Beruházáslebonyolítói szakmai felelősségbiztosítás
Beruházáslebonyolítói szakmai felelősségbiztosítás
Kiegészítő biztosítási feltételek
Fogalom meghatározások
a) Beruházáslebonyolító: az építtető általános, a beruházás tárgyában szakértelemmel rendelkező megbízottja, akinek feladata az építtetővel a beruházás lebonyolítására kötött megbízási szerződés alapján, az abban meghatározott lebonyolítói tevékenység ellátása (elintézése, szervezése, menedzselése) a beruházás teljes folyamata alatt vagy egyes fázisaiban.
b) Beruházás fázisai: A jelen kiegészítő feltétek alkalmazásában a beruházás fázisai a következők:
• a beruházás előkészítése,
• a beruházás megvalósítása (kivitelezési fázis),
• műszaki átadás-átvétel, birtokba-adás, használatbavételi eljárás fázisa
• utófelülvizsgálat, szavatossági, garanciális igények érvényesítésének fázisa.
c) Beruházás lebonyolítói tevékenység: A jelen kiegészítő feltételek alkalmazásában beruházás lebonyolítói tevékenység mindazon tevékenységek összessége, amelyeket a beruházás-lebonyolító ezen minőségében a megbízási szerződésben részletezettek szerint végez.
A beruházás-lebonyolítói tevékenység körébe kizárólag az építési beruházás előkészítése, lebonyolítása és szervezése, keretében az építtető általános beruházás lebonyolítói jogosultságokkal rendelkező megbízottjaként végzett alábbi feladatok tartoznak:
• szerződések megkötése az építtető nevében,
• a beruházás megindításához szükséges személyi feltételek meghatározása, döntések előkészítése,
• szükség szerint előtanulmányok (különösen vázlatterv, tanulmányterv, megvalósíthatósági tanulmány) készíttetése, az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításához szükséges hatósági engedélyek megszerzése,
• a beruházás gazdasági számításainak előkészítése (ráfordítások, árindex, megtérülési mutatók, hozam stb.),
• a megbízás tárgyára vonatkozó költségbecslés készítése, elő- és utókalkulációs elemzések készítése,
• a kivitelezési dokumentációnak az egyes építményfajtáknak megfelelő módon és mértékben történő elkészíttetése,
• a tervező, a fővállalkozó kivitelező, az építési műszaki ellenőr kiválasztása és tevékenységük koordinációja,
• az építtető által vállalt szolgáltatások biztosítása,
• az árviták rendezése,
• az építési munkaterület kiválasztása, biztosítása és átadása a kivitelező részére.
Közbeszerzéssel járó építési beruházás esetén az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályai a beruházás lebonyolító részére további, a közbeszerzési eljárással kapcsolatos feladatokat állapít meg.
d) Energetikai tanúsító tevékenység: Az energetikai tanúsítói tevékenység alatt értendő az energiát használó épület energetikai jellemzőinek vizsgálata alapján, annak eredményéről energetikai tanúsítvány kiállítása.
e) Független mérnöki tevékenység: A jelen kiegészítő biztosítási feltételek alkalmazásában független mérnöki tevékenység az építtető vagy a beruházás- lebonyolító megbízásából a beruházások lebonyolítása során mérnöki szaktudást igénylő feladatok ellátása érdekében a FIDIC irányelvei szerint eljáró tanácsadó mérnök tevékenysége.
f) Keret fedezet: A jelen kiegészítő feltételek alkalmazásában keret fedezet a határozatlan vagy határozott tartamú szerződés a jelen különös biztosítási feltételekkel.
g) Mérnöki szaktanácsadói tevékenység: A jelen kiegészítő feltételek alkalmazásában mérnöki szaktanácsadói tevékenység a tanácsadó okleveles mérnök szakirányú felsőfokú végzettségének körébe tartozó jelenségek ok-okozati összefüggéseinek magas szakmai színvonalú értékelése, ennek alapján objektív alapokon történő következtetések levonása, a megbízás tárgyára vonatkozóan több alternatíva kidolgozása, gazdaságossági, műszaki szempontok alapján a legoptimálisabb megoldás felvázolása.
h) Műszaki átadás-átvételi lejárás: a megrendelő, illetve a nevében eljáró beruházás-lebonyolító köteles a munkát a vállalkozó értesítésében megjelölt időpontra kitűzött átadás-átvételi eljárás során megvizsgálni és a vizsgálat alapján felfedezett hiányokat, hibákat, a hibás munkarészekre eső költségvetési összegeket, valamint az érvényesíteni kívánt szavatossági igényeket jegyzőkönyvben rögzíteni.
i) Próbaüzem: a szerelési szerződés esetén az átadás-átvétel próbaüzemmel történik. A próbaüzem időtartama harminc nap.
A próbaüzem előtt meg kell győződni arról, hogy a berendezés a próbaüzemre alkalmas-
e. Az erre vonatkozó nyilatkozatokat, továbbá a hibákat, hiányokat és a kijavításukra, pótlásukra megállapított határidőket jegyzőkönyvbe kell foglalni.
j) Projekt fedezet: A jelen kiegészítő feltételek alkalmazásában projekt fedezet
• egy konkrét beruházáshoz, vagy annak valamely fázisához kapcsolódó beruházás-lebonyolítói tevékenységre, vagy
• egy konkrét tanácsadási tevékenységre kötött szerződés a jelen kiegészítő biztosítási feltételekkel.
k) Utófelülvizsgálat: az átadás-átvételi eljárástól számított egy éven belül a munkát az (1) bekezdésben foglaltak szerint újból meg kell vizsgálni (utófelülvizsgálati eljárás). A megrendelő készíti elő az utófelülvizsgálati eljárást és hívja meg arra a vállalkozót.
1. Biztosítási esemény
1.1. A jelen kiegészítő biztosítási feltételek vonatkozásában biztosítási esemény az Allianz Szakmavédelem Szakmai felelősségbiztosítás különös biztosítási feltételek 1.1. pontjában meghatározott esemény.
1.2. A biztosított által szakmai hibával okozott nem vagyoni sérelem esetén a biztosítási fedezet kizárólag a személyi sérülés (élet, testi épség, egészség sérülése) miatt bekövetkező nem vagyoni sérelmekre terjed ki.
1.3. A jelen kiegészítő biztosítási feltételek alkalmazásában a biztosítási szerződésen feltüntetett alábbi tevékenységek minősülnek biztosított tevékenységnek
• beruházás lebonyolítói tevékenység,
• mérnök szaktanácsadás,
• független mérnöki tevékenység
• energetikai tanúsítói tevékenység.
1.4. A jelen kiegészítő biztosítási feltételek szempontjából a biztosított tevékenységgel kapcsolatosan nem alkalmazható az általános
biztosítási feltételekben különös kizárásként megfogalmazott rendelkezés, mely szerint „A biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki a tisztán pénzügyi veszteségre”.
2. Biztosítási szerződés alanyai
A jelen kiegészítő feltételek alkalmazásában biztosított a kötvényen név szerint feltüntetett beruházáslebonyolító.
3. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló, a biztosítási időszak, a kockázatviselés tartama és területi hatálya
3.1. A kockázatviselés tartama
3.1.1. A projekt fedezetre kötött biztosítás esetén a biztosító kockázatviselése a projekt kérdőíven meghatározott tartamára terjed ki.
3.1.1. Keretfedezet esetén a kockázatviselés tartamára az általános biztosítási feltételeiben meghatározottak az irányadók.
4. A biztosítási fedezetből kizárt károk/nem vagyoni sérelem
Az általános biztosítási feltételekben meghatározottakon túlmenően a biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki
a) építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárás során okozott károkra/nem vagyoni sérelemre,
b) az olyan károkra/nem vagyoni sérelemre, amelyek abból származnak, hogy a biztosított rábízott ügyet szakirányú műszaki felsőfokú végzettség nélkül látja el,
c) azokra a károkra/nem vagyoni sérelemre, melyeket nem a megbízás tárgyára vonatkozó és/vagy nem a tevékenységet szabályozó jogszabályon alapuló szakmai kötelezettségek megszegésével okoztak,
d) a biztosított és ügyfele között létrejött írásbeli szerződésben nem rögzített feladat, együttműködési kötelezettség és/vagy utasítás hiányosságából eredő károkra/nem vagyoni sérelemre,
e) biztosított által igénybevett közreműködőknek (teljesítési segéd, alvállalkozó), és a közreműködők (teljesítési segéd, alvállalkozó) által a biztosítottnak okozott károkra/nem vagyoni sérelemre,
f) megbízó jogellenes tevékenységéből származó károkra/nem vagyoni sérelemre,
g) a biztosítási szerződések nem kellő időben történő megkötése, meghosszabbítása vagy megújítása, a nem megfelelő biztosítási fedezet, valamint a biztosítási díjak késedelmes kifizetése miatti károkra,
h) abból származó károkra/nem vagyoni sérelemre, hogy a biztosított vállalkozási szerződés keretében valamely eredmény létrehozására vállal kötelezettséget, így különösen a kivitelezésből származó károkra/nem vagyoni sérelemre,
i) építészeti-műszaki tervezésből, tervezői művezetésből, tervellenőri tevékenységből származó, a felelős műszaki vezetői tevékenységből eredő károkra/nem vagyoni sérelemre,
j) építési műszaki ellenőri tevékenységből származó károkra/nem vagyoni sérelemre,
k) könyvviteli szolgáltatási, ügyvédi, ingatlan értékbecslői, közvetítői tevékenységből származó károkra,
l) pénzkezelés, számlavezetés körében elkövetett mulasztás miatt bekövetkezett károkra,
m) hibajegyzék elkészítésének (elkészíttetésének) elmulasztásából eredő károk/nem vagyoni sérelemre,
n) rejtett hibákra vonatkozó szavatossági igények érvényesítésének elmulasztásából származó károkra,
o) a hivatalos közműtérképek hibájából eredő károkra/nem vagyoni sérelemre,
p) ásatásokkal, műemléki értékekkel kapcsolatos károkra/nem vagyoni sérelemre,
q) a beruházás realizálásnak időtartamára vagy határidejére, valamint a beruházás megtérülésére vonatkozó biztosítotti nyilatkozatból származó károkra,
r) áremelkedésből származó többletköltségre, költségkeretek és hitelek túllépéséből eredő károkra, hitelek, tőkebefektetések káraira, jelzálogjog nem megfelelő kezeléséből származó károkra (kamatfizetést is beleértve),
s) gazdasági tervekben (költségvetésben) előforduló számszaki hibából származó károkra,
t) pontos számítást nélkülöző, logikusan levezethető eljárás nélkül, kizárólag becslésből származó károkra/nem vagyoni sérelemre,
u) a biztosított feladatának teljesítéséhez szükséges dokumentáció alapadataiban előforduló hibából, hiányosságból, pontatlanságából származó károkra, valamint a biztosított megrendelője által jóváhagyott kalkulációs képlet hibája miatt bekövetkező károkra/nem vagyoni sérelemre,
v) azokra a károkra/nem vagyoni sérelemre, amelynek közvetlen vagy közvetett oka az, hogy a megbízó által a biztosított részére szolgáltatott adatok, információk, hibásak/hiányosak/pontatlanok vagy a valóságnak nem megfelelőek voltak,
w) olyan módszerek alkalmazásából eredő károk/nem vagyoni sérelem, amelyek a tudomány és technika ismert szabályainak megfelelően nem lettek kellően kipróbálva vagy hazai viszonylatban nem ismert vagy nem alkalmazott műszaki-gazdasági megoldást tartalmazó megoldás által okozott károk, amennyiben azt a megrendelő elfogadja,
x) késedelemből, valamint kötbérigény érvényesítésének elmulasztásából származó károkra.
5. A biztosítási díj
Jelen kiegészítő biztosítási feltételek alkalmazása során a biztosítás díjalapjai a következők:
a) projekt fedezet esetében a projekt beruházás-lebonyolítói vagy mérnöktanácsadói bruttó díja.
b) keret fedezet esetében a biztosított tevékenységből származó éves bruttó árbevétel.
6. A biztosító mentesülése
Jelen kiegészítő biztosítási feltételek szerint súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, ha a biztosított
• a kárt a megbízó által adott szakszerű utasításával ellentétes magatartásával okozta,
• a beruházás-lebonyolító biztosított a megbízási szerződés megkötésekor tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy a megbízó nem rendelkezik a tevékenység végzésére jogosító engedéllyel.
7. Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól
7.1. Jelen kiegészítő biztosítási feltételek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerint, illetve a jobb átláthatóság érdekében – A Felelősségbiztosítások általános biztosítási feltételek, és az Allianz Szakmavédelem különös biztosítási feltételek felépítését követve - strukturálisan került átdolgozásra.
7.2. A biztosítási fedezet terjedelme, és a biztosítási szerződés a Ptk. megváltozott/új rendelkezéseivel nem érintett részei változatlanul maradtak.