MJK: AGAOB 001-2008)

ARANY GLÓBUSZ ATLASZ OTTHONBIZTOSÍTÁS

(MJK: AGAOB 001-2008)

ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK

1.) A jelen feltételek alapján

a QBE Insurance (Europe) Limited Magyarországi Fióktelepe (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00., a továbbiakban: biztosító) arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosított részére, a szerződésben meghatározott díj ellenében, magyar fizetőeszközben, a jelen feltételekben meghatározott módon és mértékig, de legfeljebb a kötvényben rögzített biztosítási összeg(ek) erejéig megtéríti

- a kockázatviselés helyén,

- a kockázatviselés időtartama alatt bekövetkezett,

- a biztosítási események által,

- a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.

2.) A szerződő

A biztosítási szerződés szerződője az a személy, aki a biztosítási ajánlatot teszi és jogosult a biztosítási szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére. A biztosítási díj megfizetésére a biztosítási szerződés szerződője kötelezett. Szerződő lehet a szerződést kötő biztosított, vagy az a személy, aki a szerződést a biztosított javára köti.

3.) A biztosított

Xxxxx feltételek alapján létrejött szerződésben biztosítottnak minősül az a személy, akinek a biztosított vagyontárgy megóvásához érdeke fűződik.

A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult.

3.1. Épület biztosítás esetén:

Jelen feltételek alapján létrejött szerződésben biztosítottnak minősül a szerződő által a kötvényben biztosítottként megnevezett tulajdonos, valamint a kötvényben meg nem nevezett tulajdonostárs(ak).

3.2. Bérlemény biztosítás esetén:

A jelen feltételek alapján létrejött szerződésben biztosítottnak minősül a szerződő által a kötvényben biztosítottként megnevezett bérlő, valamint a kötvényben meg nem nevezett bérlő társ(ak).

3.3 Ingóság biztosítás estén:

Xxxxx feltételek alapján létrejött szerződésben biztosítottnak minősül a kötvényben név szerint biztosítottként megnevezett személy, valamint a vele vagyonközösségben, illetve a kockázatviselés helyén közös háztartásban élő a Polgári Törvénykönyv 685. § b. pontja szerinti hozzátartozója, akinek a biztosított vagyontárgy megóvásához érdeke fűződik.

4.) A biztosítási szerződés létrejötte, hatálybalépése

4.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szerződő a biztosítási szerződés létrejöttét írásbeli ajánlattal kezdeményezi. Az írásbeli megállapodást, illetve a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Amennyiben a kötvény kiállítása, az - ajánlat a biztosítónak vagy képviselőjének történő - átadásától számított 15 naptári napon belül megtörténik, a szerződés a biztosítási kötvény kibocsátásának napján jön létre, és a kötvényben a szerződés kezdeteként megjelölt időpontban lép hatályba. A biztosító kockázatviselése akkor kezdődik meg, amikor a biztosítási szerződés hatályba lép.

4.2. A biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító, az ajánlat biztosítóhoz történő megérkezésétől számított 15 naptári napon belül nem nyilatkozik. Ebben az esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító székhelyére történő megérkezése időpontjára visszamenő hatállyal jön létre. A kockázatviselés kezdete az ajánlaton a kockázatviselés kezdeteként megjelölt időpont, de legkorábban az azt követő nap 0 órája, amikor a biztosítás első díja a biztosítóhoz beérkezett.

Ha a biztosító és a szerződő az első díj halasztott fizetésében állapodnak meg, a kockázatviselés kezdete legkorábban a megállapodást követő nap.

Nem jön létre a szerződés, ha az ajánlatot a biztosító annak átadásától számított 15 naptári napon belül visszautasítja. Az ily módon visszautasított ajánlatok esetében, az ajánlaton a kockázatviselés kezdeteként

megjelölt időpont és az elutasítás időpontja között bekövetkezett károkra a biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll fenn.

5.) A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási időszak

A biztosítási szerződés - ha a felek másként nem állapodnak meg - határozatlan tartamú. A tartamot a felek a szerződésben (kötvényen) rögzítik. A tartamon belül a biztosítási időszak 1 év. A tartam egy éves időtartamú biztosítási időszakokra oszlik.

A biztosítási időszak kezdete a díjfizetési időszak kezdete, amely időpont egyben minden évben a biztosítás évfordulója. A díjfizetési időszak kezdete a kockázatviselés hónapjának első napja abban az esetben, ha a kockázatviselés kezdete a hónap 15. vagy azt megelőző napja. A díjfizetési időszak kezdete a kockázatviselés hónapját követő hónap első napja abban az esetben, ha a kockázatviselés kezdete a hónap 15. napját követő nap. A díjfizetési időszak tartama havi, negyedéves, féléves vagy éves időtartam lehet. A díjfizetési gyakoriság szerződéskötéskor választható és a biztosítás évfordulójakor változtatható.

6.) A biztosítási díj esedékessége

6.1. A biztosító a biztosítási szerződés díját biztosítási időszakra (1 évre) állapítja meg és a kötvényen feltünteti. A biztosító az egy évnél rövidebb tartamra szóló szerződés díját egy összegben állapítja meg (a továbbiakban egyszeri díj).

6.2. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díj pedig annak a szerződő által előre meghatározott időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

6.3. Az egyszeri díjat – ha a felek másként nem állapodnak meg – a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

7.) Általános kizárások:

7.1) A biztosító nem téríti meg a:

- más biztosítással már fedezetbe vont károkat,

- nem biztosított vagy biztosításból kizárt vagyontárgyban keletkezett károkat,

- bármilyen nukleáris, radioaktív vagy hasadó anyaggal összefüggő, vagy ezzel összefüggésbe hozható bármilyen kárt, vagy melynek oka az alábbi meghatározások szerinti:

- nukleáris fűtőanyagból, vagy bármilyen nukleáris hulladékból vagy nukleáris üzemanyag égéséből származó ionizáló sugárzás vagy ilyenből eredő radioaktivitás okozta szennyeződés;

- bármilyen vegyi, biológiai, biokémiai vagy elektromágneses fegyver;

- azbesztózisból származó károkat, illetve azbeszt vagy azbeszt tartalmú anyagok kinyerésével, feldolgozásával, megmunkálásával összefüggő károkat,

- penész, üszög, gomba, spórák és bármilyen egyéb típusú, vagy hasonló természetű, illetve jellegű mikroorganizmus által okozott, ezekkel összefüggő károkat, ide értve minden olyan anyagot, amelynek jelenléte ténylegesen vagy esetlegesen veszélyezteti az emberi egészséget.

- háború, megszállás, külföldi ellenségek cselekedetei, ellenségeskedések vagy háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek vagy sem), polgárháború, felkelés, forradalom, tüntetés, lázadás, sztrájk, polgári zavargás, tömegmegmozdulás, beleértve ennek felkeléssé növekedését is, katonai vagy bitorló hatalom, katonai gyakorlat; vagy bármely terrorista cselekményből származó és ezzel összefüggésbe hozható bármilyen jellegű károkozás során keletkezett károkat.

Jelen kizárás értelmében terrorista cselekmény alatt azt a cselekményt értjük, amely magában foglalja - de nem korlátozódik - bármely személy vagy személyek csoportja által elkövetett erő vagy erőszak és/vagy azzal való fenyegetés alkalmazására, cselekedjen(ek) az(ok) önállóan, vagy bármely szervezet vagy kormány nevében, vagy azzal kapcsolatban akár politikai, vallási, ideológiai vagy etnikai céllal vagy okból kifolyólag, beleértve a kormányra gyakorlandó befolyásolást és/vagy a nyilvánosság, vagy a nyilvánosság valamely részének megfélemlítését.

7.2) Kizárt minden olyan kár vagy károkozás, melynek oka közvetve vagy közvetlenül az informatikai rendszerekben, számítógépekben, integrált áramkörökben, elektromos vagy elektronikus vezérlésű gépekben keletkező bármely jellegű hátrányos adatvesztés, szoftvereknek vagy számítógépes programoknak az eredeti felépítésének törlése, elromlása vagy eltorzulása miatt bekövetkezett hátrányos megváltozás. Jelen kizárás

hatálya alá tartoznak a számítógépes vírusok által okozott, valamint a számítógépes rendszerek dátum felismerési hibájából eredő károk, illetve ezek következményi kárai is.

8.) Mentesülés

8.1. Mentesül a biztosító a fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a szerződő, illetőleg a biztosított, vagy a velük közös háztartásban élő hozzátartozó, illetve a biztosítottnak a vagyontárgy kezelésével megbízott alkalmazottja szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozta. Ezek a rendelkezések a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazandók.

8.2. A jelen feltétel alapján súlyos gondatlanságnak minősül különösen az, ha a károkozás

a.) 2,5 ezreléket meghaladó súlyosan ittas, bódító vagy kábító hatású szer hatása alatti állapottal közvetlen okozati összefüggésben történt,

b.) engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során történt,

c.) a korábbi károsodással azonos körülmények között és azért következett be, mert a vagyontárgy megóvásában érdekelt személy nem tette meg a kármegelőzés érdekében szükséges intézkedéseket annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a biztosító a kár ismétlődésének veszélyére írásban is figyelmeztette.

8.3. Mentesül a biztosító, ha a biztosított a kárbejelentési kötelezettségének késve tesz eleget, s emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

9.) A biztosítási szerződés megszűnése

9.1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn.

9.2. A biztosítási szerződés megszűnésének okai a következők lehetnek:

9.2.1. A határozott tartamra kötött biztosítási szerződés a tartam lejártakor a kötvényben - lejáratként - megjelölt időpontban szűnik meg.

A határozatlan időtartamra kötött szerződésnek lejárata nincs.

9.2.2. Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosított biztosítási érdeke megszűnt, a szerződés a hónap utolsó napjával megszűnik.

Amennyiben a biztosítási szerződés a biztosítási esemény bekövetkezése miatt szűnt meg, a biztosítót megilleti annak a biztosítási időszaknak a teljes díja, amelyben kockázatviselése véget ért.

9.2.3. Ha a szerződő az első, illetve a folytatólagos díjat - a díj esedékességétől számított 60 naptári napon belül

- nem egyenlíti ki, a biztosítási szerződés megszűnik.

A biztosítási szerződés megszűnése után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerződést, e díjat a biztosító 15 naptári napon belül visszautalja, levonva belőle azt a - két hónapi - díjrészt, amely a díjnemfizetés miatti megszűnés előtti kockázatviselésével arányos.

9.2.4. A határozatlan tartamú biztosítási szerződést a felek - 30 naptári nap felmondási idővel - a biztosítási évfordulóra írásban felmondhatják.

10.) Közlési, változás-bejelentési kötelezettség

10.1. A szerződő a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a valóságnak megfelelően a biztosítóval közölni, amelyre a biztosító kérdést tett fel, és amelyeket a szerződő ismert vagy ismernie kellett.

10.2. A szerződő 15 naptári napon belül köteles bejelenteni minden olyan körülményben bekövetkezett változást, amelyre a biztosító a szerződés létrejöttét megelőzően rákérdezett, különösen:

– ha a biztosított vagyonérték megváltozott, úgy mint:

– az épületbiztosításban biztosított vagyontárgyat (ingatlant) bővítették, felújították, vagy korszerűsítették,.

– a kiemelt vagy értékőrző ingóság vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyakat - a kockázatviselés kezdetét követően - vásároltak, örököltek, vagy a kockázatviselési helyen felelős őrzésre átvettek,

– az általános háztartási ingóság vagyoncsoportba tartozó ingóságok értéke lényegesen -az aktuális biztosítási összeghez képest legalább 10%-al - megnövekedett;

– ha másik biztosító intézettel ugyanazon vagyontárgy(ak)ra olyan kockázatra is szóló biztosítási szerződést kötött, amelyre e szabályzat alapján a biztosító kockázatviselése kiterjed.

Az értékőrző és kiemelt ingóság vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak változásbejelentését – minden esetben

– tételes felsorolással kell igazolni.

10.3. A közlésre, illetőleg a változás bejelentésre irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat, egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.

A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

11.) Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség

11.1. A biztosított kármegelőzési kötelezettségei különösen:

- fagyveszélyes időszakban minden épület, építmény megfelelő fűtése, vagy minden vízvezető létesítmény és berendezés víztelenítése,

- az épület folyamatos karbantartásáról történő gondoskodás.

11.2. A biztosított kárenyhítési kötelezettsége abban áll különösen, hogy

- tűz és robbanás esetén, a káreseményt követően haladéktalanul értesítse a tűzoltóságot az oltás, mentés eredményessége érdekében,

- betöréses lopás, rablás illetve kifosztás esetén, a káreseményt követően haladéktalanul tegyen feljelentést a rendőrségen és a feljelentés részeként tételesen sorolja fel a károsodott, illetve eltulajdonított vagyontárgyakat.

11.3. A kár bejelentésétől számított ötödik munkanapig a biztosított a károsodott vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat.

12.) A kárbejelentés, a szolgáltatáshoz szükséges iratok

12.1. A biztosítási eseményt a tudomásra jutástól számított két munkanapon belül írásban be kell jelenteni a biztosítónak, és lehetővé kell tenni a kárbejelentés tartalmának ellenőrzését.

12.2. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a biztosító rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek a kárigény bizonyításához és elbírálásához, a biztosítási esemény, a jogosultság és a szolgáltatás összegének káridőpontban történő megállapításához szükségesek, különösen:

- tulajdoni lapot, bérleti szerződést,

- beszerzési számlát, vagy adásvételi szerződést,

- tűz és a robbanáskár esetén az önkormányzati tűzoltóság igazolását vagy az önkormányzat hatósági bizonyítványát,

- betöréses lopás, rablás, kifosztás esetén a rendőrségi feljelentést és a nyomozást megszüntető határozatot, vádemelés esetén pedig a vádiratot,

- ha volt hatósági eljárás a hatósági igazolást, vagy határozatot.,

- személyes okmányok pótlása káresemény esetén a az okmány pótlásában illetékes hatóság igazolása,

12.3. Balesetbiztosítás esetén a szolgáltatás igénybevételéhez a biztosítottnak, illetve a kedvezményezettnek az alábbi iratokat kell benyújtania a biztosító felé:

− kitöltött szolgáltatási igénybejelentő, - kötvénymásolat,

− a baleseti egészségkárosodást igazoló orvosi iratokat,

− csonttörés esetén az orvosi igazolás másolatát a csonttörés tényéről, valamint a röntgenleletet,

− hatósági eljárás esetén a határozatot,

− baleseti halál esetén a halotti anyakönyvi kivonatot,

− halottvizsgálati bizonyítványt/ boncolási jegyzőkönyvet,

− jogerős öröklési bizonyítványt vagy a hagyatéki tárgyalás jegyzőkönyvét.

Fentieken túl a biztosítónak jogában áll az elbíráláshoz szükséges további iratokat bekérni.

12.4. A szerződő és a biztosított a jelen feltételek alapján létrejött szerződésben hozzájárulását adja, hogy a biztosító a kárüggyel kapcsolatos hatósági iratokat megtekinthesse.

13.) Kármentességi engedmény

13.1. Amennyiben a jelen feltételek alapján létrejött határozatlan tartamú biztosítási szerződés vonatkozásában két egymást követő biztosítási időszakban káresemény kapcsán nem történik kifizetés, a biztosító a következő biztosítási időszaktól kezdve, a biztosítás díjából engedményt ad.

13.2. A díjengedmény mértéke: 10%, és mindaddig megilleti a szerződőt, amíg az adott biztosítási szerződésre káresemény kapcsán nem történik kifizetés.

13.3. Amennyiben a kármentességi engedmény fennállása alatt a szerződésre kifizetés történik, úgy az engedmény a következő biztosítási időszaktól kezdődően megszűnik, és a szerződő újbóli kedvezmény igénybe vételére kizárólag újabb, két egymást követő kármentes biztosítási időszak elteltével jogosult.

14.) Egyéb rendelkezések

14.1. A jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésből eredő igények a káresemény bekövetkeztétől számított egy év alatt évülnek el.

14.2. A jelen feltételekben nem rögzített kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és a mindenkor hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.

15. Személyes adatok kezelésére vonatkozó tudnivalók, biztosítási titok

15.1. A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezeli, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető, a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat pedig addig kezeli, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

15.2. A Biztosító a biztosított (a szerződő) személyes adatait annak hozzájárulásával kezeli. Különleges személyes adatok kezeléséhez, a személyes adatok külföldi adatkezeléséhez a biztosított (a szerződő) írásbeli hozzájárulására van szükség.

15.3. A biztosított (szerződő) személyes adatainak kezeléséről tájékoztatást kérhet, kérheti ezen adatok helyesbítését, illetve - a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével – azok törlését is. A biztosító mint adatkezelő, a biztosított kérésére tájékoztatást köteles adni részemre az általa kezelt adataimról és az adatkezelés, a törvényben meghatározott körben annak körülményeiről.

15.4. Biztosítási titok

Biztosítási titok minden olyan - államtitoknak nem minősülő -, a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a Bit.155. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon üzleti titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

A fenti bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a biztosító, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,

e) a Bit 157§(2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek-képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos verseny felügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető Hivatallal,

m) az állomány átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében a Kártalanítási Számlát kezelő szervezettel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,

p) fióktelep esetében - ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal

- a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval

szemben, ha az a)-j) és n) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját. A k),l),m)és p) ) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és a jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is,

q) a feladatkörében eljáró adatvédelmi biztossal,

r) a kártörténetre vonatkozó adatra és a bonus-malus besorolásra nézve a 109/A. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a)-j), n) és r) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.”

A Bit.157§ (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a Bit. 157§ (1) és (5) bekezdésekben, a Bit.156.

§-ban, a Bit.158. §-ban és a Bit.159. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a (1) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg az Országos Rendőr-főkapitányság - a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából - írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot.”

A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) kábítószer-kereskedelemmel,

b) terrorizmussal,

c) illegális fegyverkereskedelemmel, vagy

d) a pénzmosás bűncselekményével van összefüggésben.

A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóságot a "halaszthatatlan intézkedés" jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkezelőnél a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Pénzügyminisztérium részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása.

Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit.154. § alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.

A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a Bit. 157. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a Bit.

157. § (5) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.

A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a személyes adatokat a biztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

Biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

16. Panaszkezelés, panaszkezeléssel foglalkozó szervek

Társaságunk törekszik arra, hogy Ügyfeleinket a lehető legjobban kiszolgálja, ennek ellenére egy szerződéses jogviszony során - óhatatlanul - a szerződéses partnerek eltérő értelmezéséből fakadóan viták merülhetnek fel. Őszintén reméljük, hogy erre nem kerül sor, de ha mégis, akkor az alábbiakban részletezett ügyfélbarát eljárás áll az Ön rendelkezésére.

A Biztosító szolgáltatásával összefüggő panasszal a QBE Insurance (Europe) Limited Magyarországi Fióktelepének vezetőjéhez lehet fordulni (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00., telefonszám: (06 -1) 460-1400). Panasz esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.), a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz (1088 Budapest, József krt.6.), valamint a helyi Kereskedelmi és Ipari Kamara mellett működő Békéltető Testületekhez is lehet fordulni.

A Biztosító és a Szerződő, a Biztosított, a Kedvezményezett, vagy a Károsult (a továbbiakban: Ügyfél) között keletkező esetleges vitás ügy egyezségen alapuló rendezésének megkísérlése végett, az Ügyfél a lakóhelye szerinti Békéltető Testületnél is eljárást kezdeményezhet. A Békéltető Testület a területi gazdasági kamarák mellett működő független testület, melynek eljárását az Ügyfél akkor kezdeményezheti, ha azt megelőzően a Biztosítóval közvetlenül megkísérelte a panaszügy rendezését. A Békéltető Testület határozata nem érinti az Ügyfél jogát arra, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse.

Minden olyan jogvita esetére, amely a jelen Biztosítási Feltételekre utalással megkötött biztosítási szerződésből vagy azzal összefüggésben, így különösen annak megszegésével, megszűnésével, érvényességével vagy értelmezésével kapcsolatban keletkezik a Biztosító és az Ügyfél vagy ezek örökösei között, a felek – pertárgyértéktől függően - alávetik magukat a Pesti központi Kerületi Bíróság vagy a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességének.

17. A biztosító adatai, irodái

QBE Insurance (Europe) Limited (székhelye: Xxxxxxxxx Xxxxxx 00, Xxxxxx XX0X0 BD Egyesült Királyság, nyilvántartó cégbíróság neve: Companies House, cégjegyzékszáma: 01761561), amely a Magyar Köztársaság területén biztosítási tevékenységét a QBE Insurance (Europe) Limited Magyarországi Fióktelepén (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00., cégjegyzékszáma: Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság Cg. 00-00-000000; telefonszáma: (06 -1) 460-1400, levelezési címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.) keresztül fejti ki. A Biztosító tevékenységét a Pénzügyi Szolgáltatások Felügyelete (Financial Services Authority, 00 XXX XXXXX XXXXXXXXX XXXXXX XXXXX XXXXXX X00 0XX) tevékenységi engedélyével folytatja.

Központ

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.

tel.: 000-0000

fax: 000-0000

e-mail: xxxx.xxxxxxx@xxxxxxxxx.xxx; xxxxxx@xxxxxxxxx.xx

Kárrendezési Igazgatóság

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.

tel.: 000-0000

fax: 000-0000

e-mail: xxxxxxxxx@xxxxxxxxx.xx

Területi Igazgatóságok:

Nyíregyháza Területi Igazgatóság 0000 Xxxxxxxxxxx, Xxxxxx xx 00. I/5. tel./fax: 42/400-680

e-mail: xxxxxxxxxxx@xxxxxxxxx.xx

Győr Területi Igazgatóság 0000 Xxxx, Xxxxxxxxx xxx 00. tel.: 96/328-828

fax: 96/310-477

e-mail: xxxx@xxxxxxxxx.xx

Szeged Területi Igazgatóság 0000 Xxxxxx, Xxxxxxxx x. 2. fszt. 6. tel.: 62/420-208

fax: 62/420-296

e-mail: xxxxxx@xxxxxxxxx.xx

Pécs Területi Igazgatóság 7621 Pécs, Jókai u. 11. tel.: 72/516-797

fax: 72/248-982

e-mail: xxxx@xxxxxxxxx.xx

AZ ÉPÜLET- ÉS INGÓSÁGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

1.) A kockázatviselés helye

A jelen feltételek szempontjából a kockázatviselés helye Magyarország, azon belül

1.1 Épületbiztosítás esetén

• a kötvényen pontos címmel, vagy helyrajzi számmal megjelölt telek területe, vagy

• a kötvényen pontos címmel, vagy helyrajzi számmal megjelölt épületben lévő saját tulajdonú társasházi öröklakás vagy szövetkezeti lakás területe, valamint a lakáshoz tartozó saját és közös tulajdonú épületrészek területe.

1.2. Bérleménybiztosítás esetén

– a kötvényen feltüntetett lakáscélú bérlemény területe, valamint a bérleményhez tartozó, kizárólag a bérlő által használt épületrészek területe.

1.3. Ingóság biztosítás esetén:

- a kötvényen pontos címmel, vagy helyrajzi számmal megjelölt telek területe, vagy

- a kötvényen pontos címmel, vagy helyrajzi számmal megjelölt épületben lévő, saját tulajdonú társasházi öröklakás vagy szövetkezeti lakás, valamint a lakáshoz tartozó saját tulajdonú épületrészek területe, vagy

- a kötvényen pontos címmel, vagy helyrajzi számmal megjelölt épületben lévő bérlemény, valamint a bérleményhez tartozó, saját tulajdonú épületrészek területe.

2.) A biztosított vagyontárgyak

2.1. Épületbiztosítás esetén a jelen feltételek alapján biztosított vagyontárgy – a biztosított személy(ek) tulajdonát képező -

a.) a kötvényben külön-külön feltüntetett

– lakóház (családi ház) vagy egyéb épület (nyaraló, hétvégi ház, stb.) és

– melléképület(ek) (istálló, ól, garázs, kamra, terménytároló, stb.) (továbbiakban: épületek), valamint a kötvényben külön-külön fel nem tüntetett

– építmények (kerítés, kerti építmények stb.) vagy b.) a kötvényben külön-külön feltüntetett

- lakás (társas házi öröklakás, vagy szövetkezeti lakás)

- a lakáshoz tartozó saját tulajdonú épületrészek (tároló, garázs) valamint, a kötvényben külön fel nem tüntetett

- közös tulajdonú épületrészek, társasházi öröklakás esetén a biztosított személy(ek) tulajdoni hányadának arányában, illetőleg szövetkezeti tulajdonú épületrészek esetén a jelen feltételek alapján létrejött szerződésben biztosított szövetkezeti lakás és a szövetkezeti összes lakás arányában.

2.1.1. Épületbiztosítás esetén a biztosító kockázatviselése kiterjed az elkészült és az építés alatt álló épületek teljes állagára, beleértve azok alkotórészeit és tartozékait is. Az épület tartozékának tekintendők a funkcionális kiegészítő épületszerkezeti elemek, és kiegészítők, különös tekintettel:

- az épületen lévő villámhárító berendezések

- az épületen lévő külső antenna-berendezések beleértve a műholdas adás vételére alkalmas antennákat is,

- az épülethez hozzáépített lépcsők létrák teraszok

- az épülethez hozzáépített zászlótartók,

- az árnyékoló szerkezetek

- a védelmi berendezések, rácsok

- az elektromosan működő kapuk, mozgató-berendezéseikkel együtt.

2.1.2. A biztosító kockázatviselése kiterjed továbbá az építés, felújítás, átalakítás előtt, vagy alatt álló

- a kockázatviselés helyén lévő épületekben elhelyezett, technológiai szükségszerűségből betárolt, beépítésre váró építő-, segéd- és kiegészítő anyagokra is.

2.1.3. Épületbiztosítás esetén a jelen feltételek alapján nem biztosított vagyontárgyak:

- a földbevájt, kikövezetlen falú építmények

- fóliasátrak, üveg- és hajtatóházak.

2.1.4. Bérleménybiztosítás esetén, a jelen feltételek alapján biztosított vagyontárgyak a kötvényen megjelölt - a biztosított személy(ek) által bérelt - bérlemény határoló falain belül a biztosított(ak), vagy a bérbeadó tulajdonában lévő alábbi vagyontárgyak minősülnek:

- ajtó- és ablakszerkezetek spaletta, zsalugáter, reluxa, redőny, vászonroló, napvédő függöny és hozzájuk tartozó szerelvények

- a csengő, a kaputelefon, valamint a riasztó és a tűzjelző berendezés,

-, a beépített bútor- és a beépített térelválasztó,

- a beépített főző-, fűtő-, vízellátó-, egészségügyi-, és szellőztető berendezések, valamint azok szerelvényei.

- az elektromos hálózat és szerelvényei, a bérlemény fogyasztásmérőjétől, illetőleg kapcsolótáblájától kezdődő szakaszon,

- a belső válaszfal, a falburkolat, a vakolat, a festés, a tapétázás, a mázolás,

- a padlóburkolatok,

- a műholdas és földi szórású tévéadás vételére szolgáló antenna-rendszer (a beltéri egység kivételével), valamint

- az (itt fel nem sorolt) épület-berendezési és épület-felszerelési tárgyak.

2.2. Biztosított vagyontárgyak ingóságbiztosítás esetén

Jelen feltételek alapján biztosított vagyontárgyak azok a szabályzatban felsorolt, be nem épített ingóságok, amelyek a biztosított személy (ek) tulajdonát képezik, vagy általa(luk) bérelt, kölcsönvett, vagy felelős őrzésre átvett címen a biztosított(ak) vagyonmegóvási érdekkörébe tartoznak, és nem tartoznak a kockázatviselésből kizárt, külön pontban felsorolt vagyontárgyak közé.

2.2.1. A biztosító kockázatviselése szempontjából az ingóságok a következő vagyoncsoportokra különülnek el:

1.) vagyoncsoport: Értékőrző ingóságok körébe tartozó vagyon-tárgyak

1.1. vagyoncsoport: a jogszabály szerint nemesfémnek minősülő anyagok, drágakő vagy igazgyöngy, valamint ezek felhasználásával készült ékszerek, használati- és dísztárgyak;

1.2. vagyoncsoport: katalogizált érme és bélyeggyűjtemények; 1.3, vagyoncsoport: képzőművészeti és iparművészeti alkotások

1.4. vagyoncsoport: valódi szőrmék (az irha kivételével), kézi csomózású vagy kézi szövésű szőnyegek,

1.5. vagyoncsoport: antik tárgyak és különleges régiségek.

2.) vagyoncsoport: háztartási ingáságok körébe tartozó vagyontárgyak - azok a be nem épített vagyontárgyak amelyek a háztartás viteléhez szükségesek, és a biztosított(ak) személyes használatára fogyasztására szolgálnak;

- a kockázatviselés helyén használt, vagy tárolt kereső tevékenység eszközei a háztartási ingóságbiztosítási összeg 5%-ának erejéig,

- amelyek nem tartoznak az értékőrző, valamint az egyéb kiemelt értékű ingáságok körébe, illetve a kockázatviselésből kizárt 3.4. pontban felsorolt vagyontárgyak közé, így különösen:

- sport- és hobbieszközök beleértve a vízi sporteszközöket is,

- barkácsfelszerelések,

- kerékpár, valamint egyéb nem motoros járművek, és ezek tartozékai, ápolási és szerelési anyagai.

- xxxxx xxxxxxxxxxx tárgyak,

- hangszerek.

3. vagyoncsoport: Egyéb kiemelt értékű ingáságok körébe tartozó vagyontárgyak, különösen

- a 200 000 Ft egyedi értéket meghaladó nem nemesfémből készült órák,

- engedélyhez kötött vadász- és önvédelmi fegyverek

- a 200 000 Ft értéket meghaladó, az értékőrző ingóságok 1.2. vagyoncsoportjába nem tartozó gyűjtemény,

- az 500 000 Ft egyedi értéket meghaladó háztartási ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak.

2.2.2. Az értékőrző, valamint az egyéb kiemelt értékű ingóságoknak minősülő vagyontárgyakra nem terjed ki a biztosító kockázatviselése, ha garázsban, padláson, pincében, melléképületben, nem állandó jelleggel lakott (a biztosított személy által nem állandó lakás céljára használt) épületben, valamint a biztosított közvetlen felügyelete nélkül a szabadban vagy nyitott épületrészben (pl. erkély, terasz stb.) bármely biztosítási esemény következtében károsodnak.

2.2.3. Jelen feltételek alapján nem biztosított vagyontárgyak:

- a pénz (külön díj ellenében biztosítható), a készpénzkímélő fizetőeszközök (csekk, bankkártya, hitelkártya); váltó; utalvány; betétjegy; takarék-betétkönyv és minden más hasonló gazdasági rendeltetésű okmány; az értékpapír; az utalványok; bérletek; és egyéb okmányok;

- a kézirat, terv, dokumentáció, számítógépes adathordozókon tárolt adatállomány;

- a vízi*-, légi- és motoros járművek, a lakókocsi, utánfutó,

- a motoros meghajtású vízi sporteszközök,

- a mezőgazdasági kistermeléssel kapcsolatos termés, termény és egyéb készlet, ideértve a konyhakerti növényeket, a biztosított gazdaságában tartott állatállományt, a kedvtelésből tartott háziállatokat, valamint az

50.000 Ft egyedi értéket meghaladó kertápolási és mezőgazdasági kisgépeket, berendezéseket, felszereléseket és egyéb mezőgazdasági eszközöket, kerti felszereléseket.

*A jelen feltételek szempontjából vízi járműnek minősül a vitorlával, gépi berendezéssel vagy más módon meghajtott nagy- vagy kishajó, komp illetve csónak.

3.) A biztosítási események

3.1. Tűz

Tűz biztosítási eseménynek minősül a füsttel lángképződéssel illetve hőfelszabadulással járó égés, amely a biztosított(ak) szándéka ellenére balesetszerűen jön létre. A rendeltetésüknél fogva láng, hő és elektromos áram hatásának kitett tárgyakban keletkező tűzkárt a biztosító csak akkor téríti meg, ha a tűz más tárgyakra átterjedve azokat is felgyújtja. Nem biztosítási esemény az a kár,

− amelyik különösen vasalás, szárítás, dohányzás miatt előforduló felületi pörkölődés, elszíneződés, elváltozás,

− öngyulladásból erjedésből befülledésből eredő hőhatás,

− elektromos berendezésekben és vezetékekben keletkező, tovaterjedéssel nem járó zárlat, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztálya szerint tűzveszélyesnek, illetve robbanásveszélyesnek minősülő anyagok nem háztartási mértékben vagy jelleggel történő felhasználásának, tárolásának következtében keletkezett,

3.2. Villámcsapás

Villámcsapás biztosítási eseménynek minősül

− a vagyontárgyba közvetlenül becsapódó, látható roncsolási nyomot hagyó villám illetve gömbvillám, valamint

− a kockázatviselési hely 1000 m-es körzetében becsapódó villám által

− mágneses térerősség változással összefüggésben – keletkező indukciós túlfeszültségi kár.

3.3. Robbanás

Robbanás biztosítási eseménynek minősül a gázok, vagy gőzök tágulásán alapuló, hirtelen, váratlan, balesetszerű erő-megnyilvánulás, amelyik gyorsan lefutó hőtermeléssel és nagy nyomással jár, és a biztosított vagyontárgyban kárt okoz. Nem minősül biztosítási eseménynek:

− a légijárműtől eredő hangrobbanás,

− a rendeltetésszerű használat során a megengedett üzemi nyomás túllépésével – robbanás bekövetkezte nélkül – okozott kár (pl határoló falazat deformálódása, horpadása),

− a pirotechnikai eszközök, robbanó szerkezetek által a biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett kár,

− illetve az a robbanás kár, amelyik az Országos Tűzvédelmi Szabályzat „A,: vagy „B” tűzveszélyességi osztálya szerint tűzveszélyesnek illetve robbanásveszélyesnek minősülő anyagok nem háztartási mértékű és jellegű felhasználásával tárolásával összefüggésben következik be.

3.4. Árvíz

Árvíz biztosítási eseménynek minősül a felszíni élővizek, az azokba nyílt torkolattal csatlakozó mesterséges csatornák és tavak áradása. Árvíz biztosítási esemény alapján nem téríti a biztosító a hullámtéren és nyílt ártéren keletkezett, továbbá az árvízvédelmi töltés védett oldalán jelentkező fakadóvíz, buzgár és átszivárgás miatti károkat. A jelen szabályzat szempontjából hullámtérnek minősül a felszíni élővizek ármentesített szakaszán a partéi és a töltéskorona, vagy természetes magaspart közötti terület. Nyílt ártérnek minősül az az árvízvédelmi művekkel nem védett terület, amelyet a felszíni élővíz a mindenkori legmagasabb vízállás esetén elönt.

3.5. Vihar

Vihar biztosítási eseménynek minősül az olyan légmozgás, amelynek sebessége eléri óránként az 54 kilométert. Biztosítási esemény az is, ha a vihar által megrongált épület

− szabályszerűen beépített és bezárt (nem kulcsra zárt), meg rongálódott nyílászáróján,

− az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített tetőfedésen keresztül a viharral egyidejűleg beömlő csapadékvíz áztatással kárt okoz. Nem biztosítási esemény a helyiségen belül keletkezett léghuzat. Vihar biztosítási esemény alapján nem téríti a biztosító az épületek üvegezésében, külső festésében, vakolatában, valamint a szabadban elhelyezett ingóságokban és a külső úszómedencék fedésében keletkezett károkat.

3.6. Felhőszakadás

Felhőszakadás biztosítási eseménynek minősül, ha az óránként lehulló csapadék mennyisége meghaladja a 30 millimétert, és ezáltal a szabályszerűen kialakított vízelvezető-rendszer befogadó képességének elégtelensége miatt, a talaj felszínén összegyűlő, felhőszakadásból származó csapadékvíz, valamint a csatornavezetékekből visszaáramló szennyvíz a biztosított vagyontárgyakban elöntéssel kárt okoz. A biztosító nem téríti meg az épületek külső vakolatában, külső festésében, valamint a talajszint alatti padozatú helyiségekben elhelyezett ingóságokban, és a szabadban elhelyezett ingóságokban keletkezett felhőszakadás károkat.

3.7. Csőtörés

Csőtörés biztosítási eseménynek minősül

- a kockázatviselés helyén belül víz-, csatorna-, tüzelési- és gőzvezetékek, továbbá ezek tartozékai, szerelvényei, a vezetékekre rákapcsolt háztartási gépek törése, repedése, kilyukadása, dugulása, csatlakozásának elmozdulása miatt kiáramló folyadék, vagy gőz által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.

A biztosító megtéríti biztosítási eseményenként legfeljebb 6 m hosszúságig a csővezeték cseréjének költségeit, valamint a biztosított csővezetékek kárhelyének felkutatására fordított költségeket.

A biztosító nem téríti meg

- a külső esővíz elvezető csatornarendszer kilyukadása miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat,

- a vezetékekre kapcsolt háztartási gép javításának vagy pótlásának költségeit,

- a vezetékekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények (pl. csaptelepek, vízmérők, víztartályok) javításának vagy pótlásának költségeit,

- a kiömlő folyadék, gőz értékét,

- a gombásodás, penészedés formájában jelentkező, károkat.

3.8. Hónyomás

Hónyomás biztosítási eseménynek minősül a hó és jég súlya, vagy az olvadáskor meg- ill. lecsúszó, lezúduló hótömeg sodró hatása miatt keletkezett kár, továbbá az emiatt az épület - építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített - fedésében keletkezett nyíláson keresztül az eseménnyel egyidejűleg beömlő csapadék által okozott kár.

Hónyomás biztosítási esemény alapján nem téríti meg a biztosító

– az elő tetőkben, valamint a szabadban elhelyezett ingóságokban keletkezett károkat,

– az olvadás-fagyás miatt kialakuló jégdugók miatt a külső esővíz levezető csatornákban bekövetkező károkat, valamint a jégdugók miatt az épületbe befolyó víz által keletkező beázási károkat.

3.9. Jégverés

Jégverés biztosítási eseménynek minősül a jégszemcsék dinamikus erő hatása miatt keletkezett kár, továbbá az emiatt az épület állandó fedésében keletkezett nyíláson keresztül az eseménnyel egyidejűleg beömlő csapadék által okozott kárt.

Jégverés biztosítási esemény alapján nem téríti a biztosító az épületek külső festésében, külső vakolatában, külső burkolatában, üvegezésében valamint a szabadban elhelyezett ingóságokban keletkezett károkat.

3.10. Földcsuszamlás

Földcsuszamlás biztosítási eseménynek minősül a földfelszíni talajrétegek (kő, vagy földtömeg) hirtelen, váratlan, lejtő irányú elcsúszása által okozott kár.

Földcsuszamlás biztosítási esemény alapján nem téríti a biztosító, ha

– ez a mozgás tudatos emberi tevékenység során, vagy miatt lép fel (pl. bányászati tevékenység, alagút, kútfúrás, földmunkaárok építése, talajvízszint süllyesztés stb.), vagy

– a védelmül szolgáló támfal tervezési, vagy kivitelezési, illetve karbantartási hiba miatt nem látta el védelmi szerepét, illetve ha nem volt támfal, bár a terep talajmechanikai viszonyai ezt indokolták volna.

3.11. Kő - és földomlás

Kő - és földomlás biztosítási eseménynek minősül a véletlenül, váratlanul, balesetszerűen lehulló kő - és földdarabok által okozott kár. Kő - és földomlás biztosítási esemény alapján nem téríti meg a biztosító azt a kárt, amelyik

– tudatos emberi tevékenység során, vagy miatt lép fel (pl. robbantás, bányászat, alagút, munkaárok kiemelése, talajvízszint süllyesztés stb.), illetve

– támfal hiánya, vagy nem megfelelő műszaki állapota (pl. tervezési, kivitelezési, karbantartási hiányosságok) miatt keletkezett.

3.12. Idegen tárgyak rádőlése

Idegen tárgyak rádőlése biztosítási eseménynek minő sül az a káresemény, amikor valamely (jelen szerződésben nem biztosított) idegen, a kockázatviselés helyén kívüli tárgy rádőléssel kárt okoz (pl. idegen oszlop, fa, kémény rádőlése stb.).

3.13. Ismeretlen építmény, üreg beomlása

Ismeretlen építmény, üreg beomlása biztosítási eseménynek minősül a szerződő, vagy a biztosított tudomásán kívüli és az építési dokumentációban nem szereplő, illetőleg a káreseményig fel nem tárt építmény, vagy üreg hirtelen, váratlan beomlása miatt a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező kár.

Nem biztosítási esemény:

– a bányák, pincék föld alatti részének beomlásából,

– az alapok alatti talajsüllyedésből és a padozat alatti feltöltések ülepedéséből eredő kár.

A biztosítás szempontjából nem tekinthető biztosított vagyontárgynak a földterület. Nem téríti meg a biztosító a kiüregelődés miatt felmerülő tömedékelés költségeit.

3.14. Idegen jármű ütközése

Idegen jármű ütközése biztosítási eseménynek minősül, ha az idegen jármű, annak alkatrésze, vagy rakománya üközéssel kárt okoz. Nem minősül idegen járműnek az a jármű, amely a biztosított(ak) tudomásával és beleegyezésével közelíti meg a biztosított objektumot.

3.15. Légijármű, műhold ütközése

Biztosítási eseménynek minősül a személyzet által irányított légijármű részeinek vagy rakományának, műhold vagy műhold darabjának ütközése, lezuhanása, amely során a biztosított vagyontárgyakban kár keletkezik.

3.16. Elveszett okmányok pótlása

3.16.1. A biztosító káreseményenként és évente legfeljebb 50 000 Ft-ig megtéríti azokat a számlával költségeket, amelyek a károsodott, eltulajdonított vagy elveszett okmányok pótlásával kapcsolatban merülnek fel.

3.16.2. A biztosítási fedezet nem terjed ki az elveszett vagy eltulajdonított okmányokkal elkövetett visszaélésekre.

3.16.3. Jelen feltétel szerint okmány alatt az alábbi személyes okmányokat értjük:

− személyi igazolvány,

− TB kártya,

− lakcímkártya,

− útlevél,

− jogosítvány,

− forgalmi engedély.

3.17. Kerti dísznövények tűz- és elemi kára

3.17.1 Kerti dísznövények tűz- és elemi kára biztosítási eseménynek minősül a jelen feltételek 3.1-3.6. pontjai alatt felsorolt biztosítási események miatt a kerti dísznövényekben keletkezett kár.

3.17.2.A biztosító káreseményenként és évente legfeljebb 50 000 Ft-ig számla ellenében megtéríti a károsodott dísznövények újra beszerzése és újra telepítése során keletkezett költségeket.

3.17.3. Jelen feltétel alapján dísznövénynek (díszfa, díszcserje, örökzöld) minősül az évelő, kizárólag leveleiért, lombozatáért vagy virágaiért díszül termesztett növény.

3.18. Fagyasztott élelmiszerek megromlása

3.18.1. Fagyasztott élelmiszerek megromlása biztosítási eseménynek minősül a tartós, (minimum 8 órás) áramszünet miatt a fagyasztó szekrényekben, fagyasztó ládákban tárolt élelmiszerek megromlásából eredő kár.

3.18.2. A biztosító káreseményenként és évente legfeljebb az ingóságbiztosításra feladott biztosítási összeg 1,5%-a, de maximum 250 000 Ft-ig terjedő károkat téríti meg.

A kárrendezés feltétele az áramkimaradás tényének, időtartamának a kockázatviselés helye szerinti illetékes áramszolgáltató által kiadott igazolás és a megromlott élelmiszer bemutatása.

Nem téríti meg a biztosító

– a fagyasztó készülék műszaki hibájából eredő kárt,

– az ingatlan elektromos hálózatának hibájából eredő kárt,

– az előre, hivatalosan bejelentett szolgáltatás-kimaradásból eredő kárt.

3.19. A kockázatviselés helyének bővítése

3.19.1 A kockázatviselés helyének bővítése biztosítási eseménynek minősül a biztosított vagyontárgyakban, a kötvényben megnevezett biztosítási helyen kívül, de a Magyar Köztársaság területén belül, a jelen feltétel 3.1.-

3.16. pontjai alatt felsorolt biztosítási események miatt keletkezett kár.

3.19.2. Biztosított vagyontárgynak a jelen feltétel 2.2 pontja szerinti 2. vagyoncsoportba tartozó háztartási ingóságok minősülnek.

3.19.3. A biztosító káreseményenként és évente legfeljebb az ingóságbiztosításra feladott biztosítási összeg 1,5%-a, de maximum 250 000 Ft-ig terjedő károkat téríti meg.

4.) A biztosítási összeg

A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának felső határa, s egyben a biztosítási díj megállapításának alapja.

4.1 . A vagyontárgyak biztosítási összegét a szerződő határozza meg. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének (helyreállításának) költségeit.

A biztosítási ajánlatban, és az ezen ajánlat alapján létrejött kötvényben felsorolt vagyoncsoportokat úgymint főépület, melléképület, bérlemény a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a kártérítés felső határa is. A vagyoncsoportok biztosítási összegei a kárrendezés során nem vonhatók össze.

Ingóság biztosítás esetén a tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek vagyontárgyanként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, amely biztosítási összeg egyben a szolgáltatás felső határa.

4.2. Alulbiztosítás

4.2.1. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének (helyreállításának), újra beszerzésének költsége(i), a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének (helyreállításának) újra beszerzésének költsége(i)hez aránylik (továbbiakban: arányos kártérítés).

4.2.2. A biztosító nem érvényesítheti az alulbiztosítás jogkövetkezményét, az arányos kártérítést, ha a biztosítási szerződés a biztosító által az ajánlaton megjelölt küszöbértéken (minimális biztosítási összeg), vagy azt meghaladó biztosítási összeg meghatározásával jött létre.

4.2.3. Ingóságbiztosítás esetén az értékőrző ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak vagyoncsoportjai, és az egyéb kiemelt értékű ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak vagyoncsoportja esetén.

4.3. A biztosítási összeg indexálása

4.3.1. A vagyontárgy(ak) értékének (a helyreállítás költségeinek) követése érdekében a biztosító, a biztosítási összege(ke)t és a biztosítás teljes díját rendszeresen évente egy alkalommal indexálja. Az indexált biztosítási összeg az előző biztosítási összeg és az inflációs index szorzata.

4.3.2. A biztosítási összeg indexálásának alapja a Központi Statisztikai Hivatal által az indexálás alkalmazását megelőzően közzétett, épületbiztosítás esetén: az előző évre vonatkoztatott lakásjavító, -karbantartó cikkek és szolgáltatások árindexének átlaga, ingóságbiztosítás esetén: az előző évre vonatkozatott fogyasztói árindex.

A biztosítási összeg(ek) értékkövető módosításáról és annak mértékéről, valamint a biztosítási díj(ak) arányos változásáról a biztosító a biztosítási évfordulót 60 nappal megelőzőn írásban értesíti a szerződőt.

4.3.3. A biztosító az indexált biztosítási összeg(ek)et ezer Ft-ra és a biztosítási díj( ak)at egész Ft-ra kerekítve számítja ki.

4.3.4. Amennyiben a szerződő az indexált biztosítási összeg alapján kiszámított díjjal a szerződést nem kívánja fenntartani, a szerződést a biztosítási időszak végére 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja. Amennyiben a szerződő a biztosítási összegek és a biztosítás díjának emelésére vonatkozó szerződésmódosítást írásban nem utasítja vissza, vagy arra írásban nem nyilatkozik úgy azt a biztosító elfogadottnak tekinti.

5.) A biztosítási szolgáltatások Épületbiztosítás:

5.1. Jelen feltételek alapján a biztosító kockázatviselése az általános biztosítási feltételekben meghatározott azon biztosítási eseményekre terjed ki. amelyekre a biztosító fizetési kötelezettséget vállal.

5.2. A biztosító a jelen feltételek alapján a károsodott vagyontárgy(ak) újraépítésének költségeit téríti, kivéve, ha a vagyontárgy javítással helyreállítható vagy ha az a 6.3. pontban felsorolt vagyontárgy. Az újraépítés költségei megállapításának alapja a károsodottal azonos minőségű vagyontárgy káridőponti felépítésének általános forgalmi adóval csökkentett átlagos költsége.

5.2.1. A javítással helyreállítható károk esetén a biztosító a javítás (helyreállítás) általános forgalmi adóval csökkentett költségeit téríti. Amennyiben a javítás várható költsége a vagyontárgy újraépítésének költségeit meghaladná, a biztosító a vagyontárgy újraépítésének költségeit téríti.

5.2.2. A biztosító csak abban az esetben térít az általános forgalmi adóval növelt helyreállítási költségen, ha a biztosított a helyreállítás, vagy a javítás kapcsán nem jogosult az ÁFA adóhatóságtól történő visszaigénylésére és bizonyítja, hogy az ÁFA a károsodott vagyontárgy kár utáni helyreállítása, vagy újraépítése során felmerült.

5.2.3. Jelen biztosítási szerződés alapján teljesített kifizetésekre a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvény (1995. évi CXVII. törvény) rendelkezései az irányadóak.

5.3. A biztosító káridőponti avult értéken téríti meg a kár időpontjában 85%-nál nagyobb mértékben avult (elhasználódott)

- festésben, tapétázásban vagy mázolásban keletkezett károkat, ahol a helyreállítás a helyiség egész felületére kiterjed

- melléképületek valamint egyéb építmények kárait.

A biztosító az avultság mértékét az 1. számú mellékletben foglaltak szerint számolja.

5.4. Ha az eredeti állapot a károsodottal azonos műszaki paraméterekkel egyenértékű módon technológiai váltás miatt már nem állítható helyre, akkor a biztosító a korszerűbb technológia értéknövelő hatását a kártérítési összegből levonja.

5.5. A biztosító a szolgáltatás összegéből levonja a felhasználható maradványok értékét.

5.6. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménynek tudható be.

5.7. A biztosítási összeg a kifizetett kártérítési összeggel nem csökken.

5.8. Felületek károsodása

5.8.1. Ha a helyiség

- mennyezetének és egyik oldalfalának. vagy

- két oldalfalának a festése, tapétázása, vagy mázolása károsodik

a biztosító a helyiség egész felületének helyreállítási költségeit téríti meg.

5.8.2. Ha a helyiségben lévő oldalfalak, padozat, illetve mennyezet burkolata felületenként 50%-ban, vagy annál nagyobb mértékben sérül, a biztosító az adott oldalfal, mennyezet vagy padozat egész felületének helyreállítási költségeit téríti.

5.8.3. Az épület homlokzatát ért károk esetén, ha a homlokzati falak felületen ként 50%-ban vagy annál nagyobb mértékben sérülnek a biztosító az adott homlokzati falsík egész felületének a helyreállítási költségeit téríti.

5.9. A kárenyhítés, romeltakarítás költségei

A biztosító megtéríti a biztosítási összegen belül a biztosítási összeg 5 %-ának erejéig a biztosított vagyontárgy(ak) károsodásával kapcsolatos és indokolt, egyszeri

- oltás, mentés,

- bontás és ideiglenes tetőépítés,

- rom- és törmelékeltakarítás és elszállítás

- tervezés és hatósági engedélyezés,

- helyreállítást követő takarítás, valamint kárenyhítés költségeit.

Alulbiztosítás esetén a biztosító a költségeket is arányosan téríti meg.

5.10. Lakhatatlanná nyilvánítás

Ha az illetékes hatóság valamely biztosítási esemény miatt a biztosított épületet (lakást) lakhatatlanná nyilvánítja, a kiköltözéstől a lakhatóvá válásig, de legfeljebb l80 napig a biztosító a biztosítási összegen belül az ideiglenes lakás indokolt és igazolt bérleti díjaira, valamint a vagyontárgyak szállításának és tárolásának igazolt

költségeire 300.000 Ft-ig térítést nyújt. Ugyanezt a szolgáltatást nyújtja a biztosító az árvízveszély miatt elrendelt kiköltözés esetén is.

5.11. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbejelentést követő 15 naptári napon belül esedékes. Ha a biztosított igazoló okiratot tartozik bemutatni. a határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat a biztosítóhoz beérkezett.

5.12. Önrészesedés

A biztosítási szerződés létrejöhet önrésszel vagy önrész nélkül. Amennyiben a biztosítási szerződés önrész nélkül jön létre, a szerződésben meghatározott biztosítási események miatt bekövetkezett károk térítésekor a biztosító önrészesedést nem von le.

Amennyiben a biztosítási szerződés önrésszel jön létre, a biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek káreseményenként nem érik el az önrészesedés összegét. Az önrészt meghaladó károknál az önrész összege minden kárból levonásra kerül.

A szerződő választása szerint, az önrészesedés mértéke a biztosított vagyontárgyak (épületek) kár bekövetkeztének időpontjában érvényes biztosítási összegének 0,5 vagy 2 ezreléke.

Ingóságbiztosítás:

5.13. Jelen feltételek alapján a biztosító kockázatviselése a biztosítási feltételekben meghatározott azon biztosítási eseményekre terjed ki, amelyekre a biztosító fizetési kötelezettséget vállal.

5.14. A biztosító a jelen feltételek alapján a károsodott vagyontárgy(ak) káridőponti új állapotban való újra beszerzésének költségeit téríti meg kivéve, ha a vagyontárgy javítással helyreállítható, vagy ha az az 6.18. pontban felsorolt vagyontárgy. A káridőponti, új állapotban való újra beszerzés költségei megállapításának alapja a károsodottal azonos minőségű, hazai kereskedelemben kapható vagyontárgy beszerzésének átlagos költsége.

5.15. A javítással helyreállítható károk esetén a biztosító a javítás, helyreállítás általános forgalmi adóval csökkentett költségeit téríti. Amennyiben a javítás várható költsége a vagyontárgy káridőponti új állapotban való újra beszerzésének költségét meghaladná, a biztosító a vagyontárgy káridőponti új állapotban való újra beszerzésének költségét téríti.

5.16. A biztosító a javítás, helyreállítás költségeit, csak abban az esetben téríti az általános forgalmi adóval növelt helyreállítási költségen, ha a biztosított a helyreállítás, vagy javítás kapcsán nem jogosult az ÁFA adóhatóságtól történő visszaigénylésére és bizonyítja, hogy az ÁFA a károsodott vagyontárgy kár utáni helyreállítása, vagy újra beszerzése során felmerült.

5.17. Ha a károsodottal azonos műszaki paraméterekkel, a hazai kereskedelemben a kár bekövetkezésének időpontjában már nem kapható egyenértékű vagyontárgy, akkor a biztosító úgy határozza meg a károsodott vagyontárgy elméleti új értékét, hogy a kár időpontjában forgalmazott hasonló műszaki tulajdonságokkal rendelkező vagyontárgy beszerzési értékéből levonja a műszaki különbségek becsült értékét.

5.18. A biztosító káridőponti avult értéken téríti meg a kár időpontjában a.) 85%-osnál nagyobb elhasználtságú ingóságok,

b.) a kockázatviselés helyén folytatott keresőtevékenység eszközeinek újra beszerzésének költségeit, valamint c.) azoknak a vagyontárgyaknak a kárait, amelyek nem a biztosított személy tulajdonát képezik, de bérlet, kölcsön, felelős őrzés címén a biztosított vagyonmegóvási érdekkörébe tartoznak.

A biztosító az avultság mértékét az 1. számú mellékletben foglaltak szerint számítja.

A biztosító a vagyontárgyat 85%-osnál nagyobb elhasználtságúnak tekinti különösen, ha az az eredetivel megegyező alkatrész kereskedelmi hiánya, vagy technológiai váltás miatt javítással nem állítható helyre.

A biztosító a 85%-osnál nagyobb elhasználtságú vagyontárgyaknál a helyreállítás költségeit, de maximum a káridőponti avult értéket téríti meg.

5.19. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki

- a sorozathoz (garnitúrához), készlethez, gyűjteményhez tartozó egyes darabok károsodása esetén a részbeni károsodás miatt a nem károsodott rész értékcsökkenésére, továbbá az úgynevezett előszereteti értékre, valamint

- az elmaradt haszonra.

5.20. A biztosító a szolgáltatás összegéből levonja a felhasználható maradványok értékét.

5.21. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási esemény következménye.

5.22. A biztosítási összeg a kifizetett kártérítési összeggel nem csökken.

5.23. A biztosító a kockázatviselési hely 1000 m-es körzetében becsapódó villám által - mágneses térerősség változással összefüggésben keletkező indukciós túlfeszültségi kárt a háztartási ingóság vagyoncsoportra vonatkozó biztosítási összeg 5%-ának erejéig és csak abban az esetben téríti meg, ha meteorológiai bizonyítékkal lehet alátámasztani, hogy villámcsapás volt a túlfeszültség legvalószínűbb oka.

5.24. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbejelentést követő 15 naptárt napon belül esedékes. Ha a biztosított igazoló okiratot tartozik bemutatni, a határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat a biztosítóhoz beérkezett.

5.25. Önrészesedés

A biztosítási szerződés létrejöhet önrésszel vagy önrész nélkül. Amennyiben a biztosítási szerződés önrész nélkül jön létre a szerződésben meghatározott biztosítási események miatt bekövetkezett károk térítésekor a biztosító önrészesedést nem von le.

Amennyiben a biztosítási szerződés önrésszel jön létre, a biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek káreseményenként nem érik el az önrészesedés összegét. Az önrészt meghaladó károknál az önrész összege minden kárból levonásra kerül.

A szerződő választása szerint, az önrészesedés mértéke a biztosított vagyontárgyak (ingóságok) kár bekövetkeztének időpontjában érvényes összbiztosítási összegének 0,5 vagy 2 ezreléke:

5.26. Költségek térítése

5.26.1. A kárenyhítés, romeltakarítás költségei

A biztosító megtéríti a biztosított összegen belül a biztosítási összeg 5 %-ának erejéig a biztosított vagyontárgy(ak) károsodásával kapcsolatos és indokolt, egyszeri

- oltás, mentés

- rom- és törmelékeltakarítás és elszállítás,

- takarítás, mosatás,

- kárenyhítés költségeit.

Alulbiztosítás esetén a biztosító e költségeket is arányosan téríti meg.

5.26.2. Bankkártya újra beszerzési költsége

A biztosító megtéríti a Magyarország területén felügyeleti hatóság engedélyével működő banknál vezetett, a biztosított{ak) saját lakossági forint, vagy deviza számlájához tartozó bankkártya, - az általános biztosítási feltételekben; ha a biztosítási szerződés kiegészítő földrengés-biztosítással jött létre, akkor a kiegészítő földrengés-biztosítás feltételeiben; ha a biztosítási szerződés kiegészítő betöréses lopás és kiegészítő rongálás biztosítással jött létre, akkor a kiegészítő betöréses lopás és kiegészítő rongálás feltételeiben meghatározott biztosítási esemény miatti letiltási és újra beszerzési igazolt költségeit legfeljebb 20.000 Ft összeghatárig.

A biztosítási fedezet nem terjed ki az elveszett vagy eltulajdonított bankkártyával való pénzfelvétel, vagy vásárlás miatt bekövetkezett veszteségre.

Alulbiztosítás esetén a biztosító e költségeket is arányoson téríti meg.

6.) Külön díj ellenében biztosítható különleges kockázat

6.1. Készpénz,

A biztosító kockázatviselése az általános biztosítási feltételekben felsorolt biztosítási események vonatkozásában - külön díj ellenében - kiterjed a készpénzt ért károkra a kötvényen feltüntetett összeghatárig, amely egyben a szolgáltatás felső határa. A biztosító kockázatviselése kiterjed a kiegészítő földrengés- biztosítás, és a kiegészítő betöréses lopás, rablás biztosítási feltételek biztosítási eseményeinek vonatkozásában is, amennyiben a kiegészítő biztosítás a biztosítási szerződésen belül megkötésre került.

A biztosító kockázatviselése készpénzre csak abban az esetben terjed ki, ha a kár bekövetkezésének időpontjában a készpénz értéktárolóban van elhelyezve.

Jelen feltételek szempontjából készpénz alatt a forint, illetve a Magyar Nemzeti bank által jegyzett devizából származtatott valuta értendő.

A valutát ért károk esetén a biztosító a Magyar Nemzeti Bank által közölt káridőponti hivatalos deviza- árfolyamon térít.

7.)Az ingóságbiztosítással kapcsolatos egyéb rendelkezések

7.1. Az értékőrző és a kiemelt Ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak közül az 500 000 Ft egyedi értéket meghaladó vagyontárgyakra a biztosító kockázatviselése kizárólag abban az esetben terjed ki, ha a szerződés létrejöttekor, - vagy módosítás esetén a módosítás hatályba lépésekor - a szerződő számlával, a vagyontárgy

értékét hitelesen bizonyító egyéb dokumentummal, vagy képesítéssel rendelkező hivatalos értékbecslő által készített szakvéleménnyel igazolni tudja a vagyontárgy értékét.

7.2. A jelen kiegészítő teltételekben nem érintett kérdésekben az általános biztosítási teltételekben foglaltak az irányadóak.

8.) Egyéb rendelkezések

A jelen kiegészítő feltételekben nem érintett kérdésekben az általános biztosítási feltételekben foglaltak az irányadóak.

KIEGÉSZÍTŐ ÜVEGBIZTOSÍTÁSOK FELTÉTELEI

1 .) Alap üveg biztosítás

1.1. Az épület- vagy bérleménybiztosításhoz (a továbbiakban: alapbiztosítás) kötött kiegészítő alap üveg biztosítós alapján a szerződésben meghatározott díj ellenében a biztosító azt a kötelezettséget vállalja, hogy üvegtáblánként 3 négyzetméter felületig, megtéríti az alapbiztosításban biztosított épületek szerkezetileg beépített üvegezésében balesetszerűen bekövetkezett törés vagy repedéskárokat az alábbiak szerint.

1.2. A biztosító nem viseli a kockázatot különösen az üvegből készült előtetőkre; üvegházakra; télikertekre; napkollektorok üvegezésére; üvegfödémekre; meleg- és hidegágyakra; a festett, homokfúvott, sóval maratott, csiszolt és ólombetétes üvegekre; gázzal töltött, hőszigetelő üvegekre; golyóálló üvegekre: pinceablakokra; kirakatokra; kirakatszekrényekre; tükörfelületekre; üvegkerámia főzőlapra; név- és cégtáblákra; az üvegtáblából, copolit üvegből készült térelhatároló szerkezetekre, a hajlított üvegekre; a bútorüvegekre; az üvegbútorokra; törésvédő fóliákra; valamint az építés, felújítás alatti épületek üvegezésére.

1.3. A jelen kiegészítő üvegbiztosítás alapján a biztosító nem fedezi az üvegtáblát rögzítő tartószerkezet javítási költségeit.

2.) Extra üvegbiztosítás

2.1. Az épület- vagy bérleménybiztosításhoz (a továbbiakban alapbiztosítás) kötött kiegészítő Extra üvegbiztosítás alapján a szerződésben meghatározott díj ellenében a biztosító azt a kötelezettséget vállalja, hogy megtéríti:

- üvegtáblánként 6 négyzetméter felületig, az alapbiztosításban biztosított épületek 3 négyzetméter felületet meghaladó- szerkezetileg beépített üvegezésben,

- az üvegkerámia főzőlapokban,

- a pinceablakokban,

- a névtáblákban,

- 1 négyzetméter felületig az üvegtéglából, copolit üvegből készült térelhatároló szerkezetekben,

- üvegtáblánként 6 négyzetméter felületig a télikertek üvegezésében,

- az akváriumok, terráriumok üvegezésében,

- a tükörfelületekben,

- a bútorok üvegezésében,

- valamint az alapbiztosításban biztosított épületek szerkezetileg beépített hajlított, festett, homokfúvott, savval maratott, csiszolt, ólombetétes, gázzal töltött, golyóálló és törésvédő fóliával ellátott üvegezésében balesetszerűen bekövetkezett törés- vagy repedéskárokat az alábbiak szerint.

2.2. A biztosító nem viseli a kockázatot különösen az üvegtetőkre, üvegházakra, napkollektorok üvegezésére, üvegfödémekre, meleg-és hidegágyakra, kirakatokra, kirakatszekrényekre, cégtáblákra, csillárokra, üveg bútorokra, valamint az építés, felújítás alatti épületek üvegezésére.

2.3. A biztosított összeg a folyó biztosítási évre a kifizetett kártérítési összeggel csökken. A biztosító kockázatviselése biztosítási időszakonként (évenként) legfeljebb 100.000 Ft-ig terjed.

2.4. Az Extra üvegbiztosítás érvényességének előfeltétele a teljeskörű épület- és ingóságbiztosítás valamint megléte és érvényessége.

3.) Egyéb rendelkezések

3.1. Üvegtörési károknál a biztosító önrészesedést nem alkalmaz.

3.2. A kiegészítő üvegbiztosítások díja, valamint Extra üvegbiztosítás esetén a biztosító térítésének felső határa, az alapbiztosítás indexálásával egyidejűleg, azzal arányos mértékben változik.

3.3. Az alapbiztosítás megszűnésével egyidejűleg a jelen kiegészítő biztosítások is megszűnnek.

3.4. Jelen kiegészítő feltételekben nem érintett kérdésekben az általános biztosítási feltételek, valamint az alapbiztosítás feltételei irányadóak.

KIEGÉSZÍTŐ FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSOK FELTÉTELEI

1.) Kiegészítő épülethasználói felelősségbiztosítás

1.1. Az épület-, vagy bérleménybiztosításhoz (továbbiakban: alapbiztosítás) kötött kiegészítő épülethasználói felelősségbiztosítás alapján a szerződésben meghatározott díj ellenében a biztosító az alábbiak szerint megtéríti azokat a szerződésen kívüli, e szerződés hatálya alatt Magyarország területén okozott károkat amelyekért a biztosított, mint

- a kötvényen megjelölt épület, lakás, egyéb épület, építmény és telek tulajdonosa, bérlője, használója, vagy ezek építtetője, felújítója,

- a kötvényen megjelölt épületben háztartási céllal gázpalackot, gáztartályt használó e minőségben a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

1.2 Megtéríti a biztosító a szövetkezeti, vagy közös tulajdonban álló társasházaknál azokat a károkat is, amelyeket tűz, robbanás vagy vezetékből és azok szerelvényeiből kiömlő víz vagy gőz idézett elő, amelyek miatt

- a lakásszövetkezeti tagok, vagy a tulajdonostársak a biztosított ellen,

- a lakószövetkezet vagy a társasházközösség a biztosított ellen, illetőleg

- az egyes tulajdonosok a lakószövetkezet, vagy a társasházközösség ellen érvényesítenek igényt.

1.3 Megtéríti a biztosító a tűz, robbanás, vagy vezetékekből és azok szerelvényeiből kiömlő víz, vagy gőz által okozott azon károkat is, amelyek miatt a bérbeadó - a Polgári Törvénykönyv 425.§ - a alapján - igényt érvényesít a biztosított bérlőivel szemben.

1.4. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyeket

- a biztosított keresőfoglalkozás, vagy iparszerű tevékenység végzése során okozott,

- a biztosítottak egymásnak, vagy hozzátartozóiknak okoztak.

1.5 A közös tulajdonosi minőségben okozott - a tulajdonosokat terhelő - felelősségi károkat a biztosítot(tak) tulajdoni hányadának arányában téríti a biztosító. A lakásszövetkezetet terhelő felelősségi károkat a biztosítónál biztosított lakás és a szövetkezet összes lakása arányában téríti a biztosító.

1.6 A biztosítási összeg

A biztosító a károkat biztosítási évenként, a szerződő által választott és a kötvényen feltüntetett biztosítási összegig, mint kórtérítési felső határig téríti meg.

1.7 A biztosítási összeg indexálása

A kiegészítő épülethasználói felelősségbiztosítás díja az alapbiztosítások indexálásával egyidejűleg változik az alábbiak szerint:

A biztosítási összeg indexálásának alapja a Központi Statisztikai Hivatal által az indexálás alkalmazását megelőzően közzétett az előző évre vonatkoztatott lakásjavító, karbantartó cikkek és szolgáltatások árindexének átlaga.

1.8. Önrészesedés

A biztosító a kiegészítő épülethasználói felelősségbiztosítás alapján megtérülő károk esetén nem alkalmaz önrészesedést

1.9. Mentesülés

A biztosítót a kárért felelős személy szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti szolgáltatási kötelezettsége alól a károsulttal szemben, a biztosító azonban a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a kárért felelős személytől, ha az a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

Xxxxx feltétel alapján súlyos gondatlanságnak minősül az, ha a károkozás

a.) 2,5 ezreléket meghaladó súlyosan ittas, vagy kábító hatású szer hatása alatti állapottal közvetlen okozati összefüggésben történt.

b.) engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során történt.

c,) a korábbi károsodással azonos körülmények között és azért következett be, mert a vagyontárgy megóvásában érdekelt személy nem tette meg a kármegelőzés érdekében szükséges intézkedéseket annak ellenére, hogy a hatóság vagy a biztosító a kár ismétlődésének veszélyére írásban is figyelmeztette.

1.10. Egyéb rendelkezések

1.10.1. A biztosító a kártérítési összeget a károsultnak fizeti, a károsult azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, amennyiben a károsult követelését a biztosított egyenlítette ki.

1.10.2. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a biztosító azt tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott. A biztosító jogosult ellátni a biztosított peren kívüli és perbeli képviseletét. A képviselettel felmerülő költségek a biztosítót terhelik.

1.10.3. Az alapbiztosítás megszűnésévei egyidejűleg a jelen kiegészítő biztosítás is megszűnik.

1.10.4. A jelen kiegészítő feltételekben nem érintett kérdésekben az általános biztosítási feltételek, valamint az alapbiztosítás feltételei az irányadók.

2.) Kiegészítő általános felelősségbiztosítás

2.1. Az épület-, vagy bérleménybiztosításhoz, illetve ingóság-biztosításhoz (továbbiakban: alapbiztosítások) kötött kiegészítő általános felelősségbiztosítás alapján a szerződésben meghatározott díj ellenében, a biztosító az alábbiak szerint megtéríti azokat a szerződésen kívüli, e szerződés hatálya alatt Magyarország területén okozott károkat, amelyekért a biztosított, mint

- a kötvényen megjelölt épület, lakás, egyéb épület, építmény és telek tulajdonosa, bérlője, használója, vagy ezek építtetője, felújítója,

- a kötvényen megjelölt épületben háztartási céllal rendeltetésszerűen gázpalackot, gáztartályt használó,

- engedélyezett önvédelmi eszköz, lőfegyver használója,

- háziállattartó, (Xxxxx feltételek alapján háziállatnak minősülnek különösen a ló, a szarvasmarha, a sertés-félék, a baromfi-félék, a szamár, az öszvér, a kecske, a juh, a kutya, a macska, a házi nyúl. Jelen feltételek alapján nem minősül háziállatnak az az állat amely Magyarországon nem őshonos - de más országokban háziállatként tartják - így különösen a strucc, az elefánt stb.)

- díszállattartó (Jelen feltételek alapján díszállatnak minősülnek különösen a papagájok és egyéb díszmadarak. a tengeri malac, a hörcsög-, egér- és patkányfélék, a teknősök. az 1 kg-os súlyt meg nem haladó akváriumi halak, a kedvtelésből tartott nyúlfélék, stb. Jelen feltételek alapján nem terjed ki a biztosító kockázatviselése a kígyófélék, krokodilok, aligátorok, mérges pókok és egyéb rovarok, skorpiók, majmok, az 1 kg-os súlyt meghaladó halak által okozott károkra.)

- kerékpár, illetve járműnek nem minősülő közlekedési és szállítóeszköz használója,

- emberi erővel hajtott rokkantjármű használója,

- közúti balesetet előidéző gyalogos,

- szervezett kereteken kívüli, nem hivatásos hobbi-, sporttevékenységet végző, e minőségében a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik. .

2.2. A biztosító, a kötvényen megjelölt biztosítási összegen belül a biztosítási összeg 10%-ának erejéig téríti meg a háziállattartói, illetve díszállattartói minőségben okozott károkat.

2.3. Megtéríti a biztosító a szövetkezeti, vagy közös tulajdonban álló társasházaknál azokat a károkat is, amelyeket tűz, robbanás, vagy vezetékekből és azok szerelvényeiből kiömlő víz vagy gáz idézett elő, és amelyek miatt

- a lakásszövetkezeti tagok vagy a tulajdonostársak a biztosított ellen, - a lakásszövetkezet, vagy a társasházközösség a biztosított ellen, illetőleg

- az egyes tulajdonosok a lakásszövetkezet vagy társasházközösség ellen érvényesítenek igényt.

2.4. Megtéríti a biztosító a tűz, robbanás, vagy vezetékekből és azok szerelvényeiből kiömlő víz vagy gőz által okozott azon károkat is, amelyek miatt a bérbeadó - a Polgári Törvénykönyv 425. §-a alapján igényt érvényesít a biztosított bérlővel szemben.

2.5. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyeket

- a biztosítottak keresőfoglalkozás, vagy iparszerű tevékenység végzése során okoztak,

- a biztosítottak motoros jármű üzemben tartójaként okoztak,

- a biztosítottak egymásnak vagy hozzátartozóiknak okoztak,

- a biztosítottak háziállatai növényi kultúrákban okoztak,

- a biztosítottak olyan fajtájú állatai okoztak, amelyek tartását jogszabály, vagy az adott területen a helyi önkormányzat tiltja,

- a biztosítottak vízi*- és légijármű, illetve gépi meghajtású sporteszközök - ideértve a gépi meghajtású vízi sporteszközöket is - használatával okoztok.

- a biztosítottak a környezet szennyezésével okoztak,

*A jelen feltételek szempontjából vízi járműnek minősül a vitorlával, gépi berendezéssel vagy más módon meghajtott nagy- vagy kishajó, komp illetve csónak.

2.6. A közös tulajdonosi minőségben okozott a tulajdonosokat terhelő felelősségi károkat a biztosítottak) tulajdoni hányadának arányában téríti a biztosító. A lakásszövetkezetet terhelő felelősségi károkat a biztosítónál biztosított lakás és a szövetkezet összes lakása arányában téríti a biztosító,

2.7. A biztosítási összeg

A biztosító a károkat biztosítási évenként a szerződő által választott és a kötvényen feltüntetett biztosítási összegig, mint kártérítési felső határig téríti meg.

2.8. A biztosítási összeg indexálása

A kiegészítő általános felelősségbiztosítás díja az alapbiztosítások indexálásával egyidejűleg változik az alábbiak szerint:

A biztosítási összeg indexálásának alapja a Központi Statisztikai Hivatal által az indexálás alkalmazását megelőzően közzétett, az előző évre vonatkoztatott fogyasztói árindex, valamint a lakásjavító, -karbantartó cikkek és szolgáltatások árindexének átlaga.

2.9. Önrészesedés

A biztosító a kiegészítő általános felelősségbiztosítás alapján megtérülő károk esetén nem alkalmaz önrészesedést.

2.10. Mentesülés

A biztosítót a kárért felelős személy szándékos, vagy súlyoson gondtalan magatartása sem mentesíti szolgáltatási kötelezettsége alól a károsulttal szemben, a biztosító azonban a kifizetett biztosítási összeg megtérítését követelheti a kárért felelős személytől, ha az a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

Xxxxx feltétel alapján súlyos gondatlanságnak minősül az, ha a károkozás

a.) 2,5 ezreléket meghaladó súlyosan ittas, vagy kábító hatású szer hatása alatti állapottal közvetlen okozati összefüggésben történt.

b.) engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során történt.

c,) a korábbi károsodással azonos körülmények között és azért következett be, mert a vagyontárgy megóvásában érdekelt személy nem tette meg a kármegelőzés érdekében szükséges intézkedéseket annak ellenére, hogy a hatóság vagy a biztosító a kár ismétlődésének veszélyére írásban is figyelmeztette.

2.11. Egyéb rendelkezések

2.11.1. A biztosító a kártérítési összeget a károsultnak fizeti, a károsult azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, amennyiben a károsult követelését a biztosított egyenlítette ki.

2.11.2. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a biztosító azt tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott. A biztosító jogosult ellátni a biztosított peren kívüli és perbeli képviseletét, a képviselettel felmerülő költségek a biztosítót terhelik.

2.11.3. Az alapbiztosítás megszűnésévei egyidejűleg a jelen kiegészítő biztosítás is megszűnik.

2.11.4. A jelen kiegészítő feltételekben nem érintett kérdésekben az általános biztosítási feltételek, valamint az alapbiztosítások feltételei az irányadók.

KIEGÉSZÍTŐ FÖLDRENGÉS-BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI

1. Az épület vagy bérleménybiztosításhoz, illetve ingóságbiztosításhoz (a továbbiakban: alapbiztosítások) kötött kiegészítő földrengés-biztosítás alapján a szerződésben meghatározott díj ellenében, a biztosító megtéríti az alapbiztosítási összegek mértékéig azokat a károkat, amelyeket a kockázatviselés helyén, az MSK-64 skála ötös fokozatát elérő földrengés okoz az alapbiztosításokban biztosított vagyontárgyakban.

2. A kiegészítő földrengés-biztosítás díja az alapbiztosítások indexálásával egyidejűleg változik az alábbiak szerint:

- az épület- vagy bérleménybiztosításhoz kötött kiegészítő földrengés-biztosítás esetén a biztosítási összeg indexálásának alapja a Központi Statisztikai Hivatal által az indexálás alkalmazását megelőzően közzétett, az előző évre vonatkoztatott lakásjavító, -karbantartó cikkek és szolgáltatások árindexének átlaga.

- az ingóságbiztosításhoz kötött kiegészítő földrengés-biztosítás esetén a biztosítási összeg indexálásának alapja a Központi Statisztikai Hivatal által az indexálás alkalmazását megelőzően közzétett, az előző évre vonat- koztatott fogyasztói árindex.

- az épület- vagy bérleménybiztosításhoz és ingóságbiztosításhoz kötött kiegészítő földrengés-biztosítás esetén a biztosítási összeg indexálásának alapja a Központi Statisztikai Hivatal által az indexálás alkalmazását megelőzően közzétett, az előző évre vonatkoztatott fogyasztói árindex, valamint lakásjavító, -karbantartó cikkek és szolgáltatások árindexének átlaga.

3. Az alapbiztosítás megszűnésévei egyidejűleg a jelen kiegészítő biztosítás is megszűnik.

4. A jelen kiegészítő feltételekben nem érintett kérdésekben az általános biztosítási feltételek, valamint az alapbiztosítások feltételei az irányadóak.

KIEGÉSZÍTŐ MEZŐGAZDASÁGI KISTERMELŐÍ BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI

1. Az ingóságbiztosításhoz (továbbiakban: alapbiztosítás) kötött kiegészítő mezőgazdasági biztosítás alapján, a biztosítási szerződésben megállapított díj ellenében, a biztosító megtéríti a jelen kiegészítő biztosítás keretében biztosított vagyontárgyakban,

- az általános biztosítási feltételekben,

- ha a biztosítási szerződés kiegészítő földrengés-biztosítással jött létre, akkor a kiegészítő földrengés-biztosítás feltételeiben,

- ha a biztosítási szerződés kiegészítő betöréses lopás, rongálás biztosítással jött létre, akkor a kiegészítő betöréses lopás, rongálás feltételeiben meghatározott biztosítási eseményekből keletkezett károkat az alábbi feltételek szerint.

2.) A biztosítható vagyontárgyak

1. vagyoncsoport: a kockázatviselés helyén tárolt a mezőgazdasági kistermeléssel kapcsolatos termés, termény és egyéb készlet,

2. vagyoncsoport: a kockázatviselés helyén, kedvtelésből tartott állatállomány, valamint a biztosítottak személyes fogyasztására szolgáló állatállomány,

3. vagyoncsoport:

- a mezőgazdasági kistermeléshez, valamint a kertápoláshoz kapcsolódó nem motoros meghajtású gépek, munkaeszközök, felszerelési és berendezési tárgyak,

- motoros fűnyíró, motoros permetezőgép és közúti közlekedésre alkalmatlan, motoros kapálógép. 3.) A biztosítási összeg

3.1. Az 1, 2, 3 vagyoncsoportok biztosítási összegét a szerződő határozza meg, azonban a biztosítási összegek a szerződés megkötésekor, vagyoncsoportonként nem haladhatják meg az 500.000 Ft-ot, illetve szerződésmódosításkor nem haladhatják meg a módosításkori indexált felső határösszeget.

3.2. A biztosítási összeg indexálása

A kiegészítő mezőgazdasági kistermelői biztosítás vagyoncsoportjaihoz tartozó biztosítási összegek és díjak, az alapbiztosítás indexálásával egyidejűleg, azzal arányos mértékben, az alapbiztosításban leírtaknak megfelelően változnak.

4.) A biztosítási szolgáltatások

4.1 . A vagyoncsoportonként meghatározott biztosítási összegen belül a biztosító a károkat az alapbiztosítás feltételei alapján, az alábbi módon téríti meg:

- A kockázatviselés helyén tárait, a mezőgazdasági kistermeléssel kapcsolatos termés, termény és egyéb készlet károsodása esetén a térítés alapja az adott területen kialakult felvásárlási ár, ha ilyen nincs, a forgalmi ár,

- a kockázatviselés helyén, a kedvtelésből tartott állatállomány, valamint a biztosítottak személyes fogyasztására szolgáló állatállomány elhullása esetén a térítés alapja az adott területen kialakult felvásárlási ár, ha ilyen nincs, a forgalmi ár, - kényszervágás esetén az adott területen kialakult felvásárlási ár, ha ilyen nincs, a forgalmi ár és a megtérülés különbözete,

- a mezőgazdasági kistermeléshez kapcsolódó nem motoros meghajtású gépek, munkaeszközök, felszerelési és berendezési tárgyak károsodása esetén a kártérítés az ingóságbiztosítási feltételek 5. pontja alapján történik.

4.2. A biztosító nem téríti meg a vihar és jégverés biztosítási esemény kapcsán a szabadban tartott terményekben, termésben, valamint a meleg és hidegágyakban keletkezett károkat.

4.3. A biztosító nem téríti meg az idegen járművel történő ütközés biztosítási esemény kapcsán

- a kockázatviselés helyén, kedvtelésből tartott állatállományban,

- valamint a biztosítottak személyes fogyasztására szolgáló állatállományban a kockázatviselés helyén kívül keletkezett károkat.

4.4. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége földrengés biztosítási eseményre csak abban az esetben áll fenn, ha a biztosítási szerződés kiegészítő földrengés-biztosítással jött létre.

4.5. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége betöréses lopás, rongálás biztosítási eseményekre csak abban az esetben áll fenn, ha a biztosítási szerződés kiegészítő betöréses lopás, rongálás biztosítással jött létre.

5.) Egyéb rendelkezések

5.1. A kedvtelésből tartott állatállományban, valamint a biztosítottak személyes fogyasztására szolgáló állatállományban keletkezett károk esetén, a biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a biztosító rendelkezésére kell bocsátani az állatorvosi igazolást.

5.2. Az alapbiztosítás megszűnésévei egyidejűleg a jelen kiegészítő biztosítás is megszűnik.

5.3. A jelen kiegészítő feltételekben nem érintett kérdésekben az általános biztosítási feltételek, valamint az alapbiztosítás feltételei az irányadóak.

KIEGÉSZÍTŐ BETÖRÉSES LOPÁS, RONGÁLÁS BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI

1 Az ingóságbiztosításhoz (továbbiakban: alapbiztosítás) kötött kiegészítő betöréses lopás, rongálás biztosítás alapján a biztosítási szerződésben meghatározott díj megfizetése ellenében a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a jelen kiegészítő feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezte esetén kártérítést nyújt az alábbi feltételek szerint.

2.) A biztosítási események

2.1 Betöréses lopás

2.1.1 Jelen feltételek szempontjából betöréses lopásnak minősül az a lopás, amikor a tettes úgy követi el a cselekményét, hogy a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó lezárt helyiségbe

a.) erőszakos módon, dolog elleni erőszakkal (nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tetőszerkezet kibontásával illetve ezekhez hasonló módon), vagy

b.) a zárak felnyitására alkalmas idegen eszköz használatával, de kimutatható nyomot hagyva, vagy

c.) a helyiség - jelen feltételek 2.2. pontja szerinti - rablás, vagy kifosztás útján meg szerzett saját kulcsának felhasználásával jogtalanul hatolt be.

2.1.2. A jelen feltételek alapján nem minősül biztosítási eseménynek

- ha a lopást a helyiség elvesztett, vagy bárki által hozzáférhető helyen megtalált, saját kulcsának, vagy a saját kulcsról készített másolat felhasználásával követik el,

- ha a lezárt helyiségből behatolási nyom nélkül tűntek el a biztosított vagyontárgyak, kivéve a rablás vagy kifosztás útján megszerzett saját kulcs esetét,

- ha annak a helyiségnek a vagyonvédelmi színvonala, amelyből a biztosított vagyontárgyakat eltulajdonították nem felelt meg minimálisan az - 1. számú táblázatban feltüntetett - 1. védelmi szint követelményeinek (pl. a lopás nyitva hagyott nem bezárt nyílászárón keresztül valósul meg),

- ha az értéktárolóból történő lopást az értéktároló elvesztett, vagy bárki által hozzáférhető helyen megtalált, saját kulcsának, vagy a saját kulcsról készült másolat felhasználásával követik el.

2.1.3 A jelen feltételek alapján, az értéktárolóban elhelyezett biztosított vagyontárgyak esetében betöréses lopás biztosítási eseménynek minősül az a lopás, amikor a tettes az értéktárolót tartalmazó helyiségbe a 2.1.1. a., b., c., pontokban foglalt módon jutott be, és a szabályosan lezárt és rögzített értéktárolót:

- eltulajdonította,

- erőszakos módon, dolog elleni erőszakkal vagy a zárak felnyitására alkalmas idegen eszköz használatával, de kimutatható nyomot hagyva feltörte,

- az értéktárolót - jelen szabályzat 2.2 pontja szerinti - rablás, vagy kifosztás útján megszerzett saját kulcsának felhasználásával nyitotta ki.

A jelen feltételek alapján értéktárolónak minősül a Magyar Biztosítók Szövetsége ajánlásának megfelelő, az előírásoknak megfelelően, szabályosan rögzített értéktároló (pl. páncélszekrény, faliszéf, egyéb a biztosító által elfogadott értéktároló).

A jelen feltételek alapján helyiségnek az épület vagy melléképület minden oldalról szilárd anyagú szerkezetekkel körülhatárolt önálló légterű, meghatározott rendeltetésű részét tekintjük.

2.2. Rablás, kifosztás

Rablás biztosítási eseménynek minősül, ha jogtalan eltulajdonítás végett a tettes a biztosított vagyontárgya(ka)t úgy szerzi meg, hogy a biztosított személlyel szemben erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, továbbá, ha a tetten ért tettes az eltulajdonított vagyontárgy megtartása végett a biztosított személlyel szemben erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

Kifosztás biztosítási eseménynek minősül, ha jogtalan eltulajdonítás végett a tettes a biztosított vagyontárgya(ka)t úgy szerzi meg, hogy a biztosítottat öntudatlan, vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi.

2.3. Rongálás

2.3.1. Jelen feltételek alapján biztosítási eseménynek minősül a betöréses lopás, vagy annak kísérletével összefüggésben okozott rongálás. Betöréses lopás kísérletének minősül, ha a tettes a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó lezárt helyiséget betöréses lopás szándékával közelíti meg, és ezzel összefüggésben rongálja meg a biztosított vagyontárgyakat.

2.3.2 Jelen feltételek alapján biztosítási esemény a betöréses lopás, vagy annak kísérletével összefüggésben okozott - az épület felszerelési tárgyakat és tartozékokat ért - rongálás is, amennyiben a biztosítási szerződésben az épület vagy bérlemény biztosított vagyontárgy.

2.3.3 A jelen feltételek alapján nem minősül biztosítási eseménynek, ha a rongálás nem betöréses lopás, illetve annak kísérletével összefüggésben következett be.

3.) A biztosító szolgáltatása

3.1 A biztosító a betöréses lopás károkat a kár időpontjában ténylegesen fennálló az 1. számú táblázatban feltüntetett védelmi szintnek megfelelő teljes határösszegig, de maximum a biztosítási összegig téríti meg.

3.1.1 A vagyonvédelmi színvonal (védelmi szint) meghatározásánál nem vehető figyelembe az a védelmi berendezés, eszköz, elem, amely a kár bekövetkezésének időpontjában nincs meg, nincs üzembe helyezve, illetve nem működött.

3.1.2 A biztosító a bekövetkezett kár időpontjában a védelmi szintet a behatolás helyére vonatkoztatva vizsgálja.

3.2. Betöréses lopás biztosítási esemény tekintetében a biztosító kockázatviselése nem terjed ki az építés, felújítás, átalakítás előtt, vagy alatt álló, a kockázatviselés helyén lévő épületekben elhelyezett, technológiai szükségszerűségből betárolt, beépítésre váró építő-, segéd- és kiegészítő anyagokra, illetve a társasházi, szövetkezeti lakáshoz, bérleményhez tartozó közös tulajdonú helyiségekben tárolt vagyontárgyakra.

3.3. Rongálás biztosítási esemény tekintetében a biztosító szolgáltatásának felső határa a háztartási ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak biztosítási összegének 10%-a.

3.4. A biztosító szolgáltatása a nem állandó jelleggel lakott épületek esetében

3.4.1. A biztosító a nem állandó jelleggel lakott (a biztosított személy által nem állandó lakás célra használt) épületben keletkezett betöréses lopás károkat külön díj ellenében az 1. számú táblázatban foglalt felső határösszegig téríti meg.

3.4.2. Jelen feltételek szempontjából nem minősül biztosítási eseménynek a nem állandó jelleggel lakott épület vonatkozásában elkövetett olyan rongálás, amely az épület-felszerelési tárgyakat és tartozékokat éri.

3.4.3. A biztosító kockázatviselése szempontjából állandó jelleggel lakott az az Országos Építésügyi Szabályzat, illetve Országos Településrendezési és Építési követelmények besorolása alapján, lakó- vagy vegyes területen lévő objektum, amelyben a biztosított életvitelszerűen berendezkedett és ott tartózkodik.

3.4.4. Ha a felek másképp nem állapodnak meg, a biztosító kockázatviselése a nem állandó jelleggel lakott épületek esetében, kizárólag a háztartási ingóságok körébe tartozó vagyontárgyakra terjed ki. Ha a felek másképp nem állapodnak meg jelen feltételek szempontjából a biztosító kockázatviselése nem terjed ki az értékőrző ingóságok körébe tartozó vagyontárgyakra, illetve az egyéb kiemelt értékű ingóságok körébe tartozó vagyontárgyakra.

3.5. Zárcsere költsége

A biztosító megtéríti a biztosítási szerződés időtartama alatt egyszeri alkalommal a biztosított(ak) által az épület- vagy bérleménybiztosítás különös feltételei alapján létrejött biztosítási szerződésben biztosított épület(ek) kulcsainak elvesztése, vagy tőlük való eltulajdonítása esetén a kulcsokhoz tartozó zár cseréjének igazolt költségeit legfeljebb 5.000 Ft mértékig, feltéve, ha az újként felszerelt zár a Magyar Biztosítók szövetsége által ajánlott biztonsági zárnak minősül.

4.) Egyéb rendelkezések

4.1. Az alapbiztosítás megszűnésévei egyidejűleg a jelen kiegészítő biztosítás is megszűnik.

4.2. A biztosítási összeg indexálása

A kiegészítő betöréses lopás biztosítás díja, az alapbiztosítás díjának indexálásával egyidejűleg, azzal arányos mértékben, az alapbiztosításban leírtaknak megfelelően változik.

4.3. A jelen kiegészítő feltételekben nem érintett kérdésekben az általános biztosítási feltételek, valamint az alapbiztosítás feltételei az irányadóak

5 Betöréses lopás biztosítási esemény esetén a biztosító kártérítésének felső határa 1 . számú táblázat,

Háztartási ingóságok körébe tartozó

Állandó jelleggel lakott épületek Nem állandó jelleggel

lakott épületek

vagyontárgyak (eFt)

Egyéb kiemelt értékő ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak (eFt)

Értékörző ingóságok körébe tartozó Háztartási

vagyontárgyak (eFt) ingóságok

körébe tartozó

1.2.; 1.3.; 1.4.; 1.5. 1.1., 1.2 vagyontárgyak vagyoncsoport vagyoncsoport (eFt)

Értéktároló nélkül

Értéktár oló nélkül

Érték- tárolóban

Tárgyvédel emmel ellátott

						értéktároló ban
1 . védelmi szint	100	0	0	0	0	0	0
2. védelmi szint	1500	500	100	100	500	1000	200
3. védelmi szint	3000	1000	300	200	1000	2000	500
4. védelmi szint	10000	2000	500	200	1000	2000	700
5. védelmi szint	15000	2000	2000	300	2000	4000	1000
6. védelmi szint	20000	5000	5000	300	5000	8000	3000
7. védelmi szint	30000	10000	10000	500	5000	8000	5000

Az értéktárolóban elhelyezett 1 .1, 1 .2 vagyoncsoport esetében a biztosító kockázatviselése 5 000 e Ft vagyonérték felett kizárólag abban az esetben áll fenn, ha az értéktároló elektronikai jelzőberendezéssel - a tárgyvédelem címszó alatt leírtaknak megfelelően - védett.

6. A védelmi szintekhez tartozó követelmény rendszer

1 . védelmi szint	1 . mechanikai védelmi kategória
2. védelmi szint	2. mechanikai védelmi kategória
3. védelmi szint	3. mechanikai védelmi kategória, vagy 2. mechanikai védelmi kategória + 1. elektronikai védelmi kategória
4. védelmi szint	4. mechanikai védelmi kategória, vagy 3. mechanikai védelmi kategória + 1. elektronikai védelmi kategória
5. védelmi szint	5. mechanikai védelmi kategória, vagy 4. mechanikai védelmi kategória + 1. elektronikai. védelmi kategória, vagy
	3. mechanikai védelmi kategória + 2. elektronikai védelmi kategória
6. védelmi szint	5. mechanikai védelmi kategória + 1. elektronikai védelmi kategória, vagy
	4. mechanikai védelmi kategória + 2. elektronikai védelmi kategória
7. védelmi szint	5. mechanikai védelmi kategória + 2. elektronikai védelmi kategória

1. mechanikai védelmi kategória

Az 1. mechanikai védelmi kategória teljesítésének követelményei:

Falazatok. födémek, tetőszerkezetek

A falazatoknak, födémeknek vagy tetőszerkezeteknek alkalmasnak kell lenni arra, hogy az arra jogosulatlan idegen személyekkel szemben egyaránt megóvja a helyiséget a behatolástól és a betekintéstől.

Ablakok, ajtók

Az ablakoknak, ajtóknak alkalmasnak kell lenni arra, hogy az arra jogosulatlan idegen személyekkel szemben egyaránt megóvja a helyiséget a behatolástól és a betekintéstől. Az ajtók zárását - a gyártó előírásai szerint felszerelt - biztonsági (zárbetétes) zárszerkezetnek, vagy a tartószerkezetével együtt minősített és ennek megfelelően felszerelt biztonsági lakatnak kell végezni.

(Biztonsági szerkezetnek minősül a minimum 5 csapos hengerzár-betétes, a minimum 6 rotoros mágneszárbetétes, a kéttollú kulcsos biztonsági zárszerkezet, a szám vagy betűjel kombinációs zárszerkezet,

amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et, az egyedi minősített lamellás zár, valamint minden olyan zár, amely igazolhatóan a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú.)

Nem teljesíti az 1. mechanikai védelmi kategória követelményét az a helyiség, amelynek határoló épületszerkezeti elemei (falazata, födémszerkezete vagy tetőszerkezete, nyílászárói) 40 mm-nél vékonyabb deszka, drótfonat, rácsszerkezet, 5 mm-nél vékonyabb könnyűfémlemez, 2 mm-nél vékonyabb vaslemez, egyszeres 3 mm-es és ennél vékonyabb síküveg, mű- vagy szövetanyag.

2. mechanikai védelmi kategória

A 2. mechanikai védelmi kategória teljesítésének követelményei: Minimálisan az 1. mechanikai védelmi kategóriában leírtak, valamint:

Falazatok, födémek, tetőszerkezetek

A falazatok, födémek vagy tetőszerkezetek, padozatok szilárdságának legalább a 6 cm-es, hagyományos kisméretű téglafal szilárdságával egyenértékűnek kell lenni.

A hagyományos kisméretű téglafal szilárdságával egyenértékűnek tekintendő különösen:

- a 6-10 cm vastagságú egyedi, vagy tipizált szendvicsszerkezet, illetve más két- vagy többrétegű lemezből készült szerkezet, amely legalább 10 cm vastagságú,

- a könnyűszerkezetes elemekből készített szerkezetek, amelyek legalább kétrétegűek, közöltük hőszigetelő, tűzálló vagy a mechanikai ellenálló képességet biztosító egyéb anyag található,

- a fából készült falszerkezet, amelynek vastagsága eléri a 20 cm-t. Ablakok

Az ablakok ráccsal nem védett üvegezésének összességében minimum 6 mm vastagságúnak kell lenni. Ajtók

A ajtók ráccsal nem védett üvegezésének összességében 6 mm vastagságúnak kell lenni, beleértve az ajtókon lévő 20x20 cm-nél nagyobb kitekintő ablakok üvegezését is.

Az ajtószerkezeteknek reteszhúzás ellen védettnek kell lenni.

(Reteszhúzás elleni védelem eléréséhez a csúszó fajtájú vagy áthajtós reteszt (riglit), annak függőlegesen mozgó részét rögzíteni kell, pl. egy-egy furaton át facsavarral.) Az ajtók zárását törésvédetten szerelt biztonsági (zárbetétes zárszerkezetnek, vagy a tartószerkezetével együtt a Magyar Biztosítók Szövetsége által részleges mechanikai védelemre ajánlott biztonsági lakatnak kell végezni.

(Biztonsági zárszerkezetnek minősül a minimum 5 csapos henger-zárbetétes, a minimum 6 rotoros mágneszárbetétes, a kéttollú kulcsos biztonsági zárszerkezet, a szám vagy betűjel kombinációs zárszerkezet, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et, az egyedi minősített lamellás zár, valamint minden olyan zár, amely igazolhatóan a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú.)

(Törés ellen védett a hengerzár-betét, ha a külső oldalon kívülről nem szerelhetően legfeljebb 2 mm-re nyúlik ki a zárszerkezet síkjából)

3. mechanikai védelmi kategória

A 3. mechanikai védelmi kategória teljesítésének követelményei: Minimálisan a 2. mechanikai védelmi kategóriában leírtak, valamint

Falazatok födémek, tetőszerkezetek

A falazatok födémek, padozatok szilárdságának legalább a 15 cm-es, hagyományos kisméretű téglafal szilárdságával egyenértékűnek kell lenni.

A hagyományos kisméretű téglafal szilárdságával egyenértékűnek tekintendő különösen:

- a 6 cm vastagságú vasbeton fal,

- a könnyűszerkezetes elemekből készített szerkezetek, amelyek legalább kétrétegűek, közöttük hőszigetelő, tűzálló vagy a mechanikai ellenálló képességet biztosító egyéb anyag található.

Ablakok

A járó, illetve megközelítési szinttől maximum 3 m alsó párkánymagassággal rendelkező, 30x30 cm-nél nagyobb területű ablakok ráccsal nem védett üvegezésének összességében minimum 6 mm vastagságúnak,

- és az ablakoknak fix beépítésűnek, vagy

- kulccsal zárható zárószerkezettel ellátottnak (káridőpontban bezárt állapotban, a kulcs nem lehet a zárban), vagy

- kulccsal zárható redőnnyel, spalettával szereltnek (káridőpontban bezárt állapotban) kell lenni. Ajtók

Az ajtószerkezeteknek kiemelés ellen védettnek kell lenni.

A zárást 2 db törésvédetten szerelt és fúrásvédettre minősített biztonsági zárnak, vagy a Magyar Biztosítók Szövetsége által ajánlott 2 ponton záródó - törésvédetten szerelt biztonsági zárral ellátott - hevederzárnak kell végezni.

(Törés ellen védett a hengerzár-betét, ha a külső oldalon kívülről nem szerelhetően legfeljebb 2 mm-re nyúlik ki a zárszerkezet síkjából.)

- az ajtóknak minimum 3 diópánttal rögzítettnek kell lenni,

- az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja,

- a zárnyelvek legalább 15 mm mélyen zárjanak,

- az ajtólap és az ajtók záráspontossága oldalanként 5 mm-en belüli,

- bevésőzár esetén az ajtólap külső oldala acéllemezzel megerősített,

- fatok esetén a zárlemeznek megerősített kivitelűnek (a zárak alsó illetve felső síkjától 50 cm-rel túlnyúló szögacél) kell lenni.

4. mechanikai védelmi kategória

A 4. mechanikai védelmi kategória teljesítésének követelményei:

Minimálisan a 3. mechanikai védelmi kategóriában leírtak, valamint Falazatok, födémek, tetőszerkezetek

A falazatok, födémek, padozatok szilárdságának legalább a 25 cm-es, hagyományos kisméretű téglafal szilárdságával egyenértékűnek kell lenni,

Ablakok

A 3 m-nél kisebb magasságkülönbség leküzdésével elérhető nyílászárókat minimum, 100x300 mm-es osztású 12 mm átmérőjű kívülről nem szerelhető köracél ráccsal, vagy azzal egyenértékű más mechanikai szerkezettel kell védeni.

(A rácsot a falazatba 300 mm-enként, de minimum 4 db falazókörömmel legalább 100 mm-es beépítési mélységgel az épületszerkezethez kell rögzíteni.)

Mobil rácsok esetén a zárást 2 db letörés ellen védett biztonsági zárral vagy önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezettel kell biztosítani.

A rácsozat kiváltható a Magyar Biztosítók Szövetsége által a tokszerkezetével együtt ajánlott legalább B 1-es fokozatú biztonsági üveggel. A 3 m és 6 m közötti vagy a 3 m alatti, de 30x30 cm-nél kisebb ablakokra az alábbi védelem szükséges:

- a ráccsal nem védett üvegezésnek összességében minimum 6 mm vastagságúnak, és az ablakoknak fix beépítésűnek, vagy

- kulccsal zárható zárszerkezettel ellátottnak (káridőpontban bezárt állapotban, a kulcs nem lehet a zárban), vagy

- kulccsal zárható redőnnyel, spalettával szereltnek (káridőpontban bezárt állapotban) kell lenni. Ajtók

Az ajtólapnak megerősített kivitelűnek (tömör fából vagy fémből készültnek), kiemelés ellen védettnek kell lenni, a tokszerkezet anyaga: acél. Az acéltok kiváltható fatok és biztonsági rácsszerkezet együttes alkalma- zásával,

- a zárást 2 db törésvédettre szerelt és fúrásvédettre minősített biztonsági zárnak, vagy a Magyar Biztosítók Szövetsége által ajánlott 2 ponton záródó hevederzárnak kell végezni.

(törés ellen védett a hengerzár-betét, ha a külső oldalon - kívülről nem szerelhetően - legfeljebb 2 mm-re nyúlik ki a zárszerkezet síkjából.)

- az ajtónak minimum 3 diópánttal rögzítettnek kell lenni.

- az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja,

- a zárnyelvek legalább 15 mm mélyen zárjanak,

- az ajtólap és az ajtótok záráspontossága oldalanként 5 mm-en belüli,

- bevésőzár esetén az ajtólap külső oldala acéllemezzel megerősített,

- az ajtók tokszerkezeteit falazókörmökkel, vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a falazatba kell erősíteni.

5. mechanikai védelmi kategória

Az 5. mechanikai védelmi kategória teljesítésének követelményei: Minimálisan a 4. mechanikai védelmi kategóriában leírtak, valamint

Falazatok födémek, tetőszerkezetek

A falazatok, födémek, padozatok szilárdságának legalább a 38 cm-es, hagyományos kisméretű. téglafal szilárdságával egyenértékűnek kell lenni.

Ablakok

Az összes ablakot minimum, 100x300 mm-es osztású 12 mm átmérőjű kívülről nem szerelhető köracél ráccsal, vagy azzal egyenértékű más mechanikai szerkezettel kell védeni,

(A rácsot a falazatba 300 mm-enként, de minimum 4 db falazókörömmel legalább 150 mm-es beépítési mélységgel az épületszerkezethez kell rögzíteni.)

Mobil rácsok esetén a zárást 2 db letörés ellen védett biztonsági zárral vagy önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezettel kell biztosítani,

A rácsozat kiváltható a Magyar Biztosítók Szövetsége által a tokszerkezetével együtt ajánlott legalább B 1-es fokozatú biztonsági üveggel.

Ajtók

Az ajtónak a Magyar Biztosítók Szövetsége által ajánlott legalább 3 ponton záródó III. kategóriájú biztonsági ajtónak kell lenni, a Magyar Biztosítók Szövetsége által ajánlott fúrás, letörés és finom nyitás ellen védett biztonsági zárral és zárbetéttel szerelve. A zárszerkezet fúrás elleni védelmét minimálisan 60 HRC keménységű edzett acéllappal kell biztosítani.

1. elektronikai védelmi kategória

Az 1. elektronikai védelmi kategória teljesítésének követelményei:

- Az elektronikai jelzőrendszernek helyi riasztást kell végrehajtani.

- A felületvédelem és a teljes körű területvédelem együttes megvalósulása.

A jelen feltételek szempontjából a felület védelem megfelelő, ha az elektronikai jelzőrendszer bekapcsolt, éles üzemmódban felügyeli az összes nyílászáró szerkezetet, fixen beépített üvegtáblát és jelzi az át és behatolási kísérleteket.

Nyíló ajtó- és ablakszárnyak védelme

A nyíló ajtó- és ablakszárnyak felügyeletét úgy kell kialakítani, hogy a felszerelésre kerülő eszközök süllyesztettek legyenek, és érzékeljék az 1-2 cm-es mozgásokat.

Üvegfelületek védelme

Az érzékelőknek az üvegfelületek repedését is érzékelni és jelezni kell. Az érzékelő kiválasztásakor figyelembe kell venni, a védeni kívánt üvegfelület típusát. Az érzékelőknek a teljes üvegfelületet védeni kell.

A jelen feltételek szempontjából teljes körű a térvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer bekapcsolt, éles üzemmódban felügyeli a védett objektum teljes belső terét, és mindennemű illetéktelen emberi mozgást jelez.

Jelen feltételek szempontjából az elektronikai jelzőrendszer telepítését és üzemeltetését az alábbi követelmények szerint kell végezni:

Az elektronikai jelzőrendszer központjának, érzékelőinek, kezelő berendezéseinek és jelzésadóinak a Magyar Biztosítók Szövetsége által kiadott és telepítéskor érvényes minősítéssel kell rendelkezni.

Az elektronikai jelzőrendszer szabotázsvédett legyen, azaz minden elemének arra jogosulatlan személy által történő megbontása, manipulálása, rongálása riasztást váltson ki. A szabotázst a riasztóközpont egy külön úgynevezett szabotázsvonalon - érzékelővonalon jelezze.

A szabotázsvonalak jelzéseit - nem élesbe kapcsolt állapotban is - a kezelő számára a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell. A jelzés törlését csak az arra illetékes személy végezheti.

A szükség áramforrás automatikus töltéséről gondoskodni kell.

A rendszer rendelkezzen két egymástól független energiaforrással, melyek közül az egyik hálózati tápegység, a másik pedig 72 órás folyamatos üzemelést biztosító szükség áramforrás legyen. A szükség áramforrás a 72 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa.

Egy jelzővonalon több érzékelő is telepíthető olyan módon csoportosítva, hogy jelzés esetén a sértett terület könnyen azonosítható legyen.

A riasztásjelzés minimum egy saját akkumulátorral rendelkező kültéri hang- és fényjelző és egy nem akkumulátoros kültéri hangjelző készülékkel történjen.

A hang- és fényjelző, valamint hangjelző készülékeket az épületen kívül úgy kell felszerelni, hogy egyszerű eszközökkel ne lehessen elérni őket és egymástól az épület adottságához igazodva a lehető legtávolabb kerüljenek.

A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő, vagy karbantartó által kikapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a riasztást követően automatikusan kapcsoljon éles állapotba.

A rendszer kezelése kódkapcsolóval, vagy blokkzárral történhet. A személyi kódoknak minimum négy számjegyűnek kell lenni. Négy számjegyes kód esetén a kezelőnek védett térben kell elhelyezkednie és a kezelésre maximum 30 másodperc idő állhat rendelkezésre.

Hat számjegyes kódok esetén a kezelő védett téren kívül is elhelyezhető, de gondoskodni kell arról, hogy mechanikailag védett, biztonsági zárral nyitható dobozban kerüljön elhelyezésre.

A rendszer rendelkezzen legalább két olyan kimenettel, amelyekről a felügyeleti központba történő bekapcsolás esetén megkülönböztetett jelzés továbbítható. (pl.: összetett betörés, támadás)

Az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki és bekapcsolhatók (a felügyelet nélküli központok zóna-állapotai illetéktelenek által ne legyenek változtathatók).

A kódkapcsoló jelfeldolgozó áramkörét lehetőleg a központi egységben, de mindenképpen a felügyelt téren belül kell elhelyezni.

A szabadtéri és védett téren kívüli vezetékeket falon belül, vagy acél védőcsőben kell vezetni. A vezetékek toldása falban lévő védőcsőben vagy kötődobozban történhet.

2. elektronikai védelmi kategória

A helyi elektronikai jelzőrendszer (1. elektronikai védelmi kategória) biztonsági távfelügyeleti rendszerbe van kapcsolva. A 2. elektronikai védelmi kategória teljesítéséhez az alábbi követelményeknek kell megfelelni:

A helyi elektronikai jelző rendszernek meg kell felelnie az 1. elektronikai védelmi kategóriában leírt - a helyi elektronikai jelző rendszerrel szemben támasztott - követelményeknek.

A távfelügyeleti rendszer jellemzői:

A távfelügyeleti rendszerek gyűjtik, feldolgozzák, kijelzik és dokumentálják az egymástól távol eső objektumokba telepített elektronikai jelzőrendszerek által kiadott riasztás, állapot és egyéb jelzéseket.

A távfelügyeleti rendszer alkotó elemei:

helyi elektronikai jelzőrendszer, átviteli rendszer,

távfelügyeleti rendszerközpont.

Jelen feltételek szempontjából a távfelügyeleti rendszernek az alábbi követelményeknek kell megfelelni: Az átviteli rendszer biztosítsa legalább a következő jelzések átvitelét:

- Összetett riasztásjelzés

- Állapotjelzések:

helyi elektronikai jelzőközpont élesítve,

helyi elektronikai jelzőközpont hatástalanítva, helyi másodlagos táplálás megszűnt.

A helyi elektronikai jelzőrendszer rendelkezzen egyedi azonosítási lehetőséggel.

A riasztásjelzések továbbítását ne késleltessék az állapotjelzések (riasztás prioritás). A vételi oldal bizonyosodjon meg a kapott közlemény hibátlanságáról.

Egyutas átvitel esetén a közlemények automatikusan kerüljenek ismétlésre véletlenszerű késleltetéssel. Helyi riasztást váltsanak ki az alábbi események:

támadásjelzés történt, szabotázsjelzés történt.

Ha az átviteli rendszer helyi átjelző egysége önálló szerkezeti elemet képez, az elektronikai jelzőrendszer központja számára előírt kivitelű burkolattal, szabotázsvédelemmel és autonóm táplálással kell rendelkeznie.

Az összeköttetések egyirányúak.

A riasztásjelzés maximális átviteli ideje a teljes rendszeren keresztül (az esetleges hibajavító ismétlésekkel együtt) 3 perc. Az átviteli rendszer elemei a fizikai megvalósítástól függően rendelkezzenek a Hírközlési Főfelügyelet megfelelő engedélyeivel.

A rendszerközpont minden részegysége védett helyiségekben kerüljön telepítésre.

A rendszerközpont legyen képes a helyi elektronikai jelzőrendszerek 10%-ától egyidejűleg érkező riasztásjelzések fogadására és 6 percen belüli lekezelésére.

A rendszerközpontban történjen meg legalább naponta kétszer a felügyelt elektronikai jelzőrendszerek állapotellenőrzése. A rendszerközpont vezérlő egysége - egyidejű hangjelzéssel - vizuálisan jelenítse meg a riasztás és hibajelzéseket. A hangjelzés a vétel nyugtázásával szűnjön meg.

A rendszerközpont vezérlő egysége időponttal ellátva naplózza: a beérkező riasztás-, állapot- és hibajelentéseket,

a vezérlő egység be- és kikapcsolását,

a vezérlő egységbe való be- és kilépéseket,

az adatbázis megváltoztatását, az eseménytár adataihoz való hozzáférést.

A naplózórendszer biztosítson folyamatos rögzítést, időszakonkénti archiválást és kívánság szerinti nyomtatást.

A rendszerközpont minden részegysége rendelkezzen átkapcsolható készenléti tartalékkal, amely meghibásodás esetén képes maximum 5 perc alatt átvenni a meghibásodott részegység funkcióit.

A rendszerközpont összes berendezése rendelkezzen 24 órás autonóm üzemet biztosító szünetmentes táplálással.

A telepített rendszernek a következő okmányokkal kell rendelkezni:

Rendszerleírás Kezelési utasítás Tervezői nyilatkozat Kivitelezői nyilatkozat

Szabványossági nyilatkozat Oktatási jegyzőkönyv

1 . sz. melléklet

A biztosító az értékcsökkenést (az avultság mértékét) az alábbi táblázatokban feltüntetett értékek alapján számítja. Az értékcsökkenés kiszámításának módja:

értékcsökkenés = a vagyontárgy kora (években) X évi átlagos avulás (%) A feltüntetett értékek tájékoztató jellegűek!

Az épületek, épületszerkezetek évi átlagos értékcsökkenése (avulása)

	Évi átlagos avulás (%)
Lakóházi melléképületek (ólak, fásszínek, kamrák)	2,0-3,0
Belső festés	12,0-33,0
Tapétázás	5,0-12,0
Mázolás	6,6-10,0

Az ingóságok évi átlagos értékcsökkenése (avulása)

A használati tárgyak megnevezése		Évi átlagos avulás (%)
Nem beépített villany főzőkészülékek		4,0-7,0
Mikrohullámú sütő	.	10,0-12,0
Hűtőszekrények		5,0-8,0
Mosógépek, centrifuga		8,0-12,0
Háztartási porszívók		10,0-12,0
Vasalók		4,0-10,0
Hősugárzók, villanyradiátor		8,0-20,0
Elektromos háztartási kisgépek (kávéfőző, merülőforraló, robotgép stb.)		10,0-33,0

Híradástechnikai berendezések (televízió, rádió, kazettás magnó, erősítő stb.)		8,0-20,0
Magnó-, videoszalag		25,0-33,0
Antennák		10,0-14,0
Számítógépek		25,0-33,0
Számológépek		10,0-20,0
Optikai és fotocikkek (látcső, fényképezőgép, videokamera, diavetítő)		5,0-20,0
Fénymásológép		20,0-33,0
Órák		7,0-20,0
Írógépek, varrógépek		4,0-10,0
Kerékpár		7,0-10.0
Telefonok		15,0-33,0
Barkácseszközök, szerszámok, gépek		10,0-20,0
Edények, evőeszközök		10,0-50,0

KIEGÉSZÍTŐ BALESETBIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI

1. A Biztosító a jelen kiegészítő feltétel szerint a szerződésben meghatározott biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási eseménynek a kockázatviselés ideje alatt történő bekövetkezte esetén a szerződésben meghatározott összegű és a szerződéssel biztosítási fedezet alá vont kockázati elemekre vonatkozó szolgáltatást teljesíti.

2. Biztosítási esemény: a jelen feltételek szerint a biztosítottnak a szerződés tartama alatt bekövetkezett baleseti eredetű halála, balesetből eredő teljes vagy részleges egészségkárosodása, vagy baleseti eredetű csonttörése. Jelen feltételek szerint balesetnek minősül a biztosított akaratán kívül hirtelen fellépő, olyan külső behatás, amelynek következtében a biztosított azonnal vagy a balesettől számított egy éven belül meghal, vagy maradandó egészségkárosodást szenved, vagy csonttörést szenved. Nem minősül balesetnek a megemelés, rándulás, habituális ficam, patológiás törés, fagyás, napszúrás, hőguta, rovarcsípés és a fog(ak) bármely sérülése.

3. Biztosított: a biztosítási kötvényen név szerint megnevezett szerződő/biztosított, továbbá a biztosítottal életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozó vagy élettárs (Ptk. 685.§ b) pont).

4. Kedvezményezett: alapesetben maga a biztosított, a biztosított baleseti eredetű halála esetén a biztosítottal együtt élő házastársa, nemlétében az örököse. A biztosított előzetes írásbeli hozzájárulásával a szerződő más kedvezményezettet is jelölhet.

5. A Biztosító szolgáltatásai:

- A biztosított baleseti eredetű halála esetén a szerződésben vállalt biztosítási összeg.

- A biztosított baleseti eredetű teljes (100%) maradandó egészség-károsodása esetén a szerződésben meghatározott biztosítási összeg.

- A biztosított baleseti eredetű állandó részleges egészségkárosodása esetén a teljes (100%) egészségkárosodásra megállapított összegnek az egészség-károsodás mértékének megfelelő hányada.

- A biztosított baleseti eredetű csonttörése esetén a szerződés mellékletében meghatározott egyszeri összeget fizeti ki a biztosító. A szolgáltatás balesetenként csak egyszer kerül kifizetésre függetlenül a csonttörések számától.

6. A balesetből eredő egészségkárosodás fokát - tekintet nélkül a biztosított foglalkozására, korára - végtagok illetve szervek elvesztése esetén a következő táblázat alapján kell megállapítani:

Mindkét szem látóképességének elvesztése, mindkét alkar vagy felkar elvesztése, egyik kar vagy kéz és comb vagy lábszár együttes elvesztése,	Az egészségkárosodás százalékos mértékei
	100%
mindkét comb elvesztése	90%
mindkét lábszár elvesztése	80%
egyik comb elvesztése	80%
egyik felkar elvesztése	80%
egyik lábszár elvesztése	80%
egyik alkar elvesztése	80%
beszélőképesség teljes elvesztése	80%
mindkét fül hallóképességének elvesztése	70%
jobb kéz elvesztése, csuklón alul	70%
bal kéz elvesztése, csuklón alul	60%
egyik láb teljes elvesztése boka alatt	40%
egyik szem látóképességének elvesztése	35%
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése	20%

Az igazolt balkezesség esetén a jobb kéz elvesztése után járó térítés a bal kéz elvesztése után jár és fordítva. Egy eseménnyel kapcsolatban egy biztosítottra vonatkozóan a baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás térítése a 100%-ot nem haladhatja meg.

A baleset előtt már maradandóan károsodott, nem ép szervek, testrészek a korábbi károsodás mértékéig a biztosításból ki vannak zárva.

7. A baleseti egészségkárosodás fokát a fenti táblázat alapján a biztosító orvosszakértője állapítja meg. Az orvosszakértő megállapítása az egészségkárosodás mértékének tekintetében más orvosszakértői testület döntésétől független. A baleseti állandó egészségkárosodás fokának megállapításával összefüggő vitás esetben a biztosított független orvosszakértői testülethez fordulhat.

8. A 6. pontban felsorolt esetekben az egészségkárosodás fokát azonnal, egyéb esetekben legkésőbb két évvel a baleset után meg kell állapítani.

9. A biztosító mentesül a szolgáltatási összeg kifizetése alól, ha a biztosítási esemény:

− a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán, vagy azzal okozati összefüggésben következett be,

− a biztosított súlyosan gondatlan vagy szándékos magatartása

− következtében következett be,

− bekövetkeztekor a biztosított kábító, bódító szerek hatása alatt állt vagy egyéb vegyi anyagot bódító szerként alkalmazott, és a biztosítási esemény ezzel összefüggésben következett be,

− a biztosított súlyosan ittas állapotával okozati összefüggésben következett be,

− jogosítvány nélküli, vagy ittas gépjárművezetés közben következett be, és mindkét esetben a biztosított más közlekedésrendészeti szabályt is megszegett,

− a biztosító mentesül a szolgáltatás kifizetése alól, amennyiben olyan balesetből eredő testi sérülés következménye a biztosítási esemény, mely nukleáris-, biológiai-, kémiai vagy egyéb terror cselekményére vezethető vissza, vagy azzal összefüggésbe hozható.

10. A biztosított felhatalmazza a biztosítót, hogy az egészségi állapotára vonatkozó, a biztosítási szerződés megkötésével, módosításával, állományban tartásával, a biztosítási szerződésből származó követelések megítélésével közvetlenül összefüggő, azokhoz elengedhetetlenül szükséges adatokat a biztosító beszerezze és nyilvántartsa, és ebben a körben felhasználja, illetve a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 157. § (1) és (6)-(7) bekezdésében, valamint a 159. § (1) bekezdésében meghatározott egyéb célok körében az arra jogosultak számára továbbítsa. Egyúttal a biztosított felmenti az ezen adatokat jogszabályi felhatalmazás alapján nyilvántartó személyek (pl. háziorvos) és szervezeteket (pl. társadalombiztosítási szerv) a titoktartási kötelezettségük alól.

A biztosító az egészségügyi állapottal közvetlenül összefüggő, általa kezelt adatokat a biztosítási jogviszony fennállása idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos, az egészségügyi állapottal közvetlenül összefüggő adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezelésére nincs törvényi jogalap.

A biztosító köteles a tudomására jutott adatokat biztosítási titokként kezelni, és e titkot időbeli korlátozás nélkül megtartatni.

11. A biztosítás nem vásárolható vissza és díjmentes leszállítás sem igényelhető.

12. Az alapbiztosítás megszűnésével egyidejűleg a jelen kiegészítő biztosítás is megszűnik.

13. A jelen kiegészítő feltételekben nem érintett kérdésekben az általános biztosítási feltételek, valamint az alapbiztosítás feltételei az irányadóak.