MŰVÉSZETEK VÖLGYE
MŰVÉSZETEK VÖLGYE
NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG TÁRSASÁGI SZERZŐDÉSE
- a 2015. január 26. napján kelt változásokkal egységes szerkezetbe foglaltan -
amelyet a jelen okiratot ellenjegyző ügyvéd készített a polgári törvénykönyvről szóló 2013.
V. törvény (továbbiakban: Ptk.), valamint a 2015. január 26. napján kelt taggyűlési jegyzőkönyv alapján.
A társasági szerződés elfogadására a társaságba a törzstőke felemelése kapcsán történő új tag belépése, így a társaság többtagúvá válása, Xxxxx Xxxxxxx ügyvezető nevének változása, felügyelőbizottság létrehozásának elrendelése adott okot.
A változások folytán a társaság tagjai az előző létesítő okiratot teljes terjedelmében hatályon kívül helyezték és a módosításokat is magába foglaló, a 2013. évi V. törvény rendelkezéseit is figyelembe vevő, új társasági szerződést fogadtak el.
A TÁRSASÁG CÉLJA, KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGE
A társaságot a tagok nem jövedelemszerzésre irányuló (nonprofit) gazdasági tevékenység folytatására alapítják.
A Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet (a továbbiakban: Egylet), valamint a Művészetek a Vidékfejlesztésért Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) mint tagok azzal a céllal hozzák létre a társaságot, hogy a Művészetek Völgye, mint az ország legrégibb, legszélesebb körben ismert és elismert, százezres közönséget vonzó összművészeti fesztiváljának (továbbiakban: fesztivál) jövőjét biztosítsa, Kapolcs és a környező települések önkormányzatainak kulturális közfeladatainak ellátásában részt vállaljon.
A fesztivál fenntarthatóvá tételét egyrészről a szervezés és az ehhez kapcsolódó valamennyi teendő, továbbá a fesztiválhoz kapcsolódó jogok jelen társaságba való áthelyezésével, másrészről a szervezeti elkülönültségből adódó fokozottabb hatásköri és gazdasági átláthatósággal, továbbá a különböző pályázati források, szponzorációk, társasági adóból származó támogatások, valamint saját gazdasági tevékenysége révén elérhető pénzügyi stabilitás megteremtésével kívánják megoldani.
A társaság teljes terjedelmében, minden jogosultsággal és kötelezettséggel együtt átveszi a Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylettől a fesztivál megszervezésének és lebonyolításának feladatát, így a fesztiválszervezés vonatkozásában az Egylet jogutódaként fogja végezni tevékenységét.
A Civil tv. (2011. évi CLXXV. tv) 34.§ (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a tagok az alábbiakat rögzítik:
A társaság a fesztivál megszervezése, lebonyolítása által kulturális szolgáltatási, közművelődési, előadó-művészeti tevékenységet folytat, e közhasznú tevékenységet Kapolcs Község Önkormányzata kulturális, közművelődési közfeladataihoz kapcsolódóan, azokat támogatva, az önkormányzati kulturális közfeladatok részbeni ellátásával végzi.
E közfeladat teljesítését az alábbi jogszabályhely írja elő:
2011. évi CLXXXIX. tv. 13.§ 7. pont, mely szerint:
„A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:…
7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;”
A társaság nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.
A társaság alapcél szerinti tevékenysége a Művészetek Völgye fesztivál megszervezése és lebonyolítása, mely szerteágazó kulturális tevékenységet jelen társasági szerződésben meghatározott tevékenységi körökön belül és közhasznú tevékenysége által valósítja meg, továbbá a társaság alaptevékenysége az 1989 óta szabadtéri színházként előadó-művészeti tevékenységet folytató színház működtetése.
A társaság gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú, továbbá jelen létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenysége megvalósítását nem veszélyeztetve végez. A gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt jelen társasági szerződésben meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.
A társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
l. A TÁRSASÁG NEVE, SZÉKHELYE, TEVÉKENYSÉGI KÖRE
1.1.A társaság neve: Művészetek Völgye Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
1.2.Rövidített cégnév: Művészetek Völgye Nonprofit Kft.
1.3.Székhelye: 8294 Kapolcs, Kossuth u. 35.
1.4.Tevékenységi köre:
Főtevékenység: 9001’ 08 Előadó-művészet
9002’ 08 Előadó művészetet kiegészítő tevékenység
9003’ 08 Alkotóművészet
9004’ 08 Művészeti létesítmények működtetése
9329’ 08 M.n.s. egyéb szórakoztatás szabadidős tevékenység 8230’ 08 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése
8211’ 08 Összetett adminisztratív szolgáltatás
8552’ 08 Kulturális képzés
8560’ 08 Oktatást kiegészítő tevékenység
7490’ 08 M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység
5814’ 08 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása
5819’ 08 Egyéb kiadói tevékenység
5914’ 08 Filmvetítés
5920’ 08 Hangfelvétel készítése, kiadása
6820’ 08 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
1.5. A társaság tagjai tudomásul veszik, hogy a társaság engedélyhez kötött tevékenységet csak a tevékenység megkezdéséhez, illetve gyakorlásához szükséges engedélyek birtokában kezdhet meg, illetve folytathat.
1.6. A társaság ügyvezetése jogosult a tevékenységi körök módosítására.
1.7. A társaság e-mail elérhetősége: xxxx@xxxxxxxxxxxxxxxx.xx
2. A TÁRSASÁG TAGJAI
2.1. Név: Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet
Nyilvántartási szám: 353 (Veszprémi Törvényszék)
Bírósági ügyszám: Pk. 70.353 / 1989 (Veszprémi Törvényszék)
Székhely: 8294 Kapolcs, Faluház
Képviseletre jogosult neve: Xxxxx Xxxxxx
2.2. Név: Művészetek a Vidékfejlesztésért Alapítvány Nyilvántartási szám: 1700/2014 (Veszprémi Törvényszék) Bírósági ügyszám: 60056/2014 (Veszprémi Törvényszék) Székhely: 8293 Vigántpetend, 402 hrsz.
Képviseletre jogosult neve: Oszkó-Xxxxx Xxxxxxx
3. A TÁRSASÁG TŐRZSTŐKÉJE
3.1.A társaság törzstőkéje: 6.000.000,-Ft, azaz Hatmillió forint, amely 4.500.000,-Ft, azaz Négymillió-ötszázezer forint készpénzből áll, amely a törzstőke 75 százaléka, valamint 1.500.000,-Ft, azaz Egymillió-ötszázezer forint nem pénzbeli hozzájárulásból áll, amely a törzstőke 25 százaléka.
3.2. A törzstőke teljesítésének megtörténtét az ügyvezető köteles a cégbíróságnak bejelenteni.
3.3. A törzsbetétek a társaság részére a 4. pontban foglaltak szerint kerülnek befizetésre.
4. A TAGOK TÖRZSBETÉTJE
4.1. A Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet, mint tag törzsbetétének összege 3.000.000,-Ft, azaz Hárommillió forint, amely 1.500.000,- Ft, azaz Egymillió-ötszázezer forint készpénzből (pénzbeli hozzájárulás), valamint 1.500.000,-Ft, azaz Egymillió- ötszázezer forint értékű nem pénzbeli hozzájárulásból áll.
4.1.1. A nem pénzbeli hozzájárulás (apport) megnevezése és értéke:
4.1.1.1. Levédett elnevezés (név: „Művészetek Völgye”, védjegy lajstromszáma: 184422, oltalmi idő kezdete: 2004. június 30.)
Értéke: 300.000,-Ft, azaz Háromszázezer forint
4.1.1.2. Honlap (xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx) Értéke: 1.000.000,-Ft, azaz Egymillió forint
4.1.1.3. Domain név (xxxxxxxxxxxxxxxx.xx és xxxxxxxxxxxxxxxx.xx, jogosultság megszerzésének időpontja: 2010. január 13.)
Értéke: 200.000,-Ft, azaz Kétszázezer forint
Az apportált vagyontárgyak piaci értékét független könyvvizsgálói jelentés alapján határozta meg a társaság alapítója.
4.2. A Művészetek a Vidékfejlesztésért Alapítvány, mint tag törzsbetétének összege 3.000.000,-Ft, azaz Hárommillió forint, amely Hárommillió forint készpénzből (pénzbeli hozzájárulás) áll.
4.3. Az Egylet törzsbetétének összege a társaság részére befizetésre, a nem pénzbeli hozzájárulás teljesítésre került. Az Alapítvány 2015. február 5. napjáig köteles teljesíteni a törzsbetéte teljes összegét.
4.4. A társaság fennállása, illetve a tagsági jogviszonyuk fennállása alatt a tagok törzsbetéteiket a társaságtól nem követelhetik vissza.
5. A NYERESÉG FELOSZTÁSA
5.1. Figyelemmel a társaság nonprofit jellegére, a társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytathat, a gazdasági társaság tevékenységéből származó nyereség a tagok között nem osztható fel, az a gazdasági társaság vagyonát gyarapítja és a társaság a nyereséget közhasznú tevékenységére fordítja.
6. ÜZLETRÉSZ ÁTRUHÁZÁSA
0.0.Xx üzletrészt kívülálló személyre csak akkor lehet átruházni, ha a tag a törzsbetétét teljes mértékben befizette, kivéve, ha az átruházásra azért került sor, mert a vagyoni hozzájárulás, illetve a pótbefizetés teljesítésének elmulasztása vagy kizárás miatt a tag tagsági viszonya megszűnt. A tagot, a társaságot vagy a társaság legfőbb szerve által kijelölt személyt az adásvételi szerződés útján átruházni kívánt üzletrészre elővásárlási jog illeti meg a fenti sorrendben.
0.0.Xx üzletrész kívülálló személyre történő átruházásához a társaság legfőbb szervének beleegyezése szükséges. Amennyiben a taggyűlés az átruházási szándék bejelentésétől számított harminc napon belül nem nyilatkozik, a társaság beleegyezését megadottnak kell tekinteni.
6.3.Adásvételi szerződésen kívüli jogcímen az üzletrész nem ruházható át.
0.0.Xx üzletrész csak átruházás, a jogi személy szétválása folytán az üzletrésze tekintetében bekövetkezett jogutódlás, öröklés, házastársi közös vagyon megosztása, illetve új jogosult hiányában a tag jogutód nélküli megszűnése esetén osztható fel.
7. ÜZLETI ÉV
7.1. A társaság első üzleti éve a létesítő okirat aláírásának napján kezdődött és a naptári év végéig tartott, a további üzleti évek egybeesnek a naptári évvel.
8. A TAGGYŰLÉS
8.1. A társaság legfőbb szerve a taggyűlés. A taggyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben határozattal dönt, és erről az ügyvezető(ke)t írásban értesíti. A taggyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni.
8.2. A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása;
b) a társasági szerződés módosítása;
c) pótbefizetés elrendelése és visszatérítése;
d) elővásárlási jog gyakorlása a társaság által;
e) az elővásárlásra jogosult személy kijelölése;
f) az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásánál a beleegyezés megadása;
g) eredménytelen árverés esetén döntés az üzletrészről;
h) üzletrész felosztásához való hozzájárulás
i) az üzletrész bevonásának elrendelése;
j) a Ptk. 3:123. §-ban foglalt kivétellel az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
k) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
l) a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
m) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével, felügyelőbizottsági tagjával, választott társasági könyvvizsgálójával vagy azok közeli hozzátartozójával [Ptk. 8:1. § 1. pont] köt;
n) a tagok, az ügyvezetők, a felügyelőbizottsági tagok, illetve a könyvvizsgáló elleni követelések érvényesítése;
o) a társaság beszámolójának, ügyvezetésének, gazdálkodásának könyvvizsgáló által történő megvizsgálásának elrendelése;
p) az elismert vállalatcsoport létrehozásának előkészítéséről és az uralmi szerződés tervezetének tartalmáról való döntés, az uralmi szerződés tervezetének jóváhagyása;
q) a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása;
r) törzstőke leszállításakor a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása;
s) a törzstőke felemelésének és leszállításának elhatározása;
t) törzstőkeemelés esetén a tagok elsőbbségi jogának kizárása;
u) törzstőkeemelés során az elsőbbségi jog gyakorlására jogosultak kijelölése;
v) törzstőke felemelésekor, illetve az elsőbbségi jog gyakorlása esetén a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása;
w) mindazon ügyek, amelyeket törvény vagy a társasági szerződés a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal;
8.3. A taggyűlésen a tagot meghatalmazott személy is képviselheti. Nem lehet meghatalmazott az ügyvezető, a cégvezető, a felügyelő bizottság tagja, valamint a könyvvizsgáló. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
8.4. Ha a taggyűlés nem volt határozatképes a taggyűlés és a megismételt taggyűlés között legalább három, legfeljebb pedig tizenöt napnak kell lennie. Ilyen esetben a taggyűlés az eredeti, napirenden szereplő ügyekben a jelenlévők által képviselt törzstőke, illetve szavazati jog mértékétől függetlenül határozatképes.
A társaság legfőbb szervében gyakorolható szavazati jog mértéke a tag vagyoni hozzájárulásához igazodik. A tagoknak 10.000,-Ft-os törzsbetét összegenként 1 szavazatuk van, így a szavazatok mértéke az alábbiak szerint alakul:
Név: Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet
Szavazatszám: 300
Arány: 50%
Név: Művészetek a Vidékfejlesztésért Alapítvány
Szavazatszám: 300
Arány: 50%
8.5. A taggyűlést az ügyvezető hívja össze. A legfőbb szerv ülése nem nyilvános. A legfőbb szerv ülésén a társaság vezető tisztségviselői és a felügyelőbizottság tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek.
8.6. A törvényben vagy a társasági szerződésben meghatározott eseteken kívül a taggyűlést akkor is össze kell hívni, ha az a társaság érdekében egyébként szükséges.
8.7. Az ügyvezető haladéktalanul köteles, a szükséges intézkedések megtétele céljából összehívni a taggyűlést, ha tudomására jut, hogy
a) a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent;
b) a társaság saját tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent;
c) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy fizetéseit megszüntette; vagy
d) ha vagyona tartozásait nem fedezi.
Ezekben az esetekben a tagoknak határozniuk kell különösen a pótbefizetés előírásáról, a törzstőke mértékét elérő saját tőke más módon való biztosításáról, vagy a törzstőke leszállításáról, mindezek hiányában a társaság átalakulását, egyesülését, szétválását vagy
jogutód nélküli megszüntetését kell elhatározni. A taggyűlés ezzel kapcsolatos határozatait legalább három hónapon belül végre kell hajtani.
8.8. A taggyűlést a társaság székhelyére kell összehívni. Valamennyi tag egyetértése esetén a taggyűlés más helyre is összehívható.
8.9. A taggyűlésre a tagokat a napirend közlésével lehet meghívni. A meghívók elküldése és a taggyűlés napja között legalább tizenöt napnak kell lennie. Ha a tag a napirend kiegészítésére a napirend részletezettségére vonatkozó szabályoknak megfelelő javaslatot tesz, az általa megjelölt kérdést napirendre tűzöttnek kell tekinteni, ha javaslatát a taggyűlés előtt legalább három nappal közli a tagokkal és az ügyvezetőkkel.
8.10. A döntéshozó szerv ülése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
A tagok vagy az alapítók a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
Amennyiben a 2013. évi V. törvény eltérően nem rendelkezik, a tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg.
8.11. A taggyűlésről az ügyvezető jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza a taggyűlés helyét és idejét, a jelenlévőket és az álaluk képviselt szavazati jog mértékét, továbbá a taggyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat, azok hatályát, az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, illetve a szavazástól tartózkodókat vagy az abban részt nem vevőket. A jegyzőkönyvet az ügyvezető és egy – a taggyűlésen jelenlévő, hitelesítőnek megválasztott – tag írja alá. Az ügyvezető a tagok által hozott határozatokról folyamatos nyilvántartást vezet (határozatok könyve), amelyet a társaság székhelyén kell tartani. Az ügyvezetőnek a határozatokat azok meghozatala után haladéktalanul be kell vezetnie a határozatok könyvébe. A jegyzőkönyvbe, valamint a határozatok könyvébe bármelyik tag betekinthet és az azokban foglaltakról másolatot kérhet. Az írásos formában kiadott másolatot az ügyvezető aláírásával hitelesíti.
8.12. A tagok taggyűlés tartása nélkül is határozhatnak – a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyását kivéve - taggyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben. Az ülés tartása nélküli határozathozatalt az ügyvezetés a határozat tervezetének a tagok részére történő megküldésével kezdeményezi. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább
nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az ügyvezetés részére.
Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a 2013. évi V. törvénynek a határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az ügyvezetés részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.
Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, a taggyűlést az ügyvezetésnek össze kell hívnia.
A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az ügyvezetés megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.
9. AZ ÜGYVEZETŐ
9.1. A taggyűlés a társaság irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a tagok hatáskörébe két ügyvezetőt (vezető tisztségviselőt) választ. Az ügyvezetők egyben a társaság törvényes képviselői, akik tevékenységüket a társaság érdekének megfelelően kötelesek ellátni.
9.2. A társaság ügyvezetői:
9.2.1. Név: Xxxxxxx Xxxxx
Szül. hely, idő: Balassagyarmat, 1968. július 17. Lakcím: 1124 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxxx xx 00/X. Anyja neve: Xxxxxx Xxxxxxxx
9.2.2. Név: Oszkó-Xxxxx Xxxxxxx
Szül. hely, idő: Budapest, 1983. szeptember 3. Lakcím: 0000 Xxxxxxxx, Xxx x. 22/B.
Anyja neve: Xxxxxxxxxx Xxxxxxxx
A társaság ügyvezetőinek megbízatása 2014. február 12. napjától kezdődően határozatlan időre szól.
9.3. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
Xxxxxxx Xxxxx megbízási jogviszony, Oszkó-Xxxxx Xxxxxxx munkaviszony keretében látja el ügyvezetői megbízatását.
9.4. Az ügyvezetők feladataikat a társaság érdekeinek elsődlegessége alapján, önállóan látják el. E minőségükben csak a jogszabályoknak, a társasági szerződésnek, valamint a társaság legfőbb szerve határozatainak vannak alávetve. Az ügyvezetőt a társaság tagja nem utasíthatja, és hatáskörét a taggyűlés nem vonhatja el.
9.5. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
9.6. Az ügyvezetők újraválaszthatók és a társaság legfőbb szerve által bármikor, indokolási kötelezettség nélkül visszahívhatók. Az ügyvezetők az új vezető tisztségviselői megbízás elfogadásától számított tizenöt napon belül azokat a társaságokat, ahol már vezető tisztségviselők vagy felügyelő bizottsági tagok, írásban tájékoztatni kötelesek.
9.7.A vezető tisztségviselő – a nyilvánosan működő részvénytársaság részvénye kivételével – nem szerezhet társasági részesedést, és nem lehet vezető tisztségviselő olyan gazdasági társaságban, amely főtevékenységként ugyanolyan gazdasági tevékenységet folytat, mint az a társaság, amelyben vezető tisztségviselő. Ha a vezető tisztségviselő új vezető tisztségviselői megbízást fogad el, a tisztség elfogadásától számított tizenöt napon belül köteles e tényről értesíteni azokat a társaságokat, ahol már vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag.
A vezető tisztségviselő és hozzátartozója – a mindennapi élet szokásos ügyletei kivételével – nem köthet saját nevében vagy saját javára a gazdasági társaság főtevékenysége körébe tartozó szerződéseket.
9.8. A létesítendő jogi személy nyilvántartásba való bejegyzése iránti kérelmének benyújtására a jogi személy képviseletére kijelölt személy köteles.
A kérelem benyújtásának elmulasztásából vagy késedelméből, valamint a hiányos vagy hibás bejelentésből eredő károkért a képviselő az alapítókkal szemben a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel.
A vezető tisztségviselő köteles a jogi személy jogszabályban előírt adatait a nyilvántartó bíróságnak bejelenteni.
9.9. A vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.
A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a jogi személy üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására.
9.10. A gazdasági társaság munkavállalóival szemben a munkáltatói jogokat Xxxxxxx Xxxxx ügyvezető gyakorolja.
9.11. A társaság törvényes képviseletét az ügyvezetők látják el. Az ügyvezetők képviseleti jogukat önállóan gyakorolják.
Ha a jogi személy létesítő okirata vagy szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzata a jogi személy szervezetén belül képviseleti joggal járó tisztséget határoz meg, e tisztség betöltője a jogi személy önálló képviselője.
A jogi személynek a jogi személyek nyilvántartásába bejegyzett képviselője képviseleti jogának korlátozása és nyilatkozatának feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötése harmadik személyekkel szemben nem hatályos, kivéve, ha a harmadik személy a korlátozásról vagy a feltétel bekövetkeztének vagy a jóváhagyásnak a szükségességéről és annak hiányáról tudott vagy tudnia kellett volna.
A gazdasági társaságot vezető tisztségviselői és képviseletre feljogosított munkavállalói írásban cégjegyzés útján képviselik.
9.12. A vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét a jogi személy érdekének megfelelően köteles ellátni.
A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.
9.13. A gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése után a társaság vezető tisztségviselőivel szembeni kártérítési igényt – a társaság nyilvántartásból való törlésétől számított egyéves jogvesztő határidőn belül – a törlés időpontjában tagsági jogviszonyban állók érvényesíthetik. A tag a kártérítési igényt a társaság megszűnésekor felosztott vagyonból őt megillető rész arányában érvényesítheti.
9.14. Ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.
9.15. Az ügyvezető a társaság tagjairól tagjegyzéket vezet. A tagjegyzékben fel kell tüntetni:
a) valamennyi tag nevét, lakóhelyét vagy székhelyét és törzsbetétét;
b) a közös tulajdonban lévő üzletrész esetén az egyes jogosultak és a közös képviselő nevét, lakóhelyét, illetve székhelyét, valamint a közös törzsbetét mértékét;
c) a törzstőke mértékét;
d) a társasági szerződésnek a pótbefizetésekre és mellékszolgáltatásokra, valamint az üzletrész átruházásának korlátozására vagy kizárására vonatkozó esetleges rendelkezéseit.
A tagjegyzék adataiban bekövetkező változásokat az ügyvezetőnek kell átvezetnie a tagjegyzéken és a módosított tagjegyzéket be kell nyújtania a nyilvántartó bírósághoz is.
10. CÉGJEGYZÉS
10.1 A cégjegyzés - ideértve a bankszámla feletti rendelkezést is - úgy történik, hogy a társaság kézzel vagy géppel írt, előnyomott vagy nyomtatott cégszövege alá az ügyvezetők önállóan írnak alá.
11. A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI
11.1. Az ügyvezető a társaság tagjai részére köteles a társaságra vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a társaságra vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.
A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a jogi személy üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására.
A taggyűlési jegyzőkönyvbe, valamint a határozatok könyvébe bármelyik tag betekinthet és az azokban foglaltakról másolatot kérhet.
Az írásos formában kiadott másolatot az ügyvezető aláírásával hitelesíti.
11.2. A tagok mellékszolgáltatást nem teljesítenek.
12. PÓTBEFIZETÉS
12.1. A taggyűlés a veszteségek fedezésére a tagok számára pótbefizetést jelen pontban foglaltak szerint előírhat.
12.2. A pótbefizetés legmagasabb összege 2.000.000,-Ft, azaz Kétmillió forint, melyet a tagok pénzbeli hozzájárulással, törzsbetétek arányában teljesítenek.
12.3. A pótbefizetés üzleti évenként egy alkalommal írható elő. A pótbefizetés legfeljebb három hónapon belüli teljesítési kötelezettség mellett írható elő. A pótbefizetés visszafizetése készpénzben történik.
A pótbefizetés összege a tagok törzsbetétjét nem növeli.
A pótbefizetés késedelmes teljesítése vagy teljesítésének elmulasztása esetén a tag vagyoni hozzájárulásának nem teljesítésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a visszafizetés időpontjában a tagjegyzékben szereplő tagok részére vissza kell fizetni. A visszafizetésre a törzsbetétek teljes befizetése után kerülhet sor. A saját üzletrészre jutó pótbefizetést nem kell visszafizetni.
13. A TÁRSASÁG MŰKÖDÉSÉNEK IDŐTARTAMA ÉS MEGSZŰNÉSE
13.1. A társaság határozatlan időre alakul.
13.2. A társaság jogutód nélküli megszűnése esetében a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon a jegyzett tőke erejéig a tagokat illeti meg, az azt meghaladó vagyont (gazdálkodása során elért eredményét) a társaság közhasznú tevékenységére kell fordítani.
14. A FELÜGYELŐBIZOTTSÁG ÉS KÖNYVVIZSGÁLÓ
14.1.1. A tagok a társaság felügyelő szerveként három (3) tagból álló felügyelőbizottság létrehozását rendelik el. A felügyelőbizottság az ügyvezetést a társaság érdekeinek megóvása
céljából ellenőrizi, ellenőrzi továbbá a társaság, mint közhasznú szervezet működését és gazdálkodását.
A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a társaság ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.
14.1.2. A felügyelőbizottság ügyrendjét maga állapítja meg, azt a taggyűlés hagyja xxxx.
14.1.3. A felügyelőbizottság köteles a tagok vagy az alapítók döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját írásban előterjeszteni, a döntéshozó szerv ülésén álláspontját ismertetni.
14.1.4. A felügyelőbizottság tagja a társaság taggyűlésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha a jogszabály így rendelkezik.
14.1.5. A felügyelőbizottság köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a taggyűlést vagy az ügyvezetőket tájékoztatni és a taggyűlés összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a) a társaság működése során olyan jogszabálysértés vagy a társaság érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
b) az ügyvezetők felelősségét megalapozó tény merült fel.
14.1.6. A taggyűlést a felügyelőbizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a taggyűlés összehívására a felügyelőbizottság is jogosult.
14.1.7. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelőbizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.
14.1.8. A felügyelőbizottság az ellenőrzés során a társaság irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, azokat megvizsgálhatja, az ügyvezetőktől jelentést és a társaság munkavállalóitól felvilágosítást vagy tájékoztatást kérhet, a társaság fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.
14. 1.9. A felügyelőbizottság határozatképes, ha minden tag jelen van, határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza.
14.1. 10. A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a társaságnak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a társasággal szemben.
14.1.11. Ha a felügyelőbizottság ellenőrző tevékenységéhez szakértőket kíván igénybe venni, a felügyelőbizottság erre irányuló kérelmét az ügyvezetés köteles teljesíteni.
14.1.12. A beszámolóról, valamint a 15.1 pontban meghatározottak szerint a személyi kérdéseken kívül más kérdésekben is, a taggyűlés a felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában dönthet.
14.1.13. Ha a felügyelőbizottság szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba vagy a létesítő okiratba ütközik, ellentétes a taggyűlés határozataival vagy egyébként sérti a társaság érdekeit, a felügyelőbizottság jogosult összehívni a taggyűlést e kérdés megtárgyalása és a szükséges határozatok meghozatala érdekében.
14.1.14. A felügyelőbizottság testületként működik; az egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, és az ellenőrzési feladatokat megoszthatja tagjai között.
14. 1. 15. A felügyelőbizottság saját tagjai közül választ elnököt.
14.1.16. Ha a felügyelőbizottság tagjainak száma a három fő alá csökken, az ügyvezetés a felügyelőbizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a taggyűlést, vagy ülés tartása nélküli határozathozatalt kezdeményezni.
14.2. A felügyelőbizottság tagjai:
Név: Xxxxxxxxx Xxxxxxxxx Xxxxxxxx
Anyja neve: Xxxxxx Xxx
Lakcím: 1021 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xx 00. IV/12.
A megbízatás határozatlan időre szól.
A megbízatás kezdő időpontja: 2015. január 26. napja
Név: Xxxxxx Xxxxxxxx
Anyja neve: Xxxxxx Xxxxxxxx
Lakcím: 1106 Budapest, Nagyicce u. 29.
A megbízatás határozatlan időre szól.
A megbízatás kezdő időpontja: 2015. január 26. napja
Név: Xxxxx Xxxxxx
Anyja neve: Xxxxxx Xxxx
Lakcím: 2040 Budaörs, Kismartoni u. 84.
A megbízatás határozatlan időre szól.
A megbízatás kezdő időpontja: 2015. január 26. napja
14.3. A társaságnál könyvvizsgáló megbízására nem kerül sor.
15. A KÖZHASZNÚ MŰKÖDÉSSEL KAPCSOLATOS EGYES SZABÁLYOK
15.1. A Civil tv. rendelkezéseire figyelemmel a taggyűlés a döntéshozatalt megelőzően köteles
- a személyi kérdésekkel kapcsolatos döntéseket kivéve – a felügyelőbizottság, valamint az ügyvezetők és a Civil tv. fogalmai szerinti más felelős személyek véleményének megismerése érdekében írásos véleményüket beszerezni. Az írásos vélemények nyilvánosak.
15.2. A Civil tv. rendelkezéseire figyelemmel (37.§ (2) bek. d) pont) az éves beszámolót taggyűlés határozattal hagyja jóvá a 15.1. pont szerinti véleményezési eljárást követően.
15.3. Az ülésezés gyakoriságáról, az ülések összehívásának rendjéről, a napirend közlésének módjáról, az ülések nyilvánosságáról, határozatképességre és a határozathozatal módjára vonatkozó szabályokról jelen társasági szerződés 8. pontja rendelkezik.
15.4. Összeférhetetlenségi szabályok:
15.4.1.A legfőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.
15.4.2. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve a társaság könyvvizsgálója a)a tagok és az ügyvezetők, továbbá az a személy aki
b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.
15.4.3. A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
15.5. A társaság, mint közhasznú szervezet működését és gazdálkodását ellenőrző felügyelő szerv létrehozásáról, hatásköréről, illetve működéséről jelen társasági szerződés 14.1. pontja rendelkezik.
15.6. A társaság, mint közhasznú szervezet éves beszámolója jóváhagyásáról jelen társasági szerződés 14.1.12., 15.1., valamint 15.2. pontjai rendelkeznek.
15.7. Jelen társasági szerződés 8.11. pontja rendelkezik olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a döntésre jogosult szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható.
15.8. A döntéseknek az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módja:
A döntéseket az érintettekkel, amennyiben azoknak egyedileg meghatározható, név szerint beazonosítható személyek a címzettjei, úgy írásban, ajánlott, tértivevényes postai küldeményben közli a társaság.
A társaság legfőbb szervének döntései nyilvánosak, mindenki számára hozzáférhetőek, a társaság székhelyén előzetes időpont egyeztetés nyomán megtekinthetőek, továbbá azokat a társaság saját honlapján (xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx) nyilvánosságra hozza.
15.9. A közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendje:
Az ügyvezetők kötelesek gondoskodni a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan
keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni.
Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell a társaság ügyvezetése részére megküldeni. Az ügyvezetők kötelesek bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul; egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni.
Az ügyvezetők kötelesek az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.
15.10. A közhasznú szervezet működésének, szolgáltatása igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánossága:
A társaság működése során törekszik a teljes átláthatóságra, így a működése során keletkezett iratok nyilvánosak, a szolgáltatások igénybevételének módjáról minden adatot és a beszámolót, valamint a kapcsolódó iratokat (pl. közhasznúsági jelentés) a honlapon mindenki számára elérhetővé tesz.
16. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
16.1. A jelen társasági szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései az irányadóak.
16.2. Azokban az esetekben, amikor a Ptk. a társaságot kötelezi arra, hogy közleményt tegyen közzé, a társaság e kötelezettségének a Cégközlönyben tesz eleget.
16.3. Tagok képviselőjük útján a jelen társasági szerződést - annak elolvasása és értelmezése után, mint akaratával mindenben megegyezőt - jóváhagyólag írták alá.