EGYÜTTÉLÉSI KÓDEXE

Miskolc Megyei Jogú Város

EGYÜTTÉLÉSI KÓDEXE

- a központi és helyi jogszabályokban meghatározott közösségi együttélési normák gyűjteménye -

(2023. január 18-án hatályos jogszabályok alapján)

Kiadja:

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata

Tartalomjegyzék

1. SZOMSZÉDJOGI PANASZOKKAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK 5

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény egyes rendelkezései a birtokvédelmi eljárásra vonatkozóan 5

A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet egyes rendelkezései 6

2. § (1) A birtokvédelmi kérelmet annál a jegyzőnél lehet írásban vagy szóban előterjeszteni, amelynek illetékességi területén a birtoksértő magatartás megvalósul. A szóban előterjesztett kérelmet írásba kell foglalni 6

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény egyes rendelkezései a szomszédjogokra vonatkozóan 6

A szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló 2013. évi CLXXIV. törvény egyes rendelkezései 7

A közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének jogkövetkezményeiről szóló 35/2013. (X.1.) önkormányzati rendelet egyes rendelkezései 7

2. SZABÁLYSÉRTÉSI RENDELKEZÉSEK 9

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény egyes rendelkezései 9

3. VENDÉGLÁTÓ ÜZLETEK MŰKÖDÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ PANASZOKKAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK 13

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény egyes rendelkezései 13

Az üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről szóló 20/2018. (X.29.) önkormányzati rendelet egyes rendelkezései 13

(2) Az e rendeletben meghatározott engedélyek hiányában történő nyitva tartás esetén a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény, valamint a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendeletben meghatározott szankciók alkalmazásának van helye 16

4. KÖRNYEZETI ZAJ ÉS REZGÉS ELLENI VÉDELEMMEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK 17

A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet egyes rendelkezései 17

5. KÖZTERÜLETEK RENDJÉVEL, A KÖZTERÜLET HASZNÁLATÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK 19

A közterületek rendjéről szóló 13/1998.(III.30.) önkormányzati rendelet egyes rendelkezései 19

A közterületek használatáról szóló 29/2011. (X.21.) önkormányzati rendelet egyes rendelkezései 28

A közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének jogkövetkezményeiről szóló 35/2013. (X.1.) önkormányzati rendelet közterületek rendjével, közterület használatával kapcsolatos rendelkezései:

........................................................................................................................................................................................33

6. KÖRNYEZETVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK 35

Az allergén növényekkel kapcsolatos helyi szabályokról szóló 20/1998. (VI.1.) önkormányzati rendelet egyes rendelkezései 35

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény egyes rendelkezései 35

A parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló 221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet egyes rendelkezései 36

A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet egyes rendelkezései 36

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról szóló 41/2017. (XII. 5.) önkormányzati rendelet egyes rendelkezései 38

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról szóló 16/2022. (X. 4.) önkormányzati rendelet egyes előírásai 45

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény egyes rendelkezései 48

A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet egyes rendelkezései 48

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014.(XII.5.) BM rendelet avar és kerti hulladék égetésének tilalmára vonatkozó rendelkezése 48

A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése szerint a tűzvédelmi bírság kiszabására első fokon - az 1. melléklet 43. sorában rögzített esetet kivéve - a szabályszegést észlelő tűzvédelmi hatóság jogosult abban az esetben, ha az észlelt szabályszegés a hatóság adott eljárásához közvetlenül kapcsolódik, vagy a szabályszegés helyszínének tűzvédelmi hatósági ellenőrzésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik. Az 1. melléklet 43. sorában rögzített esetben a központi szerv jogosult a bírság kiszabására 48

A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet egyes rendelkezései 48

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény egyes környezetvédelemmel kapcsolatos rendelkezései 49

A közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének jogkövetkezményeiről szóló 35/2013. (X.1.) önkormányzati rendelet környezetvédelemmel kapcsolatos rendelkezései 50

7. ÁLLATOK TARTÁSÁVAL, VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK 52

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény egyes rendelkezései 52

Ebnyilvántartás, állatvédelmi bírság 56

A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet egyes rendelkezései 58

Eb okozta fizikai sérülés, illetve ennek veszélye keletkezésekor felmerülő hatósági feladatok, valamint a veszélyes eb tartása és a tartás engedélyezése 61

A méhészetről szóló 15/1969. (XI. 6.) MÉM rendelet egyes rendelkezései 63

A méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről szóló 70/2003. (VI. 27.) FVM rendelet egyes rendelkezései 63

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény egyes rendelkezései 64

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény egyes állattartással kapcsolatos rendelkezései 68

A közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének jogkövetkezményeiről szóló 35/2013. (X.1.) önkormányzati rendelet állattartással kapcsolatos egyes rendelkezései 69

8. EGYÉB KÖZÖSSÉGI EGYÜTTÉLÉSI SZABÁLYSZEGÉSI RENDELKEZÉSEK 71

A közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének jogkövetkezményeiről szóló 35/2013. (X.1.) önkormányzati rendelet egyes rendelkezései 71

1. SZOMSZÉDJOGI PANASZOKKAL KAPCSOLATOS

RENDELKEZÉSEK

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény egyes rendelkezései a birtokvédelmi eljárásra vonatkozóan:

5:5. § [A birtokost megillető birtokvédelem]

(1) A birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (a továbbiakban: tilos önhatalom).

(2) A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg.

(3) Az albirtokos jogcíme szerint részesül birtokvédelemben a főbirtokossal szemben.

(4) Közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan megilleti, és bármelyik birtokos követelheti a dolog közös birtokba bocsátását.

(5) A közös birtokosok egymással szemben a jogcímük szerint jogosultak birtokvédelemre.

5:6. § [Önhatalom]

(1) A tilos önhatalom ellen a birtokos - a birtok megvédéséhez szükséges mértékben

- önhatalommal is felléphet.

(2) Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében önhatalommal akkor lehet fellépni, ha a más birtokvédelmi eszköz igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná.

5:7. § [Birtokper]

(1) Tilos önhatalom esetén a birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését kérheti a bíróságtól.

(2) A bíróság a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt. A békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell.

5:8. § [Birtokvédelem a tényleges birtoklási helyzet alapján]

(1) A birtokos egy éven belül a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.

(2) A jegyző elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja; kivéve, ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelmet kért, nem jogosult a birtoklásra vagy birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. A jegyző - kérelemre - jogosult a hasznok, a károk és a költségek kérdésében is határozni.

(3) A jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. Az a fél, aki a jegyző birtokvédelem kérdésében hozott határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól a másik féllel szemben indított perben kérheti a határozat megváltoztatását.

(4) A jegyzőnek a birtoklás kérdésében hozott határozatát a meghozatalától számított három napon belül végre kell hajtani. A keresetindításnak a jegyző által hozott határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, kivéve, ha a jegyző a hasznok, károk és költségek kérdésében is határozatot hozott, és az érdekelt fél ebben a kérdésben vagy a birtoklás kérdésében pert indított.

(5) A bíróság elrendelheti a birtoklás kérdésében a jegyző által hozott határozat végrehajtásának felfüggesztését, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a határozat megváltoztatása várható.

A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet egyes rendelkezései:

2. § (1) A birtokvédelmi kérelmet annál a jegyzőnél lehet írásban vagy szóban előterjeszteni, amelynek illetékességi területén a birtoksértő magatartás megvalósul. A szóban előterjesztett kérelmet írásba kell foglalni.

6. § A jegyző határozattal elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja, ha a kérelemben foglaltakat a megismert bizonyítékok alapján megalapozottnak találta.

23. § (1) A birtokvédelem kérdésében hozott határozata végrehajtásáról a jegyző gondoskodik.

(2) Ha a bíróság a határozat megváltoztatása iránt indított birtokvédelmi perben a keresetet elutasítja, a határozat végrehajtásáról - a hasznok, károk és költségek kivételével - a jegyző gondoskodik.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény egyes rendelkezései a szomszédjogokra vonatkozóan:

5:24. § [A földtámasz joga]

A tulajdonos nem foszthatja meg a szomszédos épületet a szükséges földtámasztól anélkül, hogy más megfelelő rögzítésről ne gondoskodnék.

5:25. § [A szomszédos telek igénybevétele]

(1) Ha közérdekű munkálatok elvégzése, állatok befogása, az áthajló ágak gyümölcsének összegyűjtése, az ágak és gyökerek eltávolítása céljából vagy más fontos okból szükséges, a tulajdonos kártalanítás ellenében köteles a földjére való belépést megengedni.

(2) A tulajdonos a szomszédos földet kártalanítás ellenében használhatja, ha ez a földjén való építkezéshez, bontási, átalakítási vagy karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges.

A szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló 2013. évi CLXXIV. törvény egyes rendelkezései:

2. § (1) Ha a tilosban talált állat tulajdonosa ismert, az ingatlan tulajdonosa köteles őt az állat befogását követően annak elszállítására felszólítani, de mindaddig visszatarthatja az állatot, amíg az az által okozott kárt az állat tulajdonosa meg nem téríti.

(2) Ha a tilosban talált állat tulajdonosa nem ismert, a Polgári Törvénykönyv találásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(3) Ha a kirepült méhrajt annak tulajdonosa két napon belül nem fogja be, azon birtokbavétellel bárki tulajdonjogot szerezhet.

3. § (1) Az ingatlan tulajdonosa felszedheti az ingatlanára a szomszédos ingatlanról áthullott terményt, ha a növény tulajdonosa a termény beszedését elmulasztotta.

(2) A közterületre hulló terményt bárki felszedheti, ha a növény tulajdonosa a termény beszedését elmulasztotta.

(3) A két ingatlan határvonalán álló növény és terménye egyenlő arányban illeti a szomszédos ingatlanok tulajdonosait.

4. § (1) A szomszédos ingatlanok elválasztására szolgáló kerítés, mezsgye vagy növény használatára az ingatlanok tulajdonosai közösen jogosultak.

(2) A szomszédos ingatlanok elválasztására szolgáló kerítés, mezsgye vagy növény fenntartásával járó költségek olyan arányban terhelik az ingatlanok tulajdonosait, amilyen arányban őket jogszabály vagy megállapodásuk annak létesítésére kötelezi. Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a fenntartás kérdéséről nem rendelkezik, a költségek őket a határolt földhosszúság arányában terhelik.

(3) Ha a szomszédos ingatlanok határvonalán álló növény valamelyik ingatlan rendes használatát akadályozza, illetve kárt okoz vagy annak veszélyével fenyeget, és az érdeksérelem más módon nem hárítható el, az ingatlan tulajdonosa követelheti, hogy azt közös költségen távolítsák el.

5. § Az ingatlan tulajdonosa csak akkor jogosult az áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágására, ha azok az ingatlan rendes használatát akadályozzák, és azokat a növény tulajdonosa felhívás ellenére sem távolítja el.

A közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének jogkövetkezményeiről szóló 35/2013. (X.1.) önkormányzati rendelet egyes rendelkezései:

Többlakásos lakóépületek közösségi együttélési szabályaival összefüggő közösségellenes cselekmények

10. § A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el és kettőszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható az, aki:

a) a tulajdonában vagy bármely más módon használatában lévő lakásában és a közös használatú helyiségben és területen tevékenységével másoknak zavaró módon bűzt, füstöt, port, vagy egyéb más zavaró hatást okoz,

b) a tulajdonában vagy bármely más módon használatában lévő nem lakás célú helyiségében a keletkező hulladékot, göngyöleget nem a saját gyűjtőedényben helyezi el,

c) a tulajdonában vagy bármely más módon használatában lévő ingatlanának felújításával kapcsolatban keletkezett szennyeződést, hulladékot, törmeléket a közös használatú területekről naponta nem távolítja el,

d) nem éghető, háztartásinak nem tekinthető hulladékot, nagyobb tárgyakat az épület közös használatú helyiségeiben, területein tárol, azok elszállításáról nem gondoskodik,

e) a háztartási takarítási munkákat úgy végzi, hogy az másokat zavar, lakáson kívül szőnyeget, matracot, vagy más hasonló funkcióval rendelkező tárgyat munkanapokon nem 7.00-20.00 óra között, munkaszüneti napokon nem 9.00-14.00 óra között porol, tisztít, a tisztítást nem a kijelölt helyen végzi, befejezése után a keletkező szennyeződést, hulladékot nem távolítja el,

f) szőnyeget, matracot, takarítási eszközt, vagy más hasonló funkcióval rendelkező tárgyat erkélyen, loggián, ablakon, lépcsőházak függőfolyosóján, korlátjain porol, leseper, kiráz,

g) a lakásban vízhasználat során más helyiségét eláztatja, ide nem értve a szakértő igénybe vétele nélkül megállapítható, közműhálózat meghibásodásából eredő beázást,

h) nyílászárón keresztül folyadékot önt ki, hulladékot, dohánycsikket vagy egyéb tárgyat kidob, vagy

i) olyan többlakásos lakóépület lépcsőházában, ahol ingatlantulajdonnal, vagy ingatlan használatára más jogcímen jogosultsággal nem rendelkezik, szeszes italt fogyaszt.

10/A. § A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el és kettőszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható az, aki:

a) többlakásos lakóingatlan közös használatú területein és helyiségekben állata által okozott szennyeződés eltávolításáról haladéktalanul nem gondoskodik,

b) többlakásos lakóingatlan közös használatú udvarán, lakásainak erkélyén galambot tart, etet,

c) tulajdonában vagy használatában lévő többlakásos ingatlanban lévő lakásához tartozó vagy a használatában álló helyiségekben a galambok fészkelőhelyeit nem szünteti meg,

d) többlakásos ingatlan közös használatú helyiségeiben ebet - amennyiben a társasház szervezeti és működési szabályzata másként nem rendelkezik, - póráz nélkül vezet, vagy

e) többlakásos ingatlan közös használatú helyiségeiben - amennyiben a társasház szervezeti és működési szabályzata másként nem rendelkezik - nem biztosítja, hogy az eb más állatot, vagy embert harapásával ne veszélyeztessen.

2. SZABÁLYSÉRTÉSI RENDELKEZÉSEK

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény egyes rendelkezései:

Becsületsértés

180. § (1) Aki mással szemben a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, szabálysértést követ el.

(2) Becsületsértés miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye.

Magánlaksértés

166. § (1) Aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe, vagy ezekhez tartozó bekerített helyre az ott lakónak vagy azzal rendelkezőnek akarata ellenére, vagy megtévesztéssel bemegy, vagy ott bennmarad, úgyszintén aki mást akadályoz abban, hogy a lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre bemenjen, szabálysértést követ el.

(2) Magánlaksértés miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye.

Önkényes beköltözés

167. § Aki a lakásbérletre vagy a helyiséggazdálkodásra vonatkozó jogszabály hatálya alá tartozó üres lakást vagy nem lakás céljára szolgáló üres helyiséget elfoglal, vagy abba önkényesen beköltözik anélkül, hogy arra a bérleti jogviszony létesítésére jogosult szerv vagy személy, illetőleg az elhelyezésre jogosult szerv jognyilatkozatával, vagy intézkedésével feljogosította volna, szabálysértést követ el.

Rendzavarás

169. § (1) Aki

a) verekszik, továbbá aki mást verekedésre xxxxxx,

b) rendzavarás vagy garázdaság esetén a hatóság vagy az eljáró hivatalos személy intézkedésével szemben engedetlenséget tanúsít,

c) a sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó sportrendezvényen az arcát olyan módon eltakarva jelenik meg vagy tartózkodik, amely alkalmas arra, hogy meghiúsítsa a személyének a hatóság vagy az eljáró hivatalos személy által történő azonosítását,

szabálysértést követ el.

(2) Aki nyilvános rendezvényen

a) lőfegyvert vagy robbanóanyagot, illetve az élet kioltására vagy testi sértés okozására alkalmas eszközt tartva magánál jelenik meg,

b) a rendező xxxxx, illetve a rendőrség biztonságra vonatkozó felhívásának, rendelkezésének nem tesz eleget,

szabálysértést követ el.

Garázdaság

170. § Aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, szabálysértést követ el.

Koldulás

185. § (1) Xxx gyermekkorú személy társaságában koldul, szabálysértést követ el.

(2) Aki közterületen vagy nyilvános helyen, olyan módon koldul, hogy a járókelőket, illetve a nyilvános helyen jelenlévőket pénz átadása céljából leszólítja, továbbá az is, aki házról házra, illetve lakásról lakásra járva kéreget, szabálysértést követ el.

(3) A szabálysértési hatóság, valamint a helyszíni bírságolásra jogosult szerv vagy személy haladéktalanul értesíti az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés tényéről, az érintett gyermek és az elkövető adatairól a gyermek lakóhelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a közterület- felügyelő is szabhat ki helyszíni bírságot.

A tulajdon elleni szabálysértés

177. § (1) Aki

a) ötvenezer forintot meg nem haladó értékre lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást,

b) ötvenezer forintot meg nem haladó kárt okozva csalást, szándékos rongálást,

c) ötvenezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva hűtlen kezelést követ el, úgyszintén, aki e cselekmények elkövetését megkísérli, szabálysértést követ el.

(1a) Aki lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból vagy jogtalan elsajátításból származó dolgot vagyoni haszonszerzés végett ötvenezer forintot meg nem haladó értékben megszerez, elrejt vagy elidegenítésében közreműködik, szabálysértést követ el.

(2) Aki idegen, nem gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul használja, szabálysértést követ el.

(2a) Aki földmérési jelet vagy az államhatár megjelölésére szolgáló jelet elvisz, áthelyez vagy elmozdít, szabálysértést követ el.

(3) Aki a kulturális örökség védett elemeit, a vármegye-, város-, községhatár vagy a birtokhatár megjelölésére szolgáló hivatalos jelet vagy létesítményt, tömegközlekedési vagy távközlési eszközt, közúti jelzést, parkot vagy ahhoz tartozó felszerelést, természetvédelmi hatósági és tájékoztató táblát vagy egyéb közérdeket szolgáló jelet vagy létesítményt gondatlanul megsemmisít, megrongál, elvisz, áthelyez vagy elmozdít, szabálysértést követ el.

(4) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szabálysértés miatt a közterület- felügyelő, az erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője, a halászati őr, valamint a mezőőr, a természeti, védett természeti és Natura 2000 területeken a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr is szabhat ki helyszíni bírságot.

(5) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye, ha a sértett az elkövető hozzátartozója.

(6) Az elkövetési érték, kár, illetve okozott vagyoni hátrány összegének megállapítása céljából érték-egybefoglalásnak van helye, ha az eljárás alá vont személy az (1) bekezdés a)-c) pontjában, valamint az (1a) bekezdésben meghatározott ugyanolyan cselekményt több alkalommal, legfeljebb egy éven belül követte el, és ezeket együttesen bírálják el. Nincs helye érték-egybefoglalásnak, ha az üzletszerű elkövetés megállapítható.

Életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése

178/B. § (1) Aki életvitelszerűen közterületen tartózkodik, az szabálysértést követ el.

(2) Mellőzni kell a szabálysértési eljárás megindítását és helyszíni figyelmeztetést kell alkalmazni, ha

a) az elkövető a rendőr felszólítására az elkövetés helyét elhagyja, vagy

b) az elkövető a jelenlévő hatóság vagy más szerv vagy szervezet felajánlott segítségét elfogadva együttműködik a hajléktalan személyek részére fenntartott ellátások igénybevétele érdekében.

(3) A helyszíni figyelmeztetéssel egyidejűleg a rendőr az elkövetőt tájékoztatja a (4) bekezdésben foglalt jogkövetkezményekről.

(4) Akit 90 napon belül 3 alkalommal a (2) bekezdés szerint a szabálysértés elkövetése miatt a helyszínen figyelmeztettek, azzal szemben az újabb elkövetéskor a szabálysértési eljárás megindítása nem mellőzhető.

(5) Az (1) bekezdés alkalmazásában életvitelszerű tartózkodásnak tekinthető minden olyan magatartás, amely alapján megállapítható, hogy a közterületen való életvitelszerű tartózkodás a lakó- és tartózkodási hely, valamint egyéb szállásra való visszatérés szándéka nélkül, a közterületen való huzamos tartózkodás érdekében valósul meg, és a közterületen való tartózkodás körülményeiből, vagy a magatartásból arra lehet következtetni, hogy a jellemzően lakóhelyül szolgáló közterületen végzett tevékenységet - így különösen alvás, tisztálkodás, étkezés, öltözködés, állattartás - az elkövető a közterületen rövid időnként visszatérően és rendszeresen végzi.

(17) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az e törvényben foglalt feltételek fennállása esetén figyelmeztetés intézkedés, közérdekű munka vagy elzárás szabható ki. Ha az elkövető a közérdekű munka elvégzését nem vállalja, elzárás szabható ki.

Közerkölcs megsértése

192. § (1) Aki a közterületen, nyilvános helyen vagy közforgalmú közlekedési eszközön a közerkölcsbe ütköző magatartást tanúsít, szabálysértést követ el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a közterület-felügyelő is szabhat ki helyszíni bírságot.

Csendháborítás

195. § (1) Aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetve a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, szabálysértést követ el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a közterület-felügyelő, természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr és helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr is szabhat ki helyszíni bírságot.

Veszélyeztetés tárgyak elhelyezésével, eldobásával

197. § (1) Aki

a) épületen, építményen tárgyat másokat veszélyeztető módon helyez el,

b) tárgyat másokat veszélyeztető módon dob el, szabálysértést követ el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a közterület-felügyelő is szabhat ki helyszíni bírságot.

Erdőrendészeti szabálysértés

242. § (1) Aki erdőben, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen, vagy erdészeti létesítmény területén gazdasági vagy műszaki célt, valamint a fenntartható erdőgazdálkodást, az erdő védelmét, illetve az erdészeti kutatást szolgáló jelet, tárgyat jogtalanul megsemmisít, megrongál vagy eredeti helyéről eltávolít, szabálysértést követ el.

(2) Aki olyan erdőben, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen, vagy erdészeti létesítmény területén jár, vagy járművel közlekedik, ahol a forgalmat jogszabály tiltja, vagy azt jogszabály felhatalmazása alapján korlátozzák vagy megtiltják, szabálysértést követ el.

(2a) Aki erdőben, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen, fásításban vagy erdészeti létesítmény területén a tűzgyújtási előírásokat megszegi, közvetlenül vagy közvetve tüzet okozó tárgyat helyez el, vagy a gyújtott tűz őrzéséről, valamint annak a - helyszínről való távozás előtti - biztonságos eloltásáról nem gondoskodik, szabálysértést követ el.

(2b) Aki az erdőgazdálkodásért felelős miniszter vagy az erdészeti hatóság által elrendelt tűzgyújtási tilalom hatálya alatt a tűzgyújtási, tűzvédelmi előírásokat megszegi, szabálysértést követ el.

(3) Az (1)-(2b) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője, természeti, védett természeti és Natura 2000 területen a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr is szabhat ki helyszíni bírságot.

3. VENDÉGLÁTÓ ÜZLETEK MŰKÖDÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ PANASZOKKAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény egyes rendelkezései:

9. § (4) A tevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások megsértése esetén - jogszabályban foglaltak szerint - a kereskedelmi hatóság

a) a következő közigazgatási szankciókat alkalmazhatja:

aa) elrendeli az üzlet vagy szálláshely ideiglenes bezárását, ab) elrendeli az üzlet vagy szálláshely azonnali bezárását,

ac) a közterületi értékesítés szabályainak megszegése kivételével közigazgatási bírságot szab ki,

ad) ha az adott tevékenység végzése engedélyhez kötött, visszavonja az engedélyt,

b) a (4a) bekezdésben meghatározott intézkedéseket hozhatja, vagy

c) jogszabályban meghatározott egyéb jogkövetkezményeket alkalmazhat.

(4a) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a kereskedelmi hatóság a következő jogkövetkezményeket alkalmazhatja:

a) ha a kereskedő tevékenysége jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű környezeti zajjal jár, az üzlet környezetében, illetve a kereskedelmi tevékenység hatókörében lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében

aa) korlátozza 22 óra és 6 óra között a kereskedelmi tevékenységet, illetve a jogsértő állapot megszüntetéséig az üzlet kötelező éjszakai zárvatartását rendeli el,

ab) korlátozza vagy megtiltja a vendéglátó üzletben a vendégek szórakoztatására nyújtott szolgáltatást, tevékenységet,

ac) korlátozza vagy megtiltja a hirdetés vagy figyelemfelhívás céljára szolgáló hanghatást okozó eszköz használatát,

b) megtiltja az engedély nélkül folytatott, előírásokba ütköző tevékenység végzését, termékkör értékesítését.

Az üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről szóló 20/2018. (X.29.) önkormányzati rendelet egyes rendelkezései:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya Miskolc Megyei Jogú Város közigazgatási területén üzletet üzemeltető természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki

a) a szálláshelyeken üzemeltetett, kizárólag a szálláshely-szolgáltatást igénybe vevők részére szolgáló vendéglátó-helyekre,

b) kulturális és sportlétesítményekben üzemeltetett üzletekre,

c) az üzemanyagtöltő állomásokon található üzletekre,

d) a bevásárlóközpontokra

e) közoktatási és felsőoktatási intézményekben tartott rendezvényekre,

f) oktatási intézmény diákjainak szalagavató báljára, érettségi bankettjére,

g) a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló jogszabály hatálya alá tartozó, rendezvénytartási engedéllyel rendelkező alkalmi és rendszeres rendezvényekre.

h) olyan vendéglátó üzletekre, ahol a vendégek részére meleg étel helyben készítése alapvetően nyers és szükség esetén félkész termékek kiegészítésével történik, oly módon, hogy a vendéglátó üzlet a meleg étel készítéséhez raktározási, elkülönített zöldség- és hús előkészítési feltételekkel, főző és sütő kapacitással és ehhez az élelmiszer ellenőrző hatóság által megfelelőnek minősített kialakítású és felszereltségű helyiségekkel rendelkezik,

i) azon üzletekre, melyek bejáratától számított 200 méteres közúti (közterületi) távolságon belül lakott ingatlan nem található,

j) a hipermarketekre,

k) a december 31-ről január 1-jére virradó éjszakai rendezvényekre.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazása során:

1.éjszakai nyitva tartás: az üzlet 22 és 6 óra közötti nyitva tartása;

Az üzletek éjszakai nyitva tartásának rendje

3. § (1) Az üzletek este 22 és reggel 6 óra között – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel

– nem tarthatnak nyitva.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik arra a vendéglátó üzletre, amelynek üzemeltetője az e rendelet alapján kiadott állandó vagy eseti éjszakai nyitvatartási engedéllyel rendelkezik.

Állandó éjszakai nyitvatartási engedély

4. § (1) Az állandó nyitva tartás engedélyezésével kapcsolatos döntések meghozatala átruházott hatáskörben a jegyző hatáskörébe tartozik, másodfokon a Közgyűlés jár el.

(2) A jegyző megtagadhatja az állandó nyitvatartási engedély (továbbiakban: állandó nyitvatartási engedély) kiadását, ha a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül, a vendéglátó üzlet működésével kapcsolatos:

a) rendőri, vagy más hatósági intézkedésre került sor, vagy

b) lakossági panaszbejelentés alapján vagy hivatalból indult, a jegyző hatáskörébe tartozó kereskedelmi igazgatási, vagy környezetvédelmi hatósági eljárásban végrehajtható döntés született olyan magatartás miatt, amely alkalmas a helyi közösség negatív értékítéletének kiváltására, így különösen, ha a közrend vagy közbiztonság megsértésében nyilvánul meg.

5. § (1) Az állandó éjszakai nyitvatartási engedély (továbbiakban: állandó nyitvatartási engedély) iránti kérelmet az e rendelet 1. mellékletét képező nyomtatványon kell benyújtani a jegyzőhöz.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az üzemeltető nevét és székhelyét,

b) az üzlet nevét és címét,

c) a kapcsolattartó nevét és elérhetőségét,

d) a kérelmezett nyitvatartási idő megjelölését,

e) a kereskedelmi hatóság által vezetett, a kereskedelmi tevékenységet végzők nyilvántartásába vételről szóló igazolás számát.

(3) A kérelemhez mellékletként csatolni kell az üzlettel rendelkezni jogosult hozzájárulását, amennyiben nem az üzemeltető a tulajdonos.

6. § (1) A vendéglátó üzlet az állandó nyitva tartásról szóló döntés alapján kiadott engedélyező határozat jogerőre emelkedését követően tarthat nyitva éjszaka.

(2) Az állandó nyitvatartási engedélyt az üzemeltető köteles az üzletben tartani, és az ellenőrzést végző hatóság kérésére azt bemutatni.

(3) Üzemeltető személyében bekövetkezett változás esetén az új üzemeltetőnek újra meg kell kérnie az állandó nyitvatartási engedélyt.

(4) Az állandó nyitvatartási engedély visszavonásig érvényes.

Állandó éjszakai nyitva tartás megtiltása, engedély visszavonása

7. § (1) A jegyző visszavonja az állandó nyitvatartási engedélyt, ha a vendéglátó üzlet az állandó nyitvatartási engedélyben meghatározott időpontot meghaladóan is nyitva tart.

(2) A jegyző visszavonhatja az állandó nyitvatartási engedélyt, ha a vendéglátó üzlet működésével kapcsolatban:

a) rendőri, vagy más hatósági intézkedésre került sor, vagy

b) lakossági panaszbejelentés alapján vagy hivatalból indult, a jegyző hatáskörébe tartozó kereskedelmi igazgatási, vagy környezetvédelmi hatósági eljárásban végrehajtható döntés született olyan magatartás miatt, amely alkalmas a helyi közösség negatív értékítéletének kiváltására, így különösen, ha a közrend vagy közbiztonság megsértésében nyilvánul meg.

(3) Az állandó nyitvatartási engedély visszavonása esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig ugyanazon üzletre, az üzemeltető személyében bekövetkezett változásra tekintettel sem adható újabb állandó nyitvatartási engedély.

Eseti éjszakai nyitvatartási engedély

8. § (1) Eseti éjszakai nyitvatartási engedély (továbbiakban: eseti nyitvatartási engedély) kérhető alkalmi rendezvények (esküvő, családi ünnep, bál stb.) tartása céljából.

(2) Az eseti nyitvatartási engedély iránti kérelmet az e rendelet 2. mellékletét képező nyomtatványon a jegyzőnél kell benyújtani legkésőbb az alkalmi rendezvényt megelőző 15. napig.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az üzemeltető nevét és a székhelyét,

b) az üzlet nevét és címét,

c) a kapcsolattartó nevét és elérhetőségét,

d) a kereskedelmi hatóság által vezetett, a kereskedelmi tevékenységet végzők nyilvántartásába vételről szóló igazolás számát,

e) a rendezvény időpontját, időtartamát,

f) a rendezvény jellegét.

9. § (1) Az eseti nyitva tartás engedélyezésével kapcsolatos döntést átruházott hatáskörben a jegyző hozza meg, másodfokon a Közgyűlés jár el.

(2) A jegyző megtagadhatja az eseti nyitvatartási engedély kiadását, ha a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül, a vendéglátó üzlet működésével kapcsolatos:

a) rendőri, vagy más hatósági intézkedésre került sor, vagy

b) lakossági panaszbejelentés alapján vagy hivatalból indult, a jegyző hatáskörébe tartozó kereskedelmi igazgatási, vagy környezetvédelmi hatósági eljárásban végrehajtható döntés született olyan magatartás miatt, amely alkalmas a helyi közösség negatív értékítéletének kiváltására, így különösen, ha a közrend vagy közbiztonság megsértésében nyilvánul meg.

(3) Az eseti nyitvatartási engedélyt az üzemeltető köteles az üzletben tartani, és az ellenőrzést végző hatóság kérésére bemutatni.

Eljárási szabályok

11. § (1) A rendeletben foglaltak betartását a jegyző, valamint a Miskolci Önkormányzati Rendészet ellenőrzi.

(2) Az e rendeletben meghatározott engedélyek hiányában történő nyitva tartás esetén a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény, valamint a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendeletben meghatározott szankciók alkalmazásának van helye.

4. KÖRNYEZETI ZAJ ÉS REZGÉS ELLENI VÉDELEMMEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet egyes rendelkezései:

4. § (1) Zaj- és rezgésvédelmi ügyekben a hatósági jogkört a települési önkormányzat jegyzője gyakorolja az alábbi esetekben:

a) az 1. számú melléklet szerinti tevékenységek:

41 épületek építése

42 egyéb építmények építése 43 speciális szaképítés

45 gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása 46 nagykereskedelem

47 kiskereskedelem (kivéve gépjármű, motorkerékpár) 55 szálláshely szolgáltatás

56 vendéglátás

73 reklám, piackutatás

81 építmény-üzemeltetés, zöldterület-kezelés 90 alkotó-, művészeti szórakoztató tevékenység 93 sport, szórakoztató, szabadidős tevékenység

b) a védendő épületek védendő helyiségeinek belső terére előírt zajvédelmi követelmények teljesítésére vonatkozó ügyekben; valamint

c) a védendő épületek védendő helyiségeinek belső terére előírt rezgéskövetelmények teljesítésére vonatkozó ügyekben

ca) valamennyi, az adott épületen belüli, illetve

cb) az adott épületen kívüli rezgésforrás okozta rezgésterhelés esetén az 1. számú melléklet szerinti tevékenységeknél.

10. § (1) Környezeti zajt előidéző üzemi vagy szabadidős zajforrásra vonatkozóan a tevékenység megkezdése előtt a környezeti zaj- és rezgésforrás üzemeltetője - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - köteles a környezetvédelmi hatóságtól környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, és a határérték betartásának feltételeit megteremteni.

12. § A kivitelező a zaj- és rezgésvédelmi követelményeket az építőipari tevékenység ideje alatt köteles betartani.

26. § (1) A környezetvédelmi hatóság a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény szerinti környezetvédelmi bírságot

a) az üzemi vagy szabadidős zajforrás által okozott

aa) zajkibocsátási határérték túllépése esetén a védendő terület jellegétől függően a

3. számú melléklet 1.1 alpontja vagy 1.2 alpontja,

ab) a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2/B. § (1) bekezdése szerinti felmentés idejére vonatkozó zajterhelési határérték túllépése esetén a 3. számú melléklet 1.4 alpontja,

b) az üzemi vagy szabadidős zajforrás által a védendő helyiségekben okozott zajterhelési határértékek túllépése esetén a 3. számú melléklet 1.3. alpontja,

c) az építési zajforrás által okozott zajterhelési határérték túllépése esetén a 3. számú melléklet 2. pontja,

d) a környezeti rezgésforrás által okozott rezgésterhelési határérték túllépése esetén a 3. számú melléklet 3. pontja,

e) a jogszabályban vagy hatósági határozatban foglalt kötelezettségek megszegése esetén a 3. számú melléklet 4. pontja alapján állapítja meg (a továbbiakban: zaj- és rezgésbírság).

5. KÖZTERÜLETEK RENDJÉVEL, A KÖZTERÜLET HASZNÁLATÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

A közterületek rendjéről szóló 13/1998.(III.30.) önkormányzati rendelet egyes rendelkezései:

2. § (1) E rendelet alkalmazásánál közterületnek minősül minden – Miskolc Megyei Jogú Város közigazgatási területéhez tartozó - közhasználatot szolgáló olyan állami, önkormányzati, illetve személyi tulajdonban lévő terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára rendelkezésre álló és kijelölt részét is.

(2) Közhasználatú zöldterületnek minősül az a zöldfelület is, amelyen a fásítás vagy parkosítás már megkezdődött, továbbá az a terület, melynek kertészetileg fenntartott gyepfelülete esetleg hiányos.

(3) E rendelet alkalmazása szempontjából közhasználatú zöldterület a./ Városi Vadaspark, Majális park, Arborétum,

b./ belterülethez csatlakozó - önkormányzati tulajdonban lévő - parkerdő, véderdő,

c./ önkormányzati tulajdonban lévő strandok, sporttelepek, sportparkok, játszóterek,

d./ önkormányzati tulajdonban lévő temetők, templomkertek,

e./ közutat, járdát szegélyező, illetőleg a közúti forgalmat irányító vagy elválasztó, részben vagy egészben növényzettel borított közterület és egyéb korlátozott használatú zöldterület,

f./ Népkert,

3. § (1) Miskolc Megyei Jogú Város közterületein:

a./ tilos gépjármű védősátrat elhelyezni,

b./ lakókocsi, utánfutó 30 nap elteltével csak közterület-használati engedély birtokában tárolható.

(2) A megállási és várakozási tilalom ellenére parkoló gépjárművek elszállítását az önkormányzat rendészeti feladatokat ellátó szerve és az önkormányzati utak kezelésével megbízott kezdeményezheti.

(3) A közterületen üzemképtelen járművek (roncsautók) közterület-használati engedély nélkül csak a KRESZ 59. §-ában foglaltak szerint és ideig tárolhatók.

(4) E rendelet alkalmazása szempontjából üzemképtelennek minősül

a./baleset következtében károsult, a baleset folyamán üzemképtelenné vált és elhagyott (a helyszínről főútvonalon 8 napon, mellékútvonalon 15 napon belül el nem szállított) jármű,

b./ a műszaki engedéllyel és jelzéssel vagy hatósági jelzéssel nem rendelkező, illetve a hatósági jelzéssel rendelkező jármű, amely szemmel láthatóan nem üzemképes, karosszériája erősen elhasználódott, rongálódott szétbontása megkezdődött, felbakolt állapotban van, nyílászárói nem zárhatók, funkcionális alkatrészei, ablakai, szélvédői hiányoznak és az önkormányzat rendészeti feladatokat ellátó szerve előzetes felszólítására a közterület-használati engedély beszerzésére tulajdonosa, üzembentartója 15 napon belül nem intézkedik.

A közterület-használati engedélyt az engedélyező hatóság 30 napra - forgalmi és parkolási szempontból akadályt nem jelentő, konkrétan meghatározott mellékútszakaszra vagy közterületre adhatja ki. Az engedély nem hosszabbítható meg. A közterület-használati engedélyt a járműben jól látható módon kell kihelyezni.

(7) Miskolc Megyei Jogú Város közigazgatási területén vállalkozási célra használt jármű közúton vagy más közterületen nem tárolható, kivéve

a./ ha a vállalkozáshoz használt jármű 3500 kg legnagyobb megengedett össztömeget nem haladja meg,

b./ az a jármű, amelynek konkrét mellékútszakaszon történő tárolásához a Polgármesteri Hivatal városüzemeltetési feladatokat ellátó szervezeti egysége hozzájárult és közterület-használati engedéllyel rendelkezik.

Engedély nem adható ki kiépítetlen - szilárd burkolattal el nem látott - vagy nem kellő teherbírású, szélességű utakra. Az előírás a megközelítő útszakaszra is vonatkozik, c./ azokat a közterületeket, amelyeket az önkormányzat tárolási célra kijelöl. Ezeken a területeken a járművek rendszeresen közterület-használati engedély birtokában tárolhatók.

(8) Jármű tárolásának minősül a célirányos munkavégzésen, valamint a le- és felrakodáson túli várakozás, parkolás.

(9) A vállalkozási célra használt jármű telephelyen történő tárolásának (engedélyezésének) feltétele a jármű méreteinek megfelelő nagyságú terület, valamint a telephelyhez (tárolóhelyhez) vezető megfelelő teherbírású és szélességű út megléte, biztosítása. A telephely, tárolóhely engedélyezéséhez szükséges nyilatkozatot a Polgármesteri Hivatal városüzemeltetési feladatokat ellátó szervezeti egysége adja ki.

(10) A vállalkozási célra használt jármű az önkormányzat által kijelölt közterületen, kizárólag eseti jelleggel közterület-használati engedély nélkül is tárolható.

(11) A közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehasonlításáról szóló 561/2006/EK rendeletben meghatározott a közúti személy és áruszállítást végző járművezetőkre vonatkozó kötelező pihenőidő letöltésének ideje alatt a vállalkozási célra használt jármű az önkormányzat által kijelölt közterületen közterület-használati engedély nélkül is tárolható.

3/A.§ (1) Közúti szolgáltatást – taxi fuvarozást – végző tehergépkocsi részére közterületi várakozóhely a Soltész N. K. u. – Hatvanötösök u. – Szeles u. – Petőfi tér – Fazekas u. – Xxxxx x. - Malomszög u.- Meggyesalja u. – Toronyalja u. – Papszer u.- Xxxxx X. u. - Xxxxxx X. u. - Bem J. u. által határolt területen belül nem jelölhető ki.

4.§ (1) A Polgármesteri Hivatal városüzemeltetési feladatokat ellátó szervezeti egysége a közhasználatú zöldterületek állagmegóvása érdekében a használatot korlátozhatja a (pl. a fűrelépést, labdázást, kutyasétáltatást tilthatja).

5.§ (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő közhasználatú zöldterületek rendeltetéstől eltérő használata esetén a Polgármesteri Hivatal városüzemeltetési

feladatokat ellátó szervezeti egysége hozzájárulása és közterület-foglalási engedély szükséges.

(3) Közterületen lévő fák kivágása esetén – balesetveszélyessé vált, valamint elpusztult és életképtelen fákat kivéve – a bejelentőt a kivágott fa pótlására kell kötelezni. A kötelezésben a pótlás mértékét és a helyét meg kell határozni.

(4) Bontás, kisajátítás esetén - akkor is, ha az nem közhasználatú zöldterületet érint - már rendezési, beépítési és beruházási programszinten a 20 cm törzsátmérő feletti fák un. fafelvételi terven való rögzítését el kell végezni.

Már a település- szerkezeti szabályozási terv készítésénél figyelembe kell venni az értékes, koros növényeket és egyeztetni kell a közművekkel is.

(5) Kiviteli tervszinten részletes favédelem-tervet kell készíteni, a tervnek a szanálandó területen található minden 20 cm törzsátmérőnél vastagabb fát tartalmaznia kell korra, állapotra, fajtára való tekintet nélkül. Jegyzőkönyvben rögzíteni kell a fa fajtáját, darabszámát és 50 cm magasságban mért törzsátmérőjét. A helyszínrajzon és jegyzőkönyvben külön jelölni kell az átültetendő, kivágandó és megmaradó egyedeket.

(6)A tervekben meghatározott, az építési területen megmaradó növényzet védelméről a kivitelezőnek, beruházónak gondoskodni kell.

(7) Amennyiben a növényzet a kivitelezési munkák miatt megsérül, és ennek következtében kipusztulna, a kivitelező köteles az építés befejezését követő 1 éven belül a növényzetet pótolni.

(8) A favédelmi terv betartását a bontás és építés ideje alatt az I. fokú építésügyi hatóság köteles ellenőrizni.

(9) Az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlannal határos járda és útburkolat széle közötti zöldterületen a gyalogosforgalom biztosítása érdekében a fák és bokrok metszését elvégezni.

(10) A növényvédelmi munkák megkezdése előtt a munkálatokat végeztető köteles a lakosság figyelmét megfelelő tiltó táblák elhelyezésével felhívni, az egészségügyi várakozási időtartamra.

(11)Az Alapítványok, Civil szervezetek által, hatósági engedélynek megfelelően létrehozott, és közterületen elhelyezett, Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala részére átadott, képzőművészeti alkotások, emléktáblák, emlékművek karbantartásáról a Polgármesteri Hivatal illetékes osztálya gondoskodik.

6. § (1)A közterületen tilos a

a./ szemetelés,

b./ kerti építmények, berendezések rendeltetésellenes használata, rongálása, helyükről elmozdítása,

c./ virágok és dísznövények szedése, károsítása, a fák törzsét hirdetésre, ágait kötél vagy kábel rögzítésére használni,

d./ élő növényt vagy annak részeit (virág, termés, lomb) engedély nélkül begyűjteni.

(2)A közhasznú zöldterületen tilos

a./ az ott természetes körülmények között élő védett állatok bármely eszközzel történő zavarása, madárfészkek rongálása,

b./járművel a zöldterületen parkolni, közlekedni,

c./sós homokot, sós homokkal leszórt havat zöldfelületre lerakni,

d./ a gyepfelültre letelepedni, illetve azon járni, kivéve az e célra kijelölt és felirattal jelzett területeket,

e./közhasználatú zöldterületekre, illetve játszótérre állatot bevinni, beengedni. f./közterületen lévő fát külön jogszabályban meghatározott engedély nélkül kivágni, megrongálni.

6/A. § (1) A védett övezetbe járművel közlekedni az (5) bekezdésben meghatározottakat kivéve csak behajtási engedély birtokában lehet az engedélyben jelen rendelet szerint meghatározott feltételekkel, útvonalon és időtartam alatt.

(2) E § alkalmazásában

a) jármű: A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 1. függelék II/a) pontjában meghatározott eszköz.

b) parkométer: a várakozási idő ellenőrzésére szolgáló tárcsa.

c) üzemben tartásban álló jármű: olyan jármű, amelynek a telephelye szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratában üzemben tartóként természetes, vagy jogi személy van bejegyezve, vagy amelyre vonatkozóan természetes, vagy jogi személy érvényes lízingszerződéssel rendelkezik, vagy amelyre vonatkozóan természetes, vagy jogi személy autókölcsönzéssel üzletszerűen foglalkozó céggel kötött érvényes kölcsön, vagy bérleti szerződéssel rendelkezik, vagy amelyre vonatkozóan természetes személy kizárólagos használatba adott gépjármű vezetésére jogosító munkáltatói igazolással rendelkezik.

d) védett övezet: A KRESZ 14. § (1) bekezdés n) pontja vagy z) pontja szerint mindkét irányból behajtani tilos jelzőtáblával kijelölt olyan terület, ahová a behajtás, továbbá ahol a várakozás engedélyhez és az abban foglalt feltételekhez kötött.

(3) A védett övezetbe csak a 7,5 tonna össztömeget el nem érő járművek hajthatnak be, kivéve az (5) bekezdés d) és e) pontjában rögzített járműveket.

(4) A védett övezetbe behajtani az (5) bekezdés, valamint a (6) bekezdés alapján kiadott behajtási engedély alapján is csak akkor lehet, amennyiben az úti cél a védett övezetben van és a védett övezeten kívüli útvonalról nem közelíthető meg. A védett övezet kizárólag a védett övezeten történő áthaladás céljából nem használható, kivéve az (5) bekezdés e) pontjában rögzített járművek számára a fény-és hangjelzés jogszerű használata közben.

(5) A védett övezetben behajtási engedély nélkül hajthatnak be és feladataik ellátásának idejéig várakozhatnak a következő gépjárművek:

a) a KRESZ 14. § (12) bekezdésében meghatározott járművek,

b) közforgalmú helyi tömegközlekedési jármű,

c)a KRESZ 14. § (13) bekezdése szerinti betegszállítást végző, továbbá a halottszállító járművek, sürgősségi betegellátást végző orvos tulajdonában, vagy üzemben tartásában álló jármű,

d) a KRESZ 49. §-ában meghatározott megkülönböztető fény-és hangjelzéssel jogszerűen felszerelt és azt használó járművek,

e) a KRESZ 50. §-ában meghatározott figyelmeztető jelzéssel felszerelt és azt használó járművek,

f) a diplomáciai mentességet élvező személy erre utaló jelzéssel ellátott gépjárműve,

g) a Rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a büntetés-végrehajtási szervezet, a katasztrófavédelem, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Miskolci Önkormányzati Rendészet megkülönböztető fény- és hangjelzéssel jogszerűen felszerelt ellenőrzést, járőrszolgálatot ellátó járművei,

h) a KRESZ 14. § (13) bekezdése szerinti, a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII.11.) Korm. rendeletben meghatározott, mozgáskorlátozott igazolvánnyal rendelkező mozgáskorlátozott, vagy mozgáskorlátozottat szállító jármű, amennyiben az úti célja a védett övezetben van, vagy az csak a védett övezeten keresztül közelíthető meg,

(6) A védett övezetbe behajtani, várakozni behajtási engedély alapján lehet, amely engedély az alábbi személyek, szervezetek részére, az alábbi korlátozásokkal:

a) a védett övezetben állandó lakcímmel rendelkező természetes személy tulajdonában, vagy üzemben tartásában álló járműre,

aa) amennyiben védett övezeten belül közterületnek nem minősülő helyen parkolási lehetőséggel rendelkezik, a parkolóhely megközelítése céljából időkorlátozás nélküli behajtásra jogosító engedély,

ab) amennyiben védett övezeten belül közterületnek nem minősülő helyen parkolási lehetőséggel nem rendelkezik, lakhelyének megközelítése céljából időkorlát nélküli behajtásra, valamint maximum 30 perces várakozásra jogosító engedély,

b) a védett övezetben garázs tulajdonjogával, vagy használatának jogával rendelkező természetes személy, vagy jogi személy tulajdonában, vagy üzemben tartásában álló járműre, a garázs megközelítése céljából időkorlátozás nélküli behajtásra jogosító engedély,

c) védett övezetben székhellyel, telephellyel, vagy fiókteleppel rendelkező egyéni vállalkozó, vagy jogi személy tulajdonában, vagy üzemben tartásában álló járműre, ca) amennyiben a védett övezeten belül közterületnek nem minősülő helyen parkolási lehetőséggel rendelkezik, a parkolóhely megközelítése céljából időkorlátozás nélküli behajtásra jogosító engedély,

cb) amennyiben védett övezeten belül közterületnek nem minősülő helyen parkolási lehetőséggel nem rendelkezik, a székhelyének, telephelyének, vagy fióktelepének megközelítése, valamint áruszállítás céljából, munkanapokon reggel 6.00 és 9.00 óra közötti időtartamra behajtásra, valamint maximum 30 perces várakozásra jogosító engedély,

d) természetes személynek, vagy jogi személynek a kérelmében megjelölt járműre, da) amennyiben eseti jelleggel, vagy

db) kulturális, turisztikai, idegenforgalmi tevékenységgel összefüggő rendszeresen ismétlődő feladat elvégzésére, esemény megrendezésére szükséges, az engedélyben meghatározott időtartamra vonatkozó behajtásra és az engedélyben meghatározott időtartamra vonatkozó várakozásra jogosító engedély,

e) rendszeres árufuvarozási tevékenységet végző egyéni vállalkozó, jogi személy tulajdonában, üzemben tartásában álló járműre, munkanapokon reggel 6.00 és 9.00 óra közötti időtartamra behajtásra, valamint maximum 30 perces várakozásra jogosító engedély,

f) a c) pont cb) alpontjától és az e) ponttól eltérően, a védett övezetbe minden nap

6.00 és 9.00 óra, valamint 14.00 és 15.00 óra közötti időtartamra behajtásra, valamint 30 perces várakozásra jogosító engedély adható:

fa) a védett övezetben romlandó árunak minősülő cukrászati készítményeket vagy virágot főtevékenységként árusító, vagy vendéglátó szolgáltatási tevékenységet főtevékenységként ellátó egyéni vállalkozónak, jogi személynek a tulajdonában vagy üzemben tartásában álló járműre, továbbá, ezen személyek részére árufuvarozási tevékenységet végző egyéni vállalkozónak, jogi személynek a tulajdonában vagy üzemben tartásában álló járműre

fb) a védett övezetben működő gyógyszertárak gyógyszerellátásában közreműködő egyéni vállalkozónak, jogi személynek a tulajdonában vagy üzemben tartásában álló járműre,

g) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Hivatala, a Miskolci Egyetem, a Magyar Tudományos Akadémiai tulajdonában, vagy üzemben tartásában álló járműre időkorlátozás nélküli behajtásra, közérdekű tevékenységükkel összefüggő feladataik ellátásának idejére várakozásra vonatkozó engedély

h) Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata, Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal tulajdonában, vagy üzemben tartásában álló járműre időkorlátozás nélküli behajtásra, közérdekű tevékenységükkel összefüggő feladataik ellátásának idejére várakozásra vonatkozó engedély,

i) az országgyűlési képviselő tulajdonában, vagy üzemben tartásában álló járműre időkorlátozás nélküli behajtásra, közérdekű tevékenységükkel összefüggő feladataik ellátásának idejére várakozásra vonatkozó engedély, valamint

j) a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint oktatási feladatot ellátó, állam, önkormányzat, vagy egyház fenntartásában álló intézmény részére, valamint a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény szerint egyház, egyházi jogi személy részére védett övezetben található székhelyének, telephelyének megközelítésére időkorlátozás nélküli behajtásra, közérdekű tevékenységükkel összefüggő feladataik ellátásának idejére várakozásra vonatkozó rendszám nélküli engedély adható.

k) kulturális, turisztikai, idegenforgalmi rendezvényt szervező természetes, vagy jogi személy részére a rendezvény szervezésében, lebonyolításában közreműködők által használt járműveknek az engedélyben meghatározott időtartamra vonatkozó

behajtására és az engedélyben meghatározott időtartamra vonatkozó várakozására jogosító engedély,

l) Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatával a hajléktalan ellátással kapcsolatos kötelező feladatok végrehajtására kötött szerződéssel rendelkező szervezetek tulajdonában, vagy üzemben tartásában álló járműre, időkorlátozás nélküli behajtásra, közérdekű tevékenységükkel összefüggő feladataik ellátásának idejére várakozásra jogosító engedély,

(7) A (6) bekezdés a)-c) és f)-g) valamint l) pontjában meghatározott esetekben személyenként legfeljebb két járműre vonatkozóan adható ki behajtási engedély, azzal, hogy a védett övezetbe behajtásra és várakozásra jogosító engedéllyel lakcímenként, székhelyenként, telephelyenként, vagy fióktelepenként összesen legfeljebb két jármű rendelkezhet.

(8) A (6) bekezdés i) pontjában meghatározott esetben egy járműre vonatkozóan adható ki behajtási engedély.

(8a)A (6) bekezdés j) pontjában meghatározott esetben az oktatási, egyházi intézmény részére a védett övezetben található székhelyenként, telephelyenként egy rendszám nélküli behajtási engedély adható.

(9)A (6) bekezdés e) pontjában meghatározott esetekben a fuvarozó kérheti rendszám nélküli behajtási engedély kiadását, amennyiben igazolja, hogy tulajdonában, vagy üzemben tartásában több mint 2 jármű van, amellyel rendszeres árufuvarozási tevékenységet végez.

(9a) A (6) bekezdés k) pontjában meghatározott esetekben a rendezvény szervezője kérheti rendszám nélküli behajtási engedélyek kiadását, amennyiben a rendezvény szervezésével, lebonyolításával összefüggő feladatok teljesítéséhez használt gépjárművek száma alapján indokolt, vagy a gépjárművek adatai a rendezvény kezdő napját megelőzően a rendezvény szervezője számára nem ismertek.

(9b) A (6) bekezdés k) pontjában meghatározott esetekben a rendezvény szervezésével, lebonyolításával összefüggésben annyi darabszámú behajtási engedély kártya adható ki, amennyi szükségességét a rendezvényszervező valószínűsíti.

(10) A behajtási engedély tárgyévre érvényes, kivéve az (6) bekezdés d) és k) pontja alapján kiadott engedélyt, amely az engedélyben foglalt időtartamra érvényes.

6/B. § (1) A behajtási engedélyek kiadása díjköteles az alábbiak szerint:

a) a 6/A. § (6) bekezdés a) - b) és g) - j) valamint l) pontjában szabályozott behajtási engedély kiadása díjmentes.

b) a 6/A. § (6) bekezdés c) pont ca) alpontjában szabályozott behajtási engedély díja 25.000,-Ft+ÁFA/év.

c) a 6/A. § (6) bekezdés c) pont cb) alpontjában szabályozott behajtási engedély díja 40.000,-Ft+ÁFA/év.

d) a 6/A. § (6) bekezdés d) pont da) alpontjában szabályozott behajtási engedély díja 500,-Ft+ÁFA/nap, a db) alpontjában szabályozott behajtási engedély díja 40.000,- Ft+ÁFA/év.

e) a 6/A. § (6) bekezdés e)-f) pontjában szabályozott behajtási engedély díja 40.000,- Ft+ÁFA/év.

f) a 6/A. § (6) bekezdés e) pontja alapján, a 6/A. § (9) bekezdése szerint minősülő rendszám nélküli behajtási engedély díja 120.000,-Ft+ÁFA/év.

g) a 6/A. § (6) bekezdés k) pontjában meghatározott behajtási engedély díja gépjárművenként 500.-Ft+ÁFA/nap.

(2) A behajtási engedély díját járművenként kell számítani, kivéve az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott díjat.

(3) A behajtási engedély díját az engedély jogosultja előre, az engedély kibocsátását megelőzően, egy összegben köteles megfizetni. Amennyiben a behajtási engedély tört évre vonatkozik, a díjat is időarányosan kell megfizetni.

(4) A behajtási engedély díjának visszatérítése nem igényelhető, tekintet nélkül arra, hogy az engedélyt az engedély jogosultja ténylegesen, egészben, vagy részben igény- be vette-e.

(5) Amennyiben a behajtási engedély érvényességi ideje alatt az engedély jogosultja a jármű forgalmi rendszámának változása miatt, vagy az engedély elvesztése, vagy megrongálódása miatt az engedély módosítását, vagy ismételt kiadását kéri, 500,-Ft okmányköltséget köteles megfizetni.

(6) A Polgármester a (1) bekezdésben meghatározott díjak megfizetése alól, kiemelt önkormányzati érdekből felmentést adhat.

6/C.§ (9) A védett övezetben korlátozott időtartamban tartózkodásra, várakozásra jogosító engedély mellé a Polgármester parkométert bocsát ki, amely használata a behajtási engedély jogosultja számára kötelező.

(10) Az (8) bekezdés alapján kiállított engedélyt, valamint a (9) bekezdésben meghatározott parkométert a jármű szélvédője mögött, teljes terjedelmében kívülről jól látható módon kell elhelyezni. A jármű vezetője köteles a parkométert a várakozás megkezdésekor a várakozás megkezdésének időpontjára beállítani.

(10a) A 6/A.§ (9a) bekezdésében meghatározott esetben a rendezvényszervező köteles gondoskodni a behajtási engedély kártyákon a rendszám feltüntetéséről, valamint a kártyának a rendezvény szervezésében, lebonyolításában közreműködők járművein történő elhelyezéséről.

(11) A védett övezetben történő behajtást, a várakozást, valamint annak a behajtási engedélyben foglaltaknak megfelelő gyakorlását a Miskolci Önkormányzati Rendészet jogosult és köteles ellenőrizni.

(12) A Miskolci Önkormányzati Rendészet a jogszerűtlen védett övezetben történő behajtás és várakozás észlelése esetén a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. § (1) bekezdés kg) pontja, valamint a (2) bekezdése alapján közigazgatási bírságot szabhat ki.

(13) A Miskolci Önkormányzati Rendészet a jogszerűtlenül védett övezetben történő behajtás és várakozás tényét annak észlelését követő 3 munkanapon belül jelzi a behajtási engedélyt hatósági hatáskörben kiadó Polgármesternek.

(14) A Polgármester átruházott hatáskörében hozott döntéssel a behajtási engedélyt visszavonja, amennyiben a behajtási engedély jogosultja a védett övezetbe történő behajtás, valamint várakozás szabályait, adott behajtási engedély hatálya alatt egymást

követően kétszer megszegi. Ebben az esetben a behajtási engedélyben megjelölt járműre vonatkozóan két éven belül újabb behajtási engedély nem adható.

(15) Amennyiben a behajtási engedély jogosultja a védett övezetbe történő behajtás, vagy várakozás során szándékosan, vagy gondatlanul harmadik személynek, vagy a közvagyonban kárt okoz, a Polgármester a behajtási engedélyt azonnali hatállyal visszavonhatja. Ebben az esetben a behajtási engedélyben megjelölt járműre vonatkozóan, valamint a jogellenes cselekményt elkövető személy tulajdonában, vagy jogszerű használatában álló egyéb járműre a cselekmény elkövetésétől számított két éven belül újabb behajtási engedély nem adható.

7. § (1) Tilos a szeszesital fogyasztása:

a.) a városi közterületeken,

b.) a városi közforgalmú járműveken,

c.) a közönség számára nyitva álló középületekben, közösségi létesítményekben, helyiségekben,

d.) olyan beépítetlen ingatlanokon, illetve építési, felújítási vagy bontás alatt álló, nem lakott épületekben, amelyek bárki által megközelíthetőek.

(2) Nem terjed ki az (1) bekezdés hatálya

a.) az (1) bekezdés c.) pontjában felsorolt helyekre, ha ott a szeszesital értékesítés engedélyezett,

b.) a közterület-foglalási engedéllyel rendelkező vendéglátó egységek (terasz, kitelepülés, stb.) fogyasztóterére a nyitvatartási időben,

c.) az engedéllyel közterületen szervezett ünnepi, majális jellegű és más alkalmi rendezvényekre,

d.) az esetenként engedélyezett szeszesital árusító helyekre,

e.) az épület, illetőleg az ingatlan kezelőjének zártkörű rendezvényeire. (3)Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából

a.) közterület: az út, utca, parkoló, tér, a járda - ideértve az épületárkádok alatti járdát is -, a járdasziget, a közpark, a parkosított terület, a játszótér, a lépcső, továbbá az alul- és felüljáró,

b.) városi közforgalmú jármű: a helyi közforgalmat lebonyolító villamos és autóbusz, c.) közösségi létesítmény: önkormányzati tulajdonban lévő, művelődési házak, klubok, stadionok, sportpályák, és egyéb sportlétesítmények.

8. § Miskolc Megyei Jogú Város belterületének közterületein – kivéve a 3. mellékletben meghatározott ebek futtatására kijelölt területeket - ebet csak pórázon lehet vezetni.

9. § (4) A megállási vagy a várakozási tilalmat megszegő (KRESZ 15. § (1) bek.

a) és b) pont) gépjárműveket a vonatkozó jogszabályok figyelembe vétele mellett az önkormányzat rendészeti feladatokat ellátó szerve elszállíttathatja.

A közterületek használatáról szóló 29/2011. (X.21.) önkormányzati rendelet egyes rendelkezései:

3.§ 6. Közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 13. pontjában foglaltakon túl, az egyéb ingatlanoknak a közhasználat elől nem zárt területrésze.

7. Közterület rendeltetéstől eltérő használata: a közterület eredeti rendeltetésétől eltérő használatával kapcsolatos tevékenység, állapot.

4. § (1) A közterület rendeltetéstől eltérő használata közterület-használati engedély alapján, az e rendeletben meghatározottak szerint, az engedélyben előírt közterület- használati díj megfizetését követően történhet.

5. § (1) Közterület-használati engedélyt kell beszerezni:

a) épület, építmény elhelyezésére, fenntartására,

c) távbeszélő fülke, fülke nélküli távbeszélő készülék, postai levélszekrény, előszállítási láda, kirakatszekrény elhelyezésére,

d) építőanyag, tüzelőanyag, építési munkával kapcsolatos eszköz 24 órát meghaladó elhelyezésére,

e) kereskedelmi és egyéb szolgáltató, cirkuszi és mutatványos tevékenységre, árusító eszközre, berendezésre,

f) film-, és televízió felvétel készítéséhez elfoglalt területre, kivéve jelen rendelet 5. § (1/a) bekezdésében szabályozott, közterület filmforgatási célú használata esetén,

g) vendéglátó ipari előkert, terasz céljára,

h) szállítás vagy árurakodás céljára, ha annak időtartama a 24 órát meghaladja,

i) kiállítás, vásár, fesztivál, alkalmi rendezvény (továbbiakban: rendezvény) céljára, szórakoztató, művészeti tevékenységre,

j) pirotechnikai termék, tűzijáték kilövő berendezései és eszközei elhelyezéséhez szükséges területre,

k) személy-, áruszállítás állomáshelyének igénybevételére és

l) üzemképtelen, hatósági jelzés nélküli gépjármű elhelyezésére,

m) őstermelőként végzett értékesítésre,

o) reklám, reklámhordozó, információhordozó közterületen történő elhelyezésére, fenntartására, valamint a közterület reklám-, hirdetési célú igénybevételére.

p) közösségi felhasználási szolgáltatás keretében igénybe vehető mikromobilitási eszközök közterületi elhelyezéséhez, tárolásához, ide nem értve a mikromobilitási eszközzel használat közben való olyan ideiglenes megállást, ami az eszköz adott személy általi bérleti szerződés szerinti használatát (kölcsönzését) nem szakítja meg. (1c) Reklám célú közterület-használat csak abban az esetben engedélyezhető, ha a településképi rendelet szerinti településképi bejelentési eljárásban a hatóság a bejelentést tudomásul vette.

(2) Nem kell közterület-használati engedélyt beszerezni:

a) a közút, járda, tér, park, egyéb közterület építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatos építési anyag, építési eszköz, gép tárolás céljából a közterület elfoglalásához,

b) az úttartozékok, a közlekedési utasváró létesítmények és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések, továbbá a közterület köztisztaságával kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezéséhez,

c) a közterületen, valamint az alatt vagy felett elhelyezett közművek építése, hibaelhárítása érdekében végzett munkához kapcsolódó építési anyag, építési eszköz, gép tárolásához,

d) külön jogszabály által engedélyezhető közterületbe nyúló épületrészek, épülettartozékok létesítéséhez,

e) a gyülekezési jogról, valamint a választási eljárásról szóló törvény alapján megtartott rendezvényekre,

f) a közvetlen baleset-, élet- és kárveszély elhárítására,

g) amennyiben a közterületet az önkormányzat veszi igénybe és

h) az egyházi ünnepekkel kapcsolatos közterület használatra

(3) Nem adható közterület-használati engedély:

a) a környezeti ártalmakkal járó tevékenység gyakorlására,

c) mozgóboltból történő árusításra az I. és II.-es övezetben, a rendezvények kivételével,

d) a kereskedelmi tevékenység végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározott, kizárólag üzletben árusítható termékek közterületi árusítására,

e) ha a tervezett igénybevétel a városképet, a közterület állagát jelentősen rontaná, környezetszennyezéssel, a közegészségügyi érdekek sérelmével, a közúti forgalom zavarásával, veszélyeztetésével járna,

f) ha a tervezett igénybevétel a városrendezési, városfejlesztési célok, programok megvalósíthatóságát veszélyeztetné,

g) ha a kérelem elbírálásában közreműködő a szakvéleményében, állásfoglalásában a kérelem teljesítéséhez nem járul hozzá,

h) ha a kérelmezőnek egy évet meghaladó közterület-használati díjtartozása áll fenn,

i) ha a kérelmező által meghatározott időpontban és helyen önkormányzati szervezésű, kezdeményezésű rendezvény céljára szükséges a közterület,

j) ha a kérelmező olyan tevékenységet kíván a közterületen folytatni, melynek gyakorlását jogszabály tiltja,

k) ha a kérelmező a tevékenység folytatására való jogosultsággal nem rendelkezik,

l) e rendelet 20. § (3) bekezdésében meghatározott esetben, az ott megjelölt időtartamig és

m) ha a kérelmező a közterület használatának engedélyezéséről szóló rendelet előírásait a kérelem beérkezésétől számított egy éven belül megszegte,

n) Ha a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül, a közterület azonos célú használatával kapcsolatban lakossági panaszbejelentés, vagy rendészeti jelzés alapján hivatalból indult közigazgatási hatósági eljárásban, vagy kérelemre indult birtokvédelmi eljárás során végrehajtható döntés született.

6. § (1) Az üzletek üzemeltetői részére az üzletek előtt az üzletben forgalmazott termékek bemutatására, árusítására az 1. melléklet 1. pontja szerinti I. övezetben maximum 4 m², a II.-IV. övezetekben maximum 6 m² terület igénybevételére adható engedély. A közterület-használati engedéllyel rendelkező kérelmező az utcabútort közvetlenül az üzlet portáljához kapcsolódóan köteles elhelyezni, oly módon, hogy

a) a gyalogosforgalom akadálymentesen biztosítható legyen,

b) a közút forgalmát, illetve az üzlet megközelíthetőségét ne veszélyeztesse és

c) a megjelenítése esztétikus, a terület városképi jellegének megfelelő legyen.

(2) Üzlettel nem rendelkező kereskedő, őstermelő részére üzletportál előtti közterületre 5 méteren belül, továbbá a közterületre nyíló kapualj elé, vagy udvarban lévő közterületre rendezvények kivételével csak akkor adható engedély, ha ahhoz az érintett tulajdonosok, üzletek üzemeltetői írásban hozzájárulnak.

(3) Közterületi értékesítésre - a rendezvények és az őstermelői értékesítés kivételével

- akkor adható közterület-használati engedély, ha sem a gyalogos, sem a gépjármű forgalmat nem akadályozza, és a közterületi árusító helytől a közúti közlekedés szabályairól szóló rendelet előírásait figyelembe véve, közterületen a legrövidebb, gyalogos útvonalon mérve 50 m-en belül azonos termékeket árusító üzlet nem működik.

(4) Az őstermelői értékesítés céljára igénybevételre kerülő terület nem haladhatja meg a 2 m² nagyságot.

(5) Az őstermelői értékesítés általános feltételeit, szabályait ezen rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(7) Mozgóboltból történő árusítás 8.00 óra és 22.00 óra között engedélyezhető.

6/A. § (1) A vendéglátó üzlet előtti közterületre vendéglátó-ipari előkert, terasz elhelyezésére közterület-használat engedély akkor adható, ha

a)a kérelmező a vendéglátó üzlet működéséhez szükséges - a kereskedelmi tevékenység végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti - bejelentést megtette vagy érvényes működési engedéllyel rendelkezik,

b) a vendéglátó-ipari előkert, terasz üzemeltetője a településképi bejelentési kötelezettségének eleget tett és bejelentését a Polgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egysége tudomásul vette,

c) a vendéglátó-ipari előkert, terasz rendeltetésszerű használata a közúti és gyalogos közlekedés biztonságát nem veszélyezteti és a közterület közlekedésre szánt területén a gyalogossáv eléri a 1,5 métert.

(2) A vendéglátó-ipari előkert, terasz lehatárolására csak dísznövényzet, virágláda, városképi követelményeknek megfelelő, részleges lezárású kerítés helyezhető el.

(3) A vendéglátó-ipari előkert, terasz üzemeltetője köteles

a) a vendégek jogkövető magatartásának elősegítése érdekében a vendéglátó-ipari előkertben, teraszon jól látható helyen tájékoztatást közzétenni a közterületi - vendéglátó-ipari előkerten, teraszon kívüli - szeszesital fogyasztás tilalmáról,

b) a vendéglátó-ipari előkert, terasz teljes területét, valamint a terasszal határos közterületi járdát és zöldsávot az ingatlanok és közterületek tisztántartására vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően tisztán tartani, takarítani,

c) biztosítani, hogy az általa kiszolgált vendégek a szeszesitalt a vendéglátó-ipari előkerten, teraszon kívüli közterületre ne vigyék ki.

(4) A vendéglátó-ipari előkert, terasz elhelyezésére szóló közterület-használati engedélyben meghatározott díj megfizetésére - amennyiben a közterület-használat kérelmezett időtartama a három hónapot eléri - a közterület-használat jogosultjának erre irányuló külön kérelmére havi részletfizetés engedélyezhető.

8. § (1) A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. A kérelem benyújtása a közterület-használat megkezdésére nem jogosít.

(5) A közterület-használati engedély iránti kérelmet – a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – legalább 15 nappal a tervezett igénybevétel előtt be kell benyújtani. A benyújtás időpontja azonban nem lehet korábbi, mint a tervezett igénybevételtől visszaszámított 6 hónap.

(6) Rendezvények esetében a közterület-használati engedély iránti kérelmet legalább 30 nappal a tervezett igénybevétel előtt be kell nyújtani.

9. § (1) A közterület-használati engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, állandó lakóhelyének címét, bankszámla szerződési kötelezettség alá eső személyek bankszámlaszámát, a cég, szervezet, társasház, lakásszövetkezet megnevezését, székhelyét, adószámát, cégjegyzékszámát, nyilvántartás számát, bankszámlaszámát,

b) a közterület-használat célját és időtartamát,

c) a közterület-használat helyének és az igénybe venni kívánt terület nagyságának, a használat módjának, a napi árusítás időtartamának pontos meghatározását,

d) a keletkező hulladék gyűjtésének és elhelyezésének módját,

e) rendezvények esetében továbbá:

ea) a rendezvény szervezője, vagy a rendezvény lebonyolításáért felelősséggel tartozó személy nevét, elérhetőségét,

eb) a résztvevők és a várható látogatók tervezett létszámát, ec) a rendezvény részletes programját és

ed) a rendezvény műszaki-technikai igényeinek felsorolását.

(2) A közterület-használati engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) ha a közterületen felépítmény vagy mobil árusító berendezés elhelyezése történik, akkor az azonosításra alkalmas méretezett helyszínrajzot, melyen a közterület

használat szempontjából lényeges elemeket kell ábrázolni, és a felépítmény megjelenését ábrázoló grafikát vagy fényképet,

b) közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat másolatát és

c) mutatványos tevékenységnél a berendezésekre vonatkozó érvényes biztonságtechnikai jegyzőkönyvet, tanúsítványt,

d) a településképi rendelet erre vonatkozó előírása esetén a településképi bejelentés tudomásulvételét tartalmazó okiratot.

(3) A közterület-használati engedély iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, e rendelet által előírt mellékletek csatolásával írásban vagy elektronikus úton kell benyújtani a Polgármesteri Hivatalhoz. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben foglaltak alapján elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek a kérelmet csak elektronikus úton terjeszthetik elő.

(4) A hatóság e rendeletben foglaltakon túlmenően - a kérelemben megjelölt tevékenységtől függően - további, a kérelem elbíráláshoz szükséges dokumentumok benyújtására, adatok közlésére hívhatja fel a kérelmezőt.

13. § (4) A közterület használat megszűnik:

a) az engedélyben meghatározott idő elteltével,

b) ha a kérelmező a közterület használat megszüntetését az engedély érvényességi idejének lejárta előtt bejelenti, vagy

c) az engedély visszavonásával.

(5) A közterület-használati engedély visszavonható:

a) közérdekből, vagy városrendezési és - fejlesztési okból bármikor,

b) engedélytől eltérő közterület használat esetén,

c) ha a közterületet nem a (2) bekezdésben meghatározott személy használja, vagy az engedélyt átruházza,

d) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, vagy

e) ha a kérelmező a díjfizetési kötelezettségének az esedékesség időpontjáig nem tesz eleget,

f) ha a közterületen folytatott tevékenység végzésére jogosító okirat érvénye megszűnik,

g) ha az engedélyes e rendelet 6/A. § (2)-(3) bekezdésében foglaltakat megsérti.

(6) Ha a kérelmező a közterület-használatát meg kívánja szüntetni, köteles ezt a szándékát a közterület-használat megszüntetése előtt legalább 3 nappal írásban bejelenteni az engedélyező hatóságnak.

(7) Az 5. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esetben az engedély visszavonásig is kiadható.

(8)A taxi várakozóhelyek igénybevételére vonatkozó közterület-használati engedély kizárólag egy éves időtartamra adható.

(9) Az utasváró létesítményekkel egybeépített citylight típusú reklámhordozóra vonatkozó közterület-használati engedély legfeljebb 15 éves időtartamra adható.

20. § (1) Az engedély nélküli közterület használat esetén a használó az engedélyező hatóság vagy az ellenőrzésre jogosult felhívására köteles a közterület használatot haladéktalanul megszüntetni és a közterület eredeti állapotát a saját költségén helyreállítani. Amennyiben az eredeti állapot helyreállítási kötelezettségének a megadott határidőre nem tesz eleget, az engedélyező hatóság kötelezi az eredeti állapot helyreállítására.

(2) Aki a közterületet rendeltetésétől eltérően engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően használja, a közigazgatási szabályszegési jogkövetkezményen túl az engedély nélküli, vagy attól eltérő közterület-használat időtartamára e rendelet előírásai alapján egyébként fizetendő díjat is köteles megfizetni.

(3) Ha engedélytől eltérő közterület használat miatt a közterület-használati engedély visszavonásra kerül, a közterület használója a határozat véglegessé válásától számított 1 évig nem kaphat újabb közterület-használati engedélyt.

A közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének jogkövetkezményeiről szóló 35/2013. (X.1.) önkormányzati rendelet közterületek rendjével, közterület használatával kapcsolatos rendelkezései:

Közterületek rendjével kapcsolatos cselekmények

6. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki

a) vállalkozás céljára használt 3500 kg legnagyobb megengedett össztömeget meghaladó járművét közúton vagy más közterületen az Építési és Környezetvédelmi Osztály által kiállított közterület-használati engedély nélkül tárolja,

b) járművel a zöldterületen közlekedik, vagy parkol, zöldterületnek tekintve azt a területet is, amelyen a fásítás, parkosítás megkezdődött, vagy amelynek gyepfelülete esetlegesen hiányos.

(2) Az (1) bekezdés szerinti magatartás elkövetőjével szemben - természetes személy esetében kettőszázezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében nyolcszázezer forintig terjedő - közigazgatási bírság szabható ki.

Közterület használatával kapcsolatos, a közösségi együttélés szabályaiba ütköző cselekmények

7. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki:

a) a közterületet a közterületek használatáról és rendjéről szóló önkormányzati rendelet szerinti közterület-használati engedély nélkül, vagy a közterület-használati engedélyben foglaltaktól eltérően veszi igénybe,

b) a közterületek használatáról és rendjéről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott, közterületen nem engedélyezhető vagy tiltott tevékenységet folytat,

c) közterület-használati engedélyét a közterület használatakor nem tartja magánál és ezzel az ellenőrzést akadályozza,

d) áruszállítás állomáshelyének használatára jogosító közterület-használati engedélyének meglétét, díja befizetésének igazolását gépjárműve szélvédője mögött nem helyezi el és ezzel az ellenőrzést akadályozza vagy

e) a játszótéren vagy parkban a játszó-, sport-, valamint egyéb berendezési eszközöket nem a rendeltetésének megfelelően használja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti magatartás elkövetőjével szemben - természetes személy esetében kettőszázezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében ötszázezer forintig terjedő - közigazgatási bírság szabható ki.

12/A. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki bejelentés-köteles parkolási szolgáltatási tevékenység igénybevételére felhív, ezen tevékenység végzésére jogosító hatósági nyilvántartásban megjelölt területen kívül.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki mást az (1) bekezdésben meghatározott magatartás tanúsításával megbíz.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti magatartás elkövetőjével szemben – természetes személy esetében kettőszázezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében ötszázezer forintig terjedő – közigazgatási bírság szabható ki.

(4) E § alkalmazásában a parkoltatási szolgáltatási tevékenységen és annak végzésére jogosító hatósági nyilvántartásban megjelölt területen a jegyző által, a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II.27.) Kormányrendelet 1. melléklet 104. pontjában megjelölt tevékenységet és annak folytatására vonatkozóan nyilvántartásba vett területet kell érteni.

6. KÖRNYEZETVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS

RENDELKEZÉSEK

Az allergén növényekkel kapcsolatos helyi szabályokról szóló 20/1998. (VI.1.) önkormányzati rendelet egyes rendelkezései:

3.§ Az allergiakeltő növények elleni védekezés szabályai

(1) Miskolc Megyei Jogú Város közigazgatási területén a jogi és magánszemélyek, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek a tulajdonukban (kezelésükben, használatukban), a bérlők a bérleményükben lévő ingatlanokat kötelesek úgy gondozni, hogy azok a gyomtól, különösen az allergiakeltő növényektől mentesek legyenek.

(2) Új növényzet és fatelepítéseknél kerülni kell a környezetét szennyező, illetve allergiakeltő pollenű, termésű fajok alkalmazását, ültetését.

(3) A fokozottan allergiakeltő növények (parlagfű, ürömfű, stb.) elterjedését az ingatlanok folyamatos gondozásával, illetve ezen növények irtásával kell megakadályozni.

(4) A gyomirtásról - virágzás előtt - az időjárástól függő gyakorisággal - mechanikus, illetve vegyszeres úton - kell gondoskodni.

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény egyes rendelkezései:

17. § (4) A földhasználó köteles az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.

50. § (4) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően parlagfű elleni közérdekű védekezést kell elrendelni, ha a földhasználó a 17. § (4) bekezdésében szereplő parlagfű elleni védekezési kötelezettségének nem tesz eleget. A kötelezettség teljesítésének helyszíni ellenőrzéséről a földhasználó előzetes értesítése mellőzhető.

60. § (1) Növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki

c) a 17. § (1) bekezdés c) pontjában előírt kötelezettségét az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kötelezése ellenére, továbbá a 17. § (4) bekezdésében előírt, a parlagfű elleni védekezési kötelezettségét elmulasztja.

A parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló 221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet egyes rendelkezései:

1. § (1) Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 17. § (4) bekezdésében előírt parlagfű elleni védekezés elmulasztása esetén

a) külterületen a terület fekvése szerint illetékes növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: növény- és talajvédelmi hatóság)

b) belterületen – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a települési (fővárosban kerületi) önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző (a továbbiakban: jegyző)

rendeli el a közérdekű védekezést.

A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet egyes rendelkezései:

2. § (1) Fás szárú növény az ingatlan azon részén és oly módon telepíthető, hogy az

- figyelemmel az adott faj, fajta tulajdonságaira, növekedési jellemzőire, szakszerű kezelésére - az emberi életet és egészséget nem veszélyeztetheti, a biztonságos közlekedést nem akadályozhatja, valamint nem okozhat kárt a meglévő építményekben, létesítményekben, és nem akadályozhatja azok biztonságos működését.

3. § Tilos a fás szárú növények felületének jogellenes – a 4. § (1) bekezdésben foglaltakkal ellentétes – megsértése, csonkítása, továbbá részeinek közvetlen vagy közvetett károsítása.

4. § (1) A használó köteles gondoskodni az ingatlanon lévő fás szárú növények fenntartásáról, az adott faj tulajdonságainak megfelelő szakszerű kezeléséről (így különösen víz- és tápanyag-utánpótlásról, metszésről, növény-egészségügyi beavatkozásról), valamint szükség szerinti pótlásáról.

(2) A használó köteles gondoskodni az ingatlanán lévő fás szárú növények emberi életet, egészségét veszélyeztető részeinek eltávolításáról.

(3) A használó – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – köteles gondoskodni a fás szárú növények emberi életet, egészségét veszélyeztető származékainak, így különösen ágak, virágzat, termés, levelek összegyűjtéséről. A használó mentesül az összegyűjtési kötelezettség alól, amennyiben a humuszképződés nem ellentétes a

terület rendeltetésével.

5. § (1) Közterületen közművezetéket – a 8. § (3)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel

– úgy kell elhelyezni, hogy az a fás szárú növényt ne veszélyeztesse, közvetlenül vagy közvetetten ne károsítsa.

(2) Belterületi közterületen – a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével – a síkosság-mentesítésre olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti.

(3) Közterület burkolatának építésénél és -felújításánál a fás szárú növény töve körül legalább 2,25 m2 víz- és légáteresztő felületet kell hagyni.

(4) Az érintett földrészlet fekvése szerinti települési önkormányzat (fővárosban a kerületi önkormányzat) jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző (a továbbiakban: jegyző) a használót az (1)–(3) bekezdésben és a 4. §-ban meghatározott fenntartási és kezelési feladatok, továbbá a 2. § szerinti telepítési előírások teljesítésére kötelezheti.

6. § (1) A közterületen lévő fás szárú növény kivágását a fás szárú növény helye szerint illetékes jegyző engedélyezi.

(2) Az engedély kiadására irányuló kérelem a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon vagy annak megfelelő tartalommal nyújtható be. A jegyző gondoskodik a formanyomtatványnak a helyben szokásos módon történő közzétételéről.

(2a) Nem helyi önkormányzati tulajdonban álló ingatlan esetén a jegyző hivatalból beszerzi az érintett fás szárú növénnyel rendelkezni jogosult kivágáshoz hozzájáruló nyilatkozatát.

(3) A jegyző a fás szárú növény kivágása iránti kérelmet elutasítja, ha

a) a kérelmező a fás szárú növény pótlásáról hiánypótlási felhívás ellenére sem nyilatkozott;

b) a fás szárú növény áttelepítése szakmai és településrendezési szempontból célszerű és kivitelezhető; vagy

c) az természetvédelmi vagy környezetvédelmi érdeket sért.

(4) Amennyiben a jegyző ügyintézési határidőn belül nem dönt a fás szárú növény kivágásáról, az engedélyt a kérelemben foglaltak szerint megadottnak kell tekinteni.

(5) A település szempontjából kiemelt szakmai, tudományos, település- és kultúrtörténeti értéket képviselő fás szárú növény kivágásának kérelmezése esetén a jegyző az eljárás megindításáról szóló értesítést öt napon belül hirdetményi úton, valamint – ha a település ilyennel rendelkezik – a település hivatalos honlapján is közzéteszi a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben

meghatározott ügyféli jogok biztosítása céljából.

7. § (1) Település belterületén a fás szárú növénynek az élet-, egészség- vagy vagyonvédelmi okból – a 6. §-ban foglaltaktól eltérően – történt kivágása esetén

a) a kivágás tényét az azonnali intézkedést foganatosító 3 napon belül a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon vagy annak megfelelő tartalommal bejelenti a kivágás helye szerint illetékes jegyzőhöz;

b) ha a pótlás környezeti feltételei adottak, a jegyző a tulajdonost a pótlásra kötelezi.

(2) A jegyző a fás szárú növénnyel rendelkezni jogosultat a fás szárú növény kivágására kötelezi, ha a fás szárú növény az élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyezteti, és e veszély másként nem hárítható el.

8. § (1) A közterületen lévő fás szárú növény kivágását követő 1 éven belül a használó köteles gondoskodni a növény helyben történő szakszerű pótlásáról. A telepítendő cserje esetében 3 éven belül kell biztosítani a legalább azonos területi borítást. A pótlás céljából történő telepítést meg kell ismételni, ha a telepítést követő vegetációs időszak kezdetén a fás szárú növény nem ered meg. A szakszerű pótlás teljesítését a jegyző ellenőrzi.

(3) Amennyiben a közműfektetés a fás szárú növény megtartásával nem valósítható meg, a jegyző a kivitelezőt a fás szárú növény pótlására kötelezi.

(4) Amennyiben a fás szárú növény pótlása a földrészlet adottsága miatt nem vagy csak részben teljesíthető, a pótlást a jegyző által kijelölt más ingatlanon történő telepítéssel kell teljesíteni. Amennyiben ilyen ingatlan a település beépítettsége miatt nem jelölhető ki, a jegyző a használót a települési önkormányzat által rendeletben meghatározott kompenzációs intézkedés megtételére kötelezi.

(5) A fás szárú növény kivágása esetén a pótlási kötelezettséget a sajátos építményfajta rendeltetésére tekintettel kell teljesíteni.

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról szóló 41/2017. (XII. 5.) önkormányzati rendelet egyes rendelkezései:

3. § (1) Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a jelen rendeletben foglaltak szerint hulladékgazdálkodási közszolgáltatást biztosít a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladék rendszeres gyűjtése, elszállítása, és kezelése érdekében, és ezen tevékenységek ellátásáról a társulás kötelező helyi közszolgáltatás útján gondoskodik.

(8) A település közigazgatási területén lévő valamennyi ingatlan - természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező - birtokosa, tulajdonosa, vagyonkezelője, valamint a társasház és a lakásszövetkezet, aki (amely) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást a Ht. alapján érvényesen megkötött (5) bekezdésben meghatározott hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés alapján kötelező jelleggel igénybe veszi (a továbbiakban: ingatlanhasználó) az ingatlanán keletkező települési hulladék gyűjtéséről és annak a gyűjtésre feljogosított gazdálkodó

szervezetnek történő átadásáról az e rendeletben meghatározott módon köteles gondoskodni.

(9) Tilos a hulladékot elhagyni, - a gyűjtés, lerakás szabályaitól eltérő módon - felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni.

(10) A települési hulladék gyűjtésére, elszállítására, illetve kezelésére vonatkozóan az ingatlanhasználók és - jelen rendeletben foglaltaknak megfelelően - a közszolgáltatás igénybevételére kötelezett gazdálkodó szervezetek kötelesek igénybe venni az önkormányzat által szervezett közszolgáltatást, melynek keretében kizárólag a rendelet 3. § (4) bekezdésében megjelölt Közszolgáltatóval köthetnek szerződést.

4. § (1) Az Önkormányzat az ingatlanhasználóknál keletkező települési hulladék gyűjtésére, elszállítására, kezelésére hulladékgazdálkodási közszolgáltatást szervez és tart fenn.

Feladata e tekintetben különösen:

a) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó települési hulladék rendszeres gyűjtésének, elszállításának és kezelésének megszervezése,

b) a települési hulladékkal kapcsolatos egyes - a jogszabályban meghatározott - hatósági jogkörök gyakorlása,

c) a közszolgáltatással összefüggő - egyéb jogszabályban nem rendezett - önkormányzati feladat- és hatáskör megállapítása,

d) a Közszolgáltató kizárólagos közszolgáltatási jogának biztosítása,

e) a tulajdonában álló közterületen elhagyott vagy azon ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett hulladékok elszállításáról történő gondoskodás.

(2) A közszolgáltatás ellátása keretében a Közszolgáltató kötelezettségét képezi a jogszabályokban, az OHKT-ben és jelen rendeletben rögzített feltételek szerint:

a) az ingatlanhasználók által a Közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben gyűjtött települési hulladék ingatlanhasználóktól történő összegyűjtése és elszállítása - ideértve a háztartásban képződő zöldhulladék, vegyes hulladék, valamint az elkülönítetten gyűjtött hulladék összegyűjtése és elszállítása, a díszüket vesztett, kidobott karácsonyfák összegyűjtése és elszállítása,

b) a lomtalanítás körébe tartozó lomhulladék az ingatlanhasználóktól történő összegyűjtése, illetve átvétele és elszállítása,

c) a hulladékgyűjtő ponton vagy átvételi helyen, hulladék udvarban átvett hulladékok összegyűjtése és elszállítása,

d) gondoskodik az előző pontokban meghatározott hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladék kezeléséről,

e) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett létesítmények, eszközök és berendezések üzemeltetetése.

5. § (1) Az ingatlanhasználó köteles az ingatlanán keletkező települési hulladékot az e rendeletben meghatározott módon és helyen gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy kezeléséről gondoskodni. Alapvető kötelessége e tekintetben, hogy:

a) a települési hulladékot - különös tekintettel a hulladék további kezelésére - az elszállításra való átvételig gyűjtse, illetve tárolja,

b) az ingatlanán keletkező települési hulladék kezelésére az Önkormányzat által szervezett közszolgáltatást vegye igénybe, illetve a hulladékot a feljogosított hulladékkezelőnek adja át, illetve a közszolgáltatási díjat az NHKV Zrt. részére kiegyenlítse,

c) a hulladék gyűjtése során megfelelő gondossággal járjon el annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a település természetes és épített környezetét ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja,

d) az ingatlanán keletkező hulladék mennyiségét alacsony szinten tartsa,

e) ha az ingatlanhasználó a zöldhulladék komposztálásáról saját maga nem gondoskodik a Közszolgáltató által meghatározott módon, a zöldhulladékot elkülönítetten gyűjti, és a Közszolgáltatónak úgy adja át, hogy a zöldhulladék komposztálhatósága, illetve lebontása biztosítható legyen,

f) a gazdálkodó szervezet, a társasház, a lakásszövetkezet ingatlanhasználó közhiteles nyilvántartás szerinti nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, továbbá, ha elektronikus kézbesítési cím közhiteles nyilvántartásában történő szerepeltetése számára kötelező, úgy elektronikus kézbesítési címét, a természetes személy ingatlanhasználó a személyes adatai közül a családi és utónevét, lakóhelyének, tartózkodási és értesítési helyének címét a jelen rendelet mellékleteit képező formanyomtatványok kitöltésével megadja,

g) az ingatlanhasználó a veszélyes hulladékokat az egyéb települési hulladékoktól elkülönítve gyűjti.

(2) Az ingatlanhasználó a települési hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött hulladékot - a jelen rendeletben meghatározott feltételek szerint - hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre vagy a közszolgáltatás körébe tartozó hulladékot kezelő hulladékkezelő létesítménybe szállíthatja, és ott a jogosultnak átadhatja vagy gyűjtőedényben elhelyezheti. E jogot az ingatlanhasználó csak úgy gyakorolhatja, ha a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a Koordináló szerv részére megfizette, és ennek tényét a Közszolgáltató felé dokumentálható módon igazolja.

(3) Az ingatlanhasználó köteles a Közszolgáltatónak 8 napon belül a 1. melléklet szerinti adatlap kitöltésével bejelenteni, ha tulajdonosváltozás vagy egyéb ok folytán a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik.

(4) Az ingatlanhasználót nem terheli az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség az olyan beépítetlen ingatlana tekintetében, ahol nem tartózkodik és hulladék sem keletkezik.

(5) Az az ingatlanhasználó, akinek ingatlanán települési hulladék keletkezik, de az ingatlana egyidejűleg gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásban bejegyzett székhelyéül, telephelyéül vagy fióktelepéül is szolgál, köteles a települési hulladékát a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett települési hulladéktól elkülönítetten gyűjteni és arra a közszolgáltatást igénybe venni.

(6) A Ht. 32/A. § (1) bek. i)-j) pontjában foglaltakra tekintettel az NHKV Zrt. szedi be a közszolgáltatási díjat és kezeli a közszolgáltatás keretében keletkező kintlévőségeket. Az ingatlanhasználó a teljesített közszolgáltatás alapján számított

közszolgáltatási díjat az NHKV Zrt. által megküldött számla alapján, a számlán szereplő fizetési határidőig köteles kiegyenlíteni.

6. § (1) Szüneteltethető a közszolgáltatás igénybevétele, ha az önállóként nyilvántartott gyűjtőedénnyel rendelkező ingatlanhasználó az ingatlant 30 napnál hosszabb ideig sem az ingatlanhasználó, sem harmadik személy nem használja, ott hulladéka nem keletkezik. Az ingatlanhasználó a szüneteltetés tényét a szüneteltetés kezdő időpontja előtt legalább 30 nappal a Közszolgáltatónak írásbeli nyilatkozattal bejelenti.

(2) A bejelentés megtételére csak a Közszolgáltatóval jogviszonyban álló, vagy meghatalmazottja jogosult. A kérelmet évente kell benyújtani. Amennyiben az ingatlanhasználó évente nem nyújtja be a szüneteltetésre vonatkozó kérelmét, abban az esetben egy év elteltét követően a közszolgáltatás automatikusan újraindul. A szüneteltetésre vonatkozó igénybejelentés megismételhető.

(3) Ha az ingatlanon a szüneteltetési időtartam lejárta előtt újból hulladék keletkezik, annak tényét a Közszolgáltatóval szerződött fél, vagy meghatalmazottja köteles haladéktalanul a Közszolgáltatónak bejelenteni.

(4) A szüneteltetési kérelemben foglaltak valóságtartalmát a Közszolgáltató jogosult ellenőrizni. A szüneteltetés jogszerűtlen igénybevétele esetén a Közszolgáltató a szüneteltetés kezdő időpontjára visszamenőleg a szüneteltetést megvonja.

(5) Gazdálkodó szervezet akkor szüneteltetheti a közszolgáltatást, ha a tevékenysége igazolhatóan szünetel, vagy valamely telephely (fióktelep) vonatkozásában a tevékenység szüneteltetve van, illetőleg az időszakos tevékenység vagy működés egyéb hitelt érdemlő módon igazolható.

(6) Amennyiben a szüneteltetés feltételei fennállnak, de a szüneteltetést az ingatlanhasználó tartós akadályoztatása, vagy érvényes jogcíme hiányában csak későbbi időpontban jelenti be, az akadályoztatás okának megjelölésével és kérelmének alapjául szolgáló hiteles dokumentumok benyújtásával kérheti kizárólag a közszolgáltatás szüneteltetésének utólagos megállapítását.

(7) A gazdálkodó szervezetek vonatkozásában a közszolgáltató jogosult vélelmezni, hogy a gazdálkodó szervezet minden, a nyilvántartásba bejegyzett használatban lévő ingatlan vonatkozásában - székhelyén, illetve telephelyein (fióktelepen) - folytat gazdasági tevékenységet.

7. § (1) Az ingatlanhasználó köteles a Közszolgáltató által nyújtott közszolgáltatást igénybe venni.

10. § (1) A közszolgáltató a közszolgáltatás területén háztartásonkénti zöldhulladék gyűjtést is végez. A zöldhulladék körébe tartozó hulladékokról köteles megfelelő, a jogszabályi rendelkezésekkel összhangban álló módon értesíteni az érintett ingatlanhasználókat.

(3) A hulladékká vált (karácsonyi) vágott fenyőfák térítésmentes összegyűjtését, elszállítását a Közszolgáltató a karácsonyi ünnepeket követően oly módon köteles elvégezni, hogy a vegyes hulladék gyűjtőedényzet mellé kihelyezett karácsonyfákat

köteles elszállítani minden év január 31. napjáig.

11. § (1) Az ingatlanhasználó a gyűjtőedényeket az ingatlan területén belül köteles elhelyezni. gyűjtőedényt közterületen tartósan elhelyezni kizárólag az Önkormányzat rendeletében szabályozott közterület-használati hozzájárulás, illetve a vonatkozó szabályok szerinti közterület-használati engedély alapján lehet.

(2) Az ingatlanhasználó köteles a gyűjtőedényeket a hulladék elszállítása céljából a Közszolgáltató által megjelölt időpontban, a közterületen, a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni. Az edények ürítése a megjelölt szállítási napon 6.00 és 22.00 óra között történik.

A gyűjtőedényt a szállítási napon, 06 órától lehet kihelyezni a közterületre, kivéve a tartósan engedélyezett elhelyezést.

(3) A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének - a közterület szennyezésének elkerülése érdekében - lecsukott állapotban kell lennie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az az edény mozgatásakor és ürítésekor ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza.

(4) A kihelyezett gyűjtőedényből guberálni tilos. A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű és gyalogos forgalmat és elhelyezése egyébként sem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

12. § (1) A szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedények ürítése során esetlegesen keletkezett szennyeződés takarításáról a Közszolgáltató köteles gondoskodni.

13. § (3) Tilos a gyűjtőedénybe folyékony, mérgező, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, állati tetemet vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyeztetheti a begyűjtést, ürítést végző személyek vagy más személyek életét, testi épségét, egészségét.

(5) A Közszolgáltatónak jogában áll a gyűjtőedényzet kiürítését, illetve a hulladékszállítást megtagadni, ha

a) az ingatlanhasználó által kihelyezett edényzet nem felel meg a közszolgáltatási szerződés előírásainak (nem szabványos, nem rendszeresített), vagy olyan mértékben sérült, törött, hogy a gyűjtési technológia betartását nyilvánvalóan veszélyezteti;

b) megállapítható, hogy a gyűjtőedényben kihelyezett hulladék az ürítés, vagy a szállítás során a szállítást végző személyek életében, testi épségében, egészségében, továbbá a gyűjtő járműben vagy berendezésében kárt okozhat, vagy a hasznosítás, ártalmatlanítás során veszélyeztetheti a környezetet;

c) érzékszervi észleléssel megállapítható, hogy a kihelyezett gyűjtőedény mérgező, robbanó, folyékony, veszélyes, vagy olyan anyagot tartalmaz, amely a települési hulladékkal együtt nem gyűjthető, nem szállítható, nem kezelhető, vagy nem minősül települési hulladéknak;

d) a kihelyezett gyűjtőedény túltöltött, és a gyűjtőedény ürítése a környezet szennyezése, a hulladék szóródása nélkül nem lehetséges,

e) a gyűjtőedényben települési hulladéknak nem minősülő hulladékot helyeztek el, különösen építési és bontási hulladékot, állati tetemet, valamint elektromos,

elektronikai és veszélyes hulladékot.

14. § (1) Hulladékgyűjtő udvarokban a 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet előírásai szerint helyezhetők el a hulladékok.

(2) A hulladék kezeléséről, illetve hasznosításáról a Közszolgáltató külön szerződésben rögzítetteknek megfelelően köteles gondoskodni.

(3) Az ingatlanhasználók a hulladékudvarokban ingyenesen a 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet, illetve a HKSZ előírásai szerint helyezhetnek el hulladékot, az adott telephelyre vonatkozó szabályok betartásával.

(4) A hasznosítható hulladékok esetében, ami a szelektív csomagolási papír-, műanyag-, üveg-, fémhulladék, a Közszolgáltató nem határoz meg mennyiségi korlátot.

(5) Valamennyi hulladékkezelő létesítményben, ártalmatlanító helyen, illetőleg hulladékudvarokban guberálni tilos.

15. § (1) A jelen rendelet 2. § 3. pontjában meghatározott hulladékra nézve a lomtalanítás megszervezéséről és lebonyolításáról a Közszolgáltató - házhoz menő rendszerben - gondoskodik a közszolgáltatási szerződés alapján évi 2 alkalommal.

16. § (2) A rendszeres települési hulladék gyűjtéséhez rendelkezésre álló edénytérfogaton túl alkalmanként keletkező többlethulladék tárolására a kifejezetten erre a célra rendszeresített gyűjtőzsák vásárolható, melyet a gyűjtőtartály mellé kihelyezve a gyűjtési napon a Közszolgáltató elszállít.

17. § (1) Üdülőingatlanok, illetőleg időlegesen használt ingatlanok (a továbbiakban együtt: időlegesen használt ingatlan) esetében a közszolgáltatás igénybevétele április

1. napjától szeptember 30. napjáig tartó használati szezonban kötelező.

18. § Aki tevékenységével vagy mulasztásával a hulladékgazdálkodási jogszabályokban vagy reá vonatkozó hatósági határozatban foglalt kötelezettségét megszegi és ezzel a környezetet veszélyezteti, szennyezi vagy károsítja, vagy tevékenységét a környezetvédelmi előírások megszegésével folytatja, a Ht. -ban, illetve a külön jogszabályokban foglaltak szerinti (büntetőjogi, polgári jogi, közigazgatási jogi, stb.) felelősséggel tartozik.

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény egyes előírásai:

31. § (1) A hulladékbirtokos gondoskodik a hulladék kezeléséről.

(2) A hulladékbirtokos a hulladék kezeléséről

a) az általa üzemeltetett hulladékkezelő létesítményben vagy berendezéssel végzett előkezelő, hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás,

b) a hulladék hulladékkezelőnek történő átadása,

c) a hulladék szállítónak történő átadása,

d) a hulladék gyűjtőnek történő átadása,

e) a hulladék közvetítőnek történő átadása,

f) a hulladék kereskedőnek történő átadása,

g) a hulladék közszolgáltatónak történő átadása - ideértve a hulladék hulladékgyűjtő ponton vagy hulladékgyűjtő udvarban történő átadásának esetét is -, vagy

h) a hulladék átvételi helyen, illetve az átvételre kötelezettnek történő átadása útján gondoskodik.

(2a) Ha a hulladék kezeléséről a hulladékbirtokos a (2) bekezdés b)-h) pontja szerint gondoskodik, a kezelésre vonatkozó kötelezettség akkor tekinthető teljesítettnek, ha a hulladék a gyűjtő, a kereskedő, a hulladékkezelő vagy a közszolgáltató birtokába került. A közszolgáltató által történő birtokbavétellel a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladék a Koordináló szerv tulajdonába kerül.

(3) Jogszabályban meghatározott esetekben a hulladékká vált terméket a hulladékbirtokos az átvételre kötelezettnek adja át.

(4) Ha az eredeti hulladéktermelő vagy a hulladékbirtokos a hulladékot a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző előkészítő műveletek elvégzése céljából hulladékkezelőhöz szállítja, akkor ez - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a teljes hasznosítási vagy ártalmatlanítási művelet elvégzésének felelőssége alól nem mentesíti.

(5) Ha a hulladékbirtokos a hulladékot másnak átadja - a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében a közszolgáltató részére történő átadás kivételével -, meg kell győződnie arról, hogy az átvevő az adott hulladék szállítására, közvetítésére, kereskedelmére, illetve kezelésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik, vagy az adott hulladékgazdálkodási tevékenység végzéséhez szükséges nyilvántartásba vétele megtörtént.

61. § (1) Hulladéktól a 31. §-ban meghatározottakra figyelemmel, csak kijelölt vagy arra fenntartott helyen, a környezet veszélyeztetését kizáró módon lehet megválni. Nem mentesül a hulladék birtokosára, illetve tulajdonosára vonatkozó szabályok alól az, aki a birtokában, illetve a tulajdonában lévő hulladéktól nem az e törvényben meghatározott kötelezettségek teljesítésével válik meg. Az ingatlan tulajdonosát felelősség terheli az illegális hulladéklerakás vagy elhagyás megelőzéséért.

(2) Az ingatlanon más által, az ingatlantulajdonos hozzájárulása nélkül, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett vagy elhagyott hulladék elszállításának és kezelésének kötelezettsége (a továbbiakban: elhagyott hulladék felszámolása) - a hulladékgazdálkodási hatóság bírságot, valamint kötelezést megállapító közigazgatási hatósági döntésének véglegessé válásától számított harminc napon belül - a hulladék tulajdonosát vagy korábbi birtokosát terheli.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti tulajdonos vagy a korábbi birtokos ismeretlen, az elhagyott hulladék felszámolásának kötelezettsége - ellenkező bizonyításig - azt az ingatlantulajdonost terheli, akinek az ingatlanán a hulladékot elhelyezték vagy elhagyták. Az ingatlan tulajdonosa mentesül a felelősség alól, ha megtett minden tőle elvárható intézkedést, hogy a hulladék elhelyezését vagy elhagyását megakadályozza és a hulladékgazdálkodási hatóság eljárása során bizonyítja a hulladék korábbi birtokosának vagy az ingatlan tényleges használójának személyét. Társasházak

esetében az ingatlan tulajdonosa vonatkozásában a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényben, a lakásszövetkezetek esetében a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvényben foglaltak irányadóak.

86. § (1) Azt a természetes vagy jogi személyt, egyéni vállalkozót, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, aki vagy amely

a) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsérti,

b) hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, nyilvántartásba vételhez vagy bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás, nyilvántartásba vétel vagy bejelentés nélkül, továbbá attól eltérően végez,

c) a melléktermék előállításáról vagy képződéséről a hulladékgazdálkodási hatóságot nem vagy nem megfelelően tájékoztatja, hulladékot termékként vagy melléktermékként használ fel, forgalmaz, tárol, vagy

d) terméket a hulladékképződés megelőzésével kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsértve forgalmaz, a hulladékgazdálkodási hatóság az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerint hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogsértést elkövető - a tízezer forintot el nem érő hulladékgazdálkodási bírság kiszabása helyett az elhagyott hulladék felszámolása mellett - a hulladékgazdálkodási hatóság által szervezett hulladékgazdálkodással összefüggő képzésen (a továbbiakban: hulladékgazdálkodási képzés) való részvételre kötelezhető.

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról szóló 16/2022. (X. 4.) önkormányzati rendelet egyes előírásai:

1. § (1) E rendelet személyi hatálya kiterjed: Miskolc Megyei Jogú Város közigazgatási területén minden olyan, a közcsatornára rá nem kötött, vezetékes vagy saját vízellátással rendelkező ingatlan tulajdonosára, akinek ingatlanán, vízmérés alapján mért vízfogyasztás alapján számlázott, vagy e rendelet szerint elszállított háztartási szennyvíz keletkezik. E rendelet hatálya kiterjed azon ingatlanok tulajdonosaira is, akiknek az ingatlanán árnyékszék található.

(2) A gazdálkodó szervezet ingatlantulajdonosokra e rendelet hatálya a 7. § (2) bekezdésében és a 23. §-ban foglalt szabályok szerint terjed ki.

(3) E rendelet tárgyi hatálya kiterjed az ingatlan használatával kapcsolatban keletkezett nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére és ártalmatlanítására, valamint az ezekre vonatkozó közszolgáltatás ellátására, a közszolgáltatás ellenértékének megtérítésére, valamint a közszolgáltatás díjának meghatározására.

16. § (1) Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező, a közüzemi csatornahálózatba, vagy a helyben való engedélyezett módon történő tisztítás után a

befogadóba nem vezetett háztartási szennyvizet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendeletben meghatározott módon egyedi zárt szennyvíztárolóban gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére feljogosított Közszolgáltatónak átadni.

(2) Az ingatlantulajdonos köteles az (1) bekezdés szerint gyűjtött nem közművel elvezetett háztartási szennyvízre vonatkozó, az Önkormányzat által szervezett kötelező közszolgáltatást - az ingatlanon mért ivóvíz fogyasztási adatok alapján kalkulált, vagy egyébként szükséges - rendszeres időközönként, de legalább évente egy alkalommal igénybe venni kivéve, ha jogszabály eltérően rendelkezik.

(3) Közüzemi szennyvízcsatornával el nem látott ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező vagy onnan származó háztartási szennyvíz ideiglenes tárolására szolgáló vízzáró közműpótló létesítményt vagy egyedi szennyvíztisztító berendezést létesíteni a vonatkozó jogszabályok és építésügyi előírásoknak megfelelően.

(4) Közüzemi szennyvízcsatornával el nem látott ingatlanok ivóvízbekötése, meglévő bekötés bővítése kizárólag használatbavételi engedéllyel rendelkező, beüzemelt közműpótló berendezés megléte esetén végezhető.

(5) Az ingatlantulajdonosnak a háztartási szennyvíz egyedi vízzáró szennyvízgyűjtőjét legalább két hetenkénti ürítési időszak figyelembevételével vízzáró kivitelben kell megépíteni, illetve átépíteni. Az elhelyezést egyeztetni köteles a kibocsátó a Közszolgáltatóval annak érdekében, hogy a létesítmény a közútról elérhető helyen legyen.

17. § (1) Az ingatlantulajdonos köteles a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz gyűjtése során megfelelő gondossággal eljárni annak érdekében, hogy a szennyvíz mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a város természetes és épített környezetét ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja. Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanra való bejutással is biztosítani a gyűjtőhely megközelíthetőségét a Közszolgáltató szállítójárműve számára oly módon, hogy az elláthassa feladatát. A szippantó gépjármű a szennyvíztárolót az ingatlanra történő behajtással - a behajtás esetleges veszélyeire való figyelem felhívása mellett - a tulajdonos vagy annak meghatalmazottja kérelmére és veszélyére közelítheti meg.

(2) Az ingatlantulajdonos köteles a Közszolgáltatónak a szolgáltatás igénybevételi kötelezettségének keletkezésétől számított 15 napon belül írásban bejelenteni, ha a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik.

(3) Amennyiben az ingatlantulajdonos kötelezettsége a közszolgáltatás igénybevételére bármely ok miatt megszűnik, annak tényét a kötelezettség megszűnésétől számított 15 napon belül köteles írásban bejelenteni a Közszolgáltató felé.

18. § (1) Az ingatlantulajdonos az ingatlanán elhelyezett közműpótló létesítménybe csak háztartási (kommunális vagy kommunális jellegű) szennyvizet vezethet és tárolhat. Tilos a közműpótló létesítménybe mérgező-, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, állati tetemet, trágyalevet vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, tárolni, amely

veszélyeztetheti a begyűjtést, ürítést végző vagy más személyek életét- és testi épségét, egészségét, valamint a szennyvíztisztító telep rendeltetésszerű működését és műtárgyainak állagát. Az ingatlantulajdonos köteles a közműpótló létesítményt úgy használni, hogy azzal sem más személyek vagyonát, vagy testi épségét, sem a környezetet nem károsítja. A közműpótló létesítmény szabályszerű létesítését és használatát az azt engedélyező hatóság, működését az érintett szakhatóságok ellenőrzik.

(2) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elszállítását az ingatlantulajdonosnak kell megrendelnie a Közszolgáltatótól.

(3) Az ingatlantulajdonos köteles biztosítani a közműpótló létesítmény megközelíthetőségét oly módon, hogy annak kiürítését a Közszolgáltatást végző a 14.

§ (2) bekezdésében felsorolt alapfelszereltségével el tudja látni.

(4) Ha az ingatlan fekvése vagy egyéb műszaki okok miatt a közszolgáltatást a szabványos célgépekkel (szippantó gépjárművel) végrehajtani nem lehet, úgy a közszolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében a Közszolgáltató segédszivattyút vagy egyéb műszaki megoldást alkalmazhat.

(5) Az ingatlantulajdonos a (4) bekezdésben meghatározott többletszolgáltatásért az

1. mellékletben meghatározott mértékű díjat köteles a Közszolgáltatónak fizetni. (9) A kibocsátó a települési folyékony hulladékkezelési közszolgáltatás elvégzéséért a közszolgáltató által a 4. § (8) bekezdésében foglaltak alapján meghatározott közszolgáltatási díjat köteles fizetni, és az egyes teljesítések alkalmával átadott, a teljesítést igazoló bizonylatot 5 évig megőrizni köteles.

20. § Az ingatlantulajdonos és a Közszolgáltató közötti jogviszonyt a közszolgáltatás igénybevételének ténye hozza létre, külön írásbeli szerződéskötés nélkül. A jogviszony kezdő időpontja az a nap, amelyen a Közszolgáltató a közszolgáltatás teljesítésének megkezdéséről és lényeges feltételeiről az ingatlantulajdonost írásban értesítette, vagy felhívás közzététele útján tájékoztatta.

21. § Mentesül a közszolgáltatás kötelező igénybevétele alól az ingatlantulajdonos, ha:

a) a beépítetlen vagy használaton kívüli ingatlanán háztartási szennyvíz nincs, vagy nem keletkezik, és ennek tényét írásban bejelenti a Közszolgáltatónak, aki jogosult a bejelentett tény valóságtartalmát ellenőrizni, az ellenőrzést az ingatlantulajdonos tűrni köteles; vagy

b) a kérelmére elvégzett hatósági vizsgálat alapján az engedély másolatával igazolja a Közszolgáltató felé, hogy az ingatlanán történő szennyvíz-kezelés és -ártalmatlanítás a jogszabályoknak megfelelően történik. Ezen igazolási kötelezettségének az ingatlantulajdonos a kezelő-ártalmatlanító berendezés üzembe helyezésétől számított 15 napon belül köteles eleget tenni.

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény egyes rendelkezései:

44/J. § (1) Ha az ingatlantulajdonos vagy a közszolgáltató a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos tevékenységét jogszabálytól vagy a bejelentésben foglaltaktól eltérő módon végzi, közszolgáltatási bírságot köteles fizetni.

(2) A közszolgáltatási bírságot a vízügyi hatóság szabja ki a jegyző kezdeményezése alapján.

A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet egyes rendelkezései:

25. § (1) A jegyző dönt:

a) a települések belterületén a vizek természetes áramlásának, lefolyásának önkényes megváltoztatása folytán a szomszédos ingatlanok tulajdonosai között felmerült vitában - a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó vízimunkák megvalósításától eltekintve - a természetes lefolyás biztosításáról vagy az eredeti állapot helyreállításáról;

b) a közműves ivóvízellátással és szennyvízelvezetéssel (vízi közszolgáltatással) kapcsolatos eljárásban a szolgáltatót és a fogyasztót érintő jogokról és kötelezettségekről.

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014.(XII.5.) BM rendelet avar és kerti hulladék égetésének tilalmára vonatkozó rendelkezése:

225. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi, valamint a külterületen lévő zártkerti ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.

A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése szerint a tűzvédelmi bírság kiszabására első fokon - az 1. melléklet 43. sorában rögzített esetet kivéve - a szabályszegést észlelő tűzvédelmi hatóság jogosult abban az esetben, ha az észlelt szabályszegés a hatóság adott eljárásához közvetlenül kapcsolódik, vagy a szabályszegés helyszínének tűzvédelmi hatósági ellenőrzésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik. Az 1. melléklet 43. sorában rögzített esetben a központi szerv jogosult a bírság kiszabására.

A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet egyes rendelkezései:

4. § Tilos a légszennyezés, a diffúz forrás környezetvédelmi követelményeknek nem megfelelő működtetése miatt fellépő levegőterhelés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz.

34. § (1) A területi környezetvédelmi hatóság vagy a járási környezetvédelmi hatóság a levegővédelmi követelményt megsértő természetes és jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére, a jogsértő tevékenység megszüntetésére, illetve a mulasztás pótlására való kötelezéssel egyidejűleg, - ha jogszabály másként nem rendelkezik - levegőtisztaság-védelmi bírságot szab ki.

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény egyes környezetvédelemmel kapcsolatos rendelkezései:

Természetvédelmi szabálysértés:

187. § (1) Aki

a) a természetvédelmi államigazgatási szerv engedélyéhez vagy szakhatósági hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély vagy szakhatósági hozzájárulás nélkül, vagy az engedélytől, szakhatósági hozzájárulástól eltérő módon végez vagy végeztet, vagy bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,

b) természeti területen - beleértve a védett természeti, Natura 2000 területet is - a természetvédelmi célokkal össze nem egyeztethető tevékenységet folytat, szemetel, a területet más módon szennyezi, tiltott helyen tartózkodik, engedély nélkül tüzet rak,

c) védett élő szervezet egyedét, származékát vagy barlangi képződményt jogellenesen megrongál, elvisz vagy elpusztít, illetve védett vagy fokozottan védett állatfaj egyedét élettevékenységében jelentős mértékben zavar,

szabálysértést követ el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjére a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr is szabhat ki helyszíni bírságot.

Köztisztasági szabálysértés:

196. § (1) Aki

a) a közterületet, a közforgalom céljait szolgáló épületet, vagy a közforgalmú közlekedési eszközt beszennyezi,

b) a felügyelete alatt lévő állat által az a) pontban megjelölt helyen okozott szennyezés megszüntetéséről nem gondoskodik,

szabálysértést követ el.

(2a) Köztisztasági szabálysértés miatt nem vonható felelősségre az a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékos személynek minősülő személy, aki az (1) bekezdés b) pontjában

meghatározott cselekményt a felügyelete alatt lévő vakvezető, illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutyára vonatkozóan követi el.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a közterület-felügyelő, természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr, az önkormányzat közigazgatási területéhez tartozó termőföldeken a mezőőr is szabhat ki helyszíni bírságot.

Vízszennyezés:

245. § (1) Aki

a) vízilétesítménybe, illetve felszíni vagy felszín alatti vízbe közvetlenül vagy közvetve szennyező anyagot juttat és ezáltal a vízkészletet felhasználásra alkalmatlanná teszi, vagy a felhasználást veszélyezteti, ha környezetkárosítás egyébként nem állapítható meg,

b) a szennyvíz vagy a szennyezőanyag ártalommentes elhelyezését, illetve a felszíni vagy felszín alatti vízbe történő bevezetését nem a jogszabályban, a jogszabály alapján kiadott hatósági előírásban meghatározott módon valósítja meg, vagy olyan létesítményt üzemeltet, amely a vizek fertőzését vagy szennyezését okozhatja,

c) az ivóvízellátást, ásvány- vagy gyógyvízhasznosítást szolgáló, vagy ilyen célra kijelölt vizek, vízilétesítmények védőterületére, védőidomára, védősávjára a jogszabályban, a hatósági előírásokban meghatározott rendelkezéseket megszegi, vagy a védőterületet, védőidomot, védősávot érintő korlátozásokkal ellentétes tevékenységet folytat vagy ingatlan-használatot gyakorol,

szabálysértést követ el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv erre felhatalmazott ügyintézője, a mezőőr vagy a halászati őr helyszíni bírságot szabhat ki.

A közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének jogkövetkezményeiről szóló 35/2013. (X.1.) önkormányzati rendelet környezetvédelemmel kapcsolatos rendelkezései:

A köztisztasággal, a települési szilárd hulladékkal és a levegő minőségének védelmével összefüggő, a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző cselekmények

4. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki a tulajdonában vagy használatában lévő ingatlanról a közterületre kihajló – és ezáltal a közlekedésbiztonságot, vagyonbiztonságot veszélyeztető – növények gallyazását nem végzi el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti magatartás elkövetőjével szemben – természetes személy esetében kettőszázezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében ötszázezer forintig terjedő – közigazgatási bírság szabható ki.

5. § A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző cselekményt követ el és természetes személy esetében kettőszázezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében nyolcszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható az ingatlantulajdonos vagy az ingatlant más címen használó, aki belterületi ingatlanának rendezett, tiszta állapotban tartásáról, illetve nem mezőgazdasági hasznosítású belterületi ingatlanának parlagfüvön kívüli, egyéb gyomok tekintetében történő gyommentesítéséről nem gondoskodik.

A közterületi zöldfelületek élővilágának védelmébe ütköző cselekmények

8. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki zöldfelület élővilága elleni cselekményt valósít meg, azaz közterületi zöldfelületen

a) növényeket engedély nélkül csonkít,

b) fák törzsét vagy ágait engedély nélkül hirdetés, transzparens, reklámhordozó, kötél vagy kábel rögzítésére használja,

c) közterületen lévő virágot, dísznövényt szed, károsít vagy élő növény részeit engedély nélkül begyűjti.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki közterületen lévő fás szárú növényt a fás szárú növények védelméről szóló kormányrendeletben meghatározott engedély nélkül kivág, vagy a kivágással kapcsolatos bejelentési kötelezettségét elmulasztja.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti magatartás elkövetőjével szemben - természetes személy esetében kettőszázezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében ötszázezer forintig terjedő - közigazgatási bírság szabható ki.

7. ÁLLATOK TARTÁSÁVAL, VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS

RENDELKEZÉSEK

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény egyes rendelkezései:

2. § E törvény hatálya kiterjed:

(1) a) a gazdasági haszon céljából tartott, igénybe vett állatokra;

b) a kutatási-kísérleti célra szolgáló állatokra, a diagnosztikai vizsgálat és az oltóanyag- termelés céljából tartott állatokra, a génbankként kezelt állatokra, a géntechnológiával módosított gerinces állatokra, valamint a tudományos ismeretterjesztés és az oktatási demonstráció céljából tartott állatokra;

c) a verseny- és sportcélra tartott állatokra;

d) a pásztorebekre, az őrző-, védő-, mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő és terápiás kutyákra;

e) a vadászatra alkalmazott állatokra, ha jogszabály másképpen nem rendelkezik;

f) a mutatványos vagy bemutatási célra szolgáló állatokra;

h) a kedvtelésből tartott állatokra;

i) a veszélyes állatokra, a háziasított állatok gazdátlan egyedeire (kóborállat), az állatkertekben, a vadaskertekben és a vadasparkokban élő (tenyésző) állatokra, továbbá a vadon élő fajok bármilyen célból fogva tartott egyedeire, ha külön jogszabály másként nem rendelkezik.

Az állat védelmének általános szabályai

Az állat tartásának általános szabályai

4. § (1) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni.

(2) Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni korára, nemére és élettani állapotára. Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelentő, egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását.

(3) Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelő rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről.

5. § (1) Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról.

(2) A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetőségét.

(3) A szabadban tartott állatok számára - azok természetes viselkedését is figyelembe véve - biztosítani kell olyan területet, illetve létesítményt, ahol azok veszély esetén, valamint az időjárás káros hatásaival és az egészségre ártalmas hatásokkal szemben védelmet találnak.

(4) Az állandóan zárt körülmények között tartott állat számára az állattartó köteles az állat szükségleteihez igazodó, megfelelő mozgásteret biztosítani.

(5) A gazdasági haszon céljából tartott állat tartása, szállítása és életének kioltása során előnyben kell részesíteni az állatkímélő technológiákat.

(6) A kedvtelésből tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről köteles eltávolítani.

Az állat kímélete, az állatkínzás tilalma

6. § (1) Az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, az állatot károsítani, így különösen az állatot nem szabad:

a) kínozni,

b) emberre vagy állatra uszítani, illetőleg állatviadalra idomítani,

c) kényszertakarmányozásra fogni, kivéve az egészségügyi megfontolásból való kényszerű táplálás esetét,

d) a kíméletét nem biztosító módon mozgatni és szállítani, elhelyezni,

e) a teljesítőképességét felismerhetően meghaladó teljesítményre kényszeríteni,

f) természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni.

7. § (1) Tilos az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan megterhelése, küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okozhat (a továbbiakban együtt: állatviadal). Tilos az állatviadal szervezése, tartása, továbbá az állatviadalra fogadás szervezése, az állatviadalon való közreműködés, részvétel, fogadáskötés.

(2) Tilos állatviadal céljára

a) állatot tartani, tenyészteni, kiképezni, idomítani, valamint más személynek átadni, vagy forgalmazni;

b) építményt, földterületet vagy egyéb helyet, anyagi eszközt más személy rendelkezésére bocsátani.

8. § Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad. Az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele tilos.

A veszélyes állatfajok egyedeinek tartása

20. § (1) A veszélyes állatfajok körét e törvény végrehajtására kiadott rendelet állapítja meg. Veszélyes állatnak a veszélyes állatfajok egyedei minősülnek.

(2) A veszélyes állatokat veszélyességük alapján az alábbi kategóriákba kell sorolni:

a) különösen veszélyes állatfajok,

b) közepesen veszélyes állatfajok,

c) elővigyázatosságot igénylő állatfajok.

21. § (1) A különösen veszélyes állatfaj egyedét – kivéve, ha e törvény végrehajtására kiadott rendelet eltérően rendelkezik - kizárólag állatkertben szabad tartani. A különösen veszélyes állatfaj egyedének tartására, szaporítására, elidegenítésére, másik állatkertbe történő át- vagy kihelyezésére, országba történő behozatalára, országból történő kivitelére, illetve bemutatására az állategészségügyi hatóság adhat engedélyt.

Az engedély kizárólag abban az esetben adható meg, ha az egyed tartási feltételei - ideértve a tartáshoz, illetve szaporításhoz szükséges szakismeretet is - biztosítottak.

(2) A közepesen veszélyes állatfaj egyedének tartására, szaporítására, elidegenítésére, megvételére, felügyeletének átengedésére, eladásra való felkínálására, országba történő behozatalára, országból történő kivitelére, illetve bemutatására az állategészségügyi hatóság adhat engedélyt. Az engedély kizárólag abban az esetben adható meg, ha a tartás, szaporítás, elidegenítés, felügyelet átengedése, eladásra való felkínálás, országba történő behozatal, illetve bemutatás a környezet nyugalmát és biztonságát nem sérti vagy veszélyezteti, és az egyed tartási feltételei - ideértve a tartáshoz, illetve szaporításhoz szükséges szakismeretet is - biztosítottak.

(4) A veszélyes állat tartási helyéül szolgáló ingatlanon, ingatlanrészen a veszélyre felhívó, jól látható tartós jelzést kell elhelyezni, az állat fajának feltüntetésével.

(5) Az állattartó veszélyes állatát közterületen csak átmenetileg, közvetlen és állandó felügyelettel, ember és állat életét, testi épségét nem veszélyeztetve tarthatja.

(6) A veszélyes állat tartójának gondoskodnia kell az állat szökésének megakadályozásáról.

22. § (1) A veszélyes állat eltűnését a veszélyes állat tartója haladéktalanul köteles bejelenteni az állategészségügyi hatóságnak. Különösen és közepesen veszélyes állatfaj egyedének eltűnésekor a rendőrséget is értesíteni kell.

(2) Veszélyes állat elhullását a veszélyes állat tartója 30 napon belül köteles bejelenteni az állategészségügyi hatóságnak.

23. § (1) Ha a veszélyes állat tartója a jogszabályban, illetve az engedélyben foglalt feltételeket nem vagy nem megfelelően teljesíti, veszélyes állatot az előírt engedély nélkül tart, szaporít, elidegenít, eladásra felkínál, felügyeletét átengedi, bemutatja vagy behoz az országba, illetve bejelentési kötelezettségét elmulasztja, az állategészségügyi hatóság - a tulajdonos költségére, a feltételek biztosításáig - a veszélyes állat állatkertbe vagy más megfelelő helyre való szállítását rendelheti el.

Eb által okozott fizikai sérülés, eb veszélyesnek minősítése és a veszélyes eb tartása

24/A. § (1) Az állatvédelmi hatóság az ebet egyedileg veszélyesnek minősítheti, amennyiben

a) az eb fizikai sérülést okozott, és megvalósulnak a veszélyesnek minősítés e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételei, vagy

b) az eb fizikai vagy pszichikai állapota alapján feltételezhető, hogy az embernek fizikai sérülést okozhat, és ez a veszélyhelyzet kizárólag az eb veszélyesnek minősítésével hárítható el.

(2) Veszélyes eb az állatvédelmi hatóság által egyedileg veszélyesnek minősített eb.

(4) Veszélyes eb kizárólag az állatvédelmi hatóság által kiadott engedéllyel, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételekkel és módon, ivartalanítva és elektronikus azonosítóval (a továbbiakban: transzponder) megjelölve tartható.

(5) Tilos veszélyes ebnek bármely módon való szaporítása, tenyésztése - ideértve a vétlen szaporulatot is -, kiállítása, bármely formában történő versenyeztetése, őrző- védő feladatokra való tartása, képzése és alkalmazása, az országba való behozatala, az országból történő kivitele.

(6) A veszélyes ebet polgári jogi szempontból vadállatnak kell tekinteni.

(8) A település jegyzője kérheti az állatvédelmi hatóságtól az eb egyedi veszélyessé minősítését.

24/C. § (1) Az állatvédelmi hatóság elrendeli az eb életének kioltását, amennyiben az halálos kimenetelű sérülést okoz embernek, és az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértő megállapítja, hogy az eb viselkedése egyértelműen a sérülés okozására irányult.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az állatvédelmi hatóság elrendeli a veszélyes eb életének kioltását, amennyiben

a) a veszélyesnek minősítő határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem kérelmezik az eb tartásának engedélyezését,

b) a tartási engedélyében meghatározott biztonságos tartási feltételek az engedélyben előírt határidőig, de legkésőbb az engedély kiadásától számított 30. napig nem teljesülnek,

c) az eb ivartalanítása és transzponderrel való megjelölése a tartási engedély kiadásától számított 30 napon belül nem történik meg,

d) az eb a tartási engedélyben meghatározott biztonságos tartási feltételek teljesítéséig embernek fizikai sérülést okoz,

e) az ebre vonatkozó tartási szabályokat megszegik, és emiatt az eb embernek fizikai sérülést okoz,

f) az ebet az engedélyezett tartási helyen, és az ebtartó felügyeletén kívül fogják be második alkalommal, vagy

g) annak tulajdonosa vagy az ebtartó ellen indított büntető- vagy szabálysértési eljárás során az állatot jogerős határozattal elkobozzák.

(3) Az állatvédelmi hatóság elrendelheti az eb életének kioltását, amennyiben az súlyos vagy maradandó sérülést okoz embernek, tartója 14 napon belül nem válik ismertté, viselkedésproblémáinak megfelelő kezelése nem biztosított, és az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértő megállapítja, hogy az eb viselkedése egyértelműen a sérülés okozására irányult.

(4) Az állatvédelmi hatóság az eb azonnali elkobzását, elszállítását és megfelelő helyen való tartását, valamint transzponderrel való megjelölését

a) rendelheti el, amennyiben az súlyos vagy maradandó kimenetelű sérülést okoz embernek;

b) rendeli el, amennyiben az halálos kimenetelű sérülést okoz embernek, vagy amennyiben az ebtartó veszélyes eb tartási engedélyét visszavonják.

(5) A jogerős határozattal elrendelt ivartalanítás, transzponderrel történő megjelölés, elkobzás, szállítás, tartás és az eb élete kioltásának költségei az eb tulajdonosát terhelik.

Ebnyilvántartás, állatvédelmi bírság

42/A. § (1) A transzponderrel megjelölve tartható ebekről az állat tartója és más személyek jogainak, személyi biztonságának és tulajdonának védelme, valamint az ebrendészeti feladatok ellátása céljából nyilvántartást kell vezetni (a továbbiakban: ebnyilvántartás).

(1a) Az állatvédelmi hatóság a veszélyes ebek hatékony azonosítása érdekében az ebnyilvántartásban rögzíti az eb veszélyessé nyilvánításának tényét.

(2) Az ebnyilvántartásba való regisztrációért e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni, mely díj az ebnyilvántartás működtetőjének a bevétele. Az eb transzponderrel történő megjelöléséért legfeljebb 3500 Ft összeg kérhető az állat tartójától, amely magában foglalja a transzponder árát, a beültetés díját és az ebnyilvántartásba való regisztráció díját.

(3) Az (1) bekezdés szerinti ebnyilvántartást az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv működteti.

42/B. § (1) A tartás helye szerint illetékes települési, fővárosban a kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat ebrendészeti feladatainak elvégzése érdekében, illetve a veszettség elleni oltás járványvédelmi vonatkozásaira való tekintettel három évente legalább egy alkalommal ebösszeírást végez.

(3) A települési, fővárosban a kerületi önkormányzat, illetve a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a Fővárosi Önkormányzat az ebösszeírás alapján a (2) bekezdésben foglalt adatokat összeveti az ebnyilvántartásban rögzített adatokkal, és eltérés esetén adatot szolgáltat az ebnyilvántartás működtetőjének.

(5) Az eb tulajdonosa és tartója az ebösszeíráskor köteles a (2) bekezdés szerinti adatokat a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat rendelkezésére bocsátani.

43. § (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával az állatok védelmére, kíméletére vonatkozó jogszabály vagy hatósági határozat előírását megsérti vagy annak nem tesz eleget, magatartásának súlyához, ismétlődéséhez, és különösen az állatnak okozott sérelem jellegéhez, időtartamához igazodó mértékű állatvédelmi bírságot köteles fizetni.

(2) Az állatvédelmi bírságot az állatvédelmi hatóság szabja ki.

(4) A bírság megfizetése nem mentesít más jogkövetkezmények alól.

(5) Az állatvédelmi bírság mértékét, megállapításának módját, a kiszabására és felhasználására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

(6) Állatvédelmi bírság kiszabása helyett vagy azzal egyidejűleg az állattartót a hiányosságok kijavítására, pótlására kell kötelezni, továbbá az állatok gondozásával, a velük való helyes bánásmóddal kapcsolatos állatvédelmi oktatáson (továbbiakban: állatvédelmi képzés) való részvételre kötelezhető.

45/A. § Az e törvényben foglaltak végrehajtását - feladat- és hatáskörében eljárva - az állatvédelmi hatóság, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv, illetve a természetvédelmi hatóság ellenőrzi.

45/B. § (1) Ha az állattartó az e törvényben, illetve a külön jogszabályban foglalt rendelkezéseket nem vagy nem megfelelően teljesíti és ez által az állat vagy ember egészségét súlyosan veszélyezteti, az állatvédelmi hatóság az állat tulajdonosának költségére elrendelheti - a feltételek biztosításáig - az állat megfelelő helyre való szállítását és a várható tartási költségek tulajdonos általi megelőlegezését.

(2) Ha az állattartó az állatvédelmi hatóság által előírt időpontig gondoskodik a jogszabályszerű állattartási feltételek biztosításáról, úgy az (1) bekezdés szerint elszállított állatot részére vissza kell szolgáltatni, ellenkező esetben az állatvédelmi hatóság az állatot elkobozza. Az állatvédelmi hatóság gondoskodik az állat tulajdonjogának átruházásáról, ha ezt jogszabály kizárja vagy az eredménytelen, az állat végleges elhelyezéséről. Az állat a korábbi tulajdonosának, illetve korábbi tartási helyére nem adható ki. Ha az állat végleges elhelyezése csak rendszeres költségráfordítással biztosítható, a korábbi tulajdonos a jogsértés súlyától, ismétlődésétől függően legfeljebb 12 hónapra jutó költség fizetésére kötelezhető. Az elhelyezés eredménytelensége esetén - hat hónap elteltével - az állat életét megengedett módon ki lehet oltani.

48/A. § (3) A települési - a főváros belterületén a fővárosi - önkormányzat kötelező feladata a település belterületén a kóbor állatok befogása. Az így befogott kóbor állat - amennyiben a befogástól számított 15 napon belül a kóbor állat tulajdonosa nem válik ismertté - az állam tulajdonába kerül. Az állatvédelmi hatóság gondoskodik az állat tulajdonjogának átruházásáról, ha ezt jogszabály kizárja vagy az eredménytelen, az állat végleges elhelyezéséről. Az elhelyezés eredménytelensége esetén - a külön jogszabályban meghatározott időtartam elteltével - az állat életét megengedett módon ki lehet oltani.

(4) Ha a kóbor állat tulajdonosa ismertté válik, a tulajdonos köteles az állatot visszavenni, valamint a befogásával és elhelyezésével kapcsolatos költségeket megtéríteni. Ha a tulajdonos az állatot nem veszi vissza, vagy az állat egészségét súlyosan veszélyeztető tartási körülmények miatt az állat a tulajdonos részére nem adható ki, az állatvédelmi hatóság - az addig felmerült költségek megtérítésére való kötelezés mellett - az állatot elkobozza, ezt követően gondoskodik az állat tulajdonjogának átruházásáról, ha ezt jogszabály kizárja vagy az eredménytelen, az állat végleges elhelyezéséről. Ha az állat végleges elhelyezése csak rendszeres költségráfordítással biztosítható, a korábbi tulajdonos a jogsértés súlyától, ismétlődésétől függően legfeljebb 12 hónapra jutó költség fizetésére kötelezhető. Az elhelyezés eredménytelensége esetén - a külön jogszabályban meghatározott időtartam elteltével - az állat életét megengedett módon ki lehet oltani.

A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet egyes rendelkezései:

1. § (2) E rendelet alkalmazásában

a) kedvtelésből tartott állat: a rendszertani besorolásától függetlenül minden olyan állat, amelyet nem kizárólag tudományos kutatás, állati eredetű termék előállítása, igavonás, teherhordás, természetvédelem, géntartalék- védelem és - eb és macska kivételével - közcélú bemutatás céljából tartanak, tenyésztenek, forgalmaznak, továbbá az az állat, amelyet más kedvtelésből tartott állat táplálása céljából tartanak és szaporítanak, valamint a nem gazdasági céllal tartott haszonállat, és a vadászatra használt állat;

c) kistestű eb: olyan eb, amelynek testtömege nem haladja meg a 20 kilogrammot;

d) közepes testű eb: olyan eb, amelynek testtömege 20-40 kilogramm;

e) nagytestű eb: olyan eb, amelynek testtömege meghaladja a 40 kilogrammot;

f) varratmentesen zárt, egyedileg megjelölt lábgyűrű: olyan, a madár életének első napjaiban felhelyezett, a lábának kifejlődését követően el nem távolítható, folytonos kört képező gyűrű vagy szalag, amelyen nincsen semmilyen megszakítás vagy illesztés, és amelyet semmilyen módon nem változtattak meg.

2. § (1) Kedvtelési célra nem tartható és nem forgalmazható olyan állat, amelynek tartása az adott faj fennmaradását veszélyeztetheti.

A kedvtelésből tartott állatok tartására és az állatokkal való bánásmódra vonatkozó rendelkezések

13. § Az állattartónak rendelkeznie kell a kötelező immunizálásra vonatkozó mindenkori adatokkal és dokumentumokkal, egyedi tartós megjelöléssel rendelkező állat esetében az állat azonosítására vonatkozó adatokkal és dokumentumokkal is. Amennyiben az állat új tulajdonoshoz kerül, részére e dokumentumokat át kell adni, illetve tájékoztatni kell az állat fajáról (fajtájáról), - ha ismert - az egyed neméről és koráról, továbbá az egyed tartásához szükséges minimális ismeretekről.

14. § (1) Az állatok számára a táplálékot, továbbá a nyulak és rágcsálók esetében a fogak koptatásához szükséges rágóanyagot az adott fajnak, az egyed korának és élettani állapotának megfelelő minőségben, mennyiségben és lehetőség szerint az adott faj természetes viselkedési szokásaihoz leginkább alkalmazkodó időközönként kell biztosítani.

(2) A kedvtelésből tartott állatot úgy kell tartani, hogy az állat tartása lehetővé tegye annak természetes viselkedését, ugyanakkor a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarja.

(3) A kedvtelésből tartott állatot és az állat tartási helyét az állat tartójának naponta legalább egy alkalommal ellenőrizni kell. Az állattartónak gondoskodnia kell arról, hogy az állatok tartási helyén a környezeti viszonyok megfeleljenek az állatok szükségleteinek, valamint hogy a tartási helyük úgy legyen kialakítva, hogy az ne

okozhasson sérülést az állatoknak. Állandó fényben vagy állandó sötétségben, valamint állandó zajban állatot tartani nem szabad.

(4) A kedvtelésből tartott állat tartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni. Lófélék és eb esetében a mozgási igény az állat mozgatása útján is kielégíthető, azonban esetükben is törekedni kell az olyan tartási módra, amely lehetővé teszi az állat kedve szerinti mozgását.

(5) Tilos

a) kistestű ebet 10 m2-nél, közepes testű ebet 15 m2-nél, nagytestű ebet 20 m2-nél kisebb területen tartósan,

c) gerinces állatot kör alapú kalitkában vagy gömb alakú akváriumban,

d) gerinces állat kifejlett egyedét 30 liternél kisebb űrtartalmú térben tartani.

(6) Tartósan csoportosan tartott ebek esetén számukra egyedenként legalább 6 m2 akadálytalanul használható területet kell biztosítani. Nem minősül csoportos tartásnak a szuka együtt tartása a kölykeivel, azok hathetes koráig.

(8) A csoportosan tartott állatok esetében - hacsak az adott fajra vonatkozó tudományosan elfogadott ismeretekből más nem következik - a tartási helyet úgy kell kialakítani, hogy mindegyik egyed versengés és agresszió nélkül egy időben hozzáférjen az etető-, itató-, fürdő-, pihenő-, és búvóhelyhez.

(9) A talajszinten élő állatok hálós aljzaton nem tarthatók, kivéve, ha füves területen, vagy közvetlenül a talajon helyezik el a ketrecet.

(10) A nem kizárólag talajon vagy vízben lakó fajok esetében legalább két olyan polcot vagy ágat, ülőrudat kell elhelyezni, amelyek mérete és kialakítása olyan, hogy az állat biztonságban és természetes testhelyzetben tud rajtuk ülni, pihenni.

(11) Az akváriumot, amelyben halat tartanak, üveglappal, hálóval vagy más arra alkalmas tárggyal kell lefedni, vagy az akvárium olyan mértékben tölthető fel vízzel, hogy a vízszint és az akvárium felső pereme közti távolság alkalmas legyen a hal kiugrásának megakadályozására.

(12) Patás állat és eb kivételével kedvtelésből tartott állatot kikötni tilos. Patás állatot állandó jelleggel, ebet tartósan kikötve tartani tilos.

(13) Az ebek vezetéséhez használt eszközöknek az állatra történő rögzítésére kizárólag nyakörv vagy hám használható oly módon, hogy az az állat egészségét ne veszélyeztesse.

(15) Az eb, macska és görény kölyköket nyolchetes korukig anyjukkal kell tartani.

(16) Hím sziámi harcoshalakat úgy kell tartani, hogy azok egymást, illetve tükörképüket ne láthassák.

15. § (1) Az állatokat úgy kell tartani, hogy ne veszélyeztethessék más állatok - kivéve a ragadozó állatok táplálására szánt élő egyedek -, illetve az ember biztonságát.

(2) Különböző fajhoz tartozó állatok csak akkor tarthatók együtt - az (1) bekezdésben leírtak figyelembevételével -, ha az állatok egymás testi épségét nem veszélyeztetik, az együtt-tartás idegi megterhelést egyik fajhoz tartozó egyed számára sem okoz, továbbá ha minden egyed rendelkezik olyan tartózkodási hellyel, ahol zavarás nélkül nyugalomban táplálkozhat és pihenhet. Agresszív viselkedésű állatokat tilos más állatokkal együtt tartani.

15/A. § (1) Madarak vadon befogott egyedeit - a vadászható madárfajok egyedeinek kivételével - kizárólag a természetvédelmi hatóság engedélyével szabad tartani.

(3) Az állattartónak a madárra felhelyezett varratmentesen zárt, egyedileg megjelölt lábgyűrűvel kell igazolnia - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - azt, hogy egy példány nem vadon befogott, hanem tenyésztett. A természetvédelmi hatóság engedélyezheti a madár más módszerrel történő megjelölését abban az esetben, ha a tenyésztett madár ily módon történő megjelölése nem lehetséges.

16. § (1) A kedvtelésből tartott állatokkal kíméletesen kell bánni, azoknak szükségtelenül fájdalmat, szenvedést, illetve félelmet okozni nem szabad.

(2) A kedvtelésből tartott állat tartója köteles az állat életfeltételeinek kialakítása és a tartása során

a) az adott faj viselkedési és szociális igényeit is figyelembe venni,

b) az állatot a fajának (fajtájának), korának, fiziológiai állapotának és tartási céljának (használatának) megfelelően olyan takarmánnyal ellátni, amely annak jólétét szolgálja.

17. § (1) Belterület közterületén - kivéve az ebek futtatására kijelölt területet - ebet csak pórázon lehet vezetni. Közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes.

(2) Közterületen az eb tulajdonosának biztosítania kell, hogy az eb sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztethessen.

(3) Szájkosarat használni a (2) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében - ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet a szájkosár használatát nem írja elő - kizárólag az egyed jellemzően agresszív magatartásának ismerete esetén kell.

17/A. § Az állatban félelmet keltő, erős fény- vagy hanghatással járó tevékenységek, időjárási jelenségek teljes időtartama alatt, különösen az év azon szakában, amikor a polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletéről szóló jogszabály szerinti pirotechnikai termékek engedély, bejelentés nélkül is felhasználhatók, az állat tartójának gondoskodnia kell az állat félelmében történő elszökésének megakadályozásáról és törekednie kell az állat megnyugtatására.

17/B. § (1) A szolgáltató állatorvos az eb vizsgálata, kezelése előtt köteles ellenőrizni, hogy az állat transzponderrel jelölt-e.

(2) A transzponderrel való megjelölés vagy az ivartalanítás megtörténtét az azt elvégző szolgáltató állatorvos az oltási könyv vagy a kisállatútlevél megfelelő rovatának kitöltésével, aláírásával és bélyegzőjével igazolja. Az ivartalanítás megtörténte utólag kizárólag az ebtartó költségén elvégzett eredményes bizonyító vizsgálatot követően igazolható.

(3) Az eb transzponderrel történő megjelölését követő 8 napon belül a beavatkozást végző szolgáltató állatorvos köteles az állatnak az Ávtv. 42/A. § (4) bekezdése szerinti adatait a transzponderrel megjelölt ebek adatait nyilvántartó országos elektronikus adatbázisban (továbbiakban: adatbázis) regisztrálni.

(5) Az adatbázisba történő regisztráció, valamint az adatbázisban regisztrált eb adatának megváltozása miatt történő adatmódosítás díjmentes.

(6) A transzponderrel megjelölt eb tartójának megváltozása esetén

a) az új tartó az adatváltozást 8 napon belül köteles a szolgáltató állatorvossal az adatbázisban regisztráltatni,

b) az adatbázis működtetője köteles a korábbi tartó adatait legalább öt évig nyilvántartani.

(7) A transzponderrel megjelölt eb tulajdonosának, tartási helyének megváltozása, vagy az állat elpusztulása esetén az eb tartója az adatváltozást 8 napon belül köteles a magánállatorvossal az adatbázisban regisztráltatni.

(8) A transzponderrel megjelölt eb ivartalanítását vagy kisállatútlevele kiállítását az azt elvégző szolgáltató állatorvos 8 napon belül köteles az adatbázisban regisztrálni.

(9) Az ebösszeírás során felvett, az adatbázisban nyilvántartottaktól eltérő vagy abból hiányzó adatokról a jegyző köteles az adatbázis működtetőjét értesíteni.

(10) Négy hónaposnál idősebb eb csak transzponderrel megjelölve tartható.

(11) A (10) bekezdésekben foglaltak betartását a jegyző és a járási állat-egészségügyi hatóság ellenőrzi.

(12) A négy hónaposnál idősebb transzponderrel nem jelölt ebről a jegyző és a szolgáltató állatorvos köteles jelentést tenni a járási állat-egészségügyi hatóság felé.

Eb okozta fizikai sérülés, illetve ennek veszélye keletkezésekor felmerülő hatósági feladatok, valamint a veszélyes eb tartása és a tartás engedélyezése.

17/C. § (1) Amennyiben a települési, fővárosban a kerület önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző arról értesül, hogy eb a 4. számú melléklet szerinti sérülést okozott, arról köteles írásban értesíteni a sérülés keletkezésének helye szerint illetékes járási állat- egészségügyi hatóságot.

(2) Eb okozta sérülés esetén a járási állat-egészségügyi hatóság a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben foglaltakon túl az Ávtv. 42/D. § (1) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja a 4. számú mellékletben foglaltak szerint.

17/D. § (1) Állatorvos vagy települési, fővárosban a kerületi önkormányzat, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat állatvédelmi őrszolgálata köteles figyelmet fordítani arra, hogy a feladatainak ellátása során vizsgált eb viselkedése indokolja-e a veszélyesnek minősítési eljárás megindítását. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy az eb viselkedése, illetve fizikai vagy pszichikai állapota alapján feltételezhető, hogy az embernek sérülést okozhat, és ez a veszélyhelyzet kizárólag az eb veszélyesnek minősítésével hárítható el, arról köteles írásban értesíteni az ebtartás helye szerint illetékes járási állat-egészségügyi hatóságot.

(2) Az (1) bekezdés szerint bejelentett ebet a járási állat-egészségügyi hatóság veszélyesnek nyilváníthatja.

17/E. § (1) A veszélyes eb - a (2) bekezdésben foglaltakra való tekintettel - a veszélyesnek minősítést követő 60 nap elteltével kizárólag a járási állat-egészségügyi hatóság által kiadott engedéllyel, az abban előírt tartási feltételek betartása mellett, ivartalanítva és transzponderrel megjelölve tartható.

(2) Az engedély kiadását az eb tulajdonosa vagy az ebtartó a tulajdonossal együtt kérheti, az eb veszélyesnek nyilvánításáról szóló határozat véglegessé válását követő 15 napon belül.

(4) A kérelemhez csatolni kell a tartás helye szerinti ingatlan tulajdonostársainak, illetve haszonélvezőjének hozzájáruló nyilatkozatát, amennyiben az eb tartási helyéül szolgáló ingatlan közös tulajdonban van, illetve haszonélvezettel terhelt.

17/F. § (1) A tartást engedélyező határozat véglegessé válását követően a járási állat- egészségügyi hatóság az 5. számú melléklet A. pontjában meghatározott adattartalmú tartási engedélyt (a továbbiakban: engedély) állít ki az eb tulajdonosa részére.

17/H. § (1) A veszélyes eb nyakörvén jól látható jelzést kell elhelyezni. A jelzés legalább öt centiméter átmérőjű korong, egyik oldalán az ebtartó neve, lakcíme, telefonszáma, a másik oldalán az eb hívóneve és a „Veszélyes!” felirat szerepel. A korong beszerzésének költségei az állat tulajdonosát terhelik.

(2) A veszélyes eb olyan megfelelően zárt, bekerített vagy elkerített helyen tartható, amely megakadályozza az ebnek a közterületre vagy szomszédos magánterületre történő, felügyelet nélküli kijutását, továbbá, hogy az eb embernek vagy állatnak sérülést okozzon.

(3) A veszélyes eb tartására szolgáló ingatlan be- és kijáratain jól olvasható „Vigyázat! Veszélyes eb!” feliratú táblát kell elhelyezni. A szöveg mellett jól látható, támadó ebet ábrázoló grafika feltüntetése szükséges. A táblát jól látható helyen kell elhelyezni.

17/I. § (1) Veszélyes ebet közterületen vezetni, tömegközlekedési eszközön szállítani csak a harapás lehetőségét megakadályozó, biztonságos szájkosárral és a kibújást megakadályozó nyakörvvel, két méternél nem hosszabb, nem kihúzható pórázon, a tartási engedélyben megjelölt személy felügyeletével szabad. E helyeken az ebet a pórázról elengedni és a szájkosarat levenni tilos.

(2) Veszélyes eb felügyelete - a tartási engedélyben meg nem jelölt személyre - ideiglenesen sem ruházható át.

17/J. § (1) Veszélyes eb tulajdonjogának átruházásakor az új tulajdonosnak új tartási engedélyt kell kérnie.

(2) Veszélyes eb tulajdonjogának átruházását, az állat elhullását, elvesztését huszonnégy órán belül - munkaszüneti nap esetén a következő munkanapon - a járási állat-egészségügyi hatóságnál be kell jelenteni.

17/K. § (1) Aki veszélyes ebet talál, illetve befog, köteles azt huszonnégy órán belül a járási állat-egészségügyi hatóságnak bejelenteni, és a befogott ebet a járási állat- egészségügyi hatóságnak átadni.

A méhészetről szóló 15/1969. (XI. 6.) MÉM rendelet egyes rendelkezései:

1. § A méhészkedést - a vonatkozó külön (állat-egészségügyi, növényvédelmi stb.) jogszabályok megtartásával - erre alkalmas területen mindenki szabadon gyakorolhatja. Háztömbök területén méhészetet létesíteni és fenntartani nem szabad.

2. § (1) A többlakásos lakóházak udvarán és közös használatú kertjében méhészetet létesíteni csak az összes lakás bérlőjének (tulajdonosának) hozzájárulásával és a (2) bekezdésben foglaltak megtartása mellett szabad.

(2) Méhészetet közös használatú épülettől és a szomszéd ingatlanoktól 4 méter, használatban levő utaktól (közúttól, saját használatú úttól) pedig az út melletti vízvezető árok külső szélétől számított 10 méter távolságon túl szabad csak elhelyezni. A saját használatú út tulajdonosa (használója) az út ideiglenes lezárása esetén az úton és az út mentén a letelepedést engedélyezheti.

(3) Ha a szomszéd ingatlantól való 4 méter távolságot megtartani nem lehet, a méheknek ellenkező irányban vagy - legalább 2 méter magas, tömör (deszka stb.) kerítés vagy élősövény létesítésével - a magasban való kirepülését kell biztosítani.

4. § Vándoroltatás a méhcsaládoknak az állandó telephelyről méhlegelő kihasználása, illetőleg megporzás céljából történő ideiglenes elszállítása, kivéve a rajnak vagy az anyának erre szolgáló ládában való szállítását.

5. § (1) Vándorméhészetek telepítésére a 43/1968. (XII. 6.) MÉM rendelet 51. §-ának és az alábbi (2)-(4) bekezdéseknek a rendelkezései irányadók.

(2) Államilag ellenőrzött anyanevelő és pároztató telephez 5 km-es körzeten belül méhcsaládokkal letelepedni csak a telepvezető engedélyével szabad.

(3) Utak közelében történő letelepedés esetén a méhlakásokat úgy kell elhelyezni, hogy azok kijáró nyílásai az úttal ellentétes irányban legyenek. Az úton a méhészettől jobbra és balra 50-50 méter távolságra, jól látható helyen „Vigyázat méhek!” felirattal figyelmeztető táblát kell elhelyezni.

(4) Vándorméhészetet 20 családnál nagyobb állandó méhészettől csak legalább 200 méter távolságra szabad elhelyezni. Ettől a szabálytól azonban az érdekeltek megegyezéssel eltérhetnek.

A méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről szóló 70/2003. (VI. 27.) FVM rendelet egyes rendelkezései:

2. § A méhészkedést (méhtartást) minden év február végéig, az újonnan kezdett méhészkedést pedig e tevékenység megkezdésétől számított nyolc napon belül kell

bejelenteni a méhek tartási helye szerint illetékes települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzőjénél, aki a méhészt nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartást folyamatosan vezeti. Amennyiben a méhek állandó tartási helye nem a méhész lakóhelyével összefüggő területen (udvarban, kertben stb.) van, a méhész köteles a méhek tartási helyén a nevét, lakcímét, telefonszámát, a tartási helyen lévő méhcsaládok számát egy legalább 40x30 cm nagyságú táblán jól látható módon feltüntetni.

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény egyes rendelkezései:

Felelősség a vadkárért, a vadászható állat által okozott kárért, a vadászati kárért, valamint a vad elpusztulásával okozott kárért.

A vadkár

75. § (1) A vadászatra jogosult az e törvényben foglaltak alapján köteles a vad által okozott kárt (a továbbiakban: vadkár) a károsultnak megtéríteni.

(2) Vadkárnak minősül

a) a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá

b) az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben

okozott kár tíz százalékot (a továbbiakban: természetes önfenntartási érték) meghaladó része.

(3) Ha a vadászatra jogosult a jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervben a gímszarvasra és a vaddisznóra előírt elejtési tervszámokat nem teljesíti, akkor a következő vadászati évben a bekövetkezett vadkár teljes egészében a vadászatra jogosultat terheli.

(4) Nem tekinthető vadkárnak, és így a vadkár számításánál nem vehető figyelembe a megújuló természeti erőforrásnak és nemzeti vagyonnak minősülő vadállomány életfeltételeinek kielégítésére szolgáló, a (2) bekezdés szerinti természetes önfenntartási érték.

(5) A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vadfajjal vadgazdálkodási tevékenységet folytat és annak vadászatára jogosult, valamint akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett.

A vadászható állat által okozott kár

75/A. § (1) A vadászatra jogosult a vadászható állat által okozott kárért való felelősség Polgári Törvénykönyvben foglalt szabályai alapján köteles a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kárt megtéríteni azzal, hogy a vadászatra jogosult ellenőrzési körén kívül eső oknak a vadászati jog gyakorlásán és a vadgazdálkodási tevékenység folytatásán kívül eső okot kell tekinteni.

(2) A vadászható állat által okozott kárért való (1) bekezdés szerinti felelősség és a fokozott veszéllyel járó tevékenységért való felelősség találkozása esetén a Polgári Törvénykönyvnek a veszélyes üzemek találkozására vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

A vadászati kár

76. § A vadászatra jogosult köteles a károsultnak megtéríteni a vadászterületen a vadászati jog gyakorlásában részt vevő személyek által a mezőgazdasági terményekben, termesztett növényállományokban a vetéstől a betakarításig, az erdőben, a védett természeti értékekben, a vizek halállományában, a szőlőben, valamint a gyümölcsösben másnak okozott kárt (a továbbiakban: vadászati kár).

A vad elpusztításával okozott kár

77. § Aki a vad elpusztításával, befogásával, zavarásával, vagy bizonyíthatóan erre irányuló kísérletével a vadászatra jogosultat a vadászati jog gyakorlásában akadályozza, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni.

A kár megelőzése

78. § (1) A vadászatra jogosult a károk megelőzése érdekében köteles

a) a földhasználók számára elérhető módon a vadkárral kapcsolatos ügyekben hivatalos kapcsolattartót megadni;

b) a vadászati jog gyakorlását úgy megszervezni, hogy az a föld használatával összefüggő gazdasági tevékenységgel összhangban legyen;

c) a vad általi károkozás vagy a károkozás veszélyének észlelése esetén a föld használóját haladéktalanul értesíteni;

d) a vadászati hatóság által jóváhagyott éves vadgazdálkodási terv gímszarvasra, dámszarvasra, őzre, muflonra és vaddisznóra vonatkozó részét teljesíteni;

e) fokozott vadkárveszély esetén a vad riasztásáról gondoskodni, valamint a vadkárral veszélyeztetett területre megfelelő számú és típusú, a vadkár megelőzését vagy elhárítását szolgáló vadgazdálkodási berendezést elhelyezni;

f) ha a vadkár megelőzése másként nem valósítható meg hatékonyan, úgy a föld használójával egyeztetve ideiglenes villanypásztort telepíteni a kár veszélyének fennállása idejére, melynek üzemeltetéséről a vadászatra jogosult és a föld használója közösen gondoskodik;

g) ha a villanypásztor telepítése nem elegendő a vadkár megelőzéséhez, illetve a vadkár megelőzése másképp nem valósítható meg hatékonyan, úgy a föld használójával egyeztetve más, a vadkár ellen célravezető szakszerű védekezési, illetve riasztási módszerek alkalmazásában közreműködni, illetve ahhoz hozzájárulni;

h) a szükséges mennyiségben és mértékben elterelő etetést végezni;

i) a szükséges mennyiségben és mértékben vadkárelhárító vadászatot folytatni;

j) a nagyvadállomány túlszaporodása esetén - a fokozott vadkárveszélyre tekintettel - a vadászati hatóságnál idényen kívüli állományszabályzó vadászat engedélyezését kezdeményezni.

(2) A vadászatra jogosult a mezőgazdálkodáson, illetve az erdőgazdálkodáson kívül okozott károk megelőzése érdekében - vadveszély esetén - az út létesítőjénél, illetve fenntartójánál, továbbá a vasút létesítőjénél, fenntartójánál, valamint üzemeltetőjénél megfelelő védelmi berendezések létesítését, illetve közúti, vasúti jelzések elhelyezését kezdeményezheti. Az út, illetve a vasút létesítője, fenntartója, valamint üzemeltetője

- ha a vadászatra jogosult a létesítés vagy az elhelyezés, továbbá a fenntartás, valamint az üzemeltetés költségeit vállalja - köteles a kezdeményezésnek helyt adni.

79. § (1) A föld használója a vadkárok, valamint a vadban okozott károk megelőzése érdekében köteles

a) a vadkár elhárításában, illetve csökkentésében a vadászatra jogosulttal egyeztetett, és a károk elhárítására vagy csökkentésére alkalmas módon közreműködni;

b) a károsodás vagy a károkozás veszélye esetén a vadászatra jogosultat haladéktalanul értesíteni és tájékoztatni;

c) a károkozás csökkentése érdekében közvetlenül az erdősült terület mellett található, mezőgazdasági tábla esetén gondoskodni arról, hogy az erdősült terület szélétől legalább 5 méter szélességben olyan mezőgazdasági kultúra kerüljön termesztésre, amely magassága alapján lehetővé teszi az erdőből kiváltó vad észlelését és vadkárelhárító vadászatát;

d) az általa szakszerű agrotechnológiával művelt, a vad általi károkozás ellen a tőle elvárható mértékben és módon védett területeket a kritikus időszakokban ellenőrizni;

e) nagy értékű növénykultúra esetében, illetve a fokozottan vadkárveszélyes területen fokozottan közreműködni a vadkár megelőzése és elhárítása tekintetében;

f) a vadállomány kíméletéről megfelelő eljárások alkalmazásával gondoskodni;

g) a mezőgazdasági tábla esetén hozzájárulni, hogy a vadászatra jogosult ideiglenesen, vadkárelhárító vadászatok célját szolgáló berendezéseket létesítsen, ha a létesítés és fenntartás költségeit a vadászatra jogosult fedezi;

h) apróvadas vadászterületen az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott táblák kaszálása során vadriasztó láncot vagy egyéb, hanghatáson alapuló vadriasztó eszközt használni.

(2) A föld használója jogosult a vadállomány túlszaporodása miatt a vadászati hatóságnál állományszabályozó vadászat elrendelését kezdeményezni.

(3) Ha a föld használója e törvény szerinti, rendes gazdálkodás körébe tartozó közreműködési kötelezettségének szakszerű és a károk elhárítására, csökkentésére alkalmas módon az (1) bekezdés a)-g) pontjaiban foglaltak szerint nem tesz eleget, a vadkárt a föld használójának a terhére kell figyelembe venni.

(4) Ha a föld használója vadkár igényét érvényesíteni kívánja, úgy az adott növénykultúrában keletkezett vadkárra vonatkozó - a miniszter által rendeletben megállapított - bejelentési határidőn belül az észlelést követően, legfeljebb 15 nap elteltével - az egyes növénykultúrákra meghatározott bejelentési időszakban - köteles azt a vadászatra jogosultnak írásban bejelenteni.

80. § (1) Ha egyes vadfajok állománya a mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási tevékenység folytatását, az élőhelyen található termékeket, terményeket, a

mesterséges vizek halállományát, a vadászterület biológiai életközösségét, valamint a védett természeti területet jelentősen veszélyezteti, kezdeményezhető az adott vadfaj állományának csökkentése.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a vadászati hatóság a károsult kérelmére, illetőleg az erdészeti vagy természetvédelmi hatóság kezdeményezésére, vagy hivatalból kötelezi a vadászatra jogosultat az egyes vadfajok állományának meghatározott határidőn belüli csökkentésére vagy a szükséges védőintézkedések megtételére.

(4) Ha a vadászatra jogosult a (2) bekezdés szerinti vadállomány-szabályozási kötelezettségének nem, vagy nem a határozatban meghatározott módon tesz eleget, a vadászati hatóság a vadászatra jogosult költségére határozatban hatósági vadászatot rendelhet el. A határozatban meg kell jelölni az elejtendő vad faját, valamint darabszámát.

A kár megállapítása

81. § (1) Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kár) megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől, illetve észlelésétől számított tizenöt napon belül írásban kell közölni a kárért felelős személlyel.

(2) Ha a károsult és a kárért felelős személy között az (1) bekezdés szerinti közléstől számított öt napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és a kártérítés mértékéről, a károsult a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől (a továbbiakban: jegyző) öt napon belül írásban vagy szóban kérelmezheti a károsult és a kárért felelős személy közötti egyezség létrehozására irányuló kárfelmérési eljárás lefolytatását. A határidő elmulasztása esetén az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti igazolási kérelemnek van helye.

(3) A kár megállapítását a miniszter által rendeletben meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő (a továbbiakban: szakértő) végezheti. A szakértőt a jegyző három munkanapon belül rendeli ki.

(4) A kár felmérését - a miniszter által rendeletben megállapított egyszerűsített vadkárfelmérési szabályok szerint - a kirendeléstől számított öt napon belül kell lefolytatni. A kárfelmérést akkor is le kell folytatni, ha a kár bejelentése az (1) bekezdésben előírt határidő után történt. Ha késedelmes bejelentés miatt a kár vagy mértékének megállapítása bizonytalanná válik, ezt a bejelentő terhére kell figyelembe venni.

(4a) A vadászatra jogosult, illetve a föld használója az egyezség meghiúsulása esetén három munkanapon belül kérheti másik szakértő kirendelését a költségek előlegezése mellett. Ebben az esetben a kárral érintett földterületen lévő termények betakarítására csak az újabb szakértői vizsgálat befejezése után kerülhet sor.

(5) A szakértő köteles a kárfelmérésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul átadni a jegyzőnek. A jegyző a szakértői vadkárfelmérési jegyzőkönyvben foglaltak alapján egyezség létrehozását kísérli meg a felek között a kár megtérítésére vonatkozóan.

(6) Ha a felek között kötött egyezség megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek, nem sérti a közérdeket, mások jogát vagy jogos érdekét, valamint tartalmazza a

kötelezett kártérítésre vonatkozó kötelezettségvállalását, a felek által előlegezett eljárási költség felek általi viselését, a kártérítés (eljárási költség) összegét és pénznemét, a teljesítés módját és határidejét, a jegyző az egyezséget határozatba foglalja és jóváhagyja.

(7) Ha a felek között nem jött létre egyezség vagy az nem hagyható jóvá, a jegyző az eljárást megszünteti.

(8) A károsult az eljárást megszüntető végzés véglegessé válásától számított harminc napon belül kérheti a bíróságtól kárának megtérítését. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény egyes állattartással kapcsolatos rendelkezései:

Köztisztasági szabálysértés

196. § (1) Aki

a) a közterületet, a közforgalom céljait szolgáló épületet, vagy a közforgalmú közlekedési eszközt beszennyezi,

b) a felügyelete alatt lévő állat által az a) pontban megjelölt helyen okozott szennyezés megszüntetéséről nem gondoskodik,

szabálysértést követ el.

(2a) Köztisztasági szabálysértés miatt nem vonható felelősségre az a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékos személynek minősülő személy, aki az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott cselekményt a felügyelete alatt lévő vakvezető, illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutyára vonatkozóan követi el.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a közterület-felügyelő, természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr, az önkormányzat közigazgatási területéhez tartozó termőföldeken a mezőőr is szabhat ki helyszíni bírságot.

Veszélyeztetés kutyával

193. § (1) Aki a felügyelete alatt álló kutyát

a) a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, vagy kóborolni hagyja,

b) természeti és védett természeti területen, vagy vadászterületen - a vadászkutya és a triflakereső kutya kivételével - póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja,

c) szájkosár és póráz nélkül közforgalmú közlekedési eszközön - segítő kutya kivételével - szállítja,

d) vendéglátó üzlet kivételével élelmiszer-elárusító üzletbe, közfürdő területére vagy játszótérre - segítő kutya kivételével - beengedi, illetve beviszi, szabálysértést követ el.

(2) Aki veszélyes ebét nem zárt helyen tartja, vagy nem helyez el a ház (lakás) bejáratán a veszélyes ebre utaló megfelelő figyelmeztető táblát, szabálysértést követ el.

(2a) E § alkalmazásában segítő kutya a segítő kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályairól szóló rendelet szerinti segítő kutya.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a közterület- felügyelő, természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr, továbbá a mezőőr is szabhat ki helyszíni bírságot.

A közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének jogkövetkezményeiről szóló 35/2013. (X.1.) önkormányzati rendelet állattartással kapcsolatos egyes rendelkezései:

10/A. § A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el és kettőszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható az, aki:

a) többlakásos lakóingatlan közös használatú területein és helyiségekben állata által okozott szennyeződés eltávolításáról haladéktalanul nem gondoskodik,

b) többlakásos lakóingatlan közös használatú udvarán, lakásainak erkélyén galambot tart, etet,

c) tulajdonában vagy használatában lévő többlakásos ingatlanban lévő lakásához tartozó vagy a használatában álló helyiségekben a galambok fészkelőhelyeit nem szünteti meg,

d) többlakásos ingatlan közös használatú helyiségeiben ebet - amennyiben a társasház szervezeti és működési szabályzata másként nem rendelkezik, - póráz nélkül vezet, vagy

e) többlakásos ingatlan közös használatú helyiségeiben - amennyiben a társasház szervezeti és működési szabályzata másként nem rendelkezik - nem biztosítja, hogy az eb más állatot, vagy embert harapásával ne veszélyeztessen.

11. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el

d) aki a tulajdonában vagy használatában lévő épület utcai homlokzatán lévő galambfészkelő helyeket szükség szerint, de évente legalább egyszer nem szünteti meg, a fészkelő helyek alatti közterületet a galambok okozta szennyeződésektől nem tisztítja meg,

e) aki a város közterületein galambot etet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti magatartás elkövetőjével szemben - természetes személy esetében kettőszázezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében háromszázezer forintig terjedő - közigazgatási bírság szabható ki.

8. EGYÉB KÖZÖSSÉGI EGYÜTTÉLÉSI SZABÁLYSZEGÉSI

RENDELKEZÉSEK

A közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének jogkövetkezményeiről szóló 35/2013. (X.1.) önkormányzati rendelet egyes rendelkezései:

3. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el az, aki

a) Miskolc Megyei Jogú Város címerét vagy zászlaját Miskolc Megyei Jogú Város Polgármestere által kiadott engedély nélkül, vagy az abban meghatározottaktól eltérő módon, avagy olyan célból vagy módon használja, amire engedély nem adható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti magatartás elkövetőjével szemben – természetes személy esetén kettőszázezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében háromszázezer forintig terjedő – közigazgatási bírság szabható ki.

12. § (3) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el és természetes személy esetében kettőszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható az, aki az ingatlan tulajdonosa, bérlője, az ingatlan felett más jogcímen rendelkezni jogosult hozzájárulása nélkül életvitelszerű tartózkodás céljából lép, arra nem alkalmas ingatlan birtokába.

12/B. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el az a láthatóan alkoholos állapotban lévő, vagy kábító, vagy pszichotrop anyag hatása alatt álló személy, aki közterületen, nyilvános helyen vagy közforgalmú közlekedési eszköz megállóhelyén tartózkodása során olyan magatartást tanúsít, amely a lakosság negatív értékítéletét váltja ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti magatartás elkövetőjével szemben kettőszázezer forintig terjedő közigazgatási bírság szabható ki.

KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓK

avagy

HOVA FORDULHATUNK

a kódexbe foglalt előírások megsértése esetén

Miskolci Rendőrkapitányság

0000 Xxxxxxx, Xxxxxx xxxx 0.

🕿 107 vagy 46/514-511.

Miskolci Önkormányzati Rendészet

0000 Xxxxxxx, Xxxxx xxxx 00/X.

🕿 46/502-570 vagy

80/46-00-46 (ingyenesen hívható zöld szám 0-24 óráig)

B-A-Z Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Miskolc Hivatásos Tűzoltóparancsnokság 0000 Xxxxxxx, Xxxxx Xx. x. 15.

🕿 46/500-140, 105 vagy 112-es segélyhívó

B-A-Z Vármegyei Kormányhivatal

0000 Xxxxxxx, Xxxxxxxx xxx 0.

🕿46/512-901

Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Lakosságszolgálati Főosztály

Hatósági Osztály

0000 Xxxxxxx, Xxxxxxxx xxx 0.

🕿 46/512-700