ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI
A Control Labor Kft.
ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI
Hatályos: 2021. szeptember 7. napjától
A jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) tartalmazzák a Control Labor Kft. mint vállalkozó és megrendelői közötti vállalkozási jellegű szerződéses kapcsolatok általános szabályait, amelyek annyiban alkalmazandók amennyiben azoktól a Felek egyedi vállalkozási szerződésükben (a továbbiakban: Egyedi Szerződés) nem térnek el. Eltérés vagy ellentmondás esetén az Egyedi Szerződésben megállapított rendelkezések elsőbbséget élveznek és megfelelően irányadók a Felek közötti vállalkozási jogviszonyra.
A jelen ÁSZF az Egyedi Szerződés mellékletét képezi.
Az Egyedi Szerződés megkötésével Megrendelő a jelen ÁSZF-et magára nézve kötelezőnek fogadja el. Az ÁSZF mindenkor hatályos szövege a Control Labor Kft. honlapján (xxxxx://xxxxxxxxxxxx.xx) elérhető.
1. Az Általános Szerződési Feltételek és az Egyedi Szerződés
1.1. Jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) hatálya a Control Labor Kft. (cégjegyzékszáma: 00-00-000000, székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx xxxx 0., adószáma: 23075061-2-43, képviseli: Xxxx Xxxxx Xxxxxx ügyvezető) vállalkozóra (a továbbiakban: Vállalkozó), valamint a vele vállalkozási szerződést létesítő jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetre, egyéni vállalkozóra, egyéni cégre és természetes személyre (fogyasztóra), mint megrendelőre (a továbbiakban: Megrendelő) terjed ki.
1.2. Xxxxx XXXX – az alább részletezett egyedi vállalkozási szerződéssel együtt – határozza meg a Vállalkozó és a Megrendelő (a továbbiakban együttesen: Xxxxx) jogait és kötelezettségeit, és a Felek közötti jogviszony tartalmának kereteit.
1.3. A jelen ÁSZF a vizsgálatok elvégzésére történő ajánlatnak nem minősül, a Vállalkozó szolgáltatása egyedi vállalkozási szerződés (a továbbiakban: Egyedi Szerződés) megkötésével vehető igénybe.
1.4. A jelen ÁSZF az Egyedi Szerződés elválaszthatatlan részét képezi. Az Egyedi Szerződés és az ÁSZF együtt alkotják a vállalkozási szerződést (az Egyedi Szerződés és az ÁSZF együtt: a Szerződés).
1.5. A Felek az Egyedi Szerződésben határozzák meg a vállalkozási szerződés jelen ÁSZF-hez képest egyedi feltételeit, így különösen a vállalkozási szerződés konkrét tárgyát, a Felek jelen ÁSZF-ben nem rögzített jogait és kötelezettségeit, a szerződésszerű teljesítés esetén a Vállalkozót megillető díjazás mértékét, esedékességét, a vállalkozási szerződés teljesítésének előrelátható ütemezését, határidejét.
1.6. Az Egyedi Szerződés a Felek jogviszonyának jellegétől függően lehet keretszerződés, vagy lehet egy adott feladatra vonatkozó szerződés. Az Egyedi Szerződés – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - szóban, vagy ráutaló magatartással is létrejöhet a Felek között, amennyiben a szolgáltatás tárgyában, a vállalkozói díj összegében és a teljesítési határidőben megállapodnak.
1.7. Amennyiben a Felek jelen ÁSZF-ben foglaltaktól el kívánnak térni, az eltérő feltételeket az Egyedi Szerződésben határozzák meg. Amennyiben az Egyedi Szerződés valamely rendelkezése eltér jelen ÁSZF rendelkezésétől, abban az esetben az adott tárgykörben az Egyedi Szerződésben rögzített rendelkezések az irányadók a Felek jogviszonyában.
1.8. Jelen ÁSZF alkalmazandó mindazokban a kérdésekben, melyekről az Egyedi Szerződés részletesen nem rendelkezik.
2. A szerződéskötés folyamata
2.1. A szerződéskötés folyamata a Megrendelő igényének felmérésével kezdődik. A Megrendelő az elvégeztetni kívánt vizsgálatok jellegét Igényfelmérő lapon azonosítja. Az Igényfelmérő lap elektronikus kérdőív formájában benyújtható a Vállalkozó weboldalán (xxxxx://xxxxxxxxxxxx.xx). Az Igényfelmérő lap Vállalkozó részére történő eljuttatása ajánlatkérésnek minősül.
2.2. A Vállalkozó a beérkezett ajánlatkérésre (Igényfelmérő lapra) cégszerűen aláírt Üzleti Ajánlatot küld (pdf formátumban) a Megrendelő e-mail címére. Az Üzleti Ajánlat tartalmazza: Az ajánlat számát, a Megrendelő azonosító adatait, az ajánlat tárgyát, az ajánlati kötöttség határidejét, a vizsgálati darab megnevezését, mennyiségét (ha ismert), a vizsgálat helyszínét és kezdő időpontját, a vizsgálati módszer és az alkalmazott technológia megnevezését, a vizsgálatot elvégző szakemberek számát és végzettségét, a Megrendelő által jelzett dokumentációs igényt, a szolgáltatás árait és a díjszámítás módját, a Vállalkozó részéről kapcsolattartásra kijelölt személyeket és elérhetőségeiket. Az Üzleti Ajánlat ezen kívül rögzíti a jelen ÁSZF-ben foglaltaktól eltérő vállalási feltételeket is. A Vállalkozó az Üzleti Ajánlat mellékleteként megküldi a Megrendelő részére a jelen ÁSZF hatályos verzióját.
2.3. Amennyiben a Megrendelő a részére megküldött és általa változatlan tartalommal elfogadott Üzleti Ajánlatot, valamint a jelen ÁSZF rendelkezéseinek elfogadását tartalmazó nyilatkozatát cégszerűen aláírva az ajánlati kötöttség időtartama alatt e-mailben (pdf formátumban) visszaküldi a Vállalkozó részére, a Felek közötti Egyedi Szerződés az elfogadó nyilatkozat Vállalkozóhoz történő beérkezéssel létrejön. Vállalkozó köteles az Ajánlatot elfogadó nyilatkozat megérkezését a Megrendelő részére e-mailben visszaigazolni.
2.4. Az Üzleti Ajánlatban foglaltaktól lényeges kérdésekben eltérő tartalmú elfogadást új ajánlatnak kell tekinteni. Vállalkozó az Üzleti Ajánlat teljes tartalmát lényeges kérdésnek minősíti.
2.5. Az Egyedi Szerződés a Felek jogviszonyának jellegétől függően lehet keretszerződés, vagy lehet egy adott feladatra vonatkozó szerződés.
Az egyes eseti megrendeléseket a Megrendelő a Vállalkozó által biztosított Megrendelőlapon adja le (pdf formátumban), az Egyedi Szerződésben megjelölt kapcsolattartónak címzett e-mail útján. A Megrendelőlap használata helyett megfelel, ha a Megrendelő az Egyedi Szerződésben megjelölt kapcsolattartónak címzett e-mailben minimális tartalomként megjelöli a megrendelőszámot, az elvégzendő anyagvizsgálati feladatokat, az igényel vizsgálati dokumentáció megjelölését, a vizsgálati darab megfelelőségéhez megkívánt követelményeket, a munka elvégzésének határidejét, valamint egyéb megrendelői elvárásokat.
2.6. Az Egyedi Szerződést a Vállalkozó saját számítógépes könyvtárában, az adott megrendeléshez tartozó munkakönyvtárban rögzíti a megrendeléshez kapcsolódó további dokumentumokkal együtt.
3. A Vállalkozó tevékenysége
3.1. A Vállalkozó tevékenysége: Roncsolásmentes anyagvizsgálati munkák elvégzése
3.2. A Vállalkozó által alkalmazott, a Megrendelő által választható vizsgálati technológiák (a felsorolás nem teljeskörű):
▪ hagyományos radiográfia
▪ digitális radiográfia (+ röntgen)
▪ ultrahangos vizsgálat
▪ mágnesporos vizsgálat
▪ folyadékbehatolásos vizsgálat
▪ szemrevételezéses vizsgálat
▪ endoszkópos vizsgálat
A Megrendelő által választható vizsgálati technológiákat az Üzleti Ajánlat tartalmazza.
3.3. A Vállalkozó által készített mérési eredményt tartalmazó, a Megrendelő által választható vizsgálati dokumentáció (a felsorolás nem teljeskörű):
▪ megfelelőségi igazolás
▪ jegyzőkönyv (nyomtatott)
▪ akkreditált jegyzőkönyv (nyomtatott)
▪ többnyelvű jegyzőkönyv
▪ digitális fénykép felvételek
▪ hagyományos (analóg) fénykép felvételek
A Megrendelő által választható vizsgálati dokumentációt az Üzleti Ajánlat tartalmazza.
4. A Megrendelő jogai és kötelezettségei
4.1. A Megrendelő köteles a munkaterületet munkavégzésre alkalmas állapotban a munkavégzés megkezdését megelőzően átadni, a vizsgálati feladat elvégzéséhez szükséges körülményeket biztosítani (hegesztési varrat, alapanyag, alkatrész vizsgálatra való előkészítése, meghatározott vizsgálati időben), majd a szerződésszerűen teljesített munkát átvenni, és a teljesített munka ellenértékét határidőben megfizetni.
4.2. A Megrendelő köteles az Egyedi Szerződés megkötése előtt és azt követően folyamatosan, a legjobb tudomása szerint tájékoztatni a Vállalkozót a munkaterülettel és a munkavégzéssel kapcsolatos körülményekről. Az ennek elmulasztásából vagy nem a valóságnak megfelelő tájékoztatásból eredő kockázatokat, jogkövetkezményeket a Megrendelő viseli.
4.3. A Megrendelő köteles a Szerződés teljesítéséhez szükséges valamennyi, a Vállalkozó által előzetesen kért adatot, információt a Vállalkozó rendelkezésére bocsátani. A Megrendelő vállalja, hogy amennyiben a munka elvégzése során a Vállalkozónak a tevékenységhez további információ, adat válik szükségessé, amely Megrendelő rendelkezésére áll, a rendelkezésére álló információt, adatot a Vállalkozó ilyen irányú kérelmére a kért információ és adat jellegétől függően a lehető legrövidebb időn belül a Vállalkozó rendelkezésére bocsátja. Amennyiben a Megrendelő rendelkezésére álló, a Vállalkozó által kért információ, adat szolgáltatása a 3 (három) munkanapot alapos okkal meghaladja, erről írásban értesíti a Vállalkozót.
4.4. Megrendelő a Vállalkozó kötelezettségének teljesítését – akár saját maga, akár megbízottja útján – folyamatosan és bármikor ellenőrizheti, ez a tevékenység azonban a Vállalkozót a feladat teljesítésében nem gátolhatja. Vállalkozó köteles az ellenőrzéskor a Megrendelőnek vagy a képviseletében eljáró személynek minden, a munkára vagy annak körülményeire vonatkozó információt feltétel nélkül és azonnal megadni.
4.5. Megrendelő tudomásul veszi, hogy a Vállalkozó a Megrendelő által rendelkezésre bocsátott vizsgálati anyagokra vonatkozóan kifogást tehet, amennyiben az anyag nem alkalmas a vizsgálatra. A kifogással érintett anyag megfelelő anyagra történő kicserélésének költségei a Megrendelőt terhelik.
5. A Vállalkozó jogai és kötelezettségei
5.1. A Vállalkozó köteles az Egyedi Szerződésben foglaltaknak megfelelően a megrendelt anyagvizsgálatokat elvégezni és a Megrendelő által igényelt vizsgálati dokumentációt az előírt formában rendelkezésre bocsátani. A Vállalkozó az általa elvállalt munkát – az Egyedi Szerződés eltérő rendelkezése hiányában – saját munkaeszközeivel végzi el.
5.2. A Vállalkozó a Szerződés teljesítését legjobb szakmai tudása szerint, a Megrendelő érdekeinek figyelembe vételével, a tőle elvárható gondossággal, a jogszabályokban előírt szakképzettségű anyagvizsgálók részvételével, a vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok és szabványok szerint végzi.
5.3. Vállalkozó a teljesítés időpontjára Megrendelő részére átadja az Egyedi Szerződés szerinti munka elvégzésének vizsgálati eredményeit, dokumentumait (anyagvizsgálati dokumentáció).
5.4. Vállalkozó köteles a Megrendelőt haladéktalanul értesíteni minden olyan körülményről, amely az Egyedi Szerződésben vállalt feladatai teljesítésében akadályozza vagy korlátozza, vagy amely a teljesítési határidő betartását kétségessé vagy lehetetlenné teszi.
5.4. A tevékenység végzésének feltételeit a Vállalkozó úgy köteles megszervezni, hogy biztosítsa a feladat biztonságos, szakszerű, gazdaságos és határidőre történő befejezését.
5.5. A Vállalkozó a Megrendelő utasítása szerint köteles eljárni. Az utasítás nem terjedhet ki a tevékenység megszervezésére, és nem teheti a teljesítést terhesebbé. A Megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítása esetén a Vállalkozó köteles erről a Megrendelőt haladéktalanul, lehetőség szerint írásban értesíteni és észrevételét szakmailag megindokolni. Amennyiben a Megrendelő utasításához a Vállalkozó figyelmeztetése ellenére is ragaszkodik, az utasításból eredő kockázatok őt terhelik, azonban a figyelmeztetés elmulasztásából eredő kárért a Vállalkozó a felelős.
5.6. A Vállalkozó köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.
5.7. Vállalkozó a teljesítést – amennyiben Felek részteljesítésben állapodtak meg, úgy a részteljesítés(eke)t, valamint a végteljesítést – köteles Megrendelőnek készre jelenteni.
5.8. Vállalkozó köteles betartani a munka-, tűz-, baleset- és környezetvédelmi előírásokat, valamint a közterületi rendre vonatkozó előírásokat. Köteles továbbá lehetővé tenni a hatóságok részére a munkaterület ellenőrzését.
5.9. A Vállalkozó felel az általa a feladatok teljesítésébe közvetlenül bevont munkavállalók, alvállalkozók kötelezettségeinek teljesítéséért, fizetségükért, valamint szolgáltatás-igényeik kielégítéséért, amely
kötelezettségét Vállalkozó a vállalkozói díjból teljesíti. Vállalkozó az Egyedi Szerződésben meghatározott munkák teljesítéséhez kizárólag érvényes munkaszerződéssel, munkavállalási engedéllyel rendelkező, vagy a Vállalkozóval alvállalkozói, megbízási vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyeket vesz igénybe.
5.10. A Vállalkozó alvállalkozó (közreműködő) igénybevételére – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - a Megrendelő hozzájárulása nélkül is jogosult. A Vállalkozó az általa igénybe vett alvállalkozó magatartásáért úgy felel, mintha maga járt volna el.
5.11. Vállalkozó tudomásul veszi és elfogadja, hogy amennyiben bármely jogszabály, hatósági rendelkezés, előírás, szabvány előírja, szakfelügyeletet (ún. független, harmadik feles vizsgálót) köteles megrendelni. A szakfelügyelet megrendelésének és teljesítésének díját és költségeit a Megrendelő viseli.
6. Minőség, minőségbiztosítás
6.1. A Vállalkozó a jogszabályokban, a műszaki előírásokban, a vonatkozó EN, ASME és a harmonizáló magyar szabványok előírásaiban meghatározott minőségű teljesítést vállal. Az adott megrendelés vizsgálati módszerét a Megrendelő jelöli meg a Megrendelőlapon. Ha a Megrendelő nem írja elő az alkalmazandó módszert, akkor a Vállalkozó választja ki a feladat elvégzéséhez legmegfelelőbb módszereket. Abban az esetben, ha a Vállalkozó a Megrendelő által igényelt vizsgálati módszert az átvizsgálás során nem tartja megfelelőnek, ennek tényét jelzi, és egyeztetést kezdeményez a Megrendelővel.
6.2. A Vállalkozó az alábbi akkreditációkkal rendelkezik: NAH-1-1677/2021
6.3. Vállalkozó a vizsgálatokat minden esetben mind a felhasznált anyagok, mind az alkalmazott technológiák vonatkozásában az adott akkreditációnak, szabványnak, jogszabályi vagy szakmai előírásnak megfelelően végzi.
6.4. A Vállalkozó jogosult az elvégzett vizsgálatról megfelelő akkreditációval bíró tanúsítványt, jegyzőkönyvet kiállítani.
7. Munkaterület
7.1. A munkaterületre történő bejutást, a vizsgálati helyszín elérését, amennyiben szükséges, belépési engedélyt a Megrendelő köteles a Vállalkozó számára biztosítani.
7.2. A Megrendelő köteles a munkaterületet munkavégzésre alkalmas, a zavartalan munkavégzést biztosító és a munkavédelmi, balesetvédelmi és esetleges egyedi helyszíni előírásoknak megfelelő állapotban átadni a Vállalkozónak a tevékenység megkezdésének időpontjában.
7.3. A munkaterület akkor alkalmas a munkavégzésre, ha:
▪ harmadik személynek nincs a munkavégzést akadályozó igénye,
▪ nincs hatályos hatósági, tűz- vagy munkavédelmi, biztonságtechnikai vagy egyéb előírás, ami a munkavégzést vagy a munka megkezdését megtiltaná vagy korlátozná,
▪ a munkavégzéshez szükséges víz és elektromos áram vételezésének lehetősége adott,
▪ a vizsgálati anyag hozzáférhető (szükség szerint darus, állványos megközelítéssel),
▪ a szabványoknak és előírásoknak megfelelő anyagtisztaság biztosított (szükség szerint előtisztítás elvégzésével),
▪ a Megrendelő ismertette a Vállalkozóval a vizsgálatokhoz szükséges megfelelő munkavédelmi, balesetvédelmi és esetleges egyedi helyszíni feltételeket,
▪ a Megrendelő a Vállalkozó rendelkezésére bocsátotta a munka megkezdéséhez és a folyamatos munkavégzéshez szükséges valamennyi dokumentumot.
7.4. A Vállalkozó a tevékenység megkezdését mindaddig megtagadhatja, amíg a munkaterület a tevékenység végzésére nem alkalmas. Ha a Megrendelő a munkaterületet a Vállalkozó felszólítása ellenére, a felszólításban megjelölt határidőben nem biztosítja, a Vállalkozó elállhat a szerződéstől, és kártérítést követelhet.
7.5. Ha a Felek az Egyedi Szerződésben abban állapodnak meg, hogy a tevékenység végzésére kijelölt helyet a Vállalkozó teszi a tevékenység végzésére alkalmassá, annak költségeit a Megrendelő viseli.
7.6. A Vállalkozó köteles a Megrendelő által felajánlott részmunkaterület átvételére is. Megrendelő a részmunkaterület átadásával is eleget tesz a munkaterület átadási kötelezettségének, feltéve, hogy a teljes munkaterület átadására Megrendelőnek fel nem róható okból nem kerül sor és az egyes részmunkaterületek átadása olyan ütemben történik, hogy az a Vállalkozó teljesítési határidőit nem veszélyezteti.
7.7. A Vállalkozó kötelezettsége és felelőssége saját munkavállalói, alvállalkozói vonatkozásában a munkaterületen a munkavédelmi előírások betartása és betartatása, valamint az, hogy a munkaterület a munkavégzéssel összefüggő hatósági (különösen a munkavédelmi, tűzvédelmi, balesetvédelmi, biztonságtechnikai) előírásoknak megfeleljen.
7.8. Ha ugyanazon a munkaterületen egyidejűleg vagy egymást követően több vállalkozó tevékenykedik, a munkák gazdaságos és összehangolt elvégzésének feltételeit a Megrendelő köteles megteremteni. A Megrendelő kötelezettsége annak megakadályozása, hogy a vállalkozók egymás tevékenységét korlátozzák, nehezítsék, egymásnak fölösleges költségeket okozzanak, vagy a később tevékenykedő vállalkozó az előző munkáját megrongálja.
8. Vállalkozói díj, többletmunka, pótmunka
8.1. Az Egyedi Szerződésben megjelölt munkák elvégzéséért a Vállalkozót az Egyedi Szerződésben meghatározott vállalkozói díj illeti meg. A Vállalkozói díj lehet tételes elszámolású, vagy átalányáras.
8.2. Amennyiben a Vállalkozói díj tételes elszámolású, a Vállalkozó a teljesítésről kiállított számlájához mellékeli a felmérést, amelyből a Megrendelő azonosíthatja és ellenőrizheti a ténylegesen elvégzett munkák körét, volumenét, a felhasznált anyagok mennyiségét. Az egyes díjtételeket Felek az Egyedi Szerződésben rögzítik. A főbb díjtételek a következők: vizsgálati díj (varrat /folyóméterben), digitális vagy analóg film felvétel (db vagy film), anyagvizsgáló rendelkezésre állási díja (alkalom), akkreditált jegyzőkönyv készítési díj. A Megrendelő viseli a vállalkozói díj részeként a megrendelt anyagvizsgálati munkák elvégzésével összefüggésben felmerülő költségeket, mint például:
▪ az anyagköltséget (amennyiben az anyagot nem a Megrendelő biztosítja),
▪ egyedi emelőszerkezetek (daruk, állványok) díját,
▪ az anyagvizsgáló szakemberek útiköltségét (laborautó útiköltség) és szállásköltségét,
▪ egyedi útvonal engedély díját.
A Vállalkozó igazoltan felmerült költségeit tételesen számolja el.
8.3. A vállalkozói díj egységárak magukban foglalja a Vállalkozó részéről a Szerződés teljesítése érdekében végzendő valamennyi tevékenység ellenértékét, ideértve a vizsgálat során alkalmazott technológiai eszközök működtetésének díját, a felhasznált anyagok költségét, valamint az anyagvizsgálók díjazását. A vállalkozói díj nem foglalja magában, tehát a Megrendelő köteles viselni a vizsgálatok elvégzéséhez szükséges energiaellátás és közműszolgáltatások díjait.
8.4. A Vállalkozó által alkalmazott általános vállalkozói díj egységárakat az Üzleti Ajánlat tartalmazza.
8.5. A Vállalkozó az Üzleti Ajánlatában az általánostól eltérő, egyedi vállalkozói díj egységárakat, vagy egyedi árképzést is jogosult alkalmazni. Megrendelő abban az esetben jogosult a listaártól eltérő díjkedvezményre, ha:
▪ a részére megküldött Üzleti Ajánlat (és a jelen ÁSZF) rendelkezéseit változatlan tartalommal elfogadja, és
▪ az egyes eseti megrendeléseket a Vállalkozó által biztosított Megrendelőlapon adja le.
8.6. Az Üzleti Ajánlatban, illetve az Egyedi Szerződésben, vagy a költségszámításban megadott árak nem minden esetben tartalmazzák az ÁFÁ-t. Ezt a körülményt az ajánlat, az Egyedi Szerződés, illetve a költségszámítás feltünteti. Elszámolásnál a vállalkozói díjban a hatályos jogszabályokban meghatározott mértékű általános forgalmi adó kerül felszámításra.
8.7. A Vállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát, és az olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg (többletmunka).
8.8. A Vállalkozó köteles elvégezni az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló munkát is, ha annak elvégzése nem teszi feladatát aránytalanul terhesebbé (pótmunka). A pótmunkát a Vállalkozó csak az Egyedi Szerződés módosítása (utólagos megrendelés), továbbá a szükséges terveknek a Megrendelő részéről történő szolgáltatása és a fedezet biztosítása után köteles elvégezni.
8.9. Tételes elszámolással megállapított vállalkozói díj esetén a műszaki szükségszerűség miatt elrendelt többletmunka vagy pótmunka felmerülése esetén Felek az Egyedi Szerződés részét képező költségvetésben rögzített egységárakat veszik figyelembe. Tételesen számolják el a Vállalkozó igazoltan felmerült költségeit.
8.10. Amennyiben Vállalkozó átalányáron végzi el a konkrét, Egyedi Szerződésben rögzített feladatot, úgy Felek megállapodnak abban, hogy az átalányár a befejezési határidőre előrevetített egyösszegű átalányár, ami tartalmazza az Egyedi Szerződés szerinti munka teljes körű, megfelelő minőségben, az Egyedi Szerződésben rögzített határidőre történő elvégzéséhez szükséges minden költséget.
8.11. Felek megállapodnak abban, hogy átalányáras díjazásnál a Vállalkozó a műszaki szükségszerűség miatt elrendelt pótmunka ellenértékét igényelheti. Felek a pótmunka felmerülése esetén az Egyedi Szerződés szerinti egyösszegű átalánydíj mértékét megalapozó költségvetésben rögzített egységárakat veszik figyelembe. Szükség szerint tételesen számolják el a Vállalkozónak a pótmunkával összefüggésben igazoltan felmerült költségeit.
8.12. Átalányáras vállalkozói díj esetén a Vállalkozó további díjat a többletmunka elvégzéséért nem követelhet, azonban a Megrendelő köteles megtéríteni a vállalkozónak a többletmunkával kapcsolatban felmerült olyan költségét, amely a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható.
8.13. Az átalánydíj magában foglalja különösen, de nem kizárólagosan az alábbiakat:
▪ a munkaterületre történő felvonulás, illetve a munkaterületről történő levonulás költségeit,
▪ a Vállalkozó valamennyi közvetlen költségét, ennek keretében az anyagköltséget, és a közvetlen gépköltséget a fuvarozási és rakodási költséggel együtt,
▪ a Vállalkozó által feladatának ellátásával összefüggésben beépítésre kerülő valamennyi anyag árát,
▪ az anyagszállítási költségeket,
▪ a Vállalkozónál felmerülő munkaszervezési költségeket,
▪ a Vállalkozó által a szavatosság, jótállás körében elvégzendő munkálatok költségét, díját,
▪ a hatályos országos szintű ágazati jogszabályokból, szabványokból, műszaki előírásokból adódó mintavételi vizsgálati, mérési valamint minősítési költségeket,
▪ a Vállalkozónál felmerülő munkabér-és járulékköltségeket,
▪ továbbá minden olyan költséget, mely a hibátlan és szerződésszerű teljesítéshez szükséges.
9. Teljesítési határidők
9.1. A Vállalkozó által vállalt teljesítési határidők az egyes vizsgálati technológiáktól függően, az Üzleti Ajánlatban kerülnek meghatározásra.
9.2. A Vállalkozó az elvégzett vizsgálatról a Megrendelő által igényelt dokumentációt a munkavégzés lezárását követően, legkésőbb 15 nap (a vizsgálati dokumentáció elkészítésének időpontját az Üzleti Ajánlat tartalmazza) alatt állítja ki.
9.3. A Vállalkozó köteles a teljesítési határidők betartása érdekében úgy eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
9.4. Pótmunka esetén a pótmunka elvégzésének időtartamával a Vállalkozó számára megállapított teljesítési határidők meghosszabbodnak.
9.5. A teljesítés időpontját illetően csak az olyan hibáknak, hiányosságoknak van jelentősége, amelyek a rendeltetésszerű használatot oly mértékben akadályozzák, hogy ezzel a mű használatát, működését lehetetlenné teszik.
9.6. A Megrendelő késedelembe esik, ha a felajánlott teljesítést nem fogadja el. A Megrendelő késedelme a Vállalkozó egyidejű késedelmét kizárja. Ha a Megrendelő az átadás-átvételi eljárást nem folytatja le, a teljesítés joghatásai a tényleges birtokbavétel alapján állnak be.
10. A Szerződés teljesítése, a teljesítés igazolása
10.1. A feladat a Vállalkozó részéről akkor számít teljesítettnek, ha az Egyedi Szerződés tárgyaként megjelölt, részletesen meghatározott munka, feladat a Szerződésben meghatározott módon a Megrendelő részére a Szerződésben foglaltak szerint teljesítésre került.
10.2. A Vállalkozó határidőben teljesít, ha a készre jelentés a teljesítési határidőn belül megtörténik.
10.3. A Vállalkozó az adott feladat ellátásával kapcsolatos napi teljesített mennyiségeket és időket, valamint a vizsgálatok eredményét Anyagvizsgálati Naplóban rögzíti. A napi teljesítést igazolásaként a Megrendelő képviselője az adott vizsgálat végén aláírja az Anyagvizsgálati Naplót, ami napi teljesítés igazolásként szolgál. A Megrendelő köteles a napi teljesítés igazolás aláírására jogosult személy jelenlétét biztosítani a vizsgálat helyszínén.
10.4. A Megrendelő köteles az adott napi (rész)teljesítés megtörténtét és annak elfogadását követő 7 (hét) naptári napon belül írásban jelezni az esetlegesen észlelt hibákat, hiányosságokat. A Vállalkozó a Megrendelő hibajelzéseit, észrevételeit köteles kivizsgálni, és a valós hibákat, hiányosságokat a jegyzőkönyvben feltüntetni, és azokat elhárítani, kijavítani. A feltárt valós hiba vagy hiányosság elhárításáig a Megrendelő jogosult a vállalkozási díj arányos részét visszatartani.
10.5. A 7 (hét) naptári napon túl történő bejelentésekből származó költségeket Megrendelő köteles viselni, ideértve (i) a felvett új vizsgálati jegyzőkönyv díját, (ii) az önrevízió / ÁFA bevallás utólagos módosításának díját, (iii) az esetlegesen kiszabásra kerülő bírság tételeket.
10.6. A Megrendelő nem tagadhatja meg az átvételt olyan hiba miatt, amely, illetve amelynek kijavítása vagy pótlása nem akadályozza a rendeltetésszerű használatot (a vizsgálati eredmény rendeltetésszerű felhasználását). Az átvétel megtagadását csak olyan hibák, hiányok alapozzák meg, amelyek a használatot, a felhasználást lehetetlenné teszik. Nem alkalmas ugyanakkor a rendeltetésszerű használatra a vizsgálati anyag, ha a kisebb hibák együttes előfordulása (vagy javítása) oly mértékű, hogy ellehetetleníti a rendeltetésszerű használatot, felhasználást.
10.7. A Vállalkozó a napi teljesítés igazolások összesítésével kiállítja és Excel formátumban, az Egyedi Szerződésben megjelölt kapcsolattartónak címzett e-mail útján megküldi a Teljesítésigazolást, amely alapján jogosult a Vállalkozó a Megrendelő felé a vállalkozói díj számlát kibocsátani. A számla kibocsátásának alapját a Megrendelő által aláírt, visszaküldött Teljesítésigazolás képezi.
10.8. Vállalkozó kötelezettsége a készre jelentéssel egyidejűleg a szükséges vizsgálati dokumentáció összeállítása is. Vállalkozó köteles a teljesítésével kapcsolatos valamennyi dokumentumot a Megrendelő részére 1 (egy) példányban papíron, illetve a Megrendelő által igényelt elektronikus formátumban átadni.
10.9. A teljesítés Megrendelő általi elfogadása, a vizsgálati dokumentáció átvétele a Teljesítésigazolás aláírása nélkül is megalapozza a Vállalkozó valamennyi, ténylegesen elvégzett munka és felmerült költség ellenértékére vonatkozó igényét.
10.10. Amennyiben a Felek az Egyedi Szerződésben részteljesítés(ek)ben állapodnak meg, úgy a részteljesítés(ek) során a fentiek értelemszerűen alkalmazandóak.
11. A vállalkozói díj kiegyenlítése
11.1. Megrendelő köteles a Vállalkozó által benyújtott számlát a Vállalkozó ERSTE Bank Zrt-nél vezetett 11600006-00000000-67215232 számú bankszámlájára vagy a Vállalkozó Egyedi Szerződésben megjelölt bankszámlájára átutalással megfizetni a számla kézhezvételtől számított 15 (tizenöt) naptári napon belül. A
számlának tartalmaznia kell a számla kiállításának időpontjában hatályos jogszabályi rendelkezések által előírt tartalmi elemeket.
11.2. A Megrendelő késedelmes fizetése esetén a Vállalkozó jogosult a Ptk. rendelkezései alapján megállapított összegű késedelmi kamatot felszámítani az elfogadott számla összege után a késedelmes napokra számítva. A késedelmi kamat érvényesítése nem zárja ki Vállalkozó esetleges kártérítési igényének az érvényesítését.
11.3. A Megrendelő nem jogosult saját követelése és a vállalkozói díj vonatkozásában beszámításra. Amennyiben a Megrendelő fogyasztónak minősül, beszámításra a mindenkor hatályos Polgári Törvénykönyv által megengedett mértékben jogosult.
11.4. A Vállalkozót a vállalkozói díj és a költségek biztosítására törvényes zálogjog illeti meg a Megrendelőnek azokon a vagyontárgyain, amelyek a Szerződés következtében birtokába kerültek.
11.5. A Megrendelő fizetési késedelme esetén a Vállalkozó jogosult az ütemtervben meghatározott soron következő munkákat az esedékes rész-számla kifizetéséig felfüggeszteni, Megrendelő teljesítésre való felhívásával.
11.6. A számlázási kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítése nem érinti a vállalkozói díjnak a szolgáltatás teljesítésekor való esedékessé válását, csak a késedelmi kamat-fizetési kötelezettséget zárja ki.
11.7. A Megrendelő és a Vállalkozó is kötelesek minden esetben részteljesítést is elfogadni, kivéve, ha ez az adott Félre nézve súlyos érdeksérelemmel járna. A részteljesítés alapján a rész-számla kifizetésének feltétele az adott munkarészre vonatkozó átadás-átvétel.
11.8. Vállalkozó a számláját az Egyedi Szerződésben megjelölt kapcsolattartó részére e-mailben (pdf formátumban) küldi meg, valamint az aláírt Teljesítésigazolással együtt tértivevényes levél útján megküldi a Megrendelő hivatalos értesítési címére (székhelyére) is.
12. Szerződésszegés
12.1. A Vállalkozó szerződésszegést követ el különösen, de nem kizárólagosan, ha:
▪ késedelmesen teljesít, vagy
▪ hibásan teljesít, mert a szolgáltatott dolog nem felel meg a teljesítéskor a jogszabályokban vagy az Egyedi Szerződésben meghatározottaknak, vagy
▪ a teljesítés ellehetetlenül és/vagy meghiúsul olyan okból, amelyért a Vállalkozó felelős,
▪ Vállalkozó ellen jogerős felszámolási eljárás indul, vagy végelszámolási kérelmet nyújt be,
▪ Vállalkozó adószámát törlik,
▪ Vállalkozó a titoktartási kötelezettségét megszegi;
▪ Vállalkozó bármely, a jelen Szerződésben vállalt lényeges kötelezettségét jelentős mértékben vagy ismételten megszegi.
12.2. Amennyiben a Felek az Egyedi Szerződésben másként nem állapodnak meg, a Megrendelő súlyos szerződésszegésének minősül, ha:
▪ a vállalkozói díjat a Vállalkozó fizetési felszólítását követően sem egyenlíti ki, vagy
▪ a munkaterületet vagy annak részeit határidőben nem bocsátja munkavégzésre alkalmas állapotban a Vállalkozó rendelkezésére, és a Vállalkozó által tűzött póthatáridő is eredménytelenül telik el,
▪ ha Megrendelő a feladat ellátásához szükséges és rendelkezésére álló, a Vállalkozó által pontosan megjelölt adatokat, információkat nem, vagy nem teljes körűen biztosítja Vállalkozó erre irányuló írásbeli felhívása ellenére sem,
▪ Megrendelő a titoktartási kötelezettségét megszegi,
▪ Megrendelő ellen jogerős felszámolási eljárás indul, vagy végelszámolási kérelmet nyújt be,
▪ Megrendelő adószámát törlik,
▪ Megrendelő bármely, a jelen Szerződésben vállalt lényeges kötelezettségét jelentős mértékben vagy ismételten megszegi.
12.3. Szerződésszegés esetén a vétlen Fél köteles az azonnali hatályú felmondás vagy elállás jogának gyakorlása előtt a másik, szerződésszegő Fél figyelmét írásban felhívni a szerződésszegés megszüntetésére, megfelelő
határidő mellett. A kötelezettség teljesítésére felhívó írásbeli felszólítást nem kell megküldeni, ha a szerződésszegés olyan súlyú, hogy a sérelmet szenvedett Féltől a továbbiakban nem várható el a Szerződés fenntartása.
12.4. Felek a másik fél súlyos szerződésszegése esetén jogosultak egyoldalúan, írásban, azonnali hatállyal a Szerződés felmondására, vagy amennyiben még nem történt teljesítés, jogosultak a Szerződéstől elállni. Az azonnali hatályú felmondást tartalmazó nyilatkozatban hivatkozni kell a súlyos szerződésszegés tényére, és meg kell jelölni a súlyos szerződésszegés megállapításának alapjául szolgáló tényt, körülményt.
12.5. Ha a Megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad és azt a Vállalkozó figyelmeztetése ellenére fenntartja, a Vállalkozó a Szerződéstől elállhat (vagy a feladatot a Megrendelő kockázatára elláthatja).
12.6. Ha a Megrendelő a munkaterületet a Vállalkozó felszólítása ellenére, a felszólításban megjelölt határidőben nem biztosítja, a Vállalkozó elállhat a szerződéstől, és kártérítést követelhet.
12.7. Amennyiben az elállásra/felmondásra nem a Vállalkozó szerződésszegése szolgáltatott okot, az elállás/felmondás jogkövetkezményeit az ún. Általános elállási jog (16. pont) alapján kell meghatározni, ennek megfelelően a Megrendelő meghiúsulási kötbért nem követelhet. Ha a Megrendelő a Szerződéstől már a teljesítési határidő előtt eláll, nem követelhet a Vállalkozótól késedelmi kötbért.
13. Kötbér
13.1. A Vállalkozót terhelő kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a Vállalkozót késedelmi kötbér terheli, amelynek napi mértéke a nettó vállalkozói díj 0,5 százaléka, maximális mértéke a nettó vállalkozói díj 10 százalékának megfelelő összeg.
13.2. A Vállalkozó hibás teljesítése következtében történő, jogszerűen gyakorolt elállás/azonnali hatályú felmondás esetében Vállalkozót meghiúsulási kötbér terheli, amelynek mértéke a nettó vállalkozási díj 10 százaléka.
13.3. A Megrendelő késedelme következtében történő, jogszerűen gyakorolt elállás/azonnali hatályú felmondás esetében Megrendelőt meghiúsulási kötbér terheli, amelynek mértéke a nettó vállalkozási díj 10 százaléka.
14. Vis maior
14.1. Egyik Fél sem felelős az Egyedi Szerződésben meghatározott kötelezettségeinek nem szerződésszerű teljesítéséért, a teljesítés késedelméért vagy a nem teljesítéséért, ha a mulasztás vis maior következménye. Vis maior körülménynek kell tekinteni azokat az előre nem látható és emberi erővel elháríthatatlan körülményeket (pl.: háború, országos sztrájk, földrengés, árvíz, tűzvész, terrorcselekmény, járványügyi vagy egyéb okból kihirdetett veszélyhelyzet, stb.), amelyek nem függnek a Felek akaratától és közvetlenül akadályozzák az adott Felet a szerződéses kötelezettségének teljesítésében.
14.2. Xxxx Xxx, akinek az érdekkörében a vis maior bekövetkezik, köteles a vis maior tényéről, okáról és várható időtartamáról a másik Felet írásban haladéktalanul értesíteni. Az értesítést elmulasztó Fél az ebből eredő kárért korlátozás nélkül felel.
14.3. Amennyiben a vis maior nem teszi lehetetlenné a kötelezettségek teljesítését, csak késlelteti azt – a Felek ellentétes írásbeli megállapodásának hiányában – a Xxxxx nem mentesülnek a szerződésszegés következményei alól, hanem a teljesítési határidő a vis maior okozta késedelem időtartamával arányosan meghosszabbodik.
15. A szerződés lehetetlenülése
15.1. Ha a teljesítés olyan okból válik lehetetlenné, amelyért egyik Fél sem felelős, és
▪ a lehetetlenné válás oka a Vállalkozó érdekkörében merült fel, díjazásra nem tarthat igényt;
▪ a lehetetlenné válás oka a Megrendelő érdekkörében merült fel, a Vállalkozót a díj megilleti, de a Megrendelő levonhatja azt az összeget, amelyet a Vállalkozó a lehetetlenné válás folytán költségben
megtakarított, továbbá amelyet a felszabadult időben másutt keresett vagy nagyobb nehézség nélkül kereshetett volna;
▪ a lehetetlenné válás oka mindkét Fél érdekkörében vagy érdekkörén kívül merült fel, a Vállalkozót az elvégzett munka és költségei fejében a díj arányos része illeti meg.
15.2. Lehetetlenülés esetén a Megrendelő követelheti, hogy a Vállalkozó a megkezdett, de be nem fejezett művet neki adja át; ebben az esetben a jogalap nélküli gazdagodás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
16. Általános elállási jog, bánatpénz
16.1. Megrendelő a Szerződéstől a teljesítés megkezdése előtt bármikor elállhat, ezt követően a teljesítésig a Szerződést felmondhatja (együttesen: általános elállási jog). A Megrendelő általános elállási jogának gyakorlása esetén köteles a Vállalkozónak a vállalkozói díj arányos részét megfizetni és a szerződés megszüntetésével okozott kárát megtéríteni, azzal, hogy a kártalanítás a vállalkozói díjat nem haladhatja meg.
16.2. Felek megállapodása értelmében az általános elállási jog gyakorlása esetén (amikor az elállásra/felmondásra a Megrendelő érdekkörében felmerült ok miatt került sor) a Megrendelő átalány kártalanítás (bánatpénz) fizetésére köteles, amelynek mértéke a teljesítéshez szükséges tevékenység kifejtésével arányos, de minimum a vállalkozói díj 20%, maximum a vállalkozói díj 100%-a.
17. A Felek képviselői, kapcsolattartás
17.1. Felek a kapcsolattartóikat az Egyedi Szerződésben jelölik ki. Amennyiben valamelyik Fél kapcsolattartójának személye változik, úgy azt köteles a másik Féllel a jelen fejezetben meghatározott módon közölni. A kapcsolattartó személyében és/vagy az értesítési címükben bekövetkezett változás nem minősül szerződésmódosításának.
17.2. Felek rögzítik, hogy az Egyedi Szerződésben kijelölt kapcsolattartóik e-mail címéről megküldött elektronikus levelek, valamint ezek pdf formátumban csatolt mellékletei a Fél írásbeli jognyilatkozatának tekintendők. Felek rögzítik továbbá, hogy az Egyedi Szerződésben kijelölt kapcsolattartóik e-mail címére megküldött elektronikus levelek a címzettel közöltnek tekintendőek, amikor a címzett azt kézhezvette (megnyitotta), arról automatikus vagy más kifejezett visszaigazolás érkezett. Felek kapcsolattartói az együttműködési kötelezettség alapján kötelesek minden, a Szerződéssel összefüggésben e-mailben beérkezett jognyilatkozatot a küldő részére e-mailben visszaigazolni. Felek rögzítik, hogy a kapcsolattartóik Szerződésben megjelölt e-mail címéről érkező elektronikus leveleket sajátjuknak ismerik el és a jogosulatlan hozzáférés kockázatát maguk viselik.
17.2. Felek egymás részére a Szerződés alapján jognyilatkozatot (jogkövetkezményt magával vonó értesítést, tájékoztatást, felszólítást, nyilatkozatot) kizárólag dokumentáltan közölt módon tehetik meg.
A jognyilatkozatok az alábbiak szerint tekinthetők közöltnek:
a) Személyes, kézbesítő vagy futár általi kézbesítés esetén az átadás-átvételi elismervényen szereplő időpontban,
b) Egymás hivatalos értesítési címére (székhelyére) megküldött tértivevényes levél a tértivevényen szereplő átvételi időpontban, vagy az első kézbesítési kísérlet időpontjában akkor, ha az nem kereste, vagy átvételt megtagadta, vagy egyéb kézbesítetlenségi előjelzéssel érkezik vissza,
c) Ajánlott levél a postára adás napját követő 5. napon,
d) E-mail esetén a visszaigazolás időpontjában (amikor a címzett kapcsolattartó a levél olvasását elektronikusan visszaigazolta), vagy amikor a címzett az e-mailt igazoltan kézhezvette (megnyitotta).
18. Titoktartási szabályok
18.1. A Felek kölcsönösen kötelezettséget vállalnak arra, hogy az Egyedi Szerződés tartalmát bizalmasan, üzleti titokként kezelik és a másik Fél előzetes írásos engedélye nélkül bíróságon, hatóságon kívül harmadik személlyel nem közlik, kivéve, ha azt jogszabály, hatóság vagy bírósági rendelkezés írja elő. Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Szerződés teljesítése során tudomásukra jutott valamennyi adatot, információt, ismeretet üzleti titokként kezelik, és azt nem hozzák harmadik személy tudomására, illetve nem teszik hozzáférhetővé illetéktelenek számára, valamint gondoskodnak a kezelésükbe kerülő anyagok, információk biztonságos megőrzéséről, tárolásáról.
18.2. Felek, és azok valamennyi tulajdonosa, tisztségviselője, munkavállalója, megbízottja, alvállalkozója, közreműködője, valamint utóbbiak valamennyi tulajdonosa, tisztségviselője, munkavállalója (a továbbiakban együtt: Titoktartásra kötelezettek) kötelesek – a másik Fél üzleti titkát megőrizni.
18.3. Ha a Fél az információt nem minősíti kifejezetten másképp, a másik Fél vagy bármely Titoktartásra kötelezett számára a jelen Szerződés előkészítésével, megkötésével, teljesítésével, módosításával illetve megszűnésével összefüggésben átadott vagy ismertté vált, a Félre és/vagy a Szerződéssel kapcsolatos valamennyi információ (ideértve a szóbeli közlés útján megismert információkat és az Megbízó magatartásától függetlenül megismert információkat is) az adathordozótól és a megjelenési formától függetlenül a másik Fél üzleti titkának minősül. A Fél a Titoktartásra kötelezettekre is kiterjedően, időbeli korlátozás nélkül vállalja, hogy a másik Fél üzleti titkát annak megismerésére jogosulatlan személlyel nem közli, ilyen személy számára nem teszi hozzáférhetővé, nem hozza nyilvánosságra, nem reprodukálja, kivéve, ha
▪ ehhez a másik Fél előzetesen írásban kifejezetten hozzájárult, vagy
▪ erre a másik Fél, illetve a Titoktartásra kötelezett jogszabály alapján köteles, azzal, hogy ilyen esetben a Fél köteles erről a másik Felet előzetesen tájékoztatni.
18.4. A Szerződés alkalmazásában üzleti titok a Xxxxx tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása az érintett Fél jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné. Jogszabály kötelező rendelkezése esetén az érintett Fél hozzájárulása nélkül is átadhatók, illetve a Felek számára jogszabályban előírt esetekben nyilvánosságra hozhatók a jogszabály szerinti jogosultnak azon információk, amelyek a jogszabály által előírt kötelezettség teljesítéséhez feltétlenül szükségesek.
18.5. Mindkét Fél felel azért, hogy a Szerződés teljesítésében résztvevő személyek a másik Fél üzleti titkát kizárólag a Szerződés teljesítése céljából feltétlenül szükséges mértékig ismerjék meg és használják fel. Mindkét Fél felel azért, hogy a Titoktartásra kötelezettek a jelen pont szerinti titokvédelmi rendelkezéseket megtartsák; mindkét Fél a Titoktartásra kötelezettek titoksértése esetén úgy felel, mintha a titoksértést a vele szerződő másik Fél közvetlenül követte volna el.
18.6. Mindkét Fél köteles a titoktartási kötelezettségét a jelen Szerződés teljesítésével összefüggésben általa igénybe vett megbízottakra, alvállalkozókra, közreműködőkre is kiterjeszteni a velük megkötésre kerülő szerződésekben.
18.7. Nem minősül a titoktartási kötelezettség megsértésének, ha a Fél a jelen Szerződés tényét – annak tartalmi ismertetése nélkül – referenciaként más szerződéses jogviszony létesítése érdekében harmadik személlyel közli.
18.8. Ha a Megrendelő a Vállalkozó teljesítése révén új elgondolásról, megoldásról vagy műszaki ismeretről szerzett tudomást, azt a Vállalkozó előzetes hozzájárulása nélkül mással nem közölheti.
18.9. A titoktartási kötelezettség a szerződéses jogviszony megszűnését követően is korlátlan ideig fennmarad, valamennyi Titoktartásra kötelezett vonatkozásában.
18.10. Amennyiben valamely Fél a jelen pontban meghatározott titoktartási kötelezettségét bármely okból megszegi, a másik Fél jogosult a Szerződést azonnali hatállyal felmondani, azonban – a felmondásra tekintet nélkül – a titoktartási kötelezettsége a Szerződésben rögzített feltételekkel fennmarad. A titoktartási kötelezettséget megszegő Fél teljes kártérítési felelősséggel tartozik.
19. A Szerződés megszűnése, megszüntetése
19.1. A Szerződés alapesetben a mindkét Fél általi teljesítéssel szűnik meg.
19.2. A Felek a Szerződést a 12. pontban meghatározottak szerint jogosultak azonnali hatállyal felmondani. A Megrendelő ún. Általános elállási jogát a 16. pont rögzíti.
19.3. A Felek a Szerződést bármikor megszüntethetik közös megegyezéssel.
19.4. A Szerződés megszűnésekor a Felek kötelesek egymással elszámolni.
19.5. A Szerződés bármely okból való megszűnése esetén Vállalkozó a birtokában lévő, a Megrendelő által átadott dokumentumokat legkésőbb a Szerződés megszűnését követő 15 napon belül átadja a Megrendelő részére iratjegyzékkel együtt, jegyzőkönyv felvétele mellett.
20. Vegyes rendelkezések
20.1. A Szerződés részeként, azzal összetartozóan kezelendő az Egyedi Szerződésben meghatározott valamennyi melléklet.
20.2. A Felek kijelentik, hogy a Szerződés tárgyát képező tevékenységgel, vizsgálati feladattal kapcsolatban az együttműködési kötelezettségeiknek az általában elvárható módon tesznek eleget, a szerződésszerű teljesítéshez szükséges valamennyi információt egymás rendelkezésére bocsátják.
20.3. Amennyiben akár az Egyedi Szerződés, akár a jelen ÁSZF valamely rendelkezését bíróság, hatóság jogerősen érvénytelennek nyilvánítja, az adott rendelkezés érvénytelensége esetén az egész Szerződés csak akkor minősül érvénytelennek, ha az érvénytelen rendelkezés hiányában a Szerződés egésze érvénytelenné vagy értelmezhetetlenné válna, illetve e rendelkezés hiányában Felek a Szerződést nem kötötték volna meg. Az Egyedi Szerződés, illetve a jelen ÁSZF érvénytelenné nem nyilvánított rendelkezései továbbra is hatályban maradnak, az érvénytelen rendelkezés helyett a Felek kötelesek megkísérelni olyan rendelkezés elfogadását, amely összhangban áll a Szerződés rendelkezéseivel, a Felek eredeti szándékával, és amely ugyanazon előnyöket biztosítja a Felek számára, mint az érvénytelen rendelkezés; ennek elmaradása esetén pedig Felek a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit alkalmazzák.
20.3. A Szerződéssel nem érintett kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), valamint a Felek jogviszonyára vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók.
20.4. A Vállalkozó jogosult a jelen ÁSZF-et bármikor, egyoldalúan módosítani. Ez a módosítás ugyanakkor a már létrejött Szerződéseket – a Felek egyező akaratnyilvánítása hiányában – nem érinti.
20.5. Jelen ÁSZF azon rendelkezései, amelyek a hatályos magyar jogszabályok értelmében fogyasztónak minősülő természetes személyekkel szemben érvénytelennek minősülnek, velük szemben nem lépnek alkalmazásra. E rendelkezések helyett a hatályos magyar jogszabályok megfelelő rendelkezései, illetve az Egyedi Szerződés szabályai alkalmazandók.