KÖTELEZŐ GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ ÉS FELTÉTEL

KÖTELEZŐ GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ ÉS FELTÉTEL

Jelen ügyféltájékoztató és feltétel tartalmazza azokat a rendelkezéseket, ame- lyeket az Groupama Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő között létrejött gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésekre kell alkalmazni. A II/4. pontban felsorolt különös rendelkezések tartalmazzák azokat a Gfbt.-ben nem szereplő, attól eltérő rendelkezéseket, amelyeket a kötele- ző gépjármű-felelősségbiztosítási flotta szerződésekre a jogszabályi rendel- kezések mellett alkalmazni kell. Amennyiben a II/4. pont a jelen feltétel I. pontjában szereplő Gfbt. rendelkezésekhez képest eltérő rendelkezést tar- talmaz, akkor a II/4. pontban szereplő szabály az irányadó.

I. ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

Jelen ügyféltájékoztató azzal a céllal készült, hogy megkönnyítse a biztosí- tás legfontosabb jellemzőinek megismerését, hogy rövid és közérthető for- mában nyújtson áttekintést a biztosítási szerződéssel kapcsolatos legfonto- sabb tudnivalókról. A benne foglalt tájékoztatás azonban nem teljes körű, több helyen csak a legfontosabb tulajdonságokat emeli ki összefoglaló jel- leggel, éppen ezért jelen tájékoztató nem helyettesíti a vonatkozó kötele- ző gépjármű-felelősségbiztosítási feltételek alapos áttanulmányozását.

Mi a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás?

A kötelező felelősségbiztosítás célja, hogy a gépjárművel okozott károk – a károkozó fizetőképességétől függetlenül – megtérüljenek, és így a biztosított által mások vagyonában, testi épségében okozott károkra fedezetet nyújt- son. Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére felelősségbiztosítási szerződést kötni, és a szerződést folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani.

Kinek kell a kötelező biztosítást megkötnie?

Szerződéskötésre a gépjármű tulajdonosa által megjelölt, forgalmi enge- délybe bejegyzett üzemben tartó köteles. Amennyiben az üzemben tartó személye megegyezik a tulajdonos személyével, akkor a tulajdonos köthet kötelező felelősségbiztosítást.

Groupama Biztosító Zrt. – 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C Nyomtatványszám: 12264/20 – Hatályos 2023. március 1-től visszavonásig.

Milyen gépjárműre kell felelősségbiztosítást kötni? Személygépkocsira, motorkerékpárra, autóbuszra, trolibuszra, tehergépkocsi- ra, vontatóra, utánfutóra, lakókocsira, könnyű pótkocsira, nehéz pótkocsira, motorkerékpár utánfutóra, mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre, munka- gépre, segédmotoros kerékpárra, négykerekű segédmotoros kerékpárra.

Milyen papírok szükségesek a biztosítás megkötéséhez? Forgalmi engedély, adásvételi szerződés vagy az üzemben tartói jogviszony átruházásáról szóló dokumentum, a gépjármű öröklése esetén jogerős ha- gyatéki végzés, személyi igazolvány, lakcím kártya, egyes esetekben a kü- lönböző kedvezmények igazolására szolgáló dokumentum.

Mikortól kell a biztosítás díját megfizetni tulajdonszerzés, il- letve üzemben tartó váltás esetén?

A tulajdonjog megszerzésének napjától vagy az üzemben tartóvá válás napjától.

Mi a kötelező biztosítás területi hatálya?

A biztosítási szerződés területi hatálya az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam és Svájc, valamint a zöldkártyarend- szer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a

magyar Nemzeti Iroda a Belső Szabályzatnak megfelelő kétoldalú megál- lapodást kötött.

Mi a teendő, ha gépjárművel külföldre utazom?

A magyar kötelező biztosítás meglétét zöldkártyával lehet igazolni, illetve bizonyos esetekben rendszámmal és a rendszámtól elkülönülten elhelyezett ovális mezőbe írt H betűjellel. A kártyát ingyenesen lehet igényelni, attól a biztosítótól ahol a kötelezőnk van. Ennek megléte nem minden országban szükséges, a Mabisz honlapján (xxx.xxxxxx.xx) lehet tájékozódni, mely országokban kötelező vagy hol javasolt.

Amennyiben olyan országba utazunk, amely nem tagja a Zöldkártya Rend- szernek, akkor az illető ország határán meg kell kötni az ott előírt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést (ún. határbiztosítást).

Mennyi időre jön létre a kötelező gépjármű-felelősségbizto- sítási szerződés?

Az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek esetében a biztosí- tási szerződés határozatlan tartamú. Az ideiglenes forgalmi engedéllyel, az ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel rendelkező gépjárművek, továb- bá az igazolólappal rendelkező lassú járművek és a négykerekű segédmo- toros kerékpárok (quadok), továbbá a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjárművek (pl. kétkerekű segéd- motoros kerékpárok) esetében határozott tartamú szerződés köthető.

Mit jelent a kötelező biztosításban a bonus-malus rendszer? A bonus-malus rendszer a személygépkocsira, motorkerékpárra, autóbusz- ra, tehergépkocsira, vontatóra, mezőgazdasági vontatóra terjed ki. A bonus- malus rendszer egy alap, 10 bonus és 4 malus osztályból áll.

Bonus: kármentességi díjkedvezmény. Ahhoz, hogy a szerződés bonus- malus osztályba sorolása a következő biztosítási időszakban egy osztályt emelkedjen, a szerződésnek a megelőző biztosítási időszakban legalább 270 napig hatályosnak és kármentesnek kell lennie.

Malus: károkozás miatti pótdíj. Pótdíjat alkalmaz a biztosító a következő biztosítási időszakban, ha az üzemben tartó szerződésére a megelőző biz- tosítási időszakban első kárkifizetést teljesít, az első kárkifizetések számától függően. A rendszerbe újonnan belépő üzemben tartó szerződése A00 (alap) osztályba kerül.

Átvezethető-e a bonus besorolás személygépkocsiról teher- gépkocsira?

Nem, csak azonos kategóriájú járművekre lehet figyelembe venni a bonus kedvezményt.

Mikor lehet biztosítót váltani?

A biztosítási szerződést a biztosítási időszak utolsó napjára (biztosítási évfor- dulóra), azt legalább 30 nappal megelőzően a biztosító írásban, a szerződő üzemben tartó írásban vagy – a felek megállapodása alapján, a biztosítási fel- tételben írt módon – elektronikus úton indoklás nélkül felmondhatja. A fel- mondás akkor hatályos, ha az a másik félhez határidőben megérkezik, tehát a biztosítóhoz történő beérkezés dátuma a mérvadó. A biztosító által meg- küldött kötvény tartalmazza az évforduló dátumát.

Mikor kell a díjat megfizetni?

A biztosítási díjat az esedékesség első napján, de legkésőbb az esedékes- ségtől számított 60 napon belül kell megfizetni.

Az első díjrészlet a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díjrészlet pedig az adott díjfizetési időszak első napján esedékes, ha a díjfizetési időszakban a szerződés módosul vagy szünetel.

Ha a szerződés a módosítás időpontjában a módosítás előtti díjnak meg- felelően díjrendezett, de a módosítás díjnövekedéssel jár, így a befizetett díj nem fedezi a gyakoriság szerinti időszak teljes díját (a módosítás előtti és azt követő időszak díját is), akkor az esedékesség időpontja a módosítás biztosító nyilvántartásába történő bejegyzésének időpontjával egyezik meg, amely időpontról a biztosító a szerződő felet tájékoztatja. A módosí- tás biztosító nyilvántartásába történő bejegyzését követően a további foly- tatólagos díjrészletetek esedékessége a díjfizetési időszak első napja.

A gépjármű forgalomból kivonásától a biztosítási szerződés szünetel, azaz a biztosító nem áll fedezetben. Az ismételt forgalomba helyezés, azaz a szünetelés lejártát követő díjrészlet esedékessége az ismételt forgalomba helyezés biztosító nyilvántartásába történő bejegyzésének napja, amely időpontról a biztosító a szerződő felet tájékoztatja.

Mit jelent a türelmi idő?

Türelmi időnek nevezzük az esedékes díj megfizetésére rendelkezésre álló 60 napot. Ha a biztosítási díj a türelmi idő végéig nem érkezik be a Groupama Biztosító bankszámlájára, akkor a szerződés a tartozás mértékétől függetle- nül díjnemfizetés miatt megszűnik.

Nem fizettem a biztosításom díját és az megszűnt. Milyen kö- vetkezményekkel kell számolnom?

Díjnemfizetéssel megszűnt szerződést újrakötni biztosítási időszakon belül csak annál a biztosítónál lehet, ahol a szerződés díjnemfizetéssel megszűnt. A díjnemfizetéssel való megszűnés időpontjától a biztosító fedezetlenségi díjat számol fel, mely magasabb lehet, mint a biztosító díjszabása alapján számított fizetendő díj.

Mi az a fedezetlenségi díj?

Más néven elmaradt díj. Arra az időszakra kell megfizetni, mely időszak alatt biztosítási kötelezettségünk volt, de nem rendelkeztünk érvényes szerződés- sel. A fedezetlenségi díjat a Mabisz hirdeti meg minden naptári évben.

Mivel igazolhatom a biztosítási szerződésem meglétét, illet- ve díjrendezettségét közúti ellenőrzésnél?

A kötelező biztosítás meglétét a biztosítási kötvénnyel, a szerződés díjren- dezettségét a befizetési csekkel vagy a biztosító által kiállított igazolással lehet alátámasztani.

A közlekedési igazgatási eljárásokban, így különösen forgalmi engedélybe történő üzemben tartói adat bejegyzése és a gépjármű időszakos vizsgálata során, továbbá a közúti forgalomban részt vevő jármű ellenőrzésekor a biz- tosítási fedezet fennállását, a gépjármű első forgalomba helyezésére, a for- galmi engedélybe üzembentartóval kapcsolatos bejegyzés tételére, ideigle- nes forgalomban tartási engedély kiadására és meghosszabbítására irányu- ló közlekedési hatósági eljárások megindításakor a Gfbt. 49.§ (1a) bekez- dése szerinti, hatályosult ajánlat meglétét az ellenőrzésre jogosult hatóság elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel, a kötvénynyilvántartó szervvel számítógépes kommunikációs kapcsolat segítségével ellenőrzi. E hatósági eljárások során az ügyfél, illetve az ellenőrzés alá vont jogosult a felelős- ségbiztosítási szerződés fennállását a fentiekben meghatározott igazoló- eszközzel is bizonyítani.

Mi a teendő, ha ideiglenesen kivonattam gépjárművemet a forgalomból?

A biztosító kockázatviselése az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gép- járművek esetében szünetel, ha az üzemben tartó kérelmére vagy hivatal- ból történő eljárás következtében a gépjármű a forgalomból ideiglenes ki- vonásra került. A szünetelés a kivonás napjától a szünetelés lejártának nap- jáig vagy a gépjármű ismételt forgalomba helyezésének napjáig, de legfel- jebb egy évig tart. A kivonásról szóló iratot, forgalmi engedélyt be kell mu- tatni a biztosítónak. Amennyiben az újbóli forgalomba helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg, a szerződés érdekmú- lás miatt megszűnik.

Milyen összegig vállalja a biztosító az általam okozott károk megtérítését?

A 2009. évi LXII. törvény szerint, egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén káresemé- nyenként egymillió-háromszázezer eurónak megfelelő forintösszeg-határ- ig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként hatmillió-négy- százötvenezer eurónak megfelelő forintösszeg-határig köteles helytállni, amely összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jog- címen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit (be- leértve a jogi képviseleti költségeket is), valamint a teljesítés időpontjáig el- telt időszakra járó kamatokat.

Mit tehetek ismeretlen károkozó esetén vagy olyan esetben, ha a károkozónak nem volt érvényes kötelező biztosítása?

A károsult szerződéssel nem rendelkező, vagy ismeretlen üzemben tartó gépjárműve által vagy az ismeretlen gépjárművel Magyarország területén okozott, vagy a szünetelés ideje alatt bekövetkezett kárának megtérítése iránti igényét a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben is érvényesítheti. A Kártalanítási Számla kezelője a 2009. évi LXII. törvényben meghatározott összeghatárokig köteles helytállni. A Kártalanítási Számla kezelőjének kár- talanítási kötelezettsége nem terjed ki az ismeretlen gépjárművel a károsult gépjárműben, az útban, az út tartozékát képező közlekedési műtárgyak- ban, az elektromos és a hírközlési berendezésekben és egyéb közművek- ben, ezek tartozékaiban, a reklámhordozó eszközökben, továbbá az egyéb vagyontárgyakban okozott károkra. Amennyiben az ismeretlen gépjármű- vel okozott baleset halállal vagy súlyos személyi sérüléssel jár, a Kártalaní- tási Számla kezelője megtéríti a károsult gépjárműben okozott károkat is.

Mi a Kártalanítási Számla?

A 2009. évi LXII. törvény szerint „Kártalanítási Számla (Garanciaalap): az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és folyamatosan finanszírozott pénzalap, amelynek feladata a biztosítási kötelezettség ellenére biztosítás- sal nem rendelkező üzemben tartó gépjárműve által vagy az e törvényben meghatározott korlátozásokkal az ismeretlen üzemben tartó gépjárműve által, és az ismeretlen gépjárművel okozott károk, valamint az e törvényben meghatározott egyéb károk megtérítése, amennyiben a kötelezettségválla- lás országa a Magyarország”

Mit nevezünk kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kárnak? A gépjármű-felelősségbiztosítási kárnak az idegen gépjármű által okozott kárt tekintjük. A gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosí- tásáról szóló rendelkezés értelmében a biztosítási szerződés alapján a biz- tosító a gépjármű üzemeltetése során okozott kárt tartozik megtéríteni a jogszabály előírásainak megfelelően.

Mi a kárbejelentési határidő?

A károsultnak a káreseményt a lehető leghamarabb, de legkésőbb 30 napon belül be kell jelentenie társaságunk felé.

Hol és hogyan jelenthető be a káresemény?

– Telefonon a TeleCenter + 36 1 467 3500 számán

– Faxon: x00 0 000 0000 számon

– Ügyfélszolgálati irodáinkban, melyek elérhetősége megtalálható a xxx.xxxxxxxx.xx címen.

– Interneten a xxx.xxxxxxxx.xx címen.

Kárbejelentéshez milyen információk és adatok szükségesek?

– Káresemény időpontja

– Káresemény helyszíne

– Káresemény leírása

– Károsult gépjármű forgalmi rendszáma

– Károsult gépjármű típusa

– Károsult gépjármű forgalmi engedélyébe bejegyzett tulajdonos neve, lakcíme, telefonszáma

– Károkozó gépjármű forgalmi rendszáma

– Károkozó neve (tulajdonos, gépjárművezető)

– Rendőrségi intézkedés történt-e

– Kárfelvételhez a szemle Ön által kért helye

– Kapcsolattartó személye és mobiltelefonjának száma

A kárrendezéshez milyen iratok lehetnek szükségesek?

– A helyszínen kitöltött „Európai baleseti bejelentő” (kék-sárga)

– Kitöltött és aláírt „Gépjármű kárbejelentő” formanyomtatvány

– Gépjármű forgalmi engedély másolata

– Jármű vezetőjének jogosítvány másolata (parkoló gépjármű esetén erre nincs szükség)

– Rendőri intézkedés esetén a rendőrségi jegyzőkönyv, továbbá később, ha rendelkezésre áll, a rendőrségi határozat.

– Törzskönyv másolta

– A tulajdonjog korlátozása esetén meghatalmazás a finanszírozótól a kártérítés felvételére

A fenti iratokon túl az eset körülményeitől függően további iratok benyúj- tása is szükséges lehet.

TOVÁBBI SZÜKSÉGES IRATOK

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra bejelentett sze- mélysérüléses károk esetén

Benyújtandó dokumentum	A dokumentum kiállítója
Balesettel kapcsolatos kárigény írásban, jogcímenként összegszerűen felsorolva, az igényt alátámasztó dokumentumokkal együtt (számlák, nyugták stb.)
Balesetet követő első ellátásról kiállított, valamint a további orvosi kezelések dokumentumai (kórházi zárójelentés, ambuláns lap)	Gyógyintézet, ahol a kezelés történt
Rendőrségi határozat, vádirat, bírósági ítélet vagy a közvetítői eljárás során keletkezett iratok	Eljáró illetékes hatóság
Keresetveszteség érvényesítése esetén a kiküldött nyomtatvány kitöltve	Munkáltató, táppénzkifizető hely

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra bejelentett halálos kimenetelű balesetek esetén

Benyújtandó dokumentum	A dokumentum kiállítója
Balesettel kapcsolatos kárigény írásban, jogcímenként összegszerűen felsorolva, az igényt alátámasztó dokumentumokkal együtt (számlák, nyugták stb.)
Halotti anyakönyvi kivonat	A lakóhely szerinti illetékes önkormányzat
Örökösi minőséget igazoló okmány (házassági, születési anyakönyvi kivonat)
Hagyatékátadó végzés (másolatban)	A lakóhely szerinti illetékes közjegyző
Jogalaphoz rendőrségi határozat vagy bírói ítélet	Eljáró illetékes hatóság

Hasznos tanácsok

– Javasoljuk, hogy minél előbb jelentse be a káreseményt.

– Személyi sérüléses balesetnél minden esetben hívjon rendőrt.

– Amennyiben Ön baleset részese, minden esetben a többi érintettel kö- zösen kell kitölteni a „Baleseti bejelentő”-t. Amennyiben a felelősség kérdésében sikerült megállapodniuk, akkor a 14-es „megjegyzés” ro- vatba a vétkes járművezető a következő szöveget írja: „A baleset oko- zásáért a felelősségemet elismerem”.

– Amennyiben vitás a felelősség kérdése, megegyezhetnek, hogy rendőri közreműködést kérnek, de mindenképpen célszerű a szemtanúk adatai- nak rögzítése is.

– Rendőri intézkedés esetén is ki kell tölteni a „Baleseti bejelentő”-t.

– A balesetnél szétszóródott nagyobb alkatrészek (például lökhárító, index, hűtőrács stb.) összeszedése és megőrzése szükséges.

– A baleset során sérült jármű állapotán ne változtasson.

– A mozgásképtelen gépjármű szemléje a tárolási helyen történik.

Mikor kezdődhet a kár helyreállítása?

A károsodott gépjármű állapotán csak a kárfelvétel megtörténte után lehet változtatni. A javítást, a kár helyreállítását csak a kárszemlét követően szabad elkezdeni.

Mi a kárfelvétel (jármű szemle) menete?

Társaságunk kárszakértője a kárbejelentést követő 2 munkanapon belül fel- veszi Önnel a kapcsolatot, és a helyszíni szemlére az Önnel előre egyezte- tett helyen és időpontban kerül sor. A kárfelvétel során kárszakértőnk fo- tódokumentációt készít a sérült gépjárműről, és kárfelvételi jegyzőkönyvet állít ki, melynek egy példányát átadja Xxxxx. Kérjük, a jegyzőkönyvet szí- veskedjen megőrizni! A szakértő a kárfelvételi jegyzőkönyvön mindig rög- zíti, hogy a gépjármű javítható-e vagy sem. Amennyiben a gépjármű gaz- daságosan javítható, megkezdhető a gépjármű javítása. Kétség esetén javí- tási árajánlat csatolását kérhetjük, mely alapján eldönthető, hogy a gépjár- mű gazdaságosan javítható-e. A már rendelkezésre álló iratokat kérjük, szíveskedjen a kárszakértőnek átadni.

Mikor szükséges pótszemlét kérni?

A kártérítési összeg meghatározásakor kiemelten fontosak a kárfelvételi jegyzőkönyvben rögzített információk, mivel csak a kárfelvételi jegyző- könyvben rögzített sérüléssekkel kapcsolatos helyreállítás költségei téríthe- tők meg. Amennyiben a javítás során a kárfelvételi jegyzőkönyvben nem rögzített sérülést észlel a javító, pótszemlét kell kérni.

A pótszemlét javasoljuk kérje

– közvetlenül a kárszakértőtől vagy

– telefonon a TeleCenter x00 0 000 0000 számán.

Mi a kárkifizetés feltétele?

A kárkifizetés feltétele minden esetben a káresemény időpontjában érvé- nyes, díjjal rendezett biztosítás, a biztosítási fedezet megléte, az adott kár műszaki azonosítása és a kárigény megalapozottsága.

Hogyan történik a kárrendezés?

A gépjármű javíthatósága esetén az Ön választásának megfelelően a kár- rendezés történhet:

– javítási számla alapján vagy

– társaságunk kalkulációja során megállapított összeg kifizetésével.

Mi a teendő számlás kárrendezés esetén?

Ebben az esetben a kártérítési összeg meghatározása utólag, a benyújtott javítási számla alapján történik. Javasoljuk, hogy a későbbi számlaviták el- kerülése érdekében a javítás megkezdése előtt a javítást végző szolgálta- tótól kérjen részletes árajánlatot, és az árajánlatot juttassa el a szakértő kollégánkhoz. Tájékoztatjuk, hogy valamely alkatrész cseréje esetén az adott alkatrész átlagos magyarországi árát térítjük meg, maximum a ma- gyarországi márkaképviselet által megadott értékig. Amennyiben a javítás nem márkaszervizben történik, a számlán szereplő alkatrészek magyaror- szági márkaképviselet által megadott új árát csak abban az esetben tudjuk téríteni, ha az alkatrészekről magyarországi márkaszerviz által kibocsátott beszerzési számlát is csatolnak. Kérjük a későbbi kellemetlenségek elkerü- lése érdekében, hogy ilyen esetben szíveskedjen a javítónak jelezni a be- szerzési számla szükségességét. Az Ön biztonsága érdekében a bizton- ságtechnikai berendezéseket (légzsák, övfeszítő, stb.) társaságunk kizáró- lag márkaszervizben történő beszerzés és beszerelés esetén téríti meg. Szeretnénk felhívni figyelmét, hogy társaságunk országszerte több száz ja- vítóval kötött együttműködési megállapodást, melyek listáját és elérhető- ségét megtalálja a xxx.xxxxxxxx.xx címen. Amennyiben a szerződött javítóink közül sikerül kiválasztania az Önnek leginkább megfelelő szervizt, a fizetés alkalmával csak az Önt terhelő részt (értékemelkedés…) kell a ja-

vító részére befizetnie, a javítás e fölötti költségét a biztosító a javító ré- szére téríti.

Hogyan történik a totálkáros gépjármű kárrendezése? Amennyiben a gépjármű helyreállítása gazdaságtalan, akkor totálkárról be- szélünk. Ebben az esetben kártérítésként a gépjármű káridőponti értékének roncsértékkel csökkentett összege kerül kifizetésre. A roncs értékesítésében károsult ügyfeleink segítségére kívánunk lenni, ezért minden esetben véte- li ajánlatot szerzünk be a roncs értékére vonatkozóan roncskereskedéssel foglalkozó cégektől, melyről írásban tájékoztatjuk a forgalmi engedély sze- rinti tulajdonost. A kártérítési összeg megállapításakor ezeket a vételi aján- latokat vesszük figyelembe. A sérült gépjárművel természetesen mindig a károsult rendelkezik, de a Ptk. 6:463.§-ában foglaltak értelmében a káro- sultat kárenyhítési kötelezettség terheli. Az általunk közölt roncsértéknél alacsonyabb összegen történő roncsértékesítéshez – az értékesítést meg- előzően – társaságunk írásbeli engedélyének beszerzése szükséges.

Hogyan lehet bérgépjárművet igénybe venni?

Az egyszerűbb ügyintézés érdekében az alábbiakban felsoroljuk azokat a szempontokat, illetve szükséges dokumentumokat, melyek alapján társasá- gunk elbírálja az igény jogosságát. (Szeretnénk megjegyezni, hogy a bér- gépjármű igénybevétele nem automatikus, a csupán kényelmi szempontok miatti gépjárműbérlést a hazai bírói gyakorlat nem támogatja.)

A bérgépjármű igénybevételére az alábbi szabályok vonatkoznak:

– igénybevétele nélkül jövedelemveszteség merülne fel;

– a bérleti díj nem magasabb, mint a bérlés hiányában felmerülő jöve- delemveszteség;

– tömegközlekedési eszközzel nem lehet megoldani a helyettesítését;

– a tömegközlekedési eszközök igénybevételét a károsult mozgáskorlá- tozottsága nem teszi lehetővé;

– a károsult tulajdonában nincs más gépkocsi;

– az útnyilvántartás szerint a sérült gépkocsi rendszeres használata kimu- tatható;

– a bérleti díj nem haladja meg az átlagos piaci bérleti díjakat;

– a bérelt gépkocsi kategóriája nem magasabb a sérült gépkocsi kategó- riájánál.

Nem téríthető a bérgépjármű költsége vagy az ügyfél annak csak egy részére jogosult az alábbi esetekben:

– Nem téríthető meg a költség azon része, amely azért merült fel, mert a károsult nem tett eleget kárenyhítési kötelezettségének (Ptk. 6:463.§).

– Nem fizethető ki a sérült gépjármű optimális javítási időszükségletét meghaladó időtartamra eső bérlet költsége.

– A bérgépjármű költsége nem téríthető meg, ha az meghaladja az igény- bevétele nélkül felmerült jövedelemveszteséget. Ilyen esetben a biztosí- tónak – a kárenyhítési kötelezettség értelmében – a kisebb kárt, azaz a keresetveszteséget kell megtérítenie.

– A költség azon része sem fizethető ki, amely az átlagos piaci bérleti dí- jakat meghaladó ár miatt merült fel.

A bérgépjárműre való jogosultság elbírálásához az alábbi dokumentumok szükségesek:

– társaságunk bérgépjármű formanyomtatványa;

– a sérült gépkocsi útnyilvántartása, illetve menetlevelei;

– a károsult munkaszerződés másolata, illetve munkáltatói igazolás arról, hogy a munkaviszony feltétele a saját gépkocsi használata;

– vállalkozók esetében: vállalkozói igazolvány másolata, szerződéses megbízások másolata.

Jogosultság esetén a bérgépjármű költsége a következő szempontok sze- rint kerül megtérítésre:

– optimális javítási időre térül (Optimális javítási idő alatt az az idő értendő, amely a gépjármű javításához technológiailag szükséges. Az optimális ja- vítási idő számításakor nem vehető figyelembe a javító kapacitásbeli hiá- nyosságaiból és az alkatrészellátás zavaraiból eredő késedelem.);

– a gépkocsi bérleti díjából a futásteljesítménytől függően 15-20% guru- ló költség kerül levonásra.

Mikor téríthető meg a megsérült gépjármű szállítási számlája? Előfordulhat, hogy a jármű olyan mértékben megsérül, hogy azzal tovább közlekedni nem lehetséges. (Pl. kilyukad a hűtő, eltörik valamelyik futómű alkatrész stb.) A biztosító ebben az esetben megtéríti a szükséges és kor- rekt számításon alapuló szállítás költségét. Társaságunk a Fuvarozók Orszá- gos Szövetsége által megállapított tarifákat fogadja el. Több szállítás meg- térítésére csak előzetes egyeztetés alapján van lehetőség.

Finanszírozott gépjármű esetén mi a teendő?

Amennyiben a gépjármű finanszírozott, kérjük, szíveskedjen a kifizetésre szóló meghatalmazást beszerezni a finanszírozótól. Bizonyos esetekben el- tekintünk a finanszírozói meghatalmazás, illetve a törzskönyv bemutatásá- tól (totálkár esetén azonban mindig szükség van rá, nem lehet eltekinteni tőle), de csak a forgalmi engedély vagy a Belügyminisztérium járműnyilván- tartása szerinti tulajdonosnak, illetve meghatalmazottjának történhet a kár- kifizetés.

Milyen módon történhet a kár kifizetése?

A kárfizetés az Ön kérése szerint történhet:

– Postai úton (csak magánszemély részére).

– Banki átutalással. Amennyiben Ön rendelkezik lakossági folyószámlával, kérjük, szíveskedjen a kár bejelentésekor a Gépjármű kárbejelentő for- manyomtatványon ezt megjelölni, mert így meggyorsítható a kifizetés.

– A kártérítési összeg átutalása – pénzfelvételre szóló meghatalmazás alapján – a javító részére is történhet.

II. BIZTOSÍTÁSI FELTÉTEL

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés feltételeit a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (továbbiak- ban Gfbt.), – a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kár- történeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 21/2011. (VI.10.) NGM rendelet (továbbiakban NGM rendelet) tartalmazza, amely vonatkozó rendelkezéseit az alábbiakban ismertetjük, azzal, hogy a szerződő felek jo- gait és kötelezettségeit nem érintő rendelkezéseket nem idézzük.

Jelen biztosítási feltétel tartalmazza továbbá azokat a fenti hivatkozott jogszabályokban nem szereplő rendelkezéseket, amelyeket a jogszabályok mellett a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésre alkalmazni kell.

II/1. Biztosítási feltételek a Gfbt. alapján 1.§

Amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény ha- tálya kiterjed:

a. minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójára, továb- bá más tagállami telephelyű gépjármű – ha annak rendeltetés helye sze- rinti tagállama Magyarország – tulajdonosára, és az általuk kötött köte- lező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésre;

b. a külföldi telephelyű gépjármű Magyarország területére történő belépé- sének, valamint Magyarország területén a forgalomban történő részvé- telének feltételeire;

c. a biztosítók, a kárrendezési megbízott, kárképviselő, a levelező, a Kár- talanítási Számla, a Kártalanítási Alap, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Szervezet, az Információs Központ, valamint a Magyar Biztosítók Szö- vetségének (a továbbiakban: Mabisz) e törvényben szabályozott tevé- kenységére;

d. a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Banknak (a továbbiakban: Felügyelet), a biztosí- tó felszámolójának, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást igazoló okirat (a kötvényt is beleértve) adatait, valamint egyéb vonatkozó ada- tokat nyilvántartó szervnek (a továbbiakban: kötvénynyilvántartó szerv), a kárnyilvántartással kapcsolatos feladatokat ellátó kárnyilvántartó szervnek, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerüle- ti) hivatalának (a továbbiakban: járási hivatal) és a vámhatóságnak e tör- vényben szabályozott tevékenységére.

2.§

E törvény hatálya nem terjed ki:

a. a nemzetközi gépjármű-biztosítási – a tagállamok és más államok nemzeti irodái közötti – megállapodásból és a kapcsolódó megállapodásokból eredő – e törvényben nem szabályozott – feladatok ellátására;

b. Magyarország területén rendezett gépjárműversenyen (edzé- sen) részt vevő gépjárművekre kötött felelősségbiztosítási szerződésekre;

c. arra az esetre, ha az e törvényben foglaltaktól Magyaror- szág területén állomásozó vagy áthaladó külföldi katonai gépjárművek vonatkozásában jogszabály eltérő szabályo- kat állapít meg.

Értelmező rendelkezések 3.§

E törvény alkalmazásában:

(1) Belső Szabályzat: a Bizottság 2003. július 28-i, a 72/166/EGK ta- nácsi irányelvnek a gépjármű-felelősségbiztosítás ellenőrzésére vonatkozó alkalmazásáról szóló 2003/564/EK határozatának függelékében foglalt, a nemzeti irodák egymás közötti kapcsolatait rendező szabályzat;

(2) biztosítási időszak: a határozatlan tartamú szerződések esetében – a díjfizetés gyakoriságától függetlenül – az az időtartam, amelyre a megál- lapított díj vonatkozik;

(3) biztosító: a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vényben (a továbbiakban: Bit.) meghatározott szervezet, amely a székhely szerinti tagállamában engedélyt kapott a gépjármű-felelősségbiztosítási te- vékenység végzésére, és Magyarország területén az e törvényben foglal- taknak megfelelően a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (a továbbiak- ban: biztosítás) tevékenység folytatására jogosult;

(4) biztosított: a gépjármű biztosítással rendelkező üzemben tartója és

a gépjárművet vezető személy;

(5) díjtarifa: miniszteri rendeletben meghatározott gépjármű-kategóri- ánként és – a flotta kivételével – bonus-malus osztályonként a biztosító által megállapított alapdíjak és a díj meghatározásánál alkalmazható vala- mennyi korrekciós tényező összessége;

(6) egyedi szerződés: adott üzemben tartó által, egy meghatározott gépjárműre kötött, e törvénynek megfelelő biztosítási szerződés;

(6/a) e-kárbejelentő: a MABISZ által üzemeltetett, a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási káresemények bejelentésére szolgáló online formában működtetett informatikai megoldás;

(7) fedezetlenségi díj: az adott gépjármű vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének – a szünetelés időtartamának kivételével – díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára (fedezetlenség idő- tartama) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, általa meghatározott díj- tarifa alapján utólagosan megállapított díj;

(8) forgalmi engedély: az állandó vagy ideiglenes forgalmi engedély,

az ideiglenes forgalomban tartási engedély, valamint a lassú jármű és a négykerekű segédmotoros kerékpár (quad) igazolólapja;

(8/a) gazdasági totálkár: a káresemény következtében károsult gép- jármű megjavíttatása gazdaságilag nem indokolható, mivel annak javítási, valamint a kár elhárításával kapcsolatos egyéb költségei, illetve a javítást követően esetlegesen fennmaradó értékcsökkenés összege a gépjármű ká- rosodás időpontjában fennálló forgalmi értékének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét meghaladja;

(9) gépjárműflotta: egy adott biztosítónál ugyanazon – jogi személy,

egyéni vállalkozó, egyéni cég – szerződő üzemben tartó által biztosított gépjárművek együttesen kezelt csoportja, ha ezen gépjárművek darabszá- ma a biztosítási időszak kezdőnapján eléri az ötöt;

(10) gépjármű: a közúti forgalomban való részvétel feltételeként ható- sági engedélyre és jelzésre kötelezett – a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 1. számú függelé- kének II. b. pontjában meghatározott – gépjármű, pótkocsi, félpótkocsi, mezőgazdasági vontató, négykerekű segédmotoros kerékpár (quad), lassú jármű és munkagép, továbbá a hatósági engedélyre és jelzésre nem köte- lezett segédmotoros kerékpár;

(11) gépjárműverseny: zárt versenypályán vagy a forgalom elől elzárt köz- úton (útszakaszon) tartott, gépjárművek számára rendezett sportrendezvény;

(12) harmadik ország: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

(13) harmadik országbeli biztosító: a Bit.-ben meghatározott fo- galom;

(14) határon átnyúló szolgáltatás: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

(15) hozott kárelőzményi igazolás: más tagállam által előírt kötele- zettség alapján megkötött gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésre vo- natkozó igazolás, amely tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott időszakot, valamint a szerződés hatálya alatt harmadik személyeknek oko- zott és a más tagállami biztosító által az igazolás kiadásának napjáig elis- mert vagy vele szemben jogerősen megítélt kártérítések alapjául szolgáló káresetek számát, időpontját, illetve a kármentesség tényét;

(16) Információs Központ: a gépjármű üzemeltetésével harmadik sze-

mélyeknek okozott károkból eredő kártérítési igények érvényesítése érde- kében adatok közlése és e törvényben meghatározott egyéb feladatok el- látása érdekében létrehozott szervezet;

(17) ismeretlen gépjármű: az a gépjármű, amely nem azonosítható, il- letve utólag sem azonosítható, mivel elhagyta a baleset helyszínét, vagy azonosító adatokkal nem rendelkezik, illetve azokat meghamisították vagy nem felismerhetők;

(18) kárképviselő: a határon átnyúló szolgáltatás esetében a biztosító által a gépjármű-felelősségbiztosítási károk rendezésével, a biztosító peres és peren kívüli képviseletével megbízott, illetve arra jogosult személy vagy szervezet;

(19) károsult: a gépjárművel okozott kár esetén kártérítésre jogosult sze- mély vagy szervezet;

(20) kárrendezési megbízott: a gépjármű-felelősségbiztosítási tevé- kenységet végző biztosító székhely szerinti tagállamától eltérő tagállamban működő megbízottja, aki a biztosító által biztosított gépjármű üzemelte- tésével kapcsolatban felmerült kártérítési igényeket a károsult lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban kezeli és rendezi, valamint a biztosítót a ká- rosulttal szemben képviseli;

(21) Kártalanítási Alap: az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott

és finanszírozott pénzalap, mely azon biztosítónál (a továbbiakban: felszá- molás alatt álló biztosító) a károkozás időpontjában e törvény szerinti biz- tosítási szerződés alapján fedezettel rendelkező üzemben tartó gépjármű- vével okozott károk megtérítését fedezi, mellyel szemben a biztosító tevé- kenységét engedélyező tagállamban felszámolási eljárás megindult;

(22) Kártalanítási Számla (Garanciaalap): az e törvény szerinti, biz- tosítók által létrehozott és folyamatosan finanszírozott pénzalap, amelynek feladata a biztosítási kötelezettség ellenére biztosítással nem rendelkező üzemben tartó gépjárműve által vagy az e törvényben meghatározott kor- látozásokkal az ismeretlen üzemben tartó gépjárműve által és az ismeretlen gépjárművel okozott károk, valamint az e törvényben meghatározott egyéb károk megtérítése, amennyiben a kötelezettségvállalás országa Magyar- ország;

(23) kártalanítási szervezet: a gépjármű-felelősségbiztosítási tevé- kenységet végző biztosítók által a székhelyük szerinti tagállamban működ- tetett szervezet, amelynek feladata a belföldi károsult más tagállam terüle- tén telephellyel rendelkező gépjármű üzemeltetéséből eredően a zöldkár- tyarendszer valamely országában elszenvedett kára kapcsán a károkozó biztosítója vagy annak kárrendezési megbízottja kárrendezésének elmara- dása esetén a kártérítési igények elbírálása és kielégítése e törvényben meghatározott esetekben;

(24) kötelezettségvállalás országa: bármely fajta gépjármű biztosí- tása esetén a

a. telephely szerinti ország, vagy

x. xxxxxxx bekövetkezésének helye szerinti ország, amennyiben a hatósági jelzés viselésére kötelezett gépjármű baleset részesévé vált és nem ren- delkezik érvényes hatósági jelzéssel, illetve a rajta lévő hatósági jelzés nem rendelhető vagy már nem rendelhető hozzá, vagy

c. rendeltetés helye szerinti tagállam;

(25) külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2.§- ának 2. pontjában meghatározott fogalom;

(26) levelező: olyan biztosító, a biztosító részére kárrendezési tevékeny- séget végző szervezet, kárrendezési megbízott, egyéb szervezet vagy sze- mély, akit vagy amelyet a működése szerinti ország nemzeti irodájának jó- váhagyásával a zöldkártyarendszerhez tartozó ország biztosítója jelöl a biz- tosítottjai által a levelező országában okozott gépjármű-felelősségbiztosítá- si károk kezelésére és rendezésére;

(27) Nemzeti Iroda: az e törvény szerinti biztosítók szervezete, amely el-

látja a nemzetközi gépjármű-biztosítási megállapodásból és a kapcsolódó egyezményekből eredő koordinációs, kárrendezési és elszámolási felada- tokat;

(28) rendeltetés helye szerinti tagállam: gépjármű tulajdonjogá- nak átruházása esetén a tulajdonszerzést követően a rendelkezésre bocsá- tástól számított harmincnapos időtartam folyamán az a – gépjármű telep- hely szerinti országától eltérő – tagállam,

a. ahol a tulajdont szerző természetes személy állandó lakóhelye, a jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég tulajdonszerzése esetén annak székhelye található, illetve

b. amelyben a tulajdont szerző szokásos tartózkodási helye van, vagy ha a szerződő jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég az a tagállam, amelyben a tulajdont szerzőnek a szerződéssel érintett telephelye, fiók- telepe található;

(29) Rendszámegyezmény: a nemzeti irodák között létrejött olyan megállapodás, amely alapján az egyezményben részes országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolás helyett az illető országban megkö- vetelt gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet igazolásául a jármű hatósági jelzését (forgalmi rendszámát) az országjellel együtt elfogadják;

(30) súlyos személyi sérülés: a balesetből eredően legalább 25%-os

össz-szervezeti egészségkárosodással járó maradandó fogyatékosságot okozó, vagy a balesetből eredő, legalább 6 hónapos gyógytartammal járó súlyos egészségromlást okozó sérülés;

(31) székhely szerinti tagállam: az a tagállam, ahol a kötelezettséget vállaló biztosító, biztosításközvetítő, valamint szaktanácsadó székhelye talál- ható;

(32) tagállam: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam és Svájc;

(33) telephely szerinti ország: az az ország,

a. amelynek hatósága a gépjárművet állandó vagy ideiglenes hatósági jel- zéssel ellátta, vagy

b. amelyben a hatósági jelzés viselésére nem kötelezett gépjárművek ese- tében a tulajdonos vagy a gépjármű felett egyébként rendelkezési jogot gyakorló személy (jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég) állandó lakóhelye (székhelye), illetve szokásos tartózkodási helye (az érintett te- lephelye, fióktelepe) található;

(34) türelmi idő: a díj esedékességétől számított hatvannapos időszak, melynek a díj megfizetése nélkül történő leteltével a szerződés – amennyi- ben egyéb okból még nem szűnt meg – díjnemfizetéssel megszűnik;

(35) üzemben tartó: a gépjármű telephelye szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartó (engedélyes, engedély jogosultja), ennek hiányában a tulajdonos;

(36) zöldkártya: a zöldkártyarendszer országaiban elfogadott, egységes szabványnak megfelelő nemzetközi gépjármű-felelősségbiztosítási igazol- vány (kártya), amelyet a nemzeti iroda nevében a biztosítási szerződésnek megfelelően a biztosítók állítanak ki az üzemben tartó számára, a meglá- togatott országban megkövetelt gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet meglétének igazolására;

(37) zöldkártyarendszer: a nemzeti irodák közötti megállapodások

alapján az ezen megállapodásokban részes országok rendszere, mely rend- szerhez tartozó országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolást az országban megkövetelt gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet igazolá- sául elfogadják;

(38) kár: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a további- akban: Polgári Törvénykönyv) szerinti kár, továbbá a Polgári Törvénykönyv szerinti sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelem;

(39) kártérítés: a Polgári Törvénykönyv szerinti kártérítés, továbbá a Pol- gári Törvénykönyv szerinti sérelemdíj.

3/B.§

(1) Ahol e törvény euróban meghatározott összegről rendelkezik, azon a tár- gyév január 1-jétől december 31-ig tartó időszakára (a továbbiakban: alkal- mazási időszak) vonatkozó, forintban meghatározott összegét kell érteni.

(2) Az adott alkalmazási időszakra vonatkozó forintban meghatározott összeget az alkalmazási időszakot megelőző naptári év első tíz hónapjára és az euró forintra való átszámítására vonatkozó – Magyar Nemzeti Bank által közzétett – hivatalos napi árfolyamok átlagának alkalmazásával, a következő milliós forintértékre felkerekítve kell kiszámítani.

A biztosítási kötelezettség 4.§

(1) Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles – a külön jogszabály alapján mentesített gépjárművek kivételével – az e tör- vény szerinti biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fe- dezetére, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szer- ződést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani (biztosítási kötelezettség).

(2) A biztosítási kötelezettség, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a mindenkori üzemben tartót a gépjármű hatósági engedéllyel és jelzéssel való ellátásának időpontjától – a szünetelés kivételével – a gépjármű forga- lomból történő kivonásáig, illetve a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjármű esetében a forgalomban történő részvétel kezdetétől a részvétel végleges megszüntetéséig terheli.

(3) A szerződés megkötésére vonatkozó kötelezettség tekintetében üzemben tartónak minősül a gépjármű tulajdonosa által – szerződés vagy más hitelt ér- demlően igazolt jogcím alapján – üzemben tartóként megnevezett személy.

(4) Ha a szerződéskötésre a tulajdonjog átszállása miatt kerül sor, az e tör- vény szerinti új üzemben tartó köteles a tulajdonjog átszállását követően a biztosítási szerződést haladéktalanul megkötni.

(4a) Ha az üzemben tartó személye a 7.§ (3a) bekezdésében meghatáro- zottak szerint változik, a biztosítási kötelezettség a gépjármű új üzemben tartóját a kockázatviselés 19.§ (5a) bekezdésében meghatározott megszű- nését követő naptól terheli. Amennyiben a biztosítási szerződést a (6) be- kezdésben meghatározottak szerint nem tartották hatályban és az üzem- ben tartó személye a 7.§ (3a) bekezdésében meghatározottak szerint vál- tozik, a biztosítási kötelezettség a gépjármű új üzemben tartóját a peres, nemperes eljárásban hozott döntés jogerőre emelkedését vagy hatósági el- járásban hozott döntés véglegessé válását követő naptól terheli.

(5) Ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illetve ideiglenes forgal-

mi engedély kiadása esetén a biztosítási kötelezettség az ideiglenes forga- lomban tartási engedély, illetve az ideiglenes forgalmi engedély érvényes- ségének időtartama alatt áll fenn.

(6) Az üzemben tartó halála esetén, ha a biztosítási kötelezettség címzett-

je nem állapítható meg, a szerződés legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napig tartható hatályban, amennyiben a gépjármű birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentet- te, és a szerződést díjfizetéssel hatályban tartja.

(7) Más tagállami telephelyű gépjármű tulajdonosa – ha a gépjármű ren-

deltetés helye szerinti tagállama Magyarország – köteles a tulajdonszerzést követően a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos időtartamra az e törvény szerinti biztosítással rendelkezni.

A szerződés létrejötte és megszűnése 5.§

(1) A biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójának, valamint azon gépjármű tulajdonosának, melynek rendeltetés helye szerin- ti tagállama Magyarország, az e törvényben meghatározott feltételek sze- rinti biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó – a biztosító díjtarifájá- nak megfelelő – ajánlatát a 13.§ (1) bekezdésében meghatározott összeg- határok szerint köteles elfogadni. A biztosító a biztosítási időszak kezdetét hatvan nappal megelőzően tett ajánlatot nem fogadhatja el, és ezen idő- pontot megelőzően szerződést nem köthet, az így létrejött szerződés ér- vénytelen. A biztosító az ajánlat elutasításáról annak beérkezésétől számí- tott tizenöt napon belül értesíti az üzemben tartót.

(2) Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tartama alatt a 21.§ (4) bekezdésében meghatározottak szerint (díjnemfizetés) szűnik meg, az üzemben tartónak az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, amelynél a szerződés az adott biztosítási idő- szakban díjnemfizetéssel szűnt meg.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az üzemben tartó annál a biztosítónál köteles a szerződést – az újrakötött szerződés kockázatviselési kezdetének időpontjában alkalmazandó díjtarifa alapján – megkötni, ahol a szerződése díjnemfizetés miatt szűnt meg.

(4) Az a biztosító, amely a szerződés biztosítási időszak végére történő fel-

mondására nyilatkozatot tett, az üzemben tartónak a szerződés megszű- nését közvetlenül követő biztosítási időszakra vonatkozó ajánlatát nem kö- teles elfogadni.

6.§

(1) A szerződés – a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerinti módokon túl – úgy is létrejön, ha a szerződő üzemben tartó a díjtarifának és a bizto- sítási feltételeknek megfelelő ajánlatát a jogviszony tartalmára, és a bizto- sítási feltételekre vonatkozó tájékoztatás ismeretében, a biztosító által a szerződéskötés céljából meghatározott tartalommal a biztosító vagy annak képviselője részére átadja.

(2) A biztosító az (1) bekezdés szerinti ajánlatot annak átadásától számí- tott 15 napon belül az 5.§ (4) bekezdésében meghatározott indok alapján utasíthatja el.

(3) Ha az üzemben tartó ajánlata nem felel meg az (1) bekezdésben meg- határozott feltételeknek, a szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik.

(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti esetben a szerződés az ajánlat hatályosu- lásának időpontjára visszamenő hatállyal – az ajánlat szerinti tartalommal – jön létre.

(5) A biztosító a (3) bekezdésben meghatározott esetben az ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül a díjtarifától és a biztosítási fel- tételektől való eltérésre történő hivatkozással, illetve az 5.§ (4) bekezdésé- ben meghatározott indok alapján elutasíthatja, vagy igazolható módon el- küldött javaslatot tehet az ajánlat díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő módosítására. Amennyiben az ajánlat módosítására tett javasla- tot a szerződő a kézhezvételtől számított 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés a tizenötödik nap elteltével az ajánlat hatályosulásának idő- pontjára visszamenő hatállyal a módosított ajánlat szerint létrejön.

(6) Amennyiben a biztosító az ajánlat módosítására tesz javaslatot, köteles az üzemben tartó figyelmét felhívni az ajánlat módosítására vonatkozó ja- vaslat tényére, valamint a javaslatnak az ajánlathoz viszonyított lényeges el- téréseire. Ennek hiányában a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

(7) Ha a szerződés nem írásban jött létre, a biztosító köteles az e §-ban meghatározottak szerint létrejött szerződés tartalmával egyező tartalmú okiratot (ideértve a kötvényt is) kiállítani és azt a vele szerződő fél rendel- kezésére bocsátani vagy számára hozzáférhetővé tenni.

7.§

(1) A biztosítási szerződést a biztosítási időszak utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), azt legalább 30 nappal megelőzően

a. a biztosító írásban;

b. a szerződő üzemben tartó írásban vagy – a felek megállapodása alap- ján – elektronikus úton

indokolás nélkül felmondhatja.

A felmondás elektronikusnak minősül, ha az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:

– a felmondásra a xxx.xxxxxxxx.xx oldalon az „Írj nekünk!” menü- pontból indított elektronikus levélben kerül sor, vagy a szerződő megbí- zottjaként közreműködő biztosítási alkusz által webservice-en keresztül történik;

– a felmondás tartalmazza a megszüntetendő szerződés azonosításához szükséges adatokat (pl. szerződésszám vagy rendszám és biztosítási mó- dozat megnevezése).

Nem minősül elektronikus felmondásnak a más módon, a szerződő aláírá- sa nélkül megküldött felmondás.

(1a) A felmondás akkor hatályosul, ha az a másik félhez határidőben meg- érkezik.

(2) A biztosítási időszakon belül – az e törvényben meghatározott esete- ken túl – a szerződés csak a felek közös megegyezésével szüntethető meg.

(3) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a gépjármű forgalomból törté- nő kivonásával, az üzemben tartó változása esetén, illetve szünetelés ese- tén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg.

(3a) Ha az üzemben tartó személyének változása – xxxxx, nemperes eljá-

rásban vagy hatósági eljárásban hozott döntés alapján – oly módon követ- kezik be, hogy a tulajdonjog átszállásának, illetve az üzemben tartói jogo- sultság megszűnésének időpontja a járműnyilvántartásba a peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntést megelőző időpontként kerül bejegyzésre, a szerződés – a (3) bekezdéstől eltérően – a peres, nem- peres eljárásban hozott döntés jogerőre emelkedését vagy hatósági eljárás- ban hozott döntés véglegessé válását követő harmincadik napon érdekmú- lással megszűnik, feltéve, ha eddig az időpontig a szerződés egyéb okból még nem szűnt meg.

(4) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a tulajdonjog átszállása esetén, ha a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyében változás áll be.

(5) Amennyiben az üzemben tartó változása a jogi személy jogutódlással történő megszűnése miatt következik be, a szerződés érdekmúlással nem szűnik meg.

8.§

(1) A járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek vonatkozásában a fenn- álló biztosítás által érintett biztosítót az e törvényben előírt feladatainak el- látása céljából, a gépjármű forgalomból történő kivonásának, a gépjármű első és ismételt forgalomba helyezésének, valamint a gépjármű tulajdon- jogát érintő változásnak – ideértve a régi tulajdonos (átruházó) külön jog- szabályban meghatározott, tulajdonjog-változáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettsége teljesítésének időpontját is – járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről, továbbá az üzemben tartó és a járműnyilvántartásba be- jegyzett üzemben tartó személyét érintő változás járműnyilvántartásba tör- ténő bejegyzéséről – e tény járműnyilvántartásba történő bejegyzésével egyidejűleg – a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti, amely értesítést a biztosító a feladatai ellátása során figyelembe veszi.

(1a) Az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartásában szereplő gépjármű- vek vagy rendszámok vonatkozásában a fennálló biztosítás által érintett biztosítót az e törvényben előírt feladatainak ellátása céljából az ideiglenes rendszámtáblák kiadásának, érvényességi ideje kezdetének és végének, to- vábbá a visszavonásának a nyilvántartásába történő bejegyzéséről a köt- vénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti, amely értesítést a biztosí- tó a feladatai ellátása során figyelembe vesz.

(2) A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjármű üzemben tartója a ha- tósági engedély visszavonását, a tulajdonjog átruházását, illetve az üzem- ben tartó változását igazoló okiratot, a forgalomban történő részvétel vég- leges megszüntetését tanúsító nyilatkozatát köteles a biztosítónál 15 na- pon belül bemutatni.

(3) A biztosító köteles – a díjnemfizetéssel történő megszűnés esetének ki- vételével – a biztosítási szerződés megszűnésének tényéről és a megszűnt szerződés külön rendeletben meghatározott bonus-malus besorolásáról a megszűnést, illetve az arról történt tudomásszerzést követő 30 napon belül az üzemben tartót írásban tájékoztatni.

(4) A szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.

(5) A szerződésre a Polgári Törvénykönyv rendelkezései akkor alkalmazha- tók, ha e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz.

9.§

(1) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles minden, a biztosítás el- vállalása szempontjából lényeges körülményt közölni a biztosítóval, így kü- lönösen – fennálló szerződés esetén a biztosítási időszak vagy a tartam utolsó napját követő – az új biztosítási időszak vagy a határozott tartam kezdő napját, biztosítóváltás esetén az előző biztosítási időszakra vonat-

kozóan a fedezetet nyújtó biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát, továbbá – amennyiben az üzemben tartó már rendelkezik vele – a kártörténeti rendszerazonosító számot.

(2) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles a fedezetlenségi díj

megállapításához szükséges adatokat a biztosítóval vagy annak képviselő- jével közölni.

(3) A 4.§ (3) bekezdésében meghatározottak szerint a gépjármű tulajdo-

nosa által üzemben tartóként megnevezett személy által kötött szerződés az üzemben tartói jogosultság keletkezésének – járműnyilvántartásba be- jegyzett – időpontjában – de legkorábban a biztosítási szerződésben meg- állapított időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpont- jában – lép hatályba. Amennyiben az üzemben tartói jogosultság bejegy- zése a szerződéskötést követő 30 napon belül nem történik meg, a szerző- dés megszűnik.

(4) Az üzemben tartó köteles 8 napon belül bejelenteni a biztosítónak a

biztosítást igazoló okiratban feltüntetett adatok változását.

10.§

(1) Ugyanarra a biztosítási időszakra vagy ugyanazon biztosítási időszak egy részére kötött további biztosítási szerződés érvénytelen.

(2) Amennyiben a biztosítónak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás mű- velésére vonatkozó tevékenységi engedélye visszavonásra került és a Fel- ügyelet a visszavonásról szóló döntést vagy a Bit. 289.§ (6a) bekezdésében meghatározott felügyeleti tájékoztatót a honlapján közzétette, a szerződő fél a tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés megszünte- tése nélkül más biztosítónál – a tevékenységi engedély visszavonására hi- vatkozással – új szerződést köthet. A tevékenységi engedély visszavonásá- val érintett szerződés – amennyiben korábban nem szűnt meg – az új szer- ződés kockázatviselési kezdetének napját megelőző napon megszűnik.

(3) Ha a biztosítási szerződés az 5.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint a (2) bekezdés szerinti biztosítónál szűnt meg, akkor a szerződő félnek az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződés megkötésé- re vonatkozó ajánlatát bármelyik biztosító jogosult elfogadni.

A gépjárműflottára kötött szerződésre alkalmazandó szabályok

11.§

(1) Gépjárműflottára kötött szerződés esetén a szerződő felek az e tör- vényben meghatározottaktól eltérhetnek a szerződés létrejöttét, megszű- nését, a biztosítási időszakot, a díjfizetést illetően.

(2) Érdekmúlás okkal szűnik meg a szerződés, ha a biztosítási időszak utol- só napján, ugyanazon – jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég – szer- ződő üzemben tartó által biztosított gépjárművek együttesen kezelt cso- portjában nyilvántartott gépjárművek darabszáma nem éri el az öt darabot. A szerződésben biztosított járművekre a következő biztosítási időszak kez- dő napjától induló kockázatviselési kezdettel új szerződést kell kötni.

(3) A biztosító a díjat a flottára kötött szerződés vonatkozásában a bizto- sítási időszak, illetve tartam kezdő napján alkalmazandó díjtarifa alapján alakítja ki. A biztosító az így megállapított díjat az adott biztosítási időszak alatt nem változtathatja meg. A díjfizetés módja csak átutalás lehet.

(4) A biztosító köteles a flottára kötött szerződés vonatkozásában egy – a meghirdetés napjától számított hatvannapos időszakon túli – előre megha- tározott naptól alkalmazandó díjtarifáját a Magyar Nemzeti Bank elnöké- nek rendeletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján meghir- detni, továbbá a meghirdetés közzétételével egyidejűleg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meg- hirdetett tarifa az alkalmazandó.

(5) Gépjárműflottára a flottához tartozó gépjárművek kategóriáitól és faj- táitól függetlenül határozott tartamú szerződés is köthető.

(6) A biztosító a közbeszerzési eljárás keretében benyújtott – gépjármű- flottára kötendő szerződésre vonatkozó ajánlatát tartalmazó – pályázatá- ban és az annak alapján megkötött szerződésben eltérhet a (3) bekezdés szerint kialakított és a (4) bekezdés szerint meghirdetett díjtarifájától.

(7) Amennyiben a szerződő az ajánlattétel során úgy nyilatkozott, hogy vál- lalkozási tevékenységét Magyarország területén végzi, a biztosító a 34/2009. (XII. 22.) PM rendelet 1.§ (1) bekezdése alapján a gépjárművek kötelező

gépjármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóesz- közök közül az alábbiakat állítja ki:

a. a 34/2009. (XII. 22.) PM rendelet 1. számú mellékletében meghatáro- zott adatokat tartalmazó, biztosítást igazoló okirat az azon szereplő kockázatviselés időtartama során, valamint határozatlan tartamú szer- ződés esetén a kockázatviselés időtartama feltüntetésének hiányában a kockázatviselés kezdőnapjától számított 60 napig, vagy

b. a 34/2009. (XII. 22.) PM rendelet 1. számú mellékletében meghatáro- zott adatokat tartalmazó biztosítást igazoló okirat – az okirat szerinti kockázatviselés leteltét követően vagy a kockázatviselés tartamának fel- tüntetése hiányában – az adott díjfizetési időszakra vonatkozó díjfize- tést igazoló készpénz-átutalási megbízás feladóvevénnyel (a továbbiak- ban: feladóvevény) vagy a díjfizetési bizonylattal együtt, vagy

c. a 34/2009. (XII. 22.) PM rendelet 2. számú mellékletben meghatározott igazolás.

A helytállási kötelezettség és annak mértéke 12.§

A biztosítás kiterjed a felelősség kérdésének vizsgálatára, és azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üze- meltetése során okozott károk miatt támasztanak.

13.§

(1) Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén kárese- ményenként egymillió-háromszázezer eurónak megfelelő fo- rintösszeg-határig, személyi sérülés miatti károk esetén kár- eseményenként hatmillió-négyszázötvenezer eurónak meg- felelő forintösszeg-határig köteles helytállni, amely összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcí- men érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit (beleértve a jogi képviseleti költségeket is), vala- mint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat.

(2) Ha a biztosított a kárt más tagállam területén okozta, vagy a zöldkártya- rendszer azon országainak területén, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött, a biztosító helytállási kötelezettségének mértéke a káresemény helye szerinti ország gépjármű-felelősségbiztosítási jogszabályai szerint áll fenn. Ha a biztosító szerződésben meghatározott helytállási kötelezettségének mértéke magasabb a káresemény helye szerinti országban előírt mértéknél, a biztosító helytállási kötelezettsége a biztosítási szerződésben vállalt összeghatárok mértékéig áll fenn.

(3) Azonos okból bekövetkezett, azzal közvetlen okozati összefüggésben lévő, időben összefüggő több káresemény egy biztosítási eseménynek minősül.

14.§

(1) Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több jogosult megalapo- zott kártérítési igénye meghaladja a 13.§ (1)-(2) bekezdésében meghatáro- zott összeget, akkor a kártérítési igények megtérítése az összes kártérítési igénynek a károkra káreseményenként meghatározott összeghez viszonyí- tott arányában történik.

(2) Ha kártérítésként járadékfizetési kötelezettség áll fenn, a biztosítási összeg felosztásakor a járadék tőkeértékét kell figyelembe venni. Amennyi- ben a jövőben várható járadékkifizetések tőkeértéke magasabb a szerző- désben rögzített biztosítási összegből rendelkezésre álló összegnél, a bizto- sító a járadékkifizetések tőkeértékét arányosan csökkentve állapítja meg a járadék nagyságát.

(3) Járadék tőkésítésére a hatályos jogszabályok szerint a biztosító nem köteles, de a biztosító és a károsult is kezdeményezheti a járadék egyösz- szegű megváltását. Az egyösszegű megváltásra csak abban az esetben ke- rülhet sor, ha annak tényét és összegét a biztosító és a károsult is elfo- gadja. A járadék tőkeértéke függ a károsult életkorától és a havi járadék összegétől.

(4) Ha a biztosítási esemény folytán az adott kártípusra (dologi, illetve sze- mélyi kár) meghatározott káreseményenkénti összeg kimerül, a biztosítási összeg felosztásakor figyelembe nem vett károsult kizárólag akkor érvé-

nyesíthet kártérítési igényt, ha azt a biztosító a károsultnak fel nem róható okból hagyta figyelmen kívül. Ebben az esetben a kárt olyan arányban kell az adott kártípusra meghatározott biztosítási összeg újrafelosztásával meg- téríteni, amilyen arányban a károsult a biztosítási összeg felosztásakor abból részesülhetett volna.

(5) A (4) bekezdés szerinti eljárást kell követnie a biztosítónak akkor is, ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a károsultnak fel nem róható okból a biztosítási összeg felosztását követően jelentkezik vagy növekszik (pl. egészségi állapot romlása).

(6) Ha a biztosító a figyelembe nem vett károsult kárát az (1)-(4) bekezdé-

sekben foglaltak szerint megtérítette, a biztosítási összeg újrafelosztása miatt jogosult a többi érintett károsulttól a részükre korábban teljesített kárkifizetésből az új kártérítési arányt meghaladó kártérítési összeget visszakövetelni a kifizetést követő 5 éven belül. A biztosító az újrafelosztás lehetőségéről köteles a károsultat a kárrendezés során, az első kárkifizetés- sel egyidejűleg írásban tájékoztatni.

(7) Amennyiben egy vagy több károsult kártérítési igénye a biztosítási összeg (1) bekezdésben meghatározottak szerinti felosztásakor figyelembe vetthez képest csökken, abban az esetben a többi károsult a biztosítási összeg újrafelosztásából eredő új kártérítési aránynak megfelelő kártérítés- re jogosult.

(8) A kártérítés módja

A károkozó a kárt pénzben köteles megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják.

A jövőben rendszeresen felmerülő károk megtérítésére időszakonként vissza- térően előre fizetendő, meghatározott összegű járadék is meghatározható.

a. A jövedelempótló járadék

– Akinek munkaképessége a károkozás folytán csökkent, akkor köve- telhet jövedelempótló járadékot, ha a káreset utáni jövedelme az azt megelőző időszak jövedelmét neki fel nem róható okból nem éri el.

– A jövedelempótló járadékot a munkaképesség-csökkenés és a bekö- vetkezett jövedelemkiesés mértékének együttes vizsgálata alapján kell meghatározni.

– A károsult jövedelemkiesését a károsodást megelőző egy évben elért havi átlagjövedelmének alapulvételével kell meghatározni. Amennyiben a károsodást megelőző egy évben a jövedelemben tartós változás kö- vetkezett be, a változás utáni jövedelem átlagát kell figyelembe venni.

– Amennyiben a jövedelemkiesés a c. pont alapján nem határozható meg, az azonos vagy hasonló tevékenységet végző személyek havi átlagjövedelmét kell alapul venni.

– A jövedelemkiesés meghatározásánál figyelembe kell venni azt a jö- vőbeli változást is, amelynek bekövetkezésével számolni lehet.

– A jövedelemkiesés meghatározásánál nem vehető figyelembe az a jö- vedelem, amelyet a károsult munkaképességének csökkenése elle- nére rendkívüli munkateljesítménnyel ér el.

b. A tartást pótló járadék

– Tartást pótló járadéknak van helye a károkozás folytán meghalt xxx- xxxxxxx szemben tartásra jogosult részére. A károkozó a tartást pótló járadék fizetésére abban az esetben is köteles, ha magatartásának e következménye nem volt előrelátható.

– A károkozó a tartást pótló járadék fizetésére akkor is köteles, ha a meghalt személy tartási kötelezettségének megszegésével nem nyúj- totta ténylegesen a tartást, vagy a járadékot igénylő a tartási igényét menthető okból nem érvényesítette.

– A tartást pótló járadék mértékének meghatározásánál a kiesett tar- tást és a járadékot igénylő jövedelmét kell figyelembe venni.

– A járadék mértékének meghatározásánál értékelni kell, ha a járadé- kot igénylő neki felróható okból nem rendelkezik megfelelő jövede- lemmel, továbbá, hogy érvényesíthet-e követelést azokkal szemben, akik az ő tartására a meghalt személlyel egy sorban voltak kötelesek.

– A járadék számítására egyebekben a jövedelempótló járadék számí- tására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

15.§

A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely

a. a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletke-

zett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi haszná- latára szóló tárgyak;

b. a károkozó gépjárműben keletkezett;

c. a károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással szembe- ni igényéből származó dologi kárként, illetve elmaradt ha- szonként keletkezett;

d. sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásai- nak megszüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett;

e. a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;

f. a gépjármű – forgalomban való részvétele nélkül – mun- kagépként való használata során keletkezett;

g. álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás következ- tében keletkezett;

h. üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy kar- bantartási munkái során keletkezett;

i. gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során kö- vetkezett be;

j. környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül kelet- kezett;

k. a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban folya- matos állagrongálással okozott, illetőleg állagromlásból adódott;

l. háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény következ- ményeként keletkezett.

A biztosítási szerződés időbeli hatálya, és a biztosítási időszak

16.§

(1) Az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek esetében a biz- tosítási szerződés határozatlan tartamú.

(2) Az ideiglenes forgalmi engedéllyel, az ideiglenes forgalomban tartási en- gedéllyel rendelkező gépjárművek, továbbá az igazolólappal rendelkező lassú járművek és a négykerekű segédmotoros kerékpárok (quadok), továbbá a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjárművek esetében, valamint a 4.§ (7) bekezdésében foglalt esetben a biztosítási szerződésben megjelölt határozott tartamú szerződés köthető.

(3) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési ok- mányok kiadásáról és visszavonásáról szóló miniszteri rendeletben megha- tározott mezőgazdasági erőgép (lassú jármű) esetében határozatlan tarta- mú szerződés köthető.

17.§

(1) A határozatlan tartamú szerződések esetében a biztosítási időszak egy év, az 5.§ (2) bekezdésében meghatározottak szerint újrakötött szerződé- sek esetében a megszűnt szerződés szerinti biztosítási időszak végéig terje- dő időszak.

(2) A biztosítási évfordulót a biztosítást igazoló okiraton fel kell tüntetni.

(3) A biztosítási időszak első napja – a szünetelés időtartama alatt hatály- ba lépő szerződések kivételével – a kockázatviselés kezdete.

(4) A biztosító a biztosítási időszak utolsó napját megelőző ötvenedik napig elküldött írásos értesítőben tájékoztatja a szerződő felet a biztosítási évfordulóról és a következő biztosítási időszakra – az értesítés időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján – a díjtarifa szerint várható díjról.

(4a) Az írásos értesítőben a biztosító figyelemfelhívásra alkalmas módon tájékoztatja a szerződő felet, hogy

a. a díjtarifája – a 23.§ (3a) bekezdése alapján – csak a javára tartalmaz- hat különbségtételt abból a szempontból, hogy a szerződés a 24.§ (1) bekezdés szerint módosuló szerződésnek minősül, továbbá

b. a 24.§ (1) bekezdés szerint módosuló szerződés a szerződő javára a 23.§ (3a) bekezdése szempontjából hogyan módosul. (A (4a) bekezdés a 2016. március 11-ét követően közzétett díjtarifák alapján létrejött szerződésekre vonatkozóan alkalmazandó.)

(5) A (4) bekezdésben meghatározott értesítés – a szerződő hozzájáruló

nyilatkozata alapján – elektronikus úton is megtehető.

A biztosítási szerződés területi hatálya

18.§

A biztosítási szerződés területi hatálya a tagállamok területére, valamint a zöldkártyarendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda a Belső Szabályzatnak megfelelő kétol- dalú megállapodást kötött.

A biztosító kockázatviselése 19.§

(1) A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által a szer- ződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés lét- rejöttének időpontjában, a 4.§ (3) bekezdésében meghatározott üzemben tartó által kötött szerződés esetén az üzemben tartói jogosultság keletke- zésének – járműnyilvántartásba bejegyzett – időpontjában – de legkoráb- ban a biztosítási szerződésben megállapított időpontban, ennek hiányá- ban a szerződés létrejöttének időpontjában – kezdődik.

(2) Ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése már a biztosítási szerződés

létrejöttét megelőzően megkezdődjék, a biztosító vagy az általa feljogosí- tott személy írásbeli elfogadó nyilatkozata szükséges.

(3) Semmis a biztosító által egyoldalúan, a másik fél közreműködése nél- kül meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési (biztosítási) feltétel, amennyiben olyan kikötést tartalmaz, hogy a biztosító csak a díj (első díjrészlet) befizetését követően viseli a kockázatot, ide nem értve azt az esetet, amikor a biztosító a díj (első díjrészlet) azonnali fizetését az aján- lattételi folyamat megkerülhetetlen részévé teszi.

(4) A biztosító kockázatviselése a 21.§ (4) bekezdésében meghatározott

türelmi időben fennáll.

(5) A szerződés érdekmúlással történő megszűnése esetén a biztosító koc- kázatviselése a forgalomból történő kivonás, a forgalomban történő rész- vétel végleges megszüntetése, a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyének változása esetén a tulajdonjog átszállása, illetve az üzemben tartói jogosultság megszűnésének – járműnyilvántartásba bejegy- zett – időpontjában szűnik meg.

(5a) A szerződés 7.§ (3a) bekezdésében meghatározott érdekmúlással

történő megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése a peres, nempe- res eljárásban hozott döntés jogerőre emelkedését vagy hatósági eljárás- ban hozott döntés véglegessé válását követő harmincadik napon szűnik meg, feltéve, ha eddig az időpontig a szerződés egyéb okból még nem szűnt meg.

(6) A biztosító kockázatviselése a szerződés közös megegyezéssel történő

megszüntetése esetén a szerződés megszűnésének időpontjában, a szer- ződés biztosítási időszak végére történő felmondása esetén a biztosítási időszak zárónapján szűnik meg.

(7) A szerződés a 21.§ (4) bekezdésében meghatározott megszűnése ese- tén a biztosító kockázatviselése a türelmi idő zárónapján szűnik meg.

(8) A tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés 10.§ (2) be- kezdésében meghatározott megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése az új szerződés kockázatviselési kezdetének napját megelőző napon megszűnik.

(9) A (8) bekezdés szerinti új szerződés kockázatviselésének kezdete nem lehet korábbi, mint a tevékenységi engedély visszavonásáról szóló felügye- leti tájékoztató közzétételének napja.

Díjfizetés 20.§

(1) A biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára előre illeti meg a biztosítót.

(2) A biztosító a kockázatviselése megszűnése napjáig járó biztosítási díj megfizetését követelheti.

(3) A határozott tartamú biztosítási szerződések biztosítási díja a biztosítás tartamára egy összegben illeti meg a biztosítót (egyszeri díj).

21.§

(1) A biztosítás első díjrészlete, valamint folytatólagos díjrészletei a felek által a szerződésben meghatározott időpontokban esedékesek. Ennek hiá-

nyában az első díjrészlet a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díjrészlet pedig az adott díjfizetési időszaknak az első napján esedékes.

(1a) Ha a díj a 23.§ (2) bekezdésében meghatározott megváltoztatás esetén

módosul, vagy a szerződő fél által már megfizetett díjat jogszabályváltozás folytán utóbb más tartozására kell elszámolni, az üzemben tartó a díjkülön- bözetet – a felek eltérő megállapodásának hiányában – az esedékes követ- kező biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel – köteles megfizetni.

(2) Az egyszeri díjat – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a szer-

ződés létrejöttekor kell megfizetni.

(3) A biztosítót a késedelmes díjfizetés időszakára a szerződésben megál- lapított kamat illeti meg.

(4) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj ese- dékességétől számított harmincadik nap elteltéig – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vo- natkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerző- dés – amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg – az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik.

(5) Ha a szerződő az esedékes biztosítási díjat – a felszólítás ellenére is – csak részben fizeti meg, és a kifizetett díjjal arányos időtartam a hatvan napot nem haladja meg, úgy a szerződés az esedékességet követő hatvanadik napon szűnik meg. Ha viszont a kifizetett díjjal arányos időtartam több mint hatvan nap, akkor a szerződés ennek az időtartamnak az utolsó napján szűnik meg.

(6) A biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzem- ben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, ha a szerződés megszű- nése díjnemfizetés miatt következett be.

(7) Az 5.§ (3) bekezdésében meghatározott esetben a szerződő fél a szer- ződés megkötésekor köteles megfizetni az újrakötött szerződés vonatko- zásában az adott biztosítási időszak hátralévő részére járó díjat, és – ameny- nyiben még nem fizette meg – a díjnemfizetéssel megszűnt szerződés vo- natkozásában a türelmi időre járó díjat.

(8) A biztosító köteles a szerződés (4) bekezdés szerinti díjnemfizetés miatt bekövetkező megszűnése esetén a kötvénynyilvántartó szerv felé a 49.§ alapján fennálló értesítési kötelezettségének a szerződés megszűnésétől számított nyolc munkanapon belül eleget tenni.

Fedezetlenségi díj megfizetésére vonatkozó szabályok

22.§

(1) Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfizetni.

(2) A teljes fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszámítani és be- szedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt. A fedezetlenségi díj kiszámítása során a biztosító az utolsó öt év fedezetlenségének időtartamát veheti figyelembe.

(3) A biztosító a fedezetlenségi díjat az arról történt tudomásszerzést kö- vetően haladéktalanul köteles kiszámítani.

(4) A fedezetlenségi díj kiszámításánál arra az évre járó meghirdetett díjta- rifát kell alkalmazni, amelyre a fedezetlenség időtartama esik, a díjat be- szedő biztosító díjtarifája nem alkalmazható.

(5) Az üzemben tartó a (3) és (4) bekezdésben meghatározottak szerint ki- számított fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt, a biztosítási időszakra járó teljes díj egyösszegű megfizetése esetén 30 napos határidővel köteles megfizetni. A biztosító, ha a fedezetlenséggel érintett időszak meghaladja a 120 napot, részletfizetési lehetőséget nyújthat.

(6) Ha az üzemben tartó az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettsé- gének nem tesz eleget, a 21.§ (4) bekezdésében meghatározott rendelke- zéseket kell alkalmazni.

(7) A Kártalanítási Számla kezelője a fedezetlenségi díjnak – a díjhirdetést követő naptári évre vonatkozó, a Kártalanítási Számla általi kártérítések és a kártérítésekhez kapcsolódó eljárási költségek alapján egy naptári évre számított – tarifáját gépjármű-kategóriánként, legkésőbb a naptári év vé- gét megelőző negyvenötödik napig a Magyar Nemzeti Bank elnökének ren- deletében meghatározott módon a Felügyelet honlapján meghirdeti, to- vábbá ezzel egyidejűleg a MABISZ honlapján közzéteszi. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.

(8) A Kártalanítási Számla kezelője jogosult az érdekmúlás miatt vagy egyéb okból következően ki nem számlázott, illetve a biztosító által ki- számlázott és az üzemben tartó által részben vagy teljes mértékben ki nem fizetett fedezetlenségi díjat beszedni.

(9) A Kártalanítási Számla kezelője a (7) bekezdésben meghatározottak szerint számított fedezetlenségi díj tarifájának a megállapítása során a 36.§ (11)–(12) bekezdésben meghatározott esetre vonatkozóan méltányos mér- tékű külön tarifát állapít meg.

Díjtarifa, díjhirdetés 23.§

(1) A biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatkozásában a meghirdetett – a biztosítási időszak, illetve tartam kezdő- napján alkalmazandó – díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott biztosítási időszak alatt – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – nem változtathatja meg, kivéve, ha a szerződés díja a szerződő üzemben tartónak a szerződés megkötésekor fenn- álló közlési vagy együttműködési kötelezettségének megsérté- se következtében tér el a díjtarifa szerint megállapítandó díjtól.

(2) A szerződő üzemben tartónak a szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy együttműködési kötelezettségének megsértése esetén a szerződés díja legkésőbb a kockázatvise- lés kezdetét követő hatvan napon belül, az üzemben tartó egyidejű értesítése mellett – a szerződéskötéskor fennálló té- nyek figyelembevételével – a kockázatviselés kezdetétől al- kalmazandó hatállyal módosítható a biztosítási időszak, illet- ve tartam kezdőnapján alkalmazandó díjtarifa szerint.

(3) A biztosító köteles minden egyedi szerződés vonatkozásában egy – a meghirdetés napjától számított hatvannapos időszakon túli – előre megha- tározott naptól alkalmazandó díjtarifáját a Magyar Nemzeti Bank elnöké- nek rendeletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján meghir- detni, továbbá a meghirdetés közzétételével egyidejűleg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meg- hirdetett tarifa alkalmazandó.

(3a) A biztosító (3) bekezdésben meghatározott díjtarifája csak a 24.§ (1)

bekezdése szerint módosuló szerződéssel rendelkező javára tartalmazhat különbségtételt abból a szempontból, hogy a szerződés új szerződésnek vagy pedig a 24.§ (1) bekezdés szerint módosuló szerződésnek minősül.

(4) A biztosító köteles a biztosítási feltételeit és az alkalmazandó díjtarifá- ját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és a honlapján fo- lyamatosan hozzáférhetővé tenni.

(4a) A biztosító a (4) bekezdésben meghatározott hozzáférhetővé tétel során köteles figyelemfelhívásra alkalmas módon – a díjtarifájával kapcso- latban – azt is feltüntetni, hogy a (3) bekezdésben meghatározottak szerint alkalmazandó díjtarifája csak a 24.§ (1) bekezdése szerint módosuló szer- ződéssel rendelkező javára tartalmazhat különbségtételt abból a szem- pontból, hogy a szerződés új szerződésnek vagy pedig a 24.§ (1) bekezdés szerint módosuló szerződésnek minősül.

(5) Ha a biztosító a gépjármű-felelősségbiztosítást határon átnyúló szol-

gáltatás keretében nyújtja és Magyarország területén szervezeti egységgel nem rendelkezik, köteles gondoskodni arról, hogy a (4) bekezdésben emlí- tett információk a kárképviselő székhelyén vagy lakóhelyén betekintés cél- jából kifüggesztésre kerüljenek.

24.§

(1) A határozatlan tartamú szerződés fennállása alatt a biztosítás díja a kö- vetkező biztosítási időszak első napjától kezdődő hatállyal a biztosítási idő- szak kezdőnapján alkalmazandó díjtarifa szerint módosul, és az az adott biztosítási időszak alatt nem változtatható meg.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól kizárólag akkor lehet eltérni, ha azt jogszabály kifejezetten lehetővé teszi.

Bonus-malus rendszer 25.§

(1) Az üzemben tartó a kármentes időszakhoz igazodó díjkedvezményre

(bonus) jogosult, illetve az okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét ki- váltó káresemények számához igazodó díjtöbblet (malus) fizetésére köteles.

(2) A biztosítók külön rendeletben meghatározottak szerint kötelesek a kártörténeti adatokat felhasználni, a kártörténeti adatokon alapuló bonus- malus rendszert működtetni, továbbá a kártörténeti igazolásokat kiadni.

Szünetelés 26.§

(1) A biztosító kockázatviselése a járműnyilvántartásban szereplő gépjár- művek esetében szünetel, ha az üzemben tartó kérelmére vagy hivatalból történő eljárás következtében a gépjármű a forgalomból ideiglenes kivo- násra került.

(2) A biztosítót az (1) bekezdésben meghatározott ideiglenes kivonás té- nyéről, valamint annak kezdő és záró időpontjáról a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti.

(3) A szünetelés a (2) bekezdésben meghatározott időpontoknak megfe- lelően a kivonás napjától a szünetelés lejártának napjáig vagy a gépjármű ismételt forgalomba helyezésének napjáig, de legfeljebb egy évig tart.

(4) Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg, a szerződés az egyéves időszak utolsó napját kö- vető napon megszűnik.

(5) A szünetelést követő díjrészlet fizetésének esedékessége – a felek elté- rő megállapodásának hiányában – a szünetelés megszűnésének a napja.

(6) A hivatalból történő ideiglenes kivonás következtében fennálló szüne- telés esetén a biztosító a (2) bekezdésben meghatározott értesüléstől szá- mított 15 napon belül tájékoztatja az üzemben tartót a kockázatviselés szü- netelésének tényéről és az esetlegesen bekövetkező károkozás következ- ményeiről.

(7) A szünetelés időtartama alatt az üzemben tartó kötelezettsége a szer-

ződés folyamatos díjfizetéssel történő hatályban tartására nem áll fenn.

(8) A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművek esetében a szüne- telésnek nincs helye.

Kártérítési igények érvényesítése 27.§

A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője, a Nemzeti Iroda, a kárrendezé- si megbízott, valamint a Kártalanítási Szervezet a gépjármű üzemeltetése során okozott kárt az e törvényben foglaltak szerint megtéríti. E kártérítés nem érinti a károsultnak a Polgári Törvénykönyv szerződésszegéssel oko- zott károkért való felelősség szabályai alapján érvényesíthető további kár- térítési igényét.

28.§

(1) A károsult kártérítési igényét e törvény alapján, a biztosítási szerződés keretei között a károkozó gépjármű üzemben tartójának biztosítójával szemben közvetlenül, illetve az e törvényben meghatározott esetekben a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben jogosult érvényesíteni.

(2) A más tagállam területén lakóhellyel (székhellyel) rendelkező károsult keresetet indíthat a károkozó Magyarország területén székhellyel rendelke- ző biztosítójával szemben a lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban, vagy a baleset bekövetkezésének helye szerinti tagállamban, amennyiben a bal- eset a zöldkártyarendszer valamely, a károsult lakóhelyétől (székhelyétől) el- térő országában következett be.

(3) A biztosítóval szemben támasztott követeléseket a károsult választása

szerint a kárképviselővel szemben is érvényesítheti a biztosítóra kiterjedő joghatállyal.

29.§

(1) A biztosítási esemény bekövetkeztekor a baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy, a gépjármű és a biztosítási szerző- dés azonosításához szükséges – a 46.§ (2) bekezdésének a), b) és d) pont- jaiban meghatározott – adatokat, valamint a baleset lényeges körülményei- re vonatkozó információkat.

Az így átadott adatok az e törvényben meghatározott feladatainak ellátása céljából kizárólag a biztosítóhoz, a Nemzeti Irodához, a Kártalanítási Szám-

la kezelőjéhez, a Kártalanítási Szervezethez, a MABISZ mint az e-kárbeje- lentő működtetője részére, a levelezőhöz, a kárrendezési megbízotthoz, a kárképviselőhöz, az egészségbiztosítási szervhez, a nyugdíjbiztosítási szerv- hez továbbíthatók és a Bit. biztosítási titokra vonatkozó szabályai szerint kezelendők.

(2) A károsult a káreseményt – annak bekövetkeztétől, illetve a tudomás- szerzéstől számított – 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. A határidő elmulasztása esetén – kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az önhibáján kívül történt – a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei a kár- esemény bekövetkezése és a káresemény bejelentése közötti időszakra a biztosítóval, a kárrendezési megbízottal, a levelezővel, a Kártalanítási Szám- la kezelőjével, a kárképviselővel és a Nemzeti Irodával szemben nem alkal- mazhatók.

(3) A Kártalanítási Alap fedezi a károsultnak a felszámolás alatt álló bizto- sítóval szemben fennálló követelését a biztosítási szerződésben, valamint e törvényben a kártérítési igények érvényesítésével kapcsolatos rendelkezé- sek figyelembevételével.

(4) A káreseményt a biztosító alábbi elérhetőségein lehet bejelenteni:

– telefonon a TeleCenter + 36 1 467 3500 számán;

– faxon: x00 0 000 0000 számon;

– ügyfélszolgálati irodáinkban, melyek elérhetősége megtalálható a xxx.xxxxxxxx.xx címen;

– interneten a xxx.xxxxxxxx.xx címen.

30.§

(1) A biztosított köteles a káreseményt – a kárrendezéshez szükséges ada- tok megadásával és a lényeges körülmények leírásával, valamint a kárese- ménnyel kapcsolatos hatósági (rendőrségi) eljárást lefolytató szerv megjelö- lésével – 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni.

(2) Fedezetet nyújtó érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező

üzemben tartó az (1) bekezdésben meghatározottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének bejelenteni. Ha a károsult – a bal- esetben részes másik fél vagy az eljáró hatóság tájékoztatása alapján – a be- jelentést olyan biztosítónál teszi meg, amelynél a gépjármű üzemben tartója nem rendelkezik a káresemény időpontjában fedezetet nyújtó érvényes biz- tosítási szerződéssel vagy a szerződés fennállása vitás és más – biztosítási fe- dezetet nyújtó – biztosító érintettsége nem merül fel, a biztosító a bejelen- tést – további intézkedés megtétele nélkül – annak beérkezésétől számított 8 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének továbbítani és a károsultat erről egyidejűleg tájékoztatni. A 31.§-ban meghatározott 15 napos, illetve 3 hónapos időszak kezdő időpontja a dokumentumok, illetve a bejelentés Kártalanítási Számla kezelőjéhez történő beérkezésének napját követő munkanap.

(3) Köteles a biztosított 5 munkanapon belül bejelenteni azt is, ha a kár- eseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nemperes eljárás indult. A biz- tosító jogosult ebben az eljárásban a biztosított képviseletéről gondoskodni.

(4) Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó a

(3) bekezdésben meghatározottakat 5 munkanapon belül köteles a Kárta- lanítási Számla kezelőjének bejelenteni. A Kártalanítási Számla kezelője jo- gosult ebben az eljárásban az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendel- kező üzemben tartó képviseletéről gondoskodni.

(5) Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a ha- zaérkezés időpontjától kell számítani.

(6) A biztosító, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Számla kezelője, a kárkép- viselő és a levelező kérelmére, a kárrendezési eljárás lefolytatása céljából, az eljáró hatóság tájékoztatást nyújt a káreseménnyel kapcsolatos eljárás állá- sáról, eredményéről, a károsult és a károkozó – 46.§ (2) bekezdésének a. pontjában meghatározott – személyes adatairól, a gépjármű hatósági jel- zéséről, a biztosító megnevezéséről, a biztosítást igazoló okirat számáról, valamint a káreseménnyel kapcsolatban a konkrét esetre vonatkoztatva a kártérítési igények rendezéséhez szükséges alapvető adatokról.

31.§

A biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezője, a kárképviselő, a Kártalanítási Számla kezelője és a Nemzeti Iroda köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül,

de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a kártérítési igény benyúj- tásától számított három hónapon belül a károsultnak:

a. kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt a 13.§ (1)-(2) bekezdésé- ben foglaltaknak megfelelően, jogcímenként (beleértve a kamatra vo- natkozó tájékoztatást) összegszerűen megállapította, vagy

b. indoklással ellátott választ adni a kártérítési igényben foglalt egyes köve- telésekre azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg.

32.§

(1) A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosított felelősség- re vonatkozó nyilatkozatában foglaltak és a rendelkezésre álló tények és adatok összevetése alapján, a biztosított kártérítési felelősségéhez mérten köteles megállapítani.

(2) A károsult kártérítési követelését elutasító jogerős ítélet hatálya a biz- tosítottra – a 35.§ (1) bekezdésében meghatározott esetekben az üzemben tartóra és a vezetőre – is kiterjed, ha azt a károsult és a biztosító, a kár- képviselő, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelője közötti per- ben hozta a bíróság.

(3) A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője egyösszegű pénzbeli kárté-

rítés esetén köteles a megállapított összeget a kártérítési javaslat elfoga- dását, vagy a kártérítés jogerős megítélését követő 15 napon belül a káro- sultnak megfizetni.

32/A.§

(1) Gépjármű károsodása esetén a biztosító előzetes kalkulációt készít az általa téríthető helyreállítási költségek és kiadások nettó, illetve bruttó összegéről, illetve – amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll – az értékcsökkenés mértékének megfelelő összegről, és erről tájé- koztatja a károsultat.

(2) A biztosító a gépjárműben keletkezett kár helyreállításá-

hoz szükséges költségek általános forgalmi adóval növelt összegét a károsultnak csak akkor térítheti meg, ha a károsult által bemutatott számla tartalmazza a gépjármű helyreállítá- sához szükséges munkálatok megnevezését, anyagköltségét és munkadíját, valamint az a számvitelről szóló törvény elő- írásainak megfelel, kivéve, ha a károsult a közlekedésbizton- sági szempontokra is tekintettel a gépjármű megjavíttatása helyett az (1) bekezdés szerinti mértékű nettó kártérítési összeggel szabadon kíván rendelkezni. Amennyiben az érték- csökkenés fizetésének feltétele fennáll, a biztosító az (1) be- kezdés szerinti értékcsökkenés összegét téríti meg. Gazdasági totálkár esetén, vagy ha a káresemény következtében káro- sult gépjármű helyreállítása műszaki okokból nem lehetséges, a biztosító a gépjármű károsodás időpontjában fennálló for- galmi értékének maradványértékkel (roncsértékkel) csökken- tett összegét alapul véve köteles megtéríteni a károsult kárát.

Törvényi engedmény 33.§

Amennyiben a biztosító, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla ke- zelője a kárt megtérítette, a megtérített összeg erejéig őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat – a 35.§ (1) bekezdésében meghatározott esetekben az üzemben tartót és a vezetőt – illették meg a kárért felelős sze- méllyel szemben.

Visszkereset 34.§

(1) A biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a 36.§ (6) bekezdé- sében meghatározott előlegezés esetén a Kártalanítási Szám- la kezelője az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti:

a. attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;

b. a biztosítottól, több biztosított közös károkozása esetén bármelyiküktől, ha a kárt jogellenesen és szándékosan okozták;

c. a vezetőtől, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapot- ban vezette, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vezető alkoholos vagy a vezetési képességre hát- rányosan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhet- te fel;

d. a vezetőtől, ha a gépjármű vezetésére jogosító engedély- lyel nem rendelkezett, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető eseté- ben a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból feltételezte;

e. az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta;

f. a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, il- letve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyez- tetéssel okozta;

g. az üzemben tartótól, illetve a vezetőtől, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változásbejelentési, kár- bejelentési kötelezettségét nem teljesítette, oly mérték- ben, ahogyan ez a fizetési kötelezettséget befolyásolta.

(2) Ha a biztosított az (1) bekezdés c. pontjában, valamint a vezető az x. xxxxxxx felsorolt esetekben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgálta- tások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője legfeljebb 5 millió Ft-ig érvényesítheti követelését.

(3) Ha a biztosított az (1) bekezdés d. pontjában, valamint az üzemben tartó az (1) bekezdés e. pontjában meghatározott esetben köteles a megtérítés- re, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kap- csolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla keze- lője legfeljebb 1,5 millió Ft-ig érvényesítheti követelését.

(4) Ha az üzemben tartó, illetve a vezető bizonyítja, hogy az (1) bekezdés g. pontjában meghatározott kötelezettségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője követe- lését az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft-ig érvényesítheti.

(5) Az elhunyt biztosított örököseivel szemben a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője nem érvényesíthet megtérítési igényt.

II/2. A bonus-malus rendszer általános szabályai és a besorolásra vonatkozó szabályok

A bonus-malus rendszert, az abba való besorolást, illetve a kártörténeti iga- zolások kiadásának szabályait a nemzetgazdasági miniszter 21/2011. (VI.10.) NGM rendelete tartalmazza az alábbiak szerint.

1.§

A rendelet alkalmazásában:

(1) igénylő: a biztosított gépjármű kártörténeti adatra (kármentesség té- nyére) vonatkozó igazolást igénylő üzemben tartója;

(2) kártörténeti adat: a gépjármű üzemben tartója által a biztosított gépjármű vonatkozásában az adott biztosítóval fennállt kötelező gépjár- mű-felelősségbiztosítási szerződéses jogviszonya alatt bekövetkezett – a kártérítési igény alapjául szolgáló – káreset vonatkozásában a biztosító által elismert vagy vele szemben jogerősen megítélt kártérítési kötelezettség is- mertté válásának dátuma (a kártérítéssel kapcsolatos első kifizetés vagy a biztosítóval szemben hozott ítélet jogerőre emelkedésének dátuma), a kifi- zetett kártérítési összeg meghatározott határidőn belüli visszafizetésének ténye és dátuma, a kármentesség igazolt ténye;

(3) újonnan belépő üzemben tartó: az a szerződést kötő üzemben tartó, aki a szerződéskötést megelőző 2 évben magyarországi telephelyű

gépjármű vonatkozásában az adott gépjármű-kategóriában felelősségbiz- tosítási szerződéses jogviszonyban üzemben tartóként nem állt.

2.§

(1) A bonus-malus rendszer a személygépkocsira, motorkerékpárra, autó- buszra, tehergépkocsira, vontatóra, mezőgazdasági vontatóra terjed ki.

(2) A bonus-malus rendszer az (1) bekezdés szerinti gépjármű-kategóriák vonatkozásában egy A00 alap, 10 bonus és 4 malus osztályból áll.

(3) A biztosító az egyedi szerződéseket díjmegállapítás céljából az új biz- tosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak és az új biztosí- tási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adatai alapján az

1. melléklet szerinti táblázatban meghatározott módon a bonus-malus osz- tály valamelyikéhez hozzárendeli (besorolás).

(3/a) A biztosító a kártörténeti adatokat a (3) bekezdés szerin- ti besorolás céljából történő felhasználás mellett a díjtarifa szerinti további korrekciós tényezőként is figyelembe veheti.

(4) A biztosító köteles a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási egyedi szerződéseit a bonus-malus rendszer szerint nyilvántartani.

3.§

(1) Az érintett szerződés vonatkozásában a bonus-malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok a szerződő üzemben tartó személyéhez fűződnek, függetlenül attól, hogy az üzemben tartó gépjárművét ki vezette.

(2) Egy biztosítási szerződéssel kapcsolatosan elért osztályba sorolás a szer- ződés hatálya alatt az üzemben tartó párhuzamosan üzemeltetett további járműveire nem használható fel.

(3) Amennyiben az adott gépjárművet jogtalanul használatba veszik, és erre vonatkozóan büntető feljelentés megtételére kerül sor, úgy a jogosulatlan használó által a gépjárművel okozott kár a szerződés besorolását nem érinti.

4.§

(1) A rendszerbe újonnan belépő üzemben tartó szerződése A00 osztály- ba kerül, kivéve a hozott kárelőzményi igazolás figyelembevételével létre- jött szerződést.

(2) Egy adott biztosítási időszakon belül a szerződés besorolása – a (4) és

(5) bekezdésben, az 5.§ (3)-(5) bekezdésben, továbbá a 7.§ (3) bekezdésé- ben meghatározott esetkörök kivételével – nem változik.

(3) A besorolás a következő biztosítási időszakban egy osztályt emelkedik, ha a szerződéssel érintett gépjármű az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai kö- zötti időtartam során legalább 270 napig biztosítási fedezettel rendelkezett és ebben az időtartamban az üzemben tartónak az érintett gépjármű vo- natkozásában – a károkozás időpontjától függetlenül – kártérítési kötele- zettsége (az első kárkifizetés vagy a biztosítóval szemben hozott jogerős ítélet dátuma) nem vált ismertté.

(4) A biztosító az üzemben tartó által az adott szerződés vonatkozásában megszerzett besorolást a szerződés megszűnését követő 2 éven belül fi- gyelembe veszi – ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre – az új szerződés besorolásánál. Díjnemfizetés miatti szerződés megszűnés esetén a besorolás másik gépjárműre kötött szerződésre nem vihető át.

(5) Amennyiben az üzemben tartó egy adott gépjárműre már rendelkezik szerződéssel, és annak hatálya alatt másik, azonos gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre is szerződést köt, az új szerződést A00 osztályba kell so- rolni. Amennyiben a kedvezőbb besorolású gépjármű szerződése érdekmú- lás miatt megszűnik, akkor a megszűnt szerződésen megszerzett besorolás a megszűnést követő naptól 2 éven belül az adott üzemben tartó másik szerződésére – a biztosítási időszakon belül is – érvényesíthető a kedvezőbb besorolású gépjármű előző besorolása által érintett biztosítási időszak kezdő napja és az érvényesítés időpontja közötti időtartam során ismertté vált biz- tosítói kártérítési kötelezettségek számának figyelembevételével.

5.§

(1) A biztosító az üzemben tartó nyilatkozata alapján állapítja meg a szer- ződés előzetes besorolását, ennek hiányában a szerződést előzetesen az A00 osztályba sorolja.

(2) A biztosító köteles a biztosítási időszak kezdetét követő 15. és 30. nap

közötti időtartamon belül a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben meghatározott kártörténeti nyilvántartásból (a továbbiakban: kárnyilvántartás) lekérdezni a szerződés bonus-malus beso- rolásához szükséges adatokat. A biztosító a kárnyilvántartásban az üzem- ben tartó által közölt hatósági jelzés és az előző biztosítást igazoló okirat száma vagy a kártörténeti rendszer azonosító szám alapján végzi a beazo- nosítást, a besorolást a közvetlenül megelőző biztosítási időszak kárnyil- vántartásban meglévő adatai (kockázatviselés időtartama, kártörténeti ada- tok) alapján állapítja meg.

(3) A biztosító a biztosítási időszak kezdetét követő 45 napon belül megál- lapítja a szerződés végleges besorolását a biztosítási időszak kezdetére vissza- menő hatállyal, egyidejűleg a kárnyilvántartásba bejegyzi a bonus-malus be- sorolást és a besorolás szerinti díjról értesítést küld az üzemben tartónak, amennyiben az az üzemben tartó nyilatkozata szerinti besorolástól eltér.

(4) Amennyiben az üzemben tartó közlése alapján a szerződés besorolásá- hoz szükséges adatok a biztosítási időszak kezdetét követő 30. napig a kár- nyilvántartásban nem beazonosíthatók, erről a tényről a biztosító az üzem- ben tartónak 15 napon belül értesítést küld. Amennyiben a biztosítási idő- szak kezdetét követő 60. nap elteltével az adatok a kárnyilvántartásban to- vábbra sem beazonosíthatók, akkor a biztosító 15 napon belül A00 osz- tályban állapítja meg a szerződés végleges besorolását a biztosítási időszak kezdetére visszamenő hatállyal, és a besorolás szerinti díjról értesítést küld az üzemben tartónak.

(5) Amennyiben a biztosító tudomást szerez arról, hogy az üzemben tartó a kedvezőbb besorolás érdekében akár a gépjármű beazonosítására, akár a szerződés besorolására vonatkozóan valótlan adatokat közöl, melynek kö- vetkeztében a kárnyilvántartásban történő beazonosítás lehetetlenné válik, a biztosító a szerződést M04 osztályba sorolja.

5/A.§

Amennyiben az 5.§ (4) bekezdésében foglaltak szerint – a kárnyilvántar- tásban vagy a kapcsolódó nyilvántartásban szereplő, és a valós adatokat tartalmazó szerződésben szereplő adatok eltérése miatt – valamely biztosí- tó A00 osztályban állapította meg a szerződés végleges besorolását, és a kárnyilvántartási rendszerben a szerződés beazonosításához és besorolásá- hoz szükséges adatok később rendelkezésre állnak, az adatok helyesbítése időpontjával érintett biztosítási időszak biztosítója köteles a kárnyilvántar- tásban meglévő adatok alapján a szerződés végleges besorolását az adott biztosítási időszak kezdetére visszamenő hatállyal megállapítani.

6.§

(1) A biztosító köteles a hozott kárelőzményi igazolást a besorolásra vonatkozó szabályok szerint figyelembe venni, amennyiben az igazolás tar- talmazza az adott biztosítónál nyilvántartott időszakot, a kármentességet vagy azt a tényt, hogy az üzemben tartó a szerződés hatálya alatt hány, a biztosító által elismert vagy vele szemben jogerősen megítélt kárt okozott.

(2) A biztosító a besorolásnál kizárólag az utolsó, időben egybefüggő idő- tartamra vonatkozó igazolást vagy igazolásokat veheti figyelembe.

7.§

(1) Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a teljes kárkifize- tés összegéről szóló írásbeli értesítését követő 45 napon belül a kártérítés teljes összegét a biztosítónak megfizesse.

(2) Amennyiben az üzemben tartó a kártérítés teljes összegét a biztosító-

nak megfizette, azt a besorolást illetően úgy kell figyelembe venni, mintha a biztosító részéről kártérítési kötelezettség nem keletkezett volna.

(3) Amennyiben a besorolásnál a későbbiekben megfizetett kártérítési összeg alapját képező kártérítési kötelezettség már figyelembevételre ke- rült, az üzemben tartó jogosult a (2) bekezdésnek megfelelő besorolás ér- vényesítésére.

(4) Kármegosztás esetén az adott biztosítási szerződés alapján történt kár- térítés kifizetést kell figyelembe venni.

8.§

(1) A biztosító – az igénylő erre irányuló meghatalmazása esetén – meg- keresi a kárnyilvántartó szervet a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 51.§ (10) bekezdésében meghatározott igazo- lás kiadása érdekében.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti igazoláshoz szükséges adatok a biztosító rendelkezésére állnak, az igazolást a kárnyilvántartó szerv megke- resése nélkül a biztosító is kiadhatja.

Bonus-malus osztályba sorolás személygépkocsi, motorkerékpár esetén
Kiinduló osztály	A megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adata alapján
	0 kár	1 kár	2 kár	3 kár	4 vagy több kár
B10	B10	B08	B06	B04	M04
B09	B10	B07	B05	B03	M04
B08	B09	B06	B04	B02	M04
B07	B08	B05	B03	B01	M04
B06	B07	B04	B02	A00	M04
B05	B06	B03	B01	M01	M04
B04	B05	B02	A00	M02	M04
B03	B04	B01	M01	M03	M04
B02	B03	A00	M02	M04	M04
B01	B02	M01	M03	M04	M04
A00	B01	M02	M04	M04	M04
M01	A00	M03	M04	M04	M04
M02	M01	M04	M04	M04	M04
M03	M02	M04	M04	M04	M04
M04	M03	M04	M04	M04	M04

Bonus-malus osztályba sorolás autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató esetén
Kiinduló osztály	A megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adata alapján
	0 kár	1 kár	2 kár	3 kár	4 vagy több kár
B10	B10	B09	B08	B07	B06
B09	B10	B08	B07	B06	B05
B08	B09	B07	B06	B05	B04
B07	B08	B06	B05	B04	B03
B06	B07	B05	B04	B03	B02
B05	B06	B04	B03	B02	B01
B04	B05	B03	B02	B01	A00
B03	B04	B02	B01	A00	M01
B02	B03	B01	A00	M01	M02
B01	B02	A00	M01	M02	M03
A00	B01	M01	M02	M03	M04
M01	A00	M02	M03	M04	M04
M02	M01	M03	M04	M04	M04
M03	M02	M04	M04	M04	M04
M04	M03	M04	M04	M04	M04

II/3. Egyéb rendelkezések

(1) A biztosító a szerződő által a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésre befizetett biztosítási díjból először a szükség szerint járó fedezet- lenségi díjat, illetve amennyiben szükséges, a díjnemfizetés miatt nála meg- szűnt szerződés türelmi idejére járó díjat egyenlíti ki, majd a befizetett bizto- sítási díjból fennmaradó összeget írja jóvá az aktuális biztosítási szerződésre.

(2) Amennyiben a szerződés módosítása következtében az éves díj csök-

xxx, úgy az ebből eredő túlfizetést a biztosító a fizetendő folytatólagos díj- részletekbe beszámítja, a következő biztosítási időszakra eső túlfizetést pedig a szerződő részére visszautalja.

(3) Az ajánlatot a biztosító az I/5.§-ban leírt esetekben utasíthatja el. A szerződés létrejöttének feltételeit jelen feltétel és ügyféltájékoztató 5. és 6.§-a tartalmazza. A díj átvétele és a kockázatviselés kezdetének a megje- lölése nem eredményezi a szerződés azonnali létrejöttét.

(4) A díj csekken, átutalással, bankkártyával vagy csoportos beszedésre

adott felhatalmazással fizethető, a gépjármű kategóriájától, az éves díjtól, a díjfizetés módjától és a választott tarifától függően. A díjfizetés gyakori- ságát biztosítási időszak alatt csak a sűrűbb gyakoriságról ritkább gyakori- ságú díjfizetésre való áttéréssel lehet módosítani. Ez a módosítás a biztosí- tás díját nem változtatja meg. A díjfizetés módját biztosítási időszak alatt is módosítani lehet, figyelembe véve a tarifában meghirdetett feltételekben erre vonatkozóan tett korlátozásokat. Ez a módosítás a biztosítás díját nem változtatja meg. A díjfizetés módjának módosítására vonatkozó igényt írás- ban kell a biztosítónak bejelenteni, amely annak elfogadását írásban iga- zolja vissza.

(5) A biztosítási díjat az esedékesség első napján, de legkésőbb az esedé- kességtől számított 60 napon belül kell megfizetni.

Az első díjrészlet a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díjrészlet pedig az adott díjfizetési időszak első napján esedékes, ha a díjfizetési időszakban a szerződés módosul vagy szünetel.

Ha a szerződés a módosítás időpontjában a módosítás előtti díjnak meg- felelően díjrendezett, de a módosítás díjnövekedéssel jár, így a befizetett díj nem fedezi a gyakoriság szerinti időszak teljes díját (a módosítás előtti és azt követő időszak díját is), akkor az esedékesség időpontja a módosítás biztosító nyilvántartásába történő bejegyzésének időpontjával egyezik meg, amely időpontról a biztosító a szerződő felet tájékoztatja. A módosí- tás biztosító nyilvántartásába történő bejegyzését követően a további foly- tatólagos díjrészletetek esedékessége a díjfizetési időszak első napja.

A gépjármű forgalomból kivonásától a biztosítási szerződés szünetel, azaz a biztosító nem áll fedezetben. Az ismételt forgalomba helyezés, azaz a szünetelés lejártát követő díjrészlet esedékessége az ismételt forgalomba helyezés biztosító nyilvántartásába történő bejegyzésének napja, amely időpontról a biztosító a szerződő felet tájékoztatja.

(6) Gépjárműflottára kötött szerződések esetén az évforduló január 1., ki- véve, ha a flotta keretszerződésben ettől eltérő évforduló került meghatá- rozásra.

(7) Elévülés

Az általános szabályok alapján érvényesített kártérítési igény elévülési ideje 5 év, míg a fokozott veszéllyel járó tevékenységből eredő kár- térítési igények elévülési ideje 3 év. Fokozott veszéllyel járó tevé- kenységnek minősül a gépjármű üzemeltetése. A károsult nincs elzárva attól, hogy a fokozott veszéllyel járó tevékenységből eredő kártérítési igé- nyeit az általános felelősségi alakzat alapján, és így a hosszabb elévülési idő alatt érvényesítse.

(8) A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségé- vel összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményei- nek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-kö- teles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyre- állítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jo- gosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

A fentieket megfelelően alkalmazni kell a Kártalanítási Számla által teljesí- tett kárkifizetésekre.

Amennyiben a károsult vagyontárgy a Gfbt. kártérítési köte- lezettsége alá tartozó gépjármű, az I. rész 32/A.§-ában foglal- takat kell alkalmazni azzal, hogy a biztosító által nyújtható szolgáltatási előlegként az előzetesen kalkulált vagy a térí- tendő nettó kártérítési összeg, illetve értékcsökkenés legfel- jebb 60%-os mértékét kell meghatározni.

(9) A biztosítási szerződéssel kapcsolatosan alkalmazott jog- szabályok, rendelkezések, előírások

A Groupama Biztosító Zrt-vel kötött biztosítási szerződések vo- natkozásában az alkalmazandó jog Magyarország joga. A biz- tosítási szerződésre vonatkozó általános és különös feltételek- ben, záradékokban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és az egyéb hatályos magyar jogszabályok ren- delkezései az irányadók. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosí- tási szerződés esetén a kötelező gépjármű-felelősségbiztosí- tásról szóló 2009. évi LXII. törvényt kell elsősorban alkalmazni.

(10) E-kommunikáció vállalása

Az e-kommunikáció vállalása estén az alábbi feltételeknek együttesen kell teljesülniük.

a. A szerződés valamennyi esedékessé váló díját/díjrészletét csoportos be- szedési megbízással, átutalással vagy bankkártyás fizetéssel kell ki- egyenlíteni. Az e-kommunikáció alkalmazása alatt a fentiektől eltérő díjfizetési módot nem lehet választani.

b. A szerződő elfogadja, hogy a biztosító a biztosítási szerződés létrejöt- tével, kezelésével és annak esetleges megszűnésével, megszüntetésével, valamint a biztosítási szolgáltatási, illetve kárrendezési igénnyel kapcso- latos valamennyi dokumentumot, tájékoztatást, a biztosítási díj módo- sulásáról szóló értesítést, illetve minden egyéb nyilatkozatot – ahol az erre vonatkozó jogi szabályozás azt lehetővé teszi – elektronikus úton (e-mail üzenet formájában a szerződő által megadott e-mail címre), mi- nősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel ellátva küldi meg.

c. A szerződő elfogadja, hogy a biztosító az e-mail címét és mobiltelefon- számát – melyet pontosan, a valóságnak megfelelően ad vagy adott meg – a fentiek teljesítéshez felhasználja és ebből a célból ezen elérhető- ségi adatait kezelje. Ennek megkezdéséről a biztosító a szerződőt az álta- la megadott elektronikus elérhetőségek egyikén tájékoztatja vagy koráb- ban tájékoztatta. Más személy által használt mobiltelefonszám és e-mail cím megadása, különösen a biztosításközvetítő telefonszámának és e-mail címének megadása nem minősül a szükséges feltétel teljesítésének.

d. Az e-mail címében és/vagy a mobiltelefonszámában bekövetkezett vál- tozást – az információk illetéktelen személyhez jutásának elkerülése ér- dekében – a szerződő köteles azonnal bejelenteni a biztosító honlapján vagy telefonos ügyfélszolgálatán. A változást a biztosító a munkaidő vé- géig történt bejelentés esetén a következő munkanap végéig, míg a munkaidő vége után beérkezetteket 2 munkanapon belül hajtja végre. Az adatok valótlanságából, hiányosságából vagy a változás bejelentésé- nek elmulasztásából eredő esetleges károkért, hátrányos jogkövetkez- ményekért, avagy a kívánt joghatások elmaradásáért a biztosító nem vál- lal felelősséget. Amennyiben a biztosítási szerződés fennállásával kap- csolatos bármely dokumentum nem érkezik meg a szerződőhöz, akkor azt a pótlás érdekében haladéktalanul jelezni kell a biztosító internetes elérhetőségén.

(11) Első díj fizetésére vonatkozó korlátozások

A Groupama Biztosító Zrt. xxx.xxxxxxxx.xx oldalán minden esetben (természetes és nem természetes személyek esetén is) csak az első díj bank- kártyával történő befizetésével lehet ajánlatot tenni. Ez alól kivételt képez, ha a természetes személy a biztosításközvetítő közreműködését kéri az ajánlattétel során, melynek ténye a biztosításközvetítő azonosító számának rögzítésével megtörténik.

A Groupama Biztosító Zrt. telefonos ügyfélszolgálatán (TeleCenter) minden esetben (természetes és nem természetes személyek esetén is) csak az első díj bankkártyával történő befizetésével lehet ajánlatot tenni.

Az első díj bankkártyával történő befizetése az ajánlattételi folyamat meg- kerülhetetlen részét képezi, ennek hiányában az ajánlatkészítés nem fejez- hető be.

(12) Amennyiben a szerződő nem rendelkezik magyarországi lakcímmel vagy magyarországi levelezési címmel, köteles ilyen lakcímmel rendelkező személyt meghatalmazni (kézbe- sítési megbízott) a biztosító által küldött jognyilatkozatok, tájékoztatások és egyéb levelek átvételére.

(13) A Gfbt. 10.§ (2) bekezdésében hivatkozott Bit. 289.§ (6a) bekezdése szerint, ha másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító Magyaror- szág területén, határon átnyúló szolgáltatás vagy magyarországi fióktelepe útján végzi a tevékenységét és a tevékenységi engedélyét a székhely sze- rinti tagállam felügyeleti hatósága – részben vagy egészben – visszavonta, a Felügyelet – a tudomásszerzését követő három munkanapon belül – a honlapján tájékoztatót tesz közzé a tevékenységi engedélyt visszavonó döntésről.

(14) A Gfbt. 45.§ (2a) bekezdése szerint a járási hivatal kötelezi a biztosí- tót, hogy a gépjármű forgalomba történő visszahelyezésének költségeit az üzemben tartó részére térítse meg, ha a (2) bekezdés szerinti eljárás lefoly- tatására azért került sor, mert a biztosító a kötvénynyilvántartó szervet ha- táridőn belül nem vagy – a biztosító érdekkörében felmerült okból – téve- sen értesítette.

II/4. Különös rendelkezések

(1) A flottabiztosítást jogi személyek, egyéni vállalkozók, egyéni cégek köthetik meg gépjárműre, pótkocsira, félpótkocsira, mezőgazdasági vontatóra, négykerekű segédmotoros kerékpárra (quad), lassú járműre és munkagépre, továbbá a hatósági engedélyre és jelzésre nem kötelezett segédmotoros kerékpárra.

A jármű közúti forgalomban csak úgy vehet részt, ha üzemben tartója ér- vényes gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezik.

(2) A közbeszerzési vagy pályázati eljárásban a biztosító a kockázatviselés

napját megelőzően maximum egy évvel adhat díjajánlatot az üzemben tartó részére.

(3) A flottaszerződés megkötését megelőzően tett ajánlat részét képezi az

adatközlő, amely a flotta induló állományának egyes gépjárműveire vonat- kozó adatokat tartalmazza. A szerződés megkötését követően újabb gép- járművek az adatközlő – jelen feltételben meghatározottak szerint a bizto- sítónak történő – átadásával kerülhetnek be a flotta állományába (szapo- rulat).

(4) A biztosító az ajánlatot annak átadásától számított harminc napon

belül a díjtarifától és a biztosítási feltételektől való eltérésre történő hivat- kozással elutasíthatja, vagy javaslatot tehet az ajánlat díjtarifának és a biz- tosítási feltételeknek megfelelő módosítására. Ha az ajánlat módosítására tett javaslatot a szerződő a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül nem kifogásolja, a szerződés az ajánlat átadásának időpontjára visszame- nőleges hatállyal a módosított ajánlat szerint létrejön.

(5) Biztosítás a Gfbt. szerint a forgalmi engedély típusától függően hatá-

rozatlan vagy határozott időtartamra köthető.

A határozatlan tartamú szerződések biztosítási időszaka 1 év, a biztosítási évforduló az adott biztosítási időszak utolsó napja.

A flottaszerződés keretében nyilvántartott járművek szerződéseinek bizto- sítási évfordulója megegyezik a flottaszerződés biztosítási évfordulójával. Az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek esetében a biztosí- tási szerződés határozatlan vagy – a Gfbt. 11.§ (1) bekezdésében foglal- takra tekintettel – határozott tartamú is lehet.

(6) A biztosító kockázatviselése a flottaszerződés induló állományára vo-

natkozóan az ajánlaton feltüntetett időpontban, szaporulatok esetében a szerződő üzemben tartó személyének a járműnyilvántartásba történő be- jegyzésének napján, illetőleg amennyiben a szerződéskötésre a tulajdonjog átszállása miatt kerül sor, úgy a tulajdonjog átszállásának időpontjában, kezdődik.

A kockázatviselés kezdete nem előzheti meg az ajánlat biztosítóhoz történő leadását, illetve a szaporulatok biztosítóhoz történő bejelentésének napját.

(7) A szerződő 8 napon belül köteles bejelenteni és szükség esetén ok-

iratokkal igazolni a biztosítás megkötése után bekövetkezett változásokat, így különösen:

− a biztosított (szerződő) nevének, székhelyének, főtevékenységi TEÁOR kódjának, adószámának, bankszámlaszámának a megváltozását;

− jogi személy szerződő egyesülését, beolvadását, szétválását, átalakulá- sát és egyéb okból való megszűnését;

− a gépjármű azonosító adatainak (rendszám, alvázszám, vázszám) megvál- tozását, ideértve a külföldről behozott, ideiglenes rendszámmal ellátott gépjármű belföldi forgalomba helyezésekor kapott állandó rendszámot;

− a gépjármű tulajdonjogának megváltozását (adásvételi, ajándékozási stb. szerződéssel, jótálláson alapuló visszaadást vagy cserét igazoló irat- tal, hagyatéki végzéssel vagy öröklési bizonyítvánnyal);

− a gépjármű engedélyköteles átalakítását vagy a jármű felszereltségének megváltoztatását;

− a gépjármű forgalomból való végleges kivonását;

− a biztosított gépjármű taxiként történő hasznosítását;

− azt a tényt, hogy a biztosított jármű veszélyes anyagot szállít;

− azt a tényt, ha a flottaszerződés létrejöttekor tett nyilatkozathoz képest a járműveket nemzetközi forgalomban is használják, amihez zöldkártya kiállítási igény is kapcsolódik.

(8) A biztosító a flottaszerződések esetében az egyes szerződések bonus-

malus fokozatát nyilvántartja és vezeti, de a díjszámítás során nem veszi figyelembe.

(9) A biztosító jogosult a kockázatviselés kezdőnapjától számított 60

napon belül is ellenőrizni a díjszámításhoz kapcsolódó feltétel(ek) meglétét. Ha az ellenőrzéskor megállapítható, hogy a szerződő valamely feltételnek már a kockázatviselés kezdőnapján sem felelt meg, a biztosító a kockázat- viselés kezdetére visszamenőleges hatállyal a szerződés és az egyes jármű- vek díját módosítja.

(10) Amennyiben a biztosított járművek darabszáma a biztosítási időszak

utolsó napján nem éri el az ötöt, a járművek szerződése és a biztosítási fe- dezet ezekre a járművekre érdekmúlás okkal ezen a napon megszűnik.

(11) A flotta szerződésre vonatkozóan a flottába tartozó egyes járművekre

vonatkozó ún. részfelmondás nem lehetséges, a szerződés csak valamennyi, a flottába tartozó jármű vonatkozásában kizárólag egyben mondható fel.

II/5. A kártérítési igény elbírálásához és a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges dokumentumok

A biztosító a bejelentett kártérítési igény (szolgáltatási igény) elbírálásához a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésre vonatkozó feltétel és ügyféltájékoztató figyelembevételével jogosult bekérni, beszerezni és ellen- őrizni az alábbi dokumentumokat, amelyek a biztosítási esemény bekövet- kezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meg- határozásához szükségesek, így különösen a kártérítési igény (szolgáltatási igény) jogalapjának fennállását bizonyítják és/vagy az igény összegszerűsé- gének megállapításához szükségesek.

A biztosító a szolgáltatása teljesítésének esedékességét a bejelentett bizto- sítási esemény tekintetében indult büntető- vagy szabálysértési eljárás jog- erős befejezéséhez nem köti.

Kárbejelentő dokumentumok

– Baleseti bejelentő

– Gépjármű kárbejelentő (károsulti és okozói)

– Részletes károsulti kárleírás

– Részletes károkozói kárleírás

– Felelősségelismerő nyilatkozat

– Tanú nyilatkozatok

– Ittassági nyilatkozat

Okmányok

– Vezetői engedély

– Forgalmi engedély

Tulajdonjogot vagy kártérítésre való jogosultságot igazoló dokumentumok

– Törzskönyv

– Műszaki vizsga igazolása

– Lízing-, hitel- vagy tartósbérleti szerződés másolata

– Finanszírozói nyilatkozat, meghatalmazás, engedményezés

– Adásvételi szerződés

– Szerződés gépjármű kölcsönadásról

– Üzemben tartói szerződés vagy okirat

– Forgalomból kivonó határozat (érvénytelenített forgalmi engedély, ille- tőleg törzskönyv)

– Bontási igazolás

– Tulajdoni lap

– Hagyatéki végzés

– Gyámhatósági rendelkezés

– Öröklési bizonyítvány

– Lemondó nyilatkozat

– Meghatalmazás

– Javítói meghatalmazás

– Átruházó nyilatkozat

– Azonosítási adatlap

– Aláírási címpéldány

– Cégkivonat

– Bankszámlakivonat

– Közjegyzői okirat

– Munkáltatói nyilatkozat

– Munkaszerződés

Rendőrségi, szabálysértési dokumentumok

– Rendőrségi helyszínelés jegyzőkönyve

– Rendőrségi feljelentés jegyzőkönyve

– Rendőrségi határozat

– Vizsgálati (nyomozói) szakértői jegyzőkönyv

– Helyszíni bírság másolata

– Vádirat

– Bírósági határozat/ítélet/végzés

Kártérítési összeg megállapításra szolgáló dokumentumok

– Javítási árajánlat

– Audatex kalkuláció

– Eurotax kalkuláció

– Javítási számla

– Eurotax káridőponti érték számítás

– Márkakereskedő, vezérképviselet nyilatkozata a gépjármű típusáról, fel- szereltségéről

– Szervizkönyv

– Kereskedői ajánlat roncsértékre

– Bizonylat roncs értékesítéséről

– Tárolási számla

– Szállítási számla

– Tachográf adatlap

– Bérgépjármű igény nyomtatvány

– Bérautó bérleti szerződés

– Keresetveszteséget igazoló iratok

– Beszerzési számla, vásárlási bizonylat (pl. nyugta)

– Egyéb, a kártérítési igényt igazoló számla, bizonylat

– Készpénz-befizetési pénztárbizonylat

– Áfa nyilatkozat

További dokumentumok

– Építési engedély

– Építési napló

– Tervdokumentáció

– Vállalkozói igazolvány

– Vámkezeléssel kapcsolatos iratok

– Adóbevallás, a szükséges tartalommal

– Egyszerűsített éves beszámoló

– Eredménykimutatás, mérleg

– Tárgyi eszköznyilvántartás

– Egyéb könyvelési iratok

– Költségkimutatás

– Menetjegyek

– Útnyilvántartás

– Menetlevél

– Fuvarlevél

– Munkalap

– Garanciajegy

– Fotók

– Értéklista

– Ingósági kárlista

– Orvosi zárójelentés

– Orvosi lelet

– Ambuláns kezelőlap

– Temetéssel kapcsolatos költségek igazolása

– Kórházi ellátással, gyógykezeléssel kapcsolatos költségek igazolása

– Rehabilitációs költségek, gyógyászati segédeszközök számlái

– Igazságügyi szakértői vélemény

– Egyéb szakértői vélemény

– A Nemzeti Közlekedési Hatóság véleménye a sérült gépjármű közleke- désbiztonsági alkalmasságáról

– Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása

– Szakhatósági iratok

– Tűzoltósági hatósági bizonyítvány

– Tűzvizsgálati jelentés

A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek igazolására, a bizonyítás általános szabályai szerint annak ér- dekében, hogy követelését érvényesíthesse.

II/6. A személyes adatok, a biztosítási titoknak minősülő adatok kezelésére, valamint

a biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok ügyintézésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók (Tudnivalók)

(1) Adatkezelő főbb adatai, elérhetőségei

Adatkezelő neve: Groupama Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító; adatkezelő)

Székhelye: Magyarország, 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000

Európai egyedi azonosító (EUID): HUOCCSZ.00-00-000000 Levelezési cím: 1380 Budapest, Pf. 1049

Telefonszám: x00 0 000 0000

Fax: x00 0 000 0000

Honlap: xxx.xxxxxxxx.xx

E-mail: xxx.xxxxxxxx.xx honlapon az Írj nekünk menüponton keresztül vagy xxxxxxxxxxx@xxxxxxxx.xx

(2) Az adatkezelés célja, jogalapja

2.1. Az adatkezelés célja

A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiak- ban Bit.) 135.§ (1) bekezdése alapján a biztosító jogosult kezelni ügyfelei- nek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szer- ződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefügg- nek. A biztosító adatkezelésének célja a biztosítási szerződés megkötésé- hez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit-ben meghatá- rozott egyéb cél. A fentiektől eltérő célból végzett adatkezelést biztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megta- gadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén ré- szére nem nyújtható előny.

A Bit. 379.§-a alapján a biztosításközvetítő (kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy) az ügyfelek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántar- tásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosí- tási szerződés megkötéséhez, módosításához, a biztosítás fenntartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. A fentiektől eltérő célból végzett adatkezelést a biztosításközvetítő (kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy) csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával vé- gezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

2.2. Az adatkezelés jogalapja

A GDPR alapján a biztosító adatkezelésének jogszerűségét az alábbi jog- alapok alkalmazása biztosítja:

a. Az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez. Az érintett hozzájárulásán alapul az adatkezelés különösen a reklámcélú megkeresések, a nyereményjáté- kokban történő részvétel esetében.

b. Az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges. A biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő adatkezelések esetében az adatkezelés jogalapja ezen pont alapján a biztosítási szerződés teljesítése.

c. Az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítésé- hez szükséges. Jogszabályi kötelezettségen alapul különösen a pénz- mosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályo- zásáról, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény, az adójogszabályok, illetve az adóügyi információcserére vonatkozó törvé- nyek alapján történő adatkezelés.

d. Az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfon- tosságú érdekeinek védelme miatt szükséges. Ez a jogalap a biztosító üzemszerű működésével összefüggésben nem merül fel.

e. Az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges. Ez a jogalap a biztosító üzemszerű működésével összefüg- gésben nem merül fel.

f. Az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben el- sőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és sza- badságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, kü- lönösen, ha az érintett gyermek. Jogos érdeken alapul a biztosító adat- kezelése különösen az esetlegesen felmerülő visszaélések, biztosítási csalásra utaló körülmények észlelése és kivizsgálása, jövőbeli megelőzé- se érdekében tett intézkedések esetén. A biztosító jogos érdekén alapul továbbá az adatkezelés a biztosítót megillető követelések behajtásával, a követelések átruházásával összefüggő adatkezelések esetén.

A 16. életévét betöltött kiskorú érintett hozzájárulását tartalmazó jognyi- latkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nem szükséges.

Az ügyfél a biztosítási ajánlat, csatlakozási nyilatkozat, biztosítási szerző- dés, illetve a titoktartás alóli felmentésről szóló nyilatkozat aláírásával tu- domásul veszi az adatainak a jelen „Tudnivalókban”, illetve a szerződésben meghatározottak szerinti kezelését.

(3) A kezelt adatok meghatározása (biztosítási titokkörök)

3.1. Biztosítási szerződéssel összefüggő adatok

a. Az ügyfél személyi adatai, a nem természetes személyek adatai;

b. a biztosított vagyontárgyak jellemző adatai és értéke, a kockázatelbírá- lás adatai;

c. élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosításnál az egészségi állapot- tal összefüggő adatok;

d. a kifizetett biztosítási szolgáltatás és kártérítés összege, a kifizetés ideje;

e. a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, módosításával, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő, valamint a szolgáltatás teljesítéséhez szük- séges összes lényeges tény és körülmény, ideértve a biztosítási szerző- désből eredő jogok és kötelezettségek érvényesítéséhez, jogi igények előterjesztéséhez szükséges adatokat is.

Az a-b. pontokba tartozó, a biztosítási ajánlaton szereplő adatok, valamint a c. pontban meghatározott adatok nélkülözhetetlenek a szerződés meg- kötéséhez, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez.

Az adatszolgáltatás minden adat vonatkozásában önkéntes, de a fentebb megjelölt adatok hiánya a kockázat meghatározását lehetetlenné teszi, amely a biztosítási ajánlat visszautasítását vonhatja maga után.

3.2. Egészségügyi adatok kezelése

Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a Bit. 135.§

(1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény ren- delkezései szerint, kizárólag az érintett kifejezett hozzájárulásával kezelheti.

3.3. Automatizált döntéshozatal (profilalkotás)

A biztosító az ügyfél személyes adatait a biztosítási szerződés megkötése

érdekében olyan automatizált adatkezelés keretében is kezeli, amelynek eredményeként megszülető döntés az ügyfélre nézve joghatással jár, vagy jelentős mértékben érinti a biztosítási szerződés megkötése kapcsán. A biz- tosító az automatizált döntéshozatal során – a biztosítási szerződés meg- kötésére vonatkozó döntés meghozatala (kockázatelbírálás) érdekében – a személyes adatokat számítástechnikai eszközzel végrehajtott, automatizált adatkezelés keretében elemzi, amely során az ügyfél jellemzőinek értékelé- sét is elvégzi (profilalkotást végez). Az automatizált döntéshozatal, illetve profilalkotás következménye az ügyfélre nézve: a biztosítási szerződés lét- rejöttének lehetősége vagy a biztosítási ajánlat elutasítása.

3.4. Közvetlen üzletszerzési célú adatkezelések

A biztosító az ügyfél hozzájárulása esetén a tevékenységéhez kapcsolódó információkról hírlevélben, e-mailen tájékoztatást adhat az ügyfeleinek. A biztosító vagy a biztosító nevében eljáró biztosításértékesítő az ügyfél hozzájárulása esetén e-mailen, telefonon, személyesen megkeresheti az ügyfelet ajánlattétel céljából, vagy közvetlen üzletszerzést célzó külde- ményt juttathat el a részére.

Amennyiben az ügyfél nem kívánja, hogy a biztosító a továbbiakban aján- lataival megkeresse, a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon az Írj nekünk menü- ponton keresztül, vagy az xxxxxxxxxxx@xxxxxxxx.xx e-mail címre, vagy a 1380 Budapest, Pf. 1049 postai címre küldött levelével korlátozásmentesen leiratkozhat.

Az ügyfél az általa tett, tájékoztatást célzó és reklámküldeményre vonatko- zó adatkezelési nyilatkozatát megváltoztathatja telefonon keresztül a biz- tosító TeleCenter x00 0 000 0000 telefonszámán.

(4) A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelése

4.1. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tu- lajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosító- val kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

4.2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a. a biztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad;

b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn;

c. a biztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a ta- núsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.

4.3. A Bit. 138.§ (1) bekezdése alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel;

b. az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel;

c. büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljá- rásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideig- lenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitele- zővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bí- rósággal;

d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel;

e. a Bit. 138.§ (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal;

f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;

g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal;

h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal;

i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel;

j. törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információ- gyűjtésre felhatalmazott szervvel;

k. a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együtt- biztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal;

l. törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekin- tetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a jár- műnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a

közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyil- vántartási szervével;

m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval;

n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges ada- tok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolat- ban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártala- nítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, to- vábbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfel- vételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval;

o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói felada- tok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval;

p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott köve- telményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelmé- nyeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biz- tosítóval, biztosításközvetítővel;

q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával;

r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal;

s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek iga- zolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatá- rozott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendelet- ben szabályozott esetekben a biztosítóval;

t. a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, vala- mint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irá- nyítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel;

u. a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal;

v. a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény szerinti e-kárbejelentő felületen megadott adatoknak a kárbejelentő alkalmazás működtetése, a biztosítási eseményhez kapcsolódó, szüksé- ges információk begyűjtése és a biztosítók részére kárrendezés céljából történő továbbítása tekintetében a MABISZ-szal

szemben, ha az a.-j., n., s., t. és u. pontban megjelölt szerv vagy személy adatkéréssel, illetve írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok faj- táját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p.-s. pontban megje- lölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A Bit. 138.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés x. xxxxxx alapján a biz- tosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben megha- tározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerző- désből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintéze- tekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben, a pénzügyi szolgáltatás- ból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölé- sét, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elő- mozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás

kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együtt- működés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiak- ban: Aktv.) 43/B–43/C.§-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H.§-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C.§-ában foglalt kö- telezettség teljesítésében merül ki.

4.4. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség, továb- bá a bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövet- ségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel;

b. a 2013. július 1-jétől hatályos a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklá- sával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegí- tésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, ter- rorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszíro- zásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyver- rel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel

van összefüggésben.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellen- őrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelen- tésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

– a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot;

– a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot, valamint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoportszinten meghatározott pénzmosás és terroriz- musfinanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezett- ségét teljesíti.

4.5. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik or- szágbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezet- hez történő adattovábbítás abban az esetben:

a. ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbítás a személyes adatok harmadik országba való továbbítására vonatkozó elő- írásoknak megfelel.

A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő to- vábbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelke- zéseket kell alkalmazni.

4.6. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol- gáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem álla- pítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenység- hez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar fel- ügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalkotás meg- alapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére sze- mélyes adatnak nem minősülő adatok átadása, a pénzügyi konglomerá-

tumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések tel- jesítése érdekében történő adatátadás.

A 4.6. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 4.3. pont b., f. és x. xxxxxxx, illetve a 4.4. pont első bekezdése alapján végzett adattovábbítá- sokról.

A biztosító a 4.2.–4.6. pontokban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak szerint továbbíthatja.

4.7. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 136.§-a alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak vagy bűnügyi személyes adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.

4.8. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes

adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az el- hunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jo- gait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogo- sult is gyakorolhatja.

4.9. A biztosító a hagyatéki eljárás jogerős lezárásáról történő tudomásszer- zés napjáig

a. az elhunyt szerződő által kötött vagyonbiztosítási szerződéshez kapcso- lódóan, kizárólag az érintett biztosítási szerződés díjfizetéssel történő fenntartása érdekében a biztosítási szerződés fennállásáról, a biztosítást igazoló okirat számáról, az általános szerződési feltételekről, a szerződés díjegyenlegéről, az esedékes díjtartozás összegéről, valamint a szerződés évfordulójáról az elhunyt szerződő közeli hozzátartozója, illetve a va- gyontárgy birtokosa részére,

b. azon hitelfedezeti életbiztosítási szerződéshez, továbbá azon biztosítási szerződéshez kapcsolódóan, ahol a szolgáltatás jogosultja a hitelintézet és a szerződés biztosítottja az elhunyt személy, kizárólag a szolgáltatási igény biztosítóhoz történő bejelentése és a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges adatok biztosító részére történő megküldése érdekében a biz- tosítási szerződés fennállásáról, a biztosítást igazoló okirat számáról, va- lamint az általános szerződési feltételekről az elhunyt biztosított közeli hozzátartozója részére – annak írásbeli kérelmére – adatot szolgáltathat, feltéve, hogy e minőségét a kérelmező okirattal igazolja.

A közeli hozzátartozó, illetve a vagyontárgy birtokosa részére történő – jelen bekezdés szerinti – adatszolgáltatás nem jelenti a biztosítási titok sérelmét. A biztosító a kérelmező személyes adatait az adatszolgáltatást követően öt évig, illetve – ha a 142.§ (3) bekezdése szerinti időtartam ezt meghaladja – a 142.§ (3) bekezdésében meghatározott időtartamig kezeli.

4.10. A biztosító, biztosításközvetítői vállalkozás jogutód nélküli megszűné- se esetén a biztosító, biztosításközvetítői vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivat- kozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, az Infotv-ben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titok- ra egyebekben a Ptk-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

4.11. Biztosítók egymás közötti adatátadására vonatkozó sza- bályok

A Bit. lehetővé teszi a biztosítók számára, hogy a veszélyközösség érdekei- nek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződés- ben vállalt kötelezettségeik teljesítése során a szolgáltatások jogszabá- lyoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából – megkereséssel for- duljanak más biztosítóhoz a megkeresett biztosító által – a Bit. 135.§ (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságai- nak a figyelembevételével – kezelt a Bit. 149.§ (3)-(6) bekezdésben meg- határozott adatok vonatkozásában, feltéve, hogy a kérdező (megkereső) biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.

A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsér- tésének. A megkereső biztosító felelős a Bit. 149.§ (1) bekezdésében meg- határozott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.

A Bit. 149.§ (3)-(6) bekezdése biztosítási ágazatonként meghatározza, hogy a megkereső biztosító a különböző ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban milyen adatokat kérhet. A biztosítási szerződés típusától (ágazati besorolásától) függően átadhatók a szerződő, biztosított, kedvezményezett, károsult személy azonosító ada- tai, a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kap- csolatos egészségi állapotára vonatkozó adatok, a biztosított vagyontár- gyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatok, korábbi biztosítási eseményre vonatkozó adatok, a megkeresett biztosító- nál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatok, valamint a megkeresett biztosítónál meg- kötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgála- tához szükséges adatok.

Felelősségbiztosítási ágazatba tartozó biztosítási szerződések esetében a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén lehetőség van a károsult személy azonosító adataira, a személyi sérülés miatt kárigényt, személyisé- gi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvé- telkori, valamint a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotá- ra vonatkozó, valamint e személyt, illetve a károsodott vagyontárgyat érin- tő korábbi, ugyanezen ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos biztosí- tási eseményre vonatkozó adatok átadására is. Felelősségbiztosítási ágazat- ba tartozó biztosítási szerződések esetén nem szükséges a károsult személy előzetes hozzájárulása a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt érvényesí- tő személyt érintő korábbi – felelősségbiztosítási ágazathoz tartozó szerző- déssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatok átadásához.

Szárazföldi jármű-casco, valamint önálló szárazföldi járművekkel összefüg- gő felelősségbiztosítási ágazatba tartozó biztosítások esetében – ez utób- biaknál a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – lehet kérni másik biz- tosítótól a járműazonosító adatok (rendszám, alvázszám) alapján az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményre (így különösen a káresemény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kap- csolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is), az elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár össze- gére vonatkozó adatokat.

A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kö- teles átadni a megkereső biztosítónak.

A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti. Abban az esetben azonban, ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomá- sára jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kap- csolatban indult eljárás befejezéséig. Amennyiben a megkeresés eredmé- nyeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos ér- dekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kap- csolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem került sor, az adat a megismerését követő egy évig kezelhető.

A megkereső biztosító a jelen pont szerinti megkeresés és a megkeresés tel- jesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkere- séssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére, az Infotv-ben szabályozott módon, személyes adataihoz hozzáférést biztosít. Amennyiben a megkereső biztosító az ada- tok kezelésének törvényi határidejére figyelemmel már nem kezeli az ada- tokat, akkor az Infotv. alapján a személyes adataival kapcsolatos hozzáfé- rési jogával élő ügyfelet ennek a tényéről kell tájékoztatni.

4.12. A Bit. 381.§-a alapján a 4.1.-4.9., valamint az 5. pontban szereplő rendelkezéseket alkalmazni kell a biztosításközvetítők esetében is azzal, hogy ahol az adott rendelkezés biztosítót nevesít, azon a biztosításközvetí- tőt kell érteni.

(5) Az adatkezelés időtartama

A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának ide- jén, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulá- sával kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek keze- lése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

(6) Az érintett jogai

6.1. Az érintett jogosult arra, hogy:

a. tájékoztatást kapjon személyes adatainak kezeléséről (tájékoztatáshoz való jog);

b. hozzáférést kapjon személyes adataihoz és az adatkezeléssel kapcsola- tos törvényben meghatározott információkhoz (hozzáférési jog);

c. az adatkezelő helyesbítse a rá vonatkozó pontatlan személyes adatokat (helyesbítéshez való jog);

d. az adatkezelő törölje a rá vonatkozó személyes adatokat (elfeledtetés- hez való jog);

e. a tárolás kivételével megtiltsa a személyes adatainak kezelését (korláto- záshoz való jog);

f. a rá vonatkozó személyes adatokat tagolt, széles körben használt, gép- pel olvasható formátumban megkapja (adathordozhatósághoz való jog);

x. xxxxxxxx tiltakozzon személyes adatainak közérdekű célból vagy közha- talmi feladat gyakorlásához szükséges célból történő kezelése ellen, vagy olyan adatkezelés ellen, amely az adatkezelő vagy harmadik fél jogos ér- dekeinek érvényesítéséhez szükséges, vagy személyes adatainak közvet- len üzletszerzés céljából történő kezelése ellen (tiltakozáshoz való jog);

h. automatizált döntéshozatal (beleértve a profilalkotást) esetén emberi beavatkozást kérjen, álláspontját kifejezze, és a döntéssel szemben ki- fogást nyújtson be.

6.2. A biztosító az érintettet egy hónapon belül tájékoztatja a 6.1. pont- ban felsorolt jogainak érvényesítése céljából, a biztosítóhoz eljuttatott ké- relme nyomán hozott intézkedésekről. Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelmek számát, ez a határidő további két hó- nappal meghosszabbítható.

6.3. Az ügyfél az adatkezeléssel összefüggő jogainak megsértése esetén, vagy, ha az adatkezelőnek a jogai gyakorlásával összefüggésben hozott döntésével nem ért egyet, az adatkezeléssel érintett felügyeleti hatóság- hoz, illetve bírósághoz fordulhat.

A biztosító adatkezelésével érintett felügyeleti hatóság: Nemzeti Adatvé- delmi és Információszabadság Hatóság (NAIH)

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx Xxxxx xxxx 0-00. Levelezési cím: 1363 Budapest, Pf. 9.

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx Tel: x00 0 000 0000

Fax: x00 0 000 0000

Honlap: xxxx://xxxx.xx

6.4. Kártérítés, sérelemdíj

Amennyiben az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével másnak kárt okoz, kö- teles azt megtéríteni. Amennyiben az adatkezelő az érintett adatainak jog- ellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével az érintett személyiségi jogát megsérti, az érintett az adatkezelőtől sérelem- díjat követelhet. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgo- zó által okozott kárért és az adatkezelő köteles megfizetni az érintettnek az adatfeldolgozó által okozott személyiségi jogsértés esetén járó sérelemdíjat is. Az adatkezelő mentesül az okozott kárért való felelősség és a sérelemdíj megfizetésének kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt vagy az érin- tett személyiségi jogának sérelmét az adatkezelés körén kívül eső elhárítha- tatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt és nem követelhető a sé- relemdíj annyiban, amennyiben a kár a károsult vagy a személyiségi jog megsértésével okozott jogsérelem az érintett szándékos vagy súlyosan gon- datlan magatartásából származott.

(7) Az adatok továbbítása, adatfeldolgozók

A Bit. 138.§ (1) bekezdésének o. pontja alapján a biztosítási titok megtar- tásának kötelezettsége nem áll fenn a kiszervezett tevékenység végzéséhez

szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben. A kiszervezett tevékenységet végzők részére a biztosító az ügy- felek személyes adatait továbbíthatja. Amennyiben a kiszervezett tevé- kenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.

Tájékoztatjuk, hogy a biztosító részére különösen az alábbi szervezetek/sze- mélyek végeznek az ügymenet kiszervezése során tevékenységet:

Kiszervezett tevékenységet végzők	Adatátadás célja, tevékenység
nyomdák	az ügyfeleket tájékoztató levelek, nyomtatványok előállítása, csekkek nyomtatása
kárszakértők, autókereskedők, javítók	kárfelvétel, kárfelmérés, kárigény elbírálása
igazságügyi szakértők	szolgáltatási igény elbírálása, szakértői tevékenység
ügyvédek	a biztosító jogi képviselete
orvosok	kockázat és szolgáltatási igény elbírálása
magánnyomozók	kárbejelentés ellenőrzése
követeléskezelő cégek	követelések kezelése, behajtása
informatikai szolgáltatók	folyamatos és mindennapi IT rendszerkarbantartás és -támogatás; adatkezelés, -tárolás, -archiválás
vagyonkezelő	vagyonkezelés
asszisztencia partnerek	szolgáltatásszervezés
szakfordítók, tolmácsok	fordítás, tolmácsolás
ügyfélszolgálati kapcsolattartók	ügyfélszolgálati tevékenység

Az ügymenet kiszervezését végző fontosabb jogalanyokra, szervezetekre, az általuk végzett tevékenység leírására vonatkozó tájékoztató megtekinthető a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban és a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon is. A biztosítóval kötött szerződés alapján kizárólag a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges célokra használhatóak a biztosítótól kapott adatok. A kiszervezett tevékenységet végzők az adat- és titokvédelemre vonatkozó jogszabályokat kötelesek betartani. A biztosítási titok megőrzésére vonat- kozó kötelezettséget, felelősséget és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket a velük kötött szerződés is biztosítja. A kiszervezett tevé- kenységgel harmadik személynek okozott kárért a biztosító felelős és a biz- tosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni.

(8) Egyéb adatkezelések

A társaság közös adatkezeléseket folytat, a közös adatkeze- lésre vonatkozó részletes szabályokat, valamint a harmadik országba történő adattovábbításokra vonatkozó tájékoztatót a honlapon elérhető Általános Adatvédelmi Információk el- nevezésű dokumentum tartalmazza.

(9) Tájékoztató a lakásbiztosítással kapcsolatos adatátadásról A Groupama Biztosító Zrt. részt vesz a lakásbiztosítások nyilvántartásának, illetve a hitelbiztosítéki fedezetnyújtás üzleti folyamatának és nyilvántartá- sának informatikai támogatását célzó, a Magyar Nemzeti Bank által koor- dinált projektben. A projekt célja olyan naprakész, egységes nyilvántartás létrehozása, mely a lakásbiztosításokat és hitelbiztosítéki fedezeteket tar- talmazza, és amelybe a lakásbiztosítási termékeket kínáló biztosítók, vala- mint a hitelintézetek kaptak csatlakozási lehetőséget.

A projektben résztvevő hitelintézetek és biztosítók célja, hogy a jelzáloghi- tellel érintett ingatlanokhoz kapcsolódó biztosítások ügyintézési folyamata egyszerűbbé és gördülékenyebbé váljon. A fejlesztések biztosítják azt, hogy a jelzáloghitelhez szükséges hitelbiztosítéki fedezet nyújtását egy helyen, a hitelintézet és a biztosító többszöri felkeresése nélkül el lehessen intézni. A lakásbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó adatokat fel kell töltenie a biztosítónak a projekt eredményeként létrejövő adatbázisba. Az adatbázis-

ba történő feltöltés azon lakásbiztosítási szerződések esetében is szüksé- ges, amelyekre jelenleg nincs zálogjog bejegyezve. Ez annak érdekében tör- ténik így, hogy amennyiben a jövőben a lakásbiztosítási szerződésre zálog- jog kerül bejegyzésre, úgy az adminisztráció a biztosító és a hitelintézet között gördülékenyebb lehessen, ezzel megkönnyítve az ügyfelek ügyinté- zéséből fakadó terheit.

Az adatbázisból a biztosításokkal összefüggő adatokat kizárólag az a hitel- intézet ismerheti majd meg, amely esetlegesen a későbbiekben az adott lakásbiztosítás zálogjogosultja lesz.

Az adatkezelés a fentiekben ismertetett jogos érdeken alapul, mely adat- kezeléssel kapcsolatban az érintettet megilleti a tiltakozás joga. Amennyi- ben az érintett tiltakozik az adatkezelés ellen, az adatok adatbázisba való feltöltésére nem kerül sor az érintett esetében.

A tiltakozási jog indoklás nélkül jelezhető az alábbi elérhetőségeken a ké- sőbbiekben is:

– xxx.xxxxxxxx.xx honlapon az Írj nekünk menüponton keresztül a

„Megkeresés tárgya”-ként az „Észrevétel, panaszbejelentés” kategóri- át, majd ezen belül „Témakör”-ként a „Szerződéssel és biztosításkötés- sel kapcsolatban” menüpontot megjelölve;

– az 1380 Budapest, Pf. 1049 levelezési címen;

– a biztosító Tele Center vonalán a x00 0 000 0000 telefonszámon mun- katársunknál a „4. Meglévő biztosítással kapcsolatos ügyintézés” kate- góriában és ezen belül a „4.1. Lakás- és társasházbiztosítással kapcso- latos ügyintézés” menüpontban.

(10) A biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok kezelése A biztosító biztosítja, hogy az ügyfél és a fogyasztói érdekképviseleti szervek (a továbbiakban együtt jelen pont alkalmazásában: ügyfél) a biztosító, az ál- tala alkalmazott vagy megbízott ügynök vagy – adott termék kapcsán – általa megbízott kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát, illetve a biztosítási szerződéssel kapcsolatban felmerülő esetleges kérdését, panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben, online bejelentéssel, vagy egyéb tartós adathordozón) közölhesse. Ügyfél- szolgálati irodáink elérhetőségéről a xxx.xxxxxxxx.xx weboldalunkon tájékozódhat. Telefonon keresztül a biztosító TeleCenter x00 0 000 0000 telefonszámán, illetve elektronikus levélben a xxx.xxxxxxxx.xx honla- pon az Írj nekünk menüponton keresztül is állunk rendelkezésére. Ameny- nyiben írásban kíván bejelentést tenni azt az 1380 Budapest, Pf. 1049 le- vélcímen és a x00 0 000 0000 telefax számon is megteheti.

A biztosító felett a szakmai felügyeletet a Magyar Nemzeti Bank gyakorol- ja. A Magyar Nemzeti Bank Ügyfélszolgálat elérhetőségei: cím: 1122 Bu- dapest, Krisztina körút 6.; levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777; tele- fonszám: x00 00 000 000; e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx. Bővebben a xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx honlapon kaphat tájékoztatást.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben foglalt fo- gyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Bank- nál fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bíró- sághoz fordulhat, vagy – amennyiben Ön fogyasztó – a Pénzügyi Békélte- tő Testület eljárását kezdeményezheti. A Pénzügyi Békéltető Testület elér- hetőségei: székhelye: Magyar Nemzeti Bank, 1013 Budapest, Krisztina krt. 55.; ügyfélszolgálat címe: 1122 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 0.; meghallga- tások helyszíne: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00. (Capital Square Irodaház); le- vélcím: 1525 Budapest, Pf. 172; telefonszám: x00 00 000 000; e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx; 2016. október 15-től bármelyik kormányablakban is lehetősége van pénzügyi fogyasztóvédelmi panasz, közérdekű bejelentés vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására irányuló kérelem leadására. Bő- vebben a xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx/ oldalon kaphat tájékoztatást.

Amennyiben online szolgáltatási szerződéssel kapcsolatos a jogvitája, az Európai Unió online vitarendezési platformján kezdeményezheti a jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezését. Az Európai Unió online vitarendezési platformjáról bővebb információkat talál a xxx.xxxxxxxx.xx webolda- lunkon. Az Európai Unió online vitarendezési platformjának elérhetősége: web: xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx.

A bíróság eljárására 2017. december 31-ig a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadók. A bíróság eljárására a 2018. január 1-jén és az azt követően indult ügyekben a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényt kell alkalmazni. Panaszkezelésre vonatkozó további részletes információk és a biztosító Panaszkezelési Szabályzata megtekinthető a xxx.xxxxxxxx.xx weboldal „fogyasztóvédelem” menü- pontjában.

(11) Tájékoztató a FATCA-törvény alapján fennálló kötelezett- ségekről

Jelen tájékoztató a Bit. 148.§ (2) bekezdésében szereplő írásbeli tájékozta- tási kötelezettség teljesítését célozza.

A biztosító, mint a FATCA-törvény szerinti ún. Jelentő Magyar Pénzügyi In- tézmény, köteles az ún. készpénz egyenértékkel rendelkező biztosítások (tőkegyűjtéses életbiztosítások, a FATCA-törvény szerint pénzügyi számlák) vonatkozásában elvégezni a számlatulajdonos FATCA-törvényben foglalt Megállapodás (a továbbiakban: FATCA Megállapodás) I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban jelen pontban: illetőségvizsgálat).

A FATCA Megállapodás értelmében az illetőségvizsgálat során a természe- tes személy ügyfél köteles az arra vonatkozó adatait, illetve nyilatkozatát a biztosító rendelkezésére bocsátani, hogy adóügyi szempontból belföldi ille- tőségű-e az Egyesült Államokban (ebből a szempontból egy egyesült ál- lamokbeli állampolgár adózás tekintetében belföldi illetőségűnek minősül az Egyesült Államokban még akkor is, ha a számlatulajdonos egy másik or- szágban szintén adózási kötelezettség alá esik), illetve a jogi személy ügy- fél köteles nyilatkozni arról, hogy a FATCA-törvényben meghatározott ka- tegóriák közül melyikbe tartozik.

Az illetőségvizsgálat eredménye alapján a biztosító egy pénzügyi számlát (életbiztosítási szerződést) az Egyesült Államoknak Jelentendő Számlaként, vagy Nem Jelentendő Számlaként azonosít.

A biztosító a pénzügyi számlát a FATCA-törvényben meghatározott Egye- sült Államoknak Jelentendő Számlaként minősíti, amennyiben az ügyfél az illetőségvizsgálat elvégzéséhez nem járul hozzá, vagy az illetőségvizsgálat más okból sikertelen.

Az illetőségvizsgálathoz szükséges nyilatkozatok beszerzésére a pénzmosá- si ügyfél-azonosítási kötelezettség lefolytatásával együtt kerül sor.

A FATCA-törvény értelmében, az Aktv. 43/B–43/C.§-ában meghatározott szabályok alapján az illetőségvizsgálat keretében Egyesült Államoknak Jelentendő Számlaként azonosított életbiztosításról és számlatulajdonosá- nak adatairól a biztosító évente, az adóévet követő év június 30-ig köteles a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) tájékoztatni a Magyarország Kormá- nya és az Egyesült Államok Kormánya közötti információcsere teljesülése érdekében.

Az Aktv. 43/B–43/C.§-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről a biztosító a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatja.

A számlatulajdonost a biztosító felé 5 munkanapon belül változásbejelen- tési kötelezettség terheli, amennyiben adataiban – így különösen, melyek adóügyi illetőségét befolyásolják – változás következik be.

(12) Tájékoztató az Aktv. alapján fennálló kötelezettségekről A biztosító, mint az Aktv. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Intézmény kö- teles az ún. visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződések (az Aktv. szerint pénzügyi számlák) vonatkozásában elvégezni a Számlatulaj- donos (ügyfél) illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továb- biakban jelen pontban: illetőségvizsgálat).

Az Aktv. értelmében az illetőségvizsgálat során az ügyfél köteles az adóügyi illetőségére vonatkozó adatait, illetve nyilatkozatát a biztosító rendelkezé- sére bocsátani. Az Aktv. szerinti Passzív Nem Pénzügyi Jogalany ügyfél kö- teles továbbá nyilatkozni az Aktv. alapján Jelentendő Személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személyekről.

Amennyiben a nyilatkozat alapján a Számlatulajdonos (ügyfél) adózási szempontból tagállamban vagy az Aktv. szerinti más államban rendel- kezik illetőséggel, a biztosító a számlát Jelentendő Pénzügyi Számlaként kezeli.

Az Aktv. értelmében a biztosító az illetőségvizsgálat keretében megszerzett, az Aktv. alapján jelentendő adatokról évente, az adóévet követő év június 30-ig

köteles tájékoztatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), amely az automa- tikus információcsere keretében közli az Európai Unió tagállama vagy más ál- lami hatáskörrel rendelkező hatóságával az Aktv-ben meghatározott adatokat. Az Aktv. szerinti, NAV felé fennálló adatszolgáltatás teljesítése esetén az adatszolgáltatás tényéről a biztosító a Számlatulajdonost (ügyfelet) az adat- szolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban – ha az lehetsé- ges, elektronikus úton – tájékoztatja.

(13) Tájékoztató a fizetőképességről és a pénzügyi helyzetről szóló beszámoló közzétételéről

A biztosító a Bit. 108.§ (1) bekezdése alapján köteles évente jelentést köz- zétenni fizetőképességéről és a pénzügyi helyzetéről. A jelentéssel össze- függő részletszabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. A biztosító a Bit. 108.§ (1) bekezdése szerinti, a fizetőképességéről és a pénzügyi hely- zetéről szóló jelentését a honlapján közzéteszi.

(14) Értelmező rendelkezések

a. Személyes adat: azonosított vagy azonosítható természetes sze- mélyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szelle- mi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.

b. Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy.

c. Az érintett hozzájárulása: az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amely- lyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez.

d. Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügy-

nökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja.

e. Adatkezelés: a személyes adatokon vagy adatállományokon auto- matizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tá- rolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhaszná- lás, közlés, továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáfér- hetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, tör- lés, illetve megsemmisítés.

f. Adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele.

g. Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevé- ben személyes adatokat kezel.

h. Harmadik fél: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel, az adatfeldolgozóval vagy azokkal a személyekkel, akik az adatkezelő vagy adatfeldolgozó közvetlen irányítása alatt a sze- mélyes adatok kezelésére felhatalmazást kaptak.

i. Infotv.: az információs önrendelkezési jogról és az információszabad-

ságról szóló 2011. évi CXII. törvény.

j. Biztosítási titok: minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –,

a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiz- tosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

k. Ügymenet kiszervezése: a biztosító biztosítási vagy azzal közvetlenül összefüggő tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg.

l. Biztosító: Groupama Biztosító Zrt., székhely: Magyarország, 1146 Bu- dapest, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C; Fővárosi Törvényszék Cégbírósága által Cg. 00-00-000000 szám alatt bejegyezve; európai egyedi azonosí- tója (EUID): HUOCCSZ.00-00-000000.

m. Ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biz- tosító számára szerződéses ajánlatot tett és a biztosító szolgáltatására jogosult más személy, továbbá a független biztosításközvetítő esetén az a személy is, aki a független biztosításközvetítővel alkuszi megbízási szerződést kötött.

n. Egészségügyi adat: egy természetes személy testi vagy szellemi

egészségi állapotára vonatkozó személyes adat, ideértve a természetes személy számára nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó olyan adatot is, amely információt hordoz a természetes személy egész- ségi állapotáról;

o. Külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kap- csolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2.§-ának

2. pontjában meghatározott fogalom.

p. Üzleti titok: a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos – egész- ben vagy elemeinek összességeként nem közismert vagy az érintett gaz- dasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzá- férhető –, ennélfogva vagyoni értékkel bíró olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek a titokban tar- tása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárha- tó magatartást tanúsítja.

q. Know-how: védett ismeret know-how az üzleti titoknak minősülő, azonosításra alkalmas módon rögzített, műszaki, gazdasági vagy szer- vezési ismeret, megoldás, tapasztalat vagy ezek összeállítása.

r. Adatvédelmi incidens: a biztonság olyan sérülése, amely a továb- bított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi.

s. Általános adatvédelmi rendelet vagy GDPR: a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védel- méről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679. számú rendelete (2016. április 27.)

t. Profilalkotás: személyes adatok automatizált kezelésének bármely olyan formája, amelynek során a személyes adatokat valamely termé- szetes személyhez fűződő bizonyos személyes jellemzők értékelésére, különösen a munkahelyi teljesítményhez, gazdasági helyzethez, egész- ségi állapothoz, személyes preferenciákhoz, érdeklődéshez, megbízha- tósághoz, viselkedéshez, tartózkodási helyhez vagy mozgáshoz kapcso- lódó jellemzők elemzésére vagy előrejelzésére használják.

u. Közös adatkezelő: az az adatkezelő, aki vagy amely – törvényben vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott keretek között – az adatkezelés céljait és eszközeit egy vagy több másik adatkezelővel kö- zösen határozza meg, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket egy vagy több másik adatkezelővel közösen hozza meg és hajtja végre vagy hajtatja végre az adatfeldolgozóval.