„C” TÍPUSÚ GAZDA NÖVÉNYBIZTOSÍTÁSI CSOMAG KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI
Az OTP Csoport partnere
„C” TÍPUSÚ GAZDA NÖVÉNYBIZTOSÍTÁSI CSOMAG KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI
A vidékfejlesztési miniszter 143/2011. (XII. 23.) VM rendeletében meghatározott „C” típusú növénycsoportra.
A Groupama Garancia Biztosító Zrt. (továbbiakban biztosító) a szerződési feltételek rendelkezéseinek megfelelően biztosítási szolgáltatást teljesít a biztosítási szerződésben megnevezett biztosított részére. A biztosító szolgál- tatási kötelezettsége a biztosítási szerződés szerinti biztosítási események bekövetkezése miatt a biztosítási szerződésben, annak ajánlatában adatköz- lőiben meghatározott helyen, meghatározott növényi kultúrában keletke- zett tűzkár, jégesőkár, téli fagykár, tavaszi fagykár, viharkár, aszálykár, felhő- szakadáskár és elemikár okozta mezőgazdasági árvízkárok megtérítésére vo- natkozik, amennyiben a szerződő a biztosítási szerződésben meghatározott díjat megfizette. A szerződő ajánlatadáskor a felsorolt kockázatokat egyen- ként veheti igénybe növénykultúráinak biztosítási védelmére.
A biztosítási szerződés az „C” típusú Gazda Növénybiztosítási Csomag” különös biztosítási feltételek alapján valamint a „GMGÁSZ 05” általános biztosítási feltételei alapján jön létre.
Ha a jelen különös biztosítási feltételek eltérnek az általános biztosítási fel- tételektől, akkor a jelen különös biztosítási feltételekben meghatározottak az irányadók.
A szerződéskötéskor a biztosító tudomásul veszi, hogy a szerződő a létre- jött biztosítási szerződés díjához támogatást kíván igénybe venni az Mkk tv. és a 143/2011. (XII. 23.) VM rendeletben (a továbbiakban, mint VM rende- let) meghatározottak szerint.
E különös biztosítási feltétel megfelel a közös agrárpolitika keretébe tarto- zó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági ter- melők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 73/2009/EK tanácsi rendelet III. címében előírt egységes támogatási rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. október 29-i 1120/2009/EK bizottsági rendelet 47. cikkében foglalt követelményeknek.
1. A biztosított vagyontárgyak
Groupama Garancia Biztosító Zrt. – 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00. Nyomtatványszám: 3035/1
A jelen különös biztosítási feltételek szerint biztosított vagyontárgynak mi- nősül a biztosított tulajdonában vagy kezelésében álló, illetve az általa bé- relt vagy haszonbérelt földterületen lévő, és bármely, a biztosítási adatköz- lőn meghatározott szabadföldi, lábon álló növénykultúrának a biztosítási évre vonatkozó termése.
2. A kockázatviselés helye
A biztosítási ajánlat mellékletét képező „adatközlőn” megjelölt terület, amely Magyarországon helyezkedik el, és amelyet a Mezőgazdasági Par- cella Azonosító Rendszerrel (MEPAR) határoznak meg.
3. A kockázatviselési időszak (kezdete és vége)
A kockázatviselési időszak nem lehet több mint a biztosított növény „ve- getációs ideje”. A biztosító a szerződés hatálybalépésétől vagy a szerződés módosításától számítva 5 napos várakozási időt köt ki a kockázatviselés kezdetére jég, vihar, árvíz, tavaszifagy kockázatok esetén.
3.1. Tűzkockázat
3.1.1. A kockázatviselési időszak kezdete:
– szántóföldi növényekben és szántóföldi kertészeti kultúrákban a kelés- től, ültetéstől, palántázástól;
– ültetvényekben a szerződés hatálybalépésétől.
3.1.2. A kockázatviselési időszak vége:
– szántóföldi növényekben és szántóföldi kertészeti kultúrákban a tech- nológiai érést követő 30. nap;
– ültetvényekben a technológiai érést követő 40. nap.
3.2. Jégkockázat
3.2.1. Tőkiveréses jégkárok:
3.2.1.1. A kockázatviselési időszak kezdete: az őszi és tavaszi vetésű ül- tetésű és palántázott növényekben a keléstől, eredéstől.
3.2.1.2. A kockázatviselési időszak vége: az őszi és tavaszi vetésű ülte- tésű és palántázott növényekben mindaddig, míg a terület újrahasznosít- ható.
3.2.2. Súlycsökkenéses jégkárok:
3.2.2.1. A kockázatviselési időszak kezdete:
– az őszi és tavaszi vetésű ültetésű és palántázott növényekben a keléstől, eredéstől;
– gyümölcskultúrákban a tisztuló hullás befejeződésétől;
– szőlőben a fürtök megjelenésétől;
– bogyósokban, dióban és szamócában a virágzástól.
3.2.2.2. A kockázatviselési időszak vége:
– szántóföldi növények esetében a technológiai érést követő 30. nap;
– almában és borszőlőben a technológiai érést követő 30. nap;
– egyéb növények esetén a technológiai érést követő 20. nap.
Abban az esetben, ha egy növénykultúrán vegyszeres érésszabályozást vé- geznek a kockázatviselés a kezelést követő 10. napon megszűnik.
3.3. Téli fagy-kockázat
3.3.1. A kockázatviselési időszak kezdete:
– őszi gabonák esetében a technológiailag elvárható tőszám meglététől és a „szögállapot” elérésétől;
– őszi káposztarepce esetében a technológiailag elvárható tőszám meglé- tétől, és legalább 8 leveles állapottól;
– ültetvényekben az aktuális biztosítási évet megelőző év november 1-től.
3.3.2. A kockázatviselési időszak vége: a tárgyév március 31-ig;
3.4. Vihar kockázat
3.4.1. A kockázatviselési időszak kezdete:
– kalászosokban az érés kezdetétől (a biztosítás szempontjából az érés kezdete az a fejlődési állapot, amikor a vihar a kalászosokban szemki- verést és kalászletörést okozhat);
– őszi káposztarepcében a becők érésétől;
– napraforgónál, kukoricánál, cukorrépánál, máknál a kikeléstől;
– csonthéjasok, dió, csemegeszőlő, bogyósok és szamóca esetében az érés kezdetétől;
– körténél szeptember 1-jétől, almánál augusztus 15-étől;
3.4.2. A kockázatviselési időszak vége:
– szántóföldi növények esetében a technológiai érést követő 30. nap;
– körte esetében szeptember 30-áig;
– csonthéjasok, dió, csemegeszőlő, bogyósok és szamóca esetében a technológiai érést követő 20. nap;
Abban az esetben, ha egy növénykultúrán vegyszeres érésszabályozást vé- geztek a kockázatviselés a kezelést követő tízedik napon megszűnik.
3.5. Aszály kockázat
3.5.1. A kockázatviselési időszak kezdete:
A kockázatviselés feltétele a biztosító álltál elvégzett területszemle.
– őszi és tavaszi vetésű gabonanövények és kukorica esetében a techno- lógiailag elvárható tőszám elérésétől és legalább 10 cm-es nagyságtól;
– őszi káposztarepce esetében a technológiailag elvárható tőszám meglé- tétől és legalább 8 leveles állapottól;
– napraforgó esetében a technológiailag elvárható tőszám elérésétől és legalább 6 leveles állapottól;
– ültetvényekben az aktuális biztosítási évet megelőző év november 1-től.
3.5.2. A kockázatviselési időszak vége: a technológiailag érett állapotig.
3.6. Elemi káresemény okozta mezőgazdasági árvíz kockázat
3.6.1. A kockázatviselési időszak kezdete:
– szántóföldi növények esetében a keléstől;
– ültetvények esetében a szerződés hatálybalépésétől.
3.6.2. A kockázatviselési időszak vége:
– szántóföldi növények esetében a technológiai érést követő 30. nap;
– ültetvények esetében a technológiai érést követő 40. nap.
3.7. Tavaszifagy kockázat
3.7.1. A kockázatviselési időszak kezdete:
– szántóföldi növények esetében április 1-jétől;
– gyümölcskultúrák esetében a fehérbimbós állapottól;
– bogyós gyümölcsűek esetén virágzástól;
– szőlő esetében április 1-jétől.
3.7.2. A kockázatviselési időszak vége: május 31.
3.8. Felhőszakadás kockázat
3.8.1. A kockázatviselési időszak kezdete:
– szántóföldi növények esetében vetéstől;
– ültetvények esetében a szerződés hatálybalépésétől.
3.8.2. A kockázatviselési időszak vége:
– szántóföldi növények esetében a technológiai érést követő 30. nap;
– ültetvényekben, a technológiai érést követő 40. nap.
4. A biztosítási események
A 2011. évi CLXVIII. törvény értelmében a 4.1-4.8 között felsorolt esemé- nyek csak akkor tekinthetők biztosítási eseménynek, ha a kockázatviselés helyén termesztett növényekben legalább 30%-t meghaladó mértékű ho- zamcsökkenést okoznak.
4.1. Aszály-aszálykár
Az a természeti esemény, amelynek során a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakán belül harminc egymást követő napon belül a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el. A harminc napot a biztosítás hatálybalépésétől kell számítani. Szerződésmódosítás ese- tén (csak a módosított területre vonatkozóan) a módosítás időpontjától.
4.2. Felhőszakadás-felhőszakadáskár
Azon időjárási jelenség, amelynek során a kockázatviselés helyén lehullott csapadék húsz perc alatt mért átlagos intenzitása elérte vagy meghaladta a 0,75 mm/perc értéket, vagy a lehullott csapadék mennyisége huszonnégy óra alatt elérte vagy meghaladta a negyvenöt mm-t.
4.3. Jégeső-jégesőkár
Szilárd halmazállapotú, jégszemcsékből és azok képződményeiből álló csa- padék.
4.3.1. Tőkiveréses jégesőkár
A növények tőállományának jégverés következtében előálló, olyan mérté- kű kipusztulása, amely szükségessé teszi a kiszántást, illetve a terület újra- hasznosítását.
4.3.2. Súlycsökkenési jégesőkár
A növények termésében jégverés következtében keletkezett, súlycsökke- nésben megnyilvánuló termésveszteség.
4.4. Elemikár okozta mezőgazdasági árvízkár
A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok
kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 2.§ 18. pontja szerinti mező- gazdasági árvízkár, amennyiben azt ugyanezen törvény 2.§ 7. pont szerin- ti – a belvízkár kivételével – az elemi károk valamelyike okozta.
4.5. Tavaszi fagykár
A téli nyugalmi periódus végét követően jelentkező fagy miatt, a kockázat- viselés helyén termesztett növényekben bekövetkezett olyan káresemény, amelynek során a termőrügyek, virágok vagy terméskezdemények elhal- nak, és ennek következtében a növénykultúra hozamcsökkenést szenved.
4.6. Téli fagykár
A kockázatviselés helyén, nyugalmi periódusban, az őszi kalászos gabona-, a repce- és az őszi takarmánykeverék kultúráinak a fagy miatt bekövetke- zett kipusztulását, valamint az ültetvényekben a termőrészek vagy növény- egyedek fagy miatt bekövetkezett elhalásából adódóan hozamcsökkenést eredményező káresemény.
Az őszi kalászosok, valamint az őszi káposztarepce a téli fagy következté- ben előálló, oly mértékű pusztulása, amely a károsodott terület újrahasz- nosítását teszi szükségessé.
A biztosítás szempontjából újrahasznosításnak minősül a kiszántás, felülve- tés, azonos vagy más növénnyel történő újrahasznosítás.
Ültetvények esetében a téli fagy következtében előálló, oly mértékű termő- alap pusztulása, mely hozamcsökkenést okoz.
4.7. Vihar-viharkár
A legalább húsz m/sec szélsebesség.
A káresemény a következőkben nyilvánul meg a biztosított növénykultúrák esetében:
– a kalászosok szemkiverésében, kalászletörésben;
– a napraforgó kidőlésében, szár- vagy tányértörésében (aminek követ- keztében a termés betakaríthatatlanná válik);
– ültetvények és szőlő, valamint a bogyós gyümölcsök termésének leveré- sében;
– repce esetében a becők leverésében, szemkiverésben;
– kukorica esetében szártörésben és kidőlésben;
Abban az esetben, ha egy növénykultúrán vegyszeres érésszabályozást vé- geztek a kockázatviselés a kezelést követő tízedik napon megszűnik.
4.8. Tűzkár
A kockázatviselés helyén termesztett növényekben a tűz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely természeti jelenség következtében (pl.: villámcsa- pás) a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza.
5. A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok
Az általános biztosítási feltételekben foglaltakon túlmenően a biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki:
– a kettős hasznosítású növények biztosításba be nem vont iker- vagy társtermésében keletkezett károkra;
– a magtermés csíraképességének csökkenésében vagy a termés egyéb beltartalmi értékvesztésében megnyilvánuló károkra (pl.: cukortartalom, olajtartalom, fehérjetartalom);
– belvízkárokra;
– a kártevők, kórokozók károsításaira.
5.1. Tűzkárok esetén
– ültetvényekben a gyomnövénnyel vagy termesztő berendezéssel terjedő tűzkárokra;
– emberi tevékenység következményeként bekövetkező tűzkárokra (gé- pekről átterjedő tűz, gyújtogatás).
5.2. Jégkárok esetén
– a magjáért, gyümölcséért, termelt növények melléktermékeiben (pl. szalma) keletkezett károkra;
– a gyümölcsök hajtásrendszerében és a törzsben keletkezett károkra;
– ha a jégverés mechanikai hatásán kívüli egyéb következményes károk keletkeznek (fagyhatás);
– a jégverés következményeként fellépő növény egészségügyi vesztesé- gek, illetve az ebből eredő értékesítési károkra.
5.3. Téli fagy-károk esetén
– téli fagykár következményeként szántóföldi növényeken bekövetkező súlycsökkenési (részkárokra) károkra;
– az ültetvények állagkáraira;
– az ültetvények fagykáraira, melyek nem a biztosítási évben merülnek fel.
5.4. Viharkárok esetén
– a kalászosok lenyaklásában megnyilvánuló károkra;
– ha a biztosított repce és kalászos növénykultúra a vihar következtében megdől és betakaríthatatlanná válik.
5.5. Tavaszi fagykárok
A fagyhatás okozta minőségi károkra (pl.: fagyléc).
5.6. Felhőszakadás károk
Ültetvényekben az állagkárokra (a biztosítási adatközlőn nem szereplő va- gyontárgyakra pl.: kerítés, öntözőrendszerek) nem terjed ki a kockázatviselés.
6. A biztosítási érték, a biztosítási összeg
A biztosítási érték a növénykultúra biztosított termésének valóságos értéke. A biztosítási érték a díjszámítás alapja. A biztosítási összeg a kártérítés felső határa.
A biztosítási érték növényenkénti meghatározásához szükséges a biztosíta- ni kívánt növény termésátlaga, a termény egységára és a biztosítás alá vont terület nagysága. A biztosítási értéket minden biztosítási évben meg kell határozni. A biztosító helytállása és teljesítési kötelezettsége biztosítási idő- szakonként maximum az adott évre meghatározott biztosítási érték erejéig áll fenn.
A biztosítási érték nem haladhatja meg a biztosított növénykultúra valósá- gos értékét. A valóságos értéket meghaladó részre vonatkozó megállapo- dás semmis, és a biztosítási díjat ennek megfelelően le kell szállítani (túl- biztosítás).
Ha a biztosítási összeg a növénykultúra valóságos értékénél kisebb, a biz- tosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a va- gyontárgy valóságos értékéhez aránylik (alulbiztosítás).
A biztosítási érték megállapítása a következők szerint történik:
Biztosítási érték = hozam (t/ha) X egységár (Ft/t) X biztosított terület (ha). Hozam: a biztosítani kívánt növénykultúra biztosított területének 1 hektár- ra (ha) eső, tárgyévre meghatározott termésátlaga.
Egységár: a biztosítani kívánt növénykultúra tárgyévre meghatározott ho- zamának tonnánkénti egységára forintban.
Biztosított terület: a biztosítani kívánt növénykultúra teljes vetésterületének nagysága hektárban.
A biztosítani kívánt növénykultúra hozamára, egységárára, és a biztosított vetésterületére a szerződő/biztosított tesz javaslatot szerződéskötéskor vagy folyamatos szerződések esetén szerződésmódosításként az éves adat- közléskor.
A biztosított növény hozamát a szerződő az elmúlt 3-5 év hozamadatai alapján határozza meg. A referenciahozam kiszámításának meghatározását a 21/2012. (III.9.) VM rendelet 4. sz melléklete tartalmazza.
Referenciahozam: a szerződéskötést megelőző ötéves időszak legmaga- sabb és legalacsonyabb értékeinek kizárásával képzett hároméves termés- átlag.
7. Az önrészesedés
Az önrészesedés a jelen biztosítási feltételek alapján megkötött biztosítási szerződés által biztosítási fedezetbe vont kár azon része, amelyet a biztosí- tott visel.
Kockázat | Önrészek és az önrészek területi viszonyításai | ||
A károsodott terület biztosítási értékére vonatkozóan | A károsodott növény biztosítási értékére vonatkozóan | A károsodott tábla biztosítási értékére vonatkozóan | |
Jégkár (súly- csökkenési) | 30% eléréses önrész + 10%-os levonásos önrész | ||
Jégkár (tőkiveréses) | 70%-os levonásos önrész | ||
Viharkár | 30% eléréses önrész + 10%-os levonásos önrész | ||
Aszálykár | 50% abszolút önrész | ||
Felhőszakadás- kár | 50% abszolút önrész | ||
Mezőgazdasági árvízkár | 50% abszolút önrész | ||
Téli fagykár | 70% levonásos önrész | ||
Tavaszi fagykár | 50% abszolút önrész | ||
Tűzkár | 30% eléréses önrész | ||
A biztosítás szempontjából abszolút önrésznek kell tekinteni azt a biztosí- tási érték százalékában meghatározott összeget, melyet káresemény esetén a kártérítésből le kell vonni. Jelen feltételek szerint a biztosítási érték viszo- nyítható a károsodott terület biztosítási értékére a károsodott tábla biztosí- tási értékére, és a károsodott növény biztosítási értékére. Pl.: 10%-os ab- szolút önrész: 8%-os kár esetén a kártérítés 0%, 15%-os kár esetén a kár- térítés 5%.
A biztosítás szempontjából eléréses önrésznek kell tekinteni azt a biztosítá- si érték százalékában meghatározott összeget, melyet csak abban az eset- ben kell levonni a kártérítésből, ha a kár nem éri el az önrész összegét. Abban az esetben, ha a kár meghaladja az önrészt, akkor az önrész levo- nására nem kerül sor és a teljes kártérítés kifizetésre kerül. Pl.: 10%-os el- éréses önrész: 8%-os kár esetén a kártérítés 0%, 15%-os kár esetén a kár- térítés 15%.
A biztosítás szempontjából levonásos önrésznek kell tekinteni a kártérítés százalékában meghatározott összeget, melyet minden esetben le kell vonni a kárból. Pl.: 10%-os levonásos önrész: 8%-os kár esetén a kártérítés 7,2%, 15%-os kár esetén a kártérítés 13,5%.
8. A biztosítási díj
A biztosítási díj megállapítása
A biztosítási díj a biztosított növénykultúrára és a 4. pontban felsorolt biz- tosítási eseményekre vonatkozó egységes díjtétel, valamint 6. pontban meghatározottak szerint számított biztosítási érték szorzata.
Az így meghatározott díjból (bruttó díj) kármentességi engedmény adható szerződéskötéskor. A kármentességi engedménnyel csökkentett díj a nettó díj (a nettó díj kerül számlázásra a díjfizetési megállapodás szerint).
Az így kiszámított nettó díj megfelel a biztosítás adó nélkül számított díjá- nak (143/2011. (XII. 23.) VM rendelet 3.§ af. pontja)
Az engedmény csak teljes kármentesség esetén adható, kárkifizetés esetén az engedmény esedékessé válik és a kártérítésből levonásra kerül.
A biztosított tudomásul veszi, hogy a biztosító a biztosítási szerződés díjáról július 15-ig köteles tájékoztatni az „agrárkár enyhítési szervet” (Mkk tv. 17.§). A szerződő ajánlatadáskor választhat egyszeri éves vagy negyedéves díjfi- zetést.
A biztosító a VM rendelet szerint meghatározott módon az MVH számára no- vember 15-ig díjfizetési igazolást állít, ki a biztosítási szerződés befizetett dí- járól, az igazolást ügyfélkapun keresztül az MVH (Mezőgazdasági Vidékfej- lesztési Hivatal) által közleményben megjelentetett nyomtatványon teljesíti.
9. A biztosított és a szerződő közlési és változásbejelentési kötelezettsége
9.1. A közlési kötelezettség
A biztosítottnak és a szerződőnek a biztosítási szerződés megkötésekor minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölnie kell a biztosítóval, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A biztosí- tó írásos kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a biztosí- tott/szerződő eleget tesz közlési kötelezettségének.
A biztosított/szerződő köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani a bizto- sító kockázatvállalása szempontjából jelentős okiratokat, dokumentációkat, szerződéseket és hatósági határozatokat.
A szerződő, illetve a biztosított az ajánlat és az adatközlő lap kitöltésével köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani az alábbi adatokat minden biz- tosítási időszakra vonatkozóan:
a. a biztosított nevét;
b. lakcímét; székhelyét;
c. a 2007. évi XVII. törvény szerinti „regisztrációs számát”. A szerződés létrejöhet a regisztrációs szám közlése nélkül is. Ebben az esetben a szerződőnek kell gondoskodni a regisztrációs szám pótlásáról és a biz- tosító tájékoztatásáról legkésőbb július 10-ig;
d. a biztosítani kívánt növénykultúra faját (őszi búza, tavaszi búza, őszi árpa, tavaszi árpa, őszi káposztarepce, triticale, rozs, ipari napraforgó, takarmánykukorica, borszőlő, alma);
e. a biztosítani kívánt növénykultúra(rák) kockázatviselési helyét(eit) (MEPÁR szerinti tételes azonosítással);
f. a biztosítani kívánt növénykultúra terményének hozamát (referenciaho- zam);
g. a biztosított növénykultúra tárgyévi hozamának egységárát.
A biztosított hozzájárul, hogy a biztosító az a.-d. pontokban felsorolt ada- tokat (minden biztosítási időszakban) június 8-áig köteles az „agrárkár eny- hítési szerv” részére megküldeni (VM rendelet 3.§ (1) bekezdés k. pontja). A biztosított tudomásul veszi, hogy a biztosító az e. pontban meghatá- rozott területi adatokat július 15-ig köteles az „agrárkár enyhítési szerv” ré- szére megküldeni (Mkk tv. 17.§ (1) bekezdés).
Az egységár, hozam, növénykultúra, és vetésterület adatait figyelembe véve dönt a biztosító az ajánlat elfogadásáról valamint a folyamatos szerződések biztosítási időszakonkénti megújításáról.
Folyamatos szerződések esetén az aktuális biztosítási évre vonatkozóan a területi, hozam, és egységár adatok közlésére a biztosító a következő idő- korlátokat köt ki:
Szerződéskötésnek vagy szerződésmódosításnak végső határideje minden biztosítási évben május 31.
A szerződő tudomásul veszi és elfogadja az MVH területnagyságra vonat- kozó adatszolgáltatását melynek végső határideje július 1.
Az egységár meghatározásánál a szerződőnek/biztosítottnak figyelembe
kell vennie az aktuális piaci, tőzsdei, hatósági és szerződéses árakat Ha ajánlat adáskor vagy szerződés megújításkor a szerződő/biztosított az ada- tokat nem vagy nem megfelelően veszi figyelembe, akkor a biztosító jogo- sult az ajánlat vagy a szerződésmódosítás elutasítására.
A hozamadatok meghatározásánál a szerződőnek figyelembe kell venni a
„referenciahozamokra” meghatározott számítási előírásokat. Abban az eset- ben, ha a szerződőnek/biztosítottnak nem áll rendelkezésére a biztosítani kí- vánt területeire vagy növényeire vonatkozó hozamadat akkor a megyei ter- mésátlagok figyelembevételével kell meghatározni azokat (az elmúlt 3-5 év megyei hozamadatok alapján az VM rendelet 3.§ (7) bekezdés szerint).
Az adatközléssel együtt a terület azonosításához szükséges dokumentumot (MEPÁR) is a biztosító rendelkezésére kell bocsátani.
Ha a szerződő és a biztosított nem azonos személy, akkor a biztosítottnak az MVH által közleményben rendszeresített nyomtatványon kell meghatal- mazni a szerződőt a biztosítási szerződés megkötésére. E dokumentumot a szerződőnek julius 30-ig meg kell küldenie az MVH részére.
A szerződés megkötését vagy folyamatos szerződés esetén a módosítást követően az egységár a kockázatviselési időszakot magába foglaló biztosí- tási időszak végéig nem módosítható.
9.2. A változásbejelentési kötelezettség
A biztosított/szerződő a biztosítási szerződés fennállása alatt köteles a biz- tosítónak haladéktalanul, de legkésőbb 2 (kettő) munkanapon belül írás- ban bejelenteni minden olyan lényeges változást, amely kihat a biztosító kockázatviselésére.
A felek az alábbi körülményeket tekintik lényegesnek:
– a biztosított elleni csődeljárás, felszámolási eljárás, valamint a biztosított jogutód nélküli megszűnését célzó végelszámolási eljárás megindítása;
– a szerződő/biztosított lakhelyének vagy székhelyének a megváltozása;
– a biztosított tevékenységének megváltozása, tevékenységi engedélyé- nek megszűnése;
– a biztosított növénykultúra tulajdonosának, bérlőjének vagy haszonbér- lőjének megváltozása, a biztosított vagyontárgyat terhelő zálogjog ala- pítása;
– a biztosított növénykultúra bérbeadása;
– a kármegelőzés, kárelhárítás rendszerében bekövetkező módosulások. A közlési és változásbejelentési kötelezettség a szerződőt és a biztosítottat egyaránt terheli.
A biztosító – előzetes értesítést követően – jogosult a helyszínen ellenőriz- ni a kockázati viszonyokat és a biztosított/szerződő által szolgáltatott ada- tok helyességét.
10. A biztosítási szerződés módosítása
A biztosítási szerződés kizárólag a felek közös megegyezésével, írásban módosítható.
A biztosítási szerződés a vetésterület nagyságára, illetve a biztosított nö- vénykultúra fajtájára valamint hozamadataira vonatkozó módosítás a biz- tosítási időszak első napjára visszamenőleges hatályú.
Ha a vetésterület, illetve a biztosított növénykultúra vagy a hozamadatok módosításában a felek kölcsönösen megállapodnak, akkor annak követ- keztében a biztosítási érték is megváltozik valamint biztosítási díjtétel is mó- dosulhat. A biztosítási érték változására tekintettel pedig a biztosítási díj is változhat.
11. A biztosító szolgáltatása
A kárbejelentését követően a biztosító öt munkanapon belül megkezdi a kár rendezését. Felméri a biztosított vagyontárgyban (növénykultúrában) keletkezett kárt az adatközléskor megadott adatok (biztosított növény, hozam, egységár, terület) figyelembevételével.
Aszálykár kockázati esemény bekövetkezésekor a szerződőnek/biztosítottnak a betakarítás megkezdése előtt 5 nappal meg kell tenni a kárbejelentést.
A káraktához csatolni kell:
Tűzkár esetén: A tűzeset keletkezésének helye szerint illetékes hatóság iga- zolását.
Jég, vihar, felhőszakadás, fagy (téli, tavaszi) aszály, árvízkárok esetén: OMSZ igazolást (indokolt esetben az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Nemzeti
Környezetügyi Intézet, valamint a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal bevonásával).
A biztosító vagy a szerződő/biztosított kezdeményezheti további szemlék (közbülső szemle) tartását a károsodott területen, ha úgy ítéli, hogy a kár- rendezés szempontjából lényeges körülmények változtak meg (Pl: a káro- sodott terület nagysága változott, kockázaton kívüli károk jelentek meg a károsodott területen, a szemle időpontjában nem volt egyértelmű a káro- sodás).
A biztosított és károsodott növény betakarítása előtt, vagy ha a kár mérté- ke már egyértelmű (Pl: kipusztulásos károk, totálkárok) a biztosító helyszíni területszemle során meghatározza a szemle (ék) során károsodottnak ítélt területeken a kár mértékét, és káraktát készít.
A káraktának tartalmilag és formailag meg kell felelni a vidékfejlesztési mi- niszter 143/2011. (XII. 23.) VM rendeletében xxxxxxxxxxxxxxxxxx.
A káraktának tartalmaznia kell:
– a biztosított nevét, lakcímét, székhelyét, regisztrációs számát;
– a károsodott növénykultúra nevét;
– a károsodott kultúra üzemi szintű területének nagyságát;
– a károsodott kultúra biztosítási értékét hektáronként;
– a kárt vagy károkat okozó kárnemet vagy kárnemeket;
– a hozamcsökkenés becsült mértékét és forintosított értékét;
– a biztosítási esemény Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer sze- rinti helyét (MEPÁR azonosító);
– a károsodott terület nagyságát;
– a kifizetett kártérítés összegét.
Amikor meghatározásra került a bekövetkezett kár a károsodott növény, a károsodott terület nagysága, a kárszázalék %-ban kifejezett veszteség mér- téke valamint a hozamveszteség a biztosított területen akkor a szerződés 7. pontjában meghatározott önrészek figyelembevételével kerül sor a kártérí- tési összeg kiszámolására.
Együttesen bekövetkező káresemények esetén az eljárás a következő: Meg kell határozni minden kockázati esemény okozta hozamveszteséget úgy, hogy az előzőleg számított hozamveszteséggel csökkenteni kell a kö- vetkező kockázati eseményre vonatkozó biztosított hozamot. A kockáza- tokat a következő sorrendben kell számításba venni: tűz, jég, vihar, télifagy (szántóföldi növények) télifagy (ültetvények) árvíz, felhőszakadás, tavaszi- fagy, aszály.
11.1. Kármegállapítás
A károk mértéke a Mkk törvény, valamint a 143/2011. (XII. 23.) VM rende- let alapján kerül megállapításra.
A 2011. évi CLXVIII. törvény értelmében bekövetkezett káresemények csak akkor tekinthetők biztosítási eseménynek, ha a kockázatviselés helyén ter- mesztett növényekben legalább 30%-t meghaladó mértékű hozamcsökke- nést okoznak.
A biztosítási szerződéssel lefedett terület vonatkozásában a kárküszöb 30%.
– egyetlen biztosítási típus esetében sem alacsonyabb a károsodott terü- letre eső biztosítási összeg 30%-nál;
– az elemi káresemény okozta mezőgazdasági árvízkár, a téli fagykár és a felhőszakadáskár kockázatoknál a károsodott növénytábla biztosítási összegének 50%-a;
– aszálykár és tavaszi fagykár kockázatok esetén pedig üzemenként és növénykultúránként nem haladja meg az 50%-ot.
11.2. Értékcsökkenési kulcsok
A jégesőkár okozta minőségi kárszázalék megállapítása érdekében a bizto- sító a következő értékcsökkenési kulcsokat alkalmazza:
– zöldbab: ép zöldbabhüvely 0%-os kár, ipari felhasználásra alkalmas zöldbabhüvely 60%-os kár, elenyészett zöldbabhüvely 100%-os kár.
A biztosítás szempontjából „ép” zöldbabhüvelynek kell tekinteni azokat a zöldbabhüvelyeket melyeken a jégverés nem okozott formatorzulást,
és a jég okozta sebzések beforrtak, és nem okoznak felületi egyenet- lenséget friss fogyasztásra még alkalmasak. „Ipari felhasználásra” alkal- mas zöldbabhüvelynek kell tekinteni azt a zöldbabhüvelyt mely kon- zervipari felhasználásra még alkalmas. „Elenyészett” zöldbabhüvelynek kell tekinteni azt a zöldbabhüvelyt melynek kereskedelmi értéke, nincs.
– sárgadinnye, görögdinnye, uborka: ép gyümölcs 0%-os kár, sérült gyümölcs 30%-os kár, elenyészett gyümölcs 100%-os kár.
A biztosítás szempontjából „ép” gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket melyeken a jégverés okozta sebzések beforrtak és a seb- zések nagysága nem éri el a gyümölcs felületének 1%-át és egyetlen sebzés sem nagyobb, mint 1 cm2. „Sérült” gyümölcsnek kell tekinteni a friss fogyasztásra alkalmas gyümölcsöket melyeken a jégverés nem oko- zott olyan nyílt sérüléseket melyek következtében rothadásnak indul a gyümölcs. „Elenyészett” termésnek kell tekinteni azt a termést melynek kereskedelmi értéke, nincs.
A hajtásrendszerben okozott károk fejlődési veszteségként kerülnek el- számolásra. A virágzat sérülései súlycsökkenési veszteségként kerülnek elszámolásra.
– paprika, fűszerpaprika: ép termés 0%-os kár, ipari felhasználásra al- kalmas termés 60%-os kár, elenyészett termés 100%-os kár.
A biztosítás szempontjából „ép” termésnek kell tekinteni azokat a ter- méseket melyeken a jégverés nem okozott formatorzulást, és a jég okozta sebzések beforrtak, és nem okoznak felületi egyenetlenséget friss fogyasztásra valamint fűszerpaprika előállításra még alkalmasak.
„Ipari felhasználásra” alkalmas termésnek kell tekinteni azt a termést mely konzervipari felhasználásra még alkalmas. „Elenyészett” termés- nek kell tekinteni azt a termést melynek kereskedelmi értéke, nincs.
– őszibarack, kajszi, szilva, meggy, cseresznye: ép gyümölcs 0%-os kár, sérült gyümölcs 40%-os kár, ipari felhasználásra alkalmas gyümölcs 60%-os kár, elenyészett gyümölcs 100%-os kár.
A biztosítás szempontjából „ép” gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket melyeken a jégverés nem okozott formatorzulást és a jég okozta sebzések beforrtak és nem okoznak felületi egyenetlenséget. A jégütések következtében a gyümölcs jellegzetes színe nem változott.
„Sérült” gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket melyeken a jégverés felületi deformációt okozott, de a sebzések beforrtak, és a gyü- mölcs oly mértékben károsodott, hogy friss fogyasztásra még alkalmas.
„Ipari felhasználásra” alkalmas gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyü- mölcsöt mely konzerv, lé vagy szeszipari felhasználásra még alkalmas.
„Elenyészett” gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyümölcsöt melynek ke- reskedelmi értéke, nincs.
– alma, körte: ép gyümölcs 0%-os kár, sérült gyümölcs 35%-os kár, ipari felhasználásra alkalmas gyümölcs 60%-os kár, elenyészett gyümölcs 100%-os kár.
A biztosítás szempontjából „ép” gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket melyeken a jégverés nem okozott formatorzulást és a jég okozta sebzések beforrtak és együttes területük nem éri el a 20 mm2.
„Sérült” gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket melyeken a jégverés 20 mm2-nél nagyobb beforrt sérüléseket okozott és a sérülések együttes átmérője nem haladja meg a 20 mm-t. A gyümölcs oly mér- tékben torzult, hogy friss fogyasztásra még alkalmas. „Ipari” felhaszná- lásra alkalmas gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyümölcsöt mely kon- zerv, lé vagy szeszipari felhasználásra még alkalmas. „Elenyészett” gyü- mölcsnek kell tekinteni azt a gyümölcsöt melynek kereskedelmi értéke, nincs.
11.3. Mintaterek alkalmazása
Ha a növénykultúra betakarítása, újravetése, illetve újrapalántázása a kár- bejelentéstől számított öt munkanapon belül elengedhetetlen, a biztosított területeken a károsodás mértékének megállapítása érdekében mintatere- ket kell hagyni.