VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI
Az OTP Csoport partnere
VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI
A jelen szerződési feltételekre hivatkozással megkötött felelősségbiztosítási szerződés (a továbbiakban: biztosítási szerződés) a Groupama Biztosító Zrt. Vállalkozások Felelősségbiztosításának Általános Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztatója (rövidített elnevezése: VF ÁSZF, a továbbiakban: általá- nos feltételek), az azt kiegészítő jelen különös szerződési feltételek (a to- vábbiakban: különös feltételek), valamint a szerződés megkötésére tett ajánlatban, illetve létrejött szerződésről kiállított kötvényben foglaltak alap- xxx xxx létre a Groupama Biztosító Zrt. (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X, a továbbiakban: biztosító), valamint a szerződés megkötésére ajánlatot tevő jogi személy (a továbbiakban: szerződő) között. Az általános feltételek és a különös feltételek együttesen alkotják a biztosítási szerződésre irányadó általános szerződési feltételeket. Amennyiben a különös feltételek bármely rendelkezése eltér az általános feltéte- lekben foglaltaktól, a különös feltételek rendelkezései az irányadók. Kérjük, olvassa el figyelmesen az általános feltételeket is!
Az általános és különös feltételekben nem szabályozott kérdések- ben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezései alkalmazandók.
Az ajánlat, a kötvény, az általános és különös feltételek a felek közti megállapodás minden feltételét tartalmazzák, így a korábbi megál- lapodások, nyilatkozatok hatályukat vesztik, és nem képezik jelen szerződés részét.
1. A biztosítás tárgya
1.1. A biztosítási szerződés alapján a biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében kötelezettséget vállal arra, hogy a jelen különös feltételekben meghatározott biztosítási esemény(ek) bekövetkezése esetén a jelen külö- nös feltételek szerinti biztosítási szolgáltatást teljesíti.
1.2. A biztosítási szerződés kárigény érvényesítésen alapuló biztosí- tás, ezért csak olyan kárigényekre nyújt fedezetet, amelyeket a biz- tosítottal szemben első ízben a biztosítási tartam (időszak) alatt ér- vényesítenek, és a biztosítónak a jelen különös feltételekben foglal- tak szerint bejelentenek.
Groupama Biztosító Zrt. – 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X Xxxxxxxxxxxxxxx: 13386/1– Hatályos 2015. november 1-jétől visszavonásig.
2. Fogalom meghatározások
2.1. Biztosítási összeg: A kötvényben ekként meghatározott összeg, mely a biztosító akár kár, akár védelmi költség címén fennálló fizetési kötele- zettségének maximális összege a teljes biztosítási tartamra.
2.2. A biztosítás tartama: az a kötvényben megjelölt határozott időtar- tam, mely alatt a biztosítási szerződés fennáll.
2.3. Biztosított: Az általános feltételekben foglaltaktól eltérően a biztosí- tott az a természetes személy, aki a biztosítási tartam alatt Vezető Tisztség- viselőnek minősül.
2.4. Jogellenes és károkozó magatartás: A biztosított e minőségével köz- vetlenül összefüggő cselekedete, tévedése vagy mulasztása, kötelezettségsze- gése, vagyonkezelésre vonatkozó kötelezettségszegése, téves állítása, félreve- zető nyilatkozata, vagy a biztosított által e minőségében elkövetett hatáskör- túllépés vagy jogellenes és károkozó munkáltatói intézkedés, valamint minden olyan ügy, amely kapcsán csak azért érvényesítenek kárigényt a biztosítottal szemben, mert Vezető Tisztségviselői pozíciót tölt be vagy ezt vélelmezik róla.
2.5. Xxxxxxxxxx és károkozó munkáltatói intézkedés: A társaságnál munkáltatói jogkört gyakorló biztosított által e jogkör gyakorlása során a társaság bármely volt, jelenlegi és jövőbeli munkavállalója tekintetében el- követett alábbi cselekményei:
a. a munkaviszony jogellenes egyedi vagy csoportos megszüntetése;
b. a zaklatás;
c. a diszkrimináció;
d. a megtorlás, ideértve a lehetséges előnyöktől való kizárást, megfosztást;
e. az alkalmazott vagy álláshirdetésre jelentkező munkaviszonnyal kapcso- latos megtévesztése;
f. az alkalmazással kapcsolatos megalázás, rágalmazás, becsületsértés, magántitok megsértése;
g. az alkalmazás vagy előléptetés jogellenes megtagadása;
h. a karrierlehetőségtől való jogellenes megfosztás;
i. a cselekmény elkövetésekor hatályos munkajogi rendelkezések.
2.6. A kár az az összeg, amelyet a biztosított a jogszabály szerinti kártérí- tési felelőssége alapján – a jogszabályi előírások szerint – jogerős bírósági döntés, perbeli egyezség vagy peren kívüli egyezség alapján megfizetni kö- teles. A kár alatt értendő a hatóság által vagy hatósági jogkörben ki- szabott bírság és szankció is, amelyet a biztosított jogszabály szerint megfizetni tartozik, és amelyért a szerződő nem állt helyt, kivéve azokat az eseteket, amikor a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan szabályszegést követ el és a bírságot vagy szankciót e sza- bályszegésre tekintettel alkalmazzák a biztosítottal szemben.
Nem minősül kárnak
− az elmaradt munkavállalói díjazás és jutalmazás;
− a jogellenes és károkozó munkáltatói intézkedés miatt megítélt büntető jellegű és visszatartó példaként szolgáló kártérítés (punitive és exemplary damages);
− büntető/szabálysértési bírságok és büntetőjogi/szabálysértési büntetések;
− az adók és köztartozások;
− minden egyéb pénzben kifejezhető büntetés, amely nem hatóság által vagy hatósági jogkörben kiszabott bírság, ideértve különö- sen a szerződésszegés miatti szankciókat, így a kötbért is;
− a tényleges kárt meghaladó kártérítés, vagy abban történő több- szörös marasztalás, valamint
− a magyar jog szerint nem biztosítható kár vagy összeg;
− polgári jogi, közigazgatási, felügyeleti, szabálysértési vagy bün- tetőjogi bírság vagy szankció amelyet jogszabály, rendelet vagy egyéb szabályozás alapján szabnak ki, amennyiben meghaladják a hatóság által vagy hatósági jogkörben kiszabott bírságra vo- natkozó szublimitet, illetőleg a nem vagyoni típusú károk, ide- értve egyebek között a büntető jellegű vagy példa, vagy több- szörös kártérítés esetén a tényleges kárt meghaladó többszörö- zött részt.
A hatóság által vagy hatósági jogkörben kiszabott bírságra és szank- cióra irányadó szublimit a biztosítási összeg 40%-a, de legfeljebb 250 000 EUR.
2.7. Kárigénynek minősül:
− a biztosítottal szembeni, annak jogellenes és károkozó magatartása miatt érvényesített pénzbeli kártérítés megfizetésére irányuló, a magyar jog alapján támasztott írásbeli követelés;
− a biztosított elleni vagy őt közvetlenül érintő, biztosítotti minőségével összefüggő, polgári, közigazgatási, felügyeleti hatósági, büntető, kiada- tási és más eljárás;
− a biztosított magatartása miatt, kizárólag a biztosítotti minőségével összefüggésben indított hivatalos vizsgálat;
− a nyomozati eljárás.
2.8. Leányvállalatnak minősül:
a. minden olyan vállalkozás, melyben a szerződő a biztosítási tartam kez- detétől
− a szavazatok több, mint 50%-át biztosító részesedéssel rendelkezik; vagy
− a szavazatok 50%-ával vagy annál kevesebbel, de legalább a szava- zatok 20%-át biztosító részesedéssel rendelkezik és amely vállalkozás felett ténylegesen irányítást és ellenőrzést gyakorol.
Az a. pontban foglalt feltételek fennállásáig a vállalkozás leányvállalat- nak minősül.
b. Minden olyan vállalkozás, melyet a szerződő a biztosítási tartam kezde- te után szerez meg, és melyben az a. pontban meghatározott feltéte- lekkel rendelkezik részesedéssel, akkor, ha
− a szerződő biztosítási tartamot megelőző utolsó éves beszámolójá- ban meghatározott konszolidált teljes eszközértékének 20%-ánál alacsonyabb a vállalkozás eszközeinek értéke; vagy
− a vállalkozás értékpapírjait nem vezették be az Amerikai Egyesült Ál- lamokban vagy bármely más országban a szabályozott piacra (tőzs- dére) és melynek értékpapírjaival az Amerikai Egyesült Államok de- centralizált értékpapírpiacain sem folytatnak kereskedést; és
− a vállalkozás nem bank, elszámolóház, pénzügyi vállalkozás, kollektív befektetési vállalkozás, befektetési vállalkozás, befektetési tanács- adó, befektetési alap vagy nyíltvégű befektetési alap, kockázati tőke vagy kockázati tőkealapkezelő, brókercég, biztosítási vagy viszontbiz- tosítási brókercég, biztosító vagy viszontbiztosító, vagy más hasonló társaság;
− a vállalkozás tevékenysége megegyezik a szerződőnek a biztosítási szerződés megkötésekor megadott tevékenységével; továbbá
− a vállalkozás Magyarországon bejegyzett vállalkozás.
A biztosító leányvállalatok tekintetében akkor nyújt fedezetet, ha a jog- ellenes és károkozó magatartás elkövetésének vagy állítólagos elkövetésé- nek időpontjában a vállalkozás a szerződő leányvállalata volt.
2.9. Sürgős jogi védekezést igénylő helyzetnek minősül, ha a biztosító írás- beli jóváhagyása a jogi védekezéssel felmerülő költségek tekintetében éssze- rűen nem beszerezhető, azaz a biztosító írásbeli jóváhagyásának beszerzése olyan akadályba ütközik, amelynek elhárításáig azonnali jogi védekezés nél- kül a kár bekövetkezésének valószínűsége, súlya vagy mértéke jelentősen megnövekedne, illetve elhárítása megnehezedne vagy lehetetlenné válna.
2.10. A szublimit a különös feltételekben meghatározott körben a biztosí- tási szolgáltatásra a biztosítási összeg keretein belül kizárólag és maximáli- san rendelkezésre álló összeg.
2.11. A társaság a szerződőt és annak leányvállalatait jelenti.
2.12. Vezető Tisztségviselő:
− a társaság vezető tisztségviselője;
− a társaság felügyelő bizottsági tagja;
− a társaság olyan munkavállalója, aki a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény alapján vezető állású munkavállalónak minősül.
2.13. Védelmi költség a kizárólag a kárigény vizsgálatából, rendezéséből, elhárításából vagy az azzal szembeni jogi védekezésből vagy jogorvoslatból származó, a biztosító által jóváhagyott ésszerű és szükséges díj, kiadás és költség, ideértve különösen a következőket:
a. a jogi védekezés költségei (különös feltétel 6.1. pont);
b. a büntető eljárási óvadék és a polgári peres vagyoni biztosíték költsége, ideértve magának az óvadéknak és a vagyoni biztosítéknak az összegét is;
c. felügyeleti vagy hatósági vizsgálat költsége;
d. a biztosított személy ellen indított hivatalos vizsgálat költségei;
e. a nyomozati eljárás költségei;
f. a jó hírnév sérelmének orvoslásával összefüggő költség (különös feltétel
6.5. pont);
g. kárenyhítési tanácsadó költsége (különös feltétel 6.2. pont);
h. kiadatási és kapcsolódó eljárások költsége (különös feltétel 6.3. pont). A védelmi költségekbe (a sürgős jogi védekezést igénylő helyzetet is ideértve) nem tartoznak bele az ésszerűnek és indokoltnak nem mi- nősülő költségek és díjak, így különösen a biztosított rendszeres díjazásával kapcsolatos valamennyi juttatás, a jutalmazás járulékai, valamint a szervezet fenntartásához szükséges kiadások.
3. A biztosítási szerződés időbeli és területi hatálya
3.1. A biztosító kockázatviselése a kötvényben meghatározott vissza- menőleges fedezeti hatály kezdeti időpontját (retroaktív időpont) követő időszakban tanúsított jogellenes és károkozó magatartással okozott és a biztosítás tartama alatt a biztosítottal szemben érvé- nyesített olyan kárigényekre terjed ki, amelyek legkésőbb a biztosí- tási szerződés megszűnését követő 30 napon belül a biztosítónak be- jelentésre kerülnek, és amelyek biztosítási eseménynek minősülnek. Ha a felelősségbiztosítási fedezet folyamatos fennállása érdekében a szerződő több egymást követő biztosítási tartamra úgy köti meg a jelen különös feltételek szerinti felelősségbiztosítási szerződést, hogy a későbbi szerződés a korábbi megszűnését követő napon lép hatályba, a biztosító kockázatviselése a szerződések bármelyikének hatálya alatt okozott és bekövetkezett, és legkésőbb az utolsó szer- ződés megszűnésének napjától számított harminc napon belül a biz- tosítónak bejelentett biztosítási eseményekre terjed ki.
3.2. A biztosítási szerződés területi hatálya a Magyarország területén oko- zott és bekövetkezett károkra, illetve érvényesített kárigényekre terjed ki. Az alkalmazandó jog a magyar jog (lásd még a joghatóságra vonatkozó rendelkezéseket a 10.1. pontban).
3.3. A károkozás, illetve a kár bekövetkezésének időpontja az álta- lános feltételek 6.3. pontjában meghatározott időpont.
3.4. A kárigény érvényesítésének időpontja (a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja) az az időpont, amikor a biztosítottal szemben jogellenes és károkozó magatartása miatt először követe- lést érvényesítenek vagy a kárigény alapjául szolgáló hivatalos vizs- gálat indul és erről a biztosított írásban először tudomást szerez, vagy írásban először felhívják az eljárásban történő részvételre.
3.5. A kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár bekövetkezését a biztosítónak írásban bejelentette.
3.6. Amennyiben a biztosítási tartam alatt a biztosítóval közölt, ésszerűen feltételezhető módon várhatóan kárigényhez vezető körülmény alapján a biztosítónak a biztosítási szerződés megszűnését követő két éven belül kár- igényt jelentenek be, azt úgy kell tekinteni, mintha a kárigényt a biztosítá- si tartam alatt, ugyanabban az időpontban jelentették volna, mint amikor a kárigényhez vezető körülményt.
3.7. Sorozatkár
A VF ÁSZF 11. pontjában található – sorozatkárra vonatkozó – rendelkezést a jelen különös feltételre azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kárbe- jelentés időpontja alatt azt az időpontot kell érteni, amikor az első kár- igényt a biztosított felé bejelentették.
4. A biztosítási esemény
Jelen különös feltételek szempontjából biztosítási esemény akkor követke- zik be, ha
a. a biztosítottal szemben biztosítotti minőségével összefüggő jogellenes és károkozó magatartása miatt kárigényt érvényesítenek, függetlenül attól, hogy az abból eredő kárt és védelmi költséget a társaság megté- rítette-e a biztosított helyett és
b. ennek a kárigénynek az érvényesítése a biztosított felé első alkalommal a biztosítási tartam alatt történik meg.
5. A biztosító szolgáltatása
5.1. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító megtéríti
a. a biztosított helyett azokat a jogellenes és károkozó magatartás miatt vele szemben érvényesített károkat, amelyekért az a magyar jog szabá- lyai szerint kártérítési felelősséggel tartozik és
b. a társaság helyett azokat biztosított jogellenes és károkozó magatartá- sa miatt vele szemben érvényesített károkat, amelyekért a társaság a magyar jog szabályai szerint a biztosított helyett helytállni tartozik, va- lamint
c. a biztosítottnál felmerült védelmi költségeket, jelen különös feltételek rendelkezéseinek megfelelően.
5.2. A biztosító megtéríti a távozó biztosítottal szemben a biztosítási tartam alatti távozása, vagy munkakörének a biztosítási tartam alatti megszűnése
után érvényesített kárigényből eredő kárt, amely a távozását, vagy munka- köre megszűnését megelőzően tanúsított jogellenes és károkozó magatar- tásán alapul. A kárigényt az utolsó biztosítási tartamra vonatkozó és abból még rendelkezésre álló biztosítási összegig kell figyelembe venni.
5.3. A biztosító megtéríti a kárt abban az esetben is, ha a biztosított jog- ellenes és károkozó magatartása miatt érvényesített kárigényből eredő kár megtérítését
a. a biztosított és házastársa közös vagyonából vagy a biztosított és élet- társa közös tulajdonában álló vagyonból kérik, vagy azt a vagyontár- gyat, amelynek tekintetében a kárigényt érvényesítik, a házastárs/élet- társ birtokolja, vagy
b. a biztosított halála, cselekvőképtelensége, fizetésképtelensége vagy csődje esetén a biztosított örökösétől, törvényes képviselőjétől, a csőd- vagyonból vagy a felszámolásba bevont vagyonból, illetve a biztosított jogutódjától kérik.
5.4. A biztosító a biztosítási szolgáltatást legfeljebb a biztosítási összeg erejéig nyújtja. A biztosítási összeg valamennyi biztosított és az ellenük érvényesített valamennyi kárigény alapján felmerült kár és védelmi költség vonatkozásában és a biztosítási tartam teljes idő- tartamára összességében irányadó.
5.5. A biztosító szolgáltatását a kötvényben feltüntetett önrészese- désnek a kár összegéből történő levonása után teljesíti.
5.6. A biztosítási szerződés területi hatálya alá tartozó, de nem Ma- gyarország területén okozott és bekövetkezett károk, illetve érvé- nyesített kárigények esetén a biztosító kizárólag olyan módon és mértékben nyújt szolgáltatást, amelyre akkor lenne köteles, ha a kárt, illetve a kárigényt a magyar jog szabályai alapján, magyar bí- róság előtt folytatott eljárásban kellene elbírálni.
6. A védelmi költségekre vonatkozó különös szabályok
6.1. A jogi védekezés költségei
6.1.1. A jogi védekezés költségeként a biztosító megtéríti mindazt az álta- la előzetesen jóváhagyott ésszerű és indokolt jogi díjat, költséget és ki- adást, amely a biztosítottnál, vagy az ő érdekében a kárigénnyel kapcsola- tos vizsgálat, jogi védekezés, a kárigény rendezése és a fellebbezés során merült fel.
6.1.2. A biztosító – legfeljebb az erre vonatkozóan meghatározott szublimit mértékéig – megtéríti a jogi védekezéssel felmerült, általa előzetesen jóvá nem hagyott ésszerű és indokolt jogi díjat, költséget és ki- adást is, feltéve, hogy ezek a költségek sürgős jogi védekezést igénylő helyzet beállta következtében merülnek fel, de legfeljebb a sürgős jogi védekezést igénylő helyzet beálltától addig az időpontig, amikor a biztosított megkísérelte vagy ésszerű keretek között megkísérelhet- te volna beszerezni a biztosító jóváhagyását, azzal, hogy e két idő- pont közül mindig a korábbi időpontot kell figyelembe venni.
Jogi védekezés költségei esetén a szublimit mértéke a biztosítási összeg 20%-a.
6.2. Kárenyhítési tanácsadás
Amennyiben a biztosított kárhoz vezető körülményt xxxxxxxx úgy ítéli meg, hogy sürgős intézkedésre van szükség egy potenciálisan fenyegető kár- igényből eredő kár elhárítása vagy csökkentése érdekében, jogosult kár- enyhítési tanácsadót megbízni a biztosító előzetes írásbeli jóváhagyása alapján. A biztosító a jóváhagyást indokolatlanul nem tagadhatja meg, vagy azzal indokolatlanul nem késlekedhet. A biztosított részéről a káreny- hítési tanácsadó megbízásával összefüggésben ésszerűen és indokoltan fel- merült összes díjat és költséget a biztosító az erre meghatározott szublimit mértékéig téríti meg.
Kárenyhítési tanácsadás esetén a szublimit mértéke a biztosítási összeg 20%-a.
6.3. Kiadatási költségek
A biztosító az erre vonatkozóan meghatározott szublimit erejéig megtéríti a kiadatási és más kapcsolódó eljárásokban felmerült valamennyi díjat és jogi költséget, beleértve azokat a kiadásokat is, amelyek a kiadatási és más kapcsolódó eljárásoknak kitett biztosított személyt ténylegesen terhelték. Kiadatási költségek esetén a szublimit mértéke a biztosítási összeg 20%-a.
6.4. Óvadékkal vagy vagyoni biztosítékkal kapcsolatos költségek
A biztosító az erre vonatkozóan meghatározott szublimit erejéig megtéríti a biztosított helyett a biztosított ellen érvényesített kár- igénnyel kapcsolatos büntetőeljárásban a terhére megállapított óva- dék, vagy polgári eljárásban előírt vagyoni biztosíték költségét, ha azt a biztosító előzetesen írásban jóváhagyta. A jóváhagyást a biz- tosító indokolatlanul nem tagadhatja meg, vagy indokolatlanul nem késlekedhet a jóváhagyással.
Óvadékkal vagy vagyoni biztosítékkal kapcsolatos költségek esetén a szublimit mértéke a biztosítási összeg 20%-a.
6.5. Jó hírnév sérelmének orvoslásával összefüggő költségek
A biztosító az erre vonatkozóan meghatározott szublimit erejéig megtéríti a kárigénnyel összefüggésben a jó hírnév sérelmének orvoslásával össze- függő, a biztosító előzetes írásbeli jóváhagyásával felmerülő költségeket, így különösen a biztosított által igénybe vett külső PR tanácsadó indokolt és szükséges díját és költségét, ha annak igénybevételére annak érdekében kerül sor, hogy csökkentse a biztosított jó hírnevét ért, és objektíven meg- állapítható sérelmet a kárigénnyel kapcsolatos média megjelenés vagy más nyilvánosságra kerülés miatt.
Jó hírnév sérelmének orvoslásával összefüggő költségek esetén a szublimit mértéke a biztosítási összeg 20%-a.
7. Kizárások
7.1. A biztosító kockázatviselése – az általános feltételek 13. pontjá- ban meghatározott okokon és körülményeken túlmenően – nem terjed ki:
a. A biztosított olyan jogellenes személyes haszonszerzést megvaló- sító magatartása miatt érvényesített kárigényekre, mely
a/1. jogtalan anyagi előny- vagy haszonszerzésre irányul, vagy azzal összefügg, vagy
a/2. csalás, illetve más szándékos bűncselekmény elkövetésére, vagy egyéb szándékosan jogsértő magatartás tanúsítására irányul, amennyiben, az a/1. vagy a/2. pontban foglaltakat rendes vagy választott bíróság jogerősen megállapítja, vagy azok elkövetését a biztosított írásban elismeri.
Jelen a. alpont alkalmazása során valamely biztosított jogellenes magatartása nem róható fel egyetlen másik biztosítottnak sem.
b. Az alábbiakban meghatározott korábbi kárigényre vagy kárkö- rülményre
b/1. azok a kárigények, melyeket először a biztosítási tartam kezdő időpontja előtt érvényesítettek, függetlenül az azzal összefüggő kár keletkezésének tényleges időpontjától (előző kárigény), vagy
b/2. azok a kárigények, amelyhez vezető körülményt először bár- mely másik, a biztosítási tartam kezdő időpontjánál koráb- ban megkötött Vezető Tisztségviselők és felügyelő bizottsá- gi tagok felelősségbiztosítási szerződés vagy más hasonló kockázatokra fedezetet nyújtó vezetői felelősségbiztosítási szerződés alapján jelentették be (előző kárigényhez vezető körülmény), vagy
b/3. az olyan polgári, közigazgatási vagy felügyeleti hatósági, vagy büntető és kiadatási, vagy nyomozati eljárás, vagy más eljárás, hivatalos vizsgálat, amely a biztosítási tartam kezdő időpontja előtt indult és a biztosított tudomására jutott (fo- lyamatban lévő eljárás), továbbá
b/4. azok a jogellenes és károkozó magatartásokkal kapcsolatos kárigények, amely alapját képező magatartásról a biztosí- tott a biztosítási tartam kezdő időpontja előtt már tudomást szerzett (ismert károkozó magatartás).
c. Bármely testi sérülésre és/vagy dologi kárra, ideértve az egész- ségkárosodás, sérülés, betegség, baleset, lelki sérülés vagy káro- sodás, testi vagy lelki épség csökkenésének bármely esetét vagy a halált, dolog teljes vagy részleges károsodását, megsemmisülé- sét, eltűnését vagy elveszését, használatának lehetetlenülését vagy használhatóságának csökkenését és használati értékének csökkenését. A jelen kizárás nem alkalmazandó a bármely lelki
sérülésből, érzelmi zavarból vagy más lelki vagy érzelmi sérülés- ből eredő kárra, amelyet jogellenes munkáltatói intézkedés oko- zott.
d. A befektetési alapokkal, különösen a vagyonkezelői- vagy nyug- díjalappal, nyereségrészesedési vagy alkalmazotti javadalmazási programmal összefüggő kárigényekre.
e. Kereskedelmi szankció által okozott károkra. Ennek értelmében a biztosító nem téríti meg a kárt, amennyiben a kifizetés bármely gazdasági vagy kereskedelmi korlátozást, szankciót (embargó) sértene. Továbbá a biztosított vagy bármely más kedvezménye- zett részére nem teljesíthető kifizetés, amennyiben a szerződésre irányadó jog vagy szabályozás szerint ezek a személyek nem ré- szesülhetnek semmiféle gazdasági juttatásban.
f. A szakmai felelősség alapján támasztott követelésekre, melyek olyan kárigények, amelyeket a biztosított egészben vagy részben nem az irányított társaság ügyvezetése, felügyelete, illetve mun- kaviszonyából eredő vezetői feladatai teljesítése során kifejtett magatartásával, hanem szakmai tevékenységével, illetve szakmai kötelességének elmulasztásával okoz.
Szakmai tevékenységnek minősül különösen a felsőfokú végzett- séget igénylő foglalkozás gyakorlása (pl. ügyvéd, orvos, könyv- vizsgáló, mérnök).
g. Azokra a kárigényekre, amelyek a biztosított és a károsult közöt- ti jogviszonyra irányadó szabályok szerint elévültek.
h. Bárminemű környezetszennyezéssel, környezetkárosítással, kör- nyezetterheléssel kapcsolatos kárigényre. A jelen kizárás ellenére is megtéríti a biztosító a környezetszennyezéssel kapcsolatos vé- delmi költségek közül a jogi védekezés költségeit a jelen különös feltételek szabályai szerint.
i. A biztosítottak egymással szemben érvényesített kárigényeire.
j. Bűncselekménnyel, szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozott károkra, amennyiben a kárhoz vezető jogellenes és kár- okozó magatartás bűncselekményt valósít meg.
k. Másik érvényes biztosítási szerződés (pl. a munkáltatói felelős- ségbiztosítás, a szakmai felelősségbiztosítás, általános felelősség- biztosítás, termékfelelősség biztosítás) alapján érvényesíthető kárigényre.
7.2. Nem téríthető kárnak minősül továbbá az a kár, amelyet a tár- saság azért nem térített meg, mert
a. a megtérítés jogszabályi tilalomba ütközött, vagy magának a tár- saságnak az alapító okirata, illetőleg annak valamelyik rendelke- zése tilalmazta, vagy
b. a társaság megállapította és/vagy nyilvánosan közzétette, hogy fizetésképtelenséghez vezető helyzet vagy csődhelyzet állt elő,
c. Nem téríthető kárnak minősül az is, ha a társaság egyezségben
kötelezettséget vállalt valamely érvényesített kárigény alapján a kár megtérítésére, és azt az a-b. pontokba foglalt indokok vala- melyike alapján nem teljesíti.
8. Kárigény bejelentése a biztosító felé
8.1. A kárigényt vagy a várhatóan kárigény érvényesítéséhez vezető körül- ményt a biztosítottnak kell a biztosítóhoz haladéktalanul és írásban beje- lentenie. A bejelentésnek tartalmaznia kell az érintett személyeket, idő- pontokat, magatartásokat, a kárigény feltételezhetőségének indokát.
8.2. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a biztosító szá- mára rendelkezésre kell bocsátani – az általános feltételek 14.2. e. pontjában meghatározott okiratokon és dokumentumokon túlme- nően – a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges alábbi okiratokat és okiratnak nem minősülő dokumentumokat:
a. a kár bekövetkezését, illetve a védelmi költségek felmerülését igazoló okiratokat, és az okiratnak nem minősülő dokumentumokat;
b. a biztosított (károkozó) kártérítési felelősségének kivizsgálására vonat- kozó teljes dokumentációt;
c. a biztosított felelősségének elismeréséről, részleges elismeréséről (kár- térítési felelősség jogalapjának, mértékének megjelölésével) vagy el nem ismeréséről szóló nyilatkozatot, amennyiben tett ilyet;
d. a kár bekövetkezését, illetve a védelmi költségek felmerülését igazoló okiratokat, és az okiratnak nem minősülő dokumentumokat;
e. a károsult által érvényesített kártérítési igényt és az igény alátámasztá- sára a károsult által csatolt okiratokat és/vagy okiratnak nem minősülő dokumentumokat;
f. ha a biztosított a kárt már megtérítette, az önkéntes teljesítést és annak összegét igazoló okiratokat, és/vagy okiratnak nem minősülő doku- mentumokat;
g. a biztosított nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a kártérítési igényt előterjesztő személy a biztosított közeli hozzátartozójának minősül-e;
h. a biztosított (károkozó) biztosító részére tett nyilatkozata arra vonatko- zóan, hogy a károsult nem természetes személy vonatkozásában ren- delkezik-e tulajdoni hányaddal;
i. a jelen szerződés szerinti biztosítási esemény sajátosságaira tekintettel a felelősség fennállásának vagy a kárigény összegszerűségének bizonyítá- sához szükséges egyéb dokumentumokat.
8.3. A 8.2. pontban felsorolt okiratokon kívül a biztosítottnak, illetve a káro- sultnak a bizonyítás általános szabályai szerint más módon is joga van a károk és költségek igazolására annak érdekében, hogy követelését érvényesítse.
9. Záró rendelkezések
A biztosítási szerződésre alkalmazandó jog a magyar jog.