Budapesti Történeti Múzeum által kezdeményezett

„A Budapesti Történeti Múzeum

üzemeltetésében lévő központi raktárbázis azbesztmentesítése”

tárgyú közbeszerzési eljárás

Módosított közbeszerzési dokumentum

2017.

I. Ajánlattételi felhívás

1) Az ajánlatkérő neve, címe, telefon- és telefaxszáma, e-mail és (ha van) honlap címe:

Budapesti Történeti Múzeum (0000 Xxxxxxxx, Xxxxx Xxxxxx xxx. 2. Telefon: 000-0000, telefax: 487-8855, e-mail: xxx@xxxx.xxx.xx), amelynek nevében az OKFON Közbeszerzési és Szolgáltatási Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1139 Budapest, Gömb u. 33., telefon: x00 0 000-0000, telefax: + 00 0 000-0000, e-mail: xxxxx.xxxxx@xxxxx.xx) jár el.

2) A közbeszerzési eljárás fajtája, tárgyalásos és gyorsított eljárás, versenypárbeszéd, valamint hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén annak indoklása:

A Kbt. 115. § (1) bekezdés szerinti hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárás.

3) Elérhetőség, amelyen a közbeszerzési dokumentumok korlátlanul és teljes körűen, közvetlenül és díjmentesen elektronikusan elérhetőek, illetve elérhetőek lesznek. Ha egyes közbeszerzési dokumentumokhoz való közvetlen elektronikus hozzáférés a 39. §- ban foglalt okok miatt nem biztosított, annak megjelölését, hogy az érintett dokumentumokat az ajánlatkérő milyen módon bocsátja rendelkezésre:

Ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokat valamennyi ajánlattevőnek korlátlanul és teljeskörűen, közvetlenül és díjmentesen elektronikusan biztosítja, elektronikusan megküldi valamennyi ajánlattevőnek.

A közbeszerzési dokumentumok továbbá letölthetők az eljárást lebonyolító OKFON ZRt. honlapjáról (xxx.xxxxx.xx) is.

A dokumentáció másra nem ruházható át és nem tehető közzé. Az ajánlat összeállításának költségét az ajánlattevő viseli.

4) A közbeszerzés tárgya és mennyisége: Építési beruházás

A Budapesti Történeti Múzeum üzemeltetésében lévő központi raktárbázis azbesztmentesítése.

Közbeszerzés mennyisége: 660 m2 (földszint) Opcionális tételek:

Opció I.: 1120,00 m2 (földszint) Opció II.: 44,00 m2 (emelet)

Opció III.: 182,00 m2 (pince)

Az azbesztmentesítés keretében ellátandó feladatok részletes meghatározását a közbeszerzési dokumentum műszaki leírása tartalmazza.

Ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezésben fogja megjelölni, hogy a jelen pontban megjelölt opcionális tételek teljesítését is kéri-e, illetve melyik tétel teljesítését kéri.

CPV:

45262660-5 Azbeszteltávolítási munka

5) A szerződés meghatározása, amelynek megkötése érdekében a közbeszerzési eljárást lefolytatják:

Vállalkozási szerződés

6) Keretmegállapodás kötésére, dinamikus beszerzési rendszer alkalmazására, elektronikus árlejtés alkalmazására sor kerül-e:

Jelen eljárásban nem kerül sor keretmegállapodás megkötésére, dinamikus beszerzési rendszer alkalmazására, és elektronikus árlejtés alkalmazására sem.

7) A szerződés időtartama, vagy a teljesítés határideje:

A teljesítés időtartama: A szerződés aláírásától számítva legfeljebb 160 naptári nap.

8) A teljesítés helye:

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxx 00-00. NUTS-kód: HU110

9) Az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételei, vagy a vonatkozó jogszabályokra hivatko- zás:

Az ajánlatkérő a Kbt. 135. § (1) bekezdés szerint igazolt teljesítést követően kiállított számla ellenértékét a Ptk. 6:130. § (1) és (2) bekezdése szerint 30 naptári napon belül, egy összegben, átutalással fizeti meg a Kbt. 135. § (3) bekezdés figyelembevételével. Ajánlatkérő a kifizetéseket az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 36/A. § és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) rendelkezéseinek figyelembevételével teljesíti.

A Kbt. 135. § (7) bekezdés alapján ajánlatkérő a szerződésben foglalt - tartalékkeret és általános forgalmi adó nélkül számított - teljes ellenszolgáltatás 5%-ának megfelelő összeg, de legfeljebb hetvenötmillió forint előleg igénybevételének lehetőségét biztosítja.

A Kbt. 135. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérőként szerződő fél - amennyiben az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez alvállalkozót vesz igénybe - a Ptk. 6:130. § (1)-

(2) bekezdésétől eltérően a következő szabályok szerint fizeti ki a szerződésben foglalt ellenértéket:

a) az ajánlattevőként szerződő felek legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig nyilatkoznak, hogy közülük melyik mekkora összegre jogosult az ellenértékből;

b) az összes ajánlattevőként szerződő fél legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig nyilatkozik, hogy az általa a teljesítésbe a 138. § szerint bevont alvállalkozók egyenként mekkora összegre jogosultak az ellenértékből;

c) az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevőket, valamint a b) pont szerinti alvállalkozókat, hogy a teljesítés elismerését követően állítsák ki számláikat, egyidejűleg felhívja őket, hogy amennyiben nem szerepelnek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 36/A. §-a szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban, nyújtsák be a tényleges kifizetés időpontjától számított harminc napnál nem régebbi együttes adóigazolást;

d) az ajánlatkérő az ajánlattevői és az alvállalkozói teljesítés ellenértékét a számla kézhezvételét követő harminc - vagy a Ptk. 6:130. § (3) bekezdése szerinti esetben legfeljebb hatvan - napon belül közvetlenül utalja át minden egyes ajánlattevőnek és alvállalkozónak;

e) a d) pontban foglaltaktól eltérően, ha valamely ajánlattevőnek vagy alvállalkozónak a kifizetés időpontjában az együttes adóigazolás alapján köztartozása van, az ajánlatkérő az ajánlattevői, illetve az alvállalkozói teljesítés ellenértékét a köztartozás erejéig az Art. 36/A.

§ (3) bekezdése szerint visszatartja.

A pénzügyi teljesítés részletes feltételeit a közbeszerzési dokumentum tartalmazza!

10) Az ajánlattevő tehet-e többváltozatú (alternatív) ajánlatot:

Többváltozatú (alternatív) ajánlat megtételére nincs lehetőség.

11) Részajánlattétel lehetősége vagy annak kizárása:

(Ha részajánlat tételére lehetőség van, tájékoztatás arról, hogy egy vagy több, vagy valamennyi részre lehet-e ajánlatot tenni, valamint arról, hogy korlátozva van-e az egy ajánlattevőnek odaítélhető szerződésrészek száma.)

Ajánlatkérő részajánlattételre nem biztosít lehetőséget.

A részajánlat tételének kizárása esetén ennek indokai:

Ajánlatkérő megvizsgálta a részajánlattétel lehetőségét és azt nem tartja gazdaságilag ésszerűnek, a beszerzés nem osztható oly módon, hogy az a közpénzek hatékony felhasználását eredményezné. A részajánlat tétel negatívan hatna a kivitelezés minőségére, illetve a szerződés teljesítésének körülményeire.

12) Az ajánlatok értékelési szempontjai:

(Ha a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot nem kizárólag az ár vagy kizárólag a 78. § szerint meghatározott költség alapján választják ki, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatra vonatkozó értékelési szempontok súlyozását (kivételesen sorrendjét) is fel kell tüntetni)

Az ajánlatkérő a benyújtott ajánlatokat a legjobb ár-érték arány szempontja alapján értékeli.

A gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatra vonatkozó értékelési szempontok súlyozása:

Értékelési szempont

Súlyszám

Nettó ajánlati ár

1. Költségvetés alapján adott nettó ajánlati ár az I. ütemre vonatkozóan (földszint, 660m2):

2. Költségvetés alapján adott nettó ajánlati ár az I. opciós tételre vonatkozóan (földszint, 1120 m2):

3. Költségvetés alapján adott nettó ajánlati ár a II. opciós tételre vonatkozóan (emelet, 44 m2):

4. Költségvetés alapján adott nettó ajánlati ár a III. opciós tételre vonatkozóan (pince, 182 m2):

5. Mindösszesen nettó ajánlati ár ([1]+[2]+[3]+[4]):

2. A szerződés teljesítésében részt vevő maximum 2 fő szakember

tapasztalata (12-72 hónap)

Az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa: 1-10.

A módszer (módszerek) ismertetése, amellyel az ajánlatkérő megadja a fenti ponthatárok közötti pontszámot: az értékarányosítás módszerével értékeli Ajánlatkérő az ajánlatokat a közbeszerzési dokumentum II. Fejezet 10. pontjában részletezettek szerint.

Ajánlatkérő a szerződés teljesítésében részt vevő személyi állomány tapasztalata értékelési szempont esetében az alábbiak szerint értékeli a beérkezett ajánlatokat.

Ajánlatkérő szakember alatt azbesztmentesítési munkát végző, ilyen munka végzésére vonatkozó szakmai tapasztalattal rendelkező szakembereket ért.

A szakemberek szakmai tapasztalatának meghatározásakor az ajánlatban megjelölt összes szakember (max. 2 fő) tapasztalati idejét (hónap) kell érteni.

Ajánlatkérő a Kbt. 77. § (1) bekezdés alapján jelzi, hogy amennyiben az ajánlattevő 72 hónap, vagy annál több összesített gyakorlattal rendelkező szakembereket jelöl meg, arra Ajánlatkérő egyaránt az értékelési ponthatár felső határával azonos számú pontot ad.

Amennyiben a szakember egy időben több tárgyi projektben is részt vett, úgy az egyes projektek során szerzett gyakorlatainak hónapszáma nem összeadható, vagyis egy évben maximálisan 12 hónap számítható függetlenül attól, hogy a szakember esetleg egy időben több projekten is dolgozott.

Az ajánlattevőnek ajánlatában a személyesen részt vevő azbesztmentesítési munkát végző szakembereinek (max. 2 fő) azbesztmentesítési gyakorlatát/tapasztalatát be kell mutatnia a

7. számú melléklete

közbeszerzési dokumentum szerint.

10. számú melléklet

A szakember bemutatásához csatolni kell a szerinti szakmai

önéletrajzot, amelyben részletesen – dátumokkal (év/hó) – ki kell térni a szakember által által végzett azbesztmentesítési szakmai gyakorlatra.

8. számú melléklete

A szakembereknek a közbeszerzési dokumentumok alapján

nyilatkozniuk kell arról, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén a szerződés teljesítésében személyesen részt vesznek.

Amennyiben ajánlattevő az értékelés körében bemutatott szakemberek esetében az Ajánlatkérő által előírt 2 főnél többet mutat be, úgy Ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumok V. fejezetének 10. számú mellékletében szereplő szakemberek közül a sorban elsőként bemutatott szakemberek tapasztalatát veszi figyelembe az értékelés során.

Amennyiben az ajánlattevő nem mutat be szakembert, úgy az ajánlat ezen értékelési szempontra a minimális pontszámot kapja. Ebben az esetben az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell, hogy nyertessége esetén a szerződéskötés időpontjára gondoskodik a teljesítésbe bevonni kívánt szakember rendelkezésre állásáról.

13) Xxxxxx okok és a megkövetelt igazolási mód:

Kizáró okok:

▪ Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, akivel szemben a Kbt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró okok valamelyike fenn áll.

▪ A gazdasági szereplő akkor sem lehet ajánlattevő, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában, amennyiben vele szemben a Kbt. 62. § (2) bekezdésében meghatározott kizáró ok fenn áll.

Megkövetelt igazolási mód:

▪ Az ajánlatban az ajánlattevőnek a Kbt. 114. § (2) bekezdése alapján nyilatkoznia kell a fentiekben meghatározott kizáró okok hiányáról, valamint a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpont igazolására a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 17. §

(1) bekezdése szerint kell eljárni.

▪ A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése alapján az alvállalkozó és adott esetben az alkalmasság igazolásában résztvevő más szervezet vonatkozásában az ajánlattevő nyilatkozatot nyújt be arról, hogy az érintett gazdasági szereplők vonatkozásában nem állnak fenn az eljárásban előírt kizáró okok.

▪ A Kbt. 67. § (4) bekezdés alapján az ajánlatban be kell nyújtani az ajánlattevő arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy nem vesz igénybe a szerződés teljesítéséhez a 62. § szerinti kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót.

▪ Ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy a kizáró okok tekintetében a felhívás megküldésénél nem régebbi keltezésű nyilatkozatokat, igazolásokat szükséges csatolni.

▪ Ajánlatkérő felhívja a figyelmet a Kbt. 64. §-ában szabályozott öntisztázás lehetőségére.

▪ Ajánlatkérő kizárja az eljárásból azt az ajánlattevőt, alvállalkozót vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet, aki részéről a kizáró ok az eljárás során következett be.

▪ Ajánlatkérő a felhívás megküldésénél nem régebbi keltezésű nyilatkozatokat, igazolásokat fogad el.

14) Az alkalmassági követelmények, az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód:

14.1.) Gazdasági és pénzügyi alkalmasság – a megkövetelt igazolási mód:

Ajánlatkérő a Kbt. 115. § (2) bekezdés alapján az eljárásban nem ír elő alkalmassági követelményt.

14.2.) Műszaki, illetve szakmai alkalmasság – a megkövetelt igazolási mód:

Ajánlatkérő a Kbt. 115. § (2) bekezdés alapján az eljárásban nem ír elő alkalmassági követelményt.

15) Az ajánlattételi határidő: 2017. november 7. 10:00 óra

16) Az ajánlat benyújtásának címe és a benyújtás módja:

A benyújtás címe: OKFON Közbeszerzési és Szolgáltatási Zártkörűen Működő Részvénytársaság

1139 Budapest, Gömb u. 33., I. emelet tárgyaló.

A benyújtás módja: Az ajánlattevőnek az ajánlatot és annak minden mellékletét 1 eredeti bekötött példányban, írásban és zártan, valamint 1 példány CD-n (pdf formátumban) kell elkészítenie és benyújtania a dokumentáció II. Fejezet 7. és 8. pontjában részletezettek szerint a felhívásban megadott címre közvetlenül vagy postai úton az ajánlattételi határidő lejártáig.

Az ajánlatok 8:00 – 12:00 óra, az ajánlattételi határidő napján 8:00

– 09:00 óra között nyújthatók be.

17) Az ajánlattétel nyelve (nyelvei), illetve annak feltüntetése, hogy a magyar nyelven kívül más nyelven is benyújtható-e az ajánlat:

Az ajánlat nyelve magyar, az ajánlatot csak magyar nyelven lehet benyújtani.

18) Az ajánlat(ok) felbontásának ideje és helye, az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosultak:

Helye: OKFON Közbeszerzési és Szolgáltatási Zártkörűen Működő Részvénytársaság - 1139 Budapest, Gömb u. 33., I. emelet tárgyaló.

Ideje: 2017. november 7. 10:00 óra

Az ajánlatok felbontásánál a Kbt. 68. § (3) bekezdése alapján csak az ajánlatkérő, az ajánlattevők, valamint az általuk meghívott személyek, továbbá - a közbeszerzéshez támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében - a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselői és személyek lehetnek jelen. E személyek a bontáson a felolvasólapba betekinthetnek.

Amennyiben a papír alapú, illetve az elektronikus formában benyújtott másolati példányok (ajánlatok) tartalma között eltérés adódik, úgy Ajánlatkérő a papír alapú példányt tekinti irányadónak.

A bontási eljárás a Kbt. 68. § rendelkezései szerint történik. A Kbt. 113. § (2) bekezdés alapján ajánlatkérő az ajánlatok bontásakor ismerteti, hogy mely gazdasági szereplőknek küldte meg saját kezdeményezésére az eljárást megindító felhívást.

19) Az ajánlati kötöttség minimális időtartama:

Az ajánlattételi határidőtől számított 60 naptári nap.

20) Az ajánlati biztosíték előírására vonatkozó információ:

Ajánlatkérő ajánlati biztosítékot nem ír elő.

A szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igények biztosítéka:

A Kbt. 134. § (2) bekezdésére figyelemmel Ajánlatkérő a szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igények biztosítékaként, a nettó Vállalkozási Díj 3 (három) %- ának megfelelő összegű biztosítékot köt ki.

A szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igények biztosítékra vonatkozó további információkat a szerződéstervezet tartalmazza!

A szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos igények biztosítéka:

A Kbt. 134. § (3) bekezdésére figyelemmel Ajánlatkérő a szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos igények biztosítékaként, a nettó Vállalkozási Díj 3 (három) %-ának megfelelő összegű biztosítékot köt ki.

A szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos igények biztosítékra vonatkozó további információkat a szerződéstervezet tartalmazza!

A kötbérekre vonatkozó információkat a szerződéstervezet tartalmazza!

21) A szerződés teljesítésére vonatkozó különleges feltételek: -

22) Az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzés esetén az érintett projektre (programra) vonatkozó adatok: -

23) Egyéb információk:

23.1. Ajánlatkérő 2017. november 2-án 09:00 órakor biztosítja a helyszín megtekintését, találkozás a 1184 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxx 00-00. xxxx alatt található raktárépület bejárata előtt. A helyszíni bejárás nem konzultációval egybekötött, azaz konzultációra Ajánlatkérő nem biztosít lehetőséget. A bejárás előreláthatólag 2 órás időtartamú, attól függően, hogy az ajánlattevők mennyit időznek a helyszínen.

23.2. Az ajánlatkérő a Kbt. 35. § (8) – (9) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárásban a nyertes ajánlattevő(k)nek nem teszi lehetővé gazdálkodó szervezet alapítását.

23.3. Az ajánlathoz csatolni kell az ajánlatban aláíró személyek aláírási címpéldányának másolatát, vagy a jogi képviselő által ellenjegyzett aláírásmintát. Felhívjuk a figyelmet a Ctv. 9. § (1) bekezdésében foglaltakra. Ha az ajánlatot nem cégjegyzésre jogosult személy írja alá, az ajánlathoz csatolni kell a cégjegyzésre jogosultnak az ajánlat aláírására feljogosító meghatalmazását.

23.4. Folyamatban lévő változásbejegyzési eljárás esetében az ajánlattevőnek csatolni kell a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelmet és az annak érkezéséről a cégbíróság által megküldött igazolást. Ajánlatkérő előírja a nemleges tartalmú változásbejegyzési nyilatkozat benyújtását, tehát ajánlattevőnek nyilatkozni kell arra vonatkozóan is, ha változásbejegyzési eljárás nincs folyamatban.

23.5. Ajánlatkérő – a Kbt. 66. § (2) bekezdése alapján – előírja a dokumentációban megadott minta szerinti nyilatkozat megtételét az ajánlattételi felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan. Ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy az ajánlat 68. § (2) bekezdése szerint benyújtott egy eredeti példányának a 66. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat eredeti aláírt példányát kell tartalmaznia.

23.6. A Kbt. 66. § (4) bekezdése szerint az ajánlathoz csatolni kell az ajánlattevő nyilatkozatát arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e.

23.7. A Kbt. 66. § (5) bekezdése szerint az ajánlathoz csatolni kell a dokumentációban megadott minta szerinti felolvasólapot, amelynek tartalmaznia kell a Kbt. 68. § (4) bekezdés szerinti információkat.

23.8. A Kbt. 66. § (6) bekezdése alapján az ajánlatban meg kell jelölni

a) a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő alvállalkozót kíván igénybe venni,

b) az ezen részek tekintetében igénybe venni kívánt és az ajánlat benyújtásakor már ismert alvállalkozókat.

23.9. A Kbt. 138. § (1) bekezdése szerint az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a szerződés értékének 65%-át.

23.10. A Kbt. 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez az ajánlattevőnek ajánlatában be kell mutatnia a szerződés teljesítésében személyesen részt vevő szakembereinek képzettségét, gyakorlatát/tapasztalatát (7. számú melléklet), valamint csatolnia kell a szakemberek által aláírt rendelkezésre állási nyilatkozatot (8. számú melléklet).

23.11. Ajánlatkérő a szerződés teljesítésére vonatkozóan sajátos, különösen szociális, környezetvédelmi, illetve az innovációt ösztönző feltételeket nem határoz meg a Kbt.

132. § szerint.

23.12. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével kötheti meg a szerződést, vagy - a nyertes visszalépése esetén - az ajánlatok értékelése során a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített ajánlattevővel, ha őt az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésben megjelölte.

23.13. Ahol a Kbt. vagy a törvény felhatalmazása alapján megalkotott külön jogszabály alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során valamely dokumentum benyújtását írja elő, a dokumentum - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - egyszerű másolatban is benyújtható.

23.14. Amennyiben az ajánlattevő az ajánlatban - átalakulásra hivatkozással - jogelődje bármely adatát fel kívánja használni, az ajánlathoz csatolnia kell a jogutódlás tényét, körülményeit bizonyító cégiratokat egyszerű másolatban, így különösen a szétválási, kiválási szerződést, átalakulási cégiratokat.

23.15. A 322/2015. KR. 26. § szerint nyertes ajánlattevőnek min. évi 40 millió Ft és min.

10 millió Ft/káresemény biztosítási összegű felelősségbiztosítási szerződést kell kötni vagy meglévő felelősségbiztosítását ki kell terjeszteni a közbeszerzési dokumentumban részletezettek szerint.

23.16. A Kbt. 75. § (6) bekezdés alapján Ajánlatkérő jelzi, hogy a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját nem alkalmazza.

23.17. Ajánlatkérő szerződéskötési feltételként rögzíti, hogy Xxxxxxxxxxx az azbesztmentesítés során végzett tevékenységét a helyszínre telepített akkreditált laboratórium felügyelete mellett végezze.

23.18. Ajánlattevő szakmai ajánlatot köteles benyújtani a II. fejezet 4.13. pontban előírtak szerint.

23.19. Ajánlattevőnek nyilatkoznia kell, hogy az előírt biztosítékokat határidőre teljesíti.

23.20. Irányadó idő: A felhívásban és a közbeszerzési dokumentumban valamennyi órában megadott határidő közép-európai helyi idő szerint értendő.(CET)

23.21. Az eljárást megindító felhívásban nem szabályozott kérdések vonatkozásában a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény előírásai szerint kell eljárni.

24) Az ajánlattételi felhívás megküldésének napja: 2017. október 26. Módosított ajánlattételi felhívás megküldésének napja: 2017. október 30.

II. Az ajánlat benyújtásával kapcsolatos

ÚTMUTATÓ

1. Az eljárás bemutatása

A közbeszerzési eljárás lebonyolítására a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) szabályai szerint, a Kbt. harmadik része szerinti eljárási szabályok kerülnek alkalmazásra. Az eljárás fajtája hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárás a Kbt. 115. § (1) bekezdés szerint.

Az eljárásban nem lehet tárgyalni, ajánlatkérő a benyújtott ajánlatokat tárgyalás nélkül az abban leírt információk alapján bírálja el. Az ajánlattevőknek az ajánlatuk benyújtásával egyidejűleg ajánlati kötöttsége keletkezik, amely azt jelenti, hogy az ajánlatot még az ajánlatkérő hozzájárulásával sem lehet módosítani.

A közbeszerzési dokumentumot ajánlatonként legalább egy ajánlattevőnek vagy az ajánlatban megnevezett alvállalkozónak elektronikus úton el kell érnie az ajánlattételi határidő lejártáig: Ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokat valamennyi ajánlattevőnek korlátlanul és teljes körűen, közvetlenül és díjmentesen elektronikusan biztosítja, azaz elektronikusan megküldi valamennyi ajánlattevőnek.

A dokumentáció másra nem ruházható át és nem tehető közzé. Az ajánlat összeállításának költségét az ajánlattevő viseli.

A Kbt. 35. § (1) bekezdése alapján több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot. A közös ajánlattevők kötelesek maguk közül egy, a közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevők nevében eljárni jogosult képviselőt megjelölni. A közös ajánlattevők csoportjának képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők megjelölését. A közös ajánlattevők a szerződés teljesítéséért az ajánlatkérő felé egyetemlegesen felelnek.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a közös ajánlatot benyújtó gazdasági szereplők személyében az ajánlattételi határidő lejárta után változás nem következhet be.

Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban a nyertes ajánlattevő(k)nek nem teszi lehetővé gazdálkodó szervezet alapítását.

A Kbt. 36. § (1) bekezdése értelmében az ajánlattevő ugyanabban a közbeszerzési eljárásban - részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében -

a) nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen,

b) más ajánlattevő alvállalkozójaként nem vehet részt,

c) más ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem igazolhatja [65. § (7) bekezdés].

A Kbt. 3. § szerinti értelmező rendelkezések ide vonatkozó szabályai:

Xxxxxxxxxxx: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be.

Alvállalkozó: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve

a) azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi,

b) a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész vagy alapanyag eladóját,

c) építési beruházás esetén az építőanyag-eladót.

Felhívjuk a figyelmet a Kbt. 138. § (1) bekezdésében foglaltakra, mely szerint építési beruházás esetén az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a szerződés értékének 65

%-át. Az alvállalkozóknak a szerződés teljesítésében való részvétele arányát az határozza meg, hogy milyen arányban részesülnek a szerződés általános forgalmi adó nélkül számított ellenértékéből.

Gazdasági szereplő: bármely természetes személy, jogi személy, egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, vagy ilyen személyek vagy szervezetek csoportja, aki, illetve amely a piacon építési beruházások kivitelezését, áruk szállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja.

2. Az ajánlat elkészítése és költségei

Az ajánlatban bekért információk benyújtásáért az ajánlattevő felel, nem kielégítő információk közlésének következménye az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása lehet.

Az ajánlat nyelve magyar. Amennyiben idegen nyelvű iratok, dokumentumok kerülnek becsatolásra, a magyar nyelvű fordítás mellékelése kötelező. Ajánlatkérő nem követeli meg a hiteles fordítás benyújtását, azaz a Kbt. 47. § (2) bekezdésének megfelelően az ajánlattevő általi felelős fordítás benyújtása is elfogadott.

A lefordított anyagot cégjegyzésre jogosult személynek vagy meghatalmazottjának alá kell írnia és a következő megjegyzéssel kell ellátnia: "A magyar nyelvű fordítások tartalmukban és értelmükben teljes egészében megegyeznek az idegen nyelvű eredeti iratok tartalmával." Az ajánlattevő felelőssége, hogy a magyar nyelvű fordítás megfelelő legyen. Az ajánlatkérő nem köteles az idegen nyelvű irat tartalmát vizsgálni, de ennek jogát fenntartja, különösen, ha azt észleli, hogy a magyar nyelvű fordítás a valóságtól eltérő adatot tartalmaz és ez az eltérés a verseny tisztaságát veszélyezteti. Az idegen nyelven benyújtott irat, dokumentum és annak fordítása közötti eltérésből fakadó esetleges hátrányos jogkövetkezményeket az ajánlattevőnek viselnie kell.

Az ajánlat elkészítésével, benyújtásával kapcsolatban felmerülő összes költséget az ajánlattevőnek kell viselnie.

A közbeszerzési eljárás bonyolítója az OKFON ZRt., ezért az eljárás során mindennemű írásos anyagot az OKFON ZRt. címére kell benyújtani.

3. Dokumentáció és tájékoztatás

3.1. A dokumentáció tartalmazza:

- az ajánlati felhívást;

- az ajánlat elkészítésével és benyújtásával kapcsolatos útmutatót;

- a műszaki leírást;

- a szerződéstervezetet és

- a nyilatkozatmintákat.

3.2. Kiegészítő tájékoztatás:

Bármely gazdasági szereplő, aki a közbeszerzési eljárásban ajánlattevő lehet – a megfelelő ajánlattétel érdekében - a Kbt. 114. § (6) bekezdés szerint a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő tájékoztatást kérhet a közbeszerzési eljárást lebonyolító szervezettől, azaz az OKFON ZRt-től (fax: x00 0 000-0000, és e-mail: xxxxx.xxxxx@xxxxx.xx). Az OKFON ZRt. valamennyi ajánlattevőnek írásban megküldi a választ a Kbt. 114. § (6) bekezdése szerint az ajánlattételi határidő lejárta előtt ésszerű időben (azaz az ajánlattételi határidő előtt legkésőbb 2 nappal), illetve az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi. A kiegészítő tájékoztatás során adott válaszok az ajánlattételi felhívás és dokumentáció részét képezik, ezeket az ajánlattétel során figyelembe kell venni.

Kérjük, hogy az írásban feltett kérdéseket e-mailen (pdf és word formátumban) és telefaxon/levélben is szíveskedjenek megküldeni, meggyorsítva ezzel a válaszadási időtartamot.

3.3. Részajánlat nem tehető, továbbá többváltozatú (alternatív) ajánlat tétele sem megengedett.

3.4. Hiánypótlás, felvilágosítás kérés

Ajánlatkérő a Kbt. 71. § alapján az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel biztosítja a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatokban található, nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőktől felvilágosítást kérhet.

A hiánypótlásra vagy a felvilágosítás nyújtására vonatkozó felszólítást ajánlatkérő a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett közvetlenül az ajánlattevő részére megküldi, megjelölve a határidőt, továbbá a hiánypótlási felhívásban a pótlandó hiányokat ajánlattevőnként tételesen.

A Kbt. 71. § (4) bekezdés alapján, ha az ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlattevő az alkalmasság igazolásához olyan gazdasági szereplő kapacitásaira támaszkodik, vagy olyan alvállalkozót nevezett meg, amely a Kbt. 62. § (1) bekezdés a)-h), k)-n) és p) – q) pontja szerinti, korábbi eljárásban tanúsított magatartás alapján a j) pontja szerinti kizáró ok hatálya alatt áll, a kizáró okkal érintett gazdasági szereplő kizárása mellett hiánypótlás keretében felhívja az ajánlattevőt a kizárt helyett szükség esetén más gazdasági szereplő megnevezésére.

Amíg bármely ajánlattevő számára hiánypótlásra vagy felvilágosítás nyújtására határidő van folyamatban, az ajánlattevő pótolhat olyan hiányokat, amelyekre nézve az ajánlatkérő nem hívta fel hiánypótlásra. (Kbt. 71. § (5) bekezdés)

Az ajánlatkérő újabb hiánypótlást rendel el, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlel. Az ajánlatkérő nem rendel el újabb hiánypótlást, ha a hiánypótlással az ajánlattevő az ajánlatban korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás. A korábban megjelölt hiány a későbbi hiánypótlás során már nem pótolható. (Kbt. 71. § (6) bekezdés)

3.5. Indokolás kérése

Ajánlatkérő a Kbt. 72. § alapján az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást kér írásban és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíti, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében.

3.6. Üzleti titok

A gazdasági szereplő az ajánlatban, hiánypótlásban, valamint a 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. §] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja a Kbt. 44. § (1) bekezdés alapján. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. A gazdasági szereplő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Kbt. 44. § (2) bekezdés szerint a gazdasági szereplő nem nyilváníthatja üzleti titoknak különösen

a) azokat az információkat, adatokat, amelyek elektronikus, hatósági vagy egyéb nyilvántartásból bárki számára megismerhetők,

b) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (3) bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatokat,

c) az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező által az alkalmasság igazolása körében bemutatott

ca) korábban teljesített közbeszerzési szerződések, illetve e törvény szerinti építés- vagy szolgáltatási koncessziók megkötésére, tartalmára és teljesítésére vonatkozó információkat és adatokat,

cb) gépekre, eszközökre, berendezésekre, szakemberekre, tanúsítványokra, címkékre vonatkozó információkat és adatokat,

d) az ajánlatban meghatározott áruk, építési beruházások, szolgáltatások leírását, ide nem értve a leírásnak azt a jól meghatározható elemét, amely tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott feltételek az ajánlattevő által igazoltan fennállnak,

e) ha az ajánlatkérő annak benyújtását kéri, az ajánlattevő szakmai ajánlatát, ide nem értve a szakmai ajánlatnak azt a jól meghatározható elemét, amely tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott feltételek az ajánlattevő által igazoltan fennállnak és a (3) bekezdés alapján nincs akadálya az üzleti titokká nyilvánításnak.

A gazdasági szereplő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a Kbt. 76. § szerinti értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló - a Kbt. 44. § (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó - részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.

Ha a gazdasági szereplő meghatározott információk, adatok üzleti titokká nyilvánítása során az Kbt. 44. § (1)-(3) bekezdésben foglaltakat nem tartotta be, úgy az ajánlatkérő hiánypótlás keretében felhívja az érintett gazdasági szereplőt a megfelelő tartalmú dokumentum benyújtására.

3.7. Tájékoztatás a Kbt. 73. § (5) bekezdés szerint

A Kbt. 73. § (5) bekezdésének megfelelően a dokumentáció 6. számú melléklete tartalmazza

tájékoztatásként azoknak a szervezeteknek a nevét, amelyektől az ajánlattevő tájékoztatást kaphat a Kbt. 73. § (4) bekezdés szerinti azon környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményekről, amelyeknek a teljesítés során meg kell felelni.

4. Az ajánlatot alkotó okmányok

4.1 Fedlap, a dokumentáció II. fejezet (Útmutató) 7. pontja szerint.

4.2. Tartalomjegyzék a dokumentáció II. fejezet (Útmutató) 7. pontja szerint.

1. számú

4.3. Ajánlati nyilatkozat a Kbt. 66. § (2) és (4) bekezdés alapján a dokumentáció

melléklete

szerint. Ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy a Kbt. 47. § (2) bekezdése értelmében nem elektronikus úton történő ajánlattétel esetén az ajánlat 68. § (2) bekezdése szerint benyújtott egy eredeti példányának a 66. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat eredeti aláírt példányát kell tartalmaznia.

melléklete

2. számú

4.4. Felolvasólap a Kbt. 66. § (5) bekezdésének megfelelően a dokumentáció szerint.

4.5. Kizáró okok igazolása:

▪ Az ajánlatban az ajánlattevőnek a Kbt. 114. § (1) bekezdése alapján nyilatkoznia kell a Kbt. 62. § (1) – (2) pont szerinti kizáró okok hiányáról a közbeszerzési dokumentum

számú melléklete

szerint.

▪ A Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpont igazolására a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése szerint kell eljárni, azaz:

• a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja tekintetében az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy olyan társaságnak minősül-e, melyet nem jegyeznek szabályozott tőzsdén, vagy amelyet szabályozott tőzsdén jegyeznek;

• ha az ajánlattevőt nem jegyzik szabályozott tőzsdén, akkor a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007.

évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: pénzmosásról szóló törvény) 3. § r) pont ra)-rb) vagy rc)-rd) alpontja szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonos nevének és állandó lakóhelyének bemutatását tartalmazó nyilatkozatot szükséges benyújtani;

• ha a gazdasági szereplőnek nincs a pénzmosásról szóló törvény 3. § r) pont ra)- rb) vagy rc)-rd) alpontja szerinti tényleges tulajdonosa, úgy erre vonatkozó nyilatkozatot szükséges csatolni;

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pontja szerint a tényleges tulajdonos fogalma a következő:

r) tényleges tulajdonos:

ra) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon - közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,

rb) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben - a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott - meghatározó befolyással rendelkezik,

rc) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak,

rd) alapítványok esetében az a természetes személy,

1. aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,

2. akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy

3. aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár.

számú melléklete

szerint.

▪ A Kbt. 67. § (4) bekezdés alapján az ajánlatban be kell nyújtani az ajánlattevő arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy nem vesz igénybe a szerződés teljesítéséhez a Kbt. 62. § szerinti kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót a dokumentáció 4. számú melléklete szerint.

▪ Ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy a kizáró okok tekintetében a felhívás

megküldésénél nem régebbi keltezésű nyilatkozatokat, igazolásokat szükséges csatolni.

▪ Ajánlatkérő felhívja a figyelmet a Kbt. 64. §-ában szabályozott öntisztázás lehetőségére.

4.9. Az ajánlattevőnek a Kbt. 66. § (6) bekezdése alapján a dokumentáció 5. számú melléklete szerint az ajánlatban meg kell jelölni

a) a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő alvállalkozót kíván igénybe venni,

b) az ezen részek tekintetében igénybe venni kívánt és az ajánlat benyújtásakor már ismert alvállalkozókat.

Amennyiben nem vesz igénybe az ajánlattevő alvállalkozókat, úgy a nemleges nyilatkozat csatolása is szükséges.

4.10. Az ajánlathoz csatolni kell az ajánlattevő esetében az ajánlatban aláíró személy aláírási címpéldányának másolatát, vagy a jogi képviselő által ellenjegyzett aláírás-mintát. Ha az ajánlatot nem cégjegyzésre jogosult személy írja alá, az ajánlathoz csatolni kell a cégjegyzésre jogosultnak az ajánlat aláírására feljogosító meghatalmazását.

4.11. Folyamatban lévő változásbejegyzési eljárás esetében az ajánlattevő az ajánlathoz köteles csatolni a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelmet és az annak érkezéséről a cégbíróság által megküldött igazolást. Amennyiben változásbejegyzési eljárás nincs folyamatban, úgy az arra vonatkozó nyilatkozatot csatolni szükséges a közbeszerzési

9. számú melléklete

dokumentum szerint.

4.12. A Kbt. 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez az ajánlattevőnek ajánlatában be kell mutatnia a szerződés teljesítésében személyesen részt vevő szakemberek képzettségét,

	7. számú melléklet
llási nyilatkozatot (		8. számú melléklet
10. számú melléklet		).

gyakorlatát/tapasztalatát ( aláírt rendelkezésre á szakmai önéletrajzot (

), valamint csatolnia kell a szakemberek által

) és a szakember által aláírt

4.13 Az ajánlathoz csatolni kell a szakmai ajánlatot, amelynek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

4.13.1. A beárazott tételes költségvetés.

Az eljárás során Ajánlatkérő árazatlan költségvetést az Ajánlattevők rendelkezésére bocsátja, amelyet kér az ajánlat részeként beárazni, megtartva a költségvetés sorrendjét. Amennyiben az ajánlattevő a költségvetésben átírást, javítást, bármi egyéb tartalmi módosítást eszközöl, ajánlatkérő az ajánlatot érvénytelennek nyilvánítja, kivéve, ha az ajánlattevő a Kbt.-vel összhangban műszakilag egyenértékű megajánlást kíván tenni, mely esetben az ezzel érintett költségvetési tétel/tételek mellett/mögött köteles konkrétan feltüntetni a műszakilag egyenértékű megajánlásának pontos anyag/termék/stb. megnevezését, és az ajánlatban az egyenértékűséget igazoló dokumentumokat köteles becsatolni, tekintettel arra, hogy az egyenértékűség igazolása az ajánlattevő kötelezettsége.

Az árazatlan költségvetési kiírásnak mind az anyag mind a díj tételeit be kell árazni. Az árazatlan költségvetések szerkezetén változtatni, az egyes sorokon módosítani nem lehet, továbbá sorok nem törölhetők és további sorokkal sem bővíthetők, valamint a költségvetési kiírás mennyiségi tételei nem változtathatók. Kérjük ügyeljenek arra is, hogy amennyiben egy munkanem esetében csak munkadíj értelmezhető, akkor ott ne szerepeljen anyagdíj.

A rezsióradíjakkal kapcsolatosan ajánlatkérő a következő tájékoztatást adja az ajánlattevők részére.

Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet meghatározza a rezsióradíj fogalmát. E szerint:

2. § h) építőipari rezsióradíj: a vállalkozó kivitelező vagy az alvállalkozó kivitelező szakági építési-szerelési termelő tevékenységének elvégzéséhez szükséges, egy aktív munkaórára vetített - a kivitelező tényköltségei alapján számított vagy tervezett - összes költsége.

Az építőipari rezsióradíj nem tartalmazza a beépítésre kerülő betervezett és az üzemszerű használathoz szükséges beépítésre kerülő építési anyagok, szerkezetek és berendezések közvetlen költségeit, a közvetlen anyagok fuvarozási és rakodási költségeit, a közvetlen gépköltségeket, a kivitelezési dokumentáció tervezési díját, a hatósági eljárások díját, a szükségessé váló minőség-ellenőrzések díját, az üzempróba, beüzemelés szolgáltatási díját.

Az építőipari rezsióradíj számítási alapját az Építőipari Ágazati Kollektív Szerződésben évente meghatározott Ágazati Bértarifa Megállapodásban szereplő minimális szakmunkás alapbér alapján kiszámított, szakmai ajánlásban rögzített órabér és a jogszabályokban meghatározott közterhek képezik. A rezsióradíj mértékét jelenleg a minimális építőipari rezsióradíj 2017. évi mértékéről szóló 15/2017. (VI. 7.) MvM rendelet tartalmazza.

Ajánlattevő köteles minden költségvetési sor reális ajánlattal történő beárazására (mind anyag-, mind díjoldalon). A nulla (0) forinttal árazott költségvetési sorokat (akár az anyag- akár a díjoldalon) Ajánlatkérő nem fogadja el (kivéve a természetéből fakadóan anyag vagy munkadíjat nem tartalmazó kivitelezési feladatokat – például természetéből fakadóan nincs beépítendő anyagára a valamely szerkezet vagy berendezés elbontására, leszerelésére vonatkozó tételnek, így az ilyen tételnek lehet – de nem feltétlenül csak az lehet – 0,- Ft az anyagköltsége, vagy pl. valamely tartalék anyag beszerzésének és Megrendelőnek történő átadásának nincs beépítési munkadíja, így az ilyen tételnek lehet – de nem feltétlenül csak az lehet – 0,- Ft a díjköltsége, de nem lehet 0,- Ft annak a tételnek az anyagköltsége, mely tétel műszaki tartalmának megvalósításához beépítendő/átadandó (ideiglenes szerkezet esetében részben vagy teljes egészében elhasználódó vagy beszerzendő vagy bérelendő) anyag szükséges, illetve nem lehet 0,- Ft annak a tételnek a díjköltsége, mely tétel műszaki tartalmának megvalósításához beépítési/ beszerelési munkavégzés szükséges).

Ajánlatkérő nem engedélyezi a költségvetési tételek beszámítással történő beárazását (beszámítás alatt azt kell érteni, hogy valamely költségvetési tétel egy része vagy egésze egy másik költségvetési tétel árazásában kerül feltüntetésre, de nem értendő

beszámításnak a rezsióradíjban kalkulálandó költségelemek rezsióradíjban történő figyelembe vétele, az anyagok, eszközök, gépek szállítási / anyagigazgatási / üzemeltetési

/ bérleti / finanszírozási / karbantartási költségeinek anyagoldalon történő figyelembe vétele). Továbbá nem kell beszámításnak értelmezni azt, ha a következő költségelemek általános költségként a rezsióradíjakban kerülnek figyelembe vételre – de csak abban az esetben, ha ezekre vonatkozó műszaki tartalmú költségvetési tétel nem szerepel a dokumentáció mellékletét képező árazatlan költségvetés(ek)ben, például:

• kalkulált árváltozások költsége,

• finanszírozás, garanciák költségei költsége,

• a szakmai ajánlati részben tett olyan vállalások költségei, melyek a tételes költségvetésben külön tételben nem szerepelnek, stb.

Ajánlatkérő kiegészítő tájékoztatás keretében előírhatja, hogy – esetlegesen – valamely költségelemet mely költségvetési tétel árazásában kell figyelembe venni (ez nem értendő beszámításnak)

Ajánlatkérő rögzíti, hogy a Kbt. 71.§ (8) bekezdés b) pontja alapján az átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja.

Nem fogad el olyan ajánlatot Ajánlatkérő, amelyik valamilyen ingyenes szolgáltatás vagy ajándék megajánlását tartalmazza. Szerződéskötés esetén Ajánlattevő ajánlatában található minden megajánlás a szerződés részéve válik. Ezért minden olyan ajánlat érvénytelen, amelyik megajánlása(i) vagy a megajánlások mértéke jogszabályba vagy a közbeszerzési eljárás feltételeibe ütközik, vagy nem teljesíti a felhívásban vagy a dokumentációban meghatározott minimális feltételeket, minimális tartalmi követelményeket, kötelező előírásokat. Ajánlatkérő a kapcsolt kedvezményeket nem tudja értelmezni, ezért felkéri a tisztelt ajánlattevőket, hogy kizárólag a értékelési szempontok vonatkozásában adják meg az általuk adható legkedvezőbb feltételeket/vállalásokat.

Ajánlattevőnek az ajánlatában ismertetnie kell a közbeszerzési dokumentumban rögzített műszaki tartalomtól (gyártmány, típusok) esetlegesen eltérő, de azzal egyenértékű felhasználásra kerülő anyagok minőségét, illetve a beépítésre kerülő termékek típusát és részletes műszaki jellemzőit.

Az egyenértékűséget ajánlattevőnek igazolni kell dokumentum(ok) benyújtásával.

A tételes árazott költségvetés elkészítése során ajánlatkérő az xls formátumban rendelkezésre bocsátott tételes árazatlan költségvetést kéri használni.

Ajánlattevő feladata a közbeszerzési dokumentum részét képező árazatlan költségvetési kiírás valamint a közbeszerzési eljárás során a kiegészítő tájékoztatás alapján feltárásra kerülő és ajánlatkérő által jóváhagyott kiegészítő tételekből ajánlatkérő által összeállított és kibocsátott kiegészítő költségvetés beárazása, továbbá a kidolgozott szakmai ajánlatban szereplő organizációs megoldások költségvonzatának meghatározása, és mindezek összesítése alapján tételes beárazott költségvetéssel alátámasztott ajánlat elkészítése.

Amennyiben az ajánlatkérő által kiadott árazatlan költségvetésben, illetve műszaki leírásban meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, illetőleg szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozás szerepel, az a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása érdekében történt és ajánlatkérő természetesen azzal műszakilag egyenértékű dolgot, terméket, tevékenységet, stb. is elfogad az egyenértékűségi igazolások figyelembe vételével.

Az egyes tételeknél költségelni kell minden olyan körülményt, mellékmunkát, illetve anyagot, mely nélkül a munka nem valósítható meg.

A műszakilag egyenértékű dolgot, terméket, tevékenységet, stb. tartalmazó megajánlás esetén ajánlattevő az érintett költségvetési tétel kiírás szerinti tétel szövege mögött köteles feltüntetni a megajánlott egyenértékű dolog, termék, tevékenység konkrét megnevezését.

Műszaki egyenértékűség: a megajánlott anyagnak, szerkezetnek stb. ki kell elégítenie a dokumentációban megfogalmazott műszaki és minőségi követelményeket, a szabványelőírásokat, legalább ugyanakkora mértékben biztosítania kell a gazdaságos üzemeltetést, meg kell felelnie a tervezett helyre történő és a tervezett beépítési körülmények közötti beépíthetőségnek.

Az egyenértékűségnek ki kell elégítenie az alábbiakat:

a) Műszaki paraméterek szempontjából:

Az adott terméknek a megadott műszaki jellemzők vonatkozásában azonos vagy jobb a hatásfoka, azonos vagy alacsonyabb a villamos energia felhasználása, azonos vagy nagyobb a kopásállósága, azonos vagy jobb a tervezett funkció szerinti teljesítménye, a tervezett beépítési helyre beépíthető, rendelkezik a szükséges minőségi dokumentációkkal, azonos vagy jobb a környezeti hatása (környezetszennyezés, környezetkímélés, zaj. stb.), látszó szerkezet esetén méretei és színei azonosak, azonos vagy jobb a kopásállósága, stb.

b) Üzemeltetési költségek szempontjából

Azonos vagy kedvezőbb az azonos időszakra eső karbantartási költség, azonos vagy hosszabb a várható élettartama, a szerviz ellátottsága azonosan vagy jobban megoldott, az alkatrész utánpótlása azonosan vagy jobban megoldott, az alkatrész utánpótlása nem költségesebb.

4.14. Közös ajánlat esetén az ajánlathoz csatolni kell az együttes ajánlattevők együttműködéséről szóló megállapodást, amelynek minimálisan az alábbiakat kell tartalmaznia:

- a közös ajánlatban részt vevő tagok megnevezése (székhely, cégjegyzékszám, képviselő),

- a vezető tag megnevezése, amely a közös ajánlattevők nevében eljár,

- a tagok egyetemleges felelősségvállalására vonatkozó nyilatkozat a szerződés teljesítése tekintetében,

- feladatmegosztás ismertetése a tagok között,

- kapcsolattartó személye, telefon-, faxszáma és e-mail címe.

4.15. Ajánlattevőnek nyilatkoznia kell, hogy az előírt biztosítékokat határidőre teljesíti (dokumentáció 11. számú melléklet)

5. Az ajánlati ár

Az ajánlati árat magyar forintban (HUF) kell megadni a dokumentáció szerint.

2. számú melléklete

Az ajánlati ár kialakítása során a kiadott dokumentáció műszaki tartalmának ismerete mellett az alábbiakat is figyelembe kell venni.

Ajánlatkérő hangsúlyozza, hogy ahol a dokumentációban gyártóra és/vagy típusra való hivatkozás található, ez csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt. Ajánlattevő ajánlatában bármely más olyan eszközt szerepeltethet, amely az adott funkciónak megfelel, és a megnevezettel egyenértékű.

A beruházás kivitelezését a dokumentáció mellékletét képező tervdokumentáció alapján kell végezni, figyelembe véve a hatósági engedélyekben, állásfoglalásokban előírtakat.

Az ajánlatkérő csak I. osztályú teljesítést fogad el. Az ajánlatban szereplő áraknak fix áraknak kell lenniük, vagyis az ajánlattevők semmilyen formában és semmilyen hivatkozással sem tehetnek változó árat tartalmazó ajánlatot.

A nettó árakat úgy kell megadni, hogy azok tartalmazzanak minden járulékos költséget, függetlenül azok formájától és forrásától (pl. VÁM, különböző díjak és illetékek stb.).

Az ajánlati árnak tartalmaznia kell a beruházás időtartama alatti árváltozásból eredő vállalkozói kockázatot és vállalkozói hasznot is.

Az ajánlattevők csak magyar forintban (HUF) tehetnek ajánlatot és a szerződéskötés devizaneme is csak ez lehet.

Az ajánlati árnak tartalmaznia kell mindazokat a költségeket, amelyek az ajánlat tárgyának eredményfelelős megvalósításához, az ajánlati feltételekben rögzített feltételek betartásához szükségesek, így többek között minden illetéket, díjat, bérletet, a kivitelezéshez, a hibák kijavításához szükséges költségeket is.

6. Az ajánlati kötöttség

Az ajánlattevő az ajánlattételi határidőtől számított 60 napig terjedő időszakra kötve van az ajánlatához.

7. Az ajánlat formája és aláírása

7.1 Az ajánlat első lapja a fedőlap, amelyen a következő információkat kell feltüntetni:

1. ajánlattevő neve és címe

2. kapcsolattartó személy neve, telefon száma és e-mail címe

3. beszerzés tárgyának megnevezése

Az ajánlat második lapja a tartalomjegyzék, amely oldalszámokkal tünteti fel a becsatolt dokumentumok helyét az ajánlatban.

Ezt követi az összes többi dokumentum.

Az ajánlattevőnek az ajánlatot és annak minden mellékletét 1 eredeti nyomtatott, bekötött példányban valamint 1 példány CD-n (a teljes aláírt ajánlatot pdf formátumban, a beárazott költségvetést excel formában is) kell elkészítenie és benyújtania.

7.2. Az ajánlat eredeti nyomtatott példányát zsinórral, lapozhatóan össze kell fűzni, a csomót matricával az ajánlat első vagy hátsó lapjához rögzíteni, a matricát le kell bélyegezni, vagy az ajánlattevő részéről erre jogosultnak alá kell írni, úgy hogy a bélyegző, illetőleg az aláírás legalább egy része a matricán legyen.

7.3. Az ajánlat oldalszámozása eggyel kezdődjön és oldalanként növekedjen. Elegendő a szöveget vagy számokat vagy képet tartalmazó oldalakat számozni, az üres oldalakat nem kell, de lehet. A címlapot és hátlapot (ha vannak) nem kell, de lehet számozni. Az ajánlatkérő az ettől kismértékben eltérő számozást (pl. egyes oldalaknál a /A, /B oldalszám) is elfogad, ha a tartalomjegyzékben az egyes iratok helye egyértelműen azonosítható és az iratok helyére egyértelműen lehet hivatkozni.

7.4. Az ajánlatban lévő, minden - az ajánlattevő vagy alvállalkozó, vagy alkalmasságának igazolására igénybe vett más szervezet által készített - dokumentumot (nyilatkozatot) a végén alá kell írnia az adott gazdálkodó szervezetnél erre jogosult(ak)nak vagy olyan személynek, vagy személyeknek aki(k) erre a jogosult személy(ek)től írásos felhatalmazást kaptak.

7.5. Az ajánlat minden olyan oldalát, amelyen - az ajánlat beadása előtt - módosítást hajtottak végre, az adott dokumentumot aláíró személynek vagy személyeknek a módosításnál is kézjeggyel kell ellátni.

8. Az ajánlat benyújtása, lezárása és jelölése

8.1 Az ajánlattevőknek ajánlatuk eredeti nyomtatott példányát és a CD-t/DVD-t egy közös borítékban (csomagban) kell lezárniuk. Ajánlatkérő eltekint a nehezen bontható,

ragasztószalaggal többszörösen lezárt csomagolás alkalmazásától, a borítékot/csomagot elegendő egyszerű módon leragasztani.

8.2 A borítékon (csomagon) fel kell tüntetni:

a) a következő címet: OKFON Közbeszerzési és Szolgáltatási ZRt., 1139 Budapest, Gömb

u. 33. I. emelet;

b) az ajánlat megnevezését (a beszerzés tárgyát), az ajánlattevő cégbejegyzési okmányokban szereplő nevét és székhelyét;

c) a borítékon (csomagon) fel kell tüntetni továbbá, hogy "Ajánlattételi határidő előtt nem bontható fel".

8.3. Amennyiben a boríték (csomagolás) nincs lezárva és megfelelő jelöléssel ellátva, az ajánlatkérő nem vállal felelősséget az ajánlat elirányításáért vagy idő előtti felbontásáért. Amennyiben az ajánlat postai úton kerül feladásra, akkor annak az ajánlattételi határidőig meg kell érkeznie ajánlatkérőhöz. Ajánlatkérő nem tudja elfogadni a postai késedelemből eredő hátrányos következmények mellőzésére irányuló ajánlattevői kérést. Ugyanezen követelmény alkalmazandó a futár útján történő továbbítás esetére is.

9. Az ajánlat elbírálása

9.1. Ajánlatkérő a Kbt. 69. § (1) bekezdése alapján az ajánlatok elbírálása során megvizsgálja, hogy az ajánlatok megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.

Az ajánlatkérő megállapítja, hogy mely ajánlat érvénytelen, és hogy van-e olyan gazdasági szereplő, akit az eljárásból ki kell zárni.

Az ajánlatkérő a bírálat során az alkalmassági követelmények, a kizáró okok és a Kbt. 82. §

(5) bekezdése szerinti kritériumok előzetes ellenőrzésére köteles az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot elfogadni, valamint minden egyéb tekintetben az ajánlat megfelelőségét ellenőrizni, szükség szerint a 71-72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégezni.

Az ajánlatkérő az egységes európai közbeszerzési dokumentum szerinti nyilatkozattal egyidejűleg ellenőrzi a nyilatkozatban feltüntetett, elérhető adatbázisok adatait is.

9.2. Ajánlatkérő csak a fentiek szerint megfelelőnek talált ajánlatokat értékeli az értékelési szempontok szerint.

Az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően az ajánlatkérő az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt megfelelő határidő tűzésével felhívja a kizáró okok, az alkalmassági követelmények, valamint - adott esetben - a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok tekintetében a közbeszerzési dokumentumokban előírt igazolások benyújtására. A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetnek csak az alkalmassági követelmények tekintetében kell az igazolásokat benyújtani.

A gazdasági szereplő által ajánlatában az ajánlatkérő erre vonatkozó, Kbt. 69. § (4) bekezdés szerinti felhívása nélkül benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő figyelmen kívül hagyhatja és elegendő azokat csak az eljárást lezáró döntést megelőzően, kizárólag azon

ajánlattevők tekintetében bevonni a bírálatba, amely ajánlattevőket ajánlatkérő az igazolások benyújtására kívánt felhívni.

Amennyiben az ajánlattevő az igazolásokat korábban benyújtotta, az ajánlatkérő nem hívja fel az ajánlattevőt az igazolások ismételt benyújtására, hanem úgy tekinti, mintha a korábban benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő felhívására nyújtották volna be - és szükség szerint hiánypótlást rendel el vagy felvilágosítást kér.

9.3. Ha az igazolások benyújtására felkért ajánlattevő nem vagy az esetleges hiánypótlást, illetve felvilágosítás kérést követően sem megfelelően nyújtja be az igazolásokat (ideértve azt is, ha az igazolás nem támasztja alá az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat tartalmát, vagy azzal ellentétes), az ajánlatkérő ezen ajánlattevő ajánlatának figyelmen kívül hagyásával az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt hívja fel az igazolások benyújtására.

9.4. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Kbt. 69. § (6) bekezdés alapján az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntés meghozatalát megelőzően dönthet úgy, hogy nemcsak a legkedvezőbb, hanem az értékelési sorrendben azt követő meghatározott számú következő legkedvezőbb ajánlattevőt is felhívja az igazolások benyújtására. (Ezzel a lehetőséggel az ajánlatkérő akkor élhet, ha az értékelés módszerét figyelembe véve valamelyik ajánlat figyelmen kívül hagyása esetén az ajánlattevők egymáshoz viszonyított sorrendje nem változik.)

9.5. Ha az ajánlatkérőnek az ajánlatok bírálata során alapos kétsége merül fel valamely gazdasági szereplő nyilatkozatának valóságtartalmára vonatkozóan, bármikor megfelelő határidő tűzésével kérheti az érintett ajánlattevőt, hogy nyújtsa be a Kbt. 69. § (4) bekezdés szerinti igazolásokat.

9.6. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Kbt. Harmadik rész szerinti eljárásokban – így jelen eljárásban is - a Kbt. 114. § (2) bekezdése szerint a Kbt. 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat (a kizáró okok fenn nem állása, az alkalmassági követelményeknek való megfelelés, valamint - adott esetben - a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok teljesülése tekintetében az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozat) tekintetében az Európai Bizottság által meghatározott egységes formanyomtatvány nem alkalmazandó, ahol e törvény Második Része „egységes európai közbeszerzési dokumentumot” említ, az alatt a 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot kell érteni.

10. Az ajánlat értékelése

10.1. Ajánlatkérő a beérkezett ajánlatokat a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontok szerint értékeli az alábbiak szerint:

A gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatra vonatkozó értékelési szempontok súlyozása:

Értékelési szempont

Súlyszám

Nettó ajánlati ár

1. Költségvetés alapján adott nettó ajánlati ár az I. ütemre

vonatkozóan (földszint, 660m2):

2. Költségvetés alapján adott nettó ajánlati ár az I. opciós tételre vonatkozóan (földszint, 1120 m2):

3. Költségvetés alapján adott nettó ajánlati ár a II. opciós tételre vonatkozóan (emelet, 44 m2):

4. Költségvetés alapján adott nettó ajánlati ár a III. opciós tételre vonatkozóan (pince, 182 m2):

5. Mindösszesen nettó ajánlati ár ([1]+[2]+[3]+[4]):

2. A szerződés teljesítésében részt vevő maximum 2 fő szakember

tapasztalata (12-72 hónap)

Az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa: 1-10.

10.2. A módszer (módszerek) ismertetése, amellyel az ajánlatkérő megadja a fenti ponthatárok közötti pontszámot:

Ajánlatkérő az értékarányosítás módszere alkalmazásával értékeli az ajánlatokat.

Ajánlatkérő az 1. szempont esetében a Közbeszerzési Xxxxxxx által a nyertes ajánlattevő kiválasztására szolgáló értékelési szempontrendszer alkalmazásáról kiadott Útmutató (KÉ 2016. évi 147. szám; 2016. december 21.) Relatív értékelés ba) pontja alapján a fordított arányosítással számolja ki a pontszámokat, azaz a legkedvezőbb tartami elemre a maximális pontot (felső ponthatár: 10 pont) adja, a többi ajánlat tartalmi elemére pedig a legkedvezőbb tartalmi elemhez viszonyítva fordítottan arányosan számolja ki a pontszámokat.

P − Pmin =

Pmax − Pmin

Alegjobb

Avizsgált

azaz

P =

Alegjobb (P

−P ) + P

Avizsgált

max

min

ahol:

P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma Pmax: a pontskála felső határa

Pmin: a pontskála alsó határa

Alegjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme (legalacsonyabb érték) Avizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme;

Ajánlatkérő a 2. szempont esetében a Közbeszerzési Xxxxxxx által a nyertes ajánlattevő kiválasztására szolgáló értékelési szempontrendszer alkalmazásáról kiadott Útmutató (KÉ 2016. évi 147. szám; 2016. december 21.) Relatív értékelés a) pontja alapján számolja ki a pontszámokat, azaz a legelőnyösebb ajánlati tartalmi elem kapja a lehetséges maximális pontszámot (a felső ponthatár), a pontskála alsó pontját pedig a leggyengébb ajánlat jelenti és a további ajánlatok a maximális és minimális ajánlati értékek különbségéhez viszonyítva kapnak pontot..

Pvizsgált=(Avizsgált – Alegrosszabb) / (Alegjobb – Alegrosszabb) × (Pmax – Pmin) + Pmin

ahol:

P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma Pmax: a pontskála felső határa, azaz 10

Pmin: a pontskála alsó határa, azaz 1

Alegjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme (legmagasabb érték) Alegrosszabb: a legelőnytelenebb ajánlat tartalmi eleme

Avizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme

10.3. A szerződés teljesítésében részt vevő személyi állomány tapasztalata (hónap) értékelési szempont:

Ajánlatkérő a szerződés teljesítésében részt vevő személyi állomány tapasztalata értékelési szempont esetében az alábbiak szerint értékeli a beérkezett ajánlatokat.

Ajánlatkérő szakember alatt azbesztmentesítési munkát végző, ilyen munka végzésére vonatkozó szakmai tapasztalattal rendelkező szakembereket ért.

A szakemberek szakmai tapasztalatának meghatározásakor az ajánlatban megjelölt összes szakember (max. 2 fő) tapasztalati idejét (hónap) kell érteni.

Az ajánlattevőnek ajánlatában a személyesen részt vevő azbesztmentesítési munkát végző szakembereinek (max. 2 fő) azbesztmentesítési gyakorlatát/tapasztalatát be kell mutatnia a

7. számú melléklete

közbeszerzési dokumentum szerint.

10. számú melléklet

A szakember bemutatásához csatolni kell a szerinti szakmai

önéletrajzot, amelyben részletesen – dátumokkal (év/hó) – ki kell térni a szakember által által végzett azbesztmentesítési szakmai gyakorlatra.

8. számú melléklete

A szakembereknek a közbeszerzési dokumentumok alapján

nyilatkozniuk kell arról, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén a szerződés teljesítésében személyesen részt vesznek.

külön mellékelve:

III. Műszaki leírás

1. sz. melléklet: Azbeszt kockázat védőfelszerelés

2. sz. melléklet: Műszaki leírás

3. sz. melléklet: 2. sz. melléklet 1. sz. melléklete műszaki leíráshoz

4. sz. melléklet: Lenkei földszint

5. sz. melléklet: Lenkei I. emelet

6. sz. melléklet: Lenkei II. emelet

7. sz. melléklet: Lenkei III. emelet

8. sz. melléklet: Lenkei pince

9. sz. melléklet: Lenkei metszetek

10. sz. melléklet: Értékelés, javaslatok

11. sz. melléklet: Ülepedett por

12. sz. melléklet: Ülepedett por 2.

13. sz. melléklet: Vizsgálati jegyzőkönyv

14. sz. melléklet: Szakértői vélemény

15. sz. melléklet: Szakértői vélemény 2.

16. sz. melléklet: KOM azbeszt mentesites_árazatlan_költségvetés

17. sz. melléklet: 16. sz. melléklet 1. sz. melléklete

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS TERVEZET

amely létrejött egyrészről a

Budapesti Történeti Múzeum

székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx Xxxxxx xxx 0. (Budavári Palota „E” épület) adószáma: 15490634-2-41

számlavezető pénzintézete: OTP Bank NyRt. számlaszáma: 11784009-15490634-00000000

képviseli: Xx. Xxxxxxx Xxxxx főigazgató

mint megrendelő (a továbbiakban: Megrendelő)

másrészről a

[Név]

székhelye:

cégjegyzék száma:

adószáma:

kamarai nyilvántartási száma:

számlavezető pénzintézete:

számlaszáma:

képviseli:

mint vállalkozó (a továbbiakban: Vállalkozó)

a továbbiakban együttesen Felek (külön-külön a "Fél") között a mai napon az alábbi feltételekkel.

Előzmények

(A) Megrendelő, mint ajánlatkérő a Kbt. 115. § (1) bekezdése (tekintettel a Kbt. 19. § (4) bekezdésére is) szerint „A Budapesti Történeti Múzeum üzemeltetésében lévő központi raktárbázis azbesztmentesítése” tárgyú közbeszerzési eljárást folytatott le.

(B) Felek rögzítik, hogy jelen Szerződést a Kbt. 131. §-a rendelkezései alapján a fent hivatkozott közbeszerzési eljárásra tekintettel, annak eredményeképpen írják alá. A közbeszerzési eljárás dokumentumai jelen szerződés elválaszthatatlan részét képezik, különös tekintettel az ajánlattételi felhívásra és dokumentációra, adott esetben a kiegészítő tájékoztatásra, valamint a nyertes ajánlatra.

(C) Mindezek alapján a Megrendelő és a Vállalkozó vállalkozási szerződést kívánnak kötni a jelen Szerződésben foglaltak szerint.

Meghatározások

1.1 Jelen Szerződésben nagy kezdőbetűvel írt szavak és kifejezések az alábbi jelentéssel bírnak:

"Alvállalkozó" a Kbt-ben meghatározott jelentéssel bír.

"Befejezés Határideje" a Megrendelő által meghatározott időpont, amely jelenti a Munkák befejezésének kitűzött határidejét, amely napig a Műszaki Átadás-átvételi eljárást meg kell kezdeni.

"Építési Törvény" jelenti az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt.

"Jogszabály" jelent minden törvényt, rendeletet és önkormányzati rendeletet, beleértve a szabványokat, az országos településrendezési és építési követelményeket ("OTÉK"), a fővárosi rendezési tervet, a helyi építési szabályokat.

"Jólteljesítési Biztosíték" jelenti a Vállalkozó által a szavatossági kötelezettségének időtartamára nyújtott biztosítékot.

"Környezetvédelmi Terv" a Vállalkozó által elkészítendő környezetvédelmi tervet jelenti, amely a Megrendelő jóváhagyását követően a jelen Szerződés 7. számú Mellékleteként került csatolásra.

"Megrendelő Követelményei" jelenti a Munkák tekintetében a Megrendelő által megállapított és a Vállalkozó által elfogadott, a végrehajtandó műszaki, funkcionális és egyéb követelményeket, a tevékenység eredményeképpen elérendő állapotot, amelyek a jelen Szerződésben és különösen a 2. számú mellékletként csatolt műszaki leírásban kerültek meghatározásra.

„Munkaterület” jelenti az azbesztmentesítéssel érintett, a 3. sz. mellékletben rögzített területet.

"Munkavédelmi Terv" a Vállalkozó által elkészítendő munkavédelmi intézkedési tervet és kockázatkezelési tervet jelenti, amely a Megrendelő jóváhagyását követően a jelen Szerződés 6. számú Mellékleteként kerül csatolásra.

„Organizációs Terv” Vállalkozó köteles a bontási kivitelezési munkaterületre részletes átfogó Organizációs tervet készíteni. A Vállalkozó által készített Organizációs Terv a Megrendelő jóváhagyását követően a jelen Szerződés 8. számú Mellékleteként kerül csatolásra.

"Műszaki Átadás-átvételi Eljárás" jelenti a 8. szakaszban meghatározott átadási Eljárást.

"Ptk" jelenti a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt.

"Szavatosság" jelenti a Megrendelő részére a Vállalkozó által biztosított szavatosságot a Ptk. rendelkezései szerint és a 9. fejezetben foglaltaknak megfelelően.

"Teher" jelent bármely zálogjogot, jelzálogjogot, óvadékot, egyéb biztosítékot bármely fizetési kötelezettség tekintetében, valamint bármely olyan megállapodást, amely gyakorlatilag biztosítékot eredményez.

"Teljesítési Biztosíték" jelenti a Vállalkozó által a Megrendelő részére, a 11.1. pontnak megfelelően nyújtott biztosítékot.

"Vállalkozási Díj" jelenti a Vállalkozónak a Megrendelő által a jelen Szerződés alapján fizetendő prognosztizált, rögzített fix, átalánydíjat.

Az azbeszt tartalmú veszélyes hulladék elszállítása illetve lerakása tételek esetében a díjazás tételes elszámolás alapján történik.

2. A Szerződés tárgya

2.1 A jelen Szerződés tárgya a “Budapesti Történeti Múzeum üzemeltetésében lévő központi raktárbázis azbesztmentesítése”, valamint ezzel összefüggésben egyéb munkák Vállalkozó általi elvégzése, amely magában foglalja a jelen Szerződésben és Mellékleteiben, a vonatkozó Jogszabályokban, szabványokban, hatósági előírásokban meghatározottak szerinti munkák teljes körű elvégzését, azok műszaki átadását, birtokba adását, a szükséges hatósági engedélyek és hozzájárulások beszerzését (a "Munkák").

2.2 A Szerződéses feladat magában foglal minden olyan munkálatot is, amely a Szerződésben és Mellékleteiben nincsen specifikálva, de a feladat természetéből adódóan a Megrendelő Követelményeiben foglaltak teljes körű teljesítése érdekében szükséges.

2.3 Szerződő Felek tartalékkeretet (a továbbiakban: Tartalékkeret) kötnek ki a Szerződés

….. pontja szerinti vállalkozási díj 5 azaz 5 %-ban, vagyis + ÁFA,

azaz ………………… + ÁFA összegben. A Tartalékkeret a vállalkozási díjon felül értendő.

2.3.1 Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 322/2015. (X. 30.) Kormányrendelet) 20. § (3) bekezdése alapján a Tartalékkeret kizárólag az építési beruházás teljesítéséhez, a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges munkák ellenértékének elszámolására használható fel.

A Tartalékkeret felhasználásának részletes szabályai az alábbiak:

Szerződő Xxxxx kijelentik, hogy a szerződés tételes elszámolásúnak minősül.

A Tartalékkeret a tételes költségvetésben nem szereplő tételeken felül használható fel, a következő feltételek mellett:

A Tartalékkeret felhasználható olyan munkákra, amelyeket szerződéskötés alapját képező ajánlattételi dokumentáció műszaki leírása magába foglal, de a vállalkozási díjban nem került figyelembe vételre (Többletmunka). A Tartalékkeret felhasználható továbbá a Szerződés alapját képező ajánlattételi dokumentációban nem szereplő külön megrendelt munkatételekre is (Pótmunka).

A Vállalkozó a felelős műszaki vezető felé írásban kezdeményezheti a Tartalékkeret felhasználása iránti igényét. A tartalékkeret felhasználásáról minden esetben a Megrendelő dönt írásban a felelős műszaki vezető írásbeli, indokolással ellátott javaslata alapján.

A felelős műszaki vezető ezen javaslatában köteles részletesen ismertetni azokat a műszaki, szakmai, vagy egyéb (pl. jogszabályváltozások, hatósági előírások/rendelkezések) okokat és indokokat, amelyek megítélése szerint kétséget kizáróan megalapozzák a Tartalékkeret felhasználási feltételeinek fennállását és egyben igazolják a munkák elvégzésének szükségességét.

Továbbá a felelős műszaki vezető javaslatában azt is köteles alátámasztani, hogy Vállalkozó a kivitelezési munkát műszakilag alátámasztható és indokolt ellenszolgáltatás mellett teljesíti. Előbbieknek megfelelően a Tartalékkeret terhére elszámolandó munka ellenértékének meghatározására – figyelemmel a munka tartalmára is – az alábbiak az irányadóak:

A jelen szerződés 5. sz. mellékletét képező Beárazott tételes költségvetésben feltüntetett árakon, vagy egységárakon történik, amennyiben az elvégzett munka műszaki tartalma egyértelműen megegyezik a Beárazott tételes költségvetésben foglalt tétel (továbbiakban: Tétel) szerinti munka műszaki tartalmával. E kérdés tekintetében a Tételek tartalma alapján a felelős műszaki vezető nyilatkozata elsődlegesen az irányadó. Ha a Beárazott tételes költségvetés nem tartalmaz olyan árat, vagy egységárat, melyek alkalmazhatók a változtatás alapján elvégzendő munkára, illetve egyéb, ezen pont alapján elszámolandó, a jelen feltételekben meghatározott igényre, akkor a felelős műszaki vezető javaslatára, vagy a Felek mérnöki szakterületen tevékenykedő igazságügyi szakértő véleménye alapján állapítják meg az alkalmazandó árat.

3. A szerződés teljesítésének határideje:

A szerződés aláírásától számított 160 naptári nap

4. Megrendelő Követelményei

4.1 A Munkákat a Megrendelő Követelményei szerint kell elvégezni, amelyet a jelen Szerződés és különösen annak Mellékletei tartalmaznak. A Megrendelő Követelményeit elsősorban a Műszaki Leírás határozza meg.

2.4 A Vállalkozó kijelenti, hogy a Megrendelő Követelményeit összegző dokumentumokat és terveket teljes körűen átvizsgálta, azokat az ajánlatadásra és a kivitelezésre egyaránt teljes körűen alkalmasnak tekinti. A Vállalkozó felelős a tervek teljes körű átvizsgálásáért, a Vállalkozó továbbá tudomásul veszi, hogy tervhibára, tervhiányra, hiányosságra a szerződéskötést követően nem hivatkozhat és ilyen hivatkozással a Megrendelővel szemben semmilyen igényt nem érvényesíthet, és a tervekkel kapcsolatos észrevételre hivatkozással a fix, átalányár Vállalkozási Díj és a rögzített egységárak nem emelkedhetnek, valamint a jelen Szerződésben meghatározott határidők nem módosíthatók.

2.5 Az azbesztmentesítés technológiájának teljes mértékben meg kell felelnie a vonatkozó jogszabályok, így különösen az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 12/2006 (III. 23.) EüM rendelet (a továbbiakban: 12/2006 (III. 23.) EüM rendelet) előírásainak.

2.6 A munkálatokat megelőzően Vállalkozó köteles elkészíteni a munkahelyi kockázatfelmérést és kockázatelemzést, az egyéni védőeszközök juttatási, valamint munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjét, melynek tartalmát a munkavállalókkal – oktatás keretében – ismertetni kell. A kockázatbecslés egy példányát a munkaterületen kell tartani.

2.7 A mentesítési munkálatokat végző dolgozók - a munkaterületen - a 12/2006 EüM rendeletben részletezett védőfelszereléseket kötelesek viselni.

2.8 Az azbesztmentesítési munkát megfelelő gyakorlattal rendelkező személyzet, megfelelő képesítéssel rendelkező projektvezető irányítása alatt végezheti. A munkavégzéshez egy évnél nem régebbi, azbesztmentesítésre feljogosító speciális foglalkozás-egészségügyi szakorvosi alkalmassági igazolás szükséges, melynek dokumentumait a munkavégzés helyszínén kell tartani.

2.9 Az azbesztmentesítési munkálatok befejezését követően az azbeszttartalmú veszélyes hulladékokat engedélyes lerakóba kell szállítani, ADR engedéllyel rendelkező fuvarozóval. Az erről készült dokumentumok („Sz” lap) az átadás-átvételi jegyzőkönyv mellékletét képezik.

3. Munkák

3.1 A Munkák keretében a Vállalkozó köteles minden olyan munkát elvégezni és feladatot ellátni, amely ahhoz szükséges, hogy a jelen Szerződésben rögzített időpontokig a Munkák megfelelően elvégzésre kerüljenek a jelen Szerződésben meghatározott műszaki tartalommal. A Vállalkozó feladatát képezi a Munkák teljes körű elvégzése, így különösen:

• az azbesztmentesítéssel érintett terület átvétele;

• a munkavégzés felügyeletének biztosítása;

• a szükséges hatósági engedélyek beszerzéséhez szükséges teljes körű, hiánytalan dokumentáció összeállítása és az említett engedélyek beszerzése;

• a Munkák átadása;

• a Megrendelő által igényelt adatszolgáltatás teljesítése;

• a Munkák elvégzéséhez szükséges minden egyéb feladat elvégzése.

Organizáció

• Organizációs Terv maradéktalan betartása;

• Munkákhoz szükséges hatósági engedélyek és bejelentések (pl. ideiglenes forgalomtechnika) biztosítása

• Munkaterület átvétele, kialakítása, közterületektől történő elkerítése, biztosítása és őrzése, kivitelezői felvonulások szervezése.

• Az építési területen lévő fák védelmének biztosítása

• Kooperációs, koordinációs feladatok ellátása.

Xxxxxxx Xxxxxx

• Készre jelentés a Megrendelő felé.

• Átadás-átvételi dokumentáció összeállítása és megküldése a Megrendelő felé átvizsgálásra a Műszaki Átadás-átvételi Eljárás megkezdésével egy időben.

• A Műszaki Átadás-átvételi Eljárás lefolytatása.

• Xxxx és hiánypótlási jegyzék felvétele és a hiánypótlási munkák elvégzése.

• El nem végzett Xxxxxx és hiányok pótlása.

4. A Munkák teljesítése

4.1 A Munkaterület átadása

4.1.1 A Megrendelő a Munkaterületet a Vállalkozó által az ajánlattétel során megtekintett, megismert, a Vállalkozó által munkavégzésre alkalmasnak ítélt állapotban bocsátja a Vállalkozó rendelkezésére. Amennyiben Vállalkozó közterületet is igénybe vesz a munka során, a közterület-foglalási engedélyt Vállalkozónak kell biztosítania.. A Munkaterület kizárólag munkavégzés céljára használható. A Vállalkozó, jelen Szerződés alapján, mint sajátjáért felel az átvett Munkaterületért és az ott végzett munka és az ott tárolt vagyontárgyak biztonságáért a Munkaterület átvételétől annak Megrendelő általi átvételéig.

4.1.2 A Vállalkozó kijelenti, hogy a Munkaterületet a Szerződés megkötését megelőzően megvizsgálta és ennek alapján kijelenti, illetve megerősíti, hogy:

• a Munkaterület megfelel az ajánlattételi dokumentációban foglaltaknak, és

• a Munkaterület alkalmas a Munkák megkezdésére, azok kivitelezésére és a Szerződés szerinti szolgáltatás teljesítésére.

4.1.3 A Felek a jelen Szerződés aláírásával megállapodnak, hogy a Vállalkozó lemond a Munkaterület és/vagy a Munkák és/vagy azok bármely része feletti bármely a Vállalkozót valamely Jogszabály alapján megillető zálogjogról vagy a javára Jogszabály alapján keletkező Teherről. Ezt a kikötést a Vállalkozó az Alvállalkozókkal kötött valamennyi szerződésében is alkalmazni köteles.

4.1.4 A Felek rögzítik, hogy a Vállalkozót a Munkaterület feletti birtoklási, használati jog csak és kizárólag a jelen Szerződés szerinti kötelezettségeinek a teljesítése érdekében illeti meg, és más célra nincs semmilyen birtoklást vagy használatot biztosító joga a munkaterület felett. A Vállalkozónak ez a birtoklási és használati joga a Műszaki Átadás-átvételi Eljárás lezárásával vagy, amennyiben az korábbi időpontban következik be, a Szerződés egyéb módon történő megszűnésével megszűnik.

4.1.5 A Munkaterületre vonatkozó kárveszély a Munkaterület átadásával egyidejűleg száll át a Vállalkozóra; ettől az időponttól kezdődően a Vállalkozó tevékenysége nyomán a Munkaterület, vagy az azon álló épületek, közművek az azon elhelyezett gépek, berendezések, építési anyagok, segédanyagok, stb. állagában, szerkezetében, berendezéseiben bekövetkezett minden kár és sérülés a Vállalkozó kizárólagos kockázata és költsége, ideértve az esetlegesen felmerülő tűzszerészi munkák költségeit és kockázatait is. A kárveszély a Munkaterület Megrendelő birtokába történő átadásának a lezárásakor, a birtokbaadási jegyzőkönyv Megrendelő általi aláírásával száll át a Megrendelőre.

4.1.6 A Vállalkozó a Munkaterületről elszállított anyagot köteles a Megrendelő számára bizonylatolni (hulladékkezelő átvételi igazolása), igazolva az elszállított anyag fajtáját, mennyiségét, az elszállítás időpontját, és azt, hogy az anyag a vonatkozó Jogszabályok és a jelen Szerződés rendelkezéseinek megfelelően került elhelyezésre.

4.1.7 Ha a Munkaterület bármely részének Megrendelő által felajánlott átvételével, vagy a munka megkezdésével a Vállalkozó a jelen Szerződésben kitűzött időpontot 5 (öt) napot meghaladóan késedelembe esik, a Megrendelő a Szerződéstől érdekmúlásának igazolása nélkül elállhat, továbbá a Megrendelő jogosult minden felmerült kárának érvényesítésére.

4.1.8 A Vállalkozó a hulladékkezelést a jelen Szerződésben, annak Mellékleteiben, valamint a Jogszabályokban – különösen a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben, az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvKM együttes rendelet, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet, valamint a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet – foglaltakkal összhangban köteles végezni, és felelős azok megszegéséből eredő minden kárért. A Felek rögzítik, hogy a munkák során keletkezett hulladék birtokosa a Vállalkozó, így felelős a hulladékbirtokost terhelő kötelezettségek teljesítéséért.

4.2 Engedélyek beszerzése

4.2.1 A jelen Szerződés teljesítéséhez szükséges valamennyi további engedélyt a Vállalkozó saját költségére közvetlenül köteles beszerezni az illetékes hatóságoktól, illetve személyektől. Az engedélyeket a Vállalkozó olyan időpontban köteles beszerezni, hogy az a Munkák jelen Szerződésben foglalt határidőkig való teljesítését és átadását ne veszélyeztesse.

5.2.2 A Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy a hatósági engedélyeket és bejelentéseket a szükséges feltételek beállta után haladéktalanul kérelmezi, illetőleg megteszi az illetékes hatóságoknál. A Vállalkozó köteles a Megrendelőt az engedélyek kiadásáról vagy elutasításáról - indoklással együtt - haladéktalanul tájékoztatni, és a határozatot késedelem nélkül közvetlenül átadni a Megrendelőnek.

4.3 A Munkaterületen foglalkoztatottak elleni kifogás

4.3.1 A Vállalkozó vállalja, hogy megfelelő szakképzettségű dolgozókat alkalmaz a teljesítéshez, és eleget tesz a vonatkozó munkabiztonsági- és egyéb előírásoknak, az alkalmazásra, foglalkoztatásra, kifizetésekre vonatkozó Jogszabályi rendelkezéseket betartja. A Vállalkozó köteles a Xxxxxx megvalósításának minden fázisában olyan mértékű munkaerőt biztosítani, amely garantálja azok határidőre történő megvalósítását. A Vállalkozó a jelen Szerződés 6. számú Mellékleteként csatolt Munkavédelmi Tervvel összhangban köteles biztosítani a Jogszabályok által megkívánt mértékben, a Munkák minden fázisában, hogy az említett személyek a Vállalkozó által előzőleg ismertetett, tűz-, élet-, munkavédelmi, biztonsági, balesetvédelmi, vagyonvédelmi, illetve az alkoholfogyasztás és drogfogyasztás tilalmára vonatkozó szabályokat betartsák.

4.3.2 Ha a Megrendelő úgy ítéli meg, hogy a Vállalkozó által a Munkaterületen foglalkoztatott személyek a Szerződés teljesítését vagy a projekt presztízsét veszélyeztetik, ennek megszüntetésére (a munkafegyelem megjavítására, a fokozott

minőségi ellenőrzésre, egyes dolgozók Munkaterületről történő kitiltására, stb.) a Vállalkozót kötelezheti.

4.3.3 Ha a Vállalkozó a Megrendelő fenti 5.3.2 pontban leírt kötelező utasítását követően haladéktalanul nem tesz megfelelő intézkedést, és a Megrendelő emiatt a munkák Szerződés szerinti teljesítését veszélyeztetve látja, jogosult a Szerződést felmondani, illetve a jelen Szerződés szerinti egyéb szankciókat alkalmazni.

4.3.4 A Felek megállapodnak, hogy a Vállalkozó a fenti rendelkezéseket az Alvállalkozóival szemben is érvényesíti, és a jelen fejezetben foglaltak bármely Alvállalkozó általi megsértése úgy tekintendő, mintha azt a Vállalkozó követte volna el.

4.4 Felelős Műszaki Vezető

4.4.1 A Vállalkozó köteles kinevezni egy felelős műszaki vezetőt szakáganként, aki ellátja a jelen Szerződésben, az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. Korm. Rendelet és egyéb irányadó Jogszabályokban meghatározott feladatokat (a "Felelős Műszaki Vezető"). A Megrendelő kérésére köteles a Felelős Műszaki Vezetőt lecserélni, ha a Felelős Műszaki Vezető a Jogszabályokban foglalt követelményeknek, illetve kötelezettségeknek nem tesz eleget, vagy nem biztosítja, hogy a Vállalkozó jelen Szerződés szerinti kötelezettségeit teljesítse. A Felelős Műszaki Vezető személyében változás csak alapos indokkal, a Megrendelő előzetes tájékoztatásával és véleményének meghallgatása után történhet.

4.4.2 A Felelős Műszaki Vezető vagy ideiglenes távolléte esetére kinevezett helyettese köteles mindaddig ezt a feladatot ellátni, amíg a Vállalkozó a projekttel kapcsolatosan munkát végez, és köteles a Munkákkal kapcsolatban a Vállalkozó képviselőjeként eljárni. A munka folyamatára vonatkozó minden jóváhagyást, vagy megtagadást, illetve utasítást, értesítést a Vállalkozó számára kézbesítettnek kell tekinteni akkor, amikor azokat a Felelős Műszaki Vezető átvette a Megrendelőtől. A Felelős Műszaki Vezető által átadott dokumentumokat azok Megrendelő általi átvétele időpontjában a Vállalkozó által közöltnek kell tekinteni.

4.4.3 A Felelős Műszaki Vezető a Munkaterület felelős vezetője. Jogszabályban és a jelen szerződésben előírt kötelezettségeinek köteles személyesen, akadályoztatása esetén helyettese útján eleget tenni. A Munkaterület és a munkák állandó helyszíni felügyeletét köteles ellátni és az elektronikus építési naplót folyamatos vezetni, a Munkaterület átadásától a Műszaki Átadás-átvételi Eljárás hiba és- hiánymentes lezárásáig. Ugyancsak gondoskodnia kell arról, hogy a Munkaterületen tevékenykedő Alvállalkozók elektronikus építési naplót vezessenek.

4.4.4 A Felelős Műszaki Vezető a 191/2009. (IX. 15.) Korm. Rendelet 14. §-ában meghatározott tartalmú nyilatkozatát a Munkák befejezésekor, a készre jelentés részeként köteles átadnia a Megrendelő részére.

4.4.5 A Felelős Műszaki Vezető, illetve annak helyettese köteles részt venni a rendszeres építéshelyi koordinációs értekezleteken, a Munkáknak a munkaterületen folyó egyéb építési tevékenységekkel történő összehangolása érdekében.

4.5 Biztonság és védelem

4.5.1 A Vállalkozó kötelessége a Munkaterület átvételét követően folyamatosan felügyelni a Munkaterületet, az ott dolgozó munkások és a jelen lévő Alvállalkozók, illetve azok alkalmazottai, valamint a Munkaterületen bármely okból foglalkoztatott személyek, illetve az ott esetleg jelen lévő bármely jogosult és/vagy illetéktelen személyek baleseteinek elkerülése érdekében.

4.5.2 A Munkák végzésének ideje alatt a Vállalkozó kizárólagosan és teljes mértékben felel a Munkák védelméért és biztonságáért, a Munkaterületen elhelyezett anyagokért, eszközökért, szerszámokért, járművekért és berendezésekért.

4.5.3 A Vállalkozó felelős a munka biztonságos feltételeinek megteremtéséért, munkavállalói biztonságáért és balesetvédelméért. A Vállalkozó által kidolgozott Munkavédelmi Tervet a Felek a jelen Szerződés 6. számú Mellékleteként csatolják. A Vállalkozó kötelessége és felelőssége, hogy azt megismertesse és betartassa a dolgozóival, ide értve az Alvállalkozókat és azok dolgozóit is.

4.5.4 A Vállalkozó minden szükséges óvintézkedést megtesz annak érdekében, hogy tevékenységével ne veszélyeztesse a nagyközönség, a Munkaterületet övező épületek, járdák és utak biztonságát, vagy bármely, a Munkaterületen, vagy annak közelében lévő épület, közmű, csatorna vagy egyéb szerkezet biztonságát.

4.5.5 A Vállalkozó minden szükséges biztonsági berendezést, valamint a lezuhanó tárgyak elleni védelmet alkalmaz, és egyébként megtesz minden szokásos óvintézkedést, amely az élet- és egészségvédelem, a biztonság és vagyonvédelem céljából szükséges.

4.5.6 A Vállalkozó felelősségi- és feladatkörébe tartozik az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó munkavédelem követelményeiről szóló 4/2002. (II.20.) SzCsM-EÜM együttes rendeletben meghatározott feladatok betartása és betartatása.

4.5.7 A Vállalkozó a Jogszabályok által előírt bejelentési kötelezettségén túl azonnal – de legkésőbb 24 (huszonnégy) órával a baleset bekövetkezte után – írásban köteles értesíteni a Megrendelőt a Munkákkal kapcsolatban bekövetkezett minden balesetről, a halállal vagy súlyos személyi sérüléssel vagy jelentősebb vagyoni kárral járó eseményről.

4.6 Forgalom

4.6.1 A Vállalkozó együttműködik a hatóságokkal abban, hogy a Munkaterület környezetében és az esetlegesen érintett egyéb területeken a forgalom a vonatkozó Jogszabályoknak, illetve a Megrendelőnek és/vagy a Vállalkozónak adott

engedélynek megfelelően legyen biztosítva; betartja a helyi hatóságoknak a forgalomra és forgalomirányításra vonatkozó követelményeit.

4.6.2 A Vállalkozót terhelik a hatóságok közreműködésével kapcsolatos azon költségek, amelyek a Vállalkozó tevékenységével kapcsolatosan a forgalomirányítással (terelés, korlátozás) összefüggésben álltak elő, beleértve különösen a rendőri biztosítás költségeit, valamint minden ideiglenes forgalomtechnikára irányuló tervezési és engedélyezési költséget.

4.7 Felvonulási munkaterület és felvonulási létesítmények

4.7.1 A Munkaterületen kívüli területre a Munkák és a felvonulási létesítmények az elkerülhetetlen kellemetlenségeken (zaj, por, forgalmi torlódás) túl – amelyet a Vállalkozó minden eszközzel minimalizálni köteles – semmilyen káros befolyást, hatást nem gyakorolhatnak, amennyiben ilyen mégis felmerülne, annak elhárításáról a Vállalkozó saját költségén, haladéktalanul gondoskodni köteles.

4.7.2 A Munkák elvégzését követően, a Műszaki Átadás-átvételi Eljárást megelőzően a területnek a terveknek, illetve a Megrendelő Követelményeinek megfelelő állapot előállításáról a Vállalkozó köteles gondoskodni.

4.8 Reklámok és építési tábla

A Vállalkozó a Jogszabályoknak megfelelő helyen, kivitelben és tartalommal elkészítendő

1 (egy) építési táblán tájékoztatja a közvéleményt a projekt lényeges adatairól a Megrendelő által jóváhagyott formában és tartalommal. A Vállalkozó sem az építési információs táblákat, sem a toronydarukat, egyéb munkagépeket és eszközöket, az állványzatot, sem az a köré vont védő (takaró) hálót, sem a munkaterületet körülvevő esetleges kerítéseket, palánkokat nem használhatja hirdetések, reklámok elhelyezésére. Bármely hirdetés vagy reklám elhelyezéséhez (ideértve a Vállalkozó saját hirdetését vagy logóját is) a Megrendelő előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges.

4.9 Építési napló

A Vállalkozó a Munkák kivitelezése alatt elektronikus építési naplót vezet a jelen Szerződésben, a 191/2009. (IX.15.) Korm. Rendeletben, valamint egyéb alkalmazandó Jogszabályokban előírt követelmények betartásával.

4.10 Környezetvédelmi Terv és Munkavédelmi Terv, egyéb tervek

A Vállalkozó a jelen Szerződés aláírását követő 5 (öt) munkanapon belül köteles átadni a Megrendelő részére a Vállalkozó által elkészített Környezetvédelmi Tervet, valamint Munkavédelmi Tervet, melyeket a Megrendelő 5 (öt) munkanapon belül köteles megvizsgálni és észrevételeiről vagy a tervek jóváhagyásáról a Vállalkozót értesíteni.

A munkatervet az azbesztmentesítés megkezdése előtt legalább 15 nappal be kell nyújtani a területileg illetékes, Budapest Főváros Kormányhivatala Foglalkoztatási Főosztály Munkavédelmi Ellenőrzési Osztályához. A munkatervnek a 12/2006 (III.23) EüM rendeletben előírtak szerinti adatokat kell tartalmaznia.

5. TELJESÍTÉSI IDŐ

5.1 Teljesítési Idő

5.1.1 A Vállalkozó a Munkákat köteles a jelen szerződés aláírását követő 160 napon belül befejezni. A Munkákat a Vállalkozó csak abban az esetben kezdheti meg, ha már a rendelkezésére áll a Megrendelő által jóváhagyott Környezetvédelmi Terv és Munkavédelmi Terv, valamint az Organizációs Terv.

5.1.2 A Munkák Vállalkozó részéről történő teljes körű elvégzését követően Műszaki Átadás-átvételi Eljárást kell lefolytatni. A Műszaki Átadás-átvételi Eljárás 5 napon belül le kell zárni. E határidő elteltekor a Megrendelő a Munkák átvételéről vagy az átvétel megtagadásáról nyilatkozni köteles.

5.2 A Munkák megkezdése

5.2.1 A munkavégzés akkor tekinthető megkezdettnek, ha a Munkaterületen az elektronikus építési naplót megnyitották.

5.2.2 Ha a Vállalkozó a Munkákat nem tudta megkezdeni, köteles erről - a késedelem okának megjelölésével - a Megrendelőt haladéktalanul értesíteni. Ha a késedelem oka a Vállalkozó érdekkörében merült fel, a Vállalkozó köteles közölni a késedelem várható időtartamát, az annak megszüntetése érdekében tett és tenni kívánt intézkedéseit (intézkedési terv). A Megrendelő a Vállalkozó által megküldött intézkedési tervet felülvizsgálja, és ennek eredményéhez képest:

o utasítja a Vállalkozót intézkedési terve és/vagy program-javaslata módosítására (kiegészítésére), vagy

o a Vállalkozó intézkedési tervét tudomásul veszi, vagy

o indokolás nélkül elutasítja a Vállalkozó ajánlatát.

5.2.3 Az előző pont értelmében az intézkedési terv tudomásulvétele nem mentesíti a Vállalkozót a jelen Szerződésben vállalt kötelezettségeinek nem, vagy késedelmes teljesítése miatti felelősség és jogkövetkezmények alól.

5.3 A Befejezés Határidejének meghosszabbítása

5.3.1 A Vállalkozó jogosult a határidő meghosszabbítására, ha és amennyiben a Munkák tekintetében kizárólag a Megrendelő érdekkörében felmerülő okból, vagy Vis maior miatt késedelem következik be.

5.4 Munka szüneteltetése

5.4.1 A Megrendelő jogosult a Munkák szüneteltetését - akár azonnali hatállyal is - elrendelni, ha:

a) azt a Megrendelő érdekkörében felmerült ok indokolja; vagy

b) a Vállalkozó magatartása a szerződésszerű teljesítést veszélyezteti; vagy

c) a Felek befolyásán kívül eső körülmény miatt a Munkák folytatása hátrányt/veszélyt idézne elő.

5.4.2 A szüneteltetést írásban, az ok és időtartam részletes megjelölésével kell elrendelni, és erről a Vállalkozót értesíteni kell.

5.4.3 A szünetelés időtartama legfeljebb 60 (hatvan) nap, amelyet a Megrendelő egy ízben, további 30 (harminc) nappal meghosszabbíthat. A Megrendelő 90 (kilencven) napon túl is elrendelheti a Munkák szüneteltetését, ebben az esetben azonban köteles a szüneteltetéssel a Vállalkozónál felmerülő többletköltségeket megtéríteni.

5.4.4 A szünetelés esetén, ha a felfüggesztés oka a Megrendelő érdekkörében felmerült ok, vagy a 6.4.1 (c) pont szerinti körülmény, a 6.3 pont rendelkezései szerint kell eljárni.

5.4.5 Ha a szünetelés elrendelése a Vállalkozó magatartására hivatkozással történt, egyeztetni kell, hogy a szerződésszerű teljesítés akadályai milyen intézkedésekkel háríthatók el. Az egyeztetés eredménytelensége esetén a Megrendelő jogosult a Szerződést azonnali hatállyal felmondani, és/vagy a szünetelés miatt, illetve azt megelőzően határidőben el nem végzett, vagy hibásan elvégzett munkákat a Vállalkozó költségére más vállalkozóval elvégeztetheti. Az ilyen munkák elvégzését a Vállalkozó nem jogosult megakadályozni, és az ahhoz szükséges területet köteles kiüríteni. Az ilyen, Megrendelő által elvégeztetett munkák költségeit a Vállalkozó köteles a Megrendelőnek megtéríteni. A jelen pont szerinti Eljárás nem zárja ki, hogy a Megrendelő a Vállalkozóval szemben a szerződésszegés miatt érvényesíthető egyéb jogait, igényeit érvényesítse.

5.4.6 A szüneteltetésben a Felek közösen is megállapodhatnak, különösen akkor, ha arra a munkák (munkarészek) megóvása miatt, vagy a szerződéskötéskor előre nem látható külső körülmény miatt időlegesen szükség van.

5.4.7 Vállalkozó nem jogosult a Szerződés hatálya alá tartozó munkálatoknak sem a felfüggesztésére, sem az abbahagyására.

6. TELJESÍTÉS

6.1 Teljesítés

6.1.1 A Vállalkozó a Munkákat a Jogszabályoknak, a jelen Szerződésnek, azon belül is a Megrendelő Követelményeinek megfelelő szolgáltatás nyújtásával köteles teljesíteni. Vállalkozó köteles a Szerződést az Organizációs Tervben, a Munkavédelmi Tervben, valamint a Környezetvédelmi Tervben foglaltakkal összhangban teljesíteni.

6.1.2 A Vállalkozó előteljesítésre jogosult.

6.1.3 A Vállalkozó szerződésszerű teljesítése szempontjából további elvárások:

a) a Vállalkozó szolgáltatása hiba és hiánymentes, a minőségi előírásoknak megfelel; és

b) a Műszaki Átadás-átvételi Eljárás folyamán felmerült, valamennyi hibajegyzékben szereplő hiba és hiányosság kijavítása megtörtént.

6.1.4 A teljesítés a Műszaki Átadás-átvételi Eljárást lezáró jegyzőkönyvnek a Megrendelő részéről történő aláírásával, és abban a teljesítés elfogadásáról tett nyilatkozatával tekinthető megvalósultnak.

6.1.5 A Szerződés teljesítése során Vállalkozó köteles az ISO 14001 környezetvédelmi rendszertanúsítvány, az ISO 9001 minőségirányítási tanúsítvány és az MSZ 28001 (OHSAS 18001) munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszer szerinti tanúsítvány alkalmazására vagy az Európai Unió más tagállamából származó, a fentiekkel egyenértékű tanúsítvány, vagy az egyenértékű környezetvédelmi, minőségbiztosítási, illetve munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági intézkedések alkalmazására.

7. ÁTADÁS-ÁTVÉTEL

7.1 A Munkák átadás-átvétele

7.1.1 A Munkák befejezésekor a Vállalkozó köteles a Megrendelőnek a készre jelentést megküldeni. A Megrendelő a Munkákat akkor veszi át, ha azok a Szerződés rendelkezéseinek megfelelően kerültek elvégzésre (a "Műszaki Átadás-átvételi Eljárás"). A Műszaki Átadás-átvételi Eljárás során a Felek ellenőrzik, hogy a Munkák a Szerződésnek megfelelnek-e.

7.1.2 A Műszaki Átadás-átvételi Eljárást legkésőbb a Befejezés Határidejét képező napon kell megkezdeni, és 5 napon belül le kell zárni.

7.1.3 A Megrendelő a szolgáltatást részletesen a Műszaki Átadás-átvételi Eljárás során vizsgálja meg. A Jogszabályban megjelölt szervek meghívása – a Felek egymásközti viszonyában – a Vállalkozó kötelezettsége.

7.1.4 A Műszaki Átadás-átvételi Eljárás kiterjed különösen, de nem kizárólag a következőkre:

a) megtekintés, bejárás;

b) átadás-átvételi dokumentáció formai és tartalmi követelményeinek vizsgálata.

7.2 Az Átadás-átvétel lezárása

7.2.1 A Feleknek a Műszaki Átadás-átvételi Eljárás során lefolytatott vizsgálat megállapításait jegyzőkönyvben kell rögzíteniük. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:

a) a Megrendelő szerint még fennálló hibák, hiányok felsorolását és értékét;

b) a fennálló hiányok, hiányosság pótlására szolgáló határidőt;

c) az átadás-átvételre meghívott és nyilatkozattételre jogosultak, illetve kötelezettek nyilatkozatait;

d) az ismert és érvényesíteni kívánt igényeket;

e) a Felek képviselőinek aláírását.

7.2.2 A Megrendelő csak hiány- és hibamentes szolgáltatás átvételére köteles, ezért amennyiben a Műszaki Átadás-átvételi Eljárás során hiányokat, hibákat jelölt meg, azokat a Vállalkozó a birtokbaadás megkezdéséig nyitva álló javítási időszakban köteles kijavítani, pótolni, és azok elfogadása, a birtokbaadás megkezdésére alkalmassá nyilvánítás jelenti egyben a Műszaki Átadás-átvételi Eljárás lezárását.

7.2.3 Ha a Megrendelő a szolgáltatást a megállapított hibákkal, hiányokkal együtt alkalmasnak találja arra, hogy a birtokbaadást megkezdjék, úgy a Felek rögzítik azok kijavításának, pótlásának a határidejét.

7.2.4 Amennyiben az előzetesen egyeztetett átadás-átvételi időpontban a Vállalkozó nem vagy nem megfelelő - aláírásra jogosult személlyel - képviselteti magát, úgy a Megrendelő jogosult a Műszaki Átadás-átvételi Eljárást egyoldalúan lefolytatni. A Megrendelő által a Vállalkozó távollétében felvett hibajegyzék a Vállalkozó által elfogadottnak minősül. A Vállalkozó távolmaradása nem mentesíti a Vállalkozót a Szerződés szerinti kijavítási és egyéb kötelezettségének a teljesítése alól.

7.2.5 Amennyiben a Vállalkozó a hibajegyzék szerinti munkákat határidőben nem végzi el, illetőleg a körülmények arra engednek következtetni, hogy határidőben azokat nem fogja elvégezni, úgy azokat a Megrendelő jogosult a Vállalkozó költségén elvégeztetni, és a Vállalkozó nem jogosult azt megakadályozni, továbbá köteles a szükséges munkaterületet kiüríteni. A Megrendelő így felmerült költségeit a Vállalkozó köteles megtéríteni.

7.3 El nem végzett munkák és a hiányok pótlása

Annak érdekében, hogy a Munkák a Szerződésben előírt állapotban legyenek, a Vállalkozó köteles:

a) befejezni bármely Munkát, amely elmaradt a Műszaki Átadás-átvételi Eljárás során készített jegyzőkönyv szerint az ezen jegyzőkönyvben meghatározott határidőn belül; és

b) kivitelezni minden Munkát, amely az esetleges hibák és rongálódások helyreállítása érdekében szükséges a Műszaki Átadás-átvételi Eljárás során készített jegyzőkönyv szerint az ezen jegyzőkönyvben meghatározott határidőn belül.

7.4 Hiányok pótlásának elmulasztása

Ha a Vállalkozó elmulasztja bármely hiba vagy elmaradt Xxxxx megadott határidőn belüli kijavítását, akkor a Vállalkozó köteles az adott munkaterületet kiüríteni és a Megrendelő saját belátása szerint:

a) Megrendelő azzal a szükséges szakértelemmel rendelkező harmadik személyt megbízhat megfelelő módon és a Vállalkozó költségén, és a Vállalkozó köteles megtéríteni a Megrendelő részére a hiba vagy az elmaradt Xxxxx kijavítása során felmerült valamennyi költségét; vagy

b) az átvételi jegyzőkönyvben meghatározott, a hiba vagy elmaradt Munka kijavításának értékével megegyező összeg erejéig csökkenti a Vállalkozási Díj összegét.

7.5 A Munkaterület helyreállítása

8.5.1 A végteljesítést követő Műszaki Átadás-átvételi Eljárás befejezéséig a Vállalkozónak el kell távolítania a Munkaterületen még esetlegesen meglévő eszközeit, a megmaradt anyagot, törmeléket, hulladékot és az ideiglenes létesítményeket.

8.5.2 Ha a Vállalkozó a fenti kötelezettségének a Műszaki Átadási-átvételi Eljárás lezárását követő 15 (tizenöt) napon belül nem tesz eleget, a Megrendelő jogosult értékesíteni a hátramaradt dolgokat illetve eszközöket, vagy elszállíthatja azokat. A Megrendelő jogosult az értékesítés vagy az elszállítás és a Munkaterület helyreállítása során felmerült költségeinek megtérítésére.

8. SZAVATOSSÁG

8.1 A Vállalkozó Szavatosságot vállal a Munkákért a Ptk. 6:159. §-a szerint. A Vállalkozót terhelő szavatosság időtartama a végteljesítést követő Műszaki Átadás-átvételi Eljárás lezárását követő 12 hónapig tart.

8.2 A Vállalkozó szavatolja a Megrendelőnek, hogy a jelen Szerződés keretében általa elvégzett Munkák és azok eredménye megfelelnek:

a) a Megrendelő által támasztott követelményeknek, a jelen Szerződés előírásainak; továbbá

b) a Jogszabályokban, valamint az adott Munkákra és szolgáltatásokra vonatkozó vagy alkalmazandó szabványokban és hatósági előírásokban foglaltaknak.

8.3 A Szavatosság teljesítése

8.3.1 A Vállalkozó köteles a saját költségén kijavítani vagy kicserélni, a Megrendelő ésszerű utasításának megfelelően, bármely Munkát, amely nem a jelen Szerződés szerint került kivitelezésre, és köteles megtéríteni minden kárt, amelyet az ilyen hibás teljesítés okoz.

8.3.2 A Szavatosságra tekintettel, a Vállalkozó köteles – amilyen gyorsan csak megvalósítható (a hiba természetére, a szükséges javítás mértékének természetére tekintettel) – megtenni minden szükséges lépést a javítási munkák elkezdéséhez, és kellő gondossággal köteles eljárni, amíg a javítási munkákat be nem fejezi. Amennyiben a Vállalkozó nem kezdi meg a szükséges munkákat a fentiek figyelembevételével ésszerű időn belül, vagy ha a Vállalkozó bár megkezdte ezen munkákat, de nem végzi azokat kellő ütemben, a Megrendelő jogosult elvégezni, illetve harmadik személlyel elvégeztetni a szükséges javítási munkákat, amelynek költségeit a Vállalkozó köteles megtéríteni.

8.3.3 A Szavatosság keretében a fentiek szerint a Vállalkozó helyett elvégeztetett hibajavítás esetén a Megrendelő jogosult a teljes követelését a Jólteljesítési Biztosíték terhére vagy – elismert követelés esetén – a Vállalkozónak vele szemben fennálló egyéb követelésébe történő beszámítással érvényesíteni.

9. KÖTBÉR

9.1 Teljesítési késedelem esetén, ha az olyan okból következik be, amelyért a Vállalkozó a felelős, a Vállalkozó a nettó Vállalkozási Díj 1 (egy) %-ának megfelelő összegű késedelmi kötbért köteles fizetni, minden egyes késedelmes nap után. A késedelmi kötbér összesített mértéke azonban nem haladhatja meg a nettó Vállalkozási Díj 10 (tíz) %-át.

9.2 Hibás teljesítés esetén a Megrendelő hibajegyzék megküldésével egyidejűleg felszólítja a Vállalkozót a hibák kijavítására, hiányosságok pótlására a kijavítás elvégzéséhez szükséges határidő tűzésével, amely nem lehet több, mint 15 (tizenöt) munkanap. A Vállalkozó a hibák kijavításán túlmenően kötbérfizetési kötelezettséggel és kártérítési felelősséggel tartozik, kivéve, ha olyan hibáról van szó, amely nem jár következménnyel. A hibás teljesítési kötbér mértéke a nettó Vállalkozási Díj 10 %-a. Amennyiben a Vállalkozó az előírt határidőben a hibák kijavítását a megadott határidőig elmulasztja, a hibák kijavításával késedelembe esik, a 10.1 pont szerint megállapított késedelmi kötbért is köteles fizetni a Megrendelőnek.

9.3 A Szerződésnek a Vállalkozó érdekkörébe tartozó okból történő meghiúsulása/megszűnése esetén – ideértve a Vállalkozó szerződésszegése esetére a Megrendelő javára biztosított elállási, illetve felmondási jog gyakorlását is – a Vállalkozó a nettó Vállalkozási Díj 10 (tíz) %-ának megfelelő meghiúsulási kötbért tartozik fizetni a Megrendelőnek. A Megrendelő a meghiúsulási kötbért jogosult számla kibocsátása útján is érvényesíteni.

9.4 A Vállalkozó továbbá kötbért köteles fizetni a jelen Szerződés alapján fennálló bármely kötelezettsége megszegése esetén. Az ilyen kötelezettségszegés miatti kötbér mértéke olyan kötelezettségszegés esetén, amely miatt a Megrendelőnél költségek merülnek fel, a felmerült költségek 10 (tíz) %-ával egyezik meg. Olyan kötelezettségszegés esetén, amelynél a Megrendelőnél költségek nem merülnek fel, a kötbér mértéke szerződésszegésenként 200.000 Ft (azaz kettőszázezer forint), azzal, hogy folyamatos szerződésszegés esetén ez a kötbér naponta számítandó. Nem terheli a jelen pont szerinti kötbérfizetési kötelezettség a Vállalkozót olyan szerződésszegés esetén, amely a

Megrendelőnél nem keletkeztetett költséget és hátrányos következmény nélkül orvosolható, és amelyet a Vállalkozó a Megrendelő első felszólítására orvosol.

9.5 A kötbérterhes Vállalkozói szerződésszegés esetén a Megrendelő a kötbéren felül a jelen Szerződésben és a Ptk-ban a szerződésszegésre megállapított további jogkövetkezmények érvényesítésére is jogosult, és a kötbért meghaladó mértékű kárát követelheti.

9.6 A Felek kifejezetten rögzítik, hogy amennyiben a Megrendelőnek fizetési kötelezettsége áll fenn a szolgáltatást végző Vállalkozóval szemben, de a Vállalkozóval szemben egyébként kötbér érvényesítésére jogosult, úgy a Megrendelő a részére járó kötbér összegét egyoldalúan beszámíthatja a Vállalkozó részére fizetendő díjba és csak a kötbér összegével csökkentett részteljesítést köteles kifizetni.

10. A VÁLLALKOZÓ ÁLTAL NYÚJTOTT BIZTOSÍTÉKOK

10.1 Teljesítési Biztosíték

10.1.1 A Vállalkozó valamennyi, a jelen Szerződésben vállalt kötelezettségei megszegéséből eredő kárigény, kötbér igény, illetve bármely egyéb fizetési kötelezettség biztosítása céljából a Megrendelő javára teljesítési biztosítékot köteles nyújtani Kbt. 134. § (6) bekezdésének a) pontja szerinti formában (továbbiakban "Teljesítési Biztosíték"). A Vállalkozó a nettó Vállalkozási Díj 3 (három) %-ának megfelelő összegre Teljesítési Biztosítékot köteles átadni az előírt pénzösszegnek a Megrendelő bankszámlájára történő befizetéssel (továbbiakban óvadék), vagy választása szerint ilyen összegű bankgarancia biztosításával, vagy biztosítási szerződés alapján kiállított – legfeljebb ilyen összegű készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvénnyel a Megrendelő részére a jelen Szerződés aláírásakor. A teljesítési biztosítéknak a teljesítési véghatáridőt követő 30. napig kell érvényesnek lennie. A Vállalkozó nem szolgáltathat olyan Teljesítési Biztosítékot, amely a Megrendelő feltétel nélküli igényérvényesítését korlátozná. A biztosítéknak feltétlennek és visszavonhatatlannak kell lennie.

10.1.2 A Teljesítési Biztosíték bankgarancia formájában történő biztosítása esetén, annak kedvezményezettje a Megrendelő, és azt egy Magyarországon üzleti tevékenységet engedéllyel folytató kereskedelmi banknak kell kibocsátania feltétel nélküli bankgaranciaként. A Teljesítési Biztosíték készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvény formájában történő biztosítása esetén annak kedvezményezettje a Megrendelő, és azt egy Magyarországon üzleti tevékenységet engedéllyel folytató biztosítónak kell kibocsátania. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy Megrendelő kifizetést a Vállalkozó irányába mindaddig nem teljesít, amíg a bankgarancia vagy kezességvállalás szabályszerűségének megfelelőségéről teljes mértékben meg nem bizonyosodott. A Teljesítési Biztosíték érvényességi idejének lejártát követően a Megrendelő a bankgarancia/biztosítói kötelezvény eredeti példányát a Vállalkozó kérésére visszaadja. A Vállalkozó által nyújtott Teljesítési Biztosíték igazolását a 11. számú Melléklet tartalmazza.

10.1.3 A Megrendelő az óvadék összegét elkülönítetten kezeli, abból a Vállalkozó nem szerződésszerű teljesítése esetén igényét közvetlenül kielégítheti. A Teljesítési

Biztosíték érvényességi idejének lejártakor a Megrendelő az óvadék összegét haladéktalanul visszautalja a Vállalkozó bankszámlájára, kivéve, ha a Vállalkozó a

11.2 pont szerinti Jólteljesítési Biztosíték nyújtási kötelezettségének a megjelölt határidőig nem tesz eleget. Megrendelő az óvadék után kamatot nem fizet.

10.1.4 A Teljesítési Biztosíték részenként is igénybe vehető.

10.1.5. Amennyiben a Vállalkozási Díj mértéke bármilyen okból módosul, a Vállalkozó köteles a szerződés módosításának hatályba lépésétől számított 5 (öt) munkanapon belül a Teljesítési Biztosítékot a megnövelt díj alapján számított összegre kiegészíteni, vagy a Teljesítési Biztosítékot az új összegnek megfelelő összegű Teljesítési Biztosítékra kicserélni, illetve jogosult a Teljesítési Biztosítékot a csökkentett Vállalkozási díj alapján számított összegnek megfelelően módosítani, vagy a Teljesítési Biztosítékot az új összegnek megfelelő összegű Teljesítési Biztosítékra kicserélni. A Teljesítési Biztosíték mértéke a nettó Vállalkozási díj 5 (öt)

%-át nem haladhatja meg.

10.1.6 Amennyiben a teljesítési határidő bármilyen okból meghosszabbításra kerül, a Vállalkozó köteles a szerződés módosításának hatályba lépésétől számított 15 (tizenöt) napon belül a Teljesítési Biztosítékot a meghosszabbított teljesítési határidőig szóló biztosítékkal kiegészíteni, vagy a Teljesítési Biztosítékot az új teljesítési határidőnek megfelelő időpontig érvényes Teljesítési Biztosítékra kicserélni.

10.1.7 A Vállalkozó fenti kötelezettségei bármelyikének elmulasztása esetén a Megrendelő szerződésszegésre való hivatkozással választása szerint jogosult a Szerződést azonnali hatállyal felmondani és az erre vonatkozó jogkövetkezményeket alkalmazni, vagy a 11.2.3 pont szerinti intézkedéseket megtenni.

10.1.8 A Megrendelő a Szerződésen alapuló, illetve azzal összefüggő kötbér- vagy kárigényeit a következő módon érvényesíti. A Megrendelő a késedelmes, vagy hibás teljesítés esetén – az igény jogalapjának és az okot adó ténynek, eseménynek a megjelölésével – felhívja a Vállalkozót, hogy

a) a kötbér és/vagy a kötbéren felüli kár jogalapjának és összegének elismerése mellett a kötbér és/vagy a kötbéren felüli kár összegét fizesse meg, vagy

b) a kötbér és/vagy a kötbéren felüli kár jogalapjának és összegének elismerése mellett a kötbér és/vagy a kötbéren felüli kár összegének a Vállalkozó számlájába történő beszámítás útján való kiegyenlítéséhez járuljon hozzá, vagy

c) nyilatkozzon, hogy a kötbér és/vagy a kötbéren felüli kár jogalapját, vagy összegét nem ismeri el.

A Vállalkozó köteles a fentiekre vonatkozó nyilatkozatát 3 (három) munkanapon belül megadni. Megrendelő a Vállalkozónak a Megrendelővel szemben, a Szerződéssel összefüggésben fennálló követelésébe kizárólag a Vállalkozó által

elismert követelését számíthatja be. A beszámítás mértékéig a kötelezettségek megszűnnek.

Amennyiben a Vállalkozó a Megrendelői igényt nem, vagy nem teljes mértékben ismeri el, a Megrendelő a fennmaradó jogos követelését a Teljesítési Biztosítékból kielégítheti.

10.2 Jólteljesítési Biztosíték

10.2.1 A Vállalkozó köteles a szavatossági kötelezettségeinek biztosítása céljából, saját költségén, a Megrendelő javára biztosítékot nyújtani a Kbt. 134.§ (6) bekezdésének a) pontja alapján (továbbiakban "Jólteljesítési Biztosíték"). A Jólteljesítési Biztosíték szolgáltatásának módja(i)ra, továbbá annak kicserélésére a 11.1.1-11.1.6 pontokban foglaltak megfelelően alkalmazandók azzal a feltétellel, hogy amennyiben a Vállalkozó nem nyújtja be, vagy nem a megadott határidőben nyújtja be a Jólteljesítési Biztosítékot, akkor Megrendelő a Teljesítési Biztosíték összegére jogosulttá válik. A Jólteljesítési Biztosíték összege a nettó Vállalkozási Díj 3 (három)

%-ával egyezik meg. A Jólteljesítési Biztosítéknak a végteljesítés tekintetében lefolytatott Műszaki Átadás-átvételi Eljárás lezárását követő 12 hónapig érvényesnek kell maradnia. A Vállalkozó 11.1 pontban részletezett biztosítékadási kötelezettsége a jelen pontban részletezett biztosíték nyújtásával egyidejűleg megszűnik.

10.2.2 A Vállalkozó a Jólteljesítési Biztosíték nyújtására vonatkozó kötelezettségének úgy is eleget tehet, hogy a Teljesítési Biztosítékot akként egészíti ki, illetve hosszabbítja meg, hogy az megfeleljen a Jólteljesítési Biztosítékra vonatkozó előírásoknak.

10.2.3 Bármely olyan esetben, amikor a Vállalkozó a jelen szerződésből fakadó, a Teljesítési, illetve a Jólteljesítési Biztosíték fenntartására, meghosszabbítására, kicserélésére, pótlására, megújítására és általában annak érvényesíthetőségi állapotban való tartására vonatkozó, jelen Szerződés szerinti kötelezettségét megszegi, úgy a Megrendelő jogosult a bankgarancia / biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvény teljes összegének érvényesítésére, és az így befolyt összeg számláján történő jóváírására. Ezt követően az így a Megrendelőnél jóváírt összegre vonatkozóan az Óvadékra vonatkozó jogszabályi és a jelen szerződésbe foglalt rendelkezések az irányadóak.

10.3 Valamely biztosíték alapján történő igényérvényesítés esetén, azt megelőzően a Megrendelő köteles a Vállalkozót írásban felhívni arra, hogy tegyen eleget az elmulasztott kötelezettségének 3 (három) napos határidő tűzésével, megjelölve egyúttal az igényérvényesítés okául szolgáló mulasztás természetét, és a Megrendelő által követelt összeget. Amennyiben a Vállalkozó nem orvosolja maradéktalanul a mulasztást, a 3 (három) napos felhívási időtartam lejártát követően a Megrendelő jogos igényeinek kielégítése érdekében jogosult bármely biztosíték alapján annak megfelelően azonnali lehívás benyújtására. Abban az esetben, ha bármely biztosíték korábban járna le, mint ahogy azt a jelen Szerződés megkívánja, a Megrendelő jogosult az eredeti biztosítékot lehívni, és óvadékként kezelni a lehívott összeget.

10.4 A Vállalkozó a 11. fejezetben foglalt bármely biztosíték viszonylatában a jelen Szerződés előzményét képező közbeszerzési Eljárást megindító felhívásban foglaltakkal, valamint a Kbt. 134.§ (6) bekezdésének a) és (7) bekezdésében foglaltakkal összhangban naptári évente legfeljebb 2 (kettő) alkalommal jogosult más biztosítéki formát is választani, amely esetben a 11. fejezetben foglaltakat a választott biztosítéki formára kell értelemszerűen alkalmazni. Ha a Vállalkozó a biztosítékot a Megrendelő számlájára történő befizetéssel kívánja nyújtani, úgy a befizetést átutalással kell teljesíteni az alábbi számlaszámra (elkülönített óvadék számla): OTP Bank Nyrt. - 11784009-15490634- 00000000

10.5 Felek rögzítik és elismerik, hogy a Vállalkozó által nyújtott valamennyi bankgarancia, óvadék vagy kötelezvény a Megrendelőnek azon igényét biztosítja, hogy a Vállalkozó szerződésszegése esetén a Megrendelő a szerződésszegéssel kapcsolatban felmerült és Megrendelőt jelen szerződés alapján bármilyen jogcímen megillető pénzkövetelések kötbér és egyéb kárigényét gyors és egyszerű eljárás keretén belül érvényesíthesse.

Ennek megfelelően a Vállalkozó – a bankgaranciának, az óvadéknak és a kötelezvénynek az alapjogviszonytól független természetét elismerve – kijelenti, hogy a bankgarancia/óvadék/kötelezvény lehívásának/felhasználásának előzetes letiltását, vagy bármely egyéb módon történő megakadályozását vagy korlátozását a bankgaranciát nyújtó pénzintézet/kötelezvényt kiállító pénzügyi intézmény/Megrendelő felé nem kezdeményezi, továbbá ezzel összefüggésben Vállalkozó kifejezetten lemond a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 156. § (1) bekezdésében foglalt ideiglenes intézkedés kezdeményezésére irányuló jogáról.

11. A VÁLLALKOZÁSI DÍJ ÉS A DÍJFIZETÉS

11.1 Vállalkozási Díj

11.1.1 A Megrendelő vállalja és kötelezi magát, hogy a Munkák jelen Szerződés szerinti elvégzésért, és a Szavatossági kötelezettségek teljesítéséért átalánydíjat fizet a Vállalkozónak a jelen Szerződés feltételei és előírásai szerint.

11.1.2 A Vállalkozó által a jelen Szerződés szerint nyújtott szolgáltatások ellenértékeként fizetendő díj rögzített, fix, átalánydíj, nettó ……….,- Ft, azaz forint

(„Vállalkozási Díj”).

Az azbeszt tartalmú veszélyes hulladék elszállítása illetve lerakása tételek esetében a díjazás tételes elszámolás alapján történik.

11.1.3 A Vállalkozási Díjra eső mindenkori ÁFA a hatályos jogszabályoknak megfelelően fizetendő. Megrendelő nyilatkozik, hogy a Létesítmény nem építési hatósági engedélyköteles.

11.1.4 A Vállalkozási Díj rögzített ár. A Vállalkozó kijelenti, hogy a Vállalkozási Díjat a Megrendelő Követelményei, a feladat és a helyszíni adottságok alapos megvizsgálása alapján, azok ismeretében, a Szerződéses határidőkre figyelemmel állapította meg, ennek során figyelemmel volt a Szerződésben nem specifikált, de a Szerződés tárgya

szerint a teljesítéshez természetszerűleg hozzátartozó munkákra (többletmunkákra), ráfordításokra, esetleges műszaki bizonytalanságokra, jövőbeli inflációs, devizaárfolyam várakozásokra.

11.1.5 A 12.1.2 pont szerinti Vállalkozási Díj átalánydíj. Ez az átalányösszeg nem függ sem magyarországi, sem külföldi áringadozásoktól. A Vállalkozási Díj összege nem kerül korrigálásra sem az árfolyamváltozás, sem az infláció függvényében. Felek megállapítják, hogy a Vállalkozási Díj a Vállalkozónak a jelen Szerződés teljesítéséből eredő kötelezettségei teljesítésével kapcsolatban felmerülő valamennyi költségét, készkiadását magában foglalja, beleértve a Vállalkozó által a Megrendelőnek nyújtott biztosítékok költségeit, a hatósági eljárások, szolgáltatói eljárások díját, a Szerződés teljesítésével együtt járó, ahhoz szükséges organizációs, adminisztratív költségeket, valamint a teljesítéshez szükséges egyéb dokumentációk és dokumentumelemek előállításának összes költségét is. A Vállalkozási Díj magában foglalja a szavatossági kötelezettségek teljesítésének ellenértékét is.

11.1.6 A szerződés aláírását követő 15 (tizenöt) napon belül a Megrendelő köteles a nettó Vállalkozási Díj 5 (öt) %-ának megfelelő összegű előleget fizetni a Vállalkozónak. A Vállalkozó az előleg igénybevételének szándékát köteles írásban jelezni, valamint az előlegről számlát kiállítani.

11.1.7 Amennyiben az előleg nem került maradéktalanul visszafizetésre azt megelőzően, hogy a Szerződés bármely okból megszűnt, vagy a 17. pontban meghatározott Vis maior esemény bekövetkeztéig, akkor az előleg teljes vissza nem fizetett összege azonnal esedékessé válik, azt a Vállalkozó haladéktalanul, de legfeljebb 5 (öt) munkanapon belül köteles a Megrendelő részére visszafizetni.

11.1.8 A Megrendelő jogosult a Munkák körét a Kbt. rendelkezéseivel összhangban egyoldalúan csökkenteni, amelynek megfelelően a Vállalkozási Díjat is megfelelően csökkenteni kell az Árazott Költségvetésben szereplő tételek figyelembe vételével, az elmaradt munka értékének megfelelően.

11.1.9 A Vállalkozási Díj magában foglalja a Munkák kivitelezését, befejezését és hibajavítását, a Munkával összefüggő minden előkészítő és általános tételt, minden előkészítő, kisegítő, mellék- és felvonulási munkát, és a Vállalkozó által jelen Szerződés keretében vállalt minden egyéb kötelezettség ellenértékét, a teljesítéshez igénybevételre kerülő Alvállalkozók díját, egyéb költségeit. A Vállalkozási Díj továbbá magában foglalja a szükséges szállítási költségeket, a szükséges felvonulási létesítmények költségeit, a Munkák elvégzéséhez szükséges energia- és közmű felhasználási díjakat, a veszélyes hulladék kezelésével, tárolásával és elszállításával kapcsolatos költségeket, valamint az esetlegesen áthárított hulladéklerakási járulék összegét.

11.1.10 A Vállalkozási Díj képezi a teljes ellenszolgáltatást mindazon Xxxxxx elvégzése és a felmerülő költségek tekintetében, amelyek a jelen Szerződés teljesítéséhez szükségesek, így az magában foglalja a Vállalkozó által a Munkák elvégzéséhez igénybevett valamennyi tanácsadó, közreműködő, Alvállalkozó, speciális

szakszolgálati tevékenység (tűzszerész, közmű felügyelet, régész, stb.) és a konzultáns mérnök díját, valamint fedezi a szakhatóságoknál, hatóságoknál, közműszolgáltatóknál esedékes eljárási illetékeket és díjakat. A Vállalkozási Díj összegén túlmenően a Vállalkozó az elvégzett munkáért, illetve felmerült költségért semmilyen további díjazásra, költségtérítésre nem tarthat igényt, kivéve, ha a jelen Szerződés eltérően rendelkezik.

11.2 A Vállalkozási Díj megfizetése

11.2.1 A Megrendelő a teljesítés megvizsgálása után, szerződésszerű (azaz a jelen Szerződésben meghatározott rendelkezések maradéktalan betartásával történt, valamint minden korábbi munkafázisban elfogadott tartalomnak megfelelő) teljesítés esetén a Megrendelő felé teljesítésigazolás átadásával igazolja a jelen Szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését. A teljesítésigazolásra akkor és olyan mértékben kerül sor, amikor és amennyiben a Vállalkozó a keletkezett hulladék Jogszabályoknak megfelelő elhelyezését a Jogszabályoknak megfelelő írásbeli bizonylatokkal dokumentálja a Megrendelő számára. Felek rögzítik, hogy semmilyen összeg nem kerül kifizetésre és igazolásra mindaddig, amíg a Megrendelő nem kapta meg a 11.1 pont szerinti Teljesítési Biztosítékot.

11.2.2 A Megrendelő a Kbt. 135. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltakra figyelemmel állítja ki a teljesítésigazolást, továbbá a Kbt. 135. § (3) bekezdésében írtak szerint jogosult és köteles kiegyenlíteni a Számlát, megfizetni a Vállalkozói Díjat a Számlán megjelölt bankszámlára történő banki átutalással.

11.2.3 Vállalkozó tudomásul veszi, hogy amennyiben a számla tartalmi vagy egyéb formai okokból nem befogadható, abban az esetben a Szerződésben szereplő fizetési határidő a befogadható számla beérkezésének napjától számítódik. A számla kötelező mellékleteként – annak megküldésével egyidejűleg – csatolni szükséges a Megrendelő által aláírt teljesítésigazolást, valamint a felelősségbiztosítás fennállásáról kiadott igazolást.

11.3 Amennyiben a Vállalkozó a teljesítéshez alvállalkozót vesz igénybe a Vállalkozási Díj megfizetése a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/A. §-ban foglaltak alapján - a Ptk. 6:130. § (1)-(3) bekezdésétől eltérően - az alábbiak szerint történik:

a) a Kbt. 35. § szerinti közös ajánlattétel esetén az ajánlattevőként szerződő felek legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig kötelesek nyilatkozatot tenni a Megrendelőnek, hogy közülük melyik mekkora összegre jogosult az ellenszolgáltatásból;

b) a Vállalkozó legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig köteles nyilatkozatot tenni, hogy az általa a teljesítésbe bevont alvállalkozók egyenként mekkora összegre jogosultak az ellenszolgáltatásból, egyidejűleg felhívja az alvállalkozókat, hogy állítsák ki ezen számláikat;

c) a Vállalkozó a teljesítés elismerését követően állítja ki számláját, a számlában részletezve az alvállalkozói teljesítés, valamint a fővállalkozói teljesítés mértékét;

d) a c) pont szerint a számlában feltüntetett alvállalkozói teljesítés ellenértékét a Megrendelő tizenöt napon belül átutalja a Vállalkozónak;

e) A Vállalkozó haladéktalanul kiegyenlíti az alvállalkozók számláit, vagy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 36/A. § (3) bekezdése szerint azt vagy annak egy részét visszatartja, illetve az alvállalkozóval kötött szerződésben foglaltak szerint az alvállalkozói díj egy részét visszatartja;

f) a Vállalkozó átadja az e) pont szerinti átutalások igazolásainak másolatait vagy az alvállalkozó köztartozást mutató együttes adóigazolásának másolatát a Megrendelőnek (annak érdekében, hogy a Megrendelő megállapíthassa, hogy a Vállalkozó jogszerűen nem fizette ki a teljes összeget az alvállalkozónak);

g) a Vállalkozó által benyújtott számlában megjelölt, fővállalkozói teljesítés ellenértékét a Megrendelő tizenöt napon belül átutalja a Vállalkozónak, ha a Vállalkozó az alvállalkozókkal szembeni fizetési kötelezettségét az Art. 36/A. §-ára is tekintettel teljesítette;

h) ha a Vállalkozó az e) vagy az f) pont szerinti kötelezettségét nem teljesíti, az ellenszolgáltatás fennmaradó részét a Megrendelő őrzi, és az akkor illeti meg a Vállalkozót, ha a Megrendelő részére igazolja, hogy az e) vagy az f) pont szerinti kötelezettségét teljesítette, vagy hitelt érdemlő irattal igazolja, hogy az alvállalkozó vagy szakember nem jogosult a Vállalkozó által a b) pont szerint bejelentett összegre vagy annak egy részére;

i) részben vagy egészben európai uniós támogatásból megvalósított közbeszerzés esetén a d) pont szerinti határidő harminc nap.A fentieket az ellenszolgáltatás minden részletének teljesítése során alkalmazni kell.

11.4 A Kbt. 136. § (1) bekezdés a) pontjára figyelemmel Vállalkozó nem fizethet, illetve számolhat el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, amelyek a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont ka)-kb) alpontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és amelyek a Vállalkozó adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak.

11.5 Számlák kifizetése

11.5.1 Amennyiben a Megrendelő a fizetési határidőt elmulasztja, úgy a teljes késedelem idejére a Ptk. szerinti késedelmi kamat megfizetésére köteles.

11.6 A Felek rögzítik, hogy a Megrendelő a Vállalkozónak teljesítendő kifizetéssel kapcsolatban levonást vagy beszámítást csak a Kbt. 135. § (6) szakaszban foglaltaknak megfelelően alkalmazhat.

12. A MEGRENDELŐ ÁLTALI FELMONDÁS

12.1 A Megrendelő jogosult a jelen Szerződést azonnali hatállyal felmondani, amennyiben a Vállalkozó:

a) neki felróható okból a Munkákat, illetve azok bármelyik részét a jelen Szerződésben meghatározott határidőre nem fejezi be, és azokat a Megrendelő által biztosított póthatáridő alatt sem fejezi be;

b) fizetőképességében, pénzügyi helyzetében olyan lényeges változás következik be, amely a szerződés teljesítését veszélyezteti. Felek ilyen lényeges fizetőképességben bekövetkező változásnak tekintik különösen, ha a Vállalkozóval szemben a szerződés teljesítésének időtartama alatt a Vállalkozó saját tőkéjének 10%-át meghaladó jogerőre emelkedett fizetési meghagyás útján követelés érvényesítése van folyamatban, továbbá amennyiben a Vállalkozó csőd-, felszámolási-, vagy végrehajtási eljárást elrendelő jogerős határozat hatálya, vagy végelszámolás alatt áll. Amennyiben Vállalkozó fizetőképességében a jelen bekezdésben foglaltak szerinti lényeges változás következik be, köteles Megrendelőt a körülmény bekövetkezésétől számított 5 (öt) munkanapon belül írásban értesíteni;

c) a Megrendelő Követelményeitől jelentős mértékben eltér, és azt a Megrendelő írásbeli felhívására ésszerű határidőn belül nem orvosolja;

d) megszegi kötelezettségét a jelen Szerződésben előírt biztosítékok szolgáltatására és azt a Megrendelő által megállapított póthatáridőn belül nem orvosolja;

e) a Szerződésben foglalt jogait, kötelezettségeit a Megrendelő előzetes írásbeli egyetértése nélkül harmadik személyre engedményezi;

f) az Alvállalkozók bármelyikével szemben 30 (harminc) napot meghaladó fizetési késedelembe esik;

g) a Megrendelő megalapozott felszólítása ellenére nem távolítja el, illetve cseréli le a megjelölt dolgozóit, Alvállalkozóit, illetve a Felelős Műszaki Vezetőt;

h) hibásan teljesített és a hibát a Szerződés szerinti határidőn belül nem javította ki;

i) olyan magatartást tanúsít, amely a jelen Szerződés valamely rendelkezése alapján a Szerződés felmondását teszi lehetővé, vagy valamely kötelezettség

megszegését súlyos szerződésszegésként minősíti és azt a Megrendelő által megállapított póthatáridőn belül nem orvosolja;

j) a tulajdonosi szerkezetének megváltozása folytán nem minősül átlátható szervezetnek;

k) a titoktartásra vonatkozó kötelezettségét megszegi.

12.2 A Kbt. 143 § (2) bekezdése alapján Megrendelő köteles a szerződést felmondani vagy - a Ptk.-ban foglaltak szerint - attól elállni, ha a szerződés megkötését követően jut a tudomására, hogy a Vállalkozó tekintetében a közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból.

12.3 A Kbt. 143. § (3) bekezdése alapján Megrendelő jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani - ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon -, ha

a) a Vállalkozóban közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel;

b) a Vállalkozó közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel. Felek rögzítik, hogy a Szerződés fentiek szerinti felmondása esetén a Vállalkozó a szerződés megszűnése előtt már teljesített szolgáltatás szerződésszerű pénzbeli ellenértékére jogosult.

12.4 Amennyiben a Megrendelő felmondja a jelen Szerződést, az alábbi szabályok alkalmazandók:

a) A Megrendelő jogosult maga elvégezni a Munkákat vagy a Jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően harmadik személyt megbízhat azok elvégzésével, ennek során mind a Megrendelő, mind az általa megbízott személy jogosult használni azokat a dokumentumokat, amelyeket a Vállalkozó készített vagy a nevében készítettek.

b) A Vállalkozó a Munkaterületről köteles levonulni, a Munkaterületen lévő eszközeit köteles elszállítatni és köteles a Munkaterületet a Megrendelő birtokába adni, illetve a Megrendelő jogosult a Munkaterületet birtokba venni. A Vállalkozó haladéktalanul köteles intézkedni az elszállításról saját költségére és veszélyére.

c) A Megrendelő köteles bármely, a felmondás időpontja előtt szerződésszerűen elvégzett és a Megrendelő által meg nem fizetett Munkáért fizetendő minden összeget megfizetni, azzal, hogy a Megrendelő a Vállalkozónak járó díjból vagy a Teljesítési Biztosítékból levonhatja a Megrendelőnél a felmondás miatt

felmerült minden kötbér-, illetve kárigényét és költségét, illetve a jelen Szerződés alapján fennálló egyéb követeléseit.

d) A Vállalkozó felelős a szerződésszegés által okozott károkért.

13. A VÁLLALKOZÓ ÁLTALI FELMONDÁS

13.1 A Megrendelő szerződésszegése esetén a Vállalkozó az alábbi esetekben jogosult a jelen Szerződést felmondani:

a) ha a Megrendelő elmulasztja a Vállalkozási Díj kifizetését a kifizetés esedékessége határidejének lejáratát követő 90. (kilencvenedik) napon túl; vagy

b) ha a Megrendelő a Munkaterületet 90 (kilencven) nap késedelemmel sem adja birtokba

13.2 A fenti 14.1 pont szerinti felmondási értesítés hatályba lépését követően a Vállalkozó azonnal köteles:

a) beszüntetni minden további munkavégzést, kivéve azon Munkákat, amelyeket a Megrendelő rendel el az élet- és vagyonvédelme, vagy a projekt biztonsága érdekében;

b) átadni a Megrendelőnek az általa elkészített terveket, műszaki tervdokumentációt, eszközeit, anyagait és más munkákat, amelyért a Vállalkozó díjfizetségben részesült; és

c) eltávolítani a Munkaterületről minden dolgot, kivéve azokat, amelyek biztonsági célból szükségesek, és köteles kiüríteni, elhagyni és a Megrendelő birtokába adni a Munkaterületet.

13.3 Ha a Szerződés Vállalkozó általi felmondására a Megrendelő szerződésszegése miatt kerül sor, az alábbi szabályok alkalmazandók:

a) a Megrendelő köteles bármely, a felmondás időpontja előtt elvégzett Xxxxx tekintetében fizetendő minden díjat megfizetni (figyelembe véve valamennyi a Szerződés szerint a Vállalkozási Díjból levonandó összeget);

b) a Megrendelő köteles a Munkák félbeszakítására figyelemmel a Vállalkozó érdekkörében, az adott helyzetben ésszerűen felmerülő és igazolt költségeket és kiadásokat megfizetni;

c) a Megrendelő felel az általa elkövetett szerződésszegésből a Vállalkozónak okozott esetleges további károkért;

d) a felmondás nem érinti a Feleknek a Szerződés felmondás előtti teljesítéséből származó vagy azzal kapcsolatosan szerzett jogait, kötelezettségeit és felelősségét.

14. ALVÁLLALKOZÓK

14.1 Vállalkozó feladatát saját maga által és/vagy alvállalkozó(k) bevonásával köteles teljesíteni. Vállalkozó alvállalkozó(k) bevonása esetén is teljeskörűen és közvetlenül felelős a jelen szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítéséért.

14.2 Vállalkozó teljesítésében az ajánlatban megjelölt vagy Megrendelőnek bejelentett alvállalkozó működhet közre. A szerződés teljesítésében köteles közreműködni az olyan alvállalkozó és szakember, amely a közbeszerzési eljárásban részt vett Vállalkozó alkalmasságának igazolásában. Vállalkozó köteles Megrendelőnek a teljesítés során minden olyan – akár korábban megjelölt alvállalkozó helyett igénybe venni kívánt – alvállalkozó bevonását bejelenteni, amelyet az ajánlatában nem nevezett meg és a bejelentéssel együtt nyilatkoznia kell arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll a Kbt. 62. § – valamint, ha a közbeszerzési eljárásban azt Megrendelő, mint ajánlatkérő előírta, a Kbt. 63. § – szerinti kizáró okok hatálya alatt.

14.3 Az olyan alvállalkozó vagy szakember (a továbbiakban alvállalkozó) helyett, aki vagy amely a közbeszerzési eljárásban részt vett a Vállalkozó ajánlattevő alkalmasságának igazolásában, csak a Megrendelő hozzájárulásával és abban az esetben vehet részt a teljesítésben más alvállalkozó, ha a szerződéskötést követően – a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében – beállott lényeges körülmény, vagy az alvállalkozó bizonyítható hibás teljesítése miatt a szerződés vagy annak egy része nem lenne teljesíthető a megjelölt alvállalkozóval, és ha a Vállalkozó az új alvállalkozóval együtt is megfelel azoknak az alkalmassági követelményeknek, melyeknek az ajánlattevőként szerződő fél a közbeszerzési eljárásban az adott alvállalkozóval együtt felelt meg.

14.4 A Vállalkozó kizárólag abban az esetben alkalmazhat, illetve vehet igénybe az ajánlatában nem nevesített alvállalkozót, vagy egyéb szervezetet a jelen szerződésből eredő kötelezettségei teljesítésére, amennyiben az adott alvállalkozó vagy szervezet bevonását a Megrendelő felé előzetesen írásban bejelentette. Megrendelő a Vállalkozó által az ajánlatában nem nevesített alvállalkozó, vagy egyéb szervezet ellen kifogással élhet, mely kifogást Megrendelő a Vállalkozó közlésétől számított 3 (három) munkanapon belül gyakorolhat. A Vállalkozó- amennyiben Megrendelő nem élt kifogással- az általa igénybe vett alvállalkozók, szervezetek tevékenységéért, mulasztásáért sajátjaként felel. A Vállalkozó jótáll azért, hogy a bevont alvállalkozó, szervezet rendelkezik minden olyan képesítéssel, engedéllyel, és jogosultsággal, amely a Feladat teljesítéséhez szükséges.

14.5 A Vállalkozó által az ajánlatban alkalmasság igazolása céljából megjelölt alvállalkozó helyett más alvállalkozót nem vehet igénybe, csak a Kbt. 138. § (2) bekezdésnek megfelelően, Megrendelői jóváhagyással. Megrendelő a Vállalkozó erre vonatkozó igénybejelentésének kézhezvételét követő 8 munkanapon belül köteles elbírálni. A jelen pont előírásainak megsértése esetén Megrendelő jogosult a szerződéstől elállni, a Vállalkozó pedig köteles az elálláshoz kapcsolódó jogkövetkezményeket viselni.

15. BIZTOSÍTÁSOK

15.1 Felelősségbiztosítás

16.1.1 A Vállalkozó a jelen szerződés aláírásával kijelenti és jótáll azért, hogy rendelkezik a Munkák elvégzéséhez szükséges Vállalkozói jogosultsággal és a szerződés hatálya és a jótállás időtartalma alatt érvényes Vállalkozói felelősségbiztosítással. A Vállalkozó a biztosítás megkötése előtt, annak teljes tartalmát köteles a Megrendelővel egyeztetni, és a biztosítást a Megrendelő által jóváhagyott tartalommal kötheti meg. A biztosítási kötvénynek a következő adatokat kell minimálisan tartalmaznia: a biztosító neve, a biztosítási kötvény száma, a kártérítési limit (legalább 10 millió Ft/káresemény és legalább 40 millió Ft/év). A felelősségbiztosítási kötvény másolata jelen szerződés 10. számú Melléklete. A Vállalkozó a felelősségbiztosítási kötvényt köteles a jelen szerződés aláírásakor Megrendelő részére bemutatni, és a kötvény másolatát a szerződés mellékleteként becsatolni.

16.1.2 A Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy a Vállalkozói felelősségbiztosítást a jelen szerződés hatálya alatt – melybe beleértendő a szavatossági időtartam is – fenntartja, amit valamennyi, jelen szerződés alapján kiállított számlájának a Megrendelő felé történő benyújtásával egyidejűleg a Megrendelő felé igazolni köteles. A felelősségbiztosítás szerződésszerű fennállásának igazolásáig az adott számlában megjelölt díjigény nem válik esedékessé, e díjigény érvényesítésére a Vállalkozó nem jogosult. Ha a Vállalkozó felelősségbiztosítási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy nem szerződésszerű teljesítéséből fakadóan a Megrendelőnek bármilyen kára, költsége keletkezik, Megrendelő jogosult az ebből fakadó igényét a Teljesítési Biztosítékból közvetlenül kielégíteni.

16.1.3 A Vállalkozó nem tehet módosítást a biztosítás feltételeiben a Megrendelő előzetes jóváhagyása nélkül. Ha valamelyik biztosító módosítja (vagy módosítani szándékozik) a biztosítási feltételeket, az elsőként értesített Fél azonnal értesíti a másik Felet.

17. SZERZŐI JOGOK

17.1 Felek rögzítik, hogy jelen szerződés elsődlegesen nem szerzői jogi oltalom alatt álló szellemi alkotás létrehozására irányul, ugyanakkor amennyiben Vállalkozó jelen szerződésben meghatározott feladatai ellátása során, azzal összefüggésben szerzői jogi oltalom alatt álló szellemi alkotást hoz létre, úgy ezen szellemi termék tekintetében időben és területileg, valamint a felhasználás módja és mértéke tekintetében korlátlan, harmadik személyre átruházható, kizárólagos, felhasználási jogot enged Megrendelő részére. Minderre tekintettel Megrendelő jogosulttá válik az érintett szellemi alkotásoknak különösen a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 17.

§ - ban meghatárzott módokon történő felhasználására.

Ha a jelen szerződésben meghatározott felhasználási módok a szerződés hatálya alatt úgy változnak/bővülnek, hogy a szerződés megkötésekor ismert és a szerződésben engedélyezett felhasználási módok megvalósulását hatékonyabban, kedvezőbb feltételekkel vagy jobb minőségben teszik lehetővé, a jelen szerződéssel megszerzett felhasználási jog e megváltozott vagy kibővült felhasználási módokra is kiterjed.

17.2 Szerződő Felek kifejezetten rögzítik, hogy a felhasználási díj ellenértékét a 12.1.2. pontban megjelölt vállalkozási díj magában foglalja, Vállalkozó a 12.1.2. pontban

megjelölt vállalkozási díjon túlmenően egyéb jogcímen nem támaszthat igényt

Megrendelővel szemben.

17.3 Vállalkozó szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs olyan joga, amely az általa elkészített dokumentációk felhasználását megakadályozná vagy korlátozná. A Szerződő Xxxxx e körben rögzítik, hogy jelen szavatosságra az eladónak a tulajdonjog átruházásáért való szavatosságára irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

17.4 Fentiekre tekintettel Vállalkozó kijelenti, hogy szavatosságot vállal az általa átadott szerzői jogi oltalom alatt álló szellemi alkotások jogszerű, a jelen Szerződésben meghatározottak szerinti felhasználásáért, egyben kötelezettséget vállal arra is, hogy amennyiben harmadik személy a Megrendelővel szemben igényt érvényesítene, abban az esetben a Vállalkozó fog Megrendelő helyett és az igényt érvényesítő harmadik személlyel szemben helytállni.

18. VIS MAIOR

18.1 A Vis Maior meghatározása

18.1.1 A jelen pontban "Vis Maior" olyan eseményt jelent, (i) amelynek bekövetkezése a szerződő Felek akaratától független, és (ii) azt az adott Fél a Szerződés megkötését megelőzően alapvetően nem láthatta előre, vagy arra nem készülhetett fel, és (iii) amelyet miután bekövetkezett, az adott Fél alapvetően nem kerülhetett el, vagy nem volt képes ellenőrzése alá vonni, és (iv) amelynek bekövetkezése alapvetően egyik Félnek sem tulajdonítható, és (v) amely a Vis Maiort elszenvedő Fél szerződésszerű teljesítését lehetetlenné teszi. Sem a Megrendelő, sem a Vállalkozó nem esik késedelembe, illetve nem szegi meg a Szerződést olyan mértékben, amely mértékben Vis Maior akadályozza meg a jelen Szerződésből eredő kötelezettségei teljesítésében.

18.1.2 Nem tekinthetők Vis Maiornak különösen az alábbi esetek:

a) a Vállalkozó késedelmes teljesítése az Alvállalkozók eljárásából vagy mulasztásából kifolyólag (Vis Maiorból eredő eljárást vagy mulasztást kivéve); vagy abból eredően, hogy a Vállalkozó elmulasztott megfelelő létszámú munkaerőt alkalmazni, vagy a Vállalkozó oldalán felmerülő szakszerűtlenségből eredően; vagy a berendezések, áruk és anyagok elégtelensége miatt;

b) a Munkaterület adottságai;

c) a Vállalkozó gazdasági nehézségei vagy fizetésképtelensége;

d) késedelmes pénzfizetés;

e) sztrájk, (az országos, regionális és ágazati sztrájkot kivéve).

18.1.3 Nem mentesíti a Feleket a felelősség alól az, ha a nem, vagy nem szerződésszerű teljesítés hatósági intézkedésre vezethető vissza.

18.1.4 Ugyancsak nem mentesítő körülmény az az eset, amely ugyan előre nem látható és rendkívülinek tekinthető, azonban a teljesítést nem tette lehetetlenné, csak, akár nagymértékben, akadályozta, megnehezítette azt. Így különösen, de nem kizárólagosan ilyennek tekinthetőek az időjárási viszonyok, amelyekre tekintettel sem a Vállalkozási Díj, sem az egyes határidők nem változtathatóak.

18.2 Értesítés Vis Maiorról, megszűnés

18.2.1 Ha valamelyik Fél Vis Maior miatt akadályozott, vagy akadályozott lesz bármely Szerződés szerinti kötelezettségének teljesítésében, akkor erről értesítenie kell a másik Felet, megjelölve azt az eseményt vagy körülményt, amely a Vis Maior helyzetet előidézi, és meg kell határoznia azon kötelezettségeit, amelyek teljesítésében akadályozott, vagy akadályozott lesz. Az értesítést legkésőbb attól a naptól számított 3 (három) napon belül kell megtenni, amikor az értesítéssel élő Fél

tudomására jutott a Vis Maiort eredményező esemény, vagy körülmény, vagy amikor arról tudomást kellett volna szereznie. Figyelmen kívül hagyva a jelen pont egyéb előírásait, a Vis Maior nem alkalmazható egyik Félnek másik Fél irányában fennálló bármely fizetési kötelezettségére.

18.2.2 Amennyiben Vis Maior következik be és annak hatása több mint 8 nyolc hónapon keresztül fennáll, vagy amennyiben számos Vis Maior esemény következik be, és ezen események összhatása több mint 8 (nyolc) hónapig fennáll, akár a Vállalkozó, akár a Megrendelő írásbeli felmondást küldhetnek a másik Félnek, amely 15 (tizenöt) nappal az értesítés időpontját követően lép hatályba. Amennyiben, a 15 (tizenöt) napos határidő végén a Vis Maior még mindig fennáll, a Szerződés megszűnik.

18.2.3 A jelen pontnak megfelelően küldött értesítést követően az adott Fél mentesül a jelen Szerződésből eredő kötelezettségei teljesítése alól mindaddig és olyan mértékben, amíg illetve amilyen mértékben azt a Vis Maior megakadályozza.

18.3 A Felek kötelesek megtenni minden tőlük telhetőt a Vis Maior eredményeként bekövetkező késedelem mérséklése érdekében. Az érintett Fél köteles a másik Felet értesíteni, amennyiben a Vis Maior többé nem akadályozza.

18.4 Amennyiben a Szerződés Vis Maior miatt szűnt meg, a Megrendelő köteles a Vállalkozó részére minden, a megszűnés előtt szerződésszerűen elvégzett Munkáért járó összeget megfizetni.

19. EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉG

19.1 A szerződő Felek a Szerződés teljesítése érdekében szoros és közvetlen kapcsolat formájában működnek együtt. Ennek érdekében:

a) képviselőik személyében, meghatalmazásában bekövetkező változásokat haladéktalanul írásban közlik egymással,

b) kölcsönösen és haladéktalanul egymás tudomására hozzák mindazon tényeket, körülményeket és értesüléseket, amelyek a szerződésszerű teljesítést akadályozzák, vagy veszélyeztetik, és azok elhárítására az adott helyzetben tőlük elvárható intézkedéseket megteszik,

c) a Vállalkozó Felelős Műszaki Vezetője, illetve helyettese köteles részt venni a Megrendelő meghívása esetén a rendszeres építéshelyi koordinációs értekezleteken,

d) vitáikat közvetlen tárgyalások útján kísérlik meg rendezni, arra is figyelemmel, hogy a viták és azok rendezése minél kisebb mértékben gátolja a szerződésszerű teljesítést. Az egyértelműség kedvéért a Felek rögzítik, hogy az esetlegesen kialakult viták nem mentesítik a Feleket a Szerződésben foglaltak teljesítésének kötelezettsége alól.

19.2 Az értesítés általános formája az építési naplóbejegyzés. Az építési napló vezetésére az

5.9 pont rendelkezései az irányadóak. Építési naplóbejegyzések útján a jelen Szerződés nem módosítható, a jelen Szerződés módosítására csak külön írásbeli alakban kerülhet sor.

19.3 A halasztást nem tűrő értesítéseket az építési naplón kívül, a leggyorsabb távközlési rendszerek (sms, e-mail) alkalmazásával is közölni kell. Az ilyen közlések az építési napló mellékletét képezik.

19.4 Az értesítést a szerződő Xxx által megjelölt címre, ennek hiányában a szerződő Fél székhelyére kell megküldeni. A címváltozásról a másik Felet értesíteni kell.

19.5 Az értesítéseket, az ellenkező bizonyításáig az alábbiak szerint kell megérkezettnek tekinteni:

a) ajánlott küldeményt 4 (négy) munkanap után,

b) tértivevényes küldeményt a tértivevényen megjelölt átvételi időpontban,

c) email: 1 (egy) nappal az igazolható elküldés után,

d) azonnal a személyes átadás estén.

19.6 A küldeményt kézbesítettnek kell tekinteni, ha azt:

a) a Vállalkozó erre kijelölt képviselője,

b) a Megrendelő erre kijelölt képviselője vette át.

19.7 A Megrendelő jogosult a Munkaterületen ellenőrzést és helyszíni szemlét tartani. A helyszíni szemlék szabályszerű és biztonságos megtartásához szükséges munkavédelmi felszerelést a Vállalkozónak kell biztosítani.

19.8 Vállalkozó a Megrendelő észrevételeit, utasításait köteles megvizsgálni, és azt véleményezni. Amennyiben Megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, erre a Vállalkozó köteles őt figyelmeztetni. A figyelmeztetés elmulasztásából eredő kárért a Vállalkozó felelős. Ha azonban a Megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a Vállalkozó a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, ellenkező esetben a Megrendelő utasítása szerint a Megrendelő kockázatára köteles a munkát elvégezni.

19.9 Vállalkozó köteles a Munkaterületen egyébként a bontási munkálatokat végző Vállalkozóval is együttműködni (pl. közműhasználattal kapcsolatosan).

20. AKADÁLYKÖZLÉS

19.1 Vállalkozó vállalja, hogy a jelen szerződés teljesíthetőségét érdemben veszélyeztető, illetve a teljesítést konkrétan akadályozó körülmény(ek)ről a tudomásszerzést követően haladéktalanul, de legkésőbb 2 (kettő) munkanapon belül írásban értesíti a Megrendelőt

(Akadályközlés). A Vállalkozó köteles az Akadályközlést alátámasztó iratokat az Akadályközléssel egyidejűleg, de legkésőbb az akadályoztatást követő 3 (három) munkanapon belül a Megrendelő részére megküldeni.

19.2 Az Akadályközlés megalapozottságát és indokoltságát a Megrendelő elbírálja. Az akadályoztatás bejelentését követően a határidő hosszabbításra, díj- vagy költség- elszámolásra vonatkozó igénybejelentést 6 (hat) munkanapos jogvesztő határidőn belül a Vállalkozó köteles megtenni azzal, hogy egyidejűleg jelezni köteles az akadályoztatást és fennállásának várható időtartamát is. Nem alkalmazható a jogvesztés kikötése olyan esetben, ha a Vállalkozó az érdekkörén kívül eső objektív körülmények miatt nem tud a jogvesztő határidőn belül pontos becslést adni az akadályoztatás miatt szükségessé váló határidő vagy költség módosulásokra vonatkozólag, amelyről a Megrendelőt 2 (kettő) munkanapon belül írásban köteles tájékoztatni.

19.3 Az akadályoztatás időtartama alatt a Vállalkozó rendszeresen, de legfeljebb 10 (tíz) munkanaponként köteles jelentést küldeni a Megrendelőnek, amelyben bemutatja a teljesítés folytatása érdekében tett lépéseit, illetve az akadály fennállása miatt felmerülő várható következményeket.

19.4 Amennyiben a Vállalkozó az Akadályközlést elmulasztja, úgy késedelme esetén egyéb feltételek fennállta esetén sem hivatkozhat arra, hogy az adott helyzetben úgy járt el, ahogy tőle elvárható volt.

19.5 Felek az Akadályközlés alapján a teljesítés folytatásáról egyeztetnek, és ha Megrendelő meglátása szerint a jelen szerződés módosítása szükséges és annak jogszabályi feltételei fennállnak a szerződést módosítják. Felek a szerződés módosításakor a Kbt. szabályainak megfelelően járnak el.

21. SZERZŐDŐ FELEK KÉPVISELŐI

21.1 A szerződés teljesítésével kapcsolatos jognyilatkozat tételére jogosult személyek:

21.1.1 Megrendelő részéről:

Név: Csepely-Xxxxx Xxxxxxx

Telefon: x00 00 000 0000 x00 00 0000 000

E-mail: xxxxxxx-xxxxx@x-xxxxxx.xx xxxxxxxxxxxx@xxxxxxxx.xx

20.1.2 Vállalkozó részéről:

Név: Telefon:

Email:

Cím:

21.2 A Vállalkozó Felelős Műszaki Vezetője: Név:

Telefon:

Email:

Cím:

A Felelős Műszaki Vezető helyettese:

Név:

Telefon:

Email:

Cím:

A Felelős Műszaki Vezető, illetve helyettese részére küldött bármely értesítés a Vállalkozóval szemben hatályosnak tekintendő és a Felelős Műszaki Vezető a jelen Szerződés teljesítésével összefüggésben teljes körűen képviseli a Vállalkozót.

22. TITOKTARTÁS, NYILVÁNOSSÁG

22.1 A Vállalkozó kijelenti, hogy a jelen szerződés megkötésével és teljesítésével összefüggésben a Megrendelővel és annak tevékenységével kapcsolatban bármilyen módon tudomására jutott adat, tény üzleti titoknak minősül, azt harmadik személynek nem adhatja ki, nem teheti hozzáférhetővé és jelen szerződés teljesítésétől eltérő más célra nem használhatja fel. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki olyan információkra, amelyek köztudomásúak, nyilvánosak, illetőleg amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy kiadását jogszabály, vagy hatósági rendelkezés teszi kötelezővé, az előírt mértékben és személyek részére. A titoktartási kötelezettség a jelen szerződés megszűnésétől számított 5 évig áll fenn.

22.2 Felek tudomásul veszik, hogy nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.

22.3 Nem minősül üzleti titoknak az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz - így különösen a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz - való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét.

22.4 A Vállalkozó nem jogosult sem a jelen szerződés, vagy azok teljesítésére vonatkozóan, illetve általában a jelen Szerződés tárgyát képező projektet érintően a Megrendelő erre vonatkozó kifejezett írásbeli engedélye nélkül a nyilvánosság vagy a sajtó bármely képviselője, illetve bármely harmadik személyek felé nyilatkozatot tenni, a nyilvánosság előtt a Megrendelő képviselőin, megbízottain kívüli harmadik személyekkel együtt megjelenni.

22.5 Ezen rendelkezéseknek az Alvállalkozók, illetve egyéb közreműködők részéről történő megismertetése, betartatása, illetve a betartatásának ellenőrzése a Vállalkozó kötelessége, illetve felelőssége. A jogosulatlan nyilvánosságra hozatalból származó hátrányok elhárításához, illetve kiküszöböléséhez szükséges költségek – az esetleges titoksértésért fennálló felelősségen túl – a Vállalkozót terhelik, kivéve, ha bizonyítja, hogy a titok megőrzése és megőriztetése tekintetében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

22.6 Felek rögzítik, hogy a Megrendelő adatkezelésére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

23. VEGYES RENDELKEZÉSEK

23.1. Amennyiben a jelen Szerződés bármely pontja érvénytelennek minősül, az nem befolyásolja a Szerződés fennmaradó részének érvényességét. Amennyiben a jelen Szerződés bármely pontja érvénytelen volna, vagy azzá válna, a Felek kötelezik magukat, hogy az érvénytelen pontot egy olyan érvényes szerződéses rendelkezéssel helyettesítik, amely a jelen Szerződéssel elérni kívánt gazdasági célt legjobban megközelíti.

23.2 A Szerződés tárgyában a jelen Szerződés képezi a Felek közötti teljes megállapodást. Amennyiben a jelen Szerződés valamely kérdést nem rendez úgy az ajánlattételi felhívást és dokumentációt, és a Vállalkozó ajánlatát kell – ebben a sorrendben – figyelembe venni.

23.3 A jelen Szerződésben nem szabályozott kérdések tekintetében a magyar jog szabályai az irányadóak, különös tekintettel a Ptk.; a Kbt.; az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.); az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet; az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet; az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet; az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 12/2006 (III. 23.) EüM rendelet;;

23.4 Vállalkozó a szerződés aláírásával egyidejűleg nyilatkozik, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (Nvt.) 3. § (1) bek. 1. pontjában meghatározottak szerinti átlátható szervezetnek minősül. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 41. § (6) bekezdése alapján nem átlátható szervezettel kötött szerződés semmis és ilyen szerződés alapján kifizetés nem teljesíthető, valamint Megrendelő a hivatkozott szakaszban meghatározott adatokat a jelen szerződésből származó követelések elévüléséig jogosult kezelni. Mindazonáltal Vállalkozó a Kbt. 136.

§ (1) bekezdés b) pontjára figyelemmel köteles a szerződés teljesítésének teljes időtartama

alatt tulajdonosi szerkezetét Megrendelő számára megismerhetővé tenni és a Kbt. 143. §

(3) bekezdése szerinti ügyletekről a Megrendelőt haladéktalanul értesíteni.

23.5 Felek tudomásul veszik, hogy az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény

5. § (5) bekezdése szerint az Állami Számvevőszék ellenőrizheti az államháztartás alrendszereiből finanszírozott beszerzéseket és az államháztartás alrendszereihez tartozó vagyont érintő szerződéseket a Megrendelőnél, a Megrendelő nevében vagy képviseletében eljáró természetes személynél és jogi személynél, valamint azoknál a Feleknél, akik, illetve amelyek a Szerződés teljesítéséért felelősek, továbbá a Szerződés teljesítésében közreműködőknél.

23.6 Szerződő Felek a jelen szerződés teljesítéséből eredő vitáikat békés egyeztetés útján kísérlik meg rendezni, ennek sikertelensége esetén a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság, illetve a Székesfehérvári Törvényszék – a hatásköri szabályokra figyelemmel – a jelen szerződéssel (ideértve minden abból eredő vagy azzal kapcsolatban létrejött szerződésen kívüli kötelmi viszonyt is) kapcsolatos jogviták tekintetében más magyar bíróságok illetékességének kizárása nélkül joghatósággal és illetékességgel rendelkezik.

23.7 Jelen szerződés kizárólag írásban és a Felek által cégszerűen aláírt formában módosítható, a Kbt. 141. § feltételei szerint.

23.8 Jelen szerződés az utoljára aláíró Szerződő Fél aláírásának napjával lép hatályba, rendelkezései attól a naptól fogva kötelezően alkalmazandók.

24. MELLÉKLETEK:A jelen Szerződés elválaszthatatlan részét képezik az alábbi mellékletek. A Szerződés főszövege és annak Mellékletei közötti bármely ellentmondás esetén a Szerződés főszövege az irányadó.

1. számú Melléklet: Azbeszt kockázat védőfelszerelés

2. számú Melléklet: Műszaki leírás

3. számú Melléklet: Bontás organizáció pince, földszint, I. emelet. szintig

4. számú Melléklet: épületrész építész rajzok

5. számú Melléklet: Azbeszt mentesítés árazatlan költségbecslés

6. számú Melléklet: Munkavédelmi Terv

7. számú melléklet Környezetvédelmi terv

8. számú melléklet: Organizációs Terv

9. számú Melléklet: Teljesítési Biztosíték mintája

10. számú Melléklet: Felelősségbiztosítási kötvény másolata

11. számú Melléklet: Teljesítési Biztosíték teljesítésének igazolása

12. számú Melléklet: Ajánlattételi felhívás és dokumentáció

13. számú Melléklet: Vállalkozó ajánlata

A Felek a jelen Szerződést elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag aláírták.

Budapest, 2017. … …. Budapest, 2017. … ….


Megrendelő		Vállalkozó

V. A DOKUMENTÁCIÓ MELLÉKLETEI

Ajánlati nyilatkozat

1. SZÁMÚ MELLÉKLET

Tisztelt Ajánlatkérő!

Miután az Önök ajánlati felhívásának és dokumentációjának feltételeit a mellékletekkel együtt megvizsgáltuk – amelynek kézhezvételét és elfogadását ezennel igazoljuk – ajánlatot teszünk „A Budapesti Történeti Múzeum üzemeltetésében lévő központi raktárbázis azbesztmentesítése” tárgyában a dokumentációban részletezett követelménynek megfelelően, a felolvasólapon megjelölt összegért.

A feladat teljesítését az ajánlatunkban szereplő feltételek mellett elvállaljuk. Vállaljuk továbbá, hogy nyertességünk esetén a szerződést megkötjük, valamint a műszaki leírásban megfogalmazott feladatot az ajánlatkérő elvárásainak és a szerződésben foglaltaknak megfelelően a Felolvasólapon szereplő árakért és díjakért.

Vállaljuk, hogy az ajánlattételi határidő lejártát követő 60 napig terjedő időszakra tartjuk az ajánlatunkat és az addig ránk nézve kötelező érvényű, valamint ezen időszak lejárta előtt bármikor elfogadható.

…………………, 20 év hónap nap

................................................

cégszerű aláírás

1/A. SZÁMÚ MELLÉKLET

NYILATKOZAT

Nyilatkozunk, hogy Ajánlattevő a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerint

mikrovállalkozásnak minősül

vagy

kisvállalkozásnak minősül

vagy

középvállalkozásnak minősül

vagy

nem KKV (a megfelelő aláhúzandó).

…………………, 20 év hónap nap

................................................

cégszerű aláírás

2. SZÁMÚ MELLÉKLET

Felolvasólap

1. Ajánlattevő

Neve (megnevezése)
Székhelyének címe
Cégjegyzékszáma
Adószáma
Kapcsolattartó neve
Telefon
Telefax
E-mail cím

2. Az ajánlat tárgya: „A Budapesti Történeti Múzeum üzemeltetésében lévő központi

raktárbázis azbesztmentesítése”

3. Értékelési szempontok szerinti vállalások:

Nettó ajánlati ár

1. Költségvetés alapján adott nettó ajánlati ár az

I. ütemre vonatkozóan (földszint, 660m2):

2. Költségvetés alapján adott nettó ajánlati ár az

I. opciós tételre vonatkozóan (földszint, 1120 m2):

3. Költségvetés alapján adott nettó ajánlati ár a

II. opciós tételre vonatkozóan (emelet, 44 m2):

4. Költségvetés alapján adott nettó ajánlati ár a

III. opciós tételre vonatkozóan (pince, 182 m2):

5. Mindösszesen nettó ajánlati ár ([1]+[2]+[3]

+[4]):

……………………………………..,- Ft

A szerződés teljesítésében részt vevő

maximum 2 fő szakember tapasztalata (12-72

……………….. hónap

hónap)

……………….. , 20 év hónap nap

………………………………………………. cégszerű aláírás

3. SZÁMÚ MELLÉKLET

A KBT. 62. § SZERINTI

NYILATKOZAT

Xxxxxxxxx ................................(név), mint a(z) (cégnév,

székhely) cégjegyzésre jogosult képviselője „A Budapesti Történeti Múzeum üzemeltetésében lévő központi raktárbázis azbesztmentesítése” tárgyú közbeszerzési eljárásban

n y i l a t k o z o m

hogy a(z) Ajánlattevővel

szemben nem állnak fenn

a közbeszerzési törvény 62. § (1) – (2) bekezdésében foglalt kizáró okok.

A Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpont tekintetében nyilatkozom, hogy cégünk olyan társaságnak minősül, melyet

🞎 nem jegyeznek szabályozott tőzsdén vagy

🞎 amelyet szabályozott tőzsdén jegyeznek.

(A megfelelő állítás elé a jelölőnégyzetbe x-et kell tenni)

Ha az ajánlattevőt nem jegyzik szabályozott tőzsdén, akkor az alábbiak kitöltése is szükséges:

Mivel cégünket nem jegyzik szabályozott tőzsdén, így a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: pénzmosásról szóló törvény) 3. § r) pont ra)-rb) vagy rc)-rd) alpontja szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonos neve és állandó lakóhelyének bemutatása az alábbi:

Tényleges tulajdonos neve	Tényleges tulajdonos állandó lakóhelye

Ha a gazdasági szereplőnek nincs a pénzmosásról szóló törvény 3. § r) pont ra)-rb) vagy rc)-rd) alpontja szerinti tényleges tulajdonosa, akkor az alábbi nyilatkozat kitöltése (aláhúzása) szükséges:

Cégünknél a pénzmosásról szóló törvény 3. § r) pont ra)-rb) vagy rc)-rd) alpontja szerinti tényleges tulajdonos nincs.

A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése alapján nyilatkozom, hogy az általunk bevont alvállalkozó és az alkalmasság igazolásában résztvevő más szervezet vonatkozásában nem állnak fenn a Kbt. 62. § (1) – (2) bekezdés szerinti kizáró okok.

..................................., 20 év hónap nap

......................................

cégszerű aláírás

4. SZÁMÚ MELLÉKLET

A Kbt. 67. § (4) bekezdés szerinti

NYILATKOZAT

Alulírott …………………………………………. (név), mint a ……………………………

(cégnév, székhely) cégjegyzésre jogosult képviselője „A Budapesti Történeti Múzeum üzemeltetésében lévő központi raktárbázis azbesztmentesítése” tárgyú közbeszerzési eljárásban

nyilatkozom, hogy

nem veszek igénybe a szerződés teljesítéséhez a Kbt. 62. § szerinti kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót.

…………………20 év hónap nap

……………………………….. cégszerű aláírás

A nyilatkozatot akkor is be kell nyújtani, ha az ajánlatkérő az eljárásban nem írta elő a már ismert alvállalkozók megnevezését.

5. SZÁMÚ MELLÉKLET

A Kbt. 66. § (6) bekezdés szerinti

NYILATKOZAT*

Alulírott …………………………………………. (név), mint a ……………………………

nyilatkozom, hogy

A) a Kbt. 66. § (6) bekezdés a) pontja alapján a közbeszerzési eljárás alapján megkötendő szerződés teljesítéséhez az alábbi részbe kívánok alvállalkozót igénybe venni:

▪

vagy

B) a Kbt. 66. § (6) bekezdés a) pontja alapján a közbeszerzési eljárás alapján megkötendő szerződés teljesítéséhez nem kívánok igénybe venni alvállalkozót.

C) A Kbt. 66. § (6) bekezdés b) pontja alapján nyilatkozom, hogy a 66. § (6) bekezdés a) pontjában megjelölt részek tekintetében az alábbi – az ajánlat benyújtásakor már ismert - alvállalkozó(ka)t veszem igénybe:

A Kbt. 66. § (6) bekezdés a) pontjában megjelölt rész	Alvállalkozó neve, címe, adószáma

………………………20 év hónap nap

………………………………..

cégszerű aláírás

* Minden esetben az ajánlattevő esetében igaz kijelentés aláhúzandó, illetve értelemszerűen kitöltendő.

6. SZÁMÚ MELLÉKLET

A környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményekről szóló tájékoztatás a Kbt. 73. § (5) bekezdés szerint

Az alábbiakban tájékoztatást adunk a közbeszerzési eljárások ajánlattevőinek azon szervezetekről, akiktől a környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményekre vonatkozó azon kötelezettségekről, amelyeknek a teljesítés során meg kell felelni tájékoztatást lehet kérni:

Budapest Fővárosi Kormányhivatal Munkavédelmi Szervének Munkavédelmi Felügyelősége	és	Munkaügyi	Szakigazgatási
1000 Xxxxxxxx, Xxxxxx x. 05. Postacím: 1438 Budapest Pf. 520. tel: 00-0-000-0000 fax: 00-0-000-0000 E-mail: xxxxxxxxxx-xx-xxxxxx@xxxx.xxx.xx
Budapest Fővárosi Kormányhivatal Munkavédelmi Szervének Munkaügyi Felügyelősége 1132 Budapest, Visegrádi u. 49. Postacím: 1438 Budapest Pf. 520. tel: 00-0-000-0000 fax: 00-0-000-0000 E-mail: xxxxxxxxxx-xx-xxxxxx@xxxx.xxx.xx	és	Munkaügyi	Szakigazgatási
Adózás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatal cím: 1000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx x. 0. Telefon: x00-0-000-0000 Fax: x00-0-000-0000. Kék szám (mobilhálózatból is hívható): 06-40/42-42-42
Környezetvédelem: Pest Megyei Kormányhivatal 1000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxx 0. Ügyfélszolgálat telefon (0) 000-0000
(0) 000-0000
(0) 000-0000 E-mail xxxx@xxxx.xxx.xx
Egészségvédelem: Emberi Erőforrások Minisztériuma Cím: 1000 Xxxxxxxx, Xxxxx Xxxxx xxxx 0-0. Központi telefonszám: 00-0-000-0000 Fax: 00-0-000-0000

Fogyatékossággal élők esélyegyenlősége:

Emberi Erőforrások Minisztériuma, Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Székhely: 1054 Budapest, Báthory u. 10.

Telefonszám: 06-1-795-54-78

e-mail:xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xxx.xx

A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal területileg illetékes bányakapitányságai

Megnevezés: Budapesti Bányakapitányság Cím: 1145 Budapest Columbus u. 17-23.

Postacím: 1100 Xxxxxxxx Xxxxxxxx x. 07-23.

Telefon: (00-0) 000-0000 Fax: (00-0) 000-0000

Email: xxx@xxxx.xx

A végzett tevékenység leírása: Budapest főváros valamint Pest megye közigazgatási területén a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben – jogszabályban meghatározott esetek kivételével – első fokon jár el.

A Kbt. 73. § (4) bekezdésében hivatkozott környezetvédelmi, szociális és munkajogi rendelkezéseket tartalmazó nemzetközi egyezmények jegyzéke

- 87. számú ILO-egyezmény az egyesülési szabadságról és a szervezkedési jog védelméről

- 98. számú ILO-egyezmény a szervezkedési jog és a kollektív tárgyalási jog elveinek alkalmazásáról

- 29. számú ILO-egyezmény a kényszer- vagy kötelező munkáról

- 105. számú ILO-egyezmény a kényszermunka felszámolásáról

- 138. számú ILO-egyezmény a foglalkoztatás alsó korhatáráról

- 111. számú ILO-egyezmény a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről

- 100. számú ILO-egyezmény a férfi és a női munkaerőnek egyenlő értékű munka esetén járó egyenlő díjazásáról

- 182. számú ILO-egyezmény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről

- bécsi egyezmény a sztratoszferikus ózonréteg védelméről és annak Montreáli Jegyzőkönyve az ózonréteget lebontó anyagokról

- a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló bázeli egyezmény (Bázeli Egyezmény)

- Stockholmi Egyezmény a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról

- Rotterdami Egyezmény a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és peszticidek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról (1998. szeptember 10.) és annak három regionális jegyzőkönyve

7. SZÁMÚ MELLÉKLET

A Kbt. 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez figyelembe vett szakemberek összefoglalása

Alulírott (név), mint a(z) (cég) (székhely)

cégjegyzésre jogosult képviselője a „A Budapesti Történeti Múzeum üzemeltetésében lévő központi raktárbázis azbesztmentesítése” tárgyban indított közbeszerzési eljárás során ezennel nyilatkozom, hogy az alábbi szakembereket kívánom a teljesítésbe bevonni.

Szakember megnevezés e

Munkáltató neve és címe

Szakmai tapasztalat (egész hónapban meghatározva)

Szakmai tapasztalat bemutatása

Időtartama

(év/hó – év/hó)

Ellátott feladatok részletes bemutatása Projekt megnevezése

Projekt szakmai tartalma

Projektben betöltött munkakör/funkció

Főbb tevékenységek és feladatkörök a projektben

Keltezés (helység, év, hónap, nap)

(cégjegyzésre jogosult vagy szabályszerűen meghatalmazott képviselő aláírása)

8. SZÁMÚ MELLÉKLET

SZAKEMBER RENDELKEZÉSRE ÁLLÁSI NYILATKOZATA

Alulírott (név), mint a (cégnév, székhely) Ajánlattevő által ajánlott szakember kijelentem, hogy „A Budapesti Történeti Múzeum üzemeltetésében lévő központi raktárbázis azbesztmentesítése” tárgyú közbeszerzési eljárásban az ajánlattevő nyertessége esetén a szerződés teljesítésében személyesen részt veszek.

Kijelentem továbbá, hogy az ajánlat nyertessége esetén képes vagyok dolgozni, és dolgozni kívánok a szerződés teljes időtartama alatt az ajánlatban szereplő beosztásban, melyre vonatkozóan a szakmai tapasztalatomat bemutatták.

Nyilatkozatommal kijelentem, hogy nincs más olyan kötelezettségem a fent jelzett időszakra vonatkozóan, amely a jelen szerződésben való munkavégzésemet bármilyen szempontból akadályozná.

Keltezés (helység, év, hónap, nap)

(szakember saját kezű aláírása)

9. SZÁMÚ MELLÉKLET NYILATKOZAT VÁLTOZÁSBEJEGYZÉSRŐL

Alulírott (név), mint a(z) (cég)

(székhely) cégjegyzésre jogosult képviselője „A Budapesti Történeti Múzeum üzemeltetésében lévő központi raktárbázis azbesztmentesítése” tárgyú közbeszerzési eljárásban

nyilatkozom, hogy cégünknél változásbejegyzési eljárás nincs folyamatban.

Keltezés (helység, év, hónap, nap)

cégszerű aláírás

10. SZÁMÚ MELLÉKLET

ÖNÉLETRAJZ MINTA

SZEMÉLYES ADATOK
Név
Születési idő
Cím
Telefon
Állampolgárság

ISKOLAI VÉGZETTSÉG EGYÉB TANULMÁNYOK
Időtartam (év; -tól –ig)
Oktatást/képzést nyújtó szervezet neve és típusa
Elnyert képesítés megnevezése

(a táblázat igény szerint bővíthető)

MUNKAHELYEK
Időtartam (-tól –ig év/hó)
Munkáltató neve és címe
Foglalkozás, beosztás
Főbb tevékenységek és feladatkörök

SZAKMAI TAPASZTALATOK
Projekt megnevezése
Projekt szakmai tartalma
Projektben betöltött munkakör/funkció
Projektben való részvétel időtartama (tól-ig év/hó)
Főbb tevékenységek és feladatkörök a projektben

(a táblázat igény szerint bővíthető)

Egyéb, a felhívás szempontjából fontosnak tartott információ:

Keltezés (helység, év, hónap, nap)

(szakember saját kezű aláírása)

11. SZÁMÚ MELLÉKLET

NYILATKOZAT

Kbt. 134.§ (5) bekezdésére figyelemmel

Alulírott …………………………………………. (név), mint a (cég)

cégjegyzésre jogosult képviselője büntetőjogi felelősségem tudatában „A Budapesti Történeti Múzeum üzemeltetésében lévő központi raktárbázis azbesztmentesítése” tárgyú közbeszerzési eljárásban

nyilatkozom, hogy

az ajánlattételi felhívás 20.pontjában megjelölt szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igények biztosítékát és a szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos igények biztosítékát a Kbt. 134.§ szerint teljesítem.

Document Metadata

Table of Contents

Budapesti Történeti Múzeum által kezdeményezett

Document Metadata