NEMZETI MŰVELŐDÉS

NEMZETI MŰVELŐDÉS

GEOGRÁFIÁJA

ÉS A

GEOGRÁFIAI FATALISTÁK.

ÍRTA:

XX. XXXXXXXX XXXX

AZ EGYETEMES ÖSSZEHASONLÍTÓ GEOGRÁFIA NYILVÁNOS RENDES EGYETEMI TANÁRA.

„AZ ÁLLAM LEGFŐBB JAVA - AZ EMBER”.

BOLD. XXXXXX XXXXXXXXXX.

BUDAPEST, 1912.

EGGENBERGER-FÉLE KÖNYVKIADÓVÁLLALAT

(XXXXXXXX XXXX)

ISTENBEN MEGBOLDOGULT

XXXXX XXXX GRÓF

Ő NAGYMÉLTÓSÁGA

MEGDICSŐÜLT SZELLEMÉNEK

AZ EMBERI GEOGRAPHIA FÁRADHATATLAN ÉS NAGYLELKŰ

ELŐMOZDÍTÓJÁNAK

AJÁNLVA

SZÜLETÉSÉNEK 75-IK ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL.

ÚTRAVALÓ.

Nequid nimis.

Ha valaminek, – e könyvnek van szüksége igazol- ványra, mely előszó képében útlevélnek szolgál a könyvpia- con való megjelenésekor, nehogy félreismerjék és leteperjék a jövevényt, mielőtt meghallgatták volna.

Csalódik, ki azt hiszi, ellensége vagyok a természet- tudományoknak s nem látom a jót, a mit a természettudo- mányi vívmányok értékesítése a geográfiában csinált vala. Még nagyobb levédésben van, ki felteszi rólam, hogy sze- mélyi animozitás vezette tollamat. Xxxxx xxxxxx xxxx. Ne- kem az apostrofáltak egyéni tiszteletreméltóságához, személyi derekasságukhoz és korrektségükhüz semmi közöm. Ezt én egy szóval sem érintem. Csupán geográfiai és világfelfogá- sukat rostálom vagy helyeslem; azokból is csak az előkelőbb typusokat válogatom ki, a kik a vezéráriát fújják; a kóris- tákkal, félszeg és hangos imitatorokkal, szóval a geográfiai gentium minoresek-kel nem foglalkozom.

Magasabb álláspontról nézem és bírálom a geográfiai nyüzsgést és nagyon jól látom, hogy a kik azt képzelik ma- gukról, hogy vezetnek: –voltaképpen vezettetnek. Man meint, dass man schiebt und wird geschoben. A pozitizmusz világ- felfogása egyre szélesbedő körökben árasztja el az elméket, a tu- dományköröket s ellentállhatatlan erővel magával ragadja főleg azokat, kik speciális szakstúdiumokba merülve, nem bírnak ma- guk erejéből magasabb álláspontra helyezködni, ezért öntudatta- lanul és jóhiszeműen tolják a pozitivizmusz szekerét európaszerte.

A hol a pozitív világfelfogás gyökeret vert, mindenütt rom- bolást vitt véghez. A történelemből hisztorizmuszt, a szocioló- giából szocializmuszt, a geográfiából geografizmuszt csinált..

Ε pozitivista kizárólagosság ellen tiltakozom, ha a tu- dományban, főleg a geográfiában, feltétlen uralomra törekszik; lekicsinyli a szellemi tudományokat, betolakodik körükbe s kifor- gatja azokat ideális valójukból hozzáférhetetlen dogmáknak hirde- tett féligazságaival, képzeleti feltevéseivel és hazug sophismáival.

Könyvemnek ez a vezér motívuma, Semmi egyéb. C'est ton, qui fait le chanson. A többi Wagnerrel szólva, zenekar- keli magyarázó kíséret.

Azok ellen fordulok kiváltképpen, kik az Embert csupán a Föld termékének, ideiglenes élősdijének tartva felrobbanta- nak minden ideális törekvést, mely az Embert a szerves világ és physical környezete fölé emeli; tagadják mentali- tását, lelki valójának függetlenségét physicumától és aláren- delik egészen a természeti erők fatalista kényszerének. Azok zökkentették ki a geográfiát 2000 éves történeti sínpárjából, midőn különféle címen és arrogált jogon természettudományi laboratóriumot és polyhisztorizáló természettudományi encziklo- pediát csináltak a geográfiából. Naturalista gondolkodást vit- tek bele, mely azóta lerakodó helye lett a legfantasztikusabb természettudományi elméleteknek és kérdéseknek, vagy mene- dék helye azon tehetségtelenek számára, a kik kiszorulva speciális szakstúdiumuk köréből, geográfiai előképzettség, rátermett- ség és qualificatió nélkül a geográfia terén keresik bol- dogulásukat és előmenetelüket.

A természettudományi paroxismuszt már Dr. Xxxxx is megsokalta a geográfiában és hevesen kelt ki a geográfusok- nak 1912. június 6. innsbrucki gyűlésén, a geográfia degra- dálása és tudományos kifosztása ellen.

Dr. Xxxxx pedig ezidőszerint a morfológiának vezér- kapacitása a berlini tud. egyetemen, mondhatni a kontinensen, sőt talán túl az Atlanti óceánon is! . . .

A pozitivista és naturalista gondolkodás és világfelfogás be- gyökereztetése Magyarország népének tömegpsychológiájába – szerintem veszödelmes kísérletezés. Az erős keresztény meggyő- ződésű szlávok, németek és balkáni népek közé ékelt Magyarország ezzel eljátszana történelmi hivatását ésTörökország sorsára jutna.

Nem pozitivista világfelfogásra, hanem kultúrára van szükségünk, hogy Magyarország megállhassa helyét az euró- pai művelt nemzetek körében. Csupán kultúra mentheti meg válságos hetyzetéből, ebből meríthet erőt nemzeti energetiká- jának és politikai assimiliatiójának fokozásához. Ezt a kul- túrát pedig az ideális gondolkodás szárnyain a csillagokig kell emelni, nem pedig fatalizmuszszal ellaposítani! . . .

Ha majdnem egy negyed század óta a naturalista encyklo- pedikus geográfia járta, lépjen jogaiba egyszer már a szán- dékosan mellőzött emberi vagy kulturális geográfia is. Kul- turája egyedül az embernek van, mívelődési és emberi

geográfia tehát egy és ugyanaz. Az emberi geográfiát tehát concrete, olyan értelemben veszem és oly keretekben fogom fel, minőkben Reclus Elisée látta és leírta posthumus: La Terre et l'Homme cimü müvében az Ember történeti és geo- gráfiai cselekvését a földön. így nem a szakiskolákba való gazdasági geográfiát értem alatta, miként a németországi geográfusok p. o. Xxxxxx, sem Xxxxxxxxx bölcseleti abstract anthropo-geografíáját, sem a zoológikus xxxxx Xxxxxxxxxx- Xxxxxxxx-féle naturalista anthropogeografiát, hanem a kultúrá- nak geográfiai és történeti tényeire támaszkodó regionális geográfia, mint geogr. konkretizmusz, lebeg szemeim előtt.

Ezért kellett mint konkrét ténynyel az embernek a na- turalista geográfiából kiküszöbölt intellectusával, mentalitásá- val, szóval eszességével és haladásával bővebben foglalkoznom, s ennek nyomait úgy társadalmi, mint mívelődési fejlődésében kimutatnom; másrészt a szociológiának elhamarkodott álta- lánosításai ellen felszólalnom. Ez direkte Magyarország jelen kulturális állapotának szól. A magyarországi vonatkozásokat a tárgymutatóban minden szakasznál megjelöltem, azért aján- latos a könyvnek a tágymutató kalauzolása szerint való olvasása.

Ég és Föld választ el engem a naturalista és bármi néven nevezhető pozitivista geográfia megengedem jóhiszemű, a geo- gráfia előbbre vitelében fáradozó mívelőitől, mivel erősen meg- vagyok győződve e földi létezés folytatásáról, magasabb erkölcsi és szellemi világ valóságos létezéséről s így a Földet egyedül az Ember lakóhelyének nézem, nem pedig bálványnak, újabb fajta glóbus-istenségnek, mint ezt a naturalisták és pozitivisták széltében hirdetik. Isten, lélek, lelkiösmeret, szellemi világ előt- tem nem abstractiók, hanem geográfiai és történeti valóságok. Az Ember eszességénéi fogva nem rabja a természettörvények- nek, nem parazitája a Földnek mint égitestnek, hanem a termé- szeti erőkkel egyenrangú geogr. tényező, melyekkel folyton küzd a földön és e küzdelme nem más, mint telluris kultúrája.

Ez, éppen homlokegyenest ellenkezője annak, a mit a na- turalisták hirdetnek, hogy a geográfia alapjában és lényegében Banze Ewald 1912. kijelentése szerint „csak monisztikus” lehet

– (V. ö. 356. 1.) s melylyel nézetem szerint megrontották a geo- gráfiai tudományt. Magyarország legrégibb egyeteméről, – me- lyen már akkor is tanítottak geográfiát, midőn híre-hamva sem

földön a geológiának és geophysikának, ha hü akarok maradni e főiskola alapítóinak intentiójához és elődeim szelleméhez a XV. századbeli Cottustól Xxxxxxxx Xxxxxxx, – máskép más világfelfo- gással nem is taníthatok geográfiát. Még csak azt kell emlitenem, hogy szándékosan az ellentábor fegyvertárából, legújabb publica- tioiból válogattam ki érvelésemet. A correcturát magam végezvén így elnézést kell kérnem az esetleg megmaradt sajtóhibák miatt.1)

TÁRGYMUTATÓ.

1. Fatalizmusz a múltban.

Klasszikai ősgermán és buddhista fatalizmusz. (I.) 3. A stoikusok és Xxxxxx fatalizmusza (II.) 4, 18, 49, 55. Ó és újkori felfogás a tragédiában, mint az Ember földi szereplésének megítélése. 4. Eredetieskedés a tudományban. 5. 3-5

2. Fatalizmusz az új korban.

Az embnr phys. és psychikai korlátoltsága 5, 50, 262.

Astrophysica és szerveink 7, 39. A véletlenség történeti fatalismusa (III.) 6. II. Xxxxxxx és Xxxxxxxx 6. Történelmi fatalismus ellenkezik Isten létével. 7. Természeti fatalis- mus (IV.) 7. Xxxxxxxxxxxx és a klímának fatalistái. 7. Cáfolatuk. 8. Ókorbeli klímafatalisták: Xxxxxxxxx, Poly- bios. Xxxxxx és Passarge physiographiai fatalismusa 6-9. *Az emberiség értelmi és érzelmi egysége. 9. Re- nan fajtabeli (V.) fatalismusa 10, 181-195. Ellentmon- dója Finot 11, 175. A maradi fatalisták csökönyös kapacitálhatatlansága 11, 73, 121-124, 185. 5-11

I. Természettudományi fatalizmusz

Comte pozitivista sz. Háromsága 11, 197, 243-244.

Comte és Backte vakhite (VI.) a természettörvények má- sithatatlanságában 13. M. 192, 239, 243, 16. Folytatója: Ostwald 13. Buckle cáfolói: Xxxxxxx Xxxxxx 14. Hahn

15. Van haladás, mert egyedül az Ember halad e föl- dön 16. Xxxxxxx és Xxxx (VII.) fatalismusa 17, 49. 11 -17

II. Evolútiós fatalizmusz.

Leibnitz. A fejlődés elméletének genezise. 17. Xxxxx,

a két Darwin 18. Xxxx és Laplace 18. Xxxxxx és Lyell

* A csillaggal megjelölt szakaszok geogr. világfelfogásomnak alap- oszlopai M. = Magyarországot érintő vonatkozások a magyar geografis- . mus, pseudo-evolutionismus és szociológismus megértéséhez. A számok az oldalakat mutatják.

18. Morfológizmusz és geografízmusz 19. M. mint a geográfia megrontói. Mackinder 19, 57. M. Historismus

20. Az igazi geográfia és történelem köre 20, 92. Xxxxxxx xx geográfiai logikája 21-23, 32, 134, 244. A tönkre silányított magyar „földrajz” 24. M. 327. A geografíz- musz taktikai lármája 25. M,, mely elhallgatta Penck 1912-iki éles kritikáját a geogr. megrontásáról Xx. Xxxxx Xxxxxx 26. A jeles leíró-geografus Dániel 26. és X. Xxxxxx geográfiája 26, 340, 347. Példák a geografiz- muszra 349, 27, 54, 56, 111, 185, 239, 243-244. Emberi geographia legyen a geogr. tanítás betetőzője 27, 29, 33, 244, 321, 330, 353, 340. Chaos a magyar topogra- phiában a morphológia miatt 28, 61, 330. Társadalmi geográfia 29, 125-128, 325. Evolutionismus divatos hóbort 29-30. M. Savicky Ludomér syntheticus geo- gráfiája 30-31. »Ellenvetéseim 31-33. 17-34

III. Modern geogr. fatalizmusz.

1. Csillagászati'(VIII.) fatalizmusz 37. Pedig nincs látható törvényszerűség a Naprendszerben 37. *A Világ nem állhat félezer elemből. 38. Elégtelen módszerünk a kozmosz felismeréséhez 39. Azért kérdéses az astro- physicára alapított kozmográfia 40. Xxxxxx Xxxxxx számvetési képzelgései 41. A földkéreg vékonysága miatt semmire sem lehet apodiktice következtetni 41.

Xxxxxx xxxx Xxxxxx ellen 42-43. Xxxxxx még sem akar tudni a kiegyenlítés elvéről 42, 52. Xxxxxxx és Xxxxx következtetései a Hold képéből hamisak 42-45. New- ton igézete és Haussier 43. Moneton 45. Xxxxxxxxxx, Xxxxxx, Xxxxxxxxx cáfolják Xxxxxxx, Xxxxx összezsugo- rodás elmélete 47. Xxxxxxxxxx és Xxxxxx cáfolják a Föld cseppfolyós voltát 48-49. A föld cseppfolyóságát ta- gadják Flammarion és a szizmológusok 46-47. Meg- lehet a rádiumból és tömeghalmozódással magyarázni

48. *Kant-Laplace elavult elmélete 48. Xxxxxx-Xxxxxxx geológiai „ugrásai” ellentmondanak a fejlődésnek 49,95. Hol van a Fötd legelőször megdermedt kérge? 49. Al- gonkinum? 49. A Darvinizmuszt xx Xxxxx, Xxxxxx, Des- moulins Xxxxxx Xxxxxx tagadják 53. * Isten és a célra- vezetőség 51,264,293, A világ végéről szóló jóslások fo- gyatékos alapja 51. Xxxxxxxx xxxxxxxx 51. Harmónia és ki- egyenlítés a világban 52, 62. *A Föld 13-féle mozgása 83. 34-83

2. Fatalizmusz a physical geográfiában.

Varennius a phys. geográfia kezdője 54. Xxxxxxx phys. geogr. fatalizmusza és geogóniája 55. M. Xxxxxxx örökös körforgó elmélete 55. Az ember ebben a beállításban

csak a föld passiv terméke 55. M. Xxxxx physio-geo- grafiája 56. Higgadt tudósok elkülönítik az Embert a phys. világtól 56. Xxxxxxxxx úr és faliáciái 57. Dualis- ták a geográfiában 57, 253, 353. Talán Dr. Xxxxxxxx az? 57. *A materialisták vesszőparipája = a I'öid csepp- folyós belseje 58. Ennek lehetetlen következményei 59.

Xxxxx Xxxxxxxx és Xxxxxx 59. különfélekép magyarázzák a föld reliefjét 39. Kreichgauer 60. Geológia semmi geo- physica nélkül 60. Geológiai túltengés ezért badar ide- ológia a geográfiában 60. Λ morfológizmusz xxxxxx- mán termék 61. Cáfolata 61. Dr. Lóczy öncélú purista geográfiája 62, 170, 196, 223, 239, 244, 249, 321, 340,

341-345. Az egyensúly és kiegyenlítés gondolata ép eÍ!e:ikezője az evolutionizmusznak (Suesz) 62. Suesst agyoncsapja Xxxxxx 63, Xxxxxxxxx 65. és Xxxx 66-71.

*A geogr. pozitivizmusz csupa fél és éretlen igazság 71.

*Legfe!jebb a phys. célratörekvés valószínű 71. Faleogra- phiai bizonyítékok 61-73. Xxxxxxxxxx és Supan 72-73.

A települések geográfiája szintén ellene mond a fatalis- táknak 73., de lehetetlen őket kapacitálni 74. A magyar futuristákból praeteristák lettek 74. Mackinder honi furulyásai 74. A Balaton monográfiája term. tud. enciklo- pédia 75. M. mit nálam Xxxxx xxxxxxxx. 53

3. Fatalizmusz az emberi geográfiában.

- Antropo-geographia. -

Mikor fatalista az antropo-geografia? 76. De Martonne honi beállításban 77. Xxxxx, de legalább logikus 78. *Az ember nem a phys. geográfiába való, mert nem phys. fejlemény 77. Naturalista (X.) fatalizmusz 78. Naturalis- ták deszpotizmusza 78. Mandarin-tudósok 186. Xxxxxx (VI.) tagoltsági fatalizmusza 78-82. Cáfolói 79 még RccUs is. 81. Xxxxxxxxx Xxxxxx dr. 81. Mongeolle és Richthufen az alak fejlődésnek (XII.) fatalistái a geo- grufizmusz és rög-fatalizmusz megalapítói 82. Cáfolója a történelem 83. A rög-fatalizmuszának túlhajtója Mucke

84. és Schlüter 95. Xxxxxxxx és Xxxxxxxxxx a népván- dorlásokról 83,85, 86, 170. Xxxxxx és Xxxxxxx régen meg- cáfolták ageogr. formák „rögös” fatalizmuszát 87. Cáfolja a határoltság is, mint emberi eszmélődés eredménye 88,

89. *Cáfolja a nyelvek geogr. elrendezése 89. a rajta épülő combinátiók 89, 90. *A politika és biológia nem törődik a geotektonikával 90. * Történelmet kell tudni, nem pedig tektonikát az emberi cselekedetek megérté- séhez 91. Xxxxxxxx Xxxxx boldogult Mesterem 92, 170.

Gáncsolói megrontották a geográfiát 92. Xxxxxxx phys.

(XIII.) hármas fatalízmusza az emberi geográfiában 93,

170. Xxxxxxxxxx et Comp, monofizita anthropogeo- graphiai cég 94-97. Ratzel a gcogr. formák (XIV.) fatalizmuszának hódol 94. Saltus geograficus M. 95. Zeitler ellentéte Xxxxxxxxxxxxxxx 97. Schlüter úr hangos naturalista tévedései 99-101. Reclus helyes felfogása az emberi geográfiában, de nem a politikában s vallás- ban 101-111. A szocializmuszról Henne am Rhyn 111.

4. Fatalizmusz a politikai geográfiában.

*Feje tetejére állított gondolkodás az ember mentalitá- sáról és glóbusi alárendeltségéről 112,170. M. *Ezért bo- torság a fajok, népek költözését és a településeket egyedül phys. okokra viszszavezetni (Richthofen & Comp.) 113.

Városok geográfiája cáfolja a monifizitákat 113. A bárosi- tott tudós további tévedései 115. Valamivel több az Ember akörülvevő Természetnél 115.*Nagy emberek jelentősége 1Í6. Még Xxxxxxx is déferai a talentumnak és elmebeli, nem physical erőnek 116. A forgalom sem kizárólag phys. okok következménye 119. Technikai tudás túl- teszi magát a relief akadályain 117, 118. *A birtok- megoszlás jelentősége a politikai geográfiában. Meitzen 119, 127. Háborúk szintén hatásosabbak politikai tér- változásoknál, mint a relief 120. Városok geográfiája, mely nem kellett a magyar geografistáknak, bizonyítja az Ember geogr. jelentőségét 121-124. M. Terület befogadhatósága 125. M. Határ-népség 126. M. és je- lentősége M. a társadalmi geográfiában 126. Magyar- ország birtokcseréje 128. M. 111 -128

5. Fatalizmusz a Kulturális geográfiában.

Evolutiós paroxizmusz az etimológiában 129. Mi igaz a fejlődés theoriájában? 130. Weule evolutiós (XV.) materralismusa 131. Cáfolói: beszéd, zene, értelem 131.

*Adatok a mentalitás phys. függetlenségéhez 132. Scho- tensack szamárságait cáfolja a majmok-dressurája 135.

Állati és emberi lélek 132-133. Xxxxxxx xx glóbusz- parazitája az Ember 134. Magyar visszhangja s Ratzel fatalista allűrjei /34. Ezért neheztelése Bastianra /35. Kölcsönvétel és feltalálás /35. Ethnographiai hasonla- tosságok /36. Gerland vagylagosságai /32. Ethnogr. egyezőségeket az Atlantis megmagyarázhat. Conclusióim

/4/, /44. *Az ember mindig intelligens volt /44. Vadság vagy elmaradottság? /45. Xxxxxxxxxx báró (XVI.) felszere- lési fatalizmusza /46-/47. Cáfolata /48-/50. Erőszakolt evolutionizmusz /52-/53. *Sehol sincs állatiasság, leg- feljebb erkölcsi - hátramaradás vagy elfajultság /53.

Abstinentia (önmegtartóztatás), frugalitás nemzetfenntartó tényezők 247, és /54. A kultúra fejlődésének Xxxxxx szerint való evolutiós felosztása /57, 287. *A kultúra tehát nem a Föld, hanem az ember terméke. /59. A fejlődés hypnozise Xxxxxx-Xxxx felosztásában /59. Cáfo- lata /60, mert a gazdasági formák nem kulturális fokok Hahn Ε. és Jászt dr. 161. 247. M. Xxxxxxx természet- rajzi felosztása drasztikus rög-fatalizmusz /63. Müller mívelődés-körei és fokozatai /64. Azok megrostálása

/60-/83. (Lóczy és Xxxxxxx /70.) A szociológizmusz elhamarkodott általánosításai /68, Xxxx /69, Vierkandt

/72, List, Xxxxxxxxx és Xxxxxxx /72.) *Civilisatió és kultúra különbségei /73.) Xxxxxxxxxxx mívelődésbeli pházisai /74. 128

6. Fatalizmusz a Társadalmi Geográfiában.

A klíma fanatikusai /75-/79. *Millieu változhatik /79.

*Az ellentétesség törvénye /80. *A faj mindenhatóságá- nak és a gondolatok homályos képzetek öröklésének (XVI.) babonája /8/-/95. Weissmann neo-darvinizmusza

/8/, /87-/95, 2/3. Xxxxxxxxx Xxxxx, Xxxxx és Xxxxxx

/83, /05. Xxxxxx az öröklött tulajdonságokról szóló állí- tásainak cáfolata /83-/84. *Nincs psychológiai végzet- szerűség 189. Bizonyító példák /85-/87. *Nincs rassz- és geo-psychológia /87. *A forgalom irányváltozása azonnal megváltoztat mindenféle millieut 186. A selectiós elmélet absurditásai /87-/89. Még a természetes re- compensatió állítólagos törvénye sem alkalmazható az Emberre, nem hogy az öröklés phys. kényszere /90. Azért a lelket tagadó geográfus egy tudós fintor /9/. Xxxxxxx kollektív szociális-psychológiája s biológiai szo- ciológiája, a genetikus gondolat fatalizmusza Xxxxxxxx: tudattalan képzeteinek vakhitével (XVII.) /92. A szo- ciológiai biológizmusz megrostálása /93-/95. Osvald kulturológiája lángelmék zsenik-tenyészdéje /95. Ost- vald ethikája /96, 205, /70. M. Az öröklés elvének fa- talistái közönséges politikai faiseurok /97. Xxxxx xx mint historicus /99. Európa fajtabeli térképe 200. *Sem fajbeliség, születés, sem agy, sem koponya intézik a népek történelmi sorsát, miként Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxxx, Xx- xxx, Lapouge hiszik, hanem a testtől független Lélek 20/, 264. Bizonyító példák 202-205. A lángelmék te- nyésztése tudós és feudális abszurdum 208. *Xxxxxxxxx helyett characterológia kell, mit nevelés csinál 207, 208.

A lángelmék kétféle megítélése 209. *A lélek siguláris nem collectiv productum (Münster és Kornis) 209. *A heterogenizmusz a társadalmi szerkezet alapja. Gumplo-

vitz 2/0. Bizonyító példák 211. 256. *A suggestió ha- talma az ethnographiában, politikában, közéletben 2/2. A suggestió szintén cáfolja az öröklés dogmáját 2/3. Transscendentalis suggestió nem örüllseg, miként a naturalisták kürtölik 214. Le Bon spiritualista szo- cializmusza Hellpach és Stoll másolata 216-217. Cá- folata 215. Természettudományi kontárkodás a szellemi tudományokban 216. Xxxxxxx, Xxxxxxx a szellemi mo- nizmusz (XVIII.) fatalistái 217. Cáfolatuk 218-220.

Göthe szellemi (pantheista) fatalizmusza egyszerű fia- talos tévelyedés 221. Ezt melegítették föl Xxxxxxxxx, Bergsoknék 225. *A modern relatív pozitivizmusz csak fölelevenítette és hazug beállításba hozta a rég tudott geog. és ethnológiai dolgokat 225-228.

A nemzeti Mívelődés Geográfiája. Eszesség és kultúrai haladás.

1. *Nemzetek alakulása az ember intellectusa nélkül meg nem érthető. A materialista pozitivista antropogeografia üres borsó hüvelyezés. 229. Quatrefages 229. *Sem vér- rokonság, sem nyelvegység nem csinál nemzeteket 230.

Xxxxxxxxxxx öt feltétele 231-232. A zsidók (nem izraeli- ták) xxxxxxxx Xxxxxxxxxxx szerint 233. *Mi eredete az anthropológiai és mi a nemzeti-lelki typusnak? 232.

Xxxxxxxxxxx megfordított genetikus sorrendje 233. Ro- mánok és magyarok a középkor folyamán keletkezett nép 233-232. A zsidós külső nem zsidók sajátossága

234. * Történelemismeret és alkotmánytisztelet mint nem- zeteket fenntartó erő 234-235. *Xxxx tények jelentősége felfordítják a morfológiai és fajtabeli fatalizmuszt 235.

Soha sem volt egységes a hellén nép, mégis solidari- tdsánal fogva nemzet volt 235. *Kulturális rassz alaku- lása egyelőre az intellectuelek körében ellentmond az öröklés (XVIII.) fatalizmuszának 236. *A fatalisták ta- gadják az emberi nem haladását, fajok állandóságáról zümmögnek. Wüst, Lapparent 237. Brunnetiere sophis- mája 237. Van-e haladás és miben áll ez? 238-233.

(Xxxxxxxxxxxx, Xxxxxxx, Xxxxxx, White, Buckle, Lóczy kedves historicusa a haladásról) 239-244. Xxxxxx, Xxxxxx, Xxxxx Xxxxx. Xxxxxx, Ranke a haladásról 240.

Reclus, mint tudós-typus 241. Ellenképe a xxxxxx xxxx- lemek 242. A mindenre jó Göthe 241. Xxxxxxxx a rela- tiv pozitivista kiszólása 242. Magyar geografizmusz okai 243-244. Lóczy és Reclus 242-249. Tusakodó naturalisták a morfológiában 243. A „tiszta geográfia”

– pozitiviszta aberratio, Hettnenizmusz, mert kinullázza

az Embert a geográfiából 245. Draper gyakorlati nationa- lizmusza, meg a kínaiak haladása 247. Az én 249. 251. és Lóczy természettudományi encyklopedizmusza a geo- gráfiában 75, 250. Erdély az elhanyagolt morfológiai országrész, mert csak a Dunántúl vezetett eddig 250.

*Geografiai világfelfogásban nincs alku, nincs helyén a taktika és ingadozás 251. *Xxxxxxxx és dualisták geogr. különbsége a haladás kérdésében 251. Xxxx cá- folata, szocialista nevelés 252. 227-252

Xxxx Xxxxx Xxxx jelentősége

a magyar emberi geográfia reaktivi- tása érdekében 245, 252, 330, 333.

Xxxxx glóbus embere, s evolutiós psychológiája és a totalitásról szóló phantasmagoriái 253. Wundt fejlődés korszakai 254-255. és tellurís psychológiái pantheizmusza 256. Azért nincs feltétlen és szükségképi (Ostwald) haladás 257. de van részleges, egymást fel- váltó haladás és hanyatlás, sőt romlás, visszaesés a heterogenezisz törvénye miatt, mely xxxxxxx Xxxxx to- talitását 257. (A selectiós naturalizmusz alkonya 256.) Modern példák a kultúra elfajulásáról 258-262. A fe- hér fajta új szellemi renaisance-a készül Amerikában

250. A mongolok felébredése 261. – Magyar társadalmi átalakulás 261. – A „fejvesztett nemzetiség” 262. Né- metek és lappangó németek a magyar culturában (jegy- zet) 262. A haladás célja – transcendentális lét 263.

Zöppritz 263. *Eszmék és lélek az ember glóbusi vergő- désében 264. *Isteni Gondviselés 264, 271, 293. Nyomai a történelem vezetésében 265. Haladásunk jelen képe

266. Xxxxx és a kereszténység 266. *A magyar nemzet kulturális feladata M. 267. Kulturgeografia jelentő- sége 257. Szocialisták felfogása közeledik a történelmi ideálizmuszhoz 268-271. A haladás a szociológiában 268-271. * Vallás ethnogr. és szociális hatalom volt és lesz továbbra is 271-281. (A szocializmusz főoka con- tinensünk túlnépesedése 272. Sárgák és fehérek 273.

Vallás mint ethnogr. tényező 274. Kathedra-bölcsek és szociológusok 275, tévedéseik 275, a városok a glóbus jelen kultúrájának fokmutatói 276-277. Ebből követke- zés a munkások elkeseredettsége 277, min csak a val- lás és iskola segíthet 278. Vallásosság Amerikában, a Balkán félszigeten 279. Vallás és nemzeti érzés az átheus szocializmusz politikai kerékkötői 281. Nincs glóbus-em- ber és glóbusi vallástalanság s ideológiai humbug a koz- mopolita, naturalista nevelés, művészet és erkölcs 281.) 252-281

2. Társadalmi és Kulturális Geográfia.

Elméleti szociológusok elvei 232-284. Geográfiai cá- folatuk 289-297. Xxxxxx beszéd a progressivisták pro- grammja 282. Szociológiai perspektíva 284. Stirner az önzés superlatívuszát hirdeti 285. Schouw az irodalmi cápa-typus 285. Hazugság a kollectivismusz 285. Pro- gressiv csoda 28G. Cultura és jókedv 287. Tömegnyo- mor új társadalmi jelenség 287. Megváltozott a gaz- dálkodás 287. Múzsái és technikai irány 288. A tömeg- nyomor strickok, tömegélvezet őrülete terjed 289- 290.

*A gyűlölet a szociológiában 290-291. a hyperindus- trialismus miatt. Pénz és élvezet 290-291. De még e zűr-zavarban is látni haladást, mint a lélek (nem phys. erők) attribútumát 291. Munka-megszokás, a munkások öntudatos fellépése mint dolgozó társadalom 291-293.

A túlspekuláció kerékkötői a trustök, kollektív munka- szervezetek, fogyasztó szövetkezetek, részvénytársasá- gok stb. mind a társadalmi gazdasági fejlődő haladás mértföld mutatói 291-293. Isten keze 293. A szocializá- lás tényei 293. *Az európui nő megnemesbült formája és a női character irodalmi és ethikai karrikaturái: suff- ragette^ férfiaskodó szellemi androgyn laposságok, keleti hetarák a gseftelő színpad attractiói 293-295.

Modern színházak szenzációit és idegbódulatot hajhászó csúfságai 295. *A szocializálás nem teljes, nem fotalitás (Xxxxx és a szociológusok szerint), hanem időnként felmerülő helyi Jelenség p. o., mint a kapitalizáció az Északi Germán tenger körül 296, az egyetemek koszorú- jával 296. *De Magyarország ezen övön kívül esik 297.

A mint nincs teljes szocializálás, úgy nincs ma még teljes individualizálás és humanizálás sem 297. Van geogr. hu- manizálás 297. 281-297

Magyarország kulturális geográfiája.

Miért kell magyar kulturális geográfia? 301. Magyar- ország néprajzolati helyzete fontosabb, mint a tekto- nikai 302. Csak a kultúrával jár a politikai assimilatió 303.

Csak ez csinál egységes Magyarországot 303. Gazda- sági szélsőségek nálunk 304. Ezek meg nem szüntet- hetők nyugoteurópai szociológiai recipe szerint 304. A szegény és gazdag Európa 306-304. Északnyugoti Európa túlzsúfoltsága 307. Vele járó szocializmusz

308. Gyarmatosító és földosztó Megváltóra lenne szükség (Xxxxxx Xxxxxxx terve) 308. A belga szocioló- gusok 309. Jászi dr. könyve 310. *Nem csupán gazda-

sági okok csinálnak nemzeti államokat 310, mert kapi- talizmusz és pauperizmusz mindig volt és leszen 311. A szociális mozgalmak sem új keletűek 312. Magyar vonatkozások 313. Nincsenek városaink, nincs erős polgárságunk 314-315. Ezzel ellentétben, a Nyugat nagy nemzeti energetikája 316-317. Pedig ez nálunk is lehetne! Bizonyító példák 317-323. *A kulturátlanság oka mindennek nálunk, min a cultarális geográfia se- gíthet 319. Közéleti renyheség (la paresse intellectuelle)

319. A naturalista geográfia mint materialista geogónia már Pétieknek sem kell többé! Nálunk miatta hanya- golták el a kulturás geográfiát 321. Ébredező magyar törekvések a kulturás geogr. érdekében 322. Európa sincsen még szocializálva, hogy lehet akkor szocializált Magyarországra hivatkozni? 324. De épp e miatt a tár- sadalmi geográfiát is kell művelnünk az emberi geogr. keretében 325. *Így teszi ezt a modern geográfiai iro- dalom Nyugaton 326. Minő legyen a konkrét geográfia? 327-328, 334. Cluse álláspontja 329. *A geogr. konkre- tizmusz megokolása 320-356. Magyar ethnosszal sem vagyunk tisztában 330. Vámbéri v3 török magyarjai és 2/3 finn-ugor magyarjai 332. A magyar és finn kultúrára termett, a török nem az 333. A török-barátok keresz- tény gyűlölete 333. Xxxxxxx könyve 333. Xxxxx Xxxx gróf jelentősége, ki a nemzeti ösvényekre terelte a honi geo- gráfiát 334. *Összehasonlitó néprajzolati geográfia 335-339. *Geogr. nevek magyarázata fontos 335.

Geografizmusz az ethnographiában 317. *ltthon kell ethnogr. összehasonlításokat kezdeni 337. Ethnogr. ele- mek vándorlása 337-338. Tánc, húsvéti nyúl, eke el- terjedése 338. Pest neve jegyzet 338. „Tulajdon nem- zetiségeinket sem ismerjük, mégis Ázsiában kóválygunk

339. Tótok 339. Románok 340. Nincs település geográ- fiánk 340. Xxxxxx geog. szemináriuma 349, 359. Xxxxx- xxx a Nyugot nagy súlyt helyez reá 340. Lóczy men- tése 347. Geogr. mulasztásainkat jogász-szociológusok hozzák helyre 341. Jdszi dr. tévedései 342-344., mert nem geográfus 345. *Orografiára zsugorodott össze a

„tiszta” encyklopedikus naturalista geográfia 345. Penck geogr. szemináriuma 345, 351, 354, az amerikai Kar- tográfiai Intézet mintájára (Salisbury and Atwood: The interpretation of topografic maps. 1908. Washington and London). Xxxxxxxxxxx az encyklopedizmuszról 346.

Xxxxx. a tanári vizsgálatokon 346-348. A makacs fo- nográf, jegyzet 346. Geogr. hiányok 348-350. Geogra- fizmusz 349. *Nincs magyar ethnografiánk 350. Tudós- kák a geográfiában, jegyzet 350. A külföldi naturalista

geográfia 351. Miért kell ezek után a kulturális geogr. tanítása? 352. Kik hajlanak a humánus geogr. felé?

353. Drygalszki szemináriuma 354. Xxxxxxx Xxxxxx

359. *Geogr. összehasonlítások, mint a kulturgeografia problémái 354-356. Az én kezdeményezésem 354. Tör- ténelem s a gazdasági történelem fontossága a művelő- dés geográfiájában 356. *A természettudományi encyklo- pedikus egységes geográfia alapjában naturalista 356,362. Megint az okoskodó módszer 357. *A naturalista őrület 357-358. Csúcspontja Passarge morfológiája 358-362.

A naturalisták veszekedései egymás kőzött 359. Xxxxx a geográfiának megrontói ellen 362. *Leiró geográfia kell, nem okoskodó „földrajz” 362. A kultur-geografia ke- retei 363. A mívelődés geográfia pillérei és beosztása 365.

ÖSSZEFOGLALÁS. 297-365

A geográfusok társadalma.

1. Amateurök. 2. Memorizálok 374. 3. Geogr. önkéntesek. 4. Utleirók, utazók 375.5. Geogr. írók. 6. Mindentudók. 7. Dilettánsok 577.

8. Geográfiai tanitók 579. 9. Kézikönyvek írói. 581. - A hazai geogr. ta- nítás érdekében. - Naturalista előadások a külföldön. - A naturaliz- musznak ki kell magát tombolnia. 582. Máris delelő ponthoz közeledik

582. Amerikában fog újraszületni a geográfia. 585. 274-383

A FATALISZTIKUS VILÁGNÉZET TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE.

I. Fatalizmusz a múltban.

A végzetben való hit mindig megnyugtató érzés volt azokra nézve, kik rösteltek gondolkodni. Főleg a tömegek ismeretes gondolkozási lustaságának jöttek kapóra azok a né- zetek, amelyek kevés fejtörést okoztak. Azokra van tekintettel az ókori fatalizmusz, mely a dolgoknak megállapított rendjét oly változhatatlan kényszernek tekintette, hogy még a hellén istenek sem tehettek ellene semmit. Végzetszerűség uralkodik a germánok mythologiájában is, bármely felséges zenét írt hozzá Xxxxxx0). Xxxxxxxxx xxxxxx, a Walhalla összeomlása s a germán istenek alkonya a niebelungeni gyűrű végzetessé- gének megmásíthatatlan következményei. Az izlam hódító ereje szintén a fatumban gyökerezett. – Fatalisztikus a moz- lim világ minden ízében, kiegyezhetetlen a keresztény kul- túrával, mely az akarati elhatározást és céltudatos cselekvést ismeri el tényezőnek. – Fatalisticus a budhizmusz az időtlen- időkig tartó újjászületések tanításával s e három eszmekör világ felfogásán múlt, hogy ma a fehér fajtáé a Föld kerek- sége. – Mert a hol a három felfogás szembe került, az oko- kat kutató, akarni és cselekedni tudó európai kerekedett fölül. A mozlimség mindenütt hátrál a keresztény etikában nevelt fehér ember elől s a buddhista hindu és mongol fatális egy- kedvűséggel lapul a glóbuson szokatlan mértékben terjesz- kedő európai ember mellett. Korai illúzió még a japánok győ- zelméből a sárga faj ébredésére következtetni. A keletázsiai győzelem múló sympthoma lehet. Európai taktika, európai technika és találmány adták a sárgák kezébe a győzelmet.

1) Xxxxxxxxxxx: Xxxxxxx Xxxxxx, der Dichter u. Denker 1899.

563. 1.

Angol tengerésztisztek csinálták a csuzijamai katasztrófát s egy magáról megfeledkezett európai kalmár nemzetnek szel- lemi és anyagi támogatása nélkül hiába való volt volna a japánok minden személyi derekassága és fatalista halál-meg- vetése. Ε győzelem azonban föl nem rázza sem a mongolo- kat, sem a hindukat, sem a malájokat, vagy törököket fatalisz- ticus nyugalmukból; ha pedig valamikor felrázza az egyedül európai kultúra révén lehetséges. Mihelyt pedig e fajták az európai kultúrát alapokaival együtt elfogadják – megszűntek fátumra esküdő mongolok, hinduk, malájok és törökök lenni. Fajtákból kultúrnemzetekké válnak, mi azonban fatalizmusz mellett lehetetlen.

A fatalizmuszt eszerint az ember kulturális fejlődésének foka gyanánt kell tekintenünk. Az európaiak már meghalad- ták ezt a kulturális fokot, a többi continens – Amerikát kivéve, mely Ritter szerint „fiatal Európa” – még nem.

A hellén kultúra minden ragyogása mellett sem volt teljes kultúra, csupán kulturális fokozat. . . A Stoa bölcse- lőinek πάντα ξεί mondása, hogy t. i. minden átalakul, lesz és elmúlik, hogy újra más formában létesüljön – oly merev fatalizmusz, minő a hellen tragédia volt, amely valóban szo- morújáték, mert hiszen a végzettel hiába viaskodik az ember. A modern tragédia azonban az egyént, a személyes hőst állította szembe a végzettel s azért tapsol a hősnek, mert van bátorsága szembeszállni a végzettel. Xxxxxxxxx és Xxxxxxxxxxx között emiatt oly kiegyenlíthetetlen ellentét van, mint fataliz- tikus görög hit, ősmythos és az önelhatározást, lelkiösmere- tet és szabad cselekvést hirdető kereszténység között. Amaz a fehér fajnak ókorbeli művelődés fokát jelzi, ez a kultúrá- ban és világfelfogásban előbbre haladt, tisztultabb gondol- kodását mutatja. Hogy azonban az újkorbeli ember is, hc- bekorba vissza szeret térni elhalványult nézetek ókori mécseihez, csupán a hamleti aphorismára kell gondolnunk: „Közös, hogy meghal a mi él – sa természetben szebb valóra kél. (Hamlet)”, vagy arra, hogy a πάντα ξέ-t most legújabban Xxxx Xxxxxx tálalta föl „a Föld s Élete” című munkájában. – De az szintén az európai fajta szellemi főlényességére vall; amennyiben az európai ember haladás ösztönénél fogva fana- tikus örömmel xxxxx fel minden új dolgot s annak, eszessé-

généi fogva azonnal bölcseleti egyetemességét és metaphysikai hátterét keresi, melynek persze okvetlenül jobbnak és kime- rítőbbnek kell lennie– lelkesült felfogása szerint – mint a réginek, megszokottnak, elmúltnak, sok előtt ismert magya- rázatnak. Az eredetieskedés tehát nem ártalmas a haladó tudományban. Csak maradjon a tudós újabb adataival és nézeteivel saját tudománya keretén belül s ne vigye át, ne alkalmazza azokat a megismerés oly régióiban, melyekben teljesen járatlan.

Ez oka minden tudományos túlzásnak, következőleg fo- nák következtetéseknek, ahová az egyoldalú tudomány kilyu- kadni szokott.

II. Fatalizmusz az újkorban.

A geographiai fölfedezések és technikai találmányok rend- kívül kiterjesztették a XVI. század látókörét, megingatták a középkornak pozitív hitét és a pozitív tudás vágyát költötték fel a lelkekben. Leibnitz monadologiajától kezdve Xxxxxxx és Xxxxx naturalista philozophiájáig mindig az Értelmet, mint a megismerésnek legmagasabb fellebbezési fórumát tolják előtérbe. Hiába rostálta meg Xxxx az Értelmet és megisme- résünk módjait, hiába harsogatják a józanabbul ítélők, hogy minden emberi gondolkodás csak emberi logikán alapszik és hogy nagyon kétséges, vajjon nincs-e a világon ennél töké- letesebb, az emberi gondolkodás lehetőségeit felülmúló logika, mely túlmegy az Xxxxxxxxxxx által megalkotott normákon: fogalom alakítás, ítélet és következtetés-, túl a bölcseleti kategóriákon? Az ilyen intenzívebb logikával gondolkodó élőlény, bárki és bárhol legyen, mondjuk például a szom- szédos naprendszer valamelyik, a mi földünknél tökéletesebb berendezésű bolygóján, – bizonyára máskép állítja össze a tapasztalati tényeket, mint mi és fejlettebb, hatalmasabb lo- gikájával máskép magyarázza a kozmosz és élet titkait, mint mi 5 érzékkel és silány logikai apparátussal felruházott földi emberek.

De erre a szerénységre nem gondolnak a tudomány fanatikusai. A mindenséget akarják megmagyarázni a min-

denség egyik atomjáról a Földről s a falravetett spectrum sötét vonalaiból próbálják megfejteni, minő elemek vannak a billió mérföldnyi távolságokban keringő más égi testekben?

– midőn a magukét sem ismerik, midőn a színprizmában sem látunk miden színt?1) Mintha bizony a falon mászkáló hangya megtudná mondani, micsoda épület a ház, melynek falán mászik, mintha ő az ő hangya logikájával tudná, hogy milyen letelepülések, országok, földségek vannak még a han- gyabolynak világán kívül?! Mutatis mutandis, az emberre is áll ez a prespectiva, ha már oly nagyra vagyunk tudományos fölfedezéseinkkel és cáfolhatatlan „kész” igazságainkkal!...

a) Szinte megbocsátható ezek után, ha egyik-másik vi- lágosabb elme, belátván okoskodásunk fogyatékosságát a vak véletlenségnek fataliszmuzára jutott, mint p. o. II. Xxxxxxx porosz király. Igaz, hogy frivolabb barátja Xxxxxxxx szintén a balhiedelem hirdetője volt. Voltaire XV. Xxxxx századjáról ezeket írta: q'une fatalité aveugle governe les affaires du monde”. A vak véletlen intézi a világ ügyeit. Az ő híres Essais sur les moeurs des nations müvében pedig: N'y-a-t-il pas visiblement une destinée, qui fait 1' accroisement et la ruine des Etats? Xxx is felel kérdésére: le Hasard.

II. Xxxxxxx Xx Majesté le Hasard-nak, Ő felségének nevezte a Véletlent s arra bízta a világtörténelmi eseményeket. Bizonyára a pohár vízre gondolt, mely Xxxxxxxxxx bukását vonta maga után s bécsi kikosaraztatására, mely miatt a 7 éves háborút zúdította az őt visszautasító Xxxxx Xxxxxxx fejére. Ha megérte volna a francia forradalmat, mely az ember vele- született jogaira hivatkozott, nem hitt volna Ő Felségének a Véletlenségnek mindenhatóságában. Xxxxxxxxxx az üstökösök és meteorok véletlen eltévelyedéséből magyarázza a csillagok új fellobbanását.2)

A történelmi fatalizmusz egyéb szószólóival p. o. Xxxxx Xxxx, vagy Bossuet történelem – bölcseleti nézeteivel, mivel nem tartoznak a geográfiába s elvitatják az embertől cselek-

1) Xxxx: Alter d. wirtschaftl. Kultur. 1905. (215) Csodálatos ta- lálkozása gondolataimnak Hahn természettudóséival, kinek könyvét e sorok írásakor még nem ismertem.

2) Holzmülkr: Kosmische Betrachtungen in. d. Sonnensysthem

1906.

vés-szabadságát, szellemi haladásának lehetőségét s tagadják az élet megmaradásának princípiumát, e helyen nem foglal- kozhatom. Feltétlenül hiszem, hogy a Globus és Xxxxx törté- nelmét az isteni gondviselés vezeti előttünk ismeretlen czélok és tökéletességek elérésére, de vezetése nem korlátolja az em~ ber akarati és cselekvési szabadságát. Különben Xxxxxxx a Nuova scienza szerzőjének, Xxxxxxx szerint „civil theologusnak” volna igaza, hogy az újszövetség kezdetével semmi értelme többé a történelem bölcseletének.1) Ez a XVIII. sz. theologiai álláspont oly merev, mint a monofiziták fatalizmusza, – hogy a történelmet változatlan természeti törvények vak esetei diri- gálják. Nincs eszmeiség, nincs egy világot átható fensőbb Lénynek céltudatos vezetése sem e földön sem a kozmosz- ban. Tudattalan erők tusakodása a világegyetem. Ez a legna- gyobb hyperfatalizmusz.

b) A történelmi fatalizmusznál nem sokkal szerencsésebb okadatolásaival a természeti fatalismus, amely a klímában, környezetben és a fajban nyilatkozik. Motesquieu, Xxxxxx és Renan szószólói e természeti fatalizmusznak. A törvények szel - lemének írója, a törvényhozásra alkalmat szolgáltató okokat a klímában keresi. Szerinte a meleg, nyírkosság, napfény és sötétség oly hatással vannak a népekre, hogy a törvényho- zásnak mindig e külső körülményekhez kell simulnia. Ez a

„raison des lois” a törvénynek megokolása. Többi között a keleti népek veszteglő nyugalom-szeretetére hivatkozik2), mint oly tüneményre, mely a meleg klímának lankasztó ha- tásával jár, amivel ellentétben Európának időszakbeli válto- zatos klímája a nyugati népeknek változatosságra, agilitásra való hajlandóságával kapcsolatos. Xxxxxxxxxxx figyelmen kí- vül hagyta, hogy keleten támadtak a most uralkodó vallás- formák és nyelvcsaládok. Judaizmuszra a kereszténység, erre az izlam következett; Indiában a brahmanismusra a budhis- mus, Chinában a Laotse vallása.

A hindu vagy afrikai rabszolgaság a Földközi-tenger mérsékelt klímájú mellékein sőt közép-Európában szintén ál- talános volt. Nemcsak az asszírok és egyptomi fáraók uralma

1) Xxxxxxx: La philosophie de l'histoire 1870. 71–78 1.

2) Xxxxxxxxxxx: L'espirit des lois. XIV. k. 2–5 fej.

alapult rabszolgaságon, a hellének és rómaiak társadalma szintoly jól ismerte a rabszolgaság intézményét, melyet Xxxxx földicsért, mint Európa a középkorban a jobbágyságot. A klímának tehát itt semmi köze a rabszolgasághoz. Ami pedig a nyelveket illeti, azok alakulása semmiféle klímavidékhez nincsen kötve. A subtropikus egytagú nyelvek átléptek a klímahatárokon le Oceánáig, a sémi nyelvek elterjedtek Afri- kában, a ragozok p. o. a magyar Európába; az eszkimó nyelv Amerikába s a hajlítok Indiából Skandináviába. A hottentota nyelv csodálatos szerkezetével az afrikai déli sark belsejében támadt, ahonnan azt a nála sokkal kifejezéstele- nebb előragos bantu-nyelv szorította ki. Különben már Hero- dotos a kr. e. 400, Xxxxxxxx s Galienus vitatták, hogy a lakó- hely formálja az emberek szokásait, életmódját, – annál fur- csább tehát, hogy a 2000 éves elavult nézetet újra fölfrissítették Finot, a francia Revue des revues szerkesztője 1908, és Xxxxxxxxxx 1905 oxfordi egyetemi tanár. Vissza-vissza-térnek az eltemetett gondolatok és újak gyanánt szerepeinek eredeties- kedő tudósok könyveiben, sőt megesik, hogy a modernisták kul- túrai visszafejlődésről mesélnek, midőn a forgalomból kivett hamis pénzüket ósdinak mondja a tisztábban látó kritika. A futuristák nem bírják felfogni, hogy praetéristák, sőt már plus- quam perfectisták lettek avult ócska tudásukkal! . . .

c) Herder, a történelmi bölcselet német megalapítója a a klímán kívül a lakóhely egész habitusát, physiographiáját a tájképi környezetet (millieu, Landschafst-Bild) tekinti főoknak, amely a nemzetek és culturák változatosságát eredményezi a földön.1) Szerinte Afrikába csak a néger való, az afrikai föld- ség másféle embert létre nem hozhatott; az ázsiai puszták szükségképpen nomádéleíre kárhoztatják lakóit (ezt Richtho- fen is mondja), khínai emberből soha sem lesz európai, de európaiból sem khínai, vagy néger. Az ember hajlamainak és tehetségeinek fakasztója és nevelője a lakóhely (akár Greef) ez oly természeti kényszer, hogy Nilus nélkül nincs egyptomi kultúra, a Tigris és Eufrat nélkül babyloni és assyr mívelő- dés (így Kapp is!) Csodás ellentmondás éppen Xxxxxxxxx,

1) Herder; Ideen zur Philosophie der Geschichte VI. 5. VII. 3.

XI. 8.

ki elfogadta, sőt tán elsőnek hirdette az ember szellemi töké- letesedésének s a haladás lehetőségét és mégis eltagadja a a geográfiában a történelem bölcselet főelvét azt t. i., hogy az emberiség nem él gomba módra a földön, hanem ideálok után törekszik s történelmi sorsa folytonosan előhaladó ne- velés. Xxxxxx kimondja az emberi fajtákra a nevelés lehetet- lenségét azzal a megokolással, hogy a makkból sohasem le- het más, mint makk, amikor tudta, hogy vackorból lett a nemes körte. Xxxxxxx álláspontjára helyezkedik, hogy Egyp- tom a Nílus adománya, amikor fordítva igaz a mondás. Hami- íák szorgalma nélkül t. i. pocsolyás delta-rónaság maradt volna a Nilus környéke. Szerinte Földközi-tenger kreálta az ókori művelődéseket, nélküle Afrika lett volna Dél-Európa s amikor egyfelől az európai fajtának culturális haladását éppen e tengermelléki kultúrákból elismeri s a többi emberfajtáktól a haladás lehetőségét megtagadja, – ugyanaz a Xxxxxx hirdeti először a világirodalomban, úgy prózai műveiben, mint ver- seiben az emberiség érzelmi egyféleségét, a költői, esztétikai művészeti egyféle praedispositióját az egész földkerekségén. A XV1IL századnak minden természeti fatalizmusza mellett megvolt tehát az az érdeme, hogy kiemelte az általános emberit a néprajzolati sokféleségből. – Leibnitz és utána Xxxxx az emberiség logikai egységét, Xxxxxx az emberiség analog ér- zelmi világát constatálta. Ebből a felfogásból sarjadoztak a szabadság, emberiség, haladás, emberi jogok, kultúra, Goet- hének: „Weltliteratur” eszméje.

d) A XIX. század első fele felhagyott az idealizmussal. Gondolkodása visszabillent megint a rideg való világhoz. Xxxxxx: Faustjának két része ebből az időből datálódik. Az első részben az idealizmus küzdelmét rajzolja az érzéki fel- fogással, a másikban a gyakorlati felfogásnak, a tettekben nyilvánuló életnek és munkásságnak ád elsőbbséget. Az utób- binak eredménye a concretismus, mely megint elejtette az embert eszmei és érzelmi világával s fajtabeli különbségekre tagolta fel az emberiséget s fajtabeli fatalismust hirdetett. Renan kezdette ezt az irányt az európai fajnak felmagaszía- lásával, a sémiek és árják jellemzésével, minek következtében csakhamar a kor kedvelt eszméje lett, vagy mondjuk divattá vált a népeket, a nemzeteket értelmi és erkölcsi tehetségeik

morális, kulturális teljesítő képességük szerint osztályozni. Kapóra jött hozzá a nemzetiségi eszme, mely nemcsak Xxxxxx Xxxxxx korában, hanem máig gyűjtőlencséje, serkentője a poli- tikai hatalmi törekvéseknek s leple a collectiv egoismusnak, mely akkora szenvedelemmel sohasem szerepelt, mint korunk- ban.1) Kicsi és nagy nemzet önmagát tekinti a Teremtés re- mekének s eltiporja a gyöngébbeket. Feledve lón az emberek psychikai egysége, feledve Jézusnak világot megváltó etikája, amely a felebaráti szeretetet, nem a faji, vagy politikai ön- zést hirdette az emberiségnek.

Renan az európai fajt taksálja a legmagasabbra, külö- nösen physical szépsége, értelmi fölényessége, bölcseleti, val· lási praedispositiója s az idealismusnak Önzetlen kultusza miatt, és lesajnálja a zsidókat, általában a szemitákat mint inféri- ons race-t. „La race sémitique se reconnaît presque unique- ment à des caractères nègativs, elle n' a ni mythologie, ni épopée, ni science, ni philosophie, ni fiction, ni arts plas- tiques, ni vie civile, en tout absence de conplèxite des nu- ances sentiment exclusif de l'unité”.2) Így Renan példája szerint újabban Dühring, Xxxxxxxxxxx különösen az Idealismus terén éles határvonallal különítik el a sémi és árja népeket s ennek a különbségnek franciás szellemmel való kiélesítése létesítette a faj-kategoriákat. Megindult az embertani és etimo- lógiai kutatás az egész vonalon: valóságos hajsza lett azok után, mik az embereket egymástól elválasztják, éppen ellen- tétben a XVIII. századdal, hol a psyché ' népies kapcsolatait keresték. A román népek a múltra hivatkozva Európa tanító mestereinek mondják magukat, a germánok a jelen vívmá- nyaikra utalva hirdetik a germánság kiválóbb előkelőségét. Mind a kettőt lenézi a keleti szláv Európa, mely a civilizá- tióval velejáró társadalmi romlást a Nyugat bűneinek rójja fel s azt hiszi magáról: – ő hivatott a megromlott európai embe- riséget egy másik társadalmi renaissanceszszal megváltani. A faj és vér mindenhatóságát vitató modern láz hatalmába ke-

1) Xxxxxx Xxxxxx br.: A XIX. század uralkodó eszméi. Nemze- tiség §.

2) Xxxxx: Historie generale et systhéme comparée des langues sémitiques I. 479, 485, 494 s. k. 1.

rítette a történetírást, politikát, bölcseletet (Nietsche) is a val- lás háborúk idejében sem harcoltak a nemzetek erősebb sti- lisztikai superlativusokkal, mint a XIX. század alkonyán. Végre a XX. század első tizedében elmúlt a láz, kiábrándul- tak az izzó elmék, egyelőre legalább egyes tudós körökben – és újból a másik szélsőségbe csaptak, mondván: „Nincsenek fajták! Amit a tudomány fajták alatt értett, az csak önkéntes gyűjtőnév, – az emberiségnek nincsen rasszokbeli tagoltsága! Elhamarkodott általánosítás volt két nemzedék munkája, – mert physicailag nincsenek rasszok” (így Finot).

A maradiak azonban még konokul ragaszkodnak ked- velt eszmeköreikhez, – hiszen egy világnézet fenmaradásáró!, vagy bukásáról van szó!! – sa Természet még ki nem kutatott törvényeiben keresik a lét titkainak igazi megfejtését. Ε fanatikus iskola most tombol javában. Sans phrase ét sans peure hirdeti a szellemi tudományok bukását, a humánus míveltség csődjét s a természettudományok végleges diadalát.

III. Természettudományi fatalizmusz.

Megindítója Xxxxx, ki azt írta saját művéről, hogy az emberi gondolkodás új alapjait rakta le vele ... „mon ouvrage fundamental a posé enfin(!) toutes des bases essentielles d' une veritable (az eddigi nem volt az) philosophie, propres a satisfaire aux principales exigences, soit mentales, soit soci- ales de la situation actuelle des populations occidentales!” Azok az alapok tulajdonkép három fokozat (etats) melyre Xxxxx szerint minden fejlődés visszavezethető u. m. hit. bölcselet, tudás; theologia, metaphysica és pozitív tudás. A pozitív tudás csak érzékelhetővel foglalkozik, a vallás tehát gyermekkorabeli tévedésünk. A metaphysica merő abstractió, melynek nincs pozitív létezése. Csupán a természettudományi tudás igazi tudás, mert tapasztalható pozitív alapja van. A többi nem tudomány csak képzelgés. Ezért a pozitivista bölcselet háromsága: a Föld, a Tér s az Emberiség a végze- tes három fétis, mely megismerésünknek határt szab. Csak e háromról tudhatunk, a többi nem lehet megismerésünk tárgya.

Igen természetes, hogy Xxxxx ezzel száműzi az isteni Xxxxxxxxxxxx a történelemből, mely utóbbi nem más, mint okok és okozatok céltalan egybekötöttsége. A társadalom sem más, mint fejlemény, leszűrődése az előrement okoknak. Az egyén értéke ezek után semmi, mert nincs individualitás, önállóság, az egyén csupán atomja a társadalmi nagy szerve- zetnek, az emberiség óriás agy és idegállományának egy si- lány agysejtje. Az ideal – puszta abstraktio, tehát Idealis- mus – hóbort, költemény. Az emberek cselekedeteit nem célok, hanem csak hatóokok vezérelhetik. Célszerűség nincs a természetben, ha van, azt mi ki nem találhatjuk, tehát ne is keressünk céltudatosságot sehol, csak oksági összefüggé- seket, – ezeket pedig a természeti törvényekben találjuk. A

„kutatás egyedüli célja eszerint a természeti törvények meg- ismerése: – a természettudomány. Ε törvények nem javulnak, nem módosulnak, tehát nincs haladás, csupán átalakulás, mire mi a fejlődés szót használjuk. Természet, környezet és Emberiség ez a három reális, tényleges factum az új sz. Háromság, amit meg kell ismernünk. Ami azon felül, vagy alul van p. o. a dolgok lét oka, célja stb. – ez üres trans- cendentalismus, mihez a tudásnak semmi köze. – Valóban a zajos sikerért dolgozó újabbkori természettudósok mintha Xxxxx képére teremtettek volna! Az ő szelleme lengi át minden Írásukat, az ő nagyhangú elbizakodásával hirdetik tételeik egyedül elképzelhető igazságát és letipornak, lesajnál- nak, agyonhallgatnak minden ellenvéleményt, amely nem Comte fétiseiből táplálkozik. Például Xxxxxxx Xxxxxxx összes monisticus írásaiban.

Szinte serviliszmusszal határos megadással követik pozi- tivista Mesterüket módszerben, fagyos kizárólagosságban, elbizakodottságban a tudomány összes ágazataiban. Vatest látnak benne, a nagy agy-zseniben, a bölcseleti fölfedezőben, az emberiség papjában, garnd prêtre de l’humanité, miként Comte önmagát nevezi, mintha a tudománynak egy új Meg- váltója született volna Comte-tal az ámuló emberiségnek, melyet Xxxxx hozott öntudatra. A kultúra kizárólag emberi mű – Isten cultusa helyett be kell hozni az emberiség cultusát.1)

1) Fr. Jodl: Monismus u. d. Culturprobleme der Gegenvart. 1911.

Szándékosan idézem e jelzéseket és philosophiai gondolato- kat, mert ezek irányítják, sajnos, ma a természettudományi gondolkodást, ezzel ütik rá a türelmetlenség, a tudományos ouetrecuidance de l’infallibilite bélyegét, elannyira, hogy a sze- rényebbik szinte aggodalmasan ejti ki a kételkedő szót, hiszen bizton számithat a tudományos infallibilisták részéről jött letorkolásra és tud. elszigetelésére. 1)

Comte-nak hármas realitása: a la terre, l’espac,és l’ humanité a geográfiában találkozik: azért érthető, hogy Xxxxxx, ki törvényekre akarta levezetni a történelmi esemé- nyeket, – a geográfiai hatásokat, úgymint a lakóhely, környe- zet és társadalom hatásait mérlegelte legelőször, mint olya- nokat, melyeket Xxxxx filozófiája is elsőrangú szempontoknak tartott. Elfogadta Xxxxxxxxxxx és Xxxxxx fatal ismusát a klíma hatásáról s megtetőzte azt Comte bölcseleti tételével, hogy természeti törvények igazítanak el mindent. Xxxxxxx- bölte ezzel az isteni Gondviselést úgy a physical világból, mint a történelemből. Ez utóbbi csak akkor lehet igaz a tudomány nézete szerint, ha egyetemes törvényekbe foglalha- tók úgy a történelmi események, mint az emberi cseleköde- tök. Miután pedig az ember akarati elhatározása kiszámítha- tatlan, a jövendő constellatiói pedig, melyek az ember akarati elhatározására befolynak, előre nem láthatók – keresni kell változatlan normákat, ható okokat, melyek az idő határozott- ságának mellőzésével, véglegesen irányítják az emberek el- határozásait, megfejtik az események egymásutánját, ha mindjárt beláthatatlan aeonokban, kiszámíthatatlan időkörök- ben is. Efféle normák csak természettörvények lehetnek, azért a történelmet szintén természettudományi disciplinának kell reducálni. Csupán a természettörvényekkel foglalkozó termé- szettudomány tudomány, a többi scholasztika, látszólagos tudo- mány. Nyelvészet, psychologia, ethika, szóval szellemi tudo- mányok – Schein-Wissenschaften. Szakasztott ilyen nézet az, minőt a mi geológusaink geophysicusaink2) és antropo- geografusaink vallanak. A ható okok összegeződését végtelen

1). Littré: Xxxxxx Xxxxx et la philosophie positiv 572-586.

2). Ostwald: Wissenschaft 1911. 24 t. 48, 49 1. Kultur d. Gegen-

wart. Philosophie 1908. 125 1.

időkig húzza ki a geológia, midőn a világködnek össze- sűrűsödéséből származtatja a szerinte lett, nem teremtett világot. Persze, könnyű az ilyen ellenőrizhetetlen állítás ki- mondása, mert nehéz bevárni, beválik-e majd valóban igaz- ságnak? Aeonokat vesz segítségül a csillagászat is, midőn a naprendszereket egymásból, és az anthropológia, midőn a szerves világot a szervetlenből, az embert gondolatvilágával együtt a majomféléből származtatja.

Xxxxxx Xxxxxx a természeti törvények látható hatását ki tudta magyarázni p. o. a történelmi időkben keletkezett társadalmi, vagy állami alakulásoknál – azok hamisaknak bizonyultak.1)

Teszem azt a táplálkozásnak és nép jellemének corre- latióját, amit már Xxxxxxx Xxxxxx lecáfolt, a vallásos érzés- nek a félelemből való leszármaztatását, a mely nézet, nemcsak Richthofen geológus fejét csavarta el, hanem Csengeryét, Xxxxxx Xxxxx és Letourneau sociologusét is. Az ember gyön- geségének érzetében vallási érzelmekre gerjed, igaz, mikor látja a tengert kikelni medréből és érzi, hogy a föld meg- inog lábai alatt. Eszerint a megrengetett seismicus területe- ken u. m. a földközi tengerek és a Csendes óceáni vulkán- gyűrű körüli lakó népek a legvallásosabbak a földön ... A japánok és olaszok vallásossága így valahogy csak értelmez- hető volna, mert úgy Japán, mint Itália állandó rengési teiü- letek. De mit szóljunk a lengyelekről, oroszokról? kik a pale- ozóos és mezozóos kor óta zavartalanul megmaradt táblás rétegen laknak. Alig ismerik a földrengést és ennek ellenére igen vallásosak. Eszerint a déli félteke gyűretlen régi térsé- gei és Eurázia vulkánoktól és földrengésektől mentes óriási területek lakói – buddhizmus regiója – mind vallástalanok. Azt is elhisszük, hogy a subtrópusos tájak lakóit p. o. a hindukat a meg-meg újuló pestis, éhínség, a tropicus förgete- gek borzalmai elcsüggesztik s hogy e külső hatásoknak is van részük csöndes, békülékeny, eszmélődő jellemük kifejlő- désére, amely a brahmanismust szülte: de hiszen még csön- desebb a tibeti fennföld tája, melynek gyér népessége nem

1) Peschel: Völkerkunde 1874. 170. A Richthofentól szándékosan elrontott kiadását nem ajánlom.

ismeri a tropicus vidékek rettenetességeit, mindamellett vallásos. Xxxxxx tétele tehát nem egyetemes törvény. Természeti okok meg nem magyarázhatják a vallások keletkezését. Hiszen ak- kor a vallás alapítók Mózestől kezdve Mohamedig mind csüggedt, félénk lelkek; az arabok, törökök mind pipogya népek voltak, nem hódítók, ha annyira erőt vett rajtuk a Természet hatalma! Religion ist ein allgemeines Bedürfniss der Mensch- heit, mondja Hahn a culturgeografus – nem theologus.1)

Ilyen ingatag Xxxxxx másik törvénye is, melylyel azt állítja, hogy csak intellectuális, szellemi haladás van; érzelmi, erkölcsi nincsen.2) A szellemi haladás, általában a kultúra, a munkától függ. Ahol dolgozni lehet, ott vagyoni fölösleg keletkezik, tehát cultura is támad; ahol azt a természeti akadályok p. o. mocsaras tájék, sivatagok, erdők, jeges me- zők meg nem engedik, ott sem vagyon, sem kultúra nem keletközhetik.

Ez ellen még a laikus is azonnal az ázsiai félig bar- bár nomádokra és hódítókra gondol, kik a chaldeusok, per- zsák, assyrok, khinaiak mívelt területeire rontottak, azokat feldúlták s maguk mégis csak barbárok maradtak. Mert ott, ahol dolgozniok lehetett volna, eszükbe sem jutott a jelöseknek va- gyoni fölöslegre szert tenni, hacsak a legigázott népek p. o. a khinaiak nem dolgoztak helyettük a hódító mandsuk he- lyett. Occasio facit furem, non laborem.

Kedvező lakóhely még nem teremt kultúrát, hanem embere válogatja, hogy ki lakik azon a kultúrának kedvező helyén? Az indiánok a mai Unió területén, a Missisippi áldott rónáin s a praeriek füves térségein vadász és halászgató barbárok maradtak, míg a fehér faj ugyanott elsőrangú gaz- dasági hatalmat tudott teremteni. A tropikus és subtrópicus Amerika indiánjait ellenben p. o. Maja-, Kiesé-, Azték-, Tolték, Karibok és Szonóri törzseket a lankasztó forróság sem aka- dályozta művelődési törekvéseikben. Igaz, hogy a sarki világ jeges mezőin, a sivatagok esőtlen övében civilizált országok

1) Xxxx: Alter d. xxxxxxx. Cultur. 1905. 220.1. Gieszwein: Meta- phys. Geschichts. Auffassung 1907. 11-13. 1.

2) Buckle: Geschichte der Civilisation in England I. 153. s. K. 1. (angolból)

nem alakultak, de ki kell a fatalista nézetet azzal egészítenem, hogy az európaiak megjelenése előtt1) a mérsékelt és meleg övnek klíma és termelés tekintetében előnyös tájain sem ke- letkezett cultura p. o. Indonézia, Óceánia szigetein, Déli Amerika mérsékelt tájain.

Az is igaz, hogy Xxxxxxx óta physicumunk egyetlen egy érzékkel sem gazdagodott, legfeljebb élesedett, mert Xxxx- toteles a szívárványban csak 4 színt látott és logikánk kerete sem bővült egy hajszálnyival sem, – de hogy a mívelődés csak anyagi, az ember földi kényelmét, utilitariszmusszát elősegítő külsőségekre terjedne, a belsőre teljesen hatástalan maradna; hogy az ember mívelődése által csak eszesebb, ügyesebb; jobb, nemesebb azonban nem lett; hogy ismereteinek csak lexícalis tömege szaporodott, érzelmi világunk a régi ma- radt – szóval, hogy nincs erkölcsi, érzelmi, csupán értelmi haladás, azt ha más nem, a muzsika haladása cáfolja, mely tudvalevőleg monotóniából polyphoniára, a Pan sípjából Beethoven zenekari, orchestrális muzsikává és xxxxxxx zenei drámává nemesült. Az esztétikai élvezetnek oly világát tárta ki, miről sejtelme sem volt sem az ó, sem a középkori em- bernek. Xxxxx és Xxxxxxxxxxx jogosnak mondották a háborút, de csak barbárokkal szemben, jogosnak a rabszolgaságot, mely nélkül az ókori gazdálkodás és kultúra el sem képzel- hető, a nőt olybá vették, mint ma a keleti népek. Türelemről méltányosságról, felebaráti szeretetről szó sem volt soha az ókori kultúrákban. Ma nemcsak a nőben tekintünk lelkes lényt, hanem igazságosabbak, kíméletesebbek vagyunk még ellenségeinkkel szemben is akár békében, akár háborúban. Ma nem irtanak ki népeket és városokat, nem hagyják ma- gukra a szerencsétleneket, a kultúra sem egyes társadalmi osztályoké többé, hanem sociális követelmény, minő a hon- védelem; ma nincs hóbortos despotismus, mert van közvé- lemény, amely határt szab az emberi önkénynek. – Ez mind keresztény világnézetünk eredménye, mely erkölcsi felfogás- ban fölötte áll az ókori kultúrák összeségének. Az európai

1) H. Xxxxxx: Lehrbuch d. Geographie I. 1908. 738 1. 1. Xxxxxx Xxxxxxxxxxxxxxxxxx 1909. III. kiadás. 150. Ε kiadás teljesen különbözik az elsőtől.

emberiség tehát nemcsak értelmileg, tudományokban haladt, hanem erkölcsileg is nemesedett s ezt a magasabb fokú civi- lisatioját terjeszti más ember fajták között. Az europaizmus- nak anthropogeographiai ténye abban gyökerezik, hogy euró- pai eszmékkel, találmányokkal európai erkölcs is terjed a Földtekén. Így Xxxxxx félszeg felfogása a haladásról, mely az érzelmi és erkölcsi haladást kizárja1) oly igaztalan, mint amennyire össze nem egyeztethető a természeti törvények és a tudomány mindenhatósága2) a szabadság és haladás gondola- tával. Ε fatalizmus Zeno, Spxxxxx xx Vixx xatalismusára emlé- keztet, mely szerint az emberiség léte nem más, mint örökös körben forgás. Amint a csillagos ég mozgásában örök törvényeket követve valamikor újra visszatér előbbi helyze- teibe – úgy az emberiség sem más, mint örökké megújuló fa, melynek levelei a rügyező és lehulló nemzedékek. Örökös egyformaság, mert a dolgok megállapított rendjén változtatni nem lehet.3)

Az evolutiós fatalizmusz.

Coxxx xendszerének e vígasztalhatatlan perspectivája természetesen nem maradt ellentmondás nélkül. Szinte kitörő örömmel üdvözölték a múlt század második felében – kivált Scxxxxxxxxxx Xeopardi pessimismusától való lehangultsá- gukban Daxxxx, Stxxxx Xxxx xx Xxxxxxx Xxxxxxx xejlődési elméletét, amely véget látszott vetni az európai bölcselet 2000 éves vergődésének: gondolati és valóságos lét, Idealis- mus és realismus között. Már Leibnitz monadologiájában ta- láljuk megemlítve a haladó fejlődés gondolatát, de csak La- marck, Lyxxx xx Daxxxx xlőmunkálatai vetették meg alapját e világnézetnek, melynek igézete kevés kivétellel fogva tartja ma a tudományköröket, nemcsak módszerénél, hanem különösen újságánál fogva, mert első pillanatra pozitívebb eredmények- kel kecsegtet, mint az eddigi tudományos módszerek.

1) Ritter Feldegg: Das Gefühl als Fundament der Weltordnung 1890. 96 1.

2) Löeb Jakab: Das Leben 1911. Ostwald: l m. 54. 1.

3) Svxxxx Xxxxxxxxx: Das Weltall 1911.

Leibnitz és Hexxx xxa ugyanis belefáradt Európa az értelem uralmáról, egyetemességéről, mindenhatóságáról hir- detett tanokba; beleunt a költők, agitátorok és politikusoktól unos-untig emlegetett szabadság, emberi jogok, hazafiasság, alkotmányosság stb. örökös „phraseologiájába” – valami újat, frissebbet, közvetlenebbet óhajtott, ami a phrasis helyébe valóságot, deductió helyett rávezetést, philosophiai tépelődés helyett a dolgok rendjének áttekintését nyújtotta. És megta- lálta ezt a stagiritai bölcselők (Anaximenes 465. K. e.) fej- lődés elméletében. Kaxx-Xxxxxxx x csillagászatban, Huxxxx xx Lyxxx x geológiában, Xxxxxx Xxxxxx x zoológiában, Xxxxxx Xxxxxx x csillagászatban, Richthofen a geográfiában, Spen- cer a sociologiában, Bastian az ethnologia s Hexxxxxxxx xz emberi geográfiában alkalmazták.

Ε theoriából kiküszöböltetett a valóságot kormányzó Értelem, ki az emberiség érzelmi és logikai egysége, mert minden jelenség az egésznek a lecsapódásában a legkisebb- nek összegeződésében leli magyarázatát; akár cél- és észszerű akár nem az összegeződés. A földön lejátszódó physical tü- nemények és emberi események külső ható okok szövevényes egybekötöttségéből keletkeznek. Az ember csupán egy szál ebben a szövevényben, tehetetlen önmagával és a környe- zetével szemben, mert ereje elégtelen az okok egész szövevé- nyének lerontására. Minden ember s nemzet szükségképpen olyan, aminővé az előre ment okok sorrendje megalkotta, – minden társadalmi forma oly teremtménye környezetének, s az előtte élt társadalmaknak, mint maga az egyes ember. A Föld fia az! Sem több, sem kevesebb. Azért maga erejé- ből az ember sem magát sem a társadalmat nem irányíthatja. Nincsenek emberi, csak physical és kozmikus törvények, me- lyeknek minden és mindenki alá van rendelve.1)

„A Nap másodpercenkint 3800 milliárd hőerővel felérő energiát közöl a Földdel. Ebből a készletből „vált” ki ener- giát a szúnyog szárnyának rezgésétől az oroszlán ugrásig”, (Walther,) ebből épült az 500 méternyi sziklafal korallmészből és ebből lett a széntelepek 1071 m. tonnás világkészlete A hegy a

1) Xxxxxx Xxxxxx: Geschichtsphilosophie (Cultur d. Gegenwart. I. r. VI.) 1908. 263. 1.

hegyrendszernek, az a Földség szerkezetének, a kontinensek az egész Föld képződésnek, a Föld a Naprendszer, ez utóbbi más napok rendszerének folyománya. A földi phys, jelensé- geket tehát lehetetlen izoláltan egy helynek phys. berende- zettségéből kimagyarázni p. o. a Kárpátok keletkezését nem értjük az Alpok, ezekét nem lehet érteni a Föld gyűrődött területeinek ismerete nélkül, a Föld egymást keresztező gyű- rődés koszorúját meg absolute nem érthetni a geológiai közép ó és őskor continentális szerkezete nélkül; szóval a morpho- logusnak és morphografusnak kicsi már otthon Makedonia

– neki Euxxxxxx xell látnia, hogy az Alpokat, a dinárai redőzetet és a Kárpátokat megérthesse t. i. „tudományosan”

– mert ez a fő!! Az evolutiós fatalizmusz megcsinálta a kozmopolita morphologismust a geográfiában, mely nem elég- szik meg többé hazai geográfiai problémákkal, hanem bele- vonja a magyarázatot, az egész Földalakulás kérdését. Ha- lomra hányja az Ember politikai felosztásait, telluris alkotásait s vakon, csupán a Föld felületének genetikus (földtörténelmi nem jelen tényleges) viszonyait tárja szemünk elé. Persze hogy az Embernek semmi keresni valója a földfelület gene- ziseben. Kidobták nálunk és máshol úgy a geogr. tárgyalá- sából, hogy a mit meghagytak alkotásaiból a geográfiában – az csak karrikaturája a geográfiának. Olxxx Xxxxxxxxx-xéle bődület az, hogy a geológia a múlt geográfiája (szegény feje! nem érti a gráfia és logia különbségét) s a geográfia nem más, mint a geológia jelene.1) És van ki ennek a pyramidalis naivitásnak felült. Ilyenkor mindig a bolond köszörűs esete jut eszembe, ki azt hitte magáról, mert borotvát, ollót és vésőt tudott köszörülni, hogy már a borbélysághoz, szabóság- hoz is ért, cipész, sőt szobrász lehet. Abból, hogy valaki a régi csigákat, jégnyomokat ismeri, avagy jogász, jeles mérnök, geológus, még nem jogcím arra, hogy geográfusnak mond- hassa magát. Sapienti sat! Mikor pedig az geogr. minősítés nélkül concurrentiát csinálhat diplomás geográfusnak – arra igazán nincs mit feleljek.

A történelem, mint az emberi cselekedeteinek raktározó helye szintén így járt. Az sem lehet más, mint a physical világ

1) Maxxxxxxx: The regions of the World 1900-8. kiadója.

és a természeti törvények működésének képe. A természet vezeti az emberi akaratot, az teremti a társadalmakat s mel- lette eltörpül az egyén, talentum, lángelme, hisz Loeb Jakab szerint ez maradék nélkül vegyi és physical folyamat. így csak egy cél lehetséges: természettudományi képzés kizárólag. A történetírásnak eszerint általános természeti okok után kell kutatnia, nem szabad az oklevelekre vagy psychologiára tá- maszkodnia. Az osztályharcot p. o. faji kérdés csinálja, a nemzetek sorsát gazdasági kérdések döntik (Maxx, Enxxxx, Pixxxxx). Nincs lokális történelem, mert egyetlen nemzetnek története sem helyi okok szüleménye. Az oksági láncnak szemeit a messze távolban kell keresni. így lett a történet- írásból a távolban csatangoló Historismus, mely még Ausz- tráliára is hivatkozik, mikor p. o. a Wesselényi-féle összees- küvést tárgyalja s jelentéktelen semmiségekben is kulturális csírákat szimatol, mint p. o. Weule1), Laxxxxxxx xx mások.

Maxxxxxxx xsak e két tudománykör lényegénél. A geo- gráfia az Ember küzdelme a térért. A történelem küzdelem az idő ellen, hogy a múltból jelen legyen – s azonnal széj- jel foszlik az evolutiós gondolat mindkét stúdium tárgya- lásából.

Comteista és evolutionista Hexxxxx x mai morfológiai iskolának tanult, szorgalmas, legelszántabb, de nem egyszer- smind elfogulatlan vezére, kivel többet kell foglalkoznom.

*

* *

Módszertani kérdésekkel sohasem visszük előre ugyan a tudományszakokat, mivel azonban az egyes szakok szer- telenül meggyarapodtak, sőt a segédszakok önálló szakokká fejlődtek s mind e haladó külön szakstúdium bebocsáttatást kér a geográfiába – a munkafelosztás elve miatt lehetetlen, hogy ki ne cövekeljük a geográfia határát s vissza ne ve- zessük e tudományt eredeti feladatához, hogy az sem több, sem kevesebb ne legyen a Föld leírásánál. Nem az egész Föld, csupán lakható felületének leírásánál, amiért az Em- bert alkotásaival együtt, mint szintén a Földhöz tartozókat ki nem rekeszthetjük a geográfiából. A kérdés ma azon fordul meg, mennyi helyet engedjünk át az Embernek,

1) Kultur d. Gegenwart. 1908. I. 6. r. 266.

mennyit a Föld felületi tárgyalásának? Mivel pedig a geo- gráfia a jelennek a tudománya, amelynek a múlthoz csak annyiban van köze, hogy az a jelent magyarázza: mind a a Földnek természeti viszonyaiból, mind az emberrel kap- csolatos geogr. tényadatokból egyedül a statusquot, a jelen állapot-oí vehetjük be a geográfiába. A földre vonatkozólag a térszíni formák keletkezésének története, vagyis a morfo- lógia a geológiába, nem a geográfiába való, ahol legföljebb a felszíni formák rajzolata (morphographia) geográfiai momen- tum, annak fejlődésmenete a múltnak tárgyalásához tartozik. Maxxxxxxxxxx xz a circulus vitiosusa, hogy a Földnek régi geográfiája: geológia; s a geológia jelene: geográfia, csak amolyan tetszetős dialecticai tétel-megfordítás, mely semmit se mond. És ha naiv lelkek Maxxxxxxx xudós csiripelését utána csipegik, az csak annak a jele, hogy graciosus dilettánsok a geográfiában, habár kitűnő morfologusok lehetnek máskülönben.

Lehetetlen a történelmi bizonyítékot a Föld jelen tüne- ményeinek összes magyarázataival együtt mind bele vinni a geográfiába! Kivált miként a monophysita Hexxxxx xeszi, ki egységesnek tekinti a fejlődést és logikát keres a geográfiá- ban. Inductiókat keresni a Földön és Földben lejátszódó tünemények sorozatában s azokból a geográfiai logika utján új ítéleteket kihozni oly absurdum, mire csak a systhemati- záló német fej-képes. Richthofen a Mester! akkora kilengést sohasem engedett meg magának, tanítványai pedig a verba iurant magistri elv szerint akkora merészséget concedálnak meg maguknak, hogy a Mester röstelné legjobban, micsoda karrikaturát csináltak a Führer für Forschungsreisende higgadt rendszeréből? Így kompromitálta Haxxxx, Voxx, Wexxxxxxx, Daxxxxx xs – amiért Daxxxxx xkolni nem lehet. Átkos %: ő monda! Also sprach Zarathustra! ... a modern tudós haruspexek kedvelt mondása. Pedig dehogy monda Richthofen. Nem is gondolt soha efféle összevisszaságot, amit egy Maxxxxxxx-xéle kaliberű modernista had reá fog.

Az egész Hettnerismus lényegében Comte1) rendszeréből táplálkozik. Comte felállította az emberi nem egységét, mint

1) Hexxxxx: Das Wesen u. d. Methoden i. d. Geographie. Geogr. Zeitschrift XI. 1905.

fétist, Spxxxxx xz emberi társadalom szervezetét, Hexxxxx x geográfiai tünemények fejlődés egységét dogmatizálja, mert csak így képzelhető el a logika, ha ugyan van logika a fej- lődésben. Hettner szánalmas bölcseleti vergődése Kaxx xx Comte között (még Schlüter philosophiai erőlködéseinél is szánalmasabb tojástánc) a Földön mutatkozó jelenségeket hő, fény, delejesség, halmazállapot, gravitatio, lelki tünemények mind a Föld tulajdonságainak gondolja s így persze hadat- üzen Waxxxxxxx, Kixxxxxxxxxx, kik az emberi lelket nem tartják tulajdonságnak. A szó szoros értelmében visszaél mes- terének Richthofennek chorologiai szavával, midőn a Χόξοσ- ban Föld lakható területeinek a rajta levőkkel együtt durch- einand történt együttes elrendezésében logikai systhemát lát!!

„Die Chorologie ist weder Natur, noch Geisteswissenschaft, sondern Beide zugleich” „Die Geographie ist nicht Wissen- schaft von der örtlichen Verteilung der verschiedenen Objecte, miként Ritter, Raxxxx, Stxxxx Xxxx xalul vélik „sondern von der, dinglichen Erfüllung der Räume2). Hexxxxx xehát a lom- tárba dobja a nagyoknak tartott elmék geographiai felfogását és kategorikus cinismussal odavágja: „Csak az választja ketté a geográfiát (azaz dualista, ki az Embert kiemeli a kövek és állatok világából), ki a geográfiában szakszerűleg soha el nem mélyedt, csupán részleges kutatásokat vitt véghez s a geográfia részleteit ismeri csak”. – Hallatlan tudós suffisance, mely sutba dobja Stxxxx, Rixxxx, Raxxxx, Gerland, Mill Stxxxx xeogr. felfo- gását s a maga patent tudományát kínálja vevőinek. Első- sorban geomorfologus legyen az ember, ha valaki geográfiával foglalkozik, a többit „wenn ihm's Spass macht” szintén be- veheti a geográfiába, hanem ez fölösleges! Hettnernek az a kijelentése pedig, hogy őkegyelme egyenlő mértékben tárgyalja az Embert és a Természetet, nem áll. Tessék Európáját elol- vasni. Hogy az osztrák-magyar monarchiát a geotektonika és morfológia nevében alkotó elemeire trancsirozza szét, még kisebb baj, de hogyan tárgyalja könyvében az embert, tele- püléseit, kulturális munkáját!? Morfologista recipe szerint, mi- ként Phxxxxxxx, Grund s a geologizáló geográfusok mindnyája, akiknek sejtelmük sincs arról, hogy a geológián kívül a szel-

2) Geogr. Zeitschrift XI. Κ. 559.

lemtudományok is nagyot haladtak. Jog- ethno- és szocioló- gia, nemzetgazdaságtan, történelem, vallás és nyelvtudomány hasonlítatlanul előbbre vannak a geológiánál. Az ő morfolo- gus esze azonban nincsen berendezve ezek megértésére, azért nem létezőknek tekinti a szellemi tudományokat. Hettner és társai szárnya-szegetten lezuhannak, ha a szellemvilág subli- mitásai felé ügyekeznek. Nekik Comte concretismusa kell mindenben. Ebbe a keretbe szorítanak bele mindent: emberi, települési, politikai és culturális geographiát. Ez az irány vetkőztette le pőrére a geográfiát, ez a primhegedü süvített földségszerte negyedszázad óta a naturalista geográfusok, dilettánsok, faiseurok, amateurök, kontárok, selfmadmanek, kapaszkodók és törtetők dísztelen európai concertjében. Ez irány terrorizálja a humanistákat mindenütt. Nálunk is. Mi- velhogy az ószövetség története testvérgyilkossággal kezdő- dött – így vélekednek – kontinensszerte a realisták, agyon kell verni Ábelt, hogy Kain füstje az Ég felé, az egyéni boldogulás és tudományos despotismus menyországa felé szálljon. Ezért kell Hunfalvyt lekissebbiteni, ezért kell terro- rizálni és izolálni az emberi geográfia csüggeteg híveit! Ezért lehetek a legkíméletlenebb támadásokra elkészülve, mert szót emelek a geográfiának egyoldalú kezelése, exclusiv fel- fogása ellen s vissza akarom rántani a geográfiát a fel bur- jánzó elvadulástól s a lapos felületességtől. Mert hiszen par- lagra került a Geográfia, mint a szárazra vetett hal. A tisztára lekopasztott, magára maradt Geográfia – értem a földnek tényleges leírását – most már szégyenkezve néz körül, hová tartozik tehát tulajdonképen? A történelem kidobja mert térbeli tudomány, a természettudomány nagyot lódit rajta, vagy feltétlen meghódolást követel tőle, mert maga erejéből inductiókat nem csinálhat, magyarázatokat nem adhat; a böl- cseletnek sem kell, mert a geográfia a Hol? tudománya, ellentétben a Miért és Mennyi tudományával (mathesis) s a dolgokat csupán relatív térbeliségükben fogja fel.

Hexxxxx xég a térbeliségét is elvitatta tőle. Most már csakugyan semmije sincs. Mert ha geográfia a természeti tár- gyak logikája – akkor az volt a múltban s az lesz a jövőben is. Ezt pedig csak úgy lehet megérteni, ha visszatérünk Xxxxx Xxxxx xnthropologus phantomjához, hogy a Föld élő lény, mi

pedig csak paraziták vagyunk rajta!! Bolygótársaival együtt egy külön potentiált világ, melyet mi meg nem érthetünk, amint az említett hangya sem éri fel logikájával, hogy a falon és hangyabolyon kívül más világ is lehetséges.1)

Ezt csakugyan meg nem érti a lepocsékolt, minden hitelétől kifosztott Geográfia. Ez a szegény Geográfia szomorú tragédiája a legutolsó században! Egy százada, hogy foot- ballként rugdalják. Egy sem kapja meg, aki meg elkapta az be is kapta, befalta egyszerre és kifosztotta minden tudományos jellegéből praktikus hasznavehetőségéből, fintort csinált belőle. Végül az utolsó században a Hol? tudománya, nem tudja hová legyen!

De félre az allegóriával. Összegezzük a tényeket. A történelem kihasználta geográfiát, a Comte-ismusra felépített természettudomány tönkretette a geográfiát, mint tudományt. Hie Rhodos, hic salta! Itt kell segíteni a bajon, ha még lehet.

A tettnek három ága van – mondja Shakspeare: Texxx, cseleködni és elkövetni. Xxx Xxxxxx, Palugyai, Fényes, Hux- xxxxx Xxxxx xettek és cseleködtek a geográfia terén; a ter- mészettudósok (középiskolában természetrajzárok, egyeteme- ken technikusok és geológusok) kiforgatták valójából, vagyis elkövették a geográfiát s a nemzeti tárgy művelőiből föld- turkálókat és geotektonikai irányvonalakat szimatoló lánchú- zókat csináltak. Még az 1880. évi utasítások is így zengenek:

„A föld-rajz” egyszersmind a természeti tudományok alap- vetéseit végzi.” Ezt csak jogászból átvedlett föld”rajzár”, vagy soha középiskolában praktice nem foglalatoskodó filo- sofus fogalmazhatta a maga naiv geográfiai ideológiájában. A topographia kegyvesztett lett – mondja Xxxxx Xxxxxx xr. – s egyik budapesti VIII. osztálybeli maturáns a demonstratív

„földrajz” csúfjára még Budapestet sem találta meg a tér- képen.) Az általános fölzúdulásra a közoktatási Tanács állandó bizottsága 1898 ápril. 29-én tartott ülésében a geográfiát szintén azon tárgyak közé sorozta, melyeknél különösen nemzeti szempontból való foganatosabb tanítása kívánatos, sőt sürgősen szükséges. 10 évre rá különválasztotta a geo-

l) Xxxxxxxxxx Perthy: Anthropologie. 1874.

grafiát a természetrajztól s különösen azt követelte e Tanács, hogy a Föld természeti viszonyai alapján országok és népek különösen hazánk politikai (állami) gazdasági és műveltségi állapotait ismertesse. Az 1903-ki 43, 371 sz. a. kelt utasítá- sokban az áll: „A történet tanítása nem lehet földleírás nél- kül s a V-VIII. osztályokban a geogr. tanítása a történetéhez kapcsolódik, de nem állhat kizárólag ennek szolgálatában.” Mégis mi történt? Az, hogy az alsóbb osztályokban még mindig természetrajzárok tanítják a geográfiát, vagy az osz- tályfőnökök (latin és magyar nyelvet tanító, jó hogy nem tornatanárok) nyakába sózzák a geográfia tanítását; a felsők- ben pedig annyi a historikusnak dolga, hogy alig jut idő a geográfia parallel tanítására. Ezek után nem lehet azon elcso- dálkozni, hogy historikus tanár szájából ilyesmit hallottam:

„A történelem természettudomány, ha ugyan tudomány akar lenni” s glaciologusok, természetrajzárok, vegyészek meg mér- nökök csinálják a geográfia jövő tanítás tervét. Mixxxx xég most sem elégelték volna meg a geográfiával elkövetett kon- tárkodást, a geográfiai érzék rendszeres kipusztítását s meg nem lepődtek volna a geográfiai tudatlanság gomolygó fel- hőjén, mely a magyarországi középiskolai ifjúság ártatlan, jóhiszemű lelkét gyógyíthatatlan geogr. butaságra kárhoztatja. Egyetemi kaptafára akarják a geográfiát tanítani, mintha 10-14 éves gyereket össze lehetne mérni 18–24 éves ifjak felfogá- sával és értelmi belátásával.

Balhiedelem és csak az érdekeltek következetes lármája folytán támadó babona, hogy a külföld, nevezetesen Német- ország valami különösen van elbájolva a Hettnerizmustól. – Angliában a világ legelső geogr. társasága 1906–1910 meg- jelent publicatióinak 68% emberi geográfia, csupán 32°/0 ter- mészettudományi. A mi geográfiai érdeklődésünk pedig a rendszeres izgatás folytán 98% természettudományi és 2% emberi dolgokkal traktálta a publikumot és tanuló ifjúságot. (The Scottish geogr. Magazine 1911. 25 k. Nro. 10–507.1.) Még

Németország sem ugrott be fejveszetten a geográfiai termé- szettudományos radikalizmusba, mint nálunk egy geogr. töre- dék. Obxxxxxxxx xécsi, Kretschmer berlini, Supan brezlaui, Partsch, Xxxxxxxxx xxxxxxx xanárok, Xxxxxx Xxxxxxx, Hexxxxxxx Xxxxxxx xtb. stb. éppen nem azonosíthatók a néprajzolati

Weulismussal s a geográfiai Hettnerismus sofismáival. Nem- csak Xx. Xxxxx Xxxxxx xelen brochureje1): A földrajzi tan- szék ügye 194. 1. cáfolja le ezt a hiedelmet, hanem az em- berrel bővebben foglalkozó kézikönyvek nagy elterjedése p.

o. Seydlitz híres könyve 25 kiadásban, Geistbecké 9; Dánielé 36-ban forog közkézen. A régi jó Guthéből, Huxxxxxx xedves könyvéből, egyetemi kézikönyvet csinált ugyan Waxxxx Xer- mann, de ez is 8 kiadást ért, jeléül annak, hogy egyféle mér- tékkel kell mérni a geográfiában, – embert és természetet egyenlő elbánásban kell részesíteni. Ma szociológiai (Wauer) gazdasági és politikai (Itscher) geográfiát sürgetnek még a német népiskolákban is; sőt még a természettudományi natu- ralista irány is elismeri a települési, gazdasági, ethymologiai geográfia jelentőségét, a mi magyar geologizáló geografistaink pedig még mindig a régi nótát fújják megrepedezett, rozoga tilinkójukon. Mintha 25 évig meg sem mozdult volna a geog- ráfia Rixxxxxxxx xácsi berlini mérföld mutatója mellől!

Magyarországban a geográfia hanyatlása a természet- rajzzal” való összepárosítása óta s a fejlődés elvének a geográfiában is keresztül hajszolandó kísérletével, azaz a mi- nisztérium 1875. dec. 12-én 29.681 sz. alatt kelt rendeletével kezdődik, amxxxx x geográfiát kivették a történettanárok kezé- ből. Hogy egyetemeken a tudós nézőpont uralkodik, az ter- mészetes, de hogy a közép-, pláne népiskolákat, tanítókép- zőket tömjük morfológiával, sejt – és szövettannal, – az még sem természetes állapot. Egy volt egyetemi zoológus assis- tens mondta nékem – őt az állatban csak az anatómia érdekli. (Margó tanítványa!!) A lovat például nem tudná leírni s különbséget tenni erdélyi mokány ló és orosz ukrainai ló között, de az összehasonlító anatómiájukat elmondaná mind- kettőről. A mi szegény diákjaink szörnyen tudják a sejtszö- vettant, meg a kristallografiai tengelyeket, de azért a kukori-

1) Xxxxx Xxxxxx xr. A kolozsvári tanári kör beszédei a IX. köz- gyűlésen. 1904. 13–17 1. Geogr. Anzeiger 1912. I. 9.16. Obermüller: Geogr. Unterrichte nach d. Ritterischen. Methode 1912.7. Auftage, ltscher: Lehrproben d. Länderkunde 1908. Wauer: Sociale Erdkunde. Rothe u· Weyrich: Der moderne Erdkund-Unterricht 1912. 153, 199. 1. 225–260. Az anthropogeographiát naturalista szellemben magyarázta benne a mód- szertani könyv. (Schlüter!)

cától a cirokot, a búzától rozsot, sem a gránitot a trachyttól nem tudnák megkülönböztetni! Úgy vannak középiskolákban nyert tudásukkal, mint az a német tudós, ki a múlt század 40-es éveiben könyvet írt a magyar búzáról, anélkül, hogy látta volna. Egyszer eltévedt egy nagy magyar uradalom kalásztengerébe s ámulva felkiáltott: „Ecce hoc est triticum, de quo ego librum scripsi? Ez hát az a búza, amiről én tudós könyvet írtam?” A geográfiai tanításnak is efféle ered- ménye van. Pompásan felel a doctorandus és diák az ande- zit, amphibol és biotit-trachytról, de mikor véletlenül a Milicz tetejére került így szól: „Hát ez az a hegy, itt van valóban? Én csak trachit-csiszolatait ismerem”. Mindez azóta van, mióta a geográfiát a természettudomány alárendelt cselédjének deg- radálták s a „földrajzi” (igazán „rajzi”) társaságból geoló- giai fióktársaságot csinált az exclusivitás, a botorul „öncél” gyanánt űzött-hajtott morfologizálás.

Valamint a történelemben úgy a geográfiában is ténye- ket, csak tényeket kellene tanítanunk. Nem üres fecsegőkre és okoskodó tudatlanokra van szüksége hazánknak, kik mind- ennek okát tudják és keresik, hanem ifjakra, kik elméletek és könyvigazságok helyett geográfiai tényeket, valóságokat tudnak. Első sorban hazájukat ismerjék töviről-hegyire, azután Európát, majd a többi világrészeket. Nem a physical, hanem az emberi geográfia legyen a geogr. tanítás betetőzője. Az anthropogeografia csak egy néhány tételét ragadom ki, mily fontosak az ifjúra: 1) Magyarország helyzete Középeurópá- ban; 2) Szerkezeti összefüggése a szomszédországokkal. 3) A lakhatósága, népsűrűsége, 4) Városok geográfiája s hatásuk a kultúrára; 5) Termő felületek és eloszlásuk; 6) Magyaror- szág a nemzet nevelő háza; 7) Magyarország mint az ember politikai és culturális küzdelmeinek színtere Európában.1)

Ez mind emberi geográfia. Benne van az Ember Ha- zájának természetes középpontjában.

Nagyon elterjedt igaztalan balhiedelem továbbá, hogy ki-

l) Zeitler Anthropogeographie 1912. így tárgyalja az emberi geo- gráfiát: A föld, mint az ember lakóhelye, mint élet iskolája, mint bol- dogulásának térszíne.

rántják a geográfia alól a gyékényt, mihelyt oksági-jellegétől megfosztják s hogy a topográfia bevégzett thema, melyet fölös- leges fejleszteni. A topográfia nem kész dolog, amint a leg- pontosabb kartográfiai fölvételek sem tekinthetők végleges alkotásoknak. Hiszen a Föld felszíne folyton módosul, a köz- ségek fogynak, egymásba olvadnak, vagy eltűnnek, a váro- sok, folyók stb. változnak. Hunfalvy óta a topográfia geog- ráfia egy lépéssel sem haladt előre, pedig ezen nyugszik a geográfia pozitív tudása s mekkorát haladt azóta a külföldön!! Olyan zűrös chaos kerekedett úgy a hegyek topikájában, ma- gassági és egyébb méreteiben a hegyek csoportosításában, hogy Magyarország modern topográfiájának megalkotása szinte sürgős követelmény lett a katonára, kereskedőre, hiva- talnokra nézve. A Keleti Kárpátokat például 4-féle térkép négyfélekép csoportosítja. Ugyanegy hegynek 3 neve is van ugyanegy térképen. Patakok, erek, dűlők vannak feltüntetve a térképen, melyek rég eltűntek volt. Ezt mind korrigálni kell. Mióta a geotektonika csoportosítja a hegyeket, oly zűr- zavar keletkezett orografia és geotektonika között, hogy ember legyen ki eligazodik benne. Hogy igazodjék el hát benne a kö- zépiskolai gyerek? Ugyanegy vonulat p. o. a Galgóczi hegység- nek 3 geológiai faciesnek van véve. A trachyt, vagy kristályos községek kedvéért elszakítják az orographiailag egységes hegyvonulatokat. A kulturális határok (közigazgatás, életkörök) sehol sem alkalmazkodnak a tektonikához mégis az utób- bit hajszolják, – rövidesen: a tektonika jelentékenyen meg- rontotta a geográfiai tudás hasznavehetőségét, teszem azt a folyóknak, megyéknek a geogr. tárgyalásból való ki- küszöbölésével. Amit pedig, mint tudós dolgot követel

p. o. massivumoknak földrajzolati elterjedését stb. eff. annak a praktikus élet a p. o. település, termelés a vasút és egyéb út semmi hasznát sem látja. Szóval a tudósság kiszo- rította a praktikusságot a geográfiából. Diákjaink semmit sem tudnak belőle s a szülők panasza e miatt általános, hogy mindig csak a nagystylű; dolgokat, elméleteket tudják, sze- gény hazánkat, megyéit meg népeit pedig éppen nem ismerik.

A topográfia tüzetes tanításán kívül a kulturális és társa- dalmi geográfia eredményeit is be kellene vonnunk a geogra-

fiába. Igaz, hogy a társadalmi eszme még csak a jövő zenéje. Mindegy! Kottáit, szólamait ismernünk kell. Hadd tudja meg a nemzedék a geográfiából, hol és miként lehet Magyar- országon hasznát venni a földnek, az emberi munkának? Mily tényezőktől füg a nemzetek vagyonosodása, erkölcsi és kulturális előmenetele?? Ismernie kell hazánk és népeinek nemzetgazdasági értékét s a módokat hogy kellene majd egy gazdag, mívelt, erős Magyarországnak útját egyengetni geogr. tanítással az elemi és középiskolákban. Ily módon eleven- séget adunk az élettelen rögnek, tartalmat a geo- és topográ- fiai keretnek. A szász királyságban például Waxxxx „Sociale Erdkunde”-ját tanítják1) a nép, polgári és kereskedelmi isko- lákban. Kezdik Szászországgal, áttérnek Európára, majd a Világ termelő helyeire, településeire, a kereseti módokra, a lakosok teljesítő képességeire s az államok erőbeli s hatalmi viszonyára. Mindez aktuális geográfia, amely lábra segítené elárvult s a kizárólag természettudományilag kezelt és kierősza- kolt phys. tanítással agyongyötört geográfiát s a félszeg, hazug naturalista geográfiából érthető, megszívlelhető és hasznos geográfiát csinálna. Az ember belevonása az élettelen tájképbe azonnal megeleveníti azt, érdeklődést kelt, felvillanyozza a munkakedvet s geográfiai érdeklődést a fiatalságban. Ezzel lehetne agyonütni Hexxxxx xxcél gyanánt űzött fatalista unalmas német geográfiáját.

Az evolutiós elmélet persze ma olyan divatos hóbort, aminő volt a renaissance a XVI. században, amely halomra döntötte a középkor összes hagyomá- nyát és egyháziakat, világiakat egyaránt ígézetes kö- rébe vont. Ilyen volt az idylleket hajszoló rokkokó és gyerekek s fiataloknak fejére pouderezett parókát tévő barokk-komédia, vagy a mostani, különösen a tehetség- telen „rajz”-mesterektől űzött secessiós irány, amely a tájképet, mint morfologizáló Hettneristák a topográfiát, teljesen háttérbe szorítja és csak színt, színt színt kiabál. Valamint a geogr. evolutiónisták: morfológiát, morfológiát

1) Wauer: Sociale Erdkunde 1911. (Sachsen, Deutschland, Europa Übrige Welt.)

és az evolutiós anthropológusok szüntelen állat-embert, állat-embert!! . . .

A fejlődés gondolatának jogosságát vitatja szelídebb, conservativabb és igazságosabb modorban Savicki Ludomir krakkói lovag, azon tudósok egyike, kik a mi magyar geo- lógusaink helyett végzik és végezték a Kárpátok kutatását, mint Uhlig, Rath, Richthofen, De Martonne, Rexxxxx, Texxxx xtb. Mindamellett nem helyesli a természettudományi radikalizmuszt – Richthofen kivételével – a geográfiában. Savicki a geográfiának száz éves harcát a történelemmel és a jelenleg kitört ellenáramlatot a túlságos morfologizálás és geogolizmus ellen – úgy véli kiegyenlíthetni, hogy a geo- gráfiát syntheticus térbeli tudománynak mondja (eine im Raum synthetische Wissenschaft), mely a földfelület staticus és dynamikus határai között mozog, de éppen azért enged- ményeket tesz az időbeliségnek, a történelmi felfogás jogo- sultságának is a geográfiában. Csakhogy nem egyedül a geológiában és morphologiában, hanem az ember geográ- fiájában is u. m. culturalis, település, politikai, ethnologiai és gazdasági geográfiában. így közel jár az én geográfiai felfogásomhoz a tudós lengyel lovag. Azxxx xzonban csak a jövendő geográfiának írja meg a receptjét, nem a jelen- leginek. Amikor t. i. az egyes szakstúdiumok már geográfiai kérdéseket is feldolgoznak, például a paleo-geográfia, paleo- onthologia, geotektonika stb., akkor járhat el okadatolva a geográfus is a geogr. tények csoportosításához, synthéziséhez. Most követelni a geográfustól, hogy magyarázza meg például a nyelvek geogr. elterjedésének physiologiai és psychologiai okait, hogy a feminizmusz geográfiai felfogásá- ban adja meg okát geogr. alapon a feminismus sociologiai fejlődésének Amerikában, és tömérdek geogr. ténynek genetikus magyarázatát tudja – lehetetlen követelés. – Das Gesamt- ergebniss der Entwiklung der materiellen Kultur – abge- sehen von der geistigen Kultur – ganz auf Wesen und Wirkungen der Erdnatur zurückzuführen zu wollen, die Kul- turphänomene nach einem rein geogr. Recept erklären zu wol- len, ist entschieden einseitig und das gleiche gilt auch von dem Bestreben .... die Abhängingkeit der Kultur von der Natur einführen zu wollen (Xxxxxxxxx: Geogr. Jahresbericht

in Oesterreich 1910. 17). Azaz: geográfiai recept szerint nem lehet minden kulturális és sociologiai tüneményt ki- magyarázni, még a fejlődési elmélet segítsége mellett sem. Azt követelni a geográfustól, hogy minden földi jelenségnek, akár biológiai, akár physical legyen az, fejlődéstörténelmét ismerje és ez alapon állítsa be ezt a jelenséget a geográfia keretébe – lehetetlen feladat. Ez a bölcselet dolga, mely a szakstudiumok fölé emelkedik és Savicky görög idézete annak, nem a geográfiának szólhat „του φιλοσόφου πραl’ματείας είναι νομίζονμεν, εΐπερ ά'λλην τίνα και τήν l’εοl’ραφικήν.”

Az a kijelentése pedig, hogy de Martonne: principe de coordination=Anpassung, a lakóhely természetével való egy- beforradás, s a principe de causalité=okok keresése legyen a geográfus első feladata: – ellenkezik a geográfia statikai leírásával. Akár szellemölő, akár nem a dilettánsok előtt a tényleges geográfiai jelenségek és állapotok leíró közlése – mindegy!: az marad mindig a geográfia főfeladata ... Az okságot és átalakulást geográfus maga erejéből más szaktudo- mányok meghallgatása nélkül sohasem fogja megmagyarázni. Nem is hivatása . . . Elég, ha utal a jelenségek geogr. mo- numentumaira – a magyarázatot bízza másokra, különben lidércfények nyomán belekeveredik az illúziók hínárjába, amint belesüppedt a geomorphologizáló irány az ő előlegesen elfo- gadott igazságaival (ab posse ad esse,) a melyek miatt tel- jesen elhanyagolta a geogr. tények megállapítását és regis- trálását.

Nem áll az se, hogy az ember mindenütt a geográfiai adottságokhoz alkalmazkodik. A műveletlen nép igen, a kul- túrember nem. – Csak egy példát a sokból. – A városi településeknél a folyó iránya, régi terrasszai kijelölhették régebben az utca és forgalom irányát. Ma azonban a cél- forgalmat, ha kell a város alatt, vagy felett vezetett villa- mosokkal bonyolítják le. Sőt a főfolyót is elterelik p. o. Bécsben és megelégszenek egy csatornájával. Az ember intel- hgentiája, leleményessége, technikai tudásával túlteszi magát már a természeti lekötöttség (Anpassung) kényszerén s ezt minden lépten-nyomon, erőnek erejével mégis keresni és mint fötényezőt emlegetni, – tudománytalan eljárás. Intellegentia,

genetikus sorrend és geogr. assimilátió egymást kizáró fo- galmak. Éppen ezért legérdekesebb thémája a geográfiának az Ember, mert eszével felül áll a fejlődés physical kény- szerén és tetszése meg szükségletei szerint felhasználja, vagy fel nem használja lakóhelyét és annak geogr. előnyeit. A Csepelszigeten p. o. kitűnő főváros lehetne – geografiailag, amiért Budapestből Párizs, New-york lehetett volna. Mégsem oda építették Pestet, hanem szemben Aquincummal (Trans- Aquincum), mert az akkori történelmi (nem földalakulati) viszonyok ezt követelték. Ember belátásán és a múltnak complicatiójain fordul meg minden történelmi esemény. Ami geografiailag most kedvező, az nem volt 1000 év előtt s ami jelenleg értéktelen, például a rusnya törökségtől feldúlt kulturális telepek Észak-Afrikában, Kis Ázsiában, Mezopo- támiában, Taymr medencében – ez régen p. o. Afrika és Kis Ázsia a rómaiak alatt virágzó művelt terület volt. Zavar- talan fejlődés csak ott volna lehetséges, ha egy darab földet a kőkorszaktól kezdve máig mindig egy és ugyanegy nép lakta volna és az emberiség történelme megdermedt volna, mint Chináé 800 év óta. – Ez azonban képtelen feltétel, így az emberi geográfiában mindenütt fejlődéssel s annak fokozataival bajlódni célra nem vezető, másfelől nem is geográfiai eljárás többé! . . .

A physical geográfiában szintén folyton utána járni a fejlő- dés gondolatának, megint útvesztőbe vezető lidércfény kergetése. Legjobban igazolja ezt Xxxxxxx felhozott példája. Szerinte a geográfusnak tudnia kell a jelenlegi tájkép megértéséhez, hogy az Auvergne először redőzött, azután összetöredőzött hegység volt; majd letarolódott, emeltetett, újra meghasadozott végre elöntötte a láva. Mindezt nem kell tudnia a geográ- fusnak, mert őt csak a hegynek külseje vulkános volta ér- dekli. Mi volt régen, az a geológiai érdeklődés tárgya. Lehet, hogy a tájkép egyes részleteit megmagyarázza, de hogy a paleozoi, vagy krétakor hegység-viszonyai okvetetlen okozói az Auvergne jelen tájképi és geogr. jellegének, épp oly valót- lanság, mintha azt mondanám, hogy a Kelemen vagy borsodi Bükk hegység kristályos vagy középkorú, mert magva az, csak teteje vulkános. A geográfust csak a jelenlegi kép ér-

dekelheti s a velejáró gazdasági történelmi előnyök, vagy hátrányok. Egyéb semmi. A fejlődés elvének örökös keres- gélése a geográfiában tehát céltalan fáradtság, éppen nem geográfiai feladat. Ez a paleo-plasztikának a dolga, a tör- téneti geológia köre, melyre sem a katonai, sem a technikai, sem a kulturgeografia nem kíváncsi.1)

1) Ludomir R. v. Savicki: Das entwickelungs-geschichtliche Ele- ment i. d. Geographie. Geogr. Rundschau. 1912. 14–20.

MODERN

GEOGRÁFIAI FATALIZMUSZ.

37

I. Csillagászati fatalizmusz.

Önsúllyal nehezedik ma az oksági fatalizmusz az euró- pai tudomány körökre, ami annál inkább felötlő a kulturhis- toricus és culturgeografus előtt, mert az európai faj éppen kezdeményező talentumának, a szabad kutatást, cselekvést követelő oksági ösztönének, béníthatatlan akaraterejének kö- szöni ez idő szerinti világuralmát a többi emberfajták és kontinensek fölött, – mit még Richthofen is szívesen elismer.1)

Szerencsére a fehér faj van oly okos, hogy az ellent- mondások elől sem zárja el füleit és a feltevéseket nem hajlandó mindjárt kész igazságoknak elfogadni. Ilyen oksági fatalizmus gyanánt tárgyalják ma a világegyetem s földünk keletkezését. Földünk először is porszem a Nap tömegéhez képest, vagy rövidebben: a Nap nagysága úgy aránylik a Földéhez, mint 150 hektoliter búza egy búzaszemhez. A Föld holdastul elférne benne s még akkor is maradna egy 4000 mérföldnyi vastag kérge a Föld keringési körén kívül. Azután, ha forró kozmikus ködből és lehűlt izzó gömbből lett a mi Földünk s ha nap- rendszerünk mindenestül elférne a nála 700-szor nagyobb Nap térfogatában; akkor a naprendszerből kiszakadt bolygók s holdak systhemájában, a tömegek elrendezésében, forgásában stb. eff. valamelyes egyöntetűségnek kellene lennie, amit nem tapasztaltunk sem térbeli elrendezettségükben, sem mozgá- sukban. Legfeljebb a Föld kedvező helyzetéről lehet szó a naprendszerben;2) de analógiáról, rendről nem. Így például a

1) Richthofen: Allgemeine Siedlungs u. Verkehrs-Geographie 1908. 83, 91. 111. 346.

2) Pescheí: Physikalische Erdkunde 1879. I. 80–109.

Saturnus sehogysem illik bele bolygórendszerünkbe. Miért maradt el az a többiektől fejlődésében? Miért domborul dia- dalívként 2000 km. magasságban egyenlítője fölött a fénylő gyűrűje? s mögötte 10 holdja van, melyeket csupán a fotog- rafáló gép lemeze födözött fel, szemünk recehártyáján semmi nyomot nem hagynak e láthatatlan holdak. Láthatatlan csillag a Sirius holdja és a Rák csillag kép 4-ik nagy csillagja, melyet szintén fénykép nyomán fedeztek föl e tizedben. Ha láthatatla- nok a csillagok, bajos sűrűségüket kiszámítani. Ε tekintetben bolygórendszerünkben semmi belátható fejlődés ki nem mu- tatható. A belső bolygók sűrűsége közel jár igaz a Föld sűrű- ségéhez (1); a Merkúré 08; Vénusé 09; Marsé 0,8; de a külsőkéi ritkább tömegtik elrendezkedésében semmi rendet nem tartanak. Népszerűen beszélve ez annyit jelent, hogy egy 70 klgramm súlyú ember a Mars bolygón 26 kilót nyom s a Hold felszínén 12 kilót; a Jupiter holdjain csupán né- hány grammot; a Jupiter sűrűsége 0,28 a földéhez képest, tömege 309-szer nagyobbá Földnél; Saturnus sűrűsége 012, majd akkora, mint a Neptunusé (0,14) pedig majdnem 7-szerte kisebb tömegű a Neptun; az Uranus sűrűsége 0,25 tehát olyan, mint a Napé és a külső meg belső bolygók között keringő kis bolygóké együttvéve, a Neptunus sűrűsége 0Ί4, ámbár tömege 1/8-al (16,4) nagyobb az Uranus 14,77 töme- génél. A belső bolygók sem correspondealnak anyaguk sűrűségével. A Merkur p. o. Földünknek csupán 0,04 része és oly sűrű 0,8, mint a Mars, melynek tömege a földéhez képest 0,12. Naprendszerünkben tehát 5-féle tömeghalmozó- dás van. A belsők sűrűbbek a külsőknél, a közbülső aste- rodiák sűrűsége pedig akkora, mint a Napé!!1) Ide járul, hogy a belső bolygók kérge megkeményedett, mert nem vilá- gítanak, légkörük vékony, gázban szegény, – a külsők izzó állapotban vannak, mint a Nap (a belsők miért nem?) s lég- körük erősen gáznyelő. íme az astro-physica állítólagos igaz- sága! Az égen szabad szemmel 5500 önfényü Napot látunk messzelátóval 65,000-et; a sötét bolygókat, holdakat nem látni. – Mégis az astrophysica a falra vetett spectrumokból azt állítja, hogy az izzásban lévő napok (minden izzó így a

1) Scheiner: Der Bau des Weltalls. 1901. 129 1,

Föld körül!!) és naprendszerek ugyanabból a 400-500 elemből állanak, minőket itt a földünkön ismerünk. Eltekintve hogy a világtér kisded zugából tett megfigyeléseink nevet- ségesen kicsire taksálják a kozmosz anyagi összetételeit, ha a „tűzimádók” csak Xxxxxx Gy. pörgettyű analógiájára és Xxxxxxxxx s Plateau professor ismeretes olajszem kísérletére meg az astrophysicára támaszkodnak ködelméletük igazolá- sára s a Földnek máig 35000 fok forró belsejének megfejtésére:

– tudnunk kell, hogy rengeteg mérhetetlen távolságokról van szó. A Vadászeb csillagképében előforduló spiralis ködsuga- raknak például 6 Ά millió fényévre van szükségük, míg a fényképező lemezre, vagy szemünkbe jutnak1). Ha Földünk ten- gelyének hosszát 120704 kilóm, egy milimeternek vesszük, akkor

23 méternyire van tőlünk a Nap s ha e távolságot egynek vesszük, akkor a Földhöz legközelebb levő Centaurus Napja 4700 kilométernyire van tőlünk. Ezt a távolságot a fénysugár

4 év alatt futja be2). Ha szemünk Naprendszerünk legtöké- letesebb látószerve, fényképlemezünk érzékenysége s messze- látóink nagyító ereje a lehető legnagyobb lehetne – még mindig kérdés, elvannak-e hárítva ily rengeteg távolságban a sphärikus aberratio és látásunk hibái2) változhatatlanul hatol-e a ködből kiröppent sugár a vílágtéren keresztül, hogy feltétlenül higyjünk a falravetett színes ernyő spectogramm- jának? Xxxxxx szerint a Nap forrásban levő izzó tömeg, a mely nem ég, hiszen 15 millió év óta, mióta geológiai rétegek vannak, világít és melegít s ha Helmholtz szerint, évenként hőmérséklete egy fokkal lehűl, 3000 év óta elégett volna már. Égésben van belső súrlódás folytán. A lehűlt része a napfolt újra lemerül és e súrlódás tartja állandó izzásban a Napot. 4000 mfld távolságban van az első, 50,000 mfld távolságban a második légköre, onnan hideg és sötét sugár ér a földre, melynek légköre összegyűjti, fényessé és meleggé teszi a napsugárt. Tehát a csillagokból jött sugarakat Földünk lég- köre, mint gyűjtőlencse fogja fel. Arra nem felel Gruson, micsoda sugarakat nyel és milyeneket vet vissza a mi lég-

1) Seydlitz: Handbuch d. Geographie 1908. 25. kiadás 632, 776. igen ajánlom hallgatóimnak.

2) Peschel: Abhandlungen 1877. 510 1.

körünk lencséje? Valószínű, sőt bizonyos, hogy e kicsike égitest a Föld igen csekély részét fogja fel a feléje lövelt sugaraknak és mi e csekélységekből következtetünk miri- adnyi égitestek állományára! Vajjon könnyebb elhinni e tudós feltevéseket a legnehezebb dogmáknál? Pedig az elbizako- dott tudomány követeli a tudós hitet.1) Kétséges továbbá, ki van-e töltve a világtér egyenletesen, főleg a bolygók körül2) aetherrel, mely a physikai tünemények közvetítője Földünk és más világok között és ha van, egyformán oszlik-e el min- denütt a világtér minden sarkában? Hiszen a mi Naprend- szerünk holdjaival s bolygóival együtt akkora tért foglal el, hogy ha egy 500 méter magas kockába elférne a naprend- szer tömege, az csak egy grammot tenne ki, levegővel telve pedig 24000 mázsa súlyú lenne ez a kocka. A levegő anyag sűrűsége tehát e kockában elférő bolygók s Holdak tömegé- hez képest óriási mennyiség. Akkora távolban és oly ritkán volna Naprendszerünk tömege az általa elfoglalt térben eloszolva? Mit tudunk mi tehát a világtér méreteiről és anyag-minőségéről? Amit a spectrális-analysis nyújt és mutat? Az is mutatis mutandis; csupán Plateau-féle bizo- nyíték a kozmosz, a mindenség titkainak magyarázatára.

Csillagászati phantasmagoriák Xxxxxx Xxxxxx számí- tásai is, melyekkel a bolgók természetes úton való kifejlődését, a Hold elszakadását, a nappalok hosszabodását igyekszik magyarázni. Xxxxxxx és Xxxxxx szerint a Hold és Nap von- zása s a légkörnek nyomása akkora, hogy a tengerek árhulláma, esetleg a csepfolyós Földben s felületén dagasztott árhullám hátráltatják Földünket keringésében8). A múltra vonatko- zólag kitetszik Xxxxxx fejtegetéseiből, hogy a csepfolyós Föld, mely akkor 3 óra alatt megfordult tengelye körül, a könnyebb tömegeket az egyenlítő felé terelte, a Nap azonban árhullámot dagasztott rajta és ez gyöngítette a röpítő erőt, következőleg a föld forgását is. Ugyanezt tette a Föld a Hold-

1) Xxxxxx Xxxxxxx: Im Reiche des Lichtes. 1893. Braunschweig.

2) Häusler: Wegweiser f. d. Gravitations-Forschungs. 1012. 83. 1.

3) Xxxxx Xxxxxx: The Tides and kindred Phenomena in the solar systhem. III. kiad. Xxxxxxx Xxxxxxxxxxx 1911. 389., 397., 262., 281.,

dal, amelyet a felduzzasztott ár-hullámával megakasztott for- gásában. Amiért ma 23 nap alatt fordul egyet, de lesz idő amikor 55 földi nap telik le, míg a Hold egyszer fordul meg tengelye körül. Xxxxxx jóslata szerint a Nap árfakasztó hatása miatt a Föld szintén annyira meg fogja lassítani for- gását, hogy 55 földi nap lesz akkor egy nap s így a hold- nap előbb-utóbb kurtább lesz a Föld napjánál. Ezt persze a két égitest folyós volta csinálja. A föld belső melegéről azon- ban csak annyit tudunk, amennyit a kibugygyanó lávákból tudunk, mert a Föld belsejébe semmiféle módon nem mehe- tünk, a belsőről csupán tömegek eloszoltságáról tett számí- tások adnak sejtelmet, nem kész igazságot. Amit pedig a Föld belsejének 30 méterenkénti hőemelkedésről regélnek, puszta combinátió.1) A föld sugarának hossza 12,754 km. a föld kérgének vastagságát pedig 75 km-re becsülik – a föld legmélyebbik bányája Xxxxxx felső Sziléziában 2339 m. hatolt be a föld mélyébe. Mi ez a föld kérgének vastagsá- gához és a földsugár hosszához képest, a mely így 3200-szorta vastagabb2)? A földkéreg legmagasabb 8800 m. kiemelkedése és legmélyebbik behorpadása 9580 m. semmiségek a föld töme- géhez képest. Egy 1,5 m. átmérőjű glóbuson a legmagasabb hegy 1½ milimeter, legnagyobb mélység valamivel több, de nem 2 milimeter, a legmélyebbik bánya 0,2 mm. A földségek közepes kiemelkedése 700 m. az óceánok 3500 m. közepes mélységéhez képest a glóbuson fél miliméternyi különbséget mutat. A 200 km. vastag légkör 25 mm. tesz ki e féltekén s a földkéreg vastagsága 9 mm. Az óceánok tehát viz- hártyaként borítják be a Föld tömegét. Hogyan bírnák az óceánok tetején járó szelek és tengeri áramlások, me- lyek a Föld forgásával ellenkező irányban haladva a conti- nensekbe ütköznek, vagy az a 8-10 centiméternyi tengerjárás hulláma említett ütközésükkel forgásában hátráltatni a Föld egész tömegét?!3) Még ha Darwin tisztán a Föld és Hold

1) Ratzel: Kleine Schriften. Xxxx-Xxxxxxx'schen Hypothesen 1906.

». 429 1.

2) Arrhenis: Lehrb. d. Kosmischen Physik 1903. 281.

3) Kövesligety dr. Csillagászat („Világegyetem”) Művelts. könyv- tóra 533. 1.

izzóan cseppfolyós rétegeinek árfolyására alapítaná nézetét, de a Nap jelen hatását is hasonló erejűnek veszi s abból gondolja, miként Wettstein és Xxxx is, hogy Földünk előbb- utóbb fiának holdjának példájára jut megdermed és kiszikkad.1) Meg kell azonban jegyezni, hogy Xxxxxxx éppen ellenkezőleg azt állítja, hogy a Föld legelső kemény kérgének képződése- kor nem forgott gyorsabban, mint ma forog. Azután ha már Xxxxxx földi halálról beszél s kiegyenlítésről mit sem akar tudni, meglepő, hogy a Napnak csupán a Föld forgására van befolyása, keringésére oly csekély, hogy a különbség az évek hosszában századok múlva, Xxxxxx szerint is csak néhány másodperc. És a kisebb tömegű Holdnak volna akkora hatása Földünkre, hogy az miatta lassítja meg forgását? Ha ez igaz lenne, a napfogyatkozások sohasem következnének be pon- tosan; pedig bekövetkeznek. Xxxxxx Xx. elméletét különben meghaladta már az aether nyomásáról szóló újabb elmélet, mely a többi között a tengerjárásban is kiigazította Xxxxxx elméletét.2)

A Holdat állítólag jobban ismerik a csillagászok, mint a geológusok a földet. Annyi igaz, hogy a délisark geológi- ájából semmit, a Csendes óceán elmerült földségéről alig valamit, Afrikáról és Ausztráliáról csupán a széleket ismer- jük, – valamennyi óceán és tenger fenekek szerkezetéről, pedig a földfelület 2/3-át azok teszik, semmitsem tudunk3). A Lick-observatorium óta minden 90 méternél magasabb ki- dudorodás ismeretes a holdképekben, azért a holdat Xxxxxx, Suess, Xxxxxxx elsőrangú bizonyítéknak tartják és Földünk- nek hasonló sorsot jósolnak, ami a kiaszott Holdnak jutott osztályrészül.1) A Hold akkor szakadt ki földünkből, midőn 4 órás sebessége miatt darabok váltak el belőle az egyenlítő tájékáról. Amikor mai távolságának csak 1/4-ében forgott, a föld tengerjárására gyakorolt hatása négyszerte nagyobb volt a mainál, s amikor felényire távolodott a földtől 64-szer na-

1) Falb: Vulcanismus 1882: Weitstem: Strömungen als Weltbild-

ner 1886.

2) Haussier: i. m. 97. 1.

3) Xxxxxxx: Oceanográfia 1912. 91.

4) Darwin: u. a. 292, 391, 275, 280,

gyobb volt a mainál, megakaszthatta tehát a földet forgásá- ban, de viszont a Föld is meglassította a Hold forgását s megdermesztette láva folyásait és tengerjárásait. A két égi test tehát minden kárpótlás és kiegyenlítés nélkül rontja egymást – mondja a csillagaszati fatalizmus.1)

Ezek a föltevések csillagászati képzelgések, mert ha a Hold jelen 384000 kilométer távolsága helyett 3840 kilométernyire lenne a földtől, nem 8 hangyának a súlyával azaz 12 miligramrnal volnánk könnyebbek a hold tetőzésekor, hanem 120 grammal,

384 km. távolságban 120 kg-al fogyna súlyunk, – azaz lógnánk a levegőben a Föld és Hold között. Minthogy pedig víz, levegő könnyebben távolodnak a földtől a Hold vonzása miatt, – eltűnnének az óceánok és a lég-kör is, mert a Hold tetőzésekor, nemcsak a hozzá legközelebbi testeket vonzza, hanem által egyenesben az ellenlábas helyeket is. Ilyen föl- fordulás elképzelhetetlen.

Az aethernyomás elmélete más beállításban tünteti elénk úgy Darwin, mint Xxxxxx tételeit. Utóbbi a gravitációnak csupán tényét constatálta, de okairól oly keveset tudott, mint mi. Azért lehet Xxxxxx elméletéhez hozzá szólni és benne kételkedni, hiszen Xxxxx szerint: „a kételkedés az igazság sugarának prizmája.”

Hogy mily szabad tere van a csillagászatban és geo- fizikában a mathematikai combinatióknak, csak a szellemes lőcsei reáliskolai tanár Xxxxx Xxxxxx és Haussier esetére hivatkozom. Ok mathematikai utón beigazolták, hogy Xxxxxx- nak nincs teljesen igaza. Décsy szerint a földnek nincsen sarki vonzás többlete, a mutatiót más okok idézik elő.2) Haussier pedig az árhullámról, a fény és hő hullámok kerin- gési mozgásáról Newtontól egészen eltérő nézeteket vall. Hogy a céhbeli tudomány agyonhallgatta e tételeket, Décsy iskolai értesítőben, Xxxxxxxx pedig saját költségén volt kény- telen nézetét publikálni, – azt bizonyos tudós dogmák igézeté-

1) Xxxxxxx: Die Erde und ihr Leben. Magyarul Dr. Gorka és Lörenthey. 1911. 44. 1. Derék mű!

2) Xxxxx Xxxxxx: Földsarki vonzás, nutatio, gravitátio. Kassa, 1903. Vitéz könyvker.

nek kell betudni, mely alól a legkiválóbb elmék sem tudnak szabadulni. Az egész középkor p. o. meg volt arról győződve, hogy a tengerek és földségek külön központok szerint ren- dezködnek el a Földszínen. Hiába tiltakozott e felfogás xxxxx Xxxxx – kora nem hitt neki s még Xxxxxx is kinevette a sala- mankai tudós társaság, midőn az óceánok és tengerek közös központiságáról beszélt.1) Xxxxx suggestio ez, mely fatális erővel üli meg a tudósok horizonját. P. o. ma azt is el kell hinnünk a mathesisnek, hogy a Nap tömege kétféleképpen forog, sarka 10 nappal lassabban (35 nap) mint egyenlítője, közepe (25). Aki ezt el tudja képzelni, elhiszi azt is, hogy a Földből kivált Hold fajsúlya 3,6, míg a föld kemény kérgé- nek fajsúlya 2,5. A hiszékenység nagy, mihelyt mathesisről van szó. Az már aztán mellékes, hogy a tengerek fajsúlya 1, a légköré 0,1 1-0,2, a kőburoké, melyből a Hold kiszakadt!! 25, a Föld belsejének fajsúlya 9,5 (a vas) és az egész föld közepes fajsúlya 5,5,) – mert semmiféle számításokkal meg nem lehet tudni mi volt a Föld legfelsőbb rétegeinél fajsúlya a hold kiszakadásakor. A fajsúly különbséget úgy magyaráz- zák, hogy akkor szakadt ki a Hold a Föld tömegéből, vagy gyűrűjéből, mikor annak fajsúlya még szintén 3,6 volt. Vagy hogy darabonként vált el tőle s a darabok összeforradásából keletkeztek a Hold hegyei és a riannások. A két alternatíva nem bir bizonyító erővel. Máskülönben úgy vélekednek, hogy szerkezet és fejlődés tekintetében a Hold szakasztott mása a Földnek kettőnek kivételével. A hold felszínén látható fénylő sugarak és riannások nincsenek földünkön, ámbár utóbbiak a felület töréseire emlékeztetnek.2) Xxxxxxxxxxxxx a hiányokat azzal is, hogy a Holdon sem légkör, sem víz nincs, van azonban minden 4 nap napfogyatkozás. Alapszíne szürke, krátereinek széle ragyogó. Hegyei megdermedt üveg- folyások, lávák, melyek redők helyett gyűrűsek. Csúcsaik maga- sabbak (7500 m.) kicsorbult gerincük (6000 m.) a föld hegyei- nél: üres kerek mélyedései 3000 m. mélyek. A magas csú- csok helyenként sűrűn kiágaskodnak p. o. 22 hegycsúcs 4500

x. xxxxx xxxxxxx, máshol laposságok terülnek el rajta rengeteg

1) Kraemer: Weltall und Menschheit. I. 10. 435. 1.

2) Suess: Antlitz D. Erde. HI. k. 2, 8, 681, 690. II. 280. 1.

törmelékkel, mert a 14 napig tartó nappali átmelegedés s két hetes éjjeli kihűlés hőkülömbsége ugyancsak mállasztja a Hold felületét. Nálunk a kráterek átmérője 200-300 m. ott kilométeresek; a mi vulkánhegyeink lejtője legfeljebb 30 fok rendesen 10-15° hajlásúak ott, majdnem merőlegesek a kráterfalak1). Tehát mégis van külömbség Hold és Föld felülete közt.

Legfontosabb különbség a bolgóknak elrendezésében az, hogy Földünknek és a Neptunnak egyetlenegy holdja van; Mercurnak 4, Saturnusnak 10: Jupiternek 7 holdja. Hol itt az arány? Forgásirányuk sem egyértelmű. Laplace egy milliard ellenében fogadást ajánlott, hogy naprendsze- rünk valamennyi holdjának a később felfedezendőknek is, jobbról balra kell haladniok pályájukon. Mióta pedig Satur- nus és Uranus holdjait fölfedezték kitűnt, hogy a többi égi testhez képest azok visszafelé mozogtak. Math, számításokból tehát nem lehet jóslásokat kockáztatni. Azonkívül Xxxxxxx, ki az accumulatiós elmélet híve úgy véli, hogy a holdakat a bolygók a világtérből is ragadták magukhoz, eszerint a nagyobb tömegű bolygó körében főbb holdnak kellene lennie, mint a kisebb tömegűnél. Pedig Saturnusnak 10 holdja van, a nála háromszorta nagyobb tömegű Jupiternek hárommal kevesebb. Ezért ejti el Xxxxxx a hold problémáját2) és a föld tűzkö- réhez ragaszkodik.

Ez utóbbi feltevés még X. Xxxxxxx szelídítésében is hihetetlen, nemcsak azért, mert Xxxxxxx csillagász szerint a Föld acélgömb gyanánt viselkedik és csak úgy magyaráz- ható a preacessio, a tavasz és ősz előnyomulása, ha szilárd- nak vesszük a Földet,3) hanem azért is, hogy nehéz elkép- zelni, miként áll ellen 75-200 km. vastag földkérgünk a plutoi tűzkörnek s a typhoni gázkör feszítő erejének, midőn a világtér 270-300 fok (272C0) hideg, a belső régiók pedig

1) Xxxxxxx: Vergl. Erd. u. Mondkunde. 1911. 160 1. Plassmann: Der Sternen-HimmeL I. 245. 248. Klein: Astronomische Abende 1911. 166. 168 1.

2) Xxxxxx Xxxxxx i. m. 408.

3) Xxxxxxxxx-Xxxxx: Der Sternenhimmel 1912. I. 152. 1.

túlhevített állapotukban 5000-32000° hőfokúak? Ez a vékony héj tartaná féken nyomásával belső izzó állományát annyira, hogy a nyomás miatt a gáz nem válhatik cseppfolyóssá s a megolvadt réteg ki nem törhet a kemény burkolaton? De mihelyt rést talál, például a lehordassál megkönnyebült conti- nens alatt, azonnal feldomborítja a kérget, s belenyomul hé- zagaiba, ki is ömlik egy része!? – mindamellett mégsem veti széjjel a Földet!!1) Hihetetlen föltevés ez akkor is, ha a szakszerű tudás ki sem mutatta volna, hogy a vulkános tüneményeknek semmi közük a Föld cseppfolyós izzó állapotához és ha Xxxxxx lord meg sem döntötte volna már a Föld belső melegére vonatkozó számításaival.2) Xxxxxxxxx nézete, hogy a Föld tömegének 1% kemény 4 vagy 5% cseppfolyós, tömege azonban 95% gáznemű sem menti a plutonisták igazát, mert a Föld mé- lyében ezek a gázok fajlagos súlyuk szerint helyezkedtek el, de túlhevített állapotban van mégis a platina, arany, vas stb. gázgömbje, a föld kemény kérgének 1% tehát nem tarthatja egyensúlyban a kéreg 5% tevő folyós tömegeit, ha mindjárt Xxxxxx nézetei szerint medencékben vannak azok elraktározva. Ilyen föltevés mellett bajos a Föld tengelyének fix, legfeljebb 21-27° között váltakozó helyzete s a rengés hullámok föl- dünk belsejében való haladása, amiről az automata seismog- raphok nyújtanak bizonyságokat. Flammarion Kamii szerint, ha a föld belseje cseppfolyós volna s az állománya hódolna a dagály és apály törvényeinek, ebben a törekvésében a 100 km. vastag földkéreg nem tudná megakadályozni; következés- kép a föld belső kérge minden nap megrepedne valahol. Xxxx Xxxxxx nézete szerint a Föld anyaga egész tömegében szilárd és acél keménységű. Puiseau seismologus megfigye- lései szerint be van bizonyítva, hogy a földrengések lökései a földrengés székhelyének ellenlábas pontjáig hatolnak még- pedig nagy sebességgel, másodpercenként 15 kilométernyi rohanással. Ezt az utat a föld átmérőjének hosszában futják meg. Cseppfolyós állomány azt a sebességet ki nem bírja, mert minden test keménysége egyenes arányban áll rezgést közvetítő képességével – cseppfolyós testen át nem bírná

1) H. Xxxxxxx. i. m. 100, 102.

2) Xxxxxxxxxx: Allgem. Gesteinskunde 1902. 19. 37. 48. 1.

tehát néhány perc alatt befutni a rengés hullámának lökése a föld átmérőjét a lökés színhelyéből annak ellenlábas pontjáig.1) Így a hypothesis ismeretlen X=igaztalan feltevés. A modern szizmologia szerint a föld belapultsága 1/298; math, számi- tások nagyobbat, 1/230 követelnek, pedig belső tömegének sűrűsége 1/578 követel. Xxxxxxxx gróf szerint 100 km. mélységig a Föld burkolatának sűrűsége 26-28. Ez a rengések helye; 100–1000 kilométerre a hő 3000-4000 fokra nő, ez a vulkánok tűz köre. Azon alul a föld belsejé- nek sűrűsége 3-3,4 és közepe felé 55. A magja acélkemény- ségű. Hiszen a meteorok is vasból állanak! (Comte de Mon- tessus de Ballore: La sismologie modern. 1912. 253-261).

A föld széjjelrobbanását az evolutionisták szerint annak összehúzódása, tengelyének rövidülése, tömegének öregedő összeomlása akadályozza meg. Xxxxx ezt a gondolatot vezette végig a „Föld ábrázata” cimű fundamentális művében. Az összezsugorodás természetesen azzal jár, hogy a Föld magva tömörül, a gáz cseppfolyóssá s a folyós rétegek szilád tömegekké válnak. Mindkét esetben meleg szabadul fel, amely nem engedi az óceánok vizének (vadose) behato- lását a Föld mélyébe, hol különben is van már eredeti úgynevezett eruptose viz gőz alakjában s vegyileg lekötve. Ha tehát a Föld felülete kisebbednék, az óceánok egészen elöntenék a földségeket, mi sohasem volt és nem is lesz.2) A paleozóosz tengerek, bármily sekélyek valának, meleg tengereknek kellett lenniök a theoria szerint, mert 200 lég- köri nyomás alatt centiméterenként a légköri pára tengerekké lecsapódhatott, melyek vize 375 C9 fok meleg volt. Ily ten- gerek sokkal több sót raktak le, mint a mai hideg tengerek. A cambriumi tengerek sóállománya azonban semmiben sem különbözött a harmadkorbeli tengerek lerakódott savától.3) Szóval mindig a Föld cseppfolyós volta, a naprendszerek izzó állománya motoszkál a tudós fejekben. El nem tudják

1) Wiehert: Die Erdbebenforschung. Phys. Zeitschrift IX. Jahrg. 36 1. Peterm. Geogr. Mith. 36. K. 1912 April. 191 1.

2) Ratzet: Raum u. Zeit in d. Geografie u. Geologie. 1907. 135 1.

3) Klein: Astronomische Abende. 1911. 158. 1.

képzelni nélküle a Világ keletkezését. Pedig újabban a radio-aktivitásban oly megfejtő erőt nyert a tudomány, miről előbb sejtelmünk sem volt. A Nap rádium-tartalma feleslegessé teszi a hő és contractiós elméletet, mikor egy 12000 tonnás 15 csomó sebességgel haladó hajónak hajtására elég 22 uncia radium! A kőzetek rádiumtartalmából kiszámították, hogy a geológiai korok a legrégibb kortól a legújabbig egyre kur- tulnak, mégis a legújabb rétegekben 77-szer több a rádium, mint amennyi azokat koruknál fogva megilleti, így Földünk melegebb lett a III. korban, nem hogy hőt veszített és össze- húzódott volna!

Belső melegét a beléje hulló meteoritek és a 68 millió a világtérben kóborgó üstökösökből is meglehet magyarázni, bárminő folyós állapot előlegezése nélkül. így gondolja ezt Xxxxxxxxxx, ki Xxxxxxxxx együtt elavult felfogásnak nyilat- koztatja a Kant-Laplace-féle elméletet. Ezért óvatosabb geo- morfologusok p. o. De Martonne azt mondják: teljesen közömbös a Föld belseje a geográfusra. Csak a felszíne érdekes. Erre élte végén Xxxxxxxxxx is rájött, de azért elég sok még az ósdi felfogású geológus.1) Az igazság érdekében különben meg kell jegyeznünk, hogy az accumulatióval sem leket sokra menni. Ha Földünk megnövekednék, veszítenének súlyból a rajta levő testek, mert messzebbre kerülnének a középpontjától. Ha a Föld elérné a Nap térfogatát a mai 1000 kg. 85 gramm lenne, s mi elrepülnénk a Föld vonzó köréből más tömörebb égi testre. Valamiféle kiegyenlítés tartja egyensúlyban tehát az égitesteket. Ki és mi? That is the question.

Nagy gondot csinált ezeknek a tűzimádó, a geognosiához, a kőzetek alakulásához keveset értő geológusoknak a legelőször megdermedt kéreg keresése is. Eddig a gneiszot, gránitot réteges kristály palát tartották a lithospära első képződ- ményének. Kitűnt azonban, hogy Észak-Amerika 2 kilometer mély kanyon-völgyeiben a cambrium alatt még régebbi rétegekre akadtak s a régiségükhöz kétség nem férhet, mert egész őskori rétegsorozat 4000 m. vastagságban meg van.

1) Xxxxxxxxxx: Beobachtungen i. d. Sonnensysthem. 1906. 92. 1.

Ez az első kéreg az Algonkium. Amit tehát a geológia eddig kristályos kőzetekről, ősgránitról és őspalákról mondott, ez revisióra szorul. Gránit, őspala minden geológiai korban üledékekből és vulkáni termékekből képződött, miként Xxxxxxxxxx kimutatta, sőt Xxxxxx nyomán Xxxxxxx legújabb boltozatos elmélete szerint, minden üledékes rétegből először összeálló halmozat, conglomeratum, majd jegőcös csengő kőség végül őskristály-törzsök válik. A lerakodott homokból tehát először homokkő, azután kvarzit, végre a föld mély- ségeiből kitólult kristályos mag leszen.1) Valóságos geológiai circulus vitiosus ez! aminőt sok tekintetben Xxxx képviselt Scienza nuovajában, a haladást absulute tagadó Corsik Ricorsik hullámzásával!! így ezek után érthető, hogy a legrégibbnek mondott alapkőségek p. o. a huroni gneisz, törmelék alakjában is látható, melyet folyó, vagy hul- lámtorlódás csinált vala. Sőt az Algonkium sem első alap- kőség többé! Waagen ennél régebbet tételez föl és az őskort azóosz és archi – azóosz korra osztja.

Nem érthető azonban, hogy az őskorban mindjárt folyó- rendszerek és kontinentális tömegek közé szorított tengerek vannak, valamint azt sem magyarázza meg az evolutiós elmélet, hogyan kerültek fossiliákat tartalmazó rétegek több helyen közvetlenül őskristályos rétegekre?2) Mikép egyeztethetők össze az evolutióval rögtönös, minden átmenet nélküli ugrás- szerű változások a fejlődés sorrendjében? Xxxxxxx ugyan avval vigasztalódik, hogy ily anasztrofák után, az előbb élt alakok „gyorsabb ütemben új virágzásra alkalmasan át- formálódnak”, de az új virágzás akár anasztrofa, akár Xxxxxx szerint katastrofa – mégsem fejlődés. A növényeknél xx Xxxxx mutatta ki ezt az ugrás-szerü változást, mely hom- lokegyenest ellenkezik Xxxxxx Xxxxxx kiszemelő, kiselejtező selectiós elméletével. Xx Xxxxx 1886–1900. Amsterdam kör- nyékén két évi növényt termelt teljes elszigeteltségben, hogy

1) Waggen: Unsere Erde. 1911. 148. 151.1. Xxxxxxxxxx'. Gesteins- kunde 1905. II. 46. I. 100.

V. ö. Xxxxxx: System of Decay and Renovation in the Earth 1789.

Xxxxxxx i. m. 686. 1.

2) Ratzet: Raum u. Zeit. 72. 87. 1.

a selectióról meggyőződjék. Kapott 50,000 példány Oeno- thera biennisből 800 új-fajtát, minden átmenet s minden selectio nélkül. Xxx Xxxxxx Xxx0) magyarázta geographiai módon, elszigeteléssel és vándorlással a fajták változását és keletkezését, akár Xxxxxxxxx és de Vries2) a növényeknél mutatta ki, hogy a darvinizmus csak ideiglenes és kisegítő magyarázat, Rastvorstellung (Xxxxxx xxxxx) aminél a haladó kutatás ideiglenesen megpihen, de korántsem kész igazság. Que sais-je? kérdi joggal Montaigne. A felelet: Je sais tout csak folyóirati címnek jó, nem valóságnak. Csakhogy az elkapatott természettudomány azt hiszi: mindent tud, mindenhez ért. A geológiában szintén erősen szorongatják a kifejlődés elmé- letét, különösen annak a mechanikus monizmusz keretében való beállításában, amely a tervszerűségnek, célravezetőség teljes kizárásával s az abszolút Lény: a teremtő Istennek mellőztével, mint vak fatalizmus erőtelen visszahanyatlás az ókorba, nem új etapja a tudományos haladásnak az okulás birodalmában. Pedig a természettudományoknak talán legna- gyobb vívmánya éppen a teleologismus kimutatása a tör- vényszerűség keretében. Nem vak véletlen vezeti az oksági összeköttetéseket, hanem céltudatosság s a tervszerű haladás eszméje. Az emberi testnek minden porcikája, szerve a legegyszerűbb sejtből fejlődik oksági szövevénynyé, hogy a léleknek szolgáljon eszközül magasabb, a testi szervezettel semmiféle oksági összeköttetésben nem álló intellectuális és erkölcsi célok valósítására. Törvényszerűség – Weltgesetz- mässigkeit – tartja össze a kozmoszt, de ezt a céhatöre- kedés – Zielstrebigkeit – vezeti.

Az okság és törvényszerűség fogalma ki nem zárja a cél- ratörekvés gondolatát. Igaza van Xxxxxxxxxx: „Ember csinálhat gépet, de nem kényszerítheti fejlődésre.” Csakhogy a gyarló lény, az Ember szintén céltudatosan, nem ok nélkül csinálja meg a gépet. A világrendszer sem csinálódott terv és cél nélkül s ha a fejlődést, mint a világrend törvényének elfogadjuk, el

1) Xxxxxx Xxxxxx: Darvinische Theorie und das Migrations- gesetz der Organismen Sitz. Ber. d. bayr. Akad. Wiss. 1879.

2) Xxxx xx Xxxxx: Die Mutations-Theorie, in d. Entstehung d. Pflanzenarten 1903.

kell fogadnunk egyúttal a vele összekötött céltudatosságot, célratörekvést is. Szóval: Istent „Ha a bölcselet beleszólhat a a világrendszer és világtörvény okaihoz és ebben a szándéká- ban a természettudóshoz fordul, kivel vajmi gyakran van alkalma elmondani az: ignoramust; nem tudom és nem fogom tudni

– akkor világos, hogy a kozmosz, világanyag és világmozgás értelmezése bele nem veszhet az atheus monismus vigaszta- latlanságába, hanem kikerülhetetlenül utal a világosságot és megértést árasztó theisticus világfelfogásra, melyet a keresz- ténység vall ép oly erővel, mint sikerrel, századokon keresz- tül. Causalitás és teleologia egymást kiegészítő fogalmak! (Pohle).1)

A természettudományi fatalizmusz ellenben, mely önkényes számításokból vonja le következtetéseit vagy szüntelen átala- kulásról regél, vagy a világ végét jósolgatja. Flammarion sze- rint el is éghetünk, meg is fagyhatunk. A felénk percenkint 60,000 méter sebességgel rohanó Xxxxxx nevű nap ízzé-porrá zúzza majd a földet, illetőleg gázt csinál belőle, hogy újra elülről kezdje az alakulás evolutióját. Meg is fagyhatunk; mert igaz ugyan, hogy roppant a Nap, de roppant a hővesz- tesége is. Évenként 90 Földünk nagyságával felérő szén- golyó melegét kapjuk a Naptól. Azonkívül a Föld kihűlése folytán a Föld kisebbedik, beissza a tengereket és leköti a légkört a kérgébe – szóval elpusztul akkor a biosphära, eltűnnek a tengerek róla, mint a Holdról s a Marsról, hol állítólag szintén tünedeznek. (Szöges ellentétben látják a csillagászok a Mars-jelenségeit!!)

Az égésről szóló jóslatok 200 év 25 esetén alapsza- nak, midőn csillagégéseket láttak a csillagos égen. A leg- utóbbiak 1866. május 12; 1876. nov. 24; 1885. aug 30;

1892. febr. 24; 1896. dec. 16. (Xxxxxxxx a csillagok fellán- golását optikai, a rotatioval járó jelenségeknek tartja, így ő nem feltétlen tűzimádó.) Azonkívül Napunk bolygóival együtt a Hercules csillagkép felé rohan, miként az Atair felénk.

A megfagyásról, megdermedésről a veszprémi pálos barát Ányosnak a „Hold csillagzata” ébreszt sejtelmeket a term, tudós fejekben.

1) Xxxxxxxxx-Xxxxx: i. m. I, 45,

Valóságban mégis a harmónia és kiegyenlítés gondola- tával kell vigasztalódnunk, amit nemcsak a világot kormányzó isteni Gondviselésben hivő, de egyébként is elfogulatlan term. tudósok (Xxxxxx mindig Teremtőről beszélt és közismert Xxxxxxxxx mondása, hogy a fizikából nem szabad a meta- fizika keretébe átlépni) elfogadnak, különösen Földünkre vonatkozólag.

Földünk a szizmikus rángatózásokon kívül 13-féle mozgást tanúsít és eddig soha egy ki- és félrebillenés, zavar nem történt planetáris életében.

1) Forog naponként tengelye körül, századokon át alig észrevehető s bizonyára kiegyenlített késedelemmel. Hiszen az exact csillagászat még fiatal tudomány ahhoz, hogy vég- leges áttekintésünk legyen a zavarokról és kiegyenlítésekről.

2) Kering a Nap körül; 3) A napéjegyenlőség előhalad 25.765 év cyclusában, 4) A Föld és Hold középpontja körül való mozgás 28 nap, mely állítólag hosszabbodik. 5) ½ év- ben módosul e mozgás a Hold vonzása következtében. 6). Az ekliptika százados változásai 23-27° között; 7). A Föld pálya központjának a Naptól való távolságának évszázados változása. 8.) A Föld pálya tengelyének minden 21000 évben bekövetkező változása. 9). A bolygók vonzó ereje miatt beál- lott változások a pályafutásban. 10). A Nap és Föld tömeg középpontjának változásai; 11). A Nap haladása a Hercules csillagcsoport felé; 12). A Föld sarkainak mozgása, ami körülbelül 12 méter; Ezzel változik a földrajzi szélesség. 13). A Hold, vagy Nap vonzása következtében a Föld kérge naponta kétszer 20 cm-el emelkedik és sülyed. – Ezt a tüneményt Hecker potsdami csillagász és Lallemand francia csillagász ingakísérletekkel bebizonyították. A 13-féle mozgás a kiegyenlítés és egyensúly gondolata nélkül elképzelhetet- len, így Kreichgauer elmélete is valószínű, hogy Földünk egész kéregtömege elmozdulhat, félretolódhatik, miként a to- jásfehérje szikje fölött és változásokat okoz a földségek, óceánok elrendezésében, ha t. i. visszavezethető lenne a kiegyen- lítés bebizonyíthatóságára. – Xxxxxx Xxxxx amerikai fizikus pedig földméreti számításokból arra a következtetésre jutott, hogy a Föld összehúzódása és a hegyek kidomborulása között

recompensátió uralkodik'). Ez valószínűleg a földségek és óceánok elhelyezkedésére szól, mire már Krümmel figyel- meztetett.2)

Ha beigazolnak e megfigyelések és egyelőre előlegezett theóriák – okvetetlenül a recompensatióra, a kiegyenlítés elvére kell gondolnunk, mely úgy a Földünket, mint bolygó naprendszerünket a világtérben fönntartja a 68 millió kóbor üstökös, milliónyi meteorit iramodása és szomszéd naprend- szerek gyújtó, vagy dermesztő, robbantó, vagy ellökő ha- tása ellenében.

A világrend megvan. Kell tehát Világrendezőnek lenni. Ez a rend nem lehet öntudatlanul működő természettörvé- nyek találomszerű complexuma.

Íme a fatalizmusz antidozisza! . . .

1) Xxxxxx Xxxxx The theory of isostasy – The Journal of Geo- logie Chicago 1911. 623. 625.

2) Krümmel: Vergl. Morphologie d. Meeres Räume 1879. 110.

1. V. r.

II. Fatalizmusz a physical geográfiában.

Már Xxxxxxxxx Xxxxxxx, a physikai geographiának első rendszeres kísérletezője, három kategóriára osztotta (1650.) a földrajzalati tudnivalókat: Affectiones Geographiae sunt trip- lici generis – mondja Ő: Coelestia, Terrestria et Humana; azaz a geográfia: csillagászati, physikai és emberi geográfia.1) A kosmos fatalismusával volt alkalmunk megismerkednünk, sorra kerül most a physical és emberi geográfia, amennyiben végzetszerűséget rejt magában.

A fatalizmusz a phys. geographiában kettőn fordul meg. Mihelyt a kozmoszt önmagától való egyedülinek mondja, mely szakadatlan a kiakulási folyamatban van és marad, ez már végzetszerűség; ha pedig hozzá az embert is a Föld ideiglenes és szükségképi biológiai alakulatának tekinti, Xxxxx értelmezésében s összes szellemi és physical életét a Föld és Kozmosz természeti törvényeinek rendeli alá – előáll in concreto a physical geográfia fatalizmusza, Buckle, Xxxxxxxx s általában a naturalisticus bölcselet híveinek végzetdogmája szerint.

Az elsőnek szószólója Xxxxxxx dr. midőn a geogóniát, a Földről szóló tudományt (Hettner Erd-Wissenschaft-ját) magyarázza, mondván: „Mihelyt a világ-ködből össze tömö- rült Föld külön planetáris életét kezdi, megszűnik a kozmo-

1) B. Varennius: Geographia generalis 1650. Pars absoluta: Affec- tiones – Mennyire hasonlít Comte neo-trinitásához: Xxx, Föld, s Emberiség!

génía s előáll a geogónia, melynek célja a kialakulást meg- magyarázni. A történeti és dynamikai geológia, morphologia és morphographia, a légkör, víz és Föld kőkörének jelen- jelenségei ide tartoznak”.1) Xxxxxxxxxx van annyi tudása és delikátus distinctiója, hogy a biosphärat külön tudomány- nak veszi, embert nem is említ, míg H. Xxxxxxx, Xxxxxxx, Xxxxxxxxxx, Xxxxxxxxx stb. a Földet és Életet végső con- sequentiájával az Emberrel együtt egy kalap alá fogják, sőt Xxxxxx a sorrendben a többi létkörökbe foglalja u m. víz- kör, légkör, életkör, (ember) kőségek köre, tűzkör és mély- ségi kör.

Ez a felfogás erősen materialista fatalizmusz, mely a Ricorzik és a hellének πάντα pit. fatalizmusszától csak abban különbözik, hogy elfogadja, mint paleontológus, a fejlődés menetét a szerves világban, de elveti azt mint geológus, mert a felületi formák keletkezését három normára vezeti vissza. Ezek: 1) lehordás és lerakodás köre – a föld felü- lete; 2) egyberagasztás öve – a föld belseje; 3) a föld plutói mélység öve. Ezen a három körön, mint Xxxxx pok- lának körein keresztül megy át minden darab kő.2)

Törmelék, conglomérat és kristályos masszívum lesz belőle örökös egymásutánban. A geológiai fejlődést azonban úgy képzeli, hogy egyetlen geológiai formatio, katastropha föld és tengerek, klimaövek néhai eloszlás módja nem tér többé vissza, még csillagászati, időszakonként visszatérő okok, praecessio, nutatio, napfoltok stb. hatása alatt sem. Az embert oly ideiglenes productumnak becsüli, mint a patáso- kat, ammonitákat, vagy jurakorbeli sárkányokat. Pedig már Xxxxxxxxxxx jelentette: „Megválva ép eszétől, az ember írott kép, vagy barom.” (Hamlet 4.) Dawis harvardi egyet, tanár és Penck berlini egyet, tanár szintén ily szemléletes cso- portotokban magyarázzák a föld felületi viszonyait – s követőik illetőleg utánmondóik ezt a radikalizmust tartják geographiának. De akár physiographiának (Dawis) akár

1) Xxxxxxx: Handbuch d. Geophysik. 1889. II. 660. 1.

2) Xxxxxxx: A föld és élettörténete 1911. 11. Frech: Vorzeit d. Erde 1910. II. 49.

morphologiának (Penck) nevezzük a geográfia e szakosztá- lyát, sortiment-ját, legyen physical alapját1) – ez magában még sem geographia. Dawis könyve kitűnő kézi könyv, de sehol se váltja be ígéretét, hogy kimutassa a formák hatását az emberre (hiszen ez anthropo-geographia!) csak magyarázza a felületi formákat. Xxxx meg a morphologusok az embert vonják bele a geogr. tárgyalásba p. o. Xxxxx és mások a Xxxxxxxxx-féle Landerkundeban, geográfiai rettenetességeket követnek el. Azért a vállalat abba is hagyta a morphologista elv rendszeres keresztülvitelét az emberre vonatkozólag, s ahol ezt elejtette ott p. o. Románia leírásánál, az ország leírása geografiailag igazabb és természetesebb. Különben micsoda furcsaságokat produkál a geográfia, ha p. o. zooló- gusok, botanikusok, elhagyván saját körüket, az emberek előttük ismeretlen területein cserkésznek, arról a geográfiai folyóiratok, még a magyar földrajzi közlemények kötetei is hoznak kacagtató manifesztatiókat. Már nem is kilengések azok, hanem geográfiai stupid kisiklások: jelezvén a geográ- fiai érzék pusztulását s a geogr. tudás rohamos dekaden- tiáját az egész vonalon.

Ezt a felfogást vallja most a nagy morfologus tábor különösen Xxxxxxxxx, Xxxxxxx, Grund, Xxxxx Xxxxx, Maha- csek kik elsősorban geológusok és Xxxxxxxxxx követői és közel negyedszázad óta a magyar geo-morphologusok illetve orographusok iskolája, akik a geographiát csak ily beállításban ismerik, mi végtére nem az ő bűnök – és azok, kik morfológián kívül mellesleg geográfiával is foglal- koznak. Dicséretes kivétel Gerland strassburgi, Partsch2) lipcsei, Oberhummer bécsi egyetemi, Supan breslaui egye- temi tanár, ki physiografus létére a geográfiát collectiv, társító tudománynak nevezi, továbbá a jeles praktikus Xxxxxx Xxxxxxx göttingeni egyet, tanár, Uhle, Dove, Xxxxxxxx lipcsei, egyet, tanár és egyre szaporodó tanítványaik. Magyar- országban a komoly geológusok: a két Bock, Koch, Schafar- zik, Halaváts, Treitz, Xxxxxxxx, Mauritz stb. igaz tudósok

1) Dawis W.\ Physical Geography. Boston-Chicago-London 1903. németül Brauntól 1911. Xxxx jó morfographia!

2) Partsch: Mittel-Europa (a Balkánnal!) 1904.

szintén egyesegyedül a föld felületének jelen formáinak magyarázatára szorítkoznak s így kifejezetten a geográfiai térszín kutatás körein belül maradnak. Azzal deferál- nak az embernek, mint egyenrangú geográfiai tényező- nek a Föld területén végbemenő geogr. jelenségek létreho- zatalánál, nem fognak mindent a mindenható Természetre s így föltehető, hogy a geogr. dualizmusznak csöndes hivei Ezt a dualizmuszt tartom egyedül tudományos, a kozmikus és földi tényeknek legmegfelelőbb álláspontnak, mert ki nem zárja az Istent, mint szervezőt és irányítót a természetből, következőleg a földnek s az anyagi világ tervszerű, célok elérésére törekvő berendezését sem. Xxxxxxxxx') hóbortos sophismáját, hogy a geographia a föld jelen tudománya ma- gyarázva a múltból és a geológia a múltnak tudománya magyarázva a jelennel (Uraim a jelennel!!!) De Martonne sorbonnei egyet, tanár így fejezi ki: A geológia és geográfia tárgya egy – csak a módszerük más.2) Nézetem szerint ez a definitiója igazán „entreprise chimérique” mert – ens a se, a Földnek öncélból űzött tanulmányozása Ember nél- kül. Nélküle a geographia lehet physikai, physio-graphia,

1) E. de Xxxxxxxx Xxxxxx de geogr. physique 1909. I. 20–21. (Xxxxxxx, jó kézikönyv.)

2) Xxxxxxxxx egy fallaciából indul ki, abból t. i., hogy Földünk erői minden csillagászati és geophysical, időszakos és nem időszakos változásai ellenére minden geológiai korban egy és ugyanazonképpen működtek. Ezt Xxxxx és Xxxxx inspirálta a geológusoknak és mivel a palao-klimatologiáról úgyszólván semmit se tudunk, semmi veszteni valójuk nem volt, ha ezt az absurdumot magukévá teszik. Pedig akár Weichert, Xxxxxxxx, akár Frech, akár a vulkanológusok irataiból meg- lehetett volna győződniök, hogy régebben ugyanazon physical erők, a melyek a Föld felületét formálják, máskép működhettek. Nem-e becsü- letes beösmerése a geológusnak, mikor ezeket zengi a régi geológiai klímájáról: „Xxxxx'x Zusammenfassung spricht das tatsächliche Resul- tat aus, dass wir kaum etwas davon wissen”. Na endlich! Ha a jég- korszak klímájáról mitsem tudunk, mit tudhatunk a paleozoikum s azt az megelőző korszakok földi klímájáról – és akkor, hogy lehet a jelen- ből nem 800.000, hanem 20 millió évre visszakövetkeztetni?

Frech: Vorzeit der Erde 1910. I. 44, 108, V. 110. Peterm: Geogr.

1912. 58. k. April. 191. 196. Geogr. Zeitschr. XI. 1905. 66-76, 226.

(Klimaänderung d. Dyas-Zeit) II. 109.

geophysica, csak az nem, aminek a geográfiát 2000 éven át tartották, hogy az a Földnek, mint Xxxxx lakóhelyének meg- ismerésére vezető tudomány.

A mechanikai monismus hívei folyton a Föld cseppfo- lyós állapotára hivatkoznak s úgy tekintik bolygónkat, mint vénülő, folyton kihűlő, vulkános kitörései miatt egyre fogyat- kozó égi testet. Ε vélemény ellenében a dualizmusz, a kiegyen- lítés, sok tekintetben állandóság elvét vallja, hivatkozva ugyan- csak arra a Természetre, melyet azonban a monizmusz örökké valónak, egyedülinek és folyton átalakulónak mond. Suess contractiós elve volt eddig a legegyszerűbb s legvalószerübb theoria a Föld felszíni változásainak értelmezésére, ha már a köd elméletet tartjuk igaznak, – de Xxxxxx Xxxxxx s van Hise rotatiós elmélete szintén folyománya a Föld izzó állapotának,1)

Xxxxxx szerint 10 millió év előtt 5½ órából állott egy nap, mert akkor az izzó föld oly gyorsan forgott. Ezt ugyancsak feltételezik, hogy így lehetett? Azóta a tengerjárás (?) anynyira lassította forgását, hogy felülete 590.000 km-el kisebbedett, ezért ma 42 km-el kurtább a Föld tengelyhossza az egyenlítő átmérőjénél. Akkor nagyobb volt a Föld belapultsága s az egyen- lítő fölötti kidudorodása. De a hátráltatás folytán kisebbedett a centrifugális erő is, nagyobbodott a nehézségi és centripetális ereje a Földnek. Ε kettőnek tusakodása feszültséget csinált a Föld felületén s a feszültség – nem az összezsugorodás – ki- váltódott gyűrődött hegyek, sülyedő rögök alakjában. A hegy- képződés folyamatát persze máskép magyarázza Richthofen, ki a sülyedés okát a letarolt földségekben keresi. Azok szerinte megvékonyodásuk miatt lehűlnek s így lezuhannak a forró magma felé. Itt tehát a földség felől indulna ki a feszültség s a vele járó oldal-gyűrődés előtérsége pedig t. i. a gyűrendő felület a tenger tájéka. Xxxxxxx ellenkezőleg a legjobban megterhelt, tehát legsűrűbb fenekű tengerben, tehát alul, vagy tenger szélén keresi a gyűrődés helyét. Xxxxx a meleget tartja sülyesztő erőnek, a mennyiben az üledékkel, vagy lávakiömlésekkel

1) Lapparent: Note sur la contraction et refroidissement du globe terrestre 1887.

megterhelt terület súlyánál fogva a tűzkörnek közelébe jut, ezért kitágul és ez a kitágulása csinálja a feszültséget- Dri- galszky ellenkezőleg a jégnek, hónak (!) imputálja a xxxxx tájak talapzatának összetömörülését és beomlását, így a földsugár kurtulását s a földgömb sarki lapultságát. Ugyanígy okosko- dik Lapparent és számításaival beigazolja, hogy contractio nem okozhatja a föld tengelyének megrövidülését, oly jelenték- telen ez a gyűrődés-okozta térveszteség a föld tömegéhez képest. Xxxxxxx a föld szilárd kérgének jelentéktelenségére való tekintettel nem hiszi, hogy a földtömegét, 75 km-es kérge s annak helyenkinti gyűrődése megbírná változtatni, – azért mélyebben keresi a hegyképző folyamat okát s alulról felfelé való domborítást, boltozatos feltolulást védelmez. Ha- sonló módon magyarázzák meg újabban Penck és Xxxxxx az Alpok keletkezését. Alulról fölfelé irányuló nyomás tolta ki a kéregboltozatot (Erhebungswelle), mely néhol annyira feltürem- lődött, hogy ráborult a környezetére. A gyűrődés itt mellék- kísérője a fő-oknak. Mind ezt ugyan régen Buch, Xxxxxx és Xxxxxxxx is mondották, de annyiban jobb ez a vélemény az összezsugorodás elméleténél, mert jobban megmagyarázza Xxxxxxxxx legújabban felkapott áttoládási hypothesisét, melyet a Kárpátoknál Uhlig konstatált, sőt lepontini takarót is! talált a Magas Tátrán (V. ö. Xxxxx Xxxxxxx d. Erde IV. 1).1) Xxxxxxxxx: Zeitschr. x. xxxxx. Alpenvereins 1906).

Vegyi úton is magyarázzák p. o. Bischof a föld kérgének kipúposodását (talán ezért ülnek vegyészek a földr. társaság választmányában?) illetve helyi összezsugorodását, amennyi- ben földünk anyaga nagyrészt silicatokból áll s ha azok folyós tömege csak 100°-al lehűl, már 9 km-rel megrövidíti a tengelyt és 60 km-re az egyenlítőt. Xxxxxxxxx szerint a földkéreg fölváltva, egyszer összehúzódik s akkor ráncokat vet, máskor széjjeltágul, talán a Kreichgauertől említett litos- phära félrecsúszása következtében a megolvadt magmán – ilyenkor vulkános eruptiókkal könynyit magán. Suess contrac- tiós elméletét tehát újabban erősen cáfolgatják. Mégis egész geotektonikai tudásunk ezen alapszik!

1) Reishauer: Alpen. 1909. 88. 1.

Igen szellemes P. Kreichgauer jezsuita feltevése,1) ki a belső tömegek aránytalan megoszlásából kiindulva, mi valóság, azt hiszi, hogy a forgás következtében a nehezebb tömegek az egyenlítő tájékán gyülemlenek, amiért az egyenlítő vidéke azok ellensúlyozására föltüremlődik. Ezzel meg volna magyarázva a gyűrődött hegyeknek s a földközi tengerek sorakozása az egyen- lítő mellékén, az is, hogy a vízi és szárazföldi félteke érint- kezés-határán egy másik, az előbbivel szögben álló gyűrődött öv keletkezik. Kövesligethy kimutatta, hogy a két főkör a Földnek elsőrangú rengés vidéke, következőleg a Föld relief- jének keletkezésével valamelyes kapcsolatban kell, hogy áll- jon.2) Nem lehetetlen tehát eszerint Xxxxxxxxxxx nézete, hogy maga a Földnek kérge, Kövesligethy szerint a földsugarak We csúszik és siklik időről-időre másfelé, mit különben már a svájci Wettstein állított a földségek formáinak magya- rázatánál.5) És nem lehetetlen továbbá a tömegek eltolódása, (minek tanulmányozásában xx. Xxxxxx Xxxxxx bárónak van világhíre) – de a tengely állásának változását tagadja Arrhe- nius (Xxxxxxxxx Xxxxx. d. kosmischen Physik 1903. 207. 1.)

– így szó fér mégis Xxxxxxxxxxx nézetéhez. Ε fejtegetésekből nyilvánvaló, hogy a geológia tehetetlen geophysica nélkül. Suess egy geophysical x-ből indult ki és csak Xxxxxx Gy. geophysicai számításaiból érthető meg a földtengely rövi- dülése és a föld magvának összezsugorodása. Szizmológia fogja majd megfejteni a hegyek képződését, földségek és óceánok elhelyezkedését, geológus sohasem jut e rejtélyek megfejtésére. – Ezért veszedelmes az a geológiai túltengés, mely a geographiában elharapózott, nálunk és a külföldön s karrikaturává, a germán politikai nagyzási hóbortok stagiritai szolgájává degradálta a geográfiát. Ami a geográfiában geo- technikailag együvé tartozik, még nem következés, hogy politi- kailag és biológiailag is együvé való. Xxxxxxx, Xxxxxxxxxx s általában a geotektonikus geográfusok p. o. nagy kegyesen kikapcsolják közép-Európa homogén eredetű tektonikájából a

1) Kreichgauer-. Die Aequatorfrage. 1902. 252, 372. 1. v. ö. Der Mensch aller Zeiten 1911.

2) Kövesligethy: A földrengésről. Akad. Értekezések.

3) Balbi-Czirbusz: Egyetemes földleírás I. 192, 211, 316.

francia középhegységet, de már Ausztriát, Schweizot, Németalföl- det, Dániát, Magyarországot mint a leendő Nagy-Németország tagjait egybefoglalják. És a mi tektonikusaink behódoltak e német politikai őrületnek, a tudományos geográfia szent jegyé- ben. Xxxxx, Richthofen utódja a berlini geogr. kathedrán – nyíltan bevallotta búcsúbeszédében: „Die neuere wissenschaft- liche Geographie ist in wesentlichen auf deutschem Lande ent- standen und Berlin ist ihre vornehmste Pflegestätte gewesen.”1) Mondhatjuk „geworden”, mert nemcsak Xxxxxxxxxx, hanem Xxxxx és Richthofen honi adulatorai szintén uszály hordozói e porosz geogr. tudákosságnak. Ezért kellett a humánus neve- lésben gyökerező Xxxxxxxx, Rittert, Xxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxx lekisebbíteni, ezért kell a minden történelmi perspektíva nélkül senyvedő Richthofen iskolának kedvéért a geográfiá- ból demonstratív és kísérletező laboratóriumot csinálni, ahol a trachyt, bazalt fontosabb lett az ember lelkénél, pardon energiájánál. Ezért kell a tektonika és geognosia egyedül üdvözítő dogmáját szuggerálni a hiszékeny geogr. succres- centia fejébe. Mintha bizony a geográfia egy volna a kőzet- tannal, geognosiával és történeti geológiával! A geográfia olyan bolondot soha sem csinált, hogy ugyanegy hegység p. o. a Szre- tinye 2 dűlőjét egymástól elszakítja és Délmagyarországon mészteknőt rajzol oda, ahol hegyek vannak. Azért kellett öncélnak hirdetni a földnek kutatását, mintha bizony tudós elv volna az öncél.5) A 30 éves háborút p. o. nem azért tanuljuk, hogy öncél legyen belőle, hanem, hogy általa valami eszmé- hez, magasabb igazsághoz jussunk. Egy műremek p. o. Xxxxxx Xxxxxxx sorozata, a Louvre gyűjtemény 25 Aphrodite szobra nem azért készült, hogy csak festmény, vagy szobor legyen, hanem egy lépéssel tovább lökje az emberiséget erkölcsi és intellectuális haladásában. Földünk s a naprendszerek sem öncélok, hanem tagjai valamelyes harmóniának, kiegyenlítésnek, mit még nem ismerünk, de sejtünk. Persze az Ostwaldizmusz és fatalista geográfia nem akar sejtelmekről, metaphysicáról tudni, csak fejlődésről in infinitum. Ezt is csak mechanikai úton való értelmezésben, mintha csupa technikusokból és vegyé-

1)Penck:Beobachtung als Grundlage der Geographie. Berlin. 1906. 41. 1.

2) V. ö. Földr. Közl. 1906. 24. k. 122.

székből állana az emberi intelligentia, – másféle tudásnak és szellemi tartalomnak pedig egyáltalán nem lehetne jogosultsága közép-Európában és Árpád hazájában. Tudománytalan tehát bármit is öncél gyanánt űzni.1) A tudós exact fejek szak- szerű elfogultsága valóságos veszedelem a geográfiára. Ahol a richthofeni igézet ma még tart: Lasciate ogni speranza! Aki azok geográfiai kapuján belép, – ott a divatos suggestiókkal megrakott fejeket bajosan kapacitálhatja, pláne ha eszmei- ségről, világrendet mozgató és vezető kiegyenlítésről, harmó- niáról merne valaki beszélni a geográfiában.

Kreichgauer és Kövesligethy felfogásában pedig benne van az egyensúly és kiegyenlítés gondolata, melyet Xxxxxx és Tamman tüzetesebben kifejtettek. Az előbbi vélekedése sze- rint a föld könnyebb tömegei a föld forgása miatt a sarkok felé húzódnak, a nehezebbek az egyenlítő felé, – így alkal- mat adnak lemélyedő óceáni medencék és feldomboruló föld- ségek alakulására. Xxxxxxx pedig abban látja a kiegyenlítő egyensúlyt, hogy mennél nagyobb a föld kéreg-nyomása, annál inkább megakadályozza a halmazállapot megváltozá- sát, mert leszorítja az olvadás pontot és a kitágulás lehető- ségét. Igen forró tömegek nagyobbodó nyomás 'alatt kisebb térre szorulhatnak anélkül, hogy széjjelrobbantanák térfogatu- kat s egyre tömörebb és hevülő golyóformát Öltenek akár gáz, akár folyós állapotban. A föld kihűlésének tehát a föld tömörülése ellene dolgozik s a vulkánoktól szenvedett anyagi kisebbedést az egymásra szoruló földboltozatok súlya egyenlíti ki. Amint mathematikailag Xxxxxx xxxx Xxxxxxx le- cáfolta, így ellene mond Xxxxxx vulkános elmélete Suess összehúzódó gyűrődés elméletének, mi elég bizonyíték arra nézve, hogy ideiglenes elméletek kedvéért nem szabad két ezer éves tudományokat p. o. a geográfiát par la tour main halomra dönteni.2)

1) Földr. Közi 1906. XXIV. kötet. 121-123.1. Itt történt az a hírhedt elnöki kiszólás, melyet csodálatosképen akkor senki sem mert vissza- utasítani és igazi valójában bemutatni! Hogy is mert volna 12 évvel ezelőtt valaki egy Richthofeniánussal kikezdeni?!

2) Xxxxxxxxx: Die Alpen 1911. 53. Suess: Antlitz d. Erde. x. térkép. A geográfiában positivum egyedül a topográfiai adat, a többi mind önkényes könyvigazság és rábizonyítás.

Suess contractiós elméletével homlokegyenest nézetet hangoztat Xxxxxx Xxxxxx technikus és visszatér újból a Xxxxxxxx Xxxxxx óta elhagyott fölemelési theoriájához. Xxxxxx kimutatja, hogy Xxxxx elméletének alapfeltevései merő lehetetlenségek. Ilyen például, hogy Ehe de Xxxxxxxx-al egyetértőleg azt állítja, hogy a Föld belseje erősebben húzó- dott össze, mint a föld kérge: ennek következtében hézag támad a kettő között. A lehűlésnél sohasem a folyó test magva, hanem külseje hűl le legelőször, azután helyezködnek el benne a fajlagos súlyuk szerint a lehűlt rétegek. A Föld belsejének fajsúlya tehát 6-7; sőt 13 lehet, míg a kérgének fajsúlya 2 5. Ahol tömörülés történik, ott hézag nem képződ- hetik, mert ha más nem, a külső kéreg nyomása lapítaná be ezt a hézagot. Xxxxxxxx tehát az a feltevése, hogy azért ránco- sodik a Föld felülete, mert befelé omlik, mint tágasabb gömb a kemény magra, – mechanikai lehetetlenség. Ha nincs hová behorpadnia akkor zökkenések és magukban állva maradt röghegyek (Horsste) sincsenek, mert az is mechanikai képte- lenség, hogy például a Rajnavölgy közepe leszakadt, a két parti pereme meg fenn maradjon, vagy hogy leméíyedt a Magyar Alföld s változatlan magasságban maradnak a Kárpátok. Xxx Xxxxxxxxx vulkanologus sem hiszi, hogy a vulkános kür- tök sülyedő területeken láthatók.1) Köhler folyós izzó álla- potúnak gondolja a Föld belsejét, amely a lazább szerkezetű kérgen keresztül kisugároztatja melegét. Ezzel a meleggel tartja fenn az óceánokat a Föld felszínén, azért, mint az izzó lapra csöppentett vízcsepp, maradnak meg az óceánok, kü- lönben rég fölitta volna azokat a Föld. A Földfelület meg- lazult helyeire azonnal oda tolul a magma és feldomborítja a kérget boltozat formában, de nem úgy mint Suess véli, hogy efféle boltozatok a gyűrődés folytán támadnak, mert akkor lebegő helyzetben volnának, ami szintén mechanikai lehetet- lenség. A föltoló magma sokszor széjjelrepeszti a kérget. Azért vannak nagy szakadások például Afrikában, Palesztiná- ban, Amerika parti hegységeiben, ahol pedig hamarabb le- hűlnek és megdermednek p. o. a mindig jegesfenekű óceáni medenczék alatt, megvastagítják a föld kérgét. Ezért nagyobb az

1) Xxxx Xxxxxxxxx: Vulk. Erscheinungen d. Erde. 19Π. 175.

óceáni fenekek tömöttsége s kisebb a kontinensek és talap- zatuk fajlagos súlya a tenger fenekének tömöttségénel s egyensúlyban vannak a földségek és óceánok.

A föld belsejének lehűlése a belső izzó folyós tömeg felhajtásával jár, melynek ellenében a vízzel átitatott földké- reg ellennyomást gyakorol. A hol e két irányú nyomás egyenlő, ott nyugvásban vannak a telluris helyek p. o. földségek, fenn- földek; ahol pedig erősebb a kifelé való nyomás, a magma behatol a kéregbe s ezt vagy emeli s megdermedt benne, vagy kitör rajta: – ez a vulkános kiömlés p. o. Hegyaljánál. Minden hegység ezek szerint először plutói kitódulás volt,

p. o. a masszívumok, utána vulkános kiömlés, végre málla- dékok. A gránit, gneisz ép oly kitódulás, csakhogy régibb, mint a trachyt, syenit stb. Mihelyt letaroltattak (eróziós cyclus) a kitódulások tetejéről a lerakódások, azonnal kime- redt az őskőség. A kitódulás korára nem lehet következtetni, mert a feltolt és félredöntött rétegekből sohasem lehet a legelső kitörés korára következtetni.

Ezzel az elmélettel1) meg lehet magyarázni, miért sora- kozik a legtöbb sziget és vulkán a tenger mellékén; miért párvonalos a fennföldek és hegyrendszerek csapása a föld- ségek kiterjedés – irányával, miért vulkános, az óceán közepéről, csakis emelkedő tengerfenék tetején kitört sziget? Ezzel az át- és kitódulással magyarázza de Martonne a délma- gyarországi massivumok lapos hátait (pénéplaine) ν. ö. Revue de Geografie cikkének illető szakaszát.

Magyarországban eszerint a Kárpátok feltüremlése mel- lékes kisérő körülménye a masszívumok plutói feltolulásának, Xxxxxxxx a vulkánosság mellékes, Xxxxxxxxx a gyűrődés mellékes. Xxxxxx szerint le nem horpadt az Alföld,2) mit Hunfalvy is tanított, hanem a földség, a hegyek emelkedtek. Amily mértékben emelkedtek a massivumok, melyek mindig a legmagasabbak a Kárpátokban, olyanban töltődött fel a két magyar medence, illetve az Alföld.

1) Xxxxxx: Entstehung d. Kontinente, Vulkane u. Gebirge. 1908. 5, 11, 15, 18, 31, 33, 48, 51, 59, stb.

2) Frech: Aus d. Vorzeit d. Erde 1908. II. 19.

Abból, hogy a kristályos tömegek plutói letarolt kitó- dulások, a belső eruptiós hegyek gyűrűje pedig vulkános kitolulás, – nem következik, hogy a trachit, andezit szükség- képen fiatalabb feltolulás a kristályos tömegek feltolulásánál, mert gránit a III. korban is feltolúlhatoü, a gneisz pedig nem más, mint átalakult „kimángorlódott” és felhajtott grá- nit. Xxxxxx Xxxxxx nézetének a clou-ja a geológiai kormeg- határozásoknak megdöntése. Ha pedig ez igaz akkor hiába- való fáradozás az azozóosz paleo-mezozoósz, kainozoósz korkülönbségekre megalkotott architektonikái térkép is. Csak egy biztos geogr. tény van. Ez a hegyek és óceánok jelen elhelyezkedésének ténye, – a topographia igazsága. A többi önkényes, a változó geológiai és geophysical nézeted szerint módosuló felosztás, azaz elméleti nem tényleges adatokon nyugvó geográfia, a mely tudományos bázis nem lehet.

Xxxxxx plutonikus elméletét igen jól lehet összeegyez- tetni Xxxxxxxxx takaró vagy áttolódási elméletével, mert az eredeti kristályos törzsökök p. o. Silvrletta, Mont Blanc, Sz.-Gotthard, Tauer, Berni Alpok, Vepor, Tátra stb. a kitolult boltozatok, melyekről lecsúszott a szomszéd tenge- rekbe a takaró. Utóbbira újra rakodtak le üledékes rétegek, mikor a tenger elvonult, a két üledékes réteg közé siklott takarót nem lehet a befedő üledékek közé zárt takarótól elválasztani, pedig esetleg régibb lehetett az az üledéknél, ha rá is csúszott. – Ezen elmélet főleg az 50–150 km. távol- ságnyira csúszott u. n. talányos rögök (Mythen) megfejtésére alkalmas, melyek közül az erózió elhordta az összekötő rétegek sorozatát. Xxxxxxx elmélete, mely szerint a synclina- toriumokba csúszott üledékes rétegek laza szerkezetükből nyomás és sülyedés folytán kristályosba, sőt forróan izzó magmába mennek át aztán idővel a letarolt kérgen áttörnek

– s újból előröl kezdik a körforgást a föld felületéről a plutói és typhoni mélységekig – mindez lényegében Xxxxxx elmélete, mely szintén fölöslegessé teszi Suess nézetét. Xxxxxxx, Xxxxxx, Xxxxxxxx0) azzal, hogy időrendileg határo- zatlanoknak mondják masszívumok és vulkánok korát és keletkezését fenekestől felforgatják a contractiós elméletet,

1) Xxxxxxxxx: Geol. Kräfte 1912. I. 346.

melyen az egész geológiai és geologizáló geográfia nyugszik. Mert ha a Magas Tátra valóban a Lepontini Alpok takaró- jának egy darabja, pedig közbül vannak a Keleti Alpok, miként lehetséges a Kárpátokat az Alpoktól külön hegységek gyanánt magyarázni? Amint a Leponteni Alpoknak egyik darabja áttolódott a Magas Tátrára, úgy áttolódhatott a Keleti Alpoknak valamelyik tömege hazánkra, amelyeket most Kár- pátoknak mondunk. De Martonne a bánsági hegyekről állítja, hogy azok egy északnyugatról délkelet felé történt áttolódás eredményei. így érthető, hogy a déli-Kárpátok a Balkánig külön hegység, nem a Kárpátok tagja többé. De hát ilyen a marma- rosi, radnai masszívumos rög („valóságos alpi tájék!) is! És így kisül, hogy a Kárpátok íve dirib-darabokból összerótt, nem a gyűrődés folytán genetikusan keletkezett hegység. Csupa koniunctura eszerint a contractióra alapított tektonika. Fel- tétlen igazságról, exact tudományosságról tehát a geologizáló geográfiában szó sem lehet és Colardeau gúnyolódása „Le vraisemble est le vrai pour les sots! hogy a valószínűség csak a buták számára van, – nem csupán a humánus, hanem a termé- szettudományokra is szól. Igazi tudomány csak a philosophia és a mathesis. A többi mind valószínűségekkel dolgozik.1)

Xxxxx összehúzódási elméletét Xxxx Xxxxx cernovitzi tanár a belapítás elméletével cáfolja. Xxxxxx szerint a Föld kezdetben 4-6-szor gyorsabban forgott a tengelye körül, mint ma, de a Hold és Xxx által okozott árhullám föltar- tóztatja, azért egyre lasabban forog, végre megáll a tengelye körüli forgása, csak a Nap körüli keringése marad meg. Ebbe az állapotba jutott a Hold (abgebremmst) s a Merkur, mely már csak egyet perdül egy év alatt s egészen kerek. Amikor még forog a bolygó, kidagad belőle az egyenlítő s behorpad a sarka körül. Legjobban dagadt persze ki leggyorsabb forgása alatt. Akkor az egyenlítőt 1395 köbkilo- méter tömegű hurka vette körül. Akkora, minő ma a kőburok vastagsága.2) Ε dudornak megfelelően a két sarka igen be

1) Azért kellett oly bővebben foglalkoznom a hegyek és földségek keletkezésével, mert Xxxxxxx Xxxxx halála óta a geogr. tanítás 6/8 része orografiával foglalkozott. Láttuk, hogy féligazságokon nyugszik!

2) Frech: Vorzeit d. Erde II. 112. 1. Szerinte a Föld 4/5 vas 1/5

(1500-1690 km.) kőburok. Knebel: Vulkanismus 94.

volt lapítva, a sarktengelye pedig sokkal kisebb volt az egyenlítő tengely hosszánál. Ma 1/299 sarki belapítás mellett a két tengely hosszanti különbsége 22 km. 1/300 belapításnál

21 km; régebben 1/25 belapultságnál 259 km. volt. A con- tractionisták szerint a tengely rövidülése a kambri időben

51 km., a kréta szakban 48: Heim szerint 57 km. volt. A rövidülést Suess, Xxxxxxxx, Heim a Föld összezsugorodásá- nak s a vele járó kéregredőzésnek tudják be, – de Xxxx csak a két tengely változó különbségével együttjáró tömegelmoz- dulásokat veszi kiindulási pontnak, a Nap és Holdnak a Földre gyakorolt vonzását teszi főoknak s ebből magyarázza a földségek tömörülését az északi sark körében és az óceánoknak a déli féltekén való elhelyezkedését a harmad- korszak óta. – Mennél fiatalabb a bolygó, annál több a szárazföldje vagy sekély tengere a sarkai körül s annál élénkebb a hegy képződése; mennél vénebb, annál inkább közeledik a kerek gömb formához – és kisebbedik a gyűrődése, míg végre megszűnik, egyensúly állapotba jut a külső kéreg nyomása a Föld belsejével, akár cseppfolyós az, akár nem. Xxxx tehát a bolygó mai állapotát, formáját magyarázza s az összezsugorodással és lehűléssel szemben a két tengely = sarki belapultság múltjával foglalkozik, így több pontban cáfolja Suesst: a) Ha igaz volna, hogy a Föld lehűlése okozza a földkéreg ráncvetését, akkor a hegy- képző folyamatnak folytonosnak kellene lennie, mert a Föld mindig hűl és tengelyei mindig kisebbednek. Pedig a geo- lógia tanúsága szerint a legutolsó gyűrődés a harmadkorban, ezelőtt a kréta korszakban, ezt megelőzőleg a paleozoi kor- ban volt. így tehát nagy pauzák szakítják meg a hegyek, földségek képződését. A sarkok belapulásával, vagy kidom- borulásával lehet a gyűrődési energia készlet lassú felhalmo- zódását s hevesebb kiváltódását magyarázni, de a folyton tartó lehűlésből és összehúzódásból nem. b) A contractiós elmélet a legrégibb gyűrődéseket kitudja magyarázni, a ké- sőbbiekre nem talál elfogadható magyarázatot. Az a föltevése, hogy a föld magva hamarabb húzódott össze, mint a föld kérge, burkolata s így csak ez utóbbi gyűrűdik, ráncosodik, de a föld belseje nem vesz benne részt (passiv-neptunismus)

– elfogadhatatlan föltevés, c) A Nap és Hold által okozott

árhullám megakasztotta (Bremse) a Földet forgásában s így feldomborítván a kisebbedett röperő miatt a sarkvidékeket, változást csinált a tömegek eloszlásában, – amiből a kéregbeli feszültségi viszonyai is változtak, következve hegyek, zökkené- sek képződésére adott alkalmat. A ráncvetés ilyenformán a Föld alakbeli megváltozásának következménye. Amely bolygón folyik még a redőzés, hegyek alakulása, az még fiatal égitest s nem közeledik a teljes kerekségéhez.

Xxxx mathematikailag is megokolt nézete hivatkozik a Holdra, melylyel Földünk árhulláma végzett („abgebremst”), mert ott már nem folyik hegyképződés. Vize, levegője eltűnt s így nincsen többé kopás a felületén. Keringés – ideje egy a forgási idejével (27 nap). így van Merkúrnál is, mely a Napközelben hamarább állt meg forgásában, mint a Holdunk, mert rajta a Naptól támasztott árhullám 8-szór erősebb a Föld árhullámánál. A Vénusznak szintén, miként a Merkúrnak csak egyik felét látjuk, jeléül annak, hogy kerin- gési ideje egybeesik forgási idejével. A Merkúrt hegyesnek látják. De hogy Xxxx elméletét sem igazolja a valóság, nem- csak abból tűnik ki, hogy a Vénusz keringési és forgási ideje más csillagászok p. o. Xxxxxxxxxxx szerint nem egy1), hanem az is feltűnő, hogy a sírna Mars kihűlésének sorrendjével megelőzte Földünket, mely a Vénusz és Mars között foglal helyet. Két kicsi holdja, igaz, nem bírt rajta forgását meglas- sító árhullámot csinálni, azért nincsenek hegyei sem s beállott a dermedt állapota, de vannak hóval fedet sarkai, sivatagjai sőt tengerei és 24 óra 37' alatt fordul meg tengelye körül, miként Földünk, pedig Xxxx szerint öregebb nála. Xxxx továbbá mindig csak redőzésről és hegyekről beszél, soha föld- ségek keletkezéséről, A Föld cseppfolyós voltát mindamellett úgy fogadja el, mint Xxxxxx, Suess, Xxxxxxxx, Heim stb.

– kivéve, hogy egyensúlybeli állapotát is megemlíti. A meg- fékezett (abgebremmst) égitestek tömege egyensúlyba került, így a belsők mind, kivéve Földünket, a külsők még íznak és lángolnak. Rajtuk igen gyönge a Nap árhulláma, két tengelyük tehát nem zsugorodik s így örökös lángolásra, élettelenségre vannak kárhozva. Bármily jelentősnek tartja

1) Scheiner: Astrophysik.

Xxxx az árhullám föltartóztató erejét, az a tény, hogy Földünk 1082841 millió km. tömegének csak 777. része az egyenlítői kidudorodás, a képzelhető legnagyobb belapult- ságnál s a Föld mai 1/299 belapultságánál az egyenlítőnek 6377 km. és a sarki tengely 6356 hosszanti különbsége csak 22 kilométer – ez oly jelentéktelen különbségnek látszik, hogy egy méteres átmérőjű glóbuson csak 3½ milliméter különb- séget teszen. Hihetetlen, hogy e csekélység hajtaná a Föld kérgét ráncvetésre s hegyek képzésére (Böhm: Abplattung und Gebiergsbildung. 1910. 9, 32, 65–68, 76, 81). De ha csakugyan hajtotta, az legfeljebb a harmadkorszakra áll. A földségek és óceánok elhelyezkedésük régi módjáról alig mondhatni még most biztos véleményeket. Európán és Ame- rikán kívül Ázsiának európaiak lakta részei vannak geolo- gailag áttanulmányozva, Afrikáról, Óceániáról alig tudunk valamit s a tengerek fenekének, szigetek dobogójának szer- kezetéről semmit sem tudunk, pedig a víz Földünk felületé- nek 2/3 foglalja el. Amily korai általánosítás tehát a con- tractus elmélet, oly szellemes kísérlet Xxxxx, de több nem. Xxxxx azonban téved Xxxx is, hogy a centrifugális és centri- petális erők kiegyenlítő törekvését nem bírja beigazolni a földségek és óceánok elhelyezkedésével. Ha a tömegek a sark körül tömörülnek, kisebb lesz a tájakon a nehézség, nagyobb a centrifugális erő, – akkor a tengerek azért a sarkok felé húzódnának s így nem a földségek lehetnek túlnyomó terjedelemben, viszont, ha az egyenlítő táján növekednék a centripetális erő, e tömegek oda húzódá- sával p. 0. nagyobb forgási sebesség miatt, – akkor az egyenlítő tájékát borítanák be az óceánok. A viz soha meg nem előzheti mozgásában a Föld belső tömegei- nek helycseréit, mert mindig a víztartó fenekéhez simul, annak formáit ölti fel. Földünk 17-szeres gyorsabb forgása mellett a föld 24 óra helyett 1 óra 25' alatt perdülne egyet, akkor megszűnnének a tenger áramlásai, nem folyhatna a viz, hiszen akkor a feldobott kő is megmaradna a levegő- ben1). Még nagyobb centripetális erő mellett a víz szintén a tömegeket követné az egyenlítő alá s így elöntené tájait

1) Fahre: Der Sternhimmel 1911. 28. 59 1.

nem hogy, mint Xxxx feltételezi kontinensek keletkezésére szolgálhatna alkalmat. Xxxxxx önkényes hypothesise Xxxx számításaival sem lett igazsággá. De tagadhatatlan, hogy kihúzta a gyékényt a contractiósok alól. Xxxx erősen meg- ingatta a contractiós elmélet alapjait, meg azt a balvéleményt is, melylyel a radikális természettudományos geográfusok hal- latlan vakmerőséggel megszokták téveszteni a laikusokat és a gondolkodási renyheségben szenvedőket, hogy a szellemi tudományok azért nem tudományok, mivel hogy csak való- színűségeket hoznak ki, a természettudományok pedig tudós valóságokat. A tény az, hogy a természettudósok mechanikai képtelenségekből indulnak ki, p. o. a Föld burkolatának a Föld tömegétől külön független mozgásából (Suess, La- parent, Kreichgauer) a tömegek változó fölhalmozódásából, hol a sark, hol az egyenlítő táján, a földtengelynek változó ferdeségét, a Földnek a mainál sokkalta nagyobb forgási sebességét (Xxxxxx) a külső bolyok lángolását, a mit Xxxxxxxx határozottan kétségbe von1), azután a matemati- kailag megokolt fantazmagóriákat kész igazságok gyanánt vezetik be a tudományok történetébe. Aztán még hagyján, ha csak egymás között veszekszenek féligazságaik és önkényes ideológiájuk becse felől, de még a középiskolákat is meg akarják velők rontani, sőt az elemi tanítók fejeit zavarják meg sub nomine: tudományos haladó geográfia, ahelyett, hogy igazi geográfiát, a föld felületének egyszerű (önkényes syn- thesis nélkül való) konkrét leírását adnák, geogr. tényeket, nem könyvigazságokat közölnének a hiszékeny tanulókkal.

A contractiós elmélet úgy látom, kitombolta magát. A leg- higgadtabbak visszatérnek az emelés folytán keletkezett földségek és hegyek nézőpontjához (Penck) A gyűrődést tartják a vulká- nosság és plutonismus kísérő mellékkörülményének nem pedig fordítva, vagy csillagászati s geophysical okokat keresnek – miként Böhm; kiderítik a legrégibb kőzetek transformátióját (Xxxxxxxxxx, Xxxxxxx) szóval felforgatják a geológia időrend- jét, a kristályos kőségek ősi voltáról híresztelt dogmát és ez- zel kiküszöbölik a filius ante patrem komédiáját, a contractiós elméletet a geológiából. A többi között, mint elavult dolgot

1) Scheiner: Astrophysik 1912. 475, 519. 1.

beskatulyázhatjuk, sajnos Magyarország architektonikus érde- kes geotekt. térképét, mely az 1900. párisi kiállításon ki volt függesztve, a tudomány lomtárába. Mert egy új geológiai időrendiség megalapításával halomra dől az eddigi geol. időkörök sorrendje és kérdésessé válik dr. Lóczy orografusnak nagy gonddal és fáradtsággal készült tekt. térképének tudo- mányos, vagy legalább is nagy időkre szándékolt becse.

Így fest közelről ez a tudományos természettudományi pozitivizmus a geográfiában.

Hogy valamely célratörekvés mégis constatálható a physical geográfiában is, anélkül, hogy praedestinatióra, vagy Xxxxxx- féle geográfiai fatalismusra gondolnánk, vagy a földségek és óceáni medencék maradóságot (isostasia) Wallace-val rész- ben Penckkel vitatnók1): – kitűnik a continensek és óceánok régi elrendezkedéséből a geológiai idők folyamán. Waagen rendkívül tanulságos és amellett keresztény világnézettel egyezőn megirott phys. geográfiája egész képsorozatát közli a földségek fejlődésének.2) Az őskorban a déli féltekén volt túlnyomóan földség, az északin tenger, a földségek keleti és nyugoti csoportulása azonban határozott vonásokban kiemel- kedett. Nyugaton megvan a laurentini continens, északi Amerika keleti felében meg Dél-Amerika 2/3 – mint godvana continens, meg ennek párja Afrika, Arábia, Elő-India déli háromszöge. A keleti csoportból megvan Európából Fenno- Skandinávia, Oroszország egy része (Angara föld), China és Mandsuria darabja; Borneo, Szumatra szigetek. Megvan ami fontos: a földségi keleti és nyugati vízi félgömb különbsége. Megjegyzem, egyedül Xxxxxxx, Amerikát, Ázsiából az európaiak lakta részeket ismerjük alaposabban, a többi világrész és óceán még csak geológiai hozzávetésekből szerkesztődik. A geológiai ókor kambrium szakában a déli continensek mellett gyarapszik Eurázia és Északi-Amerika a sarkok felé. A sziluri korszak tengereiből még mindig kilátszik a három déli conti- nens: Déli Amerika, Afrika, Auszt2ália Indonéziával együtt;

1) Penck: Morphologie 1894. I. 175.

2) Waagen, Bebber, Kreichgaaer: Unsere Erde. 1911. 165-180.

Supan: Phys. Erdkunde V. kiad. 1911. 44, 365, 374, 407. 1.

Ázsia is megmaradt részben Észak-Amerika, de az u. n. Thetis vagy Suess szerint Altaidák sülyedék területe, ma a glóbuson gyűrődött felületek, tengernek (nem óceánnak!) teszik az alapját. Megmaradnak a déli continensek, Grön- land, keleti Ázsia, India, Madagaskar a devon alatt is.

Még inkább a carbonnak idejében, melyben Ázsia és Észak-Amerika tetemesen növekszik. Így a permben is. A triász-korban teljesen ki van alakulva a földségek keleti és nyugati csoportosulása; a Jura korszakban az északi és déli földségeket elválasztó júra-tenger, ma földközi tengerek sorozata válik ki a föld configurátiójából a két continentális csoport főbb tömegével együtt. így a krétaszakban is. A harmadkor régi földségeinok csoportosulásából sejthetni már a miocénnek a harmadkor közepének képét, midőn teljesen készen vannak a mai földségek gyűrődött területeikkel és elhelyezkedési irányukkal együtt.1) Meg van Suessnek 4 typusa u. m. euraziai, amerikai, ausztráliai és indo-afrikai typusa2) Supannak 3 morphographiai vidéke3) u. m. déli ős continensek: Déli-Amerika, India, Afrika, Arábia, Ausztrália. Északi régi földségek: Eurazia, Grönland, Észak-Amerika s új gyűrődött területek a csendes óceánon és a földközi tengerek sorozata körül. Vagy a magassági viszonyok figye- lembe vételével Xxxxxxxxxx oxfordi egyet, tanár 5 telluris vidéke a glóbuson4) u. m. Őskori vidékek: a canadai, fennoskan- dináv pajzs. Grönland. 2. Régi gyűretlen feltérségek: Brazília, Guyana, Afrika, Madagaskar, Arabia, Elő-India, Nyugoti-Auszt- rália. 3. Gyüretlen régi alvidék: Mississipi vidéke és európai Oroszország, keleti Ausztrália, a Lena-Jenisszei közötti vidék.

4. Gyűrődött régi térségek: Spanyol félsziget, Francia és Németország, Keleti-Ázsia, Keleti-Észak-Amerika, Norvégia, Anglia, Uralhegység, Hátsó-India, Indonézia és Philippinek.

5. Fiatal gyűrött vidékek Alpok, Kárpátok, Balkán, Appenin-

1) Waagen: i. m. 398, 404, 408, 420, 428, 43?.

2) Suess: Antlitz d. Erde. IV.a. I. térkép.

3) Süpan: i. m. II. tábla.

4) Xxxxxxxxxx: The major Natural-Regions. Geografical Journal London 1905 XXV. W. 3. 300-312. I.

félsziget; Atlasz vidéke, Siera, Nevada Amerikában és Euró- pában, Elő- és belső ázsiai felföldek, Cordillerák és Andok Amerikában és Ausztrália keleti peremén.

Ha praedestinátiót hirdetnénk azt mondanók: íme terv- szerűen kialakult a mai glóbusunk két nagy kulturális focusa.

a) Az Atlanti-óceán északi medencéje körül: Amerika és Európa;

b) létrejött a nyugoti continenseknek észak-nyugot-délkelet és a keletieknek délnyugot észak-kelet felé nyúló főkiterjedése s az

c) Atlanti óceán folyamszerü kigyózasaval a két continentális csoport között – ami nélkül bajosabban foglalhatott állást a fehér faj az északi kontinensek meleg és mérsékelt térségein.

Akár vak véletlenségből történt így a kontinensek el- rendezkedése az öntudatlanul működő anyagi világ mecha- nikai törvényei szerint, akár az anyag-világ felett álló isteni Gondviselés akaratából és vezetésével? – nem vitatkozunk felette – de megtörtént, meg van földünk képében.

* *

*

A Geográfia physical tárgyalásának monophysita jellege abban nyilvánul, hogy a geográfiából tisztára természet- tudományt csináltak és mégis geográfia címet adnak neki. Pedig már Xxxxxxxxxxx mondotta; „Mindenkinek és mindennek, annak kell lennie – minek látszik” (Othello–Jagó.) így Xxxxxxx, Xxxxx, Xxxxx, Xxxxxxxx, Lóczy. Leginkább kitűnik ez a települési geográfiában, ámbár a geográfia többi sorti- mentja sem ment e hypnozis kizárólagosságaitól. Itt az adott physical körülmények absolute elégtelenek a települések okai- nak megfejtésére s teljesen háttérbe szorulnak a nemzetgaz- dasági, kulturális és történelmi tényezők mögött1) mégis örökön-örökké azt hajtogatják, azt forszírozzák a geogr. monophysiták: Schlüter, Xxxxxxxxxx, Xxxxxxx, Richthofen stb., hogy ez a természeti fekvés. Annak minden település behódol s ha nem teszi, vesztére teszi. Nincsen úgy! de azért még- sem lehet ez iskolát capacitálni, kiragadni kedvenc gondolat- körük kerge táncából. A pseudogeografia tudósai tovább kerengenék! Hiába Xxxxx, Xxxxxxx, Schäffle nemzetgazdák bizo-

1) Xxxxxxx: „Die Lage d. menschl. Siedelungen”. Zeitschrift f. Geographie. I. 1895. 367, 371, 373.

nyítékai, hiábavalók a halomszámra felszaporodott történelmi bizonyítékok – azok mindig a maguk nótáját fújják szakadat- lanul s a világ forgásával, a tudományok haladásával nem törődnek. Persze keserves a tudat, hogy a 25 év előtti geo- gráfus futuristák, ma már praeteristák lettek. 1912-ben többet tudunk, mint amikor még Xxxx, Xxxxx, Dawis dolgozni kez- dettek. Dawis például a geogr. rationalizmus, azaz értelmi okok bizonyítása ellenében, minduntalan visszatér empirista bizonyítékaihoz.1)

Szüntelen ismétlődik a fatalista fahangú szólam: a múlt geográfiája – geológia; a jelen geológiája – földrajz, mit Xxxxxxxxx szólaltatott meg rozoga táragatójában és mivel- hogy természetesen nádhegedűhöz fűzfavonó illik – a hypnotizált chorus ugyancsak cincog tovább e hangnemben a geográfia különböző tájékain és laboratóriumaiban. A monsphy- siták berzenkedő csapatja számára nincs más muzsika a tu- domány nagy birodalmában!... A szellemtudományok egy lépést sem haladtak, hiszen nem is haladhadtak, mert nem tudományok szegénykék. Csak a természettudományok halad- tak. „Der Topf, der Topf ist Vaterland – alles übrige Frat- zen” – ezt vágta annak idejében híres levelében Xxxxxxx Xxxxx berzenkedő politikai futuristáinak fejéhez. Xxxxxxxxxx ezt az idézetét exceptis verbis a geográfiai monofizitákra is lehetne alkalmazni. Csak Természetet látnak mindenütt, Intellectust sehol. Másik példa a geográfia lealázott szolgai szerepére s a tudományokból való kiküszöbélésére a Balaton természettudományi monographiája. Nem szeretném, ha félre- értenének, mert mindenkinek munkásságát becsülöm, ki dol- gozott, vagy dolgozik hazánk geográfiájának előbbrevitelén. A monographia lelkesülő tudósai dolgoztak, sokat dolgoztak és koloszális művei ajándékozták meg a magyar tudományt. Xxxxx májuság, önmagába szerelmes Auto-Liebchenek vak tu- datlansága, tudákos önteltsége, vagy a kielégíthetetlen önérvé- nyesülés mániákus suffisance-ja kellene hozzá, hogy ezt a hatalmas tudós alkotást, gyerekes kifogásokkal lekicsinyeljük. Ε monographia megérdemelte a ráköltött százezreket és rá-

1) Xxxxx: L'esprit' explicatif dans la géographie moderne. Anna- les de géographie XXI. 1912. janvier No 115.18-19 lap.

fordított physical és szellemi munkát, mert igen-igen sokáig tárháza marad a Balaton vidékére vonatkozó legaprólékosabb természettudományi speciális kutatásoknak. Kisegítő Nach- schlags-Buch lészen ez jó sokáig, melyből, mint a Katona

XVIII. századbeli magyar történelméből, hosszú időig élős- ködnek majd a tudományos kérődzők, szorgalom és talentum nélküli jövendő törtetők Homunculusai. Nem is a munka tudományos becséről van szó, csupán a tárgy tévesztésről. Ezt a nagy standard work-ot a természettudományi, nem pedig a geográfiai Társaságnak kellett volna kiadnia. Xxxxx xxxxxxx- szorúját szaporította volna friss levelekkel – sajnos, hitem szerint, nem a geográfiáét. Lehet, hogy tévedek, hiszen dogma- tikus kijelentéseket soha életemben nem tettem s nagyon is kapacitálható vagyok; lehet, hogy a jövő engem meghazud- tol, ez idő szerint azonban, eddigi kötetei szerint ítélve e monumentális műben mindent látok és találok feldolgozva, csupán csak geográfiát, geogr. felfogást, geogr. synthezést nem találok benne sehol. A theologiai világnak az effélékre egy csodás mentőszava van: xxxxx culpa, amit az elkereszte- lések és a polgári házasság codifikálása idejében sokszor lehe- tett hallani. Nem értvén alaposan a theologiához, nem tudom lehetséges-e a culpa xxxxx?, de ha van, no akkor a Balaton monographiája ilyen felix culpa, mert igaz, hogy a Richthofen- féle természettudományi geográfia jegyében kelt, mindamellett hatalmas természettudományi művet alkotott Európának s ne- künk. Hozzáfoghatok az újabb magyar geogr. irodalomban csak hármat találok: a Xxxxx Xxxx gróf expeditioinak publica- tióját és Xxxxx Xxx: „A Kaukázus” c. remek physiographiá- ját, melyekben persze több a geogr. elem és felfogás és Havass: Dalmáciáját.

III. Fatalizmusz az Ember geográfiájában.

– Xxxxxxxx'Geographia. –

A geográfia a Föld felszínén előforduló physical, bio- lógiai és társadalmi jelenségek foglalata, Az első kettő a Természet, a harmadik az Ember körébe tartozik. Hármas felosztása szerint három elv szerint igazodik: a térbeliség (Xxxx Xxxxxx, Xxxxxx), a mellérendelés, összehasonlítás (Ritter) és okfejtés elvére (Xxxxxxxx). Mindez nem csinál fataliz- must, ha a physical világ törvényeit rá nem kényszerítjük a szellem világára. Xxxxx Xxxxxxxx és Xxxxxx-Xxxxx meg nem elégszenek a helyi tüneménnyel, hanem hasonlatos- ságait keresik az egész földön – geográfia körében marad- nak, ha De Candolle, Drude a növények, állatok biológiai jelenségeit a szerves világ biológiájából magyarázza – zoo- és phytographus, – de mihelyt azt mondjuk p. o. de Már- tonnal,1) hogy a geographia a Föld jelen geológiája és Hum-

1) De Martonne Magyarországot kiválóan érdeklődő nagy műve az erdélyi Kárpátokról, tehát a Kárpátok ép azon csoportjáról, melyet Uhlig bécsi tanár nagyszabású, ámbár nehezen érthető munkája: Bau und Bild der Karpaten 1903. kikapcsolt a Kárpátok keretéből – meg- jelent a Revue de Geographie annuelle I. k. 1906-1907. Csodálatos módon 6 év alatt sem a magyar geológiai, sem a geográfiai társaság nem ismertették kimerítően és szakszerűen. Bizonyára nem azért, mert Xxxxxxxx könyve és hármas felosztása egészen más beállításban mutatja be nekünk az erdélyi és magyarországi Déli Kárpátok szerke- zetét, mint Lóczy dr. kiváló orographusunk tektonikus térképe, hiszen a tudomány nem a nevek, hanem a tények után igazodik. Valami más okának kell lennie! Pedig szüksége volt és van e hegyek magyar nyelvű ismertetésére, mert francia geológiát minden tanár meg nem

Humboldtként mindig az egész glóbust tartjuk szem előtt, az embert pedig a Föld geológiai korbeli alakulatának, múló tüneményének, a Föld magzatjának mondjuk, mint Xxxxxxx; midőn a szociológiai tüneményeket s az ember szellemi megnyilatkozásait a Föld physicumából, a természeti törvé- nyekkel magyarázzuk – szóval a monismus és balga geo- grafizmusz álláspontjára helyezkedünk – azonnal előáll a geographia materializmusza az ő kikerülhetetlen fatalizmuszá- val együtt.

Az újabb morfologusok p. o. berlini iskola hivei Penck, Dawis. de Mártoné intcrvallis lucidisaikban épp ez okból csupán a Föld felszíni tüneményeivel foglalkoznak, nem az egész Földdel s annak múltjával; – az embert pedig teljesen kirekesztik a physical geográfiából, mert az ember társadalmi és culturális jelenségei más értelmezési körbe tartoz- nak szerintük is. Ez radikális, de legalább logikus álláspont. De Martonne szerint: „Explication du relief du sol nous entraine sur le terrain de la géologie, cette des faits sociaux

ért, laikus még kevésbbé. Megtette azt a szívességet azonban a nagyszebeni természettudományi Társulat 61 évi (kérem 61!) évfolya- xxxxx Xxxxxxx Xxxxxx (Verhandlungen d. siebenbürg. Vereins für Naturw. 1911. Nro 3.) Ez a némaság hangosan beszél! Miért kell eltitkolnunk a magyar publikum előtt, hogy külföldiek többet és jobban dolgoznak honi geológiánk különböző sortimentejában, mint édes mi magunk? A tudományban sem pénzért, sem dicsőségért, mondjuk „világhírnévért” (ha ugyan az?), hanem egyesegyedül a tudomány előbbreviteleért és pedig legeslegelső sorban magyarul, a magyar közönség és ifjúság oktatására kell dolgoznunk. Nem ártana a Bau und Bild Oesterreich'e cimü vállalat másik, minket szintén érdeklő jeles müvét Xxxxxx Xxxxxxxxxxx'x kötetét bőven ismertetni, ha esetleg a fordítás tilos. Ez fontosabb nekünk, mint Oceania, Brazília, vagy Tibet, nép- és föld-”rajza”, mert az fölkelthetné az Alföld Bau und Bild iránti jogos érdeklődésünket. Hasonló történt Xxxxx Xxx köny- vével. Xxxxx Xxx grandiózus műve a Kaukázusról, mely ezidőszerint a legkiválóbb physiographiai leírása e ránk magyarokra rendkívül fontos hegységnek (Avarok is élnek benne v. ö. Xxxx: Kaukazische Studien 1911. és Xxxxx Xxxx gr. külön kereste föl.) s a magyar szellem leg- nagyobbszerű, önálló alkotása – szintén csak amúgy foghegyről volt ismertetve. Ε könyv nem csinálhat konkurrenciát a Balaton melléke leírásának, mert mindkettőre szükség volt és mindegyiknek más a célja, köre és sujet-ja. így hát: „Erkläret mir Herr Xxxxxxxx diesen (hämischen?) Zwiespalt der Natur!”

sur le terrain de L’ histoire proprement dite.”) A fatalisták azonban nem mellé, hanem teljesen alárendelik az embert a phys. világ törvényeinek s el nem ismerik, természetesen történeti és geográfiai tudásuk elégtelensége miatt, hogy az emberi intelligentia nagyobb vagy legalább is egyenlő hata- lom a földön a Természettel és hogy a kulturális ember felszabadul a millieu környezetének physical és socialis kényszere alól. Csupán kezdetleges míveltségi fokon álló népek u. n. primitív, természetes és nomád népek rabjai környezetüknek, a kultur ember nem az többé. Munkájával felülkerekedik a Természeten, mert culture is labour, and labour is culture, – sőt a természeti törvények segítségével halad tovább a kultúrában. Kapp culturgeografus még szeb- ben fejezi ki e gondolatot, midőn az mondja, hogy az ember lakóhelyét a földet átszellemíti (Verklärung) midőn otthont, testi, eszthetikai jólétet talál rajta; ethizálja, midőn törté- nelmi ténykedéseivel a jó eszméjét valósítja és idealizálja, midőn a földi életnek magasabb kapcsolatait már a földön megvalósítja.

A physical körülményeknek feltétlen hatását az emberre a természettudósok irataiban találjuk. Azok vannak hozzá szokva a „kell”, „szükséges” következtetés formáira – a szellemi tudományok mívelői beérik „lehetséges” a „talán” conjecturájával. Xxxx és Xxxxxxxxxxxxxx erre nézve igen megszívlelhető megjegyzései vannak. Das Mechanische ist die Welterklärung, das rein Ideale der einzige Gesetzgeber des inneren Menschen. (Chamberlain: Grundlagen d. XIX. Jahrhunderts 1904. II. 777.)

Azért hiába fogják Ritterre a geográfiai fatalizmusz megala- pozását. Tanítványai Guyot bostoni geográfus meg Rouge hoz- ták túlzásaival mesterüket hírbe. Xxxxxx a geográfiában a törté- nelem felvilágosítóját, értelmezőjét látta, de nem magyarázta az eseményeket a lakóhely szerkezetéből. Mindig a „sollte” szót használta a természettudományi „musz” helyet') és elégszer haagsúlyozta 21 kötetes müvében, hogy a geográfiai kedvez-

1) Marthe: Xxxx Xxxxxx. 1880. 12. 1. Kretschmer: Hist. Geografie 1904. 5-10.

menyek, vagy akadályok nem bírnak föltétlen kényszerítő erővel csupán feltételessel – Emberen múlik, vajjon ki tudja-e és akarja-e használni geogr. helyzetének előnyeit és le bírja-e küzdeni akadályait? Azt is mondja, hogy ugyanazon geogr. lakóhely más és más hatással van különböző időben az oda telepedett népekre.1) Ez még nem fatalizmusz. De midőn a földségek merőleges és vízszintes tagoltságát, parti csipké- zetét elsőrangú történelmi és kulturális nevelőnek, Európát a kontinensek mintaképének, a fehér fajt épp lakóhelye miatt a globus első fajtájának mondotta; amidőn a kompendiozus geográfiát színes rongyokból összevarrt szőnyeghez hason- lította, melyen csupán felhordott és összetákolt színes alap- tételeket lát az ember, de okát nem tudja adni, miért agatták azokat egybe – ez már erősen fatalisztikus vonás, amennyi- ben Xxxxxxxxxxx az egész glóbust hívja segítségül a népek jellemének megértéséhez. Ugyanezt teszi hát, amit az evolutionista szociológusaink és geográfusaink tesznek. A phys. formák fejlődését azonban firtatta. Épp ezért igen feltűnő az a lekicsinylő kritika, melylyel Xxxxxxxxxx a fő fő morfologus és geographizmusz téves irányának megindítója továbbá az opportunista darvinista Kirchof Ritttert részesítették,2) kik a geográfiai formák nevelő és kényszerítő hatását szinte dog- mává emelték a német geogr. irodalomban s annak uszá- lyába kapaszkodvtt magyar morfologusok előtt.

A Rittertől annyira felmagasztalt felszíni tagoltságnak talán volt ösztönző és nevelő hatása az ókori, vagy kezdő népeknél, de jelenleg a haladottabb műveltebb nemzetek tudásuk és technikájuk révén túlteszik magukat a tagolt- ságon, a korábbi idők geogr. nehézségein. Mert a mi aka- dály volt régen, ma már nem kulturális akadály többé, sőt elmozdítója a kulturális előmenetelnek.3) A tenger például máig a legjobb, legolcsóbb határoló és közvetítő, de régen kulturális akadály volt. A meddig tehát a phoenikiek és hellé-

1) Waitz: Anthropologie d. Naturvölker. 1859. I. 253. Achelis

Ritterről. Moderne Völkerkunde 1890. 74-75. l.

2) Kirchhoff: Darwinismus angewandt auf Völker u. Staaten 1910. (Xxxxxx halála után adatott ki). L. Lóczy-alap!

3) Xxxxxxxxx: Wirtschaftsgeographie 1907. 10-19. 1.

nek hajózási gyarló technikájukkal csupán a partoknál tapo- gatóztak – akadály volt a sík tenger. Ma viharban a sík tengerre „menekül” a hajó és az óceán nemzetek és föld- ségek állandó, legbiztosabb és legolcsóbb összekötője lett, melyen sokkal biztosabban utazhatik az ember, mint a szárazföldön. Világ-kereskedelem, világ-termelés, világ-kultúra óceáni hajózás nélkül elképzelhetetlen. Xxxx pedig semmiféle geográfiai configuratio nem segítette az embert, csupán akarata, szorgalma és szellemereje. A rossz-partu Német- Alföld máig jelentékeny hajós és gyarmatos nép, a kitűnő parti tagoltsággal rendelkező Keleti-Ázsia pedig csak localis forgalom teremtője. Szigetek nevelték és szoktatták a hellé- neket a tengerre, ma azonban az insulositás inkább teher, mint geogr. előny.1) Mint kikötő, átrakodó, kábeltartó, vizet és kőszenet szolgáltató állomásnak jó a forgalomban, másnak, ha nem bírják sínpárral összekötni a földséggel semmire sem való. Krümmel, Richthofen, Hahn kikötő-felosztásai ma semmit nem érnek. Az üzleti világ központosítani szereti a forgalmat s ott csinál kikötőt, ahol az neki tetszik. Azért a világ és nagy kikötők nem mindig a természetileg legjobb kikötők. Csupán technika s pénz tette azokat forgalmi fókusoknak. Azonképen a félszigetek, melyek Xxxxxx szerint a kontinen- tális törzsök végtagjai, ma a culturember előtt igen jók, ha keskenyek, közel vannak egy másik gazdasági területhez, de kellemetlen akadályai a hajózásnak, ha túlságosan nagyok,

p. o. India, Balkán félsziget, vagy gazdasági sivatagokra néznek p. o. Alaszka félsziget Amerikában.2) Legfrappánsabb példa Italia és a Duna vidéke, amelyek mellett az Adriai tenger közvetlen közelében és a Duna völgyében sínpárt helyeztek el. És ez a vonal több utast és árút szállít, mint a tenger, vagy a Duna. Az Alpok hágóira és póstaútjára ma a tun- nellek korszakában semmi szükség. Xxxxxx kora elmúlt, midőn Mignonjával a szt. xxxxxxxxx havas hágóján kelt át, mert ma félóra alatt a hegy alatt robog át a gyorsvonat Italia felé. Tömérdek példát lehetne felhozni arra, hogy Xxxxxxxxxx és Xxxxxxxxx annyira pointirozott geográfiai configuratio fölös

1) Xxxxxxxxx: Geogr. d. Welthandel 1911. 16-17. 1.

2) Eckert: Handelsgeographie 1908. 86. 1.

voltát kimutassuk a népek mai kultúréletében, A technikai tudás, üzleti vállalkozás és élelmesség korában a Tőke és a gazdasági érdek nagyobb hatalmú a földrajzolati körülmé- nyeknél. Ahol rossz part p. o. az Adria mellékén, ott föltöltéssel csinálnak városokat, mólókat és kikotrással kikö- tőket. A spekulátio ma éppen költségek kímélése okából nem azt nézi, jó-e part természeténél fogva, de van-e gazdasági és kulturális háttere, hogy érdemes legyen raktárakat, mólót, kábelt, kikötőt csinálni rajta. A többi a technika, a pénz dolga. Kevés, de gazdaságilag rentábilis helyeket szemel ki a forgalom kikötőnek s ott csinál várost, ahol az ember intel- ligentiájának és akaratának tetszik, nem a Természetnek. Cest de L’ Homme qui nait la volonté créatrice, qui con- struite et reconstuit le monde – mondja Reclus.1)

A Ritterianismus még sociologusok, nyelvtudósok kö- rébe is behatolt. Ihering például azt mondja; hogy ha az indogermánokat Mezopotámiába helyeznék: szemiták váltak volna belőlük. Greef szociológus mindenhatónak tartja a geogr. millieut.2) A phys. geográfia – szerinte olyan fontos a szociológiában, mint a geometria (melyik?) a természettudo- mányokban. Mongeolle történet-bölcselő pláne azt mondja, mindent a geográfiai millieu csinál: hőst, gondolkodót, királyt. Sem vér, sem lélek – csak morfológia. Helyesen utasítja vissza e túlzásokat Xx. Xxxxxxxxx Xxxxxx azzal, hogy Xxxxx akaratereje nélkül (különben olasz volt) hiába nyúlakodott volna ki legjobban Európából a spanyol félszi- az Atlanti óceánba. Ezzel még fel nem fedezték volna a spanyolok Amerikát. „Ahol a szellem, ott a győzelem” mon- dotta Madách. Ezután ha Mongeolle törvényeket bírna föl- fedezni a föld alakjának az emberekre való hatásáról, azok a törvények minden időben egyforma kulturállapotot terem- tettek volna. Pedig ezt Ritter sem hiszi, mondván, hogy ugyanegy telluris darabja a Földnek különböző népekre különböző hatással van. Természetesen, mert minden kor,

1) Rectus Elisie: L' Homme et la terre 1906. I. 121. Reclus i. m. V. 298.

2) Xx. Xxxxxxxxx Xxxxxxxxx: Determ. u. metaphys. Geschichts- Auffassung. 1905. 18, 20.

minden nép, ember más. Nincs egyféle ujjlenyomat és nincs egyféle ember a világon – mert mind külön lélek az ember. Csupán állat függ biológiai és természeti provinciáktól. Ember nem. A Tigris és Eufrát völgye, a szummer-akkádok letelepülése előtt puszta volt és sivataggá lett az öntöző csatornák elhanyagolásával, míg ellenben az angolok a Nilus déltáját fölfelé is kiterjesztették. Az ember tehát át is alakít- hatja a millieut, ha neki úgy tetszik. Az állatot a millieu formálja, az ember a millieut. The environmenment transform the animal, while man transform environment – mondja az amerikai Ward.1) A környezet átalakítja az állatot, míg ellenben az ember a környezetet alakítja át.

Ilyen értelemben Xxxxxxxxxx s általában a geographis- mus többi hívének térkép-speculatiói szintén papiros igazsá- gok, nem életbéli valóságok, midőn a letelepülést tisztán a természetes forgalmi utakhoz kötik.2) – Utakhoz, melyek- nek 99%-át maga az ember csinálta s melyek kor- szakról, korszakra változnak ugyanegy kontinensen, ugyan- egy országban! (v. ö. Reclus, i. m. I. 327, 353, 479, II. 493, III. 329, IV. 207, 366 és sok más helyen). Vagy midőn Xxxxxxxxxx az ember ösztönös mozgásában látja az ismétlődő( ez szerinte lényeges) jellegét a természettörvények hatásának. Ahol települések létrejönnek, nagyobb szerepet játszik azoknál az ér- telmi belátás, emberi akarat, történelmi és gazdasági okok, mint pusztán a configuratio, vagy phys. geographia. List Roscher, Schäfle nemzetgazdák tönkre silányították Cotta dogmatis- musát a talaj befolyásáról a településekre és mily bárgyú eljárás erre alapítani a települést, élő bizonyság Almaghia, ki km,-ként számította ki Szicília talajnemeit s annyit ért el vele, mint Penck és Harms Németország, Supan az Osztrák- Magyar monarchia leírásánál. Azaz: Semmit! Mert a Törté- nelem nem törődik a geológiával. A település hajdan talán természeti formáktól függött – megengedjük – így, hogy gáz- lók- s hidaknál, mint híd-fők, hágók előtt, mint passz-városok átkeléseknél, utak csomósodásánál, mint útmenti városok kelet-

1) Greef: Sociologie general élémentaire.

2) Uichthofen-Schlütter: Siedlungsstunde 1908. 264.

keztek. De itt is nagyobb tere van a történelmi magyará- zatnak, mint a geográfiai kényszer s geológiai configuratio emlegetésének. Pest legelőbb halász s révész telep lehetett, modern fővárossá csak a kiegyezés óta Magyarország legújabb korabeli (1867) gazdasági és kulturális föllendülése óta lett. Az- előtt p. o. 1848-ban igénytelen provinciális; nem birodalmi város volt. Ezt persze a plasztika meg nem magyarázhatja, legfeljebb azt, hogy a milió év előtt letört és mélységbe zuhant Gellért hegy feltöltött sírhantján fekszik a mai Pest. Bécs 1869-ig a Szudéták, Alpok és Kárpátok csomójának középontja volt, ma megint perem-város (Randlage) lett belőle.1) Maga Ber- lin a geomorfológusok Mekkája Partsch szavai szerint nem a természet, hanem a történelem kedvezéséből lett főváros

„Nicht der Machts-Spruch der Natur, sondern der Gang der Geschichte hat dem neuen Reiche eine Hauptstadt gegeben”.2) Ezért geográfiai oktalanság természettudományinak mondani a geográfiát, főleg az ember geográfiáját és egyesegyedül termé- szettudományi tudást forszírozni a geográfusnál történelmi s ál- talában humanista előképzettség nélkül. Az embert nem a Ter- mészet vezeti, a mai Ember a természetet vezeti és korlátozza, ha szüksége van reá. A kulturgeografia minden lapja bizo- nyítja, hogy van az Ember e földön oly kulturális tényező, mint a vakon működő u. n. természet, millieu, tagoltság, klíma stb. mikkel Strabon óta Xxxxxxxxxxx, Xxxxxx, Xxxxx, Xxxxxx, Buckle stb. bajlódtak. Xxxxx, Xxxx, Xxxx, Xxxxxxxxxx, Hettner tételei régen elavultak, (v. ö. Hassert: Die Städte 1907. 10.)

Ami pedig az ember mozgékonyságát, t. i. vándorlását illeti, Schlüter és Xxxxxxxxxx elmélete szerint egyedül a zsidók és cigányok a geogr. mozgás főtypusai, mert mindig a kon- tinensen maradtak s a gazdaságilag gyöngébb népeknél ütöt- tek tanyát. Legújabban Amerikába is elszármaztak ugyan, mi azonban continentalis jellegükön mit sem változtatott.3)

1) Xxxxxxxxx: Aufgaben d. Städte-Geographie. Geog. Jahresbe- richt aus Oesterreich 1910. 20. 25. 1.

2) Partsch: Mittel Europa 1909. 353. 909.

3) Schlüter: Xxxxxxx is bekeveri a fatalizmusba, mely okvetlenül phsychophysikára vezet V. ő. Über d. Wesen von Natur und Mensch

i. d. Anthropogeographie Zeitschrift. 1907. XIII. 507.

Ha igaz volna Xxxxxxxxxx tétele a vándorlásról, a síkföldi hol- landok sohasem telepedtek meg volna Déli Afrikában, hiszen a tenger mindig igazi megállítója volt a népek vándorlásának. De akkor a magyarság sem lépte volna át a Kárpátokat, hanem Xxxxxxxxxx és Mucke elmélete szerint mint síkföldi nép a Kárpátok túlsó tövében maradt volna Moldva- és Oláhországban. A Föld alakulata (Landesnatur) tehát nem elég a vándorlás kimagyarázatára. Tudnunk kell azt is, hogy a bessenyők szorongatták a magyarokat és hogy sem északra, sem délre nem vonulhatott a magyar a IX. századi politikai konstallátiók miatt. Amihez persze hogy persze történelmi tudás kell. Xxxxxxxxxx és társai meg a materi- alisták általában azt mondják erre, a történelem nem tudo- mány, mert nem ismétlődik, így vissza nem vezethető termé- szeti törvényekre.1)

Az emberi geográfia tüneményeit sem Richthofennek, sem híveinek p. o. Schlüternek nem sikerült a Landesnaíur fatum- jába beleilleszteni, amint nem is lehet történelmi tudás és az emberi mentalitás elismerése nélkül emberi cselekedeteket megmagyarázni. Xxxxx Xxxxxxx például megkísérlette Richt- hofen szellemében a népvándorlás problémáját megoldani és összehányva nyelvet, kultúrát, multat és faji jelleget: síksági és fennföldi népeket és ethnikai rokonságot(!!) ismer. Síkságok és fennföldek a népek főgyűjtői – ezért a tatár, magyar (mag-f-er) rokona az árjának, mivelhogy tita, tata=sátor; maga=kunyhó.

– A mágusok a perzsáknál azonosak a zsidó lev-f-itákkal, azaz kunyhóban lakókkal, (lev^mag-kunyhó.) A mag+er=magyar, kunyhó ember. Xxxxxxxx Xxx szerint pedig mag+er= a föld embere (Ethnographia 231.) De legérdekesebb az e kijelentése, hogy az ember társulási ösztöne, mint állandó szociológiai erő bolond (wüst) abstrakcio, semmi egyéb.2)

Richthofen chorologiája ugyanannyit mond, mint Guyot tüzetes topográfiája, Xxxxxx xxxxxxxxx, Dawis physiographiája,

1) Schlüter-. Die Ziele der Geographie des Menschen 1900. 10, 19, 43 v. ö. Xxxxxx: Die Wissenschaft. Na meg rádásnak: Földr. Köz- lemények XXIV. 121. (Magyar visszhang!!)

2) Xxxxxxx Xxxxx: Das Problem der Volkerverwandschaft 1905. 148, 243, 215. Vajjon mit szólnak ehhez Xxxxxxx, Comte, Xxxxxx-Xxxx és a társulás (Zuzammenträgbarkeit)? dogmájának hirdetői?

Ritter physiologiai geográfiája, főleg ha a physical geográfiát fölé helyezi az emberinek, miként Richthofen és Schlüter nyo- mán egy értelmetlen, csak a maga dolgát tudáskörén túl nem látó naturalista iskola teszi. Nem törődve a középkori latinság örökké igaz közmondásának értelmével, hogy Admiratio (t. i. jelen esetben Xxxxx et Xxxxxxxxxx) est ignorantiae filia. No meg Xxxxxxxx is van igaza: „A kételkedés az igazság prizmája!” Tudományban nincs tekintély, se vakhit. Hogy Schlüter Xxxxxxxxxx tekintélyének öregbítésére még Xxxxxx nevét is vette segítségül – az természetes. Xxxxxx Xxxxxx fiatal korá- ban oly pantheista volt minő Xxxxxxxxxx haláláig, azzal a különbséggel, hogy Xxxxxx Faustjában ledobta magáról a kényel- metlen köntöst, a mi geográfiai morfologusaink pedig máig feszelegnek benne. Pantheismus monismus=fatalizmusz=nem- csak az európai bölcselet és theologia, hanem a világ Összes bölcselőinek és theologusainak, vallási különféleségeinek a szemében rideg: atheismus. Egy és ugyanaz az eb, csupán a nyakravalója más. Istenük a tudományos dogma!

Xxxxxxxx a klíma 35 éves változásaiban keresi a kiván- dorlások fő-fő magyarázatát. A klímának változásait és ara- tásokat okolni a népek vándortömegeinek megindításánál – oly természetes dogma a monophysiták előtt, a kik csak külső indítékot keresnek az ember akarati elhatározásainál, hogy egy csöppet sem meglepő Xxxxxxxxxx és Xxxxxxxx egyetértő argumen- tálása. Xxxxxxxxxx hasonlóan a Xxxxx medence kiszárításában keresi az okát a népvándorlás nyugoti irányának. Mert amily mértékben fogyott keleten a Tarym medence tengere: olyanban nőttek nyugaton a szelek megváltozása miatt a legelők. És így a földmivesek a nomádok helyeire kívánkoztak. Jó, jó, legyen így. Hát miért nem törtek be akkor a mongolok és mandsuk oda nyugatra, hanem délre, hogy fallal kellett a khinaiknak ellenök védekezniük.1) Aztán Xxxxxxxx tétele Ázsia nomádjaira még így ahogy megállhatna – de lehet-e kérem csak úgy könnyedén foghegyről a népvándorlások nyugatra Amerikába való vak húzását (ad vocem madarak húzása), sit venia verbo vonulását klímaokokból magyarázni? A mi a ma- darakról igaz, ez nem igaz az ember complicalt társa-

1) Zeiten u Völker folyóirat 1912. III. 73. sk. 1.

dalmi tüneményeinek magyarázatánál. Xxxxxxxx 25 évvel lemaradt a geográfiai tudomány történeti gyorsvonatáról. Érvelése abból az időből való, mikor még deligence-on jártak a geográfusok és Richthofen ragyogott a geológiai in- fallibilitás dicsőségében. Még az Alpokról megjelent legújabb művéről is ezeket mondják kollegái: Bezüglich der Penck– Brücknerischen Temperaturwechsel im Alpengebiet, insofern die in Norden gleichgestellt werden können, lässt sich zur Zeit nichts Sicheres aussagen. (Eckart: Die Veränderung d. Climas seit d. Eiszeit. Xxxxx. Zeitschr. XVII. 1911. 386 1.) Hiszen nyilvánvaló, hogy az egész közép és ujkorbeli embe- riség költözés iránya a Nyugat. Ha onnan visszavándorolt, nem klímaváltozások, hanem az amerikai túlzott spekulátióból támadt (1904.) munkapangás volt az oka, melynek szociális, pénzügyi, nemzetgazdasági magyarázata van, nem pedig klímatikus.

Van ám kérem geologizáló és naturalista geográfián kívül ma már más geográfia is. Ennek a haladását is illik figyelemmel kisérni, ha már az ember és természet közötti viszonhatásokat keressük, nem pedig könnyű szerrel feltétlen hitelt adni szórvá- nyos klimatológiai és hibás statisztikai tabelláknak s az azokból kikalkulált számításoknak. Ezt a tételt különben más formában Quetelet régi fatalista izü szociális fizikájában is hangoztatta. (Perty: Anthropologie 1874. II. 447.) Nála a házasságokat di- rigálják az aratások, esők és aszályok. – Brücknernél a ki- vándorlásokat. Ma Xxxxxxxxxxx nem hisznek többé. Brück- nernek még a dogmatikus naturalisták p. o. Frech breslaui tanár sem hisz többé. Xxxxxxxx is emberére akad, ki klimatológiai és embergeogr. kártyavárát elfújja. Hogy is lehetne a mai társa- dalom komplicált gazdasági kérdéseit egyszerűen 35 éves eső- cyclusokkal s klímaváltozásokkal megmagyarázni? (Richthofen i. m. 1908. 87, 69).

Brückner különben már 1895-ben tette közzé ta- belláit a Zeitschrift f. Geographie I. k. 46, 103 és 1902. Peterm. Geogr. Mitth.-ben. Csakhogy nálunk feledékenyek az emberek s 12 évvel utána felolvastattak vele Budapesten rég ismert és lecáfolt dolgokat.

Ritter praedestinatiója és tudatos, vagy tudattalan hívei Richthofen vagy Xxxxxxxx ellen a legszellemesebb és stiliszti-

kailag legelegánsabb formában már Xxxxxxx Xxxxxx kelt ki.1) Érvei teljesen ráillenek Richthofen physiografiai fatalismusára, Kár, hogy hamar feledésbe mentek. íme mutatóul néhányat felemlítek a geomorphografiai fatalizmus cáfolatára. I. A lakóhely természete (Ortsnatur, Richthofennél Landesnatur) csak a kezdetleges népeket nyomja. „Die Ortsnatur lastet am strengsten auf jugendlichen, kultur-armen Zuständen”. II. A Föld csak ébreszt, ösztönöz; elősegíti, vagy hátráltatja a szel- lemet, de sohasem nevel, sem irányit, mert más a szellem más a physical világ rendje. III. A természetben hasonló okok- nak, hasonló eredményei vannak (természeti törvények), de ez soha sincs így a történelemben „wegen der Unberechen- barkeit des vielseitigen Menschengeisles” (szellemi törvények).

IV. A tömegvonzást feltalálhatta volna egy német, amint Kepp- ler törvényeire rájöhetett volna egy angol, mert ott exakt okokkal számolunk. – Az emberi eszméknek azonban története van, amely más is lehetett volna, mint aminő volt. V. Xxxxxx és Kapp teleologismusa a víz formáihoz és sikságokhoz kötötték a kultúrák keletkezését, mindamellett Amerikának hideg, gyér- vizű, fennföldjein mégis támadtak kultúrák, mert különböző a népek rátermettsége (Anlage). Így Waitz is! VI. Furcsa a ter- mészeti fatalisták állítása, hogy a maláji szigeteken azért nincs kultúra, mert van elég szágó és így az éhség nem kényszeritette a malájokat dologra következve kultúrára; a Nilus völgyében meg azért van kultúra, mely a Nilus kiöntései fölössé teszik a trágyázást így munkára ösztönöztek. VII. Nincs geogra- phiai praedestinatio sehol Ritter szellemében p. o. ilyen, hogy a legtökéletesebb continens Európa a legtökéletesebb kultúrájú embert, az európait hozta létre, mert ez geogra- phiai doktrináriusság, mely ellen Xxxxxx már 2000 év előtt kelt ki mondván: „A lakóhely nem csinálta a spár- tait, vagy thebait katonává, az atheneit irodalmi néppé, hanem az etnikai különbség.” Természetileg csak Itália le- hetne a Földközi tenger ura, mégis az angol az voltaképpen, aki ott sem lakik. VIII. Hellasnak legtöbb kultúrnövénye ide- genből kölcsönöztetett, Európa kultúrnövényeinek és állatai-

1) Peschel: Abhandlungen zur Erd u. Völkerkunde. 1877. 394,422,

423. Lásd Peschelröl. Achelis: Moderne Völkerkunde 1896. 211-218. 1.