A BÁV PÉNZÜGYI ZRT. ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZATA

KÉZIZÁLOG FEDEZETE MELLETTI PÉNZKÖLCSÖN (ZÁLOGKÖLCSÖN)

NYÚJTÁSÁRA

1. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1.1 A BÁV Pénzügyi Szolgáltató Zrt. (székhely: 1027 Budapest, Csalogány u. 23-33.) részére a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2007. augusztus 10. napján E-I-790/2007. számú határozatával engedélyezte a zálogkölcsön folyósítására irányuló tevékenység végzését. A BÁV Pénzügyi Zrt. (a továbbiakban: Hitelező) kézizálog fedezete mellett záloghitelnyújtással üzletszerűen foglalkozó pénzügyi vállalkozás. A Hitelező felügyeleti hatósága a Magyar Nemzeti Bank (1013 Budapest, Krisztina krt. 39. – Központi levélcím: H-1534 Budapest BKKP Postafiók: 777., Központi telefon: (00- 0) 0000-000, Központi fax: (00-0) 0000-000, webcím: xxx.xxx.xx).

1.2 A jelen Üzletszabályzat és az általános szerződési feltételek a Hitelező által nyújtott, kézizálog fedezettel biztosított pénzkölcsön általános feltételeit tartalmazza a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (továbbiakban: Hpt.), valamint a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi intézmények által közvetlenül, valamint függő kiemelt közvetítők útján végzett kézizálog fedezete mellett történő pénzkölcsön-nyújtásáról szóló 24/2018. (VII.5.) számú ajánlása, üzletszabályzatra vonatkozó előírásainak figyelembevételével.

1.3 A Hitelező zálogkölcsön-nyújtási tevékenységét közvetítőkön keresztül látja el. A közvetítő (a továbbiakban: Közvetítő) a Hitelező kiemelt függő közvetítőjeként a Hitelező képviseletében (nevében, javára és érdekében) jár el. A Közvetítő szerepel a felügyeleti hatóság nyilvántartásában, amely annak honlapján (xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx) elérhető. A Hitelező által igénybe vett Közvetítő(ke)t jelen Üzletszabályzat függeléke tartalmazza.

1.4 A Közvetítő a pénzügyi szolgáltatást közvetítői tevékenységéért az adóstól (a továbbiakban: Ügyfél) díjazást nem kérhet, a Közvetítőt megillető közvetítői díjat a Hitelező fizeti. A Közvetítő hiteltanácsadást nem nyújt. A Közvetítő és az általa a zálogkölcsön-nyújtási tevékenységre igénybe vett, vele megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy által, a zálogkölcsön-nyújtási tevékenység során okozott kárért a Hitelező felel.

2. A KÖLCSÖNSZERZŐDÉS

2.1 A kézizálogjoggal biztosított kölcsönszerződés (a továbbiakban: Szerződés) az Ügyfél és a Hitelező között jön létre. Az Ügyfél a Szerződés megkötésével előzetesen hozzájárul ahhoz, hogy a Hitelező a kölcsönösszeg folyósítását követően a Szerződést az Ügyfél hozzájárulása nélkül harmadik személyre átruházza; az Ügyfél előzetes hozzájáruló nyilatkozatát nem jogosult visszavonni. A felek megállapodnak abban, hogy a Szerződés átruházása esetére a kézizálogjog fennmarad azzal, hogy a zálogjog jogosultjává a szerződésbe belépő fél válik.

2.2 A Szerződést - nem nevesített Szerződés esetén - a zálogjegy testesíti meg, amelynek hátlapja a vonatkozó Általános szerződési feltételeket rögzíti (az Üzletszabályzat 1. sz. melléklete), az előlapja pedig a Szerződés további, a Hitelező és az Ügyfél által megállapított feltételeit tartalmazza. Az Általános szerződési feltételekben nem szabályozott kérdésekben a jelen Üzletszabályzat rendelkezései alkalmazandóak.

A zálogjegy a Ptk. 5:89. § (6) bekezdése alapján értékpapírnak minősülő okirat, amelynek kibocsátója a Hitelező, és amelynek birtokosa a Hitelezővel (zálogjogosulttal) szemben jogosult arra, hogy az előlapon meghatározott kölcsönösszeg és járulékai megfizetése ellenében, a türelmi idő végéig megkapja a zálogtárgyat. A zálogjegy bemutatóra szól, és szabadon átruházható.

2.3 Nevesített Szerződés esetén az Ügyfél köteles önmagát és személyi azonosító adatait a megfelelő, érvényes igazolványok alapján igazolni, illetőleg köteles adatainak (így különösen levelezési címének) változását késedelem nélkül bejelenteni; az ennek elmulasztásából eredő mindennemű kár, illetőleg hátrány kizárólag az Ügyfelet terheli. A nevesített Szerződés Xxxxxx általi átruházásának, illetőleg a nevesített Szerződésből eredő bármely követelés Ügyfél általi engedményezésének, továbbá nevesített Szerződésből az Ügyfelet megillető bármely jog átruházásának nincsen helye. A nevesített Szerződés mintáját – amely a ki nem töltött adatok vonatkozásában általános szerződési feltételeknek minősül – az Üzletszabályzat 2. sz. melléklete tartalmazza.

2.4 A szerződéskötést megelőzően az Ügyfél átadja az elzálogosításra felkínált zálogtárgyat. A nemesfém zálogtárgyon a Közvetítő becsüse a zálogtárgy nemesfémtartalmának megállapítása és a fémjelzéssel jelzett finomságának megvizsgálása céljából – szükség esetén – reszeléssel és próbasavval vizsgálatot végezhet. A szerződéskötést megelőzően a Közvetítő és az Ügyfél megállapodik a Szerződés futamidejéről (lejáratáról), a zálogtárgy zálogértékéről (3.6 pont), a kölcsön összegéről, valamint minden olyan adatról, amely a Szerződés megkötése és teljesítése esetén lényeges lehet, illetve amelyet a Hitelező, vagy a Közvetítő számára a vonatkozó jogszabályok előírnak; továbbá a 2.3 pont szerinti nevesített Szerződés esetében az Ügyfél kifejezetten rendelkezik a kölcsön folyósításának módjáról.

A szerződéskötést megelőzően továbbá – a nevesített, és a nem nevesített Szerződések vonatkozásában egyaránt - a Közvetítő a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben (a továbbiakban: Pmt.) foglaltaknak való megfelelés céljából elvégzi a 13. pont szerinti adatrögzítést vagy ügyfél-átvilágítást.

2.5 Nem köthető Szerződés olyan személlyel, aki (amely) vonatkozásában, a Hitelező nem tudja végrehajtani a 13. pontban meghatározott adatrögzítést, vagy ügyfél-átvilágítást. Nem köthető Szerződés, illetve nem válthatja ki – a zálogjegy bemutatásával sem – a zálogtárgyat 18. életévét be nem töltött személy, illetve akinek a zálogügylet intézéséhez szükséges belátási képessége egyértelműen láthatóan hiányzik vagy jelentős mértékben csökkent.

2.6 A Közvetítő becsüse a zálogérték és a kölcsön meghatározása során, a fedezetül felkínált zálogtárgy minőségi jellemzőit alapul véve, a Hitelező aktuális belső keretszabályai szerint jár el. A becsüs a keretszabályok szerint megállapítható kölcsön összegénél alacsonyabb kölcsönösszeget is megállapíthat abban az esetben, amennyiben megítélése szerint az ügylettel együtt járó bármely kockázat ezt indokolja.

A zálogkölcsön minimális összegét a hiteldíjakra vonatkozó hirdetmény (a továbbiakban: Díjhirdetmény) tartalmazza.

2.7 A Szerződés a zálogtárgy Hitelező részére történő átadásával, valamint a Szerződés Ügyfél részére történő átadásával jön létre. Az Ügyfél a Szerződés létrejöttéig díjmentesen jogosult elállni (visszalépni) a szerződéskötéstől.

2.8 A kölcsön folyósítása készpénzben, nevesített Szerződés esetén az Ügyfél döntése alapján banki átutalással vagy készpénzben történik. Banki átutalás esetében az Ügyfél köteles megjelölni azt a saját nevére szóló, belföldi forint bankszámlát, amelyre a folyósítást kéri; a tévesen megadott bankszámlaszám miatt felmerülő kárért a Hitelező nem felel. Egy Szerződés tekintetében a Hitelező csak egy bankszámlára folyósítja a kölcsön összegét.

Banki átutalás esetén a kölcsön folyósítása 3 banki napon belül, készpénzben történő folyósítás esetén a Szerződés megkötésével egyidejűleg történik. A banki átutalás esetében folyósításnak a Hitelező bankszámlájának terhelése értendő. Amennyiben a Hitelező átutalási megbízását teljesítő bank az Ügyfél által tévesen megadott bankszámlaszám, vagy más, az Ügyfél által tévesen közölt adat miatt az átutalási megbízást elutasítja, és ezáltal a kölcsön folyósítása meghiúsul, a Szerződés a felek minden további jognyilatkozata nélkül megszűnik. A Hitelező erről írásban értesíti az Ügyfelet, aki

köteles a zálogtárgyat az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül átvenni, a Díjhirdetményben meghatározott kezelési költség megfizetése ellenében. A határidő lejártától számított három hónap elteltével a 7.6 pont rendelkezései irányadóak.

2.9 A Szerződés futamidején belül egy alkalommal az Ügyfél jogosult a kölcsönösszeg felemelésére, feltéve, hogy a zálogtárgy erre fedezetet biztosít. A kölcsönemelésre vonatkozó szerződésmódosítás esetén az Ügyfél – a szerződésmódosítással egyidejűleg – az eredeti szerződés szerinti kamatot időarányosan köteles megfizetni a Hitelező részére; valamint ezen időpontban köteles a felemelt kölcsön és az eredeti kölcsön különbözetére vetített kezelési díj megfizetésére is; amennyiben a Hitelező a Díjhirdetményben olyan zálogkölcsön-típust vezet be, amely kölcsön esetében a kezelési díj utólag kerül felszámításra (a továbbiakban: utólagos kezelési díjú kölcsön), a kezelési díj esedékessége a 4.1.2 pont szerint az utólagos kezelési díjú kölcsönökre meghatározott időpont. A felemelt kölcsönösszeg tekintetében a szerződésmódosítás napja és a lejárat közötti kamat (a szerződéskötés napján irányadó kamatmértékkel számítva) jár a Hitelezőnek.

A kölcsönösszeg felemelése esetén a nevesített Szerződés tekintetében „kézizálogjoggal biztosított kölcsönszerződés módosítása” elnevezésű dokumentumot írják alá a felek, nem nevesített Szerződés esetén – az eredeti zálogjegy bevonása mellett – az emeléssel módosított zálogjegy (együtt: módosítási megállapodás) kerül kibocsátásra. A kölcsönösszeg módosítására egyebekben a szerződéskötés szabályai megfelelően irányadóak. A kölcsönösszeg felemelése esetén a Hitelező vagy a Közvetítő ismételten megállapítja a zálogértéket, amelyért díjazásra nem jogosult.

2.10 A Szerződéssel kapcsolatos ügyintézés helye – amennyiben az Üzletszabályzat vagy a Szerződés másként nem rendelkezik – az a zálogfiók, ahol a Szerződés megkötésre került. A Hitelező az Ügyfelek általános tájékoztatása mellett jogosult (1) egyes ügytípusok kezelésére meghatározott zálogfiók(ok) kijelölésére, továbbá (2) a zálogfiók bezárása vagy működésének akadályoztatása esetén az ügyintézésre más fiók kijelölésére.

A Szerződéssel kapcsolatos minden eljárásra (ideértve különösen, de nem kizárólagosan a zálogtárgy átvételét, a kölcsönösszeg felemelését, az előtörlesztést, a prolongálást és az elszámolást is) kizárólag az Ügyfél jogosult (Ügyfélnek – ha az Üzletszabályzat másképpen nem rendelkezik – a zálogjegyként megtestesülő Szerződés esetében a zálogjegy birtokosa, nevesített Szerződés esetében pedig az a jogi személy vagy természetes személy minősül, amelynek/akinek részére a Hitelező pénzügyi szolgáltatást nyújt).

Nevesített szerződéssel kapcsolatos eljárás, vagy ügyfélletiltási eljárás esetén, illetve ha az Ügyfél olyan eljárást kezdeményez, amelyben személyes adatai megadásra kerülnek, az Ügyfél képviselője útján is eljárhat. Képviseletnek közokirat, avagy ügyvéd által ellenjegyzett teljes bizonyító erejű magánokirat alapján van helye. A kiváltás és az elszámolás kivételével, valamint minden olyan eset kivételével, ahol a zálogtárgy kiadásra kerül, olyan teljes bizonyító erejű magánokirat is elfogadható, amelyen két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el (ez esetben az okiraton a tanúk lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét kézírással, olvashatóan fel kell tüntetni), vagy amelyen a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton közjegyzőileg hitelesítve van, mindkét esetben feltéve, hogy az okiratból az Ügyfél és a képviselő személyes adatai kétségtelenül megállapíthatóak, továbbá a vonatkozó Szerződés kétségtelenül azonosítható, és a képviselő által ellátandó ügy is meghatározásra került (pl. prolongálás, visszatartás, stb.). A Hitelező és a Közvetítő diszkrecionális joga (de semmi esetre sem kötelezettsége), hogy az Ügyfél védelme érdekében a fenti feltételek teljesülése esetén is visszautasítsa a képviseletet, ha az abban foglaltak nyilvánvalóan ellentétesek a rendelkezésére álló adatokkal.

Öröklés vagy jogutódlás esetén eredetiben kell bemutatni az azt megállapító okiratot.

2.11 A Hitelező jogosult arra, hogy az egyes Közvetítőknél, illetve akár egyes fiókok esetében eltérő feltételeket alkalmazzon, mind a befogadható zálogtárgyak köre, mind a folyósítható kölcsön mértéke, mind a díjtételek tekintetében.

3. A ZÁLOGTÁRGY

3.1 Kézizálog tárgya a jelen jogviszony tekintetében kizárólag forgalomba hozatalra és zálogkezelésre (zálogőrzésre) alkalmas ingó dolog lehet, amely felett az Ügyfél rendelkezni jogosult.

3.2 Kölcsönszerződés biztosítékául szolgáló zálogtárgyként elfogadható különösen, de nem kizárólagosan:

(a) nemesfém ékszer, vagy tárgy;

(b) befektetési célú aranytömb;

(d) festmény;

(e) xxxxxx xxxxxxxx és

(f) műtárgy.

Az egyes zálogfiókok által elfogadható tárgyak köre a Hitelező - és amennyiben a Közvetítő rendelkezik honlappal – a Közvetítő honlapján érhető el. A Hitelezőt szerződéskötési kötelezettség a fentiekben meghatározott, megfelelő zálogtárgy esetében sem terheli. A zálogtárgyként való elfogadhatóság tekintetében a Hitelező, illetve a Közvetítő szakképzett becsüse egyoldalúan jogosult dönteni, ezáltal jogosult a fentiekben meghatározott tárgykörbe tartozó zálogtárgyat visszautasítani, vagy a fentiekben meghatározott tárgykörbe nem tartozó tárgyat fedezetként elfogadni.

3.3 A kölcsönszerződés biztosítékául szolgáló zálogtárgyként nem fogadhatóak el:

(a) tűzveszélyes, az egészséget, a közbiztonságot, illetve a többi zálogtárgy állapotát veszélyeztető tárgyak;

(b) fizetőeszközök, kivéve a numizmatikai értékű arany, illetve ezüst pénzérméket;

(d) a magyar fegyveres erők és rendvédelmi szervek használatban lévő egyenruhái, felszerelési tárgyai;

(e) lőfegyver és önvédelmi eszközök;

(f) személyre szóló igazolványok, bizonyítványok, egyéb tanúsítványok, kivéve azokat, amelyek régiségnek minősülnek, vagy egyébként eredeti céljukra már nem használhatóak;

(g) olyan tárgyak vagy nyersanyagok, amelyek forgalomképességét jogszabály kizárja.

Nem zálogosítható el olyan tárgy, amelyen másnak zálogjoga, vagy egyéb olyan joga vagy igénye áll fenn, amely a kölcsön és járulékai visszafizetésének elmulasztása esetén a Hitelező zálogtárgyból történő kielégítési jogát korlátozza, vagy megakadályozza. Nem zálogosítható el továbbá egy dolog (zálogtárgy) egy része (hányada), vagy annak nem elválasztott alkotórésze, illetve tartozéka. A zálogtárgy benyújtásával az Ügyfél kijelenti és szavatolja, hogy a zálogtárgy a tulajdonában áll, azon kizárólagos rendelkezési joga áll fenn, és az mentes a zálogjog, és minden, akár lajstromba bejegyzett, akár be nem jegyzett bármely jog alól, és arra harmadik személynek semmilyen jogcímen semmilyen igénye nincsen, és a jövőben sem fog ilyet támasztani. Az Ügyfél szavatol továbbá azért, hogy a zálogtárgy felett rendelkezési joggal bír. Amennyiben az Ügyfél a zálogtárgy tulajdonjoga, vagy lényeges tulajdonságai tekintetében a Hitelezőt szándékosan megtéveszti vagy megkísérli megtéveszteni, a Hitelező a szerződésből eredő összes követelése tekintetében igénnyel léphet fel (így különösen a bűncselekményből származó vagy hamis tárgy elzálogosításának megkísérlése esetén).

3.4 Ha alapos gyanú merül fel, hogy a zálogul felkínált tárgy bűncselekmény útján jutott az elzálogosító birtokába, a Közvetítő a rendőrhatóságot az elzálogosító személyazonosságának megállapításával, valamint a zálogtárgy visszatartásával értesítheti.

3.5 A Hitelezőt valamennyi követelése biztosítására a zálogtárgyon kézizálogjog illeti meg. A Hitelezőt megilleti a zálogtárgy birtoklásának joga, a zálogtárgyat köteles az átvételkori állapotában megőrizni, és a zálogjog megszűnésekor visszaadni. A Hitelező a zálogtárgyat nem használhatja, és nem hasznosíthatja. A zálogtárgyat a Hitelező főszabály szerint az adott Szerződést kezelő zálogfiókban őrzi, de jogosult a zálogtárgy őrzési (és átadási) helyét megváltoztatni, amelyről az Ügyfelet hirdetmény útján értesíti. A Hitelező felel minden olyan kárért, amely ezen változtatás nélkül nem következett volna be.

3.6 A Hitelező felelőssége a kézizálogtárgyért legfeljebb a zálogértékig terjed. A zálogértéket (a zálogtárgynak a szerződéskötéskor, szerződésmódosításkor illetőleg prolongáláskor elfogadott likvid hitelfedezeti értékét) a Hitelező nevében eljáró Közvetítő ajánlja meg, és az az Ügyfél elfogadásával válik a Szerződés részévé. A zálogérték megállapításáért a Hitelező abban az esetben sem jogosult díjazásra, ha szerződéskötésre nem kerül sor.

3.7 A Hitelező és a Közvetítő nem felel azért a kárért, amely a Hitelező vagy a Közvetítő elvárható gondos eljárása ellenére következett be, továbbá nem felel a jogszabályban meghatározott esetekben, valamint az Ügyfél szerződésszegése esetében. A Hitelező és a Közvetítő nem felel az olyan kárért sem, amely ellenállhatatlan erőhatalom (vis maior), belföldi vagy külföldi hatósági rendelkezés, szükséges hatósági engedély (bejegyzés) megtagadása vagy késedelmes megadása folytán következik be.

4. A SZERZŐDÉS DÍJTÉTELEI

4.1 A Szerződés ellenértékeként az Ügyfél a következő díjtételek megfizetésére köteles, azzal, hogy a díjtételek, valamint a Teljes Hiteldíj Mutató (a kölcsön teljes díjának aránya a kölcsön teljes összegéhez viszonyítva, éves alapon, százalékban kifejezve; „THM”) mértékét, továbbá a díjtételek számításának módját átláthatóan, és közérthetően bemutató példát, a zálogfiókokban, illetőleg a Hitelező honlapján elhelyezett Díjhirdetmény tartalmazza:

4.1.1 Kamat

A kamat a Hitelezőt a kölcsönösszeg folyósításától a lejárat napjáig, a kölcsön lejáratát megelőző visszafizetés (előtörlesztés) esetén a visszafizetés napjáig illeti meg. A kamat kiszámítása napi kamatszámítással, 360 napos év figyelembevételével történik. A kamat alapja kiváltás (teljes előtörlesztés) és prolongálás esetén a Szerződésben meghatározott kölcsönösszeg, részleges előtörlesztés (5.3. pont) esetén az előtörlesztett kölcsönösszeg. A kamat mértéke tekintetében az adott Szerződés megkötésekor hatályos Díjhirdetményben meghatározott kamat irányadó. A kamat megfizetése a kölcsön részleges, vagy teljes visszafizetésének vagy prolongálásának napján esedékes. A 2.9 pontban írt szerződésmódosítás esetén az Ügyfél – a szerződésmódosítással egyidejűleg – az eredeti szerződés szerinti kamatot időarányosan köteles megfizetni a Hitelező részére. A felemelt kölcsönösszeg tekintetében a szerződésmódosítás napja és a lejárat közötti kamat (a szerződéskötés napján irányadó kamatmértékkel számítva) jár a Hitelezőnek.

A kamatot a Hitelező nem jogosult egyoldalúan módosítani. A szerződéskötéstől számított 15 napon belüli kiváltás (teljes előtörlesztés) esetén – amelybe beleszámít a szerződéskötés napja is – kamat nem kerül felszámításra, kivéve azon Szerződéseket, amelyek kezelési díj előírása nélkül kerülnek megkötésre.

4.1.2 Kezelési díj

A kezelési díj a Hitelezőt megillető egyszeri díj. A kezelési díj alapja a Szerződésben meghatározott kölcsönösszeg; míg a kölcsön részleges előtörlesztése esetén, amennyiben a kezelési díj a futamidő

végén esedékes, az előtörlesztett kölcsönösszeg. A kezelési díj mértéke tekintetében az adott Szerződés megkötésekor hatályos Díjhirdetményben meghatározott kezelési díj irányadó. A kezelési díj esedékessége az Ügyfél által választott zálogkölcsön-típustól függően vagy a kölcsön folyósításának napja, vagy a lejárat napja. Ez utóbbi esetben a kölcsön lejáratát megelőző teljes, vagy részleges előtörlesztés, illetve azt követő visszafizetés vagy prolongálás esetén a kezelési díj megfizetése a visszafizetés, illetve a prolongálás napján esedékes.

A prolongálási időszakra (6. fejezet) ismételten fizetendő kezelési díj, arra is tekintettel, hogy az Ügyfél visszakerül a szerződésszerű teljesítés helyzetébe. Ez esetben a kezelési díj alapja a prolongálási megállapodásban meghatározott kölcsönösszeg, és az adott prolongálás tekintetében a kezelési díj mértékére a vonatkozó prolongálás időpontjában hatályos Díjhirdetmény irányadó; esedékessége a prolongálás napja, utólagos kezelési díjú kölcsönök esetében a prolongált futamidő lejáratának napja.

A 2.9 pontban írt szerződésmódosítás tekintetében a felemelt kölcsönösszeg és az eredeti kölcsönösszeg különbözetére vetített kezelési díj fizetendő, esedékessége a szerződésmódosítás napja, utólagos kezelési díjú kölcsönök esetében a lejárat napja. Az adott szerződésmódosítás tekintetében a kezelési díj mértékére a szerződéskötés időpontjában hatályos Díjhirdetmény irányadó.

4.2 Az Ügyfél késedelmes teljesítése esetén a következő díjtételek megfizetésére köteles:

4.2.1 Késedelmi kamat

A késedelmi kamat a Hitelezőt a lejárat napját követő naptól a kölcsön tőkeösszegének megfizetéséig vagy annak megtérüléséig illeti meg. A késedelmi kamat kiszámítása napi kamatszámítással, 360 napos év figyelembevételével történik. A késedelmi kamat alapja a kölcsön tőkeösszegének vissza nem fizetett része; az adott Szerződés tekintetében a késedelmi kamat a szerződéskötéskor irányadó késedelmi kamat.

4.2.2 Kezelési pótdíj

A kezelési pótdíj a Hitelezőt megillető díj. A kezelési pótdíj a lejárat napját követő naptól kezdődően a késedelmes időszakban 7 naponként, minden megkezdett 7 napos időszak első napján kerül felszámításra; azonban azt legfeljebb a kölcsön lejáratát követő kilencven napig lehet felszámítani. A kezelési pótdíj alapja a kölcsön tőkeösszegének vissza nem fizetett része; az adott Szerződés tekintetében a kezelési pótdíj a szerződéskötéskor irányadó kezelési pótdíj. A Hitelező a Díjhirdetményben meghatározhat olyan időszakot, amelyen belül, ha a teljes kölcsön és járulékai visszafizetésre kerülnek, avagy ha a kölcsön ezen időszakban prolongálásra kerül, kezelési pótdíj nem kerül felszámításra.

4.3 Az Ügyfél az általa kezdeményezett különös eljárásokra tekintettel a következő díjtételek megfizetésére válhat kötelessé:

4.3.1 Prolongálási díj

Prolongálás esetén (6. fejezet) egyszeri prolongálási díj fizetendő. A prolongálási díj alapja a prolongálási megállapodásban meghatározott kölcsönösszeg; az adott Szerződés tekintetében a prolongálási díj a prolongáláskor irányadó prolongálási díj. A prolongálási díj esedékessége a prolongálás napja.

4.3.2 A postai zálogrendezés díja

Postai zálogrendezési eljárás (8. fejezet) esetén az Ügyfél egyszeri, egyösszegű eljárási díjat tartozik fizetni, amelynek mértékét az eljárás kezdeményezésének napján érvényes Díjhirdetmény alapján kell megállapítani. A díj a 8.2 pontban meghatározott fizetendő összeggel együtt esedékes.

4.3.3 Az ügyfélletiltási eljárás díja

A zálogjegy elvesztése, eltulajdonítása, megrongálódása esetén lefolytatott ügyfélletiltási eljárás (9. fejezet) kezdeményezése esetén az Ügyfél egyszeri, egyösszegű eljárási díjat tartozik fizetni, amelynek mértékét az eljárás kezdeményezésének napján érvényes Díjhirdetmény alapján kell megállapítani. A díj megfizetése abban az időpontban esedékes, amikor az Ügyfél kiváltja a zálogtárgyat vagy prolongálja a Szerződést.

4.3.4 Előtörlesztési díj

Előtörlesztés (5.3 pont) esetén a Hitelezőnek egyszeri előtörlesztési díj jár. Az előtörlesztési díj alapja az előtörlesztett összeg; az adott Szerződés tekintetében az előtörlesztési díj mértéke a szerződéskötéskor irányadó Díjhirdetményben megjelölt díjmérték. Az előtörlesztési díj esedékessége az előtörlesztés napja.

4.3.5. A visszatartási eljárás díja

Visszatartási eljárás (12. fejezet) kezdeményezése esetén az Ügyfél egyszeri, egyösszegű eljárási díjat tartozik fizetni. A visszatartási eljárás díjának alapja a kérelem benyújtásának napján esedékes teljes tartozás (kölcsön és hiteldíj összege); mértékét az eljárás kezdeményezésének napján érvényes Díjhirdetmény alapján kell megállapítani. A visszatartási díj esedékessége a kérelem benyújtásának időpontja.

4.4 A díjtételekre vonatkozó általános rendelkezések

4.4.1 A Hitelező a THM számítása során, a teljes hiteldíj mutató számításáról és közzétételéről szóló 83/2010. (III. 25.) Kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelően

(a) a 4.1 pontban meghatározott díjtételeket veszi figyelembe arra tekintettel, hogy szerződésszerű teljesítés (a lejárat napján történő kiváltás) esetén, az ügyfél azok megfizetésére köteles;

(b) az alábbi képletet alkalmazza:

ahol

Ck:	a k sorszámú hitelrészlet összege, csökkentve a hitel felvételével összefüggő, az első hitelfolyósításig fizetendő költségekkel,
Dl:	az 1 sorszámú törlesztőrészlet vagy díjfizetés összege,
m:	a hitelfolyósítások száma,
m’:	az utolsó törlesztőrészlet vagy díjfizetés sorszáma,
tk:	az első hitelfolyósítás időpontja és minden ezt követő hitelfolyósítás időpontja közötti időtartam években és töredékévekben kifejezve, ezért t1 = 0,
sl:	az első hitelfolyósítás időpontja és minden egyes törlesztőrészlet vagy díjfizetés időpontja közötti időtartam években és töredékévekben kifejezve
X:	a THM értéke.

A 4.2. illetőleg 4.3 pontban meghatározott díjtételek a THM számításnál nem kerülnek figyelembevételre.

4.4.2 A díjtételek számításánál – amennyiben az Üzletszabályzat vagy a Szerződés másként nem rendelkezik – a határidőbe beleszámít a szerződéskötés napja.

4.4.3 A díjtételek megfizetése főszabályként készpénzben történik, kivéve, ha azok egy adott folyósításkor vagy prolongáláskor esedékesek, és az Ügyfél részére folyósítandó összeg fedezetet nyújt a díjtételekre, ez esetben ugyanis a Hitelező jogosult azokat a folyósítandó összegből levonni. Ezen szabály alól kivételt képez a postai zálogrendezési eljárás (8. fejezet) során fizetendő összeg, amely esetben a 8. fejezetben meghatározott rendelkezések irányadóak.

4.4.4 A díjtételek megfizetése főszabályként a folyósító zálogfiókban történik.

4.4.5 Az Ügyfél által megfizetett díjtételek és a kölcsön elszámolása tekintetében a Ptk. 6:46. §-ának rendelkezései irányadóak, azzal, hogy a jelen Üzletszabályzat alapján a kamaton és a késedelmi kamaton túlmenően fizetendő bármely díjtétel a Ptk. 6:46 §-a értelmezésében költségnek minősül.

4.5 Letiltás, azaz a zálogtárgy kiadásának hatósági, bírósági vagy más kötelező érvényű megtiltása esetén, annak időszakában a díjtételek számítása folyamatos, azonban az Ügyfélnek módjában áll a kölcsön és a díjtételek összegét letétbe helyezni (11. pont).

5. A KÖLCSÖN VISSZAFIZETÉSE ÉS A ZÁLOGTÁRGY KIVÁLTÁSA

5.1 A zálogtárgy az eredeti zálogjegy benyújtása, nevesített Szerződés esetén az Ügyfél személyazonosságának igazolása mellett, a kölcsön és a díjtételek megfizetése ellenében váltható ki. A kölcsönösszeg visszafizetésének és zálogtárgy átadásának helye főszabályként az adott Szerződést kezelő zálogfiók, figyelemmel azonban az Üzletszabályzat 2.10-2.11 és 3.5 pontjára is.

5.2 Az Ügyfél – az eredeti zálogjegy benyújtása, nevesített Szerződés esetén személyazonosságának igazolása mellett személyesen vagy írásban – 14 napon belül jogosult a szerződéstől elállni, amennyiben a kölcsön az elállásig még nem került folyósításra; ebben az esetben az előre megfizetendő díjakon felül (melynek esedékessége ez esetben az elállás napja, és az Ügyfél a megfizetésre az elállási nyilatkozat benyújtásával egyidejűleg, készpénzben köteles) fizetési kötelezettség nem terheli, az elállásra tekintettel külön díj nem kerül felszámításra. Elállás során a zálogtárgy valamennyi felmerült díj megfizetése esetén, azzal egyidejűleg kerül kiadásra. Ha a kölcsön már folyósításra került, akkor az Ügyfelet az elállás joga nem, de a felmondás, illetve előtörlesztés joga megilleti (5.3 pont). A Hitelező nem jogosult a kölcsönszerződéstől elállni.

5.3 Az Ügyfél – az eredeti zálogjegy bemutatása esetén, nevesített Szerződés esetén személyazonosságának igazolása mellett személyesen vagy írásban – jogosult a kölcsön lejárat előtti részleges vagy teljes előtörlesztésére, és – teljes előtörlesztés esetén – zálogtárgyának kiváltására; előtörlesztés esetén az előtörlesztett összeg vonatkozásában az előtörlesztés napjától a Hitelezőnek kamat nem jár, az előtörlesztésre tekintettel a Díjhirdetményben meghatározott előtörlesztési díj kerül felszámításra.

Részleges előtörlesztés esetén az Ügyfél az előtörlesztett összeg után járó időarányos kamatot, továbbá amennyiben a kezelési díj a futamidő végén esedékes, az előtörlesztett összeg után járó kezelési díjat köteles megfizetni a Hitelező részére a szerződésmódosítással egyidejűleg. Az előtörlesztést követően fennálló kölcsön után járó kamat esedékességére a 4.1.1 pont rendelkezései irányadóak.

E pont rendelkezései vonatkoznak arra az esetre is (az előtörlesztési díj kivételével), ha az Ügyfél 14 napon belül fel kívánja mondani a szerződést. A Hitelező ugyanakkor nem jogosult a kölcsönszerződés felmondására.

5.4 Amennyiben valamely határnap (pl. lejárat napja) olyan napra esik, amelyen az adott Szerződést kezelő zálogfiók zárva tart, az Ügyfél a határnapot megelőző utolsó nyitvatartási napon teljesítheti a kötelezettségét a késedelmes teljesítés hátrányos jogkövetkezményeinek alkalmazása nélkül.

A zálogfiók rendkívüli zárva tartása, vagy az ügyfélkiszolgálás technikai jellegű, átmeneti akadályoztatása eredményeképpen bekövetkező késedelmes teljesítés miatt az Ügyfelet nem érheti hátrány, feltéve, hogy az Ügyfél kötelezettségét az ügyfélkiszolgálás megkezdését (újranyitást) követő ésszerű időn belül teljesíti.

5.5 A kiváltással (a kölcsön és díjtételek megfizetésével, valamint a zálogtárgy átvételével) a Hitelező és az Ügyfél közötti Szerződés megszűnik. Az Ügyfél a távozást követően, utólagosan, a Szerződésből eredő követeléssel csak kivételes méltányosság alapján élhet a Hitelező felé, tekintettel arra, hogy a kiváltással a Hitelező birtokából a zálogtárgy kikerül, így a követelés jogszerűségének megállapítására, illetőleg a követelést megalapozó esemény bekövetkezésének időpontjának megállapítására, továbbá a zálogtárgy utólagos azonosítására nincs lehetőség.

6. PROLONGÁLÁS

6.1 Az Ügyfél – az eredeti zálogjegy egyidejű benyújtása mellett, nevesített Szerződés esetén az Ügyfél személyazonosságának igazolásával – a zálogtárgy tulajdonjogának átruházásáig (7. fejezet), a Szerződés lejáratát megelőzően, és a késedelmes időszakban egyaránt jogosult a Szerződés futamidejének meghosszabbítását (prolongálását) kezdeményezni; azzal, hogy amennyiben a zálogtárgy kényszerértékesítés céljából már elszállításra került a zálogfiókból, ugyanakkor a tulajdonjog átruházása még nem történt meg, a prolongálás kezdeményezésére az Ügyfél igénybejelentéssel jogosult, amely Hitelező által történő elfogadásának feltétele, hogy az Ügyfél a prolongáláshoz szükséges díjtételek összegét letétbe helyezi (11. fejezet).

A meghosszabbítás időtartama a Hitelezőnél a prolongálás időpontjában rendszeresített, Díjhirdetményben közzétett futamidők szerint lehetséges; azzal, hogy a prolongálás során az utólagos kezelési díjú kölcsön és a nem utólagos kezelési díjú kölcsön közötti átváltás egyik irányba sem lehetséges.

A prolongálás keretében a Közvetítő a zálogtárgyat ismét felbecsüli, és ez alapján ismételten megállapításra kerül a zálogérték (3.6 pont).

Amennyiben a zálogtárgy a Hitelező belső szabályainak figyelembevételével továbbra is alkalmas a szerződéses kölcsönösszeg biztosítására, a prolongálásnak nincsen akadálya; illetőleg e körben lehetőség van a kölcsönösszeg módosítására is. Az ismételt becslés díjmentes, a kölcsönösszeg módosítása esetén külön díj nem kerül felszámításra.

Amennyiben a zálogtárgy a folyósított kölcsönre a prolongálás időpontjában nem nyújt fedezetet, abban az esetben a prolongálás megtagadható, illetve a kölcsön törlesztéséhez köthető.

6.2 A prolongálás feltétele, hogy az Ügyfél legkésőbb a prolongálás napjáig megfizesse az esedékes kamatot, a kezelési díjat, és a prolongálási díjat; a lejáratot követő időszakban történő prolongálás esetén a késedelmi kamattal és kezelési pótdíjjal együtt.

6.3 A prolongálás során a nevesített Szerződések tekintetében „kézizálogjoggal biztosított kölcsönszerződés prolongálása” elnevezésű szerződésmódosítás, nem nevesített Szerződés esetén – az eredeti zálogjegy bevonása mellett – prolongált zálogjegy (együtt: prolongálási megállapodás) kerül kibocsátásra.

6.4 A prolongálási futamidőn belül az Ügyfél visszakerül a szerződésszerű teljesítés keretei közé, ennek megfelelően a késedelem jogkövetkezményei alkalmazásának ezen időszakon belül nincsen helye, ugyanakkor a prolongálás napján érvényes futamidős díjtételek megfizetésére kötelezett.

6.5 A prolongálásra egyebekben a szerződéskötés szabályai megfelelően irányadóak.

7. A ZÁLOGTÁRGY ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK (KÉNYSZERÉRTÉKESÍTÉSNEK) RENDJE

7.1 A Hitelező kielégítési joga a kölcsön lejártának napját követő napon nyílik meg. A Hitelező ugyanakkor vállalja, hogy megnyílt kielégítési joga ellenére sem értékesíti a zálogtárgyat a lejárat napját követő hónap végéig (türelmi idő).

7.2 A Hitelező a zálogtárgy értékesítésére vonatkozó szándékáról az értékesítés napja előtt 30 nappal a Szerződés szerint érintett fiókban kifüggesztett hirdetmény útján értesíti az Ügyfelet, illetőleg – szükség esetén – a törvény által előírt személyeket. A hirdetményben megjelölésre kerül a zálogjogosult és a zálogkötelezett (a Szerződés számára való hivatkozással), a zálogtárgy, az érvényesített követelés összege és a hirdetmény kinyomtatásának napján esedékes járulékai, a kielégítési jog megnyílásának oka és időpontja, az értékesítés tervezett módja, és az értékesítés helye és ideje. Nevesített Szerződés esetében – amennyiben az Ügyfél másként nem rendelkezik – az előzetes értesítés az Ügyfél részére is megküldésre kerül.

7.3 Az értékesítésre nyilvános ajánlattételi eljárásban kerül sor. Az értékesítés során a Hitelező – a zálogtárgy tulajdonosa helyett és nevében eljárva – a zálogtárgy tulajdonjogát átruházza. Az értékesítés történhet a zálogtárgy eredeti állapotában vagy kereskedelmi szempontból ésszerű feldolgozása, illetve átalakítása után.

7.4 A Hitelező az értékesítést követően elszámolást készít, amelyben megjelöli az értékesített zálogtárgyat (a Szerződés számára váló hivatkozással), a befolyt vételárat, a zálogtárgy őrzésével, fenntartásával, feldolgozásával, átalakításával és értékesítésével kapcsolatban felmerült költségeket; és – ha tudomása van róla – a zálogtárgyat terhelő zálogjogok rangsorát és a zálogjogok által biztosított követelések összegét. A Hitelező a befolyt vételárnak a zálogtárgy őrzésével, állagának fenntartásával, feldolgozásával, átalakításával és értékesítésével kapcsolatban felmerült költségekkel, valamint a zálogjogosulti kielégítési összegével csökkentett összegét a zálogkötelezett (az Ügyfél) részére az eredeti zálogjegy benyújtása ellenében kiadja (elszámolás).

7.5 Amennyiben az Ügyfél a Közvetítőnél az eredeti zálogjegy bemutatásával elszámolásra jelentkezik, abban az esetben a Hitelező az Ügyféllel elszámol. Az elszámolás során a Közvetítő átadja a 7.4 pont szerinti elszámolást, és amennyiben az elszámolás az Ügyfél részére kiadandó (kifizetendő) összeget mutat, azt az Ügyfélnek helyben, készpénzben megfizeti. Nevesített Szerződés esetén az elszámolás az Ügyfél címére megküldésre, az esetleges kiadandó (kifizetendő) összeg pedig – az utalás költségeivel csökkentve – bankszámlájára (ennek hiányában ugyancsak címére) kiutalásra kerül.

Az Ügyfél a részére járó összeg kiadását az értékesítést követő 5 éves elévülési időn belül követelheti a Hitelezőtől azzal, hogy a Hitelező az Ügyfélnek járó összegre kamatot nem fizet.

7.6 Az Ügyfél által a kölcsön és a díjtételek megfizetése ellenére át nem vett zálogtárgyakat a Hitelező a kölcsön megfizetése napjától számított három hónap eltelte után jogosult értékesíteni a jelen fejezet szabályai szerint.

8. A POSTAI ZÁLOGRENDEZÉS

8.1 Postai úton történő megbízás kizárólag a nem nevesített Szerződésre, a zálogjegy futamidejének meghosszabbítására és a kölcsön előtörlesztésére vonatkozóan fogadható el. Az eljárás feltétele, hogy az Ügyfél megküldje a zálogjegyet, majd – a Közvetítő közlése alapján – a fizetendő összeget. A

felmerülő költségeket az Ügyfél előlegezi meg, utánvételi fizetésre irányuló kérés nem fogadható el. A nevesített Szerződésre, illetőleg kiváltás ügyletre a postai zálogrendezés nem alkalmazható!

8.2 A Közvetítő az Ügyféllel levélben közli a befizetendő összeget és a határidőt (év, hónap, nap), amelyet a megbízás beérkezésétől számított 21. naptári napban határoz meg. A befizetendő összeg kiszámításánál a rendezésre megadott határidő utolsó napja kerül figyelembe vételre.

8.3 Amennyiben az Ügyfél a befizetendő összeget az előírt határidőben nem fizeti meg, abban az esetben a Közvetítő a határidő lejáratát követően felszólító levelet küld a részére, amely tartalmazza az Ügyfél aktualizált kötelezettségét, valamint a befizetésre szabott póthatáridőt. A póthatáridő nem rövidebb három napnál, és nem hosszabb két hétnél. Amennyiben az Ügyfél a póthatáridőt is elmulasztja, az eljáró Közvetítő a zálogjegyet ajánlott levélben visszaküldi az Ügyfél részére, és a zálogtárgy a 7. fejezet rendelkezései alapján értékesítésre kerül.

8.4 Amennyiben az Ügyfél a zálogjegy beküldése nélkül, csak a Szerződésre való utalással a zálogrendezéshez szükséges pénzösszeget küldi meg, abban az esetben a Közvetítő a zálogjegyet az Ügyféltől pótlólag bekéri. Amennyiben a zálogjegyet az Ügyfél a második felszólításra sem küldi meg, abban az esetben a Közvetítő a már beérkezett pénzösszegnek a költségekkel csökkentett részét postautalványon visszaküldi az Ügyfél címére, és a zálogtárgy a 7. fejezet rendelkezései alapján értékesítésre kerül.

8.5 Amennyiben a postai zálogrendezés céljából olyan Szerződés kerül beküldésre, amelynek fedezete már kényszerértékesítésre került, abban az esetben az Ügyfél elszámolásra jogosult, és az elszámolás levélben, a részére esetlegesen járó összeg pedig postautalványon kerül megküldésre a részére.

8.6 A kézbesítés szabályai

Ha az ügyfél által megadott címre küldött postai levél „nem kereste”, „elköltözött”, „ismeretlen”,

„ismeretlen helyre költözött”, „cím elégtelen”, illetve bármilyen, egyéb jelzéssel érkezik vissza, a tértivevény visszaérkezése napjával a levél kézbesítettnek tekintendő.

9. A ZÁLOGJEGY ELVESZTÉSE, ELTULAJDONÍTÁSA, MEGRONGÁLÓDÁSA ESETÉRE IRÁNYADÓ ELJÁRÁS

9.1 A jelen fejezetben szabályozott eljárás kezdeményezésének kizárólag zálogjegy útján megtestesülő Szerződés esetén van helye, addig, amíg a Hitelező a zálogtárgy tulajdonjogát át nem ruházta. Az eljárás célja, hogy az eljárás megindítója, a jelen fejezetben meghatározott eljárási rend, és feltételek mentén, az eljárás megszűnését (9.7. pont) követően, az eredeti zálogjegy (értékpapír) bemutatása nélkül élhessen az ügyféljogokkal.

9.2 Az eljárás megindítása

Az elveszett, eltulajdonított, megrongálódott vagy más módon megsemmisült zálogjegyre vonatkozó ügyfélletiltási eljárást a zálogjegy utolsó birtokosa személyesen kérheti. Megrongálódott zálogjegyre akkor szükséges eljárást indítani, ha nem állapítható meg, hogy a zálogjegy eredeti – kétség felmerülése esetén is – vagy egyértelműen nem azonosítható a zálogjegy száma. Az eljárás megindítását annál a fióknál kell kezdeményezni, ahol a zálogtárgyat őrzik.

A kérelem előterjesztése alkalmával a kérelmezőnek a személyazonosságát hitelt érdemlően igazolnia kell. A kérelmezőnek a zálogjegy adatairól, valamint a zálogtárgyról olyan tájékoztatást kell nyújtania egyidejűleg, amely a zálogtárgy felismeréséhez szükséges. (A zálogjegy száma, ennek hiányában a zálogtárgy leírása, az elzálogosítás helyének, idejének – év, hó, nap – megjelölése, a folyósított kölcsön összege.)

Ha a kérelmező által közölt adatok elégtelensége folytán a zálogtárgy nem lelhető fel, a kérelmező kérelmét a Hitelező elutasítja. Nem kerül elfogadásra a kérelmező nemesfém tárgyra vonatkozó bejelentése olyan esetben, ha az egyedi jellemzőkkel nem rendelkezik és azonosításra alkalmatlan

(pl.: karikagyűrű), vagy ha a kérelmező által jelzett napon ugyanazon tárgyleírással, súllyal és kölcsönnel több zálogtárgy is szerepel, és az azonosítás lehetetlen.

9.3 A zálogtárgy azonosítása

A zálogtárgy azonosítása oly módon történik, hogy a kérelmező – anélkül, hogy a zálogtárgyat látná

– a tárgyról részletes leírást ad, felsorolva annak különös ismertetőjeleit. A Közvetítő az ügyfél által előadottak alapján vizsgált tárgyat – ha a leírás arra ráillik – azonosítja. Sikertelen azonosítás esetén a kérelmező kérelme elutasításra kerül.

9.4 Eljárás, ha az Ügyfél a zálogtárgyat nem ismeri

Abban az esetben, ha a kérelmező a zálogjegyhez vásárlás, ajándékozás útján vagy egyéb jogszerű úton jutott, de a zálogtárgyat nem ismerve, az azonosítás nem jár eredménnyel, eljárás csak akkor indítható, ha a bejelentett zálogjegy száma kétségtelenül megállapítható, és az eredeti elzálogosító ismert. Ebben az esetben a Közvetítő arra hívja fel a kérelmezőt, hogy a zálogtárgy azonosítása érdekében az eredeti elzálogosítóval együtt 24 órán belül jelenjen meg, ellenkező esetben az eljárás megindítására nem kerül sor.

9.5 Kötelezvény kiállítása

Az eljárás megindítását követően a Hitelező részéről az eljárás adatait is tartalmazó kötelezvény kerül kiállításra, amelyben a Hitelező vállalja, hogy – feltéve, hogy az eljárás alatt a zálogjegy bemutatására nem kerül sor, és a kérelmező az eljárás díját megfizeti – a hirdetményben (9.6 pont) meghatározott határidő lejártát követő 30 napig az Ügyfél vagy képviselője – személyazonosságának igazolása mellett – jogosult a zálogtárgy kiváltására vagy a Szerződés prolongálásra, a képviseletre a

2.10 pont rendelkezései irányadóak.

9.6 A hirdetmény

Az eljárás alá vont zálogjegy(ek)ről hirdetmény kibocsátására kerül sor, amely a zálogjegy számának és kiállítási helyének közlése mellett a zálogjegy birtokosának szóló felhívást tartalmaz arra, hogy a zálogjegyet a kölcsön lejárati idejét követő hónap utolsó napjáig (a türelmi időben), abban az esetben, ha a türelmi idő lejártáig már 30 napnál kevesebb idő van hátra, vagy a türelmi idő már eltelt, 30 napon belül mutassa be. A hirdetmény a zálogtárgyat őrző zálogfiókban kerül kifüggesztésre.

9.7 Az eljárás megszüntetése

Az eljárás megszűnik, ha

– az eredeti zálogjegy előkerül, azt a kérelmező bejelenti, és bemutatja,

– az eredeti zálogjegy harmadik személy által beszolgáltatásra kerül, anélkül, hogy e harmadik személy a zálogjegyre jogot formálna, avagy e jogáról lemond.

Ebben az esetben az eredeti zálogjegy az Ügyfélnek átadásra vagy megküldésre kerül, azonban az ügyféli jogok gyakorlásának feltétele, hogy az Ügyfél az eljárási díjat megfizesse. Ha a szerződés az eljárás megszüntetésekor már lejárt, az Ügyfélnek a kiváltáshoz/prolongáláshoz 30 napi haladék jár.

9.8 A zálogjegy bemutatása a hirdetményi határidőben

Amennyiben az eljárás alatt álló eredeti zálogjegyet valaki bemutatja, a Hitelező a bemutató személyt igazoltatja, tájékoztatja az eljárás folyamatban létéről, továbbá nyilatkozattételre szólítja fel. Tekintettel arra, hogy a zálogjegyet bemutató az értékpapír birtokosa – a továbbiakban a Szerződés tekintetében Ügyfélnek minősül.

Ebben az esetben a Hitelező írásban tájékoztatja a kérelmezőt és a zálogjegy bemutatóját a bemutatás tényéről és annak időpontjáról, valamint a bemutató és a kérelmező személyéről, továbbá felhívja őket jogviszonyuk rendezésének lehetőségeire (egyezség, polgári peres eljárás, büntetőfeljelentés).

A zálogjegy bemutatásával az eljárás megszűnik, a fenti tájékoztatás és az esetleges eljárások megindítása (kivéve ha az eljáró hatóság vagy bíróság másként rendelkezik) nem akadályozza a

bemutató személyt (a zálogjegy birtokosát) abban, hogy Ügyfélként járjon el (jogosult előtörlesztésre, kiváltásra, prolongálásra, stb.).

9.9 A zálogjegy bemutatása a hirdetményi határidő lejártát követően

A hirdetményi határidő lejártát követően bemutatott lejárt zálogjegy esetében a Hitelező írásban tájékoztatja a kérelmezőt és a zálogjegy bemutatóját a bemutatás tényéről és annak időpontjáról, valamint a bemutató és a kérelmező személyéről, valamint felhívja őket jogviszonyuk rendezésének lehetőségeire (egyezség, polgári peres eljárás, büntetőfeljelentés). Ez esetben a zálogjegy bemutatóját – tekintettel arra, hogy a zálogjegye lejárt – az Ügyfél jogai nem illetik meg.

9.10 A Hitelező által vállalt korlátozások az eljárás során

A Hitelező vállalja, hogy esetlegesen megnyíló kielégítési joga ellenére sem értékesíti a zálogtárgyat a kötelezvényben foglalt határidő lejártáig, valamint a jelen fejezetben kifejezetten meghatározott esetekben. Ebben az időszakban a kölcsön díjtételei – a kölcsön lejáratához képest – a 4. fejezet szerint alakulnak, azonban az eljárás résztvevői a 10. fejezet szerint élhetnek a kölcsön és a letétbe helyezés napján esedékes valamennyi díjtétel letétbe helyezésének lehetőségével.

10. A ZÁLOGTÁRGY KIADÁSÁNAK HATÓSÁGI, BÍRÓSÁGI, VAGY MÁS KÖTELEZŐ ÉRVÉNYŰ MEGTILTÁSA

10.1 A zálogtárgy kiadásának kötelező érvényű megtiltására nyomozó hatóság, ügyészség, vagy bíróság (a továbbiakban együttesen: hatóság) jogosult.

10.2 A hatósági eljárás ideje alatt, az eljárás alá vont zálogtárgy vonatkozásában a zálogtárgy kiadásának az eredeti zálogjegy benyújtása, valamint a kölcsön visszafizetése mellett sincsen helye, azonban bárki (az elzálogosító, a zálogjegy birtokosa) élhet a kölcsön és a letétbe helyezés napján esedékes valamennyi díjtétel letétbe helyezésével, a 11. pont rendelkezései szerint.

Az eljárás alá vont zálogtárgyhoz kapcsolódó kölcsönszerződés bemutatása esetén a Hitelező a hatóságot tájékoztatni köteles, ezen kötelezettsége teljesítése érdekében a bemutatótól a zálogjegyet átvételi elismervény ellenében bevonja, és a bemutatót felhívja a személyazonosságának hitelt érdemlő igazolására.

10.3 A hatósági eljárást, egyben a zálogtárgyra vonatkozóan elrendelt korlátozást a Hitelező a hatóság írásos rendelkezése alapján szünteti meg.

11. A LETÉTBE HELYEZÉS

Az elzálogosított zálogtárgy tekintetében bárki (az elzálogosító, a 9. fejezet szerinti eljárást kérelmező, az örökös, a zálogjegy birtokosa, a zálogtárgy tulajdonosa, illetve a zálogtárgy egyéb jogosultja) a megfelelő eljárás megindítása vagy az eljárás folyamatban létének igazolása feltételével, a 9. fejezet szerinti eljárás, a 10. fejezet szerinti letiltás, illetve a peres vagy hagyatéki eljárás befejezéséig a kölcsön és a letétbe helyezés napján esedékes díjtételek összegét a zálogtárgyat őrző zálogfiókban bármikor letétbe helyezheti.

A letétbe helyezés azt a célt szolgálja, hogy az eljárás ideje alatt a díjtételek összege ne emelkedjék; így az eljárás jogerős befejezését követően a jogosult a zálogtárgyat további fizetési kötelezettség nélkül átveheti, és ez esetben a Hitelező a letétet elszámolja a kölcsönre és a kamatokra.

Abban az esetben, ha a zálogtárgy kiváltására nem a letevő jogosult, úgy részére a letét összege visszajár. A letét kezeléséért a Hitelező díjat nem számol fel, és a letét után kamatot nem fizet.

12. A VISSZATARTÁS

12.1 A visszatartás a kölcsönszerződés türelmi idejének meghosszabbítása, amely alatt a zálogtárgy értékesítésére nem kerül sor. A visszatartási eljárásra vonatkozó kérelem hitelezői elbírálásának feltétele, hogy az Ügyfél a 4.3.5. pont szerinti díjat megfizesse.

12.2 Visszatartást az Ügyfél egyedi, írásbeli kérelemmel kezdeményezhet a zálogtárgyat őrző zálogfiókban, illetve az egyedi kérelmekkel megbízott ügyintézőnél a Hitelező székhelyén (1027 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx x. 00-00) 8:00 és 16:00 óra között, avagy elektronikus levélben az xxxx@xxxxxxxxxxx.xx címen.

A kérelemben az Ügyfélnek meg kell adnia nevét, születési adatait, és levelezési címét vagy e-mail címét, valamint meg kell jelölnie azon szerződésszámokat, amelyekre vonatkozóan kéri a türelmi idő meghosszabbítását, továbbá a kérvényezett türelmi időszakot.

A fentiek elmulasztásából eredő mindennemű kár, illetőleg hátrány kizárólag az Ügyfelet terheli.

12.3 A visszatartási kérelemről a Hitelező diszkrecionális jogkörben dönt. A kérelem elutasításának lehet helye különösen akkor, ha a zálogtárgy a folyósított kölcsönre és a kérvényezett türelmi időpontra számított díjtételekre nem nyújt fedezetet, ha a Hitelező nem látja biztosítottnak zálogkövetelése Ügyfél részéről történő megtérülését, illetőleg az adott Szerződés vonatkozásában a negyedik alkalommal benyújtásra kerülő kérelem esetében.

12.4 A Hitelező diszkrecionális jogkörben jogosult a kérelem engedélyezését meghatározott törlesztés teljesítéséhez kötni, amely összeget minden esetben (ideértve különösen a kiváltást, a prolongálást, és a kényszerértékesítést) a követelésébe számítja be, több Szerződés esetén a Szerződések kölcsönösszegének arányában.

12.5 Az egyedi kérelem elbírálását követően a Hitelező a döntésről írásban tájékoztatja az Ügyfelet, a kézbesítés 8.6 pontjában foglalt szabályai szerint, illetőleg – ha azt az Ügyfél kéri vagy kifejezetten elfogadja – elektronikus levél útján.

12.6 A visszatartás engedélyezése esetén a türelmi idő a döntésben foglalt időtartammal meghosszabbodik. Ezen időszakban az Ügyfél a késedelmes időszakra irányadó díjtételek megfizetésére köteles, és jogosult a kölcsön visszafizetésére (a zálogtárgy kiváltására) vagy a Szerződés prolongálására. A meghosszabbított türelmi idő eredménytelen lejárta esetén a zálogtárgy a 7. fejezet rendelkezései alapján kényszerértékesítésre kerül.

13. ADATRÖGZÍTÉSI ÉS ÜGYFÉL ÁTVILÁGÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG

13.1 A Hitelező a zálogkölcsön folyósítására irányuló tevékenységét a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.), valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (a továbbiakban: Kit.), továbbá a Magyar Nemzeti Bank 24/2018. (VII.5.) számú ajánlásában foglalt kötelezettségeknek megfelelően, belső pénzmosási szabályzata alapján végzi.

Ennek következtében a Hitelező, mind a nevesített, mind pedig a nem nevesített Szerződések megkötését megelőzően, az elzálogosítási ügylet értékétől függően adatrögzítést vagy ügyfél- átvilágítást végez.

13.2 A Hitelező és a Közvetítő a törvény szerinti kötelezettség teljesítése során birtokába jutott személyes adatokat kizárólag a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása, megelőzése és megakadályozása érdekében végrehajtandó feladatai céljából kezeli, ezáltal a zálogtevékenység során kötött nem nevesített kölcsönszerződésekhez nem rendeli hozzá az ügyfelek személyes adatait.

13.3 Adatrögzítési kötelezettség

A Hitelező adatrögzítési kötelezettsége mindazon elzálogosítási ügylet esetében fennáll, amely vonatozásában az Ügyfélhez tartozó egyedi, vagy 1 éven belül kezdeményezett elzálogosítások összesített zálogértéke nem éri el a 4.500.000 Ft,- összeget.

Az adatrögzítés során a Hitelező rögzíti az ügyleti megbízás tárgyát, és összegét, továbbá

(a) természetes személy ügyfél esetében: az ügyfél családi és utónevét, születési helyét és idejét,

(b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében a vállalkozás nevét, rövidített nevét, székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén a magyarországi fióktelepének címét.

Az adatrögzítésre természetes személy esetében a személyazonosság igazolására alkalmas, érvényes hatósági igazolvány (személyazonosító igazolvány, útlevél, vagy kártya formátumú vezetői engedély), jogi személy esetében pedig a képviseletre jogosult természetes személy személyazonosságának igazolására alkalmas okmány, valamint a 13.2.(b).ii pontjában meghatározott okiratok egyikének alapján kerül sor.

A Hitelező a szerződéskötést (ügyleti megbízás teljesítését) megtagadja, ha a személyazonosság igazolására alkalmas okmányok alapján történő adatrögzítési kötelezettségének nem tud eleget tenni, avagy ha a személyazonosság igazolása érdekében bemutatott dokumentum érvényességi ideje lejárt.

13.4. Ügyfél-átvilágítási kötelezettség

A Hitelező ügyfél-átvilágítási kötelezettsége mindazon elzálogosítási ügylet vonatkozásában fennáll, ahol az elzálogosítási ügylet egyedi zálogértéke, vagy az Ügyfélhez tartozó, 1 éven belül kezdeményezett elzálogosítások összesített zálogértéke eléri vagy meghaladja a 4.500.000 Ft,- összeget.

Az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljesítése során a Hitelező elvégzi az Ügyfél személyazonosságának igazoló ellenőrzését, melyhez az alábbiakban meghatározott okiratok bemutatását kéri:

(a) természetes személy ügyfél esetén

i.) ha az Ügyfél magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas, érvényes hatósági igazolványát (személyazonosító igazolvány, útlevél, valamint kártya formátumú vezetői engedély) és a lakcímet igazoló hatósági igazolványát,

ii.) külföldi állampolgár érvényes úti okmányát vagy személyazonosító igazolványát, feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, tartózkodási jogot igazoló okmányát vagy a tartózkodásra jogosító okmányát

(b) jogi személynél vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnél:

i.) képviseleti jogosultság igazolása (aláírási címpéldány, meghatalmazás), ii.) a cégre vonatkozóan az alábbi 30 napnál nem régebbi okiratok egyike:

1. belföldi gazdálkodó szervezetnél: cégbírósági bejegyzés igazolása (cégkivonat),

2. egyéni vállalkozónál: egyéni vállalkozói igazolvány kiadása vagy nyilvántartásba vételi igazolás,

3. belföldi jogi személynél: ha a létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, akkor annak igazolása,

4. külföldi jogi személynél vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnél: saját országa joga szerinti bejegyzési vagy nyilvántartásba vételi igazolás,

5. folyamatban lévő cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vételi kérelem esetén a cég létesítő okirata.

Az átvilágítási kötelezettség teljesítése érdekében a Hitelező a személyes adatokat, valamint az elzálogosítási ügyletre vonatkozó adatokat Azonosítási Adatlapon rögzíti, továbbá az Ügyfél által bemutatott személyazonosító okiratokról másolatot készít, nyilatkoztatja a természetes személy ügyfelet, hogy más tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár-e el, kiemelt közszereplő-e, illetőleg nyilatkoztatja a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet eljáró képviselőjét a tényleges tulajdonosról, továbbá nyilatkoztatja az ügyfelet arra vonatkozóan, hogy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül-e.

A Hitelező a szerződéskötést (ügyleti megbízás teljesítését) megtagadja, amennyiben ügyfél-átvilágítási kötelezettségének nem tud eleget tenni, az Ügyfél személyazonosságának igazoló ellenőrzését nem tudja végrehajtani, az Ügyfél a nyilatkozattételt megtagadja, a személyazonosító okmányok másolatának elkészítéséhez nem járul hozzá, avagy ha a személyazonosság igazolása érdekében bemutatott dokumentum érvényességi ideje lejárt.

14. KÖZPONTI HITELINFORMÁCIÓS RENDSZERREL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

14.1 A jelen fejezet rendelkezései a nevesített Szerződések tekintetében irányadóak.

14.2 A Hitelezőt a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény szerinti adatátadási kötelezettség terheli. Ennek keretében a Hitelezőt az alábbi adatokat adja, adhatja át a központi hitelinformációs rendszer (a továbbiakban: KHR), illetve az azt kezelő vállalkozás, a BISZ Központi Hitelinformációs Zártkörűen Működő Részvénytársaság (levélcím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxx 00-00., xxxxxxx: (00-0) 000-0000, fax: (00-0) 000-0000, weboldal: xxx.xxxx.xx – a továbbiakban: BISZ) részére:

14.2.1 Természetes személy Ügyfél esetén

(a) Azonosító adatok: név, születési név, születési idő, hely, anyja születési neve, személyi igazolvány (útlevél) szám vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma, lakcím, levelezési cím, elektronikus levelezési cím.

(b) A Szerződés adatai:

(i) a szerződés típusa és azonosítója (száma), a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, ügyféli minőség (adós, adóstárs), a szerződés összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága,

(ii) az alábbi 14.3.1. (e) alpontban meghatározott esetben a feltételek bekövetkezésének időpontja, és a feltételek bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege,

(iii) a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének módja és időpontja,

(iv) a követelés másik referenciaadat-szolgáltató (meghatározását a vonatkozó jogszabály tartalmazza, az Üzletszabályzatban a továbbiakban: pénzügyi intézmény) részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés,

(v) előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, pénzneme,

(vi) a fennálló tőketartozás összege és pénzneme.

(vii) a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme.

(c) Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés adatai az Ügyfél hamis adatszolgáltatása esetén: az igénylés elutasításának időpontja, indoka, okirati bizonyítékok, jogerős bírósági határozat száma, az eljáró bíróság megnevezése, a határozat rendelkező részének tartalma.

(d) A 14.5 pontban meghatározott hozzájárulás megtagadásával kapcsolatos adatok: a nyilatkozat kelte (hely, dátum), a Hitelező azonosító adatai, az Ügyfél azonosító adatai, a hozzájárulás megtagadására utaló megjegyzés.

14.2.2 Vállalkozó Ügyfél esetén

(a) Azonosító adatok: cégnév, név, székhely, cégjegyzékszám, egyéni vállalkozói igazolvány szám, adószám.

(b) A Szerződés adatai:

(i) a szerződés típusa és azonosítója (száma), a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, a szerződés megszűnésének módja, a szerződés összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága.

(ii) Az alábbi 14.3.2. (d) alpontban meghatározott esetben a feltételek bekövetkezésének időpontja, és ezen feltételek bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege,

(iii) a lejárt és meg nem fizetett tartozás esedékességének időpontja és összege,

(iv) a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének időpontja és módja,

(v) a követelés másik pénzügyi intézmény részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés,

(vi) előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, valamint pénzneme,

(vii) fennálló tőketartozás összege és pénzneme.

(viii) a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme.

14.3 A Hitelező adatátadási kötelezettsége a 14.2 pont szerinti adatok tekintetében az alábbi esetekben áll fenn:

14.3.1 Természetes személy Ügyfél esetén

(a) A Szerződés megkötését követően a 14.2.1 (a) és a 14.2.1 (b) (i) és (vii) alpontban foglalt adatok,

(b) ha az Ügyfél a 14.4 pont szerint nem járul hozzá ahhoz, hogy adatainak a KHR-ből történő átvételéhez, akkor a 14.2.1 (a) és a 14.2.1 (b) (i) és a 14.2.1 (d) alpontban foglalt adatok,

(d) amennyiben az Ügyfél a Szerződés hatálya alatt előtörlesztést teljesít, a 14.2.1 (b) (v) alpontban foglalt adatok,

(e) ha az Ügyfél a Szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért, és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennállt, a 14.2.1

(a) és (b) alpontban foglalt adatok, azzal, hogy az ezen adatátadás tervezett végrehajtását harminc nappal megelőzően a Hitelező írásban tájékoztatja az Ügyfelet arról, hogy a hivatkozott adatai bekerülnek a KHR-be, ha nem tesz eleget a szerződésben foglalt kötelezettségének,

(f) ha az Ügyfél a Szerződés megkötésének kezdeményezése során valótlan adatot közöl és ez okirattal bizonyítható, illetve hamis vagy hamisított okirat használata miatt a bíróság jogerős határozatában a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi

IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 274-277. §-ában vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 342., 343., 345. és 346. §- ában meghatározott bűncselekmény elkövetését állapítja meg, a 14.2.1 (a) és (c) alpontban foglalt adatok.

14.3.2 Vállalkozó Ügyfél esetén

(a) A Szerződés megkötését követően a 14.2.2 (a) és a 14.2.2 (b) (i) és (viii) alpontban foglalt adatok,

(b) a tárgyhót követő ötödik munkanapig a 14.2.2 (b) (vii) és (viii) alpontban foglalt adatok,

(d) ha az ügyfél a Szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozása több mint harminc napon keresztül fennállt, a 14.2.2 (a) és (b) alpontban foglalt adatok.

14.4 A Hitelezőnek adatátvételi kötelezettsége van a KHR-ből, a Szerződés megkötését megelőzően ugyanis átveszi

(a) természetes személy Ügyfél esetén

(i) ha a 14.5 pont szerint a lekérdezéshez előzetesen hozzájárult hozzájárult, a 14.2.1 (a)-

(ii) ha a 14.5 pont szerint a lekérdezéshez előzetesen nem járult hozzá, a 14.2.1 (d) alpontban foglalt, valamint a 14.2.1 (b) (ii)-(iii) alpontban foglalt adatokat;

(b) vállalkozó Ügyfél esetén a 14.2.2 pont szerinti adatokat.

14.5 A 14.3.1 (a) pontban írt adatok KHR-be történő átadását megelőzően a Hitelező beszerzi a természetes személy Ügyfél írásbeli nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul-e az adatai KHR-ből történő, más pénzügyi intézmény általi átvételéhez. Ezt a hozzájárulást az Ügyfél – az adatok KHR-ben történő nyilvántartásának időtartama alatt – bármikor megadhatja, de nem szükséges az Ügyfél hozzájárulása a 14.3.1 (e) és (f) alpontban meghatározott esetekben a kezelt adatok átvételéhez.

14.6 A KHR-ben a 14.3.1 (a) pontban utalt adatok a Szerződéssel létrehozott jogviszony megszűnését követően egy munkanapon belül véglegesen és vissza nem állítható módon törlésre kerülnek, kivéve ha a természetes személy Ügyfél – a Hitelező írásbeli tájékoztatása alapján – a Szerződés megkötésekor, illetve annak fennállása során kéri, hogy adatait a BISZ a szerződéses jogviszony megszűnését követő legfeljebb öt évig kezelje. A jogviszony megszűnését követő adatkezeléshez való hozzájárulás a szerződéses jogviszony megszűnéséig a Hitelező útján, azt követően a BISZ-nél közvetlenül, írásban bármikor visszavonható.

14.7 A Szerződés előkészítése során a Hitelező írásban (hirdetmény útján) tájékoztatja a Szerződés megkötése ügyében eljáró természetes személyt a KHR-re irányadó szabályokról, a nyilvántartás céljáról, a nyilvántartott személyt megillető jogokról, arról, hogy a KHR által kezelt adatokat csak a törvényben meghatározott célra lehet felhasználni, arról, hogy adatai szerint átadásra kerülnek, kerülhetnek. A természetes személy a Szerződés megkötésekor aláírásával igazolja, hogy a részére nyújtott tájékoztatást tudomásul vette.

A Hitelező a 14.3.1 (c) alpontját, valamint a 14.3.2 (b) alpontját kivéve valamennyi, a KHR részére történő adatátadását követő legfeljebb öt munkanapon belül írásban tájékoztatja a nyilvántartott természetes személyt az adatátadás megtörténtéről.

14.8 A Hitelezőnél, illetve bármely pénzügyi intézménynél bárki jogosult tájékoztatást kérni arról, hogy milyen adatai szerepelnek a KHR-ben, és ezen adatait ki adta át. A KHR-ben nyilvántartott saját adatait, valamint az arról szóló információt, hogy ki, mikor és milyen jogcímen fért hozzá ezen adatokhoz, a nyilvántartott személy korlátozás nélkül megismerheti, ezért költségtérítés és egyéb díj nem számolható fel. A Hitelező a nála beterjesztett tájékoztatás iránti kérelmet a BISZ-nek haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül továbbítja, amely három napon belül a kért adatokat zárt módon megküldi a Hitelezőnek. A Hitelező az adatokat a kézhezvételt követően ugyancsak zárt módon, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában haladéktalanul, de

legkésőbb két munkanapon belül eljuttatja a kérelmezőnek. A BISZ a fenti tájékoztatási kötelezettségét – ha a nyilvántartott személy ezt kéri – elektronikus adatközlés útján is teljesítheti.

14.9 A nyilvántartott személy kifogást emelhet adatainak a BISZ részére történt átadása, azoknak a BISZ által történő kezelése ellen, és kérheti az adat helyesbítését, illetve törlését. A nyilvántartott személy a kifogást a Szerződéssel kapcsolatosan a Hitelezőhöz avagy bármely esetben a BISZ-hez írásban nyújthatja be.

A BISZ a kifogást – a nyilvántartott személy egyidejű értesítése mellett – annak kézhezvételét követő két munkanapon belül köteles ahhoz a pénzügyi intézményhez (a Szerződéshez kapcsolódó adatátadással kapcsolatban a Hitelezőhöz) megküldeni, amely a kifogásolt adatot a BISZ-nek átadta, kivéve, ha az jogutód nélkül megszűnt, és az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésből eredő követelés átruházására másik pénzügyi intézmény részére nem került sor, vagy a pénzügyi intézmény kiléte nem állapítható meg (ebben az esetben a kifogást a BISZ vizsgálja meg). Az érintett pénzügyi intézmény, illetőleg a BISZ köteles a kifogást annak kézhezvételét követő öt munkanapon belül kivizsgálni, és a vizsgálat eredményéről a nyilvántartott személyt írásban, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában haladéktalanul, de legkésőbb a vizsgálat lezárását követő két munkanapon belül tájékoztatni.

Ha a pénzügyi intézmény a kifogásnak helyt ad, haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül köteles a helyesbített vagy törlendő adatot – a nyilvántartott személy egyidejű értesítése mellett – a BISZ részére átadni, amely a változást két munkanapon belül köteles átvezetni. A BISZ a helyesbítésről vagy törlésről haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül köteles értesíteni valamennyi olyan pénzügyi intézményt, amelynek a nyilvántartott személyről a helyesbítést vagy törlést megelőzően adatot továbbított.

14.10 A nyilvántartott személy adatainak jogellenes átadása és kezelése miatt, illetőleg azok helyesbítése vagy törlése céljából a pénzügyi intézmény (a Szerződés vonatkozásában a Hitelező) és a BISZ ellen keresetet indíthat. A keresetlevelet a 14.9 pontban írt tájékoztató kézhezvételét követő harminc napon belül a nyilvántartott személy lakóhelye szerint illetékes járásbírósághoz kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak van helye. A nyilvántartott személyt a keresetindítási jog akkor is megilleti, ha a pénzügyi intézmény, illetve a BISZ a törvényben meghatározott tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget. A keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt ez esetben a tájékoztatási kötelezettségre megállapított határidő leteltétől kell számítani.

A BISZ a per megindítására vonatkozó adatot az eljárás jogerős befejezéséig a vitatott adattal együtt köteles nyilvántartani.

A perben a pénzügyi intézményt, illetve a BISZ-t terheli annak bizonyítása, hogy az adat átadásának, illetve KHR-ben történő kezelésének e törvényben meghatározott feltételei fennálltak.

15. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

15.1 A Hitelező a panaszbejelentések kezelését a Hpt.-ben, valamint a pénzügyi szervezetek panaszkezelésére vonatkozó szabályokról szóló 46/2018. (VII.23.) MNB rendeletben foglaltaknak megfelelően végzi. Ennek megfelelően az ügyfelek panaszaikat a Hitelezőhöz írásban vagy szóban nyújthatják be. A Hitelező a beérkezett panaszokat térítésmentesen kivizsgálja és a megkeresésre a vonatkozó körülmények figyelembevételével adott válaszát az ügyfélnek a megkeresést követő 30 napon belül postai úton küldi meg. A panaszkezelés részletes szabályait a Hitelező panaszkezelési szabályzata tartalmazza, amely a Hitelező honlapján hozzáférhető, valamint a Hitelező zálogfiókjaiban is elérhető.

Az Ügyfél az igénybe vett zálogkölcsönnel összefüggő vitás ügyekben – különösen a panasz elutasítása, vagy a panasz kivizsgálására jogszabályban meghatározott 30 napos válaszadási határidő

eredménytelen eltelte esetén – a Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulhat, vagy az MNB fogyasztóvédelmi hatáskörébe tartozó esetekben az MNB fogyasztóvédelmi eljárását kezdeményezheti.

A Pénzügyi Békéltető Testület elérhetőségei:

a) levélcím: Pénzügyi Békéltető Testület H-1525 Budapest Pf.:172.;

b) ügyfélszolgálat címe: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.,

c) Telefon: x00-00-000-000, 00-0-000-0000,

d) internetes elérhetősége: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx

Az MNB elérhetőségei:

a) székhely: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.;

b) telefon: (x00 0) 000-0000,

c) telefon ügyfeleknek: (+36 80) 203-776;

d) levélcím: Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest

e) ügyfélszolgálati elérhetőség: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

f) E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

15.2 A Hitelező az Ügyfeleiről rendelkezésére álló minden olyan adatot, tényt, információt, amely az Ügyfél személyére, adataira, illetve a Hitelezővel kötött szerződésére vonatkozik, banktitokként kezeli. A Hitelező és alkalmazottai, közreműködői kötelesek a banktitkot időbeni korlátozás nélkül megtartani.

A Hitelező banktitokként kezel minden olyan, az egyes Ügyfelekről a Hitelező rendelkezésére álló tényt, információt, megoldást vagy adatot, amely az Ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, továbbá a Hitelezővel kötött szerződéseire vonatkozik. Nem jelenti a banktitok sérelmét a Hpt. 164. §-ában meghatározott adatátadás.

Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a Hitelező és az Ügyfél erről szerződésben megállapodtak, illetve azt az Ügyfél maga, vagy törvényes képviselője kéri, illetőleg erre felhatalmazást ad közokiratban, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban pontosan megjelölve a kiszolgáltatható banktitok-kört, illetőleg ha az a Hitelezőnek az Ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükséges, vagy a Hpt. a banktitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad.

15.3 A banktitokra vonatkozó értesítés rendjét a Hitelező a Hpt. szabályaival összhangban köteles bonyolítani. A banktitok körébe tartozó tény, információ kiadásáról a Hitelező a Hpt.-ben meghatározott esetekben tájékoztatja az Ügyfelet. Nem tájékoztathatja a Hitelező az Ügyfelet a banktitok körébe tartozó tény, információ kiadásáról a Hpt.-ben meghatározott esetekben (Hpt. 163.

§ (1) bekezdés).

15.4 Az Ügyfél hozzájárul ahhoz, hogy a Hitelező olyan nyilvántartásokat vezessen, és olyan adatokat vegyen fel, amelyek megfelelnek különböző jogszabályi és a hatósági adatszolgáltatási követelményeknek. A Hitelező olyan számítógépes és egyéb adatvédelmi rendszert alkalmaz, amely nem teszi lehetővé, hogy a fenti nyilvántartások adataihoz illetéktelen személyek hozzáférjenek.

15.5 A Hitelező egyértelműen és közérthetően tájékoztatja ügyfeleit, illetve jövőbeni ügyfeleit az általa nyújtott szolgáltatások igénybevételének feltételeiről, valamint e feltételek módosulásáról – a módosítás ügyfelek részére indokolt időigényének figyelembevételével.

A tájékoztatást a Hitelező az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben könnyen hozzáférhető helyen függeszti ki, valamint az Ügyfél kívánságára ingyenesen az ügyfél rendelkezésére bocsátja.

A Hitelező a honlapján, valamint az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben, hirdetményben közzéteszi:

– üzletszabályzatait (általános szerződési feltételeit);

– az Ügyfelek számára ajánlott pénzügyi szolgáltatással (ügyletekkel) kapcsolatos szerződési feltételeket;

– a díjtételeket, az ügyfelet terhelő egyéb költségeket, a késedelmi kamatokat, valamint a kamatszámítás módszerét.

A Hitelező az Ügyfél kívánságára ingyenesen rendelkezésre bocsátja üzletszabályzatát, továbbá a jogszabály által nyilvánosságra hozni rendelt adatokat.

15.6. Kapcsolattartás

A Hitelező az alábbi módon tartja a kapcsolatot az Ügyfelekkel:

− nem nevesített kölcsönszerződés esetén a Hitelező (és amennyiben a Közvetítő rendelkezik honlappal a Közvetítő) honlapján elhelyezett, és a Zálogfiókokban kifüggesztett Hirdetmény útján;

− nevesített kölcsönszerződés esetén pedig postai levél útján.

A Hirdetmény a közzététel napján közöltnek tekintendő, míg a postai levél kézbesítésére vonatkozóan a 8.6. pont rendelkezései irányadóak.

* * *

1. sz. melléklet

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

1. A szerződő felek között kézizálogjoggal biztosított kölcsönszerződés jött létre.

A kölcsönszerződés alapján az előlapon megnevezett Hitelező, (a továbbiakban Hitelező) köteles a szerződésben meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint (egy összegben a lejárat napjáig, ha a zálogjegy előlapjára nyomtatott szöveg másként nem rendelkezik) készpénzben visszafizetni. A kölcsön folyósítása a szerződéskötéskor, készpénzben történik.

2. A szerződés a jelen általános szerződési feltételekből, valamint a zálogjegy előlapján feltüntetett adatokból, rendelkezésekből áll. A zálogjegy előlapján kerül feltüntetésre a kölcsön összege, a lejárat napja, a szerződéskötés helye és időpontja, a Teljes Hiteldíj Mutató, a díjtételek és azok mértéke, valamint az egyes díjtételek fizetési határideje, esetlegesen a kölcsön visszafizetésére vonatkozó egyedi rendelkezések, fizetési határidők, továbbá a zálogtárgy leírása, valamint annak a felek által közösen megállapított (a Hitelező érdekében eljáró közvetítő által megajánlott, és az adós által elfogadott) zálogértéke.

3. A zálogjegy a Ptk. 5:89. § (6) bekezdése alapján értékpapírnak minősülő okirat, amelynek kibocsátója a Hitelező, és amelynek birtokosa a Hitelezővel (zálogjogosulttal) szemben jogosult arra, hogy az előlapon meghatározott kölcsönösszeg és járulékai megfizetése ellenében, a türelmi idő végéig megkapja a zálogtárgyat. A jogosultság bizonyítása, illetve átruházása kizárólag az értékpapír által lehetséges, emiatt a Hitelező nyomatékosan felhívja az adós figyelmét a zálogjegy gondos megőrzésére. A zálogtárgy átvételét követően az adós semmilyen igény érvényesítésére nem jogosult.

4. A szerződés a zálogtárgynak a Hitelező javára történő átadásával, valamint a zálogjegy és a kölcsönösszeg adós általi átvételével jön létre („elzálogosítás napja”).

5. A Hitelezőt követelése biztosítására a szerződésben meghatározott zálogtárgyon kézizálogjog illeti meg. A Hitelezőt megilleti a zálogtárgy birtoklásának a joga, a zálogtárgyat azonban köteles épségben megőrizni, és a zálogjog megszűnésekor visszaadni. A Hitelező a zálogtárgyat nem használhatja, és nem hasznosíthatja. Az adós a zálogtárgy átadásával szavatolja az afeletti tulajdonjogát, kizárólagos rendelkezési jogát és jelzálogtól való mentességét. A Hitelező felelőssége a kézizálogtárgyért legfeljebb a zálogjegy előlapján rögzített zálogértékig terjed.

6. Az adós által a kölcsön után esetlegesen fizetendő, a szerződésben külön nem szabályozott díjakat, valamint egyébként a díjak mindenkor hatályos mértékét a zálogfiókokban kifüggesztett hirdetmény, a díjak meghatározásának pontos módszerét a Hitelező vonatkozó üzletszabályzata tartalmazza.

7. A Hitelező a szerződésben meghatározott díjtételek egyoldalú módosítására nem jogosult. Amennyiben a felek megállapodnak a szerződés prolongálásáról, az ezt követő időszakban a szerződésre a prolongálás napján érvényes díjtételek vonatkoznak.

8. Az adós – zálogjegyének benyújtásával – jogosult a kölcsön lejárat előtti előtörlesztésére, és - teljes előtörlesztés esetén - zálogtárgyának kiváltására; a Hitelezőnek az előtörlesztett összeg vonatkozásában az előtörlesztést követően kamat nem jár, az előtörlesztésre tekintettel a hirdetményben meghatározott előtörlesztési díj kerül felszámításra. E rendelkezés vonatkozik arra az esetre is (az előtörlesztési díj kivételével), ha az adós 14 napon belül fel kívánja mondani a szerződést. A Hitelező nem jogosult a kölcsönszerződés felmondására.

9. A Hitelező kielégítési joga a lejárat napját követő napon nyílik meg, ezt követően a zálogtárgyat bírósági végrehajtáson kívül, nyilvánosan értékesítheti (azzal, hogy a Hitelező vállalja, hogy az ún. türelmi időben, a lejáratot követő hónap végéig az értékesítésre nem kerül sor). A Hitelező a zálogtárgy értékesítésére vonatkozó szándékáról az értékesítés napja előtt 30 nappal hirdetmény útján értesíti az adóst, illetőleg szükség esetén a törvény által előírt személyeket. Az értékesítés során a Hitelező – a zálogtárgy tulajdonosa helyett és nevében eljárva – a zálogtárgy tulajdonjogát átruházza. A Hitelező az értékesítést követően elszámolást készít az adós részére, és azt, valamint a vételár értékesítés költségein és a zálogjogosulti kielégítésen felüli összegét a zálogjegy benyújtása ellenében az adósnak kiadja. Az adós a fenti összegre az értékesítést követő 5 éves elévülési időn belül jogosult.

10. Az adós által a kölcsön és a díjtételek megfizetése ellenére át nem vett zálogtárgyakat a Hitelező a kölcsön megfizetése napjától számított három hónap eltelte után jogosult értékesíteni.

11. A szerződés megkötése során a Hitelező képviseletében a zálogjegy előlapján megnevezett közvetítő jár el. A közvetítő, mint kiemelt közvetítő, kizárólag a Hitelező érdekében, nevében és javára jár el, ugyanakkor a közvetítő eljárásáért az adós fizetési kötelezettséggel nem tartozik, a közvetítő díjazásban a Hitelezőtől részesül. A közvetítő a Magyar Nemzeti Bank közvetítői nyilvántartásában szerepel, amely a xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx honlapon ellenőrizhető. A közvetítő hiteltanácsadást nem nyújt.

12. A Hitelező és a kölcsönszerződés megkötése során eljáró közvetítő felügyeleti hatósága a Magyar Nemzeti Bank (1013 Budapest, Krisztina krt. 39– Központi levélcím: 1534 Budapest, Pf.: 777., Központi telefon: (00-0) 0000-000, Központi fax: (00-0) 0000-000, webcím: xxxx://xxx.xx). A közvetítővel szemben panaszügyben az adós a felügyeleti hatósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület (1013 Budapest, Krisztina krt. 39. levélcím: 1525 Budapest, Pf.: 172.) eljárását kezdeményezheti.

13. A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Hitelező vonatkozó üzletszabályzatai, a díjtételeket és azok mértékét tartalmazó – a zálogfiókokban kifüggesztett – hirdetménye, valamint a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései irányadóak.

amely létrejött

2. sz. melléklet

KÉZIZÁLOGJOGGAL BIZTOSÍTOTT

KÖLCSÖNSZERZŐDÉS

egyrészről a BÁV Pénzügyi Szolgáltató Zrt. (1027 Budapest, Csalogány u. 23-33., cégjegyzékszám: 01-10- 045729) mint hitelező („Hitelező”),

képviseletében eljár a ………………………………………………………………….. mint közvetítő („Közvetítő”) – a Közvetítő fiókja a ....... sz. zálogfiók ( )

másrészről

………………………………………………………… (név)

…………………………………………………………. (születéskori név)

…………………………………………………………. (lakcím)

…………………………………………………………. (levelezési cím, ha lakcímtől eltérő)

………………………………………………………… (azonosító okmány típusa, száma)

………………………………………………………… (anyja neve)

………………………………………………………… (születési hely, idő) mint adós („Adós”) között az alulírott napon, a következőek szerint:

1. A szerződés alapján a Hitelező ……… Ft ( forint) kölcsönösszeget bocsát az Adós rendelkezésére, az

Adós köteles a kölcsön összegét és a 4. pontban meghatározott díjtételeket a szerződés szerint visszafizetni.

2. A kölcsön futamideje … nap, a lejárat napja: …………

A kölcsön folyósítása – az Adós döntése alapján – banki átutalással a sz. bankszámlára történik, a

szerződéskötéstől számított 3 banki napon belül. A folyósítandó összeg – a folyósításkor esedékes díjtételek levonásával Ft.

3. Az Adós a szerződés biztosítékaként átadta az alábbi kézizálogtárgyat, amelynek átvételét a Hitelező a szerződés aláírásával elismeri:

…………………………………………………………………………………………………..

Súly: …… g. Mennyiség: …… db.

A Hitelező a biztosítékként átadott zálogtárgy zálogértékére javaslatot tett, és azt az Adós elfogadta, így azt a felek a következők szerint határozzák meg: Ft.

4. Az Adós a kölcsönösszeg ellenében az alábbi díjtételeket köteles megfizetni a Hitelezőnek:

(a) Kamatot, amelynek mértéke évi %, és a folyósítástól a futamidő végéig kerül felszámításra, és amely a

lejárat napján válik esedékessé. A kamat összege a futamidő végén Ft.

(b) Kezelési díjat, amelynek mértéke egyszeri …… % (összege Ft ) és amely [a választott kölcsön-típus

függvényében] a lejáratkor / a folyósítás napján esedékes, és a kölcsön összegéből kerül levonásra.

5. Az Adós a kölcsönt egy összegben, készpénzben, a lejárat napján, a zálogfiókban köteles a még meg nem fizetett díjtételekkel együtt visszafizetni. Abban az esetben, ha a lejárat napja olyan napra esik, amelyen a zálogfiók zárva tart, az adós – késedelem nélkül – az ezt megelőző utolsó nyitvatartási napon teljesíthet. A lejárat napján az Adós által fizetendő teljes összeg: …………,Ft a vonatkozó teljes hiteldíj mutató (THM) mértéke %.

6. A Hitelező a szerződésben meghatározott díjtételek egyoldalú módosítására nem jogosult. Amennyiben a felek megállapodnak a szerződés prolongálásáról, az ezt követő időszakban a szerződésre a prolongálás napján érvényes díjtételek vonatkoznak. Az Adós által a kölcsön után esetlegesen fizetendő, a szerződésben külön nem szabályozott díjakat, valamint egyébként a díjak mindenkor hatályos mértékét a zálogfiókokban kifüggesztett Hirdetmény, a díjak meghatározásának pontos módszerét a Hitelező vonatkozó üzletszabályzata tartalmazza.

7. Az Adós által fizetendő teljes összeg Adós részéről történő megfizetésével a szerződés megszűnik, az Adós a 3. pontban meghatározott zálogtárgyat visszakapja. A zálogtárgy átvételét követően az Adós semmilyen igény érvényesítésére nem jogosult.

8. A Hitelezőt követelése biztosítására a szerződés 3. pontjában meghatározott zálogtárgyon (amely feletti tulajdonjogát, kizárólagos rendelkezési jogát és jelzálogtól való mentességét az Adós a szerződés aláírásával kijelenti és szavatolja) kézizálogjog illeti meg. A Hitelezőt megilleti a zálogtárgy birtoklásának joga, a zálogtárgyat köteles épségben megőrizni, és a zálogjog megszűnésekor visszaadni. A Hitelező a zálogtárgyat nem használhatja, és nem hasznosíthatja. A Hitelező felelőssége a kézizálogtárgyért legfeljebb a 3. pontban rögzített zálogértékig terjed.

9. Az Adós – személyazonosságának igazolása mellett, személyesen vagy írásban – jogosult a kölcsön lejárat előtti előtörlesztésére, és – teljes előtörlesztés esetén – zálogtárgyának kiváltására; ebben az esetben az előtörlesztett összeg vonatkozásában az előtörlesztést követően a hitelezőnek kamat nem jár, az előtörlesztésre tekintettel a hirdetményben meghatározott előtörlesztési díj kerül felszámításra. E rendelkezés vonatkozik arra az esetre is (az előtörlesztési díj kivételével), ha az Adós 14 napon belül fel kívánja mondani a szerződést. A Hitelező nem jogosult a kölcsönszerződés felmondására.

10. Az Adós – személyazonosságának igazolása mellett, személyesen vagy írásban – 14 napon belül jogosult a szerződéstől elállni, amennyiben a kölcsön az elállásig még nem került folyósításra; ebben az esetben a 4. (b) pontban foglalt díjtételen felül (melynek esedékessége ez esetben az elállás napja) fizetési kötelezettség nem terheli, az elállásra tekintettel külön díj nem kerül felszámításra. A Hitelező nem jogosult a kölcsönszerződéstől elállni.

11. A kölcsön visszafizetésének késedelme esetén a Hitelezőt a késedelmes időszakra évi …… % késedelmi kamat, valamint a késedelmes időszak első 7 napjára …… %, ezt követően pedig minden megkezdett 7 napra további

…… % kezelési pótdíj illeti meg.

12. A Hitelező zálogtárgyból való kielégítési joga a lejárat napját követő napon nyílik meg, ezt követően a zálogtárgyat bírósági végrehajtáson kívül, nyilvánosan értékesítheti (azzal, hogy a Hitelező vállalja, hogy az ún. türelmi időben, a lejáratot követő hónap végéig az értékesítésre nem kerül sor). A Hitelező a zálogtárgy értékesítésére vonatkozó szándékáról az értékesítés napja előtt 30 nappal értesíti az adóst, illetőleg szükség esetén a törvény által előírt személyeket. Az értékesítés során a Hitelező – a zálogtárgy tulajdonosa helyett és nevében eljárva – a zálogtárgy tulajdonjogát átruházza. A Hitelező az értékesítést követően elszámolást készít az Adós részére, és a vételár értékesítés költségein és a zálogjogosulti kielégítésen felüli összegét, az értékesítést követő 5 éves elévülési időn belül az Adósnak kiadja.

13. Az Xxxx által a kölcsön és a díjtételek megfizetése ellenére át nem vett zálogtárgyakat a Hitelező a kölcsön megfizetése napjától számított három hónap eltelte után jogosult értékesíteni, az elszámolásra a 12. pont rendelkezései irányadóak.

14. Az Adós köteles címváltozását késedelem nélkül, írásban vagy személyesen bejelenteni a Hitelező vagy

– közvetítő útján megkötött kölcsönszerződés esetén - a Közvetítő részére. Ennek elmulasztásából származó mindennemű kár, illetőleg hátrány kizárólag az Adóst terheli.

15. A hitelező és a kölcsönszerződés megkötése során eljáró Közvetítő felügyeleti hatósága a Magyar Nemzeti Bank (1013 Budapest, Krisztina krt. 39. – Központi levélcím: H-1534 Budapest BKKP Postafiók: 777., Központi telefon: (00-0) 0000-000, Központi fax: (00-0) 0000-000, webcím: xxxx://xxx.xx/xxxxxxxxxx). ). A Hitelezővel és a Közvetítővel szemben panaszügyekben az Adós a felügyeleti hatósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület (1013 Budapest, Krisztina krt. 39. – Levélcím: 1525 Budapest, Pf.: 172) eljárást kezdeményezheti.

16. A szerződés megkötése során a Közvetítő tájékoztatta az Adóst, hogy a Hitelező függő közvetítőjeként kizárólag a Hitelező érdekében, nevében, és javára jár el, ugyanakkor a Közvetítő eljárásáért az Adós fizetési kötelezettséggel nem tartozik, a Közvetítő díjazásban a Hitelezőtől részesül. A Közvetítő a Magyar Nemzeti Bank nyilvántartásában szerepel, amely a xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx honlapon ellenőrizhető. A Közvetítő hiteltanácsadást nem nyújt.

17. A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Hitelező vonatkozó üzletszabályzata, Hirdetménye, valamint a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései irányadóak.

20..... év ......................... hó nap

Hitelező Adós

(képviseletében eljáró Közvetítő)

Document Metadata

Table of Contents

A BÁV PÉNZÜGYI ZRT. ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZATA

Document Metadata