GÉP-ÜZEMSZÜNETI BIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

GÉP-ÜZEMSZÜNETI BIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

(MJK: GTÜSZ 001-2001)

I). A SZERZŐDÉS TÁRGYA

1.) Ha a biztosított üzemvitele a jelen kötvény gépjegyzékében felsorolt valamely gépben, gépi berendezésben vagy készülékben bekövetkező gépkár (II.fej.) következtében megszakad, akkor a Biztosító a következő rendelkezések szerint téríti meg az ezáltal keletkező üzemszüneti kárt (III. fej.).

A kártérítés fizetésének feltétele, hogy a biztosított dolgok üzemkészen legyenek felállítva vagy a próbaüzem befejezése után készek legyenek a normál üzemi működés megkezdésére.

2.) A jelen biztosítási feltételek alapján megkötött szerződés feltétele, hogy a biztosított gépekre, gépi berendezésekre és készülékekre érvényes géptörés-biztosítás álljon fenn a QBE ATLASZ Biztosítóval. Az üzemszüneti biztosításra vonatkozó szerződés is megszűnik, amennyiben a géptörés-biztosítási szerződés megszűnik.

II). GÉPKÁR

1.) Gépkárnak minősül a biztosított dolgok előre nem látott és hirtelen bekövetkező megsérülése vagy megsemmisülése.

a.) kezelési hiba, ügyetlenség, gondatlanság, vagy rosszindulat következtében,

b.) földzárlat, rövidzárlat, az áramerősség túlzott megnövekedése, átütések, fényívek és hasonlók következtében a villamosenergia közvetlen hatásai folytán következzenek be.

c.) konstrukciós, számítási, öntvény-, anyag- és gyártási hiba folytán, d.) centrifugális erő következtében fellépő szétrepedés folytán,

e.) vízhiány következtében gőzkazánokban és készülékekben, f.) implózió vagy vákuum egyéb hatásai folytán,

g.) túlnyomás következtében a 2. bek. a.) pontja szerinti robbanás kivételével, h.) mérő, szabályozó vagy biztonsági berendezések elromlása következtében, i.) vihar, jégzajlás közvetlen következménye folytán,

k.) kívülről mechanikai úton ható események következtében.

2.) Nem minősülnek gépkároknak tekintet nélkül a keletkezés okára azok a károk, amelyek:

a.) tűz, villámcsapás, robbanás, oltás és bontás következtében ilyen események alkalmával és azok után, továbbá betöréses lopás, lopás folytán;

b.) belső nyugtalanságok, sztrájk, az üzem területére behatoló vagy jogellenesen ott maradó kívülállók vagy kizártak cselekményei, semlegesség megsértése, bármilyen jellegű háborús esemény, katonai megszállás vagy invázió, magasabb hatalom intézkedései, valamint bármilyen hatalom vagy hatóság részéről történő elvétel vagy elkobzás esetében, továbbá robbantások esetében a munkahely területén, hacsak a biztosított nem bizonyítja, hogy a kár ezekkel az eseményekkel sem közvetlenül, sem közvetetten nem áll összefüggésben;

c.) olyan hibák és hiányosságok folytán, amelyek a biztosítás megkötésekor fennálltak és a biztosított vagy az üzemvezetésben vezető pozíciót elfoglaló felelős személyek előtt ismertek voltak vagy ismereteseknek kellett lenniük;

d.) a biztosított vagy vezető tisztségviselői szándékosan vagy durva hanyagságból elkövetett cselekményei vagy mulasztásai folytán;

e.) vegyi, hő, mechanikai, elektromos vagy elektromágneses jellegű állandó befolyások vagy hatások bizonyíthatóan közvetlen következményeként elhasználódási és elöregedési jelenségek folytán, akár idő előtti vagy korrózió, rozsda, iszap, víz- vagy kazánkő következtében fellépő vagy egyéb lerakódások folytán;

f.) a végleges helyreállítás befejezése és a szabályszerű üzemelés biztosítása előtti kár utáni üzembehelyezés folytán;

g.) olyan okokból, amelyekért a szállító törvényileg vagy szerződésileg felel, hacsak nem állapodtak meg a felelősségvállalás megfelelő kiterjesztésében:

h.) bármilyen jellegű szerszámban, így fúróban, törő szerszámokban, klisékben, idomokban, matricákban, késekben, mintahengerekben, bélyegzőkben és hasonlókban, valamint golyókban, malmok sulykoló kalapácsaiban és kiverő lapjaiban, fűrészlapokban, vágó szerszámokban, szitákban, és szűrőkben, kövekben, villamos és mechanikai biztosító elemekben;

i.) abroncsokban, hevederekben, láncokban, szíjakban, tömlőkben, kötelekben, szállító szalagokban, gumi-, textil- és műanyagbevonatokban, hengerbevonatokban és hasonlókban.;

j.) az üzemelés bármilyen eszközében, így tüzelőanyagokban, vegyszerekben, szűrőmasszákban, katalizátorokban, érintkező tömegekben, tisztítószerekben, kenőanyagokban és hasonlókban;

k.) alapokban, belső és külső falazatokban és kemencebélésekben;

l.) gépolajban, amennyiben nem a hűtés, erőátvitel vagy szigetelés funkciójára szolgál és a biztosított gépben magában keletkező kártérítésköteles kárral összefüggésben meg kell téríteni következnek be.

III). ÜZEMSZÜNETI KÁR, BIZTOSÍTÁS TERÜLETI HATÁLYA

1.) Üzemszüneti kárnak minősül az üzem elmaradt nyeresége (IV. fejezet 1.) és a folyó üzemeltetési költségek (IV. fejezet 2.) szükséges ráfordítása a biztosított vállalatnál, amennyiben a gépkár a biztosítási kötvényen a kockázatviselés helyeként megnevezett üzemi telephelyen történt.

2.) Az üzemmegszakítás folytán a nyersanyagok, fél- és készgyártmányok megromlásával, megsérülésével vagy megsemmisülésével előidézett vagyonkárok bevonásához külön záradék szükséges.

3.) Amennyiben nincs külön megállapodás, a Biztosító nem nyújt külön kártérítést azért az értékcsökkenésér, amely épületekben, gépi berendezésekben, üzemi segédeszközökben, nyersanyagokban és gyártás alatt álló árukban bekövetkező dologi károk folytán azok használhatóságának csökkenése miatti üzemmegszakítás következtében azok értékében vagy azok megromlásával keletkeznek.

4.) A Biztosító nem fedezi azt a kárt, amely az üzemszüneti kárt az alábbiak miatt növeli

a.) a megsemmisült vagy megsérült gépek helyreállítása vagy újrabeszerzése alkalmával módosításokat, javításokat vagy felújításokat hajtanak végre;

b.) az üzemi létesítmény bővítése vagy azok az üzemben végrehajtott újítások, amelyeket a biztosítási esemény után az üzemi létesítmény helyreállítása során hajtanak végre;

c.) rendkívüli, az üzemszünet alatt fellépő események vagy olyan tartós állapotok, amelyek alatt a II. fejezet 2.a.) és b.) pont szerinti károk is értendők, függetlenül attól, hogy a szerződő üzemében, a javító műhelyben vagy a szállítás közben következtek be;

d.) hogy a szerződő nem gondoskodik idejében a helyreállításról vagy az újrabeszerzésről, vagy ehhez nem áll idejében elegendő tőke rendelkezésére;

e.) hatóságilag elrendelt intézkedések a helyreállításra, az üzem korlátozásaira vagy egyéb késedelmekre vonatkoznak;

f.) rendkívüli késedelmek a helyreállításnál vagy az újrabeszerzésnél, így tulajdon-, birtok- vagy haszonbérleti viszonyok, örökségek lebonyolításának, pereknek és hasonlóknak a tisztázása;

g.) az összetartozó egyedi dolgok esetében a sérülés nélkül maradt dolgokat a biztosított üzemben már nem lehet felhasználni.

5.) Azokért az üzemmegszakításokért, amelyeknek a következményei az üzemben jelentős ráfordítások nélkül kiküszöbölhetők, a Biztosító nem vállal felelősséget.

6.) A Biztosító nem vállal felelősséget üzemszüneti károkért olyan dolgok megsérülése vagy megsemmisülése következtében, amelyek nincsenek feltüntetve a kötvényben, akkor sem, ha ezek megsérülése vagy megsemmisülése egy gépkár következménye.

IV). AZ ÜZEM ELMARADÓ NYERESÉGE ÉS FOLYÓ ÜZEMELTETÉSI KÖLTSÉGEK

1.) Az üzem elmaradó nyeresége minden olyan nyereség, amelyet a szerződő zavartalan üzemelés mellett az üzemmegszakítás tartama alatt, legfeljebb azonban a felelősségvállalás ideje alatt (VI. fejezet) kieső üzemi szolgáltatásokból elért volna, ha a biztosítási esemény nem következik be.

Üzemi szolgáltatásoknak számít, áruk gyártása és megmunkálása saját vagy idegen számlára vagy a biztosított vállalat egyéb, nyereséget célzó szolgáltatásaira.

2.) A folyó üzemeltetési költségek azok a kötvényben feltüntetett szükséges ráfordítások (pl. fizetések, munkabérek, helyiségbérletek, adók, illetékek, a biztosított vállalatba befektetett idegen tőkére szerződés szerint fizetendő adósságkamatok, méltányos leírások és egyebek), amelyeket a szerződőnek az üzemszünet időtartama, legfeljebb azonban a felelősségvállalás ideje alatt (IV. fejezet) feltétlenül fenn kell tartania, hogy a felsorolt gépek, gépi berendezések és készülékek helyreállítása után üzemképes állapotba az üzemelés újbóli megkezdését a korábbi mértékben a lehető leghamarabb lehetővé tegyék, vagy amelyek ráfordítására ezalatt az idő alatt jogilag köteles.

3.) Nem számítanak az üzem elmaradó nyereségének és folyó üzemeltetési költségének a.) fogyasztói és forgalmi adók, valamint rendkívüli vagyonadók;

b.) xxxx, nyers-, segéd- és üzemanyagok beszerzésének ráfordításai, amennyiben nem az üzem fenntartását szolgálják;

c.) azok a nyereségek és ráfordítások, amelyek nem függenek össze a tulajdonképpeni gyártói, kereskedelmi vagy ipari üzemmel, pl. a tőke-, spekulációs és telekügyletekból származók;

d.) azok a kötbérek vagy kártérítések, amelyek szállítási és elkészítési határidők vagy egyéb vállalt kötelezettségek be nem tartása következtében a szerződőt terhelik.

V). BIZTOSÍTOTT ÉRTÉK, BIZTOSÍTÁSI DÍJ

1.) Biztosított értéknek az üzemi nyereség (IV. fejezet 1.) és a kötvényben jelzett jellegű folyó üzemeltetési költségek (IV. fejezet 2.) számítanak, amelyeket a szerződő az üzem megszakítása nélkül a káresemény bekövetkezését követő 6 hónap alatt kigazdálkodott volna (éves összeg, VI. fejezet).

2.) A biztosítási díj kiszámításának alapját az üzem nyereségének és a folyó üzemeltetési költségeinek egy teljes elszámolási évben felmerülő összegének megfelelő biztosítási összeg képezi (éves összeg).

VI). FELELŐSSÉGVÁLLALÁS IDEJE

1.) A Biztosító felelősségvállalása a gépkár (II. fejezet) bekövetkezésének időpontjával kezdődik és 6 hónapig tart. Olyan üzemek esetében, amelyek egész éven át megszakítás és nagyobb szezonális ingadozások nélkül működnek az üzem nyereségének és a folyó üzemeltetési költségeinek az alapul vétele mellett rövidebb időszakra is megállapítható.

Ebben az esetben a Biztosító felelősségvállalása az éves összegnek (fedezeti összeg) a felelősségvállalás rövidebb idejének megfelelő részére korlátozódik.

2.) A megállapodás szerinti időbeli önrészesedés alatti kárért a Biztosító nem nyújt térítést.

VII). ABSZOLÚT PREMIER RISK JELLEGŰ MEGÁLLAPODÁS TILTÁSA

Jelen biztosítás nem köthető meg abszolút premier risk jelleggel, tehát oly módon, hogy a Biztosító egy adott kártérítési összeg határig vállal fedezetet, az üzem elmaradó nyereségének és a folyó üzemeltetési költségeknek az ismerete nélkül.

VIII). KÖNYVVITELI KÖTELEZETTSÉG

1.) A szerződő köteles szabályszerű könyveket és feljegyzéseket vezetni, leltárakat és mérlegeket készíteni és azokat, amennyiben a folyó üzleti évre és az azt megelőző három évre vonatkoznak, megsemmisülés elleni védelemül biztonságosan és elkülönítve megőrizni.

2.) Ennek a kötelességnek a megszegésekor a Biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, hacsak a szerződő nem bizonyítja, hogy a mulasztás nem súlyosan gondatlanul következett be, vagy hogy sem a káresemény megállapítását, sem a Biztosítóra háruló szolgáltatás mértékét nem befolyásolja.

IX). ELIDEGENÍTÉS

1.) A gépjegyzékben felsorolt valamennyi gép, gépi berendezés és készülék elidegenítésekor a szerződés a biztosított érdek megszűnése miatt megszűnik. Részleges elidegenítés esetén a szerződést a biztosított érdek megszűnése szerint korlátozzák.

2.) A teljes vállalat elidegenítésekor a biztosítási szerződés értelemszerűen megszűnik.

X). A SZERZŐDŐ KÖTELESSÉGEI A KÁRESEMÉNY BEKÖVETKEZÉSE ELŐTT

1.) A szerződő köteles gondoskodni és az üzemvezetőit arra indíttatni, hogy gondoskodjanak arról, hogy a biztosított dolgok műszakilag kifogástalan, üzemképes állapotban legyenek, hogy azokat gondosan tartsák karban és tartósan és/vagy szándékosan nem terheljék túl a műszakilag megengedett mértéken.

2.) A szerződő köteles a Biztosító megfelelően legitimált megbízottjának bármikor teljes betekintést engedni gépi üzemébe.

3.) Ezeknek a kötelezettségeknek a nem teljesítése a biztosított részéről a biztosító szolgáltatásaira való jog elvesztését vonja maga után.

XI). A SZERZŐDŐ KÖTELESSÉGEI KÁR ESETÉN

1.) A szerződőnek olyan gépkár esetén (II. fejezet 1.), amelynek üzemmegszakítás lehet a következménye, és amelyért a biztosított kártérítést kér, a következő kötelességei vannak:

a.) lehetőség szerint gondoskodnia kell a kár elhárításáról és csökkentéséről és eközben követnie kell a Biztosító utasításait; ha a körülmények megengedik, akkor be kell szereznie ilyen utasításokat. A ráfordítások megtérítésére vonatkozóan (XIV. fejezet);

b.) miután tudomást szerez a kárról haladéktalanul bejelentést kell tennie telexen, telefaxon, táviratilag vagy telefonon a Biztosítónak;

c.) a Biztosítónak, annak megbízottjának és szakértőjének lehetővé kell tennie a kár okára és mértékére vonatkozó mindenfajta vizsgálatot, minden ezt szolgáló felvilágosítást, jegyzőkönyvbe kell mondania vagy írásban meg kell adnia és a bizonylatokat be kell nyújtania. Ebből a célból elsősorban a folyó üzleti év és az azt megelőző három év üzletmenetére vonatkozó üzleti könyveket, leltárakat és mérlegeket, valamint segédkönyveket, számlákat és bizonylatokat kell rendelkezésre bocsátania, amennyiben ezeknek az üzleti éveknek az üzletmenete számításba jön annak megítélése szempontjából, hogyan alakulna az üzletmenet a felelősségvállalás ideje alatt az üzemmegszakítás nélkül.

2.) A szerződőnek a kárfelmérés során minden írásbeli és szóbeli adatot pontosan meg kell adnia a Biztosítónak. A Biztosító azonban köteles a tudomására jutott tényeket titokban tartani.

3.) Ha a szerződő megszegi a fenti kötelességek valamelyikét, úgy a Biztosító mentesül a fizetési kötelezettség alól.

Az 1. és 2. bekezdésben megjelölt kötelességek súlyos gondatlanságból történő megszegése esetén a Biztosító fizetésre kötelezett marad annyiban, amennyiben a kötelességszegés sem a káresemény megállapítását, sem a Biztosítóra háruló szolgáltatás mértékét nem befolyásolja. Az 1. bekezdés a.) pontjában meghatározott elhárítási és kárcsökkentési kötelezettség súlyos gondatlanságból történő megszegésekor a Biztosító annyiban marad fizetésre kötelezett, amennyiben a kár mértéke a kötelesség kellő teljesítése esetén sem lett volna kisebb.

XII). A BIZTOSÍTOTT ÖNRÉSZESEDÉSE

Minden kárból a biztosított 2 nap önrészesedést maga visel.

XIII). KÁRTÉRÍTÉS FIZETÉSE

1.) A Biztosítónak a kártérítési kötelezettség mértékének megállapításakor a felelősségvállalás ideje alatt fellépő alábbi tényezőket kell figyelembe vennie:

- a piaci helyzet és a különleges üzleti és műszaki üzemi viszonyok,

- az üzemeltetési rendszer esetlegesen bekövetkezett változása,

- az értékesítési viszonyok,

- vis major kihatása,

- sztrájk,

- bojkott,

- kizárás,

- a szerződő csődje,

- kényszeregyezségi eljárás.

A kár megállapításakor figyelembe kell venni továbbá azt a nyereséget, amely a nyersanyag és a félkész áruk értékesítése esetén a biztosítási esemény után elérhető, pót-, szükség- vagy bérüzem lehetőségét, valamint annak lehetőségét, hogy a kiesést az üzem újraindítása után fokozott gyártási tempóval, megmunkálással vagy az áruk értékesítésével vagy más megerősített üzemi szolgáltatásokkal a felelősségvállalás ideje alatt vagy annak lejárta után megfelelő határidőn belül pótolják.

Nem kell megtéríteni azokat az üzemeltetési költségeket, amelyek az üzemeltetési körülmények figyelembevételével a biztosítási esemény bekövetkezése előtt a tovább működő részüzemre esnek.

2.) Azoknak az üzemeknek az esetében, amelyeknél az üzemi nyereség nem egyenletesen oszlik el az üzemelés egész évére, ezt a körülményt figyelembe kell venni a felelősségvállalás ideje alatt elmaradó üzemi nyereség kiszámításakor.

3.) A kártérítés megállapításánál a káresemény bekövetkezése idején fennálló biztosított értéket (IV. fejezet, pótlási érték) vesszük alapul.

Ha 6 hónapnál rövidebb felelősségvállalási időben állapodnak meg, akkor a biztosítási összeg helyébe a felelősségi összeg lép a kártérítés határaként (V. fejezet).

4.) A biztosításnál alapul vett biztosítási összegek (IV. fejezet) nem alapozzák meg a biztosított üzemi nyeresége és üzemeltetési költségei helyességének bizonyítékát.

5.) Ha a biztosított üzem a biztosítási esemény bekövetkezése nélkül sem eredményezett volna üzemi nyereséget a felelősség ideje alatt, akkor a szerződőt nem illeti meg a kártérítés.

6.) A szerződőt nem illeti meg az üzemeltetési költségek megtérítése, ha az üzemben felhasználandó üzemeltetési költségek a felelősségvállalás ideje alatt, a biztosítási esemény bekövetkezése nélkül sem gazdálkodhatta volna ki.

7.) A megtérítendő üzemeltetési költségek kiszámításakor a 2. bekezdésben jelzett üzemek esetében tekintettel kell lenni arra, hogy mennyire gazdálkodhatók ki a felelősségvállalás ideje alatt fenntartandó üzemeltetési költségeket a felelősségvállalás idején kívül eső időszakban.

8.) Az elmaradó üzemi nyereséget és az erre eső kártérítést másfajta megállapodás hiányában a valószínű üzemmegszakítás teljes időtartamára, legfeljebb azonban a felelősségvállalás idejére előre meg kell állapítani. A fenntartandó üzemeltetési költségeket és az ezekre eső kártérítést előre meg kell állapítani a fenti időtartamra, mégpedig külön-külön minden naptári hónapra. Ha azonban legkésőbb az utolsó havi fizetésnél (XIV. fejezet) kiderül, hogy a szerződő megtakarítást ért el ezeknél az üzemeltetési költségeknél, akkor a Biztosító által fizetendő kártérítést utólag ennek megfelelően helyesbíteni kell. A Biztosító kérésére havonta kimutatást kell benyújtani a ténylegesen felhasznált üzemeltetési költségekről.

XIV). A RÁFORDÍTÁSOK MEGTÉRÍTÉSE

1.) Azok a ráfordítások, amelyeket a szerződő az üzemszüneti kár elhárítása vagy csökkentése érdekében eszközöl, a Biztosítót terhelik:

a.) amennyiben csökkentik a Biztosító kártérítési kötelezettségét, vagy

b.) amennyiben a szerződő ezeket a körülmények szerint szükségeseknek ítélheti és sürgősségük miatt azonban előzőleg nem szerezhette meg a Biztosító beleegyezését. Ebben az esetben a Biztosítót haladéktalanul értesíteni kell a megtett intézkedésekről.

2.) A ráfordítások kerülnek megtérítésre, amennyiben

a.) ezek folytán a felelősségvállalási időn túl haszon keletkezik a szerződő számára,

b.) ezekkel olyan nyereséget vagy folyó üzemeltetési költségeket gazdálkodnak ki, amelyek nincsenek biztosítva,

c.) ezek a kártérítéssel együtt meghaladják a felelősségvállalási összeget, hacsak nem a Biztosító valamely utasításán alapulnak.

3.) Alulbiztosítás esetén a ráfordításokat csak olyan arányban kell megtéríteni, mint az üzemszüneti kárt.

XV). SZAKÉRTŐI ELJÁRÁS

1.) A szakértők megállapításából, ha a két szerződő fél az üzemszüneti kár bekövetkezése után nem egyezik meg erről másként a kötvény minden egyes tételére vonatkozóan a következőknek kell kiderülniük:

a.) a III. fejezet szerinti biztosított érték;

b.) a valószínű üzemszünet mértéke és időtartama;

c.) az elmaradó üzemi nyereségben a biztosítási esemény által okozott kár összege és amennyiben az üzemszünet tartama meghaladja a felelősségvállalás idejét, az elmaradt üzemi nyereségből a felelősségvállalás idejére eső kár összege;

d.) a fenntartandó üzemeltetési költségek, amelyek a kártérítésnél számításba jönnek, és a havonta ezekre fordítandó összeg.

2.) A szakértők akár csak a Biztosító , kötelesek titokban tartani a számukra ismeretessé vált tényeket.

XVI). A KÁRTÉRÍTÉS KIFIZETÉSE

1.) Ha az üzemszünet kezdetétől számított egy hónap eltelte után és minden további hónap eltelte után lehetőség van arra, hogy megállapítsák azt az összeget, amelyet a Biztosítónak az üzemszünet eltelt idejére minimálisan meg kell térítenie, a szerződő kérheti, hogy ezt az összeget fizessék ki neki úgy, hogy az össz-szolgáltatásba majd beszámítják.

2.) Amíg a kártérítést nem állapítják meg egyetértésben vagy szakértői eljárással (XIII. fejezet), a kártérítési igény átruházása nem érvényesíthető a Biztosítóval szemben.

XVII). JOGVISZONY A KÁRESEMÉNY UTÁN

Az üzemszüneti kár bekövetkezése után a fedezet összege a biztosítási időszak hátralevő részére nézve csökken a kártérítés összegével, hacsak a szerződő az üzemelés újrakezdése után haladéktalanul és még egy további kár bekövetkezése előtt nem fizeti be a fedezet összegének az eredeti összegre való felemelésének megfelelő biztosítási díjat a biztosítási időszak lejártáig. Az azt követő biztosítási időszak kezdetével ismét az eredeti fedezeti összeg, biztosítási összeg és biztosítási díj van érvényben.

QBE ATLASZ Biztosító Rt.