgatóságának tagja, az OTP Bank Nyrt. vezérigazgató-helyettese 1993-tól 2001-ig, nyugdíjba vonulásáig. 2009. év II. félévétől a Vezető Informatikusok Szövetségének elnöke. Az OTP Bank Igazgatóságának 1997 óta tagja.
OTP törzsrészvény tulajdona 2009. december 31-én 527.905 darab volt.
Xx. Xxxxxx Xxxxxx vezérigazgató BKV Zrt.
Xx. Xxxxxx Xxxxxx (58) gépészmérnökként végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd itt szerzett doktori fokozatot 1985-ben. Pályafutásának állomásai: 1976-1978 BME, Gépészmérnöki Kar, Gépelemek Tanszék, tanársegéd; 1978-1979 VEGYTERV, vezető tervező; 1979-1991 BME, Gépészmérnöki Kar, Gépszerkezettani Intézet, adjunktus; 1985-1991 Gépészmérnöki Kar, Xxxxxx Xxxxx Kollégium, igazgató (mellékállás); 1991 FÉG, Célgépgyár, főmérnök; 1991-1993 Ipari és Ker. Minisztérium, főosztályvezető, helyettes-államtitkár; 1993-1997 Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság (ÁV Rt.), ill. Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.), vezérigazgató- helyettes, vezérigazgató; 1998-2000 RWE Energie AG, főosztályvezető (Németország); 2000-2001 ÉMÁSZ Rt. általános igazgató; 2001- 2002 RWE-EnBW Magyarország Kft. igazgató; 2002-2005-ig a Paksi Atomerőmű vezérigazgatója; 2005-2008 az MVM ZRt. vezérigazgatója; 2008. szeptember 1-től a Budapesti Közlekedési Zrt vezérigazgatója.
A Xxxxxx Xxxxx Társaság elnöke, Méréstechnikai, Automatizálási és Informatikai Tudományos Egyesület elnöke, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara országos elnökségi tagja, a BME Gazdasági Tanácsának elnökhelyettese, a Magyar Űrkutatási Tanácsa tagja.
1997 óta az OTP Bank Igazgatóságának külső tagja.
OTP törzsrészvény tulajdona 2009. december 31-én 81.600 darab volt.
Xx. Xxxxxx Xxxxxx
elnök-vezérigazgató,CIVIL Biztonsági Szolgálat Zrt.
Xx. Xxxxxx Xxxxxx (62) 1978-ban a Rendőrtiszti Főiskolán, majd 1986-ban az Xxxxxx Xxxxxx Tudományegyetem Jogi Karán szerzett diplomát. 1970-től a Belügyminisztérium állományában töltött be különböző pozíciókat, 1996 decemberében országos rendőr-főkapitányként vonult nyugdíjba. 1998- 2002-ig a Magyar Köztársaság belügyminisztere volt. 1997. április 29. és 1998. július 7. között tagja volt az OTP Bank Igazgatóságának. 2003-tól 2006-ig tagja az OTP Bank Felügyelő Bizottságának, 2006. április 28-tól az OTP Bank Igazgatóságának tagja.
Xx. Xxxxxx Xxxxxx – belügyminiszteri kinevezésére való tekintettel – 2010. május 29-i hatállyal lemondott az OTP Bank igazgatósági tagságáról.
OTP törzsrészvény tulajdona 2009. december 31-én 101.350 darab volt.
Xx. Xxxxxxx Xxxxxx
professzor, Közép-Európai Egyetem Közgazdaságtudományi tanszék
Xx. Xxxxxxx Xxxxxx (71) közgazdász, a Louvain-i Katolikus Egyetemen (Belgium) diplomázott 1961- ben, majd ugyanott megszerezte a közgazdaságtudományok doktori címét 1966-ban. 1965-66-ban az Európai Bizottságnál dolgozott. 1966 és 1990 között Washingtonban a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF) elemző-vezetőelemző-igazgatóhelyettes, majd 1993-ig Budapesten a Nemzetközi Valutaalap magyarországi megbízottja. 1993 és 2007 között, rövid megszakítással, amikor mint az MNB elnök tanácsadója tevékenykedett, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, a Monetáris Tanács tagja. Jelenleg a Közép-Európai Egyetem Közgazdaságtudományi tanszékének vendég professzora. Egy könyv és számos cikk szerzője közgazdasági szaklapokban. 2008. április 25-étől tagja az OTP Igazgatóságának.
OTP törzsrészvény tulajdona 2009. december 31-én 0 darab volt.
Xx. Xxxxx Xxxxxx
professzor, a Pécsi Tudományegyetem Gazdasági Tanácsának elnöke
Xx. Xxxxx Xxxxxx (59) 1974-ben szerzett közgazdász diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1984-ben kandidátusi fokozatot, 1993-ban a közgazdaságtudomány akadémiai doktor címet szerezte meg az MTA-n. 1990-93 között a JPTE Közgazdaságtudományi karának dékánja. 1993-ban elvégzi a Harvard felsővezetői programját, 1994-től a JPTE professzora, 2004-2007 között a Pécsi Tudományegyetem általános rektorhelyettese, 2007-től a GT elnöke. 1992. óta az OTP Bank Igazgatóságának külső tagja.
OTP törzsrészvény tulajdona 2009. december 31-én 117.200 darab volt.
Az Igazgatóság szükség szerint, de évente legalább nyolc alkalommal tart ülést. Az elnök-vezérigazgató köteles összehívni az Igazgatóság ülését akkor is, ha
▪ igazgatósági határozat rendkívüli igazgatósági ülésről döntött;
▪ legalább három igazgatósági tag az ok és cél megjelölésével, a napirendi pont meghatározásával, a hozandó döntésre vonatkozó írásbeli előterjesztés rendelkezésre bocsátásával azt írásban kéri;
▪ a Felügyelő Bizottság, vagy a könyvvizsgáló írásban indítványozza;
▪ a Felügyelet erre kötelezi;
▪ törvény alapján rendkívüli közgyűlés összehívásáról kell dönteni.
Az Igazgatóság üléseiről jegyzőkönyv készül, és határozataik dokumentálásra kerülnek.
2. A Felügyelő Bizottság
A Bankban a kettős irányítási struktúrát követve, a Társaság ügyvezetésének és üzletvitelének ellenőrzését a Felügyelő Bizottság látja el. Emiatt – a törvényi előírásokkal összhangban – a Felügyelő Bizottság összetételében maradéktalanul érvényesül a független tagok többségének elve. A bizottsági tagokat a Közgyűlés választja meg, megbízatásuk három évre szól. A független felügyelő bizottsági tagok (3 fő) aránya a Felügyelő Bizottság teljes létszámára (5 fő) vetítve 60%.
Az összeférhetetlenség elkerülése érdekében a Közgyűlés nem választhatja a Felügyelő Bizottság tagjává az Igazgatóság tagjait és azok közeli hozzátartozóit. A Felügyelő Bizottság dolgozói tagjának jelölésével, visszahívásával kapcsolatos szabályokat a Társaságnál működő Üzemi Tanács határozza meg, e tagot a Társaság nem tekinti függetlennek.
A Felügyelő Bizottság maga állapítja meg ügyrendjét, amelyet a Közgyűlés hagy jóvá. A Társaság belső ellenőrzési szervezetének a Hpt. által meghatározott keretek közötti irányítása a Felügyelő Bizottság feladata. A Felügyelő Bizottság előzetes egyetértési jogot gyakorol a belső ellenőrzési szervezet vezetői és alkalmazottai munkaviszonyának létesítésével, megszüntetésével, díjazásuk megállapításával kapcsolatos döntéseknél.
Az OTP Bank Nyrt. Felügyelő Bizottságának tagjai
Xxxxxx Xxxxx
a Felügyelő Bizottság elnöke
elnök-vezérigazgató, Magyar Építő Zrt.
Xxxxxx Xxxxx (59) építészként végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, második diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett. 1992-ben kinevezték a Magyar Építő Rt.
vezérigazgatójává. 1992 óta az OTP Bank Felügyelő Bizottságának elnöke. 2007. április 27-től az Audit Bizottság tagja.
OTP törzsrészvény tulajdona 2009. december 31-én 0 darab volt.
Xx. Xxxxxxx Xxxxx
ügyvéd
Xx. Xxxxxxx Xxxxx (54) Budapesten, az ELTE Állam-és Jogtudományi Karán szerzett diplomát. 1983- tól az Állami Fejlesztési Banknál dolgozott. 1986-tól ügyvéd. 1990-től saját ügyvédi irodát vezet. Fő tevékenységi köre a vállalatfinanszirozás és a corporate governance. 1999 óta tagja a MOL Nyrt. Igazgatóságának, 1995 óta pedig az OTP Bank Felügyelő Bizottságának. 2007. április 27-től az OTP Bank Nyrt. Felügyelő Bizottság alelnöke és Audit Bizottságának elnöke.
2009. december 31-én 10.000 db OTP törzsrészvény volt a tulajdonában.
Xxxx-Xxxxxxxx Xxxxxx
vezérigazgató,Groupama International SA
Xxxx-Xxxxxxxx Xxxxxx (62) miután a ‘Hautes Etudes Commerciales’ (HEC) főiskolán diplomát szerzett, 1971-ben a VIA Assurances Csoportnál kezdte pályáját, ahol először marketing igazgatóként, majd management controllerként, végül értékesítési és életbiztosítási Igazgatóként dolgozott. 1988-ban került az Athena Csoporthoz, ahol először a Proxima, a csoport életbiztosításokra szakosodott leányvállalatának vezérigazgatójaként, majd 1990-től 1998-ig PFA Vie vezérigazgatójaként dolgozott és a Csoport irányító bizottságának is tagja lett. 1998-ban, amikor a Groupama felvásárolta a GAN-t, a GAN SA Ügyvivő Testületébe (Management Board) nevezték ki az ügynökökön és brókeren keresztül folytatott élet- és nem-élet biztosítási tevékenységi terület irányításának feladatával. 2000 szeptemberében a Groupama-Gan új szervezeti felépítésének megfelelően, a nem-élet biztosítási részlegek és az értékesítési hálózatok irányítását is átvette. 2003. júliusi kinevezése óta a Groupama International vezérigazgatójaként dolgozik. 2008. április 25-étől az OTP Felügyelő Bizottságának tagja.
OTP törzsrészvény tulajdona 2009. december 31-én 0 darab volt.
Xxxxxx Xxxxx
vezérigazgató-helyettes, Retail Divízió OTP Bank Nyrt.
Xxxxxx Xxxxx (57) 1985-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett közgazdász diplomát. Szakmai pályafutását 1990-ben a Kereskedelmi és Hitelbank Nagyatádi fiókjában kezdte, ahol 1993-95-ig fiókigazgatóként dolgozott. 1995-től az OTP Bank munkatársa, előbb megyei igazgató, majd 1998-tól az OTP Bank Dél-Dunántúli Régiójának ügyvezető igazgatója. Szakmai ismereteit a
Nemzetközi Bankárképző Központ, illetve a World Trade Institute tanfolyamain bővítette. 2004-től tagja az OTP Bank Felügyelő Bizottságának.
OTP törzsrészvény tulajdona 2009. december 31-én 23.000 darab volt.
Xxxxxxx Xxxxxx
igazgató, Compliance Önálló Főosztály OTP Bank Nyrt.
Xxxxxxx Xxxxxx (55) az OTP Bank alkalmazottainak képviselője, a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán szerzett diplomát. 1974 óta a Bank alkalmazottja és 1981-ig a fiókhálózatában dolgozott különböző beosztásokban. 1981-től a központi hálózatirányítási területen instruktori munkakört látott el, majd a hálózatban kerületi igazgató helyettesi illetve igazgatói feladatra kapott megbízást. 1994-től ügyvezető igazgató helyettesként a hálózati terület központi irányításában működött közre. 2005 óta a Bank Compliance Önálló Főosztályát vezeti. Szakmai ismereteit a PSZF másoddiplomával bővítette, bejegyzett adószakértő. 2008. április 25-étől tagja az OTP Felügyelő Bizottságának.
OTP törzsrészvény tulajdona 2009. december 31-én 15.600 darab volt.
A Felügyelő Bizottság évente legalább hat alkalommal tart ülést. A Felügyelő Bizottság ülését össze kell hívni akkor is, ha azt az FB egy tagja, vagy az IG legalább két tagja, vagy a könyvvizsgáló írásban kéri az ok és a cél megjelölésével. A Felügyelő Bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül, és határozataik dokumentálásra kerülnek.
3. Az Audit Bizottság
Az Audit Bizottság az OTP Bank Nyrt. Felügyelő Bizottságának munkáját segítő véleményező, értékelő és javaslattevő funkciókat gyakorló testület. Az Audit Bizottság hatáskörét a hatályos jogszabályok, a Bank Alapszabálya, a közgyűlési határozatok, valamint az ügyrendje szabja meg. Fő feladatai közé tartozik:
▪ a számviteli törvény szerinti beszámoló véleményezése;
▪ a könyvvizsgálóval megkötendő szerződés előkészítése, kapcsolattartás a könyvvizsgálóval, ennek keretében a könyvvizsgálóval szembeni szakmai követelmények és összeférhetetlenségi előírások érvényre juttatásának figyelemmel kísérése;
▪ szükség esetén a Felügyelő Bizottság számára intézkedések megtételére való javaslattétel;
▪ a Felügyelő Bizottság munkájának segítése a pénzügyi beszámolási rendszer megfelelő ellenőrzése érdekében, ennek keretében a pénzügyi beszámolási rendszer működésének értékelése és javaslattétel a szükséges intézkedések megtételére.
Az Audit Bizottság egyes funkcióit, feladatait a pénzügyi intézményekre irányadó szabályozás szerint a Felügyelő Bizottság, illetve a Hpt. által az irányítása alá rendelt független belső ellenőrzési apparátus látja el. A többi bizottság feladatait a Társaság Szervezeti és Működési Szabályzata szerint létrehozható és létrehozott bizottságok látják el.
Az Audit Bizottság három főből áll, tagjait a Közgyűlés a Felügyelő Bizottság független tagjai közül választotta. Az Audit Bizottság tagjai közül elnököt választ.
Az Audit Bizottság szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal ülésezik. Az Audit Bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze az ok és a cél megjelölésével, valamint a bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől.
Az OTP Bank Nyrt. Audit Bizottságának tagjai
Xx. Xxxxxxx Xxxxx
az Audit Bizottság elnöke ügyvéd
Xx. Xxxxxxx Xxxxx (54) Budapesten, az ELTE Állam-és Jogtudományi Karán szerzett diplomát. 1983- tól az Állami Fejlesztési Banknál dolgozott. 1986-tól ügyvéd. 1990-től saját ügyvédi irodát vezet. Fő tevékenységi köre a vállalatfinanszirozás és a corporate governance. 1999 óta tagja a MOL Nyrt. Igazgatóságának, 1995 óta pedig az OTP Bank Felügyelő Bizottságának. 2007. április 27-től az OTP Bank Nyrt. Felügyelő Bizottság alelnöke és Audit Bizottságának elnöke.
2009. december 31-én 10.000 db OTP törzsrészvény volt a tulajdonában.
Xxxxxx Xxxxx elnök-vezérigazgató Magyar Építő Zrt.
Xxxxxx Xxxxx (59) építészként végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, második diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett. 1992-ben kinevezték a Magyar Építő Rt. vezérigazgatójává. 1992 óta az OTP Bank Felügyelő Bizottságának elnöke. 2007. április 27-től az Audit Bizottság tagja.
OTP törzsrészvény tulajdona 2009. december 31-én 0 darab volt.
Xxxx-Xxxxxxxx Xxxxxx
vezérigazgató,Groupama International SA
Xxxx-Xxxxxxxx Xxxxxx (62) miután a ‘Hautes Etudes Commerciales’ (HEC) főiskolán diplomát szerzett, 1971-ben a VIA Assurances Csoportnál kezdte pályáját, ahol először marketing igazgatóként, majd management controllerként, végül értékesítési és életbiztosítási Igazgatóként dolgozott. 1988-ban került az Athena Csoporthoz, ahol először a Proxima, a csoport életbiztosításokra szakosodott leányvállalatának vezérigazgatójaként, majd 1990-től 1998-ig PFA Vie vezérigazgatójaként dolgozott és a Csoport irányító bizottságának is tagja lett. 1998-ban, amikor a Groupama felvásárolta a GAN-t, a GAN SA Ügyvivő Testületébe (Management Board) nevezték ki az ügynökökön és brókeren keresztül folytatott élet- és nem-élet biztosítási tevékenységi terület irányításának feladatával. 2000 szeptemberében a Groupama-Gan új szervezeti felépítésének megfelelően, a nem-élet biztosítási részlegek és az értékesítési hálózatok irányítását is átvette. 2003. júliusi kinevezése óta a Groupama International vezérigazgatójaként dolgozik. 2008. április 25-étől az OTP Felügyelő Bizottságának tagja.
OTP törzsrészvény tulajdona 2009. december 31-én 0 darab volt.
4. Az Ügyvezetés
A Bank napi üzletmenetét az elnök-vezérigazgató irányítja, akinek a munkáját hat vezérigazgató- helyettes támogatja. Az alábbi táblázat a Bank jelenlegi ügyvezetésének azon tagjait tartalmazza, akik nem tagjai a fentebb említett Igazgatóságnak:
Xxxxxxx Xxxxxx vezérigazgató-helyettes Stratégiai és Pénzügyi Divízió
Xxxxxxx Xxxxxx (40) 2009 augusztusától az OTP Bank Nyrt. vezérigazgató-helyettese, a Stratégiai és Pénzügyi Divízió vezetője.
2003. szeptemberében csatlakozott az OTP Bankhoz és lett a Banküzemgazdasági Igazgatóság ügyvezető igazgatója, a controlling és tervezési feladatokért felelős vezető. 2000-től, az OTP Bankhoz történő csatlakozásáig a McKinsey & Company Inc. tanácsadó cég projektmenedzsere. 1996-tól 2000- ig az Andersen Consulting (Accenture) cégnél dolgozott tanácsadóként. 1996-ban, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdálkodástudományi Karán diplomázott, majd 1999-ben a franciaországi INSEAD Business School Programján szerzett Master of Business Administration (MBA) diplomát.
2009. december 31. napján 0 db OTP törzsrészvény volt a tulajdonában.
Xx. Xxxxx Xxxxxx
vezérigazgató-helyettes
Hitelengedélyezési és Kockázatkezelési Divízió
Xx. Xxxxx Xxxxxx (57) a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán diplomázott 1974-ben, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett okleveles közgazda diplomát 1980-ban. A Közgazdaságtudományi Egyetemen 1983-ban lett egyetemi doktor. 1989 óta dolgozik a bankszektorban. 1989 és 1993 között Budapest Bank Rt. zalaegerszegi fiókigazgatójaként dolgozott. 1993-tól az OTP Bank Zala Megyei Igazgatóságának megyei igazgatója, majd 1998-tól ügyvezető igazgatóként a hitelintézet Nyugat-dunántúli Régiójának vezetője volt. 2006. március 1-jétől az OTP Bank vezérigazgatóhelyettese, a Hitelengedélyezési és Kockázatkezelési Divízió vezetője és az OTP Faktoring Követeléskezelő Zrt. Igazgatóságának elnöke, majd 2007. május 22-től az OTP Egészségpénztás Zrt. Igazgatótanácsának elnöke.
OTP törzsrészvény tulajdona 2009. december 31-én 63.758 darab volt.
Xxxxxx Xxxx vezérigazgató-helyettes IT és Banküzemi Divízió
Xxxxxx Xxxx (50) a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen diplomázott 1982-ben, majd ugyanitt szerzett okleveles mérnök diplomát 1985-ben. 1987 óta dolgozik a bankszektorban. 1989 és 1993 között az Investbank Rt.-nél rendszergazdaként dolgozott. 1993-tól az OTP Bank Nyrt. főosztályvezető- helyettese, majd 1995-től ügyvezető igazgatóként a hitelintézet IT Fejlesztési Igazgatóságának vezetője volt. 2006. október 1-jétől az OTP Bank vezérigazgatóhelyettese, az IT és Banküzemi Divízió vezetője.
OTP törzsrészvény tulajdona 2009. december 31-én 153.347 darab volt.
Xxxx Xxxxxx
vezérigazgató-helyettes Kereskedelmi Banki Divízió
Xxxx Xxxxxx (50) 1983-ban végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. A diploma megszerzése után a Magyar Nemzeti Bank Bankkapcsolatok Főosztályán dolgozott 8 évig, majd a BNP- KH-Dresdner Bank treasury vezetője volt 1991-93 között. 1993 áprilisától az OTP Bank Treasury Igazgatóságának ügyvezető igazgatója, majd 1994-től a Kereskedelmi Banki Divízió vezérigazgató- helyettese.
OTP törzsrészvény tulajdona 2009. december 31-én 677.640 darab volt.
XI. ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG
A Kibocsátó igazgatási, irányító és felügyelő szerveiben tisztséget betöltő személyek által a Kibocsátó számára végzett feladatok, és e személyek magánérdekei vagy más feladatai között a Kibocsátó tudomása szerint nem áll fenn összeférhetetlenség.
XII. A BANK TULAJDONOSI SZERKEZETE
2007. április 21-én a szavazatelsőbbségi részvény megszüntetéséről szóló törvény (2007. évi XXVI. tv) hatályba lépett. Ennek alapján az OTP Bank Nyrt. Alapszabályában az állami szavazatelsőbbségi részvényre vonatkozó rendelkezések megszűntek, az egy darab 1.000 Ft névértékű szavazatelsőbbségi részvény átalakult 10 darab 100 Ft névértékű törzsrészvénnyé. Ezáltal a Bank jegyzett tőkéje 280.000.010 darab, egyenként 100 forint névértékű törzsrészvényből áll.
Teljes alaptőke1
Tulajdonosi kör megnevezése
%2
%befolyás3
Db
A Bank vezetésének információja szerint a Bank tulajdonosi struktúrája, a részesedés és szavazati arány mértéke 2010. március 31-én
Belföldi intézményi/társaság | 15,0% | 15,2% | 42.028.963 |
Külföldi intézményi/társaság | 71,9% | 73,0% | 201.253.776 |
Belföldi magánszemély | 6,0% | 6,1% | 16.828.524 |
Külföldi magánszemély | 1,3% | 1,3% | 3.500.102 |
Munkavállalók, vezető tisztségviselők | 1,8% | 1,8% | 5.002.675 |
Saját tulajdon | 1,5% | 0,0% | 4.283.564 |
Államháztartás részét képező tulajdonos 4 | 0,5% | 0,5% | 1.316.847 |
Nemzetközi Fejlesztési Intézmények 5 | 2,1% | 2,1% | 5.785.559 |
Egyéb | 0,0% | 0,0% | 0 |
ÖSSZESEN | 100,0% | 100,0% | 280.000.010 |
1 Ha a bevezetett sorozat megegyezik a teljes alaptőkével, ennek feltüntetése mellett nem szükséges kitölteni. Ha több sorozat van bevezetve a tőzsdére, minden sorozat esetén meg kell adni a tulajdonosi struktúrát.
2 Szavazati hányad
3 A Kibocsátó közgyűlésén a döntéshozatalban való részvétel lehetőségét biztosító szavazati jog. Ha a tulajdoni hányad és a szavazati jog megegyezik, csak a tulajdoni hányad oszlopot kell kitölteni és benyújtani/közzétenni a tény feltüntetése mellett!
4 Pl.: MNV Zrt., TB, Önkormányzat, 100%-os állami tulajdonban álló vállalatok stb.
0.Xx.: EBRD, EIB, stb.
Az 5%-nál nagyobb Tulajdonosok felsorolása, bemutatása 2010.03.31-én
Nemzetiség Tevékenység Mennyiség Szavazati Befolyás Név 1 2 3 mértéke (%) Megjegyzés5 (db) jog (%) 3,4 | ||||||
Groupama Csoport | K | T | 24.677.160 | 8,81% | 8,95% | - |
Megdet, Xxxxx és Xxxxxxx Xxxxxxxxxx | K | T | 24.459.744 | 8,74% | 8,87% | - |
MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. | B | T | 24.000.000 | 8,57% | 8,70% | |
1 Belföldi (B), Külföldi (K) | ||||||
2 Letétkezelő (L), Államháztartás (Á), Nemzetközi Fejlesztési Intézmények (F), Intézményi (I), Gazdasági Társaság (T) Magán (M), Munkavállaló, vezető tisztségviselő (D)
3 Két tizedesjegyre kerekítve kell megadni
4 A Kibocsátó közgyűlésén a döntéshozatalban való részvétel lehetőségét biztosító szavazati jog.
5 Pl.:szakmai befektető, pénzügyi befektető, stb.
A Bank tulajdonosi struktúrájában 5% feletti tulajdonosként a MOL jelent meg (2009 végi részesedés: 8,6%) a 2009. második negyedévben az OTP Bankkal kötött saját részvénycsereügylet eredményeként. A korábbi nagytulajdonosok közül a Groupama (9,2%) és a Rahimkulov család (8,7%) részesedése nem változott számottevően 2009 folyamán, míg a korábban sokáig legnagyobb intézményi tulajdonosnak számító Artio Global Management (korábbi nevén Xxxxxx Xxxx) részesedése 5% alá esett.
A Bank tulajdonosi struktúrájában 2010. március 31-ig érdemi változása nem történt, 5% feletti tulajdonosként továbbra is a Groupama (2010 1Q: 8,81%), a Rahimkulov család (8,74%) és a MOL (8,57%) jelenik meg. a korábban sokáig legnagyobb intézményi tulajdonosnak számító Artio Global Management (korábbi nevén Xxxxxx Xxxx) részesedése 5% alá esett.
Az OTP Bank Nyrt.-nek nincs tudomása arról, hogy a Bank tulajdonosi szerkezetében jelentős változás történt volna a 2010. március 31-i állapothoz képest az Alaptájékoztató aláírásának időpontjáig.
XIII. A KIBOCSÁTÓ ESZKÖZEIRE, FORRÁSAIRA, PÉNZÜGYI HELYZETÉRE VONATKOZÓ
INFORMÁCIÓK2
A jelenlegi fejezetben közölt adatok, elemzések a nemzetközi pénzügyi beszámoló készítési standardok szerint (IFRS) készített és a 2008. valamint 2009. évi auditált beszámoló alapján készültek, kivéve a 2.3
„Tőkeellátottság, tőkemegfelelés” részt, amely a 2009. évi Magyar Számviteli Szabályok alapján készült adatok alapján készült.
Az e fejezetben közölt információk hűen mutatják be az OTP Bank Nyrt., illetve az OTP Csoport pénzügyi helyzetét. Az Alaptájékoztató aláírásáig a Kibocsátó pénzügyi helyzetében jelentős változás nem következett be.
1. Az OTP Bank konszolidált pénzügyi eredményei
1.1. Konszolidált mérleg
IFRS konszolidált mérlegfőösszeg az elmúlt egy évben 4%-kal nőtt, nagysága elérte a 9.755 milliárd forintot. A Bankcsoport saját tőkéje 1.192 milliárd forintra emelkedett (+14% y/y), és a teljes mérleg 12%-át képviselte.
Az óvatosabb hitelezés, illetve visszafogott hitelkereslet eredményeként a bruttó hitelállomány éves szinten 2%-kal csökkent. A portfolió záró értéke 6.907 milliárd forint volt. A bruttó hitelállományon belül a legnagyobb részarányt továbbra is a retail hitelek képviselték (4.292 milliárd forint, 62%), míg a corporate hitelportfolió (2.162 milliárd forint) ennél kisebb hányadot (31%) jelentett. A gépjármű- finanszírozási hitelek állománya 387 milliárd forintot tett ki (6%). A retail hitelállományon belül a jelzáloghitelek nagysága 2.703 milliárd forint volt, a fogyasztási hiteleké pedig 1.149 milliárd forint.
Az elmúlt 12 hónapban forintban számolva csak a horvát (+3%), a bolgár (+1%), illetve az OTP Core (+1%) esetében volt tapasztalható portfolió növekedés, máshol az állomány csökkent. A legjelentősebb állománycsökkenés Montenegróban (-29%), Szlovákiában (-13%) és Ukrajnában (-12%) következett be.
A hitelállomány visszaesése mellett az elmúlt 12 hónapban a portfolió minősége mindenütt romlott; a 90 napon túl késedelmes kintlevőségek állománya
Főbb mérlegtételek (millió forint) | 2008 | 2009 | Változás (%) |
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN | 9.367.724 | 9.755.132 | 4% |
2 Jelen fejezet pénzügyi elemzéseit a Kibocsátó maga készítette, a Kibocsátó Vezetőségének értékelését mutatja be.
Főbb mérlegtételek (millió forint) | 2008 | 2009 | Változás (%) |
Pénzeszközök, betétszámlák, elszámolás nemzeti bankokkal | 530.007 | 505.650 | -5% |
Bankközi kihelyezések | 415.656 | 440.850 | 6% |
Pénzügyi eszközök valós értéken | 131.288 | 256.100 | 95% |
Értékesíthető értékpapírok | 486.878 | 1.354.285 | 178% |
Ügyfélhitelek (bruttó) | 7.049.381 | 6.907.094 | -2% |
ebből: Retail hitelek | 4.353.189 | 4.291.847 | -1% |
Corporate hitelek | 2.258.579 | 2.161.903 | -4% |
Gépjárműfinanszírozás | 389.767 | 387.431 | -1% |
Váltók és hitelekkel kapcsolatos kamatkövetelések | 52.819 | 65.968 | 25% |
Hitelek értékvesztése | -270.680 | -494.378 | 83% |
Részvények, részesedések | 10.467 | 18.834 | 80% |
Lejáratig tartandó értékpapírok | 330.158 | 188.853 | -43% |
Tárgyi eszközök és immateriális javak | 469.701 | 476.358 | 1% |
Egyéb eszközök | 214.868 | 101.486 | -53% |
FORRÁSOK ÖSSZESEN | 9.367.724 | 9.755.132 | 4% |
Hitelintézetekkel és állammal szembeni kötelezettségek | 848.730 | 802.749 | -5% |
Ügyfélbetétek | 5.258.167 | 5.688.887 | 8% |
ebből: Retail betétek | 3.914.944 | 4.161.910 | 6% |
Corporate betétek | 1.299.904 | 1.483.984 | 14% |
Ügyfélbetétekkel kapcsolatos kamatkötelezettségek | 38.941 | 42.997 | 10% |
Kibocsátott értékpapírok | 1.565.947 | 1.410.348 | -10% |
Egyéb kötelezettségek | 325.859 | 380.708 | 17% |
Alárendelt és járulékos kölcsöntőke | 320.050 | 280.834 | -12% |
Saját tőke | 1.048.971 | 1.191.606 | 14% |
Mutatók (%) | 2008 | 2009 | Változás (%-pont) |
Hitel/betét arány | 134% | 121% | -13% |
Nettó hitel/(betét+retail kötvény) mutató | 128% | 108% | -19% |
Nettó hitelek | 6.778.701 | 6.412.716 | -5% |
Ügyfélbetétek | 5.258.167 | 5.688.887 | 8% |
Retail kötvények | 58.073 | 236.733 | 308% |
90 napon túl késedelmes hitelek aránya | 4,5% | 9,8% | 5,3% |
90 napon túl késedelmes hitelek összes céltartalékkal való fedezettsége | 86,0% | 73,6% | -12,4% |
Tőkemegfelelési mutató (konszolidált, IFRS) | 15,4% | 17,3% | 2,0% |
Tier1 ráta | 11,3% | 13,8% | 2,6% |
Core Tier1 ráta | 9,5% | 12,1% | 2,6% |
Tőkeáttétel (Saját tőke/Mérlegfőösszeg) | 11,2% | 12,2% | 1,0% |
Az IFRS konszolidált mérlegfőösszeg az elmúlt egy évben 4%-kal nőtt, nagysága elérte a 9.755 milliárd forintot. A Bankcsoport saját tőkéje 1.192 milliárd forintra emelkedett (+14% y/y), és a teljes mérleg 12%-át képviselte.
Az óvatosabb hitelezés, illetve visszafogott hitelkereslet eredményeként a bruttó hitelállomány éves szinten 2%-kal csökkent. A portfolió záró értéke 6.907 milliárd forint volt. A bruttó hitelállományon belül a legnagyobb részarányt továbbra is a retail hitelek képviselték (4.292 milliárd forint, 62%), míg a corporate hitelportfolió (2.162 milliárd forint) ennél kisebb hányadot (31%) jelentett. A gépjármű-
finanszírozási hitelek állománya 387 milliárd forintot tett ki (6%). A retail hitelállományon belül a jelzáloghitelek nagysága 2.703 milliárd forint volt, a fogyasztási hiteleké pedig 1.149 milliárd forint.
Az elmúlt 12 hónapban forintban számolva csak a horvát (+3%), a bolgár (+1%), illetve az OTP Core (+1%) esetében volt tapasztalható portfolió növekedés, máshol az állomány csökkent. A legjelentősebb állománycsökkenés Montenegróban (-29%), Szlovákiában (-13%) és Ukrajnában (-12%) következett be.
A hitelállomány visszaesése mellett az elmúlt 12 hónapban a portfolió minősége mindenütt romlott; a 90 napon túl késedelmes kintlevőségek állománya csoportszinten 9,8%-ra nőtt. A Csoporton belül változatlanul az ukrán és szerb portfolió minősége a leggyengébb, itt a 90 napon túli késedelmes hitelek aránya 22,3%, illetve 33,7%. Az év során örvendetes fejlemény volt – ez jelentős mértékben a forint erősödésével, illetve az adósvédelmi programmal hozható összefüggésbe –, hogy a magyar portfolió romlása a 2009 második negyedévi csúcs után az év hátralévő részében lelassult. Így a 90 napon túli késedelmes kinnlevőség állománya az év végére 7,4%-ra nőtt.
A hitelekre képzett értékvesztés állománya 2009. december végén 494 milliárd forint volt (+83% y/y). A 90 napon túl késedelmes hitelek állománya 671 milliárd forint volt és a fedezettség ennek megfelelően magas maradt (73,6%).
A konszolidált betétállomány éves szinten 8%-kal bővült. A betétállomány az elmúlt évben leggyorsabban Oroszországban (+37%), Romániában (+33%) Bulgáriában (+11%), valamint Horvátországban (+7%) nőtt, és kiemelendő az OTP Core 8%-os betétbővülése is. A legnagyobb visszaesés a CKB-t (-20%) érintette.
A mérsékelt hitelezési aktivitás következtében a konszolidált hitel/betét mutató (121%) éves összehasonlításban 13%-ponttal javult. A módszertanilag helyesebb nettó hitel/(betét+lakossági kötvény) mutató 108% volt.
A kibocsátott értékpapírok állománya éves szinten 10%-kal csökkent. A lejáró kötelezettségek nagysága (750 millió euró szenior kötvény és kb. 120 milliárd forintnyi hazai jelzáloglevél) meghaladta a hazai lakossági kötvénykibocsátás volumenét, nemzetközi kötvénykibocsátásra pedig az év folyamán nem került sor.
1.2. Konszolidált tőkemegfelelési mutató (Basel II alapú)
A Bankcsoport szavatoló tőkéje 2009. december végén 1.195 milliárd forint volt, a (hitelezési, piaci és működési kockázatokat is figyelembe vevő) korrigált mérlegfőösszeg pedig 6.886 milliárd forint. A tőkemegfelelési mutató értéke 17,3% volt, ezen belül az alapvető tőke (Tier1) goodwillel és immateriális javakkal csökkentett nagysága 13,8%, a hibrid instrumentumokat nélkülöző Core Tier1 ráta pedig 12,1% volt.
1.3. Konszolidált eredmény
Eredménykimutatás (millió forint) | 2008 | 2009 | Változás (%) |
Konszolidált adózás utáni eredmény | 241.068 | 150.206 | -38% |
Kapott osztalék és nettó végleges pénzeszköz átvétel/átadás 2.380 | 792 | -67% | |
Stratégiai nyitott devizapozíció eredménye (adózott) | -4.720 | -1.912 | -59% |
Stratégiai nyitott devizapozíció eredménye (adó előtt) | -5.899 | -2.390 | -59% |
Társasági adó | 1.180 | 478 | -59% |
Az OTP Garancia Csoport értékesítésének eredménye (adózott) | 117.346 | 0 | -100% |
Konszolidált adózás utáni eredmény kapott osztalék, nettó végleges pénzeszköz átadás/átvétel, stratégiai nyitott pozíció eredménye, OTP Garancia Csoport értékesítésének | 218.691 | 151.326 | -31% |
eredménye és külföldi leányvállalatokkal kapcsolatos goodwill értékcsökkenés nélkül | |||
Adózás előtti eredmény | 250.293 | 172.080 | -31% |
Működési eredmény | 368.920 | 437.059 | 18% |
Összes bevétel | 732.584 | 786.084 | 7% |
Nettó kamatbevétel (korr.) | 515.946 | 589.780 | 14% |
Nettó díjak, jutalékok | 140.623 | 132.913 | -5% |
Egyéb nettó nem kamat jellegű bevételek (nettó | |||
A Bankcsoport 2009. évi korrigált konszolidált adózott eredménye 151,3 milliárd forint volt, ami gyakorlatilag megfelel a menedzsment előzetes célkitűzésének. Ez az eredmény éves szinten 31%-os visszaesését jelenti.
(adózott)
biztosítási díjbevételekkel és nettó egyéb nem 76.015 (korr.) | 63.390 | -17% | |
Devizaárfolyam eredmény, nettó (korr.) | 44.393 | -5.919 | -113% |
Értékpapír árfolyam eredmény, nettó (korr.) | -1.096 | 7.459 | -781% |
Biztosítási díjbevételek, nettó | 13.255 | 0 | -100% |
Biztosítási díjbevételek | 60.432 | 0 | -100% |
Biztosítási ráfordítások | -47.178 | 0 | -100% |
Nettó egyéb bevételek (korr.) | 19.462 | 61.851 | 218% |
Működési költség | -363.664 | -349.024 | -4% |
Személyi jellegű ráfordítások | -167.461 | -155.516 | -7% |
Értékcsökkenés (korr.) | -38.609 | -45.141 | 17% |
Dologi költségek (korr.) | -157.594 | -148.367 | -6% |
Értékvesztésképzés a hitelezési és kihelyezési veszteségekre (korr.) | -108.043 | -246.935 | 129% |
Egyéb kockázati költség | -10.584 | -18.044 | 70% |
Társasági adó | -31.602 | -20.754 | -34% |
Teljesítménymutatók (%) | 2008 | 2009 | Változás (%-pont) |
ROA (korr.) | 2,5% | 1,6% | -0,9% |
ROE (korr.) | 22,5% | 13,4% | -9,1% |
Működési eredmény marzs | 4,14% | 4,57% | 0,43% |
Teljes bevétel marzs | 8,22% | 8,22% | 0,00% |
Nettó kamatmarzs (korr.) | 5,79% | 6,17% | 0,38% |
Nettó díj- és jutalékbevétel-marzs | 1,58% | 1,39% | -0,19% |
Nettó egyéb nem kamat bevétel-marzs | 0,85% | 0,66% | -0,19% |
Kockázati költség/bruttó hitelállomány (korr.) | 1,69% | 3,57% | 1,87% |
pénzügyi tevékenységgel kapcsolatos bevételekkel)
Kiadás/bevétel arány (korr.) | 49,6% | 44,4% | -5,2% |
Effektív adókulcs | 12,6% | 12,1% | -0,6% |
Átfogó eredménykimutatás (millió forint) | 2008 | 2009 | Változás (%) |
Nettó átfogó eredmény | 206.807 | 151.661 | -27% |
Részvényesekre jutó nettó eredmény | 240.472 | 151.045 | -37% |
Konszolidált adózás utáni eredmény | 241.068 | 150.206 | -38% |
(-) Nem-ellenőrzött részesedésre jutó eredmény 597 | -839 | -241% | |
Értékesíthető értékpapírok saját tőkében elszámolt valós -12.475 | 9.941 | -180% | |
Cash-flow-fedezeti ügyletnek minősített származékos 788 | 431 | -45% | |
Külföldi tevékenységben lévő nettó befektetés fedezeti 0 | -1.543 | ||
érték korrekciója pénzügyi instrumentumok
ügyletek
Átváltási különbözet -21.978 -8.213 -63%
A nettó kamatbevételek 590 milliárd forintos összege 14%-kal haladja meg a bázisidőszakot, a nettó kamatmarzs 6,17%-os szintje pedig 38 bázisponttal magasabb, mint a bázis- időszakában.
A nem kamatjellegű bevételeken belül a nettó díj- és jutalékbevételek 5%-kal visszaestek y/y, ami megfelel az előzetes várakozásoknak és tükrözi az üzleti volumenek, illetve tranzakciós bevételek csökkenését.
Az egyéb nem kamatjellegű bevételek y/y 17%-kal estek vissza. Ezen belül a legnagyobb mértékű eredmény-módosulás a nettó devizaárfolyam soron jelentkezett, a 2008. évi 44,4 milliárd forintos eredménnyel szemben közel 6 milliárd forintos veszteség. Megjegyzendő, hogy a bázisidőszak magas eredményét az ukrán céltartalék-állomány 2008. negyedik negyedévi átértékelésének hatása befolyásolta elsősorban, miközben a 2009-es eredményt döntően az első negyedévi stratégiain felüli egyéb nyitott deviza-pozíciók forintgyengülés okozta vesztesége mozgatta. Mivel ezek a nyitott pozíciók időközben lezárásra kerültek, e soron fokozatosan javult az eredmény. Az értékpapírokon realizált éves 7,5 milliárd forintos eredmény a forinthozamok jelentős csökkenésének a következménye. Az év során több alkalommal sor került saját járulékos kölcsöntőke (Upper Tier 2 Capital) visszavásárlása, az e tranzakciókon realizált adó előtti eredmény megközelítette a 28 milliárd forintot, ami a nettó egyéb bevételek soron került kimutatásra.
A teljes bevételeken belül a nem kamatjellegű bevételek aránya 25% volt, ami 5%-pontos csökkenés a bázisidőszakhoz képest.
A Bankcsoport költséggazdálkodása az év egészében rendkívül feszes volt. A működési költségek között a dologi költségek éves szinten 6%-kal, a személyi jellegű kiadások 7%-kal maradtak el a bázisidőszaki szinttől (döntően létszámcsökkentés, a működés racionalizálása, a hálózatbővítés leállítása, illetve egyes külföldi országokban (Szerbia, Szlovákia, Ukrajna) fiókok bezárása következtében). Az éves kiadás/bevétel mutató (44,4%) 5,3%-ponttal javult, az éves előirányzatnál jóval kedvezőbben.
A lakossági és vállalati ügyfeleket egyaránt sújtó romló makrogazdasági környezet a hitelportfoliók minőségének jelentős romlását eredményezték. Mindez masszív céltartalékképzést tett szükségessé, amire azonban a robosztus működési eredmény folyamatosan lehetőséget adott. A hitel- és egyéb kockázati költségek nagysága éves szinten 265 milliárd forintot tett ki (+123% y/y). Ebből a hitelezési
veszteségekre képzett céltartalék 246,9 milliárd forint volt, de az egyéb kockázati költség is zömmel hitelezési tevékenységgel kapcsolatos.
A csoportszintű kockázati költség ráta ennek megfelelően a 2008. évi 1,69%-ról az elmúlt évben 3,57%-ra emelkedett.
A konszolidált ROA (1,6%) 0,9%-ponttal, míg a ROE (13,4%) 9,1%-ponttal mérséklődött az elmúlt egy évben. A tizenkét havi egy részvényre jutó eredmény (hígított EPS) 572 forint volt.
A Csoport adózott eredményén felül a saját tőkével szemben közvetlenül értékelt tételek eredményét is tartalmazó éves ún. nettó átfogó eredmény („Net Comprehensive Income”) 151,7 milliárd forint, 27%-kal kisebb, mint 2008-ban volt.
2. AZ OTP BANK MAGYARORSZÁGI ALAPTEVÉKENYSÉGÉNEK3 EREDMÉNYEI
2.1. Mérleg
Az adatok eltérnek az auditált számoktól, mivel kontrolling szemléletben készültek.
Az OTP Core mérlegének kiemelt sorai:
Főbb mérlegtételek (záróállományok, millió forint) | 2008 | 2009 | Változás (%) |
Eszközök összesen | 4.964.333 | 5.805.466 | 17% |
Bruttó hitelek | 3.348.931 | 3.396.769 | 1% |
Retail hitelek | 2.189.514 | 2.186.022 | 0% |
Corporate hitelek | 1.159.416 | 1.210.747 | 4% |
Hitelekre képzett céltartalékok | -117.635 | -188.501 | 60% |
Ügyfélbetétek | 3.244.482 | 3.496.796 | 8% |
Ügyfélbetétek + retail kötvény | 3.302.554 | 3.733.529 | 13% |
Retail betétek | 2.420.480 | 2.470.161 | 2% |
Retail betétek + retail kötvény | 2.478.552 | 2.706.894 | 9% |
Corporate betétek | 824.002 | 1.026.635 | 25% |
Hitelintézetekkel és állammal szembeni kötelezettségek | 598.386 | 823.211 | 38% |
Kibocsátott értékpapírok | 1.412.929 | 1.305.525 | -8% |
Ebből retail kötvény | 58.073 | 236.733 | 308% |
Saját tőke | 832.333 | 990.236 | 19% |
Hitelportfolió minősége (%) | 2008 | 2009 | Változás (%-pont) |
90 napon túl késedelmes hitelek aránya | 4,3% | 7,4% | 3,1% |
90 napon túl késedelmes hitelek összes céltartalékkal való fedezettsége | 82,5% | 74,9% | -7,6% |
Piaci részesedés (%) | 2008 | 2009 | Változás (%-pont) |
Hitelek | 17,6% | 17,8% | 0,3% |
Betétek | 24,1% | 24,2% | 0,2% |
Mérlegfőösszeg | 23,8% | 26,3% | 2,5% |
3 OTP Bank, OTP Jelzálogbank, OTP Lakástakarékpénztár együtt.
Teljesítménymutatók (%) | 2008 | 2009 | Változás (%-pont) |
Hitel/betét arány | 103% | 97% | -6% |
Nettó hitel/(betét+retail kötvény) | 98% | 86% | -12% |
2009 folyamán a gazdasági válság, illetve a Magyarországon megvalósult fiskális kiigazítás erőteljes alkalmazkodást váltott ki az OTP Core mérlegében. A hitel/betét mutató 2009 eleje óta csökkenő pályán van (2009 végén: 97%, -6%-pont y/y), a betéthelyettesítő lakossági megtakarításokat is figyelembe vevő „nettó hitel/(betét+retail kötvény mutató)” pedig még erősebb alkalmazkodást jelez (2009 végén: 86%, -12%-pont y/y).
Az ügyfélhitelek árfolyamszűrten stagnáltak 2009 folyamán (+0,4% y/y, árfolyam-kiigazítás nélkül
+1% y/y), aminek egyik oka a korábbi éveknél lényegesen gyengébb hitelkereslet. 2009-ben árfolyamszűrten a retail hitelek közül a fogyasztási, illetve a mikro- és kisvállalkozói hitel állománya mutatott növekedést (+6%, illetve +5% y/y) – előbbi elsősorban a folyószámlahitelek állománynövekedésének köszönhetően. A jelzáloghitel-portfolió folyamatosan csökkent az év folyamán (-3% y/y, -1% q/q). A corporate hitelek y/y 3%-kal nőttek.
A retail hitelek folyósítása 2009 során jelentősen visszaesett részben a kondíciók 2008. november közepén történt szigorítása, részben pedig a pénzügyi válság hitelkeresletre gyakorolt negatív hatása következtében. A jelzáloghitelek folyósítása y/y 82%-kal, 64 milliárd forintra csökkent, míg a fogyasztási hiteleken belül legnagyobb részarányt kitevő személyi kölcsönöké 54%-kal esett (2009. évi folyósítás: 55 milliárd forint). Mindkét hiteltípus esetében a 2009 első negyedévi mélypont után a következő negyedévek már némi élénkülést mutattak a folyósításban (jelzáloghitel folyósítás milliárd forintban: 1Q: 11,8; 2Q: 16,8; 3Q 19,6; 4Q: 16,0; személyi kölcsön folyósítás milliárd forintban: 1Q: 12,0; 2Q: 15,1; 3Q: 15,5; 4Q: 12,1).
A folyósítás erősítése érdekében a Bank az év során több alkalommal csökkentette piaci kamatozású jelzáloghitelei kínált kamatát (mind forint, mind deviza esetében), illetve a banki magatartáskódex ajánlásaival összhangban a korábban folyósított változtatható kamatozású termékeit változó kamatozásúakra cserélte. A már meglévő állomány esetében a kamatozás módja nem változott, de az ügyfelek részére az átszerződés lehetősége biztosított. Ezen lépések hatása az év folyamán fokozatosan növekvő euró alapú folyósításokban már megmutatkozott. A támogatott forinthitelek folyósítására negatívan hatott viszont a lakáshitel-támogatási rendszer év közbeni átalakítása (a régi rendszer júliusi felfüggesztése és az új októberi bevezetése között nem volt elérhető támogatott forint lakáshitel az ügyfelek számára).
A menedzsment szándékával összhangban mind a jelzálog, mind a személyi hitelek folyósításán belül jelentősen nőtt a forinthitelek részaránya 2009-ben: jelzáloghitelek esetében 12%-ról 55%-ra, személyi kölcsön estében 31%-ról 96%-ra y/y. Ezzel párhuzamosan a devizafolyósítások esetében az euró vált meghatározóvá (jelzáloghitel esetében az új folyósítás 42%-át, személyi kölcsönöknél 4%-át adva 2009- ben).
Az OTP Core betéti bázisa y/y 8%-kal bővült. Még dinamikusabb azonban az y/y növekedés, ha a lakossági ügyfelek által betéthelyettesítő terméknek tekintett banki saját-kötvények állományát is figyelembe vesszük: ezzel együtt az ügyfélbetétek y/y 13%-kal, a retail betétek y/y 9%-kal gyarapodtak. A retail saját kötvény állomány 2008. negyedik negyedéve óta jelentősen nő, 2009 végére 237 milliárd
forintot ért el az állomány (+179 milliárd forint y/y). A kötvények átlagos futamideje (jellemzően 1 év) meghaladja a lekötött betétekét (jellemzően 3-6 hónap).
A betétállomány növekedésének másik jelentős motorja a közép- és nagyvállalati (KNV) betétek bővülése volt (y/y +32%, ennek köszönhetően a corporate betétek állománya +25%-kal nőtt y/y). A KNV szegmensben részben a vállalati lekötött betétek nőttek (+59 milliárd forint y/y), jelentős növekedést okozott továbbá az OTP Alapkezelő által kezelt alapok lekötött betétállományának növekedése is (+112 milliárd forint). Az önkormányzati betétek az év során 7%-kal gyarapodtak.
Az OTP Core kibocsátott kötvényállományát (2009 4Q: 1.306 milliárd forint) az év során jelentősen befolyásolta, hogy 2009. február 27-én lejárt és visszafizetésre került 750 millió euró névértékű (kb. 203 milliárd forint) szenior banki kötvény. Ezt a hatást nagyrészt ellensúlyozta, hogy a már említett retail kötvénykibocsátások mintegy 179 milliárd forint állománynövekedést okoztak y/y. Ugyanakkor mintegy 120 milliárd forint nagyságrendben csökkent a kibocsátott jelzáloglevél állomány. Új intézményi kibocsátásra csak 2010 első negyedévben, mérlegzárást követően került sor. Februárban 100 millió svájci frank névértékű, 2 éves futamidejű szenior kötvénnyel tért vissza az OTP Bank a kötvénypiacokra, ami az OTP Csoport történetének első svájci frank kibocsátása volt. Továbbá 2010 márciusában az OTP Jelzálogbank nemzetközi jelzáloglevél programja keretében 300 millió euró össznévértékű jelzáloglevelet bocsátott ki, melynek közel harmadát csoporton kívüli befektetők jegyezték.
A finanszírozási struktúrát, valamint az OTP Core likviditási helyzetét befolyásoló tényező volt, hogy a magyar állam 2009. második negyedév során a magyar vállalatok finanszírozására fordítandó hitelt folyósított az OTP Banknak, ami a hitelintézetekkel és állammal szembeni kötelezettségek növekedését eredményezte (2009. végi állomány: 823 milliárd forint, +38% y/y). Az állami hitel lehívása két részletben történt (1 milliárd euróé 2009. április 1-jén, 400 millió euróé június 30-án). Részben ennek köszönhető, hogy a Bank a válság ellenére is aktívan támogatta a hazai vállalati szektort: több mint 5 ezer magyar vállalkozást keresett meg hitelfelvételre vonatkozó ajánlattal és az év folyamán 248 milliárd forint értékben folyósított hitelt hazai kis-, közép- és nagyvállalatok részére, aminek következtében az árfolyamhatással korrigált vállalati hitelállománya (MKV+KNV) 8%-kal nőtt 2008 végéhez képest. Ugyanakkor az állami hitelt két részletben 2009 novemberében (700 millió eurót) és 2010 márciusában (ugyancsak 700 millió eurót) előtörlesztette a Bank. A lépés oka, hogy az állami hitel felhasználásával nyújtott vállalkozói kölcsön hiteldíja és futamideje csak a vállalkozói kör egy részének igényét tudja kielégíteni, emiatt az igények egy szélesebb körének kielégítését a Bank saját likviditási tartalékai terhére kívánja biztosítani.
Ami a swapokat illeti: az év folyamán több ügylet is köttetett az EBRD-vel, amivel a swap keretösszeg október végéig nagyrészt lehívásra került, biztosítva a devizahitelezéshez szükséges svájci frank- likviditás folyamatos rendelkezésre állását.
2.2. Az OTP Core szegmentált eredménykimutatása:
Az OTP Core 2009. évi adózott eredménye 178,3 milliárd forint, y/y alapon 34%-kal nőtt. A teljesítmény egyfelől rendkívül erős alapbanki jövedelemtermelő képességet takar: a nettó kamateredmény +18%-kal nőtt y/y, a jutalékbevételek nominálisan stabilak maradtak, továbbá erős költségkontroll érvényesült (működési költségek előző évi szintjük alatt teljesültek, a kiadás/bevétel mutató 49-ről 40%-ra esett y/y). Szerepe volt az eredményjavulásban a saját járulékos kölcsöntőke
kötvények (Upper Tier 2 Capital) visszavásárlásán elért mintegy 27,7 milliárd forint árfolyameredménynek (adó előtt)5, ami az egyéb nem kamateredményt növelte (utóbbi y/y alapon háromszorozódott). Továbbá pozitív hatású volt az effektív adóterhelés 9%-ról 8%-ra csökkenése, melyet főként az magyaráz, hogy a 2008. évi terven felüli goodwill értékcsökkenési leírás adóalap csökkentő hatásának jelentős része 2009-ben vált elszámolhatóvá, IFRS szerint egy összegben, ami 11,7 milliárd forinttal mérsékelte az éves IFRS szerinti adó mértékét.
Az OTP Core szegmentált eredménykimutatása:
Eredménykimutatás (millió forint) | 2008 | 2009 | Változás (%) |
OTP CORE adózott eredmény osztalék és nettó végleges pénzeszköz nélkül | 132.831 | 178.289 | 34% |
OTP CORE adózás előtti eredmény | 146.085 | 194.153 | 33% |
Működési eredmény | 191.112 | 265.970 | 39% |
Összes bevétel | 371.392 | 445.574 | 20% |
Nettó kamateredmény | 270.910 | 320.579 | 18% |
Nettó díjak, jutalékok | 88.322 | 88.379 | 0% |
Egyéb nettó nem kamatjellegű bevétel | 12.160 | 36.616 | 201% |
Működési költség | -180.280 | -179.604 | -0,4% |
Kockázati költségek | -45.027 | -71.817 | 59% |
Hitelkockázati költség | -24.889 | -72.530 | 191% |
Egyéb kockázati költség | -20.138 | 713 | -104% |
Bevételek üzletági bontása | 2008 | 2009 | Változás (%) |
RETAIL | |||
Összes bevétel | 322.269 | 325.673 | 1% |
Nettó kamateredmény | 233.711 | 241.774 | 3% |
Nettó díjak, jutalékok | 84.671 | 78.805 | -7% |
Egyéb nettó nem kamatjellegű bevétel | 3.887 | 5.094 | 31% |
CORPORATE | |||
Összes bevétel | 41.036 | 32.335 | -21% |
Nettó kamateredmény | 31.052 | 20.094 | -35% |
Nettó díjak, jutalékok | 8.847 | 10.751 | 22% |
Egyéb nettó nem kamatjellegű bevétel | 1.136 | 1.489 | 31% |
Treasury ALM | |||
Összes bevétel | 10.975 | 84.901 | 674% |
Nettó kamateredmény | 6.147 | 58.711 | 855% |
Nettó díjak, jutalékok | 105 | 1.274 | 1118% |
Egyéb nettó nem kamatjellegű bevétel | 4.724 | 24.917 | 427% |
Teljesítménymutatók (%) | 2008 | 2009 | Változás (%-pont) |
ROA | 2,8% | 3,3% | 0,5% |
ROE | 16,9% | 19,6% | 2,7% |
Teljes bevétel marzs | 7,75% | 8,27% | 0,52% |
Nettó kamatmarzs | 5,66% | 5,95% | 0,30% |
Hitelkockázati költség/átlagos hitelállomány | 0,77% | 2,15% | 1,38% |
Kiadás/bevétel arány | 48,5% | 40,3% | -8,2% |
Effektív adókulcs | 9,1% | 8,2% | -0,9% |
Az OTP Core 2009. évi adózott eredménye 178,3 milliárd forint, y/y alapon 34%-kal nőtt. A teljesítmény egyfelől rendkívül erős alapbanki jövedelemtermelő képességet takar: a nettó kamateredmény +18%-kal nőtt y/y, a jutalékbevételek nominálisan stabilak maradtak, továbbá erős költségkontroll érvényesült (működési költségek előző évi szintjük alatt teljesültek, a kiadás/bevétel mutató 49-ről 40%-ra esett y/y). Szerepe volt az eredményjavulásban a saját járulékos kölcsöntőke kötvények (Upper Tier 2 Capital) visszavásárlásán elért mintegy 27,7 milliárd forint árfolyameredménynek (adó előtt)5, ami az egyéb nem kamateredményt növelte (utóbbi y/y alapon háromszorozódott). Továbbá pozitív hatású volt az effektív adóterhelés 9%-ról 8%-ra csökkenése, melyet főként az magyaráz, hogy a 2008. évi terven felüli goodwill értékcsökkenési leírás adóalap csökkentő hatásának jelentős része 2009-ben vált elszámolhatóvá, IFRS szerint egy összegben, ami 11,7 milliárd forinttal mérsékelte az éves IFRS szerinti adó mértékét.
A kockázati költségek a bázisidőszakhoz képest 59%-kal nőttek (a kockázati költség ráta 0,77%-ról 2,15%-ra emelkedett). A 90 napon túl késedelmes hitelek aránya (DPD90+ ráta) 2009 végén 7,4%, a céltartalék-állománnyal való fedezettség a problémás portfolió esetében az év végén 74,9% volt. A második félévben indított adósvédelmi program pozitívan hatott a portfolió-minőségre, illetve kockázati költségre. 2009 végén a programban résztvevő lakossági állomány a lakossági portfolió mintegy 4,4%- át tette ki. Az átstrukturálás ütemében jelentős lassulás volt megfigyelhető november és december folyamán.
A nettó kamateredmény éves szinten 18%-kal gyarapodott a nettó kamatmarzs 0,30%-pontos bővülése eredményeként (2009: 5,95% vs. 2008: 5,66%). A jó teljesítmény egyrészt a hiteloldalon 2008 végétől megvalósított átárazások következménye: a meglévő jelzáloghitel és fogyasztási hitel portfolión jelentős kamatemelés történt 2008 4Q-ban (deviza jelzáloghiteleknél mintegy 100-150 bázispontos), az új lakossági folyósítások kamata is emelkedett, továbbá a vállalkozói szegmens új kihelyezései is a válságot megelőző szpredszintek felett történtek. Szintén javította 2009 második felében a nettó kamateredményt, hogy a forint alapkamat, illetve a betétpiaci verseny mérséklődésével párhuzamosan a Bank forrásköltségei csökkenésnek indultak. A növekedésben azonban egyszeri tétel is szerepet játszott: jelentős derivatív ügyletek átértékeléséhez kapcsolódó nyereség keletkezett az utolsó negyedévben, melynek ellenpárjaként az értékpapírok árfolyameredménye soron keletkezett közel azonos nagyságrendű negatív eredmény.
A nettó díjak éves szinten gyakorlatilag stabil maradtak (+0,1%). A jó teljesítményben fontos szerepet játszik, hogy a jutalékok javát adó betéti- és pénzforgalmi jutalékok (2009: 48%-a az összes jutaléknak), továbbá kártyával kapcsolatos jutalékok (2009: 37%-os részesedés) stabilak: y/y 3%-kal, illetve 5%-kal csökkent a belőlük származó bevétel. A válság által legérzékenyebben érintett hiteljutalékok aránya pedig viszonylag alacsony (5%), az ebben bekövetkezett y/y visszaesés 29%. A hiteljutalékok esetében ráadásul fontos figyelembe venni, hogy az IFRS előírások alapján ezen jutalékok a hitelek futamideje alatt elhatárolásra kerülnek, így a folyósítás visszaesése csak fokozatos mérséklődést okoz összegükben. Az értékpapír jutalékok (11% részesedés 2009-ben) csak 3%-kal maradtak el 2008-as szintjüktől.
A működési költségek kontrollja továbbra is szigorú: az éves költségtömeg nominálisan is a tavalyi szintje alatt maradt (-0,4% y/y). Az OTP Bank záró létszáma 477 fővel, 7.820 főre csökkent az év során (-6% y/y), a fiókszám nem változott (2009 végén: 382 fiók).
2.3. Az OTP Bank egyedi, magyar számvitel szerinti tőkemegfelelése
Az OTP Bank magyar előírások szerint számított fizetőképességi mutatója 16,2% volt 2009 végén, ami 8,2%-ponttal magasabb a Hitelintézeti törvényben meghatározott 8%-os követelménynél. A mutató 626 milliárd forintos szavatoló tőke és 3.853 milliárd forintos – a hitelezési, piaci és működési kockázatokat egyaránt figyelembe vevő – korrigált mérlegfőösszeg hányadosaként állt elő.
A Bank 2009. évi nem konszolidált magyar számviteli szabályok szerinti adózás előtti eredménye 114,1 milliárd forint volt, mely 56,7 milliárd forinttal, 99%-kal haladta meg az előző évit. Az adózott eredmény 102,3 milliárd forint, amely 48,1 milliárd forinttal, 89%-kal nagyobb, mint 2008-ban.
A 10,2 milliárd forintos általános tartalékképzés után az OTP Bank mérleg szerinti eredménye 2009-ben 92,1 milliárd forint.
3. A FŐBB LEÁNYVÁLLALATOK EREDMÉNYEI
2009-ben valamennyi országban jelentős – Ukrajna esetében kétszámjegyű – GDP-visszaesés következett be. A makrogazdasági bizonytalanság és a növekvő munkanélküliség – az orosz áruhitelpiacot leszámítva – mérséklődő hitel-kereslettel párosult. Ennek megfelelően az orosz áruhitelezést leszámítva érdemi hitelállomány növekedésről egyetlen csoporttag esetében sem beszélhetünk. Ugyanakkor az üzleti alkalmazkodás eredményeként a legtöbb leányvállalatnál sikeres betétgyűjtés zajlott, ami a hitel/betét mutatók javulását eredményezte. Ukrajna mellett Bulgáriában és Romániában került sor az adósvédelmi programok fokozott alkalmazására, ennek eredményhatása 2009 utolsó negyedévében már érzékelhető volt.
Az OTP Csoport fiókhálózata 1.514 fiókból állt 2009. december végén (-79 fiók y/y, -26 fiók q/q). Éves szinten a legnagyobb számban (-45 fiók) Szerbiában került sor fiókbezárásra, ezen túl Ukrajnában 23, Szlovákiában 12 fiókot zártak be 2008 vége óta.
KONSZOLIDÁLT EREDMÉNYLEVEZETÉS FŐBB LEÁNYVÁLLALATONKÉNT (IFRS)
millió forint | 2008 | 2009 | Változás (%) |
Konszolidált adózott eredmény | 241.068 | 150.206 | -38% |
Nyitott pozíció eredménye1 (adózott) | -4.720 | -1.912 | -59% |
Osztalék és nettó végleges pénzeszköz átadás/átvétel (csoporton kívül) | 2.380 | 792 | -67% |
Az OTP Garancia Csoport értékesítésének adózott eredménye | 117.346 | 0 | -100% |
Leányvállalatokkal kapcsolatban elszámolt goodwill -92.629 | 0 | -100% | |
Konszolidált adózás utáni eredmény kapott osztalék, nettó | |||
végleges pénzeszköz átadás/átvétel, stratégiai nyitott pozíció eredménye, OTP Garancia Csoport értékesítésének | 218.691 | 151.326 | -31% |
eredménye és goodwill értékcsökkenés nélkül | |||
Bankok összesen egyedi tételek nélkül3 | 201.371 | 145.844 | -28% |
OTP CORE (Magyaro.)4 | 132.831 | 178.289 | 34% |
Corporate Centre5 (adózott) | 2.159 | -6.067 | -381% |
Ebből Csoporttagi finanszírozás nettó eredménye6 (adózott) | 15.314 | 8.288 | -46% |
értékvesztés2
Kölcsöntőke költsége (adózott) | -13.155 | -14.115 | 7% |
OTP Bank Russia | 8.916 | 3.086 | -65% |
OTP Bank JSC (Ukrajna) | 16.414 | -43.650 | -366% |
DSK+SPV (Bulgária) | 31.021 | 24.797 | -20% |
OBR (korrigált) (Románia)7 | 241 | 1.136 | 372% |
OTP banka Srbija (Szerbia) | 1.670 | -8.990 | -638% |
OTP banka Srbija (korrigált) | 262 | -8.990 | |
OTP banka Srbija egyedi tételek (adózott)8 | 1.408 | - | -100% |
OBH (Horváto.) | 5.041 | 3.245 | -36% |
OBS (Szlovákia) | 1.431 | -6.673 | -566% |
OBS (korrigált) | 1.538 | -6.429 | -518% |
OBS egyedi tételek (adózott)9 | -108 | -244 | 126% |
CKB (Montenegró) | 2.949 | 428 | -85% |
Leasing | 3.497 | -3.009 | -186% |
Merkantil Bank + Car (korrigált) (Magyaro.)10 | 3.835 | -1.830 | -148% |
Merkantil Bank + Car egyedi tételek (adózott)11 | -402 | 12 | -103% |
Külföldi lízing (Szlovákia, Horváto., Bulgária, Románia)12 | 64 | -1.191 | |
Biztosítók | 4.029 | 0 | -100% |
OTP Garancia Biztosító (Magyaro.) | 5.149 | 0 | -100% |
OTP Garancia Biztosító (korrigált) | 5.338 | 0 | -100% |
OTP Garancia egyedi tételek (adózott)13 | -189 | 0 | -100% |
Külföldi biztosítók (Bulgária, Szlovákia, Románia)14 | -1.120 | 0 | -100% |
Alapkezelés eredménye | 4.743 | 5.104 | 8% |
OTP Alapkezelő (Magyaro.) | 4.988 | 5.124 | 3% |
OTP Alapkezelő értékteremtése (adózott)15 | 10.196 | 9.681 | -5% |
Külföldi alapkezelők (Ukrajna, Románia)16 | -244 | -20 | -92% |
Egyéb magyar leányvállalatok | 1.526 | -2.148 | -241% |
Egyéb külföldi leányvállalatok (Szlovákia, Egyesült Királyság, | 25 | 3.404 |
Kiszűrések 2.199 | 2.374 | 8% |
Magyar csoporttagok összesen (nyitott pozíció, osztalék és nettó 152.285 | 175.754 | 15% |
Külföldi csoporttagok összesen (osztalék és nettó végleges 66.406 | -24.428 | -137% |
Külföldi csoporttagok profit-hozzájárulása, % 30% | -16% | -47% |
Ciprus)17
végleges pénzeszközátadás nélkül)18 pénzeszközátadás nélkül)19
A leányvállalatok között a DSK Csoport éves szinten 25 milliárd forintos adózott eredménye y/y 20%- os visszaesést mutat. A kiemelkedően erős nettó kamateredmény (+27% y/y) részben ellensúlyozta az éves szinten 169%-kal megugró kockázati költségek negatív hatását. A portfolió átárazás eredményeként a nettó kamatmarzs a bázisidőszakhoz képest 86 bázisponttal javult (5,68%). Bár a működési költségek y/y 17%-kal emelkedtek, a kiadás/bevétel mutató továbbra is kiemelkedően hatékony működést tükröz (2009: 36,1%). A Bank bruttó hitelállománya éves szinten gyakorlatilag változatlan maradt, betétállománya viszont számottevően nőtt (+11% y/y). Ennek eredményeként y/y 12%-ponttal javult a hitel/betét mutató (2009 4Q: 128%), miközben a Bank minden fontos szegmensben stabilan tartotta piaci részesedését. A késedelmes hitelek aránya éves szinten 4,0%-ponttal nőtt, az utolsó három hónapban azonban már javulást mutatott, a problémás portfolió céltartalék- fedezettségének 86%-os szintje pedig jóval meghaladja a csoportátlagot.
A jelentős mértékben növekvő kockázati költségek miatt az ukrán leánybank 2009-ben 44 milliárd forintos veszteséget halmozott fel, szemben a bázisidőszak 16,4 milliárd forintos pozitív eredményével. A kockázati költségek masszív növekedése (+259%) mellett a működési eredmény javult (+2%). A portfolió romlás két nagy hullámban következett be az év első és harmadik negyedévében, ugyanakkor az utolsó 3 hónapban már mérséklődött az üteme, a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya december végén elérte a 22,3%-ot (+17,6%-pont y/y). A menedzsment a korábbi előrejelzésnek megfelelően megkülönböztetett figyelmet szentelt a fedezettségi szint emelésének, ennek megfelelően a 95,0 milliárd forintos éves kockázati költségképzés révén 74%-ra emelkedett a késedelmes hitelek fedezettsége. Az átstrukturált hitelek aránya csökkenő ütemben, de folyamatosan nőtt az év során, a lakossági hitelek esetében elérte a 39%-ot év végére.
Az ügyfelek hitelkeresletének visszaesésével párhuzamosan a Bank is jelentősen visszafogta a hitelezést, ami az állományok csökkenésében csapódott le. Ezzel szemben a betétek eróziója a második negyedévben megállt, a harmadik és negyedik negyedévben pedig dinamikusan bővült az állományuk. Mindez a hitel/betét mutató javulását eredményezte.
Az orosz leánybanknál az év második felétől már növekedésnek indult az új kihelyezések volumene és bár éves szinten a hitelállomány 3%-kal esett vissza, az utolsó negyedévben a növekedés dinamikus, 9%-os volt. Mindez elsősorban a júniustól erőteljes növekedésnek indult áruhitelezésnek köszönhető, így a retail hitelállomány már éves szinten is növekedett (+1%). Ugyanakkor a sikeres betétgyűjtés eredményeként éves szinten +37%-kal nőtt a betétállomány. Ennek következtében a hitel/betét mutató masszívan, 50%-ponttal csökkent y/y. A gyengébb első félév, valamint a bázisidőszakot 11%-kal meghaladó kockázati költségek eredőjeként az éves adózott eredmény csak harmada a 2008. évinek.
Pozitív fejlemény ugyanakkor, hogy a kockázati költség ráta éves szinten a válság ellenére változatlan maradt (5,59%). A késedelmes hitelek aránya – döntően a késedelmes állományok leírása miatt – az év második felében már csökkent, y/y azonban 4,0%-ponttal nőtt. A problémás hitelek fedezettsége 84%, csoportátlag feletti.
A kisebb leánybankok között a horvát leánybank az év egészében nyereséges negyedéveket produkált és a több mint megduplázódó kockázati költségek ellenére is 3,2 milliárd forintos adózott eredményt realizált. A sikeres betétgyűjtésnek köszönhetően (+7% y/y) kedvezően alakult a Bank likviditási helyezte, az OBH csoportszinten a legalacsonyabb hitel/betét mutatóval rendelkezik (94%).
A román leánybank 1,1 milliárd forintos eredménye közel ötszöröse a 2008-as szintnek. Az erős alapbanki bevételtermelő képesség mellett a szigorú költséggazdálkodás volt a jó eredmény másik záloga. A Bank portfolió minősége csoportszinten a legjobb (2009 DPD90+ arány: 3,4%). A harmadával növekvő betétállomány, illetve a 7%-kal csökkenő hitelportfolió eredőjeként a Bank hitel/betét mutatója 135%-ponttal javult y/y (2009: 304%). Az OBR javuló eredménye jól példázza, hogy a szisztematikus építkezés, a hatékony működés és a kiváló menedzsment egy zöldmezős bank esetében is komoly sikereket érhet el.
A montenegrói CKB éves szinten 0,4 milliárd forintos eredményt realizált (-85% y/y). Bár a hitelátárazásnak köszönhetően a nettó kamateredmény 58%-kal nőtt y/y, mindez csak részben ellensúlyozta a közel megháromszorozódó kockázati költség, illetve a 38%-kal visszaeső jutalékok negatív hatását. A mérlegfőösszeg jelentősen, 24%-kal csökkent és a hitel/betét mutató 110%-ra süllyedt.
A szlovák leánybank rekordnagyságú, 6,4 milliárd forintos veszteséget könyvelt el, ami döntően a fedezettségi szint javításának szándéka, illetve a romló portfolió miatt négyszereződő kockázati költségek eredője. A hitelvolumen 13%-kal, a betétállomány 4%-kal csökkent, ezen belül viszont a retail betétek 3%-kal növekedtek 2008-hoz képest.
Szintén jelentős veszteséget produkált a szerb leánybank: a rendkívül konzervatív portfolióértékelés és tisztítás következtében, éves szinten 9 milliárd forint összegben. Minden fontosabb bevételi tétel jelentősen csökkent y/y – a nettó kamateredmény 40%-kal, a díj- és jutalékeredmény pedig 16%-kal –, eközben a működési költségek gyakorlatilag szinten maradtak (-2%), ugyanakkor a kockázati költségek három és félszeresükre nőttek. A mérséklődő üzleti aktivitásnak megfelelően jelentős hálózat- racionalizálásra került sor: éves szinten 45 fiók (-47%) került bezárásra és 399 fővel (-34%) csökkent a munkavállalói létszám.
3.1. DSK Csoport
A DSK Csoport gazdálkodásának kiemelt mutatószámai:
Eredménykimutatás (millió forint) 2008 2009 Változás (%)
Adózott eredmény osztalék, végleges pénzeszköz és egyedi 31.021 | 24.797 | -20% | |||
Adózás előtti eredmény | 34.481 | 27.693 | -20% | ||
Működési eredmény | 45.056 | 54.199 | 20% | ||
Összes bevétel | 71.207 | 84.757 | 19% | ||
Nettó kamatbevétel | 53.064 | 67.615 | 27% | ||
Nettó díjak, jutalékok | 16.983 | 15.555 | -8% | ||
Egyéb nettó nem kamatjellegű bevétel | 1.161 | 1.587 | 37% | ||
Működési költség | -26.151 | -30.557 | 17% | ||
Értékvesztésképzés a hitelezési és kihelyezési -9.625 | -25.855 | 169% | |||
Egyéb kockázati költség | -951 | -651 | -31% | ||
Főbb mérlegtételek (záróállományok, millió forint) | 2008 | 2009 | Változás (%) | ||
Eszközök összesen | 1.171.645 | 1.207.328 | 3% | ||
Bruttó hitelek | 1.014.893 | 1.027.820 | 1% | ||
Retail hitelek | 816.257 | 831.729 | 2% | ||
Corporate hitelek | 198.636 | 196.091 | -1% | ||
Hitelek értékvesztése | -39.074 | -61.810 | 58% | ||
Ügyfélbetétek | 722.880 | 801.112 | 11% | ||
Retail betétek | 626.576 | 688.399 | 10% | ||
Corporate betétek | 96.304 | 112.713 | 17% | ||
Alárendelt és járulékos kölcsöntőke | 92.680 | 95.049 | 3% | ||
Saját tőke | 165.045 | 193.214 | 17% | ||
Mutatók (%) | 2008 | 2009 | Változás (%- pont) | ||
90 napon túl késedelmes hitelek aránya | 3,0% | 7,0% | 4,0% | ||
Hitelkockázati költség/átlagos hitelállomány | 1,08% | 2,53% | 1,45% | ||
90 napon túl késedelmes hitelek összes céltartalékkal való fedezettsége | 127,9% | 85,8% | -42,1% | ||
ROA | 2,8% | 2,1% | -0,7% | ||
ROE | 21,5% | 13,8% | -7,6% | ||
Nettó kamatmarzs | 4,82% | 5,68% | 0,86% | ||
Kiadás/bevétel arány | 36,7% | 36,1% | -0,7% | ||
Hitel/betét arány | 140% | 128% | -12% | ||
tételek nélkül
veszteségekre
A DSK Csoport 2009. évi 24,8 milliárd forint adózott eredménye 20%-os csökkenést jelent 2008-hoz képest. A csökkenő eredmény döntően a romló portfolióminőség következtében 169%-kal emelkedő kockázati költségek következménye, ugyanakkor a kockázati költséget nem tartalmazó működési eredmény 20%-kal bővült a bázisidőszakhoz képest a 27%-kal emelkedő nettó kamateredmény, az enyhén csökkenő jutalékok (-8%) és a 17%-os növekedést produkáló működési költségek eredőjeként. A 2009 augusztusától intenzíven folytatott adósvédelmi programba a lakossági portfolió 6,2%-a került
bevonásra év végéig, ennek köszönhetően az eredményalakulás szempontjából döntő jelentőségű hitelkockázati költségek kedvezően alakultak a második félév során.
A 90 napon túl késedelmes hitelek aránya 2009-ben 3,0%-ról 7,0%-ra emelkedett; a hitelminőség romlása minden szegmensben megfigyelhető volt. A negyedik negyedévben azonban már kedvező folyamatok zajlottak: a 90 napon túl késedelmes arány a mikro- és kisvállalkozói hitelek kivételével minden termékszegmensben csökkent. A fogyasztási hitelek esetében az átstrukturáláson túl az is minőségjavító hatású volt, hogy a negyedik negyedév során mintegy 3,1 milliárd forint (22,3 millió leva) 90 napon túl késedelmes hitel került eladásra. A tranzakció eredményhatása minimális volt – az eladáson keletkezett mintegy 0,2 milliárd forint nyereség a kockázati költségeket csökkentette.
A problémás hitelek céltartalékkal való fedezettsége (2009: 86%) a problémás állomány emelkedése miatt a 2008 végi magas szintről (128%) 42%-ponttal csökkent, ám a csoporttagok között így is magasnak számít a bolgár fedezettség.
A DSK eredményére 2009 folyamán kedvező hatással volt az erős bevételi dinamika (+19%). A nettó kamatbevétel 2009-ben 27%-kal bővült: itt a lakossági hitelportfolió 2008. végi átárazása, illetve a bankközi forrásköltség 2009. évi csökkenése még a 2009 folyamán növekvő betéti költségek ellenére is 86 bázispontos nettó kamatmarzs bővülést eredményezett (2008: 4,82% vs. 2009: 5,68%). A nettó jutalékok 8%-os visszaesése a 2009 folyamán megfigyelhető gyengébb hitelezési aktivitásból adódik: a bolgár leánybank esetében viszonylag jelentős, mintegy 36% volt a hitelezéshez köthető jutalékbevételek aránya 2009-ben, ezek 2008-hoz képest 33%-kal estek. Ami a másik két domináns jutalékfajtát, a betéti- és a kártyajutalékokat illeti (részesedésük 37%, illetve 16%): az éves eredmény előbbinél 15%-kal, utóbbinál 10%-kal bővült. Ezek a dinamikák jórészt a gyengébb 2009. évi forintárfolyamot tükrözik, ugyanis levában mérsékeltebb (+4%, illetve -1%) az éves változás.
A működési költségek 2009 folyamán is a korábbi években megszokott szigorú kontroll alatt álltak: a kiadás/bevétel mutató a 2008. évi szint alatt teljesült (2009: 36,1%, -0,7%-pont). Saját devizában az éves költségdinamika mindössze 5% volt (forintban: +16%): a személyi költségek 6%-kal, a dologi költségek 2%-kal, az értékcsökkenés 12%-kal nőtt.
A hitelezési kondíciók 2008 ősze óta történt szigorítása, illetve a visszafogott hitelkereslet következtében az új hitel folyósítások gyakorlatilag a hitelportfolió szinten tartását tették lehetővé 2009 során (levában -1%). Jelentősebb portfolió-csökkenés 2009-ben egyedül a mikro- és kisvállalati hitelek esetében történt (-14%), ahol a gazdasági válság hitelkeresletre gyakorolt negatív hatása továbbra is nagyon erős. A jelzáloghitelek ugyanakkor 1%-kal nőttek, a fogyasztási- és a corporate hitelek ellenben 1%-kal, illetve 3%-kal csökkentek (levában). A lakossági hitelek terén csökkent 2009-ben a piaci részesedés (31,2%-ról 29,3%-ra), ami annak a következménye, hogy a versenytárs bankok a válságot követően növekvő mértékben vették vissza korábban mérlegükből kiszervezett hiteleiket.
A Bank betéti bázisa a 2008 4Q és 2009 1Q során megfigyelhető enyhe csökkenés után 2009 második negyedévétől fogva fokozatosan bővült (levában éves szinten összesen 8% a növekmény). A kedvező tendencia részben árazási, részben pedig folyamatos termékfejlesztési és értékesítés-ösztönzési lépéseknek köszönhető. Ezzel a hitel/betét mutató 2009 első negyedév során megindult csökkenése folytatódott az év hátralevő részében (2009: 128%, -12%-pont 2008-hoz képest). Annak ellenére, hogy a lakossági betétpiac árazás tekintetében 2009 második féléve során már a megnyugvás jeleit mutatta (bankrendszer szinten a lakossági betétekre fizetett átlagkamat 2009 2Q után csökkenésnek indult), a DSK lakossági betéteinek növekedése még gyorsult is az év második felében, így 2009 egészében 9%
volt a növekedés (levában). A corporate betétek 2009 első háromnegyedéve során mutattak jó teljesítményt: ekkor jelentős részben nyugdíjalapok betételhelyezése következtében bővült az állomány, a negyedik negyedévben azonban önkormányzati forráskivonás történt, összességében éves szinten 14%-os állomány-bővülés történt saját devizában.
Mindezen erőfeszítések eredményeként a Bank az év során a jelentős verseny ellenére stabilan őrizte részesedését a lakossági betétek piacán, a vállalkozói szegmensben pedig még javítani is sikerült részesedését.
Jelentős tőkepiaci tranzakcióra forrásoldalon nem került sor 2009-ben: az alárendelt kölcsöntőke állomány levában számítva 2008 végéhez viszonyítva változatlan volt.
3.2. JSC OTP Bank
A JSC OTP Bank gazdálkodásának kiemelt mutatószámai:
Eredménykimutatás (millió forint) 2008 2009 Változás (%)
Adózott eredmény osztalék, végleges pénzeszköz és egyedi 16.414 | -43.650 | -366% | |
Adózás előtti eredmény | 23.077 | -44.646 | -293% |
Működési eredmény | 49.987 | 51.033 | 2% |
Összes bevétel | 77.052 | 74.948 | -3% |
Nettó kamatbevétel | 49.110 | 62.759 | 28% |
Nettó díjak, jutalékok | 5.736 | 7.442 | 30% |
Egyéb nettó nem kamatjellegű bevétel | 22.206 | 4.747 | -79% |
Működési költség | -27.065 | -23.916 | -12% |
Értékvesztésképzés a hitelezési és kihelyezési -26.433 | -94.974 | 259% | |
Egyéb kockázati költség | -477 | -704 | 48% |
Főbb mérlegtételek (záróállományok, millió forint) | 2008 | 2009 | Változás (%) |
Eszközök összesen | 847.008 | 711.155 | -16% |
Bruttó hitelek | 763.758 | 670.758 | -12% |
Retail hitelek | 351.838 | 311.158 | -12% |
Corporate hitelek | 331.880 | 300.795 | -9% |
Gépjármű hitelek | 80.040 | 58.806 | -27% |
Hitelek értékvesztése | -22.882 | -110.583 | 383% |
Ügyfélbetétek | 169.888 | 165.764 | -2% |
Retail betétek | 77.745 | 98.164 | 26% |
Corporate betétek | 89.486 | 67.600 | -24% |
Alárendelt és járulékos kölcsöntőke | 26.900 | 40.331 | 50% |
Saját tőke | 80.098 | 90.711 | 13% |
Mutatók (%) | 2008 | 2009 | Változás (%-pont) |
90 napon túl késedelmes hitelek aránya | 4,7% | 22,3% | 17,6% |
Hitelkockázati költség/átlagos hitelállomány | 4,08% | 13,24% | 9,16% |
90 napon túl késedelmes hitelek összes céltartalékkal való fedezettsége | 63,2% | 73,8% | 10,7% |
ROA | 2,2% | -5,6% | -7,8% |
ROE | 22,5% | -51,1% | -73,6% |
Nettó kamatmarzs | 6,67% | 8,06% | 1,38% |
Kiadás/bevétel arány | 35,1% | 31,9% | -3,2% |
Hitel/betét arány | 450% | 405% | -45% |
tételek nélkül
veszteségekre
A JSC OTP Bank 2009. évi adózott eredménye 44,0 milliárd forint veszteség volt. Az y/y eredménycsökkenés elsődleges oka a portfolióromlás miatti magas kockázati költségszint, melynek hatását a kedvező bevétel-dinamika csak részben tudta ellensúlyozni. Az eredménytételek forintban vett alakulásának értékelésekor ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a forint hrivnyával szembeni átlagárfolyama 2008-hoz képest közel 24%-ot erősödött, míg az ügyfélállományok tekintetében a hrivnya záróárfolyama éves alapon a dollárral szemben 4%-ot gyengült.
A Bank kockázati költségeket nem tartalmazó működési eredménye megfelel a 2008-ban realizált szintnek: a banki alaptevékenység bevételei kedvezően alakultak, míg költségoldalon erős kontroll érvényesült. Az eredményalakulásban szerepet játszott a nettó kamateredmény +28%-os (saját devizában értékelve +68%) növekedése, valamint a nettó díj- és jutalékeredmény +30%-os (saját devizában értékelve +71%) emelkedése. A nem kamatjellegű bevételek 79%-os éves csökkenése bázishatással magyarázható (2008-ban az UAH/USD árfolyam gyengülése miatt az értékvesztés- állomány pozitív átértékelési eredménye, valamint deviza-tranzakciókon realizált jelentős profit határozta meg az eredmény alakulását).
A nettó kamateredmény éves összevetésben kedvezően alakult (+28% y/y), melyben szerepet játszott a hátralékos hitelekhez kapcsolódó kamatbevételek számviteli elszámolása. A hátralékos hitelekhez kapcsolódó kamatbevételek december végén az ügyfélhitelek bruttó kamatbevételének 14%-át tették ki. A hitelek kamatbevételének növekedésétől (saját devizában értékelve +49% y/y) az ügyfélbetétek kamatráfordítása jelentősen elmaradt (saját devizában értékelve +32% y/y), annak ellenére, hogy a harmadik negyedévtől kezdődően kedvező kamatkondíciók eredményeként élénkült a betétgyűjtés, illetve az alárendelt és járulékos kölcsöntőke kamatráfordításai duplázódást mutatnak y/y alapon.
A nettó díj-, és jutalékeredmény magasan a bázisidőszaki szint felett teljesült (+71% y/y), elsősorban a vállalati ügyfelek deviza törlesztő-részleteinek (EUR, USD) átváltásából származó (az Ukrán Nemzeti Bank és a bankközi árfolyamok eltéréséből adódó) díjbevétel növekedése miatt. nettó jutalékokon belül a legnagyobb részarányt képviselő betéti- és pénzforgalmi jutalékok saját devizában értékelve 42%-kal bővültek, míg a kártyával kapcsolatos jutalékok 18%-os növekedést mutatnak, ezzel ellensúlyozva a hitelezési aktivitás csökkenése miatt elmaradó hiteljutalékokat.
A Bank jövedelmezőségét az elmúlt év során alapvetően a hitelportfolió minőségromlása és ennek következtében az értékvesztés-képzés jelentős növekedése alakította. A 90 napon túl késedelmes hitelek aránya két hullámban 22,3%-ra emelkedett 2009 során (+17,6%-pont y/y). Az első negyedévben a retail, míg a harmadik negyedévben a corporate hitelek mutattak jelentős romlást, az év utolsó negyedévében azonban – részben a stabilizálódó makro környezet hatására – a portfolióromlás üteme jelentősen lassult. Tekintve, hogy Ukrajnában a gazdasági szereplők a térség többi országát jellemző devizaleértékelődés mértékét jóval meghaladó devizaárfolyam-sokkal szembesültek 2008 végén, az ukrán bank az OTP Csoporttagok között elsőként indított adósvédelmi programot. Ennek keretében a Bank lehetőséget nyújtott a korábban felvett dollárban denominált jelzálog-, valamint gépjárműhitelek törlesztő-részleteinek átmeneti csökkentésére, illetve hrivnyára való átváltására, ami hozzájárult a lakossági késedelmes hitelek állományi dinamikájának első negyedévet követő csökkenéséhez. 2009 folyamán az adósvédelmi programba bevont lakossági állományok aránya fokozatosan lassuló ütemben ugyan, de folyamatosan emelkedett: december végén 39%-ot tett ki.
Az év során részben a romló portfolióminőség miatt, részben a problémás állomány céltartalék- fedezettségének növelése céljából jelentős, mintegy 95 milliárd forint kockázati költség került elszámolásra, aminek következtében a fedezettség 63%-ról 74%-ra nőtt.
A 2009-es évet visszafogott hitelezési aktivitás jellemezte: egyrészt az Ukrán Nemzeti Bank által hozott intézkedések kapcsán a devizahitelezés gyakorlatilag leállt, illetve a Bank a kockázatvállalás visszafogása érdekében szigorította a hitelezési kondíciókat. Ennek következtében a hitelállományok minden termékszegmensben csökkentek 2008-hoz viszonyítva.
A Bank betéti bázisa ugyanakkor a 2009 során indított lakossági akció eredményeként mérsékelt állományi bővülést mutatott (+2% y/y saját devizában, -2% forintban). A lakossági betéti akció elsősorban lekötött betétekre kínált kedvező betéti kamatokat: az őszi kampány eredményeként mintegy 10 milliárd forint (422 millió UAH) került lekötésre, illetve 1.280 új ügyfelet szerzett a Bank. Ennek köszönhetően a retail betét állomány y/y 26%-kal emelkedett (forintban). A nagyvállalati ügyfelek esetében a betétállomány az év első felében jelentősen csökkent, és jóllehet az év második felében az állomány már stagnált, éves szinten azonban összesen 24%-os a visszaesés.
A lakossági betétgyűjtési akció eredményeként a piaci részesedés is növekedésnek indult (2009. december végén: 1,80%, +0,55%-pont y/y), illetve a hitel/betét mutató y/y 45%-ponttal mérséklődött. Tekintettel arra, hogy a teljes hitelállomány céltartalékkal való fedezettsége december végén elérte a 16,5%-ot, a nettó/hitel betét arány lényegesen alacsonyabb (2009: 338%) szintet mutat.
A menedzsment részéről gyakorolt hatékony költséggazdálkodás eredményeként a működési kiadások saját devizában értékelve y/y 10%-os növekedést mutatnak. A személyi jellegű költségek az első félévben végrehajtott közel 600 fős létszámleépítés hatásával együtt 6%-kal haladják meg a tavalyi évet, a dologi költségek erős kontroll alatt álltak.
2009. december végén a Bank tőkemegfelelési mutatója 17,8%-on állt (a szabályozói minimum 10%). A 2009-es év során összességében 100 millió USD tőke és 80 millió USD alárendelt kölcsöntőke- juttatásban részesült az ukrán leány. A jelentős veszteségek ellenére éves szinten 13%-os saját tőke növekedés a már említett tőkeemelés mellett abból adódik, hogy az OTP Bank által ukrán követelésekre vállalt bankgaranciák az IFRS előírásai szerint leányvállalati tőkeemelésként kerültek elszámolásra. Az ezen garanciák után elszámolt kockázati költség egyébként – mely az OTP Core esetében adópajzsot okozott 2009 negyedik negyedévben – az ukrán eredményben került megjelenítésre.
3.3. OTP Bank Russia
Az OTP Bank Russia gazdálkodásának kiemelt mutatószámai:
Eredménykimutatás (millió forint) 2008 2009 Változás (%)
Adózott eredmény osztalék, végleges pénzeszköz és egyedi 8.916 | 3.086 | -65% | |||
Adózás előtti eredmény | 11.688 | 4.400 | -62% | ||
Működési eredmény | 30.538 | 25.975 | -15% | ||
Összes bevétel | 75.412 | 67.810 | -10% | ||
Nettó kamatbevétel | 62.151 | 60.316 | -3% | ||
Nettó díjak, jutalékok | 10.165 | 4.701 | -54% | ||
Egyéb nettó nem kamatjellegű bevétel | 3.097 | 2.793 | -10% | ||
Működési költség | -44.874 | -41.834 | -7% | ||
Értékvesztésképzés a hitelezési és kihelyezési -18.998 | -21.040 | 11% | |||
Egyéb kockázati költség | 147 | -535 | -463% | ||
Főbb mérlegtételek (záróállományok, millió forint) | 2008 | 2009 | Változás (%) | ||
Eszközök összesen | 529.019 | 579.941 | 10% | ||
Bruttó hitelek | 383.118 | 369.877 | -3% | ||
Retail hitelek | 247.927 | 250.463 | 1% | ||
Corporate hitelek | 113.378 | 103.719 | -9% | ||
Gépjármű hitelek | 21.813 | 15.695 | -28% | ||
Hitelek értékvesztése | -30.389 | -38.493 | 27% | ||
Ügyfélbetétek | 224.152 | 306.646 | 37% | ||
Retail betétek | 137.252 | 196.744 | 43% | ||
Corporate betétek | 86.901 | 109.902 | 26% | ||
Kibocsátott értékpapírok | 8.189 | 15.955 | 95% | ||
Alárendelt és járulékos kölcsöntőke | 13.657 | 13.607 | 0% | ||
Saját tőke | 60.665 | 71.459 | 18% | ||
Mutatók (%) | 2008 | 2009 | Változás (%- pont) | ||
90 napon túl késedelmes hitelek aránya | 8,4% | 12,4% | 4,0% | ||
Hitelkockázati költség/átlagos hitelállomány | 5,53% | 5,59% | 0,06% | ||
90 napon túl késedelmes hitelek összes céltartalékkal való fedezettsége | 94,0% | 83,6% | -10,4% | ||
ROA | 1,9% | 0,6% | -1,3% | ||
ROE | 17,4% | 4,7% | -12,8% | ||
Teljes bevétel marzs | 15,69% | 12,23% | -3,46% | ||
Nettó kamatmarzs | 12,93% | 10,88% | -2,06% | ||
Kiadás/bevétel arány | 59,5% | 61,7% | 2,2% | ||
Hitel/betét arány | 171% | 121% | -50% | ||
tételek nélkül
veszteségekre
Az OTP Bank Russia 2009. évi adózott eredménye 3,1 milliárd forint. Az y/y 5,8 milliárd forint adózott eredménycsökkenés oka egyrészt a mérséklődő ügyféltranzakciós aktivitás következtében a jutalékbevételek -54%-os y/y visszaesése (-5,5 milliárd forint), továbbá a hitelkockázati költségek 11%- os emelkedése (-2,0 milliárd forint). Utóbbi nem a kockázati profil érdemi romlásából ered, hiszen a kockázati költség ráta a válság ellenére éves szinten stabil maradt (2008: 5,53% vs. 2009: 5,59%), hanem az éves szinten magasabb átlagos hitelállomány következménye. Rendkívül pozitív fejlemény a
Bank gazdálkodásával kapcsolatban, hogy az éves nettó kamateredmény saját devizában 6% y/y növekedést mutat (a forintban látható 3%-os csökkenés a forint rubellel szembeni erősödésének következménye), a működési költségek pedig forintban 7%-kal csökkentek, rubelben stagnáltak (+1% y/y).
A válság jövedelemtermelő képesség szempontjából két félévre vágta a 2009-es évet. Az első félév visszafogott áruhitel-folyósítást, ennek következtében csökkenő bevételi-, illetve nettó kamat marzsokat, ezzel párhuzamosan emelkedő kockázati költséget hozott, ami az üzlet jövedelmezőségére is rányomta a bélyegét (2009 1H ROE: 0,1%). Ugyanakkor 2009 második féléve már rendkívül pozitív fejleményekkel szolgált az adózott eredménydinamika szempontjából: két tényező is erős pozitív hatást gyakorolt az OTP Russia nettó kamat- és ezáltal teljes bevételi marzsára, továbbá kedvezően alakultak a kockázati költségek is. Mindezek következtében az éves tőkearányos jövedelmezőség (ROE) jelentősen meghaladta a 2009. első félévi mélypontot (2009: 4,7%).
A kamatmarzs-alakító tényezők közül az első az áruhitelezési aktivitás, illetve a hitelkártya termék felfutása volt. Az áruhitel esetében az értékesítés a 2008. téli/ 2009. tavaszi visszaesést követően a nyár folyamán jelentősen megugró kereslet hatására javult. Ezzel párhuzamosan került sor az ügynökszám növelésére, valamint országos üzlethálózatokkal történő új szerződéskötésekre. Mindezek következtében 2009 3Q az áruhitel-folyósítás 58%-os, 4Q pedig további 43%-os növekedését hozta q/q, ezzel az értékesítés éves szinten enyhén meghaladta a 2008. évit (+0% y/y), a 2009. negyedik negyedévi folyósítás pedig 3%-kal az eddigi rekordnak számító 2007 4Q felett teljesült. Az OTP Russia becsült piaci részesedése az áruhitel folyósításokban folyamatosan nőtt az év folyamán (2009 2Q: 15%, 3Q: 23%, 4Q: 24%), amivel a második legnagyobb piaci szereplővé lépett elő. A hitelkártya termék esetében pedig a siker a termékkonstrukció augusztusi átdolgozásának, illetve az ezt követő intenzív értékesítési kampánynak volt köszönhető. Az újonnan kiküldött kártyák aktiválási aránya lényegesen meghaladta a korábbi kampányoknál tapasztaltat.
Az áruhitel és a hitelkártya termékek jó teljesítménye az egyéb retail termékszegmensekben továbbra is jellemző piac-szerte gyenge kereslet következtében azt jelentette, hogy 2009. október és november során az OTP Russia retail portfoliójának állománynövekedése a 3. leggyorsabb volt a teljes orosz bankpiacon. Ennek következtében dinamikusan nőtt az OTP Csoporton belül legmagasabb nettó kamatmarzzsal rendelkező áruhitelek és a szintén kedvező marzsú hitelkártya termék állománya (áruhitelek: +23% y/y; hitelkártya: +8 y/y). A növekedést ráadásul jelentősen befolyásolta, hogy év közben problémás hitel leírásokra is sor került (összesen 2,2 milliárd rubel, mintegy 13,6 milliárd forint értékben). Amennyiben a leírások hatásától az állományt megtisztítjuk, úgy a növekedés áruhitelek esetében y/y 33%; hitelkártya esetében pedig y/y 18% lett volna.
A másik – kamatmarzs szempontjából kedvező – fejlemény az volt, hogy a sikeres betétgyűjtés következtében 2009. évben keletkező – mintegy 460 millió dollárnyi – többlet likviditást a félév környékén életbe lépő szabályozási változások következtében sikerült magasabb hozamú értékpapírokba, illetve bankközi kihelyezésekbe fektetni 2009 második féléve során.
Ez a két tényező az év második felében jelentősen javította az OTP Russia teljes bevételi-, továbbá nettó kamatmarzsát: előbbi az utolsó két negyedévre 13,4% közelébe javult az első két negyedévben mért 12,6%-ról, illetve 12,2%-ról, utóbbi pedig 12% közelébe emelkedett az első félév során jellemző 11% körüli értékekről. Éves szinten mindazonáltal mindkét marzs jelentősen csökkent (a bevételi 3,46%-ponttal, a kamat 2,06%-ponttal), amiben a már említett tényezőkön túl (gyenge 2009 1H
áruhitel-értékesítés, likviditástöbblet, illetve forinterősödés negatív hatása az év folyamán) szerepet játszott a betéti kampányok forrásköltség-növelő hatása is.
Szintén pozitív fejlemény, hogy a negyedéves kockázati költségek jelentősen csökkentek a második félév során, elsősorban a hitelkártya és áruhitel termékek csökkenő kockázati költség igénye miatt. Így a banki kockázati költség ráta éves szinten stabil maradt (2008: 5,53% vs. 2009: 5,59%). A 90 napon túl hátralékos hitelek aránya (2009. évi DPD 90+ ráta: 12,4%) 4,0%-ponttal nőtt y/y, az év második felében viszont – részben a problémás-hitel leírások, részben az újra növekedésnek induló teljes hitelállomány következtében – már csökkent a mutató. A problémás hitelek céltartalékkal való fedezettsége (2009: 83,6%) némileg csökkent y/y (-10,4%-ponttal), azonban így is jelentősen meghaladja a csoportátlagot.
A működési költségek a 2008. utolsó negyedévben végrehajtott mintegy 600 fős létszámcsökkentés, illetve a marketing költségek, továbbá az adminisztratív ráfordítások visszafogásának következtében erős kontroll alatt álltak az év folyamán (az éves költségtömeg 7%-kal csökkent, rubelben szinten maradt (+1%)). A Bank létszáma az első negyedévi stagnálás után az intenzív ügynökhálózat-fejlesztés következtében jelentősen emelkedett (2009. évi zárólétszám: 10.295 fő ebből ügynök: 4.550 fő; +1.846 fő y/y). Ezen felül a banki állományban nem szereplő külsős szerződött ügynökök létszáma az év során
6.127 főre nőtt (+884 fő y/y), így a teljes ügynökszám 2.385 fővel 10.677 főre emelkedett. Az egyéb kockázati költségek 2009 folyamán megfigyelhető emelkedése mögött (összesen -0,5 milliárd forint) értékpapírokra képzet céltartalék áll.
A Bank likviditási pozíciója 2009 során folyamatosan javult. Hiteloldalon az áruhitelezés, továbbá a hitelkártya termék esetében tapasztalható pozitív tendenciák ellenére a többi retail-, valamint a corporate termékszegmens értékesítési teljesítménye alacsony volt az év folyamán. Ezzel szemben a betétállomány növekedése folyamatos volt: a retail betétek y/y 43%-kal nőttek a sikeres akcióknak, illetve az ügyféligényekhez igazodó termékfejlesztéseknek köszönhetően. Itt a fejlődés töretlen volt az év folyamán, a corporate betétek ellenben a második félévben támadtak fel (y/y +26%). A 2008 utolsó és 2009 első negyedévét betétoldalon jellemző rubel-dollár konverzió megszűnt: sőt, a devizabetétek aránya 2009 második felében már csökkent (devizabetétek aránya az összes ügyfélbetéten belül: 2008 3Q: 12%; 2008 4Q: 27%; 2009 4Q: 30%).
A fenti folyamatok eredőjeként az OTP Russia hitel/betét mutatója 121%-ra esett 2009 végére (-50%- pont y/y). A likviditási helyzetének javulásával párhuzamosan a Bank a 2008 végén likviditás-bővítési célzattal az Orosz Nemzeti Banktól felvett betétet még 2009. júniusban teljes egészében visszafizette.
4. ESZKÖZ-FORRÁS GAZDÁLKODÁS
Az OTP Csoport eszköz-forrás gazdálkodása két fő területre fókuszált 2009-ben:
▪ egyfelől az OTP Csoport prudens likviditási tartalékának megőrzésére,
▪ másfelől a kamatkockázati kitettség alacsony szinten tartására.
4.1. Az OTP Csoport prudens likviditási tartalékának megőrzése
Az OTP Csoport eszköz-forrás menedzsmentjének elsődleges prioritása a Bankcsoport likviditási tartalékának a megőrzése, kellően biztonságos szinten tartása volt. Mivel a piaci forrásbevonási lehetőségek 2008 utolsó negyedévétől jelentősen beszűkültek, a Bankcsoport a korábbi években tapasztaltnál lényegesen lassabb mérlegfőösszeg növekedéssel járó pályára állt át, a lejáró tőkepiaci források visszafizetése miatt keletkezett pótlólagos finanszírozási igényt az üzleti területek által termelt többlet likviditás pótolta. 2009 végén a Bank 2010-ben lejáró tőkepiaci forrásokkal csökkentett tartaléka meghaladta a 4,8 milliárd eurót. Ezen likviditási tartalék kialakításához az üzleti területek likviditás termelése mellett hozzájárult, hogy a Bankcsoport jelentősen csökkentette a külföldi leányvállalatok nettó anyabanki finanszírozását, valamint, hogy a Magyar Államtól 1,4 milliárd eurónyi pótlólagos forrást vont be, melyből év végén még 700 millió eurónyi forrás a Bank mérlegében maradt. A Bank 2009. végi likviditási tartaléka a lejáratokon túl elegendő fedezetet nyújt a lehetséges üzletági, illetve devizaárfolyam-kockázatból fakadó likviditási sokkokra egyaránt.
4.2. Az OTP Bankcsoport kamatkockázati kitettség alacsony szinten tartása
A Bankcsoport mérlegében a hozamváltozásokra csak mérsékelten reagáló forint források miatt az üzleti működésből adódóan a Banknak kamatkockázati kitettsége van. Ezen kitettség mérséklését, bezárását stratégiai kérdésként kezeli a Bank. A 2009 első felében jelentősen megemelkedett forint hozamszinteket kihasználva a Bank fix kamatozású állampapír-vásárlásokkal mérsékelte a kamatkockázati kitettségét, a hozamcsökkenés nettó kamatbevételre gyakorolt negatív hatásának ellensúlyozása érdekében.
4.3. Az OTP Csoport piaci kockázati és likviditási kitettsége
A 244/2000. sz. Kormányrendelet szerint a kereskedési könyvi pozíciók, partnerkockázatok valamint a devizakockázat tőkekövetelményét konszolidálni kell az OTP Jelzálogbank Zrt., az OTP Lakástakarékpénztár Zrt., a Merkantil Bank Zrt., az OTP Banka Slovensko, a DSK, az OTP Bank Romania, az OTP banka Hrvatska, az OTP Bank JSC (Ukrajna), az OAO OTP Bank (Russia), az OTP banka Srbija és a CKB esetében. 2009 év végére a konszolidált tőkekövetelmény 29,5 milliárd forint volt, ami főleg a devizapozíciónak (27,9 milliárd forint) volt köszönhető.
A csoporttagok devizapozícióinak kitettsége egyedi és globális nettó nyitott pozíciós (napvégi
/overnight/ és napközbeni /intraday/), valamint veszteség limitekkel kerülnek behatárolásra. A csoportszintű devizakitettség az OTP Banknál koncentrálódott, a külföldi csoporttagok nyitott pozíciója mind a mérlegfőösszeghez, mind a szavatoló-tőkéhez képest elenyésző volt. Az IFRS szerint jelentkező
csoportszintű devizakitettség döntő része abból származott, hogy a fő külföldi leánybankok prognosztizált 2 éves, hozzávetőlegesen 310 millió euró nagyságú eredményéhez kötődő árfolyamkockázatot a Bank ellenirányú, a jelzett eredménnyel gyakorlatilag megegyező rövid EUR pozícióval fedezte. Emellett a központi Treasury dealing room által tartott átlagos nettó nyitott pozíció elenyésző (0,3 milliárd forint) volt.
4.4. Az OTP Bank Nyrt. likviditási helyzetének alakulása, valamint kamatlábkockázati kitettsége
2010-ben az OTP Bankcsoport likviditási igénye a korábbi évek dinamikájától eltérően alakult. Az üzleti területek csoportszinten mintegy 900 milliárd forint likviditást termeltek, biztosítva ezzel a 2009- es adósságlejáratok zavartalan visszafizetését, valamint hozzájárulva az év végi 6 milliárd eurót meghaladó likviditási tartalék képződéséhez. Az év végi likviditási tartalék jelentősen meghaladja a 2010-ben esedékes adósság lejáratok és az elképzelhetőnek tartott likviditási sokkok során jelentkező likviditás igény összegét. Az OTP Jelzálogbank a jelzáloghitelezéshez szükséges forrásait értékpapír kibocsátással teremti elő, melyeket jellemzően az anyabank vásárolt meg. Mivel ezek az értékpapírok mind a Magyar Nemzeti Bank, mind az Európai Központi Bank refinanszírozási műveleteiben felhasználhatóak fedezetként, így a Jelzálogbanki adósságlejáratok nem csökkentik a Csoport likviditási tartalékait. 2009-ben az OTP Bankcsoport kamatkockázati kitettségét alapvetően az OTP Bank Nyrt., az OTP Jelzálogbank Zrt., az OTP Bank JSC (Ukrajna) és a DSK Bank pozíciói határozták meg.
5. Pénzügyi kimutatások összefoglalója (konszolidált IFRS adatok)4
Főbb mérlegtételek (millió forint) | 2008 | 2009 | Változás (%) |
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN | 9.367.724 | 9.755.132 | 4% |
Pénzeszközök, betétszámlák, elszámolás nemzeti bankokkal | 530.007 | 505.650 | -5% |
Bankközi kihelyezések | 415.656 | 440.850 | 6% |
Pénzügyi eszközök valós értéken | 131.288 | 256.100 | 95% |
Értékesíthető értékpapírok | 486.878 | 1.354.285 | 178% |
Ügyfélhitelek (bruttó) | 7.049.381 | 6.907.094 | -2% |
ebből: Retail hitelek | 4.353.189 | 4.291.847 | -1% |
Corporate hitelek | 2.258.579 | 2.161.903 | -4% |
Gépjárműfinanszírozás | 389.767 | 387.431 | -1% |
Váltók és hitelekkel kapcsolatos kamatkövetelések | 52.819 | 65.968 | 25% |
Hitelek értékvesztése | -270.680 | -494.378 | 83% |
Részvények, részesedések | 10.467 | 18.834 | 80% |
Lejáratig tartandó értékpapírok | 330.158 | 188.853 | -43% |
Tárgyi eszközök és immateriális javak | 469.701 | 476.358 | 1% |
Egyéb eszközök | 214.868 | 101.486 | -53% |
FORRÁSOK ÖSSZESEN | 9.367.724 | 9.755.132 | 4% |
Hitelintézetekkel és állammal szembeni kötelezettségek | 848.730 | 802.749 | -5% |
Ügyfélbetétek | 5.258.167 | 5.688.887 | 8% |
ebből: Retail betétek | 3.914.944 | 4.161.910 | 6% |
Corporate betétek | 1.299.904 | 1.483.984 | 14% |
Ügyfélbetétekkel kapcsolatos kamatkötelezettségek | 38.941 | 42.997 | 10% |
Kibocsátott értékpapírok | 1.565.947 | 1.410.348 | -10% |
Egyéb kötelezettségek | 325.859 | 380.708 | 17% |
Alárendelt és járulékos kölcsöntőke | 320.050 | 280.834 | -12% |
Saját tőke | 1.048.971 | 1.191.606 | 14% |
Mutatók (%) | 2008 | 2009 | Változás (%-pont) |
Hitel/betét arány | 134% | 121% | -13% |
Nettó hitel/(betét+retail kötvény) mutató | 128% | 108% | -19% |
Nettó hitelek | 6.778.701 | 6.412.716 | -5% |
Ügyfélbetétek | 5.258.167 | 5.688.887 | 8% |
Retail kötvények | 58.073 | 236.733 | 308% |
90 napon túl késedelmes hitelek aránya | 4,5% | 9,8% | 5,3% |
90 napon túl késedelmes hitelek összes céltartalékkal való fedezettsége | 86,0% | 73,6% | -12,4% |
Tőkemegfelelési mutató (konszolidált, IFRS) | 15,4% | 17,3% | 2,0% |
Tier1 ráta | 11,3% | 13,8% | 2,6% |
Core Tier1 ráta | 9,5% | 12,1% | 2,6% |
Tőkeáttétel (Saját tőke/Mérlegfőösszeg) | 11,2% | 12,2% | 1,0% |
4 Az adatok eltérnek az auditált számoktól, mivel kontrolling szemléletben készültek.
Az IFRS konszolidált mérlegfőösszeg az elmúlt egy évben 4%-kal nőtt, nagysága elérte a 9.755 milliárd forintot. A Bankcsoport saját tőkéje 1.192 milliárd forintra emelkedett (+14% y/y), és a teljes mérleg 12%-át képviselte.
Az óvatosabb hitelezés, illetve visszafogott hitelkereslet eredményeként a bruttó hitelállomány éves szinten 2%-kal csökkent. A portfolió záró értéke 6.907 milliárd forint volt. A bruttó hitelállományon belül a legnagyobb részarányt továbbra is a retail hitelek képviselték (4.292 milliárd forint, 62%), míg a corporate hitelportfolió (2.162 milliárd forint) ennél kisebb hányadot (31%) jelentett. A gépjármű- finanszírozási hitelek állománya 387 milliárd forintot tett ki (6%). A retail hitelállományon belül a jelzáloghitelek nagysága 2.703 milliárd forint volt, a fogyasztási hiteleké pedig 1.149 milliárd forint.
Az elmúlt 12 hónapban forintban számolva csak a horvát (+3%), a bolgár (+1%), illetve az OTP Core (+1%) esetében volt tapasztalható portfolió növekedés, máshol az állomány csökkent. A legjelentősebb állománycsökkenés Montenegróban (-29%), Szlovákiában (-13%) és Ukrajnában (-12%) következett be.
A hitelállomány visszaesése mellett az elmúlt 12 hónapban a portfolió minősége mindenütt romlott; a 90 napon túl késedelmes kintlevőségek állománya csoportszinten 9,8%-ra nőtt. A Csoporton belül változatlanul az ukrán és szerb portfolió minősége a leggyengébb, itt a 90 napon túli késedelmes hitelek aránya 22,3%, illetve 33,7%. Az év során örvendetes fejlemény volt – ez jelentős mértékben a forint erősödésével, illetve az adósvédelmi programmal hozható összefüggésbe –, hogy a magyar portfolió romlása a 2009 második negyedévi csúcs után az év hátralévő részében lelassult. Így a 90 napon túli késedelmes kinnlevőség állománya az év végére 7,4%-ra nőtt.
A hitelekre képzett értékvesztés állománya 2009. december végén 494 milliárd forint volt (+83% y/y). A 90 napon túl késedelmes hitelek állománya 671 milliárd forint volt és a fedezettség ennek megfelelően magas maradt (73,6%).
A konszolidált betétállomány éves szinten 8%-kal bővült. A betétállomány az elmúlt évben leggyorsabban Oroszországban (+37%), Romániában (+33%) Bulgáriában (+11%), valamint Horvátországban (+7%) nőtt, és kiemelendő az OTP Core 8%-os betétbővülése is. A legnagyobb visszaesés a CKB-t (-20%) érintette.
A mérsékelt hitelezési aktivitás következtében a konszolidált hitel/betét mutató (121%) éves összehasonlításban 13%-ponttal javult. A módszertanilag helyesebb nettó hitel/(betét+lakossági kötvény) mutató 108% volt.
A kibocsátott értékpapírok állománya éves szinten 10%-kal csökkent. A lejáró kötelezettségek nagysága (750 millió euró szenior kötvény és kb. 120 milliárd forintnyi hazai jelzáloglevél) meghaladta a hazai lakossági kötvénykibocsátás volumenét, nemzetközi kötvénykibocsátásra pedig az év folyamán nem került sor.
XIV. JOGVITÁK ÉS PERES ÜGYEK
A 2010. június 30-ig a Bankkal szemben különféle kárigények kerültek bejelentésre és különböző jogi eljárások folytak, melyek jellegük alapján a rendes üzletmenethez tartoznak. A Bank megítélése szerint a vele szemben támasztott igények és peresített követelések nem érintik lényegesen pénzügyi helyzetét, jövőbeli működési eredményét vagy cash-flow-ját. A Bank legjobb tudása szerint prognosztizálja ezen eljárások végső kimenetelét, s ennek eredményeképpen a peres jogviták miatt megképzett céltartalék összege 2010. június 30-án 1 473 millió forint volt. A Bank ellen indult peres eljárások perértéke 10 780 978 millió forint, míg a Bank által indított peres eljárások esetében ez az érték 428 millió forint volt 2010. június 30-án.
A Bank továbbá kijelenti, hogy a Nitrogénművek Vegyipari Zrt., illetve a Holocaust Victims of Bank Theft felperesek által OTP Bank Nyrt. ellen indított két peres eljárás kivételével nincsen olyan kormányzati, bírósági illetve választottbírósági jogvita folyamatban, mind a Bank, mind az OTP Csoport szintjén a jelen tájékoztató aláírását megelőző 12 hónapban, amely lényeges hatást gyakorolhatna a Bank vagy az OTP Csoport pénzügyi helyzetére, profitabilitására.
1. Nitrogénművek Vegyipari Zrt. által indított peres eljárás
A felperes 00.000.000.000,- Ft összeg megfizetése iránt indított kártérítési pert az OTP Bank Nyrt. ellen. Az OTP Bank Nyrt. a kereseti kérelem megalapozatlanságát dokumentumokkal alátámasztva kérte a kereset elutasítását. Az első fokon eljárt Fővárosi Bíróság elutasította a felperes keresetét. Felperesi fellebbezésről jelenleg nem rendelkezünk információval. A jogvita eredménye valószínűleg nem lesz lényeges pénzügyi kihatással az OTP Bank Nyrt.-re vagy az OTP Csoportra.
2. Holocaust Victims of Bank Theft által indított eljárás
Felperesek kereseti kérelme alapján az alperesként megjelölt – OTP Bank Nyrt., Magyar Nemzeti Bank, Erste Bank Group, MKB Bayerische Landesbank, Credit Anstalt Bank – és a felperesek által később megjelölendő bankok részt vettek az 1944-es népirtásban vagyonelvétellel, segítették a népirtást a vagyonelvétellel, illetve jogalap nélkül gazdagodtak. A felperesek a pertárgy értékét 1944. évi értéken 2 milliárd USD összegben határozták meg. Az OTP Bank Nyrt., amely 1949-ben jogelőd nélkül jött létre, beadványt kíván előterjeszteni az eljáró bírósághoz (US District Court, Northern District of Illinois) az eljárásra irányadó jogszabályok által meghatározott határidőn belül, melyben indítványozza a per vele szemben történő megszüntetését elsődlegesen a joghatóság és hatáskör hiányára való hivatkozással, ennek elutasítása esetén a követelés elévülése miatt. A jogvita eredménye, ami jelen fázisban nem jelezhető előre, valószínűleg nem lesz lényeges pénzügyi kihatással az OTP Bank Nyrt.-re vagy az OTP Csoportra.
XV. LÉNYEGES SZERZŐDÉSEK
A Banknak – tekintettel a honlapján (xxx.xxxxxxx.xx), a BÉT honlapján (xxx.xxx.xx) és a PSZÁF által üzemeltetett központi információtárolási rendszerben (xxx.xxxxxxxxxxxx.xx) megjelentetett közzétételekre is – nincs tudomása olyan jelentős szerződésről, amely a szokásos üzleti tevékenységén kívül esne, és amely a Csoport bármely tagjánál olyan kötelezettséget eredményezne, amely jelentősen befolyásolná azon képességét, hogy az általa kibocsátott értékpapírok tulajdonosai felé az ezen értékpapírokban foglalt kötelezettségeit teljesítse.
XVI. MEGTEKINTHETŐ, HIVATKOZÁSSAL BEÉPÍTETT
DOKUMENTUMOK
A következő, az alábbiakban felsorolt dokumentumok már korábban közzétett, vagy a jelen Alaptájékoztató közzétételével megegyező időpontban közzétett dokumentumok, vagy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez benyújtott dokumentumok a jelen Alaptájékoztató részét képező dokumentumoknak tekintendők.
1) Az OTP Bank Nyrt. egységes szerkezetbe foglalt hatályos alapszabálya;
2) Az OTP Bank Nyrt. az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint elkészített konszolidált beszámolója, 2008. december 31-i fordulónappal. (A Beszámoló tartalmazza a Független Könyvvizsgálói Jelentést, a 2008. december 31-i konszolidált mérleget, és ezen időponttal végződő évre vonatkozó konszolidált eredménykimutatást, sajáttőke változás kimutatást, cash flow kimutatást, valamint a jelentős számviteli politikák összefoglalását, és egyéb magyarázó megjegyzéseket.);
3) Az OTP Bank Nyrt. az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint elkészített konszolidált beszámolója, 2009. december 31-i fordulónappal. (A Beszámoló tartalmazza a Független Könyvvizsgálói Jelentést, a 2009. december 31-i konszolidált mérleget, és ezen időponttal végződő évre vonatkozó konszolidált eredménykimutatást, sajáttőke változás kimutatást, cash flow kimutatást, valamint a jelentős számviteli politikák összefoglalását, és egyéb magyarázó megjegyzéseket.); és
4) Az OTP Bank Nyrt. 2010. Első Negyedéves Időközi vezetőségi beszámolója.
A fentiekben felsorolt dokumentumok a Kibocsátó honlapján, a xxx.xxxxxxx.xx címen elérhetők és a Kibocsátó székhelyén megtekinthetők.
XVII. HARMADIK FÉLTŐL SZÁRMAZÓ INFORMÁCIÓK
A Kibocsátó jelen Alaptájékoztatót maga készítette.
A Központi Statisztikai Hivatal „Magyarország számokban, 2008” és a „A KSH jelenti (Összefoglalás) 2009. december című jelentéséből származó, a jelen tájékoztatóban szereplő adatokat a Kibocsátó pontosan vette át.
XVIII. A KÖTVÉNYPROGRAM CÉLJA
A Kötvényprogram célja, hogy az OTP Bank Nyrt. és a Bankcsoport üzleti tevékenységének finanszírozásához időről-időre kötvénykibocsátásokon keresztül forrásokat biztosítson.
XIX. A KÖTVÉNYPROGRAM KERETÉBEN MEGVALÓSULÓ KIBOCSÁTÁSOK KÖLTSÉGEI
A Kötvényprogram keretében megvalósuló kibocsátásokhoz közvetlenül kapcsolódó költségek előreláthatólag nem haladják meg a kibocsátásra kerülő sorozatok/részletek össznévértékének 1%-át.
XX. A KÖTVÉNYPROGRAM
1. A Kötvényprogram összefoglalása
Az OTP Bank Nyrt., mint kibocsátó ("Kibocsátó") a jelen Tájékoztatóban leírt kötvény kibocsátási program ("Kötvényprogram") hatálya alatt időről-időre forint, EUR, USD, BGN, HRK, RSD, UAH, RUB és RON pénznemben denominált Kötvényeket hoz forgalomba a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően. A Kötvényprogramba tartozó egyes forgalomba hozatalok részletes feltételeit a vonatkozó (későbbiekben meghatározott) Végleges Feltételek tartalmazza. A Kötvényprogram hatálya alatt mindenkor forgalomba hozott, de le nem járt Kötvények össznévértéke a 500.000.000.000 (azaz ötszázmilliárd) forintot vagy az annak megfelelő fenti deviza összegeket nem haladhatja meg.
A Kibocsátó nem vállal kötelezettséget arra vonatkozóan, hogy a Kötvényprogram keretében a teljes 500 milliárd forintos össznévérték terhére Kötvényeket bocsásson ki.
Az egy Sorozatban, illetve Részletben forgalomba hozott dematerializált Kötvények adatait a Tpt 7.§ (2) meghatározott, értékpapírnak nem minősülő Okirat tartalmazza. Az Okiratot a Kibocsátó a Tpt. 9. § (1) bekezdésének megfelelően a Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt-nél, mint központi értékpapír- számlavezetőnél helyezi letétbe.
A jelen fejezet a Kötvényprogram feltételeiről nyújt tájékoztatást és a Kötvényprogramba tartozó egyes Sorozatok és Részletek tekintetében tartalmaz általános információkat. Az alábbi összefoglalás a jelen Tájékoztató egyéb vonatkozó részeivel együtt értelmezendő.
Kibocsátó OTP Bank Nyrt.
(1051 Budapest, Nádor u. 16.)
Fizető Bank Az OTP Bank Nyrt., mint Kötvényprogram hatálya alatt forgalomba hozott Kötvényekkel kapcsolatos egyes fizetési tevékenységeket ellátó hitelintézet.
Forgalmazó Az OTP Bank Nyrt., mint a Kötvényprogram hatálya alatt forgalomba hozott Kötvények forgalomba hozatalát lebonyolító hitelintézet.
Az OTP Bank Nyrt. jogosult a Kötvények forgalomba hozatalára más, erre a forgalomba hozatal országa szerint engedéllyel rendelkező személyt megbízni.
Kötvényprogram megnevezése
OTP Bank Nyrt. 2010-2011. évi Kötvényprogramja.
A Kötvényprogram hatálya
A Kötvényprogramra vonatkozóan közzétett Alaptájékoztató 12 hónapig hatályos.
Felhatalmazás Az OTP Bank Nyrt. Termékfejlesztési, Értékesítési és Árazási Bizottsága a 2010/360. sz. (2010. augusztus 02-i dátumú) határozatában felhatalmazást adott a Kötvényprogram felállítására.